39/2002. (XII. 28.) GKM rendelet

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pontjának 12. alpontjában és a 48. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) 2. § (3) bekezdése g) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép és a 2. § (3) bekezdése h) ponttal egészül ki:

[(3) Nem minősül átalakításnak]

"g) a külön jogszabályban1 meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek,[1]

h) a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a Központi Közlekedési Felügyelet alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít."

(2) Az ER. 2. § (8) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (8) bekezdés az alábbi h) ponttal egészül ki:

"(8) A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-h) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában: "

"h) "muzeális jellegű jármű": a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban2 meghatározott feltételeknek megfelelő jármű."[2]

(3) Az ER. 2. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:

"(9) A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak:

a) "M1 járműkategória": személygépkocsik,

b) "M2 járműkategória": legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,

c) "M3 járműkategória": több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,

d) "N1 járműkategória": legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

e) "N2 járműkategória": több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

f) "N3 járműkategória": több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

g) "O1 járműkategória": legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik,

h) "O2 járműkategória": több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve),

i) "O3 járműkategória": több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve),

j) "O4 járműkategória": több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik" .

2. §

Az ER. a következő 4/A. §-sal egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi 4/A. § számozása 4/B. §-ra változik:

"4/A. § (1) Az M1 kategóriába tartozó személygépkocsi típushoz kiadott típusbizonyítványban, illetőleg az új személygépkocsi forgalomba helyezési engedélyében az MR. A. Függelék A/39. melléklete szerint meg kell határozni a CO2 kibocsátás értékét.

(2) A forgalomba helyezett új személygépkocsikra vonatkozóan a 9. számú mellékletben meghatározott CO2 kibocsátási adatgyűjtésről:

a) típusbizonyítvány alapján történő forgalomba helyezés esetében - a forgalmazó (közreműködő kereskedő) által kiadott Megfelelőségi nyilatkozatok adatai alapján - a KKF,

b) a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében - az engedély adatai alapján - a KKF,

c) az egyedi forgalomba helyezési engedéllyel történő forgalomba helyezés esetében az engedélyező területi közlekedési felügyelet

gondoskodik.

(3) Az új személygépkocsikról az a)-c) pont szerint gyűjtött CO2 kibocsátási adatokat a naptári negyedév végén összesíteni kell és az összesített adatokat a negyedévet követő hónap 15. napjáig a Közlekedési Főfelügyeletnek meg kell küldeni.

(4) A CO2 kibocsátás adatgyűjtésének részletes szabályait, az adatrögzítés és adatellenőrzés eljárását, valamint az adatátadás módját a Közlekedési Főfelügyelet határozza meg.

(5) A forgalomba helyezett új személygépkocsik összesített CO2 kibocsátási adatairól a Közlekedési Főfelügyelet a naptári évet követően április hónap 1. napjáig értesíti az Európai Parlament és a Tanács illetékes bizottságát."

3. §[3]

4. §

Az ER. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Időszakos vizsgálaton kell bemutatni a területi közlekedési felügyeletnél a 2. § (3) bekezdésének e), f), g) és h) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit - kivéve az 5-8., 19. §-ait - és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell."

5. §

Az ER. 12/B. §-ának (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(4) Vizsgáló állomásként az a gépjárműfenntartó szervezet jelölhető ki, amely vállalja, hogy]

"f) a vizsgáztatási időszakban teljes körűen biztosítja a területi közlekedési felügyelet által kijelölt vizsgabiztos számára az időszakos vizsgálathoz előírt valamennyi tárgyi és technológiai feltételt, valamint a vizsgabiztos kizárólagos irányítása mellett az időszakos vizsgálat jogszabály szerinti lebonyolításában vele együttműködő személyzetet."

6. §

(1)[4]

(2)[5]

7. §

Az ER. 16. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(3) Az átalakítás során a jármű fajtája csak abban az esetben változtatható meg, ha]

"e) az N1 kategóriába tartozó tehergépkocsi átalakítása során olyan személygépkocsi keletkezik, amely teljesíti az M1 kategóriára vonatkozóan az MR.-ben előírt további műszaki feltételeket. E rendelkezés nem érinti a külön jogszabályban 3 előírt egyéb feltételek teljesítésének kötelezettségét."[6]

8. §

Az ER. a következő VI/A. fejezettel és 19/A. §-sal egészül ki:

"VI/A. FEJEZET

A MUZEÁLIS JELLEGŰ JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ELTÉRÉSEK

19/A. § (1) A jármű muzeális jellegének megállapítását és kategóriába sorolását a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott módon, a muzeális jellegű jármű összeépítésének és forgalomba helyezésének engedélyezését, valamint a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatát a (6)-(10) bekezdésekben meghatározott módon, illetőleg eltéréssel kell végezni.

(2) A muzeális jellegű jármű a gyártási éve alapján a következő kategóriák egyikébe sorolandó:

a) az 1905. év előtt gyártott jármű az antik (A),

b) az 1905. évben és azt követően 1919. év előtt gyártott jármű a veterán (B),

c) az 1919. évben és azt követően 1931. év előtt gyártott jármű a klasszikus I. (C),

d) az 1931. évben és azt követően 1946. év előtt gyártott jármű a klasszikus II. (D),

e) az 1946. évben és azt követően 1961. év előtt gyártott jármű a nosztalgia I. (E),

f) az 1961. évben és azt követően 1971. év előtt gyártott jármű a nosztalgia II. (F),

g) az 1971. évben és azt követően, de legalább 30 naptári évvel a minősítés éve előtt gyártott jármű a nosztalgia III. (G) kategóriába tartozik.

(3) A jármű muzeális jellegét a tulajdonos kérelmére, az általa biztosított műszaki dokumentáció figyelembevételével, minősítő vizsgálat keretében (a továbbiakban: muzeális minősítő vizsgálat) a Muzeális Minősítő Bizottság állapítja meg.

(4) A muzeális minősítő vizsgálat alapján a vizsgálatra állított jármű abban az esetben minősíthető muzeális jellegűnek, amennyiben:

a) gyártási éve alapján valamely muzeális jármű kategóriába sorolható,

b) műszaki kivitele megegyezik a gyártásakor meghatározott jellemzőknek,

c) műszaki és esztétikai állapota alapján alkalmas a típusának muzeális szempontú bemutatására.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott vizsgálati szempontoknak megfelelő muzeális jellegű járművet a Muzeális Minősítő Bizottság nyilvántartásba veszi, és a járművön rögzítendő regisztrációs táblával való megjelölését engedélyezi.

(6) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatát a területi közlekedési felügyelet a (4)-(6) bekezdésekben meghatározott muzeális minősítő vizsgálathoz kapcsolódóan, illetőleg azt követően végzi el.

(7) A muzeális jellegű jármű összeépítésének, illetőleg az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésének eljárása során a jármű gyártási időpontja alapján meghatározott műszaki követelményeket kell alkalmazni.

(8) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezése - a műszaki konstrukciós jellemzői által indokolt korlátozások előírása mellett - abban az esetben is engedélyezhető, amennyiben a jármű nem felel meg az MR.-ben a jármű fajtához tartozóan meghatározott műszaki feltételeknek, de teljesíti legalább - ideiglenesen a közúti forgalomban való részvétele során - az MR.-ben a lassú járművekre meghatározott üzemeltetési műszaki feltételeket.

(9) A muzeális jellegű jármű forgalmi engedélyének érvényességi idejét a forgalomban való részvétel feltételeként meghatározott korlátozások és a jármű fajtához e rendeletben meghatározottak alapulvételével kell megállapítani.

(10) A Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz kiadott - a (8) bekezdés szerinti esetleges korlátozásokat is tartalmazó - "Műszaki adatlap" alapján a Nyilvántartó a járművet a külön jog-szabály4 szerinti hatósági engedéllyel és jelzéssel látja el.[7]

(11) A Muzeális Minősítő Bizottság egy-egy tagját a Közlekedési Főfelügyelet, a Közlekedési Múzeum, a Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (a továbbiakban: F.I.V.A.5) nemzeti képviselő szervezete6 és a Magyar Autóklub jelöli ki. A muzeális minősítő vizsgálat szervezése és a vizsgálat lefolytatásához szükséges műszaki, technológiai és adminisztratív feltételek biztosítása a Magyar Autóklub feladata.[8]

(12) A Muzeális Minősítő Bizottság - a F.I.V.A. szabályaival összhangban - szabályzatban megállapítja a minősítési vizsgálat eljárási szabályait, így különösen:

a) a muzeális minősítő vizsgálat részletes vizsgálati és minősítés technológiai rendjét,

b) a muzeális minősítő vizsgálat eljárási és adminisztratív szabályait,

c) a muzeális jellegű jármű tulajdonos változása során a muzeális minősítést érintően követendő eljárást, valamint a minősítés visszavonásának rendjét,

d) a F.I.V.A. minősítés honosításának rendjét,

e) a muzeális jellegű járműre vonatkozó egyes MR. rendelkezések alkalmazása alóli mentesítés feltételeit.

(13) A szabályzatot a gazdasági és közlekedési miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben hagyja jóvá, a Muzeális Minősítő Bizottság közzéteszi a Közlekedési Értesítőben."

9. §

(1) Az ER. 20. §-a (2) bekezdésének a) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel felszereltek: ]

"a) darut vagy egyéb emelőberendezést, ide nem értve a külön jogszabály7 alapján kevésbé veszélyes gépnek minősülő, 40 000 Nm billentőnyomatékot meg nem haladó, ön-rakodásra szolgáló emelőberendezést,"[9]

"j) olyan más berendezést, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatkozathoz vagy engedélyhez (a továbbiakban együtt: engedély) köti."

(2) Az ER. 20. §-a (6) és (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A közlekedési hatóság a különleges felépítményű jármű üzemeltetését feltételhez kötheti, vagy annak közlekedésére korlátozást állapíthat meg. A megállapított feltételt, illetőleg korlátozást a jármű hatósági engedélyében, illetőleg a 13. § (3) bekezdésében említett Műszaki adatlapon fel kell tüntetni, valamint nyilvántartásba kell venni.

(7) Az MR 111. és 112. §-ában a különleges felépítményű járműre meghatározott követelmények teljesítését a felépítmény fajtája szerinti szakirányú - külön jogszabály8 alapján e tevékenység ellátására jogosult - szakértő által hat hónapnál nem régebben kiállított szakvéleménnyel kell a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során igazolni."[10]

10. §

Az ER. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a KKF-től - a 67. és 110. számú Előírás tekintetében a Műszaki-Biztonsági Főfelügyelettől - jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van."

11. §

Az ER. 31. §-a a következő francia bekezdésekkel egészül ki:

[Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségeknek az alábbi jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: ]

- "a Tanács 88/599/EGK irányelve bizonyos munkajogi előírások harmonizálásáról szóló a Tanács 3820/85/EGK rendeletének és a közúti szállításban alkalmazott regisztráló berendezésekről szóló a Tanács 3821/85/EGK rendeletének végrehajtásakor alkalmazandó szabvány ellenőrzési eljárásokról;

- a Bizottság 93/172/EGK határozata a közúti szállítással kapcsolatos, a Tanács 88/599/EGK irányelvének 6. cikkében előírt szabványos jelentési formanyomtatvány elkészítéséről;

- a Bizottság 93/173/EGK határozata a közúti szállítás bizonyos munkajogi előírásainak összehangolásáról szóló a Tanács 3820/85/EGK rendeletének 16. cikkében meghatározott szabvány űrlap összeállításáról;

- az Európai Parlament és a Tanács 2000/30/EK irányelve a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzéséről;

- az Európai Parlament és a Tanács 1753/2000/EK határozata az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátásának megfigyelését szolgáló rendszer létesítéséről;

- a Bizottság 2001/3/EK irányelve a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusbizonyítványára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló a Tanács 74/150/EGK irányelvének, valamint a traktorok rádiózavarszűrésére vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló a Tanács 75/322/EGK irányelvének a műszaki fejlődéshez igazításáról;

- az Európai Parlament és a Tanács 2001/56/EK irányelve a gépkocsik és pótkocsik fűtési rendszereiről, a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról és a Tanács 78/548/EGK irányelvének hatályon kívül helyezéséről;

- az Európai Parlament és a Tanács 2001/85/EK irányelve a vezető ülésén kívül több mint nyolc ülőhellyel rendelkező gépkocsikra vonatkozó követelményekről, a Tanács 70/156/EGK irányelvének és a Parlament és a Tanács 97/27/EK irányelvének módosításáról;

- a Bizottság 2001/92/EK irányelve a gépkocsik és pótkocsik biztonsági üvegeiről és az üvegek anyagáról szóló a Tanács 92/22/EGK irányelvének a műszaki fejlődéshez igazításáról és a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról;

- a Bizottság 2001/116/EK irányelve a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló a Tanács 70/156/EGK irányelvének a műszaki fejlődéshez igazításáról."

12. §

Az ER.

a) 1. számú melléklete az e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

b) 5. számú melléklete az e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

c) az e rendelet 3-4. számú mellékletében foglalt 9-10. számú melléklettel egészül ki.

d) A. Függeléke helyébe az e rendelet 5. számú mellékletében foglalt A. Függelék lép.

e)[11]

13. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel - 2003. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 9. § (1) bekezdése 2004. január 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet 2. §-a, 12. §-ának (5) bekezdése és 4. mellékletével megállapított ER. 10. mellékletének I. fejezet 2.11-2.14. pontjai, valamint a II. fejezete a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

14. §

(1)[12]

(2)[13]

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 39/2002. (XII. 28.) GKM rendelethez

Az ER. 1. számú mellékletének II. fejezetében meghatározott "Műszaki adatlap" okmány mintája helyébe a következő okmányminta lép. A fejezetben a "Műszaki adatlap"-hoz tartozó további rendelkezések nem változnak meg.

2. számú melléklet a 39/2002. (XII. 28.) GKM rendelethez

1. Az ER. 5. számú melléklete I. fejezetének 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.3. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat technológiai eltérései

A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során az általános technológiát a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a vizsgálat elvégzésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a jármű konstrukciós jellemzői megegyeznek-e a jármú típusbizonyítványában (Megfelelőségi nyilatkozatában), forgalomba helyezési engedélyében, illetőleg összeépítési engedélyében foglaltakkal,

b) a rendelet 11. §-ában hivatkozott, az 1. számú mellékletben meghatározott Műszaki adatlap csak abban az esetben adható ki, amennyiben a járművön nem tárnak fel olyan hibát, amely annak a közúti forgalomban való részvételre alkalmatlanságát ("A") vagy korlátozott alkalmasságát ("K") eredményezi."

2. Az ER. 5. számú melléklete I. fejezete 24. pontjának 2.4.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 2.4. pont a következő 2.4.5. alponttal egészül ki:

[2. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat végzésének tárgyi fel tételei

2.4. Átmeneti rendelkezések a vizsgáló eszközök biztosításához]

"2.4.4. 2003. január 1. napjától kell biztosítani a 2.2.18. pontban előírt menetíró (tachográf) és sebességkorlátozó ellenőrző berendezést.

2.4.5. A 2.2.3. pontban előírt mérő-adatgyűjtő berendezés biztosításának kötelezettségéről külön jogszabály rendelkezik."

3. Az ER. 5. számú mellékletének IV. fejezete 1.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata]

"1.5. A III. fejezetben meghatározott görgős fékerőmérő próbapadon végzett fékvizsgálat technológiáját, a vizsgálat és a vizsgálati eredmények egységes értékelési módszerét a Közlekedési Főfelügyelet - a gazdasági és közlekedési miniszter jóváhagyásával - állapítja meg és a Közlekedési Értesítőben teszi közzé.

A közzétett egységes fékvizsgálati technológia alkalmazása:

- M1 és N1 járműkategória vizsgálata esetén 2003. január 1. napjától,

- egyéb gépkocsik fékvizsgálata esetén 2004. január 1. napjától kötelező."

3. számú melléklet a 39/2002. (XII. 28.) GKM rendelethez

"9. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

Az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátásának adatgyűjtése1

1. Általános rendelkezések

1.1. E melléklet alkalmazásában "új személygépkocsi"-nak a rendelet. 2. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő, az MR. A. függelék A/39. számú mellékletének hatálya alá tartozó M1 kategóriájú gépkocsi minősül, amelyet a forgalomba helyezését megelőzően nem vettek még használatba. Kifejezetten nem tartoznak ide azok a személygépkocsik, amelyek már korábban, más országban regisztrálva voltak.

1.2. Az adatgyűjtés során azonos gyártó esetében megkülönböztetendő a típus, változat és kivitel, amely a gyártó által deklaráltan egymástól különböző új személygépkocsit jelent.

1.3. Az adatgyűjtés útján létrehozott adatbázis elektronikus "regisztrációs fájl" formában is készülhet.

1.4. Külön kell gyűjteni a forgalomba helyezett új, alternatív meghajtású személygépkocsik darabszámát, valamint a hajtás módjára vonatkozó leírást. Jelen rendelkezés szempontjából alternatív meghajtású minden, az A/2. számú melléklet meghatározás szerinti M1 kategóriájú gépjármű, amely nem tartozik az MR. A. függelék A/39. számú mellékletének hatálya alá.

1.5. Az adatbázisban a következő adatokat kell gyűjteni és rögzíteni:

- a forgalomba helyezett új személygépkocsik száma,

- fajlagos CO2 kibocsátás [g/km],

- üzemanyag fajta (pl. benzin, gázolaj),

- gyártmány,

- menetkész tömeg (saját tömeg + 75 [kg]),

- névleges teljesítmény (motorteljesítmény, [kW]),

- hengerűrtartalom [cm3].

2. Az új személygépkocsik forgalomba helyezése során gyűjtött adatok feldolgozásának módja és összesítése

2.1. A forgalomba helyezett új személygépkocsik száma üzemanyag fajtánként: Üzemanyag fajtánként ("f" index) meg kell határozni a forgalomba helyezett személygépkocsik számát (Nf).

2.2. Fajlagos CO2 kibocsátás egy adott üzemanyagfajtához tartozó összes újonnan forgalomba helyezett személygépkocsira átlagolva:

Minden üzemanyagfajtára vonatkozóan meg kell határozni az adott üzemanyagfajtához tartozó, forgalomba helyezett új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását az alábbi képlettel:

ahol

Sf.ave - egy meghatározott üzemanyagfajtához tartozó, forgalomba helyezett új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátása,

Nf - egy meghatározott üzemanyagfajtához tartozó, forgalomba helyezett új személygépkocsik száma

Sf - a meghatározott üzemanyagfajtához tartozó, forgalomba helyezett járműegyedek fajlagos CO2 kibocsátása (g/km)

f - az üzemanyagfajta szerinti index (benzin, gázolaj, PB-gáz stb.)

ave - az átlagot jelentő index (az 'average' rövidítése)

2.3. A forgalomba helyezett új személygépkocsik fajlagos CO2 kibocsátásának eloszlása

Rögzíteni kell üzemanyag fajtánként az alábbi CO2 kibocsátási kategóriákba eső forgalomba helyezett új személygépkocsik számát. A rögzített adatokból CO2 kibocsátási kategóriánként és üzemanyag fajtánként meg kell határozni az átlagos fajlagos CO2 kibocsátást.

A CO2 kibocsátási kategóriák: < 60, 60-80, 81-100, 101-120, 121-140, 141-160, 161-180, 181-200, 201-250, 251-300, 351-450, > 450 (g/km).

Az egy üzemanyagfajtához, és valamely CO2 kibocsátási kategóriába tartozó új gépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását az alábbi képlettel kell meghatározni:

ahol

Cf,c,ave - a c-edik CO2 kibocsátási kategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új gépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátása (g/km),

Nfc - a c-edik CO2 kibocsátási kategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó forgalomba helyezett új gépkocsik darabszáma,

Cf,c - a c-edik CO2 kibocsátási kategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó forgalomba helyezett új gépkocsi egyedek fajlagos CO2 kibocsátása (g/km),

c - a CO2 kibocsátási kategóriákat jelző index.

2.4. A forgalomba helyezett új személygépkocsik tömeg eloszlása

Rögzíteni kell üzemanyag fajtánként az alábbi tömegkategóriákba eső forgalomba helyezett új személygépkocsik számát, és a gépkocsi egyedek tömegét, valamint fajlagos CO2 kibocsátását. A rögzített adatokból tömegkategóriánként és üzemanyag fajtánként meg kell határozni az átlagos tömeget és az átlagos fajlagos CO2 kibocsátást.

A tömegkategóriák: < 650, 650-750, 751-850, 851-950, 951-1050, 1051-1150, 1151-1250, 1251-1350, 1351-1550, 1551-1750, 1751-2000, 2001-2250, 2251-2500, 2501-2800 és > 2800 (kg).

Egy adott tömegkategóriába eső és üzemanyagfajtához tartozó új személy-gépkocsik tömegének átlagos értékét az alábbi képlettel kell meghatározni:

ahol

Mf,m,ave - az m-edik tömegkategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik átlagos tömege (kg)

Nf,m - az m-edik tömegkategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik száma,

Mf,m - az m-edik tömegkategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó forgalomba helyezett új személygépkocsi egyedek tömege (kg),

m - a tömegkategóriákat jelző index.

Egy adott tömegkategóriába eső és üzemanyagfajtához tartozó forgalomba helyezett új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását az alábbi képlettel kell meghatározni:

ahol

S f,m,ave - az m-edik tömegkategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátása (g/km),

Nf,m - az m-edik tömegkategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik darabszáma,

Sf,m - az m-edik tömegkategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsi egyedek fajlagos CO2 kibocsátása (g/km).

2.5. A forgalomba helyezett új személygépkocsik teljesítmény eloszlása

Rögzíteni kell üzemanyag fajtánként az alábbi teljesítménykategóriákba eső, forgalomba helyezett új személygépkocsik számát, és a gépkocsi egyedek teljesítményét, valamint fajlagos CO2 kibocsátását. A rögzített adatokból üzemanyag fajtánként és teljesítmény kategóriánként meg kell határozni az átlagos teljesítményt és az átlagos fajlagos CO2 kibocsátást.

A teljesítmény kategóriák: < 30,30-40, 41-50, 51-60, 61-70, 71-80, 81-90, 91-100, 101-110, 111-120, 121-130, 131-140, 141-150, 151-160, 161-170, 171-180, 181-200, 201-250, 251-300, > 300 (kW).

Egy adott teljesítmény kategóriába eső, és üzemanyagfajtához tartozó új gépkocsik átlagos teljesítményét az alábbi kifejezéssel kell meghatározni:

ahol

Pf,p,ave - a p-edik teljesítménykategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik átlagos teljesítménye (kW),

Nf,p - a p-edik teljesítménykategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik darabszáma,

Pf,p - a p-edik teljesítménykategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsi egyedek teljesítménye (kW),

p - a teljesítménykategóriákat jelző index.

Egy adott teljesítmény kategóriába eső, és üzemanyagfajtához tartozó új gépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását az alábbi képlettel kell meghatározni:

ahol

Sf,p,ave - a p-edik teljesítménykategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátása (g/km),

Nf,p - a p-edik teljesítménykategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik darabszáma,

Sf,p - a p-edik teljesítménykategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsi egyedek fajlagos CO2 kibocsátása (g/km).

2.6. A forgalomba helyezett új személygépkocsik hengerűrtartalmának eloszlása.

Rögzíteni kell üzemanyag fajtánként az alábbi hengerűrtartalom-kategóriákba eső, forgalomba helyezett új személygépkocsik számát, és a személygépkocsi egyedek hengerűrtartalmát, valamint fajlagos CO2 kibocsátását. A rögzített adatokból üzemanyag fajtánként és hengerűrtartalom-kategóriánként meg kell határozni az átlagos hengerűrtartalmat és az átlagos fajlagos CO2 kibocsátást.

A hengerűrtartalom-kategóriák: < 700, 701-800, 801-900, 901-1000, 1001-1100, 1101-1200, 1201-1300, 1301-1400, 1401-1500, 1501-1600, 1601-1700, 1701-1800, 1801-1900, 1901-2000, 2001-2100, 2101-2200, 2201-2400, 2401-2600, 2601-2800, 2801-3000, 3001-3500, 3501-4500, > 4500 (cm3).

Az egy adott hengerűrtartalom-kategóriákba és üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik átlagos hengerűrtartalmát az alábbi képlettel kell meghatározni:

ahol

Vf,v,ave - a v-edik hengerűrtartalom-kategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik motorjának átlagos hengerűrtartalma (cm3),

Nf,v - a v-edik hengerűrtartalom-kategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik darabszáma,

Vf,v - a v-edik hengerűrtartalom-kategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új gépkocsi egyedekbe épített motor hengerűrtartalma (cm3),

v - a hengerűrtartalom-kategóriákat jelző index

Egy adott hengerűrtartalom-kategóriába és üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását az alábbi képlettel kell meghatározni:

ahol

Sf,v,ave - a v-edik hengerűrtartalom-kategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátása (g/km),

Nf,v - a v-edik hengerűrtartalom-kategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsik darabszáma,

Sf,v - a v-edik hengerűrtartalom-kategóriába eső, f üzemanyagfajtához tartozó új személygépkocsi egyedek fajlagos CO2 kibocsátása (g/km).

3. A feldolgozott adatok összesítő táblázatai

3.1 Fajlagos CO2 kibocsátás egy meghatározott üzemanyagfajtához tartozó összes forgalomba helyezet új személygépkocsira átlagolva:

Az 3 .1. jelzésű táblázat alkalmazásával minden fajta üzemanyagra meg kell adni a forgalomba helyezett új személygépkocsik számát és azoknak az átlagos fajlagos CO2 kibocsátását a 2.1 és 2.2 pont szerint. A táblázatban a CO2 kibocsátási értékeket a legközelebbi egész számra kell kerekíteni.

3.1. táblázat

3.2. Átlagos fajlagos CO2 kibocsátás, gyártók és üzemanyag fajták szerint

A forgalomba helyezett új személygépkocsik adatait csoportosítani kell gyártók szerint, alcsoportokat képezve üzemanyag fajtánként (azaz pl. benzin, dízel). Minden alcsoportra vonatkozóan meg kell adni az átlagos fajlagos CO2 kibocsátást és a személygépkocsik számát, amelyből azt számították a 2.1 és 2.2 pont szerint. A CO2 kibocsátási értékeket ismét csak a legközelebbi egész számra kell kerekíteni.

3.2. táblázat

3.3. A forgalomba helyezett új személygépkocsik CO2 kibocsátásának eloszlása

A minden üzemanyag fajtára meg kell adni a 2.3 pont szerint CO2 kibocsátási kategóriába eső, forgalomba helyezett új személygépkocsik számát, gyártónként (3.3/a jelű táblázat)és az összes gyártóra összegezve, az alábbi formátum szerint (3.3 táblázat).

3.3/a. táblázat

3.3. táblázat

3.4. A forgalomba helyezett új személygépkocsik tömegének, teljesítményének és lökettérfogatának eloszlása

A járművek tömeg, teljesítmény és lökettérfogat jellemzői a 2.4. - 2.6. pontok előírásai szerint kategóriákba lettek besorolva. Az egyes kategóriák egyesített adatait kell megadni gyártónként (3.4/a; 3.5/a; 3.6/a jelű táblázatok) és az összes gyártóra együttesen, (3.4; 3.5; 3.6. jelű táblázat) az adott kategóriába eső személygépkocsik átlagos jellemzőire, (tömeg, teljesítmény lökettérfogat) és átlagos fajlagos CO2 kibocsátására vonatkozó.

3.4/a. számú táblázat

3.4. számú táblázat

3.5/a. számú táblázat

3.5. számú táblázat

3.6/a. számú táblázat

3.6. számú táblázat

1 A melléklet rendelkezései az Európai Palament és a Tanács 2000. június 22-én elfogadott 1753/2000/EK határozatának végrehajtását valósítják meg, figyelemmel az ENSZ által 1997 decemberében elfogadott Kyoto Jegyzőkönyvben foglaltakra, valamint a 70/156/EGK irányelvre."

4. számú melléklet a 39/2002. (XII. 28.) GKM rendelethez

"10. számú melléklet az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez1

I. Fejezet

Közúti műszaki ellenőrzés2

1. Fogalom meghatározások

a) E fejezet alkalmazásában "jármű" az A. Függelék A/2. számú mellékletében az M2, az M3, az N2, és az N3 járműkategóriába sorolt gépkocsi, továbbá az O járműkategória valamelyikébe sorolt pótkocsi.

b) E fejezet alkalmazásában "közúti műszaki ellenőrzés" a közúton közlekedő (ideértve a várakozó- vagy tárolóhelyen menetkész állapotban tartózkodó) járműveknek az ellenőrző szerv által a rendelet 14. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján - váratlanul, előre be nem jelentett módon - végzett műszaki ellenőrzése és állapotvizsgálata.

c) E fejezet alkalmazásában a "közlekedésre alkalmassági vizsgálat" a rendelet IV. fejezetében meghatározott forgalomba helyezés előtti és/vagy időszakos vizsgálat.

2. A közúti műszaki ellenőrzésre vonatkozó általános rendelkezések

2.1. A közúti műszaki ellenőrzést a járművet vezető személy nemzeti hovatartozására, valamint a jármű nyilvántartásba vételének helyére vonatkozó bármilyen megkülönböztetés nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt és a költségek lehetséges kíméletével kell elvégezni.

2.2. A közúti műszaki ellenőrzés a következőkre terjedhet ki:

a) a jármű műszaki és karbantartottsági állapotának szemrevételezéssel történő vizsgálata és értékelése a jármű álló helyzetében;

b) a korábban végzett közúti műszaki ellenőrzésről kiadott közúti műszaki ellenőri jelentésben (jegyzőkönyvben) foglaltak ismételt ellenőrzése, vagy a jármű közlekedésre alkalmasságát bizonyító iratokban foglaltak ellenőrzése, különös tekintettel - abban az esetben, ha a járművet az Európai Unió valamelyik tagállamában vették nyilvántartásba, illetve helyezték forgalomba - annak vizsgálatára, hogy a jármű megfelel az ER. 5. számú mellékletében3 meghatározott közlekedésre alkalmassági vizsgálatnak;

c) az ellenőrzési listán (2.7. pont) található, az ellenőrzés tárgyát képező tételek bármelyikére vonatkozó ellenőrzés.

2.3. A fékrendszer és a kipufogógáz kibocsátás ellenőrzését a 4. pontban foglaltak szerint kell elvégezni.

2.4. Az egyes tételek ellenőrzésének megkezdése előtt az ellenőr megvizsgálja a jármű közlekedésre alkalmassági bizonyítványát és/vagy az utolsó közúti műszaki ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet, amelyet a járművezető az ellenőr kérésére bemutat.

2.5. Az ellenőr figyelembe veheti a járművezető által bemutatott egyéb, a jármű biztonságosságát igazoló okmányt.

2.6. Ha az okmányok és/vagy a jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy az ellenőrzést megelőző három hónap folyamán a vizsgált jármű beállításának vagy beszabályozásának ellenőrzése megtörtént, az érintett tételt indokolt esetben, illetőleg nyilvánvaló hiba és/vagy szabálytalanság esetén kell ismételten megvizsgálni.

2.7. A közúti műszaki ellenőrzésről az ellenőrző szerv (közúti ellenőr) közúti műszaki ellenőrzési jegyzőkönyvet (a jegyzőkönyv mintáját a 3. pont tartalmazza) állít ki. Az ellenőrizendő tételekre vonatkozó ellenőrzési lista mintáját a 3. pont tartalmazza. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési listán az ellenőrzött tételeket bejelöli és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv egy példányát átadja a jármű vezetőjének.

2.8. Amennyiben az ellenőr úgy ítéli meg, hogy a jármű karbantartási hiányosságai - különösen a fékek tekintetében - a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, és ezért további részletes ellenőrzés (vizsgálat) indokolt, a jármű legfeljebb 15 km távolságban lévő kijelölt vizsgálóállomáson történő alaposabb vizsgálatnak vethető alá.

2.9. Amennyiben a vizsgálóállomáson és/vagy a mobil ellenőrző állomáson elvégzett alaposabb vizsgálat során nyilvánvalóvá válik, hogy a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen balesetveszélyt jelent, a jármű az észlelt műszaki hiba kijavításáig nem közlekedhet tovább.

2.10. A Közlekedési Főfelügyelet minden naptári év február 15. napjáig a megküldi a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére az előző két évben összegyűjtött adatokat tartalmazó jelentést az ellenőrzött járművek darabszámáról, a megadott jármű kategóriák, a nyilvántartásba vétel helye, az ellenőrzött tételek és az észlelt hiányosságok szerint csoportosítva. Az első jelentés a 2003. január 1-jével kezdődő kétéves időtartamot öleli fel.

2.11. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az adatokat tartalmazó jelentést minden második naptári év március 20. napjáig megküldi az Európai Közösségek Bizottsága részére.

2.12. A Közlekedési Főfelügyelet az ellenőrzések lefolytatásának előmozdítása és a kölcsönös segítségnyújtás érdekében együttműködik az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságaival, amelynek során kölcsönösen ellátják egymást az ellenőrzések elvégzéséért felelős hatóságok adataival (ellenőrző szervek) és a kapcsolattartó személyek nevével.

2.13. Külföldi állampolgár tulajdonában lévő járműben észlelt súlyos hiányosságokról, különösen azokról, amelyek a jármű további közlekedésének megtiltását eredményezték, a Közlekedési Főfelügyelet 3 munkanapon belül értesíti - a 3. pont szerinti jegyzőkönyv minta segítségével - annak az országnak az illetékes hatóságát, amelyikben a járművet nyilvántartásba vették (bejegyezték), vagy ahol forgalomba helyezték, és felkérheti arra, hogy a hiányosságok megszüntetésére tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Az értesítés a hiányosság megszüntetésére tett egyéb intézkedéseket, illetőleg eljárások lefolytatását nem érinti.

2.14. Az ellenőrző szerv minden szükséges intézkedést megtesz az észlelt hiányosságok megszüntetésének elősegítésére.

3. Jegyzőkönyv (Minta, első oldal)

4. FÉKRENDSZER ÉS A KIPUFOGÓGÁZ SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS/VAGY ELLENŐRZÉSE SZABÁLYAI

4.1. Fékekre vonatkozó speciális előírások

A fékrendszer minden részét és működtető szerkezetét jó és hatékony működést biztosító állapotban kell tartani, és a fékrendszer elemeinek megfelelően beállítottnak kell lennie.

A jármű fékjeinek a következő fékezési funkcióknak kell eleget tenniük:

a) gépjárművek és azok pótkocsijai és félpótkocsijai esetében az üzemi féknek a rakomány állapotától és az út lejtési vagy emelkedési szögétől függetlenül alkalmasnak kell lennie a jármű lassítására és biztonságos, gyors és hatékony megállítására;

b) gépjárművek és azok pótkocsijai és félpótkocsijai esetében, a rögzítő féknek a rakomány állapotától és az út lejtési vagy emelkedési szögétől függetlenül alkalmasnak kell lennie jármű álló helyzetben való megtartására.

4.2. Kipufogógáz kibocsátására vonatkozó különleges szabályok

4.2.1. Otto (benzin) motorral szerelt gépjárművek

a) Ha a kipufogógáz kibocsátás emisszió szabályzás nélküli (pl. nem háromutas, lambda /λ/-szonda által vezérelt katalizátoros):

1. a kipufogó rendszer szabad szemmel történő vizsgálata, a szivárgásmentesség ellenőrzése céljából;

2. a kibocsátás vezérlő rendszer szabad szemmel történő vizsgálata, a kötelező berendezés felszereltségének ellenőrzése céljából, ha van ilyen felszerelve;

3. ésszerű motor járatási idő után (a jármű gyártójának ajánlását figyelembe véve) a kipufogó gázok szén-monoxid (CO) tartalmának mérése a motor alapjáratánál (terhelés nélkül).

A kipufogó gázokban megengedhető maximális szén-monoxid tartalom nem haladhatja meg a következő határértéket:

- az az időpont, amikortól az egyes országok megkövetelték a járművek MR A függelék A/2 számú mellékletében foglaltaknak4 való megfelelését és 1986. október 1. között az első alkalommal bejegyzett vagy üzembe helyezett járművek esetében: a szénmonoxid nem lépheti túl a 4,5 térfogatszázalékot (térf.%);

- az 1986 október 1-je után bejegyzett vagy üzembe helyezett járművek esetében: a szén-monoxid tartalom nem lépheti túl a 3,5 térfogatszázalékot (térf.%).

b) Ha a kipufogógáz kibocsátás három komponensre ható (háromutas) katalizátorral ellátott, lambda-szonda által vezérelt, szabályozott keverék képzésű;

1. a kipufogó rendszer szabad szemmel történő vizsgálata, a szivárgásmentesség és minden alkatrész megfelelősége ellenőrzése céljából;

2. a kipufogógáz kibocsátás vezérlő rendszer szabad szemmel történő vizsgálata, a kötelező berendezés felszereltségének ellenőrzése céljából;

3. a jármű kipufogógáz kibocsátás vezérlő rendszer hatékonyságának meghatározása a lambda (légviszony) érték és a kipufogó gázok szénmonoxid tartalmának 4. pont szerinti mérése segítségével;

4. a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmára vonatkozó határértékek:

- a motor alapjárati fordulatszámán mérve:

a kipufogó gázok maximálisan megengedhető szén-monoxid tartalma nem haladhatja meg a 0,5 térfogatszázalékot,

- emelt üresjárati fordulatszámon (terhelés nélkül, legalább 2000 min-1 és legfeljebb 3000 min-1 fordulatszámon) mérve:

a szén-monoxid tartalom: maximum 0,3 térfogatszázalék, és a lambda (λ) értéke: 1±0,03 vagy a gyártó előírásai szerint.

4.2.2. Dízel (kompresszió gyújtású) motorral szerelt gépjárművek

A kipufogógáz füstölésének szabad gyorsítás melletti mérése (terhelés nélkül gyorsítva alapjáratról a maximális fordulatszámig). A koncentráció szintje nem haladhatja meg5 a fényelnyelési együttható [K (m-1)]következő határértékeit:

A dízel rendszerű motorral szerelt gépkocsi megengedett legnagyobb füstölése:

- normál (szívó) motor esetén : K = 2,5 m-1

- feltöltött (füstkorlátozó nélküli) dízel motor esetén: K = 3,0 m-1

4.2.3. Vizsgáló berendezések

A járművek emisszióját a gyártó által előírt vagy jelzett határértékeknek való megfelelés pontos megállapítására szolgáló berendezésekkel kell vizsgálni.

4.2.3.1. Benzinmotoros gépkocsik vizsgálatára alkalmazott gázelemző műszer négy komponensű, I. pontossági osztályú, amely a jogszabályokban és méréstechnikai előírásokban a gázelemző műszerekre meghatározott követelményeknek megfelel.

4.2.3.2. Dízelmotoros gépkocsik vizsgálatára alkalmazott fényelnyelés elvén működő füstölésmérő, mely a jogszabályokban és méréstechnikai előírásokban a füstölésmérő műszerekre meghatározott követelményeknek megfelel.

II. Fejezet

A vezetési és pihenő idő betartásának ellenőrzése közúton és telephelyen6

1. Az ellenőrzési rendszer kialakítása

1.1. Az ellenőrző szervnek a közúti járművezetők vezetési és pihenő idejének betartása rendszeres ellenőrzése céljából, a közutak mentén és a vállalkozások telephelyeinél olyan rendszert kell kialakítania, amely minden évben átfogó és reprezentatív mintát ad az ellenőrzött gépjárművezetőkről, a vállalkozásokról, és minden olyan járműről, amely a Tanács 3820/85/EGK rendeletének és a Tanács és a 3821/85/EGK rendeletének hatálya alá tartozik.

1.2. Az ellenőrzések megszervezése során a következő követelményeket kell betartani:

- az ellenőrzés időtartamának a 3820/85/EGK rendelet és a 3821/85/EGK rendelet hatálya alá tartozó járművek vezetői által ledolgozott munkanapok legalább 1%-át kell lefednie,

- az ellenőrzött összes munkanap 15%-án a közutak mellett, illetve legalább 25%-án a vállalkozások telephelyén kell ellenőrzést tartani.

1.3. Az közutak mentén ellenőrzött gépjárművezetők számát, a vállalkozások telephelyein végzett ellenőrzések számát, az ellenőrzött munkanapok számát és a szabálytalanságok számát a területi közlekedési hatóság összegyűjti és havonta egy alkalommal összesítésre megküldi a Közlekedési Főfelügyeletnek.

1.4. A Közlekedési Főfelügyelet által elkészített összesítés alapján a Bizottságot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium értesíti a Tanács 3820/85/EGK rendeletének 16. cikk 2. bekezdése szerint.

2. Közúti ellenőrzések

2.1. A közúton az ellenőrzéseket az úthálózat egészére kiterjedően lehetőleg úgy kell elvégezni, hogy az ellenőrzési pontokat ne lehessen elkerülni.

2.2. A közúton végzett ellenőrzés részei:

- napi vezetési idők, szünetek és napi pihenő idők, illetve szabálytalanságok esetén adatfelvételi lapok a megelőző napokra, a 3821/85/EGK rendelet 15. cikk (7) bekezdésének megfelelő járművekhez,

- az utolsó heti pihenő idő, ahol szükséges,

- az adatrögzítő készülék helyes működése (a készülékkel és/vagy az adatlapokkal történő esetleges visszaélés/helytelen használat meghatározása), vagy adott esetben a 3820/85/EGK rendelet 14. cikk (5) bekezdése által meghatározott dokumentumok megléte.

2.3. A közúti ellenőrzéseket a belföldi és a külföldi járművek ill. járművezetők megkülönböztetése nélkül kell elvégezni.

2.4. Az ellenőrző szervnek az ellenőrzések egységes lefolytatásához rendelkeznie kell:

- az ellenőrzés tárgyát képező tételek jegyzékével (ellenőrzési lista),

- a szállítási műveleteknél használt kifejezéseket tartalmazó idegen nyelvű táblázattal, amelyet a Bizottság állít össze, és az ellenőrzést végzők részére történő eljuttatásáról a Közlekedési Főfelügyelet gondoskodik.

2.5. Az Európai Unió valamely tagállamában nyilvántartásba vett jármű vezetője által elkövetett szabálytalanság körülményeinek tisztázásában az érintett hatóságok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, valamint a vállalkozás telephelyein végzett ellenőrzés eredményét közlik az érintett tagállam illetékes hatóságaival.

3. Telephelyen végzett ellenőrzések

3.1. A telephelyen történő ellenőrzéseket jelen fejezet 1.1. pontja alapján kell megtervezni, figyelembe véve a különböző szállítási kategóriák esetén szerzett korábbi tapasztalatokat. Ha az ellenőrző szerv a közúti ellenőrzés során a 3820/85/EGK rendelet és a 3821/85/EGK rendelet előírásainak súlyos megszegését észleli, az érintett vállalkozás telephelyein minden esetben célellenőrzést végez.

3.2. A telephelyen végzett ellenőrzés a közúton végzett ellenőrzésen túl kiterjed a következőkre:

- a heti pihenő idő és a pihenő időszakok közötti vezetési idő,

- a vezetési órák kéthetenkénti korlátozása,

- a csökkentett napi vagy heti pihenő idő ellentételezése,

- az adatfelvételi űrlapok használata és/vagy a járművezetők munkaidejének megszervezése.

4. Egyeztetett és összehangolt közúti ellenőrzések

4.1. A tagállamok által évente legalább kétszer egyeztetetten megtartott közúti ellenőrzésekben az ellenőrző szervek a Közlekedési Főfelügyelet irányítása mellett vesznek részt.

5. Információcsere

5.1. Az ellenőrző szervek a 3820/85/EGK rendelet 17. cikk (2) bekezdése és a 3821/85/EGK rendelet 19. cikk (3) bekezdése által hozzáférhetővé tett információkat a tagállamok illetékes hatóságai részére 12 havonta, illetőleg külön kérésre a Közlekedési Főfelügyelet útján küldik meg, a 7. pont szerinti formanyomtatvány alkalmazásával.

6. A formanyomtatvány adattartalma

6.1. Az ellenőrző szervek a 7. pont szerinti kitöltött formanyomtatványt eljuttatják a Közlekedési Főfelügyelet részére, amely továbbítja az összesített jelentést a Gazdasági Közlekedési Minisztérium részére a Bizottsághoz való továbbítás céljából.

6.1. Beszámolási időszak (3820/85/EGK rendelet 16. cikk) .. -tól -ig

6.2. Az ellenőrzések minimális számának kiszámítása (88/599/EGK irányelv 2. cikk):

a) a beszámolási időszak alatt az egy járművezetőre eső munkanapok száma

b) a 3820/85/EGK rendelet hatálya alá tartozó összes jármű száma

c) az összes munkanap száma ((a)x(b))

d) ellenőrzések minimális száma (a (c) 1%-a)

6.3. Ellenőrzések

6.3.1. A közúti ellenőrzésének száma

a) személyszállító

b) áruszállító

c) saját számlára szállító

d) bér vagy díj ellenében szállító vállalkozások esetén.

6.3.2. Az ellenőrzött munkanapok száma

a) személyszállító

b) áruszállító

c) saját számlára szállító

d) bér vagy díj ellenében szállító

vállalkozások út menti ingatlanainál.

6.4. Szabálytalanságok - a feljegyzett szabálytalanságok száma (3820/85/EGK rendelet) /*táblázatok: 1. az EK HL-t/ szabályozó - adminisztratív - egyéb.

6.5. A kivetett (vagy kivethető) büntetések, megtett intézkedések.

6.5.1. Büntetések mértéke.

6.5.2. Változások - a legutóbbi változások dátumai - jogszabályra történő hivatkozások.

6.6. Eredmények és hozzáfűzött észrevételek, megjegyzések, beleértve a kérdéses területen tapasztalható bármilyen fejlődést.

6.7. A jelentés elkészítéséért felelős személy azonosító adatai, a jelentés kelte és a jelentést készítő aláírása:

6.7.1. Családnév (vezetéknév)

6.7.2. Keresztnév

6.7.3. Beosztás

6.7.4. Hivatali (közigazgatási) cím

6.7.5. Telefonszám

6.7.6. Keltezés (dátum)

6.7.7. Aláírás

7.

1 Ez a melléklet a Tanács 88/599/EGK irányelvével, a 93/172/EGK és a 93/173/EGK határozataival, valamint a 2000/30/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

2 Ez a fejezet a Tanács a 2000/30/EK irányelvével összeegyeztethető szabályzást tartalmaz.

3 Az időszakos vizsgálatról szóló 96/96/EK irányelvben meghatározott közlekedési alkalmassági vizsgálat.

4 A Tanács 1970. március 20-i 70/220/EGK irányelve a tagállamoknak a gépjárművek kipufogása által okozott légszennyezés elleni intézkedések megtételére vonatkozó jogának közelítéséről (HL L 76. szám, 1970. 04. 06., 1. o.). Utoljára módosítva a Bizottság 1999/102/EK irányelve által (HL 334. szám, 1999. 12. 28., 43. o.).

5 A Tanács 1972. augusztus 2-i 72/306/EGK irányelve a tagállamoknak a járművekben használt dízel motorok általi szennyező anyag kibocsátás elleni intézkedések megtételére vonatkozó jogának közelítéséről (HL L 190. szám, 1972. 08. 20., 1. o.). Utoljára módosítva a Bizottság 97/20/EK irányelve által (HL 125. szám, 1997. 05. 16., 2. o.).

6 Ez a melléklet a Tanács 88/599/EGK irányelvével, 93/172/EGK, 93/173/EGK határozataival összeegyeztethető szabályzást tartalmaz."

5. számú melléklet a 39/2002. (XII. 28.) GKM rendelethez

"A. Függelék az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez1

A gépkocsik és pótkocsijaik típus-jóváhagyási eljárása

1. cikk

Alkalmazási kör

(1) Ez a Függelék - az egy vagy több lépcsőben gyártott - gépkocsik és pótkocsijaik (a továbbiakban: jármű), valamint ezek tulajdonságai, alkatrészei, önálló műszaki egységei és tartozékai típus-jóváhagyására terjed ki.

(2) Ez a Függelék nem vonatkozik az egyedi gyártású járművekre. Amennyiben azonban a jóváhagyó hatóság az ilyen járműre is típusbizonyítványt ad ki, el kell ismernie azt a jóváhagyást, amelyet a Közösség tagállamának az illetékes hatóságai a jármű-tulajdonságaira, alkatrészeire, önálló műszaki egységeire és tartozékaira vonatkozóan a 70/156/EGK Tanácsi irányelv szerint adtak ki.

2. cikk

Fogalom-meghatározások

E függelék alkalmazásában:

a) "Típus-jóváhagyás": olyan hatósági eljárás, amelynek eredményeként valamely tagállam illetékes hatóság igazolja, hogy egy jármű, járműtulajdonság, alkatrész típusa, kielégíti a jelen Függeléknek és az MR A. Függeléke vonatkozó mellékleteinek műszaki követelményeit. Az MR A. Függeléke mellékleteinek teljes körű felsorolását a jelen Függelék A/4. számú és A/9. számú mellékletei tartalmazzák.

b) "Többlépcsős típus-jóváhagyás": olyan típus-jóváhagyási eljárás, amellyel az illetékes hatóság igazolja, hogy - a gyártási állapottól függően - egy nem teljes vagy teljes járműtípus a jelen Függelékben és az MR A. Függeléke mellékletei, illetőleg az azokban foglalt előírások alapját képező EK irányelv, vagy egyenértékű ENSZ-EGB előírásban meghatározott követelményeket kielégíti.

c) "Alapjármű": olyan nem teljes jármű, amelynek jármű azonosítási száma egy többlépcsős típusjóváhagyási eljárás egymást követő lépcsőiben megmarad.

d) "Nem teljes jármű": olyan jármű, amelynek elkészítéséhez legalább egy további gyártási lépcsőre van szükség ahhoz, a jelen Függelékben és az MR A. Függeléke mellékleteiben foglalt, a teljes járműre vonatkozó követelményeket kielégítse.

e) "Teljes jármű": olyan jármű, amelyet többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás eredményeként a jelen Függelékben és az MR A. Függelékének a mellékleteiben foglalt összes követelményt kielégíti.

f) "Járműtípus": olyan azonos járműkategóriába tartozó járművek összessége, amelyek - legalább a jelen Függelék A/2. számú mellékletének a II. Részében felsorolt jellemzők tekintetében - nem különböznek egymástól. Egy járműtípus különböző jármű változatokat (járműtípus-variáns) és jármű kiviteleket (járműtípus-verzió) tartalmazhat.

g) "Járműtulajdonság": a jármű olyan tulajdonsága, mint pl. a fékhatásosság, a kipufogógáz összetétele vagy a jármű belső berendezése, amelynek az MR A. Függeléke vonatkozó melléklete(i)nek követelményeit ki kell elégítenie.

h) "Alkatrész": olyan szerkezeti elem (pl. világítótest), amely a jármű részét képezi, és amelynek az MR A. Függelékében meghatározott vonatkozó mellékletek követelményeit ki kell elégítenie. Az alkatrészre - amennyiben ezt az MR A. Függeléke vonatkozó melléklete(i) lehetővé teszik - a járműtől függetlenül is lehet típus-jóváhagyást kiadni.

i) "Önálló műszaki egység": olyan berendezés (pl. a hátsó aláfutásgátló berendezés), amely a jármű részét képezi, és az MR A. Függeléke vonatkozó melléklete(i)nek követelményeit kielégíti. Az önálló műszaki egységre - amennyiben ezt az MR A. Függelékében meghatározott vonatkozó melléklet lehetővé teszi - külön, de csak egy vagy több meghatározott járműtípus vonatkozásában lehet típus-jóváhagyást kiadni.

j) "Gyártó": az a személy vagy szervezet, aki vagy amely - függetlenül attól, hogy a típusjóváhagyási eljárás tárgyát képező jármű, jármű-tulajdonság, alkatrész vagy tartozék összes gyártási fázisában közvetlenül részt vesz-e - a jóváhagyó hatósággal szemben minden vonatkozásban felelős a típus-jóváhagyási eljárásért, valamint a jóváhagyottal egyező kivitelű gyártásért.

k) "Jóváhagyó hatóság": a Központi Közlekedési Felügyelet, a Közlekedési Főfelügyelet, valamint az Európai Közösség valamely tagállamának illetékes hatósága, amely a járművek, járműtulajdonságok, alkatrészek és önálló műszaki egységek típus-jóváhagyási eljárásáért, különösen a típusbizonyítvány, illetve a típusjóváhagyó okmány kiadásáért és visszavonásáért felelős, továbbá kapcsolatot tart a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival, és jogosult a gyártó berendezéseit ellenőrizni, a jóváhagyottal egyező gyártás biztosítása céljából.

l) "Vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezet": az a szervezet vagy laboratórium, amelyet hivatalosan vizsgáló intézménynek ismertek el, és amely vizsgálatokat végez a jóváhagyó hatóság számára. A Magyar Köztársaság által elismert vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezeteket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő teszi közzé. A vizsgálatokat azonban a jóváhagyó hatóság maga is elvégezheti;

m) "Adatközlő lap": a jelen Függelék A/1. számú és A/3. számú melléklete vagy az MR A. Függelékének valamely melléklete szerinti dokumentum azokról az adatokról, amelyeket a jóváhagyást kérelmezőnek közölnie kell.

n) "Adatközlő bizonylatok": adatok, rajzok, fényképek stb. összessége, amelyeket a jóváhagyást kérelmezőnek az adatközlő lap szerint a vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezethez vagy a jóváhagyó hatósághoz be kell nyújtania.

o) "Adatközlő mellékletek": az adatközlő bizonylatok, valamint azok a vizsgálati jelentések vagy más írásos anyagok, amelyeket a vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezet vagy a jóváhagyó hatóság az eljárása során az adatközlő bizonylatokhoz csatolt.

p) "Adatközlő mellékletek tartalomjegyzéke": az az írásos anyag, amely az adatközlő mellékletek tárgyát felsorolva, az egyes oldalak átláthatóságát lehetővé tevő oldalszámozással vagy más jelöléssel látja el.

q) "Közösség": az Európai Közösség.

r) "Tanács": az Európai Közösség Tanácsa.

s) "Bizottság": az Európai Közösség Bizottsága.

3. cikk

Típus-jóváhagyási kérelem

(1) A jármű típus-jóváhagyása iránti kérelmet a gyártó nyújthatja be, a jóváhagyó hatósághoz. A kérelemhez csatolnia kell a jelen Függelék A/3. számú melléklete szerinti adatokat tartalmazó adatközlő lapot, valamint az MR A. Függeléke mellékleteiben meghatározott követelmények teljesítését igazoló jóváhagyó okmányokat. Legkésőbb a típus-jóváhagyás kiadásának vagy visszautasításának időpontjáig csatolnia kell továbbá a jármű-tulajdonságok, az alkatrészek és az önálló műszaki egységek típus-jóváhagyásával kapcsolatos adatközlő bizonylatokat is.

(2) Amennyiben nem lehet mellékelni a jóváhagyó okmányokat, az (1) bekezdéstől eltérően a kérelemhez a jelen Függelék A/1. számú mellékletében meghatározott összes adatot közölni kell - továbbá, amennyiben szükséges, a jelen Függelék A/2. számú mellékletének a II. Részében meghatározott adatokat is - az MR A. Függelékének a vonatkozó mellékleteit alapul véve.

(3) Többlépcsős típus-jóváhagyás esetén a mellékelt adatközlő bizonylatoknak a következőket kell tartalmaznia:

a) az első gyártási lépcsőben az adatközlő bizonylatoknak azokat a részeit és azokat a jóváhagyó okmányokat, amelyek megfelelnek a jármű készültségi állapotának és a későbbiekben a teljes járművön szükségesek lesznek;

b) a második és minden további gyártási lépcsőben az adatközlő bizonylatok és jóváhagyó okmányok közül azokat, amelyek az adott gyártási lépcsőben a jóváhagyandó részt érintik, valamint a nem teljes járműre, a megelőző legutolsó gyártási lépcsőben kiadott jóváhagyó okmányok egy másolatát. A gyártónak továbbá mellékelnie kell az összes bizonylatot azokról a változtatásokról és kiegészítésekről, amelyeket a nem teljes járművön végzett.

(4) A jármű-tulajdonságra, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó típus-jóváhagyási kérelmet a gyártó nyújthatja be a jóváhagyó hatósághoz. A kérelemhez csatolnia kell az MR A. Függelékében meghatározott vonatkozó melléklet adatközlő lapját és az ott közölt adatokra vonatkozó adatközlő bizonylatokat.

(5) Egy járműtípusra, jármű-tulajdonságra, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre csak egy tagállamban nyújtható be típus-jóváhagyási kérelem. Minden jóváhagyandó típusra külön kérelmet kell benyújtani.

4. cikk

Típus-jóváhagyási eljárás

(1) A jóváhagyó hatóság - mint, ahogy minden tagállam illetékes hatósága - kiadja

a) a jármű típusbizonyítványát, a jelen Függelék A/5. számú mellékletében meghatározott eljárás eredményeként

a/1) az olyan járműtípusokra, amelyek az adatközlő bizonylatok adataival megegyeznek és megfelelnek az MR A. Függelékében levő mindazoknak a mellékleteknek, amelyeket a jelen Függelék A/4. számú melléklete felsorol;

a/2) a jelen Függelék A/11. számú mellékletében szereplő olyan különleges rendeltetésű járműtípusokra, amelyek az adatközlő bizonylatok adataival megegyeznek, és megfelelnek az MR A. Függelékében levő mindazoknak a mellékleteknek, amelyeket a jelen Függelék A/11. számú melléklete felsorol;

b) a jóváhagyó okmányt, illetve - teljes jármű esetén - a típusbizonyítványt a jelen Függelék A/14. számú mellékletében meghatározott eljárás eredményeként az alapjárművek típusaira, valamint az olyan nem teljes és teljes járművekre, amelyek az adatközlő bizonylatok adataival megegyeznek és -gyártási állapotuktól függően - megfelelnek az MR A. Függelékében levő mindazoknak a mellékleteknek, amelyeket a jelen Függelék A/4. számú, illetve A/11. számú melléklete felsorol;

c) a jóváhagyó okmányt a járműtípus olyan jármű-tulajdonságaira, amelyek az adatközlő bizonylat adataival megegyeznek, és megfelelnek az MR A. Függelékében levő - a jelen Függelék A/4. számú illetve A/11. számú mellékletében felsorolt - vonatkozó mellékletnek;

d) a jóváhagyó okmányt olyan alkatrész-, illetve önálló műszaki egység-típusokra, amelyek az adatközlő bizonylat adataival megegyeznek és megfelelnek az MR A. Függelékében levő - a jelen Függelék A/4. számú illetve A/11. számú mellékletében felsorolt - vonatkozó mellékletnek.

(2) A jelen Függelék A/11. számú melléklete vagy a 8. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti olyan jármű-, járműtulajdonság-, alkatrész- vagy önálló műszaki egység-típusjóváhagyása esetén, amely az MR A. Függeléke vonatkozó mellékleteinek az egyes rendelkezései tekintetében korlátozást vagy mentességet tartalmaz, a típusbizonyítványban, illetve a jóváhagyó okmányban fel kell tüntetni az érvényességre vonatkozó korlátozásokat és a megadott mentességeket. Minden típusbizonyítványnak és jóváhagyó okmánynak tartalmaznia kell a jármű-, a járműtulajdonság, az alkatrész- illetve a önálló műszaki egység-típusra a jelen Függelék A/7. számú melléklete szerint adott különleges jóváhagyási számot. Amennyiben az a)-d) pontokban hivatkozott adatközlő bizonylatokon olyan adatok vannak, amelyek a jelen Függelék A/11. számú mellékletének a rovataiban szereplő, különböző célokra készített járművekre vonatkoznak, e rendelkezéseket és mentességeket a típusbizonyítványban (jóváhagyó okmányban) is fel kell tüntetni.

(3) Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy valamely jármű, jármű-tulajdonság, alkatrész vagy önálló műszaki egység - bár az (1) bekezdésben foglaltakat kielégíti, - a közúti közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, megtagadhatja a típusbizonyítvány (jóváhagyó okmány) kiadását. Erről - a döntés indoklásával együtt - haladéktalanul értesítenie kell a többi tagállam hatóságát és a Bizottságot.

(4) A jóváhagyó hatóság az általa jóváhagyott járműtípusra, jármű-tulajdonságra, alkatrészre és önálló műszaki egységre a jelen Függelék A/6. számú mellékletében meghatározott típusbizonyítványt, illetve jóváhagyó okmányt ad ki, kitöltve az ott szereplő minta minden rovatát. Kitölti továbbá a jelen Függelék A/8. számú melléklet szerinti minta alapján a típusbizonyítvány (jóváhagyó okmány) "Vizsgálati eredmény" című mellékletének a megfelelő rovatait, és beírja vagy ellenőrzi az adatközlő mellékletek tartalomjegyzékében szereplő adatokat. A jóváhagyó számot a jelen Függelék A/7. számú mellékletének mintája szerint adja meg. A típusbizonyítványt (jóváhagyó okmányt) és ennek mellékleteit a jóváhagyást kérő rendelkezésére bocsátja.

(5) Ha a jóváhagyandó alkatrész vagy önálló műszaki egység csak a jármű más szerkezeti elemeivel együtt tölti be funkcióját, vagy különleges műszaki tulajdonsága miatt egy vagy több előírás megtartása csak akkor ellenőrizhető, ha a jóváhagyandó alkatrész vagy önálló műszaki egység a jármű más szerkezeti elemével összekapcsoltan működik, az alkatrész vagy a önálló műszaki egység típusjóváhagyó okmányának az érvényességét ennek megfelelően korlátozni kell. Ebben az esetben az alkatrész vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyó okmányában fel kell tüntetni az alkalmazásával kapcsolatos korlátozásokat és az esetleges beépítési előírásokat. A járműtípus típusbizonyítványának a kiadásánál ezeknek a korlátozásoknak és előírásoknak a megtartását ellenőrizni kell.

(6) A jóváhagyó hatóságnak egy hónapon belül meg kell küldenie a többi tagállam illetékes hatósága részére az általa kiadott típusbizonyítványok másolatát és azok mellékleteit, továbbá a járműtípusra vonatkozó típus-jóváhagyási kérelmet elutasító, vagy a típusbizonyítványt visszavonó határozatainak a másolatát.

(7) A jóváhagyó hatóságnak a többi tagállam illetékes hatósága részére - a jelen Függelék A/13. számú mellékletben megjelölt adatokkal - havonta meg kell küldenie azoknak a jármű-tulajdonságoknak, alkatrészeknek és önálló műszaki egységeknek a típus-jóváhagyását tartalmazó jegyzéket, amelyeket az adott hónap során kiadott vagy visszavont, illetve amelyekre nézve a típusjóváhagyási kérelmet elutasította. Ezen túlmenően haladéktalanul át kell adnia a másik tagállam illetékes hatósága az a jármű-tulajdonság-, alkatrész- vagy önálló műszaki egység-típusokra, -kérésére jóváhagyó okmányok, illetve az adatközlő lapok másolatát - amelyekre a jóváhagyást kiadta vagy visszavonta, illetve amelyekre nézve a típus-jóváhagyási kérelmet elutasította.

5. cikk

A típus-jóváhagyások módosításai

(1) A jóváhagyó hatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatközlőlapon szereplő bármely adat változásáról tudomást szerezzen.

(2) A típus-jóváhagyás módosítására irányuló kérelmet kizárólag az eredeti típusjóváhagyást kiadó hatósághoz lehet benyújtani.

(3) Amennyiben jármű-tulajdonságok, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek típus-jóváhagyását követően az adatközlő mellékletben található adatok megváltoznak, a jóváhagyó hatóság szükség szerint olyan módosított adatközlő mellékletrészleteket ad ki, amelyekből a változás jellege és az új kiadás időpontja egyértelműen kitűnik. Amennyiben a jóváhagyó hatóság a módosítások részletes leírásával kiegészítve az adatközlő melléklet vagy mellékletek, naprakész teljes változatát adja ki, annak is meg kell felelnie a fenti követelménynek. Módosított lapok vagy megújított, aktualizált dokumentáció-változat kiadása esetén a jóváhagyó okmányhoz mellékletként csatolt dokumentáció tartalomjegyzékét szintén módosítják úgy, hogy abból a módosított lapokban, illetve a változásoknak megfelelően aktualizált változatban megadott legújabb határidők kitűnjenek. Amennyiben mindezeken felül az eredeti típus-jóváhagyás óta eltelt időszakban a jóváhagyó okmányban szereplő adatokban -kivéve annak mellékleteit - vagy a műszaki követelményekben változás következett be, a módosulást "meghosszabbításnak" kell nevezni, és a jóváhagyó hatóság meghosszabbítási számmal jelölt felülvizsgált jóváhagyó okmányt ad ki, amelyből az ismételt kiadás oka és időpontja egyértelműen kitűnik. Amennyiben a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy az adatközlő lapokon történt módosítás újabb vizsgálatokat, illetve ellenőrzéseket tesz szükségessé, erről értesíti a gyártót, és az (1)-(3) bekezdésben említett dokumentumokat csak az újabb vizsgálatok és ellenőrzések sikeres elvégzése után állítja ki.

(4) Ha a járműtípus jóváhagyását követően történt módosítás az adatközlő mellékletek adataiban, a jóváhagyó hatóság szükség szerint olyan módosított adatközlő mellékletrészleteket ad ki, amelyekből a változás jellege és a kiadás új időpontja egyértelműen kitűnik. Amennyiben a jóváhagyó hatóság a módosítások részletes leírásával kiegészítve az adatközlő mellékletek aktualizált, teljes változatát adja ki, annak is meg kell felelnie a fenti követelménynek. Módosított lapok vagy a változásoknak megfelelően aktualizált dokumentáció-változat kiadása esetén az adatközlőlapoknak a típusbizonyítványhoz mellékletként csatolt tartalomjegyzékét szintén módosítják, úgy, hogy abból a módosított lapok, illetve a változásoknak megfelelően aktualizált változat által megadott legújabb határidők azonosíthatóak legyenek. Amennyiben mindezeken felül további vizsgálatokra van szükség, vagy az eredeti típus-jóváhagyás óta eltelt időszakban a típusbizonyítványban szereplő adatokban (kivéve annak mellékleteit) változás következett be, vagy valamely műszaki követelményben az első forgalomba helyezést megtiltó határidőre vonatkozóan az eredeti típus-jóváhagyás óta eltelt időszakban változás következett be, a módosulást "meghosszabbításnak" kell nevezni, és a jóváhagyó hatóság meghosszabbítási számmal jelölt felülvizsgált típusbizonyítványt ad ki, amelyből az ismételt kiadás indoka és időpontja egyértelműen kitűnik. Amennyiben a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy az adatközlő lapokon történt módosítás új vizsgálatokat indokol, erről értesíti a gyártót, és az (1)-(3) bekezdésekben említett dokumentumokat csak az új vizsgálatok sikeres elvégzése után állítja ki. Az összes módosított dokumentációt egy hónapon belül meg kell küldeni a többi tagállam jóváhagyó hatóságának.

(5) Amennyiben egy típusbizonyítvány érvénytelenné válik az MR A. Függeléke valamely melléklete rendelkezésének - olyan amelyre az adatközlő lapon hivatkoztak - megváltozása folytán, vagy azért, mert a jelen Függelék A/4. számú mellékletének I. Részébe az MR A. Függelékéből újabb mellékletet vettek fel, arról a jóváhagyó hatóság a típusbizonyítvány érvényességének megszűnését megelőzően legalább egy hónappal tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságát az időpont megadásával, vagy közli annak az utolsó járműnek a járműazonosító számát, amelyet a korábbi típusbizonyítványnak megfelelően gyártottak.

(6) Olyan járműváltozat esetén, amelyet az MR A. Függeléke valamely mellékletének vagy a jelen Függelék A/4. számú mellékletének a módosítása nem érint, nem szükséges a típusbizonyítvány módosítása.

6. cikk

Nyilatkozat a jóváhagyott típusnak való megfelelőségről

(1) A gyártó - mint a járműre vonatkozó típus-jóváhagyás jogosítottja - minden, a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártott kész, teljes vagy nem teljes járműhöz a jelen Függelék A/9. számú mellékletében lévő minta szerinti megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. Nem teljes vagy teljes jármű esetén a gyártó csak azokat az adatokat rögzíti a megfelelőségi nyilatkozat hátoldalán, amelyeket a folyamatban lévő jóváhagyási lépcső érint, (tehát amelyekkel a nyilatkozatot ki kell egészíteni vagy amelyeket meg kell változtatni), és adott esetben mellékeli ehhez a nyilatkozathoz a korábbi jóváhagyási lépcsőkre vonatkozó összes megfelelőségi nyilatkozatot. A megfelelőségi nyilatkozatot hamisítás ellen védeni kell. E célból a nyomtatáshoz olyan papírt kell használni, amelyet vagy színes grafikai ábrákkal védenek vagy a gyártó jelét tartalmazza vízjelként.

(2) A tagállamok a járművek adóztatása vagy a hatósági nyilvántartási okmányok teljesebbé tétele céljából megkövetelhetik, hogy a jelen Függelék A/9. számú mellékletében felsoroltakon kívül más adatokat is feltüntessenek a megfelelőségi nyilatkozatban, amennyiben azokat az adatközlő bizonylatok tartalmazzák, vagy az ott feltüntetett adatokból közvetlenül levezethetők. Erről a Bizottságot és a többi tagállamot legalább három hónappal előre értesíteni kell. A tagállamok azt is előírhatják, hogy a jelen Függelék A/9. számú melléklete szerinti megfelelőségi tanúsítványon az illetékes nemzeti hatóságok által végzett adóztatás és közúti forgalomba helyezés szempontjából lényeges adatokat ki kell emelni. Mindazonáltal a Magyar Köztársaság az A/9. számú melléklet szerinti "Megfelelőségi nyilatkozat"-ot alkalmazza.

(3) A gyártó - mint az alkatrész vagy önálló műszaki egység típus-jóváhagyásának jogosítottja - az összes, a jóváhagyott típussal megegyezően gyártott alkatrészt vagy önálló műszaki egységet cégnevével vagy cégjelével, típusjellel, illetve - ha ezt az MR A. Függeléke vonatkozó melléklete előírja - jóváhagyási jellel vagy a jóváhagyás számával látja el. Utóbbi esetben azonban a gyártó - választása szerint - a cégnevet, a cégjelet vagy a típusjelet is feltüntetheti.

(4) A gyártó, ha az őt jogosító típus-jóváhagyás a 4. cikk (4) bekezdése szerint valamely alkatrészre vagy önálló műszaki egységre felhasználási korlátozásokat tartalmaz, minden általa előállított alkatrészhez, illetve önálló műszaki egységhez kielégítő tájékoztatást mellékel a fenti korlátozásokról, továbbá közli a beépítésre vonatkozó előírásokat is.

7. cikk

Közúti forgalomba helyezés és kereskedelmi forgalomba hozatal

(1) A jóváhagyó hatóság típus-jóváhagyás alapján csak akkor engedélyezi - kivitelük és működésmódjuk figyelembevételével - új járművek forgalomba helyezését, illetőleg kereskedelmi forgalomba hozatalát, ha azok érvényes megfelelőségi nyilatkozattal vannak ellátva. Ezen túlmenően minden tagállam engedélyezi nem teljes járművek eladását is, forgalomba helyezésüket azonban megtilthatja, amíg nincsenek kellően felszerelve.

(2) A jóváhagyó hatóság csak akkor engedélyezi alkatrészek és önálló műszaki egységek kereskedelmi forgalomba hozatalát, ha azok a 6. cikk (3) bekezdése előírásainak és az MR A. Függeléke vonatkozó mellékletének megfelelnek. Ebben az esetben is azonban azzal a feltétellel, hogy ezeket nem használhatják fel olyan járművekben, amelyeket a jelen Függelék részben vagy egészben kizár, vagy amelyekre jelen Függelék nem alkalmazható.

(3) Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy valamely érvényes megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező vagy megfelelő megjelöléssel ellátott jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység a közúti forgalmat veszélyezteti, a jármű hatósági nyilvántartásba vételét legfeljebb hat hónapra megtagadhatja, illetve az ilyen jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység értékesítését vagy használatát megtilthatja. Erről a többi tagállamot és a Bizottságot a döntés szempontjából lényeges okok közlésével haladéktalanul értesítenie kell. Ha a típust jóváhagyó tagállam a közúti közlekedésbiztonság bejelentett veszélyeztetését vitatja, az érintett tagállamoknak törekedniük kell a vitás kérdések rendezésére, amelyről a Bizottságot folyamatosan tájékoztatniuk kell. A Bizottság szükség esetén egyeztetést folytat a vita rendezésére.

8. cikk

Kivételek és alternatív eljárások

(1) A 7. cikk (1) bekezdés előírásai nem vonatkoznak:

a) olyan járművekre, amelyek a fegyveres erők, a rendészeti szervek vagy a tűzoltóság használatára, illetve a közrend fenntartására szolgálnak;

b) olyan járművekre, amelyeket a (2) bekezdés szerint hagynak jóvá.

(2) Minden tagállam a gyártó kérésére az MR A. Függelékének egy vagy több melléklete, illetve valamely melléklet egy vagy több előírása alól kivételt állapíthat meg a következők szerint:

a) Kis sorozatban gyártott járművek

Ebben az esetben azoknak a járműveknek a száma, amelyeket évente közúti forgalomba helyeznek, vagy kereskedelmi fogalomba hozhatnak az adott a tagállamban, a jelen Függelék A/12. számú mellékletében típuscsaládonként megadott darabszámra korlátozott. A tagállamok a Bizottságnak évente megküldik ezeknek a jóváhagyásoknak a jegyzékét. Az a tagállam, amelyik ilyen jóváhagyást adott ki, átadja a gyártók által megadott többi tagállam illetékes hatóságának a jóváhagyási értesítés másolatát és mellékleteit, az engedélyezett kivételek feltüntetésével. A többi tagállam három hónapon belül dönt arról, hogy elismeri-e, és ha igen, milyen darabszámban ismeri el e típus-jóváhagyást. Azokra a típusjóváhagyásokra, amelyeket e bekezdésben foglaltak szerint adtak ki, a 3-6., a 10. és a 11. cikkben foglaltak csak annyiban érvényesek, amennyiben ezek alkalmazását a jóváhagyó hatóság e körben lényegesnek tartja. Azon előírások helyett, amelyekre e bekezdés szerint kivételt állapítottak meg, a tagállam megfelelő kiegészítő követelményeket támaszthat.

b) Kifutó sorozat járművei

b/1. A jelen Függelék A/12. számú melléklete II. Részének keretein belül a tagállamok korlátozott időtartamra hivatalosan forgalomba helyezhetnek olyan járműtípushoz tartozó új járműveket, amelynek a jóváhagyása az 5. cikk (5) bekezdése szerint már nem érvényes. Ezek kereskedelmi fogalomba hozatalát is engedélyezhetik. Ez a rendelkezés csak olyan járművekre érvényes,

b/1.1. amelyeket a Közösség területén belül helyeztek forgalomba, továbbá

b/1.2. amelyekhez még a típusbizonyítvány érvényességi ideje alatt kiállított érvényes megfelelőségi nyilatkozatot mellékeltek, de a járművet a típusbizonyítvány érvényességének tartama alatt hivatalosan nem helyezték forgalomba, illetve nem állították üzembe. Kész járműveknél a fenti lehetőség tizenkét, teljes járműveknél tizennyolc hónapra korlátozott, a típusbizonyítvány lejáratának napjától.

b/2. A b/1. pontnak az egy vagy több járműtípusban egy adott kategóriába tartozó járművekre való alkalmazásához a gyártónak azon tagállamok illetékes hatóságaihoz kell a megfelelő kérelmet benyújtania, amelyek az ilyen típusú járművek forgalomba helyezésében érintettek. A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmezés műszaki, illetve gazdasági okait. Az érintett tagállamok hatóságai három hónapon belül döntenek arról, hogy hozzájárulnak-e az adott járműtípushoz (járműtípusokhoz) tartozó egyes járműveknek a területükön történő forgalomba helyezéséhez, és ha igen, milyen mértékben. A járművek forgalomba helyezésében érintett tagállamok hatóságai gondoskodnak arról, hogy a gyártó megtartsa a jelen Függelék A/12. számú melléklete II. Részének a rendelkezéseit. A tagállamok évente megküldik a Bizottságnak a megadott mentesítések jegyzékét.

c) Olyan járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyek bizonyos alkalmazott technológiák vagy jellemzők alapján az MR A. Függelékének vonatkozó mellékletének, vagy e Függelék egy vagy több követelményének nem tudnak eleget tenni

c/1. Ebben az esetben a jóváhagyó hatóság csak a saját területére érvényes típus-jóváhagyást adhat ki, azonban ilyen esetben a tagállam köteles egy hónapon belül megküldeni a többi tagállamnak és a Bizottságnak a típusbizonyítvány (jóváhagyási okmány) és mellékletei másolatát. Egyidejűleg köteles kérelmezni a Bizottságtól a jelen Függelék 4. cikkében foglaltaknak megfelelő típus-jóváhagyás megadásának engedélyezését. Ehhez a kérelemhez az alábbiakat tartalmazó dokumentációt kell mellékelni:

c/1.1. annak indokolása, hogy az adott technológiák és jellemzők miért nem teszik lehetővé egy vagy több vonatkozó irányelv követelményeinek teljesítését az adott jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység vonatkozásában;

c/1.2. az érintett biztonsági és környezetvédelmi területek és a megtett intézkedések ismertetése;

c/1.3. az elvégzett vizsgálatok és eredményeik ismertetése, amelyek igazolják, hogy egy vagy több vonatkozó egyedi irányelv biztonsági és környezetvédelmi követelményei közül legalább egy teljesül;

c/1.4. javaslatok a vonatkozó egyedi irányelvek módosítására, vagy ha szükséges, új egyedi irányelvre vagy irányelvekre.

c/2. A Bizottság a teljes dokumentáció beérkezését követő három hónapon belül határozat-tervezetet terjeszt a Bizottság elé. A Bizottság dönt arról, hogy engedélyezi-e a tagállam számára a 4. cikkben foglaltaknak megfelelő típusbizonyítvány (jóváhagyási okmány) kiadását. Ha a határozat a kérelem elfogadásáról szól, a jóváhagyó hatóság kiadhatja a 4. cikk szerint a típusbizonyítványt, illetve a jóváhagyó okmányt. Ilyen esetben a határozatban azt is rögzíteni kell, hogy annak érvényessége - például időben - korlátozott-e. A típusbizonyítvány (jóváhagyó okmány) érvényessége nem lehet kevesebb 36 hónapnál.

c/3. Ha vonatkozó melléklet (vagy a melléklet vonatkozó követelményei) úgy módosul(nak), hogy azok a járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyek a c/1-c/2. pont rendelkezései szerint kaptak típusbizonyítványt (jóváhagyó okmányt) már kielégítik a módosított mellékletet vagy követelményeket, a jóváhagyó hatóság a típusbizonyítványt (jóváhagyó okmányt) rendes típusbizonyítvánnyá (jóváhagyó okmánnyá) alakítja át, és ennek során megfelelő átmeneti időt biztosít ahhoz, hogy például a gyártók módosítani tudják az alkatrészeken feltüntetett típus-jóváhagyási jelöléseket. Ide tartozik a korlátozásokra és mentesítések törlése és különleges jóváhagyási számok az esetleges rendes típus-jóváhagyási számokra cserélése.

(3) A jelen Függelék A/6. számú mellékletének mintája szerinti olyan típusbizonyítványok, (jóváhagyó okmányok) amelyeket a (2) bekezdés szerint adtak ki, nem viselhetik az "EK" jelzést. Ez nem vonatkozik a (2) bekezdés c) pontja szerinti olyan esetekre, amikor a Bizottság a kérelmet jóváhagyta.

9. cikk

A jóváhagyott típussal egyező gyártás

A jóváhagyó hatóság - szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságával együttműködve - a jelen Függelék A/10. számú melléklete szerint megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az előállított járművek, jármű-tulajdonságok, alkatrészek és önálló műszaki egységek mindenkor megegyezzenek a jóváhagyott típussal.

10. cikk

A jóváhagyott típussal nem megegyező gyártás

(1) A jóváhagyott típussal való megegyezés hiánya akkor állapítható meg, ha a típusbizonyítványban (jóváhagyó okmányban), illetve az adatközlő bizonylatokban megadott jellemzőktől való olyan eltérések tapasztalhatók, amelyeket a jóváhagyó hatóság az 5. cikk (3) vagy (4) bekezdése szerint nem engedélyezett. A járműnek a jóváhagyott típustól való eltérése nem állapítható meg, ha az MR A. Függelékének a vonatkozó mellékletében megengedett tűréshatárokat nem lépi túl.

(2) Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy azok a járművek, jármű-tulajdonságok, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyeket megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel láttak el, nem egyeznek meg azzal a típussal, amelyre a jóváhagyást kiadták, megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az előállított járművek, jármű-tulajdonságok, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek megegyezzenek a jóváhagyott típussal. A jóváhagyó hatóság a megtett intézkedésekről, - amelyek a jóváhagyás visszavonásáig terjedhetnek - értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságát.

(3) Ha egy tagállam illetékes hatósága megállapítja, hogy olyan járművek, jármű-tulajdonságok, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyeket megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel láttak el, nem egyeznek meg a jóváhagyott típussal, a jóváhagyó hatóságtól kérheti, hogy vizsgálja meg a gyártott járműveket, alkatrészeket vagy önálló műszaki egységeket a jóváhagyott típussal való megegyezés szempontjából. A szükséges intézkedéseket mielőbb, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül meg kell tenni.

(4) Ha

a) a járműnek a típusbizonyítványban foglaltaktól való eltérését jármű-tulajdonság, alkatrész vagy önálló műszaki egység eltérése okozza, vagy

b) többlépcsős típus-jóváhagyás esetén a teljes jármű eltérését olyan jármű-tulajdonság, alkatrész vagy önálló műszaki egység eltérése okozza, amely a nem teljes jármű szerves részét képezi, vagy a nem teljes jármű eltérése okozza,

a jóváhagyó hatóság minden olyan tagállam jóváhagyó hatóságától, amely a vonatkozó járműtulajdonságra, alkatrészre, önálló műszaki egységre vagy nem teljes járműre a jóváhagyást kiadta, kérheti, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az előállított járművek megegyezzenek a jóváhagyott típussal. Ezeket az intézkedéseket mielőbb, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül meg kell tenni, szükség esetén a kérelmet előterjesztő jóváhagyó hatóság együttműködésével. Ha eltérést állapítanak meg, a jóváhagyó hatóság megteszi a (2) bekezdésben előírt intézkedéseket.

(5) A tagállamok jóváhagyó hatóságai egy hónapon belül értesítik egymást minden típus-jóváhagyás visszavonásáról és ennek okairól.

(6) Ha a típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság, a neki bejelentett eltérést vitatja, törekszik a vita rendezésére az érintett jóváhagyó hatóságokkal és a Bizottságot tájékoztatja erről, amely szükség esetén egyeztetést folytat a vita rendezésére.

Vegyes rendelkezések

11. cikk

Minden olyan döntést, amellyel egy típus-jóváhagyási kérelmet elutasítanak, típusbizonyítványt (jóváhagyó okmányt) visszavonnak, a jármű közúti forgalomba helyezését nem engedélyezik vagy értékesítési tilalmat rendelnek el, részletesen indokolni kell.

12. cikk

Harmadik országok vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezetei csak a Közösség és a harmadik ország közötti két- vagy többoldalú megállapodás keretében fogadhatók el vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezetként.

1 Ez a Függelék a 70/156/EGK Tanácsi irányelvvel, valamint annak módosítására kiadott a Tanács 2001/116/EK irányelvével megegyező szabályozást tartalmaz.

A/1. számú melléklet(a)

A jármű típus-jóváhagyásához szükséges adatok teljes jegyzéke

A jelen Melléklet és az egyes Mellékletek összes adatközlő lapjának kizárólag ezen összesítő jegyzék kivonatait kell tartalmaznia, illetve követnie kell annak számozási rendszerét.

Az alábbi adatközlő lapokat, illetve részleteiket tartalomjegyzékkel ellátva, három példányban kell benyújtani. Az esetleges rajzok kielégítő részletességűek, megfelelő léptékűek és A4-es, vagy A4-esre összehajtogatott formátumúak legyenek. Az esetleges fényképek kielégítően részletesek legyenek.

Amennyiben a járműtulajdonságok, alkatrészek vagy tartozékok elektronikus vezérlésűek, ezek teljesítményéről is tájékoztatást kell adni.

(Magyarázatok a jelen Melléklet utolsó oldalán találhatók)

(a) A lábjegyzeteket lásd alább.

A/2. számú melléklet

Járműkategóriák és járműtípusok fogalommeghatározásai

I. Rész: Járműkategóriák

A járműveket a következő kategóriákba soroljuk:

1. M kategória: Személyszállító gépkocsik.

M1 kategória: Személyszállító gépkocsik a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel.

M2 kategória: Személyszállító gépkocsik a gépjárművezető ülésén kívül több, mint nyolc ülőhellyel és legfeljebb 5 t műszakilag megengedett össztömeggel.

M3 kategória: Személyszállító gépkocsik a gépjárművezető ülésén kívül több, mint nyolc ülőhellyel és több, mint 5 t műszakilag megengedett össztömeggel.

A felépítménytípusokat és az M kategóriájú járművekre vonatkozó előírásokat a jelen Melléklet III. fejezet 1. bekezdés (M1 kategóriájú járművek) és a 2. bekezdés (M2 és M3 kategóriájú járművek) rendelkezései tartalmazzák az említett fejezet által megjelölt alkalmazás céljára.

2. N kategória: Áruszállító gépkocsik.

N1 kategória: Áruszállító gépkocsik legfeljebb 3,5 t műszakilag megengedett össztömeggel.

N2 kategória: Áruszállító gépkocsik több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t műszakilag megengedett össztömeggel.

N3 kategória: Áruszállító gépkocsik több, mint 12 t műszakilag megengedett össztömeggel.

A különleges célú járművek (darus jármű, műhely gépkocsi, stb.) felépítményének részét képező berendezéseket és felszereléseket a kategóriába soroláskor áruval egyenértékűnek kell tekinteni.

Olyan vontató gépkocsi esetén, amely nyerges-pótkocsi vagy központos tengelyelrendezésű pótkocsi vontatására szolgál, az osztályba soroláshoz mértékadó műszakilag megengedett össztömeg a vontató jármű saját tömegének, a támaszkodási terhelésnek megfelelő tömegnek, amit a nyerges pótkocsi illetve a központos tengelyelrendezésű pótkocsi a vonó járműre átad, valamint - adott esetben - a vontató jármű saját rakománya műszakilag megengedett legnagyobb tömegének összegéből adódik.

A felépítménytípusokat és az N kategóriájú járművekre vonatkozó előírásokat a jelen Melléklet III. fejezet 3. bekezdésének rendelkezései tartalmazzák az említett fejezet által megjelölt alkalmazás céljára.

3. O kategória: Pótkocsi (nyerges-pótkocsi is)

O1 kategória: Pótkocsi legfeljebb 0,75 t műszakilag megengedett össztömeggel.

O2 kategória: Pótkocsi több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t műszakilag megengedett össztömeggel.

O3 kategória: Pótkocsi több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t műszakilag megengedett össztömeggel.

O4 kategória: Pótkocsi több, mint 10 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel.

Nyerges-pótkocsi vagy központos tengelyelrendezésű pótkocsi esetén az osztályba soroláshoz mértékadó műszakilag megengedett össztömeg egyenlő a pótkocsi tengelye vagy tengelyei által a talajra átvitt terheléssel, amikor a pótkocsi a vontatóval össze van kapcsolva és a műszakilag megengedett legnagyobb értékig terhelve van.

A felépítménytípusokat és az O kategóriájú járművekre vonatkozó előírásokat a jelen Melléklet III. fejezet 4. bekezdésének rendelkezései tartalmazzák az említett fejezet által megjelölt alkalmazás céljára.

4. Terepjáró gépkocsik (G jelkép)

(A fent említett M és N kategóriájú gépkocsik, amelyek a 4.4 pontban meghatározott terhelési és vizsgálati feltételek mellett és a 4.5 pontban lévő meghatározások és ábrák szerint nem közúti közlekedésre szolgáló járművek (terepjáró járművek).)

4.1. Az N1 kategória járművei legfeljebb 2 t műszakilag megengedett össztömeggel és az M1 kategória járművei akkor minősülnek terepjáró járműveknek, ha rendelkeznek:

- legalább egy első tengellyel és legalább egy hátsó tengellyel, amelyek olyan kialakításúak, hogy egyidejűleg meghajthatók, (de az egyik tengely meghajtása kikapcsolható lehet);

- legalább egy kiegyenlítőmű zárral vagy legalább egy olyan berendezéssel, amely hasonló hatást fejt ki; és ha szóló járműként 30 %-os emelkedőn fel tudnak hajtani, amit számítással kell igazolni.

A fentieken túlmenően legalább öt követelménynek teljesülnie kell a következő hatból:

- az első terepszög legalább 25°-os legyen;

- a hátsó terepszög legalább 20°-os legyen;

- a gerincáthaladási szög legalább 20°-os legyen;

- a szabad magasság a első tengely alatt legalább 180 mm legyen;

- a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 180 mm legyen,

- a szabad magasság a tengelyek között legalább 200 mm legyen.

4.2. Az N1 kategória járművei több, mint 2 t műszakilag megengedett össztömeggel, az N2, M2 kategóriák, továbbá az M3 kategória járművei legfeljebb 12 t műszakilag megengedett össztömeggel terepjárónak minősülnek, ha összes kerekük egyidejűleg meghajtható, (elfogadható, ha egy tengely meghajtása kikapcsolható), vagy ha az alábbi három feltétellel rendelkeznek:

- legalább egy első tengellyel és legalább egy hátsó tengellyel, amely olyan kialakítású, hogy egyidejűleg meghajthatók, de az egyik tengely meghajtása kikapcsolható lehet;

- legalább egy kiegyenlítőmű zárral vagy legalább egy olyan berendezéssel, amely ehhez hasonló hatást fejt ki;

- ha szóló járműként 25 %-os emelkedőn fel tudnak hajtani, amit számítással kell igazolni.

4.3. Az M3 kategória járművei több, mint 12 t műszakilag megengedett össztömeggel és az N3 kategória járművei akkor minősülnek terepjárónak, ha az összes kerék egyidejűleg meghajtható (de az egyik tengely meghajtása kikapcsolható lehet), vagy ha a következő követelmények teljesülnek:

- a kerekek legalább 50 %-a hajtott;

- legalább egy kiegyenlítőmű-zár vagy legalább egy olyan berendezés van, amely hasonló hatást fejt ki;

- szóló járműként 30 %-os emelkedőn fel tudnak hajtani, amit számítással kell igazolni; továbbá legalább négy követelmény teljesül az alábbi hatból:

- az első terepszög legalább 25°-os;

- a hátsó terepszög legalább 25°-os;

- a gerincáthaladási szög legalább 25o-os;

- a szabad magasság a mellső tengely alatt legalább 250 mm;

- a szabad magasság a tengelyek között legalább 300 mm;

- a szabad hasmagasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.

4.4. Terhelési és vizsgálati feltételek

4.4.1. Az N1 kategória járművei legfeljebb 2 t műszakilag megengedett össztömeggel és az M1 kategória járművei menetkészek legyenek, azaz hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, üzemanyaggal, szerszámmal és pótkerékkel ellátottak, továbbá a gépkocsivezető benn ül (lásd a jelen Függelék A/1. számú mellékletének (o) lábjegyzetét).

4.4.2. A 4.4.1. pontban említett járművektől különböző járműveknek a gyártó által megadott műszakilag megengedett össztömegig terheltnek kell lenniük.

4.4.3. A megkövetelt hegymászó képesség (25, illetve 30%) ellenőrzése egyszerű számítással történik. Határesetben a vizsgálat elvégzésére feljogosított szervezet kérhet egy példányt a kérdéses járműtípusból, hogy gyakorlati vizsgálatnak vesse alá.

4.4.4. A első és hátsó terepszög, valamint a gerincáthaladási szög mérésénél az aláfutásgátlót nem kell figyelembe venni.

4.5. Meghatározások és vázlatok

(Az első és hátsó terepszög, valamint a gerincáthaladási szög definíciója a jelen Függelék A/1. számú melléklete (na), (nb) és (nc) lábjegyzeteiben található meg.)

4.5.1. Szabad magasság a tengelyek között:

A legkisebb távolság a talaj síkja és a jármű legalacsonyabb szilárd pontja között. A többtengelyes tengelycsoport egy tengelynek számítanak.

4.5.2. Szabad magasság egy tengely alatt:

Egy tengely kerekei gumiabroncsai lenyomatának középpontján (ikerkerekek esetén a belső gumiabroncsén) átmenő és a kerekek között a jármű legalacsonyabb rögzített pontját érintő körív legmagasabb pontja alatti távolságot jelenti. A jármű egy merev része sem nyúlhat be az ábra bevonalazott felületébe. Több tengely esetén a szabad magasságokat a tengelyelrendezés szerint jelöljük, pl. A280/B250/C250.

4.6. Kombinált megjelölés:

A "G" jel kombinálható az "M" vagy az "N" jellel. Például egy terepjáróként használható N1 kategóriájú jármű jelölése N1G.

5. Különleges rendeltetésű jármű:

Személy-, illetve áruszállító, az M, N vagy O kategóriába tartozó olyan különleges rendeltetésű jármű, amelyhez különleges felépítmény, és/vagy felszerelések szükségesek.

5.1. Lakóautó:

"Lakóautó" az olyan különleges rendeltetésű M1 kategóriájú jármű, amelyet úgy alakítottak ki, hogy lehetővé tegye személyek elszállásolását, és legalább az alábbi felszerelésekkel látták el:

- asztal és ülőalkalmatosság;

- alvóhelyek, amelyek napközben ülésként is szolgálhatnak;

- főzési lehetőség;

- csomagok és más tárgyak tárolóhelye.

Ezeket a felszerelési tárgyakat szilárdan rögzíteni kell a lakótérben, kivéve az asztalt, amely lehet könnyen eltávolítható kivitelű.

5.2. Páncélozott jármű:

A szállított személyek, illetve áruk védelmére szolgáló jármű, amely golyóálló páncélzattal van ellátva.

5.3. Mentőautó / betegszállító:

Beteg vagy sérült személyek szállítására szolgáló, különleges felszerelésekkel ellátott M kategóriájú jármű.

5.4. Halottszállító kocsi:

Elhunyt személyek szállítására szolgáló, különleges felszerelésekkel ellátott M kategóriájú jármű.

5.5 "Lakókocsik" ld. ISO 3833 - 1977, 3.2.1.3. sz. kifejezés

5.6. "Önjáró daruk" N3 kategóriába tartozó különleges jármű, nem alkalmas áruszállításra, olyan daruval van felszerelve, amelynek az emelési nyomatéka egyenlő vagy nagyobb mint 400 kNm.

5.7. "Egyéb különleges rendeltetésű járművek" az 5. pontban meghatározott járműveket jelentik az 5.1-5.6. pontban említettek kivételével.

A "különleges rendeltetésű járművekre" vonatkozó előírásokat a jelen Melléklet C Rész 5. pontja határozza meg az adott Rész szerint megjelölt alkalmazás céljára.

II. Rész: Járműtípusok

1. Az M1 járműkategória esetében:

"Jármű típus": egy típusba tartoznak azok a járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

- gyártó;

- a gyártó típusjelölése;

- lényeges szerkezeti és konstrukciós jellemzők;

- alváz/fenékrész (világosan felismerhető és jelentős különbségek tekintetében);

- meghajtó motor (belsőégésű motor/elektromotor/vegyes hajtás).

"Típusváltozat": azok az egy típusba tartozó járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

- felépítmény fajtája (pl. lépcsőshátú limuzin, ferdehátú limuzin, kupé, kabrio, kombi, többcélú jármű);

- hajtómotor;

- működésmód (a jelen Függelék A/3. melléklete 3.2.1. pontjának megfelelően);

- hengerek száma és elrendezése;

- több, mint 30 %-os különbség a motorteljesítményben (a legnagyobb teljesítmény több mint 1,3-szerese a legkisebbnek);

- több, mint 20 %-os különbség a motor hengerűrtartalmában (a legnagyobb hengerűrtartalom a legkisebbnek több mint 1,2-szerese);

- hajtott tengelyek (számuk, elrendezésük, kapcsolatuk);

- kormányzott tengelyek (számuk és elrendezésük).

"Kivitel": olyan jármű egy típusváltozaton belül, amely a jelen Függelék A/8. számú melléklete szerinti adatközlő mellékletekben szereplő jellemzők kombinációját foglalja magában. Az alábbi paraméterekre vonatkozó többszörös adatok nem kombinálhatók egy kivitelen belül:

- műszakilag megengedett össztömeg terhelt állapotban;

- hengerűrtartalom;

- névleges teljesítmény;

- sebességváltó-típus és a fokozatok száma;

- ülések száma.

2. Az M2 és M3 járműkategória esetében:

"Jármű típus": egy típusba tartoznak azok a járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

- gyártó;

- a gyártó típusjelölése;

- kategória;

- lényeges szerkezeti és konstrukciós jellemzők;

- alváz/önhordó felépítmény, egy-/két szint, merev/csuklós (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

- tengelyek száma,

- meghajtó motor (belsőégésű motor/elektromotor/vegyes hajtás).

"Típusváltozat": azok az egy típusba tartozó járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

- osztály a 2001/85/EK "Városi és távolsági autóbuszok" irányelv meghatározása szerint (csak teljes járművekre),

- készültség szintje (pl. teljes/nem teljes),

- hajtómotor;

- működésmód (a jelen Függelék A/3. melléklete 3.2.1. pontjának megfelelően);

- hengerek száma és elrendezése;

- több, mint 50 %-os különbség a motorteljesítményben (a legnagyobb teljesítmény több mint 1,5-szerese a legkisebbnek);

- több, mint 50 %-os különbség a motor hengerűrtartalmában (a legnagyobb hengerűrtartalom a legkisebbnek több mint 1,5-szerese);

- elhelyezés (elöl, középen, hátul)

- 20%-nál nagyobb műszakilag megengedett össztömeg különbségek (a legnagyobb a legkisebbnek több, mint 1,2-szerese)

- hajtott tengelyek (számuk, elrendezésük, kapcsolatuk);

- kormányzott tengelyek (számuk és elrendezésük).

- "Kivitel": olyan jármű egy típusváltozaton belül, amely a jelen Függelék A/8. számú melléklete szerinti adatközlő mellékletekben szereplő jellemzők kombinációját foglalja magában.

3. Az N1, N2 és N3 járműkategória esetében:

"Jármű típus": egy típusba tartoznak azok a járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

- gyártó;

- a gyártó típusjelölése;

- kategória;

- lényeges szerkezeti és konstrukciós jellemzők;

- alváz/padlólemez (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

- tengelyek száma,

- meghajtó motor (belsőégésű motor/elektromotor/vegyes hajtás).

"Típusváltozat": azok az egy típusba tartozó járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

- felépítmény szerkezeti jelleg (pl. platós/billenős/tartály/nyergesvontató jármű),

- készültség szintje (pl. teljes/nem teljes),

- hajtómotor;

- működésmód (a jelen Függelék A/3. melléklete 3.2.1. pontjának megfelelően);

- hengerek száma és elrendezése;

- több, mint 50 %-os különbség a motorteljesítményben (a legnagyobb teljesítmény több mint 1,5-szerese a legkisebbnek);

- több, mint 50 %-os különbség a motor hengerűrtartalmában (a legnagyobb hengerűrtartalom a legkisebbnek több mint 1,5-szerese),

- 20%-nál nagyobb műszakilag megengedett össztömeg különbségek (a legnagyobb a legkisebbnek több, mint 1,2-szerese),

- hajtott tengelyek (számuk, elrendezésük, kapcsolatuk);

- kormányzott tengelyek (számuk és elrendezésük).

"Kivitel": olyan jármű egy típusváltozaton belül, amely a jelen Függelék A/8. számú melléklete szerinti adatközlő mellékletekben szereplő jellemzők kombinációját foglalja magában.

4. Az O1, O2, O3 és O4 járműkategória esetében:

"Jármű típus": egy típusba tartoznak azok a járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

- gyártó;

- a gyártó típusjelölése;

- kategória;

- lényeges szerkezeti és konstrukciós jellemzők;

- alváz/önhordó felépítmény (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

- tengelyek száma,

- vonórudas pótkocsi/nyerges pótkocsi/központi tengelyes pótkocsi,

- fékrendszer típusa (pl. fékezetlen/ráfutófékes/külső energiaforrású)

- készültség szintje (pl. teljes/nem teljes),

- felépítmény kialakítása (pl. lakóautó/platós/tartály),

- 20%-nál nagyobb műszakilag megengedett össztömeg különbségek (a legnagyobb a legkisebbnek több, mint 1,2-szerese),

- kormányzott tengelyek (számuk és elrendezésük).

"Kivitel": olyan jármű egy típusváltozaton belül, amely a jelen Függelék A/8. számú melléklete szerinti adatközlő mellékletekben szereplő jellemzők kombinációját foglalja magában.

5. Valamennyi járműkategória esetében:

A járműnek a típus, változat és kivitel jelölések szerinti teljes meghatározása legyen összhangban az üzembe helyezendő jármű összes műszaki jellemzőjének egyetlen, pontos definíciójával.

III. Felépítménytípusok meghatározásai

(csak teljes járművek esetén)

A jelen Függelék A/1. mellékletében, A/3. melléklete I. Részének 8.1. pontjában és az A/9. mellékletének 33. pontjában a felépítmény típust az alábbiak szerint kell megjelölni:

1. Személygépkocsi (M1)

Nem tekintendő azonban az M1 kategóriába tartozónak a fenti gépkocsi, ha megfelel az alábbi feltételeknek:

1.1. Az ülések száma - a vezetőülést leszámítva - legfeljebb hat,

1.1.1 ha a járműnek hozzáférhető ülésrögzítő pontjai vannak, úgy kell tekinteni, mintha az ülés be lenne építve,

1.1.2. hozzáférhetőnek az az ülésrögzítés minősül, amely használható (amennyiben a rögzítőket nem hozzáférhetővé kívánják tenni, a gyártó azok használatát gyakorlati intézkedésekkel akadályozza meg, például takarólemez ráhegesztésével vagy egyéb állandó megoldásokkal, amelyek normál szerszámokkal nem távolíthatók el),

1.2. P - (M + N x 68 )> N x 68, ahol:

P = a műszakilag megengedett össztömeg kg-ban,

M = a gépkocsi menetkész tömege

N = az ülések száma a vezetőülésen kívül.

2. M2 vagy M3 kategóriájú gépkocsik

I. Osztályú járművek (ld. MR A. Függelékének A/52. számú melléklete (2001/85/EK Tanácsi Irányelv) "Városi és távolsági autóbuszok")

CA Egyszintes

CB Kétszintes

CC Csuklós egyszintes

CD Csuklós kétszintes

CE Alacsonypadlós egyszintes

CF Alacsonypadlós kétszintes

CG Csuklós alacsonypadlós egyszintes

CH Csuklós alacsonypadlós kétszintes

II. Osztályú járművek (ld. MR A. Függelékének A/52. számú melléklete (2001/85/EK Tanácsi Irányelv) "Városi és távolsági autóbuszok")

CI Egyszintes

CJ Kétszintes

CK Csuklós egyszintes

CL Csuklós kétszintes

CM Alacsonypadlós egyszintes

CN Alacsonypadlós kétszintes

CO Csuklós alacsonypadlós egyszintes

CP Csuklós alacsonypadlós kétszintes

III. Osztályú járművek (ld. MR A. Függelékének A/52. számú melléklete (2001/85/EK Tanácsi Irányelv) "Városi és távolsági autóbuszok")

CQ Egyszintes

CR Kétszintes

CS Csuklós egyszintes

CT Csuklós kétszintes

A. Osztályú járművek (ld. MR A. Függelékének A/52. számú melléklete (2001/85/EK Tanácsi Irányelv) "Városi és távolsági autóbuszok")

CU Egyszintes

CV Alacsonypadlós egyszintes

B. Osztályú járművek (ld. MR A. Függelékének A/52. számú melléklete (2001/85/EK Tanácsi Irányelv) "Városi és távolsági autóbuszok")

CW Egyszintes

3. N kategóriájú gépkocsik

- Ha azonban egy BB szerint meghatározott jármű, amelynek a műszakilag megengedett legnagyobb össztömege nem több 3 500 kg-nál:

- a vezetőülésen kívül több mint hat üléssel van felszerelve vagy

- az alábbi mindkét feltételt teljesíti:

a) a vezetőülésen kívüli ülések száma nem több, mint hat, és

b) P - (M + N x 68) ≤ N x 68

ez a jármű nem számít N kategóriájú járműnek.

- Ha azonban egy BA, BB szerinti 3500 kg-nál nagyobb műszakilag megengedett legnagyobb össztömegű, BC vagy BD szerinti jármű teljesíti legalább az alábbi feltételek egyikét:

a) a vezetőülésen kívüli ülések száma több, mint nyolc, vagy

b) P - (M + N x 68) ≤ N x 68

akkor ez a jármű nem tartozik az N kategóriába..

Lásd jelen Melléklet C részét az "ülőhelyek" meghatározása tekintetében, M és N kategóriáknál.

4. O kategóriájú járművek

5. Különleges célú járművek

(1) MSZ 2701: 1983 idt magyar megfelelője

A/3. számú melléklet

Adatközlő lap jármű típus-jóváhagyáshoz

(a lábjegyzetet lásd az A/1. számú mellékletben)

I. Rész

Az alábbi adatközlő bizonylatokat, illetve azok részleteit tartalomjegyzékkel ellátva, három példányban kell benyújtani. Az esetleges rajzok kielégítő részletességűek, megfelelő léptékűek és A4-es, vagy A4-esre összehajtogatott formátumúak legyenek. Az esetleges fényképek kielégítően részletesek legyenek.

Amennyiben a járműtulajdonságok, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektronikus vezérlésűek, ezek jellemzőiről is tájékoztatást kell adni.

II. Rész

Az alábbi táblázat azon jellemzők megengedett kombinációit tartalmazza, amelyekre az I. részben többféle adat szerepel. A többszörös adatok esetén minden egyes adatot egy ismertető betűvel kell ellátni, amelyet úgy kell a táblázatban vezetni, hogy világosan kitűnjön, melyik adat vonatkozik egy adott jellemzőre egy adott kivitel esetében.

A típuson belül az egyes változatokra külön mátrixot kell összeállítani.

Azokat a visszatérő adatokat, amelyekre a változaton belüli kombinációra nincs korlátozás, a "Valamennyi" rovatban kell feltüntetni.

A fenti adatokat a célnak megfelelő más formában vagy elrendezésben is meg lehet adni.

Minden változatot és minden kivitelt számból vagy betűből álló jelzéssel kell ellátni, amelyet az adott jármű megfelelőségi tanúsítványában (jelen Függelék A/9. számú melléklet) meg kell adni.

A jelen Függelék A/11. számú melléklete vagy a 8. cikk (2) c) bekezdése szerinti változato(ka)t a gyártónak különleges kóddal kell ellátnia.

III. Rész

Az MR A. Függeléke mellékletei szerint kibocsátott jóváhagyási számok

Az alábbi táblázatban a szükséges adatokat az adott járműtípusra a jelen Függelék A/4. számú és A/11. számú mellékleteiben felsorolt MR A. Függeléke mellékletei szerint (1) kell megadni. (Minden jóváhagyandó tárgyra a vonatkozó összes kapcsolódó jóváhagyást közölni kell).

(1) Az alkatrészekre vonatkozó jóváhagyásokat nem kell felsorolni, amennyiben ezek a rá- vagy beépítési jóváhagyási értesítőn szerepelnek.

(2) Meg kell adni, ha nem derül ki a jóváhagyási számból.

A/4. számú melléklet

Járművek típus-jóváhagyására vonatkozó előírások felsorolása

I. Rész

Az MR A. Függeléke mellékletei és az azonos szabályozást tartalmazó irányelv száma

(1) Ennek a kategóriának a járműveit megfelelő szélvédő fagy- és páramentesítő berendezéssel kell ellátni.

(2) Ennek a kategóriának a járműveit megfelelő szélvédő mosó- és törlőberendezéssel kell felszerelni.

(3) A 94/20/EK Irányelv követelményei kizárólag a kapcsolószerkezettel felszerelt járművekre vonatkoznak.

(4) A 98/91/EK Irányelv követelményei csak akkor kell alkalmazni, ha a gyártó veszélyes áruk szállítására szánt járműre folyamodik EK típusjóváhagyásért.

(5) Gázüzemű gépkocsiknál (PB-gáz- és sűrített földgáz-üzemű járművek), mivel a 70/221/EGK irányelvnek az PB-gáz és sűrített földgáz tüzelőanyagtartályokra vonatkozó módosításainak elfogadása még nem történt meg, szükséges az ENSZ EGB 67.01 vagy 110 szerinti jármű jóváhagyás.

II. Rész

Amennyiben a 3., 4., 5., 7., 8., 11. cikk értelmében az MR. A. Függelékének valamely mellékletére történik utalás, az I. részben feltüntetett jóváhagyási tárgy vonatkozásában az alábbi EGB előírások alapján - azok hatályának (1) és módosításainak figyelembe vételével - kiadott jóváhagyás egyenértékű a melléklet szerint kiadott típus-jóváhagyással.

Az alábbi Előírások azok, amelyekhez a Közösség, mint az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága "1958. évi Módosított Genfi Egyezmény"- éhez szerződő félként csatlakozott a 97/836/EK (OJ L 346, 1997. 12. 17. 78. o.) sz. Tanácsi Határozat vagy az említett Határozat 3(3) Cikkelyében említett további Határozatok értelmében..

A 97/836/EK Határozat 4(2) Cikkelye értelmében az alább felsorolt ENSZ EGB Előírások bármely további módosítását szintén egyenértékűnek kell tekinteni. (++).

(1) Amennyiben az MR A. Függelékének mellékletei beépítési előírásokat tartalmaznak, ezek az EGB előírások alapján jóváhagyott alkatrészekre és önálló műszaki egységekre is vonatkoznak.

(++) A további módosításokhoz ld. az UN/ECE TRANS/WP.29/343 dokumentum legutolsó kiadását.

A/5. számú melléklet

Jármű típus-jóváhagyási eljárás

1. A jelen Függelék 3. cikkének (1.) bekezdése szerinti kérelemmel kapcsolatban a jóváhagyó hatóságnak az alábbi feladatai vannak:

a) meg kell állapítania, hogy az MR A. Függeléke mellékletei szerint korábban kiadott jóváhagyások megfelelnek-e a mellékletek jelenleg hatályos követelményeinek,

b) a benyújtott dokumentáció tekintetében meg kell bizonyosodnia arról, hogy a jármű jellemzőit és adatait a jármű adatközlő lap I. részében, az adatközlő mellékletekben, illetve a típusbizonyítványban az MR A. Függeléke mellékletei szerint feltüntették-e. Amennyiben az adatközlő lap I. részében szereplő valamely jellemző nem szerepel az MR A. Függeléke mellékleteiben, meg kell vizsgálni, hogy az adott témakör vagy jellemző egyezik-e az adatközlő bizonylatokban szereplő adatokkal,

c) a jóváhagyandó járműtípusok kiválasztott mintáján végezze vagy végeztesse el az alkatrészek és rendszerek vizsgálatát annak megállapítására, hogy a járműve(ke)t az egyes EU irányelvek szerinti jóváhagyásra vonatkozó hiteles adatközlő dokumentumokban közölt adatoknak megfelelően gyártották,

d) amennyiben szükséges, végezze vagy végeztesse el az önálló műszaki egységek beszerelésének ellenőrző vizsgálatait,.

e) amennyiben szükséges, végezze vagy végeztesse el a jelen Függelék A/4. Melléklet I Rész (1) és (2) lábjegyzetében megadott berendezések megléte esetén a szükséges vizsgálatokat.

2. Az 1. pont c) alpontja szerint vizsgált járművek darabszámát úgy kell megállapítani, hogy a különböző jóváhagyásra kerülő kombinációk szakvéleményezése a következők szerint történjen: