T/6410. számú törvényjavaslat indokolással - A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról

2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. §

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (2a) bekezdésében az "elbírálásáig" szövegrész helyébe az "elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig" szöveg lép.

2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

2. §

(1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 16/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az auditor alapképzése és továbbképzése a közlekedési hatóságnak történő, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján végezhető."

(2) A Kkt. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A járművezetők vizsgáztatását a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, aki a tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelentette, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek."

(3) A Kkt. 18. §-a a következő (9b)-(9d) bekezdéssel egészül ki:

"(9b) A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakemberek részére kiállított, szakmai képesítés megszerzését tanúsító igazolásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) a képesítéssel rendelkező lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),

c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,

d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,

e) a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése,

f) a nyilvántartásba vétel száma, időpontja,

(9c) A (9b) bekezdés szerinti nyilvántartás c)-f) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(9d) A nyilvántartás adatai közül a szakmai képesítéssel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése és a képesítő okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak."

(4) A Kkt. 18. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:

a) az engedélyezés vagy a bejelentés feltételei nem állnak fenn,

b) nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,

c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,

d) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,

e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti."

(5) A Kkt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A közlekedési hatóságnál a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő."

(6) A Kkt. 20. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés a), b), k) vagy m) pontjában, illetve a (11) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés során az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell."

(7) A Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa)-ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását

a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén]

"aa) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,

ab) az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,"

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.]

(8) A Kkt. 20. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását]

"c) az üzembentartó telephelyén, a fel-, át-, és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés céljából üzemeltetett területen

ca) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,

cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,"

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.]

(9) A Kkt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 90 napon belül kézbesíti. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette."

(10) A Kkt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § (1) A közlekedési hatóság a közlekedési hatósági engedéllyel ellátott közúti járművek forgalomban tartásával kapcsolatosan keletkezett műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatokról közúti jármű előéleti nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az adott közúti jármű

a) forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata alapján megállapított,

b) közlekedésbiztonsági jellemzőit érintő javításával kapcsolatos,

c) a kötelező felelősség biztosítása alapján e törvény rendelkezései szerint keletkezett,

d) futás teljesítményével összefüggő, és

e) a hatósági engedélyben feltüntetett jármű azonosító adatokat.

(2) A közúti jármű előéleti nyilvántartás adatai az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül elektronikus úton is lekérdezhetők.

(3) A nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók."

(11) A Kkt. 24/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A jármű időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság közszolgálati tisztviselője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság által a tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait."

(12) A Kkt. 42/A. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a közút kezelője az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 21 napon belül nem nyilatkozik, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni."

(13) A Kkt. 46/J. §-sal egészül ki:

"46/J. § A típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmáról szóló kormányrendeletben meghatározott eljárásban az ügyintézési határidő 45 nap."

3. §

A Kkt.

a) 18. § (9) bekezdésében az "iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezőkről" szövegrész helyébe az "iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosultakról" szöveg,

b) 18. § (9) bekezdés b) pontjában az "engedélyes" szövegrész helyébe a "tevékenység végzésére jogosult" szöveg,

c) 18. § (10) bekezdésében az "engedéllyel rendelkezők" szövegrész helyébe a "tevékenység végzésére jogosultak" szöveg,

d) 21. § (4a) bekezdésében a "hat hónapon belül" szövegrész helyébe a "négy hónapon belül" szöveg,

e) 29. § (7) bekezdésében a "60 nap" szövegrész helyébe a "45 nap" szöveg,

f) 48. § (3) bekezdés n) pontjában az "engedélyezésére" szövegrész helyébe a "bejelentésére" szöveg

lép.

4. §

Hatályát veszti a Kkt.

a) 16/B. § (3)-(4) és (6) bekezdése;

b) 18. § (14)-(16) bekezdése;

c) 19. § (7)-(9) bekezdése;

d) 20. § (11) bekezdésében az " , a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamintf)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésbe a vámhatóság is" szövegrész;

e) 24/A. § (7)-(9) bekezdése;

f) 42/A. § (2) bekezdésében a "vagy a hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik," szövegrész,

g) 44. § (1) bekezdés g) pontja;

h) 47. § 22.10. pontja.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

5. §

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság)

"b) az eljárást megszünteti, ide nem értve az illeték meg nem fizetése címén történő megszüntetést, valamint ha az eljárás megszüntetésének oka az, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, vagy az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére;"

(2) Az Itv. 33. § (2) bekezdés 5. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások: 5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha)

"h) az apa adatait a születés anyakönyvezése után jegyezték be, és e bejegyzést követően az érdekelt részére első alkalommal"

(történik a kiállítása;)

(3) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 48. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

"48. kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kezdeményezett elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás."

(4) Az Itv. 73. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közigazgatási hatósági eljárási illetéket)

"b) átutalással, az átutalás közleményrovatában az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, valamint a bb) alpont esetén az ügyszám feltüntetésével

ba) az eljárás kezdeményezését megelőzően vagy

bb) az eljáró hatóság felhívására"

(kell megfizetni a (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével.)

(5) Az Itv. 73/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha az ügyfél az eljárási illetéket a felhívás kézhezvételét megelőzően nem fizette meg, a felhívásban megjelölt illetéket a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül átutalással, illetve - ha a megfizetni elmulasztott illeték lerovására illetékbélyegben is lehetőség lett volna, választása szerint - zárt borítékban feladott válaszbeadványon illetékbélyegben történő lerovással fizeti meg. A figyelmeztetés megtörténtét, illetve a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni vagy a jelen levő ügyféllel igazoltatni kell.

(4) Ha az ügyfél legkésőbb az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az eljáró hatóság az eljárást nem szüntette meg vagy a kérelmet nem utasította el érdemi vizsgálat nélkül, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő."

(6) Az Itv. 80. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

(Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket törvény rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:)

"k) ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, vagy ha az eljárás megszüntetésének oka az, hogy

ka) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, vagy kb) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére;

l) ha a hatóság arról rendelkezik, hogy a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól."

6. §

Hatályát veszti az Itv.

a) 26/A. § (3) bekezdésében

aa) az "a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával,",

ab) a "pedig",

b) Melléklet IX. Cím IV. alcím 2. pont a) alpontjában az "a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy"

szövegrész.

4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

7. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 54. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatás iránti kérelem az állami foglalkoztatási szerv honlapjáról letölthető formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva elektronikus formában is benyújtható. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelmet és annak mellékleteit azok megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja."

8. §

Az Flt.

a) 54. § (2) bekezdésében a "három" szövegrész helyébe a "két" szöveg,

b) 54. § (4) bekezdésében a "két hónapon" szövegrész helyébe a "negyvenöt napon" szöveg

lép.

9. §

Hatályát veszti az Flt.

a) 51/A. §-a,

b) 54. § (6) bekezdésében "a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell kibocsátani," szövegrész,

c) 54. § (9a) bekezdésében a " , valamint az 51/A. § (9) bekezdésében" szövegrész.

5. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

10. §

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az ivóvízbiztonsági terv felülvizsgálatára, illetve jóváhagyására irányuló eljárás ügyintézési határideje 45 nap.

(7) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

6. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása

11. §

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 8. § (3) bekezdésében a "két hónap" szövegrész helyébe a "negyvenöt nap" szöveg lép.

7. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

12. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő 30 nap."

8. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

13. §

Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12. § (3) bekezdésében az "és a közlekedési hatósággal" szövegrész.

9. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

14. §

(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) "Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése" alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § (1) Ha a megtérítésre kötelező szociális hatáskört gyakorló szervtől pénzbeli ellátásban részesülő személy a megtérítés összegét - a kötelezettséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül - nem fizeti meg, a szociális hatáskört gyakorló szerv a követelését az általa folyósított pénzbeli ellátásból történő levonással érvényesíti. A levonás a folyósítandó pénzbeli ellátás 30%-áig terjedhet.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti végrehajtás nem vezet eredményre, a követelést adók módjára kell behajtani.

(3) Nem kell végrehajtást lefolytatni, ha a megtérítésre kötelezett személy terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.

(4) A megtérítésre kötelezett személy halála esetén a követelés meg nem térült összegét - a hagyaték erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető pénzbeli ellátásból - ide nem értve a jogosult által a halála hónapjában már fel nem vett és az örökös hozzátartozó által felvehető ellátást - a meg nem térített összeget nem lehet levonni."

(2) Az Szt. 32/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az időskorúak járadékára való jogosultságot a (4) bekezdésben meghatározottakon túl -a kérelemben megjelölt időponttól, vagy időpont megjelölésének hiányában a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával - meg kell szüntetni, ha azt az időskorúak járadékában részesülő személy kéri."

(3) Az Szt. 33. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségkárosodott személy egészségkárosodásának mértékét, az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségességét, valamint a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontját az eljáró hatóság szakkérdésként megvizsgálja. Ha az elsőfokú eljárásban a szakkérdést vizsgálni kell, az ügyintézési határidő negyven nap."

(4) Az Szt. 34. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,)

"f) aki a jogosultságának megszüntetését kéri."

(5) Az Szt. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az aktív korúak ellátására való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában - a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni."

(6) Az Szt. 42. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha) "f) azt az ápolást végző személy kérte."

(7) Az Szt. 42. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az ápolási díjra való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában - a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni."

(8) Az Szt. 43/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Fellebbezési eljárás során a hatóság a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatáról - annak hiánya esetén új szakvélemény elkészítéséről - a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő útján gondoskodik."

(9) Az Szt. 58/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatás iránti kérelméről első fokon

a) tárgyév január 16-áig határoz, ha a fenntartó a kérelmet a tárgyévet megelőzően, a kormányrendeletben meghatározott határidőben nyújtotta be,

b) a kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül határoz, ha a fenntartó a kérelmet a tárgyévben, a kormányrendeletben meghatározott határidőben nyújtotta be,

c) a kérelem megérkezését követő naptól számított hatvan napon belül határoz, ha a fenntartó az igénylési határidőt elmulasztja.

(5) Ha kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg, a kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásról benyújtott elszámolásának elfogadásáról, az elszámolás keretében érvényesített többlettámogatási igényről, valamint az elszámolás alapján a támogatás visszavonásáról, a visszafizetésről és a kamatfizetésről első fokon a tárgyévet követő év március 31-éig határoz.

(6) A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásának helyszíni ellenőrzését lefolytató területi szerve (a továbbiakban: ellenőrző igazgatóság) az ellenőrzésről a jegyzőkönyvet a fenntartóhoz tartozó, általa ellenőrzött valamennyi szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) ellenőrzésének lezárását követő húsz napon belül küldi meg a fenntartónak, amely az abban foglaltakra a kézhezvételtől számított húsz napon belül tehet észrevételeket. Ha az ellenőrző igazgatóság a fenntartó észrevételeivel egyetért, a jegyzőkönyvet tíz napon belül módosítja, és megküldi a fenntartó részére. Az ellenőrző igazgatóság a végleges jegyzőkönyvet a fenntartó észrevételeivel és - el nem fogadott észrevételek esetén - az elutasítás indokaival együtt öt napon belül megküldi a kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásának ellenőrzését elrendelő területi szerve részére (a továbbiakban: ellenőrzést elrendelő igazgatóság). Az ellenőrzést elrendelő igazgatóság az ellenőrzés során megállapított többlettámogatásról, visszafizetésről és kamatfizetésről első fokon - a végleges ellenőrzési jegyzőkönyvek elkészítését, illetve, ha más ellenőrző igazgatóság bevonására is sor került, valamennyi végleges jegyzőkönyvnek az ellenőrzést elrendelő igazgatósághoz történő beérkezését követő - hatvan napon belül határoz.

(7) A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos másodfokú eljárásaiban az ügyintézési határidő hatvan nap.

(8) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

(10) Az Szt. 92/K. §-a a következő (4e) és (4f) bekezdéssel egészül ki: "(4e) Ha a bejegyzéshez vagy az adatmódosításhoz kormányrendeletben meghatározott szakkérdést is vizsgálni kell, és kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg, az első fokú eljárásban

a) az ügyintézési határidő ötven nap, és

b) a szakhatóság eljárásának és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama beszámít az ügyintézési határidőbe.

(4f) Ha a működést engedélyező szerv az ellenőrzés során a módszertani feladatokat ellátó szervet vagy a kijelölt egyházi módszertani intézményt szakértőként rendeli ki, a szakértő a szakvéleményét a kirendelő végzés vele való közlésétől számított negyvenöt napon belül készíti el, és küldi meg a működést engedélyező szervnek."

10. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

15. §

(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 22/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Földtani kutatást csak a bányafelügyelet részére a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentett személy vezethet."

(2) A Bt. 28. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Aki bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a bányafelügyelet részére a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, és megfelel a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének kijelöléséről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

(4) A bányafelügyelet által a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát."

(3) A Bt. 43/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A bányafelügyelet eljárása során az ügyintézés határideje

a) a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatban

aa) a tárolás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 70 nap,

ab) a bezárást követő időszakra vonatkozó terv elbírálására 45 nap,

b) a bányatelek megállapítására indított eljárás során 60 nap,

c) a kutatás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 20 nap.

(1a) Az (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

(4) A Bt. 44. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlati idővel, megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek, és a tevékenység folytatásáról a bányafelügyeletnél a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett. A tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenységet folytató személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát, bejelentésének sorszámát, a bejelentett tevékenység megnevezését, valamint a nyilvántartásból törlés időpontját és iktatási számát.

(4a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a tevékenységet folytató személyek jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét és címét, a tevékenység folytatásáról szóló bejelentés számát, és a bejelentett tevékenység betűkódját."

(5) A Bt. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását és polgári robbantási tevékenység végzését érintő eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

(6) A Bt. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály földtani szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki a bányafelügyeletnél a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet az a személy folytathat, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A bányafelügyelet által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat."

(7) A Bt. 44/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44/B. § (1) Aki hites bányamérői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a bányafelügyeletnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) Hites bányamérői tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, és megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A hites bányamérői tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat."

(8) A Bt. VI. része a következő 49/E. §-sal egészül ki:

"49/E. § (1) A kormányrendeletben meghatározott bányászati keresetkiegészítés megállapítása és felülvizsgálata iránti első fokú eljárásban az ügyintézési határidő negyven nap, ha az eljárásban a kérelmező egészségkárosodásának mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságát szakkérdésként vizsgálni kell.

(2) A bányászok - kormányrendeletben meghatározott - egészségkárosodási járadékának megállapítása és felülvizsgálata iránti első fokú eljárásban az ügyintézési határidő harmincöt munkanap, ha ez eljárásban a kérelmező egészségkárosodásának mértékét szakkérdésként vizsgálni kell. Az ügyintézési határidő tizenhét munkanap

a) az első fokú eljárásban, ha a kérelmező egészségkárosodásának mértékét nem kell megvizsgálni, és

b) a másodfokú eljárásban."

16. §

A Bt.

a) 50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában és az 50/A. § (2) bekezdés j), l) ésp) pontjában az "engedély kiadásának" szövegrész helyébe az "eljárás" szöveg,

b) 50/A. § (1) bekezdés 19. pontjában a "hatóság" szövegrész helyébe a "közigazgatási és egyéb szervek" szöveg

lép.

17. §

Hatályát veszti a Bt.

a) 5. § (1) bekezdés j) pontjában a "továbbá a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység folytatását," szövegrész;

b) 43/A. § (2) bekezdése, valamint a

c) 44/C. §.

11. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

18. §

(1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) 64/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"64/A. § (1) Az üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatósághoz benyújtott, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján folytatható."

(2) A Lakástv. 64/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"64/B. § (1) Az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatósághoz benyújtott, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján folytatható."

(3) A Lakástv. 64/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64/C. § (1) Üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és - közvetítői tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek, továbbá az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és - közvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette.

(2) Nem végezhet ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és - közvetítői tevékenységet az, aki

a) büntetett előéletű,

b) az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, vagy

c) gazdasági társaság vezető tisztségviselője nem lehet.

(3) Az ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység bejelentése tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, a szakképzettségét tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát, és ahhoz csatolni kell a szakképesítést tanúsító bizonyítványt.

(4) Az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet - a bejelentést követően - olyan gazdálkodó szervezet folytathatja, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette, valamint az ilyen tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított köztartozásának eleget tett, továbbá megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

(5) Ingatlanközvetítői tevékenység végzésére és a hozzá kapcsolódó ügyleti okiratok elkészítésére - a forgalmi értékbecslés és az ingatlanvagyon-értékelés kivételével - az ügyvéd, feladatkörében a jogtanácsos az (1) bekezdésben említett szakképesítés nélkül is jogosult."

(4) A Lakástv. 64/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre irányuló eljárás során okirati bizonyításnak van helye."

(5) A Lakástv. 87/B. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter, hogy)

"a) az e törvény szerinti üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg üzletszerű ingatlanvagyonértékelő és -közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenység bejelentésének rendjét, a bejelentés alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint"

(rendeletben szabályozza.)

19. §

Hatályát veszti a Lakástv.

a) 1/A. § (2b) bekezdése,

b) 64/D. § (5)-(6) bekezdése.

12. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

20. §

(1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni."

(2) Az Mvt. 84. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkavédelmi hatóság jogosult)

" b) valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül - ellenőrzést tartani;"

21. §

Az Mvt.

a) 64. § (3) bekezdésében a "bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során" szövegrész helyébe az "esetén" szöveg

b) 83/D. §-ában a "két hónap" szövegrész helyébe a "negyvenöt nap" szöveg

lép.

22. §

Hatályát veszti az Mvt.

a) 64. § (4) bekezdésében az " , és annak eredményét nyilvántartásba kell venni" szövegrész,

b) 83/E. §-a.

13. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

23. §

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tenyésztő szervezet elismerésére irányuló eljárás során az ügyintézési határidő 4 hónap."

14. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

24. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 47. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket. A végrehajtó a közúti közlekedési nyilvántartó szervet, valamint a személyadat- és lakcímnyilvántartó szervet az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából kizárólag elektronikusan, az erre a célra kialakított informatikai rendszer használatával keresi meg."

25. §

A Vht. 11. § (2) bekezdés a) pontjában a "legalább a születési idejét vagy az anyja" szövegrész helyébe a "legalább a születési helyét, idejét és az anyja" szöveg lép.

15. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

26. §

(1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is szükséges, az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély megszerzéséig a környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el."

(2) A Kvt. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított harminc napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő negyvenöt nap. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be."

(3) A Kvt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91. § (1) A környezetvédelmi engedély megszerzésére, továbbá a működési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő hetven nap.

(2) Az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárásban - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyintézési határidő hetven nap.

(3) Az egységes környezethasználati engedély kormányrendeletben meghatározott határidőn belül történő felülvizsgálatára irányuló eljárásban az ügyintézési határidő negyvenöt nap.

(4) A Kormány rendeletében meghatározott összevont eljárásban az ügyintézési határidő három hónap.

(5) A környezetvédelmi szakhatóság a szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja.

(6) A környezetvédelmi hatóság által az előzetes vizsgálati eljárásban és a (3) bekezdésben meghatározott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

(4) A Kvt.-nek "A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai" alcíme a következő 91/A. §-sal egészül ki:

"91/A. (1) A külön jogszabály szerinti kármentesítési eljárás során a kivizsgálást - a kockázat mérlegelése alapján - a lehető leghamarabb meg kell kezdeni és hetven napon belül le kell folytatni.

(2) A külön jogszabály szerinti kármentesítési eljárás során a környezetvédelmi hatóság negyvenöt napon belül dönt és határozatot hoz

a) a tényfeltárási záródokumentáció elbírálásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról,

b) a kármentesítési beavatkozás záródokumentációjának elfogadásáról,

c) a kármentesítési monitoring záródokumentáció elfogadásáról és a kármentesítési intézkedések befejezéséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

27. §

Hatályát veszti a Kvt. 92. § (5)-(7) bekezdése.

16. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

28. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) VIII. Fejezete a következő 33/B. §-sal egészül ki:

"33/B. § (1) A vízügyi hatósági eljárásokban a döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő 21 napon belül adják meg állásfoglalásukat.

(2) A vízügyi hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

29. §

Hatályát veszi a Vgtv. 5/A. § (4)-(6) bekezdése.

17. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

30. §

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. §-a a következő (2a)-(2g) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység első alkalommal történő engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás esetén az ügyintézési határidő 45 nap.

(2b) Az ügyintézési határidő 70 nap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:

a) légijármű és légijármű berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,

b) légijármű üzemben tartási engedély kiadása, módosítása,

c) az 1321/2014/EU rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása,

d) Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján lefolytatott eljárás,

e) légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,

f) a 300/2008/EK rendelet 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás,

g) a légiközlekedés védelmi események kivizsgálása,

h) repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése.

(2c) Az ügyintézési határidő 70 nap a frekvencia-hozzájárulással kapcsolatos előzetes nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetés, illetve frekvenciakoordináció során. (2d) Az ügyintézési határidő 4 hónap

a) a harmadik fél részére történő földi kiszolgálást végzők, valamint a saját kiszolgálásra jogosult repülőtér-használók kiválasztására irányuló,

b) a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölésére irányuló,

c) a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló, valamint

d) repülés-szimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló hatósági eljárásokban.

(2e) Az ügyintézési határidő 45 nap a kereskedelmi repülőtér díjszabályzatának elfogadására, valamint a díjszabályzat módosításának jóváhagyására irányuló hatósági eljárásban.

(2f) Az ügyintézési határidő 70 nap a katonai légügyi hatóság következő közigazgatási hatósági eljárásaiban:

a) állami légijármű és légijármű berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,

b) az állami légijárművekkel előforduló légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,

c) az állami repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése, valamint

d) az állami repülések célját szolgáló repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölése."

(2g) A (2a) bekezdésben meghatározott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

31. §

Hatályát veszti az Lt. 23/C. §-a.

18. A személyazonosító jel helyébe lépő' azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

32. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvány a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti azonosító kódot elektronikusan hitelesen igazolja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza."

19. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

33. §

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

"p) ipari park: infrastruktúrával ellátott olyan terület, ahol elsősorban termelő és feldolgozóipari tevékenységet végző, valamint innovációra törekvő vállalkozások találhatóak;"

20. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

34. §

(1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tvt.) "Tűzvédelmi hatósági feladatok" alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § A beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítésének és használatbavételének engedélyezése, valamint egyedileg tervezett tűzvédelmi megoldás jóváhagyása iránti eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

(2) A Tvt. 13/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidő negyvenöt nap."

(3) A Tvt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A tűzvizsgálati eljárás ügyintézési határideje harmincöt nap. "

(4) A Tvt. 46/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"46/A. § (1) Ha jogszabály tűzvédelmi szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az olyan személy igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni - az igazságügyi szakértő kivételével - köteles a tűzvédelmi hatóságnak a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A tűzvédelmi hatóság által a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről vezetett nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl -tartalmazza

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) az elérhetőségi címet (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail),

c) a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját, valamint

d) a tűzvédelmi szakterület megnevezését."

