32017R0127[1]

A Tanács (EU) 2017/127 rendelete (2017. január 20.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS (EU) 2017/127 RENDELETE

(2017. január 20.)

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet az uniós vizeken, valamint bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós halászhajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeket határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek körébe a következők tartoznak:

a) a 2017. évre és - amennyiben arról e rendelet rendelkezik - a 2018. évre szóló fogási korlátok;

b) a 2017. február 1-jétől2018. január 31-ig tartó időszakra vonatkozó halászati erőkifejtési korlátok, kivéve, ha a 25. és a 26. cikk, valamint a IIE. melléklet más időszakokat állapít meg az erőkifejtési korlátok vonatkozásában;

c) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra a 2016. december 1. és 2017. november 30. közötti időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek;

d) az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos, a 27. cikkben meghatározott állományokra az említett rendelkezés szerinti 2017-es és 2018-as időszakokban alkalmazandó halászati lehetőségek.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az alábbi hajókra alkalmazandó:

a) uniós halászhajók;

b) uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajók.

(2) Ez a rendelet a hobbihorgászatra is alkalmazandó, amennyiben arra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Ezen túlmenően e rendelet alkalmazásában:

a)

"harmadik országbeli hajó" : harmadik ország lobogója alatt közlekedő és harmadik országban lajstromozott halászhajó;

b)

"hobbihorgászat" : a tengerek biológiai erőforrásainak nem kereskedelmi célú kiaknázására irányuló - például szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú - halászati tevékenység;

c)

"nemzetközi vizek" : egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

d)

a "teljes kifogható mennyiség" (TAC) a következőket jelenti :

i) az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente halászható halmennyiség;

ii) minden más halászat keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

e)

"kvóta" : a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

f)

"analitikai értékelések" : egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelései, amelyek a tudományos vizsgálat szerint megfelelően jó minőségűek ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljanak a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli opciók mérlegelésénél;

g)

"szembőség" : a halászhálóknak az 517/2008/EK bizottsági rendelettel ( 1 ) összhangban megállapított szembősége;

h)

"uniós halászflotta-nyilvántartás" : az 1380/2013/EU rendelet 24. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által létrehozott nyilvántartás;

i)

"halászati napló" : az 1224/2009/EK rendelet 14. cikke szerinti napló.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározásokat kell alkalmazni:

a)

"ICES-övezetek" (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) : a 218/2009/EK rendelet ( 2 ) III. mellékletének meghatározása szerinti földrajzi területek;

b)

"Skagerrak" : a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

c)

"Kattegat" : északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøretől Gnibens Spidsig, Korshagétől Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

d)

"az ICES VII alterület 16. funkcionális egysége" :

a következő koordinátákat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 15° 00′

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 11° 00′

- é. sz. 51° 30′, ny. h. 11° 00′

- é. sz. 51° 30′, ny. h. 13° 00′

- é. sz. 51° 00′, ny. h. 13° 00′

- é. sz. 51° 00′, ny. h. 15° 00′

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 15° 00′;

e)

"az ICES IXa körzet 26. funkcionális egysége" :

a következő koordinátákat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 8° 00′

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′;

f)

"az ICES IXa körzet 27. funkcionális egysége" :

a következő koordinátákat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′

- é. sz. 38° 30′, ny. h. 10° 00′

- é. sz. 38° 30′, ny. h. 9° 00′

- é. sz. 40° 00′, ny. h. 9° 00′

- é. sz. 40° 00′, ny. h. 8° 00′;

g)

"Cádizi-öböl" : az ICES IXa körzetnek a nyugati hosszúság 7° 23′ 48″-től keletre eső része;

h)

"CECAF-övezetek" (CECAF, Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság) : a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) II. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

i)

"NAFO-övezetek" (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet) : a 217/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

j)

"a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SEAFO, Délkelet-atlanti Halászati Szervezet) : az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 5 ) meghatározott földrajzi terület;

k)

"az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (ICCAT, az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság) : az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményben ( 6 ) meghatározott földrajzi terület;

l)

"a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (CCAMLR, az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság) : a 601/2004/EK tanácsi rendelet ( 7 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott földrajzi terület;

m)

"az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (IATTC, az Amerikaközi Trópusitonhal Bizottság) : az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményben ( 8 ) meghatározott földrajzi terület;

n)

"az IOTC illetékességi területe" (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság) : az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodásban ( 9 ) meghatározott földrajzi terület;

o)

"az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SPRFMO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet) : az é. sz. 10°-tól délre, a CCAMRL-egyezmény hatálya alá tartozó területtől északra, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban ( 10 ) (SIOFA) meghatározott, a SIOFA hatálya alá tartozó területektől keletre, és a dél-amerikai államok halászati joghatóságától nyugatra eső nyílt tengeri terület;

p)

"a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (WCPFC, Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Egyezmény) : a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 11 ) meghatározott földrajzi terület;

q)

"GFCM földrajzi alterületek" (GFCM, Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) : az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) I. mellékletének meghatározása szerinti területek;

r)

"a Bering-tenger nyílt tengeri része" : a Bering-tenger nyílt tengeri földrajzi területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon;

s)

"az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része" :

a következő vonalakkal határolt terület:

- ny. h. 150°,

- ny. h. 130°,

- d. sz. 4°,

- d. sz. 50°.

