252/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet
a többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól és az első képzési ciklus indításának feltételeiről
A Kormány a több cikluson alapuló képzési rendszer megvalósulásának előkészítése érdekében a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 72. §-ának s) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a 129. §-ban meghatározottakat figyelembe véve - a következőket rendeli el:
I. A rendelet hatálya
1. §
(1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén működő és az Ftv. 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményekre terjed ki.
(2) E rendelet az egyházi egyetemek és főiskolák hitéleti képzésére az Ftv. 114. §-ában meghatározott eltérésekkel terjed ki.
(3) A 4. számú mellékletben felsorolt jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeket, továbbá a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendeletben és a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéséhez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 14.) Korm. rendeletben foglaltakat, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság működéséről szóló 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendeletben meghatározottakat e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
II. Értelmező rendelkezések
2. §
E rendelet alkalmazásában:
(1) Alapképzés: a többciklusú, lineáris képzési rendszer első képzési ciklusa, amelyben a megszerzett alapfokozat (baccalaureus, bachelor; a továbbiakban: alapfokozat) végzettséget tanúsít és szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá felkészít a képzési rendszer második, mesterképzési ciklusába történő belépésre.
(2) Alapszak: az 1. számú mellékletben felsorolt, alapképzésben indított, középiskolai végzettséget igénylő, alapfokozatot és szakképzettséget nyújtó szak.
(3) Alapszak képzési és kimeneti követelményei: az alapszakot leíró mutatók, amelyek magukban foglalják a többciklusú, lineáris képzési rendszer első képzési ciklusában az adott alapfokozatot nyújtó alapszakon megszerezhető, a mesterképzésre történő belépéshez szükséges, a szakmai sajátosságoktól részben független, felsőfokú tanulmányokat alapozó, általános ismereteket és a szakképzettségnek megfelelő szakmai kompetenciákat (alkalmazási követelményeket), szakmai attitűdöket, illetve az ehhez kapcsolódó szakmai ismereteket.
(4) Képzési ág: egy képzési területhez tartozó alapszakok azon csoportja, amelyre a jelentkezés során a felsőoktatási intézménybe a felvétel történhet, és a képzés első vagy első két szemesztere részben vagy egészben közös ismeretanyagra épül.
(5) Képzésben érdekelt felsőoktatási intézmény: a 4. számú mellékletben felsorolt képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok szerint, továbbá az Ftv. hatálybalépése előtt az adott egyetemi, illetve főiskolai szintű alapképzési szakon szakindítási engedélyt szerzett felsőoktatási intézmény.
(6) Képzési terület: az Ftv. hatálya alá tartozó képzések tudományterülete és a szakmai tanulmányok irányultsága szempontjából hasonló vagy részben megegyező vonásokat mutató szakok összessége.
(7) Mesterképzés: a többciklusú, lineáris képzési rendszer második képzési ciklusa, amelyben a megszerzett mesterfokozat (magister, master; a továbbiakban: mesterfokozat) végzettséget tanúsít és szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá felkészít a képzési rendszer harmadik, doktori képzési ciklusába történő belépésre.
(8) Mesterszak: mesterképzésben indított, alapképzésben szerzett alapfokozatra épülő, mester fokozatot és szakképzettséget nyújtó szak.
(9) Osztatlan képzés: az 1. számú mellékletben felsorolt, középiskolai végzettséget igénylő, egységes szerkezetben folyó, ciklusokra nem tagolódó, mesterfokozattal záruló képzés.
(10) Szak: az alapfokozat vagy mesterfokozat és egy adott szakképzettség megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek egységes rendszerét biztosító, oklevél kiadásával záruló képzés.
(11) Szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető speciális szaktudás.
(12) Szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése.
(13) Többciklusú, lineáris képzési rendszer: az Ftv. hatálya alá tartozó, a felsőfokú szakképzést és szakirányú továbbképzést is magában foglaló képzési szerkezetben a három, egymásra épülő főcikluson: alapképzésen, mesterképzésen és doktori képzésen alapuló képzési rendszer.
III. A több cikluson alapuló képzési szerkezet egyes követelményei
3. §
(1) Alapszakon az alapfokozatot és a szakképzettséget legalább hároméves, legfeljebb négyéves képzésben lehet megszerezni.
(2) Mesterszakon a mesterfokozatot és a szakképzettséget legalább másfél éves, legfeljebb kétéves képzésben lehet megszerezni.
(3) Alap fokozat a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti, alapképzésben megszerezhető végzettségi szintet tanúsító fokozat.
(4) Mesterfokozat a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti, mesterképzésben megszerezhető végzettségi szintet tanúsító fokozat.
(5) A mesterfokozatot eredményező képzés képzési ideje - figyelembe véve az adott képzési ágban az alapfokozat megszerzésének időtartamát - az öt évet csak indokolt esetben, igazolt nemzetközi gyakorlat, szakmai követelmények esetén haladhatja meg.
(6) A felsőoktatási intézményekben alapképzés és mesterképzés az Ftv. 84. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint más oktatási formában is folyhat.
4. §
(1) A felsőoktatási intézménybe, képzési ágra történő felvétel esetén a hallgatók a képzési ágon belül a közös képzési szakasz lezárása után vagy már a felvételre jelentkezéskor a felsőoktatási intézmény szabályzatában foglaltak szerint választhatnak szakot, szakirányt. Amennyiben a jelentkezés képzési ágon belül szakra történik és a felsőoktatási intézményben a képzési ágon belül több alapszakon is indul képzés, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint biztosítani kell, hogy a képzés első vagy első két szemesztere részben vagy egészben közös ismeretanyagra épüljön.
(2) Az alapszakon az alapfokozat megszerzéséhez legalább 180, legfeljebb 240 kreditpontot; a mesterszakon a mesterfokozathoz legalább 90, legfeljebb 120 kreditpontot, osztatlan képzésben legalább 300 kreditpontot kell a hallgatónak teljesíteni. Az alapszak és az alapszakhoz lineárisan kapcsolódó mesterszak együttesen teljesítendő kreditszáma legalább 300 kreditpont.
(3) Az Ftv. 7/A. §-ában meghatározott felsőfokú szakképzésben szerzett ismeretanyag alapszakon az alapfokozat és szakképzettség megszerzéséhez kreditértékként beszámítható.
(4) Az alapszak képzési és kimeneti követelményei az alapfokozat megszerzéséhez tartozó kreditértékhez viszonyítva tartalmazzák:
a) a képzési ágon belüli közös képzési szakaszhoz rendelhető,
b) szakirány esetén a szakirányhoz rendelhető minimális kreditek százalékos arányát, továbbá
c) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati képzés minimális kreditértékét.
(5) Az alapszakokon a szakdolgozathoz legfeljebb 30 kreditpont rendelhető.
(6) A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya az alapfokozat megszerzéséhez szükséges kre-ditpontok legalább 5%-a.
(7) Az oklevélben megnevezett szakképzettség részeként zárójelben akkor lehet feltüntetni a szakirányt, ha az alapfokozat megszerzéséhez szükséges összes kreditpon-tokhoz viszonyítva a szakirányhoz rendelhető kreditpon-tok aránya legalább 15%.
(8) A felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet mellékleteiben a szakcsoportos alapképzés tanulmányi területeire meghatározott, a szakon megszerzendő összes kredit-hez viszonyított százalékos aránytól az alapszak képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásakor el lehet térni.
(9) A többciklusú, lineáris képzési rendszer első és második képzési ciklusának kreditértékeit az 1. számú melléklet határozza meg.
(10) Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges 180 kreditponthoz az 1. számú mellékletben meghatározott egyes alapszakokon további gyakorlati kreditpont rendelhető, ha a szakon akkreditált, intézményen kívüli összefüggő gyakorlat folyik.
