Végső előterjesztői indokolás a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvényhez - Indokolások Tára 2021/84.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet megszüntetése esetén az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése szerint a Kormánynak az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése szerinti rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti. A jogbiztonság követelménye megkívánja, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen anélkül, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések kerülnének megalkotásra.

A javaslat célja, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan - a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel - biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

A javaslat alkalmazásában veszélyhelyzet alatt a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet, valamint a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet egyaránt érteni kell, mivel azok fennállása egymással folytonos. Ha a javaslat valamely rendelkezése kifejezetten konkrét veszélyhelyzet tekintetében önállóan szabályoz, azt a szövegezés egyértelműen rögzíti.

A javaslat alkalmazásában továbbá szigorított védekezés alatt a 2021. március 8. napja és 2021. április 19. napja közötti időszakot kell érteni.

2. §

A javaslat tárgyi hatálya kerül megállapításra.

3. §

A szigorított védekezés ideje alatt a kézbesítési kifogás, valamint a mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésére az általános szabályoktól eltérő szabályok kerültek kialakításra. Erre figyelemmel a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően is a javaslatban fenntartandó az eljárási törvények kézbesítési kifogásra és mulasztás igazolására vonatkozó szabályaitól eltérő azon rendelkezés, amely alapján a szigorított védekezés ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a szigorított védekezés ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a szigorított védekezés időtartama nem számít bele.

4. §

A szigorított védekezés idején alkalmazandó jogszabály akként rendelkezett, hogy, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határideje a szigorított védekezés ideje alatt járna le - a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozata kivételével -, a határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik. Erre tekintettel a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejére vonatkozó rendelkezést a jogbiztonság követelményének megfelelően a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően megfelelően rögzíteni kell.

5. §

A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának támogatásáról szóló 693/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet és a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerinti bértámogatással összefüggően a támogatási jogviszony meghirdetett feltételekkel történő lezárása, és a visszakövetelési szabályok érvényesítése érdekében szükséges a veszélyhelyzeti rendelkezéseket törvényi szinten átmenetileg fenntartani.

Az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról szóló 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet szerinti támogatási szabályokat a támogatási jogviszony meghirdetett feltételekkel történő lezárása, és a visszakövetelési szabályok érvényesítése érdekében szükséges törvényi szinten átmenetileg fenntartani.

6-7. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) esetében az eltérő veszélyhelyzeti intézkedések alapján az álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó, a veszélyhelyzet idején lejárt határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon kezdődnek újra. A soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő jogszabályi határidőn belül kell teljesíteni. Ha az Iasz.-ban szabályozott eljárások megindítása vagy folytatása a veszélyhelyzet miatt akadályba ütközött, akkor főszabály szerint mind az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő, mind a következő eljárási cselekmény elvégzésére rendelkezésre álló határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap. Ettől eltérő rendelkezést a javaslat a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő, valamint egyéb eljárások esetében az években megállapított határidő tekintetében tartalmaz: ezek a határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódnak.

8-9. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény esetében az eltérő veszélyhelyzeti intézkedések alapján a bírósági vezetői kinevezések esetében a javaslatnak rendelkeznie kell arról, hogy a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni, amelynek az elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be. A soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő jogszabályi határidőn belül kell teljesíteni. A bírói testület azon határozott időre megválasztott tagja esetében, akinek a megbízatása a veszélyhelyzet idején járt le, a megbízatás addig hosszabbodik meg, ameddig a testület új tagját a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson meg nem választják. Mivel a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően rövid időn belül lejáró megbízatások esetében szintén problémát jelenthet a választások azonnali megtartása, ezért szükséges a javaslatban rendelkezni a bírói testületek működőképességének megőrzése érdekében arról is, hogy a testületi tag megbízatása abban az esetben is meghosszabbodik, ha a határozott idő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le. Ezen - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított 60 napos - időn belül már megtarthatók lesznek a szükséges választások. Ha a veszélyhelyzet idején a vezetői vizsgálat nem volt megindítható az eljárás megindítására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap. A javaslat arról is rendelkezik, hogy a bírósági vezetők a 2020. évi beszámolási kötelezettségüknek a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig eleget tehetnek.

A javaslat az összbírói értekezletek megtartása tekintetében nem tartalmaz külön rendelkezést, mivel a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Átmeneti törvény) 100. § (6) bekezdése az erre vonatkozó rendelkezést tartalmazza.

10-11. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) esetében az eltérő veszélyhelyzeti intézkedések alapján az álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó, a veszélyhelyzet ideje lejárt határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon kezdődnek újra. A soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő jogszabályi határidőn belül kell teljesíteni. Ha a Bjt.-ben szabályozott eljárások megindítása vagy folytatása a veszélyhelyzet miatt akadályba ütközött, akkor főszabály szerint mind az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő, mind a következő eljárási cselekmény elvégzésére rendelkezésre álló határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap. Ettől eltérő rendelkezést a javaslat a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő, valamint egyéb eljárások esetében az években megállapított határidő tekintetében tartalmaz: ezek a határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódnak. Amennyiben a Bjt. az eljárásra véghatáridőt határoz meg, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idő addig hosszabbodik meg, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását. Mivel a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő rövid időn belül nem végezhető el a bírói értékelése, az azt megalapozó vizsgálat, illetve nem tehetők meg azok az intézkedések, amelyek a határozatlan idejű kinevezéshez szükségesek, indokolt azon határozott időre kinevezett bírák esetében is a határozott idő meghosszabbodásáról rendelkezni, amely bírák határozott idejű kinevezése a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül jár le. A 90 napos határidőt az indokolja, hogy legalább ennyi idő szükséges a határozatlan idejű kinevezés előtt lefolytatandó bírói értékeléshez és egyéb szükséges intézkedés megtételéhez.

12-13. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) esetében az eltérő veszélyhelyzeti intézkedések alapján az álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó, a veszélyhelyzet ideje lejárt határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon kezdődnek újra. A soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő jogszabályi határidőn belül kell teljesíteni. A fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. A veszélyhelyzet idején lejárt határozott idejű kirendelés a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig hosszabbodik meg. A veszélyhelyzet idején elmaradt minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni. Az ügyészségi testület azon határozott időre megválasztott tagja esetében, akinek a megbízatása a veszélyhelyzet idején járt le, a megbízatás addig hosszabbodik meg, ameddig a testület új tagját a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson meg nem választják.

A javaslat a határozott időre kinevezett ügyészségi alkalmazott kinevezésének időtartamát meghosszabbítja, ha a határozott idő a veszélyhelyzet idején járt le. Ugyanakkor a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően rövid időn belül lejáró kinevezések esetében szintén problémát jelenthet a határozatlan idejű vagy további határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedések megtétele. Erre tekintettel a javaslat azoknak a határozott idejű kinevezéseknek a meghosszabbodásáról is rendelkezik, amelyek a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül járnának le.

A javaslat meghosszabbítja az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartamát, ha a határozott idő a veszélyhelyzet idején járt le. Ugyanakkor a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően rövid időn belül lejáró megbízatások esetében szintén problémát jelenthet a testületi tag megválasztásához szükséges intézkedések megtétele. Erre tekintettel a javaslat azoknak a határozott idejű testületi tagsági megbízatásoknak a meghosszabbodásáról is rendelkezik, amelyek a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül járnának le.

14. §

A javaslat a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: 502/2020. Kr.) személyi és tárgyi hatályával egyező rendelkezést tartalmaz. A rendelkezés tág személyi kört fed le, hiszen nem csak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott jogi személyekre terjed ki, hanem minden olyan jogi személyre és a nem jogi személy szervezetre, amely polgári jogi alapon, a létesítés szabadságának elvén alapulva jön létre. E körön kívüli közjogi szervezetekre, a törvény által létrehozott szervezetekre a rendelkezések közvetlenül nem vonatkoznak. Az alcím kizárólag az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, így a jogi személyek a Ptk., a létesítő okiratuk, illetve a rájuk ágazati előírásoknak megfelelően működhetnek ismét. Jelezni kell, hogy az alcímben jelölt veszélyhelyzet nem csupán az 502/2020. Kr. 1. §-ában megjelölt kormányrendelettel elrendelt veszélyhelyzetet jelenti. Ebből azonban nem következik, hogy az 502/2020. Kr. azon rendelkezései, amelyek a veszélyhelyzet idejére vagy veszélyhelyzet megszűnését követően írnak elő rendelkezéseket (különösen a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napra összehívandó döntéshozó szervi ülésekre vonatkozó előírások) és e törvény azonos szabályozási célú rendelkezései más-más időpontra vonatkoznának. A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés 12. pontja ugyanis ismét hatályba léptette az 502/2020. Kr.-t, és a 4. § (2) bekezdése pedig rögzítette, hogy ahol az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet említ, azon a 27/2021. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet is érteni kell.

15. §

A rendelkezés felsorolja azokat az eseteket, amelyekben az 502/2020. Kr. rendelkezéseire figyelemmel kötelező döntéshozó szervi ülés összehívása, döntéshozatal kezdeményezése.

16. §

A rendelkezés - az 502/2020. Kr. rendelkezéseivel összhangban - a veszélyhelyzet alatt 2021. június 1-ig megszűnt tisztségek helyzetét rendezi, és a jogi személy működésének biztosítása érdekében kimondja, hogy a lejárt mandátumra tekintet nélkül köteles a tisztségviselő a feladatát ellátni, ha a jogi személy - tehát a döntéshozó szerv, vagy nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az ügyvezetés - döntést nem hozott. A könyvvizsgáló megbízatásának meghosszabbítására, új könyvvizsgáló választására a veszélyhelyzet alatt 2021. május 31-ig hatályos veszélyhelyzeti szabályok alapján a döntéshozó szerv és az ügyvezetés is - utóbbi a döntéshozó szerv hatáskörében eljárva - jogosult volt. A rendelkezés figyelemmel van azokra az esetekre is, amikor a jogi személy valamely tisztségviselőjének megbízatása az egyébként előírt, kötelezően összehívandó döntéshozó szervi ülés napjáig jár le. Ebben az esetben is meghosszabbodnak a mandátumok. A rendelkezés a Ptk. 3:17. § (6) bekezdése alól ad felmentést, amely szerint csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható csak döntés, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés tárgyalásához hozzájárul. A rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a már kiküldött napirendre új napirend kerüljön fel, még akkor is, ha az nem felel meg a szabályos közlésnek, vagyis nem a jogi személy típusra, gazdasági társasági formára előírt határidőben kerül közlésre a tagokkal, és emiatt a határozatképes döntéshozó szerv hozhatna érvényes határozatot a kérdésben. A Ptk. 3:17. § (6) bekezdésében írt kivételi feltételnek tehát nem kell teljesülnie ahhoz, hogy érvényes határozat szülessen. A javaslat rendezi azt a kérdést is, amikor a jogi személy nem köteles a veszélyhelyzet alatt felmerült ok miatt döntéshozó szervi ülést összehívni.

17. §

A rendelkezés fenntartja az 502/2020. Kr. 8. § (1) bekezdésében foglalt szabályt.

18. §

Az 502/2020. Kr. a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében önálló szabályrendszert hozott létre, azért indokolt, hogy a speciális rendelkezések veszélyhelyzet utáni időszakra átnyúló elemei is önállóan legyenek rendezve. A § (7) bekezdése rendezi, hogy ha a különböző okokból összehívandó közgyűléssel kapcsolatos intézkedések, a meghívók közzététele között néhány nap telne el, a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése jogosult egy meghívóban közzétenni az összes napirendi pontot. Lehetséges azonban az is, hogy ezen intézkedések és az ún. éves közgyűlés, elsődlegesen a számviteli beszámoló elfogadására nyitva álló határidő között kevesebb, mint 180 nap lenne, így a javaslat a § (8) bekezdésében továbbra is biztosítja, hogy a számviteli beszámoló elfogadására összehívandó közgyűlésen történjen meg a veszélyhelyzet alatt meghozott ügyvezetési döntések felülvizsgálata is.

19. §

A rendelkezés kimondja, hogy a folyamatban lévő döntéshozó szerv általi döntéshozatali eljárásokat az 502/2020. Kr. rendelkezései szerint kell lebonyolítani. A rendelkezések biztosítják, hogy azokra az esetekre is megfelelően alkalmazhatóak legyenek az 502/2020. Korm. rendelet rendelkezései, ahol a jogi személy döntéshozó szervének döntéshozatala a veszélyhelyzet alatt, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával került előkészítésre, elindításra, azonban maga a határozat már a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnte után születik meg. Figyelemmel arra, hogy az alcím több rendelkezése a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott határozatokat említi, egyértelműsíteni kell, hogy ezek, az 502/2020. Korm. rendelet szabályai szerint meghozott, de ténylegesen a törvény hatálybalépését követően megszülető határozatok tekintetében is a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott határozatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ezáltal az alcím rendelkezéseinek alkalmazása, értelmezése során azonos megítélés alá esnek a ténylegesen a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet ideje után, de a veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályok alkalmazásával hozott határozatok. Annak érdekében, hogy a javaslat teljes összhangban álljon az 502/2020. Korm. rendelettel, a (2) bekezdés garanciális okokból megismétli, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a határozat nyilvánosságra hozatalának időpontjához kell kötni a jogvesztő határidő kezdő időpontját.

20. §

A javaslat fenntartja az 502/2020. Korm. rendelet 9/C. § szerinti szabályát és a kapcsolódó átmeneti rendelkezést. Az 502/2020. Korm. rendelet 9/C. §-a a rendelet erejénél fogva közhasznú jogállásúnak minősíti azokat az alapítványokat, amelyek a veszélyhelyzet alatt, a jogszabályban meghatározott célra jöttek létre. Fontos kiemelni azt, amit a normaszöveg is megfogalmaz, hogy ebben az esetben az alapítás, a létrehozatal tág értelmezésű. A Ptk. 3:4. § (4) bekezdése értelmében a jogi személy bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, ugyanakkor a rendelkezés szerinti kedvezmény megillet minden olyan alapítványt, amelynek nyilvántartásba vételét a veszélyhelyzet ideje alatt kérték, azt a bíróság nyilvántartásba vette és megfelel a feltétételeknek. Fontos az is, hogy a közhasznú minősítés megállapításához nem szükséges, hogy az alapítvány megfeleljen a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt követelményeknek, tehát a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételének nem feltétele e törvényi feltételek bíróság általi vizsgálata sem. A javaslat fenntartja az átmeneti rendelkezéseket is.

21. §

A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendeletnek a társasházakkal összefüggésben megfogalmazott szabályai gyakorlatilag megegyeztek a koronavírus-világjárvány miatti első veszélyhelyzet ideje alatt kiadott, a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben szereplő társasházi szabályokkal. (Azzal, hogy az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendeletbe nem került bele a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 15. §-a szerinti, a társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárására vonatkozó veszélyhelyzeti rendelkezés.) A rendelkezés utal arra, hogy az e törvényben foglalt rendelkezések a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) rendelkezéseihez képest eltérő szabályokat állapítanak meg.

22. §

Szükséges kimondani, hogy ha valamely kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben 2021. október 15-ig kell a közgyűlésnek döntenie.

23. §

A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésén túli időszakra vonatkoztak az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet azon rendelkezései, amelyek kimondták, hogy a 2021. június 1. napjáig vagy azt megelőzően lejárt megbízású közös képviselő (intézőbizottság), valamint a számvizsgáló bizottság illetve valamely tulajdonostárs a közös képviselői (intézőbizottsági) feladatokat a közgyűlésen megválasztandó közös képviselő (intézőbizottság) megbízatásáig köteles ellátni. A javaslat fenntartja e szabályokat.

24-28. §

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) és a köztestületi szabályok szerint működő jogi személyekre a veszélyhelyzeti eltérő rendelkezésekre tekintettel szükséges szervezeti és eljárási kérdésekben is átvezető és továbbélő átmeneti eltérő rendelkezések törvénybe iktatása, amelyeket a folyamatban lévő eljárásokban is indokolt alkalmazni.

A köztestületi szervek ülésezésre és a döntéshozatalára a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő további 60 napig még alkalmazni lehet.

Mivel a személyes találkozások a továbbiakban is jelenthetnek járványügyi kockázatot az erre tekintettel kialakított rendelkezés lehetővé teszi, hogy a köztestület testületi szervének ülése elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján is megtartható legyen. Ha ennek szabályozásával a köztestület nem rendelkezik, a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni a tanácskozás és a döntéshozatal eljárásrendjére. A szabályozás a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényben meghatározott rendelkezések helyébe lép.

A veszélyhelyzet idejére meghosszabbított megbízatással eljáró tisztségviselők helyett a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul kell új tisztviselőket megválasztani vagy kinevezni. A működés folyamatossága érdekében a meghosszabbított megbízatások az új tisztségviselők megválasztásáig vagy kinevezéséig maradnak fenn.

A veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint elhalasztott eljárási cselekményeket a köztestületi ügyekben a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő határidő alatt kell teljesíteni. A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv által elfogadott költségvetését és beszámolóját a köztestület legfőbb szervének a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A költségvetés a legfőbb szerv határozata hiányában a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.

29-32. §

A veszélyhelyzet idején elmaradt közjegyzői esküt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell letenni, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni, amely határidőt a kötelezett akadályoztatása esetén az akadály elhárultától kell számítani.

A veszélyhelyzet idején hatályos jogszabályok által Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) országos elnökére telepített jogkörök alapján meghozott eltérő döntéseket a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli választmányi, illetve országos elnökségi ülés napirendjére kell tűzni a testület tájékoztatása érdekében. A MOKK elnökének döntései a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.

A közjegyzői álláshelyekre a pályázatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell meghirdetni.

33. §

Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény által a jelenleg még nem közjegyzői iroda formájában működő közjegyző számára előírt, közjegyzői iroda alapítására vonatkozó kötelezettség a veszélyhelyzet következtében számottevően nehezebbé vált. Ezért a rendelkezés a közjegyzői iroda formájában történő működésre vonatkozó, 2022. január 1-jével hatályba lépő kötelezettséget egy évvel, 2023. január 1-jére halasztja. Ezen eltérést engedő szabállyal összefügg a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 182. § (11) és (12) bekezdésének módosítása.

34-35. §

A közvetítői igazolványok a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő további három hónapig hivatalos iratként, postai úton kerülnek megküldésre.

A veszélyhelyzet idejét a továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőbe nem lehet beleszámolni.

36-39. §

A veszélyhelyzet idején elmaradt szakértői esküt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell letenni, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni, amely határidőt a kötelezett akadályoztatása esetén az akadály elhárultától kell számítani.

Az igazságügyi szakértői igazolványok a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő további hat hónapig hivatalos iratként, postai úton kerülnek megküldésre.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége által többek között az igazságügyi szakértőkre háruló terhek csökkentése érdekében meghozott eltérő szabályzati rendelkezései a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napjáig maradhatnak hatályban, ezt követően a törvény erejénél fogva hatályukat veszítik. A felkészülési idő lehetőséget biztosít az indokolt rendelkezések rendes eljárásban való elfogadására és így a jogszabályi keretek között például a kedvezmények fenntartására.

A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belüli időpontra már megszervezett a jogi ismeretek oktatását és a jogi vizsgát, valamint a rendszeres jogi oktatást a szervező döntése alapján a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint is le lehet bonyolítani.

A rendszeres jogi oktatáson való részvételre vonatkozóan megállapított kétéves határidőbe a veszélyhelyzet ideje - ideértve a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet idejét is -nem számít bele.

40-42. §

A veszélyhelyzet idején elmaradt ügyvédi esküt, illetve fogadalmat a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell letenni, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni, amely határidőt kötelezett akadályoztatása esetén az akadály elhárultától kell számítani.

A Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) elnöksége által többek között az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentése érdekében meghozott eltérő szabályzati rendelkezései a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napjáig maradhatnak hatályban, ezt követően a törvény erejénél fogva hatályukat veszítik. A felkészülési idő lehetőséget biztosít az indokolt rendelkezések rendes eljárásban való elfogadására és így a jogszabályi keretek között például a kedvezmények fenntartására.

A MÜK elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint hozott intézkedésekről legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen az elnökséget vagy a küldöttgyűlést tájékoztatni kell.

43-44. §

A szigorított védekezés ideje alatt a perfelvétel lefolytatására a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Pp.) foglalt rendelkezésektől eltérő előírások kerültek rögzítésre. A szigorított védekezés ideje alatt a perfelvételi szak írásban került lefolytatásra. A szigorított védekezés megszűnését követően átmeneti rendelkezések biztosították a zökkenőmentes áttérést az írásbeli perfelvétel szabályairól a Pp. szerinti perfelvételi szabályokra. Az átmeneti szabályok rögzítették, hogy ha a bíróság a szigorított védekezés ideje alatt a perfelvétel lefolytatását a felek nyilatkozattételre történő felhívásával már megkezdte, úgy a bíróság a választása szerint vagy perfelvételi tárgyalást tart vagy a továbbiakban is írásban folytatja a perfelvételt.

A fenti átmeneti szabályra tekintettel a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő időszakban is biztosítani indokolt azt a lehetőséget, hogy ha a bíróság már a szigorított védekezés ideje alatt a perfelvétel lefolytatását a felek nyilatkozattételre történő felhívásával írásban megkezdte, úgy írásban le is zárhassa a perfelvételt.

Az Átmeneti törvény 138. §-a rendelkezik arról, hogy ha a járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható, továbbá arról is, hogy a bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárhatja, ha az a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja. Az Átmeneti törvény 139. §-a rögzíti az arra az esetre vonatkozó eljárást is, ha olyan helyen kellene eljárási cselekményt lefolytatni, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

A fentiekre tekintettel a javaslat ezeket a rendelkezéseket nem ismétli meg. 45. §

Tekintettel arra, hogy a pandémiás helyzetben számos család fokozottan nehéz helyzetbe került, ezért szükséges a bírósági végrehajtás során az ingatlanok kiürítésére irányuló eljárások, valamint a lakóingatlan árverezésére irányuló intézkedések felfüggesztése a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.

46-47. §

A videobanki és internetbanki szolgáltatások alkalmazásának igénye a veszélyhelyzet ideje alatt jelentős mértékben megnövekedett. A videobanki és internetbanki szolgáltatások széles körű alkalmazása hosszú távon elősegíti a digitalizációs törekvések megvalósítását, illetve az elektronikus úton történő jogi folyamatok garanciális feltételeinek megteremtését a pénzügyi, banki szektorban. Az elektronikus út garantálása továbbá lehetővé teszi az egészségügyi kockázatok csökkentését is. Erre tekintettel indokolt fenntartani a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett szabályozást azzal a pontosítással, hogy a jognyilatkozatok ilyen módon való megtételére az állami támogatások közvetítése kapcsán is helye van.

A javaslat értelmében - összhangban a Magyar Nemzeti Bank álláspontjával -, ha a pénzügyi intézmény által alkalmazott informatikai rendszer és eljárás az auditált elektronikus hírközlő eszközzel szemben támasztott követelményeknek megfelel, úgy az egyúttal alkalmas arra is, hogy teljesítse a Ptk. írásba foglaltnak tekintett nyilatkozatokkal szemben támasztott feltételeit. Az elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer szintén teljesíti az említett feltételeket. Mivel a pénzügyi ágazati jogszabályok a szerződéskötési folyamat során számos esetben kívánják meg valamely nyilatkozat teljes bizonyító erejű magánokirati formában történő megtételét, ezért indokolt az auditált elektronikus hírközlő eszközzel, illetve elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján tett jognyilatkozatnak is biztosítani a kívánt joghatást.

48-51. §

A javaslat a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet] szabályait emeli törvényi szintre. A kormányrendelet azért előremutató, mert mindeddig a magyar jogból hiányoztak a jogszabályi eljárásrendben rögzített restrukturálási eljárások, a csődeljárást pedig a már tartósan fizetésképtelen vállalkozások kezdeményezik olyan életszakaszukban, amikor már a kedvezőtlen gazdasági folyamatok nem állíthatók meg.

A javaslatban rögzített szabályozási átmenet biztosítja, hogy a Korm. rendelet alapján indult reorganizációs bírósági eljárások lefolytatására egyértelműek legyenek a szabályok, továbbá a javaslat azt is rendezi, hogy milyen időszakra szól a szabályozás.

Nemzetgazdasági érdekből szükséges a T/15993. számú törvényjavaslattal 2022 júliusától bevezetni kívánt szerkezetátalakítási eljárásnál lényegesen egyszerűbb és gyorsabb reorganizációs eljárás lehetőségének megteremtése annak érdekében, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő, de életképessé tehető vállalkozások fizetésképtelensége és felszámolása elkerülhető legyen. A szabályozás célja hogy elősegítse a vállalkozások fennmaradását és a munkahelyek megtartását, a gazdasági és pénzügyi nehézségek megoldását a vállalkozás és hitelezői közötti megegyezéssel, amely egy ún. reorganizációs terv elfogadásában ölt testet és joghatását a bíróság jóváhagyásával fejti ki.

Reorganizációs eljárást a még nem fizetésképtelen, de az azzal fenyegető helyzetben lévő vállalkozás kezdeményezhet.

A pénzügyi szektor vállalkozásai ezzel a lehetőséggel nem élhetnek, mert a pénz- és tőkepiac sajátosságai miatt külön törvényben szabályozott szanálási eljárás útján stabilizálhatják tőkehelyzetüket.

Nem kezdeményezhetnek továbbá reorganizációs eljárást azok a vállalkozások sem, amelyek fizetésképtelenségi vagy a jogutód nélküli megszüntetésükre irányuló eljárás alatt állnak, vagy amelyek ellen végrehajtást rendeltek el.

A javaslat kizárja a reorganizációs eljárás lehetőségéből azokat a vállalkozásokat is, amelyek büntetőjogi intézkedés alá tartozhatnak, vagy amely vállalkozások gazdasági vagy pénzügyi helyzete nem átlátható a számviteli kötelezettségeik elhanyagolása miatt.

Annak érdekében, hogy a reorganizációs eljárás kezdeményezése ne járjon indokolatlan kockázattal, a törvény megköveteli a vállalkozás piaci partnereitől, hogy az eljárás kezdeményezésének okából ne szakítsák meg a szállításaikat, és ne bontsák fel a vállalkozással fennálló tartós szerződéseiket. A hitelnyújtó pénzügyi intézmény azonban nem köteles a korábbi szerződés alapján a vállalkozásnak nyújtott hitelkeret alapján a reorganizációs eljárás időszaka alatt további pénzkölcsönök folyósítására.

A vállalkozásnak a beszállítói méltányos érdekei miatt vállalnia kell, hogy a fizetési fegyelmét a reorganizációs eljárás során fenntartja.

A javaslat a reorganizációs eljárást egy új típusú polgári nemperes eljárásként szabályozza, amelynek lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A reorganizációs eljárásban a bíróság előtt a jogi képviselet kötelező.

Eljárást gyorsító szabályként indokolt kimondani, hogy a reorganizációs eljárásban nincs helye félbeszakadásnak, szünetelésnek, felfüggesztésnek, beavatkozásnak és a Pp. szerinti költségkedvezmény engedélyezésének sem.

52. §

A reorganizációs eljárás sikeréhez, ellenőrzöttebbé tételéhez és a bíróság döntéseinek előkészítéséhez nélkülözhetetlen a szakértői támogatás, ezért minden reorganizációs eljárásban részt vesz a reorganizációs szakértő. A javaslat erre a feladatra az állami fizetésképtelenségi szakértői szervezetet, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t jelöli ki, tekintettel arra, hogy ennek a szervezetnek van a legtöbb tapasztalata a stratégiai jellegű vállalkozások csődeljárásában, illetve felszámolási eljárásában. A sajátos iparági szakértelem biztosítása érdekében, és ha a jelentős ügyekben a szükséges kapacitások érdekében indokolt, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. szakmai közreműködőket is bevonhat.

A reorganizációs szakértő szervezet kijelöli azt a szakképesítéssel rendelkező személyt, aki az e törvényben meghatározott feladatokat a megbízásából ellátja. Ezen személyeknek hasonló szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek kell megfelelnie, mint amit a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) is meghatároz. Ha a feladatait nem megfelelően látja el, vagy személyében összeférhetetlenségi vagy kizáró ok keletkezik, a bíróság kötelezheti az állami fizetésképtelenségi szakértő szervezetet, hogy másik személyt jelöljön ki.

53-55. §

A reorganizációról a vállalkozás vezető tisztségviselőinek előterjesztése alapján a legfőbb szerv dönt. A válságkezelési stratégia egyik eszköze lehet a reorganizáció elhatározása, de megalapozott döntés érdekében a javaslat részletesen szabályozza, hogy milyen tartalmú előterjesztést kell készíteni. Nemcsak a vállalkozás aktuális helyzetét, tartozásállományának összetételét, jellemzőit, hanem a reorganizációval elérni kívánt célokat is célszerű a vállalkozás tagjaival ismertetni. A vállalkozás legfőbb szerve számára készített előterjesztésben meg kell jelölni azt is, hogy a vállalkozás kivel folytasson egyeztetéseket a reorganizációs tervről, azaz kiket fognak bevonni a reorganizációba.

Ha a válságkezelési stratégia keretében nem a reorganizációs eljárás mellett dönt a legfőbb szerv, akkor a stratégia keretében a vállalkozás rendelkezhet például pótbefizetés elrendeléséről, tőkeemelés elhatározásáról, likviditási hitelek felvételéről.

A reorganizációs eljárásba a munkavállalók nem kerülhetnek bevonásra, a munkabérek kifizetésére, és az azokat terhelő közterhek megfizetésére tehát nem kérhető reorganizációs moratórium, és nem képezheti egyezkedés tárgyát a vállalkozásnak a munkabérek kifizetésére az azokat terhelő közterhek megfizetésére vonatkozó kötelezettsége. Ha pedig a vállalkozás kölcsönzött munkaerőt alkalmaz, az ő díjazásuk fedezetéül szolgáló kölcsönzési díjra és annak közterheire vonatkozó fizetési kötelezettség sem vonható be a reorganizációba, tehát ezeket a kifizetéseket a vállalkozásnak folyamatosan fizetnie kell a reorganizációs eljárás alatt is.

Ha a vállalkozás döntéshozó szerve elhatározta a reorganizáció megindítását, a vezető tisztségviselőknek rövid határidőn belül be kell nyújtaniuk a bírósági eljárás elrendelése iránti kérelmüket. Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek a törvényben foglaltaknak, és a vállalkozás megelőlegezi a reorganizációs szakértő előzetes vizsgálatának költségeit, a bíróság elrendeli a reorganizációs eljárást.

A reorganizációs szakértőt az előzetes vizsgálatára tekintettel megillető díjat a vállalkozás akkor fizeti meg, amikor a bíróság elrendeli a reorganizációs eljárást. A bíróság a reorganizációs eljárást elrendelő végzésében kötelezi a vállalkozást ennek a díjnak a megfizetésére.

A reorganizációs eljárást elrendelő bírósági végzés többek között tartalmazza az adós felhívását arra, hogy tájékoztassa a reorganizációba bevont hitelezőit az eljárás megindításáról. A reorganizációs eljárást elrendelő végzésben rendeli ki a bíróság a reorganizációs szakértőt is.

Annak érdekében, hogy a vállalkozás piaci helyzetét és megítélését a reorganizációs eljárás ne rontsa, a reorganizációs eljárás megindítását nem teszi közzé a bíróság, ezek az adatok nem nyilvánosak, csak az eljárásban érintett felek, a vállalkozás tulajdonosai és a reorganizációs szakértő számára érhetők el a bíróságnál az ügy iratai.

56-57. §

A bíróság döntése tehát megelőlegezi az adós számára a reorganizálás lehetőségét, azonban egy előzetes jogi és közgazdasági szakértői vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás aktuális pénzügyi és vagyoni helyzete alkalmas-e a vállalkozás működőképessége megtartásához, továbbá a vállalkozás által benyújtott dokumentumok alapján van-e reális lehetősége a fizetésképtelenség elkerülésének. Ezt a vizsgálatot a reorganizációs szakértő végzi el, a vállalkozás köteles az ehhez szükséges tájékoztatást megadni. A szakértői vizsgálat arra is kiterjed, hogy a vállalkozás romló pénzügyi helyzete valóban fenyeget-e fizetésképtelenséggel. A hitelezői érdekekre tekintettel a szakértői véleménynek arról is nyilatkoznia kell, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a vállalkozás által előirányzott reorganizációs terv figyelembe veszi-e az összhitelezői érdekeket, többek között a beszállítók felé történő kifizetések fedezete biztosítható lesz-e az eljárás alatt.

A bíróság erre az előzetes támogató szakértői véleményre alapozva engedélyez a vállalkozás számára három hónapos időtartamra moratóriumot. Mivel nem nyilvános az eljárás, erről a döntésről is csak az azzal érintett hitelezők és az adós számláit vezető pénzügyi intézmények értesülhetnek. A moratórium joghatásai hasonlóak a csődmoratóriumhoz, de a hatálya csak azokra a hitelezőkre terjed ki, akiket az adós az eljárásba bevont. A moratórium nem mentesít az időszaka alatt esedékessé váló fizetési kötelezettségek teljesítése alól, a javaslat ezzel azt célozza, hogy a vállalkozás beszállítónak likviditási helyzete ne romoljon.

A hitelezők védelme érdekében a javaslat kimondja, hogy ha a vállalkozás a moratóriummal visszaél, nem működik együtt a felekkel és a reorganizációs szakértővel, vagy egyébként ellehetetleníti a reorganizáció előrehaladását, akkor a reorganizációs szakértő kérelmére a bíróság a moratóriumot megszünteti.

Ha viszont a vállalkozás a hitelezői nagy részével már meg tud állapodni, a bíróság engedélyezheti a moratórium meghosszabbítását legfeljebb még két hónapra. Ez a lehetőség az adós méltányos érdekeit szolgálja annak érdekében, hogy legyen elegendő ideje a bonyolultabb ügyekben is az összes hitelező meggyőzésére a reorganizációs terv elfogadása érdekében.

58-59. §

A reorganizációs eljárás lefolytatását a reorganizációs szakértő felügyeli, részt vesz a reorganizációs terv hitelezőkkel történő egyeztetésében is, szakmai támogatást nyújt az adósnak.

Annak érdekében, hogy a vállalkozás a tevékenységét a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével folytassa, a javaslat kimondja, hogy a vállalkozás csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást. A vállalkozás vezető tisztségviselőjének kötelezettsége, hogy a vállalkozás kintlevőségeit beszedje. A vállalkozás döntéshozó szerve pedig nem hozhat olyan döntést, amely a reorganizációs terv jóváhagyását, végrehajtását észszerűtlen módon nehezítené, vagy a vállalkozás számára indokolatlan üzleti kockázatot jelentene.

A vezető tisztségviselők a kötelezettségeik elmulasztása miatt külön eljárásban kártérítésre kötelezhetők, a reorganizációs eljárásban pedig a bíróság bírságot szab ki a visszaélések szankcionálására.

A javaslat részletesen szabályozza a vállalkozás vezetői és a reorganizációs szakértő együttműködésének szabályait. A reorganizációs szakértő felé az adós vezetőjének beszámolási kötelezettsége van nemcsak a reorganizáció előrehaladása, hanem a vállalkozás pénzügyi helyzetének alakulásáról is. Külön kiemelendő, hogy ha az adós pénzügyi helyzete a likviditását veszélyeztető mértékben romlik, újabb fizetési késedelmet halmoz fel, akkor a reorganizációs szakértő köteles ezekről a körülményekről a bíróságot és a reorganizációba bevont hitelezőket is tájékoztatni. A bíróság a bejelentés alapján a moratórium, sőt az egész reorganizációs eljárás megszüntetéséről is dönthet, tekintettel arra, hogy a reorganizációs eljárás nem szolgálhatja az olyan vállalkozás védelmét, aki a hitelezői felé az eljárás időtartama alatt további tartozásokat keletkeztet.

A javaslat a reorganizációs szakértő polgári jogi felelősségére is utal, amelyet a hitelezők egy külön perben érvényesíthetnek. A reorganizációs szakértő kiemelt feladata ugyanis, hogy a vállalkozás gazdálkodásának felügyeletével, a vállalkozás esetleges visszaéléseinek felfedésével és az erre vonatkozó szignalizációs kötelezettségei teljesítésével védje a vállalkozás hitelezőinek érdekeit.

60. §

A javaslat ösztönzi a vállalkozás pénzügyi partnereit, befektetőit és beszállítóit arra, hogy a vállalkozás működéséhez, a veszteségeket csökkentő átszervezésekhez a forrásokat folyamatosan vagy új megállapodásokkal biztosítsák. Ezeknek az átmeneti vagy új finanszírozóknak az üzleti és befektetői kockázata úgy csökkenthető, ha a reorganizációs szakértő számukra megfelelő információkat nyújt ezekhez az üzleti döntéseikhez.

A hitelezői érdekek védelme érdekében a reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás a biztosítékul lekötött vagyontárgyait nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.

A javaslat részletesen, de nem kimerítően tartalmazza a vállalkozás által a hitelezői számára kidolgozott reorganizációs terv tartalmát. A reorganizációs terv a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedést tartalmaz. Ezek közül elsődleges a vállalkozás kötelezettségállományának rendezése, az ezzel összefüggő megállapodások újratárgyalása. Ezen kívül azonban a vállalkozás veszteségcsökkentő programot is ki kell hogy dolgozzon, mert így biztosítható a következő időszakra a pénzügyi stabilitása. Nemcsak szervezési intézkedésekről lehet szó egy reorganizációs tervben, hanem akár a vállalkozás tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásáról is (pl. adósság/tőke konverzió). A reorganizációs terv a javaslatban leírt esetben előirányozhatja a vállalkozás egyes gazdasági egységeinek leválasztását, és az így létrehozott társasági részesedés értékesítésével történő tulajdonosi szerkezetváltást. Az értékesítési bevételek pedig a vállalkozás megmaradó részének adósságkonszolidációjához teremthetnek forrásokat.

Külön jogszabályok vagy kormánydöntések különféle állami finanszírozási eszközöket is biztosíthatnak a reorganizáció sikeréhez. A reorganizációs tervben a hitelezők - ideértve az államot, önkormányzatot, valamint az adó és más köztartozás behajtását végző szervezetet is - a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhatnak (átütemezés, kamatterhek, járulékok csökkentése, részletfizetési kedvezmények), illetve a vállalkozással szemben fennálló követeléseikről részben vagy egészben lemondhatnak.

A vállalkozás hitelezővel kötött, a tartozásai rendezésről szóló vagy a reorganizációs tervhez kapcsolódó megállapodását úgy kell tekinteni, hogy a hitelező a vállalkozás végleges reorganizációs tervét a rá vonatkozó részben megismerte és jóváhagyta.

A fenti módon - az adós és a hitelezői közötti bilaterális megállapodásokkal - is megtörténhet a reorganizációs terv minden érintett hitelezővel történő előzetes jóváhagyatása, nem szükséges tehát bonyolult szavazási procedúra lefolytatása.

A reorganizációs tervnek meg kell határoznia a végrehajtásának határidejét is, amely nem lehet hosszabb, mint két év. A reorganizációs terv részeként a hitelezők azt is kiköthetik, hogy a reorganizációs szakértő fogja ellenőrizni a vállalkozásköltségére a reorganizációs terv végrehajtását, aki erről a tevékenységéről köteles lesz beszámolni a hitelezőknek. Mivel a vállalkozás az ellenőrzés tűrésére köteles, a hitelezők számára kevesebb üzleti kockázattal jár a reorganizációs terv.

61-62. §

Nem nyilvános reorganizációs eljárásban a vállalkozásnak valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével meg kell állapodnia.

A hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs tervet, az erre az időszakra készített közbenső mérleget, valamint a reorganizációs szakértő véleményét az adósnak be kell terjesztenie jóváhagyásra a bírósághoz.

A reorganizációs szakértő véleményének ki kell terjednie a vállalkozás aktuális vagyoni-pénzügyi helyzetére, és állást foglalnia arról is, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas-e a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, továbbá a reorganizációs terv megfelel-e a jogszabályoknak.

A bíróság erre a szakértői véleményre is alapozva dönt a reorganizációs terv jóváhagyásáról. Ha a reorganizációs tervet jóváhagyja, akkor egyben a reorganizációs eljárást befejezetté nyilvánítja, tehát a reorganizációs eljárás sikeresen zárul.

A bíróság a reorganizációs terv jóváhagyását megtagadja azonban, és megszünteti a reorganizációs eljárást, ha a reorganizációs terv nem felel meg a jogszabályoknak, vagy a reorganizációs szakértő a szakértői véleményére alapozva az állapítható meg, hogy annak végrehajtása nem alkalmas a vállalkozás a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására.

A javaslat meghatározza bíróság által jóváhagyott reorganizációs terv hatályát és joghatásait. A reorganizációs terv hatálya a vállalkozásra és a reorganizációba bevont hitelezőre terjed ki. Joghatása az, hogy a vállalkozás és a reorganizációba bevont hitelező között fennálló, a reorganizációs tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a reorganizációba bevont hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozáselismerésnek is minősül.

A reorganizációs tervben szereplő kötelezettség jogosultja - a teljesítési határidő elteltét követően - az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott reorganizációs terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti a bíróságtól a vállalkozással szemben. A lejárt teljesítési határidejű kötelezettség vonatkozásában végrehajtási záradékkal ellátott reorganizációs tervet a javaslat végrehajtható okiratnak minősíti.

Ha vállalkozás ellen utóbb csődeljárás vagy felszámolási eljárás indul, a reorganizációs tervvel érintett hitelező az adóssal szemben még fennálló igényét a reorganizációs tervben foglalt kedvezmények figyelmen kívül hagyásával érvényesítheti. Nem érheti ugyanis méltánytalanul hátrány a fizetésképtelenségi eljárásban a többi hitelezőhöz képest azt a hitelezőt, aki a reorganizációs eljárásban a vállalkozást támogató intézkedéseket tett.

63. §

A bíróság a reorganizációs eljárást annak bármelyik szakaszában megszünteti, ha utóbb derül ki, vagy időközben keletkezik olyan körülmény, amely az eljárás törvényes akadályát képezi, vagy ha a reorganizációs szakértő vállalkozásnál végzett előzetes szakértő vizsgálata elvégzésének eredményeképpen azt állapítja meg, hogy a vállalkozás vagyoni vagy pénzügyi helyzet miatt nem alkalmas a reorganizációra.

A bíróság megszünteti a reorganizációs eljárást akkor is, ha a vállalkozás a reorganizációs tervet az előírt határidőben nem nyújtotta be a bírósághoz. Ugyancsak megszünteti a bíróság a reorganizációs eljárást, ha a vállalkozás az eljárás alatt esedékessé váló fizetési kötelezettségeivel késedelembe esik, így különösen, ha végrehajtás is indul ellene.

Megszüntető ok az is, ha a vállalkozás a reorganizációs eljárás alatt a törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, és ezzel nemcsak a hitelezők bizalmát veszti el, de a felszámolására vezető okok is valószínűsíthetők.

Megszünteti a bíróság a reorganizációs eljárást akkor is, ha a reorganizációs terv jóváhagyását megtagadja.

Az eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye

Lényeges különbség a reorganizációs eljárás és a Cstv.-ben szabályozott csődeljárás között, hogy a reorganizációs eljárás nem fordul át hivatalból felszámolásba, tehát a bíróság nem rendeli el a reorganizációs eljárás megszüntetésével egyidejűleg a vállalkozás felszámolását. A hitelezők dönthetnek arról, hogy az adós ellen felszámolást kezdeményeznek-e, amennyiben ennek a feltételei a Cstv. szerint fennállnak.

A hitelezők méltányos érdekeit figyelembe vége, ha a reorganizációs eljárás a terv bírósági jóváhagyása nélkül kerül megszüntetésre, és a reorganizációba bevont hitelező a vállalkozás ellen utóbb a felszámolás elrendelése iránt nyújt be kérelmet, ebben a kérelmében már nem kell bizonyítania, hogy azt a követelését, amit a reorganizációs eljárásban is érvényesített, az adós nem ismerte el, vagy arról nem volt tudomása.

64. §

Ha a reorganizációs tervet a bíróság jóváhagyta, és ezzel a reorganizációs eljárás sikeresen zárult le, a vállalkozás köteles megkezdeni a reorganizációs terv végrehajtását.

A hitelezők érdekében a javaslat előírja, hogy a vállalkozás a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt félévente köteles tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket a vállalkozás gazdasági helyzetéről és a reorganizációs terv végrehajtásának állásáról. Ha bármilyen körülmény veszélyezteti a terv végrehajtását, erről is idejében tájékoztatnia kell a reorganizációba bevont hitelezőket.

Ha a reorganizációs tervben az is le van fektetve, hogy a reorganizációs szakértő ellenőrzi a reorganizációs terv végrehajtását, akkor a reorganizációs szakértőnek beszámolási kötelezettsége áll fenn a vállalkozás döntéshozó szervével és a reorganizációs tervbe bevont hitelezőkkel szemben is. Feladatai közé tartozik továbbá a vállalkozás gazdasági helyzetének folyamatos vizsgálata. Haladéktalanul köteles értesíteni a vállalkozás döntéshozó szervét, felügyelő bizottságát és könyvvizsgálóját, valamint az átmeneti vagy új finanszírozókat, ha a vállalkozás a fizetési kötelezettségeivel késedelembe esik, vagy a kintlevőségei beszedésének elmulasztásával rontja a pénzügyi mutatóit. Ezek az előírások azt szolgálják, hogy az vállalkozás komolyan vegye a reorganizációs terv végrehajtását.

65. §

A javaslat meghatározza a reorganizációs szakértő díjazásának mértékét, amely a Cstv.-ben a vagyonfelügyelő díjára vonatkozó elveket és szabályokat tekinti mintának. A bíróságot a javaslat mérlegelési jogkörrel ruházza fel, ha a tételes díjmérték az eljárás körülményeire tekintettel aránytalanul magas lenne. Ha a reorganizációs eljárás sikeresen - a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervvel - zárul, a reorganizációs szakértőt bónusz illeti meg.

A reorganizációs szakértőt külön díjazás illeti meg az előzetes szakértői vizsgálatért, továbbá azokban az esetekben, ha a reorganizációs eljárást követően ellenőriznie kell a hitelezők érdekében a reorganizációs terv végrehajtását.

66-67. §

Ha a vállalkozás ellen utóbb felszámolás indul, és a hitelezők az adós fedezetelvonó, vagy a hitelezők érdekeit sértő jogügyleteket bíróság előtt megtámadják, a kereseti kérelem benyújtására a Cstv.-ben lehetőséget adó határidő a reorganizációs eljárás időtartamával meghosszabbodik. Ennek az az indoka, hogy a hitelezőket nem érheti hátrány az adós sikertelen reorganizációja miatt.

A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás számára átmeneti vagy új finanszírozást tartalmazó jogügylet, amelyet a reorganizációs szakértő jóváhagyott, továbbá szerepel a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben is, csak korlátozott feltételek miatt támadható meg utóbb a Cstv. 40. §-a alapján.

A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás számára átmeneti vagy új finanszírozást nyújtó hitelezők a felszámolási eljárás során kielégítési elsőbbséget kapnak. Ennek az az indoka, hogy ezek a hitelezők a nehéz helyzetben lévő vállalkozást a reorganizáció alatt pénzügyileg támogatták, ezért méltánytalan lenne, az adós sikertelen reorganizációját követően a felszámolási eljárásban nem jutnának térüléshez.

68. §

Külön jogszabályok vagy kormánydöntések különféle állami finanszírozási eszközöket is biztosíthatnak a reorganizáció sikeréhez, a vállalkozás átszervezéséhez és a veszteséges gazdálkodást okozó körülmények megszüntetéséhez, összhangban az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási intézkedésekről szóló jogszabályokkal és az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes jogi kereteket meghatározó európai uniós jogi aktusokkal.

A javaslat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. §-ához képest a vállalkozás számára kedvezőbben határozza meg azokat a szabályokat, amikor az adóhatóság az adókövetelés kiegyenlítésére az adózónak járó összegből történő visszatartási jogát gyakorolja, "nettósítva" ezzel a vállalkozás felé fennálló kötelezettségeket és az adós köztartozását. Az adóhatóság a reorganizáció érdekeit mérlegelve az adózónak járó összegből nem tartja vissza az adózó adótartozását, hanem az adózó számára a teljes összeget kifizeti. Ennek az adóhatósági eljárásnak az eljárásrendjét is szabályozza a javaslat.

Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási intézkedéseknek való megfelelést az állam, önkormányzat által nyújtott fizetési kedvezmény vonatkozásában is biztosítani kell.

69. §

Bár a javaslat szerint a reorganizációs eljárás nem nyilvános, ún. bizalmi eljárásként szolgálhatja a leginkább a vállalkozás pénzügyi helyzetének javítását, azonban a vállalkozás dönthet úgy is, hogy nyilvános reorganizációs eljárást kíván indítani.

Ezek főként azok az esetek, ha a vállalkozásnak számos üzleti partnere van, de várhatóan nem tudna mindegyikükkel rövid időn belül konszenzusra jutni, ugyanakkor azonban már vannak lejárt esedékességű tartozásai is, és a vállalkozásnak van arra vonatkozó szándéka, és terve, hogy megelőzze a tartós fizetésképtelenséget vagy pedig nem akarja vállalni a csődeljárás kötöttségeit.

A fenti megfontolások alapján a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat úgy is, hogy nyilvános reorganizációs eljárás megindítását kérelmezi a bíróságnál. A pénzügyi stabilitási érdekek miatt pénzügyi szervezetek nem kezdeményezhetnek nyilvános reorganizációs eljárást sem.

A nyilvános reorganizációs eljárás szabályai hasonlítanak a csődeljáráshoz. Az eljárást és a moratóriumot elrendelő végzést közzé kell tenni a Cégközlönyben. A nyilvános reorganizációs eljárás elrendelésekor a bíróság intézkedik a nyilvános reorganizációs eljárásra vonatkozó adatoknak a vállalkozást nyilvántartó nyilvántartásba (cégnyilvántartás, civil szervezetek nyilvántartása) történő bejegyzése iránt. A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelése napjától a vállalkozás cégneve a "reorganizáció alatt" ("r. a.") toldattal egészül ki.

A javaslat felsorolja, hogy a csődeljárás szabályait milyen eltérésekkel kell alkalmazni a nyilvános reorganizációs eljárásban. Ezzel a kodifikációs technikával ésszerűen rövidíthetők a jogszabályi rendelkezések.

A Cstv.-ben szabályozott csődeljáráshoz képest a nyilvános reorganizációs eljárás sajátosságai a következők:

Az eljárásban a reorganizációs szakértő mellett vagyonfelügyelő nem kerül kirendelésre, a vagyonfelügyelő feladatait a reorganizációs szakértő látja el. A nyilvános reorganizációba az eljárás lefolytatása iránt benyújtott kérelem alapján elrendelt ideiglenes fizetési haladék napján már lejárt esedékességű követeléssel rendelkező hitelezőket kell bevonni. A munkabéreket a nyilvános reorganizációs eljárásban is fizetni kell.

A hitelezők a követeléseiket a nyilvános reorganizációs eljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kötelesek bejelenteni a vállalkozásnak és a reorganizációs szakértőnek, a követelések nyilvántartásba vételéért a hitelezőknek nem kell nyilvántartásba vételi díjat fizetniük.

A nyilvános reorganizációs eljárásban a vállalkozást megillető moratórium hossza 170 nap, ami csak a reorganizációba bevont hitelezői követelésekre vonatkozóan illeti meg a vállalkozást, tehát a többi fizetési kötelezettséget változatlanul fizetni kell, ellenkező esetben a hitelezők a vállalkozás ellen igényeiket érvényesíthetik. A nyilvános reorganizációs eljárásban a moratórium nem hosszabbítható meg, a reorganizációs tervről történő szavazást a moratórium lejárata előtt mindenképpen meg kell tartani.

A hitelezőkkel a nyilvános reorganizációs eljárásban kötött egyezségnek része a reorganizációs terv. Csak a reorganizációba bevont hitelezőket illeti meg szavazati jog. A reorganizációs tervről írásban is lehet szavazni, ezt a jognyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

A nyilvános reorganizációs eljárás során is alkalmazni kell a nem nyilvános reorganizációs eljárás előkészítésére és az arra vonatkozó döntésre vonatkozó szabályokat. Az átmeneti és az új finanszírozás védelmére és ösztönzésére vonatkozó szabályokra a nyilvános reorganizációs eljárásban is szükség van.

A bíróság a nyilvános reorganizációs eljárást azokban az esetekben is megszüntetheti, amelyeket a javaslat a nem nyilvános reorganizációs eljárásnál kimond.

A reorganizációs terv hatálya nyilvános reorganizációs eljárásban is csak az abba bevont hitelezőkre terjed ki.

A nyilvános reorganizációs terv részeként a javaslat szerinti esetben és az ott szabályozott eljárás szerint sor kerülhet a vállalkozás vagyonának leválasztására is, amelynek során a vállalkozás gazdasági tevékenységének folytatására alkalmas része működő termelési egységként kerül működtetésre oly módon, hogy kiválással olyan gazdasági társaság jön létre, amelyben fennálló társasági részesedés - a reorganizációs terv részeként - a reorganizációs eljárás alatt kerül értékesítésre, és a reorganizációs terv részeként kerül sor az értékesítési bevétel felhasználására is. Leválasztásra akkor kerülhet sor, ha a vállalkozás olyan tevékenységet folytat, vagy olyan a tulajdonosi szerkezete, amely alapján a Cstv. IV. Fejezetének alkalmazására kerülhetne sor, mert stratégiailag kiemelt jelentőségű. Ezeknek a vállalkozásoknak a körét a Kormány rendeletben jelöli ki, a gazdaságstratégiai érdekeket mérlegelve.

70. §

A javaslat kimondja, hogy a vállalkozás nem kezdeményezhet egymással párhuzamosan reorganizációs eljárást és fizetésképtelenségi eljárást, a két eljárás szabályai nem egyeztethetők össze.

Nem kezdeményezhet továbbá egy vállalkozás csődeljárást és az ezzel járó csődvédelmet akkor sem, ha korábban reorganizációs eljárásban vett részt, amely sikertelenül zárult és ettől számítva egy év még nem telt el, vagy ha sikeres volt a korábbi reorganizációs eljárás, de az adós a reorganizációs tervet még nem hajtotta végre.

Ugyanakkor azonban az adós védelme érdekében a reorganizációs eljárásnak prioritása van a még el nem bírált felszámolási kérelmekhez képest, ezért a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását a reorganizációs szakértő indítványára addig felfüggeszti, amíg el nem dől, hogy sikeres-e a reorganizációs eljárás.

Ha a reorganizációs eljárás sikertelenül zárul, a bíróság hivatalból folytatja a felszámolási kérelem elbírálását, kivéve, ha az adós és a hitelező megállapodott az adós tartozásainak rendezéséről, vagy kérik az eljárás szüneteltetését.

Ezzel a megoldással a javaslat azt célozza, hogy ha az adós vállalkozás fizetésképtelensége - a sikeres reorganizáció, továbbá a hitelezővel történt megállapodás eredményeképpen - időközben megszűnt, ne kerüljön sor felszámolásra.

71. §

A javaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) szabályait kiegészítve rendeli el, hogy a cégjegyzékben és a civil nyilvántartásban is adatként be kell jegyezni a nyilvános reorganizációs eljárás kezdő napját és befejezését, valamint a szervezet nevéhez a "reorganizációs eljárás alatt" ("r.a." ) toldatot.

72. §

Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet alapján indított reorganizációs eljárások végigvitelére a törvényi szabályok alapján.

A reorganizációs eljárásra vonatkozó szabályoknál biztosítani kell, hogy a korábbi veszélyhelyzeti kormányrendeletek alapján kezdeményezett eljárásokban a korábbi szabályokból alkalmazni lehessen azokat, amelyek a reorganizációs eljárásban résztvevő felekre kedvezőbbek.

2022. december 31-ét követően már nem lehet reorganizációs eljárás iránti kérelmeket benyújtani, azonban a folyamatban lévő reorganizációs eljárásokat le kell folytatni. A 2022. december 31-éig benyújtott kérelem alapján a reorganizációs eljárásokat e törvény szabályai szerint kell lefolytatni és a reorganizációs terv végrehajtására, annak ellenőrzésére is az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

73. §

Felhatalmazó rendelkezés a Kormány számára az olyan stratégai vállalkozások körének kijelölésére, ahol a speciális leválasztásos jogi konstrukció keretében valósulhatnak meg a reorganizációs intézkedések is, a reorganizációs eljárás keretszabályai szerint.

74-75. §

A javaslat a veszélyhelyzet időszakára kiadott, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet] meghatározott szabályokat emeli törvényi szintre. Gazdaságvédelmi okokból szükséges a Kormány, illetve az állam mint cégtulajdonos cselekvési lehetőségeinek megőrzése, növelése a vállalkozások csődjogi szempontból történő kiemeltté minősítése, valamint a Cstv. stratégiailag kiemelt vállalkozásokra vonatkozó IV. Fejezetének alkalmazása.

A Cstv. eltérő szabályait a 2022. december 31-éig benyújtott, csődeljárást vagy felszámolási eljárást kezdeményező kérelmek alapján indított eljárásokra kell alkalmazni.

76. §

A javaslat a Cstv.-hez képest a felszámolási eljárásban egy különleges új jogi konstrukcióra ad lehetőséget, a Cstv. IV. Fejezete szerinti, csődjogi szempontból stratégiainak minősített vállalkozásokra vonatkozóan. Ennek lényege, hogy ha a fizetésképtelenné vált gazdasági társaság ellen elrendelték a felszámolást, azonban a vállalkozásnak még vannak gazdaságosan működtethető részei, azokat a társasági jogi kiválás eljárásrendjéhez hasonló módon egy új vállalkozásba lehessen átcsoportosítani, és ezen vállalkozás társasági részesedésének értékesítésével lehessen a lehető legkedvezőbb összegű bevételt realizálni. Ezt a bevételt a felszámoló a felszámolási eljárás hitelezőinek kifizetésére használja fel. Ez a sajátos konstrukció a biztosítékkal (pl. zálogjog, végrehajtási jog) rendelkező hitelezők többségének hozzájárulásával valósítható meg. Ezzel a megoldással egyrészt

a hitelezők (várhatóan nemcsak a biztosított hitelezők) magasabb megtérüléshez jutnak, másrészt a vállalkozás gazdasági tevékenysége sem szűnik meg, mert egy új vállalkozásba csoportosíthatók át a működőképes és nem veszteséges üzletágak, továbbá elkerülhető a foglalkoztatotti állomány teljes leépítése.

A jogi konstrukció a társasági jogi kiválás szabályaira épül, de ahhoz képest sajátos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A felszámoló - mint az adós vállalkozás szervezeti képviselője - a szétválási tervben meghatározza az adós azon ingó és ingatlan vagyontárgyait, az adós által kötött szerződéseket - ideértve a polgári jogi és munkajogi szerződéseket is -, az adóst megillető vagyoni értékű jogokat, amelyek együttesen gazdasági tevékenység, illetve az adós valamely üzletágának további működtetését biztosítják, és ezen leválasztással érintett vagyonelemeket az adós vagyonán belül a leválasztás céljából elkülöníti, és megküldi a biztosított hitelezőknek.

A javaslat szabályozza az adós tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság vagyonának a szétválási tervben, történő meghatározását, a kivált társaságban az apport értékének meghatározását és a vagyonértékelés szabályait, az apport rendelkezésre bocsátását.

A kiválással létrejövő gazdasági társaság ügyvezetője a felszámolás alatt álló vállalkozás felszámolója. A társaság alapításával és működésével összefüggésben az adósnál felmerült költségeket a felszámoló felszámolási költségként számolhatja el.

A kiválással létrejött gazdasági társasághoz mint jogutódhoz kerülnek a hozzá kerülő vagyonelemekhez kapcsolódó jogok, kötelezettségek és a szerződések is.

Az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló részesedését a felszámoló értékesíti egy éven belül, a biztosítékkal rendelkező hitelezők az értékesítés lefolytatására további 1 éves határidőt engedélyezhetnek. A társasági részesedés értékelését a felszámoló önállóan nem végezheti, ahhoz független szakértői véleményt kell beszereznie.

A javaslat szabályozza a társasági részesedés értékesítéséből származó bevétel felosztását a felszámolási eljárás hitelezői között. Ennek során a biztosítékkal rendelkező hitelezők hasonló kielégítési elsőbbséget kapnak, mint az általános szabályok szerint lefolytatott felszámolásoknál.

Ha a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló adósi részesedés értékesítésére nem kerül sor, azaz az értékesítési eljárás sikertelen, a kiválással létrejött gazdasági társaságot a felszámoló végelszámolással jogutód nélkül megszünteti.

A bérgarancia támogatás a kiválással létrejött társaság munkavállalóinak bérkövetelésére is kiterjed.

A javaslat rendezi az értékesítéssel összefüggő vagyonszerzési illeték megfizetésének sajátos szabályait, a kivált társaságnak történő vagyonátadás az általános fogalmi adóról szóló törvény alkalmazásában is a jogutódlás szabályait követi. Az illetéktörvénytől eltérően az illetékfizetésre kötelezett részesedés-szerzőnek vagy, ha a részesedés-szerzés nem következik be, az adós nevében a felszámolónak kell bejelentést tenni az állami adóhatósághoz, mint illetékügyi hatósághoz, hiszen a javaslat szerint e személyeket és nem a vagyonszerző kivált társaságot terheli az illeték megfizetésének kötelezettsége.

A javaslat külön szabályokat állapít meg azokra az esetekre, ha a fent említett kiválási konstrukciót reorganizációs eljárásban, a reorganizációs terv részeként hajtják végre. Ha a leválasztásra a nyilvános reorganizációs eljárásban kerül sor, az kizárólag a társaság legfőbb szervének elhatározásán alapulhat, és a leválasztással, valamint a társasági részesedés értékesítésével kapcsolatos feladatokat a társaság ügyvezetése hajtja végre. A társasági részesedés értékesítésére a leválasztással létrejött társaság cégjegyzékbe történő bejegyzését követő egy éven belül van lehetőség, ha a reorganizációs terv végrehajtásának határideje ennél rövidebb, akkor ezt kell figyelembe venni.

77. §

A javaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg. Főszabályként a javaslat hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a javaslat rendelkezései irányadóak. Az átmeneti szabálynak azonban igazodnia kell a 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet azon rendelkezéseihez, amelyek azt sorolják fel, hogy mely rendelkezéseket lehet csak a hatálybalépését követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban alkalmazni.

A reorganizációs és felszámolás eljárásban a leválasztásra 2022. december 31-éig van lehetőség, azonban ha eddig az időpontig a Kormány a reorganizációs leválasztás alkalmazását az általa kijelölt vállalkozás tekintetében rendelettel lehetővé tette, vagy ha felszámolási eljárásban 2022. december 31-éig teljesültek a leválasztás lefolytatásának törvény feltételei, akkor a leválasztást 2022. december 31-ét követően is végre lehet hajtani.

78-80. §

A javaslat a 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet szabályait emeli törvényi szintre. Ezeket a szabályokat 2022. december 31-éig kell alkalmazni.

A javaslat illeték és közzétételi költségtérítés nélkül teszi lehetővé a cég cégjegyzékben nyilvántartott e-mail címének változtatását, ha arra tőle független okból kényszerül. A rendelkezés indoka, hogy a közelmúltban olyan piaci szolgáltatás megszüntetésére került sor, amely számos cég e-mail címének megszűnésével járt. E változás miatt a cégeknek változásbejegyzési kérelmet kell benyújtaniuk, ugyanakkor a változás nem a cég döntésének, hanem a piaci szolgáltatás megszüntetésének következménye.

A javaslat - a veszélyhelyzet időszakában kiadott kormányrendelettel megegyezően - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényhez képest - kiegészítő szabályként kimondja az állami végelszámoló megválasztására vonatkozó kötelezettséget, és megállapítja a díjazásának mértékét arra az esetre, ha cég és a végelszámoló másképpen nem állapodnak meg.

Az átmeneti szabályok szerint a javaslat hatálybalépésekor folyamatban lévő cégeljárásokban is alkalmazni kell a javaslat rendelkezéseit. Az állami végelszámoló megválasztására vonatkozó rendelkezéseket 2021. április 17-én és az azt követően elhatározott, és a törvény hatályba lépésekor még folyamatban lévő végelszámolásokra kell alkalmazni. Ez a rendelkezés összhangban a 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet átmeneti szabályaival.

81. §

Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, figyelembe véve a 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseit is.

82. §

Ha a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are tv.) hatálya alá tartozó adós és egyéb kötelezett igénybe vette az Átmeneti törvény 5. alcíme és az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CVII. törvény) III. Fejezete szerinti hiteltörlesztési moratóriumot, annak lejáratát követően rendezést igényel, hogy az említett törvényekben foglaltakat figyelembe véve módosuljon a hitelek törlesztésére vonatkozó futamidő, illetve törlesztési határidő. Mivel az adósságrendezési eljárás alatt az adós, illetve az eljárásban az adós mellett kötelezettségvállalóként részt vevő egyéb kötelezett (pl. kezes, zálogkötelezett) fizetési kötelezettségeit a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban az adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési eljárásban pedig az adósságrendezés egyezség, illetve a bírósági adósságtörlesztési terv határozza meg, ezek tartalmát 2020. évi LVIII. törvényben, illetve a 2020. évi CVII. törvényben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani.

Ha pedig az adós a korábban megkötött bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy bírósági adósságtörlesztési végzés alapján törleszt, akkor erre a hiteltartozásra vonatkozóan a törlesztési időszakot meg kell hosszabbítani. Bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság az adós kérelmére ennek megfelelően kiegészíti az egyezséget jóváhagyó, illetve az adósságtörlesztési végzést.

A törlesztési időszak fent említett meghosszabbítása érinti az adósságrendezés időszakát is. Ezért az Are tv. 32. alcíme szerinti mentesítési eljárással összefüggő záró elszámolás elkészítésére vonatkozó határidő is meghosszabbodik.

83-84. §

A rendelkezés célja, hogy a fizetési moratórium időszaka 2021. szeptember 30. napjáig meghosszabbodjon. A javaslat a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet fenntartását szolgálja. A fizetési moratórium 2021. január 1-jétől hatályban lévő feltételei nem változnak.

85-86. §

Átmeneti szabályként szükséges, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően az időközi választás napjáig továbbra is biztosítva legyen a polgármester számára jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörök ellátása, különösen arra a tényre figyelemmel, ha a veszélyhelyzet előtt vagy annak ideje alatt a polgármester és az alpolgármester is lemondott.

87. §

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-a arról rendelkezik, hogy a képviselőtestület a szervezeti működési szabályzatban meghatározott számú, de legalább hat ülést tart évente. A veszélyhelyzet elhúzódása miatt az általános szabályok szerinti hat ülés helyett a képviselőtestület döntésére célszerű bízni az ülések összehívását azzal, hogy törvényi kötelezettségként kell előírni egy ülés megtartását.

88. §

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 89. §-a arról rendelkezik, hogy a képviselőtestület, közgyűlés szükség szerint, a szervezeti működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. A veszélyhelyzet elhúzódása miatt az általános szabályok szerinti négy ülés helyett a képviselőtestület, közgyűlés döntésére célszerű bízni az ülések összehívását azzal, hogy törvényi kötelezettségként kell előírni egy ülés megtartását. A szabályozás igazodik a helyi önkormányzatokra vonatkozó átmeneti szabályokhoz, tekintettel arra, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvény 153. § (1) bekezdése szerint ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat.

89. §

A rendelkezés a családi otthonteremtési kedvezmény és a babaváró támogatás esetén lehetővé teszi, hogy az együttes igénylők egymást meghatalmazzák a szükséges jognyilatkozatoknak a bankfiókban való személyes megjelenés során történő megtételére. Tekintettel arra, hogy ez a lehetőség a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény egyes, a hitelintézeti ügyfelek személyes azonosítását előíró rendelkezéseitől való eltérést jelent - amelyek alapján mindkét igénylő azonosítása szükséges lenne -, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése után ezt a lehetőséget törvényi úton lehet megteremteni.

90. §

Annak érdekében, hogy a veszélyhelyzetben ne lehetetlenüljön el a Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház cím 2021. március 31-éig történő használatát korábbi nyilvános pályázat alapján elnyerő civil szervezetek további működése, szükséges - újabb nyilvános pályázat mellőzésével - a kijelölés fenntartása legfeljebb egy évre, azaz 2022. március 31-éig.

91. §

A javaslat a koronavírus-világjárvány által okozott megbetegedésben elhunytak hozzátartozóinak megsegítésére létrehozott, közhasznú tevékenységet végző alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) adatkezelésére vonatkozó szabályozását tartalmazza. Eszerint az Alapítvány a koronavírus-világjárvány miatt elhunyt személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának támogatásra irányuló kérelme esetén, a Magyar Államkincstár által vezetett nyilvántartásokból, adatigénylés útján ellenőrzi a kérelmező támogatásra való jogosultságát.

92. §

A rendelkezés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) által meghatározott egyszerű bejelentést terjeszti ki. A veszélyhelyzet ideje alatt az építkezések egyszerű bejelentéssel történő megvalósíthatóságának kiterjesztéséről szóló 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) hatályba lépéséig olyan lakóépületeket lehetett egyszerű bejelentéssel építeni és bővíteni, amelyeknek összes hasznos alapterülete nem haladta meg a 300 négyzetmétert. Ugyancsak egyszerű bejelentéssel lehetett építeni és bővíteni a lakóépületet méretkorlát nélkül, ha az saját lakhatás célját szolgálta.

Ezeket a szabályokat az R. kiterjesztette a 6 lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1.000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek építésére, bővítésére. Fontos, hogy az új vagy eltérő szabályok csak erre a körre, tehát a 300 négyzetmétert meghaladó, de a 6 lakást vagy 1.000 négyzetmétert meg nem haladó) építkezésekre vonatkoznak.

Az egyszerű bejelentéssel történő építkezés 2020. téli bevezetése egyszerre szolgált járványvédelmi és gazdaságvédelmi célokat. Utóbbit tekintve indokolt - hasonlóan több más, gazdaság-újraindítási célt szolgáló rendelkezés mellett -, hogy az építkezés megkönnyítését szolgáló lehetőség 2022. június 30-ig tovább éljen.

93. §

A rendelkezés a veszélyhelyzet idején lejárt hivatalos okmányok veszélyhelyzet megszűnését követő érvényességének idejét állapítja meg, figyelemmel a veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 500/2020. (XI. 13.) Korm. rendeletben foglaltakra és a vezetői engedélyekre vonatkozó európai uniós szabályozásra, valamint összhangban a törvényjavaslat közgyógyellátási igazolványra vonatkozó rendelkezésével.

94. §

A § a veszélyhelyzet és az azt követő meghatározott időszak során lejáró hatályú építésügyi hatósági engedélyek hatályának egy éves meghosszabbításáról rendelkezik. A kezdő időpont 2020. december 15-e, tehát a javaslat hatályba lépése előtt lejáró hatályú engedélyek esetében visszamenőleges lesz az intézkedés, a hatály tulajdonképpen "feléled". Emiatt előfordulhat, hogy a hatály lejártára tekintettel folyamatban vannak vagy már történtek is különböző hatósági intézkedések, pl. bírság kiszabása a már hatálytalan építési engedély alapján folytatott építési tevékenység miatt. Mivel a javaslat erejénél fogva az engedélyek újból hatályosak lesznek, ezeket az intézkedéseket kezelni kell: a folyamatban lévő eljárásokat meg kell szüntetni, a már megállapított szankciókról ki kell mondani, hogy azoknak nem kell eleget tenni.

95. §

A biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről szóló 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelettel összefüggő gyógyszerészeti tárgyú átmeneti rendelkezések.

96. §

A szociális rászorultság alapján határozatlan időre megállapított szociális ellátások esetében a jogosultság fenntartása meghatározott rendszerességgel elvégzett hatósági felülvizsgálathoz kötött, amely az ellátásra jogosult személy közreműködésével történik. Annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt elhalasztott felülvizsgálatok megfelelő biztonsággal elvégzésre kerüljenek, szükséges az erre rendelkezésre álló átmeneti időszak meghatározása. Emellett indokolt a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró szociális és gyermekvédelmi ellátások meghosszabbítása is a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő átmeneti időtartamra annak érdekében, hogy az érintettek a szükséges állapotigazolásokat megszerezhessék.

A javaslat továbbá biztosítja, hogy a közgyógyellátási igazolványok és jogosultságok érvényességének meghosszabbítása csak a még életben lévő személyek tekintetében történjen meg.

97. §

A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs ellátása esetében is szükséges a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően elegendő időt biztosítani arra, hogy az ellátottak a kérelmüket előterjesszék, s az eljáró hatóságok a megjelölt időpontig elbírálják az igényeket.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33/B. §-a szerinti nyilatkozatok alapján induló eljárások tekintetében indokolt a hatóságok számára kellő felkészülési időt biztosítani.

98. §

A szabályozás célja, hogy - meghatározott kivételekkel - ne lehessen megszüntetni a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig az ellátást, kedvezményt, mentességet, foglalkoztatást azoknál az egészségi állapotuk, személyiségállapotuk vagy fogyatékosságuk miatt jogosult személyeknél, akiknek a felülvizsgálatára a veszélyhelyzet megszűnéséig nem került sor, vagy akiknek a felülvizsgálat eredménye egyébként az ellátás, kedvezmény, mentesség, foglalkoztatás megszüntetését eredményezné.

99. §

A nevelésbe vett gyermek érdekét védi, hogy abban az esetben, ha a gyermek a veszélyhelyzet időtartama alatt vált nagykorúvá, kérésére - a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül - biztosítani kell az utógondozói ellátást. A fiatal felnőtt az utógondozói ellátás során lakhatásra és - szükség szerinti - étkezésre, ruházatra stb. jogosult. Ezzel megelőzhető, hogy az éppen nagykorúvá vált fiatal felnőtt biztonságos lakhatás és ellátás nélkül maradjon a veszélyhelyzet időtartama alatt és még azt követően is, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő első hónap végéig.

Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt érdekét védi, hogy ha az utógondozói ellátása a veszélyhelyzet időtartama alatt, vagy az azt követő 30 napon belül járt volna le, akkor az utógondozói ellátásra való jogosultsága meghosszabbodik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig. Ezzel megelőzhető, hogy az utógondozói ellátásra való jogosultság lejárta miatt a fiatal felnőtt biztonságos lakhatás és ellátás nélkül maradjon a veszélyhelyzet időtartama alatt és az azt követő időszakban.

100. §

Indokolt mérlegelési jogkört biztosítani a gyámhatóság számára a személyes meghallgatás és a tárgyalás megtartása szükségességének tekintetében.

101. §

A szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat érintően indokolt a veszélyhelyzet alatt érvényes, a szolgáltatások működtetését és igénybevételét megkönnyítő egyes rendelkezések fenntartása egy átmeneti időre. Így továbbra is megmarad annak lehetősége, hogy az ellátotti jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni, az előírt személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből el lehet térni, és egyes szolgáltatási elemek nyújtása - az étkeztetés kivételével - szüneteltethető. Mindemellett megmaradnak a házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozó kedvezőbb szabályok is. A járvány terjedése kockázatának mérséklése érdekében a nappali ellátást nyújtó intézmények esetében az épületben nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó továbbra is szüneteltetheti, azzal a feltétellel, hogy ebben az esetben a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében vagy infokommunikációs eszközökön keresztül kell nyújtani. Segítendő a szolgáltatások megváltozott működését, a támogató szolgáltatás esetében a személyes gondoskodást végző személyek szállítását továbbra sem kell jelenteni az igénybevevői nyilvántartásba. Szociális konyha esetében kiszállítás útján, elvitellel vagy a védettség igazolása esetén helyben fogyasztással történhet a szolgáltatásnyújtás.

Az említett kedvezőbb szabályok szerinti működés esetén a fenntartók ugyanúgy jogosultak az állami támogatásra, mint a normál jogrend szerint.

102. §

A szociális szakosított ellátást nyújtó intézményekben, a családok átmeneti otthonában, a gyermekek átmeneti otthonában és a gyermekotthonban foglalkoztatottak vonatkozásában a fenntartók számára az átmeneti időre is megmarad a 24 órás műszak elrendelésének lehetősége.

103-104. §

Az egyes kulturális finanszírozási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 140/2021. (III. 24.) Korm. rendelet lehetővé tette, hogy a kulturális ágazatban működő, szakmailag kiemelkedő intézmények és a fenntartójuk támogatására sor kerülhessen a koronavírus-világjárvány okozta károk enyhítése érdekében a 2021. évben is, a Nemzeti Kulturális Alapnál keletkezett, 2006 óta halmozódó maradvány összegének felhasználásával. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: NKA tv.) foglalt döntéshozatali rendtől eltérően a Kormány egyedi döntésével meghatározhatta azokat a támogatási célokat és kedvezményezetteket, amelyek támogatása céljából az (1) bekezdés szerinti maradvány felhasználható azzal, hogy a támogatási jogviszony létesítéséről az Alapot kezelő szerv gondoskodik.) Ezen támogatások esetében - figyelemmel a Kormány egyedi döntésében foglaltakra - a támogatás nyújtása részletes feltételeinek meghatározása, továbbá a támogatott célok megvalósításának szakmai beszámoló ellenőrzése érdekében a kultúráért felelős miniszter az NKA tv. 2. § (3) bekezdése alapján ideiglenes szakmai kollégiumot hoz létre. Az NKA tv-től további eltérés, hogy a maradvány terhére az NKA tv. 7/B. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az NKA-ból kulturális örökségvédelem alá nem eső, kulturális célú építési beruházás, felújítás is támogatható, továbbá az NKA tv. 7/C. § (2) bekezdésében foglalt működési támogatás nem csak az ágazati minisztérium irányítása, valamint felügyelete alá tartozó állami fenntartású intézmények számára nyújtható, hanem fenntartótól és működési formától függetlenül bármelyik kulturális intézmény és fenntartója részére, személyi és dologi jellegű kiadásokra is, továbbá a 10%-os limitet meghaladóan is.

Ezen eltérő rendelkezések átmeneti fenntartása a veszélyhelyzet megszüntetését követően 2023. december 31-ig szükséges, tekintettel arra, hogy az ezen veszélyhelyzeti kormányrendelettel létrehozni kívánt támogatási jogviszonyok, a támogatási célok megvalósítása, valamint a támogatások elszámolási folyamata előreláthatólag nem zárul le a veszélyhelyzet megszűnése időpontjáig.

105. §

A javaslat kimondja, hogy a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes arra a jogvitára is, amely a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos. Ezt a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, 2021. szeptember 30. napjáig. 2021. október 1-jén lép ugyanis hatályba az a törvényi rendelkezés, amely ezt a kizárólagos illetékességi szabályt a közigazgatási perekre nézve kimondja.

106. §

A veszélyhelyzet fennállása alatt a Kormány az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelettel lehetővé tette, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adat megismerésére irányuló igényt eltérő rendben teljesítsék, feltéve, hogy valószínűsítették, hogy ezen igényeknek az Infotv.-ben meghatározott határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladataik ellátását veszélyezteti. Figyelemmel arra, hogy a veszélyhelyzet fennállása idején megindult, de annak megszűnésekor még folyamatban lehettek olyan igények, amelyeket a közfeladatot ellátó szerv ezen eltérő rendben teljesít, szabályozási átmenetet szükséges biztosítani ezen igények teljesítésére vonatkozóan.

A javaslat értelmében - az Infotv. főszabályához illeszkedően - minden ilyen még folyamatban levő igényt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45, illetve - amennyiben e határidő a veszélyhelyzet ideje alatt további 45 nappal meghosszabbításra került - 90 napon belül teljesíteni kell. Szükséges rámutatni arra is ugyanakkor, hogy a költségelőlegezést igénylő költségtérítés esetében az eltérő - 45 napos -teljesítési határidő csak akkor alkalmazható, ha a költségtérítést a közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet ideje alatt megállapította és azt az igénylő meg is fizette. Ellenkező esetben a közfeladatot ellátó szerv az igényt a költségtérítés az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül - azaz az Infotv. főszabálya szerint - teljesíti.

A javaslat célja az, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igényeket - a szabályozási átmenetben - a lehető legrövidebb időn belül teljesítsék az adatkezelők. Ennek során törekedni kell arra, hogy az átmenetet biztosító, a folyamatban levő igényre vonatkozó szabályok az Infotv. hatályos - és általános - szabályaihoz igazodjanak, azokhoz közeledjenek.

107. §

A védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szóló 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt, a kiemelt társadalomra veszélyességére tekintettel - határozott időtartamra alkotott jogszabályként -fokozott védelemben részesíti és így a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez (a továbbiakban: Btk.) képest súlyosabban és egységesen rendeli büntetni a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott közokirat vagy magánokirat meghamisítását, az ilyen hamis okiratok felhasználását, az azokkal való kereskedelmet, illetve az információs rendszer vagy adat megsértését.

Ugyan a határozott időtartamra alkotott jogszabályoknál a "későbbi" eltérő jogszabály hatálybalépése fogalmilag sem merülhet fel, de indokolt egyértelművé tenni, hogy a fentiekben hivatkozott kormányrendeletben meghatározott bűncselekmény meghatározása és büntetési tétele - ahogy azt az egyértelműen kialakult gyakorlat a kerettényállások esetében a meghatározott időtartamra szóló, keretet kitöltő jogszabályok esetében is rendezi - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően is az elkövetéskor hatályos jogszabályok alapján legyen megállapítható. Erre tekintettel a Javaslat ebben a vonatkozásban a Btk. 2. § (2) bekezdésétől eltérő rendelkezést állapít meg, egyebekben a Btk. rendelkezései alkalmazhatók.

108. §

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 298. § (1) bekezdése határozza meg a letartóztatás maximális időtartamát, ami a folyamatban lévő eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény büntetési tételétől függően 1, 2, 3 vagy 4 év. A Be. 298. § (2) bekezdése szerint e felső határok nem alkalmazandók bizonyos esetekben, így ha a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.

Az Alkotmánybíróság a 10/2021. (IV. 7.) AB határozata megállapította, hogy Be. 298. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenes, ezért azt 2021. szeptember 30. napjával megsemmisítette. Az AB határozat alapján megszűnik az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményt érintő korábbi kivétel szabály, így a letartóztatás felső határa ezekben az esetekben is 4 év lesz. Az AB döntés a folyamatban lévő eljárásokat is érinti, így a rendelkezés hatályon kívül helyezésével, a 4 évet meghaladó tartamú letartóztatások - amennyiben a Be.-ben meghatározott további kivételek nem állnak fenn - a törvény erejénél fogva megszűnnek.

A koronavírus-világjárvány miatt számos védelmi, illetve járványügyi intézkedés bevezetésére volt szükség. Ilyen intézkedések mind törvényi és kormányrendeleti szintű jogszabályokban, mind pedig bírósági belső igazgatási, bírósági vezetői döntésekben is megnyilvánultak. Az intézkedések célja az eljárások biztonságosabbá tétele, a büntetőeljárásban részt vevő személyek és az eljáró szervek tagjainak védelme volt. A védelmi jellegű intézkedések azonban értelemszerűen nehezítették az eljárások lefolytatását.

A koronavírus-világjárvány következtében a védelmi intézkedésektől függetlenül is felmerültek olyan körülmények, amelyek megnehezítették az eljárások lefolytatását, így pl. a büntetőeljárásban részt vevő személyek megbetegedése, karanténba kerülése, utazási korlátozások. Emellett óhatatlanul nehézségek merülhettek fel a telekommunikációs eszközök alkalmazása során (pl. technikai akadályok).

Minderre tekintettel szükséges, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás és a veszélyhelyzet tartama alatt a koronavírus-világjárvány akadályozta az előkészítő ülés, illetve a tárgyalás megtartását, a letartóztatás legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő egy évig tarthasson akkor is, ha a Be. 298. § (1) bekezdés d) pontja szerinti 4 éves felső határ miatt, azt egyébként meg kellene szüntetni. A kiegészítő rendelkezés nem érinti a Be. 298. § (2) és (3) bekezdésének alkalmazását, amelyek a jelen eltérő szabályok szerinti letartóztatás esetén is alkalmazandóak. Ennek megfelelően például az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetését követően elrendelt vagy fenntartott letartóztatás határidejét már az általános szabályok szerint kell számolni.

109-110. §

A szabálysértéssel kapcsolatos átmeneti szabályok biztosítják, hogy a veszélyhelyzeti különleges szabálysértési tényállások alapján megindított szabálysértési eljárásokat érdemben le lehessen folytatni. A szabálysértési átmeneti szabályokhoz hasonlóan a közigazgatási szankcióval kapcsolatos átmeneti szabályok megállapítása is szükséges.

111. §

A veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 570/2020. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelően indokolt átmeneti rendelkezés megalkotása, amely szabályok rögzítését az is indokolja, hogy több rendvédelmi szerv hivatásos állománya vonatkozásában bevezetett új alkalmasságvizsgálati rendszerben - az ellátott feladatoktól és a betöltött szolgálati beosztás jellegétől is függően - egyes vizsgálatokra nem évenként, hanem ennél ritkább gyakorisággal kerül sor.

112. §

A Közbiztonsági rendőrjárőr szakképesítésre, valamint a Határrendész és útlevélkezelő rendőrjárőr szakképesítésre felkészítő szakmai képzés keretében 2021 júniusában képesítő vizsgára kerül sor. A képesítő vizsgára bocsátásnak azonban feltétele lenne a "B" kategóriás gépjárművezetői engedély megszerzése, amely követelménynek a képzésen részt vevők egy jelentős része nem tudott megfelelni az elmúlt időszakban a gépjárművezetői tanfolyamokat és vizsgákat érintő korlátozásokra tekintettel. A javaslat biztosítja, hogy a képesítő vizsgán az érintettek ennek ellenére részt vehessenek és a képzést ily módon lezárhassák, azzal ugyanakkor, hogy a jogosítvány meghatározott időn belül történő bemutatása nélkül a képesítő bizonyítvány nem kerül kiállításra.

113. §

A veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 570/2020. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. alcíme (a biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról) vonatkozásában a korábbi kivezető törvény 94. §-ában foglalt rendelkezés mintájára indokolt ismételten átmeneti rendelkezés megalkotása, figyelemmel a nemzetbiztonsági ellenőrzések lefolytatásához szükséges időtartamra is.

114. §

A veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről szóló 532/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény tekintetében a külföldi befektetőként bejelentésre kötelezett címzettek körét az Európai Unióhoz, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó más állam, valamint a Svájci Államszövetség állampolgáraira vagy az ilyen államban bejegyzett jogi személyekre vagy egyéb szervezetekre is kiterjesztette. Ezen rendelkezés fenntartása indokolt a további átmeneti időtartamban.

115. §

A koronavírus-világjárvány miatti veszélyhelyzetben a munkaerőpiac jelentősen megváltozott. Az elhelyezkedési lehetőségek egyes ágazatokban lényegesen beszűkültek. A munkaerő iránti piaci kereslet csökkenése különösen érinti a közfoglalkoztatás személyi bázisát jelentő szakképzetlen társadalmi rétegeket.

E százezres nagyságrendű munkavállalói csoport foglalkoztatásban tartása elsődleges kormányzati cél az elszegényedés megakadályozása érdekében.

A közfoglalkoztatásról szóló törvény hatályos szabályai alapján közfoglalkoztatásban legfeljebb tíz évig alkalmazható a munkavállaló. A megváltozott munkaerő-piaci környezetre tekintettel indokolt a közfoglalkoztatás lehetőségét tíz éven túl is biztosítani.

Az eddigi közfoglalkoztatási tapasztalatok alapján is eleve vannak olyan közfoglalkoztatottak, akiknek a személyes körülményeik vagy a lakóhelyük munkaerő-piaci adottságai miatt csak a települési önkormányzat által működtetett közfoglalkoztatási program biztosíthat munkával megszerezhető jövedelmet. A jelenlegi 10 éves határozott idejű közfoglalkoztatásra vonatkozó korlátozás miatt a közfoglalkoztatásba már be nem vonható, tartósan álláskeresőnek minősülő személyek esetében csak a passzív segélyezés vagy a teljes ellátatlanság lehet a közfoglalkoztatás alternatívája.

A közfoglalkoztatottak között jelenleg összesen mintegy 500 olyan személy mutatható ki, akik esetében az egy közfoglalkoztatónál közfoglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időtartam meghaladja a kilenc évet és a 2021-ben induló programokban történő részvételükkel ez az időtartam 10 év fölé emelkedhet. Az idő múlásával az érintett közfoglalkoztatottak száma tovább emelkedik.

A közfoglalkoztatásban ezért indokolt lehetővé tenni a veszélyhelyzetre és annak hosszú távú munkaerő-piaci hatásaira tekintettel ideiglenesen, egyértelműen rögzített időszakra a foglalkoztatás maximális tízéves időkorlátjának meghosszabbítását.

E törvényjavaslat szerinti szabályozás megfelel az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló 1999/70/EK tanácsi irányelv mellékletét képező keretmegállapodás (a továbbiakban: keretmegállapodás) 5. szakasz 1. b) pontjának, amely jelenleg is a hazai szabályozás alapja. A keretmegállapodás 5. szakasz 1. b) pontja értelmében az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok eredményezte visszaélések megakadályozása érdekében a tagállamok - egyebek között - meghatározhatják az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok maximális teljes időtartamát.

Így a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 2. § (2) bekezdése értelmében a közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető és nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam. A hatósági szerződés meghosszabbítása vagy a korábbi támogatási időszak lejártát követő hat hónapon belül újabb hatósági szerződés kötése esetén a közfoglalkoztatási jogviszony a munka törvénykönyvéről szóló 192. § (2) bekezdése szerint számított időtartama az öt évet meghaladhatja, azonban nem haladhatja meg a tíz évet. A törvényjavaslat szerinti rendelkezés a Kftv. ezen - a közfoglalkoztatási jogviszonyra tízéves időkorlátot megállapító - szabályától átmeneti időszakra történő eltérést rögzíti.

A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése és 6. § (4) bekezdése értelmében a közfoglalkoztatás időtartama legfeljebb 12 hónap lehet. E kormányrendelet 4. § (6) bekezdése és 6. § (6) bekezdése szerint a közfoglalkoztatás időtartamát egyetlen alkalommal és legfeljebb 6 hónappal lehet meghosszabbítani.

A törvényjavaslat alapján 2021. december 31-ig létesített, a korábbi foglalkoztatási jogviszonyok időtartamával összeszámítva együttesen a 10 évet meghaladó közfoglalkoztatási jogviszonyok tehát legkésőbb 18 hónappal később megszűnnek, ami egyben az egymást követő, határozott időre létrejött munkaviszonyok maximális teljes időtartamának végső időpontját is jelenti. Így a törvényjavaslat szerinti szabályozás összhangban van a keretmegállapodás 5. szakasz 1. b) pontjával.

116. §

A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás fenntartása a járványhelyzet idején különösen fontos, az érintett társadalmi csoportok szociális és oktatási leszakadásának megelőzése érdekében. E hátrányos helyzetű rétegek esetében a járványhelyzet miatti negatív gazdasági hatások és oktatási, képzési, megélhetési nehézségek fokozottan jelentkeznek, amelyeket az általánostól eltérő szolgáltatási támogatásokkal indokolt mérsékelni. A szolgáltatási helyszínek nyitva tartása és a szolgáltatások működtetése a járványügyi előírások érvényesítése miatt a fenntartóknak többletköltséget okoz (higiéniai feltételek biztosítása, eszközbeszerzés, tartós élelmiszer beszerzése, többlettakarítás, meghosszabbított nyitva tartás, otthoni helyszíni szolgáltatás), amelyet állami támogatásból szükséges fedezni. A törvényjavaslat ezért 2021 végéig állami többlettámogatás lehetőségét biztosítja.

117. §

A vízjogi engedélyek érvényességének meghosszabbítása az engedélyesek adminisztratív terheit csökkenti. A veszélyhelyzet ideje alatt az engedéllyel kapcsolatos közigazgatási eljárásokban az engedélyes korlátozottan vehetett részt. A mezőgazdasági munkák és a vízgazdálkodási feladatok elvégzése közösségi érdek, ezért a javaslat a vízjogi engedély esetében rugalmas átmeneti jogi megoldást jelent.

118. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) értelmében a vízhasználónak a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség után, valamint az ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget felhasználó üzemi vízfogyasztónak [Vgtv. 15/A. § (1)-(2) bekezdés] vízkészletjárulékot kell fizetnie.

A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdése határozza meg azokat a speciális körülményeket, amikor nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie, azonban e mentességek csak a vízhasználatok egy részére terjednek ki. A veszélyhelyzet időszakában a Vgtv. nem biztosít eltérő szabályozást.

A veszélyhelyzet miatt a különleges jogrenddel összefüggésben egyes vízhasználatok - különösen a fürdő célú, gyógyászati célú, ipari célú vízhasználatok - megszűntek vagy lényegesen csökkentek, így a tényleges vízfelhasználás a vízjogi üzemeltetési engedélyben biztosított vízmennyiségtől jelentősen eltér.

A Vgtv. 15/B. § (3) bekezdése értelmében a vízhasználónak a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 százaléka után akkor is vízkészlet-járulékot kell fizetnie, ha ezt a mértéket a ténylegesen igénybe vett víz mennyisége nem éri el, mivel a vízjogi engedéllyel lekötött vízmennyiség más személy részére nem adható ki. Az ilyen alulfogyasztásra a veszélyhelyzet időszakában a Vgtv. nem biztosít eltérő szabályozást.

A javaslat ezért a Vgtv. előírásától eltérően a veszélyhelyzet idejére, továbbá - a gazdaság fokozatos élénkítésének érdekében - annak megszűnését követően 2021. december 31-ig a vízhasználat tényleges vízmennyisége után írja elő a vízkészlet-járulék bevallási és fizetési kötelezettséget a vízhasználatra. amelyet eddig az Átmeneti törvény 2020. december 31-ig tett lehetővé.

Így csökkennének a vízhasználók pénzügyi terhei az ipari (pl. energetika, hűtővíz) célú vízhasználatnál, valamint a víziközműveknél.

119. §

A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy ha az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségét a veszélyhelyzet idején a tőle független veszélyhelyzeti ok vagy körülmény miatt nem vagy késedelmesen teljesítette, ezen kötelezettségének legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő hónap végéig eleget tehessen. Emellett a javaslat azt is rögzíti, hogy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ebben ez esetben a bírság kiszabását mellőzheti. A bírság mellőzése esetén a Kincstárnak a tényállás tisztázása keretében vizsgálnia kell azt, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett késedelme, nem teljesítése a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben merült-e fel.

120-121. §

A javaslat rögzíti, hogy az e törvény hatálybalépéséig létrejött, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama e törvény erejénél fogva az eredeti felhasználási határidőtől számított 180 nappal, de legalább az e törvény hatálybalépését követő 180. napig hosszabbodik meg.

A javaslat a veszélyhelyzet ideje alatt létrejött támogatási jogviszonyok esetében, a támogatások gyorsabb felhasználását lehetővé tevő szabályokat fogalmaz meg a biztosíték kikötése alól azzal, hogy a kedvezményezett a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 30. napig kell, hogy biztosítsa. Ezen szabályt a határon túli kedvezményezettnek nyújtott támogatásra is alkalmazni kell.

122. §

A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a magyar állam által belföldön, nyomdai úton előállításra és értékpapírként kibocsátásra kerülő állampapírok okiratát az állam képviseletében az államháztartásért felelős miniszter mellett a miniszterelnök is aláírhassa.

123. §

A Kormány veszélyhelyzeti kormányrendelettel [639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet] írta elő, hogy azon mikro-, kis- és középvállalkozások esetén, amelyeknek a 2021. évben végződő adóévben a nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 4 milliárd forintot, a 2021-ben végződő adóévben az alkalmazandó helyi iparűzési adómérték nem lehet több, mint 1%, még akkor sem, ha az egyébként alkalmazandó önkormányzati rendeletben szereplő adómérték ennél magasabb lenne. E szabályt a 2021. évben kezdő, naptári évtől eltérő mikro-kis és középvállalkozásnak a 2021-ben induló adóévében kell alkalmaznia. A javaslat - a veszélyhelyzetet követő alkalmazhatóság érdekében - ezt a szabályt emeli azonos tartalommal törvényi szintre.

124. §

A Kormány a 2021-ben esedékes helyi iparűzési adóelőleg felére mérséklését is elrendelte a mikro-kis és középvállalkozások számára a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletben. E szabályt emeli törvényi szintre a javaslat.

125. §

Az 535/2020. (XII. 31.) veszélyhelyzeti Korm. rendelet a 2021. évre kizárta az önkormányzatok számára annak a lehetőségét, hogy a helyi adó-, települési adó mértékét a 2020. december 1-jén hatályos adómértékhez képest emeljék. Ugyanezen kormányrendelet azt is előírta, hogy az önkormányzatok kötelesek a 2020. december 1-jén hatályos adókedvezményeket, adómentességeket a 2021. évben is fenntartani, valamint nem tette lehetővé azt sem, hogy a települési önkormányzat a 2021. évre új helyi vagy települési adót vezessen be. A javaslat ezen kormányrendeleti szabályokat emeli törvényi szintre.

126-127. §

A 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet rögzítette, hogy a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletben biztosított adómérséklés (1%-ban maximált iparűzési adómérték) az uniós jog értelmében állami támogatásnak minősülnek, azok ún. átmeneti támogatásként vehetőek igénybe. A szabályozás egyúttal megfogalmazta az említett adóintézkedések igénybevételének uniós állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőség jogi feltételeit, azaz azt, hogy az átmeneti támogatás összegének számítására milyen részletszabályokat kell figyelembe venni, továbbá, hogy a hatóságoknak milyen feladataik vannak a támogatás nyilvántartását illetően. A javaslat e §-a és következő §-a ezt a Korm. rendeletbeli szabályozást emeli törvényi szintre a veszélyhelyzet lezárultát követő alkalmazhatóság érdekében.

128. §

A turizmusfejlesztési hozzájárulást veszélyhelyzeti kormányrendelet 2021. december 31. napjáig felfüggesztette. A javaslat ezt a szabályt emeli törvényi szintre.

129. §

A koronavírus-világjárvány miatti veszélyhelyzettel leginkább sújtott ágazatok újraindításának elősegítése érdekében a törvény hatálybalépésének napja és 2021. december 31. között a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti reprezentáció vagy üzleti ajándék címén adott juttatás mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól.

A koronavírus-világjárvány okozta gazdasági visszaesés hatásának mérséklése, az újbóli munkába állás elősegítése és a munkaerő kínálat bővítése érdekében a 2021. december 31-ig terjedő időszakban szociális hozzájárulási adó kedvezmény igénybevétele válik lehetővé azon munkavállalók foglalkoztatása esetén is, akik a munkába állást megelőző 183 napon belül legfeljebb 92 napig voltak munkavállalóként biztosítottak. Ez a kedvezmény igénybevételének széles körű kiterjesztését jelenti, mivel korábban szociális hozzájárulási adókedvezmény csak azon munkaerőpiacra lépő személlyel kapcsolatban volt érvényesíthető, aki a munkába állást megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig volt biztosított.

Mindkét rendelkezés veszélyhelyzeti kormányrendeletben [a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet] kihirdetett szabályt emel törvényi szintre.

130. §

Az Átmeneti törvény 2021. június 30-áig teszi lehetővé, hogy a munkáltató az Szja tv. rendelkezéseihez képest magasabb összegben adhasson béren kívül juttatásként támogatást a SZÉP Kártya egyes alszámláira. A juttatást ebben az időszakban csak személyi jövedelemadó terheli, szociális hozzájárulási adó nem. A módosítás a 2021. év egészére kiterjeszti annak lehetőségét, hogy a munkáltató béren kívüli juttatásként, csak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség mellett emelt összegű támogatást (a szálláshely alszámlára legfeljebb 400 ezer forint, a vendéglátás alszámlára legfeljebb 265 ezer forint, a szabadidő alszámlára legfeljebb 135 ezer forint) adhasson a Széchenyi Pihenő Kártya egyes alszámláira. A támogatás a költségvetési szervek munkavállalói esetében 400 ezer forintot meg nem haladóan, más munkáltatók esetében pedig 800 ezer forintot meg nem haladóan minősül béren kívüli juttatásnak, melyet csak 15 százalék személyi jövedelemadó terhel.

A rendelkezés veszélyhelyzeti kormányrendeletben [a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet] kihirdetett szabályt emel törvényi szintre.

131-133. §

A javaslat speciális fizetési könnyítési (részletfizetés, fizetési halasztás) lehetőséget teremt, amelynek keretében az adózónak elegendő azt igazolnia, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A törvény szerinti fizetési kedvezményt az adófizetésére irányadó határidő leteltét követően bármely adózó, bármely adónemre, így a személyi jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra és a levont járulékokra is egy alkalommal, legfeljebb 5 millió forint összegű adótartozásra vehető igénybe. A fizetési könnyítés iránti kérelmet 2021. december 31-ig lehet benyújtani. A javaslat a vállalkozások számára is megteremti a legfeljebb 20% mértékű és legfeljebb 5 millió forint összegű adómérséklés lehetőségét, ha az adózó igazolja, hogy az adófizetési kötelezettség teljesítése a veszélyhelyzetre visszavezethető okból a vállalkozási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adómérséklés igénylése esetén az e törvénnyel megállapított speciális fizetési kedvezményre nincs lehetőség, és a tervezet szerinti fizetési kedvezmény igénybevétele mellett e törvény szerint adómérséklésre sincs lehetőség, az általános szabályok szerinti fizetési kedvezmény igénylése azonban nem kizárt. Az adómérséklés egy alkalommal és egy adónemre 2021. december 31-ig igényelhető.

134. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerint a félév öt hónapból, a tanév tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak.

A járványhelyzet miatt előfordulhat, hogy torlódnak a képzések gyakorlati elemei, és lehetséges, hogy egyes esetekben a tavaszi félév nem lesz elegendő a gyakorlati képzési elemek teljesítésére.

135. §

A koronavírus-világjárvány okozta válsághelyzet globális hatásai, valamint az ezzel járó országszintű korlátozások miatt a tartós külszolgálati kihelyezések tervezhetősége és realizálása jelentősen elnehezült, ami szükségessé teszi a tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülő állományban való tartózkodásra vonatkozó szabályoktól való eltérés lehetőségének biztosítását a felkészülő kormánytisztviselők jogainak védelme érdekében.

136-138. §

A honvédek jogállásával és a honvédelmi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések.

139. §

A rendelkezés biztosítja, hogy a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ-számmal) nem rendelkező, de oltásra jogosult személyek hogyan regisztrálhatnak a SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinára. A javaslat alapján a regisztráltak személyes adatait a személyiadat- és lakcím-, valamint az idegenrendészeti nyilvántartásokban ellenőrzi az érintett nyilvántartó szerv, majd ezt követően azokat továbbítja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) működtetőjének. A regisztráció és utánkövetés érdekében az EESZT működtetője az érintett adatait egy technikai azonosítóhoz köti, ezt követően kerül átadásra az oltást lebonyolító szervnek.

140. §

Tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzet idején megkezdődött a magyar igazolvánnyal rendelkezők regisztrációja és koronavírus elleni ingyenes védőoltással történő ellátása, ezért ennek folytatása szükséges. A magyar igazolvánnyal rendelkezők esetében az adatok további kezelését az is indokolja, hogy amennyiben szükséges az érintettek egy éven belül a harmadik dózis védőoltáshoz is hozzájuthassanak.

141. §

A rendelkezés biztosítja, hogy a TAJ-számmal nem rendelkező, de oltásra jogosult személyek hogyan regisztrálhatnak a SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinára. A javaslat alapján a regisztráltak személyes adatait a személyiadat- és lakcím-, valamint az idegenrendészeti nyilvántartásokban ellenőrzi az érintett nyilvántartó szerv, majd ezt követően azokat továbbítja az EESZT működtetőjének. A regisztráció és utánkövetés érdekében az EESZT működtetője az érintett adatait egy technikai azonosítóhoz köti, ezt követően kerül átadásra az oltást lebonyolító szervnek.

Lehetőséget ad arra, hogy a regisztrált személy születési dátuma is átadható legyen az oltás megszervezéséhez, a technikai azonosító megalkotásához, ezzel biztosítva az érintett hiteles adatainak rögzítését az EESZT-ben.

142. §

A védőoltások kiosztásával kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggésben a Magyar Államkincstárnál szükségessé váló adatkezeléssel összefüggő szabályokat állapítja meg, mely alapján a Magyar Államkincstár a jogosultak egyes személyes adatainak célhoz kötött kezelésére, a védőoltásra történő regisztráció során az érintett által megadott adatoknak nyugdíjfolyósítási nyilvántartás adataival történő összevetésére, szükség esetén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő értesítésére, illetve adategyeztetés kezdeményezésére jogosult.

143. §

A köznevelési intézményekben, a szakképző intézményekben és a bölcsődékben foglalkoztatottak oltásával kapcsolatos adatkezelési szabályokat állapítja meg az Oktatási Hivatal (köznevelési intézményekben foglalkoztatottak tekintetében), a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a szakképző intézményekben foglalkoztatottak tekintetében) és a Magyar Államkincstár (a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények és szolgáltatók tekintetében) vonatkozásában.

144. §

A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, az a törvény hatályba lépésének napjától számított további egy évvel, és amely a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel meghosszabbodik.

145-146. §

A Kormány veszélyhelyzeti kormányrendeletében 2020. november 14. napjától a vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések hatályának időtartama alatt az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített olyan étel- és italforgalom értékesítésére, melynek helyben fogyasztása esetén az általános forgalmi adó 5% lenne, e csökkentett mértékű általános forgalmi adó alkalmazását rendelte el.

Ezen rendelkezések törvényi szintre emelkednek, melyeket a törvény 2021. július 31-ig rendel alkalmazni a Gazdaság-újraindítási Akcióterv intézkedéseivel összhangban, annak érdekében, hogy a vendéglátással foglalkozó gazdasági szektor számára további átmeneti segítséget nyújtson az intézkedés.

A javaslat szerint 2021. január 1. napja és 2021. június 30. napja közötti időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban - kivéve, ha annak összege nulla - be kell vallania az adóhatósághoz.

147. §

A Kormány veszélyhelyzeti kormányrendeletében elrendelte, hogy 2020. december 19-től 2021. december 31-ig a helyi önkormányzat, az általa fenntartott vagy többségi tulajdoni részesedésével működő speciális szervezetek, valamint a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására szerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezet által nyújtott szolgáltatásért, végzett tevékenységéért megállapított díjak mértéke - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - nem lehet magasabb, mint e díjak 2020. december 17-én alkalmazott mértéke. E szervezetek új díjat nem vezethettek be, meglévő díjat nem terjeszthettek ki új kötelezetti körre.

A javaslat - a jogszabályban meghatározott kormányzati tervekkel összhangban - a rendelkezést a 2021. évre vonatkozóan törvényi szintre emeli a helyi közszolgáltatást igénybe vevők anyagi helyzetének támogatása érdekében.

A javaslat rögzíti, hogy a helyi önkormányzati tulajdonban, illetve vagyonkezelésben álló, 2020. november 4. napján vagy azt követően létesített parkolókra vonatkozóan parkolási díjat meg lehessen állapítani.

148-150. §

A közterület vendéglátó teraszként történő használata ingyenes, a kialakítható terasz mérete a vendéglátó üzlet közterülethez csatlakozó épülethatára szélességében tarthat.

A közterület-használati hozzájárulással rendelkező vendéglátó üzlet elsőbbséggel rendelkezik a terasz kialakítása tekintetében, az azonos épületben lévő üzletek tekintetében azonos mértékben kell biztosítani a használatot.

Nem alakítható ki vendéglátó terasz a kiemelt nemzeti emlékhelyeken, közparkban, zöldterületen, úttesten, parkolóban.

A közúti és gyalogos közlekedés zavartalanságáért a vendéglátó terasz üzemeltetője felelős.

A szabályozás betartásának ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult, a kiszabható pénzbírság összege 100-500 ezer forint közötti mértékű, továbbá szabályozásra kerül a legfeljebb hat hónap tartamú ideiglenes bezárás és az eltiltás is.

Sajtóterméknek a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 6. pontja szerinti sajtótermék minősül, az internetes újság vagy hírportál kivételével. Az Smtv. szerinti nyomtatott sajtótermék közterületen történő árusításához, amennyiben az a járványhelyzetről szóló közérdekű közleményt tartalmaz, közterület-használati hozzájárulást nem kell beszerezni. A nyomtatott sajtótermék közterületen történő árusítására vonatkozó közterület-használat ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult, aki 100-500 ezer forint közötti mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki.

151. §

A kérelemre induló eljárások esetében az ügyfél rendelkezési jogának biztosítása érdekében, elkerülendő az eljárás elenyészését, továbbra is biztosítani szükséges, hogy a határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően induljanak újra.

152. §

Az érintettek méltányolható érdekeinek védelme érdekében, a veszélyhelyzet ideje alatt az állami és önkormányzati bérleti szerződésekre vonatkozó eltérő szabályokról szóló rendelkezések veszélyhelyzet megszűnését követő átmeneti időszakra történő fenntartása indokolt.

153. §

A szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól szóló 149/2021. (III. 27.) Korm. rendelet alapján megnyílt a lehetőség arra, hogy egyes jogviszonyokban az koronavírus elleni védekezésben és a betegellátásban résztvevő személyek az esedékesség évét követően még 3 évig igénybe vegyék azt a szabadságot, amit 2021-ben a koronavírus-világjárvány miatt nem tudtak. Tekintettel arra, hogy a szabály alkalmazásának időtartama a veszélyhelyzet időtartamán túlmutat, szükséges annak törvényi szinten rendezése.

154. §

A Kormány veszélyhelyzeti kormányrendeletben arról döntött, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában résztvevő foglalkoztatottak részére 10 nap pótszabadságot biztosít. Tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzet idején túlnyúló, 2023. év végéig tartó hatásokkal bír a szabályozás, ezért indokolt a kapcsolódó törvény rendelkezések megalkotása.

155. §

A gazdaság segítése céljából a javaslatválasztási lehetőséget ad az építtetőnek, hogy a jelenlegi veszélyhelyzet alatt adott, az építési tevékenységgel összefüggő szabályozási tárgykörben a 2020. november 3-án hatályos rendelkezéseket alkalmazza, vagy az azt követően hatályba lépett szigorúbb követelményeket alkalmazza.

156-157. §

A járványügyi kockázatok mérséklése céljából indokolt, hogy a településrendezési eszközök és a településképi rendeletek egyeztetése során a személyes érintkezések száma minimális legyen. Ezért az önkormányzatok számára lehetőséget biztosít a törvényjavaslat, hogy a partnerségi egyeztetéseket, szakmai konzultációkat és lakossági fórumokat elektronikus úton is meg lehessen tartani, az egyedi ügyekben, a településképi véleményezési és bejelentési eljárások pedig elektronikus úton kerülnek lefolytatásra. Az állami főépítészek részéről - a településrendezési eszközök záró szakmai véleményezés során - az egyeztető tárgyalás elektronikus úton is megtartható.

158. §

A veszélyhelyzet ideje alatt a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről szóló 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet által háromszor, illetve hatszor 30 napra biztosított ingyenesen igénybe vehető internet-hozzáférési szolgáltatás szolgáltatók általi biztosítási határideje a törvény hatálybalépését követő hatodik hónap vége.

159. §

A javaslat rögzíti a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásával, a ki nem tűzött és az elmaradt időközi választásokkal, valamint a ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazásokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket.

160. §

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedések veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 189/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet az Átmeneti törvény 85. alcímének tekintetében annak alkalmazását a 2021. december 31-ig létrejött jogügyletekkel összefüggésben rendelte alkalmazni, kiegészítette továbbá az államérdek meghatározását, valamint kiterjesztette annak hatályát a felsőoktatási intézményekre. Ezen rendelkezések fenntartása továbbra is indokolt azzal, hogy általános szabállyá válik a jogügyletek bejelentése határidőkorlátra tekintet nélkül.

161. §

A Kormány 2020. év során, a COVID 19 járvány gazdasági hatásaira figyelemmel mentesítette az autóbuszos szolgáltatókat a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15/A. § (1) bekezdése szerinti piacfelügyeleti díj megfizetése alól azzal a kitétellel, hogy a 2020-ban megfizetett piacfelügyeleti díjat a 2021. évben fizetendő piacfelügyeleti díjba kell beszámítani. E döntés meghozatalakor a Kormány figyelembe vette a koronavírus-világjárvány miatt az autóbuszos szolgáltatóknál jelentkező, az érdekképviseletek által is jelzett nehézségeket. Az érdekképviseletek jelzése szerint e nehézségek számos autóbuszos szolgáltató esetében továbbra is fennállnak. Ennek következtében szükséges a 2021-re fizetendő piacfelügyeleti díj 50%-kal történő csökkentése. Az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra és a piacfelügyeleti díj megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet) 10. § (3) bekezdése szerint az autóbuszos hatóság megállapítja az egyes szolgáltatók által fizetendő piacfelügyeleti díjat, amelyről legkésőbb minden év június 30. napjáig a szolgáltatók részére értesítést küld. A fizetendő összeg változása miatt indokolt az értesítés határidejét a 2021. évben augusztus 31-ig kitolni. A 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 9. §-a szerint a piacfelügyeleti díjat a szolgáltatók az értesítést követően, minden év július 31-ig fizetik meg az autóbuszos hatóságnak. Az értesítés határidejének változása miatt indokolt a fizetési határidőt is módosítani a 2021. évben. A 2020. évhez hasonlóan szükséges rendelkezni a már - a díjfizetés alól a 2020. évben adott mentesítéstől, illetve a 2021. évben adott díjfizetési kedvezménytől függetlenül - megfizetett piacfelügyeletidíj-többleteknek a 2022. évi piacfelügyeleti díjba történő beszámításáról. Így a visszatérítéssel járó adminisztratív terhek csak akkor jelentkeznek, ha a beszámítandó többlet meghaladja a 2022. évi díjfizetési kötelezettséget.

162-163. §

A koronavírus-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (uniós digitális Covidigazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós igazolvány kibocsátásához szükséges adatkezelési szabályokat rögzíti.

164. §

A javaslat a SARS-CoV2 járványhelyzethez kapcsolódóan, méltányosságból meghosszabbított egészségügyi szabadságra vonatkozó egyes átmeneti szabályokat állapítja meg a pénzügyőrök tekintetében.

165. §, 190. §

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) által létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyra tekintettel szükséges a rendelkezéseket módosítani.

166-168. §

A veszélyhelyzet ideje alatt biztosított elektronikus kapcsolattartási és döntéshozatali formák a gyakorlatban beváltak és működőképesnek bizonyultak, erre tekintettel indokolt ezen lehetőség további fenntartása rendes jogrendi jogszabályként a közjegyzői kamarák esetében.

169-171. §

A Kormány otthonteremtési és családpolitikai törekvéseinek támogatása keretében a veszélyhelyzet ideje alatt az igazságügyért felelős miniszter rendeletében a lakáscélú hitelfelvétel során további közjegyzői díjkedvezményben részesítette azokat a magánszemélyeket, akik állami kamattámogatott hitelt vesznek igénybe. A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) értelmében a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján készített közjegyzői okirat kizárólag egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat formájában készíthető el, amelyhez a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes egyszerűsített közjegyzői eljárási szabályokról szóló 732/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § b) pontja alapján a Díjrendelet 1. melléklete okiratmintát rendszeresített.

Tekintettel arra, hogy a szabályozási cél megvalósításának rendes jogalkotás körében is helye van, a javaslat az ehhez szükséges törvényi felhatalmazó rendelkezést teremti meg.

Tekintettel továbbá arra, hogy az okiratminta bevezetését követően a jogalkalmazói visszajelzések rövid időn belül az okiratminta pontosítását tették szükségessé, a közjegyzői okirathoz fűződő joghatások biztosítása érdekében törvényben kell kimondani, hogy az okiratminta bevezetése és módosítása - azaz 2021. február 1. és 2021. április 5. - közötti átmeneti időszakban a miniszter rendeletében meghatározott okiratmintától való eltérés nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését.

Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény által a jelenleg még nem közjegyzői iroda formájában működő közjegyző számára előírt, közjegyzői iroda alapítására vonatkozó kötelezettség a veszélyhelyzet következtében számottevően nehezebbé vált. Ezért a javaslat eltérést enged a Kjtv.-nek a közjegyzői iroda formájában történő működésre vonatkozó, 2022. január 1-jével hatályba lépő kötelezettséget előíró szabályától annyiban, hogy egy évvel, 2023. január 1-jére halasztja a kötelezettség teljesítését. Ennek megfelelően szükséges a Kjtv.-ben elhelyezett érintett átmeneti szabályok módosítása is.

172-173. §

A javaslat módosítja a Cstv. 67. § (9i) bekezdését, és ebben azt mondja ki, hogy kizárólag a 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor - a csődjogi szempontból stratégiailag kiemelt ügyekbe - a magyar államot a Cstv. alapján elővásárlási jog illeti meg.

A Cstv. 84/A. § (1b) bekezdése szerinti felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerülhet, mert az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szabályozza az állami elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervet.

174. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) hatálya a bányavállalkozó által folytatott bányászati tevékenységre vonatkozik, mely kapcsán a bányavállalkozó az, akinek a tulajdonát képezi a bányászati jog, aki a bányászati tevékenységet ténylegesen végzi, a tevékenységért objektív felelősséggel tartozik, és a kitermelt ásványi nyersanyag felett tulajdonjogot szerez. Ettől egy merőben eltérő jogviszony jön létre a magyar állam által megszerzett bányászati jog hasznosításba adásával, amely az így folytatott joggyakorlás külön nevesítését indokolja a Bt. hatálya alatt, a törvényben meghatározott eltérések alkalmazásával.

175. §

A már megállapított bányatelek esetében a megosztására, vagy az összevonására irányuló módosítás - amennyiben összességében a bányászati joggal érintett térrész nem változik - nem jelent olyan új körülményt környezetvédelmi, termőföldvédelmi vagy településrendezési szempontból, amely miatt a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kellene rá (ismét) alkalmazni.

176. §

A magyar állam által megszerzett bányászati jog hasznosításba adása egy olyan jogállást eredményez a hasznosító vonatkozásában, amely eltér a Bt.-ben jelenleg meghatározott, bányavállalkozóhoz kötött jogok és kötelezettségek rendszerétől. Az eltérés több vonatkozásban is fennáll, ami miatt az adott szakasz módosítása, illetve kiegészítése helyett célszerűbb külön fejezetbe foglalni a magyar államot megillető bányászati jog hasznosításba adására és a hasznosító jogállására vonatkozó alapvető szabályokat.

A Bt. új 28/A. § alapján a fejezetben rögzített rendelkezéseket nem csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a magyar állam a bányászati jogot a Bt. 26/A. § (6) bekezdése szerint, a törlésre került bányászati jog új jogosítottjaként, kijelölés útján szerzi meg, hanem mindazon esetekben, amelyekben a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv e törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igénybejelentési lehetőséggel vagy elsőbbségi jogával él, és így szerzi meg a bányászati jogot.

A Bt. új 28/B. §-a szabályozza a bányászati jog hasznosításba adásának alapvető szabályait. Itt kerül - többek között - rögzítésre, hogy a hasznosítás nyilvános vagy zártkörű pályázat útján valósul meg, illetve, hogy a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a hasznosító kiválasztására bíráló bizottságot hoz létre.

A Bt. új 28/D. §-a rögzíti azt a lényeges szabályt, hogy a bányászati tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyeket a hasznosítónak kell megszereznie a bányászati jogot gyakorló magyar állam javára. Abból a kettősségből adódóan, hogy a bányászati jog a magyar állam jogosultságában marad, ugyanakkor a bányászati tevékenység gyakorlását a hasznosító végzi, szükségessé vált a bányászati tevékenységgel, illetve annak létesítményeivel érintett ingatlanok bányászati célú igénybevételére vonatkozó szabályok kiegészítése A Bt. rendelkezési szerint a bányavállalkozó, mint a bányászati jog jogosultja kezdeményezi az igénybe venni kívánt ingatlan vonatkozásában a szolgalmi jog alapítását vagy a kisajátítást, s az eljárás végeredményeként a szolgalmi jog jogosultja és a kisajátított ingatlan használója is bányászati jog jogosultja, mint a bányászati tevékenység végzője. Mivel a hasznosításba adott bányászati jog esetében a kisajátítást, szolgalmi jog alapítást a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv tudja kezdeményezni, viszont a szolgalmi joggal terhelt, illetve kisajátított ingatlan használója a hasznosító lesz, szükségessé vált a hasznosító számára is biztosítani az ingatlan bányászati célú igénybevételét. A Bt. új 28/E. §-a rögzíti, hogy a hasznosítóra az e törvény bányavállalkozóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltéréssel, ami a hasznosítóval szembeni meghatározott hátrányos jogkövetkezményre vonatkozik.

177. §

A Bt. új 28/F. §-a meghatározza a hasznosítási szerződés időtartamát, illetve az annak meghosszabbítására vonatkozó szabályokat.

178. §

A rendelkezés célja, hogy a bányafelügyeleti eljárás során el lehessen térni az általános 25 napos határidőtől.

179. §

A Bt. értelmező rendelkezései kiegészülnek a "Hasznosító" személyének meghatározásával.

180. §

Felhatalmazó rendelkezés.

181. §

A Bt. sarkalatossági záradékkal történő kiegészítése szükséges.

183. §, 241. §, 245. §, 250-252. §, 255. §, 262. §, 268. §, 287. §, 289. §, 295-296. §

Az Eszjtv. által létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyra tekintettel szükséges a rendelkezéseket módosítani.

184-186. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja jelenleg is lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat megbízhatósági vizsgálat alá vonja a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Indokolt a szintén egészségügyi tevékenységet végző, a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti szolgálati viszonyban és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban állók megbízhatósági vizsgálatának lehetőségét biztosítani. A tervezet e körben kifejezetten rögzíti azt a kötelezettséget, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat e tevékenységéről tájékoztatni köteles a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjét.

187. §

A veszélyhelyzet ideje alatt biztosított elektronikus kapcsolattartási és döntéshozatali formák a gyakorlatban beváltak és működőképesnek bizonyultak, erre tekintettel indokolt ezen lehetőség további fenntartása rendes jogrendi jogszabályként a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar esetében is.

188. §

A végrehajtási eljárás során az adós jövedelmének forrásául szolgáló jogviszonyok felsorolását indokolt kiegészíteni az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal.

189. §

A levegőminőség alakulásában a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és kerti hulladék égetésének. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint az erre vonatkozó korlátozások helyi szintű előírásával biztosítható a leghatékonyabban a helyben felmerülő érdekkonfliktusok megoldása. Minderre tekintettel a javaslat biztosítja a települési önkormányzat számára a hatáskört a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítására.

191. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. §-ának kiegészítése alapján egyértelművé válik, hogy ha a továbbiakban bármely okból sor kerül a digitális oktatás elrendelésére, vagy bölcsődében rendkívüli zárva tartás, illetve óvodában rendkívüli szünet elrendelésére, az intézményi gyermekétkeztetést a tanuló, gyermek szülőjének (vagy más törvényes képviselőjének) kérelmére - elvitel vagy kiszállítás formájában - továbbra is biztosítani kell. Az intézkedésnek kiemelt jelentősége van az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult gyermekek (tanulók) esetében, annak érdekében, hogy a gyermekétkeztetést az elrendelt digitális oktatás időszakában, illetve az óvodában elrendelt rendkívüli szünet, a bölcsőde rendkívüli zárva tartása alatt is igénybe tudják venni.

Ha a gyermek (tanuló) a lakóhelyétől eltérő településen jár bölcsődébe, illetve köznevelési vagy szakképző intézménybe, akkor a digitális oktatás, rendkívüli szünet vagy rendkívüli zárva tartás időtartama alatt a szülő (vagy más törvényes képviselő) a lakóhelyükön kérheti gyermeke számára az intézményi gyermekétkeztetés biztosítását. Így a gyermeknek nem kell utaznia a gyermekétkeztetés igénybevételéhez. A gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat a szülő kérelmére biztosíthatja az intézményi gyermekétkeztetést az annak biztosítására eredetileg kötelezett szerv helyett.

192. §

A módosítás révén a köznevelési intézményekhez hasonlóan a bölcsődei ellátásban is lehetőség nyílik arra, hogy rendkívüli zárva tartást rendeljenek el. Az intézmény vezetőjének, illetve a szolgáltatást nyújtó személynek elháríthatatlan veszélyhelyzet (pl. járványveszély, viharkár, az épületben keletkezett egyéb károk, hirtelen kialakult egyéb elháríthatatlan veszély) esetén lehetősége lesz rendkívüli szünet (időszakos leállás) elrendelésére. A település egészére kiterjedő veszély esetén a rendkívüli szünetet (időszakos leállást) a jegyző rendelheti el.

193. §

Az oltási stratégiát támogató elemzések elengedhetetlen előfeltétele a regiszter létrehozása, mely keretében a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Kórházi Főigazgatóság, valamint az Országos Mentőszolgálat rendelkezésére álló adatok TAJ alapú információi a regiszter vezetése céljának megfelelő mértékig összekapcsolásra kerülhetnek. A javaslat pontosan meghatározza azokat az eseteket, amelyek az adatok összekapcsolására személy azonosítására alkalmas módon biztosítanak lehetőséget, rendelkezve arról is, hogy az adatok ilyen módon történő összekapcsolása csak a felsorolt adatkezelési célok megvalósulásáig lehetséges. Az egészségbiztosítási szerv adatkezelői minőségét támasztja alá az a tény, hogy a regiszterben nyilvántartani tervezett adatok túlnyomó többsége jelenleg is a kezelésében áll. A fertőző betegségektől különálló új regiszter létrehozását indokolja, hogy a Covid-19 okozta pandémia jelenleg is fennáll, továbbá, hogy az oltási program eredményességének országos monitorozására, az egyes, nyugati és keleti vakcinák hatékonyságának széleskörű, tudományos összevetésére Európában nem áll rendelkezésre máshol ilyen, országos adatbázis. A regiszter a ma felvetett tudományos kérdések megválaszolásában is segítséget nyújthat a továbbiakban. A javaslat ugyanakkor biztosítja a koronavírus fertőzéssel szembeni általános védekezés - megelőzés és szükség esetén operatív védelmi intézkedések megtétele -és az egyéni betegjogok, adatvédelmi érdekek összhangját. A regiszterben rendelkezésre álló fertőzési és ellátási adatok személyazonosításra alkalmas módon egyedi ellátási vagy aktuális ellátásszervezési érdekből, a beteg kóroki tényezőknek megfelelő egyedi betegút követésének, továbbá az ellátórendszer naprakész általános egészségügyi ellátásszervezési igényeinek megfelelő ideig állnak a regiszterben rendelkezésre. Nincs akadálya azonban annak, hogy a felvett és szükséges adatokat a regiszter - anonimizált módon - kutatási, általános prevenciós, a fertőzés esetleges későbbi progresszióját megelőző vagy azt operatív beavatkozásokkal befolyásolni képes szakmai, igazgatási intézkedések megtétele céljából a későbbiekben is kezelje. A javaslat meghatározza a regisztert vezető egészségbiztosítási szerv által alkalmazható adatkezelési műveletek eszközeit, valamint egyértelmű javaslatot tesz az adatkezelési műveletek során a regisztert vezető szervnél rendelkezésre álló különböző adatbázisok esetleges összekapcsolásának lehetőségeire és korlátaira.

194-196. §

Az Eszjtv. által létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyra tekintettel szükséges a rendelkezéseket módosítani.

197. §

Jogtechnikai pontosítás.

198. §

Figyelemmel arra, hogy az Eütv. 67/A. §-a a házi karantén esetén két esetkört jelöl meg, ezért szükséges ezek megkülönböztetése és a két esetkör közül a releváns körülmény feltüntetése.

199. §

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy a táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet. Tekintettel azonban arra, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi ellátások, különösen a nem sürgősségi ellátások jó része elhalasztásra kerül, a betegek gyógyulási ideje önhibájukon kívül kitolódik, ezért előfordulhat az a helyzet, hogy a táppénz ellátás folyósítása a hatályos jogszabályban foglalt legfeljebb egy év időtartamon felül továbbra is indokolttá válik. Szükséges ezért a veszélyhelyzetre tekintettel a méltányossági táppénz szabályok kiegészítése, az igénybevétel lehetőségének meghosszabbítása.

200. §

Az Eszjtv. által létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyra tekintettel szükséges a rendelkezéseket módosítani.

201. §, 203. §, 207-211. §, 223. §

A koronavírus-világjárvány minden eddiginél nagyobb kihívás elé állította az egészségügyi intézményeket, amely a korábbinál hatékonyabb irányítási rendszer bevezetését tette szükségessé az állami fenntartású kórházak körében. Az állami kórházak működésének stabilitása és a későbbi járványügyi feladatok gyors és hatékony ellátása érdekében indokolt a veszélyhelyzeti rendeletekkel bevezetett és sikeresen alkalmazott szabályok törvényi szintre emelése. A javaslat meghatározza, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 11b. pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője a honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítása alá tartozó, a Kormány rendeletében meghatározott, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató) vonatkozásában mely jogköröket gyakorolja.

202. §, 288. §

Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) rendelet értelmében a hagyományos személyes találkozáson alapuló tevékenységek - így az orvos vagy egészségügyi szakdolgozó és a beteg közötti konzultáció, illetve az orvos és orvos közötti konzílium - mellett az adott szakterület szakorvosa, egészségügyi szakdolgozója kompetenciájában egészségügyi adatok infokommunikációs eszköz útján történő továbbítása révén, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően, személyes jelenlét nélkül is, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése lehetővé teszik

a) diagnózist, terápiás javaslatot állíthat fel,

b) tanácsadást, konzultációt végezhet,

c) betegirányítást láthat el,

d) beutalót adhat,

e) gondozást láthat el,

f) terápiát, rehabilitációs tevékenységet végezhet,

g) gyógyszert írhat fel,

h) elektronikus vényen rendelhető gyógyászati segédeszközt írhat fel, az adott tevékenység végzéséhez e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén.

Az egészségügyi ellátás nyújtásakor, így a telemedicina útján nyújtott ellátások esetén a beteg egyértelmű azonosításáról gondoskodni kell. Az eddigi szabályozás alapján ugyanakkor az azonosítás nem tudott teljes körű lenni: a szolgáltató ugyanis elsősorban emailben vagy telefonon fogadta a beteget, az azonosítást nem tudta teljes mértékben elvégezni, így csak olyan ellátásokat végezhetett, valamint olyan nyilatkozatokat tehetett, amelyek esetében a betegadatok nem sérülhettek (így pl. rendszeres gyógyszer-felírás, eseti konzílium, stb.).

Ezen lehetőségek megvalósítására a tervezet alapján az orvos dönthet úgy, hogy az ellátást csak arcképmáson alapuló azonosítást követően végzi el, ha a betegadatok védelme, a beteg egyes tüneteinek vizsgálata és az ellátás jellege miatt egyéb telemedicina szolgáltatás útján az ellátás nem lenne kivitelezhető. Mindez azt eredményezi, hogy olyan esetekben is lehetőség nyílik telemedicina szolgáltatásra, ahol korábban - a teljeskörű azonosítás hiányában - eddig nem volt lehetőség, így a betegnek nem kell személyesen megjelennie. Mindez lehetővé teszi komplexebb vizsgálatokat, tényleges terápiákat, akár pszichotróp hatóanyagú gyógyszerek felírását is.

Ennek menete a következő: az egészségügyi szolgáltató a hagyományos módon (telefonon, emailen) bejelentkező betegnek emailen egy linket küld el, amelyre a beteg a szolgáltató által megadott időpontban kattintva egy azonosítási folyamat jelenik meg, amely a betegről készült arcképfelvétele, valamint az általa bemutatott okmánya alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból azonosítja a beteget, a beteg adatait, valamint TAJ-számát pedig átadja az egészségügyi szolgáltatónak.

Az azonosítást követően a beteg egy videós felületre lép be, ahol az orvossal konzultálhat. Az egészségügyi szolgáltató oldalán futó szoftver bemutatja az egészségügyi szolgáltató által kezelhető betegadatokat, azok közé az egészségügyi szolgáltató a vizsgálat adatait, a felírt recepteket, leleteket rögzítheti, szükség esetén a betegről felvételt készíthet. A rendszer nem rögzíti a beszélgetést.

A fenti rendszer kiegészítő alkalmazása az az eset, amikor orvos vagy szakorvos nem áll rendelkezésre személyesen. Ebben az esetben az állam vagy önkormányzat által biztosított helyiségben jelenlévő egészségügyi dolgozó (ápoló, védőnő, szakasszisztens, stb.) segítségével történik meg az azonosítás és az orvos utasítása alapján az egészségügyi dolgozó végzi el az ellátást (vérnyomást mér, EKG-t helyez fel, vizsgáló eszközt használ, amely képe továbbításra kerül, stb.). Mindez olyan településeseken is megoldást adhat az orvosi ellátásra, ahova az orvos, szakorvos csak ritkán tud eljutni.

204-205. §

A szakorvosképzés átalakítása, megreformálása indokolttá vált, figyelemmel arra, hogy a folyamatos technikai, illetve technológiai fejlődés, az új módszerek, eljárások elterjedésével az egyes szakterületeken megszerezhető a szakmai tudás is hatványozottan növekszik. Ugyanakkor az átalakítás során fontos szempont a hazai humán-erőforrás szükséglet igényeinek figyelembe vétele - növekvő átlagéletkor, egyes szakmaterületeken fokozódó igények pl. mozgásszervi betegségek, mentális állapot helyreállítása - is.

Nem csak több orvosra van szükség, hanem olyan orvosok kellenek, akik már az egyetem befejezése után, a rezidensképzés során rendelkeznek bizonyos, önállóan ellátható kompetenciákkal.

A fentiek alapján a szakorvosképzési rendszer átalakítását érintő, ezzel összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó szabályok módosítása szükséges. A rezidens képzés folyamatban lévő szakmai reformja a lépcsőzetesség elvére épül, a rezidensek a képzés során részvizsgát (egyes hosszabb idejű szakképzések esetén több részvizsgát) tesznek, amelyek sikeres teljesítésével a rezidensek részére részkompetenciákat adnak, így bizonyos tevékenységek vonatkozásában felhatalmazást kapnak az önálló tevékenység végzésére is.

Az egyes kompetencia és az ahhoz kapcsolódó felelősségi szintek szakmánként (45 alap szakorvosi szakképesítés vonatkozásában) kerülnek meghatározásra, melynek részletszabályai az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendeletben kerülnek meghatározásra.

Az egészségügyről szóló törvényt érintő módosítások átvezetésével az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevő személy önállóan végezhet egészségügyi tevékenységet mindazon kompetenciák tekintetében, amelynek gyakorlására miniszteri rendelet alapján a szakképzése részét képező vizsga során felhatalmazást szerzett.

A fentiekre tekintettel a szakorvos képzés átalakításához törvényi szinten az önálló és felügyelet mellett történő egészségügyi tevékenység végzéséhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket szükséges módosítani.

206. §

Az egyes, az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet 3. §-ában foglalt rendelkezések fenntartása szükséges, mert az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről szóló kormányrendeletben foglalt támogatás folyósításának a feltételeként adattovábbítási kötelezettség kerül megállapításra.

212. §

A javaslat meghatározza, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 11b. pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője a honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítása alá tartozó, a Kormány rendeletében meghatározott, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató) vonatkozásában mely jogköröket gyakorolja. A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője a javaslatban meghatározott jogköröket az országos kórház-főigazgató előzetes egyetértésével, más jogköröket az országos kórház-főigazgatóval együttműködve gyakorolja. A javaslat meghatározza az országos kórház-főigazgatóval történő egyeztetés eljárásrendjét.

A javaslat tartalmazza továbbá, hogy a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató állománya tekintetében az alapvető és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásának megoszlása miként alakul az országos kórház-főigazgató, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egységének vezetője, a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató vezetője, valamint a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott alacsonyabb szintű vezetők között.

213. §

A szabályozás célja, hogy egészségügyi válsághelyzet idején lehetőség legyen a védekezésben részt vevő más szereplők számára az Állami Egészségügyi Tartalékba való beszerzéssel egyidejűleg beszerezni a szükséges eszközöket és így biztosítani számukra a megfelelő időben történő hozzáférést és a nagyobb tételű beszerzéssel elérhető árelőnyt.

214. §

Az Operatív Törzs, annak munkaszervezete, illetve akciócsoportja adatkezelésének jogalapját az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 232/B. §-a teremti meg.

A módosítás célja, hogy biztosítsa az Operatív Törzs által létrehozásra kerülő, kutatási feladatokat végző akciócsoport működéséhez szükséges adatkezelés jogi kereteit.

Az akciócsoport kutatási tevékenységgel fogja támogatni az Operatív Törzs jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását. A tervezet szerinti adatbázisokhoz történő közvetlen informatikai hozzáférés révén az ott tárolt adatok meghatározott csoportjában az adatokra keresve azokat rövid idő alatt, az adatkezelő közreműködése nélkül megismerheti.

Ezzel a gyorsan változó körülményekhez igazodva, rövidebb idő alatt lehet a szükséges döntéseket meghozni és az intézkedésekre javaslatot tenni.

215. §

A javaslat egyértelművé teszi, hogy egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében a vendéglátó üzletek tekintetében a közterülethasználattal kapcsolatos díjakról is hozhat döntéseket, például a terasz használatát ingyenessé teheti a vendéglátó üzletek versenyképességének javítása érdekében.

A javaslat nevesíti a Kormány jogkörét arra, hogy járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a távmunkavégzésre vonatkozó különös szabályok alkalmazását rendelje el.

A javaslat egészségügyi közfeladat-ellátás hatékonyságához fűződő érdekből lehetővé teszi egészségügyi válsághelyzetben vagy járványügyi készültség időszakában az állami mentőszolgálat bevonását az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti feladatok ellátásába.

216. §, 220. §, 222. §

A javaslat megteremti annak törvényi alapjait, hogy az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt az állami védekezési készleteket késlekedés nélkül, gyorsan lehessen az érintett szervek részére biztosítani, valamint esetlegesen értékesíteni.

A javaslat alapján egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében meghatározott fertőzés esetén védettségi igazolványt állítanak ki. A javaslat meghatározza a védettségi igazolvány tartalmát, az annak kiállításához szükséges adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint a kiállítás főbb szabályait. A javaslat kitér arra, hogy bizonyos esetekben a védettségi igazolvány kiállítása díjmentes, valamint hivatalból történik.

A rendelkezés lehetőséget ad a Kormánynak az érvényességi idő rugalmas kezelésére, feltüntetésére, oltottság esetén is, lehetőséget ad az érvényesség rugalmas feltüntetésére, továbbá a gyógyultság esetén az adatátvétel lehetőségét biztosítja. A Kormány rendeletében dönthet arról, hogy a vakcina típusa, valamint a dózisok száma is feltüntethető legyen a védettségi igazolványon. Utóbbiakat a QR-kódban is elégséges feltüntetni. Lehetőséget ad arra, hogy az applikációban a védettség tényét rugalmasan szabályozza a Kormány.

A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a Kormány rendeletében mentesítést adjon a járványügyi intézkedések alól a védettségi igazolványok birtokosainak (pl. határátlépés esetén előírt kötelező karantén alóli mentesülés).

A javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra is, hogy járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a távmunkavégzésre vonatkozó különös szabályok alkalmazását rendelje el.

217. §

A SARS-CoV-2 koronavírus terjedésének megállapítása céljából az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) és a Köznevelés Információs Rendszere (a továbbiakban: KIR) és a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (a továbbiakban: KRÉTA) összekapcsolására került sor az élet és egészség megóvásához szükséges járványügyi szempontú köznevelési intézkedések céljából, az Eütv. módosítása által. Ezen célok szem előtt tartásával a jelenlegi módosítással a fertőzés tényéről szóló adat mellett további információ biztosítására, nevezetesen az oltottság/védettség tényének adataival való kiegészítésre kerül sor.

218. §

A veszélyhelyzeti pozitív tapasztalatok azt mutatják, hogy továbbra is jelentős igény mutatkozik a telemedicinás szolgáltatásokra, mind a szolgáltatók, mind pedig a betegek részéről. A szolgáltatás minél teljesebb és pontosabb szabályozása érdekében az egészségügyről szóló törvényben jelenleg is szereplő, vonatkozó felhatalmazó rendelkezés kibővítése szükséges, tekintettel arra, hogy nem csupán a telemedicina szolgáltatás megkezdésére és gyakorlásának feltételeire, hanem a telemedicina keretében végezhető tevékenységek meghatározására, a szolgáltatás finanszírozására, dokumentálására, a szolgáltatás keretében a betegek azonosítására vonatkozó részletes szabályokat is indokolt kormányrendeletben rendezni.

219. §

Rendeletalkotási felhatalmazást tartalmaz a Kormány részére többek között a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltatók meghatározására és a honvédelmi egészségügyi szolgáltató és az annak irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltatók minősítési rendszerére vonatkozóan.

221. §

A szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy az Áht.-tól eltérő szabályokat alkothasson a Kormány, és meghatározott kötelezettségvállalásokat hozzájárulásához kössön az egészségügyi szolgáltatók esetében annak érdekében, hogy hosszú távon megelőzhető legyen a fedezet nélküli kötelezettségvállalás.

224-225. §

Az Eszjtv. által létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyra tekintettel szükséges a rendelkezéseket módosítani.

226-229. §

Az Eszjtv. hatálybalépésére tekintettel a jogszabályok harmonizációja miatt szükséges a törvényt kiegészíteni.

230. §

A rezidensek jogállásával, ügyeletellátásával kapcsolatos további rendelkezéseket állapít meg.

231. §

Az Eszjtv. hatálybalépésére tekintettel a jogszabályok harmonizációja miatt szükséges a törvényt kiegészíteni.

232. §

Az időközben hatályba lépett jogszabály-módosítások miatt szükséges a rendelkezést módosítani.

233-236. §

Az Eszjtv. által létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyra és az időközben hatályba lépett jogszabály-módosításokra tekintettel szükséges a rendelkezéseket módosítani.

237. §, 239-240. §

A javaslat célja, hogy a biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről szóló 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet tartalmát törvényi szintre emelje. A javaslat az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon felhatalmazáson alapul, miszerint a tagállamok a hatályos szabályokkal összhangban, különös szükség esetén kizárhatják az irányelv hatálya alól azokat a gyógyszereket, amelyek jóhiszeműen, előzetes engedély nélkül, egészségügyi tevékenység végzésére jogosult szakember előírásai alapján összeállítva szállítanak, és e személy közvetlen személyes felelősségére veszik igénybe a betegei.

Ezen esetekben a tagállamok támaszkodni és hivatkozni kívánnak más országok bona fide gyakorlatára és tapasztalatára, és szükség szerint élni kívánnak a kölcsönös elismerési egyezmények adta azon lehetőségekkel, melyek két nemzetállam szakmai gyakorlatát, minőségi megfelelését egymással azonosíthatóvá teszik. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a hivatkozott irányelvi rendelkezés alapján a javaslattal beépülő rendelkezések alkalmazása során figyelemmel kell lenni a Gytv. 5. §-ában foglalt, alapvető biztonságossági, hatásossági, előny-kockázat aránybeli követelményekre.

238. §

Indokolt a gyógyszerellátás biztonságával legfőbb jogintézményeket törvényi szinten szabályozni annak érdekében, hogy ezen eljárástípusok is törvényi szintű megalapozottsággal rendelkezzenek. A javaslat a most rendeleti szinten megjelenő jogintézmények felülvizsgált szabályozását tartalmazza annak érdekében, hogy a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a mindenkori gyógyszer-ellátási helyzet áttekintéséhez és az igények kielégítéséhez szükséges jogosítványai bővülhessenek, a folyamatos ellátás garanciái erősítésre kerüljenek. A jelenleg miniszteri rendeleti szinten szabályozott ún. "kontingens engedély" részletesebb szabályainak meghatározása mellett a tervezet erősíti a gyógyszerhatóság azon jogosítványait is, amelyek értelmében az egyébként ellátási kötelezettséggel rendelkező forgalomba hozatali engedély jogosultak is kötelezhetők az ellátás biztosítására helyettesítő készítmény behozatala útján.

242-243. §

A Kormány a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatásáról szóló 62/2021. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) elfogadásával új állami támogatással igyekszik a 2000 fő állandó lakosságszám alatti kistelepülések népességmegtartó erejét növelni, az ott élők életszínvonalát emelni azáltal, hogy az alapvető szolgáltatások magasabb színvonalú hozzáférését komplex módon támogatja. A napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmazásával foglalkozó üzletek támogatása fő célon túl támogatja, illetve ösztönzi az üzlethelyiségben kialakítandó közösségi tér kialakítása mellet, a gyógyszertáron kívül is forgalmazható engedélyezett gyógyszerek (vény nélküli gyógyszerek) forgalmazását. Azon üzletek vállalhatnak vény nélküli gyógyszer forgalmazást, ahol az üzlet helye szerinti településen nem működik gyógyszertár. A Kormányrendelet alapján az üzlet a közeli gyógyszertárral együttműködve biztosítja a vény nélküli gyógyszerek forgalmazását.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 68. § (3) bekezdése alapján gyógyszerkiskereskedelmi forgalmazási engedéllyel rendelkező üzlet gyógyszereket csak gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosulttól szerezhet be. A Gyftv.-ben meghatározott szabályozás tehát jelenleg kizárja azt a lehetőséget, hogy a gyógyszer-kiskereskedelmi forgalmazási engedéllyel rendelkező üzlet gyógyszereket a közelben lévő, vele szerződésbe lépő közforgalmú gyógyszertártól szerezhessen be.

A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a Gyftv.-nek a gyógyszertáron kívül történő gyógyszerforgalmazásra vonatkozó egyes rendelkezéseit a veszélyhelyzet ideje alatt a gyógyszertáron kívül történő gyógyszerforgalmazás egyes szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 68/2021. (II. 19.) Korm. rendelet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. Ezt az eltérő alkalmazást azonban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően is szükséges fenntartani.

244. §

Már nem áll fenn az az indok, hogy a külföldi beszállítói késedelmek okán nem tudnak megvalósulni a beruházások, így szükséges a felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése.

246. §

A Tfvt. hatályos 8. § (3) bekezdése értelmében akkor is meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet vagy a bányatelek megállapítása iránti kérelmet olyan településen fekvő termőföldre nyújtották be, amelynek külterületén lévő földrészletek összterületének több mint 25%-ára a bányatelek jogi jelleg be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban.

A jogalkotó eredeti szándéka szerint a külfejtéses bányászati tevékenységgel járó eleve jelentős mértékű, meglévő tájsebek további növelése és az ezzel együtt járó vízfelület növekedés nem kívánatos olyan települések közigazgatási területén, ahol a külterület jelentős része már lebányászott vagy amelyre már bányatelek jogi jelleg van bejegyezve.

A meglévő bányatelkek esetében egyrészt közérdek az ott található ásványvagyon minél nagyobb mennyiségének a kitermelése. Másrészt nem sérülnek termőföld-védelmi érdekek abban az esetben, ha a kitermelés nem jár további termőföldek igénybevételével, azaz a bányatelek vertikálisan kerül bővítésre.

A bányatelkek egyesítése vagy megosztása esetén a Bányatörvény előírásainak megfelelően az új bányatelek fektetésére irányadó szabályokat kell alkalmazni. Erre a szabályra tekintettel hiába nem jár a bányatelek egyesítése vagy megosztása a korábbi bányatelek, illetve bányatelkek horizontális bővítésével, a Tftv. hatályos rendelkezése értelmében a bányatelkek horizontális területbővüléssel nem járó egyesítése és megosztása indokolatlan módon nem engedélyezhető.

247. §

Jogtechnikai pontosítás a Tftv. 8. § új (3a) bekezdésére tekintettel.

248. §

A rendelkezés lehetővé teszi az igénybevevő részére, hogy amennyiben az időleges más célú hasznosítás engedélyezését követő 5 éven belül újrahasznosítja az engedéllyel érintett termőföldet, úgy költséghatékonyabb módon vehesse azt más célra igénybe.

A módosítás figyelembe veszi az egyes hatóságok (pl. katasztrófavédelem) által követett jogalkalmazási gyakorlatot, amikor is a kérdéses hatóság az újabb terület bányászati művelésbe vonását a korábbi bányagödör szakszerű feltöltésétől teszi függővé.

Ez egyfajta kiegyenlítő intézkedés alkalmazási lehetőségének a megteremtése, amely lehetővé teszi a termőföld védelem elveinek érvényesülését olyan módon, hogy közben egyéb jelentős társadalmi haszonnal is járó közérdekű tevékenységek végzését sem lehetetleníti el feltétlenül.

249. §

A Tftv. 15/B. §-a jelenleg abszolút tiltó szabályként nem teszi lehetővé átlagosnál jobb minőségű termőföldön külfejtéses bányászati tevékenység végzését.

Tekintve, hogy az ásványvagyon földrajzi eloszlása, minősége nem egyenletes, továbbá számos olyan egyéb szempont is felmerülhet, amely kellő felelősségvállalás és megfontoltság mellett szükségessé és indokolttá teheti a főszabály alól történő kivétel alkalmazását, szükségszerűnek mutatkozik a hatályos rendelkezés kiegészítése.

253. §

A javaslat meghatározza a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjének, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője egyes irányítási és szakmai fenntartói feladatok koordinálása céljából megbízott helyettese (az ún. felügyeleti helyettes), valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltató kinevezésének kereteit.

254. §

A javaslat kiegészíti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: (Hvt.) értelmező rendelkezéseit a honvédelmi egészségügyi szolgáltató és a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység fogalmával.

256-257. §

A javaslat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, illetve Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítására irányul. A hatályos szabályozás szerint mindkét törvény szabályai alapján összeférhetetlenségi oknak minősül az önkormányzati, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselő, tisztségviselő, illetve tag esetén az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítése, fenntartása, e szolgálati viszony alapján díjazás elfogadása. A javaslat ezt oly módon változtatja meg, hogy lehetőséget teremt e tisztségviselőknek - a polgármester és az alpolgármester kivételével - is az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére, illetve fenntartására.

258. §

A javaslat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény átmeneti rendelkezéseként rögzíti, hogy a kormányzati szektor egyenlegéhez kapcsolódó egyes korlátokat a 2021-2023. költségvetési évben nem kell alkalmazni, a koronavírus okozta világjárvány jelenlegi és várható gazdaságot érintő következményeire tekintettel.

259-261. §

A módosítás a Beruházási Alapból megvalósuló beruházásokra vonatkozó szabályokat határozza meg.

Ennek megfelelően a szabályozás a Kormány közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati vagyon növekedését vagy állagának javítását eredményező építési beruházások megvalósítását, továbbá egyéb szervezeteknek nyújtott építési beruházási támogatások fedezetének teljes vagy részbeni biztosítása érdekében Beruházási Alap elnevezéssel tartalékot hoz létre. A tartalék kiterjed a Beruházási Alappal érintett beruházásokhoz közvetlenül szükséges ingatlanszerzés teljes vagy részbeni fedezetének biztosítására is. A központi kezelésű előirányzat terhére az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet kiadási előirányzata javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a beruházás vagy támogatás érdekében vállalt pénzügyi kötelezettség teljesítése érdekében.

A Beruházási Alap terhére történő forrásbiztosítási folyamat részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott eljárásrend tartalmazza, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintett szervezeteket.

A javaslat alapján, ha a Kormány a Beruházási Alap, továbbá egyéb szervezeteknek a Beruházási Alapból nyújtott építési beruházási támogatások nyújtását határozatban támogatja, akkor a tárgyévi és az éven túli kötelezettségvállalás általános szabályaitól eltérően a beruházásra vagy a támogatásra a Kormány egyedi határozatában adott felhatalmazás alapján vállalható kötelezettség. Ennek érdekében a szabályozás rögzíti, hogy a kötelezettségvállalási keretnek együttesen kell tartalmaznia a tárgyévi, illetve az éven túli kötelezettségek együttes összegét és annak a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésen kell alapulnia. Abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás kerete a kötelezettségvállalás összeghatárának meghatározásán alapul, akkor a kötelezettségvállalás a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésnek megfelelő összegéről (a végleges kötelezettségvállalás kerete) a kötelezettségvállalással érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatja. A Kormány által adott felhatalmazás a Beruházási Alappal érintett beruházásokhoz közvetlenül szükséges ingatlanszerzésre is kiterjedhet.

A fentieken túl a szabályozás azt is rögzíti, hogy ezen általános szabályoktól eltérő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzőnek azt kell vizsgálnia, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

263. §

Az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók, a nevelési, oktatási intézményekben nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozók, a szociális intézményekben dolgozók, valamint a bölcsődei ellátásban dolgozók SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas rendszeres vizsgálatáról és az egészségügyi ellátással összefüggő egyes kérdésekről 509/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet sikeresen kapcsolta be a hallgatókat a COVID-szűrésbe, egyúttal értékes szakmai tapasztalat biztosítva számukra. Indokolt a bevált szabályozás megtartása az egyes népegészségügyi szűrések tekintetében.

264. §

Az Nftv. hatályos szövege a megkezdett félévek esetében kizárólag a hallgató érdekkörében felmerülő rendkívüli és méltányolható esemény esetében hoz különös szabályt a folyamatban lévő félévnek az adott hallgató által történő félbeszakítására.

Az Nftv. jelenleg hasonló szabályt nem tartalmaz arra az esetre, ha a felsőoktatási intézmény valamely váratlan és az intézménynek fel nem róható körülmény, például egy természeti csapás vagy tűzeset miatt nem képes kötelezettségeinek, elsősorban az oktatás kötelezettségének eleget tenni. A szabályozás a szükséges és arányos mértékben avatkozik bele a felsőoktatási jogviszonyokba rendkívüli helyzet fennállása esetén. Ebben az esetben a megkezdett félév nem számít bele a törvényben meghatározott magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésbe.

265. §

A koronavírus-világjárványra tekintettel merült fel, de arra tekintet nélkül is fontos, hogy egyes, külföldieket célzó felsőoktatási ösztöndíjak igénybevételét egészségügyi alkalmassági vizsgálathoz köthesse az adott ösztöndíjról szóló jogszabály.

A módosítás annak szabályozását tartalmazza, ha a külföldi hallgató ideiglenesen vagy véglegesen egészségügyileg alkalmatlanná válik tanulmányai folytatására.

266. §

A javaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását tartalmazza, összhangban - a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben (a továbbiakban: KEKVA törvény) foglalt szabályozással, -az egészségügyi törvénynek az egészségügy irányításával összefüggő rendelkezéseivel, - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény rendelkezéseivel, - továbbá a veszélyhelyzeti szabályozás során kialakított speciális rendelkezések kivezetésének szükségességével. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egészségügyi felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény) szervezeti keretében működő klinikai központ egészségügyi szolgáltatóként részt vesz az egészségügyi ellátás rendszerében, a területi ellátási kötelezettség keretében, ebből fakadóan közfinanszírozott tevékenységet végez, másrészt pedig elválaszthatatlan része az egészségügyi felsőoktatási intézmény oktatási-kutatási-betegellátási struktúrájának. A javaslat részletesen tartalmazza a klinikai központok struktúrájának, szakmai feladatellátásának és az egészségügyi irányítás rendszerében történő részvételének feltételeit. A KEKVA törvényben meghatározott alapelvek figyelembevételével rendezi a javaslat a klinikai központ feladatait. A klinikai központ egészségügyi szolgáltatóként működési engedéllyel és finanszírozási szerződéssel rendelkezik és végzi a területi ellátás körébe tartozó egészségügyi feladatokat. A klinikai központot az egészségügyi irányítás szempontjából irányító megyei intézményi feladatokat ellátó és irányító megyei intézményi feladatokat el nem látó típusba sorolja a javaslat. Mindkét típus esetén az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv irányítási jogköreit tételesen meghatározza a javaslat.

267. §

A módosítás a koronavírus okozta világjárványra tekintettel átmeneti szabályként a 2021. május 10-éig komplex vizsgát teljesítők számára a doktori disszertáció benyújtására előírt időtartamot négy évre emeli.

A meghosszabbítás mellett az szól, hogy az elmúlt egy évben a kutatás elvégzése számottevően elnehezült, mivel a távolléti oktatás miatt a doktoranduszok nem vagy nehezen fértek hozzá a laboratóriumokhoz, esetenként a könyvtárakhoz.

269. §

A javaslat a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) módosításával megállapítja, hogy a szerződéses állomány azon tagjának, akinek a jogviszonya veszélyhelyzet miatt nem szűnt meg, szolgálati viszonya a különleges jogrend megszűnését követő 15. napon szűnik meg.

270. §

A javaslat a Hjt. szolgálati időkeret szabályainak pontosítására, a szolgálati időkeretben elszámolható szolgálati idő meghatározási szabályainak egyértelműsítésére, a hatályos szabályozás pontosítására irányul.

271-272. §, 278. §

A javaslat a helyi önkormányzati, illetve a nemzetiségi önkormányzati képviselők önkéntes tartalékos szolgálati viszonyát lehetővé tevő szabályokhoz kapcsolódóan a Hjt. rendelkezéseit pontosítja. A javaslat ennek érdekében meghatározza az önkéntes tartalékos katona kiképzésre vagy tényleges szolgálatteljesítésre történő behívásának rendjét, az egyes feladatokban történő részvételére, illetményére, túlszolgálatára vonatkozó egyes szabályokat.

273-274. §, 277. §

Ha a Honvédség a Kormány döntése alapján veszélyhelyzettel vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő feladatban részt vesz, a Kormány rendeletében a Hjt. erre az esetre vonatkozó, XXI/B. fejezetben foglalt különös szabályok alkalmazását rendelheti el az állomány tagja, a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, valamint a honvéd tisztjelölt vonatkozásában. A javaslattal kiegészítésre kerül a Hjt. XXI/B. fejezete a fenti feladatokra történő vezényléssel kapcsolatos szabályokkal, a külön, erre az esetre miniszteri rendeletben meghatározott összegű fokozott igénybevételi illetménypótlékra, valamint szolgálatmentességre, túlszolgálatért járó szabadidőre vonatkozó rendelkezésekkel, továbbá bizonyos - a feladatellátás specialitására tekintettel -szabályok alkalmazásának kizárását meghatározó bekezdésekkel. Kimondja továbbá, hogy a fenti feladatokban történő részvétel miatt meghiúsult fizikai állapotfelmérés, illetve éves kiképzési feladatok esetén, az érintettek előző éves teljesítményét kell figyelembe venni.

A javaslat továbbá a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódóan, méltányosságból meghosszabbított egészségügyi szabadságra vonatkozó egyes átmeneti szabályokat állapítja meg a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozó személyek tekintetében.

275-276. §

A javaslat a Hjt.-t egy új, az egészségügyi munkakörű katonákra vonatkozó fejezettel egészíti ki. Egészségügyi munkakörű katonának minősül a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vagy a Katonai Nemzetbiztonsági

Szolgálatnál szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses állományú katona, tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt, amennyiben az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozónak vagy az Eütev. 4. § c) pontja szerinti rezidensnek minősül.

Az új fejezet az egészségügyi munkakörű katona tekintetében a Hjt. általános szabályaitól eltérő speciális rendelkezéseket határozza meg, így a honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra és az egészségügyi munkakörű katonára az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) - a javaslatban foglalt eseteket kivéve - nem alkalmazható.

A fejezet első szakasza az általános jellegű rendelkezéseket tartalmazza, amelyek között az értelmező rendelkezések meghatározzák az egészségügyi munkakörű katona, az egészségügyi tevékenység, a magasabb vezető és a vezető fogalmát.

A vezetőkre, a munkáltatói jogkör gyakorlására, a teljesítményértékelés miatti illetményemelésre és a vezetők illetményének megállapítására vonatkozó szabályok alkalmazását szükséges kiterjeszteni az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó katonákra is az irányítás egységességének megőrzése érdekében.

A Hjt. általános szabályaitól eltérően indokolt a munkáltatói jogkörök megosztása a különböző szintű vezetők között, a fejezet a részletszabályokat a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában rendeli meghatározni.

A javaslat az Eszjtv.-hez hasonló tartalommal, a honvédségi specialitásokra tekintettel rögzíti az összeférhetetlenségi szabályokat. A javaslat kimondja, hogy az egészségügyi munkakörű katona az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati viszonya nem terjed ki. Az összeférhetetlenség körében a Javaslat rendelkezik arról is, hogy az egészségügyi munkakörű katona kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn más kereső tevékenységnek minősülő jogviszonyt és egyéb, díjazás ellenében folytatott tevékenységet, szellemi tevékenység, valamint közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi munkakörű katona szolgálatteljesítési idejével. A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetősége érdekében a javaslat értelmében az egészségügyi munkakörű katona a szolgálati viszonya keretében - sürgős szükség esetét kivéve - nem láthat el olyan beteget, akinek más - e törvény hatálya alá nem tartozó - jogviszonyában már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.

A fejezet harmadik szakasza meghatározza, hogy az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, a miniszter rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi munkakörű katona, továbbá az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakképesítés megszerzését megelőzően - az ilyen szakképesítés megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott - egészségügyi munkakörű katona illetménye megállapítása során a Hjt. mely, az illetmény megállapítására vonatkozó általános szabályokat nem rendeli alkalmazni. A fenti személyi kör az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetmény 106%-ára jogosult. A honvédelmi miniszter állapítja meg a - magasabb vezetőnek nem minősülő - vezetők illetményen felüli juttatását az Eszjtv. hatálya alá tartozó vezetőkre vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel. Teljesítményértékelés alapján az illetmény legfeljebb 20%-os növeléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter rendeletében meghatározottak szerint dönthet, ha az értékelés kiemelkedő vagy jó szintű. Nem jogosult azonban a teljesítményértékelésen alapuló illetménynövelésre a magasabb vezető. A szakvizsga megszerzését célszerű anyagi motivációval elősegíteni, ennek érdekében a 4. fizetési fokozatba lépést célszerű szakvizsgához kötni.

A javaslat tartalmazza a kötelezően elrendelt ügyelet, a készenlét, az önként vállalt többletmunkavégzés, az elrendelt átmeneti többletfeladatok teljesítéséért a kiegészítő illetmény, a helyettesítés, a fokozott igénybevételi pótlék szabályozásának kereteit.

A javaslat tartalmazza az egészségügyi szakdolgozók illetményen felüli díjazásának, egyéb juttatásának, támogatásának lehetőségét.

A javaslat egyes jogállási kérdések tekintetében az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szervvel való együttműködést biztosító módosítás, továbbá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szolgálati idő számításához igazodó szabályozás megteremtésére irányul.

A javaslat a SARS-CoV2 járványhelyzethez kapcsolódóan, méltányosságból meghosszabbított egészségügyi szabadságra vonatkozó egyes átmeneti szabályokat állapítja meg a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozó személyek tekintetében.

279. §

Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. 280-281. §, 1. melléklet

A javaslat az egészségügyi munkakörű katona és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott szabályainak törvényi szintű megjelenésével összefüggésben pontosítja a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény adatkezelésre, illetve nyilvántartásra vonatkozó szabályait. Az új 23. mellékletben meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást (a továbbiakban: alapnyilvántartás) a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője vezeti. A 23. mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet. A javaslat meghatározza az alapnyilvántartás adatai közül a közérdekű adatokat, a más adatrendszerrel való összekapcsolás tilalmát, illetve az adatszolgáltatásra és a nyilvántartásba való betekintés szabályait.

282-284. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) önálló fejezetben kerül meghatározásra a rendvédelmi szervnél működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi tevékenységet végzőkre vonatkozó - legyen az a hivatásos állományba, a rendvédelmi igazgatási állományba vagy a munkavállalók közé tartozó személy -különös szabályrendszer.

A rendelkezések az egészségügyi feladatot ellátó dolgozóra és az egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozóra állapít meg előírásokat, az alábbi fő irányelvek szerint:

Egészségügyi feladatot ellátó dolgozó: orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos stb. szolgálati beosztásban vagy munkakörben foglalkoztatottak. E személyi körre önálló illetményszabályozás megteremtésére kerül sor, ez alapján a Hszt. szerinti illetmény helyett e személyi kör az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 1. melléklete szerinti illetmény 106%-ára (hivatásos állomány esetében), illetve 100%-ára (rendvédelmi alkalmazottak, munkavállalók esetében) jogosultak. A munkavállalók esetében ez a garantált bért jelenti, hiszen a munkáltató a munkaszerződésben tetszőleges mértékű munkabért állapíthat meg.

A hivatásos szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi tevékenységet végzők esetében:

- az illetmény részét képező hivatásos pótlék, szolgálati időpótlék, teljesítményjuttatás, nyelvpótlék, címpótlék nem alkalmazható,

- az illetmény részét nem képező, külön miniszteri rendeletben biztosított, ún. 10%-os kiegészítő juttatás megszűnik,

- a Hszt. szerinti előmeneteli rendszer elemei megmaradnak (szolgálati idő, fizetési fokozat, rendfokozat).

A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében a Hszt. szerinti nyelvpótlék nem állapítható meg.

A hivatásos és a rendvédelmi igazgatási alkalmazott esetében továbbá bevezetésre kerül - az Eszjtv. szabályrendszeréhez igazodva - a teljesítményértékelés alapján adható "illetmény eltérítés" lehetősége: az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény 106%-a (hivatásos állomány), illetve 100%-a (rendvédelmi igazgatási alkalmazott) legfeljebb 20%-kal növelhető.

A vezetői szolgálati beosztást vagy munkakört ellátók esetében az ún. magasabb vezetők részére önálló, különös illetmény-megállapítási szabályok kerülnek megalkotásra. Az ilyen magasabb vezetőnek nem minősülő vezetők

esetében pedig - az Eszjtv. szabályrendszeréhez igazodóan - vezetői illetményelem kerül megállapításra, egészségügyi vezetői bérkiegészítés jogcímmel.

Egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozó: a szakdolgozói körben (asszisztensek, ápolók, szakápolók stb.) foglalkoztatottak részére önálló egészségügyi pótlék megállapítására kerül sor, egészségügyi szakdolgozói pótlék jogcímmel.

A pótlékra jogosító szakdolgozói szolgálati beosztásokat és munkaköröket a rendvédelmi szervet irányító miniszter állapítja meg rendeletben.

E pótlékra a rendvédelmi szervnél egészségügyi feladatot ellátó hivatásos állományba vagy rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományba tartozó szakdolgozó jogosult. A pótlék mértéke az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 7. mellékletében meghatározott, 2020. november 1-jétől hatályos, alsó határos garantált illetményekhez igazodik. A pótlék a rendvédelmi illetményalap 150%-ától 400%-áig terjedhet, mértékét a törvényi sávok között a miniszter határozza meg.

A törvény tartalmazza az egészségügyi szakdolgozói pótlék mérték megállapításánál a miniszteri rendelet kiadásakor figyelembe veendő szempontokat:

a) a betöltött szolgálati beosztás vagy munkakör,

b) az egészségügyi tevékenységhez szükséges szakképzettség, valamint

c) az egészségügyi tapasztalat.

Az egészségügyi szakdolgozói pótlékra jogosító szolgálati beosztást és munkakört a középfokú, emeltszintű és felsőfokú végzettséghez kötött szakdolgozói szolgálati beosztásba vagy munkakörbe kell besorolni. A szakdolgozói végzettség szintjeit a miniszter rendeletben határozza meg.

Az egészségügyi tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályrendszernek megfelelően módosításra kerülnek a felhatalmazó rendelkezések is.

A javaslat a SARS-CoV2 járványhelyzethez kapcsolódóan, méltányosságból meghosszabbított egészségügyi szabadságra vonatkozó átmeneti szabállyal összefüggő felhatalmazó rendelkezést is megállapít.

285. §

A javaslat a SARS-CoV2 járványhelyzethez kapcsolódóan, méltányosságból meghosszabbított egészségügyi szabadságra vonatkozó egyes átmeneti szabályokat állapítja meg.

286. §

A Hszt. módosítását a jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében három tárgykört érintően szükséges elvégezni az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttével összefüggésben:

1. a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezés mintájára az egészségügyi szolgálati jogviszonyból áthelyezést is szükséges szerepeltetni, ezzel összefüggésben a tartalékállományra vonatkozó szabályok is kiegészítésre kerülnek,

2. a vezénylés jogintézményénél elvi szinten indokolt lehetővé tenni az egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő vezénylést (jelenleg is lehetővé teszi a törvény az egészségügyi intézményhez történő vezénylést),

3. részben az 1. ponthoz is kapcsolódóan a szolgálati időként elismerhető időtartamok között az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt is szükséges szerepeltetni.

290-291. §

Szükségessé vált a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek a pontosítása, amelyek a koronavírus-világjárvány válsághelyzet utáni időszakban a külügyi, tartós külszolgálati, valamint nemzetközi közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó egyértelmű jogalkalmazást segítik.

292-294. §

A veszélyhelyzet ideje alatt biztosított elektronikus kapcsolattartási és döntéshozatali formák a gyakorlatban beváltak és működőképesnek bizonyultak, erre tekintettel indokolt ezen lehetőség további fenntartása rendes jogrendi jogszabályként az ügyvédi kamarák esetében is.

297-298. §

A koronavírus-világjárvány összefüggő veszélyhelyzetre tekintettel a népszámlálás 2021. évi végrehajtását el kellett elhalasztani 2022. októberre. A javaslat ezt a rendelkezést erősíti meg a 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény módosításával.

299. §

A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény értelmében bejelentéshez kötött tevékenységfajták körét a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény végrehajtásáról szóló 246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. melléklete állapítja meg. Ezen tevékenységi kört a veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről szóló 532/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés d) pontja, valamint 1. melléklet 4. alcím 3. pontja újabb - a biztosítási ágazatba tartozó - tevékenységfajtákkal egészítette ki. Ezen tevékenységfajták bejelentés-köteles mivoltát a veszélyhelyzet megszűnését követően is indokolt fenntartani, ennek jogalapját a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 2. § (4) bekezdésében foglalt felsorolásnak az érintett tevékenységi körre utaló rendelkezésekkel történő kiegészítése útján szükséges megteremteni.

300. §

A javaslat a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvényt (a továbbiakban: Haj.tv.) egészíti ki arra az esetre, ha a különleges jogrend ideje alatt nem szűnt meg a honvédelmi alkalmazott jogviszonya a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával.

301-304. §

A javaslat a Haj.tv.-t kiegészíti egy új fejezettel, amely megteremti az egészségügyi honvédelmi alkalmazott fogalmát. Egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, az Eütev. 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó és az Eütev. 4. § c) pontja szerinti rezidens. Az új fejezet az egészségügyi honvédelmi alkalmazott tekintetében a Haj.tv. általános szabályaitól eltérő speciális rendelkezéseket határozza meg, így a honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra az Eszjtv. - a javaslatban foglalt eseteket kivéve - nem alkalmazható.

A fejezet első szakasza az általános jellegű rendelkezéseket tartalmazza, amelyek között az értelmező rendelkezések meghatározzák az egészségügyi munkakörű honvédelmi alkalmazott, az egészségügyi tevékenység, a magasabb vezető és a vezető fogalmát.

A vezetőkre, a munkáltatói jogkör gyakorlására, a minősítés miatti illetményemelésre és a vezetők illetményének megállapítására vonatkozó szabályok alkalmazását szükséges kiterjeszteni az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó honvédelmi alkalmazottakra is az irányítás egységességének megőrzése érdekében.

A Haj.tv. általános szabályaitól eltérően indokolt a munkáltatói jogkörök megosztása a különböző szintű vezetők között, a fejezet a részletszabályokat az honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában rendeli meghatározni.

A javaslat az Eszjtv.-hez hasonló tartalommal, a honvédségi specialitásokra tekintettel rögzíti az összeférhetetlenségi szabályokat. A javaslat kimondja, hogy az egészségügyi munkakörű honvédelmi alkalmazott az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amelyre a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya nem terjed ki. Az összeférhetetlenség körében a javaslat rendelkezik arról is, hogy az egészségügyi munkakörű honvédelmi alkalmazott munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ideértve más kereső foglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn. A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetősége érdekében a javaslat értelmében az egészségügyi munkakörű honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya keretében - sürgős szükség esetét kivéve - nem láthat el olyan beteget, akinek más - e törvény hatálya alá nem tartozó - jogviszonyában már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.

A fejezet következő szakasza szabályozza, hogy minősítés alapján az illetmény legfeljebb 20%-os növelése minősítés alapján történhet, ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott kiválóan alkalmas minősítést kap. Nem jogosult azonban a teljesítményértékelésen alapuló illetménynövelésre a magasabb vezető.

A javaslat meghatározza, hogy az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, a miniszter rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi munkakörű katona, továbbá az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakképesítés megszerzését megelőzően - az ilyen szakképesítés megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott - egészségügyi munkakörű honvédelmi alkalmazott illetménye megállapítása során a Haj.tv. mely, az illetmény megállapítására vonatkozó általános szabályokat nem rendeli alkalmazni. A fenti személyi kör az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetményre jogosult. A honvédelmi miniszter állapítja meg a - magasabb vezetőnek nem minősülő - vezetők illetményen felüli juttatását az Eszjtv. hatálya alá tartozó vezetőkre vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel. A szakvizsga megszerzését célszerű anyagi motivációval elősegíteni, ennek érdekében a 4. fizetési fokozatba lépést célszerű szakvizsgához kötni.

A javaslat tartalmazza a kötelezően elrendelt ügyelet, a készenlét, az önként vállalt többletmunkavégzés, az elrendelt átmeneti többletfeladatok teljesítéséért a kiegészítő illetmény, a helyettesítés, a fokozott igénybevételi pótlék szabályozásának kereteit.

A javaslat tartalmazza az egészségügyi szakdolgozók illetményen felüli díjazásának, egyéb juttatásának, támogatásának lehetőségét.

A miniszter döntése alapján egészségügyi közfeladat ellátása érdekében az egészségügyi honvédelmi alkalmazott határozott időre kirendelhető egy másik fenntartóhoz tartozó egészségügyi szolgáltatóhoz. A kirendelés nem veszélyeztetheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alaprendeltetéséből, valamint a Hvt.-ből fakadó feladatainak ellátását.

305. §

A magyar társadalombiztosítási szabályok szerint az a magyar állampolgár tekinthető belföldinek, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. A nem biztosított és a társadalombiztosítási szabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult belföldi személyek egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni, ezzel válnak az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira jogosulttá. A közteher-fizetési kötelezettség és ezzel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azonban lakóhely (belföldi státusz) híján megszűnik. A lakóhely hiányában belföldinek nem minősülő, és így járulékfizetésre nem kötelezhető, ugyanakkor a BM nyilvántartása szerint ténylegesen Magyarországon élő magyar állampolgárok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának biztosítása érdekében szükséges az egészségügyi szolgáltatások veszélyhelyzeti igénybevételével kapcsolatos egyes szabályokról és a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 222/2021. (V. 3.) Korm. rendeletben megállapított szabályozás további alkalmazása.

306. §

A Tbj. új 22. § (7) és (8) bekezdése nem állapít meg tartalmában új szabályt, hanem átemeli, végleges szabályként állapítja meg a belföldinek minősülés veszélyhelyzeti kormányrendeletben [222/2021. (V. 3.) Korm. rendelet] megállapított kiegészítő szabályát, erre tekintettel a rendelkezéssel érintett magánszemélyek esetében az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és a járulékfizetési kötelezettség kezdő időpontja keletkezése tekintetében az veszélyhelyzeti kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.

307-308. §

A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény 2020. december 25. napjától hatályos 3. § (1) bekezdése értelmében a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jogok megszerzésével összefüggésben a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő jogosult a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A módosítás értelmében tehát hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására kizárólag a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jogok megszerzésével összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében jogosult az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A törvény jelenleg hatályos szövege szerint sem a beruházással sem a rendezvények lebonyolításával és szervezésével, a Projekttel nem jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A módosítás tehát arra irányul, hogy a MotoGP-n kívül a törvény által meghatározott többi beruházás, Projekt esetében is alkalmazható a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetve, hogy kiemelkedően fontos közérdek is kimondásra kerüljön.

309. §

A 4 0811 17 04 azonosító számú gazda szakmához tartozó aranykalászos gazda részszakma képzés a földforgalmi szabályozás által földszerzési feltételként előírt szakirányú képesítések közül a legnépszerűbb, amelyre figyelemmel indokolt annak biztosítása, hogy a kapcsolódó szakmai vizsgát a veszélyhelyzet megszűnését követően is szervezhesse a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző is.

310. §

A büntetőeljárásokban és az azokhoz kapcsolódó egyéb eljárásokban a koronavírus-fertőzés hatékony megelőzését az általános szabályoktól eltérő, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényben szabályozott rendkívüli intézkedések hivatottak biztosítani, ezért azok alkalmazhatóságát a büntetőeljárások, a büntetés-végrehajtás, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás, a megelőző pártfogó felügyelet, a távoltartás, a nemzetközi bűnügyi együttműködés, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés tekintetében - a járványhelyzet alakulására tekintettel - indokolt 2021. december 31-ig fenntartani.

311. §

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényből azoknak a rendelkezéseknek a hatályon kívül helyezése is indokolt, amelyek kizárólag a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet idején hatályos rendelkezések kivezetését szolgálták és azok alkalmazása már nem merül fel. Azokat a rendelkezéseket, amelyeket az aktuális járványügyi helyzet a továbbiakban is indokolttá tehet a veszélyhelyzeti szabályokon kívül is, továbbra is az Átmeneti törvény tartalmazza, így azokat a javaslat nem veszi át és nem is ismételi meg.

312. §

A szabályozás megteremti az összhangot az Nftv. és az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény foglalkoztatási szabályai között.

313. §

Az Eszjtv. hatályára vonatkozó rendelkezések pontosítása. A módosítás alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban is lehet egészségügyi tevékenységet végezni, valamint a szociális intézményként működő egészségügyi szolgáltatóra és a nála foglalkoztatott személyre nem terjed ki a jogállási törvény hatálya.

Az Eszjtv. 1. § (4) bekezdése értelmében jelenleg a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél működő egészségügyi szolgáltatóra is kiterjed, így az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott orvosok, ápolók, egyéb személyzet vonatkozásában a jogviszony átalakulását eredményezné. Tekintettel arra, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő egészségügyi szolgáltatók ellátása köre speciális, ezért őket nem indokolt a törvény hatálya alá vonni, amelynek érdekében indokolt kivételszabály szerepeltetése a törvényben.

314. §

A munkaerő-kölcsönzés egészségügyi szolgáltatókra irányadó veszélyhelyzeti szabályairól szóló 91/2021. (II. 27.) Korm. rendelet szabályainak jövőbeni fenntartása annak érdekében szükséges, hogy megvalósuljon az állami, illetve önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál az egységes jogviszony keretében történő foglalkoztatás, és csak a betegellátási érdekből szükséges kivételes esetekben legyen lehetőség az egészségügyi szolgálati jogviszonytól eltérő jogi keretek között dolgozni az állami, illetve önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál.

315. §

Pontosító rendelkezés az egészségügyi szakdolgozóknál a besorolásnál nem csak a szolgálati jogviszonyban töltött időt, hanem a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségét, szakképzettségét is figyelembe kell venni.

Korábbi közalkalmazotti jogviszonyban is beszámításra kerültek ezek az időtartamok, így szükséges a szolgálati jogviszonyba is beszámítani őket.

Pontosító rendelkezés a fizetési fokozatban történő előrelépéshez, mely által a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától szükséges magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.

316. §

Átmeneti rendelkezés a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetőjére tekintettel, miszerint a főszabálytól eltérően 2023. március 1. napjáig végezhet gyógyító-megelőző tevékenységet.

A javaslat lehetővé teszi, hogy a klinikai központ vezetője is végezhessen gyógyító-megelőző tevékenységet.

317. §

Pontosító rendelkezések.

318. §

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

319. §

A hatályba léptető rendelkezés a javaslat hatálybalépését főszabály szerint a veszélyhelyzet megszűnéséhez mint feltételhez köti.

320. §

Sarkalatossági záradék.

321-322. §

A belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelv szerinti notifikációs kötelezettségre történő utalást fogalmazza meg, arra vonatkozóan, hogy reorganizációs eljárásban kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nkft. járhat el reorganizációs szakértőként, és a törvény meghatározza a díjazását is.