Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

T/15972. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról

2021. évi LI. törvény egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról

1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

1. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 17. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Közjegyzővé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki]

"g) - közjegyző pályázó kivételével - eredményes közjegyzői vizsgát tett,"

2. §

Hatályát veszti a Kjtv.

a) 18. § (3) bekezdés e) pontja,

b) 18. § (4)-(6) bekezdése,

c) 20. § (2b)-(2e) bekezdése.

3. §

A Kjtv. 182. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A 18. § (4) bekezdése szerint közzétett területi kamarai tájékoztatás alapján benyújtott áthelyezési kérelem elbírálásának akkor van helye, ha a területi kamarai tájékoztatás közzétételére a 18. § (4) bekezdésének az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel történő hatályon kívül helyezését megelőzően került sor."

2. Az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény módosítása

4. §

Az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. §

(1) A semmissé nyilvánítási eljárásra - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a különleges eljárásoknak a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 837. §-ában meghatározott szabályok az irányadóak.

(2) A Be. 837. § (1), (3) és (4) bekezdését az e törvény alapján induló semmissé nyilvánítási eljárásban a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt, a védő, illetve az elítélt hozzátartozójának [Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 14. pont] indítványára indul meg,

b) a semmissé nyilvánítási eljárásban az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el,

c) ha az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság tanácsban járt el, a semmissé nyilvánítási eljárásban a tanács elnöke jár el,

d) a 3. § szerinti eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amely az összbüntetésről szóló elsőfokú ítéletet hozta, többszörös összbüntetés esetén az utolsó összbüntetést megállapító bíróság illetékes,

e) a bíróság a semmissé nyilvánítási eljárásban

ea) ügyiratok alapján dönt,

eb) ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést tart,

ec) ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart,

f) ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye,

g) a bíróság határozata ellen a hozzátartozó is fellebbezhet,

h) a bűnügyi költséget az állam viseli."

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

5. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 31/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a 15. §, valamint a 16. § a) és b) pontja szerinti határozat kézbesítése esetén a kézbesítési fikció beállt, vagy a 16. § o) pontja szerinti okirat kézbesítésre került, az a fél, aki a határozat, illetve okirat alapján végrehajtási kérelem előterjesztésére jogosult, a végrehajtói kézbesítés költségeinek megelőlegezésével kérheti, hogy a határozatot tartalmazó iratot önálló bírósági végrehajtó (e §-ban a továbbiakban: kézbesítési végrehajtó) kézbesítse a címzettnek."

6. §

A Vht. 34. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha a végrehajtó díjjegyzékével szemben a nem adós fizetésre kötelezett határidőben végrehajtási kifogást nem terjesztett elő a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem előterjesztését megelőzően, részére a díjjegyzéket végrehajtói kézbesítés útján is kézbesíteni kell."

7. §

A Vht. 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt (e § alkalmazásában együtt: hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó) részére a Kar hivatali szerve rendszeresít hivatali elektronikus aláírást."

8. §

A Vht. 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó nem használhatja az elektronikus aláírást, ha

a) az önálló bírósági végrehajtói szolgálata megszűnt vagy törölték az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek, illetve önálló bírósági végrehajtójelöltek névjegyzékéből,

b) az önálló bírósági végrehajtói, önálló bírósági végrehajtó-helyettesi vagy önálló bírósági végrehajtójelölti hivatalából felfüggesztették,

c) az önálló bírósági végrehajtói szolgálatát szünetelteti,

d) az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé."

9. §

A Vht. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"155. §

Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét, vagy lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a becsérték összegét, illetve annak 70%-át;

b) az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá;

c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat a 149. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül; vagy

d) az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre."

10. §

A Vht. 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg vagy az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre, második árverést kell tartani. Ezen árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával ki kell tűzni azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet."

11. §

A Vht. 227. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az állásából felfüggesztett végrehajtó, végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt a felfüggesztés alatt végrehajtói tevékenységet nem végezhet, végrehajtói irodával munkavégzésre, illetve foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt nem létesíthet."

12. §

A Vht. 236. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a működése alatt fenntartani. A végrehajtó köteles felelősségbiztosítását szolgálatának szünetelése alatt fenntartani, továbbá abban az esetben is, ha a végrehajtót hivatalából felfüggesztették."

13. §

A Vht. 241. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező végrehajtójelölt a végrehajtó irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban, az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtójelölt végrehajtási cselekményt azonban - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat."

14. §

A Vht. 250/A. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A végrehajtójelöltek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:)

"f) a végrehajtójelölt hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdete és lejárta."

15. §

A Vht. a következő 304/H. §-sal egészül ki:

"304/H. § (1) Az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.12.) megállapított rendelkezéseket a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a 155. § és a 156. § (1) bekezdését a 2021. június 30-át követően kitűzésre kerülő árverések során kell alkalmazni.

(2) A Módtv.12-vel megállapított 236. § (2) bekezdését és a 250/A. § (2) bekezdését a 2021. június 30-át megelőzően kinevezett végrehajtók esetében, a 250/A. § (3) bekezdését a 2021. június 30-át megelőzően névjegyzékbe vett önálló bírósági végrehajtó-helyettesek esetében, az 57/A. § (1)-(3) és (5) bekezdését, a 241. § (4a) bekezdését, a 241. § (6) bekezdés c) pontját, a 250/A. § (4) bekezdés a), c) és f) pontját a 2021. június 30-át megelőzően névjegyzékbe vett önálló bírósági végrehajtójelöltek esetében is alkalmazni kell.

(3) A Módtv.12-vel megállapított 241. § (2) bekezdés c) pontját a 2021. július 1-jét követően indult névjegyzékbe vételi eljárásokban kell alkalmazni.

(4) Az az önálló bírósági végrehajtó, aki 2021. július 1-jén egynél több székhelyre, illetve járásbíróság mellé van kinevezve, 2021. július 30. napjáig a miniszterhez címzett írásbeli nyilatkozatában meg kell jelölnie, hogy szolgálatát melyik járásbíróság mellett kívánja továbbra is ellátni.

(5) A miniszter az önálló bírósági végrehajtó (4) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján - ha a végrehajtó nem tett nyilatkozatot, úgy a Kar véleményének beszerzését követően - megállapítja az önálló bírósági végrehajtó szolgálatának megszűnését az egyik szolgálati hely tekintetében.

(6) A Módtv.12-vel megállapított 251. § (2) bekezdését és a 252. § (6) bekezdését a 2021. július 1-jét követően kinevezésre kerülő elnök tekintetében kell alkalmazni.

(7) A Módtv.12-vel hatályon kívül helyezett 232. § (6) bekezdéséből következően az illetékesség kiterjesztésével ellátott álláshelyek vonatkozásában a Karnak a 2021. július 1. napját követő hatodik hónap végéig intézkednie kell az álláshelyek betöltésére irányuló pályázat kiírása iránt."

16. §

A Vht. 317. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"j) 37/B. § (4) bekezdése a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25 -i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

17. §

A Vht.

1. 57/A. § (1) bekezdés a) pontjában az "önálló bírósági végrehajtó-helyettes;" szövegrész helyébe az "önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt;" szöveg,

2. 57/A. § (3) bekezdésében az "Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes az elektronikus ügyintézés" szövegrész helyébe az "A hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó az elektronikus ügyintézés" szöveg,

3. 57/A. § (5) bekezdésében az "az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes" szövegrész helyébe az "a hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó" szöveg,

4. 150. § (1) bekezdésében és 151. § (2) bekezdésében az "adóst megillető összeg" szövegrész helyébe az "adóst megillető összeg és a végrehajtási költségek" szöveg,

5. 232. § (1) bekezdésében a "járásbíróság mellé." szövegrész helyébe a "járásbíróság mellé azzal, hogy egy végrehajtó egy székhelyre, illetőleg egy járásbíróság mellé kerül kinevezésre." szöveg,

6. 233. § (2) bekezdés k) pontjában az "a) vagy c) pontja alapján" szöveg helyébe az "a)-c) pontja alapján" szöveg,

7. 241. § (2) bekezdés c) pontjában a "(2) bekezdés a)-d), i) és j) pontjában" szövegrész helyébe a "(2) bekezdésében" szöveg,

8. 241. § (6) bekezdés c) pontjában a "(2) bekezdés b)-d) vagy i) pontjában" szövegrész helyébe a "(2) bekezdésében" szöveg,

9. 250. § (1) bekezdésében a "végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek" szövegrész helyébe a "végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek" szöveg,

10. 250/A. § (1) bekezdésében a "(4) bekezdés d) pontjában" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés d) és f) pontjában" szöveg,

11. 250/A. § (2) bekezdés 1. pontjában az "adatok," szövegrész helyébe az "adatok, lakcím," szöveg,

12. 250/A. § (3) bekezdés a) pontjában az "adatok," szövegrész helyébe az "adatok és a végrehajtó-helyettes azonosító száma," szöveg,

13. 250/A. § (4) bekezdés a) pontjában az "adatok," szövegrész helyébe az "adatok és a végrehajtójelölt azonosító száma," szöveg,

14. 250/A. § (4) bekezdés c) pontjában a "hosszabb időtartamú kiesésre" szövegrész helyébe a "hosszabb időtartamú - 90 napot meghaladó - kiesésre" szöveg,

15. 251. § (2) bekezdésében a "tagjává és elnökévé" szövegrész helyébe a "tagjává, egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező végrehajtó tagja a Kar elnökévé" szöveg,

16. 252. § (6) bekezdésében a "4 évre" szövegrész helyébe a "7 évre" szöveg

lép.

18. §

Hatályát veszti a Vht.

a) 33. § (1) bekezdésében a "(232., 255/A. §) vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának" szövegrész,

b) 232. § (6) bekezdése.

4. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

19. §

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E cím rendelkezéseit az Európai Unió tagállamának bírósága és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (a továbbiakban: Egyesült Királyság) bírósága által hozott ítéletre nem lehet alkalmazni."

20. §

Az Nbjt. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a külföldi ítélet elismeréséről vagy az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetéséről a bíróság korábban jogerős ügydöntő végzést hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha

a) a külföldi ítélet elismerését, vagy az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetését azért tagadták meg, mert az elismeréshez vagy a megfeleltetéshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetőek, vagy

b) a szabadságvesztés végrehajtásának átvételéhez a külföldi ítélet olyan rendelkezésének elismerése vagy megfeleltetése szükséges, amelyről az elismerésről vagy megfeleltetésről hozott korábbi ügydöntő végzés nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett."

21. §

Az Nbjt. 60/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság e törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzetközi szerződések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a külföldi bíróság vagyonelkobzásra vagy elkobzásra vonatkozó határozatának elismeréséről és a végrehajtás átvételéről, az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetésről és a végrehajtás átvételéről."

22. §

Az Nbjt. V. Fejezet 2. Címe a következő 62/M. §-sal egészül ki:

"62/M. §

(1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés végrehajtásának teljesítése során elrendelt vagyont érintő kényszerintézkedés fenntartásának indokoltságával kapcsolatban a magyar igazságügyi hatóság észszerű határidő tűzésével tájékoztatást kér a megkereső igazságügyi hatóságtól, ha

a) a vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelése vagy a legutóbbi tájékoztatás óta egy év eltelt,

b) a lefoglalással vagy a zár alá vétellel érintett dolog vagy vagyontárgy jellege, állapota, tárolási körülményei alapján az indokolt,

c) a vagyoni érdekelt indítványozza,

és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot a (2) bekezdésben foglaltakról.

(2) Ha a megkereső igazságügyi hatóság az (1) bekezdés szerint meghatározott határidőn belül nem nyújt tájékoztatást a kényszerintézkedés fenntartásának indokoltságáról, a magyar igazságügyi hatóság megszünteti a lefoglalást és a lefoglalt dolgot kiadja annak, akitől lefoglalták, a zár alá vételt feloldja, vagy megszünteti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét és az ideiglenesen eltávolított elektronikus adat visszaállítását rendeli

el."

23. §

Az Nbjt. a következő 86. §-sal egészül ki:

"86. §

Ez a törvény az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

24. §

Az Nbjt.

a) 51. § (1) bekezdésében az "elismerésére vonatkozó" szövegrész helyébe az "elismerésére, az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetésre vonatkozó" szöveg,

b) 83. § (2) bekezdés e) pontjában az "elismerése, valamint" szövegrész helyébe az "elismerése, az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetése, valamint" szöveg

lép.

5. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

25. §

(1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 118. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az igazságügyi alkalmazott 25, 30, 35, 40 év igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony után jubileumi jutalomra jogosult.

(2) A jubileumi jutalom az igazságügyi alkalmazott

a) 25 évi szolgálati jogviszonya után kéthavi,

b) 30 évi szolgálati jogviszonya után háromhavi,

c) 35 évi szolgálati jogviszonya után négyhavi,

d) 40 évi szolgálati jogviszonya után öthavi

illetményének megfelelő összeg."

(2) Az Iasz. 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a szolgálati viszony idejébe be kell számítani a bírói szolgálati viszonyban, az ügyészségi szolgálati viszonyban, a közszolgálati jogviszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, az állami szolgálati jogviszonyban, a hivatásos szolgálati jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt."

(3) Az Iasz. 118. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakon kívül jubileumi jutalomra jogosító időnek számít az ügyvédi tevékenység, valamint a közjegyzői és a bírósági végrehajtói szolgálat időtartama is, kivéve az ügyvédi tevékenység, illetve a közjegyzői, valamint a bírósági végrehajtói szolgálat szünetelésének idejét.

(5b) Ha a jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során azonos időszakra több jogviszonyt is figyelembe lehetne venni, közülük csak egy jogviszony számítható be."

6. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

26. §

(1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 43/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fogyasztóvédelmi hatóság látja el az (EU) 2017/2394 rendelet végrehajtását a következő irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében:]

"d) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv,"

(2) Az Ftv. 43/A. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A fogyasztóvédelmi hatóság látja el az (EU) 2017/2394 rendelet végrehajtását a következő irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében:]

"k) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

27. §

Az Ftv. 57. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"i) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv [18. §, 38. §, 39. §, 45. §, 45/A. §, 45/B. §];

j) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv [18. §, 38. §, 39. §, 45. §, 45/A. §, 45/B. §]."

7. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

28. §

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a természetes személyt azért kell törölni a névjegyzékből, mert a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a természetes személy mindaddig nem vehető fel ismételten a névjegyzékbe, amíg az elmaradt továbbképzési kötelezettségét nem teljesíti."

29. §

A Kvtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bejelentésnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell - a 6. § (1) bekezdés d), e) és n) pontjában, továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak kivételével -tartalmaznia. A bejelentéshez csatolni kell a 6. § (1) bekezdés c), f) és m) pontjában foglaltak igazolására szolgáló iratokat."

30. §

A Kvtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A miniszter hivatalbóli eljárásban a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvételét követően közvetítői minőségének igazolására szolgáló arcképes közvetítői igazolvánnyal látja el. A közvetítői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a közvetítő részére."