(11) A kreditrendszerű oktatásban a hallgató az alapszakra meghatározott, teljesítendő kreditpontot legfeljebb 10%-kal meghaladó számú kreditpontok összegyűjtéséig részesülhet állami támogatásban. A hallgató államilag finanszírozott tanulmányi ideje, az igénybe vett aktív félévek száma legfeljebb két félévvel haladhatja meg az alapszak képzési idejét.
5. §
Az 1. számú mellékletben felsorolt orvos, állatorvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász, építész szakokon - alapfokozatú kimenet nélküli - mesterfokozat megszerzésére irányuló osztatlan mesterfokozatot nyújtó képzés is folyhat.
IV. Alapszakok létesítési és indítási eljárása
6. §
A többciklusú, lineáris képzési rendszer első képzési ciklusának alapszakjait az 1. számú melléklet határozza meg.
7. §
(1) Az 1. számú mellékletben meghatározott alapszakokon képzés az adott szak képzési és kimeneti követelményeinek engedélyezését követően indítható.
(2) Az egyes alapszakok képzési és kimeneti követelményeit az 1. számú mellékletben meghatározott képzési ágakban - a Magyar Rektori Konferencia és a Főiskolai Főigazgatók Konferenciája által létrehozott szakmai bizottságok koordinálásával - a szakmai szervezetek és munkaadók képviselőinek bevonásával, a képzésben érdekelt felsőoktatási intézmények delegált szakemberei közösen dolgozzák ki.
(3) Az alapszak képzési és kimeneti követelményeit úgy kell meghatározni, hogy az alapfokozat megfelelő ismereteket nyújtson:
a) szakképzettség tekintetében a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez,
b) a mesterfokozatot nyújtó mesterszak magasabb szintű ismeretanyagának megalapozására, kialakítására, illetve a tanulmányok mesterszakon történő folytatására.
(4) Az alapszak képzési és kimeneti követelményeinek elfogadásához be kell mutatni legalább egy tervezett, mesterfokozatot nyújtó mesterszakot, amelyen az adott alapszakról a felsőfokú tanulmányok továbbfolytathatók. A többciklusú, lineáris képzési rendszer szakjainak és a képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok szerint szakindítási engedély alapján indított egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakoknak a megfeleltetését a 2. számú melléklet tartalmazza.
8. §
(1) Az alapszakok képzési és kimeneti követelményei alapszakok szerint tartalmazzák:
a) az alapszak 1. számú melléklet szerinti megnevezését;
b) az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését;
c) a képzési időt félévekben;
d) az alapfokozat megszerzéséhez az e rendeletben meghatározottak szerint összegyűjtendő kreditpontok számát, ezen belül
da) a képzési ág közös képzési szakaszához rendelendő kreditpontok minimális értékét,
db) szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő kreditpontok minimális értékét,
dc) a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditpontok minimális értékét,
dd) a szakdolgozathoz rendelhető kreditpontot,
de) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértékét,
df) a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditpontot;
e) az alapszak képzési céljának és az elsajátítandó szakmai kompetenciáknak (az alkalmazás követelményei) leírását, figyelembe véve az alapfokozatot nyújtó végzettségi szint 3. számú mellékletben foglalt jellemzőit és követve annak szerkezetét;
f) a képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciáit;
g) a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó - ismeretköreinek bemutatását;
h) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket.
(2) Az oktatási miniszterhez benyújtott kérelemben be kell mutatni az alapfokozatra épülő legalább egy tervezett mesterszak szakspecifikus kimeneti követelményeit, figyelembe véve a mesterfokozatot nyújtó végzettségi szint 3. számú mellékletben foglalt általános jellemzőit és szerkezetét.
9. §
(1) Az adott alapszak képzési és kimeneti követelményeinek engedélyezéséhez a kérelmet a 6-8. §-ban foglaltakat figyelembe véve, az oktatási miniszterhez kell benyújtani. A képzési és kimeneti követelmények elfogadásához, a kérelemhez mellékelni kell a képzésben érdekelt felsőoktatási intézmények intézményi tanácsának az alapszak képzési és kimeneti követelményeit megerősítő határozatát. A kérelem akkor nyújtható be, ha az az intézmények legalább 2/3-ának támogató határozatát tartalmazza.
(2) Az oktatási miniszter az alapszak képzési és kimeneti követelményeiről az Ftv. 81. §-ának (2) bekezdése szerint a Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalását kéri, és a kérelmet az Ftv. 76. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel megküldi véleményezés céljából a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak, továbbá a képzésben érdekelt ágazati minisztériumnak és a Nemzeti Bologna Bizottságnak.
(3) A Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalásában - tekintettel a 7. § (3) bekezdésében foglaltakra - arról nyilvánít véleményt, hogy a külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményekben leírtaktól eltérő szerkezetű és időtartamú alapszakokra meghatározott képzési és kimeneti követelmények - az oklevelek hazai és külföldi egyenértékűségét, megfeleltethetőségét is figyelembe véve - várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e.
10. §
(1) A 9. § szerint engedélyezett képzési és kimeneti követelmények alapján a szakindítási kérelmet a felsőoktatási intézmény vezetője nyújtja be az oktatási miniszternek.
(2) A szakindítás engedélyezéséhez a felsőoktatási intézménynek be kell mutatnia, hogy
a) az oktatási miniszter által jóváhagyott képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozta és az intézményi tanács elfogadta az Ftv. 87. §-ában foglaltak szerint az alapszak tantervét és a tantárgyi programokat;
b) kidolgozta azokat az oktatási és az alapszak szempontjából jellemző értékelési és ellenőrzési módszereket, eljárásokat és szabályokat, amelyek a képzési és kimeneti követelmények eredményes teljesítését biztosítják;
c) a felsőoktatási intézményben rendelkezésre állnak az alapszak képzéséhez a Magyar Akkreditációs Bizottság által közzétett követelményrendszer szerinti alapvető személyi és tárgyi feltételek.
(3) A felsőoktatási intézmény szakindítási kérelméről az oktatási miniszter az Ftv. 81. § (2) bekezdése d) pontjában foglaltak alapján a Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalását kéri.
(4) A Magyar Akkreditációs Bizottság arról nyilvánít véleményt, hogy a felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv, tantárgyi program összhangban van-e az alapszak kimeneti és képzési követelményeivel, és megvannak-e az intézményben az alapszak indításához az alapvető személyi és tárgyi feltételek.
(5) A Magyar Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási intézmény által indított alapszak képzési programjának minőségét az első, alapfokozatot igazoló oklevelek kibocsátását követően, de legkésőbb az Ftv. 81. § (4) bekezdésében meghatározott, soron következő intézményi akkreditációs értékelés során hitelesíti (akkreditálja).
(6) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács az oktatási miniszter felkérésére a szakindítási engedély megadásának szükségességéről véleményt nyilváníthat.
11. §
(1) Tanári szakképzettség a többciklusú képzési rendszer második képzési ciklusában, mesterfokozatot nyújtó képzésben szerezhető meg. Az alapszak és az alapszakhoz lineárisan kapcsolódó tanári mesterszak együttesen teljesítendő kreditpontjainak számát az 1. számú melléklet határozza meg.
(2) Mesterfokozatot nyújtó tanári mesterszak indításának engedélyezését az a felsőoktatási intézmény kezdeményezheti, amelyik az adott képzési terület alapszakán e rendeletben foglaltak szerint szakindítási jogosultságot szerzett és biztosítottak a tanári képesítés külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételei.
(3) Azon alapszakon, amelyre tanári mesterszak is épülhet - az alapszakon szerezhető szakképzettséghez szükséges, az általánosan kötelező és a szakspecifikus tanulmányokat is magába foglaló, legalább 110 kreditpont akkumulálása mellett, de legalább két féléven át - biztosítani kell a tanári felkészítés tárgyai (beleértve a pedagógiai, pszichológiai modulok) felvételének lehetőségét. A hallgató választása szerinti specializáció megalapozza a második tanári mesterszak tanulmányait és legalább 10 kreditponttal előkészíti a tanári képesítéshez előírt pedagógiai-pszichológiai modul ismeretanyagának elsajátítását.
(4) Az oktatási miniszter a többciklusú, lineáris képzés második képzési ciklusa képzési szerkezetének kialakítása során - a közoktatási intézményrendszer képesítési előírásaihoz igazodóan - határozza meg a tanári felkészítés rendszerének általános elveit.
12. §
(1) Az Ftv. 86. §-a alapján külön jogszabályban foglalt képesítési követelményekkel meghatározott szakokon szerzett felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettség és szakképzettség e rendelet 13. §-ának (3) bekezdése szerint feleltethető meg a többciklusú, lineáris képzési rendszer szakjain megszerzett alapfokozat vagy mesterfokozat által tanúsított végzettségnek és szakképzettségnek.
(2) A mesterszakra történő felvétel során a jelentkezőket azonos feltételek szerint kell a felsőoktatási intézménynek elbírálnia, attól függetlenül, hogy mely felsőoktatási intézményben szerezték meg az alapfokozatot.
(3) A főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget szerzettek számára a mesterszakra történő továbblépés lehetőségét biztosítani kell. A korábban folytatott és befejezett tanulmányok beszámításáról a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott elvek alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága dönt.
(4) A külön jogszabályban foglalt képesítési követelményekkel meghatározott alapképzési szakokon tanulmányokat folytató hallgatóknak az Ftv. 124/E. §-a d) pontjában foglaltak alapján biztosítani kell a szak- és intézményváltás, továbbá az Ftv. 124/E. §-ának o) pontja szerinti közös, valamint t) pontja szerinti párhuzamos képzés lehetőségét.
V. Egyéb rendelkezések
13. §
(1) E rendelet 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet a felsőoktatási intézmények által a hatálybalépést megelőző időszakban kiadott felsőfokú, főiskolai szintű vagy egyetemi szintű szakképzettségeket a végzettség elismerése és a munkaköri alkalmazás szempontjából nem érinti.
(3) Amennyiben kormány- vagy miniszteri rendelet felsőfokú iskolai végzettséget említ, akkor
a) a főiskolai szintű végzettség alapképzésben szerzett alapfokozatnak,
b) az egyetemi szintű végzettség mesterképzésben szerzett mesterfokozatnak feleltethető meg.
(4) E rendelet alapján az alapszakok képzési és kimeneti követelményeit az 1. számú mellékletben felsorolt valamennyi alapszakon legkésőbb 2006. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben kell életbe léptetni.
(5) E rendelet 6-10. § szakaszaiban foglaltak alapján a képzési és kimeneti követelményeket legkésőbb 2004. november 15-ig, a szakindítási kérelmeket 2005. április 1-jéig kell benyújtani az oktatási miniszternek. A Magyar Akkredi-tációs Bizottság az alapszakok képzési és kimeneti követelményeiről 2005. március 31-ig, a szakindítási kérelmekről 2005. július 31-ig foglal állást.
(6) A hittudomány területén a hitéleti képzésben változatlan képzési formában vagy az új, többciklusú, lineáris képzési szerkezetben, a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményét is figyelembe véve folyhat a képzés. A hitéleti képzés alapszakjainak képzési és kimeneti követelményeit az egyházi egyetemek és főiskolák a rájuk vonatkozó egyházi szabályok alapján határozzák meg.
(7) A képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok alapján székhelyen kívüli képzésben engedélyezett egyetemi és főiskolai szintű alapképzés helyett az új alapszak a IV. fejezetben meghatározott szakindítási eljárásban megszerzett szakindítási engedély megszerzését követően hirdethető meg.
(8) A képzés első ciklusának megfelelő alapszak indítása előtt - egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben -tanulmányokat kezdett hallgatók, amennyiben szakváltoztatás nélkül folytatják tanulmányaikat, a 4. számú melléklet szerint képesítési követelményekkel meghatározott, illetve az Ftv. hatálybalépése előtt engedélyezett szakokon szereznek egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget.
(9) Azon felsőoktatási intézményeknek, amelyek a rendeletben foglaltak alapján alapszak indítására engedélyt kapnak, a szakindítást követő 120 napon belül módosítaniuk kell az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a képzést, a hallgatók felvételét, a tanulmányi és vizsgaügyeket érintő rendelkezéseit.
(10) E rendelet alapján a felsőoktatási intézmények alaptevékenységét érintő, az egyes képzési területekre megszerzett szakindítási engedélyek alapján 2007. december 31-ig módosítani kell az állami felsőoktatási intézmények alapító okiratait.
(11) E rendelet hatálybalépése előtt az Ftv. 129. §-a alapján engedélyezett és a 2004/2005-ös tanévben induló műszaki informatikus alapszakon szerzett alapfokozat egyenértékű az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, az informatikai képzési területen, mérnök informatikus alapszakon szerzett szakképzettséggel.
(12) A műszaki képzési területen az építészmérnök, ipari termék és formatervezői képzési ágban a többciklusú képzés mesterszakán és az osztatlan képzésben szerzett építészmérnök szakképzettség a munkaköri alkalmazás szempontjából azonos értékű.
(13) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"4. § (2) Az oktatási miniszter az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában és a Bolognai Nyilatkozatban vállalt feladatok megvalósítása érdekében tanácsadó testületként Nemzeti Bologna Bizottságot működtet."
