T/360. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról

2022. évi XXIV. törvény Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról

1. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

1. §

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény a következő 4/B. fejezettel és 9/B. §-sal egészül ki:

"IV/B. fejezet

9/B. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerinti, a felhasználásra jogosultat megillető szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási jogának átruházása nem minősül tiltott állami támogatásnak."

2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

2. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

1. 9. § (2) bekezdés b) pontjában a ", valamint" szövegrész helyébe az "és" szöveg,

2. 33. § (2) bekezdésében a "haladéktalanul átadja" szövegrész helyébe az "azonnal átadja" szöveg, és

3. 48. § (3) bekezdés b) pont 14. alpontjában a "berendezéseket és" szövegrész helyébe a "berendezéseket, valamint" szöveg

lép.

3. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

3. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevételt a rendeletében meghatározott módon a különleges gazdasági övezet szerinti megye területén fekvő - különös tekintettel a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott, a beruházással közvetlenebbül érintett - települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3%-ának erejéig a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire, továbbá a bevétel legfeljebb 17%-ának erejéig a megyei önkormányzat saját beruházásaira használhatja fel."

4. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 11. pontjában az "amely" szövegrész helyébe a "mely" szöveg lép.

4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

5. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

1. 39. §-át megelőző alcím címében a "Gazdaság-újraindítási" szövegrész helyébe a "Nemzeti" szöveg,

2. 39. § (2) bekezdésében a "Gazdaság-újraindítási" szövegrész helyébe a "Nemzeti" szöveg,

3. 39/B. § (5) bekezdésében a "40 százalékát" szövegrész helyébe a "30 százalékát" szöveg, és

4. 39/C. § (1) bekezdés i) pontjában a "Gazdaság-újraindítási" szövegrészek helyébe a "Nemzeti" szöveg

lép.

5. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

6. §

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17/E. § Az adó havi mértékét személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján az 1. melléklet tartalmazza."

7. §

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

6. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

8. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 30. § (2) bekezdés b) pontjában a "kormánymegbízott" szövegrész helyébe a "főispán" szöveg lép.

7. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

9. §

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 97. §-ában meghatározottakat nem kell alkalmazni."

10. §

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 21. § (2) bekezdésében a "harmincöt" szövegrész helyébe a "hatvan" szöveg lép.

8. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

11. §

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény

1. 3. § (2) bekezdés m) pontjában az "a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe az "az Alap" szöveg, és

2. 11. § (1d) bekezdés l) pontjában az "a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe az "az Alap" szöveg

lép.

9. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

12. §

Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

1. 115/K. § e) pontja, és

2. 118. § (4a) bekezdése.

10. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

13. §

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata környezetvédelmi bírságot von maga után."

11. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

14. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állami adó- és vámhatóság havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap huszonötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat. Az üzemanyagárat az előző évben nagy forgalmat bonyolító, legfeljebb három belföldi üzemanyag-forgalmazó társaság által alkalmazott, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes fogyasztói üzemanyagár számtani átlagának literenként, kilogrammonként egy forinttal növelt összegében, forintra kerekítve kell megállapítani. Ha a fogyasztói üzemanyagár törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának következményeként nő, az adott hónapra közzétett üzemanyagárat az említett szabályok változásával összefüggő fogyasztói áremelés időpontjától az adott hónap végéig a bejelentett áremelés mértékével növelten lehet alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában nagy forgalmat bonyolító belföldi üzemanyag-forgalmazó társaságnak minősül az a társaság, amely legalább három megyére kiterjedő, nyilvános forgalmú üzemanyagtöltő hálózattal rendelkezik."

15. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

1. 1. számú melléklete az 2. melléklet,

2. 1. számú melléklete a 3. melléklet,

3. 1. számú melléklete a 4. melléklet,

4. 3. számú melléklete az 5. melléklet,

5. 3. számú melléklete az 6. melléklet, és

6. 11. számú melléklete a 7. melléklet

szerint módosul.

16. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

1. 3. § 21. pont d) alpontjában a "keresetpótló juttatás" szövegrész helyébe a "keresetpótló juttatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott álláskeresést ösztönző juttatás" szöveg,

2. 49/B. § (7) bekezdés g) pontjában az "a 6. számú mellékletben felsorolt tevékenység, továbbá más növénytermesztés" szövegrész helyébe az "a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő őstermelői tevékenység" szöveg, és

3. 7. számú melléklet 6. pontjában az "az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be" szövegrész helyébe az "a kifizető adóévi utolsó havi bevallása benyújtásának időpontjáig a kifizető részére nem mutatja be" szöveg, az "A bevallás benyújtását" szövegrész helyébe az "Az említett bevallás benyújtását" szöveg

lép.

17. §

(1) Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 7. pontja.

(2) Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

1. 48. § (3d) bekezdésében a "rendszeres" szövegrész, és

2. 6. számú melléklet 1. pontjában az "az általános forgalmi adózás tekintetében is" szövegrész.

12. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

18. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 70. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának]

"h) id) alpontjában megjelölt személyek közül a nem országos illetékességű központi hivatal vezetője és vezetőhelyettese, valamint a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott oktatási központ feladatainak ellátására kijelölt központi hivatal vezetőhelyettese esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter"

(jogosult.)

13. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

19. §

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

1. 15. § (1) bekezdésében az "önállóan, vagy" szövegrész helyébe az "önállóan vagy" szöveg,

2. 15. § (6) bekezdésben a "juttatásra nem" szövegrész helyébe a "juttatásra sem" szöveg,

3. 17. § (1) bekezdés b) pontjában a "Tanács, valamint" szövegrész helyébe a "Tanács," szöveg,

4. 17. § (1) bekezdés c) pontjában a "Térségben a" szövegrész helyébe a "Térségben pedig a" szöveg,

5. 17. § (7) bekezdés d) pontjában a "források felhasználásról" szövegrész helyébe a "források tekintetében azok felhasználásról" szöveg, és

6. 17. § (9) bekezdésében az "Elnöki teendőiket" szövegrész helyébe az "A társelnökök elnöki teendőiket" szöveg

lép.

14. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

20. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-a a következő 31d. és 31e. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"31d. szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének;

31e. szokásos piaci tartomány: a 18. § (2) bekezdés szerinti módszerek alkalmazásából származó, független felek közötti összehasonlítható ügyletek vagy összehasonlítható független vállalkozások pénzügyi adataiból álló értékek halmaza;"

21. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

"j) a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kivezetésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés w) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - összegből az a rész, amellyel az adózó még nem csökkentette az adózás előtti eredményét,"

22. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

"w) az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege,"

23. §

(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társasági adóbevallásában az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak."

(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha az adózó a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásakor az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat vesz figyelembe, akkor azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez."

(3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül helyezkedik el, akkor a szokásos piaci tartományon belül az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásának nincs helye.

(12) Amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül esik, az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazása során szokásos piaci árként a szokásos piaci tartomány azon középső értékét, amelynél az adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb (medián) kell figyelembe venni, kivéve, ha az adózó igazolja, hogy a szokásos piaci tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben szokásos piaci árként a medián helyett ezt az értéket kell figyelembe venni."

24. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:

"(24) Az IFRS-ekre beolvadással, a vagyonmérleg összeállítása során történő áttérés esetén a 18/A. § (1) bekezdése szerinti átvevőnek (beolvasztónak) alkalmaznia kell az (1) bekezdés b) pontjában, a (2) bekezdés a) pontjában és a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy az áttérés adóévének az átalakulás napját követő napot magában foglaló adóév minősül."

25. §

(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. §-a a következő (103) bekezdéssel egészül ki:

"(103) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés j) pontját és 8. § (1) bekezdés w) pontját az adózó első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre alkalmazza."

(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. §-a a következő (104)-(106) bekezdéssel egészül ki:

"(104) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvénnyel megállapított 18. § (5) bekezdését első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallás tekintetében kell alkalmazni.

(105) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi . törvénnyel megállapított 12. § (2) bekezdés c) pontját és (3) bekezdés b) pontját az adózó választása szerint alkalmazhatja a 2022. adóévére.

(106) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvénnyel megállapított 18. § (9), (10), (10b), (11) és (12) bekezdését, továbbá a 16/A. § (8) bekezdését első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása során kell alkalmazni."

26. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási- és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait."

27. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

1. 12. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés b) pontjában az "átvett értékpapír" szövegrész helyébe az "átvett, KMRP szervezetnél a KMRP által szerzett értékpapír" szöveg,

2. 16/A. § (8) bekezdésében a "18. § (2), (4) és (9)" szövegrész helyébe a "18. § (2), (4), (9), (11) és (12)" szöveg,

3. 18. § (1) bekezdésében az "annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár)" szövegrész helyébe az "a szokásos piaci árnál" szöveg,

4. 18. § (10) bekezdésében az "(1) és (2), a (4)-(7), valamint a (9)" szövegrész helyébe az "(1) és (2), a (4)-(7), a (9), a (11) és a (12)" szöveg, és

5. 18. § (10b) bekezdésében az "(1), (3), valamint a (6) és (7)" szövegrész helyébe az "(1), (3), (6), (7), (9), (11) és (12)" szöveg

lép.

15. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

28. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

1. 21/A. § (1) bekezdésében a "magánnyugdíjpénztár tagja" szövegrész helyébe az "a 2010. október 1-je előtti időszakra magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizetett, és az öregségi nyugdíj megállapításakor a magánnyugdíjpénztári tagsága fennáll vagy úgy szűnt meg, hogy az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át az államháztartás részére" szöveg, és

2. 82. § (1) bekezdésében a "kérheti a nyugdíja" szövegrész helybe az "az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napjára kérheti az öregségi nyugdíja" szöveg

lép.

16. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

29. §

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében a "többszörözhetőek," szövegrész helyébe "többszörözhetőek, illetve" szöveg lép.

17. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

30. §

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 49. §-ában a "kormánymegbízott" szövegrészek helyébe a "főispán" szöveg lép.

18. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

31. §

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény

1. 2 § (4) bekezdésében a "meghatározott" szövegrész helyébe a "foglalt" szöveg, és

2. 88. § (2) bekezdés 13. pontjában a "használatára vonatkozó" szövegrész helyébe a "használatával kapcsolatos" szöveg

lép.

19. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

32. §

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 8. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az MFB Zrt.)

"j) üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást vagy egyéb, máshová nem sorolt pénzügyi közvetítést főtevékenységként végző gazdálkodó szervezetben"

(szerezhet vagy tarthat fenn közvetlenül vagy közvetve részesedést.)

33. §

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény

1. 2. § h) pontjában a "vállalásában;" szövegrész helyébe a "vállalásában, vissza nem térítendő támogatás nyújtásában;" szöveg,

2. 8. § (2) bekezdésében a "pontjában," szövegrész helyébe a "pontjában, 97. §-ában," szöveg, és

3. 8. § (3) bekezdés i) pontjában a "kapcsolódik," szövegrész helyébe a "kapcsolódik, valamint" szöveg

lép.

34. §

Hatályát veszti a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény

1. 2. § q) pontja,

2. 3. § (12) bekezdése, és

3. 8. § (3) bekezdés h) pontjában a "valamint" szövegrész.

20. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

35. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magyarországi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése céljából az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami vagy részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok - részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányad - vagyonkezelőjeként az 1. mellékletben meghatározott jogi személyeket jelöli ki."

36. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

21. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

37. §

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény

1. 2. § 36. pontjában a "megjelölt eszköz" szövegrész helyébe a "megjelölt vagy a jogszabályban e célból kijelölt eszköz" szöveg, és

2. 2. § 37. pontjában a "megjelölt eszközt" szövegrész helyébe a "megjelölt vagy a jogszabályban e célból kijelölt eszközt" szöveg

lép.

22. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

38. §

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

1. 28. § (2) bekezdés c) pontjában a "meghatározott" szövegrész helyébe a "foglalt" szöveg,

2. 29. § (5) bekezdésében az "amely" szövegrész helyébe a "mely" szöveg, és

3. 88. § (2) bekezdés 4. pontjában a ", valamint" szövegrész helyébe az "és" szöveg lép.

23. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

39. §

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény

1. 2/A. § (1) bekezdésében a "kormánymegbízottat" szövegrész helyébe a "főispánt" szöveg,

2. 2/A. § (2)-(4) bekezdésében, 2/B. § (1)-(3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdés c) és d) pontjában a "kormánymegbízott" szövegrész helyébe a "főispán" szöveg,

3. 2/B. § (3) bekezdésében a "kormánymegbízottnak" szövegrész helyébe a "főispánnak" szöveg,

4. 12. § (6) bekezdésében a "kormánymegbízottak" szövegrészek helyébe a "főispánok" szöveg

lép.

24. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

40. §

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 38. § (4) bekezdésében a "befizetés összegével" szövegrész helyébe a "befizetés általános forgalmi adóval csökkentett összegével" szöveg lép.

41. §

Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 49/A. § (2a) bekezdésében az "A közforgalmú gyógyszertárak betegforgalmi bejárata közötti távolság adatokat igazoló földmérői szakértői véleményt a pályázat mellékleteként kell benyújtani." szövegrész.

25. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

42. §

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:)

"f) azon országgyűlési képviselőről, aki más, Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betöltve közfeladatot lát el, e közfeladata ellátása körében vagy ezzel összefüggésben, költségvetési forrásból készített, kép-, illetve hangfelvétel, továbbá szerzői jogi védelem alá eső termék."

43. §

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 25/B. §-sal egészül ki:

"25/B. § Az országgyűlési képviselőről, aki más, Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betöltve közfeladatot lát el, a róla a nem állami forrásból készített kép-, illetve hangfelvétel, továbbá szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási joga szabadon, térítésmentesen biztosítható az állam részére."

44. §

(1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható)

"h) e törvény 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti állami vagyon felhasználási joga tekintetében."

(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki :

"(9) A (2) bekezdés h) pontja szerinti felhasználási jog az 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti képviselő részére vagy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti jelölő szervezete vagy pártja részére ingyenesen, korlátozás nélkül biztosítható."

26. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

45. §

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül - ha törvény másként nem rendelkezik - egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiság időszakában és a csoportos adóalanyiság megszűnését követően a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő."

46. §

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés szerinti adóalap-csökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést úgy biztosítja, hogy azt nem közvetlenül azon adóalany vagy nem adóalany részére teljesíti, aki (amely) részére a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették (ezen bekezdés alkalmazásában: végső fogyasztó), feltéve, hogy:

a) a végső fogyasztó a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet tekintetében előzetesen felszámított adó levonására sem részben, sem egészben nem jogosult, és

b) a pénzvisszatérítés adó nélküli összege a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába beletartozik.

(4b) A (4a) bekezdés alkalmazásának nem feltétele, hogy a pénzvisszatérítés adó nélküli összege azon pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába tartozzon, amelyre tekintettel az adóalany azt biztosítja, feltéve, hogy a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások tekintetében alkalmazandó adómérték azonos."

47. §

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 78. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (3) bekezdéstől eltérően a 77. § (4a) bekezdése alkalmazásának feltétele, hogy a pénzt visszatérítő adóalany rendelkezzen:

a) bármely olyan, a pénzt visszatérítő adóalanytól független, harmadik féltől származó okirattal vagy független, harmadik fél által nyilvánosan közzétett adatokkal, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a pénzvisszatérítésre jogosító, belföldön teljesített adóköteles ügylet megvalósult,

b) a pénzvisszatérítés teljesítését igazoló okirattal, amely egyértelműen igazolja, hogy az adóalany a pénzvisszatérítés összegét megfizette, és

c) olyan okirattal, amely egyértelműen alátámasztja, hogy a b) pont szerinti pénzvisszatérítés teljesítése azon adóalanyra vagy nem adóalanyra tekintettel valósult meg, aki (amely) részére a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették."

48. §

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 153/B. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet - ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként - legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben]

"e) a pénzvisszatérítést teljesíti a 77. § (4a) bekezdése szerinti esetben."

49. §

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény a következő 355. §-sal egészül ki:

"355. § (1) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvénnyel megállapított, illetve módosított 77. § (4a), (4b), (5) és (6) bekezdése, 78. § (5) bekezdése, 153/B. § (1) bekezdés e) pontja azokban az esetekben alkalmazható, amikor a pénzvisszatérítést az adóalany ezen rendelkezések hatálybalépésének napján vagy azt követő időpontban teljesíti.

(2) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi . törvénnyel megállapított, illetve módosított 77. § (4a), (4b), (5) és (6) bekezdése, 78. § (5) bekezdése, 153/B. § (1) bekezdés e) pontja ezen rendelkezések hatálybalépésének időpontját megelőzően, de 2021. december 31 -ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetében is alkalmazható feltéve, hogy az adóalany a pénzvisszatérítésből fakadó adóalap-csökkentési igényét más módon nem érvényesítette."

50. §

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77. § (5) és (6) bekezdésében a "(4) bekezdés" szövegrész helyébe a "(4), (4a) és (4b) bekezdés" szöveg lép.

27. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

51. §

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

1. 38/F. § (1) bekezdésében a "kormánymegbízott" szövegrész helyébe a "főispán" szöveg,

2. 38/H. § (1) és (2) bekezdésében a "48 órával" szövegrész helyébe a "negyvennyolc órával" szöveg,

3. 40. § (1) bekezdésében az "engedélyezési és engedélymódosítási" szövegrész helyébe az "engedélyezési, engedélymódosítási" szöveg,

4. 47/B. § (2) bekezdés f) pontjában a "terméket, illetve" szövegrész helyébe a "terméket, vagy" szöveg,

5. 76. § (2) bekezdés 26. pontjában a "továbbá" szövegrész helyébe az "és" szöveg,

6. 76. § (3) bekezdésében a "miniszter, hogy" szövegrész helyébe a "miniszter arra, hogy" szöveg, és

7. 76. § (5) bekezdés e) pontjában az "elismerésének és" szövegrész helyébe az "elismerésének, valamint" szöveg

lép.

28. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

52. §

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 18. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész 26. pontjával összefüggésben az adózó a 2022. adóévi adókötelezettségére választása szerint alkalmazza."

53. §

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 6. § (2) bekezdés b) pontjában a "25." szövegrész helyébe a "25. és 26." szöveg lép.

29. A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

54. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 6-8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (1) A NAV-ot az elnök vezeti. A NAV elnökének feladat- és hatáskörét a kijelölt miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár gyakorolja. A NAV elnöke képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal.

(2) A NAV elnöke feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.

(3) A NAV elnöke a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti felettese a NAV foglalkoztatottjainak.

7. § (1) A NAV elnökének helyettesei az elnökhelyettesek. A NAV elnökhelyetteseit határozatlan időtartamra az elnök javaslatára a kijelölt miniszter nevezi ki és menti fel.

(2) A NAV gazdasági vezetője a NAV egyik elnökhelyettese.

8. § A Bűnügyi Főigazgatóságot főigazgató vezeti, akinek a munkáját főigazgató-helyettes segíti."

55. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A NAV elnökhelyettesei felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.

(2) A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint főigazgató-helyettese felett a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja."

56. §

A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAV adóigazgatási jogkörében)

"i) ellátja

ia) a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a kényszertörlési eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban, valamint a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői feladatokat,

ib) jogszabályban meghatározott esetben és módon az egyéb hitelezők képviseletét, és

ic) a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat."

57. §

A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 103/B. §-sal egészül ki:

"103/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettesi tisztségét 2022. július 31 -én betöltő helyettes államtitkár (e § alkalmazásában a továbbiakban: szakmai helyettes) helyettes államtitkári megbízatása 2022. augusztus 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

(2) A szakmai helyettes kormányzati szolgálati jogviszonya 2022. augusztus 1 -jén adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetője szakmai helyetteseinek helyettes államtitkári megbízatásának az (1) bekezdés alapján történő megszűnésének tényét a kijelölt miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg.

(4) 2022. augusztus 1-jétől a szakmai helyettes a NAV elnökhelyettese. Az elnökhelyettes jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(5) A szakmai helyettes a jogviszonyának e törvény alapján történő megszűnésére tekintettel a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 239. §-a és 240. §-a szerinti juttatásra nem jogosult."

58. §

A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

1. 9. § (1) bekezdésében az "az állami adó- és vámhatóság vezetője" szövegrészek helyébe az "a NAV elnöke" szöveg,

2. 10. § (4) és (5) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés i) pontjában, 74. § (3) bekezdésében, 75. § (6) bekezdésében és 78/A. §-ában az "az állami adó- és vámhatóság vezetője" szövegrész helyébe az "a NAV elnöke" szöveg,

3. 12. § (6) bekezdésében az "az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese" szövegrész helyébe a "NAV elnöke" szöveg,

4. 74. § (3) bekezdésében az "az állami adó- és vámhatóság vezetője, az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese" szövegrész helyébe az "a NAV elnöke, a NAV bűnügyi tevékenységét felügyelő elnökhelyettes" szöveg,

5. 74. § (3) bekezdésében, valamint 76. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az "az állami adó-és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese" szövegrész helyébe az "a NAV elnöke vagy a NAV bűnügyi tevékenységét felügyelő elnökhelyettes" szöveg

lép.

59. §

Hatályát veszti a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII törvény 10. § (3) bekezdése.

30. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

60. §

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 25. § (4) bekezdésében a "kormánymegbízott" szövegrész helyébe a "főispán" szöveg lép.

31. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

61. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 160. §-sal egészül ki:

"160. § A köztársasági elnöknek az e törvényben meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges."

62. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 159. § (1) bekezdésében a "161-165/K." szövegrész helyébe a "160-165/K." szöveg lép.

32. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása

63. §

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, mialatt korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesült. A kérelemre a nyugdíjmegállapító szerv az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően az öregségi nyugdíjat ismételten megállapítja, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél. Az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása esetén a különbözet visszamenőlegesen - legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra - járó összegét is folyósítani kell."

64. §

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában az "aki" szövegrész helyébe az "aki legalább 15 év szolgálati időt szerzett, és" szöveg lép.

33. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

65. §

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 52. § (1) bekezdése a következő h)-j) ponttal egészül ki:

(A civil közösségi szolgáltató központok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:)

"h) az ellátási területükön működő helyi civil szervezeteket összefogva együttműködnek az országos rendezvények helyi megvalósításában,

i) ismeretátadással segítik a civil szervezeti vezetők, a civil területen feladatot ellátók, a civil szervezeteknél önkéntes tevékenységet végzők munkáját,

j) részt vállalnak a civil közösségi szolgáltató központok közös feladatainak megvalósításában."

66. §

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét a fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve a költségvetési előirányzat kezelője a kincstár útján teljesíti. Ennek végrehajtását a társadalmi és civil kapcsolatokért felelős miniszter ellenőrizheti."

67. §

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 59. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A határon túli civil szervezet)

"b) önállóan lehet támogatás kedvezményezettje - feltéve, hogy egy alkalommal már társpályázó volt - az 56. § (1) bekezdés c) pontja"

(szerinti támogatás esetén.)

68. §

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

1. 54 § c) pontjában az "Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból" szövegrész helyébe az "európai uniós forrásból" szöveg,

2. 56. § (2) bekezdés a) pontjában a "nyolcvanöt" szövegrész helyébe a "nyolcvan" szöveg, és

3. 56. § (2) bekezdés b) pontjában a "tizenöt" szövegrész helyébe a "húsz" szöveg

lép.

69. §

Hatályát veszti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 56. § (1) bekezdés d)-g) és i) pontja.

34. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

70. §

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"110. § (1) Az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap huszonhétszeresénél, valamint az elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap huszonkétszeresénél.

(2) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb

a) elnök esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tizennyolcszorosánál,

b) az elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap tizenötszörösénél

c) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap tízszeresénél

d) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,

e) képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap négyszeresénél."

71. §

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1) és (3) bekezdésében a "kormánymegbízott" szövegrész helyébe a "főispán" szöveg lép.

35. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

72. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108. § (2) bekezdés b) pontjában az "ifjúságvédelmi, kulturális" szövegrész helyébe "ifjúságvédelmi, valamint kulturális" szövegrész lép.

36. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

73. §

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8. § (2) bekezdés d) pontjában az "az Szt. szerint" szövegrész helyébe az "a jogszabályban meghatározott" szöveg lép.

37. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

74. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve)

"c) a tanulóknak, hallgatóknak biztosított, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által tudományos kutatás folytatása céljából pályázati úton nyújtott ösztöndíjakat,"

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontja a következő o) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve)

"o) a jogszabály alapján, az abban meghatározott feltételek szerint nyújtott kamat- és díjtámogatást,"

75. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

"(4d) Ha a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, a gazdasági szervezeti feladatait, a Kormány irányítása alatt álló, más irányító szerv irányítása alatt álló önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv is elláthatja, az irányító szervek ilyen irányú megállapodása alapján."

76. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A honvédelmi miniszter által vezetett minisztérium fejezetében a költségvetési szervek több alcímet, a fejezeti kezelésű előirányzatok több címet is alkothatnak."

77. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésről szóló törvényben megállapított bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok szerepeltetését is.

(3) A központi költségvetésről szóló törvénynek és az elemi költségvetésnek a költségvetési kiadások és bevételek előirányzata szintjén - ha a központi költségvetésről szóló törvény a kiemelt előirányzatokat is megállapítja a kiemelt előirányzatok szintjén - meg kell egyeznie."

78. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításhoz. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetek közötti, a (3) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti előirányzat-átcsoportosítás az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett történik."

79. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére a feladattal érintett, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagy testület, valamint a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően költségvetési felügyelőt bízhat meg."

80. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 45/C. §-sal egészül ki:

"45/C. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerinti, a felhasználásra jogosultat megillető, kép-, illetve hangfelvételre, valamint szerzői jogi védelem alá eső termékre vonatkozó felhasználási szerződéssel szabad, térítésmentes felhasználási jog biztosítható."

81. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő év szeptember 30-áig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében november 10-éig - az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg."

82. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 94/A. §-sal egészül ki:

"94/A. § (1) A 92-94. § szerinti eljárásokban - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.

(2) A 92-94. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az állami adóhatóság jár el.

(3) Az Országgyűlés a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső határát a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg."

83. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyi önkormányzat (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított valamennyi költségvetési szervek és - társult feladatellátás esetén - az a társulás is teljesítette, aminek a társulási megállapodás szerint a helyi önkormányzat a székhelye. A nemzetiségi önkormányzat és a társulás (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított költségvetési szervek is teljesítették."

84. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"28. a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetébe tartozó, a honvédelemmel összefüggő feladatokat ellátó költségvetési szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, gazdálkodásának, adatszolgáltatási-, könyvvezetési és beszámolási feladatainak a kincstári rendszer, az e törvény felhatalmazása és végrehajtására kiadott kormányrendelettől, valamint az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelettől eltérő sajátos szabályait,"

85. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 111 . §-a a következő (30) és (31) bekezdéssel egészül ki:

"(30) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ........ törvénnyel megállapított 90. § (1) bekezdését első alkalommal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló zárszámadás összeállítása során kell alkalmazni.

(31) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ........ törvénnyel megállapított 15. § (3a) bekezdését első alkalommal a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerkezete tekintetében kell alkalmazni. "

86. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 40. § (4) és (5) bekezdésében az "53. cikke" szövegrész helyébe az "51. cikke" szöveg, és

2. 48/B. § (1) bekezdés b) pontjában a "kormánymegbízott" szövegrész helyébe a "főispán" szöveg

lép.

87. §

Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 6/B. § (3) bekezdésében az "- ideértve a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet gazdaságvédelmet szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatait is -" szövegrész,

2. 8/A. § (2) bekezdésében az " , a Miniszterelnöki Kormányiroda" szövegrész, és

3. 33. § (3) bekezdés b) pontjában az "- a Gazdaság-újraindítási Alap fejezeti kezelésű előirányzatai kivételével -" szövegrész.

38. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

88. §

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény

1. 1. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Magyarország" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

2. 2. § 1. pontjában a "regionális és az elővárosi" szövegrész helyébe a "regionális, valamint az elővárosi" szöveg,

3. 5. § (1) bekezdés b) pontjában a "regionális és elővárosi" szövegrész helyébe a "regionális, valamint elővárosi" szöveg,

4. 20. § (1) bekezdésében a "regionális és országos" szövegrész helyébe a "regionális valamint országos" szöveg,

5. 21. § (1) bekezdésében a "23-31. §-ában, és a 35. §- ában" szövegrész helyébe a "2331. §-ában, valamint a 35. §-ában" szöveg,

6. 23. § (2a) bekezdésében a "regionális és az elővárosi" szövegrész helyébe a "regionális, valamint az elővárosi" szöveg,

7. 24. § (7) bekezdésében az "Az, akinek" szövegrész helyébe az "Akinek" szöveg,

8. 25. § (1) bekezdésében az "Amennyiben a közszolgáltatási" szövegrész helyébe a "Ha a közszolgáltatási" szöveg,

9. 32. § (5) bekezdésében a "szerint a közlekedésszervező" szövegrész helyébe az "alapján a közlekedésszervező" szöveg,

10. 33. § (3a) bekezdésében az "alapján végző" szövegrész helyébe a "szerint végző" szöveg,

11. 35/A. § (1) bekezdésében a "regionális és helyi" szövegrész helyébe a "regionális, valamint a helyi" szöveg,

12. 35/C. § (1) bekezdésében a "fejlesztésére, valamint" szövegrész helyébe a "fejlesztésére, továbbá" szöveg,

13. 39. § (6) bekezdésében a "regionális és elővárosi" szövegrész helyébe a "regionális, valamint elővárosi" szöveg, és

14. 49. § (1) bekezdés j) pontjában az "és egyéb kedvezményekkel" szövegrész helyébe a ", valamint egyéb kedvezményekkel" szöveg

lép.

39. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

89. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pont d) alpontjában a "kormánymegbízott" szövegrész helyébe a "főispán" szöveg lép.

40. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

90. §

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény

1. 5. § (1) bekezdésében az "alapján:" szövegrész helyébe az "alapján" szöveg,

2. 5. § (2) bekezdésében a "ha" szövegrész helyébe az "amennyiben" szöveg,

3. 11. § (1) bekezdésében a "módját és" szövegrész helyébe a "módját, valamint" szöveg,

4. 14. § (1) bekezdés e) pontjában a "foglalkoztatásának és" szövegrész helyébe a "foglalkoztatásának, valamint" szöveg,

5. 14. § (4) bekezdésében a "stratégiák és" szövegrész helyébe a "stratégiák, illetve" szöveg,

6. 2. mellékletében foglalt táblázat "7490" sorában a "vadgazdálkodási," szövegrész helyébe a "vadgazdálkodási, valamint" szöveg, és

7. 2. mellékletében foglalt táblázat "8810" sorában a "falugondnoki és" szövegrész helyébe a "falugondnoki, illetve" szöveg

lép.

41. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

91. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya

a) az egyéni vállalkozó,

b) az egyéni cég,

c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,

d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,

e) az ügyvédi iroda,

ha az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény II. Fejezet rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást választott."

92. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, vagy amely a bejelentés időpontjában adószám törlésének hatálya alatt áll."

93. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik)

"n) a törlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, ha az ügyvédi iroda taggyűlése az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnéséről döntött."

94. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (1)-(4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet.

(2) A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

(3) Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.

(4) A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

(4a) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint."

95. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 108 ezer forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 179 ezer forint. Az állami adó- és vámhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról."

96. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

(2) Az adó- és vámhatóság ellenőrzési eljárás keretében - a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig - vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre."

97. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalany egyéni vállalkozó az adóévben egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat,

a) a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában kell megosztania;

b) e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy arra jogosult - átalányadózást alkalmazhat."

98. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a következő 32/G. §-sal egészül ki:

"32/G. § E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvénnyel megállapított 20. § (5) bekezdését első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni."

99. §

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (5) bekezdésében a "módszer szerint" szövegrész helyébe a "módszer szerint, a Tao. tv. 18. § (9), (11) és (12) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével" szöveg lép.

100. §

(1) Hatályát veszti a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20/A. alcíme.

(2) Hatályát veszti a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

1. 2. § 8. pont g) alpontjában az " , ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is" szöveg, és

2. 5. § (1) bekezdés d) pontjában az " , ügyvédi iroda" szöveg.

42. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

101. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 26b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"26b. hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának és a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek és e termékekből származó hulladéknak az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az ilyen hulladékokra létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 53/A. § (4) bekezdésében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését;"

102. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott termék vagy termékcsoport, továbbá a termék csomagolására felhasznált csomagolószer vonatkozásában)

"b) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékből, továbbá a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladékot - a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termékből származó hulladék kivételével - a hulladékbirtokostól átveszi annak újrahasználatra való előkészítése, hasznosítása, valamint ártalmatlanítása"

(érdekében.)

103. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyártók, a forgalmazók - a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termék és annak hulladéka kivételével - a 22-28. §-ban foglalt kötelezettsége ellátása érdekében közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy bízhatnak meg azzal, hogy e kötelezettségeiket a közvetítő szervezet a gyártóktól, a forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja."

104. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 30/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (3) bekezdés szerinti pénzügyi hozzájárulást a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termék forgalomba hozatala esetén a termék gyártója a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesíti."

105. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 30/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben működő gyártók, szervezetek a koncessziós társaság, illetve az önkormányzatok részére az (1) bekezdés miatti költségeiket évente a Hivatal tárgyévet követő év március 31. napjáig megküldött javaslatának, valamint a 47/A. § (1) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak figyelembevételével a miniszter által tárgyévet követő év június 30. napjáig kihirdetett rendeletben meghatározott módon és mértékben megtérítik."

106. §

(1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Hivatal a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó kérelmére megállapítja, hogy a közszolgáltató, valamint a kizárólag a hulladék átvételére, gyűjtésére vagy előkezelésére irányuló tevékenységet végző közszolgáltatói alvállalkozó tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak, és arról - a (4e) bekezdésben foglalt feladatok ellátására az állam által létrehozott koordináló szerv (a továbbiakban: Koordináló szerv) véleményének kikérését követően - véleményt állít ki (a továbbiakban: megfelelőségi vélemény)."

(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A közszolgáltató és a (2) bekezdésben meghatározott közszolgáltatói alvállalkozó a megfelelőségi véleményt minden naptári év május 31. napjáig kérelmezi a Hivataltól."

(3) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"17/B. A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó rendelkezések

32/B. § (1) Az állam kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet a kötelezően visszaváltási díjas termékek újrahasználata, valamint e termékekből származó hulladék országos, egységes, integrált hulladékgazdálkodási rendszerének megvalósítása érdekében. Ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a kötelező visszaváltási díjas rendszert a koncessziós társaság működteti, ide értve különösen a kapcsolódó kommunikációt, a pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében gyűjtött hulladék az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság tulajdonába kerül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek esetén, ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a visszaváltást egységesen a koncessziós társaság biztosítja a koncessziós társaság üzemeltetésében álló visszaváltó berendezéssel, vagy kézi átvétellel a forgalmazó közreműködésével.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékekre kiterjedően a termék gyártója a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetéséért a koncessziós társaság részére a 30/A. § (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulást a csatlakozási díj és szolgáltatási díj megfizetésével teljesíti."

107. §

(1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 47/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a Hivatal elnökének az 53/N. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelete és módszertani útmutatója alapján meghatározott indokolt költség figyelembevételével, valamint a 88. § (3) bekezdés b) pont be) alpontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben foglaltak szerint küldi meg a miniszter részére a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig."

(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 47/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A koncesszor, a koncessziós társaság, a Koordináló szerv, a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat és a települési önkormányzati társulás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője, a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozás, a B3 alkategóriájú hulladéklerakó és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott eszközök üzemeltetője és tulajdonosa, továbbá a környezetvédelmi termékdíj, valamint a visszaváltási és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő díjak megfizetésére kötelezettek, az őket nyilvántartó hatóság és a díjakat beszedő szerv (a továbbiakban együtt: Hivatal által kötelezett) a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal díjmegállapító, díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A Hivatal által kötelezett a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a Hivatal által kötelezett e kötelezettségét a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szab ki."

108. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 53/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási kötelezettségeit szolgáló tevékenységeinek bemutatására évente, tízéves időtartamra gördülő fejlesztési rendszertervet készít, melyet az első 10 évre vonatkozóan 2022. október 31-ig nyújt be. A 10 évre vonatkozó gördülő fejlesztési rendszertervek felülvizsgált változatát a koncessziós társaság az adott év január 15. napjáig köteles - a hulladékgazdálkodási hatóság útján - benyújtani a miniszternek."

109. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 28. alcíme a következő 66/A. §-sal egészül ki:

"66/A. § A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséről kormányrendeletben meghatározott módon és adattartalommal a gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó gondoskodik. A koncessziós társaság, az állami adó- és vámhatóság, a hulladékgazdálkodási hatóság és a Hivatal a gyártóknak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekkel, és az azokból származó hulladékokkal kapcsolatos adatait kezeli."

110. §

(1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdése a következő 46. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

"46. a gördülő fejlesztési rendszerterv jóváhagyásának, felülvizsgálatának, a jóváhagyott terv végrehajtása ellenőrzésének szabályait."

(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő bi) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap:

miniszter, hogy)

"bi) a gördülő fejlesztési rendszerterv részletes tartalmi és formai követelményeit" (rendeletben állapítsa meg.)

(3) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő bj) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap:

miniszter, hogy)

"bj) a 30/C. § (2) bekezdése szerinti költségeket, a költségek megfizetésének rendjét."

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)

"d) a kompenzáció összegének Hivatal általi meghatározásának keretszabályait, az így meghatározott kompenzáció megfizetésének módját, továbbá a kompenzáció meghatározására irányuló kérelem tartalmi követelményeit és a részletes kiegészítő eljárási szabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

111. §

(1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvénnyel megállapított 47/A. § (2) bekezdésében meghatározott, az 53/N. § alapján meghatározott indokolt költségek figyelembevételével készített díjjavaslatát a Hivatal első alkalommal 2023. február 28. napjáig küldi meg a miniszter részére, a 47/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjakat a miniszter első alkalommal 2023. április 30-ig állapítja meg."

(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92/K. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvénynek a Mód. tv. által a Hivatal részére meghatározott kötelezettségét a Hivatal első alkalommal)

"a) a Mód. tv. által megállapított 53/N. § (1) bekezdése esetében 2022. október 15-ig,"

(teljesíti.)

112. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

1. 2. § (1) bekezdés 26b. pontjában a "hulladékának, kiterjesztett" szövegrész helyébe a "hulladékának, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott kiterjesztett" szöveg,

2. 2. § (1) bekezdés 38a. pontjában a "környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti, a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását közvetítő, valamint az egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérését szolgáló" szövegrész helyébe a "kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő" szöveg,

3. 30/A. § (5) bekezdésében az "A (3)" szövegrész helyébe az "A kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek kivételével a (3)" szöveg,

4. 47/A. § (1) bekezdésében az "állapítja meg." szövegrész helyébe az "állapítja meg a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig." szöveg,

5. 47/A. § (3) bekezdésében a "díjat a" szövegrész helyébe a "díjat, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a" szöveg,

6. 53/K. § (2) bekezdésében az "alapján -" szövegrész helyébe az "alapján, a Hivatal véleményének kikérését követően -" szöveg és a "30" szövegrész helyébe a "45" szöveg,

7. 53/N. § (1) bekezdésében a "szabályozására vonatkozó" szövegrész helyébe a "szabályozására, valamint a 47/A. § (2) bekezdése szerinti díjjavaslat elkészítésére vonatkozó" szöveg,

8. 53/N. § (2) bekezdésében az "október" szövegrész helyébe az "augusztus" szöveg,

9. 73. § (4) bekezdésében a "dönt." szövegrész helyébe a "dönt, az OHT és az OMP normatív tartalommal rendelkező előírásait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg." szöveg,

10. 88. § (1) bekezdés 1. pontjában a "feltételeit;" szövegrész helyébe a "feltételeit, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat részeként a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait;" szöveg,

11. 88. § (1) bekezdés 6. pontjában a "követelményeit;" szövegrész helyébe a "követelményeit, valamint azok normatív előírásait;" szöveg, és

12. 88. § (3a) bekezdés c) pontjában a "§-ban előírt indokolt költségek meghatározására, valamint szabályozására vonatkozó" szövegrész helyébe az "§ (1) bekezdése szerinti" szöveg

lép.

113. §

Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

1. 53/N. § (4) bekezdésében a "legmagasabb" szövegrész, és

2. 92/K. § (5) bekezdésében a "féléves díjfizetési időszakra vonatkozóan" szövegrész.

43. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

114. §

A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény

1. 20/A. § (3) bekezdésében a "vonatkozásában" szövegrész helyébe a "tekintetében" szöveg,

2. 20/B. §-ában az "illetve" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg, és

3. 46. § (1) bekezdésében a "termelési vagy" szövegrész helyébe a "termelési, vagy" szöveg

lép.

44. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

115. §

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 54. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Iroda tárgyévi kiadási előirányzatainak terhére a választások lebonyolításában részt vevő szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzatátcsoportosítást hajthat végre."

116. §

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 58. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre jogosult.

(1a) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult."

45. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosítása

117. §

Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény a következő 6/B. §-sal egészül ki:

"6/B. § A 7. § (1) bekezdésében meghatározott összegbe nem számít bele az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti állami vagyon."

46. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény módosítása

118. §

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a "2024" szövegrész helyébe a "2025" szöveg lép.

47. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

119. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 2. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § A Ptk. 2:51. §-2:54. § alkalmazásában amennyiben a miniszterelnökről vagy a köztársasági elnökről személyvédelemmel megvalósuló rendezvényen, egyéb eseményen olyan kép-, illetve hangfelvétel készül, amelyen más személy is látható, illetve hallható, akkor az ott jelen lévő kép-, illetve hangfelvétellel érintett más személy tekintetében vélelmezni kell, hogy az érintett hozzájárult a kép-, illetve hangfelvétel készítéséhez és közzétételéhez. Az érintett a tudomásszerzéstől számított 48 órán, de legfeljebb a kép-, illetve hangfelvétel közzétételétől számított 15 napon belül kérheti, hogy a kép-, illetve hangfelvételen őt tegyék felismerhetetlenné."

48. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

120. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

1. 108/B. § (1) bekezdésében a "visszajegyzését, valamint" szövegrész helyébe a "visszajegyzését, továbbá" szöveg, és

2. 108/E. § (1) bekezdésében a "haszonélvező, illetve" szövegrész helyébe a "haszonélvező, valamint" szöveg

lép

49. Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása

121. §

Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) és (10) bekezdésében a "2024" szövegrész helyébe a "2025" szöveg lép.

50. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

122. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá tartozó gazdasági társaság és a külföldi székhelyű vállalkozásnak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti telephelye (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) innovációs járulékot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: járulék) köteles fizetni."

123. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A járulékfizetésre kötelezett a járulékot az üzleti évre (adóévre) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget."

124. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény a következő 51. §-sal egészül ki:

"51. § (1) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvény kihirdetését követő 31. napon e törvény hatálya alá kerülő külföldi székhelyű vállalkozás Htv. szerinti telephelye a 2022. adóévre és a 2023. adóév első két negyedévére innovációs járulék előleg megállapítására kötelezett. A telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg azzal, hogy a 2022. adóévi innovációs járulék előleget a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi . törvény kihirdetését követő 31. napjától kezdődő a 2022. adóév végéig tartó időszakra számított, várható fizetendő innovációs járulék alapján állapítja meg. A telephely a 2023. adóév első két negyedévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítja meg és vallja be, valamint a 2023. adóév első és második negyedévét követő hónap 20. napjáig fizeti meg azzal, hogy a negyedévenként fizetendő összeget a teljes 2022. adóévre számított, várható fizetendő innovációs járulék alapján, annak 25 százalékában állapítja meg.

(2) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvény kihirdetését követő 31. napon e törvény hatálya alá kerülő külföldi székhelyű vállalkozás Htv. szerinti telephelye a 2022. adóévi járulékkötelezettségét a teljes 2022. évre számított járulékkötelezettségnek a 2022. adóév hatály alatti napokkal arányosan számított összegében, vagy választása szerint nyilvántartásainak a járulék hatálya alá kerülést megelőző napra készített zárását figyelembe véve számított járulékkötelezettséggel csökkentett összegében határozza meg."

125. §

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény

1. 12. § (1) bekezdés a) pontjában az "a gazdasági társaságok" szövegrész helyébe az " az innovációs járulékfizetésre kötelezettek" szöveg, és

2. 16. § (1) bekezdésében a "helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)" szövegrész helyébe a "Htv." szöveg

lép.

126. §

Hatályát veszi a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (3) bekezdésében a "gazdasági társaság" szövegrész.

51. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

127. §

(1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)

"2. dohánygyártmány: a cigaretta, a szivar, szivarka, a finomra vágott fogyasztási dohány, az egyéb fogyasztási dohány, a füst nélküli dohánytermék, a töltőfolyadék, a hevített dohánytermék, az új dohánytermék-kategóriák és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, kivéve a kizárólag gyógyászati célra használt, gyógyhatású anyagot tartalmazó terméket, amely nem tartalmaz dohányt és a külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott hatályos forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik;"

(2) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdése a következő 9b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)

"9b. hevített dohánytermék:

a) az olyan dohányrúd, amely a használatához rendelt készülék segítségével hevítés által belélegezhető aeroszolt bocsát ki a dohány elégetése nélkül,

b) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak;"

(3) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)

"14. új dohánytermék-kategóriák: e törvény szerint cigarettának, szivarnak, szivarkának, fogyasztási dohánynak, hevített dohányterméknek vagy töltőfolyadéknak nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott dohánytermék;"

128. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja)

"a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki terméket a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő vagy a jövedéki engedélyes kereskedő átveszi,"

129. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 9. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az állami adó- és vámhatóság

a) a benyújtott bizonyítékok alapján bírálja el, hogy milyen mennyiség minősül a 3. § (1) bekezdés 45. pont a) alpontja szerint teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak,

b) legfeljebb az uniós jogszabályban vagy ennek eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtási rendeletben, csendes és habzóbor esetében a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéket ismeri el a 3. § (1) bekezdés 45. pont b) alpontja szerinti hiányként.

(4a) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre és hivatalból előírhatja a (4) bekezdés b) pontjában a végrehajtási rendeletben vagy a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottól eltérő elismert mennyiségű hiány alkalmazását, ha azt a tevékenység jellege vagy a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérés adatai, az állami adó- és vámhatóság által szükségesnek tartott esetben az állami adó- és vámhatóság jelenlétében elvégzett próbagyártás, valamint szükség esetén szakértői vélemény alátámasztja."

130. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha az adóraktár engedélyesének valamennyi telephelyére vonatkozóan hatályát veszti az adóraktári engedélye, valamennyi telephelyére vonatkozóan a (6) bekezdés szerint kell eljárni, és telephelyenként részletezve kell az abban meghatározott kötelezettséget teljesíteni."

131. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 31. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. Exportáló, tagállamba feladó kisüzemi bortermelő

42. § A csendes bort, saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóbort exportáló vagy másik tagállamba feladó kisüzemi bortermelőt az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi."

132. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 62. § (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[A (3) bekezdés f) pontja szerinti mennyiség]

"n) hevített dohánytermék esetében 800 darab."

133. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adóraktár engedélyese az (1) bekezdéstől eltérően a repülőgép-üzemanyag 112. § (1) bekezdés a) pontjától eltérő szabadforgalomba bocsátása esetén a végrehajtási rendeletben a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kiszolgálásra meghatározott okmányt alkalmazza."

134. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 74. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat szabadforgalomba forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet belföldön forgalmazni, kivéve)

"n) a külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátott hevített dohányterméket."

135. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A csendes bor adóraktárban történő előállítása csak egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytatható a palackozási tevékenység kivételével."

136. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 136. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese az előállított, tárolt, feladott habzóbor utáni adóbevallást a (2) bekezdés szerinti elszámolással egyidejűleg elkészíti és megküldi az állami adó- és vámhatóságnak, valamint megfizeti az adót."

137. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 137. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A kisüzemi bortermelő az előállított, tárolt, feladott palackos erjesztésű habzóbor utáni adóbevallást a (3) bekezdés szerinti elszámolással egyidejűleg elkészíti és megküldi az állami adó- és vámhatóságnak, és megfizeti az adót."

138. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A jövedéki adó mértéke)

"h) a hevített dohánytermékre 35 forint darabonként (szálanként)."

139. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 150. §-a a következő (36)-(40) bekezdéssel egészül ki:

"(36) A 2022. december 31-ig szabadforgalomba bocsátott és 2023. január 31-ig az Fdvtv.-ben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi és az Fdvtv. 1. § (3) bekezdésében meghatározott kiskereskedelmi értékesítés helyére kiszállított, zárjegy nélküli hevített dohánytermék korlátozás nélkül értékesíthető a 145. § (5) bekezdés szerinti áron.

(37) A dohányt nem tartalmazó hevített dohánytermékkel kereskedelmi tevékenységet folytató személy a 2022. december 31 -én készleten lévő, dohányt nem tartalmazó hevített dohánytermék mennyiségéről 2023. január 31-ig bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz.

(38) A dohányt nem tartalmazó hevített dohánytermékkel kereskedelmi tevékenységet folytató személy a 2022. december 31 -én készleten lévő, dohányt nem tartalmazó hevített dohányterméket 2023. január 31-ig értékesítheti jövedéki engedélyes kereskedőnek, az Fdvtv.-ben meghatározott dohánytermék-kiskereskedőnek és az Fdvtv. 1. § (3) bekezdése szerinti kiskereskedőnek.

(39) A 67. § (4) bekezdésétől és a 68. § (2) bekezdésétől eltérően 2023. január 31-ig a dohányt nem tartalmazó hevített dohánytermék az állami adó- és vámhatóság előzetes engedélye nélkül szerezhető be.

(40) A (37) bekezdés szerinti személy a 2022. december 31-jén készleten lévő dohányt nem tartalmazó hevített dohánytermék készletének megsemmisítéséről legkésőbb 2023. február 5-ig bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz."

52. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása

140. §

(1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"7. hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében - a külpolitikáért felelős miniszter mellett - a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, valamint szakdiplomata esetében a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megállapított feladatok előírásszerű, hatékony és eredményes végrehajtásával a kül-, illetve közszolgálati szakmai lojalitás érvényesítésével, a felettes vezetővel és a munkatársakkal való alkotó együttműködés tanúsításával, a kihelyező szerv vezetője, a feladatellátás szakmai irányítója, illetve a felettes vezető által meghatározott értékek és követelmények megtartására, az általuk meghatározott szakmai célokkal, azok elérésével, a vezetői utasítás végrehajtásával, a fegyelmezett és lényeglátó feladatellátással, valamint - tartós külszolgálat esetén - a külképviselet működésének biztosításával és fenntartásával, a külszolgálattal kapcsolatos közmegítélés erősítésével, fenntartásával, valamint közbizalom megőrzésével, a külképviseleti biztonság fenntartásával kapcsolatos, valamint kockázati kitettségének csökkentésére irányuló elvárható egyéni magatartás mindenkori kifejtésére irányuló speciális közszolgálati érdek és követelmény;"

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. §-a a következő 13 a. és 13b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"13a. kulturális diplomata: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter e törvény szerinti irányítása alatt álló olyan diplomata, aki a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter feladatkörébe tartozó feladatokat Magyarország külföldön működő kulturális intézetében végzi;

13b. kulturális intézetigazgató: a kulturális intézetet irányító, vezetői munkaköri osztályba tartozó kulturális diplomata;"

(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"18. tartós külszolgálat: a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője - ideértve az ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett, illetve kirendelt kormánytisztviselőt - által a kihelyező vezető, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter - kihelyező vezető útján érvényesített - döntése alapján a külképviseleten, valamint a kulturális diplomata, illetve a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a külképviselet részeként működő kulturális intézetben teljesített, határozott időre szóló speciális közszolgálat, amely a közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek közt végzett tevékenységre irányul, és amelynek időtartama 90 napnál hosszabb;"

141. §

(1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A külképviselet részeként - a Kormány erre irányuló külön döntése esetén - külföldi magyar kulturális intézet (a továbbiakban: kulturális intézet) működhet."