31. §

A Kvtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha

a) az 5. § (1) bekezdésében írt feltételek a névjegyzékbe történt felvételt követően megszűntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg,

b) a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik,

c) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,

d) a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

e) a közvetítői tevékenysége szüneteltetésének megkezdésétől számított öt év anélkül telt el, hogy bejelentette volna a szüneteltetés befejezésének tényét,

f) azt a természetes személy kéri - a (3) bekezdés szerinti kivételekkel -, vagy

g) meghalt. "

32. §

A Kvtv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. A természetes személy és a jogi személy nem kérheti a névjegyzékből való törlést, amíg vele szemben vizsgálat van folyamatban, vagy természetes személlyel szemben a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának megállapításával kapcsolatos hivatalból indított eljárás van folyamatban."

33. §

A Kvtv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A miniszter a névjegyzékből törölt személynek a törlés időpontjában - jogszabály alapján - nyilvántartott adatait a névjegyzékbe történő ismételt felvétel e törvény szerinti feltételeinek ellenőrzése, hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése céljából kezelheti és azokat kizárólag az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. A névjegyzékből törölt személy tekintetében kezelt adatok törlése iránt a miniszter a névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével gondoskodik."

34. §

A Kvtv.

a) 2. §-ában a "létrehozása" szövegrész helyébe a "létrehozásának elősegítése" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés a) pontjában az "annak megfelelő" szövegrész helyébe a "felsőfokú végzettséghez kötött" szöveg,

c) 11. § (2) bekezdés b) pontjában a "(3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2) bekezdésében" szöveg

lép.

35. §

Hatályát veszti a Kvtv.

a) 6. § (1) bekezdés j) és l) pontja,

b) 6. § (4) bekezdése,

c) 9. § (2) bekezdése.

8. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

36. §

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 32. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(A kisajátítási hatóság döntésével szemben indított közigazgatási per során)

"f) a bíróság - a g) pontban foglalt kivétellel - a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, g) a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg, ha a kisajátítási hatóság a kisajátítást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő."

9. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

37. §

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) III. Fejezete a következő 34/A. §-sal egészül ki:

"34/A. §

E fejezetnek az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell."

38. §

A Bnytv. 80/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"80/B. §

A 77-80/A. §-nak az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell."

39. §

A Bnytv. VI. Fejezete a következő 80/C. §-sal egészül ki:

"80/C. §

(1) Ha valamely személynek gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenység végzésére való alkalmazása céljából, az érintett személy hozzájárulásával benyújtott kérelmet követően, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke alapján, illetve az Egyesült Királyság kijelölt központi hatósága az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás) 649. cikke alapján az érintett személyre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatoknak az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül történő kiadására irányuló kérelmet nyújt be a bűnügyi nyilvántartó szervhez, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelem vagy a 80. § (1a) bekezdésének alkalmazásával kért tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül továbbítja

a) a 4. § (2) bekezdés a) pontjában,

b) a 11. § (1) bekezdés c)-e) és pontjában,

c) a 16. § (1) bekezdés c)-g) és pontjában, valamint

d) a 33. § (1) bekezdésében

meghatározott adatokat a kérelmet benyújtó központi hatóság részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kizárólag akkor továbbíthatóak, ha azok

a) a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő, következő bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó adatok:

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (4) bekezdés b) pont], ha a bűncselekményt 2002. április 1-je után követték el,

ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés], ha a bűncselekményt 1997. szeptember 15-e előtt követték el,

ac) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (5) bekezdés c) pont], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás [1978. évi IV. törvény 201-202/A. §], tiltott pornográf felvétellel visszaélés [1978. évi IV. törvény 204. § (1)-(6) bekezdés], üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont],

ad) emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés a) és b) pont], szexuális visszaélés [Btk. 198. §], kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása [Btk. 203. §], gyermekpornográfia [Btk. 204. §], szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], vagy

b) a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3-7. cikkében vagy a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 649. cikk (3) bekezdésében meghatározott valamely bűncselekmény magyar állampolgár általi, az Európai Unió más tagállamának bírósága jogerős ítéletében megállapított elkövetéséhez kapcsolódó, a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatok."

40. §

A Bnytv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Európai Unió kötelező jogi aktusán, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen vagy a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodáson alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja az Európai Unió más tagállamának, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusában vagy a nemzetközi szerződésben meghatározott más állam (a továbbiakban együtt: együttműködő tagállam) kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére

a) bűnmegelőzés és büntetőeljárás lefolytatása céljából az ujj- és tenyérnyomat, valamint

b) büntetőeljárás lefolytatása céljából a DNS-profil

elektronikus úton történő összehasonlítását a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal."

41. §

A Bnytv. VIII. Fejezete a következő 86/E. §-sal egészül ki:

"86/E. §

E fejezetnek az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell."

42. §

A Bnytv. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"98. §

(1) Ez a törvény

a) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak,

b) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 2-11. cikkének,

c) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat 2-14. cikkének,

d) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló 2009. szeptember 21 -i 2009/1023/IB tanácsi határozatnak,

e) az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak,

f) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

43. §

A Bnytv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 100/B. §-sal egészül ki:

"100/B. §

E törvénynek az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2020. december 31-ét követően indult eljárásokban is alkalmazni kell."

44. §

A Bnytv.

a) 11. § (1) bekezdés k) pont nyitó szövegrészében a "tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet)" szövegrész helyébe a "tagállamában vagy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában (a továbbiakban: Egyesült Királyság) magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban együtt: tagállami ítélet)" szöveg,

b) 76/B. § (2) bekezdésében a "tagállamának kijelölt" szövegrész helyébe a "tagállamának vagy az Egyesült Királyság kijelölt" szöveg,

c) 80. § (2a) bekezdésében az "a 80/B. §-ban" szövegrész helyébe az "a 80/C. §-ban" szöveg,

d) 91. § (2) bekezdésében a "tagállama számára" szövegrész helyébe a "tagállama vagy az Egyesült Királyság számára" szöveg

lép.

10. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

45. §

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 23. § (1) bekezdésében a "30 napon belül" szövegrész helyébe a "30 napon belül - a 19. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben 60 napon belül -" szöveg lép.

11. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

46. §

Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (5) bekezdésében "2019. évi CVII." szövegrész.

12. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

47. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 126. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíró a fegyelmi büntetés jogerős kiszabása után)

"b) egy fizetési fokozattal való visszavetés, két fizetési fokozattal való visszavetés, illetve a vezetői tisztségből való felmentés esetén két évig,"

(áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.)

48. §

A Bjt. 184. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíró 25, 30, 35, illetve 40 év szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.

(2) A jubileumi jutalom a bíró

a) 25 évi szolgálati viszonya után kéthavi,

b) 30 évi szolgálati viszonya után háromhavi,

c) 35 évi szolgálati viszonya után négyhavi,

d) 40 évi szolgálati viszonya után öthavi

illetményének megfelelő összeg."

49. §

A Bjt. a következő 232/S. §-sal egészül ki:

"232/S. §

Az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 126. § (1) bekezdés b) pontját az e rendelkezés hatálybalépését megelőzően kiszabott, két fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés alóli mentesítésre is alkalmazni kell, ha a mentesítésre korábban nem került sor."

50. §

A Bjt.

a) 8. § (1) bekezdés f) pontjában a "62." szövegrész helyébe a "62/C." szöveg,

b) 237. § (1) bekezdésében a "232/L-232/R." szövegrész helyébe a "232/L-232/S." szöveg

lép.

13. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

51. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 150. § (1) bekezdésében az "az említett kormányzati" szövegrész helyébe az "a kormányzati" szöveg lép.

14. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

52. §

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 108. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A VIII. Fejezet tagállamra vonatkozó rendelkezéseit Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) tekintetében is alkalmazni kell."

53. §

Az EUtv. 66/A. alcíme a következő 178/B. §-sal egészül ki:

"178/B. §

E törvény VIII. Fejezetét az Egyesült Királyság tekintetében 2020. december 31-ét követően indult eljárásokban is alkalmazni kell."

54. §

Az EUtv. 67. alcíme a következő 179/C. §-sal egészül ki:

"179/C. §

E törvény VIII. Fejezete egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

15. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

55. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:159. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Fogyasztó és vállalkozás közötti - ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló - szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt."

56. §

(1) A Ptk. 8:6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8:6. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés]

(1) E törvény:

a) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelv azt módosításáról szóló, 1999. május 10-i 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

b) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1986. december 18-i 86/653/EGK tanácsi irányelvnek;

c) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

d) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek;

e) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

f) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

g) a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21 -i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

h) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban szóló, 2007. július 11-i 2007/36/EK európai parlament és a tanácsi irányelvnek;

i) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

j) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

k) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek;

l) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 201 1/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

m) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

n) a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

o) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

(2) A Ptk. 8:6. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvény:)

"o) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

p) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

(3) A Ptk. 8:6. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki: (E törvény:)

"q) a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

57. §

A Ptk. 6:159. § (2) bekezdés b) pontjában az "igényelheti," szövegrész helyébe az "igényelheti, - a (2a) bekezdés szerinti kivétellel -" szöveg lép.

16. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

58. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

"i) a fogyasztó és vállalkozás közötti, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések szabályait, ideértve a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás szerződésszerű teljesítésére, a hibás teljesítésre és az azzal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre, valamint azok gyakorlásának módjára, illetve a digitális tartalom vagy szolgáltatás módosítására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a fogyasztó és vállalkozás közötti, áruk adásvételére vonatkozó szerződések szabályait, ideértve a szerződésszerű teljesítésre, a hibás teljesítésre és az azzal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre, valamint azok érvényesítésének feltételeire, illetve a jótállásra vonatkozó részletes szabályokat."

17. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

59. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 11. § (2)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék - az 1. melléklet 1.1.-1.6., 1.8.-1.9., 1.13., 1.15., pontjában, 1.20.1. és 1.20.2. alpontjában, valamint 1.24. és 1.25. pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) Az 1. melléklet 1.14.1. és 1.14.3.-1.14.5. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az 1. melléklet 1.1., 1.7.-1.11. pontjában, 1.12.1. alpontjában, 1.13. pontjában, 1.14.4. és 1.14.5. alpontjában, 1.15. pontjában, 1.19. pontjában, valamint 1.21.-1.24. és 1.25. pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi.

(4) A névjegyzék (3) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.12.2. és 1.12.3. alpontjában, valamint 1.17. pontjában foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a Kamara részére átadja, azokat a Kamara e törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.

(5) Az 1. melléklet 1.14.4., 1.14.5. és 1.20.2. alpontjában foglalt adatokat a Kamara, az 1.1.1.9., 1.13. és 1.15. pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az 1.18. és 1.20.1. pontjában foglalt adatokat a hatóság köteles bejelenteni a névjegyzéket vezető hatóságnak. Az 1. melléklet 1.18. pontjában és 1.20.1. alpontjában foglalt adatokról a hatóság a névjegyzéket vezető hatóságot és a Kamarát is értesíteni köteles.

(6) A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.14.6. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértő 1. mellékletben meghatározott adatait és a vonatkozó tényeket a hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése érdekében tárolja, feldolgozza és jogos érdekének igazolása után, törvény által arra jogosított harmadik személy részére továbbítja. A névjegyzékből történő törlés időpontjától számított húsz év elteltével a névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről.

(7) A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő 1. melléklet 1.1.-1.5. pontjában és 1.7. pontjában szereplő adatait a hatóság megkeresésére, az igazságügyi szakértővel való kapcsolattartás újrafelvétele, az igazságügyi szakértő bírságolása vagy a bírság végrehajtása céljából átadja a hatóságnak."

60. §

A Szaktv. 13. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha)

"e) az 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének ugyanazon eljárásban felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget,"

61. §

A Szaktv. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékből törölt társaság 1. melléklet 2. pontjában meghatározott adatait és a vonatkozó tényeket a hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése érdekében tárolja. A társaság névjegyzékből történő törlésének időpontjától számított húsz év elteltével a névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről."

62. §

A Szaktv. 26. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha)

"e) az 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének ugyanazon eljárásban felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget,"

63. §

A Szaktv. 1 . melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

64. §

A Szaktv.

a) 2. § 8. pontjában a "rendőrség" szövegrész helyébe a "rendőrség, közjegyző, bírósági végrehajtó" szöveg,

b) 2. § 9. pontjában a "közjegyzői" szövegrész helyébe a "közjegyzői, bírósági végrehajtói" szöveg,

c) 25. § (2) bekezdésében a "2.1.-2.3. pontjaiban és 2.5.-2.7." szövegrész helyébe a "2.1.-2.6. pontjaiban és 2.8.-2.9." szöveg

lép.

65. §

Hatályát veszti a Szaktv.

a) 9. § (2) bekezdése,

b) 11. § (8) bekezdése,

c) 25. § (1) bekezdésében az "a 2.8. alpont kivételével" szövegrész,

d) 139. § (2) bekezdés l) pontja.

18. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

66. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 182. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha olyan féllel szemben került sor bírósági meghagyás kibocsátására, akinek a keresetlevelet)

"a) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, vagy"

(kellett kézbesíteni, a bírósági meghagyás megtámadására előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak a bírósági meghagyás kibocsátásától számított egy évig van helye; az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni.)

67. §

A Pp. 227. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mulasztás esetére megállapított következmények alkalmazásának helye van akkor is, ha)

"a) az idézést az alperesnek a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kellett kézbesíteni, de a kézbesítés megtörténtéről kézbesítési igazolás nem érkezett vissza, feltéve, hogy a rendelet 22. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, vagy"

68. §

(1) A Pp. 631. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"4. a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtását szolgálja.)

(2) A Pp. 631. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"8. a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtását szolgálja.)

69. §

Hatályát veszti a Pp. 631. § (1) bekezdés 6. pontja.

19. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

70. §

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 109. § szakaszcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"[A zár alá vétel és a lefoglalás megszüntetése, valamint a dolog kiadása]"

71. §

Az Ákr. 112. § (2) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

(Önálló jogorvoslatnak van helye)

"j) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, k) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló, valamint l) a végrehajtást elrendelő"

(végzés ellen.)

72. §

Az Ákr.

a) 109. § (1) bekezdésében a "zár alá vételt" szövegrész helyébe a "zár alá vételt és a lefoglalást" szöveg,

b) 112. § (2) bekezdés a) pontjában az "az ideiglenes" szövegrész helyébe az "a biztosítási intézkedésről és az ideiglenes" szöveg,

c) 117. § (2) bekezdésében az "Az ideiglenes" szövegrész helyébe az "A biztosítási intézkedésről szóló, az ideiglenes" szöveg

lép.

20. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása

73. §

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A végzés elleni fellebbezést - a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezés kivételével - egyesbíró bírálja el. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el."

74. §

A Kp.

a) 8. § (6) bekezdésében a "Kúria három" szövegrész helyébe a "Kúria - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - három" szöveg,

b) 117. § (3) bekezdésében a "sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás" szövegrész helyébe az "az elsőfokú eljárás" szöveg

lép.

