52/2011. (VI. 7.) VM rendelet

a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. évi kezelésének, felhasználásának szabályairól

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás, továbbá az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pontjának k) alpontjában meghatározott feladatkörömben - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §-ának b) pontja szerint a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 1. számú mellékletének (a továbbiakban: Kv. tv.) a XII. fejezet alá tartozó - államháztartási azonosító számmal, elnevezéssel -nevesített valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatára.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni a 2011. évben eredeti előirányzattal nem rendelkező, kizárólag maradványokból finanszírozott előirányzatokra is.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a Kv.tv. 1. számú mellékletében nem szereplő, de év közben megnyíló új előirányzatokra is.

(4) A III. Fejezet szabályait kell alkalmazni - a külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (továbbiakban: EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (továbbiakban: EMGA), valamint az Európai Halászati Alapból (továbbiakban: EHA), továbbá a tagállami hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, környezetvédelmi, valamint halászati támogatási jogcímek esetében is. A felhasználás szabályait különösen a Kv.tv. 34. §-a, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény rögzíti, amely megfogalmazza az irányító hatósági és a kifizető ügynökségi feladatokat is. Az eljárásrendet a Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) - Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) közötti megállapodás rögzíti.

(5) A IV. Fejezetben megfogalmazott szabályokat kell alkalmazni a fejezeti kezelésű előirányzatokból pályázati úton nyújtott támogatásokra.

(6) Az V. Fejezetben megfogalmazott szabályokat kell alkalmazni az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból egyedi döntés alapján, társadalmi- és egyéb szervezeteknek, érdekképviseleteknek nyújtott támogatások kezelésével, felhasználásával, elszámolásával, ellenőrzésével kapcsolatosan.

(7)[1] A géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt kárt szenvedett termelők kártalanítása előirányzat felhasználása során az e rendeletben foglaltakat a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt kárt szenvedett termelők kártalanítása előirányzat felhasználásáról szóló 95/2011. (X. 14.) VM rendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

II. FEJEZET

ELŐIRÁNYZAT-FINANSZÍROZÁSI TERV

2. § Az elfogadott éves költségvetési törvényben szereplő előirányzatokat - a feladatfinanszírozás alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok kivételével - negyedévekre, a tárgynegyedévet hónapokra, a tárgyhónapot dekádokra bontva készül az előirányzat-finanszírozási terv a Kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 21. számú mellékletében meghatározott formában.

3. § (1) A kifizetési ütem az előirányzat-finanszírozási terv benyújtásával érintett tárgyhónapon belül, külön kérelemre módosítható. Az erre vonatkozó kérelmet a kiadás várható teljesítésének időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben lehet. Az előirányzat-finanszírozási terv az alapja a teljesítésarányos finanszírozásnak (támogatási keretnyitásnak) és a likviditás kezelésének, ami szorosan összefügg a kötelezettségvállalásokkal.

(2) A nemzetgazdasági miniszter a fejezeti kezelésű előirányzatok aktuális előirányzatait folyamatosan összeveti a teljesített kiadásokkal és a Kincstárhoz bejelentett - pénzügyileg még nem teljesült - kötelezettségvállalásokkal. Ha megállapítható, hogy

a) a fejezeti kezelésű előirányzat teljesített és bejelentett kötelezettségvállalásainak együttes összege megközelíti az aktuális előirányzatot, a nemzetgazdasági miniszter e tényről tájékoztatja az irányító szervet. A tájékoztatást követő 8 munkanapon belül az irányító szerv köteles a PM rendelet 47. számú melléklete szerinti adatlapon

aa) a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében - kivéve az európai uniós támogatással megvalósuló programokat - számot adni a felhasználás várható alakulásáról.

(3) A maradványok jóváhagyásáról, vagy elvonásáról a nemzetgazdasági miniszter dönt.

III. FEJEZET

AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az előirányzatok felett gyakorolt jogok

4. § A vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a fejezeti kezelésű előirányzatokból a támogatást a jóváhagyott 2011. évi keretfelosztás alapján a kedvezményezett részére közvetlenül vagy közvetett módon, kezelő vagy lebonyolító szerv közreműködésével biztosítja.

5. § (1) A miniszter a kezelő szervnek átadhatja a fejezeti kezelésű előirányzat felett gyakorolt jogai és kötelezettségei - így különösen a pályázat kiírása, a támogatási igény elbírálása és elfogadása, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 112. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti okirat kiadása és visszavonása, szerződés megkötése és módosítása, az attól történő elállás, annak felmondása, utalványozás, beszámoltatás, felhasználás ellenőrzése, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelése, az analitikus könyvvezetési és beszámolási kötelezettségek teljesítése - meghatározott körét. A jogok és kötelezettségek átadásának szabályait a miniszter és az adott kezelő szerv között létrejött megállapodás rögzíti.

(2) A miniszter az előirányzatokra vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolatos előkészítő és döntésvégrehajtó feladatok ellátására lebonyolító szervezetet bízhat meg, amely az átadott előirányzatot a miniszter és a lebonyolító szervezet között létrejött megállapodásban foglaltak szerint a kedvezményezett részére rendelkezésre bocsátja.

(3) A rendelkezésre álló források a szakfőosztályok által elkészített éves keretfelosztásban meghatározott prioritásoknak megfelelően kerülnek meghatározásra. A támogatások lebonyolítását, folyósítását, az analitikus nyilvántartást és a támogatások jogszerű felhasználásának ellenőrzését a minisztérium, az MVH, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH), a Kincstár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV), az Agrármarketing Centrum (a továbbiakban: AMC) mint kezelő szervek, valamint a Baromfi Terméktanács, a Baromfi- és Tojástermelők Szövetsége mint lebonyolító szervezet végzi, a közöttük és a miniszter között létrejött megállapodás alapján.

(4) A lebonyolító szervezeteknél a feladatellátással összefüggésben felmerült és igazolt költségek mértéke a lebonyolítás céljából átadott előirányzatból, legfeljebb annak 4%-áig téríthetők meg.

(5) A közvetlen uniós támogatások a Kincstári Egységes Számláról (továbbiakban KESZ) kerülnek megelőlegezésre. A részletes eljárásrendet az MVH és a Kincstár közötti együttműködési megállapodás tartalmazza.

6. § (1) Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének szabályait uniós és nemzeti jogszabályok részletezik. A kötelezettségvállalások jogszabályi alapon történnek. A támogatási igények jogszerűségének felülvizsgálata, a támogatások folyósítása, a felhasználás ellenőrzése - a Bormarketing és minőség-ellenőrzés előirányzatából a 79. § szerint az AMC és az MgSzH a kifizető, valamint a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzatából a 94. §-ban foglalt kivételekkel, mely jogcímeken a NAV, az AMC vagy a minisztérium a kifizető - az MVH feladata. A támogatások felhasználására, ellenőrzésére az MVH által alkalmazott eljárásrend szerint kerül sor.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok támogatási keretéből a központi költségvetési szervek részére támogatás megállapodás vagy feladatterv alapján - az Ámr. 111. §-a (2) bekezdésében foglalt kivétellel - előirányzat átadással, a jóváhagyott előző évi kötelezettségvállalással terhelt maradványokból pénzeszköz átadással történhet.

