BH 2011.11.323 Természetvédelmi engedély kiadása az érintett ingatlanon a tulajdonos vagy a vagyonkezelő hozzájárulása nélkül nem teszi lehetővé az engedélyezett tevékenység tényleges végzését [2004. évi CXL. tv. 50. §, 1995. évi LVII. tv. 19. §].

Kapcsolódó határozatok:

Kúria Pfv.22131/1999. (BH 2002.12.490), Győri Törvényszék K.27028/2008/5., Győri Törvényszék K.27210/2008/10., Kúria Kfv.35362/2008/4. (AVI 2012.11.124), Fővárosi Törvényszék K.34323/2008/8., Fővárosi Törvényszék K.33879/2008/6., Kúria Kfv.37425/2009/7. (*BH 2011.11.323*), Kúria Kfv.35554/2009/4., Kúria Kfv.37854/2009/4., Pécsi Törvényszék K.21403/2010/19., Kúria Kfv.35342/2011/10. (EH 2012.05.K1), Gyulai Törvényszék K.23172/2012/3., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.29538/2013/22., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32578/2013/8., Kúria Kfv.35305/2013/5., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33795/2013/13., Kúria Kfv.35604/2014. (EH 2016.03.K10), Kúria Kfv.35256/2014/9. (AVI 2016.1.4), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31022/2013/34., Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27419/2013/24., Kúria Kfv.35644/2014/6. (BH+ 2015.10.444), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33804/2014/13., 3114/2015. (VI. 23.) AB végzés, Kúria Kfv.35430/2014/8. (BH 2016.2.49), Kúria Kfv.35213/2015/8., Kúria Kfv.35033/2015/9. (BH 2016.6.159), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33930/2014/27., Kúria Kfv.35516/2015/9. (EH 2016.10.K26), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30300/2015/46., Kúria Kfv.35683/2016/7. (BH 2017.7.247), Kúria Kfv.35505/2016/7. (EH 2017.10.K29), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33642/2016/21., Kúria Kfv.35059/2018/4. (BH 2019.2.63), 3120/2023. (III. 14.) AB végzés

***********

A Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2007. október 18. napján kelt határozatával a határozat rendelkező részében megjelölt ingatlanok területére - nádaratásra és nem aratható elöregedett nádas égetésére természetvédelmi engedélyt adott, továbbá a fokozottan védett természeti területekre történő belépést ebből a célból engedélyezte az alperesi beavatkozó részére. A határozat kikötései között rögzítette, hogy a határozat nem helyettesíti az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, bejelentések és hozzájárulások meglétét.

A felperes - aki a határozat rendelkező részében megjelölt ingatlanok egy részének a vagyonkezelője - megfellebbezte az elsőfokú határozatot, és az ennek folytán eljárt alperesi hatóság 2008. március 31. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes egyetértve az elsőfokú hatóság határozatával, a felperes fellebbezésével kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elsőfokú hatóságnak csak azt kellett vizsgálnia, hogy az engedélyezni kért tevékenység a természetvédelmi érdekek mentén végezhető-e, az adott ingatlanok használatával, birtoklásával kapcsolatos jogvita nem a hatóság által eldönthető kérdések közé tartozik.

A felperes keresete folytán eljárt megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet indokolása leszögezte, hogy a tevékenység engedélyezése során a hatóság csakis és kizárólag a természetvédelmi érdekeket vizsgálhatta, és csak azokra figyelemmel hozhatta meg döntését. A jogszabályok értelmében nem tartozik a természetvédelmi hatóság vizsgálódási körébe az, hogy a tevékenység hatósági engedélyezését követően ténylegesen lesz-e lehetősége az alperesi beavatkozónak az engedélyezett tevékenység végzésére vagy folytatására, tevékenységének esetleg szerződéses vagy jogszabályi egyéb feltételei fennállnak-e. Az ítélet megjegyezte, hogy a periratokból megállapítható volt, hogy a felperes az alperesi beavatkozó között valóban szerződéses feszültség áll fenn, amelynek feloldását ugyan bírósági úton a felperes kezdeményezte, azonban az eredményre nem vezetett. Ez azonban olyan jellegű problémakör, amelyet a bíróság a jelen per keretei között értékelni nem tudott.

A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte az ítélet a hatósági határozatokra kiterjedő hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a jogerős ítélet azon álláspontja, miszerint a Magyar Köztársaság Alkotmányára és a Polgári Törvénykönyvre hatósági ügyben nem lehet hivatkozni, nem elfogadható. Még azokban az esetekben is, amikor az alperesi beavatkozónak használati joga van bejegyezve az adott ingatlanra, még ott is szükséges a tulajdonos vagy a vagyonkezelő hozzájárulásának megkérése, ahol pedig semmiféle bejegyzett joga nincs, ott nem kaphat semmilyen engedélyt. Hangsúlyozta, hogy az érintett huszonöt helyrajzi szám tekintetében tulajdonosi, illetve vagyonkezelői hozzájárulás hiányában nem lehetett volna nádaratási engedélyt kiadni, másrészt - melyre az alperesi beavatkozónak használati joga van bejegyezve - szükséges lett volna a munkák megkezdéséhez a tulajdonos, illetőleg a vagyonkezelő nyilatkozata. Ez utóbbi kérdéskör tekintetében a hatósági határozatokat a felperes nem támadta.