32025R0202[1]

A Tanács (EU) 2025/202 rendelete (2025. január 30.) bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2025. és 2026. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2024/257 rendelet 2025-re vonatkozó halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról

A TANÁCS (EU) 2025/202 RENDELETE

(2025. január 30.)

bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2025. és 2026. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2024/257 rendelet 2025-re vonatkozó halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet a bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek körébe a következők tartoznak:

a) a 2025. évre és - amennyiben arról e rendelet rendelkezik - a 2026. évre vonatkozó fogási korlátok;

b) a 2025. évre vonatkozó halászati erőkifejtési korlátok, továbbá a II. mellékletben meghatározott halászati erőkifejtési korlátokat, amelyeket 2025. február 1-jétől2026. január 31-ig kell alkalmazni;

c) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászott bizonyos állományokra, valamint a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászott bizonyos állományokra a 2024. december 1-jétől2025. november 30-ig tartó időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek;

d) a 2025. június 1-jétől2026. május 31-ig tartó időszakra vonatkozó halászati lehetőségek az Észak-csendes-óceáni Halászati Bizottságot (NPFC) létrehozó egyezmény (a továbbiakban: NPFC-egyezmény) hatálya alá tartozó területen.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az alábbi halászhajókra alkalmazandó:

a) uniós halászhajók; és

b) uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli halászhajók.

(2) Ez a rendelet az alábbiakra is alkalmazandó:

a) egyes rekreációs célú halászati tevékenységek, amelyeket e rendelet vonatkozó rendelkezései kifejezetten említenek; és

b) a partról folytatott kereskedelmi halászat.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében foglalt fogalommeghatározások érvényesek. Emellett a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "harmadik országbeli halászhajó": harmadik ország lobogója alatt közlekedő és harmadik országban lajstromozott halászhajó;

b) "rekreációs célú halászat": a tengerek biológiai erőforrásainak nem kereskedelmi célú kiaknázására irányuló - például szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú - halászati tevékenység;

c) "nemzetközi vizek": egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

d) "teljes kifogható mennyiség" (TAC):

i. az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)-(7) bekezdése értelmében a kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

ii. minden más halászatban az egyes állományokból évente kifogható halmennyiség;

e) "kvóta": a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

f) "analitikai értékelés": egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése (ideértve a helyettesítő mutatókon alapuló értékelést is), amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon;

g) "analitikai TAC": olyan TAC, amelyre vonatkozóan analitikai értékelés áll rendelkezésre;

h) "elővigyázatossági TAC": olyan TAC, amelyre vonatkozóan analitikai értékelés nem áll rendelkezésre, hanem ehelyett az elővigyázatossági megközelítésen alapuló értékelés áll rendelkezésre, vagy nem áll rendelkezésre értékelés;

i) "szembőség": a halászhálóknak az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 6. cikkének 34. pontjában meghatározottak szerinti szembősége;

j) "uniós halászflotta-nyilvántartás": az 1380/2013/EU rendelet 24. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság által létrehozott nyilvántartás;

k) "halászati napló": az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében említett napló;

l) "műszerezett bója": a tulajdonosának azonosítását lehetővé tevő egyedi hivatkozási számmal jól láthatóan megjelölt és a helyzetének nyomon követésére szolgáló műholdas nyomkövető rendszerrel ellátott bója;

m) "működő bója": olyan előzetesen aktivált, bekapcsolt és halcsoportosulást előidéző sodródó eszközön vagy farönkön a tengerre telepített, műszerezett bója, amely a helyzetére vonatkozó adatokat és más rendelkezésre álló információkat, például hangradar-becsléseket továbbít.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő halászatiövezet-meghatározások érvényesek:

a) "ICES-övezetek" (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács): a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

b) "Skagerrak": a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

c) "Kattegat": északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøre-től Gnibens Spidsig, Korshagétől Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

d) "az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 15° 00′,

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 11° 00′,

- é. sz. 51° 30′, ny. h. 11° 00′,

- é. sz. 51° 30′, ny. h. 13° 00′,

- é. sz. 51° 00′, ny. h. 13° 00′,

- é. sz. 51° 00′, ny. h. 15° 00′;

e) "az ICES 8c körzet 25. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 8° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 8° 00′;

f) "az ICES 9a körzet 26. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 8° 00′,

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′;

g) "az ICES 9a körzet 27. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′,

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 38° 30′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 38° 30′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 40° 00′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 40° 00′, ny. h. 8° 00′;

h) "az ICES 9a körzet 30. funkcionális egysége": az a földrajzi terület, amely a Cádizi-öbölben Spanyolország joghatósága alá tartozik, és az ICES 9a körzettel szomszédos;

i) "az ICES 8c körzet 31. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 6° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 6° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 2° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 2° 00′;

j) "Cádizi-öböl": az ICES 9a körzetnek a ny. h. 7° 23′ 48″-től keletre eső része;

k) "a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (CCAMLR: az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság): az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezményben ( 3 ) meghatározott földrajzi terület;

l) "CECAF-övezetek" (CECAF, Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság): a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) II. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

m) "az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (IATTC, Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság): az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményben (Antiguai Egyezmény) meghatározott földrajzi terület ( 5 );

n) "az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (ICCAT, az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság): az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményben ( 6 ) meghatározott földrajzi terület;

o) "az IOTC illetékességi területe" (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság): az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodásban ( 7 ) meghatározott földrajzi terület;

p) "NAFO-övezetek" (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet): a 217/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

q) "a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület": az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezményben ( 9 ) meghatározott földrajzi terület;

r) "NAFO szabályozási terület": a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken túli része;

s) "az NPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület": a Csendes-óceán északi részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 10 ) meghatározott földrajzi terület;

t) "a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SEAFO, Délkelet-atlanti Halászati Szervezet): az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 11 ) meghatározott földrajzi terület;

u) "a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület" (SIOFA, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás): az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban ( 12 ) meghatározott földrajzi terület;

v) "az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SPRFMO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet): a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 13 ) meghatározott földrajzi terület;

w) "a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (WCPFC, Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság): a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 14 ) meghatározott földrajzi terület;

x) "a Bering-tenger nyílt tengeri része": a Bering-tenger nyílt tengeri földrajzi területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon;

y) "az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része": a következő vonalakkal határolt terület:

- ny. h. 150°,

- ny. h. 130°,

- d. sz. 4°,

- d. sz. 50°.

II. CÍM

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

A TAC-ok és elosztásuk

(1) Az uniós vizeken, illetve bizonyos nem uniós vizeken tartózkodó uniós halászhajókra vonatkozó TAC-okat, azoknak a tagállamok közötti elosztását és - adott esetben - a TAC-okhoz funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) Az uniós halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott TAC-ok erejéig, valamint az e rendelet 23. cikkében és V. mellékletének A. részében, illetve az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 15 ) és az említett rendelet alapján a Bizottság által elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt feltételek mellett az érintett parti állam engedélyezheti a halászatot a Feröer szigetek, Grönland és Norvégia joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben.

(3) Az uniós halászhajók számára az e rendelet I. mellékletben meghatározott TAC-ok erejéig, valamint az e rendelet 23. cikkében, illetve az (EU) 2017/2403 rendeletben és az említett rendelet alapján a Bizottság által elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt feltételek mellett az Egyesült Királyság engedélyezheti a halászatot a joghatósága alá tartozó vizeken.

6. cikk

A tagállamok által meghatározandó TAC-ok

(1) Az I. mellékletben meghatározott TAC-okat, amennyiben az említett melléklet előírja, az érintett tagállam határozza meg.

(2) A tagállam által meghatározandó, az (1) bekezdésben említett TAC-oknak:

a) összhangban kell lenniük az 1380/2013/EU rendeletben, valamint az (EU) 2018/973 és az (EU) 2019/472 rendeletben meghatározott célkitűzésekkel és szabályokkal, különösen az állományok fenntartható kiaknázásának célkitűzésével; és

b) az állományok olyan kiaknázását kell eredményezniük, amely:

i. amennyiben rendelkezésre áll analitikai értékelés, a lehető legnagyobb valószínűséggel összhangban van a maximális fenntartható hozammal (MFH); vagy

ii. amennyiben nem vagy csak hiányos formában áll rendelkezésre analitikai értékelés, összhangban áll a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítéssel.

(3) 2025. március 15-ig minden érintett tagállam benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:

a) az általa meghatározott TAC-ok;

b) az említett TAC-ok meghatározásának alapjául szolgáló, az adott tagállam által összegyűjtött és értékelt adatok;

c) annak részletes bemutatása, hogy a rögzített TAC-ok miként felelnek meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

(4) Ami a CECAF 34.1.2 övezetben halászott fekete abroncshal (Aphanopus carbo) esetében alkalmazandó TAC-ot illeti, Portugália a (3) bekezdésben említett információkat a 2025. évi TAC-ra vonatkozóan 2025. február 1-jéig, a 2026. évi TAC-ra vonatkozóan pedig 2026. február 1-jéig benyújtja.

(5) A Bizottság adott esetben felkérheti a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságot (HTMGB), hogy:

a) értékelje a (3) bekezdés b) és c) pontjában említett információkat; és

b) értékelje, hogy a tagállamok által meghatározott TAC-ok megfelelnek-e a (2) bekezdésnek.

(6) Amennyiben a HTMGB szakvéleménye szerint a (3) bekezdés b) és c) pontjában említett információk elégtelennek bizonyulnak, az érintett tagállamok legkésőbb a HTMGB szakvéleményének közzétételét követő 1 hónapon belül a HTMGB szakvéleményével összhangban további dokumentumokat nyújtanak be a Bizottságnak a HTMGB szakvéleményével kapcsolatos további információk igazolásául szolgáló alátámasztó információkkal együtt.

(7) Amennyiben a HTMGB szakvéleménye szerint a tagállamok által a TAC-ok meghatározásához alkalmazott módszertan nem felel meg teljes mértékben a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az érintett tagállamok a HTMGB szakvéleményével összhangban a következő évre felülvizsgálják TAC-ok meghatározásához alkalmazott módszertant.

7. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fogások csak akkor tarthatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) azokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók ejtették, és ez a kvóta nincs kimerítve; vagy

b) azok olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el a tagállamok között, és amely nincs kimerítve.

(2) Annak érdekében, hogy el lehessen térni a fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdésében előírt kötelezettségtől, e rendelet I. melléklete meghatározza a nem célfajoknak az említett cikkben említett, biztonságos biológiai határértékeken belüli állományait.

8. cikk

Az elkerülhetetlen járulékos fogások esetében alkalmazandó TAC-okra vonatkozó kvótacsere-mechanizmus

(1) A kirakodási kötelezettséget figyelembe veendő, továbbá annak érdekében, hogy egyes járulékos fogásokra vonatkozó kvóták a kvótákkal nem rendelkező tagállamok számára is elérhetővé váljanak, az IA. mellékletben felsorolt TAC-okra az e cikk (2)-(5) bekezdésében meghatározott kvótacsere-mechanizmus alkalmazandó.

(2) A TAC-okból a közönséges tőkehal (Gadus morhua) kelta-tengeri (COD/7XAD34), a közönséges tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben előforduló (COD/5BE6A), a vékonybajszú tőkehal ír-tengeri (WHG/07A.) és a sima lepényhal (Pleuronectes platessa) ICES 7h, 7j és 7k övezetben (PLE/7HJK.) halászott állományai tekintetében az egyes tagállamoknak odaítélt kvóta 6 %-át, valamint a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) Skóciától nyugatra fekvő vizekben előforduló állományai (WHG/56-14) tekintetében az egyes tagállamoknak odaítélt kvóta 3 %-át rendelkezésre kell bocsátani egy kvótacserealap (a továbbiakban: az alap) létrehozásának céljából, amelyet 2025. január 1-jétől lehet igénybe venni. A kvótával nem rendelkező tagállamok 2025. március 31-ig kizárólagos hozzáférést kapnak ehhez az alaphoz.

(3) Az alapból felhasznált mennyiségek nem cserélhetők el, illetve nem csoportosíthatók át a következő évre. A fel nem használt mennyiségeket 2025. március 31. után azon tagállamok részére kell visszautalni, amelyek eredetileg hozzájárultak az alaphoz.

(4) A kvótával nem rendelkező tagállamok cserébe kvótákat biztosítanak az IA. melléklet C. részében felsorolt állományokra vonatkozóan, kivéve, ha a kvótával nem rendelkező tagállam és az alaphoz hozzájáruló tagállam másként állapodik meg.

(5) A (4) bekezdésben említett kvótáknak - a piaci árfolyam vagy más kölcsönösen elfogadható árfolyam alapján - kereskedelmileg egyenértékűeknek kell lenniük. Egyéb alternatívák hiányában a kereskedelmileg egyenértékű értéket a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja által meghatározott előző évi uniós átlagárak alapján kell megállapítani.

(6) Amennyiben a tagállamok az e cikk (2)-(5) bekezdésében meghatározott kvótacsere-mechanizmus keretében nem tudják hasonló mértékben fedezni elkerülhetetlen járulékos fogásaikat, törekedniük kell arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerint olyan kvótacsere-megállapodásra jussanak, amely biztosítja az azonos kereskedelmi értéken történő kvótacserét.

9. cikk

Halászati erőkifejtési korlátok az ICES 7e körzetben

(1) Az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti időszakban az ICES 7e körzetben a közönségesnyelvhalra (Solea solea) vonatkozó halászati erőkifejtési korlátozásokat a II. melléklet határozza meg.

(2) Valamely tagállam által a II. melléklet 7.4. pontjának megfelelően benyújtott kérelem alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely útján a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül olyan további, tengeren tölthető napokat oszt ki az adott tagállamnak, amelyeken az adott tagállam a lobogója alatt közlekedő, szabályozott halászeszközök valamelyikét szállító halászhajói számára engedélyezheti, hogy az ICES 7e körzeten belül tartózkodjanak. A Bizottság az említett végrehajtási jogi aktust az e rendelet 61. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el.

(3) A II. melléklet 8.1. pontjában foglaltaknak megfelelően a Bizottság valamely tagállam kérelmére végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelynek útján - kiterjesztett tudományos megfigyelési program alapján - 2025. február 1. és 2026. január 31. között a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül legfeljebb 3 olyan többletnapot oszthat ki a kérelmező tagállamnak, amelyeken halászhajói az ICES 7e körzeten belül tartózkodhatnak. A szóban forgó többletnapkiosztás az adott tagállam által a II. melléklet 8.3. pontjának megfelelően benyújtott ismertetés alapján, valamint a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően történik. Az említett végrehajtási jogi aktust az e rendelet 61. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10. cikk

Az ICES 4b, 4c és 6a körzetben, valamint az ICES 7 alterületen folytatott farkassügér-halászatra vonatkozó intézkedések

(1) Az uniós halászhajók számára és a partról folytatott kereskedelmi halászat keretében tilos a farkassügér (Dicentrarchus labrax) halászata az ICES 4b és 4c körzetben, valamint az ICES 7 alterületen vagy az említett területen kifogott farkassügér fedélzeten tartása, átrakodása, áthelyezése és kirakodása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a farkassügér parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek keretében ejtett járulékos fogásaira. Ez a mentesség kizárólag a parti hálók múltbeli, 2017 előtti szinten rögzített számára vonatkozik. A parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek nem irányulhatnak a farkassügérre, és kizárólag a farkassügér elkerülhetetlen, járulékos fogásai rakodhatók ki.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, 2025 januárjában, illetve 2025. április 1-je és december 31-e között az uniós halászhajók az ICES 4b, 4c, 7d, 7e, 7f és 7h körzetben az alábbi halászeszközökkel és az alábbi határértékeken belül az e területeken kifogott farkassügéreket halászhatják, fedélzeten tarthatják, átrakodhatják, áthelyezhetik és kirakodhatják:

a) fenékvonóháló ( 16 ) használata esetén oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege ne haladja meg a halászhajónkénti és évi 3,8 tonnát, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 10 %-át;

b) kerítőháló ( 17 ) használata esetén oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege ne haladja meg a halászhajónkénti és évi 3,8 tonnát, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 10 %-át;

c) horog és horogsor ( 18 ) használata esetén halászhajónként évente legfeljebb 6,8 tonna;

d) karókon rögzített kopoltyúháló ( 19 ) használata esetén oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege halászhajónként és évente ne haladja meg az 1,8 tonnát.

Az első albekezdés c) pontjában meghatározott eltérések azokra az uniós halászhajókra vonatkoznak, amelyek a 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakban horoggal és horogsorral dokumentáltan fogtak farkassügért.

Az első albekezdés d) pontjában meghatározott eltérések azokra az uniós halászhajókra vonatkoznak, amelyek a 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakban karókon rögzített kopoltyúhálóval dokumentáltan fogtak farkassügért.

Egy adott uniós halászhajó helyettesítése esetén a tagállamok engedélyezhetik, hogy az említett eltérések egy másik uniós halászhajóra vonatkozzanak, feltéve, hogy az eltérések hatálya alá tartozó egyes uniós halászhajók száma és teljes halászati kapacitása nem nő.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott fogási korlátok nem vihetők át egyik halászhajóról a másikra.

(5) Az ICES 4b, 4c, 6a és 7a-7k körzetben - többek között a partról - folytatott rekreációs célú halászat keretében:

a) 2025. február 1-jétőlmárcius 31-ig:

i. a farkassügér esetében kizárólag a horgászbottal vagy kézi horogsorral történő, "fogd ki és engedd vissza" horgászat engedélyezett;

ii. az adott területen kifogott farkassügéreket tilos megtartani, áthelyezni, átrakni vagy kirakodni;

b) januárban és 2025. április 1-jétőldecember 31-ig:

i. minden halász naponta legfeljebb két példányt foghat ki és tarthat meg farkassügérből;

ii. a megtartott farkassügér minimális méretének el kell érnie a 42 cm-t;

iii. rögzített hálókkal nem fogható, és azokban nem tartható meg farkassügér.

(6) Az (5) bekezdés a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.

11. cikk

Az ICES 8a és 8b körzetben folytatott farkassügér-halászatra vonatkozó intézkedések

(1) A kereskedelmi halászatra vonatkozó halászati lehetőségeik meghatározásakor Spanyolország és Franciaország közösen biztosítják, hogy az ICES 8a és 8b körzetben halászott farkassügér esetében a kereskedelmi célú kirakodott mennyiségek és a rekreációs célú visszadobások összesen ne haladják meg a 2 631 tonnát. Ezekre a halászati lehetőségekre az 1224/2009/EK rendeletet kell alkalmazni.

(2) Spanyolország és Franciaország március 15-ig tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségekről és arról, hogy ezek a halászati lehetőségek hogyan felelnek meg az említett bekezdésnek.

(3) Spanyolország (BSS/8ABSPA) és Franciaország (BSS/8ABFRA) bejelenti a kereskedelmi halászat során az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek keretében ejtett fogásokat.

(4) Az ICES 8a és 8b körzetben - többek között a partról - folytatott rekreációs célú halászat keretében:

a) minden halász naponta legfeljebb egy példányt foghat ki és tarthat meg farkassügérből;

b) rögzített hálókkal nem fogható, és azokban nem tartható meg farkassügér.

(5) A (4) bekezdés a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.

12. cikk

A sávos tőkehalra vonatkozó intézkedések az ICES 8, 9 és 10 alterületen és a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein

(1) A sávos tőkehalnak (Pollachius pollachius) az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein ejtett fogásaira 42 cm-es minimális állományvédelmi referenciaméret alkalmazandó.

(2) Rekreációs célú halászata keretében - beleértve a partokról folytatott halászatot is - az ICES 8, 9 és, 10 alterületen és a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein:

a) minden halász naponta legfeljebb két példányt foghat ki és tarthat meg sávos tőkehalból; az említett felső határ elérését követően ún. "fogd ki és engedd vissza" horgászat folytatható;

b) január 1-jétől április 30-ig a sávos tőkehal példányainak a kifogása és a megtartása nem engedélyezett; mindazonáltal "fogd ki és engedd vissza" horgászat ebben az időszakban is folytatható.

(3) Az (1) bekezdés a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.

13. cikk

Az európai angolna ICES 3, 4, 6, 7, 8 és 9 alterület uniós vizein folytatott halászatára vonatkozó intézkedések

(1) Ez a cikk az ICES 3, 4, 6, 7, 8 és 9 alterület uniós tenger- és brakkvizeire, valamint a szomszédos uniós brakkvizekre alkalmazandó, ideértve a torkolatokat, a parti lagúnákat és az átmeneti vizeket is.

