BH 2017.7.247 Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogyan az ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható [1952. évi III. tv. (Pp.) 206. § (1) bek., 221. § (1) bek., 275. §, 164. § (1) bek., 335/A. § (1) bek., 121. § (1) bek., 213. §, 215. §, 2007. évi CXXXVIII. tv. (Bszt.) 94. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Kúria Pfv.22131/1999. (BH 2002.12.490), Győri Törvényszék K.27028/2008/5., Győri Törvényszék K.27210/2008/10., Kúria Kfv.35362/2008/4. (AVI 2012.11.124), Fővárosi Törvényszék K.34323/2008/8., Fővárosi Törvényszék K.33879/2008/6., Kúria Kfv.37425/2009/7. (BH 2011.11.323), Kúria Kfv.35554/2009/4., Kúria Kfv.37854/2009/4., Pécsi Törvényszék K.21403/2010/19., Kúria Kfv.35342/2011/10. (EH 2012.05.K1), Gyulai Törvényszék K.23172/2012/3., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.29538/2013/22., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32578/2013/8., Kúria Kfv.35305/2013/5., Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33795/2013/13., Kúria Kfv.35604/2014. (EH 2016.03.K10), Kúria Kfv.35256/2014/9. (AVI 2016.1.4), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31022/2013/34., Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27419/2013/24., Kúria Kfv.35644/2014/6. (BH+ 2015.10.444), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33804/2014/13., 3114/2015. (VI. 23.) AB végzés, Kúria Kfv.35430/2014/8. (BH 2016.2.49), Kúria Kfv.35213/2015/8., Kúria Kfv.35033/2015/9. (BH 2016.6.159), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33930/2014/27., Kúria Kfv.35516/2015/9. (EH 2016.10.K26), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30300/2015/46., Kúria Kfv.35683/2016/7. (*BH 2017.7.247*), Kúria Kfv.35505/2016/7. (EH 2017.10.K29), Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33642/2016/21., Kúria Kfv.35059/2018/4. (BH 2019.2.63), 3120/2023. (III. 14.) AB végzés

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a S. É. Zrt. (Társaság) befektetési alapkezelőnek alapításától 2007. október 8. napjáig Igazgatósági tagja, 2012. szeptember 19. napjáig az Igazgatóság elnöke, 2012. szeptember 19-től 2013. augusztus 1-jéig terjedő időszakban vezérigazgatója, 2013. augusztus 1-jétől 2013. október 14-ig pedig a Társaság Igazgatóságának tagja volt.

[2] Az alperes a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNBtv.) 64. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Társaság működésének ellenőrzésére hivatalból indított felügyeleti eljárás keretében célvizsgálatot végzett. Az alperes a H-J-É-III-B-136/2014. számú jogerős határozatában megállapította, hogy a Társaság több alkalommal és súlyosan megsértette a működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásokat és belső szabályzati rendelkezéseket.

[3] Az alperes a 2014. december 1-jén kelt H-J-É-III-B-137/2014. számú határozatában a felperest a Társaságnál feltárt jogszabálysértések kialakulásáért megállapítható személyes felelőssége miatt 14 000 000 Ft felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Határozatában utalt a Társasággal szemben hozott jogerős határozatban megállapítottakra és arra, hogy a felperes vezérigazgatóként - 2012. szeptember 19-től 2013. augusztus 1-jéig tartó időszakban - egy személyben gyakorolta, illetve teljesítette az Igazgatóság törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit, elsődlegesen ő tartozott felelősséggel a Társaság jogszabályszerű működéséért.

[4] Az alperes a felperes felelősségét a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 18. § (1) bekezdés a) és g) pontjaira, 17. § (1) bekezdés a) pontjára, 3. § c) és e) pontjaira, 19. § (1) bekezdés c) pontjára, 44. § (4) bekezdés b) pontjára, és (5) bekezdés b) és c) pontjaira, 55. § (1) bekezdésére, 57. § (1)-(2) bekezdéseire, (3) bekezdés a) pontjára, 61. § (1) bekezdésére, 95. § (2) bekezdésére és 110. § (3) bekezdésére alapította.

[5] Az alperes a bírság szankciót az MNB tv. 75. § (1) bekezdés a) pontjára, (5) és (6) bekezdéseire, a Bszt. 164. § (1) bekezdés l) pontjára és 166. § a) pontjára alapította. Hangsúlyozta, hogy határozata indokolásának II. pontjában foglalt jogsértések, amelyek bekövetkeztéért a felperes személyes felelőssége megállapítható, továbbá ezek jellege, hatásai és következményei egyaránt rendkívül súlyosak. Kiemelte, hogy a felperes az MNB tv. 77. § (2) bekezdése alapján eljárva nem igazolt olyan körülményt, amelyből arra lehetne következtetni, hogy vezető állású személyként úgy járt volna el, ahogyan az ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható. A felperes által előadottak nem alkalmasak a Bszt. 94. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vezetői felelősség alóli kimentésre. Részletesen ismertette határozatában, hogy az MNB tv. 75. § (4) bekezdés a) és c) pontjai alapján mit és miért értékelt súlyosító, illetve enyhítő körülményként a bírság kiszabásakor.

A kereseti kérelem és ellenkérelem

[6] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.

[7] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.

A jogerős határozat

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy az alperes a Társaságnál feltárt jogszabálysértések miatt megalapozottan és jogszerűen állapította meg a felperes személyes felelősségét, vele szemben a bírság kiszabására is jogszerűen került sor, ennek mértéke is törvényes, ezért a felperes keresetét elutasította.

[9] Ítéletének indokolása szerint az ún. felmentvény nem volt akadálya annak, hogy az alperes vizsgálja és megállapítsa a felperes személyes felelősségét. Nem befolyásolja az alperes határozatának jogszerűségét, hogy a határozat és a jelentés a vizsgálat célját szövegszerűen nem azonosan tartalmazza, és az sem, hogy 2013. évben lezajlott ügyvezető- és tulajdonosváltást követő prudens működés tekintetében a határozat nem tartalmaz megállapítást.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, vagy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet az általa vitatott körben nem felel meg a Pp. 146. § (5) bekezdésében, 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében, 335/A. § (1) bekezdésében, 336/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak. Álláspontja szerint az általa előadottakat az elsőfokú bíróság tévesen minősítette tiltott keresetváltoztatásnak, illetve keresetkiterjesztésnek. A bizonyítás a közigazgatási és a peres eljárás során nem őt, hanem az alperest terhelte. Kifejtette, hogy az általa csatolt iratok "összességükben alkalmasak arra, hogy az alperes által megállapított tényállás valóságát megkérdőjelezzék". A jogerős ítélet iratellenes megállapításokat, téves ténybeli és jogkövetkeztetéseket rögzít, mivel a Társaság teljességi nyilatkozata az iratokban nem volt fellelhető, a compliance jelentések teljeskörűen elkészültek, a P. Z.-vel kapcsolatos megállapítások sem felelnek meg a rendelkezésre álló adatoknak. Hangsúlyozta, hogy a társaság tévesen szolgáltatott adatokat, illetve ő a közigazgatási eljárás során és ezt követően sem fért hozzá a Társaság iratanyagához. A keresetét alátámasztó bizonyítékok léteznek és ezeket az alperesnek kellett volna beszereznie, neki kellett volna igazolnia, hogy a határozatába foglalt jogszabálysértések valóban fennálltak.