9/2009. (X. 9.) PM utasítás

a Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (III. 30.) PM utasítás módosításáról

A Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (III. 30.) PM utasítást a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 74. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva - figyelemmel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdésére - az alábbiak szerint módosítom.

1. § A Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (III. 30.) PM utasítás mellékletét képező Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) a jelen utasítás Mellékletében foglaltak szerint módosítom.

2. § A Szabályzat 1. számú függeléke helyébe jelen utasítás 1. számú függeléke, a Szabályzat 4. számú függeléke helyébe jelen utasítás 2. számú függeléke, a Szabályzat 5. számú függeléke helyébe jelen utasítás 3. számú függeléke, a Szabályzat 6. számú függeléke helyébe jelen utasítás 4. számú függeléke, a Szabályzat 7. számú függeléke helyébe jelen utasítás 5. számú függeléke lép. Jelen Utasítás 6. számú függelékeként a Szabályzat egy új melléklettel egészül ki.

3. § Ez az utasítás az aláírása napján lép hatályba.

4. § (1) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Szabályzat 3. § (2) bekezdés u) pontjában szereplő "ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési beruházások előirányzatait is" szövegrész, a 4. § q) pontjában szereplő "kezelési" szövegrész, 4. § ta) pontja, a 33. § (1) és (2) bekezdése, a 38. § (4) bekezdés e) pontja, a 43. § t) pontja, valamint a 71-73. §-a hatályát veszti.

(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Szabályzat 4. § h) pontjában szereplő "általános elnökhelyettes és a gazdasági igazgató" szövegrész helyébe "elnökhelyettesek és a gazdasági vezető" szövegrész, a 4. § l) pontjában szereplő "általános elnökhelyettes" szövegrész helyébe "elnökhelyettesek" szövegrész, a 4. § t) pontjában szereplő "kinevezi" szövegrész helyébe "kijelöli" szövegrész, a 6. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő "általános elnökhelyettes" szövegrész helyébe "elnökhelyettesek" szövegrész, a 9. § e) pont első és második francia bekezdésében "gazdasági igazgató" szövegrész helyébe a "gazdasági vezető" szövegrész, a 16. § (2) bekezdésében "általános elnökhelyettes" szövegrész helyébe "elnökhelyettesek" szövegrész, a 16. § (2) bekezdésében a "gazdasági igazgatót" szövegrész helyébe "gazdasági vezetőt" szövegrész, a 22. §-ában a "kollégiumok" szövegrész helyébe a "fórumok" szövegrész, a 24. §-ában a "hálózatirányítási igazgató" szövegrész helyébe a "hálózatirányítási elnökhelyettes" szövegrész, a 31. § (3) bekezdésében az "általános elnökhelyettes" szövegrész helyébe az "elnökhelyettesek" szövegrész, a 34. § (1), (2) és (3) bekezdésében a "gazdasági igazgató" szövegrész helyébe a "gazdasági vezető" szövegrész, valamint a 38. § (1) bekezdésében a "hálózatirányítási igazgató" szövegrész helyébe a "hálózatirányítási elnökhelyettes" szövegrész lép.

Budapest, 2009. szeptember 30.

Dr. Oszkó Péter s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 9/2009. (X. 9.) PM utasításhoz

1. § (1) A Szabályzat 1. §-a (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"A Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a pénzügyminiszter irányítása alatt álló, közhatalmi, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv."

(2) A Szabályzat 1. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A Kincstár alapadatai a következők:]

"f) Jelzőszámok: PIR-azonosító szám: 329970

adószám: 15329970-2-41

KSH-szám: 15329970-8411-312-01

társadalombiztosítási nyilvántartási szám: 15346412

TEÁOR-szám: 8411

szakágazati besorolás: 841115 Igazgatási intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai

szakfeladat szám: 75171-3 Államigazgatási célú szolgáltatás

gazdálkodási forma kód: 312

államháztartási egyedi azonosító szám: 237309

fejezet: XXII. Pénzügyminisztérium

cím: 10 Magyar Államkincstár"

2. § A Szabályzat 3. § (3) bekezdése egy új k) ponttal egészül ki:

[A Kincstár Áht.-n kívüli jogszabályokban meghatározott feladatai különösen]

"k) cégeljárásokhoz és más cégügyekhez kapcsolódva megfizetett illetékekről, valamint költségtérítésekről külön-külön elektronikus igazolást küld."

3. § A Szabályzat 4. §-ának f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Az elnök feladatkörei elsősorban a következők:]

"f) kialakítja és érvényesíti a Kincstár humánpolitikáját; engedélyezi a Kincstáron belüli szervezeti átalakításokat;"

4. § A Szabályzat 5. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"Elnökhelyettesek"

(Feladatkörök általában)

5. §

Az elnökhelyettesek feladatkörei elsősorban a következők:

a) feladatkörében képviseli a Kincstárat és irányítja a feladatok végrehajtását;

b) az elnök távollétében ellátja a helyettesítéssel kapcsolatosan ráruházott feladatokat;

c) koordinálja az irányítása alá tartozó szakterületén mindazon ügyeket, amelyek irányítását az elnök nem tartotta fenn magának;

d) felelős az irányítása alá tartozó szakterületek tevékenységének eredményes koordinálásáért;

e) felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek hatáskörébe rendelt feladatok végrehajtásának eredményességéért. Ennek elősegítése érdekében utasítási joga van és intézkedést adhat ki;

f) felelős az elnök által átruházott kiadmányozási jog gyakorlásáért;

g) ellátja a vezetői ellenőrzési kötelezettségéből eredő feladatokat;

h) javaslatot tesz szakmai területének működésével összefüggő költségek és a fejlesztési források megtervezésére;

i) megállapítja a közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselők teljesítményértékeléséhez szükséges követelményeket."

5. § A Szabályzat 23. §-ának(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vezetői értekezlet]

"(1) A vezetői értekezlet az elnök tanácsadó, véleményező testülete, amelyet az elnök heti rendszerességgel az elnöki titkárság útján hív össze. A vezetői értekezletet a Kincstár elnöke vezeti. Tagjai: az általános elnökhelyettes, a hálózatirányítási elnökhelyettes, a központi szerv igazgatói, az Ellenőrzési Főosztály vezetője, a Humánpolitikai Főosztály vezetője, valamint a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője. A vezetői értekezleten, illetve annak egyes témáinak megtárgyalásánál meghívott személyek is részt vehetnek.

6. § A Szabályzat 25. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

A szakmai fórumok

25. §

(1) A szakmai fórumok tanácsadó, véleményező, döntést előkészítő testületek, amelyeket a hálózatirányítási elnökhelyettes szükség szerinti gyakorisággal, előre meghatározott napirenddel hív össze.

(2) A szakmai fórumok feladata az, hogy a területi szervek feladatellátását, a szakmai feladatok azonos értelmezését, közös álláspontok megfogalmazását, egységes munkamódszerek és eljárásrendek kialakítását segítse.

(3) A fórumok üléséről emlékeztető készül, amely alapot képez az országosan egységes feladatvégzéshez, az elnöki intézkedéshez."

7. § A Szabályzat 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jogi kontroll működése]

"(3) Amennyiben az ügyintéző, ügykezelő köztisztviselő vagy fizikai foglalkoztatott munkavállaló tevékenysége során a szervezeti egységeknél szabálytalan joggyakorlatot észlel, úgy kezdeményezi a megszüntetéshez szükséges intézkedéseket jelen Szabályzat mellékletében foglaltak szerint."

8. § A Szabályzat 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szabálytalanságok kezelésének rendje]

"(3) A szabálytalanság részletes fogalmi meghatározását, a szabálytalanságok csoportosítását, a szabálytalanságok kezelésének szervezeti felépítését, valamint a szabálytalanságok megelőzésének legfontosabb eszközeit jelen Szabályzat melléklete tartalmazza."

9. § A Szabályzat 41. §-a egy új v) ponttal egészül ki:

[Ellenőrzési Főosztály]

"v) Ellátja a szabálytalanság-főfelelősi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat."

10. § A Szabályzat 43. §-át követően a következő alcímmel és 43/A. §-sal egészül ki:

Általános elnökhelyettes

43/A. §

Az általános elnökhelyettes

a) az elnök távollétében ellátja az általános helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat;

b) felügyeli a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek, előirányzatok és alapok költségvetési gazdálkodásával kapcsolatos - a Kincstár hatáskörébe tartozó előirányzat-gazdálkodási, finanszírozási - feladatok végrehajtását;

c) felügyeli a zárszámadás előkészítésével, összeállításával kapcsolatos feladatokat;

d) felügyeli a Kincstár tevékenységi körében a költségvetési gazdálkodás végrehajtási feladatainak szabályozását, illetve az erre vonatkozó tervezetek összeállítását;

e) irányítja a Kincstár részvételét a költségvetési-kincstári gazdálkodási rend és a pénzügyi ellenőrzés kincstári stratégiai továbbfejlesztésében az EU-s elvárások, a jogharmonizáció és az ellenőrző szervezetek megállapításainak figyelembevételével;

f) A Kincstár munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói feladatainak ellátása érdekében, a Műszaki és Ellátási Főosztály vezetője útján beszámoltatja a munkavédelmi vezetőt és a munkavédelmi megbízottakat.

g) Tagja a Likviditási Bizottságnak.

h) Kiadja az általa irányított szervezeti egységek szakmai tevékenységi körébe tartozó feladatok végrehajtásáról szóló elnökhelyettesi utasításokat.

i) irányítja a területi szervek államháztartási irodáinak szakmai tevékenységét; részt vesz a területi szervek feladatkörét megalapozó jogszabályok előkészítésében, koordinációjában. Közreműködik a területi szervek feladatkörét érintő belső szabályozó eszközök, jelentések előkészítésében, koordinációjában. Felügyeli az egységes gyakorlat kialakítását és az ehhez kapcsolódó egységes módszerek, belső szabályozó eszközök, jogszabályon alapuló szakmai ellenőrzési módszertanok kidolgozását és bevezetését;

j) közvetlenül irányítja az Alapok és Közalapítványok Főosztályát, a Fejezeti Főosztályt, a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Főosztályt és az Önkormányzati Főosztályt;

k) A j) pont vonatkozásában ellátja az igazgatóra vonatkozó 6. § (1) bekezdés a)-e) és g)-i) pontjában leírt feladatokat."

11. § A Szabályzat 46. §-át követően a következő alcímmel és 46/A. §-sal egészül ki:

Önkormányzati Főosztály

46/A. §

a) Közreműködik a helyi önkormányzatok gazdálkodásával és szabályozásával kapcsolatos kincstári feladatok ellátásában.

b) Ellátja a területi szervek államháztartási irodai tevékenységének- költségvetés, beszámoló, helyi adó, pályázatos és felülvizsgálati tevékenységek - szakmai vezetésével kapcsolatos feladatokat az érintett minisztériumokkal, a pályázatkiírókkal, a területfejlesztési tanácsokkal szoros munkakapcsolatban. Kialakítja az egységes belső eljárási rendeket, elkészíti a felülvizsgálattal kapcsolatos módszertani segédletet.

c) Ellátja az Áht. alapján az önkormányzati felülvizsgálattal kapcsolatos másodfokú hatósági feladatokat.

d) Kialakítja az államháztartási irodák tevékenységét segítő informatikai rendszerek szakmai követelményeit, a fejlesztések irányát, prioritásait.

e) Nyilvántartja az önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások költségvetési támogatási előirányzatait, a beruházási típusú támogatások maradványfelhasználásával összefüggő támogatási előirányzatok módosítását, az önkormányzatok befizetéseit és visszafizetéseit, információt szolgáltat.

f) Ellátja az önkormányzati körben a nettó finanszírozással, a nettó körön kívüli támogatások utalásával kapcsolatos operatív végrehajtási és szabályozási feladatokat, továbbá a finanszírozási lebonyolítási számlák kezelésével, az illeték bevételek megosztásával, utalásával kapcsolatos feladatokat.

g) Intézkedik a nettó finanszírozás során megelőlegezett közterhek, valamint a zárszámadási törvényben előírt és az évközi lemondással kapcsolatos befizetési kötelezettségek beszedésére. A kincstári követelést nem teljesítő önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezi.

h) Elkészíti az önkormányzati támogatási előirányzatokra és az átengedett személyi jövedelemadóra vonatkozó előrejelzéseket, finanszírozási terveket, havi, időszaki és éves monitoring jelentéseket. Adatokat szolgáltat a zárszámadási törvényjavaslat összeállításához.

i) Ellátja a humánszolgáltatást nyújtó nem állami intézményfenntartók finanszírozásával (a támogatás igénylésével, határozathozatalával, folyósításával, elszámolásával és ellenőrzésével), az ezt támogató szoftverek fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos szabályozási, vezetési, szervezési és koordinációs feladatokat a területi szervek és az érintett minisztériumok irányában.

j) Ellátja a területfejlesztési tanácsok számlavezetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, adatszolgáltatást készít a pénzforgalmukról, részt vesz a vonatkozó jogszabályok, belső szabályozó eszközök elkészítésében."

12. § A Szabályzat 47. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Hálózatirányítási elnökhelyettes

47. §

a) Felügyeli a területi szervek általános irányításával összefüggő koordinációs tevékenységet;

b) ellenőrzi a területi szervek feladatkörét megalapozó jogszabályok előkészítésében való közreműködést, a területi szervek feladatkörét érintő belső szabályozó eszközök, jelentések előkészítését, koordinációját. Felügyeli az egységes gyakorlat kialakítását és az ehhez kapcsolódó egységes módszerek, belső szabályozó eszközök, jogszabályon alapuló szakmai ellenőrzési módszertanok kidolgozását és bevezetését;

c) együttműködik a területi szervek szakmai tevékenysége feltételrendszerének (személyi, tárgyi, informatikai háttér) biztosításában, a szakmai követelmények meghatározásában az intézményi működtetéssel, üzemeltetéssel foglalkozó központi szerv szervezeti egységeivel;

d) összefogja az évközi kormányzati intézkedésekhez kapcsolódó eseti feladatok végrehajtását, felméréseket, elemzéseket végez;

e) irányítja a területi szervek állampénztári, családtámogatási és szociális ellátási, valamint illetmény-számfejtési irodáinak szakmai tevékenységét az irányítása alatt álló főosztályok feladatkörébe tartozó tevékenységek vonatkozásában;

f) felügyeli a területi szervek részvételével tartott munkaértekezleteket, és a szakmai fórumok munkáját;

g) munkakapcsolatot tart a kincstári dolgozók érdekképviseletét ellátó MKKSZ MÁK OSZT-vel, részt vesz az elnökségi ülésen, valamint a tisztségviselők munkaértekezletén;

h) közvetlenül irányítja és felügyeli a Hálózatirányítási Főosztály, a Követeléseket és Közösségi Támogatásokat Kezelő Főosztály, a Támogatásokat Közvetítő Főosztály, a Pénzforgalmi Főosztály, a Családtámogatási Főosztály és az Illetmény-számfejtési Főosztály munkáját."

13. § A Szabályzat 47. §-át követően a következő alcímmel és 47/A. §-sal egészül ki:

Hálózatirányítási Főosztály

47/A. §

a) Ellátja a területi szervek általános irányításával összefüggő koordinációs tevékenységet;

b) közreműködik a területi szervek feladatkörét megalapozó jogszabályok,a területi szervekfeladatkörét érintő belső szabályozó eszközök, jelentések előkészítésében, koordinációjában;

c) közreműködik a területi szervek szakmai tevékenysége feltételrendszerének (személyi, tárgyi, informatikai háttér) biztosításában, a szakmai követelmények meghatározásában az intézményi működtetéssel, üzemeltetéssel foglalkozó központi szerv szervezeti egységeivel;

d) koordinálja a területi szervek állampénztári, családtámogatási és szociális ellátási, és illetmény-számfejtési irodái szakmai tevékenységének irányítását;

e) közvetlen kapcsolatot tart a területi szervek állampénztári, családtámogatási és szociális ellátási és illetmény-számfejtési irodáival;

f) gondoskodik a területi szervek államháztartási irodái, állampénztári irodái, családtámogatási és szociális ellátási irodái és illetmény-számfejtési irodái számára a szakmai értekezletek, megbeszélések összehívásáról;

g) koordinálja a területi szervek részvételével tartott munkaértekezleteket, a szakmai fórumok munkáját."

14. § A Szabályzat 48. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Követeléseket és Közösségi Támogatásokat Kezelő Főosztály

48. §

a) A keretgazdákkal/minisztériumokkal kötött megbízási szerződés alapján ellátja a visszatérítési kötelezettséggel nyújtott, valamint szerződésszegés miatt (részben vagy egészben) visszavont, továbbá egyéb eljárás alapján követeléssé vált vissza nem térítendő, pályázatos úton kihelyezett támogatásokból keletkezett követelések kezelését.

b) Kezeli a jogszabály, megbízás és egyedi felkérés alapján a Kincstárra bízott ún. belföldi állami követeléseket.

c) Közreműködik a központi költségvetés külföldi követeléseinek lebontásában, megteszi az e követelések beszedése érdekében szükséges intézkedéseket, új hitelkezelési megállapodásokat köt, illetve a meglévőket módosítja.

d) A megbízási szerződésben foglaltak szerint teljeskörűen ellátja a Hadigondozottak Közalapítványa kezelésével kapcsolatos, továbbá az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásával összefüggő feladatokat.

e) A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kezelőjeként végzi az Alap működtetési feladatait, egyedileg lefolytatja a kártalanítási eljárást.

f) A pénzügyminiszter egyedi meghatalmazása alapján kiadja az egyes kedvezményes hitelkonstrukciók keretében kötött hitelszerződések módosításával összefüggő kezesi nyilatkozatokat.

g) Mindezen tevékenységek tekintetében végzi, illetve ellátja a nyilvántartási, külső és belső adatszolgáltatási, tervezési, beszámolási, tájékoztatási és egyéb feladatokat.

h) A lakosság vezetékes gázfogyasztása és távhőfelhasználása szociális támogatásával összefüggő közreműködői tevékenysége keretében ellátja a lakossági vezetékesgáz-fogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatási rendszere keretében keletkezett, a fogyasztót terhelő visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos befizetések nyilvántartási, továbbá a szolgáltatókkal szemben keletkezett követelések kezelési feladatait.

i) Ellátja a szakmai felügyeletét az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, jogszabályban és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel kötött megállapodásban részletezett, Kincstárra háruló ellenőrzési feladatoknak.

j) A Strukturális Alapokból származó pénzeszközök felhasználásához kapcsolódóan közreműködik a Nemzeti Fejlesztési Terv I. (NFT I.) megvalósításában, a jogszabályban és megállapodásban meghatározott feladatok végrehajtásában, a hazai és uniós normák szerinti belső eljárásrendek kialakításában. Ennek keretében gondoskodik a finanszírozásra átvett támogatási szerződések ellenőrzéséről, a pénzügyi lebonyolítás során az előlegek és támogatás igénylésekor benyújtott elszámolások feldolgozásáról, a helyszíni ellenőrzések lebonyolításáról.

k) Gondoskodik az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program teljes körű pénzügyi lebonyolításáról, az elszámolások feldolgozásáról, helyszíni ellenőrzések elvégzéséről, ehhez kapcsolódóan az egységes eljárásrend kidolgozásáról. l) Ellátja a szakmai felügyeletét az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett pályázati konstrukciókkal kapcsolatos Kincstárra háruló feladatoknak.

m) Működteti és folyamatosan fejleszti a kincstári monitoringrendszert, melynek keretében véleményezi a támogatási konstrukciókat, feldolgozza a döntéshozók adatszolgáltatását, működteti a csekély összegű (de minimis) támogatások modulját, és ellátja a működtetéshez kapcsolódó koordinációs tevékenységet.

n) Vezeti az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel kapcsolatban a jogszabályban meghatározott, az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek európai uniós támogatások lebonyolításával kapcsolatos feladataihoz kötődő számviteli nyilvántartásokat, és teljesíti a beszámoló-készítési és adatszolgáltatási kötelezettséget.

o) Ellátja a szakmai felügyeletét a Főosztály által kezelt feladatokkal összefüggésben a területi szervek állampénztári irodai tevékenységének, kialakítja a szakterületre vonatkozó egységes belső szabályozó eszközöket."

15. § A Szabályzat 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[Támogatásokat Közvetítő Főosztály]

49. §

a) Elkészíti a Kincstár által kezelt célelőirányzatok megbízási szerződéseinek tervezetét, egyeztetést követően véglegesíti azokat.

b) Megállapodást köt az előirányzatok kezelésében közreműködő egyéb szervezetekkel.

c) Elkészíti a célelőirányzatok támogatási és finanszírozási szerződéseinek tervezetét, egyeztetést követően véglegesíti azokat, majd gondoskodik az adatbázisba történő beépítésükről.

d) Gondoskodik a különböző pályázati kiírások és a kedvezményezettek számára készített tájékoztatók kincstári honlapon történő közzétételéről.

e) Ellátja a költségvetési törvényben jóváhagyott, kormányrendelettel és az abban foglaltak szerinti szabályok szerint a feladatfinanszírozás hatálya alá vont fejezeti kezelésű előirányzatok pénzügyi lebonyolítását.

f) Teljesíti az előirányzat megvalósítók rendszeres és eseti adatigényét.

g) Ellátja a szakmai felügyeletét a Kincstár által kezelt célelőirányzatokkal összefüggésben a területi szervek állampénztári irodai tevékenységének, kialakítja a szakterületre vonatkozó egységes belső szabályozó eszközöket.

h) Másodfokon eljár a lakáscélú közvetlen támogatások, illetve a kamattámogatások (a továbbiakban: lakástámogatások) igénylése iránti kérelmek hitelintézeti elutasítása esetén az ügyfél kérelmére indult, lakáscélú állami támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítására irányuló ügyekben.

i) Az állampénztári irodák bevonásával, illetve önállóan ellenőrzi a hitelintézetek lakástámogatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységét.

j) A Ket. szerint másodfokon jár el a lakástámogatások igénybevétele jogszerűségének hatósági ellenőrzése, illetve a lakástámogatás jogosulatlan igénybevétele esetén hozott elsőfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása során.

k) Elkészíti a lakáscélú állami támogatással kapcsolatos a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlésével kapcsolatos belső szabályozó eszközöket. l) A lakosság vezetékes gázfogyasztásának és távhőfelhasználásának szociális támogatásával összefüggő közreműködői tevékenysége keretében ellátja a szolgáltatók által visszaigényelt támogatások folyósításával, az elszámolt igénylések megalapozottságának, az előirányzattal történő elszámolás jogosságának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

m) Részt vesz a Kincstár Likviditási Bizottságának munkájában.

n) Ellátja az egyes célelőirányzatok kezelésére kötött megbízási szerződések, valamint jogszabályi felhatalmazás alapján a támogatások folyósításával kapcsolatos feladatokat.

o) Meghatározott célelőirányzatok esetében ellátja a kedvezményezettek éves beszámoltatásával kapcsolatos feladatokat.

p) Ellátja az állampénztári irodák pályázatos támogatási célelőirányzatokkal, valamint a gáz- és távhőszolgáltatókkal és társasházakkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének koordinálását. Az ellenőrzések tapasztalatairól féléves és/vagy éves beszámolókat készít az egyes előirányzatokat kezelő minisztériumok számára.

q) A Kincstár által kezelt célelőirányzatokra vonatkozóan rendszeres és eseti adatszolgáltatást teljesít.

r) Cégfigyelést végez a Cégközlönyben közzétettek alapján.

s) Közreműködik a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében a LAKHAT-rendszer kialakításában. t) Cégeljárásokhoz és más cégügyekhez kapcsolódva megfizetett illetékekről, valamint költségtérítésekről külön-külön elektronikus igazolást küld."

16. § (1) A Szabályzat 49. §-át követően a következő alcímmel és 49/A. §-sal egészül ki:

Pénzforgalmi Főosztály

49/A. §

a) Ellátja a Kincstár számlavezető rendszer, valamint a Kincstári Kártyarendszer központi törzsadatkezelésével kapcsolatos feladatokat.

b) Ellátja a kincstári ügyfelek készpénzforgalmának biztosításához szükséges központi feladatokat.

c) Gondoskodik a kincstári kártyarendszerhez, valamint a bankkártya-elfogadási tevékenységhez kapcsolódó központi feladatok ellátásáról.

d) Ellátja a Kincstár befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységét az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében.

e) Ellátja a Kincstár által alkalmazott elektronikus értékpapír-kereskedési rendszer alkalmazásgazdai feladatait.

f) Gondoskodik az MNB-nél vezetett KESZ-tranzakciós állományok feldolgozásáról, egyeztetéséről.

g) Ellátja a Kincstár belföldi elszámolásforgalmi rendszereivel történő adatforgalmazást, feldolgozást és egyeztetést.

h) Gondoskodik a csoportos fizetési rendszerhez kapcsolódó megbízások ügyviteli, adatforgalmazási és feldolgozási feladatainak végrehajtásáról.

i) Gondoskodik az elektronikus eljárási és cégbírósági illetékkel kapcsolatos adatok feldolgozásáról.

j) Gondoskodik a Kincstár számlavezető rendszerének napnyitási és napzárási feladatainak ellátásáról, végrehajtja a rendszerhez kapcsolódó önálló alkalmazásokat.

k) Ellátja a fiatalok életkezdési támogatásával kapcsolatos jogszabályban előírt központi feladatokat.

l) Részt vesz az elszámolásforgalmi konstrukciók kialakításában, azok gyakorlati megvalósításában, szükség szerint

javaslatot tesz a meglévő folyamatok módosítására."

(2) A Szabályzat 49. §-át követően a következő alcímmel és 49/B. §-sal egészül ki:

Családtámogatási Főosztály

49/B. §

a) Szakmailag vezeti a területi szervek családtámogatási és a lakosság vezetékes gázfogyasztásának és távhőfelhasználásának szociális támogatási szakmai és ellenőrzési, valamint a szociális ellátási tevékenységét. Szabályozási feladatokat lát el az ellenőrzéssel kapcsolatosan.

b) Másodfokon eljár a családtámogatással, a fogyatékossági támogatással, a keresetkiegészítéssel, az európai uniós családtámogatási ügyekkel, a lakosság vezetékesgáz-fogyasztásának és távhőfelhasználásának szociális támogatásával kapcsolatos hatósági ügyekben.

c) Ellátja a szakterületét érintő peres ügyekben a jogi képviseletet.

d) Meghatározza a családtámogatási tevékenységet támogató informatikai rendszer fejlesztésének szakmai követelményeit.

e) Gondoskodik a családtámogatási tárgyú formanyomtatványok tartalmának meghatározásáról, elkészíttetéséről, karbantartásáról és a területi szervek részére történő mintapéldányok eljuttatásáról.

f) Gondoskodik a fiatalok életkezdési támogatásával kapcsolatban ellátandó nyilvántartási, adategyeztetési, utalási, adatszolgáltatási feladatok végrehajtásáról.

g) Biztosítja a felügyeleti intézkedés megtételét a közigazgatási eljárás szabályai alapján jogszabálysértő intézkedés, határozat, vagy gyakorlat esetén a területi szervek, a kirendeltségeik és a családtámogatási kifizetőhelyek vonatkozásában. Kivizsgálja a panaszügyeket és megteszi a szükséges intézkedéseket.

h) Külön megállapodást készít - jogszabályi felhatalmazás alapján - a családtámogatási kifizetőhelyek által kifizetett ellátások elszámolására, nyilvántartására és adatszolgáltatásra, valamint gondoskodikaz általuk kifizetett ellátásoknak az elszámolás felülvizsgálatát követő átutalásáról.

i) Lefolytatja a közigazgatási eljárást a diákhitelhez nyújtott célzott állami kamattámogatás tárgyában.

j) Felterjeszti a Kincstár elnöke részére határozathozatalra a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapításával kapcsolatban a területi szervek által előkészített ügyeket.

k) Lefolytatja a jogalap nélkül kifizetett családtámogatási ellátásokról hozott jogerős határozattal megállapított, visszafizetési kötelezettség elengedésére vonatkozó méltányossági eljárásokat.

l) Kapcsolatot tart az Európai Unió tagállamainak családi ellátásokkal foglalkozó szerveivel, valamint részt vesz az Európai Unió családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos jogszabályainak véleményezésében.

m) Elkészíti, vagy jóváhagyja a családtámogatási és szociális tárgyú ügyekben a területi szervek által előkészített büntetőfeljelentéseket."

(3) A Szabályzat 49. §-át követően a következő alcímmel és 49/C. §-sal egészül ki:

Illetmény-számfejtési Főosztály

49. §

a) Vezérli a központosított illetményszámfejtés szakmai feladatait.

b) Egységes eljárási, módszertani és ügyviteli szabályokat, iránymutatásokat ad ki a munkajogi, adó, társadalombiztosítási jogszabályok értelmezésére vonatkozóan, és ellenőrzi azok végrehajtását.

c) Ellátja az illetményszámfejtés információs, valamint a könyvelés-finanszírozás feladatainak a szakmai vezetését.

d) Aktualizálja az illetményszámfejtéshez szükséges okiratok adattartalmát a munkajogi szabályok változásával összhangban.

e) Nyilvántartja a központosított illetményszámfejtő rendszert alkalmazó illetményszámfejtő helyeket, koordinálja az új illetményszámfejtő helyek/költségvetési szervek csatlakozási tevékenységét.

f) Meghatározza az illetményszámfejtés informatikai rendszerei fejlesztéséhez, módosításához szükséges szakmai követelményeket, ellenőrzi a megvalósítást.

g) Rendszeres és eseti adatszolgáltatásokat teljesít, tájékoztatókat, elemzéseket készít a központi munkaügyi, statisztikai, létszám és bérgazdálkodási információs rendszerből.

h) Szervezi, vezeti az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó vezetők és ügyintézők szakmai képzését.

i) Ellátja a szakmai ügyfélszolgálati, illetve a segélyvonal működtetésével kapcsolatos feladatokat, karbantartja a központosított illetmény-számfejtési rendszer (KIR) honlapja szakmai oldalait."

17. § A Szabályzat 50. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Gazdasági vezető

50. §

(1) A gazdasági vezető

a) a Kincstár, mint intézmény vonatkozásában ellátja

- a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással kapcsolatos feladatokat;

- ellátja az intézmény üzemeltetési, fenntartási, működési, beruházási, vagyonhasználati és -hasznosítási feladatait;

- ellátja a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat;

b) a területi szervek vonatkozásában a feladatait a hálózatirányítási elnökhelyettes egyidejű tájékoztatása mellett látja el;

c) ellenjegyzi, vagy az általa kijelölt személlyel ellenjegyezteti a Kincstárat terhelő gazdasági kihatású kötelezettségvállalásokat;

d) a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a Kincstár elnökének helyettese, feladatait az elnök közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

(2) A gazdasági vezető irányítása alá az Intézményi Gazdálkodási Főosztály és a Műszaki Ellátási Főosztály tartozik."

18. § A Szabályzat 53. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Informatikai igazgató

53. §

(1) Az informatikai igazgató

a) gondoskodik a Kincstár informatikai stratégiájának elkészítéséről, valamint az elfogadott informatikai stratégia végrehajtásáról és aktualizálásáról;

b) irányítja, ellenőrzi és összehangolja a központi és a területi szervezeti egységek informatikai munkáját;

c) szakmai irányítást gyakorol a területi szervek informatikai irodáinak tevékenysége felett;

d) tervet készít a Kincstár felhalmozási keretébe tartozó - informatikai eszközök állományát növelő - beszerzésekre, fejlesztésekre, és a jóváhagyott beszerzési terv alapján kezdeményezi a beruházásokat;

e) irányítja a Kincstár tevékenységi körébe tartozó feladatokat támogató alkalmazói rendszerek rendszerszervezési, szoftverfejlesztési, -karbantartási és -üzemeltetési tevékenységét;

f) ellenőrzi az adatvédelmi (logikai jellegű) biztonsági követelmények érvényesülését;

g) biztosítja a központi szerv felhasználói és a területi biztonsági megbízottak részére az Informatikai Biztonsági Szabályzat oktatását.

(2) Az informatikai igazgató irányítása alá az Alkalmazásfejlesztési Főosztály, az Alkalmazott Rendszerek Üzemeltetési Főosztálya és az Informatikai Üzemeltetési Főosztály és a Szolgáltatás Menedzsment és Támogatási Főosztály tartozik, valamint közvetlen irányítása alá tartozik a Koordinációs Osztály és a Jogi Informatikai és Szabályozási Osztály."

19. § A Szabályzat 54. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Alkalmazásfejlesztési Főosztály

54. §

a) Kialakítja, illetve meghatározza a Kincstár egészére vonatkozó standard informatikai fejlesztési eljárásokat, folyamatokat, különös tekintettel a fejlesztői környezetre, programozási, tesztelési módszerekre, dokumentálási követelményekre.

b) Javaslatot tesz a fejlesztések végrehajtásához szükséges külső és belső erőforrás-allokációra, valamint a hatékonyságjavító és teljesítménynövelő fejlesztésekre, a feladataival összefüggő beszerzésekre.

c) Koordinálja és vezeti a Kincstár saját belső, továbbá a kapcsolódó egyéb külső szervezetek szervezői és fejlesztői erőforrásait, tevékenységét, igazolja az általuk végzett feladatok teljesítését.

d) A beérkező informatikai fejlesztési igények alapján kidolgozza a feladat pontos leírását, rendszertervet készít, meghatározza a fejlesztéshez szükséges erőforrásokat, elkészíti a szükséges számítógépes programokat és dokumentációkat, kézikönyveket, kidolgozza az üzembe helyezési eljárásokat, gondoskodik az adott feladat határidőre történő végrehajtásáról.

e) Gondoskodik a Kincstár honlapjának működéséről."

20. § A Szabályzat 55. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Alkalmazott Rendszerek Üzemeltetési Főosztálya

55. §

a) Üzemelteti a Kincstár központi szervében működő alkalmazásokat, továbbá javaslatot tesz a feladataival összefüggő beszerzésekre.

b) Nyilvántartja az informatikai igazgató által irányított főosztályok külső - felügyeleti és ellenőrzési - szervezetek részére készített adatszolgáltatásai körét.

c) Gondoskodik a központi költségvetési szervek, helyi önkormányzatok és intézményeik költségvetés tervezéséhez és beszámoló készítéséhez szükséges központi informatikai üzemeltetési feladatok végrehajtásáról.

d) Teszteli, valamint üzembe helyezi az elkészült programfejlesztéseket, módosításokat, az üzemeltetési eljárásban bekövetkező változásokról írásban tájékoztatja az üzemeltetésért felelős területet.

e) Ellenőrzi az adatkezelés feladatkörébe tartozó biztonsági előírások megtartását, ellenőrzéseiről nyilvántartást vezet."

21. § A Szabályzat 56. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Informatikai Üzemeltetési Főosztály

56. §

a) Üzemelteti és karbantartja a Kincstár számítástechnikai központjában elhelyezett informatikai eszközöket, szervereket, a Kincstár tűzfalrendszereit, központi levelezőszerverét, a hálózati aktív elemeit, illetve az ezekhez tartozó alapszoftvereket.

b) Karbantartja a területi szervek adatbázisszervereit.

c) Felelős a Kincstár informatikai hálózatának folyamatos és biztonságos működéséért.

d) Biztosítja a Kincstár központi alkalmazói rendszereinek biztonságos működését, végzi a szabályzatok szerinti rendszeres és alkalomszerű mentéseket, visszaállításokat.

e) Végzi az általa üzemeltetett rendszerek szabályok szerinti archiválását,és biztosítja az adatok visszakereshetőségét.

f) A belső szabályozó eszközök szerint kezeli és nyilvántartja az általa üzemeltetett rendszerekhez tartozó felhasználói jogosultságokat.

g) A Kincstár egészére kiterjedően kialakítja a számítógéptermek, szerverszámítógépek üzemeltetési eljárásait.

h) A Kincstár adathálózati kapcsolatát szervezi és vezeti.

i) Javaslatot tesz a biztonságos működés, illetve az ehhez tartozó fejlesztések megvalósításához szükséges informatikai eszközök, hardver- és szoftverelemek, számítástechnikai kellék- és segédanyagok beszerzésére, szabályozási változtatásokra, infrastruktúramódosításokra és feladatokra.

j) A Kincstár központi épületeiben karbantartja a felhasználók által használt informatikai eszközöket (személyi számítógép, asztali nyomtató stb.), közvetlen felhasználói támogatást biztosít.

k) A Kincstár központi épületeiben használt új számítástechnikai eszközök üzembe állításához telepítési tervet készít, valamint végrehajtja az üzembe állítást.

l) Nyilvántartást vezet és beszerzési javaslatot készít az országosan beérkező számítástechnikai eszköz-, kellék- és segédanyagigényekről.

m) Meghatározza és jóváhagyja az igényelt beruházások, felújítások biztonsági szempontú elektronikus, mechanikus, hírközlési, adatátviteli és egyéb információs rendszer követelményeit, rendszerterveit, vagy azok elveit, valamint közreműködik a lebonyolításban.

n) Nyilvántartást vezet a Kincstár hardver- és szoftvereszközeiről.

o) Diszponál az informatikai raktárkészlet felett."

22. § A Szabályzat 57. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Szolgáltatás Menedzsment és Támogatási Főosztály

57. §

a) Felhasználói támogatást nyújt a Kincstár által működtetett, a központi költségvetés gazdálkodását érintő alkalmazói rendszerekkel kapcsolatban.

b) Felhasználói Help Desk-et működtet mind a Kincstár, mind más költségvetési szervek részére.

c) Szervezi és végrehajtja a központi költségvetés gazdálkodását érintő alkalmazói rendszerek tesztelését és üzembe helyezését, végrehajtja a rendszereket érintő alkalmazói paraméterezéseket.

d) Koordinálja és összegyűjti a központi költségvetés gazdálkodását érintő alkalmazásokkal kapcsolatban felmerülő módosítási igényeket és továbbítja azokat a fejlesztőknek.

e) Elsődlegesen kezeli és megoldja a költségvetés gazdálkodását érintő alkalmazásokkal kapcsolatosan felmerülő problémákat.

f) Működteti a központi költségvetés gazdálkodását érintő alkalmazásokat, rendszeres és eseti adatfeldolgozást végez."

23. § A Szabályzat 58. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Közgazdasági igazgató

58. §

(1) A közgazdasági igazgató

a) felelős az állami költségvetéssel kapcsolatos kincstári tájékoztatás összehangolásáért;

b) vezeti, szervezi a nemzetgazdasági előirányzatokkal összefüggő szabályozási, nyilvántartási, ellenőrzési és finanszírozási feladatok végrehajtását;

c) felelős az állami költségvetés számviteli és pénzforgalmi mérlegeinek időszaki és éves összeállításáért;

d) koordinálja a zárszámadás előkészítésével, összeállításával kapcsolatosan a Kincstárra háruló feladatokat;

e) vezeti a Kincstár tevékenységi körében a költségvetési gazdálkodási-végrehajtási feladatokszabályozását, illetve az erre vonatkozó tervezetek összeállítását;

f) vezeti a Kincstár részvételét a költségvetési-kincstári gazdálkodási rend és pénzügyi ellenőrzés továbbfejlesztésében az európai uniós elvárások, a jogharmonizáció és az ellenőrző szervezetek megállapításainak figyelembevételével;

g) vezeti a Kincstár tevékenységi körében a pénzforgalmi szolgáltatást érintő végrehajtási feladatok szabályozását, illetve gondoskodik a szabályzatok tervezeteinek elkészítéséről;

h) felelős a Kincstár hatáskörébe tartozó pénzforgalmi, számlavezetési és értékpapír-forgalmazási feladatok szabályozásáért, vezetéséért;

i) gondoskodika KESZ-likviditás kezeléséről, közreműködik a költségvetés rövid és középtávú finanszírozási tervének elkészítésében, aktualizálásában, működteti a Kincstár Likviditási Bizottságát;

j) gondoskodik az állam gazdálkodását bemutató számviteli mérlegek összeállításáról, beleértve az állam megbízásából, annak nevében eljáró nem államháztartási szervezetek által végzett vagyon, adósság- és követeléskezelési feladatok elszámolásait is. Gondoskodik a beszámolási rend továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozásáról, koordinálásáról;

k) vezeti a makrogazdasági és államháztartási pénzügyi folyamatok elemzését;

l) kidolgozza az Egységes Kincstári Honlap tartalmi fejlesztésének koncepcióját;

m) közreműködik az EU-konform pénzügyi elszámolások és államháztartási számvitel kidolgozásában;

n) gondoskodik a költségvetési szervek, valamint a külön törvény rendelkezései alapján nyilvántartandó, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személyek törzskönyvi nyilvántartásáról, és biztosítja az ezzel összefüggő adatszolgáltatási és ügyfélszolgálati feladatok ellátását;

(2) A közgazdasági igazgató irányítása alá az Államháztartási Összefoglaló Főosztály, az Államháztartási Számviteli Főosztály, és a Szabályozási Főosztály tartozik."

24. § A Szabályzat 59. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Államháztartási Összefoglaló Főosztály

59. §

a) Folyamatosan információt szolgáltat a költségvetési törvény végrehajtásáról, a költségvetési fejezetek és intézmények, a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok, a nemzetgazdasági jogcímek és azok teljesítésének vonatkozásában. Teljesíti a Kincstár információszolgáltatási kötelezettségét a külső szervek részére.

b) Napi gyorsjelentést készít a központi kormányzat költségvetésének helyzetéről és finanszírozásáról.

c) Elkészíti és elemzi a központi kormányzat költségvetésének havi és éves pénzforgalmi mérlegeit.

d) Feladata a kincstári tevékenységekhez kapcsolódó adatforgalmak (teljes körű adattérkép) összeállítása és aktualizálása.

e) Ellátja a közérdekű adatok kérelemre történő szolgáltatásával kapcsolatban a Kincstárra háruló feladatokat.

f) Részt vesz a kormányzati pénzügyi statisztikai módszertan kialakításában, az EU-szabályokhoz igazodó továbbfejlesztésében. Összehangolja és fejleszti a Kincstár feladatkörébe tartozó közgazdasági, statisztikai és pénzügyi jellegű nyilvántartások vezetésének módszertani szabályait, meghatározza a statisztikai adatszolgáltatások teljesítésének rendjét.

g) Kialakítja a nemzetgazdasági számlák rendjét. Végzi a kincstári nemzetgazdasági számlák kezelését, az utalványozás tartalmi és formai ellenőrzését, analitikus nyilvántartását és a jogcímek szerinti könyvelést, számot ad róla a zárszámadás előkészítésekor.

h) Végzi az EU saját források befizetését, az ezzel kapcsolatos analitikus nyilvántartási feladatokat, és számot ad róla a zárszámadás, illetve az EU által előírt beszámolások szerint.

i) Gondoskodik a KESZ terhére, annak forrásaiból - jogszabályban meghatározott feltételekkel - kamatmentes megelőlegezési, likviditási hitel nyújtásáról.

j) Előkészíti az év végi zárást, előírja a nemzetgazdasági számlákkal kapcsolatos feladatokat az informatikai rendszer számára, lezárja a kincstári költségvetési évet.

k) A központi kormányzat napi likviditási pozíciójára vonatkozóan előrejelzéseket készít és aktualizál, közreműködik a költségvetés finanszírozási szükségletének meghatározásában, a KESZ napi likviditás-kezelésében.

l) Részt vesz a Kincstár Likviditási Bizottságának munkájában, és közreműködik a PM havi költségvetési előrejelzései kialakításában.

m) A központi költségvetés egyes nemzetgazdasági előirányzatai vonatkozásában részt vesz a központi költségvetés tervezésében.

n) A lakáscélú állami támogatással kapcsolatos gazdaságpolitikai kérdésekben véleményt alakít ki, és összefoglalja a Kincstáron belüli szakmai álláspontokat.

o) Összehangolja az Egységes Kincstári Honlap üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó szakmai pénzügyi és statisztikai feladatokat, javaslatokat dolgoz ki a fejlesztésre. Ellátja a Honlap Bizottság vezetői és titkársági feladatait."

25. § A Szabályzat 60. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Államháztartási Számviteli Főosztály

60. §

a) Részt vesz az államszámvitel rendszerének továbbfejlesztésében.

b) Kidolgozza, és folyamatosan korszerűsíti a számlarendet (számlatükröt) és a számviteli politikát. Szabályozza a főkönyvi könyvelés rendjét, gondoskodik a kincstári számlavezető rendszer és az előirányzat-gazdálkodási rendszer főkönyvi moduljának aktualizálásáról, az új pénzforgalmi számlák megnyitásához és a könyvelési szabálybázis módosításához számviteli rendelkezéseket készít.

c) Közreműködik az államháztartás számviteli beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének teljesítésében.

d) Gondoskodik az analitikus helyek főkönyvi feladásainak szabályozásáról, a követelések értékelési szempontjainak és az értékvesztések elszámolásának meghatározásáról.

e) Adatszolgáltatást teljesít a KESZ egyenlegeiről, a központi költségvetés adósságának törlesztéséről, az EU-s támogatások és nemzetközi segélyek devizaszámláinak állományi adatairól a Pénzügyminisztérium részére.

f) Teljesíti a zárszámadással kapcsolatos feladatait, egyezteti a leltárakat, eseti és rendszeres információt nyújt a főkönyvi számlák forgalmáról és egyenlegéről.

g) Fogadja a kincstári számlavezető rendszerből on-line kapcsolatban érkező napi pénzforgalmi és pénzforgalom nélkül teljesülő adatait, könyveli a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kivonatokat, a valutapénztárak és az analitikus helyek feladásait. Fogadja és könyveli a TSH előirányzat-gazdálkodási rendszer főkönyvi feladásait.

h) Rendszeresen figyelemmel kíséri az analítika és a főkönyv egyezőségét, szakmai kapcsolatot tart az analitikus helyekkel. Intézkedik a napi jelentés és a főkönyvi adatok napi egyeztetésében az eltérések rendezésére.

i) Gondoskodik a kincstári honlap részére a szakterület információs tábláinak, szöveges tájékoztatóknak az elkészítéséről, szabályzat szerinti frissítéséről.

j) Kimutatást készít a külföldi követelések alakulásáról országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint - ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt - az MNB fizetési mérleg adatszolgáltatásához, valamint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program által elrendelt nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegéhez a negyedévet követően.

k) Közreműködik az államháztartás pénzügyi, számviteli, információs és ellenőrzési rendszerének korszerűsítését szolgáló koncepciók kidolgozásában.

l) Közreműködik a pénzügyi ellenőrzési rendszer hazai továbbfejlesztésében, részt vesz az Államháztartási Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság munkájában, koordinálja a Kincstár folyamatba épített pénzügyi ellenőrzési rendszerének kialakítását.

m) Kidolgozza, és évenként aktualizálja a Kincstár éves jelentését (Bulletin).

n) Részt vesz az államháztartás pénzügyi-számviteli továbbfejlesztésében, valamint a kormányzati pénzügyi statisztika módszertanának kialakításában, különös tekintettel az EU-ban alkalmazott fiskális módszertanok magyarországi alkalmazására."

26. § A Szabályzat 61. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Szabályozási Főosztály

61. §

a) Kezdeményezi, kidolgozza és összefoglalja a költségvetési-kincstári gazdálkodással, a pénzforgalmi szolgáltatásokkal, a pénzmosással és az EU-pénzeszközök felhasználásával összefüggő jogszabályok tervezeteit, részt vesz azok egyeztetési folyamatában.

b) Javaslatokat készít a jogszabályokból adódó új belső szabályozó eszközökre, illetve közreműködik ezek kidolgozásában, elkészíti, véleményezi a vonatkozó belső utasítások tervezeteit.

c) A kincstári gazdálkodást érintő jogszabály módosításokról tájékoztatókat készít a kincstári körbe tartozók részére, a jogszabályok egységes alkalmazásához szükség szerinti segédleteket, ajánlásokat állít össze.

d) Összefoglalja és koordinálja a kincstári körbe tartozók kincstári gazdálkodásával kapcsolatos megállapításait, javaslatait, észrevételeit, javaslatokat tesz ezek hasznosítására, illetve érvényesíti azokat a szabályozás során.

e) Elkészíti és aktualizálja a Kincstár pénzforgalmának lebonyolításához, a forint- és devizaszámla-vezetéshez kapcsolódó belső szabályozó eszközöket.

f) Közreműködik a pénzforgalomhoz és a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződések előkészítésében, egyeztetésében, módosításában.

g) Közreműködik a kapcsolódó belső utasítások aktualizálásában.

h) Elkészíti a területi szervek pénz- és értékkezelési tevékenységének, valamint a készpénzforgalmának és készpénzkészletének szabályozását.

i) Elkészíti a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök és szolgáltatások szabályozását, központilag menedzseli a kincstári kártyarendszert és a bankkártya-elfogadást.

j) Elkészíti az értékpapír-forgalmazás eljárási rendjét és az üzletszabályzatot, gondoskodik azok kiadásáról és aktualizálásáról.

k) A Kincstár pénzforgalmi és pénzügyi szolgáltatásaival kapcsolatos ügyfélmegkeresésekkel, reklamációkkal kapcsolatban közreműködik a szakmai állásfoglalások kialakításában.

l) Közreműködik a Kincstár hirdetményeinek, - számlavezetési, készpénzforgalmi, értékpapír-forgalmazási, kincstári kártyarendszer alkalmazási - ügyfél tájékoztatóinak előkészítésében, kiadásában és aktualizálásában.

m) Részt vesz új pénzügyi konstrukciók kidolgozásában, a jelenlegi szolgáltatások továbbfejlesztésében, a termékfejlesztési feladatok koordinálásában, az új és a továbbfejlesztett szolgáltatások szabályozásában, bevezetésében.

n) Gondoskodik a területi szervek értékszállítási tevékenységének szervezéséről, a kapcsolódó szerződések megkötéséről és a belső szabályozó eszközök elkészítéséről.

o) Feladata a pénzügyi szolgáltatásokból befolyt díjbevételek kimutatása, gyűjtése és elemzése, javaslattétel a módosításokra.

p) A Kincstár pénzügyi szolgáltatásai tekintetében forgalmi és állományi adatokat gyűjt, azokból statisztikát és elemzéseket készít.

q) Elkészíti az államigazgatási eljárási illetékfizetéssel, a cégbírósági eljárás illetékének és a közzétételi költségtérítésének elektronikus úton történő megfizetésével kapcsolatos kincstári feladatok szabályozását. r) Elkészíti a hatósági letét kezelési tevékenység szabályozását.

s) Részt vesz a magyar állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézetekkel való együttműködésével, tagságával összefüggő feladatok lebonyolításában, így különösen - a Pénzügyminisztérium rendelkezése alapján - gondoskodik az időszakonként fizetendő összegek utalásáról és a kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról.

t) Kialakítja a Kincstár álláspontját a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásának jogi szabályozásával kapcsolatos kérdésekben, koordinálja az egyeztetést.

u) Ellátja a törzskönyvi nyilvántartás alanyaival kapcsolatos hatósági bejegyzésre, törlésre, módosításra és adatszolgáltatásra vonatkozó feladatokat."

27. § A Szabályzat 62. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

A területi szerv munkaszervezete Koordinációs Osztály

62. §

(1) A Koordinációs Osztályt osztályvezető vezeti.

(2) Az osztály az alábbi feladatokat látja el:

a) Gondoskodik

aa) a humánpolitikai, jogi, titkársági, titok- és adatvédelmi, munkavédelmi és biztonsági megbízotti feladatok végrehajtásáról;

ab) a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és a belső szabályozó eszközökben foglaltak szakszerű és pontos végrehajtásának szervezéséről;

ac) a munkarend kiadásával kapcsolatos feladatokról;

ad) a munkatervvel, az ügyrenddel kapcsolatos feladatok végrehajtásának szervezéséről;

ae) a rendszeres és eseti értekezletek összehívásának feladat végrehajtásáról.

b) az ügyiratkezelők ellátják az ügyirat-kezelési, irattárosi feladatokat."

28. § A Szabályzat 63. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Központi Ügyfélszolgálati Osztály

63. §

(1) A Központi Ügyfélszolgálati Osztály kizárólag a Magyar Államkincstár Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságán működik, illetékességi területe kiterjed Magyarország teljes területére. A Központi Ügyfélszolgálati Osztályt osztályvezető irányítja.

(2) Az osztály az alábbi feladatokat látja el:

a) Telefonos, elektronikus és írásbeli tájékoztatást nyújt az ügyfelek részére a családtámogatási, szociális, fogyatékossági ellátások és a lakáscélú állami támogatások területén.

b) A Kincstár által működtetett Webkincstár-rendszeren keresztül értékpapír ügyintézést végez interneten és telefonon keresztül az ügyfelek részére."

29. § A Szabályzat 64. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

A területi szerv irodái

Ellenőrzési Iroda

64. §

a) Figyelemmel kíséri a szakmai területek ellenőrzési tevékenységét.

b) Folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi a FEUVE-tevékenység működését, javaslatot tesz az ellenőrzési módszerek, standardok alkalmazására.

c) Összehangolja a folyamatba épített ellenőrzési tevékenységeket, gondoskodik a kockázatelemzés alapján új kontrollpontok kialakításáról, a meglévők hatékonyságának fokozásáról.

d) Értékeli az alkalmazott számítógépes programokba beépített ellenőrzési pontok megfelelőségét, működésük eredményességét, javaslatot készít a szakértői munka során feltárt hiányosságok alapján a szakmai feladatok és feladatellátást támogató informatikai rendszerek összehangolására.

e) Számításokat és elemzéseket végez a közpénzek kiutalását megelőző ellenőrzések eredményességére, gazdaságosságára, hatékonyságára vonatkozóan.

f) Javaslatot tesz az ellenőrzési módszertanok kialakítására.

g) Javaslatot tesz a szabályozás kialakítására.

h) Közreműködik a szabályozás létrehozásában és nyomon követi annak végrehajtását.

i) Folyamatosan vizsgálja a meglevő szabályozás jogszabályi megfelelőségét, hatékonyságát és összhangját a feladatok ellátásával, feltárja annak hiányosságait, amely alapján javaslatot tesz a szabályozás továbbfejlesztésére, kiegészítésére.

j) Az Ellenőrzési Főosztály felkérése alapján szakértőként közreműködik a belső ellenőrzési vizsgálatok lefolytatásában. k) Folyamatosan figyelemmel kíséri a területi szerv által ellátott feladatok végrehajtását, javaslatot tesz azok hatékonyabb ellátására."

30. § A Szabályzat 65. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Államháztartási Iroda

65. §

(1) A költségvetési feladatok tekintetében.

a) Megvizsgálja és feldolgozza a helyi, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban: önkormányzatok) és költségvetési szerveik költségvetési, és beszámoló információs űrlapjait, valamint az időközi költségvetési és mérlegjelentéseit tartalmi és számszaki szempontból, majd továbbítja azokat az illetékes szervezeti egységhez.

b) Elvégzi a központi költségvetésből az önkormányzatokat megillető normatív jellegű és egyéb módon, jogszabályban meghatározott feltételekkel igényelhető támogatások igénylésével, lemondásával, elszámolásával, kamatfizetési kötelezettségével kapcsolatos felülvizsgálati és feldolgozási feladatokat. A felülvizsgálat során a támogatásra való jogosultság feltételeit a helyszínen is ellenőrzi.

c) Ellátja az egyes fejlesztési célú támogatások igénybejelentéseinek, beruházási koncepcióinak, illetve a támogatások elszámolásának felülvizsgálatát és feldolgozását.

d) Ellátja a humánszolgáltatásokat nyújtó nem állami, nem önkormányzati intézmények fenntartóit megillető állami támogatások, hozzájárulások megállapításával, finanszírozásával, köztartozásainak figyelésével, adatszolgáltatásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

e) Vezeti az önkormányzatok támogatási előirányzatainak és azok módosításának; a központi költségvetéssel szembeni kötelezettségeknek és azok teljesítésének a nyilvántartását.

f) Vezeti az önkormányzati körbe tartozó költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását.

g) Részt vesz az önkormányzatok nettó finanszírozási rendszerének működtetésében.

(2) Ellátja az önkormányzatok hatáskörébe tartozó adókkal, adók módjára behajtandó köztartozásokkal, az iparűzési adóval kapcsolatos adatszolgáltatás összesítését. Felügyeli az adófeldolgozó programot az önkormányzatok körében. Szakmai tanácsadást nyújt az önkormányzatok adóügyi munkájához.

(3) Az önkormányzatokkal való szakmai kapcsolatai tekintetében.

a) Az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterre vonatkozó adatszolgáltatást feldolgozza és továbbítja.

b) Értékelést készít az önkormányzatok éves gazdálkodásáról szóló beszámolói alapján.

c) Tájékoztatja az illetékes szakminisztériumokat az érintett önkormányzatok értesítése alapján az adósságrendezési eljárás megindításáról.

d) Gondoskodik az önkormányzatok és a költségvetési szervek államháztartási és pénzügyi információ szolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését támogató központilag biztosított és térítésmentes számítógépes programok telepítéséről, működtetéséről, a programok karbantartásáról és fejlesztéséről.

e) Szakmai tanácsadást nyújt az önkormányzatok és költségvetési szervek munkájához. A szakmai ismeretek bővítése érdekében értekezleteket, továbbképzéseket, oktatásokat szervez."