II. CÍM

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

A teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk

(1) Az uniós vizeken, illetve a bizonyos, nem uniós vizeken tartózkodó uniós halászhajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket, azok tagállamok közötti elosztását és - adott esetben - a teljes kifogható mennyiségekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) Az uniós halászhajók számára engedélyezett a halászat a Feröer szigetek, Grönland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben az I. mellékletben megállapított teljes kifogható mennyiségek keretein belül, az e rendelet 14. cikkében és III. mellékletében, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendeletben ( 13 ) és annak végrehajtási rendelkezéseiben meghatározott feltételre is figyelemmel.

6. cikk

A tagállamok által meghatározandó teljes kifogható mennyiségek

(1) Egyes halállományok vonatkozásában a teljes kifogható mennyiségeket az érintett tagállamok állapítják meg. Ezeket az állományokat az I. melléklet határozza meg.

(2) A tagállamok által meghatározandó teljes kifogható mennyiségeknek:

a) összhangban kell lenniük a közös halászati politikára vonatkozó elvekkel és szabályokkal, különösen az állományok fenntartható kiaknázásának elvével, valamint és

b) az alábbiakat kell eredményezniük:

i. amennyiben az analitikai értékelések rendelkezésre állnak, 2017-től a lehető legnagyobb valószínűséggel az állománynak a maximális fenntartható hozammal összhangban történő kiaknázása;

ii. amennyiben az analitikai értékelések nem vagy csak hiányos formában állnak rendelkezésre, az állománynak a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítéssel összhangban álló kiaknázása.

(3) 2017. március 15-ig minden érintett tagállam benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:

a) az elfogadott teljes kifogható mennyiségek;

b) az érintett tagállam által összegyűjtött és értékelt adatok, amelyeken az elfogadott teljes kifogható mennyiségek alapulnak;

c) annak részletes bemutatása, hogy az elfogadott teljes kifogható mennyiségek miként felelnek meg a (2) bekezdésnek.

7. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fogások csak akkor tárolhatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) azokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő hajók ejtették, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b) azok olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és a szóban forgó uniós kvóta még nincs kimerítve.

(2) A nem célfajoknak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerinti, biztonságos biológiai határértékeken belüli állományait ezen rendelet I. melléklete határozza meg abból a célból, hogy esetükben el lehessen térni a fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó, ugyanabban a cikkben megállapított kötelezettségtől.

8. cikk

Halászatierőkifejtés-korlátozások

Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett időszakokban a halászati erőkifejtés tekintetében a következő intézkedések alkalmazandók:

a) az ICES IV alterületen előforduló sima lepényhal és a közönséges nyelvhal állományaival folytatott gazdálkodásra a IIA. melléklet alkalmazandó;

b) a Cádizi-öböl kivételével az ICES VIIIc és IXa körzetben előforduló szürke tőkehal és norvég homár állományainak helyreállítására a IIB. melléklet alkalmazandó;

c) az ICES VIIe körzetben előforduló nyelvhalállományokkal folytatott gazdálkodásra a IIC. melléklet alkalmazandó.

9. cikk

A farkassügér halászatára vonatkozó intézkedések

(1) Az uniós halászhajók számára tilos a farkassügér halászata az ICES VIIb, VIIc, VIIj és VIIk körzetben, valamint az ICES VIIa és VIIg körzetnek az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó, az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföldön kívül eső vizein. Az uniós halászhajók számára tilos az említett területen fogott farkassügér fedélzeten tartása, átrakása, áthelyezése és kirakodása.

(2) A következő területeken az uniós halászhajók és a partról halászatot folytató kereskedelmi halászatok számára tilos a farkassügér halászata, valamint a kifogott farkassügér fedélzeten tartása, áthelyezése, átrakása és kirakodása:

a) ICES IVb, IVc, VIId, VIIe VIIf és VIIh körzet;

b) az ICES VIIa és VIIg körzetben az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó, az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföldön belüli vizek.

Az első albekezdéstől eltérve az abban említett területeken a farkassügér vonatkozásában a következő intézkedések alkalmazandók:

a) a fenékvonóhálókat és tengerfenéki kerítőhálókat ( 14 ) alkalmazó uniós halászhajók bármely napon legfeljebb a fedélzeten lévő összes kifogott tengeri élőlény tömegének 3 %-át meg nem haladó mennyiségű elkerülhetetlen járulékos farkassügér-fogást tarthatnak fedélzetükön. Az uniós halászhajók fedélzetén ezen eltérés alapján megtartott farkassügérfogások mennyisége nem haladhatja meg a havi 400 kg-ot;

b) a horgot alkalmazó uniós halászhajók ( 15 ) 2017 januárjában, továbbá 2017. április 1. és december 31. között halászhatnak farkassügérre, és engedélyezett számukra az e területeken kifogott farkassügérek fedélzeten tartása, áthelyezése, átrakása és kirakodása, hajónként és évente legfeljebb 10 tonna erejéig;

c) a rögzített kopoltyúhálót ( 16 ) használó uniós halászhajók havonta 250 kg-ot meg nem haladó mennyiségben a fedélzeten tarthatják az elkerülhetetlen járulékos farkassügért-fogást.

