346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet

a frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az Eht. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakra - a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya az 1000 GHz-ig terjedő rádiófrekvenciás tartomány rádiószolgálatok közötti, valamint polgári, nem polgári és közös felhasználás céljára történő felosztására, továbbá az egyes rádióalkalmazásokhoz rendelt frekvenciasávok megnyitására, bezárására, kiürítésére és használhatóságára vonatkozó feltételek meghatározására terjed ki.

(2) A rendeletben alkalmazott rövidítések értelmezését az 1. melléklet tartalmazza.

Frekvenciasávok felosztása

2. §

(1) A frekvenciasávok felosztása, illetve a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata (a továbbiakban: FNFT) rendszerébe - a táblázatba, a lábjegyzetekbe és a mellékletekbe - való beírás meghatározza egy rádiószolgálat működési kereteit nemzetközi és nemzeti környezetben.

(2) A nemzetközi és nemzeti frekvenciafelosztást meghatározó táblázatot (a továbbiakban: táblázat) a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A táblázat megállapítja a frekvenciasávok:

a) Nemzetközi Rádiószabályzat* (a továbbiakban: RR) szerinti, rádiószolgálatok részére történő nemzetközi felosztását Körzetenként; továbbá

b) rádiószolgálatok részére, valamint polgári, nem polgári és közös felhasználás céljára történő nemzeti felosztását.

3. §

(1)[1] A táblázat "Nemzetközi felosztás" részének első három oszlopa az RR alapján közzéteszi a világ három Körzetére (3. melléklet)- így az 1. Körzetbe tartozó Magyarországra is - érvényes frekvenciafelosztást. Ennek keretében meghatározza a felosztott rádiószolgálatokat szolgálati kategóriáiknak megfelelően frekvenciasávonként, valamint a frekvenciahasználat feltételeit (különösen a táblázatba beírt rádiószolgálatoktól eltérő frekvenciafelhasználást, a korlátozásokat, illetve a műszaki követelményeket, a forgalmi és eljárási előírásokat) tartalmazó nemzetközi lábjegyzetek hivatkozási sorszámait.

(2) A nemzetközi lábjegyzeteket - az RR szerinti számozással megegyezően, 5.53 sorszámtól kezdődően -a 4. melléklet tartalmazza.

(3)[2] A táblázat "Nemzetközi felosztás" részének negyedik oszlopa meghatározza Magyarország területén - e rendeletben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint - működtethető rádiószolgálatokat szolgálati kategóriáiknak megfelelően, valamint a magyarországi frekvenciahasználatra vonatkozó, nemzetközi lábjegyzetekben foglalt követelményeket az RR alapján.

(4)[3] Magyarországra érvényes nemzetközi felosztás szerint üzemelő rádiószolgálatok keretében működő rádióalkalmazásokat a szolgálati kategóriáknak megfelelően nemzetközi szinten zavarvédelem illeti meg.

4. §

(1)[4] A táblázat "Felosztás a Magyarországon" fejlécű második része meghatározza Magyarország területén az egyes rádiószolgálatok nem polgári, polgári és közös felhasználás céljára felosztott frekvenciasáv-jait szolgálati kategóriáiknak megfelelően, továbbá a vonatkozó nemzetközi lábjegyzetekre, valamint az e sávokban megvalósítható rádióalkalmazásokat és egyéb feltételeket meghatározó nemzeti lábjegyzetekre való hivatkozásokat.

(2) A nemzeti lábjegyzeteket "H" betű jelzi.

(3) A nemzeti lábjegyzeteket az 5. melléklet tartalmazza.

(4)[5] A tengeri mozgószolgálat részére felosztott frekvenciasávok Magyarország területén e rendelet alapján egyúttal a belvízi mozgószolgálat részére is fel vannak osztva. Magyarország területén a tengeri mozgószolgálat RR szerinti hatálya a belföldi vízi utakra is kiterjed.

* A Nemzetközi Távközlési Egyesület Alapokmánya és Egyezménye [a 191/1997. (XI. 4.) Korm. rendelettel kihirdetve] kiegészítését képező igazgatási szabályzat.

5. §

(1) A táblázat "Nem polgári" oszlopában megadott rádiószolgálatok részére felosztott frekvenciasávokban a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó - külön jogszabályban meghatározott - felhasználók, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a Békepartnerség más részt vevő államai igényelhetnek, illetve használhatnak frekvenciát az Eht.-ban, e rendeletben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

(2) A táblázat "Polgári" oszlopában megadott rádiószolgálatok részére felosztott frekvenciasávokban - az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével - bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy más szervezet igényelhet, illetve használhat frekvenciát az Eht.-ban, e rendeletben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

(3) A polgári és a nem polgári frekvenciagazdálkodó hatóságok a frekvenciakijelölést igénylő ügyfeleik számára ideiglenesen, korlátozott időtartamra - honvédelmi, nemzetbiztonsági, kormányzati, közbiztonsági, közigazgatási és más közérdekből, előre nem meghatározható eseményekre, illetve esetekre és célra - kölcsönösen igényelhetnek egymástól frekvenciát a nem polgári, illetve a polgári felhasználás céljára felosztott frekvenciasávokból.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a frekvenciahasználathoz a polgári és a nem polgári frekvenciagazdálkodó hatóságok egyetértése szükséges.

(5) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó felhasználók is használhatják a táblázat "Polgári" oszlopában megjelölt frekvenciasávokban működő rádióalkalmazásokat, ha azok berendezései külön jogszabály alapján egyedi rádióengedély nélkül tarthatók üzemben.

(6) A NATO, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a Békepartnerség más részt vevő államai fegyveres erőinek magyarországi frekvenciafelhasználását a katonai tevékenységgel kapcsolatban nem polgárinak, a műsorszolgáltatással kapcsolatban pedig polgárinak kell tekinteni.

(7) A táblázat "Közös" oszlopában megadott rádiószolgálatok részére felosztott frekvenciasávokat nem polgári és polgári célra egyaránt fel lehet használni. Ezekben a sávokban frekvenciakijelölésre, illetve a rádióalkalmazások rádióállomásainak üzembe helyezésére csak a nem polgári és a polgári frekvenciagazdálkodó hatóságok közötti megállapodás alapján, illetve eredményes egyeztetés után kerülhet sor.

6. §

(1) A táblázatban meghatározott szolgálati kategória a rádiószolgálat keretében üzemelő rádióállomás működése és zavarvédelme szempontjából lehet elsődleges (a táblázatban a rádiószolgálat neve nagybetűvel van jelölve) vagy másodlagos (a táblázatban a rádiószolgálat neve nagy kezdőbetűt követően kisbetűvel van jelölve) .

(2) Az elsődleges rádiószolgálat rádióállomása:

a) nem okozhat káros zavarást az azonos vagy más elsődleges rádiószolgálat(ok) olyan rádióállomásainak, amelyek részére a frekvenciákat korábban már kijelölték;

b) nem tarthat igényt védelemre az azonos vagy más elsődleges rádiószolgálat(ok) olyan rádióállomásai által okozott káros zavarásokkal szemben, amelyek részére a frekvenciákat korábban már kijelölték.

(3) A másodlagos rádiószolgálat rádióállomása:

a) nem okozhat káros zavarást az elsődleges rádiószolgálat olyan rádióállomásainak, amelyek részére a frekvenciákat korábban már kijelölték, vagy a későbbiekben még kijelölhetik;

b) nem tarthat igényt védelemre az elsődleges rádiószolgálat olyan rádióállomásai által okozott káros zavarásokkal szemben, amelyek részére a frekvenciákat korábban már kijelölték, vagy a későbbiekben még kijelölhetik;

c) védelemre jogosult az azonos vagy más másodlagos rádiószolgálat(ok) olyan rádióállomásai által okozott káros zavarásokkal szemben, amelyek részére a frekvenciákat a későbbiekben még kijelölhetik.

(4) A frekvenciasávok nemzetközi felosztásában a szolgálati kategória a felhasználó részére nemzetközi szinten állapít meg zavarvédelmet, illetve zavarokozás szempontjából használati korlátozást.

(5) A frekvenciasávok nemzeti felosztásában - az RR-től esetenként eltérő - szolgálati kategória a felhasználó részére országon belül állapít meg zavarvédelmet, illetve zavarokozás szempontjából használati korlátozást.

(6) A táblázat nemzeti lábjegyzeteiben meghatározott frekvenciasávokban - rádiószolgálati besorolástól függetlenül is - működhetnek rádióalkalmazások harmadlagos jelleggel, amelyek rádióállomásai:

a) nem okozhatnak káros zavarást az elsődleges és másodlagos rádiószolgálat rádióállomásainak;

b)[6] nem tarthatnak igényt védelemre bármely rádiószolgálat, rádióalkalmazás rádióállomásai által okozott káros zavarásokkal szemben.

7. §

A rendelet alkalmazása során a táblázat adott rovatában és a rovat lábjegyzeteiben foglaltakat együttesen kell alkalmazni, arra figyelemmel, hogy a nemzetközi vagy a nemzeti lábjegyzetben foglalt rendelkezés:

a) kizárólag az adott rádiószolgálatra vonatkozik, ha a lábjegyzet a táblázatban a rádiószolgálat mellé van írva vagy

b) a táblázat rovatába beírt minden rádiószolgálatra, illetve az adott frekvenciasávra vonatkozhat, ha a lábjegyzet a sávot határoló rovat aljára van írva.

Frekvenciasávok használata

8. §[7]

A nemzeti lábjegyzetek az Eht. előírása szerint rendelkeznek az adott sávrészben megvalósítható rádióalkalmazásról, a felhasználható frekvenciasávról (vagy frekvenciáról), valamint a sáv (vagy frekvencia) használatbavételi lehetőségeiről, feltételeiről és idejéről. A lábjegyzetek tartalmazzák azokra a nemzetközi egyezményekre, illetve dokumentumokra való hivatkozásokat, amelyek alapján az adott rádióalkalmazást Magyarországon bevezették, illetve bevezethetik.

9. §

(1) A táblázat nemzeti lábjegyzeteiben egy adott frekvenciasáv (vagy egy adott frekvencia) a sávban (vagy frekvencián) alkalmazható rádióalkalmazás (rádiótávközlő rendszer vagy berendezéscsoport) általi használatbavételi lehetősége szempontjából lehet:

a) kijelölhető;

b) fenntartott;

c) tervezett; vagy

d) előirányzott.

(2) A kijelölhető kategóriájú frekvenciasávokban a vonatkozó nemzeti lábjegyzetben meghatározott rádióalkalmazás részére e rendelet követelményei és más jogszabályban megfogalmazott frekvenciafelhasználási feltételek teljesítése esetén kiadható frekvenciakijelölés, illetve korábbi frekvenciakijelölés alapján használható frekvencia e rendelet hatálybalépését, illetve a vonatkozó lábjegyzetben megjelölt időpontot követően.

(3) A fenntartott kategóriájú frekvenciasávokban a vonatkozó nemzeti lábjegyzetben megadott rádióalkalmazás részére a frekvenciahasználat szabályzási feltételeinek teljesülésekor - a táblázat "Polgári" vagy "Közös" oszlopában feltüntetett frekvenciasáv esetén - az informatikai és hírközlési miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve - a táblázat "Nem polgári" oszlopában feltüntetett frekvenciasáv esetén - a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó miniszter frekvenciasávok felhasználási szabályait megállapító rendelete alapján jelölhető ki frekvencia.

(4) A tervezett kategóriájú frekvenciasávokban a vonatkozó nemzeti lábjegyzetben megadott célra nem jelölhető ki frekvencia. A tervezett kategória ezekben az esetekben a jövőbeni rádióalkalmazások hazai bevezetésének előkészítését szolgálja.

(5) Az előirányzott kategória a frekvenciasávok jövőbeni egységes használatát jelzi úgy, hogy az egyes rész-sávok az adott rádióalkalmazás szempontjából különböző (kijelölhető, fenntartott vagy tervezett) kategóriában lehetnek.

(6) Az FNFT - a frekvenciasávok megfelelő, illetve harmonizált használata érdekében - rendelkezhet a frekvenciasáv lezárásáról, illetve az átmeneti (migrációs) időintervallumban annak korlátozott használatáról a következő módon:

a) a rendszerek, illetve berendezések üzemeltetési lehetőségére vonatkozó határidő megjelölésével;

b) új frekvenciakijelölés tiltásával;

c) olyan rádióállomás létesítésének tiltásával, amely újabb berendezéssel történik.

(7) A (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben a hálózatbővítés és korszerűsítés nem megengedett, ezért csak az engedélyesnek a rendelet hatálybalépésekor birtokában lévő berendezéssel létesített állomás részére - különösen más telephelyre való áthelyezés céljából - adható ki frekvenciakijelölés a vonatkozó nemzeti lábjegyzetekben meghatározott feltételekkel.

(8) A nemzeti lábjegyzetben összevontan szereplő, kijelölhető kategóriájú frekvenciasávokba tartozó egyes alkalmazáscsoportok részletes felsorolása az alábbi mellékletekben szerepel:

a) a kis hatótávolságú eszközök (SRD-k) részére kijelölhető frekvenciákat, illetve frekvenciasávokat és a vonatkozó nemzetközi dokumentumokat a 6. melléklet;

b) a légi rádiónavigáció és az (R) légi mozgószolgálatok keretében az ICAO Annex 10 által meghatározott alkalmazásokat a 7. melléklet;

c) a légi rádiónavigáció, rádiólokáció és (OR) légi mozgószolgálatok keretében a légi közlekedésre meghatározott - az ICAO által nem szabályozott - alkalmazásokat a 8. melléklet;

d) a tengeri mozgószolgálat részére felosztott sávokban magyarországi parti állomások és hajófedélzeti állomások részére kijelölhető frekvenciasávokat a 9. melléklet;

e) az RR által meghatározott frekvenciasávokat, illetve frekvenciákat a vészjelző, biztonsági, kutatási és mentési célú alkalmazások részére a 10. melléklet;

f) a nem polgári célú állandóhelyű szolgálati alkalmazások részére a H21 lábjegyzet alapján kijelölhető frekvenciasávokat a 11. melléklet;

g) a nem polgári célú mozgószolgálati alkalmazások részére a H22 lábjegyzet alapján kijelölhető frekvenciasávokat a 12. melléklet tartalmazza.

(9) A rendeletben hivatkozott nemzetközi dokumentumokjegyzékét a 13. melléklet tartalmazza.

Frekvenciakijelölés

10. §

(1)[8] Frekvenciát kijelölni - Magyarország határain és légterén belüli használat esetében - csak a kijelölhető, valamint azokban a fenntartott kategóriájú frekvenciasávokban lehet, amelyek frekvenciasáv-felhasználási szabályait a miniszter, illetve a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat ellátó miniszter rendeletben megállapította.

(2) A kijelölhető vagy fenntartott kategóriájú, illetve a 9. § (6) bekezdése szerint korlátozottan használható frekvenciasávok használatára - a kísérleti, valamint a 30 napot meg nem haladó frekvenciahasználat kivételével - e rendeletben és a frekvenciasávok felhasználási szabályait megállapító miniszteri rendeletben megállapított feltételek alapján kerülhet sor.

(3)[9] Az ultraszéles sávú (UWB) technológiát használó berendezések részére a rendelet hatálya alá tartozó rádiófrekvenciás tartományban a polgári frekvenciagazdálkodás keretében harmadlagos jelleggel kijelölhető frekvencia az alábbi ECC-határozatok alapján:

a) ECC/DEC/(06)04: az ECC - 2007. július 6-án Konstancában módosított - 2006. március 24-i határozata a 10,6 GHz alatti sávokban ultraszéles sávú (UWB) technológiát használó eszközök harmonizált feltételeiről;

b) ECC/DEC/(06)12: az ECC - 2008. október 31-én Cordobában módosított - 2006. december 1-jei határozata a zavarcsökkentési technikákat használó UWB eszközökre vonatkozó, az ECC/DEC/(06)04 Határozatot kiegészítő szabályozási rendelkezésekről;

c) ECC/DEC/(07)01: az ECC - 2009. június 26-án módosított - 2007. március 30-i határozata az ultraszéles sávú (UWB) technológiát használó, egyedi anyagérzékelő eszközökről.

(4)[10] A földfelszíni és a műholdas tengeri és légi mozgószolgálat és rádiónavigáció szolgálat fedélzeti rádióállomásai, valamint az űrtávközlési szolgálatok űrállomásai részére - Magyarország határain és légterén kívüli használat esetében - az RR, valamint a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerint jelölhet ki frekvenciát a frekvenciagazdálkodó hatóság.

(5)[11] A műholdas állandóhelyű szolgálat hálózataiban üzemelő, hajók fedélzetén elhelyezett földi állomások részére - Magyarország határain kívüli használat esetében - az RR, valamint az ECC/DEC/(05) 09 és ECC/DEC/(05) 10 Határozatok szerint jelölhet ki frekvenciát a frekvenciagazdálkodó hatóság.

Adatszolgáltatás

11. §[12]

(1) A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH) kapcsolatot tart az Európai Rádiótávközlési Hivatal (a továbbiakban: ERO) Európai Bizottság által közös hozzáférési pontként kijelölt frekvenciainformációs rendszerével (a továbbiakban: EFIS) abból a célból, hogy az internet segítségével a rádiófrekvenciás tartomány használatára vonatkozó összehasonlítható adatokat bocsásson a közvélemény rendelkezésére.

(2) Az NHH a rádiófrekvenciás tartomány használatáról a következő adatokat köteles az EFIS-be feltölteni:

a) frekvenciasávonként:

aa) az RR-ben meghatározottaknak megfelelően a rádiószolgálati felosztást,

ab) az EFIS-ben érvényes kategóriáknak megfelelő rádióalkalmazásokat,

ac) a (3) bekezdésben meghatározott formátumnak megfelelő rádióinterfész-előírásokat,

ad) a (4) bekezdés szerint az egyedi frekvenciahasználati jogokkal kapcsolatos információkat azon elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára igénybe vett frekvenciasávok esetében, amelyekben a frekvenciahasználati jogosultság, illetve jog átruházható, vagy amelyekben a frekvenciahasználati jogosultság megszerzése árverési vagy pályázati eljárás keretében történik;

b) annak a nemzeti kapcsolattartó pontnak az adatait, amely képes megválaszolni a közvélemény kérdéseit az európai spektruminformációs portálon nem elérhető hazai spektruminformációk körében, valamint tájékoztatást adni a frekvenciahasználati jogok kijelölési folyamatának eljárásrendjéről és feltételeiről.

(3) Az NHH a rádióinterfész-előírások feltöltése során - vagy a vonatkozó szabvány megjelölésével vagy szöveges ismertetéssel, az esetleg szükséges megjegyzések kíséretében - a következő paramétereket köteles megadni:

a) csatornaelrendezés;

b) moduláció/elfoglalt sávszélesség;

c) duplex irány/duplex távolság;

d) adási teljesítmény/teljesítménysűrűség;

e) a csatorna-hozzáférés és a csatornafoglalás szabályai;

f) engedélyezési mód;

g) az Eht. 80. §-ának (3) bekezdése szerinti további alapvető követelmények;

h) a frekvenciatervezés kiinduló feltételei.

(4) Az NHH a (2) bekezdés a) pontjának ad) alpontjában meghatározott frekvenciasávokra vonatkozóan - a személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezéseivel, valamint az üzleti titokra vonatkozó jogszabályi követelményekkel összhangban - köteles megadni:

a) a rádiófrekvencia használatára jogosult személyét;

b) a jog lejárati napját vagy ennek hiányában a jog fennállásának várható időtartamát;

c) a jog területi hatályát legalább annak megjelölésével, hogy helyi (vagyis egy állomásra vonatkozó), regionális vagy országos jogról van-e szó;

d) azt, hogy a jogosultság, illetve a jog átruházható-e.

(5) Az NHH a nemzeti frekvenciafelosztási és frekvenciafelhasználási információkat tartalmazó táblázatokat a szabályozás hatálybalépését követő három hónapon belül megküldi az ERO-nak az általa meghatározott elektronikus formátumban.

(6) Az NHH a (2) bekezdésben meghatározott információkat 2010. január 1-jéig évente legalább egyszer, azt követően évente legalább kétszer frissíti. Az ehhez szükséges adatfeltöltést az interneten keresztül manuálisan vagy előírt adatcsere-formátumot követve automatikus adatfeltöltő mechanizmus alkalmazásával kell végezni.

(7) Az Európai Közösség rádióspektrum-politikájával összefüggő uniós jogi aktus által előírt ellenőrzési, figyelemmel kísérési, valamint az Európai Bizottság felé történő jelentési, értesítési feladatokat az NHH látja el. Az NHH az Európai Bizottság felé küldendő jelentését a miniszter által vezetett minisztériummal előzetesen egyezteti.

Európai Unió jogának való megfelelés

12. §[13]

Ez a rendelet

1. a nyilvános páneurópai digitális cellás földi mobil rádiótávközlés összehangolt közösségi bevezetése számára fenntartandó frekvenciasávokról szóló 1987. június 25-i 87/372/EGK tanácsi irányelvnek;

2. az európai vezeték nélküli digitális távközlés (DECT) Közösségen belüli összehangolt bevezetéséhez kijelölendő frekvenciasávról szóló 1991. június 3-i 91/287/EGK tanácsi irányelvnek;

3. a nyilvános páneurópai földi rádiós személyhívó rendszernek a Közösségen belüli összehangolt bevezetéséhez kijelölt frekvenciasávokról szóló 90/544/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2005. december 14-i 2005/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

4. a nyilvános páneurópai digitális cellás földi mobil rádiótávközlés összehangolt közösségi bevezetése számára fenntartandó frekvenciasávokról szóló 87/372/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2009. szeptember 16-i 2009/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

5. az 1999/5/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdése e) pontjának a belvízi rádiótelefon-szolgáltatásra vonatkozó regionális megállapodás hatálya alá tartozó rádiós berendezésekre történő alkalmazásáról szóló 2000. szeptember 22-i 2000/637/EK bizottsági határozatnak;

6. az 1999/5/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdése e) pontjának lavinajeladókra történő alkalmazásáról szóló 2001. február 21-i 2001/148/EK bizottsági határozatnak;

7. az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 676/2002/EKeurópai parlamenti és tanácsi határozat 1., 2. és 5. cikkének;

8. a rádióspektrumnak a 79 GHz-es tartományban a gépjárművekben alkalmazott, rövid hatótávolságú radarkészülékek közösségi harmonizálásáról szóló 2004. július 8-i 2004/545/EK bizottsági határozatnak;

9. a 24 GHz-es frekvenciasávban alkalmazott, kis hatótávolságú gépjárműradarok időben korlátozott használatára vonatkozó közösségi harmonizálásáról szóló 2005. január 17-i 2005/50/EK bizottsági határozatnak;

10. a rádióspektrum 5 GHz-es frekvenciasávjának a vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, beleértve a rádiós helyi hálózatokat is (WAS/RLAN), megvalósítására történő harmonizált felhasználásáról szóló 2005. július 11-i 2005/513/EK bizottsági határozatnak;

11. a 169,4-169, 8125 MHz frekvenciasáv Közösségen belüli összehangolásáról szóló 2005. december 20-i 2005/928/EK bizottsági határozatnak;

12. a kis hatótávolságú eszközök által használt rádióspektrum harmonizációjáról szóló 2006. november 9-i 2006/771/EK bizottsági határozatnak;

13. a rádióspektrum deciméteres (UHF) frekvenciasávban működő rádiófrekvenciás azonosító (RFID) eszközök számára történő harmonizációjáról szóló 2006. november 23-i 2006/804/EK bizottsági határozatnak;

14. a rádióspektrum 2 GHz-es frekvenciasávjainak a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek megvalósítására történő harmonizált felhasználásáról szóló 2007. február 14-i 2007/98/EK bizottsági határozatnak;

15. az ultraszéles sávú technológiát használó berendezések számára a rádiófrekvenciák Közösségen belüli, harmonizált módon történő használatának engedélyezéséről szóló 2007. február 21-i 2007/131/EK bizottsági határozatnak;

16. a spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról szóló 2007. május 16-i 2007/344/EK bizottsági határozatnak;

17. a Közösség területén a légi járműveken hozzáférhető mobilhírközlési szolgáltatások (MCA-szolgáltatások) spektrumhasználatának harmonizált feltételeiről szóló 2008. április 7-i 2008/294/EK bizottsági határozatnak;

18. a 3400-3800 MHz-es frekvenciasávnak a Közösségen belül elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földi rendszerek javára történő harmonizálásáról szóló 2008. május 21-i 2008/411/EK bizottsági határozat 2. cikk (1) bekezdésének, 2. cikk (2) bekezdés kijelölésre vonatkozó rendelkezésének és 3. cikk 3400-3600 MHz sávra vonatkozó rendelkezésének;

19. a 2500-2690 MHz-es frekvenciasávnak a Közösségen belül elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek érdekében történő harmonizálásáról szóló 2008. június 13-i 2008/477/EK bizottsági határozatnak;

20. a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek (MSS) kiválasztásáról és engedélyezéséről szóló 2008. június 30-i 626/2008/EK európai parlamenti és tanács határozat 2. cikk (2) bekezdésének, 8. cikk (3) bekezdés b) pontjának, 9. cikk (2) bekezdés második albekezdésének;

21. a rádióspektrum 5875-5905 MHz-es frekvenciasávjának az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) biztonsággal összefüggő alkalmazásai érdekében történő harmonizált felhasználásáról szóló 2008. augusztus 5-i 2008/671/EK bizottság határozatnak;

22. az ultraszéles sávú technológiát használó berendezések számára a rádiófrekvenciák Közösségen belüli, harmonizált módon történő használatának engedélyezéséről szóló 2007/131/EK határozat módosításáról szóló 2009. április 21-i 2009/343/EK bizottsági határozatnak;

23. a kis hatótávolságú eszközök által használt rádióspektrum harmonizációjáról szóló 2006/771/EK határozat módosításáról szóló 2009. május 13-i 2009/381/EK bizottsági határozatnak;

24. a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es frekvenciasávnak a Közösségen belül páneurópai elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek részére történő harmonizálásáról szóló 2009. október 16-i 2009/766/EK bizottsági határozatnak;

25. a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es frekvenciasávnak a Közösségen belül páneurópai elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek részére történő harmonizálásáról szóló 2009/766/EK határozat módosításáról szóló 2011. április 18-i 2011/251/EU bizottsági végrehajtási határozatnak

és

26. a légi járműveken hozzáférhető mobilhírközlési szolgáltatásoknak (MCA-szolgáltatások) az Európai Közösségben való engedélyezéséről szóló 2008. április 7-i 2008/295/EK bizottsági ajánlás 2. és 8. pontjának

való megfelelést szolgálja.

Záró rendelkezések

13. §

(1)[14] Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba.

(2)[15]

(3) A 10. § (3) bekezdésében, valamint a táblázat nemzeti lábjegyzeteiben (5. melléklet) és a 6. mellékletben hivatkozott ERC-, illetve ECC-határozatokon kívül - az ECC/DEC/(04)06 Határozat, valamint a 2010-2025 MHz sávval összefüggő határozati pont vonatkozó részében nem teljesülő ERC/DEC/(00)01 Határozat kivételével - az alábbi határozatok is teljesülneka nemzeti frekvenciafelosztás tekintetében:[16]

a) ERC/DEC/(96) 06: az ERC 1996. március 7-i határozata a "Határozat a digitális kis hatókörzetű rádió (DSRR) egyeztetett bevezetéséhez kijelölendő frekvenciasávokról" című (93) 01 ERC-határozat visszavonásáról;

b) ERC/DEC/(99) 16: az ERC 1999.június 1-jeihatáro-zata a "Határozat a videoműsor-elosztó rendszerek (MVDS) bevezetéséhez kijelölendő harmonizált frekvenciasávról" című (96) 05 ERC-határozat visszavonásáról;

c) ERC/DEC/(99) 24: az ERC 1999. november 29-i határozata a "Határozat a nagysebességű rádiós helyi hálózatok (HIPERLAN-ok) bevezetéséhez kijelölendő harmonizált frekvenciasávról" című (96) 03 ERC-határozat visszavonásáról;

d) ECC/DEC/(01) 02: az ECC 2001. november 15-i határozata a digitális CT2 felhasználások kivonásáról a 900 MHz-es sávból;

e) ECC/DEC/(01) 03: az ECC 2001. november 15-i határozata az ERO Frekvenciainformációs Rendszerről (EFIS);

f) ECC/DEC/(02) 02: az ECC 2002. március 15-i határozata a "Határozat a közúti közlekedés telematikai rendszereinek egyeztetett bevezetéséhez kijelölendő frekvenciasávokról" című (92) 02 ERC-határozat visszavonásáról;

g) ECC/DEC/(02) 04: az ECC 2002. március 15-i határozata a 40,5-42,5 GHz sávnak a földfelszíni (állandóhelyű szolgálati/műsorszóró szolgálati) rendszerek és a műholdas állandóhelyű szolgálat, illetve a műholdas műsorszóró szolgálat (űr-Föld irány) nem koordinált földi állomásai általi használatáról;

h) ECC/DEC/(03) 05: az ECC 2003. október 17-i határozata a frekvenciasávok nemzeti felosztási és felhasználási táblázatainak közzétételéről;

i) ECC/DEC/(03) 06: az ECC 2003. október 17-i határozata a "Határozat a frekvenciasávok nemzeti felosztási táblázatainak közzétételéről" című (97) 01 ERC-határozat visszavonásáról.

j)[17] ECC/DEC/(05) 03: az ECC 2005. március 18-i határozata a "Határozat az európai rádiós személyhívó rendszer (ERMES) egyeztetett bevezetéséhez kijelölendő frekvenciasávról" című ERC/DEC/(94) 02 Határozat visszavonásáról.

k)[18]

l)[19] ECC/DEC/(08)02: az ECC 2008. március 14-i határozata az ERC/DEC/(97)06, ERC/DEC/(01)01, ERC/DEC/(01)05, ERC/DEC/(01)06, ERC/DEC/(01)14 és az ERC/DEC/(01)21 Határozat visszavonásáról;

m)[20] ECC/DEC/(08)04: az ECC 2008. március 14-i határozata az ERC/DEC/(01)04, ERC/DEC/(01)09, ERC/DEC/(01)13, ERC/DEC/(01)15 és az ERC/DEC(01)18 Határozat visszavonásáról.

Értelmező rendelkezések

14. §

E rendelet alkalmazásában:

1. 1. típusú harmonizált NATO-sáv: olyan frekvenciasáv, amely a NATO európai tagállamaiban általában katonai használatú.

2. 2. típusú harmonizált NATO-sáv: olyan frekvenciasáv, amely a NATO európai tagállamaiban katonai használatra tervezett.

3. 3. típusú harmonizált NATO-sáv: olyan frekvenciasáv, amelyet a NATO európai tagállamaiban lehetséges katonai használatú sávként azonosítottak.

4. Adaptív rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely a csatorna minőségének megfelelően változtatja rádiótechnikai jellemzőit.

4/A.[21] Aktív orvosi implantátum: minden olyan aktív beültethető eszköz rádiós része, amely sebészeti vagy más orvosi beavatkozással az emberi testbe vagy annak egy természetes testnyílásába részlegesen vagy teljesen bevezetésre kerül, és az a beavatkozás után a helyén marad.

5. Állandóhelyű állomás: az állandóhelyű szolgálat állomása.

6. Állandóhelyű szolgálat: meghatározott állandó pontok között létrehozott rádiótávközlési szolgálat.

7. Állomás: egy vagy több adó- vagy vevőberendezés, vagy adó- és vevőberendezés-csoport a tartozékokkal együtt, valamely rádiótávközlési szolgálatnak vagy a rádiócsillagászati szolgálatnak egy adott helyen történő megvalósítása céljából.

Az állomásokat a szerint a szolgálat szerint osztályozzák, amelyben állandóan vagy időszakosan részt vesznek.

7/A.[22] Általános többpont rendszer: az állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan rádiórendszer, amelyben a felhasználói állomások mindegyike kapcsolódik ugyanahhoz az állomáshoz (központi állomás), és a rendszerben vannak olyan felhasználói állomások, amelyek között közvetlen rádiókapcsolat is lehetséges.

8. Amatőrállomás: az amatőrszolgálat állomása.

9. Amatőrszolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynek célja az önképzés, az információcsere, a műszaki kutatás, és amelyet erre szabályszerűen felhatalmazott

amatőrök végeznek, akik a rádiótechnikával csak személyes érdeklődésből és anyagi érdek nélkül foglalkoznak.

10. Átjátszóállomás: olyan központi szerepet betöltő állomás, amely a rádiós elérhetőségén belül lehetőséget biztosít a hálózat állomásai közötti rádiós kapcsolat létrejöttéhez és nem hírközlési végpont.

11. Bázisállomás: a földi mozgószolgálat helyhez kötött állomása.

12. Bázis földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a műholdas földi mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján vagy egy meghatározott területén belül helyezkedik el, és a műholdas földi mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál.

13. Belföldi vízi út: a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény alapján meghatározott, az ország határain belül lévő nemzetközi vagy nemzeti vízi út.

14. Belvízi mozgószolgálat: olyan tengeri mozgószolgálat, amely belföldi vízi utakra terjed ki.

15. Biztonsági szolgálat: minden olyan rádiótávközlési szolgálat, amelyet állandóan vagy időszakosan az emberi élet védelme és a javak megóvása érdekében üzemeltetnek.

16.[23] Egyeztetett világidő (UTC): az ITU-R TF.460-6 Ajánlásban meghatározott, másodpercen (SI) alapuló időskála. Az RR-hez kapcsolódó gyakorlati alkalmazások nagy részében az UTC idő azonos a korábban GMT-ben kifejezett, a kezdő délkörre (0 hosszúsági fok) vonatkoztatott közepes napidővel.

17. Elsődleges radar: olyan rádiómeghatározó rendszer, amely a referenciajeleknek a meghatározandó helyről visszaverődő rádiójelekkel való összehasonlításán alapul.

18. Eltérő szolgálati kategória: amikor az FNFT egy nemzetközi lábjegyzetében egy sáv azzal a megjegyzéssel szerepel, hogy azt egy Körzetnél kisebb földrajzi övezetben vagy egy adott országban valamely szolgálat számára "másodlagos jelleggel" osztották fel, akkor ez másodlagos szolgálatot jelent.

Amikor az FNFT egy nemzetközi lábjegyzetében egy sáv azzal a megjegyzéssel szerepel, hogy azt egy Körzetnél kisebb földrajzi övezetben vagy egy adott országban valamely szolgálat számára "elsődleges jelleggel" osztották fel, akkor ez csak az illető földrajzi övezetben vagy országban jelent elsődleges szolgálatot.

19. Fedélzeti távközlő állomás: a tengeri mozgószolgálat kisteljesítményű mozgóállomása, amelyet hajófedélzeti belső távközlésre, mentési gyakorlatok vagy műveletek alatt a hajó és mentőcsónakjai vagy mentőtutajai közötti távközlésre, vontatott vagy tolt hajócsoportokon belüli távközlésre, illetve kötélkezelési és kikötési utasítások továbbítására használnak.

20. Felhasználó: lásd Frekvenciafelhasználó.

20/A.[24] Felhasználói állomás: a rádiórendszer olyan állomása, amely elektronikus hírközlő végberendezéssel üzemel.

21. Felosztás (egy frekvenciasávé): egy meghatározott frekvenciasávnak az RR Frekvenciasávok Felosztási Táblázatába, illetve az FNFT-be való beírása abból a célból, hogy azt egy vagy több földfelszíni rádiótávközlési szolgálat vagy űrtávközlési szolgálat, illetve a rádiócsillagászati szolgálat meghatározott feltételek mellett használja. A fogalom a kérdéses frekvenciasávra is vonatkozik.

22. Földfelszíni állomás: földfelszíni rádiótávközlést biztosító állomás.

Ellenkező utalás hiányában, minden állomás földfelszíni állomás.

23. Földfelszíni rádiótávközlés: az űrtávközlésen és a rádiócsillagászaton kívül minden más rádiótávközlés.

24. Földi állomás: a Föld felszínén vagy a Föld légkörének központi részében elhelyezett olyan állomás, amelynek az a rendeltetése, hogy összeköttetést teremtsen:

- egy vagy több űrállomással; illetve

- egy vagy több ugyanolyan állomással, egy vagy több reflektáló műhold vagy más űrbeli tárgy segítségével.

25. Földi mozgóállomás: a földi mozgószolgálat mozgóállomása, amely egy ország vagy földrész földrajzi határain belül földfelszíni mozgásra képes.

26. Földi mozgó földi állomás: a műholdas földi mozgószolgálat mozgó földi állomása, amely egy ország vagy földrész földrajzi határain belül földfelszíni mozgásra képes.

27. Földi mozgószolgálat: bázisállomások és földi mozgóállomások között vagy földi mozgóállomások között létrehozott mozgószolgálat.

28. Frekvenciafelhasználás: rádiótávközlési és egyéb célból rádiójelek előállítása, kisugárzása és vétele.

29. Frekvenciafelhasználó: az a jogi személy,jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy más szervezet, illetve természetes személy, amely, illetve aki rádiótávközlési célból rádiójeleket állít elő, vagy rádiójeleket kisugároz, vagy rádióberendezést üzemben tart.

29/A.[25] GSM-rendszer: elektronikus hírközlő hálózat, amely megfelel a GSM nemzeti szabványoknak, különösen az MSZ EN 301 502-nek és az MSZ EN 301 511-nek.

30. Hajóállomás: a tengeri mozgószolgálat nem állandó jelleggel kikötött hajó fedélzetén elhelyezett mozgóállomása, a mentőjármű állomás kivételével.

31. Hajó földi állomás: a műholdas tengeri mozgószolgálat hajó fedélzetén elhelyezett mozgó földi állomása.

32. Hajók mozgásával kapcsolatos szolgálat: a kikötői műveletek szolgálatától különböző, parti állomások és hajóállomások között vagy hajóállomások között létrehozott biztonsági szolgálat a tengeri mozgószolgálaton belül, amelynek célja kizárólag a hajók mozgására vonatkozó közlemények továbbítása.

E szolgálatból kizártak a nyilvános levelezés jellegű közlemények.

33. Hajóvészadó: a hajó olyan adóállomása, amely kizárólag vészfrekvencián, vészjelzési, sürgősségi vagy biztonsági célokra használható.

33/A.[26] Hallókészülék: rendszerint egy vagy több rádióadót, valamint egy vagy több rádióvevőt magában foglaló rádiótávközlő rendszer, amely lehetővé teszi a halláskárosodásban szenvedő személyek számára, hogy növeljék hallóképességüket.

34. Helyettesítő felosztás: amikor az FNFT egy nemzetközi lábjegyzetében egy sáv azzal a megjegyzéssel szerepel, hogy azt egy Körzetnél kisebb földrajzi övezetben vagy egy adott országban valamely szolgálat számára "osztották fel", akkor az "helyettesítő" felosztás, vagyis olyan felosztás, amely a kérdéses földrajzi övezetben vagy országban a táblázatban megjelölt felosztás helyébe lép.

35. Helyhez kötött állomás: a mozgószolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál.

36. Helyhez kötött földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a műholdas mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján vagy egy meghatározott területén belül helyezkedik el, és a műholdas mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál.

37. Híranyagátvitel: rádió- vagy televízióműsor szerkesztésére felhasználható hang- és képinformáció továbbítása a stúdióba.

38. Hiteles frekvenciák és órajelek állomása: a hiteles frekvenciák és órajelek szolgálatának állomása.

39. Hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata: olyan rádiótávközlési szolgálat, amely tudományos, műszaki és egyéb célokra mindenki által vehető meghatározott frekvenciák, órajelek - vagy mindkettő - meghatározott nagy pontosságú adásáról gondoskodik.

40. Igazgatás: minden olyan kormányszerv vagy szolgálat, amely a Nemzetközi Távközlési Egyesület Alapokmányában, a Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezményében és az Igazgatási Szabályzatokban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében teendő intézkedésekért felelős.

40/A.[27] Intelligens közlekedési rendszerek (ITS): a közúti közlekedési rendszerben alkalmazott rendszerek és szolgáltatások, amelyek információs és kommunikációs technológiákra épülnek, beleértve a közúti közlekedési rendszerek által alkalmazott feldolgozást, vezérlést, helymeghatározást, kommunikációt és elektronikát.

41. Ipari, tudományos és orvosi (ISM) célú felhasználás (a rádiófrekvenciás energiáé): olyan készülékek vagy berendezések működtetését jelenti, melyeket ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célra, a rádiófrekvenciás energia kis térben való előállítására és hasznosítására hoztak létre, ide nem értve a távközlés területén történő alkalmazásokat.

42. Járulékos felosztás: amikor az FNFT egy nemzetközi lábjegyzetében egy sáv azzal a megjegyzéssel szerepel, hogy azt egy Körzetnél kisebb földrajzi övezetben vagy egy adott országban valamely szolgálat számára "is felosztották", akkor az "járulékos" felosztás, vagyis olyan felosztás, amely a kérdéses földrajzi övezetben vagy országban a táblázatban megjelölt szolgálat(ok) on felül szerepel.

43.[28]

43/A.[29] Keskenysávú rádiórendszer: legfeljebb 25 kHz csatorna-sávszélességű rádiórendszer.

43/B.[30] Kiegészítő földfelszíni komponens (CGC): a műholdas mozgószolgálati rendszer szerves része, amely - a mozgó földi állomásokkal összeköttetést megvalósító - helyhez kötött földi telepítésű állomásokból áll annak érdekében, hogy javuljon a műholdas mozgószolgálati rendszer elérhetősége azokban a - rendszer műholdjának, illetve műholdjainak fedési körzetében található - földrajzi térségekben, ahol az egy vagy több űrállomással való összeköttetés nem biztosítható a szükséges minőségben.

44. Kijelölés (egy rádiófrekvenciáé vagy egy rádiófrekvenciás csatornáé): egy igazgatás, illetve frekvenciagazdálkodó hatóság valamely rádióállomás számára kiadott engedélye, amely meghatározott rádiófrekvencia vagy rádiófrekvenciás csatorna meghatározott feltételek mellett történő felhasználására vonatkozik.

45. Kikötői állomás: kikötői műveletek szolgálatának parti állomása.

46. Kikötői műveletek szolgálata: parti állomások és hajóállomások között vagy hajóállomások között létrehozott tengeri mozgószolgálat valamely kikötőben vagy annak közelében, amelynek célja olyan közlemények továbbítása, amelyek kizárólag a hajók vezetésére, mozgására és biztonságára, valamint sürgős esetekben személyek védelmére vonatkoznak.

E szolgálatból kizártak a nyilvános levelezés jellegű közlemények.

47. Kiosztás (egy rádiófrekvenciáé vagy egy rádiófrekvenciás csatornáé): egy adott csatornának az arra illetékes értekezlet által elfogadott tervbe való beírása, abból a célból, hogy azt egy vagy több igazgatás földfelszíni rádiótávközlési szolgálata vagy űrtávközlési szolgálata számára felhasználja egy vagy több meghatározott országban vagy földrajzi övezetben, meghatározott feltételek mellett.

Ez a fogalommeghatározás az FNFT nemzetközi lábjegyzeteire vonatkozik.

48. Kis apertúrájú földi állomás (VSAT): a műholdas állandóhelyű szolgálatban működő állandó vagy változó telephelyű földi állomás, amelyet kis antennaméret (legfeljebb 2,4 m átmérő), kis nyereség (legfeljebb 52 dBi) és kis e.i.r.p.-sűrűség (legfeljebb 57 dBW/40 kHz) jellemez.

49. Kísérleti állomás: olyan állomás, amely a rádióhullámokat a tudomány vagy a technika fejlesztése érdekében folytatott kísérletekhez használja.

Ez a meghatározás nem foglalja magában az amatőrállomásokat.

50.[31] Kis hatótávolságú eszköz (SRD): olyan kis távolság áthidalására szolgáló kis teljesítményű rádióadó, amellyel egy- vagy kétirányú információátvitel valósítható meg, és amely kis valószínűséggel okoz zavarást más rádióberendezésnek.

50/A.[32] Kis hatótávolságú gépjárműradar: olyan rádióberendezés, amely gépjárművekre kifejlesztett radarfunkciót lát el az összeütközések hatásainak csökkentése érdekében, továbbá közlekedésbiztonsági alkalmazások számára.

51. Kisugárzott egyenértékű izotrop teljesítmény (e.i.r.p.): az antennára juttatott teljesítmény és az adott irányban az izotrop antennára vonatkoztatott nyereség (izotrop vagy abszolút nyereség) szorzata.

51/A.[33] Központi állomás: pont-többpont és általános többpont rendszerek olyan állomása, amely ezen rendszerek valamennyi felhasználói állomásával közvetlen vagy átjátszóállomás közvetítésével létrehozott rádiókapcsolatban van. Amennyiben a rendszer az alaphálózathoz vagy más rendszerhez csatlakozik, a csatlakozás ezen állomás közvetítésével történik.

52. Központi földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy a műholdas mozgószolgálat keretében működő olyan nagykapacitású, nagy antennaméretű földi állomás, amely geostacionárius és nemgeostacionárius műholdakhoz az információátvitelt biztosítja.

53. Különleges szolgálat: más módon meg nem határozott olyan rádiótávközlési szolgálat, amely kizárólag a nagyközönség meghatározott szükségleteinek kielégítését célozza, de a nyilvános levelezés számára nincs megnyitva.

54. Légiforgalmi állomás: a légiforgalmi mozgószolgálat helyhez kötött állomása.

Bizonyos esetekben a légiforgalmi állomás például hajó fedélzetén vagy tengeren lévő mesterséges felületen is elhelyezhető.

55. Légiforgalmi földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a műholdas légiforgalmi mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján helyezkedik el, és a műholdas légiforgalmi mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál.

56. Légiforgalmi mozgószolgálat: légiforgalmi állomások és légijármű állomások között vagy légijármű állomások között létrehozott mozgószolgálat, amelyben mentőjármű állomások is részt vehetnek; a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások szintén részt vehetnek e szolgálatban a kijelölt vész- és kényszerhelyzeti frekvenciákon.

57. Légiforgalmi rádiónavigáció szolgálat: repülési célokra és a légijárművek üzemeltetésének biztonságára használt rádiónavigáció szolgálat.

58. Légijármű állomás: a légiforgalmi mozgószolgálat légijármű fedélzetén elhelyezett mozgóállomása, a mentőjármű állomás kivételével.

59. Légijármű földi állomás: a műholdas légiforgalmi mozgószolgálat légijármű fedélzetén elhelyezett mozgó földi állomása.

