T/8013. számú törvényjavaslat indokolással - a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról

2019. évi CXXVI. törvény a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 36/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap egy példányát a munkaadó az utolsó munkában töltött napon átadja a munkavállalónak, a másik példányát pedig - a munkavállaló részére az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapíthatósága érdekében - öt évig megőrzi."

2. §

Az Flt. 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátást - az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkereséséig - az álláskeresési ellátásból kell levonni."

3. §

Az Flt. 39/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeiből és külön előirányzataiból folyósított támogatás visszakövetelése, vagy az annak biztosítékaként szereplő vagyontárgyra irányuló végrehajtás tekintetében nem kell alkalmazni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseit."

4. §

(1) Az Flt. 57/A. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

[Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a (2c) bekezdésben meghatározott célokból nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:]

"r) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a támogatások és munkaerő-piaci szolgáltatások keretében nyújtott juttatások vonatkozásában a támogatás megállapítása, kifizetése céljából a bérbeadó személy természetes személyazonosító adatait, bankszámlaszámát, valamint adószámát."

(2) Az Flt. 57/A. § a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Ha az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást elősegítő támogatást az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedések keretében nyújtja, akkor a támogatáskezelő szervezet e feladat ellátásához a támogatással érintett természetes személyek (1) bekezdés a) és i) pontja, n) pont nc) alpontja, valamint r) pontja szerinti adatait kezeli.

(14) Az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatás nyújtása céljából a képző intézménynek átadja a képzésen résztvevő személy (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatait."

5. §

Az Flt. 58. § (5) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"zs) támogatáskezelő szervezet: az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetében a támogatáskezelés folyamatában részt vevő szervezet."

6. §

Az Flt.

a) 16. § (1) bekezdésében a "hatvan" szövegrész helyébe a "hetvenöt" szöveg,

b) 20. § (4) bekezdésében a "25 év" szövegrész helyébe a "30 év" szöveg,

c) 21. § (2) bekezdés e) pontjában az "EK-szerződés 87-88. §-a" szövegrész helyébe az "Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke" szöveg,

d) 27. § (1) bekezdésében a "munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban" szövegrész helyébe a "munkaviszonyban" szöveg, a "munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony" szövegrész helyébe a "munkaviszony" szöveg,

e) 27. § (8) bekezdésében a "legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít" szövegrész helyébe a "legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt - kivéve közfoglalkoztatási jogviszonyt - létesít" szöveg, a "kifizetés napjáig" szövegrész helyébe a "kérelem benyújtásának napjáig" szöveg,

f) 57/A. § (2a) bekezdésében a "lakcím-azonosító adatok" szövegrész helyébe "lakcím-azonosító adatok, TAJ szám és adószám" szöveg

lép.

7. §

Hatályát veszti az Flt. 37. § (1) bekezdésében az "ellátást megállapító" szövegrész.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

8. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23/B. § (7) bekezdés b) pontjában a "hároméves" szövegrész helyébe "négyéves" szöveg, az "ötéves" szövegrész helyébe "hatéves" szöveg lép.

3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

9. §

(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Akinek a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságát ugyanazon várandósságból született gyermekei közül nem mindegyik ikergyermekre tekintettel állapították meg, a 39/A. § (3) bekezdésének és a 39/B. § (1) bekezdésének alkalmazásában rendszeres pénzellátásként az ikergyermekekre tekintettel folyósított gyermeknevelést segítő ellátásnak csak azt a hányadát kell figyelembe venni, amit a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapítása során figyelembe vett gyermekre tekintettel folyósítanak."

(2) Az Szt. 25. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) A (9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj összegének változása esetén, kivéve ha arra az ápolási díj jogcímének 43/E. §-ban foglaltak szerinti változására tekintettel került sor."

10. §

Az Szt. 39/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A döntés véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem állapítható meg a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság, ha a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság a (2) bekezdés g) pontja alapján került megszüntetésre, vagy ha az ápolási díjra való jogosultság a 42. § (2) bekezdés g) pontja alapján került megszüntetésre."

11. §

(1) Az Szt. 41. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Nem szükséges szakértő kirendelése, ha rendelkezésre áll az ápolási díj megállapítására irányuló eljárás megindításának időpontjától számított legalább további egy évig hatályos, gyermekek otthongondozási díja vagy 2019. január 1-jét követően ápolási díj megállapítása iránt indított eljárásban kiállított szakvélemény."

(2) Az Szt. 41. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha az ápolási díjra való jogosultságot a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság iránti kérelem elutasításáról szóló döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ápolási díjra való jogosultság kezdő napjának a gyermekek otthongondozási díja iránti kérelem benyújtásának napját kell tekinteni."

12. §

Az Szt. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A döntés véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem állapítható meg az ápolási díjra való jogosultság, ha az ápolási díjra való jogosultság a (2) bekezdés g) pontja alapján került megszüntetésre vagy gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság a 39/B. § (2) bekezdés g) pontja alapján került megszüntetésre."

13. §

Az Szt. 43/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot fennállásának tényét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő az ott meghatározott feltételek alapján szakvéleményben állapítja meg. Ha a járási hivatal a szükséges szakértelemmel helyben nem rendelkezik, a szakértőt kirendelés útján biztosítja, kivéve ha az ápolási díj megállapítására irányuló eljárás megindításának időpontjától számított legalább további egy évig hatályos, gyermekek otthongondozási díja vagy 2019. január 1-jét követően ápolási díj megállapítása iránt indított eljárásban kiállított szakvélemény rendelkezésre áll. Az e bekezdés alapján kirendelt szakértő szakvéleményében meg kell jelölni annak hatályát."

14. §

Az Szt. 43/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43/E. §

(1) Ha az ápolási díjban részesülő személynek az ápolási díjra való jogosultság fennállása alatt benyújtott kérelme alapján indult eljárásban, vagy felülvizsgálati eljárás során kerül megállapításra, hogy az ügyfél az ápolási díjra más jogcímen jogosult, a korábbi jogcímen megállapított ellátást az új jogcímen megállapított ellátásra való jogosultság kezdő időpontját megelőző napon meg kell szüntetni és az új jogcímre járó ellátást meg kell állapítani.

(2) Az új jogcímen megállapított jogosultság kezdő időpontja

a) kérelemre indult eljárásban a kérelem benyújtásának napja,

b) felülvizsgálati eljárásban, ha a felülvizsgálat eredményeként

ba) magasabb összegű jogcím került megállapításra, a felülvizsgálati eljárás megindításának napja,

bb) alacsonyabb összegű jogcím került megállapításra, a döntés meghozatalát követő második hónap első napja.

(3) A visszamenőleges időszakra járó összeget úgy kell meghatározni, hogy a visszamenőleges időszakra járó ellátás bruttó összegéből le kell vonni az azonos időszakra kifizetett, a korábbi jogcímen megállapított ápolási díj bruttó összegét."

15. §

Az Szt. 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az a szülő, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha

a) azon napot megelőzően, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíját megállapítják - ide nem értve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását -, összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét,

b) az a) pontban foglaltakra figyelemmel az érintett időszakban

ba) az e törvény alapján megállapított gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesült és az ápolási díj esetében azt részére a vizsgált időszakon belül legalább egy év időtartamban emelt összegű ápolási díjként vagy kiemelt ápolási díjként folyósították, illetve

bb) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel a gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése vagy a Cst. 20. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült."

16. §

Az Szt. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyházi, valamint a nemzetközi szerződés alapján egyházi kiegészítő támogatásban részesülő nem állami fenntartó által fenntartott intézmények vonatkozásában a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az egyház legfőbb szerve vagy a nem állami fenntartó képviselőjének javaslatára egyházi módszertani intézményt jelöl ki (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény) ötéves időtartamra, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető."

17. §

(1) Az Szt. 58/A. § (2c) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki: (A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni)

"a) azt a szociális szolgáltatást, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, feladatmutatót, amelynek ellátására az egyházi fenntartó a települési önkormányzattal vagy társulással ellátási szerződést kötött, az ellátási szerződésben szereplő szolgáltatás, ellátotti létszám, férőhelyszám, feladatmutató erejéig,"

(2) Az Szt. 58/A. § (2c) bekezdés c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki:

(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is bejegyzett szociális szolgáltatót, intézményt, szociális szolgáltatást, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amely esetében szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása költségvetési többletkiadást nem eredményez, és a módosítást kizárólag)

"ce) egyházi fenntartók közötti fenntartóváltozásra, egyházi fenntartók közötti szolgáltatás, ellátotti létszám, férőhelyszám vagy feladatmutató átadásra tekintettel kérik."

18. §

Az Szt. a következő 68/C. §-sal egészül ki:

"68/C. §

(1) Idősek otthonában a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy a 68/B. § (1) bekezdése szerinti ellátotti arányra tekintet nélkül is ellátható, ha valamennyi ellátást igénylő vagy helyette a szolgáltatási díjat megfizető más személy írásban vállalja a fenntartó által megállapított szolgáltatási díj, illetve egyszeri belépési összeg megfizetését. A szolgáltatási díj és az egyszeri belépési összeg megállapítására és megfizetésére az V. Fejezet III. és IV. címét nem kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézményben

a) az ellátottak után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem vehető igénybe,

b) a 94/C. § szerinti megállapodásban szolgáltatásonként, tételesen meg kell határozni a szolgáltatási díjat, ideértve a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz költségeinek viselésére vonatkozó feltételeket is,

c) a szolgáltatási díj emelése esetén az emelés mértéke évenként a Központi Statisztikai Hivatal által közölt infláció tárgyévet megelőző naptári év 12 havi átlagának kétszeresét nem haladhatja meg,

d) állapotromlás esetén az intézményi jogviszony nem szüntethető meg.

(3) A fenntartót érintő felszámolási eljárás vagy csődeljárás esetén az ellátottak kielégítése elsőbbséget élvez a többi követeléssel szemben."

19. §

Az Szt. a következő 85/C. §-sal egészül ki:

"85/C. §

Bentlakásos szociális intézmény fenntartójának megváltozása esetén az átvétel időpontjában bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személyek jogosultságát az átvétel időpontjától számított két évig fennállónak kell tekinteni."

20. §

Az Szt. 91. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltató, intézmény fenntartója megváltozik, és az intézményben foglalkoztatott közalkalmazott

a) az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, és

b) az átvevő munkáltatóval vagy az átvevő munkáltató fenntartója által fenntartott más intézménnyel a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követően közalkalmazotti jogviszonyt vagy az Mt. szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít annyi hónapon belül, ahány havi távolléti díjat számára végkielégítésként kifizettek,

a végkielégítés és a jogviszony megszűnésétől az új jogviszony létesítéséig eltelt időtartamra - a távolléti díj szabályai szerint - kiszámított összeg különbözetét az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv részére vissza kell fizetnie. A jogviszony megszűnésétől az új jogviszony létesítéséig eltelt időtartamra - a távolléti díj szabályai szerint - kiszámított összeg esedékességének időpontja megegyezik a végkielégítés tekintetében figyelembe vett esedékességgel."

21. §

Az Szt. a 94/M. §-t követően a következő 94/N. §-sal egészül ki:

"94/N. §

(1) Ha a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtására egyházi, nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződést megszüntetik és az ellátást a továbbiakban állami fenntartó biztosítja, az egyházi, nem állami fenntartóval munkaviszonyban álló személyek jogviszonya a feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át (a továbbiakban: jogállásváltozás).

(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb a feladat átvételét megelőző 15 nappal korábban írásban tájékoztatja a munkavállalót

a) az átvétel tényéről, időpontjáról és annak a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,

b) a közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatásáról,

c) a közalkalmazotti kinevezése tartalmi elemeiről,

d) azokról a kötelezettségekről, amelyeknek a munkavállaló a közalkalmazotti jogviszony létesítését követően az előmenetele és a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha az átvevő munkáltató a Kjt. rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval. Ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva a feladat átvételének időpontját követő harmincadik napon megszűnik.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállalóval szemben a Kjt. alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb az (5) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik és ezt igazolja.

(5) A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a Kjt. szerint be kell sorolni, illetményét meg kell állapítani és számára a kinevezési okmányt át kell adni. A közalkalmazotti kinevezés alapján megállapított illetmény és illetménypótlékok együttes összege nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást közvetlenül megelőző személyi alapbér összege.

(6) A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül aláírja a kinevezési okmányt vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá. Ha a munkavállaló a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a feladat átvételének időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot vagy nem írja alá a kinevezési okmányt.

(7) Határozatlan időtartamú munkaviszony esetén az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a munkaviszony részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az átvevő munkáltatónál létesítendő közalkalmazotti jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(8) Az átvett munkavállaló munkaköre és munkavégzésének helye - az átvevő munkáltató és az átvett munkavállaló eltérő megállapodása hiányában - változatlan marad.

(9) A munkaviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően a Kjt. figyelembevételével kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(10) Az átvevő munkáltatóval létesített közalkalmazotti jogviszonyra a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a munkavállalónak az átadó munkáltatónál eltöltött munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(11) Ha a kinevezéssel létesített közalkalmazotti jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavállalót felmentési idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a Kjt. rendelkezései alapján kell megállapítani.

(12) Ha a munkavállaló további foglalkoztatása - a Kjt. vonatkozó szabályaival összhangban -munkaviszonyban történik, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a munkaviszony nem alakul át. A munkavállaló részére a munkaszerződést a feladat átvételének időpontját követő tizenöt napon belül kell átadni.

(13) A (12) bekezdés szerinti esetben a munkavállaló a munkaszerződés kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyilatkozhat arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben a munkaviszony a feladat átvételének időpontját követő harmincadik napon szűnik meg.

(14) Az átadó munkáltató kizárólag a (3), (4), (6) és (13) bekezdés esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. § (2) bekezdés szerinti távolléti díjat megfizetni.

(15) Az (1)-(14) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a (2) bekezdésben meghatározott időpont előtt

a) tett munkáltatói vagy munkavállalói egyoldalú jognyilatkozat, vagy

b) megkötött megállapodás

alapján a munkaviszony ezen időpontot követően megszűnik. Az a) és b) pont szerinti, a feladat átvételének időpontja előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a munkavállaló által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a feladat átvételének időpontját követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép és ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni."

22. §

Az Szt. 134/H. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság 2019. december 31-ével megszűnt, az ugyanazon ápolt személyre tekintettel 2020. január 31-éig ápolási díj megállapítása iránt benyújtott kérelem esetén - ideértve a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság időtartama alatt benyújtott, 2019. december 31-ig el nem bírált kérelmet is - az ápolási díjra való jogosultságot - ha a jogosultsági feltételek fennállnak -2020. január 1-jétől kell megállapítani.

(7) A (6) bekezdés szerinti ápolási díj megállapítása iránti eljárásban az ápolt személy állandó és tartós ápolási, gondozási igény a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság felülvizsgálata iránti eljárás során kiállított szakmai vélemény alapján is megállapítható."

23. §

Az Szt. a következő 134/1. §-sal egészül ki:

"134/I. §

(1) A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában vagy fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonában 2020. január 1-jén ellátásban részesülő személynek a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított komplex szükségletfelmérését - amennyiben nem rendelkezik vele - 2020. december 31-éig kell elvégezni.

(2) A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított 68/C. § szerinti idősek otthonának szabályai csak a szolgáltatói nyilvántartásba 2020. január 1-jét követően bejegyzésre kerülő intézmények esetében alkalmazhatóak."

24. §

Az Szt.