35. §

A Tvt.

a) 21/A. § (1) bekezdés b) pontjában az "az engedély" szövegrész helyébe az "a bejelentés" szöveg,

b) 46/A. § (5) bekezdésében az "az engedély megadásával" szövegrész helyébe az "a nyilvántartásba vétellel" szöveg,

c) 47. § (2) bekezdés 2. pontjában az "engedély kiadásának" szövegrész helyébe a "bejelentés" szöveg

lép.

36. §

Hatályát veszti a Tvt.

a) 21. § (4) és (7)-(9) bekezdése,

b) 46/B. §-a.

21. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

37. §

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"76. § (1) A természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az eljárási határidő hetven nap.

(2) A természetvédelmi szakhatóság a szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja.

(3) A védett, fokozottan védett területet, a védett, fokozottan védett fajokat, valamint azok élőhelyét, továbbá Natura 2000 területet, vagy a közösségi jelentőségű fajokat, élőhelytípusokat érintő hatósági eljárások során az ügyben eljáró hatóság különös indokolást érdemlő esetben az eljárást felfüggesztheti."

22. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

38. §

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 8/A. § (1) bekezdésében a "két hónap" szövegrész helyébe a "negyvenöt nap" szöveg lép.

39. §

Hatályát veszti a Met. 4/A. §-a.

23. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

40. §

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 12. §-a a következő (2)-(3a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv a beérkezett kérelmet megvizsgálja és amennyiben megállapítja, hogy a kérelem nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, úgy - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - 8 napon belül a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Az atomenergia-felügyeleti szerv határidő tűzésével indokolt esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírt határidőnél hosszabb határidőt is megállapíthat a hiánypótlás teljesítésére.

(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv az eljárást felfüggeszti, amennyiben az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Az atomenergia-felügyeleti szerv az eljárás felfüggesztéséig valamennyi eljárási cselekményt végrehajtja, amely az előzetes kérdés elbírálása nélkül lehetséges.

(3a) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. "

41. §

Hatályát veszti az Atv. 19/B. § (5)-(7) bekezdése.

24. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

42. §

(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyámhatóság

a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek nevelésbe vételéről és gondozási helyének meghatározásáról, valamint a 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről lehetőség szerint,

b) a gyermek nevelésbe vételéről és gondozási helyének meghatározásáról, valamint a 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről lehetőség szerint,

c) a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének meghatározásáról és a 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről

egy eljárás keretében, harmincöt napon belül, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatban dönt."

(2) A Gyvt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"79. § (1) A gyámhatóság lehetőség szerint már az ideiglenes hatályú elhelyezést követően vagy a nevelésbe vételi eljárás során, de legkésőbb a nevelésbe vétel kezdő időpontját követő harmincöt napon belül meghatározza a gyermek gondozási helyét. A gyermek gondozási helyét a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakmai véleményének, szakértői véleményének, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által készített elhelyezési javaslatnak és egyéni elhelyezési tervnek, továbbá a (3) és (4) bekezdés szerinti szempontoknak a mérlegelésével kell meghatározni."

(3) A Gyvt. 86. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám)

"h) szükség szerint, de legalább félévente, kísérő nélküli kiskorú esetén legalább évente jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek helyzetéről,"

(4) A Gyvt. 98. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) Ha a bejegyzéshez vagy az adatmódosításhoz kormányrendeletben meghatározott szakkérdést is vizsgálni kell, és kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg, az első fokú eljárásban

a) az ügyintézési határidő ötven nap, és

b) a szakhatóság eljárásának és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama beszámít az ügyintézési határidőbe.

(10b) Ha a működést engedélyező szerv az ellenőrzés során a módszertani feladatokat ellátó szervet vagy a kijelölt egyházi módszertani intézményt szakértőként rendeli ki, a szakértő a szakvéleményét a kirendelő végzés vele való közlésétől számított negyvenöt napon belül készíti el, és küldi meg a működést engedélyező szervnek."

(5) A Gyvt. 103/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakterületen gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő igénybevételét írja elő, vagy ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki a Kormány által erre kijelölt szervhez a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett."

(6) A Gyvt. 127. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

(7) A Gyvt. a következő 128/B. §-sal egészül ki:

"128/B. § (1) Ha az örökbefogadás engedélyezése az apaság, illetve az anyaság előzetes megállapításától függ, a gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig felfüggeszti.

(2) A gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezéséről két hónapon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az egy hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő huszonegy napon belül kell a döntést meghozni.

(3) A hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a gyámhatóság a szülő titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásához a Ptk. 4:126. § (3) bekezdése szerint szükséges jóváhagyását a hozzájáruló nyilatkozat megtételének napját követő két hónapon belül megtagadhatja. Ha a szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születését megelőzően tette meg, a jóváhagyás megtagadására irányadó határidő egészségileg károsodott gyermek esetén a gyermek születésekor kezdődik. Két hónap elteltével - ha a gyámhatóság nem foglal állást - a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell tekinteni."

(8) A Gyvt. 132. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szakértői vélemény elkészítésének határideje harminc nap."

(9) A Gyvt. 145. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

(5) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatás iránti kérelméről első fokon

a) tárgyév január 16-áig határoz, ha a fenntartó a kérelmet a tárgyévet megelőzően, a kormányrendeletben meghatározott határidőben nyújtotta be,

b) a kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül határoz, ha a fenntartó a kérelmet a tárgyévben, a kormányrendeletben meghatározott határidőben nyújtotta be,

c) a kérelem megérkezését követő naptól számított hatvan napon belül határoz, ha a fenntartó az igénylési határidőt elmulasztja.

(6) Ha kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg, a kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásról benyújtott elszámolásának elfogadásáról, az elszámolás keretében érvényesített többlettámogatási igényről, valamint az elszámolás alapján a támogatás visszavonásáról, a visszafizetésről és a kamatfizetésről első fokon a tárgyévet követő év március 31-éig határoz.

(7) A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásának helyszíni ellenőrzését lefolytató területi szerve (a továbbiakban: ellenőrző igazgatóság) az ellenőrzésről a jegyzőkönyvet a fenntartóhoz tartozó, általa ellenőrzött valamennyi szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) ellenőrzésének lezárását követő húsz napon belül küldi meg a fenntartónak, amely az abban foglaltakra a kézhezvételtől számított húsz napon belül tehet észrevételeket. Ha az ellenőrző igazgatóság a fenntartó észrevételeivel egyetért, a jegyzőkönyvet tíz napon belül módosítja, és megküldi a fenntartó részére. Az ellenőrző igazgatóság a végleges jegyzőkönyvet a fenntartó észrevételeivel és - el nem fogadott észrevételek esetén - az elutasítás indokaival együtt öt napon belül megküldi a kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásának ellenőrzését elrendelő területi szerve részére (a továbbiakban: ellenőrzést elrendelő igazgatóság). Az ellenőrzést elrendelő igazgatóság az ellenőrzés során megállapított többlettámogatásról, visszafizetésről és kamatfizetésről első fokon - a végleges ellenőrzési jegyzőkönyvek elkészítését, illetve, ha más ellenőrző igazgatóság bevonására is sor került, valamennyi végleges jegyzőkönyvnek az ellenőrzést elrendelő igazgatósághoz történő beérkezését követő - hatvan napon belül határoz.

(8) A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos másodfokú eljárásaiban az ügyintézési határidő hatvan nap.

(9) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

43. §

A Gyvt.

a) 80/A. § (1), (2) és (3) bekezdésében a "gyermek gondozási helyét meghatározó döntés" szövegrész helyébe a "gyermek gondozási helyét első alkalommal meghatározó döntés" szöveg,

b) 93. § (7) bekezdésében a "(10) bekezdés b)-f) pontjában" szövegrész helyébe a "(10) bekezdés b), c), e) és f) pontjában" szöveg,

c) 103/A. § (2) bekezdésében a "Gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés szerinti" szöveg, a "tevékenység folytatását a Kormány által erre kijelölt szerv annak engedélyezi" szövegrész helyébe a "tevékenységet az folytathat" szöveg

lép.

44. §

Hatályát veszti a Gyvt. 103/A. § (3)-(5) bekezdése.

25. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

45. §

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv) 53/C. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásában kormányrendeletben meghatározott szakkérdést vizsgál, az ügyintézési határidő 35 nap, kivéve, ha szakhatósági eljárás lefolytatására is sor kerül.

(3b) Az összevont telepítési eljárás során az építésügyi hatóság számára irányadó ügyintézési határidő

a) a telepítési hatásvizsgálati szakaszban

aa) 50 nap,

ab) környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén 85 nap;

b) az integrált építési engedélyezési szakaszban

ba) 25 nap,

bb) környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén 85 nap."

46. §

Az Étv. 53/C. § (4) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "huszonegy" szöveg lép.

47. §

Hatályát veszti az Étv. 57/C. § (2) bekezdésében az " , amelyet kivételesen indokolt esetben egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbíthat" szövegrész.

26. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

48. §

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) V. Fejezete az 1. Címet megelőzően a következő 44/F. §-sal egészül ki:

"44/F. § Ha a hozzátartozói nyugdíj iránti kérelem benyújtásakor a jogszerző halálát bizonyító anyakönyvi kivonat nem áll rendelkezésre, de az ellátást igénylő hozzátartozó igazolja, hogy bíróságnál kezdeményezte az eltűntnek vagy holtnak nyilvánítást, az eljárást fel kell függeszteni. Ha az ellátást igénylő hozzátartozó az eltűntnek vagy holtnak nyilvánító bírósági határozatot a jogerőre emelkedést követő hat hónapon belül benyújtja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés napjától kezdődően, az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell megállapítani."

(2) A Tny. a következő 72. §-sal egészül ki:

"72. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek a nyugellátásokkal és más ellátásokkal kapcsolatos eljárásaiban - ha az adott eljárás tekintetében törvény másként nem rendelkezik vagy kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg - az ügyintézési határidő huszonkét munkanap. Ha az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő harmincöt munkanap.

(2) Az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha

a) az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be,

b) a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíjmegállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell, vagy

c) a 22/A. § szerinti növelés iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani,

és az (1) bekezdés szerinti határidő tárgyév április 15-ét megelőzően telik le.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadásának ügyintézési határideje tíz munkanap.

(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

49. §

Hatályát veszti a Tny. 96/B. § (6) bekezdésében az " , amely további hatvan nappal meghosszabbítható" szövegrész.

27. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

50. §

(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

(2) Az Ebtv. 19/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Ha a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő előzetes befogadása iránti kérelem új eszközt nem igénylő új orvosi eljárásra irányul, az ügyintézési határidő hatvan nap."

(3) Az Ebtv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ-szám) igazoló hatósági igazolványát és - amennyiben a biztosított a 14. életévét betöltötte -érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát köteles bemutatni. A biztosított a TAJ-számát a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával - a technikai feltételek megléte esetén - elektronikusan is igazolhatja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza. A biztosított a TAJ-számát a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint is igazolhatja."

28. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

51. §

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 39. § (2) bekezdésében, 40. § (2) bekezdésében és a 41. § (2) bekezdésében a "60" szövegrész helyébe a "45" szöveg lép.

52. §

Hatályát veszti a Kultv. 95/A. § (4)-(8) bekezdése.

29. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

53. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 45. § (2) bekezdésében a "három hónapon" szövegrész helyébe a "hetven napon" szöveg lép.

54. §

Hatályát veszti az Inytv. 45. § (1) bekezdése.

30. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

55. §

(1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kérelmezőnek a jó hírnév igazolás kiállítása iránti kérelméhez csatolnia kell az Etv. 64. § (1) bekezdése szerinti eljárási díj megfizetésének igazolását."

(2) Az Eütv. 234. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"234. § (1) Ha jogszabály - a 106. §-ban és a 235. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel -egészségügyi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével -szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll egészségügyi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatás felügyeletét ellátó szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A szolgáltatás felügyeletét ellátó szerv által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat."

(3) Az Eütv. a következő 244/C. §-sal egészül ki:

"244/C. § Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

56. §

Az Eütv.

a) 158. § (3) bekezdésében a "két hónap" szövegrész helyébe a "negyvenöt nap" szöveg,

b) 159. § (7) bekezdésében a "hatvan napon" szövegrész helyébe a "negyvenöt napon" szöveg

lép.

57. §

Hatályát veszti az Eütv.

a) 110/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány vagy a (4) bekezdés szerinti adatközlés alapján" szövegrész,

b) 234/A. § (4) és (5) bekezdése.

31. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

58. §

(1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó vállalkozás a fogyasztói érdekek védelmének céljából fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztathat."

(2) Az Fgytv. 17/D. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Fogyasztóvédelmi referens az a magyar állampolgár vagy az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára lehet, aki államilag elismert fogyasztóvédelmi szakképesítést vagy szakképzettséget szerzett.

(3a) A vállalkozás olyan személyt foglalkoztathat fogyasztóvédelmi referens munkakörben, akinek az államilag elismert fogyasztóvédelmi szakképesítése, szakképzettsége illeszkedik a foglalkoztató vállalkozás cégjegyzékben szereplő főtevékenységi köréhez."

(3) Az Fgytv. 46. §-a a következő (2b)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) 93. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása során az ügyfél részéről a helyszínen eljáró személyt, akivel a hatóság a döntését a helyszínen közli, -az ellenkező bizonyításáig - az ügyfél képviseletére jogosultnak kell tekinteni, amennyiben erre irányuló nyilatkozatot tesz, illetve egyéb, ezt igazoló iratot csatol.

(2c) A (2a) bekezdésben foglalt vélelem megdöntése iránti kérelmet a döntéssel szembeni fellebbezéssel egyidejűleg terjeszthet elő az ügyfél. A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a képviseleti jogosultság hiányát valószínűsítik."

(4) Az Fgytv. 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megvizsgálhatja a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét a törvény 14. § (1) bekezdése és a 14. § (5) bekezdése esetében a termék eladási ára és egységára vonatkozásában, továbbá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (4) bekezdésének első mondata és a 6. § (2) bekezdés b) pontja esetében. Ezen esetek kivételével a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során nem vizsgálhatja a Ket. 94. §-ában szabályozott eljárások alkalmazásának lehetőségét, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés alá vont ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősül."

(5) Az Fgytv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) A 17/D. § (3) bekezdésében előírt képzettség nélkül fogyasztóvédelmi referens legkésőbb 2014. július 31-éig foglalkoztatható.

(2) Az a fogyasztóvédelmi referens, aki részére 2016. január 1-jét megelőzően iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést követően képesítési bizonyítvány kiadására került sor, tevékenységét 2016. január 1-jét követően is folytathatja."

59. §

Az Fgytv.

a) 46. § (5) bekezdésében a "90" szövegrész helyébe a "60" szöveg,

b) 46/A. §-ában a "közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben" szövegrész helyébe a "Ket.-ben" szöveg

lép.

60. §

Hatályát veszti az Fgytv.

a) 17/D. § (4), (5) és (7)-(17) bekezdése,

b) 46. § (1) bekezdése,

c) 46/A. § d) pontja,

d) 1. melléklete.

32. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

61. §

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23/C. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárásában a súlyosan fogyatékos állapotot szakkérdésként vizsgálja.

(2) Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye korábban nem állapította meg, az első fokú eljárásban az ügyintézési határidő negyven nap."

33. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

62. §

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 41. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"41. § (1) Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítésére irányuló szándékát a szolgáltató az állatvédelmi hatóságnak köteles a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(2) Állatotthon akkor létesíthető, ha

a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak;

b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított;

c) az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat;

d) az állatotthon vezetője vagy a (3) bekezdés szerinti működési szabályzatban megjelölt felelős személy szakirányú végzettséggel rendelkezik.

(3) Az állatotthon létesítése iránti bejelentéshez - a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően - mellékelni kell az állatotthon működési szabályzatát."

34. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

63. §

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha családtámogatással összefüggő első fokú eljárásban

a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása,

b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,

c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja

kérdését szakkérdésként kell vizsgálni, az ügyintézési határidő negyven nap.

(3) Az uniós rendeletek alapján lefolytatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai irányadók."

35. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

64. §

(1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 30. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi)

"b) aki rendelkezik e törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel, valamint a törvény végrehajtásáról kiadott kormányrendelet szerinti vagyoni biztosítékkal,"

(2) A Ttv. 30. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi)

"d) akivel szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és"

65. §

A Ttv. 21. § (5) bekezdésében az "az elhunyt közeli hozzátartozói" szövegrész helyébe az "az elhunytnak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói, valamint a végrendeleti juttatásban részesített személyek" szöveg lép.

66. §

Hatályát veszti a Ttv.

a) 30. § (4) és (6) bekezdése;

b) 36. § (1) bekezdésében az " ,urna" szövegrész.

36. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

67. §

(1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 8. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő ai) ponttal egészül ki:

(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza a) a járművezető)

"ah) közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait,

ai) "Gépjárművezetői képesítési igazolvány" kategóriájára, kiadásának dátumára vonatkozó adatokat, továbbá"

(2) A Kknyt. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az engedély-nyilvántartás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, a lakcím-azonosító adatok, valamint a "Gépjárművezetői képesítési igazolvány" adatai kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül."

(3) A Kknyt. 9. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból)

"b) legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amely alkalmasságát a települési önkormányzat jegyzője igazolja,"

(feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat jegyzője igazolja.)

(4) A Kknyt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti telephely alatt a legfeljebb 10 járművet üzemeltető üzemben tartó által a külön jogszabályban megnevezett tárolóhely is értendő."

(5) A Kknyt. 14. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartót értesíti:)

"e) a közlekedési hatóság elektronikus úton

ea) a járművezetőnek a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában meghatározott pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó adatairól,

eb) az engedélynek a 8. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott adatairól,

ec) a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során, továbbá a járműhonosítási eljárásban megállapított, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és g) pontjában meghatározott adatairól,

ed) a "Gépjárművezetői képesítési igazolvány" kategóriájáról, kiadásának dátumáról;"

(6) A Kknyt. 19. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

"c) a közlekedési hatóság a 9/A.-9/C. §-ban meghatározott nyilvántartási adatok kivételével

ca) a pályaalkalmassági, képzési, utánképzési és vizsgáztatási feladatai ellátásához a 8. §-ban meghatározott adatokat,

cb) a jármű műszaki adatainak és alkalmasságának megállapításával kapcsolatos feladataik ellátásához a 9. §-ban meghatározott adatokat."

(7) A Kknyt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § (1) A nyilvántartó a nyilvántartás adatait statisztikai célra feldolgozhatja és nyilvánosságra hozhatja, valamint az adatokat

a) a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon,

b) egyéb esetekben személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra továbbíthatja.

(2) A 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül a jármű gyártmánya, típusa, színe, a 9. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok, a forgalomból kivont állapot ténye, valamint a körözés ténye az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül elektronikus úton is lekérdezhető."

37. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

68. §

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kikötő létesítésével, fennmaradásával, továbbá az úszólétesítmény építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával, valamint a komp- és révátkelőhely létesítésével és fennmaradásával, üzemben tartásával kapcsolatos ügyekben az ügyintézési határidő 30 nap."

69. §

Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény

a) 26/A. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdései,

b) 26/B § (4)-(5) bekezdése, és a (6) bekezdésben az "A hatósági ellenőrzés céljából a hajózási hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e." szövegrész.

38. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

70. §

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Mnmktv.) 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2/B. § (1) Ha jogszabály az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületen, növényvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az olyan személy igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni - az igazságügyi szakértő kivételével - köteles a kamarának a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A kamara által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat."

71. §

Az Mnmktv.

a) 39. § (5) bekezdés b) pontjában az "engedély kiadásának" szövegrész helyébe a "bejelentés" szöveg,

b) 39. § (5) bekezdés d) pontjában az "engedélyért" szövegrész helyébe a "bejelentésért" szöveg

lép.

39. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

72. §

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151/A. § (3) bekezdésében az "Az (1) és" szövegrész helyébe az "A" szöveg lép.

73. §

Hatályát veszti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151/A. § (1) bekezdése.

40. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosítása

74. §

Hatályát veszti az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében a " , továbbá az sem, aki az 5/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem igazolja, vagy az 5/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem kéri annak igazolását, hogy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt",

b) 5/A. és 5/B. §-a.

41. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

75. §

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az engedély-nyilvántartásba elektronikus úton beérkezett utánképzési igazolás alapján, az igazolás kiállításának napján nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal, 14-17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni."

42. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

76. §

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (4) bekezdésében a "két hónap" szövegrész helyébe a "negyvenöt nap" szöveg lép.

43. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

77. §

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"75. § Az ügyintézési határidő kulturális javak védetté nyilvánítása vagy védettségének megszüntetése iránti eljárásban hetven nap."

78. §

Hatályát veszti a Kötv. 61/J. § (5) bekezdésében az "E határidő - indokolt esetben - egyszer harminc nappal meghosszabbítható." szövegrész.

44. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

79. §

(1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 9. § (1) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "húsz" szöveg lép.

(2) Az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvény 15. §-ának az Etv.

a) 9. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a "két hónapon" szövegrész helyett a "negyvenöt napon" szöveggel, a "három hónapon belül" szövegrész helyett a "két hónapon belül" szöveggel,

b) 9. § (5) bekezdését módosító rendelkezése a "két hónapon" szövegrész helyett a "negyvenöt napon" szöveggel,

c) 9. § (6) bekezdését módosító rendelkezése az "egy hónapon" szövegrész helyett a "huszonegy napon" szöveggel

lép hatályba.

80. §

Nem lép hatályba az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvény 15. §-ának az Etv. 9. § (8) bekezdését megállapító rendelkezése.

45. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

81. §

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. §-a és 5/A. § -a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a -cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló - természetes személyt, aki

a) felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzést elvégezte,

c) büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek

a) létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, és

b) van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt (a továbbiakban együtt: alkalmazott) foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel.

(3) A bejelentő a névjegyzékbe történő felvételért díjat köteles fizetni.

(4) A természetes személy a miniszter rendeletében meghatározott módon köteles igazolni, hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a közvetítői szakmai képzés elvégzésével elsajátította.

(5) Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe. 5/A. § Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a miniszter a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli."

82. §

A Kvtv. 8. §

a) (1) bekezdésében a "felvételi kérelmet" szövegrész helyébe a "bejelentést" szöveg,

b) (2) bekezdésében a "kérelemnek" szövegrész helyébe a "bejelentésnek" szöveg, a "kérelemhez" szövegrész helyébe a "bejelentéshez" szöveg

lép.

83. §

Hatályát veszti a Kvtv. 8. § (3) és (6) bekezdése.

46. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása

84. §

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31/B. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:)

"a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatokat és egyedi építményeket az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, és 10. §-a előírásainak alkalmazásával, valamint az Országos Szerkezeti Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni; az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletében nem szereplő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az Országos Szerkezeti Terv által meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni,"

47. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

85. §

(1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdés szerinti adóigazolvány bemutatásával egyenértékű, ha - a technikai feltételek megléte esetén - a magánszemély az adóazonosító számát a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával elektronikusan igazolja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza."

(2) Az Art. 54. § (7) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)

"i) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervet, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott fennálló köztartozás, illetve annak az előírt határidőben történő meg nem fizetése, mint méltatlansági eset, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés vizsgálatához szükséges körben;"

(3) Az Art. 146. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy járási (fővárosi kerületi) hivatal megkeresése alapján az adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében az illetékes állami adóhatóság jár el."

