2/2010. (VI. 30.) VM rendelet
a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet módosításáról
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A Magyar Takarmánykódex (Codex Pabularis Hungaricus) I. kötetének kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:]
"k) a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott, a mikrobiológiai vizsgálat céljára szolgáló mintavételi eljárásról szóló 11. számú melléklet,"
2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1. a Tanács 70/373/EGK irányelve (1970. július 20.) a takarmányok hatósági ellenőrzésénél alkalmazandó közösségi mintavételi és analitikai módszerek bevezetéséről,
2. a Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról, valamint az azt módosító, a Tanács 96/51/EK, 98/92/EK, 1999/20/EK irányelve, a Bizottság 96/66/EK, 97/6/EK, 97/72/EK, 98/19/EK irányelve, a Bizottság 2786/98/EK, 2788/98/EK, 45/1999/EK rendelete, a Tanács 2821/98/EK rendelete,
3. a Tanács 79/373/EGK irányelve (1979. április 2.) az összetett takarmány forgalmazásáról, valamint az azt módosító, a Tanács 86/354/EGK, 90/44/EGK, 90/654/EGK, 93/74/EGK, 96/24/EK irányelve, az Európai Parlament és a Tanács 2000/16/EK, 2002/2/EK irányelve, a Bizottság 97/47/EK, 98/87/EK, 1999/61/EK irányelve,
4. a Bizottság 80/511/EGK irányelve (1980. május 2.) az összetett takarmány plombálatlan csomagban vagy tartályban való forgalmazásának bizonyos esetekben történő engedélyezéséről,
5. a Tanács 82/471/EGK irányelve (1982. június 30.) a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekről,
6. a Bizottság 82/475/EGK irányelve (1982. június 23.) a kedvtelésből tartott állatok összetett takarmányának címkézéséhez használható összetevő-kategóriák megállapításáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 91/334/EGK és 98/67/EK irányelve,
7. a Tanács 83/228/EGK irányelve (1983. április 18.) a takarmányozásban használt egyes termékek értékelésére vonatkozó iránymutatások meghatározásáról,
8. a Tanács 87/153/EGK irányelve (1987. február 16.) a takarmányokban lévő adalékanyagok értékelésére vonatkozó iránymutatások meghatározásáról,
9. a Tanács 90/44/EGK irányelve (1990. január 22.) az összetett takarmány forgalmazásáról szóló 79/373/EGK irányelv módosításáról,
10. a Tanács 90/167/EGK irányelve (1990. március 26.) a Közösségen belül a gyógyszeres takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására irányadó feltételek megállapításáról,
11. a Tanács 93/74/EGK irányelve (1993. szeptember 14.) a különleges táplálási célokra szolgáló takarmányokról,
12. a Tanács 93/113/EGK irányelve (1993. december 14.) a takarmányban található enzimek, mikroorganizmusok és ezek készítményeinek felhasználásáról és forgalmazásáról,
13. a Bizottság 2008/38/EK irányelve (2008. március 5.) a különleges táplálkozási célokra szánt takarmányok tervezett alkalmazási listájának létrehozásáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2008/4/EK, 2008/82/EK irányelve,
14. a Tanács 95/69/EK irányelve (1995. december 22.) a takarmányozási ágazatban működő egyes létesítmények és közvetítők engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó feltételek és szabályok megállapításáról, valamint a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 79/373/EGK és a 82/471/EGK irányelvek módosításáról, valamint az ezt módosító, a Tanács 1999/20/EK irányelve,
15. a Tanács 96/25/EK irányelve (1996. április 29.) a takarmány-alapanyagok forgalmáról és a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK és a 93/74/EGK irányelvek módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint az azt módosító, a Bizottság 98/67/EK irányelve, a Tanács 1999/61/EK irányelve, az Európai Parlament és a Tanács 2000/16/EK és 2001/46/EK irányelve,