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 252/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelethez
A felsőoktatás többciklusú, lineáris képzési rendszerének alapszakjai és egyes osztatlan szakjai
| Képzési terület | Képzési ág | Alapszakok | Képzési kreditek | Felvételi jelentkezés módja | |
| A | M | ||||
| Agrár | agrár műszaki | földmérő és földrendező mérnöki | 180+30** | 120 | képzési ágon belül szakra |
| mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki | |||||
| tájrendező és kertépítő mérnöki | |||||
| állatorvostudományi | állatorvosi | 300, osztatlan | |||
| erdőmérnöki | erdőmérnöki | ||||
| gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki | gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki | ||||
| informatikus és szakigazgatási agrármérnöki | |||||
| élelmiszer- és | élelmiszermérnöki | ||||
| kertészmérnöki | kertészmérnöki | ||||
| környezetgazdálkodási és természet- | környezetgazdálkodási agrármérnöki | 180+30** | 120 | ||
| természetvédelmi mérnöki | |||||
| védelmi mérnöki | vadgazda mérnöki | ||||
| mezőgazdasági | állattenyésztő mérnöki | ||||
| mezőgazdasági mérnöki | |||||
| mezőgazdasági szakoktató | |||||
| növénytermesztő mérnöki | |||||
| bölcsészettudomyányi | magyar | magyar* (pl.: színháztörténet, irodalomtudomány, drámapedagógia, finn, finnugor, eszperantó*, észt, folklorisztika, ügyvitel*, nyelvtechnológia szakirányok) | 180 | 120 | képzési ágra |
| történelem | történelem* (pl.: levéltár, muzeológia, régészet szakirányok) | 180 | 120 | ||
| néprajz* | |||||
| modern filológia | anglisztika (pl.: angol*, amerikanisztika* szakirányok) | 180 | 120 | képzési ágon belül szakra | |
| germanisztika (pl.: német*, német nemzetiségi*, néderlandisztika*, skandinaviszti-ka szakirányok) | |||||
| romanisztika (pl.: francia*, olasz*, portugál*, román/román nemzetiségi*, spanyol* szakirányok) | |||||
| romológia* | |||||
| szlavisztika* (pl.: orosz*, bolgár*, cseh, lengyel*, horvát*/nemzetiségi, szerb*/nemzetiségi, szlovák*/nemzetiségi, szlovén*/nemzetiségi, ukrán*/nemzetiségi szakirányok) | |||||
| társadalomtudományi | ókori és keleti filológia | ókori nyelvek és kultúrák (asszirológia, egyiptológia, klasszika filológia [latin*, ógörög*] szakirányok) | 180 | 120 | képzési ágra |
| keleti nyelvek és kultúrák (pl.: altajisztika, arab, indológia, iranisztika, tibeti, mongol, hebraisztika, japán*, kínai, koreai, török, újgörög* szakirányok) | 180 | 120 | |||
| pedagógia és pszichológia | andragógia (művelődésszervező, személyügyi szervező, felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó szakirányok) | 180 | 120 | ||
| pedagógia* | |||||
| pszichológia* | |||||
| szabad bölcsészet | szabad bölcsészet (pl.: filozófia*, esztétika, etika*, vallástudomány*, filmelmélet és filmtörténet*, kommunikáció, médiatudomány, művészettörténet* szakirányok) | 180 | 120 | ||
| társadalomtudományi | politikatudomány | nemzetközi tanulmányok | 180 | 120 | |
| politológia | |||||
| szociális | szociális munka | 180+30** | 120 | képzési ágon belül | |
| szociálpedagógia | |||||
| társadalomismeret* | informatikus könyvtáros | 180 | 120 | ||
| kommunikáció és médiatudomány | szakra | ||||
| kulturális antropológia | |||||
| szociológia | |||||
| társadalmi tanulmányok | |||||
| informatika | informatikai | gazdaságinformatikus | 210 | 90 | képzési |
| mérnök informatikus* | 210 | 120 | ágon belül | ||
| programtervező informatikus* | 180 | 120 | szakra | ||
| Jogi és igazgatási | jogtudományi | jogász | 300, osztatlan | szakra | |
| igazgatási | bűnügyi igazgatási | 180 | 120 | ||
| igazgatásszervezői | |||||
| igazságügyi igazgatási | képzési ágon belül szakra | ||||
| munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási | |||||
| nemzetközi igazgatási | |||||
| rendészeti igazgatási | |||||
| Nemzetvédelmi és katonai | védelmi | biztonság- és védelempolitikai | 180 | 120 | képzési ágon belül szakra |
| büntetés-végrehajtási nevelő | |||||
| határrendészeti és -védelmi vezetői | |||||
| nemzetbiztonsági | |||||
| védelmi igazgatási | |||||
| katonai | katonai vezetői | 210 | 90 | képzési ágon belül szakra | |
| katonai gazdálkodási | |||||
| Gazdaságtudományok* | közgazdasági | alkalmazott közgazdaságtan | 180 | 120 | képzési ágon belül szakra |
| gazdaságelemzés | |||||
| közszolgálati | |||||
| üzleti | gazdálkodási és menedzsment | 180+30** | 120 | képzési ágon belül szakra | |
| kereskedelem és marketing | 180+30** | 120 | |||
| emberi erőforrások | 180 | 120 | |||
| nemzetközi gazdálkodás | 180+30** | 120 | |||
| pénzügy és számvitel | 180+30** | 120 | |||
| turizmus-vendéglátás | 180+30** | 120 | |||
| üzleti szakoktató | 180+30** | 120 | |||
| Műszaki* | anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki | anyagmérnöki | 210 | 120 | |
| faipari mérnöki | |||||
| könnyűipari mérnöki | |||||
| bio-, környezet- és vegyészmérnöki | biomérnöki | 210 | 120 | képzési ágon belül szakra | |
| környezetmérnöki | |||||
| vegyé szmérnöki | |||||
| építőmérnöki és mű- | építőmérnöki | 240 | 90 | ||
| szaki földtudományi | műszaki földtudományi | 210 | 120 | ||
| építészmérnök, ipari termék és formater- | építész | 300, osztatlan | |||
| építészmérnöki | 240 | 90 | |||
| vezői | ipari termék és formatervezői | 210 | 120 | ||
| gépész-, közlekedés-, mechatronikai | gépészmérnöki | 210 | 120 | ||
| közlekedésmérnöki | |||||
| mérnöki | mechatronikai mérnöki | ||||
| had- és biztonságtechnikai mérnöki | had- és biztonságtechnikai mérnöki | 210 | 120 | ||
| villamos- és energe- | energetikai mérnöki | 210 | 120 | ||
| tikai mérnöki | villamosmérnöki | ||||
| műszaki menedzser, | műszaki menedzser | 210 | 90 | ||
| műszaki szakoktató | műszaki szakoktató | ||||
| Orvos- és egézségtudomány | orvostudományi | orvos | 360, osztatlan | képzési ágon belül szakra | |
| fogorvos | 300, osztatlan | ||||
| gyógyszerész | |||||
| egészségtudományi* | ápolás és betegellátás (pl.: ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt szakirányok) | 240 | 90 | képzési ágon belül szakra | |
| egészségügyi gondozás és prevenció (pl.: népegészségügyi ellenőr és védőnő szakirányok) | |||||
| egészségügyi szervező (pl.: egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező szakirányok) | 210 | 90 | |||
| orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (pl.: orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutatólaboratóriumi analitikus, optometria szakirányok) | 240 | 90 | |||
| Pedagogusképzés/ | óvodapedagógus, | óvodapedagógus (nemzetiségi szakirányokkal) | 180+30*** | 90 (pedagógiai mesterszakon) | |
| tanító | tanító (nemzetiségi szakirányokkal) | 240 | 90 | ||
| konduktor (óvodapedagógus, tanító szakirányokkal) | (pedagógiai mesterszakon) | képzési ágon belül szakra | |||
| gyógypedagógus* | gyógypedagógus (értelmileg akadályozottak pedagógiája, tanulásban akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, logopédia, látássérültek pedagógiája, szomatopedagógia, pszicho-pedagógia szakirányokkal) | 210+30*** | 90 | ||
| sporttudomány | sport | testnevelő-edző* | 180 | 120 | képzési ágra |
| testkultúra | sportmenedzser | ||||
| rekreáció-, életmód- és egészségfejlesztés* | |||||
| humánkineziológia | |||||
| természettudomány | élő természettudomány | biológia* | 180+30*** | 120 | |
| élettelen természettudomány | fizika* | ||||
| kémia* | |||||
| föld- és | földrajz* | képzési | |||
| földrajztudományi | földtudományi | ágon belül | |||
| környezettudomány | környezettan* (pl. technika szakirány) | 180 | 120 | szakra | |
| matematika tudomány | matematika* | ||||
| természetismeret | természetismeret* | ||||
* Azon képzési területek, képzési ágak, illetve alapszakok, amelyekre, ha az alapszakhoz, szakirányhoz kapcsolódóan tanári mesterszak épül, a közismereti vagy szakmai tanári szakra korábban kiadott szakindítási engedélyek alapján a tanárképzés rendeletben foglalt előfeltételei biztosíthatók. A képzési területen, képzési ágban az alapszakra épülő tanári mesterszakon a gyakorlati képzés további 30 kreditpont.
Mesterszakon szerezhetők meg az e táblázatban nem szereplő művészeti képzési területen is a közismereti vagy szakmai tanári szakképzettségek, továbbá a hittudományi tudományterületen a hittanár-nevelőképzés, illetőleg az ezzel egyenértékű, a Magyar Akkreditációs Bizottság által akkreditált tanári felkészítést biztosító hitéleti képzések.
** A többlet 30 kreditpont az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésre fordítható. *** A többlet 30 kreditpont a gyakorlati képzésre fordítható.
2. számú melléklet a 252/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelethez
A többciklusú, lineáris képzési rendszer szakjainak és a képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok szerint szakindítási engedély alapján indított egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakoknak a megfeleltetése
| Képzési terület | Képzési ág | Alapszakok | Képesítési követelmények szerinti szakok f: főiskolai, e: egyetemi | Képesítési követelmények szerinti szakokon szakindítási engedélyt kapott felsőoktatási intézmények |
| agrár | agrár műszaki | |||
| földmérő és földrendező mérnöki | f: földmérő mérnök, földrendező, ingatlan-nyilvántartási szervező, meliorációs mérnök | Nyugat-Magyarországi Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola | ||
| mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki | f: mezőgazdasági gépészmérnöki, mezőgazdasági gépészmérnöki, páncélos és gépjárműtechnikai mérnöktiszti, élelmiszeripari gépészmérnöki; | Nyíregyházi Főiskola Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola | ||
| e: mezőgazdasági gépészmérnöki | ||||
| tájrendező és kertépítő mérnöki | e: tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési | Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem | ||
| állatorvostudományi | állatorvosi | e: állatorvosi | Szent István Egyetem | |
| erdőmérnöki | erdőmérnöki | e: erdőmérnöki | Nyugat-Magyarországi Egyetem | |
| gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki | gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki | f: agrármenedzser, gazdasági mérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, tájgazdálkodási, vállalkozó menedzser; e: gazdasági agrármérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, területfejlesztési mérnök; | Debreceni Egyetem Kaposvári Egyetem Károly Róbert Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Szent István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Tessedik Sámuel Főiskola Veszprémi Egyetem | |
| informatikus és szakigazgatási agrármérnöki | f: mezőgazdasági szakigazgatási szervezőmérnöki; e: informatikus agrármérnök, | Debreceni Egyetem | ||
| élelmiszer- és kertészmérnöki | élelmiszermérnöki | f: élelmiszer technológus mérnöki e: élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki, élelmiszermérnöki | Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Debreceni Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Szegedi Tudományegyetem | |
| kertészmérnöki | f: kertészmérnöki, szőlészborász e: kertészmérnöki | Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Debreceni Egyetem Károly Róbert Főiskola Kecskeméti Főiskola Veszprémi Egyetem | ||
| környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki | környezetgazdálkodási agrármérnöki | f: környezetgazdálkodási agrármérnöki e: környezetgazdálkodási agrármérnöki | Debreceni Egyetem Károly Róbert Főiskola Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola | |
| természetvédelmi mérnök | f: természetvédelmi mérnöki | Debreceni Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem | ||
| vadgazda mérnöki | f: vadgazda mérnöki | Debreceni Egyetem Károly Róbert Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Szent István Egyetem | ||
| mezőgazdasági | állattenyésztő mérnöki | f: állattenyésztő mérnöki, halgazda mérnöki e: | Szent István Egyetem Kaposvári Egyetem | |
| mezőgazdasági mérnöki | f: mezőgazdasági mérnöki e: agrármérnöki | Debreceni Egyetem Kaposvári Egyetem Károly Róbert Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola Veszprémi Egyetem | ||
| mezőgazdasági szakoktató | f: agrár szakoktató | Nyugat-Magyarországi Egyetem Szent István Egyetem | ||
| bölcsészettudományi | ||||
| növénytermesztő mérnöki | f: növénytermesztési mérnöki e: növényorvosi, agrárkémikus agrármérnöki | Tessedik Sámuel Főiskola Veszprémi Egyetem | ||
| magyar | magyar* (pl.: színháztörténet, irodalomtudomány, drámapedagógia, észt, finn, finnugor, eszperantó*, folklorisztika, ügyvitel*, nyelvtechnológia szakirányok) | f: magyar nyelv és irodalom*, eszperantó nyelvtanár*, ügyvitel* e: alkalmazott nyelvészet, elméleti nyelvészet, észt, magyar nyelv és irodalom*, magyar mint idegen nyelv*, finn nyelv és irodalom, finnugor, összehasonlító irodalomtudomány, színháztörténet | Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem | |
| történelem | történelem* (pl.: levéltár, muzeológia, régészet szakirányok) | f: történelem* e: történelem*, régészet, levéltár, új- és a legújabb kori történeti muzeológia | Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem | |
| néprajz* | e: néprajz* | Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem | ||
| modern filológia | anglisztika (pl.: angol*, amerikaniszti-ka* szakirányok) | f: angol nyelv és irodalom* e: amerikanisztika*, angol nyelv és irodalom* | Berzsenyi Dániel Főiskola | |
| Debreceni Egyetem | ||||
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | ||||
| Eszterházy Károly Főiskola | ||||
| Károli Gáspár Református Egyetem | ||||
| Kodolányi János Főiskola | ||||
| Miskolci Egyetem | ||||
| Nyíregyházi Főiskola | ||||
| Pázmány Péter Katolikus Egyetem | ||||
| Pécsi Tudományegyetem | ||||
| Szegedi Tudományegyetem | ||||
| Veszprémi Egyetem | ||||
| germanisztika | f: német nyelv és irodalom*, | Berzsenyi Dániel Főiskola | ||
| (pl.: német*, német | német nemzetiségi nyelv és iro- | Debreceni Egyetem | ||
| nemzetiségi*, néder- | dalom*; | Eötvös Loránd Tudományegyetem | ||
| landisztika*, svéd, | e: néderlandisztika, német | Eszterházy Károly Főiskola | ||
| norvég, dán szakirá- | nyelv és irodalom*, német | Károli Gáspár Református Egyetem | ||
| nyok) | nemzetiségi nyelv és iroda- | Kodolányi János Főiskola | ||
| lom*, skandinavisztika | Miskolci Egyetem | |||
| Nyíregyházi Főiskola | ||||
| Pázmány Péter Katolikus Egyetem | ||||
| Pécsi Tudományegyetem | ||||
| Szegedi Tudományegyetem | ||||
| Veszprémi Egyetem | ||||
| romanisztika (pl.: francia*, olasz*, portugál*, román/nemzetiségi*, spanyol* szakirányok) | f: francia nyelv és irodalom*, olasz nyelv és irodalom*, román nemzetiségi nyelv és irodalom*, spanyol nyelv és irodalom*; e: francia nyelv és irodalom*, olasz nyelv és irodalom*, portugál nyelv és irodalom*, román nyelv és irodalom*, spanyol nyelv és irodalom* | Berzsenyi Dániel Főiskola | ||
| Debreceni Egyetem | ||||
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | ||||
| Eszterházy Károly Főiskola | ||||
| Kodolányi János Főiskola | ||||
| Nyíregyházi Főiskola | ||||
| Pázmány Péter Katolikus Egyetem | ||||
| Pécsi Tudományegyetem | ||||
| Szegedi Tudományegyetem | ||||
| Veszprémi Egyetem | ||||
| romológia* | e: romológia* | Pécsi Tudományegyetem | ||
| szlavisztika (pl.: orosz*, bolgár*, cseh, lengyel*, horvát*/nemzetiségi, szerb*/nemzetiségi, szlovák*/nemzetiségi, szlovén*/nem-zetiségi, ukrán*/nem-zetiségi szakirányok) | f: orosz nyelv és irodalom*, horvát nemzetiségi nyelv és irodalom*, szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom*, szlovén nemzetiségi nyelv és irodalom*, ukrán nyelv és irodalom*; e: orosz nyelv és irodalom*, bolgár nyelv és irodalom*, cseh nyelv és irodalom, horvát nyelv és irodalom*, lengyel nyelv és irodalom*, szerb nyelv és irodalom*, szlovák nyelv és irodalom*, szlovén nyelv és irodalom*, ukrán nyelv és irodalom* | Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem | ||
| ókori és keleti filológia | ókori nyelvek és kultúrák (asszirológia, egyiptológia, klasszika filológia [latin*, ógörög*] szakirányok) | e: assziriológia, egyiptológia, latin nyelv és irodalom*, ógörög* | Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem | |
| keleti nyelvek és kultúrák (pl.: altajisztika, arab, indologia, iranisztika, tibeti, mongol, hebraisztika, japán*, kínai, koreai, török, újgörög* szakirányok) | e: arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, tibeti, mongol, japán*, kínai, koreai, török, újgörög nyelv és irodalom* | Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem | ||
| pedagógia és pszichológia | andragógia (művelődésszervező, személyügyi szervező, felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó szakirányok) | f: művelődésszervező, személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó e: művelődésszervező, humánszervező | Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Eötvös József Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Kodolányi János Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola Vitéz János R. Katolikus Tanítóképző Főiskola Zsigmond Király Főiskola | |
| pedagógia* | f: pedagógia (nevelőtanár) e: pedagógia* | Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem | ||
| pszichológia* | f: pszichológia e: pszichológia* | Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szegedi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem | ||
| szabad bölcsészet | szabad bölcsészet (pl.: filozófia*, esztétika, etika*, vallástudomány*, filmelmélet és filmtörténet*, kommunikáció, médiatudomány, művészettörténet* szakirányok) | e: esztétika; etika, ember- és társadalomismeret*, filozófia*, filmelmélet és filmtörténet*, művészettörténet*, vallástudomány* | Apor Vilmos Katolikus Főiskola Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem | |
| társadalomtudományi | ||||
| politikatudomány | nemzetközi tanulmányok | f: nemzetközi kapcsolatok e: nemzetközi tanulmányok | Általános Vállalkozási Főiskola Berzsenyi Dániel Főiskola Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Kodolányi János Főiskola Nyíregyházi Főiskola Széchenyi István Egyetem Veszprémi Egyetem Zsigmond Király Főiskola | |
| politológia | e: politológia*, politológus-közgazdász | Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem | ||
| társadalomismeret* | informatikus könyvtáros | f: informatikus könyvtáros e: informatikus könyvtáros | Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös József Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem | |
| kommunikáció és médiatudomány | f: kommunikáció, fotóriporter és képszerkesztő e: kommunikáció | Berzsenyi Dániel Főiskola Budapesti Kommunikációs Főiskola Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Kodolányi János Főiskola Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Vitéz János R. Katolikus Tanítóképző Főiskola Zsigmond Király Főiskola | ||
| kulturális antropológia | e: kulturális antropológia* | Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem | ||
| szociológia | e: szociológia*, településtudo- | Budapesti Közgazdaságtudományi és | ||
| társadalmi tanulmányok | mány és humánökológia, szociológus-közgazdász | Államigazgatási Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem | ||
| szociális | szociális munka | f: általános szociális munkás e: szociális munkás, szociálpolitika, szociálpolitikus-közgazdász | Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem Kodolányi János Főiskola Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Tessedik Sámuel Főiskola Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Wesley János Lelkészképző Főiskola | |
| szociálpedagógia | f: szociálpedagógia | Apor Vilmos Katolikus Főiskola Debreceni Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Szent István Egyetem Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola | ||
| Informatikai | informatikai | gazdaságinformatikus | e: gazdasági informatikai (rendszerinformatikai), folyamatszabályozó mérnöki, közgazdasági programozó matematikus | Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kaposvári Egyetem Miskolci Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem |
| mérnök informatikus* | f: műszaki informatika* e: műszaki informatika* | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Gábor Dénes Főiskola Kecskeméti Főiskola Miskolci Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem | ||
| programtervező informatikus* | f: programozó matematikus, számítástechnika tanári* e: programtervező matematikus, informatika tanári* | Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem | ||
| Jogi és igazgatási | jogtudomány | jogász | e: jogász | Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem |
| igazgatási | bűnügyi igazgatási | f: bűnügyi, pénzügynyomozói, gazdaságvédelmi | Rendőrtiszti Főiskola | |
| igazgatásszervezői | f: igazgatásszervezői e: közigazgatási | Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem | ||
| igazságügyi igazgatási | f: igazságügyi ügyintéző | Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem | ||
| munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási | f: munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási | Eötvös Loránd Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem | ||
| nemzetközi igazgatási | ||||
| rendészeti igazgatási | f: büntetés-végrehajtási, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, határrendészeti, igazgatás rendészeti, katasztrófavédelmi, vámigazgatási, nemzetbiztonsági | Rendőrtiszti Főiskola | ||
| Nemzetvédelmi és katonai* | védelmi | biztonság- és védelempolitikai | e: biztonság- és védelempolitikai | Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem |
| büntetés-végrehajtási nevelő | ||||
| határrendészeti és -védelmi vezetői | f: határrendészeti és -védelmi vezetői e: határrendészeti és -védelmi vezetői | |||
| nemzetbiztonsági | ||||
| védelmi igazgatási | e: védelem igazgatási | |||
| katonai | katonai gazdálkodási katonai vezetői | f: katonai vezetői e: katonai logisztikai, katonai vezetői | Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem | |
| Gazdaságtudományi* | közgazdasági | alkalmazott közgazdaságtan | f: általános közgazdasági e: gazdaságmatematikai elem- | Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem |
| gazdaságelemzés | ző, közgazdasági, közgazdasági szakos közgazdász tanári* | Debreceni Egyetem | ||
| közszolgálati | f: európai közszolgálati és üzleti szervező, közszolgáltatási közgazdász, nonprofit gazdálkodási | Általános Vállalkozási Főiskola Budapesti Kommunikációs Főiskola Károly Róbert Főiskola Nemzetközi Üzleti Főiskola | ||
| üzleti | gazdálkodási és menedzsment | f: gazdálkodási, gazdaságismeret tanár*, háztartásokonó-mia-életvitel tanár*, vállalkozásszervező, informatikus közgazdász (gazdasági informatika), üzleti kommunikáció e: gazdálkodási, gazdálkodási szakos tanári* | Általános Vállalkozási Főiskola Berzsenyi Dániel Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Kommunikációs Főiskola Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Eötvös József Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Gábor Dénes Főiskola Harsányi János Főiskola Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája Kaposvári Egyetem | |
| Károly Róbert Főiskola Kodolányi János Főiskola Miskolci Egyetem Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Nemzetközi Üzleti Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola Tomori Pál Főiskola Veszprémi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem | ||||
| kereskedelem és marketing | f: kereskedelmi, kereskedelmi közgazdász tanári*, nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás (tqm) | Budapesti Gazdasági Főiskola Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Szolnoki Főiskola | ||
| emberi erőforrások | f: humán erőforrás menedzser | Budapesti Gazdasági Főiskola Károly Róbert Főiskola Szent István Egyetem Veszprémi Egyetem Zsigmond Király Főiskola | ||
| nemzetközi gazdálkodás | f: gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment, külgazdasági, nemzetközi kommunikáció e: nemzetközi kapcsolatok | Berzsenyi Dániel Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Kommunikációs Főiskola Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Széchenyi István Egyetem Szolnoki Főiskola Tomori Pál Főiskola | ||
| pénzügy és számvitel | f: pénzügyi, számviteli e: pénzügyi | Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Károly Róbert Főiskola Nemzetközi Üzleti Főiskola Tessedik Sámuel Főiskola Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem | ||
| turizmus-vendéglátás | f: idegenforgalmi és szálloda, vendéglátó és szálloda, idegenforgalmi-szállodai közgazdász tanári*, vendéglátó-szállodai közgazdász tanári* | Budapesti Gazdasági Főiskola Harsányi János Főiskola Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája Károly Róbert Főiskola Kodolányi János Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Szolnoki Főiskola Veszprémi Egyetem | ||
| üzleti szakoktató | f: gazdasági szakoktató | Budapesti Gazdasági Főiskola | ||
| Műszaki* | anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki | anyagmérnöki | f: anyagmérnöki, kohómérnöki e: anyagmérnöki, kohómérnöki | Dunaújvárosi Főiskola Miskolci Egyetem Veszprémi Egyetem |
| faipari mérnöki | f: faipari mérnöki e: faipari mérnöki, papíripari mérnöki | Nyugat-Magyarországi Egyetem | ||
| könnyűipari mérnöki | f: könnyűipari e: könnyűipari mérnöki | Budapesti Műszaki Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem | ||
| bio-, környezet- és | biomérnöki | f: biomérnöki e: biomérnöki | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | |
| vegyészmérnöki | környezetmérnöki | f: környezetmérnöki e: környezetmérnöki | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös József Főiskola Miskolci Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Veszprémi Egyetem | |
| vegyészmérnöki | f: vegyészmérnöki e: vegyészmérnöki | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Veszprémi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem | ||
| építőmérnöki és műszaki földtudományi | építőmérnöki | f: építőmérnöki, településmérnöki, tűzvédelmi e: építőmérnöki, földmérő és térinformatikai, településmérnöki | Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös József Főiskola Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem | |
| műszaki földtudományi | e: bánya- és geotechnikai, előkészítéstechnikai, műszaki földtudományi, olaj- gázmérnöki | Miskolci Egyetem | ||
| építészmérnök, ipari termék és | építész | e: építészmérnöki | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | |
| formatervezői | építészmérnöki | f: építészmérnöki e: építészmérnöki | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem | |
| ipari termék- és formatervezői | e: ipari termék- és formatervezői | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | ||
| gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki | gépészmérnöki | f: gépészmérnöki e: gépészmérnöki | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Kecskeméti Főiskola Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Veszprémi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem | |
| közlekedésmérnöki | f: közlekedésmérnöki, repülőmérnöki e: közlekedésmérnöki | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyíregyházi Főiskola Széchenyi István Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem | ||
| mechatronikai mérnöki | f: mechatronikai mérnök e: mechatronikai mérnök | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Széchenyi István Egyetem | ||
| had- és biztonságtechnikai mérnöki | had- és biztonságtechnikai mérnöki | f: biztonságtechnikai e: hadtechnikai menedzser | Budapesti Műszaki Főiskola Szent István Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem | |
| villamos- és energetikai mérnöki | energetikai mérnöki | f: energetikai mérnöki e: energetikai mérnöki | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Miskolci Egyetem | |
| villamosmérnöki | f: villamosmérnöki, kommunikációtechnikai mérnöki e: villamosmérnöki | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Veszprémi Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem | ||
| műszaki menedzser, műszaki szakoktató | műszaki menedzser | f: műszaki menedzser e: műszaki menedzser | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Gábor Dénes Főiskola Kecskeméti Főiskola Miskolci Egyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola Veszprémi Egyetem | |
| műszaki szakoktató | f: műszaki szakoktató | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Kecskeméti Főiskola Miskolci Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem | ||
| Orvos- és egézségtudomány | orvostudományi | orvos | e: általános orvostudományi | Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem |
| fogorvos | e: fogorvostudományi | Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem | ||
| gyógyszerész | e: gyógyszerésztudományi | Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem | ||
| egészségtudományi* | ápolás és betegellátás (pl.: ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt szakirányok) | f: ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt e: ápoló | Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Tessedik Sámuel Főiskola | |
| egészségügyi gondozás és prevenció (pl.: népegészségügyi ellenőr, védőnő és gyógytornász szakirányok) | f: közegészségügyi járványügyi felügyelő, védőnő e: védőnő, népegészségügyi felügyelő, egészségügyi-tanári* | Debreceni Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem | ||
| egészségügyi szervező (pl.: egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező szakirányok) | f: egészségbiztosítási, egészségügyi ügyvitelszervező egészségbiztosítás e: informatikus egészségügyi menedzser (egészségügyi informatikus) | Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem | ||
| orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (pl.: orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutatólaboratóriumi analitikus, optometria szakirányok) | f: orvosdiagnosztika laboratóriumi analitikus, diagnosztikai képalkotó, optometrista | Debreceni Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem | ||
| Pedagógusképzés* | óvodapedagógus, tanító | óvodapedagógus (nemzetiségi szakirányokkal) | f: óvodapedagógus, nemzetiségi (cigány-roma) óvodapedagógus, nemzetiségi óvodapedagógus-horvát, nemzetiségi óvodapedagógusnémet, nemzetiségi óvodapedagógus-román, nemzetiségi óvodapedagógus-szerb, nemzetiségi óvodapedagógus-szlovák, nemzetiségi óvodapedagógus-szlovén | Apor Vilmos Katolikus Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös József Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Kecskeméti Főiskola Miskolci Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Tessedik Sámuel Főiskola Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola |
| tanító (nemzetiségi szakirányokkal) | f: tanító, nemzetiségi (cigány-roma) tanító, nemzetiségi (horvát) tanító, nemzetiségi (német) tanító, nemzetiségi (román) tanító, nemzetiségi (szlovák) tanító, nemzetiségi (szlovén) tanító | Apor Vilmos Katolikus Főiskola Berzsenyi Dániel Főiskola Eötvös József Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Kecskeméti Főiskola Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Főiskola Vitéz János R. Katolikus Tanítóképző Főiskola | ||
| konduktor (óvodapedagógus, tanító szakirányokkal) | f: konduktor-óvodapedagógus, konduktor tanító | Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete | ||
| gyógypedagógus* | gyógypedagógus (értelmileg akadályozottak pedagógiája, tanulásban akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, logopédia, látássérültek, szomatopedagógia, pszichopedagógia szakirányokkal) | f: hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, értelmileg akadályozottak pedagógiája, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája e: gyógypedagógia | Eötvös Loránd Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Szegedi Tudományegyetem | |
| sporttudomány | sport | testnevelő-edző* | f: testnevelő tanár, szakedző e: testnevelő tanár, gyógytest-nevelő tanár | Berzsenyi Dániel Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem |
| testkultúra | sportmenedzser | f: sportmenedzser | Berzsenyi Dániel Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem | |
| rekreáció-, életmód-és egészségfejlesztés* | f: rekreáció, egészségtantanár e: egészségtantanár | Berzsenyi Dániel Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem | ||
| humánkineziológia | e: humánkineziológia | Semmelweis Egyetem | ||
| természettudomány | élő természettudomány | biológia* | f: biológia tanári* e: alkalmazott növénybiológus, alkalmazott zoológus, biofizikus, biológus, molekuláris biológus, biológia tanári* | Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem |
| élettelen természettudomány | fizika* | f: fizika tanári* e: fizikus, alkalmazott fizikus, fizikus-mérnök, informatikus fizika (fizikus informatikus), mérnök-fizikus, csillagász, fizika tanári* | Berzsenyi Dániel Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem | |
| kémia* | f: vegyész-fizikus laboratóriumi operátor, kémia tanári* e: informatikus vegyész (kémiai informatikus), klinikai kémikus, vegyész, kémia tanári* | Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem | ||
| föld- és földrajztudományi | földrajz* | f: földrajz tanári* e: földrajz tanári*, geográfus | Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem | |
| földtudományi* | e: geofizikus, geológus, meteorológus, térképész | Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem | ||
| környezettudomány* (pl.: technika szakirány) | környezettan* (pl.: technika szakirány) | f: környezetvédelem-tanári*, technikatanári* e: környezettudományi, környezettan-tanári*, technikatanári* | Berzsenyi Dániel Főiskola Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Veszprémi Egyetem | |
| matematikatudomány | matematika* | f: matematika tanári* e: matematika tanári*, alkalmazott matematikus, matematikus, ábrázoló geometria tanári* | Berzsenyi Dániel Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem | |
| természetismeret | természetismeret* |
* A képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok szerinti tanári szakok és azon alapszakok megfeleltetése, amelyre, ha tanári mesterszak épül, a tanárképzés előfeltételei biztosíthatók.
3. számú melléklet a 252/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelethez
A végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzők (kompetenciák)
1. A többciklusú, lineáris képzésben a képzés első ciklusában szerezhető végzettségi szint jellemzői
A felsőfokú alap (bachelor) fokozatot olyan hallgatók kaphatják, akik
a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy
- a képzési területükhöz tartozó ismeretrendszereket elsajátították és olyan ismereteket szereztek, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphetnek;
- a választott képzési ág összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajátítására és alkalmazására is képesek, beleértve ezeknek az elveknek egy adott munkakörben való felhasználását is;
- ismerik a tanulmányi területre érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat;
- képesek eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megközelítésekben lehet megoldani, és az adott esetben milyen mértékben alkalmasak ezek a megközelítések a probléma sikeres megoldására;
- ismerik saját tudásuk határait, és azt, hogy ezek a korlátok hogyan befolyásolják elemzéseiket és magyarázataikat;
b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak
- szakképzettségüknek megfelelő munkakör ellátására;
- információk kritikus elemzésére és feldolgozására, mindehhez kellően megalapozott technikák széles skáláját képesek felhasználni, és az elemzés során felmerülő problémákra különböző megoldásokat tudnak javasolni;
- idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint bemutatni;
- a képzési ágon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;
- önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglevő készségeik fejlesztésére, és olyan új kompetenciákat elsajátítására, melyek segítségével alkalmassá válhatnak egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására;
- a tanulást illetően képesek összefüggő szövegek; valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, "vizuális szövegek" (mozgó állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére;
- saját tanulási folyamataiknak egy adott cél mentén történő hatékony megszervezésére;
- a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására;
c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek
- olyan személyi tulajdonságokkal és más területekre is átvihető ismeretekkel, valamint együttműködési készséggel, melyek a személyi felelősséget és egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;
- minőségtudattal és sikerorientáltsággal;
- saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.
2. A többciklusú, lineáris képzésben a képzés második ciklusában szerezhető végzettségi szint jellemzői
A mester (magister) fokozatot olyan hallgatók kaphatják, akik
a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyították
- tanulmányi területükön az ismeretek rendszerezett megértését és elsajátítását, illetve a többnyire tudományáguk vagy megszerzett szakmai tapasztalatuk ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására való felkészültségüket;
- saját kutatásaikhoz vagy tudományos munkáikhoz szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák alapos megismerését;
- eredeti látás- és gondolkodásmódjukat a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználhatóságában; továbbá a tudományág mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információk beszerzésének eljárásaiban;
- a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi a végzettet
= a tudományágban az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére,
= a különböző módszertanok értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére;
b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak
- rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni;
- a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére;
- szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat;
- saját tudásukat magasabb szintre emelni, képzési területük belső törvényszerűségeinek megértését elmélyíteni és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani;
c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek
- olyan munkakörökhöz szükséges tulajdonságokkal és más területekre is átvihető ismeretekkel, valamint együttműködési készséggel, melyek megkövetelik
= a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlását,
= a döntéshozatalt összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,
= a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket;
- saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.
4. számú melléklet a 252/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelethez
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján kiadott, az egyes szakok képesítési követelményeiről rendelkező jogszabályok
1. Agrár szakcsoport:
- 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
- 166/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet a mezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnöki szak képesítési követelményeiről
- 220/2002. (X. 24.) Korm. rendelet az egyetemi szintű informatikus agrármérnök alapképzési szak képesítési követelményeiről
- 222/2002. (X. 24.) Korm. rendelet a főiskolai szintű szőlész-borász alapképzési szak képesítési követelményeiről
2. Bölcsész szakcsoport:
- 161/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a főiskolai szintű fotóriporter és képszerkesztői alapképzési szak képesítési követelményeiről
- 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet a felsőoktatásban a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok képesítési követelményeiről
- 121/2002. (V. 15.) Korm. rendelet az egyetemi szintű politológia alapképzési szak képesítési követelményeiről
3. Egészségügyi szakcsoport:
- 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
- 169/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet az egészségbiztosítási szak képesítési követelményeiről
- 102/2001. (VI. 20.) Korm. rendelet az egyetemi szintű egészségügyi informatikus alapképzési szak képesítési követelményeiről
- 85/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet az egyetemi szintű ápoló alapképzési szak képesítési követelményeiről
- 167/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szak képesítési követelményeiről
- 5/2003. (I. 18.) Korm. rendelet az egyetemi szintű informatikus egészségügyi menedzser alapképzési szak képesítési követelményeiről
- 16/2003. (II. 19.) Korm. rendelet a főiskolai szintű diagnosztikai képalkotó alapképzési szak képesítési követelményeiről
4. Gyógypedagógiai szakcsoport:
- 168/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet a gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
5. Jogi és szociális igazgatási szakcsoport:
- 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
- 54/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet a jogtudományi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
- 83/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet a főiskolai szintű igazságügyi ügyintéző alapképzési szak képesítési követelményeiről
6. Katonai szakcsoport:
- 28/1999. (II. 12.) Korm. rendelet a katonai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
7. Közgazdasági szakcsoport:
- 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
- 168/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet a humán erőforrás menedzser szak képesítési követelményeiről
- 46/1997. (III. 12.) Korm. rendelet a nemzetközi kapcsolatok alapképzési szak képesítési követelményeiről
- 124/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet az egyetemi szintű nemzetközi tanulmányok alapképzési szak képesítési követelményeiről
- 263/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a főiskolai szintű üzleti kommunikáció alapképzési szak képesítési követelményeiről
- 36/2001. (III. 5.) Korm. rendelet a főiskolai szintű európai szintű közszolgálati és üzleti szervező alapképzési szak képesítési követelményeiről
- 37/2001. (III. 5.) Korm. rendelet az egyetemi szintű gazdasági informatika alapképzési szak képesítési követelményeiről
8. Műszaki szakcsoport:
- 157/1996. (X. 22.) Korm. rendelet a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
9. Művészeti szakcsoport:
- 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
10. Rendvédelmi szakcsoport:
- 55/1999. (III. 31.) Korm. rendelet a rendvédelmi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
11. Szociális szakcsoport:
- 6/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a szociális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
12. Tanári képesítés:
- 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet a tanári képesítés követelményeiről
13. Tanító és óvodapedagógus szakcsoport:
- 158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet a tanító, a konduktor-tanító és az óvodapedagógus alapképzésben a képesítési követelményekről
- 219/2002. (X. 24.) Korm. rendelet a főiskolai szintű konduktor-óvodapedagógus alapképzési szak képesítési követelményeiről
14. Természettudományos szakcsoport:
- 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet a természettudományos felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
- 84/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet az egyetemi szintű molekuláris biológus alapképzési szak képesítési követelményeiről
15. Testkulturális szakcsoport:
- 160/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet a főiskolai és az egyetemi szintű egészségtantanár szakok képesítési követelményeiről
- 44/2002. (III. 21.) Korm. rendelet a testkulturális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről