2017. évi CCV. törvény
egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.) a következő 99/R. §-sal egészül ki:
"99/R. § A 26. § (1) bekezdés p) pont pc) alpontjának egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvénnyel megállapított rendelkezését a hatályba lépése napján az állami adóhatóság által jogerősen vagy véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell."
2. § Hatályát veszti az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pont pc) alpontjában az "egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként" szövegrész.
2. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
3. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A tenyésztési hatóság - ellenőrzése mellett - elismert tenyésztő szervezetet is megbízhat a teljesítményvizsgálatok végzésével, kivéve a fajtaelismerésre irányuló vizsgálatokat. A megbízás alapján végzett teljesítményvizsgálatokat a tenyésztési hatóság rendszeresen felülvizsgálja."
4. § (1) Az Átv. 18. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A 17. § a) alapján a tenyésztési hatóság engedélyezi]
"e) méhanyanevelő telep pároztatótelepnek való minősítését."
(2) Az Átv. 18. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A tenyésztési hatóság hatósági feladatainak ellátása érdekében külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet)
"j) a génbankban elhelyezett szaporítóanyagról és genetikai mintáról."
5. § (1) Az Átv. 20. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) E törvény végrehajtására kiadott jogszabály - a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl - a tenyésztőszervezeti elismerési eljárásban további feltételt írhat elő.
(2b) A miniszter a tenyésztőszervezeti elismerés iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelemben foglalt, fenntartani kívánt fajta tenyésztésének engedélyezése egy már elismert vagy ideiglenes elismert tenyésztő szervezet által fenntartott fajta fenntartását súlyosan veszélyezteti."
(2) Az Átv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az elismerési eljárásban
a) a kapcsolattartás írásban történik, valamint
b) az ügyintézési határidő 150 nap."
(3) Az Átv. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A tenyésztőszervezeti elismerésre irányuló eljárás tekintetében a fajtaelismerési eljárás megelőző eljárásnak minősül."
6. § (1) Az Átv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tenyésztési hatóság az előírásoknak nem megfelelően működő tenyésztőszervezet elismerését az előírások teljesítéséig, de legfeljebb 90 napra felfüggeszti. A felfüggesztő határozatban meg kell jelölni a feladatok teljesítésének határidejét, valamint a tenyészállat és szaporítóanyag forgalmának korlátozására vonatkozó előírásokat."
(2) Az Átv. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A tenyésztési hatóság (2) bekezdés szerinti határozatában meghatározza a fajta még meglévő állományának hasznosítási módját."
7. § Az Átv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A tenyésztési hatóság a kérelem benyújtásától számított három éven belül köteles lefolytatni a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot. Ha a kérelmező a tenyésztési hatóság felhívására nem tesz eleget az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti minta szolgáltatására irányuló kötelezettségének, a tenyésztési hatóság az eljárást megszünteti.
(4) A 20. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat a fajtaelismerési eljárás vonatkozásában is alkalmazni kell."
8. § Az Átv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nyilvántartást vezető szerv az ideiglenesen elismert és az elismert fajtákról közhiteles nyilvántartást vezet. A miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és a tenyésztési hatóság honlapján évente közzé kell tenni az elismert fajták jegyzékét."
9. § Az Átv. 30. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A 18. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontja szerint engedélyezett tevékenységet a tenyésztési hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott módon felülvizsgálja.
(6) Az (5) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a tenyésztési hatóság az engedély
a) hatályát a következő felülvizsgálatig meghosszabbítja,
b) hatályának meghosszabbítását feltételhez köti,
c) visszavonásáról dönt, vagy
d) legfeljebb hat hónapra történő felfüggesztéséről rendelkezik."
10. § Az Átv. a "Mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetése" alcímet megelőzően a következő 30/A. §-sal egészül ki:
"30/A. § (1) A 18. § (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásokban
a) a kérelmet írásban kell benyújtani,
b) a tenyésztési hatóság - a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás kivételével - helyszíni szemlét tart, valamint
c) ha az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény értelmében függő hatályú döntés meghozatalának van helye, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(2) A 18. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye."
11. § Az Átv. 49. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"c) a nyilvántartást vezető szervet rendeletben jelölje ki."
12. § Az Átv.
a) 20. § (1) bekezdésében az "Az elismerési eljárás" szövegrész helyébe az "A tenyésztőszervezet elismerése iránti eljárás (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában: elismerési eljárás)" szöveg,
b) 20. § (4) bekezdésében a "szükséges," szövegrész helyébe a "szükséges, a tenyésztési hatóság kormányrendeletben meghatározott szakértő szakvéleményét kéri," szöveg,
c) 23. § (2) bekezdés b) pontjában az "írt feltételek" szövegrész helyébe a "vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltétel" szöveg
lép.
3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
13. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33/B. § (1) bekezdésének b) pontja.
4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása
14. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. § (3) bekezdésében az "a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben" szövegrész helyébe a "jogszabályban" szöveg lép.
5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
15. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 1. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1a) E törvény alkalmazása során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Ötödik Könyvének Negyedik Részében meghatározott ingatlan-nyilvántartási rendelkezések, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései szerint - az e törvényben meghatározott eljárási szabályok figyelembevételével - kell eljárni."
16. § Az Inytv. 17. § (1) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki:
(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:)
"34. az eljárás megszüntetésének ténye."
17. § Az Inytv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetve alkalmassá tett terület művelési ágát, valamint minőségét földminősítési eljárás lefolytatásával kell megállapítani. Az ingatlan-nyilvántartásban a föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni."
18. § Az Inytv. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a kérelmet kizárólag írásban lehet előterjeszteni."
19. § (1) Az Inytv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnál kell benyújtani. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Ákr. 45. § (5) bekezdése alkalmazásának nincs helye."
(2) Az Inytv. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A Ptk. 5:167. §-ában foglalt okirati elvnek történő megfelelés érdekében a kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Ákr. 65. § (2) bekezdése szerinti eljárás alkalmazásának, valamint bejegyzés alapjául szolgáló okirat ügyfél nyilatkozatával történő pótlásának - az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve - nincs helye."
(3) Az Inytv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A kérelem a szerződő feleknek - a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal megegyező alakisággal rendelkező - közös nyilatkozatával, az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig visszavonható vagy módosítható. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő hozzájárulása is szükséges."
20. § Az Inytv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
"26/A. § Ha a kérelem elutasítását követően ugyanazon jog bejegyzése iránt az újból benyújtott kérelemhez módosított tartalmú okiratot nyújt be a kérelmező, úgy a kérelmet az ingatlan-nyilvántartási eljárásban újból benyújtott kérelemnek kell tekintetni."
21. § Az Inytv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Művelési ág változása esetén nem kell változási vázrajzot benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, ha
a) a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 m2-t,
b) egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik,
c) egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra változik és így a földrészlet egy művelési ágba kerül,
d) ha egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik, kivéve, ha az alrészlet új művelési ága megegyezik valamely szomszédos alrészlet művelési ágával."
22. § Az Inytv. 30. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejegyzés Ptk. szerinti törlésére)
"b) a tulajdonszerzéshez szükséges, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági döntésnek saját hatáskörben, vagy ügyészi felhívás nyomán történő visszavonása, bírósági döntéssel történő hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása, és a törlésre irányuló megkeresés, vagy"
23. § Az Inytv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
"32/A. § (1) Követelés engedményezése esetén az engedményesre átszálló jelzálogjognak az engedményes javára történő bejegyzéséhez az erre irányuló kérelemhez elegendő az engedményezés tényét és az engedményező bejegyzési engedélyét tartalmazó okirat (engedményezési okirat) csatolása, ha az egyébként megfelel a 32. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban, valamint a 32. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt követelményeknek.
(2) Ha az engedményesre átszálló jelzálogjog javára történő bejegyzését az engedményes kéri, a bejegyzés akkor is teljesíthető, ha az engedményes a kérelméhez csatolja az engedményezőnek az (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő engedményezési okirattal azonos tartalmú egyoldalú jognyilatkozatát. A bejegyzés iránti kérelem benyújtása ilyen esetben pótolja az engedményesnek az engedményezést elfogadó jognyilatkozatát is.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az önálló zálogjog átruházása esetén, illetve azokban az esetekben is, ha a jelzálogjog szerződésátruházás, illetve állományátruházás folytán száll át más jogosultra."
24. § Az Inytv. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a hitelesítés, illetve felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított magánokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás céljából az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti. Ezen esetekben az okirat felhasználhatóságával kapcsolatban az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó."
25. § Az Inytv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A hiány pótlására rendelkezésre álló határidő indokolt esetben kérelemre egy alkalommal nyolc nappal meghosszabbítható. A meghosszabbított hiánypótlási határidő számítása az eredeti határidő lejártát követő nappal kezdődik."
26. § (1) Az Inytv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra nem nyilatkozott, az ingatlanügyi hatóság a kérelem teljesíthető részének helyt ad, a kérelem többi részének vonatkozásában az eljárást megszünteti. Erre a kérelmezőt a felhívásban figyelmeztetni kell."
(2) Az Inytv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az eljárás részben vagy egészben történő megszüntetésének, illetve a kérelem részben vagy egészben történő elutasításának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra az 51. § (1) bekezdésében foglaltak miatt vagy azért kerül sor, mert a kérelem a 39. § (4) bekezdésében meghatározott hiányosságokkal bír."
27. § (1) Az Inytv. 40/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez olyan adatok szükségesek, amelyek nem képezik az öröklési bizonyítvány részét, az ingatlanügyi hatóság ezen adatoknak - a (3), valamint (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - az európai öröklési bizonyítványt kiállító szervtől való beszerzése céljából hiánypótlási felhívást bocsát ki."
(2) Az Inytv. 40/B. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Ha a benyújtott európai öröklési bizonyítvány nem tartalmazza az abban igazolt örököst megillető vagyontárgyak felsorolását (így az érintett ingatlan helyrajzi számát), az örökös tulajdonjogát az európai öröklési bizonyítvány által igazolt eszmei hányadnak megfelelően kell bejegyezni, feltéve, hogy a kérelemben a településnévvel, helyrajzi számmal megjelölt ingatlan tulajdoni lapjának tartalma alapján az örökhagyó személye kétséget kizáróan megállapítható és az örökös által örökölhető jog bejegyzett jogosultjaként szerepel.
(3b) A benyújtott európai öröklési bizonyítványban az örököst megillető ingatlan vagyontárgyak megjelölésének hiánya miatt a kérelem elutasításának, illetve hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye, amennyiben a kérelem megfelel a (3a) bekezdésben foglaltaknak."
(3) Az Inytv. 40/B. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az európai öröklési bizonyítvány esetében elegendő az okirat kiállító hatóság által kitöltendő, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok tartalmi követelményeinek megfelelő szövegrészek hiteles fordításának benyújtása, amennyiben nem teljesülnek az Ákr. 65. §-ában és 73. §-ában foglaltak.
(10) Azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokban, ahol a bejegyzés alapjául az európai öröklési bizonyítvány szolgál, nem kötelező a jogi képviselet."
28. § Az Inytv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha törvény soron kívüli változásvezetést ír elő, eltérő törvényi rendelkezés hiányában az ügyintézési határidő az általános szabályok szerinti ügyintézési határidő fele. Az eljárási cselekményt legkésőbb az arra okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül kell megtenni."
29. § Az Inytv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"46. § A beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha az ingatlanügyi hatóság az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi. A beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó, megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a soronkívüliség nem engedélyezhető."
30. § Az Inytv. 47/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az ügyintézési határidő
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a rangsorban előrébb álló beadvány elintézését követő napon,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bejegyzett jogosult által a tulajdonjog bejegyzési engedély ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezését követő napon, de legkésőbb a hat hónapos határidő leteltét követő napon,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetében a 42. § (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezését követő napon,
d) az (1a) bekezdés esetében a feltétel teljesülésének igazolását követő napon, de legkésőbb a hat hónapos határidő leteltét követő napon,
e) az (1b) bekezdés esetében a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő napon
kezdődik."
31. § Az Inytv. a 47/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"Az eljárás szünetelése
47/C. § Az ingatlan-nyilvántartási eljárás szünetelésének nincs helye."
32. § (1) Az Inytv. 52. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot kézbesíteni kell a jelzálogjog (önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog) és az alzálogjog jogosultjának is."
(2) Az Inytv. 52. §-sa a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a döntés szóban történő közlése kizárt."
33. § Az Inytv. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A bejegyzés, feljegyzés Ptk. szerinti kijavításáról, illetve a határozat kiegészítéséről, továbbá a bejegyzéssel, feljegyzéssel, adatok átvezetésével (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: bejegyzés) kapcsolatos döntés saját hatáskörben történő kijavításáról, módosításáról, visszavonásáról az ingatlanügyi hatóság az eredeti kérelem rangsorában újabb döntést hoz, egyidejűleg a bejegyzést helyesbíti, törli, illetve a hiányzó bejegyzést pótolja. Az újabb döntését közli a kérelmezővel, valamint mindazokkal, akikkel az eredeti döntést közölte. A Ptk.-nak a bejegyzésben, feljegyzésben történt hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, más hasonló elírás és helytelen megjelölés kijavítására vonatkozó rendelkezését az adatváltozás átvezetésére is megfelelően alkalmazni kell."
34. § Az Inytv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az az érdekelt, akinek az ingatlanügyi hatósági döntést bármilyen okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat, illetve a kérelmet visszautasító végzés kézbesítését."
35. § Az Inytv. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a 39. § (3) bekezdése miatt került sor, a határozat fellebbezéssel megtámadható és a fellebbezés során pótolták a határozatban megjelölt hiányosságokat, vagy ha a kérelem visszautasítására a 39. § (4) bekezdés f) pontjára tekintettel került sor, és a fellebbezéssel a formanyomtatvány pótlásra került."