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A külképviseletek működtetésének pénzügyi fedezetét - a kulturális intézetek szakmai költségvetési keretének kivételével - a mindenkori költségvetési törvényben a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium "külképviseletek igazgatása" elnevezésű címe tartalmazza."

142. §

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külképviselet tagjai:)

"b) a diplomáciai, a kulturális diplomáciai és hivatásos konzuli személyzet tagjai,"

143. §

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A diplomata rangját, valamint a kihelyezés időpontját - szakdiplomata esetén a szakminiszter, kulturális diplomata esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter javaslata alapján a külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott kereteken belül - a kihelyező vezető állapítja meg."

144. §

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője - ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is - a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a III/A. fejezetben foglalt feltételek szerint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntése alapján - a kihelyező vezető döntése szerint kihelyezhető tartós külszolgálatra."

145. §

(1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív-technikai külszolgálati munkakörbe történő tartós külszolgálati kihelyezés esetén a kihelyező okiratnak tartalmaznia kell továbbá:

a) a külképviselet mellett a kulturális intézet hivatalos megnevezését, valamint

b) kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív-technikai külszolgálati munkakör esetén e ténynek a rögzítését."

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kihelyezett munkaköri leírása kiadásának rendjét a kihelyező vezető normatív utasításban határozza meg azzal, hogy a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő munkaköri leírását - a kihelyező vezető útján - a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter adja ki."

(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 22. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kinevezési, illetve a kihelyező okirat módosításához, ha a kihelyezett)

"e) a kihelyező vezető egyoldalú döntése alapján, hivatali érdekből más állomáshelyre vagy más tartós külszolgálati munkakörbe kerül áthelyezésre, vagy tartós külszolgálati munkaköre kiegészítésre kerül további külszolgálati munkakörrel, illetve kiegészítő feladatkörrel."

146. §

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az egyes állomáshelyek tekintetében a következő költségvetési évre vonatkozó deviza-alapilletményt a külpolitikáért felelős miniszter a költségvetési törvény elfogadásától számított 45 napon belül rendeletben határozza meg, az ENSZ által a költségvetés tervezésének évében először közzétett szorzószámok figyelembevételével, azzal, hogy azon külképviseletek esetében, ahol kulturális intézet működik, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kezdeményezésére a külképviselet kulturális intézetének a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helyének a figyelembe vételével a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő tekintetében alkalmazható, a kulturális intézettel rendelkező képviseletek állomáshelyére vonatkozó egyedi deviza-alapilletmény is megállapítható a rendeletben."

147. §

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A külképviseleteket a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben a külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából kategóriákba sorolja, azzal, hogy a rendeletben a külképviseletek kulturális intézetei a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által meghatározottak szerint a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helyük szerinti kategóriába is besorolásra kerülnek."

148. §

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 25. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

"(20) A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntése alapján a kihelyező szerv az intézetigazgató részére lakhatási költségtérítést biztosíthat."

149. §

(1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 26. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A külpolitikáért felelős miniszter)

"a) - figyelemmel a 23. § (8) bekezdésében foglaltakra - rendeletben határozza meg a devizailletmény, valamint a költségtérítés számításának e törvényben nem rendezett részletes szabályait, valamint

b) - figyelemmel a 24. § (2) bekezdésében foglaltakra - szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja az egyes külképviseletek külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helye, továbbá életminőség szerinti besorolását, és ennek alapján a devizailletmény és a költségtérítés mértékét."

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja a kulturális intézeteket a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helye szerint és a (2) bekezdésre, valamint a 24. § (2) bekezdésre tekintettel javaslatot tesz a külpolitikáért felelős miniszter részére."

150. §

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény a következő 34. §-sal egészül ki:

"34. § Az a külképviselet, amelynek keretében a 3. § (3) bekezdése szerinti kulturális intézet működik, a külpolitikáért felelős miniszter előzetes engedélye alapján, valamint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter egyetértésével a kulturális intézet szakmai tevékenységét elősegítő vállalkozási tevékenység működtetésének biztosításában közreműködhet az engedélyben meghatározott keretek között. A közreműködés megkezdéséhez - amennyiben arra szükség van - a fogadó ország hatáskörrel rendelkező szervének előzetes hozzájárulását is be kell szerezni."

151. §

(1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 35/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter kezeli a 3. mellékletben meghatározott adatokat."

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 35/C. § -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő közszolgálati alapnyilvántartásban kezelt adataikba, valamint a jelen §, illetve a 3. melléklet szerinti adataikba - eljárásában indokolt mértékig - jogosult betekinteni, illetve adatokat átvenni a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter."

152. §

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény III/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"III/A. FEJEZET

A KULTURÁLIS INTÉZETRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

19/A. A kulturális intézet irányítása, működtetése

56/A. §

(1) A kulturális intézet a külképviselet e törvény szerint - szakmai működésben, szakmai irányításban és - a nem szakmai jellegű kiadások kivételével - költségvetésben - elkülönülten működő speciális szervezeti egysége, amelynek elsődleges feladata

a) a magyar kultúra - ideértve a határon túli magyar kultúrát is - eredményeinek népszerűsítése,

b) a külföldi Magyarország- és magyarságkép pozitív formálásában való közreműködés,

c) a magyarság kulturális értékei, hagyományai és kapcsolatai ápolásának előmozdítása,

d) a határon túli magyarok és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok ápolásában való közreműködés, a magyar nemzeti identitás megőrzésének elősegítése, és

e) a magyar nyelv és a magyarság megismertetésének elősegítése a külföldi állampolgárok körében.

(2) A kulturális intézetek költségvetése a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében önálló címet képez. A kulturális intézetek költségvetésének tervezésével, az előirányzatok átcsoportosításával kapcsolatos feladatokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter látja el.

(3) Az 5. §-tól eltérően a kulturális intézet szakmai irányítását a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter látja el, azzal, hogy a kulturális intézet funkcionális működtetéséről - a külképviselet funkcionális működtetésének irányítása és felügyelete keretében - a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. A kulturális intézetek szakmai működéséhez, valamint a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők jogviszonyának fenntartásához szükséges forrásokat a (2) bekezdésben meghatározott előirányzat terhére a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium külön megállapodás útján évente biztosítani köteles a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára.

(4) A külképviselet kulturális intézetét önálló szakmai működési körében a külképviseletre intézetigazgató külszolgálati munkakörbe kihelyezett kulturális diplomata irányítja.

(5) A kulturális intézet belső szervezeti tagolására és működési rendjére vonatkozó szabályokat - a funkcionális működés kivételével - az intézetigazgató javaslatára a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter állapítja meg.

19/B. A kulturális intézetnél teljesített tartós külszolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések

56/B. §

(1) A kulturális diplomata és a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a 19. §-ban foglalt, áthelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a más külképviseletre való áthelyezés alatt a más kulturális intézethez történő áthelyezést kell érteni.

(2) A kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő tekintetében a 28. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(3) A 6. §-tól, a 9. § (2) bekezdésétől és a 9/A § (2) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet vezetőjeként az intézetigazgató

a) a kulturális diplomaták, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők tekintetében gondoskodik a nemzetközi jogi normák, valamint a fogadó állam és Magyarország jogszabályai és egyéb normái betartásáról és az azoknak megfelelő kulturális intézeti működésről, továbbá azok megsértése esetén gondoskodik a jogsértés kivizsgálásáról és megteszi a jogkörébe tartozó egyéb szükséges intézkedéseket,

b) írásban - a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvénnyel és a fogadó állam munkajogi szabályozásával összhangban - meghatározza a kulturális intézet munkarendjét és az ott történő munkavégzés különleges szabályait,

c) gyakorolja a kulturális diplomaták, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők tekintetében a kihelyező vezető által átruházott egyéb munkáltatói jogokat,

d) a külpolitikáért felelős miniszter által átruházott hatáskörben munkaszerződést köt a külképviselet által foglalkoztatott, a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó munkavállalóval, valamint a külképviselet által a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében foglalkoztatott házastárssal, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

e) a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, illetve kihelyező vezető által meghatározott körben dönt a kulturális intézet feladatkörébe tartozó ügyekben,

f) a kihelyező vezető által meghatározott keretek között irányítja, ellenőrzi a kulturális intézet működését, felelősséggel tartozik, különösen a kulturális intézet eszközeivel és pénzügyi forrásaival való jogszerű gazdálkodásért a rendelkezésre álló költségvetési kereteken belül, valamint a folyamatba épített, illetve időszakonkénti ellenőrzésért,

g) folyamatosan ellenőrzi a külképviselet kulturális intézete tagjainak, a kulturális diplomatáknak, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselőknek a munkavégzését,

h) a kulturális intézet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszternek, illetve amennyiben szükséges, a kihelyező vezetőnek,

i) ellátja a jogszabályban, a kihelyezési okiratában, valamint a munkaköri leírásában meghatározott további feladatokat.

(4) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális diplomata felett a munkáltatói jogokat a felkészítés és tartós külszolgálatának ideje alatt a kihelyező vezető gyakorolja, azzal, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetéséről a döntési jogkört - a kihelyező vezető útján - a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter gyakorolja és a kihelyező vezető a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntését köteles végrehajtani. A kulturális diplomata tekintetében a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetéséről szóló, törvény szerinti okiratot a kihelyező vezető általi jóváhagyását és aláírását megelőzően a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszternek, mint döntéshozónak jóvá kell hagynia és aláírásával ellátnia.

(5) A kulturális diplomata tartós külszolgálatra kihelyezésről és annak megszüntetéséről -a kihelyező vezető útján - a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter dönt a tartós külszolgálatra kihelyezésről és annak megszüntetéséről szóló okiratot aláírja.

(6) Az intézetigazgató felett az e törvényben és a külszolgálati munkaköre szerinti munkaköri leírásában rögzítettek szerint a kulturális intézet vezetése, valamint szakmai feladatellátása, munkavégzése és munkaszervezése tekintetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter gyakorolja az irányítási jogkört. A kulturális diplomata felett az e törvényben és a külszolgálati munkaköre szerinti munkaköri leírásában rögzítettek szerint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, illetve az intézetigazgató gyakorolja az irányítási jogkört.

(7) A 17. § (2) bekezdésétől eltérően, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében, a tartós külszolgálat megállapított időtartama hivatali érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével legfeljebb összesen négy év időtartammal meghosszabbítható.

(8) A 19. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő ideiglenes kiküldetésére a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter előzetes egyetértésével kerülhet sor.

(9) A 20. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a 20. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt nemzetközi jogi ok fennállása tekintetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter előzetes egyetértésével kerülhet sor.

(10) A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő esetében kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakör betöltésére történő felkészülés, valamint e munkakörbe történő tartós külszolgálati kihelyezés érdekében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal történő jogviszony létesítésre a 36. § (4) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy szakminisztérium alatt a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztériumot kell érteni.

19/C. A kihelyezendő személyek felkészítése és irányítása, a kihelyező okirat

56/C. §

(1) A 10. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet tekintetében az adminisztratív és technikai, valamint a kulturális diplomata-, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai álláshelyet - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közreműködésével - pályázat útján a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter hirdeti meg.

(2) A miniszter hivatali érdekéből kivételesen az (1) bekezdés szerinti pályázat mellőzésével, kijelölés útján is dönthet a kulturális diplomata, valamint az (1) bekezdés szerinti adminisztratív vagy technikai álláshely betöltéséről.

(3) A 10. § (3) bekezdésétől eltérően a pályáztatással összefüggő részletes szabályokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter határozza meg.

(4) A 22. § (2) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti külszolgálati munkakörökbe történő kihelyezésre vonatkozó okiratnak nem kell tartalmaznia a biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettséget."

153. §

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 20. alcíme a következő 58/I. §-sal egészül ki:

"58/I. § E törvénynek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított rendelkezéseit a Módtv5. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell."

154. §

(1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"f) a kulturális intézetek működése és irányítása, a kulturális diplomaták feladatellátási és a kulturális intézetek tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium közötti feladatmegosztás és együttműködés, valamint az ehhez tartozó költségvetés tervezés, -végrehajtás és -beszámolás rendjének"

(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy)

"q) a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett, a kihelyezett és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmassági vizsgálatának és a kihelyezett hozzátartozójának alkalmassági vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének"

(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)

(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Felhatalmazást kap a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, hogy a kulturális diplomaták tekintetében a szakmai felkészítés részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."

155. §

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 1. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

156. §

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény

1. 11. § (1a) bekezdésében az "igazgatója" szövegrész helyébe az "igazgatója (a továbbiakban: intézetigazgató), és

2. 11. § (1a) bekezdésében a "kulturális intézetben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata" szövegrész helyébe a "kulturális diplomata"

szöveg lép.

157. §

(1) Hatályát veszti a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény

1. 3. § (1) bekezdés e) pontja,

2. 5. § e) pontja,

3. 16. § (4) bekezdése, és

4. 35/C. § (2a) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény

1. 1. § (1) bekezdés a) pontjában az "és - a III/A. Fejezetben foglalt eltérésekkel - külföldi magyar kulturális intézeteire (a továbbiakban: kulturális intézet)" szövegrész,

2. 2. § 11. pontjában az "- a külföldi magyar kulturális intézet (a továbbiakban: kulturális intézet) esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért -" szövegrész,

3. 2. § 12. pontjában "és - a kulturális intézet tekintetében - a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter" szövegrész, és

4. 2. § 14. pontjában az ", a kulturális intézet esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter" szövegrész.

53. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

158. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 226. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyalást - ideértve a folytatólagos tárgyalást is - úgy kell kitűzni, hogy az az e törvény szerint kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen. A bíróság a tárgyalást és a folytatólagos tárgyalást több, akár egymást követő tárgyalási napokra is kitűzheti."

159. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 242. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha keresethalmazat esetén a magyar bíróság joghatósága csak egyes keresetek vonatkozásában állapítható meg, a bíróság az eljárást a megszüntetési okkal érintett keresetek tekintetében részben is megszüntetheti."

160. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 431. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Azokban a perekben, amelyekben a bíróság a kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoz, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb tizenöt nap."

161. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 432. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A perfelvételi és a folytatólagos perfelvételi tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő két hónap, ha a bíróság a perben a kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoz."

162. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 434. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az érdemi és a folytatólagos érdemi tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő két hónap, ha a bíróság a perben a kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoz."

163. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 435. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"435. § [Ideiglenes intézkedés]

(1) A bíróság - szükség esetén - a felek erre irányuló kérelme hiányában is hozhat ideiglenes intézkedést.

(2) A bíróság a 103. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállásának hiányában is hozhat ideiglenes intézkedést, ha a kérelmező olyan tényt valószínűsít vagy a bíróság olyan tényt észlel, amely a kiskorú gyermek érdekének védelmét szolgáló ideiglenes intézkedést megalapozza.

(3) A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet - a bírósághoz történő érkezésétől számított - három munkanapon belül megküldi nyilatkozattételre az ellenérdekű félnek, aki arra a kézbesítéstől számított nyolc napon belül írásban köteles nyilatkozni. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A bíróság a kérelem tárgyában a felek nyilatkozatait személyes meghallgatás útján is beszerezheti, ha azt célravezetőbbnek tartja.

(4) A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában a kérelem bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz. A másodfokú bíróság az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő beérkezését követő harminc napon belül határoz.

(5) Ha az ismételten előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgya a korábban elbírált kérelemmel tartalmilag azonos, és a kérelmező nem valószínűsíti a kérelmet megalapozó új körülmény fennállását, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasító végzés esetén a 105. § (1) bekezdésének a végzés elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható."

164. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 456. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek nem békülnek ki, és perfelvételi nyilatkozataikat megtették, továbbá a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját, vagy - ha az ügy körülményei lehetővé teszik - nyomban áttér az érdemi tárgyalásra."

165. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 126. alcíme a következő 473/A. §-sal egészül ki:

"473/A. § [A joghatóság átadása más állam bíróságának]

(1) Ha az ügyben külföldi elem van és az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény lehetőséget biztosít a joghatóság átadására más állam bíróságának - az ezzel kapcsolatban előírt intézkedések megtétele előtt - az átadás megengedhetőségéről az eljáró bíróság végzést hoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. A joghatóság átadásával kapcsolatos intézkedések megtételére e végzés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.

(2) A joghatóság más állam bíróságának való átadását követően a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti."

166. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (2) bekezdése a következő 14. ponttal egészül ki:

(E törvény)

"14. a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet"

(végrehajtását szolgálja.)

167. §

Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

1. 223. § (1) bekezdésében az "A bíróság az érdemi tárgyalást és a folytatólagos érdemi tárgyalást több, akár egymást követő tárgyalási napokra is kitűzheti." szövegrész, és

2. 456. § (5) és (6) bekezdése.

54. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

168. §

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 14. § (3) bekezdésében a "kormánymegbízott" szövegrész helyébe a "főispán" szöveg lép.

55. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

169. §

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 208/C. §-ában a "2022. szeptember 1-jétől" szövegrész helyébe a "2023. január 1-jétől" szöveg lép.

56. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

170. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 141. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Ha az adózó adatbejelentése, bejelentése, bevallása hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz,

a) az adóhatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót,

b) a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelen eltelte esetén, az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével a hatósági adómegállapítási eljárást megszüntetheti, és a helyi adót adóellenőrzés keretében állapíthatja meg, vagy

c) helyi adó esetében a (7) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.

(7) Az önkormányzati adóhatóság az adót a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az e törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott."

171. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja egyoldalú eljárásban ötmillió forint, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban nyolcmillió forint. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető."

172. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 196. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a visszatérítési igény az általános forgalmi adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó jogszabály alaptörvény-ellenességén vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközésén alapul, az adóhatóság - a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - kamatot az adóalapcsökkentésre való jogosultság keletkezésének napjától fizeti meg."

173. §

(1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 245. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás alkalmazása nem mellőzhető."

(2) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén elrendelt ismételt lezárás időtartama harminc, majd minden további esetben hatvan nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között három év eltelt."

(3) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 245. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A lezárás alkalmazhatóságának vizsgálatakor - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott szempontokat mérlegeli."

174. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 274/N. §-sal egészül ki:

"274/N. § [Átmeneti rendelkezés a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvényhez]

(1) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvény (továbbiakban: Módtv9.) által megállapított 141. § (6) és (7) bekezdését a Módtv9. 95. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv9. által megállapított 230. § (1) bekezdését a Módtv9. 104. § 2. pontjának hatálybalépését követően kezdődő adóévekben kell először alkalmazni."

175. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

1. 180. § (1) bekezdésében az "összefüggésben ellenőrzés" szövegrész helyébe az "összefüggésben - kiutalás előtti ellenőrzés kivételével - adóellenőrzés" szöveg, és

2. 230. § (1) bekezdésében a "kettőmillió forintig" szövegrész helyébe az "ötmillió forintig", valamint a "négymillió forintig" szövegrész helyébe a "tízmillió forintig" szöveg

lép.

176. §

Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

1. 131. § (5) bekezdése,

2. 174. § (5) bekezdése,

3. 2. melléklet II. fejezet A pont 2. alpontja, és

4. 3. melléklet II. fejezet A pont 2. alpontja.

57. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

177. §

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 83. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy az érdemi döntésben elrendelhető kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, az adóhatóság az ügy érdemében való döntéshozatal előtt - ideiglenes biztosítási intézkedésként - a 82. §-ban meghatározott intézkedéseket az erre okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított öt napon belül rendelheti el.

(2) Az ideiglenes biztosítási intézkedés tekintetében az e §-ban meghatározott eltérésekkel a biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő végzés a 73. §-ban meghatározottakon felül a biztosítandó összeg alapját képező számításokat, valamint az (1) bekezdésben megjelölt határidő kezdő időpontját is tartalmazza."

178. §

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 84. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állami adó- és vámhatóság a kifizetés engedélyezése esetén haladéktalanul megkeresi az adózó zárolt fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót a kifizetés teljesítése végett."

179. §

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 56. alcíme a következő 139/D. §-sal egészül ki:

"139/D. § [Átmeneti rendelkezés a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvényhez]

A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvény által megállapított 84. § (5) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. "

58. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

180. §

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Értelmező rendelkezések)

"6. vámhiány: a keletkezett vámok és egyéb terhek és az annál kisebb összegben közölt vámok és egyéb terhek különbözete, továbbá a keletkezett, de nem közölt vámok és egyéb terhek összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét azzal, hogy a vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a szabályok be nem tartása miatt lefoglalt és elkobzott termékek esetében a keletkezett behozatali vámok és egyéb terhek összege, továbbá a 179. § (7) bekezdése alapján megállapított egyéb teher különbözete, nem minősül azonban vámhiánynak a Vámkódex 124. cikk (1) bekezdés h) vagy k) pontja alapján megszűnt vámtartozás, és a vámfelügyelettel, vámigazgatási üggyel összefüggő jogsértés miatt keletkezett 10 euró alatti vámtartozás,"

181. §

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény XXIII. fejezet 59. alcíme a következő 176/A. §-sal egészül ki:

"176/A. § [Közös adatszolgáltatási követelményeken alapuló nemzeti kiegészítő kódok]

Az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményeken alapuló nemzeti kódokat a NAV felhívásban teszi közzé."

182. §

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 213. § (1) bekezdése a következő 21. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"21. az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelmények szerint, a tagállami döntés alapján kötelező adatelemeket"

(rendeletben állapítsa meg.)

183. §

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 215. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. ... törvénnyel megállapított 2. § 6. pontját a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi . törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell."

59. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

184. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény a következő 69/A. §-sal egészül ki:

"69/A. § Az 59. § (6)-(8) bekezdését ingóság végrehajtása esetén is alkalmazni kell."

185. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, és az adós a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot. Ha a behajtást kérő hatóság döntése több vagylagos kötelezést is tartalmaz, az állami adó- és vámhatóság a várhatóan a legkisebb költséggel járó meghatározott cselekményt hajtja végre. A megkeresés vonatkozásában ezen alcím rendelkezésein túl a 106. § (6) és (7) bekezdését is alkalmazni kell."

186. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkereséshez a behajtást kérő csatolja a végrehajtható határozatot vagy jogszabályban meghatározottak szerint a határozat záradékkal ellátott rendelkező részét, határozat hiányában a kötelezettséget megalapozó közokiratot. A megkeresés vonatkozásában ezen alcím rendelkezésein túl a 106. § (6) és (7) bekezdését is alkalmazni kell."

187. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 60. alcíme a következő 131/G. §-sal egészül ki:

"131/G. § E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi ... törvény által megállapított 69/A. §-át, a 122. § (1) bekezdését és a 125/B. § (2) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

188. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény

1. 108. §-ában az "adósságrendezési" szövegrész helyébe az "adósságrendezési, a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban e kötelezettségeket" szöveg,

2. 119. § (3) bekezdésében az "adósságrendezési" szövegrész helyébe az "adósságrendezési, a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban e kötelezettségeket" szöveg, és

3. 125/H. § (2) bekezdésében az "adósságrendezési" szövegrész helyébe az "adósságrendezési, a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban e kötelezettségeket"

szöveg lép.

60. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

189. §

(1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő biztosítotti jogállása nem áll fenn az egész évben, akkor a (3) bekezdés alapján tárgyévre megállapított adóalapot csökkenti a biztosítotti jogállás időszakára fennálló szociális hozzájárulási adó kötelezettség alapja."

(2) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az adóévben a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjassá váló mezőgazdasági őstermelő az adó alapjának megállapítása során nem veszi figyelembe az e § rendelkezései szerint a tárgyévre megállapított adóalapjának a nyugdíjfolyósítás kezdő napját követő időszakra arányosan jutó részét."

190. §

(1) Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 34. § 8. pontja.

(2) Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (8) bekezdésében a "(naptári napokra)" szövegrész.

61. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

191. §

(1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az államtitkárt - a 24. § (2) bekezdésétől eltérően - a központi hivatalt létrehozó törvényben meghatározott vezető helyettesíti."

(2) kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (3) bekezdés szerinti államtitkár

a) a (3) bekezdés szerinti tevékenysége tekintetében a központi hivatalt irányító miniszter által - a központi hivatal irányításával összefüggő hatáskörök gyakorlásán túlmenően - nem utasítható,

b) e tisztsége keretében kizárólag a központi hivatal vezetőjét megillető feladat- és hatáskört gyakorolhat,

c) nem gyakorolhat a központi hivatalt irányító minisztert megillető hatáskört, nem helyettesítheti a központi hivatalt irányító minisztert, a központi hivatalt irányító miniszter által átruházott hatáskörben nem járhat el a miniszter nevében, a központi hivatalt irányító miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozási joggal nem ruházható fel, és nem gyakorolhat irányítási hatáskört a központi hivatalt irányító miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egysége, foglalkoztatottja tekintetében."

192. §

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 214. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: :

"(2a) A 104. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkori korlát alól a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter felmentést adhat a politikai tanácsadó tekintetében."