A fenti eltérések azokra az uniós halászhajókra vonatkoznak, amelyek a 2015. július 1-től2016. szeptember 30-ig tartó időszakban dokumentáltan fogtak farkassügért: a b) pontban szereplő eltérés a horoggal ejtett dokumentált fogásokra, a c) pontban említett eltérés pedig a rögzített kopoltyúhálóval ejtett dokumentált fogásokra vonatkozik. Egy uniós halászhajó cseréje esetén a tagállamok engedélyezhetik, hogy az eltérés egy másik halászhajóra vonatkozzon, feltéve, hogy a szóban forgó eltérés hatálya alá tartozó uniós halászhajók száma és teljes halászati kapacitása nem növekszik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott fogási korlátok nem vihetők át egyik hajóról a másikra. A tagállamok minden hónap vége után legfeljebb 20 nappal jelentést tesznek a Bizottságnak farkassügér-fogásaikról, az alkalmazott halászeszköz típusa szerinti bontásban.

(4) A 2017. január 1. és június 30. közötti időszakban az ICES IVb, IVc, VIIa és VIId-VIIh körzetben mind a tengeren, mind a partról folytatott hobbihorgászat keretében kifogott farkassügéreket azonnal vissza kell engedni a tengerbe. Az ebben az időszakban az adott területen kifogott farkassügéreket tilos a fedélzeten tartani, áthelyezni, átrakni és kirakodni.

(5) Hobbihorgászat keretében - a partról folytatott hobbihorgászatot is ideértve - minden horgász naponta legfeljebb egy farkassügért tarthat meg a következő időszakokban és területeken:

a) a 2017. július 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakban az ICES IVb, IVc, VIIa és VIId-VIIh körzetben;

b) a 2017. január 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakban az ICES VIIj és VIIk körzetben.

(6) A 2017. január 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakban az ICES VIIIa és VIIIb övezetben hobbihorgászat keretében kifogott farkassügérek közül halászonként és naponta 5 példány megtartható.

10. cikk

A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c) az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése alapján végrehajtott újraelosztások;

d) a 847/96/EK rendelet 3. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;

e) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban visszatartott mennyiségek;

f) az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások;

g) az e rendelet 15. cikke szerinti kvótaátadások és -cserék.

(2) Az elővigyázatossági vagy analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokat e rendelet I. melléklete állapítja meg a teljes kifogható mennyiségeknek és kvótáknak a 847/96/EK rendeletben előírt éves kezelése céljából.

(3) Amennyiben az e rendelet I. melléklete ettől eltérően nem rendelkezik, a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

(4) A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.

11. cikk

Halászati tilalmi időszakok

(1) A Porcupine-pad térségében a 2017. május 1-jétőlmájus 31-ig tartó időszakban tilos az alábbi fajok halászata vagy fedélzeten tartása: közönséges tőkehal, rombuszhalak, ördöghalfélék, foltos tőkehal, vékonybajszú tőkehal, szürke tőkehal, norvég homár, sima lepényhal, sávos tőkehal, fekete tőkehal, rájaalakúak, közönséges nyelvhal, norvég menyhal, kék menyhal, északi menyhal és tüskéscápa.

E bekezdés alkalmazásában a Porcupine-pad a következő koordinátákat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

Az első albekezdésétől eltérve, a Porcupine-padon keresztül történő, az első albekezdésben említett fajok szállítását célzó áthaladást az 1224/2009/EK rendelet 50. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésével összhangban lehetővé kell tenni.

(2) 2017. január 1. és március 31., valamint 2017. augusztus 1. és december 31. között tilos 16 milliméternél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval homoki angolnákra irányuló kereskedelmi halászatot folytatni az ICES IIa és IIIa körzetben és az ICES IV alterületen.

Az első albekezdésben előírt tilalom azokra a harmadik országbeli hajókra is vonatkozik, amelyek engedéllyel rendelkeznek az ICES IV alterület uniós vizein folytatott homokiangolna-halászatra és a kapcsolódó járulékos fogásokra.

12. cikk

Tilalmak

(1) Uniós halászhajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása:

a) csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES IIa, IIIa és VIId körzet és az ICES IV alterület uniós vizein;

b) fehér cápa (Carcharodon carcharias) valamennyi vízterületen;

c) érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus) az ICES IIa körzet és IV alterület uniós vizein, valamint az ICES I és XIV alterület uniós és nemzetközi vizein;

d) portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES IIa körzet és IV alterület uniós vizein, valamint az ICES I és XIV alterület uniós és nemzetközi vizein;

e) óriáscápa (Cetorhinus maximus) valamennyi vízterületen;

f) búvárcápa (Dalatias licha) az ICES IIa körzet és IV alterület uniós vizein, valamint az ICES I és XIV alterület uniós és nemzetközi vizein;

g) madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) az ICES IIa körzet és IV alterület uniós vizein, valamint az ICES I és XIV alterület uniós és nemzetközi vizein;

h) a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia) az ICES IIa körzet, valamint az ICES III, IV, VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

i) nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) az ICES IIa körzet és IV alterület uniós vizein, valamint az ICES I és XIV alterület uniós és nemzetközi vizein;

j) sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus) az ICES IIa körzet és IV alterület uniós vizein, valamint az ICES I, V, VI, VII, VIII, XII és XIV alterület uniós és nemzetközi vizein;

k) közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral halászva az ICES IIa körzet és IV alterület uniós vizein, valamint az ICES I, V, VI, VII, VIII, XII és XIV alterület uniós és nemzetközi vizein;

l) heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízterületen;

m) Alfréd-ördögrája (Manta alfredi) valamennyi vízterületen;

n) atlanti ördögrája (Manta birostris) valamennyi vízterületen;

o) az ördögráják alábbi fajai valamennyi vízterületen:

i. óriás ördögrája (Mobula mobular);

ii. guineai kis ördögrája (Mobula rochebrunei);

iii. tüskésfarkú ördögrája (Mobula japanica);

iv. simafarkú ördögrája (Mobula thurstoni);

v. törpe ördögrája (Mobula eregoodootenkee);

vi. Munk-ördögrája (Mobula munkiana);

vii. chilei ördögrája (Mobula tarapacana);

viii. rövidúszójú ördögrája (Mobula kuhlii);

ix. kis ördögrája (Mobula hypostoma);

p) a fűrészesrája-félék (Pristidae) családjába tartozó alábbi fajok valamennyi vízterületen:

i. késfogú fűrészesrája (Anoxypristis cuspidata);

ii. törpe fűrészesrája (Pristis clavata);

iii. nagy fűrészesrája (Pristis pectinata);

iv. közönséges fűrészhal (Pristis pristis);

v. zöld fűrészesrája (Pristis zijsron);

q) tüskés rája (Raja clavata) az ICES IIIa körzet uniós vizein;

r) norvég rája (Dipturus nidarosiensis) az ICES VIa, VIb, VIIa, VIIb, VIIc, VIIe, VIIf, VIIg, VIIh és VIIk körzet uniós vizein;

s) cifra rája (Raja undulata) az ICES VI és X alterület uniós vizein;

t) fehér rája (Rostroraja alba) az ICES VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

u) hegedűrája-félék (Rhinobatidae) az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X és XII alterület uniós vizein;

v) tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein, az IA. mellékletben szereplő, a fogások elkerülésére irányuló programok kivételével;

w) angyalrája (Squatina squatina) az uniós vizeken.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

13. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottsághoz benyújtják a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

II. FEJEZET

Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedélyek

14. cikk

Halászati engedélyek

(1) A harmadik országok vizein halászó uniós halászhajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát a III. melléklet határozza meg.

(2) Amennyiben az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján valamelyik tagállam az e rendelet III. mellékletében meghatározott halászati területek vonatkozásában kvótát ad át egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket is megfelelő módon át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászati területekre vonatkozó halászati engedélyeknek ezen rendelet III. mellékletében meghatározott teljes számát azonban nem lehet túllépni.

III. FEJEZET

Halászati lehetőségek a regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó vizeken

15. cikk

Kvótaátadás és -csere

(1) Amennyiben egy adott regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai engedélyezik a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő felei közötti kvótaátadást vagy -cserét, egy adott tagállam (a továbbiakban: az érintett tagállam) megvitathatja valamely másik szerződő féllel a tervezett kvótaátadást vagy -cserét, és adott esetben felvázolhatja annak lehetséges feltételeit.

(2) Miután az érintett tagállam értesítette a Bizottságot, a Bizottság jóváhagyhatja a tervezett kvótaátadás vagy -csere feltételeit, amelyeket a tagállam a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével megvitatott. A Bizottság ezt követően indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével lebonyolítandó kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismerje el. Ezután a Bizottság a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről értesíti a regionális halászati gazdálkodási szervezet titkárságát, a szervezet szabályai szerint.

(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4) A kvótaátadás vagy -csere keretében a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felétől kapott vagy annak átadott halászati lehetőségeket az érintett tagállam számára kiosztott kvótának vagy a számára kiosztott kvótát csökkentő mennyiségnek kell tekinteni, mégpedig attól az időponttól kezdődően, amikor a kvótaátadás vagy -csere a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével kötött megállapodás értelmében vagy - adott esetben - az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályainak megfelelően hatályba lép. A kvótaátadás vagy -csere nem módosíthatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek relatív stabilitásának elvével összhangban meghatározott érvényes elosztási kulcsot.

