T/4479. számú törvényjavaslat indokolással - az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról

2019. évi XXXIV. törvény az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. §

Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I. törvény 21/G. § (4) és (5) bekezdése.

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

2. §

(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 54. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

"(20) A Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a köznevelési információs rendszerben foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint a tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés céljából."

(2) Az Flt. 57/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a (2c) bekezdésben meghatározott célokból nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a természetes személyazonosító adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: TAJ szám), valamint a bankszámlaszámot,

b) az állampolgárságot, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült vagy az oltalmazott jogállást, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének tényét, külföldi állampolgár esetén a családi állapot megjelölését,

c) a lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és elérhetőség adatait,

d) a foglalkozást, a munkahelyet, a munkakört (tevékenység), a munkaviszonyt,

e) az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatás megállapításához, igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és más törvényben meghatározott adatokat,

f) az iskolai végzettség, a szakképzettség megnevezését, az e képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,

g) a jövedelemre vonatkozó adatokat,

h) a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatokat,

i) a munkáltató adatait (név, cím, székhely, telephely, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, kapcsolattartó neve és elérhetősége, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),

j) az arra vonatkozó adatokat, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, k) önkéntes nyilatkozat alapján a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatokat,

l) az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és az állami foglalkoztatási szerv, valamint a munkáltató munkaerő-tervezésére vonatkozó adatokat,

m) a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét,

n) a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatban

na) a munkaadó cégbíróságon bejegyzett teljes nevét,

nb) a munkaadó székhelyének (telephelyének) nevét, címét,

nc) a munkaadó adószámát, közösségi adószámát, adóazonosító jelét,

nd) a munkaadó gazdálkodási formáját,

ne) a munkaadó fő tevékenységének megnevezését,

nf) a munkaadó átlagos statisztikai állományi létszámát,

ng) a munkaadó vezetőjének nevét, beosztását,

nh) a munkaadó képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

ni) a munkaadó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,

nj) a munkakör megnevezését, a várható keresetet,

nk) a munkakörre vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölését, a végzendő tevékenység megnevezését,

nl) a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget,

nm) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentett állásra kér-e a munkaadó közvetítést, továbbá az álláshely hirdethető-e. Ha a munkaadó a bejelentett állásra kér közvetítést és hirdethető az álláshely, a nyilvántartás tartalmazza a közvetítéssel betölteni kívánt létszámot, a közvetítés kezdetét és végét, a foglalkoztatás napi időtartamát (teljes munkaidő, részmunkaidő), a munkarend, munkaidő-beosztást, napi munkakezdés időpontját, a munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket, készségeket, a szükséges gyakorlati időt, a munka természetéből adódó speciális körülményeket, a munkakörhöz kapcsolódó juttatásokat,

o) az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkaerőigény-bejelentéshez várhatóan kapcsolódik-e harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem vagy az EU Kék Kártya kibocsátására irányuló kérelem,

p) az arra vonatkozó adatokat, hogy várható-e a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés vagy kiküldetés,

q) az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkáltató kívánja-e az állást külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy figyelmébe ajánlani.

(2) A munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ számot alkalmazhatja."

(3) Az Flt. 57/A. §-a a következő (2b)-(2f) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) részére a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából.

(2c) A járási hivatal

a) a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a)-c), f) és m) pontjában meghatározott adatokat,

b) az álláskeresési ellátás, valamint a közfoglalkoztatottak részére nyújtandó utazási költségtérítés megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai végzése során az (1) bekezdés a)-e) és m) pontjában meghatározott adatokat,

c) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a támogatások és munkaerő-piaci szolgáltatások keretében nyújtott juttatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

d) a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,

e) a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat

kezeli.

(2d) A kormányhivatal

a) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigények befogadása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat,

c) a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a),

c) , d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,

d) a munkaerő-piaci ellenőrzése során a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat, így különösen az érintettek vonatkozásában a természetes személyazonosító adatokat, és a szakképzettségre vonatkozó adatokat,

e) a hatósági ellenőrzés keretében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait kezeli.

(2e) A miniszter

a) a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

b) az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait

kezeli.

(2f) A csoportos létszámleépítéssel összefüggő feladatai ellátása során a jogszabály szerint nyilvántartásra jogosult állami foglalkoztatási szerv az Mt. 74. § (2) bekezdése alapján az alábbi adatokat kezeli:

a) az azonosító adatokat (munkavállaló neve, születési ideje, anyja neve, lakóhelye, TAJ száma, állampolgársága), felmondási idő kezdete és vége, bruttó átlagkeresete (Ft/hó), munkaviszony típusa)

b) a munkavállaló munkakörét, valamint

c) a munkavállaló szakképzettségét."

(4) Az Flt. 57/A. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Ha az állami foglalkoztatási szerv a munkaerő-piaci szolgáltatást a 13/A. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vett munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezeten keresztül nyújtja, akkor e szervezet e feladatának ellátásához szükséges (2c) bekezdés d) pontja szerinti adatokat kezeli."

(5) Az Flt. 57/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban részt vevő személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása céljából elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: adatbázis) vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult személyek tekintetében

a) a következő adatokat:

aa) a jogosult természetes személyazonosító adatait,

ab) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott státuszát,

ac) a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét és elérhetőség adatait,

ad) az álláskeresési ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,

ae) a jogosult TAJ számát,

af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét, szakképesítését,

ag) a foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,

b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4) és (5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,

c) a jogosult munkaerő-piaci helyzete vonatkozásában

ca) a munkaerő-piaci képzésben történő részvételt,

cb) a munkaerő-piaci programban történő részvételt,

cc) a bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatást,

cd) a közfoglalkoztatásban való részvételt,

ce) a munkaviszony - támogatás nélkül történő - létesítését,

cf) az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevételét,

cg) az egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvételt,

d) az álláskeresőként történő nyilvántartás vonatkozásában

da) a nyilvántartásba vétel időpontját,

db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indokát;

2. a közfoglalkoztatottak tekintetében

a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében

aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,

ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét, értesítési címét,

ac) a legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ad) a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságát,

ae) az eddig betöltött munkaköreit,

af) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,

ag) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkaköröket (FEOR kód),

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében

ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy tényleges közfoglalkoztatott-e, képzésen vesz-e részt, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e, rehabilitációs ellátásban részesül-e,

bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,

bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),

bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,

be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,

bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;

3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében

a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,

b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,

c) a munkavégzés helyét,

d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,

e) a munkavégzés időtartamát,

f) a napi munkaidő mértékét,

g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,

i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét, j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét."

(6) Az Flt. 57/B. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat az ott meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg."

(7) Az Flt. 57/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti adatokat a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint az (1) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatok eredményes ellátása céljából rögzíti."

(8) Az Flt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami foglalkoztatási szerv folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja

a) a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala számára a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez,

b) a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez szükséges hozzáférést."

(9) Az Flt. 57/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont aa), b), ca)-ce), cg) és d) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be."

(10) Az Flt. 57/D. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A járási hivatal a (2a) bekezdésben meghatározott célok biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: adatbázis) vezet a résztvevő adatairól. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) az állampolgárságot, valamint a bevándorolt, a letelepedett vagy a menekült státuszt,

c) a belföldi lakó-, vagy tartózkodási helyet,

d) az iskolai végzettséget, szakképesítést,

e) annak tényét, hogy 3 évnél fiatalabb kisgyermeket nevel-e saját háztartásában,

f) TAJ számot,

g) az intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci, társadalmi helyzetével összefüggő következő adatokat:

ga) az intézkedésbe történő belépés dátumát,

gb) munkaerő-piaci státuszát,

gc) annak tényét, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,

gd) annak tényét, hogy a gc) alponton belül fogyatékossággal élőnek minősül-e,

ge) a résztvevő nemzetiségének megjelölését,

gf) annak tényét, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,

gg) annak tényét, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,

gh) annak tényét, hogy hajléktalan-e.

h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ha) az intézkedésből történő kilépés dátuma,

hb) a résztvevő munkaerő-piaci státuszát,

hc) annak tényét, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,

hd) annak tényét, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,

he) annak tényét, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,

hf) annak tényét, milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.

(2) Az adatbázis a (1) bekezdés g) pont gc)-ge), gg) és gh) pontjaiban meghatározott adatokat a kedvezményezett önkéntes nyilatkozata alapján, míg az adatbázis többi adatát a kedvezményezettnek az 1304/2013/EU rendeletében kötelezően előírt adatszolgáltatása alapján tartalmazza."

(11) Az Flt. 57/D. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A járási hivatal az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az uniós szintű eredmények monitoringja és értékelése, a közös indikátorok mentén történő tagállami jelentéstétel teljesíthetősége, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében kezeli a (1) bekezdésben meghatározott adatokat,

(2b) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a kormányhivatal részére az adatok összesítése, a járási hivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása érdekében. A kormányhivatal a (1) bekezdés szerinti adatokat a feladatai ellátása során kezeli.

(2c) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter részére az adatok összesítése, a közös indikátorok előállítása, a kormányhivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása érdekében. A miniszter a (1) bekezdés szerinti adatokat a feladatai ellátása során kezeli."

(12) Az Flt. 57/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba

a) a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a miniszter,

b) a nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek-és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be."

(13) Az Flt. 57/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A miniszter az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében kezeli az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait."

(14) Az Flt. a következő 57/E. §-sal egészül ki:

"57/E. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/A. § és 57/B. § szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartott haláláig vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultsága elérését követő 15 évig kezeli.

(2) Az 57/A. § (12) bekezdése szerinti szervezet a feladatai ellátásával összefüggésben az általa kezelt személyes adatokat a szerződésben foglalt teljesítést követő napon törli."

(15) Az Flt. 58. § (5) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"z) külföldi: az a természetes személy, aki nem magyar állampolgár."

(16) Az Flt. 60. § (2) bekezdése a következő f)-g) pontokkal egészül ki:

(Ez a törvény)

"f) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelete (általános adatvédelmi rendelet),

g) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i (EU) 1304/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelete"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

3. §

Az Flt.

a) 57/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés" szöveg,

b) 57/A. § (4) bekezdésében, valamint (11) bekezdésében az "a (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés" szöveg,

c) 57/A. § (8) bekezdésében, valamint (8a) bekezdésében az "A (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés" szöveg,

d) 57/B. § (4) bekezdésében, (5) bekezdésében, valamint (6) bekezdésében az "A (3) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés" szöveg,

e) 57/B. § (8) bekezdésében, 57/C. § (3a) bekezdésében, 57/C. § (5) bekezdésében a "(3) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés" szöveg,

f) 57/B. § (9) bekezdésében a "(3) bekezdés" szövegrészek helyébe az "(1) bekezdés" szöveg,

g) 57/C. § (2) bekezdésében a "(3) bekezdésének" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésének" szöveg,

h) 57/D. § (5) bekezdésében az "A (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés" szöveg,

i) 57/D. § (6) bekezdésében az "Az (1) és (2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdésben" szöveg

lép.

4. §

Hatályát veszti az Flt. 57/B. § (9) bekezdésében a " , vagy menedékesként" szövegrész.

3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

5. §

(1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6/N. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A fizetésképtelenségi nyilvántartás az adatokat kereshető formában, a fizetésképtelenségi nyilvántartással összefüggő utolsó bejegyzéstől számított 15 évig őrzi meg, ezt követően még öt évig archivált adatként kell megőrizni, majd azt követően haladéktalanul törölni kell."

(2) A Cstv. 27/B. § (10)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A felszámolói névjegyzéket vezető szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy a felszámolónál foglalkoztatott, a (8) bekezdésben meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve - a szakképzettségének megfelelő foglalkozására nézve -foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ezekre az adatokra vonatkozóan a felszámolói névjegyzéket vezető szervezet a hatósági ellenőrzés céljából elektronikus úton adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(11) Ha a felszámolói névjegyzéket vezető szerv a (10) bekezdésben foglaltak alapján lefolytatott hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a felszámoló által foglalkoztatott, (8) bekezdésben meghatározott személy büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a felszámolót, és felhívja, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg és a megszüntetés tényéről a felszámolói névjegyzéket vezető szervezetet értesítse.

(12) A felszámolói névjegyzéket vezető szerv hatósági ellenőrzés céljából - a felszámoló szervezet 27/C. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 27/A. § (6a) bekezdése alapján fennálló foglalkoztatási kötelezettségének ellenőrzése, valamint a felszámoló szervezet adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése érdekében - elektronikus úton adatot igényelhet az állami adó- és vámhatóságtól a 27/C. § (4a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásokba bejegyzett, (8) bekezdés szerinti szakképzettséggel rendelkező személynek a felszámoló szervezettel a megkeresés időpontjában folyamatosan fennálló foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő következő adatairól:

a) a biztosítási jogviszony kezdete,

b) a biztosítási jogviszony kódja (foglalkoztatás minősége), a munkakör,

c) a foglalkozás FEOR száma,

d) a heti munkaórák száma,

e) amennyiben a magánszemélyre vonatkozó foglalkoztatói bejelentés nem áll az állami adó-és vámhatóság rendelkezésére, úgy a magánszemély vonatkozásában benyújtott járulékbevallásban szereplő a)-c) pont szerinti adatok,

f) a biztosítási jogviszony vége.

(13) A felszámolói névjegyzéket vezető szervezet a 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személyek személyes adatait - ideértve a (10) és a (11) bekezdés, és a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendelet szerinti hatósági ellenőrzés során megismert személyes adatokat is - addig kezeli, amíg az érintett a 27/C. § (4a) bekezdés szerinti nyilvántartások egyikében szerepel felszámoló szervezettel fennálló munkaviszonya, tagi vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján."

(3) A Cstv. 46. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A nem természetes személy hitelezőket a Pp. 7. § (1) bekezdés 2. pontjában, a természetes személy hitelezőket pedig a Pp. 7. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott azonosító adataikkal és az adóazonosító jellel kell az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvenni."

(4) A Cstv. 49/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elektronikus pályázaton közjegyzőt nem kell igénybe venni. Az árverés eredményének megállapításáról, valamint az elektronikus pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyvet a felszámoló feltölti a számítógépes rendszerbe, és a jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a bíróságnak, a hitelezői választmánynak és a hitelezők képviselőjének. A jegyzőkönyv megtekintését bármely hitelező számára - kérelmére - 8 napon belül biztosítani kell. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen."

(5) A Cstv. 49/E. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az informatikai rendszernek és a felszámolónak a felszámolási értékesítési eljárások szabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából az értékesítési eljárások lezárását követően is meg kell őriznie az értékesítési eljárás során tudomására jutott adatokat - ideértve a személyes adatokat is -, valamint az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat és az értékesítők adatait. Az értékesítési eljárással összefüggésben indult bírósági, illetve hatósági eljárásban az informatikai rendszernek, illetve a felszámolónak az értékesítésekre vonatkozó adatokat és dokumentumokat ezeknek az eljárásoknak a jogerős vagy végleges befejezéséig - rendkívüli jogorvoslati eljárások esetén ezeknek az eljárásoknak a lezárásáig -kell az aktív állományban kezelnie. Az informatikai rendszer, illetve a felszámoló az általa az értékesítési eljárással összefüggésben kezelt adatokat - ideértve a személyes adatokat is -, valamint az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat kizárólag az eljáró hatóság, bíróság, valamint a büntetőeljárás során eljáró nyomozó hatóság, ügyészség, vagy bíróság részére továbbíthatja. Ha az értékesítési eljárással összefüggésben nem indult büntetőeljárás, illetve bírósági vagy hatósági eljárás, az adatokat és az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat öt évig kell aktív állományban kezelnie az informatikai rendszernek és a felszámolónak. Ezt követően további öt évig - ha a felszámolási eljárás még nem fejeződött be, a felszámolási eljárást jogerős befejezéséig - archív állományként kell tárolni az adatokat és a dokumentumokat, ezt követően az adatvédelmi szabályzatban meghatározott módon kell megsemmisítenie az adatokat a felszámolónak és az informatikai rendszer működtetőjének, a dokumentumok elhelyezéséről pedig az 53. §-ban meghatározott módon gondoskodik a felszámoló.

(6) Az elektronikus árverés eredményének megállapításáról, valamint az elektronikus pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyv másolatát kérelemre a licitáló, a pályázó és az elővásárlásra jogosult részére is meg kell küldeni. A licitáló, a pályázó és az elővásárlásra jogosult részére megküldött jegyzőkönyvben a személyes adatokat megismerhetetlenné kell tenni, és a licitálókat, valamint a pályázókat az egyedi azonosító számukkal kell szerepeltetni. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen."

(6) A Cstv. 49/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felszámolóbiztos az adatigénylésekről és az azokkal érintett jogügyletekről köteles nyilvántartást vezetni. Az adatellenőrzés során tudomására jutott adatokat - ideértve a személyes adatokat is - csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró szervek részére továbbíthatja. A felszámolóbiztos az adatellenőrzés során megismert adatokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni, a felszámolási eljárás jogerős befejezését követően az adatokat törölnie kell."

(7) A Cstv. 49/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"49/H. § A felszámoló az adós vagyontárgyainak értékesítésével, továbbá bármely más módon történő hasznosításával összefüggésben keletkezett dokumentumról a hitelezői választmány, a hitelezők képviselője vagy bármely hitelező kérelmére 8 napon belül köteles írásban tájékoztatást adni, illetve azokba betekintést engedni. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen."

6. §

A Cstv. 54. §-ában a "felszámolói vagyon" szövegrész helyébe a "felszámolási vagyon" szöveg lép.

4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

7. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 31. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A nyilvántartás szervei a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerinti adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adatszolgáltatási nyilvántartást vezetnek.

(2) Az adatszolgáltatási nyilvántartás adatkezelési műveletenkénti bontásban az alábbi adatokat tartalmazza

a) az adatszolgáltatás időpontját,

b) az adatszolgáltatás célját és jogalapját,

c) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét,

d) a szolgáltatott adatok körének megnevezését."

8. §

Az Nytv.

a) 19. § (2) és (3) bekezdésében a "b)-d) pontja" szövegrész helyébe a "b)-c) pontja" szöveg,

b) 24/C. §-ában a "saját nyilvántartott adatról való tájékoztatás kivételével" szövegrész helyébe az "az érintett személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlásának célja kivételével" szöveg,

c) 30. § (1) bekezdésében az "adatvédelmi szabályzatot" szövegrész helyébe a "belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot" szöveg,

d) 30. § (2) bekezdésében az "adatvédelmi felelőst" szövegrész helyébe az "adatvédelmi tisztviselőt" szöveg,

e) 31. § (3a) bekezdésében az "a polgárt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti megillető tájékoztatás" szövegrész helyébe az "a polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása" szöveg,

f) 31. § (8) bekezdésében az "A nyilvántartás" szövegrész helyébe az "Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás" szöveg,

g) 34. § (1) bekezdésében az "igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról" szövegrész helyébe a "gyakorolhatja a személyes adataihoz való hozzáférési jogát és igényelheti tájékoztatását arról" szöveg

lép.

9. §

Hatályát veszti az Nytv.

a) 19. § (1) bekezdés d) pontja,

b) 19. § (2) bekezdés c) pontja,

c) 19. § (5) és (6) bekezdése,

d) 47. § (2) bekezdés d) pontja.

5. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

10. §

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/B. § (1) bekezdés i) pontjában az "a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval," szövegrész helyébe az "a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval, a pénztár könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálóval," szöveg lép.

11. §

Hatályát veszti az Öpt. 2. § (4) bekezdés g) és h) pontja.

6. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

12. §

(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 91/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91/B. § Az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának és a róla kezelt személyes adatok helyesbítésére, törlésére vagy ezen adatok kezelésének korlátozására irányuló jogának az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását."

(2) Az Rtv. 91/J. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A rendőrség kezeli)

"f) a közlekedési rendszabályok megtartásának, a járműhasználat szabályszerűségének, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartásának, a jármű birtoklása jogszerűségének, az üzemben tartó, valamint a használó személyazonosító adatainak, a jármű közlekedésbiztonsági állapotának és adatainak a forgalomban és a telephelyen - a jogszabályban meghatározottak alapján - történő ellenőrzése során vizsgált és rögzített adatokat az adatok rögzítésétől számított 30 napig."

13. §

Az Rtv. 88. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint" szövegrész helyébe az "az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként" szöveg lép.

14. §

Hatályát veszti az Rtv.

a) 80. § (2) bekezdés a) pontjában az "- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon -" szövegrész,

b) 91/G. §-a.

7. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

15. §

(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) "A Kar" című alcíme a következő 253/I. §-sal egészül ki:

"253/I. § (1) Az Integrált Végrehajtási Rendszer (a továbbiakban: IVR) a Kar hivatali szerve által fejlesztett és működtetett, egységes informatikai ügyintézési rendszer, mely a végrehajtók és a Kar hivatali szerve jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását kizárólagosan biztosítja. Az IVR használata a Kar hivatali szerve és a végrehajtók számára kötelező.

(2) A végrehajtó az e törvényben meghatározott tevékenységével összefüggő ügyviteli, irat-és pénzkezelési feladatait, elektronikus megkereséseket, tájékoztatásokat az IVR felhasználásával, a Kar Hivatali szerve által működtetetett informatikai rendszereken keresztül köteles végezni. A végrehajtó által adatszolgáltatás vagy tájékoztatás nyújtása céljából megkeresett szervezetek a végrehajtóval az IVR útján kötelesek kapcsolatot tartani. Ahol jogszabály valamely adathoz való elektronikus hozzáférésre a végrehajtót jogosítja fel, azt úgy kell érteni, hogy a végrehajtó a hozzáférésre kizárólag a Kar hivatali szerve által fejlesztett és üzemeltetett IVR felhasználásával jogosult.

(3) A Kar hivatali szerve jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából önálló adatkezelője az IVR-ben tárolt és annak felhasználásával kezelt valamennyi személyes adatnak és rendelkezik a rendszer vagyoni, felhasználási, üzemeltetési és fejlesztési jogaival. A Kar hivatali szervének vezetője alkalmazásgazdája az IVR-nek, és adatgazdája a rendszerben keletkezett és tárolt adatoknak. Az IVR tartalmazza a végrehajtó eljárása során tudomására jutott valamennyi jogszabály alapján kezelt adatot, ideértve a személyes adatokat is.

(4) E § alkalmazásában:

1. adatgazda: annak a szervezeti egységnek a vezetője, ahová jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz az adat kezelését rendeli, illetve ahol az adat keletkezik.

2. alkalmazásgazda: az informatikai alkalmazás felhasználási és fejlesztési jogaival rendelkező, annak üzemeltetéséért, illesztéséért, paraméterezéséért és szükség szerinti fejlesztéséért, valamint az alkalmazáshoz szükséges hozzáférési jogok biztosításáért felelős személy."

(2) A Vht. 307. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

"r) a 253/I. § szerinti IVR bevezetésének időpontját és ütemezését, a létrehozására, működésére és felhasználására vonatkozó részletszabályokat, a működtetéséhez szükséges, a Kar által megalkotandó szabályzatok körét, továbbá a végrehajtók által a hatálybalépést megelőzően alkalmazott informatikai rendszer adatállományának az IVR-ben történő rögzítésének részletes szabályait azon, még érdemben befejezetlen végrehajtási ügyek tekintetében, amelyek az IVR bevezetését megelőzően kerültek kiosztásra, illetőleg érkeztek a végrehajtóhoz foganatosítás céljából."

8. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

16. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a szabadalmi bejelentés mellékletei - az angolon kívüli - idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot a szabadalmi bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. Ha a szabadalmi bejelentés mellékletei angol nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot

a) a bejelentés napjától számított tizenkét hónapon belül, vagy

b) a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül

kell benyújtani, a korábban lejáró határidő figyelembevételével."

17. §

Az Szt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez az 58. §-ban előírt feltételeknek,

b) megfizették-e az 57. § (4) bekezdése szerinti bejelentési és kutatási díjat,

c) a szabadalmi bejelentés mellékleteként benyújtott leírás, az igénypont, a kivonat és adott esetben a rajz magyar nyelven van-e."

18. §

Az Szt. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § a) és b) pontjai alapján vizsgált feltételeknek és a bejelentő

a) benyújtotta a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és - szükség szerint - a rajzot, vagy

b) a 69/A. § (13) bekezdése szerinti kérelemmel él,

a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok alapján - figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra - újdonságkutatási jelentést készít."

19. §

Az Szt. 69/A. §-a a következő (13)-(16) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Ha a bejelentő angol nyelvű szabadalmi leírást, igénypontot, kivonatot és rajzot nyújtott be, kérelmére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az angol nyelvű mellékletek alapján írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít azzal, hogy ebben az esetben az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának négyszeresét kell megfizetni.

(14) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (13) bekezdés szerinti kérelmet elutasítja, a megfizetett díjat pedig kérelemre visszafizeti, ha

a) a megfizetett díj kevesebb, mint a (13) bekezdésben megjelölt összeg, vagy

b) a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 65. § a) és b) pontjai alapján vizsgált feltételeknek, vagy

c) a szabadalmi bejelentés az összes igénypont tekintetében alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni.

(15) Az angol nyelvű mellékletek alapján készített írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentéssel kapcsolatos eljárásra a (2)-(5) bekezdést, a (7) bekezdés d) pontját, valamint a (10) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(16) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az angol nyelvű mellékletek alapján készülő írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést a kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek."

20. §

Az Szt. 117/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"117/A. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 69/A. §-át és 115/S. § (3) bekezdését azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő már eltelt.

(2) E törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 57. § (5) bekezdését, 65. §-át, 66. § (12) bekezdését, 69. § (1) bekezdését, 69/A. § (6), (8) és (13)-(16) bekezdését a Módtv. hatálybalépésének napja vagy annál későbbi bejelentési nappal rendelkező szabadalmi bejelentések tekintetében kell alkalmazni."

21. §

Az Szt. 117/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"117/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni."

22. §

Az Szt.

1. 52. § (2) bekezdésében a "Hitelesített fordítás benyújtása" szövegrész helyébe a "Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása" szöveg,

2. 66. § (12) bekezdésében a "leírást" szövegrész helyébe a "leírást igényponttal" szöveg,

3. 69/A. § (6) bekezdésében a "(11) bekezdésben foglalt kivétellel" szövegrész helyébe a "(11) és (16) bekezdésben foglalt kivételekkel" szöveg, a "leírás" szövegrész helyébe a "magyar nyelvű leírás" szöveg,

4. 69/A. § (8) bekezdésében a "kérelmére az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést" szövegrész helyébe a "kérelmére az (1) bekezdés szerinti írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést" szöveg

lép.

23. §

Hatályát veszti az Szt.-nek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 77. § (3) bekezdésével megállapított 117/C. §-a.

9. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

24. §

(1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A légiközlekedési hatóság, vagy az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság a kérelmező és az eljárás egyéb résztvevője lakcímadatait, az ügyfél által választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot, valamint

a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, továbbá, amennyiben a szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, a nyelvvizsga eredményeket,

b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a kérelmező vizsgázó vizsgaeredményeit,

c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatot, valamint az alkalmassági minősítéseket,

d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek továbbá a közreműködő szakszemélyzet a) pont szerinti adatait,

e) a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók, védelmi tisztek, meghatalmazott ügynökök, ismert természetes személyszállítók, a fedélzeti ellátmány vagy a repülőtéri készlet meghatalmazott természetes személy beszállítójának vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, valamint képesítéseit,

f) a pilóta nélküli légijárművel kapcsolatos hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező és a közreműködő szakszemélyzet a tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, továbbá kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, képesítéseit,

g) a nyilvános repülőrendezvény tervezéséért és végrehajtásáért felelős igazgatónak a tevékenység ellátásához szükséges képesítés igazolására szolgáló adatait,

h) a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény, légiközlekedési rendellenesség közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálata során a légiközlekedési balesetben, a súlyos repülőeseményben, a repülőeseményben, illetve a légiközlekedési rendellenességben érintett személy személyes és egészségi állapotára vonatkozó adatokat, továbbá a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolására, továbbá a szakszolgálat ellátására vonatkozó adatait, és a képesítéseit,

i) a vizsgáztatók tanúsításra irányuló hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező vizsgaeredményeit, alkalmassági minősítéseit, valamint képesítéseit

a légiközlekedés biztonsága, a tevékenyég ellátásához szükséges alkalmasság igazolása valamint a véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése céljából, a kiadott engedély hatályának időtartama alatt kezeli."

(2) Az Lt. 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult - (2) bekezdés szerinti - bejelentést tevő személyekről a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét a szakértői tevékenység végzésére jogosult által választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot és iskolai végzettségét."

(3) Az Lt. 66/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a veszélyes áru szállításában érintett vállalkozásra, továbbá természetes személyre vonatkozó természetes személyazonosító adatokat, lakcímadatokat a légiközlekedés biztonsága érdekében a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott ideig kezeli."

(4) Az Lt. 67. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A repülőtér üzembentartója a légiközlekedés védelme érdekében, továbbá a (17) bekezdésben meghatározott védelmi háttérellenőrzés, valamint a személyek és gépjárművek repülőtéri mozgásának nyilvántartása céljából, a repülőtérre repülőtéri belépőkártyát kapott személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az általuk választott kapcsolattartási formára vonatkozó adatot, a behajtáshoz használt gépjárművek adatait, a korábban bevont állandó repülőtéri belépőkártya bevonásának idejére és annak indokára vonatkozó adatokat, a belépőkártya kibocsátásától számított 5 évig kezeli."

25. §

Az Lt. 3/A. § (6) bekezdésében a "bekezdés a)-f) pontjai szerinti" szövegrész helyébe a "bekezdés szerinti" szöveg lép.

10. A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény módosítása

26. §

A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Kksztv.)

a) 2. § 8. pontjában a "2-4." szövegrész helyébe a "2-3." szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben, valamint az e törvényben foglaltaknak" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak" szöveg

lép.

27. §

Hatályát veszti a Kksztv.

a) preambulumában az "és a közvetlen üzletszerzés" szövegrész,

b) 1. § (1) bekezdésében az "és közvetlen üzletszerzéshez történő kapcsolatfelvétel" szövegrész,

c) 2. § 4-6., és 9. pontja,

d) 2. § 8. pontjában az "és közvetlen üzletszerző szerv" szövegrész,

e) 3. § (1) bekezdésében a " ,valamint a közvetlen üzletszerző szerv kizárólag a kapcsolatfelvételi lista, illetve - a Grt. 6. §-ának (4) bekezdése szerinti esetben - az üzletszerzési lista összeállítása céljából" szövegrész,

f) 3. § (2) bekezdésében a " ,valamint kapcsolatfelvételi, illetve üzletszerzési lista összeállításakor" szövegrész,

g) 4. § (1) bekezdés c) pontja,

h) 5. § (1) bekezdésében a " ,valamint a közvetlen üzletszerzés" szövegrész,

i) 5. § (4) bekezdésében a "közvetlen üzletszerzés esetén pedig - ha a megszüntetés a (3) bekezdés b) pontján alapul - egyidejűleg a 21. § szerinti tilalmi listára történő felvételt kell" szövegrész,

j) 6. § (1) bekezdésében az "és a közvetlen üzletszerző" szövegrész,

k) 6. § (3) bekezdése,

l) 16. § (2) bekezdése,

m) IV. fejezete.

11. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

28. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/C. § (5) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattovábbítási nyilvántartásban" szövegrész helyébe az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint" szöveg lép.

12. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

29. §

(1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az az adatkezelő, akit törvény azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott azonosító kódot csak a polgár előzetes, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 11. pontja szerinti hozzájárulása vagy az ügyintézési rendelkezésben tett hozzájárulása alapján használhatja fel."

(2) A Szaztv. 23. §-a a következő r) és s) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

"r) az atomenergia-felügyeleti szerv az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 16/A. §-ában meghatározott, Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetése során a sugárterhelésnek kitett munkavállalók egészségügyi nyomon követéséhez.

s) az önkormányzati adóhatóság a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § f) pontjában meghatározott adómentesség megállapítása, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. §-a és 26/A. §-a szerinti adófelfüggesztés iránt benyújtott kérelem elbírálása és az adózással kapcsolatos nyilvántartás vezetése során."

30. §

A Szaztv. 10/E. §-ban az "adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult." szövegrész helyébe az "adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult. E művelet idejére az adatkezelő jogosult az adott azonosító vonatkozásában az összerendelési bejegyzés felvételét kezdeményező szerv által képzett, a 10/A. § (4) bekezdése szerinti titkosított összerendelési kapcsolati kód kezelésére." szöveg lép.

31. §

Hatályát veszti a Szaztv.

a) 7. § (4) bekezdése,

b) 40. §-a.

13. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

32. §

(1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a költségek megtéríttetése céljából jogosult a (6) bekezdésben meghatározott személyek nevének, lakcímének kezelésére.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott adatot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az adat rögzítésétől számított 5 évig kezeli."

(2) A Ttv. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/A. § (1) A tűzjelzés fogadásakor - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt alábbi adatokat rögzíti:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő telefonszámát, ennek hiányában lakcímét,

c) a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét,

d) a bejelentő által használt telefonállomás azonosított adatait,

e) a hívások rögzített tartalmát, a tűzoltási, műszaki mentési feladatot indokoló esemény helyét és jellegét, a személyi sérülés, haláleset adatait,

f) a műveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt.

(2) A tűzoltóság és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a kárhelyszínen tartózkodó, a káresemény tekintetében érdemi információval szolgálni tudó, a káreseménnyel érintett személyek alábbi adatait rögzíti:

a) név,

b) lakcím,

c) egyéb elérhetőség,

d) gépjárművének rendszáma, ha az a káreseménnyel érintett.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítő hangfelvételeket a jelzésfogadó 5 évig, a rendőrség, a mentőszolgálat és a települési önkormányzat polgármesteri hivatala az 5. § (3) bekezdés szerinti továbbítást követő 15 napig kezeli.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítő hangfelvételeket a tűzoltóság, a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület 5 évig kezeli.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján nyilvántartott adat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére hatósági eljárás céljából továbbítható.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célból is kezelheti."

(3) A Ttv. 12. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A tűzvédelmi hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzvédelmi technika felülvizsgálatával, javításával összefüggő tevékenységet folytatókról a (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartás adatait átadja.

(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a (4) bekezdés alapján átvett adatok alapján teljesíti a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 30. § (2) bekezdése szerinti tűzvédelmi hatósági feladatok egységes ellátását."

(4) A Ttv. 18/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A TMMT elkészítéséhez szükséges kapcsolattartási adatként a hivatásos tűzoltóság

a) a létesítmény, a terület tűzvédelméért felelős személy nevét, telefonszámát,

b) a létesítmény, a terület műszaki vonatkozásban meghatározott felkészültségű szakembereinek nevét és telefonszámát

a létesítménynél vagy a területen betöltött feladatkör, munkakör fennállásáig vagy a létesítmény TMMT készítésére vonatkozó kötelezettségének megszűnéséig kezeli."

14. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

33. §

(1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"h) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a politikai szolgálati jogviszony, a biztosi jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazotti jogviszony;"

(2) A Met. 2. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Különös hatáskörű munkaügyi hatóság:)

"b) a honvédelmi munkaügyi hatóság, a honvédelmi szervezet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, ideiglenes építési munkahely, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézmény, valamint azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja;"

(3) A Met. 3. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az (1a) bekezdés szerinti adatok kezelése során a munkaügyi hatóság a 8/D. §-ban foglaltak szerint jár el."

(4) A Met. 8/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/D. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező külföldi munkáltatót - a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal - a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdés szerint szolgáltatott adatok tekintetében az adatkezelést a munkaügyi hatóság végzi, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetéséről szóló európai uniós irányelvek érvényesítéséből, valamint a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésből eredő kötelezettségek teljesítése céljából.

(3) A nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltatót abban az esetben terheli, ha a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez Magyarország területén az Mt. 295. §-a szerinti munkavállalót foglalkoztat vagy kíván foglalkoztatni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a külföldi munkáltatónak legkésőbb a szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdéséig magyar vagy angol nyelven tett nyilatkozattal a 2. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi hatósághoz kell teljesítenie. A nyilatkozatot - a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal - a munkaügyi hatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus felületen kell megtenni. A munkaügyi hatóság az elektronikus felületen részletes tájékoztatást nyújt a személyes adatok kezelésével kapcsolatban.

(5) A munkaügyi hatóság az adatokat az elektronikus felületen történő benyújtás napjától számított 3 évig kezeli.

(6) A munkaügyi hatóság a részére szolgáltatott adatokat kizárólag valamely tagállam illetékes hatóságának a megkeresése alapján, kizárólag abban az ügyben adhatja ki, amellyel kapcsolatban azokat kikérték.

(7) Ha az ellenőrzés során a munkaügyi hatóság azt észleli, hogy az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltató a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott,

a) az (1) bekezdés szerinti külföldi munkáltatót a hiányosság megszüntetésére kötelezi és közigazgatási bírságot szab ki,

b) tájékoztatja a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságot.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti bírság mértéke harmincezer forint. A bírság ismételten is kiszabható."

(5) A Met. a következő 8/H. §-sal egészül ki:

"8/H. § (1) A munkaügyi hatóság az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében nyilvántartást vezet a (2) bekezdés szerint részére átadott adatokról. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a foglalkoztatott személy

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,

ac) lakcímét (lakóhelyét, tartózkodási helyét) és értesítési címét,

ad) foglalkozását, munkahelyét, munkakörét (tevékenységét),

ae) heti munkaidejét,

af) iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ag) jövedelmére vonatkozó adatokat,

ah) TAJ-számát, adóazonosító jelét,

ai) iskolaszövetkezeti tagi jogviszonya esetén diákigazolványa számát,

aj) közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagsága esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámát;

b) a foglalkoztató

ba) azonosító adatait (név, cím, székhely, telephely)

bb) gazdálkodási formáját,

bc) adószámát vagy adóazonosító jelét,

bd) pénzforgalmi jelzőszámát.

(2) A munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzési rendszer hatékony működésének biztosítása céljából az állam adóhatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat

a) a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvény szerint,

b) az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint,

c) a háztartási munkával bejelentésére vonatkozóan az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény szerint,

d) az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjára vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvény szerint

adja át a munkaügyi hatóság részére.

(3) A munkaügyi hatóság más szerv és természetes személy részére adatot csak törvényben meghatározott módon szolgáltathat.

(4) A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok - feladataik ellátása érdekében, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(5) A munkavédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba az ellenőrzéséhez szükséges mértékben betekinthet.

(6) A munkaügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti adatot a részére történt átadástól számított ötven év elteltével törli a nyilvántartásból.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az Flt. 57/B.-57/D. § 2004. május 1 -je és 2006. december 31-e között hatályos rendelkezése szerint a munkaügyi hatóság által kezelt adatokra."

(6) A Met. 9. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a honvédelmi szervezetnél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelynél és ideiglenes építési munkahelynél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, valamint azon gazdasági társaságok vonatkozásában, amelyeknél az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja (a továbbiakban együtt: honvédelmi foglalkoztatók), továbbá arra, hogy a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait rendeletben határozza meg."

(7) A Met. 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 8/H. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott adatokhoz való hozzáférés biztosításának rendjét és azok használatának részletes szabályait."

34. §

A Met. 8. § (8) bekezdésében az "Flt. 57/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "Flt. 57/A. § (1) bekezdése" szöveg lép.

15. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

35. §

(1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) I. Fejezete a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § "Az elhunyt személy elhalálozásának körülményeire és a halál okára vonatkozó, valamint az elhunyt személyre vonatkozó egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére az egészségügyi adat és az egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére vonatkozó kötelező európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban foglalt szabályokat kell alkalmazni."

(2) Az Eüak. I. Fejezete a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/B. § E törvény alkalmazásában személyazonosító adat az olyan, az egészségügyi adat érintettjének azonosítására szolgáló személyes adat, amelyet az adatkezelő az egészségügyi adattal együtt, az egészségügyi adat kezelésével azonos vagy attól elválaszthatatlan céllal az egészségügyi dokumentáció részeként kezel."

(3) Az Eüak. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott céloktól eltérő célra is lehet az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) -megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes, egyértelműen kifejezett akaratot tartalmazó, és a szabályszerű nyilatkozat megtételét hitelt érdemlően bizonyító módon tett - hozzájárulásával egészségügyi adatot kezelni teljes körűen vagy egyes adatkezelési tevékenységre kiterjedően."

(4) Az Eüak. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az érintettnek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott, az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok minden további másolatért miniszteri rendeletben meghatározott költségelemek alapján díjat kell fizetni."

(5) Az Eüak. 35/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A működtető vezetője a felügyelete alá tartozó, az általános adatvédelmi rendelet 37. cikk (5) bekezdésének megfelelő adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, aki az EESZT szolgáltatásai tekintetében ellátja az általános adatvédelmi rendelet 39. cikkében, továbbá a (2) és (3) bekezdésben foglalt feladatokat."

(6) Az Eüak. 35/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az adatvédelmi tisztviselő

a) jogszabályi rendelkezések, illetve biztonsági előírások megsértésének vagy adatvédelmi incidens észlelése esetén annak megszüntetésére, valamint

b) a (2) bekezdés szerinti együttműködés hiányában együttműködésre

hívja fel az érintett csatlakozott adatkezelőt.

(4) A (3) bekezdés szerinti felhívás eredménytelensége esetén az adatvédelmi tisztviselő a csatlakozott adatkezelő felügyeleti szervéhez, fenntartójához fordul, és jogszabály szerinti fegyelmi felelősségre vonás felmerülése esetén értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját is."

36. §

Az Eüak.

a) 5. § (1) bekezdés c) pontjában, 21. § (1) és (3) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében) az "adatvédelmi felelős" szövegrész helyébe az "adatvédelmi tisztviselő" szöveg,

b) 10. § (1) bekezdésében a "TAJ-számok" szövegrész helyébe az "a társadalombiztosítási azonosító jelek (a továbbiakban: TAJ szám)" szöveg,

c) 14. § (2) bekezdés b) pontjában az "adatvédelemért felelős személy" szövegrész helyébe az "adatvédelmi tisztviselő" szöveg,

d) 32. § (2) bekezdés g) pontjában az "adatvédelemi felelős (felelősök)" szövegrész helyébe "adatvédelemi tisztviselő" szöveg,

e) 32. § (2) bekezdés f) pontjában az "adatvédelemi felelőst (felelősöket)" szövegrész helyébe "adatvédelemi tisztviselőt" szöveg,

f) 35/D. § (4) bekezdésében a "papír alapú adatigénylés" szövegrész helyébe a "papír alapú adatigénylés a 7. § (3) bekezdése szerint" szöveg,

g) 35/E. § (2) és (3) bekezdésében az "adatvédelmi felelős" szövegrész helyébe az "adatvédelmi tisztviselő" szöveg,

h) 35/J. § (5) bekezdésében a "bejegyzett adatának javítását" szövegrész helyébe a "bejegyzett adatának helyesbítését" szöveg

lép.

37. §

Hatályát veszti az Eüak.

a) 3. § a), b) és i) pontja,

b) 32. § (4) bekezdése,

c) 35/D. § (5) bekezdése.

16. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

38. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató az igazságügyi alkalmazott személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között és feltételekkel - az igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával adatfeldolgozó számára átadhatja.

39. §

Az Iasz. 37/B. § (3) bekezdésében a "11/A. §" szövegrész helyébe a "11. §" szöveg lép.

17. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

40. §

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 5. § (8) bekezdésében az "az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően" szövegrész helyébe az "a jogszabályoknak és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak megfelelően" szöveg lép.

41. §

Hatályát veszti az Mpt. 4. § (2) bekezdés zsc) és zsd) pontja.

18. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

42. §

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében a "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv)" szövegrész helyébe az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség" szöveg,

b) 1. § (6) bekezdésében a "rendvédelmi szervek" szövegrész helyébe a "központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek" szöveg,

c) 8. § (2) bekezdésében a "rendvédelmi szervek" szövegrész helyébe az "a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlés biztonságáról gondoskodó Országgyűlési Őrség" szöveg,

d) 9/A. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti adatvédelmi jogok" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére vonatkozó jogok" szöveg,

e) 9/A. § (9) bekezdés c) pontjában az "az Info tv. -nek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről" szövegrész helyébe az "az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről" szöveg

lép.

19. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

43. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 28. § (2a) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit" szövegrész helyébe az "az érintettnek a személyes adataihoz való hozzáférésre vonatkozó jogát szabályozó előírásokat" szöveg lép.

20. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

44. §

(1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 41/B. §-a a következő (1b)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A felhasználási engedély megadására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;

b) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását;

c) a mű vagy a teljesítmény azonosítására alkalmas adatokat és - ha ez lehetséges - a jogosult, több jogosult esetén valamennyi jogosult nevét, valamint lakcímét vagy tartózkodási helyét;

d) a kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő elektronikus levelezési címét vagy telefonszámát.

(1c) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Hivatallal elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a kérelemnek az (1 b) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.

(1d) A Hivatal jogosult azon személyes adatok megismerésére és kezelésére, amelyeket a kérelmező által a jogosult kilétének vagy tartózkodási helyének felkutatása érdekében végzett jogosultkutatás eredményeként a kérelemhez csatolt bizonyítékok, valamint az ismert jogosultakkal kötött felhasználási szerződések tartalmaznak. A felhasználási engedély megadására irányuló kérelmet egyebekben az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott részletes követelményeknek megfelelően kell benyújtani."

(2) Az Szjt. 41/B. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;

b) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását;

c) a felhasználási engedélyben meghatározott és letétbe helyezett, valamint a Hivatal által a visszavonásról szóló határozatban meghatározott felhasználási díj közötti különbözet visszautalásához szükséges adatokat.

(3b) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Hivatallal elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a kérelemnek a (3a) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.

(3) Az Szjt. 41/D. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdés szerinti kérelem bevezető részében fel kell tüntetni]

"b) a kérelmezőnek a 41/B. § (1b) bekezdésében meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c) a kérelmező jogi képviselőjének a 41/B. § (1b)-(1c) bekezdéseiben meghatározott azonosító adatait, és hivatalos elérhetőségét."

(4) Az Szjt. "Árva mű felhasználásának engedélyezése" című alcíme a következő 41/E. §-sal egészül ki:

"41/E. § (1) Az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyekről a Hivatal bárki által megtekinthető, elektronikus úton hozzáférhető nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) az árva művel kapcsolatos ügyszámot;

b) a felhasználó és - képviselet esetén - képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;

c) a mű vagy teljesítmény azonosítására alkalmas adatokat;

d) a jogosult, több jogosult esetén valamennyi jogosult nevét - ha ez lehetséges -;

e) a művel vagy teljesítménnyel kapcsolatban engedélyezett felhasználás terjedelmére vonatkozó adatokat;

f) a felhasználási díj mértékét és letétbehelyezésének napját;

g) a felhasználási engedély visszavonásának tényét és hatályát;

h) a művel vagy teljesítménnyel kapcsolatban folyamatban lévő eljárások tényét és tárgyát.

(3) Az árva művel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti adatok változását a nyilvántartáson a Hivatal - a módosítás időpontjára való utalással - haladéktalanul átvezeti."

(5) Az Szjt. "Polgári jogi jogkövetkezmények" című alcíme a következő 94/D. §-sal egészül ki:

"94/D. § (1) A mű önkéntes nyilvántartásba vételére irányuló kérelemben, a mű önkéntes nyilvántartásba vételéről kiállított tanúsítvány visszavonására irányuló kérelemben, valamint a korábban szerzőként bejegyzett személy önkéntes műnyilvántartásból történő törlésére irányuló kérelemben fel kell tüntetni:

a) a kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő nevét, lakcímét vagy székhelyét;

b) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező vagy képviselője aláírását;

c) a kérelmező és - képviselet esetén - a képviselő elektronikus levelezési címét vagy telefonszámát.

(2) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Hivatallal elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a kérelemnek az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát.

(3) A mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelmet, a mű önkéntes nyilvántartásba vételéről kiállított tanúsítvány visszavonására irányuló kérelmet, valamint a korábban szerzőként bejegyzett személy önkéntes műnyilvántartásból történő törlésére irányuló kérelmet egyebekben az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelmények szerint kell elkészíteni."

21. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

45. §

Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/C. § (3) és (4) bekezdése.

22. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása

46. §

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásai szerint" szövegrész helyébe az "a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásokban meghatározottak szerint" szöveg lép.

23. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

47. §

(1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét."

(2) A Tht. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről."

48. §

A Tht. 25. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított" szöveg lép.

49. §

Hatályát veszti a Tht. 25. § (6)-(10) bekezdése.

24. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása

50. §

(1) A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lszt.) 14/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a melynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét."

(2) Az Lszt. 14/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről."

51. §

Az Lszt. 14/A. § (1) bekezdésében az "a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított" szöveg lép.

52. §

Hatályát veszti az Lszt. 14/A. § (6)-(10) bekezdése.

25. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

53. §

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az engedélyes a (2) és (4) bekezdés szerint kijelölt engedélyes részére az érintett felhasználók átvétele, a folyamatos és biztonságos távhőellátásuk biztosításához szükséges felkészülési teendők ellátása céljából továbbítja az érintett felhasználó, valamint díjfizető azonosításához és távhőellátása biztosításához szükséges személyes adatokat. A felhasználó azonosításához szükséges adat természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja. A kijelölt engedélyes az átvett adatokat az átadás-átvételi eljárás lezárultáig kezeli."

54. §

A Tszt. 57. § (4) bekezdésében a "megfeleljen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírtaknak, és tegye lehetővé" szövegrész helyébe a "lehetővé tegye" szöveg lép.

55. §

Hatályát veszti a Tszt. 45. §-a.

26. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

56. §

(1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmtv.) 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen alkalmazhat."

(2) Az Szvmtv. 31. és 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"31. § Az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel megismerésének okát és idejét, valamint a megismerő személyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ezen adatokat igazolható módon tartalmazó elektronikus nyilvántartás is jegyzőkönyvnek minősül.

32. § Elektronikus beléptető rendszer az erre vonatkozó megbízási szerződés alapján és akkor alkalmazható, ha jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint a védett területre csak az arra jogosultak léphetnek be."

57. §

Az Szvmtv.

a) 28. § (2) bekezdés d) pontjában az "információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről" szövegrész helyébe az "érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről" szöveg,

b) 34. § (1) bekezdés c) pontjában az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok" szöveg,

c) 78. § e) pontjában a "31. § (7) bekezdésében" szövegrész helyébe a "31. §-ában" szöveg lép.

58. §

Hatályát veszti az Szvmtv.

a) 23. §-a,

b) 29. § (1) bekezdése,

c) 30. § (1) és (4) bekezdése,

d) 35. § c) pontja.

27. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

59. §

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Más vásárlók által a vásárlók könyvébe bejegyzett személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja a (4) bekezdés szerint panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt, azt elzártan - a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően - megőrzi és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátja."

28. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

60. §

(1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A számlanyitást kérelmező köteles legalább két meghatalmazott képviselőt megnevezni. A meghatalmazott képviselő olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű és nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt. E tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a klímavédelemért felelős hatóság részére - annak a számlanyitási kérelem vizsgálata céljából benyújtott megkeresése alapján - továbbítja. Az adatkezelés a 389/2013/EU bizottsági rendelet szerint történik."

(2) Az Éhvt. 10/G. § (2) bekezdés a) pontja a következő ag) és ah) alponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban nyilvántartható:

természetes személy esetében:]

"ag) fizetési számla száma,

ah) személyazonosító igazolvány száma."

(3) Az Éhvt. 10/G. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban nyilvántartható:]

"b) gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég, egyéb szerv vagy szervezet esetében a cég vagy egyéni vállalkozó, szerv vagy szervezet

ba) neve,

bb) székhelye,

bc) cégjegyzékszáma, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, törzskönyvi nyilvántartási száma, oktatási azonosítója, egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási száma,

bd) adószáma,

be) statisztikai számjele,

bf) foglalkoztatottainak száma,

bg) nevében nyilatkozattételre jogosult személy neve,

bh) telefonszáma, e-mail címe,

bi) fizetési számlájának száma,

bj) szakmai kapcsolattartójának neve, telefonszáma, e-mail címe;"

(4) Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (2f) bekezdéssel egészül ki:

"(2f) A klímavédelemért felelős hatóság az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nyilvántartásból a gépjármű, annak tulajdonosa, valamint üzembentartója adataira vonatkozóan a Kknyt. 9. § (1)-(1b) bekezdésben, a Kknyt. 9. § (2) bekezdés a), d-f) pontjában, a Kknyt. 9. § (3)-(4) bekezdésében és 9/D. §-ban meghatározott adatok részére történő továbbítását kérheti."

(5) Az Éhvt. 13/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13/D. § A klímavédelemért felelős hatóság a 13/B. § és a 13/C. § (1) bekezdése szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre engedéllyel rendelkezőkről, illetve együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre jogosult, a 13/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentést tevőkről - a hitelesítői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából -nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl, a 13/B. § szerinti esetben tartalmazza az együttes végrehajtás hitelesítő szervezet által foglalkoztatott együttes végrehajtás hitelesítő szakértők nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét. A nyilvántartásból kizárólag a hitelesítői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. A klímavédelemért felelős hatóság nyilvántartásban szereplő adatokat a tevékenység megszűnése vagy megszüntetése napján törli."

61. §

Az Éhvt.

a) 10/G. § (1) bekezdés b) pontjában a "képesítési, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése" szövegrész helyébe a "képzési, képesítési, vizsgáztatási, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, ellenőrzése" szöveg,

b) 10/G. § (2) bekezdés nyitó szövegében a "nyilvántartható" szövegrész helyébe a "kezelt adatok" szöveg,

c) 10/G. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontjában a "regisztrációs és felügyeleti" szövegrész helyébe a "képzési díj és a felügyeleti" szöveg,

d) 10/G. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontjában a "legmagasabb iskolai végzettség" szövegrész helyébe az "iskolai végzettség, képesítés, képzettség" szöveg

lép.

62. §

Hatályát veszti az Éhvt. 10/G. § (3) és (3a) bekezdése.

29. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

63. §

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) A kamara a fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében kezeli az eljárásban részt vevő természetes személyek azonosítására szolgáló természetes személyazonosító adatokat, továbbá a tényállás tisztázásához, valamint a fegyelmi eljárás megindítását megalapozó körülmények vizsgálatához szükséges személyes adatokat.

(2) A kamara a fegyelmi eljárás körében kezelt személyes adatot annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 10 évig kezeli, amelyben a kamarai fegyelmi eljárás lezárásra került."

30. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

64. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 65. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31 -ig köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában -szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás alapján - nem várható jelentős javulás. A védettségét megalapozó körülmények megszűnése folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)-(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre."

(2) A Vet. 99/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az átvétel időpontjában az átadó és az átvétellel érintett felhasználók közötti villamosenergia-vásárlási szerződés - a felek elszámolási kötelezettségének fennmaradása mellett - e törvény erejénél fogva megszűnik. Az átvétel időpontjában az átvétellel érintett felhasználók és az átvevő között e törvény erejénél fogva az átadóval kötött villamosenergiavásárlási szerződés időbeli hatályával megegyező hatályú villamosenergiavásárlási szerződés jön létre az egyetemes szolgáltatás biztosítására az e törvényben, a Vhr.-ben, valamint az átvevő üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint."

(3) A Vet. 102/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi releváns adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet az átviteli rendszerirányító irodáiba és hozzáférhet valamennyi szükséges információhoz."

(4) A Vet. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"151. § (1) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben megismerheti a tevékenysége során tudomására jutott a megfelelési ellenőrt foglalkoztató hálózati engedélyes üzleti titkait, valamint - megfelelési program végrehajtásának lezárultáig - kezeli a hálózati engedélyesnél foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyjuk nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adataikat.

(2) Az elosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából - a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 3 évig - kezeli a fogyasztó azonosításához szükséges, valamint védendő fogyasztói státuszt megalapozó személyes adatokat és a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatokat. Az adatokat az elosztó a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy a különleges bánásmód egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából más elosztónak, valamint a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy különleges bánásmód biztosítása érdekében a villamosenergiakereskedőnek továbbítja. Az átvett személyes adatokat az elosztó, valamint a villamosenergiakereskedő a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 3 évig kezeli.

(3) Az átvevő egyetemes szolgáltató az átadó egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatói engedélye visszavonásának 90/A. § szerinti kezdeményezése esetén a 99/C. § (1) bekezdése szerinti határozat kézhezvételének napjától a 99/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig az érintett felhasználók átvétele, villamosenergia-ellátásuk biztosításához szükséges teendők elvégzése céljából kezeli az érintett felhasználó, valamint a fizető azonosításához, villamosenergia-ellátása biztosításához szükséges - az átadó egyetemes szolgáltató által továbbított - személyes adatokat.

(4) Az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben jogszabályban meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlásra jogosult személyekre vonatkozó, a kedvezmény biztosításához szükséges, személyes adatokat a kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlás elszámolása céljából az átviteli rendszerirányítónak továbbítja. Az átvett személyes adatokat az átviteli rendszerirányító az elszámolás lezárultát követő 3 évig kezeli."

(5) A Vet. 177/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenységük során - a mintaprojekt zárását követő 3 évig - a mintaprojekt lebonyolítása céljából kezeli a rendszerhasználó, valamint a jogszabályban meghatározott fizető a személyes adatait. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben az elosztó jogai és kötelezettségei illetik meg, azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki."

65. §

A Vet.

a) 27. § (5a) bekezdés nyitó szövegében a "nyilvántartásában kezelhető személyes adatok köre" szövegrész helyébe az "(5) bekezdés szerinti nyilvántartásában a műszaki biztonsági hatóság az alábbi személyes adatokat kezeli" szöveg,

b) 114/B. § (3) bekezdésében az "a cselekménnyel szorosan összefüggő személyes adat kezelésére" szövegrész helyébe a "kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat" szöveg,

c) 114/F. § (2) bekezdésében a "jogosult" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg, a "megismerésére és kezelésére" szövegrész helyébe az "adatokat" szöveg,

d) 114/F. § (3) bekezdés nyitó szövegében a "jogosult" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg, a záró szövegében a "családi- és utónév, születési név és lakcím adatok megismerésére és kezelésére" szövegrész helyébe a "személyes adatokat, így családi- és utónevét, születési nevét és lakcímét" szöveg,

e) 159. § (6) bekezdés 1. pontjában a "személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint Vhr.-ben meghatározott egyéb" szövegrész helyébe a "jogszabályban meghatározott" szöveg

lép.

66. §

Hatályát veszti a Vet.

a) 40. § (5) bekezdésében a "- természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint -" szövegrész,

b) 99/C. § (7) bekezdés a) pont ad) alpontjában az "a 151. § (1) bekezdés alapján" szövegrész,

c) 99/C. § (7) bekezdés e) pont eb) alpontjában az "a 151. § (1c) bekezdésére figyelemmel a 151. § (1) bekezdése alapján" szövegrész,

d) 159. § (6) bekezdésében az "és adatvédelemmel" szövegrész.

31. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

67. §

Hatályát veszti a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 1. és 2. pontja.

32. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

68. §

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény

a) 30. § (2) bekezdés c) pontjában és 35. § (2) bekezdés c) pontjában a "magyar jogszabályok" szövegrész helyébe a "jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai" szöveg,

b) 118. § (4) bekezdés d) pontjában a "magyar szabályozással" szövegrész helyébe a "jogszabályokkal és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaival" szöveg,

c) 118. § (4) bekezdés f) pontjában az "árutőzsdei szolgáltatótól" szövegrész helyébe az "árutőzsdei szolgáltatótól, valamint ha a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti" szöveg,

d) 120. § e) pont ea) alpontjában az "írásban" szövegrész helyébe a "kifejezetten" szöveg,

e) 120. § e) pont eb) és ec) alpontjában a "magyar jogszabályok" szövegrész helyébe a "jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai" szöveg

lép.

33. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása

69. §

(1) A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Hgtv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.), az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.), valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) értelmező rendelkezéseit kell figyelembe venni."

(2) A Hgtv. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 13. pontjában meghatározott genetikai adat e törvény alkalmazásában a humángenetikai vizsgálat és a humángenetikai kutatás céljából kezelhető."

(3) A Hgtv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Humángenetikai kutatás céljából csak anonimizált, kódolt vagy pszeudonimizált genetikai minta, illetve adat továbbítható harmadik országba, és csak abban az esetben, ha az adott ország joga legalább az e törvényben, továbbá az általános adatvédelmi rendelet V. fejezetében meghatározott adatvédelmet biztosítja. Kódolt genetikai minta és adat harmadik országba történő továbbítása során a személyazonosításra alkalmassá tételhez szükséges kódkulcs nem továbbítható."

(4) A Hgtv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Genetikai minta, illetve adat csak olyan harmadik országból hozható be, ahol az e törvény, illetve (2) bekezdésében meghatározott követelmények biztosítottak."

70. §

A Hgtv. 5. § (1) bekezdés b) pontjában az "adatvédelmi felelős" szövegrész helyébe az "adatvédelmi tisztviselő" szöveg lép.

71. §

Hatályát veszti a Hgtv.

a) 3. § (1) bekezdés 3. pontja,

b) 4. § (1) bekezdése,

c) 28. § (5) bekezdésében az " , az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott" szövegrész.

34. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

72. §

(1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-ig a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - zakorvosi véleményen alapuló, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti igazolás alapján - nem várható jelentős javulás. A védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 65. § (2) vagy a (4) és (5) bekezdésében foglalt kedvezményekre."

(2) A Get. 121/G. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi szükséges adatot, előzetes értesítés nélkül beléphet a szállítási rendszerüzemeltető irodáiba és hozzáférhet valamennyi szükséges információhoz."

(3) A Get. 125. § (1a)-(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1a) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben megismerheti a megfelelési ellenőrt munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztató engedélyes üzleti titkait, valamint - megfelelési program végrehajtásának lezárultáig - kezeli az engedélyesnél munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyja nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adatokat.

(1b) A földgázelosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 3 évig kezeli a védendő fogyasztó azonosításához szükséges, valamint a védendő fogyasztói státuszt megalapozó személyes adatokat és a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatokat. Az adatokat a földgázelosztó a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy a különleges bánásmód egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából más földgázelosztónak, valamint a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy különleges bánásmód biztosítása érdekében a földgázkereskedőnek továbbítja. Az átvett személyes adatokat a földgázelosztó, valamint a földgázkereskedő a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 3 évig kezeli

(1c) Az átvevő egyetemes szolgáltató az átadó egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatói engedélye visszavonásának az e törvény 115/A. § szerinti kezdeményezése esetén az e törvény 115/B. § (1) bekezdése szerinti visszavonó és a kijelölő határozat kézhezvételének napjától a 115/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig az érintett felhasználók átvétele, földgázellátásuk biztosításához szükséges teendők elvégzése céljából kezeli az érintett felhasználó azonosításához és földgázellátása biztosításához szükséges - az átadó egyetemes szolgáltató által továbbított - személyes adatokat."

(4) A Get.142. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenységük során - a mintaprojekt zárását követő 3 évig - a mintaprojekt lebonyolítása céljából - kezeli a felhasználó, valamint a jogszabályban meghatározott fizető személyes adatait. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben a földgázelosztó jogai és kötelezettségei illetik meg azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki."

73. §

A Get.

a) 61/C. § (3) bekezdésében az "a cselekménnyel szorosan összefüggő személyes adat kezelésére" szövegrész helyébe az "és kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat" szöveg,

b) 61/G. § (2) bekezdés nyitó szövegében a "jogosult" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg, záró szövegben az "adatok megismerésére és kezelésére" szövegrész helyébe az "adatokat" szöveg,

c) 61/G. § (3) bekezdésében a "jogosult" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg, a "családi- és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére" szövegrész helyébe a "személyes adatokat, így családi- és utónevét, születési nevét és lakcímét" szöveg,

d) 127. § q) pontjában a "személyes adatok gyűjtésére vonatkozó - törvényben előírt -, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb" szövegrész helyébe a "jogszabályban meghatározott" szöveg

lép.

74. §

Hatályát veszti a Get.

a) 100. § (2) bekezdésében a "- természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint -" szövegrész,

b) 115/B. § (6) bekezdés e) pont ea)-ed) alpontja,

c) 125. § (1) és (2)-(5) bekezdése,

d) 127. § s) pontjában az " , amelyeket köteles az Ákr. adatkezelésre vonatkozó szabályai szerint kezelni" szövegrész.

35. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

75. §

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közjegyző a nemperes eljárás lefolytatása céljából a nemperes eljárással összefüggésben megismert személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli. A közjegyző e személyes adatokat eljárásának jogerős befejezését követően kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat vagy törvényben meghatározott egyéb feladat végrehajtása céljából kezelheti, és kizárólag e személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. Az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében egyebekben a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak."

36. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

76. §

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Ébt.) 38. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza]

"c) természetes személyek esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelét, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot is,

d) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, adóazonosító számot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget."

77. §

Hatályát veszti az Ébt.

a) 38. § (2) bekezdés b) pontjában a "továbbá",

b) 16. § (3) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben"

szövegrész.

37. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

78. §

Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 90/E. § (2) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben" szövegrész.

38. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

79. §

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény

a) 87. § (2) bekezdésében az "érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint megillető tájékoztatásból" szövegrész helyébe az "érintett hozzáféréshez való jogának gyakorlása során" szöveg,

b) 87. § (3) bekezdésében az "annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás mellőzésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor" szövegrész helyébe a "kivéve, ha az indokolás a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott valamely érdek érvényesülését veszélyezteti" szöveg

lép.

39. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

80. §

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 54. § (6) bekezdésében a "jogosult személyes adatot továbbítani a tagállamok, illetve egyéb olyan államok területére, amelyek a magyar jog szabályainak megfelelő szintű védelmet biztosító adatvédelmi szabályozással rendelkeznek" szövegrész helyébe a "jogszabályoknak és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak megfelelően jogosult személyes adatot harmadik országba továbbítani" szöveg lép.

40. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása

81. §

Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az ÁRMB határozatának alapjául szolgáló, a (2) bekezdésben megjelölt személyes adatokat az ÁRMB határozatának véglegessé válását követően ötévente felülvizsgálja. Ha az ÁRMB öt éven belül valamely szervezet részvételi jogosultságát ismételten megállapító határozatot hozott, a korábbi határozat alapjául szolgáló személyes adatokat az új határozat véglegessé válását követő 30 nap elteltével kell törölni."

41. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

82. §

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény

a) 12. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján az érintettet megillető tájékoztatást" szövegrész helyébe az "az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának biztosítását" szöveg, az "az érintettnek a személyes adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatása" szövegrész helyébe az "e jog gyakorlása" szöveg,

b) 12. § (2) bekezdésében az "érintett jogaival kapcsolatban egyebekben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy bíróság előtti jogérvényesítés" szövegrész helyébe az "érintett jogainak bíróság előtti érvényesítése" szöveg

lép.

42. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

83. §

(1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 78. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyakönyvből a kizárólag a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott adat, valamint az anyakönyvi alapirat tekintetében az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv)

"d) biztosítja az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását."

84. §

Az At.

a) 77. § e) pontjában az "az érintett számára teljesíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást" szövegrész helyébe a "biztosítja az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását" szöveg,

b) 78. § (2) bekezdésében az "az érintettet a levéltár az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak kezeléséről" szövegrész helyébe az "a levéltár biztosítja az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását" szöveg,

c) 79. §-ában a "szerinti tájékoztatás" szövegrész helyébe a "szerinti hozzáférési jog gyakorlásának biztosítása" szöveg,

d) 92. § (1) bekezdésében a "nyilvántartó szerv" szövegrész helyébe a "nyilvántartó szerv az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként" szöveg,

e) 92. § (2) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti" szövegrész helyébe az "az adatkezelési tevékenységek nyilvántartására előírt" szöveg,

f) 93. § (1) bekezdés b) pontjában az "érintettnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatása céljából" szövegrész helyébe az "érintett a személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlásának biztosítása céljából" szöveg,

g) 93. § (2) bekezdésében az "az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását" szövegrész helyébe az "az érintett személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlásának biztosítását" szöveg,

h) 93/A. § (4) bekezdésében az "Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti különleges adatok" szövegrész helyébe a "Különleges adatok" szöveg

lép.

43. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

85. §

(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának és a róla kezelt személyes adatok helyesbítésére, törlésére vagy ezen adatok kezelésének korlátozására irányuló jogának az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását."

(2) A NAV tv. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végzett adatáttovábbításról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását és az adattovábbítás célját tartalmazza."

(3) A NAV tv. "Egyéb adatkezelés" című alcíme a következő 80/B. és 80/C. §-sal egészül ki:

"80/B. § A NAV az adott naptári évben keletkezett adatok összessége tekintetében - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az adat keletkezésének évét követően 5 évente felülvizsgálja, hogy az általa kezelt személyes adat kezelése az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges-e. Ezen felülvizsgálat dokumentálásával kapcsolatos eljárásra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései irányadóak.

80/C. § A NAV első alkalommal 2021. május 25-ig törli az általa, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által kezelt azon személyes adatot, amelynek kezelése az adatkezelés céljának megvalósulására tekintettel már nem szükséges."

44. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

86. §

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény

a) 27. § (3) bekezdésében a "különleges személyes adatot kezelhet, de az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 3. pont a) alpontjába tartozó adat esetében" szövegrész helyébe a "különleges adatot és bűnügyi személyes adatot kezelhet, de - az egészségügyi adat és a bűnügyi személyes adat kivételével - azok tekintetében" szöveg,

b) 27. § (4) bekezdésében a "személyes adatai, illetve különleges személyes adatai" szövegrész helyébe a "személyes adatai" szöveg,

c) 27. § (6) bekezdésében a "szereplő személyes adatokat és különleges személyes adatokat -az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába tartozó adat kivételével - kezelheti" szövegrész helyébe a "szereplő, különleges adatnak nem minősülő személyes adatokat, valamint egészségügyi adatokat és bűnügyi személyes adatokat kezelheti" szöveg,

d) 27. § (7) bekezdésében az "az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába nem tartozó különleges személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve nyomozó hatósági vagy bírósági megkeresés teljesítése céljából továbbíthatja az illetékes szervezet részére" szövegrész helyébe a "egészségügyi adatot és bűnügyi személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság adatkérésének teljesítése céljából továbbíthatja" szöveg,

e) 27. § (8) bekezdésében az "az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába nem tartozó különleges" szövegrész helyébe az "egészségügyi adatot és bűnügyi" szöveg, és a "de legfeljebb a kezdeményezett büntető- vagy fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "de legfeljebb a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig" szöveg,

f) 32. § (4) bekezdésében az "az Infotv. 3. § 3. pontjába tartozó különleges személyes" szövegrész helyébe a "különleges" szöveg

lép.

45. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

87. §

Hatályát veszti a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 5. § (3) bekezdésében a " , figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltakra" szövegrész.

46. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

88. §

(1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 53. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha)

"h) a bejelentés tárgya nem tartozik a hatáskörébe és a rendelkezésre álló adatok alapján a bejelentés tárgya tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv kiléte nem állapítható meg."

(2) Az Infotv. 71. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A Hatóság megkeresésére a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi az illetékességi területén folytatott, a Hatóság által a megkeresésben megjelölt adatkezelés tényleges körülményeit, így különösen a kezelt személyes adatok körét, a személyes adatokkal végzett műveleteket és e műveletek eszközeit, továbbá az adatkezelő által alkalmazott technikai és szervezési intézkedéseket."

89. §

Az Infotv.

a) 2. § (2) bekezdésében az "55. § (1) és (2)" szövegrész helyébe az "55. § (1)-(2)" szöveg, a "bekezdésében és az 1. mellékletben" szövegrész helyébe a "bekezdésében, a 75/A. §-ban és az 1. mellékletben" szöveg,

b) 53. § (3) bekezdés f) pontjában a "nem felel meg, vagy" szövegrész helyébe a "nem felel meg," szöveg,

c) 53. § (3) bekezdés g) pontjában a "folytat." szövegrész helyébe a "folytat, vagy" szöveg,

d) 60/A. § (1) bekezdésében a "százhúsz" szövegrész helyébe a "százötven" szöveg

lép.

47. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

90. §

(1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 18/A. § (8) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a minősített önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonásának elrendelése, az önkéntes mentőszervezet tagja nyilvántartási számmal történő azonosítása, a lezárt kárterületre történő belépési jogosultság ellenőrzése érdekében a minősített önkéntes mentőszervezetekről és azok tagjairól vezetett nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) kezeli a tag]

"j) vezetői engedélye kategóriáját."

(2) A Kat. 24/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv kezeli azon személy lakcímét és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának számát, akivel szemben az intézkedést vagy kényszerítő eszközt alkalmazták."

(3) A Kat. 71. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A katasztrófák elleni védekezési feladatok végrehajtása céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a megyei, fővárosi védelmi bizottságok tagjainak, a helyi védelmi bizottságok tagjainak, a polgármestereknek, a kormányzati koordinációs szervbe delegált szakértőknek, a közbiztonsági referenseknek, az eseménykezelésben érintett gazdálkodó szervezetek, intézmények vezetőinek, kapcsolattartóinak és szakértőinek családi és utónevét, telefonszámát, e-mail elérhetőségét, munkahelyére, szervezeti beosztására vonatkozó adatait kezeli.

(7b) A (7a) bekezdésben meghatározott adatokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az érintettől vagy annak munkáltatójától gyűjti."

(4) A Kat. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az iparbiztonsági, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatos, továbbá a külön jogszabály alapján hatáskörébe utalt hatósági eljárások során és az eljárások végleges lezárását követően a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a végleges döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, kapcsolattartás, valamint a döntésfelülvizsgálat céljából a bírságfizetés teljesítését követő 30. napig az alábbi személyes adatokat kezeli:

a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

b) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma,

c) a nem természetes személy ügyfél

ca) cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének időpontja, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (1) bekezdése szerinti hivatalos elérhetősége, telefonszáma,

cb) természetes személy képviselőjének, meghatalmazottjának vagy kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma, valamint

e) az üggyel érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai."

91. §

A Kat. a következő VII/B. fejezettel egészül ki:

"VII/B. FEJEZET

KÉPFELVÉTEL, HANGFELVÉTEL, KÉP- ÉS HANGFELVÉTEL KÉSZÍTÉSE

79/A. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben a hatósági ellenőrzéssel vagy beavatkozással érintett személyekről, tárgyakról, azok környezetéről, a beavatkozási eseményekről, a katasztrófavédelmi feladatellátás szempontjából lényeges körülményről képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, valamint ilyen felvételt - szolgálati feladatainak ellátása érdekében, valamint oktatási célból - felhasználhat.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv

a) épületein a készenléti járművek akadálytalan kihajtása céljából,

b) objektumain és objektumaiban a szakfelszerelések és egyéb vagyontárgyak feladatellátáshoz szükséges rendelkezésre állásának biztosítása céljából,

c) a készenléti járműveken az azokon található szakfelszereléseknek az azonnali, akadálymentes feladatellátás céljából történő használata érdekében,

d) a készenléti járműveken a beavatkozás eseményeinek képi rögzítése és elemzése céljából

bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, felvételt készíthet és rögzíthet.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a képfelvevők elhelyezésével összefüggő adatkezelési információkat, valamint az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről történő tájékoztatást a képfelvevőt üzemeltető hivatásos katasztrófavédelmi szerv honlapján is közzéteszi.

(4) A képfelvevő által megfigyelt területen a területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről, valamint az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről.

(5) Az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak szerint-készített, személyes adatot tartalmazó felvétel, kizárólag bírósági, hatósági eljárásban, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.

(6) Az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján készített felvételek kizárólag anonimizált formában mutathatóak be oktatási célból vagy hozhatóak nyilvánosságra.

(7) Az (1) és (2) bekezdés alapján készített felvétel egyedi ügyhöz kapcsolódó adatkérés alapján - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, közigazgatási hatósági, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat, terrorizmust elhárító szerv, közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság részére továbbítható. A felvétel a jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére is továbbítható, adatigénylési kérelem alapján.

(8) A felvételt, ha arra az (5) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott célból nincs szükség, harminc napon belül törölni kell.

(9) Ha a felvétel felhasználására hatósági eljárásban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(10) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a felvétel kezelése során köteles megtenni a szükséges szervezési, technikai és adatbiztonsági intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett személy személyes adatainak, különösen magántitkának és magánélete körülményeinek illetéktelen személy tudomására jutását.

(11) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, az (5) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy a felvételt annak kezelője a felvétel továbbításáig, de legfeljebb harminc napig ne törölje.

(12) A (11) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított nyolc napon belül van lehetőség.

(13) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére, illetve a büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság adatszolgáltatás kérésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (11) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt törölni kell."

92. §

A Kat.

a) 18/A. § (8) bekezdésében a "belépési jogosultság ellenőrzése érdekében" szövegrész helyébe a "belépési jogosultság ellenőrzése, felkészítések és gyakorlatok megszervezése érdekében" szöveg,

b) 71. § (1) bekezdés a) pontjában a "szervezeti beosztásra vonatkozó adatok" szövegrész helyébe a "szervezeti beosztásra vonatkozó adatok, telefonszám, elektronikus levélcím" szöveg,

c) 71. § (2) bekezdésében a "vonatkozó adatokat kezeli." szövegrész helyébe a "vonatkozó adatokat kezeli, valamint annak vezetői és kapcsolattartói családi és utónevét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, munkahelyére, szervezeti beosztására vonatkozó adatokat kezeli." szöveg,

d) 71. § (3) bekezdés d) pontjában az "a közúti" szövegrész helyébe az "a központi közúti" szöveg

lép.

48. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

93. §

Hatályát veszti a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 9. § (2) bekezdés g) pontjában az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi szabályai megtartásával" szövegrész.

49. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

94. §

Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 13. § (2) bekezdésében az "- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott rendben -" szövegrész.

50. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

95. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (8) bekezdésében a "valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő -" szövegrész helyébe a "valamint - a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásával -" szöveg lép.

51. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

96. §

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 52/A. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenysége során - a mintaprojekt zárását követő 3 évig - a mintaprojekt lebonyolítása céljából - a felhasználó személyes adatait kezeli. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben a víziközmű-szolgáltató jogai és kötelezettségei illetik meg azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki."

97. §

A Vksztv. 61. és 61/A.-a § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"61. § (1) Az ellátásért felelős az e törvényben meghatározott együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából - az adatkezelési cél fennállása időtartama alatt - kezeli a felhasználó azonosításához szükséges adatot, továbbá az 55. § végrehajtása érdekében a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.

(2) Az ellátásért felelős az érintett felhasználók átvétele, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos biztosításához szükséges teendőkre való felkészülés céljából az (1) bekezdésben meghatározott, a felhasználó azonosításához szükséges adatot a 15. § (2) bekezdés szerinti üzemeltetési jogviszony létrejöttével egyidejűleg továbbítja a víziközmű-szolgáltató részére, mely adatot a víziközmű-szolgáltató az ellátási terület birtokba vételéig kezeli.

(3) A közérdekű üzemeltető a közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat kézhezvételének napjától a Hivatal kijelölő határozatában meghatározott birtokba lépése időpontjáig az érintett felhasználók átvétele, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos biztosításához szükséges teendőkre való felkészülés céljából kezeli a felhasználó azonosításához szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot."

61/A. § (1) A víziközmű-szolgáltató a védendő felhasználókat megillető kedvezmények biztosítása céljából kezeli az 58/A. § (1) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultság fennállását igazoló személyes adatokat és a személyes adatok különleges kategóriájába tartozó adatokat.

(2) A védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvételt a felhasználónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmények közül melyek illetik meg, és azokból melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő felhasználói körbe tartozás igazolására szolgáló - a (4) bekezdésben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - iratokat.

(3) A víziközmű-szolgáltató a nyilvántartásba vételről a védendő felhasználót 8 napon belül írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza, hogy

a) a nyilvántartás szerint a védendő felhasználó milyen kedvezményeket vehet igénybe,

b) az adatváltozás bejelentésére mely időpontokban és módon biztosít lehetőséget a víziközmű-szolgáltató, valamint

c) a védendő felhasználónak a (6) bekezdésben meghatározott feladatait milyen módon és formában kell teljesítenie.

(4) A védendő felhasználói körbe tartozás igazolására a felhasználó kérelmére igazolja

a) a jegyző, hogy a felhasználó életvitelszerűen tartózkodik a kérelemben megjelölt felhasználási helyen,

b) a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő felhasználó részesül az adott ellátásban, illetve, hogy a védendő felhasználói jogosultságot a felhasználó egészségi állapota alapozza meg.

(5) A jegyző és az ellátást megállapító szerv a (4) bekezdés szerinti igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási hely tekintetében történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(6) A védendő felhasználók nyilvántartásba történő felvételt követően a védendő felhasználó minden év március 31-ig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírtak szerint köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Határozott időre megállapított védettség esetén a védendő felhasználó a védettségre megállapított határozott időszak alatti években, továbbá a védettség lejáratának évében mentesül a március 31-ei igazolási kötelezettség alól. Az a fogyatékkal élő felhasználó, aki esetében szakorvosi vélemény kimondja, hogy állapotában nem várható jelentős javulás, mentesül a védendő felhasználói körbe tartozás évenkénti igazolása alól.

(7) Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása miatt a lakossági felhasználó már nem jogosult kedvezményre, vagy annak évenkénti igazolását elmulasztja, az 58/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményre való jogosultság megszűnik. Az (1) bekezdés szerinti célból kezelt adatot a víziközmű-szolgáltató a jogosultság megszűnését követően további 5 évig kezeli."

98. §

A Vksztv. 21. § a) pontjában a "nevét és címét" szövegrész helyébe az "és a víziközműszolgáltatásba bekapcsolt ingatlanok 61. §-ban meghatározott adatait" szöveg lép.

99. §

Hatályát veszti a Vksztv. 21. § b) pontja.

52. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

100. §

(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell."

(2) Az Mt. a 9. §-t követően a következő 5/A. alcím címmel egészül ki:

"5/A. Adatkezelés"

(3) Az Mt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges.

(2) A munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet e törvény Harmadik Részében meghatározott jogának gyakorlása vagy kötelességének teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését követelheti.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján okirat bemutatása követelhető.

(4) A munkavállalóval szemben olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

(5) A munkáltató az (1)-(4) bekezdésen alapuló adatkezeléséről az érintettet írásban tájékoztatja."

(4) Az Mt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A munkavállaló biometrikus adata az érintett azonosítása céljából abban az esetben kezelhető, ha ez valamely dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához szükséges, amely

a) a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy

b) törvényben védett jelentős érdek

súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában jelentős védett érdek különösen

a) a legalább "Bizalmas!" minősítési szintű minősített adatok védelméhez,

b) a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez,

c) a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez,

d) a nukleáris anyagok őrzéséhez,

e) a Büntető Törvénykönyv szerint legalább különösen nagy vagyoni érték védelméhez fűződő érdek.

(3) A munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a (4) bekezdésben foglaltak szerint a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást.

(4) A (3) bekezdés szerinti korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása

a) a munkáltató jelentős vagyoni érdeke,

b) törvény által védett titok, vagy

c) a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti törvény által védett érdek sérelmének veszélyével járna.

(5) A munkáltató a bűnügyi személyes adat kezelését megalapozó (4) bekezdés szerinti korlátozó vagy kizáró feltételt, és a bűnügyi személyes adat kezeléséneknek feltételeit előzetesen írásban meghatározza."

(5) Az Mt. a 6. alcím címét megelőzően a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) A munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.

(2) A munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert (a továbbiakban: számítástechnikai eszköz) - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.

(3) A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be.

(4) A (3) bekezdés szerinti ellenőrzési jogosultság szempontjából munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül a (2) bekezdésben meghatározott korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.

(5) A (3) bekezdést alkalmazni kell, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ."

(6) Az Mt. 22. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot,)

"b) a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (5) bekezdésében, a 11. § (5) bekezdésében, a 11/A. § (1) bekezdésében, a 93. § (4) bekezdésében, a 97. § (4) bekezdésében, a 108. § (1) bekezdésében, a 110. § (5) és (6) bekezdésében, a 138. § (4) bekezdésében és a 193. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik."

(7) Az Mt. a következő 300. §-sal egészül ki:

"300. § A 10-11. §, valamint a 11/A. § a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. árpilis 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

101. §

Az Mt. 196. § (1) bekezdésében az "információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz)" szövegrész helyébe a "számítástechnikai eszközzel" szöveg lép.

102. §

Hatályát veszti az Mt. 197. § (2) és (3) bekezdése.

53. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

103. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni."

54. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

104. §

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 112. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az Országgyűlés Hivatala a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság és a jogviszony igazolása céljából a (4) bekezdés szerinti képviselő tevékenységét segítő alkalmazott

a) nevét,

b) születési nevét,

c) születési helyét és idejét,

d) nemét,

e) anyja születési családi- és utónevét,

f) állampolgárságát,

g) társadalombiztosítási azonosító jelét,

h) adóazonosító jelét,

i) legmagasabb iskolai végzettségét igazoló okiratának adatait,

j) juttatásaira vonatkozó adatokat, valamint

k) jogviszonyának időtartamára vonatkozó adatokat a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kezeli.

(4b) A képviselő tevékenységét segítő alkalmazott a jogviszony megszűnésétől számított tíz év elteltével írásban kérheti a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság és a jogviszony igazolása céljából kezelt adatai törlését.

(4c) A (4a) bekezdésen túl az Országgyűlés Hivatala kapcsolattartás céljából a (4) bekezdés szerinti képviselő tevékenységét segítő alkalmazott

a) fizetési számlájának számát,

b) lakcímét,

c) értesítési címét és

d) telefonszámát

a jogviszony megszűnésétől számított egy évig kezeli."

105. §

Az Ogytv. Ötödik része a következő XII/B. Fejezettel egészül ki:

"XII/B. FEJEZET

Adatkezelésre vonatkozó rendelkezések

40/G. Az Országgyűlés Hivatala adatkezelési tevékenysége

124/U. § (1) Az Országgyűlés Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott célokból, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy

a) családi és utónevét,

b) születési helyét,

c) születési idejét,

d) anyja születési családi és utónevét,

e) lakcímét,

f) értesítési címét,

g) telefonszámát,

h) fizetési számlájának számát,

i) társadalombiztosítási azonosító jelét, j) adóazonosító jelét,

k) tiszteletdíjára és egyéb juttatásaira vonatkozó adatokat és

l) országgyűlési képviselői jogviszonyának időtartamára vonatkozó adatot.

(2) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés szerinti személyes adatok közül - a 123. § (1) bekezdése szerinti, az Országgyűlés szervezeti, működtetési, döntéselőkészítési és ügyviteli feladatainak ellátása érdekében -

a) az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti személyes adatot az Országgyűlés Hivatalával, a házelnökkel történő és az országgyűlési képviselői tevékenységgel összefüggő kapcsolattartás, a képviselői tevékenység ellátásához szükséges, különösen a 111. § (4)-(6) bekezdésében foglalt tájékoztatás megadása, valamint az országgyűlési képviselő részére járó javadalmazás biztosítása és a 112. § (1) bekezdése szerinti adminisztrációs feladatai ellátása, továbbá - az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személyes adatok esetében - az országgyűlési képviselő személyének névazonosság esetén történő azonosítása,

b) az (1) bekezdés h)-k) pontja szerinti személyes adatot az országgyűlési képviselő részére járó javadalmazás biztosítása és a 112. § (1) bekezdése szerinti adminisztrációs feladatok ellátása,

c) az (1) bekezdés a)-d) és pontja szerinti személyes adatot - az (1) bekezdés a)-d) pontja tekintetében az a) pont, az (1) bekezdés i)-k) pontja tekintetében a b) pont szerinti adatkezelési célokon túlmenően - a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság igazolása

céljából, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli.

(3) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés e)-g) és h) pontja szerinti személyes adatot azon Országgyűlés megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével törli, amelyben az érintett személy országgyűlési képviselői megbízatással rendelkezett.

(4) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés a)-d) és i)-l) pontja szerinti személyes adatot -a (2) bekezdés c) pontja szerinti célból - az országgyűlési képviselői megbízatás megszűnésétől számított ötven évig kezeli. Ismételt képviselői megbízatás esetén az adatkezelés e bekezdésben meghatározott időtartama a legutóbbi képviselői megbízatás megszűnésekor kezdődik.

40/H. Az Országházba, az Országgyűlés Irodaháza, továbbá az Országgyűlés Hivatala vagy az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területére belépést, valamint a Kossuth tér felszín alatti mélygarázsba behajtást rögzítő elektronikus rendszer

124/V. § (1) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása céljából a belépést rögzítő elektronikus rendszerben (a továbbiakban: beléptető rendszer) nyilvántartja az Országházba, az Országgyűlés Irodaháza, továbbá az Országgyűlés Hivatala vagy az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területére állandó belépési engedéllyel rendelkező személy

a) családi nevét és utónevét,

b) születési helyét és idejét,

c) anyja születési családi és utónevét,

d) arcképmását,

e) személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusát és okmányazonosítóját, illetve, ha a belépő személy nem magyar állampolgár vagy a személyazonosításra alkalmas okmányt nem magyar hatóság állította ki, akkor az okmányt kiállító ország megnevezését és a belépő személy állampolgárságát is, valamint

f) belépésre jogosító igazolványának számát.