193. §

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

1. 3. § (4) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 40. § (3) bekezdésében, 41. § (1)-(3) bekezdésében, 43. § (3) bekezdésében, 206. § címében, 206. § (1) és (2) bekezdésében, 207. § címében, 207. § (1) és (1a) bekezdésében, 208. § címében, 208. § (1) és (2) bekezdésében, 209. § címében, 209. § (1) és (2) bekezdésében, 210. § címében, 210. § (2)-(5), és (7)-(10) bekezdésében, 211. § címében, 212. § címében, 212. § (1) bekezdésében, 213. § címében, 213. § (1) és (3) bekezdésében, 248. § (2) és (3) bekezdésében, 249. §-ában, 252. §-ában, 255. § (1) bekezdésében, 257. § (1) bekezdésében, 259. §-ában, 260. § (1) bekezdésében, 262. §-ában, 281. § (1) bekezdés 1. pontjában a "kormánymegbízott" szövegrész helyébe a "főispán" szöveg,

2. 19. § (2) bekezdésében az "államtitkárának tevékenységét" szövegrész helyébe az "államtitkárának, valamint a területfejlesztésért felelős miniszter a feladatai ellátásának segítésére kijelölt minisztérium helyettes államtitkárának tevékenységét" szöveg,

3. 43. § (2) bekezdésében, 207. § (3) és (4) bekezdésében, 210. § (1) és (6) bekezdésében, 251. § (1) bekezdésében, 257. § (2) bekezdésében a "kormánymegbízott" szövegrészek helyébe a "főispán" szöveg,

4. 88. § (3) bekezdés a) pontjában az "az álláshelyi elismeréshez és" szövegrész helyébe az "az álláshelyi elismeréshez, valamint" szöveg,

5. 141. § (1) bekezdés d) pontjában az "álláshelyi elismerés," szövegrész helyébe az "az álláshelyi elismerés és" szöveg,

6. 144. § (2) bekezdésében az "egy adott" szövegrész helyébe az "ugyanazon" szöveg,

7. 187. § (1) bekezdés c) pontjában, 206. § (2) bekezdés p) pontjában, 210. § (10) bekezdésében, 214. § (5) bekezdés i) pontjában az "álláshelyi és" szövegrész helyébe az "álláshelyi, valamint" szöveg,

8. XXIX. Fejezet címében a "KORMÁNYMEGBÍZOTT" szövegrész helyébe a "FŐISPÁN" szöveg,

9. 207. § (1) bekezdésében a "kormánymegbízottat" szövegrész helyébe a "főispánt" szöveg,

10. 207. § (2) bekezdésében a "Kormánymegbízottá" szövegrész helyébe a "Főispánná" szöveg,

11. 207. § (4) bekezdésében a "kormánymegbízotti" szövegrész helyébe a "főispáni" szöveg,

12. 210. § (8) és (11) bekezdésében a "kormánymegbízotti" szövegrész helyébe a "főispáni" szöveg,

13. 211. § (1) bekezdésében a "kormánymegbízottat" szövegrészek helyébe a "főispánt" szöveg,

14. 211. § (2) bekezdésében a "kormánymegbízottat" szövegrész helyébe a "főispánt" szöveg, a "kormánymegbízottá" szövegrész helyébe a "főispánná" szöveg és a "kormánymegbízotti" szövegrész helyébe a "főispáni" szöveg,

15. 213. § (3) bekezdésében a "kormánymegbízottal" szövegrész helyébe a "főispánnal" szöveg

16. 214. § (5) bekezdés h) pontjában a "továbbképzéssel, és" szövegrész helyébe a "továbbképzéssel" szöveg,

17. 214. § (5) bekezdés i) pontjában az "elismeréssel" szövegrész helyébe az "elismeréssel, és" szöveg,

18. 296. § (10) bekezdésében a "meghatározott" szövegrész helyébe a "megállapított" szöveg, és

19. 3. melléklet IV. pontjának 16. alpontjában az "álláshelyi elismerés," szövegrész helyébe az "álláshelyi elismerés és" szöveg

lép.

194. §

(1) Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

1. 37. § (6) és (7) bekezdése, és

2. 37. § (8) bekezdés b) pontja.

(2) Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

1. 37. § (8) bekezdés c) pontjában az "és helyettesének" szövegrész, és

2. 37. § (8) bekezdés d) pontjában az "és vezetőjének helyettese" szövegrész.

62. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása

195. §

Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény

1. 5. § (2) bekezdésében a "beruházások megvalósítójának" szövegrész helyébe a "beruházások megvalósítójának - a 4. § (7) és (8) bekezdésében meghatározottak kivételével -" szöveg, és

2. 10. § (9) bekezdésében a "fejezetet irányító szerv" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv - a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában -" szöveg

lép.

63. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása

196. §

A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény

1. 28. § (3) bekezdés a) pontjában az "az álláshelyi elismeréshez és" szövegrész helyébe az "az álláshelyi elismeréshez, valamint" szöveg,

2. 76. § (1) bekezdésében az "érdemelismerésekben" szövegrész helyébe az "elismerésekben" szöveg,

3. 79. § (2) bekezdésében az "egy adott" szövegrész helyébe az "ugyanazon" szöveg, és

4. 3. melléklet IV. pontjának 16. alpontjában az "álláshelyi elismerés," szövegrész helyébe az "álláshelyi elismerés és" szöveg

lép.

64. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

197. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 1. melléklet 4. pontjában a "43. §" szövegrész helyébe a "42. §" szöveg lép.

198. §

Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (6) bekezdés b) pontjában a "(naptári napokra)" szövegrész.

65. Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény módosítása

199. §

(1) Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján az MCC Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata és egyéb cél szerinti tevékenységei ellátásának érdekében a 2. melléklet 7. sorában meghatározott állami tulajdonban lévő ingatlant ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve - az indulótőke növelése érdekében az MCC Alapítvány tulajdonába kell adni.

(4) A (3) bekezdés szerint ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat. A 2. melléklet 7. sora szerinti ingatlan tulajdonjogát az MCC Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg."

(2) Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 6. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A 2. melléklet 7. sora szerinti ingatlan tekintetében a törvény erejénél fogva, a (3) bekezdés hatálybalépésének napjától a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét -kérelmére - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(4b) A (3) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg."

200. §

Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 2. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

201. §

Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény

1. 6. § (6) bekezdésében az "(1) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1) és (3) bekezdés" szöveg,

2. 11. § (1) bekezdésében a "6. § (1), (2) és (6) bekezdése" szövegrész helyébe a "6. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése" szöveg, és

3. 11. § (2) bekezdésében a "6. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe a "6. § (3), (4) és (5) bekezdése" szöveg

lép.

66. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása

202. §

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény

1. 2. § d) pontjában a "pontjában meghatározott" szövegrész helyébe a "pontja szerinti" szöveg,

2. 15. § (10) bekezdésében az "agrárminiszter" szövegrész helyébe az "agrárpolitikáért felelős miniszter" szöveg, és

3. 16. §-ában a "Kormány," szövegrész helyébe a "Kormány arra," szöveg

lép.

67. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

203. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A NAV vezetői munkakörei:

a) elnök,

b) elnökhelyettes,

c) főigazgató,

d) főigazgató-helyettes,

e) igazgató,

f) igazgatóhelyettes,

g) főosztályvezető,

h) főosztályvezető-helyettes, és

i) osztályvezető."

204. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 170/A. §-sal egészül ki:

"170/A. § Az elnökhelyettes az e törvény szerinti illetményén felül a helyettes államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult."

205. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény.

1. 4. melléklete helyébe a 11. melléklet, és

2. 6. melléklete helyébe a 12. melléklet lép.

206. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény

1. 3. § (1) bekezdés 30. pontjában, 8. § (4) bekezdésében, 13. §-ában, 14. § (1) bekezdésében, 25. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 35 . § (2) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 55. § (8) bekezdésében, 56. § (1) bekezdésében, 60. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (3) bekezdésében, 66. § (4) bekezdésében, 76. § (2) bekezdésében, 78. § (5) bekezdésében, 99. § (13) bekezdésében, 105. § (4) és (5) bekezdésében, 106. § (1) bekezdés záró szövegrészében, 107. § (3) bekezdésében, 127. § (4) bekezdésében, 128. § (4) bekezdésében, 129. § (4) bekezdésében, 137. § (2) bekezdésében, 148. § (1) bekezdésében, 149. § (1) bekezdésében, 151. § (2) bekezdésében, 165. § (1) bekezdésében, 168. § (5) bekezdésében, 170. § (2) bekezdésében, 173. § (1) bekezdésében, 179. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 180. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 181. § (1) bekezdésében, 183. § (2) bekezdésében, 202. § (1) bekezdésében, 218. § (3) bekezdésében, 222. § (3) bekezdésében, 228. § (1) és (2) bekezdésében, 242/A. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (2) bekezdésében, 242/B. § (2) bekezdésében, 243. § (3) bekezdésében, 1. mellékletében foglalt táblázat E:2. és E:25. mezőjében a "NAV vezetője" szövegrész helyébe a "NAV elnöke" szöveg,

2. 26. §-ában, 42. § (1) bekezdésében, 80. § (4) bekezdésében, 167. § (2) bekezdésében, 241. § (1) bekezdésében a "NAV vezetője" szövegrészek helyébe a "NAV elnöke" szöveg,

3. 31. § (7) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 61. § (1) bekezdésében, 90. § (5) bekezdésében, 139. § (3) bekezdésében, 148. § (1) bekezdésében, 149. § (1) és (2) bekezdésében, 178. § (1) bekezdésében, 181. § (1) bekezdésében, 199. § (1) bekezdésében a "NAV vezetőjének" szövegrész helyébe a "NAV elnökének" szöveg,

4. 110. § (6) bekezdés d) pontjában az "a szakfőigazgató, a Központi Irányítás főigazgatóhelyettese és a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója" szövegrész helyébe az "a gazdasági főigazgató-helyettes és a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója" szöveg,

5. 110. § (6) bekezdés e) pontjában az "a Központi Irányítás főigazgatója" szövegrész helyébe az "az elnökhelyettes" szöveg,

6. 179. § (5) bekezdésében a "NAV vezetőjét" szövegrész helyébe a "NAV elnökét" szöveg,

7. 184. § (6) bekezdésében a "NAV vezetőjét" szövegrészek helyébe a "NAV elnökét" szöveg, és

8. 222. § (2) bekezdés b) pontjában a "NAV vezetőjénél" szövegrész helyébe a "NAV elnökénél" szöveg

lép.

207. §

Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 63. § címében és (1) bekezdésében a "vagy szakmai helyettesévé" szövegrész.

68. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosítása

208. §

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény

1. 3. § (5) bekezdésében a "Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapból" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapból (a továbbiakban: az Alap)", és

2. 6. § (2) és (3) bekezdésében az "a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapból" szövegrészek helyébe az "az Alapból" szöveg

lép.

69. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítása

209. §

A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény

1. 8/A. § (2) bekezdés a) pontjában a "számát, valamint" szövegrész helyébe a "számát, és" szöveg, és

2. 9. § (1) bekezdés c) pontjában az "esetén, és" szövegrész helyébe az "esetén, valamint" szöveg

lép.

70. Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény módosítása

210. §

(1) Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény 99. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A 19. §, a 20. § (2) bekezdés b)-f) pontja, a 21. §, a 14. alcím, a 29. § (10) és (19) bekezdése, a 46. §, a 49. § (1), (2) és (4)-(6) bekezdése, az 51. § (2) bekezdése, az 54. § (2) bekezdése, az 55. § (2) bekezdése, az 56. § (2) bekezdése, a 61. §, a 79. § (2) bekezdése, a 90. § (2) bekezdés 1-3., 5-8 és 11-48. pontja, a 91. § (2) bekezdése, a 94. § (4) bekezdése és a 95. § (1)-(3) bekezdése 2023. július 1-jén lép hatályba."

(2) Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény 99. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A 4. § (3) és (4) bekezdése, a 20. § (2) bekezdés a) pontja, a 29. § (18) bekezdése, a 40. § (1) bekezdése, a 41-44. §, 85. § (1) bekezdése, a 90. § (2) bekezdés 4., 9. és 49. pontja 2024. január 1-jén lép hatályba."

211. §

Nem lép hatályba az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény

1. 40. § (2) bekezdése,

2. 45. §-a,

3. 47. §-a,

4. 50. §-a,

5. 85. § (10) bekezdése,

6. 85. § (12) bekezdése, és

7. 90. § (2) bekezdés 10. pontja.

71. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

212. §

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdésében a "kormánymegbízott" szövegrész helyébe a "főispán" szöveg lép.

72. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény módosítása

213. §

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény 142. § (5) bekezdésében az "A 135. §" szövegrész helyébe az "E törvény 135. §-a" szöveg lép.

73. Az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény módosítása

214. §

Nem lép hatályba az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény 73. § (1) bekezdése.

74. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény módosítása

215. §

Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 44. §-a, 45. § (3) bekezdése és 64. § h) pontja.

75. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. XCIX. törvény módosítása

216. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. XCIX. törvény 152. § (2) bekezdésében az "A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig" szövegrész helyébe az "A 2022. december 31. napjáig" szöveg lép.".

76. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény eltérő tartalommal történő hatálybalépése

217. §

A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 53. § (2) bekezdése a "kormánymegbízott" szövegrész helyett a "főispán" szöveggel lép hatályba.

77. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény módosítása

218. §

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 18. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tanúsítvány kiadására vonatkozó bírósági eljárásra a Ctv. változásbejegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanúsítvány kiadása iránti kérelemhez csatolandó iratokat a Ctv. határozza meg azzal, hogy a legfőbb szerv határozatait olyan módon kell csatolni, hogy a csatolt okirat tartalmából a határozathozatalra vonatkozó információk is megállapíthatóak legyenek. A tanúsítvány kiadása iránti kérelemhez csatolt iratokat, ha azok nem magyar nyelven készültek, hiteles magyar nyelvű fordításban is csatolni kell."

219. §

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 32. § c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az 5. alcím rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határokon átnyúló egyesülésről véglegesen döntő legfőbb szervi határozat polgári perben történő felülvizsgálata és érvénytelenségének megállapítása nem kérhető arra hivatkozva, hogy)

"c) az a) pontban említett cserearány és a b) pontban említett pénzbeli kártalanítás tekintetében nyújtott tájékoztatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak."

220. §

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 41. § c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az 5. alcím rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a határokon átnyúló szétválásról véglegesen döntő legfőbb szervi határozat polgári perben történő felülvizsgálata és érvénytelenségének megállapítása nem kérhető arra hivatkozva, hogy)

"c) az a) pontban említett cserearány és a b) pont szerinti pénzbeli kártalanítás tekintetében nyújtott tájékoztatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak."

221. §

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 48. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A határokon átnyúló műveletet megelőzően alkalmazott munkavállalói részvételi szabályok alkalmazandók a későbbi megállapodás alapján elfogadott szabályok alkalmazásának időpontjáig, vagy - megállapodás hiányában - ameddig az Eurt. tv. 48. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok alkalmazásra kerülnek. A határokon átnyúló egyesülés esetén, ha az egyesülő társaságok közül legalább egynél az Eurt. tv. 18. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkavállalói részvétel megvalósult, az egyesülésben részt vevő társaságok - a munkavállalóik vagy azok képviselőinek tájékoztatása mellett - dönthetnek úgy, hogy bármilyen előzetes egyeztetés nélkül közvetlenül alkalmazzák magukra az Eurt. tv. 48. § (1) és (3) bekezdésében, 49. §-ában és 50. §-ában foglalt általános részvételi szabályokat a bejegyzés napjától. Ha az egyesülésen részt vevő társaságok tárgyalást kezdeményeznek a különleges egyeztető testülettel, erről és az egyeztetések eredményéről a társaságok a munkavállalóikat vagy azok képviselőit késedelem nélkül tájékoztatják."

222. §

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 50. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) E törvény rendelkezéseit azokban a határokon átnyúló műveletekben kell alkalmazni, amelyekben a társaság a 12. § szerinti közzétételt 2022. szeptember 1. napján vagy azt követően kezdeményezi."

78. Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény módosítása

223. §

Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti eljárásokban hozott döntések véglegessé válását követően az Ingatlanokat az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján -hitéleti, oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, jóléti, kapcsolódó szálláshely-szolgáltatási célok elősegítése és - hitéleti rendezvények megszervezését szolgáló - rendezvényközpont kialakítása érdekében - ingyenesen, 1/2 tulajdoni arányban a Dunamelléki Református Egyházkerület, 1/4 tulajdoni arányban a Magyar Bencés Kongregáció Szent Ányos Bencés Perjelség és 1/4 tulajdoni arányban a Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Bencés Perjelség (a továbbiakban együtt: Kedvezményezettek) tulajdonába kell adni."

79. Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény módosítása

224. §

Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény 7. § (3) bekezdésében a "kialakítása érdekében" szövegrész helyébe a "kialakítása céljából szöveg lép.

80. Egyes budapesti ingatlanokat érintő feladat- és hatáskör átruházásról

225. §

(1) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Budapest V. kerület belterület 24432 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan1), 24775 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan2) és a 24499 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan3), a 24454 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan4) (a továbbiakban együttesen: ingatlanok),

a) az ingatlan1 és ingatlan2, mint a kikapcsolódás lehetőségét biztosító közösségi terek fenntartása, továbbfejlesztése, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében,

b) az ingatlan3 és ingatlan4 Budapest belvárosának gyalogos-turisztikai zónájába integrálása, a kikapcsolódás lehetőségét biztosító új közösségi tér megteremtése, a zöldfelület fejlesztése és mindezek fenntartása révén a belvárosi lakosság életminőségének javítása, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében,

c) az ingatlan1-hez és az ingatlan2-höz közvetlenül kapcsolódó, csatlakozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel egységes és hatékony üzemeltetése, kezelése, továbbfejlesztése, továbbá a csatlakozó utcákkal egységes szabályok és egységes koncepció szerint megvalósuló közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése céljából,

d) az ingatlan3 és ingatlan4 Budapest belvárosához tartozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel egységes fejlesztése, majd a hatékony és egységes üzemeltetése, kezelése, továbbá az egységes szabályok és egységes koncepció szerint megvalósuló közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése céljából

e törvény erejénél fogva 2022. augusztus elsejével, ingyenesen az állam tulajdonába kerülnek.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített feladatok e törvény alkalmazásában állami feladatnak minősülnek.

(3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása részeként az ingatlanok (1) bekezdés szerinti üzemeltetését, kezelését, közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszerének kialakítását és működtetését, az ingatlanok fenntartását és továbbfejlesztését az állam - az ingatlanok 99 évre szóló ingyenes vagyonkezelésbe adása mellett - a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Vagyonkezelő) útján látja el. E törvény alapján a Vagyonkezelőt vagyonkezelői jog illeti meg az ingatlanokon, amely az állam tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg lép hatályba. A Vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.

(4) Az ingatlanügyi hatóság a Vagyonkezelő (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát a Vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:167. §-át nem kell alkalmazni.

(5) A tulajdonosváltozáskor érvényes, ingatlanokat érintő használati, bérleti szerződések, a vagyonkezelésbe kerülést követő 60 napon belül e törvény erejénél fogva megszűnnek, kivéve, ha ezen időtartam lejárta előtt a Vagyonkezelő akként nyilatkozik, hogy a szerződésben Budapest Főváros Önkormányzata helyébe lép.

(6) A Vagyonkezelő vagyonkezelői jogának gyakorlása - ideértve az ingatlanok birtoklását, használatát, hasznosítását is - közfeladatellátásnak minősül, és az ebből származó bevételeit a (3) bekezdés szerinti, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatai ellátására fordíthatja.

(7) Az állam tulajdonjog szerzése Budapest Főváros Önkormányzata felé a feladat- és hatáskörbeli változással kapcsolatos anyagi kiadások megtakarítása formájában ellentételezett.

(8) Az ingatlanok tekintetében e törvény hatálybalépésének napjától az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

226. §

(1) Az állam, a 225 § (1 ) bekezdés d) pontja szerinti, ingatlan3-at és ingatlan4-et érintő értéknövelő beruházást a Vagyonkezelő útján, az állam által erre a célra külön nevesített támogatása biztosítása mellett valósítja meg.

(2) A Vagyonkezelő által - a 225. § (1) bekezdése szerint - az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - az államnak vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságnak megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(3) A Vagyonkezelő által - a 225. § (1) bekezdése szerint - az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben - ideértve a megvalósításhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat is - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság előzetes tulajdonosi jóváhagyását, engedélyét megadottnak kell tekinteni.

81. A nemzeti informatikai és e-közigazgatási tevékenység összehangolt biztosításával összefüggő szabályok

227. §

Az e-közigazgatással, az informatikával, az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítésével, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításával kapcsolatos állami feladatok ellátására a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében gazdasági társaságot (a továbbiakban: Társaság) jelölhet ki, amely feladatkörében - mint kezelő szerv - közszolgáltatási szerződés megkötésére, támogatási jogviszony létesítésére, egyéb finanszírozási jogviszony kialakítására önállóan jogosult.

228. §

(1) A Társaság működésének biztosítása érdekében, az általa az e-közigazgatás, az informatika, az e-közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottsága, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenység keretében, a Kormány felhatalmazása alapján kiadott rendeletében részletesen meghatározott feladataival összefüggésben megkötött közszolgáltatási szerződések, támogatási jogviszonyok és egyéb finanszírozási jogviszony fedezetéül szolgáló költségvetési fejezetnél keletkező bevétel nem vonható el.

(2) A Társaság működésének biztosítása érdekében, az általa az e-közigazgatás, az informatika, az e-közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottsága, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenység keretében a Kormány felhatalmazása alapján kiadott rendeletében részletesen meghatározott feladatai kapcsán megkötött közszolgáltatási szerződések, támogatási jogviszonyok és egyéb finanszírozási jogviszony fedezetéül szolgáló költségvetési fejezetnél keletkező költségvetési maradványát - a jogosultsági elszámolást követően - kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni, amelyet a Társaság a tárgyévet követő években működésével, valamint feladatkörébe tartozó közszolgáltatási szerződés megkötésével, támogatási jogviszony létesítésével, egyéb finanszírozási jogviszony kialakításával összefüggésben használhat fel.

229. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) állapítsa meg a Társaság e törvény 227. §-ában meghatározott feladatainak körét és azok részletes szabályait, valamint

b) jelölje ki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott állami feladatok ellátására jogosult gazdasági társaságot, és határozza meg annak működési feltételeit.

82. Hatályba léptető rendelkezések

230. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(13) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 9. §, a 10. §, a 32. §, a 33. §, a 34. § 1. és 3. pontja és a 178. § az e törvény hatálybalépését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(3) A 16. § 1. pontja, a 20. §, a 23. §, a 24. §, a 25. § (2) bekezdése, a 26. §, a 27. § 2-5. pontja, a 40. §, a 91. §, a 92. §, a 94-96. §, a 98. §, a 99. §, a 122-126. §, a 170. §, a 175. §, a 190. § (2) bekezdése és a 198. § az e törvény hatálybalépését követő harmincadik napon lép hatályba.

(4) A 171. §-173. § az e törvény hatálybalépését követő harmincegyedik napon lép hatályba.

(5) Az 54. §, az 55. §, az 57-59. §, a 166. §, a 191. §, a 194. §, a 203-207. §, a 225. §, a 226. § és a 11 . és 1 2. melléklet 2022. augusztus 1 -jén lép hatályba.

(6) A 15. § 2. pontja és a 3. melléklet 2022. augusztus 20-án lép hatályba.

(7) A 15. § 3. pontja, a 28. §, a 65. §-69. §, a 218. §-222. § és a 4. melléklet 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.

(8) A 15. § 5. és 6. pontja és a 6. és 7. melléklet 2022. október 1-jén lép hatályba.

(9) A 86. § és a 217. § 2022. november 1-jén lép hatályba.

(10) Az 5. § 1., 2. és 4. pontja, az 6. §, a 7. §, a 11. §, a 77. §, a 87. § 1. és 3. pontja, a 115. §, a 127. §, a 132. §, a 134. §, a 138. §, a 208. §, a 214. § és az 1. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

(11) A 128. §, a 129. §, a 131. § 2023. február 13-án lép hatályba.

(12) A 103-105. §, a 109. §, a 110. § (3) bekezdése, a 112. § 1. és 2. pontja, a 210. § és a 211. § 2023. július 1-jén lép hatályba.

(13) A 102. §, a 106. § (3) bekezdése és a 112. § 3. pontja 2024. január 1-jén lép hatályba. 83. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

231. §

E törvény

1. 1. § -a az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése,

2. 18. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,

3. 60. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,

4. 61. §-a és 62. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,

5. 70. §-a és a 71. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,

6. 72. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,

7. 114. § 1. pontja, a 202. §-a és a 224. §-a az Alaptörvény P) cikkének (2) bekezdése,

8. 115. §-a és a 116. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,

9. 117. §-a az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése,

10. 199. § (1) bekezdése, a 200. §-a és a 10. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése,

11. 201. § 1. pontja és a 223. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,

12. 212. § az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése, és

13. 225. § (1), (3) és (6) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

84. Az Európai Unió Jogának való megfelelés

232. §

(1) E törvény 101-113. §-a és 210-214. §-a a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 101. §-a, 106. § (3) bekezdése és 210. § (2) bekezdése tervezetének a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

(3) E törvény 128-131. §-a a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 182. §-a a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek való megfelelést szolgálja.

(5) E törvény 218. §-221. §-a az (EU) 2017/1132 irányelv határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i 2019/2121 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2022. évi .... törvényhez

"1. melléklet1991. évi LXXXII. törvényhez

A cégautóadó havi mértékei

"

2. melléklet a 2022. évi .... törvényhez

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 3. pontja a következő 3.9. alponttal egészül ki:

(A közcélú juttatások körében adómentes:)

"3.9. a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet ösztöndíj címén a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladatának ellátásával összhangban folyósít."

3. melléklet a 2022. évi .... törvényhez

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.14. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

"4.14. a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása, a honvédtiszti alapképzésben részt vevő szerződéses állományú katona ösztöndíja, továbbá a honvédelemért felelős miniszter által alapított középiskolai, esélyegyenlőségi, önkéntes tartalékos szolgálati ösztöndíjban, a honvédelemért felelős miniszter által a polgári felsőoktatási intézmények hallgatói, továbbá a rendvédelmi szakképző intézmény, illetve a honvédelmi szakképző intézmény tanulói részére a katonai szolgálat vállalásának ösztönzése érdekében alapított ösztöndíjban, valamint a honvédelmi tárca gondoskodási körébe tartozó árvák részére alapított ösztöndíjban részesülők ösztöndíja;"

4. melléklet a 2022. évi .... törvényhez

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egyéb indokkal adómentes:

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére

"c) a Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi intézmények számára a fizetési késedelemmel érintett lakossági hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések kezelés során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről szóló 5/2022. (IV. 22.) MNB ajánlása alapján, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében

(kerül sor;)

5. melléklet a 2022. évi .... törvényhez

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)

"9. a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezett magánszemély, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint európai uniós vagy nemzetközi szervezetnél foglalkoztatott nemzeti szakértő, és a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló tartós külföldi szolgálatra kihelyezett szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló 90 napot meghaladó külföldi kiküldetést teljesítő, a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy részére a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére a vonatkozó törvény, a végrehajtására kiadott, más jogszabály alapján megállapított átalányköltségtérítés, illetve nemzeti szakértői díjazás költségtérítési része, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezettet megillető egyszeri költözési költségtérítés, illetve kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti nemzeti szakértőt megillető egyszeri költözési, illetve hazautazási költségtérítés összege."