(5) Ez a cikk a regionális halászati gazdálkodási szervezetek szerződő feleitől az Unió részére történő kvótaátadások, illetve az átadott kvóták tagállamok közötti elosztása tekintetében 2018. január 31-ig alkalmazandó.

1. szakasz

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

16. cikk

A halászati, tenyésztési és hizlalási kapacitás korlátozása

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók számát a IV. melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(2) A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós hajók számát a IV. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(3) Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek tenyésztési célú aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számát a IV. melléklet 3. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tartására, átrakására, szállítására vagy kirakodására engedéllyel rendelkező halászhajók számát és bruttó tonnatartalomban mért teljes kapacitását a IV. melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(5) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a IV. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(6) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójútonhal-tenyésztési kapacitást, a hizlalási kapacitást és a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a IV. melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(7) Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyszemű tonhalra halászó, legalább 20 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók maximális számát a IV. melléklet 7. pontja határozza meg.

17. cikk

Hobbihorgászat

A tagállamok az ID. melléklet szerint kiosztott kvótáik egy részét adott esetben hobbihorgászatra irányozzák elő.

18. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos nagyszemű rókacápát (Alopias superciliosus) - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2) Tilos az Alopias nembe tartozó rókacápafajok célzott halászata.

(3) Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban (a Sphyrna tiburo kivételével) tilos a Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(4) Tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott fehérfoltú cápát (Carcharhinus longimanus).

(5) Tilos a fedélzeten tartani bármilyen halászatban kifogott selyemcápát (Carcharhinus falciformis).

2. szakasz

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

19. cikk

Tilalmak és fogási korlátok

(1) Az V. melléklet A. részében meghatározott fajok célzott halászata tilos az ugyanott meghatározott övezetekben és időszakokban.

(2) A felderítő halászat tekintetében az V. melléklet B. részében meghatározott teljes kifogható mennyiségek és járulékos fogási korlátok alkalmazandók az ugyanott feltüntetett alterületeken.

20. cikk

Felderítő halászat

(1) A FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein a tagállamok 2017-ben részt vehetnek az atlanti jéghal (Dissostichus spp.) horogsoros felderítő halászatában. Amennyiben valamely tagállam részt kíván venni ilyen halászatban, arról a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően, legkésőbb 2017. június 1-jéig értesíti a CCAMLR titkárságát.

(2) A teljes kifogható mennyiségeket és a járulékos fogási korlátokat a FAO 88.1 és 88.2 alterület, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet vonatkozásában, és ezek mindegyikének kisléptékű kutatási egységenkénti felosztását az V. melléklet B. része határozza meg. A halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén be kell szüntetni, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott teljes kifogható mennyiséget, és az említett kisléptékű kutatási egységben az idény hátralévő részére be kell tiltani a halászatot.

(3) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése és a fogások és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Mindazonáltal a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a. körzetben tilos a halászat 550 méternél kisebb mélységben.

21. cikk

Krillhalászat a 2017/2018-as halászati idényben

(1) Amennyiben valamely tagállam a 2017/2018-as halászati idényben krillhalászatot (Euphausia superba) kíván folytatni a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, legkésőbb 2017. május 1-jéig az e rendelet V. mellékletének C. része szerinti formanyomtatványon értesíti a Bizottságot a krillhalászatban való részvételi szándékáról. A tagállamok által benyújtott információk alapján a Bizottság legkésőbb 2017. május 30-ig eljuttatja az értesítéseket a CCAMLR titkárságához.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítésnek tartalmaznia kell a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat valamennyi olyan hajó tekintetében, amely számára a tagállam engedélyezni kívánja a krillhalászatban való részvételt.

(3) A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területeken krillhalászatban részt venni szándékozó tagállamok kizárólag az engedéllyel rendelkező azon hajóikról küldenek értesítést, amelyek az értesítés időpontjában a lobogóik alatt közlekednek, vagy amelyek az értesítés időpontjában valamely más CCAMLR-tag lobogója alatt közlekednek, de a halászat idején várhatóan az adott tagállam lobogója alatt fognak közlekedni.

(4) A tagállamok jogosultak a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára is engedélyezni, amely nem szerepel a CCAMLR titkárságának az e cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint küldött értesítésben, amennyiben valamely engedéllyel rendelkező hajó indokolt működési okokból vagy vis maior következtében nem vehet részt a halászatban. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot, és megadja:

a) a helyettesítésre szánt hajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat is;

b) a helyettesítést indokoló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5) A tagállamok nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára, amely szerepel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajókról készített valamely CCAMLR-jegyzékben.

3. szakasz

Az IOTC illetékességi területe

22. cikk

Az IOTC illetékességi területén halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC illetékességi területén trópusi tonhalfélékre halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VI. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az IOTC illetékességi területén kardhalra (Xiphias gladius) és germonra (Thunnus alalunga) halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VI. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett két halászati tevékenység egyikéhez kijelölt hajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem eredményezi az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtés növekedését.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásátcsoportosítására tesznek javaslatot, az átcsoportosítandó hajók szerepeljenek az IOTC hajólajstromában vagy valamely másik regionális tonhalhalászati szervezet hajólajstromában. Továbbá nem csoportosíthatók át azok a hajók, amelyek szerepelnek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által összeállított jegyzékében.

(5) A tagállamok halászati kapacitásukat az (1) és (2) bekezdésben említett felső határértékeket meghaladóan csak az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervekben megszabott keretek között bővíthetik.

22a. cikk

Fogási korlátok

Az erszényes kerítőhálóval halászó uniós hajók által kifogott sárgaúszójú tonhal mennyisége nem haladhatja meg az IK. mellékletben meghatározott fogási korlátokat.

23. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök és ellátóhajók

(1) Az erszényes kerítőhálós hajók egyszerre legfeljebb 425 aktív, halcsoportosulást előidéző sodródó eszközt telepíthetnek.

(2) Az uniós ellátóhajók száma nem haladhatja meg az uniós erszényes kerítőhálós hajók számának a felét. E bekezdés alkalmazásában az uniós ellátóhajók és uniós erszényes kerítőhálós hajók számát az aktív hajók IOTC-nél vezetett nyilvántartása alapján kell meghatározni.

24. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik faját - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2) Minden halászatban tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) egyedeit - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni; a tilalom nem vonatkozik a 24 méteres teljes hosszúságot el nem érő olyan hajókra, amelyek kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében végeznek halászati műveleteket és fogásaikat csak helyi fogyasztásra szánják.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

4. szakasz

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

25. cikk

Nyílt vízi halászat

(1) Kizárólag az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív nyílt vízi halászati tevékenységet folytató tagállamok halászhatnak nyílt vízi állományokra az adott területen, az IJ. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségekkel összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2017-ben nyílt vízi állományokra halászó hajók bruttó tonnatartalmának teljes szintjét az adott terület vonatkozásában uniós szinten összesen 78 600 BT-ra kell korlátozniuk.

(3) Az IJ. mellékletben megállapított halászati lehetőségek azzal a feltétellel használhatók fel, hogy a tagállamok legkésőbb a következő hónap ötödik napjáig, az SPRFMO titkárságának tájékoztatása céljából megküldik a Bizottságnak a hajómegfigyelési rendszerek nyilvántartásait, a havi fogási jelentéseket és - amennyiben rendelkezésre állnak - a be- és kihajózási adatokat azon hajók vonatkozásában, amelyek az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen aktív halászati tevékenységet folytatnak vagy átrakási műveletekben vesznek részt.

26. cikk

Fenékhalászat

(1) A tagállamok az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a fenékhalászat során ejtett fogásaikat, illetve alkalmazott erőkifejtésüket 2017-ben a terület azon részeire korlátozzák, ahol a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakban fenékhalászatot végeztek, és tevékenységük intenzitása nem haladhatja meg az említett időszakban ejtett fogások és alkalmazott erőkifejtés éves átlagát. A tagállamok csak akkor léphetik túl a korábbiakban igazoltan halászott mennyiséget, ha az SPRFMO jóváhagyja erre vonatkozó halászati tervüket.

(2) Azok a tagállamok, amelyek hajói a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakra vonatkozóan nem tudják igazolni az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett fenékhalászati tevékenységüket, nem halászhatnak, hacsak az SPRFMO az említett igazolás megléte nélkül is jóvá nem hagyja e tagállamok halászati tervét.

5. szakasz

Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

27. cikk

Erszényes kerítőhálós halászat

(1) A sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares), a nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) és a bonitó (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálós hajóval folytatott halászata tilos:

a) 2017. július 29-tőlszeptember 28-ig vagy 2017. november 18-tól2018. január 18-ig a következő vonalak által határolt területen:

- az amerikai kontinens csendes-óceáni partvonala,

- ny. h. 150°,

- é. sz. 40°,

- d. sz. 40°;

b) 2017. szeptember 29-tőloktóber 29-ig a következő vonalak által határolt területen:

- ny. h. 96°,

- ny. h. 110°,

- é. sz. 4°,

- d. sz. 3°.

(2) Az érintett tagállamok az (1) bekezdésben említett halászati tilalomra kiválasztott időszakról 2017. április 1-je előtt értesítik a Bizottságot. A kiválasztott időszakban az érintett tagállamok összes erszényes kerítőhálós hajójának be kell szüntetnie az erszényes kerítőhálós halászatot az (1) bekezdésben meghatározott területeken.

(2a) A tagállamok betiltják a halászatot a lobogójuk alatt közlekedő, halcsoportosulást előidéző eszközt használó erszényes kerítőhálós hajók számára, ha azok kimerítették az adott halászatra megállapított fogási korlátot.