(2) Ez a cikk nem alkalmazandó a halászhajóval vagy anélkül, kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott kereskedelmi halászati műveletekre, feltéve, hogy e vizsgálatok lefolytatására az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében előírt feltételeknek megfelelően kerül sor, és hogy a HTMGB megerősítette a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak, hogy a szóban forgó tudományos vizsgálatok tudományos alapon indokoltak. Analógia útján ugyanezek a feltételek alkalmazandók a halászhajó nélkül, kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott kereskedelmi halászati műveletekre.

(3) 2025. április 1. és 2026. március 31. között legalább 6 hónapig tilos az európai angolnára (Anguilla anguilla) vonatkozóan kereskedelmi célú halászati tevékenységet folytatni, függetlenül attól, hogy az adott egyedek mely életszakaszban vannak. A tagállamok és a halászok továbbá minden észszerű erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék és ahol lehet, megszüntessék az európai angolna véletlen járulékos fogásait. Az európai angolna véletlenül kifogott példányait meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni őket a tengerbe. E célból az érintett tagállamok - külön-külön vagy együttesen - meghatároznak egy vagy több halászati tilalmi időszakot, a következő feltételek mellett:

a) adott esetben a halászati tilalmi időszak vagy időszakok a tagállamok között, illetve az egyes tagállamokon belül halászati területenként eltérő lehet, illetve lehetnek annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az európai angolnára annak különböző életszakaszaiban jellemző földrajzi és időbeli vándorlási mintázatokat;

b) a halászati tilalmi időszaknak vagy időszakoknak legalább 6 egymást követő vagy nem egymást követő hónapig kell tartania, illetve tartaniuk, és a vonatkozó halászati területen minden érintett halászra alkalmazandónak kell lennie, illetve lenniük;

c) a halászati tilalmi időszaknak vagy időszakoknak összhangban kell állnia, illetve állniuk az 1100/2007/EK rendeletben foglalt állománymegőrzési célkitűzésekkel, valamint az említett rendelet 2. cikke értelmében megállapított nemzeti állománygazdálkodási tervekkel; és

d) a halászati tilalmi időszaknak vagy időszakoknak le kell fednie, illetve le kell fedniük az európai angolnára az adott életszakaszban az adott tagállamban jellemző fő vándorlási időszakot, illetve időszakokat, ideértve az érintett vándorlási csúcsidőszakot is.

(4) A (3) bekezdés d) pontjától eltérve, a legalább 12 cm teljes hosszúságú európai angolna esetében az érintett tagállamok összesen legfeljebb 30 egymást követő vagy nem egymást követő napra engedélyezhetik a halászati tevékenységeket - ami a vonatkozó halászati területen minden érintett halászra alkalmazandó - a fő vándorlási időszakban. Ebben az esetben az érintett tagállamok a fő vándorlási időszak alatt, vagy másodlagosan közvetlenül a fő vándorlási időszak előtt vagy után azonos időtartamú további tilalmi időszakot határoznak meg. Amennyiben valamely tagállam engedélyezi a nem egymást követő napokon történő halászatot, a halászeszközt a nem egymást követő napok közötti időszakra ki kell venni a vízből.

(5) A legalább 12 cm teljes hosszúságú európai angolna esetében az ICES 3 alterületen a (3) bekezdésben említett halászati tilalmi időszakról vagy időszakokról, valamint az attól, illetve azoktól való, a (4) bekezdésben említett eltérésről a Balti-tengerből az Északi-tengerbe vándorló európai angolnák következetes és hatékony védelmének biztosítása érdekében az összes érintett tagállam megállapodik. Amennyiben 2025. április 1-jéig nem születik ilyen megállapodás, Dániában, Németországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban és Svédországban a tilalmi időszak 2025. szeptember 15-től2026. március 15-ig tart, a (4) bekezdésben említett eltérés lehetősége nélkül.

(6) A (3) bekezdés d) pontjától való további eltérésként, a 12 cm-nél kisebb teljes hosszúságú európai angolna esetében az érintett tagállamok összesen legfeljebb 30 egymást követő vagy nem egymást követő napra engedélyezhetik a halászati tevékenységeket - ami a vonatkozó halászati területen minden érintett halászra alkalmazandó - a fő vándorlási időszakban. Ezen túlmenően az érintett tagállamok a fő vándorlási időszakban legfeljebb további 50 napra engedélyezhetik a kizárólag állománypótlásra irányuló halászatot. Mindkét esetben az érintett tagállamok a fő vándorlási időszak alatt, vagy másodlagosan közvetlenül a fő vándorlási időszak előtt vagy után azonos időtartamú további tilalmi időszakot határoznak meg. Amennyiben valamely tagállam engedélyezi a nem egymást követő napokon történő halászatot, a halászeszközt a nem egymást követő napok közötti időszakra ki kell venni a vízből.

(7) Az európai angolna esetében annak minden életszakaszában tilos a rekreációs célú halászat.

(8) Az érintett tagállamok - külön-külön vagy együttesen - tájékoztatják a Bizottságot:

a) 2025. május 1-jéig az általuk a (3)-(6) bekezdéssel összhangban meghatározott tilalmi időszakról vagy időszakokról, és eljuttatják a Bizottságnak a választott időszak vagy időszakok indokolásául szolgáló alátámasztó információkat;

b) az általuk a (3)-(6) bekezdéssel összhangban meghatározott halászati tilalmi időszakot vagy időszakokat elrendelő nemzeti intézkedésekről az azok elfogadását követő 2 héten belül.

14. cikk

A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c) az (EU) 2017/2403 rendelet 12. és 47. cikke alapján végrehajtott újraelosztások;

d) a 847/96/EK rendelet 3. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;

e) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban visszatartott mennyiségek;

f) az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások;

g) az e rendelet 24. és 55. cikke szerinti kvótaátadások és -cserék.

(2) Az elővigyázatossági vagy analitikai szempontból kifogható TAC-ok hatálya alá tartozó állományokat e rendelet I. melléklete állapítja meg a TAC-oknak és a kvótáknak a 847/96/EK rendeletben előírt éves kezelése céljából.

(3) Amennyiben e rendelet I. melléklete ettől eltérően nem rendelkezik, a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági szempontból kifogható TAC-ok hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, 4. cikke pedig az analitikai szempontból kifogható TAC-ok hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

(4) A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésében előírt elvét alkalmazza.

15. cikk

A homoki angolnák halászatára vonatkozó tilalmi időszakok

2025. január 1. és március 31., valamint 2025. augusztus 1. és december 31. között tilos 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott halászeszközzel homoki angolnákra (Ammodytes spp.) irányuló kereskedelmi halászatot folytatni az ICES 2a és 3a körzetben, valamint az ICES 4 alterületen.

16. cikk

Az Északi-tengerben élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

(1) Azon területek felsorolása, amelyeken a nyílt vízi halászeszközök (erszényes kerítőhálók és vonóhálók) kivételével valamennyi halászeszközzel tilos a halászat, valamint a tilalmi időszakok meghatározása a IV. mellékletben található.

(2) Az ICES 4a és 4b körzetben legalább 70 mm, az ICES 3a körzetben pedig legalább 90 mm szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval, valamint a horogsorral ( 20 ) halászó hajók számára tilos a halászat az ICES 4a körzetnek az é. sz. 58° 30′ 00″-től északra és az é. sz. 61° 30′ 00″-től délre eső uniós vizein, valamint az ICES 3a.20 (Skagerrak), 4a és 4b körzetnek az é. sz. 57° 00′ 00″-től északra és a k. h. 5° 00′ 00″-től keletre eső uniós vizein.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, az ott említett halászhajók abban az esetben halászhatnak a szóban forgó bekezdésben említett területeken, ha az alábbi kritériumok közül legalább egynek megfelelnek:

a) közönségestőkehal-fogásaik halászati utanként nem haladják meg a teljes fogásuk 5 %-át; azon halászhajókról, amelyek esetében a közönségestőkehal-fogások a 2017-2019-es időszakban nem haladták meg a teljes fogás 5 %-át, feltételezni kell, hogy megfelelnek ennek a kritériumnak, feltéve, hogy továbbra is ugyanazt a halászeszközt használják, mint az említett időszakban; ez a feltételezés megcáfolható;

b) olyan szabályozott és rendkívül szelektív fenékvonóhálót vagy kerítőhálót használnak, amely tudományos tanulmányok szerint a közönségestőkehal-fogások legalább 30 %-os csökkenését eredményezi az (EU) 2019/1241 rendelet V. melléklete B. részének 1.1. pontjában a vontatott halászeszközök tekintetében alapméretként meghatározott szembőségű halászeszközzel halászó hajókhoz képest; az ilyen tanulmányokat a HTMGB értékelheti, és negatív értékelés esetén az érintett halászeszközök a továbbiakban nem tekinthetők az e cikk (2) bekezdésében említett területeken való használatra megfelelőnek;

c) a 100 mm vagy annál nagyobb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR1) halászó halászhajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:

i. a hasrészen legalább 600 mm szembőségű hasas vonóhálók;

ii. megemelt halászkötél (0,6 m);

iii. vízszintes elválasztó hálópanel nagy szembőségű szelektálóablakkal;

d) az ICES 4a körzetben legalább 70 mm, az ICES 3a körzetben pedig legalább 90 mm, de 100 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR2) halászó halászhajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:

i. a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

ii. 300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

iii. menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

e) a halászhajók olyan, a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló nemzeti terv hatálya alá tartoznak, amelynek célja, hogy - térbeli vagy technikai intézkedések vagy ezek kombinációja révén - a közönséges tőkehal fogásait a tudományos szakvélemények alapján meghatározott halászati lehetőségeknek megfelelő halászati mortalitással összhangban lévő szinten tartsák; ezeket a terveket legkésőbb a végrehajtás időpontjától számított 2 hónapon belül értékelnie kell a tagállamok esetében a HTMGB-nek, harmadik országok esetében pedig a megfelelő nemzeti tudományos testületnek; ezek a tervek szükség esetén további felülvizsgálatnak vethetők alá, amennyiben az értékelések szerint a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló nemzeti terv célkitűzése nem fog teljesülni.

(4) A tagállamok a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából fokozzák a (2) bekezdésben említett halászhajók megfigyelését, ellenőrzését és felügyeletét.

(5) E cikk nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy a vizsgálatok lefolytatására az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkének megfelelően kerül sor.

17. cikk

A Kelta-tengerre, az Ír-tengerre és a Skóciától nyugatra fekvő területekre vonatkozó technikai intézkedések

(1) Az ICES 7f és 7 g körzetben, továbbá az ICES 7h körzetnek az északi szélesség 49° 30′-től északra, valamint az ICES 7j körzetnek az északi szélesség 49° 30′-től északra és a ny. h. 11°-tól keletre eső részén fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó halászhajókra a következők alkalmazandók:

a) a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó halászhajóknak az alábbi szembőségű halászeszközök valamelyikét kell használniuk:

i. 120 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 110 mm szembőségű zsákvég;

ii. 100 mm szembőségű, T90 típusú zsákvég;

iii. 120 mm szembőségű zsákvég;

iv. 160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég;

b) ezenfelül azon fenékvonóhálóval halászó halászhajóknak, amelyek fogásain belül - az esetleges visszadobásokat megelőzően - legalább 20 % a foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) aránya, olyan halászeszközt kell használniuk, amelyben a horgászzsinór és az alínemelő közötti távolság legalább egy méter; A tagállamok mentességet adhatnak e pont alkalmazása alól azoknak a fenékvonóhálóval halászó halászhajóknak, amelyek fogásain belül - az esetleges visszadobásokat megelőzően - kevesebb mint 1,5 % a közönséges tőkehal aránya, feltéve, hogy e hajókon fokozatosan növekvő arányban, legalább az összes halászati útjuk 20 %-ában jelen vannak megfigyelők a tengeren;.

c) a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó olyan halászhajóknak, amelyek fogásain belül több mint 30 % a norvég homár (Nephrops norvegicus) aránya, az alábbi halászeszközök egyikét kell használniuk:

i. 300 mm szembőségű négyzetes szemű hálómező; a 12 métert el nem érő teljes hosszúságú hajók 200 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezőt használhatnak;

ii. Seltra-hálópanel;

iii. 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács vagy hasonló hálórácsos szelektáló eszköz;

iv. 100 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég;

v. kettős zsákvég, amelynek felső zsákvége legalább 100 mm szembőségű, T90 típusú hálóból készült, és egy legfeljebb 300 mm szembőségű elválasztó hálópanellel van felszerelve;

d) a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó olyan halászhajóknak, amelyek fogásain belül több mint 55 % a vékonybajszú tőkehal aránya, vagy több mint 55 % az ördöghalfélék (Lophiidae), a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a rombuszhalak (Lepidorhombus spp.) együttes aránya, az alábbi halászeszközök egyikét kell használniuk:

i. 100 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég;

ii. 100 mm szembőségű, T90 típusú zsákvég.

(2) Az ICES 6a és 5b körzetben a ny. h. 12°-tól keletre eső (Skóciától nyugatra fekvő vizek) uniós vizeken fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval norvég homárra halászó halászhajókra a következők alkalmazandók:

a) a 100 mm-nél kisebb szembőségű zsákvéget használó halászhajóknak egy legalább 300 mm szembőségű, négyzetes szemű hálómezőt (rögzített pozíció) kell használniuk; a 12 métert el nem érő teljes hosszúságú vagy legfeljebb 200 kW motorteljesítményű hajók esetében a négyzetes szemű hálómező teljes hossza 2 m, szembősége pedig 200 mm lehet;

b) a 100-119 mm szembőségű zsákvéggel halászó olyan halászhajóknak, amelyek fogásain belül több mint 30 % a norvég homár aránya, legalább 160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezőt (rögzített pozíció) kell használniuk.

(3) Az ICES 7a körzetben (Ír-tenger) fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó halászhajókra a következők alkalmazandók:

a) a legalább 70 mm, de 100 mm-nél kisebb szembőségű zsákvéggel felszerelt fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó olyan halászhajóknak, amelyek fogásain belül több mint 30 % a norvég homár aránya, az alábbi halászeszközök egyikét kell használniuk:

i. 300 mm szembőségű négyzetes szemű hálómező; a 12 métert el nem érő teljes hosszúságú halászhajók 200 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezőt használhatnak;

ii. Seltra-hálópanel;

iii. 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

iv. CEFAS-hálórács;

v. lengőhálós vonóháló;

b) a legalább 12 méter teljes hosszúságú, fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó olyan halászhajóknak, amelyek fogásain belül több mint 10 % a foltos tőkehal, a közönséges tőkehal és a valódi rájafélék (Rajiformes) együttes aránya, 120 mm szembőségű zsákvéget kell használniuk.

(4) Az e cikk 1. és 2. bekezdésében jelzett százalékos fogási arányokat az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkével és az (EU) 2019/1241 rendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának arányában kell kiszámítani.

(5) Az alábbi körzetekben a halászhajók nem halászhatnak fenékvonóhálóval és kerítőhálóval:

a) az ICES 7b és 7c körzetben;

b) az ICES 7e körzetnek a ny. h. 5°-tól nyugatra eső területén; valamint

c) ICES 7f-k körzet.

Ez a tilalom nem vonatkozik a halászhajókra, ha:

a) legalább 100 mm szembőségű zsákvéget használnak; vagy

b) a közönséges tőkehal járulékos fogásai a HTMGB értékelése szerint nem haladják meg az 1,5 %-ot, amikor az (1) bekezdésben említett területeken kívül halásznak.

18. cikk

A nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozó technikai intézkedések az ICES 6, 7 és 8 alterületen

(1) Az ICES 6, 8 és 8 alterületen a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) fogásaira 36 cm-es minimális állományvédelmi referenciaméret alkalmazandó.

(2) Az ICES 6 és 7 alterületen a nagyszemű vörösdurbincs rekreációs célú halászat keretében ejtett fogásaira 40 cm-es minimális állományvédelmi referenciaméret alkalmazandó.

(3) 2025. január 1-jétőljúnius 30-ig a francia lobogó alatt közlekedő halászhajók számára tilos a nagyszemű vörösdurbincs halászata az ICES 6, 7 és 8 alterületen.

(4) 2025. február 1-jétőlszeptember 30-ig tilos fenéken rögzített horogsorral (LLS) és fenékvonóhálóval (OTB) halászni a Kantábriai-tenger nyugati, Asztúria és Galicia tartományokkal szemközti részén.

(5) Tilos a nagyszemű vörösdurbincs rekreációs célú halászata a következő földrajzi területeken belül: RF 1 terület (Cariño/Celeiro), RF 2 terület (Ribadeo), RF 3 terület (Navia), RF 4 terület (Ensenada Canero), RF 5 terület (Ensenada de Cabrera/Ría San Martín de la Arena), RF 6 terület (Ría de Treto), RF 7 terület (Bilbao/Plentzia) és a RF 8 terület (Bermeo/Mundaka).

19. cikk

A Kattegatban élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

(1) A Kattegatban legalább 70 mm szembőségű fenékvonóhálóval ( 21 ) halászó uniós halászhajóknak az alábbi szelektív halászeszközök egyikét kell használniuk:

a) menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

b) a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

c) 300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

d) olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszköz, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB általi értékelés tárgyát képező tudományos tanulmány szerint azt eredményezik, hogy a fedélzetükön kizárólag ilyen eszközt tartó halászhajók esetében a fogás kevesebb mint 1,5 %-át teszi ki a közönséges tőkehal.

(2) Azok az uniós halászhajók, amelyek részt vesznek valamely tagállam valamely projektjében, és rendelkeznek a teljeskörűen dokumentált halászathoz szükséges működőképes halászeszközökkel, használhatják az (EU) 2019/1241 rendelet V. mellékletének B. részében ismertetett halászeszközöket. Az érintett tagállam 2025. március 31-ig eljuttatja a Bizottságnak az ilyen hajók listáját.

(3) E cikk nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy a vizsgálatok lefolytatására az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkének megfelelően kerül sor.

20. cikk

Halászati tilalom az ICES 20-24 alkörzetben ívó közönséges nyelvhalak védelme érdekében

Az uniós halászhajók számára május 15-től június 15-ig tilos a közönséges nyelvhal halászata az ICES 20-24 alkörzetben.

21. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1) Az uniós halászhajók számára tilos az alábbi fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakodása, illetve kirakodása:

a) csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 4 alterület és az ICES 7d körzet egyesült királysági és uniós vizein, a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint a 3a körzet uniós vizein;

b) díszes nyálkásfejű hal (Beryx splendens) a NAFO 6 alterületen;

c) homoki tigriscápa (Carcharias taurus) a Földközi-tenger kivételével valamennyi vízterületen;

d) sima rája (Dipturus batis) állománycsoport (Dipturus cf. flossada és Dipturus cf. intermedia) az ICES 4, 6, 7 és 8 alterület egyesült királysági és uniós vizein, a 2a körzet és az 5 alterület egyesült királysági vizein, valamint a 3, 9 és 10 alterület uniós vizein;

e) nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein, a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint az 1 és a 14 alterület nemzetközi vizein;

f) közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral történő halászata az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein, a 2a körzet egyesült királysági vizein, az ICES 5 alterület egyesült királysági és nemzetközi vizein, a 6, 7 és 8 alterület egyesült királysági, uniós és nemzetközi vizein, valamint a 12 és 14 alterület nemzetközi vizein;

g) atlanti tükörhal (Hoplostethus atlanticus) az ICES 1-10, 12 és 14 alterület egyesült királysági, uniós és nemzetközi vizein;

h) heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízterületen;

i) tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

j) cifra rája (Raja undulata) az ICES 6 alterület egyesült királysági és uniós vizein; valamint az ICES 10 alterület uniós vizein;

k) cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;

l) közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren; és

m) az IA. melléklet D. részében felsorolt mélytengeri fajok a következő ICES-övezetek uniós, egyesült királysági és nemzetközi vizein: 1, ICES 2 övezet (kivéve a 2a körzet egyesült királysági vizeit), ICES 5-10 övezet; ICES 12 és 14 övezet, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2 övezet; ezenkívül az ICES 2a körzet és 4 alterület uniós és egyesült királysági vizein, amennyiben az említett melléklet így rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

22. cikk

Adattovábbítás

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottsághoz a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében foglalt állománykódokat használják.

II. FEJEZET

Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedélyek

23. cikk

Halászati engedélyek

(1) A harmadik országok vizein tartózkodó uniós halászhajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát - amennyiben alkalmazandó - az V. melléklet A. része határozza meg.

(2) Amennyiben az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdésével összhangban valamelyik tagállam a Bizottság értesítése után az e rendelet V. mellékletének A. részében foglalt halászati területek vonatkozásában kvótát ad át egy másik tagállamnak (kvótacsere), az átadást adott esetben a halászati engedélyek megfelelő módon történő átadásának kell kísérnie. Az egyes halászati területekre vonatkozó engedélyeknek az e rendelet V. mellékletének A. részében foglaltak szerinti teljes számát nem lehet túllépni. Az átadó tagállam a Bizottság kvótaátadásról történő értesítésével egyidejűleg értesíti a Bizottságot a halászati engedélyek átadásáról.

III. FEJEZET

A regionális halászati gazdálkodási szervezetek által kezelt halászati lehetőségek

1. szakasz

Általános rendelkezések

24. cikk

Kvótaátadás vagy -csere

(1) Amennyiben egy regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai megengedik a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő felei közötti kvótaátadást vagy -cserét, egy adott tagállam (a továbbiakban: az érintett tagállam) megbeszélést folytathat valamely másik szerződő féllel a szándékolt kvótaátadásról vagy -cseréről, és adott esetben elkészítheti annak lehetséges tervezetét. Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot erről a tervezetről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után a Bizottság jóváhagyhatja a szándékolt kvótaátadás vagy -csere tervezetét. Amennyiben a Bizottság jóváhagyja ezt a tervezetet, indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy a szándékolt kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismerje el. A kvótaátadásról vagy -cseréről az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályainak megfelelően értesíti az említett regionális halászati gazdálkodási szervezet titkárságát.

(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a megállapodás szerinti bármilyen kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4) A kvótaátadás vagy -csere keretében az érintett tagállamtól kapott vagy annak átadott halászati lehetőségeket hozzá kell adni az említett tagállam számára kiosztott kvótához vagy le kell belőle vonni, mégpedig attól az időponttól kezdődően, amikor a kvótaátadás vagy -csere a regionális halászati gazdálkodási szervezet vonatkozó szerződő felével kötött megállapodás értelmében vagy - adott esetben - a regionális halászati gazdálkodási szervezet vonatkozó szabályainak megfelelően hatályba lép. Az ilyen kvótaátadás vagy -csere nem befolyásolhatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitásának elvével összhangban meghatározott elosztási kulcsot.

2. szakasz

NAFO szabályozási terület

25. cikk

Helyreállítási intézkedések a közönséges tőkehalra vonatkozóan a NAFO 2J3KL körzetekben

A NAFO 2J3KL körzeteknek a NAFO szabályozási területhez tartozó részén közönséges tőkehalra halászó halászhajók által használt halászeszközök minimális szembősége a következő:

a) az (EU) 2019/833 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 22 ) 14. cikkében meghatározott szelektáló rács használata esetén 130 mm; vagy

b) 155 mm.

3. szakasz

A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

26. cikk

Az Irminger-tengeren halászott vörös álsügér

(1) Meg kell tiltani minden halászati tevékenységet a WGS84-koordinátarendszerben megadott következő koordinátákkal kijelölt területen:

Földrajzi szélesség

Földrajzi hosszúság

é. sz. 63° 00′

ny. h. 30° 00′

é. sz. 61° 30′

ny. h. 27° 35′

é. sz. 60° 45′

ny. h. 28° 45′

é. sz. 62° 00′

ny. h. 31° 35′

é. sz. 63° 00′

ny. h. 30° 00′

(2) A halászhajók számára tilos az Irminger-tengerből és a szomszédos vizekből (ICES 5, 12 és 14 alterület, valamint NAFO 1 és 2 alterület) származó, sekély nyílt vízi és mélyvízi vörös álsügér (Sebastes mentella) halászata, fedélzeten tartása, át- és kirakodása az uniós kikötőkben. Az említett tilalom vonatkozik a harmadik országbeli kikötőkben található uniós halászhajókra is.

(3) Az uniós halászhajók nem vehetnek részt a (2) bekezdésben említett állományokat érintő átrakodási műveletekben.

(4) Az uniós halászhajók számára tilos az olyan halászhajók üzemanyag-utántöltése, illetve támogatási szolgáltatások nyújtása részükre, amelyek a (2) bekezdésben említett állományok fogásaival rendelkeznek.

(5) Olyan halászhajók, melyek a (2) bekezdésben említett állományokra célzottan halásztak, nem rakodhatnak ki az uniós kikötőkben.

(6) Olyan halászhajók, melyek a (2) bekezdésben említett állományokra célzottan halásztak, nem folytathatnak halászati tevékenységet az uniós vizeken.

(7) Az uniós halászhajók nem vehetnek részt olyan halászhajókat érintő átrakodási műveletekben, melyek a (2) bekezdésben említett állományokra célzottan halásztak.

(8) Az uniós halászhajók számára tilos az olyan halászhajók üzemanyag-utántöltése, illetve támogatási szolgáltatások nyújtása részükre, amelyek a (2) bekezdésben említett állományokra vonatkozóan célzott halászatot folytattak.

4. szakasz

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

27. cikk

A halászati, tenyésztési és hizlalási kapacitás korlátozása

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós etetőhajók és pergetett horogsoros hajók számát a VI. melléklet 1. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(2) A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós halászhajók számát a VI. melléklet 2. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(3) Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek tenyésztési célú aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számát a VI. melléklet 3. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tartására, átrakására, szállítására vagy kirakodására engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számát a VI. melléklet 4. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(5) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a VI. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(6) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal tenyésztésére engedéllyel rendelkező halgazdaságok számát és a vadon élő kékúszójú tonhalra vonatkozó bemeneti tenyésztési kapacitást a VI. melléklet 6. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(7) Az (EU) 2017/2107 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 23 ) 17. cikkének megfelelően az észak-atlanti germon (Thunnus alalunga) célfajként való halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát az e rendelet VI. mellékletének 7. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(8) Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus) halászó, legalább 20 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók maximális számát a VI. melléklet 8. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

28. cikk

Rekreációs célú halászat

A tagállamok az ID. mellékletben foglaltak szerint a részükre kiosztott kvóták egy részét adott esetben rekreációs célú halászatra osztják ki.

29. cikk

Cápák

(1) Az (EU) 2017/2107 rendelet 32-36. cikkében megállapított tilalmak mellett az Alopias nemhez tartozó rókacápafajok célzott halászata is tilos.

(2) Tilos- akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakodni vagy kirakodni az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra, az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászat keretében kifogott lándzsafogú cápát (Isurus oxyrinchus).

30. cikk

A trópusi tonhalfélékre vonatkozó, halcsoportosulást előidéző eszközök

(1) 2025. március 17. és 2025. április 30. között tilos a halcsoportosulást előidéző eszközök használata az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(2) 2025. március 2. és 2025. március 16. között a tagállamok biztosítják, hogy halászhajóik ne telepítsenek halcsoportosulást előidéző eszközöket.

5. szakasz

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

31. cikk

A fogashalak felderítő halászatára vonatkozó értesítések a 2025-2026-ös halászati idényre vonatkozóan

(1) A 601/2004/EK tanácsi rendelet ( 24 ) 7. cikkének (2)-(7) bekezdésével összhangban a 48.6, 88.1 és 88.2 FAO-alterület, valamint az 58.4.1, 58.4.2 és 58.4.3a FAO-körzet nemzeti joghatóságon kívüli halászati területein a tagállamok a 2025. december 1-jétől2026. november 30-ig tartó időszakban részt vehetnek, vagy engedélyezhetik halászhajóik számára, hogy részt vegyenek a fogashalak (Dissostichus spp.) horogsoros felderítő halászatában.

(2) A 601/2004/EK rendelet 7. cikkének (5) és (6) bekezdésében megállapított határidőktől eltérve, az e cikk (1) bekezdésében említett felderítő halászatban részt venni szándékozó, vagy halászhajóiknak a részvételt engedélyező tagállamok legkésőbb 2025. június 1-jéig értesítik a CCAMLR titkárságát.

32. cikk

Fogashalak halászata a 2024-2025-es halászati idényben

(1) A 601/2004/EK rendelet 7a. cikkében megállapított, a felderítő halászatra vonatkozó különleges követelmények mellett a fogashalak halászata a 2024. december 1-jétől2025. november 30-ig tartó időszakban a VII. melléklet A. táblázatában meghatározott tagállamokra, alterületekre és halászhajószámra korlátozódik, valamint az említett melléklet B. táblázatában meghatározott TAC-ok és járulékos fogási korlátok alkalmazandók.

(2) Tilos a cápafajok tudományos kutatástól eltérő célú közvetlen halászata. A cápáknak, különösen a fiatal és a nőivarú egyedeknek a fogashalak halászatában véletlenül kifogott járulékos fogásait élve vissza kell engedni a tengerbe.

(3) Adott esetben a fogashalak halászatát bármely kis léptékű kutatási egység területén be kell szüntetni, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott teljes kifogható mennyiséget, és az említett kis léptékű kutatási egységben a halászati idény hátralévő részére be kell tiltani a halászatot.

(4) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése, valamint a fogások és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Azonban a 48.6, 88.1 és 88.2 FAO-alterületen tilos a halászat az 550 méternél kisebb mélységben.

33. cikk

Krillhalászat a 2025-2026-ös halászati idényben

(1) A 601/2004/EK rendelet 5a. cikke alkalmazásában a 2025. december 1-jétől2026. november 30-ig tartó időszakban a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen krillre (Euphausia superba) irányuló halászatot folytatni kívánó tagállamok a VII. melléklet függelékének B. részében foglalt formanyomtatványon legkésőbb 2025. május 1-jéig értesítik erről a Bizottságot.

(2) A 601/2004/EK rendelet 7. cikkének (5) és (6) bekezdésében megállapított határidőktől eltérve, valamint az érintett tagállamok által benyújtott információk alapján a Bizottság legkésőbb 2025. május 30-ig eljuttatja az értesítéseket a CCAMLR titkárságához.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítésnek tartalmaznia kell a 601/2004/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt információkat minden olyan halászhajó tekintetében, amely számára engedélyezett a krillhalászatban való részvétel.

(4) A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen krillhalászatot folytatni kívánó tagállamok csak az engedéllyel rendelkező azon hajók tekintetében értesítik erről a Bizottságot, amelyek az értesítés időpontjában:

a) a lobogójuk alatt közlekednek; vagy

b) egy másik CCAMLR-tag lobogója alatt közlekednek, de a halászat idején várhatóan az említett tagállam lobogója alatt fognak közlekedni.

(5) Amennyiben egy engedéllyel rendelkező halászhajó, amelyről az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelően értesítették a CCAMLR titkárságát, indokolt működési okokból vagy vis maior következtében nem vehet részt krillhalászatban, az adott tagállam jogosult engedélyezni az említett halászhajónak egy másik halászhajóval történő helyettesítését. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és másolatban a Bizottságot, és megadja:

a) a helyettesítésre szánt halászhajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt információkat is; és

b) a helyettesítést indokló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

6. szakasz

Az IOTC illetékességi területe

34. cikk

Az IOTC illetékességi területén halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC illetékességi területén trópusi tonhalfélékre halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az IOTC illetékességi területén kardhalra (Xiphias gladius) és germonra (Thunnus alalunga) halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett halászati tevékenységek egyikéhez kijelölt halászhajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem eredményezi az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtés növekedését.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitás-átcsoportosítására tesznek javaslatot, az átcsoportosítandó halászhajók szerepeljenek az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásban vagy valamely másik regionális tonhalhalászatot irányító szervezet hajólajstromában. Nem csoportosíthatók át azok a halászhajók, amelyek szerepelnek bármely regionális halászati gazdálkodási szervezet jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászati tevékenységet folytató hajóinak jegyzékében.

(5) A tagállamok halászati kapacitásukat az (1) és (2) bekezdésben említett felső határértékeket meghaladóan csak az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervekben megszabott keretek között bővíthetik.

35. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök és ellátóhajók

(1) A halcsoportosulást előidéző sodródó eszközöket műszerezett bójákkal kell ellátni. Más bóják, például rádióbóják használata tilos.

(2) Az erszényes kerítőhálós hajók egyszerre legfeljebb 300 működő bóját követhetnek.

(3) Erszényes kerítőhálós hajónként évente legfeljebb 500 műszerezett bója szerezhető be. Egyetlen erszényes kerítőhálós hajón sem lehet egyidejűleg 500-nál több műszerezett bója, beleértve a készleten lévő és a működő bójákat egyaránt.

(4) Legfeljebb három, tagállami lobogó alatt közlekedő ellátóhajó támogathat kevesebb mint 10, szintén tagállami lobogó alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajót. Ez a bekezdése nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek csak egy ellátóhajót használnak.

(5) Egy erszényes kerítőhálós hajót mindenkor legfeljebb egy, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő ellátóhajó támogathat.

(6) Az Unió nem regisztrálhat új vagy kiegészítő ellátóhajókat az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásban.

7. szakasz

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

36. cikk

Nyílt vízi halászat

(1) Kizárólag az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív nyílt vízi halászati tevékenységet folytató tagállamok halászhatnak nyílt vízi állományokra az adott területen, az IH. mellékletben meghatározott TAC-okkal összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamok csak akkor vehetik igénybe az IH. mellékletben meghatározott halászati lehetőségeket, ha a következő hónap tizenötödik napjáig megküldik a Bizottságnak az alábbi információkat annak érdekében, hogy azokat a Bizottság továbbíthassa az SPRFMO titkárságának:

a) az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen aktívan halászó vagy átrakásban részt vevő hajók jegyzéke;

b) havi fogási jelentések.

8. szakasz

Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

37. cikk

Erszényes kerítőhálós halászat

(1) Az erszényes kerítőhálós hajók nem halászhatnak sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares), nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus) vagy bonitóra (Katsuwonus pelamis):

a) vagy 2025. július 29-én 0.00-tól 2025. október 8-án 24.00-ig, vagy 2025. november 9-én 0.00-tól 2026. január 19-én 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

- az amerikai kontinens csendes-óceáni partvonala;

- ny. h. 150°,

- é. sz. 40°,

- d. sz. 40°,

b) 2025. október 9-én 0.00-tól 2025. november 8-án 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

- ny. h. 96°,

- ny. h. 110°,

- é. sz. 4°,

- d. sz. 3°.

(2) Az (1) bekezdésben említett, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók mindegyike tekintetében az adott tagállam 2025. április 1. előtt tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy az (1) bekezdés a) pontja szerinti halászati tilalmi időszakok közül a halászhajó melyiket választotta ki.

(3) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalra halászó erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, majd ezt követően át kell rakniuk vagy ki kell rakodniuk az összes általuk kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a hal - a méretével össze nem függő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül;

b) a hajóút utolsó szakaszában már nincs elegendő élőhaltartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

(5) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó és valamely tagállam lobogója alatt közlekedő uniós erszényes kerítőhálós halászhajók mindegyike esetében az említett lobogó szerinti tagállam február 1-jéig megküldi a Bizottságnak az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen az előző évben ejtett éves nagyszeműtonhal-fogásokra vonatkozó adatokat. A Bizottság összeállítja és haladéktalanul továbbítja ezeket az információkat az IATTC titkárságának.

(6) Az (1) bekezdésben említett halászati tilalmi időszakokat meg kell hosszabbítani az uniós erszényes kerítőhálós hajók esetében az említett hajóknak az előző évi, az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen elért nagyszeműtonhal-fogásai alapján a következők szerint:

- az 1 200 és 1 499 tonna közötti mennyiségű nagyszemű tonhalat fogó hajók esetében a tilalmi időszak 10 nappal hosszabbodik meg,

- az 1 500 és 1 799 tonna közötti mennyiségű nagyszemű tonhalat fogó hajók esetében a tilalmi időszak 13 nappal hosszabbodik meg,

- az 1 800 és 2 099 tonna közötti mennyiségű nagyszemű tonhalat fogó hajók esetében a tilalmi időszak 16 nappal hosszabbodik meg,

- a 2 100 és 2 399 tonna közötti mennyiségű nagyszemű tonhalat fogó hajók esetében a tilalmi időszak 19 nappal hosszabbodik meg, valamint

- a legalább 2 400 tonnányi nagyszemű tonhalat fogó hajók esetében a tilalmi időszak 22 nappal hosszabbodik meg.

Az első albekezdésben említett halászati tilalmi időszakok meghosszabbítását az alábbiak szerint kell alkalmazni:

- az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalmi időszak esetében a tilalmi időszak kezdetét megelőző napokként kell hozzáadni a többletnapokat, valamint

- az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tilalmi időszak esetében a tilalmi időszak végét követő napokként kell hozzáadni a többletnapokat.

A lobogó szerinti érintett tagállam minden egyes érintett halászhajó tekintetében tájékoztatja a Bizottságot a halászati tilalmi időszakok meghosszabbításáról, amikor a (2) bekezdéssel összhangban tájékoztatást nyújt a Bizottságnak a kiválasztott halászati tilalmi időszakokról.

38. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök

(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen egy adott erszényes kerítőhálós hajó egyszerre legfeljebb az alábbi táblázatban meghatározott számú aktív, halcsoportosulást előidéző eszközzel rendelkezhet. Egy halcsoportosulást előidéző eszköz akkor tekinthető aktívnak, ha már a tengerben található, megkezdte a tartózkodási helyére vonatkozó adatok továbbítását, és helyzetét nyomon követi a hajó, annak tulajdonosa vagy üzemeltetője. A halcsoportosulást előidéző eszközök csak erszényes kerítőhálós hajók fedélzetén aktiválhatók.

1 200 m3-nél kisebb kapacitású hajók

210 halcsoportosulást előidéző eszköz

1 200 m3 vagy annál nagyobb kapacitású hajók

340 halcsoportosulást előidéző eszköz

(2) Az e rendelet 37. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiválasztott halászati tilalmi időszak kezdetét megelőző 15 nap során az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen az erszényes kerítőhálós hajók:

a) tartózkodnak a halcsoportosulást előidéző eszközök telepítésétől;

b) begyűjtik a halcsoportosulást előidéző eszközök eredetileg telepített számát.

39. cikk

A nagyszemű tonhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok

Az egyes tagállamok horogsoros hajói által az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen évente kifogható nagyszemű tonhal összmennyiségét az IL. melléklet határozza meg.

40. cikk

A fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) halászata, továbbá az e területen kifogott fehérfoltú cápát tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni.

(2) A fehérfoltú cápa véletlenül kifogott egyedeit a halászhajó-üzemeltetőknek meg kell óvniuk az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedniük a tengerbe.

(3) A halászhajó-üzemeltetőknek rögzíteniük kell a visszaengedések számát, megjelölve az egyedek állapotát (elpusztult vagy élő), és az említett információkat be kell jelenteniük az állampolgárságuk szerinti tagállamnak. A tagállamok a 2024 során gyűjtött információkat 2025. január 31-ig továbbítják a Bizottságnak.

9. szakasz

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

41. cikk

A mélytengeri cápák halászatára vonatkozó tilalom

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

a) fantomcápa (Apristurus manis);

b) halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi);

c) rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus);

d) nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps);

e) sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus);

f) valódirája-félék (Rajidae);

g) bársonyos tüskéscápa (Scymnodon squamulosus);

h) a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó cápafajok;

i) tüskéscápa (Squalus acanthias).

10. szakasz

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

42. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászat feltételei

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közé eső nyílt tengeri területein a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a bonitóra (Katsuwonus pelamis) halászó erszényes kerítőhálós hajók számára legfeljebb 403 halászati nap legyen kiosztva.

(2) Az uniós halászhajók nem halászhatnak a Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén.

(3) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közé eső nyílt tengeri területein a trópusi tonhal halászatára engedéllyel rendelkező uniós erszényes kerítőhálós hajók maximális száma nem haladhatja meg a IX. melléklet 2. táblázatában meghatározott határértékeket.

43. cikk

A halcsoportosulást előidéző eszközökkel folytatott halászat szabályozása

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén 2025. július 1-jén 0.00-tól 2025. augusztus 15-én 24.00-ig az erszényes kerítőhálós hajók, a teherhajók, valamint az erszényes kerítőhálós hajókat kisegítő bármely más hajók nem telepíthetnek, nem kezelhetnek, illetve nem vethetnek ki hálót halcsoportosulást előidéző eszközökön.

(2) Az (1) bekezdésben maghatározott tilalom mellett a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri övezeteinek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén további 1 hónapig tilos hálókat rögzíteni a halcsoportosulást előidéző eszközökre 2025. április 1-jén 0.00-tól 2025. április 30-án 24.00-ig, vagy 2025. május 1-jén 0.00-tól 2025. május 31-én 24.00-ig, vagy 2025. november 1-jén 0.00-tól 2025. november 30-án 24.00-ig, vagy pedig 2025. december 1-jén 0.00-tól 2025. december 31-én 24.00-ig.

(3) Az érintett tagállamok közösen meghatározzák, hogy a (2) bekezdésben említett halászati tilalmi időszakok közül melyik alkalmazandó a lobogójuk alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajókra. A tagállamok 2025. február 15-ig közösen tájékoztatják a Bizottságot a kiválasztott halászati tilalmi időszakról. A Bizottság 2025. március 1. előtt értesíti a WCPFC titkárságát az érintett tagállamok által közösen kiválasztott halászati tilalmi időszakról.

(4) Minden tagállam biztosítja, hogy egyik erszényes kerítőhálós hajója se telepítsen soha a tengerbe 350-nél több, aktivált műszerezett bójával felszerelt, halcsoportosulást előidéző eszközt. A bóják kizárólag erszényes kerítőhálós hajó fedélzetén aktiválhatók.

44. cikk

A kardhal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális száma

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén a kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a IX. melléklet határozza meg.

45. cikk

A kardhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok a d. sz. 20°-tól délre

A tagállamok biztosítják, hogy a d. sz. 20°-tól délre horogsoros halászhajókkal kifogott kardhalak mennyisége 2025-ben ne haladja meg az IG. melléklet 2. táblázatában megállapított határértéket. Továbbá gondoskodnak arról, hogy ezen intézkedés eredményeként a kardhalra vonatkozó halászati erőkifejtés ne tolódjon el a d. sz. 20°-tól északra található területek irányába.

11. szakasz

Bering-tenger

46. cikk

Az alaszkai tőkehalra a Bering-tenger nyílt tengeri részén folytatott halászat tilalma

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos az alaszkai tőkehal (Gadus chalcogrammus) halászata.

12. szakasz

A SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület

47. cikk

A fenékhalászatra vonatkozó korlátozások

A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászó halászhajók:

a) az éves fenékhalászati erőkifejtésüket a X. mellékletben meghatározott szintre korlátozzák;

b) kizárólag fenékhorogsorok használata esetén folytassanak fenékhalászatot; és

c) ne folytassanak halászatot az IK. mellékletben meghatározott Atlantis Bank, Coral, Fools Flat, Middle of What és Walter's Shoal ideiglenes védett területeken való halászatra, kivéve a fenékhorogsorokkal folytatott halászatot, amelyre az a feltétel is vonatkozik, hogy az említett területeken történő halászat idején folyamatosan a fedélzeten kell tartózkodnia egy tudományos megfigyelőnek.

48. cikk

A fogashalak halászatára vonatkozó intézkedések

A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen fogashalakra (Dissostichus spp.) halászó halászhajók:

a) ne halásszanak 500 méternél sekélyebb vizekben;

b) fedélzetén mindenkor tartózkodjon legalább egy tudományos megfigyelő, akinek azt a célt kell kitűznie, hogy a halászeszköz telepítésének időtartama alatt horogsoronként megfigyelje a kiemelt horgok 25 %-át; és

c) a fogashalak egyedeit megjelölik, és a kifogott élőtömeg minden egyes tonnája után legalább öt halat visszaengednek, 30 vagy annál több fogashal kifogását követően a megjelölésre és visszaengedésre legalább 60 %-os átfedési arány vonatkozik.

49. cikk

A mélytengeri cápák célzott halászatának tilalma

A SIOFA-megállapodás alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

a) portugál cápa (Centroscymnus coelolepis), kivéve az IK. mellékletben meghatározott járulékos fogási kvótával összefüggésben;

b) madárcsőrű tüskéscápa (Deania calceus);

c) nyelőcápa (Centrophorus granulosus);

d) búvárcápa (Dalatias licha);

e) Bythaelurus bachi;

f) Chimaera buccanigella;

g) Chimaera didierae;

h) Chimaera willwatchi;

i) hosszúorrú tüskéscápa (Centroselachus crepidater);

j) Scymnodon macracanthus;

k) bársonyos tüskéscápa (Zameus squamulosus);

l) Etmopterus alphus;

m) Apristurus indicus;

n) Harriotta raleighana;

o) Bythaelurus tenuicephalus;

p) galléros cápa (Chlamydoselachus anguineus);

q) nagyszemű szürkecápa (Hexanchus nakamurai);

r) sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus);

s) déli alvócápa (Somniosus antarcticus);

t) koboldcápa (Mitsukurina owstoni);

u) Etmopterus viator;

v) halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi);

w) érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus);

x) kis nyelőcápa (Centrophorus uyato);

y) Squalus mitsukurii;

z) Deania quadrispinosa;

za) nyílfejű tüskéscápa (Deania profundorum);

zb) Bathyraja tunae;

zc) Rhinochimaera africana.

13. szakasz

Az NPFC -egyezmény hatálya alá tartozó terület

50. cikk

A foltos makrahal halászata

(1) Az NPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó uniós halászhajókra vonatkozóan a lobogó szerinti tagállamok továbbítják a Bizottságnak a következő összesített adatokat a következő időpontokig:

a) a foltos makrahalra (Scomber japonicus) vonatkozó fogási korlátok keretében ejtett havi fogásokat a következő hónap hetedik napjáig az NPFC valamennyi szerződő fele tekintetében a vonóhálós halászhajók és az erszényes kerítőhálós hajók esetében, az IM. mellékletben meghatározottak szerint, amennyiben az említett fogási korlátok felhasználása 60 % alatt van; és

b) a foltos makrahalra vonatkozó fogási korlátok keretében ejtett heti fogásokat a következő hét keddjéig, amennyiben az említett fogási korlátok felhasználása 60 % felett és 95 % alatt van.

A Bizottság összeállítja és haladéktalanul továbbítja ezeket az információkat az NPFC ügyvezető titkárának.

(2) 2 napon belül azon időpontot követően, hogy az NPFC ügyvezető titkára értesítést ad ki arról, hogy az említett fogási korlátok felhasználása elérte a 95 %-ot, a Bizottság elrendeli az említett fogási korlátok hatálya alá tartozó halászat tilalmát.

(3) A Bizottság a következő év februárjának végéig összeállítja és továbbítja az NPFC ügyvezető titkárának az NPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászott foltos makrahal éves fogásaira vonatkozó adatokat.

(4) Ezt a cikket az 1224/2009/EK rendelet 33. cikkében meghatározott, a halászati lehetőségekre vonatkozó jelentési kötelezettségeken túlmenően kell alkalmazni.

51. cikk

A cápák védelme az NPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen

(1) Az NPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó uniós halászhajók számára tilos a cápák halászata, fedélzeten tartása, át- és kirakodása az NPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

52. cikk

Az anadrom halak védelme az NPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen

(1) Az NPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó uniós halászhajók számára tilos a ketalazac (Oncorhynchus keta), a kisutch-lazac (Oncorhynchus kisutch), a rózsaszín lazac (Oncorhynchus gorbuscha), a vörös lazac (Oncorhynchus nerka), a királylazac (Oncorhynchus tshawytscha), a japán lazac (Oncorhynchus masou) és a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) halászata, fedélzeten tartása, át- és kirakodása.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN

53. cikk

A Norvégia vagy a Feröer szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók

A Norvégia vagy a Feröer szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára a Bizottság az I. mellékletben meghatározott TAC-ok keretein belül, valamint az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében és az említett rendelet alapján a Bizottság által elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt feltételek mellett engedélyezheti az uniós vizeken folytatott halászatot.

54. cikk

Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Egyesült Királyságban, a Guernsey Bailiffségben, a Jersey Bailiffségben vagy a Man-szigeten lajstromozott és az Egyesült Királyság valamely halászati közigazgatási szerve által engedélyezett halászhajók

Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Egyesült Királyságban, a Guernsey Bailiffségben, a Jersey Bailiffségben vagy a Man-szigeten lajstromozott és az Egyesült Királyság valamely halászati hatósága által engedélyezett halászhajók számára a Bizottság az I. mellékletben meghatározott TAC-ok keretein belül, valamint az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendeletben és az említett rendelet alapján a Bizottság által elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt feltételek mellett engedélyezheti az uniós vizeken folytatott halászatot.

55. cikk

Kvótaátadások vagy -cserék az Egyesült Királysággal

(1) Az Unió és az Egyesült Királyság közötti kvótaátadásra vagy -cserére e cikkel összhangban kerül sor.

(2) Az a tagállam, amely az Egyesült Királysággal kvótaátadást vagy -cserét kíván lebonyolítani, megbeszélést folytathat az Egyesült Királysággal a kvótaátadás vagy -csere feltételeinek tervezetéről. Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot erről a tervezetről.

(3) Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a (2) bekezdésben említett, az érintett tagállam által bejelentett kvótaátadás vagy -csere feltételeinek tervezetét, indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy az adott kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Bizottság értesíti a tagállamokat és az Egyesült Királyságot a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4) A megállapodás szerinti kvótaátadás vagy -csere keretében az Egyesült Királyságtól kapott vagy az Egyesült Királyságnak átadott halászati lehetőségeket az érintett tagállam számára kiosztott kvótának vagy a számára kiosztott kvótához hozzáadott, illetve azt csökkentő mennyiségnek kell tekinteni attól a pillanattól kezdve, amikor a kvótaátadásról vagy -cseréről szóló értesítés a (3) bekezdéssel összhangban megtörtént. Az ilyen kvótaátadás vagy -csere nem befolyásolhatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitásának elvével összhangban meghatározott elosztási kulcsot.

56. cikk

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajók

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajókra az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében és az említett rendelet alapján a Bizottság által elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt feltételek vonatkoznak.

57. cikk

Halászati engedélyek

Az uniós vizeken tevékenységet folytató harmadik országbeli halászhajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát az V. melléklet B. része határozza meg.

58. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

Az 57. cikkben említett halászati engedélyek alapján halászó harmadik országbeli halászhajók fogásaira és járulékos fogásaira az 7. cikkben meghatározott feltételek alkalmazandók.

59. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1) Az uniós vizeken való tartózkodásuk során a harmadik országbeli halászhajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, át- és kirakodása:

a) homoki tigriscápa (Carcharias taurus) valamennyi uniós vízterületen;

b) csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 3a és 7d körzet uniós vizein; valamint az ICES 4 alterület uniós vizein;

c) sima rája (Dipturus batis) állománycsoport (Dipturus cf. flossada és Dipturus cf. intermedia) az ICES 3, 4 és 6-10 alterület uniós vizein;

d) közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral történő halászata az ICES 4, 6, 7 és 8 alterület uniós vizein;

e) atlanti tükörhal (Hoplostethus atlanticus) az ICES 3, 4 és 6-10 alterület uniós vizein;

f) heringcápa (Lamna nasus) valamennyi uniós vízterületen;

g) tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

h) cifra rája (Raja undulata) az ICES 6 és 10 alterület uniós vizein;

i) közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tenger uniós vizein;

j) cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi uniós vízterületen; és

k) az IA. melléklet D. részében felsorolt mélytengeri fajok az ICES 6-10 alterület, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2 övezet uniós vizein, ezenkívül az ICES 4 alterület uniós vizein, amennyiben az említett melléklet így rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60. cikk

Az (EU) 2024/257 rendelet módosítása

Az (EU) 2024/257 rendelet a következőképpen módosul:

1. A III. fejezet az 1. szakasz után a következő szakasszal egészül ki:

"1A. SZAKASZ

NAFO SZABÁLYOZÁSI TERÜLET

23a. cikk

Helyreállítási intézkedések a közönséges tőkehalra vonatkozóan a NAFO 2J3KL körzetekben

A NAFO 2J3KL körzeteknek a NAFO szabályozási területhez tartozó részén közönséges tőkehalra halászó halászhajók által használt halászeszközök minimális szembősége a következő:

a) az (EU) 2019/833 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *1 ) 14. cikkében meghatározott szelektáló rács használata esetén 130 mm; vagy

b) 155 mm.

2. Az 59. cikk a d) pont után a következő ponttal egészül ki:

"da) A 23a. cikket 2025. január 1-jétől2025. június 30-ig vagy az (EU) 2019/833 rendeletet módosító, a NAFO 2J3KL körzetben élő közönséges tőkehalra vonatkozó helyreállítási intézkedésekről szóló, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alkalmazandóvá válásáig kell alkalmazni, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont."

3. Az IA. melléklet A. részében a 2. táblázat helyébe a következő szöveg lép:

"2. táblázat

4. Az IC. melléklet 1. táblázata helyébe a következő szöveg lép:

"1. táblázat

61. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelettel létrehozott, halászattal és akvakultúrával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

62. cikk

Átmeneti rendelkezések

E rendelet 9-13., 15-21., 25., 26., 29., 40., 41., 46., 49., 51. és 59. cikke 2026-ban továbbra is értelemszerűen alkalmazandó a halászati lehetőségeknek a 2026. évre történő meghatározásáról szóló rendelet hatálybalépéséig.

63. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2025. január 1-jétől2025. december 31-ig kell alkalmazni.

Azonban:

a) a 12. cikk (1) bekezdését 2025. január 1-jétől2025. december 31-ig, illetve addig az időpontig kell alkalmazni, amikor az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott és az említett rendelet VII. melléklete A. részének az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizeiben halászott sávos tőkehalra vonatkozó minimális állományvédelmi referenciaméret tekintetében történő módosításáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazandóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont;

b) a 13. cikk (1)-(7) bekezdését 2025. április 1-jétől2026. március 31-ig kell alkalmazni;

c) a 13. cikk (8) bekezdését 2025. január 1-jétől2026. március 31-ig kell alkalmazni;

d) a 17. és 18. cikket 2025. január 1-jétől2025. december 31-ig, illetve addig az időpontig kell alkalmazni, amikor az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott és az említett rendelet VI. és VII. mellékletének a Kelta-tengerre, az Ír-tengerre és a Skóciától nyugatra fekvő területekre vonatkozó technikai intézkedések, valamint az ICES 6, 7 és 8 alterületen halászott nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozó technikai intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazandóvá válnak, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont;

e) a 19. cikket 2025. január 1-jétől2026. december 31-ig kell alkalmazni;

f) a 24. cikket 2025. január 1-jétől2026. január 31-ig kell alkalmazni;

g) a 25. cikket 2025. július 1-jétől2026. június 30-ig vagy az (EU) 2019/833 rendeletet módosító, a NAFO 2J3KL körzetben élő közönséges tőkehalra vonatkozó helyreállítási intézkedésekről szóló, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alkalmazandóvá válásáig kell alkalmazni, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont;

h) a 26. cikket 2025. január 1-jétől2025. december 31-ig vagy az (EU) 2024/2594 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 25 ) 54. cikke (1) bekezdésének m) pontjával összhangban elfogadott, az említett rendelet IV. mellékletét az Irminger-tengeren és a szomszédos vizekben élő vörös álsügérekre vonatkozó technikai intézkedések tekintetében módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazandóvá válásáig kell alkalmazni, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont;

ha) a 29. cikk (2) bekezdését 2025. január 1-jétől2025. december 31-ig, illetve addig az időpontig kell alkalmazni, amíg az (EU) 2017/2107 rendeletnek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászat során az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra kifogott lándzsafogú cápa (Isurus oxyrinchus) akár egészben, akár daraboltan történő fedélzeten tartására, átrakodására vagy kirakodására vonatkozó tilalmat bevezető módosítása alkalmazandóvá nem válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont;

i) a 32. cikket, valamint a VII. mellékletet 2024. december 1-jétől2025. november 30-ig kell alkalmazni;

j) a 37. cikk (1) bekezdésének a) pontját 2025. január 1-jétől2026. január 19-ig kell alkalmazni;

k) a 13. szakasz alkalmazása megszűnik azon a napon, amikor a megfelelő intézkedéseket megállapító európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandóvá válik;

l) az IA-IJ. és az IL. mellékletet 2026-ban is alkalmazni kell, amennyiben az említett mellékletek így rendelkeznek;

m) az IA. melléklet B. részének 116-118. táblázata 1. lábjegyzetét 2025. január 1-jétől2025. december 31-ig, illetve addig az időpontig kell alkalmazni, amikor az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott, a tüskéscápára vonatkozó kirakodási kötelezettségtől való eltérésről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazandóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont;

n) az IK. mellékletet 2024. december 1-jétől2025. november 30-ig kell alkalmazni, amennyiben az említett melléklet így rendelkezik;

o) az IM. és a XI. mellékletet 2025. június 1-jétől2026. május 31-ig kell alkalmazni;

p) a II. mellékletet 2025. február 1-jétől2026. január 31-ig kell alkalmazni;

q) az e rendeletben a 2025. évre és - amennyiben arról e rendelet rendelkezik - a 2026. évre is meghatározott fogási és erőkifejtési korlátok 2026-ban, és adott esetben 2027-ben továbbra is alkalmazandók, kizárólag a következő célokra:

i. az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

ii. az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

iii. a 847/96/EK rendelet 4. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban visszatartott mennyiségek; és

iv. az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

A mellékletekben szereplő táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és a kvótákat, valamint - adott esetben - a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Az e rendelet mellékleteiben meghatározott összes halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendeletben és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mellékletekben a halászati övezetekre vonatkozó utalásokat ICES-övezetekre való utalásokként kell értelmezni. A halállományokra minden terület tekintetében a fajok tudományos nevének betűrendjében történik utalás. Szabályozási szempontból a fajok tudományos neve az irányadó.

E rendelet alkalmazásában a következő táblázat a könnyebb eligazodás kedvéért ismerteti a mellékletekben felsorolt fajok tudományos neve és közönséges neve közötti megfeleléseket. Az IA-IL. melléklet az I. melléklet részét képezi.

A mellékletekben felsorolt fajok tudományos nevének és közönséges nevének megfelelését mutató táblázat

IA. MELLÉKLET - A SKAGERRAK, A KATTEGAT, AZ ICES 1-10, 12 ÉS 14 ALTERÜLET, A CECAF UNIÓS VIZEI, FRANCIA GUYANA VIZEI

A. RÉSZ

Az Unió által önállóan kezelt állományok

1. táblázat

2.1. táblázat

2.2. táblázat

3. táblázat

4. táblázat

5. táblázat

7. táblázat

8. táblázat

9. táblázat

11. táblázat

12. táblázat

13. táblázat

14. táblázat

17. táblázat

18. táblázat

19. táblázat

20. táblázat

22. táblázat

24. táblázat

25. táblázat

26. táblázat

27. táblázat

B. RÉSZ

Közös állományok

1. táblázat

2. táblázat

3. táblázat

4. táblázat

5. táblázat

6. táblázat

7. táblázat

8. táblázat

9. táblázat

10. táblázat

11. táblázat

12. táblázat

13. táblázat

14. táblázat

15. táblázat

16. táblázat

17. táblázat

18. táblázat

19. táblázat

20. táblázat

21. táblázat

22. táblázat

23. táblázat

24. táblázat

25. táblázat

26. táblázat

27. táblázat

28. táblázat

29. táblázat

30. táblázat

31. táblázat

32. táblázat

33. táblázat

34. táblázat

35. táblázat

36. táblázat

37. táblázat

38. táblázat

39. táblázat

40. táblázat

41. táblázat

42. táblázat

43. táblázat

44. táblázat

45. táblázat

46. táblázat

47. táblázat

48. táblázat

49. táblázat

50. táblázat

51. táblázat

52. táblázat

53. táblázat

54. táblázat

55. táblázat

56. táblázat

57. táblázat

58. táblázat

59. táblázat

60. táblázat

61. táblázat

62. táblázat

63. táblázat

64. táblázat

65. táblázat

66. táblázat

67. táblázat

68. táblázat

69. táblázat

70. táblázat

71. táblázat

72. táblázat

73. táblázat

74. táblázat

75. táblázat

76. táblázat

77. táblázat

78. táblázat

79. táblázat

80. táblázat

81. táblázat

82. táblázat

83. táblázat

84. táblázat

85. táblázat

86. táblázat

87. táblázat

88. táblázat

89. táblázat

90. táblázat

91. táblázat

92. táblázat

93. táblázat

94. táblázat

95. táblázat

96. táblázat

97. táblázat

98. táblázat

99. táblázat

100. táblázat

101. táblázat

102. táblázat

103. táblázat

104. táblázat

105. táblázat

106. táblázat

107. táblázat