6. melléklet a 2022. évi .... törvényhez

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)

"4. a) a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti üzemanyagfajták esetén a kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma,

b) a tölthető hibrid járművek használata esetén a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási norma 70 százaléka-"

2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet a következő 4a. ponttal egészül ki:

(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)

"4a. a tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összege-"

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett jármű (ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is) üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint mezőgazdasági őstermelő esetében a kizárólag üzemi célú járműre vonatkozóan a III. rész 1. pontjában foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyagfelhasználás címén

a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,

b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás,

c) tölthető hibrid jármű használata esetén - a II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4. pont b) alpontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett - a b) pont szerinti összeg és az elektromos töltés számlával igazolt költsége,

d) tisztán elektromos meghajtású jármű használata esetén - a II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4a. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett- az elektromos töltés számlával igazolt költsége

vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség - ide nem értve az elektromos töltést - nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyagfogyasztási normával számított mennyiség. A magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől - ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is - nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha a magánszemély az Áfa-törvény szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi."

7. melléklet a 2022. évi .... törvényhez

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett kizárólag üzemi célú jármű (ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is) (e rendelkezés alkalmazásában a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi is, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják) üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén

a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,

b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás,

c) tölthető hibrid jármű használata esetén - a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4. pont b) alpontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett - a b) pont szerinti összeg és az elektromos töltés számlával igazolt költsége,

d) tisztán elektromos meghajtású jármű használata esetén - a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4a. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett- az elektromos töltés számlával igazolt költsége

vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség - ide nem értve az elektromos töltést - nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyagfogyasztási normával számított mennyiség. A magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől - ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is - nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha a magánszemély az Áfa-törvény szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi."

8. melléklet a 2022. évi .... törvényhez

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklet 35. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

9. melléklet a 2022. évi .... törvényhez A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény

1. 1. melléklet I. részében foglalt táblázat 4. sor 2. mezőjében az "igazgatója" szövegrész helyébe az "igazgató" szöveg, és

2. 1. melléklet I. részében foglalt táblázat "Technikai munkakörök" sor 2. mezőjében a "Nagyköveti" szövegrész helyébe a "Külképviselet-vezetői" szöveg

lép.

10. melléklet a 2022. évi .... törvényhez

Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 7. sorral egészül ki:

11. melléklet a 2022. évi .... törvényhez

"4. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez

Vezetői munkakörök besorolási kategóriái

"

12. melléklet a 2022. évi .... törvényhez

"6. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez

Vezetői munkakörök alapilletménye

"

INDOKOLÁS

Általános indokolás

(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvény-módosításokat tartalmazza.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A javaslat rögzíti, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerinti, a felhasználásra jogosultat megillető kép-és hangfelvétel, szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási engedély megadása nem minősül tiltott állami támogatásnak.

A 2. §-hoz

Nyelvhelyességi pontosítások

A 3. §-hoz

A javaslat célja a gazdasági növekedés feltételeinek javítása, és a gazdaság versenyképességének megőrzése, továbbá a versenyképes adórendszer fenntartása.

A hatályos rendelkezés alapján a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevételt a rendeletében meghatározott módon a különleges gazdasági övezet szerinti megye területén fekvő települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3%-ának erejéig a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire használhatja fel, a javaslat kiegészíti a szabályozást azzal, hogy a bevétel legfeljebb 17%-ának erejéig a megyei önkormányzat saját beruházásaira fordíthatja az adóból származó bevétel.

A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború okozta problémák miatt az önkormányzatoknak az elmúlt években több új kihívással is meg kell küzdeniük. Az energiaárak és a rezsiköltségek emelkedése, az építőanyagárak, illetve az élelmiszerárak drasztikus növekedése komoly terhet ró az önkormányzatokra, megterheli a költségvetéseket, így gondot okozhat a szociális feladatok ellátásában és a beruházások finanszírozásában.

A 4. §-hoz

Nyelvhelyességi pontosítások

Az 5. §-hoz

A javaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben szereplő Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap elnevezéseket Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosítja, megteremtve az összhangot a központi költségvetés címrendjével.

Emellett a javaslat az államháztartás pénzügyi folyamatainak figyelemmel kísérése, várható alakulásának előrejelzése, a költségvetésen keresztül különböző programokra biztosított források összehangolt és hatékony felhasználása érdekében módosítja az Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség mértékét.

A 6. §-hoz, a 7. §-hoz és az 1. melléklethez

A javaslat 2023. január 1-jétől törvényi szintre emeli a cégautóadó 2022. július 1-jétől hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett mértékeit (adótételeit). A cégautóadó mértékei mellékletként épülnek be a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvénybe.

A 8. §-hoz, a 30. §-hoz, a 39. §-hoz, a 60. §-hoz, a 89. §-hoz, a 168. §-hoz, a 212. §-hoz és a 217. §-hoz

A javaslat az érintett ágazati törvényekben a kormánymegbízott elnevezését - a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében - főispánra módosítja.

A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.

Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent és egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak.

Hasonló példa, hogy Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják.

A 9. §-hoz és a 10. §-hoz

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) módosítása - a belső tőkeszükséglet meghatározására vonatkozó szabályok összhangjának megteremtése érdekében - a szabályozói tőkekövetelmény fenntartását biztosítja azzal, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárását és az ennek megfelelő tőkeképzést az Eximbank Zrt. esetében nem tartja indokoltnak alkalmazni. Az Eximbank Zrt. jövőbeni hitelezési lehetőségeit bővíti, illetve a gazdasági szereplők hitelhez jutását segíti, hogy az Exim tv. magasabb mértékben határozza meg a nagykockázat-vállalás korlátját a hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjával szemben. A javaslat továbbá technikai módosításokat tartalmaz.

A 11. §-hoz

A javaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben szereplő Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap elnevezéseket átvezeti a Bérgarancia Alapról szóló törvény egyes rendelkezésein, megteremtve az összhangot a két jogszabály között és a központi költségvetés címrendjével.

A 12. §-hoz

A gyakorlati tapasztalatok alapján a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (a továbbiakban: HENT) feladatainak ellátása, így különösen a hamisítás elleni küzdelemben résztvevő kormányzati szervek együttműködésének biztosítása, illetve a szakmai javaslatok közvetítése a jogalkotó irányába nem igényel elkülönült szervezeti struktúrát. Mindezek alapján a HENT önálló szervezetként megszűnik, további ellátást igénylő feladatai pedig az igazságügyi miniszterhez, mint a Kormány fogyasztóvédelemért felelős tagjához kerülnek, amely útján biztosítható a hamisítási elleni fellépés eddigi eredményeinek megőrzése és további ellátása.

A 13. §-hoz

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

A 14. §-hoz

A rendelkezés az Szja tv. módosításával lehetővé teszi, hogy az állami adó- és vámhatóság a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban olyan üzemanyag fogyasztói árát is közzé tegye, amelynek forgalmazását jellemzően csak egy nagy üzemanyagforgalmazó cég végzi (CNG) országos hatáskörrel.

A 15. §-hoz

A rendelkezés az Szja tv. 1., 3. és 11. számú mellékletét módosító mellékleteket iktat be.

A 16. §-hoz

Szövegcserés módosítások:

1. A módosítás bérként nevesíti a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet alapján biztosítható álláskeresést ösztönző juttatást.

2. A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozók a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan az elhatárolt veszteségüket a megelőző két adóév tekintetében is igénybe vehetik. E szabály alkalmazása során mezőgazdasági tevékenységnek az Szja tv. 2020. december 31-én hatályos 6. számú mellékletében meghatározott őstermelői tevékenységek minősültek. 2021 -től azonban az őstermelői tevékenységek körét már nem az Szja törvény, hanem a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény határozza meg, így szükségessé vált a jogszabályi hivatkozás módosítása.

3. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a külföldi illetőségű magánszemély - ha év közben nem mutatta be az illetőségigazolást a kifizető részére - legkésőbb az adóévet követő év január 12-éig köteles ezt megtenni. Adóbevallás alatt eddig is a kifizető adóbevallását (havi '08-as bevallását) kellett érteni, nem pedig a magánszemély személyi jövedelemadó bevallását.

A 17. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések:

a) A módosítás eredményeként a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult magánszemély nemcsak a munkáltatójának vagy a számára rendszeres bevételt juttató kifizetőnek tehet nyilatkozatot arról, hogy nem kéri a kedvezmény érvényesítését, hanem minden kifizetőnek, így elkerülhető az év végi adófizetési kötelezettség.

b) A mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése elnevezésű tevékenység 2022. január 1-jétől már nem része a kiegészítő őstermelői tevékenységnek, így az ezen tevékenységből származó bevétel nem része az őstermelői tevékenységből származó bevételnek. Az őstermelő által értékesített tárgyi eszközök adókötelezettségét 2022-től az Szja tv. általános szabályai szerint, az ingatlan, illetve az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell meghatározni. Ezen új szabály miatt az Szja tv. 2. számú melléklet I. fejezet 7. pontjában foglalt rendelkezés törlése szükséges.

c) Az őstermelők családi gazdasága tagjainak a jelenlegi szabályok értelmében mind a személyi jövedelemadó, mind pedig az általános forgalmi adó tekintetében azonos adózási mód alkalmazásával kell megállapítaniuk a családi őstermelői tevékenységükkel összefüggésben keletkező adókötelezettségüket. A gyakorlatban azonban számos olyan eset fordul elő, amikor a családi gazdaság tagjai az azonos adózási módot az általános forgalmi adó törvényben szereplő előírások, korlátozó szabályok miatt (pl. az egyik tag átlépi az alanyi adómentesség értékhatárát) nem tudják megvalósítani. A módosítást követően a családi gazdaság tagjainak lehetősége lesz arra, hogy az általános forgalmi adó tekintetében eltérő adózási módot alkalmazzanak.

A 18. §-hoz

A módosítás alapján a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott oktatási központ feladatainak ellátására kijelölt központi hivatal, azaz a Klebelsberg Központ, vezető-helyettese esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzést.

A 19. §-hoz

A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

A 20. §-hoz

A javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) fogalmait módosítja.

A 31d. ponthoz: a szokásos piaci ár fogalma a 18. § (1) bekezdéséből átkerül a definíciók közé a javaslat szerint, mely módosítás tartalmi változást nem jelent.

A 31e. ponthoz: új fogalmi meghatározás bevezetése a szokásos piaci tartományra. Szokásos piaci tartománynak minősül a transzferárazási módszerek alkalmazásából származó, független felek közötti összehasonlítható ügyletek vagy összehasonlítható független vállalkozások pénzügyi adataiból álló értékek halmaza. Az újonnan bevezetett fogalom összhangban van az eddig is irányadónak tekintett OECD Transzferár Irányelvek általi definícióval, ezért az új fogalom bevezetése technikai módosítást jelent.

A 21. §-hoz

Csökkenti az adóalapot a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - értékvesztés összegéből az a rész, amellyel visszaírásként még nem történt adóalap csökkentés.

A 22. §-hoz

Növeli az adóalapot az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.

A 23. §-hoz

Az (1) bekezdéshez: A javaslat szerint a transzferárazással összefüggésben bevezetésre kerül egy új kötelezettség. A transzferár nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózó a társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatszolgáltatásra is köteles lesz. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát a transzferár rendelet határozza meg.

A (2) bekezdéshez: Az interkvartilis tartomány alkalmazására vonatkozó szabályozás megújul. A módosítás szerint az interkvartilis tartományt akkor kell alkalmazni, ha a transzferár módszereket az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok figyelembevételével alkalmazzák. Az interkvartilis tartomány meghatározása változatlan marad, azaz azt a középső tartományt kell alkalmazni, amelybe a minta elemeinek fele esik.

A (3) bekezdéshez: A javaslat új rendelkezéseket vezet be a szokásos piaci ár meghatározására. Ez alapján, ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül van, akkor transzferár kiigazításnak nincs helye, az ellenérték szokásos piaci árnak tekintendő. Ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor főszabály szerint a mediánt kell (kizárólag csak azt lehet) szokásos piaci árként figyelembe venni, a transzferár kiigazítást erre a pontra kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett erre az értékre kell kiigazítani. A medián a szokásos piaci tartomány azon középső értéke, amelynél az adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb, azaz a páratlan elemszámú számhalmaz esetében az az érték, amelynek a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok eggyel növelt számának felével, páros elemszámú számhalmaz esetében a medián azon két érték számtani átlaga, amelynek egyrészt a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok felével, és amelynek másrészt a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok felének eggyel növelt számával.

A 24. §-hoz

A javaslat szerint beolvadás esetén, a vagyonmérlegben történő áttérésre alkalmazni kell az áttérési különbözetre vonatkozó rendelkezéseket. A különbözettel kapcsolatos kötelezettségek, illetve a 18/C. § (4) bekezdése szerinti választási lehetőség az átvevő (beolvasztó) társaságnál keletkeznek. Az áttérés adóéveként az átalakulás napját (mint mérlegfordulónapot) követő napot magában foglaló adóévet kell figyelembe venni.

A 25. §-hoz

Az (1) bekezdéshez: Az értékvesztésre vonatkozó új rendelkezéseket első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre lehet alkalmazni.

A (2) bekezdéshez: A transzferárazással összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallásban keletkezik.

A KMRP szervezetekre vonatkozó módosításokat választás szerint már a 2022. adóévre is lehet alkalmazni.

A módosuló interkvartilis szabályt és a kiigazítási pontot meghatározó rendelkezéseket, továbbá az ezekkel a változásokkal összefüggően módosítandó további szabályokat első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása során kell alkalmazni.

A 26. §-hoz

A transzferárazással összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésének megfelelően kiegészül a transzferár rendeletről szóló felhatalmazó rendelkezés.

A 27. §-hoz

Az a) ponthoz: A módosítás szerint a KMRP szervezet esetében nem képez társasági adóalapot a vagyon értékeléséből, pénzre váltásából, illetve kiadásából (tagi részesedés bevonásából) származó eredmény.

A b) ponthoz: A kiigazítási pontot meghatározó rendelkezések bevezetése miatt szükségessé vált a tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések módosítása. A tőkekivonás adóalapját a transzferár szabályok szerint kell meghatározni, amelynek során a jövőben a kiigazítási pontot meghatározó szabályokat is alkalmazni kell.

A c) ponthoz: A szokásos piaci ár fogalmi meghatározásának 4. §-ba történő beillesztése miatt szükséges módosítás.

A d) és az e) ponthoz: A kiigazítási pontot meghatározó rendelkezések bevezetése miatt aktualizálni kell a csoportos társasági adóalanyokra vonatkozó transzferár rendelkezéseket annak érdekében, hogy a kiigazítási pontot meghatározó szabályok náluk is érvényesüljenek.

A 29. §-hoz

Szövegtechnikai pontosítás.

A 28. §-hoz

A javaslat a jogalkalmazói gyakorlatnak megfelelően pontosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugdíjszámításra és a nyugdíjrögzítésre vonatkozó rendelkezéseit.

A 31. §-hoz

Nyelvhelyességi pontosítások

A 32. §-34. §-hoz

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) módosítása - a belső tőkeszükséglet meghatározására vonatkozó szabályok összhangjának megteremtése érdekében - a szabályozói tőkekövetelmény fenntartását biztosítja azzal, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárását és az ennek megfelelő tőkeképzést az MFB Zrt. esetében nem tartja indokoltnak alkalmazni. A módosítás továbbá a fejlesztési banki tevékenységének bővítése érdekében lehetővé teszi az MFB Zrt. számára vissza nem térítendő támogatás nyújtását, valamint az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezetek körének bővítését üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást vagy egyéb, máshová nem sorolt pénzügyi közvetítést főtevékenységként végző gazdálkodó szervezetekkel. A javaslat továbbá technikai módosításokat tartalmaz.

A javaslat továbbá hatályon kívül helyezi az MFB tv. azon rendelkezését, ami alapján a központi költségvetés biztosítja a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságnak (a továbbiakban: MFB Zrt.) az állam nevében végzett tulajdonosi joggyakorlásból eredő szervezeti működési költségeit. A rendelkezés hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy MFB Zrt. állam nevében végzett tulajdonosi joggyakorlói feladatai jelentősen lecsökkentek, így nem indokolt ennek kapcsán számára működési támogatás biztosítása.

A 35. §-hoz, a 36. §-hoz és a 8. melléklethez

A javaslat szövegpontosítást tartalmaz

A 37. §-hoz

A magyarországi fegyverjogszabályokban lefektetett szabályozás alá vont eszközök átadásának, valamint átengedésnek a jogintézményeit a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 36. és 37. pontjában foglalt értelmező rendelkezések ez idáig az átadás esetében az engedélyben megjelölt eszköznek a tartására jogosult felügyeletét átmenetileg megszüntető, míg az átengedés esetében az eredeti jogosult felügyeletét változatlanul feltételező továbbadásaként definiálták, úgy azonban, hogy a szóban forgó jogintézmények tárgyi hatálya előzőleg sem az átadás, sem pedig az átengedés esetében nem terjedt ki a hatóság engedélyét különböző okoknál fogva nem igénylő egyes eszközökre.

Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a fegyvertörvényben definiált átadás és átengedés jogintézményeinek az alkalmazása bizonyos esetekben - például a törvény kivételes rendelkezése folytán a szabályozás hatálya alá vont szolgálati lőfegyverekre és lőszerekre nézve - a hatóság engedélyéhez nem kötött eszközfajtákat érintően is szükségessé válhat, a szóban forgó jogfogalmak értelmezési tartományát az ez utóbbi körbe tartozó egyes további (az irányadó jogszabályi előírások szövegében tételesen megjelölt) eszközökre is indokolt megfelelően kiterjeszteni.

A jelen törvénymódosítás által felölelt szabályozási tárgykör nem eredményezi a fegyverek "megszerzésére" és "tartására" nézve irányadó nemzeti szabályozás megváltozását, ezért nem tartozik a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2012. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (4) bekezdése által előírt tájékoztatási kötelezettség körébe.

A 38. §-hoz

Nyelvhelyességi pontosítások

A 40. §-hoz

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása rögzíti, hogy a forgalmazói befizetési kötelezettségek alapja csak a támogatásvolumenbefizetések nettó (általános forgalmi adó nélküli) összegével csökkenthető, és nem a bruttó (általános forgalmi adót tartalmazó) összegével, tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása alapján az általános forgalmi adó összege már nem fogja terhelni az érintett adóalanyokat.

A 41. §-hoz

A földmérői szakértői vélemény kötelező csatolásának előírása a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére irányuló pályázati kérelmekhez a gyógyszerészeti hatóság eljárásában az érintettek adminisztratív terhei lényeges költségnövekményét eredményezi. A szakvélemény díja jogszabályban nem meghatározott, így előírása az eljárás költségeinek tekintetében érdemi emelkedést jelent. Ennek érdekében a javaslat - a bürokráciacsökkentés és a vállalkozások terhei csökkentése érdekében - a kötelező szakértői vélemény csatolását hatályon kívül helyezi.

A 42. §-44. §-hoz

Az állami vagyonról szóló törvény módosítása alapján, az állami vagyoni körbe kerül az országgyűlési képviselőről, mint olyan közfeladatot ellátó személyről, aki egyúttal az Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betölt, közfeladatai ellátása körében, vagy ezzel összefüggésben, költségvetési forrásból készített kép- és hangfelvétel, egyéb, szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási joga.

Az ilyen személyről nem költségvetési forrásból készített kép- és hangfelvétel, egyéb, szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási joga is szabadon, térítésmentesen biztosítható az állam részére.

Ugyanakkor az sem jelenti az állami vagyonnal kapcsolatos érdeksérelmet, ha a fenti felhasználási jog a tisztségviselő vagy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti jelölő szervezete vagy pártja részére ingyenesen, korlátozás nélkül biztosított.

A 45. §-hoz

A csoportos adóalany megszűnésével a csoportos adóalany tagjai jellemzően változatlanul folytatják a gazdasági tevékenységüket, melynek kapcsán számos esetben felmerülhet a csoportos adóalanyiság időszaka alatt megvalósult gazdasági eseményekkel kapcsolatos olyan korrekció, mely a csoportos adóalanyiság időszaka alatt benyújtott bevallások önellenőrzését teszi szükségessé. Jelenleg a szabályozás nem rendezi, hogy a csoportos adóalanyiság megszűnését követően bármely volt csoporttagnak lenne arra vonatkozó jogosultsága, hogy a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozóan önellenőrzést nyújthasson be. Ezért a Javaslat előírja, hogy a csoportos adóalanyiság fennállásának időszakával megegyezően a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is a csoportos adóalanyiságban résztvevő tagok által kijelölt képviselő tehet a megszűnt csoportos adóalany nevében érvényes jognyilatkozatot az áfa kötelezettség vonatkozásában.

A 46. §-hoz

A javaslat lehetővé teszi az Európai Unió Bírósága által a C-717/19. számú előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítéletnek megfelelő helyzetben levő adóalanyok számára az adóalap utólagos csökkentését. Ennek megfelelően, a támogatásvolumen-szerződések által lefedett jogi helyzet sajátosságaira, valamint az adósemlegesség elvére és a költségvetési érdekek védelmére is figyelemmel, a Javaslat meghatározza az adóalap-csökkentés tartalmi feltételeit.

A javaslat olyan értékesítési konstrukciókat kíván kezelni, amikor az értékesítő adóalany az értékesítési láncban nincs közvetlen kapcsolatban azzal a vevővel, aki azt a terméket, szolgáltatást megvásárolja, amelyet az értékesítő az értékesítési lánc egy korábbi fázisában eladott, így az értékesítő nem tud az általa történő értékesítés során alkalmazott ellenértéken keresztül pénzbeli kedvezményt biztosítani a vevő részére. A pénzbeli kedvezmény biztosításához harmadik felet használ fel, amelynek a részére a vevőnek továbbnyújtandó kedvezményt átadja. Az értékesítő abban az esetben csökkentheti az adóalapját az általa biztosított kedvezmény adó nélküli összegével, ha a kedvezmény adó nélküli összege a vevő részére történő értékesítés adóalapjába beépül vagy beépült. Ezáltal lehet ugyanis biztosítani, hogy az adóalap csökkentése ne eredményezzen adóbevétel kiesést végső fogyasztói szinten. A rendelkezés alkalmazásának ugyanakkor nem feltétele az, hogy az adóalany által a vevőnek biztosított kedvezmény annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adóalapjába épüljön be, amelyre vonatkozóan a kedvezményt biztosította, az történhet egy későbbi értékesítés vonatkozásában is. Feltétel azonban ez esetben, hogy azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyre tekintettel a kedvezményt adták, és azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek adóalapjába a kedvezmény összege beletartozik, azonos adómérték alá tartozzon.

A 47. §-hoz

A javaslat lehetővé teszi az Európai Unió Bírósága által a C-717/19. számú előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítéletnek megfelelő helyzetben levő adóalanyok számára az adóalap utólagos csökkentését. Ennek megfelelően, a támogatásvolumen-szerződések által lefedett jogi helyzet sajátosságaira, valamint az adósemlegesség elvére és a költségvetési érdekek védelmére is figyelemmel, a Javaslat meghatározza az adóalap-csökkentés tárgyi feltételeit.

A 48. §-hoz

A javaslat értelmében a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetésből fakadó utólagos adóalap-csökkentési igény érvényesítése esetén az adóalanynak nem kell önellenőrzést végeznie, hanem legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakban számolhatja el az érintett összeget.

A 49. §-hoz

A javaslat átmeneti szabályként rögzíti, hogy az adóalap-csökkentésre vonatkozó új szabályok főszabály szerint azon esetekben alkalmazhatók, ha az adóalap-csökkentésre jogosító pénzvisszatérítést ezen új szabályok hatályba lépésének napján vagy azt követően teljesítette az adóalany. Továbbá az átmeneti szabály azt is lehetővé teszi, hogy az adóalap-csökkentésre vonatkozó új szabályokat ezen módosítások hatályba lépését megelőzően, de 2021. december 31 -ét követően teljesített pénzvisszatérítések tekintetében is alkalmazza az adóalany. Ennek feltétele azonban, hogy a pénzvisszatérítésre alapított adóalap-csökkentési igényét más módon (például az adózás rendjéről szóló 2019. évi CL. törvény 195. §-a vagy 196. §-a alapján) nem érvényesítette még.

Az 50. §-hoz

A javaslat biztosítja, hogy az újonnan bevezetendő utólagos adóalap-csökkentésre vonatkozó előírások sem alkalmazhatóak fordított adózás esetén, illetve, hogy a pénzvisszatérítés összegét ez esetben is olyannak kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza.

Az 51. §-hoz

A javaslat a kormánymegbízott elnevezését - a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében - főispánra módosítja.

A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.

Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent és egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak.

Hasonló példa, hogy Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják.

Emellett a javaslat jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

Az 52. §-hoz

A javaslat alapján a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program juttatás elismertségére vonatkozó módosítást az adózók a 2022-es adóévükre választás szerint alkalmazhatják

Az 53. §-hoz

A módosítás szerint nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadójának adóalapját a társaságnál a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet vagy Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett finanszírozási és működési költségekre, ráfordításokra visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, vagyoni hozzájárulás adóévi adózás előtti eredményben elszámolt összegével. Ez a ráfordítás elismertnek minősül az energiaellátók jövedelemadójában.

A 54. §-hoz

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) módosításának célja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) felső vezetői struktúrájának átalakítása oly módon, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt elnök vezeti, és az elnök feladat- és hatáskörét a kormányrendeletben kijelölt államtitkár gyakorolja.

Az új felsővezetői struktúrában a NAV elnökét a jövőben nem a helyettes államtitkári státuszú szakmai helyettes, hanem az elnökhelyettesek gyakorolják. Az elnökhelyettesek a jövőben a NAV szervezetéhez fognak tartozni.

Az 55. §-hoz

A § a NAV elnökhelyettesei tekintetében rögzíti a munkáltató jogkör gyakorlására jogosultakat. A rendelkezés alapján az elnökhelyetteseket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter nevezi ki, és menti fel. Az egyéb munkáltatói jogokat a NAV elnöke gyakorolja.

Az 56. §-hoz

A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 2022. július 1-jén lép hatályba. Tekintettel arra, hogy a szerkezetátalakítási eljárásokban a hitelezői feladatokat a NAV fogja ellátni, szükséges részére a hatásköri szabályok megteremtése, és erre tekintettel a NAV tv. módosítása.

Az 57. §-hoz

A NAV felsővezetői átalakításához kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket megállapító rendelkezés.

Az 58. §-hoz és az 59. §-hoz

A NAV felsővezetői átalakításához kapcsolódó technikai módosítások.

A 61. §-hoz és a 62. §-hoz

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja szerint a köztársasági elnök dönt azokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. A köztársasági elnök meghatározott döntéseihez - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amely a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó feladatokat határoz meg. Az ügyészség Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében deklarált függetlenségére tekintettel ezekhez a feladatellátásokhoz nem szükséges ellenjegyzés, ezért az ennek a követelménynek már eddig is megfelelő gyakorlat megerősítéseként, a jogbiztonság zavartalan érvényesülése érdekében az Üjt. javaslat szerinti módosítása egyértelműen kimondja, hogy a köztársasági elnöknek az Üjt. -ben meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

A javaslat a legfőbb ügyésznek és az ügyészi szervezetnek az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében dekralált függetlenségére tekintettel - a korábbi jogalkalmazói gyakorlathoz is igazodva, az esetleges gyakorlati problémák elkerülése érdekében - rögzíti, hogy a köztársasági elnöknek az Üjt.-ben meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

A módosítás célja, hogy a köztársasági elnök Üjt. -ben nevesített, döntési és intézkedési jogkörébe utalt feladatkörök esetében egyértelművé tegye, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészi szervezet függetlenségére tekintettel a köztársasági elnök döntéséhez és intézkedéséhez nincs szükség a Kormány tagjainak politikai ellenjegyzésére. Az Üjt.-ben nevesített feladatkörök ugyanis a legfőbb ügyész, valamint a legfőbb ügyész helyettes jogállására vonatkoznak, hiszen azok például a legfőbb ügyész helyettesének kinevezéséhez, megbízatásának megszűnéséhez, a legfőbb ügyész esetében pedig a felmentéshez, az összeférhetetlenség megállapításához, a munkáltatói jogkör gyakorlásához és az igazolvány kiállításához kapcsolódó szabályokat állapítanak meg.

A fenti módosításhoz kapcsolódóan az Alaptörvény 29. § (7) bekezdésére tekintettel szükséges az Üjt. sarkalatossági záradékának módosítása is..

A 63. §-hoz és a 64. §-hoz

A javaslat megszünteti azt a korlátozást, hogy aki korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék vagy táncművészeti életjáradék folyósítása mellett szolgálati időt szerez, és a nyugdíjkorhatárt betölti, csak hat hónapon belül kérheti a hivatalból folyósított öregségi nyugdíja ismételt megállapítását.

Emellett a javaslat a joggyakorlatot követve egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátás korkedvezmény jogcímen már 15 év szolgálati időtől igénybe vehető, nem szükséges 20 évet szerezni.

A 65. §-69. §-hoz

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok folyamatos felülvizsgálatával, a gyakorlati tapasztalatok beépítésével, az eljárási szabályok egyszerűsítésével a jogalkotó annak az alkotmányos kötelességének tesz eleget, amely feladatául jelöli ki az egyesülési jog zavartalan gyakorlásának biztosítását, védelmét.

A Nemzeti Együttműködési Alapot (a továbbiakban: NEA), a hazai alapítványok és egyesületek működési támogatásának legjelentősebb forrását érintő módosító javaslatok a támogatási és beszámolási eljárások egyszerűsítését, hatékonyabbá tételét, a szervezetek számára nyújtott szakmai segítségnyújtás minőségi fejlesztését, a határon túli pályázók önálló pályázási feltételeinek könnyítését szolgálják.

A módosítás célja ennek megfelelően:

1. A NEA tekintetében: a NEA keretéből történő támogatások céljainak felülvizsgálata, amelynek eredményeként azok a támogatási igényt benyújtó szervezetek számára egyértelműek és áttekinthetőek lesznek, ehhez kapcsolódóan a támogatandó célok és támogatási eljárás tekintetében rugalmasabb egyedi támogatási kérelmek alapján nyújtott keret növelése, a határon túli pályázók számára az önálló (nem társpályázat keretében történő) pályázási feltételeinek könnyítése, valamint a NEA-ból nyújtott normatív és egyszerűsített támogatások elszámolásának egyszerűsítése a nyilatkozati elv érvényesítésével.

2. A civil közösségi szolgáltató központok feladatellátását érintően: a civil szervezetek számára térítésmentes szakmai támogatást nyújtó civil közösségi szolgáltató központok jelenleg is sokoldalú tevékenységének további bővítése új feladatokkal. A civil szervezetek számára nyújtott képzések, működésük helyi szintű koordinálása kiemelt szerepet kap.

3. A civil szervezetek támogatási rendszere tekintetében: az ún. civil monitoring rendszerhez kapcsolódó rögzítési kötelezettség hangsúlyozása az ellenőrzés lehetőségének beépítésével, amellyel megteremthető a civil szervezetek támogatásának pontos, nyomon követhető rendszere.

A módosítást így szükségessé teszi, hogy 2020. július 1 -jétől változott meg a civil központ hálózat (régebben civil információs centrumok) elnevezése civil közösségi szolgáltató központ névre, amely sokkal jobban kifejezi az általuk végzett tevékenységet, hiszen az információ átadáson túl térítésmentesen szolgáltatásokat nyújtanak a civil szektor számára, illetve közösséget teremtenek, helyi közösségeket építenek. Ellátandó feladataik a civil szervezeti igények szerint folyamatosan bővülnek, a kiemelten fontos, állandósult feladatkörök megjelenítése indokolt.

A monitoring rendszer az államháztartás központi alrendszeréből a civil szervezetek részére nyújtott költségvetési támogatások szakmai összehangolása, az azonos projektcélok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében működik. A Magyar Államkincstár a Kincstári Monitoring Rendszerbe érkezett támogatási döntéseket és a támogatások alapvető adatait küldi meg. Ezen alapvető adatok alapján történik a civil szektor támogatási rendszerét érintő folyamatok nyomon követése, valamint a civil szervezeteknek nyújtott támogatási programok és támogatások szakmai összehangolása, az azonos projektcélok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése. A rögzítési kötelezettség minden esetben a fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve a költségvetési előirányzat kezelője számára került megállapításra, a rögzítési fegyelem betartása ellenőrzéssel ösztönözhető.

A határon túli civil szervezetek önállóan is lehetnek a NEA támogatások kedvezményezettjei. Ennek jelenlegi feltétele az, hogy egy alkalommal már társpályázóként eredményesen vettek részt a pályázati eljárásban. Az eredményességi feltétel kivételével több határon túli civil szervezet kap lehetőséget, hogy önállóan nyújthasson be támogatási igényt.

A módosítás a civil monitoring rendszer kivételi körébe tartozó uniós támogatások körét érintően általánosabb fogalmat vezet be az egyértelmű szabályozás érdekében, másrészt a támogatások igénylésének módjára határoz meg a jelenlegitől eltérő arányokat a rugalmasabb, hatékonyabb forrásbiztosítás céljából.

A hatályát vesztő rendelkezések a NEA terhére történő kiadások tekintetében szükséges a célok felülvizsgálata miatt szükségesek, ugyanis a szakmai programok tartalmazzák mindazokat a tevékenységeket, amelyeket a törvény felsorol. A módosítással a támogatási célok egyértelműek és áttekinthetőek lesznek.

A 70. §-hoz

A javaslat az országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek az illetmény, illetve tiszteletdíj maximális összegét módosítja, ami nem jelenti az illetmény, illetve tiszteletdíjak összegének automatikus, tényleges emelését.

A 71. §-hoz

A javaslat a kormánymegbízott elnevezését - a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében - főispánra módosítja.

A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.

Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent és egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak.

Hasonló példa, hogy Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják.

A 72. §-hoz

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

A 73. §-hoz

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) szabályozása szerint az adósságot keletkeztető ügyletek köré tartozik az Szt. 3. § (8) bekezdése 13. pontja szerinti pénzügyi lízing. Ugyanakkor a pénzügyi lízing fogalma azt Szt.-n kívül más jogszabályokban (így például a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:409. §-ában) is megjelenik, némiképp eltérő szabályozással. A pénzügyi lízing tehát egyrészt a magánjogi elvek mentén szerződéstípusként, másrészt a közjogi- pénzügyi jogi elvek mentén pénzügyi szolgáltatási tevékenységként is meghatározott, amely két fogalom csak részben fedi egymást. Tekintettel arra, hogy az eredeti jogalkotói szándék arra irányult, hogy valamennyi pénzügyi lízing adósságot keletkeztető ügyletnek minősüljön, ennek érdekében a javaslat elhagyja a Gst. Szt.-re vonatkozó, szűkítő jellegű hivatkozását.

A 74. §-hoz

A javaslat kiegészíti a költségvetési támogatás fogalma alóli kivételek körét. Egyrészt - a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által tudományos kutatás folytatása céljából pályázati úton nyújtott ösztöndíjakkal, annak érdekében, hogy az MTA által pályázat keretében nyújtott ösztöndíjak esetében a pályázati kiírás szerinti feltételeknek való megfelelés nyújtson biztosítékot a támogatás célhoz között felhasználásához, ne az ösztöndíjas tételes elszámolása. Másrészt a jogszabály alapján, az abban meghatározott feltételek szerint nyújtott kamat- és díjtámogatással, mivel az egyedi vagy pályázatos rendszerre kialakított költségvetési támogatások szabályai nem illeszthetők a normatív jellegű kamat- és díjtámogatások rendszerébe.

A 75. §-hoz

A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a Kormány irányítása alá tartozó, 100 főt el nem érő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező költségvetési szerv gazdasági szervezeti feladatait, a Kormány irányítása alatt álló, más irányító szerv irányítása alatt álló önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv is elláthassa, az irányító szervek ilyen irányú megállapodása alapján.

A 76. §-hoz

A javaslat a központi költségvetés szerkezetére és tartalmára vonatkozó rendelkezéseit módosítja annak érdekében, hogy a kormányzati struktúraváltás miatt a sporttal összefüggő előirányzatok a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetébe megfelelően beintegrálhatóak legyenek.

A 77. §-hoz

A javaslat megszünteti államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó alanyok esetében az elemi költségvetést, úgy hogy annak eredeti előirányzat adatai a tárgyév március 16-a helyett tárgyév során először teljesítendő időközi költségvetés adatszolgáltatásban jelenjenek meg tárgyév április 20-áig. A módosítás az adminisztrációs teher csökkenését jelenti az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó alanyok estében, az adatfelhasználók számára azonban nem jelent hátrányt az egy hónappal későbbi adatközlés. A javasolt módosítás a Magyar Államkincstár adatátadási feladatait nem érinti, nem akadályozza.

2023. január 1-jétől már nem csak a benyújtás időpontjában, az adatszolgáltatást fogadó rendszerben, hanem a központi alrendszer egyes szektorai estén elvárt forrásmegbontás miatt szerkezetében is eltérne egymástól az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerének alanyai által készítendő és benyújtandó elemi költségvetés, így ez a módosítás önmagában már nem jelenti a két alrendszer közötti egységes adatszolgáltatási kötelezettség megbontását.

A 78. §-hoz

A javaslat a kiegyensúlyozott és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesülése érdekében és a költségvetési hiánycélra is tekintettel visszaállítja az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyását a fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokra vonatkozóan.

A 79. §-hoz

A módosítás a Kormány irányítás és felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv és testület, valamint a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv esetében lehetővé teszi, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyedi, a költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás általános szabályait érintő feladat ellenőrzésére is megbízzon költségvetési felügyelőt, az érintett szerv, testület vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően.

A 80. §-hoz

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerinti, a felhasználásra jogosultat megillető kép- és hangfelvétel, szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási jogának átadása vonatkozó felhasználási szerződés szabad, térítésmentes felhasználási jogot biztosít.

A 81. §-hoz

A javaslat központi költségvetésről szóló törvényjavaslat esetén már meglévő - a törvényjavaslat Országgyűlés részére történő benyújtására irányuló határidőre vonatkozó - külön szabályt határoz meg a zárszámadásról szóló törvényjavaslat esetében is a választási évekre vonatkozóan, figyelemmel az eseteges kormányzati struktúra-változásokra.

A 82. §-hoz

A javaslat visszaállítja az állami kezességekre és állami viszontgaranciákra vonatkozó eljárási szabályokat. A javaslat rögzíti, hogy a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia, kiállítási viszontgarancia, valamint az állam nevében egyedileg meghatározott szerződéses állami viszontgarancia során a Magyar Államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli és ezen jogügyletekből eredő kifizetési kötelezettségeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal teljesíti.

A javaslat rögzíti továbbá, hogy a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső határát az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg.

A 83. §-hoz

A javaslat helyi önkormányzatok adatszolgáltatására vonatkozó rendelkezést módosítja figyelemmel arra, központi költségvetésből kapott támogatásokat a helyi önkormányzatok az általuk irányított költségvetési szervek és azon társulások útján használják fel, aminek a helyi önkormányzat a székhelye (társulási körzet), ezért az adatszolgáltatási kötelezettséget akkor lehet a helyi önkormányzat tekintetében teljesítettnek venni, ha a társulási körzetébe tartozó valamennyi alany teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét.

A 84. §-hoz

A módosítási javaslat egyértelműsíti, hogy a Kormány - a honvédelmi miniszter által vezetett minisztérium fejezetébe tartózó, csak a honvédelemmel összefüggő feladatokat ellátó költségvetési szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok körében - arra kap felhatalmazást, hogy rendeletében, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet szabályaiban foglalt általános gazdálkodási, számviteli szabályoktól eltérő speciális rendelkezéseket állapítson meg.

A 85. §-hoz

A javaslat szerint átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy a központi költségvetés szerkezetére és tartalmára vonatkozó új szabályokat első alkalommal a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének szerkezete tekintetében kell alkalmazni.

Emellett a javaslat szintén átmeneti szabályként rögzíti azt is, hogy a zárszámadásra a vonatkozó új szabályt első alkalommal a 2021. évről készülő zárszámadásról szóló törvényjavaslat esetében kell alkalmazni.

A 86. §-hoz

Az Alaptörvény tízedik módosítása az orosz-ukrán háborúra tekintettel kibővítette a veszélyhelyzet kihirdethetőségének lehetőségét. Az Alaptörvény kilencedik módosítására tekintettel, amely 2023. július 1. napjától az Alaptörvény 51. cikkében helyezi el a veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezéseket, a javaslat az Alaptörvény jelenlegi 53. cikke helyett az 51. cikkére való hivatkozással teszi lehetővé a Kormány, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester átmeneti intézkedéseinek körét, annak érdekében, hogy a humanitárius katasztrófa kezeléséhez és az átrendeződő, nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez biztosítani tudják a hatékony és gyors megoldásokat.

Emellett a javaslat a kormánymegbízott elnevezését - a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében - főispánra módosítja.

A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.

Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent és egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak.

Hasonló példa, hogy Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják.

A 87. §-hoz

A Miniszterelnöki Kormányiroda 2022. május 24-én a Miniszterelnöki Kabinetirodába történő beolvadással megszűnt. Erre tekintettel a javaslat hatályon kívül helyezi az Áht. azon rendelkezését, ami szerint a Miniszterelnöki Kormányiroda alapító okiratát és annak módosítását a miniszterelnök adja ki.

A javaslat a központi költségvetés fejezetrendjével való összhang megteremtése érdekében hatályon kívül helyezi az Áht.-nak a Gazdaság-újraindítási Alap fejezetre vonatkozó rendelkezéseit.

A 88. §-hoz

Nyelvhelyességi pontosítások.

A 90. §-hoz

A § jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz.

A 91. §-hoz

Jogtechnikai módosítás.

A 92. §-hoz

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) módosítása révén nem jelentkezhetnek be az adózók a KATA hatálya alá, ha szankciós adószám-törléssel érintettek, függetlenül az adószám törlésének időpontjától. A módosítást az indokolja, hogy a Katv. hatályos 4. § (3) bekezdése alapján egyes adózók arra a következtetésre juthatnak, hogy bár törölt az adószámuk, azonban mivel arra két éven túl került sor, ez nem akadályozza a bejelentkezésüket a KATA hatálya alá.

A 93. §-hoz

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ütev. tv.) 96. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontja alapján, ha az ügyvédi iroda taggyűlése az iroda jogutód nélküli megszüntetéséről szóló határozatot hoz, akkor a területi kamara törli a nyilvántartásból az ügyvédi irodát.

Az Ütev. tv. 97. § (7) bekezdésében foglaltak szerint az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése esetén - ha arra nem a felszámolási eljárásban kerül sor - a végelszámolási eljárás alatt álló szervezetek könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Tekintettel arra, hogy a KATA-t választó ügyvédi irodák - a felszámolási eljárás kivételével - a fenti törlési eljárás keretében szűnnek meg, így a Katv. 5. § (1) bekezdés jelenleg hatályos d) pontja alapján a KATA-alanyiságuk nem szüntethető meg. A javaslat ezért új rendelkezéssel egészíti ki az adóalanyiság megszűnésének eseteit, amely szerint az az ügyvédi iroda adóalanyisága jogutód nélküli megszűnés esetén a kamarai nyilvántartásból való törlés napjával szűnik meg.

A 94. §-hoz

Jogtechnikai módosítás.

A 95. §-hoz

Jogtechnikai módosítás.

A 96. §-hoz

Jogtechnikai módosítás.

A 97. §-hoz

A 2021. január 1 -jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján jelentősen módosultak az Szja tv.-nek az őstermelők átalányadózására vonatkozó szabályai. Egyrészt megszűnt a mezőgazdasági kistermelő kategóriája, másrészt módosult az átalányadózás folytatására vonatkozó bevételi értékhatár, továbbá megváltoztak az átalányadózás választására vonatkozó szabályok is. Az Szja tv. 8. számú melléklet 1. pontja értelmében a mezőgazdasági őstermelő - abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett - az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig azt jelenti be, ha átalányadózást nem választ (ideértve azt is, ha az átalányadózás feltételei nem állnak fenn); e bejelentés hiányában a mezőgazdasági őstermelő - ha annak feltételei egyébként fennállnak -átalányadózónak minősül. A rendelkezés e változásokkal való összhang megteremtése miatt módosul.

A 98. §-hoz

A javaslat szerint a kisvállalati adóalany az interkvartilist és a kiigazítási pontot meghatározó rendelkezéseket első alkalommal a 2022. adóévére alkalmazza.

A 99. §-hoz

A javaslat szerint a kisvállalati adóalany a szokásos piaci ár elvének alkalmazása során köteles figyelembe venni az intervartilis tartományt és a kiigazítási pont meghatározását.

A 100. §-hoz

Az (1) bekezdéshez: az egyszerűsített vállalkozói adó jogrendből történt kivezetése miatt feleslegessé vált alcím és rendelkezés törlése.

A (2) bekezdés 1. pontjához: 2021. január 1 -jétől egy magánszemély kizárólag egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként, ebből következően nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy egy magánszemélynek több kisadózó vállalkozásban is kisadózói jogviszonya álljon fenn, ez nem lehet hatással a magánszemély kisadózói státuszára. A javaslat ezért törli a főállású kisadózó fogalmát meghatározó rendelkezésből ezt a kitételt.

A (2) bekezdés 2. pontjához: az ügyvédi iroda adóalanyiságnak megszűnése napját módosító új rendelkezéssel összefüggésben szüksége törlés.

A 101. §-hoz

A fogalom pontosítása az önkéntesen létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, valamint visszaváltási díjas rendszerektől való elhatárolást szolgálja azáltal, hogy egyértelműen jelzi, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe az állam által a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe vont, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe vont termékek, illetve azok hulladékai tartoznak.

A 102. §-hoz

A rendelkezés pontosítása a kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó részletszabályok megalkotásával összefüggésben szükséges.

A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó európai uniós kötelező műszaki notifikációs eljárás időigénye, a rendszer szereplőinek a rendszer indulásához szükséges megfelelő felkészülési idő biztosítása miatt a hatálybalépés 2024. január 1 -re történő kitolása vált indokolttá.

A 103. §-hoz

A módosítás célja a 2. § 38a. pontjában szereplő fogalom-meghatározással összhangban annak egyértelmű rögzítése, hogy a kormányrendeletben meghatározott termék és annak hulladéka vonatkozásában nincs lehetőség közvetítő szervezet létrehozására, mivel ezek esetén az 53/A. § (4) bekezdése alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatait a koncessziós társaság látja el.

A 104. §-hoz

A módosítás célja a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályozás kiegészítése, és a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség egyértelmű meghatározása.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének fedezetéül szolgáló, a gyártók által fizetendő díj a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó európai uniós, a hulladékról szóló törvényben már szereplő minimumkövetelményeken és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért járó díjakra vonatkozó, a hulladékról szóló törvény rendelkezéseken alapszik.

A 105. §-hoz

A módosítás célja a fizetési kötelezettséghez kapcsolódó határidők meghatározása mellett a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységért járó díjak meghatározásának módjához hasonló szabályozás kialakítása, és ezáltal a hulladékról szóló törvényen belüli egységesítése.

A 106. §-hoz

A megfelelőségi véleményezési eljárás során a Hivatal az európai uniós célszámok elérésének való megfelelést vizsgálja. Az európai uniós célszámokat a 92. § állapítja meg, amelyek a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott, valamint a hulladéklerakóban lerakásra kerülő mennyiségére fogalmaz meg előírásokat. Erre tekintettel a közszolgáltatói alvállalkozók esetében kizárólag a hulladék átvételére, gyűjtésére vagy előkezelésére irányuló tevékenységet végzők esetében indokolt a megfelelőségi vélemény megszerzésére irányuló kötelezettség előírása. Továbbá a módosítás koherenciát teremtene a 32/A. § (2) és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 3/C. § (1) bekezdése között.

A (2) bekezdés módosításához kapcsolódóan a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 77. §-a szerint szöveg figyelembevételével készült a javaslat.

A (3) bekezdés módosításához. A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó európai uniós kötelező műszaki notifikációs eljárás időigénye, a rendszer szereplőinek a rendszer indulásához szükséges megfelelő felkészülési idő biztosítása miatt a hatálybalépés 2024. január 1-re történő kitolása vált indokolttá.

A rendelkezés pontosítása a kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó részletszabályok megalkotásával összefüggésben szükséges.

A módosítás célja továbbá a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályozás kiegészítése, és a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetéséhez kapcsolódó csatlakozási díj és szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség egyértelmű meghatározása.

A visszaváltási rendszer fedezetéül szolgáló, a gyártók által fizetendő díjak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó európai uniós, a Ht-ban már szereplő minimumkövetelményeken és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért járó díjakra vonatkozó Ht. rendelkezéseken alapulnak.

A 107. §-hoz

A Hivatal a koncesszor, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozók indokolt költsége (a továbbiakban: indokolt költség) meghatározására vonatkozó feladatköre és az attól különállóként meghatározott, a miniszter részére teendő díjjavaslattételi feladatköre jelentős mértékben összefügg egymással. Ugyanis a díjnak a költségeket kell fedezni, tehát, kvázi ugyanannak a dolognak a két oldaláról van szó. Ebből fakadóan az indokolt költség legmagasabb mértékének a Hivatal elnöke rendeletében történő meghatározására vonatkozó feladatköre szorosan összekapcsolódik a miniszter hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díj és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak miniszteri rendeletben történő megállapítására vonatkozó jogkörével. Fentiek miatt pontosításra kerül, hogy a Hivatal az indokolt költséget a miniszter felé fennálló díjjavaslat-tételi jogköre gyakorlása során, annak érdekében határozza meg.

A 47/A. § (1) bekezdése alapján a Hivatal nem tud adatot kérni valamennyi a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel kapcsolatos díj megállapításával érintett gazdasági szereplőtől. A 47/A. § (1) bekezdése értelmében a Hivatal a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakra javaslatot tesz a miniszter részére. A Hivatalnak a díjjavaslat tételéhez a 47/A. § (4a) bekezdésében adatszolgáltatásra kötelezetteken kívül a környezetvédelmi termékdíj, valamint a visszaváltási és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő díjak megfizetésére kötelezettektől és a kötelezetteket nyilvántartó hatóságoktól (pl.: a csomagolási hulladék esetében a Nemzeti Adó-és Vámhivatal vagy a roncsautók esetében a Hulladékgazdálkodási Hatóság) is adatszolgáltatásra van szüksége az indokolt költség meghatározására, ami a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel kapcsolatos díjra vonatkozó javaslattétel alapja.

A 108. §-hoz

A gördülő fejlesztési rendszerterv jóváhagyása, felülvizsgálata, és a jóváhagyott terv végrehajtása ellenőrzésének feladata egyaránt olyan hangsúlyos elem, amelyet garanciális jelleggel kormányrendeletben kell részletesen szabályozni, melynek biztosítása érdekében a törvény kismértékű pontosítása szükséges.

A 109. §-hoz

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésével kapcsolatban szükséges nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség és az így keletkezett adatok érintettek általi adatkezelésére vonatkozó jogosultság törvényi szinten történő meghatározása szükséges.

A 110. §-hoz

A gördülő fejlesztési rendszerterv kormányrendeleti szintű szabályainak megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezést a 2023. július 1-jei ágazati modellváltás megfelelő előkészítése miatt mielőbb indokolt hatályba léptetni. A gördülő fejlesztési rendszerterv jóváhagyása, felülvizsgálata, és a jóváhagyott terv végrehajtása ellenőrzésének feladata egyaránt olyan hangsúlyos elem, amelyet garanciális jelleggel kormányrendeletben kell részletesen szabályozni.

A miniszteri felhatalmazó rendelkezés korábbi hatályba lépését biztosító módosítás, összhangban a kormányrendeleti szintű felhatalmazó rendelkezés megállapításával, továbbá felhatalmazás biztosítása a miniszter részére a 30/C. § (2) bekezdése szerinti rendelet megalkotására.

A 47/A. § (1) bekezdés módosításához, valamint az 53/N. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódó módosítás szükségszerűen maga után vonja a Hivatal elnöke számára biztosított felhatalmazó rendelkezés módosításának szükségességét.

A kompenzációhoz kapcsolódó jogalkotás 2023. július 1 -jére történő lefolytatása érdekében indokolt a felhatalmazó rendelkezés hatályba lépésének előre hozatala.

A 111. §-hoz

Átmeneti szabály a 47/A. § szerinti díjjavaslat elkészítésére

A 112. §-hoz

A 2. § (1) bekezdés 26b. pont módosításához: a módosítás célja a fogalom pontosítása a koncessziós társaság 53/A. § (4) bekezdése szerinti kizárólagos jogkörére, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó részletszabályok megalkotására tekintettel.

A 2. § (1) bekezdés 38a. pont módosításához: a módosítás célja a fogalom pontosítása a koncessziós társaság 53/A. § (4) bekezdése szerinti kizárólagos jogkörére, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó részletszabályok megalkotására tekintettel. A definíció egyértelműsíti, hogy a koncessziós társaság - mint a kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet - nem minősül e pont szerinti közvetítő szervezetnek.

A 30/A. § (5) bekezdés módosításához: a rendelkezés pontosítása a kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó részletszabályok megalkotásával összefüggésben szükséges.

A 47/A. § módosításához: a díj megállapítására a határidő megállapítása indokolt, a jogszabályt a tárgyévet megelőzően ki kell hirdetni, továbbá a díj mértékére vonatkozó rendelkezés és a hatályba lépés között 30 napot kell biztosítani.

Az 53/K. § módosításához: a Hivatal szakmai véleményének megkérése az esetleges szakmai, intézményi félreértések elkerülését szolgálja. A határidő meghosszabbítása a véleményezés miatt indokolt.

Az 53/N. § módosításához: az indokolt költségek és a díjak szoros tartalmi összefüggése miatt indokolt módosítás, mely egyben érinti a (2) bekezdés szerinti módszertani útmutató tárgyát is. Összhangban a 92/K. § (6) bekezdés módosításával, a jogalkotással kapcsolatban megállapított határidők pontosítása.

A 73. § módosításához: A korábbi jogalkotási tervekkel egyezően szükség van kormányrendeleti szabályozási szintre is, azonban a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelv 28-29. cikkei alapján a kötelezően elkészítendő tagállami dokumentumoknak tartalmazniuk kell olyan értékelő elemző részeket is amelyek nem rendelkeznek normatív tartalommal. Az irányelvi követelmények miatt a dokumentumok egy egységként történő megjelenítése követelmény, ezért indokolt a határozati döntés és a rendeleti szabályozás együttes fenntartása.

A 88. § (1) bekezdés módosításához: 2023. július 1-től a helyi önkormányzati rendeleti szintű felhatalmazás helyett célszerű a kormányrendeleti szintű felhatalmazás biztosítása, mivel számos olyan élethelyzet van, pl. közszolgáltatás szüneteltetésének kérdése, melyet indokolt és szükséges egységesen szabályozni.

A 88. § (3a) bekezdés módosításához: az 53/N. § (1) bekezdés módosításával teremti meg az összhangot a felhatalmazó rendelkezés pontosítása.

A 92/K. § módosításához: a határidő módosítás igazodik a kapcsolódó egyéb módosító rendelkezésekhez.

A 113. §-hoz

Az 53/N. § (4) bekezdés módosításához: A legmagasabb kifejezés hatályon kívül helyezése az 53/N. § (4) bekezdés és a 88. § (3a) bekezdés c) pont közötti összhang megteremtését szolgálja.

A 92/K. § (5) bekezdés módosításához: A törvény az évenkénti jogalkotást nem követeli meg, ezért indokolt a féléves időszak törlése.

A 114. §-hoz

A javaslat jogtechnika pontosítást tartalmaz.

A 115. §-hoz

A javaslat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításával -összhangban a Magyarország 2023. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel - a Nemzeti Választási Iroda elnöke részére lehetőséget biztosít arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda tárgyévi kiadási előirányzatainak terhére a választások lebonyolításában részt vevő szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosítást hajtson végre.

A 116. §-hoz

A módosítással elérni kívánt cél, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnökének díjazására vonatkozó szabályok korreláljanak a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság elnökének díjazására irányadó szabályokkal.

A 117. §-hoz

A választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására maximálisan fordítható összegbe az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti állami vagyon nem tartozik bele.

A 118. §-hoz és a 121. §-hoz

A § -ok a szociális temetés jogintézményének hatálybalépési időpontjával kapcsolatos jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak.

A 119. §-hoz

A miniszterelnök és a köztársasági elnök Magyarország legfontosabb és legismertebb közjogi méltósága közé tartozik, akik számos rendezvényen, helyszínen jelennek meg, a róluk készült felvételeken számos személy látható velük egyidejűleg, legyen az akár tömegrendezvény vagy akár más esemény. Az ismertségük miatt amennyiben ezen személyek rendezvényen vagy egyéb programon vesznek részt, amely gyakran kép- és hangfelvételen való megjelenést is eredményezhet. Ennek tudatában mindenki szabadon eldöntheti, hogy a rendezvényen, eseményen részt vesz-e. A módosító javaslat a korábbi szabályozás logikáját kívánja megváltoztatni a felvételen szereplő személyek alapjogvédelmének erősítése céljából: ha ezen közjogi méltóságokkal közösen eltöltött rendezvényen kép- vagy hangfelvétel készül, akkor a jogalkotó önmagában a rendezvényen, eseményen való részvétel miatt vélelmezi a jövőben a hozzájárulást, de az érintett a meghatározott időtartamon belül kérheti a felvételen történő felismerhetetlenné tételét.

A 120. §-hoz

A jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

A 122. §-hoz

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényt módosító törvény kihirdetését követő 31. naptól járulékkötelezettség terheli a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyét, beleértve a fióktelepét is. A telephely meghatározása a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.). szerint történik.

A 123. §-hoz

A telephely járulékkötelezettségének bevezetésével összefüggő, koherenciát szolgáló módosítás.

A 124. §-hoz

Az innovációs járulék hatálya alá kerülő telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Járulékelőleg a 2022. adóévre a járulékalanyiság napjaira arányosan számított, várható fizetendő összeg. A 2023. adóév első két negyedévére is kell járulékelőleget fizetni, a negyedéves összeg a 2022-re várható fizetendő járulék egynegyede.

A járulék alá adóévük közben bekerülő telephelynek a 2022. évi járulékkötelezettségét a teljes évi járulékkötelezettségnek a járulékköteles napokkal arányosan számított összegében vagy választása szerint a járulékkötelezettség kezdetét megelőző nappal készített (számviteli) zárás alapján számított járulékkötelezettségnek a teljes évi számított járulékkötelezettségből történő levonásával állapítja meg.

A 125. §-hoz

A telephely járulékkötelezettségének bevezetésével összefüggő, koherenciát szolgáló módosítás.

A 126. §-hoz

A telephely járulékkötelezettségének bevezetésével összefüggő, koherenciát szolgáló módosítás.

A 127. §-hoz

Adójogi szempontból a dohánygyártmányokon belül külön kategória kerül meghatározásra a hevített dohánytermékekre vonatkozóan, amelynek célja, hogy a hevítéssel fogyasztható, azonban dohányt, vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek is jövedéki adóköteles termékekké váljanak.

A módosítás értelmében a hevített dohánytermék fogalmának bevezetésével 2023. január 1-jével a hevítési technológián alapuló dohánygyártmányokra külön adójogi kategória kerül meghatározásra a jövedéki szabályozáson belül, amely termékek így az új dohánytermék-kategóriákból átkerülnek a hevített dohánytermékek kategóriájába.

A 128. §-hoz

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) koherenciáját biztosító módosítás, a tagállamból érkező adózott jövedéki termék adóraktár által történő átvételével ugyanis nem fog beállni adófizetési kötelezettség, hanem a termék az adóraktár adófelfüggesztés alatt álló készletébe kerül, a termék adókockázatát az adóraktár jövedéki biztosítéka fedezi.

A 129. §-hoz

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 45. § (3) bekezdése és az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 132. §-a közötti koherencia biztosítása érdekében szükséges módosítások.

A 130. §130. §

Jogtechnikai pontosítás.

A 131. §-hoz

A kisüzemi bortermelők regisztrációja kapcsán szükséges pontosítás.

A 132. §-hoz

A hevített dohánytermék kategóriájába tartozó dohánygyártmányok esetében is meg kell határozni a kereskedelmi célú mennyiség mértékét.

A 133. §-hoz

Jogtechnikai pontosítás.

A 134. §-hoz

A rendelkezések hatályba lépésétől számítva a belföldi forgalmazási céllal szabadforgalomba bocsátott dohányt nem tartalmazó hevített dohánytermékek is zárjegyköteles jövedéki termékekké válnak. Tekintettel arra, hogy ezen termékek az uniós jövedéki szabályozás értelmében nem minősülnek jövedéki terméknek, külföldre (ti. Magyarországon kívülre) nem szállíthatóak adófelfüggesztéssel, csak szabadforgalomba bocsátott termékként. A külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátott hevített dohánytermékek esetében minderre figyelemmel indokolatlan lenne a zárjegy-kötelezettség előírása, hiszen a külföldre történő kiszállítást megelőzően a zárjegyet el kellene távolítani a termékekről.

A 135. §-hoz

Jogtechnikai pontosítás.

A 136. §-hoz

Jogtechnikai pontosítás.

A 137. §-hoz

Jogtechnikai pontosítás.

A 138. §-hoz

A hevített dohánytermék adómértéke darabonként, szálanként 35 Ft lesz.

A 139. §-hoz

A módosítás értelmében a dohányt nem tartalmazó hevítéses termékek is jövedéki adóköteles termékekké válnak. Az átmeneti rendelkezés értelmében a 2022. december 31 -ig szabadforgalomba bocsátott, és 2023. január 31 -ig a dohánytermék-kiskereskedelmi és a kiskereskedelmi értékesítés helyére kiszállított, zárjegy nélküli dohányt nem tartalmazó hevített dohánytermékek korlátozás nélkül értékesíthetők a Jöt. 145. § (5) bekezdés szerinti áron. A jövedéki törvénybe beiktatandó új átmeneti rendelkezések teljes körűen rendelkeznek - a forgalom biztonsága és a nem kívánt illegális kereskedelem elkerülése érdekében - azon feltételekről, amelyek alapján lehetőségük van a gazdálkodóknak a készleteiken maradt termékeiket a dohányboltba terelésének hatálybalépését követően is jogszerűen értékesíteni vagy a jogszerűen már nem értékesíthető termékek megsemmisítéséről gondoskodni.

A 140. §-157. §-hoz és a 9. melléklethez

A kulturális diplomácia, valamint a külföldi magyar intézetekért való felelősség kormányzaton belüli változásai okán szükségessé vált a külföldi magyar intézetekre vonatkozó tartós külszolgálattal összefüggő rendelkezések módosítása.

A 158. §-167. §-hoz

A javaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) személyi állapotot érintő perek szabályainak kiegészítésével e perek további gyorsítását, észszerű időn belül történő befejezését és a kiskorú gyermek érdekeinek hatékonyabb védelmét kívánja előmozdítani. Az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatában megfogalmazott követelményeknek megfelelően a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény az általánosnál rövidebb határidőket állapít meg a személyi állapotot érintő perekre, így a Javaslat előmozdítja e határidők betarthatóságát is. A javaslat továbbá olyan kiegészítéseket is tartalmaz, amelyek a határon átnyúló személyi állapotot érintő perek uniós szabályozására tekintettel a hazai jogalkalmazásban jelentkező problémákra adnak speciális eljárási megoldásokat.

A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy amennyiben az a perhatékonyságot előmozdítja, a bíróság kitűzhesse a perfelvételi tárgyalásokat több, akár egymást követő tárgyalási napra is, amelyre eddig csak az érdemi tárgyalások esetében nyílt lehetőség.

A jogalkalmazói visszajelzések alapján a Javaslat a külföldi elemmel rendelkező jogviták tekintetében áttöri azt az elvet, amely a keresetlevelet keresethalmazat esetén is egységes egésznek tekinti az eljárás megszüntetése szempontjából. Külföldi elemmel rendelkező polgári és családjogi ügyekben előfordul, hogy a magyar bíróság joghatóságát meghatározó jogszabályok alapján a magyar bíróság joghatósága csak a keresethalmazatban álló egyes keresetekre áll fenn, és a joghatóság alperesi perbebocsátkozással sem alapozható meg. Ezekben az ügyekben indokolt biztosítani az eljárás részbeni megszüntetésének lehetőségét, mert a hatályos szabályozás alapján a kereset egységének elvéből kiindulva azokban az esetekben is a teljes eljárás megszüntetésére kerül sor, amikor a bíróság joghatósága egyes keresetek elbírálására fennáll.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága különösen nagy hangsúlyt helyez a személyi állapotot érintő ügyek észszerű időn belül történő elbírálására [Lásd például Mezey kontra Magyarország ügy (7909/05.)] a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog érvényre juttatása érdekében. A Javaslat a személyi állapotot érintő perek közös szabályainak kiegészítésével tovább kívánja gyorsítani mindazokat a családjogi pereket, ahol a perben a kiskorú gyermekre vonatkozó döntés is születhet, például házassági bontóperben a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásáról, kapcsolattartásról, vagy tartásról. Ennek érdekében a Javaslat lerövidíti a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határidejét harminc napról tizenöt napra.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága különösen nagy hangsúlyt helyez a személyi állapotot érintő ügyek észszerű időn belül történő elbírálására [Lásd például Mezey kontra Magyarország ügy (7909/05.)] a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog érvényre juttatása érdekében. A Javaslat a személyi állapotot érintő perek közös szabályainak kiegészítésével tovább kívánja gyorsítani mindazokat a családjogi pereket, ahol a perben a kiskorú gyermekre vonatkozó döntés is születhet, például házassági bontóperben a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásáról, kapcsolattartásról, vagy tartásról. Ennek érdekében a Javaslat lerövidíti a perfelvételi és a folytatólagos perfelvételi tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidőt négyről két hónapra.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága különösen nagy hangsúlyt helyez a személyi állapotot érintő ügyek észszerű időn belül történő elbírálására [Lásd például Mezey kontra Magyarország ügy (7909/05.)] a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog érvényre juttatása érdekében. A Javaslat a személyi állapotot érintő perek közös szabályainak kiegészítésével tovább kívánja gyorsítani mindazokat a családjogi pereket, ahol a perben a kiskorú gyermekre vonatkozó döntés is születhet, például házassági bontóperben a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásáról, kapcsolattartásról, vagy tartásról. Ennek érdekében a Javaslat lerövidíti az érdemi és a folytatólagos érdemi tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidőt négyről két hónapra.

A Javaslat a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott döntés meghozatalára rövid határidőt állapít meg. Az ideiglenes intézkedés jogintézménye hivatott arra, hogy az azonnali jogvédelmet igénylő helyzetekben biztosítsa például a kiskorú gyermek érdekében szükséges döntések lehető legrövidebb időn belül történő meghozatalát. Az ideiglenes intézkedés nem tudja betölteni funkcióját, ha időben nem születik meg a döntés, például a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról vagy a gyermek tartásáról. Ennek biztosítása érdekében a Javaslat a személyi állapotot érintő perekben határidőt állapít meg az ideiglenes intézkedés tárgyában való döntés meghozatalára.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy, ha azt az ügy körülményei lehetővé teszik, a házassági bontóperben is lehetőség van arra, hogy a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban áttérjen az érdemi tárgyalásra. A bíróságnak kell mérlegelnie minden esetben, hogy a házassági bontóperben a perfelvétel lezárását követően fennállnak-e az érdemi tárgyalásra történő azonnali áttérés feltételei vagy az érdemi tárgyalás időpontját egy későbbi időpontra indokolt kitűzni. Ha például a bíróság úgy ítéli meg, hogy a gyermek véleményének beszerzése szükséges, akár a házastársaknak a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében foglalt kérdésekben megkötött egyezsége előtt vagy akár azt követően is, az érdemi tárgyalás határnapjának kitűzéséről dönt. A bíróságnak, abban a kérdésben, hogy a perfelvétel lezárását követően nyomban áttér-e az érdemi tárgyalására vagy az érdemi tárgyalásra határnapot tűz, elsődlegesen a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel kell határoznia.

A határon átnyúló szülői felelősséget érintő ügyekben alkalmazandó európai uniós rendeletek, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (15. cikk), a 2022. augusztus 1. után indult eljárások tekintetében pedig a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (12-13. cikk) lehetőséget biztosítanak a joghatóság átadására más tagállam bíróságának. Hasonló rendelkezést tartalmaz az Európai Unión kívüli ügyekben alkalmazandó, a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény (kihirdette a 2005. évi CXL. törvény, a továbbiakban: hágai egyezmény; 8-9. cikk).

A fenti uniós rendeletek és a hágai egyezmény alapján joghatósággal rendelkező bíróság akkor adhatja át joghatóságát egy másik, a gyermekkel szoros kapcsolatban lévő állam bíróságának, ha úgy ítéli meg, hogy az adott esetben a másik állam bírósága alkalmasabb az ügy tárgyalására a gyermek mindenek felett álló érdekére tekintettel. Amennyiben az érintett másik állam bírósága a joghatóságot átveszi, az eredetileg joghatósággal rendelkező bíróság megállapítja joghatóságának hiányát és az előtte folyó eljárást megszünteti.

Jogalkalmazói visszajelzések alapján indokolttá vált az eljárásjogi szabályozás pontosítása elsődlegesen a jogorvoslathoz való jog biztosítása céljából, mert a vonatkozó uniós rendeletek és a hágai egyezmény nem rendezi az eljárás részletszabályait. A másik állam bíróságának joghatóság átvétele iránti megkeresését követően már kizárólag a másik állam bíróságának döntésén múlik, hogy az eljárás Magyarországon folytatható-e: ha a külföldi bíróság a joghatóságot elfogadja, a magyar bíróságnak az eljárást joghatóság hiányában meg kell szüntetnie. Az eljárás ezt követően a másik államban folyik tovább, és ezen utóbb már nem változtathat az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslati eljárásban hozott döntés, így a joghatóság visszavételére már nincs lehetőség. Erre tekintettel a Javaslat alapján, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy kivételes esetben a gyermek érdekében áll a joghatóság átadása, az átadás megengedhetőségéről végzést hoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. A másik állam bíróságának megkeresésére csak a végzés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.

A módosítás technikai jellegű, a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet hatályba lépésével függ össze.

A javaslat az e törvény szerinti módosítások folytán a Pp.-ben bekövetkezett változásokra tekintettel a normaszöveg koherenciájának megteremtését is szolgálja.

Másrészt a jogalkalmazóktól és a jogkeresőktől rendszeresen érkeznek visszajelzések arra vonatkozóan, hogy a Pp. 456. § (5) és (6) bekezdése felesleges adminisztrációs terhet ró a felekre és nem alkalmas annak a célnak a betöltésére, hogy a házastársakat a házasság felbontási szándékuk megfontolására ösztönözze. Amennyiben ugyanis a felek megegyezés alapján közösen kérik a házasságuk felbontását, akkor jellemzően a perfelvétel lezárását megelőzően már egyezséget kötnek a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben, ami a házastársak házasság felbontását célzó végleges elhatározását jelzi, tehát az érdemi tárgyalás későbbi időpontban történő megtartásától a felek kibékülése reálisan nem várható. A Pp. 456. § (5) bekezdésével kapcsolatban olyan joggyakorlat is kialakult, amely a perfelvétel lezárásának másnapjára tűzi ki az érdemi tárgyalást, mely időköz nyilvánvalóan nem alkalmas a házastársak bontási szándékának megfontolására. A tényállásos házassági bontóperekben a perfelvételi szakban szinte minden esetben több perfelvételi tárgyalás megtartására kerül sor, amely elegendő időt biztosít a házastársak számára a házasságfelbontási szándékuk átgondolására, amely feleslegessé teszi a hatályos szabályozási modell további fenntartását, mert ha a per folyamán korábban nem került sor a felek kibékülésére, a perfelvétel lezárását követően sem várható ez az eredmény.

A 169. §-hoz

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 208/C. §-a az új ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely alapján az ügyvédi kamaráknak 2022. szeptember 1-jével meg kellene kezdeniük az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti hatósági eljárások lefolytatását. E határidőt indokolt 2023. január 1-jére módosítani a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében.

A 170. §-hoz

Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 141. § (4) bekezdése alapján az adókivetés az adózó adatbejelentése, bevallása, adatszolgáltatása alapján történik. A (6) bekezdés egyértelműen rögzíti, hogy amennyiben az adózó adatbejelentése hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, az adóhatóság az adózót határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót, vagy helyi adó esetében a (7) bekezdés szerint jár el, azaz az adót a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az e törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott.

Ha az adózó adatbejelentése nem megfelelő adatokat tartalmaz, az adatbejelentés alapján adókivetésre nem kerülhet sor. Hiányos, valótlan vagy téves adatbejelentés esetén lehetőség van felhívás kiküldésére, illetve bírságolással a helyes tartalmú adatbejelentés kikényszerítésére.

Ezen eljárási lépések eredménytelensége esetében a módosítás lehetővé teszi az adóellenőrzési eljárásban történő adó megállapítását.

A 171. §-hoz

A feltételes adómegállapítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás díjával való összhang és a szokásos piaci ármegállapítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás jelentőségére tekintettel megváltozik az eljárásért fizetendő díj meghatározásának módja. Az egyoldalú eljárásért a feltételes adómegállapítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás díjával azonos összegű díjat kell fizetni. A kétoldalú és többoldalú eljárásokért egységesen nyolcmillió forint a díj összege függetlenül attól, hogy hányodalú eljárásról van szó.

A 172. §-hoz

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77. §-ának módosítására irányuló javaslat lehetővé teszi az Európai Unió Bírósága által a C-717/19. számú előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítéletnek megfelelő helyzetben levő adóalanyok számára az adóalap utólagos csökkentését. Ehhez igazodik a visszatérítési igények teljesítésekor az adóhatóság által fizetendő kamat számítására vonatkozó speciális szabály. A módosítás egyértelműsíti azt, hogy amennyiben a visszatérítési igény alapja nem adófizetési kötelezettség keletkezését előíró norma, hanem adóalap utólagos csökkentésére vonatkozó szabályozás Alaptörvény-ellenessége vagy uniós jogba ütközése, abban az esetben a kamatra való jogosultság kezdő időpontja az adóalap-csökkentésre való jogosultság kezdő időpontjának felel meg

A 173. §-hoz

Az Art. 245. § (1) bekezdésének d) pontjában szereplő, pénztárgéppel kapcsolatos mulasztások ismételt előfordulása esetén az üzletlezárás elrendelésének mellőzésére nincs lehetőség az Art. 245. § (8) bekezdésére tekintettel. Az Art. 245. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az üzletzárás elrendelésének feltétele, hogy az adóhatóság a pénztárgép üzemeltetésével összefüggő szabályok megsértése miatt mulasztási bírságot szabjon ki. Ez azt jelenti, hogy pénztárgép üzemeltetésével összefüggő jogszabályi kötelezettség ismételt megsértése esetén kizárólag abban az esetben lehet eltekinteni az intézkedés alkalmazásától, ha - a jogsértés csekély súlya okán - nem kerül kiszabásra mulasztási bírság. A jogszabályhely (1) bekezdése értelmében ugyanis az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett zárhatja le az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatban elkövethető kötelezettségszegések rendkívül szerteágazóak, összetettek. Vitathatatlanul vannak ezek között súlyosak (pl. nagy összegű igazolatlan kasszaeltérés, a pénztárgép működésének akadályozása leárnyékolással, manipulálással, pénztárgép üzembe helyezése nélkül végzett adóköteles tevékenység), de vannak csekély súlyúak is (pl. az éves kötelező felülvizsgálat rövid idejű késedelemmel való elvégzése, ahol a késedelem nem feltétlenül az adózó mulasztására vezethető vissza, vagy pár száz forintos kasszaeltérés, illetve az AP szám előírtnál kisebb méretben történő feltüntetése). A pénztárgépek üzemeltetésével összefüggő, csekély súlyú, költségvetést nem károsító, csupán adminisztratív jellegű jogsértések még ismételt, többszöri elkövetésük esetén sem állnak arányban az üzletlezárás adózók számára jelentős hátrányt okozó szankciójával. Az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében a pénztárgéppel kapcsolatos ismételt jogsértés esetén is lesz az adóhatóságnak lehetősége a mérlegelési szempontok figyelembe vételére.

A 174. §-hoz

Átmeneti rendelkezések

A 175. §-hoz

Az Art. abból a célból, hogy az adóhatóság ne tegyen a később meghozandó szokásos piaci árat megállapító határozattal ellentétes megállapítást, kizárja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás alatt az adózóval szemben ellenőrzés elrendelését. A módosítás pontosítja, hogy a tilalom csak az ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező adóellenőrzésekre vonatkozik. Kivételt fogalmaz meg továbbá a jogalkotó kiutalás előtti ellenőrzésekről, a jogosulatlan adóvisszaigénylések, adó-visszatérítések kiszűrése, a kiutalás jogszerűségéről szóló megalapozott döntéshozatal érdekében.

A szokásos piaci árak ellenőrzéséhez alapvető jelentőségű információforrás a transzferárnyilvántartás, így ennek megfelelő tartalmú elkészítésének, átadásának megsértését szükséges olyan módon szankcionálni, amely egyrészt nem lehetetleníti el az adózó működését, ugyanakkor visszatartó erőt jelent a kötelezettség megsértésétől. A mulasztási bírság visszatartó jellegének növelése érdekében a jogalkotó magasabb, az adózói kötelezettséghez igazodó mértéket ír elő.

A 176. §-hoz

A Tbj. értelmében a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem kötelezett nyugdíjjárulék fizetésére, ezért az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatást előíró rendelkezés okafogyottá vált.

A módosítás megelőzően szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet az az adózó nyújthat be, amelynek transzferár-nyilvántartást kell készítenie. (Ez alól a többségi állami befolyás alatti adózók jelentenek kivételt.) Alapvetően "az APA-eljárások természete de facto a nagy adózókra korlátozhatja APA-hoz való hozzáférést. Az APA-k nagy adózókra való [jogszabályi] korlátozása az egyenlőség és az egységesség kérdéseit vetheti fel, mivel az azonos helyzetben lévő adózókat nem lenne szabad eltérően kezelni" (OECD Transzferár Irányelvek [2022] 4.174. bekezdése). Az adózó annak ellenére, hogy adott esetben nem köteles transzferárnyilvántartást készíteni, az adóalapját azonban köteles módosítani a szokásos piaci árnak való megfelelés céljából. Bármely adózónál előfordulhat összetett, bonyolult megítélésű kapcsolt ügylet, amelyre indokolt lehet szokásos piaci ármegállapítást kérni, ennek szükségességének eldöntése rábízható az adózóra, a jogszabályban történő korlátozás nem indokolt.

Az ideiglenes jellegű helyi iparűzési adó megszűnése okán az Art. ideiglenes helyi iparűzési adó bevallására, és a megfizetésére vonatkozó rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése.

A 177. §-hoz

A bírósági gyakorlatban többféle értelmezés jelent meg - hangsúlyozottan eltérő tényállások alapján - az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 83. § (1) bekezdésében szabályozott 5 napos elrendelési határidővel, mint az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésének egyik feltételével kapcsolatban. A Kúria közelmúltban hozott döntései az 5 napos határidővel kapcsolatban az Air. 83. § (1) bekezdésének pontosítását teszik szükségessé. Az ítéleteknek is megfelelően a módosítás eredményeként az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésére okot adó körülményekről való adóhatósági tudomásszerzés időpontja az irányadó az 5 napos határidő kezdetének meghatározása szempontjából.

A 178. §-hoz

Az adóhatóság az ideiglenes biztosítási intézkedés (biztosítási intézkedés) alatt kérelmezett kifizetést részben vagy teljes egészében engedélyező végzés helyett a feltétlenül szükséges adatok megjelölésével megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatót a kifizetés teljesítése érdekében.

A 179. §-hoz

Átmeneti rendelkezés.

A 180. §-hoz

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) vámhiány fogalma alapján a keletkezett, de nem közölt vámok és egyéb terhek összege minden esetben vámhiánynak minősül, még akkor is, ha a vámtartozás keletkezéséhez vezető mulasztások nem jelentősek, és amelyekhez az uniós jog a vámtartozás megszűnésének következményét fűzi. A bírság mértékének megállapítása során azonban nem eshetnek ugyanolyan súllyal latba a vám elé állítási kötelezettség megszegését vagy a vámfelügyelet alóli elvonást eredményező magatartások, mint azok a kevésbé jelentős mulasztások, amelyeknél -a Vámkódex 124. cikk (1) bekezdés h) és k) pontjában szabályozott feltételek fennállása esetén - utólag megszűnik a vámtartozás.

Az import áfa mentességi értékhatár megszűnése következtében a 150 euró értéket meg nem haladó küldemények esetében egyre többször tapasztalható az átmeneti megőrzésben lévő áruk vámfelügyelet alóli elvonása miatt keletkezett kis összegű, ezer forint alatti vámtartozás keletkezése, melyek 50%-os vámigazgatási bírságot vonnak maguk után. Mivel a bírság összegét ezer forintra kerekítve kell megállapítani, a kerekítés általános szabályai szerint a sok esetben a bírság összege nulla forint lenne, így a jogsértésnek nincs semmilyen szankciója.

A módosítás mindkét esetben megteremti a Vtv. 84. § (10) bekezdése szerinti "nem vámhiányos" bírság kiszabásának a lehetőségét.

A 181. §-hoz

A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2015/2446 bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) és az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2015/2447 bizottsági rendelet (a továbbiakban: VA) B. melléklete tartalmazza az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményeket. A B. mellékletében bizonyos kódolt adatelemek esetében vannak olyan rendelkezések, amelyek biztosítják a tagállamok számára, hogy önállóan kódokat hozzanak létre (pl. 18 09 060 000 számú adatelem, azaz nemzeti TARIC kiegészítő kód a H1-H5 típusú vám-árunyilatkozatoknál). Mivel a kódok köre - a kapcsolódó nemzeti és/vagy uniós jogszabályok megjelenésének függvényében - évente többször is, rendszerint rövid határidővel bővülhet, a Vtv-ben adott felhatalmazás alapján e kiegészítő kódokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal saját hatáskörben felhívásban tenné közzé, amely így szükség szerint azonnal módosítható.

A 182. §-hoz

Az FJA és a VA B. mellékletei tartalmazzák az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményeket.

Az adatkövetelmények így alapvetően egységesen szabályozottak az Unió minden tagállamában. Az FJA B. mellékletében vannak azonban bizonyos olyan, "B" kóddal jelölt adatelemek (pl. nemzeti TARIC kiegészítő kód H1-H5 típusú vám-árunyilatkozatok esetén), melyek megköveteléséről az adott tagállam önállóan dönthet. Ezekben az esetekben a jogbiztonság szem előtt tartásával, jogszabályban szükséges kimondani, hogy egy adott adatelem megadása kötelező-e vagy sem.

Az új felhatalmazó rendelkezés alapján a pénzügyminiszter az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM rendeletben hirdetné ki a nemzeti szinten kötelező adatelemeket.

A rendelkezésnek nem célja a jelenlegi nemzeti követelményeken túl további nemzeti követelmények előírása, azt csak az uniós végrehajtási rendeletek legutóbbi változásai teszik indokolttá, a gazdálkodók számára nem jelentenek többlet adminisztrációs terhet.

A 183. §-hoz

Átmeneti rendelkezés.

A 184. §-hoz

A módosítás a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel és az egyéb végrehajtási eljárások összhangjának megteremtésére irányul. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szól törvény 59. § (6)-(8) bekezdései rendelkeznek a végrehajtási joggal és zár alá vétellel egyaránt terhelt ingatlan értékesítésének szabályairól. Mivel az ingóságok esetében nincs hasonló szabályozás, jogbizonytalanságot okoz a zár alá vétel tárgyát vagy a zár alá vétel összegének fedezetét képező, és ugyanakkor pénztartozás behajtása céljából is lefoglalt ingóságok értékesíthetősége. A Javaslat ezért az ingóságok sorsát az ingatlanokéval azonos módon rendezi.

A 185. §-hoz

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény a törvényszéki végrehajtás integrációja miatt az állami adó- és vámhatósághoz került pénztartozások szabályairól szóló 57/A. alcíme az 53. alcímre való utalással rendezi, hogy az adóhatóság a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata mellett a behajtási megkeresésben szereplő tartozást sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem vizsgálja felül, a megkeresésben foglaltakhoz kötve van, továbbá rögzíti a megkeresés visszautasításának eseteit.

A 186. §-hoz

Mivel az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szól törvénynek az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekményeket szabályozó 57. alcím rendelkezései és a korábbi törvényszéki végrehajtás feladatkörébe eső meghatározott cselekményeket szabályozó 57/B. alcím alatti előírások a fenti jogszabályhelyre nem utalnak vissza, indokolt az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szól törvény 122. § (1) bekezdésének és a 125/B. § (2) bekezdésének ilyen irányú, pontosító jellegű kiegészítése.

A 187. §-hoz

Átmeneti rendlelkezés biztosítja, hogy az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvénynek jelen törvénnyel módosított rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatóak legyenek.

A 188. §-hoz

A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 2022. július 1-jén lép hatályba. Tekintettel arra, hogy a hitelezői feladatokat a NAV látja el, szükséges az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szól törvény módosítása.

A 189. §-hoz

A mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adókötelezettségét fő szabály szerint az adóév vonatkozásában kell megállapítani. A jelenlegi szabályok nem kezelik azt az esetet, amikor az őstermelő társadalombiztosítási jogállása év közben megváltozik (például megszűnik a munkaviszonya így őstermelőként válik biztosítottá), így a szabályrendszer kiegészül az év közbeni jogviszony-váltásra vonatkozó szabályokkal.

A 7. § újonnan beépülő (3a) bekezdése azt az esetet szabályozza, amikor az őstermelő az év egy részében valamely egyéb jogviszonyában (pl.: munkavállalóként) biztosított és év végén a nem biztosított őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint [7. § (3) bekezdés] kell megállapítania az adókötelezettségét. Ez esetben az éves adókötelezettség meghatározása során az őstermelő a tárgyévre megállapított adóalapjából levonhatja a biztosítotti jogállás időszakára fennálló szociális hozzájárulási adó-kötelezettség alapját.

Tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugdíjas őstermelők önálló tevékenységből származó jövedelme mentes a szociális hozzájárulási adó alól, így az év közben nyugdíjba vonuló őstermelők adóalapjának a meghatározása céljából szükségessé vált egy arányosítási szabály bevezetése. Az új rendelkezés kimondja, hogy a nyugdíjba vonuló őstermelőknek a tárgyévre megállapított adóalapjuknak a nyugdíjfolyósítás kezdő napját követő időszakra jutó arányos részét az adókötelezettség megállapítása során nem kell figyelembe venni.

A 190. §-hoz

Az 1. ponthoz: A jövedelemadóztatás rendszerében a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a munkanapokat szükséges alapul venni. Ettől eltérően a hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.

A 2. ponthoz: Felesleges rendelkezés törlése. A rendelkezés a külföldi kiküldetés esetén alkalmazandó alapbér fogalmát határozza meg, ez azonban ellentmondásban van a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) járulékalapot megállapító szabályával. A szocho fogalom szerint a külföldi kiküldetés esetén az alapbér "az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér", míg a Tbj. szabályai szerint a járulékalapot képező jövedelem a tényleges alapbér.

A 191. §-hoz és a 194. §-hoz

A NAV felsővezetői struktúrájának módosításához kapcsolódó, a jogrendszeri koherenciát biztosító módosítás. A tervezet emellett rögzíti, hogy a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörét gyakorló államtitkár - e tisztsége keretében - a NAV irányítására kijelölt minisztert megillető feladat- és hatáskört nem gyakorolhat, és a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó személyt vagy szervezeti egységet nem irányíthat.

A 192. §-hoz

A javaslat a politikai tanácsadó kormányzati szolgálati jogviszonyával összefüggő rendelkezést pontosítja.

A 193. §-hoz

A § kormányzati szerkezetátalakítás miatt szükséges kiegészítést valamint jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

Emellett a javaslat a kormánymegbízott elnevezését - a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében - főispánra módosítja.

A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.

Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent és egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak.

Hasonló példa, hogy Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják.

A 195. §-hoz

A javaslat az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosításával egyértelműsíti, hogy nem állami tulajdonú ingatlanon az e törvény hatálya alá tartozó közvetlen állami beruházás csak a Beruházási Ügynökség hatáskörében valósulhat meg.

Emellett a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a központi költségvetésről szóló törvény speciális szabályozást alakítson ki a kiemelt központi magasépítési beruházásokat finanszírozó központi kezelésű előirányzatai felhasználása tekintetében.

A 196. §-hoz

A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

A 197. §-hoz

Téves hivatkozás javítása.

A 198. §-hoz

A jövedelemadóztatás rendszerében a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a munkanapokat szükséges alapul venni. Ettől eltérően a hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.

A 199. §-201. §-hoz és a 10. melléklethez

A javaslat az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény módosításával a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány tulajdonába kerül a Budapest, belterület 5192/1 helyrajzi számú, állami tulajdonú ingatlan.

Ezzel összefüggésben a javaslat a Budapest, belterület 5192/1 helyrajzi számú, állami tulajdonú ingatlan ingyenes tulajdonba adásával kapcsolatban is megfogalmaz rendelkezéseket.

A 202. §-hoz

A javaslat jogtechnikai és szövegpontosítást tartalmaz. Emellett a javaslat szövegpontosításokat tartalmaz.

A 203. §-hoz

A NAV felsővezetői struktúrájának átalakítására tekintettel a § kiegészíti a NAV vezetői munkaköreit az elnökkel, valamint az elnökhelyettessel.

A 204. §-hoz

A § rögzíti, hogy a NAV elnökhelyettesei helyettes államtitkár juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.

A 205. §-hoz

A NAV felsővezetői struktúrájának átalakítására tekintettel módosítja a NAV vezetői munkaköreinek besorolási kategóriáit és az ahhoz tartozó alapilletményeket.

A 206. §-hoz és a 207. §-hoz

A NAV felsővezetői struktúrájának átalakításával kapcsolatos technikai módosítások.

A 208. §-hoz

A javaslat a központi költségvetés címrendjével való összhang megteremtése érdekében a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapra módosítja az ezzel összefüggő korábbi elnevezéseket.

A 209. §

A § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

A Magyarországon működő borászati vállalkozások évente igen jelentős mennyiségben exportálnak szőlőmustot. A szőlőmust Magyarországról történő kivitele a szőlőmust minőségi jellemzői miatt a szüretet követő minél rövidebb idő - akár pár óra - alatt megkezdődik, ezért fizikailag nem teljesíthető a Btv. 9. § (1) bekezdés a) pontjában előírt feltétel, mely szerint a must Magyarországról történő kivitele származási hatósági bizonyítvány birtokában történhet meg. Ezért a törvény lehetőséget biztosít a szőlőmust exportjára oly módon, hogy a nyomonkövethetőség szempontjából nélkülözhetetlen származási bizonyítvány beszerzésére a kivitelt követően kerüljön sor. Amennyiben e feltétel nem teljesül, azaz az ügyfél az előírt határidő alatt az eljárást nem indítja meg, vagy valamely oknál fogva a hegybíró az ügyfél kérelmére nem tudja kiadni a származási bizonyítványt, a forgalomba hozatal szabályait megsértő ügyfelet a borászati hatóság a Btv. végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően mulasztási, illetve minőségvédelmi bírsággal sújtja.

A nem közvetlenül közfogyasztásra kerülő, vagyis nem borászati termék előállítása céljából forgalomba hozott borászati termékek esetében, figyelemmel arra, hogy élelmiszeripari alapanyagról van szó, nem szükséges az érzékszervi és analitikai vizsgálat a termék értékesítéséhez.

A 210. §-hoz

A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó európai uniós kötelező műszaki notifikációs eljárás időigénye, a rendszer szereplőinek a rendszer indulásához szükséges megfelelő felkészülési idő biztosítása miatt a hatálybalépés 2024. január 1 -re történő kitolása miatt a módosító jogszabályt hatályba léptető rendelkezések módosítása vált indokolttá.

A 211. §-hoz

A módosító rendelkezésekkel változó feladatok, és az azokkal összefüggő határidő változásokkal összefüggésben indokolt az azokat később módosító rendelkezések hatályba nem lépéséről is rendelkezni.

A 213. §-hoz

A § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

A 214. §-hoz

A módosító rendelkezésekkel változó feladatok, és az azokkal összefüggő határidő változásokkal összefüggésben indokolt az azokat később módosító rendelkezések hatályba nem lépéséről is rendelkezni.

A 215. §-hoz

Szabályozási koherenciát biztosító módosítás.

A 216. §-hoz

A javaslat az eredeti jogalkotói célnak megfelelően 2022. december 31. napjában határozza meg az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalmának módosítására vonatkozó határidőt.

A 218. §-221. §-hoz

A §-ok szövegpontosító rendelkezéseket fogalmaznak meg, amelyek az (EU) 2017/1132 irányelv határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i 2019/2121 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv szövegének való teljes megfelelést szolgálják.

A 222. §-hoz

A § szövegpontosító rendelkezést tartalmaz. A törvény kihirdetett normatartalma szerint akkor lehet alkalmazni a törvény rendelkezéseit, ha a határokon átnyúló műveletről való végleges döntés a törvény hatálybalépése napján vagy azt követően kerül meghozatalra. Ugyanakkor a végleges döntést megelőzi egy szükségszerű cégbírósági közzététel, így végső soron a határokon átnyúló műveletet végrehajtó társaság 2022. szeptemberében még nem lesz abban a helyzetben, hogy a végleges döntését meghozza. Fontos kiemelni, hogy a változtatás semmilyen érdeksérelemmel nem jár, mert vonatkozó irányelvet 2023 januárjáig kell a tagállamoknak átültetniük, így a művelet kivitelezhetőségét jelentősen befolyásolja, hogy a másik érintett tagállam milyen időponttal implementálja az irányelvet. Magyarország már több hónappal az átültetési határidő előtt lehetővé teszi, hogy a hazai társaságoknak lehetőségük legyen a határokon átnyúló művelet előkészítésére, a felkészülésre.

A 223. §-hoz

A Budapest XII. kerület belterület 9158/4, 9158/5 és 9240/10 helyrajzi számú ingatlanok (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Farkasvölgyi úti ingatlana, az egykori Rendőrtiszti Főiskola komplexuma) jelenleg nem szolgálnak felsőoktatási célokat, az épületek kihasználatlanul állnak. A Dunamelléki Református Egyházkerület, a Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Perjelség (Győr) és a Magyar Bencés Kongregáció Szent Ányos Bencés Perjelség (Tihanyi Bencés Apátság) közös kérelemmel élt az ingatlanok tulajdonba adása érdekében azzal, hogy ezen a területen közös beruházásként egy olyan felsőoktatási keresztény diákotthont kívánnak létrehozni, amely komplex szolgáltatásokat képes nyújtani a Budapesten tanuló hallgatóknak. Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény ennek megfelelően rendelkezett az ingatlanok átminősítéséről, illetve azok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról 1/2 tulajdoni arányban a Dunamelléki Református Egyházkerület, 1/4 tulajdoni arányban a Magyar Bencés Kongregáció Szent Ányos Bencés Perjelség és 1/4 tulajdoni arányban a Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Bencés Perjelség javára. Az ingatlan még nem került egyházi tulajdonba. A módosítás célja, hogy lehetővé tegye az ingatlanok hitéleti, oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, jóléti, kapcsolódó szálláshely-szolgáltatási célok elősegítésére, rendezvényközpont kialakítására való használatát, beleértve az ezen célokra történő hasznosítást is. A kiszélesített használati, hasznosítási cél lehetővé teszi, hogy az ingatlanokat - azok megfelelő átalakítását követően - a helyben lakók is használhassák, és az ingatlanok képesek legyenek az önfenntartásra.

A 224. §-hoz

A § szövegpontosítást tartalmaz.

A 225. §-hoz és a 226. §-hoz

A javaslat célja három budapesti közteret, a Podmaniczky Frigyes teret, a Vörösmarty teret és a Széchenyi István teret (és a csatlakozó József Attila utcát) érintően a jelenleg Budapest Főváros Önkormányzatát terhelő üzemeltetési, kezelési, fenntartási és fejlesztési, valamint ellenőrzési közfeladatok és hatáskörök átadása a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata részére.

A közfeladatok és hatáskörök ellátása megváltozásával a három téren, a terekkel közvetlenül kapcsolódó V. kerületi tulajdonú csatlakozó, illetve a Budapest belvárosához tartozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel az egységes üzemeltetés, kezelés, az egységes szabályok szerinti közterület használat, engedélyeztetés, az azonos elvek mentén működő közterület-felügyeleti ellenőrzési rendszer kialakításának és működtetésének, valamit az ingatlanok vagyonkezelésbe kerülésekor fennálló infrastrukturális állapotának fenntartásának, továbbfejlesztésének jelenleginél hatékonyabb lehetősége teremtődik meg, ezzel egy időben a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata többlet közfeladatai ellátásához szükséges vagyoni támogatásra vonatkozó kérdését - a Széchenyi István tér (és a csatlakozó József Attila utca) Budapest belvárosának gyalogos-turisztikai zónájába integrálása, a kikapcsolódás lehetőségét biztosító új közösségi tér megteremtése, és ennek részeként a zöldfelület egyszeri fejlesztése kivételével - is rendezve.

Az önkormányzatok nemzeti vagyon részét képező tulajdona köztulajdon, mint ilyen, közcélokat szolgál.

Az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Budapest V. kerület belterület 24432, 24775, 24499 és 24454 helyrajzi számú ingatlanok magyar állam részére történő tulajdonba adása, majd a vagyontörvény vonatkozó előírásai szerint Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata vagyonkezelésbe átadására a közfeladat-ellátásra tekintettel került sor, amely közfeladat a kikapcsolódás lehetőségét biztosító közösségi terek fenntartása, továbbfejlesztése. Ennek részeként az ingatlanok, az ingatlanokhoz közvetlenül kapcsolódó, V. kerületi önkormányzat tulajdonában álló csatlakozó, illetve a Budapest belvárosához tartozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel egységes üzemeltetését, kezelését, továbbá az egységes szabályok szerint megvalósuló közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszer kialakítását és működtetését, az ingatlanok vagyonkezelésbe kerülésekor fennálló infrastrukturális állapotának fenntartását, továbbfejlesztését a jövőben az V. kerületi önkormányzat látja el.

A vagyonkezelői jog átruházását és bejegyzését szabályozó rendelkezések:

Rendelkezés arról, hogy Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata vagyonkezelői jogának gyakorlása - ideértve az ingatlanok birtoklását, használatát, hasznosítását is - közfeladatellátásnak minősül, és az ebből származó bevételeit törvényben meghatározott közfeladatai ellátására fordíthatja.

Rendelkezés arról, hogy Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata az 24499 és 24454 helyrajzi számú ingatlant érintő értéknövelő beruházást az állam által erre a célra külön nevesített támogatása biztosítása mellett valósítja meg.

Rendelkezés arról, hogy Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata által az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben az államnak vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságnak megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

Rendelkezés arról, hogy Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata által az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben - ideértve a megvalósításhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat is - az állam és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság tulajdonosi jóváhagyását, engedélyét megadottnak kell tekinteni.

A 227. §-229. §-hoz

A kormányzati szerkezeti struktúra átalakításával - az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelősségen túlmenően - a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felelősségi körébe került az e-közigazgatásért, az informatikáért, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért való felelősségi kör. Az e területeken jelentkező kihívásokkal szemben összehangolt és strukturálisan hatékony fellépés szükséges. Ennek érdekében a javaslat megteremti a fenti állami feladatok ellátásának alapjait.

Emellett a javaslat megteremti az e-közigazgatás, az informatika, az e-közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottsága, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenység működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges költségvetési források rugalmasabb felhasználhatóságának alapjait.

Továbbá a javaslatban szereplő felhatalmazó rendelkezés alapján a Kormány rendeletben állapítja meg az e törvényben meghatározott feladatok körét és azok részletes szabályait, valamint kijelöli az e feladatok ellátására jogosult gazdasági társaságot, és meghatározza annak működési feltételeit.

A 230. §-hoz

A § a törvényjavaslat hatálybalépéséről rendelkezik.

A 231. §-hoz

A § a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek a sarkalatosságára utal.

A 232. §-hoz

A § jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.

A 2. melléklethez

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény preambulumában a törvényhozó a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepe mellett tört lándzsát, hangsúlyozva ezen szervezeteknek Magyarországra és a jövő nemzedékére gyakorolt jelentőségét, különösen a tehetséggondozás, az oktatás, a kutatás terén. Erre tekintettel indokolt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által folyósított, közhasznú céljaikat szolgáló ösztöndíj adómentességének törvényi rögzítése.

A 3. melléklethez

A honvéd tisztjelöltek jogállását szabályozó rendelkezések 2022. augusztus 20-ától módosulnak. A módosítás értelmében a honvéd tisztjelöltek speciális jogállásba - sajátos szerződéses szolgálati viszonyba - kerülnek, melyben illetményt (alapilletmény, tanulmányi díj, illetménypótlék) kapnak a szerződéses állomány tagjaihoz hasonlóan. A rendelkezés a katonai oktatási rendszerben biztosított ösztöndíjak adómentességét rögzítő szabályt igazítja ehhez a változáshoz.

A 4. melléklethez

Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.21. pontja adómentesnek minősíti a pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés meghatározott feltételek fennállása esetén történő elengedését. A feltételeket meghatározó MNB ajánlás 2022. április 22-én újraszabályozásra került, más címen került kiadásra. A módosítás az ajánlás új címét rögzíti az adott jogcímben.

Az 5. melléklethez

A módosítás értelmében igazolás nélkül számolhatja el a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint európai uniós vagy nemzetközi szervezetnél foglalkoztatott nemzeti szakértő is a részére a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére a vonatkozó törvény, a végrehajtására kiadott, más jogszabály alapján megállapított átalány-költségtérítést, valamint az őt megillető egyszeri költözési, illetve hazautazási költségtérítés összegét.

A 6. melléklethez

Az 1. és 2. ponthoz: A rendelkezés az igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek felsorolását egészíti ki a tölthető hibrid járművek használata esetén igazolás nélkül elszámolható üzemanyag-fogyasztási norma meghatározásával (a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási norma 70 százaléka), valamint azzal, hogy tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó- és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összeg számolható el igazolás nélkül.

A 3. ponthoz: A rendelkezés az önálló tevékenységet végző magánszemélyek saját tulajdonú (bérelt, lízingelt) járművének hivatalos célú használatával összefüggésben üzemanyag-felhasználás címén elszámolható összeg meghatározásához választható módszerek felsorolását egészíti ki a tölthető hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművek esetében.

A 7. melléklethez

A rendelkezés az egyéni vállalkozók saját tulajdonú (bérelt, lízingelt) járművének hivatalos célú használatával összefüggésben üzemanyag-felhasználás címén elszámolható összeg meghatározásához választható módszerek felsorolását egészíti ki a tölthető hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművek esetében.

A 11. és 12. melléklethez

A vezetői munkakörök alapilletményét és a vezetői munkakörök besorolási kategóriáit tartalmazza.