32014R0043[1]

A Tanács 43/2014/EU rendelete ( 2014. január 20. ) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS 43/2014/EU RENDELETE

(2014. január 20.)

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) A Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, intézkedéseket fogad el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(2) A 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) előírja, hogy a védelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, többek között - amennyiben releváns - a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságtól (HTMGB) kapott szakvélemények figyelembevételével kell elfogadni.

(3) A Tanács feladata, hogy intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan, beleértve - adott esetben - bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket is. A halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy minden tagállam számára viszonylag stabil halászati tevékenység legyen biztosítható valamennyi halállomány, illetve halászat tekintetében, valamint kellően figyelembe véve a közös halászati politikának az 1380/2013/EU rendeletben meghatározott célkitűzéseit.

(4) A teljes kifogható mennyiségeket (TAC) a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatokkal szembeni, egymáshoz viszonyítottan méltányos bánásmódot; ezenkívül figyelembe kell venni az érdekeltekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményeket is, különös tekintettel az érintett regionális tanácsadó testületek ülésein elhangzottakra.

(5) Többéves terv hatálya alá tartozó állományok esetében a teljes kifogható mennyiségeket a vonatkozó tervben szereplő szabályokkal összhangban kell meghatározni. Következésképpen a szürke tőkehal déli állományai, a norvég homár állományai, a La Manche csatorna nyugati részén élő közönséges nyelvhal, az Északi-tengerben élő sima lepényhal és a közönséges nyelvhal, a Skóciától nyugatra fekvő területeken előforduló hering, valamint a Kattegatban, a Skóciától nyugatra fekvő területeken, az Ír-tengerben, az Északi-tengerben, a Skagerrakban és a La Manche csatorna keleti részén élő közönséges tőkehal, valamint az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben előforduló kékúszójú tonhal állományai tekintetében a teljes kifogható mennyiségeket a következő jogi aktusokban: 2166/2005/EK ( 2 ); 509/2007/EK ( 3 ); 676/2007/EK ( 4 ); 1300/2008/EK ( 5 ); az 1342/2008/EK ( 6 ) (tőkehal-gazdálkodási terv) és a 302/2009/EK tanácsi rendeletben ( 7 ) megállapított szabályok szerint kell meghatározni.

Ami viszont a szürke tőkehal északi állományát (811/2004/EK tanácsi rendelet ( 8 )) és a Vizcayai-öböl nyelvhalállományát illeti (388/2006/EK tanácsi rendelet ( 9 )), a vonatkozó helyreállítási és gazdálkodási tervekben előírt minimumcélokat sikerült megvalósítani, ezért helyénvaló követni a tudományos szakvélemény iránymutatását azért, hogy - esettől függően - elérhetők vagy szinten tarthatók legyenek a maximális fenntartható hozamnak megfelelő TAC-értékek.

(6) Azon állományok vonatkozásában, amelyekről nem áll rendelkezésre elegendő vagy megbízható adat az állományméret becsléséhez, a gazdálkodási intézkedések során és a teljes kifogható mennyiségek szintjeinek megállapításakor az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott, a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatos megközelítést kell követni, az állományspecifikus tényezők számításba vételével, ideértve különösen az állomány tendenciáiról rendelkezésre álló információkat és a vegyes halászattal kapcsolatos megfontolásokat is.

(7) A847/96/EK tanácsi rendelet ( 10 ) 2. cikkével összhangban azonosítani kell azokat az állományokat, amelyekre az abban említett különböző intézkedések vonatkoznak.

(8) Amennyiben egy adott állományra vonatkozó teljes kifogható mennyiséget csak egyetlen tagállamnak osztanak ki, a Szerződés 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban indokolt felhatalmazni az érintett tagállamot az említett teljes kifogható mennyiség szintjének meghatározására. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a szóban forgó teljes kifogható mennyiség meghatározásakor az érintett tagállam teljes mértékben a közös halászati politika alapelveinek és szabályainak megfelelően járjon el.

(9) A 2166/2005/EK rendelet 8. cikkével, az 509/2007/EK rendelet 5. cikkével, a 676/2007/EK rendelet 9. cikkével, az 1342/2008/EK rendelet 11. és 12. cikkével, valamint a 302/2009/EK rendelet 5. és 9. cikkével összhangban meg kell határozni a 2014. évre vonatkozó halászati erőkifejtés felső határértékeit, a 754/2009/EK tanácsi rendeletet ( 11 ) is figyelembe véve.

(10) Figyelembe véve a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által kibocsátott legutóbbi tudományos szakvéleményt és összhangban az északkelet-atlanti halászatról szóló egyezmény (NEAFC) keretében létrejött nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, egyes mélytengeri fajok esetében korlátozni kell a halászati erőkifejtést.

(11) Bizonyos fajok, mint például egyes cápafajok védelme szempontjából még a korlátozott halászati tevékenység is komoly kockázatot jelenthet. Következésképpen az ilyen fajokra vonatkozó halászati lehetőségeket a halászatukra vonatkozó általános tilalom bevezetése révén teljes mértékben meg kell vonni.

(12) Az e rendeletben meghatározott, az uniós hajók számára rendelkezésre álló halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet ( 12 ) és különösen az említett rendeletnek a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikkének hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.

(13) Bizonyos teljes kifogható mennyiségek esetében a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajók számára kiegészítő kvótákat osszanak ki. Ezek a próbák a fogási kvótarendszer, vagyis egy olyan rendszer tesztelésére irányulnak, amelynek keretében az összes fogást ki kell rakodni és a kvótákból le kell vonni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a visszadobás gyakorlata és a visszadobott - egyébként felhasználható - halak elpocsékolása. A halak ellenőrizetlen visszadobása fenyegetést jelent a halak mint közjavak hosszú távú fenntarthatósága szempontjából, és ezáltal a közös halászati politika célkitűzéseire nézve is. Ezzel szemben a fogási kvótarendszerek eleve ösztönzést teremtenek a halászok számára ahhoz, hogy tevékenységük végzése során optimalizálják a fogási szelektivitást. A visszadobások ésszerű kezelése érdekében a halászatot teljes körűen kell dokumentálni, vagyis nemcsak a kirakodott fogásokat kell nyomon követni, hanem a tengeren végzett összes műveletet. A tagállamok általi további kvótakiosztás feltételei között ezért szerepelnie kell az arra vonatkozó kötelezettségnek is, hogy a hajón érzékelőrendszerrel összekapcsolt, zárt láncú televíziós kamerák (CCTV) működjenek (a továbbiakban együtt: CCTV-rendszer). Ez lehetővé teszi a fogás megtartott és visszadobott részeinek pontos nyilvántartását. A fedélzeten valós időben dolgozó megfigyelők alkalmazásán alapuló rendszer kevésbé eredményes, költségesebb és kevésbé megbízható lenne. Következésképpen a CCTV-rendszerek használata jelenleg előfeltétele a visszadobás-csökkentésre irányuló olyan programok megvalósításának, mint amilyen például a teljes körűen dokumentált halászat. Az ilyen rendszerek használata során be kell tartani a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) követelményeit.

(14) Annak biztosítására, hogy a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbák keretében hatékonyan értékelhető legyen, hogy mennyiben alkalmasak a fogási kvótarendszerek az érintett állományok abszolút halászati mortalitásának visszaszorítására, elengedhetetlen, hogy a próbák során fogott valamennyi halat - beleértve a legkisebb kirakodási méret alatti halakat is - levonják a halászatban részt vevő hajó teljes kvótájából, és az adott hajó beszüntesse halászati műveleteit, amint teljes mértékben felhasználta e kvótáját. Célszerű lehetővé tenni továbbá a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajók és az ilyen próbákban részt nem vevő hajók közötti kvótaátadást, feltéve hogy a próbákban részt nem vevő hajók által visszadobott halak mennyisége bizonyítható módon nem növekszik.

(15) A HTMGB 2013 novemberében pozitívan értékelte a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó regionális tanácsadó testület (PELRAC) által az ICES VIaS, VIIb és VIIc övezet heringállományára vonatkozóan javasolt helyreállítási gazdálkodási tervet. Ezen heringállomány eloszlása átfedést mutat az északi szomszédos állomány eloszlásával az ICES VIa területén az é. sz. 56° és az é. sz. 57° 30′ között elhelyezkedő keveredési zónában. E két állomány védettségi állapotának helyes felmérése érdekében, illetve az azokat sújtó halászati mortalitás ellenőrzése céljából a keveredési zónában végzett fogásokat figyelmen kívül kell hagyni.

(16) Az ICES szakvéleménye alapján helyénvaló fenntartani és felülvizsgálni a homoki angolnára vonatkozó gazdálkodási rendszert az ICES IIa és IIIa körzet, valamint az ICES IV alterület uniós vizein. Mivel az ICES tudományos szakvéleménye majd csak 2014 februárjára várható, e vélemény kiadásáig a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat célszerű ideiglenesen zéróban megállapítani.

(17) Mivel tudományosan nem bizonyított, hogy a sávos tőkehalra vonatkozó TAC-területek egymástól elkülöníthető biológiai állományoknak felelnek meg, és mivel e faj eloszlása a Brit-szigetek északi részétől az Ibériai-félsziget déli részéig egyenletes, a halászati lehetőségek teljes körű kiaknázásának biztosítása érdekében egyes TAC-területek között célszerű rugalmas rendszert alkalmazni. Hasonlóképpen célszerű rugalmasabb rendszert alkalmazni egyes gazdálkodási területek között az olyan állományok tekintetében, amelyek eloszlása több gazdálkodási területre is kiterjed, valamint az ugyanazon biológiai állományok tekintetében.

(18) A Norvégiával ( 14 ), a Feröer szigetekkel ( 15 ) és Izlanddal ( 16 ) fennálló halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokban, illetve jegyzőkönyvekben előírt eljárásokkal összhangban az Unió konzultációkat tartott a halászati jogokról az említett partnerekkel. A 2014-re vonatkozó szabályokról Norvégiával és a Feröer szigetekkel folytatott konzultációk még nem zárultak le. Az Unió halászati tevékenységeinek félbeszakadását elkerülendő, és egyúttal az e szabályok 2014 elején történő megállapításához szükséges rugalmasság biztosítása érdekében célszerű átmeneti jelleggel meghatározni az ezen szabályok hatálya alá tartozó állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket. Nem vált lehetségessé a 2014-re vonatkozó szabályokkal kapcsolatos konzultációk lezárása Izlanddal. A Grönlanddal ( 17 ) fennálló halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásban és jegyzőkönyvben biztosított eljárással összhangban a vegyes bizottság megállapította az uniós hajók által a grönlandi vizeken 2014-ben kiaknázható halászati lehetőségeket.

(19) Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) 2013. évi éves ülésén elfogadta a kékúszójú tonhalra vonatkozó jelenlegi TAC és kvóták egy évvel való meghosszabbítását, valamint megerősítette az észak-atlanti kardhalra, a dél-atlanti kardhalra és az észak-atlanti germonra vonatkozó TAC-ok és kvóták jelenleg érvényes szintjét a 2014-2016 közötti időszakra is. Ennek eredményeként ezen állományok uniós kvótája a 2013-as kvótákkal megegyező marad. Noha a dél-atlanti germonra érvényes TAC jelenlegi szintje is megmarad 2014-2016-ben, a szerződő felek, így az Unió egyéni kvótái kis mértékben csökkentek egy új szerződő fél kvótájának biztosítása érdekében. Ezeket az intézkedéseket az Unió jogában végre kell hajtani.

(20) Mivel a Horvát Köztársaság 2013. júliusában csatlakozott az Európai Unióhoz, a Horvátország halászati lehetőségeiről szóló rendelkezések e rendelet részét képezik.

(21) Az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság (CCAMLR) tagjai elfogadták mind a célfajokra, mind a járulékos fogásként kifogott fajokra vonatkozó fogási korlátozásokat. Ezeket az intézkedéseket az Unió jogában végre kell hajtani.

(22) 2013-as éves ülésén az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) a fehérorrú cápa védelme érdekében elfogadott egy, az IOTC által jóváhagyott hajók lajstromában szereplő hajókra vonatkozó határozatot, amely átmeneti kísérleti intézkedésként megtiltja a fehérorrú cápa kifogott egyedeinek - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten való tárolását, az átrakodását, a kirakodását és a raktározását. A határozat kivételt állapít meg a kisüzemi halászatot folytatókra, nevezetesen az olyan halászhajókra vonatkozóan, amelyek a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében halásznak.

(23) A Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) második éves ülésére 2014. január 27. és 31. között kerül sor. Indokolt, hogy az éves ülésig a jelenlegi intézkedések ideiglenesen érvényben maradjanak, továbbá hogy a kék fattyúmakrélára vonatkozó TAC az SPRFMO egyezményi területen ideiglenesen a 2013-asnak megfelelő szinten kerüljön meghatározásra.

(24) Az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság (IATTC) 2013 során megtartott 84. éves ülésén fenntartotta a sárgaúszójú tonhalra, a nagyszemű tonhalra és a bonitóra vonatkozó állományvédelmi intézkedéseket. Az IATTC továbbá a fehérorrú cápák védelméről szóló határozatának érvényességét is fenntartotta. Az említett intézkedéseket az uniós jogban továbbra is végre kell hajtani.

(25) A 2013-as éves ülésén a Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO) elfogadta a chilei tengeri sügérre és a mélytengeri vörös tarisznyarákokra 2014-re és 2015-re vonatkozó új féléves TAC-ról szóló ajánlást, az atlanti tükörhalra és a tízujjú nyálkásfejűhalakra 2013-ra és 2014-re vonatkozóan a 2012-es évi éves ülésen megállapított jelenlegi TAC pedig továbbra is hatályos. A halászati lehetőségek elosztásáról szóló, a SEAFO által elfogadott, jelenleg alkalmazandó intézkedéseket át kell ültetni az uniós jogba.

(26) A Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) 2013-as 10. éves ülése módosította a halászati lehetőségekre vonatkozó intézkedéseit: megállapította a nyílt tengeri halászattal tölthető napok maximális számát, valamint módosította a halak csoportosulását előidéző eszközökkel való halászat tilalmát. A halak csoportosulását előidéző eszközökkel való halászatra vonatkozó intézkedés felülvizsgálata értelmében az Uniónak mint a WCPFC szerződő felének választania kell azon két lehetőség közül, hogy vagy megerősíti a halak csoportosulását előidéző eszközökkel való halászat tilalmára vonatkozó jelenlegi időszakot, vagy pedig a halak csoportosulását előidéző eszközökkel való halászat eszközeinek csökkentését választja. E döntés meghozataláig a WCPFC által elfogadott, jelenleg alkalmazandó tilalomnak továbbra is hatályosnak kell maradnia az uniós jogban.

(27) A Bering-tenger középső részén előforduló sávos tőkehalat érintő állománymegőrzésről és gazdálkodásról szóló egyezmény 2013. évi éves ülésén a részes felek nem módosították a halászati lehetőségekre vonatkozó intézkedéseket. Az említett intézkedéseket át kell ültetni az uniós jogba.

(28) Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) a 2013-ban megtartott 35. éves ülésén bizonyos halászati lehetőségek elfogadásáról határozott 2014-re, a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület 1-4. alterületén előforduló egyes halállományokra vonatkozóan. Ebben az összefüggésben a NAFO eljárást fogadott el a NAFO 3NO alkörzet tekintetében a fehér villás tőkehalra vonatkozóan 2014-re megállapított teljes kifogható mennyiség növelésére, amennyiben teljesülnek bizonyos, az állomány állapotához kapcsolódó feltételek. A NAFO bármely szerződő fele értesítheti a NAFO ügyvezető titkárát arról, ha az egységnyi erőkifejtésre jutó megszokott halfogásnál nagyobb fehérvillástőkehal-mennyiség került kihalászásra a NAFO 3NO alkörzetben. Ha a 2014-es évközi teljes kifogható mennyiség növelését a NAFO megszavazza, azt az uniós jogban végre kell hajtani és az érintett tagállamok kvótáját növelni kell.

(29) Bizonyos nemzetközi intézkedéseket, amelyek az Unió számára halászati lehetőségeket állapítanak meg vagy az Unió halászati lehetőségeit korlátozzák, az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezetek az év végén fogadnak el, és azok e rendelet hatálybalépése előtt válnak alkalmazandóvá. Ennélfogva szükséges, hogy az említett intézkedéseket az uniós jogban végrehajtó rendelkezések visszamenőleges hatállyal kerüljenek megállapításra. Mivel a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen a halászati idény december 1-jétől a következő év november 30-áig tart, és így a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó egyes halászati lehetőségek, illetve tilalmak a 2013. december 1-jével kezdődő időszakra kerülnek meghatározásra, e rendelet megfelelő rendelkezéseit célszerű ettől az időponttól kezdődő hatállyal megállapítani. A visszamenőleges hatályú alkalmazás nem fogja sérteni a jogos elvárások elvét, mivel a CCAMLR-tagoknak tilos engedély nélkül halászniuk a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(30) Az Unió által a Venezuelai Bolivári Köztársaságnak tett azon nyilatkozattal ( 18 ) összhangban, hogy halászati lehetőségeket biztosít az uniós vizeken a Venezuelai Bolivári Köztársaság lobogója alatt közlekedő halászhajók számára Francia Guyana part menti kizárólagos gazdasági övezetében, meg kell határozni az uniós vizeken a csattogóhalak tekintetében Venezuela számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.

(31) Az arra vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében, hogy egyes tagállamok engedélyt kapjanak a halászati erőkifejtés mennyiségeinek kilowattnapok szerinti rendszerben történő szabályozására, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni.

(32) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni egyrészt többletnapoknak a halászati tevékenység végleges beszüntetése esetén, illetve fokozott tudományos megfigyelési program idejére történő engedélyezése tekintetében, másrészt azon táblázatok formátumának a meghatározása tekintetében, amelyek a tengeren töltött napoknak az ugyanazon tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók közötti átadására vonatkozó adatok összegyűjtésére és megküldésére szolgálnak. Ezt a hatáskört a 182/2011/EU rendeletnek ( 19 ) megfelelően kell gyakorolni.

(33) A halászati tevékenységek megszakításának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni, a halászati erőkifejtés korlátozásaira vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyeket 2014. február 1-jétől kell alkalmazni, valamint bizonyos, konkrét régiókra vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyek tekintetében külön alkalmazási időpontot kell megállapítani. A sürgősségre való tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie.

(34) A halászati lehetőségeket az alkalmazandó uniós joggal való teljes összhangban kell felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet az uniós vizeken, valamint bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeket határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek körébe a következők tartoznak:

a) a 2014. évre és - amennyiben arról e rendelet rendelkezik - a 2015. évre szóló fogási korlátozások;

b) a 2014. február 1-jétől2015. január 31-ig tartó időszakra vonatkozó halászati erőkifejtési korlátozások;

c) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra a 2013. december 1. és 2014. november 30. közötti időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek;

d) a 32. cikkben meghatározott időszakok tekintetében az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság létrehozásáról szóló egyezmény (IATTC) hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra vonatkozó 2014. évi és - amennyiben arról e rendelet rendelkezik - 2015. évi halászati lehetőségek.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet az alábbi hajókra alkalmazandó:

a) uniós hajók;

b) az uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajók.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "uniós hajó" : valamely tagállam lobogója alatt közlekedő és az Európai Unióban lajstromozott halászhajó;

b) "harmadik országbeli hajó" : harmadik ország lobogója alatt közlekedő és harmadik országban lajstromozott halászhajó;

c) "uniós vizek" : a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizek, a Szerződés II. mellékletében felsorolt tengerentúli országokkal és területekkel szomszédos vizek kivételével;

d) "nemzetközi vizek" : az egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatóságához sem tartozó vizek;

e) "teljes kifogható mennyiség" (TAC) : az egyes halállományokból évente kifogható és kirakodható mennyiség;

f) "kvóta" : a teljes kifogható mennyiségnek az Európai Unió vagy valamely tagállam részére kiosztott hányada;

g) "analitikai értékelések" : egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelően jó minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;

h) "szembőség" : a halászhálóknak az 517/2008/EK bizottsági rendelettel ( 20 ) összhangban megállapított szembősége;

i) "uniós halászhajóflotta-nyilvántartás" : az 1380/2013/EU rendelet 24. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által létrehozott nyilvántartás;

j) "halászati napló" : az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében említett napló;

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezet-meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "ICES-övezetek" (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) : a 218/2009/EK rendelet ( 21 ) III. mellékletének meghatározása szerinti földrajzi területek;

b) "Skagerrak" : a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

c) "Kattegat" : északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, délen pedig Hasenøretől Gnibens Spidsig, Korshagétől Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

d) "az ICES VII alterület 16. funkcionális egysége" :

a következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 53° 30', ny. h. 15° 00',

- é. sz. 53° 30', ny. h. 11° 00',

- é. sz. 51° 30', ny. h. 11° 00',

- é. sz. 51° 30', ny. h. 13° 00',

- é. sz. 51° 00', ny. h. 13° 00',

- é. sz. 51° 00', ny. h. 15° 00',

- é. sz. 53° 30', ny. h. 15° 00',

e) "Cádizi-öböl" : az ICES IXa körzetnek a nyugati hosszúság 7° 23′ 48″-től keletre eső része;

f) "CECAF-övezetek" (CECAF, Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság) : a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 22 ) II. mellékletében meghatározott földrajzi területek.

g) "NAFO-övezetek" (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet) : a 217/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 23 ) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

h) "a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SEAFO, Délkelet-atlanti Halászati Szervezet) : az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 24 ) meghatározott földrajzi terület;

i) "az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (ICCAT, az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság) : az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményben ( 25 ) meghatározott földrajzi terület;

j) "a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (CCAMLR - az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság) : a 601/2004/EK tanácsi rendelet ( 26 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott földrajzi terület;

k) "az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (IATTC, az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság) : az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményben ( 27 ) (a továbbiakban: az antiguai egyezmény) meghatározott földrajzi terület;

l) "az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság) : az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodásban ( 28 ) meghatározott földrajzi terület;

m) "az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SPRFMO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet) : az é. sz. 10o-tól délre, a CCAMRL-egyezmény hatálya alá tartozó területtől északra, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban ( 29 ) (SIOFA) meghatározott, a SIOFA hatálya alá tartozó területektől keletre, és a dél-amerikai államok halászati joghatóságától nyugatra eső nyílt tengeri terület;

n) "a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (WCPFC, a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Egyezmény) : a Csendes- óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 30 ) meghatározott földrajzi terület;

o) "a Bering-tenger nyílt tengeri része" : a Bering-tenger nyílt tengeri földrajzi területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon;

p) "az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része" :

a következő vonalakkal határolt terület:

- ny. h. 150°,

- ny. h. 130°,

- d. sz. 4°,

- d. sz. 50°.

II. CÍM

AZ UNIÓS HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

A teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk

(1) Az uniós vizeken, illetve a bizonyos, nem uniós vizeken tartózkodó uniós hajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket, azok tagállamok közötti elosztását és - adott esetben - a teljes kifogható mennyiségekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) Az uniós hajók számára az I. mellékletben megállapított teljes kifogható mennyiségek keretein belül engedélyezett a halászat a Feröer szigetek, Grönland, Izland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben, az e rendelet 14. cikkében és III. mellékletében, valamint az 1006/2008/EK rendeletben ( 31 ) és annak végrehajtási rendelkezéseiben meghatározott feltételre is figyelemmel.

(3) Az IA. mellékletben az ICES IIa, IIIa és IV övezet uniós vizeinek homokiangolna-állományára vonatkozóan megállapított különleges feltétel tekintetében a IID. mellékletben meghatározott gazdálkodási övezetek alkalmazandók.

6. cikk

A tagállamok által meghatározandó teljes kifogható mennyiségek

(1) Egyes halállományok vonatkozásában a teljes kifogható mennyiségeket az érintett tagállam állapítja meg. Ezeket az állományokat az I. melléklet határozza meg.

(2) A tagállamok által meghatározandó teljes kifogható mennyiségeknek:

a) összhangban kell lenniük a közös halászati politika elveivel és szabályaival, különösen az állományok fenntartható kiaknázásának elvével, valamint

b) az alábbiakat kell eredményezniük:

i. amennyiben az analitikai értékelések rendelkezésre állnak, 2015-től a lehető legnagyobb valószínűséggel az állománynak a maximális fenntartható hozammal összhangban történő kiaknázása;

ii. amennyiben az analitikai értékelések nem vagy csak hiányos formában állnak rendelkezésre, az állománynak a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatos megközelítéssel összhangban álló kiaknázása.

(3) Minden érintett tagállam 2014. március 15-ig benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:

a) az elfogadott teljes kifogható mennyiségek;

b) az érintett tagállam által összegyűjtött és értékelt adatok, amelyeken az elfogadott teljes kifogható mennyiségek alapulnak;

c) annak részletes bemutatása, hogy az elfogadott teljes kifogható mennyiségek miként felelnek meg a (2) bekezdésnek.

7. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tarthatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő hajók ejtették, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b) a fogások olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és a szóban forgó uniós kvóta még nincs kimerítve.

8. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozásai

A halászati erőkifejtés tekintetében 2014. február 1-jétől2015. január 31-ig a következő intézkedések alkalmazandók:

a) a Kattegat területén, a Skagerrak területén, az ICES IIIa körzetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli részén, az ICES IV alterületen, az ICES VIa, VIIa és VIId körzetben, valamint az ICES IIa és Vb körzet uniós vizeiben előforduló egyes közönségestőkehal-, nyelvhal- és lepényhalállományokkal folytatott gazdálkodásra a IIA. melléklet alkalmazandó;

b) a Cádizi-öböl kivételével az ICES VIIIc és IXa körzetben előforduló déli szürketőkehal és norvég homár állományainak helyreállítására a IIB. melléklet alkalmazandó;

c) az ICES VIIe körzetben előforduló nyelvhalállományokkal folytatott gazdálkodásra a IIC. melléklet alkalmazandó.

9. cikk

A mélytengeri halászatra vonatkozó fogási és erőkifejtési korlátozások

(1) A 2347/2002/EK rendelet ( 32 ) 3. cikkének (1) bekezdése, amelynek értelmében a mélytengeri fajokra halászó hajóknak mélytengeri halászati engedéllyel kell rendelkezniük, alkalmazandó a grönlandi laposhalra. A grönlandi laposhal fogására, fedélzeten tartására, átrakására és kirakodására az adott cikkben említett feltételek vonatkoznak.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy 2014-ben a kikötőn kívül töltött, kilowattnapban mért halászati erőkifejtés szintjei a 2347/2002/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajók esetében ne haladják meg az érintett tagállam hajói által 2003-ban olyan utak során végzett átlagos éves halászati erőkifejtés 65 %-át, amikor a hajók mélytengeri halászati engedéllyel rendelkeztek, vagy a hivatkozott rendelet I. és II. mellékletében felsorolt mélytengeri fajokat fogtak ki. Ez a bekezdés kizárólag azokra a halászati utakra alkalmazandó, amelyek során 100 kg-ot meghaladó tömegű, aranylazactól eltérő mélytengeri fajhoz tartozó zsákmányt fogtak ki.

10. cikk

A halászati lehetőségek kiosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) az 1380/2013/EK rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c) az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése alapján végrehajtott újraelosztások;

d) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

e) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

f) az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

g) az e rendelet 20. cikke szerinti kvótaátadások és -cserék.

(2) Az e rendelet I. mellékletében foglalt eltérő rendelkezés hiányában az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra a 847/96/EK rendelet 3. cikke, az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra pedig az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke alkalmazandó.

11. cikk

Halászati tilalmi időszakok

(1) A Porcupine-pad térségében a 2014. május 1-jétőlmájus 31-ig tartó időszakban tilos az alábbi fajok halászata vagy fedélzeten tartása: közönséges tőkehal, rombuszhalak, ördöghalfélék, foltos tőkehal, vékonybajszú tőkehal, szürke tőkehal, norvég homár, sima lepényhal, sávos tőkehal, fekete tőkehal, rájaalakúak, közönséges nyelvhal, norvég menyhal, kék menyhal, északi menyhal és tüskéscápa.

E bekezdés alkalmazásában a Porcupine-pad a következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi terület:

Az első albekezdésétől eltérve, a Porcupine-padon keresztül történő, az (1) bekezdésben említett fajok szállítását célzó áthaladást az 1224/2009/EK rendelet 50. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésével összhangban lehetővé kell tenni.

(2) 2014. január 1. és március 31., valamint 2014. augusztus 1. és december 31. között tilos 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval homoki angolnákra irányuló kereskedelmi halászatot folytatni az ICES IIa és IIIa körzetben és az ICES IV alterületen.

Az (1) bekezdésben előírt tilalom azokra a harmadik országbeli hajókra is vonatkozik, amelyek - eltérő rendelkezés hiányában - engedéllyel rendelkeznek az ICES IV alterület uniós vizein folytatott homokiangolna-halászatra.

12. cikk

Tilalmak

(1) Az uniós hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása vagy kirakodása:

a) óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias) valamennyi vízterületen;

b) heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízterületen, azon vizek kivételével, amelyek tekintetében az IA. melléklet ettől eltérő módon rendelkezik;

c) angyalrája (Squatina squatina) az uniós vizeken;

d) a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (Dipturus vö. flossada és Dipturus vö. intermedia) az ICES IIa körzet, valamint az ICES III, IV, VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

e) cifra rája (Raja undulata) az ICES VI, IX és X alterület uniós vizein és fehér rája (Raja alba) az ICES VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

f) fűrészes rájafélék (Rhinobatidae) az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X és XII alterület uniós vizein;

g) atlanti ördögrája (Manta birostris) minden vízterületen.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül fogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

13. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottsághoz benyújtják a kihalászott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat kötelesek használni.

II. FEJEZET

Kiegészítő kvóták a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajók számára

14. cikk

Kiegészítő kvóták

(1) Egyes állományok tekintetében a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajók számára kiegészítő kvótákat oszthatnak ki. Ezeket az állományokat az I. melléklet határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett kiegészítő kvóta nem lépheti túl az I. mellékletben az érintett tagállamnak kiosztott kvóta százalékában meghatározott általános határértéket.

15. cikk

A kiegészítő kvóták odaítélési feltételei

(1) A 14. cikkben említett kiegészítő kvóták odaítélése az alábbi feltételek szerint történik:

a) a hajókon érzékelőrendszerrel összekapcsolt, zárt láncú televíziós kamerákat (CCTV) működtetnek (a továbbiakban együtt: CCTV-rendszer), amelyek minden halászati műveletet és a hajó fedélzetén végzett valamennyi feldolgozási tevékenységet rögzítenek;

b) a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő egyes hajók számára kiosztott kiegészítő kvóta az alábbi értékek egyikét sem haladhatja meg:

i. a kiegészítő kvótában részesülő hajó típusa esetében az érintett tagállam becslése szerint várható, az állományt érintő visszadobások 75 %-a;

ii. a hajó részére a próbákban való részvétel előtti időszakban kiosztott egyéni kvóta 30 %-a;

c) a hajó által a kiegészítő kvótával érintett állományból ejtett valamennyi fogást, a 850/98/EK rendelet ( 33 ) XII. mellékletében meghatározott legkisebb fogható méret alatti halakat is ideértve, le kell vonni a hajónak a 14. cikk alapján odaítélt bármilyen kiegészítő kvótával növelt egyéni kvótájából;

d) amint egy adott hajó teljes mértékben felhasználta a valamely, kiegészítő kvótával érintett állományra vonatkozó egyéni kvótáját, a TAC hatálya alá tartozó érintett területen mindennemű halászati tevékenységet be kell szüntetnie;

e) azon állományok esetében, amelyekre vonatkozhat e cikk, a tagállamok engedélyezhetik az egyéni kvóta egészének vagy egy részének átadását a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt nem vevő egyes hajóktól az ilyen próbákban részt vevő hajók részére, amennyiben kimutatható, hogy a nem résztvevő hajókról történő visszadobások mértéke nem növekszik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontja ellenére a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajóknak kivételes esetben kioszthatnak olyan kiegészítő kvótát is, amely meghaladja a kiegészítő kvótában részesülő hajó típusa tekintetében becsült, az adott állományt érintő visszadobások 75 %-át, amennyiben:

a) az adott hajótípusra vonatkozó becslés szerint az állományt érintő visszadobások mértéke nem éri el a 10 %-ot;

b) az adott hajótípus felvétele fontos a CCTV-rendszer ellenőrzési célú felhasználásában rejlő potenciál értékelése szempontjából;

c) a próbákban részt vevő hajók esetében az állományt érintő, valamennyi hajó által végrehajtott visszadobások együttesen nem haladják meg a 75 %-os határértéket.

(3) A tagállamok a 14. cikkben említett kiegészítő kvóták kiosztása előtt benyújtják a Bizottságnak a következő információkat:

a) a lobogójuk alatt közlekedő, a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajók listája;

b) az e hajók fedélzetén felszerelt elektronikus távellenőrzési berendezés műszaki leírása;

c) az e hajók által használt halászeszközök kapacitása, típusa és jellemzői;

d) a visszadobások becsült mértéke a próbákban részt vevő hajótípusonként;

e) a vonatkozó teljes kifogható mennyiség alapján a próbákban részt vevő hajók által az állományból 2013-ben kifogott mennyiség.

16. cikk

A személyes adatok feldolgozása

Amennyiben a 15. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerinti felvételek a 95/46/EK irányelv szerinti személyesadat-feldolgozással járnak, az ilyen adatfeldolgozásra a hivatkozott irányelv alkalmazandó.

17. cikk

A kiegészítő kvóták visszavonása

Amennyiben egy tagállam azt észleli, hogy a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő valamely hajó nem teljesíti a 15. cikkben előírt feltételeket, a tagállam azonnal visszavonja az érintett hajó számára odaítélt kiegészítő kvótát, és a 2014-es év hátralévő részére kizárja a hajót a szóban forgó próbákban való részvételből.

18. cikk

A visszadobások mértékére vonatkozó értékelések tudományos felülvizsgálata

A Bizottság - a 15. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott követelmény végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében - kérheti bármely olyan tagállamtól, amelyik él az e fejezetben foglalt lehetőségekkel, hogy a hajótípusonkénti visszadobások mértékére vonatkozó értékelését ellenőrzés céljából benyújtsa valamely tudományos tanácsadó testületnek. A visszadobásokat megerősítő értékelés hiányában az érintett tagállam megtesz minden szükséges intézkedést az említett követelmény teljesítésének biztosítására, és arról értesíti a Bizottságot.

18a. cikk

Rugalmasság a halászati lehetőségek meghatározásában bizonyos állományok tekintetében

(1) Ezt a cikket a következő állományokra kell alkalmazni:

a) foltos tőkehal a IV övezetben és a IIa övezet uniós vizein;

b) kék puhatőkehal az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizein;

c) makréla a IIIa és a IV övezetben; a IIa, IIIb, IIIc és IIId övezet uniós vizein;

d) makréla a VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezetben; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizein; a IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizein;

e) makréla a VIIIc, IX és X övezetben; a 34.1.1. CECAF- körzet uniós vizein;

f) makréla a IIa és IVa övezet norvég vizein;

g) hering az I és II övezet uniós, norvég és nemzetközi vizein;

h) fekete tőkehal az Északi-tengeren;

i) sima lepényhal az Északi-tengeren;

j) hering az Északi-tengeren az északi szélesség 53°00'-ától északra;

k) hering a IVc és VIId övezetben;

l) foltos tőkehal a IIIa övezetben;

m) hering a VIIa, VIIg, VIIh és VIIk övezet;

n) fattyúmakréla a IIa, IVa, VI, VIIa-c, VIIe-k VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet uniós vizeiben; Vb övezet uniós és nemzetközi vizeiben; XII és XIV övezet nemzetközi vizeibèn;

o) norvég garnéla a IIIa övezetben.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állományok tekintetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az I. mellékletben meghatározott eredeti kvótát legfeljebb 10 %-kal növelik. Az érintett tagállamok e döntésükről írásban értesítik a Bizottságot. Az értesítést követően a megnövelt kvótát kell az adott tagállam részére a 2014. évre kiosztott kvótának tekinteni.

(3) Az eredeti kvótát meghaladó megnövelt kvóta keretében 2014-ban felhasznált tonnamennyiségeket az adott tagállamnak az érintett halállományra vonatkozóan 2015-re kiosztandó kvóta kiszámítása során le kell vonni.

(4) Az eredeti kvótából fennmaradó mennyiségeket az eredeti kvóta legfeljebb 10 %-áig terjedő mértékben az adott tagállamnak az érintett halállományra vonatkozóan 2015-re kiosztandó kvóta kiszámítása során be kell számítani.

(5) A más tagállamoknak az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján átadott mennyiségeket és az 1224/2009/EK rendelet 37., 105. és 107. cikke alapján levont mennyiségeket figyelembe kell venni az e cikk (3) bekezdése szerinti felhasznált és a (4) bekezdés szerinti fel nem használt mennyiségek megállapításakor.

(6) Amennyiben egy tagállam egy bizonyos állomány tekintetében élt az e cikk (2) bekezdése szerinti lehetőséggel, a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke az adott tagállam tekintetében nem vonatkozik az érintett állományra.

(7) A (4) bekezdéstől eltérve a 10 %-os arányt további 15 %-kal meg kell növelni az (1) bekezdés c), d), f), g), j), k), m) és n) pontjában említett állományok tekintetében.

III. FEJEZET

Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedélyek

19. cikk

Halászati engedélyek

(1) A harmadik országok vizein halászó uniós hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát a III. melléklet határozza meg.

(2) Amennyiben az 1380/2013/EK rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján valamelyik tagállam a III. mellékletben meghatározott halászterületek vonatkozásában átadja kvótáját egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket is megfelelő módon át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászati területek vonatkozásában rendelkezésre álló halászati engedélyeknek a III. mellékletben meghatározott teljes számát azonban nem lehet túllépni.

IV. FEJEZET

Halászati lehetőségek a regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó vizeken

20. cikk

Kvótaátadás és -csere

(1) Amennyiben egy adott regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai engedélyezik a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő felei közötti kvótaátadást vagy -cserét, a tagállamok (a továbbiakban: az érintett tagállam) megvitathatják az érintett másik szerződő féllel a tervezett kvótaátadást vagy -cserét, és adott esetben felvázolhatják annak lehetséges paramétereit.

(2) Miután az érintett tagállam értesítette a Bizottságot, az jóváhagyhatja a tervezett kvótaátadás vagy -csere vázlatát, amelyet a tagállam a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével megvitatott. A Bizottság ezt követően indokolatlan késedelem nélkül gondoskodik az adott kvótaátadásnak vagy -cserének a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével való kölcsönösen kötelező erejű elfogadásáról. Ezután a Bizottság a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről értesíti a regionális halászati gazdálkodási szervezet titkárságát, az adott szervezet szabályai szerint.

(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a kölcsönösen elfogadott kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4) A kvótaátadás vagy -csere keretében a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felétől kapott vagy annak átadott halászati lehetőségeket az érintett tagállamnak kiosztott kvótának vagy a számára kiosztott kvótát csökkentő mennyiségnek kell tekinteni, mégpedig attól az időponttól kezdődően, amikor a kvótaátadás vagy -csere a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével kötött megállapodás értelmében vagy - adott esetben - az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályainak megfelelően hatályba lép. A kvótaátadás vagy -csere nem módosíthatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek relatív stabilitásának elvével összhangban meghatározott érvényes elosztási kulcsot.

1. szakasz

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

21. cikk

A kékúszójú tonhal vonatkozásában a halászati, tenyésztési és hizlalási kapacitás korlátozása

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók számát a IV. melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(2) A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós hajók számát a IV. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(3) Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek tenyésztési célú aktív halászatára jogosult uniós hajók számát a IV. melléklet 3. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tartására, átrakására, szállítására vagy kirakodására engedéllyel rendelkező halászhajók számát és bruttó tonnatartalomban mért teljes kapacitását a IV. melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(5) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a IV. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(6) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren működő halgazdaságok számára biztosított kékúszójútonhal-tenyésztési és-hizlalási kapacitást, valamint a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a IV. melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

22. cikk

Hobbi- és sporthorgászat

A tagállamoknak a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az ID. mellékletben kiosztott kvótáikból külön kvótát kell előirányozniuk a hobbi- és sporthorgászatra.

23. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos nagyszemű rókacápát (Alopias superciliosus) - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2) Tilos az Alopias nembe tartozó rókacápafajok célzott halászata.

(3) Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban (a Sphyrna tiburo kivételével) tilos a Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(4) Bármilyen halászatban kifogott fehérorrú cápát (Carcharhinus longimanus) tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(5) Bármilyen halászatban kifogott selyemcápát (Carcharhinus falciformis) tilos a fedélzeten tartani.

2. szakasz

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

24. cikk

Tilalmak és fogási korlátozások

(1) Az V. melléklet A. részében meghatározott fajok célzott halászata tilos az ugyanott feltüntetett övezetekben és időszakokban.

(2) A felderítő halászat tekintetében az V. melléklet B. részében meghatározott teljes kifogható mennyiségek és járulékos fogási korlátozások alkalmazandók az ugyanott feltüntetett alterületeken.

25. cikk

Felderítő halászat

(1) 2014-ben kizárólag azok a tagállamok vehetnek részt a Dissostichus spp. horogsoros felderítő halászatában a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein, amelyek tagjai a CCAMLR-bizottságnak. Amennyiben ilyen tagállam részt kíván venni a szóban forgó halászatban, a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően legkésőbb 2014. június 1-jéig értesíti a CCAMLR titkárságát.

(2) A teljes fogási és járulékos fogási korlátozásokat a FAO 88.1 és 88.2 alterület, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet vonatkozásában, és ezek mindegyikének kisléptékű kutatási egységenkénti felosztását az V. melléklet B. része határozza meg. A halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén be kell szüntetni, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott teljes kifogható mennyiséget, és az említett kisléptékű kutatási egységet az idény hátralévő részére le kell zárni a halászat elől.

(3) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése és a fogások és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Azonban a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a. körzetben tilos a halászat 550 méternél kisebb mélységben.

26. cikk

Krillhalászat a 2014/2015-ös halászati idényben

(1) A 2014/2015-ös halászati idényben kizárólag azok a tagállamok halászhatnak krillre (Euphausia superba) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, amelyek tagjai a CCAMLR-bizottságnak. Amennyiben ilyen tagállam krillhalászatot kíván folytatni a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, a 601/2004/EK rendelet 5a. cikkének megfelelően legkésőbb 2014. június 1-jéig értesíti a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot a krillhalászatban való részvételi szándékáról az V. melléklet C. része szerinti formanyomtatványon.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítésnek magában kell foglalnia a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat valamennyi olyan halászhajó tekintetében, amely számára a tagállam engedélyezi a krillhalászatban való részvételt.

(3) A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területeken krillhalászatban részt venni szándékozó tagállamok kizárólag az engedéllyel rendelkező azon halászhajókra vonatkozóan küldenek értesítést, amelyek az értesítés időpontjában a lobogóik alatt közlekednek, vagy amelyek az értesítés időpontjában valamely más CCAMLR-tag lobogója alatt közlekednek, de a halászat idején várhatóan az adott tagállam lobogója alatt fognak közlekedni.

(4) A tagállamok jogosultak a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára is engedélyezni, amely nem szerepel a CCAMLR titkárságának az e cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint küldött értesítésben, amennyiben egy engedéllyel rendelkező hajó a halászatot ténylegesen akadályozó üzemi okokból vagy vis maior következtében nem vehet részt a halászatban. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot, és megadja:

a) a helyettesítésre szánt hajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat is;

b) a helyettesítést indokló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat vagy hivatkozásokat.

(5) A tagállamok olyan halászhajó számára, amely szerepel valamely, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászatot folytató hajókról készített CCAMLR-jegyzékben, nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt.

3. szakasz

Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

27. cikk

Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen trópusi tonhalfélékre halászó uniós hajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VI. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen kardhalra (Xiphias gladius) és germonra (Thunnus alalunga) halászó uniós hajók maximális számát és azok bruttó űrtartalomban mért megfelelő kapacitását a VI. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett két halászati tevékenység egyikére kijelölt hajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem fokozza az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtést.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásátcsoportosítására tesznek javaslatot, az átcsoportosítandó hajók szerepeljenek az IOTC hajólajstromában vagy egy másik regionális tonhalhalászati szervezet hajólajstromában. Továbbá nem csoportosíthatók át azok a hajók, amelyek szerepelnek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók ("IUU-hajók") valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által összeállított listáján.

(5) Az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervek végrehajtásának figyelembevétele érdekében a tagállamok halászati kapacitásukat az (1) és (2) bekezdésben említett határokat meghaladóan csak az említett tervek által szabott kereteken belül bővíthetik.

28. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik faját - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2) Minden halászatban tilos a fehérorrú cápa (Carcharhinus longimanus) egyedeit - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni; e tilalom nem vonatkozik a 24 méteres teljes hosszúságot el nem érő olyan hajókra, amelyek kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében végeznek halászati műveleteket, és fogásaikat csak helyi fogyasztásra szánják.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett fajok véletlenül fogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

4. szakasz

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

29. cikk

Nyílt tengeri halászat - kapacitáskorlátozás

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív halászati tevékenységet folytatott tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2014-ben nyílt tengeri állományokra halászó hajók bruttó űrtartalmának teljes szintjét az adott terület vonatkozásában uniós szinten összesen megállapított 78 600 BT-ra kell korlátozniuk.

30. cikk

Nyílt tengeri halászat - teljes kifogható mennyiségek

(1) Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kizárólag azok a tagállamok halászhatnak nyílt tengeri állományokra - az IJ. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségekkel összhangban -, amelyek a 29. cikkben foglaltak szerint 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben az említett területen aktív nyílt tengeri halászati tevékenységet folytattak.

(2) Az IJ. mellékletben megállapított halászati lehetőségek azzal a feltétellel használhatók fel, hogy a tagállamok legkésőbb a következő hónap ötödik napjáig, az SPRFMO titkárságának tájékoztatása céljából megküldik a Bizottságnak a hajómegfigyelési rendszerek (VMS) nyilvántartásait, a havi fogási jelentéseket és - amennyiben rendelkezésre állnak - a be- és kihajózási adatokat azon hajók vonatkozásában, amelyek az SPRFMO egyezmény hatálya alá tartozó területen aktív halászati tevékenységet folytatnak vagy átrakási műveletekben vesznek részt.

31. cikk

Fenékhalászat

Azok a tagállamok, amelyek hajói a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakban bizonyíthatóan fenékhalászati tevékenységet folytattak az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen, a fenékhalászat során ejtett fogásaikat, illetve alkalmazott erőkifejtésüket a szóban forgó terület azon részeire korlátozzák, ahol az említett időszakban fenékhalászatot végeztek, és tevékenységük intenzitása nem haladhatja meg a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakban ejtett fogások és alkalmazott erőkiejtés éves átlagát.

5. szakasz

Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

32. cikk

Erszényes kerítőhálós halászat

(1) A sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares), a nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) és a bonitó (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálós hajóval folytatott halászata tilos:

a) 2014. július 29-tőlszeptember 28-ig vagy 2014. november 18-tól2015. január 18-ig a következő vonalak által határolt területen:

- az amerikai kontinens csendes-óceáni partvonala,

- ny. h. 150°,

- é. sz. 40°,

- d. sz. 40°,

b) 2014. szeptember 29-tőloktóber 29-ig a következő vonalak által határolt területen:

- ny. h. 96°,

- ny. h. 110°,

- é. sz. 4°,

- d. sz. 3°.

(2) Az érintett tagállamok az (1) bekezdésben említett halászati tilalomra kiválasztott időszakról 2014. április 1-je előtt értesítik a Bizottságot. A kiválasztott időszakban az érintett tagállamok összes erszényes kerítőhálós hajója beszünteti az erszényes kerítőhálós halászatot az e cikk (1) bekezdésében meghatározott területen.

(3) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalhalászatot folytató erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, majd ki kell rakodniuk vagy át kell rakniuk az összes kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a hal - a méretével nem összefüggő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan; vagy

b) a hajóút utolsó szakaszában, ha már nincs elegendő élőhal-tartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

(5) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a fehérorrú cápa (Carcharhinus longimanus) halászata, továbbá e területen tilos fehérorrú cápát - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, raktározni, eladásra felkínálni vagy kirakodni.

(6) Az (5) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Az egyedeket a hajó üzemeltetőjének haladéktalanul vissza kell engednie a tengerbe, és:

a) rögzítenie kell a visszaengedések számát, megjelölve az egyedek állapotát (élő vagy elpusztult);

b) az a) pontban meghatározott információkat bejelenti az állampolgársága szerinti tagállamnak. Az előző évben gyűjtött információkat a tagállamok 2014. január 31-ig megküldik a Bizottságnak.

6. szakasz

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

33. cikk

A mélytengeri cápák halászatára vonatkozó tilalom

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

- valódirája-félék (Rajidae),

- tüskéscápa (Squalus acanthias),

- halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi),

- rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus),

- nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps),

- sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus),

- kis macskacápa (Apristurus manis),

- bársonyos lámpáscápa (Scymnodon squamulosus),

- a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó mélytengeri cápafajok.

7. szakasz

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

34. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászati erőkifejtés korlátozása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri, az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közé eső részén a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a bonitóra (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálóval halászó hajók számára kiosztott halászati napok száma ne haladja meg a 403 napot.

(2) Az uniós hajók nem halászhatnak a Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén.

35. cikk

A halak csoportosulását előidéző eszközök használatával folytatott halászat elől elzárt terület

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén 2014. július 1-jén 00.00-től 2014. október 31-én 24.00-ig tilos a halak csoportosulását előidéző eszközöket használó erszényes kerítőhálós hajókkal folytatott halászati tevékenység végzése. Erszényes kerítőhálós hajók az említett időszakban kizárólag akkor folytathatnak halászati tevékenységet a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület említett részén, ha a fedélzetükön tartózkodó megfigyelő igazolja, hogy a hajó egyetlen alkalommal sem:

a) telepített vagy alkalmazott a halak csoportosulását előidéző eszközöket vagy azokhoz kapcsolódó elektronikus eszközöket;

b) halászott halrajokra a halak csoportosulását előidéző eszközök felhasználásával.

(2) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az (1) bekezdésben említett részén halászó erszényes kerítőhálós hajók kötelesek a fedélzetükön tartani és kirakodni vagy átrakni minden kifogott nagyszemű tonhalat, sárgaúszójú tonhalat és bonitót.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a hajóút utolsó szakaszában, ha nincs elegendő élőhaltartálytér valamennyi hal elhelyezésére;

b) a hal - a méretével nem összefüggő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan; vagy

c) ha a fagyasztóberendezés súlyosan meghibásodik.

36. cikk

Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része

(1) A 4. cikk p) pontjában meghatározott, az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a kizárólag a WCPFC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni a 34. és a 37. cikkben előírt intézkedéseket.

(2) A 4. cikk p) pontjában meghatározott, az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a mind a WCPFC nyilvántartásában, mind az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók, valamint a kizárólag az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni a 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és az ugyanazon cikk (2)-(6) bekezdésében előírt intézkedéseket.

37. cikk

A kardhal halászatára engedéllyel rendelkező hajók számának korlátozása

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén a kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós hajók maximális számát a VII. melléklet határozza meg.

37a. cikk

Fehérorrú cápa

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos fehérorrú cápát (Carcharhinus longimanus) - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, tárolni vagy kirakodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

37b. cikk

Selyemcápa

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos selyemcápát (Carcharhinus falciformis) - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, tárolni vagy kirakodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

8. szakasz

Bering-tenger

38. cikk

Halászati tilalom a Bering-tenger nyílt tengeri részén

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Theragra chalcogramma) halászata.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN

39. cikk

Teljes kifogható mennyiségek

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül engedélyezett az uniós vizeken folytatott halászat, az e rendeletben és az 1006/2008/EK rendelet III. fejezetében előírt feltételek betartásával.

40. cikk

Halászati engedélyek

(1) Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát a VIII. melléklet határozza meg.

(2) A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokból származó halakat nem szabad a hajón tartani vagy kirakodni, kivéve ha a fogást egy kvótával rendelkező harmadik ország hajója ejtette, és az említett kvóta még nem merült ki.

41. cikk

Tilalmak

(1) Harmadik országbeli hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása:

a) óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias) az uniós vizeken;

b) angyalrája (Squatina squatina) az uniós vizeken;

c) a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (Dipturus vö. flossada és Dipturus vö. intermedia) az ICES IIa körzet, valamint az ICES III, IV, VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

d) cifra rája (Raja undulata) az ICES VI, IX és X alterület uniós vizein és fehér rája (Raja alba) az ICES VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

e) heringcápa (Lamna nasus) az uniós vizeken;

f) fűrészes rájafélék (Rhinobatidae) az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X és XII alterület uniós vizein;

g) atlanti ördögrája (Manta birostris) az uniós vizeken.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül fogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Bizottsági eljárásrend

(1) A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet által létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az ezen bekezdésre való hivatkozások esetében a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

43. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 8. cikk azonban 2014. február 1-től alkalmazandó.

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó halászati lehetőségekről szóló, a 24., a 25. és a 26. cikkben, valamint az IE. és az V. mellékletben megállapított rendelkezések a bennük meghatározott időpontoktól alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET : A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó területeken tartózkodó uniós hajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek fajok és területek szerinti bontásban

IA. MELLÉKLET : A Skagerrak, a Kattegat, az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV alterület, a CECAF uniós vizei és Francia Guyana vizei

IB. MELLÉKLET : Az Atlanti-óceán északkeleti része és Grönland, az ICES I, II, V, XII és XIV alterület, valamint a NAFO 1 övezet grönlandi vizei

IC. MELLÉKLET : Az Atlanti-óceán északnyugati része - a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

ID. MELLÉKLET : Nagy távolságra vándorló halfajok - valamennyi terület

IE. MELLÉKLET : Antarktisz - a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

IF. MELLÉKLET : Az Atlanti-óceán délkeleti része - a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

IG. MELLÉKLET : Déli kékúszójú tonhal - valamennyi terület

IH. MELLÉKLET : A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

IJ. MELLÉKLET : Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

IIA. MELLÉKLET : A közönséges tőkehal, a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal egyes állományaival való gazdálkodás keretében az ICES IIIa, VIa, VIIa, VIId körzetben, az ICES IV alterületen, valamint a IIa és Vb körzet uniós vizein tevékenységet folytató hajók halászati erőkifejtése

IIB. MELLÉKLET : Egyes déliszürketőkehal- és egyes norvéghomár-állományok helyreállítása keretében a Cádizi-öböl kivételével az ICES VIIIc és IXa körzetben tevékenységet folytató hajók halászati erőkifejtése

IIC. MELLÉKLET : A La Manche csatorna nyugati részének nyelvhalállományaival való gazdálkodás keretében az ICES VIIe körzetben tevékenységet folytató hajók halászati erőkifejtése

IID. MELLÉKLET : Az ICES IIa és IIIa körzetben és az ICES IV alterületen lévő homokiangolna-gazdálkodási területek

III. MELLÉKLET : Harmadik országok vizein halászó uniós hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális száma

IV. MELLÉKLET : Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

V. MELLÉKLET : A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

VI. MELLÉKLET : Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

VII. MELLÉKLET : A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

VIII. MELLÉKLET : Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók halászati engedélyeire vonatkozó mennyiségi korlátozások

I. MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HAJÓKRA VONATKOZÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

Az IA., IB., IC., ID., IE., IF., IG. és IJ. mellékletben szereplő táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, valamint - adott esetben - a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Az e mellékletben meghatározott összes halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendeletben és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában a halászati övezetekre vonatkozó utalást ICES-övezetekre való utalásként kell értelmezni. A halállományokra minden terület tekintetében a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. Szabályozási szempontból a fajok latin neve az irányadó, a közönséges nevek csak a hivatkozás megkönnyítésére szolgálnak.

A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

IA. MELLÉKLET - A SKAGERRAK, A KATTEGAT, AZ ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII ÉS XIV ALTERÜLET, A CECAF UNIÓS VIZEI ÉS FRANCIA GUYANA VIZEI

IB. MELLÉKLET - AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZE ÉS GRÖNLAND, AZ ICES I, II, V, XII ÉS XIV ALTERÜLET, VALAMINT A NAFO 1 ÖVEZET GRÖNLANDI VIZEI