75. §

Hatályát veszti a Kp.

a) 14. § (2) bekezdésében az " a közigazgatási ügyben másodfokon eljáró bíróságot és",

b) 27. § (1) bekezdés a) pontjában az "a törvényszék végzése elleni fellebbezési eljárás kivételével",

c) 51. § (5) bekezdésében az " , amelyről a másodfokú bíróság nyolc napon belül dönt",

d) 115. § (1) bekezdésében a " , továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés"

szövegrész.

21. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény módosítása

76. §

A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"77. §

(1) A polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (e §-ban a továbbiakban: a rendelet) 3. cikkének (1) bekezdése szerinti áttevő intézmény feladatait

a) bírósági iratok esetében az a bíróság, amelynek eljárásában a kézbesítendő irat keletkezett,

b) közjegyző eljárásában keletkezett iratok esetén az a közjegyző, akinek eljárásában az irat keletkezett,

c) egyéb bíróságon kívüli iratok esetében a miniszter

látja el.

(2) A rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti átvevő intézmény feladatait

a) a címzettnek a jogsegélykérelemben megjelölt címe szerint illetékes járásbíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) és

b) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar

látja el, azzal, hogy b) pont szerinti esetben a kézbesítést a címzett címe szerint illetékes végrehajtó teljesíti.

(3) A rendelet alapján előterjesztett jogsegélykérelem teljesítése során a 74. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(4) A rendelet 4. cikke szerinti központi szerv feladatait a miniszter látja el.

(5) A rendelet 7. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot a miniszter látja el, továbbá gondoskodik a 7. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatás nyújtásáról.

(6) A polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről ("iratkézbesítés") és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (e §-ban a továbbiakban: 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 4. cikkének (2) bekezdése alapján az átvevő intézmény a kézbesítendő iratokat postai úton, telefaxon és elektronikusan fogadja. Az 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a rendelet által rendszeresített formanyomtatványokat az áttevő vagy átvevő intézmény magyar, angol, német vagy francia nyelven fogadja.

(7) Ha a Pp. 137. § (2) bekezdésében meghatározott kézbesítési fikció alkalmazásával került sor a kézbesítés eredményének megállapítására, az átvevő intézmény az áttevő intézményt arról értesíti, hogy a kézbesítés beálltát és annak időpontját e kézbesítési fikció alapján állapította meg, és azzal szemben a címzettet a Pp. 138. §-a szerinti kifogás illeti meg. Ha a bíróság a címzett kifogásának utóbb helyt ad, a külföldi áttevő intézményt egyidejűleg értesíti arról, hogy a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények a magyar jog szerint hatálytalanok.

(8) Az átvevő intézmény a kézbesítés megtörténtéről és annak időpontjáról, illetve akadályáról és ennek okáról nyolc napon belül tájékoztatja az áttevő intézményt.

(9) A rendelet 17. cikke szerinti kézbesítési mód belföldön csak akkor alkalmazható, ha a címzett az áttevő tagállam állampolgára.

(10) A rendelet 17. cikke szerinti kézbesítési mód alkalmazása esetén a külföldön kézbesítendő iratot a 73. § (3) bekezdésének megfelelően kell továbbítani.

(11) A rendelet 20. cikke szerinti kézbesítési mód alkalmazására belföldön a végrehajtói kézbesítésre vonatkozó jogszabályok szerint kerülhet sor."

77. §

Az Nmjtv. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"81. §

(1) A tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet (e §-ban a továbbiakban: rendelet) 4. cikkének

(1) és (3) bekezdése szerinti központi szerv feladatait a miniszter látja el.

(2) A rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti egyéb hatóság Magyarországon a közjegyző és a gyámhatóság.

(3) A rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogsegélykérelem teljesítése a 79. § (3) bekezdése szerinti bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik. Ha a jogsegélykérelmet fogadó bíróság azt állapítja meg, hogy annak teljesítése más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, azt nyolc napon belül hivatalból megküldi ehhez a bírósághoz.

(4) A rendelet 19. cikkének (1) bekezdése és 20. cikkének (2) bekezdése szerinti, más tagállam bíróságától érkező kérelmet a miniszter fogadja és bírálja el, ennek során a 80. § (5)-(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) A rendelet által rendszeresített formanyomtatványokat a bíróság postai úton, telefaxon vagy elektronikusan, magyar, angol vagy német nyelven fogadja.

(6) Magyar bíróság az előtte folyamatban lévő eljárás céljára az Európai Unió tagállamában, Dánia kivételével, a rendelet 19. cikkében szabályozott módon kívül is foganatosíthat közvetlenül bizonyítási cselekményt. Ilyen esetben a bizonyításfelvétel általános szabályai irányadóak azzal, hogy kényszerítő intézkedések alkalmazásának nincs helye."

78. §

Az Nmjtv. 33. alcíme a következő 81/A. §-sal egészül ki:

"81/A. §

(1) A konzuli tisztviselő az Európai Unió kötelező jogi aktusában, nemzetközi szerződésben vagy a fogadó állam jogában meghatározott feltételek szerint belföldi eljárás céljaira, az eljáró bíróság megkeresésére külföldön tartózkodó magyar állampolgárt meghallgathat, kényszer alkalmazása nélkül. A megkeresésre a Pp. 282. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A konzuli tisztviselő nem járhat el abban az ügyben, amelyben - a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint - mint bíró sem járhatna el. A kizárásról és az eljáró konzuli tisztviselő kijelöléséről a külképviselet vezetője határoz. Ha a kizárási ok a külképviselet vezetőjét érinti, vagy nincs másik kijelölhető konzuli tisztviselő, akkor az a külképviselet vagy konzuli tisztviselő jár el, amellyel (akivel) szemben kizárási ok áll fenn, és erről a perben eljáró bíróságot értesíteni kell.

(3) A meghallgatásról a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíteni kell:

a) a meghallgatást végző külképviselet megnevezését, ügyszámát,

b) a megkereső bíróságot és a bírósági ügyszámot,

c) a meghallgatás helyét, továbbá a meghallgatás kitűzött és tényleges kezdő és befejező időpontját,

d) a meghallgatást végző konzuli tisztviselő, továbbá a külképviselet részéről jelen lévő más személy nevét, beosztását,

e) a meghallgatott személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, perbeli állását,

f) a meghallgatott személy közreműködésének önkéntességére való felhívását, továbbá a meghallgatott személynek a felhívásra adott válaszát,

g) a meghallgatott személy vallomását; ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(4) A meghallgatás után a meghallgatott személy jelenlétében a jegyzőkönyvbe vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, ha azt nem kívánja. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha a meghallgatott személy a vallomás felolvasásakor a korábban előadott vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, a kiigazítást vagy kiegészítést indokolt esetben jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5) Tanú meghallgatása során a konzuli tisztviselő az (1)-(4) bekezdésben foglaltak mellett a Pp.-nek a tanúzási képtelenségre, a tanúvallomás megtagadására, valamint a tanú meghallgatása lefolytatására vonatkozó szabályai alkalmazásával jár el.

(6) A konzuli tisztviselő a meghallgatással felmerült készkiadásait a jegyzőkönyvben vagy külön okiratban megállapítja. A konzuli tisztviselő meghallgatással kapcsolatban felmerült készkiadásainak előlegezésére a Pp. 78. §-ban és 79. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni."

79. §

Az Nmjtv. 127. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki: (E törvény)

"g) 81. §-a a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

h) 77. §-a a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek"

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

80. §

Az Nmjtv.

a) 127. § (2) bekezdés a) pontjában a "80. §-a" szövegrész helyébe a "80. § (5) bekezdése" szöveg,

b) 127. § (2) bekezdés d) pontjában a "77. §-a" szövegrész helyébe a "77. § (4) bekezdése" szöveg

lép.

22. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

81. §

(1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 46. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az elektronikus okirati formába való alakítás során az ügyvéd kizárólag oldalhű elektronikus másolatot készíthet. Az elektronikus okirati formába alakítás során az Eüsztv. 102. § (6) bekezdését, valamint 103. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni.

(3) A 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kiegészítő jellegű tevékenység ellátása során az ügyvéd kizárólag a 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását használhatja.

(4) Ha az ügyvéd az elektronikus okirati formába alakítás során az elektronikus másolaton a 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását és időbélyegzőt helyez el, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben megegyezett."

(2) Az Üttv. 46. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha az ügyvéd az általa ellenjegyzett papíralapú okiratot a (4) bekezdés szerint alakítja elektronikus formába, az elektronikus okirat is ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak minősül."

82. §

Az Üttv.

a) 2. § (1) bekezdés f) pontjában az "elektronikus okirati formába alakítása" szövegrész helyébe az "elektronikus másolattá vagy elektronikus okirati formába alakítása (a továbbiakban együtt: elektronikus okirati formába alakítás)" szöveg,

b) 22. § (3) bekezdésében a "ca) és cb) alpontja" szövegrész helyébe a "ca)-cc) alpontja" szöveg,

c) 158. § (2) bekezdésében a "14. és 20. pontban" szövegrész helyébe a "14., 20. és 21. pontban" szöveg

lép.

23. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény módosítása

83. §

A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felet - ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség - költségfeljegyzési jog illeti meg)

"b) a szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perben,"

24. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

84. §

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 223. §-ában az "a 100. §-t," szövegrész helyébe az "a 97. §-t, a 100. §-t," szöveg lép.

25. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása

85. §

A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 99. § (4) bekezdésében az "a különleges jogállású szerv" szövegrész helyébe a "kiadott" szöveg lép.

26. A fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXXVI. törvény módosítása

86. §

Nem lép hatályba a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXXVI. törvény 14. §-a.

27. Záró rendelkezések

87. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 5-15. §, a 17-18. §, a 28-34. §, a 35. § b) és c) pontja, a 59-65. §, a 69. §, a 73-75. §, a 81-83. § és az 1. melléklet 2021. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 35. § a) pontja 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.

(4) A 25-27. §, a 48. §, az 51. §, az 55. §, az 56. § (2) bekezdése, az 57. § és az 58. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

(5) Az 56. § (3) bekezdése és a 86. § 2022. május 28-án lép hatályba.

(6) A 16. §, a 66-68. § és 76-80. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

88. §

(1) A 46. § és a 85. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 47-49. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

89. §

(1) A 6. alcím és az 56. § (2) bekezdése a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, továbbá az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Az 56. § (3) bekezdése a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 7. és a 17. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

90. §

(1) A 2., 4., 9. és 14. alcím az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Az 56. § (1) bekezdése a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) A 18. és a 21. alcím a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) A 16. §, valamint a 18. és a 21 . alcím a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg

1. számú melléklet a 2021. évi ... .törvényhez

1. A Szaktv. 1. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő pont lép:

"1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:

1.1. családi neve és utóneve(i);

1.2. születési neve;

1.3. anyja születési neve;

1.4. születési hely és idő;

1.5. lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.6. munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.7. elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.8. nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka);

1.9. szakmai kamarai tagság;

1.10. igazságügyi szakértői eskü letételének időpontja;

1.11. igazságügyi szakértői igazolvány száma;

1.12. szakterület

1.12.1. a névjegyzékbe bejegyzett szakterület és a bejegyzés időpontja,

1.12.2. elutasított szakterület és az elutasítás időpontja,

1.12.3. elbírálás alatt lévő szakterület;

1.13. iskolai végzettség és szakmai képesítés, valamint nemzetközi vagy hazai szakmai minősítés;

1.14. állapot

1.14.1. névjegyzékbe felvett,

1.14.2. névjegyzékbe történő felvétel folyamatban,

1.14.3. névjegyzékbe bejegyzett, kiterjesztési kérelem folyamatban,

1.14.4. névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony szünetel,

1.14.5. névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony felfüggesztve,

1.14.6. névjegyzékből törölt,

1.14.7. elhunyt;

1.15. tudományos fokozat;

1.16. nyilvántartási szám;

1.17. az igazgatási ügyiratok ügyszáma;

1.18. az 55. § (2) bekezdése szerinti bejelentés ténye az ügyre történő utalással;

1.19. az igazságügyi szakértő minősítése;

1.20. a szakértő ellen

1.20.1. közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye,

1.20.2. indult fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetés;

1.21. az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőség, ha a szakértő elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt vállalja;

1.22. az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatos közleményei ("közlemények");

1.23. nyilatkozat arról, hogy az igazságügyi szakértő tevékenységét fő- vagy mellékállásban végzi;

1.24. egyetemi vagy főiskolai végzettsége, a diploma minősítése;

1.25. külön minősítésre vonatkozó adat (ha van);"

2. A Szaktv. 1. számú melléklet 2. pontja helyébe a következő pont lép:

"2. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke a gazdasági társaság következő adatait tartalmazza:

2.1. név,

2.2. székhely,

2.3. cégjegyzékszám,

2.4. adószám,

2.5. elektronikus kézbesítési cím,

2.6. az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőség,

2.7. szakterület,

2.8. a vezető tisztségviselő neve,

2.9. a vezető tisztségviselő lakóhelye,

2.10. a 23. § (1) bekezdésében meghatározott tagokra és alkalmazottakra vonatkozó nyilvános adatok."

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.

Az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja egyes igazságügyi és hatósági eljárásjogi tárgyú törvények módosítása annak érdekében, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a jogalkalmazást segítsék, valamint annak érdekében, hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti és technikai viszonyokhoz.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjtv.) a közjegyzői kinevezés feltételeként előírt közjegyzői vizsga tekintetében a Kjtv. módosítása egyértelműen kimondja, hogy ez a feltétel a már kinevezett, más közjegyzői székhelyre (álláshelyre) pályázni szándékozó közjegyzővel szemben nem követelmény.

A közjegyzői álláshelyek áthelyezés útján történő betöltésének szabályai a Kjtv. 2021. január 1. napjától hatályos módosításával kiegészítésre kerültek. A módosítás eredményeként a miniszter a közjegyzőt kérelmére - pályázat kiírása és a közjegyző által betöltött korábbi székhely egyidejű megszüntetése nélkül - helyezheti át a megüresedett, megüresedő vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre). A hivatkozott szabály megalkotásával a jogalkotó célja a közjegyzői feladatellátás veszélyhelyzet alatti megfelelő biztosítása volt. Tekintettel a veszélyhelyzet várható megszüntetésére, a közjegyzői székhely (álláshely) fentiekben hivatkozott áthelyezéssel történő betöltésére vonatkozó szabályok fenntartása a továbbiakban nem indokolt.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) módosítása összhangba hozza a közjegyzőkre és a végrehajtókra vonatkozó szabályozást a tekintetben, hogy a közjegyzőkhöz hasonlóan a végrehajtóknál is egyértelműen megtiltja a fegyelmi vagy büntetőeljárás miatt hivatalából felfüggesztett végrehajtó bármely végrehajtói iroda általi foglalkoztatását. Egyértelművé teszi, hogy a nem adós fizetésre kötelezett részére a díjjegyzéket abban az esetben szükséges végrehajtói kézbesítés útján kézbesíteni, ha a végrehajtó ezen díjjegyzék alapján végrehajtás elrendelését fogja kérni tekintettel arra, hogy a végrehajtás elrendelésének és a végrehajtási lap kiállításának előfeltétele, hogy a díjjegyzék kötelezett részére történő kézbesítése - amennyiben jogorvoslattal nem éltek a felek - végrehajtói kézbesítés útján valósuljon meg.

