19/2019. (V. 17.) AM rendelet

a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 6. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 22. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A forgalmi érték megállapításának alapjai:)

"c) növényi szaporító- és ültetési anyag (pl. oltvány, palánta, vetőmag) esetében forgalomba hozatal előtt a káreseményt megelőző 6 hónapban kialakult átlagos piaci ár, az első forgalomba hozatalt követően a számlával igazolt beszerzési ár;"

2. § (1) Az R. 69. § (2) bekezdés 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)

"11. az Epitrix cucumeris (Harris), az Epitrix papa sp.n., az Epitrix subcrinita (Lec.) és az Epitrix tuberis (Gentner) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről szóló, 2012. május 16-i 2012/270/EU bizottsági végrehajtási határozat, valamint az azt módosító 2014/679/EU bizottsági, 2016/1359/EU bizottsági és 2018/5/EU bizottsági végrehajtási határozat,

12. a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről szóló, 2012. szeptember 26-i 2012/535/EU bizottsági végrehajtási határozat, valamint az azt módosító 2015/226/EU bizottsági, 2017/427/EU bizottsági és 2018/618/EU bizottsági végrehajtási határozat,"

(2) Az R. 69. § (2) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)

"23. az egyes harmadik országokból származó áruk szállítására szolgáló, fából készült csomagolóanyagokra vonatkozó felügyeletről, növényegészségügyi ellenőrzésekről és intézkedésekről szóló, 2018. augusztus 10-i 2018/1137/EU bizottsági végrehajtási határozat,"

(3) Az R. 69. § (2) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)

"27. a Xylella fastidiosa (Wells et al.) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló, 2015. május 18-i 2015/789/EU bizottsági végrehajtási határozat és az azt módosító 2015/2417/EU bizottsági, 2016/764/EU bizottsági, 2017/2352/EU bizottsági, 2018/927/EU bizottsági és 2018/1511/EU bizottsági végrehajtási határozat,"

(4) Az R. 69. § (2) bekezdés 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)

"30. a tagállamoknak a 2000/29/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől a Kanadából származó vagy ott feldolgozott kőrisfa tekintetében való eltérés engedélyezése céljából adott felhatalmazásról szóló, 2016. március 17-i 2016/412/EU bizottsági végrehajtási határozat, és az azt módosító 2017/2180/EU bizottsági és 2018/1970/EU bizottsági végrehajtási határozat,"

(5) Az R. 69. § (2) bekezdés 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)

"34. az Amerikai Egyesült Államokból származó vagy ott feldolgozott kőrisfa tekintetében a tagállamoknak a 2000/29/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől való ideiglenes eltérés engedélyezése céljából adott felhatalmazásról, valamint az (EU) 2017/204 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. augusztus 21-i 2018/1203/EU bizottsági végrehajtási határozat,"

(6) Az R. 69. § (2) bekezdése a következő 38-40. ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)

"38. az egyes károsítók Unióba történő behurcolásának megelőzése céljából bizonyos harmadik országokból származó növények és hibridjeik termésének szállítására, tárolására és feldolgozására vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 2017. december 15-i 2017/2374/EU bizottsági végrehajtási határozat,

39. a Spodoptera frugiperda (Smith) károsító Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó szükséghelyzeti intézkedések megállapításáról szóló, 2018. április 23-i 2018/638/EU bizottsági végrehajtási határozat,

40. az Aromia bungii (Faldermann) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló intézkedések megállapításáról szóló, 2018. október 8-i 2018/1503/EU bizottsági végrehajtási határozat."

(7) Az R. 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ez a rendelet a Közösségben a meghatározott növényegészségügyi kockázatoknak kitett védett övezetek elismeréséről szóló, 2008. július 4-i 690/2008/EK bizottsági rendelet, valamint az azt módosító 17/2010/EU bizottsági, 361/2010/EU bizottsági, 436/2011/EU bizottsági, 355/2012/EU bizottsági, 707/2014/EU bizottsági, 2016/873/EU bizottsági és 2018/791/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg."

3. § Az R.

a) 4. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 5. számú melléklete a 2. melléklet,

c) 6. számú melléklete a 3. melléklet,

d) 7. számú melléklete a 4. melléklet

szerint módosul.

4. § Az R.

a) 23. számú melléklete helyébe az 5. melléklet,

b) 24. számú melléklete helyébe a 6. melléklet,

c) 29. számú melléklete helyébe a 7. melléklet

lép.

5. § Az R. a 8. melléklet szerinti 31. számú melléklettel egészül ki.

6. § Az R.

a) 2. § (2) bekezdésében az "a Földművelésügyi Minisztérium" szövegrész helyébe az "az Agrárminisztérium" szöveg,

b) 33. § (1) bekezdés f) pontjában, 7. számú melléklet 1.2.7.4. pontjában a "2. pontjában" szövegrész helyébe a "II. pontjában" szöveg,

c) 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 25.1.1. pont első oszlopában, A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 25.1.1. pont második oszlop 1. pont aa) és b) alpontjában, A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 18.5.1. pont első oszlopában, A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 18.5.1. pont második oszlop b) pontjában, 7. számú melléklet 1.1.14. pontjában és 1.1.14.1. alpontjában az "Epitrix similaris (Gentner)" szövegrész helyébe az "Epitrix papa sp. n." szöveg,

d) 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 57. pont első oszlopában és 58. pont első oszlopában az "ültetésre" szövegrész helyébe a "fogékony, ültetésre" szöveg,

e) 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 58. pont második oszlop 1.1.1. pont ag) és c) alpontjában, A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 31. pont második oszlop I. pont ah) alpontjában a "200 méteres" szövegrész helyébe a "100 méteres" szöveg,

f) 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 58. pont második oszlop 1.1.2. pont aa) alpontjában a "meghatározott szervezettől" szövegrész helyébe a "Xylella fastidiosától" szöveg,

g) 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 58. pont második oszlop 1.1.2. pont d) pont ii. alpontjában a "meghatározott szervezettől" szövegrészek helyébe a "Xylella fastidiosától" szöveg,

h) 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 58. pont második oszlop 1.1.2. pont ab) alpontjában a "meghatározott szervezetnek" szövegrész helyébe a "Xylella fastidiosának" szöveg,

i) 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 58. pont második oszlop 1.1.2. pont ad) alpontjában a "meghatározott szervezet" szövegrészek helyébe a "Xylella fastidiosa" szöveg,

j) 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 58. pont második oszlop 1.1.2. pont c) pontjában a "meghatározott szervezettel" szövegrész helyébe a "Xylella fastidiosával" szöveg,

k) 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 58. pont első oszlopában, 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 31. pont első oszlopában, 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 31. pont második oszlop I. pont ab) alpontjában, 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 31. pont második oszlop II. pont ab) alpontjában, 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 31. pont második oszlop II. pont bb) és bc) alpontjában a "(Well and Raju)" szövegrész helyébe a "(Wells et al.)" szöveg,

l) 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 31. pont második oszlop I. pont a) alpontjában az "a termőhely" szövegrész helyébe az "a termőhely jellemzői;" szöveg,

m) 7. számú melléklet 1.2.7.7.3. pontjában az "az 1.2.7.7.1. és az 1.2.7.7.2. pontban" szövegrész helyébe az "az 1.2.7.7.1., az 1.2.7.7.2. és az 1.2.7.7.2.1. pontban" szöveg,

n) 30. számú melléklet címében a "205/893/EU" szövegrész helyébe a "2015/893/EU" szöveg

lép.