1. 18. §-ában az "ellátásokra való jogosultság megállapítása" szövegrész helyébe az "ellátásokra való jogosultság fennállásának elbírálása" szöveg,

2. 18. § a) pontjában és 18/A. § a) pontjában az "a jogosult" szövegrész helyébe az "az ellátást kérelmező, a jogosult" szöveg, valamint az "adott ellátás megállapítása során" szövegrész helyébe az "az adott ellátásra való jogosultság elbírálása során" szöveg,

3. 18. § b) pontjában és 18/A. § b) pontjában az "a jogosult" szövegrész helyébe az "az ellátást kérelmező, a jogosult" szöveg,

4. 18. § d) pont dd) alpontjában és 18/A. § d) pont dd) alpontjában a "megállapítására" szövegrész helyébe az "érdemi elbírálására" szöveg,

5. 18/A. §-ában az "ellátásokra való jogosultság megállapítása" szövegrész helyébe az "ellátásokra való jogosultság fennállásának elbírálása" szöveg,

6. 18/B. § (1) bekezdés c) pontjában az "ellátásra jogosult" szövegrész helyébe az "ellátást kérelmező, érdemi döntéssel érintett" szöveg,

7. 18/B. § (1) bekezdés d) pontjában az "ellátás megállapítása során" szövegrész helyébe az "ellátásra való jogosultság elbírálása során" szöveg,

8. 18/B. § (2) bekezdés a) pontjában az "ellátások megállapítása során" szövegrész helyébe az "ellátásokra való jogosultság elbírálása során" szöveg,

9. 19. § (1b) bekezdés c) pontjában az "összege, és az annak megállapítására, megváltoztatására" szövegrész helyébe az "összege, az arra való jogosultság fennállásának érdemi elbírálására, a jogosultság megváltoztatására" szöveg,

10. 20/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "ellenőrzése" szövegrész helyébe az "ellenőrzése, és a szükséges szociális szolgáltatásokhoz történő hozzáférés nyomon követése" szöveg,

11. 20/C. § (1) bekezdés f) pontjában az "adatokat" szövegrész helyébe az "adatokat, valamint szociális diagnózis felvétele esetén a javasolt szolgáltatásokra és szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre (székhelyre, telephelyre) vonatkozó adatokat" szöveg,

12. 20/C. § (6) bekezdésében a "nyilvántartásból adatot kérhet" szövegrész helyébe a "nyilvántartáshoz közvetlen hozzáféréssel rendelkezik" szöveg,

13. 39. § (1) bekezdésében a "hozzátartozója" szövegrész helyébe a "hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont]" szöveg,

14. 39. § (2) bekezdésében a "feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye alapján" szövegrész helyébe az "igazolás alapján" szöveg,

15. 39/A. § (3) bekezdésében a "rendszeres pénzellátásokat, ha az ott meghatározott" szövegrész helyébe a "rendszeres pénzellátásokat, ha a 39/B. § (5) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott" szöveg,

16. 39/B. § (5) bekezdés b) pontjában a "gyermekek otthongondozási díjára" szövegrész helyébe a "gyermekek otthongondozási díjára vagy ápolási díjra" szöveg,

17. 39/C. § (2) bekezdésében az "esetenként" szövegrész helyébe a "szakvéleményenként" szöveg,

18. 43/A. § (6) bekezdésében az "A (3) és" szövegrész helyébe az "A (2) és" szöveg,

19. 58. § (6) bekezdés c) pontjában az "az egyházi fenntartású" szövegrész helyébe az "a (2) bekezdés szerinti fenntartó által fenntartott" szöveg,

20. 58/A. § (2f) bekezdésében az "átadásra" szövegrész helyébe az "átadásra - ide nem értve a (2c) bekezdés c) pont ce) alpontját -' szöveg,

21. 58/A. § (2g) bekezdésében a "ca) és cb)" szövegrész helyébe a "ca), cb) és ce)" szöveg,

22. 68. § (1) bekezdésében a "68/B. §" szövegrész helyébe a "68/B. § és a 68/C. §" szöveg,

23. 85/A. § (5) bekezdésében az "alapvizsgálat" szövegrész helyébe az "alapvizsgálat, valamint a komplex szükségletfelmérés" szöveg,

24. 92/K. § (2) bekezdés a) pontjában a "típusát" szövegrész helyébe a "típusát, valamint egyházi fenntartó esetén a bevett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház nevét" szöveg

lép.

25. §

Hatályát veszti az Szt.

a) 39/C. § (1) bekezdésében az " , illetve a 39. § (2) bekezdésében" szövegrész,

b) 58. § (4) bekezdés c) pontjában az "egyház legfőbb szervének képviselője" szövegrész.

4. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

26. §

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) a következő IV/A. fejezettel egészül ki:

"IV/A. Fejezet

Munkaegészségügyi bejelentések és nyilvántartások

63/A. §

(1) A munkáltató a veszélyes anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének céljából nyilvántartást vezet a (2) bekezdésben szereplő, a munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó adatokról. A nyilvántartás célja továbbá, hogy a munkavállalók egészségének védelme, a veszélyes anyagok által okozott foglalkozási megbetegedések megelőzése, és a foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a veszélyes anyagok okozta kockázatok utólag azonosíthatóak, ellenőrizhetőek és dokumentáltak legyenek.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,

b) az expozíciót okozó veszélyes anyag nevét,

c) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét,

d) az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként.

(3) A munkáltató a nyilvántartásban szereplő adatokat a munkaviszony megszűnését követő tíz évig, ha a munkavállaló munkahelyén rákkeltő hatású anyagoknak van kitéve, ötven évig megőrzi.

(4) Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, a (2) bekezdés szerint nyilvántartott adatokat a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak átadja az (1) bekezdésben meghatározott célból.

(5) A munkavédelmi hatóság az adatok őrzéséről a (3) bekezdésben meghatározottak szerint gondoskodik.

63/B. §

(1) A munkáltató a rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások valamint daganatos megbetegedések megelőzésének céljából nyilvántartást vezet azokról a munkavállalókról, akik munkavégzésük során rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójának vannak vagy lehetnek kitéve. A nyilvántartás célja továbbá, hogy a munkavállalók egészségének védelme, a rákkeltő vagy mutagén anyagok által okozott foglalkozási eredetű egészségkárosodások valamint daganatos megbetegedések megelőzése, és a foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a rákkeltő vagy mutagén anyagok okozta kockázatok utólag azonosíthatóak, ellenőrizhetőek és dokumentáltak legyenek.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,

b) az expozíciót okozó rákkeltő anyag nevét,

c) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét,

d) az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként.

(3) A munkáltató az (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat az expozíció utolsó napját követő ötven évig megőrzi.

(4) Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, az (2) bekezdés szerint nyilvántartott adatokat a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak átadja az (1) bekezdésben meghatározott célból.

(5) A munkavédelmi hatóság az adatok őrzéséről a (3) bekezdés szerint gondoskodik.

63/C. §

(1) A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló jogszabályban meghatározott rákkeltővel végzett tevékenységet, annak veszélyessége miatt, hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében minden év január 10-ig a munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni.

(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:

a) a munkáltató nevét, telephely címét, telefonszámát, e-mail címét,

b) a tevékenység telephelyen belüli pontos helyszínét,

c) az ágazati, szakágazati besorolást,

d) az utolsó bejelentés időpontját,

e) a rákkeltők vagy mutagén anyagok használatát, a használat indoklásával,

f) az expozíciót jelentő munkakörök megnevezését és a munkakörben dolgozók számát,

g) a rákkeltővel exponált munkavállalók születési évét, TAJ számát, munkakörét,

h) a rákkeltővel vagy mutagénnel, és rákkeltőt vagy mutagént tartalmazó keverékekkel kapcsolatos adatokat,

i) a tárgyévben végzett levegőszennyezettség vizsgálatok eredményeit (mg/m3) anyagonként.

(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő adatok alapján a 83/A. § szerint nyilvántartást vezet.

(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló jogszabály tartalmazza."

27. §

Az Mvt. 81. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a kötelezett a munkavédelmi hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a meghatározott cselekmény végrehajtását a munkavédelmi hatóság foganatosítja."

28. §

Az Mvt. 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkavédelmi bírság összege 100 000 Ft-tól 20 000 000 Ft-ig terjedhet."

29. §

Az Mvt. 82/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálysértés esetén a munkavédelmi hatóság -közigazgatási bírságként - helyszíni bírságot is kiszabhat."

30. §

(1) Az Mvt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kamara a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység igénybevételének céljából nyilvántartást vezet."

(2) Az Mvt. 83. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza:

a) a munkabiztonsági szakértő nevét,

b) a munkabiztonsági szakértő lakcímét, telefonszámát, e-mail címét,

c) az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését,

d) az engedély számát és a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának az engedélyben foglalt területi és időbeli korlátait,

e) az engedély kiadásának napját,

f) a szakértői tevékenység szüneteltetésének tényét és időtartamát,

g) a kérelmező anyja nevét, születési helyét és idejét, végzettségre vonatkozó adatait.

(6) A nyilvántartás (5) bekezdés a), c)-f) pontja szerinti adatai közérdekből nyilvános adatok, amely adatokat a kamara a honlapján közzéteszi.

(7) A kérelmező kérelmében tett hozzájárulása esetén a kamara a nyilvántartás (5) bekezdés b) és g) pontja szerinti adatait is közzéteszi a honlapján.

(8) A kamara a munkabiztonsági szakértő adatait törli a honlapról

a) a szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély visszavonását követő napon, vagy

b) a szakértő haláláról történő értesítést követő napon.

(9) Az (5) bekezdés b) és g) pontja szerinti adatokat a (7) bekezdés szerinti hozzájárulás visszavonása esetén a kamara haladéktalanul, de legkésőbb a hozzájárulás visszavonását követő munkanapon törli a honlapról és a nyilvántartásból.

(10) A kamara a nyilvántartásban szereplő adatokat az engedély visszavonását vagy a szakértő halálát követő öt év elteltével törli."

31. §

(1) Az Mvt. 87. § 1/J. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"1/J. egyéni védőeszköz EU-típusvizsgálati tanúsítvány: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EU-típusvizsgálat alapján megfelel az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak."

(2) Az Mvt. 87. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"12. Veszélyes anyag:

a) az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján fizikai, egészségi veszélyek vagy mindkettő tulajdonság alapján veszélyesként osztályozott anyag, vagy

b) az a vegyi anyag, amely bár nem felel meg az a) pontban meghatározott osztályozás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló rendelet határértéket határoz meg."

(3) Az Mvt. 87. §-a a következő 12/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"12/A. Veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során a fizikai, egészségi veszélyek vagy mindkét tulajdonság tekintetében veszélyes besorolást kap."

32. §

(1) Az Mvt. 88. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"c) rendeletben állapítsa meg a munkavédelmi szakértői szakterületeket, a munkavédelmi szakértői tevékenység folytatásának, a tevékenységre jogosító engedély kiadásának a részletes szabályait, a szakértői tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint a nyilvántartás vezetésére és a munkabiztonsági szakértők kötelező továbbképzési rendszerére vonatkozó eljárás részletes szabályait;"

(2) Az Mvt. 88. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"g) a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és kötelező továbbképzési rendszerének szabályait rendeletben határozza meg."

(3) Az Mvt. 88. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló részletes szabályokat."

(4) Az Mvt. 88. § (6) bekezdése a következő h)-m) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"h) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelv,

i) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

j) a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

k) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet),

l) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelv,

m) a munkájuk során rákkeltő, illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/130 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

33. §

Az Mvt.

a) 54. § (8) bekezdésében a "kémiai biztonság területén a külön" szövegrész helyébe a "kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló" szöveg,

b) 87. § l/E. pontjában a "munkahelyek kémiai biztonságáról" szóló szövegrész helyébe a "kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről" szöveg

lép.

34. §

Hatályát veszti az Mvt.

a) 18. § (5) bekezdése,

b) 83. § (1) bekezdésében az "a munkavédelmi hatóság vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületeken - " szövegrész,

c) 83. § (2) bekezdésében az "a munkavédelmi hatóság, illetve" szövegrész.

5. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény

35. §

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 2. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) E törvény alkalmazásában szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkezőnek kell tekinteni az Európai Unió valamely tagállamában időszakos jelleggel, legfeljebb huszonnégy hónap időtartamra kiküldetésben lévő, magyar munkajog hatálya alá tartozó munkavállalót is."

36. §

A Bgtv. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatás visszakövetelése, vagy az annak biztosítékaként szereplő vagyontárgyra irányuló végrehajtás tekintetében nem kell alkalmazni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseit."

37. §

A Bgtv. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és a tanács rendelet 12. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg."

38. §

A Bgtv. 13. § (1) bekezdésében a "kérelem átvételétől számított 15" szövegrész helyébe a "döntés meghozatalától számított 5" szöveg lép.

6. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

39. §

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 2/A. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A miniszter az ellenőrzési tevékenységről negyedévente időszakos, valamint éves összefoglaló jelentést készít, amit a minisztérium honlapján közzétesz."

40. §

(1) A Met. 3. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A munkaügyi hatóság hatásköre)

"j) a külföldi munkáltató által szolgáltatások nyújtása keretében Magyarországra küldött munkavállaló munkaviszonyára az Mt. 295-297. §-a szerint alkalmazandó szabályok,"

(megtartásának ellenőrzésére, valamint a munkaügyi ellenőrzés alapján induló munkaügyi hatósági eljárásra terjed ki.)

(2) A Met. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A munkaügyi hatóság hatásköre az (1) bekezdés j) pontja tekintetében nem terjed ki az Mt. 295. § (1) bekezdés e), g) és i) pontjára."

41. §

A Met. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyszíni ellenőrzés során a munkaügyi hatóság a hatósági ellenőrzés általános szabályain túl jogosult

a) az ellenőrzött munkahelyen található biztonsági berendezések képfelvételének megtekintésére, a munkahelyre való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, és azokról másolat készítésére,

b) a munkahelyen tartózkodó személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, e személyek tanúként történő meghallgatására,

c) az adóazonosító jel, valamint Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ) használatára."

42. §

(1) A Met. 6. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A munkaügyi hatóság eljárásában a következő intézkedéseket alkalmazhatja:)

"k) közigazgatási bírságot szab ki a 7/B. §-ban, a 8/D. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak szerint."

(2) A Met. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az egy eljárásban feltárt jogsértések miatt - a 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti jogsértés kivételével - az (1) bekezdés b), e), f), h) és i) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket, valamint a munkaügyi bírságot, vagy a figyelmeztetést együttesen kell alkalmazni."

43. §

(1) A Met. 6/A. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a következő e) ponttal egészül ki:

(Munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató)

"c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót,

d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet, vagy

e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése során színlelt szerződést [Mt. 27. § (2) bekezdés] köt."

(2) A Met. 6/A. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha)

"b) a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidőben történő teljesítéséhez szükséges adatokat a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig teljes körűen átadta,

c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti, vagy

d) az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a felek által megkötött szerződés egyébként megfelel a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseknek, és a foglalkoztatást a foglalkoztató munkaviszonyként az adóhatóság felé a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig bejelentette."

44. §

A Met. a következő 6/B. §-sal egészül ki:

"6/B. §

(1) Ha a munkaügyi bírság a 6/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt nem mellőzhető, és a 6/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásának nincs helye, a munkaügyi hatóság a munkaügyi bírságot e § szerint szabja ki.

(2) A munkaügyi bírság összege a foglalkoztatás megkezdésétől a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér vagy munkadíj kétszerese, de legalább a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) négyszerese.

(3) Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál a hatósági ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege a foglalkoztatás megkezdésétől a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér vagy munkadíj összege, de legalább a minimálbér kétszerese.

(4) Ha a bejelentés nélküli foglalkoztatással érintett munkavállaló részére kifizetett munkabér vagy munkadíj összege nem állapítható meg vagy részére kifizetés nem történt, a foglalkoztatót

a) a (2) bekezdésben foglalt esetben a minimálbér négyszeresének,

b) a (3) bekezdésben foglalt esetben a minimálbér kétszeresének

megfelelő összeg terheli.

(5) Ha a foglalkoztató az elmulasztott bejelentési kötelezettségének az eljárás során kitűzött határidőn belül eleget tesz, a munkaügyi bírság összege a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg fele.

(6) Ha a foglalkoztató természetes személy - ideértve az őstermelőt is, - és a munkavállalót nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatja, a munkavállalót érintő bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege a minimálbér fele.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti foglalkoztató az elmulasztott bejelentési kötelezettségének az eljárás során kitűzött határidőn belül eleget tesz, a munkaügyi bírság összege harmincezer forint.

(8) A munkaügyi bírság összege a (2)-(4) és (6) bekezdésben meghatározott összeg kétszerese, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó hatósági határozat véglegessé válásától számított három éven belül ismételten az (1) bekezdés szerinti jogsértés kerül megállapításra.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti ismételt jogsértés megállapítása esetén a foglalkoztató az elmulasztott bejelentési kötelezettségének az eljárás során kitűzött határidőn belül eleget tesz, a munkaügyi bírság összege a (2)-(4) és (6) bekezdésben meghatározott összeg.

(10) A (2)-(4) és (6) bekezdések alkalmazásában minimálbéren a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére jogszabályban megállapított kötelező legkisebb munkabérnek a munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor irányadó havi összegét kell érteni. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében a jogsértést megállapították.

(11) A munkaügyi bírság összegét a 7. § alapján kiszabott munkaügyi bírságtól elkülönítve kell megállapítani azzal, hogy a bírságok együttes összege nem haladhatja meg a 7. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott felső korlátok szerinti összeget."

45. §

A Met. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a foglalkoztató természetes személy - ideértve az őstermelőt is, - és a munkavállalót nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatja, az általa foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet."

46. §

A Met. 7/A. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5a) A (2)-(5) bekezdés alkalmazásában minimálbéren a 6/B. § (10) bekezdés szerinti összeget kell érteni. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében az engedély nélküli foglalkoztatást megállapították."

47. §

A Met. 7/B. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a foglalkoztató a 3. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt rendelkezéseket megsérti, a munkaügyi hatóság a szabálytalanság megszüntetésére kötelezi és a (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot szab ki. A fizetési kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány foglalkoztatott tekintetében a jogsértést megállapították. A bírság ismételten is kiszabható.

(4) A foglalkoztatóval szemben a megállapított jogsértés miatt a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a 8/B. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatás a foglalkoztatásnak a jogsértést érintő feltételeit nem vagy hiányosan tartalmazza."

48. §

A Met. 8/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében megkereső hatóságként a 2. § (2) bekezdés szerinti munkaügyi hatóság jár el, és eljárása során a fogadó tagállam hatóságai vagy szervei részéről az információnyújtás folyamatos késedelmét észleli, a megfelelő intézkedések megtétele érdekében kezdeményezi az Európai Bizottság megkeresését."

49. §

A Met. 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 8/H. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott adatokhoz való hozzáférés biztosításának rendjét és azok használatának,

b) a munkaügyi hatósági ellenőrzésre jogosító képzés és vizsga

részletes szabályait."

50. §

A Met. 10. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"s) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/7l/EK irányelv módosításáról szóló 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

51. §

A Met. a következő 16. §-sal egészül ki:

"16. §

E törvénynek a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi .... törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdésében, 6. § (1) bekezdés k) pontjában, (7) bekezdésében, 6/A. § (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdés d) pontjában, 6/B. §-ában, 7. § (5) bekezdésében, valamint 7/A. § (5a) bekezdésében foglalt rendelkezéseit 2020. január 31-ét követően megkezdett munkaügyi ellenőrzések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni."

52. §

A Met.

a) 1. § (1) bekezdés e) pontjában a "javadalmazás, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban megállapított egyéb pénzbeli juttatás" szövegrész helyébe a javadalmazás" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdés h) pontjában a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony," szövegrész helyébe a "rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony," szöveg,

c) 4/A. § (8) bekezdésében az "a munkaügyi hatóság általi ismételt elrendelésben meghatározott határidőben" szövegrész helyébe az "az eljárás során kitűzött határidőn belül" szöveg,

d) 5/A. § (2) bekezdésében "a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazására" szövegrész helyébe "közigazgatási szankció alkalmazására" szöveg,

e) 5/A. § (3) bekezdésében az "indítható eljárás" szövegrész helyébe az "indítható eljárás és alkalmazható közigazgatási szankció" szöveg,

f) a 6. § (1) bekezdés a) pontban a "továbbá b), e), f), i), k) és s) pontja" szövegrész helyébe a "továbbá b), e), f), i), j), k) és s) pontja" szöveg,

g) 6. § (1) bekezdés d) pontjában a "6/A. §-ban és a 7. §-ban" szövegrész helyébe a "6/A.-7. §-ban" szöveg,

h) a 6/A. § (1) bekezdésében a "nem mellőzhető, ha" szövegrész helyébe a "nem mellőzhető, és helyette figyelmeztetés nem alkalmazható, ha" szöveg,

i) 7/A. § (2) bekezdés a) pontjában a "kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér)" szövegrész helyébe a "minimálbér" szöveg,

j) 8. § (5) bekezdés c) pontjában a "munkavállalók TAJ-számát" szövegrész helyébe a "munkavállalók adóazonosító jelét és TAJ-számát" szöveg,

k) 8/C. § (6) bekezdésében az "A munkaügyi hatóság a határozatának megtámadása esetén" szövegrész helyébe az "A munkaügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti, jogsértést megállapító határozatának megtámadása esetén" szöveg

lép.

53. §

Hatályát veszti a Met.

a) 6. § (2) bekezdése,

b) 7. § (8) bekezdése.

7. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

54. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 53. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Otthont nyújtó ellátást biztosít)

"c) az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény, illetve fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek lakóotthona (a továbbiakban együtt: fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona), valamint az Szt. 75. §-a szerinti támogatott lakhatás"

(a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával, különösen családgondozással, a gyermekvédelmi gyámság ellátásával.)

55. §

(1) A Gyvt. 62. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata - a gyermek külön jogszabály szerinti titkos vagy nyílt örökbefogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbefogadásának előkészítése, nyílt örökbefogadás esetében a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítése érdekében -)

"a) a 141/E. § (1) bekezdése szerinti örökbefogadási alrendszerbe a gyámhatóság határozata alapján örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve a más okból örökbefogadható ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek, valamint a szülő, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, családvédelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az örökbefogadható gyermek rögzítése,"

(2) A Gyvt. 62. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata - a gyermek külön jogszabály szerinti titkos vagy nyílt örökbefogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbefogadásának előkészítése, nyílt örökbefogadás esetében a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítése érdekében -)

"c) az örökbe fogadni szándékozó körülményeinek, egészségügyi és lélektani alkalmasságának vizsgálata az örökbefogadást szabályozó jogszabályokban rögzített szakmai követelmények figyelembevételével és az örökbe fogadni szándékozó személynek - a gyámhatóság határozata alapján - a 141/E. § (1) bekezdése szerinti örökbefogadási alrendszerbe való rögzítése,"

56. §

A Gyvt. 62/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője az örökbefogadás utánkövetéséről a 135. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat a 141/E. § (1) bekezdése szerinti örökbefogadási alrendszerben rögzíti."

57. §

A Gyvt. 78. § (2) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

(A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság a gyermek ideiglenes gondozási helyéül)

"ad) az Szt. 75. §-a szerinti támogatott lakhatást"

(jelöli ki,)

58. §

A Gyvt. 80/B. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A gyámhatóság a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha)

"d) a nagy létszámú fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona az Szt. 75. §-a szerinti támogatott lakhatássá kerül átalakításra,"

(és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem vagy nem megfelelő módon lehet biztosítani.)

59. §

A Gyvt. 122. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv által fenntartott intézmény fenntartója megváltozik, és az intézményben foglalkoztatott közalkalmazott

a) az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, és

b) az átvevő munkáltatóval vagy az átvevő munkáltató fenntartója által fenntartott más intézménnyel a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követően közalkalmazotti jogviszonyt vagy az Mt. szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít annyi hónapon belül, ahány havi távolléti díjat számára végkielégítésként kifizettek,

a végkielégítés és a jogviszony megszűnésétől az új jogviszony létesítéséig eltelt időtartamra - a távolléti díj szabályai szerint - kiszámított összeg különbözetét az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv részére vissza kell fizetnie. A jogviszony megszűnésétől az új jogviszony létesítéséig eltelt időtartamra - a távolléti díj szabályai szerint - kiszámított összeg esedékességének időpontja megegyezik a végkielégítés tekintetében figyelembe vett esedékességgel."

60. §

(1) A Gyvt. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A személyes gondoskodást nyújtó (1) bekezdésben meghatározott szervek és személyek a gyermek nevelkedésének megtervezését a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú - jogszabályban meghatározott - környezettanulmány, elhelyezési javaslat, egyéni elhelyezési terv, egyéni gondozási-nevelési terv alapján végzik. A (2) bekezdésben meghatározott adatkörök rögzítése jogszabályban meghatározottak szerint

a) a gyermekjóléti alapellátások tekintetében a gyermekvédelmi nyilvántartásban,

b) a gyermekvédelmi szakellátások tekintetében a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben,

c) a javítóintézeti ellátás tekintetében a javítóintézeti informatikai rendszerben

történik."

(2) A Gyvt. 135. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben

a) a (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti adatok rögzítése a törzsadat alrendszerben,

b) a gyermek nevelkedésének megtervezése a környezettanulmány, elhelyezési javaslat, egyéni elhelyezési terv és egyéni gondozási-nevelési terv alapján, valamint a gondozási-nevelési tevékenység megvalósításának értékelése a tervező és értékelő alrendszerben,

c) a megyei, fővárosi, valamint az országos gyermekvédelmi szakértői bizottsági tevékenység adminisztrációja, a szakmai vélemény elkészítése a bizottsági alrendszerben,

d) az örökbefogadás előkészítésének és utánkövetésének megvalósítását szolgáló adminisztráció az örökbefogadási alrendszerben történik."

(3) A Gyvt. 135. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása, a gyermek örökbefogadásának elősegítése, utánkövetése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhatóság kezeli)

"c) az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a Magyarországon élő örökbe fogadó szülő társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó adatot, valamint az örökbe fogadott gyermek személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó adatot és az örökbefogadó családjába történő beilleszkedésére, nevelésére és fejlődésére vonatkozó adatokat,"

(4) A Gyvt. 135. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás vezetője, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatársa, a gyermekvédelmi gyám és helyettes gyermekvédelmi gyám, valamint a megyei, fővárosi és országos gyermekvédelmi szakértői bizottság az adatok (6) bekezdés szerinti átadását a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer használatával teljesítik, és a gyámhatóság felé is ennek alkalmazásával szolgáltatnak adatot. A gyámhatóság a feladat- és hatáskörébe tartozó ügy intézése során az informatikai rendszerben rögzített adatokat jogosult megtekinteni és a dokumentumtárban rögzített dokumentumokat letölteni.

(6b) A gyermekjogi képviselő a feladat- és hatáskörébe tartozó ügy intézése során a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben rögzített adatokat jogosult megtekinteni."

61. §

(1) A Gyvt. 136/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Gyermekjóléti alapellátás igénybevétele esetén a gyermek törvényes képviselője, a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a nagykorúvá vált gyermek a szolgáltató, intézmény vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek, illetve személye vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekjóléti szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel, illetve személyével kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető."

(2) A Gyvt. 136/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Gyermekvédelmi szakellátás igénybevétele esetén a gyermek törvényes képviselője, a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a nagykorúvá vált gyermek a szolgáltató, intézmény vezetőjénél kérelmezheti, hogy a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben a gyermekre, illetve személyére vonatkozóan a szolgáltató, intézmény által kitöltött adatlapot megismerhesse, az adatlapot nyomtatott formában rendelkezésére bocsássák.

(1b) Javítóintézeti ellátás esetén a fiatalkorú és törvényes képviselője jogszabályban meghatározottak szerint tájékoztatást kérhet a javítóintézeti informatikai rendszerben a fiatalkorúról vezetett adatokról."

62. §

(1) A Gyvt. 139. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat]

"d) a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén, valamint az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység esetén, ha az közösségi vagy csoportos formában történik, vagy ha az egyéni formában történő szociális segítő tevékenység nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárul,"

(2) A Gyvt. 139. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Gyermekjóléti szolgáltatás esetében csak a (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható."

(3) A Gyvt. 139. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) A gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül, ha az egyéni formában történő óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység az első találkozást követően tett intézkedéssel nem zárható le, csak a (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, valamint b) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni."

63. §

A Gyvt. 139/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A javítóintézet igazgatója a javítóintézetben ellátott fiatalkorúról és a vele együttesen elhelyezett gyermekről - az ellátásuk, gondozásuk és nevelésük biztosítása céljából - a 135. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatokat - a Bv. tv. 347. § (3) bekezdés a) pontjával összhangban - a javítóintézeti informatikai rendszerben kezeli."

64. §

A Gyvt. 141/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az örökbefogadási eljárásban közreműködő szervek közötti adatszolgáltatás biztosítása és az örökbefogadási ügyek minél rövidebb határidőn belüli elintézése céljából a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer részeként örökbefogadási alrendszer működik."

65. §

A Gyvt. 145. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény, hálózat a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások szakmai feladatai és működési feltételei körében jogszabállyal meghatározott szakmai létszámfeltételeket - az ott meghatározott kivételekkel - csak az Mt. szerinti foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek alkalmazásával teljesítheti, ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket."

66. §

(1) A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő gy) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"gy) a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerre és a javítóintézeti informatikai rendszerre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer és a javítóintézeti informatikai rendszer adatkezelőjére, valamint adatfeldolgozójának kijelölésére és feladataira vonatkozó szabályokat,"

(2) A Gyvt. 162. § (2) bekezdése a következő 1) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"1) a bölcsődei ellátást biztosító intézményben, szolgáltatónál foglalkoztatottak jubileumi jutalma alapjául szolgáló illetmény összegébe beszámítandó pótlékokat,"

67. §

A Gyvt. a következő 188/A. §-sal egészül ki:

"188/A. §

(1) A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben kell rögzíteni

a) a gyermekvédelmi szakellátásba 2020. június 30-át követően történő ideiglenes hatállyal elhelyezés és nevelésbe vétel, valamint az utógondozói ellátás elrendelése,

b) a nevelésbe vétel 2020. december 31-ét követő felülvizsgálata, és

c) a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének, a fiatal felnőtt ellátása helyének 2020. december 31-ét követő megváltoztatása

esetén nyújtott ellátással és szolgáltatással kapcsolatos adatokat.

(2) A 2020. július 1-jén gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek és fiatal felnőttek adatait 2021. június 30-áig kell a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben rögzíteni, ideértve azt az esetet is, ha 2021. június 30-áig a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele, a fiatal felnőtt utógondozói ellátása megszűnt vagy azt megszüntette a gyámhatóság.

(3) A javítóintézeti informatikai rendszerben kell rögzíteni azon fiatalkorúak adatait, akik javítóintézeti befogadására 2020. december 31-ét követően kerül sor.

(4) A 2020. július 1-jén javítóintézeti ellátásban részesülő fiatalkorúak adatait 2021. március 31-éig kell a javítóintézeti informatikai rendszerben rögzíteni, ideértve azt az esetet is, ha 2021. március 31-éig a fiatalkorú javítóintézeti ellátása megszűnt."

68. §

(1) A Gyvt.

a) 58. § (6) bekezdésében a "pszichiátriai betegek otthonában" szövegrész helyébe a "pszichiátriai betegek otthonában, az Szt. 75. §-a szerinti támogatott lakhatásban" szöveg,

b) 72. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "pszichiátriai betegek otthonában helyezi el" szövegrész helyébe a "pszichiátriai betegek otthonában, vagy az Szt. 75. §-a szerinti támogatott lakhatásban" szöveg,

c) 79. § (4) bekezdésében a "pszichiátriai betegek otthonát" szövegrész helyébe a "pszichiátriai betegek otthonát, vagy az Szt. 75. §-a szerinti támogatott lakhatást" szöveg,

d) 80. § (2) bekezdésében a "pszichiátriai betegek otthonával" szövegrész helyébe a "pszichiátriai betegek otthonával, a támogatott lakhatást nyújtó szervezettel" szöveg,

e) 80/B. § (1) bekezdés c) pontjában a "megváltozik" szövegrész helyébe a "megváltozik, vagy" szöveg,

f) 85. § (5) bekezdésében a "pszichiátriai betegek otthona" szövegrész helyébe a "pszichiátriai betegek otthona, vagy támogatott lakhatást nyújtó szervezet" szöveg,

g) 98. § (2) bekezdés a) pontjában a "típusát" szövegrész helyébe a "típusát, valamint egyházi fenntartó esetén a bevett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház nevét" szöveg,

h) 132. § (5) bekezdésében a "pszichiátriai betegek otthonában" szövegrész helyébe a "pszichiátriai betegek otthonában, valamint a támogatott lakhatásban" szöveg,

i) 138. § (1) bekezdés d) pontjában az "ellátás megállapítására" szövegrész helyébe az "ellátás érdemi elbírálására" szöveg,

j) 139. § (7) bekezdésében a "nyilvántartásból adatot kérhet" szövegrész helyébe a "nyilvántartáshoz közvetlen hozzáféréssel rendelkezik" szöveg,

k) 140. § (1) bekezdés a) pontjában a "megállapított és folyósított" szövegrész helyébe az "érdemben elbírált" szöveg

l) 141. § (1) bekezdés a) pontjában a "pszichiátriai betegek otthonában" szövegrész helyébe a "pszichiátriai betegek otthonában, vagy támogatott lakhatásban" szöveg

lép.

(2) A Gyvt.

a) 80/A. § (6) bekezdésében az "az egységes örökbefogadási nyilvántartás" szövegrész helyébe az "a 141/E. § (1) bekezdése szerinti örökbefogadási alrendszer" szöveg,

b) 135. § (2) bekezdés c) pont ca), cb) és cc) alpontjában a "személyazonosító" szövegrész helyébe a "személyazonosító és társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó" szöveg,

c) 139/A. § (3) bekezdésében a "nyilvántartás" szövegrész helyébe a Javítóintézeti informatikai rendszer" szöveg,

d) 139/A. § (3a) bekezdésében a "nyilvántartja" szövegrész helyébe a "javítóintézeti informatikai rendszerben rögzíti és kezeli" szöveg,

e) 139/A. § (4) bekezdésében a "nyilvántartásból" szövegrész helyébe a Javítóintézeti informatikai rendszerből" szöveg,

f) 141/E. § (2) és (3) bekezdésében, 14l/F. § (3) bekezdésében az "egységes örökbefogadási nyilvántartás" szövegrész helyébe az "örökbefogadási alrendszer" szöveg,

g) 141/E. § (4) bekezdésében az "egységes örökbefogadási nyilvántartásba folyamatosan szolgáltatja" szövegrész helyébe az "örökbefogadási alrendszerbe folyamatosan rögzíti" szöveg,

h) 141/E. § (5) bekezdésében az "egységes örökbefogadási nyilvántartásban a létrejött" szövegrész helyébe az "örökbefogadási alrendszerben rögzített," szöveg,

i) 141/E. § (7) bekezdésében az "egységes örökbefogadási nyilvántartásban annak az örökbefogadható gyermeknek" szövegrész helyébe az "örökbefogadási alrendszerben annak az örökbefogadható, de gyermekvédelmi szakellátásban nem részesülő gyermeknek" szöveg és az "egységes örökbefogadási nyilvántartásból" szövegrész helyébe az "örökbefogadási alrendszerből" szöveg,

j) 141/E. § (8) bekezdésében, 141/F. § (4) és (6) bekezdésében az "egységes örökbefogadási nyilvántartásból" szövegrész helyébe az "örökbefogadási alrendszerből" szöveg,

k) 141/F. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont ba) alpontjában, c) pont ca) alpontjában, e) pontjában az "egységes örökbefogadási nyilvántartásba" szövegrész helyébe az "örökbefogadási alrendszerbe" szöveg,

l) 141/F. § (1) bekezdés b) pont bb), bc) alpontjában, c) pont cb), cc), cd) és ce) alpontjában az "egységes örökbefogadási nyilvántartásnak" szövegrész helyébe az "örökbefogadási alrendszernek" szöveg,

m) 141/F. § d) pontjában az "egységes örökbefogadási nyilvántartásba" szövegrész helyébe az "örökbefogadási alrendszerbe" szöveg és az "egységes örökbefogadási nyilvántartásnak" szövegrész helyébe az "örökbefogadási alrendszernek" szöveg,

n) 141/F. § (2) bekezdésében az "egységes örökbefogadási nyilvántartás" szövegrészek helyébe az "örökbefogadási alrendszer" szöveg,

o) 142. § (4) bekezdésében a "137. § (3a) bekezdése" szövegrész helyébe a "135. § (3) bekezdés b) és c) pontja, a 137. § (3a) bekezdése" szöveg

lép.

69. §

Hatályát veszti a Gyvt. 62. § (2) bekezdése.

8. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

70. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

a) 44/A. § (1) bekezdésében a "128. §-a" szövegrész helyébe a "128. § (1) és (2) bekezdése" szöveg,

b) 44/A. § (4) bekezdés a) pontjában a "harmadik életéve" szövegrész helyébe a "negyedik életéve, három vagy több gyermeket nevelő igazságügyi alkalmazott esetén a gyermeke hatodik életéve" szöveg,

c) 44/A. § (6) bekezdés b) pontjában a "hároméves" szövegrész helyébe a "négyéves" szöveg, az "ötéves" szövegrész helyébe a "hatéves" szöveg

lép.

9. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

71. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 44. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság megállapítása során eltűntnek nyilvánítás esetén az eltűnés, holtnak nyilvánítás esetén a halál jogerős bírósági végzésben meghatározott időpontját kell a halál időpontjának tekinteni.

(3) Eltűntnek vagy holtnak nyilvánítás esetén a hozzátartozói nyugellátás iránti igény a 64. § (2) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző időre is érvényesíthető, ha a kérelmet a jogszerzőt eltűntnek vagy holtnak nyilvánító végzés jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül nyújtják be."

72. §

A Tny. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam leteltével az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik."

73. §

A Tny. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését - a tanuló, hallgató nevének, társadalombiztosítási azonosító jelének és a szünetelés, megszűnés időpontjának közlésével - hivatalból igazolja."

74. §

A Tny. 79. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A nyugdíjfolyósító szerv a késedelmesen folyósított nyugellátás összege után - a határidő lejártát követő naptól - a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot (a továbbiakban: késedelmi kamat) fizet."

75. §

A Tny. 96. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]

"j) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szerv által kibocsátott utazási utalványban részesülő személyekre vonatkozóan a (2) bekezdés a) és h) pontja"

(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)

76. §

A Tny.

a) 47. § (1) bekezdésében a "halálától" szövegrész helyébe a "halálának időpontjától" szöveg,

b) 80. § (1b) bekezdésében az "az (5) bekezdés szerinti késedelmi kamatot" szövegrész helyébe az "a késedelmi kamatot" szöveg,

c) 88. § (2) bekezdésében a "Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvnek" szöveg,

d) 96. § (2a) bekezdésben az "érdekében" szövegrész helyébe a " , valamint az összerendelési nyilvántartás szerinti kapcsolati kód megszűnését követően az adóhatóság megkeresése érdekében" szöveg,

e) 96. § (6) bekezdésében a "(4) bekezdésben és az (5a) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(3), (4) és (5a) bekezdésben" szöveg,

f) 98. § (1) bekezdésében az "elektronikus úton" szövegrész helyébe a "szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével" szöveg

lép.

77. §

Hatályát veszti a Tny.

a) 44/D. § (1) bekezdés b) pontjában az "az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és" szövegrész,

b) 80. § (5) bekezdése,

c) 90. §-a és az azt megelőző alcím cím.

10. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

78. §

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatás

21/A. §

(1) A látássérült személy a látássérüléséhez kapcsolódó rehabilitációs folyamat során jogszabályban meghatározott éves időkeret erejéig - az elemi rehabilitációs tervben foglaltak szerint - térítésmentesen jogosult az egyéni képességeihez mért legmagasabb szintű önállóság eléréséhez és a társadalmi életbe való visszailleszkedéséhez szükséges alapvető készségek elsajátításához és alkalmazásához szükséges elemi rehabilitációs szolgáltatások (a továbbiakban: elemi rehabilitációs szolgáltatás) igénybevételére.

(2) Az elemi rehabilitációs szolgáltatást a 16. életévét betöltött, a magyar állampolgársággal vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a bevándorolt és a letelepedett látássérült személy veheti igénybe.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során látássérült az a személy, akinek a szem, illetve a központi idegrendszer látási funkcióit érintő betegsége vagy veleszületett fejlődési rendellenessége miatt

a) a jobbik szemen maximális korrekcióval mért látásélessége (vízusa) 20/60 (0,33) vagy az alatti,

b) a látótér 20 fok vagy az alatti, vagy

c) kontrasztérzékelése súlyos fokban korlátozott, ide értve a kortikális látássérülést is, amely esetén a látótérben szektorszerű kiesés van, illetve a vizuális információ feldolgozási folyamatainak sérülése miatt észlelési, felismerési zavar jelentkezik.

(4) Az (1) bekezdés alapján térítésmentesen nyújtott elemi rehabilitációs szolgáltatáshoz az állam jogszabályban meghatározott módon nyújt támogatást. Az éves időkeretet meghaladóan a szolgáltatás térítés ellenében vehető igénybe.

(5) Az elemi rehabilitációs szolgáltatás pályázati úton történő támogatásával, a módszertani feladatok ellátásával, illetve a szolgáltatásnyújtás koordinációjával kapcsolatos feladatokat a Kormány által rendeletben kijelölt szerv végzi.

21/B. §

(1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv - az elemi rehabilitációs szolgáltatás finanszírozása és a szolgáltatás igénybevételének ellenőrzése céljából - nyilvántartást vezet, a nyilvántartásban szereplő személyes adatok adatkezelője és adatfeldolgozója. A nyilvántartás tartalmazza

a) az igénybevevő személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

b) az elemi rehabilitációs szolgáltatást megalapozó körülményt,

c) az elemi rehabilitációs szolgáltatást nyújtó megnevezését és elérhetőségeit,

d) az elemi rehabilitációs szolgáltatás típusát, helyét, időpontját és időtartamát.

(2) A nyilvántartás részére az elemi rehabilitációs szolgáltatás igénybevevője által rendelkezésre bocsátott adatokat a szolgáltatást nyújtó továbbítja. A szolgáltatást nyújtó tevékenysége ellátásához jogosult az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésére.

(3) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv a nyilvántartásban szereplő adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra is felhasználhatja, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.

(4) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv a nyilvántartásban szereplő adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen átadja és a Központi Statisztikai Hivatal azokat statisztikai célra felhasználhatja. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(5) A nyilvántartásban szereplő adatokat a Kormány által rendeletben kijelölt szerv 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli a nyilvántartásból. Az elemi rehabilitációs szolgáltatást nyújtó az (1) bekezdésben foglalt adatok kezelésére az elemi rehabilitációs szolgáltatás időtartamára jogosult."

79. §

A Fot. a következő 29. §-sal egészül ki:

"29. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az elemi rehabilitációs szolgáltatás pályázati úton történő támogatásával, a módszertani feladatok ellátásával, illetve a szolgáltatásnyújtás koordinációjával kapcsolatos feladatokat ellátó, továbbá a 21/B. § szerinti nyilvántartást vezető szervet rendeletben jelölje ki.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az elemi rehabilitációs szolgáltatás

a) megszervezésére és finanszírozására,

b) nyújtásának feltételeire,

c) igénybevételére - ide értve a siketvak személyek, valamint azon látássérült személyek számára nyújtott szolgáltatások igénybevételét is, akiknek látássérülése mellett egyidejűleg más fogyatékossága is fennáll -, továbbá

d) éves időkeretére

vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg."

11. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

80. §

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 43. §-a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az (5) és (6) bekezdés alapján benyújtott méltányossági kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya."

81. §

A Cst. 49/C. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az egységes szociális nyilvántartásból)

"h) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények ellenőrzése céljából a központi családtámogatási szerv által kibocsátott, az utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványon szereplő személyekre vonatkozóan az ellenőrzéshez szükséges adatokat"

(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)

82. §

A Cst.

a) 8. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési" szöveg,

b) 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "felsőfokú" szövegrész helyébe a "felsőoktatási" szöveg,

c) 48. § (1) bekezdésében az "az igényelbíráló szerv" szövegrész helyébe az "a központi családtámogatási szerv" szöveg

lép.

83. §

Hatályát veszti a Cst. 48. § (1) bekezdésében "az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől, illetve" szövegrész.

12. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

84. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

a) 49. § (5) bekezdés a) pontjában a "harmadik életéve" szövegrész helyébe a "negyedik életéve, három vagy több gyermeket nevelő bíró esetén a gyermeke hatodik életéve" szöveg,

b) 49. § (7) bekezdés b) pontjában a "hároméves" szövegrész helyébe a "négyéves" szöveg, az "ötéves" szövegrész helyébe a "hatéves" szöveg

lép.

13. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

85. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

a) 55. § (5) bekezdés a) pontjában a "harmadik életéve" szövegrész helyébe a "negyedik életéve, három vagy több gyermeket nevelő ügyész esetén a gyermeke hatodik életéve" szöveg,

b) 55. § (7) bekezdés b) pontjában a "hároméves" szövegrész helyébe a "négyéves" szöveg, az "ötéves" szövegrész helyébe a "hatéves" szöveg

lép.

14. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

86. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"111. §

(1) A kormánytisztviselő a gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2) A kormánytisztviselő a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult."

87. §

A Kttv.

a) 50. § (1) bekezdésében a "111. §-ban" szövegrész helyébe a "111. § (1) bekezdésében" szöveg,

b) 50. § (5) bekezdés b) pontjában a "hároméves" szövegrész helyébe a "négyéves" szöveg, az "ötéves" szövegrész helyébe a "hatéves" szöveg,

c) 113. § (1) bekezdésében a "111. §-ban" szövegrész helyébe a "111. § (1) bekezdésében" szöveg

lép.

15. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

88. §

(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 36. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felszámolási eljárásban)

"f) a 228. § (5) bekezdésében,"

(foglaltak nem alkalmazhatók.)

(2) Az Mt. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdés rendelkezései irányadóak a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott vagyonértékesítési eljárásban, áthidaló intézmény alkalmazásában vagy eszköz elkülönítés alkalmazásában."

89. §

Az Mt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani."

90. §

Az Mt. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén - a felek írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti

a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,

b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra

lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja. A megállapodás felmondása esetén a munkavállalót - a 6. és 7. §-ban foglaltakra figyelemmel - jogellenesen hátrány nem érheti."

91. §

Az Mt. 128. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A munkavállaló a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult."

92. §

Az Mt. 228. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni.

(4) A munkavállaló, ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg, a megállapodástól elállhat.

(5) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.

(6) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. §-a irányadó."

93. §

Az Mt. a Harmadik Rész címét megelőzően a következő 229/A. §-sal egészül ki:

"229/A. §

(1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés

a) a 228. § (3) bekezdésében,

b) a 229. § (3) bekezdésében

foglaltaktól nem térhet el.

(2) Kollektív szerződés

a) a 228. § (2) bekezdésében,

b) a 229. § (1) bekezdésében

foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el."

94. §

Az Mt. 276. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, a kollektív szerződéshez félként csatlakozhat. A szakszervezet (szakszervezeti szövetség) jognyilatkozatát tizenöt napon belül a szerződéskötő felekkel írásban közli."

95. §

(1) Az Mt. 295. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. § (2) bekezdése alapján e törvény hatálya nem terjed ki, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a munkaviszonyra]

"c) a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összege," (tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.)

(2) Az Mt. 295. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

[Ha a külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. § (2) bekezdése alapján e törvény hatálya nem terjed ki, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a munkaviszonyra]

"h) a munkavállalónak a munkáltató által biztosított szállás feltételei,

i) Magyarország területén ideiglenesen foglalkoztatott munkavállaló kiküldetésekor felmerülő vagy Magyarország területén történő tartózkodás során, a szokásos munkavégzés helyétől eltérő munkahelyre küldés esetén az utazással, ellátással és szállással kapcsolatos költségekre fizetett juttatások vagy költségtérítés mértéke"

(tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.)

(3) Az Mt. 295. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás fogalmán a 136-153. §-ban meghatározott díjazást kell érteni. Nem kell a díjazásba beszámítani a kiegészítő foglalkoztatói nyugdíjrendszerekbe történő befizetést, valamint a munkavállalónak nyújtott olyan díjazást, amely nem képezi a személyi jövedelemadó alapját.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti kiküldetés időtartama meghaladja a tizenkét hónapot, a munkaviszonyra e törvény rendelkezéseit - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - megfelelően alkalmazni kell."

(4) Az Mt. 295. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti időtartam további hat hónappal meghosszabbodik a külföldi munkáltató munkaügyi hatóság részére benyújtott, indokolással ellátott bejelentése esetén.

(7) A tizenkét hónapot meghaladó kiküldetés esetén

a) a VII. fejezet,

b) a X. fejezet,

c) a 228. §, valamint

d) a kiegészítő foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre vonatkozó rendelkezések

nem alkalmazhatóak.

(8) Ha a külföldi munkáltató a munkavállalót Magyarország területén adott munkahelyen végzett feladatot ellátó másik munkavállalóval helyettesíti (felváltó kiküldetés), a kiküldetés időtartama a felváltó kiküldetésben érintett munkavállalók összesített kiküldetési időtartamával egyezik meg. Az adott munkahelyen végzett feladat meghatározásához a nyújtandó szolgáltatás jellegét, az elvégzendő feladatot és a munkavégzés helyét kell figyelembe venni.

(9) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében a munkaviszonyra egyébként irányadó jog a munkavállalóra kedvezőbb."

96. §

Az Mt. 297. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően a jogosult köteles írásban tájékoztatni a külföldi munkáltatót a 295. §-ban foglaltak alapján irányadó munkafeltételekről. Amennyiben a 215. § (1) bekezdés a) pont szerinti kölcsönbeadó a munkavállalót munkaerőkölcsönzés keretében Magyarország területén munkavégzésre ideiglenesen átengedi, a kölcsönvevő köteles tájékoztatni a kölcsönbeadót a munkafeltételek és a díjazás tekintetében alkalmazandó foglalkoztatási feltételekről. A tájékoztatás elmulasztása esetén a jogosult készfizető kezesként felel a munkavállaló 295. §-ban meghatározott követeléseiért."

97. §

(1) Az Mt. 299. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

"p) az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról."

(2) Az Mt. 299. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

"q) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/957 irányelve (2018. június 28.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról."

98. §

Az Mt.

a) 66. § (6) bekezdésében a "(128. §)" szövegrész helyébe a "[128. § (1) és (2) bekezdése]" szöveg,

b) 130. §-ában az "a 128. §-ban" szövegrész helyébe az "a 128. § (1) és (2) bekezdésében" szöveg

lép.

99. §

Hatályát veszti az Mt. 130. §-ában a "gyermekgondozási segély," szövegrész.

16. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

100. §

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 67. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az a)-i) pont szerinti időtartam és az azt követő 30 nap alatt:]

"i) a 117. § (4) bekezdés szerinti illetmény nélküli szabadság időtartama."

101. §

A Hjt. 117. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az állomány tagja illetmény nélküli szabadságra jogosult a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára."

17. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

102. §

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 347. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A javítóintézet a befogadáskor)

"a) a fiatalkorú adatait a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezései szerinti javítóintézeti informatikai rendszerben rögzíti és kezeli,"

18. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

103. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 150. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A hivatásos állomány tagja a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára illetmény nélküli szabadságra jogosult."

104. §

A Hszt. 289/R. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) A rendvédelmi alkalmazott a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára illetmény nélküli szabadságra jogosult."

105. §

A Hszt.

a) 138. § (6) bekezdés a) pontjában a "harmadik" szövegrész helyébe a "negyedik" szöveg, az "ötödik" szövegrész helyébe a "hatodik" szöveg,

b) 138. § (8) bekezdésében a "hároméves" szövegrész helyébe a "négyéves" szöveg, az "ötéves" szövegrész helyébe a "hatéves" szöveg

lép.

19. Záró rendelkezések

106. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 28. és 29. §, a 39. §, a 41-46. §, a 49. §, az 51-53. § 2020. február 1-jén lép hatályba.

(3) A 109. § (2) bekezdése 2020. április 1-jén lép hatályba.

(4) Az 55. és 56. §, a 60. és 61. §, a 63. és 64. §, a 66. § (1) bekezdése, a 67. §, a 68. § (2) bekezdése, a 69. § és a 102. § 2020. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 40. §, a 47. és 48. §, az 50. §, a 95. és 96. §, a 97. § (2) bekezdése, 108. § (7) bekezdése 2020. július 30-án lép hatályba.

(6) A 78. és 79. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

107. §

(1) A 84. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 85. § az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

108. §

(1) A 26. § a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) A 26. §, a 32. § (3) bekezdése, a 33. § a) és b) pontja és a 109. § (1) bekezdése a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést valamint a a munkájuk során rákkeltő, illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/130 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 31. § (1) bekezdése és a 34. § a) pontja az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. március 9-i (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) A 31. § (2) és (3) bekezdése, 32. § (3) bekezdése az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) A 31. § (2) és (3) bekezdése és a 109. § (1) bekezdése a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) A 35. § a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és a tanács rendelet 12. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(7) A 40. §, a 47. §, a 48. § a 95. § és a 96. § a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(8) A 88. § (2) bekezdése a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(9) A 90. § a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i (EU) 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

109. §

(1) Hatályát veszti a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (7) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslata családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.),a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.), a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), valamint további törvények kisebb terjedelmű módosítását tartalmazza.

A családvédelmi akciótervvel a Kormány kiemelt segítséget nyújt Magyarországon a családalapításhoz, gyerekvállaláshoz és gyermekneveléshez, ezt erősítve a törvényjavaslat célja a gyermeket nevelő magyar családok helyzetének javítása, a szociális ellátórendszer megerősítése továbbá a nagyszülői gyermekgondozási díjban részesülő munkavállalók védelme.

A felnőttkorú látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatás, -melynek célja az önállóság visszaszerzéséhez és a társadalmi életbe való visszailleszkedéshez szükséges elemi, alapvető készségek elsajátítása - tíz éve pályázati rendszerben biztosított. Annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci integrációt megalapozó szolgáltatás területi különbözőségektől vagy egyéni feltételektől függetlenül hozzáférhető legyen, a Fot. rehabilitációról szóló fejezetének tartalmi bővítése javasolt a látássérült személyek biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatással.

A 2019. évtől egységes otthongondozási díjat vehetnek igénybe az önellátásra képtelen gyermeküket ellátó szülők. Az Szt. módosítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat érintően elsődlegesen a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) megállapításával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján, a GYOD és az ápolási díj közti "átjárás" gördülékenyebbé tétele érdekében vált szükségessé. A módosítás csökkenti az érintett családok adminisztrációs terheit.

Az Szt. személyes gondoskodást érintő módosítása elsősorban az egyházi partnerek jogszabály-módosítási javaslatait tartalmazza, valamint a fizetőképes kereslet kielégítése és a költséghatékonyabb szolgáltatásnyújtás érdekében bevezetésre kerül a piaci alapú idősek otthona szolgáltatás.

A Gyvt. módosítása keretében folytatódnak a már megkezdett, kedvező folyamatok, továbbá bevezetésre kerülnek a munkafolyamatokat támogató új informatikai rendszerek, mindezek hatására célzottabbá, eredményesebbé és hatékonyabbá válik a gyermekvédelem.

Az Mt. módosítása megteremti a nagyszülői gyermekgondozási díj munkajogi pillérét. Az Mt. mellett ezzel összefüggésben módosul az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény is. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult. A Javaslat értelmében ezen időtartam alatt a munkavállaló felmondási védelemben részesül, továbbá ez az időszak a szabadság és a végkielégítésre való jogosultság szempontjából jogosító időnek minősül.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

Az Flt. 36/A. § (3) bekezdése az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap munkavállalónak történő átadásáról és a munkaadó általi megőrzéséről rendelkezik. A munkaadóra nézve kötelező 5 éves megőrzési idő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (3) bekezdésével összhangban - az adatkezelés céljának meghatározásával együtt - törvényi szinten kerül meghatározásra. A szabályozás a korábbiakhoz képest nem jár jelentős változással, mivel a módosítást megelőzően az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet 1. § (2) bekezdése rendelkezett ezekről. [Flt. 36/A. § (3) bekezdése]

2. §

A módosítás egyszerűsíti az álláskeresési ellátás visszakövetelésének folyamatát. Az Flt. 37. § (1a) bekezdése alapján olyan követelést nem kell átadni végrehajtásra, amire az állami foglalkoztatási szervezeten belül lehetőség van arra, hogy számfejtéssel érvényesüljön az igény. Ez költségtakarékosabb megoldást eredményez. [Flt. 37. § (1a) bekezdése]

3. §

A módosítás oka a gyakorlatban felmerült problémák alapján annak egyértelműsítése, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeiből és külön előirányzataiból történő támogatás visszakövetelése, vagy az annak biztosítékaként szereplő vagyontárgyra irányuló végrehajtás nem esik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) hatálya alá. Az eltérésre az Vtv. 1. § (7) bekezdése biztosít lehetőséget. [Flt. 39/A. § (5) bekezdése]

Az (1) bekezdéshez:

Az álláskereső munkába járásával összefüggő egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások keretében nyújtott juttatásoknál - így például a lakhatási támogatásnál - a támogatás megállapításához és nyújtásához azáltal, hogy a támogatási jogosultság megállapításának feltétele a bérleti szerződés, szükségszerűen kezelnie kell az állami foglalkoztatási szervnek a bérbeadó természetes személy adatait, melyek a támogatási kérelemnél is rögzítésre kerülnek. A módosítás megteremti az adatátadásnak és adatkezelésnek is a törvényi alapját. [Flt. 57/A. § (1) bekezdés r) pontja]

A (2) bekezdéshez:

Az Flt. 57/A. § (13) bekezdésében foglalt kiegészítéssel az állami foglalkoztatási szerv tekintetében pontosításra kerülnek az adatvédelmi szabályok. Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedések keretében nyújtott támogatási eljárások során szükséges, hogy átadásra kerüljenek a támogatással érintett természetes személyek (munkáltató, álláskereső, bérbeadó, szolgáltató) név és adószámadatai az egységes pályázatkezelési rendszerbe annak érdekében, hogy a támogatások uniós finanszírozású költségei elszámolásra kerüljenek. A módosítás megteremti az adatátadásnak és adatkezelésnek a törvényi alapját.

Az Flt. 57/A. § (14) bekezdése alapján a képzésen résztvevő természetes személyek adatait átadhatóak a képző intézménynek a képzés megszervezése érdekében. A képzési támogatások esetében a képző intézmények kezelik a képzésben résztvevők adatait, többek között a Felnőttképzési Információs Rendszerbe rögzítés során. [Flt. 57/A. § (13)-(14) bekezdése]

Értelmező rendelkezés, meghatározza a támogatáskezelő szervezet fogalmát, mely az Flt. 57/A. § (13) bekezdés alkalmazásához szükséges. [Az Flt. 58. § (5) bekezdés zs) pontja]

6. §

Szövegcserés módosítások.

Az a) ponthoz:

Megváltozott munkaképességűek bértámogatása esetén a támogatási intenzitás mértéke 60%-ról felemelésre kerül 75%-ra. Ezzel a csoportmentességi rendelettel összhangba kerül a támogatási intenzitás mértéke. [Flt. 16. § (1) bekezdés]

A b) ponthoz:

A korábbi szabályozás a 25 év alatti korcsoport számára tette lehetővé a kedvezőbb szabályok megállapítását, azonban ennek felemelése indokolt 30 évre, összhangban a felsőfokú végzettségű pályakezdő korhatárral. [Flt. 20. § (4) bekezdése]

A c) ponthoz:

Az EK szerződést felváltotta az Európai Unió működéséről szóló szerződés. A törvényben szereplő többi helyen szereplő helyes hivatkozással, valamint a hatályos uniós szabályozással teremti meg az összhangot a módosítás. [Flt. 21. § (2) bekezdés e) pontja]

A d) ponthoz:

Technikai jellegű módosítás. Az Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontja szerinti értelmező rendelkezés alapján a közfoglalkoztatási jogviszony is munkaviszonyként értelmezendő az Flt.-ben. Erre tekintettel az Flt. 27. § (1) bekezdésben felesleges és értelemzavaró a munkaviszony mellett a közfoglalkoztatási jogviszony külön kiemelése az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát megállapító szabályozásban. [Flt. 27. § (1) bekezdése]

Az e) ponthoz:

A szövegcserés módosítás egyértelművé teszi, hogy amennyiben az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének meghatározott mértékét csak akkor kell egy összegben kifizetni, ha az új munkaviszony nem minősül közfoglalkoztatási jogviszonynak. A jogalkotó szándéka annak "díjazása", hogy az álláskereső az ún. elsődleges munkaerőpiacra visszatér és ott elhelyezkedik, ebből a szempontból a közfoglalkoztatási jogviszony nem értékelhető új munkaviszonyként.

A másik szövegcserés módosítás oka, hogy az álláskeresési járadék egy összegű kifizetésénél a kérelem benyújtására a járadék folyósítására megállapított időt követően kerülhet sor. Ezt követően két hónapon belül kell a hatóságnak a kifizetést teljesítenie. A kifizetés teljesítése adott esetben három hónappal később történhet, mint a járadék folyósítására megállapított idő. A jogosultság ellenőrzésére a kérelem benyújtásakor kerül sor, a kifizetést megelőzően már nem. Mivel az egy összegű kifizetésre való jogosultságnál a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy a folyamatos jogviszony legalább a járadék megállapított folyósítási idejére álljon fenn, elegendő a kérelem benyújtásakor vizsgálni az addig folyamatos jogviszony fennállását egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel. [Flt. 27. § (8) bekezdése]

Az fi ponthoz:

Szövegpontosító rendelkezés, az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás tekintetében pontosítja a közhiteles adatok körét. [Flt. 57/A. § (2a) bekezdése]

7. §

Hatályát vesztő rendelkezés.

Az ellátás visszafizetési szabályait módosító rendelkezés. A korábbiaktól eltérően nem az ellátást megállapító állami foglalkoztatási szerv, hanem az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv kötelezi az ellátás visszafizetésére azt, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel. [Flt. 37. § (1) bekezdése]

8. §

Az Mt. kötelező részmunkaidőt biztosító szabályának módosításával összhangban, az egységes szabályozás megteremtése érdekében szükséges a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosítása is, mely az Mt. mintájára önállóan rendelkezik a kötelező részmunkaidő biztosításáról. A kisgyermekes anyák rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében a Kjt. módosítása a kötelező részmunkaidő biztosításának életkori határát felemeli a gyermek három, illetve ötéves koráról a gyermek négy, illetve hatéves koráig. [Kjt. 23/B. § (7) bekezdés b) pontja]

9. §

2019. január 1-jétől került bevezetésre a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) megnevezésű pénzbeli szociális ellátás, ami a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermekeiket ápoló szülők részére állapítható meg. A GYOD-ra való jogosultság megállapítása során az ellátások párhuzamos folyósításának elkerülése érdekében a hatóság vizsgálja, hogy az érintett szülő milyen más rendszeres pénzellátásban részesül és milyen összegben. Ilyen rendszeres pénzellátás lehet a családtámogatási törvény alapján folyósított ún. gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) is, ami ikergyermekek esetén a gyermekszámhoz igazodóan az alapösszeg többszöröse is lehet.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy ha az ikergyermekeket nevelő, gyermekek otthongondozási díjára jogosult szülő gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES) részesül, azonban csak az egyik gyermek révén jár részére a gyermekek otthongondozási díja, akkor az "iker GYES-nek" csak a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre jutó hányadát kell rendszeres pénzellátásnak tekinteni.

10., 12. §

A gyermekek otthongondozási díjára és az ápolási díjra vonatkozó szabályozás összehangolása érdekében a Javaslat arról rendelkezik, hogy ha valamely ellátásra való jogosultság az Szt. által valamennyi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás esetében előírt rendszeres felülvizsgálati eljárás akadályozása miatt szűnik meg, úgy a felülvizsgálatot akadályozó ápoló személy részére 6 hónapon belül sem ápolási díj, sem gyermekek otthongondozási díja nem állapítható meg.

11., 13. §

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj közötti átmenet könnyítése, továbbá a szakértői kapacitással való hatékony gazdálkodás és az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a gyermekek otthongondozási díja vagy ápolási díj iránti eljárásban kiállított, legalább további egy évig hatályos szakvélemény elfogadható lesz az ápolási díj iránti új eljárás során is.

Arra az esetre, ha a gyermekét ápoló szülő nem tudja megállapítani, hogy melyik ellátásra válhat jogosulttá, az ellátások közötti átmenet biztosítása érdekében és ügygazdaságossági szempontból rögzíteni indokolt azt is, hogy ha az ügyfél a GYOD iránti kérelmének elutasítását követően 30 napon belül ápolási díj iránti kérelmet nyújt be, akkor az ápolási díj iránti jogosultság megállapítható a GYOD iránti (azaz a korábban benyújtott, de elutasított) kérelem benyújtásának időpontjától.

14. §

A Javaslat az ápolási díj esetében - az alacsonyabb összegű jogcímről magasabb összegűre váltó jogosultságra irányadó szabályokhoz hasonlóan - azokban az esetekben is szabályozza a jogosultság kezdő időpontját, amelyekben a magasabb összegű jogcímről "vált" alacsonyabb összegűre az ápolási díj jogosultság. A Javaslat jól átlátható, egységes szabályozási szerkezetben rögzíti, hogy mi lesz az ápolási díj egyes jogcímei közti váltás esetén az új jogosultság kezdő időpontja, attól függően, hogy magasabb vagy alacsonyabb összegű ellátás kerül-e megállapításra.

15. §

A Javaslat a tartós ápolást végzők időskori támogatását (TÁVIT) érintő szövegpontosítást tartalmaz.

16. §

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyesületként működő nem állami fenntartó, ugyanakkor a 2010. évi CXL. törvény alapján a finanszírozás tekintetében is az egyházakkal esik egy tekintet alá. A szociális ellátások terén nagy tapasztalattal rendelkezik, számos intézményt tart fenn, és a kormányzat kiemelt partnere, így indokolt az egyházi módszertanként való működése. A hatályos szabályozás szerint azonban csak egyházi fenntartó jelölhető ki egyházi módszertanként, így szükséges a szabályozás módosítása.

17. §

A módosítással rugalmasabbá válnak a finanszírozási rendszerbe történő befogadás egyes szabályai. A módosítás biztosítja, hogy az egyházi fenntartók egyszerűbben szerezzenek jogosultságot a finanszírozásra, ha ellátási szerződéssel látnak el önkormányzati feladatot, vagy más egyházi fenntartótól vesznek át feladatot.

18. §

Az új típusú ellátás azoknak az idős embereknek kínál majd megoldást és hosszú távon biztosított gondoskodást, akik szolgáltatási költségviselés vállalásával szeretnék biztosítani a jelenlegi vagy a későbbi életszakaszban fellépő gondoskodási szükségletüket. A módosítás lehetővé teszi a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy öngondoskodásának erősítését, ugyanakkor a törvénybe épített egyes garanciális rendelkezések is védik az idős igénybevevőket.

A gondozási szükséglettel nem rendelkező személyek idősek otthonában való ellátására - a szolgáltatási önköltséggel megegyező összegű személyi térítési díj megfizetésének vállalása mellett - jelenleg is biztosít lehetőséget a szabályozás a férőhelyek legfeljebb 15%-áig. Az új szabályok azonban olyan új intézményi forma kialakítását célozzák, ahol gondozási szükséglet vizsgálata nélkül, szolgáltatási költségviselésen alapuló szolgáltatásnyújtásra nyílik lehetőség. Az ilyen intézmények tekintetében nem kell alkalmazni a jövedelemvizsgálat és a térítési díj megállapításának szabályait, azonban az idősek otthonára vonatkozó szakmai szabályok itt is érvényesek. Ezen intézményi fonna esetében a férőhelyek 100%-a betölthető ilyen módon.

Az intézményi jogviszony létrejöttekor megkötendő megállapodásban szükséges meghatározni a szolgáltatási díjat, szolgáltatásonként tételesen. A fenntartó a szolgáltatási díj mellett a beköltözéskor egyszeri összegű hozzájárulást is kérhet. Az ellátottat védő szabály, hogy a szolgáltatási díj emelése esetén az emelés mértéke évenként a Központi Statisztikai Hivatal által közölt infláció tárgyévet megelőző naptári év 12 havi átlagának kétszeresét nem haladhatja meg, továbbá állapotromlás esetén az intézményi jogviszony nem szüntethető meg.

Ezen új típusú ellátási forma szerint működő idősek otthonában ellátottak után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított állami támogatás nem vehető igénybe.

19. §

A módosítás a fenntartóváltások zavartalansága érdekében biztosítja, hogy a bentlakásos szociális intézmény egyházi átvétele esetén az átvétel időpontjában bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személyek jogosultságát fennállónak kell tekinteni, vagyis esetleges vita esetén ne érje hátrány az átvevő fenntartót. A jogszabályban előírt, jogosultságot megalapozó vizsgálatot az új fenntartónak két éven belül el kell végeznie.

20. §

Az állami fenntartó ellátási kötelezettségének önkormányzati, civil vagy egyházi fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is eleget tehet, vagyis fenntartóváltással a szociális és gyermekvédelmi intézmények átadás-átvételre kerülhetnek.

Az átadás-átvétel esetére a Kjt. rendezi az átvétel időpontjában a szociális, gyermekvédelmi intézményben dolgozó közalkalmazottak foglalkoztatásának kérdéskörét. A Kjt. vonatkozó rendelkezései szerint, amennyiben a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatáshoz hozzájárul, úgy az átvevő munkáltató köteles a volt közalkalmazottal munkaszerződést kötni, tehát az átvevő munkáltatót - a közalkalmazott hozzájárulása esetén -továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli. Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató köteles a közalkalmazott számára végkielégítést fizetni.

A gyakorlatban előfordult, hogy az átadott intézmény dolgozói a további foglalkoztatásukhoz nem járultak hozzá, ezért az átadó munkáltató végkielégítést volt köteles fizetni a dolgozó részére, ugyanakkor - a korábban megtett ellentétes nyilatkozatuk ellenére - ezek a dolgozók az átvevő munkáltatóval a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnését követően azonnal "új" munkaviszonyt létesítettek.

Az ehhez hasonló rosszhiszemű gyakorlat megakadályozása érdekében szükséges olyan jogszabály-módosítás, amely kellő visszatartó erővel bír az által, hogy a végkielégítés arányos visszafizettetésével szankcionál. A módosítás nem kívánja korlátozni a továbbfoglalkoztatást nem vállaló dolgozók elhelyezkedési esélyeit, hiszen csak az átvevő intézményben, vagy az átvevő fenntartó másik intézményében való foglalkoztatást szankcionálja, így mind a munkavállaló, mind a munkáltató oldaláról igyekszik gátat szabni a Kjt. szabályainak fenti módon történő kijátszásának.

21. §

Az Szt. előírja, hogy a nem állami, egyházi fenntartású intézményekben foglalkoztatott személyek bére, szabadsága tekintetében legalább a Kjt. által előírt feltételeket kell biztosítani. Eltérő jogértelmezések miatt szükséges egyértelműsíteni, hogy a Kjt. nevezett paragrafusainak csak a Munka Törvénykönyve szerinti jogviszony feleltethető meg, az egyéb foglalkoztatási formák, pl. megbízási szerződés nem.

A módosítás - a Gyvt. jelenleg is hatályos szabályaival egyező módon - a szociális ellátás nyújtására egyházi, nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés megszüntetése esetére tartalmazza az egyházi, nem állami fenntartóval munkaviszonyban álló személyek jogviszonyának megváltozásával kapcsolatos szabályokat.

22-23. §

A rendelkezés tartalmazza az Szt. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket. Az Szt. egy korábbi módosításának átmeneti rendelkezéseiből adódóan a 2019. II. félévi felülvizsgálattal érintett és 2019. december 31-én megszűnő gyermekek otthongondozási díja (GYOD) esetében feltehető, hogy a megszüntetési döntésről szóló tudomásszerzést követően az ügyfél ápolási díj iránti kérelmet fog benyújtani. Az általános szabályok alapján gyermekek otthongondozási díja és ápolási díj jogosultság nem állhat fenn párhuzamosan, így annak érdekében, hogy az ápolási díjra való jogosultság vizsgálható legyen 2020. január 1-je előtt (azaz még a GYOD jogosultság fennállása alatt), szabályozni kell, hogy az ápolási díj iránti kérelem elbírálható a GYOD jogosultság fennállása alatt is. A Javaslat az ilyen esetekre rögzíti ugyanakkor, hogy a jogosultság legkorábbi kezdő dátuma 2020. január 1-je lehet.

Emellett az ügyfelek egy része vélhetően 2019. december 31-ét követően kapja kézhez a megszüntető döntést. Mivel az Szt. általános szabályai alapján az ellátásra való jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani, így a 2020 januárjában beadott kérelmek esetén a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj közti jogosultság nem lenne folytonos. Indokolt rendelkezni arról, hogy a 2020. január 31-éig beadott ápolási díj iránti kérelem esetén a jogosultság kezdő dátuma szintén 2020. január 1-je legyen.

24. §

A rendelkezés szövegcserés módosításokat tartalmaz.

25. §

A rendelkezés hatályon kívül helyezéseket tartalmaz.

26. §

A 2017/2398 EU irányelv és a 2019/130 EU irányelv átültetése kapcsán, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: GDPR rendelet) való megfelelés érdekében is az Mvt-ben szabályozásra kerül a veszélyes anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodások, és a rákkeltő anyagok vonatkozásában a munkaegészségügyi nyilvántartások és bejelentések kötelező adattartalma, az adatkezeléscélja, az adatok őrzésének ideje.

Az Mvt. 63/A. §-a szabályozza a veszélyes anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodások csökkentése érdekében, a munkáltató által vezetett nyilvántartás tartalmát, az adatkezelés célját és azt, hogy a nyilvántartás adatait meddig kell megőrizni.

A munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie azokról a munkavállalókról, akik rákkeltő hatású anyagokkal dolgoznak. Az Mvt. 63/B. §-a szabályozza a nyilvántartás tartalmát, célját, az adatokra vonatkozó őrzési időt.

A rákkeltővel végzett tevékenységet a munkavédelmi hatóság számára be kell jelenteni. Az Mvt. 63/C. §-a szabályozza a bejelentés tartalmát, célját. A bejelentések alapján a munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet, mely az Mvt-ben korábban is szabályozva volt. [Mvt. IV/A fejezete]

27. §

A korábbi szabályozás szerint a munkavédelmi hatóság döntéseit minden esetben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 134. §-a alapján az állami adóhatóság foganatosította. Az adóhatóság elsősorban a pénzügyi, vagyoni jellegű végrehajtások tekintetében rendelkezik szakértelemmel. A munkavédelmi hatóság döntései azonban leggyakrabban munkavédelmi szakmai jellegűek - így például hiányosság megszüntetése, - melyhez az adóhatóság szakértelemmel nem rendelkezik, így a munkavédelmi hatóság véleményét kéri. A módosítás értelmében a munkavédelmi hatósági döntések munkavédelmi szakmai része végrehajtásának foganatosítására a munkavédelmi hatóság válik jogosulttá. [Mvt. 81. § (6) bekezdése]

28. §

Az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alapanyag-kitermelés támogatását célzó stratégiáról és a hazai építőipari vállalkozások hatékonyságnövelésére irányuló forrás biztosításáról szóló 1031/2018. (II. 8.) Korm. határozat módosításáról szóló 1398/2019. (VII. 4.) Korm. határozat (a továbbiakban: 1398/2019. Korm. határozat) alapján a jogalkotó felülvizsgálta a munkavédelmi hatóság szankciórendszerét. A módosítás - tekintettel a 1398/2019. Korm. határozatra, valamint arra, hogy a bírság összege 2004-ben módosult utoljára - a visszatartó erő érdekében a bírság összegét megemeli. [Mvt. 82. § (3) bekezdés]

29. §

A helyszíni bírság alkalmazása jelentősen egyszerűsíti és hatékonyabbá teszi a munkavédelmi eljárást, ennek alkalmazási lehetőségét biztosítja az Mvt. [Mvt. 82/D. § (3) bekezdése]

30. §

Az (1) bekezdéshez:

Megszűnik a munkavédelmi hatóságnak a munkabiztonsági szakértők engedélyezésével kapcsolatos feladata. A munkabiztonsági szakértői engedélyek kiadásának tapasztalatai alapján indokolttá vált, hogy a feladat teljeskörűen a mérnöki kamara hatáskörébe kerüljön, mivel a munkavédelmi hatósághoz elenyésző számú kérelmet terjesztettek be. Mivel nagyobb számú engedély kiadására került sor a mérnöki kamaránál, ezért célszerű, hogy a munkabiztonsági szakértői engedélyeket egységesen, a mérnöki kamaránál tartsák nyilván. [Mvt. 83. § (3) bekezdése]

A (2) bekezdéshez:

A rendelkezés szabályozza a szakértői tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező személyek nyilvántartásának tartalmát. A nyilvántartás egy részét a kamara honlapján közzéteszi, segítve ezzel a szakértői tevékenység igénybevételét. Szabályozásra került a honlapról, illetve a nyilvántartásból való adattörlés is. [Mvt. 83. § (5)-(10) bekezdése]

31. §

Az (1) bekezdéshez:

Az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően pontosításra került az egyéni védőeszközökre vonatkozó definíció. [Mvt. 87. § l/J. pontja]

A (2) bekezdéshez:

A munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv fogalommeghatározása alapján került sor a veszélyes anyag definíciójának módosítására. [Mvt. 87. § 12. pontja]

A (3) bekezdéshez:

A munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv fogalommeghatározása alapján meghatározásra került a veszélyes keverékre vonatkozó értelmező rendelkezés. [Mvt. 87. § 12/A. pontja]

32. §

Az (1) bekezdéshez:

Megszűnik a munkavédelmi hatóságnak a munkabiztonsági szakértők engedélyezésével kapcsolatos feladata, ehhez igazodik a felhatalmazó rendelkezés is. [Mvt. 88. § (2) bekezdés c) pontja]

A (2) bekezdéshez:

A munkavédelmi szakemberek nyilvántartásának és kötelező továbbképzésnek kialakítása az 1581/2016. (X. 25.) Korm. határozatban jóváhagyott a Munkavédelem Nemzeti Politikájában is meghatározott feladat. Az ezzel kapcsolatos részletszabályok kidolgozására kap a Kormány felhatalmazást. [Mvt. 88. § (2) bekezdés g) pont]

A (3) bekezdéshez:

A 2017/2398 EU irányelv és a 2019/130 EU irányelv átültetése a során az európai uniós jogi aktusoknak való megfelelés céljából hatályát veszti a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet (a továbbiakban: 25/2000. EüM-SZCSM együttes rendelet), és helyette a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló PM rendelet megalkotására kerül sor. Ennek megalkotásához pontosítja a jogalkotó a felhatalmazó rendelkezést. [Mvt. 88. § (5) bekezdés]

A (4) bekezdéshez:

Jogharmonizációs klauzula. [Mvt. 88. § (6) bekezdés h)-m) pontja]

33. §

Szövegcserés módosítások.

A 2017/2398 EU irányelv és a 2019/130 EU irányelv átültetése során az európai uniós jogi aktusoknak való megfelelés céljából hatályát veszti a 25/2000. EüM-SZCSM együttes rendelet, és helyette a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló PM rendelet megalkotására kerül sor. Erre tekintettel módosul a rendeletre történő hivatkozás. [Mvt. 54. § (8) bekezdése, Mvt. 87. § l/E pontja]

34. §

Hatályukat vesztő rendelkezések.

Az a) ponthoz:

Az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza az Mvt. 18. § (5) bekezdésében foglaltakat. Mivel az EU rendelet közvetlenül hatályosul, a hivatkozott rendelkezés hatályát veszti. [Mvt. 18. § (5) bekezdése]

A b) és c) ponthoz:

Megszűnik a munkavédelmi hatóságnak a munkabiztonsági szakértők engedélyezésével kapcsolatos feladata. A munkabiztonsági szakértői engedélyek kiadásának gyakorlati tapasztalatai alapján a feladat teljes körűen a mérnöki kamara hatáskörébe kerül. [Mvt. 83. § (1) bekezdése, 83. § (2) bekezdése]

35. §

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 2. § (2b) bekezdése a szokásos munkavégzési hely értelmezése vonatkozásában módosítja a törvényt, arra tekintettel, hogy a magyarországi szokásos munkavégzési hely kapcsán figyelemmel kell lenni a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlament és a tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdésére. Ennek alapján kiküldetés esetén a kiküldött részére a magyar társadalombiztosítási jogviszonyt a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv az A1 jelű nyomtatvánnyal igazolja, amely legfeljebb 24 hónapra adható ki. Vagyis, amennyiben a munkavállaló szokásos munkavégzése a fentiek miatt nem magyarországi szokásos munkavégzési hely, de A1 nyomtatvánnyal valamely európai uniós tagállam területén kiküldetésben végzi a munkáját - legfeljebb 24 hónapig, amíg a magyar jogszabályok hatálya alá tartozik -, a munkavégzés helye magyarországi szokásos munkavégzési helynek tekinthető. Feltétel azonban, hogy a munkaszerződésből kiderüljön, hogy

- a munkaviszonyt eredendően nem külföldi munkavégzésre hozták létre,

- a magyar munkajogi szabályok alkalmazandók,

- a szokásos munkavégzési hely Magyarország, a kiküldetés egy átmeneti, időszakos jellegű foglalkoztatás,

- munkabére forintban legyen megállapítva, (csak a kiküldetés esetére lehet pl.: euró alapú díjazás).

Ha a fenti feltételek fennállnak, mivel Magyarországon történik az adó- és társadalombiztosítási járulékok megfizetése, indokolt a kiküldetést is szokásos magyarországi munkavégzési helynek tekinteni. [Bgtv. 2. § (2b) bekezdése]

36. §

A módosítás oka a gyakorlatban felmerült problémák alapján annak egyértelműsítése, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészből történő támogatás visszakövetelése, vagy az annak biztosítékaként szereplő vagyontárgyra irányuló végrehajtás nem esik a Vtv. hatálya alá. Az eltérésre az Vtv. 1. § (7) bekezdése biztosít lehetőséget. [Bgtv. 8. § (1a) bekezdése]

37. §

Jogharmonizációs klauzula. [Bgtv. 14. § (3) bekezdése]

38. §

Szövegcserés módosítás.

A Bgtv. 4. § (3) bekezdése szerint - az általános közigazgatási rendtartásról eltérően - a bérgarancia eljárásban az ügyintézési határidő 10 nap. A Bgtv. 5. § (2) bekezdésében az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvény 36. §-ával pontosításra került a támogatás kifizetése iránti intézkedés határideje oly módon, hogy az a kérelem átvételét követő 15 nap helyett a döntés meghozatalától számított 5 napra változott. A Bgtv. 13. § (1) bekezdésének módosítása ugyanezen pontosítást vezeti át a kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet esetén is, ennek megfelelően az állami foglalkoztatási szerv a támogatási döntés meghozatalától számított 5 napon belül intézkedik a támogatásnak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet pénzforgalmi számlájára történő átutalásáról. A módosítással egységesen kerül szabályozásra a felszámoló, a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet által benyújtott kérelemre vonatkozó ügyintézés, ami a jogbiztonságot erősíti. [Bgtv. 13. § (1) bekezdése]

39. §

A munkaügyi ellenőrzési tevékenység időszakos és éves összefoglaló jelentései bemutatják a jogalkalmazási tapasztalatokat és ezzel egyidejűleg - megelőzés céljából - tájékoztatást is adnak a munkaerőpiac szereplőinek a helyes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében. A közzétételi kötelezettség törvényi szabályozásával kiszámíthatóvá válik a jelentések megismerhetősége és ezzel még átláthatóbbá válik a munkaügyi hatóság tevékenysége. [Met. 2/A. § (5) bekezdése]

40. §

Az (1) bekezdéshez:

A munkaügyi hatóság hatásköre a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2018/957 irányelv) átültetésének végrehajtása érdekében módosult. A módosítás a munkaügyi hatóság hatáskörét kiterjeszti a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra küldött munkavállalókra alkalmazandó magyar munkajogi rendelkezések megtartásának ellenőrzésére és szankcionálására. [Met. 3. § (1) bekezdés j) pontja]

A (2) bekezdéshez:

A munkaügyi hatóság hatásköre a 2018/957 irányelvátültetésének végrehajtása érdekében módosult. A módosítás a munkaügyi hatóság hatáskörét kiterjeszti a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra küldött munkavállalókra alkalmazandó magyar munkajogi rendelkezések megtartásának ellenőrzésére és szankcionálására. Az új bekezdés a munkaügyi hatóság eljárásának határait jelöli ki. [Met. 3. § (2a) bekezdése]

41. §

2019. január 1-jétől a munkaügyi hatóság a bejelentési kötelezettség ellenőrzése során az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint be nem jelentett foglalkoztatás feltárása esetén a jogsértésről szóló határozatának véglegessé válását követően -az adózó bejelentési kötelezettségének önkéntes teljesítése hiányában, - az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti. A bejelentési kötelezettség teljesíthetősége érdekében elengedhetetlen, hogy a munkaügyi hatóság az adóazonosító jelet használja, az arra vonatkozó adatot kezelje, ezért a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 4. § (2) bekezdés c) pontja kiegészült az erre vonatkozó rendelkezéssel. A módosítás egyidejűleg pontosítja a munkaügyi hatóság ellenőrzéssel kapcsolatos speciális jogosultságait annak érdekében, hogy megszüntesse a párhuzamos szabályozást, különösen az Ákr. szemlére, hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései vonatkozásában, mivel az Ákr. bizonyítási szabályaiból is következik, hogy a munkaügyi hatóság a vizsgálattal összefüggésben beléphet valamennyi munkahelyre, az ellenőrzéshez szükséges iratokról, nyilvántartásokról másolatot vagy képfelvételt készíthet. [Met. 4. § (2) bekezdése]

42. §

A módosítás kiegészíti a munkaügyi hatóság által alkalmazható jogkövetkezményeket, valamint pontosítja a munkaügyi bírság mellett alkalmazandó intézkedések együttes megállapítására vonatkozó rendelkezést. [Met. 6. § (1) és (7) bekezdése]

43. §

A módosítás a gazdaságfehérítés, egyben a jogszerű foglalkoztatás céljának megvalósítása érdekében a kötelező bírságkiszabás esetkörét bővíti a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatással, valamint ezzel összhangban - a jogviszony rendezése esetén - lehetővé teszi e jogsértésnél is a kötelező bírság alkalmazásának mellőzését. [Met. 6/A. § (1) bekezdés c)-e) pontja, 6/A. § (2) bekezdés b)-d) pontja]

44. §

A módosítást a 1398/2019. Korm. határozatban foglaltak teljesítése is indokolja. Az 1398/2019. Korm. határozat 1. pont 1.4. alpontjában foglaltak alapján - az ellenőrzések hatékonyságának növelése mellett, - felül kellett vizsgálni az ellenőrzések során feltárt szabályszegésekhez kapcsolódó szankciórendszert. A bejelentés nélküli foglalkoztatás az építőipar mellett egyéb ágazatokban is kiemelkedő problémát jelent. Ezért szükségessé vált e jogsértés esetében az általánostól eltérő mértékű és számítási alapú pénzügyi jogkövetkezményre vonatkozó szabályozás kialakítása.

A bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt alkalmazott munkaügyi bírság összegének számítási alapját a kötelező legkisebb összegű munkabér (minimálbér) mindenkori összege jelenti, tekintettel többek között arra, hogy hány munkavállalót érint a jogsértés. A szabályozási javaslat koncepciója a harmadik országbeli állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatása esetén alkalmazott szankció meghatározási módját követi. Ugyanakkor a munkaügyi bírság összege akkor arányosan kisebb, ha a jogsértő munkáltató az ellenőrzést követően, az eljárás folyamán eleget tesz a bejelentési kötelezettségének. Amennyiben a munkáltató ismételten elköveti ugyanezt a szabálytalanságot, akkor a munkaügyi bírság kötelező összege arányosan több azzal, hogy az ismételt elkövetés esetén is lehetőség van a jogviszony rendezésére annak érdekében, hogy a bírság összegét ne terhelje - az ismételt mulasztás esetén egyebekben irányadó - további kétszeres szorzó. Az új szabályozás szerinti szigorúbb szankciót az általános munkaügyi jogkövetkezmény-rendszer részeként valamennyi ágazatban alkalmazni kell. [Met. 6/B. §-a]

45. §

A módosítás pontosítja a természetes személy foglalkoztató jogsértése esetén a természetes személy fogalomkörét, kiegészítve azt az őstermelővel is. [Met. 7. § (5) bekezdése]

46. §

A módosítás kodifikációs jellegű pontosítás a 6/B. § (10) bekezdésének beiktatására tekintettel. [Met 7/A. § (5a) bekezdése]

47. §

A munkaügyi hatóság hatásköre a 2018/957 irányelv átültetése érdekében kibővül. A Met. 7/B. § (3) és (4) bekezdése a munkaügyi hatóság a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra küldött munkavállalókra alkalmazandó magyar munkajogi rendelkezések be nem tartásához fűződő szankciókat határozza meg. [Met. 7/B. § (3)-(4) bekezdése]

48. §

A 2018/957 irányelv a hatóságok együttműködése hatékonyságának növelése érdekében előírja, hogy a fogadó állam illetékes hatóságainak vagy szerveinek folyamatos késedelme esetén a megkereső állam közvetlenül az Európai Bizottsághoz fordulhat jelzéssel a megfelelő intézkedések megtétele érdekében. A módosítás a megkeresésre vonatkozó rendelkezéssel egészíti ki a törvényt. [Met. 8/B. § (7) bekezdése]

49. §

A módosítás felhatalmazást ad a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek a munkaügyi ellenőrzésre jogosító szakmai képzés és vizsgáztatás feltételrendszerének meghatározására. [Met. 9. § (7) bekezdése]

50. §

Jogharmonizációs klauzula a 2018/957 irányelv tekintetében. [Met. 10. § s) pontja]

51. §

Az átmeneti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás szankcionálásának új szabályait kizárólag a törvény hatályba lépését követően megtartott munkaügyi ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok kapcsán lehet alkalmazni. Ezzel a szabályozási megoldással garantálható, hogy a vállalkozások az új szabályok és azok megszegésének következményei ismeretében tehessenek eleget az alapvető munkajogi előírásoknak. [Met. 16. §]

52. §

Szövegcserés módosítások.

Az a) ponthoz:

A módosítás a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szűkíti a munkaügyi ellenőrzés hatáskörét azzal, hogy a munkabér fogalmából kiveszi a hatósági eszközzel korlátozottan vizsgálható egyéb pénzbeli juttatások körét. Met. 1. § (1) bekezdés e) pontja.]

A b) ponthoz:

Pontosítja a Met. munkaviszony fogalmát. Kiegészíti a munkaviszonyra vonatkozó értelmező rendelkezést a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény XXVIII/A. Fejezetére tekintettel a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyal. [Met. 1. § (1) bekezdés h) pontja]

A c) ponthoz:

Figyelembe véve az ügyintézési határidőt, valamint azt, hogy a hivatalbóli eljárásokban [az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 103. § (3) bekezdése] csak a felfüggesztés időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe, gyakorlatilag nincs lehetőség arra, hogy a jogkövetkezmény csak a második felszólítás eredménytelensége esetén érvényesüljön, erre tekintettel módosul a Met. 4/A. § (8) bekezdése. [Met. 4/A. § (8) bekezdése]

A d) ponthoz:

A módosítás pontosítja az elévülési határidőket oly módon, hogy nem csak eljárás nem indítható, hanem jogkövetkezmény sem alkalmazható, ha a jogsértés elkövetésétől számított három év eltelt. [Met. 5/A. § (2) bekezdése]

Az e) ponthoz:

A munkajogi területen három év az elévülés, ezért a módosítással ehhez igazodik a Met. szabályozása. [Met. 5/A. § (3) bekezdése]

Az f) ponthoz:

Kodifikációs pontosítás. [Met. 6. § (1) bekezdés a) pontja]

A g) ponthoz:

Kodifikációs pontosítás. [Met. 6. § (1) bekezdés d) pontja]

A h) ponthoz:

Kodifikációs pontosítás, mely összefügg a 6. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a bírságkiszabás kötelező eseteiben a munkaügyi hatóság a munkaügyi bírság helyett figyelmeztetés szankciót nem alkalmazhat. [Met. a 6/A. § (1) bekezdése]

Az i) ponthoz:

Kodifikációs pontosítás. [Met. 7/A. § (2) bekezdés a) pontja]

A j) ponthoz:

A 2019. január 1-jétől a munkaügyi hatóság a bejelentési kötelezettség ellenőrzése során az Art. szerint be nem jelentett foglalkoztatás feltárása esetén a jogsértésről szóló határozatának véglegessé válását követően - az adózó bejelentési kötelezettségének önkéntes teljesítése hiányában, - az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti. A bejelentési kötelezettség teljesíthetősége érdekében elengedhetetlen, hogy a munkaügyi hatóság az adóazonosító jelet használja, az arra vonatkozó adatot kezelje. [Met. 8. § (5) bekezdés c) pontja]

A k) ponthoz:

A módosítás segíteni kívánja a jogalkalmazást azzal, hogy egyértelművé teszi, a hatósági nyilvántartásból való ideiglenes törlésre akkor kerülhet sor, ha a keresetet a Met. 8/C. § (1) bekezdése szerinti határozat ellen nyújtották be. A peres eljárás befejezését követően indított egyéb perek - pl.: a nyilvántartásba történő bejegyzés elleni per - esetében ez a lehetőség már nem áll fenn. [Met. 8/C. § (6) bekezdése]

53. §

Hatályvesztő rendelkezések.

Az a) ponthoz:

A Met. 6. § (2) bekezdése tartalmilag beépül a 6/A. § (1) bekezdésének bevezető szövegébe. [Met. 6. § (2) bekezdése]

A b) ponthoz:

A Met. 7. § (8) bekezdése tartalmilag a 6. § (7) bekezdésben újraszabályozásra került. [Met. 7. § (8) bekezdése]

54., 57-58. §

2019. január 1-jével kerültek bevezetésre az Szt.-ben a kiskorúak támogatott lakhatásban történő ellátásának alapvető feltételei, így a kötelezően nyújtott szolgáltatási elemek is meghatározásra kerültek. A fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2019-2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról szóló 1295/2019. (V. 27.) Korm. határozat mellékletében szereplő új Koncepció a felnőtt korú személyek mellett a gyermekvédelmi szakellátásban élő kiskorúak célcsoportját is bevonja a kiváltás fókuszába. Fontos eleme a Koncepciónak a családjukból hatósági intézkedéssel kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, ápolás-gondozást nyújtó intézményekben élő gyermekek elhelyezésének rendezése a nevelőszülői gondozás mellett az Szt. szerinti támogatott lakhatásban. Ezen elvet követve - és egyben az egyházak kérésének eleget téve - a nevelésbe vett gyermekek esetén az otthont nyújtó ellátási formák között megnevezésre kerül az Szt. 75. §-a szerinti támogatott lakhatás.

55-56. §

A "Gyermekeink védelmében" elnevezésű informatikai rendszer bevezetésével, a korábbi egységes örökbefogadási nyilvántartás a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer egyik alrendszerévé válik. Ennek megfelelően az örökbefogadható gyermekek, az örökbe fogadni szándékozók, valamint az örökbefogadás utánkövetésének adatait a Gyvt. 141/E. § (1) bekezdése szerinti örökbefogadási alrendszerben kell rögzíteni.

59. §

A módosítás az Szt.-vel megegyező módon rendezi az állami intézmény más fenntartónak történő átadása esetére vonatkozó egyes továbbfoglalkoztatási kérdéseket.

60. §

Az adminisztrációs terhek, a bürokráciacsökkentés, a papíralapú kommunikáció csökkentését, valamint a gyorsabb, hatékonyabb szakmai kommunikációt és feladatellátást szolgálva bevezetésre kerül a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer a gyermekvédelmi szakellátásokhoz kapcsolódóan (nevelőszülői ellátás, gyermekotthoni ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás és az örökbefogadás területén), valamint a javítóintézeti informatikai rendszer a javítóintézeti feladatellátásra vonatkozóan.

A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer alrendszerei is meghatározásra kerülnek, melyek a törzsadat alrendszer, a tervező és értékelő alrendszer, a bizottsági alrendszer és az örökbefogadási alrendszer. A korszerű informatikai rendszerek a feladatellátás hatékonyságát, a jogalkalmazás egységességét növelik a gyermekvédelem területén és gyorsítják az örökbefogadás előkészítését.

A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer bevezetésével lehetővé válik, hogy a gyermek sorsának rendezésében együttműködő szervek ezen informatikai rendszer használatával hatékonyabban együttműködve lássák el feladataikat. Meghatározásra kerül, hogy mely szervek rögzítenek, kapnak és továbbítanak adatot az új informatikai rendszer használatával - a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás vezetője, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatársa, a gyermekvédelmi gyám és helyettes gyermekvédelmi gyám, valamint a gyermekvédelmi szakértői bizottság - és az is, hogy a gyámhatóság a feladat- és hatáskörébe tartozó ügy intézése során az informatikai rendszerben rögzített adatok megtekintésére és a dokumentumtárban rögzített dokumentumok letöltésére jogosult. A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben rögzített adatokat a gyermekjogi képviselő is jogosult lesz megtekinteni a feladat- és hatáskörébe tartozó ügy intézése során.

61. §

A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer és a javítóintézeti informatikai rendszer bevezetésével pontosan meghatározásra kerül, hogy a gyermek törvényes képviselője, a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a nagykorúvá vált gyermek, illetve a javítóintézeti ellátásban részesülő fiatalkorú és törvényes képviselője az egyes rendszerekben nyilvántartott adatairól milyen módon kaphat tájékoztatást, mely esetekben gyakorolhatja iratbetekintési jogát, illetve kérhet másolatot, kivonatot a személyével kapcsolatos iratokból.

62. §

A rendelkezések a család- és gyermekjóléti szolgáltatás esetén az igénybevevői nyilvántartásba történő jelentési kötelezettséget pontosítják az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység kapcsán, a jelentéstételi kötelezettség elősegítése érdekében.

63. §

Egy adott javítóintézeti növendékkel kapcsolatos összes dokumentum, felmérés, megállapítás (szakvélemények, gyámhivatali határozatok, egyéni gondozási terv, pedagógiai és pszichológiai jellemzések stb.) a javítóintézeti informatikai rendszerben kerül elhelyezésre, így a nevelési folyamat minden résztvevője számára megjeleníthető, tanulmányozható. Ezáltal nyomon követhetők az adott fiatalkorú nevelési szakaszai, a vele történt események, a rá irányuló reszocializációs célú gondozó-nevelő-fejlesztő tevékenység folyamata és eredménye. A javítóintézeti informatikai rendszer a javítóintézetek számára egységes szakmai szempontrendszert, egységes módszertani megközelítést biztosít. Megkönnyíti a növendékügyi adminisztrációs, nyilvántartási feladatok ellátását, valamint a statisztikai adatszolgáltatásokat.

64. §

A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer bevezetésével megszűnik a korábban önállóan működő egységes örökbefogadási nyilvántartás, az örökbefogadási eljárásban közreműködő szervek közötti adatszolgáltatás a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer részeként működő örökbefogadási alrendszerben történik.

65. §

A rendelkezés az Szt.-vel megegyező módon pontosítja a Kjt. alkalmazására vonatkozó szabályt az Mt. szerinti foglalkoztatás előírásával.

66. §

A rendelkezés a Gyvt. felhatalmazó rendelkezéseit módosítja. Egyrészt a bevezetendő új informatikai rendszerekre vonatkozó részletszabályok megalkotására kap a Kormány felhatalmazást. Másrészt a bölcsődei ellátást biztosító intézményben, szolgáltatónál foglalkoztatottak jubileumi jutalma alapjául szolgáló illetmény összegébe beszámítandó pótlékok meghatározására kap a miniszter felhatalmazást. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78. §-a alapján járó jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe ugyanis a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei pótlék, valamint a családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében a szociális ágazati összevont pótlék beszámításra kerülne.

67. §

A rendelkezések a Gyvt. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazzák. Így meghatározásra kerül az új informatikai rendszerek ütemezett bevezetése.

68. §

A rendelkezés szövegcserés módosításokat tartalmaz.

69. §

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

70. §

Az a) ponthoz:

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 44/A. § (1) bekezdése a teljes munkaidőben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak számára teremti meg a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségét abban az esetben, ha az igazságügyi alkalmazott a kérelem benyújtásakor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. §-a szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Az Mt. 128. § (3) bekezdése a nagyszülői gyermekgondozási díjat igénybe vevő munkavállalót megillető fizetés nélküli szabadságról rendelkezik. Tekintettel arra, hogy gyermekgondozási díj igénybevétele a keresőtevékenységet folytató nagyszülő számára nem biztosított, ezért annak érdekében módosul a rendelkezés, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatására az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 44/A. § (1) bekezdése szerint benyújtott kérelme esetén se legyen lehetőség. [1997. évi LXVIII. törvény 44/A. § (1) bekezdése]

A b)-c) ponthoz:

Az Mt. kötelező részmunkaidőt biztosító szabályának módosításával összhangban, az egységes szabályozás megteremtése érdekében szükséges az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása is, mely az Mt. mintájára önállóan rendelkezik a kötelező részmunkaidő biztosításáról. A kisgyermekes anyák rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében a Javaslat a kötelező részmunkaidő biztosításának életkori határát felemeli a gyermek három, illetve ötéves koráról a gyermek négy, illetve hatéves koráig. [1997. évi LXVIII. törvény 44/A. § (4) bekezdés a) pontja, (6) bekezdés b) pontja]

71. §

A Javaslat egyértelművé teszi a halál időpontjának értelmezését a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során, eltűntnek, illetve holtnak nyilvánítás esetén: az eltűnés, illetve a halál bírósági végzésben meghatározott időpontját kell a halál időpontjának tekinteni. Ugyanakkor a törvényjavaslat azt is lehetővé teszi, hogy az eltűntnek vagy holtnak nyilvánítás esetén a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt a 64. § (2) bekezdésében meghatározott hat hónapnál korábbi időszakra is érvényesítsék, ha a kérelmet az eltűntnek vagy holtnak nyilvánító bírósági végzés jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül benyújtják. Ebből következően a jövőben holtnak nyilvánítás esetén is lesz lehetőség az ideiglenes özvegyi nyugdíj igénybevételére, ugyanis a módosítás megnyitja az utat, hogy ilyenkor a halál bírósági végzésben meghatározott időpontjára visszamenőlegesen igényeljék a nyugellátást. Mivel visszamenőleges igényérvényesítésről van szó, a feléledés szempontjából a halál időpontjától számított Tny. 47. § (1) bekezdése szerinti határidő lesz az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnésének időpontja, nem pedig az utólagos megállapítás, illetve folyósítás időpontja.

72. §

A Javaslat egyértelműsíti az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnésének időpontját.

73. §

A külföldi tanulmányok időtartamának igazolására vonatkozó rendelkezések további differenciálást igényelnek. Ez azonban kormányrendeletben is szabályozható, így a törvényjavaslat e törvényi rendelkezés deregulálását tartalmazza.

74. §

A módosítás értelmében a hatóság jogszerűtlen eljárása esetén ugyanolyan mértékű kamatot fizet az ügyfélnek, mint amekkorát - jogellenesség esetén - az ügyfél fizet a hatóságnak.

75., 81. §

A módosítás a személyszállítási közszolgáltatások körében a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform keretében kialakítandó jegyértékesítéshez kapcsolódóan, az utazási kedvezmények ellenőrzéséhez szükséges (pl. nyugdíjas, családtámogatási, fogyatékossági) adatok rendszeres online adatszolgáltatásának átadását biztosítja.

76. §

A Javaslat a jogalkalmazás során felmerült szövegcserés módosításokat tartalmaz.

77. §

A Tny. 44/D. § (1) bekezdés b) pontjának érintett szövegrészének hatályon kívül helyezése a hosszú éveken át rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági ellátásban részesült jogszerzők jogán megállapítandó hozzátartozói ellátások jogosultjai számára kedvezőbb helyzetet teremt, mivel esetükben a kormányrendeletben meghatározott, kedvezőbb nyugdíj skálát kell majd alkalmazni. A Javaslat további hatályon kívül helyező rendelkezéseket is tartalmaz.

78-79. §

A felnőtt korú látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatás -amelynek célja az önállóság visszaszerzéséhez és a társadalmi életbe való visszailleszkedéshez szükséges elemi, alapvető készségek elsajátítása - tíz éve pályázati rendszerben, regionális alapon működik. Régiónként maximum két szolgáltató támogatható, a pályázók régión belüli ellátási területekre (megyékre) pályázhatnak. Így összesen 14 elemi rehabilitációs szolgáltatás és egy speciális csoport (siketvak) ellátása valósulhat meg. A jelenlegi 8 civil szervezet 6 régióban, 16 megyében biztosít ellátást.

Az elemi rehabilitációs szolgáltatás elengedhetetlen, elsődleges lépcsőfok a komplex rehabilitáció folyamatában, amely a foglalkozási rehabilitáció során a munkaerő-piaci integrációban teljesedik ki. A tapasztalatok alapján a jelenlegi pályázati rendszer nem nyújt elégséges garanciát a szolgáltatás fennmaradására, a szakemberek megtartására. Annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci integrációt megalapozó szolgáltatás területi különbözőségektől vagy egyéni feltételektől függetlenül, egyenlően hozzáférhető legyen, a Fot. rehabilitációról szóló fejezete kiegészül a látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatással.

A szabályozás értelmében a feltételeknek megfelelő látássérült személyek jogosulttá válnak a térítésmentes elemi rehabilitációs szolgáltatásra, amelyet az állam finanszíroz. A szolgáltatás igénybevételének részletes feltételei kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra. A szolgáltatás rendeletben meghatározandó elemei a látássérült személyek által igénybe vehető éves személyi szolgáltatási órakeret, az igénybevétel, valamint a szolgáltatás alanyi, tárgyi és működési feltételei. A felhatalmazás kiterjed a pályáztatás és finanszírozás részletszabályaira is.

80. §

A családtámogatási ellátás visszafizetésére kötelező határozat a véglegessé válást követően végrehajthatóvá válik, a későbbiekben benyújtásra kerülő méltányossági kérelemnek a végrehajtásra nincsen halasztó hatálya.

82. §

A módosítás pontosító jellegű szövegcserés rendelkezéseket tartalmaz.

83. §

A hatályon kívül helyezésre a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. §-ának módosítására tekintettel került sor.

84. §

Az Mt. kötelező részmunkaidőt biztosító szabályának módosításával összhangban, az egységes szabályozás megteremtése érdekében szükséges a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) módosítása is, mely az Mt. mintájára önállóan rendelkezik a kötelező részmunkaidő biztosításáról. A kisgyermekes anyák rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében a Javaslat a kötelező részmunkaidő biztosításának életkori határát felemeli a gyermek három, illetve ötéves koráról a gyermek négy, illetve hatéves koráig. [Bjt. 49. § (5) bekezdés a) pontja, § (7) bekezdés b) pontja]

85. §

Az Mt. kötelező részmunkaidőt biztosító szabályának módosításával összhangban, az egységes szabályozás megteremtése érdekében szükséges a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) módosítása is, mely az Mt. mintájára önállóan rendelkezik a kötelező részmunkaidő biztosításáról. A kisgyermekes anyák rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében a Javaslat a kötelező részmunkaidő biztosításának életkori határát felemeli a gyermek három, illetve ötéves koráról a gyermek négy, illetve hatéves koráig. [Üjt. 55. § (5) bekezdés a) pontja, (7) bekezdés b) pontja]

86. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) módosításával a nagyszülői gyermekgondozási díjat igénybe vevő nagyszülő az ellátás folyósítása alatt fizetés nélküli szabadságban és felmondási védelemben részesül.

Tekintettel arra, hogy gyermekgondozási díj igénybevétele a keresőtevékenységet folytató nagyszülő számára nem biztosított, ezért a részmunkaidőben történő foglalkoztatására a módosítás alapján nem lesz lehetőség. [Kttv. 111. §-a]

87. §

Az a) és c) ponthoz:

A Kttv. módosításával a nagyszülői gyermekgondozási díjat igénybe vevő nagyszülő az ellátás folyósítása alatt fizetés nélküli szabadságban és felmondási védelemben részesül. Tekintettel arra, hogy gyermekgondozási díj igénybevétele a keresőtevékenységet folytató nagyszülő számára nem biztosított, ezért a részmunkaidőben történő foglalkoztatására a módosítás alapján nem lesz lehetőség. A szövegcserés módosítás az új szabályozással kapcsolatos koherenciát teremti meg. [Kttv. 50. § (1) bekezdése, 113. § (1) bekezdése]

A b) ponthoz:

A módosítás a kisgyermekes szülők rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében az Mt. módosításával összhangban a kötelező részmunkaidő kikötésének időtartamát növeli meg egy gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetén a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetén a gyermek hatéves koráig. [Kttv. 50. § (5) bekezdés b) pontja]

88. §

Az (1) bekezdéshez:

A versenytilalmi megállapodás szabályainak módosításához kapcsolódóan módosításra kerül az újraszámozott bekezdésre való hivatkozás. [Mt. 36. § (2) bekezdés f) pontja]

A (2) bekezdéshez:

A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelv 34. cikk (4) bekezdésének való megfelelés céljából szükséges az Mt. 36. § (2) bekezdés alkalmazásának hatályát kiterjeszteni a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott vagyonértékesítési eljárásra, áthidaló intézmény alkalmazására vagy eszközelkülönítés alkalmazására. A módosítás ezzel összhangban kiegészíti az Mt. 36. §-át. [Mt. 36. § (3) bekezdése]

89. §

A kisgyermekes anyák rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében a Javaslat a kötelező részmunkaidő biztosításának életkori határát felemeli a gyermek három, illetve ötéves koráról a gyermek négy, illetve hatéves koráig. [Mt. 61. § (3) bekezdése]

90. §

A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvnek való jobb megfelelése érdekében kiegészül az Mt. egy olyan rendelkezéssel, amely megtiltja a munkavállaló azon indokkal történő elbocsátását, hogy nem egyezett bele a magasabb óraszámú, beosztás szerinti munkaidő alkalmazásába. A módosítás célja, hogy a munkavállalók számára az elbocsátás mellett a jogellenes hátrányos helyzetekbe kerülés ellen is védelmet biztosítson. [Mt. 99. § (3) bekezdése]

91., 98. §

A módosítás megteremti a nagyszülői gyermekgondozási díj munkajogi pillérét. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult. A Javaslat értelmében ezen időtartam alatt a munkavállaló felmondási védelemben részesül, továbbá ez az időszak a szabadság és a végkielégítésre való jogosultság szempontjából jogosító időnek minősül. [Mt. 128. § (3) bekezdése, Mt. 66. § (6) bekezdése, Mt. 130. §-a]

92-93. §

A Javaslat módosítja a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó egyes rendelkezéseket a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásokról szóló jelentésében foglalt megállapításokra tekintettel. A módosítás a versenytilalmi megállapodás alakiságára vonatkozóan új rendelkezést fogalmaz meg, amely előírja a megállapodás kötelező írásba foglalását. A felekre háruló bizonyítás megkönnyítése érdekében, a versenytilalmi megállapodás megkötése, módosítása és megszüntetése is csak írásban érvényes. A Javaslat rögzíti az eltérés tilalmát az írásba foglalás és az ellenérték fizetésének követelményétől a versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés vonatkozásában. [Mt. 228. § (3)-(6) bekezdése, 229/A. §]

94. §

A módosítás megoldást nyújt arra a helyzetre, ha a szakszervezet vagy a szakszervezeti szövetség a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a kollektív szerződéskötési képesség feltételeinek. Ekkor a kollektív szerződés módosításának kezdeményezése helyett, a hatékonyabb jogalkalmazás érdekében a kollektív szerződéshez félként csatlakozhat. [Mt. 276. § (8) bekezdés]

95. §

Az (1) bekezdéshez:

A módosítás a 2018/957 irányelvnek való megfelelést szolgálja. A 2018/957 irányelv az érintett személyi körre irányadó jog tekintetében tartalmaz rendelkezéseket, erre tekintettel módosulnak a díjazás korábbi szabályai, kötelezővé téve a munkavégzés helyén jutatott díjelemek kötelező megfizetését. [Mt. 295. § (1) bekezdés c) pontja]

A (2) bekezdéshez:

A módosítás a 2018/957 irányelvnek való megfelelést szolgálja. A módosítás az érintett személyi körre irányadó jog tekintetében kibővíti a munkavégzés helye szerinti, kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket a lakhatásra, juttatásra és költségtérítésre vonatkozó új elemekkel.

A kiküldetéshez tartozó juttatások a díjazás részét képezik feltéve, hogy azokat nem a kiküldetés kapcsán ténylegesen - így pl.: utazás, ellátás és szállás címén - felmerülő költségek megtérítésére fizeti ki a munkáltató. A kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerülő költségek megtérítésére a munkaviszonyra alkalmazandó jog illetve gyakorlat szabályai az irányadók.

A költségek megtérítésének tekintendő a kiküldetéshez tartozó juttatás, ha a munkaviszonyra irányadó szabályok nem rendelkeznek arról, hogy az a kiküldetés miatt ténylegesen felmerülő költségek megtérítéseként kerül-e kifizetésre, vagy a díjazás részét képezi. Amennyiben a kiküldetéshez tartozó juttatás egyes elemei tekintetében nem kerül meghatározásra, hogy melyek fizetendők ki a kiküldetés miatt ténylegesen felmerülő költségek megtérítésként és melyek képezik a díjazás részét, a juttatás teljes összegét úgy kell tekinteni, hogy az költségtérítésre fizetendő ki. [Mt. 295. § (1) bekezdése h) és i) pontja]

A (3) bekezdéshez:

A módosítás a 2018/957 irányelvnek való megfelelést szolgálja. [Mt. 295. § (3)-(5) bekezdése]

A (4) bekezdéshez:

A módosítás a 2018/957 irányelvnek való megfelelést szolgálja. Bevezetésre kerülnek a hosszú távú kiküldetésre és a felváltó kiküldetésre vonatkozó szabályok. [Mt. 295. § (6)-(9) bekezdése]

96. §

A módosítás a 2018/957 irányelvnek való megfelelést szolgálja. Kiegészítésre kerülnek a munkavállalók tájékoztatási kötelezettségét rögzítő rendelkezések. A módosítás részletezi a kölcsönzés esetén irányadó tájékoztatási szabályokat. [Mt. 297. § (1) bekezdése]

97. §

Jogharmonizációs klauzula. [Mt. 299. § p) és q) pontja]

99. §

A gyermekgondozási segélyt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján 2016. január 1-je után gyermekgondozást segítő ellátásként kell továbbfolyósítani. Az idő múlását is figyelembe véve a gyermekgondozási segély folyósítása már megszűnt. Erre tekintettel hatályát veszti a gyermekgondozási segéllyel összefüggő rendelkezés. [Mt. 130. §-a]

100-101. §

Figyelemmel a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésére, indokolt a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) módosítása. A Hjt. módosításával a nagyszülői gyermekgondozási díjat igénybe vevő nagyszülő az ellátás folyósítása alatt fizetés nélküli szabadságban és felmondási védelemben részesül. [Hjt. 67. § (1) bekezdés i) pont; Hjt. 117. § (4) bekezdés]

102. §

A javítóintézeti informatikai rendszer bevezetésével összefüggésben szükséges a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása is az összhang megteremtése érdekében, hogy az a fiatalkorúak nyilvántartása helyébe lépjen.

103. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) módosítása megteremti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya részére az illetménynélküli szabadság igénybevételének lehetőségét a nagyszülői gyermekgondozási díj időtartamára. [Hszt. 150. § (5) bekezdés]

104. §

A módosítás megteremti a rendvédelmi alkalmazottak részére az illetménynélküli szabadság igénybevételének lehetőségét a nagyszülői gyermekgondozási díj időtartamára. [Hszt. 289/R. § (10a) bekezdése]

105. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (Hszt.) 138. §-a állapítja meg a rész-szolgálatteljesítési időben történő foglalkoztatás szabályait. A munka törvénykönyvéről szóló törvényt érintő módosításhoz hasonlóan itt is szükséges a gyermek hároméves - három vagy több gyermeket nevelők esetében - a gyermek ötéves koráig biztosított rész-szolgálatteljesítési időben történő foglalkoztatást a gyermek négyéves, - három vagy több gyermeket nevelők esetében - a gyermek hatéves koráig lehetővé tenni. Ezzel a szabályozás a hivatásos állomány vonatkozásában is megfelelően biztosítja a szükséges rendelkezéseket. Továbbá - mivel a Hszt. 289/I. §-a az érintett rendelkezéseket a rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra is megfelelően alkalmazni rendeli, ezért a módosítások a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak részmunkaidős foglalkoztatása esetében is automatikusan alkalmazhatóak lesznek, külön módosítás nélkül. [Hszt. 138. § (6) bekezdés a) pontja, (8) bekezdése]

106. §

Hatályba léptető rendelkezések.

107. §

Sarkalatossági záradék.

A Bjt. módosítás az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, az Üjt. módosítás az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

108. §

Jogharmonizációs klauzulák.

109. §

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

Az (1) bekezdéshez:

Az Mvt. 88. § (5) bekezdése ad az európai uniós szabályok átültetéséhez igazodó felhatalmazást, ami alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével alkotja meg a részletszabályokat a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelme kapcsán. A korábbi szabályozás szerint a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. § (7) bekezdése is adott e tárgykörben felhatalmazást, de az nem állt összhangban az európai uniós munkavédelmi szabályokkal, különösen 98/24/EK tanácsi irányelvvel, a 2017/2398 EU irányelvvel és a 2019/130 EU irányelvvel, valamint a 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel. Emellett a hatályon kívül helyezését indokolta, hogy ugyanannak a tárgykörnek a szabályozására irányult, mint az Mvt. felhatalmazója, ugyanakkor szükségtelen két - tárgyában egyező - törvényi felhatalmazás a miniszteri rendelet megalkotásához. Az egészségügyért felelős miniszter egyetértési jogát biztosítja az Mvt. is, így sem a rendelet megalkotásáért felelős miniszter, sem az egyetértésre jogosult miniszter hatásköre nem változott a Kbtv. felhatalmazójának hatályon kívül helyezésével.

A (2) bekezdéshez:

A prémium évek program tekintetében 2020. március 31. után nem értelmezhető az alanyi kör, mivel olyan kifutó rendszert szabályozott, amelyhez a törvény rendelkezése alapján 2010. december 31-éig lehetett utoljára csatlakozni.