2018. évi CXXVI. törvény

a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról

1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha)

"b) két, az okiraton névvel és lakcímmel - vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 108a. pontja szerinti esetben névvel és a munkáltató címével (székhelyével, telephelyével, fióktelepével), valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusával és számával - megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy"

2. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

2. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § E törvény hatálya kiterjed

a) az STS értékpapírosításnak, illetve szintetikus értékpapírosításnak nem minősülő értékpapírosításra, valamint

b) a KCGE-re, az értékpapírosítást kezdeményezőre, a szponzorra, az intézményi befektetőre és az eredeti hitelezőre."

3. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 36a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"36a. eredeti hitelező: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom,"

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 44a. és 44b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"44a. értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,

44b. értékpapírosítást kezdeményező: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom,"

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 86a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"86a. különleges célú gazdasági egység (KCGE): az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,"

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 113a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"113a. STS értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításnak minősülő értékpapírosítás,"

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 118. ponttal egészül ki, és a bekezdés 119. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"118. szintetikus értékpapírosítás: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom,

119. szponzor: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom,"

(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 130a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"130a. ügyletrészsorozat: az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom,"

4. § A Tpt. 21. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Tájékoztató és hirdetmény közzététele helyett a 3. számú melléklet szerinti tartalommal kell minimum tájékoztatót készíteni olyan értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén, amelynek ajánlattételi ellenértéke tizenkét hónapon belül európai uniós szinten egymillió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kisebb.

(1b) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő az (1a) bekezdés szerinti minimum tájékoztatót a Felügyelet jóváhagyását követően észszerű időn belül elérhetővé teszi a kibocsátó, illetve az ajánlattevő honlapján."

5. § A Tpt. 34. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban]

"c) a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés 10-17. pontjában meghatározott - a tájékoztató tartalmával megegyező - adatokkal."

6. § A Tpt. 199. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra az 596/2014/EU rendeletben nem szabályozott kérdésekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

7. § A Tpt. 213. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) E fejezet vonatkozásában befektetőnek minősül a Bszt. 4. § (2) bekezdés 66. pontja szerinti ügyfél is."

8. § A Tpt. 215. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki)

"m) az Alap tagjának könyvvizsgálója"

(követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.)

9. § A Tpt. 216. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdéstől eltérően, amennyiben a kifizetést végző szervezet neve tizenöt napon belül nem áll az Alap rendelkezésére, akkor azt az Alap a rendelkezésre állást követő három napon belül kiegészítő közleményben közzéteszi."

10. § A Tpt. NYOLCADIK RÉSZÉNEK helyébe a következő rész lép:

"NYOLCADIK RÉSZ

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

XXV. FEJEZET

A KCGE-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

229. § (1) A KCGE az értékpapírosítási tevékenységet csak kizárólagos tevékenységként végezheti. A KCGE csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet fióktelepe lehet. A KCGE nem folytathat olyan tevékenységet és nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely az értékpapírosítási tevékenységével összefüggő kötelezettségein túli, egyéb kötelezettségvállalást jelent. A KCGE nem terhelheti meg a kibocsátás fedezetéül szolgáló követelést. A KCGE nem lehet a Ptk. Harmadik könyvében szabályozott vállalatcsoport tagja.

(2) A KCGE az értékpapírosítási tevékenység végzését a Felügyeletnek történő bejelentést követően kezdheti meg.

(3) A KCGE más vállalkozásban részesedéssel nem rendelkezhet, továbbá nem szerezhet meg más KCGE által kibocsátott értékpapírt.

(4) A KCGE-nek működése során az értékpapírosítást kezdeményezőtől való függetlenségét és befolyásmentességét folyamatosan biztosítania kell.

(5) A KCGE eszközeinek tíz százaléka erejéig vehet fel hitelt.

(6) Nem lehet a KCGE vezető tisztségviselője

a) az értékpapírosítást kezdeményező munkavállalója vagy volt munkavállalója, e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig;

b) az a személy, aki az értékpapírosítást kezdeményező vagy annak vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében megbízási jogviszony alapján tevékenységet folytat;

c) a KCGE tagjának vagy részvényesének alapítója vagy az alapító olyan tulajdonosa, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja, vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója vagy élettársa;

d) a KCGE könyvvizsgálója vagy a könyvvizsgáló társaság tagja, illetve alkalmazottja e jogviszony megszűnésétől számított három évig.

230. § (1) A KCGE nevében és hivatalos dokumentumain szerepelnie kell az "értékpapírosításban közreműködő" kifejezésnek.

(2) A KCGE köteles évente közzétenni honlapján a mögöttes eszközállomány teljesítésének alakulására vonatkozó adatokat.

XXVI. FEJEZET

EGYES ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

231. § (1) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke 1. pontjában meghatározott értékpapírosításra az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E fejezet rendelkezéseit az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke 1. pontjában meghatározott olyan értékpapírosításra kell alkalmazni, amely nem minősül STS értékpapírosításnak, illetve szintetikus értékpapírosításnak.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott értékpapírosításra az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit az e törvényben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során intézményi befektető alatt az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.

232. § (1) Nem ruházható át értékpapírosítás keretében

a) az érvénytelen vagy hatálytalan szerződésen alapuló követelés,

b) olyan szerződésen alapuló követelés, amely érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítása iránt per van folyamatban,

c) az a követelés, amelynek átruházását jogszabály tiltja,

d) a nem jogügyleten alapuló követelés, továbbá

e) minden egyéb olyan követelés, amellyel kapcsolatban a Ptk. hatálybalépését megelőzően a felek a követelés átruházását írásban kizárták.

(2) Kizárólag olyan követelés ruházható át értékpapírosítás keretében, amely az átruházáskor az értékpapírosításon kívül - sem részben, sem egészben - nem szolgál más követelés biztosítékaként.

(3) Az értékpapírosítás keretében a követelések a KCGE vagyonába kerülnek át a követelés átruházását keletkeztető szerződésben meghatározott időpontban.

A KCGE elleni fizetésképtelenségi eljárások, valamint a KCGE jogutód nélküli megszüntetésének sajátos szabályai

233. § A KCGE felszámolása során a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

234. § A KCGE által megszerzett eszközök a kötelezett fizetésképtelensége esetén sem vonhatók a felszámolási vagyon, illetve a csődvagyon körébe a kötelezett és annak hitelezői által.

235. § (1) A KCGE által létrehozott egyik ügyletrészsorozat nemteljesítése esetén ezen sorozat befektetője a felszámolási eljárás keretében nem igényelheti követelése kielégítését a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben, valamint nem kezdeményezhet végrehajtási eljárást a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben.

(2) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított követeléscsoportokat egymástól függetlenül kell bevonni a felszámolási vagyonba.

(3) Valamely követeléscsoport felszámolásba történő bevonása nem eredményezheti az ugyanazon KCGE-hez tartozó többi követeléscsoport felszámolásba való bevonását. A felszámolásba bevont követeléscsoport hitelezői kizárólag az adott, felszámolásba bevont követeléscsoport tekintetében kereshetnek kielégítést.

(4) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított és a felszámolásba egymástól függetlenül bevont követeléscsoportokat a KCGE felszámolásakor a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontját követő és az f) pontját megelőző kielégítési csoportba szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.

236. § (1) A felszámoló teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.

(2) A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a KCGE szerződéses kötelezettségei állományának egyben, ellenérték fejében történő átruházásáról.

237. § (1) A KCGE végelszámolására a Ctv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A KCGE által kibocsátott értékpapírokon alapuló követelések teljes kielégítését megelőzően a KCGE végelszámolása nem kezdeményezhető.

(3) Az egymástól elkülönítetten értékpapírosított követeléscsoportokat egymástól függetlenül kell bevonni a KCGE végelszámolásába. Egy adott követeléscsoport hitelezői kizárólag az adott követeléscsoport tekintetében kereshetnek kielégítést.

(4) A KCGE végelszámolása során a Ctv. 105. §-a nem alkalmazható.

238. § (1) A KCGE kényszertörlésére a Ctv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A KCGE tekintetében nincs helye kényszertörlési eljárásnak a Ctv. 116. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben."

11. § A Tpt. 391. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:

1. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár neve, székhelye;

2. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapításának időpontja;

3. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenységi köre;

4. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;

5. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosainak családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja neve (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatai), lakcíme, illetve cégneve; székhelye; más társaságban lévő részesedésének mértéke;

6. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme;

7. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;

8. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;

9. a tőzsde, a központi szerződő fél és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;

10. a kibocsátó neve, székhelye;

11. a kibocsátó alapításának időpontja;

12. a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága;

13. a kibocsátó vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;

14. a kibocsátó tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedésének mértéke;

15. a forgalomba hozatal adatai;

16. a bennfentes személyek természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);

17. a kibocsátó könyvvizsgálójának természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);

18. az engedélyezett tájékoztató;

19. a közzétételre kötelezett által megjelölt közzétételi hely;

20. a KCGE cégneve, székhelye;

21. a KCGE vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme;

22. a KCGE tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedésének mértéke."

12. § A Tpt. 400. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a Felügyelet

a) megállapítja a jogsértés tényét, és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását és megismétlését,

b) kötelez a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének ellentételezésére, ha az összegszerűen meghatározható,

c) nyilvános figyelmeztetést alkalmaz, amelyben megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét,

d) visszavonja vagy felfüggeszti a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatás végzésére, kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyét,

e) ideiglenesen eltiltja befektetési vállalkozás vezetői feladatainak ellátásától, illetve a sajátszámlás kereskedéstől a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely olyan tagját vagy bármely olyan természetes személyt, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították,

f) véglegesen eltiltja befektetési vállalkozás vezetői feladatainak ellátásától a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely olyan tagját vagy bármely olyan természetes személyt, akinek az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkében foglalt jogsértések többszöri elkövetéséért való felelősségét megállapították."

13. § A Tpt. 405. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke

a) természetes személy esetében

aa) az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint,

ab) az 596/2014/EU rendelet 16. és 17. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint,

ac) az 596/2014/EU rendelet 18., 19. és 20. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint;

b) vállalkozás esetében

ba) az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkének megsértése esetén legfeljebb 4 667 550 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 15%-a azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,

bb) az 596/2014/EU rendelet 16. és 17. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 2%-a, azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,

bc) az 596/2014/EU rendelet 18., 19. és 20. cikkének megsértése esetén legfeljebb 2 000 000 000 forint.

(4) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb háromszorosa, ha a veszteség összegszerűen meghatározható."

14. § (1) A Tpt. az 1. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

(2) A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

15. § A Tpt. 215. § (2) bekezdésében az "Az (1) bekezdés k)-l) pontjában" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés k)-m) pontjában" szöveg lép.

16. § Hatályát veszti a Tpt.

a) 21. § (2) bekezdés c) pontja,

b) 215. § (1) bekezdés c) pontja,

c) 215. § (1) bekezdés k) pontjában a "továbbá" szövegrész.

3. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

17. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"g) központi szerződő fél: a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;"

(2) A Tvt. 2. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"j) résztvevő: az intézmény, a központi szerződő fél, a központi szerződő fél klíringtagja, a teljesítő fél, az elszámoló fél, valamint a rendszerüzemeltető;"

4. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

18. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 1. § (2) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya nem terjed ki:)

"e) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben szabályozott befektetési alapkezelési tevékenységre,

f) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben szabályozott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,

g) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységre, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra."

19. § (1) Az Fnyt. 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"13. foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás: olyan ellátások, amelyeket a nyugdíjba vonulás elérésére vagy annak várható elérésére való hivatkozással, vagy - amennyiben az említettek kiegészítésére szolgálnak, és kiegészítő jelleggel biztosítják - halál, rokkantság vagy munkaviszony megszűnése esetén történő kifizetés formájában, illetve betegség, nélkülözés vagy halál esetén támogatásra szánt kifizetések vagy szolgáltatások formájában folyósítanak azzal, hogy nyugdíjszolgáltatás lehet az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás, a határozott idejű járadékszolgáltatás, az életjáradék szolgáltatás és ezek kombinációja;"

(2) Az Fnyt. 2. § 15. és 16. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

"15. határon átnyúló tevékenység: olyan nyugdíjkonstrukció működtetése, amelyre a csatlakozó foglalkoztató, illetve a tagok és az ellátottak viszonya vonatkozásában a székhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók tekintetében releváns szociális- és munkajogi jogszabályokat kell alkalmazni; 16. ellátott: nyugdíjszolgáltatásban részesülő személy;"

(3) Az Fnyt. 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"24. nyugdíjkonstrukció: olyan szerződés, megállapodás, vagyonkezelési meghatalmazás vagy szabályrendszer, amely meghatározza, hogy egy nyugellátás milyen feltételek mellett kerül folyósításra;"

(4) Az Fnyt. 2. § 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"28. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt nyilvántartásba vették vagy engedélyezték, és amelyben központi ügyvezetése található, vagy amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény létesítő okirata szerinti székhellyel nem rendelkezik, az a tagállam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény központi ügyvezetésének helye található;"

(5) Az Fnyt. 2. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"32. tag: az az ellátottól és leendő tagtól eltérő személy, aki munkaviszonya vagy más EGT-állam jogszabálya szerinti munkaviszonya alapján a foglalkoztatói nyugellátás feltételeit meghatározó alapszabályban, csatlakozásra vonatkozó szerződésben, munkaszerződésben, kollektív szerződésben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó jogosultságokat szerez vagy feltételes jogszerzés alapján várhatóan jogosultságot szerez;"

(6) Az Fnyt. 2. §-a a következő 42-52. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"42. fogadó tagállam: az a tagállam, amelynek a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó szociális- és munkajogi szabályait kell alkalmazni a csatlakozó foglalkoztató, a tagok és az ellátottak kapcsolatára;

43. leendő tag: a nyugdíjkonstrukcióhoz való csatlakozásra jogosult személy;

44. átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: egy másik EGT-államban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, nyugdíjtechnikai tartalékainak és egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

45. átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: egy másik EGT-államban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől valamely nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, nyugdíjtechnikai tartalékainak és egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

46. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben ekként meghatározott fogalom;

47. multilaterális kereskedési rendszer: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) ekként meghatározott fogalom;

48. szervezett kereskedési rendszer: a Bszt.-ben ekként meghatározott fogalom;

49. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely lehetővé teszi a tag vagy ellátott számára a neki címzett tájékoztatásnak a jövőben is hozzáférhető módon és a tájékoztatás céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt információk változatlan formában történő megjelenítését;

50. központi ügyvezetés helye: az a hely, ahonnan a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének irányítása és a fő stratégiai döntéseinek meghozatala történik;

51. kiemelten fontos feladatkör: az irányítási rendszeren belül a gyakorlati feladatok elvégzésére szolgáló belső kapacitás, amely gyakorlati feladatok magukban foglalják a kockázatkezelési feladatkört, a belső ellenőrzési feladatkört és az aktuáriusi feladatkört is;

52. vezető állású személy: az igazgatóság tagja, a felügyelőbizottság tagja, az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató, valamint cégvezető."

20. § Az Fnyt. 3. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kockázatok és előnyök generációk közötti egyenlő megosztása alapelvének érvényesülését a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek nyugdíjkonstrukciója kialakítása és tevékenységének végzése során adott esetben szem előtt kell tartania.

(7) A jó gazda gondosságának elvét megtartva, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési politikájában adott esetben figyelembe veszi a befektetési döntéseknek a környezeti, a társadalmi és irányítási szempontokra gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásait."

21. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

"Az irányítási rendszerre vonatkozó követelmények

9/B. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos, hatékony, tevékenysége körültekintő és megbízható irányítását biztosító irányítási rendszert működtet.

(2) Az irányítási rendszer keretében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megfelelő és átlátható szervezeti felépítést hoz létre, egyértelműen meghatározza a felelősségi köröket, valamint a hatékony információáramlást biztosító rendszert működtet.

(3) Az irányítási rendszer részeként a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési döntések meghozatalakor figyelembe veszi a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket.

(4) Az irányítási rendszert a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendszeresen felülvizsgálja.

(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elkészíti

a) a kockázatkezelési szabályzatot,

b) a belső ellenőrzési szabályzatot,

c) az aktuáriusi szabályzatot és

d) a kiszervezési szabályzatot.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szabályzatokat az igazgatóság hagyja jóvá. A szabályzatokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jelentős változás esetén kellő időben, de legalább háromévente felülvizsgálja.

(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja, hogy a vezető állású személy és a kiemelten fontos feladatkört ellátó személy szakmailag alkalmas, üzletileg megbízható legyen.

(8) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hatékony belső kontrollrendszert működtet. A belső kontrollrendszer igazgatási és számviteli eljárásokat, ellenőrzési keret- és szabályrendszert, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény valamennyi szintjén megjelenő jelentéstételi szabályokat tartalmaz.

(9) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének folyamatos és szabályszerű végrehajtása érdekében az intézmény méretének, belső szervezetének, tevékenysége nagyságrendjének, jellegének, mértékének és összetettségének megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének végrehajtása érdekében készenléti terveket dolgoz ki."

22. § Az Fnyt. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet nem adja meg az engedélyt, ha a bejelentésben megjelölt személy nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az igazgatóság jogai gyakorlására vezető állású személyként vezérigazgatót csak a Felügyelet előzetes engedélye esetén nevezhet ki. A Felügyelet erre vonatkozó eljárása során megvizsgálja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének nagyságrendjét, jellegét, mértékét, továbbá a csatlakozó foglalkoztatók irányításban betöltött szerepét. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága, illetve az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgatója vállal felelősséget az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, ideértve a kiszervezett tevékenységet is."

23. § Az Fnyt. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához az (5) bekezdésben foglalt kivétellel

a) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),

b) számviteli rendjéért felelős vezetőt,

c) belső ellenőrt,

d) vezető jogászt,

e) befektetésekért felelős vezetőt és

f) vezető kockázatkezelőt

(a továbbiakban együtt: egyéb vezetők) köteles alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. A b), c), e) pontokban felsorolt személyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja."

24. § Az Fnyt. "Egyéb vezetők" című alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) A vezető állású személyek és az egyéb vezetők engedélyezése során a szakmai alkalmasságra és az üzleti megbízhatóságra vonatkozó feltételek vizsgálatánál a Felügyelet a Bit. 253. § és 254. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazza.

(2) A Felügyelet tájékoztatást nyújt a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságainak, továbbá az Európai Bizottságnak - a magyar állampolgárok és magyarországi székhelyű jogi személyek vonatkozásában - a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolására szolgáló dokumentumok kiállítására jogosult hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar hatóságokról."

25. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

"Kiemelten fontos feladatkörök

11/B. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos

a) kockázatkezelési,

b) belső ellenőrzési és

c) e törvényben meghatározott esetben aktuáriusi feladatkörrel (a továbbiakban együtt: kiemelten fontos feladatkör).

(2) A csatlakozó foglalkoztatónál hasonló kiemelten fontos feladatkört ellátó személy vagy szervezeti egység nem láthat el kiemelten fontos feladatkört a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egy személy alkalmazásával vagy egy szervezeti egység útján is biztosíthatja az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feladatkör ellátását.

(3) A kiemelten fontos feladatköröket úgy kell kialakítani, hogy a feladatkört ellátó személyek képesek legyenek feladataikat hatékonyan, objektíven, tisztességesen és függetlenül ellátni.

(4) A kiemelten fontos feladatkört betöltő személy a feladatkörén belül felmerülő valamennyi lényeges megállapításáról és ajánlásáról jelentést tesz a felügyelőbizottságnak, amely meghatározza a szükséges intézkedéseket a felmerült megállapításokkal, ajánlásokkal kapcsolatosan.

(5) Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a (4) bekezdésben foglalt jelentést követően, a kiemelten fontos feladatkört betöltő személy értesíti a Felügyeletet, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) a kiemelten fontos feladatkört ellátó személy felhívása ellenére nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségének, és ezzel veszélyezteti a tagok, ellátottak és kedvezményezettek érdekeit, vagy

b) a kiemelten fontos feladatkörrel összefüggésben a kiemelten fontos feladatkört ellátó személy felhívása ellenére megsérti a jogszabályi előírásokat.

11/C. § (1) A kockázatkezelési feladatkör a kockázatkezelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokra terjed ki.

(2) A kockázatkezelési rendszer alkalmas azon kockázatok és kockázati kölcsönhatások azonosítására, mérésére, nyomon követésére, kezelésére és jelentésére, amelyeknek egyedi vagy összesített szinten a nyugdíjkonstrukciók ki vannak, illetve ki lehetnek téve, továbbá amelyek azonosítása a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága, ügyvezetése, felügyelőbizottsága felé történő rendszeres jelentéshez szükséges.

(3) A kockázatkezelési rendszer a szükséges stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll. A kockázatkezelési rendszer hatékony, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szervezeti felépítésébe, döntéshozatali folyamataiba beépül.

(4) A kockázatkezelési rendszer a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányosan tartalmazza azokat a kockázatokat, amelyek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknél, illetve a kiszervezett tevékenységet végzőnél felmerülhetnek.

(5) A kockázatkezelési rendszer legalább a következő területekre terjed ki:

a) biometriai kockázat vállalása és tartalékképzés;

b) eszköz-forrás gazdálkodás;

c) befektetés, különösen származtatott ügyletek, értékpapírosítások és hasonló kötelezettségvállalások;

d) likviditási és koncentrációs kockázat kezelése;

e) működési kockázat kezelése;

f) biztosítások és más kockázatcsökkentési technikák;

g) a szavatolótőke-szükséglet számítása során figyelembe veendő kockázatok, valamint a számításba nem vett vagy nem teljesen figyelembe vett kockázatok;

h) nyugdíjtechnikai tartalékok és szavatolótőke-szükséglet számításához külső hitelminősítő intézet értékelésének alkalmazása esetén - amennyiben megvalósítható - a külső hitelminősítő intézet megfelelőségének értékelése; és

i) a befektetési portfólióval és annak kezelésével kapcsolatos, a környezeti, szociális és irányítási kockázatok értékelése.

(6) A nyugdíjkonstrukción belül a tagok és ellátottak által viselt kockázatokat a tagok és ellátottak szemszögéből is értékelni kell.

11/D. § A belső ellenőrzési feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső kontrollrendszere és az irányítási rendszere egyéb elemei megfelelő működésének és hatékonyságának,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő, és

c) a kiszervezett tevékenység megfelelő működésének, hatékonyságának vizsgálata."

26. § Az Fnyt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót, biometriai kockázatot vagy tőke-, illetve hozamgaranciát tartalmazó nyugdíjkonstrukciót működtető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hatékony aktuáriusi feladatkörrel rendelkezik.

(2) Az aktuáriusi feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki:

a) a nyugdíjtechnikai tartalékok számításának összehangolása és felügyelete;

b) az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a nyugdíjtechnikai tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének értékelése;

c) a nyugdíjtechnikai tartalék számításához használt adatok és feltételezések elégségességének és minőségének értékelése;

d) a nyugdíjtechnikai tartalék számításához használt feltételezések összevetése a tapasztalatokkal;

e) a biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó befektetési hozam felosztása;

f) az igazgatóság tájékoztatása a nyugdíjtechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről;

g) az általános nyugdíjszolgáltatási kötelezettségvállalási elvekről való véleménynyilvánítás, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik ilyennel;

h) a biztosítóval, viszontbiztosítóval kötött megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik ilyennel; és

i) a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az aktuáriusi feladatkör ellátására vezető biztosításmatematikust alkalmaz. Vezető biztosításmatematikusként a Bit. 57. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, valamint a Bit. 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat megszerezhető magánnyugdíjpénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál is.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;

c) a díjkalkulációk szakmai helyességét; és

d) az a)-c) pontokban foglaltakkal kapcsolatosan rendelkezésre álló adatok elégséges, teljes és összehangolt jellegét, valamint az alkalmazott módszereknek a kockázatok természetéhez való igazodását.

(5) A vezető biztosításmatematikus készíti el a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertant. A módszertant a vezető biztosításmatematikus évente felülvizsgálja.

(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan - a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából - benyújtja a Felügyeletnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Bit. 211. § (3) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő aktuáriusi jelentését."

27. § Az Fnyt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a belső ellenőrzési feladatkör ellátására a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmaz."

28. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

"Vezető kockázatkezelő

14/C. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető kockázatkezelője az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő, matematikusi, jogi vagy pénzügyi - végzettséggel rendelkezik,

b) legalább kétéves

ba) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, kockázatkezelők vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál szerzett kockázatkezelői szakmai gyakorlattal, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál szerzett kockázatkezelési szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű, és

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a vezető kockázatkezelő foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(3) A vezető kockázatkezelő

a) ellátja a kockázatkezelési tevékenységhez tartozó feladatok irányítását,

b) felelős a kockázatkezelési rendszer működtetéséért,

c) aláírásával igazolja a kockázatértékelési szabályzatot, valamint a kockázatkezelési feladatkör ellátása során készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket."

29. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

"Javadalmazási politika

16/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos javadalmazási politikát készít. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja a javadalmazás és annak felügyelete tekintetében az egyértelmű, átlátható és hatékony irányítást.

(2) A javadalmazási politikát a felügyelőbizottság készíti el, az igazgatóság felel annak végrehajtásáért, melyet legalább évente a belső ellenőr is ellenőriz.

(3) A javadalmazási politika hatálya kiterjed

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személyére,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél kiemelten fontos feladatkört ellátó személyre,

c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény azon munkavállalójára, akinek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázati profiljára, valamint

d) kiszervezés esetén a kiszervezett tevékenységet végzőre.

(4) A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására.

(5) A javadalmazási politika a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységével, kockázati profiljával, célkitűzéseivel, összességében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hosszú távú érdekével, pénzügyi stabilitásával és teljesítményével, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által működtetett nyugdíjkonstrukciókkal, a tagok és ellátottak hosszú távú érdekeivel összhangban áll. A javadalmazási politika az összeférhetetlenség elkerülését célzó arányos intézkedéseket tartalmaz. A javadalmazási politika a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megbízható, óvatos és hatékony irányítását elősegíti.

(6) A javadalmazási politikát a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény legalább háromévente felülvizsgálja. A javadalmazási politika általános alapelveit a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a honlapján közzéteszi."

30. § Az Fnyt. 19. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

"A tevékenység kiszervezésének feltételei"

31. § (1) Az Fnyt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény - az adatvédelmi előírások betartása mellett - tevékenységének bármely elemét vagy egészét kiszervezheti. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kiszervezési szabályzatban rögzíti a kiszervezés alapelveit, a kiszervezésre vonatkozó eljárást, a kiszervezett tevékenységet végző kiválasztására vonatkozó szempontrendszert, a kiszervezett tevékenységet végző folyamatos ellenőrzésére vonatkozó eljárást. A kiszervezésre vonatkozó szabályokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jelentős változás esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felülvizsgálja."

(2) Az Fnyt. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A kiszervezésre vonatkozó írásbeli szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a kiszervezett tevékenységet végző jogait és kötelezettségeit;

b) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott üzleti és foglalkoztatói nyugdíjtitok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket, továbbá amennyiben a kiszervezéssel személyes adatok átvétele is megvalósul, az adatfeldolgozás rendjét, a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények érvényesítésének módját;

c) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső ellenőre, könyvvizsgálója általi ellenőrzéséhez;

d) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;

e) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;

f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén;

g) a kitételt, amely alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény javadalmazási politikája a kiszervezett tevékenységet végzőre is kiterjed."

(3) Az Fnyt. 19. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A (7) bekezdés g) pontját nem kell szerepeltetni a kiszervezésre vonatkozó szerződésben, ha a kiszervezett tevékenységet végző ÁÉKBV-alapkezelő, alternatív befektetési alapkezelő, hitelintézet vagy biztosító.

(11) A kiszervezés nem veszélyeztetheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény irányítási rendszerének minőségét, a tagoknak és az ellátottaknak nyújtott folyamatos és megfelelő szolgáltatást, valamint nem növelheti indokolatlanul a működési kockázatot. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kiszervezett tevékenységet végző kiválasztása és tevékenysége folyamatos ellenőrzése során biztosítja a kiszervezett tevékenység megfelelő működését. A kiszervezés nem akadályozhatja a Felügyeletet feladatainak teljesítésében."

32. § Az Fnyt. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kiemelten fontos feladatkörök kiszervezése esetén az írásbeli szerződés megkötését és módosítását megelőzően kellő időben tájékoztatja a Felügyeletet a kiszervezésről, illetve a kiszervezéssel kapcsolatos változásokról."

33. § Az Fnyt. 24. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Fióktelep létesítése esetén a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban meg kell jeleníteni azon tagállamokat, amelyekben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működik."

34. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

"Határon átnyúló átadások

24/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény valamely nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, nyugdíjtechnikai tartalékainak, egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét egy átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek adhatja át.

(2) Az átadás költségei nem háríthatóak sem az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény maradó tagjaira és ellátottaira, sem az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjaira és ellátottaira.

(3) A határon átnyúló átadás kezdeményezése előtt az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény beszerzi:

a) az érintett tagok és ellátottak, adott esetben képviselőik legalább felének egyetértését, és

b) a csatlakozó foglalkoztató egyetértését.

(4) Az átadás feltételeivel kapcsolatos információkat az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az átadásra vonatkozó kérelem előtt megfelelő időben az érintett tagok és ellátottak rendelkezésére bocsátja.

(5) Valamely nyugdíjkonstrukció egészének vagy részének átadása más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére csak az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletének engedélye birtokában kezdhető meg. Ezen eljárást megelőzi a Felügyelet mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletének jóváhagyása.

(6) Az átadás engedélyezése iránti kérelmet az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyújtja be a Felügyelethez mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletéhez, amely a kérelem engedélyezéséről vagy annak elutasításáról a benyújtásától számított három hónapon belül dönt, és erről tájékoztatja az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt.

(7) A nyugdíjkonstrukció átadása során a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó jogok, kötelezettségek, és az azok fedezetéül szolgáló eszközök vagy ezen eszközök készpénz-egyenértéke kerül átvételre. Amennyiben a nyugdíjkonstrukciónak csak egy része kerül átadásra, az átadásra kerülő állományt a nyugdíjkonstrukció átadásra kerülő részével arányosan kell megállapítani.

(8) Az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a Felügyelethez mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletéhez benyújtott átadás engedélyezése iránti kérelem a következő információkat tartalmazza:

a) az átadó és átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közötti írásbeli szerződést az átvétel feltételeiről;

b) a nyugdíjkonstrukció fő jellemzőinek leírását;

c) az átadandó kötelezettségeknek vagy nyugdíjtechnikai tartalékoknak, továbbá egyéb kötelezettségeknek és jogoknak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének leírását;

d) az átadó és az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét, központi ügyintézésének helyét, azon tagállamok megnevezését, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeket nyilvántartásba vették vagy engedélyezték;

e) a csatlakozó foglalkoztató nevét és központi ügyvezetésének helyét;

f) az átadásban érintett tagok, ellátottak, adott esetben képviselőik legalább felének, továbbá az érintett csatlakozó foglalkoztató előzetes jóváhagyásának igazolását.

(9) A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadásra irányuló kérelmet haladéktalanul továbbítja az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletéhez.

(10) A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az engedélyezés során megvizsgálja

a) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által az átadás engedélyezéséhez szükséges valamennyi iratot;

b) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény személyi, tárgyi feltételei, pénzügyi helyzete megfelelőségét, az intézményt működtető személyek jó hírneve, szakképesítése, tapasztalata összeegyeztethetőségét a határon átnyúló átadással;

c) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai és ellátottai hosszú távú érdekének, valamint a nyugdíjkonstrukció átadott része megfelelő védelmét az átvételkor, illetve azt követően;

d) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyugdíjtechnikai tartalékai teljes fedezettel való rendelkezését az átadás időpontjában, amennyiben az átadás határon átnyúló tevékenységet eredményez; és

e) az átadandó eszközök elégséges és megfelelő voltát az átadandó kötelezettségek, a nyugdíjtechnikai tartalékok, egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére, összhangban az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam vonatkozó előírásaival.

(11) A Felügyelet mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete megvizsgálja, hogy

a) a nyugdíjkonstrukció részleges határon átnyúló átadása esetén a nyugdíjkonstrukció átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél maradó tagjai és ellátottai hosszú távú érdekei ne sérüljenek;

b) a tagok és az ellátottainak egyéni jogosultságai az átadást követően legalább ugyanazok maradjanak;

c) az átadandó nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközök elégségesek és megfelelőek legyenek az átadandó kötelezettségek, nyugdíjtechnikai tartalékok, egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére.

(12) A Felügyelet mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletétől érkező, átadás engedélyezésére irányuló kérelem kézhezvételét követő nyolc héten belül lefolytatja a vizsgálatot és közli annak eredményét, hogy az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete döntést hozhasson.

(13) Az engedély megtagadása esetén a Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadás engedélyezésére vonatkozó három hónapos engedélyezési időszakon belül megindokolja döntését, és megadja a bírósági jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.

(14) A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadás engedélyezéséről szóló határozat meghozatalától számított két héten belül tájékoztatja a döntésről az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletét. Amennyiben az átadás határon átnyúló tevékenységet eredményez, és az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye Magyarországon van, a Felügyelet tájékoztatja az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletét a szociális és munkajog foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó követelményeiről, amely alapján a nyugdíjkonstrukciónak működnie kell. A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete által megküldött tájékoztatást a határon átnyúló tevékenységre vonatkozó követelményekről annak kézhezvételétől számított négy héten belül megküldi az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek.

(15) Az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megkezdheti a nyugdíjkonstrukció működtetését, ha a Felügyelet mint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az engedélyt megadta. Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a határon átnyúló átvételre vonatkozó kérelem benyújtásától számított három hónapon belül nem hozza meg határozatát.

(16) Amennyiben az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az átvételt követően határon átnyúló tevékenységet folytat, a határon átnyúló tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell."

35. § Az Fnyt. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nem jelenti az üzleti titok és a foglalkoztatói nyugdíjtitok sérelmét

a) az illetékes hatóságok közötti, felügyeleti feladataik ellátásához köthető adatszolgáltatás,

b) határon átnyúló szolgáltatás keretei között az érintett EGT-állam felé történő, a határon átnyúló szolgáltatás felügyeletével kapcsolatos adatszolgáltatás,

c) a felszámoló, végelszámoló felé történő, a felszámolás és végelszámolás során feladataik ellátásához szükséges adatszolgáltatás,

d) a felszámoló, végelszámoló és biztosításmatematikus tevékenységét ellenőrző hatóságok felé történő, feladataik ellátásához köthető adatszolgáltatás,

e) a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezet felé történő, feladatai ellátásához köthető adatszolgáltatás,

f) a pénzügyi rendszer stabilitásának és integritásának érdekében a csatlakozó foglalkoztatók ellenőrzését végző hatóságok felé történő, feladataik ellátásához szükséges adatszolgáltatás."

36. § Az Fnyt. 28. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

"A tájékoztatás alapelvei"

37. § Az Fnyt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a leendő tagok, a tagok, az ellátottak és a kedvezményezettek részére rendszeresen naprakész tájékoztatást nyújt.

(2) A tájékoztatás megfogalmazása egyértelmű, világos, tömör és közérthető, könnyen olvasható szerkezetű, a szóhasználat és a tartalom következetes. A tájékoztatás nem tartalmazhat megtévesztő információt. Határon átnyúló tevékenység esetén a tájékoztatást valamennyi olyan tagállam hivatalos nyelvén el kell készíteni, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységet végez.

(3) A tájékoztatást a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény honlapján vagy tartós adathordozón hozzáférhetővé kell tenni. A tag, az ellátott, a kedvezményezett vagy a leendő tag kérésére a tájékoztatást díjmentesen papíron is ki kell adni.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által nyújtott valamennyi tájékoztatásból egyértelműen ki kell derülnie, hogy a közölt információk mely időpontra vonatkoznak.

(5) Amennyiben a tájékoztatás nyugdíjprognózist tartalmaz, a tájékoztatás tartalmaz egy felelősségkizáró nyilatkozatot arról, hogy e prognózisok eltérhetnek a folyósítandó ellátások végső összegétől.

(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) a leendő tagoknak legalább a 28/C. §-ban,

b) a tagoknak legalább a 28/B. § és 28/D. §-ban,

c) az ellátottaknak legalább a 28/B. § (1) bekezdés a)-k) pontjában, (3) bekezdésében és a 28/E. §-ban

meghatározott tájékoztatást biztosítja."

38. § Az Fnyt. a következő alcímekkel egészül ki:

"Általános tájékoztatás

28/B. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény internetes honlapot üzemeltet. Az internetes honlapján a következő információkat kell folyamatosan hozzáférhetővé tenni:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét, címét, az ügyfélszolgálat elérhetőségeit, az engedélyező tagállam nevét, a Felügyelet nevét és elérhetőségét,

b) az egyes nyugdíjkonstrukciók részletes leírását, a nyugdíjkonstrukcióban részt vevő tagok, ellátottak és kedvezményezettek jogainak, kötelezettségeinek leírását,

c) a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot,

d) a tagok, ellátottak és kedvezményezettek által viselt pénzügyi kockázatok leírását,

e) a nyugdíjkonstrukcióban szereplő garanciális elemekre, azok feltételeire vonatkozó tájékoztatást, illetve garanciális elemek hiánya esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot,

f) amennyiben a nyugdíjkonstrukció jogosultságok védelmét biztosító mechanizmusokkal rendelkezik, illetve ellátáscsökkentésre lehetőséget ad, az erre vonatkozó részletes tájékoztatást,

g) a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó befektetések múltbéli teljesítményére vonatkozó tájékoztatást a tárgyévet megelőző öt évre vonatkozóan,

h) a tagokat, ellátottakat és kedvezményezetteket terhelő költségeket,

i) a nyugdíjkonstrukciókban igénybe vehető ellátásokat, az igénylés módjára vonatkozó tájékoztatást,

j) az átlépésre vonatkozó tájékoztatást,

k) választható portfóliós rendszert üzemeltető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetében a választható portfóliós rendszerről szóló tájékoztatást, a választásra vonatkozó eljárást, a tag nyilatkozatának hiányában követendő eljárást, valamint a g) pontban foglalt tájékoztatást portfóliónkénti lebontásban,

l) a munkaviszony megszűnése esetén várható foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó információkat.

(2) Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységet is végez, akkor az (1) és (3) bekezdésben foglalt tájékoztatást valamennyi olyan EGT-állam hivatalos nyelvén közzé kell tenni, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységet folytat. A tájékoztatás kiterjed a fogadó tagállamok felsorolására és a fogadó tagállamok illetékes hatóságainak elérhetőségére is.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény honlapján tájékoztatást nyújt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott információkban bekövetkezett, a leendő tagok, a tagok, az ellátottak és a kedvezményezettek jogait, kötelezettségeit érintő változásokról, ideértve a nyugdíjtechnikai tartalékokat érintő jelentős változásokról, ideértve azok tagokra, ellátottakra, kedvezményezettekre gyakorolt hatásainak magyarázatát is. A tájékoztatás a honlapra a változások bekövetkezését követően észszerű időn belül felkerül.

A leendő tagok részére nyújtott tájékoztatás

28/C. § (1) A foglalkoztató a munkaszerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő tagot:

a) a nyugdíjkonstrukcióval kapcsolatos lényeges információkról, a várható költségekről,

b) a nyugdíjkonstrukcióban szereplő választási lehetőségekről, az ellátások típusairól,

c) a választható portfóliós rendszer üzemeltetése esetén a választható portfóliókról, azok kockázati kitettségéről, a tag által választható portfólióról, a tag nyilatkozata hiányában alkalmazandó eljárásról, a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségekről,

d) a befektetési tevékenység társadalomra, környezetre és irányításra kifejtett hosszú távú hatásainak figyelembevételére vonatkozó információkról, illetve arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési döntéseinek meghozatalakor figyelembe veszi-e ezeket,

e) befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a portfólió(k) bruttó és nettó hozamrátájáról a tájékoztatás időpontját megelőző öt évben,

f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ügyfélszolgálatának, honlapjának elérhetőségéről, továbbá a honlapon található információk köréről.

(2) Önfoglalkoztató részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyújtja az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást a csatlakozásra vonatkozó szerződés megkötése előtt.

A tagok részére nyújtott tájékoztatás

28/D. §(1)A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a 28/B. §-ban felsorolt tájékoztatás legfontosabb információiból, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, a foglalkoztatói nyugdíjra, továbbá a kapcsolódó munkajogi és adózásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről tömör összefoglaló dokumentumot állít össze, amelyet valamennyi tag és kedvezményezett részére megküld. A dokumentum címe tartalmazza a "számlaértesítő és intézményi tájékoztató" kifejezést. A "Számlaértesítő és intézményi tájékoztató" című dokumentumot a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény évente kiadja, a korábban kiadotthoz képest történt lényeges változások kiemelésével. A számlaértesítő és intézményi tájékoztató pontos és naprakész információkat tartalmaz.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a "Számlaértesítő és intézményi tájékoztató" című dokumentumot évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig tartós adathordozón vagy elektronikus úton megküldi a tagoknak és kedvezményezetteknek. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató a tag kérésére a tájékoztatót papíralapon, díjmentesen rendelkezésére bocsátja.

(3) A tagnak küldött számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalmazza:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét és elérhetőségeit,

b) a tag személyes adatait,

c) a tagra a hatályos jogszabályok alapján érvényes nyugdíjkorhatárt,

d) a tag nyugdíjkonstrukcióját, a kapcsolódó garanciális elemekre vonatkozó információkat, a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékokról szóló tájékoztatást, a nyugdíjkonstrukció egészének finanszírozási szintjére vonatkozó tájékoztatást,

e) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,

f) a Felügyelet internetes honlapjának címét,

g) a nyugdíjkonstrukcióval, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési politikájával, éves beszámolóival kapcsolatos további tájékozódás módjáról szóló tájékoztatást, és

h) a tagokat érintő, az előző számlaértesítő és intézményi tájékoztató kiadásának időpontját követően bekövetkezett jogszabályi változásokat.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalmazza az adott tagra vonatkozó adatok tekintetében:

a) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben áthozott követelést,

b) a csatlakozó foglalkoztató által a tárgyévben fizetett hozzájárulást, a tag által a tárgyévben fizetett kiegészítést,

c) a tagi számlán jóváírt kedvezményezetti jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételeket),

d) a befektetési tevékenység tárgyévi eredményét (befektetési tevékenység tagi számlára jutó nettó hozambevételeit),

e) a tagi követelés nyilvántartási záróértékét (piaci értékét),

f) az értékelési különbözetet,

g) a tag által választott befektetési portfólió megnevezését,

h) a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét,

i) a tagra irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor várható egyéni számla egyenlegre vonatkozó becslést,

j) a tárgyévben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által levont költségeket, és

k) a nyugdíjkonstrukcióban foglalt garanciákról való tájékoztatást.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalmazza:

a) a csatlakozó foglalkoztató által befizetett hozzájárulás, valamint a tag által a tárgyévben fizetett kiegészítés összegét,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás várható összegére vonatkozó tájékoztatást,

c) a munkaviszony megszűnése esetén várható foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó információkat,

d) a korábbi években megszerzett nyugdíjjogosultságok előző évi valorizációjából eredő értéknövekedés összegét,

e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyugdíjtechnikai tartalékainak a biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukciók kötelezettségeihez viszonyított arányát (fedezettségi ráta),

f) más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben átutalt összeget és az abból konvertált jogosultságok értékét, és

g) a tárgyévben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által levont költségeket.

(6) A nyugdíjkorhatár elérésekor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatást nyújt a tag részére az igénybe vehető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról.

(7) A várható nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás során az információ tartalmaz egy legjobb becsült forgatókönyvet és egy kedvezőtlen forgatókönyvet, figyelembe véve a nyugdíjkonstrukció sajátos jellegét.

(8) A számlaértesítő és intézményi tájékoztató az (1)-(5) bekezdésben foglalt tájékoztatáson túl tartalmazza azt is, hogy a következő információk hol érhetők el:

a) további információk a nyugdíjkonstrukció által a tagok számára kínált lehetőségekről,

b) az éves beszámolók, éves jelentések,

c) a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozat,

d) járadék formában kifejezett összegekhez alkalmazott feltételezések, a járadék rátáját, időtartamát és az ellátó típusát illetően,

e) a munkaviszony megszűnése esetén az ellátások szintjéről történő tájékoztatás, illetve ilyen esetben más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átvitel során követendő eljárás,

f) a választható portfóliós rendszer üzemeltetése esetén a választható portfóliók, azok kockázati kitettsége, a tag által választható portfóliók, a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek,

g) a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertan,

h) járadékszolgáltatás választása esetén a járadék kiszámítására vonatkozó eljárás, a járadékszolgáltatás nyújtásának módja.

(9) A tag, illetve képviselője kérelmére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésre bocsátja a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot, a várható nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás alapjául szolgáló feltételezéseket, módszertanra vonatkozó információkat, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóját, éves jelentését. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény több nyugdíjkonstrukciót is működtet, a tag nyugdíjkonstrukciójával kapcsolatban, jogszabályban meghatározott feltételek szerint elkészített éves beszámolót, éves jelentést kell kiadni.

(10) A kedvezményezettek részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagok részére megküldendő tájékoztatást nyújtja.

Ellátottak részére nyújtott tájékoztatás

28/E. § (1) Az ellátott részére megküldött számlaértesítő tartalmazza a 28/B. § (1) bekezdés a)-k) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott információkat, továbbá

a) a tárgyévben kifizetett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás összegét,

b) a következő évben várható szolgáltatás mértékét,

c) határozott idejű járadékszolgáltatás esetén a befektetési tevékenység tárgyévi eredményét (befektetési tevékenység tagi számlára jutó nettó hozambevételeit), és

d) az ellátottat megillető választási lehetőségeket, a nyugdíjszolgáltatás módosításával kapcsolatos eljárást.

(2) Amennyiben a nyugdíjkonstrukció szabályai lehetőséget nyújtanak a nyugdíjszolgáltatás csökkentésére, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a csökkentett járadék folyósítását legalább 90 nappal megelőzően tájékoztatja az érintett ellátottakat.

(3) Az ellátott tag, illetve képviselője kérelmére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésre bocsátja a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot, a várható nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás alapjául szolgáló feltételezéseket, a módszertanra vonatkozó információkat, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóját, éves jelentését. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény több nyugdíjkonstrukciót is működtet, az ellátott nyugdíjkonstrukciójával kapcsolatban, jogszabályban meghatározott feltételek szerint elkésztett éves beszámolót, éves jelentést kell kiadni."

39. § Az Fnyt. II. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:

"Saját kockázatértékelés, a tartalékok, a szavatoló tőke és a biztonsági tőke szabályai"

40. § Az Fnyt. II. fejezete az "A fedezeti tartalék" című alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Saját kockázatértékelés

34/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos módon végzi és dokumentálja kockázatértékelését.

(2) A kockázatértékeléssel kapcsolatban a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos kockázatértékelési szabályzatot készít, amely legalább a következőket tartalmazza:

a) annak leírását, hogy a kockázatértékelés milyen módon épül be a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény döntéshozatalába,

b) a kockázatkezelési rendszer eredményességének értékelését,

c) a kiemelten fontos feladatkörök kiszervezése esetén a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkező vagy csatlakozó foglalkoztatóval történő összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó tervet,

d) a szavatoló tőke-szükséglettel, biztonsági tőkeszükséglettel, valamint a nyugdíjtechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek való folyamatos megfelelés bemutatását,

e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény átfogó finanszírozási igényének értékelését,

f) amennyiben a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt pénzügyi terv, szanálási terv vagy pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére kötelezi, annak bemutatását,

g) a tagok és ellátottak által viselt kockázatoknak, az indexálásnak, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén az ellátásokat csökkentő korrekciós mechanizmusai hatékonyságának leírását, különös tekintettel az ellátások csökkentésére vonatkozó eljárás részletes leírására,

h) az ellátásokat védő mechanizmusok minőségi értékelését, ideértve a csatlakozó foglalkoztató által vállalt garanciákat, kötelezettségvállalásokat, továbbá a biztosítóval, viszontbiztosítóval kötött szerződéseket,

i) a működési kockázatok értékelését és

j) amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetései során figyelembe vesz környezeti, társadalmi vagy irányítási szempontokat, az éghajlatváltozással, erőforrás-felhasználással, környezettel kapcsolatos, szociális, illetve az eszközök szabályozási változások miatt bekövetkező értékcsökkenésével összefüggő kockázatok értékelését.

(3) A kockázatértékelést a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kockázati profil jelentős változása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente egyszer elvégzi. Amennyiben a kockázatértékelés elvégzését szükségessé tevő változás csak egyes nyugdíjkonstrukciókat érint, a kockázatértékelés elvégzését a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ezekre a nyugdíjkonstrukciókra korlátozhatja.

(4) A kockázatértékelési szabályzat az (1) bekezdésben meghatározott egyes értékelési pontok során alkalmazott kockázatértékelési módszereket is tartalmazza. Az alkalmazott módszerek arányosak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével, továbbá alkalmasak mindazon kockázatok azonosítására és értékelésére, amelyeknek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rövid és hosszú távon ki van vagy ki lehet téve, és amelyek kihatnak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségei teljesítésének képességére.

(5) A kockázatértékelési szabályzatot és annak módosításait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az elfogadást követő 15 napon belül megküldi a Felügyelet részére.

(6) A kockázatértékelési szabályzat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény üzleti stratégiájának szerves része, amelyet a stratégiai döntései során folyamatosan alkalmaz."

41. § Az Fnyt. 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót, tőke- vagy hozamgaranciát tartalmazó nyugdíjkonstrukciót vagy biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukciót működtető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjtechnikai tartalékokon kívül állandó jelleggel kiegészítő eszközökkel is rendelkezik. Ezek mértéke tükrözi a kockázat fajtáját és az eszközportfóliót valamennyi működtetett konstrukció tekintetében. Ezek az eszközök minden előrelátható tehertől mentesek, és biztonsági tőkeként szolgálnak a feltételezett és a tényleges költségek és nyereség közötti eltérés kiegyenlítésére."

42. § (1) Az Fnyt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyugdíjtechnikai tartalékok legkisebb összegét körültekintő biztosításmatematikai értékelés alapján kell kiszámítani. A nyugdíjtechnikai tartalékot a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek olyan mértékben kell képeznie, hogy az a kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére - az észszerűség és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói tevékenység tapasztalatai alapján - előreláthatóan fedezetet nyújtson. A biztosításmatematikus a megképzés során a gazdasági és biztosításmatematikai feltételezéseket kellő körültekintéssel választja meg a kötelezettségek értékeléséhez, figyelembe véve az esetlegesen előforduló kedvezőtlen eltérések miatti hibahatárt."

(2) Az Fnyt. 38. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A nyugdíjtechnikai tartalékok kiszámítása során a legmagasabb kamatlábakat körültekintően kell megválasztani a következők figyelembe vételével:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény birtokában lévő, megfelelő eszközök hozama, valamint az előre jelzett jövőbeni befektetési hozam,

b) a magas besorolású kötvények, államkötvények, az Európai Stabilitási Mechanizmus kötvényeinek, az Európai Beruházási Bank kötvényeinek vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kötvényeinek piaci hozama, vagy

c) az a) és b) pontban meghatározott eszközök hozamának kombinációja.

(7) A nyugdíjtechnikai tartalékok meghatározása során figyelemmel kell lenni a prudenciális elvekre, a tagság érdekeire és a nyugdíjkonstrukciók legfőbb jellemzőire azzal, hogy a kiszámítás módszere és alapja alapvetően stabil, azonban szükség szerint tükrözi a jogi, demográfiai vagy gazdasági környezet változását."

43. § Az Fnyt. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Határon átnyúló tevékenység esetén a nyugdíjtechnikai tartalékok mögött mindenkor teljes tőkefedezetet kell biztosítani a működtetett nyugdíjkonstrukciók tekintetében. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a Felügyelet haladéktalanul intézkedik, és felszólítja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt, hogy azonnal dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket, és azokat késlekedés nélkül hajtsa végre oly módon, hogy a tagok és az ellátottak megfelelő védelme biztosított legyen."

44. § Az Fnyt. 40. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:)

"f) az adózott eredmény a kifizetett osztalékkal csökkentve; és"

45. § Az Fnyt. "Pénzügyi helyreállítási terv" című alcíme a következő 44/A. §-sal egészül ki:

"44/A. § (1) A Felügyelet engedélyezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek, hogy korlátozott ideig ne álljon rendelkezésre elegendő eszköz a nyugdíjtechnikai tartalékok fedezésére. Ebben az esetben a Felügyelet előírja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számára, hogy ütemtervet is tartalmazó, konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy a 38. § (1) bekezdés rendelkezései ismét teljesüljenek (a továbbiakban: nyugdíjtechnikai helyreállítási terv).

(2) Az (1) bekezdés szerinti tervre a következő feltételek vonatkoznak:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egy konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet hoz létre annak érdekében, hogy megfelelő időn belül visszaállítsák az eszközök nyugdíjtechnikai tartalékok teljes fedezéséhez szükséges mértékét;

b) a tervet a Felügyelet hagyja jóvá;

c) a terv elkészítésénél tekintettel kell lenni a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény adott helyzetére, különösen az eszközök és a források struktúrájára, a kockázati profilra, a likviditási tervre, a nyugellátásra jogosult tagok életkor szerinti összetételére, a bevezetés fázisában lévő konstrukciókra, valamint azon nem vagy csak részlegesen tőkésített nyugdíjkonstrukciókra, amelyek teljes tőkefedezet melletti működésre térnek át; és

d) valamely nyugdíjkonstrukciónak az (1) bekezdésben említett időszak alatti felszámolása esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatja a Felügyeletet, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eljárást állapít meg annak érdekében, hogy a konstrukció eszközeit és annak megfelelő forrásait egy másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre, biztosítóra vagy egyéb megfelelő testületre átruházza, és ezt az eljárást közlik a Felügyelettel, és az eljárásról a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények figyelembe vételével tájékoztatást adnak a tagoknak vagy szükség esetén azok képviselőinek."

46. § (1) Az Fnyt. 46. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési politikáját - az alapszabály rendelkezéseivel összhangban -az igazgatóság alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők:)

"f) az alkalmazott kockázatkezelési folyamatok leírása és

g) annak leírása, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hogyan veszi figyelembe a befektetések környezetre, társadalomra és irányításra gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásait."

(2) Az Fnyt. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az általa kezelt nyugdíjkonstrukciókról negyedévente a Felügyelet által meghatározott formában és módon - a befektetési politika elveivel való összhangra vonatkozó elemzést is tartalmazó - portfólió-jelentést küld a Felügyeletnek."

(3) Az Fnyt. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot a honlapján közzéteszi, továbbá az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti."

47. § Az Fnyt. 47. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5a) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének méretét, jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve értékeli a kockázatmenedzsment során alkalmazott hitelminősítési eljárások megfelelőségét, ideértve a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítések befektetési politikában meghatározott szerepét, és szükség esetén ösztönzi az ilyen hivatkozások hatásainak mérséklését annak érdekében, hogy csökkenjen e hitelminősítések kizárólagos és automatikus figyelembevétele."

48. § Az Fnyt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az elismert értékpapírpiacon vagy más szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren vagy szervezett kereskedési rendszeren nem forgalmazott pénzügyi eszközöket csak a kockázati kitettségre figyelemmel, kellő óvatossággal megválasztott, alacsony szinten kell tartani."

49. § Az Fnyt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a letétkezelési feladatok ellátásával a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott letétkezelőt bíz meg.

(2) A letétkezelő megbízása írásbeli szerződéssel történik. A szerződés rendelkezik az e törvényben meghatározott, a letétkezelő által letétkezelői feladatkörében elvégzendő funkciók ellátásához szükségesnek tartott információáramlásról. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiszervezett vagyonkezelése esetén a megbízott vagyonkezelő a napi ügyletekről teljeskörűen tájékoztatja a letétkezelőt.

(3) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a számlán nyilvántartható összes pénzügyi eszközt, illetve valamennyi fizikailag leszállítható pénzügyi eszközt letétben őrzi.

(4) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által átadott bizonyítékok alapján minden egyéb, nem leszállítható eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonát képezik.

(5) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevében nyitott számlán kezeli a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi eszközeit.

(6) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő számláit és nyilvántartásait naprakészen és úgy vezeti, hogy azok

a) pontosak legyenek és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és

b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez tartozó pénzügyi eszközök és pénzeszközök elkülönített kimutatása.

(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény - kiszervezett vagyonkezelés esetén a vagyonkezelő - és a letétkezelő között sem közvetlen, sem tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdonosi kapcsolat nem lehet.

(8) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy amennyiben a letétkezelő olyan tevékenységeket végez, amelyek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel, a tagokkal és ellátottakkal kapcsolatban összeférhetetlenséget okozhatnak, akkor

a) a letétkezelő letétkezelői szolgáltatását egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és szervezeti, irányítási szempontból elválasztja,

b) az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi, és

c) a tagokkal és ellátottakkal, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatóságával közli.

(9) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiköti, hogy a letétkezelő tevékenységét tisztességesen, magas szakmai színvonalon, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai, ellátottai és kedvezményezettjei érdekében különös gondossággal végzi.

(10) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiköti, hogy a letétkezelő felelősséggel tartozik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, annak tagjai, ellátottai és kedvezményezettjei azon elszenvedett veszteségéért, amelyek a letétkezelő a kötelezettségeinek elmulasztásából vagy azok nem megfelelő végrehajtásából fakadnak. Az ettől eltérő kikötés semmis.

(11) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiköti, hogy a letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét harmadik fél al-letétkezelésébe adta.

(12) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a (3)-(6) bekezdésben meghatározott feladatain túl

a) végrehajtja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megbízásait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső szabályzataival;

b) gondoskodik arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközeit érintő ügyletek során az ellenérték a szokásos határidőn belül rendelkezésre álljon; és

c) biztosítja, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az eszközökből származó jövedelmet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső szabályzataival összhangban használja fel."

50. § Az Fnyt. 58. §-t megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

"A felügyelet általános elvei"

51. § Az Fnyt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"58. § (1) A Felügyelet eljárására az MNBtv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Felügyelet felügyeleti jogkörében végzett tevékenységét kellő időben, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységeinek nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos módon végzi.

(3) A Felügyelet feladatai ellátása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását, különösen sürgősségi helyzetben."

52. § Az Fnyt. 60. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet engedélye szükséges)

"g) a nyugdíjkonstrukció határon átnyúló átvétel keretében történő átvételéhez."

53. § Az Fnyt. 62/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Amennyiben a határon átnyúló átadás során a Felügyelet és az átadásban részt vevő más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhely szerint illetékes hatósága között nézetkülönbség áll fenn a hatóságok bármelyikének eljárásával, intézkedésének tartalmával vagy intézkedésének hiányával kapcsolatban - ideértve a határon átnyúló átadás engedélyének megadásával vagy megtagadásával kapcsolatos határozatot is -, a Felügyelet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnál nem kötelező jellegű közvetítést kezdeményezhet."

54. § Az Fnyt. a következő alcímmel egészül ki:

"Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés

62/C. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének nagyságrendjét, jellegét, mértékét és összetettségét figyelembe véve felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok betartása érdekében hoz. A felülvizsgálat során a Felügyelet figyelembe veszi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, kiszervezés esetén a kiszervezett tevékenységet végző működésének körülményeit.

(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok követelményének való megfelelését.

(3) A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli

a) azon kockázatokat, amelyeknek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ki van vagy ki lehet téve,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény irányítási rendszerével kapcsolatos minőségi követelményeinek való megfelelést,

c) azon kockázatokat, amelyeket a stressz-teszt során a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak, és

d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázat kezelésére szolgáló eljárásait és a szabályzatok megbízhatóságát, megfelelőségét és alkalmazási módját.

(4) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében a Felügyelet legalább évente felügyeleti stressz-tesztet végez az általa felügyelt foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vonatkozásában annak érdekében, hogy a romló pénzügyi körülmények feltárása, illetve a romló pénzügyi körülmények javítására tett intézkedések nyomon követhetőek legyenek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél.

(5) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje és nyugdíjtechnikai tartalékai biztosítsák a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(6) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi.

(7) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a felülvizsgálat és értékelés során, akkor határozatában

a) előírhatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szabályzatainak, stratégiáinak, eljárásainak és módszereinek módosítását,

b) felszólíthatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt pénzügyi terv, illetve pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére.

(8) Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben a (7) bekezdésben meghatározott intézkedések nem vezetnek eredményre, a Felügyelet a 64. §-ban foglalt intézkedéseket hozhatja."

55. § (1) Az Fnyt. 64. § (1) bekezdés b)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai érdekeinek védelme, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírások és a Felügyelet határozatainak betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:)

"b) előírhatja szanálási terv, pénzügyi terv, pénzügyi helyreállítási terv és nyugdíjtechnikai helyreállítási terv határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat,

c) kezdeményezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személyének és egyéb vezetőjének felelősségre vonását vagy felmentését,

d) összehívhatja az igazgatóságot,

e) rendkívüli közgyűlést hívhat össze,

f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel, továbbá annak vezető állású személyével és egyéb vezetőjével szemben bírságot szabhat ki,"

(2) Az Fnyt. 64. § (1) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai érdekeinek védelme, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírások és a Felügyelet határozatainak betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:)

"p) visszavonhatja a vezető állású személy vagy az egyéb vezető kinevezésére adott engedélyt, kezdeményezheti az alkalmazott felelősségre vonását, a könyvvizsgálója megbízásának megszüntetését, illetve

q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközei feletti rendelkezési jog gyakorlását."

56. § Az Fnyt. a következő 86/B. §-sal egészül ki:

"86/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által nyújtott várható nyugdíjszolgáltatás előrejelzésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."

57. § Az Fnyt. 90. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"i) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

58. § Az Fnyt.

a) 2. § 12. pontjában a "23. pontban meghatározott munkaviszonyban áll" szövegrész helyébe a "23. és 26. pontban meghatározott munkaviszonyban, önfoglalkoztatói viszonyban áll" szöveg,

b) 2. § 14. pontjában az "elkülönítetten működik" szövegrész helyébe az "elkülönítetten jön létre és működik" szöveg,

c) 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "zárt gazdálkodás elve" szövegrész helyébe a "zárt gazdálkodás elve valamennyi nyugdíjkonstrukció tekintetében" szöveg,

d) 5. § (3) bekezdésében a "befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.)" szövegrész helyébe a "Bszt.-ben" szöveg,

e) 17. § (3) bekezdés b) pontjában a "befektetési eszközök" szövegrész helyébe a "pénzügyi eszközök" szöveg,

f) 22. § (1) bekezdésében a "foglalkoztató megnevezését" szövegrész helyébe a "foglalkoztató megnevezését és a központi ügyintézésének helyét" szöveg,

g) 22. § (4) bekezdésében az "a (2) bekezdésben említett tájékoztatás közlésétől számított hatvanöt napon belül" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított három hónap elteltével" szöveg,

h) 28/A. § (8) bekezdésében az "az MNBtv." szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (a továbbiakban: MNBtv.)" szöveg,

i) 30. § (4) bekezdésében az "az átadó" szövegrészek helyébe az "a tagot átadó" szöveg,

j) 30. § (5) bekezdésében az "Az átadó" szövegrész helyébe az "A tagot átadó" szöveg,

k) 30. § (5) és (6) bekezdésében az "az átadó" szövegrész helyébe az "a tagot átadó" szöveg,

l) 37. § (1) bekezdésében a "biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjszolgáltatást" szövegrész helyébe az "a tőke- vagy hozamgaranciát, illetve biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjkonstrukciót" szöveg,

m) 42. § (2) bekezdésében az "intézkedéseket" szövegrész helyébe az "intézkedéseket és azok végrehajtására vonatkozó ütemtervet" szöveg,

n) 47. § (4) bekezdésében a "tagok érdekében," szövegrész helyébe a "tagok és ellátottak hosszú távú érdekében, elkülönítetten," szöveg,

o) 83. § (2) bekezdésében a "két hónapon" szövegrész helyébe a "hat héten" szöveg

lép.

59. § Hatályát veszti az Fnyt.

a) 8. § (3) bekezdése,

b) 9. § (2) bekezdése,

c) 11. § (1) bekezdés d) pontjában az "és" szövegrész,

d) 11. § (6) bekezdése,

e) 46. § (1) bekezdés d) pontjában az "és" szövegrész,

f) 61. § (2) bekezdése,

g) 86. §-a.

5. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

60. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 24/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/C. § (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a befektetési vállalkozásnál vállalt funkciójuk ellátására.

(2) A vezető testület a befektetési vállalkozás tevékenységeinek - beleértve a fő kockázatokat is - a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalatokkal rendelkezik."

61. § A Bszt. 62. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél nevében történő végrehajtását követően tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásának helyszínéről."

62. § (1) A Bszt. 102. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyreállítási terv a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának - a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában a következőket tartalmazza:)

"i) a 105. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések, ideértve a csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtását is,"

(2) A Bszt. 102. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) A csoportszintű helyreállítási terv célja a csoport egészének stresszhelyzetben történő helyreállítása a válsághelyzet okainak kezelésével vagy megszüntetésével, a csoport vagy a csoporthoz tartozó befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének rendezésével úgy, hogy a csoport többi tagjának pénzügyi helyzetére is figyelemmel van. A csoportszintű helyreállítási terv koordinált és konzisztens intézkedéseket tartalmaz a befektetési vállalkozás mint EU-szintű anyavállalat, a leányvállalati befektetési vállalkozás és a jelentős fióktelep tekintetében.

(8b) A csoportszintű helyreállítási terv tartalmazza a (3) bekezdés r) pontja szerinti forgatókönyvet is azzal, hogy a forgatókönyv esetében kitér a helyreállítási terv a befektetési vállalkozás egyedi szavatoló tőkéje, valamint az összevont alapú szavatolótőke-követelmény tekintetében a szavatoló tőkeelemek átruházásának nehézségére."

63. § A Bszt. 110/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"110/N. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozata szükséges azzal, hogy

a) a kérelmet az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának,

b) a kérelem tartalmazza a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás tervezetét és meghatározza a csoporthoz tartozó azon szervezeteket, amelyek a megállapodásban félként szerepelnek, valamint

c) a Felügyelet részére benyújtott, határon átnyúló csoport esetében a többoldalú eljárásra vonatkozó 173/A. §-ban foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a Felügyelet látja el az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeletét, akkor

a) az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet haladéktalanul továbbítja a megállapodás tervezetben félként szereplő minden egyes leányvállalat hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának,

b) a (3)-(5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően

ba) engedélyezi a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek,

bb) elutasítja a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak nem felelnek meg a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek.

(3) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kérelem beérkezését követő négy hónapon belül határozatot hozzon - határon átnyúló csoport esetében többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak -arról, hogy a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek-e a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek, figyelembe véve a megállapodás végrehajtásának a csoport működése szerinti valamennyi EGT-államban kifejtett lehetséges hatását, ideértve a költségvetési következményeket is.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeletét és az eljárásban részt vevő EGT-államok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak egyetértése hiányában négy hónapon belül nem hozható többoldalú eljárás keretében határozat, a kérelemről a Felügyelet dönt. A határozat indokolásában a Felügyelet kitér az eljárásban részt vevő EGT-államok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak véleményére és fenntartásaira is.

(5) A Felügyelet elhalasztja a határozat meghozatalát és megvárja az EBH döntését, ha a négy hónapos időszak alatt az ügyet az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja. A négy hónapos időszak leteltét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot követően az ügy már nem utalható az EBH elé.

(6) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága döntését követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.

(7) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról."

64. § A Bszt. 110/Q. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a Felügyelet mint az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat vagy a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásban részt vevő befektetési vállalkozás felügyeleti hatósága kifogásolja a pénzügyi támogatás megtiltásáról vagy korlátozásáról szóló határozatot, akkor a határozatról szerzett értesülését követő kettő napon belül az ügyet az EBH elé terjesztheti, kérve az EBH közreműködését."

65. § A Bszt. 136. §-a a következő (6a)-(6d) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Befektetési vállalkozás felszámolása esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő követeléseket az alábbi sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) rendes, fedezetlen követelések,

b) olyan fedezetlen követelések, amelyek a következő feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származnak:

ba) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti szerződéses lejárata legalább egy év,

bb) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum nem tartalmaz beágyazott származtatott ügyletet és maga sem származtatott ügylet, és

bc) a kibocsátásához kapcsolódó releváns szerződéses dokumentáció és adott esetben a tájékoztató kifejezetten utal a kielégítési sorrendben való, e bekezdés szerinti hátrébb sorolására,

c) a) és b) pontba nem tartozó egyéb követelések

azzal, hogy ha a követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először az a), a b), majd a c) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni.

(6b) A (6a) bekezdéstől eltérően a 2018. december 29. napja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származó fedezetlen követelések besorolására a Cstv. és az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6c) A (6a) és a (6b) bekezdés alkalmazásában hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a kötvények és az átruházható követelések más formái, valamint az adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok.

(6d) A (6a) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában azok a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek

a) kamatozása változó, mivel valamely széleskörűen alkalmazott referencia-kamatlábtól függ, valamint

b) nem forintban denomináltak, feltéve, hogy a tőke, a visszafizetés és a kamat ugyanabban a pénznemben denominált,

pusztán e jellemzőik miatt nem tekintendők beágyazott származtatott ügyletet tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak."

66. § A Bszt. 154/G. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatja az OTF leendő résztvevőjét a végrehajtott ügyletek teljesítésével kapcsolatos felelősségi szabályokról."

67. § A Bszt. 154/H. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az adatszolgáltatási tevékenységet végző eleget tesz a 24/G. §-ban foglalt rendelkezéseknek.

(5) Ha adatszolgáltatási tevékenységet végző részére könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettség alapján előírt feladatot lát el, a 98. § alkalmazandó azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott adatszolgáltatási tevékenységet végzőt kell érteni."

68. § (1) A Bszt. 162. §-a a következő (16a) és (16b) bekezdéssel egészül ki:

"(16a) A Felügyelet a befektetési vállalkozás által benyújtott helyreállítási tervet értékeli, figyelemmel a befektetési vállalkozás

a) szervezeti felépítésének összetettségére,

b) kockázati profiljára,

c) tőkehelyzetére és finanszírozási struktúrájára.

(16b) A Felügyelet a befektetési vállalkozás által benyújtott helyreállítási tervet a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által adott javaslatokat a Felügyelet megvizsgálja."

(2) A Bszt. 162. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

"(19) Ha a befektetési vállalkozás a Felügyelet szerint nem a (17) bekezdés szerinti határozatnak megfelelően dolgozta át a helyreállítási tervet, akkor a Felügyelet határozatában rögzíti az újbóli átdolgozás módját, eszközeit, elemeit és részleteit."

69. § A Bszt. 163/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a Felügyelet látja el a befektetési vállalkozás mint EU-szintű anyavállalat felügyeletét, akkor - a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények betartása mellett - a helyreállítási tervet megküldi az érintett hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak, a rendszerszinten jelentős fióktelep felügyeleti hatóságának, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a leányvállalatok szanálási hatóságainak."

70. § A Bszt. "Átmeneti rendelkezések" című alcíme a következő 182/D. §-sal egészül ki:

"182/D. § (1) 2021. július 3-ig

a) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében foglalt elszámolási kötelezettségek, valamint a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (3) bekezdésében foglalt kockázatmérséklési technikák nem alkalmazandóak az olyan C6. származtatott energiaügyletre, amelyet a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő felek kötöttek vagy olyan nem pénzügyi szerződő felek kötöttek, amelyeket befektetési vállalkozásként első alkalommal a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény hatálybelépését követően engedélyeznek, valamint

b) az a) pont szerinti C6. származtatott energiaügylet a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkében foglalt elszámolási értékhatár alkalmazásában nem számít tőzsdén kívüli származtatott ügyletnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átmeneti rendelkezés hatálya alá tartozó C6. származtatott energiaügyletre a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített minden más követelmény érvényes.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti, általa megadott - C6. származtatott energiaügyletre vonatkozó - mentesítésről értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot."

71. § A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"j) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

72. § A Bszt.

a) 8. § (1a) bekezdésében a "követelményekre, az algoritmikus" szövegrész helyébe a "követelményekre, a jogsértések jelentésére, az algoritmikus" szöveg,

b) 8. § (2) bekezdésében a "lakossági és szakmai" szövegrész helyébe a "lakossági és a 49. § szerinti szakmai" szöveg,

c) 24/G. § (1) bekezdésében a "vállalkozás hatékony" szövegrész helyébe a "vállalkozás, továbbá a Felügyelet hatékony" szöveg,

d) 24/G. § (3) bekezdésében a "jogsértés intézményen belüli" szövegrész helyébe a "jogsértés befektetési vállalkozáson belüli" szöveg,

e) 29/A. § (3) bekezdés e) pontjában az "összeférhetetlenségre vonatkozó" szövegrész helyébe az "összeférhetetlenségre és a jogsértések jelentésére vonatkozó" szöveg,

f) 51. § (2) bekezdésében az "- a 40-50. §-ban, az 55. §-ban, a 62-65. §-ban foglaltakat -" szövegrész helyébe az "- a 40. § (1)-(4) és (8) bekezdésében, a 41. §-ban, a 43-46. §-ban, az 55. §-ban, a 62. §-ban, a 63. §-ban, valamint a 64. § (1) bekezdésében foglaltakat -" szöveg,

g) 110/Q. § (2) bekezdésében a "felügyeleti hatóságát," szövegrész helyébe a "felügyeleti hatóságát, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeleti hatóságát, szanálási hatóságát, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t," szöveg,

h) 110/Q. § (4) bekezdésében a "felügyeleti hatóságát," szövegrész helyébe a "felügyeleti hatóságát, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeleti hatóságát," szöveg,

i) 117. § (4) bekezdésében a "tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet" szövegrész helyébe a "tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)" szöveg,

j) 144/B. § (4) bekezdés d) pontjában és 157/A. § (3) bekezdésében a "tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU" szövegrész helyébe a "648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi" szöveg,

k) 154/C. § (1) bekezdés b) pontjában a "648/2012/EU rendelet" szövegrész helyébe a "648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet" szöveg

lép.

73. § Hatályát veszti a Bszt.

a) 53. §-a,

b) 61. §-a,

c) 66. § (4) bekezdésében az "a 43. § (9) bekezdésének d) pontja szerint" szövegrész,

d) 82. § (2) bekezdése,

e) 120. § s) pontjában a "tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei" szövegrész.

6. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

74. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) Második rész I. Fejezete a 24. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és káradatbázis

24/A. § (1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9) bekezdésében meghatározott céljai elérésének előmozdítása és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcsolódó, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbázist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.

(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes adatot nem tartalmaz.

(3) A KKTA - a (2) bekezdéssel összhangban - a következő adatköröket tartalmazza:

a) a szerződések és a részkárok azonosítói,

b) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,

d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.

(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díjhirdetéshez szükséges biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesítő biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesített szerződés- és káradatokat igényelhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített formában teljesíti, hogy az adatok kellően részletezettek maradjanak a biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosítása ne váljon lehetővé.

(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető adatok köre a következőkre terjed ki:

a) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.

(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekérdező-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.

(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg."

75. § A Gfbt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító a szerződés létrejöttétől, illetve - a 21. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével -megszűnésétől - érdekmúlással történő megszűnés esetén a biztosító tudomásszerzésétől -, továbbá a biztosítást igazoló okirat adataiban bekövetkező egyéb - a kötvénynyilvántartás adattartalmát képező - változás időpontjától számított 15 napon belül köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni - a 46. § (2) bekezdésében megjelölt adatok feltüntetésével - a biztosítási szerződés megkötéséről, illetve megszűnéséről, valamint az adatokban bekövetkező egyéb változásokról."

76. § A Gfbt. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító a szerződés megkötését és megszűnését - érdekmúlással történő megszűnés esetén a biztosító tudomásszerzését -, a határozatlan tartamú szerződés megújítását (biztosítási időszakok kezdő napját), továbbá a szüneteléssel, illetve a káreseménnyel kapcsolatos adatok keletkezését követő 15 napon belül köteles a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4) és (4a) bekezdésében megjelölt adatokról."

77. § A Gfbt. 69. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a KKTA-ból történő biztosítói adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."

78. § A Gfbt. 57/F. § (3) bekezdésében az "a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.)" szövegrész helyébe az "az MNBtv." szöveg lép.

7. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

79. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 18a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"18a. online módon hozzáférhető fizetési számla: olyan fizetési számla, amely vonatkozásában lehetőség van számítástechnikai eszközök közvetlen kapcsolata útján fizetési megbízást adni, valamint adatokhoz, információkhoz hozzáférni, ide nem értve az olyan korlátozott rendeltetésű fizetési számlát, amelyen lévő pénzeszközök kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használhatók fel,"

80. § A Pft. 66/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"66/A. § (1) A 38/A-38/C. §-ban, valamint az 55/C. §-ban meghatározott biztonsági intézkedéseket 2019. szeptember 14-től kell alkalmazni.

(2) Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás vagy számlainformációs szolgáltatás igénybevételekor 2019. szeptember 13-ig az ügyfél és a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató között e törvény 2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerinti felelősségi és kárviselési szabályai alkalmazandók."

81. § A Pft.

a) 10. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontjában a "49-51." szövegrész helyébe a "49-52/A." szöveg,

b) 34. §-ában a "49. §-tól és az 50. §-tól" szövegrész helyébe a "49. §-tól, az 50. §-tól, az 52. §-tól és az 52/A. §-tól" szöveg,

c) 38/C. § (3) bekezdés f) pontjában az "adatokhoz." szövegrész helyébe az "adatokhoz, a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelményeknek megfelelő jogszabályi előírásokkal összhangban." szöveg,

d) 44. § (1) bekezdésében az "az ügyfél csalására" szövegrész helyébe a "csalásra" szöveg,

e) 50. § (5) bekezdésében az "(1) és (3)" szövegrész helyébe az "(1), (3) és (4)" szöveg,

f) 54. §-ában a "49-52." szövegrészek helyébe a "49-52/A." szöveg

lép.

82. § Hatályát veszti a Pft.

a) 13. §-ában az " - ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirati formát is - vagy a Hpt.-ben meghatározottak szerinti azonosított elektronikus úton" szövegrész,

b) 55/C. § (1) bekezdés b) pontjában a "távoli" szövegrész.

8. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

83. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 4. § (1) bekezdésében a "feltüntetésével," szövegrész helyébe a "feltüntetésével, legalább" szöveg lép.

9. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

84. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 13. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdésben foglaltak szerint]

"l) döntést hoz a 4. § (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozatok tekintetében."

(2) Az MNBtv. 13. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az MNB elnöke rendeletében meghatározza azt az MNB által alkalmazott, az MNB szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező személyt vagy az MNB szervét, aki

a) döntést hoz a 39-41. §-ban meghatározott törvények, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek feletti 4. § (9) bekezdése szerinti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban,

b) - a (2) bekezdés l) pontja szerinti határozatok kivételével - döntést hoz a 4. § (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott szanálási feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban és

c) döntést hoz a 4. § (7) bekezdés szerinti makroprudenciális feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban.

(11a) A Pénzügyi Stabilitási Tanács a (11) bekezdésben meghatározott döntéshozatal során az MNB elnöke rendeletében meghatározottak szerint a hatáskör gyakorlását bármikor magához vonhatja."

85. § (1) Az MNBtv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása azon év december 31. napjáig tart, amely évben az Országgyűlés megbízatása megszűnik."

(2) Az MNBtv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az MNB elnöke megbízatásának időtartamára szól."

86. § (1) Az MNBtv. 40. §-a a következő (26) és (27) bekezdéssel egészül ki:

"(26) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(27) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."

(2) Az MNBtv. 40. §-a a következő (28) és (29) bekezdéssel egészül ki:

"(28) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet] végrehajtását, ideértve az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott hatáskört.

(29) A (28) bekezdéstől eltérően az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6-9. és 18-27. cikkében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelést az MNB nem felügyeli azon szervezetek esetében, amelyek csupán kitettségeket értékesítenek az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti ABCP-program vagy egyéb értékpapírosítási ügylet vagy konstrukció keretében, de nem helyeznek ki kitettségeket aktívan, a rendszeres alapon történő értékpapírosítás elsődleges céljával."

87. § Az MNBtv. 43. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Az MNB a honlapján közzéteszi)

"u) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekkel kapcsolatos prudenciális felügyelet fő céljaira vonatkozó tájékoztatást, a felügyeleti felülvizsgálati eljárásra vonatkozó információkat, valamint a prudenciális előírások alkalmazásának főbb területeire vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést."

88. § Az MNBtv. 75. § (1) bekezdés b) pontja a következő bh)-bl) alponttal egészül ki:

[Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az a) pont hatálya alá nem tartozó személlyel, szervezettel szemben a következő intézkedéseket alkalmazza:]

"bh) előírja a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelő vagy felügyelt szervezet számára, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással és tartózkodjon annak megismétlésétől,

bi) kötelezi a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a jogsértésből származó nyereség visszafizetésére vagy a jogsértés révén elkerült veszteség ellentételezésére, ha az összegszerűen meghatározható,

bj) nyilvánosan figyelmezteti a jogsértésért felelős, a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelőt vagy felügyelt szervezetet, a jogsértés jellegét megjelölve,

bk) visszavonja vagy felfüggeszti a jogsértésért felelős, a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelő engedélyét vagy nyilvántartásba vételét,

bl) ideiglenesen eltiltja a jogsértésért felelős természetes személyt a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelőnél vagy felügyelt adatszolgáltatónál a vezetői funkciók gyakorlásától"

([az a) és b) pont a továbbiakban együtt: intézkedés.])

89. § (1) Az MNBtv. 76. §-a a következő (17) és (18) bekezdéssel egészül ki:

"(17) A bírság mértéke

a) természetes személy esetében:

aa) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés g) pont i. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 158 080 000 forint,

ab) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés g) pont ii. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 31 616 000 forint;

b) jogi személy esetében:

ba) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés h) pont i. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 316 160 000 forint, vagy a jogi személy rendelkezésre álló legutolsó, a vezető testület által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevételének 10%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg,

bb) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés h) pont ii. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 79 040 000 forint, vagy a jogi személy rendelkezésre álló legutolsó, a vezető testület által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevételének 2%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg

azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat leányvállalata, amely a számviteli jogszabályok alapján összevont (konszolidált) éves pénzügyi beszámoló készítésére kötelezett, akkor a végső, anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti teljes éves árbevétel 10%-át kell figyelembe venni.

(18) A 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének háromszorosát elérő összeg, amennyiben a veszteség, illetve a nyereség meghatározható."

(2) Az MNBtv. 76. §-a a következő (19)-(24) bekezdéssel egészül ki:

"(19) Az MNB - a fokozatosság és arányosság figyelembevételével - az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén

a) alkalmazhatja a Tpt. 400. § (1) bekezdés z) pontja szerinti intézkedést;

b) alkalmazhatja a Tpt. 400. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti szankciót;

c) átmenetileg eltilthatja az értékpapírosítást kezdeményezőt, a szponzort vagy a különleges célú gazdasági egység vezető testületének a jogsértésért felelősnek tartott bármely tagját vagy más felelősnek tartott természetes személyt ilyen vállalkozásokban vezetői feladatok gyakorlásától;

d) természetes személy esetében legfeljebb 1 545 250 000 forint összegű bírságot szabhat ki;

e) vállalkozás esetében legfeljebb 1 545 250 000 forint összegű bírságot vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 10%-ának megfelelő összegű bírságot szabhat ki, azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a bírság mértékének megállapításához figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti előző éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.

(20) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha összegszerűen meghatározható, tekintet nélkül a (19) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott összeghatárokra.

(21) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés első albekezdésének e) vagy f) pontjában említett jogsértés esetén az MNB az értékpapírosítást kezdeményezőt, a szponzort és a különleges célú gazdasági egységet átmenetileg eltilthatja attól, hogy az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdése szerint értesítést küldjön arról, hogy egy adott értékpapírosítás megfelel az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19-22. cikkében vagy 23-26. cikkében meghatározott követelményeknek.

(22) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett jogsértés esetén az MNB ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikkében említett - harmadik fél részére az értékpapírosításnak az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19-22. cikkének vagy 23-26. cikkének való megfelelése ellenőrzésére adott - felhatalmazást.

(23) Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek jogi személy általi megsértése esetén az MNB a (19)-(22) bekezdés szerinti szankciókat a vezető testület azon tagjaira és más olyan személyekre is alkalmazza, akik felelősséggel tartoznak a jogsértésért.

(24) Amennyiben egy, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontja szerinti intézményi befektető az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (5) bekezdése alapján utasítást kapott, hogy teljesítse egy másik intézményi befektető kötelezettségeit, és ezt nem teszi meg, akkor az MNB a (19)-(23) bekezdés szerinti szankciókat nem az értékpapírosításnak kitett intézményi befektetőkkel, hanem a befektetéskezelő fél befektetővel szemben szabja ki."

90. § Az MNBtv. 140. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az MNB értesítheti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az olyan helyzetekről, amikor a befektetési vállalkozást érintő helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzéséhez vagy információcseréhez kapcsolódó felügyeleti megkeresését elutasították vagy nem jártak el észszerű időben."

91. § Az MNBtv. a következő 173/A. §-sal egészül ki:

"173/A. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza a 13. § (11) és (11a) bekezdésben meghatározott hatáskörgyakorlásra, valamint a hatáskör gyakorlójának helyettesítésére vonatkozó részletes szabályokat."

92. § Az MNBtv. 54. alcíme a következő 183/J. és 183/K. §-sal egészül ki:

"183/J. § A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) 85. § (1) bekezdésével megállapított 14. § (8) bekezdést a hatálybalépésekor megbízatásukat töltő felügyelőbizottsági tagok megbízatásának időtartama tekintetében is alkalmazni kell.

183/K. § A Módtv.3.-mal megállapított 13. § rendelkezéseit mindazon hatósági ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a Módtv.3. hatálybalépésekor az MNB végleges döntést nem hozott."

93. § (1) Az MNBtv. 185. § és 185/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"185. § Ez a törvény

1. a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdésének és 16. cikkének,

2. a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének,

3. a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról szóló, 2005. november 16-i 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

4. a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint 4. cikk (1) bekezdésének,

5. az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) szóló, 2010. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

6. a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2006/74/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeletei szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének,

7. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló (Szolvencia II), 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

8. a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 2010/43/EK Bizottság irányelvnek,

9. a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 2010/44/EK bizottsági irányelvnek,

10. a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló, 2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

11. a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

12. a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

13. a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

14. a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

15. az Európai Parlament és a Tanács irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. július 23-i 2014/91/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

16. a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

17. a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

18. a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 7-i (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

185/A. § Ez a törvény

1. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,

2. a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

3. az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

4. az európai kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

5. az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013. április 17-i 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

6. a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 447/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

7. a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 448/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

8. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

9. a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

10. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

11. az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló. 2015. április 29-i 760/2015/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

12. az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

13. a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

14. a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 25-i (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

15. a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. május 18-i (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

16. a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

17. az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

(2) Az MNBtv. 185/A. §-a a következő 18. és 19. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"18. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

19. az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

94. § (1) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(A 40. §)

"n) (26) bekezdése a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

o) (27) bekezdése az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

(2) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(A 40. §)

"p) (28) bekezdése a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

q) (29) bekezdése az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

95. § Az MNBtv.

a) 13. § (1) bekezdésében a "- mint az MNB-nek a 8. § b) pontja szerinti szerve, az MNB nevében - jár el a 4. § (5) és (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos eljárásokban" szövegrész helyébe a "- mint az MNB-nek a 8. § b) pontja szerinti szerve -, valamint a (11) bekezdés szerinti személy vagy szerv az MNB nevében jár el a 4. § (5) és (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntéshozatal során" szöveg,

b) 13. § (9) bekezdésében az "elnöke írja alá" szövegrész helyébe az "elnöke, az elnök akadályoztatása esetén az (5) bekezdés b) pontja szerinti alelnökök közül a Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjében kijelölt alelnök írja alá" szöveg,

c) 53. § (1a) bekezdésében a "w) pontja," szövegrész helyébe a "w) pontja, a Tpt. 400. § (2) bekezdése," szöveg,

d) 53. § (5c) bekezdés nyitó szövegrészében a "miatt hozott" szövegrész helyébe a "miatt, illetve az Fnyt.-ben meghatározott intézkedésekről hozott" szöveg,

e) 53/B. § (1) bekezdésében az "illetve a Bszt." szövegrész helyébe az "a Tpt., illetve a Bszt." szöveg,

f) 58. § (1) bekezdésében az "az Eüsztv. rendelkezéseit" szövegrész helyébe az "az elektronikus kapcsolattartásra az Eüsztv. rendelkezéseit" szöveg,

g) 93. § (5) bekezdés c) pontjában a "76. § (12)" szövegrészek helyébe a "Tpt. 405. § (3) és (4)" szöveg,

h) 93. § (8) és (9) bekezdésében az "(1)-(6)" szövegrész helyébe az "(1)-(5)" szöveg,

i) 140. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "engedélyről" szövegrész helyébe az "engedélyéről - hitelintézet esetén azzal, hogy melyik betétbiztosítási rendszerhez csatlakozott -" szöveg,

j) 140. § (4) bekezdés b) pont bz) alpontjában a "65. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "65. § (3) bekezdésében és 68. § (1) bekezdésében" szöveg

lép.

96. § Hatályát veszti az MNBtv.

a) 13. § (2) bekezdés k) pontja,

b) 40. § (1) bekezdése,

c) 53. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "az Fnytv.-ben," szövegrész,

d) 76. § (12) bekezdése,

e) 93. § (6) bekezdése,

f) 186. § (5) bekezdés a) pontja.

10. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

97. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 13/A. § (1) bekezdésében a "43., 49., 50., 52/A." szövegrész helyébe a "44., 52/A." szöveg lép.

11. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

98. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése a következő 108a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"108a. teljes bizonyító erejű magánokirat: az e törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény és az ügyfele között létrejött szerződés, és az e törvény hatálya alá tartozó magánokirati formában tett jognyilatkozat akkor is teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha az megfelel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak azzal az eltéréssel, hogy ha a tanú a pénzügyi intézmény munkavállalója, akkor a lakóhelye vagy tartózkodási helye helyett együttesen a munkáltatója címét (székhelyét, telephelyét, fióktelepét), valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és számát is feltüntetheti a magánokiraton;"

99. § (1) A Hpt. 7. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

"b) - a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglalt feltételekkel - hitelintézet esetén biztosításközvetítői tevékenységet, pénzügyi vállalkozás esetén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet,"

(végezhet.)

(2) A Hpt. 7. § (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

"p) hitelintézet esetén a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára szolgáltatások nyújtását"

(végezhet.)

100. § A Hpt. 33. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha)

"c) a nem vitatott betétből eredő tartozását az esedékességét követő öt napon belül képtelen visszafizetni, és nem valószínű a későbbi visszafizetés sem."

101. § A Hpt. 57. §-a a következő (1b)-(1e) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Hitelintézet, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vegyes tevékenységű holding társaság, valamint olyan pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, amennyiben hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata felszámolása esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő követeléseket az alábbi sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) rendes, fedezetlen követelések,

b) olyan fedezetlen követelések, amelyek a következő feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származnak:

ba) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti szerződéses lejárata legalább egy év,

bb) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum nem tartalmaz beágyazott származtatott ügyletet és maga sem származtatott ügylet, és

bc) a kibocsátásához kapcsolódó releváns szerződéses dokumentáció és adott esetben a tájékoztató kifejezetten utal a kielégítési sorrendben való, e bekezdés szerinti hátrébb sorolására,

c) a) és b) pontba nem tartozó egyéb követelések

azzal, hogy ha a követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először az a), a b), majd a c) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni.

(1c) Az (1a) bekezdéstől eltérően a 2018. december 29. napja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származó fedezetlen követelések besorolására a Cstv. és az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1d) Az (1b) és az (1c) bekezdés alkalmazásában hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a kötvények és az átruházható követelések más formái, valamint az adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok.

(1e) Az (1b) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában azok a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek

a) kamatozása változó, mivel valamely széleskörűen alkalmazott referencia-kamatlábtól függ, valamint

b) nem forintban denomináltak, feltéve, hogy a tőke, a visszafizetés és a kamat ugyanabban a pénznemben denominált,

pusztán e jellemzőik miatt nem tekintendők beágyazott származtatott ügyletet tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak."

102. § A Hpt. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelintézet - nettó értéken számított - összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének százhuszonöt százalékát."

103. § A Hpt. 113. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vezető testület a hitelintézet tevékenységeinek - ideértve a fő kockázatokat is - a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik."

104. § (1) A Hpt. 114. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyreállítási terv a hitelintézet esetleges fizetésképtelenné válásának - más hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában a következőket tartalmazza:)

"i) a 79. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések, ideértve a csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtását is,"

(2) A Hpt. 114. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) A csoportszintű helyreállítási terv célja a csoport egészének stresszhelyzetben történő helyreállítása a válsághelyzet okainak kezelésével vagy megszüntetésével, a csoport vagy a csoporthoz tartozó hitelintézet pénzügyi helyzetének rendezésével úgy, hogy a csoport többi tagjának pénzügyi helyzetére is figyelemmel van. A csoportszintű helyreállítási terv koordinált és konzisztens intézkedéseket tartalmaz az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, a pénzügyi intézmények, a leányvállalati hitelintézet és a jelentős fióktelep tekintetében.

(8b) A csoportszintű helyreállítási terv tartalmazza a (3) bekezdés r) pontja szerinti forgatókönyvet is azzal, hogy a forgatókönyv esetében kitér a helyreállítási terv a hitelintézet egyedi szavatoló tőkéje, valamint az összevont alapú szavatolótőke-követelmény tekintetében a szavatoló tőkeelemek átruházásának nehézségére."

105. § (1) A Hpt. 177. §-a a következő (15a) és (15b) bekezdéssel egészül ki:

"(15a) A Felügyelet a hitelintézet által benyújtott helyreállítási tervet értékeli, figyelemmel a hitelintézet

a) szervezeti felépítésének összetettségére,

b) kockázati profiljára, valamint

c) tőkehelyzetére és finanszírozási struktúrájára.

(15b) A Felügyelet a hitelintézet által benyújtott helyreállítási tervet a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által adott javaslatokat a Felügyelet megvizsgálja."

(2) A Hpt. 177. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

"(18) Ha a hitelintézet a Felügyelet szerint nem a (16) bekezdés szerinti határozatnak megfelelően dolgozta át a helyreállítási tervet, akkor a Felügyelet határozatában rögzíti az újbóli átdolgozás módját, eszközeit, elemeit és részleteit."

106. § A Hpt. 182. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét, akkor - a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények betartása mellett - a helyreállítási tervet megküldi az érintett illetékes felügyeleti hatóságnak, a rendszerszinten jelentős fióktelep illetékes felügyeleti hatóságának, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a leányvállalatok szanálási hatóságainak."

107. § (1) A Hpt. 209. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Az OBA információt cserél és együttműködik a Felügyelettel, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel, a hitelintézetekkel, a külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, a külföldi felügyeleti hatóságokkal és a nemzetközi betétbiztosítási szervezetekkel."

(2) A Hpt. 209. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8a) Az OBA tájékoztatja az EBH-t

a) a külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal kötött megállapodásokról és azok tartalmáról,

b) minden évben március 31-éig a biztosított betétek összegéről, valamint az előző év december 31-én rendelkezésére álló pénzügyi eszközeiről."

108. § (1) A Hpt. 211. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBA feladata)

"b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén, a betétes részére a 214. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése,"

(2) A Hpt. 211. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a hitelintézet határon átnyúló szolgáltatás keretében egy másik tagállamban gyűjt betétet, az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a tájékoztatást azon a nyelven kell megadni, amelyet a betétes a szerződés megkötésekor választott."

109. § (1) A Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki)

"d) a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,"

(betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.)

(2) A Hpt. 213. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki)

"h) a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény,"

(betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.)

(3) A Hpt. 213. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére, továbbá a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és saját váltóra."

110. § A Hpt. 214. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni, és az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Ha az örökhagyót a 214/A. § alapján elhelyezett betétei után magasabb összegű kártalanítás illette volna meg, akkor az örökösöket megilleti a magasabb összeg a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig, a 214/A. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig, függetlenül az örökösök számától."

111. § A Hpt. 224. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az igazgatótanács az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (2) bekezdése szerinti hatáskörrel rendelkező hatóság."

112. § A Hpt. 234. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8a) Ha a (8) bekezdés alapján előírt rendkívüli fizetési kötelezettség veszélyeztetné a hitelintézet azonnali vagy mindenkori fizetőképességét - azaz likviditását vagy a szolvenciáját -, akkor a Felügyelet részben vagy egészben elhalaszthatja a hitelintézet rendkívüli befizetési kötelezettségének elrendelését. A rendkívüli befizetés legfeljebb 6 hónappal halasztható el azzal, hogy a hitelintézet kérelmére a halasztás meghosszabbítható. Az elhalasztott rendkívüli befizetési kötelezettséget akkor kell teljesíteni, ha a befizetés már nem veszélyezteti a hitelintézet azonnali vagy mindenkori fizetőképességét."

113. § A Hpt. 237. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hitelintézet (1) bekezdésben meghatározott jogsértő magatartása esetén az OBA a Felügyelet tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a hitelintézettel szemben intézkedés, bírság alkalmazását. Az OBA a Felügyelet egyetértésével kizárja a hitelintézetet tagjai sorából legalább tizenkét hónappal az erre vonatkozó értesítés hitelintézet részére történő megküldése után, ha ez alatt az idő alatt a hitelintézet továbbra sem szüntette meg az (1) bekezdésben meghatározott jogsértő magatartást."

114. § A Hpt. 257/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"257/B. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága határozata szükséges azzal, hogy

a) a kérelmet az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának,

b) a kérelem tartalmazza a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás tervezetét és meghatározza a csoporthoz tartozó azon szervezeteket, amelyek a megállapodásban félként szerepelnek, valamint

c) a Felügyelet részére benyújtott, határon átnyúló csoport esetében a többoldalú eljárásra vonatkozó 173. §-ban foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét, akkor

a) az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet haladéktalanul továbbítja a megállapodás tervezetben félként szereplő minden egyes leányvállalat illetékes felügyeleti hatóságának,

b) a (3)-(5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően

ba) engedélyezi a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek a 257/C. §-ban meghatározott feltételeknek,

bb) elutasítja a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak nem felelnek meg a 257/C. §-ban meghatározott feltételeknek.

(3) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kérelem beérkezését követő négy hónapon belül határozatot hozzon - határon átnyúló csoport esetében többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak - arról, hogy a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek-e a 257/C. §-ban meghatározott feltételeknek, figyelembe véve a megállapodás végrehajtásának a csoport működése szerinti valamennyi EGT-államban kifejtett lehetséges hatását, ideértve a költségvetési következményeket is.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét és az eljárásban részt vevő EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságainak egyetértése hiányában négy hónapon belül nem hozható többoldalú eljárás keretében határozat, a kérelemről a Felügyelet dönt. A határozat indokolásában a Felügyelet kitér az eljárásban részt vevő EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságainak véleményére és fenntartásaira is.

(5) A Felügyelet elhalasztja a határozat meghozatalát és megvárja az EBH döntését, ha a négy hónapos időszak alatt az ügyet az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja. A négy hónapos időszak leteltét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot követően az ügy már nem utalható az EBH elé.

(6) Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága döntését követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.

(7) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról."

115. § A Hpt. 257/E. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásban részt vevő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága kifogásolja a pénzügyi támogatás megtiltásáról vagy korlátozásáról szóló határozatot, akkor a határozatról szerzett értesülését követő kettő napon belül az ügyet az EBH elé terjesztheti, kérve az EBH közreműködését."

116. § A Hpt. 272. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelintézet az OBA-ban, a külföldi betétbiztosítási rendszerekben, valamint az önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen a biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, a kártalanítási kifizetés pénzneméről, valamint - a hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § alapján való visszavonása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén - a 214. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában - a szerződéskötést megelőzően is - tájékoztatja. A hitelintézet tájékoztatja a betétest arról is, hogy a 213. §-ban és a 239. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a betétre."

117. § A Hpt. 274. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"274. § A betétre vonatkozó reklámban a betétbiztosítással kapcsolatban az OBA által előírt betétbiztosítási emblémát az OBA által előírt módon fel kell tüntetni. A betétbiztosítással kapcsolatban kizárólag az OBA által előírt betétbiztosítási embléma szerepeltethető."

118. § (1) A Hpt. 279. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyi intézmény - az egyszeri fizetési megbízás kivételével, valamint a 285. §-ban meghatározott eltéréssel - pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet. Az írásban kötött szerződés egy hiteles példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél rendelkezésére bocsátani."

(2) A Hpt. 279. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírás megsértése nem vonja maga után a szerződés érvénytelenségét, jogkövetkezményként a Felügyelet intézkedést alkalmazhat, illetve bírságot szabhat ki."

119. § A Hpt. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

120. § A Hpt.

1. 6. § (4) bekezdés l) pont záró szövegrészében az "az ezerötszáz" szövegrész helyébe az "a tizenötezer" szöveg,

2. 48. § (2) bekezdés a) pontjában és 53. § (2) bekezdés a) pontjában a "33. § (1) bekezdés b) pontja" szövegrész helyébe a "33. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (2) bekezdés c) pontja" szöveg,

3. 106. § (5) bekezdés a) pontjában a "pénzforgalmi" szövegrész helyébe a "fizetési" szöveg,

4. 116. § (1) bekezdésében a "hitelintézet" szövegrész helyébe a "hitelintézet, továbbá a Felügyelet" szöveg,

5. 116. § (2) bekezdés b) pontjában az "az intézményen" szövegrész helyébe az "a hitelintézeten" szöveg,

6. 209. § (9) bekezdésében a "pénzeszközökből" szövegrész helyébe a "pénzeszközökből azzal, hogy nem felelős a székhely ország betétbiztosítási rendszerének rendelkezéseinek megfelelő eljárásért" szöveg,

7. 214. § (1) bekezdésében a "33. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja" szöveg,

8. 214. § (5) bekezdésében a "33. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja" szöveg, a "kezdő időpontjáig" szövegrész helyébe a "kezdő időpontját megelőző napig" szöveg,

9. 217. § (1) bekezdés a) pontjában a "33. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "33. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdés c) pontjában" szöveg,

10. 217. § (1) bekezdés záró szövegrészében a "befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését" szövegrész helyébe az "a betétesek rendelkezésére bocsátja a kártalanítást" szöveg,

11. 217. § (1c) bekezdésében a "fizeti ki" szövegrész helyébe a "bocsátja rendelkezésre" szöveg,

12. 219. § (1a) bekezdésében az "a Cstv. 57. § (1) bekezdés c) pontját követő és a d) pontját megelőző" szövegrész helyébe az "az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti" szöveg,

13. 228. § (6) bekezdésében a "végrehajtása céljából" szövegrész helyébe a "végrehajtása céljából, az OBA által kérteknek megfelelően" szöveg,

14. 231. § (2) bekezdésében az "állampapírban" szövegrész helyébe a "diverzifikált módon állampapírban" szöveg,

15. 257/E. § (2) bekezdésében a "felügyeleti hatóságát," szövegrész helyébe a "felügyeleti hatóságát, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeleti hatóságát, szanálási hatóságát, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t," szöveg,

16. 257/E. § (4) bekezdésében a "felügyeleti hatóságát" szövegrész helyébe a "felügyeleti hatóságát, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeleti hatóságát," szöveg,

17. 275. § (7) bekezdésében a "betétes kérése" szövegrész helyébe a "betétessel történő megállapodás" szöveg

lép.

121. § Hatályát veszti a Hpt.

a) 6. § (1) bekezdés 4a. pontja,

b) 49. § (1) bekezdésében az "és c)" szövegrész,

c) 161. § (1) bekezdés a) pontjában az "azzal, hogy ebben az esetben a nyilatkozat azonosított elektronikus úton is megtehető" szövegrész,

d) 213. § (1) bekezdés b) és n) pontja,

e) 279. § (1a) bekezdése,

f) 294. § (2) bekezdése.

12. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

122. § (1) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 2. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően ABAK EuVECA megnevezést használó alapokat kezelhet és forgalmazhat abban az esetben is, ha e törvény ABAK-ra előírt rendelkezései mellett az (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában előírt rendelkezéseknek felel meg."

(2) A Kbftv. 2. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően ABAK ESZVA megnevezést használó alapokat kezelhet és forgalmazhat abban az esetben is, ha e törvény ABAK-ra előírt rendelkezései mellett az (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában előírt rendelkezéseknek felel meg."

123. § A Kbftv. 4. § (1) bekezdése a következő 83a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"83a. PPA: pénzpiaci alap, amely az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett ÁÉKBV vagy ABA;"

124. § A Kbftv. a következő 11/A. alcímmel egészül ki:

"11/A. Értékpapírosításban érintett kitettség

27/A. § Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő kitettségei között olyan értékpapírosítás szerepel, amely nem felel meg az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított követelményeknek, az ÁÉKBV-alapkezelőnek az adott ÁÉKBV befektetőinek legjobb érdekeit szolgálva intézkednie kell, és korrekciós intézkedéseket kell hoznia."

125. § A Kbftv. 19. alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki:

"37/A. § Amennyiben az ABAK kitettségei között olyan értékpapírosítás szerepel, amely nem felel meg az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított követelményeknek, az ABAK-nak az adott ABA befektetőinek legjobb érdekeit szolgálva intézkednie kell, és korrekciós intézkedéseket kell hoznia."

126. § (1) A Kbftv. 205. § (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"j) a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

k) az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) A Kbftv. 205. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"l) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

127. § A Kbftv.

a) 6. § (1) bekezdés c) pontjában az "az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása" szövegrész helyébe a "kollektív befektetési értékpapír forgalmazása és az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala" szöveg,

b) 7. § (2) bekezdés b) pontjában az "az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és forgalmazása" szövegrész helyébe a "kollektív befektetési értékpapír forgalmazása és az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala" szöveg,

c) 7. § (5) bekezdésében a "külföldi ABAK" szövegrész helyébe a "külföldi befektetési alapkezelő" szöveg

lép.

128. § Hatályát veszti a Kbftv.

a) 6. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában az "az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt" szövegrész,

b) 7. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontjában az "az ABAK által kezelt" szövegrész,

c) 19. § (3) bekezdésében az "a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken kívül" szövegrész.

13. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

129. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 3. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"1a. állami támogatások uniós keretrendszere: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-109. cikkei által és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (4) bekezdése vagy 109. cikke alapján megalkotott vagy elfogadott rendeletek és valamennyi uniós aktus - többek között iránymutatások, közlemények és értesítések - által létrehozott keretrendszer;"

(2) A Szantv. 3. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"17a. érintett anyaintézmény: olyan tagállami anyaintézmény, EU-szintű anyaintézmény, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vegyes tevékenységű holding társaság, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalatok, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatok, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok, amelynek tekintetében a hitelezői feltőkésítés alkalmazására kerül sor;"

(3) A Szantv. 3. §-a a következő 34a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"34a. hitelviszonyt megtestesítő instrumentum: kötvény és az átruházható követelések más formája, adósságot keletkeztető vagy elismerhető instrumentum, és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megszerzésére feljogosító instrumentum;"

(4) A Szantv. 3. §-a a következő 45a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"45a. munkavállalói képviselő: a munka törvénykönyvében meghatározott fogalom;"

(5) A Szantv. 3. §-a a következő 59a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"59a. szavatoló tőke követelmények: az 575/2013/EU rendelet 92-98. cikkében meghatározott követelmények;"

130. § A Szantv. 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási tervről, valamint azok módosításáról tájékoztatja a Felügyeletet."

131. § A Szantv. 7. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az EGT-államok közötti megosztás során az arányosságra, kiegyensúlyozottságra - így különösen a szanálást finanszírozó rendszerek hozzájárulása meghatározásánál figyelembe veendő elvekre - és az adott EGT-állam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatásra."

132. § A Szantv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor

a) ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kizárólag az EU-szintű anyavállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot, amelynek meghozatalakor figyelembe veszi az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága által kifejtett véleményeket, fenntartásokat,

b) ha a csoportban lévő leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a leányvállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot

azzal, hogy a határozatáról a szanálási kollégium valamennyi tagját értesíti."

133. § (1) A Szantv. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szanálási feladatkörben eljáró MNB a szanálási terv készítését az (1) bekezdés szerinti jelentős akadályok elhárításáig felfüggeszti."

(2) A Szantv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az intézmény (2) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint nem küszöböli ki vagy nem kezeli hatékonyan a szanálhatósági akadályokat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB legfeljebb egy hónapos határidő kitűzésével a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges terv elkészítésére kötelezi az intézményt vagy csoportot."

134. § A Szantv. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárása során - a Felügyelettel, valamint adott esetben a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB-vel történő egyeztetést követően - az arányosság elvére is tekintettel figyelembe veszi, hogy a szanálhatósági akadályok milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására nézve, és azt, hogy a szanálhatósági akadály kezelésére vagy megszüntetésére alkalmazandó intézkedések milyen hatást gyakorolnak az intézmény üzleti tevékenységére és stabilitására, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulási képességére, a pénzügyi szolgáltatások belső piacára, valamint az EGT-államok vagy az EGT egészének pénzügyi stabilitására."

135. § A Szantv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultság gyakorlása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB tájékoztatást ad a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás munkavállalói képviselőinek, valamint - ha szükséges - egyeztetést folytat velük."

136. § A Szantv. 18. alcíme a következő 32/A. §-sal egészül ki:

"32/A. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, a csoporthoz tartozó intézmények szanálási hatóságaival folytatott egyeztetést követően a szanálási akcióterv részeként - szükség esetén a szanálási intézkedés megtétele előtt - finanszírozási tervet javasol.

(2) A finanszírozási tervet a 31. és 32. §-ban meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A finanszírozási terv a következőket tartalmazza:

a) az eszközök és források értékelése az érintett csoporthoz tartozó vállalkozások tekintetében,

b) az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások által a szanálási eszközök alkalmazásának pillanatában elszámolható veszteségek,

c) az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások esetében az egyes részvényesi vagy hitelezői osztályokra háruló veszteségek,

d) a betétbiztosítási rendszerek által esetlegesen fizetendő hozzájárulások,

e) a szanálást finanszírozó rendszerekből történő teljes hozzájárulás, valamint a hozzájárulás célja és formája,

f) az e) pont szerinti teljes finanszírozási hozzájárulás kielégítéséhez szükséges, az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások EGT-államának szanálást finanszírozó rendszerei által a csoportszintű szanálás finanszírozáshoz nyújtandó hozzájárulás összegének a kiszámításához használt alap,

g) az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások szanálást finanszírozó rendszerei által a csoportszintű szanálás finanszírozáshoz nyújtandó hozzájárulás összege, és e hozzájárulások formája,

h) az érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások EGT-államai szanálást finanszírozó rendszerei által az intézményektől, pénzügyi vállalkozásoktól és más harmadik felektől felveendő kölcsön összege, valamint

i) azon időkeret, amelyen belül az érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások EGT-államai szanálást finanszírozó rendszereit használni lehet, és amelyet szükség szerint meg lehet hosszabbítani.

(4) A finanszírozási hozzájárulás arányításához használt (3) bekezdés e) pontja szerinti alapnak összhangban kell lennie az (5) bekezdéssel és a csoportszintű szanálási tervben a 7. § (11) bekezdésével összhangban előírt elvekkel, kivéve, ha a finanszírozási terv más megállapodást tartalmaz.

(5) Ha a finanszírozási terv nem tartalmaz más megállapodást, az egyes szanálást finanszírozó rendszerek hozzájárulásának kiszámításához használt alap meghatározásánál különösen a következőket kell figyelembe venni:

a) az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában letelepedett intézmények és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozások által birtokolt, a kockázattal súlyozott eszközök aránya a csoport eszközeihez viszonyítva,

b) az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában letelepedett intézmények és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozások által birtokolt eszközök aránya a csoport eszközeihez viszonyítva,

c) a csoportszintű szanálást szükségessé tevő azon veszteségek aránya, amelyek az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában működő illetékes felügyeleti hatóságok felügyelete alá tartozó, csoporthoz tartozó vállalkozásokban keletkeztek, valamint

d) a csoportszintű finanszírozási rendszerek azon forrásainak aránya, amelyek a finanszírozási terv szerint az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában székhellyel rendelkező, csoporthoz tartozó vállalkozások közvetlen megsegítésére használhatók."

137. § A Szantv. 58. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a következő kötelezettségekre, függetlenül attól, hogy egy EGT-állam vagy harmadik ország joga alapján keletkezett vagy áll fenn:)

"b) a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység keretében kötelezettségként nyilvántartott követelésre, így különösen a Beva által biztosított követelésekre, ideértve a tartós befektetési szerződésből és a nyugdíj-előtakarékossági szerződésből eredő követelést is, továbbá a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott ÁÉKBV vagy ABA nevében kezelt eszközt vagy pénzt, feltéve, hogy az ÁÉKBV vagy ABA az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog alapján védelemben részesül,"

138. § A Szantv. 60. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, a Szanálási Alap a Szanálási Alap tagjai által fizetett csatlakozási díj és rendszeres éves díj addig fel nem használt forrásaiból is adhat hozzájárulást."

139. § A Szantv. 61. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszközként eszközelkülönítést kíván alkalmazni, akkor azon összeg meghatározásakor, amellyel az erre figyelembe vehető kötelezettségeket csökkenteni kell, figyelembe veszi a szanálási vagyonkezelő tőkeszükségletének prudens becslését."

140. § (1) A Szantv. 66. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB mint az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős hatóság nem folytathat egyeztetést az EBH-val abban az esetben, ha a leányvállalat szanálási hatósága által meghatározott szavatoló tőkére, leírható vagy átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény a 65. § (3) bekezdése szerinti értéktől legfeljebb egy százalékponttal tér el."

(2) A Szantv. 66. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Ha az EBH egy hónapon belül nem hoz határozatot, a magyarországi székhelyű leányvállalat esetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata alkalmazandó."

(3) A Szantv. 66. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a leányvállalattal és a leányvállalat EU-szintű anyavállalatának szanálási hatóságával."

141. § A Szantv. 73. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB megfelelő módszereket alkalmaz a származtatott ügyletek kategóriái értékének meghatározására, ideértve a nettósítási megállapodások tárgyát képező tranzakciókat is."

142. § A Szantv. 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságot a szanálási feladatkörében eljáró MNB önállóan vagy szanálási eszközzel együtt gyakorolja, ha a szanálási feltételek teljesülnek."

143. § A Szantv. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha egy kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem tőkeösszege leírásra kerül, akkor:

a) csökkentése tartós, a 61. § (3) bekezdésben meghatározott kártalanítási mechanizmussal összhangban lévő bármilyen leírást feltételezve,

b) a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tulajdonosaival szemben nem maradhat fenn az instrumentum leírásra került összegének megfelelő vagy azzal kapcsolatos kötelezettség, kivéve a leírás időpontjában már megnyílt kötelezettségeket, valamint a leírási jogosultság gyakorlásának jogszerűségét vizsgáló perben hozott jogerős ítélet eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket, és

c) az érintett tőkeelemek tulajdonosai nem jogosultak semmilyen kártalanításra, kivéve a (3) bekezdés szerinti kibocsátással megvalósuló ellentételezést."

144. § A Szantv. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben kapott tájékoztatás alapján a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter határozatában dönthet arról, hogy állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazásának van helye, ha megállapította, hogy

a) további szanálási intézkedések alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jelentős káros hatások elkerüléséhez,

b) további szanálási intézkedések alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben a szanálás alatt álló intézmény már korábban igénybe vette az MNB rendkívüli likviditási hitelét, vagy

c) az ideiglenes államosítási eszköz tekintetében a szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyul elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben az intézmény korábban már állami részvénytőke támogatásban részesült azzal, hogy a határozat meghozatalát megelőzően az a) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-vel és a Felügyelettel, a b) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel, a c) pont tekintetében a Felügyelettel és a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel egyeztet."

145. § (1) A Szantv. 84. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)

"k) a szanálás alatt álló intézmény meghatározott jogának, eszközének és kötelezettségének más szervezethez történő átruházására a más szervezet beleegyezésével."

(2) A Szantv. 84. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A szanálási eszközök alkalmazásakor és a szanálási jogosultságok gyakorlásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB

a) döntéséhez - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem szükséges más személy jóváhagyása vagy hozzájárulása,

b) jogosultságát - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - bármely személy előzetes tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások - ideértve az értesítésre vagy tájékoztató füzet közzétételére vagy bármilyen dokumentum más hatóságoknál való elhelyezésére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményeket is - figyelembe vétele nélkül gyakorolhatja.

(2b) A (2a) bekezdés b) pontja nem érinti az állami támogatások uniós keretrendszeréhez kapcsolódó értesítési követelményeket."

146. § A Szantv. 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy ítéli meg, hogy a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló személy minden szükséges lépésének megtétele ellenére igen valószínűtlen, hogy az átruházás, leírás, átalakítás vagy intézkedés a harmadik országban található tulajdon vagy harmadik ország joga alá tartozó tagsági részesedés tekintetében hatályossá válik, nem kezdheti meg az átruházást, leírást, átalakítást vagy intézkedést. Az elrendelt intézkedés végrehajtása teljességének szempontjából az intézkedés elrendelését az érintett eszközök, részvények vagy egyéb tagsági részesedést megtestesítő instrumentumok, jogok vagy kötelezettségek vonatkozásában érvénytelennek kell tekinteni."

147. § A Szantv. a következő 43/A. alcímmel egészül ki:

"43/A. Másik EGT-állam szanálási hatósága által alkalmazott intézkedések

87/A. § (1) Ha másik EGT-állam szanálási hatósága a vagyonértékesítés alkalmazása során olyan tagsági részesedés, eszköz, forrás, jog vagy kötelezettség átruházásáról hoz a szanálási hatóság tagállamának joga szerint érvényes és végleges határozatot, amelyre a magyar jog alkalmazandó, az átruházást a magyar jog szerint érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a másik tagállam szanálási hatósága által hozott határozat alapján történő átruházás a magyar jog szerint egyébként nem lenne érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján történő átruházás érvénytelenségének megállapítása nem kérhető azon az alapon, hogy az átruházás a magyar jog szerint nem érvényes.

87/B. § (1) Ha másik EGT-állam szanálási hatósága leírási vagy átalakítási hatáskörét gyakorolja - ideértve annak a 74. § szerinti, tőkeelemek kapcsán történő alkalmazását is - a szanálás alatt álló intézmény olyan kötelezettségei, illetve releváns tőkeelemei tekintetében, amelyek

a) a magyar jog hatálya alá tartozó instrumentumok vagy kötelezettségek, illetve

b) magyar hitelezőkkel szembeni kötelezettségek,

ezen instrumentumok, illetve kötelezettségek tőkeösszegét a másik EGT-állam szanálási hatósága érvényes és végleges határozatának megfelelően kell csökkenteni, illetve a jogokat vagy kötelezettségeket a másik tagállam szanálási hatósága határozata alapján kell átalakítani abban az esetben is, ha a másik EGT-állam szanálási hatósága által hozott határozat alapján történő leírás vagy átalakítás a magyar jog szerint egyébként nem lenne érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján történő tőkeösszeg-csökkentés, illetve átalakítás érvénytelenségének megállapítása nem kérhető azon az alapon, hogy a tőkeösszeg-csökkentés, illetve átalakítás a magyar jog szerint nem érvényes.

87/C. § A szanálási hatóság államának jogát kell alkalmazni

a) a részvényesek, hitelezők és harmadik felek 87/A. § (1) bekezdés szerinti átruházásra vonatkozó határozattal szembeni jogorvoslatára,

b) a hitelezők 87/B. § (1) bekezdés szerinti tőkeösszeg-csökkentésre, illetve átalakításra vonatkozó határozattal szembeni jogorvoslatára,

c) a 87/A. § (1) bekezdés szerinti tagsági részesedés, eszköz, forrás, jog vagy kötelezettség részleges átadásához kapcsolódó, 99-102. § szerinti biztosítékokra."

148. § A Szantv. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szanálási intézkedések alkalmazása - és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése - nem teszi lehetővé:)

"a) felmondási, felfüggesztési, nettósítási vagy egymással szembeni elszámolási jog gyakorlását, többek között

aa) olyan, leányvállalat által kötött szerződések vonatkozásában, amelyek esetében a szerződés szerinti kötelezettségek teljesítését az anyavállalat vagy egy csoporthoz tartozó vállalkozás garantálja vagy másképpen támogatja,

ab) az intézménnyel azonos csoportba tartozó féllel kötött olyan szerződések vonatkozásában, amelyek a nemteljesítéskor felmondásra jogosító rendelkezést tartalmaznak;"

(feltéve hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségeket, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségeket, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátását továbbra is teljesítik.)

149. § A Szantv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja az (1) és (2) bekezdésben a felmondási jog felfüggesztésére vonatkozóan meghatározott jogosultságot, és nem került sor a (4) bekezdés szerinti értesítésre, akkor

a) a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek más szervezethez történő átruházása esetén a szerződő fél csak akkor gyakorolhatja az adott szerződés feltételei szerinti felmondási jogot, ha az átvevőnél, az áthidaló intézménynél vagy a szanálási vagyonkezelőnél a felmondásra okot adó esemény legalább három napig folytatólagosan fennáll vagy bekövetkezik,

b) a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek szanálás alatt álló intézménynél történő maradása esetén, amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szóban forgó szerződés tekintetében nem alkalmazta az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői feltőkésítést, a felmondási jog a felfüggesztés időtartamát követően a szerződési feltételeknek megfelelően gyakorolható."

150. § A Szantv. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik a szanálási intézkedés másolatának, vagy a szanálási intézkedés hatásait - és különösen a lakossági ügyfelekre gyakorolt hatásait - összefoglaló közlemény közzétételéről

a) honlapján;

b) a szanálás alatt álló intézmény honlapján;

c) ha a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedéseket vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat bevezették valamely szabályozott piacra, a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos szabályozott információk közzétételéhez használt eszközökkel

azzal, hogy a szabályozott piacra be nem vezetett instrumentumok vonatkozásában a tájékoztatást azon tulajdonosok és hitelezők részére kell megadni, akik a szanálás alá vont intézmény adatbázisai és nyilvántartásai alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB előtt ismertek."

151. § A Szantv. 121. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB

a) gyakorolhatja szanálási jogosultságát a következők kapcsán:

aa) harmadik országbeli intézmény vagy anyavállalat olyan eszközei, amelyek Magyarországon találhatók vagy amelyekre a magyar jog az irányadó,

ab) harmadik országbeli intézmény olyan jogai vagy kötelezettségei, amelyeket a magyarországi fióktelep vesz nyilvántartásba, vagy amelyekre a magyar jog az irányadó, vagy ha az ilyen jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos követelések Magyarországon érvényesíthetők;

b) előírhatja az EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalata részvényei vagy tagsági részesedései átruházását, ideértve, ha az átruházáshoz harmadik személy egyetértése vagy közreműködése kell, akkor az erre történő kötelezését is;

c) gyakorolhatja a 89-91. §-ban előírt jogosultságokat az (1) bekezdésben említett szervezettel szerződéses viszonyban álló bármely fél jogaival kapcsolatban, ha e jogosultságok a harmadik országbeli szanálási eljárások végrehajtásához szükségesek;

d) gyakorolhatja a szerződések felmondására, megszüntetésére vagy esedékességének előre hozása jogának érvényesíthetetlenné tételét, vagy az (1) bekezdésben említett szervezettel vagy egyéb, a csoporthoz tartozó vállalkozások szerződéses jogainak befolyásolását, amennyiben e jogok a vállalkozás harmadik országbeli intézményének, anyavállalatának vagy egyéb, a csoporthoz tartozó vállalkozások tekintetében végrehajtott szanálási eljárásból adódnak, történjen az maga az érintett harmadik országbeli hatóság által vagy a harmadik ország szanálási intézkedéseire vonatkozó jogi vagy szabályozási előírásainak megfelelő egyéb módon, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek - ideértve a fizetési és szállítási kötelezettségeket is -, valamint a biztosíték garantálása továbbra is teljesülnek."

152. § (1) A Szantv. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB érintett harmadik országbeli hatósággal szanálási együttműködési megállapodást köthet, ha a harmadik ország rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelményeknek megfelelő jogszabályi előírásokkal, valamint az Európai Unió nem kötött a harmadik országgal szanálási együttműködési megállapodást. A szanálási feladatkörében eljáró MNB érintett harmadik országbeli hatósággal kötött szanálási együttműködési megállapodásának a (2) bekezdés szerinti azon tárgykörei, amelyekről az Európai Uniónak az érintett harmadik országgal kötött együttműködési megállapodása nem rendelkezik, az utóbbi hatálybalépését követően is érvényben és hatályban maradnak."

(2) A Szantv. 124. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi, hogy melyik érintett harmadik országbeli hatósággal kötött szanálási együttműködési megállapodást.

(4) Az érintett harmadik országbeli hatóságokkal való információcserére az együttműködési megállapodás rendelkezései az irányadóak."

153. § (1) A Szantv. 126. § (3) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az Alap vagyona az alábbi célokra használható fel:)

"i) más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára önkéntes alapon kölcsön nyújtása;

j) az a)-i) pontban említett intézkedések bármely kombinációja;"

(2) A Szantv. 126. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az Alap vagyona az alábbi célokra használható fel:)

"k) az Alap működtetésével közvetlenül összefüggő költségek."

154. § A Szantv. XVI. Fejezete a következő 66/A. alcímmel egészül ki:

"66/A. Más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára kölcsön nyújtása

128/A. § (1) Az Alap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával önkéntes alapon kölcsönt nyújthat más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára, ha

a) az érintett szanálást finanszírozó rendszer rendelkezésére álló összegek nem elegendőek a finanszírozási rendszer alkalmazása során felmerült veszteségek, költségek vagy egyéb kiadások fedezésére,

b) rendkívüli utólagos hozzájárulások sem állnak az érintett szanálást finanszírozó rendszer számára azonnal rendelkezésre, valamint észszerű feltételek mellett alternatív finanszírozási eszközök alkalmazására sincs mód.

(2) Ha a más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára az Alappal egyidejűleg több szanálását finanszírozó rendszer nyújt kölcsönt, az összes részt vevő szanálást finanszírozó rendszer eltérő megállapodása hiányában

a) az Alap által nyújtott kölcsönre ugyanazon kamatlábat, törlesztési időszakot és egyéb feltételeket kell alkalmazni, mint a többi részt vevő szanálást finanszírozó rendszer által nyújtott kölcsönre,

b) az Alap által kölcsönzött összeg nagyságát a Magyarországon található biztosított betétek összegének és a részt vevő szanálást finanszírozó rendszerek tagállamaiban található biztosított betétek aggregáltjának az aránya alapján kell megállapítani."

155. § A Szantv. 133. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az Alap kizárólag akkor vehet fel hitelt, valamint bocsáthat ki kötvényt, ha a tagjai által fizetett díjak nem elegendőek a 126. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához. Az Alap más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszerétől kizárólag akkor vehet fel hitelt, ha más jogi személytől történő hitelfelvételre, valamint kötvény kibocsátására észszerű feltételek mellett rövid időn belül nincs lehetőség."

156. § A Szantv. 138. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Azon időpontot követően, hogy az Alap eszközei első alkalommal elérték a Magyarországon engedélyezett hitelintézetek biztosított betétállománya kártalanítási összeghatárának 1%-át (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: célszint), az éves díjfizetési kötelezettséget úgy kell megállapítani, hogy az Alap eszközeinek a célszint kevesebb mint kétharmadára csökkenése esetén az Alap eszközei hat éven belül ismét elérjék a célszintet.

(1b) Az éves díjfizetési kötelezettség meghatározásakor megfelelően figyelembe kell venni az üzleti ciklus fázisát és azokat a hatásokat, amelyeket a prociklikus hozzájárulások eredményezhetnek az éves hozzájárulások meghatározására.

(1c) Az (1a) bekezdés alkalmazásában a más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára önkéntes alapon nyújtott kölcsönt is az Alap eszközeként kell elszámolni."

157. § A Szantv. 79. alcíme a következő 150/C. §-sal egészül ki:

"150/C. § A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CXXVI. törvény) hatálybalépésekor már működő harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe a 2018. évi CXXVI. törvény hatálybalépését követő 90 napon belül köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, valamint 137. § szerinti csatlakozási díjat az Alap részére csatlakozási díjként befizetni."

158. § A Szantv. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"151. § Ez a törvény

a) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja."

159. § A Szantv.

1. 3. § 51. pont e) alpontjában a "bankközi" szövegrész helyébe a "három hónapos vagy annál rövidebb futamidejű bankközi" szöveg,

2. 4. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "gazdaságra, jogosult" szövegrész helyébe a "gazdaságra, - szükség esetén a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB-vel történt egyeztetést követően - jogosult" szöveg,

3. 4. § (2c) bekezdésében az "Európai Bankhatóságot" szövegrész helyébe az "Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: EBH)" szöveg,

4. 8. § (2) bekezdés a) pontjában az "Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH)" szövegrész helyébe az "EBH-nak" szöveg,

5. 9. § (5) bekezdésében a "tíz munkanapon" szövegrész helyébe az "1 hónapon" szöveg, a "határozatát azzal," szövegrész helyébe a "határozatát az egyetértő szanálási hatóságokkal azzal," szöveg,

6. 12. § (1) bekezdés a) pontjában az "a kritikus" szövegrész helyébe az "a csoporton belüli finanszírozási rendszerek vagy ezek hiánya felülvizsgálatát, vagy a kritikus" szöveg,

7. 12. § (1) bekezdés e) pontjában az "új vagy meglévő üzletágak" szövegrész helyébe a "jelenlegi vagy tervezett tevékenységek, új vagy meglévő üzletágak" szöveg,

8. 20. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 22. § (1) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "intézmény" szövegrész helyébe az "intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás" szöveg,

9. 20. § (1) bekezdés f) pontjában az "intézményt" szövegrész helyébe az "intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozást" szöveg,

10. 23. § (2) bekezdés b) pontjában és 79. § (4) bekezdésében az "intézmény" szövegrész helyébe az "intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás" szöveg,

11. 34. § (3) bekezdésében az "intézmény" szövegrészek helyébe az "intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás" szöveg,

12. 34. § (4) bekezdés a) pontjában az "intézménynek" szövegrész helyébe az "intézménynek, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak" szöveg,

13. 34. § (4) bekezdés b) pontjában, 113. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "intézmény" szövegrész helyébe az "intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás" szöveg,

14. 35. § (1) bekezdés a) pontjában az "intézménynek vagy az intézményben" szövegrész helyébe az "intézménynek, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak vagy az intézményben, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásban" szöveg,

15. 35. § (1) bekezdés b) pontjában az "intézménytől," szövegrész helyébe az "intézménytől, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozástól" szöveg,

16. 42. § (1) bekezdésében az "intézményben" szövegrész helyébe az "intézményben, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásban" szöveg,

17. 44. § (2) bekezdésében a "fenntartsa" szövegrész helyébe a "fenntartsa, és eladja az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozást" szöveg,

18. 60. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "szanálás időpontjában" szövegrész helyébe a "szanálási eljárás alatt" szöveg,

19. 69. § (3) bekezdés b) pontjában a "80." szövegrész helyébe a "79." szöveg,

20. 69. § (6) bekezdésében a "42." szövegrész helyébe a "39." szöveg,

21. 72. § (6) bekezdés b) pontjában a "69." szövegrész helyébe a "61. § (2a) bekezdésében, valamint a 69." szöveg,

22. 74. § (1) bekezdésében az "intézmény tőkeelemeinek" szövegrész helyébe az "intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás tőkeelemeinek" szöveg,

23. 74. § (3) bekezdésében az "intézmény" szövegrészek helyébe az "intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás" szöveg,

24. 79. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "b)" szövegrész helyébe a "c)" szöveg,

25. 84. § (1) bekezdés e) pontjában az "annak az intézménynek" szövegrész helyébe az "annak az intézménynek, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak" szöveg,

26. 95. § (1) bekezdés c) pontjában az "öt millió eurónak megfelelő" szövegrész helyébe az "egymilliárd-ötszázötvenötmillió-nyolcszázötvenezer" szöveg,

27. 96. § (3) bekezdés c) pontjában az "intézménynek" szövegrész helyébe az "intézménynek vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak" szöveg,

28. 99. § (1) bekezdés a) pontjában a "ruházza át egy másik szervezetre" szövegrész helyébe az "egy másik szervezetre, vagy a szanálási eszköz alkalmazása során az áthidaló intézménytől, illetve a szanálási vagyonkezelőtől egy másik személyre ruházza át" szöveg,

29. 113. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "MNB-nek" szövegrész helyébe az "MNB-nek, illetve a Felügyeletnek" szöveg,

30. 113. § (2) bekezdés a) pontjában a "hatóságát" szövegrész helyébe a "hatóságát, illetve illetékes szanálási hatóságát" szöveg,

31. 115. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "Európai Bankhatósággal" szövegrész helyébe az "EBH-val" szöveg,

32. 122. § (1) bekezdés e) pontjában a "közérdekkel" szövegrész helyébe a "magyar joggal" szöveg,

33. 123. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "a magyarországi" szövegrész helyébe az "az EGT-állambeli" szöveg,

34. 126. § (2) bekezdésében az "intézmény" szövegrész helyébe az "intézmény, valamint harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe" szöveg,

35. 1. melléklet A) pont 10. alpontjában a "forgatókönyveknek" szövegrész helyébe a "forgatókönyveknek és az alkalmazandó ütemterveknek" szöveg

lép.

160. § Hatályát veszti a Szantv.

a) 1. § (4) bekezdésében az "1952. évi III." szövegrész,

b) 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint" szövegrész,

c) 64. § (1) bekezdés d) pontjában a "figyelembevételével" szövegrész.

14. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

161. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 4. § (1) bekezdés 112. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"112. viszontbiztosítási tevékenység:

a) biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása,

b) a Lloyds néven ismert biztosító szervezet biztosítási kockázatátvállalói egyesülés esetében a Lloyds valamely tagja által átengedett kockázatnak a Lloyds néven ismert biztosító szervezettől eltérő biztosító vagy viszontbiztosító részéről történő átvállalása, vagy

c) fedezet viszontbiztosító általi nyújtása foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére;"

162. § A Bit. 41. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A tevékenységi engedély visszavonását követően a biztosító és a viszontbiztosító biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet csak korlátozottan végezhet a 304. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban.

(6) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység tartalmát a Felügyelet a tevékenységi engedélyt visszavonó határozatában állapítja meg."

163. § A Bit. a következő 74/A. §-sal egészül ki:

"74/A. § A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, valamint egyéb vezetője köteles a biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak két munkanapon belül bejelenteni, ha a szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kapcsolatos követelményeknek már nem felel meg."

164. § (1) A Bit. 166/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A biztosító tartós adathordozón rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja az ügyfeleket - a 156. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - az általa nyújtott szolgáltatásokról, továbbá szükség szerint az ügyfél nevében végrehajtott ügyletek és szolgáltatások költségeiről, figyelembe véve az érintett biztosítási alapú befektetési termékek típusát és összetettségét, valamint az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás jellegét."

(2) A Bit. 166/E. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A biztosítási alapú befektetési termékek közül a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a 156. § (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban - az ügyfélnek többlet-adatszolgáltatás nyújtandó, amelynek formáját és tartalmát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg."

165. § A Bit. 267. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni, ha)

"f) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők kinevezésére, foglalkoztatására vagy megbízatására került sor, továbbá, ha a kinevezésük, foglalkoztatásuk vagy megbízatásuk megszűnésére került sor, ez utóbbi esetben az okot is megjelölve, amennyiben a megszűnés oka a szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kapcsolatos követelmények nem teljesülése,"

166. § A Bit. 369. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A (3) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős személyének is meg kell felelnie."

167. § A Bit. a következő 373/A. §-sal egészül ki:

"373/A. § (1) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy megbízója csak biztosító, csak alkusz vagy csak többes ügynök lehet.

(2) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy egyidejűleg több megbízó megbízását biztosításértékesítési tevékenység végzésére nem fogadhatja el.

(3) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy megbízója felelős azért, hogy a megbízott értékesítési tevékenységének végzése során is érvényesüljenek a megbízóra vonatkozó, a termékjellemzők tekintetében fennálló tájékoztatási szabályok, továbbá több rendelkezésre álló termék esetén köteles olyan igényfelmérésről gondoskodni, amely a rendelkezésre álló termékek teljes körére alkalmazható.

(4) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységének végzésére mással további megbízási vagy munkavégzésre irányuló - munkaviszonynak nem minősülő - egyéb jogviszonyt nem létesíthet."

168. § (1) A Bit. 378. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a biztosításközvetítőnek a 152. § (1) bekezdés a)-d) pontjában és (2) bekezdésében, a 153. § (1)-(2a) és (5) bekezdésében, valamint a 155. §-ban meghatározott kötelezettségeknek is eleget kell tennie."

(2) A Bit. 378. § (5) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:

[A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - az ügyfél részére köteles tájékoztatást adni:]

"e) arról, hogy kinek a megbízásából és felelősségvállalása mellett jár el,

f) a rendelkezésre álló termékválasztékról, valamint arról, hogy ennél szélesebb körben is az ügyfél rendelkezésére állhatnak termékek más biztosítási értékesítési csatornákon keresztül,

g) arról, hogy nyújt-e - a rendelkezésre álló keretek közötti - tanácsadást az értékesített biztosítási termékekre vonatkozóan."

(3) A Bit. 378. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdés e)-g) pontja szerinti tájékoztatás írásbelinek nem minősülő módon is megtehető, amennyiben e tájékoztatások megtételét a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy, az ügyfél ezt elismerő kifejezett nyilatkozatával ellátva, külön dokumentálja."

169. § A Bit. 389. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés szerinti személy az adott többes ügynöknél értékesítési tevékenységért felelős vezetői pozíciót is elláthat."

170. § A Bit. 400. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés szerinti személy az adott alkusznál értékesítési tevékenységért felelős vezetői pozíciót is elláthat."

171. § A Bit. 407. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"407. § (1) A Felügyelet az e törvény alapján bejelentett vagy engedélyezett biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekről, e személyek értékesítési tevékenységért felelős vezetőjéről, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről és e gazdálkodó szervezetek értékesítési tevékenységért felelős személyeiről a velük kapcsolatos engedélyezési, illetve felügyeleti feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételhez kapcsolódó bejelentés űrlapjának a Felügyelet honlapján közvetlenül kitölthetőnek és benyújthatónak kell lennie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyek nyilvántartásából, a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából és a törölt biztosításközvetítők nyilvántartásából áll.

(4) A biztosításközvetítési tevékenységet végző természetes személyek nyilvántartása a természetes személy alábbi adatait tartalmazza:

a) neve, születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette;

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon követésével),

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló, biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

f) a biztosító vagy biztosítók, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

g) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása biztosítónként;

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga);

i) státusza (aktív, inaktív);

j) a 376. § szerinti képzési, illetve továbbképzési követelmények teljesítésének ténye.

(5) A biztosításközvetítési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartása a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:

a) a gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési tevékenységért felelős vezető azonosító adatai;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének vagy a fióktelep vezetéséért felelős személy nevével együtt);

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

e) a biztosító, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

f) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása biztosítónként;

g) státusza (aktív, inaktív);

h) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

i) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai;

j) biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a h) és i) pontban említett minősített befolyás vagy szoros kapcsolat nem akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.

(6) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős személy azonosító adatai;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének vagy a fióktelep vezetéséért felelős személy nevével együtt);

d) a biztosító, többes ügynök vagy alkusz neve, amellyel vagy amelyekkel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a kiegészítő biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

e) az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős személynek a 376. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének ténye;

f) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

g) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai,

h) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az f) és g) pontban említett minősített befolyás vagy szoros kapcsolat nem akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.

(7) A Felügyelet a (4)-(6) bekezdésben meghatározott adatokat a biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység megszűnését követő tíz évig kezelheti.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(9) A Felügyelet megtagadja a felügyeleti nyilvántartásba vételt vagy a 431. § (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedést alkalmazza, amennyiben az e § és a 412. § szerinti nyilvántartásokban feltüntetett szoros kapcsolat olyan harmadik ország természetes személyével vagy gazdálkodó szervezetével áll fenn, amelynek jogszabályai megakadályozzák a Felügyeletet felügyeleti jogköreinek tényleges gyakorlásában."

172. § A Bit. 410. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felügyeleti nyilvántartás adatainak érvényességét a Felügyelet rendszeresen felülvizsgálja."

173. § A Bit. 411. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős vezetői és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős személyei - a nyilvántartásba vételkor - kötelesek megfelelni a 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének."

174. § A Bit. 412. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"412. § (1) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről és az ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről, továbbá az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetről és az ennél a szervezetnél kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyekről, valamint az általa megbízott 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről - a biztosításközvetítőkkel, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekkel és a 368. § (1) bekezdése szerinti személyekkel kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok elősegítése céljából - köteles belső nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosításközvetítést végző természetes személyek belső nyilvántartásából, a biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartásából, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartásából, valamint a 368. § (1) bekezdése szerinti személyek belső nyilvántartásából áll.

(3) A biztosításközvetítést végző természetes személyekről vezetett belső nyilvántartás - a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette;

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló, biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése;

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

f) a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal

fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,

fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak, a többes ügynöknek vagy az alkusznak végzett tevékenység részletes meghatározása,

fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei;

g) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga), az ezt igazoló dokumentum másolata;

i) a biztosítótól, többes ügynöktől vagy alkusztól kilépett biztosításközvetítő természetes személy közvetítői igazolványa bevonásának ténye;

j) a 376. § szerinti képzési, illetve továbbképzési követelmények teljesítésének igazolása;

k) a 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének történő megfelelés igazolása.

(4) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetekről vezetett belső nyilvántartás - a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési tevékenységért felelős vezető azonosító adatai;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselője vagy a fióktelep vezetéséért felelős személy nevével együtt);

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

e) biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal fennálló, közvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége;

f) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;

g) az értékesítési tevékenységért felelős vezetőnek a 69/A. §-ban és a 376. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének igazolása;

h) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

i) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai;

j) biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a h) és i) pontban említett minősített befolyás vagy szoros kapcsolat nem akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.

(5) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről vezetett belső nyilvántartás - a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős személy azonosító adatai;

b) értelemszerűen a (4) bekezdés b), c) és g) pontjában foglalt adatok;

c) az általa közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása (amennyiben a kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem alkusz vagy többes ügynök számára végez tevékenységet);

d) az általa alkalmazott vagy megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyek neve;

e) a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal fennálló, kiegészítő biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége;

f) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

g) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai;

h) a kiegészítő biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az f) és g) pontban említett minősített befolyás vagy szoros kapcsolat nem akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.

(6) A 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről vezetett belső nyilvántartás - a 368. § (1) bekezdése szerinti személy adataiban a jogviszonya tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával -az alábbi adatokat tartalmazza:

a) értelemszerűen a (4) bekezdés a) pontjában foglalt adatok, ide nem értve az értékesítési tevékenységért felelős vezető nevét;

b) az általa közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása (amennyiben a kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem alkusz vagy többes ügynök számára végez tevékenységet); és

c) értékesítési helyszínenként legalább egy személy neve, aki biztosítási értékesítéssel foglalkozik.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, többes ügynök vagy alkusz, amely az adatokat az adott személlyel vagy szervezettel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti.

(8) A (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat - ide nem értve a (9) bekezdésben meghatározott adatváltozásokat, továbbá a (3) bekezdés b) és f) pontjában, valamint a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok változását - az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, a többes ügynök vagy alkusz köteles - a Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon - a Felügyeletnek a változás belső nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított harminc napon belül bejelenteni.

(9) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz köteles a (3) bekezdés d) pont dc) alpontjában és f) pont fa) alpontjában, a (4) bekezdés e) pontjában és h)-j) pontjában, az (5) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változást - a Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon - a Felügyeletnek a változás belső nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított két munkanapon belül bejelenteni."

175. § A Bit. 424. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni)

"d) a 407. § (5) bekezdés h)-j) pontjában foglalt adataik változását."

176. § A Bit. 427/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy

a) magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége teljes egészében vagy elsődlegesen Magyarország területére irányul,

b) székhelye másik tagállamban történő létesítésének kizárólagos célja, hogy mentesüljön a magyarországi jogszabályok betartása alól, és

c) tevékenysége súlyosan veszélyezteti a fogyasztók érdekeit,

a Felügyelet - a másik tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően - a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti."

177. § A Bit. 433. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti döntéséről a Felügyelet tájékoztatja azt a tagállamot, ahol a biztosításközvetítő fióktelepen keresztül, állandó jelenlét formájában vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői tevékenységet végez."

178. § A Bit. 435. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A harmadik országbeli alkuszi vagy többes ügynöki fióktelep engedélyét a Felügyelet - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - akkor is visszavonja, ha az alkusz vagy a többes ügynök a székhelye szerinti ország jogszabályai alapján már nem jogosult alkuszi vagy többes ügynöki tevékenység végzésére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti döntéséről a Felügyelet tájékoztatja azt a tagállamot, ahol az alkusz vagy a többes ügynök fióktelepen keresztül, állandó jelenlét formájában vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői tevékenységet végez."

179. § A Bit. 453. §-a a következő 12. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"12. a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

180. § A Bit. 196. alcíme a következő 453/A. §-sal egészül ki:

"453/A. § Ez a törvény az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

181. § A Bit.

1. 4. § (1) bekezdés 15. pont a) és b) alpontjában a "jogviszonyban" szövegrész helyébe a "munkaviszonyban" szöveg,

2. 4. § (1) bekezdés 125. pont b) alpontjában a "szerződés" szövegrész helyébe a "termék" szöveg,

3. 4. § (1) bekezdés 125. pont c) alpontjában az "a közvetített biztosítási szerződés nem-életbiztosítási szerződés és nem tartalmaz felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen fedezet" szövegrész helyébe az "a közvetített biztosítási termék nem tartalmaz életbiztosítási vagy felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete" szöveg,

4. 103. § (4) bekezdésében az "a (2) bekezdés a)-c) pontjában" szövegrész helyébe a "(2) bekezdésében" szöveg,

5. 134/A. § (4) bekezdésében és 376. § (4) bekezdésében az "5 órányi továbbképzésnek" szövegrész helyébe az "5 órányi képzésnek, illetve továbbképzésnek" szöveg,

6. 153. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "(1)-(2)" szövegrész helyébe az "(1)-(2a)" szöveg,

7. 155. § (1) bekezdésében a "(2)" szövegrész helyébe a "(2) és (2a)" szöveg,

8. 284. § (1) bekezdésében, 307. § (2) bekezdésében és 308. §-ában a "biztosítási" szövegrész helyébe a "biztosítási, illetve viszontbiztosítási" szöveg,

9. 286. §-ában a "biztosítási" szövegrészek helyébe a "biztosítási, illetve viszontbiztosítási" szöveg,

10. 310. § (1) bekezdésében a "helyreállítása" szövegrész helyébe a "helyreállítása, illetve a kockázati profil csökkentése" szöveg,

11. 376. § (12) bekezdésében a "vezetői" szövegrész helyébe a "személyei" szöveg,

12. 376. § (13) bekezdésében az "értékesítésért felelős vezető" szövegrész helyébe az "értékesítési tevékenységért felelős személy" szöveg,

13. 169. alcíme címében az "életbiztosítások jutalékfizetési szabályai" szövegrész helyébe az "életbiztosításokkal összefüggő jutalékfizetési szabályok" szöveg,

14. 169/A. alcíme címében a "szerződések általános javadalmazási szabályai" szövegrész helyébe a "szerződésekkel összefüggő általános javadalmazási szabályok" szöveg,

15. 422. § (4) bekezdés f) pontjában a "vezetésért felelős" szövegrész helyébe az "a fióktelep vezetéséért felelős" szöveg,

16. 439. § e) pontjában a "(6)-(7)" szövegrész helyébe a "(8) és (9)" szöveg,

17. 452/I. § (4) bekezdésében a "vezetőinek" szövegrész helyébe a "személyeinek" szöveg

lép.

182. § Hatályát veszti a Bit.

a) 105. § (1) bekezdés a) pontjában a "vagy ABA" szövegrész,

b) 267. § (1) bekezdés j) pontja,

c) 268. § (1) bekezdés f) pontja,

d) 289. § (8) bekezdése,

e) 421. § (6) bekezdésében a "valamint tevékenység irányítót" szövegrész.

15. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

183. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)

"b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,"

16. Záró rendelkezések

184. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2018. december 29-én lép hatályba.

(2) A 2. §, a 3. §, az 5. §, a 10. §, a 11. §, a 72. § c) és d) pontja, a 75. §, a 76. §, a 86. § (2) bekezdése, a 93. §, a 94. § (2) bekezdése, a 95. § e) pontja, a 120. § 4. és 5. pontja, a 124. §, a 125. §, a 126. § (2) bekezdése, a 164. §, a 167. §, a 168. § (2) és (3) bekezdése, a 180. § és a 181. § 4. pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 18-59. §, a 87. §, a 161. § és a 179. § 2019. január 13-án lép hatályba.

(4) A 13. §, a 89. § és a 113. § 2019. január 15-én lép hatályba.

(5) A 60. §, a 82. § a) pontja, a 83. §, a 103. §, a 116-118. §, valamint a 121. § a), c) és e) pontja 2019. március 31-én lép hatályba.

(6) A 74. §, a 77. § és a 78. § 2019. július 1-jén lép hatályba.

(7) A 81. § a) pontja 2019. szeptember 14-én lép hatályba.

(8) A 62. § és a 104. § 2019. december 31-én lép hatályba.

(9) A 85. § (2) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülését követő év január 1-jén lép hatályba.

185. § A 84. §, a 85. §, a 92. §, a 95. § a) és b) pontja, valamint a 96. § a) pontja az Alaptörvény 41. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

186. § (1) Ez a törvény

a) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

a) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikk (1) bekezdése és 49. cikk (2) bekezdése,

b) a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2018. évi CXXVI. törvényhez

"3. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A minimum tájékoztató kötelező tartalmi elemei

A minimum tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) Az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanács rendelet szerinti összefoglaló

b) Alapvető információk

A cél a vállalkozás pénzügyi helyzetére, tőkeszerkezetére és a vállalkozáshoz kapcsolódó kockázati tényezőkre vonatkozó alapvető információk összesítése. Ha a dokumentumban foglalt pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás csoportstruktúrájában vagy számviteli politikájában bekövetkezett lényeges változások tükrözése érdekében módosítják, a fő pénzügyi információkat is módosítani kell.

1. Fő pénzügyi információk

2. Tőkeellátottság és kötelezettségek (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében)

3. Az ajánlattétel indokai és az abból befolyó bevételek felhasználása

4. Kockázati tényezők

c) A vállalkozásra vonatkozó információk

A cél információk szolgáltatása a vállalkozás üzleti tevékenységéről, az általa előállított termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, valamint az üzletmenetet befolyásoló tényezőkről. Az is célja, hogy információkkal szolgáljon a vállalkozás ingatlanvagyonának, gépeinek és berendezéseinek megfelelő és alkalmas voltáról, valamint jövőbeli kapacitásbővítési vagy szűkítési terveiről.

1. A vállalkozás múltja és fejlődése

2. Üzleti áttekintés

3. Szervezeti felépítés

4. Ingatlanvagyon, gépek és berendezések

d) Működési és pénzügyi áttekintés és kilátások

E szakasz célja, hogy ismertesse a vállalatvezetés magyarázatát azon tényezőkre vonatkozóan, amelyek befolyásolják a vállalkozás pénzügyi helyzetét és a pénzügyi kimutatások által lefedett múltbeli pénzügyi helyzetét és működési eredményeit, továbbá bemutassa az azon tényezőkre és trendekre vonatkozó értékelését, amelyek az elkövetkezendő időszakokban várhatóan lényeges hatással lesznek a vállalkozás pénzügyi helyzetére és működési eredményeire.

1. Üzleti eredmények

2. Likviditás és tőkeforrások

3. Kutatás és fejlesztés, szabadalmak és engedélyek stb.

4. Trendek

e) Igazgatók, vezető tisztségviselők és munkavállalók

A cél információk szolgáltatása a vállalkozás igazgatóiról és vezető tisztségviselőiről, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy értékeljék azok szakértelmét, képesítését és javadalmazásuk szintjét, valamint a vállalkozáshoz fűződő viszonyukat.

1. Igazgatók és vezető tisztségviselők

2. Javadalmazás

3. A vezető testületekre vonatkozó információk

4. Munkavállalók

5. Részvénytulajdonlás

f) Az ajánlattétel részletes adatai

A cél információk szolgáltatása az értékpapírokra vonatkozó ajánlattételről, az értékpapírok forgalomba hozatali tervéről és a kapcsolódó kérdésekről.

2. melléklet a 2018. évi CXXVI. törvényhez

(1) A Tpt. 25. számú melléklet 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"6. Az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikk (1) bekezdése és 49. cikk (2) bekezdése.

7. Az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet."

(2) Hatályát veszti a Tpt. 25. számú melléklet 8., 11., 14. és 15. pontja.

3. melléklet a 2018. évi CXXVI. törvényhez

A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő m) alponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"m) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)