(3) A pályázati úton igényelhető támogatásokra vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírások tartalmazzák.

(4) A fejezeti kezelésű előirányzatokból egyedi döntés alapján, államháztartáson kívüli szervezeteknek nyújtott támogatások kezelésével, felhasználásával, elszámolásával, ellenőrzésével kapcsolatos eljárásrendet az V. fejezet tartalmazza.

7. § (1) A kintlévőségek, követelések behajtása érdekében az adott előirányzat felett döntési jogosultsággal rendelkező személy köteles valamennyi jogszabályi lehetőséget érvényesíteni. A behajthatatlan követelésről való lemondás csak a törvényben meghatározott rend szerint lehetséges.

(2) A követelések értékelése során elkülönítetten kell kimutatni a tárgyévben keletkezett és a tárgyévet megelőző években keletkezett követeléseket, valamint a szabálytalan kifizetések miatti követeléseket. Az előírásokat az analitikus nyilvántartó helyekkel (Kincstár, MVH, MgSzH) kötött megállapodásokban is érvényesíteni kell.

(3) Az Európai Uniós társfinanszírozással működő előirányzatokból a támogatások rendelkezésre bocsátása az MVH-n, mint közreműködő szervezeten keresztül történik a külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével. A közreműködő szervezet a támogatást nyújtó képviseletében eljár. Az Európai Uniós társfinanszírozással működő előirányzatokból a támogatások rendelkezésre bocsátása az MVH-n - az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott támogatások esetében, mint kifizető ügynökségen, az EHA-ból finanszírozott támogatások esetében, mint közreműködő szervezeten - keresztül történik, a külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével. A közreműködő szervezet a támogatást nyújtó képviseletében eljár.

(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok a támogatási célok megvalósításához, a működéshez (gazdálkodáshoz) szükséges pénzügyi eszközökkel rendelkeznek, azonban elkülönült jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel, értékpapírokkal, valamint készletekkel nem rendelkezhetnek.

Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés

8. § (1) Az előirányzatok felhasználásának alapvető célja az agrár- és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi- és természetvédelmi, vízügyi, valamint halászati célkitűzések megvalósítása, valamint a minisztérium szakmai felügyelete, irányítása alá tartozó intézmények feladat ellátását elősegítő támogatások biztosítása.

(2) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek szerint - a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító - feladott hirdetmény, megküldött részvételi, ajánlattételi felhívás, továbbá a pályázati kiírás, az azonos célú előirányzatok esetében a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai a kötelezettségvállalást előzetesen, feltételesen tanúsítják. Ezen intézkedések kiadására -ideértve az annak vállalására és ellenjegyzésére vonatkozó előírásokat is - a kötelezettségvállalás általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a lekötött keretet fel kell szabadítani, amennyiben az intézkedést visszavonják.

(3) A pályázati úton nyújtott támogatások tekintetében a nyertes pályázók adatait, az elnyert támogatás összegét és a kifizetés tervezett ütemezését tartalmazó döntési lista kötelezettségvállalásnak minősül.

(4) A jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatokból - törvény, kormányrendelet, vagy a kormány nyilvános határozata eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag pályázati úton nyújtható támogatás közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány részére. E rendelkezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben név szerint (címzetten) nevesített társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok részére biztosított támogatásokra.

(5) A lebonyolítás céljából átadott előirányzat felett kötelezettségvállalási jogot gyakorló személy és a lebonyolító között az átadott előirányzat felhasználásáról létrejött megállapodás kötelezettségvállalásnak minősül, amelyben rögzíteni kell a kötelezettségek megtartásának feltételeit, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a lebonyolítót megillető, a feladat ellátásával kapcsolatos kiadások fedezeteként felhasználható összeget, az elszámolással, a nyilvántartással és az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat.

(6) Az előirányzatok terhére vállalt tárgyévi kötelezettségek együttes összege - figyelembe véve az előző évről áthúzódó kötelezettségeket is - nem haladhatja meg a tárgyévi módosított költségvetési előirányzat összegét.

(7) Éven túli kötelezettség - kivéve a külön kormányrendeletben meghatározott előirányzatokat - nem vállalható. Amennyiben az előirányzatokra éven túli kötelezettségvállalást jogszabály lehetővé tesz, akkor annak mértékét előzetesen a miniszterrel engedélyeztetni szükséges.

A támogatási okirat kiadásának és a támogatási szerződés megkötésének feltételei

9. § (1) A támogatási kérelemben az igénylőnek a támogatási szerződés megkötéséhez az Ámr. 113. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottakon túl be kell nyújtania

a) gazdasági társaságnak nem minősülő gazdálkodó szervezet esetén létesítő okiratának (különösen alapító okirat, alapszabály) egyszerű másolatát,

b) gazdálkodó szervezet esetén a fennállását igazoló hiteles okiratot (különösen cégkivonat, nyilvántartásba vételről szóló igazolás, valamint - ahol a működéshez jogszabály előírja - működési engedély hiteles másolata),

c) a gazdálkodó szervezet képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát,

d) a fennállást igazoló okiratban meghatározott képviselőtől eltérő képviselet esetén a gazdálkodó szervezet képviselőjének aláírási jogosultságát igazoló - közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő - okiratot,

e) a támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, kapcsolódását a megjelölt támogatási célhoz, valamint a részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszonelemzést, és megvalósíthatósági tanulmányt,

f) a rendelkezésére álló saját forrást, önerőt és a várható kifizetések ütemezését, valamint ha a kedvezményezett olyan gazdasági társaság, amely vonatkozásában a miniszter tulajdonosi jogokat nem, csak szakmai felügyeletet gyakorol, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) üzleti tervet elfogadó határozatát, valamint az üzleti terv alapján elkészített költségtervet és

g) ha azt jogszabály előírja, a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyeket, illetve írásbeli nyilatkozatot kell adnia arról, hogy

h) nem áll végelszámolás alatt, vele szemben csőd-, felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszűnésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,

i) rendelkezik-e lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozással,

j) tudomásul veszi, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatás folyósítása felfüggesztésre, visszatartásra kerül, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik,

k) hozzájárul a támogatási igény szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtásának határideje a támogatási kérelem benyújtásának napja. A határidő - indokolt esetben - legfeljebb a támogatási szerződés megkötésének napjáig meghosszabbítható. Az (1) bekezdés b) és d)-f) pontja alapján benyújtott dokumentumok nem lehetnek az igényelt támogatáshoz történő benyújtásuk napjától számított 30 napnál régebbiek.