(3) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalhalászatot folytató erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, majd ezt követően ki kell rakodniuk vagy át kell rakniuk az összes kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a hal - a méretével össze nem függő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan; vagy

b) a hajóút utolsó szakaszában már nincs elegendő élőhaltartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

28. cikk

A fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) halászata, továbbá az e területen kifogott fehérfoltú cápát tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, raktározni, eladásra felkínálni, eladni vagy kirakodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Az egyedeket a hajó üzemeltetőjének haladéktalanul vissza kell engednie a tengerbe.

(3) A hajó üzemeltetője köteles:

a) rögzíteni a visszaengedett egyedek számát, megjelölve az egyedek állapotát (élő vagy elpusztult);

b) bejelenteni az a) pontban meghatározott információkat az állampolgársága szerinti tagállamnak. Az előző évben gyűjtött információkat a tagállamok január 31-ig megküldik a Bizottságnak.

29. cikk

Az ördögrájafélék halászatának tilalma

Uniós halászhajók számára az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az ördögrájafélékre (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család) halászni, valamint azokat - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni. Amennyiben az uniós halászhajók ördögrájafélék kifogását észlelik, azokat haladéktalanul - lehetőség szerint élve és sértetlenül - vissza kell engedniük a tengerbe.

6. szakasz

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

30. cikk

A mélytengeri cápák halászatára vonatkozó tilalom

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

- fantomcápa (Apristurus manis),

- halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi),

- rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus),

- nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps),

- sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus),

- valódirája-félék (Rajidae),

- bársonyos tüskéscápa (Scymnodon squamulosus),

- a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó mélytengeri cápafajok,

- tüskéscápa (Squalus acanthias).

7. szakasz

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

31. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászat feltételei

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri, az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közé eső részén a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a bonitóra (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálóval halászó hajók számára kiosztott halászati napok száma ne haladja meg a 403 napot.

(2) Az uniós halászhajók nem halászhatnak a Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a horogsoros halászhajók által kifogott nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) mennyisége 2017-ben ne haladja meg a 2 000 tonnát.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az erszényes kerítőhálós halászhajók által járulékosan kifogott nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) mennyisége 2017-ben ne haladja meg a 2 857 tonnát.

32. cikk

A halcsoportosulást előidéző eszközök használatával folytatott halászat elől elzárt terület

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén 2017. július 1-jén 00:00-tól 2017. október 31-én 24:00-ig tilos a halcsoportosulást előidéző eszközöket használó erszényes kerítőhálós hajókkal folytatott halászati tevékenység végzése. Erszényes kerítőhálós hajók az említett időszakban kizárólag akkor folytathatnak halászati tevékenységet a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület említett részén, ha a fedélzetükön tartózkodó megfigyelő igazolja, hogy a hajó egyetlen alkalommal sem:

a) telepített vagy alkalmazott halcsoportosulást előidéző eszközöket vagy azokhoz kapcsolódó elektronikus eszközöket;

b) halászott halrajokra halcsoportosulást előidéző eszközök felhasználásával.

(2) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az (1) bekezdésben említett részén halászó erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, ki kell rakodniuk vagy át kell rakniuk minden kifogott nagyszemű tonhalat, sárgaúszójú tonhalat és bonitót.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a hajóút utolsó szakaszában, ha nincs elegendő élőhaltartálytér valamennyi hal elhelyezésére;

b) a hal - a méretével össze nem függő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan; vagy

c) ha a fagyasztóberendezés súlyosan meghibásodik.

33. cikk

A kardhal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számának korlátozása

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén a kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a VII. melléklet határozza meg.

34. cikk

A selyemcápa és a fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, tárolni vagy kirakodni a következő fajok egyedeit:

a) selyemcápa (Carcharhinus falciformis);

b) fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus).

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

35. cikk

Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része

(1) A 4. cikk s) pontjában meghatározott, az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a kizárólag a WCPFC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni az ebben a szakaszban előírt intézkedéseket.

(2) A 4. cikk s) pontjában meghatározott, az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a mind a WCPFC nyilvántartásában, mind az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók, valamint a kizárólag az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni a 27. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 28. cikkben előírt intézkedéseket.

8. szakasz

A GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület

36. cikk

Kisméretű nyílt vízi fajok állományai a 17-es és 18-as földrajzi alterületen

(1) Az uniós halászhajók által a kisméretű nyílt vízi fajok állományaiból a 17-es és 18-as földrajzi alterületen ejtett fogások mennyisége nem haladhatja meg az e rendelet IL. mellékletében meghatározott - az 1343/2011/EU rendelet 24. cikkével összhangban bejelentett - 2014-es fogások mennyiségét.

(2) A 17-es és 18-as földrajzi alterületen kisméretű nyílt vízi fajokra halászó uniós halászhajók évente legfeljebb 180 napot tölthetnek halászattal. Ebből az összesen 180 halászati napból legfeljebb 144 halászati nap fordítható szardínia, illetve ugyancsak legfeljebb 144 halászati nap szardella halászatára.

9. szakasz

Bering-tenger

37. cikk

Halászati tilalom a Bering-tenger nyílt tengeri részén

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Theragra chalcogramma) halászata.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN

38. cikk

Teljes kifogható mennyiségek

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül és az e rendeletben és az 1006/2008/EK rendelet III. fejezetében előírt feltételek betartása esetén engedélyezett az uniós vizeken folytatott halászat.

39. cikk

Halászati engedélyek

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az e rendeletben és az 1006/2008/EK rendelet III. fejezetében előírt feltételek betartása esetén engedélyezett az uniós vizeken folytatott halászat. Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát a VIII. melléklet határozza meg.

40. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

A 39. cikkben meghatározott engedélyek alapján halászó harmadik országbeli hajók fogásaira és járulékos fogásaira a 7. cikkben meghatározott feltételek alkalmazandók.

41. cikk

Tilalmak

(1) Az uniós vizeken való tartózkodások során a harmadik országbeli hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása:

a) csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES IIa, IIIa és VIId körzet és az ICES IV alterület uniós vizein;

b) a fűrészesrája-félék családjába tartozó alábbi fajok az uniós vizeken:

i. késfogú fűrészesrája (Anoxypristis cuspidata);

ii. törpe fűrészesrája (Pristis clavata);

iii. nagy fűrészesrája (Pristis pectinata);

iv. közönséges fűrészhal (Pristis pristis);

v. zöld fűrészesrája (Pristis zijsron);

c) óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias) az uniós vizeken;

d) a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia) az ICES IIa körzet, valamint az ICES III, IV, VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

e) közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral halászva az ICES IIa körzet és az ICES I, IV, V, VI, VII, VIII, XII és XIV alterület uniós vizein;

f) sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus) az ICES IIa körzet és az ICES I, IV, V, VI, VII, VIII, XII és XIV alterület uniós vizein;

g) búvárcápa (Dalatias licha), madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea), érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus), nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) és portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES IIa körzet, valamint az ICES I, IV és XIV alterület uniós vizein;

h) heringcápa (Lamna nasus) az uniós vizeken;

i) Alfréd-ördögrája (Manta alfredi) az uniós vizeken;

j) atlanti ördögrája (Manta birostris) az uniós vizeken;

k) az ördögráják alábbi fajai az uniós vizeken:

i. óriás ördögrája (Mobula mobular);

ii. guineai kis ördögrája (Mobula rochebrunei);

iii. tüskésfarkú ördögrája (Mobula japanica);

iv. simafarkú ördögrája (Mobula thurstoni);

v. törpe ördögrája (Mobula eregoodootenkee);

vi. Munk-ördögrája (Mobula munkiana);

vii. chilei ördögrája (Mobula tarapacana);

viii. rövidúszójú ördögrája (Mobula kuhlii);

ix. kis ördögrája (Mobula hypostoma);

l) tüskés rája (Raja clavata) az ICES IIIa körzet uniós vizein;

m) norvég rája (Dipturus nidarosiensis) az ICES VIa, VIb, VIIa, VIIb, VIIc, VIIe, VIIf, VIIg, VIIh és VIIk körzet uniós vizein;

n) cifra rája (Raja undulata) az ICES VI, IX és X alterület uniós vizein és fehér rája (Rostroraja alba) az ICES VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

o) hegedűrája-félék (Rhinobatidae) az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X és XII alterület uniós vizein;

p) tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

q) angyalrája (Squatina squatina) az uniós vizeken.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet által létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

43. cikk

Átmeneti rendelkezés

A 9. cikk, a 11. cikk (2) bekezdése, a 12. cikk, a 18. cikk, a 19. cikk, a 24. cikk, a 28. cikk, a 29. cikk, a 30. cikk, a 34. cikk, a 37. cikk és a 41. cikk 2018-ban továbbra is értelemszerűen alkalmazandó a halászati lehetőségeket 2018-ra meghatározó rendelet hatálybalépéséig.

44. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ugyanakkor a 8. cikket 2017. február 1-jétől kell alkalmazni.

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület tekintetében bizonyos állományokra vonatkozóan a 19., 20. és 21. cikkben, valamint az IE. és az V. mellékletben megállapított, halászati lehetőségekre vonatkozó rendelkezések 2016. december 1-jétől alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

Az IA., IB., IC., ID., IE., IF., IG. IH, IJ., IK. és IL. mellékletben szereplő táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, valamint - adott esetben - a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Az e mellékletben meghatározott összes halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendeletben ( 17 ) és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában a halászati övezetekre vonatkozó utalást ICES-övezetekre való utalásként kell értelmezni. A halállományokra minden terület tekintetében a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. Szabályozási szempontból a fajok latin neve az irányadó, a közönséges nevek csak a hivatkozás megkönnyítésére szolgálnak.

A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

IA. MELLÉKLET

A SKAGERRAK, A KATTEGAT, AZ ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII ÉS XIV ALTERÜLET,A CECAF UNIÓS VIZEI ÉS FRANCIA GUYANA VIZEI