59/A.[34] Légijárműveken hozzáférhető mobilhírközlési szolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelyet valamely vállalkozás bocsát a légiutasok rendelkezésére nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok repülés közben, a földi mobilhálózatokkal való közvetlen kapcsolatteremtés nélkül történő igénybevételére.

60. Légi mozgószolgálat: lásd Légiforgalmi mozgószolgálat.

61. Légi rádiónavigáció szolgálat: lásd Légiforgalmi rádiónavigáció szolgálat.

61/A.[35] LTE-rendszer: elektronikus hírközlő hálózat, amely megfelel az ETSI által kiadott LTE-szabványoknak, különösen az EN 301 908-1-nek, az EN 301 908-13-nak, az EN 301 908-14-nek és az EN 301 908-11-nek.

62. Markeradó: a légiforgalmi rádiónavigáció szolgálatban alkalmazott olyan adóállomás, amely függőleges nyalábot sugároz abból a célból, hogy a légijárművek részére helyzetjelölést adjon.

63. Másodlagos radar: olyan rádiómeghatározó rendszer, amely a referenciajeleknek a meghatározandó helyről visszatovábbított rádiójelekkel való összehasonlításán alapul.

64. Mentőjármű állomás: a tengeri mozgószolgálat vagy a légiforgalmi mozgószolgálat mozgóállomása, amely kizárólag a szerencsétlenségek túlélőinek szükségleteit szolgálja, és amelyet mentőcsónakon, mentőtutajon vagy bármely egyéb mentőeszközön helyeznek el.

64/A.[36] Mérőóra-leolvasó rendszer: olyan rendszer, amely rádiótávközlő eszközök használatával lehetővé teszi a távoli állapotellenőrzést, mérést és üzemeltetési utasítások küldését.

65. Meteorológiai segédszolgálat: meteorológiai, valamint hidrológiai megfigyelésekre és kutatásokra használt rádiótávközlési szolgálat.

65/A.[37] Modellirányító alkalmazás: járműmodellek (elsősorban kicsinyített járműutánzatok) levegőben, földön, vízfelszínen vagy víz alatt végzett mozgásának irányítására használt rádióalkalmazás.

66. Modulációs összeköttetés: adott helyen elhelyezett földi állomásról egy űrállomás irányába mutató - vagy fordított irányú - rádió-összeköttetés, amely a műholdas állandóhelyű szolgálattól eltérő űrtávközlési szolgálat számára továbbít információt. Az adott hely lehet egy meghatározott állandó pont vagy meghatározott területeken belül bármely állandó pont.

67. Mozgóállomás: a mozgószolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál.

68. Mozgó földi állomás: a műholdas mozgószolgálat olyan földi állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál.

69. Mozgószolgálat: mozgóállomások és helyhez kötött állomások között vagy mozgóállomások között létrehozott rádiótávközlési szolgálat.

70. Műholdak közötti szolgálat: mesterséges holdak közötti összeköttetéseket megvalósító rádiótávközlési szolgálat.

71. Műholdas állandóhelyű szolgálat: adott helyeken elhelyezett földi állomások között egy vagy több műhold segítségével létrehozott rádiótávközlési szolgálat; az adott hely lehet egy meghatározott állandó pont vagy meghatározott területeken belül bármely állandó pont; bizonyos esetekben ez a szolgálat tartalmaz műholdak közötti összeköttetéseket, amelyek a műholdak közötti szolgálatban is üzemeltethetők; a műholdas állandóhelyű szolgálathoz tartozhatnak más űrtávközlési szolgálatok számára szolgáló modulációs összeköttetések is.

72. Műholdas amatőrszolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amely a Föld műholdjain elhelyezett űrállomásokat használja fel ugyanarra a célra, mint az amatőrszolgálat.

73. Műholdas földi mozgószolgálat: műholdas mozgószolgálat, melynek mozgó földi állomásai szárazföldön helyezkednek el.

74. Műholdas Föld-kutató szolgálat: földi állomások és egy vagy több űrállomás között létrehozott rádiótávközlési szolgálat, amely tartalmazhat űrállomások közötti összeköttetéseket is, és amelynél

- a Föld tulajdonságaira és természeti jelenségeire vonatkozó adatokat - beleértve a környezet állapotára vonatkozó adatokat is - a Föld műholdjain elhelyezett aktív érzékelők vagy passzív érzékelők segítségével lehet megszerezni;

- hasonló adatok levegőben szállított vagy a Föld felszínén elhelyezett mesterséges felületekről nyerhetők;

- ezek az adatok az ugyanahhoz a rendszerhez tartozó földi állomások számára szétoszthatók;

- a mesterséges felületeken gyűjtött adatok lekérdezhetők.

Ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is.

75. Műholdas hálózat: műholdas rendszer vagy egy műholdas rendszer része, amely egyetlen műholdból és a hozzátartozó földi állomásokból áll.

76. Műholdas hírcsere (SNG) állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálatban működő állandó vagy változó telephelyű földi állomás televízió- vagy rádióhíranyag átvitelére.

77. Műholdas hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata: olyan rádiótávközlési szolgálat, amely a Föld műholdjain elhelyezett űrállomásokat használja fel ugyanarra a célra, mint a hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata.

Ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is.

78. Műholdas légiforgalmi mozgószolgálat: műholdas mozgószolgálat, amelynek mozgó földi állomásai légijárművek fedélzetén helyezkednek el; mentőjármű állomások és a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások is részt vehetnek e szolgálatban.

79. Műholdas légiforgalmi rádiónavigáció szolgálat: műholdas rádiónavigáció szolgálat, amelynek földi állomásai légijárművek fedélzetén helyezkednek el.

80. Műholdas légi mozgószolgálat: lásd Műholdas légiforgalmi mozgószolgálat.

81. Műholdas légi rádiónavigáció szolgálat: lásd Műholdas légiforgalmi rádiónavigáció szolgálat.

82. Műholdas meteorológiai szolgálat: meteorológiai célokra használt műholdas Föld-kutató szolgálat.

83. Műholdas mozgószolgálat: rádiótávközlési szolgálat

- mozgó földi állomások és egy vagy több űrállomás között vagy e szolgálat által használt űrállomások között; vagy

- mozgó földi állomások között egy vagy több űrállomáson keresztül.

E szolgálat ezen kívül tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is.

84. Műholdas műsorszóró szolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynél az űrállomás által sugárzott vagy közvetített jelek a nagyközönség általi közvetlen vételre szolgálnak.

A műholdas műsorszóró szolgálatnál a "közvetlen vétel" kifejezés az egyedi vételre és a közösségi vételre egyaránt vonatkozik.

85. Műholdas (OR) légiforgalmi mozgószolgálat: elsődlegesen a nemzeti és nemzetközi polgári légiútvonalakon kívüli összeköttetések - beleértve a repülés koordinálásával kapcsolatosakat is - biztosítására szolgáló műholdas légiforgalmi mozgószolgálat.

86. Műholdas (OR) légi mozgószolgálat: lásd Műholdas (OR) légiforgalmi mozgószolgálat.

87. Műholdas összeköttetés: rádió-összeköttetés egy adó földi állomás és egy vevő földi állomás között egyetlen műhold segítségével.

Egy műholdas összeköttetés egy felszálló összeköttetésből és egy leszálló összeköttetésből áll.

88. Műholdas rádiólokáció szolgálat: rádiólokáció céljára használt műholdas rádiómeghatározó szolgálat.

Ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is.

89. Műholdas rádiómeghatározó szolgálat: rádiómeghatározás céljára használt rádiótávközlési szolgálat, amely magában foglalja egy vagy több űrállomás használatát is.

Ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is.

90. Műholdas rádiónavigáció szolgálat: rádiónavigáció céljára használt műholdas rádiómeghatározó szolgálat.

Ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is.

91. Műholdas rendszer: olyan űrtávközlési rendszer, amely a Föld egy vagy több mesterséges holdját használja.

92. Műholdas (R) légiforgalmi mozgószolgálat: elsődlegesen a nemzeti és nemzetközi polgári légiútvonalak mentén a légijáratok biztonságával és rendszerességével kapcsolatos összeköttetésekre fenntartott műholdas légiforgalmi mozgószolgálat.

93. Műholdas (R) légi mozgószolgálat: lásd Műholdas (R) légiforgalmi mozgószolgálat.

94. Műholdas tengeri mozgószolgálat: műholdas mozgószolgálat, amelynek mozgó földi állomásai hajók fedélzetén helyezkednek el; mentőjármű állomások és a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások is részt vehetnek e szolgálatban.

95. Műholdas tengeri rádiónavigáció szolgálat: műholdas rádiónavigáció szolgálat, amelynek földi állomásai hajók fedélzetén helyezkednek el.

96. Műsorátvitel: stúdió által összeállított, szerkesztett hang- és képinformáció továbbítása adóhálózaton történő kisugárzás céljából.

97. Műsorelosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak, ha a tevékenység a telekhatáron belüli vezetékrendszeren valósul meg (pl. társasházban) .

98. Műsorszétosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren - tartalmában változatlanul - történő egyidejű eljuttatása rádió- és televízió-műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz.

99. Műsorszórás: földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú rádiótávközlési eljárás - megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt - hangok, képek vagy egyéb természetű adások továbbítására.

100. Műsorszóró állomás: a műsorszóró szolgálat állomása.

101. Műsorszóró szolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynek adásai a nagyközönség általi közvetlen vételre szolgálnak. Ez a szolgálat magában foglalhatja hangok sugárzását, televíziós vagy egyéb természetű adásokat.

102. Műszeres leszállító rendszer (ILS): olyan rádiónavigációs rendszer, amely a légijárművek részére közvetlenül leszállásuk előtt és annak folyamán vízszintes és függőleges irányítást nyújt, és amely bizonyos meghatározott pontokon a földetérési referenciapontig még megteendő távolságot jelzi.

103. Műszeres leszállító rendszer iránysávadója: a műszeres leszállító rendszerbe tartozó olyan vízszintes irányítást nyújtó rendszer, amely jelzi a légijármű vízszintes eltérését a futópálya tengelyével meghatározott legkedvezőbb süllyedési útvonaltól.

104. Műszeres leszállító rendszer siklópályaadója: a műszeres leszállító rendszerbe tartozó olyan függőleges irányítást nyújtó rendszer, amely jelzi a légijármű függőleges eltérését a legkedvezőbb süllyedési útvonaltól.

105. Nagy magasságú hordozóra telepített állomás: olyan állomás, amely 20...50 km magasságban és a Földhöz képest meghatározott, állandó helyzetű névleges pontban lévő hordozón helyezkedik el.

106.[38] Nemzeti felosztás: a frekvenciasávok felosztása polgári, nem polgári és közös felhasználás céljára Magyarországon, figyelembe véve a nemzetközi felosztást, a nemzeti rádiótávközlési stratégia érvényesítése érdekében.

107. Nemzetközi felosztás: a frekvenciasávok RR szerinti felosztása a világ három Körzetére - az egyes országok eltérő és speciális frekvenciahasználatának figyelembevételével - abból a célból, hogy az igazgatások a frekvenciakijelölés során igazodjanak a nemzetközi szabályokhoz.

108. Nyalábolt rádiórendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amelynek

- frekvenciafelhasználási hatékonysága magas,

- több rádiófrekvencián üzemel,

- automatikus csatornakiválasztást alkalmaz,

- képes speciális átviteli szolgáltatások nyújtására (prioritásos hívás, konferenciahívás stb.) .

A rendszer hatékony működését a jelzés- és forgalmi rendszerének a felhasználás szempontjait figyelembe vevő kialakításával érik el.

109. Nyilvános hozzáférésű mozgórádió (PAMR) rendszer: kizárólag szolgáltatás célú, csoportkommunikációs

igényeket kielégítő diszpécsercélú hálózat, amelyet üzleti felhasználók előre meghatározott felhasználói csoportjai számára terveztek úgy, hogy nincs korlátozás a felhasználói csoportok számára, jellegére vagy típusára, és nem szükséges, hogy ezek kapcsolatban legyenek egymással.

110. Nyilvános levelezés: minden olyan távközlés, amelyet a hivataloknak és állomásoknak- annak a ténynek a következtében, hogy a közönség rendelkezésére állnak -továbbítás végett el kell fogadniuk.

110/A.[39] Nyomon követésre és tárgyak felkutatására szolgáló rendszer: olyan rendszer, amely lehetővé teszi az áruknak azok visszaszerzését eredményező nyomon követését és felkutatását, és amely általában egy, a védendő árucikkre helyezett rádióadót, valamint egy rádióvevőt tartalmaz, továbbá magában foglalhat egy riasztót is.

111. (OR) légiforgalmi mozgószolgálat: elsődlegesen a nemzeti és nemzetközi polgári légiútvonalakon kívüli összeköttetések - beleértve a repülés koordinálásával kapcsolatosakat is - biztosítására szolgáló légiforgalmi mozgószolgálat.

112. (OR) légi mozgószolgálat: lásd (OR) légiforgalmi mozgószolgálat.

113. Parti állomás: a tengeri mozgószolgálat helyhez kötött állomása.

114. Parti földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a műholdas tengeri mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján helyezkedik el, és a műholdas tengeri mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál.

115. Pont-pont összeköttetés: az állandóhelyű szolgálat keretében egymással kizárólagos rádiótávközlési kapcsolatban lévő adó- és vevőállomás közötti átvitel.

116.[40] Pont-többpont rendszer: az állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan rádiórendszer, amelyben a felhasználói állomások mindegyike ugyanahhoz az állomáshoz (központi állomás) közvetlenül vagy átjátszóállomás közvetítésével kapcsolódik, és a felhasználói állomások között közvetlen rádiókapcsolat nincs.

117.[41] Professzionális/Magán mozgórádió (PMR) rendszer: az engedélyes által saját célra használt, esetleg részben más felhasználó(k) nak átengedett, zárt felhasználói csoport forgalmának lebonyolítására szolgáló diszpécsercélú mozgórádió rendszer.

118. Radar: olyan rádiómeghatározó rendszer, amely a referenciajeleknek a meghatározandó helyről visszaverődő vagy visszatovábbított rádiójelekkel való összehasonlításán alapul.

119. Radarbója (racon): egy meghatározott navigációs markerjelzéshez rendelt adó-vevő, amely a radarjel indítására automatikusan megkülönböztető jelet ad; ez megjelenik az indító radar képernyőjén, és távolsági, irány- és azonosító adatokat szolgáltat.

120. Rádió: rádióhullámok használatára utaló általános fogalom.

121. Rádióalkalmazás: egy frekvenciasáv vagy meghatározott frekvencia rádiórendszerrel, rádióberendezéssel történő igénybevétele rádiótávközlés vagy rádiócsillagászat meghatározott céljaira.

122. Rádióállomás: lásd Állomás.

123. Rádióberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan alkotórésze, amely földfelszíni rádiótávközlés vagy űrtávközlés céljára felosztott rádiófrekvenciás tartomány felhasználásával képes rádióhullámok adása, vétele vagy adása és vétele útján távközlésre.

124. Rádiócsillagászat: kozmikus eredetű rádióhullámok vételére alapozott csillagászat.

125. Rádiócsillagászati állomás: a rádiócsillagászati szolgálat állomása.

126. Rádiócsillagászati szolgálat: rádiócsillagászattal foglalkozó szolgálat.

126/A.[42] Rádiófrekvenciás azonosító (RFID) eszköz: többek között árucikkek rádiórendszer használatával történő nyomon követésére és azonosítására szolgáló eszköz, amely egyrészről az árucikkekre rögzített passzív eszközökből (címkék), másrészről a címkék aktiválására és a róluk történő adatgyűjtésre szolgáló adóvevő egységekből (olvasók) áll.

127. Rádiófrekvenciás tartomány: rádióhullámok frekvenciatartománya.

128. Rádióhullámok vagy Hertz-hullámok: a térben mesterséges vezető nélkül terjedő elektromágneses hullámok, amelyeknek frekvenciája kisebb, mint az önkényesen megválasztott 3000 GHz-es határérték.

129. Rádió-irányadó állomás: a rádiónavigáció szolgálat olyan állomása, amelynek adásai valamely mozgóállomás számára lehetővé teszik a rádió-irányadó állomáshoz viszonyított helyzetének vagy irányának meghatározását.

130. Rádió-iránymérés: olyan rádiómeghatározás, amely a rádióhullámok vételét használja fel valamely állomás vagy tárgy irányának meghatározására.

131. Rádió-iránymérő állomás: rádió-iránymérést alkalmazó rádiómeghatározó állomás.

132. Rádiólokáció: a rádiómeghatározásnak a rádiónavigációtól eltérő célú alkalmazása.

133. Rádiólokációs helyhez kötött állomás: a rádiólokáció szolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál.

134. Rádiólokációs mozgóállomás: a rádiólokáció szolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál.

135. Rádiólokáció szolgálat: rádiólokáció céljára használt rádiómeghatározó szolgálat.

136. Rádió-magasságmérő: légijármű vagy űrjármű fedélzetén elhelyezett olyan rádiónavigációs készülék, amelyet a légijárműnek vagy az űrjárműnek a Föld felszíne vagy más felület feletti magasságának meghatározására használnak.

137. Rádiómeghatározás: valamely tárgy helyének, sebességének és/vagy más jellemzőinek meghatározása, illetve az ezekre vonatkozó adatok megszerzése a rádióhullámok terjedési sajátságainak segítségével.

137/A.[43] Rádiómeghatározó alkalmazás:a rádiómeghatározó szolgálat rádióalkalmazása.

138. Rádiómeghatározó állomás: a rádiómeghatározó szolgálat állomása.

139. Rádiómeghatározó szolgálat: rádiómeghatározás céljára használt rádiótávközlési szolgálat.

140. Rádiónavigáció: a rádiómeghatározás navigáció céljaira történő alkalmazása, ideértve akadályozó tárgyak meghatározását is.

141. Rádiónavigációs helyhez kötött állomás: a rádiónavigáció szolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál.

142. Rádiónavigációs mozgóállomás: a rádiónavigáció szolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál.

143. Rádiónavigáció szolgálat: rádiónavigáció céljára használt rádiómeghatározó szolgálat.

144. Rádiószolgálat: rádiótávközlési szolgálatok és a rádiócsillagászati szolgálat.

145. Rádiószonda: a meteorológiai segédszolgálatban alkalmazott olyan automatikus rádió-adókészülék, amelyet rendszerint légijármű, szabad léggömb, ejtőernyő vagy sárkány hordoz, és amely meteorológiai adatokat továbbít.

146. Rádiótávközlés: rádióhullámok segítségével történő távközlés.

147. Rádiótávközlési szolgálat: olyan szolgálat, amely magában foglalja a rádióhullámok sajátos távközlési célokból történő továbbítását, adását és/vagy vételét.

Ellenkező utalás hiányában, minden rádiótávközlési szolgálat földfelszíni rádiótávközlésre vonatkozik.

A fogalom a következő szolgálatokat tartalmazza:

állandóhelyű szolgálat,

amatőrszolgálat,

belvízi mozgószolgálat,

biztonsági szolgálat,

földi mozgószolgálat,

hajók mozgásával kapcsolatos szolgálat,

hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata,

kikötői műveletek szolgálata,

különleges szolgálat,

légiforgalmi mozgószolgálat,

légiforgalmi rádiónavigáció szolgálat,

meteorológiai segédszolgálat,

mozgószolgálat,

műholdak közötti szolgálat,

műholdas állandóhelyű szolgálat,

műholdas amatőrszolgálat,

műholdas földi mozgószolgálat,

műholdas Föld-kutató szolgálat,

műholdas hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata,

műholdas légiforgalmi mozgószolgálat,

műholdas légiforgalmi rádiónavigáció szolgálat,

műholdas meteorológiai szolgálat,

műholdas mozgószolgálat,

műholdas műsorszóró szolgálat,

műholdas (OR) légiforgalmi mozgószolgálat,

műholdas rádiólokáció szolgálat,

műholdas rádiómeghatározó szolgálat,

műholdas rádiónavigáció szolgálat,

műholdas (R) légiforgalmi mozgószolgálat,

műholdas tengeri mozgószolgálat,

műholdas tengeri rádiónavigáció szolgálat,

műsorszóró szolgálat,

(OR) légiforgalmi mozgószolgálat,

rádiólokáció szolgálat,

rádiómeghatározó szolgálat,

rádiónavigáció szolgálat,

(R) légiforgalmi mozgószolgálat,

tengeri mozgószolgálat,

tengeri rádiónavigáció szolgálat,

űrbeli üzemeltetési szolgálat,

űrkutatási szolgálat.

148. (R) légiforgalmi mozgószolgálat: elsődlegesen a nemzeti és nemzetközi polgári légiútvonalak mentén a légijáratok biztonságával és rendszerességével kapcsolatos összeköttetésekre fenntartott légiforgalmi mozgószolgálat.

149. (R) légi mozgószolgálat: lásd (R) légiforgalmi mozgószolgálat.

149/A.[44] Szélesebb sávú rádiórendszer: legalább 25 kHz csatorna-sávszélességet használó rádiórendszer.

149/B.[45] Szélessávú vezetéknélküli hozzáférési (BWA) rendszer: olyan rádiórendszer, amely felhasználói állomásokból, valamint a felhasználói állomásokat az alaphálózathoz kapcsoló rendszerből áll, és az állomások közötti távközlés szélessávú átviteli sebességgel történik.

150. Személyhívó rendszer: rádiótávközlési rendszer, amely meghatározott címzett üzenetek közvetítését teszi lehetővé, változó helyű felhasználók számára.

151. Szerencsétlenségek helyét jelző műholdas rádióbója: a műholdas mozgószolgálat olyan földi állomása, amelynek adásai megkönnyítik a kutatási és mentési műveleteket.

152. Szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomás: a mozgószolgálat olyan állomása, amelynek adásai megkönnyítik a kutatási és mentési műveleteket.

152/A.[46] Szociális segélykérő: olyan hordozható berendezéssel ellátott, megbízható rádiótávközlő rendszer és hálózat, amely lehetővé teszi, hogy egy korlátozott hozzáférésű területen vészhelyzetben lévő személy egyszerű beavatkozással segélyhívást indítson.

153. Társadalmi (polgári) önvédelmi szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvénynek a társadalmi szervezetekre és egyesületekre vonatkozó rendelkezései alapján működő, a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült szervezet, amelynek tevékenysége az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a értelmében települési önkormányzati hatáskörbe tartozik.

153/A.[47] Tartályszintmérő radar: egy valamilyen anyag tárolására szolgáló tartályban lévő anyag szintjének meghatározására használt speciális rádiómeghatározó alkalmazás, amelyet fémből vagy vasbetonból készült tartályba vagy azzal összemérhető rádiófrekvenciás csillapító tulajdonsággal rendelkező anyagból készült hasonló létesítménybe telepítenek.

154. Távirányító berendezés: távirányításra szolgáló rádióberendezés, amely különböző szerkezetek folyamatos, egyirányú vezérlését teszi lehetővé.

155. Távközlés: eljárás, melynek során bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény vezetéken, villamos vagy optikai úton, rádión vagy más elektromágneses rendszeren, illetve ezek kombinációján eljuttatható egy vagy több felhasználó számára.

156. Távmérés: a távközlés felhasználása méréseknek a mérőműszertől bizonyos távolságra történő automatikus jelzése vagy rögzítése céljából.

157. Távvezérlés: a távközlés felhasználása egy berendezés működésének bizonyos távolságból történő beindítására, megváltoztatására vagy beszüntetésére szolgáló jelek továbbítása céljából.

158. Telekhatár: az elektronikus hírközlő eszközök építése, létesítése, fejlesztése tekintetében telekhatárnak minősül az adott ingatlant más földrészletektől elválasztó határvonal, illetőleg - telepszerű többszintes beépítésnél (sorházas vagy több épületből álló telepnél)- a lakóút vagy a telep mellett elhaladó közút határa.

159.[48] Tengeri mozgószolgálat: parti állomások és hajóállomások között, vagy hajóállomások között, vagy a hozzájuk rendelt fedélzeti távközlő állomások között létrehozott mozgószolgálat; mentőjármű állomások és a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások is részt vehetnek e szolgálatban.

Magyarország területén a tengeri mozgószolgálat RR szerinti érvénye a belföldi vízi utakra is kiterjed.

160. Tengeri rádiónavigáció szolgálat: hajózási célokra és a hajók üzemeltetésének biztonságára használt rádiónavigáció szolgálat.

161. Több műholdas összeköttetés: rádió-összeköttetés egy adó földi állomás és egy vevő földi állomás között legalább két műhold segítségével, közbeiktatott földi állomás nélkül.

Egy több műholdas összeköttetés egy felszálló összeköttetésből, egy vagy több műholdak közötti összeköttetésből és egy leszálló összeköttetésből áll.

161/A.[49] Ultraszéles sávú (UWB) technológiát használó berendezések: beépített összetevőként vagy kiegészítőként olyan, kis hatótávolságú rádiótávközlő technológiát alkalmazó, 50 MHz-nél szélesebb frekvenciatartományra kiterjedő rádiófrekvenciás energiát szándékosan előállító és sugárzó berendezések, amelyek frekvenciatartománya átfedésbe kerülhet több, a rádiótávközlési szolgálatok részére felosztott frekvenciasávval.

161/B.[50] UMTS-rendszer: elektronikus hírközlő hálózat, amely megfelel az UMTS nemzeti szabványoknak, különösen az MSZ EN 301 908-1-nek, az MSZ EN 301 908-2-nek, az MSZ EN 301 908-3-nak és az MSZ EN 301 908-11-nek.

162. Űrállomás: olyan tárgyon elhelyezett állomás, amely a Föld légkörének központi részén kívül helyezkedik el, azon kívülre szánták, vagy oda került.

163. Űrbeli üzemeltetési szolgálat: rádiótávközlési szolgálat, amelynek rendeltetése kizárólag az űrjárművek üzemeltetése, különös tekintettel az űrbeli követésre, űr-távmérésre és űrtávvezérlésre.

Ezeket a tevékenységeket általában az a szolgálat látja el, amelynek keretében az űrállomás működik.

164. Űrkutatási szolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynél űrjárműveket vagy más űrbeli tárgyakat használnak fel tudományos vagy műszaki kutatás céljaira.

165. Űrtávközlés: minden olyan rádiótávközlés, amelyet egy vagy több űrállomás, egy vagy több reflektáló műhold vagy más űrbeli tárgy felhasználásával valósítanak meg.

166. Űrtávközlési rendszer: együttműködő földi állomások és/vagy űrállomások meghatározott célú űrtávközlésre szolgáló csoportja.

167. Változó telephelyű állomás: olyan állomás, amely helyváltoztatásra alkalmas, de csak telepített helyzetben üzemelhet.

168.[51] Végfelhasználói állomás: olyan felhasználói állomás, amely az elektronikus átvitel végpontját képezi.

168/A.[52] Vezetéknélküli hozzáférési rendszer: szélessávú rádiórendszer, amely tekintet nélkül a hálózat topológiájára, vezetéknélküli hozzáférést biztosít nyilvános és magáncélú alkalmazások számára.

168/B.[53] WiMAX-rendszer: az állandóhelyű szolgálatban olyan pont-többpont rádiórendszer, valamint a mozgószolgálatban olyan mobil rádiórendszer, amelynek berendezései a WiMAX Fórum által kiadott WiMAX-típustanúsítvánnyal rendelkeznek. A 880-915/925-960 MHz és az 1710-1785/1805-1880 MHz sávban az ETSI által kiadott WiMAX-szabványoknak, ezen belül különösen az EN 301 908-1-nek, az EN 301 908-21-nek és az EN 301 908-22-nek megfelelő elektronikus hírközlő hálózat is WiMAX-rendszernek minősül.

169. Zsinórnélküli telefon: elektronikus hírközlő hálózat azon földi mozgószolgálati része, amelynek bázisállomásai közvetlenül csatlakoznak elektronikus hírközlő hálózathoz.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A rendeletben alkalmazott rövidítések értelmezése

2. melléklet a 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelethez

FREKVENCIASÁVOK NEMZETI FELOSZTÁSI TÁBLÁZATA