(3) Ha az igénylő által benyújtott dokumentumok nem felelnek meg az (1) bekezdés szerinti formai és tartalmi követelményeknek, de a támogatási igény szakmailag megfelelő, határidő kitűzésével - a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett - fel kell szólítani az igénylőt a hiányok pótlására.

(4) Ha az igénylő a hiánypótlást hibásan vagy hiányosan nyújtja be, a támogatási igény további vizsgálat nélkül elutasítandó.

(5) Nem adható ki támogatási okirat és nem köthető támogatási szerződés, ha az igénylő nem felel meg az (1) és (2) bekezdés szerinti feltételeknek.

10. § (1) Ha a támogatás igénylője:

a) a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv vagy

b) az Ámr. 55. § -a alapján más fejezet vagy

c) olyan gazdasági társaság, amelynek vonatkozásában a miniszter az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol vagy

d) olyan közalapítvány, alapítvány, amely tekintetében a miniszter alapítói jogokat gyakorol, a 9. § (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok közül az igénylőnek nem kell benyújtani azokat, amelyekről az előirányzat kezelőjének vagy a lebonyolító szervezetnek hivatalos tudomása van.

(2) Ha az igénylőről a Kincstár törvényben meghatározott közhiteles és nyilvános nyilvántartást vezet, az igénylőnek a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumot nem kell benyújtania. Az igénylő adatait a fenti nyilvántartásban a szakmai kötelezettségvállaló ellenőrzi.

(3) A támogatási döntés meghozatalát követő 15 munkanapon belül a támogatási igény benyújtója tájékoztatást kap a támogatási döntésről, a támogatási okirat kiadásának, és a támogatási szerződés megkötésének tervezett határidejéről, amely legfeljebb 30 munkanap lehet.

11. § (1) A támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben az Ámr. 112. § (6) bekezdésében foglaltakat rögzíteni kell, fejlesztési projekt esetén pedig a létrehozott eszközök működtetési kötelezettségének időtartamát és az időtartam alatt a kedvezményezett által fenntartandó feltételeket is.

(2) A támogatás visszafizetésére kötelezett pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább 35 naptári napra való sorba állításáról rendelkezik. Több bankszámla esetén a kedvezményezettnek meg kell adnia a felhatalmazó nyilatkozatok érvényesítésének sorrendjét is.

A támogatási okirat visszavonása, a támogatási szerződés módosítása, a támogató elállási, felmondási joga

12. § (1) A támogatási szerződés módosítását az indokok felsorolásával bármelyik fél - a támogatás költségvetése, az azt alátámasztó költségterv, továbbá a támogatás felhasználásának kezdő időpontja és véghatárideje tekintetében - az eredeti támogatási szerződésben a támogatás felhasználására meghatározott véghatáridő letelte előtt minimum 15 nappal írásban kezdeményezheti.

(2) A beszámoló benyújtási határideje a támogatási szerződésben rögzített befejezési határidőt követő 30 nap. A támogatás felhasználásáról történő beszámolás határidejének módosítása írásban kezdeményezhető az eredeti támogatási szerződésben meghatározott beszámolási határidő leteltéig. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell az indokokat is.

(3) A támogatási okirat vagy a támogatási szerződés módosítása nem irányulhat többlet támogatás biztosítására.

(4) A támogatási szerződéstől el kell állni, ha a támogatási okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított 3 hónapon belül a támogatott tevékenységet a kedvezményezett hibájából nem kezdik el.

(5) Ha a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy jelentős késedelmet szenved, továbbá, ha a támogatás nem a cél szerint kerül felhasználásra, a támogatási szerződést vagy támogatási okiratot fel kell mondani, vagy a támogatás visszavonásáról kell intézkedni.

(6) A kedvezményezettnek a támogatási okiratban, vagy a támogatási szerződésben rögzített feltételekben bekövetkezett, valamint a saját adataiban bekövetkezett változásokat a tudomására jutástól számított 8 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a szakmai kötelezettségvállalónak.

A támogatás folyósítása, teljesítésigazolás, utalványozás

13. § (1) A támogatás folyósítása egy összegben vagy részletekben, időarányosan, vagy teljesítésarányosan, utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás, időszakos vagy záró beszámolót követő utófinanszírozás formájában történhet, figyelemmel a támogatás céljára, az ágazati sajátosságokra, a megvalósítás kockázati minősítésére, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett önerejének mértékére.

(2) A támogatás folyósítása a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt mértékben és időpontokban történhet, amennyiben a szükséges fedezet az előirányzat-finanszírozási tervnek megfelelően rendelkezésre áll.

(3) A pénzügyi teljesítést a szakmai teljesítésigazolás (1. számú melléklet), a kifizetés engedélyezése, az érvényesítés, az utalványozás és az utalványozás ellenjegyzése (2. számú melléklet) előzi meg. Az adatlapok a miniszter által írásban megbízott személyek aláírásait (3. számú melléklet) tartalmazzák.

(4) A lebonyolítás céljából átadásra kerülő előirányzat összegét és folyósításának ütemezését úgy kell megállapítani, hogy az a kötelezettségvállalások pénzügyi finanszírozási igényének megfeleljen.

(5) Az előirányzat bevételeit képező befizetéseket előirányzatosítani kell, mely összegek az előirányzat támogatási céljaira használhatók fel, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

14. § (1) Támogatási előleg akkor nyújtható - akár több részletben is -, ha a miniszter által jóváhagyott keretfelosztási terv, illetve a megkötött támogatási szerződés arról rendelkezik.

(2) Előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett az előleg és a saját forrás arányos részével (bruttó módon) igazoltan elszámolt.

(3) Támogatási előleg - ha jogszabály másként nem rendelkezik - belföldi természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő kedvezményezettek és egyéb gazdálkodó szervezetnek nem minősülő szervezetek részére az odaítélt támogatási összeg legfeljebb 90%-os mértékéig folyósítható.

(4) Támogatási előleg abban az esetben nyújtható egy összegben, ha

a) a támogatás összege nem haladja meg az 1 millió forintot, és

b) a támogatási szerződés megkötésének napja, valamint a támogatás felhasználására rendelkezésre álló véghatáridő közötti időtartam nem haladja meg a 3 hónapot, vagy

c) a 9. § (1) bekezdés e) pontja szerinti költségtervben foglaltak ezt kifejezetten szükségessé teszik, vagy

d) pályázati úton nyújtott támogatás esetén, ha a 23. § szerinti pályázati terv előírja, vagy

e) a miniszter egyedi engedélye azt kifejezetten lehetővé teszi.

15. § (1) Ha a támogatás nem folyósítható a 14. § (4) bekezdésében foglaltak szerint egy összegben, a támogatás ütemezetten, a kiadásoknak a 9. § (1) bekezdés e) pontja szerint benyújtott költségterv alapján megállapítható felmerülésével arányosan, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 101/A. § (2) bekezdése szerinti esetben időarányosan folyósítható.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználásáról külön nyilvántartást vezetni, az elszámolt költségeket más finanszírozó felé nem számolhatja el.

(3) A támogatási szerződésben rögzíteni kell, ha a támogatás nyújtása előleg vagy előfinanszírozás mellett történik, és a szerződésben fel kell tüntetni az említett kedvezmények maximális mértékét, továbbá az azokkal való tételes elszámolás módját és határidejét.

Beszámoltatás, ellenőrzés, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelése

16. § (1) A szakmai kötelezettségvállaló a támogatási okiratban vagy a támogatási szerződésben a támogatás felhasználásáról vagy a működtetési kötelezettséggel összefüggésben beszámolási kötelezettséget ír elő, amelyet az okiratban vagy szerződésben rögzített határidőig a kedvezményezettnek el kell készítenie és a szakmai kötelezettségvállaló rendelkezésére kell bocsátania.

(2) A részbeszámoló, valamint a záró beszámoló határidejének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a beszámolási kötelezettség megfelelő teljesítésére adott határidő időtartama nem haladhatja meg a 30 napot. Amíg a kedvezményezett nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének, a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. Ha a támogatás teljes folyósítható összege folyósításra került, és a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének a felszólítás ellenére, a megadott határidőre sem tesz eleget, úgy a kedvezményezettnek a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét vissza kell fizetnie.

(3) A teljesítésigazoló a beszámolót a beérkezést követő 30 napon belül megvizsgálja, és javaslatot tesz a szakmai kötelezettségvállalónak annak elfogadására vagy elutasítására. A döntésről és az esetleges visszafizetési kötelezettségről a döntést követő 8 napon belül a szakmai kötelezettségvállaló írásban értesíti a kedvezményezettet. A beszámoló elbírálására vonatkozó határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható hiánypótlás, kiegészítés kérése esetén. A hiánypótlást, kiegészítést a beszámoló beérkezését követő 30 napon belül lehet kérni írásban a kedvezményezettől.

(4) A támogatási szerződésben rögzíteni kell a beszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

17. § (1) A támogatás jogszerű kifizetését és felhasználását az előirányzat kezelője, valamint a pályázati felhívásban és a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik.

(2) A beszámoltatás során ellenőrzésre kerül az is, hogy a támogatás felhasználása során a kedvezményezett a közbeszerzésekre vonatkozó törvényi előírásokat betartotta-e. Az ennek megállapításához szükséges dokumentumokat a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás befejezését követően köteles benyújtani. A kedvezményezett számára e kötelezettség a benyújtandó dokumentumok körének és a benyújtás határidejének meghatározásával a támogatási szerződésben kerül rögzítésre.

18. § Ha a kedvezményezett önhibájából, felszólítás ellenére sem tett eleget a támogatási okiratban vagy a támogatási szerződésben előírt kötelezettségeinek, valamint a 16. § előírásainak, a miniszter írásos döntésével a kedvezményezettet legfeljebb 3 évre kizárja az érintett előirányzatok támogatási rendszeréből.

A kifogás

19. § (1) Az Ámr. 131. § (1) bekezdésében meghatározott kifogást a támogatás igénylője, és a támogatás kedvezményezettje (a továbbiakban: kifogást tevő) írásban nyújthatja be a miniszternek.

(2) A kifogásnak tartalmaznia kell:

a) a kifogást tevő adatait (név, székhely vagy lakcím, képviselő),

b) a kifogással érintett pályázati eljárás, támogatási igény és támogatás azonosítását (így különösen a pályázat címe, a támogatás célja, a támogatási szerződés száma), a kifogásolt intézkedést hozó meghatározását,

c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás leírását,

d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket,

e) a kifogás célját és

f) a kifogást tevőnek vagy képviselőjének saját kezű aláírását.

(3) A kifogást a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtétől vagy a mulasztástól számított 30 munkanapon belül lehet benyújtani.

(4) Az előirányzat közvetett felhasználása esetén, ha a támogatás nyújtására irányuló eljárás lebonyolító szervezet közreműködésével történik, és a kifogást tevő a kifogást a lebonyolító szervezethez nyújtja be, a lebonyolító szervezet köteles azt a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül a kifogás elbírálásához szükséges dokumentumokkal együtt továbbítani a miniszter részére. Ha a kifogást tevő a kifogást a (3) bekezdésben meghatározott határidőben benyújtotta a lebonyolító szervezetnek, az nem tekinthető elkésettnek.

20. § (1) Az elkésett, a nem a jogosult által vagy a korábbival azonos tartalommal ismételten benyújtott kifogást a miniszter annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül elutasítja, és erről a kifogást tevőt - megjelölve az elutasítás indokát - írásban értesíti.

(2) Ha a kifogás hiányos, azaz nem tartalmazza a 19. § (2) bekezdésben meghatározottakat, a miniszter a kifogás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül, 8 munkanapos határidő tűzésével írásban felhívja a kifogást tevőt a hiány pótlására. Ha a kifogást tevő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter a kifogást elutasítja, és erről a kifogást tevőt - megjelölve az elutasítás indokát - írásban értesíti.

(3) Ha - az előirányzat közvetett felhasználása esetén - a támogatás nyújtására irányuló eljárás lebonyolító szervezet közreműködésével történik, a miniszter a kifogás kézhezvételét követően 3 munkanapon belül - a kifogás ismertetésével egyidejűleg - írásban keresi meg a lebonyolító szervezetet. A lebonyolító szervezet a miniszter által megadott határidőn belül köteles a kifogás elbírálásához szükséges dokumentumokat a miniszter részére megküldeni. Ebben az esetben az (1)-(2) és (4) bekezdésben a miniszter részére előírt határidők 10 munkanappal meghosszabbodnak. Ha a kifogást a lebonyolító szervezethez nyújtották be, azonban a lebonyolító szervezet által a 19. § (4) bekezdése szerint továbbított dokumentumok nem elegendőek a kifogás elbírálásához, a miniszter az e bekezdésben meghatározott megkereséssel élhet.

(4) A miniszter a kifogást annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül érdemben elbírálja. E határidőbe nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A miniszter az e bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbíthatja, és erről a kifogást tevőt a kifogás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül írásban értesíti.

(5) Ha a kifogás megalapozott, a miniszter a (4) bekezdésben meghatározott határidőben elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti. Ha a kifogást tevő a kifogásolt jogszabálysértés folytán nem nyert támogatást, a kifogást tevő támogatási igényét ismételten el kell bírálni.

(6) Ha a kifogás nem alapos, a miniszter azt elutasítja, és erről a kifogást tevőt - megjelölve az elutasítás indokát - írásban értesíti.

21. § (1) Ha a támogatás nyújtására irányuló eljárás lebonyolító szervezet közreműködésével történik, a lebonyolító szervezet a miniszter által a kifogásolt jogszabálysértés orvoslására rendelt intézkedéseket a miniszter által meghatározott határidőn belül megteszi, és arról a minisztert írásban tájékoztatja.

(2) A kifogás kivizsgálásában nem vehet részt, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett.

IV. FEJEZET

A PÁLYÁZATI ÚTON NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A pályázatok általános feltételei

22. § (1) Az előirányzatokból pályázati úton nyújtott támogatások tekintetében a III. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az azonos célú előirányzatokból fejlesztési célú támogatás kizárólag pályázati úton nyújtható.

23. § (1) A pályáztatási tevékenység éves pályázati terv alapján működik. Az éves pályázati tervet a szakmai főosztály készíti el, a miniszter hagyja jóvá, és azt a minisztérium honlapján közzéteszi. A pályázati terv jóváhagyásáig pályázatot kiírni csak a miniszter egyedi engedélye alapján lehet.

(2) A pályázati úton elnyerhető támogatások részletes feltételeit a pályázati kiírások (felhívások) tartalmazzák, amelyeket a miniszter fogad el.

(3) A szakmai kötelezettségvállaló gondoskodik a pályázatok kiírásáról, lebonyolításáról, a pályázatok elbírálásáról, a feladattervek meghatározásáról, a megállapodások, szerződések előkészítéséről.

(4) A pályázati felhívás megjelentetésének feltétele a támogatási konstrukciók bejelentése a Kincstár részére az Ámr. 138. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

24. § (1) Az éves pályázati tervben szereplő pályázatok lebonyolítása kezelő szerv közvetlen eljárásával vagy lebonyolító szervezet bevonásával történik.

(2) A pályázati eljárás lebonyolító szervezet útján történő lebonyolítására a miniszter az éves pályázati tervben megjelölt lebonyolító szervezettel az Ámr. 111. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodást köt (a továbbiakban: együttműködési megállapodás).

(3) Az együttműködési megállapodás az Ámr. 111. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza

a) az éves pályázati terv adott pályázatra vonatkozó rendelkezéseit,

b) a cél megvalósításához rendelt pénzügyi források összegéről és rendelkezésre állásról szóló nyilatkozatot, azok rendelkezésre bocsátásának szabályait,

c) a pályázati folyamat ütemezését, a lebonyolító szervezet feladatainak részletezését,

d) a lebonyolító szervezet által a lebonyolítás körében elszámolható költségek körét és mértékét,

e) a rendelet 25. § (1) bekezdésében meghatározott Bíráló Bizottság tagjainak, elnökének, valamint póttagjainak megnevezését, elérhetőségeik (cím, telefonszám) megjelölésével, esetleges előértékelők közreműködésének szükségességére történő utalást,

f) a támogatási szerződésekkel kapcsolatos módosítási kérelmek bírálatának menetét, valamint

g) a pályázati monitoring, értékelés szakmai és pénzügyi eljárásrendjét, ideértve

ga) mind a lebonyolító szervezet, mind a kedvezményezettek vonatkozásában a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás tartalmának, teljesítésének és elfogadásának a rendjét és

gb) a mintavételes, tételes vagy kockázatelemzésen alapuló, dokumentált szakmai helyszíni ellenőrzés rendszeres végzését.

(4) Ha a nyertes pályázókkal a lebonyolító szervezet köti meg a támogatási szerződést és folyósítja részükre a támogatást, a lebonyolító szervezetnek a kezelő szervre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

A pályázatok elbírálása

25. § (1) A miniszter vagy a kezelő szerv által kijelölt Bíráló Bizottság végzi a pályázatok elbírálását.

(2) A Bíráló Bizottság a pályázat elbírálásához szükséges javaslatát a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 30 munkanapon belül készíti el, majd azt a pályázat kiírója 5 munkanapon belül a döntéshozó elé terjeszti. Az elbíráláshoz szükséges javaslat elkészítésére előírt határidőtől a pályázat kiírója - indokolt esetben és a pályázati felhívásban rögzített módon - eltérhet.

(3) A Bíráló Bizottság véleményét a tagok részvételével megtartott ülésen alakítja ki. A Bíráló Bizottság első ülésén elfogadja ügyrendjét, amelyet a pályázat kiírója jóváhagy.

(4) A Bíráló Bizottság javaslatát minden esetben emlékeztetőben kell rögzíteni. Ha a pályázat jellege ezt lehetővé teszi, az emlékeztetőben az adott pályázaton forráshiány miatt nem támogatott, de szakmailag megfelelő, támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok sorrendjét is meg kell határozni.

26. § Abban az esetben, ha

a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép,

b) a támogatási döntés érvényét veszti, a támogatói okiratot visszavonják, vagy

c) a felek a támogatási szerződést egyoldalúan vagy közös megegyezéssel felbontják vagy megszüntetik,

a felszabaduló támogatási keret összegéig a szakmailag megfelelő, de támogatást el nem nyert pályázók rangsorában a következő helyen álló pályázók részére támogatás nyújtható a felszabadult támogatási összeg erejéig.

27. § (1) A pályázatok alapján nyújtandó támogatásokról a döntéshozó a Bíráló Bizottság javaslatának benyújtásától számított 30 munkanapon belül dönt. E határidőtől a támogató - indokolt esetben és a pályázati felhívásban rögzített módon -eltérhet.

(2) A pályázat kiírója a kedvezményezettek listáját, a megítélt támogatási összegeket, a támogatás célját, a támogatott program megvalósítási helyét a döntést követő 15 munkanapon belül - a honlapján történő közzététellel - nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatást ad a pályázók részére a pályázat eredményéről és az egyéb feltételekről.

28. § (1) A nyertes pályázókkal a szakmai kötelezettségvállaló támogatási szerződést köt vagy támogatási okiratot ad ki. A teljesítések elszámoltatása a szakmai kezelő feladata.

(2) A támogatási szerződésben kikötött késedelmi kötbér vagy támogatói okirat esetén vállalt kötbérfizetési kötelezettség részletes feltételeit a támogatói okiratban, támogatási szerződésben kell rögzíteni.

V. FEJEZET

EGYEDI DÖNTÉS ALAPJÁN TÁRSADALMI- ÉS EGYÉB SZERVEZETEKNEK, ÉRDEKKÉPVISELETEKNEK NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK KEZELÉSÉVEL, FELHASZNÁLÁSÁVAL, ELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSRENDRŐL

29. § (1) Egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból alapítvány (közalapítvány), társadalmi- és egyéb szervezetek, érdekképviseletek feladataira, egyedi döntés alapján nyújtott támogatások nem tartoznak az Európai Unió által notifikálandó támogatások körébe. A 20/14. Fejezeti általános tartalék előirányzatából az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendeletben (továbbiakban: 212/2010. (VII. 1) Korm. rendelet) foglalt feladatokkal kapcsolatos, a célok elérését segítő, de előre nem tervezhető kiadások teljesíthetők.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek számára nem pályázati úton biztosított támogatás tekintetében a III. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

30. § (1) A 29. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet az ott meghatározott támogatási jogcímből írásban igényli a támogatást a minisztertől az olyan kedvezményezett kivételével, amelynek támogatása valamely korábban meghozott, több évre szóló támogatási döntés adott évi végrehajtására irányul.

(2) A támogatási igénynek tartalmaznia kell a támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, összefüggéseit és az ágazati célkitűzések megvalósításához való kapcsolatát.

(3) A döntéshozó a támogatási igény alapján megvizsgálja és igazolja a támogatás forrásául szolgáló előirányzat által finanszírozott közfeladat igénylő által történő ellátásának szakmai indokoltságát, hatékonyságát.

(4) Önmagában a (2) bekezdésnek megfelelő támogatási igény benyújtása nem jelent kötelezettséget a támogatás odaítélésére, és a támogatásnak az igényben meghatározott összegben és feltétellel történő biztosítására. A támogatási döntés meghozatalában a döntéshozónak mérlegelési joga van.

(5) Ha az igény hiányos, azaz nem tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározottakat, valamint a III. Fejezet vonatkozó rendelkezéseit, az igény kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül legalább 3, de legfeljebb 8 munkanapos határidő kitűzésével írásbeli felhívást kap az igénylő a hiány pótlására. Ha az igénylő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a döntéshozó az igényt elutasítja, és erről az igénylőt - megjelölve az elutasítás indokát -írásban értesíti.

(6) A kedvezményezett a támogatási összeg felhasználásáról a támogatási szerződésben megjelölt időpont(ok)ban szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást köteles készíteni.

VI. FEJEZET

2011. ÉVI FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK KEZELÉSE, FELHASZNÁLÁSA

31. § (1) A 20/01/05/00 Regionális víziközmű-rendszerek állami kötelezettségei és a pályázati fejlesztéséhez szükséges önerő előirányzatból a jogszabályok szerint a magyar államra, mint tulajdonosra háruló kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére adható támogatás. A többségi állami tulajdonú, regionális rendszereken végrehajtott fejlesztések önkormányzatokkal közös, vagy önálló ÚMFT (KEOP, ROP, ETE) pályázatként történő megvalósítása esetén az állami rész fejlesztésére jutó arány önerő fizetési kötelezettséget von maga után.

(2) Az előirányzat felhasználása a Kincstáron keresztül történik. A kedvezményezettek költségvetési intézmények.

32. § (1) A 20/01/07/01 Vízkárelhárítási művek fejlesztése és állagmegóvása előirányzat a nem kielégítő védképességű elsőrendű árvízvédelmi művek védbiztonságának fejlesztését, térségükben az elvárható árvízvédelmi biztonság megteremtését, az árvizek kártételei elleni megelőző tevékenység biztosítását szolgálja. Az előirányzat terhére az árvízvédelem infrastrukturális fejlesztései, továbbá a projekt típusú beruházásokon túli egyedi töltéserősítési és védelmi képesség fokozási munkák valósulnak meg.

(2) Az előirányzat felhasználása a Kincstáron keresztül történik. A kedvezményezettek költségvetési intézmények.

33. § (1) A 20/01/09/00 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése előirányzatból a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programra alapozott, 2005. évben átdolgozott Balaton térség regionális szennyvízelvezetése és tisztítása fejlesztési koncepcióban szereplő prognosztizált beruházások kerülnek támogatásra.

(2) Az előirányzat felhasználása Kincstáron keresztül történik. A kedvezményezettek költségvetési intézmények.

34. § A 20/01/13/00 Intézmények központi beruházásai fejezeti kezelésű előirányzat a 2011. évben megszűnt, így ezen előirányzatból kizárólag a 2010. évről áthúzódó maradványok felhasználása kerül elszámolásra.

35. § A 20/01/18/00 Központi beruházások maradványának rendezése előirányzat technikai jellegű előirányzat, amely a központi beruházás keretében megvalósított, lezárult támogatási programok korábbi maradványainak kezelésére szolgál.

36. § (1) A 20/01/19/00 EU Víz Keretirányelv végrehajtásának feladatai előirányzat felhasználását az 1996-ban megkezdett vízbázisvédelmi célprogram végrehajtásáról szóló hazai jogszabályok és az EU Víz Keretirányelve határozzák meg.

(2) Az előirányzat felhasználása a Kincstáron keresztül történik. A kedvezményezettek költségvetési intézmények.

37. § (1) A 20/01/20/00 Ivóvíz-minőségjavító program előirányzat segítségével döntően a vízellátás biztonságát növelő fejlesztések, ivóvízminőség-javító beruházások valósulnak meg. Az előirányzat támogatja Almásfüzitő, Kocs, Nagyigmánd területén az egészséges ivóvízellátás-hálózat kiépítését.

(2) Az előirányzat felhasználása a Kincstáron keresztül történik. A kedvezményezettek költségvetési intézmények.

38. § (1) A 20/02/01/00 Vízkárelhárítási művek fenntartása előirányzat, a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet alapján, az állami tulajdonú vízkár-elhárítási létesítmények és a kapcsolódó infrastruktúra fenntartási feladatainak forrása.

(2) A forrás leosztása normatív alapon történik, az egyedi sajátosságok figyelembevételével.

(3) Az előirányzat felhasználása előirányzat átadással valósul meg a kedvezményezett költségvetési intézménnyel kötött megállapodás alapján.

39. § (1) A 20/02/02/00 Szigetközi térség vízügyi feladatai előirányzatból a Duna elterelése miatt, az 1995. évi magyar-szlovák megállapodás alapján működtetett környezeti megfigyelő rendszer nem teljes körű működési költségei, valamint a szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások, a hullámtéri vízpótló rendszer nagy műtárgyainak és a hullámtéri mellékágrendszer létesítményeinek üzemelési és karbantartási feladatai, valamint a kisebb eróziós kimosódások megszüntetéséhez, uszadék eltávolításához szükséges kiadások finanszírozhatóak. A mentett oldali vízpótló rendszer üzemeltetése keretében a Zátonyi-Duna, Nováki-csatorna, Pontyos-Örvényi-csatorna, Hédervár-Darnózseli-csatorna, Gombócos-Bár-Duna, Zsejkei-csatorna, Lipóti-Holt-Duna és a Parlagnyilasi-csatorna medreinek és műtárgyainak kezelése, legfontosabb karbantartása is e keret terhére kerül finanszírozásra.

(2) Az előirányzat felhasználása előirányzat átadással valósul meg a kedvezményezett költségvetési intézménnyel kötött megállapodás alapján.

40. § (1) A 20/02/03/00 Vízitársulatok kezelésében és üzemeltetésében lévő vízilétesítmények fenntartása fejezeti kezelésű előirányzatból az alábbi feladatok kerülnek támogatásra: a forgalomképes állami tulajdonú műveken a vízitársulatok által végzett fenntartási és belvíz védekezési feladatok ellátása, valamint a rendkívüli időjárás miatt szükséges kármegelőzési és helyreállítási munkák elvégzése; a vízitársulatok által az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: AVOP), valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) keretében megvalósított beruházások 2011-re vállalt fenntartási kötelezettsége; a sajáterőként vállalt kötelezettség biztosítása a korábbi évek AVOP-os és ÚMVP-s pályázataihoz; a területi vízgazdálkodás EU és hazai kötelezettségekből eredő és a kutatás-fejlesztési feladatainak végrehajtása.

(2) Az előirányzat felhasználása közvetlen módon, a támogatott vízi társulattal kötött támogatási szerződés alapján történő fejezeti kifizetéssel valósul meg.

41. § (1) A 20/02/05/00 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program előirányzat a nagy tavaink kiemelt vízminőségi monitoring-, tájékoztató és információs rendszereinek nem teljes körű üzemeltetési költségeit biztosítja.

(2) Az előirányzat felhasználása előirányzat átadással valósul meg a kedvezményezett költségvetési intézménnyel kötött megállapodás alapján.

42. § (1) 20/2/6 Vörösiszap katasztrófa elhárítása előirányzat céljai összhangban a katasztrófa elhárítási célelőirányzatok felhasználásáról szóló 5/2010. (XII. 3.) számú BM rendelettel, a 2010. október 4-én a Magyar Alumínium Zrt. területén lévő iszaptároló gátjának átszakadása következtében történt vörösiszap-kiömléssel kapcsolatban a védekezésben, valamint a helyreállításban részt vevő központi költségvetési szervek, védekezéssel összefüggő többletkiadásaira (különösen: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, a veszélyhelyzet felszámolásához szükséges eszközök beszerzése, valamint a károsodott eszközök visszapótlása) támogatás biztosítása.

(2) Az előirányzat eredeti előirányzattal nem rendelkezik. A forrás az előirányzatra a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. CLXIX. törvény 1. számú melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet 20. cím 1. alcím 34. Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok terhére keret-megállapodás alapján kerül biztosításra a minisztérium részére.

(3) A Belügyminisztériumtól (a továbbiakban: BM) átvett támogatás felhasználásának és elszámolásának eljárási rendjét a minisztérium és BM közötti és a minisztérium és a felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek közötti keret-megállapodás, valamint a VM miniszter által kiadott eljárásrend tartalmazza.

43. § (1) A 20/02/08/00 Víz-, környezeti- és természeti katasztrófa elhárítása (korábbi nevén: Víz- és környezeti kárelhárítás) előirányzat az alábbi célokra használható fel:

a) az állami költségvetési szervek, védelmi feladatokat ellátó vízitársulatok víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás esetén, a védelmi készültség elrendelése alapján végzett védekezési, helyreállítási feladataival összefüggő többletkiadásaira, külön kormánydöntés alapján preventív feladatok elvégzésére;

b) az állami kártalanítási kötelezettség költségeinek biztosítására;

c) az a) és b) ponttal összefüggő, így különösen a személyi juttatásokkal, a munkaadókat terhelő járulékokkal, a dologi kiadásokkal, a veszélyhelyzet felszámolásához szükséges eszközök beszerzésével, valamint a károsodott eszközök visszapótlásával kapcsolatos egyéb tevékenységekre;

d) a vízkárelhárítást ellátó állami vízügyi szerveknél és vízitársulatoknál történő közfoglalkoztatási pályázatok saját erő költségeire;

e) az előirányzat cél szerinti felhasználása során felmerülő egyéb járulékos költségekre (rendelkezésre tartási, Kincstári tranzakciós díj megfizetése).

(2) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosítását tartalmazó 2011. évi XXII. törvény 7. §-a alapján az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető.

(3) Az előirányzat felhasználása közvetlen módon, a kedvezményezett költségvetési intézménnyel kötött megállapodás alapján előirányzat átadással, valamint, a támogatottal kötött támogatási szerződés alapján történő fejezeti kifizetéssel valósul meg.

44. § (1) A 20/02/08/01 Vízügyi feladatok támogatása előirányzatából a forgalomképes állami tulajdonú vízügyi létesítményekkel kapcsolatos kutatási témák, valamint döntés-előkészítő feladatok kidolgozása, állagmegóvási feladatok, szivattyútelepek üzemelési és karbantartási költségeinek finanszírozása, rendkívüli időjárás miatt szükséges kármegelőzési, védekezési, helyreállítási munkák elvégzése, újonnan alakult vízgazdálkodási társulatok, természetes és jogi személyek támogathatóak.

(2) A döntés és finanszírozás miniszteri rendelet, pályázat, egyedi engedély alapján, vagy megállapodásban rögzítettek szerint történhet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok támogatása csak a jogszabályban meghatározott fejezeti előirányzat keretei között, a miniszter által jóváhagyott keretfelosztási terv alapján lehetséges. Ez olyan feladatokat is tartalmazhat, amelyek előre tervezhetők, de mértékük és támogatásigényük alapvetően az adott év hidrológiai, meteorológiai viszonyaitól függ.

(4) Az előirányzat felhasználása közvetlen módon, a támogatottal kötött támogatási szerződés alapján történő kifizetéssel történik.

45. § (1) A 20/02/09/00 Természetvédelmi kártalanítás előirányzat a természetvédelmi érdekből eseti jelleggel elrendelt hatósági korlátozásokból, illetve a védett állat kártételéből adódó kártalanítási igényeket finanszírozza. Az előirányzat kedvezményezettjei a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek és a nemzeti park igazgatóságok.

(2) Az előirányzat felhasználása előirányzat átadással valósul meg, a kedvezményezett költségvetési intézménnyel kötött megállapodás alapján.

46. § (1) A 20/02/10/00 Természetvédelmi pályázatok támogatása előirányzat elsősorban a nemzetközi nyertes pályázatok támogatását, kiemelten az önrész, társfinanszírozás biztosítását, az árfolyamkockázatok kezelését, a pályázat lezárása utáni előírt feladatok ellátását, a GEF világbanki projekt önrészének, illetve a pótlólagosan felmerült költségek forrásának biztosítását szolgálja.

(2) Az előirányzat fő kedvezményezettjei elsősorban a természetvédelmi igazgatási szervek, de emellett néhány pályázat esetében más költségvetési szervek, megfelelő minősítésű természetvédő társadalmi szervezetek és közalapítványok is lehetnek. Az előirányzat forrást biztosít továbbá a nemzeti parki közmunkaprogram pályázatok önerejére is.

(3) Az előirányzat felhasználása a kedvezményezett költségvetési intézménynek történő előirányzat átadással, valamint közvetlen módon, a támogatottal kötött támogatási szerződés alapján történő fejezeti kifizetéssel történik.

47. § (1) A 20/02/11/00 Hulladék-kezelési és gazdálkodási feladatok előirányzat terhére végezhetők el a 2008/98/EK sz. hulladék-keretirányelv nemzeti jogban történő átültetésének feladatai.

(2) Az irányelv megfelelő átvétele a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény jelentős módosítását igényli. A forrás terhére kell elvégezni a módosítások társadalmi, gazdasági és környezeti hatáselemzését, illetve a hatások elemzéséhez nélkülözhetetlen szakmai előkészítő, helyzetfeltáró munkát. A törvény végrehajtási szabályait meghatározó szakterületi kormány és miniszteri rendeletek módosításához szükséges helyzetfeltáró és hatáselemző tanulmányokat is ebből az előirányzatból lehet finanszírozni.

(3) Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv, valamint elektromos és elektronikus berendezésekben alkalmazott veszélyes anyagok korlátozásáról szóló 2002/95/EK irányelv harmonizációjához szükséges előtanulmányok kidolgozásáról szintén ezen előirányzat terhére lehet gondoskodni.

(4) A közösségi joganyagok, illetve stratégiák kialakításakor a hazai szakmai és politikai érdekek képviseletét megalapozó hatásvizsgálatok szintén az előirányzat terhére végezhetők el.

(5) Az előirányzat felhasználása a kedvezményezett költségvetési intézménynek történő előirányzat átadással, valamint közvetlen módon, a támogatottal kötött támogatási szerződés alapján történő fejezeti kifizetéssel történik.

48. § (1) A 20/02/12/00 Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése előirányzat a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: 1995. évi LVI. törvény) alapján visszaigényelhető termékdíj jogcímén történő kifizetések teljesítésére szolgál.

(2) Az 1995. évi LVI. törvény 17. § (3) bekezdése szerint a termékdíjfizetésére kötelezett visszaigényelheti a termékdíjköteles kenőolajok után befizetett Kkt. azon részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosítására történő átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét igazolja. A visszaigénylés megfelelőségéről a területileg illetékes KÖTEVIFE határozatban hoz döntést. A keret tehát a jogosnak ítélt visszaigénylések kifizethetőségét biztosítja.

(3) Az előirányzat felhasználása közvetlen módon, a támogatott szervezet részére történő fejezeti kifizetéssel valósul meg hatósági határozat alapján.

49. § (1) A 20/02/13/00 Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása előirányzat az általános és országos feladatok, valamint a VM felelősségi körébe tartozó egyedi beruházások költségeinek finanszírozását biztosítja.

(2) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) végrehajtásáról és irányításáról a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet VI. fejezete rendelkezik. A rendeletben előírtak figyelembevételével az OKKP szabályozásáról, koordinálásáról, működtetéséről, a feladatok meghatározásáról, finanszírozásáról és végrehajtásáról külön miniszteri utasítás gondoskodik. Ennek értelmében a minisztérium felelősségi körébe tartozó feladatok pénzügyi fedezetét a minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani.

50. § (1) A 20/02/14/00 Állami feladatok átvállalása a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításában előirányzat a 2010-től kezdődő időszakra szóló, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján készülő Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szerveződések, valamint egyéb szervezetek programjainak, tevékenységeinek támogatását biztosítja.

(2) Az előirányzat felhasználása a minisztérium részéről közzétett pályázati felhívások vagy egyedi döntés alapján miniszteri jóváhagyással történhet. Mind az utólagos elszámolás melletti előfinanszírozásra, mind a záró beszámolót követő utófinanszírozásra lehetőség van az egyösszegű támogatás esetében.

(3) Az előirányzat felhasználása közvetlen módon, a támogatottal kötött támogatási szerződés alapján fejezeti kifizetéssel történik.

51. § (1) A 20/02/16/00 Az illegális hulladék-elhelyezés felszámolásának feladatai előirányzat terhére lehetőség nyílik a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetek támogatására a közterületen elhagyott hulladékok felszámolásában, a hulladékelhagyó magatartás visszaszorítására.

(2) Az előirányzat felhasználása a minisztérium részéről közzétett pályázati felhívások alapján történhet. Mind az utólagos elszámolás melletti előfinanszírozásra, mind a záró beszámolót követő utófinanszírozásra lehetőség van az egyösszegű támogatás esetében.

(3) Az előirányzat felhasználása közvetlenül a támogatott szervezet részére - támogatási szerződés keretében történő -fejezeti kifizetéssel valósul meg.

52. § (1) A 20/02/17/00 Vízgazdálkodási pályázatok előkészítése és támogatása előirányzat a fejezet felügyelete alá tartozó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknak az állami alapfeladatukat képező, a vízgazdálkodás valamennyi szakterületét felölelő pályázati lehetőségeik önerejének finanszírozására szolgál.

(2) Az előirányzat azoknál a nyertes pályázatoknál, ahol a finanszírozási konstrukció csak utólagos elszámolást tesz lehetővé, a pályázó adott pályázathoz kötődő likviditási problémáinak kezelésére is fordítható.

(3) Az előirányzat felhasználása előirányzat átadással valósul meg a kedvezményezett költségvetési intézménnyel kötött megállapodás alapján.

53. § (1) A 20/02/18/00 Szakképzési hozzájárulások fogadása és továbbítása technikai jellegű előirányzat, melynek célja a Térségi Integrált Szakképző Központok részére a szakképzési hozzájárulások fogadása és továbbadása a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 4. § (5) bekezdése, az 5. § (2) bekezdés a) pontja és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet 14. §-a alapján.

(2) A szakképzési hozzájárulás fizetésére a fenntartónak - vagyis a minisztériumnak - a kötelezettel fejlesztési megállapodást kell kötni. A megállapodás alapján a minisztérium részére kell átutalni a szakképzési hozzájárulást, amely azt közvetlenül továbbutalja az érintett intézmény részére.

54. § A 20/02/23/00 Nem tervezhető egyéb feladatok jogcímcsoporton szereplő előirányzat az esetlegesen év közben belépő új támogatási célok megjelenítésére szolgál. Eredeti kiadási, bevételi és támogatási előirányzata nincs.

55. § A 20/02/24/00 Igazgatási szolgáltatási díjak előirányzat célja a földhivatalok térben és időben eltérő bevételeinek az egyes földhivatalok közötti évközi átcsoportosítása a fizetőképesség biztosítása érdekében.

56. § (1) a 20/2/27/00 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése előirányzat keretéből a 1003/2007. (I. 24.) számú Kormány határozatában foglaltaknak megfelelően folytatódott a VTT előző években megkezdett munkáinak, létesítményeinek megvalósítása. Legjelentősebb feladatok: a Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó ideiglenes üzemeltetési feladatokkal kapcsolatos munkák elvégzése, valamint a Tiszaroffi tározó töltései mentén a hullámtéri véderdők kialakítása. Az erdészeti szakértői feladatok biztosítása, valamint a beruházás bonyolításával és lezárásával összefüggő lebonyolítói feladatok elvégzése. A területszerzéssel kapcsolatban - földtulajdon rendezési és kártérítési kifizetések - lezárult perek jogerős ítéleteinek végrehajtása.