36. § Az Inytv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A keresetlevél benyújtásának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni."
37. § Az Inytv. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a közigazgatási per során nem pótolhatók."
38. § Az Inytv. a 61/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"Felügyeleti eljárás
61/B. § (1) A felügyeleti szerv az eljárás megindításakor haladéktalanul megkeresi az elsőfokú ingatlanügyi hatóságot a felügyeleti eljárás megindítása tényének tulajdoni lapra történő feljegyzése iránt.
(2) A felügyeleti eljárás során hozott határozat hatálya a felülvizsgált bejegyzésen alapuló további bejegyzésekre is kiterjed.
(3) Ha a felügyeleti szerv az elsőfokú döntést egészben vagy részben megváltoztatja, a döntés tartalmának megfelelő változást az elsőfokú ingatlanügyi hatóság foganatosítja a tulajdoni lapon, ennek megtörténtét a felügyeleti eljárás során hozott döntésre vezetett záradékkal igazolja és az érdekeltet a felügyeleti eljárás során hozott döntés kézbesítésével értesíti, valamint törli a felügyeleti eljárás tényét az ingatlan tulajdoni lapjáról.
(4) Ha a felügyeleti szerv az elsőfokú döntést megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el, az ingatlanügyi hatóság az új eljárásban meghozott döntésnek megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a felülvizsgált bejegyzést, valamint a felügyeleti eljárásra vonatkozó feljegyzést. Az erről szóló döntést a felügyeleti szerv döntésével együtt kell kézbesíteni.
61/C. § Az Ákr. 123. § (1) bekezdésének g) pontja alkalmazása szempontjából súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ha
a) az ingatlanügyi hatóság a kérelemnek helyt adó döntést a bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiánya ellenére hozza meg,
b) a beadványok intézése a rangsor elvének megsértésével történik, vagy ha
c) a beadvány intézése a kérelem széljegyzése nélkül történik."
39. § Az Inytv. 68/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld esetében - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - a tulajdonilap-másolat szolgáltatását úgy kell teljesíteni, hogy abból megállapítható legyen az érintett földrészletnek a Fétv. szerint vezetett földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója is, vagy az a tény, hogy a földhasználati nyilvántartás adatai alapján az érintett földrészletre nincs bejelentett földhasználó."
40. § Az Inytv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"82. § (1) Törzskönyv az ingatlanügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a település földterületéről az ingatlan-nyilvántartás tartalmát képező adatok felhasználásával készült dokumentum.
(2) A törzskönyv az egész településre összesítve vagy a földek településen belüli fekvése szerinti csoportosításban, a 10. § (1) bekezdése szerinti esetekben pedig kerületenként összesítve tartalmazza a földrészletek művelési áganként, azon belül minőségi osztályonként összesített területét és kataszteri tiszta jövedelmét, valamint minőségi osztályonként, illetve művelési áganként a minőségi osztályok adatai alapján az egy hektár területre kiszámított átlag aranykorona-értéket is.
(3) A törzskönyv a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a halastóként, illetve a művelés alól kivettként nyilvántartott területek összesített területi adatait, illetve a mezőgazdasági terület és a termőterület szerinti területi összesítést is."
41. § Az Inytv.
a) 17. § (2) bekezdésében a "31-33. pontjaiban" szövegrész helyébe a "31-34. pontjaiban" szöveg,
b) 21. § (4) bekezdésében a "13. § a) pontja" szövegrész helyébe a "12. § a) pontja" szöveg,
c) 28. § (1) bekezdésében a "jogerős hatósági engedély, jóváhagyás igazolás," szövegrész helyébe a "végleges hatósági engedély, jóváhagyás, bizonyítvány," szöveg,
d) 30. § (2) bekezdésében a "hatósági határozat" szövegrész helyébe a "végleges hatósági határozat" szöveg,
e) 37. § (1) bekezdésében az "igazolás" szövegrész helyébe a "hatósági bizonyítvány" szöveg,
f) 39. § (4) bekezdés f) pontjában a "nyomtatvány" szövegrész helyébe a "formanyomtatvány" szöveg,
g) a 40. § (1) bekezdésében az "El kell utasítani a kérelmet" szövegrész helyébe "Az eljárást meg kell szüntetni" szöveg,
h) 47. § (3b) és (4) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg,
i) 49. § (5) bekezdésében a "bejegyzi" szövegrész helyébe a "haladéktalanul bejegyzi" szöveg,
j) 57. §-át követően a "Bírósági jogorvoslati kérelem" alcím cím helyébe a "Közigazgatási per" szöveg
lép.
42. § Hatályát veszti az Inytv.
c) 43. §-ában az "a meghallgatás," szövegrész,
f) 58. § (1) és (4) bekezdése
6. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása
43. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
[A Kamara az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak megvalósítása érdekében a következő feladatokat látja el:]
"r) ajánlást ad ki a növényorvos által végzett szolgáltatások munkadíjának alsó és felső határára vonatkozóan."
7. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása
44. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.) 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezéseit)
"b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajtajegyzékben felsorolt szántóföldi növényfajta, zöldségfajta, gyógy- és egyes fűszernövényfajta, a szőlő - beleértve a klónokat is -, a gyümölcstermő növények nemes és alany fajtájának, továbbá a dísz- és erdészeti növényfajta állami elismerésére, fajtafenntartására, valamint"
45. § A Vetőmagtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) A növénytermesztési hatóság dönt
a) a növényfajta állami elismerése,
b) az állami elismerés hatályának meghosszabbítása,
c) az államilag elismert fajta visszavonása, valamint
d) a növényfajta egyedi szaporítási engedélye
iránti eljárásban.
(2) A növényfajta állami elismerése iránti kérelmet
a) a nemesítő,
b) tájfajta esetében a növényfajtát fenntartó természetes személy vagy jogi személy, valamint
c) az Európai Unión kívüli országban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy kizárólag magyar állampolgár, Magyarország vagy az Európai Unió más tagállama területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, vagy székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy képviselő útján
intézhet a növénytermesztési hatósághoz."
46. § A Vetőmagtv. 9-11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. § (1) A növénytermesztési hatóság az állami elismerés iránti kérelem beérkezését követően hivatalból beszerzi a fajtavizsgálatot végző szerv által lefolytatott vizsgálat összefoglalását és a vizsgálati eredménynek a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó értékelését.
(2) Az állami elismeréshez szükséges vizsgálat elvégzéséről e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban kijelölt fajtavizsgálatot végző szerv gondoskodik. Az elvégzett vizsgálat a növényfajta-oltalom iránti eljárás alapját is képezi.
(3) A nyilvántartást vezető szerv az állami elismerés iránti vizsgálat alatt álló, valamint az állami elismerésben részesített növényfajtákról nyilvántartást vezet, és a honlapján közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket.
10. § (1) Az állami elismerés időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fás szárú dísznövények esetében a megadástól számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart.
(2) Az állami elismerés időtartama - a kérelmező legalább a lejárat időpontja előtt két évvel előterjesztett kérelmére - további 30, illetve 10 éves időtartamra többször is meghosszabbítható, ha a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg.
(3) Az állami elismerés megszűnik
a) a növényfajta elismerési idejének lejárta esetén, amennyiben a fajta állami elismerése meghosszabbításra nem került, vagy
b) ha a növénytermesztési hatóság a fajta állami elismerését kérelemre vagy hivatalból indított eljárásban visszavonja.
(4) A növénytermesztési hatóság az állami elismerés megszűnéséről a határozat megküldésével értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely a növényfajtát törli a 15. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból.
11. § (1) A növénytermesztési hatóság kérelemre visszavonja a fajta állami elismerését, amennyiben a fajtatulajdonos vagy a fajtafenntartó az állami elismerés lejárata előtt kéri.
(2) A növénytermesztési hatóság a fajta állami elismerését hivatalból visszavonja, ha
a) az állami elismerés iránti kérelem benyújtásakor vagy a 9. § (2) bekezdés szerinti vizsgálat során hamis adatot szolgáltattak,
b) a fajtafenntartó nem teljesíti fajtafenntartási kötelezettségét,
c) a növényfaj felkerül az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, az Európai Unió, egy adott régió vagy a Magyarország számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok listájára,
d) az adott fajtának nincs nyilvántartásba vett fajtafenntartója,
e) a fajtafenntartás eredményességét ellenőrző vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a fajtának a Nemzeti Fajtajegyzékre vételekor leírt tulajdonságai megváltoztak, az nem egyöntetű, illetve nem állandó, vagy
f) bebizonyosodik, hogy a fajta állami elismerésekor nem volt megkülönböztethető.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható."
47. § (1) A Vetőmagtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Magyarországon
a) a Nemzeti Fajtajegyzékben,
b) a Közösségi Fajtajegyzékben, valamint szőlő és gyümölcs esetében bármely tagállam fajta (klón) jegyzékében,
c) az Erdészeti Szaporítóanyag-források Nemzeti Jegyzékében, vagy az Európai Unió Közös Erdészeti Szaporítóanyag-forrás Jegyzékében, vagy
d) a dísznövényekre vonatkozó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
szereplő növényfaj-, és fajta szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, árutermesztésre vagy árutermesztő ültetvény létesítésére, erdősítésre, faültetvény létesítésre felhasználni, amennyiben azok az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek."
(2) A Vetőmagtv. 15. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(7) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetben szőlő, gyümölcs-, dísznövény és erdészeti szaporítóanyag, valamint zöldségpalánta előállítására és forgalomba hozatalára irányuló tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek és rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges, a növénytermesztési hatóság által kiadott engedéllyel.
(8) A (7) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező előállítót, forgalmazót a nyilvántartást vezető szerv - a növénytermesztési hatóság megkeresésére - nyilvántartásba veszi.
(9) Szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyagot - beleértve a mikorrhizált erdészeti szaporítóanyagot - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott módon, a Kormány által kijelölt szerv általi minősítést követően lehet előállítani, gyűjteni, valamint forgalomba hozni. A minősítés eredményéről a minősítést végző szerv hatósági bizonyítványt állít ki."
(3) A Vetőmagtv. 15. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
"(12) A szaporítóanyagnak a minősítés során megállapított minőségéért a szaporítóanyag-tétel forgalomban tartásának ideje alatt a szaporítóanyag-forgalmazó a felelős.
(13) A növénytermesztési hatóság a szaporítóanyag fajtaazonosságának utólagos ellenőrzése érdekében fajtaazonosító kitermesztést végez."
48. § A Vetőmagtv. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti eljárásban a vámhatóság megkeresésére a nyilvántartást vezető szerv hozzáférést biztosít a nyilvántartás 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adataihoz."
49. § A Vetőmagtv. 18/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A növénytermesztési hatóság a zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatában rendelkezik az egyes idegen beporzást vagy növény-egészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, növényfajták termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság megküldi a zárt körzeten belüli korlátozás és tilalom betartása ellenőrzésére jogosult növénytermesztési hatóságnak, a terméktanácsnak és az agrárkamarának. A zárt körzetet elrendelő határozatot hirdetmény útján is közölni kell, ha a védőtávolságba eső földterületen ismeretlen földhasználó van."
50. § A Vetőmagtv. 19. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajták minőségi szaporításának biztosítására törzsültetvényt kell létrehozni. A szőlő-, gyümölcs- és erdészeti szaporítóanyag előállítására szolgáló törzsültetvény létesítését a növénytermesztési hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerint engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett törzsültetvényről a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a törzsültetvény fenntartójára, helyére, telepítésének idejére, fajára, fajtájára, származására, valamint az évenkénti minősítésre vonatkozó adatokat.
(3) A növénytermesztési hatóság a Kormány által kijelölt minősítő szerv által minősített törzsültetvényről engedélyezi szaporítóanyag előállítását."
51. § A Vetőmagtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. § (1) A szántóföldi növényfaj vetőmagját az ezen alcímben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerinti eljárásban kell minősíteni. A vetőmag addig maradhat forgalomban, és addig használható fel, ameddig minősítő paraméterei megfelelnek e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt feltételeknek.
(2) A vetőmag-előállító (a továbbiakban e § alkalmazásában: fémzároltató) köteles a vetőmag-szaporító táblát - a növénytermesztési hatóság által rendszeresített nyomtatványon - a növénytermesztési hatóságnak e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott jogvesztő határnapig írásban bejelenteni, amely alapján a növénytermesztési hatóság a területet nyilvántartásba veszi. A növénytermesztési hatóság a nyilvántartásba vételt akkor tagadja meg, ha a kérelem a határnapon túl érkezett.
(3) A fémzároltató tájékoztatja a növénytermesztési hatóságot a vetőmag-szaporító tábla növényállományának szántóföldi ellenőrzésre alkalmas fejlettségi állapotáról. A növénytermesztési hatóság a tájékoztatás alapján hivatalból, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számú alkalommal hatósági ellenőrzést végez, amelyről jegyzőkönyvet vesz fel.
(4) A fémzároltató a 21. § (2) bekezdése szerinti címkét köteles a növénytermesztési hatóságtól megrendelni, amely a vetőmagtétel azonosítása céljából kiadja a címkét.
(5) A növénytermesztési hatóság a (4) bekezdés szerinti megrendelést követő 8 napon belül hatósági ellenőrzést, mintavételt végez a vetőmag minőségi megfelelőségének laboratóriumi vizsgálata céljából.
(6) A növénytermesztési hatóság az (5) bekezdés szerinti mintavétel eredménye alapján a vetőmagtételt nyilvántartásba veszi. A növénytermesztési hatóság a nyilvántartás adatai alapján a fémzároltató részére hatósági bizonyítványt állít ki.
(7) Ha a (2) és (6) bekezdés szerinti eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény értelmében függő hatályú döntés meghozatalának van helye, a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(8) A növénytermesztési hatóság az (1)-(6) bekezdés szerinti eljárást az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak szerint átruházhatja a szaporítóanyag-előállítóra. Mintavevői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a növénytermesztési hatóság engedélyével. A növénytermesztési hatóság a mintavevői tevékenység folytatásra engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.
(9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni."
52. § (1) A Vetőmagtv. 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást vezet:
a) az állami elismerésben részesített növényfajtákról, amely
aa) tartalmazza:
1.) az állami elismerés időpontját (év, hónap, nap),
2.) a kérelmező, a képviselő, illetve a fajtafenntartó alábbi adatait: természetes személy esetén természetes személyazonosító adatait; jogi személy esetén az azonosító adatokat (cégnév, adószám, székhely, telephely),
3.) az állami elismerésben részesített növényfajta nevét,
4.) az állami elismerés megszűnése és a tovább-forgalmazás időpontját,
5.) a növényfajta-oltalom fennállását, valamint
6.) a kertészeti növények szaporítóanyagának előállításánál alanyként használt növényfajtákat, illetve fajokat;
ab) tartalmazhatja:
1.) kérelemre a nemesítő nevét, valamint
2.) a fajta termesztésének és felhasználásának sajátosságára, valamint a fajta egyediségére vonatkozó adatokat, információkat;"
(2) A Vetőmagtv. 23. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást vezet:)
"k) a 9. § (2) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzéséhez szükséges, a fajtavizsgálatot végző szerv által rendszeresített nyomtatvány szerinti adatokról."
53. § (1) A Vetőmagtv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A fajtavizsgálatot végző szerv által végzett
a) az állami elismeréshez elvégzett fajtavizsgálatokért,
b) a növényfajta oltalomra bejelentett fajta kísérleti vizsgálatáért
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
(2) A Vetőmagtv. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A növénytermesztési hatóság
a) a szaporítóanyag minősítéséért, valamint
b) az állami elismerésben részesített növényfajták állami elismerésének időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért és az azzal összefüggő feladat ellátásáért
a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott mértékű díjat számít fel."
54. § A Vetőmagtv. 30. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
"e) jelölje ki a fajtavizsgálatot végző szervet,
f) jelölje ki a nyilvántartást vezető szervet."
55. § A Vetőmagtv.
a) 1. § (2) bekezdés c) pontjában a "szaporítóanyagok" szövegrész helyébe a "szaporítóanyagok előállítására," szöveg,
b) 5. § (2) bekezdésében az "Az állami elismerésre bejelentett" szövegrész helyébe az "Az állami elismeréshez szükséges vizsgálat alatt álló" szöveg,
c) 6. § (1) bekezdés d) pontjában az "amely növényfajta bejelentője" szövegrész helyébe a "növényfajta állami elismerésének kérelmezője" szöveg,
d) 6. § (2) bekezdés a) pontjában a "bejelentés" szövegrész helyébe a "9. § (2) bekezdés szerinti vizsgálatra történő bejelentés" szöveg,
e) 8. §-ában az "elismerésre való bejelentésekor" szövegrész helyébe az "elismeréséhez szükséges vizsgálat megkezdése iránti kérelem előterjesztésekor" szöveg, a "növénytermesztési hatóság" szövegrész helyébe a "fajtavizsgálatot végző szerv" szöveg,
f) 12. § (1) bekezdésében, a 14. § (3) bekezdésében és a 15. § (11) bekezdésében az "A növénytermesztési hatóság" szövegrész helyébe az "A nyilvántartást vezető szerv" szöveg,
g) 13. § (2) bekezdésében az "elismerésre bejelentő" szövegrész helyébe az "elismerés iránti kérelmet előterjesztő" szöveg,
h) 14. § (2) bekezdésében a "bejelentő" szövegrész helyébe a "fajtafenntartó" szöveg,
i) 14. § (3) bekezdésében a "növénytermesztési hatósághoz" szövegrész helyébe a "nyilvántartást vezető szervhez" szöveg,
j) 18. § (4) bekezdésben a "követően 30 napon belül" szövegrész helyébe a "követő 30 napos jogvesztő határidőn belül" szöveg,
k) 23. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal" szövegrész helyébe az "az ügyfél" szöveg
lép.
56. § Hatályát veszti a Vetőmagtv.
a) 2. § 7. 8. 12. és 14. pontja,
f) 23. § (2) bekezdés a)-c) pontja,
g) 23. § (2) bekezdés d) pontjában az "a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása, illetve az elvégezett DUS-vizsgálat szerint" szövegrész,
h) 23. § (2) bekezdés h) pont hg) alpontjában az "és fás szárú energetikai" szövegrész,
i) 24. §-a,
k) 27. § e) pontjában az "az eredetet igazoló bizonylattal nem rendelkező növényfajta használata esetén" szövegrész,
l) 30. § (2) bekezdés b) pontjában a "továbbá a Fajtaminősítő Bizottság működésére vonatkozó előírásokat" szövegrész.
8. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
57. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) a következő 3/A-3/E. §-sal egészül ki:
"3/A. § A mezőgazdasági támogatási eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása.
3/B. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ügyintézője jóhiszeműen, a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva, az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el.
3/C. § A mezőgazdasági támogatási eljárás hivatalos nyelve a magyar. Külföldi természetes személy vagy vállalkozás vonatkozásában magyar nyelvet ismerő törvényes képviselője jár el.
3/D. § (1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. E rendelkezések akkor is irányadók, ha - a határozat megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése folytán - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget az új eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségének.
(3) A felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti intézkedésről az ügyfelet értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mulasztást követően határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének.
3/E. § A mezőgazdásági és vidékfejlesztési támogatási szerv a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni."
58. § A Tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § (1) Az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. Az ügyfél jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése során köteles jóhiszeműen eljárni, valamint elősegíteni a törvény végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek feladatainak végrehajtását. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet terheli.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárása során az ügyfelet a támogatási feltétellel összefüggésben őt terhelő kötelezettség alól egyedi méltányosság alapján történő mentesítő intézkedésnek nincs helye."
59. § A Tv. a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:
"4/A. § (1) A mezőgazdasági támogatási eljárásban ügyintézőként vagy döntési jogkörben nem vehet részt olyan személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(2) A mezőgazdasági támogatási ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, az ügyfél képviselőjeként vagy hatósági tanúként járt el.
(3) Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetőjének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti.
(4) A kizárás tárgyában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzésben dönt, és azt az ügyféllel is közli.
(5) Cselekvőképtelen kiskorú ügyfél a 45. § (3) bekezdésben foglalt jogutódlás kivételével a mezőgazdasági támogatási eljárásban nem vehet részt.
4/B. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkereséssel él más hatósághoz, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban azt
a) az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja,
b) az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy - ha törvény meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi - egyéb szerv vagy személy rendelkezik, vagy
c) a külön jogszabályban meghatározott támogatási feltételek igazolása indokolja.
(2) Mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell a megkeresés teljesítése céljából, az ahhoz szükséges mértékben továbbított személyes adatok tekintetében is.
(3) A megkeresett szerv vagy személy csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett szerv vagy személy a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított öt napon belül e szervhez továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.
(4) A megkeresést a megkeresett szervhez történő beérkezését követően
a) az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben tizenöt napon belül,
b) az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben öt napon belül,
c) az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben tíz napon belül
kell teljesíteni.
(5) Ha a megkereső hatóság közvetlen elektronikus hozzáféréssel is rendelkezik az eljárásához szükséges adatot nyilvántartó szerv nyilvántartásához, az adatot a nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel szerzi meg, kivéve, ha a nyilvántartáshoz való hozzáférés üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény miatt nem lehetséges.
(6) Ha a megkeresett szerv vagy személy határidőre nem teljesíti a megkeresést, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - határidő tűzésével - tájékoztatást kér a megkeresett szervtől vagy személytől ennek okáról. Ha a megkeresett szerv vagy személy nem teljesíti a tájékoztatást, illetve az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló megkeresés teljesítését továbbra is megtagadja vagy elmulasztja, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a megkeresett szerv vagy személy egyidejű értesítése mellett az eljárási cselekményt elvégezni, továbbá ha a megkeresett szerv vagy személy felügyeleti szervvel rendelkező hatóság, akkor felügyeleti eljárást kezdeményez, egyéb esetben jelzi a mulasztást a szerv vezetőjének. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül intézkedik.
(7) A megkeresés teljesítésének (6) bekezdés szerinti elmaradásából eredő többletköltségeket a megkeresett szerv téríti meg.
(8) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a megkeresést kizárólag elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton lehet megküldeni, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.
(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hatóságok a megkeresés során elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását."
60. § A Tv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. § (1) E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
1. adatkezelő: a kifizető ügynökség, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a 12. pont b) alpontja szerinti irányító hatóság, valamint az 1305/2013/EU rendelet 66. cikk (2) bekezdés szerinti közbenső szervezet;
2. beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek és az erdő faállományának minőségi javítását szolgáló törzsalakító nyesés, azzal, hogy a társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;
3. egyéb szervezet: a szakcsoport, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
4. ellenőrző hatóság: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet;
5. folyamatban lévő eljárás: a kérelemre vagy hivatalból indult, véglegessé vált döntéssel még le nem zárt eljárás;
6. folyamatban lévő támogatás: az intézkedésben való részvétel iránti kérelem benyújtásától a kérelemre hozott döntés alapján az ügyfelet terhelő kötelezettségek fennállásáig tartó időszak;
7. gondatlanság: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben gondatlannak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködője, képviselője magatartása, amennyiben az a 27. pont szerint nem minősíthető szándékos magatartásnak;
8. hatáskörrel rendelkező hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó előírások és követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv;
9. igazoló hatóság: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet;
10. illetékes hatóság: a 885/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdése, valamint a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikk (1) bekezdése alapján az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter;
11. irat: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti irat, okirat, közokirat és magánokirat;
12. irányító hatóság: az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter mint
a) az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 75. cikke és az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pontja,
b) az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikk (2) bekezdése és az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal összefüggésben a 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó közösségi jogi aktus
alapján kijelölt hatóság;
13. keretkimerülés: a jogszabályban meghatározott jogosultsági keret teljes mértékű vagy olyan részleges kimerülése, amikor a fennmaradó rész (maradvány) az intézkedés jellegéből adódóan nem használható ki;
14. kifizető ügynökség: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében meghatározottak szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt, és az illetékes hatóság által e feladat ellátására akkreditált szerv;
15. kölcsönös megfeleltetés: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. címében meghatározott rendszer;
16. közreműködő szervezet: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 3. cikk p) pontja szerinti szervezet;
17. mezőgazdasági célú csekély összegű támogatások:
a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági célú általános csekély összegű támogatás,
b) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás, továbbá
c) a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatás;
18. mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv: a Kormány által rendeletben kijelölt szerv;
19. mezőgazdasági támogatási eljárás: mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vadgazdálkodási és agrár-vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó, e törvény hatálya alá tartozó eljárás;
20. monitoring: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet, valamint a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának rendszeres vizsgálata;
21. monitoring-adatgyűjtés: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet, az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, valamint a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának mérésére szolgáló adatok rendszeres gyűjtése;
22. monitoringrendszer: a monitoringtevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek, eszközök és eljárásrendek, valamint ezek együttes működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége;
23. nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a pályázat más adataiból vagy más, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegző lenyomat);
24. pénzügyi kapcsolat: olyan gazdasági kapcsolat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a vele kapcsolatban álló ügyfél között, amelynek alapján közöttük tartozások és követelések keletkeznek, azaz elszámolási viszony jön létre;
25. szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK Euratom tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésében megállapított tényállás;
26. szakrendszer: az ügyfélnyilvántartáshoz az ügyfél-azonosítóval kapcsolódó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó, általuk működtetett (vezetett) nyilvántartás;
27. szándékosság, súlyos gondatlanság (a továbbiakban együtt: szándékosság): a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben szándékosnak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködő, képviselő magatartása, amennyiben az ügyfél vagy az általa igénybevett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás az intézkedésekkel összefüggésben az ügyfél számára a jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve az intézkedésekkel összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás nélkül;
28. tanúsító szerv: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkében meghatározottak szerinti szerv;
29. ügyfél: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, aki vagy amely támogatást igényel, támogatásra jogosult, vagy akit vagy amelyet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzés alá vont;
30. üzemzavar: az ügyfél és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és egyéb szervek közötti elektronikus úton történő kapcsolattartása során felmerült, az elektronikus kapcsolattartás eszközéül használt informatikai rendszer átmeneti vagy tartós olyan meghibásodása, valamint olyan karbantartásának időtartama, ami miatt az informatikai rendszerek nem tudják biztosítani az elektronikus tájékoztatást, az elektronikus úton történő kapcsolattartást, valamint az elektronikus irat feltöltését, letöltését, továbbítását;
31. vagyoni értékű támogatási jogosultság: a közvetlen támogatási intézkedések keretében az ügyfél számára megállapított olyan vagyoni értékű jog, amelynek azonosítását és nyilvántartását jogszabály írja elő.
(2) Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer, amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
a) ügyfél törzsadat: a 28. § (2) bekezdése szerinti adatok;
b) ügyfél-azonosító: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer keretében megállapított, az ügyfél egyedi azonosítását szolgáló szám;
c) kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki vagy amely a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét;
d) hivatalból nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit vagy amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint nem kérelemre induló eljárás kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vett nyilvántartásba; illetve akinek vagy amelynek nyilvántartásba vétele a nem kérelemre induló eljárás során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogszabályban meghatározott feladatai végrehajtásához szükséges;
e) elsődleges képviselő: elektronikus kapcsolattartás során az a természetes személy, aki az általa képviselt, kérelemre nyilvántartásba vett besorolású nem természetes személy ügyfélnek az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett, közhiteles hatósági nyilvántartás szerint önálló képviseleti joggal rendelkező kizárólagos törvényes képviselője, és rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre nyilvántartásba vett besorolású ügyfeleként rendelkezik saját ügyfél-azonosítóval."
61. § (1) A Tv. 11. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed:)
"e) az Európai Unió általános költségvetése keretében"
(hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek hatáskörébe tartozó eljárására.)
(2) A Tv. 11. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt - a 9. § (1) bekezdés 10. pontja, a 11. § (10) bekezdése, a 13. §-a, 14. § (1) bekezdés f) pontja, a III. Fejezete, a 36. § (3) bekezdése, a 43/A. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (3) és (9) bekezdése, a 81. § (1) bekezdés c)-g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)-d), j) és k) pontja kivételével - a 2007-2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni."
(3) A Tv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szervek, illetve szervezetek feletti egyes, a közösségi jogszabályok által meghatározott, támogatás kifizetéséhez kapcsolódó ellenőrzési jogosítványokat
a) a tanúsító szerv,
b) az igazoló hatóság, valamint
c) az EHA és ETHA esetében az ellenőrző hatóság
gyakorolja."
62. § (1) A Tv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatásköre az akkreditált feladataihoz kapcsolódó, az e törvény szerinti mezőgazdasági támogatási eljárás keretében kizárólagos."
(2) A Tv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie, illetve elektronikus úton kell kapcsolatot tartania."
63. § (1) A Tv. 14. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter irányító hatósági jogkörének gyakorlása során:)
"f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felett szakmai irányítási jogkörből eredő kormányrendeletben meghatározott egyes jogosítványokat, valamint a 9. § (1) bekezdés 12. pont a) pontja szerinti irányító hatóságként felügyeleti jogkört gyakorol;"
(2) A Tv. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az agrárpolitikáért felelős miniszter kormányrendeletben meghatározottak szerint szakmailag irányítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet."
64. § A Tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § A 11. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása, valamint az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott adatok bejelentéséhez és azok módosításához kapcsolódó eljárások esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatokat hatáskörének más szervre szerződéssel történő átruházás útján is elláthatja."
65. § A Tv. 19. § (3) bekezdése helyében a következő rendelkezés lép:
"(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felé ellenőrzési eredményeket szolgáltató szerv a kölcsönös megfeleltetés keretében történő ellenőrzések ellátásával, valamint az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes feltételekről írásban állapodnak meg. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó feltételek ellenőrzésének a körét;
b) az ellenőrzés során alkalmazandó mintavétel módját;
c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésre kiválasztott ügyfeleinek és azok kérelmeinek a hatáskörrel rendelkező hatóság részére átadandó adatainak körét; és
d) a hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállítandó ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmát, átadásának ütemezését és módját."
66. § (1) A Tv. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazás időtartama alatt nyilvántartja az ügyfél nevében eljáró állandó meghatalmazott természetes személy személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosítóját a meghatalmazás alapján eljáró személyek beazonosíthatósága és eljárási jogosultságának ellenőrizhetősége érdekében."
(2) A Tv. 22. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az adatkezelő szerv a támogatási adatot az intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül az adatkezelő szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felé ellenőrzési eredményeket szolgáltató szervnek, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik."
(3) A Tv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok - ideértve a különleges adatokat is - kezeléséhez hozzájárulást adott."
67. § A Tv. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó - a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos - támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, valamint a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos egyedi azonosításra alkalmas adatokat szakpolitikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet részére."
68. § A Tv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Nem nyilvános támogatási adatnak minősül valamennyi, az adatkezelő szerv eljárásában készített vagy rögzített, a (2) bekezdésben meghatározott adatkörön kívüli adat."
69. § (1) A Tv. 25. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adatkezelő szerv - ha az adott szerv az adat kezelésére törvény alapján egyébként jogosult - tájékoztatja a nem nyilvános támogatási adatról:)
"e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervezetet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), a tanúsító szervet, az állami adóhatóságot, a vámhatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;"
(2) A Tv. 25. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv EMGA tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter, EMVA és ETHA tekintetében az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, felkérése alapján jogosult a támogatásban részesülő ügyfelek személyre szóló tájékoztatására intézkedésenként.
(7) Az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet évente, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel megállapodásban rögzített ütemterv szerint jogosult szakpolitikai és gazdaságelemzési feladatainak ellátása céljából, a feladatainak ellátásához szükséges mértékben, egyedi azonosításra alkalmas módon az ügyfelek agrárgazdasági tevékenységgel össze nem függő személyes adatainak kivételével személyes adatok átvételére."
70. § A Tv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
"25/A. § (1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elrendeli a tanú, a tolmács és a szemletárgybirtokos, természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 4/A. § (5) bekezdése szerinti kiskorú ügyfél védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a kiskorú ügyfél adatainak zárt kezeléséről. A végzést a kiskorú ügyfél törvényes képviselőjével is közölni kell.
(3) A zártan kezelt adatok megismerésére csak az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető és a leíró, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője, a felügyeleti szerv, valamint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság erre felhatalmazott ügyintézője és vezetője, az illetékes ügyész és a közigazgatási per során eljáró bíró jogosult.
(4) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő - kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (1) bekezdésben meghatározott személy kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható."
71. § (1) A Tv. 26. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:)
"f) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az egy és ugyanazon vállalkozásokra vonatkozó adatokat is tartalmazó mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vadgazdálkodási, vidékfejlesztési csekély összegű támogatások nyilvántartási rendszere,"
(2) A Tv. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ahol e törvény közhiteles nyilvántartásban szereplő adatról rendelkezik, ilyen adat esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az adott nyilvántartásban szereplő közhiteles adatokban bízva jogot szerez. Az ellenkező bizonyításáig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. Senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismeri, kivéve, ha a nyilvántartásba bejegyzett adat személyes adatnak vagy törvény által védett titoknak minősül, és megismerhetőségének törvényi feltételei nem állnak fenn."
(3) A Tv. 26. § (3) bekezdése a következő 37-42. ponttal egészül ki:
(Az adatkezelő szerv részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése, továbbá az ügyfelek azonosítása céljából adatokat kell átadni:)
"37. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből (FELIR),
38. az országos lóinformációs rendszerből (OLIR),
39. szarvasmarha-információs rendszerből (SZIR),
40. Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerből (OKIR),
41. termékenyítési rendszerből (TER),
42. a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásából."
(4) A Tv. 26. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szerv az adatkezelő szerv megkeresésére annak törvényben rögzített feladatai ellátása érdekében elektronikus úton adatot szolgáltat azon természetes személyek személyazonosító adataira, állampolgárságára, elektronikus levélcímére, ügyfélkapu-azonosítójára vonatkozó adatokról, akik ügyfélkaput létesítettek, továbbá az ügyfélkapu-létesítés időpontjára vonatkozó adatokról. Ügyfélkapu megszüntetése esetén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szerv az adatkezelő szerv megkeresésére elektronikus úton a tárhely címzéséhez szükséges adatokat szolgáltatja."
72. § (1) A Tv. 28. § (3) bekezdés a) pontja a következő aj) és ak) alponttal egészül ki:
[A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell természetes személy esetén]
"aj) bankszámlaszámát és annak devizanemét - nem magyar állampolgárságú külföldi illetőségű magánszemély (a továbbiakban: külföldi természetes személy) - külföldi természetes személy esetén nemzetközi fizetési szám megadása is lehetséges,
ak) szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonos elérhetőségét,"
(2) A Tv. 28. § (3) bekezdés b) pontja a következő bl) és bm) alponttal egészül ki:
[A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell nem természetes személy esetén]
"bl) bankszámlaszámát és annak devizanemét - külföldi természetes személy esetén nemzetközi fizetési szám megadása is lehetséges,
bm) szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonos elérhetőségét,"
(3) A Tv. 28. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az ügyfélnek elektronikus úton történő támogatási kérelem benyújtása esetén a kérelem benyújtásakor kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek kell lennie."
(4) A Tv. 28. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében)
"f) az ügyfél nyilvántartásba vételéről és az ügyfél-azonosító megállapításáról döntést hoz,
g) a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél ilyen irányú kérelmére a nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítványt állít ki."
(5) A Tv. 28. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet - az erre rendszeresített nyomtatványon - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél lehet benyújtani.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig.
(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki."
73. § (1) A Tv. 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben való részvétel során a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXXIV. törvény) hatálya alá tartozó vállalkozás köteles bejelenteni vállalkozása 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítését."
(2) A Tv. 28/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség forintban teljesítendő, a támogatás forintban utalandó ki. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólag az ügyfél belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv belföldi fizetési számlára történő átutalással teljesíti az ügyfél számára. A belföldi fizetési számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű ügyfelet megillető pénzösszeget a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél által megadott külföldi fizetési számlára, az ügyfél által meghatározott devizanemben utalja át."
(3) A Tv. 28/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedés vonatkozásában kifizetésre csak az az ügyfél jogosult, aki bejelentette a fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetést az ügyfél-nyilvántartásban rögzített számlára teljesíti akkor is, ha az ügyfél vagy más személy - az ügyfél-nyilvántartásban szereplő számla módosítását nem kérve - az ügyfél-nyilvántartásban rögzített fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be."
(4) A Tv. 28/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 28. § (3) bekezdés aj) és bl) pontjában meghatározott bankszámlaszám bejelentéséhez az ügyfél nevére szóló bankszámla létezését igazoló két hónapnál nem régebbi bankszámlakivonat másolatát vagy két hónapnál nem régebbi fizetésiszámla-szerződés másolatát vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát kell csatolni, amely tartalmazza az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, valamint az ügyfél nevére szóló bankszámlaszámot."
74. § (1) A Tv. 28/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfél helyett az ügyfél-nyilvántartási rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett besorolású, az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek megfelelő meghatalmazott személy, illetve törvényes képviselője, valamint elsődleges képviselője is eljárhat. A meghatalmazást - az eseti meghatalmazás kivételével - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartásba veszi, hatályát és érvényességét valamennyi eljárási cselekménynél megvizsgálja, és azt ötévente felülvizsgálhatja.
(1a) A meghatalmazás általános jelleggel vagy egyes intézkedésekre szólhat. A meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást.
(1b) Az eseti meghatalmazást nem kell nyomtatványon bejelenteni, de legalább teljes bizonyító erejű, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti magánokiratba kell foglalni, és annak eredeti példányát az adott eljárási cselekménnyel egyidejűleg kell a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére benyújtani."
(2) A Tv. 28/B. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasítja A meghatalmazott visszautasítása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő képviselő alkalmazásáról.
(5) Ha az ügyfél nevében meghatalmazottja jár el, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazott részére küldi meg. Ha az ügyfél az iratok saját részére történő kézbesítését kérte, akkor részére kézbesítendő az irat, kivéve, ha kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén nem ő volt az utolsó iratot benyújtó személy. Kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén az iratokat az utolsó iratot benyújtó személynek kell kézbesíteni.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha az eljárás során az ügyfél és az ügyfél meghatalmazottjának a nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél eltérően nem nyilatkozik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek.
(7) Ha az ügyfélnek több meghatalmazottja van, az iratok - az ügyfél egyidejű értesítésével - az adott intézkedésben utoljára eljáró, hatályos képviseleti joggal rendelkező meghatalmazottnak kerülnek kézbesítésre.
(8) Folyamatban lévő támogatás esetén az ügy megindítását követően rendelkezési nyilvántartásba meghatalmazásra tett új ügyintézési rendelkezést, vagy annak módosítását a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek is bejelenti."
75. § A Tv. a következő 28/C-28/E. §-sal egészül ki:
"28/C. § (1) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél köteles az első kapcsolatfelvétel alkalmával - a kézbesítési meghatalmazás előterjesztésével együtt - kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, ha
a) képviselőt nem nevezett meg, és
b) elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.
(2) A kézbesítési meghatalmazott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, az ügyféllel közlendő döntéseket és iratokat átvegye, és azokat az ügyfél részére továbbítsa, amely tevékenységéért az ügyféllel szemben a polgári jog szabályai szerint felel. Az ügyfél részére szóló és a kézbesítési meghatalmazottal szabályszerűen közölt döntést úgy kell tekinteni, hogy az a kézbesítési meghatalmazottal történt közlést követő tizenötödik napon minősül az ügyféllel közöltnek.
28/D. § Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását,
a) helyette törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá
b) az ügyfél és képviselője együtt is
eljárhat.
28/E. § A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben az arra vonatkozó bejelentés mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése napjától vagy a bejelentésben megjelölt, a beérkezés napjánál későbbi időponttól hatályos."
76. § (1) A Tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni."
(2) A Tv. 29. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, csődeljárás, végelszámolás, felszámolási, kényszertörlési, illetve adósságrendezési eljárás alatt állásának, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve az egyéb szervezet vagyonfelügyelőre, végelszámolójára, felszámolójára, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselőjére, vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámolóra illetve pénzügyi gondnokára is.
(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, a vagyonfelügyelőt, felszámolót, végelszámolót, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselőt, vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámolót vagy a pénzügyi gondnokot végzésben a kötelezettség teljesítésére hívja fel, amely teljesítésre kötelező döntésben előírt határidő elmulasztása esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezi."
77. § A Tv. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból - ideértve a más hatóság által elektronikus úton küldött megkeresés alapján indított eljárást is - közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot - a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül - az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti. A más hatóság elektronikus úton küldött megkeresése alapján indított eljárás esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a megkereső hatóságot az adat átvezetéséről a megkereséssel megegyező elektronikus úton tájékoztatja."
78. § A Tv. 30. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet visszautasítja, ha az ügyfél által benyújtott kérelem, illetve a bejelentett adatok valótlanok, hiányosak vagy valótlan tartalmúak. Nem minősül hiányosnak a kérelem, ha nem tartalmazza a 28. § (3) bekezdés a) pont ah) vagy ak) alpontjában, valamint a 28. § (3) bekezdés b) pont bg) vagy bm) alpontjában foglalt adatokat.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszer-felügyeleti szerv hivatalból állapít meg ügyfél-azonosítót annak a személynek, akinek vagy amelynek nyilvántartása, illetve azonosítása szükséges a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához, és aki vagy amely nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hivatalból megállapított ügyfél-azonosítót az érintett személlyel közölheti.
(5) A hivatalból nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített nyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfél-azonosító nem változik."
79. § A Tv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30/A. § Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására jut, hogy az ügyfél az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig, valamint az ezek elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság megfizetéséig az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törvény hatálya alá tartozó intézkedések alapján, a kérelemre induló eljárásaiban jogosultságot nem állapít meg, illetve támogatást nem folyósít, valamint az ügyfél által benyújtott új kérelmeket visszautasítja."
80. § A Tv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
"32/A. § A mezőgazdasági támogatási eljárás megindítása hivatalból vagy kérelemre történik. Az eljárás - amennyiben jogszabály nem írja elő kérelem benyújtását - hivatalból indul."
81. § A Tv. "Általános szabályok" című alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:
"33/A. § (1) A tényállás megállapítása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél az iratot másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.
(3) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívja az ügyfelet a külön jogszabály szerint felülhitelesített, külföldön kiállított közokirat bemutatására.
(4) Az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé köteles csatolni annak magyar nyelvű hiteles fordítását."
82. § A Tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"34. § (1) Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat - ide nem értve a minősített adatot - megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe, és az eljárás során keletkezett előkészítő iratokba.
(2) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy - kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében - másolatot kérhet, amelyet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre hitelesít.
(3) Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy az iratok tartalmának megismerése az ellenőrzés eredményességét befolyásolná.
(4) A kérelemre induló eljárásban, a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül más, ügyfélnek minősülő személy csak azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon, hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, és más személy üzleti vagy méltányolható magánérdekét nem sérti.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél kérelmére az iratbetekintést biztosítja, vagy - amennyiben annak jogszabályi akadálya van - végzésben dönt az iratbetekintési kérelem korlátozásáról vagy elutasításáról."
83. § A Tv. 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv intézkedik az ügy elveszett vagy megsemmisült iratának pótlása iránt, ennek érdekében az eljárásban részt vett személyeket jogosult meghallgatni, illetve kiadmányokat, iratmásolatokat beszerezni. Az ügy iratainak pótlása mellőzhető, ha az elveszett vagy megsemmisült irat alapján hozott döntés véglegessé vált és végrehajtható, ebben az esetben csak a döntés hiteles kiadmányát kell beszerezni."
84. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
"Kapcsolattartás
36/A. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólag írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetben a kapcsolattartás formáját a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél rendelkezésre álló - módra áttérhet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával. A bejelentett kapcsolattartási forma megváltoztatása esetén a Kincstár a másik kapcsolattartási formára történő áttérés ügyfél vagy meghatalmazottja általi bejelentését követő tíz napon belül keletkezett iratokat a korábbi kapcsolattartási formában is kézbesítheti."
85. § A Tv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A kérelem és a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra jogszabályban vagy a jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak szerint nyomtatvány rendszeresíthető. A rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező.
(1a) Rendszeresített nyomtatványon történő benyújtásnak minősül, ha
a) a kérelmet az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett számítógépes program használatával tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott vagy kézzel kitöltött iratot aláírva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez benyújtja,
b) az a) pontban foglaltak szerint kitöltött nyomtatványt elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, vagy
c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kitöltött, kinyomtatott és kézbesített nyomtatványt ügyfél által aláírtan és a nyomtatványban megjelölt határidőben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez visszaküldi."
86. § (1) A Tv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Amennyiben az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító szám megállapítása, valamint az ügyél-nyilvántartási regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. Az ügyfél-nyilvántartási regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható."
(2) A Tv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában vagy az agrárpolitikáért felelős miniszternek az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményében meghatározott, a kérelem benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelem a határidő leteltét követően érkezett meg, de a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, illetve az elektronikus úton benyújtásra kerülő kérelmek esetében az automatikus értesítés legkésőbb a határidő utolsó napjának dátumával történő beérkezést igazolja."
(3) A Tv. 38. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6a) A kérelem legalább tartalmazza
a) ügyfél-azonosítóját,
b) az adott támogatási intézkedés konkrét megjelölését,
c) az egyes intézkedések szerinti támogatások igénybevételének feltételeit meghatározó jogszabályban vagy pályázati felhívásban rögzített adatokat, dokumentumokat, mellékleteket, nyilatkozatokat,
d) az elektronikus úton benyújtott kérelmek kivételével az ügyfél aláírását."
(4) A Tv. 38. §-a a következő (8a)-(8c) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltakra is figyelemmel az ügyfél - a 43. §-ban foglalt eltéréssel - az eljárás megindítására irányuló kérelmét a döntés véglegessé válásáig részben vagy egészben visszavonhatja.
(8b) Az ügyfél a támogatásról - az 57. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, illetve ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik - bármikor, indokolás nélkül lemondhat.
(8c) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél támogatási jogosultságát megszünteti, ha az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt."
87. § A Tv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem elbírálása során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint a nyilvánvaló hibát az eljárás során bármikor kijavíthatja, a kijavítás érdekében az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel."
88. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
"Az eljárás felfüggesztése
40/A. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás felfüggesztéséről jogosult dönteni.
(2) Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti.
(3) Ha a bíróság a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást felfüggeszti.
(4) Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a folyamatban lévő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti.
(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.
(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel."
89. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
"Az eljárás megszüntetése
40/B. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti, ha
a) az 56. § (2) bekezdése alapján a kérelem visszautasításának lett volna helye, de a visszautasítási ok az eljárás megindítását követően jutott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására,
b) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a teljes kérelmét visszavonta,
c) az ügyfél halála vagy a jogi személy megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,
d) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
(3) Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat véglegessé válását megelőzően a 38. § (8a) bekezdés szerint visszavonja, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatát visszavonja és az eljárást megszünteti."
90. § (1) A Tv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani.
(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet - az intézkedésben való részvétel jogosultságának, illetve összegszerűségének megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében - az általa ismert, illetve, nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről nyilatkozattételre kötelezheti. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívására határidőben nem nyilatkozik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy - ha a rendelkezésére álló adatok nem elégségesek a tényállás tisztázásához - megszünteti az eljárást."
(2) A Tv. 41. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére nyitva álló időszak nem hosszabbítható meg."
91. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
"Ügyintézési határidő, határidő-számítás
41/A. § (1) Az ügyintézési határidő a kérelemnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezését követő munkanapon kezdődik. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a kézbesítésnek a napja.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a döntését az 55. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell meghoznia és e határidőn belül gondoskodnia kell a döntés közléséről is. Ennél rövidebb ügyintézési határidőt bármely jogszabály megállapíthat.
(3) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(4) A postán küldött kérelem vagy beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
(5) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
(6) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő munkanapon kezdődik.
(7) Az e §-ban foglaltakat az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglalt, a határidőkre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.
41/B. § (1) Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
a) az ügyfél helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvre vonatkozó, észrevételezésre rendelkezésre álló idejéből a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv átadásától vagy megküldésétől az észrevétel beérkezéséig tartó időtartam,
b) a mulasztási bírság kiszabásától az annak beérkezéséig tartó időszak, feltéve, hogy a befizetés feltétele a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv további eljárásának vagy intézkedésének,
c) az ügyfél kérelmére, vagy az ügyfélnek felróható okból megismételt eljárási cselekmény időtartama,
d) más szerv megkeresésének időtartama,
e) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, nyilatkozattételre irányuló felhívástól az annak teljesítéséig vagy a teljesítésre kitűzött határidő eredménytelen leteltéig terjedő időszak,
f) a végrehajtásban közreműködő szerv eljárásának időtartama,
g) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
h) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
i) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.
j) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus rendelkezése alapján az ellenőrzési minta növelése alapján lefolytatott többletellenőrzések időtartama, és azok eredményeinek kiértékeléséhez szükséges idő,
k) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges, költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartama.
(2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben nincs helye az eljárás felfüggesztésének. Ebben az esetben a kérelmekre vonatkozó egyedi döntés helyett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a honlapján közleményt bocsát ki."
92. § A Tv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, akkor az ügyfél - közvetlenül alkalmazandó közösségi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a helyszíni ellenőrzésről készült, lezárt jegyzőkönyv vagy feljegyzés kézhezvételét követően a kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig részben vagy egészben visszavonhatja."
93. § (1) A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
"A tényállás tisztázása
43/B. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le.
(2) A tényállás tisztázása során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, és annak során minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázására.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást."
(2) A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
"A végrehajtásban közreműködő szerv
43/C. § (1) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben jelentős tény, adat vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem hiányában végrehajtásban közreműködő szervet vesz igénybe.
(2) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntését a végrehajtásban közreműködő szerv által szolgáltatott, feladat- és hatáskörében kezelt adatokra, megállapított tényekre alapítja."
94. § (1) A Tv. 44. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdés alkalmazásában jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az az ügyfél, aki vagy amely - amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek e dátumról - a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában]
"c) haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti - használatmegosztásról szóló vagy többlethasználati megállapodás, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti megbízási szerződés (ideértve nemzeti park igazgatóság által kötött szerződést is), valamint akit a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 65. §-a szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki, a bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult,"
(2) A Tv. 44. § (7) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdés alkalmazásában jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az az ügyfél, aki vagy amely - amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek e dátumról - a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában]
"j) a jegyző által kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik."
95. § (1) A Tv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdásági támogatási eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak a polgári jog szerinti jogutódja lép. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették és terhelték."
(2) A Tv. 45. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó vagyoni értékű támogatási jogosultságokról. Amennyiben a vagyoni értékű támogatási jogosultságot nem tartalmazza a hagyatékátadó végzés, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az örökösök együttes teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata alapján hoz döntést.
(5) A jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követelését az örökhagyó halálát, illetve a jogelőd megszűnését követő három éven belül érvényesítheti az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú okirattal igazolva, hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a vagyoni értékű támogatási jogosultság igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzésben nem szerepel a folyamatban lévő eljárás, úgy az örökösöket nyilatkozattételre kell felszólítani, hogy belépnek-e az eljárásba. Az örökhagyó halálát, illetve jogelőd megszűnését követő három éven belül léphet a folyamatban lévő eljárásba a jogutód."
(3) A Tv. 45. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Az eljárásbeli jogutódlásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél kérelmére végzést hoz, amely ellen önálló fellebbezésnek van helye."
96. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
"Kötelezettség-átadás
45/B. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában egyes nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedések esetén, amennyiben az ügyfél által a támogatás igénybevételével összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésének időtartama alatt a mezőgazdasági üzem egészének, illetve a kötelezettség vállalásával érintett részének átruházásra kerül, a támogatási feltételek teljesítése csak a kötelezettségek átvállalásával együtt lehetséges. A jóváhagyott átvállalással az átadó mentesül a kötelezettségek további teljesítése alól, míg az átvállaló a támogatási jogviszonyban a helyére lép. Az átvállaló - a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak egy személy lehet.
(2) A kötelezettség átvállalásához a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes jóváhagyása szükséges. Az erre irányuló kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani. A jóváhagyást meg kell tagadni, ha az átvevő nem felel meg a támogatásra való jogosultsági feltételeknek."
97. § A Tv. a következő 49. §-sal egészül ki:
"49. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a helyszíni szemlénél és a helyszíni ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető.
(2) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az ügyfél hozzátartozója vagy képviselője, a támogatási szervvel közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.
(3) Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani.
(4) A hatósági tanút az eljárási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól támogatási szerv, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti."
98. § A Tv. 52. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A jegyzőkönyv legalább tartalmazza
a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
b) az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét,
c) hatósági tanú alkalmazása esetén annak nevét,
d) az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét,
e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is,
f) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint
g) az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.
(2b) Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(2c) A hangfelvételre, mintavételre, valamint a kép- és hangfelvételre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy azok a (2a) bekezdés a)-f) pontjában felsoroltakat tartalmazzák. A hangfelvételt, a mintavétel eredményét tartalmazó dokumentumot, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig a (2a) bekezdésnek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni."
99. § (1) A Tv. 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet annak beérkezését követő hetven napon belül bírálja el, míg a hivatalból indult eljárásban a döntést az ügyintézési határidő kezdetét követő hetven napon belül hozza meg. Amennyiben a kérelmet vissza kell utasítani, a végzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv huszonegy napon belül hozza meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartással, valamint a fizetési halasztással, részletfizetéssel kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított huszonegy napon belül kell elbírálni."
(2) A Tv. 55. §-a a következő (4a)-(4g) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést (továbbiakban együtt: döntés) bocsát ki.
(4b) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell
a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megnevezését, az ügy számát és az ügyintéző nevét,
b) az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél ügyfél-azonosítóját,
c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben
da) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, közigazgatási per esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
db) amennyiben részt vett az eljárásban, a végrehajtásban közreműködő szerv megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,
dc) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást,
e) az indokolásban
ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
ec) a végrehajtásban közreműködő szerv indokolását,
ed) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját,
ee) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatot hozta,
ef) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv bélyegzőlenyomatát.
(4c) A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da) és dc) alpontjában, e) pont ee) és ef) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés e) pont ed) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.
(4d) Ügyfél-azonosító megállapítására irányuló kérelem esetében, továbbá a kérelemnek maradéktalanul helyt adó döntés esetében indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.
(4e) A döntés csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint megismerhet az, akivel a döntést közlik. A döntést úgy kell megszövegezni, hogy a figyelembe vett védett adat tartalmára annak ismertetése nélkül utaljon.
(4f) A döntést külön okiratban kell megszövegezni.
(4g) Egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés (a továbbiakban: egybefoglalt döntés). Az egybefoglalt döntések rendelkező részét és indokolását úgy kell megszövegezni, hogy elkülöníthetőek legyenek az egybefoglalt határozatra, illetve végzésre vonatkozó rendelkezések. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni."
(3) A Tv. 55. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabály erre vonatkozó rendelkezése szerint határozathozatal helyett, írásban az 57/F. § szerinti hatósági szerződést köt."
100. § A Tv. az 55/A. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki és az 55/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"A döntés közlése
55/A. § (1) A döntést az ügyféllel, illetve a képviselővel írásban kell közölni.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton kézbesíti.
(3) A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették.
(4) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.
(5) Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a küldemény az ügyfél ügyfélnyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy a támogatási eljárásban bejelentett tartózkodási helyéről, szálláshelyéről, illetve a székhelyéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez
a) "nem kereste",
b) "ismeretlen" vagy
c) "elköltözött"
jelzéssel érkezett vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításáig - az a) pont szerinti esetben a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, a b) és c) pont szerinti esetben a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(6) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében véglegessé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónap eltelt.
(7) Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmét akkor is előterjesztheti, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot.
(8) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.
(9) A kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozásától függően.
(10) Az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton kézbesített irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Amennyiben az irat átvétele hét napon belül nem kerül visszaigazolásra, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az iratot ismételten megküldi az ügyfél értesítési tárhelyére. Ebben az esetben az elektronikus úton kézbesített hatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az értesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított hetedik napot követő napon áll be."
101. § A Tv. a következő 55/B. §-sal egészül ki:
"55/B. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése véglegessé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,
c) a fellebbezésnek - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - nincs helye, vagy
d) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta.
(2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén a döntés véglegessé válik az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés, valamint a másodfokú döntés a közléssel válik végelegessé. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik véglegessé.
(4) A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv önállóan fellebbezhető elsőfokú végzése vagy a határozata a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik véglegessé."
102. § A Tv. a következő alcímmel és 55/C. §-sal egészül ki:
"Hatósági bizonyítvány
55/C. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az egyébként hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan az ügyfél kérelmére - a felhasználás céljának feltüntetésével - adat igazolására, továbbá az általa vezetett - a 26. § (1) bekezdésben meghatározott - nyilvántartások adatai alapján hatósági bizonyítványt ad ki. E törvény hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott minden olyan okiratra, amelyet jogszabály nem hatósági bizonyítványként nevesít, de a hatósági bizonyítvány e törvényben meghatározott feltételeinek megfelel.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül kell kiadni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek és milyen bizonyítékok alapján adták ki.
(3) A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni.
(4) Ha a hatósági bizonyítványt kiállító mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A határozatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv annak a hatóságnak, szervnek is megküldi, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amelyre vonatkozóan mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adattal nem rendelkezik."
103. § (1) A Tv. 56. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv)
"e) a kérelmet a (2) bekezdés b), c), f) vagy g) pontban meghatározott indokkal utasítja vissza."
(2) A Tv. 56. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha:)
"b) a kérelem nem a jogszabályban meghatározott módon, illetve nem az arra rendszeresített, hatályos nyomtatványon került benyújtásra;"
(3) A Tv. 56. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha:)
"f) az ügyfél a kérelem benyújtásakor nem szerepel kérelemre nyilvántartott besorolású ügyfélként az ügyfélnyilvántartási rendszerben, kivéve papír alapú benyújtás esetén akkor, ha az ügyfél a benyújtással egyidejűleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét is előterjesztette;"
(4) A Tv. 56. § (2) bekezdése a következő l)-n) ponttal egészül ki:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha:)
"l) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
m) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, feltéve, hogy a kérelem visszautasítását jogszabály nem zárja ki,
n) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv olyan döntésével szemben terjesztett elő az ügyfél fellebbezést, amelyben a kérelemnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv maradéktalanul helyt adott."
(5) A Tv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Végzés - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg."
(6) A Tv. 56. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az alábbi elsőfokú végzések ellen önálló fellebbezésnek van helye:
a) a támogatás visszatartásáról, a mulasztási bírság kiszabásáról szóló végzés,
b) az eljárás felfüggesztéséről, a felfüggesztés megszüntetéséről szóló végzés,
c) az eljárás megszüntetéséről, a kérelem visszautasításáról szóló végzés,
d) a fizetési kedvezményre irányuló kérelmet elutasító végzés,
e) az iratbetekintési kérelem elutasításáról szóló végzés,
f) kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem elbírálásáról szóló végzés,
g) az eljárásbeli jogutódlás tárgyában hozott végzés.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt végzésekkel szembeni fellebbezést elbíráló másodfokú végzések közigazgatási perben megtámadhatóak."
104. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
"A döntés kijavítása
56/D. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a hibát - szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(2) A kijavítást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság kijavító döntés meghozatalával teljesíti.
(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték."
105. § (1) A Tv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv által még el nem bírált döntése jogszabálysértő, a döntését az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja."
(2) A Tv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A döntés ügyfél terhére történő módosítására, visszavonására vagy a támogatási jogosultság megszüntetésére közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus, valamint annak hiányában e törvény elévülésre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott elévülési időn belül van lehetőség, amennyiben az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt."
106. § (1) A Tv. 57/A. §-a a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:
"(1c) A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult szervnél nyújtják be, akkor a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezést megküldi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult szervnél terjeszti elő.
(1d) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban visszavonhatatlanul lemondhat."
(2) A Tv. 57/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszautasítja
a) a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő előtt vagy az elkésett fellebbezést,
b) a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,
c) a fellebbezésre jogosult eredeti aláírásával nem hitelesített fellebbezést, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást;
d) az önálló fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen irányuló fellebbezést;
e) a fellebbezést, ha a benyújtott fellebbezésben nem azonosítható be a fellebbezéssel megtámadott döntés
f) a (2) bekezdés megsértésével benyújtott fellebbezést."
(3) A Tv. 57/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított harminc napon belül kell felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve, ha a fellebbezés alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, ebben az esetben a döntését kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja.
(3a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
(3b) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntés (3) és (3a) bekezdés szerinti kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról, illetve visszavonásáról a fellebbezés beérkezésétől számított hetven napon belül dönt."
(4) A Tv. 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő hatvan napon belül hozza meg, amely határidő az évente legfeljebb négy alkalommal előterjeszthető kérelmek vonatkozásában további hatvan nappal meghosszabbítható."
(5) A Tv. 57/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Nincs helye fellebbezésnek, ha a döntést első fokon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként történő eljárásában az agrárpolitikáért vagy az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter hozza meg."
107. § A Tv. "Jogorvoslati eljárás" című alcíme a következő 57/C. §-sal egészül ki:
"57/C. § (1) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, amely eljárás során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(2) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. Ha a fellebbezés nem érinti az elsőfokú szakhatóság állásfoglalását, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha törvény vagy kormányrendelet a másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a szerv maga dönt a fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is.
(3) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha a fellebbezési kérelmét valamennyi fellebbező visszavonta.
(4) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt.
(5) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.
(6) A megismételt eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.
(7) A döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú döntést közölték.
(8) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat döntésének meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez.
(9) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat döntésének meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez. A másodfokú döntést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv útján kell közölni a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú döntést közölték.
(10) A fellebbezési eljárás során eljárási, valamint mulasztási bírság is kiszabható.
(11) A fellebbezésnek a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.
(12) Ha a fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy a döntés meghozatalától számított legfeljebb három éven belül visszavonja."
108. § A Tv. a következő alcímmel és az azt követő 57/D. §-sal egészül ki:
"Felügyeleti eljárás
57/D. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, felügyeleti szervként az agrárpolitikáért felelős miniszter jár el.
(2) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárása során azt megváltoztatja. Ha a felügyeleti szerv megváltoztató döntéséhez a tényállás a felügyeleti eljárásban nem tisztázható, a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet. A döntést közölni kell azzal, akivel a jogszabálysértő döntést közölték.
(3) A felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, ha közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes, vagy annak meghozatala során valamely, jogszabályban meghatározott súlyos eljárási jogszabálysértést követtek el.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése felügyeleti eljárásban nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
a) azt a bíróság érdemben elbírálta,
b) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,
c) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,
d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.
(5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a felügyeleti eljárásban intézkedni kell a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről.
(6) A jogszabálysértő döntést megsemmisítő vagy megváltoztató döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni.
(7) Felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv jogszabálysértés esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hozott döntést nem változtathatja meg."
109. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
"Semmisség
57/E. § (1) A felügyeleti szerv a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárása során a döntést megsemmisíti, ha
a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv joghatósága az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt,
b) a döntést a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,
c) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
d) a bíróság az ügy érdemében már határozott - a bíróság által elrendelt új eljárás kivételével,
e) a megismételt eljárás és a döntéshozatal a bíróság határozatának rendelkező részében és indokolásában foglaltakkal ellentétes.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt semmisségi ok esetén a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.
(3) Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett - a bíróság által elrendelt új eljárás kivételével - nincs helye új eljárásnak.
(4) A hatóságot a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el."
110. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
"Hatósági szerződés
57/F. § (1) A hatósági szerződés (a továbbiakban: szerződés) tartalmazza
a) a szerződő felek személyét azonosító és a szerződés teljesítéséhez szükséges adatokat,
b) a szerződés tárgyát,
c) a felek közötti kapcsolattartás módját,
d) a szerződés felmondási okokat,
e) a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit, valamint
f) ha a szerződés tárgya ezt indokolttá teszi, a tevékenység ellenőrzésének gyakoriságát és rendjét.
(2) Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a szerződésben aláveti magát a szerződésszegés (3) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének.
(3) Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ellenőrzése során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok jellege, valamint a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából, továbbá az addigi teljesítések figyelembevételével mérlegeli, hogy hivatalból megindítja eljárását, intézkedik a végrehajtás megindítása iránt, vagy a hatósági szerződés módosítását kezdeményezi.
(4) Ha a mezőgazdasági támogatási eljárásban szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, a szerződés csak a szakhatóság hozzájárulása esetén és a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe történő foglalásával köthető meg.
(5) Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés érvényességének feltétele.
(6) Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti.
(7) Ha a szerződésben foglaltakat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén - a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül - a bírósághoz fordulhat.
(8) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni."
111. § A Tv. 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben intézkedésben való jogosulatlan részvétel alapján megállapított és fennálló tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság a rá irányadó szabályok szerint hajtja be."
112. § A Tv. a következő alcímmel egészül ki:
"Végrehajtáshoz való jog elévülése
62/A. § (1) A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított öt év elteltével évül el.
(2) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény, továbbá a pénzfizetési kötelezettség folyamatos végrehajtásának időtartama alatt.
(3) A végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. A döntés véglegessé válásának időpontjától vagy ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre."
113. § A Tv. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"64. § (1) Közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben a jogosultságot megállapító határozat közölték. Bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt a támogatásra követik el, a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
(2) Ha a támogatás igénybevételi jogosultságot érintő döntés ellen közigazgatási pert indítanak, a kereset előterjesztésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog elévülése nyugszik."
114. § A Tv. 73. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A kölcsönös megfeleltetés hivatalból induló eljárás, amely az ügyfél ellenőrzésre való kiválasztásával indul meg. A kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő kezdete az ügyfél vonatkozásában valamennyi kölcsönös megfeleltetés tárgyában lefolytatott jogerős ellenőrzési eredmény mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése."
115. § A Tv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, a fellebbezés elbírálására jogosult szervet valamint
b) a gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt
rendeletben kijelölje."
116. § A Tv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"84. § Ez a törvény
1. az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet;
2. az 1698/2005/EK rendeletben előírt vidékfejlesztési támogatásra történő átmenet szabályainak megállapításáról szóló, 2006. szeptember 5-i 1320/2006/EK bizottsági rendelet;
3. a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2009. július 7-i 612/2009/EK bizottsági rendelet,
4. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
5. a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
6. a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
7. a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
8. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet;
9. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet;
10. az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
11. a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11-i 639/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
12. az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
13. a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet;
14. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, (2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet;
15. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet;
16. az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
17. az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euró használata tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 907/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
18. az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és az 1848/2006/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. július 8-i 2015/1971/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
19. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. december 16. 1388/2014/EU bizottsági rendelet;
20. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i 2015/1589/EU tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
117. § A Tv. a következő 92. §-sal egészül ki:
"92. § E törvénynek az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvénnyel megállapított 44. § (7) bekezdés j) pontjának, továbbá 57/C és 57/D. §-ának rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban levő és a megismételt eljárásokban, további rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni."
118. § A Tv.
1. 10. § (1) bekezdésében a "közigazgatási hatósági eljárásban" szövegrész helyébe a "mezőgazdasági támogatási eljárásban" szöveg,
2. 11. § (2) bekezdésében az "az EMVA vagy az EHA" szövegrész helyébe az "az EMVA, az EHA vagy az ETHA" szöveg, az "EMGA terhére nyújtott támogatás" szövegrész helyébe az "EMGA terhére nyújtott támogatás és a tagállami hatáskörben hozott intézkedés" szöveg,
3. 11. § (5) bekezdésében az "igazoló" szövegrész helyébe a "tanúsító" szöveg,
4. 11. § (8) bekezdésében az "1290/2005/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdés a), illetve c) pontjában foglaltaknak megfelelő ellenőrzési tevékenysége" szövegrész helyébe az "1306/2013/EU rendelet 7. cikkében foglaltaknak megfelelő tevékenysége" szöveg,
5. 11. § (10) bekezdésében az "igazoló szerv" szövegrész helyébe a "tanúsító szerv" szöveg,
6. 24. § (2) bekezdésében az "EHA-ból" szövegrész helyébe az "EHA-ból vagy az ETHA-ból" szöveg,
7. 26. § (3) bekezdés 17. pontjában a "Új Széchenyi Tervhez" szövegrész helyébe az "Új Széchenyi Tervhez, illetve a Széchenyi 2020-hoz" szöveg,
8. 28. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "nevét" szövegrész helyébe a "családi- és utónevét" szöveg,
9. 28. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "anyja nevét" szövegrész helyébe az "anyja születési családi- és utónevét" szöveg,
10. 28. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában és 28. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában az "adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító" szövegrész helyébe az "adóazonosító" szöveg,
11. 28. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "születéskori nevét" szövegrész helyébe a "születési családi- és utónevét" szöveg,
12. 28. § (3) bekezdés a) pont ah) alpontjában és 28. § (3) bekezdés b) pont bg) alpontjában az "elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét" szövegrész helyébe az "elektronikus levélcímét" szöveg,
13. 28. § (3) bekezdés b) pont bh) alpontjában a "költségvetési szerv" szövegrész helyébe a "törzskönyvi jogi személy" szöveg,
14. 28. § (4) bekezdés e) pont ea) alpontjában a "nyilvántartásba vett" szövegrész helyébe a "hivatalból nyilvántartásba vett" szöveg,
15. 28. § (8) bekezdésében az "ügyfél-azonosító szám" szövegrészek helyébe az "ügyfél-azonosító" szöveg,
16. 28/A. § (5) bekezdésében a "hatáskörrel rendelkező hatóság" szövegrész helyébe az "élelmiszerlánc-felügyeleti szerv" szöveg,
17. 28/B. § (2) bekezdésében a "meghatalmazás vagy megbízás" szövegrész helyébe a "meghatalmazás" szöveg, a "meghatalmazott vagy megbízott" szövegrész helyébe a "meghatalmazott" szöveg,
18. 29. § (3) bekezdésében a "bejelentése" szövegrész helyébe a "benyújtása" szöveg,
19. 31/B. §-ában az "a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe az "az agrárpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
20. 33. §-ában a "pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül lehet benyújtani (szakaszos benyújtás)" szövegrész helyébe a "pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül vagy határnapig lehet benyújtani" szöveg,
21. 43. § (3) bekezdésében a "jogerőre emelkedéséig" szövegrész helyébe a "véglegessé válásáig" szöveg,
22. 43/A. §-ában a "(3) bekezdés a)-x) pontjaiban" szövegrészek helyébe a "(3) bekezdés 1-36. pontjában" szöveg,
23. 45. § (6) bekezdésében a "jogerőre emelkedése" szövegrész helyébe a "véglegessé válása" szöveg,
24. 45. § (9) bekezdésében az "A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe az "Az adatkezelő szerv" szöveg,
25. 55. § (3) bekezdésében az "érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani" szövegrész helyébe a "vissza kell utasítani" szöveg,
26. 55. § (10) bekezdésében az "elutasítja" szövegrész helyébe a "visszautasítja" szöveg,
27. 56. § (2) bekezdés c) pontjában az "aláírásával" szövegrész helyébe az "eredeti aláírásával" szöveg,
28. 56. § (4) bekezdésében az "érdemi vizsgálat nélkül elutasítja" szövegrész helyébe a "visszautasítja" szöveg,
29. 56/C. § (4) bekezdésében a "jogerőre emelkedéséig" szövegrész helyébe a "véglegessé válásáig" szöveg,
30. 56/C. § (6) bekezdésében az "intézkedésben való jogosulatlan részvétel" szövegrész helyébe az "intézkedésben való jogosulatlan részvétel miatti visszafizetési kötelezettség" szöveg,
31. 56. § (6) bekezdésében a "folyamatban lévő ügy" szövegrész helyébe a "folyamatban lévő támogatás" szöveg,
32. 57. § (4) és (5) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "véglegessé vált" szöveg,
33. 69. § (8) bekezdésében a "jogerőre emelkedésével" szövegrész helyébe a "véglegessé válásával" szöveg,
34. 73. § (4) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "véglegessé vált" szöveg, a "jogerőre emelkedésétől" szövegrész helyébe a "véglegessé válásától" szöveg,
35. 81. § (1a) bekezdésében az "igazoló szervet" szövegrész helyébe a "tanúsító szervet" szöveg
lép.
119. § Hatályát veszti a Tv.
a) 9/A. §-a,
b) 9/B. §-a
c) 11. § (3) bekezdés e) és f) pontja,
d) 12. § (1) és (2) bekezdése,
f) 26. § (1) bekezdésének d) pontja,
j) 56. § (2) bekezdésének g) és k) pontja,
k) 56/A. §,
l) 57/B. §,
m) 61. §-a,
n) 62. § (1) bekezdés a), b) és f) pontja, (2) és (4) bekezdése,
o) 73/A. (5) bekezdése,
9. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
120. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. § 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"1. átlagos minőségű termőföld: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben (a továbbiakban: Inytv.) meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település - ideértve a fővárosi kerületet és az Inytv. 10. § (1) bekezdésében megjelölt városok esetében a kerületet - azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld;
2. cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben meghatározott cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely;"
(2) A Tfvt. 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"4. földminősítési mintatér: különböző minőségű talajjal rendelkező földterületek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére művelési áganként és minőségi osztályonként kijelölt azon terület, ahol ezek a tulajdonságok a becslőjáráson, illetve a településen (fővárosi kerületen) belül a legjellemzőbbek;"
121. § (1) A Tfvt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A más célú hasznosítás megszüntetését, illetve a más célú hasznosítás szüneteltetése esetén a 4 éves időtartam beálltát követő 60 napon belül az igénybevevő köteles a tervezett újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni, kivéve, ha
a) a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével kíván gondoskodni,
b) bányászati igazgatási eljárásban a bányászati tevékenység befejezését követően a területen tájrendezés végrehajtására köteles vagy
c) a hulladéklerakó terület rekultivációját környezetvédelmi hatóság döntése alapján végzi."
(2) A Tfvt. 6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejelentéshez csatolni kell:)
"b) az 50. § (2) bekezdés d) pontjában előírt, a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet;"
(3) A Tfvt. 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott talajvédelmi tervet nem kell csatolni a bejelentéshez abban az esetben, ha a vonalas létesítmény megszüntetése nem jár a talajfelszín megbontásával, illetve roncsolásával. Az oszlophelyek megszüntetése nem jelenti a talajfelszín megbontását."
122. § A Tfvt. 6/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az újrahasznosítás megvalósulását az ingatlanügyi hatóság állapítja meg."
123. § (1) A Tfvt. 10. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet)
"h) kis teljesítményű erőmű földműves tulajdonos, vagy földműves földhasználó általi létesítése, üzemeltetése"
(céljából veszik igénybe.)
(2) A Tfvt. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A termőföld más célú hasznosítása kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 13. § (3) bekezdésében meghatározott célokra engedélyezhető, ha a más célra hasznosítani kívánt föld tulajdonjogának megszerzésétől számított 5 év még nem telt el, és a tulajdonos a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okiratban a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett."
124. § A Tfvt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott, 30 napnál nem régebbi hiteles szemlemásolatot, amelyen egyértelmű jelzéssel ábrázolni kell a más célú hasznosításra tervezett területet, valamint az ehhez tartozó területszámítást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet vagy földrészletek teljes területére vonatkozik;
b) a 21. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot a járulékmentesség igénybevételéhez;
c) a talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi tervet, ha a végleges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelemben megjelölt teljes területigény és cél az 50. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul;
d) az 50. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott, az eredeti állapot helyreállítását megalapozó talajvédelmi tervet;
e) az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területet érint;
f) a 10. § (4) bekezdése szerinti esetben a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat másolatát.
(2a) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi tervet nem kell csatolni a kérelemhez az olyan nyomvonalas beruházásoknak a megvalósításához, ahol a termőföld csak légvezeték biztonsági övezetével érintett."
125. § A Tfvt. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet,
a) ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez,
b) ha az olyan területfelhasználási célra irányul, amely a település belterületén beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén megvalósítható, vagy
c) ha a kérelemben és a képviselő-testületi döntésben megjelölt földrészletek nem azonosak."
126. § A Tfvt. 15/B. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:
"1. Cél-kitermelőhely, anyagnyerő hely és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó külön szabályok"
127. § A Tfvt. 26. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséhez a földügyért felelős miniszter hozzájárulása szükséges. A törléshez az ingatlanügyi hatóságnak a kormányhivatal útján felterjesztett kérelme alapján a földügyért felelős miniszter akkor járulhat hozzá, ha
a) a fizetésre kötelezett szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy
b) az adóhatóság igazolása alapján a határidőre meg nem fizetett járulék- és bírságtartozás miatt a fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárás
ba) nem vezetett eredményre, illetve
bb) a végrehajtáshoz való jog elévült.
(4b) Az ingatlanügyi hatóságnak a (4a) bekezdés szerinti kérelméhez csatolnia kell a törlés feltételeinek fennállását igazoló okiratokat."
128. § (1) A Tfvt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A földminősítési eljárás az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott azon eljárás, amelynek során a földminősítés eredményeként a termőföld művelési ága, valamint minősége megállapításra kerül."
(2) A Tfvt. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A földminősítést e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szabályai szerint kell végrehajtani."
129. § A Tfvt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § A termőföldek minőségének megállapítása az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt becslőjárásoknak és osztályozási vidékeknek megfelelően, a járási és községi mintatérhálózat alapján osztályba sorozással történik."
130. § A Tfvt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"29. § Az osztályba sorozás során a termőföld minőségeként a földterület minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét kell meghatározni."
131. § A Tfvt. 30. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A földminősítési munka végzése az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földminősítési jogosultságot az e törvény végrehajtására kiadott rendelet alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földminősítő igazolvány tanúsítja.
(2a) Ha a (2) bekezdés szerinti földminősítő igazolvány kiadásának - a szakképzettség hiányát ide nem értve - akadálya van, úgy annak kibocsátásáig a jogosult részére ideiglenes igazolvány adható ki. Az ideiglenes földminősítő igazolvány a földminősítő igazolvány kibocsátásáig hatályos. Az ideiglenes földminősítő igazolvány kiállítására is a (2) bekezdésben megjelölt szerv jogosult."
132. § A Tfvt. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30/A. § (1) Az első fokon kérelemre induló földminősítési eljárásért, valamint a földminősítési eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Díjmentes az a földminősítési eljárás, amelynek tárgya
a) újrahasznosítás eredményeként mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tett földrészlet,
b) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan belterületi fekvésű földrészlet, amely nem újrahasznosítás eredményeként válik mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földdé,
c) az ingatlan-nyilvántartásban szántó művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amelynek művelési ága ültetvény-újratelepítés eredményeként - legfeljebb 3 éven belül - szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú földrészletre változik,
d) az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az erdészeti hatóság döntése alapján már nem minősül erdőnek, és a földrészlet művelési ága fásított terület művelési ágra változik, vagy
e) az ingatlan-nyilvántartásban nem erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az erdészeti hatóság döntése alapján erdőnek minősül, és a földrészlet művelési ága erdő vagy fásított terület művelési ágra változik."
133. § A Tfvt. 30/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A használati jogot az ingatlanügyi hatóság földminősítési mintateret kijelölő, vagy a földminősítési mintatér földrészleten való elhelyezkedését megállapító végleges határozata alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, illetve a mintatér megszűnését megállapító végleges határozata alapján kell onnan törölni. A használati jogot az ingatlanügyi hatóság gyakorolja."
134. § A Tfvt. 50. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges:)
"c) az ültetvénytelepítéshez, beleértve az 59. § (1) bekezdésében meghatározott ültetvények esetében a termőföldnek nem minősülő ingatlanon való telepítést is,
d) a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosításhoz, valamint a termőföld eredeti állapotának helyreállításához, ha az érintett teljes terület meghaladja a 400 m2 területnagyságot, vagy vonalas létesítmények esetében az 500 métert,"
135. § A Tfvt. IV. Fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:
"A GYÜMÖLCSTERMŐHELYI KATASZTERI ELJÁRÁS, A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY-TELEPÍTÉS BEJELENTÉSE, VALAMINT A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY KATASZTERI NYILVÁNTARTÁS"
136. § (1) A Tfvt. 58/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A gyümölcstermőhelyi kataszter a termesztésre való alkalmasság szempontjából ökológiai minősítés alapján osztályba sorolt és térinformatikailag lehatárolt, 2500 m2 területnagyságot meghaladó földterületek (a továbbiakban: termőhelyek) egységes nyilvántartási rendszere, amelyet a gyümölcstermőhelyi katasztert vezető szerv vezet. A gyümölcstermőhelyi kataszter a következő alapadatokat tartalmazza:
a) település,
b) helyrajzi szám,
c) alrészlet-megjelölés,
d) területnagyság,
e) termőhelyi besorolás.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak tekinteni.
(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül."
(2) A Tfvt. 58/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A gyümölcstermőhelyi kataszteri eljárásban a nyilvántartásba-vételi kérelemhez öt éven belül kiadott szakértői állásfoglalást kell csatolni."
137. § A Tfvt. 58/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"58/B. § A katasztert vezető szerv a gyümölcs termőhelyet a szakértői vélemény alapján a következő osztályokba sorolja:
a) I. osztályú, gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas termőhely,
b) II. osztályú, gyümölcstermesztésre alkalmas termőhely,
c) III. osztályú gyümölcstermesztésre feltételesen alkalmas termőhely,
d) IV. osztályú, gyümölcstermesztésre alkalmatlan termőhely."
138. § A Tfvt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"59. § (1) A 2500 m2-nél nagyobb gyümölcsültetvény termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon - a kísérleti gyümölcsültetvény kivételével - a telepítési hatósághoz történt bejelentést, továbbá a telepítésre kerülő ültetvény telepítési hatóság általi nyilvántartásba vételét követően telepíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti telepítéshez a Nemzeti Fajtajegyzékben, vagy az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékében szereplő gyümölcsfajta minősített ültetési anyaga telepíthető.
(3) A telepítési szándék bejelentését követően a gyümölcsültetvény a talajvédelmi terv érvényességi idejének lejártáig telepíthető.
(4) A gyümölcsültetvény telepítését, termőre fordulását, kivágását, illetve újratelepítését az (1) bekezdésben foglaltak szerint be kell jelenteni a telepítési hatósághoz.
(5) Kísérleti gyümölcsültetvény a telepítési hatóság engedélyével telepíthető."
139. § A Tfvt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"60. § A telepítési hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak szerint az 59. § (4) bekezdés szerinti bejelentéseket a helyszínen ellenőrizheti."
140. § (1) A Tfvt. 61. § (1)-(1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A gyümölcsültetvény-kataszter az 59. § (1) bekezdés szerinti gyümölcsültetvények és az engedélyköteles kísérleti gyümölcsültetvények tekintetében tartalmazza a gyümölcsültetvény telepítési bejelentések, telepítési engedélykérelmek, a termőre fordulás és a kivágás bejelentésének, illetve egyéb termelői bejelentések adatait, valamint a helyszíni ellenőrzések során beszerzett adatok alapján a gyümölcsültetvények - 58/A. § (1) bekezdés a) pont szerinti - azonosító adatait, valamint a gyümölcsültetvény használójának
a) természetes személy esetén
aa) nevét,
ab) anyja nevét,
ac) születési helyét és idejét,
b) nem természetes személy esetén
ba) nevét,
bb) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,
bc) székhelyét.
(1a) Az ültetvény kataszter a (2) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(1b) Az 58/A. § (1) bekezdésében megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak tekinteni."
(2) A Tfvt. 61. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A gyümölcsültetvény-kataszter adattartalma egyedi azonosításra nem alkalmas módon, statisztikai feldolgozás céljából más szerv részére átadható."
141. § A Tfvt. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti bírság ismételten kiszabható, amennyiben a megbírságolt a telepítési hatóság által megadott határidőn belül a kötelezettségének nem tesz eleget."
142. § (1) A Tfvt. 66. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a) az ingatlanügyi hatóságot vagy hatóságokat,
b) a talajvédelmi hatóságot vagy hatóságokat,
c) a telepítési hatóságot vagy hatóságokat,
d) a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervet.
(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a haváriával közvetlenül nem érintett termőföldnek a havária elhárítása érdekében történő igénybevételével okozott kár, továbbá a termőföld-tulajdonost terhelő eredeti állapot helyreállításával vagy újrahasznosításával felmerült igazolt költségei megtérítésének,
b) a termőföld mennyiségi védelme tekintetében e törvényben szabályozott eljárások, valamint a földminősítési eljárás
részletes szabályait."
(2) A Tfvt. 66. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
"f) gyümölcstermőhelyi kataszter részletes szabályait,
g) a gyümölcsültetvény kataszter részletes szabályait, a kísérleti gyümölcsültetvény-telepítés engedélyezésének szabályait,"
(3) A Tfvt. 66. § (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
"h) a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.
i) a gyümölcs termőhelyi besoroláshoz szükséges szakértői tevékenység szabályait."
143. § A Tfvt. a következő 74. §-sal egészül ki:
"74. § (1) Az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) hatálybalépését megelőzően termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon telepített, 3000 m2-nél kisebb és 2500 m2-nél nagyobb gyümölcsültetvényt - a kísérleti gyümölcsültetvény kivételével - a telepítési hatósághoz a Módtv4. hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül be kell jelenteni a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat.
(2) A Módtv4. hatálybalépését megelőzően engedély nélkül telepített gyümölcsültetvény használója a Módtv4. hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül jogkövetkezmény alkalmazása nélkül bejelentheti a telepítési hatóságnak a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat."
144. § A Tfvt.
a) 14. § (7) bekezdésében a "helyreállására" szövegrész helyébe a "helyreállítására" szöveg,
b) 15/B. § (1) bekezdésében a "cél-kitermelőhely" szövegrész helyébe a "cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely" szöveg,
c) 50. § (2) bekezdés b) pontjában a "beruházás megvalósításához" szövegrész helyébe a "tevékenység megvalósítása" szöveg,
d) 61. § (2) bekezdésében az "az ültetvény" szövegrész helyébe az "a gyümölcsültetvény" szöveg,
e) 63. § (2) bekezdésében az "Az ültetvényhasználó" szövegrész helyébe az "A gyümölcsültetvény használója" szöveg,
f) 64. § (1) és (2) bekezdésében, a "mezőgazdasági igazgatási szerv" szövegrész helyébe a "telepítési hatóság" szöveg,
g) 64. § (2) bekezdés b) pontjában a "gyümölcsültetvényt engedély nélkül vagy a telepítési engedélyben" szövegrész helyébe a "gyümölcsültetvényt bejelentés vagy engedély nélkül, vagy a telepítési bejelentésben vagy engedélyben" szöveg,
h) 64/A. § (1) bekezdésében, a 64/A. § (4) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 64/A. § (5) bekezdésében a "növénytermesztési hatóság" szövegrész helyébe a "telepítési hatóság" szöveg
lép.
145. § Hatályát veszti a Tfvt.
a) 15/A. §-ában az "(1)" szövegrész;
b) 50. § (2) bekezdés a) pontja.
10. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
146. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 5. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"41. zárlat: az e törvény hatálya alá tartozó fatermék mozgatásának, szállításának, forgalomba helyezésének, további feldolgozásának, kereskedelmének korlátozása hatósági ellenőrzés, eljárás, vizsgálat lefolytatása vagy a faanyag-kereskedelmi láncra vonatkozó előírások teljesítése érdekében;"
147. § Az Evt. 90/M. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletét ellátó erdészeti hatóság eljárásában hozott, az 5. § 41. pont szerinti zárlatot elrendelő végzése ellen önálló jogorvoslatnak van helye."
148. § Az Evt. 108. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított faanyag-kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységgel kapcsolatos előírást, illetve az erdészeti hatóság zárlati intézkedést elrendelő döntését megszegi."
149. § Hatályát veszti az Evt.
a) 107. § (3) bekezdésének e) pontja,
b) 108. § (5) és (6) bekezdése.
11. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása
150. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk.) 6. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglaltaknak megfelelően)
"a) a tárgyévben köteles közteherként kárenyhítési hozzájárulást fizetni és"
151. § Az Mkk. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség és a kárenyhítő juttatásra való jogosultság megállapításakor a termőre fordult és az elemi káresemény bekövetkezésekor még termő ültetvényterület vehető figyelembe."
152. § Az Mkk. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az agrárkár-megállapító szerv eljárására - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az eljárási tv. IV. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."
153. § Az Mkk. a következő 29. §-sal egészül ki:
"29. § E törvénynek az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvénnyel megállapított 11. § (4) bekezdést a 2018. kárenyhítési évtől kezdődően kell alkalmazni."
12. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
154. § Hatályát veszti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 34. § (2) bekezdése.
13. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
155. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 6. § a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők választják meg, a hegyközségi tanács borászati szekciójába tartozó küldöttet a borászati termelők választják meg maguk közül.
(8a) Nem választható szőlészeti küldötté az a tag, akire a választás időpontját megelőző utolsó három lezárt borpiaci év bármelyikében teljesül, hogy
a) ő maga,
b) olyan gazdasági társaság, amelynek vezető tisztségviselője,
c) saját vagy közeli hozzátartozója összesen legalább 25%-os tulajdonában álló gazdasági társaság,
d) közeli hozzátartozója
- az a)-d) pontban meghatározottak közötti tranzakciókat nem számolva - összességében legalább fele akkora mennyiségű szőlőt vásárolt fel, mint amennyit megtermelt.
(8b) A (8a) bekezdésben foglaltaknak megfelelést az ellenőrző bizottság igazolja a hegybíró adatszolgáltatása alapján."
156. § A Hktv.
a) 22. § (2) bekezdésében a "6. § (8) bekezdésében" szövegrész helyébe a "6. § (8)-(8b) bekezdésében" szöveg,
b) 24. § (2) bekezdésében a "6. § (8) bekezdése" szövegrész helyébe a "6. § (8)-(8b) bekezdése" szöveg,
c) 24. (2) bekezdésében az "és a borászati szekció a tagjai közül megválasztja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsába szekciónként delegált egy-egy" szövegrész helyébe a "szekció a tagjai közül megválasztja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsába delegált szőlész küldöttet. A borászati szekció a tagjai közül megválasztja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsába delegált borász" szöveg,
d) 36. § (2) bekezdésében a "borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő" szövegrész helyébe a "borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre és a borvidék területén működő borászati üzemekre kiterjedő" szöveg
lép.
14. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
157. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A haltermelési létesítményen a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható."
158. § A Hhvtv. 45. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani)
"c) a haltermelési létesítményen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet,"
(- a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok -, és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.)
159. § A Hhvtv. 56. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a haltermelési létesítményen és annak partján jogosult:
a) azt a személyt, aki a haltermelési létesítményen, annak partján horgászik, vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,
b) a horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a jogosultság hiányában kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,
c) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet elvenni attól a személytől, aki
ca) tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon horgászik vagy halászik, vagy
cb) védett hal egyedét kifogja.
(7b) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a halászati őr jogosult a (7) és (7a) bekezdésben foglalt intézkedése keretében megismert személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig."
160. § A Hhvtv. 67. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)
"j) halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő horgászkészséggel haltermelési létesítményen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó;"
(személlyel szemben.)
161. § A Hhvtv. 70. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha)
"e) a haltermelési létesítményen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét vagy turista állami horgászjegyét, továbbá a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát."
15. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
162. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) a következő 11/A. §-sal egészül ki:
"11/A. § A Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis."
163. § A Fétv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"36. § (1) Ha a helyi földbizottság a Földforgalmi tv. 24. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül az állásfoglalását nem adja ki, a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi tv. 26. §-a szerinti felhívás kibocsátásával egyidejűleg az eljárást felfüggesztheti az állásfoglalás beérkezéséig.
(2) Az eljárást fel kell függeszteni
a) a helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogás esetén a képviselő-testület kifogás elbírálásáról szóló döntésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig,
b) a képviselő-testület kifogás elbírálásáról szóló döntésének megtámadása esetén a bíróság jogerős döntésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig."
164. § A Fétv. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
"46/A. § A Földforgalmi törvény 42. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis."
165. § A Fétv. 71. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
"(9a) Erdőnek minősülő földre kötött használati megosztásról szóló megállapodás esetében a (9) bekezdés szerinti térképi kimutatás alatt az erdészeti hatóság által kiadott, 30 napnál nem régebbi erdészeti térkép felhasználásával, jogosult erdészeti szakszemélyzet által készített, külön jogszabályban meghatározott erdészeti térképi mellékletet kell érteni."
166. § A Fétv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"86. § A hatósági ellenőrzés során a 28. §-ban és a 29. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók."
167. § Hatályát veszti a Fétv. 100. § (3) bekezdés c) pont cc) alpontja.
16. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása
168. § Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény
a) 60. §-a,
e) 148. § c) pontja,
f) 148. § e) pontja,
g) 148. § j) pontja,
h) 148. § k) pontja,
i) 148. § l) pontja,
j) 149. § a) pontja,
k) 149. § b) pontja,
l) 149. § d) pontja,
m) 149. § e) pontja,
n) 149. § i) pontja,
s) 308. § 2. pontja,
t) 309. § h) pontja,
v) 464. § c) pontja,
w) 464. § g) pontja.
17. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LVI. törvény módosítása
169. § Nem lép hatályba az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LVI. törvény 89. § 9. pontja.
18. Záró rendelkezések
170. § (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. december 31-én lép hatályba.
(2) A 3. § és 4. §, a 5. § (1) és (3) bekezdése, az 6-11. §, a 12. § a) és c) pontja, a 14-18. §, a 19. § (1) és (2) bekezdése, a 20-118. §, a 119. § a)-m) pontja, a 119. § o)-p) pontja, a 120-126. §, a 128-147. §, a 149. § a) pontja, a 150-153. §, a 155-159. §, valamint a 161-167. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 5. § (2) bekezdése, a 12. § b) pontja, a 13. §, a 19. § (3) bekezdése, a 119. § n) pontja és a 127. § 2018. január 2-án lép hatályba.
(4) A 160. § 2018. február 1-jén lép hatályba.
(5) A 148. § és a 149. § b) pontja 2018. július 1-jén lép hatályba.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke