Magyar Büntetőjog I-III. - új Btk. - Kommentár a gyakorlat számára, lezárva: 2020. november 15.

Kiadással kapcsolatos információk

3. kiadás

Szerzők:

Dr. Akácz József

XXXV., XXXVI., XXXVII. fejezet

Dr. Belegi József

XVII., XXIII., XXX., XXXI., XXXII., XXXIII. fejezet

Dr. Katona Sándor

X., XXII. fejezet

Dr. Kónya István

I., II., III., IV., V., VI., XV., XVI., XVIII., XXI. fejezet és a Testületi döntések

Dr. Márki Zoltán

XIII., XIV., XIX., XX., XXIV., XXV. fejezet

Dr. Mészár Róza

VII., VIII., IX., XI., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX., XXXIV. fejezet és a Záró Rész

Dr. Molnár Gábor

XXXVIII., XXXIX., XL., XLI., XLII. XLIII. fejezet

Dr. Soós László

XII., XLIV., XLV. fejezet

Szerkesztő/lektor:

DR. KÓNYA ISTVÁN

A szerkesztő munkatársa:

NAGYNÉ DR. TÓTH HAJNALKA

A 3. kiadás kézirata lezárva:

2013. szeptember 1.

A 8. pótlás kézirata lezárva:

2020. november 15.

Budapest, 2020

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

ISBN 963 8213 14 0

A kiadó számára minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus,

fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla

Műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Nyomás: PRIME RATE Kft.

Tisztelt Előfizetőink!

A Magyar Büntetőjog - Kommentár a gyakorlat számára harmadik kiadásának nyolcadik pótlapcsomagját kapják kézhez előfizetőink. A pótlapcsomag a 2020. január 1-jétől 2020. július 31-ig terjedő időszak módosító rendelkezéseivel egészül ki, olyan igényű magyarázatokkal ellátva, amelyek mindenkor alapoznak - az immár kötelezően figyelembe veendő - jogalkotói szándékra, de a normaszövegek változásainál kitérnek a ma létező gyakorlat jövőbeni felhasználhatóságára, vagy rámutatnak annak meghaladottságára.

Az elmúlt bő fél esztendő büntető jogalkotásából a 2019. évi LXXXI. törvény érintette a tiltott piacbefolyásolás tényállását, a 2019. évi CXI. törvény az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése kapcsán módosította a kuruzslás különös részi tényállását és beiktatta új 343/A. §-ként az oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység bűntettét. A magyarázat a módosított és új törvényi tényállás részletes értelmezésével szolgál.

Életünket alapjaiban változtatta meg a koronavírus-járvány, melyre a büntető jogalkotás gyorsan reagálva megalkotta és 322/A. §-ként kodifikálta a járványügyi védekezés akadályozásának bűntettét. Az új tényállás törvényi indokolásra alapozó magyarázata a különleges jogrend keretében kihirdetett veszélyhelyzetre is figyelemmel értelmezi a köznyugalom védelmét szolgáló új tényállás önálló szabályozásának indokoltságát. A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet tette szükségessé a rémhírterjesztés bűntettének új elkövetési magatartással történő kiegészítését is [337. § (2) bekezdés].

Lényegesen módosul az emberkereskedelem bűntettének tényállása is, immár "emberkereskedelem és kényszermunka" címén. A magyarázat részletesen foglalkozik az alap- és minősített esetek változásával összefüggő, a joggyakorlat jelzéseire reagáló nemzetközi egyezményeknek és uniós irányelvben is megjelenő elvárásoknak egyidejűleg eleget tenni kívánó jogalkotói megfontolásokkal.

Nemcsak a jelen, hanem a jövő számára is kiemelkedő jelentőségű, a nevelés-oktatás biztonságos feltételeinek védelmét szolgáló, az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2020. évi LXXIV. törvény rendelkezése, amely a Btk. értelmező rendelkezéseit a 459. § (1) bekezdés 12. pont p) alpontjának beiktatásával a közfeladatot ellátó személyek körét az iskolaőrrel egészítette ki. A magyarázat a szükséges mértékben foglalkozik a fogalomkör bővülésével.

A büntető jogalkalmazás gyakorlata bemutatásának most is sarkalatos része az ítélkezés egységesítésére hivatott Kúria jogegységi határozatainak ismertetése, melyeknek ez évi gazdag termését a pótlapcsomag hiánytalanul tartalmazza.

Tisztelettel:

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó

Rövidítések jegyzéke

I. Bn. - első büntetőnovella, az 1908. évi XXXVI. törvénycikk (a továbbiakban: I. Bn.)

II. Bn. - második büntetőnovella, az 1928. évi X. törvénycikk (a továbbiakban: II. Bn.)

III. Bn. - harmadik büntetőnovella, az 1948. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: III. Bn.)

1961. évi Btk. - 1961. évi V. törvény (a továbbiakban: 1961. évi Btk.) a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

AB - Alkotmánybíróság

Abtv. - 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) az Alkotmánybíróságról

Adatvagyontv. - 2010. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Adatvagyontv.) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről

Ákr. - 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) (a továbbiakban: Alaptörvény)

Alkotmány - 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Art. - 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (a továbbiakban: Art.)

Áfa. tv. - 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv. ) az általános forgalmi adóról

Áht. - 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) az államháztartásról

Állampolg. tv. - 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Állampolg. tv.) a magyar állampolgárságról

Ásztv. - 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ásztv.) az Állami Számvevőszékről

Ávr. - 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

Avtv. - 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (már nem hatályos)

Batv. - 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) a befektetési alapkezelőről és a kollektív befektetési formákról

Be. - 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) a büntetőeljárásról

korábbi Be. - 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) a büntetőeljárásról

BED - a Legfelsőbb Bíróság Büntető Elvi Döntése

BEH - Büntető Elvi Határozatok

BH - Bírósági Határozatok

Bit. 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről

BJD - Büntetőjogi Döntvénytár

BJE - a Legfelsőbb Bíróság büntető jogegységi határozata

Bjt. - 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

BK - a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának állásfoglalása

BKT - a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma tanácselnöki értekezletének állásfoglalása

Bkt. - 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bkt.) a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről

BKv, ill. BK vélemény - a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Büntető Kollégiumának véleménye

Bnytv. - 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról

Bszi. - 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

Bszt. - 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

Btk. - 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) a Büntető Törvénykönyvről

korábbi Btk. - 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) a Büntető Törvénykönyvről

Btké. - 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Btké.) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és módosításáról

Btk.n. - 2009. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Btk.n.) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

Büsz. - 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) a bírósági ügyvitel szabályairól

Bvszt. - 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvszt.) a büntetés-végrehajtási szervezetről

Bv.Szolg.Szab. - 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: Bv.Szolg.Szab.) a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról

Bv.tvr. - 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) a büntetések és intézkedések végrehajtásáról

Bv.tv. - 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról

Ctv. - 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) a cégnyilvánosságról, a bírósági végrehajtásról és a végelszámolásról

Csjt. - 1952. évi VI. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (már nem hatályos)

Csjté. - 1952. évi 23. törvényerejű rendelet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában (már nem hatályos)

Cst. - 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) a családi támogatásról

Cst.vhr. - 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cst.vhr.) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról

Csődtv. - 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról

EBH - Elvi Bírósági Határozat

Egyezmény - 1993. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről

Egyezségokmány - 1976. évi 8. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Egyezségokmány) az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről

Elismerési tv. - 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési tv.) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről

Ebktv. - 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Evectv. - 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről

Ebtv. - 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ebtv.vhr. - 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv.vhr.) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. végrehajtásáról

Efo.tv. - 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) az egyszerűsített foglalkozásról

Ehó. - 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ehó.) az egészségügyi hozzájárulásról

Eht. - 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) az elektronikus hírközlésről

Ehtv. - 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

Ekho. - 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho.) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

Etv. - 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Etv.) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

EUbü. - 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUbü.) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről

EUMSz. - az Európai Unió működéséről szóló szerződés

EUSz. - az Európai Unióról szóló szerződés

Eütv. - 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) az egészségügyről

Eüak - 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről

EVA - 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva) az egyszerűsített vállalkozói adóról

Evt. - 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) az erdőkről, az erdők védelméről és erdőgazdálkodásról

Evt.vhr. - 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet az erdőkről, az erdők védelméről és erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról

Éptv. - 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Éptv.) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről

Étv. - 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) az épített környezet alakításáról és védelméről

Fgytv. - 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) a fogyasztóvédelemről

Filmtv. - 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Filmtv.) a mozgóképről

Flt. - 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Felnőttképzési tv. - 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.) a felnőttképzésről

Fnyt. - 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről

Fórum - a BH Fórum rovatában közzétett állásfoglalás

Földforgalmi tv. - 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

Fmhtv. - 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) a fizetéses meghagyásos eljárásról

Fttv. - 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

Ftv. - 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a lőfegyverekről és lőszerekről

Ftv.vhr. - 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ftv.vhr.) a fegyverekről és lőszerekről

Get. - 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) a földgázellátásról

Gfbt. - 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

Gjt. - 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) a gépjárműadóról

Géntv. - 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Géntv.) a géntechnológiai tevékenységekről

Gt. - 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (már nem hatályos)

Gyer. - 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi eljárásról

Gyvt. - 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyftv. - 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

Gyógyszer tv. - 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszer tv.) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról

Gyülekezési tv. - 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gyülekezési tv.) a gyülekezési jogról

Harm.tv. - 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

Hgt. - 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) a hulladékgazdálkodásról

HGY - a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye

Hhtv. - 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) a halgazdálkodásról és a hal védelméről

Hjt. - 2013. június 30-ig a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, 2013. július 1-jétől a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.)

Hpt. - 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Hszt. - 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról

Ht. - 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) a hulladékról

Hvig.tv. - 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Hvig.tv.) a honvédelmi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról

Hvt. - 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

Infotv. - 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról

Inytv. - 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) az ingatlan-nyilvántartásról

Inyvhr. - 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról

Itv. - 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) az illetékekről

ÍH - Ítélőtáblai Határozatok

Jat. - 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) a jogalkotásról

Jht. - 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről

Jöt. - 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) a jövedéki adóról

Jstv. - 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jstv.) a jogi segítségnyújtásról

Jszbt. - 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről

Kat. - 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) a katasztrófavédelemről és hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

Kat. nyom. - 19/2003. (V. 8.) HM-IM együttes rendelet (a továbbiakban: Kat. nyom.) a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról

Kat.Sz.Sz. - 49/2011. (XII. 20.) BM rendelet (a továbbiakban: Kat.Sz.Sz.) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv Szolgálati Szabályzatáról

KBH - Katonai Bírósági Határozatok

KBJD - Katonai Büntetőjogi Döntvénytár

Kbt. - 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a közbeszerzésről

Kbftv. - 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Kbtk. - 1879. évi XL. tc. (a továbbiakban: Kbtk.) a kihágási büntető törvénykönyvről

Ket. - 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (már nem hatályos)

Kertv. - 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) a kereskedelemről

Koncessziótv. - 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Koncessziótv.) a koncesszióról

Kör. - 2001. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Kör.) a személy- és tárgykörözésről

Kötv. - 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) a kulturális örökség védelméről

Kp. - 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) a közigazgatási perrendtartásról

Kpt. - 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról

Kttv. - 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) a közszolgálati tisztviselők jogállásáról

Közjegyzői tv. - 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.) a közjegyzőkről

Köznev.tv. - 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev.tv.) a nemzeti köznevelésről

Kjnp. - 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról

Kjt. - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a közalkalmazottak jogállásáról

Kknyt. - 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) a közúti közlekedési nyilvántartásról

Kkt. - 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a közúti közlekedésről

Kkt. vhr. - 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet (a továbbiakban: Kkt. vhr.) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról

Kövt. - 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kövt.) a kulturális örökség védelméről

KRESZ - 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) a közúti közlekedés szabályairól

Krt. - 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) a közraktározásról

KÜSZ - a Kúria Elnökének 21/2012. számú utasítása a Kúria Ügyviteli Szabályzatáról

Kvt. - 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) a környezet védelmének általános szabályairól

Mavtv. - 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) a minősített adat védelméről

Men. - 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Men.) a menedékjogról

MHSzSz. - 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet (a továbbiakban: MHSzSz.) a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról

MNBtv. - 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) a Magyar Nemzeti Bankról

Mny.tv. - 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.tv.) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról

Mt. - 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a munka törvénykönyvéről

Mttv. - 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

Nav.tv. - 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Nav.tv.) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról

Nbj. - 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbj.) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről

Nbr. - 1945. évi VII. törvény (a továbbiakban: Nbr.) a népbíráskodásról

Nbsz. - 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbsz.) a nemzetbiztonsági szolgálatokról

Ob.tv. - 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ob.tv.) az alapvető jogok biztosáról

OgyŐSzSz - 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet (a továbbiakban: OgyŐSzSz) az Országgyűlési Őrség Szolgálati Szabályzatáról

Ogytv. - 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) az Országgyűlésről

OTSZ - 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Öpt. - 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról

Pmt. - 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

Postatv. - 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) a postai szolgáltatásokról

Praxistv. - 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Praxistv.) az önálló orvosi tevékenységről

Ptké. - 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké.) a Ptk. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról

korábbi Ptk. - 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Ptk.) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

Ptk. - 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a Polgári Törvénykönyvről

RSzSz. - 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: RSzSz.) a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról

Reklámtv. - 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

Rtv. - 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) a rendőrségről

Smtv. - 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól

St. - 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: St.) a sajtóról

Sz. - Az OIT 2002. évi 4. számú szabályzata a bíróságok egységes iratkezeléséről

Szabs. tv. - 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

korábbi Szabs.tv. - 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Szabs.tv.) a szabálysértésekről

Szja. tv. - 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) a személyi jövedelemadóról

Szjt. - 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) a szerzői jogokról

Szoctv. - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Szszt. - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szszt.) a szerencsejáték szervezéséről

Számv.tv. - 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.) a számvitelről

Tao. tv. - 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) a társasági és osztalékadóról

Tbj. - 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

Tbj.vhr. - 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tbj.vhr.) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény végrehajtásáról

Tft. - 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) a termőföldről

Tpt. - 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a tőkepiacról

Tpvt. - 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Tt. - 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a temetőkről és temetkezésről

Ügyvédi tv. - 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) az ügyvédi tevékenységről

Üsztv. - 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról

Ütv. - 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) az ügyészségről

Vám. tv. - 2016. évi XIII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról

Vbit. - 2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról (már nem hatályos)

Vetőmagtv. - 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.) a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

Vht. - 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) a bírósági végrehajtásról

Vtv. - 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint a nemzeti vagyonnak a védelme érdekében, Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembevételével, az állam kizárólagos büntető hatalmának érvényesítése céljából a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. FEJEZET - ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvényesség elve

Btk. 1. §

Jegyzet: Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdés.

Btk. 1. § (1) bekezdés

Az új büntetőtörvény I. Fejezetében "Alapvető rendelkezések" cím alatt az egész kódexre érvényes, minden rendelkezését átható alapelveket fogalmaz meg. Ezek között első helyen deklarálja a törvényesség elvét, amely nem más, mint az anyagi jogi legalitás elismerése. Az anyagi jogi legalitás a jogállamiság formai követelményét, a jogbiztonságot testesíti meg. Az anyagi legalitás alkotmányos alapelv, melyet az Alaptörvény XXVIII. cikkének (4) bekezdése a következők szerint tartalmaz: "Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, ami az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt bűncselekmény."

Az idézett szöveg a nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege elvét - a bűncselekmények és büntetések törvényességének elvét - emeli alapvető alkotmányos elvárás rangjára és a szóban levő 1. § ezt, mint a büntető anyagi jog legfontosabb klasszikus fundamentumát helyezi el a törvény legelső rendelkezéseként.

A törvényhelyhez fűzött indokolás szerint: "A nullum crimen sine lege elv alapján csak az a bűncselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit az elkövetés előtt a törvény büntetendővé nyilvánított. Ez egyrészt az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazását írja elő, másrészt megköveteli, hogy a jogalkotó törvényben határozza meg a bűncselekményeket.

A nulla poena sine lege elve azt fejezi ki, hogy az elkövetővel szemben csak olyan büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazható, amelyet törvény már az elkövetés idején előírt. Ezen elv értelmében a büntetőtörvény az alapja a büntetés nemének és a mértékének. A büntetőjogi jogkövetkezmények nem alakíthatók szokásjogi úton vagy analógia igénybevételével."

A két klasszikus jogelv több évszázados összekapcsolása a hatályos törvény alkalmazása szempontjából is azt jelenti, hogy az állami büntetőhatalom gyakorlásának feltételeit előre, törvényben kell rögzíteni. Valamely magatartás bűncselekménnyé nyilvánításával a törvényhozó korlátozza az egyéni szabadságjogokat, de azokat megismerhetővé is teszi. A törvényben meghatározott jogkövetkezmények pedig az igazságszolgáltatás önkényét zárják ki. A pozitív írott büntetőnorma követelménye a szokásjog és az analógia egyidejű tilalmát is feltételezi.

Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (5) bekezdése a nemzetközi jog elsőbbségére figyelemmel kivételt teremt az előzőek alól a következők szerint: "A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általános elismert szabályai szerint bűncselekmény volt."

A nemzetközi jog általánosan elismert szabályain alapuló bűnfelelősség megállapíthatóságát - konkrét, kódexben előírt pozitív szabályozás nélkül - az 53/1993. (X. 13.) AB határozat fejtette ki a legalaposabban, rámutatva arra is, hogy a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerinti bűncselekmény akkor is büntetendő, ha a belső jog szerint nem volt az, s az ilyen bűncselekmények elévülése kizárt. Nemzetközi jogi kötelezettségen alapszik az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvény megalkotása is, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.

Az anyagi jogi legalitás az eljárásjogi legalitással válik teljessé, amely a bűnüldöző hatóságok számára állapít meg kötelezettséget arra nézve, hogy a törvényben megkívánt feltételek esetén a büntetőigény érvényesítésére lépjenek fel, és a büntetőeljárást folytassák le.

Btk. 1. § (2) bekezdés

A (2) bekezdés a nulla poena sine lege elvének önálló bekezdésbeni kifejtése. A büntetőtörvény határozottságának követelménye nemcsak a büntetendő magatartások megismerhetőségét, de az amiatt alkalmazható joghátrányok kiszámíthatóságának törvényi taxációját is magában foglalja, mert csak ezzel a követelménnyel együtt zárható ki az önkényes bírói döntés veszélye. A büntetőtörvény meghatározottsága alapján biztosítható a jogsértéshez fűzött szankció tudomásulvétele és annak magatartás-determináló (visszatartó) hatása is. A klasszikus büntetőjogi alapelv alapvető rendelkezésben történő deklarálása parancs a jogalkalmazó számára, hogy az elkövetett bűncselekmény miatt csak olyan büntetést szabjon ki és csak olyan intézkedést alkalmazzon, amelyet az elkövetés idején maga a büntetőtörvény felsorolt. Az ezzel ellenkező ítélkezést az alapelv abban az esetben is tiltja, ha a törvény időbeli hatályát szabályozó 2. § (2) bekezdésének alkalmazásával nem az elkövetés időpontjában, hanem az elbíráláskor hatályban levő új törvényt kell alkalmazni. A jogalkotói szándék arra az esetre sem enged kiszámíthatatlan, önkényes büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, ha a döntés éppen a cselekmény kedvezőbb megítélése alapján az elkövető javára szolgál.

II. FEJEZET - A MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG

A joghatóság (jurisdictio) az állami szuverenitás ítélkezési leképezése. Azt fejezi ki, hogy az állam fenntartja magának a jogot a területén történő ítélkezésre. E szuverén jogosultság kiterjed a teljes államterületre és csak azokban az esetekben nem érvényesül, amikor az állam erről a monopóliumáról kifejezetten lemondott. A büntető joghatóság az a terület, ahol az állam büntetőhatalma érvényesül. Ahol az állam az elsődleges joghatóságát gyakorolja, ott szükségképpen a másik állam joghatóságát korlátozza az adott bűncselekményre vonatkozóan.

Az államilag szervezett társadalmakban a belföldön elkövetett bűntetteket a hazai büntetőhatalomnak vetették alá, mert a joghatóság gyakorlása féltékenyen őrzött politikai jog volt, amely - a közállapotok (közrend, közbiztonság) megóvása mellett - komoly kincstári (állami) bevételeket is garantált. Az állam- és jogfejlődés azt a rendet is kialakította, mely szerint az állam jogot formált arra, hogy a polgárai által külföldön elkövetett bűntetteteket is büntetőhatalma alá vonja és megbüntesse. A bűnelkövető hazájának vagy a tett elkövetési helyének bírája egyaránt joghatóságot megalapozó tényezővé vált. Ebből a fejlődésből nőtte ki magát a rendes és rendkívüli joghatóság megkülönböztetése. A büntetőjogban a rendes joghatóság fogalma alá vonható a területi és személyi joghatóság, a rendkívüli joghatóság pedig a háborús és emberiség elleni bűncselekményekre terjed ki. Így például rendkívüli joghatósága van a Nemzetközi Büntetőtörvényszéknek, amely a volt Jugoszlávia területén elkövetett egyes bűncselekményeket bírálja el.

Időbeli hatály

Btk. 2. §

Jegyzet: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 15. cikk (2) bekezdés, Emberi Jogok Európai Egyezménye 7. cikk (1) bekezdés; 1/1999. BJE, 4/2013. (XI. 14.) BK vélemény

Btk. 2. § (1) bekezdés

A büntetőtörvény időbeli hatálya azt határozza meg, hogy mikortól kezdve és meddig alkalmazható a büntetőjog szabálya. Az (1) bekezdés meghatározza a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó általános szabályt, míg a (2) bekezdés megállapítja az általános alóli kivételt. Az új kódex - a korábbi Btk.-hoz hasonlóan - akként rendelkezik, hogy a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Mint azt a törvényhelyhez fűzött indokolás is tartalmazza: "A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvekből következik, hogy az új bűncselekményt megállapító, illetve az elbírálást szigorító büntetőtörvénynek nem lehet visszaható ereje." A visszaható hatály tilalma alól a törvény a később hatályba lépő enyhébb szabályozást, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények körét veszi ki.