A módosítás önálló bírósági végrehajtók, önálló bírósági végrehajtó-helyettesek és önálló bírósági végrehajtójelöltek Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által nyilvántartásba vett adatok körét pontosítja, továbbá a végrehajtójelöltek esetén a nyilvántartásból történő törlés feltételeit szigorítja, tekintettel arra, hogy a végrehajtói szakvizsgával rendelkező végrehajtójelöltek feladatai és felelőssége nőtt. Továbbá egyértelműsítésre kerül, hogy egy végrehajtó csak egy járásbíróság mellé kerülhet kinevezésre, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Elnökségébe választható végrehajtóknak egyetemi jogi végzettséggel kell rendelkezni, a Javaslat pedig az Elnökségen belül az elnök személye tekintetében szigorúbb feltételeket állapít meg, így az elnökké az nevezhető ki, aki egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező végrehajtó.

A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy abban az esetben is sikertelen legyen az árverés, ha az nem szabályszerűen került kitűzésre, amelynek eredményeképpen ebben az esetben is biztosított az árverés ismételt kitűzése.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényt (a továbbiakban: Bjt.) két témakörben is módosítja a Javaslat. A Javaslat szerinti módosítás egyrészt a bíráknak a két fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetése esetére is meghatározza a fegyelmi büntetés hatályát, amit jelenleg nem tartalmaz a Bjt., másrészt az egyéb szervhez beosztott bíró beosztásának megszűnése esetére azon hatályos rendelkezést erősíti meg, amely szerint a tényleges bírói álláshelyre beosztás is azon esetek közé tartozik, amikor nem kell pályázatot kiírni.

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) módosítása a gyakorlati jogalkalmazói tapasztalatokra támaszkodva adminisztráció-csökkentést valósít meg a közvetítői névjegyzék vezetése és a közvetítővé válás feltételeivel összefüggésben, valamint további garanciális jellegű szabályok bevezetésével fokozza a névjegyzékben szereplő adatok hitelességét és a szakmai követelmények érvényesülését.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Fotv.) hatálybalépésének eredményeképpen, megkezdődött a földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásban osztatlan közös tulajdonban álló földterületek tulajdoni viszonyának felülvizsgálata. Az ellenőrzés eredményeként megállapították, hogy számos, többségében termőföld ingatlan esetén tartalmaz a közhiteles nyilvántartás elhunyt személyt tulajdonosként. Emiatt a tulajdoni viszonyok rendezése érdekében egyre több póthagyatéki eljárás lefolytatására irányuló megkeresés érkezik az önkormányzatokhoz. A Fotv. kapcsán érkezett, rendkívül időigényes, aprólékos kutatómunkát igénylő, póthagyatéki kérelmekkel összefüggő hatósági eljárások esetében a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 23. § (1) bekezdésének kiegészítése ezért úgy rendelkezik, hogy az ingatlanügyi hatóságtól érkező megkeresés [Hetv. 19. § (1) bekezdés d) pont] esetén a jegyző előtt induló hagyatéki, póthagyatéki eljárásokra vonatkozó leltározási határidő - az egyéb hagyatéki eljárásokra irányadó harminc nap helyett - hatvan napra növekedik.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) módosításának célja az uniós jog és a magyar jog összhangjának megteremtése a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló 2019. május 20-i 2019/770 (EU) európai parlament i és tanácsi irányelv, továbbá az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. május 20-i 2019/771 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv esedékes átültetésével összefüggésben.

Az EU tagállamai között a polgári jogsegélyt jelenleg a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről ("iratkézbesítés") és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: kézbesítési rendelet) és a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai között együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: bizonyításfelvételi rendelet) szabályozza. Ezeket azonban a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: új kézbesítési rendelet) és a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: új bizonyításfelvételi rendelet) fogja felváltani. Az új rendeletek alkalmazására történő áttérés ugyanakkor két lépcsőben történik. 2022. július 1. napjától lesz alkalmazandó az új rendeletek újításainak túlnyomó része. Mindkét új rendelet hangsúlyos eredménye, hogy a tagállamok bíróságai, hatóságai közötti kommunikációt lényegében kizárólagosan elektronikus útra tereli, ennek megvalósítására azonban a tagállamok hosszabb felkészülési időt kaptak. Az erre szolgáló decentralizált informatikai rendszer technikai paramétereire vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat az Európai Bizottságnak 2022. március 23-ig kell elfogadnia, majd e végrehajtási jogi aktusok hatálybalépésének napját követő hároméves időszakot követő hónap első napjától (így várhatóan 2025. második negyedévétől) lesz majd csak alkalmazandó az elektronikus kommunikáció. Mivel a bizottsági végrehajtási jogi aktusok hiányában a kapcsolódó hazai jogalkotási feladatok sem határozhatók meg, a Javaslat kizárólag a 2022. július 1. napjától alkalmazandó rendelkezések végrehajtásához szükséges törvényi szintű rendelkezéseket állapítja meg, részben a hazai jogszabályokban megtalálható hivatkozásoknak az új rendeletekhez igazítása, részben a kifejezetten az új rendeletek újításainak alkalmazásához szükséges rendelkezések megalkotása útján.

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) határozza meg az igazságügyi szakértővé válásra, a szakértők jogaira és kötelezettségeire, valamint az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására vonatkozó alapvető szabályokat. A Javaslat az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataira tekintettel a jogalkalmazói visszajelzések alapján felgyorsítja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételi eljárást, pontosítja a kirendelő hatóság fogalmát és az igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlés feltételeit. A névjegyzék tartalmának kisebb mértékű módosításával gördülékenyebbé teszi a kirendelést és lehetővé teszi a kirendelő hatóság és a megbízó szélesebb körű tájékoztatását. A módosítás emellett az utólagos szakértői, illetve hatósági adatigénylések teljesíthetősége érdekében a névjegyzékből törölt adatok megőrzési idejét 10 évről 20 évre emeli.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) módosítását a Kúriának a végzések elleni fellebbezési eljárásaiban működési problémákat okozó egyes rendelkezéseinek pontosítása teszi szükségessé. A módosítás a Kúriának a törvényszék végzései elleni fellebbezés iránti eljárásaiban változtat az eljáró a bíróság összetételére vonatkozó szabályokon. Az ügydöntő, vagyis a keresetlevelet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzéseik kivételével egyesbíróként jár el, azonban az ügy bonyolultságára tekintettel ebben az esetben is lehetőséget teremt a tanács elé utalásra. Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elbíráló határozat elleni fellebbezést - a módosítást követően - a Kúria a felterjesztéstől számított harminc napos határidőn belül bírálja el.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) módosítása útján szükséges arról rendelkezni, hogy kegyelmi mentesítés esetén a felfüggesztett szabadságvesztés büntetéshez kapcsolódó, az ügyvédi tevékenység gyakorlásához előírt várakozási időre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók által végzett elektronikus okirati formába alakítás során alkalmazandó hitelesítési módokra vonatkozó szabály úgy módosul, hogy minősített elektronikus aláírás használata csak a kiegészítő tevékenységként végzett, az Üttv. 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott, a nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása során kötelező, minden más esetben - a felhasználás jellegétől függően - más elektronikus hitelesítési megoldás is alkalmazható. A módosítás bővíti azoknak a kiemelt szabályzatoknak a körét, amelyek esetében a miniszter előzetes törvényességi felügyeletet gyakorol és jóváhagyása a szabályzat, illetve annak módosítása érvényességi feltétele.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) módosítása jogtechnikai és egyértelműsítő, pontosító rendelkezéseket tartalmaz.

A fentieken túl a jogalkalmazásban felmerült egyes büntetőjogi tárgyú problémák orvoslása és az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt a büntetőügyekben hozott külföldi ítéletek érvényesülésével kapcsolatos változások kezelése érdekében jelen Javaslat további négy törvény kisebb terjedelmű módosítását irányozza elő az alábbiak szerint.

1. Az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény (a továbbiakban: semmisségi törvény) értelmében a semmissé nyilvánítási eljárásra a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: 1973. évi I. törvény) 356. §-ának szabályai irányadóak. Az 1973. évi I. törvény azonban a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 605. § (7) bekezdése értelmében 2003. július 1. óta hatálytalan, így rendelkezései nem alkalmazhatóak. Mivel sem az 1998. évi, sem a 2017. évi büntetőeljárási törvény hatálybalépése óta nem került sor a semmisségi törvény módosítására, a bírói gyakorlatban problémaként merült fel, hogy a semmisségi eljárás lefolytatásakor hatályos büntetőeljárási rendelkezésre nem lehet hivatkozni.

Mindezek alapján indokolt a semmisségi törvény normaszövegébe az 1973. évi I. törvény rendelkezései helyett a hatályos büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénynek (a továbbiakban: Be.) megfelelő rendelkezéseket beilleszteni.

2. A Javaslat az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Kosurnyikov és társai kontra Magyarország ügyben (59017/14. sz.) hozott ítéltére tekintettel az eljárási jogsegélykérelmek alapján elrendelt vagyont érintő kényszerintézkedések időtartamának korlátozása céljából teljes körűen megteremti az elrendelt kényszerintézkedések indokoltságának kötelező felülvizsgálatát, valamint a felülvizsgálatot követően a kényszerintézkedés megszüntetésének lehetőségét mind a harmadik országokból, mind az Európai Unió tagállamaiból érkező jogsegélykérelmek esetében.

3. 2020. február 1-jén az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból; ekkor lépett hatályba a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: kilépési megállapodás). Ekkor kezdődött a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak, amelyet 2021. január 1-jén újabb jogi rezsim váltott fel. Ennek megfelelően a 2020. december 31 -ig terjedő időszakban a kilépési megállapodás határozta meg az alkalmazandó szabályokat, amely alapján az Egyesült Királyságra továbbra is az uniós tagállamokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2021. január 1-jén ideiglenesen alkalmazandóvá vált, az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-Közösség, másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás). 2021. január 1-től az Európai Unió tagállamai és az Egyesült Királyság között a korábbi uniós együttműködési keretek és eljárások helyett a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodásban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

A kilépési megállapodás és a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás közjogi értelemben - az Európai Unió által kötött - nemzetközi szerződés, amelyek az uniós jog részét képezik. E nemzetközi szerződések Magyarországon az uniós jog részeként, belső jogként érvényesülnek, és közvetlen hatállyal rendelkeznek. Ezek jogi természete az Alaptörvény E. Cikkéből ered. Kapcsolódó gyakorlatában az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy az uniós jog mint belső jog nem illeszkedik bele a hazai jogforrási hierarchiába, hanem az Alaptörvényben foglalt alkotmányos parancs alapján kötelezően alkalmazandó jogszabályösszesség. [2/2019. (III. 5.) AB határozat, Indokolás 20. pontja]. Az uniós jog elsőbbségének elve alapján -esetleges jogszabállyal való ütközés esetén - e nemzetközi szerződések alkalmazása szükséges.

Míg a kilépési megállapodás gyakorlatilag az uniós szabályok alkalmazását írta elő az Egyesült Királyság tekintetében 2020. december 31 -ig, a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás szakított a korábbi jogi szabályozással, és önálló, közvetlenül alkalmazandó szabályrendszert vezetett be.

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 1. és 3. §-a alapján a 2021. január 1-je után indult bűnügyi jogsegély ügyekben a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás mint nemzetközi szerződés mellett az Nbjt. alkalmazandó azokon a területeken, amelyekre vonatkozóan a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás nem tartalmaz rendelkezést.

A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Része rendelkezik a bűnüldözési együttműködésről és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről, amely az általános rendelkezések között rögzíti, hogy az igazságügyi együttműködés alapja valamennyi fél részéről a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása, továbbá az alapvető szabadságjogok védelme iránti elkötelezettség. Erre tekintettel a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás az igazságügyi együttműködés területén az Egyesült Királyság jog- és intézményrendszerét olyan megbízhatónak tekinti és fogadja el, mint a tagállamokét, ezért számos tekintetben az uniós jogi aktusokban foglalt együttműködési formákat és intézményrendszert rendeli (tovább)alkalmazni a tagállamok és az Egyesült Királyság viszonylatában. Ez a megoldás jogfolytonosságot teremt, amely átível a kilépési megállapodás által lefedett időszakon is.

Noha a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás rendelkezései közvetlenül alkalmazandók, szűk körben az mégis jogalkotási feladatot keletkeztet egyes, az alkalmazását segítő részletszabályok tekintetében.

3.1. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréjéről szóló IX. Címe alapján a részes államok központi hatóságai tájékoztatják egymást az érintett állam állampolgáraival szemben a területükön hozott és a bűnügyi nyilvántartásba bekerült valamennyi ítéletről, az államoknak ezen információkat belső joguknak megfelelően kell tárolniuk. A bűnügyi nyilvántartásból származó információk államok közötti cseréje elektronikus úton, az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren [a továbbiakban: ECRIS, ld. a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról szóló 2009. április 6-i 2009/316/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2009/316/IB tanácsi határozat] keresztül történik.

Annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek - a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodásban foglaltaknak megfelelően - az EU tagállamaiban hozott ítéletekkel azonos módon kerüljenek nyilvántartásra, módosítani kell a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényt (a továbbiakban: Bnytv.), miszerint tagállami ítélet alatt érteni kell az egyesült királyságbeli ítéletet is.

Ezzel párhuzamosan az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) tagállami ítéletek érvényéről rendelkező VIII. Fejezete is kis terjedelmű módosításra szorul. Az EUtv. egyes rendelkezései tekintetében tisztázni kell a törvény új, kissé kiterjesztett hatályát, nevezetesen azt, hogy az EUtv. -ben meghatározott konkrét esetekben a külföldi ítélet érvénye tekintetében a tagállami ítéletek alatt az Egyesült Királyság ítéleteit is érteni kell. Az egyesült királyságbeli ítéletek esetében továbbra is fennmarad a korábbi eljárási rend, azaz a figyelembe vétel és szükség esetén a megfeleltetés. Ezzel a megoldással elkerülhető a bírósági ügyteher-növekedés, és ezáltal rövid időn belül figyelembe vehetőek lesznek a kiszabott ítéletek, ami pl. a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális jellegű bűncselekmények vonatkozásában fontos szempont.

A Bnytv. és az EUtv. záró rendelkezései is módosítást igényelnek: a jogfolytonosság és normavilágosság érdekében a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás ideiglenes hatálybalépésére visszamenőlegesen átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat.