16. a Bizottság 98/51/EK irányelve (1998. július 9.) a takarmányozási ágazatban működő egyes létesítmények és közvetítők engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó feltételek és szabályok megállapításáról szóló 95/69/EK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó egyes intézkedések megállapításáról,
17. a Bizottság 98/68/EK irányelve (1998. szeptember 10.) a 95/53/EK tanácsi irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében említett szabványdokumentum és a harmadik országokból származó takarmányoknak a Közösség területén történő bevezetése során alkalmazott ellenőrzések egyes szabályainak megállapításáról,
18. az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2005/8/EK, 2005/86/EK, 2005/87/EK, 2006/13/EK, 2008/76/EK, 2009/8/EK, 2009/141/EK, 2010/6/EU irányelve,
19. a Bizottság 2004/116/EK irányelve (2004. december 23.) a 82/471/EGK tanácsi irányelvnek a Candida guilliermondii felvétele tekintetében történő módosításáról,
20. a Bizottság 95/10/EK irányelve (1995. április 7.) a különleges táplálási célokra szánt kutya- és macskaeledel energiaértékére vonatkozó számítási módszer meghatározásáról,
21. a Bizottság 85/382/EGK határozata (1985. július 10.) az n-alkánokon tenyésztett Candida-élesztőkből nyert fehérjetermékek takarmányokban történő felhasználásának betiltásáról,
22. a Bizottság 2001/25/EK határozata (2000. december 27.) bizonyos állati eredetű melléktermékek alkalmazásának megtiltásáról a takarmányokban,
23. a Bizottság 2004/217/EK határozata (2004. március 1.) a takarmányozási célú forgalmazás vagy felhasználás tekintetében tiltott anyagok listájának elfogadásáról.
(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
1. a Bizottság 1436/98/EK rendelete (1998. július 3.) egyes takarmány-adalékanyagok engedélyezéséről,
2. a Bizottság 2316/98/EK rendelete (1998. október 26.) új takarmány-adalékanyagok engedélyezéséről és néhány, már engedélyezett takarmány-adalékanyag engedélyezési feltételeinek módosításáról,
3. a Bizottság 2374/98/EK rendelete (1998. november 3.) új takarmány-adalékanyagok engedélyezéséről,
4. a Bizottság 2785/98/EK rendelete (1998. december 22.) a Tanács 70/524/EGK irányelvének 9e cikke (3) bekezdésében említett adalékanyagok engedélyezési időtartamának módosításáról,
5. a Bizottság 2786/98/EK rendelete (1998. december 22.) a Tanács 70/524/EGK irányelvének 9i cikke (1) bekezdésében említett adalékanyagok engedélyezési időtartamának módosításáról,
6. a Tanács 2821/98/EK rendelete (1998. december 17.) a takarmány-adalékanyagokról szóló 70/524/EGK irányelvnek egyes antibiotikumok engedélyének visszavonása tekintetében történő módosításáról,
7. a Bizottság 639/1999/EK rendelete (1999. március 25.) egy új takarmány-adalékanyag engedélyezéséről,
8. A Bizottság 866/1999/EK rendelete (1999. április 26.) új takarmány-adalékanyagok és a takarmány-adalékanyagok új alkalmazásainak engedélyezéséről,
9. a Bizottság 1245/1999/EK rendelete (1999. június 16.) új takarmány-adalékanyagok engedélyezéséről,
10. a Bizottság 1411/1999/EK rendelete (1999. június 29.) új takarmány-adalékanyagok és takarmány-adalékanyagok új alkalmazásainak engedélyezéséről,
11. a Bizottság 1594/1999/EK rendelete (1999. július 20.) egy takarmány-adalékanyag engedélyezési feltételeinek módosításáról,
12. a Bizottság 1636/1999/EK rendelete (1999. július 26.) takarmány-adalékanyagok új alkalmazásainak engedélyezéséről,