31. § A Szabályzat 66. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Illetmény-számfejtési Iroda

66. §

(1) Ellátja a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtését a külön jogszabályban és belső szabályozó eszközökben foglaltak alapján.

(2) Ellátja a társadalombiztosítási feladatokat. Teljesíti a biztosítottak bejelentését a társadalombiztosítás egyéni nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége szerint.

(3) Ellátja az önkéntes és magánnyugdíj-pénztár tagdíjak levonásával összefüggő feladatokat és előkészíti a jogszabályban előírt adatszolgáltatásokat.

(4) Ellátja a személyi jövedelemadózással kapcsolatos feladatokat. Teljesíti az adatszolgáltatást az állami adóhatóság részére.

(5) Kimutatást készít az érvényesített levonásokról, illetve adatot szolgáltat egyedi ügyekben, a költségvetési szervek bér- és munkaügyi, statisztikai adatszolgáltatásához, valamint a létszám- és bérgazdálkodási információs rendszer működtetéséhez."

32. § (1) A Szabályzat 67. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda

67. §

(1) Elbírálja az illetékességi körébe tartozó családi pótlék, gyermekgondozási támogatási, anyasági támogatási, fogyatékossági támogatási, valamint keresetkiegészítési támogatási igényeket, valamint ellenőrzi a jogosultsági feltételek fennállását. Jogerősen megállapított támogatási igények alapján végzi a rendszeres folyósítást.

(2) Elbírálja a lakosság vezetékes gázfogyasztási és távhőfelhasználási szociális támogatásával kapcsolatos kérelmeket, valamint ellenőrzést folytat a támogatásra való jogosultsággal kapcsolatban.

(3) Előkészíti és felterjeszti az elnök részére a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapításához szükséges iratokat, illetve a jogalap nélkül kifizetett ellátások méltányosságból történő elengedésére vonatkozó kérelmeket.

(4) Folyósítja, illetve megszünteti a vakok személyi járadékát.

(5) Adatot szolgáltat a Kincstár illetékes szervei részére, illetve intézkedik az EU-s ügyekben a vonatkozó közösségi jog szabályai alapján.

(6) Kérelemre vagy hivatalból hatósági bizonyítványt ad ki a hatáskörébe tartozó ellátások megállapításáról, folyósításáról vagy megszüntetéséről.

(7) Felterjeszti és véleményével ellátva megküldi a másodfokú eljárás lebonyolítására a fellebbezéseket.

(8) Felterjeszti a másodfokú határozatok ellen benyújtott kereseteket.

(9) Intézi, nyilvántartja a jogalap nélkül kifizetett ellátások visszafizetését, megtérítését valamint végrehajtását. Gondoskodik az elévülés, illetve behajthatatlanság miatti törlésről.

(10) Ellátja a családtámogatási ellátások országos ütköztetésével kapcsolatos eljárási feladatokat.

(11) Gondoskodik az ügyfélszolgálat(ok) működtetéséről."

33. § A Szabályzat 68. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Állampénztári Iroda

68. §

(1) A számlavezetéssel kapcsolatban

a) Vezeti a kincstári körbe tartozó intézményekés pénzforgalmi számlatulajdonosok számláit, lebonyolítja a belső és külső köri forgalmat, ellátja a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat.

b) Rögzíti a költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításait, az intézmények kötelezettségvállalásait, teljesítési adatait.

c) Ellátja a számlaforgalomhoz kapcsolódó készpénzforgalmi feladatokat.

d) Korlátozott funkcionalitással devizaszámla-műveleteket végez.

e) Ellátja a Kincstár valutaforgalmazási tevékenységének lebonyolításához szükséges valuta beszerzésével, valamint a valutafelesleg eladásával kapcsolatos feladatokat.

(2) A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Állampénztári Irodája az (1) bekezdésen kívül

a) Vezeti a nemzetgazdasági számlákat.

b) Működteti az elkülönített számlavezetési rendszert.

c) Devizaszámlát vezet a nemzetközi szerződések alapján a magyar állam, illetve a kincstári ügyfelek részére nyújtott támogatásokhoz, pályázatokhoz, és lebonyolítja a devizaforgalmat.

(3) Az értékpapír-forgalmazással, bankkártya-elfogadással kapcsolatban

a) Részt vesz a magyar állam által kibocsátott értékpapírok elsődleges, illetve másodlagos forgalmazásában, vezeti az értékpapír-nyilvántartási számlát, ellátja a kifizetőhelyi feladatokat.

b) Gondoskodik a bankkártya elfogadási feladatok ellátásáról, a rendszer biztonságos működtetéséről.

c) Teljesíti az előírt adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettségeket.

(4) A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Állampénztári Irodája a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően központilag egyezteti az állampénztári irodákban lebonyolított bankkártya-elfogadás forgalmát.

(5) A pénztárszolgálattal kapcsolatban

a) Ellátja a pénztárszolgálati feladatokat, a készpénzállományok feldolgozását és kezelését,

b) Fizikai értékpapírokat és letéteket kezel, valamint azok, továbbá a készpénzállományok tekintetében értéktárat kezel,

c) Regionális igazgatóságonként meghatározott telephelyen valutapénztárat működtet.

(6) A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Állampénztári Irodája az (5) bekezdésben foglaltakon kívül ellátja a hatósági letétekkel kapcsolatos valuta és forint kifizetését, gondoskodik annak pénzügyi rendezéséről.

(7) A pályázatos támogatások pénzügyi lebonyolításával és követeléskezelésével kapcsolatban

a) Ellátja a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési programokhoz kapcsolódó döntés-előkészítési, szerződéskötési, finanszírozási, valamint a közbenső és - szükség esetén - utó-ellenőrzési feladatokat.

b) Tájékoztatja a támogatottat a támogatás igénylésével kapcsolatos eljárásról és előírásokról. Konzultációt biztosít a támogatottaknak (ügyfél-tájékoztatás, ügyfélfogadás).

c) Befogadja a támogatás igényléséhez szükséges elszámolásokat. Pénzügyileg és számszakilag ellenőrzi a finanszírozási feltételek teljesülését, és kezdeményezi a támogatás lehívását.

d) Cégfigyelést végez a támogatott átalakulására, valamint csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárására vonatkozóan, és a köztartozása területén.

e) Az egyes megbízási szerződésekben foglaltaknak megfelelően előzetes, közbenső, utó-, kötelezettségvállalás- és záró ellenőrzést végez.

f) Egyes célelőirányzatok esetében elkészíti a szerződéseket és azok módosításait, gondoskodik a pályázó, illetve a döntéshozó által történő aláírásáról.

g) Egyes célelőirányzatok esetében kapcsolatot tart a döntéshozóval, illetve területi szerveivel.

h) Egyes célelőirányzatoknál nyilvántartja a döntéshozó rendelkezésére álló támogatási keretet, keretmaradványt egyeztet.

i) A Strukturális Alapokból származó pénzeszközök felhasználásához kapcsolódóan közreműködik a meghirdetett pályázati konstrukciók megvalósításában.

j) Közreműködik az előirányzat-gazdák/megbízók/közreműködők által igényelt rendszeres/eseti adatszolgáltatások teljesítésében.

(8) Ellátja a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működésével kapcsolatos feladatokat.

(9) Ellátja az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel kapcsolatban a jogszabályban meghatározott, a közreműködő szervezetek lebonyolítói tevékenységével és a kedvezményezettek helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

(10) Elvégzi a lakosság vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásával kapcsolatos dokumentum alapú és helyszíni ellenőrzést.

(11) A lakáscélú állami támogatással összefüggésben ellátja:

a) a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjoggal, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;

b) első fokú hatósági jogkörben a lakástámogatások igénybevételének jogszerűségét ellenőrzi, illetve a lakástámogatások igénylése iránti kérelmek hitelintézeti elutasítása esetén eljár a támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítására irányuló, kérelemre indult eljárásban;

c) a lakástámogatások jogosulatlan igénybevétele esetén első fokú határozattal intézkedik a központi költségvetést megillető támogatásoknak a Korm. rendeletben meghatározott késedelmi pótlékkal növelt visszafizetésről, illetve nem teljesítés esetén intézkedik a területileg illetékes adóhatóságnál a végrehajtásról;

d) közreműködik az állam nevében nyújtott közvetlen támogatásokkal, kamattámogatásokkal és a költségtérítésekkel kapcsolatos hitelintézeti elszámolásokhoz kapcsolódó követelések ellenőrzésében."

34. § A Szabályzat 69. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Informatikai Iroda

69. §

(1) Biztosítja a működőképes informatikai hátteret a területi szervek számára. Ellátja a szerverek, helyi hálózatok és számítógépek működtetésével és üzemképességének fenntartásával kapcsolatos feladatokat, közreműködik az országos hálózat működtetésében.

(2) Gondoskodik a feldolgozórendszerek sajátosságai szerint a felhasználói szoftverek és adatbázisok naprakész rendelkezésre állásáról. Ellátja az önkormányzatoknál, azok intézményeinél és a központi költségvetési szerveknél az informatikai rendszerekhez kapcsolódó telepítési, program-felügyeleti és oktatással összefüggő feladatokat.

(3) Részt vesz a központi informatikai koncepciók kidolgozásában. A hatékonyabb működtetés érdekében elemzéseket, javaslatokat készít az informatikai fejlesztési rendszerek kialakításához. Központi irányítással részt vesz az informatikai projektek megvalósításában."

35. § A Szabályzat 70. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Pénzügyi Gazdálkodási Iroda

70. §

(1) Az intézmény működtetésével kapcsolatban

a) Elkészíti a költségvetési javaslatot és az elemi költségvetést, a beszámoló jelentést, az adóbevallást.

b) Ellátja a gazdálkodási feladatokat a részjogkörű előirányzat-felhasználási jogkörében eljárva.

c) Ellátja a számlázási és könyvelési feladatokat, vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat és adatot szolgáltat a Kincstár számviteli információs rendszeréhez.

d) Kezeli az előirányzat-felhasználási keret számlát.

e) Működteti a házipénztárt.

f) Elkészíti és továbbítja az illetékes központi szervezeti egységhez a statisztikai adatszolgáltatásokat.

(2) Lebonyolítási feladatai körében

a) Ellátja a lebonyolítási, a magánnyugdíj-pénztári és a humántámogatások lebonyolítási számlákkal kapcsolatos feladatokat.

b) Ellátja az önkormányzatok és intézményeik nettó finanszírozáshoz kapcsolódó forgótőke megállapításával és a fedezet biztosításával járó feladatokat.

c) Végzi a tagdíjak, egyéb levonások átutalását.

(3) A családtámogatással és a fogyatékossági támogatással összefüggésben.

a) Biztosítja a családtámogatási, szociális és fogyatékossági támogatási ellátások pénzügyi fedezetét, és folyósítását.

b) Vezeti a jogalap nélkül felvett ellátásokkal kapcsolatos - pénzügyi - nyilvántartásokat, kezdeményezi a Családtámogatási és Szociális Ellátási Irodánál a behajtási eljárás lefolytatását.

c) Teljesíti az előírt statisztikai adatszolgáltatást.

d) Nyilvántartást vezet a gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő kedvezménnyel összefüggő költségek elszámolását benyújtó munkáltatókról.

(4) Ellátja humánszolgáltatásokkal kapcsolatos lebonyolítási feladatokat."

1. számú függelék a 9/2009. (X. 9.) PM utasításhoz

1. számú függelék a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A Magyar Államkincstár szervezeti felépítése

2. számú függelék a 9/2009. (X. 9.) PM utasításhoz

4. számú függelék a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

3. számú függelék a 9/2009. (X. 9.) PM utasításhoz

5. számú függelék a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A Kincstár alaptevékenységét és szervezetét meghatározó jogszabályok jegyzéke a jogszabályi hierarchia és megjelenésük éve szerinti sorrendben

A Kincstár alaptevékenységét és szervezetét meghatározó legfontosabb törvények:

a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény,

b) a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény,

c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,

d) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőlegezéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény,

e) az állami vagyonról szóló 2007. évi. CVI. törvény,

f) a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény,

g) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,

h) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény,

i) a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény, j) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény,

k) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény,

l) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

m) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,

n) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,

o) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény,

p) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,

q) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény,

r) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,

s) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,

t) a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvények.

A Kincstár alaptevékenységét és szervezetét meghatározó legfontosabb kormányrendeletek:

a) A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelet,

b) a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,

c) a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,

d) a 2007 - 2013. évi programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet,

e) a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet,

f) a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet,

g) az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet,

h) a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet,

i) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet,

j) a nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet,

k) az európai uniós előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendjéről szóló 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet,

l) a kincstári elszámolások, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet,

m) a térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 27/2003. (III. 4.) Korm. rendelet,

n) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet,

o) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,

p) a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet,

q) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet,

r) az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet,

s) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet,

t) a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet.

A Kincstár alaptevékenységét és szervezetét meghatározó legfontosabb PM rendeletek:

a) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működésével összefüggő szabályokról szóló 33/2003. (XII. 9.) PM rendelet,

b) a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet,

c) a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló

37/2001. (X. 25.) PM rendelet,

d) a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről a Magyar Államkincstárban tárgyú többször módosított 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet,

e) a gépjármű-szavatossági károk 1971. január 1. előtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékokról szóló 12/1998. (III. 27.) PM rendelet,

f) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékok emeléséről szóló 2/1997. (I. 31.) PM rendelet,

g) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek rendezéséről szóló 5/1996. (I. 26.) PM rendelet."

4. számú függelék a 9/2009. (X. 9.) PM utasításhoz

6. számú függelék a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A Magyar Államkincstár legfontosabb belső utasításainak jegyzéke

Általános utasítások:

1. A Magyar Államkincstár Közszolgálati Szabályzata

2. A Magyar Államkincstár Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata

3. A Magyar Államkincstár Belső Ellenőrzési Kézikönyve

4. A Magyar Államkincstár Tűzvédelmi Szabályzata

5. A Magyar Államkincstár Munkavédelmi Szabályzata

6. A titokvédelemmel és a minősített adatok kezelésével kapcsolatos eljárási és ügykezelési szabályokról

7. A külföldi ideiglenes kiküldetéssel összefüggő eljárásrend

8. A Magyar Államkincstár Iratkezelési Szabályzata

9. A Magyar Államkincstár Kötelezettségvállalási Szabályzata

10. A Magyar Államkincstár gazdasági szervezetének ügyrendje

11. A Magyar Államkincstár Beszerzési Szabályzata

12. A Magyar Államkincstár, mint intézmény Pénzkezelési Szabályzata

13. A Magyar Államkincstár, mint intézmény számviteli politikája és számlarendje

14. A Magyar Államkincstár Leltározási Szabályzata

15. A Magyar Államkincstár felesleges vagyontárgyai hasznosításának, illetve selejtezésének szabályzata

16. A Magyar Államkincstár Vagyonvédelmi Szabályzata

17. A Magyar Államkincstár Polgári Védelmi Szabályzata

18. A Magyar Államkincstár Önköltség-számítási Szabályzata

19. A Magyar Államkincstár Informatikai Biztonsági Szabályzata

20. A képviseletről, az aláírási jogosultságról, valamint a bélyegzők használatáról szóló eljárásrend

21. A belső szabályozás eljárási és koordinációs rendje

22. A Magyar Államkincstár Összeférhetetlenségi Szabályzata

23. A szociális és egyéb juttatásokról szóló eljárásrend

24. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

25. A kockázatkezelési szabályzat

A Kincstár alaptevékenységei ellátásához kapcsolódó utasítások:

1. A központi költségvetés előirányzat-nyilvántartásának, finanszírozásának, nettó finanszírozásának, a kincstári és elemi beszámoló egyeztetésének, valamint a hosszú távú kötelezettségvállalás nyilvántartásának eljárásrendje

2. A forintszámla-vezetés eljárásrendje

3. A bizalmas számlakezelés eljárásrendje

4. A Magyar Államkincstár valutaforgalmazási szolgáltatásának eljárási rendje

5. A Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER) alkalmazásának eljárásrendje a Magyar Államkincstárban

6. A bankkártya-elfogadási szolgáltatás eljárásrendje a Magyar Államkincstár Állampénztári Irodáiban és a Webkincstár-szolgáltatás keretében

7. A kincstári kártyák kibocsátásának és a kártyaforgalom elszámolásának eljárásrendje

8. A devizaszámla-vezetési szolgáltatás eljárásrendje

9. A valutaforgalmazási szolgáltatás eljárásrendje

10. A Kincstár ügyfelei által elektronikus forgalmazásra benyújtott deviza-átutalási megbízások kezelésének, teljesítésének eljárásrendje

11. Az állampapír-forgalmazás eljárásrendje

12. Az értékpapír-állományok leltározásának eljárásrendje

13. Az informatikai rendszer üzemzavara esetén felmerülő rendkívüli helyzetben történő pénzforgalmi szolgáltatások teljesítésének eljárási rendje

14. A dematerializált állampapírok nyilvántartásának, továbbításának és adatkezelésének eljárási rendje

15. Az állampapír és szelvényei megsemmisítésének, valamint kifizetőhelyi elszámoltatásának eljárási rendje

16. Magyar Államkincstár értékpapír-üzletszabályzata

17. A pénzforgalmi nyomtatványok alkalmazásának, módosításának és kezelésének eljárásrendje

18. Az állampénztári irodánál történő készpénzfelvételi igénybejelentések befogadásának és kezelésének eljárási rendje

19. A Magyar Államkincstár pénz- és értékkezelési szabályzata

20. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzat

21. Az államigazgatási eljárási illetékfizetéssel, valamint a cégbírósági eljárás illetékének és a közzétételi költségtérítésének elektronikus úton történő megfizetésével kapcsolatos kincstári feladatok eljárási rendje

22. A társadalombiztosítási alapok éves és havi finanszírozási tervei engedélyezésének eljárásrendje

23. Családtámogatási eljárásrendek

24. Kincstári biztosi rendszer működése

25. Az illetményszámfejtéshez kapcsolódó lebonyolítási feladatok régiós szintű ellátásának egységes szabályozásáról

26. A pályázatos támogatásokkal összefüggő mindenkor hatályos utasítások

27. Államháztartási Számviteli Politika és Számlarend"

5. számú függelék a 9/2009. (X. 9.) PM utasításhoz

7. számú függelék a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályai a Magyar Államkincstárban

A köztisztviselő az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben meghatározott szabályok szerint nyilatkozatot tesz a saját és a vele egyháztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről.

I. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az a köztisztviselő, aki:

1. önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult

a) közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben:

- a Családtámogatási Főosztály másodfokú döntés meghozatalára jogosult köztisztviselői,

- a Családtámogatási Főosztály elsőfokú döntés meghozatalára jogosult köztisztviselői a diákhitelhez nyújtandó állami támogatásra való jogosultsággal összefüggésben,

- a Támogatásokat Közvetítő Főosztály másodfokú döntés meghozatalára jogosult köztisztviselői a lakáscélú állami támogatások megállapításával és a jogosultság ellenőrzésével összefüggésben,

- az Állampénztári Iroda elsőfokú határozatainak meghozatalára jogosult köztisztviselői a lakáscélú állami támogatások megállapításával és a jogosultság ellenőrzésével összefüggésben,

- a Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda elsőfokú határozatainak meghozatalára jogosult köztisztviselői a vakok személyi járadéka, a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági ellátások, a keresetkiegészítés, illetve a lakossági vezetékesgáz-fogyasztás és távhőfelhasználás támogatásának tekintetében.

b) közbeszerzési eljárás során:

- az Ellenőrzési Főosztály közbeszerzési eljárás ellenőrzésében részt vevő belső ellenőrei, valamint a megismerésre jogosult ügyintéző,

- a Jogi és Igazgatási Főosztály közbeszerzési eljárásban részt vevő jogtanácsosai,

- az Intézményi Gazdálkodási Főosztály közbeszerzési eljárásban közreműködő valamennyi köztisztviselője,

- a közbeszerzési eljárásokban közreműködő további köztisztviselők.

c) feladatai ellátása során a költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok az önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében:

- az Ellenőrzési Főosztály és az ellenőrzési irodák gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselői, valamint a megismerésre jogosult ügyintézői,

- a Családtámogatási Főosztály családtámogatási, fogyatékossági támogatási, keresetkiegészítési pénzeszközök felhasználását ellenőrző köztisztviselők,

- az Intézményi Gazdálkodási Főosztály azon köztisztviselői, akik a bankszámlák felett rendelkezési jogosultsággal rendelkeznek,

- az Államháztartási Iroda helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai megállapításával, adatszolgáltatásával, folyósításával megbízott, valamint a források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét felülvizsgáló köztisztviselői,

- az Államháztartási Iroda humánszolgáltatást nyújtó nem állami intézmények normatív állami támogatásával kapcsolatos folyósítási és ellenőrzési feladatokat ellátó köztisztviselői,

- a Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda családtámogatási, fogyatékossági támogatási, kereset-kiegészítési pénzeszközök felhasználását ellenőrző köztisztviselői,

- a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselők.

d) az önkormányzatokat, a nem állami, nem önkormányzati fenntartókat érintő állami támogatásokról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során:

- a Támogatásokat Közvetítő Főosztály pályázatos támogatások felhasználásának elszámolását, illetve ellenőrzését végző köztisztviselői,

- az Állampénztári Iroda pályázatos támogatási tevékenységet végző köztisztviselői.

e) az önkormányzatokat, a nem állami, nem önkormányzati fenntartókat érintő állami támogatások igénylésének, elszámolásának a jogszerűségi és szabályszerűségi felülvizsgálata során:

- a Támogatásokat Közvetítő Főosztály lakáscélú állami támogatások hitelintézeti elszámolását ellenőrző köztisztviselői,

- az Államháztartási Iroda támogatások jogszerűségét, szabályszerűségét, az adatok valódiságát ellenőrző köztisztviselői,

- az Állampénztári Iroda a lakosság vezetékes gázfogyasztása és távhőfelhasználása támogatásával összefüggő ügyekben a szolgáltatók ellenőrzését végző köztisztviselői.

2. vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő:

- a Magyar Államkincstár elnöke, elnökhelyettesei és gazdasági vezetője, a Magyar Államkincstár Központjában és regionális igazgatóságain foglalkoztatott valamennyi igazgatói, főosztályvezetői, irodavezetői, főosztályvezető-helyettesi, irodavezető-helyettesi és osztályvezetői megbízással rendelkező köztisztviselő.

3. jogszabály alapján "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett fontos és bizalmas munkakört tölt be:

- elnök,

- elnökhelyettesek,

- központi igazgatók,

- gazdasági vezető,

- regionális igazgatók.

II. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a köztisztviselő:

a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,

b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül (az érintett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről a jogviszony megszűnésével egyidejűleg írásban kap tájékoztatást),

c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően

- a közbeszerzési eljárás során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult köztisztviselő évente,

- a költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult köztisztviselő 2 évente,

- az egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult köztisztviselő 2 évente,

- az állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult köztisztviselő 2 évente,

- a közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult köztisztviselő 5 évente,

- a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő 5 évente köteles eleget tenni.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek az azt megalapozó jogviszony, feladatkör fennállása alatt az esedékesség évében június 30-áig kell eleget tenni.

Nem kell újabb vagyonnyilatkozatot tenni, ha a beosztás, munka-vagy feladatkör megváltozása, továbbá a jogviszony megszűnése és egyidejűleg új jogviszony létesítése esetén a köztisztviselő a korábbi és az új jogviszonyában, beosztásában, munkakörében is vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett jogviszony létesítésére, munkakör betöltésére csak a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését követően kerülhet sor.

III. A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárási szabályok

A vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a Kincstár Központjában a Humánpolitikai Főosztály, a regionális igazgatóságokon a koordinációs osztály látja el a vagyonnyilatkozatok tételével, nyilvántartásával összefüggő feladatokat. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakört betöltő személyekkel kapcsolatos változásról az adott szervezeti egység vezetője köteles tájékoztatni a Humánpolitikai Főosztályt, illetve a regionális igazgatóságokon a koordinációs osztályt. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója felelős.

Az őrzésért felelős - a Központban a Humánpolitikai Főosztály, a regionális igazgatóságokon a koordinációs osztály útján - köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet - vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munkavagy feladatkör betöltése kivételével legalább 30 nappal - megelőzően tájékoztatni.

A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni és a köztisztviselő által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A vagyonnyilatkozat nyomtatványát az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény melléklete tartalmazza.

A vagyonnyilatkozat részét képezi a hozzátartozókra vonatkozó vagyonnyilatkozat kitöltése, melyet minden, a köztisztviselővel egy háztartásban élő hozzátartozóra vonatkozóan külön kell kitölteni.

A vagyonnyilatkozatot kézzel történő kitöltés előtt javasolt a kellő példányszámban másolni. A nyomtatványokat

olvashatóan kell kitölteni. A nyilatkozat elektronikus úton is kitölthető.

Az adatokat nem tartalmazó üres sorokat - az egyértelműség kedvéért - ki kell húzni.

A vagyonnyilatkozat átszerkesztése tilos!

Amennyiben a nyomtatványon szereplő sorok kevésnek bizonyulnak, a feltüntetendő adatokhoz, a nyomtatványhoz az eredetivel megegyező pótlapok csatolhatók. Az eredeti nyomtatvány megfelelő pontjában a csatolt pótlapok számát fel kell tüntetni, a pótlapokat sorszámozni kell.

A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozatot zárt borítékban adták át a részére. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el.

A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a köztisztviselőnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.

A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat-a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is-csak a vagyonosodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén az őrzésért felelős a kötelezett által a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül tett vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka-vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig őrzi.

Egyéb esetekben, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről kell döntenie.

IV. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének következményei

Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja:

- a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni,

- a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet,

- valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.

Ha a köztisztviselő nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül teljesítse.

Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a köztisztviselő a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Ebben az esetben a köztisztviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni.

V. Vagyongyarapodási vizsgálat

1. Ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt a Központban az elnök, a regionális igazgatóságokon az igazgató a köztisztviselőt meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból nem igazolható.

Nem lehet meghallgatást kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott.

2. A meghallgatásra a köztisztviselő, az őrzésért felelős, a Humánpolitikai Főosztály kijelölt képviselője (humánpolitikai referens), valamint - a kötelezett kérelme alapján - az érdek-képviseleti szerv képviselőjének vagy a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor.

3. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a meghallgatás időpontját, helyét, a résztvevők nevét, a bejelentés tartalmát, a kötelezett észrevételeit, a vagyongyarapodást igazoló iratok felsorolását, tartalmát, a meghallgatás eredményét.

4. A jegyzőkönyv három példányban készül, melynek egy példányát a kötelezett, egy példányát az őrzésért felelős, egy példányát a Humánpolitikai Főosztály kijelölt képviselője (humánpolitikai referens) kapja.

5. Amennyiben a meghallgatás során a vagyongyarapodás jogszerű voltát igazolták, a jegyzőkönyv egy példányát a vagyonnyilatkozat mellékleteként kell megőrizni. A jegyzőkönyvet a következő vagyonnyilatkozat tételét követően - az előző vagyonnyilatkozattal együtt - a kötelezett részére vissza kell adni.

6. Amennyiben a meghallgatási eljárás során a vagyongyarapodást nem igazolták, a bejelentésben szereplő tényeket, adatokat, körülményeket egyértelműen nem tisztázták, a meghallgatást követően - a Központban az elnök, a regionális igazgatóságokon az igazgató a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével - az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi.

7. Az állami adóhatóság a soron kívül lefolytatott, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatról a jogerős határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaküldésével értesíti az őrzésért felelőst."

6. számú függelék a 9/2009. (X. 9.) PM utasításhoz

Melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

Bevezetés

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) működése során előforduló szabálytalanságok megelőzésére, kezelésére, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megakadályozására a jelen eljárásrendben foglaltakat kell alkalmazni. A szabálytalanságok megelőzését, kezelését előíró legfontosabb jogszabályok jegyzékét és rövidítéseik jelölését az 1. számú függelék tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

Szabálytalansággal érintett összeg: Az a pénzösszeg, amelyre a szabálytalanságot elkövették vagy amely a szabálytalanság pénzügyi következménye lesz vagy lehet.

Jelentős pénzügyi következmény: a szabálytalansággal érintett összeg és a szabálytalanság által okozott kár, amely eléri, vagy meghaladja az érintett szakmai területre hatályos 2. számú függelékben (illetve a szakterületekre vonatkozó szabályozó eszközökben) meghatározott összeget egy konkrét szabálytalanság esetében.

Nem jelentős pénzügyi következmény: a szabálytalansággal érintett összeg és a szabálytalanság által okozott kár, amely nem éri el az érintett szakmai területre hatályos 2. számú függelékben (illetve a szakterületekre vonatkozó szabályozó eszközökben) meghatározott összeget.

Személyi következmény: Fegyelmi, kártérítési, szabálysértési vagy büntetőjogi eljárás megindítása a feltárt szabálytalanság alapján.

Szervezeti egység: A Szabályzat 2. és 4. számú függelékében rögzített, osztálynál magasabb szintű szervezeti egységek.

Társszervezet: A Kincstár szakmai tevékenysége által érintett más szervezetek, ideértve a Kincstárral valamely tevékenység vagy szolgáltatás ellátására megállapodást vagy szerződést kötő, az adott szakmai feladat megvalósításában, lebonyolításában, ellenőrzésében, monitorozásában a Kincstáron kívül részt vevő szervezeteket, illetve pénzbeli juttatás esetén az annak finanszírozását biztosító szervezetet is.

I. Az eljárásrend célja, tárgya

Az eljárásrend általános célja, hogy a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és a belső szabályozó eszközökben meghatározott előírások megsértése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása és az intézkedések foganatosítása egységes keretben történjen, valamint további célja, hogy az ezekben meghatározott előírások ismételt megszegését, a szabálytalanságok újbóli kialakulását megakadályozza, megelőzze és a belső szabályozás hiányosságait, gyakorlati élethez igazodó módosítását.

Az eljárásrend az egyes szabálytalanságfajtákat és azok megelőzését, kezelését szolgáló folyamatokat, az adott folyamatokért felelős személyeket és tevékenységi köröket rögzíti.

II. Az eljárásrend hatálya

II.1. Az eljárásrend személyi hatálya

A belső kontrollok rendszere és az annak részét képező folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés értelmezésében a szabálytalanságok megelőzése, kezelése a teljes vezetői kör közvetlen támogatását és bevonását igényli. Az eljárásrend személyi hatálya kiterjed a Kincstár valamennyi vezető és nem vezető beosztású köztisztviselőjére, munkavállalójára, függetlenül attól, hogy a Ktv. vagy a Mt. hatálya alá tartozik (továbbiakban együtt: Munkavállaló).

II.2. Az eljárásrend tárgyi hatálya

Az eljárásrend tárgyi hatálya alá azok a szabálytalanságok tartoznak, amelyek:

- a Kincstár működésére, a Magyar Köztársaság, az Európai Unió költségvetésére hatást gyakorolnak, pénzügyi kihatással járhatnak, tekintet nélkül arra, hogy ez a pénzügyi következmény valójában realizálódik-e, vagy sem,

- elkövetésében a Kincstár valamely Munkavállalója érintett,

- a Kincstár szabálytalansággal érintett szervezeti egységén belül nem helyrehozhatóak.

A jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a Kincstár társszervezeteivel, ügyfeleivel kötött megállapodásokban, szerződésekben, az adott témával kapcsolatban rögzített kötelezettségekből eredő feladatok ellátása során, eltérő szabálytalanságkezelési rendelkezések megléte esetén, az azokban és a jelen eljárásrendben foglaltak betartása egyaránt kötelező a II.1. fejezetben meghatározott körre.

III. A szabálytalanság fogalma, csoportosítása és jelentéstételi kötelezettség

Jelen eljárásrend alkalmazásában szabálytalanság, valamely jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze, belső szabályozó eszköz szándékos vagy gondatlan megszegésével elkövetett, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, amely az államháztartás működési rendjét, a költségvetési gazdálkodást, a vagyongazdálkodást, illetve az állami feladatellátást sérti vagy veszélyezteti, vagy ügyfelének jogos érdekét sérti.

A szabálytalanságok az alábbi típusú csoportokba sorolhatóak:

- Jelentéktelen szabálytalanság: a feltárást követően egyszerűen, pénzügyi vagy személyi következmény nélkül javítható, kiigazítható, helyrehozható szabálytalanság.

- Jelentős szabálytalanság: a szabálytalanság csak vezetői intézkedések megtételével korrigálható, vagy ismétlődő jelentéktelen szabálytalanságnak minősül és egyik esetben sem éri el a jelentős pénzügyi következmény feltételéül megállapított összeghatárt.

- Kiemelt jelentőségű szabálytalanság: olyan szabálytalanság, amely esetében személyi felelősség és szankció kiszabása állapítható meg, amely egyrészről lehet Ktv.-ben szabályozott fegyelmi és kártérítési felelősség, valamint a feltételek fennállása esetén büntetőeljárás kezdeményezése.

Jelen eljárásrend valamennyi szabálytalanságfajtát tárgyalja, hiszen a jelentéktelen szabálytalanság újbóli előfordulásának eseteit is a minimálisra kell csökkenteni.

Jelentéstételi kötelezettség az alábbi esetekben keletkezik:

- kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén;

- jelentős és/ vagy ismétlődő jelentéktelen szabálytalanság esetén a közvetlen munkahelyi vezető mérlegelése alapján a felettes vezető egyetértésével.

IV. A szabálytalanság megelőzése

A szabálytalanságkezelés legfontosabb célja a megelőzés. A megelőzés elsősorban a Kincstár által ellátott feladatok szabályozottságán, továbbá a megfelelő kockázatfeltáráson és kockázatkezelésen alapul.

A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a Kincstár elnökének a felelőssége. Szabálytalanság esetén - a további szabálytalanság megelőzése céljából - fontos, hogy hatékony intézkedés szülessen.

A megelőzés által elkerülhető a szabálytalanságok bekövetkezése. A szabálytalanságok megelőzésének számos eszköze van, ezek közül a legjelentősebbek:

- Szabályozottság;

- Belső kontrollok rendszere;

- Kontrollkörnyezet;

- Kockázatkezelési rendszer;

- Kontrolltevékenységek;

- Információs és kommunikációs rendszer;

- Monitoringrendszer;

- Szakmai értekezletek;

- Munkaköri leírások;

- Belső ellenőrzés.

IV.1. Szabályozottság

Az egyes szakterületek tevékenységeit, illetve a pénzügyi lebonyolítási feladatokat megfelelő részletezettséggel szabályozni, a belső szabályozó eszközöket folyamatosan aktualizálni és betartásukat valamennyi szervezeti egység vezetőjének a belső kontrollok rendszere keretében folyamatosan, az Ellenőrzési Főosztálynak, valamint a regionális igazgatóságok ellenőrzési irodáinak szúrópróbaszerűen vizsgálni, értékelni, tesztelni kell, annak érdekében, hogy a Munkavállalók számonkérhetősége a szabályozottságnak megfelelően biztosítható legyen.

A belső szabályozó eszközöknek naprakésznek, a jogszabályokhoz, állami irányítás egyéb jogi eszközeihez, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodónak kell lenniük. Tartalmukban segítséget kell nyújtaniuk a kincstári feladatok ellátásához, a célkitűzések eléréséhez, megvalósításához.

IV.2. A belső kontrollok rendszere

A belső kontrollok rendszerének kialakítása és működtetése a zökkenőmentes tevékenység biztosítását, ennek keretében a felmerülő akadályok, problémák mielőbbi felderítését, elemzését, ezáltal a szabálytalanságok minimalizálását vagy kizárását szolgálja.

Az ellenőrzési nyomvonalat a főosztályi szintű szervezeti egység vezetőjének és a regionális igazgatóknak az elnök által jóváhagyandó ügyrend részeként kell elkészítenie, pontosan meghatározva a feladat- és hatásköröket, a felelősséget, a beszámoltatás és számonkérés módját és gyakoriságát, valamint a kontrollpontokat (kinek, mikor, mit, hogyan kell ellenőriznie, és azokat hogyan kell dokumentálnia).

IV.3. Szakmai értekezletek

Kiemelt szabálytalanság felmerülése esetén, az illetékes vezetőnek a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységen belül a vezetői ellenőrzés keretében munkaértekezleteket célszerű tartani, ahol a felmerült szabálytalanságokról és a követendő eljárásról tájékoztatni kell a Munkavállalókat.

IV.4. Munkaköri leírások

A szabálytalanságkezeléssel kapcsolatos teendőket minden Munkavállaló esetében a munkaköri leírásoknak kell tartalmaznia.

IV.5. Belső ellenőrzés

A belső kontrollok rendszerének részét képező belső ellenőrzés egyik alapfeladata a kontrollrendszerek kialakításának, azok működtetésének, működtetésük hatékonyságának vizsgálata, valamint javaslattétel a kontrollpontok javítására.

V. A szabálytalanságkezelés szervezeti felépítése

A szabálytalanságkezelés szervezeti felépítésében a hierarchia csúcsán a Kincstár elnöke helyezkedik el, aki a szabálytalanságkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátására szabálytalanság-főfelelőst jelöl ki, aki a Kincstár központi szervezeti egységében végzi tevékenységét. A szabálytalanság-főfelelős tevékenységét segítik a szabálytalanságfelelősök, valamint a központi szervezeti egységek vezetői, és a regionális igazgatók, akik az eljárásrendben meghatározott módon közreműködnek a Kincstár szabálytalanságkezelési folyamatában.

V.1. Szabálytalanság-főfelelős

A szabálytalanságkezeléssel kapcsolatos feladatokat a szabálytalanságkezeléssel megbízott Munkavállaló végzi. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos teendőket a Szabálytalanság-főfelelős osztott munkakörben látja el. A szabálytalanság-főfelelőst e feladatkörében kizárólag az elnök utasíthatja.

A szabálytalanság-főfelelős feladatköre:

- a központi szervezeti egységekben közreműködik a szabálytalanságfelelősök kijelölésében;

- a szabálytalanságok megelőzésének és kezelésének elősegítése;

- a szabálytalanságfelelősök munkájának koordinálása, felügyelete;

- a szabálytalanságok megszüntetésének, illetve ismétlődéseinek elkerülése érdekében hozott intézkedések gyakorlati megvalósításának figyelemmel kísérése, azok eredményességének, hatásának vizsgálata;

- a Kincstár elnöke részére éves összefoglaló és indokolt esetben soron kívüli jelentések összeállítása a szabálytalanságok alakulásáról a szabálytalanságfelelősök szabálytalansági jelentései alapján;

- szervezeti egységenként a dokumentációk naprakészségének és teljeskörűségének biztosításával összesítő nyilvántartás vezetése a kivizsgált szabálytalanságokról, illetve a megtett intézkedésekről, azok eredményességéről;

- az eljárásrend felülvizsgálata, javaslattétel annak aktualizálására, esetleges átdolgozására, módosítására;

- gondoskodik - a szabálytalanságok megelőzése és az egységes eljárási módok kialakítása érdekében - a szabálytalanságfelelősök részére szakmai értekezlet megtartásáról.

V.2. Szabálytalanságfelelős

A szabálytalanságfelelős(öke)t a Kincstár központi szervezeti egységeiben a szabálytalanság-főfelelős közreműködésével, a munkahelyi vezető (elnökhelyettes, igazgató, főosztályvezető) javaslatára az elnök jelöli ki.

A Kincstár központi szervezeti egységeinek legalább 1 szabálytalanságfelelőssel kell rendelkezniük.

A regionális igazgatóságokon a szabálytalanságfelelős(öke)t a regionális igazgató jelöli ki.

A regionális igazgatóságoknak legalább 1 szabálytalanságfelelőssel kell rendelkezniük.

A kijelölésekről a szabálytalanság-főfelelőst írásban tájékoztatni kell.

A szabálytalanságfelelősi teendőket valamennyien osztott munkakörben látják el.

A szabálytalanságfelelős feladatköre:

- a közvetlen munkahelyi vezető által minősített (jelentős, kiemelt) szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett írásos dokumentumok elkülönített iktatása és kezelése;

- a szabálytalanságokról naprakész és teljeskörű nyilvántartás vezetése;

- a szabálytalanság-főfelelős részére kiemelt szabálytalanság észlelése esetén soron kívüli, illetve rendszeres adatszolgáltatás keretében negyedéves, szabálytalansági jelentések összeállítása - nemleges esetben is - a feltárt szabálytalanságok alakulásáról, a szervezeti egység vezetője és az igazgató egyidejű tájékoztatása mellett.

A szabálytalanságfelelős illetékessége:

A szabálytalanságfelelősök illetékessége azon szervezeti egységekre terjed ki, amelyek vonatkozásában a kijelölésük megtörtént.

VI. A szabálytalanságok észlelése

A szabálytalanságot észlelheti, megállapíthatja:

- a Kincstár nem vezető beosztású Munkavállalója a belső kontrollok rendszerén belül;

- a Kincstár vezető beosztású Munkavállalója a belső kontrollok rendszerén belül;

- belső ellenőrzést végzők;

- külső ellenőrzést végzők;

- a Kincstáron kívüli szervezet, személy.

VI.1. A szabálytalanság észlelése a Kincstár nem vezető beosztású munkavállalója által a belső kontrollok rendszerén belül

A nem vezető beosztású munkavállaló általi feltárásnak minősül, amikor az érintett szervezeti egységnél a rendelkezésre álló dokumentáció átvizsgálása során észleli a szabálytalanságot, például az egyes iratok közötti ellentmondást, vagy bizonyos alapvető, kötelező függelékek csatolásának hiányát.

A szabálytalanságot észlelő nem vezető beosztású munkavállaló a szolgálati út betartásával, a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetőjét, annak érintettsége esetén felettes vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja. Amennyiben a szabálytalanság bűncselekmény megvalósulásának alapos gyanúját alapozza meg a nem vezető beosztású munkavállaló köteles a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetője, annak érintettsége esetén felettes vezetője figyelmét felhívni a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségre.

A szervezeti egység vezetője, illetve annak felettese a szabálytalanság vizsgálata során a III. fejezet szerinti szabálytalanságtípus-definíciókalapján és a 2. számú függelékben rögzített szabálytalanság leírások és -értékhatárok figyelembevételével haladéktalanul dönt a szabálytalanság minősítéséről; továbbá a feladat-, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően a lehető legrövidebb időn belül gondoskodik a megfelelő intézkedés meghozataláról, indokolt esetben a szükséges eljárás megindításáról.

A jelentős és/vagy ismétlődő jelentéktelen szabálytalanságokat, továbbá a kiemelt szabálytalanságokat jelentenie kell a szabálytalanságfelelősnek a III. fejezet szerinti, valamint a IX. fejezetben előírt módon, formában és időben.

VI.2. A szabálytalanság észlelése a Kincstár vezető beosztású Munkavállalója által a belső kontrollok rendszerén belül

Minden szervezeti egység vezetője felelős az irányítása alatt álló szakterületen észlelt szakmai és/vagy pénzügyi következménnyel járó szabálytalanságok megelőzéséért, feltárásáért, nyomon követéséért, dokumentálásáért. Vele szemben támasztott további követelmény, hogy a Ktv.-vel és az Mt.-vel összhangban a felelősségre vonással és a hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések lehető legrövidebb időn belüli kezdeményezéséért és megvalósításuk ellenőrzéséért is felelősséggel tartozik.

A vezető beosztású munkavállaló eljárására a VI.1. fejezetben foglaltak az irányadók.

Az ebben a pontban leírtakat kell alkalmazni az ellenőrzési irodákszakértői által a monitoring tevékenység során feltárt valamennyi szabálytalanság esetében is. A monitoring során feltárt szabálytalanságok esetén a dokumentálás alapbizonylataként a monitoring munkalapjának másolati példányát kell tekinteni, a jelentéstételi kötelezettség az érintett szervezeti egység vezetőjéé.

VI.3. A szabálytalanság észlelése a belső ellenőrzést végzőkön keresztül

Amennyiben a belső ellenőr az ellenőrzési tevékenység során szabálytalanságot észlel, a Ber. rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

A belső ellenőrzés által feltárt szabálytalanság esetében külön vizsgálni kell az alábbiakat:

- miért nem tárta fel a belső kontrollok rendszere, azon belül kiemelten a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés, valamint a monitoringtevékenység a szabálytalanságot, vagy az arra lehetőséget adó hiányosságokat (pl. a rendszer működésképtelensége vagy nem hatékony működtetése miatt);

- amennyiben a belső kontrollok rendszere feltárta a szabálytalanságot vagy az arra lehetőséget adó hiányosságokat, az érintett szervezeti egység vezetője miért nem tette meg a további esetek elkerüléséhez, a szabálytalanság hatásának csökkentéséhez szükséges intézkedéseket;

- ha a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetője megtette a szükséges intézkedéseket, miért nem sikerült elérni a kívánt hatást;

- volt-e korábban a szabálytalanságot érintő témában belső vagy külső vizsgálat, amelynek lehetősége lett volna feltárni az adott szabálytalanságot;

- milyen konkrét előírásokkal alapozták meg a hatályos jogszabályok, elnöki utasítások és kincstári közlemények a bekövetkezett szabálytalanság elkerülhetőségét?

A belső ellenőr által feltárt szabálytalanságokat az ellenőrzési jelentésnek tartalmaznia kell, a megállapításokat az ellenőrzött szervezeti egységek észrevételeinek figyelembevételével véglegesítik.

Amennyiben a szabálytalanság bűncselekmény megvalósulásának alapos gyanúját alapozza meg a belső ellenőr köteles az elnök figyelmét felhívni a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségre.

A belső ellenőrzés által feltárt szabálytalanságokat a belső ellenőrzési vezető a szabálytalanságfelelősön keresztül haladéktalanul jelzi a szabálytalanság-főfelelős felé.

VI.4. A szabálytalanság észlelése a külső ellenőrzést végzőkön keresztül

Külső ellenőrző szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés/jegyzőkönyv tartalmazza. A fegyelmi, kártérítési, szabálysértési vagy büntetőjogi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrzést végző szervezet a működését szabályozó törvény, illetve kormányrendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, KEHI stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Kincstár érintett szervezeti egységének vezetője indokolt esetben a lehető legrövidebb időn belül intézkedési tervet készít. Ezekről és a III. fejezetben meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá eső szabálytalanságtípusokat feltáró külső ellenőrzésekről az ellenőrzéssel érintett szervezeti egység vezetőjének a végleges ellenőrzési jelentés/jegyzőkönyv és az annak alapján összeállított intézkedési terv egy másolati példányát azok elfogadását követő 5 munkanapon belül meg kell küldenie az Ellenőrzési Főosztály részére. A belső kontrollok rendszerének működésével vagy rendszerellenőrzéssel összefüggő szabálytalanság esetén az ellenőrzéssel érintett szervezeti egység vezetőjének ki kell kérni az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének állásfoglalását, miszerint célszerűnek tartja-e az Ellenőrzési Főosztály egy képviselőjének az egyeztető és záró megbeszéléseken való részvételét. A további eljárásra a VI.1. fejezetben foglaltak az irányadók.

VI.5. A szabálytalanság észlelése a Kincstáron kívüli szervezet, személy által

A Kincstár által esetlegesen elkövetett szabálytalanságokra vonatkozó jelzés a következő módokon juthat a Kincstár tudomására:

- a vezető beosztású Munkavállalókhoz címzett írásbeli bejelentés útján: Ebben az esetben a bejelentés másolati példányát haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül továbbítani szükséges a Szabálytalanságfelelős és az érintett szervezeti egység vezetője, a szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén a szervezeti egység vezetőjének felettese, a felettes érintettsége esetén pedig annak felettese részére.

- a nem vezető beosztású Munkavállalókhoz érkező írásbeli bejelentés útján: Ebben az esetben a bejelentés eredeti példányát haladéktalanul továbbítani szükséges az érintett nem vezető beosztású Munkavállaló szervezeti egységének vezetője számára, a szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén a szervezeti egység vezetőjének felettese, a felettes érintettsége esetén pedig annak felettese egyidejű tájékoztatása mellett a Szabálytalanságfelelős részére.

- a Munkavállalóknak tett szóbeli bejelentés alapján: Ebben az esetben a bejelentő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a bejelentését foglalja írásba. Ha a bejelentő nem foglalja írásba a szabálytalansággal kapcsolatos észrevételeit, úgy a megismert tényeket - lehetőleg a bejelentő megjelölésével - annak a személynek kell feljegyzés formájában írásba foglalnia, aki a szabálytalanság tényéről, a szóbeli bejelentés alapján tudomást szerez.

A feljegyzést haladéktalanul továbbítani szükséges az érintett Munkavállaló szervezeti egységének vezetője számára, a szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén a szervezeti egység vezetőjének felettese, a felettes érintettsége esetén pedig annak felettese egyidejű tájékoztatása mellett a szabálytalanságfelelős részére.

Az írásban érkező bejelentésnek kell tekinteni a levélben, faxon, illetve az e-mail-en érkezett megkeresést is.

Az írásban érkező bejelentések lehetnek:

- névvel ellátott;

- névtelen.

Névvel ellátott az a levél, amelyet aláírtak és címmel, elérhetőséggel elláttak.

Névvel ellátottnak minősül az a fax, e-mail, amelyen a bejelentő feltüntette a nevét és elérhetőségét. Névvel ellátottnak tekintendő az ügyintézés szempontjából az az e-mailen érkezett bejelentés is, amelyen nem tüntettek fel nevet, viszont az e-mail címből feltételezhetően azonosítható a bejelentő e-mail címe.

Amennyiben a bejelentésben foglalt tárgykörben a Kincstár hatáskör, vagy illetékesség hiányában nem jogosult eljárni, úgy a bejelentést és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított 5 napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

A névvel ellátott bejelentések esetében mindig kötelező az ügyben valamilyen intézkedés meghozatala és arról a bejelentő 30 napon belül történő írásbeli tájékoztatása. A döntésről történő tájékoztatás során kiemelt figyelemmel kell eljárni arra vonatozóan, hogy a bejelentő részére történő tájékoztatás ne sértsen állami és szolgálati titkot, személyiségi jogot, vagy az adatvédelemre vonatkozó egyéb jogszabályt, állami irányítás egyéb jogi eszközét, illetve belső szabályozó eszközt.

Az adott szervezeti egységre érkezett, névvel ellátott írásbeli bejelentésekre az adott szervezeti egység vezetője köteles a bejelentés módjával megegyező módon, legkésőbb 3 munkanapon belül visszaigazolást küldeni a bejelentő részére.

Névtelen bejelentés esetében a szervezeti egység vezetője dönt a további intézkedés megtételének szükségességéről.

A szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetőjének feladata a bejelentés vizsgálata, melynek során mérlegelnie kell a rendelkezésre álló információkalapján a szabálytalanság gyanújának megalapozottságát, továbbá a szükséges intézkedések azonnali foganatosítását. A további eljárásra a VI.1. fejezetben foglaltak az irányadók.

VII. Jogkövetkezmények

A Kincstáron belüli szabálytalanság esetén a kárt okozó munkavállaló köteles az okozott kárt a Ktv.-ben, illetve a Mt.-ben rögzítettek szerint megtéríteni. A kártérítési kötelezettséget az érintett szervezeti egység vezetőjének javaslatára a Kincstár elnöke, vagy a regionális igazgató valamennyi feltétel és körülmény mérlegelése után a hivatkozott jogszabályokban előírt korlátok között korlátlan mértékben csökkentheti. Az egyes jogkövetkezmények kezdeményezésének eljárását szabályozó jogszabályok legfontosabb rendelkezéseit a 3. számú függelék tartalmazza.

VIII. Szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyomon követése és nyilvántartása

A szabálytalanság-főfelelős a szabálytalanságfelelősök szabálytalansági jelentései alapján a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyomon követését a következők szerint végzi:

- az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, a megindított eljárásokat figyelemmel kíséri;

- a feltárt szabálytalanságok típusa alapján további szabálytalanságlehetőségeket, kockázatokat azonosít be, amelyről tájékoztatja az Ellenőrzési Főosztályt, az ellenőrzési tevékenység hatékonyabbá tétele céljából;

- gondoskodik a szabálytalanságfelelősök szabálytalansági jelentéseiben foglaltaknak - a szabálytalanságok megelőzése és az egységes eljárási módok kialakítása érdekében - a szakmai értekezleten való megtárgyalásáról.

A szabálytalanságkezeléssel összefüggő jelentéseiket alátámasztó adatokat a szabálytalanságfelelősök, az ezekről készült soron kívüli, valamint nemleges és/vagy negyedéves szabálytalansági jelentéseket a szabálytalanság-főfelelős tartja nyilván Kincstári szinten.

A feltárt szabálytalanságok teljes iratanyagát az érintett szervezeti egységen kell őrizni, tárolni.

IX. Szabálytalanságokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek

A szabálytalanságfelelős a szervezeti egység vezetője, illetve annak felettese tájékoztatása alapján eseti és rendszeres adatszolgáltatások készítésre kötelezett a szabálytalanság-főfelelős tájékoztatása céljából, melyet a 4-6. számú függelékek kiállításával kell teljesítenie.

A konkrét szabálytalanság észlelője köteles a szabálytalanságfelelőssel együttműködni az adatszolgáltatások elkészítése során.

A szervezeti egység vezetője és az igazgató aláírása nélkül a kitöltött szabálytalansági jelentések nem hitelesek. Eseti adatszolgáltatás feltárt szabálytalanság esetén: ha az a 2. számú függelékben felsorolt szabálytalanság leírások valamelyikébe sorolható és ugyanezen függelékben az adott szakterületre irányadó jelentős (illetve a szakterületekre vonatkozó szabályozó eszközökben meghatározott) pénzügyi következményt elérte, vagy meghaladta, a szervezeti egység vezetőjének, illetve annak felettesének a konkrét szabálytalanságot kiemeltnek kell minősítenie és a szabálytalanság felelősnek a 4. számú függelék kitöltésével soron kívül tájékoztatnia kell a szabálytalanság-főfelelőst a kiemelt szabálytalanság észlelésekor.

Ugyanez a jelentéstételi mód szükséges abban az esetben ha az észlelt konkrét szabálytalanság a 2. számú függelék valamely szabálytalanság leírásába besorolható, de az irányadó jelentős (illetve a szakterületekre vonatkozó

szabályozó eszközökben meghatározott) pénzügyi következményt nem érte el, vagy értékhatár nélküli szabálytalanság, ugyanakkor személyi következmény megállapítása, vagy szankció kiszabása várható.

Soron kívüli tájékoztatásra van szükség abban a kirívó esetben is, ha olyan szabálytalanságot észlelnek, amely a 2. számú függelék egyik pontjába sem sorolható, ugyanakkor a szakterületre irányadó jelentős pénzügyi (illetve a szakterületekre vonatkozó szabályozó eszközökben meghatározott) következmény összegét eléri.

A soron kívüli szabálytalansági jelentéseket a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetője a szabálytalanság észlelését követő lehető legrövidebb időn belül küldi meg a Szabálytalanságfelelős részére, aki azt haladéktalanul továbbítja a szabálytalanság-főfelelős részére.

Rendszeres adatszolgáltatás, amennyiben szabálytalanságot nem tártak fel:

Ha a szervezeti egység vezetője, illetve felettese kijelenti, hogy az általa irányított szervezeti egységben a negyedév folyamán a III. fejezet szerint jelentéstételi kötelezettség hatálya alá eső szabálytalanságot nem észleltek és más szervezeti egységben feltárt szabálytalanságban való érintettségről nincs tudomása, akkor a szabálytalanságfelelősnek a 5. számú függelék kiállításával kell elkészítenie az adott negyedévre vonatkozó nemleges szabálytalansági jelentést és azt a negyedévet követő hónap 20. napjáig eljuttatni a szabálytalanság-főfelelős részére.

Rendszeres adatszolgáltatás, amennyiben szabálytalanságot tártak fel:

A 6. számú függelék kiállításával a szabálytalanságfelelős negyedévenként a negyedévet követő hónap 20. napjáig köteles tájékoztatni a szabálytalanság-főfelelőst a soron kívüli jelentésekben már lejelentett feltárt kiemelt jelentőségű szabálytalanság kezelésére megtett intézkedésekről és mindazokról az adatokról, amelyekben a konkrét szabálytalanság kivizsgálása folyamán változás következett be.

Továbbá a negyedév folyamán feltárt valamennyi olyan szabálytalanságról is tájékoztatást kell adni, amelyek a 2. számú függelékben felsorolt szabálytalanság-leírások valamelyikébe besorolható és ugyanezen függelékben az adott szakterületre irányadó jelentős (illetve a szakterületekre vonatkozó szabályozó eszközökben meghatározott) pénzügyi következményt nem érte el, vagy értékhatár nélküli szabálytalanság és csak vezetői intézkedéssel korrigálható, illetve ha ismétlődő jelentéktelen szabálytalanságról vagy ismétlődő jelentős szabálytalanságról van szó. E kritériumok alapján a szervezeti egység vezetőjének, illetve annak felettesének a konkrét szabálytalanságot jelentősnek kell minősítenie. Ezt követően a közvetlen munkahelyi vezető-a felettes vezető egyetértésével - dönthet a feltárt szabálytalanság jelentésben való szerepeltetésének szükségességéről.

A soron kívülijelentéseket haladéktalanul, az adott negyedévre vonatkozó szabálytalansági jelentéseket a negyedévet követő hónap utolsó munkanapjáig összesíti a szabálytalanság-főfelelős és továbbítja az elnök, valamint a monitoringtevékenységet irányító szervezeti egység vezetője részére.

X. Záró rendelkezés

Az eljárásrendet szükség szerint, de legalább évente, minden év február 28-áig felül kell vizsgálni, és szükség esetén összhangba kell hozni a jogszabályi, állami irányítás egyébjogi eszközeiben előírt feltételekkel, a Kincstár tevékenységi körében, annak belső szabályozó eszközeiben, a megkötött szerződésekben és megállapodásokban időközben bekövetkezett változásokkal, az eljárásrendet ezek figyelembevételével kell módosítani.

XI. Függelékek jegyzéke

1. számú függelék: A szabálytalanságok megelőzését, kezelését előíró legfontosabb jogszabályok jegyzéke

2. számú függelék: A szabálytalanságok fontosabb típusainak felsorolása a hozzárendelhető jelentős pénzügyi következmények értékhatáraival

3. számú függelék: Az egyes jogkövetkezmények kezdeményezésének eljárását szabályozó jogszabályok legfontosabb rendelkezései

4. számú függelék: Soron kívüli szabálytalansági jelentés kiemelt szabálytalanságokról

5. számú függelék: Nemleges szabálytalansági jelentés

6. számú függelék: Negyedéves szabálytalansági jelentés

7. számú függelék: Szabálytalanságkezelés folyamatábrája (alkalmazott rövidítések: Ellenőrzési Főosztály - EF; szabálytalanságfelelős - SZF; szabálytalanság-főfelelős - SZFF)

1. számú függelék

A szabálytalanságok megelőzését, kezelését előíró legfontosabb jogszabályok jegyzéke

2. számú függelék

A szabálytalanságok fontosabb típusainak felsorolása

a hozzárendelhető jelentős pénzügyi következmények értékhatáraival

Ahol a felsorolás nem tartalmaz konkrét értéket - kivéve azokat az eseteket, ahol a szabályozás ettől eltérően rendelkezik - ott az alábbiak az irányadók:

Ahol szabályozás és a fenti táblázat alapján sem állapítható meg konkrét érték, ott "é.n." - értékhatár nélküli - jelölést alkalmaztunk.

1. A koordinációs (jogi, humánpolitikai, ügyirat-kezelési) feladatkört érintő szabálytalanságok esetében

1.1. A Közszolgálati szabályzat rendelkezéseinek megsértése. (szervezeti egységek vezetői)

1.2. Az illetményszámfejtéshez szükséges adatok határidőn túli biztosítása (HPF; IGF)

1.3. A Kincstár létszám és éves személyi juttatások előirányzatának tervezési folyamatában, annak betartásának ellenőrzése, illetve beszámolási feladatai során tapasztalt hiba, hiányosság, mulasztás. (HPF)

1.4. A jogi képviseleti feladatok ellátása során a Kincstár érdekeitől eltérő érdekképviselet (jogtanácsosok, jogi előadók; JOG)

1.5. Szakmailag nem helytálló, késedelmes jogi állásfoglalás adása. (jogtanácsosok, jogi előadók; JOG)

1.6. A szerződések megkötését megelőző jogi, szakmai kontroll elmulasztása. (jogtanácsosok, jogi előadók; JOG)

1.7. Peres ügyek ellátásának eljárásbeli hiányosságai, mulasztásai (JOG)

2. Az ellenőrzési feladatkört érintő szabálytalanságok esetében

2.1. Elmulasztja a szabályozás kialakításában való közreműködést, illetve hibás szabályozást alakít ki. (ELL; ELLI) (é.n.)

2.2. Nem követi a szabályozási folyamat megvalósulását.(valamennyi szervezeti egység vezetője, ELL) (é.n.)

2.3. Nem kíséri figyelemmel a területi szerv ellenőrzési irodái által ellátott feladatokat. (regionális igazgató, ELL és munkacsoportok szakmai vezetői) (é.n.)

2.4. A munkakörében, illetve ellenőrzési tevékenység ellátása során tett megállapítások nem megalapozottak (ELL; ÁEH; ÖF; ÁHI; ISZI; CSTI; CST; TKF; ÁPI; ELLI) (é.n.)

2.5. Ellenőrzésre vonatkozó összeférhetetlenség jelzésének elmulasztása (ELL; ÁEH; ÖF; ÁHI; TKF; ÁPI; ELLI; CSF; CSTI) (é.n.)

2.6. Az alkalmazott számítógépes programokba beépített ellenőrzési pontok megfelelőségének, működésük eredményességének értékelése során, megalapozatlan javaslatok megfogalmazása (ELL; ELLI)

3. Az általános elnökhelyettesi feladatkört érintő szabálytalanságok esetében

3.1. A zárszámadáshoz kapcsolódó feladatok végrehajtása során elkövetett mulasztás. (FF; AKF; ÁEH;ÖF; KKF)

3.2. A kincstári körbe tartozó intézmények előirányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása során elkövetett hibák. (ÁPI; FF; TJKF)

3.3. Az Alapok költségvetése végrehajtása során a Kincstárt is érintő feladatok hibás ellátása, a pénzforgalom bonyolításának zavarai. (AKF)

3.4. Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok pénzforgalmi számlavezetése során elkövetett szabálytalanságok. (AKF)

3.5. A kárrendezési és a viszontgarancia-feladatok ellátása során az igények helytelen elbírálása miatt a tévesen kifizetett összeg 10%-a,de minimum 100 E Ft értékhatár felett. (TJKF)

4. A családtámogatási feladatkört érintő szabálytalanságok esetében

4.1. A családtámogatási igények helytelen elbírálása. (CSTI) (é.n.)

4.2. A családtámogatási ellátások elbírálásához szükséges iratanyagok késedelmes bekérésének kezdeményezése. (CSTI) (é.n.)

4.3. A családtámogatási ellátások folyósításának megszüntetéséről szóló - I. és II. fokú - határozatok határidőn túli kiadása. (CSTI;CSF) (é.n)

4.4. A számítógépes feldolgozás során olyan mértékű téves adatrögzítés, amely az egyes járandóságok, támogatások - családtámogatási ellátás 150 E Ft, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka 100 E Ft, lakossági energiatámogatás 50 E Ft - vagy azt meghaladó téves megállapítását vonja maga után. (CSTI)

4.5. Az elbírálásról készült határozatok kiadásának hiányosságai, illetve elmaradása. (CSTI) (é.n)

4.6. A vonatkozó jogszabályokban meghatározott anyagi és eljárási szabályok nem vagy téves alkalmazása. (CSTI; CSF) (é.n.)

4.7. A jogalap nélkül felvett ellátások tárgyában kiadott jogerős határozatok behajtási kezdeményezésének elmulasztása (családtámogatási ellátás - 150 E Ft, lakossági energiatámogatás - 50 E Ft), az erre vonatkozó határidők be nem tartása. (CSTI; PGI)

4.8. A lakossági energiatámogatás tárgyában lefolytatott eljárások során a lakcím és jövedelemi adatok ellenőrzésének elmulasztása, vagy helytelensége. (CSTI)

4.9. A lakossági energiatámogatás megszüntetésének, illetve a jogosulatlan támogatás visszavételénekelmulasztása, az erre vonatkozó feltételek fennállásától számított 30 napon belül. (CSTI; CSF)

4.10. A területi szervek családtámogatási és szociális ellátási irodáinak a feladatkörét érintő belső szabályozó eszközök, egységes eljárási, módszertani és ügyviteli szabályok, iránymutatások kiadásának az elmaradása, késedelmes kiadása, az irányító, a végrehajtást ellenőrző tevékenységbeli hiányosságok, mulasztások. (HI-EH; CSF) (é.n.)

4.11. Másodfokra felterjesztett családtámogatással (európai uniós is), és szociális támogatással kapcsolatos ügyek eljárásbeli hiányosságai, mulasztásai, határidők figyelmen kívül hagyása, a szakterületet érintő peres ügyek és a jogi képviseletek ellátása során a Kincstárnak indokolatlanul és/vagy aránytalanul nagy kár bekövetkezésének okozása (HI-EH; CSF)

4.12. A családtámogatási kifizetőhelyek által kifizetett ellátások elszámolása felülvizsgálatának hiányosságai, átutalásának indokolatlan késedelme, ha ezzel a Kincstárnak kára keletkezik. (CSF)

5. Az illetmény-számfejtési feladatkört érintő szabálytalanságok esetében

5.1. A vonatkozó jogszabályokban és a belső utasításokban meghatározott eljárás megszegése. (ISZ; ISZF) (é.n.)

5.2. Az intézményektől érkező papír alapú bizonylatok feldolgozása és az intézmények által rögzített, ellenőrizendő adatok ellenőrzésének elmulasztása miatt keletkezett hibás kifizetés, amennyiben annak összege a 200 E Ft-ot meghaladja. (ISZI)

5.3. A munkavégzés nélkül díjazott időre kifizetett járandóságok hibás elszámolása, amennyiben a hiba 200 E Ft-ot meghaladó téves kifizetést okoz. (ISZI)

5.4. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó igények helytelen megállapításából adódó 200 E Ft feletti összeget meghaladó téves kifizetés. (ISZI)

5.5. A személyi jövedelemadó munkáltatói elszámolásával kapcsolatos kedvezményre jogosító igazolások helytelen feldolgozásából adódó hiba, amennyiben a 200 E Ft-ot meghaladó téves kifizetést eredményez. (ISZI)

5.6. A külső szervek (APEH, MEP, NYUFIG stb.) ellenőrzése során feltárt hibák vagy hiányosságok javításának elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése. (ISZI) (é.n.)

5.7. A központosított illetményszámfejtés szakmai feladatainak irányítását érintő hibák, hiányosságok. (ISZF)

5.8. A területi szervek illetmény-számfejtési irodáinak a feladatkörét érintő belső szabályozó eszközök, egységes eljárási, módszertani és ügyviteli szabályok, iránymutatások kiadásának elmaradása, késedelmes kiadása, vagy ezek végrehajtása ellenőrzésének, a szükséges felügyeleti intézkedés/ek megtételének a mulasztása (HI-EH; ISZF)

5.9. Az illetményszámfejtés információs, valamint a könyvelés-finanszírozás feladatainak szakmai vezetésének ellátásában feltárt hibák, hiányosságok (ISZF)

5.10. A központosított illetményszámfejtés keretében meghatározandó okiratminták adattartalmának jogszabályi változásokkal összhangban elvégzendő aktualizálásának hiányosságai. (ISZF)

5.11. A központosított illetményszámfejtésbe belépő illetményszámfejtő helyek/ költségvetési szervek csatlakozási tevékenységének koordinálásával kapcsolatos hibák, hiányosságok (ISZF)

5.12. Ügyfél jelzésével kapcsolatban elvégzendő szükséges intézkedések elmulasztása a szakmai ügyfélszolgálati tevékenység ellátása során (ISZF)

6. Az önkormányzati (értsd továbbiakban: a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati és a többcélú kistérségi társulási) és nem állami humán feladatkört érintő szabálytalanságok esetében

6.1. Az önkormányzatokat és a nem állami humánfenntartókat megillető állami támogatások igénylése, illetve elszámolása kapcsán beküldött adatlapok felülvizsgálatának elmulasztásából, hiányos, téves elvégzéséből származó jogosulatlan támogatás megállapítása, finanszírozása. (ÁHI)

6.2. A hibák észlelését követően az önkormányzatoktól, illetve a nem állami humán fenntartóktól beérkező módosítások átvezetésének elmulasztása (számítógépes rendszerben). (ÁHI)

6.3. Az önkormányzati beszámolók alapján a zárszámadás előkészítéséhez, a továbbítás előtt a beszámolókban szereplő a központi költségvetésből az önkormányzatokat megillető állami támogatásokra vonatkozó, az igazgatóságok pénzügyi ellenőrzési körébe tartozó adatok hibátlansága felülvizsgálatának elmulasztása. (ÁHI)

6.4. A nem állami humánfenntartók ellenőrzése során a korábbi helyszíni ellenőrzési tapasztalatok figyelmen kívül hagyása. (ÁHI)

6.5. Az ellenőr az önkormányzatok, illetve a nem állami humán fenntartók felülvizsgálata és helyszíni ellenőrzése alkalmával megalapozatlan megállapításokat tesz. (ÁHI)

6.6. A nem állami humán fenntartói körben a kötelezettségek, követelések állománya nyilvántartásba vételének az elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás hibás teljesítése a tárcák részére. (ÁHI; ÁEH; ÖF)

6.7. A területi szervek államháztartási irodáinak feladatkörét érintő belső szabályozó eszközök, egységes eljárási, módszertani és ügyviteli szabályok, iránymutatások kiadásának az elmaradása, késedelmes kiadása, a szakmai irányításában tapasztalható hiányosságok, szükséges felügyeleti intézkedés/ek megtételének a mulasztása, a területi szervezeti egységek feladatellátása összehangolásának az elmaradása. (ÁEH;; ÖF)

6.8. A hatósági feladatellátás eljárásbeli hiányosságai, mulasztásai, határidők figyelmen kívül hagyása, a szakterületet érintő peres ügyek és a jogi képviseletek ellátása során a Kincstárnak indokolatlanul és/vagy aránytalanul nagy kár bekövetkezésének okozása a felülvizsgálati tevékenységhez kapcsolódóan (ÁHI; ÁEH;ÖF; JOG)

6.9. A nem állami, nem önkormányzati humánszolgáltatók és az önkormányzatok finanszírozását érintő fellebbezéseknek a II. fokú eljárásra történő felterjesztése során elkövetett hibák, hiányosan csatolt dokumentumok, nem teljes körű, hiányos, pontatlan indokolása. (ÁHI)

6.10. A nettó finanszírozással összefüggő hibák, hiányosságok, mulasztások (ÁHI; ÁEH; ÖF)

6.11. Nettó körön kívüli támogatások utalásával kapcsolatos operatív végrehajtási feladatellátás során bekövetkezett hiba, hiányosság, mulasztás (ÁHI; ÁEH; ÖF)

6.12. Illetékbevételek téves utalása (ÁEH; ÖF)

6.13. Befizetési kötelezettségek (nettó finanszírozás során megelőlegezett közterhek; zárszámadási törvényben előírt; évközi lemondással kapcsolatos; a jogosulatlan igénybevételből eredő visszafizetési kötelezettségek) beszedésére irányuló indokolatlan, téves, hibás intézkedés (ÁEH; ÖF; ÁHI)

6.14. A kincstári követelést nem teljesítő önkormányzattal szemben kezdeményezett adósságrendezési eljárás megindításával összefüggő hibák, hiányosságok, mulasztások (ÁEH; ÖF)

6.15. A pénzügyi lebonyolítási számlák kezeléséhez kapcsolódóan az utalások előtti egyeztetések alkalmával elkövetett hibák, pontatlanságok, mulasztások. (ÁHI)

7. A közgazdasági feladatkört érintő szabálytalanságok esetében

7.1. Treasury Dream könyvelési rendszer nyitási feladatai során elkövetett mulasztások. (ÁSZF)

7.2. Tárgyévi költségvetési törvény főkönyvi megfeleltetésének hibái és/vagy Államháztartási Számlarend és Számviteli Politika hibás és/vagy hiányos aktualizálása (ÁSZF)

7.3. Az előirányzati, az előirányzat teljesítési és az állományi főkönyvi adatok könyvelése során elkövetett hibák. (ÁSZF)

7.4. A zárlati ütemterv végrehajtása során elkövetett hibák. (ÁSZF; ÁPI; IFI; FF; AÖF; AKF)

7.5. A nemzetgazdasági elszámolásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi nyilvántartások helytelen vezetése. (ÁÖF)

7.6. Állam által vállalt kezességek nyilvántartásához kapcsolódó hibák. (ÁÖF)

7.7. A lakáscélú támogatásokhoz kapcsolódó igazgatósági feladatok hiányos és/vagy hibás ellátása. (ÁÖF)

7.8. Téves prognózis modellezés felállítása és megküldése a Pénzügyminisztériumba. (ÁÖF)

7.9. A likviditásmenedzselést érintő mulasztások, hibák, hiányosságok. (ÁÖF)

8. A finanszírozási feladatkört érintő szabálytalanságok esetében

8.1. Állampénztári irodák szakmai tevékenységére kiható irányító tevékenységbeli hiányosságok, mulasztások, szükséges felügyeleti intézkedés/ek megtételének mulasztása (HI-EH; ÁÖF)

8.2. A szakterületet érintő hatályos jogszabályokban és/vagy a Kincstár társszervezeteivel, ügyfeleivel kötött megállapodásban rögzített feltételektől eltérő hibás, hiányos feladatellátás és/vagy a Kincstárnak felróható módon az azokban vállalt kötelezettségek be nem tartása. (HI-EH; TKF; ÁÖF; KKF)

8.3. A kincstári monitoringrendszer felügyelete, vezetése, működtetése, fejlesztése során bekövetkezett hiba, hiányosság, mulasztás - ide nem értve az informatikai rendszerrel kapcsolatba hozható hibát, hiányosságot, mulasztást -, illetve, a köztartozások figyelemmel kísérése során téves információ továbbítása (TKF)

8.4. A pénzügyi lebonyolítás során az előlegek és támogatás igénylésekor benyújtott elszámolások feldolgozásakor bekövetkezett eljárásbeli hibák, hiányosságok, adatrögzítési, adategyeztetési tévedések. (TKF; ÁPI)

8.5. A lakosságienergiaár-szolgáltatói finanszírozás és ellenőrzés során elkövetett hibák. (TKF; ÁPI)

8.6. A feladatfinanszírozás hatálya alá vont fejezeti kezelésű előirányzatok pénzügyi lebonyolítása során a költségvetési törvényben és/vagy a vonatkozó, kormányrendeletben foglalt szabályok megsértése, különös tekintettel a devizaátutalások fedezetvizsgálatára. (TKF)

8.7. A jogszabály, megbízás és egyedi felkérés alapján a Kincstárra bízott ún. belföldi állami követelések kezelése, beszedése során feltárt hibák, hiányosságok, mulasztások (KKF)

8.8. A külföldi állami követelések kezelése, lebontása, beszedése során feltárt hibák, hiányosságok, mulasztások(KKF)

8.9. Az uniós támogatások felhasználását érintő vizsgálati jelentések megküldésének hiánya a jogszabályban előírt illetékes szervezetek/szervezeti egységek számára (TKF)

8.10. Az európai uniós támogatások könyvelése során elkövetett hibák. (TKF)

8.11. A Wesselényi Miklós Ár-és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működtetése és a kártalanítási eljárások lefolytatása során vétett hibák, hiányosságok, határidők be nem tartása. (KKF)

8.12. Az egyes kedvezményes hitelkonstrukciókkal (aszálykár, a Hajdú-Bét Rt. és a Parmalat-Hungária Rt. károsultjai) kapcsolatos kezesi feladatok ellátása során vétett hibák, hiányosságok, határidők be nem tartása (KKF) (é.n.)

8.13. Kincstári kezelési körbe tartozó pályázatos támogatási előirányzatokkal kapcsolatos feladatellátásban elkövetett hibák, mulasztások. (ÁPI; TKF)

9. Az állampénztári feladatkört érintő szabálytalanságok esetében

9.1. A külső körben indítandó - a Nemzetgazdasági Elszámolások Osztálya és más kincstári szervezeti egységek rendelkezésébe utalt számlák, valamint a kötelezettségvállalás körében teljesített megbízások kivételével -, illetve belső köri deviza-átutalási megbízás esetében, az 5 millió Ft vagy a feletti megbízások pótlólagos ellenőrzésének nem teljes körű, vagy nem az eljárásrendben az ellenőrzésre előírt időtartamban történő elvégzése és/vagy az ellenőrzést végző személy azonos a megbízás előzetes ellenőrzését végző munkatárssal és/vagy a pótlólagos ellenőrzés elmulasztása. Az ellenőrzés elvégzésének és/vagy kezdeményezésének ellenőr általi dokumentálásának hiánya a megbízás hátoldalán. (ÁPI)

9.2. A jogszabály által előírt nagy összegű kifizetésekhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségek fogadása, a szükséges egyeztetések végrehajtása, a bejelentések illetékes főosztályra és állampénztári irodába történő továbbítása, eljuttatása tekintetében elkövetett mulasztások, hiányosságok. (FF; ÁPI; ÁKF)

9.3. Következő munkanapi forint/valuta (KMRIG ÁPI) készpénzfelvételi igénybejelentésekeljárási rendben előírtaktól eltérő befogadása és kezelése. (ÁPI)

9.4. Rendkívüli forint/valuta (KMRIG ÁPI) készpénzigény-bejelentés teljesítése az Értéktárral történő egyeztetés és az ÁPI vezetője, vagy az általa megbízott alkalmazott jóváhagyása nélkül. (ÁPI)

9.5. Rendkívüli forint/ valuta (KMRIG ÁPI) készpénz igény bejelentés teljesítése az ügyfél Kincstárnál bejelentett módon, cégszerűen aláírt, indoklást tartalmazó levele nélkül. (ÁPI)

9.6. Bankkártya és PIN-kód együttes tárolása. (ÁPI) (é.n.)

9.7. A lejelentett, valamint a készpénzfelvevő személy azonosságát megállapító vizsgálat elmaradása. (ÁPI) (é.n.)

9.8. Fedezetvizsgálat lefolytatása nélküli kifizetés teljesítése. (ÁPI) (é.n.)

9.9. Szükség esetén a kifizetés teljesítését megelőző szuperrevízió lefolytatásának az elmulasztása és/vagy az elvégzését igazoló aláírásokat nem a készpénzfelvételi utalvány bal felső sarkában tüntették fel és/vagy a szuperrevízióra - nem az értékhatár függvényében - felhatalmazott személyek aláírásával került sor. (ÁPI)

9.10. Az értékszállító részére megfelelő beazonosítás nélkül történő pénzátadás. (ÁPI)

9.11. Személy azonosításának elmulasztása, rendelkezési jogosultság vizsgálatának elmulasztása, meghatalmazás felülvizsgálat nélküli elfogadása. (ÁPI) (é.n.)

9.12. Az ügyfél megbízásától eltérő tranzakció végrehajtása. (ÁPI)

9.13. Pénzmosás megakadályozásával kapcsolatos azonosítási és jelentéstételi kötelezettség elmulasztása (ÁPI)

9.14. Az eltérések kivizsgálásának, a jelentéstételi kötelezettség teljesítésének az elmaradása. (ÁPI)

9.15. Az ellenőrzés során az ellenőrzést végző tudomására jutott információk előírásoktól eltérő kezelése. (ÁPI)

9.16. Az állampénztári irodák pénzügyi szolgáltatások és a lakáscélú állami támogatással összefüggő feladatainak lebonyolítási tevékenysége feletti szakmai irányításbeli hibák, hiányosságok, mulasztások. (KGI)

9.17. A közigazgatási eljárási típusú jogorvoslati fórumrendszer keretében elsőfokú hatósági jogkör ellátása során bekövetkező hibák, hiányosságok, mulasztások (a lakáscélú állami támogatásra való jogosultság megállapítása). (ÁPI)

9.18. A lakáscélú állami támogatással összefüggően a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez, érvényesítéséhez és törléshez kapcsolódó feladatellátást érintő hibák, hiányosságok, mulasztások. (ÁPI)

9.19. Az állam nevében nyújtott közvetlen támogatásokkal, kamattámogatásokkal és a költségtérítésekkel kapcsolatos hitelintézeti elszámolásokhoz kapcsolódó követelések ellenőrzésében való közreműködés során vétett hibák, hiányosságok, mulasztások. (ÁPI)

9.20. Társasházak és a szolgáltatók energiatámogatási feladatok ellenőrzéséből eredő hiányosságok és hibák. (ÁPI) 10. Az informatikai feladatkört érintő szabálytalanságok esetében

10.1. Üzemeltetési, karbantartási feladatok során bekövetkezett hibák, hiányosságok, mulasztások. (INF; IÜF)

10.2. Számítástechnikai eszközök és a belső hálózat rendszerfelügyeletének helytelen elvégzése, elmulasztása. (INF; IÜF)

10.3. Szerverek felügyeletének elhanyagolása, hibabejelentés elmulasztása. (INF; IÜF)

10.4. I. kategóriába tartozó informatikai eszközök működési feltételei biztosításának elmulasztása vagy késedelmes teljesítése. (INF)

10.5. EKG üzemszerű működtetését leíró dokumentáció vonatkozó részeinek be nem tartása, az abban előírtak elmulasztása, illetve a működését veszélyeztető hibák, hiányosságok, körülményekjelzésénekelmulasztása. (INF; IÜF)

10.6. Információs rendszerek programfelügyeletének elmulasztása, a programfelügyelet hibás teljesítése, adatbázisaiban történő - nem elrendelt - módosítások végrehajtása, adatbázis karbantartásának elmulasztása. (INF; IÜF)

10.7. Informatikai Irodák szakmai tevékenységére kiható irányító tevékenységbeli hiányosságok, mulasztások, szükséges felügyeleti intézkedés/ek megtételének, a központi és a területi szervezeti egységek informatikai munkája összehangolásának és ellenőrzésének mulasztása. (IFI)

10.8. A Kincstár informatikai stratégiájával kapcsolatos mulasztások. (IFI)

10.9. Informatikai beszerzési terv készítésével összefüggő hibák. (IFI, AFF; AÜF; IÜF)

10.10. A Kincstár tevékenységi körébe tartozó feladatokat támogató alkalmazói rendszerek rendszerszervezési, szoftverfejlesztési, karbantartási és üzemeltetési tevékenységének ellátása során bekövetkezett hibák, hiányosságok. (IFI, INF, AFF; AÜF)

10.11. Standard informatikai fejlesztési eljárások, folyamatok kialakításának és meghatározásának hiánya. (AFF; AÜF)

10.12. A Kincstár fejlesztői erőforrásainak és fejlesztési igényeinek nem megfelelő biztosítása és összehangolása. (AFF; AÜF)

10.13. A Kincstár központi szervében működő alkalmazások üzemeltetési tevékenysége során feltárt hibák, hiányosságok, mulasztások. (AÜF)

10.14. A központi költségvetési szervek, helyi önkormányzatok és intézményeik költségvetés tervezéséhez és beszámoló készítéséhez szükséges központi informatikai üzemeltetési feladatok végrehajtása során bekövetkező hibák, hiányosságok, mulasztások. (AÜF)

10.15. Az elkészült, illetve módosított programfejlesztések tesztelési, valamint üzembe helyezési eljárásaiban bekövetkező hibák, hiányosságok, mulasztások. (AÜF; AFF)

10.16. Rendszeres és alkalomszerű mentések, visszaállítások, archiválások készítésének, adatok visszakereshetőségének elmulasztása, vagy a szabályzatoktól eltérő végrehajtása. (IÜF; INF)

10.17. A számítógéptermek, szerverszámítógépek üzemeltetési eljárásainak kialakítása során vétett hibák, hiányosságok mulasztások. (IÜF; INF)

10.18. A Kincstár adathálózati kapcsolatának szervezésére és vezetésére visszavezethető hibák, hiányosságok, mulasztások. (IÜF; INF)

10.19. Közvetlen felhasználói támogatást biztosításának hiányosságai, mulasztásai. (IÜF; INF)

10.20. Új számítástechnikai eszközök üzembe állításához szükséges telepítési terv készítésének mulasztása, hiányosságai, valamint az üzembe állítás végrehajtására visszavezethető hibák, hiányosságok, mulasztások. (IÜF)

10.21. Jogosulatlanul igénybe vett támogatások, kifizetések jelzését, kezelését érintő hibák, hiányosságok, mulasztások, szükséges intézkedések megtételének elmulasztása. (INF; IFI)

11. Az intézményi pénzügyi, gazdálkodási és egyéb pénzügyi feladatkört érintő szabálytalanságok esetében

11.1. Bevételek és kiadási igények felmérésének hiányosságai (tervezési körirat, korábbi kötelezettségvállalások, hatályos szerződések, átszervezés miatti struktúraváltozások figyelmen kívül hagyása). (IGF; PGI)

11.2. A kiadások elszámolásának alapjául szolgáló iratanyag nem megfelelő (írásbeliség elmulasztása meghatározott értékhatár felett, szerződés, megrendelés nem szabályos, jogszabálysértés) dokumentálása. (IGF; PGI)

11.3. Teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés szabályainak megsértése (jogosultsági szintek, sorrend, összeférhetetlenség). (IGF;PGI)

11.4. Analitikák - főkönyvek - mérlegsorok egyezőtlensége, nem megfelelő alátámasztottsága (nincs analitikus nyilvántartás, követelésekés kötelezettségek egyeztetési kötelezettségének elmulasztása, pénzforgalom-pénzkészlet egyezősége nem áll fenn, leltárral kapcsolatos hiányosságok). (IGF; PGI)

11.5. A területi szerveknél működő pénzügyi, gazdálkodási irodák pénzügyi, gazdálkodási tevékenységét, a végrehajtást ellenőrző feladatellátás hiányosságai, hibái, mulasztásai. (IGF; PGI)

11.6. Üzemeltetési, fenntartási, működési, beruházási, vagyonhasználati és - hasznosítási feladatellátása során bekövetkezett hiba, hiányosság, mulasztás. (GV; MEF)

11.7. A Kincstár mint intézmény vonatkozásában a tervezési, az előirányzat-felhasználási, előirányzat-módosítási feladatellátásra visszavezethető hibák, hiányosságok, mulasztások. (GV; IGF; MEF; PGI)

11.8. A Kincstár mint intézmény számviteli politikájának, és a hozzá tartozó szabályzatok elkészítési folyamatára, illetve a szabályzatok tartalmára, vagy hiányosságaira visszavezethető hiba, hiányosság, mulasztás. (IGF)

11.9. A Kincstárat terhelő gazdasági kihatású kötelezettségvállalás folyamatának, az intézmény költségvetése előirányzatainak kötelezettségvállalásával, utalványozásával, ellenjegyzésével kapcsolatos feladatok hiányosságai, mulasztásai, felhatalmazás nélküli feladatellátás. (IGF; PGI)

11.10. A beszerzési, illetve közbeszerzési eljárások lefolytatása során elkövetett hibák, hiányosságok, mulasztások, határidők figyelmen kívül hagyása, közbeszerzési döntőbizottság határozatainak figyelmen kívül hagyása. (IGF)

11.11. Bérgazdálkodással, személyi juttatások kifizetésével kapcsolatos feladatellátásra visszavezethető hiba, hiányosság, mulasztás. (IGF; PGI)

11.12. A regionális igazgatóságok személyi juttatásai kötelezettségvállalásaihoz, valamint azok teljesítésigazolásaihoz kapcsolódóan elkövetett mulasztások, hibák és szabálytalanságok. (PGI)

11.13. Készpénzkezeléssel, házipénztár működtetésével összefüggő elszámolási, könyvelési feladatellátásra visszavezethető hiba, hiányosság, mulasztás. (IGF; PGI)

11.14. A számviteli információs rendszer működtetésére visszavezethető hibák, hiányosságok, mulasztások. (IGF)

11.15. Az előirányzat-nyilvántartási rendszer kialakítására, az éves előirányzatok felhasználása alakulásának nyomon követésére visszavezethető hiba, hiányosság, mulasztás. (IGF; PGI)

11.16. A kötelezettségvállalások nyilvántartási rendszerének kialakítására, működtetésére visszavezethető hiba, hiányosság, mulasztás. (IGF; PGI)

11.17. A Kincstár mint intézmény közterheinek bevallásával, pénzügyi elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatellátás során bekövetkezett hiba, hiányosság, mulasztás, határidő túllépés. (IGF)

11.18. Az intézmény közterheinek elszámolásához kapcsolódó regionális igazgatóságok által teljesítendő bevallási kötelezettségek elmulasztása, jogkövetkezményekkel járó hibák elkövetése. (PGI)

11.19. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzata főkönyvi könyveléséhez kapcsolódó pénzügyi, beszámolási feladatellátáshoz köthető adategyeztetési hibák, eltérések, hiányosságok, mulasztások. (IGF)

11.20. A Wesselényi Miklós Ár-és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működtetésével kapcsolatos szabályzatok tartalmára és/vagy hiányosságaira, valamint azokkal ellentétes gyakorlatra visszavezethető hibák, hiányosságok, mulasztások. (IGF)

11.21. A Magyar Államkincstár mint kedvezményezett javára kötött támogatási szerződésekben (HEFOP, EQUAL, kincstárnok, stb.) vállalt kötelezettségeknek az eljárási renddel ellentétes gyakorlatából eredő hiba, hiányosság, mulasztás. (IGF)

11.22. A pénzforgalmi lebonyolítási számlák kezelésével kapcsolatban a szakmai irodák, valamint a Pénzügyi és Gazdálkodási Iroda közötti utalási listák egyeztetése során elkövetett hibák alapján történő téves utalások. (ISZI; CSTI; PGI; ÁHI)

11.23. A Kincstár ingatlanainak kezelésével kapcsolatos mulasztások. (MEF)

11.24. Munkavédelmi tűzvédelmi, biztonsági feladatok ellátásának mulasztásai. (MEF; KO)

11.25. Gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos feladatellátásra visszavezethető hiba, hiányosság, mulasztás. (MEF; PGI)

11.26. Eszközgazdálkodási feladatok hiányosságai. (MEF, IGF, PGI)

11.27. A postai szolgáltatások igénybevételét biztosító és az expediálással összefüggő feladatellátásra visszavezethető hiba, hiányosság, mulasztás. (MEF)

11.28. Raktárkezelési (készlet-, informatikai, egyéb raktár) feladatellátásra visszavezethető hiba, hiányosság, mulasztás. (MEF)

12. Több szakterület feladatkörét érintő egyéb szabálytalanságok esetében

12.1. A honlap szakmai tartalommal való feltöltését érintő feladatkörébe tartozó tevékenységek elmulasztása, a honlap információtartalma folyamatos aktualizálásának az elmaradása. (ÁSZF; ÁÖF; ISZF; ÁEH; ÖF; CSF; HI-EH; AFF)

12.2. A Likviditási Bizottság SZMSZ-től eltérő működése. (ÁEH)

12.3. Panaszügyek, ügyfélreklamációk nem teljes körű kivizsgálása, vagy kivizsgálás mulasztása. (ELL; JOG; HI-EH; IFI;

CSF; ISZF; ÁEH; ÖF; CSTI; ISZI; ÁPI; ÁHI; SZF; PFF; TJKF)

12.4. A szakmai tevékenységet támogató informatikai rendszer fejlesztésére irányuló elégtelen és /vagy hiányos szakmai követelmények meghatározása, a meghatározás késedelme. (megrendelő szakterületek - igazgatók, főosztályvezetők)

12.5. Nyilvántartási, adategyeztetési, adatszolgáltatási tevékenység ellátása során teljekörűség figyelmen kívül hagyása,pontatlan,nem megbízható,valótlan adatok közlése,továbbítása,a határidő be nem tartása. (CSTI;ISZF;ISZI; HI-EH; HF; ÁEH; ÖF; ÁHI; TKF; KKF; ÁSZF; ÁÖF; AÜF; IÜF; SZMTF; IGF; MEF; ÁPI)

12.6. Az idegen pénzeszközök kezelése során azok kötelezettségvállalásával, utalványozásával, ellenjegyzésével kapcsolatos feladatok hiányosságai, mulasztásai, felhatalmazás nélküli feladatellátás. (CSTI; ISZI; IGF; PGI)

13. A Kincstár valamennyi szakterülete feladatkörét érintő szabálytalanságok esetében

13.1. A szervezeti egység feladatainak végrehajtását biztosító szabályozás elkészítésének, aktualizálásának, a rendelkezések megtartásának és az ellenőrzésének az elmulasztása. [ÁEH; igazgató (főosztályvezetői besorolású köztisztviselő és a területi szerv igazgatója); főosztályvezető; főosztályvezető-helyettes; a területi szerv irodavezetője; a területi szerv irodavezető-helyettese; osztályvezető; ügyintéző köztisztviselő; ügykezelő köztisztviselő; fizikai foglalkoztatott munkavállaló]

13.2. Az ellátandó feladatok végrehajtásának részben, vagy egészben történő elmulasztása különös tekintettel a következőkre: a Kincstár informatikai hálózatának folyamatos és biztonságos működését veszélyeztető események okozása; az állami és szolgálati titkok, valamint a külön jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások be nem tartása; a szakterületet érintő külső/belső ellenőrzési jelentésekben foglalt javaslatok figyelmen kívül hagyása; intézkedési terv készítési kötelezettség előírása esetén annak mulasztása. (é.n.)

13.3. A takarékos gazdálkodás megsértése a szakmai terület/szervezeti egység működésével összefüggő költségek tekintetében. (é.n.)

13.4. Az SZMSZ-ban rögzítettektől eltérő külső kapcsolattartás. (é.n.)

13.5. A Kincstár munkatervi feladatai végrehajtásának elmulasztása. (é.n.)

13.6. Az iratkezelési feladatok ellátása során bekövetkezett hibák, hiányosságok.

MAGYARÁZAT:

A Magyar Államkincstár központi szervezeti egységei elnevezésére alkalmazott rövidítések:

A Magyar Államkincstár területi szervei elnevezésére alkalmazott rövidítések:

3. számú függelék

Az egyes jogkövetkezmények kezdeményezésének eljárását szabályozó jogszabályok legfontosabb rendelkezései

4. számú függelék

Soron kívüli szabálytalansági jelentés kiemelt szabálytalanságról

5. számú függelék

Nemleges szabálytalansági jelentés

6. számú függelék

Negyedéves szabálytalansági jelentés

7. számú függelék

"