3.2. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Rész II. Címe kölcsönös együttműködést hoz létre az Egyesült Királyság és a tagállamok között a DNS-profilok, valamint daktiloszkópiai adatok automatizált továbbítása tekintetében. Erre tekintettel a hatályos rendelkezések kiegészítése szükséges annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság nemzeti kapcsolattartó pontja részére is biztosított legyen az ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil elektronikus úton történő összehasonlítása, az EU tagállamaival megegyező módon.

3.3. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Rész VII. Címe az átadásról szól. E Cím nagymértékben leképezi az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályokat. E rendelkezések a megállapodásban részletesen kidolgozott, önálló egységet alkotnak, és alkalmazásuk minimális jogalkotást igényel. Az Egyesült Királyságból érkezett megkereséseket tehát a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás alapján, az abban megjelölt formanyomtatvány segítségével kell elintézni. Ahol a magyar jogszabályok harmadik országok tekintetében kiadatásról beszélnek, ott értelemszerűen az Egyesült Királyság tekintetében az átadást is érteni kell. Az Nbjt. -ben meghatározott megtagadási okok azonban nem alkalmazhatók, hiszen azokat a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás vonatkozó rendelkezései kiváltják, a megtagadási okok nemzeti hatáskörben nem bővíthetők.

3.4. A VIII. Cím az eljárási jogsegélyről szól, és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1959. április 20-án Strasbourgban kelt Európai Egyezmény és Jegyzőkönyvei alkalmazását segíti. E Cím tekintetében az Egyezmény és a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás által nem részletezett kérdésekre az Nbjt. szabályai alkalmazandók.

3.5. A XI. Cím a befagyasztás és az elkobzás részletes szabályait tartalmazza. Az e Cím alatt szabályozott rendelkezéseket kell alkalmazni az Európa Tanács pénzmosásról, a

bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye (a továbbiakban: 2005. évi egyezmény), valamint a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezménye (a továbbiakban: 1990. évi egyezmény) "nemzetközi együttműködésről" szóló fejezetei helyett. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 657. cikke lép a 2005. évi egyezmény 1. cikke és az 1990. évi egyezmény 1. cikke szerinti megfelelő fogalommeghatározások helyébe. Egyebekben a Cím rendelkezései nem érintik a 2005. évi egyezmény és az 1990. évi egyezmény egyéb rendelkezései által támasztott kötelezettségeket, amelyek vonatkozásában adott esetben az Nbjt. szabályainak megfelelő alkalmazására kerülhet sor.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A már kinevezett, más közjegyzői székhelyre (álláshelyre) pályázni szándékozó közjegyzővel szemben nem kinevezési feltétel a közjegyzői vizsga.

A 2. és 3. §-okhoz

A közjegyzői álláshelyek - pályázat kiírása és a közjegyző által betöltött korábbi székhely egyidejű megszüntetése nélküli - miniszteri áthelyezéssel történő betöltésére vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, amelyhez az egyértelmű szabályozás érdekében átmeneti rendelkezés megállapítása is szükséges.

A 4. §-hoz

Az 1973. évi I. törvény és a Be. a különleges eljárásokra vonatkozó általános szabályoknál eltérő rendelkezéseket tartalmaz, ezért a technikai jellegű pontosításon túl indokolttá vált a semmisségi törvény 4. § (2) bekezdésének teljeskörű felülvizsgálata.

A Javaslat technikai jellegű pontosítást hajt végre, amikor a semmisségi törvény normaszövegében az 1973. évi I. törvény és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hivatkozott rendelkezései helyett a hatályos Be. különleges eljárásokra vonatkozó szabályait [Be. 837. § (1), (3) és (4) bekezdés], valamint a hozzátartozó tekintetében a hatályos Büntető Törvénykönyv megfelelő rendelkezését [Btk. 459. § (1) bekezdés 14. pont] tünteti fel.

Az 1973. évi I. törvényben a különleges eljárások általános szabályainál szerepelt, hogy az eljárás hivatalból és kérelemre is megindulhat, a Be. 837. § (1) bekezdése azonban ezt nem tartalmazza, így az erre vonatkozó rendelkezést a hozzátartozó indítványtételi lehetősége mellett indokolt a semmisségi törvényben feltüntetni.

A Be.-ben csak az egyes különleges eljárásoknál van meghatározva, hogy melyik bíróság jogosult eljárni az ügyben, ezért indokolt a semmisségi törvényben meghatározni, hogy a semmissé nyilvánítási ügyben az alapügyben első fokon ügydöntő határozatot hozó bíróság jár el. Az 1973. évi I. törvény alapján az elsőfokon eljáró bíróság főszabály szerint egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban ítélkezett. Kizárólag a törvényben meghatározott esetekben járt el a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként, így pl. vétségi eljárásban. Mivel a semmisségi törvény 1. §-ában felsorolt bűncselekmények nagyrésze bűntettnek minősült, így azokat az alapügyben a bíróság tanácsa bírálta el. A semmisségi törvényben ezért a Be. fogalomhasználatához igazodva, lényegében az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás szabályának [Be. 672. § (2) bekezdés] átvételével indokolt kimondani, hogy ha a bíróság az alapügyben tanácsban járt el, a semmissé nyilvánítási eljárásban a tanács elnöke jár el.

Az 1973. évi I. törvény 356. § (1) bekezdés e) pontja alapján a bíróság a különleges eljárásokban főszabály szerint iratok alapján döntött. A Be. 837. § (4) bekezdése ellenben csak annyit tartalmaz, hogy ha e törvény alapján az indítvány érdemi indokolás nélküli elutasításának van helye, a bíróság az ügyiratok alapján is dönthet. Egyebekben csak az egyes különleges eljárásoknál van szabályozva, hogy a bíróság az ügyiratok alapján, a nyilvános ülésen, vagy a tárgyaláson hozhatja meg a döntését. A semmissé nyilvánítási eljárás esetén - a Be. terminológiájához igazodva - indokolt kimondani, hogy a bíróság főszabály szerint az ügyiratok alapján hozza meg döntését. A bíróság ezen túl akkor tart nyilvános ülést, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, bizonyítás felvétele esetén pedig tárgyalást tart. Ha a semmissé nyilvánítási eljárásban tárgyalás tartása szükséges, akkor - az eljárás természete folytán - előkészítő ülés tartásának nincs helye.

Az 5. és 6. §-okhoz

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a nem adós fizetésre kötelezett részére a díjjegyzéket abban az esetben szükséges végrehajtói kézbesítés útján kézbesíteni, ha a végrehajtó ezen díjjegyzék alapján végrehajtás elrendelését fogja kérni tekintettel arra, hogy a végrehajtás elrendelésének és a végrehajtási lap kiállításának előfeltétele, hogy a díjjegyzék kötelezett részére történő kézbesítése - amennyiben jogorvoslattal nem éltek a felek - végrehajtói kézbesítés útján valósuljon meg.

A 7. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes mellett a végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt részére is rendszeresítésre kerüljön hivatali elektronikus aláírás. Így a hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó alatt az önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt értendő.

A 8. §-hoz

A Javaslat pontosítja, hogy a hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó milyen esetekben nem használhatja az elektronikus aláírást tekintettel arra, hogy a végrehajtói szakvizsgával rendelkező végrehajtójelölt is már rendelkezhet vele.

A 9. §-hoz

A Javaslat kibővíti a sikertelen árverések körét azzal, hogy az árverés abban az esetben is sikertelen, ha az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre. Az árverés nem szabályszerű kitűzését követően az árverés ilyen okból történő sikertelenségének megállapítására árverési jegyzőkönyvben kerül sor, amelyben pontosan meg kell jelölni az okokat és a szabályszerűtlenséget. Az árverési jegyzőkönyvvel szemben természetesen jogorvoslat benyújtására a főszabályok szerint nyílik lehetőség. Továbbá a Javaslat eltörli az árverés sikertelenségének megállapításával egyidejűleg a végrehajtó által az ingatlan szűkített adattartamú közzétételét az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

A 10. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a Javaslat szerint a nem szabályszerűen kitűzött árverés sikertelen, szükséges kibővíteni az ismételt árverés kitűzésének lehetőséget a nem szabályszerűen kitűzött ingatlanárverésekkel. Ebből következően második árverést kell tartani abban az esetben, ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg, továbbá akkor is, ha az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre. A második árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kell kitűzni.

A 11. §-hoz

A Javaslat összhangba hozza a közjegyzőkre és a végrehajtókra vonatkozó szabályozást a tekintetben, hogy a közjegyzőkhöz hasonlóan a végrehajtóknál is egyértelműen megtiltja a fegyelmi- vagy büntetőeljárás miatt hivatalából felfüggesztett végrehajtó, végrehajtó-helyettes, valamint végrehajtójelölt végrehajtói iroda általi foglalkoztatását. A gyakorlatban több esetben előfordult, hogy a fegyelmi eljárás során hivatalából felfüggesztett végrehajtó, aki végrehajtói tevékenységet nem végezhet a felfüggesztés hatálya alatt, egyéb jogcímen ugyan, de ténylegesen végrehajtói irodában került foglalkoztatásra, amely egyértelműen szemben áll a közbizalom megerősítését célzó jogalkotói szándékkal.

A 12. §-hoz

A Javaslat kötelezővé teszi, hogy a végrehajtó a kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére megkötött legalább harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítást ne kizárólag a működése alatt tartsa fenn, hanem a végrehajtói szolgálatának szünetelése alatt is, továbbá abban az esetben is, ha a végrehajtót hivatalából felfüggesztették.

A 13. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a végrehajtójelöltek az elvégzendő feladataik és így a felelősségük alapján kettő csoportra oszlottak, a végrehajtói szakvizsgával rendelkező és nem rendelkező végrehajtójelöltekre, a Javaslat a végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező végrehajtójelölt feladataival összefüggésben rögzíti, hogy a végrehajtó irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban és az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. Kiemelendő, hogy a végrehajtójelölt végrehajtási cselekményt önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat.

A 14. §-hoz

A végrehajtójelölteket a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve veszi nyilvántartásba, rögzíti névjegyzékébe, amely névjegyzék adattartamát a Javaslat kiegészíti a végrehajtójelölt hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdetével és lejáratával tekintettel arra, hogy a végrehajtói szakvizsgával rendelkező végrehajtójelölt már rendelkezhet hivatali elektronikus aláírási tanúsítvánnyal.

A 15. §-hoz

A Vht. módosításaihoz kapcsolódó szükséges átmeneti rendelkezések.

A 16. §-hoz

A Vht. jogharmonizációs záradékának az új kézbesítési rendeletre tekintettel történő módosítása.

A 17. §-hoz

Szövegcserés módosítások, amelyek szövegpontosító és koherenciát biztosító rendelkezések is egyben. E szövegcserés módosítások főként az önálló bírósági végrehajtók, önálló bírósági végrehajtó-helyettesek és önálló bírósági végrehajtójelöltek Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által nyilvántartásba vett adatai körét pontosítják, továbbá a végrehajtójelöltek esetén a nyilvántartásból történő törlés feltételeit szigorítja tekintettel arra, hogy a végrehajtói szakvizsgával rendelkező végrehajtójelöltek feladatai és felelőssége nőtt. Továbbá egyértelműsítésre kerül, hogy egy végrehajtó csak egy járásbíróság mellé kerülhet kinevezésre, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Elnökségébe választható végrehajtóknak egyetemi jogi végzettséggel kell rendelkezni, a Javaslat pedig az Elnökségen belül az elnök személye tekintetében szigorúbb feltételeket állapít meg, így az elnökké az nevezhető ki, aki egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező végrehajtó.

A 18. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A 19-21. és 24. §-hoz

A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás - mint közvetlenül alkalmazandó nemzetközi szerződés - alapján az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat új alapokra helyeződik. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás által érintett területeken az Unió tagállamai és az Egyesült Királyság között speciális szabályozás lép életbe, amely szabályok egy része az unió más tagállamaival jelenleg is hatályban lévő uniós jogi eszközökből, míg más részük az adott területre vonatkozó nemzetközi szerződésekből származnak. Mivel azonban a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás az Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, e szabályok automatikusan a magyar jog részévé válnak.

A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Része rendelkezik a bűnüldözési és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről. A kilépést követően az együttműködés szempontjából az Egyesült Királyság harmadik államnak tekintendő, ugyanakkor maga a megállapodás rögzíti, hogy az igazságügyi együttműködés területén az Egyesült Királyság jog- és intézményrendszere olyan megbízhatónak tekintendő, mint a tagállamoké. Ezért több helyen az uniós jogi aktusokban foglalt együttműködési formákat és intézményrendszert rendeli (tovább)alkalmazni a tagállamok és az Egyesült Királyság viszonylatában, amelyre tekintettel az alkalmazást segítő részletszabályok elfogadása jogalkotás útján indokolt.

A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréjéről szóló IX. Címe alapján az Egyesült Királysággal való együttműködés során tulajdonképp a 2009/316/IB tanácsi határozaton alapuló rendszer él tovább. Bár a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás az ítéletek elismerése tekintetében nem tartalmaz rendelkezéseket, fontos, hogy a bűnügyi információk cseréjére vonatkozó, eddig jól működő rendszer megmaradjon. Ezért az egyesült királyságbeli ítéletek esetében továbbra is fennmarad a korábbi eljárási rend, azaz a figyelembe vétel és szükség esetén a megfeleltetés. Minderre tekintettel indokolt az Nbjt.-ben a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó szabályok olyan jellegű módosítása, amelyek egyértelművé teszik, hogy e területen az Egyesült Királyságra nem az Nbjt., hanem az EUtv. szabályai irányadóak továbbra is. A Javaslat ezért kizárja az Nbjt. alkalmazhatóságát a külföldi ítéletek elismerése körében az Egyesült Királyság bíróságai által hozott ítéletek tekintetében. Másrészt azokon a területeken, ahol az Nbjt. -t kell alkalmazni az Egyesült Királyság viszonylatában (pl. szabadságvesztés, elkobzás, vagyonelkobzás végrehajtására irányuló jogsegély esetén) a normaszöveg olyan jellegű pontosítása indokolt, amely az Egyesült Királyság kapcsán az ítélet elismerése helyett az ítélet megfeleltetésére utal.

A 22. §-hoz

A jogsegélykérelem alapján indult eljárásokban a magyar végrehajtó hatóságok nincsenek abban a helyzetben, hogy a végrehajtani kért eljárási cselekményeket érintően érdemben - megalapozottságában - döntést hozzanak, hiszen az eljárást nem a végrehajtó állam hatóságai folytatják. A vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelésének, illetve fenntartásának feltételeinek érdemi vizsgálata a jogsegélykérelmet előterjesztő állam hatóságainak a feladata. Azonban a gyakorlatban előfordul, hogy a megkereső igazságügyi hatóság nem tájékoztatja a végrehajtó hatóságot arról, hogy az eljárási jogsegély végrehajtásának oka megszűnt, ezzel a jogsegélykérelmek alapján elrendelt kényszerintézkedések indokolatlan elhúzódását okozva.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Kosurnyikov és társai kontra Magyarország ügyben (59017/14. sz.) hozott ítéletével elmarasztalta hazánkat egy eljárási jogsegélykérelem végrehajtása során elrendelt zár alá vétel tekintetében, mert a korlátozás elhúzódása a kérelmezőre túlzott terhet rótt, ezzel felborítva az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének (a továbbiakban: kiegészítő jegyzőkönyv) 1. Cikkében foglalt tulajdon védelméhez fűződő követelmények és a közérdek közötti "tisztességes egyensúlyt". Az ítéletre tekintettel indokolttá vált a jogsegélykérelmek alapján elrendelt vagyont érintő kényszerintézkedéseket érintő jogszabályok felülvizsgálata.

