2025. évi LV. törvény

a közlekedési ágazat egyes kérdéseinek rendezéséről, valamint egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról

[1] A közlekedési intézményrendszer átalakításával összefüggésben a törvény célja a Közlekedéstudományi Intézet foglalkoztatási feltételeinek rendezése.

[2] A törvény célja továbbá a jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges módosítások átvezetése, valamint az európai uniós joggal való összhang megteremtése az egyes közlekedési tárgyú törvényekben.

[3] A közúti közlekedésről szóló törvény módosításának célja az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a közútkezelő és az építtető kijelölésére vonatkozó szabályok pontosítása, valamint a műszaki vizsgálóállomások által elkövetett jogsértések esetén alkalmazható szankciókra vonatkozó rendelkezések meghatározása.

[4] A légiközlekedésről szóló törvény módosításával - az adminisztratív terhek csökkentése érdekében - pontosításra kerülnek a légiközlekedési hatósági eljárásra, a külföldi légijárművek, repülőeszközök használatára vonatkozó szabályok. A jogkövető magatartás elősegítése céljából egyértelműsödnek a védelmi háttérellenőrzésre, pénzügyi megfelelőségre vonatkozó szabályok. A módosítás meghatározza az önkéntes bejelentési rendszer keretszabályait az európai uniós jogból fakadó kötelezettségek teljesítéséhez.

[5] A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása meghatározott esetekben a közúti közlekedési nyilvántartásból való lekérdezés szabályait egyszerűsíti.

[6] A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása - az európai uniós szabályozásra, valamint a jogalkalmazói tapasztalatokra is figyelemmel - pontosítja a vasúti közlekedési hatóság engedélyezési eljárásaira vonatkozó szabályokat. Az infrastruktúra megfelelő működtetése és a közlekedésbiztonság növelése érdekében bevezetésre kerül a pályaműködtetési minőség-ellenőrzési rendszer. A magyar munkajogi hagyományokhoz és rendszerhez igazodóan, az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata figyelembevételével, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel különös rendelkezésekkel - a korábbi egységes tagállami heti pihenőidő fogalom helyett - a vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása biztosítja a napi és a heti pihenőidőt is külön jogcímen, megtartva az európai uniós szabályokhoz képest kedvezőbb pihenést szolgáló időtartamot, megőrizve a foglalkoztatás rugalmasságát.

[7] A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosításának célja - a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése érdekében - a piacfelügyeleti díjak differenciálása, valamint a közlekedési intézményrendszerrel összefüggő szervezeti változások átvezetése.

[8] A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvény módosítása a közlekedési intézményrendszerrel összefüggő szervezeti változások átvezetését szolgálja.

[9] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság integrációjával kapcsolatos szabályok

1. § A Közlekedéstudományi Intézet (a továbbiakban: Intézet) központi költségvetési szervnél alkalmazottak foglalkoztatási jogviszonya - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvénytől (a továbbiakban: Kjt.) eltérően - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján munkaszerződéssel jön létre, valamint az Intézettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti megbízási jogviszony is létesíthető.

2. § (1) Az Építési és Közlekedési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott feladatok költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság megszüntetéséről, az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló kormányrendelet szerinti jogutódlás során 2025. július 1-jétől az Intézet által átvett feladatokkal együtt a munkavállalók további foglalkoztatása - a Kjt. helyett - munkaviszonyban történik, a munkaviszony nem alakul át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogállásváltozásra az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/F. § (1) és (10)-(13) bekezdését kell alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

1. Hatályba léptető rendelkezések

3. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) A 38-42. §, a 45. §, az 50. § c) és d) pontja, az 54. § a) pontja és az 55. § 2025. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 6. §, a 7. § és a 9. § b)-f) pontja az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(4) A 44. § és a 46. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

2. Az Európai Unió jogának való megfelelés

4. § Ez a törvény a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

5. § E törvény

a) 3. alcíme a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i, (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

b) 4. alcíme a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

c) 4. alcíme a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

d) 4. alcíme az egységes európai égbolt végrehajtásáról szóló, 2024. október 23-i, (EU) 2024/2803 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

e) 7. alcíme az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vasúti járművek és a vasúti járműtípusok engedélyezési eljárására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról szóló, 2018. április 4-i (EU) 2018/545 bizottsági végrehajtási rendeletnek

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

II. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

6. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel]

"j) a biztonsági öv használatára"

[vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.]

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti előírás nem alkalmazható az M2 és M3 kategóriába tartozó gépjárművek esetében."

7. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/A. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) A közlekedési hatóság a vizsgáló állomás engedélyét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben felfüggeszti vagy visszavonja, amennyiben a vizsgáló állomás a tevékenységére vonatkozó - az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott rendeletben foglalt - előírásokat, engedélyben foglaltakat megsérti."

8. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény szerint az út kezelői:

az a) pontban nem említett]

"ba) országos közút vonatkozásában a Kormány kijelölése alapján a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam 100%-os részesedéssel rendelkezik,"

9. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

a) 18. § (1) bekezdésében a "gazdasági társaság végzi" szövegrész helyébe a "gazdasági társaság vagy költségvetési szerv végzi" szöveg,

b) 21. § (1) bekezdés i) pontjában a "tilalmára" szövegrész helyébe a "tilalmára, és" szöveg,

c) 21. § (4) bekezdésében az "a)-g) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-g) és j) pontjában" szöveg,

d) 21. § (4a) bekezdésében) az "a)-c) és e)-g) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-c), e)-g) és j) pontjában" szöveg,

e) 21/B. § (2) bekezdésében az "e), f) és h)" szövegrész helyébe az "e), f), h) és j)" szöveg,

f) 24/A. § (5a) bekezdésében a "vizsgálatával és rendszeres" szövegrész helyébe a "vizsgálatával, honosítási eljárásával, valamint rendszeres" szöveg,

g) 24/A. § (6) bekezdésében az "A jármű időszakos" szövegrész helyébe az "A jármű honosítási eljárása, forgalomba helyezés előtti vizsgálata, valamint időszakos" szöveg,

h) 29. § (1) bekezdés d) pontjában a "b) pontja" szövegrész helyébe a "b) pont ba) alpontja" szöveg és a "rendelete" szövegrész helyébe a "kijelölése" szöveg,

i) 33/F. §-ában a "területén hozzájárulási" szövegrész helyébe a "területén - az országos közút kivételével - hozzájárulási" szöveg,

j) 48. § (3) bekezdés a) pont 54. alpontjában a "társaságot," szövegrész helyébe a "társaságot vagy költségvetési szervet," szöveg

lép.

4. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

10. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2d) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő 150 nap)

"m) a fő nemzetközi kereskedelmi és kereskedelmi repülőtereken üzemeltetési korlátozások elrendelésére irányuló,

n) a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási"

(hatósági eljárásokban.)

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A légiközlekedési hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól mentesül feladataival összefüggésben:

a) a légiközlekedési, a légiközlekedés-védelmi hatósági felügyeletet ellátó és a légiközlekedés-védelmi, valamint biztonsági ellenőrzést végző, ellenőrzésre jogosító igazolvánnyal rendelkező személy,

b) a Magyar Honvédség és a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása alá tartozó, nem gazdasági társasági formában működő szervezet,

c) a Közlekedésbiztonsági Szervezet,

d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv (a továbbiakban együtt: rendőrség), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vámhatóság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint az Országgyűlési Őrség."

(3) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A katonai légügyi hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesül:)

"d) a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vámhatóság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint az Országgyűlési Őrség;"

11. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Amennyiben a külföldön lajstromba vett légijármű lajstromozó állama és az üzembentartási engedélyt kiadó állam egymással nemzetközi szerződés alapján megállapodást kötött a felügyeleti feladataik tekintetében, az üzembentartási engedélyt kiadó állam által kiadott, érvényesített légialkalmassági bizonyítványokat, rádióengedélyeket, szakszolgálati engedélyeket és bizonyítványokat érvényesnek kell elismerni, feltéve, hogy e bizonyítványok és engedélyek megfelelnek a nemzetközi szerződésben meghatározott követelményeknek."

12. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 6. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdéstől eltérően nemzetközi szerződés hatálya alá nem tartozó külföldi polgári légijármű a magyar légteret a légiközlekedési hatóság egyedi repülési engedélye hiányában légisport-tevékenység céljából igénybe veheti, amennyiben

a) a légijármű

aa) rendelkezik egyedi azonosító jellel,

ab) rendelkezik Magyarország területére szóló felelősségbiztosítással, és

ac) rendelkezik a légijármű azonosító jelét kiadó államban kiállított műszaki alkalmasságot igazoló tanúsítvánnyal, így légialkalmassági bizonyítvánnyal, légialkalmassági tanúsítvánnyal, egyedi repülési engedéllyel vagy ezekkel egyenértékű dokumentummal, valamint

b) a pilóta

ba) rendelkezik a légijármű azonosító jelét kiadó államban kiállított vagy elismert, a légijármű vezetésére jogosító, érvényes pilóta szakszolgálati engedéllyel vagy azzal egyenértékű engedéllyel vagy tanúsítvánnyal,

bb) rendelkezik orvosi minősítéssel, és

bc) a repülést a nappali repülési szabályok és a típus megfelelési tanúsítványban foglalt feltételek szerint hajtja végre."

13. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A légiközlekedési hatóság a lajstromba felveszi a biztonságos repülésre alkalmas polgári légijárművet, amely más állam légijármű lajstromában nem szerepel, légialkalmassági bizonyítvánnyal és - az Európai Gazdasági Térség területén kívülről történő behozatal esetén - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam vámhatósága vámkezelését igazoló okmánnyal rendelkezik. Bérelt légijármű lajstromba vétele esetén a tulajdonos hozzájárulása szükséges a lajstromba vételhez.

(2) A légiközlekedési hatóság - a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz kivételével - a lajstromba a tulajdonos kérelmére felveszi azt a biztonságos repülésre alkalmas ultralight repülőgépet, ultralight helikoptert és autogirót, amely

a) más állam légijármű lajstromában nem szerepel,

b) más állam területén és Magyarország területén kiadott azonosító jellel nem rendelkezik, és

c) az Európai Gazdasági Térség területén kívülről történő behozatal esetén az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam vámhatósága vámkezelését igazoló okmánnyal rendelkezik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti biztonságos repülésre alkalmas a légijármű, amennyiben megfelel

a) a típusalkalmassági követelményeknek, így

aa) a légijárművön esetlegesen végrehajtott módosítások megfelelnek az illetékes hatóság által jóváhagyott vagy elfogadott kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványnak, tanúsítványnak, és

ab) a légijárművön végrehajtott módosításokat az előírásoknak megfelelően dokumentálták és a felépített komponensek megfelelnek az alkalmazott típusalkalmassági és kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok tulajdonosai által kiadott előírásoknak, és

b) a jóváhagyott repülési feltételeknek."

14. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 17. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Repülőeszköz - a (2b) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor veheti igénybe a magyar légteret, légiközlekedésben akkor vehet részt, ha szerepel a repülőeszközök nyilvántartásában és azonosító jellel rendelkezik.

(2b) Az ultralight repülőgépet, az ultralight helikoptert, valamint a könnyű autogirót nem kell a repülőeszközök nyilvántartásába felvenni, ha azt a tulajdonos kérelmére a légiközlekedési hatóság a lajstromba felvette.

(2c) Külföldi állam által kiadott azonosító jellel rendelkező repülőeszköz - a (2d) bekezdés kivételével - akkor veheti igénybe a magyar légteret, ha az erre irányuló szándékot a légtér igénybevételét megelőzően a repülőeszköz üzemben tartója a légiközlekedési hatósághoz bejelenti.

(2d) Amennyiben a külföldi állam által kiadott azonosító jellel rendelkező repülőeszközt nem Magyarországon tartják tartósan - de 180 napot meg nem haladó időtartamban - üzemben, akkor a repülőeszköz üzemben tartója a (2c) bekezdés szerinti bejelentés nélkül veheti igénybe a légteret."

15. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 29. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és komponenseinek gyártásához, javításához és karbantartásához a légiközlekedési hatóság elfogadhatja a más állam hatósága által kiadott engedélyt vagy igazolást arra vonatkozóan, hogy a légijármű és komponens a nemzetközi előírásoknak megfelel, valamint a légijármű a biztonságos repülésre is alkalmas."

16. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 32. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A légiközlekedési hatóság az általa kiadott magyar vizsgáztatói tanúsítványt vagy oktatói szakszolgálati engedélyt (a továbbiakban: engedély) annak kiadását követő tíz munkanapon belül megküldi az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek az engedély közbiztonsági, terrorfenyegetettségi és nemzetbiztonsági szempontú vizsgálata céljából.

(4) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a bejelentést, engedélyt annak beérkezésétől számított két munkanapon belül megküldi a terrorizmust elhárító szervnek, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, az Információs Hivatalnak és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak közbiztonsági és terrorfenyegetettségi kockázat, valamint nemzetbiztonsági érdek sérelmének vizsgálata céljából.

(5) A terrorizmust elhárító szerv, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a megkeresés beérkezésétől számított négy munkanapon belül megküldi a vizsgálat eredményét tartalmazó szakvéleményét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek.

(6) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közbiztonsági kockázat, továbbá - az (5) bekezdés szerinti szakvélemények alapján - közbiztonsági, illetve terrorfenyegetettségi kockázat vagy a nemzetbiztonsági érdek sérelme esetén - az erről szóló döntés légiközlekedési hatóság részére történő megküldése mellett - az érintett személy számára

a) a komplex motoros meghajtású légijármű vezetésére vonatkozó típusképzésen való részvételt,

b) a vizsgáztatói tevékenységet, vagy

c) az oktatói tevékenységet

megtiltja."

17. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az életmentő feladatot teljesítő, a légirendészeti szolgálatot ellátó, a katasztrófaelhárítást végző, továbbá a nem kereskedelmi tevékenységet teljesítő állami célú légiközlekedést végrehajtó légijármű, valamint a pilóta nélküli állami légijármű a nyilvános repülőteret díjtalanul veheti igénybe."

18. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárműnek - a siklórepülő eszköz, az ejtőernyő, a pilóta nélküli légijármű, a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - rendelkeznie kell a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló miniszteri rendelet szerinti, a légiközlekedési hatóság által kiadott

a) típusalkalmassági tanúsítvánnyal vagy

b) egyedi repülési engedéllyel."

19. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű - a 17. § (2a) bekezdése szerinti repülőeszköz, a 25 kg maximális felszálló tömeg alatti pilóta nélküli légijármű, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - akkor tartható üzemben, ha rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló rendelet szerinti

a) légialkalmassági tanúsítványával és légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítványával vagy

b) egyedi repülési engedélyével."

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 17. § (2a) bekezdése szerinti repülőeszköz akkor tartható üzemben, ha rendelkezik a légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező szervezet által a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló miniszteri szóló rendelet szerint kiállított

a) megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy

b) korlátozott megfelelőségi tanúsítvánnyal."

20. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Társaság feladatai:

1. a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztószolgálat ellátása

a) - a katonai körzetek kivételével - Magyarország ellenőrzött légterében,

b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében, valamint

c) azon nemzetközi kereskedelmi repülőtéren és annak légterében, amelyen a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom meghaladja az évi százezer főt, amennyiben a repülőtér üzemben tartója vagy tulajdonosa a szolgáltatásra való felkészülés költségeit és a szolgáltatás díját megfizeti a Társaság részére,

továbbá Magyarország légterében a légiforgalmi navigációs, távközlési, légtérellenőrző szolgálat ellátása, és az ezekhez szükséges berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres leszállító rendszert) működésének biztosítása;

2. a nemzetközi polgári repülés részére repülésbejelentő és tájékoztató szolgálat ellátása;

3. a rendelkezésre álló információk alapján adatszolgáltatás a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezete részére, a légtérfelügyelethez szükséges azonosítás elősegítése érdekében;

4. légtérgazdálkodás, közreműködés a stratégiai légtérgazdálkodási feladatokban;

5. a légi forgalom áramlásának szervezése;

6. légijármű eltűnése, vagy kényszerhelyzetbe kerülése esetén a szükséges intézkedés - kutatás-mentés, valamint egyéb segítségnyújtás - kezdeményezése;

7. központi légiforgalmi tájékoztató szolgálat (AIS) ellátása, a légi közlekedéssel kapcsolatos tájékoztató anyagok kiadása;

8. - a repülőtéri körzetek kivételével - az ellenőrzött légtéren kívül Magyarország légterében légijárművek részére tanácsadói, repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása;

9. a feladatainak ellátásával kapcsolatos fejlesztés;

10. a légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató szakszemélyzet munkahelyi képzése, illetve továbbképzése;

11. műszaki dokumentációs és ahhoz kapcsolódó tájékoztató tevékenység ellátása;

12. a koordinált és menetrend-egyeztetett repülőtereken a résidőkiosztás és menetrend-egyeztetés;

13. a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjjal összefüggő - nemzetközi szerződésben meghatározott - költségalap kezelése;

14. Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légterében, valamint jogszabályban meghatározott Budapest közelkörzet légtereiben alkalmazott műszer szerinti repülési eljárások tervezése;

15. a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetése; és

16. a pilóta nélküli légijárművek Magyarország légterében történő repülésének szervezését ellátó rendszer üzemeltetése."

21. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 63/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63/A. § Az Mt. rendelkezéseit a 63/B. és 63/C. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni a léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók (a továbbiakban: léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók), továbbá az ilyen munkakör betöltése érdekében képzésben részesülő személyek esetében, valamint a 63/G. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a magyar légtérben légiforgalmi irányítás ellátására jogszabályban kijelölt munkáltató által foglalkoztatott munkavállaló esetében."

22. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 63/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63/D. § A munkáltató az (EU) 2015/340 bizottsági rendelet IV. melléklet A. alrész 1. szakasz ATCO.MED.A.020 pontjának, továbbá az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet IV. melléklet ATS.OR.305 pontjának és XIII. melléklet A. alrészének végrehajtása érdekében ellenőrzési rendszert alakít ki."

23. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény "A légiforgalmi szolgálatoknál léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra, valamint ilyen munkakör betöltése érdekében képzésben részesülő személyekre vonatkozó rendelkezések" alcíme a következő 63/G. §-sal egészül ki:

"63/G. § (1) A magyar légtérben légiforgalmi irányítás ellátására jogszabályban kijelölt munkáltató és az általa foglalkoztatott munkavállaló 60. életévének betöltését követő időszakra megállapodást köthetnek - a (2) bekezdés d) pontja szerinti foglalkoztatás keretében - léginavigációs üzletmenet-folytonosságot támogató, valamint a léginavigációs szolgáltatással összefüggő képzési, oktatási, egyéb feladatok ellátására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás akkor köthető meg, ha a munkavállaló

a) legfeljebb tíz éven belül korhatár előtti ellátásra vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá válik,

b) legalább tizenöt év, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel rendelkezik,

c) további foglalkoztatására a munkáltató működésével vagy a légiforgalom biztonságával összefüggő okból nincs lehetőség,

d) hozzájárul a határozatlan idejű munkaviszonyának határozott idejű munkaviszonnyá történő módosításához, és

e) benyújtja a vele lefolytatott - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti - egyeztetési eljárást lezáró határozatot a munkáltatónak.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni a munkáltató jogelődjénél munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, valamint az Mt. 204. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is.

(4) A munkáltató nem ajánlhatja fel az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötését, ha a (2) bekezdés e) pontja szerinti határozat nem tartalmazza a munkavállalónak a munkáltató előtt ismert korkedvezményre jogosító idejét.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás időbeli hatálya az azt megelőző napig tart, amikortól a (2) bekezdés e) pontja szerinti határozatban foglaltak figyelembevételével a munkavállaló jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra vagy - ha ez az időpont korábbi - korhatár előtti ellátásra. Ha az öregségi nyugdíjra vagy a korhatár előtti ellátásra való jogosultság időpontja újabb egyeztetési eljárás eredményeképpen megváltozik, a munkavállaló kérelmére a munkáltató köteles hozzájárulni az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás ennek megfelelő módosításához.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás időtartama alatt a munkavállaló évente legfeljebb a 63/B. § (1) bekezdése szerinti időtartamú, az iskolai végzettségének, képzettségének és gyakorlatának megfelelő munka elvégzésére kötelezhető az elrendelt feladatok esedékességéhez igazodva, a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó rendelkezések szerinti munkáltatói utasítás alapján. Egyéb időszakban a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ha az adott munkakör betöltése szakszolgálati engedélyhez, jogosításhoz vagy jogosítás kiterjesztéshez kötött, a munkavégzés az engedély érvényességének tartama alatt rendelhető el. A munkavállaló számára a munkavégzés elrendelése aránytalan sérelmet nem okozhat, számára rendkívüli munkavégzés - baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges rendkívüli munkavégzés kivételével - nem rendelhető el.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás időtartama alatt a munkavállaló egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásának birtokában létesíthet. A munkavállaló azon időtartam alatt, amelyben a munkáltató a (6) bekezdés alapján munkavégzésre kötelezi, másik foglalkoztatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem végezhet munkát.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás időtartama alatt a munkavállaló havonta juttatásban részesül, amelynek mértéke a megállapodás tartama alapján kerül meghatározásra. A havi juttatás a munkavállalót megillető juttatás teljes összegének havi egyenlő részletekben meghatározott része. A juttatás teljes összege nem haladhatja meg

a) a munkáltatónál vezetett nyugdíjcélú, munkavállalói életpályát támogató megtakarítás,

b) a munkavállaló (1) bekezdésben meghatározott megállapodás kezdő időpontjáig fennálló munkaviszonya alapján számított felmondási időre járó távolléti díj - amelyre a munkáltató felmondása esetén lenne jogosult -, és

c) a munkavállaló (1) bekezdésben meghatározott megállapodás kezdő időpontjáig fennálló munkaviszonya alapján számított végkielégítés - amelyre a munkáltató felmondása esetén lenne jogosult -

együttes összegét.

(9) A magyar légtérben érvényes munkahelyi kiterjesztéssel ellátott légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel rendelkező munkavállalók esetében a (8) bekezdés szerinti juttatás teljes összege nem haladhatja meg

a) a munkáltatónál vezetett nyugdíjcélú, munkavállalói életpályát támogató megtakarítás, és

b) a munkavállaló (1) bekezdésben meghatározott megállapodás kezdő időpontjáig fennálló munkaviszonya alapján számított felmondási időre járó távolléti díj - amelyre a munkáltató felmondása esetén lenne jogosult -

együttes összegét.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás időtartama alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkavállalót a (8) vagy (9) bekezdés szerinti juttatáson felül a megállapodásban meghatározott további munkabér is megilleti.

(11) Az Mt. szabadságra és a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadságra és a betegszabadságra az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás időtartama alatt a munkavállaló időarányosan akkor jogosult, ha a (6) bekezdés alapján munkavégzési kötelezettsége áll fenn.

(12) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás időtartama alatt

a) a munkaviszony nem szüntethető meg a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okra alapított felmondással,

b) a munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel a (13) bekezdésben meghatározott feltételek szerint, és

c) az Mt.-ben foglaltakon túl a munkaviszony akkor is megszűnik, ha a munkavállalónak korhatár előtti ellátást vagy öregségi nyugdíjat állapítanak meg.

(13) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás szerinti határozott idejű munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntetik, a munkavállaló részére ki kell fizetni a megállapodás tartamára a munkavállalót megillető

a) a munkáltatónál vezetett nyugdíjcélú vagy a munkavállalói életpályát támogató megtakarítás,

b) a munkavállaló (1) bekezdésben meghatározott megállapodás kezdő időpontjáig fennálló munkaviszonya alapján számított felmondási időre járó távolléti díj, és

c) - ha a munkavállaló végkielégítésre jogosult - a végkielégítés

fennmaradó részét. A megszüntetés időpontját követően a felek köthetnek határozatlan idejű munkaszerződést. Ilyen esetben az Mt. 205. § (2a) bekezdése nem alkalmazható.

(14) A (12) bekezdés c) pontja szerinti esetben a munkaviszony megszűnésekor a munkavállalót a felmondási időre eső távolléti díj és végkielégítés nem illeti meg."

24. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény VI. Fejezete a következő 64/A. §-sal egészül ki:

"64/A. § (1) A légiközlekedési hatóság a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkével, valamint 16. cikk (12) bekezdésével összhangban önkéntes jelentési rendszert, valamint bizottságot működtet, amelynek szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(2) A légiközlekedési hatóság biztosítja, hogy személyes adatok csak abban az esetben legyenek hozzáférhetőek a bizottság tagjának megfelelően kijelölt személyektől eltérő munkatársak számára is, ha ez feltétlenül szükséges az eseményeknek a légi közlekedés biztonságának megerősítése érdekében végzett kivizsgálásához, és azok nem rögzíthetőek nemzeti, valamint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség adatbázisában."

25. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:

"(15a) A védelmi háttérellenőrzésben részt vevő légiközlekedési hatóság, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv és az Alkotmányvédelmi Hivatal meghatározott időközönként, folyamatosan folytatják le a nyilvántartásban szereplő személyek védelmi háttérellenőrzését. A fokozott háttérellenőrzés esetén 1 évig, a standard háttérellenőrzés esetén 3 évig tartó időszakon belül biztosítják a háttérellenőrzések folyamatosságát."

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. §-a a következő (24a) bekezdéssel egészül ki:

"(24a) A légiközlekedési hatóság a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásból, erre irányuló kérelemre igazolást ad ki."

(3) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. § (28) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(28) A légiközlekedési hatóság törli a védelmi háttérellenőrzés alá vont személyt a nyilvántartásból

a) a védelmi háttérellenőrzés alá vont személy halála esetén,

b) a védelmi háttérellenőrzés alá vont személy háttérellenőrzésének sikertelensége esetén, vagy

c) a foglalkoztatóval fennálló jogviszony megszűnését követő egy év eltelte esetén, kivéve, amennyiben a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül ismételten olyan foglalkoztatóval létesít jogviszonyt, ahol a védelmi háttérellenőrzési kötelezettsége fennáll."

(4) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. §-a a következő (28a) bekezdéssel egészül ki:

"(28a) A légiközlekedési hatóság a nyilvántartásból való törlésről az ügyfélen kívül értesíti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet, a terrorizmust elhárító szervet, az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, valamint a repülőtéri személyazonosító kártyát kiadó szervezetet is."

(5) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. § (30) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(30) A nyilvántartásba vett személyek védelmi háttérellenőrzésének biztosításáért a védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személyek - az állami szervek kivételével - foglalkoztatói, az általuk foglalkoztatottak után, a védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személyekről vezetett nyilvántartás alapján éves felügyeleti díjat fizetnek. A felügyeleti díjat a hatóság részére az a foglalkoztató köteles megfizetni, aki a tárgyév november 30. napján a nyilvántartás alapján legalább egy éve védelmi háttérellenőrzés alá vont személyt foglalkoztat. A foglalkoztató és a védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személy között fennálló jogviszony év közbeni megszűnése a felügyeletidíj-fizetési kötelezettséget nem érinti."

26. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában)

"65. vízfelszínen létesített leszállóhely: vízről történő fel- és vízre történő leszállásra tervezett merevszárnyú légijárművek - ideértve a hidroplánként üzemben tartott kétéltű repülőgépet is - vízfelszínen történő le- és felszállására meghatározott ideig szolgáló vízterület;"

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. §-a a következő 72-74. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában)

"72. könnyű autogiro: egy- és kétüléses, a levegőnél nehezebb légijármű, amit repülés közben egy vagy több rotoron keletkező felhajtóerő tart a levegőben, amely rotorok szabadon forognak az alapvetően függőleges tengely körül, és aminek a maximális felszállótömege nem nagyobb, mint 600 kg;

73. ultralight helikopter: az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (8) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesítés hatálya alá tartozó, vagy az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 1. e) pontja szerinti helikopter;

74. helikopter: a forgószárnyas légijárművek egyik típusa, amelynek levegőben maradását főként a legfeljebb két függőleges tengelyre szerelt, hajtóművel üzemeltetett forgószárnyra ható aerodinamikai erő biztosítja."

27. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/B. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"k) az önkéntes jelentési rendszer és bizottság működési szabályait, valamint az ehhez kapcsolódó igazgatási megállapodások megkötésével összefüggő szabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

28. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

1. az Európai Parlament és a Tanács 300/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

2. az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről, 16. cikk;

3. az Európai Parlament és a Tanács 549/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról ("keretrendelet"), 9. cikk;

4. az Európai Parlament és a Tanács 785/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a légifuvarozókra és légijárművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről, 8. cikk;

5. az Európai Parlament és a Tanács 847/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról, 5. cikk;

6. az Európai Parlament és a Tanács 2111/2005/EK rendelete (2005. december 14.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről, 13. cikk;

7. az Európai Parlament és Tanács 1107/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól, 16. cikk;

8. az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról, 23. cikk;

9. a Bizottsági 859/2008/EK rendelete (2008. augusztus 20.) a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról, Melléklet Q rész,

10. a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2015. november 5-i (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról;

11. a Bizottsági 255/2010/EU rendelete (2010. március 25.) a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról, 15. cikk;

12. a Bizottság 285/2010/EU rendelete (2010. április 6.) a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról;

13. a Bizottság 691/2010/EU rendelete (2010. július 29.) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról, 12. cikk;

14. a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvénnyel együtt, a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

15. a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2405 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

16. az Európai Parlament és a Tanács 1070/2009/EK rendelete (2009. október 21.) az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK rendeletnek az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének és fenntarthatóságának javítását célzó módosításáról;

17. a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. július 4-i 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1178/2011/EU rendelet bejelentett képzési szervezetek tekintetében történő módosításáról szóló 2018/1119/EU bizottsági rendelet;

18. a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról szóló, 2010. január 26-ai 73/2010/EU bizottsági rendelet,

19. a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2012. augusztus 3-ai 748/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

20. a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

21. a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti tanácsi rendelet,

22. a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó formai követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 805/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. február 20-i (EU) 2015/340 bizottsági rendelet,

23. a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-jei (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet,

24. az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet,

25. a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet,

26. a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

27. a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzemben tartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet.

28. a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet.

29. az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendeletnek bizonyos egyedi légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítése, harmonizálása, egyszerűsítése és megerősítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. január 23-i (EU) 2019/103 bizottsági végrehajtási rendelet,

30. az egységes európai égbolt végrehajtásáról szóló 2024. október 23-i, (EU) 2024/2803 európai parlamenti és tanácsi rendelet."

29. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 82. §-sal egészül ki:

"82. § (1) E törvénynek a közlekedési ágazat egyes kérdéseinek rendezéséről, valamint egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi LV. törvénnyel (a továbbiakban: Módr2.tv.) megállapított 3. § (2d) bekezdés m) és n) pontját a Módr2.tv. hatálybalépésének napján folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A légiközlekedési hatóság a Módr2.tv. hatálybalépésekor már kiadott és érvényes engedélyeket - a 32. § (3) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása céljából - a Módr2.tv. hatálybalépését követő 60 napon belül megküldi az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv részére."

30. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

1. 3. § (1) bekezdésében az "a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)" szövegrész helyébe az "az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletben" szöveg,

2. 3/A. § (8) bekezdésében az "a 2015/1998" szövegrész helyébe az "az (EU) 2015/1998" szöveg,

3. 3/C. § (3) bekezdésében az "Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2005. március 10-i 552/2004/EK" szövegrész helyébe az "(EU) 2018/1139" szöveg,

4. 3/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a 2018/1139/EU" szövegrész helyébe az "az (EU) 2018/1139" szöveg,

5. 12. § (1) bekezdésében az "a repülőeszköz" szövegrész helyébe az "a repülőeszközök nyilvántartásában szereplő repülőeszköz" szöveg,

6. 12. § (4) bekezdésében a "jármű adatait" szövegrész helyébe a "jármű, a lajstromban szereplő repülőeszköz adatait" szöveg és a "jármű tulajdonjogát" szövegrész helyébe a "jármű, a repülőeszköz tulajdonjogát" szöveg,

7. 12. § (6) bekezdésében a "légijárműre" szövegrész helyébe a "légijárműre, repülőeszközre" szöveg,

8. 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "légijárművet" szövegrész helyébe a "légijárművet, a repülőeszközt" szöveg,

9. 14. § (2) bekezdésében a "légijármű a" szövegrész helyébe a "légijármű, a repülőeszköz a" szöveg,

10. 29. § (1) bekezdésében az "A 2018/1139/EU" szövegrész helyébe az "Az (EU) 2018/1139" szöveg,

11. 29. § (3) bekezdésében az "A 2018/1139/EU" szövegrész helyébe az "Az (EU) 2018/1139" szöveg,

12. 30. § (4) bekezdésében az "A 2018/1139/EU" szövegrész helyébe az "Az (EU) 2018/1139" szöveg,

13. 37. § (6) bekezdésében az "A 2018/1139 EU" szövegrész helyébe az "Az (EU) 2018/1139" szöveg és az "a 2018/1139 EU" szövegrész helyébe az "az (EU) 2018/1139" szöveg,

14. 46. § (5) bekezdésében az "igazolását arról" szövegrész helyébe az "igazolását, döntését arról" szöveg,

15. 47. §-ában az "A 2018/1139/EU" szövegrész helyébe az "Az (EU) 2018/1139" szöveg,

16. 49. § (1) bekezdésében az "A 216/2008/EK" szövegrész helyébe az "Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi" szöveg,

17. 61. § (5) bekezdésében az "550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (2) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe az "(EU) 2024/2803 európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikk (2)-(4) bekezdésében" szöveg,

18. 65/A. § (3a) bekezdésében az "A 2018/1139/EU" szövegrész helyébe az "Az (EU) 2018/1139" szöveg,

19. 66/C. § (1) bekezdésében az "a 2018/1139/EU" szövegrészek helyébe az "az (EU) 2018/1139" szöveg,

20. 67. § (2) bekezdésében az "a 2015/1998 európai" szövegrész helyébe az "az (EU) 2015/1998" szöveg és a "melléklet" szövegrész helyébe a "Melléklet" szöveg,

21. 67. § (11) bekezdésében az "a 2015/1998" szövegrész helyébe az "az (EU) 2015/1998" szöveg,

22. 67. § (12) bekezdés nyitó szövegrészében az "a 2015/1998" szövegrész helyébe az "az (EU) 2015/1998" szöveg,

23. 67. § (12a) bekezdésében az "a 2015/1998" szövegrész helyébe az "az (EU) 2015/1998" szöveg,

24. 67. § (13) bekezdésében az "a 2015/1998" szövegrészek helyébe az "az (EU) 2015/1998" szöveg,

25. 67. § (14) bekezdésében az "a 2015/1998" szövegrészek helyébe az "az (EU) 2015/1998" szöveg,

26. 67. § (15) bekezdésében az "a 2015/1998" szövegrészek helyébe az "az (EU) 2015/1998" szöveg,

27. 67. § (16) bekezdés nyitó szövegrészében az "a 2015/1998" szövegrész helyébe az "az (EU) 2015/1998" szöveg,

28. 67. § (17) bekezdésében az "a 2015/1998" szövegrész helyébe az "az (EU) 2015/1998" szöveg,

29. 67. § (18) bekezdésében az "a 2015/1998" szövegrész helyébe az "az (EU) 2015/1998" szöveg,

30. 67. § (21) bekezdésében az "a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet melléklete" szövegrész helyébe az "az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet" szöveg és az "a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet melléklet" szövegrész helyébe az "az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet" szöveg,

31. 67. § (22) bekezdésében az "a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet melléklet" szövegrész helyébe az "az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet" szöveg és az "a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet" szövegrész helyébe az "az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet" szöveg,

32. 69. § (1) bekezdésében az "a repülőeszköz" szövegrész helyébe az "a lajstromba bejegyzett vagy azonosító jellel ellátott repülőeszköz" szöveg és a "tevékenység-" szövegrész helyébe a "tevékenység -" szöveg,

33. 71. § 39. pontjában az "az autogiro" szövegrész helyébe az "az ultralight helikopter, a könnyű autogiro" szöveg,

34. 71. § 59. pontjában az "a 2018/1139 EU" szövegrész helyébe az "az (EU) 2018/1139" szöveg,

35. 71. § 66. pontjában az "a 2018/1139 EU" szövegrész helyébe az "az (EU) 2018/1139" szöveg,

36. 71. § 70. pontjában a "(8) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(8) bekezdés a) pontjában" szöveg,

37. 73/B. § j) pontjában az "a 2018/1139/EU" szövegrész helyébe az "az (EU) 2018/1139" szöveg,

38. 74. § (2) bekezdés d) pontjában az "a 2018/1139/EU" szövegrész helyébe az "az (EU) 2018/1139" szöveg és az "eszköz gyártásának" szövegrész helyébe az "eszköz azonosításának, tanúsításának, gyártásának" szöveg,

39. 74. § (2) bekezdés h) pontjában az "a 2018/1139/EU" szövegrész helyébe az "az (EU) 2018/1139" szöveg,

40. 74. § (2) bekezdés o) pontjában az "a 2018/1139/EU" szövegrész helyébe az "az (EU) 2018/1139" szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) 3. § (2b) bekezdés e) pontja,

b) 3. § (2e) bekezdés e) pontja,

c) 17. § (2) bekezdésében a "repülőeszköz és" szövegrész,

d) 23/C. § (1) bekezdésében a "vállalkozási" szövegrész,

e) 32. § (7) bekezdése,

f) 48. § (7) bekezdése.

5. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

32. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 10/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv mint készenléti szerv részére továbbított 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerből érkező segélyhívások vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az alapfeladataiba tartozó műszaki mentés hatékony és biztonságos végrehajtása érdekében jogosult a közúti közlekedési nyilvántartásból a műszaki mentéssel érintett, az M1, valamint az N1 kategóriába tartozó gépjármű típusának a megismerésére."

6. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

33. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

"o) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, az alapfeladataiba tartozó gépjárművekkel kapcsolatos műszaki mentések biztonságos és hatékony végrehajtása érdekében az M1, valamint az N1 kategóriába tartozó gépjárművek típusára vonatkozóan."

7. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

34. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § (1) A miniszter - az általa kijelölt szervezet útján - bármikor ellenőrizheti a pályahálózat-működtető pályaműködtetési szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítését.

(2) Az ellenőrzésre annak tárgyától és céljától függően folyamatosan, eseti jelleggel vagy külön célvizsgálat keretében is sor kerülhet, beleértve a pályahálózat részét képező és ahhoz kapcsolódó létesítmények és berendezések helyszínen történő ellenőrzését, valamint a pályahálózat-működtető székhelyén, telephelyein történő ellenőrzést is.

(3) Az ellenőrzés kiterjedhet különösen:

a) a vasúti pálya karbantartásának, a használható pályaállapot szinten tartásának a pályaműködtetési szerződésben foglaltaknak megfelelő ellátására,

b) az e törvényben meghatározott vasúti pálya, vasúti alépítmény és felépítmény, vasúti pálya tartozékai és vasúti üzemi létesítmények pályaműködtetési szerződésben foglaltaknak megfelelő működtetésére, így fejlesztésére, karbantartására, felújítására és korszerűsítésére,

c) a menetrendszerűségre és a vonatkésések összesített mértékére,

d) az utasforgalom által használt épületek és berendezések működésére és azok állapotára

e) az árutovábbítás megfelelő kiszolgálására, továbbá

f) az utastájékoztatás minőségére.

(4) A miniszter a pályahálózat-működtető feladatellátására vonatkozóan a pályaműködtetési szerződésben a 28. § (2) bekezdés d) pontja szerint meghatározott minőségi követelmények betartásának folyamatos nyomon követése érdekében a (3) bekezdésben foglalt területeken előírt mennyiségi és minőségi szintelőírások teljesülésére vonatkozó ellenőrzési rendszert határoz meg és működtet.

(5) A miniszter rendeletben határozza meg a pályaműködtetési szerződésben meghatározott követelmények teljesülésének ellenőrzéséért felelős szervezetet, a szervezet ellenőrzési feladataira, az ellenőrzés tárgyára, tartalmára és eljárására vonatkozó, valamint az ellenőrzési feladat ellentételezését biztosító díjazásával összefüggő feltételeket és részletes szabályokat."

35. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 36/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vasúti jármű csak azt követően hozható forgalomba, helyezhető üzembe, ha a vasúti járművek forgalomba hozatala, üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos és rendkívüli vizsgálatáról, hatósági járműnyilvántartásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság a forgalombahozatali engedélyt megadta, az üzembe helyezést engedélyezte."

36. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt.) - a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. bonyolítóként történő közreműködésével, valamint a MÁV Pályaműködtetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Pályaműködtetési Zrt.) bevonásával - a (7) bekezdés szerinti feladatkörében jár el a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény kihirdetéséről szóló 2016. évi XXIV. törvény alapján megvalósuló beruházás megvalósítása során."

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A MÁV Zrt.-nek az ingatlannyilvántartás szerinti vagyonkezelésében lévő, vagyonmérlegében meghatározott, jogutódlás jogcímén a MÁV Zrt.-ből leválás útján létrejött MÁV Pályaműködtetési Zrt. vagyonkezelésébe került ingatlanok tekintetében a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a MÁV Pályaműködtetési Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján kerülhet sor."

37. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67/U. és 67/V. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"67/U. § (1) A VPSZ egyszemélyes gazdasági társaságként vagy költségvetési szervként működik.

(2) A gazdasági társaságként működő VPSZ közvetlen vagy közvetett tulajdonosa a magyar állam. A tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a közlekedésért felelős miniszter gyakorolja.

(3) A VPSZ - működési formájától függetlenül - működési engedélyt nem szerezhet és vasúti társaságban sem közvetlen, sem közvetett módon nem szerezhet tulajdonrészt.

(4) Ha a VPSZ feladatait ellátó gazdasági társaság más, jogszabályban meghatározott feladatot is ellát, a VPSZ feladatait e gazdasági társaság különálló szervezeti egysége (a továbbiakban: VPSZ szervezeti egység) útján végzi. A VPSZ szervezeti egység a VPSZ tevékenységével kapcsolatos ügyekben önálló jogképességgel és ügyfélképességgel rendelkezik, képviseletét ezen ügyekben a VPSZ szervezeti egység vezetője látja el. Ez esetben e törvény

a) VPSZ-re vonatkozó rendelkezéseit - a (3) bekezdés kivételével - a VPSZ szervezeti egységre, valamint

b) VPSZ vezető tisztségviselőjére vonatkozó rendelkezéseit a VPSZ szervezeti egység vezetésére kijelölt munkavállalóra

kell alkalmazni.

(5) Ha a VPSZ feladatait ellátó költségvetési szerv más, jogszabályban meghatározott feladatot is ellát, a VPSZ feladatait e költségvetési szerv különálló szervezeti egysége (a továbbiakban: VPSZ költségvetési szervezeti egység) útján végzi. A VPSZ költségvetési szervezeti egység a VPSZ tevékenységével kapcsolatos ügyekben önálló jogképességgel és ügyfélképességgel rendelkezik, képviseletét ezen ügyekben a VPSZ költségvetési szervezeti egység vezetője látja el. Ez esetben e törvény

a) VPSZ-re vonatkozó rendelkezéseit - a (3) bekezdés kivételével - a VPSZ költségvetési szervezeti egységre, valamint

b) VPSZ vezetőjére vonatkozó rendelkezéseit a VPSZ költségvetési szervezeti egység vezetőjére

kell alkalmazni.

67/V. § (1) A gazdasági társaságként működő VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója

a) a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt és munkaviszonyt, vasúti társasággal vagy annak kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyt, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet,

b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

c) munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit olyan módon kell meghatározni, hogy a 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben a független döntéshozatal biztosított legyen, továbbá

d) munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogait és kötelezettségeit, valamint a munkavégzésének feltételeit - független döntéshozatali eljárás keretében - úgy kell meghatározni, hogy a 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátásával összefüggő döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el.

(2) A költségvetési szervként működő VPSZ vezetője, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó foglalkoztatottja

a) a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt és munkaviszonyt, vasúti társasággal vagy annak kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyt, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet,

b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

c) munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit olyan módon kell meghatározni, hogy a 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben a független döntéshozatal biztosított legyen, továbbá

d) jogait és kötelezettségeit, valamint a munkavégzésének feltételeit - független döntéshozatali eljárás keretében - úgy kell meghatározni, hogy a 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátásával összefüggő döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el.

(3) A gazdasági társaságként működő VPSZ vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága tagjának, vezető állású munkavállalójának, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalójának a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója

a) a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt és munkaviszonyt nem létesíthet,

b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

c) vasúti társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető munkavállalója nem lehet,

d) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

e) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető munkavállalója nem lehet.

(4) A költségvetési szervként működő VPSZ vezetőjének, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó foglalkoztatottjának a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója

a) a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt és munkaviszonyt nem létesíthet,

b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

c) vasúti társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának igazgatóságának tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető munkavállalója nem lehet,

d) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

e) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának igazgatóságának tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető munkavállalója nem lehet.

(5) A gazdasági társaságként működő VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele vagy közeli hozzátartozójával szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha jogviszonyának fennállása alatt ő vagy közeli hozzátartozója összeférhetetlen helyzetbe kerül. A vezető tisztségviselőt és a felügyelőbizottság tagját a tulajdonosi jogkör gyakorlója, a vezető állású munkavállalót, és a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalót pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban szólítja fel az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha az összeférhetetlenség a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szűnik meg, akkor a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottság tagja, a vezető állású munkavállaló vagy a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállaló jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

(6) A költségvetési szervként működő VPSZ vezetője, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó foglalkoztatottja köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele vagy közeli hozzátartozójával szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha jogviszonyának fennállása alatt ő vagy közeli hozzátartozója összeférhetetlen helyzetbe kerül. A vezetőt az irányító szerv vezetője, a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó foglalkoztatottat pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban szólítja fel az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha az összeférhetetlenség a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szűnik meg, akkor a vezető vagy a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó foglalkoztatott jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

(7) A VPSZ a pályahálózat-működtető számára nyújtott szolgáltatások ellenértékeként az általa elosztott vasúti pályahálózat-kapacitás után - a 79/D. § (1) bekezdés b) pont bd), be) és bf) alpontjára is figyelemmel - kiszámlázott hálózat-hozzáférési díj, valamint az elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj után a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a vasúti pályahálózat-működtető társaságok közötti jogviszonyról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű megbízási díjra jogosult a pályahálózat-működtetőtől. A pályahálózat-működtető és a VPSZ közötti jogviszonyra a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a vasúti pályahálózat-működtető társaságok közötti jogviszonyról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A gazdasági társaságként működő VPSZ vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalója feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a VPSZ e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni. A VPSZ feladatait ellátó gazdasági társaság biztosítja a 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatokkal összefüggő tevékenységhez használt informatikai rendszerek fizikai és logikai elkülönítését a gazdasági társaság által ellátott más feladatoktól, ide nem értve a munkavállalók munkavégzés során használt informatikai eszközeit.

(9) A költségvetési szervként működő VPSZ vezetője, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó foglalkoztatottja feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a VPSZ e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni. A VPSZ feladatait ellátó költségvetési szerv biztosítja a 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatokkal összefüggő tevékenységhez használt informatikai rendszerek fizikai és logikai elkülönítését a költségvetési szerv által ellátott más feladatoktól, ide nem értve a foglalkoztatottak munkavégzés során használt informatikai eszközeit.

(10) A 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátása során a gazdasági társaságként működő VPSZ vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalója részére a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, valamint a 67/U. § (4) bekezdése esetén a VPSZ feladatait ellátó gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy a VPSZ szervezeti egységhez nem tartozó más munkavállalója egyedi utasítást nem adhat.

(11) A 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátása során a költségvetési szervként működő VPSZ vezetője, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó foglalkoztatottja részére az irányító szerv vezetője, valamint a 67/U. § (5) bekezdése esetén a VPSZ feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője vagy a VPSZ költségvetési szervezeti egységhez nem tartozó más foglalkoztatottja egyedi utasítást nem adhat."

38. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény "AZ UTAZÓ VASÚTI MUNKAVÁLLALÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító vasúti munkavállalók jogai és kötelezettségei"

39. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"68/A. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében.

(2) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalóra a 68/B-68/G. § rendelkezéseit kell alkalmazni, e szabályoktól kollektív szerződés vagy munkaszerződés a munkavállaló javára térhet el.

(3) A 68/B-68/G. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni az országhatárokon átnyúló helyi és térségi vasúti személyszállítás és az országhatár 15 kilométeres körzetét át nem lépő, országhatárokon átnyúló vasúti árutovábbítás, valamint Magyarország és a szomszédos ország határállomásai közötti szolgáltatás tekintetében.

(4) A 68/B-68/G. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni továbbá azon vonatok tekintetében sem, amelyek Magyarország területéről indulnak, a szomszédos ország területén keresztülhaladnak, majd Magyarország területére érkeznek vissza, amennyiben a másik ország infrastruktúráját megállás nélkül használják.

(5) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző munkavállalónak nem minősülő vasúti járművezető esetében a 68/H. § rendelkezéseit kell alkalmazni, amely szabályoktól kollektív szerződés vagy munkaszerződés a munkavállaló javára térhet el.

(6) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző munkavállalónak nem minősülő, a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a 68/I. § rendelkezéseit kell alkalmazni, amely szabályoktól kollektív szerződés vagy munkaszerződés a munkavállaló javára térhet el."

40. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény "Napi pihenőidő" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló jogai és kötelezettségei"

41. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"68/E. § (1) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalók heti pihenőidejére az Mt. 106. §-át a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A 68/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkavállalónak egy naptári évben legalább huszonnégy alkalommal megszakítás nélküli negyvennyolc órát heti pihenőidőként kell biztosítani, amelyhez hozzá kell adni egy tizenkét órás napi pihenőidőt, és amelybe legalább tizenkét alkalommal a szombatnak és a vasárnapnak is bele kell esnie."

42. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény XIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző munkavállalónak nem minősülő utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító vasúti munkavállalóra vonatkozó rendelkezések

68/H. § (1) A 68/F. § (1), (3) és (4) bekezdését, valamint a 68/G. § rendelkezéseit az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalónak nem minősülő vasúti járművezető esetében is alkalmazni kell.

(2) Az Mt. 108. § (2) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve a vezetési idő hossza a teljesített napi (beosztás szerinti rendes- vagy rendkívüli) munkaidőn belül - függetlenül az éjszakai időben eltöltött munkaórák számától - nem haladhatja meg a tíz órát.

(3) Kollektív szerződés rendelkezhet úgy, hogy a vezetési időbe beletartozik az a kiindulási-, közbenső és fordulóállomási várakozási idő is, amikor a vasúti járművezető köteles a vasúti járművön tartózkodni, viszont abba nem tartozik bele a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének időtartama, valamint a munkaközi szünet.

68/I. § (1) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalónak nem minősülő utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító vasúti munkavállaló számára egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

a) a beosztás szerinti napi munkaidő befejezését közvetlenül követően legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani, és

b) hetente legalább harminchét órás megszakítás nélküli pihenőidőt (a továbbiakban: heti pihenőidő) kell beosztani.

(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az Mt. 106. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára kéthetente legalább huszonkilenc órát kitevő megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható. Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti harminchét óra megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani."

43. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közlekedési hatóság a vasútbiztonság körébe tartozó feladatait pályahálózat-működtetőre, vasúti társaságra, továbbá az ezekkel bármilyen módon kapcsolatban lévő szervezetekre és személyekre nem ruházhatja át."

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A közlekedési hatóság a vasútbiztonsággal összefüggő ellenőrzési tevékenységében kormányrendeletben meghatározottak szerint közreműködőt vonhat be."

44. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:

"(18) A közlekedési hatóság évente ellenőrzi, hogy a bejelentett, illetve kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek és elismert kockázatértékelést végző szervezetek alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó hatósági döntésének alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.

(19) A (18) bekezdés szerinti ellenőrzéssel érintett szervezetek évente május 31. napjáig - első alkalommal 2025. november 30. napjáig - felügyeleti díjat fizetnek a vasúti közlekedési hatóság részére. A felügyeleti díj a vasúti közlekedési hatóságot illeti meg, amelyet a vasúti közlekedési hatóság hatósági feladataival összefüggésben használ fel. Az éves felügyeleti díj mértéke megegyezik az annak megállapításakor hatályos díjrendelet szerinti, a tevékenységekre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjjal."

45. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény "ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK" alcíme a következő 87/K. §-sal egészül ki:

"87/K. § A közlekedési ágazat egyes kérdéseinek rendezéséről, valamint egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi LV. törvénnyel megállapított 68/I. § szerinti napi pihenőidőre és heti pihenőidőre vonatkozó rendelkezések helyett az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak tekintetében a kollektív szerződés szabályai szerint alkalmazhatóak a napi pihenőidőre és heti pihenőidőre vonatkozó rendelkezések, a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak lejártáig."

46. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény "ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK" alcíme a következő 87/L. §-sal egészül ki:

"87/L. § A közlekedési ágazat egyes kérdéseinek rendezéséről, valamint egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi LV. törvénnyel megállapított 81. § (19) bekezdése szerinti, a 2025. évre vonatkozó felügyeleti díj fizetési kötelezettség 2025. augusztus 1. napjától áll fenn, amelynek mértékét a vasúti közlekedési hatóság 2025. szeptember 30. napjáig köteles megállapítani."

47. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"21. az egységes biztonsági tanúsítványra, a vasútbiztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint a felügyeleti tevékenységre, a hálózati műszaki, forgalmi és biztonsági szabályzatok, utasítások, valamint azok módosításának jóváhagyására és kockázatértékelésének elkészítésére, a közlekedési hatóság ellenőrzésére, valamint az annak során történő közreműködésre vonatkozó részletes szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdése a következő 47. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"47. a 28/A. §-ban meghatározott feladat ellátásáért felelős szervezet kijelölését, a vasúti pályahálózat minőségi követelményei megvalósulásának és fennállásának vonatkozásában a szervezet feladataira, minőségi ellenőrzésének tárgyára, tartalmára és eljárására vonatkozó, valamint az ellenőrzési feladat ellentételezését biztosító díjazásával összefüggő feltételeket és részletes szabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

48. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 89. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)

"m) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vasúti járművek és a vasúti járműtípusok engedélyezési eljárására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról szóló, 2018. április 4-i (EU) 2018/545 bizottsági végrehajtási rendelet."

49. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

a) 3/B. § (2) bekezdésében a "gazdasági társaság" szövegrész helyébe a "szervezet" szöveg,

b) 30/A. § (3) bekezdésében az "utasításokat" szövegrész helyébe az "utasításokat, valamint azok módosítását" szöveg,

c) "TÍPUSENGEDÉLY" alcím címében a "TÍPUSENGEDÉLY" szövegrész helyébe a "JÁRMŰTÍPUS-ENGEDÉLY, TÍPUSENGEDÉLY" szöveg,

d) 36/J. § (1) bekezdésében az "A járművek típusengedélye" szövegrész helyébe az "Az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti interoperábilis vasúti járművek járműtípus-engedélye" szöveg,

e) 36/J. § (2) bekezdésében az "a típusengedély" szövegrész helyébe az "a járműtípus-engedély, illetve típusengedély" szöveg,

f) 80. § (1) bekezdés f) pontjában a "járművek nyilvántartásának" szövegrész helyébe a "járművek és járműtípusok nyilvántartásának" szöveg,

g) 80. § (3) bekezdésében az "infrastruktúra engedélyezési" szövegrész helyébe az "infrastruktúra, a vasúti járművek és járműtípusok engedélyezési" szöveg,

h) 80/A. § (3) bekezdésében az "engedélyezésével, típusengedélyezésével" szövegrész helyébe az " , üzembe helyezésének engedélyezésével, járműtípus-engedélyezésével" szöveg

lép.

50. § Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

a) 36/I. § (1h) bekezdése,

b) 36/I. § (5) bekezdés záró szövegrészében az "országos" szövegrész,

c) "Munkaközi szünetek" alcím címe,

d) "Heti pihenőidő" alcím címe.

8. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

51. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 15/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az autóbuszos hatóság részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az autóbusszal díj ellenében közúti személyszállítási tevékenységet végző közlekedési szolgáltató - a kizárólag szerződéses és különjárati személyszállítási szolgáltatást végző, legfeljebb 10 autóbuszt üzemeltető közlekedési szolgáltatók kivételével - piacfelügyeleti díjat fizet."

52. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 51. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A 35/A. § szerinti Központi Rendszerként működő, az IKOP-3.1.0-15-2017-00014 és az IKOP-3.2.0-15-2017-00028. azonosítószámú Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) projekt vonatkozásában a Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NM Zrt.) és a KTI Kft. projektbeli jogutódja a MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV SZK) és a MÁV Személyszállítási Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban együtt: jogutód szervezetek). Az e projekttel összefüggő jogok és kötelezettségek a jogutód szervezeteket illetik meg, illetve terhelik. A jogutód szervezetek kötelesek az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján a változást az érintett irányító hatóság részére bejelenteni. Az e projektben létrehozott vagyonelemeket, vagyoni értékű jogokat az NM Zrt. és a KTI Kft. 2025. június 30. napjáig térítésmentesen köteles átadni a MÁV SZK részére."

(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 51. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Az e törvény szerinti kiemelt közszolgáltatói közreműködő a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) alkalmazása során az e törvény szerinti közlekedésszervezővel esik egy megítélés alá. A kiemelt közszolgáltatói közreműködő a Htv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot első alkalommal 2025. évben 2025. július 31-ig teheti meg."

53. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

54. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény

a) 5. § (5) bekezdésében a "KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe a "Közlekedéstudományi Intézet" szöveg,

b) 15/A. § (2) bekezdésében a "feljogosító autóbuszos személyszállító engedélyben (tevékenységi engedély) -" szövegrész helyébe a "feljogosító - autóbuszos személyszállító engedélyben (tevékenységi engedély)" szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény

a) 5. § (5) bekezdésében a "Kft." szövegrész,

b) 5. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a "Kft." szövegrész.

9. A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény módosítása

56. § A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt.), mint építtető (a továbbiakban: építtető) és a Beruházás megvalósításába bevont MÁV Pályaműködtetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint vasúti pályahálózat-működtető (a továbbiakban: MÁV Pályaműködtetési Zrt.) a Beruházással kapcsolatos ügyekben és eljárásokban teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.

(2) A MÁV Zrt. a Beruházás megvalósítása érdekében létesítési, felújítási, fejlesztési és területszerzési feladatokat lát el - a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Kínai-Magyar Vasúti NZrt.), mint bonyolító közreműködésével, valamint a MÁV Pályaműködtetési Zrt. bevonásával - az állam nevében és javára a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) foglalt rendelkezések alapján azzal, hogy a Vtv. előírásait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

57. § A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Beruházással érintett állami tulajdonú, illetve a (2) és (3) bekezdés alapján állami tulajdonba kerülő ingatlan, a Beruházás megvalósítása, valamint közfeladat ellátása érdekében ingyenesen az építtető vagyonkezelésébe és a tulajdonosi joggyakorlóval fennálló, hatályos vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (7a) bekezdése szerint. A Beruházás során megvalósuló vasúti pálya és kapcsolódó létesítményei, valamint a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök a megvalósulásuk időpontjával, a (2) bekezdés szerinti ingatlan alkotórészeként, ingyenesen, az országos törzshálózati vasúti pálya részeként az állam kizárólagos tulajdonába és az Nvtv. 11. § (7a) bekezdése szerint az építtető vagyonkezelésébe kerülnek."

58. § A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az ingatlan a - Beruházás során az ingatlan alkotórészeként megvalósuló - vasúti pályával és kapcsolódó létesítményeivel a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárásának napjával, az építtető által nyilvántartott könyv szerinti értéken, ingyenesen a MÁV Pályaműködtetési Zrt. vagyonkezelésébe kerül, az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a MÁV Pályaműködtetési Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján kerülhet sor. Az építtető az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezeti és a MÁV Pályaműködtetési Zrt. a könyveiben azokat nyilvántartásba veszi.

(2) A MÁV Pályaműködtetési Zrt. a Beruházás megvalósítását követően részletes elszámolást készít. Az elszámolási kimutatásnak tartalmaznia kell az átadott létesítményeknek, eszközöknek, berendezéseknek, ingatlanoknak a tulajdonos és vagyonkezelő eszköznyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak és a számvitelről szóló törvénynek megfelelően szolgáltatandó adatait, továbbá a kimutatásnak meg kell felelnie a vasúti pályaműködtetésére vonatkozó, ezen belül a vasúti pályakapacitás elosztására, a hálózat-hozzáférési díj megállapítására vonatkozó feltételeknek is.

(3) A MÁV Pályaműködtetési Zrt. a Beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget."

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2025. évi LV. törvényhez

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

"

"