7. § Hatályát veszti az R.

a) 33. § (1) bekezdés e) pontja,

b) 69. § (2) bekezdés 18. és 33. pontja,

c) 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 37.2. pontja,

d) 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 23.1. pontja,

e) 6. számú melléklet A. RÉSZ I. szakasz 1. pont 1.9. alpontja,

f) 6. számú melléklet B. RÉSZ I. szakasz 10. pontja,

g) 7. számú melléklet 1. pont 1.1.8. alpontjában a "Rhagoletis completa Cresson," szövegrész,

h) 7. számú melléklet 1. pont 1.1.13. alpontja.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 19/2019. (V. 17.) AM rendelethez

1. Az R. 4. számú melléklet A. RÉSZÉBEN foglalt táblázat 18. sora helyébe a következő sor lép:

2. melléklet a 19/2019. (V. 17.) AM rendelethez

1. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat a következő 7.8. és 7.9. ponttal egészül ki:

2. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 21.4. sora helyébe a következő sor lép:

3. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat a következő 23.3. ponttal egészül ki:

4. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat a következő 27.3. ponttal egészül ki:

5. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 37.1. sora helyébe a következő sor lép:

6. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat a következő 57.1. és 57.2. ponttal egészül ki:

7. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 58. sor 1.1.1. pontjának ac)-ae) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

8. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 58. sor 1.1.1. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

9. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ I. szakaszában foglalt táblázat 58. sor 1.1.2. pont d) pontjának iii. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

10. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat a következő 2.4-2.6. ponttal egészül ki:

11. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat a következő 16.3. és 16.4. sorral egészül ki:

12. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 31. sor I. pont nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

13. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat 31. sor I. pont ad)-af) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

14. Az R. 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakaszában foglalt táblázat a következő 31.1-31.4. sorral egészül ki:

3. melléklet a 19/2019. (V. 17.) AM rendelethez

1. Az R. 6. számú melléklet A. RÉSZ I. szakasz 6. pont 6.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.1. A Xylella fastidiosa (Wells et al.) 29. számú melléklet II. pontjában megjelölt azon gazdanövényei, amelyeket soha nem termesztettek a körülhatárolt területeken."

2. Az R. 6. számú melléklet A. RÉSZ I. szakasz 6. pontja a következő 6.2. alponttal egészül ki:

"6.2. Juglans regia L., Olea europaea L., Prunus amygdalus Batsch, P. amygdalus x P. persica, P. armeniaca L., P. avium (L.) L., P. cerasus L., P. domestica L., P. domestica x P. salicina, P. dulcis (Mill.) D.A. Webb, P. persica (L.) Batsch, and P. salicina Lindley, ültetésre szánt, pre-bázis anyanövényei és pre-bázis növényanyaga, a vetőmagok kivételével, amelyeket sohasem termesztettek körülhatárolt területen és életüknek legalább egy részében nem tartották rovarbiztos növényházban.

A 6.1. és 6.2. alpont esetében nem szükséges növényútlevél a gazdanövények olyan személyeknek történő szállításához, akik szakmájukon, üzleti tevékenységükön vagy foglalkozásukon kívül eső célból járnak el, és a növényeket saját használatra szerzik be."

3. Az R. 6. számú melléklet A. RÉSZ I. szakasza a következő 7.4. ponttal egészül ki:

"7.4. Az 1., 2. és 4. pontban szereplő rendelkezések betartása mellett, a Prunus növények 31. számú melléklet 2. pontja szerinti faanyaga, amely egy tagállam olyan területéről származik, amelyet az Aromia bungii (Faldermann) fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak."

4. Az R. 6. számú melléklet A. RÉSZ II. szakasz 1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.2. A Beta vulgaris L., a Platanus L., a Populus L., a Prunus L. a Quercus spp. - a Quercus suber kivételével - és az Ulmus L. ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével."

5. Az R. 6. számú melléklet B. RÉSZ I. szakasza a következő 2.3. ponttal egészül ki:

"2.3. Afrikából vagy az amerikai kontinensről származó Zea mays L. növények, az élő virágpor, növényi szövettenyészetek, magvak és szemtermés kivételével."

6. Az R. 6. számú melléklet B. RÉSZ I. szakasz 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Az alábbi növények termése:

- Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf., Microcitrus Swingle, Naringi Adans., Swinglea Merr. fajok, és hibridjeik, a Momordica L., Solanum lycopersicum L. és Solanum melongena,

- nem európai országokból származó Annona L., Cydonia Mill., Diospyros L., Malus Mill., Mangifera L., Passiflora L., Prunus L., Psidium L., Pyrus L., Ribes L., Syzygium Gaertn. és Vaccinium L fajok,

- az Afrikából vagy az amerikai kontinensről származó Solanum aethiopicum L. és Solanum macrocarpon L.,

- Capsicum L.,

- az afrikai kontinens országaiból, a Zöld-foki-szigetekről, a Szent Ilona-szigetről, Madagaszkárról, Réunionról, Mauritiusról és Izraelből származó Punicagranatum L."

7. Az R. 6. számú melléklet B. RÉSZ I. szakasza a következő 12. ponttal egészül ki:

"12. A Prunus nemzetségekbe tartozó növényekből nyert, a 31. számú melléklet szerinti faanyag olyan harmadik országokból, amelyekben ismerten jelen van az Aromia bungii (Faldermann)."

4. melléklet a 19/2019. (V. 17.) AM rendelethez

1. Az R. 7. számú melléklet 1.1.8. pontja a következő 1.1.8.1. alponttal egészül ki:

"1.1.8.1. Rhagoletis completa Cresson

A fertőzött területről a károsítót esetleg tartalmazó, tünetes diótermés vagy dióburok hulladék nem vihető ki, azt a helyszínen meg kell semmisíteni. Ültetési anyag (pl. gyökeres dugvány, alany, oltvány) nem vihető ki a fertőzött területről, csak azután, hogy a tapadó talajt lemosással vagy kefével eltávolították úgy, hogy az gyakorlatilag mentes lesz a talajmaradványoktól. A munkaeszközökre és személyi felszerelésre tapadt talajt a fertőzött terület elhagyása előtt el kell távolítani. Szükség esetén a termelő költségére kötelező védekezést kell elrendelni."

2. Az R. 7. számú melléklet 1.1.9.4.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.1.9.4.4. Az érintett pufferzónák egészében ki kell jelölni és ki kell vágni mindazokat a fogékony növényeket, amelyek elpusztultak, rossz egészségi állapotban vannak vagy amelyeket tűz vagy vihar sújtott. A vágás előtt és folyamán, valamint a kivágott növények és azok vágási maradványai ártalmatlanításáig minden olyan óvintézkedést alkalmazva, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora elterjedésének megakadályozásához szükséges, el kell szállítani és ártalmatlanítani a kivágott növényeket és azok vágási maradványait az alábbi feltételek mellett."

3. Az R. 7. számú melléklet 1.1.9.4.4.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.1.9.4.4.2. Az április 1. és október 31. között a pufferzónában kijelölt fogékony növényekre az 1.1.9.3.4.1.2. pontban leírtakat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az április 1. és október 31. között azonosított és tűz vagy vihar sújtotta fogékony növények kivágása, eltávolítása és ártalmatlanítása nem bizonyul megfelelőnek, a növények kivágását és eltávolítását a következő rajzási időszak kezdete előtt kell elvégezni.

Ezen eltérés alkalmazása esetén és az 1.1.9.4.1.1. pont sérelme nélkül a rajzási időszakban a vektoroknak a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétére irányuló mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával intenzív felderítést kell végezni a tűz vagy vihar sújtotta területen. Amennyiben a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét megerősíti a hatóság, intenzívebb felderítéseket kell végezni a környező területen található fogékony növények tekintetében a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének jeleit vagy tüneteit mutató növények szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával."

4. Az R. 7. számú melléklet 1.1.9.4.4.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.1.9.4.4.4. Az 1.1.9.4.4. pontban leírtak szerint azonosított faanyag esetében a kivágott fogékony növények rönkjét le kell hántolni, vagy a rönköket a vektor ellen ismerten hatékony rovarölő szerrel kell kezelni, vagy a kivágást követően azokat azonnal egy ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval kell beborítani. A hántolás, kezelés vagy beborítás után a fogékony faanyagot hatósági felügyelet mellett azonnal egy tárolóhelyre vagy engedéllyel rendelkező kezelőüzembe kell szállítani. A hántolatlan faanyagot a tárolóhelyen vagy az engedéllyel rendelkező kezelőüzemben azonnal újra le kell kezelni a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel, vagy ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval kell beborítani. Amennyiben a hántolás, a fenti rovarölő szeres kezelés és az ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval való beborítás nem bizonyul megfelelőnek, a hántolatlan faanyagot azonnal meg kell semmisíteni a helyszínen. A fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot és a helyszínen megsemmisítendő hántolatlan faanyagot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani."

5. Az R. 7. számú melléklet 1.1.14.1-1.1.14.6. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1.1.14.1. A Solanum tuberosum növények Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix papa sp. n., Epitrix subcrinita (Lec.) vagy az Epitrix tuberis (Gentner) fajok okozta fertőzésének vagy az e szervezet által a burgonyagumókon okozott fertőzés jeleinek észlelése esetén a területet, a tárolóhelyet, a növényállományt és a növényanyagot zárlat alá kell helyezni és haladéktalanul körülhatárolt területet kell létrehozni.

1.1.14.2. A körülhatárolt terület tartalmazza:

a) a fertőzött területet, amely magában foglalja legalább azokat a termőterületeket, ahol egy meghatározott Epitrix faj jelenlétét vagy az e szervezet által a burgonyagumókon okozott fertőzés jeleit megerősítették, valamint azokat a termőterületeket, ahol a fertőzött burgonyagumót termesztették, valamint

b) a pufferzónát, amely a fertőzött terület határán túl elhelyezkedő, legalább 500 méter széles gyűrű. Amennyiben egy termőterület valamely része ennek a gyűrűnek a területére esik, akkor az egész termőterület a pufferzónába kerül. Amennyiben több pufferzóna fedi egymást vagy ezek földrajzilag közel vannak egymáshoz, olyan körülhatárolt területet kell kialakítani, amely magában foglalja az érintett körülhatárolt területeket és a köztük fekvő területeket is.

1.1.14.3. A fertőzött terület és a pufferzóna kialakításánál a következőket kell figyelembe venni: a károsítók biológiája, a fertőzöttség mértéke, a gazdanövények elterjedtsége, a károsító megjelenésére és megtelepedésére utaló jelek, valamint a károsítók természetes terjedésre való képessége.

1.1.14.4. Amennyiben megerősítik a károsító jelenlétét vagy e szervezet által a burgonyagumókon okozott fertőzés jeleit a fertőzött területen kívül, a fertőzött terület és a pufferzóna körülhatárolását ennek megfelelően felül kell vizsgálni és meg kell változtatni.

1.1.14.5. Akkor oldható fel a zárlat és szüntethető meg a terület körülhatárolása, ha az éves felderítések alapján két évig nem mutatják ki sem a károsító jelenlétét sem az általa a burgonyagumókon okozott fertőzés jeleit a fertőzött területen. A körülhatárolás megszűntetéséről értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot is.

1.1.14.6. A körülhatárolt területen legalább az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni:

a) intézkedéseket kell hozni a károsító felszámolására vagy visszaszorítására, beleértve a kezeléseket és fertőtlenítéseket, valamint ahol szükséges, el kell rendelni a gazdanövények ültetésére vonatkozó tilalmat,

b) folyamatosan kell ellenőrizni az Epitrix fajok jelenlétét vagy az azok által a burgonyagumókon okozott fertőzés jeleit, és

c) felügyelet alá kell vonni a burgonyagumó körülhatárolt területekről való forgalmazását."

6. Az R. 7. számú melléklet 1.1.14.8. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A körülhatárolt területekről származó burgonyagumók kivételes esetben kiszállíthatók az adott körülhatárolt területről az 1.1.14.11. pontban leírt követelményeket kielégítő legközelebbi csomagolóüzembe, ha a 1.1.14.9. pontban meghatározott feltételek teljesülnek. Abban az üzemben tárolhatók is a burgonyagumók.

Ebben az esetben a járási hivatal a következő intézkedéseket hozza:)

"a) intenzív felderítést kell végezni az Epitrix fajok jelenlétének és e szervezetek által a burgonyagumókon okozott fertőzés jeleinek kiderítésére, melynek része a burgonyagumók és ahol indokolt, más gazdanövények vizuális vizsgálata, ideértve a csomagolóüzem 100 méteres körzetében található burgonyatáblákat;"

7. Az R. 7. számú melléklet 1.1. pontja a következő 1.1.16. alponttal egészül ki:

"1.1.16. Aromia bungii (Faldermann)

Aki tudomást szerez a károsító jelenlétéről vagy arra utaló jelekről, köteles azonnal értesíteni a járási hivatalt, és e hatóságnak kérésre átadni a birtokában lévő, a károsító jelenlétére vonatkozó információt. A járási hivatal minden szükséges intézkedést megtesz a károsító gyanított jelenlétének megerősítésére és azonnal értesíti a jelenlét következményeiről és kockázatairól mindazokat, akiknek gondozásában a károsítóval fertőzött növények lehetnek.

1.1.16.1. A körülhatárolt terület létrehozása

1.1.16.1.1. Aromia bungii (Faldermann) károsító jelenlétének észlelése esetén a minisztérium írásban értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a károsító jelenlétéről, a 14. §-ban meghatározottak szerint.

1.1.16.1.2. A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területet, a tárolóhelyet, a növényállományt és a növényanyagot zárlat alá kell helyezni és a területet körül kell határolni. A körülhatárolt terület magában foglalja:

a) a fertőzött területet, amelyben megerősítették a károsító jelenlétét, és amely magába foglal minden olyan területet, ahol a károsítóval ismerten megfertőzött növények, a károsító általi lehetséges fertőzés tüneteit mutató növények találhatók, valamint ahol a fertőzött növények közvetlen közelében, azokkal megegyező termesztési forrásból - ha az ismeretes - vagy fertőzött növényekből származó, így a károsítótól lehetségesen fertőzött növények találhatók, valamint

b) a pufferzónát, amely a fertőzött területet veszi körül, és amelynek szélessége a fertőzött terület határától mért legalább 2 km.

1.1.16.1.3. A körülhatárolt terület kialakításának szilárd tudományos alapokon kell állnia, figyelembe véve a károsító biológiáját, a fertőzöttség mértékét és a gazdanövények elterjedtségét valamint azok faanyagának előfordulását. Amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal megállapítja, hogy a károsító felszámolása lehetséges, a fertőzés körülményeit, az egyedi vizsgálat eredményeit, illetve a felszámolási intézkedések haladéktalan alkalmazását figyelembe véve a pufferzóna csökkenthető, de sugarának legalább 1 km-rel túl kell nyúlnia a fertőzött terület határán.

1.1.16.1.4. Amennyiben megerősítik a károsító jelenlétét a pufferzónában, ennek megfelelően kell újból kijelölni a fertőzött területet és a pufferzónát.

1.1.16.2. A körülhatárolt terület megszüntetése

Amennyiben egy körülhatárolt területen, legalább négy egymást követő évet magában foglaló időszakban végzett felderítés során nem mutatják ki a károsítót, a körülhatárolás megszüntethető. Erről a minisztériumnak értesítenie kell a Bizottságot.

1.1.16.3. Mentesülés körülhatárolt terület létrehozásának kötelezettsége alól

1.1.16.3.1. Nem kell körülhatárolt területet létrehozni, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a károsítót vagy azokkal a növényekkel, faanyaggal vagy fa csomagolóanyaggal hurcolták be a területre, ahol azt megtalálták, és arra utaló jelek vannak, hogy a növények vagy faanyagok már az érintett területre történő behozatal előtt fertőzöttek voltak, és bizonyított, hogy a károsító nem telepedett meg és a károsító biológiája nem teszi lehetővé a szervezet megtelepedését és fennmaradását;

b) bizonyítékok alapján a károsító jelenléte elszigetelt, közvetlenül kapcsolódik ahhoz a növényhez, faanyaghoz vagy fa csomagolóanyaghoz, amelyen megtalálták, s ez nem vezet a károsító megtelepedéséhez. és bizonyított, hogy a károsító nem telepedett meg és a károsító biológiája nem teszi lehetővé a szervezet megtelepedését és fennmaradását. Ebben az esetben számításba kell venni külön vizsgálatokat és felszámolási intézkedéseket. Ezek óvatossági kivágásból és a megvizsgált növény- fa- és fa csomagolóanyag megsemmisítését követő biztonságos elhelyezésre is kiterjedhetnek.

1.1.16.3.2. Ha nem indokolt a körülhatárolt terület létrehozása, a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a következő intézkedéseket kell meghoznia:

a) a károsító gyors felszámolására és terjedésének megakadályozására irányuló azonnali intézkedések,

b) a károsító legalább egy életciklusát és további egy évet magában foglaló időszakon át folytatott ellenőrzés, beleértve a legalább négy egymást követő éven keresztül történő ellenőrzést a fertőzött növények vagy faanyag körüli legalább 1 km-es körzetben, vagy a körül a hely körül, ahol a károsítót megtalálták; az ellenőrzésnek legalább az első évben rendszeresnek és fokozottnak kell lennie,

c) bármely fertőzött növényanyag megsemmisítése,

d) a fertőzöttség eredetének felkutatása és az adott fertőzöttséggel kapcsolatba hozható növények nyomon követése a lehetséges mértékben, valamint azok vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; a vizsgálatnak célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia,

e) olyan tevékenységek végzése, amelyek növelik a károsító által jelentett veszéllyel kapcsolatban a nyilvánosság tájékozottságát, és

f) bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat a károsító felszámolásához, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra, és az ISPM 14. számú szabványban foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva.

Az a)-f) pontokban meghozott intézkedésekről az 1.1.16.7. pontban meghatározott jelentésben értesíteni kell a Bizottságot.

1.1.16.4. Intézkedések károsító felszámolására

Az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító felszámolására:

a) fertőzött és a károsító által okozott tüneteket mutató növények azonnali kivágása, valamint gyökereik teljes eltávolítása, amennyiben a fertőzött növény gyökérnyaka alatt lárvajáratok láthatók; abban az esetben, ha a fertőzött növényeket a károsító rajzási időszakán kívül találták meg, a kivágást és eltávolítást a következő rajzási időszak kezdete előtt el kell végezni;

b) valamennyi Prunus (a P. laurocerasus kivételével) növény kivágása a fertőzött növények körüli 100 m-es körzetben és e növények vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; ha a fővárosi és megyei kormányhivatal arra a következtetésre jut, hogy a növények kivágása különleges társadalmi, kulturális vagy környezeti értékük miatt nem megfelelő intézkedés, a fertőzöttség bármely jelére irányuló egyedi alapos vizsgálat végzése a körzetben minden olyan "meghatározott növényen", amelyet nem kell kivágni, és a károsítónak ezekről a növényekről történő esetleges terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések alkalmazása; a fenti következtetés indokairól és a meghozott intézkedésekről az 1.1.16.7. pontban meghatározott jelentésben értesíteni kell a Bizottságot;

c) szükség esetén a kivágott növények és azok gyökereinek eltávolítása, vizsgálata és megsemmisítése az a) és b) pontok szerint; más növényi termék és fa csomagolóanyag vizsgálata és biztonságos elhelyezése; minden szükséges óvintézkedés meghozatala a károsító kivágás közbeni és azt követő terjedésének elkerülése érdekében;

d) az esetlegesen fertőzött anyag a körülhatárolt területről történő elszállításának megakadályozása;

e) a fertőzés eredetének visszakeresése, és az adott fertőzöttséggel kapcsolatba hozható növények, fa- és fa csomagolóanyagok nyomon követése a lehetséges mértékben, valamint azok vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; ha a vizsgálatok kimutatják, hogy azok a növények fertőzöttek, ki kell őket vágni;

f) adott esetben más növények ültetése a Prunus növények helyére;

g) új Prunus növények (a P. laurocerasus kivételével) telepítésének tilalma a szabadban a b) pontban leírt tarvágási területen, az 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakasz 16.3. pontjában meghatározott termőhelyek kivételével;

h) a károsító jelenlétének fokozott ellenőrzése a gazdanövényeken, különös figyelemmel a pufferzónára; az évente legalább egyszer elvégzendő ellenőrzés során; adott esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalnak megsemmisítéssel járó célzott mintavételt kell végeznie, a minták számát fel kell tüntetni az 1.1.16.7. pontban meghatározott, a Bizottságnak szóló jelentésben;

i) olyan tevékenységek, amelyek növelik a károsító által jelentett veszéllyel kapcsolatban a nyilvánosság tájékozottságát, valamint a károsítónak az Unióba történő behurcolása és az Unión belüli elterjedésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedéseket, beleértve a Prunus növények és faanyagok kialakított körülhatárolt területekről történő elszállítására vonatkozó feltételeket;

j) szükség esetén különleges intézkedések bármely olyan sajátosság vagy komplikáció kezelésére, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a felszámolást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére és megfelelő felszámolására vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy köz- vagy magántulajdonban lévő területen találhatók-e, illetve az értük felelős személytől vagy szervtől; és

k) bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat a károsító felszámolásához, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra, és az ISPM 14. számú szabványban foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva.

1.1.16.5. Intézkedések károsító visszaszorítására

Ha a hatósági felderítések eredményei több mint négy egymást követő éven át megerősítették a károsító jelenlétét egy területen, és ha bizonyíték van arra, hogy a károsító felszámolása már nem lehetséges, az intézkedések ezen a területen a károsító visszaszorítására korlátozhatók.

Ezek hasonlóak a 1.1.16.4. pontban felsorolt, a károsító felszámolását célzó intézkedésekhez, azzal a különbséggel, hogy a k) pontban hivatkozott felszámolási intézkedések helyett visszaszorítási intézkedéseket kell végrehajtani, valamint a b) és az e) pontok kivételével, amelyekben leírtakat nem kell elvégezni, és a g) pontban hivatkozott, az új "Prunus növények" szabadban történő telepítésére érvényes tilalom a tarvágás elrendelésének hiányában a fertőzött területre korlátozódik. A telepítési tilalom ugyanúgy nem vonatkozik az 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakasz 16.3. pontjában meghatározott termőhelyekre.

1.1.16.6. Szállítás a körülhatárolt területen kívülre kezelésre

1.1.16.6.1. A Prunus növényekből származó, a 31. számú melléklet 2. pontjában meghatározott faanyagok és fa csomagolóanyagok szállítása az 1.1.16.1. pontban meghatározott körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre az 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakasz 2.4-2.6. pontja szerint történhet, ezen kívül a fenti faanyagok szállításához a 6. számú melléklet A. RÉSZ II. szakasza szerint növényútlevél szükséges.

1.1.16.6.2. Amennyiben a fenti körülhatárolt területen belül nincsenek kezelő vagy feldolgozó létesítmények, a meghatározott faanyagokat és fa csomagolóanyagokat hatósági felügyelet mellett, zárt körülmények között, a károsító terjedését megakadályozva lehet szállítani a körülhatárolt területen kívüli legközelebbi létesítménybe annak érdekében, hogy ott az említett pontoknak megfelelően haladéktalanul kezeljék vagy feldolgozzák az anyagokat.

1.1.16.6.3. A körülhatárolt területről való kiszállításhoz történő kezelés során keletkező hulladékanyagokat oly módon kell ártalmatlanítani, hogy a károsító ne tudjon a körülhatárolt területen kívülre jutni.

1.1.16.6.4. A fővárosi és megyei kormányhivatalnak megfelelő időközönként fokozott ellenőrzéseket kell végeznie a károsító esetleges jelenlétének kiderítésére, a kezelő vagy feldolgozó létesítmény körüli legalább 1 km sugarú körben található gazdanövények vizsgálatával.

1.1.16.7. A Bizottság értesítése nemzeti intézkedésekről

1.1.16.7.1. A minisztérium minden év április 30-ig eljuttatja a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző naptári évben elvégzett felderítés eredményét, valamint az 1.1.16.3-5. pontok alatt elvégzett intézkedésekről készített jelentést

1.1.16.7.2. A jelentésnek tartalmaznia kell az 1.1.16.1-2. pont szerinti, valamennyi körülhatárolt terület frissített jegyzékét, ideértve a terület leírását és annak helyére vonatkozó információkat a határait mutató térképpel, a meghozott vagy meghozni szándékozott intézkedéseket.

1.1.16.7.3. Amennyiben nem történt meg körülhatárolt terület létrehozása az 1.1.16.3. szerint, a jelentésnek tartalmaznia kell az e döntést igazoló adatokat és indokokat.

1.1.16.7.4. Amennyiben a növényegészségügyi kockázat változása indokolja, módosítani kell a felderítési tervet és az intézkedéseket, erről haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi tagállamot."

8. Az R. 7. számú melléklet 1.2.7.1. pontja a következő 1.2.7.1.5. alponttal egészül ki:

"1.2.7.1.5. A NÉBIH gondozza és naprakészen tartja a Magyarországon létesített körülhatárolt területek jegyzékét, továbbá e jegyzéket és annak frissítéseit közzéteszi. A jegyzéket és annak frissítéseit a 2014/917/EU bizottsági végrehajtási határozatnak megfelelően a minisztérium bocsátja a Bizottság rendelkezésére."

9. Az R. 7. számú melléklet 1.2.7.1.2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területet, a tárolóhelyet, a növényállományt és a növényanyagot zárlat alá kell helyezni, és a területet körül kell határolni. A körülhatárolt terület magában foglalja:)

"b) a pufferzónát, amely a fertőzött területet veszi körül, és amelynek szélessége a fertőzött terület határától mért legalább 5 km.

A pufferzóna szélessége nem kevesebb, mint 1 km-re csökkenthető, ha nagy fokú bizonyosságot nyert, hogy a Xylella fastidiosa az első észlelése óta nem terjedt tovább, és az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

ba) a fertőzöttnek talált növény körüli 100 méteres körzetből minden gazdanövényt azonnal eltávolítottak, egészségi állapotuktól függetlenül,

bb) a fertőzött területen a felszámolási intézkedések elvégzése óta nem találtak a Xylella fastidiosával fertőzött másik növényt olyan hatósági laboratóriumi vizsgálatok alapján, amelyeket az év folyamán legalább egy alkalommal végeztek a Xylella fastidiosa felderítésére vonatkozó, a Bizottság honlapján közzétett szakmai iránymutatások figyelembevételével. E vizsgálatok alapját olyan mintavételi program képzi, amely 99%-os biztonsággal kimutatja a fertőzött növények 1%-os vagy afölötti arányát, és a mintavétel elsősorban a tüneteket mutató és az azok közelében található, tünetmentes növényekre irányul,

bc) a fertőzött terület körüli legalább 5 km szélességű sávban felderítést végeztek, és ennek alapján a Xylella fastidiosa nem található meg e sávban. E felderítést a fertőzött területet legalább 1 kilométeres szélességben övező területen 100 m x 100 m-es négyzetrács alapján, a pufferzónában ettől távolabb 1 km x 1 km-es négyzetrács alapján kell végezni. A négyzetrács minden mezőjében el kell elvégezni a meghatározott növények vizuális vizsgálatát, valamint mintákat vesz a tüneteket mutató és az azok közelében található tünetmentes növényekből, és laboratóriumi módszerrel megvizsgálja azokat,

bd) a fertőzött területen a vektor repülési időszakában két alkalommal végzett, nemzetközi szabványoknak megfelelő laboratóriumi vizsgálatok alapján a felszámolási intézkedések elvégzése óta nem találtak a Xylella fastidiosát hordozó vektort, és e vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a Xylella fastidiosa természetes terjedése kizárt.

A pufferzóna csökkentésekor a minisztérium haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot e csökkentés indokairól."

10. Az R. 7. számú melléklet 1.2.7.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.2.7.2. A körülhatárolt terület megszüntetése

1.2.7.2.1. Akkor oldható fel a zárlat és szüntethető meg a körülhatárolás, ha az éves felderítések és a felszámolási program keretében végzett, 1.2.7.5. f) pont szerinti monitoring ellenőrzések alapján legalább öt évig nem mutatják ki a károsító jelenlétét a körülhatárolt területen. A minisztérium erről tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján állítja össze és frissíti az Unióban e károsítóra körülhatárolt összes terület jegyzékét, amelyet továbbít a tagállamoknak.

1.2.7.2.2. Ettől eltérően, ha az 1.2.7.1.2. b) pontban leírtaknak megfelelően nem kevesebb, mint 1 km szélességűre csökkentettek egy pufferzónát, a létrehozásától számított 12 hónap után megszüntethető a terület körülhatárolása, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

a) az 1.2.7.1.2. b) pontban előírt intézkedések alapján nagy fokú bizonyossággal megállapítható, hogy a Xylella fastidiosa első észlelése elszigetelt eset volt, és az a körülhatárolt területen nem terjedt tovább;

b) a körülhatárolás megszüntetéséhez a lehető legközelebbi időpontban a körülhatárolt területen hatósági laboratóriumi vizsgálatokat végeztek a Xylella fastidiosa felderítésére vonatkozó, a Bizottság honlapján közzétett szakmai iránymutatások figyelembevételével egy olyan mintavételi módszer alapján, amely nemzetközi szabványokkal összhangban 99%-os megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények 1%-os vagy annál nagyobb arányú jelenlétét, és e mintavétel elsősorban a tüneteket mutató és az azok közelében található, tünetmentes növényekre irányul.

1.2.7.2.3. Amennyiben a 1.2.7.2.2. pontban leírtaknak megfelelően megszüntetik egy terület körülhatárolását, az ott található meghatározott növényeken a következő két évben intenzív felderítéseket kell végezni. Ezt a felderítést egy olyan mintavételi módszer alapján kell végezni, amely nemzetközi szabványokkal összhangban és a Xylella fastidiosa közvetlen környezetben való terjedésével kapcsolatos megalapozott tudományos és szakmai elvek alapján 99%-os megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények 1%-os vagy annál nagyobb arányú jelenlétét, és e mintavétel elsősorban a tüneteket mutató és az azok közelében található, tünetmentes növényekre irányul.

A körülhatárolásnak a létrehozásától számított 12 hónap elteltével való megszüntetésekor a minisztérium haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot e megszüntetés indokairól."

11. Az R. 7. számú melléklet 1.2.7.3.1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell azonnal körülhatárolt területeket létrehozni, ha az alábbi összes feltétel teljesül:)

"a) a károsító bizonyítottan a közelmúltban került a területre azon növényekkel együtt, amelyeken kimutatták, vagy a Xylella fastidiosa jelenlétét annak vektoraitól fizikailag védett területen mutatták ki;"

12. Az R. 7. számú melléklet 1.2.7.5. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Intézkedések a károsító felszámolására

A fővárosi és megyei kormányhivatal a körülhatárolt területen az alábbi a)-j) pont alatti hatósági intézkedéseket rendeli el a károsító felszámolására:]

"a) azon növények 100 m-es körzetén belül, amelyeket megvizsgáltak, és amelyekről megállapították, hogy a károsítóval fertőzöttek, a következők azonnali eltávolítása:

- a "gazdanövények", azok egészségi állapotától függetlenül,

- azon növények, amelyekről ismert, hogy a károsítóval fertőzöttek,

- azon növények, amelyek a károsító általi lehetséges fertőzés tüneteit mutatják, vagy feltételezhetően fertőzöttek a károsítóval.

Kivételes esetekben el lehet tekinteni egyes, hivatalosan történelmi értékűvé nyilvánított gazdanövények eltávolításától, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

1. a gazdanövényekből mintát vettek, a mintákat megvizsgálták a 2017/2352/EU bizottsági végrehajtási határozat 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően, és megállapítást nyert, hogy a gazdanövények a Xylella fastidiosával nem fertőzöttek;

2. az egyes gazdanövényeket vagy az érintett területet fizikailag megfelelően izolálták a vektoroktól oly módon, hogy e növények ne játszhassanak szerepet a Xylella fastidiosa terjedésében;

3. megfelelő mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmaztak a Xylella fastidiosa és vektorai kezelésére.

Ilyen eltérés engedélyezése előtt a minisztérium tájékoztatja a Bizottságot az 1. pontban meghatározott mintavétel és vizsgálat eredményeiről, a 2. és a 3. pontnak megfelelően hozandó intézkedésekről, ezek indokairól és az egyes gazdanövények elhelyezkedéséről. A Bizottság közzéteszi az ilyen eltérés hatálya alá tartozó gazdanövények jegyzékét és elhelyezkedését.

E növények mindegyikét hatóságilag meg kell vizsgálni a vektor repülési időszakában, egyrészt a Xylella fastidiosa által okozott tünetek tekintetében, másrészt a fizikai izoláció megfelelőségének ellenőrzése érdekében. Tünetek észlelése esetén a növényt a Xylella fastidiosa jelenlétének kimutatására alkalmas mintavételnek és vizsgálatnak kell alávetni."

13. Az R. 7. számú melléklet 1.2.7.5. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Intézkedések a károsító felszámolására

A fővárosi és megyei kormányhivatal a körülhatárolt területen az alábbi a)-j) pont alatti hatósági intézkedéseket rendeli el a károsító felszámolására:]

"f) a károsító jelenlétének nyomon követése a megfelelő időszakban éves felderítésekkel, a Bizottság honlapján közzétett szakmai iránymutatások alapján történik, és a "meghatározott fogékony növények" vizuális vizsgálatából és a tüneteket mutató növényekből, valamint a tüneteket mutató növények közelében található tünetmentes növényekből történő mintavételből és a minták a Bizottság által elfogadott molekuláris laboratóriumi vizsgálatából áll.

A pufferzónákban a felderítést a fertőzött területet legalább 1 km-es szélességben övező területen 100 m x 100 m-es négyzetrács alapján, ettől távolabb 1 km x 1 km-es négyzetrács alapján kell végezni. A négyzetrács minden mezőjében el kell végezni a meghatározott fogékony növények vizuális vizsgálatát, valamint mintákat kell venni a tüneteket mutató és az azok közelében található tünetmentes növényekből, és laboratóriumi módszerrel megvizsgálja azokat."

14. Az R. 7. számú melléklet 1.2.7.7.2. pontja a következő 1.2.7.7.2.1. alponttal egészül ki:

"1.2.7.7.2.1. Az 1.2.7.7.1. és a 1.2.7.7.2. pontot alkalmazni kell a Coffea, Lavandula dentata L., a Nerium oleander L., az Olea europaea L., a Polygala myrtifolia L. és a Prunus dulcis (Mill.) D.A. Webb ültetésre szánt olyan forgalmazott növényeire is, amelyeket sosem neveltek körülhatárolt területen."

15. Az R. 7. számú melléklet 1.4.1.2.3. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fertőzött területen az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító felszámolására:)

"a) a terület összes szőlőtermő állományát ellenőrizni kell vizuális vizsgálattal, a szőlő sárgaság betegség (a továbbiakban: szőlő sárgaság) jellegzetes tüneteit mutató minden növényt gyökérzetével együtt meg kell semmisíteni;"

5. melléklet a 19/2019. (V. 17.) AM rendelethez

"23. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez

A fa csomagolóanyagokra vonatkozó előírások a FAO növényegészségügyi intézkedésekre (ISPM) vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványának megfelelően

I. HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK

1. A szabályozás célja

A fa csomagolóanyagot gyakran olyan nyersfából készítik, amelyet nem vetettek alá megfelelő eljárásnak vagy kezelésnek a károsítók eltávolítására vagy elpusztítására, és nagyon gyakran újra használják, újra feldolgozzák, ami ezáltal lehetőséget adhat a károsítók behurcolására és terjedésére. A szabályozás célja ennek megakadályozása.

2. Ellenőrzésköteles fa csomagolóanyag

A melléklet előírásai olyan nyersfa csomagolóanyagra vonatkoznak, például raklap, alátétfa, rekesz, csomagoló ládák, dobok, rakodó lapok és alátétgerenda, ideértve azokat a szállítmányokat is, amelyek általában nem képezik a növényegészségügyi vizsgálat tárgyát és amelyek útvonalul szolgálhatnak az elsősorban élő fát veszélyeztető növényi károsítók számára.

Amennyiben szakmailag nem indokolt, az előírások nem vonatkoznak a következőkre:

a) teljesen faalapú termékekből készült fa csomagolóanyag (például rétegelt falemez, részecskék, borítólemez stb.), amely ragasztó, hő és nyomás, vagy ezek kombinációjának használatával készült,

b) a feldolgozás melléktermékeként képződött fa csomagolóanyag, például a fűrészpor, a fagyapot és hulladékai, a 6 mm vagy annál kisebb vastagságú nyersfa.

3. Előírások a fa csomagolóanyagok esetében

A fa csomagolóanyagokkal kapcsolatos előírásokat a II. fejezet szabályozza.

A kezelésnek alávetett fa csomagolóanyag esetén a III. fejezetben meghatározott külön jelölést kell alkalmazni.

II. A FA CSOMAGOLÓANYAGOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. Kérgezett fa felhasználása

Az alkalmazott kezelés fajtájától függetlenül, a fa csomagolóanyagot kérgezett fából kell készíteni. E szabvány értelmében bármennyi, szabad szemmel elkülöníthető kis kéregmaradvány elfogadható, ha azok:

a) 3 cm-nél kisebbek (hosszuktól függetlenül), vagy

b) szélességük meghaladja a 3 cm-t, de az egyes kéregdarabok területe nem éri el az 50 cm2-t.

A szulfuril-fluorid kezelésekhez a kérget a kezelés előtt kell eltávolítani, mivel a kéreg jelenléte a fán befolyásolhatja a kezelés hatásosságát. A hőkezeléshez a kéreg eltávolítása történhet a kezelés előtt vagy után. Ahol a méretkorlátokat meghatároz egy adott típusú hőkezelés (pl. a dielektromos), a kérget bele kell számítani a kiterjedés mérésébe.

2. Hőkezelés

A mesterséges szárítás (KD), a kémiai impregnálás (CPI) és dielektromos hőkezelés vagy más módszerek hőkezelésnek tekinthetők, amennyiben a hőkezelés specifikációjának megfelelnek. (Például a CPI gőz, melegvíz vagy száraz hő alkalmazásakor megfelelhet a hőkezelés specifikációjának.) A hőkezelés tényét a "HT" vagy "DH" jellel kell jelölni.

A hagyományos hőkamrás eljárásnál (HT) el kell érni, hogy a fa hőmérséklete a teljes keresztmetszetében legalább 30 percig folyamatosan elérje a legalább 56 °C hőmérsékletet.

A mikrohullámokat vagy rádióhullámokat felhasználó dielektromos hőkezeléskor (DH), a fa csomagolóanyagnak legalább 1 folyamatos percig el kell érnie legalább 60 °C hőmérsékletet a teljes keresztmetszetében (beleértve a felszínét). A hőkezelő cégeknek igazolniuk kell a meghatározott paraméterek elérését (figyelembe véve a fa nedvességtartalmát, méretét és fajsúlyát, valamint a mikrohullámok vagy a rádióhullámok frekvenciáját).

3. Szulfuril-fluoridos kezelés (SF)

A kezelés tényét "SF" jelzéssel kell jelölni.

A legkisebb kiterjedésében 20 cm-t meghaladó keresztmetszetű faanyagot tartalmazó fa csomagolóanyag nem kezelhető szulfuril-fluoriddal. A (szárazanyagra vetítve) 75%-ot meghaladó nedvességtartalmú fa csomagolóanyag nem kezelhető szulfuril-fluoriddal.

A szulfuril-fluoridos kezelés minimális követelményei a következők:

A faanyag minimális hőmérséklete nem lehet alacsonyabb 20 °C-nál, a minimális expozíciós idő nem lehet kevesebb, mint a fenti táblázatban az egyes hőmérsékleti értékekhez megállapított időtartam.

Példa a szulfuril-fluoridos kezelés minimális követelményeire:

III. A KEZELÉS IGAZOLÁSA

Az alábbi az egyik elfogadott jelölés annak igazolására, hogy a csomagolóanyagot az előírásoknak megfelelő módon kezelték.

A jelölésnek legalább tartalmaznia kell:

a) az emblémát,

b) kétbetűs ISO ország-kódot (XX), amit a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve import szállítmányok esetén az exportőr ország növényvédelmi szervezete által a csomagolóanyag gyártójához vagy a kezelés végzőjéhez rendelt szám követ (000),

c) az II. fejezet szerinti rövidítést, például HT, MB DH, SF (YY)

Semmilyen más információ nem tüntethető fel a jelölés határvonalain túl. Ha egyéb jelzés (pl. a gyártó védjegye, a tevékenységet engedélyező hatóság logója) hasznosnak tekinthető a jelölés országos szintű védelmére, az ilyen információ megjeleníthető, de csak a jelölés határain kívül.

A jelölésnek:

a) a fenti modellt kell követnie,

b) olvashatónak kell lennie,

c) állandónak és át nem helyezhetőnek kell lennie,

d) láthatónak kell lenni az igazolandó áru legalább két ellentétes oldalán.

Piros vagy narancssárga szín használatát kerülni kell, ugyanis ezek a színek a veszélyes áruk címkézésénél használatosak.

Újra felhasznált, újra gyártott vagy javított fa csomagolóanyagot újra igazolni kell, és új jellel kell ellátni. Az ilyen anyag valamennyi elemét kezelni kell. A szállítóknak alátétfák esetében megfelelően jelölt fát kell használni.

További példák és az elfogadott kezelés-jelölésekre, valamint a szabvány teljes (angol nyelvű) szövege az alábbi honlap oldalon érhető el:

https://www.ippc.int/static/media/files/publication/en/2017/05/ISPM 15 2013 En 2017-05-25 PostCPM12 InkAm.pdf"

6. melléklet a 19/2019. (V. 17.) AM rendelethez

"24. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez

A növényútlevélen feltüntetendő védett zóna kódok

"

7. melléklet a 19/2019. (V. 17.) AM rendelethez

"29. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez

A Xylella fastidiosa (Wells et al.) fertőzésre "meghatározott fogékony növények": az I. pontban szereplő és a II. pontban hivatkozott nemzetségek vagy fajok ültetésre szánt növényei a vetőmag kivételével

I. A Xylella fastidiosa (Wells et al.) európai és nem európai izolátumaira közismerten fogékony növények jegyzéke a 2015/789/EU határozat I. melléklete szerint

1. Acacia dealbata Link

2. Acacia longifolia (Andrews) Willd.

3. Acacia saligna (Labill.) H. L. Wendl.

4. Acer

5. Aesculus

6. Agrostis gigantea Roth

7. Albizia julibrissin Durazz.

8. Alnus rhombifolia Nutt.

9. Alternanthera tenella Colla

10. Amaranthus blitoides S. Watson

11. Ambrosia

12. Ampelopsis arborea (L.) Koehne

13. Ampelopsis cordata Michx.

14. Anthyllis hermanniae L.

15. Artemisia arborescens L.

16. Artemisia douglasiana Hook.

17. Artemisia vulgaris var. heterophylla (H.M. Hall & Clements) Jepson

18. Asparagus acutifolius L.

19. Avena fatua L.

20. Baccharis halimifolia L.

21. Baccharis pilularis DC.

22. Baccharis salicifolia (Ruiz & Pav.)

23. Bidens pilosa L.

24. Brachiaria decumbens (Stapf)

25. Brachiaria plantaginea (Link) Hitchc.

26. Brassica

27. Bromus diandrus Roth

28. Calicotome villosa (Poiret) Link

29. Callicarpa americana L.

30. Capsella bursa-pastoris (L.) Medik.

31. Carex

32. Carya illinoinensis (Wangenh.) K. Koch

33. Cassia tora (L.) Roxb.

34. Catharanthus

35. Celastrus orbiculata Thunb.

36. Celtis occidentalis L.

37. Cenchrus echinatus L.

38. Cercis canadensis L.

39. Cercis occidentalis Torr.

40. Cercis siliquastrum L.

41. Chamaecrista fasciculata (Michx.) Greene

42. Chenopodium album L.

43. Chenopodium quinoa Willd.

44. Chionanthus

45. Chitalpa tashkentensis T. S. Elias & Wisura

46. Cistus creticus L.

47. Cistus monspeliensis L.

48. Cistus salviifolius L.

49. Citrus

50. Coelorachis cylindrica (Michx.) Nash

51. Coffea

52. Commelina benghalensis L.

53. Conium maculatum L.

54. Convolvulus arvensis L.

55. Conyza canadensis (L.) Cronquist

56. Coprosma repens A. Rich.

57. Cornus florida L.

58. Coronilla Valentina L.

59. Coronopus didymus (L.) Sm.

60. Cynodon dactylon (L.) Pers.

61. Cyperus eragrostis Lam.

62. Cyperus esculentus L.

63. Cytisus scoparius (L.) Link

64. Cytisus villosus Pourr.

65. Datura wrightii Regel

66. Digitaria horizontalis Willd.

67. Digitaria insularis (L.) Ekman

68. Digitaria sanguinalis (L.) Scop.

69. Disphania ambrosioides (L.) Mosyakin & Clemants

70. Dodonaea viscosa Jacq.

71. Duranta erecta L.

72. Echinochloa crus-galli (L.) P. Beauv.

73. Encelia farinosa A. Gray ex Torr.

74. Eremophila maculata F. Muell.

75. Erigeron bonariensis L.

76. Erigeron sumatrensis Retz.

77. Eriochloa contracta Hitchc.

78. Erodium

79. Erysimum

80. Escallonia montevidensis Link & Otto

81. Eucalyptus camaldulensis Dehnh.

82. Eucalyptus globulus Labill.

83. Eugenia myrtifolia Sims

84. Euphorbia hirta L.

85. Euphorbia terracina L.

86. Fagopyrum esculentum Moench

87. Fagus crenata Blume

88. Ficus carica L.

89. Fragaria vesca L.

90. Fraxinus

91. Fuchsia magellanica Lam.

92. Genista corsica (Loisel.) DC.

93. Genista ephedroides DC.

94. Genista monspessulana (L.) L. A. S. Johnson

95. Genista x spachiana (más néven: Cytisus racemosus Broom)

96. Geranium dissectum L.

97. Ginkgo biloba L.

98. Gleditsia triacanthos L.

99. Grevillea juniperina L.

100. Hebe

101. Hedera helix L.

102. Helianthus annuus L.

103. Helichrysum italicum (Roth) G. Don

104. Heliotropium europaeum L.

105. Hemerocallis

106. Heteromeles arbutifolia (Lindl.) M. Roem.

107. Hibiscus schizopetalus (Masters) J.D. Hooker

108. Hibiscus syriacus L.

109. Hordeum murinum L.

110. Hydrangea paniculata Siebold

111. Ilex vomitoria Sol. ex Aiton

112. Ipomoea purpurea (L.) Roth

113. Iva annua L.

114. Jacaranda mimosifolia D. Don

115. Juglans

116. Juniperus ashei J. Buchholz

117. Koelreuteria bipinnata Franch.

118. Lactuca serriola L.

119. Lagerstroemia indica L.

120. Laurus nobilis L.

121. Lavandula x allardi (syn. Lavandula x heterophylla)

122. Lavandula angustifolia Mill.

123. Lavandula dentata L.

124. Lavandula x intermedia

125. Lavandula stoechas L.

126. Ligustrum lucidum L.

127. Lippia nodiflora (L.) Greene

128. Liquidambar styraciflua L.

129. Liriodendron tulipifera L.

130. Lolium perenne L.

131. Lonicera japonica (L.) Thunb.

132. Ludwigia grandiflora (Michx.) Greuter & Burdet

133. Lupinus aridorum McFarlin ex Beckner

134. Lupinus villosus Willd.

135. Magnolia grandiflora L.

136. Malva

137. Marrubium vulgare L.

138. Medicago polymorpha L.

139. Medicago sativa L.

140. Melilotus

141. Melissa officinalis L.

142. Metrosideros

143. Modiola caroliniana (L.) G. Don

144. Montia linearis (Hook.) Greene

145. Morus

146. Myoporum insulare R. Br.

147. Myrtus communis L.

148. Nandina domestica Murray

149. Neptunia lutea (Leavenw.) Benth.

150. Nerium oleander L.

151. Nicotiana glauca Graham

152. Olea europaea L.

153. Origanum majorana L.

154. Parthenocissus quinquefolia (L.) Planch.

155. Paspalum dilatatum Poir.

156. Pelargonium

157. Persea americana Mill.

158. Phagnalon saxatile (L.) Cass.

159. Phillyrea latifolia L.

160. Phoenix reclinata Jacq.

161. Phoenix roebelenii O'Brien

162. Pinus taeda L.

163. Pistacia vera L.

164. Plantago lanceolata L.

165. Platanus

166. Pluchea odorata (L.) Cass.

167. Poa annua L.

168. Polygala myrtifolia L.

169. Polygala x grandiflora nana

170. Polygonum arenastrum Boreau

171. Polygonum lapathifolium (L.) Delarbre

172. Polygonum persicaria Gray

173. Populus fremontii S. Watson

174. Portulaca

175. Prunus

176. Pyrus pyrifolia (Burm. f.) Nakai

177. Quercus

178. Ranunculus repens L.

179. Ratibida columnifera (Nutt.) Wooton & Standl.

180. Rhamnus alaternus L.

181. Rhus

182. Rosa californica Cham. & Schldl.

183. Rosa canina L.

184. Rosa x floribunda

185. Rosmarinus officinalis L.

186. Rubus

187. Rumex crispus L.

188. Salix

189. Salsola tragus L.

190. Salvia apiana Jeps.

191. Salvia mellifera Greene

192. Sambucus

193. Sapindus saponaria L.

194. Schinus molle L.

195. Senecio vulgaris L.

196. Setaria magna Griseb.

197. Silybum marianum (L.) Gaertn.

198. Simmondsia chinensis (Link) C. K. Schneid.

199. Sisymbrium irio L.

200. Solanum americanum Mill.

201. Solanum elaeagnifolium Cav.

202. Solanum lycopersicum L.

203. Solanum melongena L.

204. Solidago fistulosa Mill.

205. Solidago virgaurea L.

206. Sonchus

207. Sorghum

208. Spartium junceum L.

209. Spermacoce latifolia Aubl.

210. Stellaria media (L.) Vill.

211. Streptocarpus

212. Tillandsia usneoides (L.) L.

213. Toxicodendron diversilobum (Torr. & A. Gray) Greene

214. Trifolium repens L.

215. Ulmus

216. Umbellularia californica (Hook. & Arn.) Nutt.

217. Urtica dioica L.

218. Urtica urens L.

219. Vaccinium

220. Verbena litoralis Kunth

221. Veronica

222. Vicia faba L.

223. Vicia sativa L.

224. Vinca

225. Vitis

226. Westringia fruticosa (Willd.) Druce

227. Westringia glabra L.

228. Xanthium spinosum L.

229. Xanthium strumarium L.

II. A Xylella fastidiosa fajra vagy annak valamely alfajára az Unió területén fogékonynak bizonyult "gazdanövények" jegyzéke a Bizottság erre kialakított honlapján naprakészen tartott adatbázisban található: http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/index_en.htm

1. A meghatározott fogékony növények azon fajtái, amelyek nem fogékonyak a Xylella fastidiosa alfajainak megjelölt törzsére, az 5. számú melléklet A. RÉSZ II. szakasz 31. pontja alapján:

"

8. melléklet a 19/2019. (V. 17.) AM rendelethez

"31. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez

Az Aromia bungii (Faldermann) károsító Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló intézkedések megállapításáról szóló, 2018. október 8-i 2018/1503/EU bizottsági végrehajtási határozat hatálya alá tartozó meghatározások

1. "meghatározott növények": olyan, a Prunus laurocerasus L. kivételével a Prunus spp. fajhoz tartozó, ültetésre szánt növények, a vetőmagok kivételével, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm;

2. "meghatározott faanyag": részben vagy teljes egészében a meghatározott növényekből nyert olyan faanyag, amely megfelel a következő tarifális megnevezések valamelyikének:

3. "meghatározott faanyagból készült csomagolóanyag": részben vagy teljes egészében a meghatározott növényekből készült csomagolóanyag."