Az EUtv. a befagyasztást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet] alapján történő eljárási jogsegélyek esetében - vagyont érintő kényszerintézkedés időtartamának korlátozása céljából - a kibocsátó állammal folytatott kötelező konzultációt ír elő a kényszerintézkedések indokoltságával kapcsolatban. Továbbá a végrehajtó hatóság részére önálló megszüntetési, illetve feloldási okot határoz meg azokra az esetekre, ha a kibocsátó állam a kényszerintézkedés indokoltságának kérdésében tett megkeresésre határidőn belül nem válaszol [EUtv. 92/C. § (11)-(12) bekezdés].

Azonban az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendeletet nem alkalmazó tagállamokkal, illetve a harmadik országokkal folytatott eljárási jogsegélyeket érintő kényszerintézkedések indokoltságának felülvizsgálata tekintetében ilyen - a végrehajtó hatóság kötelezettségére vonatkozó - egyértelmű eljárási szabályokat, illetve önálló megszüntetési okot a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak.

A módosítás ezekre az esetekre nézve - az EUtv. rendelkezéseihez hasonló módon - a végrehajtó hatóságok számára meghatározza a vagyont érintő kényszerintézkedések indokoltságának felülvizsgálatára irányuló eljárás minimum szabályait, illetve önálló megszüntetési, és feloldási okot biztosít, ha a kibocsátó hatóság ésszerű időn belül nem reagál a végrehajtó hatóság kényszerintézkedés indokoltságával kapcsolatos megkeresésre, vagy nem ad tájékoztatást a biztosítandó cél fennállásáról.

Az EUtv. 2. §-a alapján a módosítás megteremti a jogsegélykérelmek végrehajtásaként elrendelt kényszerintézkedések megszüntetésének jogszabályi lehetőségét mind az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendeletet nem alkalmazó tagállamok, mind a harmadik országok által előterjesztett jogsegélyek vonatkozásában is, ezzel biztosítva a kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikkének való teljes körű megfelelést.

A 23. §-hoz

Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.

A 25. §-hoz

A Javaslat a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény és a Bjt. szabályozásával való összhang megteremtése érdekében az igazságügyi alkalmazottak esetében pontosítja, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a szolgálati viszony idejébe mely korábbi jogviszonyokban töltött időt kell beszámítani. A módosítás alapján az eddigiek mellett be kell számítani a bírói szolgálati viszonyban, az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időt, valamint az ügyvédi tevékenység, a közjegyzői és a bírósági végrehajtói szolgálat időtartamát is, kivéve az ügyvédi tevékenység, illetve a közjegyzői, valamint a bírósági végrehajtói szolgálat szünetelésének idejét.

A bírákra vonatkozó előírásoknak megfelelően a Javaslat azt is rögzíti az Iasz. -ban, hogy ha a jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során azonos időszakra több jogviszonyt is figyelembe lehetne venni, közülük csak egy jogviszony számítható be az igazságügyi alkalmazottak esetében is.

A 26. §-hoz

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) technikai jellegű módosítása szükséges annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i 2019/770 (EU) európai parlament és tanács irányelvet (a továbbiakban: 2019/770 EU irányelv), továbbá az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i 2019/771 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: 2019/771 EU irányelv) átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében is jogosult legyen eljárni.

A 27. §-hoz

Az Ftv. jogharmonizációs záradékának kiegészítése szükséges tekintettel arra, hogy a törvény a 2019/771 EU irányelvnek való megfelelést is szolgálja.

A 28. §-hoz

Indokolt kiegészíteni a Kvtv. 5. § szerinti névjegyzékbe vételre vonatkozó szabályait azzal a rendelkezéssel, hogy ha a természetes személyt korábban azért törölték a névjegyzékből, mert a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, akkor mindaddig ne lehessen ismételten felvenni a névjegyzékbe, amíg az elmaradt továbbképzési kötelezettségének eleget nem tesz. E szabályozás garanciális jellegű, ösztönzi a továbbképzési kötelezettség teljesítését, erősíti a törlés szankciós jellegét és biztosítja a szakmai színvonal megfelelő szinten tartását.

A 29. §-hoz

A Kvtv. 8. § (2) bekezdésének módosítása csökkenti az ügyfélre háruló adminisztrációs és költségterheket. A névjegyzékbe vétel iránti bejelentést alátámasztó okiratok többségét már eddig is elegendő volt másolati formában csatolni, e tekintetben nem indokolt kizárólag a szakmai képzés elvégzését igazoló irat tekintetében megkövetelni annak eredeti vagy hiteles másolati formában történő előterjesztését. Erre tekintettel egységesülnek a formai követelmények a benyújtandó okiratok vonatkozásában.

A 30. §-hoz

A Kvtv. 9. § (1) bekezdésének módosítása a közvetítői igazolvány kiadásának módját változtatja meg, a korábbi személyes átvétel helyett, a hivatalos iratokra vonatkozó kézbesítésre történő áttéréssel. A hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása lehetővé teszi, hogy a címzettnek ne kelljen az ország bármely pontjáról a kiállító szerv székhelyére utaznia az igazolvány átvétele érdekében, ami az adminisztrációs kötelezettségek csökkentését szolgálja, mind a kiállító, mind az átvevő oldalán.

A 31. §-hoz

A Kvtv. 11. § (1) bekezdésének módosításával egy új törlési ok kerül bevezetésre a közvetítői névjegyzék vonatkozásában. A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha a közvetítői tevékenységét szünetelteti és anélkül, hogy a szüneteltetés befejezését, azaz tevékenysége folytatását bejelentené, öt év telik el. A névjegyzékben ugyanis nem indokolt olyan adatokat közzétenni, amelyek valós közvetítői tevékenységhez ténylegesen nem köthetők. A szabályozás a hosszabb (ötéves) időtartam meghatározásával egyszerre biztosítja a közvetítői tevékenység ideiglenes szüneteltetéséhez fűződő magánérdek érvényesülését és az adatok aktualitásához fűződő közérdeket.

A 32. §-hoz

A Kvtv. 11. § (3) bekezdésének módosítása az esetleges visszaélések elkerülése érdekében észszerűsíti a szabályozást. E szerint a névjegyzékben szereplő személy saját maga nem kérheti a névjegyzékből való törlését addig, amíg vele szemben vizsgálat van folyamatban, vagy természetes személlyel szemben a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának megállapításával kapcsolatos hivatalból indított eljárás van folyamatban. A szabályozás célja, hogy ne lehessen elkerülni például a hivatalbóli törléshez kapcsolódó közvetítői tevékenységtől történő eltiltást [Kvtv. 5. § (5) bekezdés] azzal, hogy az érintett személy a felelősség megállapításának elkerülése érdekében, az eljárás befejezését megelőzően maga kéri a törlését a névjegyzékből.

A 33. §-hoz

A célhoz kötött adatkezelés elvének kiteljesítése érdekében indokolt a névjegyzékből törölt személyek adataival kapcsolatos adatkezelési szabályok meghatározása.

A 34. §-hoz

A szövegcserés módosító javaslatok a normaszöveg pontosítását szolgálják. Pontosításra kerül a közvetítés fogalma, tekintettel arra, hogy a közvetítő tevékenységének elsősorban arra kell irányulnia, hogy elősegítse a felek közötti megállapodás létrejöttét, nem arra, hogy a megállapodás létrejöttét feltétlenül megvalósítsa. A közvetítővé válás felsőfokú végzettséggel kapcsolatos feltétele is pontosításra kerül annak kimondásával, hogy az ötéves szakmai gyakorlatnak felsőfokú végzettséghez kötött szakmai gyakorlatnak kell lennie. A Kvtv. 11. § (2) bekezdés b) pontjának módosítása technikai jellegű, a jogszabályon belüli megfelelő hivatkozás pontosítását szolgálja.

A 35. §-hoz

A Kvtv. 6. § (1) bekezdés j) és l) pontjának hatályon kívül helyezése a névjegyzékben szereplő adatkör racionalizálását szolgálja. A továbbiakban a közvetítői névjegyzék nem fogja tartalmazni az "elérhetőségi címre" és a "munkahely címére" vonatkozó adatokat, mert azok feltüntetése szükségtelen a "lakcímadat" és az "iroda címére" vonatkozó adat feltüntetése mellett. Megszűnik a közvetítői névjegyzék nyilvános adatainak párhuzamos közzététele. Az adatok a jövőben kizárólag a névjegyzéket vezető hatóság internetes portálján kerülnek közzétételre. Hatályon kívül helyezésre kerül az a szabály, amely szerint az igazolványon a közvetítőt alkalmazó jogi személy elnevezését is fel kell tüntetni, tekintettel arra, hogy az igazolvány az eljáró közvetítő közvetítői minőségének felek részére történő megerősítésére szolgál.

A 36. §-hoz

A Kp. 90. § (1) bekezdés b) pontjának 2020. április 1-jétől történő újraszabályozása miatt, amely egyfokú eljárások esetében a bíróság megváltoztatási jogát akkor teszi lehetővé, ha törvény így rendelkezik, szükségessé vált a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy a kisajátítási hatóság döntését a bíróság a törvényben tételesen előírt kivétellel megváltoztathatja.

A 37. §-hoz

A Bnytv. értelmében azon magyar állampolgárok adatait, akinek bűnösségét az EU más tagállamának bírósága jogerősen megállapította, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása tartalmazza. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Rész IX. Címében foglalt előírások szerint az Egyesült Királyságban magyar állampolgárokkal szemben hozott bírósági ítéleteket az Európai Unió tagállamainak bíróságai által hozott ilyen tartalmú ítéletekkel megegyezően kell tárolni (és abból adatszolgáltatás teljesíteni), ezért a Javaslat a Bnytv. III. Fejezetébe új 34/A. §-t illeszt, amely megadja ezen adatkezelés jogalapját.

A fejezetben több helyen kisebb eltéréssel vagy jelzős szerkezetben jelenik meg a tagállamra utalás (pl. érintett tagállam, tagállam bírósága, tagállam központi hatósága), a rendelkezés értelemszerűen valamennyi előfordulási esetre irányadó.

A 38. §-hoz

Az ECRIS keretében történő adatcsere a Bnytv. VI. Fejezetében meghatározott - a 2009/316/IB tanácsi határozaton alapuló - eljárási rend szerint történik. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 646-651. cikke és a LAW-6. melléklet e szabályokat rendeli alkalmazni az Egyesült Királyság vonatkozásában is, erre figyelemmel szükséges egy értelmező rendelkezés beiktatása a Bnytv. VI. Fejezetébe. Ennek értelmében automatikus adattovábbítás, adatigénylés és kérelemre történő adattovábbítás során az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseket az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.

A fejezetben több helyen kisebb eltéréssel vagy jelzős szerkezetben jelenik meg a tagállamra utalás (pl. más tagállam, tagállam állampolgára, tagállam központi hatósága), a rendelkezés értelemszerűen valamennyi előfordulási esetre irányadó, csakúgy, mint a törvény mellékletében szereplő formanyomtatványra [amelyre történő utalás a Bnytv. 79. § (1) bekezdésében szerepel, és mivel ez a § az új 80/B. § hatókörébe esik, így a mellékletre is kiterjed az értelmező rendelkezés].

A 39. §-hoz

A Bnytv. hatályos 80/B. §-a a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU irányelv 10. cikkének való megfelelést biztosítja azzal, hogy a gyermekekkel való kapcsolattartással járó tevékenység végzésére történő alkalmazás céljából az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága az érintett személyre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatoknak az ECRIS-en keresztül történő kiadására irányuló kérelmet nyújthat be a bűnügyi nyilvántartó szervhez, amely a 80/B. § (2) bekezdésében foglalt adatokat tíz munkanapon belül továbbítja.

A fenti irányelvhez hasonlóan rendelkezik a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 649. cikk (3) bekezdése, miszerint "a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartást magában foglaló, szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenységekre irányuló felvétel céljából benyújtott megkeresések megválaszolásakor az Államok tájékoztatást adnak a gyermekek szexuális zaklatásával vagy szexuális kizsákmányolásával, a gyermekpornográfiával, a gyermekek sérelmére megvalósuló kerítéssel - ideértve az e bűncselekmények bármelyikének elkövetésére való felbujtást, az azok elkövetéséhez nyújtott bűnsegélyt vagy az azok elkövetésére irányuló kísérletet is - kapcsolatos bűncselekmények miatt hozott ítéletekről, valamint a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartást magában foglaló tevékenységekből való kizárás fennállásával kapcsolatos információkról".

Emiatt szükséges a Bnytv. jelenleg hatályos 80/B. §-ának újraszabályozása és szerkezeti áthelyezése. Mivel e tekintetben a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodásra külön kell hivatkozni, ezért az értelmező rendelkezés után, új 80/C. §-ba kerül ez az előírás.

A 40. §-hoz

A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokhoz való automatikus találati hozzáférés a Bnytv. 85. § (1) bekezdése alapján jelenleg két felhatalmazás alapján lehetséges:

a) a Prümi Szerződésen [kihirdette: a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény], illetve

b) az EU kötelező jogi aktusán [a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat, illetve egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és e megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló 2009. szeptember 21-i 2009/1023/IB tanácsi határozat]

alapuló adatigénylés teljesítése céljából.

A fenti rendelkezés módosítása két okból vált indokolttá.

Egyrészt a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Rész II. Címe a DNSadatok és az ujjnyomatok automatizált továbbítása tekintetében olyan szabályokat vezet be, amelyek alapján ezen adatok cseréjét az Egyesült Királyságba vagy onnan irányuló adatkérésekre és azok teljesítésére is alkalmazni kell.

Emellett a prümi szabályok szerinti adatcsere - mint technikai megoldás - hamarosan több, nem uniós tagállamot is érinteni fog (pl. a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény keretében további hat ország), így a hatályosnál rugalmasabb megfogalmazásra volt szükség annak érdekében, hogy e rendelkezés a jövőben alkalmazható legyen az előkészítés alatt álló egyezményeken alapuló, Európai Unión kívüli államokkal folytatott hasonló adatcserékre is.

Mindezek alapján a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a Bnytv. 85. §-a szerinti adatcsere a továbbiakban három felhatalmazáson alapulhat:

a) az Európai Unió kötelező jogi aktusán (ez változatlan),

b) törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen (amely magában foglalja a prümi és ahhoz hasonló nemzetközi megállapodásokat, feltéve, hogy azok a belső jognak megfelelően kihirdetésre kerülnek),

c) a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodáson (amely szintén nemzetközi szerződés, de mivel az uniós jog része, nem kell kihirdetéssel a belső jog részévé tenni).

A 41. §-hoz

A 85. § módosítása mellett a Bnytv. egész VIII. Fejezete tekintetében utalni kell arra, hogy a tagállamokra vonatkozó rendelkezéseket az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell [ld. 85. § (1) és (8) bekezdés]; ezt az előírást tartalmazza az új 86/E. §.

A 42. §-hoz

A Javaslat e §-a a Bnytv. záró rendelkezésébe illeszti a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodásnak való megfelelésre történő utalást.

A 43. §-hoz

A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás ideiglenesen 2021. január 1-jével hatályba lépett, ezért szükséges átmeneti rendelkezést megállapítani a folyamatban lévő eljárásokra.

Az a tény, hogy az Egyesült Királyság kilépésére jogilag rendezett keretek között kerül sor, 2020. december 24-én vált bizonyossá, amikor tárgyalói szinten elvi megállapodás született. A Tanács írásbeli eljárás keretében december 29-én határozatot fogadott el az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás aláírásáról; valamint - az Európai Parlament egyetértésére, és a megállapodásnak a Tanács határozatával történő későbbi megkötésére várva - annak 2021. január 1-jétől való ideiglenes alkalmazásáról. Ezt követően a két fél 2020. december 30-án aláírta a megállapodást.

A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás úgy rendelkezik, hogy az 2021. január 1-től ideiglenesen alkalmazandó. Ezért szinte azonnali hatállyal állt elő az a helyzet, hogy lejárt a kilépési megállapodás, és annak szabályait egy új szabályrendszer váltotta fel. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás szabályai tehát azonnal alkalmazandóvá váltak, és 2021. január 1-től az ítéletek továbbítására ez alapján került sor. A Bnytv.-be bevezetni tervezett, hézagpótló szabályok alkalmazását tehát értelemszerűen 2021. január 1-től, visszamenőleges hatállyal kell megállapítani.

A 44. §-hoz

1. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Rész IX. Címe értelmében az egyesült királyságbeli elítélés a tagállami elítélésnek megfelelően kezelendő a belső jogban. A tagállami ítélet fogalma a Bnytv. 11. § (1) bekezdés k) pont nyitó szövegrészében található, ezért itt szükséges a fentiek szerinti kiterjesztő értelmezést megadni.

2. A Bnytv. V. Fejezetét egy ponton, a 76/B. § (2) bekezdésében érinti a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás, ezért a Javaslat e rendelkezést is kiegészíti.

3. A Bnytv. 80/B. §-ának 80/C. §-ban történő újraszabályozása szükségessé teszi a 80. § (2a) bekezdés pontosítását.

4. A Bnytv. adatvédelmi szabályai között (IX. Fejezet) is egyértelművé kell tenni, hogy a 91. § (2) bekezdés az Egyesült Királyság mint adatigénylő vonatkozásában is irányadó.

A 45. §-hoz

Az Fotv. hatálybalépésének eredményeképpen, megkezdődött a földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásban osztatlan közös tulajdonban álló földterületek tulajdoni viszonyának felülvizsgálata. Az ellenőrzés eredményeként megállapították, hogy számos, többségében termőföld ingatlan esetén tartalmaz a közhiteles nyilvántartás elhunyt személyt tulajdonosként. Emiatt a tulajdoni viszonyok rendezése érdekében egyre több póthagyatéki eljárás lefolytatására irányuló megkeresés érkezik az önkormányzatokhoz. A Fotv. kapcsán érkezett, rendkívül időigényes, aprólékos kutatómunkát igénylő, póthagyatéki kérelmekkel összefüggő hatósági eljárások esetében a Hetv. 23. § (1) bekezdésének kiegészítése ezért úgy rendelkezik, hogy az ingatlanügyi hatóságtól érkező megkeresés [Hetv. 19. § (1) bekezdés d) pont] esetén a jegyző előtt induló hagyatéki, póthagyatéki eljárásokra vonatkozó leltározási határidő - az egyéb hagyatéki eljárásokra irányadó harminc nap helyett - hatvan napra növekedik.

A 46. §-hoz

Technikai módosítás a szabályozás pontosítása érdekében.

A 47. §-hoz

A Bjt. 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések közé tartozik a két fizetési fokozattal való visszavetés.

A Bjt. 126. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a bíró a fegyelmi büntetés kiszabása után mennyi ideig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt. Ezek között a rendelkezések között azonban nem szerepel, hogy a két fizetési fokozattal való visszavetés esetén meddig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt a bíró, ezért a Javaslat az erre vonatkozó rendelkezéssel kiegészíti a Bjt. szabályozását.

Tekintettel arra, hogy a bíró az egy fizetési fokozattal való visszavetés, valamint a vezetői tisztségből való felmentés jogerős kiszabása után is két évig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt, ezért a fokozatosság elvére is figyelemmel e két fegyelmi büntetés közé beiktatott két fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés hatályát is két évben indokolt meghatározni.

A 48. §-hoz

Technikai módosítás a szabályozás pontosítása érdekében.

A 49. §-hoz

A Javaslat a Bjt. 126. § (1) bekezdés b) pontjának módosításához - amely a két fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés esetében rögzíti, hogy a bíró két évig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt - kapcsolódóan átmeneti rendelkezéssel egészíti ki a Bjt.-t.

Ezen átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően kiszabott, két fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés alóli mentesítésre is alkalmazni kell az új szabályokat, ha a mentesítésre korábban nem került sor. Az átmeneti rendelkezés célja, hogy ha korábban ilyen büntetést kiszabtak, azonban a mentesítésre vonatkozó konkrét előírás miatt a mentesítés még nem történt meg, arra sor kerülhessen az új szabályok alapján.

Az 50. §-hoz

A Bjt. 62/C. § (3) bekezdése szerint, az érintett szervhez történő beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására az 58. § (3) és (4) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni. A Bjt. 58. § (3) és (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani, illetve kinevezni a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre; a bíró - hozzájárulásával - más szolgálati helyre is beosztható. A Bjt. 8. § (1) bekezdés e) pontja szerint nem kell pályázatot kiírni az 58. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben.

A fentiek értelmében, az utaló szabályok alapján az érintett szervhez történő beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre történő beosztása esetében sem kell pályázatot kiírni.

A Javaslat a Bjt. 8. § (1) bekezdés f) pontjának módosításával a fenti szabályozást erősíti meg.

A fentiek mellett a Javaslat módosítja a Bjt. sarkalatos rendelkezéseit felsoroló 237. § (1) bekezdését, mivel a Bjt. kiegészítésre került a 232/S. §-sal, amely sarkalatos rendelkezéseket tartalmaz.

Az 51. §-hoz

Technikai módosítás a szabályozás pontosítása érdekében.

Az 52-54. §-hoz

A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás részletesen tartalmazza azokat a szabályokat, amelyeket 2021. január 1-je után az Egyesült Királyság viszonylatában alkalmazni kell. A megállapodás közvetlenül alkalmazandó, így azok megismétlése felesleges. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás a büntetőügyekben folytatott együttműködésben legtöbbször már létező eljárásokkal analóg, de mégis sui generis szabályokat vezet be, amelyek kis részben követik a korábbi uniós együttműködési szabályokat. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás részletesen szabályozza azonban az elítélésekkel kapcsolatos adatcserét és tájékoztatást, az ítéletek elismerése tekintetében (szemben a kilépési megállapodással) nem tartalmaz rendelkezést. Ezt a célt érvényesítendő, az EUtv. tagállami ítéletek érvényéről rendelkező VIII. Fejezete is kis terjedelmű módosításra szorul. Ahhoz, hogy a bűnügyi információk cseréje továbbra is zökkenőmentesen történjen, az általános bűnüldözési érdek azt diktálja, hogy ezt ne a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárás előzze meg. Ezért az egyesült királyságbeli ítéletek esetében továbbra is fennmarad a korábbi eljárási rend, azaz a figyelembe vétel és szükség esetén a megfeleltetés. Ezzel a megoldással elkerülhető a bírósági ügyteher-növekedés, és ezáltal rövid időn belül figyelembe vehetőek lesznek a kiszabott ítéletek, ami pl. a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális jellegű bűncselekmények vonatkozásában fontos szempont.

Kivételes jelleggel tehát tisztázni kell a törvény - Negyedik Rész VIII. Fejezet tekintetében - részben kiterjesztett hatályát, nevezetesen azt, hogy az EUtv. -ben meghatározott konkrét esetekben a külföldi ítélet érvénye vonatkozásában a tagállami ítéletek alatt az Egyesült Királyság ítéleteit is érteni kell. Az EUtv. Negyedik Részében található VIII. Fejezetben tehát a tagállami ítélet, elítélés, határozat, tagállami hatóság, igazságügyi hatóság, tagállam joga alatt az egyesült királyságbeli ítéletet, elítélést, határozatot, hatóságot és jogot is érteni kell. Mivel az Egyesült Királyság uniós tagsága idején a kölcsönös bizalom elve alapján ez a rendszer jól működött, nincs ok feltételezni, hogy a jövőben a megfelelő garanciák elmaradnak az Egyesült Királyságban zajló büntetőeljárások tekintetében, ami a rendszer további fenntartását megkérdőjelezhetővé tenné. Ugyanakkor célszerűségi szempontok egyértelműen ezt a megközelítést, kiterjesztést támasztják alá.

A Brexit-megállapodás részletes szabályai nem teszik szükségessé az EUtv. más helyeken való módosítását, az Egyesült Királyság 2021. január 1-től harmadik országnak minősül, ami kívül esik az EUtv. hatályán. Az Nbjt. 3. §-a, valamint a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás alapján egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság által kibocsátott elfogatóparancs nem azonos az európai elfogatóparanccsal, így ha egy európai elfogatóparancs, és egy Egyesült Királyság által kibocsátott elfogatóparancs vagy egy harmadik ország kiadatási kérelme ütközik, az eljárásra az Nbjt. rendelkezései az irányadóak.

Az ezt megelőző időszak (2020. február 1- 2020. december 31.) tekintetében pedig a kilépési megállapodás utaló szabálya alapján az EUtv. szabályait kell alkalmazni.

Az 55-57. §-okhoz

A Ptk. módosításának célja az uniós jog és a magyar jog összhangjának megteremtése.

A 2019/770 EU irányelv, továbbá a 2019/771 EU irányelv meghatározza, hogy a hatálya alá tartozó szerződések tekintetében - hibás teljesítés esetén - a fogyasztónak milyen jogorvoslatok állnak rendelkezésére.

E jogorvoslatok megfelelnek a magyar Ptk.-ban szabályozott kellékszavatossági jogoknak, egy kivétellel. A hivatkozott irányelvek nem tartalmazzák a jogosultnak a kötelezett költségére történő saját maga általi kijavításra, vagy más általi kijavíttatásra vonatkozó kellékszavatossági jogát. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott irányelvek e tárgykör tekintetében nem engedik szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezések alkalmazását, e harmonizációs szint biztosítása érdekében indokolt a magyar szabályozás törvényi szintű kiigazítása is. Olyan kellékszavatossági jog ugyanis nem alkalmazható az irányelvek hatálya alá tartozó szerződések tekintetében, amelyet maguk az irányelvek nem tartalmaznak. Ugyanakkor azon szerződések esetén, amelyek nem tartoznak a hivatkozott irányelvek hatálya alá (például az építési munkákra vonatkozó szerződés), a fogyasztónak továbbra is lehetősége van arra, hogy a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthassa vagy mással kijavíttathassa.

Fontos megjegyezni, hogy az irányelvek hatálya alá nem tartozó szerződések esetén a Ptk. -ban meghatározott kellékszavatossági szabályok továbbra is irányadóak, azonban az uniós jogi szabályozás teljes harmonizációs kötelezettségére figyelemmel szükséges a szabályozás hatálya alá tartozó tárgykörök tekintetében a Ptk.-tól eltérően rendelkezni.

Tekintettel arra, hogy a Ptk.-nak a kellékszavatossági jogok rendszerére vonatkozó egyes szabályai az irányelvi rendelkezéseknek való megfelelést is szolgálják, szükséges a kódex jogharmonizációs záradékkal történő kiegészítése is, a hivatkozott irányelvek vonatkozásában.

A fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXXVI. törvény 14. §-a a Ptk. jogharmonizációs záradékát egészíti ki egy új ponttal a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2019/2161 (EU) irányelv) való megfelelés érdekében. A jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében a Ptk. jogharmonizációs záradékát érintő módosítások egységesen az előterjesztésben kerülnek szabályozásra.

A 2019/2161 (EU) irányelvre vonatkozó jogharmonizációs záradék elhelyezésének indoka, hogy az irányelv szerint módosított adásvételi szerződés fogalmát továbbra is a Ptk. ültesse át, és kormányrendeleti szinten ne jöjjön létre párhuzamos adásvételi szerződés fogalom. Különös tekintettel arra, hogy a 2011/83 (EU) irányelv módosított 3. cikk (1) bekezdése szerinti hatály továbbra is főszabály szerint az ellenérték fejében nyújtott szerződésekre terjed ki, kivételként nevesítve az adatalapú digitális szolgáltatás nyújtására vagy digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződést.

Az 58. §-hoz

A 2019/770 EU irányelv, továbbá a 2019/771 EU irányelv átültetésével összefüggésben indokolt a szabályozási cél megvalósításához szükséges felhatalmazó rendelkezés elhelyezése a Ptké.-ben, az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében.

Az 59., 61. és 63. §-okhoz

Az igazságügyi szakértői névjegyzék adattartalma kiegészítésre került, melynek célja a kirendelő hatóság és a megbízó szélesebb körű tájékoztatása, valamint az elektronikus ügyintézésnek való megfelelés. Erre figyelemmel az igazságügyi szakértők tekintetében a névjegyzékben feltüntetésre kerül a születési név és az eskü letételének időpontja, a gazdasági társaságok nyilvántartott adatai pedig az adószámmal, az elektronikus kézbesítési címmel és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőséggel bővülnek ki. Az igazságügyi névjegyzék adattartalmának kiegészítése szükségessé tette a Szaktv. 11. §-a szerint szabályozott nyilvános tények és adatok körének és nyilvánosságra hozataluk módjának módosítását is, így a Javaslat ezt a módosítást is elvégzi.

A névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben töröltként nyilvántartott igazságügyi szakértő adatairól - a jogos érdekének igazolása után, törvény által arra feljogosított - harmadik személy részére adatszolgáltatást végez. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a névjegyzéket vezető hatósághoz a névjegyzékből törölt adatok megőrzésének idejét, azaz a jelenlegi tíz évet meghaladóan túl is érkeznek adatszolgáltatási kérelmek, jellemzően a bíróságok (mind büntető, mind polgári ügyekben), illetve a rendőrség részéről, amelyek a korábban eljárt szakértők szakterületeire, személyes adataira, elérhetőségeire, illetve a bejegyzésük időtartamára vonatkoznak az eljárási jogosultságuk megállapítása érdekében. Indokolt ezért az adatok törlésére vonatkozó időtartam húsz évre történő emelése, elősegítve ezzel a közhiteles nyilvántartás igazságszolgáltatásban való hatékony és fokozott közreműködését, és a jogbiztonság fenntartását. A névjegyzéket vezető hatósághoz a névjegyzékből törölt gazdasági társaságok vonatkozásában is érkeznek hasonló, kirendelő hatósági és szakértői adatszolgáltatási kérelmek, ezért a törlésére vonatkozó időtartam húsz évben történő meghatározása a gazdasági társaságok vonatkozásában is indokolt.

A 60. és 62. §-okhoz

A hatályos törvényi rendelkezés szerint az igazságügyi szakértőt, illetve társaságot törölni kell a névjegyzékből, ha a hatósági kirendelése alapján történő eljárási kötelezettségének felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget. A Javaslat jogalkalmazói visszajelzés alapján ezt a szabályt akként módosítja, hogy egyértelművé teszi, hogy az igazságügyi szakértőt, illetve a társaságot csak akkor lehet törölni a névjegyzékből, ha a hatóság ismételten ugyanabban az eljárásban szólítja fel.

A 64. és 65. §-okhoz

A gyakorlati tapasztalatok alapján a jogalkalmazói munka megkönnyítése érdekében a Javaslat pontosítja az igazságügyi szakértőt kirendelő hatóság fogalmát, és egyértelművé teszi, hogy a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a közjegyző és a végrehajtó is kirendelő hatóságnak minősül.

A Javaslat hatályon kívül helyezi a szakértők meghatározott adatait és a tevékenységükkel kapcsolatos egyes tényeket és körülményeket tartalmazó elektronikus felületre vonatkozó szabályokat és felhatalmazó rendelkezéseket. Mivel az érintett adatokat tartalmazó szakértői névjegyzék elektronikus formában történő vezetését kormányrendelet rögzíti, és a névjegyzék meghatározott adatainak nyilvánosságát maga a Szaktv. írja elő, az elektronikus felület és a kapcsolódó miniszteri rendeleti szabályozás indokolatlan és szükségtelen.

Ezenfelül a Javaslat jogalkalmazói visszajelzés alapján az eljárás gyorsítása érdekében hatályon kívül helyezi a Szaktv. azon rendelkezését, mely a névjegyzékbe vételi eljárás során kötelezően előírja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara véleményének beszerzését. Mivel a névjegyzékbe történő felvétel objektív törvényi feltételeken alapul, a módosítással lehetővé válik, hogy a névjegyzéket vezető hatóság a felvételi kérelmeket akár sommás eljárás keretében is elbírálja.

A 66. §-hoz

A kézbesítési rendelet 19. cikk (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy amennyiben az eljárást megindító irat kézbesítésének a kézbesítési rendelet alapján volt helye, az alperes nem jelent meg, és így hoztak vele szemben határozatot, akkor a bíróság mentesítse az alperest a jogorvoslati határidő elmulasztásának következményei alól, meghatározott feltételek fennállása esetén. A tagállamok megjelölhetik, hogy a határozat időpontjától számított milyen határidőn belül élhet az alperes e lehetőséggel, ez azonban egy évnél rövidebb nem lehet. A magyar jogban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 182. § (5) bekezdése szabályozza e lehetőséget, egy éves határidőt megállapítva. Mivel az új kézbesítési rendelet 22. cikk (4) bekezdése ezt a szabályt megőrzi, a Pp. 182. § (5) bekezdés a) pontjában is szükséges az új kézbesítési rendeletre történő hivatkozást átvezetni.

A 67. §-hoz

A kézbesítési rendelet 19. cikk (2) bekezdése alapján, a tagállamok nyilatkozatától függően, amennyiben az eljárást megindító irat kézbesítésének a kézbesítési rendelet alapján volt helye, és a kézbesítés igazoló okirat nem érkezett vissza, a bíróság érdemben határozhat az ügyben, meghatározott feltételek fennállása esetén. A magyar jogban a Pp. 227. § (6) bekezdése teszi lehetővé a bíróság számára érdemi döntés meghozatalát. Mivel az új kézbesítési rendelet 22. cikk (2) bekezdése szintén megtartja ezt a szabályt, a Pp. 227. § (6) bekezdés a) pontjában is szükséges az új kézbesítési rendeletre történő hivatkozást átvezetni.

A 68. §-hoz

A Pp. jogharmonizációs záradékának az új rendeletekre tekintettel történő módosítása.

A 69. §-hoz

A Pp. jogharmonizációs záradékából szükséges elhagyni a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelvre való utalást, mivel a Pp. egy rendelkezése sem szolgálja az annak való megfelelést.

A 70. §-hoz

A zár alá vétel kapcsán egyértelműsítésre kerül, hogy annak megszüntetésének esetei a lefoglalásnál is irányadóak, ezért szükséges a szakasz címének pontosítása.

A 71. §-hoz

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a végrehajtást elrendelő végzés ellen is önálló jogorvoslatnak van helye.

A 72. §-hoz

A módosítások egyértelművé teszik, hogy a biztosítási intézkedésről szóló végzés ellen is helye van önálló jogorvoslatnak, továbbá rögzítésre kerül az esetleges fellebbezés halasztó hatályának kizárása. A zár alá vétel kapcsán pedig egyértelműsítésre kerül, hogy annak megszüntetése esetei a lefoglalásnál is irányadóak.

A 73. és 74. §-okhoz

A Kp. módosítása a Kúria végzések elleni fellebbezési eljárásaiban változtat az eljáró bíróság összetételére vonatkozó szabályokon. A Kúria az ügydöntő, vagyis a keresetlevelet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzések kivételével egyesbíróként jár el, azonban az ügy bonyolultságára tekintettel ebben az esetben is lehetőséget teremt a tanács elé utalásra. Az ügydöntő határozatok esetében a Kp. 8. § (6) bekezdése szerint háromtagú tanácsban jár el.

A 75. §-hoz

Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elbíráló határozat elleni fellebbezést a módosítást követően a Kúria a Kp. 114. § (1) bekezdése szerinti, a felterjesztéstől számított harminc napos határidőn belül bírálja el. A módosítást követően a Kúria előtt általában, így a törvényszék végzése ellen benyújtott fellebbezési eljárásokban is kötelezővé válik a jogi képviselet. Technikai módosításként a Kp. belső koherenciájának megteremtése érdekében szükséges elhagyni a Kp. 115. § (1) bekezdéséből a felülvizsgálat szabályai közül a keresetlevelet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzésekre történő utalást, tekintettel arra, hogy mindkét döntéstípus esetén fellebbezést ír elő a Kp. és azt a Kúria bírálja el, így a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye.

A 76. §-hoz

A kézbesítési rendelet hazai végrehajtásához kapcsolódó rendelkezéseket a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 77. §-a állapítja meg. Az új kézbesítési rendelet ezek jelentős részét nem érinti, így az áttevő és az átvevő intézmények, illetve a központi szerv kijelölése változatlan marad, nem módosulnak, továbbá érdemben a kézbesítés foganatosítására és az egyes kézbesítési módok alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések sem [lásd Nmjtv. 77. § (1)-(4) bekezdés és (7)-(11) bekezdés].

Az új kézbesítési rendelet egyik lényeges újdonsága, hogy a címzett lakcímének megállapításához való segítségnyújtást is előirányoz. E feladatnak a tagállamoknak a saját választásuk alapján a rendelet 7. cikk (1) bekezdésében felsorolt módok legalább egyikén kell eleget tenniük. A Javaslat szerint Magyarország két mód alkalmazását vállalná [lásd Nmjtv. 77. § (5) bekezdés]. Egyrészt erre irányuló jogsegélykérelem esetén az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) végezne lakcímkutatást, hasonlóan több, kétoldalú polgári jogsegélyszerződéshez. A másik vállalt mód szerint a magyarországi lakcím beszerzésére vonatkozó lehetőségekről szóló tájékoztatást nyújtana a miniszter az európai igazságügyi portálon, megjegyzendő, hogy ez utóbbi már most is megvalósul.

Az új kézbesítési rendeletnek az elektronikus kommunikációra vonatkozó későbbi alkalmazási időpontja miatt a kézbesítési rendelet egyes rendelkezései (4. és 6. cikk) továbbra is hatályban maradnak, ebből következően az ezekben meghatározott notifikációs feladatokat is ezek alapján kell meghatározni, így az Nmjtv. 77. § (6) bekezdése is ennek megfelelően került átfogalmazásra a Javaslatban, érdemi módosítás nélkül.

A 77. §-hoz

A bizonyításfelvételi rendelet hazai végrehajtásához szükséges rendelkezéseket az Nmjtv. 81. §-a állapítja meg. Az új bizonyításfelvételi rendelet ezek jelentős részét nem érinti, így a megkeresések teljesítésére illetékes bíróságok és a központi szerv kijelölése változatlan marad, nem módosul, továbbá érdemben az új bizonyításfelvételi rendelet hatályán kívül eső közvetlen bizonyításfelvétel szabályozása sem [lásd Nmjtv. 81. § (1), (4) és (6) bekezdés].

Az új bizonyításfelvételi rendelet egyik újítása, hogy a 2. cikk 1. pontja a bíróság fogalmát kiterjeszti a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, a tagállamok által kijelölt egyéb hatóságokra is. Az (5) preambulumbekezdés szerint a fogalomba tartoznak különösen az olyan hatóságok, amelyek egyéb uniós jogi aktusok alapján bíróságnak minősülnek. Magyarországon egyrészt ilyenek a közjegyzők, az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában, illetve a gyámhatóságok a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában. Ennek megfelelően a Javaslat e két hatóságtípust nevesíti [Nmjtv. 81. § (2) bekezdés].

Az új bizonyításfelvételi rendeletnek az elektronikus kommunikációra vonatkozó későbbi alkalmazási időpontja miatt a bizonyításfelvételi rendelet 6. cikke továbbra is hatályban marad, ami alapján kell majd meghatározni az új bizonyításfelvételi rendelet szerinti formanyomtatványok fogadásának technikai módját, ez azonban a bizonyításfelvételi rendeletre történő kifejezett hivatkozás megőrzését nem igényli [Nmjtv. 81. § (5) bekezdés].

Az új bizonyításfelvételi rendelet a közvetlen bizonyításfelvétel közvetlen eseteként nevesíti a távközlési technológia alkalmazásával történő meghallgatást, így az ilyen kérelmek fogadására jogosult szerv kijelölése is szükséges, amely ugyanaz, mint általánosságban is a közvetlen bizonyításfelvétel esetében, vagyis a miniszter [Nmjtv. 81. § (4) bekezdés].

A 78. §-hoz

A bizonyításfelvételt szabályozó két- és többoldalú jogsegélyszerződéseink közvetlenül (bár bizonyos esetekben engedéllyel) lehetővé teszik a konzuli tisztviselő általi bizonyításfelvételt más állam területén. Az új bizonyításfelvételi rendelet 21. cikke is biztosítja e bizonyításfelvételi mód alkalmazhatóságát, a konzuli tisztviselő küldő államának belső jogától függően. Ugyanakkor a magyar belső jog ilyen bizonyításfelvételt biztosító rendelkezést nem tartalmaz, viszont indokolt lenne, ha uniós viszonylatban is alkalmazható lenne majd egy a harmadik államok viszonylatában alkalmazható megoldás. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen konzuli közreműködésre szükségesek lennének bizonyos minimumszabályok, ezért az Nmjtv.-nek a Javaslat által beillesztett 81/A. §-a ezeket is megállapítja.

Azokra az esetekre, amikor a vonatkozó nemzetközi vagy külföldi jogforrás nem térne ki erre, az új bizonyításfelvételi rendelet mintájára, célszerű egyrészt rögzíteni, hogy a konzuli tisztviselő kényszert nem alkalmazhat a külföldi állam területén a meghallgatandó személlyel szemben, másrészt indokolt a meghallgatásban való közreműködés lehetőségét csak a magyar állampolgárokra korlátozni.

A 79. és 80. §-okhoz

Az Nmjtv. jogharmonizációs záradékának módosítása, annak figyelembevételével, hogy a kézbesítési és a bizonyításfelvételi rendeletek egyes rendelkezései továbbra is hatályban maradnak majd.

A 81. §-hoz

Az Üttv. 46. §-ában az ügyvédi tevékenységet gyakorlók által végzett elektronikus okirati formába alakítás során alkalmazandó hitelesítési módokra vonatkozó szabály úgy módosul, hogy minősített elektronikus aláírás használata csak a kiegészítő tevékenységként végzett, az Üttv. 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott, a nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása során kötelező, minden más esetben - a felhasználás jellegétől függően - más elektronikus hitelesítési megoldás is alkalmazható.

Ha az ügyvéd az elektronikus másolaton az Üttv. 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását és időbélyegzőt helyez el, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben megegyezett. Ha az ügyvéd az általa ellenjegyzett papíralapú okiratot ennek megfelelően alakítja elektronikus formába, az elektronikus okirat is ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak minősül.

A 82. §-hoz

Szövegcserés módosítás rendelkezik arról, hogy kegyelmi mentesítés esetén a felfüggesztett szabadságvesztés büntetéshez kapcsolódó, az ügyvédi tevékenység gyakorlásához előírt várakozási időre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni.

A módosítás ezen felül bővíti azoknak a kiemelt szabályzatoknak a körét, amelyek esetében a miniszter előzetes törvényességi felügyeletet gyakorol és a jóváhagyása a továbbképzési szabályzat, illetve annak módosítása érvényességi feltételévé válik.

A 83. §-hoz

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény új pertípusként nevesítette a Pp.-ben a kapcsolattartási pereket, amelyekre a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti per szabályait rendeli alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a kapcsolattartás szabályozása vagy megváltoztatása szorosan összefügg a szülői felügyelet gyakorlásának kérdésével, indokolt a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény kiegészítésével ebben a pertípusban is biztosítani költségfeljegyzési jog kedvezményét.

A 84. §-hoz

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 97. § (1) bekezdés szerint a kormánytisztviselő köteles és jogosult a Kormány, a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt képzésben, továbbképzésben, átképzésben vagy közigazgatási vezetőképzésben részt venni. Ezt a szabályt alkalmazni kell a közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra is (szakmai felsővezetők).

A módosítás célja, hogy - az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően - a kötelező képzés kizárólag központi kormányzati igazgatási szervek szakmai vezetőit és ügyintézőit érintse, a szakmai felsővezetőkre ne terjedjen ki.

A 85. §-hoz

Technikai módosítás a szabályozás pontosítása érdekében.

A 86. §-hoz

A fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXXVI. törvényt érintő, a Ptk. jogharmonizációs záradékának egységes újraszabályozása miatt, továbbá a jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében az érintett rendelkezés hatályba nem lépéséről rendelkezik.

A 87. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés.

A 88. §-hoz

Sarkalatossági záradék.

A 89. és 90. §-okhoz

Az Európai Uniós jognak való megfelelést szolgáló rendelkezés.

Tartalomjegyzék