(4) Az Art. 175/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"175/A. § (1) Aki adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását vezető szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(2) Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

c) rendelkezik az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet - az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően - akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásában szerepel."

(5) Az Art. 175/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"175/E. § (1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását."

86. §

Az Art. 175/D. §

a) (1) bekezdésében az "engedély megadására" szövegrész helyébe a "nyilvántartásba vételre" szöveg,

b) (2) bekezdésében a "60 nap" szövegrész helyébe a "45 nap" szöveg,

c) (3) bekezdésében a "30 napon" szövegrész helyébe a "21 napon" szöveg

d) (4) bekezdésében az "az engedély megadásával" szövegrész helyébe az "a nyilvántartásba vétellel" szöveg,

e) (6) bekezdésében az "Az engedély kiadásával, visszavonásával" szövegrész helyébe az "A nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel" szöveg

lép.

87. §

Hatályát veszti az Art.

a) 52. § (7) bekezdés l) pontja, és

b) 175/B. §-a.

48. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

88. §

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) § Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

49. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

89. §

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)

a) 24. § (9) bekezdésében a "negyvenöt napon" szövegrész helyébe a "harmincöt napon" szöveg,

b) 37. § (4) bekezdésében a "hatvan napon" szövegrész helyébe a "negyvenöt napon" szöveg,

c) 82. § (5) bekezdésében a "hatvan napon" szövegrész helyébe a "negyvenöt napon " szöveg

lép.

90. §

Hatályát veszti a Jöt. 43. § (1) bekezdésében az "A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem tárgyában harminc napon belül dönt." szövegrész.

50. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

91. §

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

51. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

92. §

A szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XCVIII. törvény 4. §-ának a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 7. §-át módosító rendelkezése a "90 nap" szövegrész helyett a "70 nap" szöveggel lép hatályba.

52. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

93. §

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvénynek (a továbbiakban: Ftv.) "A hatósági engedélyezés szabályai" alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:

"4/B. § A 3. § szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

94. §

Hatályát veszti az Ftv.

a) 3/A. § (3) bekezdése,

b) 3/A. (5) bekezdésében és a 3/B. § (4) bekezdés a) pontjában a "(3) és" szövegrész,

c) 3/C. § (4) és (6) bekezdése,

d) 18/D. § (3) bekezdése.

53. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

95. §

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetekben a belföldi jogsegély iránti megkeresést kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján lehet megküldeni.

(10) A hatóságok az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a belföldi jogsegély során kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot egymással."

96. §

(1) A Ket. 29. §-a a következő (1b)-(1c) bekezdéssel egészül ki: "(1b) A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha

a) a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott,

b) nincs ellenérdekű ügyfél és

c) az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem haladja meg a két hónapot, vagy a hatvan napot.

(1c) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1b) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 71/A.§ (6) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőben az ott meghatározott valamely döntést hoz."

(2) A Ket. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A hatóság mellőzheti az eljárás megindításáról szóló értesítést azon eljárásokban, amelyekben a kérelmezett jog gyakorlásáról is rendelkező 71/A. § szerinti függő hatályú döntés meghozatalának van helye."

97. §

A Ket. 31. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (A hatóság az eljárást megszünteti, ha)

"l) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére."

98. §

A Ket. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti."

99. §

(1) A Ket. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A hatóság a sommás eljárásban az (5) bekezdésben meghatározott időpontot követően a határozatot azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, és gondoskodik a döntés közléséről."

(2) A Ket. 33. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:)

"l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap."

(3) A Ket. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg."

100. §

A Ket. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

"(3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül -a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - legfeljebb negyvenöt napos határidővel hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé."

101. §

A Ket. 71. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az elsőfokú eljárásban nem vett részt,)

"a) az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést és a kérelmezett jog gyakorlásáról szóló rendelkezést tartalmazó függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye,"

102. §

A Ket. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

"71/A. § (1) A kérelemre indult eljárásban a hatóság - az e §-ban meghatározottak szerint -a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.

(2) A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy

a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni;

b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól;

c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.

(3) A (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni

a) a hatósági bizonyítvány kiállítására,

b) a hatósági igazolvány kiállítására,

c) a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra,

d) azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől vagy a tényállás tisztázásától függő összeget kell meghatározni, valamint

e) ha törvény ekként rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó határozat elleni jogorvoslati határidő a közlés és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését követő napon kezdődik.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést mellőzi a hatóság, ha

a) az eljárás megindításától számított nyolc napon belül

aa) érdemben dönt,

ab) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,

ac) az eljárást megszünteti,

ad) az eljárást felfüggeszti vagy függőben tartja, vagy

ae) nemzetközi jogsegélykérelemmel külföldi hatósághoz fordul; vagy

b) a hatósági eljárás ügyintézési határideje legalább

ba) két hónap, vagy

bb) hatvan nap.

(7) A függő hatályú döntés tartalmazza legalább a 72. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da) és dg) alpontjában, e) pont ef)-eg) alpontjában, f)-g) pontjában foglaltakat, valamint a (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezés esetén az (5) bekezdése szerinti időpontot naptári dátum szerint meghatározva.

(8) A függő hatályú döntés jogerőre emelkedéséről a hatóság értesíti a felügyeleti szervét, valamint akikkel a döntést közölte, és intézkedik a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg megfizetése, valamint a kérelmező által az eljárásért, valamint a szakhatósági eljárásért megfizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, továbbá az általa előlegezett eljárási költség visszatérítése iránt.

(9) A függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei - ide nem értve e § rendelkezéseit - fennállnak-e."

103. §

A Ket. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített és a sommás eljárást lezáró - kérelemnek helyt adó - döntésből mellőzhető az indokolás."

104. §

A Ket. 98. § (1)-(1a) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek: "(1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet.

(1a) A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell."

105. §

A Ket. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt."

106. §

A Ket. 140. § (2) bekezdés f)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a Ket. 140. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A végrehajtást fel kell függeszteni, ha)

"f) a kötelezett fizetési kedvezmény iránt kérelmet terjeszt elő, kivéve, ha az ügyfél korábbi, ilyen tárgyú kérelmét a hatóság jogerősen már elbírálta, vagy a fizetési kedvezmény engedélyezését jogszabály kizárja,

g) azt jogszabály elrendeli, valamint

h) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezte és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő."

107. §

A Ket. 171/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ahol - a Kormány szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló rendelete kivételével - jogszabály

a) központi elektronikus szolgáltató rendszert említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások együttesét vagy az adott szövegkörnyezetben hivatkozott szolgáltatást,

b) ügyfélkaput vagy hivatali kaput említ, ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak, valamennyi a Kormány rendeletében meghatározott, a Kormány által kötelezően nyújtott azonosítási és biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást, továbbá

c) ügyfél tárhelyét, vagy bármely megfogalmazásban tárhelyére történő információelhelyezést említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással történő kézbesítést

kell érteni."

108. §

A Ket.

a) 26. § (5) bekezdés b) pontjában a "nyolc" szövegrész helyébe az "öt" szöveg,

b) 59. § (7) bekezdésében a "jogszabály" szövegrész helyébe a "törvény" szöveg,

c) 93. § (4) bekezdésében a "törvény vagy kormányrendelet" szövegrész helyébe a "törvény" szöveg,

d) 94. § (1) bekezdés a) pontjában a "legalább húsznapos" szövegrész helyébe a "megfelelő" szöveg,

lép.

109. §

Hatályát veszti a Ket.

a) 26. § (5) bekezdés d) pontja;

b) 26. § (6) bekezdése;

c) 32. § (2)-(4) és (6)-(7) bekezdése;

d) 33. § (1) bekezdésében a "vagy kormányrendelet" szövegrész;

e) 33. § (7) és (9) bekezdése;

f) 33/A. § (4) bekezdése;

g) 51. § (2) bekezdésében az "a kérelmére indult eljárásban" szövegrész;

h) 79. § (3) bekezdése.

54. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása

110. §

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 9. § (1) bekezdésében a "negyven napon" szövegrész helyébe a "harminc napon" szöveg lép.

55. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

111. §

(1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A fogadó szervezet az írásba foglalt önkéntes szerződést annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi."

(2) A Köt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

"(1) A fogadó szervezet - az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében -nyilvántartást vezet azokról az önkéntesekről, akikkel a megkötött önkéntes szerződést nem foglalták írásba. A nyilvántartás tartalmazza

a) az önkéntes természetes személyazonosító adatait, valamint, ha az önkéntes nem magyar állampolgár, az állampolgárságát,

b) az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét,

c) kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott önkéntes esetén a törvényes képviselő természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

d) a 6. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározottakat,

e) a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját, valamint

f) azt az időpontot, amikor a jogviszony hatálya megszűnik."

56. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

112. §

(1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszer tv.) 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A klinikai vizsgálat engedélyének jogerőre emelkedését követően módosított vizsgálati terv tekintetében az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága a módosítási kérelemről annak kézhezvételétől számított harminc napon belül állást foglal. Ha a lényeges módosítás a szakhatóság állásfoglalás nélkül eldönthető vagy gyógyszerminőségi jellegű, annak engedélyezéséről az engedélyező a szakhatósági állásfoglalás kikérése nélkül, saját hatáskörében dönt."

(2) A Gyógyszer tv. 15. § -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki.

"(3a) A (3) bekezdés szerinti eljárásokban az ügyintézési határidő 30 nap."

(3) A Gyógyszer tv. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

113. §

Hatályát veszti a Gyógyszer tv.

a) 4. § (11) bekezdésében az "A bejelentés alapján indult eljárás során az ügyintézési határidő egy ízben legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható." szövegrész,

b) 15. § (6)-(7) bekezdése,

c) 17/B. § (8) bekezdésében az " , amelyet az eljáró hatóság vezetője annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat" szövegrész.

57. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

114. §

(1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

(2) A Httv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel hatósági bizonyítvánnyal igazolja, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére a 2. §-ban meghatározott engedély kiadását követően kerül sor."

115. §

A Httv. 3. § (6) bekezdésében a "hatvan nap" szövegrész helyébe a "negyvenöt nap" szöveg lép.

58. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

116. §

(1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a kérelmező igazolja."

(2) Az Szvmt. 5/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a bejelentést tevő igazolja."

(3) Az Szvmt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Igazolványt - kérelmére - az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kaphat, aki nagykorú, cselekvőképes, külön jogszabályban meghatározott vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, továbbá a magánnyomozói tevékenység végzéséhez legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az igazolvány kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll."

59. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

117. §

Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 35. § (2) bekezdése.

60. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

118. §

(1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló szándékot a vállalkozás köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi tevékenység végzésére csak az a vállalkozás jogosult,

a) amely vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

b) amelynek nincs az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása."

(2) A Kertv. 6/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/D. § Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság részére történő a szálláshelyüzemeltetési bejelentést követően folytatható."

(3) A Kertv. 6/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékot a kereskedelmi hatóság részére kell bejelenteni."

(4) A Kertv. 6/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/G. § A kereskedelmi hatóság

a) a kereskedőkről,

b) a működési engedéllyel rendelkező és a bejelentett üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról,

c) a bejelentett bevásárló központokról és helyi termelői piacokról, valamint az engedélyezett vásárokról és piacokról,

d) az idegenvezetői tevékenységet folytatókról,

e) a lovas szolgáltató tevékenységet folytatókról,

f) a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról,

g) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytatókról,

h) a bejelentett utazásszervezőkről és az utazásközvetítőkről nyilvántartást vezet."

119. §

A Kertv.

a) 12. § (1) bekezdés f) pontjában az "engedély kiadásának" szövegrész helyébe a "bejelentésnek" szöveg,

b) 12. § (1) bekezdés g) pontjában a "jogosító engedély kiadásának" szövegrész helyébe a "vonatkozó bejelentés" szöveg,

c) 12. § (2) bekezdés b) pontjában a "jogosító engedély kiadásának" szövegrész helyébe a "vonatkozó bejelentés" szöveg

lép.

120. §

Hatályát veszti a Kertv.

a) 6/F. § (2) bekezdés c) pontjában a "vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása" szövegrész és a

b) 6/F. § (3)-(6) bekezdése.

61. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

121. §

(1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Alapképzés, illetve időszakos oktatás végzésére a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet és vasúti társaság jogosult, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: vasútszakmai oktató). Vasútszakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt."

(2) A Vkt. 80. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik)

"c) a képzési tevékenység folytatására irányuló bejelentések nyilvántartásba vétele, az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak ellenőrzése, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,"

(3) A Vkt. 81. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) Ha a közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések megsértését állapítja meg,]

"a) a képzési tevékenységet vagy az időszakos oktatásra vonatkozó regisztrációt

aa) teljes egészében, vagy

ab) egyes munkakörökre vonatkozóan, vagy

ac) egyes képzési helyek vonatkozásában felfüggesztheti, megtilthatja vagy visszavonhatja,"

122. §

A Vkt.

a) 80/A. § (3) bekezdésében a

aa) "három hónap" szövegrész helyébe a "két hónap" szöveg,

ab) "hat hónap" szövegrész helyébe a "négy hónap" szöveg,

ac) "harminc nap" szövegrész helyébe a "huszonegy nap" szöveg,

b) 80/E. § (1) bekezdésében a "két hónap" szövegrész helyébe a "negyvenöt nap" szöveg,

c) 80/E. § (2) bekezdés a) pontjában a "négy hónap" szövegrész helyébe a "három hónap" szöveg,

d) 80/E. § (2) bekezdés b) pontjában a "két hónap" szövegrész helyébe a "negyvenöt nap" szöveg

lép.

123. §

Hatályát veszti a Vkt.

a) 9. § (2)-(4) bekezdése,

b) 36. § (4)-(6) bekezdése.

62. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását - a változások számától függetlenül - évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni. A szövetkezet, európai szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását nem kell bejelenteni."

63. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

124. §

Hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény

a) 3. § (6) bekezdése,

b) 5. §-a.

64. Az egészségügyben működő' szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

125. §

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a törvény)

"b) az ügyintézési határidő negyvenöt nap."

126. §

Hatályát veszti az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5) bekezdésében az "a törvény" szövegrész.

65. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

127. §

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 32/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az egészségbiztosítási szerv e § szerinti eljárásokban 90 napon belül dönt."

128. §

A Gyftv.

a) 48. § (1) bekezdésében a "harminc napon belül" szövegrész helyébe a "huszonegy napon belül" szöveg,

b) 53. § (5) bekezdésében a "30 napon belül" szövegrész helyébe a "21 napon belül" szöveg lép.

129. §

Hatályát veszti a Gyftv.

a) 20. § (11) bekezdésében az " , amely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható",

b) 43. § (4) bekezdésében az "Indokolt esetben ez a határidő egy ízben további hatvan nappal meghosszabbítható."

szövegrész.

66. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása

130. §

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

131. §

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény

a) 4. § (3) bekezdésében a "hatvan napon" szövegrész helyébe a "negyvenöt napon" szöveg,

b) 7. § (7) bekezdésében a "hatvan napon" szövegrész helyébe a "negyvenöt napon" szöveg lép.

67. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

132. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 70. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(5) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan, az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi tartózkodási jogosultsága vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ, amely eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül magalapozottan nem dönthető el, az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggesztheti."

133. §

Az Szmtv.

a) 22. § (4) bekezdésében a "három hónapon" szövegrész helyébe a "hetven napon" szöveg,

b) 24. § (3) bekezdésében a "három hónapon" szövegrész helyébe a "hetven napon" szöveg

lép.

68. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

134. §

(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 35. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet a) az első fokon eljáró hatóság hetven,

b) a másodfokon eljáró hatóság harminc napon belül bírálja el.

(7) A nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

a) az elsőfokú eljárásban harminc,

b) a másodfokú eljárásban húsz

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít."

(2) A Harmtv. 38. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az EK letelepedési engedély iránti kérelmet

a) az első fokon eljáró hatóság hetven,

b) a másodfokon eljáró hatóság harminc napon belül bírálja el.

(9) Az EK letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

a) az elsőfokú eljárásban harminc,

b) a másodfokú eljárásban húsz,

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít. "

(3) A Harmtv. 78. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A hontalanság elismerésére irányuló kérelem tárgyában az eljáró hatóság negyvenöt napon belül dönt."

(4) A Harmtv. 88. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(5) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan, az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi tartózkodási jogosultsága vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ, amely eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül magalapozottan nem dönthető el, az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggesztheti."

135. §

A Harmtv. 29/A. § (5) bekezdésében a "kilencven napon belül" szövegrész helyébe a "hetven napon belül" szöveg lép.

69. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

136. §

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH eljárási törvény) 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő negyvenöt napon belül hozza meg."

137. §

Az MVH eljárási törvény

a) 41. § (1) bekezdésében a "két hónapon" szövegrész helyébe a "harminc napon" szöveg,

b) 55. § (3) bekezdésében a "három hónapon" szövegrész helyébe a "hetven napon" szöveg, a "harminc napon" szövegrész helyébe a "huszonegy napon" szöveg,

c) 55. § (4) bekezdésében a "három hónapon" szövegrész helyébe a "hetven napon" szöveg,

d) 68. § (7) bekezdésében a "hatvan" szövegrész helyébe a "negyvenöt" szöveg,

e) 76. § (3) bekezdésében a "két hónapon" szövegrész helyébe a "negyvenöt napon" szöveg

lép.

138. §

Hatályát veszti az MVH eljárási törvény 55. § (12) bekezdése.

70. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

139. §

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Az ügyfél a kamarai hatósági eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen a kamara elnökségéhez fellebbezhet.

(2) A fellebbezési eljárásban az ügyintézési határidő 45 nap."

71. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. évi törvény módosítása

140. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

72. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

141. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-a a következő 75. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"75. Elektromos gépjármű töltési energia értékesítése: a villamosenergia-kereskedelem olyan formája, amelyben az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas töltőállomáson létesített csatlakozási ponton keresztül a töltőállomás üzemeltetője (a továbbiakban: elektromos gépjármű töltőállomás üzemeltető) az elektromos gépjármű üzemeltetője vagy használója részére villamos energiát értékesít."

(2) A Vet. a következő 46/A. §-sal egészül ki:

"46/A. § Az elektromos gépjármű töltőállomás üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult kereskedelemre."

(3) A Vet. a következő 74/A. §-sal egészül ki:

"74/A. § A Hivatal engedélye nélkül gyakorolható tevékenység az elektromos gépjármű töltési energia értékesítése."

(4) A Vet. 116. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni)

"a) olyan kiserőmű építéséhez, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t,

b) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem táplál villamosműre,"

(5) A Vet. 116. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni)

"e) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a kisfeszültségű magánvezetékre, a kisfeszültségű termelői vezetékre és a kisfeszültségű közvetlen vezetékre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult."

(6) A Vet. 117. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Hatóságnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

(7) A Vet. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese a vezetékjogi engedély alapján a 124-126. §-ban foglalt jogokkal bír, és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik."

(8) A Vet. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények -bele nem értve a kisfeszültségű hálózati elemeket - üzemeltetésére a Hatósághoz 90 napon belül üzemeltetési engedély iránti kérelmet köteles benyújtani."

(9) A Vet. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"135. § (1) Fennmaradási engedélyt a Hatóság a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés megfelel vagy megfeleltethető a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek.

(2) Ha a Hatóság az (1) bekezdés szerint a fennmaradási engedélyt megadja, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki."

(10) A Vet. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték megszüntetésére (bontására) a Hatóság engedélye vagy kötelezése alapján kerülhet sor. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben nem szükséges a Hatóság engedélye, kivéve, ha a bontási tevékenység műemléket vagy a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint."

(11) A Vet. 136. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 121. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti jogok megszűnése esetén a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani."

(12) A Vet. 168. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje

a) amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, hatvan nap,

b) amennyiben a Hivatal

ba) a hálózati engedélyessel szemben e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése miatt benyújtott panaszügyben,

bb) a hálózati engedélyestől eltérő engedélyessel szemben felmerülő, felhasználó által kezdeményezett panaszügyben, vagy

bc) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli rendszerirányító tagja, vagy az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa közötti panaszügyben

jár el, 45 nap,

c) a korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyezési ügyekben 25 nap,

d) amennyiben a Hivatal piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása vagy kötelezettség előírására irányuló eljárásban jár el, hat hónap,

e) a 160. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét követően vagy az Európai Bizottság 714/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidejének letelte után az eljárás felfüggesztésének megszüntetésére és határozat közzétételére vagy annak módosítására a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam,

f) amennyiben a Hivatal a 39/E. § (2) bekezdése alapján jár el, 25 nap,

g) a XIII/A. Fejezetben szabályozott eljárások esetében tizenkét hónap,

h) a harmadik országokkal kapcsolatos 160/A. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az eljárás felfüggesztésére és a határozat közzétételére vagy módosítására az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét vagy az Európai Bizottság 2009/72/EK rendelet 11. cikk (6) bekezdése szerinti eljárási határidejének lejártát követő 2 hónap,

i) a kábelcsere-ütemezési tervvel kapcsolatos ügyekben 30 nap."

(13) A Vet. 168. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

"(19) A Hivatalnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

142. §

Hatályát veszti a Vet.

a) 121. § (1) bekezdés a) pontja,

b) 121. § (3) bekezdés a) pontja,

c) 122. §-a,

d) 168. § (4a) bekezdése és

e) 168. § (17) bekezdésében az "azzal az eltéréssel, hogy az elbírálási határidő három hónap"

szövegrész.

73. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

143. §

Hatályát veszti a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 10/A. § (1) bekezdése.

74. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

144. §

(1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Az eljárásra a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti kisajátítási hatóság illetékes. A kisajátítási eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap."

(2) A Kstv. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény a 40/E. §-t követően a következő alcímmel és 47/F. §-sal egészül ki:

"Vegyes rendelkezések

40/F. § Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

75. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

145. §

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az ingatlanügyi hatóságnak a földvédelmi eljárásban meghozott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról."

146. §

A Tfvt. a következő 50/A. §-sal egészül ki:

"50/A. § (1) A hígtrágya termőföldön történő felhasználására irányuló szándékot - az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint be kell jelenteni a talajvédelmi hatóságnak.

(2) A bejelentésre a 49. § (3)-(4) bekezdése, a talajvédelmi hatóság ellenőrzésére az 50. § (1) bekezdése megfelelően alkalmazandó."

147. §

A Tfvt.

a) 53. § (1) bekezdés b) pontjában az "engedély meglétét" szövegrész helyébe az "engedély meglétét, bejelentés megtörténtét" szöveg,

b) 56. § (1) bekezdés c) pontjában a "49. §-ban írt, engedély nélkül" szövegrész helyébe a "49. § szerinti engedély vagy az 50/A. § szerinti bejelentés nélkül" szöveg,

c) 3. melléklet 8. pontjában a "folytatása esetén" szövegrész helyébe a "folytatása, illetve az 50/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenység bejelentés nélküli folytatása esetén" szöveg

lép.

148. §

Hatályát veszti a Tfvt.

a) 5/A. § (3) bekezdésében az "A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell kiadni." szövegrész,

b) 6/A. § (2) bekezdése,

c) 49. § (1) bekezdés d) pontja.

76. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

149. §

(1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 88. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A csatlakozóvezeték- és a felhasználói berendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatására irányuló szándékot a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint be kell jelenteni a területi műszaki biztonsági hatósághoz. A tevékenységet az folytathatja, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bejelentés alapján műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki a jogosult számára. A jogosultságot a földgázelosztónál és az ingatlantulajdonosnál vagy a felhasználónál a létesítés előtt igazolni kell.

(3) A bejelentett és jogosult gázszerelőkről és gázkészülék-javítókról (a továbbiakban: gázszerelő) a műszaki biztonsági hatóság által vezetett nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a gázszerelő nevét, születésének helyét és időpontját, a gázszerelő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek meghatározását, valamint az igazolvány számát."

(2) A Get. 88. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A műszaki biztonsági hatóság törli a gázszerelőt a nyilvántartásból, ha a gázszerelő megsértette a gázszerelésre vonatkozó - jogszabályban előírt - szakmai szabályokat és ezt a műszaki-biztonsági hatóság megállapította."

(3) A Get. 89. § (6d) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatósági nyilvántartásban az a gázszerelő szerepelhet, aki:)

"b) a gáz csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatára jogosultak nyilvántartásában szerepel,"

(4) A Get. 129. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

150. §

A Get.

a) 3. § 29. pontjában az "engedélyköteles" szövegrész helyébe az "engedély- vagy bejelentés-köteles" szöveg,

b) 3. § 41. pont b) alpontjában az "engedélyköteles" szövegrész helyébe az "engedély- vagy bejelentés-köteles" szöveg,

c) 129. § (2) bekezdés a) pontjában a "két hónap" szövegrész helyébe "45 nap" szöveg,

d) 129. § (2) bekezdés b) pontjában a "hat hónap" szövegrész helyébe a "négy hónap" szöveg,

e) 129. § (2) bekezdés c) pontjában a "30 nap" szövegrész helyébe a "25 nap" szöveg,

f) 133. § (2) bekezdés 2. pontjában az "e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét" szövegrész helyébe az "e tevékenységek bejelentésének rendjét" szöveg,

g) 133. § (2) bekezdés 6. pontjában a "gázszerelők engedélyének kiadásáért fizetendő díj" szövegrész helyébe a "gázszerelők bejelentése esetén fizetendő díj" szöveg

lép.

77. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

151. §

(1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 24. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az állam az élelmiszerlánc felügyeletéért, valamint azzal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében)

"e) működteti a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelet 4. cikk (6) bekezdése szerinti audit rendszert."

(2) Az Éltv. 38. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza]

"a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számot,"

(3) Az Éltv. 38/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli

a) a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát;

b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevét, adószámát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát."

(4) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől az adatok meghatározott szempontú csoportosítása is igényelhető."

(5) Az Éltv. 38/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) E törvény hatálya alá tartozó tevékenységet csak FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél folytathat."

(6) Az Éltv. 38/B. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A FELIR azonosítóhoz tartozó, nyilvántartásba vett adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a következők szerint igazolja:)

"a) igazolást állít ki, melyen szerepel a FELIR azonosító, az ügyfél-azonosító szám, valamint

aa) természetes személy esetében az ügyfél neve és születési dátuma,

ab) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégnév és az adószám;"

(7) Az Éltv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek, valamint a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek és mikroorganizmusok forgalomba hozatali, felhasználási engedélyezési és engedélymódosítási eljárása során az engedély megadásáról tizenkét hónapon belül dönt."

152. §

Az Éltv.

a) 40. § (2) bekezdésében a "két hónapon" szövegrész helyébe a "negyvenöt napon" szöveg, a "tizenkét hónapon" szövegrész helyébe a "nyolc hónapon" szöveg,

b) 40. § (3) bekezdésében a "hat hónapon" szövegrész helyébe a "négy hónapon" szöveg,

c) 40. § (4) bekezdésében a "két hónap" szövegrész helyébe a "negyvenöt nap" szöveg, a "harminc nap" szövegrész helyébe a "huszonöt nap" szöveg,

d) 40. § (5) bekezdésében a "kilencven napon" szövegrész helyébe a "hatvan napon" szöveg, a "kétszáztíz napon" szövegrész helyébe a "százhatvan napon" szöveg,

e) 40. § (6) bekezdésében a "90 napon" szövegrészek helyébe a "60 napon" szöveg

lép.

153. §

Hatályát veszti az Éltv. 40. § (2) bekezdésében az "Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek párhuzamos behozatalának engedélyezési eljárásában az engedély megadásáról negyvenöt munkanapon belül dönt." szövegrész.

78. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

154. §

(1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az erdőgazdálkodó részére az Adattárban nyilvántartott

a) személyes adataihoz, valamint

b) a használatában lévő erdőre vonatkozó adatokhoz

történő elektronikus hozzáférést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint biztosítani kell."

(2) Az Evt. 65. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva."

(3) Az Evt. 105. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az erdészeti hatóságnak az erdő igénybevételi eljárásban és az erdő területén fátlan állapot kialakításának vagy fenntartásának engedélyezési eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(11) Az erdészeti hatóság az eljárását az ügy érdemével összefüggően indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás jogerős lezárásáig felfüggesztheti."

(4) Az Evt. 112. § (2) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

"27. az elektronikus úton az erdészeti hatóság felé teljesítendő kérelem-, bejelentés, valamint adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az erdészeti hatósággal való elektronikus kapcsolattartás feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes szabályokat."

155. §

Az Evt. 105. § (3) bekezdésében a "45 nap" szövegrész helyébe a "harmincöt nap" szöveg lép.

156. §

Hatályát veszti az Evt.

a) 12. § (1) bekezdés a) pontja,

b) 33. § (2) bekezdés g) pontjában a "valamint azok elemzését," szövegrész,

c) 75. § (1) bekezdése.

79. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

157. §

(1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 68. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:)

"a) közbiztonság-védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp anyagra, a kábítószer prekurzorra, a polgári felhasználású robbanóanyagra, a polgári célú pirotechnikai termék engedélyezéséhez, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti hatósági jogkörben, továbbá a haditechnikai termék, gyártásához és a kapcsolódó szolgáltatások közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez

aa) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

ab) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

ac) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;"

(2) A Bnytv. 68. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A büntetés-végrehajtási intézet közvetlen hozzáféréssel jogosult

a) az elítélt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatot átvenni,

b) a büntetőügy iktatószámának és a jogerős bírói határozat számának megadásával, a 11. § (1) bekezdés b) és m) pontjában vagy a 16. § (1) bekezdés b) és m) pontjában meghatározott adatokat átvenni annak igazolása céljából, hogy az elítélt ujj - és tenyérnyomatát vagy DNS-profilját az elítélés alapjául szolgáló büntetőeljárás során nyilvántartásba vették, valamint

c) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából közvetlen hozzáféréssel átvenni a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy következő adatait:

ca) a 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatok,

cb) ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, a 16. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatok,

cc) ha az érintett személlyel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok.

(8a) A pártfogó felügyelői szolgálat a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a közérdekű munka, illetve pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy következő adatait:

a) a 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatok,

b) ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, a 16. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatok,

c) ha az érintett személlyel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok."

(3) A Bnytv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 71. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha törvény valamely jogosultság feltételeként a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható, a (3) bekezdés szerinti tényt határoz meg, a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság adatigénylésre jogosult. Az adatigénylés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítás útján igazolja az adatigénylés szerinti tényt az adatigénylő hatóság számára. A bűnügyi nyilvántartó szerv által továbbított adatokat az adatigénylő hatóság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az eljárása jogerős befejezéséig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára kezeli.

(2a) A (3) bekezdés szerinti valamely tényhez mint feltételhez kötött jogosultság gyakorlására irányuló kérelem vagy bejelentés benyújtása a kérelmező vagy bejelentő ahhoz való hozzájárulásának minősül, hogy a jogosultság feltételét képező tényt a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság megismerje. "

158. §

A Bnytv.

a) 68. § (2) bekezdés d) pontjában az "a magánnyomozói tevékenység ellenőrzése" szövegrész helyébe az "a magánnyomozói tevékenység hatósági engedélyezése és ellenőrzése" szöveg,

b) 68. § (2) bekezdés e) pontjában az "a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzése" szövegrész helyébe az "a személy- és vagyonvédelmi tevékenység hatósági engedélyezése és ellenőrzése" szöveg,

c) 69. § (1) bekezdésében az "adatigénylés alapján kizárólag" szövegrész helyébe az "adatigénylés alapján - a 71. § (2) bekezdés szerinti kivétellel - kizárólag" szöveg

lép.

159. §

Hatályát veszti a Bnytv. 73. § (2) és (3) bekezdése.

80. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása

160. §

Hatályát veszti a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 13. § (3) bekezdése.

81. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

161. §

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő negyvenöt nap."

82. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása

162. §

A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A kijelölési eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap."

83. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

163. §

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a szerződés tervezetét a fogyasztó kérése nélkül is legalább hét nappal a tervezett szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A fogyasztó ez alatt az időszak alatt bármikor elfogadhatja a hitelező ajánlatát és kezdeményezheti a hitelszerződés megkötését."

84. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

164. §

(1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Aet.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására -amennyiben a házassági anyakönyvi bejegyzés adatai az elektronikus anyakönyvben korábban már rögzítésre kerültek - bármely anyakönyvvezető, egyéb esetben a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes."

(2) Az Aet. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az anyakönyvi eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére továbbított, e törvény rendelkezéseinek megfelelő okiratot az ellenkező bizonyításáig az eredeti papír alapú okirattal mindenben megegyezőnek kell tekinteni."

(3) Az Aet. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott okirat kivételével a külföldön kiállított okirat - ha nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el."

(4) Az Aet. 14. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet vagy az (1a) bekezdésben meghatározott tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható."

(5) Az Aet. 14. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Az (1a) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton a hazai anyakönyvezést végző hatóság részére továbbított okirathoz nem szükséges fordítás, ha az okiratot az angol, a német vagy a francia nyelvek valamelyikén állították ki. Az (1a) bekezdésben meghatározott más esetben a hivatásos konzuli tisztviselő hiteles magyar fordítás helyett hivatalos, kivonatolt fordítást továbbít jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére a külföldi okirat anyakönyvezés szempontjából lényegi tartalmáról."

(6) Az Aet. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos konzuli tisztviselő köteles továbbítani a kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak. Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálása a hazai anyakönyvezést végző hatóság hatáskörébe tartozik, az anyakönyvvezető a kérelmet a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak küldi meg."

(7) Az Aet. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 40 nap. A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 8 nap, ha a szükséges okiratok hiánytalanul rendelkezésre állnak, és a 14/A. § alapján az igazságügyért felelős miniszter véleményének kérése nem szükséges, valamint

a) születés anyakönyvezése esetén mindkét szülő magyar állampolgár, a gyermek a házasságukból származik, és a szülők születésének és házasságuknak az anyakönyvezésére korábban sor került,

b) születés anyakönyvezése esetén az anya magyar állampolgár és születésének az anyakönyvezésére korábban sor került, továbbá az apa személye nem ismert,

c) házasságkötés anyakönyvezése esetén a házasuló felek magyar állampolgárok és születésüknek az anyakönyvezésére korábban sor került, vagy

d) külföldön történt haláleset hazai anyakönyvezésére kerül sor."

(8) Az Aet. 81/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A személyazonosító igazolványt kiállító hatóság a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése alapján kérelmezett személyazonosító igazolvány kiadása céljából, az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a nemzetiséghez tartozó személy nevét nemzetiségi nyelven."

165. §

Hatályát veszti az Aet. 67. § (3) bekezdése.

85. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

166. §

(1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) A leltározást - a (2)-(3) bekezdés kivételével - a jegyző végzi.

(2) A leltározást a közjegyző végzi, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. A közjegyző a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából az illetékes jegyzőt is megkeresheti.

(3) A leltározást akkor is a közjegyző végzi, ha a jegyző a 23. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a leltárt nem készíti el, és erről a közjegyző értesül."

(2) A Htv. 73. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A 21. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a közjegyző a jegyző költségére végzi el a leltározást. Ebben az esetben a leltározással összefüggésben felmerülő hagyatéki költség megelőlegezésének nincs helye."

(3) A Htv. 119. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"h) a hagyatéki leltár felvételével összefüggő részletes eljárási szabályokat;"

167. §

Hatályát veszti a Htv. 16.§ (3) bekezdésében az "A megkeresett szerv vezetője ezt a határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja." szövegrész.

86. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő' törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

168. §

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörében az erre jogosító igazolvány birtokában hatósági ellenőrzést végezhet.

(2) Az igazolvány tartalmazza az igazolvány sorszámát, a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal nevét, valamint a kormánytisztviselő nevét és fényképét."

87. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

169. §

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15. § (4) bekezdésében, valamint 18. § (2) bekezdésében a "30" szövegrészek helyébe a "25" szöveg lép.

88. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

170. §

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény X. fejezete a következő 47/A. alcímmel egészül ki:

"47/A. A NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárási szabályok

79/A. § (1) Az Eszak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetről szóló kormányrendeletben szabályozott szakmai és gazdasági alkalmasságra vonatkozó értékelési eljárás során az értékelés iránt benyújtott kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül a honvédelemért felelős miniszter - ha a kérelem hiányos -hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.

(2) A hiánypótlásra vonatkozó felhívásban meg kell jelölni a kérelem hiányosságait és a hiánypótlási határidőt, amely harminc napnál hosszabb nem lehet.

(3) A honvédelemért felelős miniszter a gazdálkodó szervezet szakmai és gazdasági alkalmasságáról negyvenöt napos ügyintézési határidőn belül dönt."

89. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

171. §

(1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az iparbiztonsági hatóság által az e jogszabály IV. fejezete alapján lefolytatott közigazgatási eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

(2) A Kat. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

"(1a) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek elsőfokú engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje 70 nap."

(3) A Kat. 40. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A küszöbérték alatti üzemek elsőfokú engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje 45 nap."

172. §

A Kat. 26. § (1) bekezdésében és a 40. § (3) bekezdésében a "negyvenöt napon" szövegrész helyébe a "harminc napon" szöveg lép.

90. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

173. §

(1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló - a döntést követő öt napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal által működtetett érettségi vizsga vizsgabizottság, továbbá független vizsgabizottság döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a fellebbezés - a döntést követő öt napon belül - a hivatalhoz nyújtható be. A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására az (1) és (3)-(6) bekezdést, valamint a 39. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs."

(2) Az Nkt. 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A KIR központi nyilvántartás adataihoz a hivatal a kormányhivatal, valamint a járási hivatal részére - feladatellátásához szükséges adatok tekintetében - közvetlen hozzáférést biztosít."

174. §

Az Nkt. 96. § (3) bekezdésében a "két hónap" szövegrész helyébe a "negyvenöt nap" szöveg, a "négy hónap" szövegrész helyébe a "három hónap" szöveg, a "hat hónap" szövegrész helyébe a "négy hónap" szöveg lép.

175. §

Hatályát veszti az Nkt. 82. § (10)-(12) bekezdése.

91. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

176. §

(1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére (a továbbiakban: keresőképtelenség) tekintettel - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározottak szerint - táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladja."

(2) Az Mmtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rehabilitációs ellátás

a) az ellátás időtartamának leteltével, valamint

b) az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik."

(3) Az Mmtv. a következő 16/A. §-sal és 16/B. §-sal egészül ki:

"16/A. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárás esetén az ügyintézési határidő 50 nap. A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - számított 50 napon belül nem határozható meg, a rehabilitációs hatóság végzésében a megváltozott munkaképességű személyek ellátása Mmtv.-ben meghatározott legkisebb összegének megfelelő előleget állapít meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe be kell számítani.

16/B. § Ha a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában szakértőként jár el,

a) a közlekedőképesség vizsgálata esetén az eljárására irányadó határidő 50 nap,

b) az a) pontban nem említett esetben az eljárására irányadó határidő 21 nap."

(4) Az Mmtv. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26/A. § A rehabilitációs hatóság kérelemre komplex minősítést végez, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó ügyintézési határidő 50 nap."

(5) Az Mmtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn."

(6) Az Mmtv. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését."

(7) Az Mmtv. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn."

(8) Az Mmtv. 27/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Kormány által kijelölt szerv a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését."

(9) Az Mmtv. a következő 38/E. §-sal egészül ki:

"38/E. § A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi .... törvénnyel módosított 7. § (3), (4) és (5) bekezdését a rehabilitációs pénzbeli ellátás szüneteltetése iránt folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a 2015. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a keresőképtelenségre tekintettel került szüneteltetésre, az ellátás időtartama a keresőképtelenség időtartamával meghosszabbodik."

177. §

Hatályát veszti az Mmtv.

a) 7. § (5) bekezdésében az "- a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével -" szövegrész,

b) 10. § (2) bekezdés b) pontja.

92. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

178. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. § (4)-(4a) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek.

"(4) Aki költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint az államháztartásért felelős miniszter részére bejelenteni. Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal.

(4a) Az ellenőrzés során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni akkor is, ha a kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező jogszabály alapján büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik."

(2) Az Áht. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A belső ellenőri tevékenység bejelentésére a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

(3) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

"4. a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító bejelentés rendjét, a bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait,"

(rendeletben szabályozza.)

179. §

Az Áht.

a) 70. § (5) bekezdésében az "engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely" szövegrész helyébe a "jogosult személyekről vezetett nyilvántartás" szöveg,

b) 109. § (1) bekezdés 17. pontjában az "engedéllyel" szövegrész helyébe a "jogosultsággal" szöveg

lép.

180. §

Hatályát veszti az Áht. 70. § (4b)-(4c) bekezdése.

93. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

181. . §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. § (1) bekezdésében a "224. §-t" szövegrész helyébe a "224. § (1)-(3) bekezdését" szövegrész lép.

94. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

182. §

(1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 41/H. §

(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A másodfokú eljárásban az ügyintézési határidő harmincöt nap."

(2) Az Nftv. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: "(5) Az ügyintézési határidő

a) felsőoktatási intézmény működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban 4 hónap;

b) felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban 6 hónap;

c) külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban 7 hónap;

d) a 65-66. § szerinti törvényességi ellenőrzés esetén, a Hivatal eljárását is beleértve 120 nap;

e) a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatósági ellenőrzés esetén 90 nap;

f) diákotthon nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban 2 hónap;

g) felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételi eljárásban 2 hónap."

(3) Az Nftv. 41. alcíme a következő 71/B. §-sal egészül ki:

"71/B. § (1) A MAB az oktatási hivatal felkérésére szakvéleményt készít

a) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére,

b) a felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára,

c) a felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés indítására,

d) a doktori iskola létesítésére, megszűnésére,

e) a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésére irányuló eljárásban.

(2) A szakvélemény elkészítésének határideje kilencven nap.

(3) A felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban a MAB a korábbi szakvéleményét felhasználhatja.

(4) Az Nftv. 107/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A vizsgaközpont és a vizsgarendszer akkreditációja esetén az akkreditációs eljárás során az oktatási hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül dönt."

95. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

183. §

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Hivatal víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos hatósági eljárásaiban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról."

184. §

A Vksztv.

a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az "30" szövegrész helyébe a "huszonegy" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés b) pontjában a "45" szövegrész helyébe a "harminc" szöveg,

c) 4. § (2) bekezdés c) pontjában a "6 hónap" szövegrész helyébe a "százharmincöt nap" szöveg

lép.

96. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

185. §

(1) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 15. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a termék nem felel meg e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, jogosult:)

"f) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni a gazdasági szereplőt,"

(2) A Pftv. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a piacfelügyeleti hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse."

(3) A Pftv. 16. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés szerinti eljárási költséget a jogsértésért felelős vállalkozás viseli, ha a minta az előírt követelményeknek nem felel meg."

(4) A Pftv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásában az ügyintézési határidő 70 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a 18. § szerinti tárgyalás időtartama."

(5) A Pftv. 30. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"e) a műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alatt álló berendezések létesítésének tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszer követelményeit és a hatósági jóváhagyás és felügyelet feltételeit"

(rendeletben határozza meg.)

97. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

186. §

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 22. § (6) bekezdésében a "harminc napon belül" szövegrész helyébe a "huszonegy napon belül" szöveg lép.

98. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

187. §

A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény

a) 20. § (3) bekezdésében,

b) 38. § (3) bekezdésében,

c) 39. § (3) bekezdésében

a "harminc napon belül" szövegrész helyébe a "huszonegy napon belül" szöveg

lép.

99. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

188. §

Hatályát veszti a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 12. § (3) bekezdése.

100. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi ClXVI. törvény módosítása

189. §

(1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az ágazati kijelölő hatóság a (3) bekezdés szerinti döntését az azonosítási jelentés kézhezvételétől számított 70 napon belül hozza meg."

(2) Az Lrtv. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

101. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

190. §

(1 ) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 79. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 45 nap."

(2) A Ht. 79. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"79. § (10) Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet 15. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott minősítés tárgyában a döntését a kérelem benyújtását követő 50 napon belül hozza meg."

102. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

191. §

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A hatóság eljárásainak általános ügyintézési határideje 30 nap."

103. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

192. §

(1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(3) Aki felnőttképzési programszakértői tevékenységet kíván folytatni - a nyelvi programokra irányuló szakértői tevékenység kivételével - köteles az erre irányuló szándékát a kamarának a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait."

(2) Az Fktv. 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben - az f) pontban foglaltak vonatkozásában a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével - határozza meg]

"b) a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat,"

193. §

Az Fktv. 8. § (3) bekezdésében a "kérelem" szövegrész helyébe a "bejelentés" szöveg, a "kérelemre" szövegrész helyébe a "bejelentésre" szöveg lép.

194. §

Hatályát veszti az Fktv.

a) 7. § (1) bekezdésében a "6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező" és a "6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező," szövegrészek,

b) 8. § (1) bekezdés c) pontja.

104. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

195. §

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személynek adható meg."

105. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény módosítása

196. §

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 3. § (3) bekezdésében a "90" szövegrész helyébe a "70" szöveg lép.

106. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

197. §

Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

a) 30. § (1) bekezdésében az " , amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg" szövegrész,

b) 36. § (1) bekezdés a) pontja,

c) 41. § (3) bekezdésében az " , amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg" szövegrész,

d) 44. § (3) bekezdésében az " , amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg" szövegrész,

e) 95. § (6) bekezdésében az "A földhasználati nyilvántartási eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap." szövegrész.

107. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

198. §

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az engedélykérelemhez a fémkereskedelmi tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint csatolni kell az előírt feltételek teljesítését igazoló közigazgatási hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában nem szereplő eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát."

108. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIIL törvény módosítása

199. §

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

a) 260. § (2) bekezdése a "hatvan" szövegrész helyett a "ötven" szöveggel

b) 260. § (3) bekezdése az"ötven" szövegrész helyett a "negyvenöt" szöveggel

lép hatályba.

109. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

200. §

A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kpk.) 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Aki az (1) bekezdés c) pontja szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni köteles a közlekedési hatóságnak a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait."

201. §

A Kpk. 16. § (5) bekezdésében a "hat" szövegrész helyébe a "négy" és a "harminc" szövegrész helyébe a "huszonegy" szöveg lép.

202. §

Hatályát veszti a Kpk.

a) 18. § (4)-(5) bekezdése,

b) 18. § (6) bekezdésében az "és (4)" szövegrész.

110. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

203. §

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are.) 5. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)

"14. Családi Csődvédelmi Szolgálat: az Igazságügyi Hivatalnál és a fővárosi és megyei kormányhivataloknál (a továbbiakban: kormányhivatal) az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó szervezeti egység,"

204. §

Az Are. 11. § (1) bekezdésében a "kormányhivatalokban felállításra kerülő szervezeti egységek" szövegrész helyébe a "kormányhivatalok" szöveg lép.

111. Záró rendelkezések

205. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-78. §, a 79. § (1) bekezdése, a 81-91. §, a 93-198. § és a 200-204. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

206. §

Az e törvénnyel módosított rendelkezéseket a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet a 2015. évi CLXXXVI. törvényhez

"2. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez

"

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A törvényjavaslat célja a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárásokra vonatkozó általános és különös szabályok módosításával az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása: a közigazgatási bürokráciacsökkentés jogszabályi kereteinek megteremtése.

A közigazgatási bürokráciacsökkentés jelen törvényjavaslatban (a továbbiakban: törvényjavaslat) alkalmazott módszerei: az általános eljárási szabályok egyszerűsítése, az engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése, ügyintézési határidők csökkentése, és egyes hatósági ügyeket érintő jogszabály-módosítási javaslatok.

Általános eljárási szabályok egyszerűsítése tekintetében a törvényjavaslatnak nem képezi tárgyát a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) teljes felülvizsgálata, figyelemmel a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előkészítésével összefüggő egyes feladatokról szóló 1352/2015. (VI. 2.) Korm. határozatban meghatározott ütemezésre.

A Ket. kisebb terjedelmű, egyes eljárási cselekményeket érintő módosítása azonban nélkülözhetetlen a bürokráciacsökkentéshez. Az egyes közigazgatási ügyek szabályait részben az általános, részben a különös (ágazati) eljárási szabályok határozzák meg. Az egymással összefüggő eljárásjogi rendelkezésekre tekintettel a bürokrácia-csökkentésre irányuló javaslatok nem valósíthatók meg csupán a különös eljárási szabályok módosításával, szükséges az általános szabályok módosítása is.

Kiemelendő, hogy jelenleg a Ket. nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az eljárások formálisan jogszerű, de gyakorlati szempontból nem célszerű elhúzódását ténylegesen megakadályozzák. A Ket. emellett rendkívül megengedő abban a tekintetben, hogy számos eljárási cselekmény esetében kormányrendeleti szinten el lehet térni az általános szabályoktól.

Tipikus példa az eltérő ágazati szabályozásra, hogy a Ket.-ben biztosított lehetőséggel élve az ágazati jogszabályok az általános 21 napos ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt határoznak meg, továbbá az általánostól eltérő szabályokat tartalmaznak az eljárás meghosszabbítása és felfüggesztése tekintetében is.

A fenti szabályozási elemek nagymértékben hozzájárulnak a hatósági eljárások elhúzódásához. Mindezekre tekintettel a Ket. kisebb terjedelmű, de az eljárások gyorsítása szempontjából kulcsfontosságú eljárási cselekményekre irányuló módosítása nélkülözhetetlen a bürokráciacsökkentés megvalósításának.

A Ket.-módosítással érintett főbb jogintézmények az eljárás felfüggesztése, a belföldi jogsegély, a határidőkkel kapcsolatos módosítások és a másodfokú hatóság hatásköre.

Az eljárás felfüggesztésére jelenleg rugalmas keretek között van lehetősége a hatóságnak, ami azt eredményezheti, hogy az eljárás - formálisan jogszerűen - anélkül húzódik el hónapokra, hogy az ügyintézési határidő eltelne. A törvényjavaslat az eljárás felfüggesztési lehetőségének csökkentésével előmozdítja, hogy a hatóságok vállalják fel a döntés felelősségét, és csak valóban indokolt esetben, törvényben meghatározott konkrét előkérdés esetén (azaz a jelenleginél jóval szűkebb esetkörben) legyen lehetőség az eljárás felfüggesztésére.

A hatóságok közötti együttműködést könnyíti és az érintett ügyek elintézését gyorsítja, hogy az adatkérés iránti jogsegély során kizárólag elektronikus úton (akár írásbelinek minősülő elektronikus úton, akár elektronikus levél útján) tarthatnak kapcsolatot egymással. A jogsegély egyéb eseteiben a megkeresést elektronikus úton kell megküldeni az érintett szervnek.

A módosítás nyomán az eljáró hatóság és a szakhatóság Ket.-ben meghatározott ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt kormányrendelet már nem állapíthat meg, erre kizárólag törvényi szinten lesz lehetőség. Emellett a kérelmező számára biztosított hiánypótlási határidő eddig hiányzó maximumát is meghatározza a módosítás.

Megszüntetendő az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége, tekintettel arra, hogy a határidő-hosszabbítás a gyakorlatban nem a jogalkotó célja szerinti szerepet tölti be.

A módosítás nyomán - főszabályként - a másodfokú hatóságnak nem lesz lehetősége arra, hogy a tényállás tisztázatlansága miatt új eljárás lefolytatására utasítsa az első fokú hatóságot. Az új eljárásra való utasítással gyakorlatilag megduplázódik a teljes eljárás. A módosítás alapján a másodfokú hatóság saját eljárásában folytatja le a szükséges bizonyítási eljárást, és ennek alapján jogerős érdemi döntést hoz az ügyben.

A bürokráciacsökkentés keretében sor kerül egyes engedélyezési eljárások megszüntetésére azzal, hogy a korábban engedélyhez között tevékenység bejelentési eljárássá alakul át. Az érintett ügyekben az engedélyezési eljárás lefolyatatása helyett a hatósági kontroll megvalósítható ellenőrzés útján.

A bejelentés keretszabályait a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény tartalmazza.

Az engedély helyett bejelentéshez kötött ügyekben kiszámítható időpontban - a bejelentést követően - megkezdhető a tevékenység. Formai okok miatt nem húzódik el az eljárás (eljárási cselekmények helyett hatósági ellenőrzés történik), alakszerű döntés hiányában az értesítéssel és a jogorvoslattal járó időveszteség megszűnik.

Az engedélyezés nem minden esetben alakítható át bejelentéssé. Ennek oka egyes esetekben a közérdek magas szintje (közegészség, közrend, közbiztonság, természet- és környezetvédelem), és részben az ezzel összefüggő európai uniós szabályozási kötöttség, másrészt az ellenérdekű ügyfelek részvételével zajló eljárásokban az Alaptörvényben biztosított ügyféli jogok védelme.

Mindezekre tekintettel szükséges olyan megoldás kidolgozása is, amely az engedélyezési eljárások átalakítása nélkül eredményezi az ügyintézés felgyorsítását és kiszámíthatóbbá tételét. Ezt szolgálja a hatóság jogszerű hallgatására épülő új jogintézmény, a függő hatályú döntés bevezetése. Ez az eljárás folyamatában a hatóság által az ügyfeleknek küldendő, az eljárás megindításáról szóló értesítés helyét veszi át, azaz a hatóság számára többletterhet nem jelent, azonban biztosítja és igazolja az ügyfél számára, hogy ha a hatóság 2 hónapon belül nem tud érdemi döntést hozni, akkor a kérelmezőt megilleti a kérelmezett jogosultság.

A függő hatályú döntéssel kiegészülve az egyes tevékenységek jellegétől függően a hatósági kontroll differenciált, hármas tagozódású rendszere alakul ki. Az előzetes hatósági kontrollt igénylő esetekben engedélyezés; 2 hónapon belül garantált jogosultságszerzés a hatóság hallgatása vagy az eljárás elhúzódása esetén; végül bejelentéshez kötött jogosultságszerzés, ha nincs ellenérdekű ügyfél és nem sérül magasabb szintű közérdek.

A törvényjavaslat tartalmazza a különös eljárási rendelkezéseket tartalmazó törvényekben megállapított, a Ket. szerinti általános ügyintézési határidőnél hosszabb határidők csökkentését. Ezt egészíti ki a kormányrendeleti szintű eltérési lehetőség megszüntetése miatt az érintett kormányrendeletek határidőre vonatkozó szabályainak hatályon kívül helyezése.

Az egyes hatósági ügyek egyszerűsítésére irányuló jogszabály-módosítások előkészítésére egyrészt a fővárosi és megyei kormányhivataloktól érkezett javaslatok, másrészt a bürokratikus terhek egyszerűsítésének intézkedési tervéről szóló 1475/2015. (VII. 20.) Korm. határozat szerint a szabályozásért felelős minisztériumok javaslatai alapján került sor.

Részletes indokolás

1. alcímhez

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása annak felgyorsítására irányul, hogy a jogerős közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során a döntés végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozandó bírósági határozat esetleges késedelme ne okozzon bizonytalan helyzetet, és a közigazgatási határozat végrehajthatósága minden esetben rövid határidőn belül egyértelművé váljon az ügyfél számára.

2. alcímhez

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosítása egyebek mellett létrehozza a közúti közlekedési szakemberek névjegyzékét, amelynek eredményeként szükségtelenné válik a szakmai irányítóktól a szakmai képesítést, továbbképzés elvégzését igazoló okmányok, bizonyítványok bekérése. Ezen túlmenően a Kkt. 23/A. §-át érintő módosítás alapján az ügyfelek számára szélesedik az elektronikusan intézhető ügyek köre;továbbá a járművizsgáztatási nyilvántartó rendszerből - a földhivatali tulajdoni lap lekérdezéshez hasonlóan - elektronikus formában lekérhető egy adott jármű műszaki állapota, előélete. A közútkezelői hozzájárulási eljárás egyszerűsödik és a közútkezelői útellenőri szolgálat (a közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének a figyelemmel kísérése) során a közlekedési hatóság párhuzamos hatásköre megszűnik. A Kkt. 16/B. § (3)-(4) bekezdését, a 18. § (14)-(16) bekezdését, a 19. § (7)-(9) bekezdését, valamint a 24/A. § (7)-(9) bekezdését érintő módosítás - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) módosításával összhangban - arra irányul, hogy a műszaki vizsgabiztosi, a közúti közlekedési szolgáltatási, a járművezetői vizsgabiztosi, továbbá a közúti biztonsági auditori tevékenységgel összefüggő közlekedési hatósági eljárásban az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglalkozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

A Kkt. 16/B. § (5) bekezdésének, 18. § (8) és (11) bekezdésének, valamint a 24/A. § (6) bekezdésének módosítása a közúti biztonsági auditor képzésére irányuló, továbbá a műszaki vizsgabiztosi tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint a közúti biztonsági auditor képzésére irányuló tevékenységet, továbbá a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a közúti biztonsági auditor képzésére irányuló tevékenység, továbbá a műszaki vizsgabiztosi tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt. A módosítás a közúti biztonsági auditor képzésére irányuló tevékenységhez, továbbá a műszaki vizsgabiztosi tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja. Bár a büntetlen előélet továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

A Kkt. 20. §-át érintő módosítások következtében lehetővé válik, hogy a közúti forgalomban végzett ellenőrzés során az egyszerűsített, határozathozatal nélkül történő bírságkiszabás ne csak a közlekedési szabályok vagy az útdíjfizetési kötelezettség megszegése esetén legyen alkalmazható, hanem a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra, illetve saját számlás áru- és személyszállításra) vonatkozó szabályok megsértése esetén is. Ennek eredményeként a meglehetősen gyakori engedély nélküli fuvarozási tevékenységgel szemben hatékonyabb fellépés válik lehetővé. Ezekben az esetekben is megnyílik a lehetőség a szabályszegést elkövető járművének visszatartására, ami a szankciók érvényesítését segíti elő. Szintén a hatékonyabb fellépést segíti, hogy az előterjesztés megteremti annak lehetőségét, hogy a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság nemcsak az üzembentartó telephelyén, hanem a fel-, le- és átrakodóhelyeken, vámudvarokban is ellenőrizhesse a szükséges okmányok meglétét. Indokolt a vámhatóság szerepének erősítése mind a közúti forgalomban közlekedő, mind az időlegesen a közúti forgalmon kívül lévő, de fuvarozási tevékenységet végző járművek esetében. A módosítások alkalmasak az engedély nélküli fuvarozási tevékenység visszaszorítására.

A Kkt. 21. § (4) és (4a) bekezdései a közlekedési szabályszegésekhez kapcsolódó bírságolási eljárások tekintetében, a Kkt. 29. § (7) bekezdése pedig a közút, közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez, forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához kapcsolódó engedélyezési eljárások tekintetében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Kkt. 21. § (4)-(4a) és (7) bekezdésében meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A típusvizsgálati tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás tekintetében irányadó eljárási határidőt jelenleg a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmáról szóló 303/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdése határozza meg. A módosítás a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidőt beemeli a Kkt.-ba. A hivatkozott rendelkezés a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Figyelemmel arra, hogy az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók, a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

3. alcímhez

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (2) bekezdésének b) pontját érintő (ezzel összefüggésben az Itv. 81. § (1) bekezdés k) pontjának) módosítása a Ket. 31. § (1) bekezdés új l) pontjának beiktatásával vált szükségessé, miután méltánytalan lenne, ha olyan ügyben is fennmaradna az ügyfél illetékfizetési kötelezettsége, amelyben az eljárás megszüntetéséről azért döntött a hatóság, mert másik hatósági döntése nélkül nem dönthető el az ügy. A Ket. módosításával összefüggésben annak rögzítésére is sor kerül, hogy a függő hatályú döntés hatályba lépése esetén az egyéb jogkövetkezmények mellett az ügyfél által megfizetett illeték visszatérítésének van helye.

A módosítás mentesíti továbbá az eljárási illeték alól az apa adatait is tartalmazó születési anyakönyvi kivonat első alkalommal történő kiállítását, ha a gyermek születését eredetileg az apa adatai nélkül anyakönyvezték, így az apa adatait csak utólag jegyzik be. A törvényjavaslat általános érvénnyel biztosít eljárási illetékmentességet azokra az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásokra, amelyeket az ügyfélnek kizárólag a hatóság korábban tett,jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kell kezdeményeznie.

Annak érdekében, hogy az ügyfél az eljárási illetéket a hatóság illetékfizetésre vonatkozó felhívása (azaz külön hatósági eljárási cselekmény) nélkül is átutalhassa az eljárás kezdeményezése előtt, a javaslat rendelkezik az átutalással történő illetékfizetés feltételeiről. Az ügy, ügyfél és befizetés hármasának megfelelő összekapcsolása, ezáltal az eljárási illetékfizetés hatékony ellenőrzése érdekében az utalás közleményrovatában minden esetben fel kell tüntetni az ügyszámot, az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét.

Az Itv. 73/A. § (3) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy a hatóság felhívására kizárólag akkor kell megfizetni az illetéket, ha az ügyfél az eljárási illetékfizetési kötelezettségének a felhívás kézhezvételéig nem tett eleget. A hatósági leletkiállítás feltételeit illetően is pontosabbá válik szabályozás, mivel - az átutalással történő eljárási illetékfizetés módosuló rendelkezéseivel összhangban - rögzíti, hogy kizárólag akkor kell leletet kiállítani, ha az ügyfél legkésőbb az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül nem tett eleget az illetékfizetési kötelezettségének, és az eljáró hatóság az eljárást nem szüntette meg vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el. Tekintettel arra, hogy az Itv. általános szabályként rögzíti, hogy a hatóság téves bejegyzése miatt kezdeményezett eljárás illetékmentes, indokolatlan ezt külön is kimondani az Itv. melléklet IX. Címének hatálya alá tartozó okmányokra nézve.

A természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon megszerzésének illetékmentességére való jogosultság igazolása esetén hiteles tulajdoni lap másolatának megkövetelése az eljárás más eleméből fakadóan felesleges. A jegyző az Itv. 26/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatósági bizonyítványban nem csak azt igazolja, hogy a magánszemély a természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakást életvitelszerűen lakásaként használta, hanem azt is, hogy a magánszemélynek volt-e bármilyen jogcíme (tulajdon, haszonélvezet, használat) az ingatlan használatára. Ennek alapján a hatósági bizonyítványt a jegyző az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján adja ki, így az ügyfélnek az iratot szükségtelen beszereznie.

4. alcímhez

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 54. § (1) bekezdésére az ügyfélbarát közigazgatás megvalósítása érdekében nélkülözhetetlen elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtése érdekében van szükség. Az Flt. a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az Flt. 54. § (4) bekezdésében meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő. Mindezeken túl a központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatási támogatások, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő - a támogatások céljának minél gyorsabban történő elérése érdekében - 45 napra csökken.

5. alcímhez

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény nem tartalmaz rendelkezést az ivóvízbiztonsági terv felülvizsgálatára, illetve jóváhagyására irányuló eljárás ügyintézési határidejére vonatkozóan. A 14/B. § kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.

6. alcímhez

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 8. § (3) bekezdése a Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A törvényben jelenleg meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

7. alcímhez

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb, jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik lehetőség. Az általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, azonban a jelenleg kormányrendeleti szinten rögzített határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

8. alcímhez

A közlekedési hatóságnak a földrendező bizottság eljárásától függetlenül is lehetősége van a földterületek megközelítését biztosító úthálózatok kialakítása során szakmai észrevételeinek megtételére, így indokolt a párhuzamosságot eredményező rendelkezés hatályon kívül helyezése.

9. alcímhez

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) nem tartalmaz rendelkezést a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett rendszeres pénzellátások visszatérítésére vonatkozóan, így a végrehajtás elrendelését követően - önkéntes teljesítés elmaradása esetén - nincs lehetőség végrehajtási eljárás teljeskörű lefolytatására. A jogszabály kiegészítés célja, hogy a jelenlegi joghézag megszüntetésével biztosítsa a végrehajtási eljárás eredményes lefolytatását.

A Szt. 32/B. §-a, 34. §-a és 42. §-a kiegészítésének célja, hogy a jelenlegi joghézag megszüntetésével lehetőséget biztosítson az időskorúak járadékára, aktív korúak ellátására, továbbá ápolási díjra jogosult személy kérelmére az ellátás megszüntetésére. Az Szt. nem tartalmaz az elsőfokú eljárásban ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezést arra az esetre, ha szakkérdést is vizsgálni kell.

Az Szt. 33. § kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.

A Szt. 43/A. § (5) bekezdés módosítása lehetővé teszi, hogy a fellebbezési eljárás során a szociális hatóság szakvélemény hiánya esetén új szakvélemény elkészítéséről szakértő útján gondoskodjon.

Az Szt. 58/A. § kiegészítésének célja, hogy az egyházi és nem állami fenntartók állami támogatásával kapcsolatos eljárások ügyintézési határidejét meghatározza. Ezekben az eljárásokban nem alkalmazható a függő hatályú döntés, tekintettel arra, hogy - figyelemmel az Áht. 22. §-ában meghatározott határidőkre - ügyintézési határidő helyett határnap kerül meghatározásra. A kérelem benyújtásának időpontjától függően az ügyintézési határidő meghaladhat) a a 60 napot.

Az Szt. 92/K. § kiegészítésének célja, hogy a bejegyzéshez vagy az adatmódosításhoz kormányrendeletben meghatározott szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos ügyintézési határidőt meghatározza, amely a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.

10. alcímhez

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 22/D. § (4) bekezdésének, a 28. § (3)-(4) bekezdésének, a 44. §-ának, a 44/A. §-ának, valamint a 44/B. §-ának módosítása a földtani kutatási tevékenység, a bányaüzemi műszaki felelős vezetői tevékenység, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői, illetve felügyeleti tevékenység, a földtani szakértői tevékenység, továbbá a hites bányamérői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint a földtani kutatási tevékenységet, a bányaüzemi műszaki felelős vezetői tevékenységet, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői, illetve felügyeleti tevékenységet, a földtani szakértői tevékenységet, továbbá a hites bányamérői tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a földtani kutatási tevékenység, a bányaüzemi műszaki felelős vezetői tevékenység, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői, illetve felügyeleti tevékenység, a földtani szakértői tevékenység, továbbá a hites bányamérői tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.

A módosítás a földtani kutatási tevékenységhez, a bányaüzemi műszaki felelős vezetői tevékenységhez, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői, illetve felügyeleti tevékenységhez, a földtani szakértői tevékenységhez, továbbá a hites bányamérői tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.

Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.

Bár a büntetlen előélet továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

A fentiek mellett a módosítás célja, hogy a 10 napos ügyfél-értesítési határidő 8 napra csökkenjen, amelynek köszönhetően az érintett állampolgárok az eddigiekhez képest hamarabb szereznek tudomást az eljárás megindításáról, elősegítve ezzel az ügyféli jogok gyakorlását. A Bt. 43/B. § (1) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Bt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A Bt. 44/C. §-ának módosítása - Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy a nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, a földtani szakértő, a hites bányamérő és a bányaüzemi felelős műszaki vezető ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor. A Bt. 49/E. §-sal történő kiegészítése a Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidőnél hosszabb, jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik lehetőség. Az általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, azonban a jelenleg kormányrendeleti szinten rögzített határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

11. alcímhez

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) az üzletszerű ingatlanközvetítői, valamint az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatására irányuló szabályozásának módosításai az üzletszerű ingatlanközvetítői, valamint az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozzák. A hatályos rendelkezések szerint az említett tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.

A módosítás a tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.

Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.

Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni. Hasonló indok alapján kerül hatályon kívül helyezésre a Lakástv. 1/A. § (2b) bekezdése is, miután a külföldi személy ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén a büntetlen előéletét a jelenlegi szabályozás szerint hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal köteles igazolni, a Bnytv. módosítása alapján azonban az eljáró hatóság (a fővárosi és megyei kormányhivatal) jogosult lesz az erre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szervtől igényelni.

12. alcímhez

Az új szabályozás következtében csökken a munkabalesetekhez, a foglalkozási megbetegedésekhez és a fokozott expozíciós esetekhez kapcsolódó adminisztratív teher. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 83/D. §-a a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

Az Mvt. 83/E. §-ának módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy a munkavédelmi hatóság eljárásában az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

13. alcímhez

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 20. § (3) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A tenyésztő szervezet elismerésére irányuló eljárásban meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő. A módosítás alapján továbbá az eljárás egyszeri hat hónappal történő meghosszabbítására sem lesz lehetőség.

14. alcímhez

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47. § (7) bekezdése értelmében a végrehajtó az adós személyének azonosítására szolgáló, valamint az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatok beszerzése céljából elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket. A módosítás azt célozza, hogy a végrehajtó a közúti közlekedési nyilvántartó szervtől, valamint a személyadat- és lakcímnyilvántartó szervtől kizárólag elektronikusan, az erre a célra kialakított informatikai rendszer használatával kérhessen adatszolgáltatást. Ennek következtében csökkeni fog a fenti eljárási cselekménnyel összefüggésben felmerülő költség- és munkateher, a végrehajtási eljárás hatékonyabb, gyorsabb lesz.

15. alcímhez

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha egy környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység megkezdéséhez építési, illetve működési engedély is szükséges, akkor az adott építési, illetve működési engedély csak a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély birtokában adható meg. Ezzel a rendelkezéssel biztosítható, hogy a Kvt., illetve a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) szerinti környezetvédelmi engedély megfelel a 2011/92/EU irányelv 1. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti "engedély" (development consent) fogalmának.

A fenti rendelkezés végrehajtása érdekében, abban az esetben, amikor a Khvr. 2/A. § szerinti szakhatósági eljárás során a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy az adott építési, illetve működési engedélyezési eljárás tárgyát képező beruházásnak lehetnek olyan jelentős környezeti hatásai, ami szükségessé teszi a környezeti hatásvizsgálati (KHV) eljárás lefolytatását, a folyamatban lévő építési, illetve működési engedélyezési eljárást a környezetvédelmi engedély megszerzéséig fel kell függeszteni. Ezt a felfüggesztési kötelezettséget jelenleg az adott építési, illetve működési engedélyezési eljárás részletes szabályait tartalmazó kormányrendeletek írják elő.

A Ket. 32. §-ának az előterjesztés szerinti módosítása esetén azonban - a 2011/92/EU irányelvvel való összhang megtartása érdekében - szükséges a Kvt. 66. § (5) bekezdésének kiegészítése.

A Kvt. 67. § (2) bekezdése és 91. § (1) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az előzetes vizsgálati eljárás időtartama, ideértve a közmeghallgatás tartásának esetére vonatkozóan meghatározott határidőt is, valamint a környezetvédelmi engedélyezési, továbbá a működési engedélyezési eljárás időtartama - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A Kvt. 91. §-a a továbbiakban kiegészül a jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott határidőnél rövidebb, ugyanakkor a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb ügyintézési határidőkkel, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik lehetőség.

A törvénymódosítás tartalmazza továbbá a kármentesítéssel kapcsolatos ügyintézési időket, és a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi hatóság ügyintézési idejének meghatározását is, amelyet korábban szintén kormányrendeleti szinten szabályoztak.

A Kvt. 92. § módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul továbbá, hogy az érintett szakértői tevékenységek megkezdéséhez az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

16. alcímhez

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 5/A. §-ának módosítása a vízgazdálkodási szakértői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza.

Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni. A Vgtv. 33/B. §-sal történő kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb, jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód. Az általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, azonban a jelenleg kormányrendeleti szinten rögzített határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

17. alcímhez

A légiközlekedési szakterület esetében irányadó eljárási határidőket jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum) határozza meg. A módosítás a Statútum 5. § (7)-(10a) bekezdésében meghatározott légiközlekedési hatósági, valamint a Statútum 5/A. § (5) bekezdésében meghatározott katonai légügyi hatósági eljárások határidejét beemeli a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvénybe (a továbbiakban: törvény). A hivatkozott rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapítanak meg a hatóság számára. Figyelemmel arra, hogy az általános ügyintézési határidő

2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók, a Statútum 5. § (7)-(10a) bekezdésében, valamint a Statútum 5/A. § (5) bekezdésében meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A törvény 23/C. §-át érintő módosítás - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy a légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység engedélyezésére irányuló légiközlekedési és katonai légügyi hatósági eljárásban az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

18. alcímhez

Az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvény 2016. január 1-jei hatállyal módosítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt, és ennek keretében 2016. január 1-jétől bevezeti a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványt, amelynek tároló eleme elektronikusan tartalmazni fogja a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét és adóazonosító jelét, ha a polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásakor az azonosító jelekkel rendelkezik.

19. alcímhez

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § p) pontja szerinti fogalom-meghatározás célja az egyértelműsítés és az ipari parkok jogalkotói szándéknak megfelelő értelmezése. A törvényjavaslat a törvény és a kormányrendelet definíciója közötti összhang megteremtésére irányul.

20. alcímhez

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 13/A. § (4) bekezdése a piacfelügyeleti eljárásokban, a 14. § (1) bekezdése a tűzvizsgálati eljárásokban állapít meg a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Tvt.-ben meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A tűzvédelmi szakértővel kapcsolatos módosítás a tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint a szakértői tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen törvényjavaslat előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti szakértői tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.

A módosítás a tűzvédelmi szakértői tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.

Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.

A tűzvédelmi tervezői tevékenységgel, valamint a tűzvédelmi szakértővel kapcsolatos egyes rendelkezések hatályon kívül helyezése a Bnytv. módosításával áll összefüggésben. Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

21. alcímhez

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Trtv.) törvény 76. § (1) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Trtv. 76. § (1) bekezdésében meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A törvénymódosítás tartalmazza továbbá a szakhatóságként eljáró természetvédelmi hatóság ügyintézési idejének meghatározását is, amelyet korábban kormányrendeleti szinten szabályoztak, továbbá szűkített körben a védett, fokozottan védett területek és fajok érintettsége esetén az eljárások felfüggesztésének lehetőségét is.

22. alcímhez

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 8/A. §-a a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosításával létrejön az egységes hatósági igazolvány, ezáltal az ágazati szabályokban, a későbbiekben szükségtelenné válik az ellenőrzések alkalmával használt hatósági igazolványokra vonatkozó rendelkezések fenntartása. A Met. 4/A. §-ának hatályon kívül helyezése az e célnak való megfelelést szolgálja.

23. alcímhez

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 12. §-ának módosítására a Ket. egyes rendelkezéseinek módosításával összefüggésben - az érintett ügycsoportban a Ket. szubszidiárius jellegére tekintettel - az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásainak speciális vonásaira tekintettel szükséges nagyobb eljárásvezetési rugalmasság érdekében kerül sor.

Az Atv. 19/B. § (5)-(7) bekezdésének módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértők a szakértői tevékenység folytatásával kapcsolatosan ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

24. alcímhez

A gyermekek védelméről és a gyámügyi szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 78. § és 79. § módosítása a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód. A Gyvt. 86. §-a jelenleg kötelezően írja elő a gyermekvédelmi gyám tekintetében a fél évente történő jelentéstételi kötelezettséget, mindamellett, hogy amennyiben a nevelésbe vétel körülményei megváltoznak, a gyám, a szülő, és a gondozási hely is kérhet rendkívüli felülvizsgálatot.

A jelenlegi szabályozás indokoltatlan adminisztrációs kötelezettséggel terheli az eljárásban résztvevőket, a kísérő nélküli kiskorú esetében a törvény által kötelezően előírt fél éves jelentéstételi kötelezettség, és a szintén fél évente történő esedékes felülvizsgálati eljárás párhuzamosan történő lefolytatása nem indokolt. A módosítás csökkenti a párhuzamos hatósági eljárások gyakoriságát, és az eljárás résztvevőinek terheit.

A Gyvt. nem tartalmaz rendelkezést az ügyintézési határidőre vonatkozóan a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzésre irányuló eljárásban arra az esetre vonatkozóan, ha szakkérdést is vizsgálni kell, továbbá a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő szolgáltatók ellenőrzése során a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és a kijelölt egyházi módszertani intézmény szakvéleményének elkészítésére vonatkozóan. A Gyvt. 98. §-ának kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.

A Gyvt. az örökbefogadás engedélyezésére vonatkozó ügyintézési határidőre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést. A Gyvt. 128/B. §-ának kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.

A Gyvt. 132. §-ának kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód. A Gyvt. 145. §-ának kiegészítésének célja, hogy az egyházi és nem állami fenntartók állami támogatásával kapcsolatos eljárások ügyintézési határidejét meghatározza. Ezekben az eljárásokban nem alkalmazható a függő hatályú döntés, tekintettel arra, hogy - figyelemmel az Áht. 22. §-ában meghatározott határidőkre - ügyintézési határidő helyett határnap kerül meghatározásra. A kérelem benyújtásának időpontjától függően az ügyintézési határidő meghaladhat) a a 60 napot.

A Gyvt. 80/A. § (1), (2) és (3) bekezdése módosításának, valamint pontosításának célja a felülvizsgálat kezdő időpontjának egyértelmű meghatározása az eltérő jogalkalmazási gyakorlat megszüntetése érdekében, figyelemmel arra, hogy a nevelésbe vett gyermekek gondozási helye a nevelésbe vétel elrendelése után változhat.

A Gyvt. 93. § (7) bekezdésében foglalt utógondozói ellátás ismételt elrendelésének lehetőségét tiltó jogszabály esetköreinek csökkentése indokolt. A 93. § (10) bekezdés d) pontja esetében nem indokolt 1 éves időtartam kikötése az utógondozói ellátás ismételt elrendeléséhez, tekintettel arra, hogy ha a fiatal felnőtt maga kérelmezi az utógondozói ellátás megszüntetését, később azonban - megváltozott életkörülményei miatt - ismételten szüksége van ellátásra, és kérelmezi, a módosítás biztosítja a lehetőséget.

A Gyvt. 103/A. §-t érintő módosításokat a szakértői tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás megszüntetése, valamint a szakértői tevékenység folytatásának egyszerűsítése indokolja.

25. alcímhez

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/C. § (4) bekezdése az építésügyi engedélyezési eljárásokban a szakhatósági állásfoglalás kiadására a Ket.-ben meghatározott határidőnél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az ügyintézési határidő általános csökkentése érdekében, tekintettel arra, hogy az Étv.-ben meghatározott szakhatósági állásfoglalás kiadására rendelkezésére álló határidő indokolatlanul hosszú, a jelenlegi harminc nap huszonegy napra történő csökkentése indokolt. Az Étv. további határidőkre vonatkozó kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód. Az általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, azonban a jelenleg kormányrendeleti szinten rögzített határidő indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

26. alcímhez

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 44/F. §-sal való kiegészítésének célja, hogy lehetőséget biztosítson az eljárás felfüggesztésére. A Tny. 96/B. § (6) bekezdése vonatkozásában megszüntetendő az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége, tekintettel arra, hogy a határidő-hosszabbítás a gyakorlatban nem a jogalkotó célja szerinti szerepet tölti be, így a szövegrész hatályon kívül helyezése indokolt.

27. alcímhez

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) nem rendelkezik a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő előzetes befogadása iránti kérelem új eszközt nem igénylő új orvosi eljárására vonatkozó ügyintézési határidőről. Az Ebtv. 19/A. § -ának kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.

Az Ebtv. 29. § (4) bekezdésének módosítása lehetővé teszi, hogy a biztosított a TAJ-számát a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával - a technikai feltételek megléte esetén - elektronikusan is igazolhassa, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza.

28. alcímhez

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 39. § (2) bekezdése, 40. § (2) bekezdése és a 41. § (2) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Kultv. 39. § (2) bekezdésében, 40. § (2) bekezdésében és a 41. § (2) bekezdésében meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A Kultv. 95/A. § (4)-(8) bekezdésének hatályon kívül helyezése a kulturális szakértői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak, azonban a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány, vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem benyújtása, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra, és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. biztosítja minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

29. alcímhez

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) az ingatlanügyi hatósági eljárásokban a harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érintő beadványoknál a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az Inytv.-ben meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

Az ingatlanügyi hatósági eljárásokban az Inytv. 45. § (2) bekezdésében található, a Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidőtől eltérő határidő indokolatlanul hosszú. Az Inytv. 45. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezésével az ingatlanügyi hatósági eljárásokban is a Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidő érvényesül.

30. alcímhez

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110/A. §-ának módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. biztosítja minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

Az Eütv. 234. §-ának módosítása az egészségügyi szakértői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint az egészségügyi szakértői tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az egészségügyi szakértői tevékenység esetében az engedélyezési eljárás helyett a tevékenység folytatásának bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt, és a közérdek védelmét megfelelően biztosítja a bejelentett tevékenységre vonatkozó hatósági ellenőrzés, valamint az azzal összefüggő szankciórendszer. A büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. biztosítja minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

Tekintettel arra, hogy a bejelentésre vonatkozó általános rendelkezéseket a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény határozza meg, a módosítás nem tér ki a hatósági ellenőrzés és a jogosulatlan tevékenység szankcióinak tárgykörére.

Az Eütv. 158. § (3) bekezdése és 159. § (7) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az Eütv. 158. § (3) bekezdésében és 159. § (7) bekezdésében meghatározott határidők - a Ket.-ben meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

Az Eütv. 110/A. § (2) bekezdés a) pontjában a hivatkozott jogszabályi szövegrész az Eütv. 110/A. § (4) bekezdésében javasolt jogszabály módosítással összhangban hatályát veszti. Az Eütv. 234/A. §-a az Eütv. 234. §-ában javasolt jogszabály módosítással összhangban hatályát veszti.

31. alcímhez

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) jelenleg hatályos rendelkezései szerint a számviteli törvény hatálya alá tartozó azon vállalkozások, amelyek nem minősülnek kis- és középvállalkozásnak, kötelesek fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni. Figyelemmel arra, hogy az ismertetett előírástól várt eredmények (fogyasztóvédelmi szemlélet erősítése, fogyasztóvédelmi szabályok ismeretének elmélyítése) egyéb, a fogyasztóvédelmi referens intézményének "kiváltására" alkalmas és jelenleg is létező megoldások (pl. vevőszolgálat) révén is elérhetők, indokolatlan ennek fenntartása. Ennek megfelelően a módosítás következtében csupán lehetőség lesz fogyasztóvédelmi referens alkalmazására méghozzá az eddigiekhez képest szélesebb körben, tekintettel arra, hogy ezentúl a kis- és középvállalkozások is foglalkoztathatnak fogyasztóvédelmi referenst. Emellett a fogyasztóvédelmi referens képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatosan a fogyasztóvédelmi hatóságra háruló feladatok is megszűnnek, amelynek köszönhetően a fogyasztóvédelmi hatóság hatékonyabban tudja ellátni egyéb feladatait.

A hatósági ellenőrzések tapasztalataiból kiindulva a módosítás egy megdönthető törvényi vélelmet állít fel, amely értelmében az ellenőrzés során az ügyfél részéről a helyszínen eljáró személyt, akivel a hatóság a döntését a helyszínen közli, az ügyfél képviseletére jogosultnak kell tekinteni, amennyiben erre irányuló nyilatkozatot tesz, illetve egyéb, ezt igazoló iratot csatol. A hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódóan elmondható, hogy az Fgytv. a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaitól eltérő, a fogyasztóvédelmi hatóságra vonatkozó különös szabályokat, így a jogkövetkezmény megállapítása kapcsán eltérő rendelkezést tartalmaz. Az Fgytv. jelenleg nem biztosít lehetőséget a Ket. 94. §-ában foglaltak alkalmazására, amely alapján jogsértés megszüntetésére, a jogszerű állapot megteremtésére irányuló eredménytelen felhívást követően van lehetőség súlyosabb jogkövetkezmények alkalmazására. Ennek megteremtése a fogyasztóvédelmi eljárásokban is indokolt. Ezen túlmenően a fogyasztó kérelmen szereplő aláírása a gyakori elektronikus panaszok miatt a fogyasztói jogérvényesítésnek nem szükségszerű eleme, így ennek kötelező tartalmi elemként történő rögzítése a továbbiakban nem indokolt, amely eredményeként a hiánypótlás kibocsátása is elkerülhető.

Az Fgytv. 46. § (5) bekezdése a fogyasztóvédelmi hatóság közszolgáltatással kapcsolatos eljárása tekintetében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az Fgytv. 46. § (5) bekezdésében meghatározott határidő - a Ket.-ben meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

32. alcímhez

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása jelenleg kormányrendeletben meghatározott határidő rendelkezéseit tartalmazza, a kormányrendeletben szabályozottakhoz képest csökkentett határidőkkel. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A kormányrendeletben meghatározott határidők - a Ket.-ben meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendők a módosításban meghatározott határidők.

33. alcímhez

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 41. § (1)-(3) bekezdéseinek módosítása az állatpanzió és állatmenhely létesítésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint állatpanzió és állatmenhely létesítéséhez hatósági engedély szükséges. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján ezek esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő.

A módosítás az állatpanzió és állatmenhely létesítéséhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személyek számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.

Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.

34. alcímhez

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása jelenleg kormányrendeletben meghatározott határidő rendelkezéseit tartalmazza, a kormányrendeletben szabályozottakhoz képest csökkentett határidőkkel. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A kormányrendeletben meghatározott határidők - a Ket.-ben meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendők a módosításban meghatározott határidők.

35. alcímhez

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) a pénzügyi teljesítőképesség megléte vonatkozásában, valamint az összeférhetetlenséggel összefüggésben pontosító rendelkezéseket tartalmaz.

A Ttv. 21. § (5) bekezdés módosításának célja, hogy a hazavitt hamvak esetében a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell a közeli hozzátartozó mellett a hozzátartozók, illetve a végrendeleti juttatásban részesített személyek számára is.

A Ttv. 36. § (1) bekezdésében az urna szövegrész hatályon kívül helyezése a Ttv., valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet közötti összhang megteremtését szolgálja.

A büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a temetkezési szolgáltatási tevékenység végzésének, a Ttv. 30. § (4) és (6) bekezdésének hatályon kívül helyezésével azonban nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány benyújtása vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

36. alcímhez

A közlekedési hatóságnak külön jogszabály alapján tárolási helyül történő bejelentés és a szükséges okmányirodai ügyintézéshez a bejelentés megtörténte igazolásának megszüntetése indokolt, mivel az adott tevékenység engedélyezési eljárásai alkalmával a hatóság rögzíti a járművek tároló helyeit, így a jelenlegi szabályozás szerinti külön igazolás csak növeli az eljárás bonyolultságát. Minderre lehetőség nyílik a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) módosításával. Ezen túlmenően az adatbázisok elektronikus összekapcsolása gyorsítja az ügyintézést. Figyelemmel arra, hogy a módosítás következtében a közlekedési hatóság értesíti a nyilvántartót a járművezető "Gépjárművezetői képesítési igazolvány"-ának meghatározott adatairól, szükséges megteremteni ezen adatkör tekintetében is a nyilvántartás és adatkezelés jogalapját. A Kknyt. 8. § -át érintő módosítások ezt a célt szolgálják.

37. alcímhez

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. §-ának kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb, jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód. Az általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, azonban a jelenleg kormányrendeleti szinten rögzített határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel -indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A törvény 26/A. §-át, valamint a 26/B. § (4)-(6) bekezdését érintő módosítás - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy a képesítéshez kötött szolgálat gyakorlásához szükséges képesítő okmány kiadására irányuló hajózási hatósági eljárásában az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

38. alcímhez

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületen növényvédelmi szakértői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületen, növényvédelmi szakértői tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületen növényvédelmi szakértői tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.

A módosítás az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületen növényvédelmi szakértői tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.

Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.

Bár a büntetlen előélet továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

A módosítás emellett az engedélyezés helyébe lépő bejelentés jogszabályon történő szövegcserék átvezetését is tartalmazza.

39. alcímhez

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása szerint, bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a könyvviteli szolgáltatás végzésének, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

40. alcímhez

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110/A. §-ának módosításával összhangban hatályát veszti az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 5/A.-5/B. §-a. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 5. § (2) bekezdésében a hivatkozott jogszabályi szövegrész az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 5/A. §-a hatályon kívül helyezésével összhangban hatályát veszti.

41. alcímhez

A hatályos szabályozás alapján a járművezető a nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az utánképzés teljesítését - a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítási javaslatának megfelelően - az adatáramlás gyorsítása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivataloknak elektronikus úton kell rögzíteniük a rendszerben. Szükséges továbbá annak pontosítása is, hogy mely időpontban nyilvántartott pontok csökkentésére van lehetőség az utánképzés teljesítésével.

42. alcímhez

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (4) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

43. alcímhez

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 75. §-a a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

44. alcímhez

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 9. § (1) és (2) bekezdése, valamint az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvény által 2016. január 1-jén hatályba lépő (5) és (6) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

Megszüntetendő az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége, tekintettel arra, hogy a határidő-hosszabbítás a gyakorlatban nem a jogalkotó célja szerinti szerepet tölti be, így nem lép hatályba az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvény 15. §-ának az Etv. 9. § (8) bekezdését megállapító rendelkezése.

45. alcímhez

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 5. és 5/A. §-ának módosítása a közvetítői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint a közvetítői tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a közvetítői tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.

A módosítás a közvetítői tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.

Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.

Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya természetes személy esetében továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

46. alcímhez

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény a területrendezési tervek összhangjának esetleges hiánya esetére tartalmaz átmeneti rendelkezést.

47. alcímhez

Az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvény hatályba lépésével összhangban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24. §-ának módosítása megteremti az állampolgárok számára az adóazonosító szám elektronikus igazolásának lehetőségét.

A gyakorlatban sok problémát jelent a helyi, nemzetiségi önkormányzati képviselők azon kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése, miszerint az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül kérelmezte-e felvételét az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisba. Figyelemmel arra, hogy mind a

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, mind a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a méltatlanság megállapításának okai között sorolja fel a fennálló és értesítés alapján sem kiegyenlített köztartozást, a fővárosi és megyei kormányhivatalnak és a helyi, nemzetiségi önkormányzatnak tudomással kell bírnia erről a tényről annak érdekében, hogy a szükséges lépéseket megtehesse. Erre vonatkozó hiteles tájékoztatást az adatbázist vezető állami adóhatóság nyújthat, ezért a törvénymódosítás arra irányul, hogy az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztathassa a fővárosi és megyei kormányhivatalt vagy az önkormányzatot.

Gyakorlati tapasztalatok alapján a köztartozások önkormányzati adóhatóság általi behajtása nem elég hatékony, ezáltal a fővárosi és megyei kormányhivatalok kintlévősége folyamatosan nő. A fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatellátásának hatékonyságának növelése érdekében a kintlévőség állomány csökkentése szükséges, ezért indokolt a fővárosi és megyei kormányhivatalok esetében a hivatalt megillető köztartozások behajtását az illetékes állami adóhatósághoz telepíteni.

A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi az Art. 52. § (7) bekezdésének l) pontját, tekintettel arra, hogy a - már hatálytalan - helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényre történő hivatkozást tartalmazza, és az Art. 54. § (7) bekezdés i) pontjában biztosításra kerül az adatkérés lehetősége.

Az Art. 175/A-175/E. §-ának módosítása az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység megkezdésének megkönnyítésére, bürokratikus terhektől való mentesítésére irányul. A hatályos rendelkezések szerint az említett tevékenységeket hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti tevékenységek esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.

A módosítás a tevékenységekhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.

Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.

Az Art. 175/B. § (1) bekezdésének módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra is irányul továbbá, hogy az adótanácsadói, adószakértői illetve okleveles adószakértői tevékenység engedélyezési eljárásban az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

48. alcímhez

A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy - amennyiben a hatóság az eljárás megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz - az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; továbbá a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A jogosultság gyakorlására vonatkozó rendelkezést azonban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 31. § (4) bekezdését érintő módosítás alapján nem kell tartalmaznia a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntésének, tekintettel arra, hogy az ügy tárgyát képező jogosultság esetében a hatósági eljárás kiemelt közérdek (frekvenciával mint stratégiai erőforrással való gazdálkodás) védelmét biztosítja.