(2) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása céljából a beléptető rendszerben nyilvántartja az (1) bekezdésben jelzett épületekbe tartós belépési engedéllyel rendelkező személy

a) családi nevét és utónevét,

b) születési helyét és idejét,

c) anyja születési családi és utónevét, valamint

d) a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti állandó vagy tartós belépési engedéllyel rendelkező személy esetében

a) az (1) és (2) bekezdés szerinti személyes adatot a jogosultság megszűnésétől számított,

b) a beléptető rendszerben keletkezett, a be- és kilépés helyét és időpontját, valamint a belépést kezdeményező személy nevét rögzítő adatokat (a továbbiakban: belépést dokumentáló adatok) a keletkezésüktől számított

öt év elteltével törölni kell.

(4) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása céljából a beléptető rendszerben nyilvántartja az (1) bekezdésben meghatározott épületekbe eseti belépési engedéllyel rendelkező személy

a) családi nevét és utónevét, valamint

b) a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját, illetve, ha a belépő személy nem magyar állampolgár vagy a személyazonosításra alkalmas okmányt nem magyar hatóság állította ki, akkor az okmányt kiállító ország megnevezését és a belépő személy állampolgárságát is.

(5) A (4) bekezdés szerinti eseti belépési engedéllyel rendelkező személy valamennyi személyes adatát, továbbá a belépést dokumentáló adatokat a belépés napjától számított öt év elteltével törölni kell.

(6) Az Országgyűlés Hivatala a belépést megtagadó döntésben meghatározott ideig, de legfeljebb a döntés meghozatalának napjától számított öt évig a beléptető rendszerben nyilvántartja az 54. § (6) bekezdésében meghatározott személy

a) családi nevét és utónevét, valamint

b) a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját.

(7) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása céljából nyilvántartja a Kossuth tér felszín alatti mélygarázsba behajtási engedéllyel rendelkező személy

a) családi nevét és utónevét,

b) a gépjármű típusát, színét és forgalmi rendszámát.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból az állandó behajtási engedéllyel rendelkező személy esetében

a) a (7) bekezdés szerinti személyes adatot a jogosultság megszűnésétől számított,

b) a nyilvántartási rendszerben keletkezett, a belépést dokumentáló adatokat a keletkezésüktől számított

öt év elteltével törölni kell.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból az eseti behajtási engedéllyel rendelkező személy valamennyi személyes adatát, továbbá a belépést dokumentáló adatokat a belépés napjától számított öt év elteltével törölni kell.

(10) A beléptető rendszer, valamint a Kossuth tér felszín alatti mélygarázsba behajtást nyilvántartó rendszer a belépő személyről, illetve a be- és kihajtó gépjárműről a belépési, illetve a behajtási jogosultság ellenőrzése, a belépő személy vagy a behajtó gépjármű azonosságának megállapítása, és az ezzel kapcsolatos visszaélések megelőzése vagy megszüntetése érdekében a belépés vagy be- és kihajtás időpontjában pillanatfelvételt készít. A pillanatfelvételt a rögzítéstől számított harminc nap elteltével törölni kell.

(11) Az (1), (2), (4), (7) és (10) bekezdésben meghatározott adatokból - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból - a nyomozó hatóság, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.

(12) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdésben meghatározott épületekbe belépni szándékozó személy személyazonosságának megállapítása és a beléptetés végrehajtása céljából közvetlen hozzáférést biztosít az Országgyűlési Őrség részére a beléptető rendszerben az adott naptári napon belépő személy nevéhez, a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítójához, a belépésre jogosító igazolvány számához, valamint azon személy arcképmásához, akinél ezt a beléptető rendszer kezeli.

(13) Az Országgyűlés Hivatala az 54. § (6) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása céljából közvetlen hozzáférést biztosít az Országgyűlési Őrség részére a beléptető rendszerben a (6) bekezdésben szereplő, belépésre nem jogosult személy nevéhez, valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítójához.

(14) Az Országgyűlés Hivatala a behajtási jogosultság ellenőrzése céljából közvetlen hozzáférést biztosít az Országgyűlési Őrség részére a (7) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszerhez."

106. §

(1) Az Ogytv. 125. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlési Őrség)

"c) az Országgyűlés Hivatalával együttműködve biztosítja az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartását,"

(2) Az Ogytv. a 136. §-át követően a következő 43/A. alcím címmel egészül ki:

"43/A. Az Országgyűlési Őrség adatkezelési tevékenysége "

(3) Az Ogytv. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"137. § (1) Az Országgyűlési Őrség a 125. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során az intézkedéssel érintett személy családi nevét és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi- és utónevét, - nem magyar állampolgár esetében az állampolgárságát is -, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítóját, lakcímét, értesítési címét, valamint az intézkedéssel összefüggő adatait kezeli.

(2) Az Országgyűlési Őrség - az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésén túl - a 125. § (2) bekezdés a), b), c) és e) pontjában meghatározott feladatai ellátása során az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készít.

(3) Az Országgyűlési Őrség a 125. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladata ellátása során a házelnök szállítására használt gépjármű külső környezete megfigyelésére képfelvevő eszközt alkalmaz és képfelvételt készít.

(4) Az Országgyűlési Őrség elektronikus megfigyelőrendszer működtetése útján képfelvételt a 125. § (2) bekezdés a), b), c) és e) pontjában meghatározott feladatai ellátásának támogatása, az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek, valamint a házelnök tartózkodási helye biztosítása, a létesítményekben tartózkodók biztonsága, az őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése, a rendkívüli események megelőzése, következményeinek elhárítása és kivizsgálásának elősegítése, a jogsértések észlelése és megelőzése, az elkövető tettenérése céljából készít, illetve kezel.

(5) A (4) bekezdés szerinti elektronikus megfigyelőrendszer kialakítása során kamera nem helyezhető el olyan helyen, ahol a megfigyelés és az adatrögzítés

a) az emberi méltóságot sértheti, vagy

b) az Országgyűlés illetéktelen befolyástól mentes, zavartalan működéséhez fűződő közérdeket veszélyezteti.

(6) Az Országgyűlési Őrség az ügyeleti szolgálatához beérkezett hívásokat az elsődleges intézkedések foganatosításának biztosítása érdekében rögzíti.

(7) Az Országgyűlési Őrség a (2)-(4) bekezdés alapján készített felvételt, illetve az abban szereplő személyes adatot

a) büntetőeljárás, szabálysértési eljárás vagy közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése, vagy

b) az országgyűlési őr intézkedése jogszerűségének közigazgatási hatósági eljárásban történő vizsgálata

céljából használhatja fel.

(8) A (6) bekezdés alapján készített hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a hívással elkövetett, vagy a hívás során említett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás kezdeményezése során, vagy a hívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése céljából használható fel.

(9) A (2)-(4) bekezdés alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat

a) bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,

b) titkos információgyűjtés keretében,

c) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében, vagy

d) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében

továbbítható a megkereső, illetve adatszolgáltatást kérő, az eljárásra feladat- és hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság vagy más közigazgatási hatósági eljárást lefolytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, továbbá az érintett személy részére.

(10) A (4) bekezdésben foglaltak alapján működtetett elektronikus megfigyelő rendszer által rögzített közterületi képfelvételekhez az Országgyűlési Őrség közvetlen elérést biztosít a rendezvénybiztosítási feladatok támogatása céljából, a rendezvénybiztosítási feladatokat ellátó általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv részére.

(11) A (6) bekezdés alapján készített hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a hívással elkövetett, vagy a hívás során említett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során, vagy a hívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében a megkereső, illetve adatszolgáltatást kérő, az eljárásra feladat- és hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, ügyészség, bíróság vagy más közigazgatási hatósági eljárást lefolytató szerv, továbbá az érintett személy részére továbbítható.

(12) A (2)-(4) és (6) bekezdés alapján rögzített felvételt - ha a (7)-(11) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség - a rögzítést követő harminc nap elteltével törölni kell.

(13) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a felvétel rögzítésétől számított harminc napon belül - a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével - kérheti, hogy a (7)-(11) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében az adatot annak kezelője a (12) bekezdés szerinti határidőben ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül nem kerül sor a megkeresésre, a rögzített felvételt törölni kell.

(14) A közterületet is érintő elektronikus megfigyelőrendszerrel történő adatkezelés esetén az Országgyűlési Őrség az érintett területre belépő és ott tartózkodó személyek tájékoztatását elősegítő módon köteles

a) figyelmeztető jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz, illetve

b) az Országgyűlési Őrség honlapján az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére, a megfigyelt területre, az adatkezelő és adatvédelmi tisztviselőjének személyére, az adatkezelés jogalapjára, céljára, időtartamára, a megismerésre jogosultak körére, az érintetti jogok érvényesítésének módjára vonatkozó tájékoztatót nyilvánosságra hozni, valamint a tájékoztatónak az Országgyűlés Hivatala honlapján való közzétételét kezdeményezni.

(15) A házelnök szállítására használt gépjárműben elhelyezett kamerán keresztüli megfigyelés esetén a (14) bekezdés szerinti tájékoztatót az Országgyűlési Őrség honlapján kell nyilvánosságra hozni. A gépjárműveket továbbá az adatkezelésre utaló jelzéssel kell ellátni."

(4) Az Ogytv. 138. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országgyűlési őr a feladata ellátása során)

"a) az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, továbbá az Országgyűlés Hivatala vagy az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületek területén a személyazonosság megállapítása céljára a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, vagy ha a belépő személy nem magyar állampolgár vagy a személyazonosításra alkalmas okmányt nem magyar hatóság állította ki, akkor a személyazonosság megállapítására alkalmas okmányt, valamint az Országházba, az Országgyűlés Irodaházába, továbbá az Országgyűlés Hivatala vagy az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületekbe való belépésre jogosító okmányt fogadja el,"

107. §

Az Ogytv.

a) 29/A. § (6) bekezdésében a "független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit" szövegrész helyébe a "független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 124/U. §-t" szöveg,

b) 54. § (1) bekezdésében a "valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére" szövegrész helyébe a "továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére" szöveg,

c) 54. § (2) bekezdésében az "Országgyűlési Őrség e feladatkörével" szövegrész helyébe az "Országgyűlési Őrség és az Országgyűlés Hivatala e feladatkörével" szöveg,

d) 125. § (2) bekezdés b) és d) pontjában a "valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére" szövegrész helyébe a "továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére" szöveg,

e) 138. § (1) bekezdés b) pontjában az "illetve az Országgyűlés Irodaházában és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére" szövegrész helyébe az "az Országgyűlés Irodaházában, továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére" szöveg,

f) 145. § (4) bekezdésében a "valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére" szövegrész helyébe a "továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére" szöveg

lép.

108. §

Hatályát veszti az Ogytv.

a) 54. § (4) és (5) bekezdése,

b) 133. § (2a) és (2b) bekezdése.

55. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

109. §

(1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A személyszállítási közszolgáltatást végző szolgáltató és az e szolgáltatás nyújtásához igénybevett közlekedésszervező, vasút-, trolibusz-, autóbusz-, hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője, valamint a 22. § (4a) bekezdése szerint működtetett közösségi kerékpáros rendszer vagy közösségi autóbérlő rendszer üzemeltetője (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) az e szolgáltatással összefüggésben a járműveinek, a területén található berendezéseknek, eszközöknek, az utasoknak, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai életének, személyének, testi épségének és a nemzeti vagyon védelme céljából elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül kizárólag a (2)-(12) bekezdésben meghatározott feltételekkel folytathat megfigyelést, készíthet rögzített képfelvételt és kezelheti a rögzített képfelvételeket.

(2) Szolgáltató az (1) bekezdés szerinti képfelvételt a tulajdonában vagy jogszerű használatában álló területen, a közforgalom számára nyitva álló helyen, a vasúti pályahálózaton, személyszállítási szolgáltatás céljára alkalmazott járművein, valamint a jegy- és bérletértékesítő berendezéseken készíthet.

(3) Szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazásáról köteles - a vakok és gyengénlátók, valamint idegen nyelvűek számára is értelmezhető módon - figyelemfelhívó jelzést, továbbá a személyes adatok kezeléséről tájékoztatást elhelyezni

a) a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál,

b) a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra, és az autóbuszra való felszállásra szolgáló peronoknál,

c) a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon,

d) közösségi kerékpár gyűjtőállomásán,

e) a jegy- és bérletértékesítő berendezésen, valamint

f) a közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijának belső terében.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott hely a tájékoztatás elhelyezésére nem alkalmas, a tájékoztatást a vasúti pályaudvaron, autóbusz-állomáson, a szolgáltató Üzletszabályzatában és honlapján kell hozzáférhetővé tenni.

(5) Képfelvétel nem készíthető olyan helyen, ahol az az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen.

(6) A képfelvételt a rögzítéstől számított 16. napon törölni kell, ha annak felhasználására bírósági vagy hatósági eljárásban nem kerül sor.

(7) Akinek jogát vagy jogos érdekét a képfelvétel érinti, jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt annak kezelője ne törölje a (6) bekezdésben meghatározottak szerint.

(8) Megkeresés esetén a képfelvételt haladéktalanul meg kell küldeni a bíróság vagy hatóság részére.

(9) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelmet nyújtottak be, és az azt követő 30 napon belül a (8) bekezdés szerinti megkeresés nem érkezik a szolgáltatóhoz, a felvételt törölni kell.

(10) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott célból készített képfelvételt felhasználhatja

a) a szolgáltatását igénybe vevő személyeket,

b) a működtetésében lévő berendezések használóit,

c) a szolgáltató munkavállalóit, megbízottjait,

d) a kezelésében lévő területeken tartózkodó személyeket, illetve poggyászaikat, és

e) a járműveket, berendezéseket és felszereléseket

ért balesetek, káresetek körülményeinek, továbbá a szolgáltatónál tett panaszbejelentések kivizsgálásához.

(11) A (10) bekezdés szerinti vizsgálat időtartamával, de legfeljebb 45 nappal a (6) bekezdésben meghatározott időtartam meghosszabbodik.

(12) A vizsgálat során felhasznált képfelvételt a vizsgálat és az annak eredményeként tett intézkedések, illetve bírósági vagy hatósági eljárás esetén az azt lezáró határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő 15. napon törölni kell."

(2) Az Sztv. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vasúti társaság, valamint a vasúti dolgozók menetkedvezményeiről szóló jogszabályban meghatározott kedvezményre jogosultak munkáltatója (e § alkalmazásában a továbbiakban: munkáltató) az (1) bekezdés szerinti menetkedvezményre jogosult (5) bekezdésben meghatározott adatait kezeli."

(3) Az Sztv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A menetkedvezmény jogosultság biztosítása céljából menetkedvezményt biztosító országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság az utazási kedvezményre jogosult munkavállaló, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott, rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott, nyugdíjas, valamint ezek igényjogosult hozzátartozója (5) bekezdésben meghatározott adatait a menetkedvezmény jogosultság megszűnését követő 5 évig kezeli."

110. §

Hatályát veszti az Sztv.

a) 37. § (7) és (8) bekezdése,

b) 49. § (1) bekezdés j) pontjában az "a 7. § (2)-(4) bekezdésében," szövegrész.

56. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

111. §

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tpftv.) 26. § (2) bekezdés b) pontjában az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások" szöveg lép.

112. §

Hatályát veszti a Tpftv. 25. § (2) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti" szövegrész.

57. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása

113. §

Hatályát veszti a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 89. § (6) bekezdése.

58. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012.

évi CXXVI. törvény módosítása

114. §

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 13. §-ában az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak" szöveg lép.

59. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény

115. §

(1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 54. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató a 6. §-ban meghatározott kötelezettsége ellátása céljából az egyetemes postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges személyes adatokat az 55. § (7) bekezdésben meghatározott ideig kezeli.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás teljesítése nem tehető függővé olyan személyes vagy más adat megadásától, vagy olyan célú adatkezeléshez való hozzájáruló nyilatkozat megtételétől, amely a postai szolgáltatás feladó által igényelt tartalmú elvégzéséhez nem szükséges."

(2) A Posta tv. 55. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A postai szolgáltató az adatkezelése során a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat a postai küldemény feladását követő naptári év utolsó napjáig köteles megőrizni."

60. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

116. §

Hatályát veszti a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 34. § (3) bekezdésében a "22. §-a" szövegrész.

61. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

117. §

(1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 32/A. § (5) és (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A Koordináló szerv térítésmentesen jogosult az elszámolási, számlázási, és kintlevőségkezelési feladatkörében a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatok körére kiterjedő eseti és csoportos adatszolgáltatást kérni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől.

(5a) A közszolgáltató a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat az általa ellátandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását, illetve jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítését követő 5 évig kezeli."

(2) A Htv. 69/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járulékfizetésre kötelezett mindenki számára jól látható helyen és olvashatóan figyelemfelhívó jelzést és tájékoztatást helyez el)

"e) az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről."

118. §

A Htv.

a) 32/A. § (4) bekezdésében a "kezelheti, és részére átadhatók" szövegrész helyébe az "az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatai befejezését követő 5 évig kezeli a részére átadott," szöveg, az "adatok" szövegrész helyébe az "adatot" szöveg,

b) 38. § (3) bekezdésében a "gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Koordináló szerv felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül" szövegrész helyébe a "32/A. §-ban meghatározott állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása érdekében a Koordináló szerv felhívására a gazdálkodó szervezet a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó" szöveg,

c) 65. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "tarthatja nyilván" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg

lép.

119. §

Hatályát veszti a Htv. 69/C. § (1) és (2) bekezdése.

62. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

120. §

(1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr.) 12. alcíme a következő 31/B. §-sal egészül ki:

"31/B. § (1) A hatóság elektronikus rendszert üzemeltet, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott adatokat - létesítményenként ÜHG azonosító alkalmazásával - kezeli a végzett tevékenység megszűnését, megszüntetését követő 30 évig, az alábbi célok érdekében:

a) az üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységére vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,

b) regisztrációs, nyilvántartási, valamint adatszolgáltatási, jelentéstételi és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése,

c) az üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az elektronikus rendszerben a hatóság kezeli a következő adatokat:

a) természetes személy esetében:

aa) név,

ab) beosztás,

ac) telefonszám, e-mail cím;

b) gazdasági társaság, egyéb szerv vagy szervezet esetében:

ba) név,

bb) székhely,

bc) cégjegyzékszám, ennek hiányában egyéb - az azonosítást szolgáló nyilvántartási szám,

bd) adószám,

be) környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ szám),

bf) levelezési cím,

bg) számlázási cím,

bh) fizetési számla szám;

c) létesítmény esetében:

ca) megnevezés,

cb) a levelezési cím, ha az nem egyezik az üzemeltetőével,

cc) környezetvédelmi területi jel (KTJ szám),

cd) egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező környezetvédelmi objektum egyedi környezetvédelmi azonosító szám (KTJ IPPC létesítmény szám),

ce) egységes környezethasználati engedély (EKHE) kód,

cf) Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (E-PRTR) kód;

cg) ÜHG azonosító;

d) a hatóság a)-c) ponttal összefüggő rendelkezései vonatkozásában:

da) hatósági döntés iktatószáma,

db) végleges döntéssel kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota,

dc) a bírság kiszabása mellőzésének ténye, a figyelmeztetés ténye,

dd) a számlavezetési és felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota; továbbá

e) minden egyéb olyan adatot, amelynek szolgáltatására az ÜHG azonosítóval rendelkező üzemeltető a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályban foglalt rendelkezés szerint köteles.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elektronikus rendszer hatósági nyilvántartás, amely a létesítmények üvegházhatású gázokkal kapcsolatos kibocsátásaira vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza.

(4) A nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az érintettek kötelesek a hatóságnak a változást követő 15 napon belül bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettségeket a hatóság által az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell teljesíteni."

(2) Az Ügkr. 39. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"w) a 31/B. § szerinti elektronikus nyilvántartás vezetésére, a regisztrációra, az adatszolgáltatásra, a jelentéstételre vonatkozó részletes szabályokat, és a megszegésük esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

63. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

121. §

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/G. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5/G. § (1) A Hivatal a védett adatot más hatóságnak vagy szervnek jogszabályban meghatározott együttműködés keretében átadja.

(2) A Hivatal törvény által meghatározott feladat- és hatáskörében a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából a természetes személyazonosító adatai mellett a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője

a) lakcímét,

b) az eljárásban kapcsolattartási módként választott elérhetőségét, valamint

c) törvényben vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatait

az eljárás végleges döntéssel történő befejezését vagy az ügy lezárását követő 5 évig kezeli.

(3) A Hivatal a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontjában, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. § (5) bekezdés 4. pontjában, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § ly) pontjában, a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5. § (2) bekezdésében foglalt feladata ellátásához az engedélyestől, valamint a víziközmű-szolgáltatótól adatot kérhet, és legfeljebb 12 hónapig kezeli a felhasználó nevét, a felhasználó által kapcsolattartási módként választott elérhetőségét, a felhasználási hely adatait, valamint az ügyfélszolgálat felhasználó általi felkeresésének idejére, céljára és módjára vonatkozó adatokat. Ha a Hivatal a feladat ellátásához közreműködőként adatfeldolgozót vesz igénybe, akkor az adatfeldolgozó személyére vonatkozó információkat a Hivatal honlapján közzéteszi."

64. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

122. §

Hatályát veszti az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 15. § (10) bekezdésében az "az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény," szövegrész.

65. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

123. §

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 1. § (1) bekezdés

a) 14a. pontjában az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.)" szövegrész helyébe az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben" szöveg,

b) 32a. pontjában az "az Infotv. szerinti személyes adat, különleges adat" szövegrész helyébe az "a személyes adat" szöveg

lép.

66. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

124. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 14/A. §

a) (1) bekezdésében az "adatai kezelésére vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatásra" szövegrész helyébe az "adataihoz való hozzáférésre" szöveg,

b) (2) bekezdésében az "érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint megillető tájékoztatásból" szövegrész helyébe az "érintettnek" szöveg,

c) (4) bekezdésében az "annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás mellőzésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor" szövegrész helyébe a "kivéve, ha az indokolás a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott valamely érdek érvényesülését veszélyezteti" szöveg,

d) (6) bekezdésében a "törvényi rendelkezések" szövegrész helyébe az "előírások" szöveg lép.

67. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

125. §

Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény

a) 57. § (6) bekezdése,

b) 104. § (2) bekezdés g) pontjában az "Infotv. 5. § (2) bekezdés a) pont szerinti" szövegrész.

68. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény módosítása

126. §

(1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A foglalkoztatói szervezet - jogszerű és prudens működése érdekében - a jogszabályok, valamint a 13. § szerinti magatartási szabályok megsértésének bejelentésére visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentési rendszer) hozhat létre, amelynek keretei között a munkáltató munkavállalói, valamint a foglalkoztatói szervezettel szerződéses viszonyban álló, vagy olyan személyek tehetnek bejelentést, akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához vagy megszüntetéséhez méltányolható jogos érdekük fűződik (a továbbiakban: bejelentő).

(2) A bejelentési rendszer működésére, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan a foglalkoztatói szervezet honlapján magyar nyelvű, részletes tájékoztatást tesz közzé.

(3) A foglalkoztatói szervezet a bejelentési rendszer keretei között

a) a bejelentőnek és

b) annak a személynek,

ba) akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy

bb) aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet [a továbbiakban a ba) és bb) alpont együtt: a bejelentésben érintett személy]

a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait - ideértve a különleges adatokat és a bűnügyi személyes adatokat is - kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelheti és a bejelentővédelmi ügyvéd, illetve a bejelentés kivizsgálásában közreműködő külső szervezet részére továbbíthatja.

(4) A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyes adatokat.

(5) A bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok kezelésére a 3. § (3) bekezdésében és - a bejelentőre vonatkozó adatok tekintetében - a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A bejelentés megtételekor a bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. Jogi személy bejelentő a bejelentés megtételekor köteles megadni székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét. A bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát - ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja - a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik."

(2) A Pkbtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok más államba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, e törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén kerülhet sor."

(3) A Pkbtv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bejelentést a foglalkoztatói szervezet az általa meghatározott eljárásrendben kivizsgálja és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatja."

(4) A Pkbtv. 16. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A bejelentések fogadásával vagy kivizsgálásával szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd, a bejelentések kivizsgálásában való közreműködéssel bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható.

(1b) A bejelentés vizsgálata mellőzhető, ha

a) a bejelentő a bejelentést személyazonosságának felfedése nélkül tette meg,

b) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés,

c) a bejelentést a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap elteltét követően tette meg a bejelentő,

d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban."

(5) A Pkbtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kell kivizsgálni, amely határidőtől - név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével -csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni. A vizsgálat időtartama a három hónapot nem haladhatja meg."

(6) A Pkbtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami és helyi önkormányzati szervnek nem minősülő jogi személy (a továbbiakban: megbízó) a tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ügyvéddel megbízási szerződést köthet bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység folytatására. A bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége szempontjából minden olyan jelzés bejelentésnek tekintendő, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a megbízó jogi vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdekét, vagy a megbízó tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegészség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja."

127. §

A Pkbtv.

a) 15. § (2) bekezdésében a "kivizsgálás" szövegrész helyébe a "vizsgálat" szöveg,

b) 15. § (3) bekezdésében a "rá vonatkozó bejelentésről, az Infotv. alapján" szövegrész helyébe a "bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt" szöveg,

c) 15. § (3) bekezdésében az "érintett a" szövegrész helyébe az "érintett személy a" szöveg,

d) 16. § (6) bekezdésében a "bejelentő személlyel" szövegrész helyébe a "bejelentővel" szöveg,

e) 16. § (6) bekezdésében a "munkáltatói bejelentési rendszerben" szövegrész helyébe a "bejelentési rendszer keretei között" szöveg,

f) 17. § (4) bekezdésében az "az ügyvédnek 15" szövegrész helyébe az "a bejelentővédelmi ügyvédnek tizenöt" szöveg,

g) 18. § (1) bekezdés a) pontjában a "megbízója" szövegrész helyébe a "megbízó" szöveg,

h) 18. § (1) bekezdés e) pontjában a "megbízó jogi személy" szövegrész helyébe a "megbízó" szöveg,

i) 18. § (2) bekezdésében az "az őt megbízó jogi személyhez továbbítja, de a bejelentő személyének megállapítását" szövegrész helyébe az "a megbízóhoz továbbítja, de a bejelentő azonosítását" szöveg

lép.

69. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

128. §

A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, és az adattovábbítás célját tartalmazza."

70. Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

129. §

Hatályát veszti az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény 10/A. § (2) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti" szövegrész.

71. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

130. §

Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fisztv.) 60. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha)

"a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti bejelentési kötelezettségét, valamint csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,"

131. §

A Fisztv. 62. § g) pontjában a "magyar jogszabályok" szövegrész helyébe a "jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai" szöveg lép.

72. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

132. §

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha)

"e) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti bejelentési kötelezettségét, valamint csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,"

133. §

A Hpt.

a) 19. § (3) bekezdés c) pontjában és 164. § h) pontjában a "magyar jogszabályok" szöveg helyébe a "jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai" szöveg,

b) 68. § (4) bekezdés b) pontjában az "adatvédelmi felelőse" szövegrész helyébe az "adatvédelmi tisztviselője" szöveg,

c) 172. § (8) bekezdésében a "jogszabályban" szövegrész helyébe a "jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában" szöveg

lép.

134. §

Hatályát veszti a Hpt. 166/A. § (1) bekezdése.

73. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

135. §

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.)

a) 28. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "jogszabályok" szövegrész helyébe a "jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai" szöveg

b) 199. § (2) bekezdés d) pontjában a "magyar szabályozással" szövegrész helyébe az "adatvédelmi jogszabályokkal és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaival" szöveg

lép.

136. §

Hatályát veszti a Kbftv.

a) 181. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott,",

b) 182. § (3) bekezdésében az "A Felügyelet a személyes adatok más felügyeleti hatóság részére történő továbbítása során a 95/46/EK irányelvben foglaltak figyelembe vételével jár el."

szövegrész.

74. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

137. §

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Bit.) 139. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha)

"b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti."

138. §

A Bit.

a) 136. §-ában az "írásbeli" szövegrész helyébe a "kifejezett" szöveg,

b) 140. § (1) bekezdés b) pontjában az "az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított" szövegrész helyébe az "az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel" szöveg,

c) 142. § (1) bekezdésében az "a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak" szövegrész helyébe az "a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak" szöveg,

d) 149. § (12) bekezdésében az "a az Infotv. -ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást" szövegrész helyébe az "a személyes adataihoz való hozzáférést" szöveg,

e) 150. § (16) bekezdésében az "az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja" szövegrész helyébe az "a személyes adataihoz hozzáférést biztosít" szöveg,

f) 247. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint 417. § (2) bekezdés c) és d) pontjában a "magyar jogszabályok" szövegrész helyébe a "jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai" szöveg,

lép.

139. §

Hatályát veszti a Bit. 147. § (2) bekezdésében az "- az Infotv.-ben meghatározott -" szövegrész.

75. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

140. §

(1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 33. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,)

"d) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki írásban tudomásul veszi, hogy azt a szolgálati viszony létesítését megelőzően, valamint a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizhetik, továbbá tudomásul veszi, hogy a szolgálati viszony fennállása alatt az ezzel kapcsolatos nyilatkozat visszavonása a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi,"

(2) A Hszt. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A hivatásos állomány tagjának 1. mellékletben meghatározott személyes és bűnügyi adatait, valamint a közeli hozzátartozójának a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatait a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv a kifogástalan életvitel ellenőrzés céljából megismerheti, ennek tényét előbbi esetben a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező, utóbbi esetben a közeli hozzátartozó írásban tudomásul veszi."

(3) A Hszt. 42. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A rendvédelmi szervnek átadott 3. melléklet szerinti adatlapot a rendvédelmi szerv zárt borítékban továbbítja a kifogástalan életvitel ellenőrzését lefolytató szervnek."

(4) A Hszt. 178. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatásos állomány tagja részére biztosítható vissza nem térítendő támogatás, költségtérítés vagy kedvezmény nyújtásával kapcsolatban keletkezett, a hivatásos állomány támogatást igénybe vevő vagy költségtérítésben, kedvezményben részesülő tagjára, valamint a támogatással, költségtérítéssel, kedvezménnyel érintett egyéb személyre és a támogatásra, költségtérítésre vagy kedvezményre vonatkozó adatokat a támogatást, költségtérítést vagy kedvezményt igénybe vevő azonosítása, a kifizetések nyomon követése, a jogosultság ellenőrzése céljából a támogatásra való jogosultságot elbíráló, továbbá az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, azok kizárólag a részükre továbbíthatók."

141. §

A Hszt.

a) 42. § (3) bekezdés b) pontjában az "írásban hozzájárul" szövegrész helyébe az "a 3. melléklet szerinti adatlapon szereplő nyilatkozattal írásban tudomásul veszi az" szöveg, az "ellenőrzéséhez" szövegrész helyébe az "ellenőrzését" szöveg,

b) 42. § (6) bekezdésében a "kitölteni" szövegrész helyébe a "kitölteni, az abban foglalt adatokat a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv kezeli" szöveg,

c) 82. § (1) bekezdés g) pontjában az "ellenőrzéséhez való hozzájárulását" szövegrész helyébe az "ellenőrzésével kapcsolatos, a 42. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát" szöveg

d) 178. § (2) bekezdésében az "a támogatásra, juttatásra vonatkozó adatokat a (3) bekezdésben meghatározott célból az illetmény" szövegrész helyébe a "a támogatással, juttatással érintett egyéb személyre, valamint a támogatásra, juttatásra vonatkozó adatokat a (3) bekezdésben meghatározott célból a támogatásra való jogosultságot elbíráló, továbbá az illetmény" szöveg,

e) 287/M. § (1) bekezdésében a "tartalma szerint történő hozzájárulás" szövegrész helyébe a "szerinti nyilatkozat megtétele" szöveg,

f) 287/M. § (2) bekezdésében az "ellenőrzéshez történő hozzájárulással" szövegrész helyébe a "kifogástalan életvitel ellenőrzés lehetőségének tudomásul vételével" szöveg, a "hozzájárulás" szövegrész helyébe az "a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos, (1) bekezdés szerinti nyilatkozat" szöveg,

g) 288/E. § (6) bekezdés e) pontjában az "ellenőrzéséhez való hozzájárulását" szövegrész helyébe az "ellenőrzésével kapcsolatos, a 287/M. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát" szöveg,

h) 342/A. § (1) bekezdés c) pontjában az "ellenőrzéshez történő hozzájárulás" szövegrész helyébe "ellenőrzés lehetőségének tudomásul vétele" szöveg,

i) 2. mellékletében az "igényelhet, amelyek megismeréséhez hozzájárulok." szövegrész helyébe az "igényelhet. Tudomásul veszem, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv ezen adatokat megismerheti." szöveg,

j) 3. mellékletében a "Hozzájárulok" szövegrész helyébe a "Tudomásul veszem" szöveg

lép.

142. §

Hatályát veszti a Hszt. 42. § (3) bekezdés a) pontja.

76. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

143. §

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Energiatv.) 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Hivatal a névjegyzékbe vétel megtagadása esetén a megtagadás véglegessé válásáig, valamint a névjegyzékből és a közreműködő szervezetek nyilvántartásából történő törlés időpontjától számított öt évig kezeli az (1) bekezdés szerinti adatokat."

144. §

Hatályát veszti az Energiatv. 43. §-a.

77. A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosítása

145. §

(1) A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Natv.) 5. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Akkreditálás iránti kérelmet)

"e) terméket, folyamatot, szolgáltatást tanúsító szervezet," (nyújthat be az akkreditáló szervhez.)

(2) A Natv. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Külföldi országokból benyújtott akkreditálási kérelmekre indított akkreditálási eljárásért, a felügyeleti vizsgálati eljárásért, a rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásért, illetve az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért az Európai Akkreditálási Együttműködés határon átnyúló akkreditálási eljárásokban való közreműködésért, valamint a külföldi telephelyen végzett akkreditálási tevékenységért az akkreditáló szerv belső szabályzatban egyedi díjszabást állapíthat meg. Az egyedi díjszabásra vonatkozó szabályzatot a Nemzeti Akkreditáló Hatóság köteles évente felülvizsgálni."

(3) A Natv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy az első felügyeleti vizsgálati eljárás iránti kérelmet az akkreditált státusz első megadásától számított egy éven belül, azt követően legfeljebb kétévente köteles benyújtani úgy, hogy a helyszíni szemlék között két évnél hosszabb idő nem telhet el."

146. §

A Natv.

a) 3. § (1) bekezdésében az "akkreditálási szervezet, illetve természetes személy" szövegrész helyébe az "akkreditált szervezet, illetve akkreditált természetes személy" szöveg,

b) 4. alcímének címében, 8. § (1), (2) és (10) bekezdésében, 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 9. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, 9. § (2) bekezdés f) pontjában, 9. § (3) és (4) bekezdésében, 10. § nyitó szövegrészében, 10. § a), b), d) és g) pontjában a "természetes személy" szövegrész helyébe az "akkreditált természetes személy" szöveg,

c) 2. § (1) bekezdés a) pontjában, 6. alcímének címében, 12. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában a "természetes személyek" szövegrész helyébe az "akkreditált természetes személyek" szöveg,

d) 9. § (2) bekezdésében a "természetes személy" szövegrészek helyébe az "akkreditált természetes személy" szöveg,

e) 10. § f) pontjában a "szervezet vagy természetes" szövegrész helyébe "akkreditált szervezet vagy az akkreditált természetes" szöveg,

f) 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, a 16. § (8) bekezdésében a "természetes személyekről" szövegrész helyébe az "akkreditált természetes személyekről" szöveg

lép.

78. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

147. §

(1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Akenytv.) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartásból teljesített adatigénylésekről az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az adattovábbítási nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokról közvetlen adatkapcsolat útján tájékoztatja a központi szervet."

148. §

Az Akenytv.

a) 5. § (2) bekezdésében és 15. § (1) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint a polgárt megillető tájékoztatással" szövegrész helyébe az "a polgár tájékoztatásával és személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlásával" szöveg,

b) 15. § (2) bekezdésében az "Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint a polgárt megillető tájékoztatás" szövegrész helyébe az "A polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása" szöveg,

c) 15. § (4) és (5) bekezdésében az "A polgárt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján megillető, személyes adatai kezeléséről szóló tájékoztatás" szövegrész helyébe az "A polgár személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlására irányuló kérelem" szöveg,

d) 15. § (7) bekezdésében az "annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás megtagadására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor" szövegrész helyébe a "kivéve, ha az indokolás a (4) bekezdésben meghatározott korlátozás alapjául szolgáló valamely érdek érvényesülését veszélyezteti" szöveg

lép.

149. §

Hatályát veszti az Akenytv. 15. § (8) bekezdésében az " , az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott" szövegrész.

79. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

150. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53. § Az ügyfél kérelmére, kezdeményezésére indult ügyben az együttműködő szerv a rendelkezésére álló, az ügy elintézéséhez szükséges személyes adatot az eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére továbbítja, amely azt az ügy elintézéséhez szükséges és elégséges mértékben kezeli, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges körülményekről az ügyfelet a vonatkozó előírásokban meghatározott módon tájékoztatta."

151. §

Az E-ügyintézési tv.

a) 36. § (6) bekezdésében a "kielégítse az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény által az adatfeldolgozás vonatkozásában meghatározott feltételeket" szövegrész helyébe a "megfeleljen az adatkezelő által az adatfeldolgozóval kötendő szerződésre előírt követelményeknek" szöveg,

b) 54. §-ában az "információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adattovábbítási nyilvántartást" szövegrész helyébe az "adatkezelési tevékenységeiről vezetett nyilvántartását" szöveg

lép.

152. §

Hatályát veszti az E-ügyintézési tv. a) 52. § (6) bekezdése,

b) 74. § (3) bekezdés d) pont db) alpontjában az "- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján -" szövegrész.

80. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

153. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény

a) 20. § (5) bekezdésében az "adatokat az" szövegrész helyébe az "adatok kezelését az" szöveg, a "zárolni" szövegrész helyébe a "korlátozni" szöveg, a "zárolására" szövegrész helyébe a "kezelésének korlátozására" szöveg,

b) 42. § (1) bekezdésében az "adatokat" szövegrész helyébe az "adatok kezelését" szöveg, a "zárolja" szövegrész helyébe a "korlátozza" szöveg,

c) 42. § (2) bekezdésében a "kezelt és az (1) bekezdés szerint zárolt" szövegrész helyébe a "az (1) bekezdés szerint korlátozottan kezelt" szöveg, a "zárolástól" szövegrész helyébe a "korlátozástól" szöveg,

d) 42. § (3) bekezdésében a "zárolt" szövegrész helyébe a "korlátozottan kezelt" szöveg, a "zárolástól" szövegrész helyébe a "korlátozástól" szöveg,

e) 42. § (5) bekezdésében az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az érintettet megillető, a szakértő által kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás kiadását" szövegrész helyébe az "az általa kezelt adatok tekintetében érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását" szöveg,

f) 45. § (2) bekezdés l) pontjában az "érintett részére az általa kezelt adatokra vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást" szövegrész helyébe az "érintettnek az általa kezelt személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását" szöveg,

g) 62. § (2) bekezdésében az "1. melléklet 1.1-1.6. pontjaiban, 1.15. pontjában és 1.18.1. alpontjában szereplő" szövegrész helyébe a "11. § (4) bekezdése alapján átvett" szöveg,

h) 99. § (3) bekezdésében az "adatokat az" szöveg helyébe az" adatok kezelését" szöveg, a "zárolni" szövegrész helyébe a "korlátozni" szöveg, az "adatok zárolására" szövegrész helyébe az "adatkezelés korlátozására" szöveg

lép.

81. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény módosítása

154. §

(1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Kjkt.) 48. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A közös jogkezelő szervezet - a (2) bekezdésben foglaltak betartásával - az általa végzett közös jogkezelési tevékenység körébe tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről és a jogosultakról köteles adatbázist fenntartani, és amennyiben a közös jogkezelési tevékenységének ellátása érdekében szükséges, nem kormányzati nemzetközi szervezetek által fenntartott adatbázisokhoz csatlakozni.

(2) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett közös jogkezelési tevékenységnek - a közös jogkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő - ellátása céljából, a cél eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig jogosult a közös jogkezelési tevékenységével érintett jogosultak és felhasználók nevének, a személyazonosításhoz szükséges más adatának, lakcímének, tartózkodási helyének, a jogdíjbeszedéshez vagy felosztáshoz szükséges pénzügyi és más adatnak (így különösen a fizetési számla száma, adószám), valamint a jogosultak műveire vagy kapcsolódó jogi teljesítményeire vonatkozó adatnak, továbbá más olyan személyes adatnak kezelésére, amely az e bekezdésben meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges. "

(2) A Kjkt. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 41. § (4) bekezdése szerinti megkeresés teljesítése, a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények bel- és külföldi felhasználásának engedélyezése vagy díjigény érvényesítése, továbbá a jogdíj jogosultak között történő felosztása, kifizetése vagy az Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján más közös jogkezelő szervezet részére történő átadása céljából a közös jogkezelő szervezet jogosult a megkeresés teljesítéséhez, a művek és teljesítmények bel- és külföldi felhasználás engedélyezése vagy díjigény érvényesítése körében történő azonosításához, vagy a jogdíj felosztásához vagy kifizetéséhez szükséges személyes adatot a megkereső, vagy a felhasználást engedélyező, illetve díjigényt érvényesítő, továbbá a jogdíjat átvevő bel- vagy külföldi közös jogkezelő szervezet, vagy a művek és kapcsolódó jogi teljesítmények, illetve jogosultak azonosítását szolgáló adatbázist fenntartó vagy ilyen szolgáltatást nyújtó személy vagy szervezet részére továbbítani. Az a közös jogkezelő szervezet, amely az e bekezdés szerinti adattovábbítás címzettje, a részére továbbított személyes adatot kizárólag közös jogkezelési tevékenysége teljesítéséhez szükséges célból és módon kezeli a (2) bekezdésben foglaltak szerint."

(3) A Kjkt. 83. § (2) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

"(2) Az SZTNH által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat elektronikus úton benyújtani. A beadványnak tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő nevét, születési helyét és idejét, valamint anyja nevét;

b) a nem természetes személy kérelmező illetve képviselő nevét és adószámát."

(4) A Kjkt. 132. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bírósági felülvizsgálati kérelem bevezető részében fel kell tüntetni)

"b) a kérelmezőnek a 83. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve amennyiben van ellenérdekű fél, annak az ismert azonosító adatait, és

c) a kérelmező jogi képviselőjének a pontjában meghatározott azonosító adatait, és biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét."

82. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

155. §

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli."

156. §

Az Ákr. 27. § (3) bekezdésében a "megismerheti" szövegrész helyébe a "kezeli" szöveg lép.

83. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítására

157. §

(1) A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Sttv.) 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) E törvény szerinti adatfelvételek esetében a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 18. cikkében foglalt, az adatkezelés korlátozásához való jogot a természetes személy statisztikai egység nem gyakorolhatja, ha a statisztikai adatfelvétel végrehajtására e törvény rendelkezéseivel összhangban került sor."

(2) Az Sttv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § (1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése, terhesség megszakítása (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény), valamint lakcímváltozás.

(2) A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyar állampolgárok külföldön bekövetkezett azon népmozgalmi eseményeit, amelyek anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül.

(3) A népmozgalmi események felmérése a következő adatcsoportokra terjed ki: név, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, családi állás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, a halálozással, illetve a terhesség megszakításával, mint népmozgalmi eseményekkel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az egyedi elektronikus eseményazonosító, a népmozgalmi esemény helye és ideje.

(4) A népmozgalmi eseménnyel, valamint a lakcímváltozással kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet és a társadalombiztosítási azonosító jelet és az egyedi elektronikus eseményazonosítót az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő nyolc napon belül törölni kell.

(5) A (3) bekezdés szerinti adatcsoportokba tartozó, rendelkezésre álló adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szolgáltató, a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására jogosult orvos, a bíróságok és a közjegyzők, valamint a védőnők- a külföldön történt események esetén - a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt szervek kötelesek szolgáltatni. A lakcímadatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a rá vonatkozó szabályok szerint szolgáltatja.

(6) A KSH a halottvizsgálattal kapcsolatos eljárásra vonatkozó külön jogszabályok szerint jogosult a halottvizsgálattal kapcsolatos adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon átvenni és kezelni."

(3) Az Sttv. 39. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikkében foglalt hozzáférési jogot a természetes személy statisztikai egység kizárólag a (6) bekezdés a) pontjában, valamint a 46. §-ban foglaltak szerint, statisztikai adatgyűjtésekből származó adatok vonatkozásában gyakorolhatja."

(4) Az Sttv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Statisztikai adatgyűjtések esetében az adatszolgáltató az általános adatvédelmi rendelet 16. cikkében foglalt, helyesbítéshez való jogával a statisztikai adatfeldolgozás megkezdéséig élhet. A Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatgyűjtést végrehajtó tagja nem köteles az adatszolgáltató által kért helyesbítést elvégezni, ha az a statisztikai adatfelvételi módszertan alkalmazását vagy más, statisztikai szakmai szempontokat sértene vagy az lehetetlen. Statisztikai adatátvétel esetén a helyesbítéshez való jog a Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatot átvevő tagjánál nem gyakorolható."

84. A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény módosítása

158. §

A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Anytv.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, és az adattovábbítás célját tartalmazza."

159. §

Az Anytv. 13. § (4) bekezdésében az "azoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti" szövegrész helyébe az "azok" szöveg lép.

85. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

160. §

(1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés alapján bemutatott okiratról - ide értve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot -, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít."

(2) A Pmt. 7. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) A szolgáltató a (8) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során birtokába jutott, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot - a lakcímet igazoló hatósági igazolvány hátoldalán szereplő személyi azonosító kivételével - kezeli."

(3) A Pmt. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pénzügyi információs egység az (1) és (2) bekezdés szerinti adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. A pénzügyi információs egység az adattovábbítási nyilvántartásban rögzített adatokat az információ továbbításától számított húsz évig köteles megőrizni."

86. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

161. §

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 24. § (1) bekezdés j) pontjában az "a belső adatvédelmi felelősi" szövegrész helyébe az "az adatvédelmi tisztviselői" szöveg lép.

87. Záró rendelkezések

162. §

Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

88. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

163. §

(1) A 86. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 90. § (3) bekezdése, valamint az 92. § b)-d) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 94. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 95. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 104. § az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A 106. § (1) bekezdése, 107. § b)-d) pontja, valamint a 108. § a) pontja az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

(7) A 107. § a) pontja az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

2016-ban a Tanács és az Európai Parlament mint társjogalkotók a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) elfogadásáról döntöttek. A Rendelet - funkciója szerint - teljes jogegységesítésre törekszik, így a hatálya alá tartozó jogterületeken horizontálisan (minden adatkezelési jogviszony tekintetében általánosan) alkalmazandó előírások közvetlenül hatályosulnak és válnak alkalmazandóvá a magyar jogban.

A Rendeletet alkalmazására és a végrehajtásához szükséges magyar jogszabályi rendelkezések hatályba léptetésére 2018 májusától kötelezi hazánkat az uniós jog. Figyelemmel arra, hogy a hatályos magyar jogrendszer az általánosan, horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket hagyományosan egy normában - jelenleg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) - tartalmazza, az ágazati törvények pedig ezen általános szabályokhoz kapcsolódnak, ezen jogalkotói megoldást a jogrendszeri hagyományok és a normatakarékosság követelményéből fakadóan a Rendelet alkalmazandóvá válását követően is - az uniós jog által biztosított keretek között - a jogalkotó fenntartotta. Ennek megfelelően a Rendelet végrehajtására elsősorban az Infotv. módosításával került sor, egyrészt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi XIII. törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVIII. törvény elfogadásával.

Jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy a Rendelet végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében az egyes ágazati törvényeket érintő módosító törvényi rendelkezéseket megalkossa, tekintettel arra, hogy az Infotv.-ben foglalt általános szabályok mellett számos, a személyes adatok kezelését szabályozó ágazati norma alkalmazandó, amelyek az általános szabályokat kiegészítve, vagy - ha arra lehetőség van -azoktól eltérést előírva érvényesülnek. Az ágazati törvények tekintetében szükségessé vált tehát a különös adatkezelési szabályok áttekintése, különös tekintettel azon rendelkezésekre, amelyek a Rendelet alkalmazásának megkezdésével nem tarthatóak fenn.

Nem tarthatóak fenn a hatályos ágazati rendelkezések közül például

- a Rendeletben foglalt fogalom-meghatározásokkal azonos fogalmakat (akár azonos, akár eltérő tartalommal) meghatározó definíciók, értelmező rendelkezések, rövidítések;

- a Rendeletben meghatározott - a kötelező adatkezelésen kívül eső körbe tartozó - jogalapokon [6. cikk (1) bekezdés a), b), d), f) pontok] alapuló adatkezelések különös feltételei (ha azt a Rendelet kifejezett eltérő szabályai nem engedik meg);

- az Infotv.-re, az abban szabályozott jogintézményekre történő merev vagy rugalmas hivatkozások.

A fentiekre tekintettel a Javaslat elvégzi mindazon törvényi szintű rendelkezéseknek a deregulációját, illetve szükség szerinti módosítását, amelyek az Infotv.-re merev vagy rugalmas hivatkozással utalva olyan jogintézményeket szabályoznak, amelyek a Javaslat hatálybalépését követően megszűnnek, módosulnak vagy amelyeket az adott tárgykörben már nem az Infotv., hanem a Rendelet mint közvetlenül alkalmazandó norma szabályoz. A módosítások értelmezésénél tehát figyelemmel kell lenni arra, hogy valamely előírás deregulációja nem szükségképpen az abban foglalt kötelezettség megszűnését jelenti, hanem egyes esetekben csupán azt, hogy a kötelezettség a továbbiakban a közvetlenül alkalmazandó uniós jogból fakad.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény. 21/G. § (4) bekezdésben meghatározott hivatkozás az unió adatvédelmi reformjára, az (5) bekezdés elektronikus kapcsolattartást biztosító szabálya az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényre tekintettel okafogyottá vált, így indokolt a hatályon kívül helyezése.

A 2. §-hoz

A Javaslat módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi törvény (a továbbiakban: Flt.) adatvédelemre vonatkozó, valamint az egyes nyilvántartásokra vonatkozó szabályait a Rendeletnek való megfeleltetés érdekében. A Javaslat pontosan meghatározza az adatkezelésre jogosult szerveket, az adatkezelés célját és azon adatfajtákat, melyeket az adatkezelésre jogosult szervek kezelhetnek, valamint az adatkezelés időtartamát, továbbá az adatok megismerhetőségére vonatkozó rendelkezéseket. A Javaslat az Infotv. 5. § (3) bekezdése alapján törvényi szintre emeli a munkaerőigény bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatban az eddig miniszteri rendeleti szinten szabályozott és kezelt adatfajtákat.

A Javaslat szerint az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartja a külföldi állampolgár családi állapotát. A külföldi állampolgár esetén a családi állapotra vonatkozó személyes adat kezelésének indoka, hogy egyes országokban a munkanélküliség esetén járó ellátás mértékét befolyásolhatja a kérelmező által eltartott családtagok száma. Adott esetben az ellátását külföldön kérelmező Magyarországon élő családtagjai vonatkozásában az állami foglalkoztatási szervet erre vonatkozóan igazolásra hívja fel a külföldi társhatóság. Az igazolás csak ezen adat ismeretében teljesíthető.

A nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatok kezelésének indoka, hogy egyes munkaerő-piaci program keretében nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatás célcsoportjához tartozhatnak az adott nemzetiségekhez tartozó személyek. A célcsoporthoz való tartozás vizsgálatakor, valamint a nyújtott támogatás ellenőrzése során szükséges ezen személyes adat ismerete és kezelése, azonban ezen adat megadása önkéntes nyilatkozat alapján történik. Példaként említhető erre, hogy a "Terület- és Településfejlesztési Operatív Program" keretében megvalósuló munkaerőpiaci programok célja a keresletnek megfelelő munkaerő biztosítása, - az adott térségben munkát vállalni szándékozó - hátrányos helyzetű álláskereső és inaktív személyek foglalkoztathatóságának javítása, nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedésének támogatása, másrészt a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átlépés elősegítése. Ennek keretében hátrányos helyzetű személynek minősülnek a roma nemzetiséghez tartozó személyek.

A Javaslat alapján az Flt. 57/D. §-a szerinti adatbázis adatainak egy része önkéntes adatszolgáltatás alapján kerül az adatbázisba, míg az adatbázis többi adatát a kedvezményezettnek az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendeletében kötelezően előírt adatszolgáltatása alapján tartalmazza.

A nyilvántartásokban szereplő adatok tervezetben meghatározott időn keresztül történő kezelését a nyilvántartott életútjának nyomon követése teszi szükségessé. Ennek indoka, hogy a nyilvántartott részére nyújtott álláskeresési ellátás, valamint munkaerő-piaci szolgáltatások, továbbá foglalkoztatást elősegítő támogatások egymásra épülhetnek és adott esetben egymás mellett is nyújthatóak, ezért egy adott kérelem elbírálása tekintetében korábban a nyilvántartott részére nyújtott ellátás, munkaerő-piaci szolgáltatás, foglalkoztatást elsegítő támogatás részleteinek ismerete mérlegelési szempont lehet. A munkaerő-piacon hátrányokkal induló álláskeresők foglalkoztathatóságának javítása, munkába helyezése a tapasztalatok alapján a szolgáltatások és az aktív támogatási eszközök jól végiggondolt, az igényeknek megfelelően megtervezett kombinációjával lehet eredményes. Ezen célok elérése érdekében a nyilvántartásba vett adatok hosszú időn, adott esetben egy élettartamon keresztül történő ismerete elengedhetetlen.

Mindezeken túlmenően az álláskeresési ellátásra való jogosultság időtartama szolgálati időnek minősül. Az adatok folyamatos továbbítására a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé nem kerül sor, ezzel kapcsolatban a hatóság adatigénylésre jogosult. Ez is indokolja az adatok hosszú időn keresztül történő megőrzésének szükségességét.

Az Flt. módosítása tartalmazza továbbá, hogy az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a köznevelési információs rendszerben foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint a hallgatói jogviszony típusával, keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés céljából. A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok képzésének, foglalkoztatásának elősegítését célzó programok eredményességének elősegítése érdekében szükséges a program célcsoportjának pontos meghatározása. Indokolt ezért, hogy a jogi szabályozás az állami foglalkoztatási szerv számára biztosítsa a hozzáférést köznevelési információs rendszerhez.

A módosítás jogharmonizációs rendelkezést is tartalmaz.

A 3. §-hoz

Szövegcserés módosításokat tartalmaz, a 2. § szerint módosuló hivatkozásokat módosítja.

A 4. §-hoz

Hatályvesztő rendelkezést tartalmaz. A menedékes a korábbi szabályozás alapján külön engedély nélkül volt jogosult munkavállalásra [1997. évi CXXXIX. törvény 20. § (1) b) pontja]. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontja szerint a menedékes a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint jogosult munkavégzésre. Erre tekintettel módosult a törvény, mivel a menedékes nem válhat álláskeresővé, az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket sem gyakorolhatja. A menedékjogról szóló törvény rendelkezéseire tekintettel a menedékes személy kikerül a törvény hatálya alól.

Az 5. §-hoz

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6/N. § (4) bekezdésének módosítása a fizetésképtelenségi nyilvántartásban a Magyarországon lefolytatott fizetésképtelenségi eljárásokkal összefüggésben bejegyzett adatokra vonatkozó adattörlési határidő pontosítását célozza.

A Cstv. 27/B. § (10)-(12) bekezdésnek módosításával rögzítésre kerül, hogy a felszámoló szervezetekre előírt foglalkoztatási követelmények betartásának ellenőrzése érdekében a felszámolók névjegyzékét vezető szerv a bűnügyi nyilvántartást vezető szervezet mellett, az állami adóhatóságtól is adatot igényelhet. Ez az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a felszámoló szervezet által a felszámolók névjegyzékét vezető szervhez Cstv. 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerinti foglalkoztatottként bejelentett személy az adóhatóság felé is bejelentésre került-e a felszámoló szervezet által (vagyis, hogy a foglalkoztatási jogviszony nem fiktív jellegű), és ha igen mikortól.

Az adatigénylésre és annak teljesítésére az elektronikus ügyintézés bevezetésére figyelemmel kizárólag elektronikus úton kerülhet sor. Az adatszolgáltatási kötelezettség összhangban van az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvénnyel (a továbbiakban: Art.), tekintettel arra, hogy az Art. alapján az adótitkot képező adatot akkor is fel lehet használni, ha azt külön törvény előírja vagy megengedi.

Indokolt továbbá a bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adatigénylésekkel kapcsolatos eljárásrend módosítása is, mivel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) és a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás, valamint a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás rendjéről és a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 53/2012. (XII. 22.) KIM rendelet előírásai alapján 2018. január 1. napjától a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatigénylésre kizárólag elektronikus úton van lehetőség a Bnytv. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján és a 69-70. §-ában foglalt eljárásrend szerint. Előbbiekre tekintettel az elektronikus úton történő adatigénylést célszerű a Cstv. 27/B. § (10) bekezdésében is megemlíteni.

A Cstv. 27/C. § (4) és (4a) bekezdése alapján a felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A felszámolói névjegyzék adatai, valamint a felszámoló szervezetekről a 27/A. § (6a) bekezdés és a 66. § (6) bekezdés alapján vezetett hatósági nyilvántartások adatai közérdekből nyilvános adatok. A Cstv. 27/D. § (8) bekezdése alapján a felszámolók névjegyzékét vezető szerv a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ellenőrzés keretében folyamatosan lát el hatósági ellenőrzési tevékenységet, és jogszabályi felhatalmazás alapján közhiteles hatósági nyilvántartást vezet - egyebek mellett - a Cstv. 27/C. § (4) bekezdés f) pontja alapján a 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személyek törvényben meghatározott személyes adatairól is. Azonban a hatályos normaszöveg kizárólag a bűnügyi nyilvántartásból igényelt adatokra korlátozva rendelkezik az adatkezelés határidejéről. A közhiteles hatósági nyilvántartás vezetési és az ezzel összefüggő folyamatos hatósági ellenőrzési kötelezettségének teljesítése érdekében indokolt, hogy a felszámolók névjegyzékét vezető szerv mindaddig jogosult legyen a Cstv. 27/C. § (4) bekezdés f) pontja szerinti személyes adatok kezelésére, amíg az érintett Cstv. 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személy a 27/C. § (4a) bekezdés szerinti nyilvántartások egyikében szerepel felszámoló szervezettel fennálló munkaviszonya, tagi vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya alapján.

A Cstv. hatályos 49/E. § (3) bekezdése kizárólag a pályázat értékeléséről készített jegyzőkönyv feltöltésével és megküldésével, megtekinthetőségével kapcsolatban tartalmaz rendelkezést, holott ez értelemszerűen az árverés eredményének megállapításáról készült jegyzőkönyvre is vonatkozik, ezért a jelen módosítással a törvény szövege pontosításra kerül. A jegyzőkönyv feltöltése és megküldése során a felszámoló köteles gondoskodni az adatvédelmi követelmények betartásáról. Az elektronikus útra történő áttérés következtében szükségtelenné válik kinyomtatni a jegyzőkönyvet, így az erre való utalás a normaszövegből törlésre kerül.

A felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet 1. §-a szerint, az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére 2015. január 1-jétől a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszert (a továbbiakban: EÉR) kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor Cstv. 49. § (1) bekezdése értelmében a nyilvános értékesítés kötelező. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény alapján a vagyonrendezési eljárásokban és a végelszámolási eljárásokban a pályázati és árverési értékesítések szintén az EÉR felületén történnek. Az elektronikus értékesítésre kétféle eljárásban van lehetőség: pályázat és árverés útján. Az elektronikus értékesítésre vonatkozóan a hatályos törvényszöveg általános jelleggel 5 éves megőrzési kötelezettséget ír elő az informatikai rendszer működtetője számára. Az archiválás részletszabályait, és az 5 éves megőrzési kötelezettség alóli kivételeket jelenleg az EÉR Felhasználói Szabályzata tartalmazza, azonban ezeket garanciális jellegük miatt célszerű a Cstv. 49/E. § (5)-(6) bekezdésében rögzíteni. Mivel nagy számban fordulnak elő olyan felszámolási eljárások, amelyek 5 éven belül nem fejeződnek be, ezért hitelezővédelmi szempontból indokolt az értékesítésre vonatkozó adatok és dokumentumok megőrzési idejét a felszámolási eljárások jogerős befejezéséig biztosítani.

A megőrzési idő meghosszabbítását indokolja az a körülmény is, hogy az elektronikus értékesítés során nagyszámú elektronikus számla kibocsátásra is sor kerül, és e számlák és bizonylatok megőrzésének idejére az Art. öt évnél hosszabb megőrzési kötelezettséget ír elő, és további indokot jelent a vagyonértékesítéssel összefüggésben számításba jöhető bűncselekmények elkövetése esetén az elévülési idő is. Az informatikai rendszer illetve a felszámoló az általa az értékesítési eljárással összefüggésben kezelt adatokat - ideértve a személyes adatokat is -, valamint az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat kizárólag az eljáró hatóság, bíróság, ügyész, valamint a büntetőügyben eljáró egyéb szervek, személyek részére továbbíthatja. Ha az értékesítési eljárással összefüggésben nem indult bírósági vagy hatósági eljárás, az adatokat és az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat öt évig kell aktív állományban kezelnie az informatikai rendszernek és a felszámolónak. Ezt követően további öt évig - ha a felszámolási eljárás még nem fejeződött be, akkor a felszámolási eljárást jogerős befejezéséig - archív állományba kell áthelyeznie és ott kell tárolnia az informatikai rendszernek és a felszámolónak a felszámolási értékesítési adatokat és az informatikai rendszerbe feltöltött dokumentumokat. Ezt követően az adatokat az adatvédelmi szabályzatban meghatározott módon kell meg semmisíteni. Az értékesítéssel összefüggő okiratok elhelyezéséről az 53. §-ban meghatározott módon gondoskodik a felszámoló. Adatvédelmi szempontból is jelentőséggel bír, hogy az informatikai rendszer működtetője illetve a felszámoló megőrzési idő lejártáig jogosult és egyúttal köteles is kezelni az értékesítési eljárás során tudomására jutott adatokat, ideértve a személyes adatokat is, és köteles gondoskodni az adatvédelmi követelmények betartásáról.

A Cstv. 49/E. § (6) bekezdésében kimondásra kerül, hogy az elektronikus árverés eredményének megállapításáról, valamint az elektronikus pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyv feltöltése és megküldése során a felszámoló köteles gondoskodni az adatvédelmi követelmények betartásáról.

A 49/E. § módosításával összhangban a Javaslat a Cstv. 49/G. § (2) bekezdésének módosításával egészíti ki a felszámolási értékesítésben részt vevő árverező, pályázó adatainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

A hitelezők tájékoztatása és az iratbetekintés során a Cstv. módosított 49/H. §-a alapján a felszámoló köteles gondoskodni az adatvédelmi követelmények betartásáról.

A 6. §-hoz

Jogtechnikai jellegű módosítás.

A 7-9. §-hoz

A Javaslat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) adatszolgáltatási nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásaiba beépíti a Rendeletben foglaltakra történő hivatkozást.

A Javaslat továbbá pontosítja az Nytv.-t, mivel az az Infotv. 15. §-a szerinti tájékoztatást írja elő, azonban a jövőben az érintett hozzáférési jogának a Rendelet által bevezetett fogalmát kell alkalmazni.

A Javaslat ezen felül a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Kkszt.) módosításával összhangban az Nytv. azon rendelkezéseit is hatályon kívül helyezi, amelyek tekintetében a Kkszt. rendelkezéseire való utalás elhagyása egyébként indokolt.

A 10-11. §-hoz

Jogtechnikai jellegű módosítások.

A 12-14. §-hoz

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 44. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott közlekedésrendészeti intézkedés során az ellenőrzési kötelezettséghez a törvény nem rendel adatkezelési határidőt, noha az ellenőrzés során közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján az adatok továbbításra kerülnek a BM nyilvántartás adataival történő egyeztetés, illetve a HERMON Körözési Nyilvántartásban történő ellenőrzés érdekében, valamint összekapcsolásra kerülhetnek az Rtv. 42. § (1) bekezdése alapján rögzített képfelvételekről kinyert adatokkal. Ezért az Rtv. 91/J. § kiegészítése szükséges a 30 napos adatkezelési határidővel.

A közvetlen hozzáféréssel biztosított adattovábbítás Infotv.-ben rögzített lehetőségére figyelemmel az Rtv. (a bűnüldözési adatok továbbításának az adatkezelőnél történő kérelmezését szabályozó) 91/G. §-a hatályon kívül helyezendő a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében.

A 15. §-hoz

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításának az indoka az eddigi széttagolt adatkezelési rendszerek egységesítése, ezáltal segítve a Rendeletben is megjelenő adatkezelési műveletek minimalizálásának, továbbá az adattakarékosságnak az elvét. Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatala által fejlesztés és bevezetés alatt álló új Integrált Végrehajtási Rendszer (IVR) olyan informatikai rendszer lesz, amely bevezetését követően az eddigi széttagolt rendszerek helyett egységesen fogja biztosítani az ügyviteli feladatok átlátható és hatékony ellátását az önálló bírósági végrehajtók és a Kar hivatali szerve számára. Figyelemmel az informatikai rendszer által kezelt személyes adatokra, szükséges a rendszer működtetésének alapvető szabályait törvényi szinten rögzíteni.

A 16. §-hoz

A szabadalom megadására irányuló eljárás korai fázisában - így az angol nyelven kutatást folytató kutatóhelyektől, valamint a külpiacokon aktív, így nemzetközi oltalomszerzésben érdekelt gazdasági szereplőktől származó bejelentés esetén - a szabadalmi bejelentésnek az oltalmazni kért találmányt feltáró, illetve a szabadalmi oltalom terjedelmét meghatározó egyes mellékletei (szabadalmi leírás, igénypontok, kivonat, és adott esetben a rajz) gyakran nem állnak rendelkezésre magyar nyelven. A módosítás eredményeként ezen mellékletek magyar fordításának benyújtására a korábban egységesen meghatározott négy hónapos határidő -feltéve, hogy a mellékleteket angol nyelven nyújtották be - tizenkét hónapra emelkedik azzal, hogy ha a bejelentő a bejelentési napnál korábbi elsőbbséget érvényesít [az Szt. 61. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján], akkor a fordítás benyújtásának határideje a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónap, amennyiben ez korábban jár le, mint a fenti 12 hónapos határidő.

A szabadalmi bejelentés angol nyelvű mellékletei vonatkozásában a magyar nyelvű fordítás benyújtására előírt határidő meghosszabbítása egyúttal elegendő időt biztosít az SZTNH számára ahhoz, hogy a bejelentés és annak mellékletei - adott esetben az alaki hiányosságok pótlásával együtt is - a legkorábbi elsőbbség napját követő tizennyolcadik hónap elteltével [ld. Szt. 70. § (1) bek.] közzétételre kerülhessenek. Az elsőbbségre utaló kiegészítő szabályt az indokolja, hogy belső vagy uniós elsőbbség érvényesítése esetén a közzététel akár az SZTNH előtti bejelentés megtételétől számított hatodik hónap elteltét követő időpontban is megtörténhet, és ilyen esetekben is biztosítani kell a magyar nyelvű szabadalmi iratok rendelkezésre állását.

A módosítás abban az esetben is biztosítja annak a lehetőségét, hogy a bejelentő - a szabadalmi bejelentés angol nyelvű mellékleteit módosítva - újabb írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés elkészítését kérje, ha az első ilyen jelentés a bejelentés angol nyelvű mellékletei alapján készült [ld. a 4. §-ban az Szt. 69/A. § új (15) bekezdését a szakasz (10) bekezdésére való utalással]. A bejelentőnek ezáltal lehetősége nyílik arra, hogy az angol nyelvű mellékletekkel benyújtott szabadalmi bejelentésével egészen a nemzetközi (vagy külföldi oltalomszerzési) szakasz megkezdéséig folytassa az SZTNH előtti eljárást. A szabadalmi bejelentést az Szt. 70. § (1) bekezdése alapján a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzé kell tenni. A Javaslatnak megfelelően - amellett, hogy az eljárás nyelve a magyar marad - legkésőbb a szabadalmi bejelentés közzétételének időpontjáig továbbra is minden ügyben rendelkezésre kell állnia a bejelentés magyar nyelvű mellékleteinek. A Javaslat ezzel továbbra is biztosítja a szabadalmi bejelentés iratainak magyar nyelvű megismeréséhez fűződő garanciális érdekek érvényesülését.

A 17. §-hoz

A Javaslat az új rendelkezéseknek megfelelően pontosítja a bejelentés benyújtását követően vizsgálni rendelt követelményeket. Az Szt. 65. § c) pontja szerinti - még az alaki vizsgálatot megelőző - vizsgálatnak az a célja, hogy megállapítsa: a bejelentés mellékleteit - így a leírást, az igénypontokat, a kivonatot és adott esetben a rajzot - magyar nyelven nyújtották-e be. Ha nem, úgy az Szt. 66. §-ának kiigazított (12) bekezdése alapján az SZTNH figyelmezteti a bejelentőt a törvényi határidők (a mellékletek nyelvétől függően négy vagy tizenkét hónap, figyelemmel az elsőbbségre vonatkozó, fentebb ismertetett szabályra is) be nem tartásának jogkövetkezményére, azaz a bejelentés visszavontnak tekintésére.

A 18. §-hoz

Az újdonságkutatási jelentés elkészítésének előfeltételei úgy módosulnak, hogy a magyar nyelvű mellékletek rendelkezésre állását előíró főszabály mellett lehetővé válik az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés elkészítése abban az esetben is, ha a bejelentő az Szt. 69/A. §-ának új (13) bekezdése szerint azt a bejelentés angol nyelvű mellékletei alapján kéri.

A 19. §-hoz

A módosítás eredményeként az SZTNH a szabadalmi bejelentés angol nyelvű mellékletei (leírás igényponttal, valamint adott esetben rajz) alapján is elkészítheti az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést.

A Javaslat az angol nyelvű dokumentáció alapján elkészített írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a magyar nyelvű mellékletek alapján készült írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának négyszeresében jelöli meg, a díjpolitikai alapelveknek megfelelően a tevékenység ellátása önköltségének figyelembevételével.

A díjak különbsége abból adódik, hogy az SZTNH-nak a bejelentők számára biztosított új típusú írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentések esetében angol nyelvű beadványok alapján kell elvégeznie a kutatást és az előzetes vizsgálatot. Ennek során további nehézséget jelent, hogy a magyar nyelvű írásos vélemény elkészítéséhez az SZTNH-ra hárul a bejelentés jellemzően nagy terjedelmű mellékletei szaknyelvi értelmezésének terhe is. Szintén a feladat komplexitását növelheti, hogy - mivel a szabadalmi bejelentési eljárás sajátosságaiból adódóan a jelentés elkészültéig nem kerül sor a szabadalmi bejelentés alaki hiányosságainak korrekciójára -, az igénypontok megfelelő értelmezése adott esetben nehézkes lehet.

A díj mértékét indokolja továbbá, hogy az angol nyelvű mellékletek alapján végzett újdonságkutatás és ezek alapján az írásos vélemény elkészítésének lehetővé tétele elsősorban az angol belső kutatási nyelvű vállalatokat és kutatóhelyeket célozza. A díj mértékének megállapítása során ugyanakkor - tekintettel az egyetemi kutatóhelyekre és a kkv-szektorra is - figyelembe kellett venni azt is, hogy az SZTNH által a szabadalmi bejelentési eljárástól függetlenül, önköltségi áron kínált "Szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás" elnevezésű, hasonló tartalmú szolgáltatás díja több mint kétszerese az angol nyelvű mellékletek alapján elkészített írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díjának.

Fontos, hogy az Szt. 115/R. § (1) bekezdése, valamint 115/S. § (3) bekezdése alapján a díj a kérelem benyújtásának napján esedékes, a kérelmet pedig a díj megfizetéséig nem lehet benyújtottnak tekinteni. Ebből következően az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti kérelem benyújtásától számítandó határidőket - ha ezek a későbbiek - a díj beérkezésének napjától kell számítani.

Ha a bejelentő az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés elkészítését angol nyelvű mellékletek alapján kérte, azonban

- a szabadalmi bejelentés nem felel meg a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek [Szt. 58. § (1) bek.], vagy

- azzal kapcsolatban nem fizették meg a bejelentési és a kutatási díj teljes összegét, továbbá

- ha a bejelentés az összes igénypont vonatkozásában alkalmatlan az újdonságkutatás elvégzésére, illetve

- amennyiben nem fizették meg a 69/A. § új (13) bekezdése szerinti díj teljes összegét, az SZTNH a kérelmet elutasítja, a befizetett díjat pedig kérelemre visszafizeti.

Az első két feltétel hiánya esetén újdonságkutatási jelentés sem készíthető, ilyen esetekre nézve azonban - tekintettel arra, hogy nem fordulhatott elő ilyen helyzet - az Szt. korábban nem rendelkezett a 69/A. § (6) bekezdése szerinti írásos vélemény készítésével kapcsolatban követendő eljárásról. A kutatható igénypontok teljes hiánya esetére vonatkozó speciális szabályozás bevezetése lehetővé teszi, hogy az SZTNH a bejelentői érdekek szem előtt tartásával a kérelem beérkezését követően a kérelmet elutasító végzésben időveszteség nélkül tájékoztassa a bejelentőt az igénypontok hiányosságairól, továbbá a bejelentő visszaigényelhesse a kérelem díját. E szabályok rögzítésének hiányában a bejelentő egy, csupán a hiányokra utaló jelentést kapna a befizetett díjért, ez utóbbi azonban nem szolgálná a hazai bejelentők azon alapvető célját, hogy minél korábbi időpontban kaphassanak egy indoklással ellátott előzetes véleményt bejelentett találmányuk oltalmazhatóságának esélyeiről.

A szabadalmi bejelentés angol nyelvű mellékletei alapján készített írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentéssel kapcsolatos eljárásra irányadóak a magyar nyelvű iratok alapján készült hasonló tárgyú jelentéskészítés főbb szabályai. E körbe tartozik az SZTNH által kibocsátott iratok köre, a vizsgálat alapját képező törvényi feltételeknek való megfelelés, valamint a kérelem benyújtásának határideje tekintetében előírt szabályok. Közös szabály továbbá, hogy ha a jelentés postázására az SZTNH mulasztása folytán nem kerül sor a törvényes határidőn belül, akkor az SZTNH a kérelem díját visszafizeti. Végül, az angol nyelvű mellékletek alapján készített jelentés esetén is lehetősége van a bejelentőnek arra, hogy a szabadalmi bejelentés angol nyelvű mellékleteinek módosítását követően újabb írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést kérjen.

Ha a kérelem megfelel a törvényi feltételeknek, az SZTNH angol nyelvű mellékletek esetén a kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló leírás, igénypont és adott esetben rajz alapján, a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül készíti el és küldi meg a jelentést. A kérelem napján rendelkezésre álló mellékletek alapulvételét indokolja, hogy -mivel az idegen nyelvű bejelentések vonatkozásában nem végezhető alaki vizsgálat - az eljárás ezen szakaszában nem készülhet olyan hiánypótlási felhívás, amellyel összefüggésben sor kerülhet a mellékletek egy későbbi, módosított változatának benyújtására.

Az angol nyelvű mellékletek alapján készített írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés elkészítésére egységesen előírt hat hónapos törvényi határidőt egyfelől a díjkalkulációnál ismertetett többletnehézségek (így az angol nyelvű mellékletekből adódóan a fordítás időszükséglete, valamint az esetlegesen nehezebben értelmezhető igénypontok) magyarázzák. A határidő meghatározásakor ugyanakkor figyelemmel kellett lenni arra a körülményre is, hogy a módosítás egyik kiemelt célcsoportját jelentő exportorientált innovatív vállalatok kutatás-fejlesztési projektjeik függvényében rövid időszakon belül, adott esetben nagyszámú, egy-egy szűk szakterületre összpontosuló szabadalmi bejelentés tekintetében is kérhetnek angol nyelvű mellékletek alapján írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést. A jelentéskészítésre nyitva álló rövidebb határidő előírása esetén az SZTNH nem lenne képes nagy számban, egy adott műszaki területre koncentráltan érkező kérelmek tekintetében garantálni a törvényi határidő betartását. Ugyanakkor a hat hónapos határidő nem szab gátat annak, hogy az SZTNH az erőforrásokhoz igazodva a jelentéseket még e határidő leteltét megelőzően elkészítse és megküldje a bejelentőnek.

A 20. §-hoz

A Javaslat szerinti módosításokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezés - a jogbiztonság követelményének szem előtt tartásával - az Szt. nyelvhasználati szabályaival kapcsolatos új rendelkezéseket azok hatálybalépése napjával azonos vagy azt követő bejelentési nappal rendelkező szabadalmi bejelentések tekintetében rendeli alkalmazni.

A 21. §-hoz

A Javaslat egyúttal végrehajtja az Szt. technikai korrekcióját is: a hatályos Szt. kodifikációs hiba eredményeként két azonos számú §-t tartalmaz (117/C. §). Ezek közül az "első" 117/C. § -ban foglalt rendelkezést a Javaslat az elektronikus ügyintézési szabályokkal kapcsolatos korábbi és időközben feleslegessé vált átmeneti szabály helyére emeli át új számozással (117/B.§).

A 22. §-hoz

Annak ellenére, hogy a szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak, az Szt. kivételt engedő szabályai [Szt. 52. § (1) és (2) bek.] alapján egyes esetekben a szabadalmi leírást az igényponttal, a rajz feliratát és a kivonatot, illetve egyéb beadványokat a szabadalmi ügyekben idegen nyelven is el lehet készíteni és be lehet nyújtani. Az SZTNH gyakorlatában már hagyományosan megszokottnak tekinthető az idegen nyelvű beadványok befogadása terén tanúsított nagyfokú rugalmasság. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) iratokra vonatkozó előírásaival [65. § (3) bek.] való összhang megteremtése érdekében a rendelkezés - a hitelesítésen túlmenően - kiegészül a külföldi iratról készült fordítás felülhitelesítésének nevesítésével.

A Javaslat emellett elvégzi a szabadalmi bejelentések mellékleteivel kapcsolatos nyelvhasználati szabályok és az azokkal összefüggő, a szabadalmi bejelentés angol nyelvű mellékletei alapján kérelmezhető írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentéssel kapcsolatban bekövetkező változásokból eredően szükséges technikai kiigazításokat [Szt. 69/A. § (6) és (8) bek.].

A 23. §-hoz

Az Szt. technikai korrekciójának részeként szükséges a két azonos számú § (117/C. §) közül az egyik törlése.

A 24-25. §-hoz

A hatóság által kezelt személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket mint kötelező adatkezelést törvényben kell elhelyezni. Az új, illetve változó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel szükséges a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény személyes adatok hatósági kezelésre vonatkozó szabályait kiigazítani, különös tekintettel a hatóság hivatalból tudomására jutott személyes adatok kezelésének alapvető szabályai, és az adatkezelés időtartama vonatkozásában.

A 26-27. §-hoz

Az Rendelet (47) preambulumbekezdése szerint a személyes adatok közvetlen üzletszerzési (direkt marketing) célú kezelése jogos érdeken alapuló adatkezelésnek tekinthető, ekként az európai jogalkotó is kifejezetten megjelenítette, hogy értelmezésében a személyes adatok közvetlen üzletszerzéssel összefüggő kezelése az Rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalapon alapulhat. A Javaslat a Kkszt.-ben található, a közvetlen üzletszerzésre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésével az adatkezelők közvetlenül Rendelet rendelkezéseire alapíthatják az erre irányuló adatkezeléseiket. A Javaslat ezzel párhuzamosan, az Nytv. módosítása tekintetében elvégzi a Kkszt.-re irányuló utalások hatályon kívül helyezését is.

A 28. §-hoz

A Javaslat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben szereplő, az Infotv.-t érintő hivatkozás pontosítását célozza.

A 29-31. §-hoz

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényt (a továbbiakban: Szaz.) pontosító módosítás a Rendelettel összhangban biztosítja, hogy az összerendelési nyilvántartáshoz kapcsolódó szolgáltatás esetén a szolgáltatás útján lekérdező szerv az adott azonosítóhoz kapcsolódó titkosított kapcsolati kód kezelésére is jogosult legyen. Ezáltal aggálytalanul használhatja a szolgáltatást

A Szaz. 7. § (4) bekezdésében a különböző azonosító kódokat tartalmazó nyilvántartások elkülönítetten történő vezetésének előírása elavult, két évtizeddel ezelőtti szabályozási koncepció alapján született előírás, amely nem ismerte a hozzáférési jogosultságok szabályozásának elvét, hanem a nyilvántartások szétválasztásában látta az adatvédelem garanciáit, ezért deregulálható. A Rendelet szerint a személyes adatok kezelését úgy kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. § f) pontja értelmében mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany egy darab -100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi -szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt -személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. A Gjt. 15. § 12. pontja értelmében az adóalanynak a mentesség tényét az ott meghatározott - többek között TAJ számot is tartalmazó - szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 14/A. §-a (építményadó) és 26/A. §-a (magánszemély kommunális adója) biztosítja többek között az életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemélyek részére a Htv.-ben meghatározott feltételek szerint, hogy az építményadó és magánszemély kommunális adófizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az önkormányzati adóhatóságnál. A megváltozott munkaképességről szóló -orvosi - igazolás tartalmazza a jogalany TAJ számát. Mindezek alapján szükséges biztosítani azt, hogy az önkormányzati adóhatóságok a Gjt.-ben rögzített törvényi mentesség megállapítása, és a Htv. szerinti adófelfüggesztés iránt benyújtott kérelmek elbírálása, továbbá a nyilvántartás-vezetés során kezelhessék az adóalanyok TAJ számát.

A 32. §-hoz

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8. § (6) bekezdése alapján a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatban keletkezett költségek megtérítésére az köteles, aki a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta, vagy a tűzoltásra, a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott, továbbá akinek a gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett.

E rendelkezés gyakorlati alkalmazása során problémaként merült fel, hogy ha a jelzésadó személye vagy a téves jelzés tényleges okozója a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára nem ismert, más szervnek vagy intézménynek hiába van róla tudomása, a károkozó adatait erre vonatkozó konkrét adatkezelési felhatalmazó rendelkezés hiányában mégsem bocsáthatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv rendelkezésére. A kártérítést a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek így nem áll módjában követelni.

A közhatalmi szerv feladatellátása körében ezért az adatkezeléshez a jogalap törvényben történő rögzítése szükséges, hogy a költségek megtérítése biztosított legyen. Gépjárművet érintő káresemény kapcsán a tűzvédelmi hatóság az ügyfél, illetve a biztosító társaság kérelmére - jellemzően biztosítási ügyekben történő felhasználáshoz - a káresemény igazolására hatósági bizonyítványt állít ki. A káreseménnyel érintett gépjármű azonosítására indokolt annak rendszámát a tűzoltóságnak a beavatkozás során a helyszínen rögzítenie, így a hatósági bizonyítványból egyértelműen azonosítható a kárt szenvedett gépjármű. A módosítás a rendszám adatgyűjtési körbe vonását célozza. Tűzjelzés fogadására nemcsak a Ttv. alapján jelzésfogadónak minősülő szervek jogosultak, és a jelzésfogadáshoz szükséges, az adatok felvételére vonatkozó adatkezelési jogalap esetükben történő megteremtése is elengedhetetlen.

A jelzésfogadó részére a felvett adatok megőrzésére vonatkozó adatkezelési jogalap megteremtése ugyancsak szükséges, mivel annak jogosultja eddig kizárólag a tűzoltóság volt, azonban a tűzjelzések fogadásának jelentős részét a jelzésfogadó hívásfogadó központ végzi.

A módosítás egyidejűleg a tűzoltóság Ttv. szerinti fogalmába nem tartozó közreműködő önkéntes tűzoltó egyesületek részére is adatkezelési jogalapot teremt, mivel a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület adott esetben a helyszínen adatokat rögzíthet. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv adatkezelést adattovábbítás címzettjeként eddig is végezhetett hatósági eljárásban, azonban az adatkezelési jogosultság konkrét megjelölése a korábbi rendelkezést pontosítja, összhangban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény azon elvárásával, hogy az adott hatósági ügyben kezelhető adatok körét az adott ügyre vonatkozó ágazati jogszabály határozza meg.

A Rendelet preambulumának (50) bekezdése alapján, ha az adatkezelés közérdekből elvégzendő feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében szükséges, uniós vagy tagállami jog meghatározhatja és pontosan leírhatja azokat a feladatokat és célokat, amelyek tekintetében a további adatkezelés jogszerűnek és összeegyeztethetőnek tekintendő. Ez alapján a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott további adatkezelést összeegyeztethető, jogszerű adatkezelési műveleteknek kell tekinteni. A módosítással beillesztett új rendelkezés szerinti adatkezelés így a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által az OSAP keretében összeállítandó, továbbá a tűzesetek és egyéb káresemények megelőzéséhez szükséges elemzéseket alátámasztó statisztikák elkészítéséhez indokolt.

A tűzoltóságnál készenlétben tartott tűzvédelmi technika felülvizsgálatával, javításával összefüggő tevékenységet folytatókat az elsőfokú tűzvédelmi hatóság, vagyis a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve tartja nyilván. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a már egyébként nyilvánossá vált adatokat - amelyekből a személyes adat elenyésző mennyiségű - publikálja tovább. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 30. § (2) bekezdése értelmében ugyanis a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságnak az általa vezetett nyilvántartás alapján a szolgáltatók egyes adatait az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon, naprakészen közzé kell tennie. A közzétételhez szükséges adatkezeléshez a jogalapot a jogbiztonság szempontjából törvényben indokolt rögzíteni. A központi, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás célja, hogy tűzvédelmi technika javítására vonatkozó igény esetén egy helyen álljon rendelkezésre információ arról, hol található olyan szolgáltató, aki képes elvégezni a felülvizsgálatot, javítást.

A Ttv. 18/A. § (1) bekezdése értelmében a tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít, amelyhez a Ttv. 18/A. § (2) bekezdése szerint a létesítmény felett rendelkezési jogot gyakorló műszaki és kapcsolattartási adatokat biztosít. A Ttv. 18/A. § (2) és (5) bekezdésében foglalt hatályos adatkezelési jogalap (kapcsolattartási adatok kezelése) azonban konkrét adatokat nem határoz meg.

A Rendelet preambulumának (45) bekezdése alapján elegendő az adatkezelési cél tagállami jogban történő meghatározása, azonban a tagállami jog az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok típusát, az érintetteket, azokat a szervezeteket, amelyekkel a személyes adatok közölhetők, az adatkezelés céljára vonatkozó korlátozásokat, az adattárolás időtartamát, valamint egyéb, a jogszerű és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket is meghatározhatja. A Ttv. új rendelkezése ezért rögzíti, hogy a hivatásos tűzoltóság a TMMT elkészítéséhez szükséges kapcsolattartási adatként mely adatokat kezelheti.

A 33. §-hoz

A munkaügyi hatóság adatkezelését szabályozó előírások jelenleg a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben találhatóak. Indokolt, hogy ezek a szabályok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben szerepeljenek a jövőben. A munkaügyi ellenőrző és munkavédelmi ellenőrző hatóságok a magyar közigazgatás rendszerében mindig egy szervezeten belül tevékenykedtek, és a munkaügyi hatóság rendelkezésére álló munkaügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés elengedhetetlen a hatékony munkavédelmi ellenőrzés lefolytatásához is.

A módosítás továbbá felhatalmazást ad a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/H. §-ában szabályozott nyilvántartások tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek arra, hogy a nyilvántartásokhoz való hozzáférés biztosításának részletszabályait megalkossa.

A Javaslat kiegészíti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatályos szabályait az adatkezelő személyének és az adatkezelés céljának - a rendelet által előírt -meghatározásával, valamint az adatkezelő számára előírja az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztató közzétételét, rendelkezik a kezelt adatok felhasználásáról, az adatokhoz való hozzáférési jogosultságról, illetve azok törléséről. A munkaügyi hatóság a be nem jelentett jogviszonyt a Met. 1. § (5) bekezdés alapján minősítheti; a folyamatosan fennálló jogviszony esetében a jogviszony létrejöttéig visszamenőlegesen. A huzamosabb ideig az adott munkáltatónál foglalkoztatott (vagy nyugdíjasként továbbfoglalkoztatott) munkavállaló jogviszonya rendezettségének megállapításához szükséges a hosszabb, 50 éves adatkezelési idő.

A 35-37. §-hoz

A Rendelet 4. cikk 15. pontja meghatározza az egészségügyi adat fogalmát, azonban az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) egyes rendelkezéseinek hatálya kiterjed az elhunyt személyekre is, ezért szükséges az egészségügyi adat fogalomkörében kitérni arra, hogy ennek része az elhalálozott személyek halálának oka, és a haláluk körülményei is.

A Rendelet 4. cikk 1. pontja meghatározza a személyes adat fogalmát. A magyar jogrendszerben és az Eüak.-ban is szerepelnek olyan adatok, amelyek hatályon kívül helyezése az Eüak. egészét inkoherensé tenné, ezért szükséges a fogalom kiegészítése a személyazonosságra vonatkozó előírásokkal.

Pontosításra kerülnek a személyes és az egészségügyi adatok kezeléséhez szükséges hozzájárulás megadásának feltételei. A Rendelet 7. cikke megállapítja az adatkezeléshez való hozzájárulás feltételeit. A Rendelet 12. cikk (5) bekezdése általánossá teszi az adatokba való betekintést, illetve az adatokról való másolat díjmentes biztosítását. Erre figyelemmel szükséges az Eüak. 7. § (3) bekezdésének módosítása. A Rendelet a további másolatokért díj szedését lehetővé teszi. Annak érdekében, hogy az egészségügyi adatot kezelő egészségügyi szolgáltatók és egyéb adatkezelők a további másolatokért azonos díjat szedjenek az egészségügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározott költségelemek figyelembevételével kell megállapítani a díjfizetést.

A Javaslat elvégzi az adatvédelmi felelősök helyébe adatvédelmi tisztviselőkkel összefüggő, a Rendelet által szükségessé tett módosításokat is.

A 38-39. §-hoz

A Javaslat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 37/B. § (3) bekezdésében szereplő merev hivatkozás pontosítását tartalmazza.

A 40-41. §-hoz

A jogtechnikai jellegű pontosítások.

A 42. §-hoz

A Javaslat a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény rendvédelmi szerveket meghatározó rendelkezéseinek Országgyűlési Őrséggel összefüggő pontosítását, valamint az Infotv.-re való hivatkozások törlését célozza.

A 43. §-hoz

A Javaslat a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvénynek az Infotv.-re való hivatkozást tartalmazó rendelkezését módosítja.

A 44. §-hoz

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) módosításának célja annak egyértelműsítése, hogy az árva művek felhasználásának a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) általi engedélyezésére, illetve az ennek során már megadott felhasználási engedély visszavonására irányuló eljárás megindításához szükséges kérelmekhez pontosan mely adatokat szükséges az SZTNH rendelkezésére bocsátani. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) meghatározott elektronikus ügyintézés lefolytatásához elengedhetetlen, hogy ezen adatokat - így természetes személyek esetén a négy természetes személyazonosító adatot, nem természetes személyek esetében pedig az adószámot - az SZTNH megismerhesse és kezelhesse. A Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjai, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése, valamint az Infotv. 5. § (3) bekezdése értelmében a kötelező adatkezelés elrendeléséről és feltételeiről alapvetően törvényi szinten kell rendelkezni. Az SZTNH általi adatkezelés jogszerűségéhez ennek megfelelően - a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekből fakadóan - szükséges az adatkezeléssel érintett adatok törvényi szintű nevesítése. Az ismert jogosultakra vonatkozóan kezelendő - szintén a kérelem tartalmi elemeit képező - továbbá az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyekről vezetett nyilvántartásban kezelt személyes adatok körét az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Árva R.) már korábban is megállapította, de mivel ezt nem törvényi szinten tette, ezért vált szükségessé az Szjt. ezen kiegészítése.

A Javaslat a bírósági felülvizsgálati kérelmek kötelező adattartalmát megállapító előírásokat hozzáigazítja az árva mű felhasználásával kapcsolatos engedélyezési, és a felhasználási engedély visszavonására irányuló ügyekben benyújtott kérelmek adattartalmát meghatározó előírásokhoz.

A mű önkéntes műnyilvántartásba vételére irányuló kérelem, a mű önkéntes nyilvántartásba vételéről kiállított tanúsítvány visszavonására irányuló kérelem, valamint a korábban szerzőként bejegyzett személy önkéntes műnyilvántartásból történő törlésére irányuló kérelem esetén a kérelmező azonosítását lehetővé tevő adatok körét eddig az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet állapította meg. Az SZTNH általi adatkezelés jogszerűségéhez - a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekből fakadóan - ugyanakkor szükségessé vált az adatkezeléssel érintett adatok törvényi szintű nevesítése. Ennek megfelelően a Javaslat révén immár az Szjt. határozza meg a kérelmezőre vonatkozóan kezelendő személyes adatok körét.

Az adatkezelés az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus ügyintézés megfelelő igénybevételéhez és használatához szükséges.

A 45. §-hoz

A víziközlekedésről szóló törvény 48/C. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott adattovábbítás, illetve statisztikai célú adatfelhasználás szabályozása az unió adatvédelmi reformjára tekintettel feleslegessé vált, így hatályon kívül helyezés szükséges.

A 46. §-hoz

A Javaslat az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvénynek az Infotv. -re való hivatkozást tartalmazó rendelkezését módosítja.

A 47-49. §-hoz

Mivel a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben szereplő kamerarendszer alkalmazása csak lehetőség a társasházak számára, ezért a kamerarendszer alkalmazásából fakadó adatkezelés nem kötelező adatkezelés [vagyis nem a Rendelet) 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontján, és nem az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (3) bekezdésén alapul], hanem jogos érdeken alapuló adatkezelés [az adatkezelő, valamint harmadik személy jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges - Rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont]. Ezért a kamerarendszerre vonatkozó szabályozás nagy részének hatályon kívül helyezése, valamint egyes kisebb pontosítások elvégzése szükséges, összhangban az e tekintetben központi szabályozást tartalmazó, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításával.

A 50-52. §-hoz

Mivel a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben szereplő kamerarendszer alkalmazása csak lehetőség a lakásszövetkezetek számára, ezért a kamerarendszer alkalmazásából fakadó adatkezelés nem kötelező adatkezelés [vagyis nem a Rendelet) 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontján, és nem az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (3) bekezdésén alapul], hanem jogos érdeken alapuló adatkezelés [az adatkezelő, valamint harmadik személy jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges - Rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont]. Ezért a kamerarendszerre vonatkozó szabályozás nagy részének hatályon kívül helyezése, valamint egyes kisebb pontosítások elvégzése szükséges, összhangban az e tekintetben központi szabályozást tartalmazó, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításával.

A 53-55. §-hoz

Az unió adatvédelmi reformjára tekintettel a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény azon rendelkezéseit, melyek indokolatlanul írtak elő kötelező adatkezelést a szolgáltató és a felhasználó szerződéses kapcsolata vonatkozásában, valamint kizárólagosan hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hatályon kívül helyezni szükséges, a jogszabályi koherencia biztosítása érdekében.

A 56-58. §-hoz

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Szvmtv.) az adatkezelés jogalapjának megjelölését deregulálni kell, mivel az nincs összhangban a Rendelet szerinti jogalappal.

Az Infotv. hatályának változása miatt a törvényjavaslat deregulál, illetve szükség szerint módosít olyan törvényi rendelkezéseket, amelyek az Infotv. legutóbbi módosításának hatálybalépésével megszűnt vagy megváltozott tartalmú jogintézményeket szabályoznak, vagy amely jogintézményeket az adott tárgykörben már nem az Infotv., hanem a Rendelet mint közvetlenül alkalmazandó norma szabályoz. A Javaslat szerinti módosítások értelmezésénél így ebben az esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy valamely előírás deregulációja nem szükségképpen az abban foglalt kötelezettség megszűnését jelenti, hanem egyes esetekben csupán azt, hogy a kötelezettség a továbbiakban a közvetlenül alkalmazandó uniós jogból fakad.

A 59. §-hoz

Az unió adatvédelmi reformjára tekintettel kereskedelemről szóló törvény vásárlók könyvére vonatkozó rendelkezéseit, melyek lehetővé tették a korábbi panasztevők személyes adataihoz való hozzáférést, szigorítani szükséges. A módosítás kötelező veszi a kereskedő számára, hogy a panaszt tartalmazó bejegyzést haladéktalanul eltávolítsa elkülönítetten tárolja a későbbi hatósági felhasználás érdekében.

A 60-62. §-hoz

Az uniós adatvédelmi reformra tekintettel szükséges az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény - a korábban is a kötelező nyilvántartási célok közé tartozó - képzéssel, képesítéssel kapcsolatos adatkezelés pontosítása, valamint statisztikai célból átadott adatokra vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése.

Az 63. §-hoz

A Javaslat kiegészíti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara fegyelmi eljárásai tekintetében a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezésekkel a Rendeletnek való megfelelés érdekében. A Javaslat meghatározza továbbá, hogy a Könyvvizsgálói Kamara által kezelt személyes adatokat mikor kell törölni a nyilvántartásból.

Az 64-66. §-hoz

Az unió adatvédelmi reformjára tekintettel a villamos energiáról szóló törvény azon rendelkezéseit, melyek indokolatlanul írtak elő kötelező adatkezelést a szolgáltató és a fogyasztó szerződéses kapcsolata vonatkozásában hatályon kívül helyezni szükséges a jogszabályi koherencia biztosítása érdekében.

A módosítást követően a kötelező adatkezelés köre jelentősen leszűkült, alapvetően az energiaellátás biztonságos fenntartását szolgáló garanciális, illetve a védendő fogyasztói kedvezményt szolgáló területekre. Ez utóbbi kötelező adatkezelésként történő fenntartása részben az adatvédelmi rendeletre, részben azért szükséges, mert az egyetemes szolgáltatótól a jogalkotó nem várhatja el, hogy önmagában a szerződéses kapcsolat keretében kedvezményt biztosítson a rászoruló fogyasztó számára.

Az adatkezelés kötelező fenntartása viszont továbbra is indokolt a MEKH határozattal kijelölt szolgáltató váltást közvetlenül megelőző időszakban, hogy a szolgáltatási területet átvevő szolgáltató felkészülhessen a fogyasztói igények kielégítésére. Ezen adatok kezelése a szolgáltató váltást követően már mint szerződésen alapuló jogcímen történik.

Az 67. §-hoz

Jogtechnikai pontosítás.

Az 68. §-hoz

A Javaslat a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseinek pontosítását célozza, valamint jogtechnikai jellegű módosítások.

Az 69-71. §-hoz

A Javaslat a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvényben rögzíti, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, az Eüak, és az Rendelet értelmező rendelkezéseit is figyelembe kell venni a törvény alkalmazása során. A Rendelet 4. cikk 13. pontjában meghatározott genetikai adat fogalmával és a Rendelet harmadik országba történő adattovábbítást szabályozó rendelkezéseivel biztosítja a Javaslat a törvénymódosítás révén az összhangot.

Az 72-74. §-hoz

Az unió adatvédelmi reformjára tekintettel a földgázellátásról szóló törvény azon rendelkezéseit, melyek indokolatlanul írtak elő kötelező adatkezelést a szolgáltató és a fogyasztó szerződéses kapcsolata vonatkozásában hatályon kívül helyezni szükséges a jogszabályi koherencia biztosítása érdekében.

A módosítást követően a kötelező adatkezelés köre jelentősen leszűkült, alapvetően az földgázellátás biztonságos fenntartását szolgáló garanciális, illetve a védendő fogyasztói kedvezményt szolgáló területekre. Ez utóbbi kötelező adatkezelésként történő fenntartása részben az adatvédelmi rendeletre, részben azért szükséges, mert az egyetemes szolgáltatótól a jogalkotó nem várhatja el, hogy önmagában a szerződéses kapcsolat keretében kedvezményt biztosítson a rászoruló fogyasztó számára.

Az adatkezelés kötelező fenntartása viszont továbbra is indokolt a MEKH határozattal kijelölt szolgáltató váltást közvetlenül megelőző időszakban, hogy a szolgáltatási területet átvevő szolgáltató felkészülhessen a fogyasztói igények kielégítésére. Ezen adatok kezelése a szolgáltató váltást követően már mint szerződésen alapuló jogcímen történik.

A 75. §-hoz

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) hatályos 15. § (1) bekezdése az adatkezelésre vonatkozó szabályok tekintetében is csak utal arra, hogy a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak. Tekintettel arra, hogy ezekben az eljárásokban adatkezelőnek a közjegyző minősül, indokolt egy az adatkezelőt, az adatok körét és az adatkezelés időtartamát is meghatározó rendelkezés beiktatása a Kjnp.-be.

A 76-77. §-hoz

A Javaslat az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvénynek a Rendelettel és a módosított Infotv.-vel való koherenciáját hivatott biztosítani az azokra történő felesleges hivatkozások és párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében.

A 78. §-hoz

A Javaslat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben szereplő, az Infotv.-re vonatkozó felesleges hivatkozás hatályon kívül helyezését célozza.

A 79. §-hoz

A Javaslat a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényben szereplő, az Infotv.-re vonatkozó felesleges hivatkozások felülírását célozza.

A 80. §-hoz

A Javaslat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénynek a személyes adatok harmadik országba történő továbbítását szabályozó rendelkezés Rendelettel való összhangját biztosítja.

A 81. §-hoz

A Javaslat módosítja az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvényt (a továbbiakban: ÁPBtv.). Az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság (a továbbiakban: ÁRMB) személyes adatként kezeli az érdekképviseletek képviselőjének nevét. Az ÁPBtv. 21. § (4) bekezdés a) pontja szerint a megelőző határozat véglegessé válásától számított öt év elteltével - amennyiben a felek kérelmezik - az ÁRMB ismételten megállapító határozatot hoz. Amennyiben a felek ezt nem kérelmezik, az ÁRMB megszünteti az Ágazati Párbeszéd Bizottságot, azaz a személyes adatok kezelése ekkor is megszűnik. A kötelező ötévenkénti felülvizsgálatra tekintettel a Javaslat az ÁPBtv.-t olyan szabállyal egészíti ki, amely a személyes adatok kötelező ötévenkénti felülvizsgálatát is tartalmazza, továbbá meghatározza, hogy a korábbi határozat alapjául szolgáló személyes adatokat mikor kell törölni a nyilvántartásból.

A 82. §-hoz

A Javaslat a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben szereplő, az Infotv. -re vonatkozó felesleges hivatkozások felülírását célozza.

Az 83-84. §-hoz

A Javaslat az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényben (a továbbiakban: At. ) szereplő, az Infotv.-re vonatkozó felesleges hivatkozások felülírását, valamint az At. Rendelettel összefüggő terminológiai pontosítását célozza.

A 85. §-hoz

A Javaslat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatkezelésére vonatkozó speciális, illetve kiegészítő rendelkezések meghatározását célozza az Infotv. 5. § (3) bekezdésével összhangban.

A 86. §-hoz

A Javaslat az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény adatkezelési szabályainak fogalomhasználatát pontosítja a Rendelettel - különösen annak fogalomhasználatával - való koherencia megteremtése érdekében.

A 87. §-hoz

A Javaslat a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvényben szereplő, az Infotv.-re vonatkozó felesleges hivatkozás hatályon kívül helyezését célozza.

A 88-89. §-hoz

A Javaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben a Rendelet alkalmazását követően kialakult gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges módosításokat, pontosításokat hajtja végre.

A Javaslat egyrészt egyértelművé teszi, hogy a Hatóság a vizsgálati eljárás során is érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az olyan bejelentést, amely nem tartozik a hatáskörébe és a rendelkezésre álló adatok alapján a bejelentés tárgya tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv kiléte sem állapítható meg. A Javaslat továbbá lehetővé teszi a Hatóság számára, hogy a települési önkormányzat jegyzője kizárólag a Hatóság erre irányuló megkeresése esetén ellenőrizze az illetékességi területén folytatott, a Hatóság által a megkeresésben megjelölt adatkezelés tényleges körülményeit.

A Javaslat ezen felül a Hatóságnak a Rendelet végrehajtása során felmerült tapasztalatai alapján, a Hatóság megnövekedett ügyterhére is tekintettel a Hatóság számára az eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidőt is megemeli.

A Javaslat végül az Infotv. tekintetében pontosító jellegű, a jogszabályon belüli koherencia megteremtése érdekében szükséges módosításokat is tartalmaz.

A 90-92. §-hoz

A Rendelet előírásaival való összhang megteremtése érdekében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Kat.) is módosítani kell.

A minősített önkéntes mentőszervezetek rendeltetése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tevékenységének támogatása, gyakran speciális képességeikkel, képzettségeikkel. A minősített önkéntes mentőszervezet tagjairól felvett nyilvántartásban ezért szükséges az adott személy járművezetői engedélye típusának és kategóriájának rögzítése is, mivel ezen információ birtokában tervezhető a járművezetők beosztása a beavatkozáshoz rendelkezésre álló, különböző típusú és funkciójú járművekre. Bizonyos gépjárművek ugyanis csak speciális (C, D vagy E kategóriájú) vezetői engedéllyel vezethetőek, így az ilyen eszközökre nem osztható be a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező személy. A nehézgépkezelői vagy kishajó-vezetői engedély hiányában szintén nem lehet az adott személyt ilyen eszközök kezelésével megbízni.

A veszélyes áruk szállítása során számos esetben olyan külföldi állampolgárok érintettek, akiknek a neve annak írásmódja miatt nehezen rögzíthető, így az intézkedéssel érintett személy azonosításának legbiztosabb módja a személyi okmány számának kezelése. A Kat. 24/D. § (3) bekezdésben - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi intézkedésről szóló jelentés tartalma tekintetében - jelenleg hivatkozott, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény az intézkedéssel érintett személy vonatkozásában csak a név kezelését határozza meg, ami az intézkedés alá vont személy azonosításához nem elegendő. Az azonosítás a későbbi esetleges panaszügyben viszont elengedhetetlen. Az azonosítást megnehezíti, ha csak név áll rendelkezésre. A módosítás ezért lehetővé teszi az intézkedéssel érintett személy lakcímének és személyi okmánya számának kezelését.

A katasztrófavédelmi tevékenység hatékonyabb végrehajtása érdekében a felkészülés, a beavatkozás időszakában, valamint a helyreállítási feladatok ellátása során kiemelkedően fontos a polgári védelmi szervezetekbe beosztottak, a védelmi igazgatás résztvevői, valamint az eseménykezelésben érintett gazdálkodó szervezetek, intézmények adatainak nyilvántartása. A hatályos szabályozás alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv több olyan adat (pl. telefonszám, e-mail elérhetőség) tekintetében nem rendelkezik törvényben foglalt adatkezelési felhatalmazással, amely egy eseménykezelésnél hozzájárulna a katasztrófák következményeinek gyorsabb elhárításához. E hiányosság egyes adatok tekintetében jelenleg az érintett hozzájárulásának beszerzésével áthidalható, ez azonban nem lesz elfogadható gyakorlat a Rendelet előírásai alapján, figyelemmel a Rendelet preambulumának (43) bekezdésében foglaltakra. A Javaslat célja ezért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végezhető adatkezeléseken belül a kezelhető adatfajták számának növelése, a nem kellő részletezéssel és nem a megfelelő jogszabályi szinten meghatározott adatkezelések szabályainak pontosítása, továbbá az egyébként közérdekből nyilvános adatok katasztrófavédelmi célú adatbázisban történő hasznosíthatósága.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény fogalmaival való összhang megteremtését célozza a Kat. 79. § (1) bekezdésének módosítása, az adatkezeléssel érintett adatok meghatározásának pontosításával.

A személyiségi jogok körében a Polgári Törvénykönyv védi a képmáshoz, hangfelvételhez fűződő jogokat, de a képmás és az emberi hang egyben személyes adat is. A Javaslat a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összhangban lehetővé teszi, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományának tagja a hatósági eljárás vagy beavatkozás során az érintett személyről, illetve tárgyról kép- és hangfelvételt készítsen, és a katasztrófavédelmi szerv készenléti szerein és objektumain térfigyelő kamerát helyezzen el.

A minősített önkéntes mentőszervezetek tagjainak személyes adataira a védekezésbe történő bevonás mellett a felkészítés és a gyakorlatok megszervezése érdekében is szükség van. Ezen adatok nélkül a gyakorlatra történő kiutazások, felkészítések esetén a résztvevők regisztrációját, utazását, szálláshely biztosítását, a szaktudásnak megfelelő tanfolyam kiválasztását nem lehetne megoldani.

A 93. §-hoz

A Javaslat a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvényben szereplő, az Infotv.-re vonatkozó felesleges hivatkozás hatályon kívül helyezését célozza.

A 94. §-hoz

A Javaslat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben szereplő, az Infotv. -re vonatkozó felesleges hivatkozás hatályon kívül helyezését célozza.

A 95. §-hoz

A Javaslat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben szereplő, az Infotv.-re vonatkozó szükségtelen hivatkozás hatályon kívül helyezését célozza.

96-99. §-hoz

Az unió adatvédelmi reformjára tekintettel a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény azon rendelkezéseit, melyek indokolatlanul írtak elő kötelező adatkezelést a szolgáltató és a felhasználó szerződéses kapcsolata vonatkozásában hatályon kívül helyezni szükséges a jogszabályi koherencia biztosítása érdekében.

A módosítást követően a kötelező adatkezelés köre részben az ellátásért felelősre szűkül egyrészt a víziközmű fejlesztési feladatainak megalapozása, másrészt a szolgáltató váltást gördülékenységének biztosítása céljából, hogy az ellátási területet átvevő szolgáltató felkészülhessen a fogyasztói igények kielégítésére.

A kötelező adatkezelés továbbra is indokolt a védendő fogyasztói kedvezmény biztosítása érdekében, ugyanis a víziközmű-szolgáltatótól a jogalkotó nem várhatja el, hogy önmagában a szerződéses kapcsolat keretében kedvezményt biztosítson a rászoruló felhasználó számára.

A 100-102. §-hoz

A Javaslat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 9. § (2) bekezdésének módosításával a munkavállaló személyiségi jogai korlátozásának szigorúbb feltételeit állapítja meg, amennyiben e jogok korlátozásának munkáltató általi lehetőségét előzetes írásbeli tájékoztatáshoz köti azzal, hogy a tájékoztatásnak - bővítve az Mt. 9. § korábbi (2) bekezdésében rögzített tartalmi követelményeket - ki kell terjednie a korlátozás szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekre is.

A Javaslat kiegészíti Mt.-t egy új adatkezelési alcímmel. Az új alcímben kerülnek meghatározásra a munkáltató személyes adatkezeléssel és a különleges adatok kezelésével összefüggő jogai és kötelezettségei, összhangban a Rendelet 88. cikkében kapott felhatalmazással.

Az Mt. 10. § (1)-(3) bekezdései a munkáltató által követelhető munkavállalói nyilatkozattal és a munkavállaló által közölt adattal, valamint az ezeket alátámasztó okiratok bemutatásával kapcsolatos rendelkezést tartalmaz, meghatározva ezek célját. Az Mt. 10. § (1) bekezdése tehát a munkaviszonyra nézve generálisan rendelkezik az adatkezelés céljáról. Az adatkezelés jogalapja tekintetében a Rendelet rendelkezései irányadóak. E rendelkezés ugyanakkor nem korlátozza a munkáltatónak a munkavállaló olyan személyes adatának kezelésére vonatkozó jogát, amelyet a munkavállaló külön jogszabály szerint megtett nyilatkozata tartalmaz. A Javaslat 10. § (4) bekezdése alapján a munkáltató kezelheti a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során keletkező egészségügyi adatot a Rendelet 9. cikk (2) bekezdés h) pontjával összhangban.

A Javaslat alapján az Mt. 11. §-a - összhangban a biometrikus adatok fokozott védelmének igényével és a Rendelet 9. cikk (2) bekezdés b) pontjával - meghatározza azokat a kivételes esetköröket és különös feltételeket, amelyek fennállása esetén a munkáltató a munkavállaló biometrikus adatait kezelheti. Erre kizárólag valamely dologhoz vagy adathoz, elzárt területhez történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében kerülhet sor, amennyiben a jogosulatlan hozzáférés a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy valamely más törvényben védett érdek súlyos vagy tömeges sérelmének veszélyével járna. Az Mt. példálózó felsorolást is ad arra nézve, hogy mely törvényben védett érdek esetén lehet jogszerű a biometrikus adatok kezelése. Az elszámoltathatóság Rendeletben foglalt elvével összhangban a munkáltatónak az általános adatvédelmi szabályoknak való megfelelésen túl azt is igazolnia kell, hogy a biometrikus adatok kezelésére vonatkozó feltételek fennállnak.

A Javaslat alapján az Mt. 11. § (3)-(4) bekezdése rendelkezik azon esetekről, amelyek körében az erkölcsi bizonyítvány kezelhető. A 11. § (3) bekezdése rendelkezik az adatkezelés céljáról, amely szerint a munkavállaló bűnügyi személyes adata annak vizsgálata céljából kezelhető, hogy törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást. A 11. § (4) bekezdése határozza meg az adatkezelés feltételeit, mely alapján korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok, vagy nukleáris anyagok sérelmének veszélyével járna.

Az Mt. új 11/A. §-a a munkáltató ellenőrzési jogköréből folyó adatkezeléséről, valamint a munkavállaló számára biztosított számítástechnikai eszközök használatáról és az eszközökön tárolt adatokba való betekintésről rendelkezik. A hatályos Mt. 11. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A Javaslatból e fordulat elhagyásra került, tekintettel arra, hogy nemcsak az ellenőrzések során, hanem a munkaviszony egészében, minden mozzanatában védeni kell az emberi méltóságot. Az emberi méltóság védelmére vonatkozó kötelezettség továbbá fakad abból is, hogy az Mt. 9. §-a alkalmazni rendeli a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény személyiségi jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

A munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközökkel összefüggésben a hatályos rendelkezésekhez képest a változás abban mutatkozik meg, hogy a magánélet ellenőrzésének kizárása helyett a hangsúly arra kerül, hogy a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja, mivel az Alaptörvényből és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényből is levezethető a munkáltató azon kötelezettsége, hogy a magánélet nem ellenőrizhető. A 11/A. § (4) bekezdése alapján tehát a munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt adatba az ellenőrzés során addig tekinthet be, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e.

Kollektív szerződés az Mt. I. fejezetében foglaltaktól nem térhet el, ami azt eredményezi, hogy ahol a Rendelet [9. cikk (2) bekezdés b) pont] a kollektív szerződéses szabályozásának teret enged, ott a kollektív szerződés csak az Mt. által nem szabályozott kérdésekben rendelkezhet.

A 103. §-hoz

A Javaslat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben szereplő, az Infotv. -re vonatkozó felesleges hivatkozás felülírását, valamint a Rendelet alapján az adattovábbítási nyilvántartásra vonatkozó felesleges rendelkezés törlését célozza.

A 104. §-hoz

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 111. § (3) bekezdése és 112. § (1) bekezdése értelmében a képviselő tevékenységét segítő alkalmazottak juttatásaihoz kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, ennek keretében szükség esetén a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság igazolását is az Országgyűlés Hivatala végzi. A képviselő tevékenységét segítő alkalmazottak munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatók a 112. § (4) bekezdése alapján. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bár az országgyűlési képviselő a foglalkoztató (munkáltató, megbízó) - azzal, hogy a munkáltatói jogkört az Országgyűlés Hivatala ellenjegyzésével gyakorolja -, de valamennyi adminisztrációs feladatot az Országgyűlés Hivatala teljesíti. Indokolt tehát a képviselő tevékenységét segítő alkalmazottakról az Országgyűlés Hivatala által kezelt adatkör és a megőrzési idő törvényben történő rögzítése. A Javaslat ennek módját a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény személyi anyag megőrzésére vonatkozó ötven éves határidejéhez igazítja azzal, hogy - figyelembe véve a jogviszony és a jogviszony szereplőinek eltérőségét - az érintettnek lehetőséget ad a kezelt adatai törlésének kérelmére a jogviszony megszűnésétől számított tíz év elteltével.

A 105. §-hoz

Az Országgyűlés Hivatala - törvényben előírt általános felhatalmazás hiányában - jelenleg elsősorban hozzájárulás alapján jogosult kezelni az országgyűlési képviselők személyes adatait. A Javaslat lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés Hivatala az Ogytv. 123. § (1) bekezdésében meghatározott, az Országgyűlés szervezeti, működtetési, ügyviteli tevékenységének ellátásával összefüggő feladatok ellátása érdekében kezelhesse az országgyűlési képviselők természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét és telefonszámát, társadalombiztosítási azonosító jelét, adószámát, keresetére és jogviszonyára vonatkozó adatokat.

A Javaslat az Országgyűlés Hivatala egyes, az Ogytv.-ben szabályozott feladatai ellátásához szükséges, az országgyűlési képviselők meghatározott személyes adataira vonatkozó adatkezelési tevékenységet is szabályozza, meghatározva, hogy az Országgyűlés Hivatala mely célokból, milyen időtartamig és mely személyes adatokat kezelheti. A hosszabb, ötven éves megőrzési időtartam a társadalombiztosítási nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő és kereseti adatok bizonyítása céljából szükséges, igazodva a Kttv. 184. §-ában előírtakhoz. Az Ogytv. beiktatni tervezett 124/U. § (4) bekezdése kapcsán indokolt felhívni a figyelmet az Ogytv. 97. § -ának előírására, amely szerint a képviselői megbízatás időtartama a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít, amelyet például közszolgálati idő számításánál is e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. Erre is tekintettel - a Kttv. analógiájára - kerülne meghatározásra a megőrzési idő.

A Rendeletnek történő megfelelést szolgálja, hogy a Javaslat a beléptetést nyilvántartó rendszer esetében rendezi az adatkezelés jogalapját, azt törvényen alapuló jogalapra pontosítva. A módosítás meghatározza a kezelendő adatok körét, továbbá a megőrzési idő tekintetében differenciált szabályokat állapít meg a jogosultsági adatok és a mozgási adatok törlése tekintetében, azonban az adatkezelés kötelező időtartama a hatályos szabályozáshoz képest nem változik.

Az Országgyűlés - mint a népképviseleti demokrácia legfontosabb intézménye -biztonságának és külső befolyástól mentes működésének biztosítását az Alaptörvény is külön meghatározza és 5. cikk (9) bekezdésében nevesíti a legfőbb népképviseleti szerv védelmére önálló fegyveres testületként az Országgyűlési Őrség működését. Az ebben a körben végzett személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatok - az Országgyűlés elnökének, valamint az országgyűlési képviselőknek és az Országházban, illetve az Országgyűlést kiszolgáló létesítményekben megforduló védett személyeknek a védelme - önmagában is rendkívüli jelentőségű és fontosságú, nemzetbiztonsági érdekeket is érintő feladatok. Mindezek mellett az Országház épületei látogatóinak nagy száma - arra is figyelemmel, hogy az Országház és környéke minősül egyedüliként kiemelt nemzeti emlékhelynek - szintén megkövetelik az Országház épületébe belépők esetében a fokozott ellenőrzést. Ennek részeként indokolt az Ogytv. hatálybalépése óta fennálló és gyakorlati tapasztalatokkal is igazolt adatkezelési idő fenntartása.

A jogosultsági adatok ötéves megőrzési idejét a fenti személy- és létesítményvédelmi feladatok mellett, a házelnök rendészeti jogkörének biztosítása (ld. kitiltás foganatosítása), valamint a négyéves parlamenti ciklushoz igazodó sajtó és szakértői belépők nyomon követhetősége is indokolja. A módosítás a jelenlegi közös adatkezelő helyett, a gyakorlati tapasztalatok alapján az Országgyűlés Hivatalát jelöli meg egyedüli adatkezelőként, hiszen e szerv hoz döntéseket az adatkezeléssel összefüggésben és szolgáltat egyedi ügyekben adatokat. Az Országgyűlési Őrség ellenőrzi a belépni szándékozó személy személyazonosságát, azonban további adatkezelést nem végez, így a Javaslat e feladat végrehajtása érdekében biztosít közvetlen hozzáférést a beléptető rendszerhez. A módosítás meghatározza továbbá, hogy mely szervek milyen célból igényelhetnek a nyilvántartásból adatokat. A Javaslat rendezi a Kossuth tér felszín alatti mélygarázsba behajtási engedéllyel rendelkező személyek nyilvántartásának törvényi jogalapját is, ezzel összefüggésben szintén meghatározza a kezelendő adatok körét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatigénylés célját és az arra jogosultak körét.

A 106. §-hoz

A Javaslat meghatározza, hogy az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületekben való tartózkodás során a rend fenntartásában az Országgyűlés Hivatala is részt vesz.

Az Országgyűlési Őrség által az Ogytv. 125. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása során megvalósított adatkezelés jogalapját a Rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja biztosítja. Ez a jogalap tartalmazhat a Rendeletben foglalt szabályok alkalmazását kiigazító, pontosító rendelkezéseket, ideértve különösen az adatkezelő általi adatkezelés jogszerűségére irányadó általános feltételeket, az adatkezelés tárgyát képező adatok típusát, az érintetteket, az adatkezelés céljára vonatkozó korlátozásokat, az adattárolás időtartamát és az adatkezelési műveleteket is.

Az Ogytv. hatályos, az Országgyűlési Őrség adatkezelését meghatározó rendelkezéseit pontosítani szükséges a Rendelet és az Infotv. által azonosított, az adatkezelés garanciális feltételeinek való megfelelés kapcsán jelenleg az Ogytv. által nem szabályozott kérdésekben az Ogytv. 133. § (2a) bekezdése, illetve 137. § (2) bekezdése a Rendőrségről szóló törvényt (Rtv.) rendeli alkalmazni.

Tekintettel arra, hogy az Országgyűlési Őrség tevékenységét az Ogytv. szabályozza, így az annak keretében végzett adatkezelés tekintetében is az Ogytv. tekinthető az adatkezelést elrendelő jogszabálynak, ezért a Javaslat ennek megfelelően rendezi az adatkezelést. Az Rtv. alkalmazását nehezíti továbbá, hogy a Rendőrség sokrétű feladataihoz igazodva, az intézkedés gyakran eseti jellegére tekintettel szabályozza a megfigyelést, míg az Országgyűlési Őrség létesítménybiztosítási és a személyvédelemi feladatai állandó és folyamatos jellegűek, amelyekhez más garanciális szabályok megfogalmazása szükséges.

Az Ogytv. újonnan megállapítandó 137. § (1) bekezdése általános jelleggel határozza meg, hogy az Országgyűlési Őrség a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges és arányos mértékben az érintett természetes személyek mely személyes adatainak kezelésére jogosult.

Az Ogytv. újonnan megállapítandó 137. § (2) és (3) bekezdése az Országgyűlési Őrség által az Ogytv. 125. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásával összefüggésben készített képfelvételek, hangfelvételek, valamint kép- és hangfelvételek készítésének jogalapját teremtik meg. A Javaslat a kamerás megfigyeléssel összefüggésben részletes rendelkezéseket tartalmaz a felvételek készítésének céljára, a felvételek megőrzési idejére, a felhasználási lehetőségekre, a megismerésre jogosultakra, illetve az érintettek tájékoztatására vonatkozóan. A Javaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság iránymutatásának megfelelően garanciális előírásként rögzíti, hogy a kamera nem helyezhető el olyan helyen, ahol az az emberi méltóságot sérti. Az Országgyűlési Őrség ügyeleti szolgálatához érkezett telefonhívások rögzítését és harminc napig történő megőrzését is szabályozza a Javaslat.

Az Ogytv. 138. § (1) bekezdés a) pontjának módosítása indokolt az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épület nevesítésével, továbbá szükséges a belépni szándékozó külföldiek esetében elfogadható okmányokról is rendelkezni.

A 107. §-hoz

Az Ogytv. egyes rendelkezéseinek módosítása az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épület nevesítésének egységes megjelenítése folytán szükséges.

A 108. §-hoz

A § hatályon kívül helyezi az Ogytv. azon rendelkezéseit, amelyeket a Javaslat - az adatkezelési elveknek megfelelően - részletesebben szabályoz.

A 109-110. §-hoz

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítására a közlekedés területén általánosan alkalmazott megfigyelés és felvételkészítés szabályozásának Rendelettel való összhangjának biztosítása érdekében van szükség.

A javaslat meghatározza azon szolgáltatók és adatkezelési célok körét, melyek közérdekből, kötelező adatkezelési jogcímen képfelvételt készíthetnek és ezen adatok körét kezelik. Emellett nincs akadálya annak, hogy nem közérdekű tevékenységet végző személyszállítási szolgáltató - vagy a kötelező adatkezelésre egyébként feljogosított szolgáltató, ha éppen nem közérdekű szolgáltatási tevékenység körében jár el - képfelvételt készítsen a járművén és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra területén, akkor ha az adatkezelését más jogszerű, de nem a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott adatkezelési jogcímre hivatkozva alakítja ki.

A 111-112. §-hoz

A Javaslat törli a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényben szereplő, Infotv.-re vonatkozó felesleges hivatkozásokat.

A 113. §-hoz

A Javaslat a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényben szereplő, az Infotv.-re vonatkozó felesleges hivatkozást tartalmazó, a települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához átkerült államigazgatási feladat- és hatáskörökkel összefüggő, már végrehatottnak minősülő, ezért deregulálható adatkezelést érintő átmeneti rendelkezést helyez hatályon kívül.

A 114. §-hoz

A Javaslat felülírja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényben szereplő, Infotv.-re vonatkozó felesleges hivatkozást.

A 115. §-hoz

A Javaslat a postai szolgáltatásokról szóló törvény adatkezelési szabályait akként módosítja, hogy az a továbbiakban csak az egyetemes postai szolgáltatás tekintetében tartalmazzon - kötelező adatkezelést elrendelő - adatkezelési szabályokat. Az egyetemes postai szolgáltatáson kívül eső körben a postai szolgáltatók közvetlenül a Rendelet alapján rendelkezésre álló jogalapok alapján kezelhetnek személyes adatokat.

A 116. §-hoz

A Javaslat a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvényben az Infotv. 22. §-ára vonatkozó merev hivatkozást módosítja.

A 117-119. §-hoz

A hulladékról szóló törvény módosítása alapvetően az unió adatvédelmi reformjával való összhang, a párhuzamos, illetve az egymásnak ellentmondó szabályozás kiküszöbölése miatt szükséges. Az ingatlanhasználóra vonatkozó kötelező adatkezelést a törvény erejénél fogva bekövetkező szolgáltatás igénybevételi, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatóra, a Koordináló szervre vonatkozó szolgáltatás nyújtási kötelezettség a továbbiakban is megalapozza.

A 120. §-hoz

Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény (a továbbiakban: Ügkr.) módosításával meglévő hatósági nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések kerülnek pontosításra, kiegészítésre az üzemeltetők üvegházhatású gáz kibocsátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek hatósági ellenőrzése területén. Az egyes kereskedési időszakok több éves időtartamúak, jelenleg a 3. kereskedési időszak 2013. január 1-től 2020. december 31-ig, a 4. kereskedési időszak pedig 2021. január 1-től 2030. december 31-ig tart. A tárolt adatok a tevékenység megszűnésekét követően a korábbi kereskedési időszakokra vonatkozó ellenőrzések, adatkérések teljesíthetősége miatt 5 év leteltével törölhetőek. A nyilvántartott adatok felhasználásra kerülnek a kiotói nyilvántartási rendszerben is, amelyben már az 1985-1987-es évek kibocsátási adatai is szerepelnek.

Az Ügkr. 31/A. §-ában szabályozott nyilvántartás vezetésével kapcsolatos részletszabályok végrehajtási rendeletben történő megállapításának igénye szintén felmerül. A Javaslat tartalmazza az ehhez szükséges felhatalmazó rendelkezést a Kormány számra.

A 121. §-hoz

A Javaslat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvénynek az adatvédelmi rendelettel és a módosított Infotv.-vel való koherenciáját hivatott biztosítani az azokra történő felesleges hivatkozások és párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében, továbbá a Javaslat kiegészíti a kötelező adatkezelések körét a Hivatal által - a hatályos ágazati törvények alapján jelenleg is - végzett ügyfél elégedettségi szint mérés területén kezelendő személyes adatokra.

A 122. §-hoz

A Javaslat hatályon kívül helyezi az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvényben szereplő, az Infotv.-re vonatkozó felesleges hivatkozást.

A 123. §-hoz

A Javaslat alapján az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben az Infotv.-re vonatkozó hivatkozást az adott jogintézményre vonatkozó hivatkozás váltja fel.

A 124. §-hoz

A Javaslat alapján körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvényben az Infotv.-re vonatkozó hivatkozást az adott jogintézményre vonatkozó hivatkozás váltja fel.

A 125. §-hoz

A Javaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben az Infotv.-re vonatkozó hivatkozást, valamint a Rendeletben szabályozott, a harmadik országba történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezést helyezi hatályon kívül.

A 126-127. §-hoz

A Javaslat a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény módosítását is tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Panasztv. számos adatkezelési szabályt tartalmaz, amelyek felülvizsgálata és megfelelő módosítása indokolt.

Tekintettel arra, hogy az Infotv. 65. §-a szerinti adatvédelmi nyilvántartás intézménye a Rendelet alkalmazására tekintettel megszűnt, az erre vonatkozó szabályokat a Panasztv.-ből deregulálni indokolt.

Szükséges a bejelentésben érintett személy fogalmának pontosítása az eddigi gyakorlati bizonytalanság eloszlatása céljából, tekintettel arra, hogy ennek hiányában a bejelentő számára is kérdésessé válhat, hogy ténylegesen mely személyek szerezhetnek tudomást a személyazonosságáról, adatairól, illetve mely személyekre fog a vizsgálat kiterjedni. Indokolatlan a Rendelet szabályaival ellentétesen fenntartani a különleges adatok kezelésére vonatkozó abszolút tilalmat, hiszen ez egyes bejelentések fogadását, kivizsgálását eleve lehetetlenné teszi. Ennek megfelelően a módosítás bizonyos körben, egyes garanciák beépítése mellett megteremti a különleges adatok kezelésére vonatkozó lehetőséget.

Az állami, illetve helyi önkormányzati szervekhez történő közérdekű bejelentések és panaszok esetétől eltérően a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer esetében indokolatlan a bejelentőket az azonosításukat lehetővé tévő személyes adataik megadására, a foglalkoztató szervezeteket pedig azok kezelésére kötelezni. A névtelen bejelentéseket a jogalkotónak ugyan nem kell támogatnia, azonban az anonim bejelentéseket is lehetővé tevő munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszerek működtetését megakadályozni vagy megnehezíteni szükségtelen, különös tekintettel a Rendeletnek az anonimizálsára és az érintetteket védő rendelkezéseire. Jogi személyek esetén a személyes adatok védelmének szempontja ilyen súllyal nem merül fel, ezért a tekintetükben az azonosíthatóság és az ezzel kapcsolatos adatok megadásának követelményei fenntarthatók.

Emellett a Panasztv. belső koherenciájának megteremtése érdekében szükséges egyes rendelkezések technikai jellegű pontosítása, többek között a munkáltató és a foglakoztatói szervezet fogalmának következetes használata, valamint a bejelentő fogalmának egyértelmű meghatározása.

Kodifikációs szempontból indokolt a Panasztv. 15. § (1) bekezdésében található, a bejelentés kivizsgálására, továbbá a vizsgálat mellőzésére vonatkozó szabályok módosítása, valamint azok áthelyezése a 16. § (1)-(1b) bekezdésébe. Emellett a külföldre továbbítás szabályainak módosítása szükséges, tekintettel arra, hogy a Rendelet V. fejezete tartalmaz a tárgykörre vonatkozó rendelkezéseket.

A Javaslat továbbá a Panasztv. belső koherenciájának megteremtése érdekében szövegpontosító javaslatokat is tartalmaz.

A 128. §-hoz

A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása mellőzi a normaszövegben az Infotv. szabályaira való utalást.

A 129. §-hoz

A Javaslat hatályon kívül helyezi az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvényből az Infotv.-re vonatkozó hivatkozást.

A 130-131. §-hoz

A Javaslat egyértelműsíti, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 60. §-a szerinti csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettség teljesítésekor is mentesül az intézmény egyes védett ügyféladatok megtartásának kötelezettsége alól. A Javaslat ezen felül jogtechnikai pontosításokat is tartalmaz.

A 132-134. §-hoz

A Javaslat elvégzi a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénynek a Rendelet alkalmazandóvá válásával összefüggésben szükséges terminológiai pontosítását, valamint rendelkezik a Rendelet 5. cikk (1) bekezdés e) pontjával azonos tartalmú szabályokat rögzítő, ezért feleslegessé vált előírás hatályon kívül helyezéséről.

A Javaslat egyértelműsíti, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 60. §-a szerinti csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettség teljesítésekor is mentesül az intézmény egyes védett ügyféladatok megtartásának kötelezettsége alól.

A 135-136. §-hoz

A Javaslat gondoskodik a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény esetében az Infotv. -re vonatkozó hivatkozások törléséről, valamint a szükséges terminológiai pontosítások elvégzéséről.

A 137-139. §-hoz

A Javaslat a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosításával elvégzi az az Infotv.-re vonatkozó hivatkozások törlését, a szükséges terminológiai pontosításokat, valamint az Irányelv, Rendelet és az Infotv. megváltozott hatályával összefüggő változtatásokat.

A Javaslat egyértelműsíti, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 60. §-a szerinti csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettség teljesítésekor is mentesül az intézmény egyes védett ügyféladatok megtartásának kötelezettsége alól.

A 140-142. §-hoz

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 33. § (1) bekezdés d) pontja rögzíti, hogy a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egy hozzájárulás a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez, egyben az érintett tudomásul veszi, hogy a szolgálati viszony fennállása alatt a hozzájárulását nem vonhatja vissza, mert az a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi. E szabályozási logika mellett indokolatlan, hogy az érintett hozzájárulása legyen szükséges az ezzel kapcsolatos adatkezeléshez.

A személyügyi nyilvántartásban foglalt adatokat is szükségképpen kezelnie kell a rendvédelmi szervnek, nem lehet azok kezelését attól függővé tenni, hogy az érintett hozzájárulását adja-e vagy azt nem vonja-e vissza. Ennek megfelelően az adatkezeléshez való hozzájárulás helyett az adatkezelés tudomásulvételét írja elő a jövőben a Hszt. mind a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező, mind a közeli hozzátartozója esetében. A Hszt. szerint ez lesz az adatok kezelésének jogalapja, így az már nem írásbeli hozzájáruláson fog alapulni. A Rendelet 7. cikk (3) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatok kezeléséhez adott hozzájárulását bármikor visszavonja, ezért e rendelkezésre tekintettel szükséges a Hszt. érintett rendelkezéseinek módosítása, mert a kifogástalan életvitel ellenőrzési rendszerében nem kezelhető az a helyzet, amikor a hozzátartozó visszavonja a hozzájárulását. A hivatásos állomány tagja esetében éppen a Hszt. 33. § (1) bekezdés d) pontja kezeli annak kérdését, hogy mi történik akkor, ha az érintett magához az ellenőrzés lefolytatásához (tehát nem az adatkezeléshez) adott hozzájárulását visszavonja; ekkor a törvény erejénél fogva megszűnik a jogviszonya. E szempontból sem indokolt még egy lehetséges adatkezelési hozzájárulás visszavonására megteremteni a lehetőségét.

Egyes támogatások, kedvezmények elbírálásakor a hozzátartozókra vonatkozó adatok is részét képezik a kérelemnek, az ezzel kapcsolatos adatkezelési jogosultság kerül törvényi szinten rögzítésre. Rögzíteni kell azt is, hogy az adatokat nem csak az illetményszámfejtést végző szerv, személy kezeli, hanem magát a jogosultságot elbíráló személyek is (pl. a szociális bizottság, amikor dönt a kérelem tárgyában). Ez a módosítás megjelenik a Hszt. 178. § (2) bekezdésének szövegcserés módosításában, másrészt a Hszt. 178. § újonnan megállapítandó (4) bekezdésében is. A két érintett bekezdés a tárgyában és az adatkezelés céljában is eltér.

A Hszt. 178. § (2) bekezdése a visszatérítendő támogatásokkal és a választható természetbeni juttatásokkal (cafetéria) kapcsolatos adatkezelésre vonatkozik, az adatkezelés célja pedig az, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek a hivatásos állomány visszatérítendő támogatást igénybe vevő, vagy választható természetbeni juttatásban részesülő tagjának azonosítására alkalmas adatok, a visszatérítendő támogatás, valamint a választott természetbeni juttatás fajtája, a visszatérítendő támogatás összege, a törlesztési idő, a visszafizetett vagy levont összeg, és a még nem törlesztett tartozás, választható természetbeni juttatás esetén annak értéke vagy értékének időarányos része. A Hszt. 178. § új (4) bekezdése a vissza nem térítendő támogatás, költségtérítés vagy kedvezmény nyújtásával kapcsolatos adatokra vonatkozik, az adatkezelés célja pedig a támogatást, költségtérítést vagy kedvezményt igénybe vevő azonosítása, a kifizetések nyomon követése, a jogosultság ellenőrzése.

A 143-144. §-hoz

Az unió adatvédelmi reformjára tekintettel az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvénynek a névjegyzéket szabályozó rendelkezéseinek módosítása, az adatkezelés módját előíró rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése szükséges.

A 145-146. §-hoz

A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Natv.) 5. §-ában szereplő felsorolás pontosítása és kiegészítése szükséges. A Natv. 5. § (1) bekezdés e) pontjának pontosításával nemcsak a termék-, hanem a folyamattanúsítást végző szervezet is nevesítésre kerül az akkreditálási kérelmet benyújtók körében, különös tekintettel arra, hogy az adatvédelmi tanúsító szervezet akkreditálási eljárása folyamattanúsítást jelent.

A Nemzeti Akkreditáló Hatóság (a továbbiakban: NAH) akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásában - ideértve új adatvédelmi akkreditálási eljárástípust is - több olyan ügyfél lehet érintett, amelyek a helyszíni szemlék helyszíneként külföldi ország területén található telephelyen szándékoztak bemutatni az akkreditálandó tevékenységüket, mivel Magyarország területén nem folytatták az adott tevékenységet. Ebben az esetben lehetőség van a helyi akkreditáló szervezettel történő együttműködés keretében elvégeztetni az értékelést. Ennek költségét a fogadó fél díjszabása határozza meg. Ugyanakkor a NAH-ot is felkérik külföldi akkreditáló szervek az eljárásaikban való részvételre, értékelés végzésére. Ezek az eljárások egyedi díjszámítást indokolnak.

A módosítás továbbá a Rendeletre tekintettel szükséges, az akkreditált természetes személyre vonatkozó és egyéb szövegcserés pontosításokat is tartalmaz.

A 147-149. §-hoz

A Javaslat törli az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvényből az Infotv.-re vonatkozó hivatkozásokat, valamint az adattovábbítási nyilvántartás vonatkozásában a Rendelet előírásaira tekintettel szükségtelenné vált rendelkezéseket.

A 150-152. §-hoz

A Javaslat törli az E-ügyintézési tv.-ből az az Infotv.-re vonatkozó hivatkozásokat, valamint hozzájáruláson alapuló adatkezelésre vonatkozó egyes rendelkezéseket.

A 153. §-hoz

A Javaslat törli az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényből az az Infotv.-re vonatkozó hivatkozásokat, valamint a Rendelettel összefüggésben pontosítja a törvény egyes rendelkezéseinek fogalomhasználatát is.

A 154. §-hoz

A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Kjkt.) 48. §-a közös jogkezelő szervezetek közös jogkezelési tevékenysége során felmerülő személyes adatok kezelésével kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket.

A Kjkt. 48. § (1) bekezdésének módosítása kiegészíti az adatbázis fenntartási kötelezettséget a nemzetközi szervezetek által fenntartott adatbázisokhoz való csatlakozás lehetőségével. A Kjkt. 48. § (2) bekezdéséből a Javaslat alapján törlésre kerül az Infotv.-re való hivatkozás, valamint a Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontjában található jogalapra tekintettel a külön jogalapra történő hivatkozás.

A Kjkt. 48. § (4) bekezdésének módosítása - összhangban a 48. § (1) bekezdés módosításával - alapvetően a külföldre történő adattovábbítás lehetőségét biztosítja a közös jogkezelő szervezetek számára. Ez szükségszerűen együtt jár az adatkezelési célok bővítésével a közös jogkezelő szervezetek - a Kjkt. által meghatározott, és kötelezően ellátandó -tevékenységének figyelembevétele mellett. Ehhez értelemszerűen alkalmazkodik a közös jogkezelő szervezetek által kezelt vagy kezelhető adatok köre is. A külföldre történő adattovábbítás a közös jogkezelési tevékenység ellátása céljából történhet, más közös jogkezelő szervezetnek és olyan szervezeteknek vagy személyeknek, amelyek a jogosítási tevékenységben, a felhasználásokra vonatkozó adatszolgáltatásokban, vagy a művek, teljesítmények és jogosultak azonosításában akár nemzetközi adatbázisok fenntartásával, akár feldolgozási, azonosítási szolgáltatások nyújtásával közreműködnek.

Az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus ügyintézés zökkenőmentes igénybevételéhez és használatához szükséges, hogy az SZTNH meghatározott adatokat - így természetes személyek esetén a négy természetes személyazonosító adatot, nem természetes személyek esetében pedig az adószámot - megismerhesse és kezelhesse.

A Javaslat továbbá hozzáigazítja a bírósági felülvizsgálati kérelmek kötelező adattartalmát megállapító előírásokat a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben rendszeresített beadványok adattartalmát meghatározó szabályokhoz.

A 155-156. §-hoz

A Javaslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény adatkezelési szabályait pontosítja a Rendelettel összefüggésben. A kérelemre induló közigazgatási hatósági eljárásokban - összhangban a Rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontjával, valamint 7. cikkével - az ügyfél hozzájárulásának vélelmezésére nem lesz szükség, ekként mind a kérelemre, mind a hivatalból induló eljárásokban egységes szabályok válnak alkalmazandóvá.

A 157. §-hoz

A Rendelet 89. cikk (2) bekezdése alapján a személyes adatok közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott kezelése vonatkozásában az uniós vagy a tagállami jog - az e cikk (1) bekezdésében említett feltételekre és garanciákra is figyelemmel - eltérést állapíthat meg a 15., 16., 18. és 21. cikkben említett jogokat illetően, ha e jogok valószínűsíthetően lehetetlenné teszik vagy súlyosan hátráltatják az adott célok elérését, és azok megvalósításához szükség van ilyen eltérésre.

A Rendelet 15. cikkében foglalt hozzáférési jogot a statisztikai adatvédelemhez fűződő érdekek alapján azokban az esetekben gyakorolhatja a statisztikai adatgyűjtés adatszolgáltatója, ha az általa szolgáltatott adat az adatgyűjtés eredményeként rögzített eredeti állapotában rendelkezésre áll. Az ilyen adatkéréseket a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai statisztikai adatkérésként kezelik. A Javaslat ennek a gyakorlatnak az alkalmazását erősíti meg a Rendelet rendelkezései tükrében. Statisztikai adatátvételek esetében az adathozzáférési jog gyakorlása a Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatot átvevő tagjánál szintén adatvédelmi okok miatt nem gyakorolható, mivel az adminisztratív forrásból, más adatkezelőtől átvett, egyedi statisztikai adatnak minősülő adatnak a statisztikai egységgel történő megismertetése statisztikai felfedési kockázatot jelent, így a hozzáférési jog az eredeti adatkezelőnél gyakorolható.

A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja ugyanakkor az általa kezelt személyes adatállományokról köteles általános tájékoztatást megjelentetni a Rendeletben foglaltakkal összhangban.

A Rendelet 16. cikkében foglalt, helyesbítéshez való jog gyakorlásának statisztikai érdekek alapján történő korlátozása indokolt a statisztikai adatfeldolgozás megkezdését követően, tekintettel arra, hogy a statisztikai adatelőállítási folyamat ezen fázisában az adatok javítása jelentős nehézséget okozhat, veszélyeztetheti az adatelőállítás sikerességét, vagy számos esetben már lehetetlen.

A Javaslat a Rendelet 18. cikkében foglalt, az adatkezelés korlátozásához való jog vonatkozásában rögzíti, hogy amennyiben az adatfelvétel végrehajtására a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) rendelkezéseivel összhangban került sor, úgy az adatkezelés jogszerű, így a korlátozáshoz való jog nem érvényesíthető.

A Stt. 30. §-ában foglalt népmozgalmi célú adatfelvételek körének terhesség megszakításokra vonatkozó adatkörrel való kiegészítése egyértelművé teszi, hogy a terhesség megszakítása a születéssel kapcsolatos egészségi állapottal, a halálozáson belül a magzati halálozással szorosan összefüggő, ugyanakkor attól elkülönülő adatkör, amely a népesedéspolitikai döntéshozók számára ezért is nélkülözhetetlen információval bír. A terhességek megszakításának statisztikája mindig is a népmozgalmi statisztika szerves része volt, a jelen módosítás célja az adatgyűjtés törvényi jogalapjának meghatározása a Rendelettel összhangban.

A fentieken túlmenően jelen módosítás másik célja, hogy az összes magyar állampolgárságú személy külföldön történt népmozgalmi eseményére kiterjedjen a megfigyelés független attól, hogy rendelkeznek-e magyarországi lakcímmel. Jelenleg a Sttv. 30. § (2) bekezdése csak a magyarországi lakcímmel rendelkezők népmozgalmi eseményeinek megfigyelésére ad felhatalmazást, amennyiben azok Magyarországon anyakönyvezésre kerülnek.

Az utóbbi években megnövekedett nemzetközi vándorlás, valamint a magyar felmenőkkel rendelkezők számára 2011. január 1-től bevezetett egyszerűsített honosítás eredményeként az elmúlt években jelentősen megemelkedett a külföldön élő magyar állampolgárok száma. Ahhoz hogy pontosabban becsülhető legyen a külföldön élő magyar állampolgárok száma, demográfiai jellemzőik, szükség van a különböző népmozgalmi eseményeikre (születés, halálozás, házasságkötés) vonatkozó információkra is. A külföldön történt és idehaza anyakönyvezett népmozgalmi eseményekre vonatkozó adatok a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt szerv által az elektronikus anyakönyvi rendszerben rögzített adatok átvételével valósulna meg.

A 158-159. §-hoz

A Javaslat a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvényből is törli az Infotv.-re vonatkozó hivatkozásokat.

A 160. §-hoz

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem hatékonyságának növelése érdekében előírja a szolgáltatók számára az ügyfél azonosítás és ehhez kapcsolódóan a személyazonosság igazoló ellenőrzésének megfelelő és teljes körű végrehajtása érdekében, annak részeként az okmánymásolás kötelezettségét. A Pmt. 7. § (8) bekezdése alapján a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó, a 7. § (3) bekezdése alapján bemutatott okiratról - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából - köteles másolatot készíteni.

A személyes adatok kezelésére tekintettel az adatkezelés (rögzítés, megőrzés, törlés) szabályai, korlátai egyértelműen rögzítésre kerültek a törvényben, valamint az okmánymásolás pontos célja is meghatározásra került.

Az okmánymásoláshoz kapcsolódó adatkezelési kérdések teljes körű rendezése érdekében azonban szükségessé vált a Pmt. olyan irányú módosítása, amely biztosítja, hogy a szolgáltatók jogosultak legyenek az okmánymásolással birtokukba jutó, a Pmt. felhatalmazása alapján rögzített adatokon felüli adatkör egy részének rögzítésére, megőrzésére és törlésére. Ezen túlmenően a Pmt. módosítása egyértelművé teszi, hogy a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány mely oldaláról készülhet fényképfelvétel, illetve mely oldalán feltüntetett adatait kezelhetik a szolgáltatók. A Pmt. szabályozásának a személyi azonosító rögzítése és kezelése nem célja, ezért indokolt a szabályozás egyértelművé tétele. Ennek megfelelően a szolgáltatók a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldaláról nem készíthetnek másolatot, továbbá nem rögzíthetik és kezelhetik a személyi azonosítót.

A szolgáltató által e módosítás alapján kezelt adatokra is érvényesek a Pmt. 56-58. §-ának az adatvédelemre, adatkezelésre és adatmegőrzésre vonatkozó, a személyes adatok védelmét szolgáló rendelkezései.

A Pmt. módosítása biztosítja, hogy a pénzügyi információs egység az adattovábbításban érintett személyek adatvédelmi érdekeinek biztosítása, illetve saját operatív működésének elősegítése érdekében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezessen az általa elvégzett adattovábbításról, és annak adatait 20 évig megőrizze.

A 161. §-hoz

A Rendeletben meghatározott adatvédelmi tisztviselő intézményének bevezetése miatt indokolt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény korábban hatályos Infotv. szerinti belső adatvédelmi felelősi tevékenységre való utalásának módosítása adatvédelmi tisztviselőre.

A 162. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.

A 163. §-hoz

Megjelöli a sarkalatosnak minősülő rendelkezéseket a jogszabály-szerkesztési követelményeknek megfelelően.