442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. és 11. pontjában, valamint

a 14. § (2) és (3) bekezdése tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a Magyarország területén forgalmazott termék csomagolására és a csomagolási hulladékra,

b) a csomagolás visszavételére, valamint

c) a csomagolási hulladék átvételére.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a radioaktív anyagok csomagolására és csomagolásának hulladékára.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; csomagolás lehet:[1]

a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;

b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint

c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;

2. csomagolás alkotóeleme: olyan alkotórész, amelyből a csomagolás vagy a csomagolás-összetevő készül, és amely kézzel vagy egyszerű mechanikai eszközzel a csomagolástól vagy a csomagolás-összetevőtől nem választható el;

3. csomagolás-összetevő: a csomagolás olyan része, amely kézzel vagy egyszerű mechanikai eszközzel a csomagolástól elválasztható;

4. csomagolási hulladék: hulladékká vált csomagolás, csomagolószer, ide nem értve az ipari vagy termelési tevékenység során képződő gyártási vagy maradék hulladékot;

4a.[2] csomagolások újrahasználatát célzó rendszer: olyan szervezési, műszaki vagy pénzügyi jellegű intézkedések, amelyek biztosítják, hogy az újrahasználható csomagolás több forgási ciklust teljesítsen;

5. csomagolószer: a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2. § 8-10. pontjában meghatározott csomagolóanyag, csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag;

5a.[3] forgási ciklus: az újrahasználható csomagolás útja attól az időponttól, amikor forgalomba hozzák azon áruval együtt, amelynek tárolására, védelmére, kezelésére, szállítására vagy prezentálására szánják, addig az időpontig, amikor olyan csomagolások újrahasználatát célzó rendszerbe kerül, amelynek célja újra forgalomba hozni a csomagolást az áruval együtt;

5b.[4] könnyű műanyag hordtasak: a Ktdt. szerinti fogalom;

5c.[5] műanyag: a Ktdt. szerinti fogalom;

5d.[6] műanyag hordtasak: olyan, műanyagból készült, fogófüllel ellátott vagy fogófül nélküli, hordtasak, amelyet az áruk vagy termékek értékesítési pontján biztosítanak a fogyasztók részére;

5e.[7] nagyon könnyű műanyag hordtasak: a Ktdt. szerinti fogalom;

6. nehézfém: az ólom, a kadmium, a higany és a hat vegyértékű króm;

7. nehézfém szándékos hozzáadása: valamely nehézfémet tartalmazó anyag szándékos felhasználása egy csomagolás vagy csomagolási alkotóelem kialakításában, ahol annak jelenléte kívánatos a végső csomagolásban vagy csomagolási összetevőben egy meghatározott jellemző, megjelenés vagy minőség biztosítása érdekében, ide nem értve a csomagolószerek javításához nyersanyagként alkotóelemeiben nehézfémet is tartalmazó újrafeldolgozott anyag felhasználását;

8. nehézfém véletlen jelenléte: a nehézfém csomagolásban vagy annak összetevőjében nem szándékos hozzáadás következtében való jelenléte.

9.[8] oxidatív úton aprózódó műanyag hordtasak: olyan, az áruk vagy termékek értékesítési pontján a fogyasztók részére biztosított, adalékanyagokat tartalmazó, műanyagból készült hordtasak, amely elősegíti a műanyag mikroméretű műanyagrészecskékre történő széttöredezését.

9a.[9] társított (kompozit) csomagolás: olyan csomagolás, amely különböző anyagok kézi erővel szét nem választható két vagy több rétegéből áll, egyetlen integrált egységet képezve, amely egy belső tartályból és egy külső burkolatból áll, amelyet ennek megfelelően töltenek meg, tárolnak, szállítanak és ürítenek ki;

10.[10] újrahasználható csomagolás: olyan csomagolás, amelyet arra szántak, úgy terveztek és azzal a céllal helyeztek forgalomba, hogy életciklusa alatt több utat vagy forgási ciklust teljesítsen azáltal, hogy az eredeti célra újratöltik vagy újrafelhasználják.

(2)[11] Csomagolásnak kell tekinteni továbbá

a) az árucikket, ha a 2. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom-meghatározásnak a csomagolás által még biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül megfelel, kivéve, ha az adott árucikk a termék szerves részét képezi, és erre az árucikkre a termék tartásához vagy megőrzéséhez a termék teljes élettartama alatt szükség van, valamint az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták, és

b) az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt árucikkeket, továbbá az értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos (eldobható) árucikkeket, ha azok csomagolási funkciót látnak el.

(3)[12] A csomagolásba beépülő egyes alkotóelemeket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelybe azokat beépítették. Az egy termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemeket csomagolásnak kell tekinteni, kivéve, ha azok a termék szerves részét képezik, és minden alkotóelemet együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szántak.

(4)[13] A csomagolásnak minősülő, illetve a csomagolásnak nem minősülő tételeket (szemléltető példákat) az 1. melléklet tartalmazza.

(5)[14]

(6)[15]

2a. Csomagolási hulladék a körforgásos gazdaságban[16]

2/A. §[17] (1) A csomagolási hulladék képződésének megelőzését és a csomagolás környezetre gyakorolt hatásának minimálisra csökkentését a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 5. mellékletével összhangban kell elérni.