49. alcímhez

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (9) bekezdésében, a 37. § (4) bekezdésében, a 82. § (5) bekezdésében és 43. § (1) bekezdésében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

50. alcímhez

A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy - amennyiben a hatóság az eljárás megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz - az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; továbbá a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A jogosultság gyakorlására vonatkozó rendelkezést azonban a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/D. §-ának a (3) bekezdéssel történő kiegészítése alapján nem kell tartalmaznia a döntésnek, tekintettel arra, hogy az ügy tárgyát képező jogosultság esetében a hatósági eljárás kiemelt közérdek (a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése) védelmét biztosítja.

51. alcímhez

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 2016. január 1-jén hatályba lépő új 7. § (2) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott rövidebb határidő.

52. alcímhez

A Bnytv. módosításával összefüggésben a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek engedélyezési eljárásával összefüggésben az engedélyezési eljárásban mellékletként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni. Emellett a módosítás a Ket. szerinti függő hatályú döntés jogosító rendelkezése alóli kivétel meghatározására irányul. A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy -amennyiben a hatóság az eljárás megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz - az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; továbbá a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A jogosultság gyakorlására vonatkozó rendelkezést azonban a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 4/B. §-sal történő kiegészítése alapján nem kell tartalmaznia a döntésének, tekintettel arra, hogy az ügy tárgyát képező jogosultság esetében a hatósági eljárás kiemelt közérdek védelmét biztosítja.

53. alcímhez

A Ket. módosítása egyes olyan eljárási cselekményekre irányul, amelyek hozzájárulnak az eljárások formálisan jogszerű, de gyakorlati szempontból nem célszerű elhúzódásának megakadályozásához.

A Ket. 26. §-ának módosítása a hatóságok közötti együttműködést könnyíti és az érintett ügyek elintézését gyorsítja azzal, hogy az adatok iránti jogsegély során kizárólag elektronikus úton (akár írásbelinek minősülő elektronikus úton, akár elektronikus levél útján) tarthatnak kapcsolatot egymással, a jogsegély egyéb eseteiben pedig a megkeresést kell elektronikus úton továbbítani.

A Ket. 29. §-ának módosítása a sommás eljárás bevezetésére irányul, ami tulajdonképpen főszabállyá teszi a kérelemre induló eljárásokban a 8 napon belüli döntéshozatalt. Azokban az eljárásokban, amelyekben a kérelem előterjesztésekor a döntés meghozatalához szükséges valamennyi információ - függetlenül attól, hogy azt az ügyfél terjesztette elő, vagy a hatóság rendelkezik azzal - a hatóság rendelkezésére áll, így a tényállás további tisztázására, külön bizonyítási eljárás lefolytatására nincs szükség, indokolt a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletben megállapított, a gyakorlatban is bevált szabályozáshoz hasonló eljárásrend kialakítása. Ennek értelmében egy ügyben akkor van lehetőség azonnali ügyintézésre - azonnali döntéshozatalra -, ha az ügyfél a kérelem előterjesztésekor valamennyi, az ügy elintézéséhez szükséges feltételt teljesíti és nincs ellenérdekű ügyfél az ügyben. Ha azonban a kérelem benyújtásakor az ügyfél mégsem bocsát minden szükséges feltételt, dokumentumot a hatóság rendelkezésére, függetlenül attól, hogy az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni, vagy bizonyítást kell lefolytatni, akkor teljes eljárás lefolytatására kerül sor, tehát a hatóság az általános - illetve az ügyre vonatkozó - ügyintézési határidőn belül jár el.

A fenti sajátos eljárásforma általánosítása biztosítja, hogy minden olyan esetben, amikor a döntés meghozatalához minden szükséges feltétel a hatóság rendelkezésére áll, a hatóságnak azonnal - de legkésőbb 8 napon belül - döntést kell hoznia, e feltételek hiányában pedig végzéssel áttérhet a az eljárás az általános szabályok szerinti - teljes eljárásként való -lefolytatására. A sommás eljárás nagy könnyebbséget jelent az ügyfeleknek az egyszerű megítélésű, jellemzően okmányokkal, nyilvántartásokkal kapcsolatos ügyeikben, így például az igényelt igazolványokat a jelenlegi 21 nap helyett 8 nap alatt megkaphatná az ügyfél. E megoldás előnye, hogy az azonnaliság minden eljárásban adott.

Amennyiben a 8 napon belüli döntéshozatalra a törvényi feltételek hiánya miatt nincs lehetőség, a hatóság a sommás eljárás szabályainak mellőzésével jár el.

A Ket. 32. §-ának módosítása keretek közé szorítja a hatósági eljárások felfüggesztésének lehetőségét. A hatályos szabályok szerint az eljárás kérelemre és hivatalból, bármely előkérdésnek minősített okra hivatkozva lehetséges. A felfüggesztési okok tág értelmezése és a felfüggesztések túlságosan gyakori, részben indokolatlan alkalmazása az ügyintézés elhúzódását eredményezi. A módosítással a felfüggesztési lehetőségek köre a törvényben meghatározott esetekre szűkül, biztosítva, hogy csak a valóban indokolt esetekben kerüljön sor az eljárás felfüggesztésére. Ezzel összefüggésben mindazon esetekben, amelyekben törvényben meghatározott előkérdés hiányában felfüggesztésnek nincs helye, azonban az ügyben érdemi döntés nem hozható, az eljárás megszüntetésének lesz helye a Ket. 31. §-ának módosítása alapján. Az Itv. ezzel összefüggő módosítása alapján az illeték- és díjfizetési kötelezettség nem áll fenn az előkérdés elbírálatlansága ellenére megindított, és emiatt megszüntetett eljárások esetében.

A Ket. 33. §-ának módosítása nyomán az eljáró hatóság és a szakhatóság Ket.-ben meghatározott ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt kormányrendelet már nem állapíthat meg, erre kizárólag törvényi szinten lesz lehetőség. Megszüntetésre kerül az a lehetőség, hogy a hatóság meghosszabbítsa a rá irányadó ügyintézési határidőt, tekintettel arra, hogy a határidő-hosszabbítás a gyakorlatban nem a jogalkotó célja szerinti szerepet tölti be. A Ket. 37. §-a emellett a kérelmező számára biztosított hiánypótlási határidő eddig hiányzó maximumát is meghatározza.

A Ket. 71/A. §-a a hatóság jogszerű hallgatásának intézményét továbbfejlesztve biztosít a kérelmező ügyfél számára garanciát az ügye ésszerű határidőn belül történő elintézésére. A valamely jogosultság iránt kérelmet benyújtó ügyfél ugyanis a módosítás alapján a hatóságtól 8 napon belül kap egy függő hatályú döntést arról, hogy - amennyiben a hatóság az eljárás megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz - az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; továbbá - meghatározott kivételektől eltekintve - a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A függő hatályú döntés a hatóság adminisztratív terheit nem növeli, mert az eljárás folyamatában az eljárás megindításáról szóló értesítés helyét veszi át, ugyanakkor azonban hatósági döntést ad az ügyfél kezébe az eddigi bizonytalan jogi helyzet helyett.

A Ket. 105. §-ának módosítása a jogorvoslat keretében lefolytatandó eljárások számát csökkenti, valódi, gyors és hatékony jogorvoslati lehetősége biztosítva az ügyfél számára. A módosítás nyomán a másodfokú hatóságnak nem lesz lehetősége arra, hogy a tényállás tisztázatlansága miatt új eljárás lefolytatására utasítsa az első fokú hatóságot, megduplázva ezzel a teljes eljárást (hiszen a megismételt eljárásban hozott első fokú döntéssel szemben ismét megnyílik a fellebbezési lehetőség). A másodfokú hatóság ezzel szemben saját eljárásában fogja lefolytatni a szükséges bizonyítási eljárást, és ennek alapján jogerős döntést hozva helybenhagyja vagy megváltoztatja az első fokú hatóság döntését, azaz az eljárás nem indulhat újra az elejéről. Ez alól csak az az eset kivétel, ha a másodfokú eljárásban azt állapítja meg a hatóság, hogy további ügyfél bevonása szükséges.

A Ket. 140. § (2) bekezdés módosítása szövegpontosító rendelkezést tartalmaz, továbbá lehetővé teszi a végrehajtás felfüggesztését, amennyiben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezte és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.

54. alcímhez

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 9. § (1) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 9. § (1) bekezdésében meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel -indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

55. alcímhez

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) 6. §-a kiegészítésének célja az önkéntes tevékenység végzéséhez kapcsolódó bürokratikus és adminisztratív terhek csökkentése. Az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos iratmegőrzési kötelezettség célja annak biztosítása, hogy az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos adatok az önkéntes jogviszony megszűnését követően is visszakövethetők, szükség esetén ellenőrizhetők legyenek.

A Köt. 14. § (1) bekezdésének módosítása meghatározza, hogy a fogadó szervezet az írásbeli szerződésbe nem foglalt önkéntes jogviszonyról - jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében - az általa foglalkoztatott önkéntesekről nyilvántartást vezet, továbbá rögzíti a nyilvántartás tartalmi elemeit. A módosítás célja annak biztosítása, hogy az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos adatok - akár írásba foglalt önkéntes szerződés hiányában - az önkéntes jogviszony megszűnését követően is visszakövethetők, szükség esetén ellenőrizhetők legyenek.

56. alcímhez

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszer tv.) 3. §-ának, és 15. §-ának kiegészítése jelenleg kormányrendeletben meghatározott határidő rendelkezéseit tartalmazza. Az általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, tekintettel az emberi élet és egészség védelmével kapcsolatos alapvető érdekre.

A Gyógyszer tv. 4. § (11) bekezdése, és 17/B. § (8) bekezdése módosítására az ügyintézési határidő meghosszabbításának megszüntetésével összefüggésben kerül sor. A Gyógyszer tv. 15. § (6) és (7) bekezdésének hatályon kívül helyezése a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában a kérelmezők ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. biztosítja minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

57. alcímhez

A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 3. §-ának kiegészítése a Ket. szerinti függő hatályú döntés jogosító rendelkezése alóli kivétel meghatározására irányul. A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy - amennyiben a hatóság az eljárás megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz - az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; továbbá a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A jogosultság gyakorlására vonatkozó rendelkezést azonban a Httv. kiegészítése alapján nem kell tartalmaznia a döntésének, tekintettel arra, hogy az ügy tárgyát képező jogosultság esetében a hatósági eljárás kiemelt közérdek védelmét biztosítja.

A Httv. 5. §-ának módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy az engedélyezési eljárásban az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

58. alcímhez

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítás módjával kapcsolatos pontosítást tartalmaz.

59. alcímhez

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 35. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése a kárenyhítési kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárás egyszerűsítése, a bürokratikus terhek csökkentése érdekében megszünteti az eljáró hatóságnak az eljárás megindításáról szóló értesítési kötelezettségét az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó áldozat irányában.

60. alcímhez

A kereskedelmi törvény módosításai a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység, továbbá a szálláshely-szolgáltatási, valamint utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozzák. A hatályos rendelkezések szerint az említett tevékenységeket hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti tevékenységek esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.

A módosítás a tevékenységekhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.

Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.

Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

61. alcímhez

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 36. § (3) bekezdés és a 80. § (1) bekezdés c) pont módosítása a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésével és vizsgáztatásával járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint az alapképzést és időszakos oktatást hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzése és vizsgáztatása esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.

A módosítás a vasúti közlekedés biztonságához szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.

Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.

Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

A Vkt. 81. § (7) bekezdésének a) pontjával kapcsolatos módosítással a hatóság meg is tilthatja a képzési tevékenységet vagy az időszakos oktatásra vonatkozó regisztrációt növelve ezzel a hatékonyságot a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésében, valamint vizsgáztatásában. A fentiek mellett a Vkt. 80/A. § (3) bekezdésében, valamint a Vkt. 80/E. § (1) és (2) bekezdésében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Vkt. 80/A. § (3), valamint a 80/E. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A Vkt. 9. § (2)-(4) bekezdésének, és 36. § (4)-(6) bekezdésének módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy a vasúti igazgatási szerv működési engedély kiadásával összefüggő eljárásban a kérelmezők ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

62. alcímhez

A hatályos cégjogi szabályozás a szövetkezetek (európai szövetkezetek) esetében előírja, hogy a jegyzett tőke változását évente legalább egyszer a cégbíróság felé változásbejegyzési kérelem formájában be kell jelentenie. A szövetkezeti működés egyik alapelve a változó tőke elve, amelynek megfelelően a Ptk. a szövetkezetek esetében már egyértelműen rögzíti, hogy a jegyzett tőkét csak alapításkor kell az alapszabályban meghatározni, azonban később annak változása miatt alapszabályt nem kell módosítani.

Minden cég köteles évente a számviteli törvény szerinti beszámolóját az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat részére megküldeni - 3.000 Ft közzétételi költségtérítés megfizetésével együtt -, amely szervezeti egység saját honlapján keresztül bárki számára ingyenesen biztosítja a beszámolókba való betekintést. Erre figyelemmel, indokolatlan, hogy ugyanazon adatra (aktuális jegyzett tőke) vonatkozóan cégbírósági bejelentésre is kötelezi a törvény a szövetkezeteket. A beszámoló közzétételével szemben a cégeljárásban a jogi képviselő igénybevétele kötelező, és a cégbírósági eljárásért illetéket (15.000,-Ft) és közzétételi költségtérítést (3.000,-Ft) kell fizetni.

63. alcímhez

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításának célja a Ket.-től eltérő határidő-hosszabbítási, illetve a Ket.-tel párhuzamosan szabályozott határidőre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése.

64. alcímhez

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5) bekezdés b) pontja a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

Megszüntetendő az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége, tekintettel arra, hogy a határidő-hosszabbítás a gyakorlatban nem a jogalkotó célja szerinti szerepet tölti be. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5) bekezdésében a hivatkozott jogszabályi szövegrész a szabályozás pontosításával összhangban hatályát veszti.

65. alcímhez

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 48. § (1) bekezdése, és 53. § (5) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A Gyftv. 20. § (11) bekezdése, és 43. § (4) bekezdése módosítására az ügyintézési határidő meghosszabbításának megszüntetésével összefüggésben kerül sor.

66. alcímhez

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 12. §-ának kiegészítése a Ket. szerinti függő hatályú döntés jogosító rendelkezése alóli kivétel meghatározására irányul. A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy - amennyiben a hatóság az eljárás megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz - az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; továbbá a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A jogosultság gyakorlására vonatkozó rendelkezést azonban az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény kiegészítése alapján nem kell tartalmaznia a döntésének, tekintettel arra, hogy az ügy tárgyát képező jogosultság esetében a hatósági eljárás kiemelt közérdek védelmét biztosítja.

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4. § (3) bekezdése és a 7. § (7) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A törvény 4. § (3) bekezdésében és a 7. § (7) bekezdésében meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

67. alcímhez

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 70. §-ának kiegészítése egyrészt a Ket. szerinti függő hatályú döntés jogosító rendelkezése alóli kivétel meghatározására, másrészt az eljárás felfüggesztésére vonatkozó lehetőség megteremtésére irányul.

Az Szmtv. a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A törvény 22. § (4), valamint a 24. § (3) bekezdéseiben meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

68. alcímhez

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) kiegészül a jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott határidőnél rövidebb, ugyanakkor a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb ügyintézési határidőkkel, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik lehetőség.

A Harmtv. a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Harmtv. 29/A. § (5) bekezdésében meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A Harmtv. 88. §-ának kiegészítése egyrészt a Ket. szerinti függő hatályú döntés jogosító rendelkezése alóli kivétel meghatározására, másrészt az eljárás felfüggesztésére vonatkozó lehetőség megteremtésére irányul.

69. alcímhez

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH eljárási törvény) a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőket állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az MVH eljárási törvényben meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő. Az eljárás gyorsítása és az ügyintézési határidő csökkentése érdekében szükséges az eljárási határidő meghosszabbítását lehetővé tevő rendelkezés hatályon kívül helyezése is.

70. alcímhez

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 8. § (2) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

71. alcímhez

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény kiegészítése a Ket. szerinti függő hatályú döntés jogosító rendelkezése alóli mentességre irányul.

72. alcímhez

A Kormány által a Jedlik Ányos Tervben elfogadott jogszabály-alkotási feladat meghatározás szerint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) módosítása szükséges annak érdekében, hogy a villamosenergia-kereskedőkön kívül az elektromos töltőállomás üzemeltetők a kizárólag elektromos járművek töltésére szolgáló berendezésből vételezett villamos energiát villamos energia kereskedői engedély nélkül értékesíthessék.

A Vet. 116. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjának módosítása bővíti az engedélyhez nem kötött esetek körét a háztartási méretű kiserőmű építésével, továbbá amennyiben az érintett ingatlan tulajdonosa ahhoz hozzájárult, a magánvezeték, termelői vezeték és kisfeszültségű vezeték építésével. A Vet. 132. §-ának módosítása az előmunkálati jog megszüntetésére irányul, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban egy ritkán alkalmazott eljárásról van szó,érdemi hatása az eljárásra és döntéshozatalra nincs.

A Vet. 133. §-át érintő módosítás szűkíti az üzemeltetési engedélyhez kötött építmények körét a kisfeszültségi hálózati elemekkel.

A Vet. 135. § -át érintő módosítás kiterjeszti, a fennmaradási engedélyezés tárgyi hatályát a Vet. hatálybalépését követően a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamos műre, termelői vezetékre, magánvezetékre és közvetlen vezetékre azzal, hogy a fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg építésügyi bírság kiszabását is kötelezővé teszi.

A Vet. 136. § (2) bekezdését érintő módosítás értelmében a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték bontására a műszaki biztonsági hatóság engedélyével vagy kötelezése alapján kerülhet sor, kivéve villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteket feltéve, hogy a bontási tevékenység műemléket vagy helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt nem érint.

A Vet. 136. § (3) bekezdését érintően az előmunkálati jog megszűnéséből adódó szükségszerű technikai jellegű módosításra kerül sor.

A Vet. 168. §-a a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Vet. 168. §-ában meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A Vet. 168. § (4a) bekezdése jelenleg a hálózati engedélyessel valamint a hálózati engedélyestől eltérő engedélyessel szemben indult panaszügyekben határidőhosszabbítást tesz lehetővé, amely az eljárások elhúzódásához vezet. E lehetőség megszüntetése következtében a panaszok elbírálásának gyorsabb elintézése várható. A Vet. 121. § (1) bekezdés a) pontját, a (3) bekezdés a) pontját, továbbá a 122. § bekezdését érintően az előmunkálati jog megszűnéséből adódó szükségszerű technikai jellegű módosításra kerül sor.

Tekintettel az ügyintézési határidő csökkentésére, a hivatali eljárások rövidítése érdekében hatályát veszti a Vet. 168. § (17) bekezdésében a "azzal az eltéréssel, hogy az elbírálási határidő három hónap" szövegrész.

73. alcímhez

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állás betöltéséhez szükséges engedélyezési eljárással kapcsolatos rendelkezés hatályon kívül helyezése - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

74. alcímhez

A kisajátítási eljárás ügyintézési ideje a Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidőnél hosszabb. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Emellett a módosítás a Ket. szerinti függő hatályú döntés jogosító rendelkezése alóli mentességre irányul.

75. alcímhez

A bürokratikus terhek csökkentése érdekében felülvizsgálatra kerültek egyes engedélyezési eljárások is. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 49. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezésre kerül, azzal összefüggésben, hogy a törvénymódosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a hígtrágya termőföldön történő felhasználására vonatkozó szándék bejelentését követően kezdődhessen a tevékenység végzése. A módosítás emellett a bejelentéssel kapcsolatos rendelkezések szövegcserés átvezetését is tartalmazza.

A hasznosítási kötelezettség teljesítésének igazolására kiállított hatósági bizonyítvány kiadására nyitva álló harminc napos határidő indokolatlanul hosszú. Az Tfvt. 5/A. § (3) bekezdése adott szövegrészének hatályon kívül helyezésével a hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban a Ket.-ben meghatározott tíz nap az irányadó.

76. alcímhez

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 88. § (2)-(3) bekezdés módosításai a gázcsatlakozó-vezeték és felhasználói berendezés létesítési, biztonsági előírást érintő felszerelési, valamint az időszaki ellenőrzési tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozzák. A hatályos rendelkezések szerint az említett tevékenységeket hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.

A módosítás a tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.

Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.

A Get. 129. § (2) bekezdésében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Get. 129. §-ában meghatározott egyes határidők - a Ket.-ben meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel -indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő. A határidő-módosítással érintett eljárásokban a kérelmezett jog gyakorlásáról függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni.

77. alcímhez

A közigazgatási folyamatok vonatkozásában az élelmiszerlánc-szereplők részéről is egyre nagyobb az igény az egységes elektronikus ügyintézésre, ami által a hagyományos ügyintézési csatornák kiszélesednek elektronikus csatornával. A folyamatosan változó ügyfél igényeket követni kell, amelyet többek között a meglévő szolgáltatások fejlesztésével, egyszerűsítésével, új szolgáltatások bevezetésével, valamint az ügyfélkiszolgálás során biztosított kényelmi elemekkel és az eljárások elektronizálásával érhető el. Az államigazgatás és a vállalkozók közötti kapcsolatban közvetítő nélkül használható, egyszerű, egyértelmű együttműködési módokat és elektronikus felületeket szükséges létrehozni.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (a továbbiakban: FELIR) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 2012. május 1-től hatályos rendelkezései szerint az élelmiszerlánc-felügyelet megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által - létrehozott és működtetett informatikai rendszer, amely elősegíti az élelmiszerlánc szereplők azonosítását, a rájuk vonatkozó adatok egységes kezelését, és támogatja az erre épülő átfogó ellenőrzési rendszer hatékony működését. Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók részére a FELIR elektronikus felülete által biztosított elektronikus hozzáférés leegyszerűsíti és felgyorsítja a hatósági ügyintézést. Hozzájárul az ügyfelekre háruló terhek csökkentéséhez azáltal, hogy az államigazgatásban rendelkezésre álló információkat nem kérik be az ügyfelektől.

A FELIR révén a hatóság és az élelmiszeripari-vállalkozók a szükséges információkat egy közhiteles, naprakész és elektronikus úton is elérhető egységes adatbázisból tudják lekérdezni.

Az Éltv. 2015. május 5. napjától hatályos 76. § (1) bekezdés j) pontja felhatalmazza a Kormányt, hogy a törvény hatálya alá tartozó élelmiszerlánc szereplők, létesítmények, tevékenységek élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő nyilvántartásba vételének és engedélyezésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

A kormányrendelet megalkotásával párhuzamosan törvényi szintű jogszabály módosítás is indokolttá vált, amely szükségessé teszi az Éltv. módosítását.

Az Éltv. a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőket állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az Éltv.-ben meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

78. alcímhez

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) módosítása biztosítja az erdőgazdálkodók számára az általuk használt erdők adattári adataihoz történő elektronikus hozzáférést. Ez számos erdészeti hatósági eljárás lefolytatását könnyíti meg mind a hatóság mind az ügyfél erdőgazdálkodó illetve erdészeti szakszemélyzet számára. Ezzel összefüggésben a törvény felhatalmazást ad az elektronikus kapcsolattartás szabályainak miniszteri rendeleti szintű megalkotására.

Az Evt. 105. §-ának módosítása az erdészeti hatósági engedélyezési eljárások ügyintézési határidejének csökkentésére irányul.

79. alcímhez

A Bnytv. 68. §-ának módosítása lehetővé teszi, hogy a rendőrség, a büntetés-végrehajtási intézet, továbbá a pártfogó felügyelői szolgálat az általuk a hatályos jog szerint is kezelt, a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatokat - jogszabályban meghatározott feladataik hatékonyabb ellátása érdekében, a jelenlegi papíralapú adatigénylés mellett - elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel is megismerhessék.

A Bnytv. 71., 73. és 74. §-ának módosítása arra irányul, hogy ne legyen szükséges minden olyan esetben, amelyben törvény valamely jogosultság feltételeként a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt határoz meg (büntetlen előélet, foglalkozástól eltiltás hiánya), külön rendelkezni a feltétel bizonyításának módjáról. Tekintettel arra, hogy a bizonyítással kapcsolatos törvényi rendelkezések minden esetben ugyanazon szabályokat tartalmazzák, szükségtelen ezt a jogrendszerben tucatnyi alkalommal megismételni, ehelyett a Bnytv.-ben elhelyezett általános szabállyal biztosítható a bizonyításhoz szükséges adatigénylés és adatkezelés lehetősége az érintett hatóság számára.

80. alcímhez

Tekintettel arra, hogy a Ket. módosításának következtében az eljárás felfüggesztésének lehetősége megszűnik, így indokolttá válik az ágazati szabályozás ennek megfelelő módosítása és a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

81. alcímhez

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 4. § (2) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók.

82. alcímhez

A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb, jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.

83. alcímhez

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXVIII. törvény a fogyasztó érdekében írta elő, hogy jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a szerződés tervezetét a fogyasztó kérése nélkül is legalább hét nappal a szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/EU irányelve -amelynek előírásait jelen módosítás is követi - lehetőséget biztosít azonban arra, hogy a fogyasztó a hét napos határidő ("szerződéskötési moratórium") alatt bármikor elfogadhassa a hitelintézet ajánlatát.

84. alcímhez

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Aet.) 11. § (2) bekezdésének módosítása biztosítja, hogy a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezető elbírálhassa, amennyiben a házassági eseményt korábban már rögzítették az elektronikus anyakönyvben. Az elektronikus anyakönyv bevezetésével az adatváltozások bejegyzése tekintetében az illetékesség már nem kell, hogy egy adott településre korlátozódjon. Az anyakönyvi bejegyzést bármelyik anyakönyvvezető láthatja, és saját hatáskörben megállapíthatja, hogy lehetőség van a névmódosítás engedélyezésére.

Az Aet. 14. §-ának módosításának célja a külföldi anyakönyvi események hazai anyakönyvezésének meggyorsítása, a folyamatok egyszerűbbé és könnyebbé tétele az olyan esetekben, amelyek a körülmények egyszerűségére tekintettel nem igényelnek összetett mérlegelést. Tekintettel arra, hogy egyre gyakoribb élethelyzet a külföldi tartózkodás alatt bekövetkező anyakönyvi esemény (különösen egy gyermek születése), indokolt, hogy ezekben az élethelyzetekben minél gyorsabb és hatékonyabb módon valósulhasson meg a számos más ügy intézéséhez szükséges hazai anyakönyvezés. Ennek érdekében indokolt elektronikus út lehetővé tételével felgyorsítani az eljárást, amíg a - sokszor távoli országokból érkező - papír alapú okiratokra való várakozás jelenleg jelentősen meghosszabbíthatja az eljárást.

Az Aet. 14. § (1a) bekezdésében a fenti célokra tekintettel általános szabályként indokolt rögzíteni, hogy az eljárások gyorsasága érdekében a jogszabályban meghatározott elektronikus módon (a tervezett végrehajtási rendelkezések szerint az EAK rendszeren keresztül) rögzített, az Aet. rendelkezéseinek megfelelő okiratot is el kell fogadni az anyakönyvi eljárásban, és azt az ellenkező bizonyításáig a papír alapú okirattal mindenben megegyezőnek kell tekinteni. Ez lehetővé teszi, hogy az anyakönyvezés, amely számos további ügy elintézésének (például a személyi okmányok kiállításának) is feltétele, a lehető leggyorsabban megtörténjen, és ne okozzon szükségtelen késedelmet az, ha adott esetben távoli országból érkezik Magyarországra a papír alapon megküldött okirat, ami jelentős időt is igénybe vehet. Az okiratok rögzítésének pontos részletszabályait (milyen úton és milyen határidővel kell arról gondoskodni) minden esetben a végrehajtási rendelkezések fogják tartalmazni.

A rendelkezés az anyakönyvi eljárásban a külföldön kiállított okiratok elfogadhatóságáról rendelkezik. Főszabály szerint a külföldön kiállított okirat a magyar anyakönyvi eljárásban diplomáciai felülhitelesítéssel fogadható el, amely a magyar konzul azon aktusát jelenti, amellyel az igazolja, hogy tudomása szerint a kérdéses okirat megfelel az adott ország közokiratokra vonatkozó követelményeinek. Mivel ez a konzul részéről további eljárást kíván meg, a folyamat gyorsítása érdekében - és arra is tekintettel, hogy az Aet. 14. § (1a) bekezdésben foglalt rendelkezés lehetőséget nyújt az ellenkező bizonyítására is - indokolt az (1a) bekezdés szerinti esetet kivenni a diplomáciai felülhitelesítési követelmény alól, azzal, hogy a nyilvánvalóan nem valós iratok kiszűrése a hivatásos konzuli szolgálatnak ez esetben is feladata.

A módosítás az eljárás gyorsítása érdekében kimondja, hogy ha az adott országban a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet vagy a 14. § (1a) bekezdésben meghatározott tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. A rendelkezés a módosítást megelőzően hatályos állapotában csak a diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet nem végző külképviseletekre vonatkozott, és a gyakorlatban azokat a helyzeteket jelölte, amikor az adott országban uralkodó viszonyokra tekintettel a külképviselet nincs abban a helyzetben, hogy a közokiratokra vonatkozó követelményekről és az azoknak való megfelelésről nyilatkozzon. Indokolt, hogy ezen országok vonatkozásában az (1a) bekezdés szerinti esetben is általános kivétel kerüljön megállapításra, hiszen az ilyen helyzetben levő országokban sem szolgálná az eljárás gyorsítását, ha az érintett okiratok diplomáciai felülhitelesítését követelné meg a jogszabály.

Az Aet. 14. § új - részben a hatályos (3) bekezdés normatartalmát átemelő - (3c) bekezdésében az eljárás gyorsítását és a hazai anyakönyvezést végző szervek munkájának könnyítését szolgálja, hogy - hiteles fordítás helyett - a konzul az elektronikus úton továbbított külföldi okirat lényeges tartalmáról kivonatos fordítást csatol. A hazai anyakönyvezést végző hatóság részére továbbított, angol, német vagy francia nyelvű okiratok esetében továbbá a törvény a jövőben egyáltalán nem követel meg fordítást.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése alapján kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetiségi nyelven is tartalmazza. A javasolt módosítás a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglalt lehetőség érvényesüléséhez teremt jogszabályi alapot. Mivel a személyazonosító igazolvány a hivatkozott törvényi szabály alapján "az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően" tartalmazza a nevet nemzetiségi nyelven, ezért az adatot az azt nyilvántartó elektronikus anyakönyvből szükséges átvenni.

85. alcímhez

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 21. §-ának módosítása megteremti a lehetőségét annak, hogy a jegyző leltárfelvétellel kapcsolatos feladatai elmulasztása esetén a hagyatéki eljárás ne szakadjon meg. A korábbi szabályozás alapján a jegyző mulasztása esetén az eljárás folytatása ellehetetlenült, hiszen a közjegyző a csak a leltárfelvételt követően végezhette el ezt a feladatot (pótlólag). A módosítás alapján a határidőt elmulasztó jegyző helyett a közjegyző kötelessége a leltárfelvétel. A jegyző helyett - a leltárfelvétel tekintetében - eljáró közjegyző költségeinek megtérítésére a jegyző köteles. A Htv. 16. § (3) bekezdés módosítása arra irányul, hogy a közigazgatási bürokrácia csökkentése céljának megfelelően az eljárás elhúzódását akadályozza a határidő meghosszabbítása lehetőségének hatályon kívül helyezésével.

86. alcímhez

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosításával a területi hatósági ellenőrzési hatáskör integrációjának megalapozása történik meg. Ezzel együtt szükséges rendelkezni az egységes hatósági igazolványnak a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal kormánytisztviselője által történő használatáról, valamint az igazolvány tartalmi elemeiről.

87. alcímhez

Az információs önrendelkezési és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15. § (4) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében az adatkezelő számára adatkezeléssel, adatfeldolgozással, adattovábbítással, továbbá adathelyesbítés, adatzárolás vagy adattörlés iránti kérelem elutasításával kapcsolatos tájékoztatás megadására meghatározott határidő indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével a tájékoztatás megadására elegendő a módosításban meghatározott határidő.

88. alcímhez

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény új alcíme a Ket.-től eltérő hosszabb határidőknek kötelezően törvényben lehetséges szabályozása miatt az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetről szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet egyes - határidőkre vonatkozó - rendelkezéseit tartalmazza, a Korm. rendeletben szabályozottakhoz képest csökkentett határidőkkel. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Korm. rendeletben meghatározott határidők - a Ket.-ben meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendők a módosításban meghatározott határidők.

89. alcímhez

A módosítás a függő hatályú döntés alkalmazhatóságát kizárja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre és a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre vonatkozó engedélyezés folyamatából, élet- és vagyonbiztonsági szempontokra figyelemmel..

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Korm. rendeletben meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú, az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő. Miután azonban e törvénynek a Ket.-re vonatkozó módosítási javaslata szerint kormányrendelet hosszabb ügyintézési határidőt nem állapíthat meg hatósági eljárások vonatkozásában, szükséges ezen hosszabb határidők átültetése a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény rendelkezései közé.

A fenti ügyintézési határidő csökkentéséhez kapcsolódóan a hiánypótlási felhívás kibocsátására rendelkezésre álló idő csökkentése is indokolt az eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében.

90. alcímhez

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 38.§ (7) bekezdése alapján a független vizsgabizottság, az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a hivatalhoz nyújtható be fellebbezés. Független vizsgabizottságot kizárólag a kormányhivatal működtet, ezért az Nkt. 38. § (7) bekezdésének szövegszerű pontosítása indokolt.

A Nkt. 44. § (6a) bekezdése alapján a tankötelesek nyilvántartásáról a járási hivatalok gondoskodnak, azonban nem rendelkeznek a feladatellátáshoz szükséges, közvetlen hozzáféréssel a KIR rendszerhez. A járási hivatal a feladatot más szervek bevonásával látja el, amely indokolatlan többletterhet jelent mind az eljáró hatóság, mind a közreműködők számára. A Nkt. 44. § (2a) bekezdéssel való kiegészítésének célja, hogy a nyilvántartás hatályossága érdekében közvetlen hozzáférés biztosításával növelje feladatellátás hatékonyságát, és csökkentse a bürokratikus terheket.

Az Nkt. 96. § (3) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Nkt. 96. § (3) bekezdésében meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

Az Nkt. 82. § (10)-(12) bekezdésének hatályon kívül helyezése - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy az államigazgatási szerv eljárásában az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

91. alcímhez

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 7. § (3) és (4) bekezdése jelenleg hatályos rendelkezése értelmében a keresőképtelenség idejére a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ugyanakkor a keresőképtelenség miatti szüneteltetés időtartamával az ellátás meghosszabbodik. Ha az ügyfél keresőképtelenné válik, akkor rehabilitációs ellátásban nem, csak jövedelme után betegszabadságban, táppénzben részesülhet (a heti munkaidő nem haladhatja meg a 20 órát). Tekintettel arra, hogy a keresőképtelenség idejével a rehabilitációs pénzbeli ellátás időtartama meghosszabbodik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának szüneteltetése szociálisan hátrányosan érinti az ügyfeleket, továbbá indokolatlanul növeli a bürokratikus terheket.

A Mmtv. 7. § (5) bekezdés módosításának következtében a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását nem kell szüneteltetni az ellátott keresőképtelenségére tekintettel, valamint az ellátás folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a keresőképtelenség időtartamával.

A Mmtv. 10. § (1) bekezdés módosításával a rehabilitációs pénzbeli ellátásra jogosultság megszűnésére vonatkozó rendelkezés pontosítására került sor, tekintettel arra, hogy az ellátásra való jogosultság az ellátás időtartamának leteltével is megszűnik, azonban a jogszabály erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. A módosítással az ellátás időtartamának leteltével történő megszűnésről az eljáró hatóságnak nem kell döntésben rendelkeznie, amely az adminisztrációs terhek csökkenését eredményezi. A kiegészítésre figyelemmel az Mmtv. 10. § (2) bekezdés b) pontja hatályát veszti.

Az Mmtv. 16/A. §, 16/B. § és 26/A. § -ának módosítása jelenleg kormányrendeletben meghatározott határidő rendelkezéseit tartalmazza, a kormányrendeletben szabályozottakhoz képest csökkentett határidőkkel. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A kormányrendeletben meghatározott határidők - a Ket.-ben meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendők a módosításban meghatározott határidők.

Az Mmtv. 27. § (2) bekezdésének és a 27/A. § (2) bekezdésének módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy a Kormány által kijelölt szerv eljárásában a bejelentők ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor. Ennek megfelelően az Mmtv. hatósági ellenőrzéssel és adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezései törlésre kerülnek.

Az Mmtv. 38/E. §-sal való kiegészítése a jogszabály módosítással érintett rendelkezések tekintetében, a folyamatban lévő ügyekben megvalósuló egységes jogalkalmazás érdekében szükséges.

92. alcímhez

Az államháztartásról szóló törvény belső ellenőri tevékenység folytatására irányuló szabályozásának módosításai a belső ellenőri tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozzák. A hatályos rendelkezések szerint az említett tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.

A módosítás a tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.

Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.

Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

93. alcímhez

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénybe (a továbbiakban: Kttv.) az egyes jogállási törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXV. törvény 22. §-a iktatta be a polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazó VII/A. fejezetet (225/A-225/L. §).

A 225/L. § (1) bekezdése sorolja fel a Kttv.-nek azokat a rendelkezéseit, amelyeket a polgármesteri jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell. A 224. § a helyettes államtitkár illetményével összefüggésben tartalmaz előírásokat. A 224. § jelenleg hatályos (4)-(6) bekezdése szerint a helyettes államtitkár alapilletményét minisztériumban a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti. A helyettes államtitkár jutalmazásáról a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter dönt. A helyettes államtitkár részére a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter célprémiumot állapíthat meg.

A fenti rendelkezések polgármester esetében történő alkalmazhatósága - konkrétan az illetmény legfeljebb 30 %-kal történő eltérítésének lehetősége - a gyakorlatban értelmezési problémát okozott, ezért szükséges a 225/L. §-ból kiemelni a 224. § (4)-(6) bekezdéseit. Ezzel egyértelművé tehető, hogy a polgármester illetményének meghatározására kizárólag az Mötv. 71. §-ában foglalt kógens szabályokat lehet alkalmazni, illetve a jutalmazásról a Kttv. 225/H. § rendelkezik.

94. alcímhez

A Ket. általános ügyintézési határideje 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Annak ellenére, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásra a Ket. hatálya nem terjed ki, ezen eljárásban is szükséges az eljárási határidők csökkentése a felvételizők érdekeinek figyelembevételével, miután a jelenlegi határidő (negyven nap, amely még negyven nappal meghosszabbítható) indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

Megszüntetendő az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége, tekintettel arra, hogy a határidő-hosszabbítás a gyakorlatban nem a jogalkotó célja szerinti szerepet tölti be.

Emellett a 68. § kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb, jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.

95. alcímhez

A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 4. §-a a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Vksztv. 4. §-ában meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

96. alcímhez

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) jelenlegi szabályozása szűk körben teszi kötelezővé a vállalkozásoknak, hogy a piacfelügyeleti hatóságot a kötelezésben foglaltak megszüntetése érdekében tett intézkedéseiről értesítse. A kiszabható jogkövetkezmények szélesebb köre indokolja, hogy a piacfelügyeleti hatóság -mérlegelése körében - értesítési kötelezettséget írjon elő a vállalkozások részére. A kötelezettség előírása nagymértékben egyszerűsíti a vállalkozások és a piacfelügyeleti hatóságok adminisztratív terheit, mivel a vállalkozások - büntetőjogi felelősségük tudatában -nyilatkozatot tesznek a jogkövetkezmény alkalmazásáról, ezáltal a hatóság részéről akkor szükséges utóellenőrzés lefolytatása, amennyiben az eset körülményei alapján felmerül annak lehetősége, hogy a vállalkozás a jogerősen kiszabott jogkövetkezményt nem teljesítette (például a vállalkozás a tájékoztatást nem küldte meg, vagy a jogsértés folytatására utaló közérdekű bejelentés érkezik).

Ezen túlmenően a vállalkozások és a hatósági jogalkalmazás számára is egyértelműsíteni szükséges, hogy melyik gazdasági szereplő és milyen esetben köteles megfizetni a hatóság előtt felmerülő - sok esetben jelentős mértékű - eljárási költséget. Annak rögzítése, hogy az eljárási költséget a jogsértésért felelős vállalkozás köteles megfizetni, a fogyasztóvédelmi törvénnyel is összhangban van. Az egységes jogalkalmazás jegyében a módosítási javaslat jelentősen csökkenti a vállalkozások által megfizetendő eljárási költségeket is, mivel egyértelműsíti, hogy a jogsértésért a szakmai gondossága körében nem felelős vállalkozást nem terheli az eljárási költség megfizetésének kötelezettsége.

A Pftv. 17. § (4) bekezdésében meghatározott határidő a Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Pftv. 17. § (4) bekezdésében meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő. A fentiek mellett a Pftv. 30. § (1) bekezdésében felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza a műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alatt álló berendezések létesítésének tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszer követelményeit és a hatósági jóváhagyás és felügyelet feltételeit.

97. alcímhez

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott kamara, valamint a rendőrség panaszkezeléssel összefüggő határidejének csökkentésével a panaszkezelési eljárásokat gyorsítja.

98. alcímhez

A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 20. § (3) bekezdése, a 38. § (3) bekezdése, valamint a 39. § (3) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A módosítással érintett bekezdésekben meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak

A tagfelvételi és a praxisengedély engedély iránti kérelemmel, az állat-egyészségügyi szolgáltató praxisengedély kiadása iránti kérelemmel, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység szüneteltetésével kapcsolatos ügyintézés során - a lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével - az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 20. § (3) bekezdése, a 38. § (3) bekezdése, valamint a 39. § (3) bekezdése ennek megfelelően módosul.

99. alcímhez

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) módosításával összhangban - arra irányul, hogy a postai szolgáltatás engedélyezése iránti eljárásában az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában

(a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

100. alcímhez

A Ket. módosításával összhangban szükséges a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben a Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidőtől eltérő határidő biztosítása. A kijelölésről, vagy a kijelölés visszavonásáról szóló döntést megelőzően a hatóságnak egy komplex vizsgálatot kell lefolytatnia, amely vizsgálat lefolytatására a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletben jelenleg meghatározott 90 napos eljárási határidővel szemben a módosításban szereplő 70 nap erre elegendő. Európai Uniós szabályozás alapján szükséges a törvény mellékletéből az ipari ágazat kivétele.

101. alcímhez

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 79. § (8) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban, valamint a nyilvántartásba vételi eljárásokban meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

A tervezet törvényi szintre emeli a jelenleg kormányrendeleti szinten meglévő, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség által lefolytatandó minősítési eljárás Ket.-ben foglaltaktól eltérő, hosszabb ügyintézési határidejét, de egyidejűleg csökkentve annak tartamát. Az általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, azonban a jelenleg kormányrendeleti szinten rögzített határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

102. alcímhez

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók.

103. alcímhez

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására vonatkozó rendelkezéseinek módosításai a felnőttképzési szakértői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozzák. A hatályos rendelkezések szerint az említett tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.

A módosítás a tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.

Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.

Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.

104. alcímhez

Az elektromos halászgép használatára vonatkozó engedéllyel rendelkezők esetében az államilag elismert speciális szakiskolai képzés keretében megszerezhető elektromos halászgépkezelői szakképesítés sikeres teljesítése biztosítja a megfelelő szakmai felkészültséget és így a szakmai alapon számon kérhető jogosultságot.

Az alapesetben tiltott elektromos halászgép használatával történő halfogási tevékenység végzésére kizárólag egyenáramú eszközre vonatkozóan, indokolt esetben (pl. tudományos kutatás, ökológiai célok), kérelem alapján a halgazdálkodásért felelős miniszter adhat engedélyt. Az egyenáramú elektromos eszköz használatával történő halfogási tevékenység nem a vizek gazdasági hasznosítását szolgálja, hanem - az említettek szerint - elsősorban tudományos kutatás céljából, illetve ökológiai célokból történik.

Összességében az eszköz használatát a 2013. évben elfogadott új halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályok szigorúan szabályozzák, az ezen felül szükséges mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiváltása ez esetben eleve formális elvárás. Az elektromos halászgép, valamint az ehhez szükséges képesítés e rendelet hatálya alól való kikerülése tehát az állami bürokrácia, a túlszabályozás, valamint az érintett ügyfelekre nehezedő adminisztratív és anyagi terhelés mértékének csökkentését szolgálja.

105. alcímhez

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvényben foglalt eljárásokra nézve a jogszabály a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

106. alcímhez

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény esetében az eljárási határidő meghosszabbítását lehetővé tevő rendelkezések hatályon kívül helyezése a hatósági eljárások gyorsítását célzó módosítás, továbbá a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos 30 napos határidő helyett a Ket. vonatkozó általános ügyintézési ideje lesz irányadó.

107. alcímhez

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 8. § (5) bekezdésének módosítása lehetővé teszi, hogy egyértelműen a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályok alapján történjen az engedély iránti kérelem elbírálása, lehetővé téve a kérelem mellett a csatolandó dokumentumok elektronikus úton történő benyújtását is.

108. alcímhez

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény a minősített befolyás megszerzésének engedélyezése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

109. alcímhez

A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kpk.) szerinti egyéb kötöttpályás szakértői tevékenységet igazságügyi szakértői jogosultság és kamarai tagság nélkül folytató jogosultakról a közlekedési hatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vétel érdekében kerül előírásra a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti bejelentési kötelezettség. Az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos hatályon kívül helyezés a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglalkozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.

A fentiek mellett a Kpk.16. § (5) bekezdésében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Kpk.16. § (5) bekezdésében meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.

110. alcímhez

A módosítás a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveinek pontosítására szolgál, területi szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalokat nevezi meg.

111. alcímhez

A törvény és egyes, kihirdetett módosító rendelkezések eltérő szöveggel történő hatálybalépéséről, illetve hatályba nem lépéséről szóló rendelkezései 2015. december 31-én lépnek hatályba. Az egyéb módosító rendelkezések hatályba léptetésére 2016. január 1-jével kerül sor.

Tekintettel arra, hogy a módosító rendelkezések olyan eljárásokra, illetve eljárási cselekményekre vonatkoznak, amelyek esetében folyamatban lévő eljárások tekintetében történő alkalmazás nehézségeket okozna, a módosított rendelkezéseket csak a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban kell alkalmazni.