T/10856. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról

2020. évi LXXVI. törvény Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról

1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

1. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület és az alapítvány."

2. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36/A. § A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel elsőként - a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint - a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására, a helyi közösségi közlekedési feladat ellátásához szükséges összegen felüli bevétel különösen a települési önkormányzat képviselőtestületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható."

3. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény VI. fejezete a következő 51/K. §-sal egészül ki:

"51/K. § A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtörvény) hatályon kívül helyezett 41. § (9) bekezdését - függetlenül attól, hogy az üzleti év megegyezik-e a naptári évvel - első alkalommal a Módtörvény hatálybalépése napját magában foglaló adóévben nem kell alkalmazni."

4. §

(1) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

1. 11/A. §-a,

2. 12/A. §-a,

3. 14. § (5) bekezdése,

4. 15/A. §-a,

5. 16/A. §-a,

6. 41. § (9) bekezdése, és

7. 51/I. §-a.

(2) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

1. 7. § e) pontjában " , reklámhordozója" szövegrész, és

2. 42/D. § (1) bekezdésében az "és az adóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallási kötelezettségét" szövegrész.

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

5. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

1. 19/B. § (1) bekezdésében a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap) szöveg,

2. 20. § (1) bekezdésében, 37. § (6) bekezdésében, 39. § (4), (5) és (8) bekezdésében, 39/A. § (5) bekezdésében, (8) bekezdés nyitó szövegrészében, (8) bekezdés c) pontjában és (13) bekezdésében, 39/D. § (5) bekezdésében, 41. § (2) és (3) bekezdésében és 55. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe az "az Alap"szöveg,

3. 39/C. § (1) bekezdés i) pontjában az "a Nemzeti" szövegrészek helyébe az "a Gazdaságvédelmi" szöveg,

4. 39. §-át megelőző alcím címében a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe a "Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap" szöveg,

5. 39. § (2) bekezdésében a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe a "Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap, mely a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap" szöveg,

6. 39. § (2), (9), (10) és (12) bekezdésében, 39/A. § (9) és (10) bekezdésében, 39/B. § (2), (5) és (6) bekezdésében, 39/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 39/C. § (4) bekezdésében, 39/D. § (5) bekezdésében, 40. §-át megelőző alcím címében, 40. § (2) és (3) bekezdésében és 41. § (1) bekezdésében az "A Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe az "Az Alap" szöveg,

7. 39. § (3) bekezdésében az "A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon" szövegrész helyébe az "Az Alapon" szöveg,

8. 39. § (9) bekezdésében az "a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak" szövegrész helyébe az "az Alapnak" szöveg,

9. 39/A. § (1) bekezdésében az "A Nemzeti Foglalkoztatási Alapért" szövegrész helyébe az "Az Alapért" szöveg,

10. 39/A. § (1) bekezdésében az "a Nemzeti Foglalkoztatási Alappal" szövegrész helyébe az "az Alappal" szöveg,

11. 21. § (4) bekezdésében, 39/B. § (1) bekezdésében és 40. § (4) bekezdésében az "a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból" szövegrész helyébe az "az Alapból" szöveg,

12. 39/C. § (1) bekezdés a) pontjában és 41. § (3) bekezdésében az "a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot" szövegrész helyébe az "az Alapot" szöveg, és

13. 39/C. § (2) és (3) bekezdésében az "A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba" szövegrész helyébe az "Az Alapba" szöveg

lép.

3. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

6. §

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/C. § (1) Szerencsejáték szervezésére irányuló koncessziós szerződés megkötésére

a) koncessziós pályázat kiírása és lebonyolítása alapján, vagy

b) koncessziós pályázat kiírása nélkül, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti megbízható szerencsejáték-szervezők között az e §-ban meghatározottak szerint kiírt ajánlattételi eljárás keretében

kerülhet sor.

(2) Az ágazati miniszter a szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység koncessziós szerződés alapján történő végzésére irányuló koncessziós pályázat kiírását megelőzően a megbízható szerencsejáték-szervezőt 30 napos határidővel ajánlattételre hívja fel. Az ajánlattételi felhívás tartalmára az Szjtv. 4. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) A megbízható szerencsejáték-szervező ajánlattevő ajánlatában megjelöli az üzemeltetni kívánt - az Szjtv.-ben meghatározott - egység település szerinti helyszínét és vállalja, hogy egységenként legalább az ajánlattételi felhívásban meghatározott összegű éves koncessziós díjat fizet.

(4) Ha a megbízható szerencsejáték-szervező ajánlata nem felel meg az e törvényben, az Szjtv.-ben, valamint az ajánlattételi felhívásban meghatározott követelményeknek, az ágazati miniszter egy alkalommal, 30 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a megbízható szerencsejáték-szervezőt, amelynek időtartama a (6) bekezdés szerinti döntés meghozatalának határidejébe nem számít bele.

(5) Ha

a) az ajánlattételi felhívásban megjelölt határidőig nem érkezett be megbízható szerencsejáték-szervezőtől ajánlat, vagy

b) a hiánypótlásra felhívott megbízható szerencsejáték-szervező a hiánypótlásnak nem tett eleget, vagy az ajánlat a (4) bekezdés szerinti hiánypótlást követően sem felel meg az e törvényben, az Szjtv.-ben, valamint az ajánlattételi felhívásban meghatározott követelményeknek,

az ágazati miniszter köteles koncessziós pályázatot kiírni.

(6) Ha a megbízható szerencsejáték-szervező ajánlata megfelel az e törvényben, az Szjtv.-ben, valamint az ajánlattételi felhívásban meghatározott követelményeknek, az ágazati miniszter az ajánlat elfogadásáról a megbízható szerencsejáték-szervező írásbeli ajánlatának átvételét követő 30 napon belül dönt. Több érvényes ajánlat esetén az ágazati miniszter azzal a megbízható szerencsejáték-szervezővel köti meg a koncessziós szerződést, aki a legmagasabb összegű koncessziós díj megfizetését vállalja. Több azonos összegű koncessziós díjfizetésre vonatkozó érvényes ajánlat esetében az ágazati miniszter a korábban érvényes ajánlatot tevő megbízható szerencsejáték-szervezővel köti meg a koncessziós szerződést.

Ha az ajánlattételi eljárás során nem a korábbi koncesszió jogosultja tette a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot, de vállalja, hogy az ajánlattételi eljárásban tett legmagasabb összegű érvényes ajánlatnál is magasabb összegű éves koncessziós díjat fizet, abban az esetben az ágazati miniszter a volt jogosulttal köti meg a koncessziós szerződést.

(7) Az ajánlattételi felhívásban megjelölt határidőn belül beérkezett ajánlatokról az ágazati miniszter emlékeztetőt készít. Az emlékeztető tartalmára a 9/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(8) Az e § szerinti ajánlattételi felhívás alapján lefolytatott eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről az ágazati miniszter legalább két országos napilapban vagy a kormányzati honlapon hirdetményt tesz közzé. Eredményes eljárás esetén a hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a megbízható-szerencsejáték szervező megnevezését,

b) a koncessziós szerződéssel érintett egységek számát és földrajzi-közigazgatási egységét, és

c) a megbízható szerencsejáték-szervező által fizetendő koncessziós díj összegét.

(9) Az e § szerint lefolytatott ajánlattételi eljárás esetén az ágazati miniszter a nyertes ajánlattevővel a (6) bekezdés szerinti döntés meghozatalát követő 30 napon belül köti meg a koncessziós szerződést,

(10) Az e § szerint megkötött koncessziós szerződés alapján a koncesszió jogosultja legfeljebb hét egységet üzemeltethet.

(11) A koncessziós szerződésre és a koncesszió jogosultjára egyebekben e törvény és az Szjtv. rendelkezései irányadóak.

(12) Az (1)-(11) bekezdésben foglaltakat a lóversenyfogadás és - a lóversenyfogadás kivételével - a bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére irányuló koncessziós szerződésnek az Szjtv. szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül történő megkötésére irányuló ajánlattételi eljárásra és koncessziós szerződésre megfelelően alkalmazni kell."

7. §

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény

1. 4. § (1) bekezdésében a "10/C. §" szövegrész helyébe a "10/C. § (1) bekezdés b) pont" szöveg,

2. 11. §-ában a "10/C. §-ban" szövegrész helyébe a "10/C. § (1) bekezdés b) pontjában" szöveg, és

3. 14. § (2) bekezdésében a "10/C. §-a" szövegrész helyébe a "10/C. § (1) bekezdés b) pontja" szöveg

lép.

4. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

8. §

(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem adható meg az engedély, ha)

"b) a kérelmező, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezése esetén a kérelmezőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonosa (a továbbiakban: tényleges tulajdonos), illetve vezető tisztségviselője vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű,

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (1978. évi IV. törvény XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét,

bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], közbizalom elleni (Btk. XXXIII. Fejezet), vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), a költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét követte el és ezért a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerősen elítélték,"

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem adható meg az engedély, ha)

"d) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték szervező tevékenység folytatását jogerős bírósági ítélet állapította meg,"

(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének, vagy a szavazatok legalább 25 %-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 10 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása van."

9. §

(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 4. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a koncessziós szerződés eredeti időtartamának fele eltelt, a szerencsejátékszervezés állami felügyeletéért felelős miniszter kiemelt nemzetgazdasági érdekből - így különösen az állami bevételek hosszú távú biztosítása érdekében - a koncessziós szerződés alapján végzett szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységre vonatkozóan a Ktv. 10/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlattételi eljárást folytathat le, illetve koncessziós pályázatot írhat ki a koncessziós szerződés eredeti időtartamának elteltét követő időszakra. Ilyen esetben a koncessziós szerződés eredeti időtartama a (3) bekezdés szerint nem hosszabbítható meg.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti kiemelt nemzetgazdasági érdek fennállásáról a Kormány rendelettel dönt."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A koncessziós szerződést a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter a Ktv. 10/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül, a Ktv. 10/C. § szerinti ajánlattételi eljárás keretében, a Ktv. 10/C. § (2)-(4), (6), (9) és (12) bekezdésében foglaltak szerint is megkötheti."

10. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szerencsejáték-szervező tevékenység megkezdésekor a szervezőnek személyi megfelelősége megállapítása és hatósági bizonyítvány kiállítása iránt a szerencsejátékfelügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kérelmet kell benyújtania. A szervezőnek kérelméhez csatolnia kell a személyi megfelelőség igazolásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott okiratokat és adatokat, valamint a létesítő okiratot. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a személyi feltételek vizsgálatát követően a szervező személyi megfelelőségét az annak igazolásául szolgáló legkésőbb kiállított okirat keltezésétől számított három évig állapítja meg, valamint hatósági bizonyítványt állít ki, amely a kiállítás napjától három évig érvényes."

11. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) A tombolajáték olyan nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amelynél a sorsjegyet kizárólag a rendezvény helyszínén jelen lévők között árusítják, a sorsolást a rendezvény helyszínén és annak ideje alatt tartják meg és

a) a kibocsátott sorsjegyek száma (az árusítani tervezett sorsjegyek összessége) az 5 ezer darabot vagy összértéke a 2 millió forintot nem haladja meg és

b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.

(2) Tombolajáték a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szervezhető, azonban a tombolajáték szervezését a szerencsejáték-szervező legalább 10 nappal a tombolajáték meghirdetése előtt bejelenti a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tombola lebonyolítását ellenőrizheti.

(3) A sorsolás alatt át nem vett nyereményeket a rendezvény helyszínén és ideje alatt ismételten ki kell sorsolni mindaddig, amíg azokat a jelenlévő nyertes át nem veszi. A sorsolási eseményről közjegyzői okiratot kell kiállítani, vagy a szerencsejáték-szervező a sorsolást az általa kijelölt, a sorsolás lebonyolításáért felelős, legalább háromtagú sorsolási bizottság részvételével bonyolítja le, amely a sorsolás lebonyolításáról jegyzőkönyvet vesz fel.

(4) Egy bejelentés alapján kizárólag egy tombolajáték bonyolítható le. Tilos készpénznyeremény tombolajáték keretében történő sorsolása.

(5) Tombolajáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető."

12. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § Sorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egy időben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja."

13. §

(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 24/A. § (2) bekezdését és a 29/H. § (2)-(3b) bekezdését a fogadás-szervezőre is alkalmazni kell."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint. A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet."

14. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29/C. § Távszerencsejáték a fogadás, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."

15. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. Megbízható szerencsejáték-szervező: a 3. § (1) bekezdés a) pontja és (1a) bekezdése szerinti szerencsejáték-szervező, továbbá az a szerencsejáték-szervező, aki a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és

a) valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 10 000 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,

b) egyik bankszámláján sem volt 10 000 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során az állami adóhatóság nem indított ellene 10 000 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárást,

c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtotta volna,

d) legalább 5 éven keresztül folytatott a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével a koncessziós szerződés alapján gyakorolni kívánt tevékenység szerinti szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon,

e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte."

16. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. §-a a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(1d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 4. § (3a) bekezdés szerinti ajánlattételi eljárás, illetve koncessziós pályázat kiírását rendelettel kiemelt nemzetgazdasági érdeknek minősítse."

17. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 40/A. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az e törvény alapján a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) hatálybalépését megelőzően megkötött koncessziós szerződések, valamint kiadott engedélyek hatályosságát a Módtv.3. hatálybalépése nem érinti.

(4) Nem veszti hatályát a szerencsejáték szervező tevékenység folytatására jogosító, a Módtv.3. hatálybalépését megelőzően kiadott engedély (a továbbiakban: korábbi engedély), ha az engedélyes a koncesszió megszűnése előtt a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál igazolja, hogy a Módtv.3. hatálybalépését megelőzően létrejött koncessziós szerződés szerinti koncesszió jogosultja (a továbbiakban: korábbi koncesszió jogosult) az engedély szerinti tevékenységre vonatkozóan

a) a szerencsejáték szervezésére irányuló koncessziós szerződés megkötésére irányuló koncessziós pályázati kiírás alapján pályázatot nyújtott be, vagy

b) a koncessziós szerződés Ktv. 10/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül történő megkötésére irányuló ajánlattételi felhívás alapján ajánlatot tett.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti koncessziós pályázati vagy ajánlattételi eljárás eredményeként a korábbi engedély szerinti tevékenységre vonatkozóan a korábbi koncesszió jogosulttal jön létre koncessziós szerződés, az engedélyes a koncessziós szerződés aláírását követő hat hónapon belül köteles a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelmet benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A kérelem benyújtásának elmulasztása esetén a korábbi engedély a koncessziós szerződés aláírását követő hatodik hónap utolsó napján hatályát veszti.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti koncessziós pályázati vagy ajánlattételi eljárás eredményeként a korábbi engedély szerinti tevékenységre vonatkozóan nem a korábbi koncesszió jogosulttal jön létre koncessziós szerződés, a korábbi engedély a koncessziós szerződés hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, melynek időpontját a szerencsejátékfelügyeleti hatóság állapítja meg a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter tájékoztatása alapján."

18. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 40/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40/F. § E törvény 2. § (4) és (6)-(8) bekezdése, 7/A. § (7) és (8) bekezdése, 7/B. § (3)-(6) bekezdése és 7/C. § (1) és (2) bekezdése a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja."

19. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

1. 1. § (7a) bekezdésében az "a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály" szöveg,

2. 2. § (8) bekezdésében az "évente" szövegrész helyébe a "háromévente" szöveg,

3. 5. § (2) bekezdésében az "e törvény különös rendelkezéseiben" szövegrész helyébe az "a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben" szöveg,

4. 7/B. § (3), (4), és (6) bekezdésében, valamint a 7/C. § (1) bekezdésben az "a Vhr.-ben" szövegrész helyébe a "külön jogszabályban" szöveg,

5. 12. § (3) bekezdés b) pontjában a "a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló rendelet" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály" szöveg,

6. 20. § a) pontjában a "(21. §)" szövegrész helyébe a "(16. § és 21. §)" szöveg,

7. 27. § (13) bekezdésében az "és Zala megyében együtt legfeljebb három" szövegrész helyébe a "és Zala megyében együtt legfeljebb négy" szöveg, és

8. 29/L. § (3) bekezdésében az "az Szjtv. 27. § (5) és (6) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "megfizetendő" szöveg

lép.

20. §

(1) Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 27. § (5)-(7) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

1. 29. § (1) bekezdésében az "A koncesszió időtartama legfeljebb 20 év." szöveg,

2. 29. § (2) bekezdésében az "A koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell." szöveg, és

3. 29/L. § (2) bekezdésében a "27. § (7) bekezdése szerinti" szöveg.

5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

21. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (2) bekezdés d) pontjában a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap" szöveg lép.

6. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

22. §

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

"b) a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, valamint a megfizetett nyugdíjjárulék;"

23. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés c) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)

"1. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része,"

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés c) pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)

"7. a magánnyugdíjpénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget;"

24. §

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdés c) pontja a következő 5. alponttal egészül ki:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)

"5. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Egészségbiztosítási Alapot megillető része;"

25. §

(1) Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 41. §-a.

(2) Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény

1. 4. § (3) bekezdés a) pontjában az "a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék" szövegrész, és

2. 5. § (3) bekezdés a) pontjában az "a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék)" szövegrész.

26. §

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 13. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

7. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

27. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34/A. §-ában a "befizeti, vagy átutalja" szövegrész helyébe a "befizeti vagy átutalja" szöveg lép.

8. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

28. §

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény

1. 1. § (4) bekezdésében a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap)" szöveg,

2. 5. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 7. § (4) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 2. melléklet C) táblázat címében, 2. melléklet C) táblázat 3. pontjában és 4. melléklet B) pont 3. alpontjában az "a Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe az "az Alap" szöveg,

3. 7. § (3) bekezdésében és 2. melléklet C) táblázat 4. pontjában, az "A Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe az "Az Alap" szöveg, és

4. 4. melléklet C) pontjában a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe az "Alap" szöveg

lép.

9. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

29. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő szöveg lép:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

"i) azt az összeget, amelyet a Tbj. szerint

ia) nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás alapján, és/vagy

ib) a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából, egészségügyi szolgáltatási járulék címén vagy egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján

a magánszemély helyett más személy fizet meg (mindkét esetben ideértve bármely EGT-államban a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében történő megfizetést is);"

30. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

1. 3. § 15. pontjában a "Tbj." szövegrész helyébe az "a Tbj." szöveg, és

2. 49/B. § (6) bekezdés f) pontjában az "összegét meghaladó rész 50 százaléka" szövegrész helyébe az "összegé meghaladó rész" szöveg

lép.

10. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

31. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az igazságügyi alkalmazott részére a költségvetésben biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen:)

"h) cafetéria-juttatás,"

11. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

32. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

1. 4. § (1) bekezdés c) pontjában az "elért keresetek, jövedelmek tekintetében a társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék" szövegész helyébe az "elért, társadalombiztosítási járulékköteles keresetek, jövedelmek tekintetében a társadalombiztosítási járulék, a Tbj. szerint nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek tekintetében a nyugdíjjárulék" szöveg, és

2. 39. § (1) bekezdésében a "g) pontja" szövegrész helyébe az "ff) pontja" szöveg

lép.

33. §

Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § (3) bekezdésében a "Tbj." szövegrész.

12. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

34. §

(1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"a) - az Ákr. 8. § (3) bekezdésétől eltérő módon - a Filmiroda által e törvény alapján vezetett nyilvántartásba bejegyezhető adatok körét, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, a Filmiroda részére teljesítendő adatszolgáltatás és nyilvántartásból történő adatszolgáltatás módját,"

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"e) - az Ákr. 8. § (3) bekezdésétől eltérő módon - a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolások, valamint a magyar mozgóképszakma nemzetközi együttműködéséhez szükséges egyéb igazolások kiadásának rendjét,"

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"h) - az Ákr. 8. § (3) bekezdésétől eltérő módon - az e törvény szerint nyilvántartások elektronikus úton kezelhető adatbázisba rendezésének módját és feltételeit,"

35. §

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény

1. 14. § (5) bekezdésében a "Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)" szövegrész helyébe a "Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Filmiroda)" szöveg,

2. 14. § (5) bekezdésében a "Hivatal" szövegrész helyébe a "Filmiroda" szöveg,

3. 18. § (2) bekezdésében a "Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Filmiroda)" szövegrész helyébe a "Filmiroda" szöveg,

4. 26. § (2) bekezdésében, és 36. § (4) bekezdésében a "Nemzeti Filmiroda" szövegrész helyébe a "Filmiroda" szöveg,

5. 26. § (2) bekezdésében az "igazgatójának" szövegrész helyébe a "vezetőjének" szöveg,

6. 31/D. § (10) bekezdésében a "kérelmének benyújtását" szövegrész helyébe a "kérelem alapján, a közvetett támogatás nyújtására vonatkozó támogatási szerződés megkötését" szöveg,

7. 36/A. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 36/E. § (1) bekezdésében a "Hivatal" szövegrészek helyébe a "Filmiroda" szöveg,

8. 36/A. § (3) bekezdésében a "Hivataltól" szövegrész helyébe a "Filmirodától" szöveg, és

9. 36/E. § (1) bekezdésében a "Hivatalhoz" szövegrész helyébe a "Filmirodához" szöveg

lép.

13. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

36. §

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontjában a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap" szöveg lép.

14. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

37. §

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"22. szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, valamint szálláshelyszolgáltatás folytatása céljából, bérbeadás keretében hasznosított, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 29a. pontja szerinti nyaralóhajó,"

38. §

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény "A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei" című alcíme a következő 5/F. §-sal egészül ki:

"5/F. § A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását."

39. §

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény

1. 7/A. § (2) bekezdésében a "cikk e §" szövegrész helyébe a "cikknek minősül e §" szöveg,

2. 9. § (3) bekezdésében a "rendelkezések szerint." szövegrész helyébe a "rendelkezések alapján." szöveg, és

3. 11/C. §-ában a "7/A. §-t" szövegrész helyébe a "7/A. §-ban foglaltakat" szöveg

lép.

15. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása

40. §

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § E törvény alkalmazásában állami alapító alatt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdésében meghatározott alapítót kell érteni. E törvény állami alapítóra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a Kormány az 1. § (1a) bekezdésében foglaltak szerint hoz létre alapítványt, ideértve a vagyonkezelő alapítvány alapítását is."

16. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

41. §

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény "Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok" című alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § (1) Az MNV Zrt. a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezését állami elhelyezési célú ingatlanokban biztosítja. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami elhelyezési célú ingatlanok állagának megóvásáról, karbantartásáról, üzemeltetéséről, beruházásainak és felújításainak előkészítéséről, illetve megvalósításáról az MNV Zrt. gondoskodik a központi költségvetés terhére.

(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek elhelyezése érdekében - egyoldalú nyilatkozatával - állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, amely jogviszony nem minősül az Nvtv. 3 § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításnak. Az MNV Zrt. kijelölő okiratot állít ki, amely alapján az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv köteles a kijelölő okiratban számára megjelölt ingatlant az abban megjelölt határidőben birtokba venni.

(3) A kijelölő okirattal létrejövő állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében a kijelölő okiratban meghatározott (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv az állami elhelyezési célú ingatlant díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult használni az e törvényben és a végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint. A központi költségvetési szerv közfeladat ellátására való tekintettel az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti gazdasági tevékenységnek.

(4) Állami elhelyezési céllal, az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek javára, kizárólag az MNV Zrt. jogosult nem állami tulajdonú, Magyarország területén található ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező megállapodást kötni.

(5) Az állami elhelyezési célú ingatlanok vonatkozásában hasznosítási megállapodást -az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel - kizárólag az MNV Zrt. köthet, azzal, hogy a hasznosítás a (2) bekezdés szerint kijelölt használó közfeladat ellátását nem akadályozhatja.

(6) A (2) bekezdés szerinti kijelöléssel érintett állami tulajdonú ingatlanok tekintetében az állami elhelyezési célú ingatlanként történő használatot az ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik az állami elhelyezési célú ingatlan jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének kezdeményezéséről.

(7) Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony megszűnik, ha:

a) a kijelölő okiratban meghatározott idő lejár;

b) az MNV Zrt. a kijelölést részlegesen vagy teljesen visszavonja;

c) az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv megszűnik, ide nem értve a központi költségvetési szervek közötti jogutódlást;

d) a kijelölés tárgyát képező állami ingatlan az állami tulajdonból kikerül;

e) a kijelölés tárgyát képező ingatlan megsemmisül.

(8) Az (1) bekezdés szerinti üzemeltetési feladatok ellátása, továbbá az állami elhelyezési célú ingatlanokon végrehajtandó értéknövelő beruházások, felújítások, állagmegóvási és karbantartási feladatok végrehajtása érdekében - közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül - az MNV Zrt.

a) központi költségvetési szervet,

b) 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaságot,

c) 100 %-os vagy többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságot,

d) többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot

vonhat be.

(9) E § alkalmazásában állami elhelyezési célú ingatlannak minősül:

a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott többségében irodai funkciót ellátó, Magyarország területén található ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő építmény valamennyi helyiségét figyelembe véve megállapítható, hogy azok többsége irodai rendeltetésű vagy azok tényleges hasznosítása irodai célokat szolgál,

b) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott olyan oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló, Magyarország területén található ingatlan, amely nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátását biztosítja."

42. §

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"i) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezésére, az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra, valamint az állami elhelyezési célú ingatlanok hasznosítására vonatkozó részletszabályokat."

17. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

43. §

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 5. § (5) bekezdésében a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapból" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapból" szöveg lép.

18. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása

44. §

(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője gondoskodik a belső ellenőrzési funkció kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység a tevékenységét a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel."

(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A belső ellenőrzési vezető - egyszemélyes feladatellátás esetén a belső ellenőrzést végző személy - kiválasztásával, jogviszonyának létesítésével, megszűnésével, valamint a belső ellenőrzés erőforrásainak - létszám, költségvetés - biztosításával kapcsolatos döntések a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával hozhatóak meg."

45. §

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény

1. 7/J. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya" szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Bank és annak felügyelete" szöveg,

2. 7/J. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység szakmai irányítása keretében" szövegrész helyébe az "a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység tevékenységére vonatkozóan" szöveg, és

3. 7/J. § (5) bekezdés f) pontjában a "dolgoz" szövegrész helyébe a "dolgozhat" szöveg lép.

19. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

46. §

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi 2010. évi XLIII. törvény

1. 31. (1) bekezdésében a "kaphat, ha tevékenysége" szövegrész helyébe a "kaphat, amennyiben a tevékenysége" szöveg, és

2. 33. (3) bekezdésében "díjazás, valamint kormányrendeletben meghatározott" szövegrész helyébe a "díjazás, és kormányrendeletben meghatározott" szöveg

lép

20. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

47. §

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 13. § (2) bekezdés a) pontjában a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak" szöveg lép.

21. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

48. §

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény

1. 136. § (4) bekezdésében az "e törvény 4. számú melléklete" szövegrész helyébe a "4. számú melléklet" szöveg, és

2. 4. számú mellékletében a "háztartással, és háztartásonként havonta" szövegrész helyébe a "háztartással és háztartásonként havonta" szöveg

lép.

22. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

49. §

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény

1. 5. § (4) bekezdés h) pontjában a "minisztérium kormánytisztviselője" szövegrész helyébe a "minisztériumban kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll" szöveg,

2. 12. § (3) bekezdésében a "minisztérium kormánytisztviselőire" szövegrész helyébe a "minisztériumban kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban vagy munkaviszonyban állókra" szöveg,

3. 40. § (7) bekezdésében a "szervezetnél jogviszonyban álló kormánytisztviselő, honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott vagy a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállaló" szövegrész helyébe a "szervezetnél kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személy" szöveg,

4. 45. § (1) bekezdésében a "3. § (3) bekezdés c) pontja, és (7) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "3. § (3) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés c) pontja, és (7) bekezdése szerinti" szöveg, és

5. 45. § (1a) bekezdésében a "3. § (3) bekezdés c) pontja, és (7) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "3. § (3) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés c) pontja, és (7) bekezdése szerinti szöveg

lép.

50. §

Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény

1. 40/A. §-ában a " , kormányzati ügykezelővel" szövegrész, és

2. 81. § (2) bekezdés f) pontjában a "kormányzati ügykezelőknek," és az "és kormányzati ügykezelők" szövegrész.

23. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

51. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"119. § Az alügyészre és az ügyészségi fogalmazóra a 69. § és a 72-76. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A 70. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának kezdő időpontját a kinevezési okiratban fel kell tüntetni. A 73. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az alügyész és az ügyészségi fogalmazó részére cafetéria juttatás is biztosítható."

52. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 150. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára e törvénynek az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezései közül megfelelően alkalmazni kell a következő rendelkezéseket is)

"g) a 69. §-t, a 72-76. §-t, továbbá a 70. §-t azzal az eltéréssel, hogy a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott kinevezési okiratának tartalmaznia kell a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának kezdő időpontját, a 73. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott részére cafetéria juttatás is biztosítható,"

53. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 70. § (2) bekezdés d) pontjában az "öthavi" szövegrész helyébe az "öthavi," szöveg lép.

24. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása

54. §

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. § a) pont aa)-ac) alpontjában az "e)-g) pontja" szövegrész helyébe a "d)-f) pontja" szöveg lép.

25. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

55. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"146/C. § A 71. § (4) és (5) bekezdés szerinti polgármesteri illetmény és a tiszteletdíj összegéhez az állam a központi költségvetésből - a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képességének figyelembevételével - a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott mértékben a helyi önkormányzatok számára támogatást biztosít."

26. A Magyarország gazdasági stabilitásáról 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

56. §

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az önkormányzat a tárgyévben egy olyan ügyletet köthet, amely ügylet futamideje legfeljebb a tárgyévet követő év június 30-áig tart, vagy a (3) bekezdés b) pontja alapján meglévő ügylete kapcsán végrehajthat egy olyan szerződésmódosítást, amely alapján az ügylet futamideje legfeljebb a tárgyévet követő év június 30-áig tart, azzal, hogy a 2020-ban megkötött vagy módosított adósságot keletkeztető ügylet összege nem haladhatja meg az önkormányzat 2019. évi iparűzési adóbevételének 25 %-át, a 2021-ben megkötött vagy módosított adósságot keletkeztető ügylet összege nem haladhatja meg az önkormányzat 2020. évi iparűzési adóbevételének 20 %-át, a 2022-ben megkötött vagy módosított adósságot keletkeztető ügylet összege pedig nem haladhatja meg az önkormányzat 2021. évi iparűzési adóbevételének 15 %-át.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti ügyletek 2020. évben keletkeztethető összértékének maximuma 200,0 milliárd forint. A (2a) bekezdés szerinti ügyletek 2021. és 2022. években keletkeztethető összértékének maximumát a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza."

(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (3) bekezdés c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki:

(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely)

"ce) a (2a) bekezdés alapján jön létre, továbbá az ügylet értéke nem haladja meg az önkormányzat előző évi iparűzési adóbevételének a 10 %-át vagy az 1 milliárd forintot, valamint az ügylet főbb adatairól az önkormányzat az ügylet megkötését megelőző legalább 20 munkanappal adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszter részére, és arra a megkötés időpontjáig nem kapott elutasító választ az államháztartásért felelős minisztertől, továbbá"

57. §

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/A. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával kizárólag)

"c) a 10. § (2a) bekezdés szerinti, a 10. § (3) bekezdés c) pont ce) alpontja szerinti körbe nem tartozó, a helyi adóbevétel megelőlegezésére, vagy a csökkenés pótlására"

(köthet naptári éven túli futamidejű működési célú adósságot keletkeztető ügyletet.)

58. §

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá:)

"d) az önkormányzat előző évi iparűzési adóbevétele 10%-át és 1 milliárd forintot meghaladó, 10. § (2a) bekezdés szerinti ügyleteknél teljesülnek a 10. § (2a) és (2b) bekezdések szerinti feltételek."

(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Kormány az (1)-(3) bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, vagy ha az önkormányzat a fejlesztési célt adósságot keletkeztető ügylet megkötése nélkül is képes megvalósítani, vagy ha az önkormányzat a működését a 10. § (2a) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése nélkül is képes biztosítani, vagy ha a fejlesztés megvalósításának ütemezése pénzügyileg nem kellően előkészített, megalapozott, a fejlesztés révén létrehozandó kapacitás jövőbeli működtetése nem kellően alátámasztott és emiatt központi költségvetési többletkiadást vagy önkormányzati költségvetési többletkiadást generálhat."

59. §

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

1. 10/A. § a) pontjában a "teljesítésére, és" szövegrész helyébe a "teljesítésére," szöveg,

2. 10/A. § b) pontjában a "biztosítására" szövegrész helyébe a "biztosítására, és" szöveg,

3. 10/B. § (1) bekezdés b) pontjában a "biztosított, és" szövegrész helyébe a "biztosított," szöveg,

4. 10/B. § (1) bekezdés c) pontjában a "feltétel." szövegrész helyébe a "feltétel, és" szöveg, és

5. 10/C. § (1) bekezdésében a "cb) és cd) alpontja" szövegrész helyébe a "cb, cd) és ce) alpontja" szöveg

lép.

27. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

60. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata esetében jogszabály a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai - a tervezés, az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása kivételével - részbeni vagy teljes körű ellátására kezelő szervet jelölhet ki. Ha e törvény központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat vagy elkülönített állami pénzalapok előirányzata kezelő szervéről rendelkezik, azon - kezelő szerv kijelölése hiányában - a fejezetet irányító szervet kell érteni."

61. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódhatnak. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó költségvetési bevételi előirányzatokat és költségvetési kiadási előirányzatokat cím, alcím, jogcím-csoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és kiadások alcímként jelennek meg, ezen belül jogcímcsoportot alkotnak a központi hivatali szervek."

62. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek működési kiadásait a személyi juttatások és az egyéb működési kiadások előirányzat szerinti bontásban, a felhalmozási kiadásait és a bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza."

63. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Állami vagyonelemek - így különösen gazdasági társaságok, befektetési alapok és kockázati tőkealapok - felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt, továbbá a Vtv. 3. § (5) bekezdése szerinti megállapodás alapján tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet, vagy személy (a továbbiakban: kijelölt tulajdonosi joggyakorló) által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat (a továbbiakban: tulajdonosi ügylet) központi kezelésű kiadási előirányzaton kell megtervezni és elszámolni. A fejezet irányítói hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit az általa irányított fejezetben kell elhelyezni. A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit e szerv költségvetését tartalmazó fejezetben kell megjeleníteni. A további szervek, személyek tulajdonosi ügyleteinek elhelyezését ezek tevékenységének szakmai kapcsolódása határozza meg, a gazdasági társaságként működő szerv tulajdonosi ügyletei a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szerv költségvetési fejezetében jelennek meg elkülönítve."

64. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § (1) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve mint kedvezményezett számára biztosított, a fejezet költségvetési bevételi előirányzatai javára elszámolandó európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.

(2) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, az állam Polgári Törvénykönyv szerinti örökléséből adódóan a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó, a tervezettet meghaladó bevétel összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatát a fejezetet irányító szerv módosíthatja.

(3) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, ingatlanok fejlesztését, vásárlását szolgáló kiadási előirányzatokat - a központi költségvetésből finanszírozott határozott idejű programok, projektek megvalósítása érdekében - a fejezetet irányító szerv javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja.

(4) A fejezetet irányító szerv a törvényben meghatározott kibocsátási egységek értékesítéséből származó, a központi költségvetésről szóló törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevételeknek a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékével megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.

(5) A központi költségvetési szervnek nem minősülő, vonalas közlekedési infrastruktúrát működtető, vagy központosított infokommunikációs közszolgáltatást nyújtó, vagy törvényben meghatározott építtetői feladatokat ellátó vagyonkezelő az állami tulajdonú

a) feladatellátásához nem szükséges - a Vtv. 33. § (2) bekezdése alapján az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó egyedi, könyv szerinti bruttó értékű - immateriális jószágok, tárgyi eszközök, készletek,

b) a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok,

c) a bányászatról szóló törvény szerint ásványi nyersanyagnak minősülő anyagok

az állam nevében, a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés vagy törvény alapján történő értékesítéséből származó bevétel kizárólag az államot illeti meg, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben kell elszámolni. Az értékesítési bevétel a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő állami vagyon értéke megőrzésének vagy gyarapításának céljára használható fel olyan módon, hogy az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési évben elszámolt bevétel mértékéig új kiadási előirányzat létrehozatalát vagy meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti abban a költségvetési fejezetben, amely e cél finanszírozására szolgál.

(6) Az (5) bekezdés szerinti értékesítési eljárás során felmerült, igazolt költségeket az MNV Zrt. a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezet terhére megtéríti. A megtérítési kötelezettség összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatát a fejezetet irányító szerv módosíthatja.

(7) Ha a 45. § (7) bekezdése szerinti befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozatalának vagy azokban végrehajtandó tőkeemelés költségvetési fedezetét a kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, a fejezetet irányító szerv az átutalás tulajdonosi bevételként elszámolandó összegével az alapok létrehozatala vagy tőkeemelése érdekében a fejezet kiadási előirányzatát módosíthatja vagy ennek érdekében új kiadási előirányzatot hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett."

65. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt)

"b) - a Gazdaságvédelmi Alap fejezeti kezelésű előirányzatai kivételével - fejezeti kezelésű előirányzatok, és elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha

ba) azokon megtakarítás keletkezik,

bb) az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,

bc) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,

bd) az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges, vagy

be) elkülönített állami pénzalap és fejezeti kezelésű előirányzat javára feladatátadással kapcsolatban szükséges."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (3) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás - a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítás kivételével - nem irányulhat a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai növelésére.

(4b) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli, (3) bekezdés szerinti előirányzatátcsoportosításhoz, ha az a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatai terhére történik."

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítás, és a fejezetek közötti, (3) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti előirányzat-átcsoportosítás az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett történik."

66. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány a központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a Gst. 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékeknek a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén, vagy az év közben meghozott kormányzati döntésekből származó feladatok megvalósítása és a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás fenntartása érdekében a központi költségvetés költségvetési kiadási előirányzatait - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - zárolhatja, csökkentheti, törölheti azon költségvetési kiadási előirányzatok kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 40. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet esetén a Kormány e törvény rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. E jogkörében a Kormány az (1) bekezdésben foglaltakon túl a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő költségvetési kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő.

(5) Az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet esetén, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester e törvény rendelkezéseitől eltérő, a helyi önkormányzat költségvetése körében a (4) bekezdés szerint átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a képviselő-testület, a megyei közgyűlés soron következő ülésén be kell számolnia."

67. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az állam nevében hitelt, kölcsönt - a kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott esetén annak kezdeményezésére - az MNV Zrt. nyújthat. Ilyen kölcsön az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére nyújtható.

(2) Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést és a 49/B. § (2) bekezdése szerinti tulajdonosi támogatást az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával lehet nyújtani. A jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az állam nevében kijelölt tulajdonosi joggyakorlói feladatot ellátó és az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény alapján Beruházási Ügynökségként kijelölt gazdasági társaság tevékenységéről szóló törvény alapján a működéséhez biztosított központi költségvetési forrás felhasználásáról a tulajdonosi joggyakorlója felé elszámol, a fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált forrás visszafizetése mellett."

68. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha az állam befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozatala útján valósítja meg feladatát, az alapok létrehozatala és azokban tőkeemelés az állam nevében, tulajdonosi ügyletként hajtható végre. Az állam nevében létrehozott befektetési alapból vagy kockázati tőkealapból származó bevétel az állam tulajdonosi bevétele. Befektetési alapot vagy kockázati tőkealapot a Vtv. 17. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően a befektetés céljának vagy jellegének szakmai kapcsolódása alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező költségvetési szerv is létrehozhat. Az így létrejött állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás tekintetében a Vtv. rendelkezéseit kell alkalmazni."

69. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. alcíme a következő 49/B. §-sal egészül ki:

"49/B. § (1) A központi költségvetés terhére támogatási jogviszony keretében finanszírozott, állami vagyon növekedését eredményező beruházást, felújítást gazdasági társaság a saját nevében, az állam javára végzi azzal, hogy a megvalósult beruházás, felújítás az állam tulajdonába kerül. E támogatási jogviszonyra a költségvetési támogatás szabályait kell alkalmazni.

(2) Állami tulajdonú gazdasági társaság tevékenységének és működésének támogatása ágazati támogatási jogviszony keretében az általa ellátott feladat ágazati szakmai tartalmának és eredmény-követelményeinek meghatározásával finanszírozható. Ágazati szakmai tartalom előírásának hiányában állami tulajdonú gazdasági társaság számára támogatás a 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletként nyújtható."

70. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. alcíme a következő 49/C. §-sal egészül ki:

"49/C. § Az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet tulajdonába kerülő befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozása, azokban végrehajtandó tőkeemelés érdekében fejezeti kezelésű előirányzat terhére is nyújtható támogatás."

71. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A támogatási szerződés módosítása a fejezeti kezelésű előirányzat terhére megvalósuló támogatott tevékenység eredeti céljának a megváltoztatására irányulhat, ha az eredeti és a módosított cél a támogató - ide értve a támogatást biztosító előirányzat felett fejezetet irányító szervi jogállással nem bíró kezelő szervet, a fejezetet irányító szerv előzetes engedélyével - feladatkörébe tartozó szakmai, ágazati feladatok megvalósítását szolgálja.

(6) A támogatási szerződésben rögzített támogatási cél módosításának részletszabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."

72. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza az érintett)

"g) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét vagy a szakirányú végzettség alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást,"

73. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az átalakítással érintett költségvetési szervnek a törzskönyvi nyilvántartásból való törlése, vagy az alapító okiratának módosítása, a jogutód költségvetési szerv bejegyzése, vagy a jogutód költségvetési szerv alapító okiratának módosítása esetén a törzskönyvi nyilvántartás vezetésére irányuló eljárásban, a (2) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő megkezdésének napja alatt azt a napot kell érteni, amely napon valamennyi, az eljárás lefolytatásához előírt kérelem - ha az átalakítással érintett költségvetési szervek valamelyike az Mötv. 85. § (3a) bekezdése szerinti kormányhivatali kijelöléssel érintett, a kormányhivatal vezetője által hozott kijelölő döntése - a kincstárhoz hiánytalanul, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tartalommal beérkezik."

74. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 69/A. alcímmel egészül ki:

"69/A. Törzsadat-nyilvántartás

106/G. § (1) A kincstárként kijelölt szerv a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához, annak érdekében, hogy az általa vezetett nyilvántartásokban szereplő adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak legyenek és a szükséges mértékre korlátozódjanak, továbbá az adatok folyamatos, megfelelő minőségének biztosítása, naprakészen tartása, valamint az általa vezetett nyilvántartások informatikai rendszereinek az ügyfelek magasabb színvonalú kiszolgálását biztosító együttműködése céljából azon ügyféladatok tekintetében, amelyek nem tartalmaznak részletes ügyviteli információkat, és ezáltal nem teszik lehetővé az ügyfelek érdemi ügyviteli adatainak jogellenes összekapcsolását (a továbbiakban: törzsadat), a fenti célok eléréséhez szükséges adatkörben és mértékben egységes közhiteles nyilvántartásnak nem minősülő törzsadat-nyilvántartást vezet.

(2) A törzsadat-nyilvántartás a törvényi felhatalmazás alapján a kincstári feladatokra kijelölt szerv adatkezelési körébe tartozó személyes, különleges és egyéb adatokat tartalmazhat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti törzsadat-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával a Kormány rendeletben kijelölt szervet vagy szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az adatkezelő irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése céljából a kincstárként kijelölt szerv által vezetett nyilvántartások összekapcsolhatók, amelynek során biztosítani szükséges, hogy a törzsadatnak nem minősülő adatok összekapcsolása kizárólag emberi beavatkozás nélküli, gépi úton valósuljon meg, és sem üzemszerű működés, sem rendkívüli esemény során ne jöhessen létre olyan összekapcsolt, ember számára értelmezhető adatokat tartalmazó nyilvántartás, amely a kincstárként kijelölt szerv részére egyes feladatainak ellátáshoz meghatározott célokon túlmenően többlet hozzáférést biztosítana bárkinek az érintettek egymástól elkülönülten kezelendő törzsadatnak nem minősülő adataihoz.

(5) A törzsadat-nyilvántartásban szereplő adatok kizárólag jogszabály szerinti feladatellátás céljából, jogszabályban meghatározott mértékben és időtartamban kezelhetőek.

(6) A törzsadat-nyilvántartásban szereplő adathoz való hozzáférés kizárólag azon szerv, vagy személy részére biztosítható, amely az érintett adat megismerésére, kezelésére törvény alapján jogosult.

(7) A kincstár az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás útján történő adatkezelés jogszerűsége, valamint az adatok kezelésére vonatkozó elveknek való megfelelés ellenőrzése és biztosítása, továbbá ezen megfelelés igazolása érdekében egységes azonosítási, jogosultságkezelési és adatszolgáltatási nyilvántartást vezet."

75. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki a törzsadatnyilvántartás működtetésében közreműködő szervet vagy szervezetet."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

"9. a törzsadat-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait és a törzsadat-nyilvántartás műszaki követelményeit"

(rendeletben szabályozza.)

76. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A 79. § (2a) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos, - kivéve, ha a felmentés területszerzéssel, a közigazgatási, hatósági és bírósági eljárásokkal, a személyi jellegű ráfordításokkal, a pénzügyi és ajánlati biztosítékokkal, a bírósági és ügyvédi letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok, illetve a magyar honosságú gazdasági társaságok nemzetközi piacra jutásának elősegítésével kapcsolatos feladatok külföldi bankszámlán keresztül történő finanszírozása eseteire vonatkozik - ha a részére megítélt hazai forrásból nyújtott fejlesztési támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, a támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2020. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2020. december 31. napjáig lezáruló projektek esetében nem kell alkalmazni."

77. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 111/A. §-sal egészül ki:

"111/A. § A befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozására, azokban tőkeemelésre visszatérítendő költségvetési támogatást nyújtó szerv olyan tartalommal módosíthatja az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött támogatási szerződést, amely lehetőséget ad számára, hogy a támogatási jogviszonyból eredő követelését a befektetési alap befektetési jegyeinek, vagy a kockázati tőkelapban lévő kockázati tőkejegyeinek megszüntetéséből felszabaduló pénzeszköz értéke alapján határozza meg. Ha a pénzeszközök értéke kevesebb, mint a követelés eredeti összege, akkor ez a veszteség jellegű különbözet elengedett követelésnek minősül."

78. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 111/B. §-sal egészül ki:

"111/B. § E törvénynek a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi... törvénnyel megállapított 15. § (1) és (7) bekezdését valamint 16. § (1) bekezdését első alkalommal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerkezete tekintetében kell alkalmazni."

79. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 6. § (4) bekezdés b) pontjában a "részesedések értékesítésekor" szövegrész helyébe a "részesedések, befektetési jegyek értékesítésekor" szöveg,

2. 6. § (6) bekezdés a) pontjában a "részesedések megszerzéséhez" szövegrész helyébe a "részesedések és befektetési jegyek megszerzéséhez" szöveg,

3. 6. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "értékpapírok vásárlásából" szövegrész helyébe az "értékpapírok - kivéve a befektetési jegyek - vásárlásából" szöveg,

4. 11/F. § (1) bekezdésében az "a feladat" szövegrész helyébe az "A feladat" szöveg,

5. 14. § (4) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő" szövegrész helyébe az "az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő" szöveg,

6. 28. § (1) bekezdésében az "uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok" szövegrész helyébe az "uniós fejlesztések fejezetébe sorolt központi kezelésű és fejezeti kezelésű előirányzatok" szöveg,

7. 36. § (4a) bekezdésében a "fejezeti kezelésű előirányzatok" szövegrész helyébe a "fejezeti kezelésű előirányzatok, központi kezelésű uniós előirányzatok" szöveg,

8. 48/B. § (1) bekezdés b) pontjában a "helyettes államtitkár" szövegrész helyébe a "helyettes államtitkár, kormánymegbízott, kormánybiztos, miniszterelnöki megbízott, miniszterelnöki biztos" szöveg,

9. 60/A. § (2) bekezdésében az "engedélyezett részletfizetés" szövegrész helyébe az "engedélyezett és az előírtaknak megfelelő ütemben teljesített részletfizetés" szöveg,

10. 60/A. § (3) bekezdésében a "kamat kivételével" szövegrész helyébe a "kamat és az 53/A. § (2) bekezdés szerinti ügyleti kamat kivételével" valamint a "nincs helye." szövegrész helyébe a "nincs helye. A részletfizetési kérelem elbírálására vonatkozó eljárás során szünetelésnek nincs helye." szöveg,

11. 77. § (2) bekezdésében a "bekezdése" szövegrész helyébe a "bekezdése és 79. § (4a) bekezdése" szöveg,

12. 90. § (5) bekezdés a) pontjában a "21. § (6) bekezdésében és 33. § (1)-(2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "33. § (1) és (2) bekezdésében" szöveg,

13. 90. § (5) bekezdés c) pontjában a "június 30-áig" szövegrész helyébe a "december 31-éig" szöveg,

14. 109. § (1) bekezdés 15. pont a) alpontjában a "visszakövetelésének" szövegrész helyébe a "visszakövetelésének, a támogatási szerződés módosításának",

15. 109. § (1) bekezdés 15b. pontjában a "fejezeti" szövegrész helyébe a "fejezeti és központi" szöveg,

16. 109. § (1) bekezdés 31. pontjában a "megyei jogú város önkormányzat kedvezményezettnek" szövegrész helyébe a "megyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzat kedvezményezettnek" szöveg,

17. 109. § (3) bekezdés 7. pontjában a "rendjét, és" szövegrész helyébe a "rendjét," szöveg, és

18. 109. § (3) bekezdés 8. pontjában a "mértékét" szövegrész helyébe a "mértékét, és" szöveg

lép.

80. §

(1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 31. § (2a)-(2c) bekezdése,

2. 32. § d) pontja, és

3. 86. § (6) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 11/F. § (1) bekezdésében az "az állami tisztviselőkről szóló törvény," szövegrész, és

2. 36. § (2) bekezdésében az " , megjelölve a forrásbiztosítás végső határidejét" szövegrész.

28. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

81. §

Hatályát veszti a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/B. § (1) bekezdése.

29. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

82. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a munkaviszonyt - végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót, mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.

(2) A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.

(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó [8. § (5) bekezdés] megfizetését választja.

(4) A magasabb összegű tételes adó a bejelentést követően is választható. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választás bejelentését követő hónaptól kell teljesíteni. A magasabb összegű tételes adót a választás visszavonása hónapjáig, a kisadózó vállalkozó főállású jogállásának megszűnése hónapjáig, vagy a kisadózó vállalkozás e fejezet szerinti adóalanyiságának megszűnése hónapjáig kell teljesíteni.

(5) A adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent.

(6) A (1) és (3) bekezdés alapján bejelentett adatok, tények megváltozását (ide nem értve a kisadózó címének változását) a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást követő 15 napon belül bejelenteni.

(7) Az (6) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a kisadózó vállalkozás kéri - az (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül értesíti az állami adóhatóságot.

(8) Az (6) bekezdés szerinti változás bejelentése esetén az állami adóhatóság a megváltozott adatokról a 4. § (5) bekezdés szerint tájékoztatja a kisadózó vállalkozást."

83. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet.

(2) A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

(3) Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.

(4) A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

(5) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.

(6) A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizeti.

(7) Azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)-(2), valamint az (5) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)-(2), valamint az (5) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)-(2), valamint a (5) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.

(8) Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a "Kisadózó" szöveget, az Art. szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít az (1)-(4) bekezdés szerinti tételes adó megfizetése alól.

(10) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint az (5) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,

d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen

kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

(11) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a (10) bekezdés a)-c) és e) pontjai szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a (10) bekezdés szerint a kisadózó után az adót nem kell megfizetni.

(12) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (10)-(11) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Nem kell a bejelentést havonta megismételni a (10) bekezdés d) pont szerinti esetben, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság - figyelemmel a (11) bekezdés rendelkezésére is - a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el."

84. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről, és címéről, és a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki."

85. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki."

86. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

1. 10. § (1) bekezdésében a "8. § (11) bekezdése" szövegrész helyébe a "8. § (12) bekezdése" szöveg, (1a) bekezdésében a "(4a) bekezdés" szövegrész helyébe az "(5) bekezdés" szöveg, és

2. 11. § (3) és (4) bekezdésében a "8. § (6) bekezdése" szövegrészek helyébe a "8. § (7) bekezdése" szöveg, (4) bekezdésében a "7. § (5) bekezdés" szövegrész helyébe a "7. § (6) bekezdés" szöveg, a "8. § (11) bekezdés" szövegrész helyébe a "8. § (12) bekezdés" szöveg

lép.

30. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

87. §

(1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"20. kézbesítés: azon tevékenység, amely során a postai küldemény a postai szolgáltató hálózatából, illetve személyes felügyelet alól az átvételre jogosult személy részére történő átadással vagy levélszekrénybe, továbbá egyéb, a küldemény kézbesítésére alkalmas eszközbe történő elhelyezéssel kikerül;"

(2) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. §-a a következő 24a. és 24b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"24a. logisztikai szolgáltatás: a postai küldemény továbbítási folyamatának egészét vagy egy részét magában foglaló azon tevékenység, amely során megtervezik, megvalósítják, ellenőrzik a postai küldemények és kapcsolódó információk hatékony és eredményes tárolását és a feladótól a címzettig való eljuttatását;

24b. nem postai funkció: postai szolgáltatásnak nem minősülő tevékenységek, így különösen a postaszolgálat-irányítási, a feladást megelőző és azt követő, valamint a kézbesítést megelőző és azt követő küldeményrendezési szolgáltatások, ezen belül:

a) a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, nem postai szolgáltató által végzett adatrögzítés;

b) a postai küldemény felvételét követő tárolási, raktározási, megőrzési tevékenység;

c) a postai szolgáltató általi sikertelen kézbesítést követő tárolási, raktározási, megőrzési tevékenység;

d) a postai szolgáltató által kijelölt, a felhasználók számára elérhető helyiségben vagy helyen megőrzésre elhelyezett postai küldemény kiadása, valamint ahhoz kapcsolódó adatellenőrzési tevékenység."

88. §

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 4. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem postai szolgáltatás)

"g) a szállítás, a logisztikai szolgáltatás és a nem postai funkciónak minősülő tevékenység ellátása, amennyiben azt a gazdálkodó szervezet nem postai szolgáltatás keretében látja el."

31. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

89. §

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 31. § (3) bekezdésében a "11. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "11/A. §-a" szöveg lép.

32. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

90. §

Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 26. §-ában az "a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer" szövegrész helyébe az "az Energia-és klímapolitikai modernizációs rendszer" szöveg lép.

33. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

91. §

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 45/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45/J. § (1) Az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó 2021. február 28-ig a 43/Y. § (2) bekezdésében meghatározott és rendelkezésre álló adattartalommal adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról, amely végrehajtásának első lépésére 2018. június 25-e és 2020. június 30-a között került sor.

(2) Az adótervezésben közreműködő 43/U. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció 2020. július 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakban

a) válik végrehajtás céljából elérhetővé,

b) készül el végrehajtásra, vagy

c) a végrehajtásának első lépésére ebben az időszakban kerül sor

a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(3) Az adótervezésben közreműködő 43/U. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha a közvetlenül vagy más személyen keresztül nyújtott támogatás, segítségnyújtás vagy tanácsadás napja 2020. július 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakra esik, a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(4) Az adótervezésben közreműködő a piacképes konstrukciókra vonatkozó 43/U. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét először 2021. április 30-ig teljesíti.

(5) Az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó 43/W. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha az értesítés kézhezvételére 2020. július 1-je és 2020. december 31-e között kerül sor, a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(6) Az érintett adózó 43/W. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció 2020. július 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakban

a) válik végrehajtás céljából elérhetővé,

b) készül el végrehajtásra, vagy

c) a végrehajtásának első lépésére ebben az időszakban kerül sor

a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adó-és vámhatóság a 43/Z. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el azzal, hogy a mulasztási bírság kiszabása az adózói kimentő igazolás megalapozottsága esetén mellőzhető.

(8) Az állami adó-és vámhatóság a 43/Y. § (1) bekezdésében meghatározott adattovábbítási kötelezettségét először 2021. április 30-ig teljesíti.

(9) Az állami adó-és vámhatóság a 43/Y. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a központi adattár működésének megkezdéséig a CCN-hálózaton keresztül elektronikus úton teljesíti."

34. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

92. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 48. §-ában a "11. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "11/A. §-a" szöveg lép.

35. A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény módosítása

93. §

A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A tatai Kuny Domokos Múzeum vagyonkezelésében lévő antik gipsz szobormásolat-gyűjtemény a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi ... törvény hatálybalépésének napján, a törvény erejénél fogva, ingyenesen a Szépművészeti Múzeum vagyonkezelésébe kerül a korábbi vagyonkezelő vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével. A vagyonkezelői jog tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges."

94. §

A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény 8. §-ában az "a 4. § (1) és (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "a 4. § (1)-(2) bekezdése" szöveg lép.

36. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

95. §

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 31. § (3) bekezdésében és 198. § (1) bekezdés 7. pontjában a "kommunikációs és rendezvényszervezési" szövegrészek helyébe a "kommunikációs, szervezetfejlesztési és rendezvényszervezés" szöveg lép.

37. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása

96. §

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény II/A. FEJEZETE a következő 6/B. alcímmel egészül ki:

"6/B. A szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők bejelentkezésével kapcsolatos adatszolgáltatás

9/H. § (1) A szálláshely-szolgáltató - az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme érdekében, továbbá harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tartózkodására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából - a bejelentkezéskor a szálláshelykezelő szoftver útján a Kormány rendeletében kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti

a) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát valamint anyja születési családi és utónevét,

b) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő személyazonosításra alkalmas okmányának, illetve útiokmányának azonosító adatait, harmadik országbeli állampolgár esetében a vízum vagy tartózkodási engedély számát, a beutazás időpontját és helyét, valamint

c) a szálláshely-szolgáltatás címét, a szálláshely igénybevételének kezdő és várható, valamint tényleges befejező időpontját.

(2) A szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmányt a szálláshely-szolgáltatónak az adatok rögzítése céljából bemutatja. Az okmány bemutatásának hiányában a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást megtagadja. Nem kell rögzíteni azt az adatot, amelyet az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmány nem tartalmaz.

(3) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait a tudomására jutást követő első év utolsó napjáig az (1) bekezdésben meghatározott célból kezeli.

(4) A tárhelyszolgáltató tevékenysége - a szálláshely-szolgáltató adatfeldolgozójaként - kizárólag az adat tárhelyen a Kormány rendeletében kijelölt titkosítási eljárást biztosító által titkosított formában történő tárolására és az adathoz - a szálláshely-szolgáltató és a szálláshely-szolgáltató útján törvényben arra feljogosított személy vagy szerv számára - történő hozzáférés biztosítására terjed ki. A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt adatot nem ismerheti meg.

(5) A rendőrség a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme, és a körözési eljárás lefolytatása érdekében

a) a tárhelyszolgáltatónál tárolt adatokban informatikai eszköz útján keresést végezhet és a keresés eredményeként azt az információt ismerheti meg, hogy az általa megadott keresési feltételek szerinti személy mely szálláshely-szolgáltatónál szerepel igénybe vevőként, továbbá

b) - az adatkérés céljának megjelölésével - a szálláshely-szolgáltató által kezelt adat továbbítását kérheti, amelyet a szálláshely-szolgáltató térítésmentesen teljesít.

9/I. § (1) A turisztikai szolgáltató a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan szálláshelykezelő szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy

a) a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére és

b) a 9/H. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a tárhelyre

továbbítsa.

(2) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. az (1) bekezdés szerinti szoftvert térítésmentesen biztosítja az olyan szálláshely-szolgáltatónak, aki legfeljebb nyolc szobát tizenhat férőhellyel hasznosít szálláshelyként. Az e bekezdés szerinti szálláshely-szolgáltató az e törvényben meghatározott adatnyilvántartási és adattovábbítási kötelezettsége teljesítéséhez köteles az Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. által ingyenesen biztosított szoftvert használni.

(3) A szálláshely-szolgáltató a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti vendégkönyv és a helyi önkormányzat idegenforgalmi adót meghatározó rendelete szerinti nyilvántartás elektronikus vezetését a szálláshelykezelő szoftver alkalmazásával is teljesítheti."

97. §

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)

"h) 9/H. § (4) bekezdésben meghatározott tárhelyszolgáltatót"

(rendeletben határozza meg.)

98. §

Hatályát veszti a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. § i) pontja.

38. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

99. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. §-a a következő 48a. ponttal egészül ki:

"48a. termékegység: egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel, a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során fuvarozott termék,"

100. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"75. § [Felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések elszámolása]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a természetes személy jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

101. §

(1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést) az általa nyilvántartott 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség, egyéb adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelés és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül."

(2) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha az igényelt költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, elsőként a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak."

102. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"113. § [Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek]

(1) Gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben a Kereskedelmi Vámtarifa besorolási rendje szerint meghatározott termékekkel végzett, az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.

(2) Ha az adózó az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végzi, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti esetekben kockázati biztosítékot köteles nyújtani.

(3) Kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított száznyolcvanadik napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított száznyolcvan napon belül legalább tíz bejelentést nem tett.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatása esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon az EKAER szám megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóságnál be kell jelenteni a címzett adatait (név, adóazonosító szám), a feladó adatait (név, adóazonosító szám) és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat.

(5) Az adózó (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság a bejelentett adatokat nyilvántartásba veszi és szerepelteti az EKAER-ben, valamint a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg az adózó számára. Az állami adó- és vámhatóság azon, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adózók számára is megállapítja az EKAER számot, akik nem tartoznak a (4) bekezdés hatálya alá, azonban az ott meghatározott adatokat ugyanúgy bejelentik az állami adó- és vámhatóságnak, mintha a (4) bekezdés hatálya alá tartoznának.

(6) Az e §-ban meghatározott kötelezettséggel és az az alóli mentesüléssel kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet határozza meg.

(7) Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületét elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el. EKAER elektronikus felületen rögzített bejelentésnek minősül a közvetlen számítógépes adatkapcsolaton keresztül küldött EKAER bejelentés is.

(8) A (7) bekezdés szerinti, az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó, vagy annak törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.

(9) E § alkalmazásában új kötelezett: az az adózó, aki, vagy amely a tárgyévben és az azt megelőző két évben e § szerinti bejelentést nem tett, ebben az időszakban általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be, ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint, ha az adózó adóbevallás helyett e törvény szerinti nulla adattartalmú nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be.

(10) A (9) bekezdés alkalmazása során a jogelőd az (1) és az (5) bekezdés alapján tett bejelentéseit is figyelembe kell venni."

103. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 113/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az adózó a 113. § (4) és (5) bekezdése szerinti bejelentésben az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott, a fuvarozás megkezdését követően módosítható adatot hibásan adta meg, az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti lezárt bejelentést egy alkalommal, a lezárást követő három munkanapon belül, legkésőbb az állami adó- és vámhatóság adott szállítmánnyal közvetlenül összefüggő ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs."

104. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

"(25) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a járási hivatalnak azon adózó természetes személyazonosító adatait, valamint a fizetési kedvezményre irányuló eljárásban feltárt jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeinek adatait, akiről a fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló eljárásában olyan tényt tárt fel, amely a szociális rászorultság megállapítását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint megalapozhatja."

105. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"226. § [Igazolatlan eredetű áru forgalmazása és EKAER bejelentési kötelezettség nem előírásszerű teljesítése]

(1) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének negyven százalékáig terjedő, de természetes személy adózó esetében legalább kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózó esetében legalább ötszázezer forint mulasztási bírságot szabhat ki.

(2) Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKAER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

(3) Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében az EKAER bejelentési kötelezettségét úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége eltér a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségétől, akkor a termék be nem jelentett mennyisége adó nélküli értékének, illetve a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott termék adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

(4) Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében az EKAER bejelentési kötelezettségét úgy teljesítette, hogy a fuvarozott termék bejelentett értéke eltér a tényleges adó nélküli értékétől, akkor a bejelentett termékérték és a tényleges adó nélküli termékérték különbözete után negyven százalékig terjedő mulasztási bírság szabható ki, feltéve, hogy az adózóval szemben a (3) bekezdés szerint mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.

(5) Ha az adózó - kivéve a termék mennyiségére, illetve értékére vonatkozó bejelentési kötelezettség (3) és (4) bekezdés szerint megsértését - egy termékegység tekintetében az EKAER bejelentési kötelezettségét nem a jogszabálynak megfelelő adattartalommal teljesíti, az állami adó- és vámhatóság a 220. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el, feltéve, hogy az adózóval szemben a (2)-(4) bekezdés szerint mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.

(6) A (2)-(5) bekezdéstől eltérően nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható."

106. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 274/G. §-sal egészül ki:

"274/G. § [Átmeneti rendelkezés a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi .... törvénnyel megállapított rendelkezéseihez]

E törvénynek a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi .... törvénnyel megállapított 195. §-át, 196. § (1) bekezdését, 196. § (6) bekezdését és 197. § (3) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

107. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 274/H. §-sal egészül ki:

"274/H. § [Átmeneti rendelkezés a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi .. törvénnyel megállapított rendelkezéseihez]

E törvénynek a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi .... törvénnyel megállapított 113. § (9) és (10) bekezdése szerinti új kötelezett meghatározásakor figyelembe kell venni az új kötelezett által a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi .... törvény hatályba lépését megelőzően, valamint a jogelődje által a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi .... törvény hatálybalépését megelőzően tett bejelentéseket és önkéntes bejelentéseket is."

108. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

1. 7. § 9. pontjában a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap" szöveg,

2. 50. § (2) bekezdés 5. pontjában a "gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás" szövegrész helyébe a "gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy az örökbefogadói díj" szöveg,

3. 131. § (9) bekezdésében az "az Egészségbiztosítási Alapnak megtérítő Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe az "az Egészségbiztosítási Alapnak megtérítő, a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap" szöveg,

4. 195. §-ában és 196. § (1) bekezdésében az "az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusába ütközését" szövegrész helyébe az "az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését" szöveg, és

5. 196. § (6) bekezdésében és a 197. § (3) bekezdésében a "jegybanki alapkamattal" szövegrész helyébe a "jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékével" szöveg

lép.

109. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

110. §

(1) Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

1. 2. melléklet II/A./1. pont b) alpontja, és

2. 3. melléklet II/A/1. pont b) alpontja.

(2) Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 3. melléklet II/A./1. pont c) alpontjában az "és adóelőleg-kiegészítés" szövegrész.

39. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

111. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban behajtott összeget - a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően - elsőként a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésre, a vagyonelkobzásra, a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságra - ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeget, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságot vagy köz javára fizetendő jóvátételt és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzást -, ezt követően, a természetes személy jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A még fennmaradó összeget elsőként a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelésre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság alapfeladataihoz kötötten nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig az elkülönített számlán nyilvántartott tartozásokra, több tartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni."

112. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)

"5. az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget tartalmazó bejelentés, valamint a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv által az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség előírása érdekében teljesített elektronikus adatszolgáltatás,"

113. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés alapján lefoglalt ingóság, valamint végrehajtás alá vont dematerializált értékpapír tekintetében az állami adó- és vámhatóság felhívja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.), hogy az állam nevében 15 napon belül nyilatkozzon, hogy az állam a vagyonelkobzás végrehajtásának keretében a vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, vagy a vagyontárgy birtokba adását kéri.

(2b) Ha az MNV Zrt. a (2a) bekezdésében meghatározott felhívásra a (2a) bekezdésben megállapított határidőn belül nem nyilatkozik, vagy akként nyilatkozik, hogy az állam a vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, az állami adó- és vámhatóság a 125/B. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2c) Ha az MNV Zrt. arról nyilatkozik, hogy az állam a vagyontárgy birtokba adását kéri, az MNV Zrt. a nyilatkozatában megjelöli az ingóság birtokba adásának módját, valamint azt az értékpapír-számlát, amelyre a dematerializált értékpapír átvezetését kéri. Az állami adó- és vámhatóság az MNV Zrt. nyilatkozata alapján haladéktalanul intézkedik az ingóságnak az MNV Zrt. által meghatározott módon történő birtokba adása, dematerializált értékpapír esetén annak a MNV Zrt. által megjelölt értékpapír-számlára történő átvezetése iránt. Ha van olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben a vagyontárgyat nyilván kell tartani, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot, hogy a vagyontárgyra a vagyonelkobzásról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával az állam tulajdonjogát jegyezze be."

114. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 61. alcíme a következő 131/E. §-sal egészül ki:

"131/E. § A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló 2020. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 125/C. § (2a)-(2c) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az állami adó- és vámhatóság az értékesítés iránt még nem intézkedett."

115. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény

1. 7. § 1. pontjában a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap" szöveg, és

2. 125/C. § (4) bekezdésében a "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.)" szövegrész helyébe az "MNV Zrt.-t" szöveg

lép.

40. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény módosítása

116. §

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 8. §, a 2. alcím és a 3. alcím 2021. január 1-jén lép hatályba."

117. §

Nem lép hatályba a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény

1. 4. § (2) bekezdése, és

2. 5. § (3) bekezdése.

41. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

118. §

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

1. 219. § (1) bekezdés a) pontjában, 220. § (1) bekezdés a) pontjában a "továbbá" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,

2. 221. § (1) bekezdésében a "javaslattal szemben," szövegrész helyébe a "javaslattal szemben" szöveg, és

3. 222. § (2) bekezdésében a "keletkezésének vagy" szövegrész helyébe a "keletkezésének, vagy" szöveg

lép.

42. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása

119. §

Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (5) bekezdés szerinti fejezetben beruházási tartalékot kell képezni, amely kizárólag az e fejezetben kiadási előirányzattal rendelkező beruházások tervezettől eltérő ütemű elszámolásának kezelésére, a jóváhagyott vagy új beruházások kapcsán év közben meghozott kormányzati döntések finanszírozására, továbbá a Beruházási Ügynökség által megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházásokkal összefüggő tulajdonosi joggyakorlása során felmerülő kiadásokra használható fel."

43. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

120. §

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény

1. 96. § (1) bekezdés b) pontjában a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap)" szöveg,

2. 110. § címében, 110. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében az "A Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe az "Az Alap"szöveg, és

3. 110. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és 123. § 40. pontjában az "a Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe az "az Alap"szöveg

lép.

44. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény módosítása

121. §

Nem lép hatályba a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 93. §-a.

45. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

122. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (3) bekezdés és a 43. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában belföldi az a Magyarországon élő magyar állampolgár is, aki

a) a jogviszony vizsgálatot időpontjában társadalombiztosítási, szociális, családtámogatási ellátásban részesül, és

b) a jogviszony vizsgálatot megelőző öt éven belül

ba) rendelkezett belföldön legalább tizenkét hónap biztosítási jogviszonnyal, vagy

bb) legalább tizenkét hónapig egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult az (1) bekezdés alapján."

123. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A foglalkoztató köteles a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti teljesítését úgy kell tekinteni, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna."

124. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint). A 2020. évet követően az egészségügyi szolgáltatási járulék tárgyévi havi mértéke a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző év augusztusában közzétett fogyasztói árindexszel valorizált összege, 100 forintra kerekíve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított járulék mértékeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi."

125. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a járulékfizetési kötelezettsége keletkezését, vagy a 71. § (2) bekezdése szerinti bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel. Ha a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv vagy a 71. § (2) bekezdés szerinti eljárásban az állami adó- és vámhatóság az egyéves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, illetve a szálláshellyel kapcsolatos idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervet. Az e bekezdés szerinti feltétel a 22. § (7) bekezdés szerint belföldinek minősülő személyekre nem vonatkozik"

126. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, vagy a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, vagy a 3. §-a szerint fennálló jogosultság megszűnésének bejelentését követően - a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv folyamatos elektronikus adatátadás útján érkező jelzése alapján - az állami adó- és vámhatóság az adatátadást követő 8 napon belül tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett természetes személynek. A tájékoztatás tartalmazza az e § szerinti fizetési kötelezettségre, továbbá az Ebtv. szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat."

127. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 45. §-a a következő (4)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az állami adóhatóság elektronikus visszaigazolását követően a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettet bejegyzi az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába.

(5) Ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy vitatja a fizetési kötelezettség jogalapját, mert az érintett időszakban

a) a 3. §, a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy

b) a 6. § alapján biztosított

egyeztetést kezdeményezhet.

(6) Az a) pont szerinti esetben az egészségbiztosítási szerv megteszi a 69. § (2) bekezdés szerinti intézkedést és a tényállás tisztázása érdekében a 69. § (4) bekezdése szerinti bizonyítást folytatja le. A b) pont szerinti esetben az egyeztetési eljárást az állami adó- és vámhatóság folytatja le. Az egyeztetés eredményéről az eljáró szerv a rá irányadó jogszabályok szerint döntést hoz.

(7) Az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóságot, az állami adó- és vámhatóság az egészségbiztosítási szervet haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatja az (5) bekezdés szerinti eljárás kezdeményezésének tényéről és a lefolytatott egyeztetés eredményéről a 73. § (12) bekezdés szerinti adattartalommal.

(8) A (6) bekezdés szerinti eljárások, valamint az ezen eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárások esetében meghozott határozat véglegessé válásáig nem tekinthető hátraléknak az egészségügyi szolgáltatási járulékból felhalmozott tartozás a 46. § (2) bekezdés alkalmazásakor.

(9) Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség határozattal történő megállapítására utólag kerül sor, a fizetési kötelezettséget a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell teljesíteni.

(10) Ha az állami adó- és vámhatóság a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv adatszolgáltatása alapján utólag ír elő fizetési kötelezettséget, azt az adatszolgáltatást követő 30 napon belül kell teljesíteni. A fizetési határidőről az állami adó-és vámhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztató levélben értesíti a fizetésre kötelezett természetes személyt."

128. §

(1) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám) egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe. Az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatás járulékfizetési kötelezettség nem teljesítéséből keletkező hátralékról szóló adatot átadja a biztosítotti nyilvántartás kezeléséért felelős szerv részére, amely ez alapján a TAJ számot egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljára érvényteleníti. A biztosítottak nyilvántartás kezeléséért felelős szerv a TAJ szám érvényességét az állami adó- és vámhatóságnak a tartozás megfizetéséről vagy a fizetési kedvezmény engedélyezéséről szóló adatszolgáltatását követő naptól állítja vissza. A tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleges érvényességét."

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. Az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeinek megfizetésére az egészségbiztosítási szerv kötelezi a természetes személyt a közfinanszírozott szolgáltatótól beérkezett teljesítményjelentés alapján. Ha a kötelezett önként nem téríti meg a költségeket, a követelést az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóságnak adók módjára behajtandó köztartozásként átadja. A jogalap nélküli egészségügyi szolgáltatási járulék adószámlán előírt kötelezettség összegét az állami adó- és vámhatóság törli. Az egészségügyi szolgáltatási adószámláról a törlésből eredő túlfizetés, csak akkor visszaigényelhető, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor, vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került."

129. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állami adóhatóság a társadalombiztosítási ellátások jogosulatlan igénybevételének megakadályozása, az ellátások összegének megállapítása érdekében az e törvényben és az Art. -ban meghatározott adatokat a biztosítottak adóazonosító jelének feltüntetésével szolgáltatja. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) az átadott nyilvántartás adatait a saját nyilvántartásának adataival a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szabályai szerinti kapcsolati kód alkalmazásával veti egybe. A társadalombiztosítási igazgatási szervek - ide nem értve a biztosítotti nyilvántartás vezetéséért felelős szervet - a jogosulatlan ellátások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatják az állami adóhatóságot. A biztosítotti nyilvántartásért felelős szerv a jogosulatlan ellátások igénybevevőiről kapcsolati kód feltüntetésével tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot."

130. §

(1) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kiterjed az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges természetes azonosító adatokra. A (2)-(3) bekezdés szerinti esetek kivételével az adatszolgáltatás tartalmazza az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének időpontját is, figyelembe véve az Ebtv. 29. § (9) bekezdésében foglalt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság időtartamát is."

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 68. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha az állami adóhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató megszűnt, azonban a biztosítás megszűnéséről bejelentés nem történt, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és a foglalkoztatottak az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges természetes azonosító adatairól tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv a 45. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak."

131. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"71. § (1) A 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, vagy a 3. §-a szerint fennálló jogosultság megszűnésének bejelentését követően a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv adatátadásától számított 8 napon belül az állami adó- és vámhatóság tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett természetes személynek. A tájékoztatás tartalmazza a 43-46. § szerinti fizetési kötelezettségre, továbbá az Ebtv. szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat. Az állami adó- és vámhatóság az e törvény szerinti járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán elkülönítetten előírja, a befizetéseket nyilvántartja, és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli.

(2) Ha az adóhatóság bármely okból (így különösen ha a fizetési kötelezettséggel érintett személy nem minősült belföldinek ezt megelőzően, vagy a foglalkoztató nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét) az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettséget nem írta elő, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a 43. § szerinti fizetési kötelezettségét külön eljárás keretében jelenti be - és egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy más EGT-államban vagy szociális biztonsági egyezményes államban nem áll fenn biztosítása - az állami adó- és vámhatóságnak. Az állami adó- és vámhatóság a 73. § (13) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követő 8 napon belül a 43. §-ban foglaltak figyelembevételével határozatot hoz. A 43. §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén a határozat tartalmazza a biztosítási jogviszony megszűnése, vagy a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, vagy a 3. §-a szerint fennálló jogosultság megszűnése esetén a fizetési kötelezettség előírását és annak kezdő időpontját. Az állami adó- és vámhatóság a járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező kötelezett személy részére az Art. rendelkezései szerint adóazonosító jelet állapít meg.

(3) Az adóhatóság a kötelezett személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adó- és vámhatósághoz az Art.-ban foglaltaknak megfelelően bejelentettek. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami adó- és vámhatóság a megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést követően azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(4) Az adóhatóság a kötelezett személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti, ha a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja szerint jogosulttá válik egészségügyi szolgáltatásra. Ennek érdekében az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóság részére azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság keletkezéséről.

(5) Ha az állami adó- és vámhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy külföldön tartózkodik, és nem minősül e törvény alapján belföldinek, vagy a kötelezett személy elhalálozott, a 43. § alapján keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi, és a kötelezett személy részére előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a kötelezett személy elhalálozása esetén annak halála napjával törli.

(6) Ha az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdésben foglaltakról nem az egészségbiztosítási szervtől értesül, azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(7) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő kötelezett személy 43. § szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy

a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és

b) a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

Az állami adó- és vámhatóság a visszamenőleges hatályú törlésről, annak időszakáról és az érintett személy adatairól soron kívül értesíti az érintett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervet a (8) bekezdésben részletezett eljáráshoz. A törlésből eredő túlfizetés, csak akkor visszaigényelhető, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor, vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került.

(8) Ha egészségügyi szolgáltatás igénybevételére került sor a (7) bekezdésben foglalt időszak alatt, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. Az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeinek megfizetésére az egészségbiztosítási szerv kötelezi a természetes személyt a közfinanszírozott szolgáltatótól beérkezett teljesítményjelentés alapján. Ha a kötelezett önként nem téríti meg a költségeket, a követelést az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóságnak adók módjára behajtandó köztartozásként átadja.

(9) Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő személyek a 68. § vagy a 69. § alapján adóhatóságnak átadott adatait az adóhatóság összeveti

a) az Art. szerinti havi bevallások biztosítottankénti adataival,

b) a 43. § alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival, és

c) az Art. alapján a foglalkoztatók által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett biztosított személyek adataival.

(10) Ha az állami adó- és vámhatóság azt állapítja meg, hogy a természetes személy egészségbiztosítási szerv által a 68. § vagy a 69. § alapján átadott adatai a (9) bekezdés a)-c) pontjai szerinti adatok között nem szerepelnek, felszólítja a természetes személyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Ha a személy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül az adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a természetes személynek a 22. § alapján legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.

(11) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolására rendelkezésre álló 15 nap a természetes személy kérelmére - indokolt esetben - egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható.

(12) Ha a (10) bekezdés szerinti felszólítást követően a természetes személy vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a természetes személy elhalálozott, illetve külföldön tartózkodik, és e törvény alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a természetes személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.

(13) Az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett természetes személy adatairól a járulékfizetési kötelezettség előírásáról szóló határozat véglegesség válását követően azonnal elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(14) A 68. § vagy a 69. § alapján teljesített adatszolgáltatásban az adóhatóságnak átadott azon személyek adatait, akiket az adóhatóság beazonosítani nem tud, mert az egészségbiztosítási szerv által ismert és közölt természetes személyazonosító adatok és lakcím alapján az nem lehetséges, az adóhatóság "nem beazonosítható" jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítási szerv részére."

132. §

(1) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 73. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a 43. § szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozóan a NEAK adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak a következő adatokról:

a) a természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve,

b) a nem magyar állampolgárságú természetes személy állampolgársága,

c) a természetes személy kapcsolati kódja,

d) az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdő, illetve záró napja, valamint

e) az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség keletkezésének és megszűnésének jogcíme."

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 73. §-a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A 71. § (2) bekezdés szerint a természetes személy által teljesített bejelentés esetén a NEAK a (12) bekezdésben meghatározottakon túl arról is adatot szolgáltat, hogy a természetes személy az egészségbiztosítási nyilvántartásban szerepel.

(14) Az egészségbiztosítási szerv a 84. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése szerinti ellenőrzése során a biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról vagy törléséről határozatot hoz, ha a járulék utólagos megállapítására elévülés miatt részben vagy egészben már nincs lehetőség."

133. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett a járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulékot a törvényben előírt határidőn belül megfizetni. A 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ vonatkozásában a 82. § szerinti járulék különbözet szabályait alkalmazni nem lehet."

134. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"78. § (1) Az Art.-ban meghatározott elévülési idő figyelmen kívül hagyására a nyugdíjmegállapító szervek hatáskörébe tartozó ügyekben akkor van lehetőség, ha

a) a természetes személy a 6. § vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosításának nem kellett volna fennállnia és ő vagy foglalkoztatója eleget tett társadalombiztosítási kötelezettségének és járulékfizetés történt,

b) a természetes személy a 6. § vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerint biztosított volt, és ő vagy foglalkoztatója járulékmegállapítási, -fizetési kötelezettségének eleget tett, de bevallási kötelezettségét nem vagy hiányosan teljesítette,

c) hatóság határozatban helytelenül állapította meg az alkalmazandó jogot, és a természetes személynek belföldön kellett volna a 6. § vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerint biztosítottnak lennie és társadalombiztosítási kötelezettségeit teljesítenie.

(2) Az Art.-ban meghatározott elévülési idő figyelmen kívül hagyásával a természetes személynek lehetősége van arra, hogy az (1) bekezdés

a) a) pontja szerinti esetben

aa) ha az a) ponttal érintett biztosítási időszakkal együtt az ellátásra való jogosultsága megállapítható, akkor ezen időszak szolgálati időként történő elismerését kérje,

ab) az aa) pont szerinti esettől eltérően a Nyugdíjbiztosítási Alap javára befizetett járulékokat visszaigényelje,

b) b) pontja szerinti esetben a bevallási kötelezettségét utólagosan pótolja,

c) c) pontja szerinti esetben biztosítotti bejelentésének és társadalombiztosítási (különösen a járulékfizetési és -bevallási) kötelezettségeinek az állami adó- és vámhatóságnál eleget tegyen.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített esetekben az eljárás a nyugdíj megállapításért felelős szervnél vagy az állami adó- és vámhatóságnál kérelemre indul.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyugdíj megállapításért felelős szerv megvizsgálja, hogy fennállnak-e az érintett időszak szolgálati időként történő figyelembe vételének a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti feltételei. Ha megállapítható olyan időszak amely időszakot nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a nyugellátás megállapításához, a nyugdíj megállapításért felelős szerv a nyilvántartásában szereplő adatok alapján határozattal megállapítja a szolgálati időként figyelembe nem vehető időszakot és az erre tekintettel tartozatlanul megfizetett nyugdíjjárulék összegét, amelyet a Magyar Államkincstár a természetes személy részére kifizeti.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 2006. december 31-e utáni időszak tekintetében van mód eljárást indítani. A bevallás utólagos benyújtása az állami adó- és vámhatóságnál teljesíthető.

(6) Az eljárás során a nyugdíj megállapításért felelős szerv együttműködik az állami adó-és vámhatósággal, valamint a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szervvel.

(7) Az (1) bekezdés szerinti eljárás esetében az Art. késedelmi pótlékra, önellenőrzési pótlékra, adóbírságra, mulasztási bírságra és intézkedésekre vonatkozó szabályait alkalmazni nem lehet.

(8) A nyugdíjmegállapító szerv (4) bekezdés szerinti intézkedése időpontjában az Art. szerinti elévülési időn belüli tartozatlan járulékfizetés rendezésére a fentiek nem alkalmazhatóak."

135. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló

2019. évi CXXII. törvény 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"101. § (1) A 2020. június 30-a után a 45. § alapján megállapított egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdetének időpontja nem lehet korábbi, mint 2020. július 1-je.

(2) E törvény rendelkezései a 2020. június 30. napjáig az állami adó- és vámhatósághoz érkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre irányuló bejelentésekre, és a 2020. június 30. napján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 44/A-44/C. §-a alapján folyamatban lévő eljárásokra nem alkalmazhatóak."

136. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"104. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó kötelezettségeket az állami adó- és vámhatóság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján vezetett számlán tartja nyilván.

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján fennálló egészségügyi szolgáltatási járulék tartozást e törvény 46. § (2) bekezdésének alkalmazásakor nem kell figyelembe venni.

(3) Azon természetes személynek, akinek 2020. június 30-án egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége áll fenn, az állami adó- és vámhatóság 2020. július 1-je után, e kötelezettsége megszűnéséig, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései szerinti bejelentés vagy a 2020. július l-jét megelőzően véglegessé vált határozat alapján írja elő.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben e törvény hatályba lépését követő időszakra a járulékfizetési kötelezettség előírása, a befizetések nyilvántartása, illetve a kötelezettség törlése tekintetében e törvény 71. § (1) bekezdése alapján jár el az állami adó- és vámhatóság.

(5) Ha egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megállapítására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július l-jét megelőző nap, a fizetési kötelezettség

a) 2020. július 1-je előtti napjaira a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) 2020. június 30-át követő napjaira e törvény szabályait kell alkalmazni.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a fizetési kötelezettséget az azt megállapító végleges határozat illetve a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv adatszolgáltatása alapján az a) pont szerinti esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint vezetett adószámlán, a b) pont szerinti esetben e törvény szerint vezetett adószámlán írja elő.

(7) Az e törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet a 27. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani."

137. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"105. §A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos 4. § k) pont 1. alpontjában, 4. § p) pontjában, 5. § (1) bekezdés b) pontjában, 8. § h) pontjában, 16/A. §-ában, 25/A. § b) pontjában, 31. § (4) bekezdés b) pontjában, 44/A. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra vonatkozóan."

138. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

1. 27. § (1) bekezdés b) pontjában az "adóztatási joga" szövegrész helyébe az "adóztatási joga, vagy az a) pont szerinti jövedelem hiányában" szöveg,

2. 27. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "megszerezett" szövegrész helyébe a "megszerzett" szöveg,

3. 34. § (2) bekezdésében a "társadalombiztosítási járulék" szövegrész helyébe a "társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék" szöveg,

4. 34. § (3) bekezdésében a "társadalombiztosítási járulék" szövegrész helyébe a "társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék" szöveg,

5. 60. § (1) bekezdésében a "tarthatják nyilván és kezelhetik" szövegrész helyébe a "tartják nyilván és kezelik" szöveg,

6. 60. § (2) bekezdésében a "szolgáltathatnak" szövegrész helyébe a "szolgáltatnak" szöveg,

7. 68. § (4) bekezdésében a "szolgáltathat" szövegrész helyébe a "szolgáltat" szöveg,

8. 79. § (2) bekezdésében a "társadalombiztosítási járulék" szövegrész helyébe a "társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék" szöveg,

9. 79. § (3) bekezdésében a "társadalombiztosítási járulékként" szövegrész helyébe a "társadalombiztosítási járulékként, vagy nyugdíjjárulékként" szöveg

lép.

139. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

1. 26. § (1) bekezdésében a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak" szöveg, és

2. 47. § (2) bekezdésében a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap" szöveg

lép.

140. §

Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 97. § (2) és (3) bekezdése.

46. A központi költségvetési szervek elhelyezésére vonatkozó szabályok

141. §

(1) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetője által záradékolt ingatlan-minősítő nyilatkozatban (továbbiakban: ingatlan-minősítő nyilatkozat) 2020. július 31-ig nyilatkozik - a település, a helyrajzi számok meghatározásával, valamint a vagyonkezelésében lévő állami tulajdoni hányad megjelölésével - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) felé arról, hogy mely általa vagyonkezelt, Magyarország területén található ingatlan minősül elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlannak.

(2) Amennyiben az ingatlan-minősítő nyilatkozatban szereplő valamely ingatlannak nem az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlója, az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdésben meghatározott határidőben és módon a tulajdonosi joggyakorló részére is megküldi az ingatlan-minősítő nyilatkozatot.

(3) E törvény erejénél fogva az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek vagyonkezelői joga, valamint vagyonkezelési szerződése megszűnik

a) 2020. augusztus 1. napjával az ingatlan-minősítő nyilatkozatban meghatározott azon ingatlanok tekintetében, amelyek a főváros közigazgatási határán belül helyezkednek el,

b) 2021. január 1. napjával az ingatlan-minősítő nyilatkozatban meghatározott azon ingatlanok tekintetében, amelyek a főváros közigazgatási határán kívül helyezkednek el.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog megszűnésével érintett, jogszabály alapján nem az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami tulajdonú ingatlanok tekintetében a tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása - ide nem értve a Beruházási Ügynökség, valamint a Nemzeti Földügyi Központ tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanokat - e törvény erejénél fogva a (3) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2020. augusztus 1. napjával, a (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2021. január 1. napjával megszűnik. Ezen ingatlanok felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként a (3) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2020. augusztus 1. napjától, a (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2021. január 1. napjától az MNV Zrt. gyakorolja.

(5) A vagyonkezelői jog (3) bekezdés szerinti megszűnésének időpontjától az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervet az érintett ingatlanok vonatkozásában - a (6) bekezdés szerinti kijelölő okirat kiállításáig - átmeneti használati jog illeti meg e törvény erejénél fogva. Az átmeneti használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztethető be. Az átmeneti használati jog időtartama alatt a költségvetési szerv jogosult a (3) bekezdése szerinti ingatlan ingyenes használatára a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény haszonkölcsön-szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott eltérésekkel.

(6) Az MNV Zrt. - az ingatlan-minősítő nyilatkozat, valamint a központi költségvetési szervek jogszabályban előírt adatszolgáltatása alapján - felülvizsgálja az érintett ingatlanok használati viszonyait és gondoskodik az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony létrehozására irányuló kijelölő okiratok kiadásáról.

(7) A (6) bekezdés szerinti kijelöléssel érintett állami tulajdonú ingatlanok tekintetében az állami elhelyezési célú ingatlanként történő használatot az ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

(8) A kijelölés kezdő napjával az elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlanokkal kapcsolatos jogviszonyokba - ide nem értve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, valamint az európai uniós vagy egyéb pályázattal összefüggő jogviszonyokat -az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv helyébe e törvény erejénél fogva jogutódként az MNV Zrt. lép.

(9) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervtől átvett elhelyezési célú ingatlanokat és rekreációs célú ingatlanokat érintő - ide nem értve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, valamint a nem európai uniós vagy egyéb pályázattal összefüggő - beruházások, felújítások beszerzésére vonatkozóan

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2020. augusztus 1. napján folyamatban lévő közbeszerzési és beszerzési eljárásokba az MNV Zrt. - a (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően 2020. augusztus 1. napján - a költségvetési szerv helyébe jogutódlással belép,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2021. január 1. napján folyamatban lévő közbeszerzési és beszerzési eljárásokba az MNV Zrt. - a (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően 2021. január 1. napján - a költségvetési szerv helyébe jogutódlással belép.

(10) Az MNV Zrt. jogosult azon szerződéseket, amelyekbe a (8) és (9) bekezdés alapján jogutódként belép, a jogutódlástól számított kilencven napon belül felmondani.

(11) E § alkalmazásában

a) állami elhelyezési célú ingatlan:

aa) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott többségében irodai funkciót ellátó, Magyarország területén található ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő építmény valamennyi helyiségét figyelembe véve megállapítható, hogy azok többsége irodai rendeltetésű vagy azok tényleges hasznosítása irodai célokat szolgál,

ab) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott olyan oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló, Magyarország területén található ingatlan, amely nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátását biztosítja,

b) elhelyezési célú ingatlan: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv munkaszervezetének elhelyezését szolgáló, többségében irodai funkciót ellátó ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő építmény valamennyi helyiségét figyelembe véve megállapítható, hogy azok többsége irodai rendeltetésű vagy azok tényleges hasznosítása irodai célokat szolgál,

c) rekreációs célú ingatlan: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által használt, nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátásához szükséges oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló ingatlan.

142. §

(1) Az MNV Zrt. 2020. december 31-éig jogosult a vagyonkezelési szerződést egyoldalú nyilatkozattal felmondani

a) az üres ingatlanok vonatkozásában, valamint

b) azon ingatlanok tekintetében, amelyek vonatkozásában a 141. § (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján megállapítja, hogy az ingatlan-minősítő nyilatkozatban nem szerepelnek.

(2) Az MNV Zrt. az egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik

a) a 141. § (3) bekezdése alapján, valamint az (1) bekezdés szerinti felmondás alapján megszűnő vagyonkezelői jognak, kezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről,

b) az állami elhelyezési célú ingatlan jogi jellege ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének kezdeményezéséről, valamint

c) a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlannyilvántartásban történő átvezetéséről.

(3) E § alkalmazásában üres ingatlannak minősül a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében vagy kezelésében lévő, átmenetileg vagy tartósan nem használt, nem hasznosított, Magyarország területén található ingatlan, vagy - nem 1/1 állami tulajdonú ingatlan esetén - az állami tulajdoni hányadnak természetben megfelelő ingatlanrész.

47. Hatályba léptető rendelkezések

143. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 6-20. § az e törvény kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(3) A 123. § az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(4) A 95. § 2020. augusztus 1-jén lép hatályba.

(5) A 98. §, a 116. §, a 117. § és a 121. § 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6) A 2. §, az 5. §, a 21. §, a 28. §, a 31. §, a 36. §, a 38. §, a 43. §, a 47. §, az 51. §, az 52. §, az 55. §, a 60. §, a 65. §, a 67. §, a 69. §, a 71. §, a 79. § 5-7. pontja, a 80. § (1) bekezdés 2. és 3. pontja, a 82-86. §, a 90. §, a 96. §, a 97. §, a 102. §, a 103. §, a 105. §, a 107. §, a 108. § 1. és 3. pontja, a 115. § 1. pontja, a 120. § és a 139. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

48. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatozó követelményének való megfelelés

144. §

E törvény

1.48. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,

2. 49. § 1., 2., 4. és 5. pontja és 50. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,

3. 53. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,

4. 55. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,

5. 93. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

145. §

E törvény 8. §-a és 10. §-a a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2020. évi ... törvényhez

"13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez

1. Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételekből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik (előirányzaton eredeti előirányzatot kell érteni):

ahol

1.1. A: az adóhatóságnál kezelt azon tárgyévi adó, járulék, hozzájárulás, illeték költségvetési bevételi előirányzata, kivéve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai - a képlet E: és Ny: fogalmak szerinti - bevételek előirányzata, amely befizetési kötelezettségek nem teljesítése esetére jogszabály késedelmi pótlék, illetve bírság fizetési kötelezettséget ír elő

1.2. E: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék bevételi előirányzata, a táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzatának harmada, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzata.

1.3. Ny: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, a nyugdíjjárulék.

1.4. P: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezen a jogcímen visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege

1.5. B: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezeken a jogcímeken visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege."

2. melléklet a 2020. évi ... törvényhez

1. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény 1. melléklet 3 pontja helyébe az következő rendelkezés lép:

"3. A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, és a Tbj. 87. §-a szerinti kötelezettet is), valamint a Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdése és a Tbj. 85. § alapján eljáró szerv - a munkáltató, kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a TAJ számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést

3.1. a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tíz napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,

3.2. a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni,

3.3. ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 6. § (1) bekezdés a)-c) és f)-g) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni; a bejelentési határidőkre a 3.1. és 3.2. pontot, a bejelentendő adatok körére e bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy a bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is."

2. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény 1. melléklet 6-8. pontja helyébe az következő rendelkezések lépnek:

"6. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, munkáltató vagy kifizető, valamint a Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdése alapján eljáró szerv által elektronikusan bejelentett adatokat azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.

6/A. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelője az állami adó- és vámhatóság részére folyamatosan, elektronikus dokumentum formájában megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartás azon adatait, melyek nem az állami adó- és vámhatóság 6. pont szerinti adatszolgáltatása során kerültek bejegyzésre.

7. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, a munkáltató vagy a kifizető, valamint a Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdése alapján eljáró szerv által elektronikusan bejelentett adatok közül a foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásának.

8. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, munkáltató vagy kifizető, valamint a Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdése alapján eljáró szerv által bejelentett adatok közül a munkáltató, több munkáltató által létesített munkaviszony esetén az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, Mt. szerinti munkáltató azonosítására szolgáló adatokat, a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét, továbbá a kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát, továbbá a 14. pontban foglalt adatokat haladéktalanul, illetve a 6. pont szerinti feldolgozást követően elektronikus úton közli a munkaügyi hatósággal. Az állami adó- és vámhatóság az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra törvényben feljogosított hatóság igénylése alapján tizenöt napon belül elektronikus úton megküldi az 1. pontban meghatározott adatok közül a munkáltató fő tevékenységének a mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúra, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ-kódok szerinti besorolását, ezenkívül az ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából a munkáltató bevallásában szereplő, a tárgyévet megelőző második évi éves nettó árbevételére vonatkozó adatokat. Az állami adó- és vámhatóság az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, munkáltató által bejelentett adatokat a feldolgozást követően haladéktalanul - elektronikus úton - megküldi a munkaügyi hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának."

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvény-módosításokat tartalmazza.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) értelmében az állami tulajdonú épületek, telkek után nem kell építményadót, telekadót fizetni, ha az állami tulajdonú ingatlan vagyonkezelője költségvetési szerv vagy például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) Előfordul azonban, hogy az állami tulajdon vagyonkezelője nonprofit szervezet, egyesület, alapítvány, amelyekre ezen előny nem vonatkozik, noha az épületet, telket kedvezményezett tevékenységük körében a vagyonkezelésbe adás feltételének megfelelően használják.

Ezért a javaslat mentesíti az egyesületet, alapítványt azon építményadó, telekadó alól, amelyet a vagyonkezelésükben álló állami tulajdonú ingatlan után kellene fizetni.

A 2. §-hoz

A beszámítás rendszere 2021-től megszűnik, ezért szükséges a rendelkezés pontosítása.

A 3. §-hoz és a 4. §-hoz

A hatályos szabályok szerint a helyi iparűzési adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészíteni a várható adóra annak a kettős könyvvitelt vezető társasági adóalany vállalkozásnak, amelynek nettó árbevétele az adóévet megelőző évben éves szinten több volt, mint 100 millió forint.

Az adóelőleg-kiegészítés jogintézménye jelentős adminisztratív terhet jelent az azt teljesíteni köteles vállalkozások számára. Ugyanakkor az adóelőleg-kiegészítés kockázatot is hordoz akkor, ha a várható adóra vonatkozó becslés 10 %-nál nagyobb hibahatárú (mulasztási bírságot kell fizetni, ha az adóelőleg-kiegészítés nem éri el a végleges adó 90 %-át). Ezért a javaslat az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget már a hatálybalépéskor tartó adóévre vonatkozóan eltörli (a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozások körében is).

A Javaslat a hatályon kívül helyező rendelkezésekkel - az adórendszer egyszerűsítése érdekében - kiemeli a Htv.-ből a reklámhordozók helyi építmény-adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket.

Az 5. §-hoz, a 21. §-hoz, a 28. §-hoz, a 36. §-hoz, a 43. §-hoz, a 47. §-hoz, a 108. §-hoz, a 115. §-hoz, a 120. §-hoz és a 139. §-hoz

A javaslat a Nemzeti Foglakoztatási Alap 2021. január 1-jei névváltozásával kapcsolatos módosításokat foglalja magában.

A 6. §-hoz és a 7. §-hoz

A rendelkezés - figyelemmel az Európai Bíróság közelmúltban hozott, szerencsejáték tárgyú, a magyar szerencsejáték-szabályozást érintő ítéleteire - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) módosítására irányul a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti megbízható szerencsejátékszervezővel történő koncessziós szerződéskötés alapjául szolgáló eljárás szabályainak törvényi szintű megállapítása érdekében.

A Ktv. jelenleg hatályos rendelkezése szerint az ágazati miniszter mellőzheti a nyilvános koncessziós pályázat kiírását, ha a koncessziós szerződés megkötésére megbízható szerencsejáték-szervezővel is sor kerülhet.

A javaslat a megbízható szerencsejáték-szervezővel történő koncessziós szerződés megkötését ajánlattételi eljáráshoz köti, meghatározva az átláthatóságot biztosító, törvényi szintű szabályozást igénylő eljárási rendelkezéseket.

A 8. §-hoz

A javaslat a személyi megfelelőség kapcsán pontosítja azokat az esetköröket, amelyek az engedély kiadásának megtagadására adnak okot.

A 9. §-hoz

A hosszú lejáratú állami kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges központi költségvetési fedezet folyamatos rendelkezésre állása kiemelt nemzetgazdasági érdek, mely forrás biztosításának egyik eleme a szerencsejáték-szervezés koncesszióba adásából befolyó költségvetési bevétel. Kiemelten fontos cél továbbá a több évre előre tervezhető állami bevételek maximalizálása. Fenti célok elérése érdekében a Javaslat lehetővé teszi, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter kiemelt nemzetgazdasági érdekből ajánlattételi eljárást folytathasson le, koncessziós pályázatot írhasson ki olyan esetben, amikor az adott szerencsejáték-szervező tevékenységre korábban megkötött koncessziós szerződés eredeti időtartamának fele már eltelt, biztosítva ezzel a koncesszióba adásból eredő folyamatos költségvetési bevétel meglétét.

A Javaslat szerinti rendelkezés egyúttal 6. §-sal és 7. §-sal összefüggésben szükséges módosítást is tartalmaz, mely egyértelműsíti, hogy mely esetben van lehetőség a megbízható szerencsejáték-szervezővel való - koncessziós pályázat kiírása nélküli - szerződéskötésnek.

A 10. §-hoz

A javaslat a kormányzat a bürokrácia csökkentésére irányuló célkitűzésével összhangban a személyi megfelelőség ismételt megállapítására irányuló eljárás gyakoriságát egy évről három évre módosítja

A 11. §-hoz

A javaslat a sorsjegyek árusításának lehetőségét térben és időben egyaránt behatárolja és átalakítja a sorsjegyek darabszámára és összes nyeremény értékére vonatkozó szabályozást is, amely így az jobban igazodik a jelenlegi árszínvonalhoz.

A szabályozás életszerűsége érdekében a tombola szervezője közjegyző jelenléte nélkül is lebonyolíthatja a tombolajátékot. Ebben az esetben a szervező köteles a sorsolás lebonyolításáért felelős háromtagú sorsolási bizottságot kijelölni, mely bizottság köteles a sorsolásról jegyzőkönyvet felvenni. Ennek hiányában a sorsolási eseményről közjegyzői okiratot kell kiállítani.

A tombolajáték speciális jellege - miszerint a rendezvény helyszínén jelenlévők között bonyolítják le - indokolja azt, hogy az összes nyereményt azonnal átadják a jelen lévő játékosok részére, a sorsolás után nem maradhat át nem vett nyeremény.

A sorsolásos játékokra vonatkozó általános szabályoknál kedvezőbb feltételekből következően szükséges garanciális jellegű szabályok bevezetése, így a javaslat rögzíti, hogy egy rendezvényen belül kizárólag egy tombola szervezhető, továbbá azt is, hogy tombolajáték keretében nem lehet készpénzt sorsolni.

A 12. §-hoz

A javaslat a műszaki-technológiai fejlődésre figyelemmel lehetővé teszi sorsjáték hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezését.

A 13. §-hoz

A végrehajtási rendelet 22. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével összefüggő, a fogadások fogadószelvényeinek megsemmisítésére vonatkozó kiegészítő szabályozás. A § továbbá pontosítja a bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncessziók számára és a koncessziós díjra vonatkozó hatályos szabályozást is.

A 14. §-hoz

A javaslat a távszerencsejáték fogalmát módosítja annak érdekében, hogy annak keretében a lóverseny és a sportrendezvény mellett egyéb fogadási eseményekre is szervezhető legyen fogadás.

A 15. §-hoz

Az Szjtv. 2013 novemberében elfogadott módosítása beiktatta a megbízható szerencsejáték szervező fogalmát a törvénybe. Az elfogadott módosítás meghatározta a megbízható szerencsejáték szervező fogalmát, és a nemzeti vagyonról szóló törvény, a koncessziós törvény és a szerencsejáték törvény módosításával megteremtette egy új eljárási rend lehetőségét. A jogalkalmazás során tapasztaltak alapján - figyelemmel az Európai Bíróság ítéleteiben foglaltakra - a javaslat e rendelkezéseket pontosítja.

A 16. §-hoz

A módosítás felhatalmazó rendelkezést épít be az Szjtv.-be a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó részletes eljárási szabályok megalkotása érdekében.

A § továbbá a 9. §-sal összefüggésben szükséges felhatalmazó rendelkezést is tartalmazza.

A 17. §-hoz

A javaslat rögzíti, hogy a korábban kiadott engedélyek és koncessziós szerződések változatlanul - az engedélyben, illetve a koncessziós szerződésben megállapított időpontig -érvényesek, illetve hatályosak, továbbá a korábban kiadott engedélyek érvényességét érintő átmeneti rendelkezést tartalmaz azon esetre, amikor a koncessziós szerződés megszűnését megelőzően megindított koncessziós pályázati vagy nyilvános pályázat kiírása nélküli ajánlattételi eljárásban a korábbi jogosult is pályázatot nyújt be vagy ajánlatot tesz.

18. §-hoz

A jogharmonizációs záradék pontosítására irányuló rendelkezés.

A 19. §-hoz

Szövegcserés módosítások, mellyel a javaslat - igazodva a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott általános koncessziós időtartamhoz - meghatározza a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó koncessziós szerződés lehetséges leghosszabb időtartamát. Mindezek mellett a § a személyi megfelelőség megállapításával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kormányrendeleti felhatalmazás miatt szükséges szövegcserés módosításokat is tartalmazza.

A 20. §-hoz

A 19. §-sal összefüggésben és az Szjtv. 27. § (7) bekezdésének a hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.

A 22. §-26. §-hoz és az 1. melléklethez

A társadalombiztosítási ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 37. §-a - a járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok - bővebb személyi körre vonatkozóan állapít meg nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséget, mint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés b) pontja, a módosítás következtében a bővebb személyi kör nevesítésére kerül sor.

Az új Tbj. 38. §-a rögzíti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a biztosított társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét, amelyből származó bevétel egy része az egyszerűsített közteherviselési hozzájárásról szóló 2015. évi CXX. törvény alapján átutalásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve egy további része az Egészségbiztosítási Alap részére.

A munkáltatói egészségbiztosítási járulék és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék adónem 2011. december 31-ével megszűnt és az eltelt időre tekintettel utólagos befizetés sem várható már ezen a címen.

A törvényjavaslat az új Tbj.-vel való összhangot teremti meg.

A 27. §-hoz

A § jogtechnikai módosítást tartalmaz.

A 29. §-hoz

A magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély helyett más személy is megfizetheti (pl.: más magánszemély, alapítvány, önkormányzat, korábbi munkáltató). E rendelkezés biztosítja, hogy a magánszemély a más által viselt kötelezettség révén ne szerezzen bevételt. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a magánszemély helyett más által viselt egészségügyi szolgáltatási járulék nem minősül jövedelemnek.

A 30. §-hoz

A koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szóló 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a társasági adóalanyok számára lehetővé tette, hogy az adózás előtti eredményüket fejlesztési tartalék címén egy magasabb összeggel csökkentsék. Annak érdekében, hogy ne csak a gazdasági társaságok, hanem az egyéni vállalkozók is élhessenek ezzel a kedvezményes lehetőséggel, a módosítás lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozók a vállalkozói bevételüket fejlesztési tartalék címén a vállalkozói költségek levonása után fennmaradó vállalkozói bevételük 50 százaléka helyett annak teljes összegével csökkenthessék. A fejlesztési tartalék címén nyilvántartásba vehető összeg felső korlátja nem módosul, az továbbra is 500 millió forint marad.

A 31. §-hoz

Az igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásra való jogosultsága 2018. évtől megszűnt.

A jogosultságot hatályon kívüli helyező, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.), valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXXVII. törvény indokolása szerint az igazságügyi alkalmazottak cafetéria-jogosultsága azért szűnt meg, mivel a kormányhivatalokban dolgozó állami tisztviselők sem voltak jogosultak cafetéria juttatásra. Az indokolás bevezető részében kimondja, hogy az Iasz. módosítása során a törvény jellemzően az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozást vette alapul annak érdekében, hogy az állami intézmények által foglalkoztatottak jogállásának előírásai összhangban álljanak egymással.

Időközben a kormányhivatalokban szolgálatot teljesítő kormánytisztviselők 2020. április 1. napjától ismételten jogosultakká váltak cafetéria-juttatásra. Erre figyelemmel indokolt az igazságügyi alkalmazottak részére is cafetéria-juttatás lehetőségének biztosítása.

A 32. §-hoz és a 33. §-hoz

A módosítás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az új Tbj. összhangját teremti meg.

A 34. §-hoz és a 35. §-hoz

A javaslat a mozgóképről szóló törvényben a Nemzeti Filmiroda 2019. december 31-i szervezeti változásaival összefüggő módosításokat fogalmaz meg.

A 37. §-hoz

A javaslat - a "Magyarországi nyaralóhajózás alapjainak és hátterének megteremtésével kapcsolatos program" elindításáról szóló 1870/2017. (XI. 29.) Kormányhatározat 1. pontjában foglalt célok megvalósítása mentén - megteremti a nyaralóhajózás kereskedelmi tevékenységének jogszabályi alapját Magyarországon.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Ker.tv.) módosítása a nyaralóhajózásra, mint speciális szálláshely-szolgáltatási tevékenységre a vonatkozó szabályokat hozza létre. A Ker.tv. 2 § 22. pontja kiegészül a működési gyakorlata alapján kereskedelmi célú szálláshelyként értelmezhető nyaralóhajóval, mint speciális engedélyhez és speciális területhez kötött szálláshellyel.

A kereskedelmi törvényben a szálláshely épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy területként van meghatározva. A szállást is nyújtó nyaralóhajókat jelenleg nem fedi le a szabályozás, így az ilyen típusú helyszíneken keletkező vendégéjszakák nem kerülnek regisztrációra és a kapcsolódó jogérvényesítés lehetőségei nem állnak fent.

A szabályozással egyértelművé válik a nyaralóhajó, mint szálláshely adózása, továbbá az idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség és lehetővé válik a hazai turizmus támogatása a Széchenyi pihenőkártyák elfogadásával. A nyaralóhajózás jogszabályi háttere:

1. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (Vkt.) 87. § (29a) definiálja a nyaralóhajó fogalmát.

2. Az egyes hajózási hatósági eljárások részletes szabályairól szóló 515/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a nyaralóhajózás engedélyezésére vonatkozó szabályokat hozza létre, valamint a nyaralóhajó bérbeadása fogalmát adja meg, amely szerint ez a hajózási engedéllyel, valamint a hajózási hatóság egyedi engedélyével rendelkező hajózási vállalkozás által végzett hajózási tevékenység.

3. a víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet, amely szerint a Tisza és a Bodrog meghatározott szakaszain lehet nyaralóhajózni.

A fenti jogszabályi háttér biztosítja, hogy a műszaki paramétereik alapján nyaralóhajónak minősíthető, kizárólag a kijelölt vízterületen és speciális nyaralóhajó engedéllyel rendelkező hajók átminősítése a jogszabályi feltételek teljesítése esetén megtörténjen.

A 38. §-hoz

A világban zajló folyamatok rámutattak, hogy az elektronikus fizetések iránti igény folyamatosan növekszik és a létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen biztonsági és érintésmentes fizetési megközelítésben egyaránt. Így a már on-line pénztárgéppel rendelkezőknek kötelező lesz bármilyen formában, de elektronikus fizetési lehetőséget biztosítaniuk a vevőik számára. Fontos egyben az is, hogy ez elérhető és rendelkezésre álló legyen, azaz a vevő döntése alapján bármikor rendelkezésre álljon.

A 39. §-hoz

A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

A 40. §-hoz

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Áhtm.) az államháztartási szférán belül generális közalapítvány- és alapítványalapítási tilalmat és ezek működésének korlátozására, illetve megszüntetésére (átalakítására) irányuló szabályozást vezetett be. Az elmúlt években azonban erőteljes társadalmi igény mutatkozott aziránt, hogy egyedi esetekben, meghatározott körben és erre irányuló - sajátos szabályok megállapítását is lehetővé tevő - törvényi felhatalmazás alapján a Kormánynak kivételesen módja legyen arra, hogy az állam képviseletében alapítványt hozhasson létre, ha ilyen szervezeti keretek között biztosítható legoptimálisabb módon meghatározott közfeladatok ellátása. Ezt az igényt az Áhtm.-et is módosító 2016. évi CI. törvény 1. §-a elégítette ki, amely az államháztartás körében közalapítvány- és alapítvány-alapítási tilalmat kimondó Áhtm. 1. § (1) bekezdését azzal az (1a) bekezdéssel egészítette ki, amely szerint a Kormány külön törvény rendelkezése alapján alapítványt hozhat létre. A jogalkalmazás során gondot jelenthet azonban az, hogy az Áhtm. 8. §-a szerint a törvény alkalmazásában állami alapító alatt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62.§ (3) bekezdésében meghatározott alapítót kell érteni, amelynek b) pontja szerint a Kormány is állami alapítónak minősül. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jogalkotónak nem volt célja az, hogy a Kormány által az erre feljogosító külön törvény előírásainak megfelelően létrehozott alapítványra is alkalmazni kelljen az Áhtm. egyéb - az államháztartás körébe tartozó alapítók által alapított közalapítványok és alapítványok működésének felszámolására és korlátozására irányuló korábban megállapított - szabályait. Ez ugyanis ellentétes lett volna a jogalkotónak azzal a törekvésével, amely éppen egy újonnan felmerült és alapítványi formában működtetni kívánt szervezet iránti társadalmi igény kielégítését célozta, és ennek garanciáját biztosította azáltal, hogy mind az alapításhoz, mind pedig a működtetéshez külön törvényi rendelkezések szükségességét is megkövetelte.

Ezért a törvényi céloknak megfelelő jogalkalmazás megkönnyítése, illetve a szabályozás egyértelművé tétele érdekében az Áhtm. 8. §-át, amely szerint e törvény alkalmazásában állami alapító alatt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdésében meghatározott alapítót kell érteni (amely körbe tartozik a Kormány is), indokolt kiegészíteni azzal a rendelkezéssel, amely szerint e törvény állami alapítóra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók akkor, ha a Kormány az 1. § (1a) bekezdésében foglaltak szerint hoz létre alapítványt vagy vagyonkezelő alapítványt.

A 41. §-hoz, a 42. §-hoz, a 141. §-hoz és a 142. §-hoz

Az ésszerű, rugalmas és hatékony vagyongazdálkodás megteremtése érdekében -Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelméhez, mint alapfeladat ellátásához szükséges sajátosságok figyelembevétele mellett - a jelenleg működő vagyonkezelési rendszer átfogó átalakítása vált indokolttá.

A vagyonkezelői jog megszűnésével érintett ingatlanok körének meghatározása, az ideiglenes jelleggel létrejövő átmeneti használati jog keletkezésének és az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony létrejöttének sarokköve az ingatlan-minősítő nyilatkozat. Az ingatlan-minősítő nyilatkozatot a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek önbevallásos alapon, az irányításukat vagy felügyeletüket ellátó szerv vezetőjének egyetértését jelző záradékkal ellátva kötelesek eljuttatni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére, valamint amennyiben az abban szereplő valamely ingatlan nem az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozik, úgy az MNV Zrt. mellett az érintett tulajdonosi joggyakorló részére.

A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagyonkezelői joga két lépcsőben szűnik meg, a főváros közigazgatási határán belül és kívül elhelyezkedő ingatlanok tekintetében. A vagyonkezelői jog megszűnése nem terjed ki a külföldön lévő, állami tulajdonban álló ingatlanokra.

A javaslat célja, hogy az elhelyezési vagy rekreációs célú ingatlanok - a meghatározott kivételektől eltekintve - egységesen az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álljanak, azokkal, mint állami elhelyezési célú ingatlanokkal az MNV Zrt. gazdálkodjon. Azok az elhelyezési vagy rekreációs célú ingatlanok, amelyek a vagyonkezelői jog megszűnésekor más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alatt állnak, a törvény erejénél fogva az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlanok tekintetében az érintett költségvetési szerveket a törvényben és a végrehajtási rendeletében meghatározottak szerinti jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

A rendelkezések rögzítik az átmeneti használati jog keletkezésére vonatkozó szabályokat, a jogviszony tartalmát adó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény haszonkölcsön-szerződésre vonatkozó rendelkezéseihez képesti eltéréseket, valamint az MNV Zrt. átmeneti használati jog fennállása alatti, az érintett ingatlanok használati viszonyainak felülvizsgálatára és a kijelölő okirat kiadására vonatkozóan teljesítendő feladatait, valamint az MNV Zrt. törvényi jogutódlására vonatkozó alapvető szabályokat.

A javaslat megállapítja továbbá a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos, folyamatban lévő közbeszerzési és beszerzési eljárásokra vonatkozó jogutódlási szabályokat is. Az MNV Zrt. szerződésbe való belépésének törvényi szabályozása mellett szükséges és indokolt megteremteni az MNV Zrt. számára annak a jogi lehetőségét, hogy ezen szerződések tekintetében kilencven napon belül éljen a felmondás jogával, amennyiben a szerződés hatályban tartása a vagyongazdálkodás elveivel, céljaival, a költséghatékony és költségkímélő megvalósítással nem áll összhangban, azzal nem összeegyeztethető.

A törvényjavaslat rögzíti a vagyonkezelési szerződés egyoldalú felmondásának lehetőségét, meghatározott feltételek fennállása estén, a jelzett határidőig. Emellett a szabályozás megteremti az MNV Zrt. ingatlan-nyilvántartás felé történő eljárási kötelezettségét is.

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításával rögzítésre kerül az MNV Zrt. elhelyezési kötelezettsége és az ahhoz kapcsolódó feladatai. Meghatározásra kerül továbbá, hogy az elhelyezési kötelezettségnek az MNV Zrt. a kijelölő okirat kiadásával tesz eleget, amely a központi költségvetési szerveket kötelezi az abban megjelölt ingatlanok birtokba vételére.

A rendelkezés rögzíti továbbá annak a kizárólagosságát, hogy elhelyezési céllal a költségvetési szervek javára az MNV Zrt. jogosult nem állami tulajdonú ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező megállapodást kötni.

A javaslat deklarálja az MNV Zrt.-nek az állami elhelyezési célú ingatlanok tekintetében fennálló hasznosítási jogosítványát, valamint meghatározza a kivételek körét is. Rögzítésre kerül az állami elhelyezési célú ingatlanként történő használat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének szabálya is.

A javaslat meghatározza az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony megszűnésének eseteit, módjait.

A rendelkezés lehetőséget biztosít az MNV Zrt. részére, hogy az üzemeltetési feladatai ellátásához más szervezetek közreműködését is igénybe vegye. Mivel a bevonható - jelen feladatok ellátására szakmailag alkalmas - személyek köre törvényileg szűken meghatározott, így a folyamatos feladatellátás érdekében szükséges annak biztosítása, hogy erre közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kerüljön sor.

A korábbi felhatalmazó rendelkezéseket a javaslat kiegészíti az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra vonatkozó részletszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazással.

A 44. §-hoz és a 45. §-hoz

A javaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosításával pontosítja az e törvényben foglalt, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályok alanyi hatályára vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaságok tekintetében. E módosítás egyértelműsíti, hogy ezen gazdasági társaságok a működésükre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kötelesek kialakítani a belső kontrollrendszerüket.

A módosítás továbbá a belső ellenőrzést végző személy kiválasztásával és jogviszonyának létesítésével összefüggő, a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához kötött döntés meghozatalára vonatkozó rendelkezéseket pontosítja.

A 46. §-hoz

A § jogtechnikai módosítást tartalmaz.

A 48. §-hoz

A § jogtechnikai és szövegpontosítást tartalmaz.

A 49. §-hoz és az 50. §-hoz

A módosítás célja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel (Kit.) való összhang megteremtését szolgáló technikai jellegű módosítások átvezetése, illetve a d) és e) pont vonatkozásában a módosítás biztosítja annak a - Kit.-tel összhangban lévő -lehetőségét, hogy a honvédelemért felelős miniszter egyes irányítási hatásköreinek a gyakorlására kijelölt személyek között a minisztériumi felsővezetők mellett a Kit. szerinti miniszteri biztos is megjelenhessen.

Az 53. §-hoz

A § technikai módosítást tartalmaz.

Az 51. §-hoz és az 52. §-hoz

A § a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításával lehetővé teszi, hogy a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak részére is adható legyen cafetéria juttatás.

Az 54. §-hoz

A javaslat a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenyt.), valamint az új Tbj. összhangját teremti meg.

Az 55. §-hoz

A javaslat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvénynek a polgármesteri bérhez kapcsolódó finanszírozási szabályokra vonatkozó rendelkezéseit pontosítja, összhangban azzal, hogy helyi önkormányzatok részére a polgármesterek illetményéhez támogatást biztosít a központi költségvetés.

Az 56. §-59. §-hoz

Az iparűzési adó átalakításával kapcsolatos decemberi feltöltési kötelezettség megszüntetése révén a kétrészletű előleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözetét a tárgyév decembere helyett (ún. "feltöltés") a tárgyévet követő májusban, a bevallással egyidőben kell a cégeknek megfizetni. Az esetleges likviditási problémákra megoldást jelent, ha a decemberi iparűzési adó bevételt az önkormányzatok ideiglenesen - a májusi megfizetésig - visszapótolhatják a költségvetésükbe. Erre lehetőséget ad a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény olyan irányú módosítása, amely a Kormány külön engedélye nélkül egy átmeneti időszakban lehetővé teszi a meglévő likvid hitelkeret következő év június végéig tartó meghosszabbítását, vagy új, éven áthúzódó rövid lejáratú hitel keletkeztetését a feltöltési kötelezettség bizonyos összeghatáráig.

Továbbá a javaslat a gazdasági visszaesés miatti saját bevételek, így különösen az iparűzési adó csökkenés miatti forrás pótlását is szolgálja.

Csak azon ügyletek kívánják meg a Kormány előzetes engedélyének a kikérését, amelyek értéke meghaladja az önkormányzat előző évi iparűzési adóbevételének a 10 %-át és az 1 milliárd forintot. Az ennél kisebb ügyletértékű összegekről a megkötést megelőzően adatszolgáltatást kell teljesítenie az önkormányzatoknak. A megköthető ügyletek összértékét a törvény 2020-ra 200 milliárd forintban maximalizálja, a további évekre a maximális mértéket az éves költségvetési törvény tartalmazza.

A 60. §-hoz

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata esetében az irányító szerv feladatai egy részének ellátására is kijelölhet kezelő szervet.

A 61. §-hoz, a 62. §-hoz és a 78. §-hoz

A javaslat az Áht.-nak a központi költségvetésről szóló törvény szerkezetére és tartalmára vonatkozó rendelkezéseit módosítja, amely egyszerűbb szerkezeti tagolást tesz lehetővé. Ehhez kapcsolódóan átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy ezen egyszerűbb szerkezeti tagolást előíró szabályokat első alkalommal a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének szerkezete tekintetében kell alkalmazni.

A 63. §-hoz, az 68. §-hoz, az 70. §-hoz és a 77. §-hoz

A javaslat alapján az állam nevében befektetési alapot és a kockázati tőkealapot létrehozni, befektetési alapban és kockázati tőkealapban tőkét emelni csak központi kezelésű előirányzatból lehet. Ehhez kapcsolódóan rendelkezik a már visszatérítendő költségvetési támogatásból létrehozott működő kockázati tőkealapokra vonatkozó sajátos eljárásról is.

A 64. §-hoz

A javaslat egy helyre rendezi az állami vagyongazdálkodás speciális előirányzat módosítási jogköreit, amelyek kiegészülnek a jogalkalmazás során felmerült igények rendezésével. Az államháztartási számvitel szerint állam által örökölt eszközök és terhek elszámolásának egyaránt meg kell jelennie, ennek technikai rendezését teszi lehetővé a módosítás. Az ún. egyéb vagyonkezelők által használt, feleslegessé vált, illetve a beruházások során kinyert eszközök értékesítésének és a vagyonkezelők által ellátott közfeladatra történő felhasználásának átlátható elszámolását írja elő a javaslat.

A 65. §-hoz

A javaslat pontosítja a fejezetet irányító szerv számára biztosított előirányzat-átcsoportosítási jogkört az általa irányított fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok esetében, valamint előirányzat-átcsoportosítás esetköreit.

A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a Kormány tagjai - mint az adott ágazat irányítói

- miniszteriális felelősségük alapján, az általuk fontosnak ítélt célok megvalósításához saját hatáskörben csoportosíthassanak át forrásokat a fejezetükön belül - a személyi jellegű kiadások növelése, és felülről nyitott" előirányzatokról történő átcsoportosítás kivételével - az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

A 66. §-hoz

Az Áht. hatályos rendelkezései szerint a Kormánynak - a rendkívüli intézkedések keretében - kizárólag a központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerint számított, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított érték tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén van lehetősége a központi költségvetési kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozására, felfüggesztésére. Indokolt azonban az is, hogy a Kormány e jogkörét ne csak a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén

- vagy annak helyreállítása érdekében -, hanem a nemzetgazdasági egyensúly megőrzése érdekében is gyakorolhassa, különös tekintettel az év közben meghozott kormányzati döntésekből származó feladatok végrehajtására. A módosítás ennek az elvárásnak tesz eleget. A § emellett pontosítja a Kormány és a polgármester átmeneti intézkedéseire vonatkozó rendelkezéseket az Alaptörvény, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban.

A 67. §-hoz

A javaslat pontosítja a tulajdonosi kölcsönnyújtás szabályait. Az állam nevében egységesen az MNV Zrt. kap felhatalmazást ilyen kölcsön nyújtására, átláthatóbbá téve e jellemzően finanszírozási kiadásként megjelenő ügyleteket.

A fentieken túl a javaslat megteremti az összhangot a támogatási szabályok pontosításával. Emellett a módosítási javaslat egyértelművé teszi a törvény által működésre biztosított források esetére is az elszámolás követelményét.

A 69. §-hoz

A javaslat a beruházási támogatások sajátosságának figyelembevételével tisztázza a kedvezményezett szerepét, illetve az ellenérték megléte ellenére a költségvetési támogatási jogviszony szabályait rendeli alkalmazni az eddigi jogalkalmazásnak megfelelően. A módosítás elhatárolja a társasági támogatások fajtáit, azzal, hogy ágazati támogatásnál követelmény a szakmai feladatellátás követelményeinek érvényesítése, az önmagában működésre nem adható.

A 71. §-hoz

A módosítás lehetővé teszi a támogatási szerződésben rögzített támogatott tevékenység eredeti céljának módosítását, azzal a korlátozással, hogy a módosítás következtében a támogató csak a saját feladatkörébe tartozó célokra nyújthasson támogatást. A javaslat alapján lehetővé válik, hogy egy adott támogatási jogviszonyban foglalt támogatási cél egy, a támogató fejezetéhez tartozó egyéb szakmai célok szerinti tevékenység forrásául is felhasználható legyen és a támogatási cél módosításából nem származna hátrány sem a módosult célt megvalósítója számára. A rendelkezés kimondja tovább azt is, hogy a támogatási cél módosításának részletszabályait a Kormány rendeletében állapítja meg.

A 72. §-hoz

A javaslat a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekre vonatkozó szakirányú végzettség alóli felmentés törvényi alapját határozza meg.

A 73. §-hoz

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglaltakkal összhangban a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) a törzskönyvi nyilvántartás vezetésére irányuló eljárását a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetőjének - a települési önkormányzatok megállapodásának hiányában, a közös önkormányzati hivatalhoz történő - kijelöléséről szóló határozata alapján is le kell folytatnia. A módosítás biztosítja a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi önkormányzat törvényes működését és egyben a Kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartás közhitelességét és naprakészségét is szolgálja.

A 74. §-hoz és a 75. §-hoz

A Kincstár sokrétű tevékenységének ellátása során jelenleg is számos különböző logikai és fizikai felépítésű informatikai alkalmazást használ és nyilvántartást vezet, mind a természetes, mind a nem természetes személyek vonatkozásában. Ezen törzsadatok számos példányban és különbözőséggel jelennek meg az egyes szakrendszerekben. Az egységes adatkezelés érdekében szükséges a kincstári törzsadat-nyilvántartás létrehozása, mely biztosítja a kincstári feladatok vonatkozásában az ügyfélközpontú, magas szolgáltatási színvonalú ügyintézést.

A törzsadat-nyilvántartásban az adatok összekapcsolhatósága biztosítja azok folyamatos, naprakész megfelelő minőségét, ezáltal megőrizve az adattisztaságot és egyediséget, elősegítve az adott ügyféllel kapcsolatos adatok összefogását, kinyerhetőségét. Emellett a törzsadat-nyilvántartás támogatja az adattárházba kerülő szakrendszeri adatokhoz kapcsolódó személyek összeköthetőségét azok azonosítása nélkül. A javaslat hangsúlyosan rögzíti, hogy a törzsadat-nyilvántartó rendszer felhasználói - jogosultságkezelő funkció biztosításával - csak a feladatellátásukhoz szükséges, az ahhoz elégséges és feladatellátással érintett jogszabályban kifejezetten meghatározott adatokhoz férhetnek hozzá.

A javaslat továbbá felhatalmazás ad arra, hogy a Kormány rendeletben jelölje ki a törzsadat-nyilvántartás működtetésében közreműködő szervet vagy szervezetet, valamint az államháztartásért felelős miniszter törzsadat-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait és a törzsadat-nyilvántartás műszaki követelményeit rendeletben szabályozza.

A 76. §-hoz

A módosítás a közpénzfelhasználás hatékonyságának elősegítése érdekében előírja, hogy az Áht. 79. § (2a) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonosok a kereskedelmi banknál vezetett számláin tárolt, ötvenmillió forintot meghaladó fejlesztési támogatásokat kötelesek lesznek átutalni a Kincstárnál megnyitott számlákra, és azon kezelni azokat. Lényeges, hogy a kedvezményezettek szerződéses jogait és kötelezettségeit a változás érdemben nem érinti, hiszen a kincstári számla számlatulajdonosa is a kedvezményezett lesz, a Kincstár továbbra is az ő rendelkezése alapján teljesít arról kifizetést. Javaslat nem érinti azon bankszámlákat, amelyek esetében a felmentés területszerzéssel, a közigazgatási, hatósági és bírósági eljárásokkal, a személyi jellegű ráfordításokkal, a pénzügyi és ajánlati biztosítékokkal, a bírósági és ügyvédi letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok finanszírozása eseteire vonatkozik.

A 79. §-hoz

A módosítás alapján a befektetési jegyekkel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket a jövőben egységesen költségvetési tételként kell kimutatni az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerében. Emellett a javaslat pontosítja a fejezeti besorolást az Áht. 19. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban.

Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások nyújtására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok a jövőben központi kezelésű előirányzatként kerülnek megtervezésre. A módosítás ezen változás jogszabályi alapját teremti meg. A javaslat továbbá ezen előirányzatok esetében is lehetővé teszi az Áht. 36. § (4a) bekezdése szerinti éven túli kötelezettségvállalást.

Emellett a javaslat a kormányzati igazgatásról szóló törvénynek a kormányzati igazgatás tisztségviselőire vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kiegészíti az Áht.-nak a költségvetési támogatások nyújtásával összefüggő összeférhetetlenségi szabályokat. Ennek megfelelően nem lehet költségvetési támogatás kedvezményezettje kormánymegbízott, kormánybiztos, miniszterelnöki megbízott, miniszterelnöki biztos.

A javaslat pontosítja a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások jogosulatlan igénybevétele és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén - az önkormányzatok kérelme alapján -alkalmazandó részletfizetés szabályait.

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a Modern Városok Program megvalósításáról szóló kormányrendelet alapján a megyei jogú városok mellett megyei önkormányzatok is kedvezményezettjei legyenek a Modern Városok Program keretében nyújtott támogatásoknak. A javaslat továbbá pontosítja a települési önkormányzatok által beszedett gépjárműadó Kincstár általi ellenőrzésére vonatkozó felhatalmazó rendelkezést.

A módosítás emellett jogtechnikai és szövegpontosításokat fogalmaz meg.

A 80. §-hoz

A rendelkezés a hatályon kívül helyezi a beruházás-ösztönzési célú költségvetési kiadás, valamint a nagyvállalati beruházási támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás tekintetében azt a lehetőséget, hogy ezen előirányzatokról előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesíthető legyen.

A módosítás az 64. §-sal összhangban, a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében hatályon kívül helyezi az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos, az Áht. új 31/A. §-ába áthelyezett rendelkezéseket.

A módosítás továbbá pontosítja az Áht.-nak a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó tárgyévi kötelezettségvállalásra vonatozó szabályát, megteremtve az összhangot a kötelezettségvállalásra vonatkozó azon alapvető szabállyal, miszerint tárgyévi előirányzat terhére csak oly módon vállalható kötelezettség, hogy az abból származó valamennyi kifizetés tárgyév december 31-éig megtörténik.

A § továbbá jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

A 81. §-hoz

A javaslat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére irányul.

A 82. §-86. §-hoz

Jogtechnikai pontosítások: a bekezdések átszámozása és a belső hivatkozások javítása.

A 87. §-hoz és a 88. §-hoz

A Magyar Posta Zrt. a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban. Posta tv.) 18. § (1) bekezdésében 2020. december 31. napjáig kijelölt egyetemes postai szolgáltató. Az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében szükségesnek mutatkozik, hogy egyes jelenleg hiányzó fogalmak és azok definíciói jogszabályi szinten kerüljenek rögzítésre akként, hogy a fogalmak tartalmának alapjául részben a postaszakmai gyakorlat, részben az Európai Bizottság 2013/154/EU Bizottsági Határozatában szereplő fogalmak szolgáltak, utóbbi ugyanis rögzíti a szerződéses logisztika fogalmát: az ellátási láncban történő továbbítási folyamat azon része, amely során - a fogyasztói igények kielégítése céljából - megtervezik, megvalósítják és ellenőrzik az áruk, szolgáltatások és a kapcsolódó információk hatékony és eredményes tárolását és a kiindulóponttól a fogyasztási helyre való eljuttatását.

A módosítás pontosítja a kézbesítés fogalmát akként, hogy azt összhangba hozza a Posta tv. 2. § 33. pontjával és 4. § e) pontjával, figyelemmel arra, hogy a postai szolgáltató postai közreműködőt is bevonhat a kézbesítési tevékenységbe. A módosítás a Posta tv. fogalmait kiegészíti a logisztikai szolgáltatás és a nem postai funkció fogalmak definíciójával. A logisztikai szolgáltatás definíciója az Európai Bizottság által meghatározott szerződéses logisztika fogalommal összhangban került kialakításra, azzal, hogy logisztikai szolgáltatásnak nemcsak a postai küldemények továbbítását célzó tevékenységek összessége minősül, hanem a folyamat egyes elemeit alkotó résztevékenységek egyaránt. A nem postai funkciót a postai szolgáltatásnak nem minősülő tevékenységek jelentik. Ide tartoznak különösen, de nem kizárólagosan a postaszolgálat-irányítási, a feladást megelőző és azt követő, valamint a kézbesítést megelőző és azt követő küldeményrendezési szolgáltatások. A módosítás nem taxatív jelleggel meghatározza a küldeményrendezési szolgáltatások körét is.

Tekintettel arra, hogy a logisztikai szolgáltatás és a nem postai funkciónak minősülő tevékenység postai szolgáltatás keretén kívüli ellátása nem minősül postai szolgáltatásnak, így az e tevékenységet ellátó gazdálkodó szervezet sem minősül postai szolgáltatónak, ebből következően pedig a Postatv. piacralépési és piacelhagyási szabályai (pl. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz történő szolgáltatás-bejelentés, illetve nyilvántartásba vétel) sem alkalmazandók. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) ugyancsak tartalmaz fogalom meghatározásokat, amelyek a Kbt. alkalmazása vonatkozásában, a Kbt. 13. §-a szerinti bizottsági határozatok tartalmával összhangban értelemszerűen irányadóak.

A nem postai funkciónak minősülő tevékenységek olyan postaszolgálat-irányítási szolgáltatások, amelyek lényege, hogy a postai szolgáltató által történő küldemény felvételt megelőző vagy azt követő szolgáltatást (pl. adatrögzítés, küldeményrendezés) jelentenek. Az esetben tehát, amikor valamely postai szolgáltatónak nem minősülő személy vagy szervezet nem postai funkciónak minősülő tevékenységet lát el, e tevékenysége a postai szolgáltatási szerződés megkötésére nem terjed ki. Ez esetben is a postai szolgáltató (az általa rendelkezésre bocsátott IT rendszer útján) végzi a postai szolgáltatás felvételét (amely a postai küldemény postai hálózatba kerülését jelenti) - vagyis a postai szolgáltatási szerződés megkötését -, amelyet megelőz a nem postai funkciónak minősülő adatrögzítés és amelyet követ a szintén nem postai funkciónak minősülő küldeményrendező szolgáltatás.

A postai küldemény felvétele tehát ilyen esetben a postai szolgáltatási szerződést megkötő postai szolgáltató és a nem postai szolgáltatóként eljáró, nem postai funkciónak minősülő tevékenységet nyújtó személy vagy szervezet közös megállapodása alapján az utóbbi által biztosított helyen kerül az általa ellátott és postai szolgáltatásnak (felvételnek) nem minősülő adatrögzítést követően a postai szolgáltató hálózatába, ilyen módon a postai szolgáltató IT rendszere útján kibocsátott felvételi elismeréssel jön létre a postai szolgáltatási szerződés. A felvett küldeményeket ezt követően a nem postai szolgáltatóként eljáró, nem postai funkciónak minősülő tevékenységet nyújtó személy vagy szervezet rendezi mindaddig, míg a postai szolgáltató azokat be nem gyűjti, illetve folytatja a postai szolgáltatás teljesítéseként a feldolgozási, szállítási és kézbesítési tevékenységelemek elvégzését is.

A 89. §-hoz

A módosítás megteremti összhangot a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény és az új Tbj.-vel módosított Kenyt. között.

A 90. §-hoz

A javaslat az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer előirányzat elnevezését Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszerre változtatja, mivel az előirányzat forrásainak jövőbeni felhasználási céljait az új elnevezés jobban tükrözi.

Az új Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseinek teljesíthetősége érdekében a felhasználási szabályok jelenlegi formájának érdemi átalakítása szükséges 2021-től. Ezzel összefüggésben megkezdődik a Modernizációs Alap forrásainak felhasználási szabályaihoz történő igazítás, így a felhasználás az energetikai rendszerek korszerűsítésére és az energiahatékonyság növelésére irányuló fejlesztések megvalósítására irányul.

A 91. §-hoz

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításának alapvető célja, hogy megvalósítsa az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a COVID-19 járványügyi helyzet miatti módosítását.

A 92. §-hoz

A javaslat megteremti összhangot a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és az új Tbj.-vel módosított Kenyt. között.

A 93. §-hoz és a 94. §-hoz

A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény rendelkezik arról, hogy a megyei hatókörű városi múzeumok alapleltárában és jogszabály szerinti külön nyilvántartásában szereplő kulturális javak az intézmények vagyonkezelésébe kerülnek. A módosítás a Szépművészeti Múzeumtól a tatai Kuny Domokos Múzeum vagyonkezelésébe került gipsz szobormásolat gyűjtemény 563 tételét egykori vagyonkezelőjéhez visszaadva, az antikvitástól reneszánszig ívelő gipszmásolat-gyűjtemény újraegyesítését szolgálja.

Az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesre vonatkozó koncepció második ütemeként a Városliget átfogó hasznosítási koncepciójáról szóló 1397/2013. (VII. 2.) Korm. határozat alapján a komáromi Csillag Erőd - látogatóbarát, az oktatásban is felhasználható módon - mutatja be a Szépművészeti Múzeum egykori, az antikvitástól a reneszánszig ívelő gipszmásolat-gyűjteményét.

A fejlesztés eredményeként létrejövő Csillag Erőd Gipszmásolat Múzeum országos jelentőségű lesz és Közép-Európában is kiemelkedőnek számít majd az ott bemutatásra kerülő antik, középkori és reneszánsz gipszmásolat gyűjtemény.

A Szépművészeti Múzeum egykori szobrászattörténeti gipszmásolat-gyűjteménye alapjait - antik szobrok másolatainak beszerzésével - a Nemzeti Múzeum igazgatója, Pulszky Ferenc teremtette meg a 19. század végén. Megalapítása után a Szépművészeti Múzeum is folytatta ezt a kezdeményezést az ókori, középkori és reneszánsz emlékek öntvényeinek gyűjtésével, ugyanakkor az eredeti műtárgyak számának gyarapodása és kiállításuk erősödő igénye e másolati gyűjteményrészeket háttérbe szorította.

A másolatok bemutatása érdekében a gyűjtemény egyes részei hosszabb-rövidebb távra átadásra kerültek más múzeumoknak.

A gipsz szobormásolatok a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény alapján a tatai Kuny Domokos Múzeum vagyonkezelésébe kerültek.

A Csillag Erőd Gipszmásolat Múzeum koncepciója megkívánja, hogy a gyűjtemény ismét a Szépművészeti Múzeum vagyonkezelésébe kerüljön, de ehhez - a fenti törvényi kijelölés miatt - szükséges a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény módosítása, amely az érintett 563 tételes gyűjteményrész vagyonkezelőjének - a Kuny Domokos Múzeum helyett - a Szépművészeti Múzeumot jelöli ki.

A törvénymódosítás lehetővé teszi a jelenleg eltérő vagyonkezelői háttérrel rendelkező gyűjtemény újraegyesítését.

A 95. §-hoz

A javaslat a közbeszerzésekről szóló törvényben szövegpontosítást fogalmaz meg. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által lefolytatott eljárások tapasztalatai alapján a rendezvényszervezési feladatokkal szükségképpen együtt járnak, azoktól nem választhatók el a szervezetfejlesztési feladatok. A módosítás célja, hogy a Hivatal, mint központi beszerző szerv ezekre az eljárásokra is egyértelmű felhatalmazást kapjon.

A 96. §-98. §-hoz, a 116. §-hoz, a 117. §-hoz és a 121. §-hoz

A szálláshely-szolgáltatónak a bejelentkezéssel kapcsolatos adatszolgáltatási tevékenységének részletszabályait tartalmazza.

A 99. §-hoz

A rendelkezés meghatározza a termékegység definícióját.

A 100. §-hoz és a 101. §-hoz

A módosítás célja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék háromhavi összegét meghaladó tartozással összefüggő eljárás, amennyire lehetséges, elkerülhetővé váljon, így ha adózó egészségügyi szolgáltatási járulék befizetést teljesít, azt az új Tbj. szerint nyilvántartott kötelezettségekre számoljuk el. A módosítási javaslat megteremti a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék privilegizált elszámolási helyzetét, hatósági átvezetés, a visszatartási jog gyakorlása esetén is.

A 102. §-hoz és a 103. §-hoz

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2015. január 1-jén kezdte meg működését az általános forgalmi adó adónemben tapasztalt csalások elleni fellépés egyik eszközeként. Az európai uniós jognak való megfelelés követelménye miatt szükség volt az EKAER szabályok újragondolására, amely során az elmúlt öt éves ellenőrzési tapasztalatokat is figyelembe vette a jogalkotó. A módosítások célja az EKAER hatékonyságának megtartása, növelése oly módon, hogy az jobban illeszkedjen az európai uniós jogrendszerbe, és jobban megfeleljen az arányosság követelményének. Ennek érdekében 2021. január 1-jétől az EKAER bejelentési kötelezettség már csak a megadott érték vagy tömeghatárt meghaladó kockázatos termékekre fog vonatkozni.

A 104. §-hoz

Az új Tbj. rendszeréhez kapcsolódó módosítás, mely szerint az állami adó- és vámhatóság a szociálisan rászoruló adósok adatairól tájékoztatja a járási hivatalt, annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátásból ne essen ki az, aki szociálisan rászorult.

A 105. §-hoz

A mulasztási bírság szabályok módosításának célja a könnyebb áttekinthetőség és kezelhetőség megteremtése. A módosítások révén egyértelművé válik a szankcionálandó adózói magatartás, valamint a csökkennek az adminisztrációs terhek az adóhatóság oldalán. Tekintettel arra, hogy az EKAER-szám egy adott termékegységet azonosít egy feladó-egycímzett-egy útvonal-egy gépjármű tekintetében, a módosítás egyértelműsíti, hogy az adott mulasztás az adott termékegységhez kapcsolódik. Pontosításra kerül, hogy a termékek bruttó tömegének pontatlanul történő megadása hogyan bírságolandó. Új bírságolási tényállási elemként jelenik meg a termékek értékének hibásan történő megadása. Mind a két bírságolandó tényállás célja a csalárd adózói magatartások visszatartása. Abban az esetben, ha az adózó más adatok tekintetében hibázik, az adóhatóság az általános szabályok szerint jár el.

Az adózónak lehetősége van a mulasztási bírság alól mentesülni, ha igazolja, hogy az adott helyzetben úgy járt el, ahogyan az tőle elvárható.

A 106. §-hoz

Az új átmeneti rendelkezés alapján a folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni kell majd azt az előírást, amely szerint abban az esetben is lehet önellenőrzést, illetve visszatérítési igényt benyújtani az adóhatósághoz, ha az Európai Unió Bírósága az adókötelezettséget, illetve az adófizetési kötelezettséget megállapító jogszabály irányelvbe ütköző voltát állapítja meg. Az adóhatóság előtt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell az Európai Unió Bíróságának (EUB) a C-13/18. (Sole-Mizo) és C-126/18. (Dalmandi) egyesített előzetes döntéshozatali ügyekben hozott ítéletében foglaltak alapján módosított kamatmértéket.

A 107. §-hoz

Az EKAER-t érintő, koncepcionális módosítások szükségessé teszik olyan átmeneti szabályok megalkotását, amelyek előírják, hogy az új kötelezett meghatározásakor figyelembe kell venni az új kötelezett által a jelen módosító törvény hatálybalépését megelőzően, valamint a jogelődje által a módosítás hatálybalépését megelőzően tett bejelentéseket és önkéntes bejelentéseket is.

A 108. §-hoz

A § szövegcserés módosítást fogalmaz meg az új Tbj. hatálybalépésével összefüggésben, továbbá a javaslat a Nemzeti Foglakoztatási Alap 2021. január 1-jei névváltozásával kapcsolatos módosításokat foglalja magában.

A 4. pontban szereplő pontosító jellegű szövegcserés módosítással egyértelművé válik, hogy abban az esetben is lehessen önellenőrzést, illetve visszatérítési igényt benyújtani az adóhatósághoz, ha az Európai Unió Bírósága az adókötelezettséget, illetve az adófizetési kötelezettséget megállapító jogszabály irányelvbe ütköző voltát állapítja meg. Erre egy Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban, vagy előzetes döntéshozatali eljárásban kerülhet sor. Az előzetes döntéshozatali eljárások és ítéletek természetükből adódóan ugyan nem közvetlenül állapítják meg a nemzeti jogszabály uniós jogba ütközését (ahogy egy Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban hozott ítéletben lenne), hanem formálisan az uniós jogot értelmezi a Bíróság és ezért csak közvetve (de lényegében ugyanolyan joghatással) következhet belőle az vizsgált nemzeti jogszabály uniós joggal ellentétes volta. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéleteket a tagállami bíróságoknak figyelembe kell venniük, és az uniós joggal ellenétesnek bizonyult nemzeti jogszabályt nem alkalmazhatják. A tagállamokra irányadó lojális együttműködés elve alapján pedig a jogalkotónak is meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket, hogy a jogellenességet kiküszöbölje (ami egyúttal saját érdeke is, hiszen a bíróságok előtt már nem tudja érvényesíteni az uniós joggal ellentétesnek bizonyult jogszabályt). Ugyancsak az ítélkezési gyakorlatból adódik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletben foglalt, uniós jogi rendelkezésre vonatkozó értelmezés visszaható hatályú, ami azzal a hatással jár, hogy az így értelmezett uniós jogi normával ellentétesnek talált nemzeti jogszabály is elfogadására visszamenőlegesen alkalmazhatatlanná válik (az igényérvényesítést ugyanakkor az elévülés, illetve adott esetben igényérvényesítési határidő korlátozhatja). A Bíróság kivételesen korlátozhatja az ítélet hatályát jövőbeli jelleggel. A módosítás ezen döntéseknek az adóhatóság előtti érvényesítését segíti elő. A módosítást a folyamatban lévő eljárásokat is érinteni fogja.

A 109. §-hoz

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. mellékletének módosítása az új Tbj. hatálybalépése miatt szükséges, továbbá a módosítással kikerülnek azok az adatok a törvény szövegéből, amelyeket 2019. január 1-jétől már nem kell bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.

A 110. §-hoz

A javaslat szerint hatályát veszítik az Art.-ból a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés bevallására és megfizetésének határnapjáról szóló rendelkezések, valamint a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítésre hivatkozó szövegrész a végső adó megfizetésének, illetve a túlfizetés visszaigénylésének határnapjára vonatkozó szabályban.

A 111. §-hoz

A módosítás célja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék hathavi összegét meghaladó tartozással összefüggő eljárás, amennyire lehetséges, elkerülhetővé váljon, így ha adózó egészségügyi szolgáltatási járulék befizetést teljesít, azt az új Tbj. szerint nyilvántartott kötelezettségekre számoljuk el. A módosítási javaslat megteremti a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék privilegizált elszámolási helyzetét, hatósági átvezetés, végrehajtás és a visszatartási jog gyakorlása esetén is.

A 112. §-hoz

Az új Tbj. szerint rendelkezik a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a természetes személyt tájékoztató levéllel értesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségéről, mellyel egyidejűleg megtörténik a kötelezettség előírása is, amelyhez kapcsolódóan szükséges kiegészíteni az Avt. szerint végrehajtható okiratok körét, hogy ezen értesítés alapján is lehetőség legyen a követelés behajtására.

A 113. §-hoz

A módosítás lehetőséget biztosít az MNV Zrt. részére, hogy a vagyonelkobzás foganatosítása során foglalt ingóságok tekintetében is nyilatkozzék, hogy azok tulajdonjogára tart igényt vagy az eljárás során befolyt vételárára. Ezt követően a vagyonelkobzással érintett ingatlanokon túl, ingóság esetében is azt szem előtt tartva dönthet az állam képviseletében eljáró vagyonkezelő, hogy a vagyonelkobzásról szóló döntés az állam számára mind nagyobb haszonnal járjon.

A módosítás rendezi azt a kérdést is, hogy az adóhatóságnak milyen módon kell birtokba adnia a lefoglalt dolgokat az állami vagyonkezelő részére.

A 114. §-hoz

Átmeneti rendelkezés.

A 115. §-hoz

Szövegcserés módosítások.

A 118. §-hoz

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

A 119. §-hoz

A javaslat az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosításával pontosítja a beruházási tartalék felhasználásának szabályait.

A 122. §-hoz

A rendelkezés beiktatására azért van szükség, hogy rendezze a Magyarországon élő, de lakóhelyet bejelenteni nem tudó magyar állampolgárok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának helyzetét.

A 123. §-hoz

Minden munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék alapja és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka. A módosítás célja, hogy amennyiben a járulékalapot képező jövedelemből nem vonható le a járulékkötelezettség, úgy ezt a munkáltató viselje, azaz a foglalkoztató fizesse meg a járulékfizetési alsó határ és a járulékalapot képező jövedelem közötti különbözetre eső társadalombiztosítási járulékot.

A 124. §-hoz

Új szabályozás lépne életbe, amely az egészségügyi szolgáltatási járulék havi és a napi összegét egy inflációt követő automatizmussal határozná meg. Az így megállapított járulék mértékeket a NAV honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzétenné.

A 125. §-hoz

A rendelkezés módosítása valamennyi eljáró szerv [Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK), NAV) részére megteremti annak lehetőségét, hogy a lakcím adatokra vonatkozóan információt kérjen az azt nyilvántartó szervtől. Továbbá egyértelművé teszi, hogy a hivatalból történő egészségügyi szolgáltatási járulék előírása esetén a NEAK végzi el a belföldiség vizsgálatát.

A 126. §-hoz

A rendelkezés pontosításra kerül azzal, hogy a NAV a NEAK adatátadását követő 8 napon belül tájékoztatja a fizetési kötelezettségről az érintettet.

A 127. §-hoz

Megteremti annak jogalapját a rendelkezés, hogy a NEAK a létrehozza és a bejegyezze az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket az állami adóhatóságtól érkező jelzést követően.

Azon eljárás kerül rögzítésre, amely tisztázza, hogy amennyiben a fizetési kötelezettség előírását vitatja az érintett személy, úgy milyen eljárásrend lefolytatására kerül sor.

Továbbá rögzítésre kerül az is, hogy ezen eljárások és a kapcsolódó jogorvoslati eljárások jogerős lezárásáig a 46. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szempontjából az egészségügyi szolgáltatási járulék tartozást figyelmen kívül kell hagyni.

Továbbá annak érdekében, hogy a fizetésre kötelezett természetes személynek lehetősége legyen az utólag megállapított, a havi összeg hatszorosát meghaladó mértékű járulék megfizetésére úgy, hogy az ne eredményezze azonnal a TAJ szám érvénytelenségét, szükséges szabályozni az utólag megállapított fizetési kötelezettség külön esedékességét, enne pótlását szolgálja a további új rendelkezések beiktatása.

A 128. §-hoz

A szabályozás pontosításra kerül, továbbá kiegészül azzal a rendelkezéssel, amely egyértelművé teszi, hogy az érintett személy TAJ száma mikor válik ismételten érvényessé.

A Társadalombiztosítási Azonosító Jel egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában akkor válik érvénytelenné, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének a hatszorosát (a korábbi háromszoros összeg helyett).

Továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) jogalap nélkül igénybe vett ellátásra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban módosításra kerül az előírás, így ha a természetes személy a jogalap nélküli ellátás megfizetésére kötelező határozat alapján az igénybe vett ellátás összegét nem téríti meg, akkor az adóhatóság a NEAK elektronikus úton benyújtott megkeresésére a tartozást az adózó részére automatikusan előírja és végrehajtja.

A 129. §-hoz

A Tbj. 59. § (3) bekezdése szerinti, a jogosulatlan ellátásokat igénybe vevőkre vonatkozó NAV felé teljesítendő adatszolgáltatását a NEAK adóazonosító jel alapján nem tudja megküldeni, tekintve, hogy nyilvántartásait a vonatkozó jogszabályok alapján TAJ számon vezeti.

A 130. §-hoz

Az adatátadásra vonatkozó rendelkezések pontosítása annak érdekében, hogy az adóhatóság a fizetési kötelezettség kezdő időpontját meg tudja határozni.

A 131. §-hoz

Pontosításra kerül, hogy kizárólag az egészségügyi szolgáltatásra kötelezett belföldi személy részére szükséges értesítést küldenie a NAV-nak. Továbbá a rendelkezés pontosítja, hogy a NAV-nak a részére előírt 8 napon belüli fizetési kötelezettség előírására vonatkozó rendelkezést a NEAK elektronikus adatátadást követően kell teljesítenie.

Az Ebtv. jogalap nélkül igénybe vett ellátásra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban módosításra kerül az előírás, így ha a természetes személy a jogalap nélküli ellátás megfizetésére kötelező határozat alapján az igénybe vett ellátás összegét nem téríti meg, akkor az adóhatóság a NEAK elektronikus úton benyújtott megkeresésére a tartozást az adózó részére automatikusan előírja és végrehajtja.

Pontosításra kerülnek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre történő bejelentkezéses szabályai.

A 132. §-hoz

Új rendelkezés kerül beiktatásra, amely rögzíti azon adatok körét, melyeket a NEAK adatszolgáltatás útján az állami adó- és vámhatóságnak küld meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében.

Új rendelkezés rendezi, hogy a 71. § (2) bekezdése szerinti bejelentkezés esetén a NEAK adatszolgáltatása arra is kiterjed, hogy az érintett természetes személy az egészségbiztosítási nyilvántartásban szerepel.

A 133. §-hoz

Eljárási szabály pontosítása a 103. § módosításával összefüggésben.

A 134. §-hoz

Az elévülési időre vonatkozó eljárás pontosítása a jogalkalmazó szervek számára előírt feladatok végrehajthatósága érdekében. Továbbá abban az esetben, ha biztosításának nem kellett volna fennállnia és a biztosított vagy foglalkoztatója eleget tett társadalombiztosítási kötelezettségének és járulékfizetés történt, akkor attól függően, hogy az ellátásra való jogosultsága megállapítható, akkor ezen időszak szolgálati időként történő elismerésére jogosult, ha nem akkor a Nyugdíjbiztosítási Alap javára befizetett járulékok visszaigényelésére jogosult.

A 135. §-hoz

A módosítás a régi Tbj. 44/A-44/C. §-a szerint indult (piros lámpás) ügyek esetében alkalmazandó eljárásra vonatkozó átmeneti rendelkezést pótolja. A rendelkezés alapján a 2020. július 1-je előtt indult eljárásokat a régi Tbj. szerint kell rendezni.

A 136. §-hoz

A rendelkezések értelmében a párhuzamos működés kiküszöbölésére (a régi Tbj. alapján előírt, illetve az új Tbj. szerinti kötelezettségek megkülönböztetése érdekében) egy új számlán írják elő az új törvény alapján keletkezett járulékfizetési kötelezettséget.

Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a korábbi törvény alapján fennálló egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésből származó tartozás összegét e törvény alkalmazásakor nem kell figyelembe venni.

Továbbá átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy amennyiben e törvény hatályba lépését követően kerül sor az egészségügyi szolgáltatási járulék megállapítására és annak kezdő időpontja e törvény hatályba lépését megelőző nap, akkor milyen módon kell a vonatkozó törvényeket alkalmazni.

A rendelkezés lehetőséget termet arra, hogy 2020. július 1-jét követően a NAV azon természetes személyek részére is előírja az egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyilvántartsa ezen személyi kört, akik a régi Tbj. szerint tettek bejelentést a NAV-hoz.

A Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni és ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet főszabály szerint kell megállapítani.

A 137. §-hoz

Szövegpontosítások a tanulószerződéses tanulók esetében irányadó átmeneti szabályokkal összefüggésben.

A 138. §-hoz

Szövegpontosító rendelkezések.

A 140. §-hoz

Tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült királyságnak ún. rendezetlen kilépésére nem kerül sor, és ezen szabályok helyébe más rendelkezések lépnek, hatályon kívül kell helyezni a rendezetlen kilépéssel kapcsolatos eltérő hatályba léptető rendelkezéseket.

A 143. §-hoz

A § a törvényjavaslat hatálybalépéséről rendelkezik.

A 144. §-hoz

A § a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek a sarkalatosságára utal.

A 145. §-hoz

A § a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

A 2. melléklethez

Az Art. 1. mellékletének módosítása az új Tbj. hatálybalépése miatt szükséges, továbbá a módosítással kikerülnek azok az adatok a törvény szövegéből, amelyeket 2019. január 1-jétől már nem kell bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.