(2) A hulladékká vált társított csomagolást elkülönítetten kell gyűjteni.

3. A csomagolás létrehozására, jelölésére és forgalomba hozatalára vonatkozó követelmények

3. § (1) Nem forgalmazható olyan csomagolószer, amelynek alkotóelemeiben - a (2) bekezdés kivételével - a nehézfém összesített koncentrációja a 0,01 tömegszázalékot meghaladja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határérték a következő csomagolószerekre nem vonatkozik:

a) az ólomkristály csomagolószerre;

b) a csomagolási célú üvegre, ha az (1) bekezdés szerinti határérték túllépését kizárólag az előállításhoz felhasznált anyagában hasznosított üvegcserép nehézfémtartalma okozza, és az üveggyártási folyamat során nehézfém szándékos hozzáadására nem került sor; valamint

c) a műanyag rekesz, raklap csomagolószerre a (3) bekezdésben meghatározott esetben.

(3) Ha a műanyag rekesz, raklap javításra vagy a csomagolási hulladékká vált műanyag rekesz, raklap újrafeldolgozásra kerül, az (1) bekezdés szerinti tilalom nem áll fenn akkor, ha a javítás vagy újrafeldolgozás céljából felhasznált egyéb anyag műszakilag szükséges mértékben válik a megjavított vagy újrafeldolgozott műanyag rekesz vagy raklap részévé, de a megjavított vagy újrafeldolgozott műanyag rekesz, raklap tömegének 20%-át nem haladja meg, és nehézfém szándékos hozzáadására nem kerül sor.

(4) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az átlagos nehézfém-koncentráció - az egyes üvegolvasztó kemencékben végzett, a normális és rendszeres tevékenységre jellemző, bármely 12 egymást követő havi ellenőrző mérés alapján - túllépi a 0,02 tömegszázalékot, a gyártó erről a hatóságnak jelentést küld.

(5) A (4) bekezdés szerinti jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a mért értékeket,

b) az alkalmazott mérési módszerek leírását,

c) a jelen lévő nehézfém-koncentráció feltételezett forrását, valamint

d) a nehézfém-koncentráció csökkentésére tervezett intézkedések részletes leírását.

(6) Ha a csomagolási célú üveget nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén állították elő, a (4) bekezdés szerinti jelentéstételi kötelezettség a csomagolási célú üveg első hazai forgalmazóját terheli. Más EGT-államból történt behozatal esetén a forgalmazó az érintett államban a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nehézfémkoncentráció-szintekkel kapcsolatban a 2001/171/EK bizottsági határozat 5. cikke alapján megtett bejelentés másolatát a hatóság kérésére bemutatja.

(7)[18] A (4) bekezdés szerinti ellenőrző mérések eredményeit és az alkalmazott mérési módszereket a hulladékgazdálkodási hatóság kérésére a csomagolószer gyártója, továbbá a (6) bekezdés szerinti esetben az első forgalmazó a hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátja.

4. § (1) A gyártó a csomagolás anyagára, a csomagolási hulladék kezelésének módjára utaló azonosító jelölést alkalmazhat. Ha a gyártó azonosító jelölést alkalmaz - a külön jogszabályban meghatározottak szerint a csomagolás anyagára, a csomagolási hulladék kezelésének módjára vonatkozóan előírt azonosító jelölésen vagy más jelölésen kívül - kizárólag a 2. mellékletben meghatározott azonosítási rendszert és módokat alkalmazhatja.

(2) Ha a csomagolószeren vagy a csomagoláson a gyártó azonosító jelölésként címkét rögzít, a címkén az azonosításnak

a) jól láthatónak,

b) tartósnak, valamint

c) a csomagolás megbontása után is jól olvashatónak

kell lennie.

(3) A gyártó a 3. § (3) bekezdés szerinti megjavított vagy újrafeldolgozott, a 3. § (1) bekezdésben meghatározott határértéket meghaladó mértékű nehézfémet tartalmazó műanyag rekeszt, raklapot jól látható, olvasható módon a nehézfémtartalomra utaló azonosító jelöléssel úgy látja el, hogy a jelölés tartós és sérthetetlen legyen.

(4)[19] A gyártó, a csomagolószer forgalmazója biztosítja, hogy a (3) bekezdés szerinti azonosító jelöléssel ellátott műanyag rekeszek és raklapok olyan elosztó, visszavételi, újrahasználati rendszerbe kerüljenek, amelyben a visszavett vagy újrafeldolgozott műanyag rekeszeknek és raklapoknak a hasznos élettartama a lehető leghosszabb, és a termelési-fogyasztási láncban maradásuk feltételei legalább 90%-os arányban biztosítottak.

(5)[20] Egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság biztosítja, hogy a (3) bekezdés szerinti azonosító jelöléssel ellátott csomagolási hulladékká vált műanyag rekeszek és raklapok olyan hasznosító rendszerbe kerüljenek, amelyben a termelési-fogyasztási láncban maradásuk feltételei legalább 90%-os arányban biztosítottak.

5. § (1) Csak olyan csomagolás hozható forgalomba, amely megfelel a 3. mellékletben foglalt lényegi követelményeknek.

(2) A csomagolás összetételére, újrahasználhatóságára, valamint a csomagolási hulladék hasznosíthatóságára - ideértve az anyagában történő hasznosítást is - vonatkozó lényegi követelményeket a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A csomagolásra a 3. melléklet 4. pontjában meghatározott nemzeti szabványokban foglaltak alkalmazása akkor felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, ha azokra egyúttal a lényegi követelmények is teljesülnek.

4. Hasznosítási kötelezettség[21]

6. §[22]

7. §[23]

8. §[24]

9. § (1)[25] Egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság az újra nem használt, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határértéket meghaladó mértékű nehézfémet tartalmazó és hulladékká vált műanyag rekesz, raklap hasznosításáról a hulladékhierarchia szerinti követelményekre figyelemmel gondoskodik.

(2)[26] El kell érni, hogy az egy naptári évben országosan képződő hulladékká vált csomagolás teljes tömegének - legalább 55% anyagában történő hasznosítása mellett - legalább 60%-át hasznosítsák úgy, hogy az egy naptári évben országosan képződő hulladékká vált csomagolás anyagfajtáinak teljes tömegéhez viszonyítva anyagfajtánként az újrafeldolgozási arány a következő legyen:

a) üveg esetében 60%,

b) papír és karton esetében 60%,

c) fém esetében 50%,

d) fa esetében 15%,

e) műanyag esetében 22,5%, kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból műanyagokká dolgoznak fel.

(2a)[27] 2025. december 31-ig el kell érni, hogy a tárgyévben országosan képződő hulladékká vált csomagolás teljes tömegének legalább 65%-át újrafeldolgozzák úgy, hogy a tárgyévben országosan képződő, hulladékká vált csomagolás anyagfajtáinak teljes tömegéhez viszonyítva anyagfajtánként a minimális újrafeldolgozási arány a következő legyen:

a) műanyagok esetében 50%,

b) fa esetében 25%,

c) vasfémek esetében 70%,

d) alumínium esetében 50%,

e) üveg esetében 70%,

f) papír és karton esetében 75%.

(2b)[28] 2030. december 31-ig el kell érni, hogy a tárgyévben országosan képződő hulladékká vált csomagolás teljes tömegének legalább 70%-át újrafeldolgozzák úgy, hogy a tárgyévben országosan képződő, hulladékká vált csomagolás anyagfajtáinak teljes tömegéhez viszonyítva anyagfajtánként a minimális újrafeldolgozási arány a következő legyen:

a) műanyagok esetében 55%,

b) fa esetében 30%,

c) vasfémek esetében 80%,

d) alumínium esetében 60%,

e) üveg esetében 75%,

f) papír és karton esetében 85%.

(3)[29] A (2)-(2b) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében egyéni teljesítés esetén a gyártónak, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaságnak gondoskodnia kell a hasznosítási arányok teljesítéséről az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban.

(4)[30] A hasznosítási kötelezettség teljesítésének minősül a Magyarországon képződött, átvett és gyűjtött csomagolási hulladék külföldön megvalósított hasznosítása is. Az EGT-államok területéről kivitt csomagolási hulladék csak akkor minősül teljesítésnek, ha annak hasznosítása igazoltan olyan körülmények között történt meg, amelyek általános értelemben egyenértékűek a vonatkozó jogszabályokban és a közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokban előírtakkal. A teljesítés igazolása érdekében az országos hulladékgazdálkodási hatóság kötelezheti egyéni teljesítés esetén a gyártót, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaságot az egyenértékűség bizonyítására az igénybe vett hasznosítási technológia, valamint annak engedélyei bemutatásával.

4a. Eltérés a célértékektől[31]

9/A. §[32] (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a 9. § (2a), illetve (2b) bekezdés a)-f) pontja szerinti célértékek elérésére előírt teljesítési határidő legfeljebb 5 évvel való elhalasztását - végrehajtási terv megküldésével - a 9. § (2a) és (2b) bekezdésében meghatározott határidőt megelőző 2. év végéig kezdeményezheti az Európai Bizottságnál (a továbbiakban: Bizottság).

(2) Az (1) bekezdés szerint elkészített végrehajtási terv a Ht. 92/C. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti végrehajtási tervvel egyesítve is összeállítható.

(3) A végrehajtási tervben foglalt célértéktől való eltérés feltételei a következők:

a) az országosan képződő hulladékká vált csomagolás teljes tömegére előírt minimális újrafeldolgozási aránytól lefelé nem lehet eltérni,

b) az eltérés legfeljebb 15 százalékpont lehet egyetlen célértéktől vagy két célérték között megosztva,

c) az eltérés eredményeként az egyes célértékre vonatkozó újrafeldolgozási arány nem csökkenhet 30% alá, és

d) az eltérés eredményeként az üveg, illetve a papír és karton vonatkozásában a célértékre vonatkozó újrafeldolgozási arány nem csökkenhet 60% alá.

(4) Ha a Bizottság a végrehajtási tervet nem fogadja el, a Bizottság tájékoztatásának kézhezvételétől számított három hónapon belül a tervet a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter felülvizsgálja, és újból benyújtja a Bizottság részére.

(5) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtási terv legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza:

a) a csomagolási hulladék újrafeldolgozására, hulladéklerakókban való elhelyezésére és egyéb kezelésére vonatkozó korábbi, jelenlegi és várható arányok, valamint a csomagolási hulladékot alkotó hulladékáramok értékelése;

b) az érvényben levő hulladékgazdálkodási tervek és hulladékmegelőzési programok végrehajtásának értékelése;

c) azon okok megjelölése, amelyek alapján úgy ítélhető meg, hogy nem érhető el a 9. § (2a) és (2b) bekezdésében meghatározott célérték az előírt határidőn belül, valamint az e célértékek eléréséhez szükséges határidő-hosszabbítás értékelése;

d) az ahhoz szükséges intézkedések megjelölése, melyek azt valószínűsítik, hogy a határidő-hosszabbítással a 9. § (2a) és (2b) bekezdésében meghatározott célérték az (1) bekezdés szerinti halasztási határidőn belül elérhető, ideértve a hulladékhierarchia alkalmazását ösztönző megfelelő gazdasági eszközöket és más intézkedéseket;

e) a d) pontban meghatározott intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemterv, a végrehajtásukért felelős szerv meghatározása, valamint a határidő-hosszabbítás esetén alkalmazandó célértékek eléréséhez való egyedi hozzájárulásuk értékelése;

f) a hulladékgazdálkodás finanszírozására vonatkozó információk a "szennyező fizet" elvvel összhangban;

g) ha szükséges, az adatminőség javítására irányuló intézkedések meghatározása a hulladékgazdálkodási teljesítmény jobb tervezése és nyomon követése érdekében.

4b. A célérték számításának szabályai[33]

9/B. §[34] A 9. § (2a) bekezdésében meghatározott célérték elérésének számítását - a 2005/270/EK bizottsági határozat előírásainak megfelelően - a 4. melléklet szerint kell végezni.

5. A csomagolás forgalmazójának kötelezettségei

10. § (1)[35] A csomagolt termék forgalmazója, amely üzletenként - a Ht. 12. § (2b) bekezdésében meghatározott kivétellel - legalább 500 m2 alapterületű üzlethelyiséggel rendelkezik, a fogyasztó által felajánlott használt csomagolószert visszaveszi, a hulladékbirtokos által felajánlott csomagolási hulladékot átveszi. E kötelezettség a helyben fogyasztásra kínált termék csomagolására nem vonatkozik.

(2) A forgalmazó a használt csomagolószer visszavételét vagy a csomagolási hulladék átvételét akkor tagadhatja meg, ha az ártalmas az emberi egészségre vagy a környezetre.

(3)[36] A forgalmazó az (1) bekezdés szerinti átvételt, visszavételt - a Ht. 12. § (2b) bekezdése szerint gyűjtött üveghulladék esetén a (3a) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a csomagolt termék forgalmazásának feltételeivel azonos módon, folyamatosan, teljes nyitvatartási időben a csomagolt termék forgalmazásának helyén biztosítja.

(3a)[37] A legalább 300 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó a Ht. 12. § (2b) bekezdése szerinti, üveghulladékra vonatkozó kötelezettségét az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően kialakított átvételi helyen teljesíti.

(4) A forgalmazó átvételi kötelezettségének teljesítéséért a hulladékbirtokostól ellenértéket nem kérhet, azonban a fogyasztó vagy a hulladékbirtokos visszavitelre ösztönzése érdekében díjat fizethet.

(5) Ha a forgalmazó által forgalmazott termék gyűjtőcsomagolása, szállítási csomagolása éves szinten

a) műanyag vagy fém esetén összesen az 500 kilogrammot,

b) papír vagy fa esetén összesen az 1000 kilogrammot,

c) üveg esetén a 2000 kilogrammot

meghaladja, a gyűjtőcsomagolási, továbbá a szállítási csomagolási hulladék átvételét - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a forgalmazó nem tagadhatja meg.

(6) A hulladékbirtokos kérésére a forgalmazó - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - az általa forgalmazott terméket a fogyasztónak gyűjtőcsomagolás, szállítási csomagolás nélkül adja át, továbbá biztosítja annak lehetőségét, hogy az értékesítés helyszínén a termék kicsomagolását követően a csomagolási hulladékot a hulladékbirtokos a forgalmazónál hagyhassa.

(7) A hulladékbirtokos (6) bekezdés szerinti kérését a forgalmazó csak abban az esetben utasíthatja el, ha

a) annak teljesítése veszélyeztetné a termék biztonságos üzembe helyezését,

b) annak teljesítése veszélyeztetné a termék használatának biztonságosságát,

c) a termék a csomagolás nélkül biztonságosan nem szállítható, vagy

d) annak teljesítését jogszabály kizárja.

6. Nyilvántartás, adatszolgáltatás, informatikai rendszer[38]

11. § (1)[39]

(2)[40] A gyártó az alábbi adattartalommal nyilvántartást vezet:

a) az újrahasználható csomagolás és újrahasználható fogyasztói csomagolás éves forgási ciklusainak anyagkategória és típus szerinti száma (db), az első alkalommal Magyarországon forgalomba hozott újrahasználható könnyű műanyag hordtasak és újrahasználható nagyon könnyű műanyag hordtasak mennyisége (kg és db), az újrahasználatra került újrahasználható csomagolás és újrahasználható fogyasztói csomagolás forgási ciklusának és tömegének szorzata anyagkategória és típus szerint (kg) és

b) az újrahasznált csomagolás anyagkategória szerinti mennyisége (kg).

(3)[41]

(4)[42]

(5) A gyártó, a forgalmazó a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határértéket meghaladó mértékű nehézfémet tartalmazó műanyag rekeszről, raklapról az alábbi tartalommal nyilvántartást vezet:

a) az évente forgalomba hozott műanyag rekesz, raklap mennyiségéről,

b) az évente visszavett műanyag rekesz, raklap mennyiségéről,

c) az újrahasznált műanyag rekesz, raklap mennyiségéről,

d)[43] egyéni teljesítés esetén az évente átvett és gyűjtött, csomagolási hulladéknak minősülő műanyag rekesz, raklap mennyiségéről,

e)[44] egyéni teljesítés esetén az újrafeldolgozott, ártalmatlanított csomagolási hulladéknak minősülő műanyag rekesz, raklap mennyiségéről,

f)[45] egyéni teljesítés esetén a 4. § (4) bekezdése szerinti rendszer működéséről és annak változásáról, valamint

g) a gyártó nevében eljáró meghatalmazott képviselője személyét érintő esetleges változásokról.

(5a)[46] A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határértéket meghaladó mértékű nehézfémet tartalmazó műanyag rekeszről, raklapról az alábbi tartalommal nyilvántartást vezet:

a) az évente átvett és gyűjtött, csomagolási hulladéknak minősülő műanyag rekesz, raklap mennyiségéről,

b) az újrafeldolgozott, ártalmatlanított csomagolási hulladéknak minősülő műanyag rekesz, raklap mennyiségéről, valamint

c) a 4. § (5) bekezdése szerinti rendszer működéséről és annak változásáról.

(6)[47] A gyártó, a forgalmazó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó az e § szerinti nyilvántartást legalább 5 éven keresztül megőrzi.

(7)[48]

12. § (1)[49] A gyártó a 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás adatairól az országos hulladékgazdálkodási hatóságnak a tárgyévet követő év január 31. napjáig adatot szolgáltat.

(2)[50]

(3)[51] A gyártó a 11. § (5) bekezdése, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó a 11. § (5a) bekezdése szerinti nyilvántartás szerinti adattartalommal a tárgyévet követő év január 31-ig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot szolgáltat a 2009/292/EK bizottsági határozatnak való megfelelésről.

(4)[52] Az adatszolgáltatási kötelezettséget elektronikus űrlapon kell teljesíteni. Az elektronikus űrlapot az országos hulladékgazdálkodási hatóság honlapján és a kormányzati portálon kell közzétenni.

(5) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint saját nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltatásra kötelezett felel.

(6)[53]

13. § (1)[54] Az adatszolgáltatás, valamint a hatósági ellenőrzés alapján rendelkezésre álló adatokból az országos hulladékgazdálkodási hatóság a csomagolással, valamint a csomagolási hulladékkal kapcsolatos nyilvános információs rendszert hoz létre, és azt honlapján közzéteszi.

(2) Az információs rendszer - anyagfajtánként és összesítve -

a) a csomagoláshoz felhasznált anyagok megnevezését, mennyiségét (a nemzetközi ún. HS kódszámok alkalmazásával),

b) a csomagolás újrahasználatra való alkalmasságának jellemzőit (fajtánként),

c) a csomagolási hulladék anyagában történő hasznosíthatóságának, egyéb hasznosíthatóságának jellemzőit (fajtánként), valamint

d) a hasznosításra, ártalmatlanításra kerülő csomagolási hulladék jellemzőit, fajtáit, mennyiségét

tartalmazza.

(3)[55] A nyilvántartásokban, az adatszolgáltatásnál és az adatfeldolgozásnál a csomagolási hulladék jellemzésére a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. melléklet 15. főcsoportjának 15 01 alcsoportjában meghatározott azonosító kódok szerinti besorolást kell alkalmazni. A forgalmazott csomagolás jellemzésére fel kell tüntetni a hulladékká válásakor alkalmazandó besorolásnak megfelelő azonosító kódot.

7. Eljáró hatóságok

14. § (1) A 3. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén az egészségügyi államigazgatási szerv jár el.

(2) A 4. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. Az eljáró hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(3)[56] A 4. § (4) bekezdésében, az 5. §-ban, és a 10. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(5)[57] A gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó 6. alcím szerinti kötelezettségeinek teljesítését az országos hulladékgazdálkodási hatóság, az e rendelet szerinti, az (1)-(3) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb tevékenységeket a tevékenység tekintetében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.

8. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

16. § Azt a terméket és csomagolást, amelyet nem e rendeletnek megfelelően állítottak elő, a forgalomból ki kell vonni.

17. § (1) Ez a rendelet

a) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

b) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11-i 2004/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

c) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról szóló, 2005. március 9-i 2005/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

d) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

e)[58] a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének módosításáról szóló, 2013. február 7-i 2013/2/EU bizottsági irányelvnek

f)[59] a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 29-i 2015/720/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

g)[60] a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/852 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) az Európai Parlament és a Tanács csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv végrehajtása keretében az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzétételéről szóló 2005/C 44/13 bizottsági közlemény;

b) a csomagolóanyagok azonosítási rendszerének a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő meghatározásáról szóló, 1997. január 28-i 97/129/EK bizottsági határozat;

c) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvben meghatározott nehézfémkoncentráció-szintekkel kapcsolatban az üvegcsomagolásra vonatkozó eltérés feltételeinek meghatározásáról szóló, 2001. február 19-i 2001/171/EK bizottsági határozat;

d) az EN 13428:2000, az EN 13429:2000, az EN 13430:2000, az EN 13431:2000 és az EN 13432:2000 szabványhivatkozásnak a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvvel kapcsolatban az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételről szóló, 2001. június 28-i 2001/524/EK bizottsági határozat;

e) az Európai Parlament és a Tanács a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelve szerinti adatbázisrendszerre vonatkozó formátumok létrehozásáról szóló, 2005. március 22-i 2005/270/EK bizottság határozat;

f) a 2001/171/EK határozatnak a 94/62/EK irányelvben meghatározott nehézfémkoncentráció-szintekkel kapcsolatban az üvegcsomagolásra vonatkozó eltérés érvényességének meghosszabbítása érdekében történő módosításáról szóló, 2006. május 8-i 2006/340/EK bizottsági határozat;

g) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nehézfém-koncentráció határértéktől a műanyag rekeszek és a műanyag raklapok esetében való eltérés feltételeinek meghatározásáról szóló, 2009. március 24-i 2009/292/EK bizottsági határozat

h)[61] a könnyű műanyag hordtasakok éves felhasználásának számítási módszeréről és a 2005/270/EK határozat módosításáról szóló, 2018. június 19-i (EU) 2018/896 bizottsági végrehajtási határozat;

i)[62] az Európai Parlament és a Tanács csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelve szerinti adatbázisrendszerre vonatkozó formátumok létrehozásáról szóló 2005/270/EK határozat módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/665 bizottsági végrehajtási határozat

j)[63] a hulladékokkal kapcsolatos adatoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően való kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok megállapításáról és a C(2012) 2384 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 7-i (EU) 2019/1004 bizottsági végrehajtási határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

18. §[64]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez[65]

Szemléltető példák

1. Szemléltető példák a 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kritériumra:

1.1. Csomagolás

1.1.1. Édességet tartalmazó dobozok

1.1.2. CD-tokot borító fóliaburkolat

1.1.3. Katalógusok és magazinok borítékjai (magazinnal együtt)

1.1.4. Süteménnyel együtt árult süteményalátétek

1.1.5. Rudak, csövek és hengerek, amelyekre valamilyen hajlékony anyag (pl. műanyag fólia, alumínium, papír) van feltekerve, kivéve azon rudakat, csöveket és hengereket, amelyeket egy gyártóberendezés részeiként kívánnak használni, nem pedig valamely termék értékesítési egységként való bemutatására

1.1.6. Olyan virágcserepek, amelyek csak a növény árusítására és szállítására szolgálnak, huzamos tartására nem alkalmasak

1.1.7. Injekciós oldatok üvegcséi

1.1.8. CD-k csomagolására használt (a CD-kkel együtt értékesített, tárolásra nem szolgáló) hengerek

1.1.9. Vállfák (ruhával együtt értékesítve)

1.1.10. Gyufásdobozok

1.1.11. Steril csomagolóanyagok (zacskók, tálcák és az áru sterilitását őrző egyéb anyagok)

1.1.12. Italos kapszulák (pl. kávé-, kakaó- vagy tejkapszulák), melyek használat során kiürülnek

1.1.13. Gázok tárolására szolgáló újratölthető acélpalackok, kivéve a porraloltókat

1.2. Nem csomagolás

1.2.1. A növény huzamos tartására alkalmas virágcserepek

1.2.2. Szerszámosládák

1.2.3. Teafilterek

1.2.4. Sajtot bevonó viaszréteg

1.2.5. Kolbászbél

1.2.6. Vállfák (külön értékesítve)

1.2.7. Olyan italos kapszulák (pl. kávékapszulák, kávétasakok és filterpapír borítású kávépárnák), amelyek a használat során nem ürülnek ki

1.2.8. Nyomtatópatronok

1.2.9. CD-, DVD- és videokazetta-tokok (CD-vel, DVD-vel vagy videokazettával együtt értékesítve)

1.2.10. CD-hengerek (tároláshoz, üresen értékesítve)

1.2.11. Mosószerek vízben oldódó csomagolása

1.2.12. Kegyeleti célra használt gyertyatartók

1.2.13. Mechanikus darálók (újratölthető tartályba építve, pl. újratölthető borsdaráló)

2. Szemléltetők példák a 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kritériumra:

2.1. Csomagolás, ha az eladási helyen való feltöltésre tervezték és szánták

2.1.1. Papírból vagy műanyagból készült hordtasakok

2.1.2. Eldobható tányérok és poharak

2.1.3. Háztartási fólia

2.1.4. Szendvicses zacskók

2.1.5. Alufólia

2.1.6. Ruhatisztítókban a tiszta ruha csomagolására használt műanyag fólia

2.2. Nem csomagolás

2.2.1. Keverőpálcák

2.2.2. Eldobható evőeszközök

2.2.3. Csomagolópapír (külön értékesítve)

2.2.4. Papírból készült sütőformák (üresen értékesítve)

2.2.5. Sütemény nélkül árult süteményalátétek[66]

3. Szemléltető példák a 2. § (3) bekezdés szerinti kritériumra:

3.1. Csomagolás

Közvetlenül a termékre akasztott vagy rögzített címkék

3.2. Csomagolás része

3.2.1. Szempillaecset, amely a tárolóeszköz záróelemének része

3.2.2. Tapadós címkék, amelyeket más csomagolási tételekre ragasztottak

3.2.3. Tűzőkapcsok

3.2.4. Műanyag védőtokok

3.2.5. Adagok mérésére szolgáló eszköz, amely a mosó- és tisztítószerek flakonját záró elem része

3.2.6. Mechanikus darálók (újra nem tölthető, termékkel töltött tartályba építve, pl. borssal teli borsdaráló)

3.3. Nem csomagolás

Rádiófrekvenciás azonosító (RFID) címkék

2. melléklet a 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Azonosítási rendszer

Az azonosítási rendszer az anyag tekintetében rövidítést is használhat. Az anyagokat számozási rendszerrel, valamint rövidítéssel lehet azonosítani. Az azonosító jelet a csomagolás újrahasználható vagy hasznosítható jellegére utaló grafikus jel alá kell besorolni.

* Társított anyagok (kompozitok) esetében a következő jelölést kell alkalmazni: C/a jellemző anyag megnevezésének rövidítése.

3. melléklet a 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A csomagolás összetételére, újrahasználhatóságra, továbbá a csomagolási hulladék hasznosíthatóságra vonatkozó lényegi követelmények

1. A csomagolás előállítására és összetételére vonatkozó követelmények:

1.1. A csomagolást úgy kell előállítani, hogy a csomagolás térfogata és tömege arra a minimálisan elégséges mennyiségre korlátozódjék, amely fenntartja a csomagolt termék és a felhasználó számára a biztonságosság, higiénia és elfogadhatóság szükséges szintjét.

1.2. A csomagolást úgy kell megtervezni, előállítani és forgalmazni, hogy lehetővé tegyék annak a hulladékhiearchiával összhangban történő újrahasználatát vagy hasznosítását (beleértve az anyagában történő hasznosítást, újrafeldolgozást), és minimumra csökkentsék annak a környezetre gyakorolt hatását, amikor a csomagolási hulladék vagy a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási műveletek során képződő maradék hulladékot ártalmatlanítják.[67]

1.3. A csomagolást úgy kell előállítani, hogy minimumra csökkentsék az ártalmas és más veszélyes anyagok jelenlétét bármilyen csomagolási összetevő vagy a csomagolóanyag alkotóelemei között, tekintettel azoknak a kezelés során levegőbe kibocsátott anyagban, salakban vagy csurgalékvízben való jelenlétére, amikor a csomagolást vagy a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási műveletek során képződő maradék hulladékot vagy a csomagolási hulladékot elégetik, hulladéklerakó létesítményben ártalmatlanítják vagy egyéb módon kezelik.

2. A csomagolás újrahasználható jellegére vonatkozó követelmények:

2.1. A csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek lehetővé kell tenniük több fordulót vagy visszatérést (rotációt) a felhasználás rendes körülményei között előre látható feltételek mellett.

2.2. A csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek teljesíteniük kell a hasznosítható csomagolásra vonatkozó sajátos követelményeket, amikor a csomagolást már nem használják fel újra, és ezáltal hulladékká válik.

2.3. A 2.1. és a 2.2. pontok szerinti követelményeket egyidejűleg kell kielégíteni.

3. A csomagolás hasznosítható jellegére vonatkozó követelmények:

3.1. Az anyagában történő hasznosítás:

A csomagolást úgy kell előállítani, hogy a piacképes termékek gyártása során felhasznált anyagok bizonyos tömegszázalékának visszaforgatását lehetővé tegyék. E százalékos arány megállapítása azoktól az anyagtípusoktól függően változhat, amelyek a csomagolás alkotóelemeit alkotják.

3.2. Az energetikai hasznosítás formájában hasznosítható csomagolás:

Az energetikai hasznosítás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fűtőértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetővé tegye az energetikai hasznosítás optimalizálását.

3.3. Komposztálás formájában hasznosítható csomagolás:[68]

A komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiailag lebomló tulajdonsággal kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített hulladékgyűjtést, a hulladék átvételét és elszállítását, valamint azt a komposztálási eljárást vagy tevékenységet, amelynek alávetik.

3.4. Biológiailag lebomló csomagolás:[69]

A biológiailag lebomló csomagolásnak olyan összetétellel kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai lebomlásra úgy, hogy a levegő jelenlétében végső soron szén-dioxiddá, biomasszává, vízzé vagy - levegő kizárása mellett elsősorban - metánná bomoljon. Az oxidatív úton lebomló műanyag csomagolás nem tekinthető biológiailag lebomlónak.

4. Az egyes követelményekre vonatkozó, referenciaként szolgáló szabványok a következők:

(1) ESzSz: Európai Szabványügyi Szervezetek.

(2) CEN: Európai Szabványügyi Bizottság.

(3) A megfelelőségre vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja általában megegyezik az Európai Szabványügyi Szervezet által meghatározott visszavonás időpontjával.

4. melléklet a 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez[70]

A célértéknek való megfelelés számítási szabályai

1. A tárgyévben országosan képződött és újrafeldolgozott csomagolási hulladék mennyiségét az adatszolgáltatás alapján gyűjtött adatokból ki kell számítani oly módon, hogy az országosan képződött csomagolási hulladékot egyenlőnek lehet tekinteni a tárgyévben országosan forgalomba hozott csomagolás mennyiségével. Az újrafeldolgozott csomagolási hulladékként azon hulladékká vált csomagolásmennyiséget lehet elszámolni, amely - miután átesett valamennyi szükséges ellenőrzésen, válogatáson és egyéb, az újrafeldolgozásra nem szánt hulladék eltávolítására és a minőségi újrafeldolgozás biztosítására irányuló előzetes műveleten - bekerül az újrafeldolgozási műveletbe, amely során a hulladékot ténylegesen termékké vagy más, hulladéknak nem minősülő anyaggá alakítják át.

2. Az újrafeldolgozott csomagolási hulladék mennyiségét a hulladék újrafeldolgozási műveletbe való bekerülésekor kell megmérni, vagy az újrafeldolgozott csomagolási hulladék mennyiségét a válogatási művelet kimeneti oldalánál kell megmérni, ha a kimeneti oldalon megjelenő hulladék ezt követően újrafeldolgozásra került, de ebben az esetben azoknak a termékeknek vagy anyagoknak a mennyisége, amelyeket az újrafeldolgozási műveletet megelőzően további műveletekkel eltávolítottak, és ezt követően nem kerültek újrafeldolgozásra, nem számítanak bele az újrafeldolgozottként számított hulladék mennyiségébe.

3. A 9. § (2a) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének kiszámítása céljából újrafeldolgozottnak lehet tekinteni az aerob vagy anaerob kezelésre kerülő biológiailag lebomló csomagolási hulladékot, ha a kezelés eredményeképpen komposzt, fermentátum vagy egyéb anyag jön létre, amely az alapanyaghoz viszonyítva hasonló mennyiségben rendelkezik újrafeldolgozott tartalommal, és amely újrafeldolgozott termékként vagy anyagként használandó fel. Ha az újrafeldolgozott anyagot talajon használják, az csak akkor tekinthető újrafeldolgozottnak, ha ez a felhasználás mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös.

4. Ha a csomagolási hulladék az újrafeldolgozás előtti előkészítő művelet eredményeként már nem minősül hulladéknak, az ilyen anyagot újrafeldolgozottnak lehet tekinteni, ha azt eredeti vagy más célú termékké vagy anyaggá történő újrafeldolgozásra szánják. A tüzelőanyagként vagy más módon energia előállítására vagy elégetés, feltöltés vagy lerakóban való elhelyezés útján használt anyagok, amelyek esetében megszűnt a hulladékstátusz, az újrafeldolgozási célértékek elérésének szempontjából nem vehetők figyelembe.

5. A 9. § (2a) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének kiszámítása során az égetésre kerülő csomagolási hulladék mennyiségével arányosan figyelembe vehető a hulladék égetését követően elkülönített fémek újrafeldolgozható mennyisége, amennyiben az újrafeldolgozott fémek megfelelnek a (EU) 2019/1004 bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott minőségi követelményeknek.

6. Az újrafeldolgozás céljából más tagállamban hasznosított csomagolási hulladék a célértékek elérése szempontjából az országosan képződött hulladék tekintetében figyelembe vehető.

7. Az Európai Unión kívüli harmadik államba exportált csomagolási hulladék a célértékek elérése szempontjából figyelembe vehető, ha az e rendeletben és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott adatszolgáltatási és nyilvántartási szabályok teljesülnek, továbbá az exportőr a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1013/2006/EK rendelet) foglalt előírásoknak megfelelően bizonyítani tudja, hogy a hulladék szállítása megfelel az 1013/2006/EK rendelet követelményeinek, valamint hogy az Európai Unió területén kívül a csomagolási hulladék kezelése a vonatkozó uniós környezetvédelmi jog követelményeivel lényegében egyenértékű feltételek mellett történt.

8. A 9. § (2a) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének kiszámítása során beszámítható a tárgyévet megelőző három évben első alkalommal forgalomba hozott újrahasználható és a csomagolások újrahasználatát célzó rendszer részeként újrahasznált fogyasztói csomagolás átlaga.

9. A 8. pontban foglaltak alkalmazása során a célértékeket úgy kell kiszámítani, hogy

a) a tárgyévben országosan képződő hulladékká vált csomagolás teljes tömegére vonatkozó újrafeldolgozási célértékekből az újrahasználható fogyasztói csomagolásnak az összes forgalomba hozott fogyasztói csomagoláson belüli 8. pont szerinti átlagát és

b) az egyes anyagfajtákra előírt célértékekből az adott csomagolóanyagból álló, újrahasználható fogyasztói csomagolásnak az anyagfajta szerinti összes forgalomba hozott fogyasztói csomagoláson belüli 8. pont szerinti átlagát

le kell vonni.

10. A 9. pont szerinti arány legfeljebb öt százalékpontig vehető figyelembe a kiigazított célérték kiszámításában.

11. A 9. § (2a) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének kiszámítása során a tárgyévben országosan képződő hulladékká vált csomagolás teljes tömegére vonatkozó újrafeldolgozási célértékekbe, továbbá a fa anyagáramra előírt célértékbe az újrahasználat céljából megjavított facsomagolás mennyisége beszámítható.