13. a Bizottság 2293/1999/EK rendelete (1999. október 14.) egyes takarmány-adalékanyagok ideiglenes engedélyezésének meghosszabbításáról,
14. a Bizottság 2430/1999/EK rendelete (1999. november 16.) a kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok csoportjába tartozó egyes takarmány-adalékanyagok engedélyezésének az ilyen anyagok forgalomba hozataláért felelős személyekhez kötéséről,
15. a Bizottság 2439/1999/EK rendelete (1999. november 17.) a "kötőanyagok, csomósodásgátlók és koagulálószerek" csoportjába tartozó takarmány-adalékanyagok engedélyezési feltételeiről,
16. a Bizottság 2562/1999/EK rendelete (1999. december 3.) az antibiotikumok csoportjába tartozó egyes takarmányadalékanyagok engedélyezésének az ilyen anyagok forgalomba hozatalért felelős személyekhez kötéséről,
17. a Bizottság 2690/1999/EK rendelete (1999. december 17.) új takarmány-adalékanyagok engedélyezéséről,
18. a Bizottság 654/2000/EK rendelete (2000. március 29.) új takarmány-adalékanyagok, takarmány-adalékanyagok új alkalmazásainak és új adalékanyag-készítmények engedélyezéséről,
19. a Bizottság 1353/2000/EK rendelete (2000. június 26.) egy takarmány-adalékanyag végleges engedélyezéséről, valamint új takarmány-adalékanyagok, takarmány-adalékanyagok új alkalmazásai és új készítmények ideiglenes engedélyezéséről,
20. a Bizottság 1887/2000/EK rendelete (2000. szeptember 6.) egy új takarmány-adalékanyag ideiglenes engedélyezéséről,
21. a Bizottság 2437/2000/EK rendelete (2000. november 3.) egy takarmány-adalékanyag végleges, illetve új takarmány-adalékanyagok ideiglenes engedélyezéséről,
22. a Bizottság 2697/2000/EK (2000. november 27.) rendelete a takarmány-adalékanyagok ideiglenes engedélyezéséről,
23. a Bizottság 418/2001/EK rendelete (2001. március 1.) új takarmány-adalékanyagok és takarmány-adalékanyagok új alkalmazásainak engedélyezéséről,
24. a Bizottság 937/2001/EK rendelete (2001. május 11.) takarmány-adalékanyagok új alkalmazásainak és új adalékanyag-készítmények engedélyezéséről, az ideiglenes engedélyek meghosszabbításáról, továbbá egy takarmány-adalékanyag 10 éves engedélyezéséről,
25. a Bizottság 1334/2001/EK rendelete (2001. július 2.) egy új takarmány-adalékanyag ideiglenes engedélyezéséről,
26. a Bizottság 2200/2001/EK rendelete (2001. október 17.) takarmány-adalékanyagok ideiglenes engedélyezéséről,
27. a Bizottság 2380/2001/EK rendelete (2001. december 5.) egy takarmány-adalékanyag 10 évre történő engedélyezéséről,
28. a Bizottság 1252/2002/EK rendelete (2002. július 11.) egy új takarmány-adalékanyag ideiglenes engedélyezéséről,
29. a Bizottság 256/2002/EK rendelete (2002. február 12.) új takarmány-adalékanyagok ideiglenes engedélyezéséről, egy takarmány-adalékanyag ideiglenes engedélyének meghosszabbításáról és egy takarmány-adalékanyag végleges engedélyezéséről,
30. az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról, 7. cikk 4. bekezdés második mondata és 23. cikk
31. a Bizottság 152/2009/EK rendelete (2009. január 27.) a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról,
32. az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről,[1]
33. a Bizottság 242/2010/EU rendelete (2010. március 19.) a takarmány-alapanyagok jegyzékének létrehozásáról."[2]
3. § (1) Az R. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az R. 7. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Az R. a 3. melléklet szerinti 11. számú melléklettel egészül ki.
4. § (1) Hatályát veszti az R.
a) 1. §-a (2) bekezdésének a), c), h) és n) pontja,
c) 2. számú melléklete I. fejezetének 32. és 34. pontja, valamint
d) 3., 8., és 14. számú melléklete.
(2) 2010. szeptember 1-jén hatályát veszti a 2. §-sal módosuló, az R. 2. §-a (1) bekezdésének 2., 3., 4., 5., 7., 9., 11., 12., 15. és 23. pontja.
5. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 3. § (2) bekezdése, a 4. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja, valamint a 2. §-sal módosuló, az R. 2. §-a (2) bekezdésének 32. és 33. pontja 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) Ez a rendelet 2010. szeptember 2-án hatályát veszti.
6. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Bizottság 2009/141/EK irányelve (2009. november 23.) a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének az arzén, a teobromin, a Datura sp., a Ricinus communis L., a Croton tiglium L. és az Abrus precatorius L. maximális szintjeinek tekintetében történő módosításáról,
b) a Bizottság 2010/6/EU irányelve (2010. február 9.) a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a higany, a szabad gosszipol, a nitritek, valamint a Mowrah, a Bassia és a Madhuca tekintetében történő módosításáról.
(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a) a Bizottság 242/2010/EU rendelete (2010. március 19.) a takarmány-alapanyagok jegyzékének létrehozásáról,
b) az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről.
Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter
1. melléklet a 2/2010. (VI. 30.) VM rendelethez
1. Az R. 2. számú melléklete I. fejezetének 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:
Maximális megengedett | ||
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek | Takarmányozásra szánt termékek | mennyiség mg/kg-ban (ppm) |
(12%-os nedvességtartalom mellett)] | ||
"1. Arzén (*), (**) | a) Takarmány-alapanyagok, | 2 |
kivéve: | ||
- fűből, szárított lucernából és szárított lóheréből | 4 | |
készült liszt, szárított cukorgyári répaszelet és melaszos | ||
készítményei | ||
- pálmamag pogácsa | 4 (***) | |
- foszfátok és mésztartalmú tengeri algák | 10 | |
- kalcium-karbonát | 15 | |
- magnézium-oxid | 20 | |
- halak vagy más tengeri állatok - beleértve a halakat is - | 25 (***) | |
feldolgozásából nyert takarmány | ||
- tengeri alga liszt és tengeri algából nyert takarmány | 40 (***) | |
- jelölőanyagként használt vaspor. | 50 | |
b) A nyomelemek funkcionális csoportjához tartozó | 30 | |
adalékanyagok, | ||
kivéve: | ||
- réz-szulfát-pentahidrát és réz-karbonát | 50 | |
- cink-oxid, mangán-oxid és réz-oxid. | 100 | |
c) Teljes értékű takarmányok, | 2 | |
kivéve: | ||
- halak teljes értékű takarmányai és prémes állatok | 10 (***) | |
teljes értékű takarmányai | ||
d) Kiegészítő takarmányok, | 4 | |
kivéve: | ||
- ásványi takarmányok | 12 |
(*) A maximális szintek az összarzéntartalomra utalnak.
(**) A maximális szintek az arzén egy adott analitikai meghatározására vonatkoznak, amely során az extrakció salétromsavban (5% m/m) történik 30 percen át forráshőmérsékleten. Bizonyíthatóan egyező extrakciós hatékonysággal rendelkező, egyenértékű extrakciós eljárások alkalmazhatók. (***) Az illetékes hatóságok kérésére a felelős gazdasági szereplőnek elemzést kell végeznie annak bizonyítására, hogy a szervetlen arzéntartalom 2 ppm-nél alacsonyabb. Ez a vizsgálat különösen fontos a Hizikia fusiforme alga esetében."
2. Az R. 2. számú melléklete I. fejezetének 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek | Takarmányozásra szánt termékek | Maximális megengedett mennyiség mg/kg-ban (ppm) (12%-os nedvességtartalom mellett)] |
"4. Higany (*) (**) | Takarmány-alapanyagok, kivéve: | 0,1 |
- halakból, illetve halak vagy más tengeri állatok feldolgozásából előállított takarmány, | 0,5 | |
- kálcium-karbonát. | 0,3 | |
Takarmány-keverékek (kiegészítő és teljes értékű takarmányok), | 0,1 | |
kivéve: | ||
- ásványi takarmány, | 0,2 | |
- takarmány-keverék halak részére, | 0,2 | |
- takarmány-keverék kutya, macska és prémes állatok részére | 0,3 |
(*) A felső határértékek a teljes higanytartalomra utalnak.
(**) A felső határértékek a higany egy adott analitikai meghatározására vonatkoznak, amely során a kivonás salétromsavban (5% m/m) történik 30 percen át, forráshőmérsékleten. Bizonyíthatóan egyező extrakciós hatékonysággal rendelkező, egyenértékű extrakciós eljárások alkalmazhatók."
3. Az R. 2. számú melléklete I. fejezetének 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek | Takarmányozásra szánt termékek | Maximális megengedett mennyiség mg/kg-ban (ppm) (12%-os nedvességtartalom mellett)] |
"5. Nitritek | Takarmány-alapanyag, kivéve: | 15 (nátrium-nitritben kifejezve) |
- halliszt, | 30 (nátrium-nitritben kifejezve) | |
- szilázs. | - | |
Teljes értékű takarmányok, | 15 (nátrium-nitritben kifejezve) | |
kivéve: | ||
- 20%-ot meghaladó nedvességtartalommal rendelkező, teljes értékű takarmányok kutyák és macskák részére. |
4. Az R. 2. számú melléklete I. fejezetének 9. pontja helyébe a következő szöveg lép:
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek | Takarmányozásra szánt termékek | Maximális megengedett mennyiség mg/kg-ban (ppm) (12%-os nedvességtartalom mellett)] |
"9. Szabad gosszipol | Takarmány-alapanyagok, kivéve: | 20 |
- gyapotmag, | 5000 | |
- gyapotmagpogácsa és gyapotmagőrlemény. | 1200 | |
Teljes értékű takarmányok, | 20 | |
kivéve: | ||
- teljes értékű takarmány felnőtt szarvasmarhák részére, | 500 | |
- teljes értékű takarmány juhok (kivéve bárányok) és kecskék (kivéve gidák) részére, | 300 | |
- teljes értékű takarmány baromfi (kivéve tojótyúkok) és borjak számára, | 100 | |
- teljes értékű takarmány nyulak, bárányok, gidák és sertések (kivéve malacok) részére. | 60" |
5. Az R. 2. számú melléklete I. fejezetének 10. pontja helyébe a következő szöveg lép:
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek | Takarmányozásra szánt termékek | Maximális megengedett mennyiség mg/kg-ban (ppm) (12%-os nedvességtartalom mellett)] |
"10. Teobromin | Teljes értékű takarmányok, kivéve: | 300 |
- teljes értékű sertés takarmányok | 200 | |
- teljes értékű takarmányok kutyák, nyulak, lovak és prémes állatok számára. | 50" |
6. Az R. 2. számú melléklete I. fejezetének 14. pontja helyébe a következő szöveg lép:
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek | Takarmányozásra szánt termékek | Maximális megengedett mennyiség mg/kg-ban (ppm) (12%-os nedvességtartalom mellett)] |
"14. Alkaloidákat, glükozidákat vagy más mérgező anyagokat külön, illetve kombinációban tartalmazó gyommagvak és őröletlen vagy össze nem zúzott termések, | Valamennyi takarmány | 3000 |
beleértve: | ||
Datura spp. (maszlagfajok) | Valamennyi takarmány | 1000" |
7. Az R. 2. számú melléklete I. fejezetének 15. pontja helyébe a következő szöveg lép:
Maximális megengedett | ||
[Nemkívánatos anyagok, vegyületek | Takarmányozásra szánt termékek | mennyiség mg/kg-ban (ppm) |
(12%-os nedvességtartalom mellett)] | ||
"15. Ricinus communis L., | Valamennyi takarmány | 10 |
Croton tiglium L. és Abrus | ||
precatorius L. vetőmagja és | ||
pelyvája, valamint azok | ||
feldolgozott származékai | ||
(****), külön, illetve | ||
kombinációban | ||
(****) Amennyire mikroszkópos vizsgálattal megállapítható." |
2. melléklet a 2/2010. (VI. 30.) VM rendelethez
"7. számú melléklet a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelethez
Egyes takarmánykeverék típusok külön jelölési feltételei
1. A takarmánykeverékek csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísérő okmányon, a kötelezően feltüntetendő adatoknak szánt helyen jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul - a Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő takarmányok esetén magyar nyelven - fel kell tüntetni a következő adatokat:
a) gyógyszeres takarmány esetén a "gyógyszeres takarmány" feliratot, a gyógyszeres takarmány használati utasítását és élelmiszer-termelő állatok esetén az élelmezés-egészségügyi várakozási időt,
b) a kedvtelésből tartott állatoknak szánt takarmánykeverék esetében a takarmány-alapanyagokat egyedi nevük helyett a 2. pontban szereplő táblázatban felsorolt takarmányalapanyag-kategóriák alapján is fel lehet tüntetni.
2. A takarmány-alapanyagok azon kategóriái, amelyek a kedvtelésből tartott állatok számára készült takarmánykeverékek címkézésekor az egyes takarmány-alapanyagok helyett feltüntethetők
A kategória leírása | Meghatározás |
1. Hús és állati származékok | Levágott meleg vérű szárazföldi állatok friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított minden húsos része, és meleg vérű szárazföldi állatok tetemeinek vagy tetemrészeinek feldolgozása során nyert minden termék és származék. |
2. Tej és tejszármazékok | A takarmányozás szempontjából tejterméknek minősül minden friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított tejtermék és a feldolgozás során keletkező származék. |
3. Tojás és tojásszármazékok | Minden friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított tojástermék és a feldolgozás során keletkező származék. |
4. Olajok és zsírok | Minden állati és növényi eredetű olaj és zsír. |
5. Élesztők | Minden élesztő, amelynek sejtjeit elölték és megszárították. |
6. Hal és halszármazékok | Friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított hal vagy halrészek, és a feldolgozás során keletkező származékok. |
7. Gabonafélék | Mindenfajta gabonaféle, a megjelenési formájától függetlenül, vagy a keményítőtartalmú endospermiumból készült termék. |
8. Zöldségek | Mindenfajta friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított zöldség és hüvelyes. |
9. Növényi eredetű származékok | Növényi termékek, főként gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek és olajos magvak kezelése során keletkező származékok. |
10. Növényi fehérjekivonatok | Minden növényi eredetű termék, amelyben megfelelő eljárással a fehérjéket úgy koncentrálták, hogy a szárazanyag-tartalomban kifejezett nyers fehérjetartalom legalább 50% legyen, és amely átstrukturálható (texturálható). |
11. Ásványi anyagok | Minden, állatok táplálására alkalmas szervetlen anyag. |
12. Különféle cukrok | Mindenfajta cukor. |
13. Gyümölcsök | Mindenfajta friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított gyümölcs. |
14. Csonthéjasok | Mindenfajta csonthéjas gyümölcs bele. |
15. Magvak | Mindenfajta mag, eredeti állapotában vagy durván őrölve. |
16. Algák | Friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított algák. |
17. Puhatestűek és rákfélék | Mindenfajta, friss vagy megfelelő kezeléssel tartósított puhatestű, rákféle, kagyló, valamint a feldolgozás során keletkező származékok. |
18. Rovarok | Mindenfajta rovar, és fejlődési alakjaik. |
19. Pékáruk | Mindenfajta kenyér, sütemény, keksz és tésztaféle." |
3. melléklet a 2/2010. (VI. 30.) VM rendelethez
"11. számú melléklet a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelethez
A takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott, a mikrobiológiai vizsgálat céljára szolgáló mintavételi eljárásról | |
I. | E melléklet alkalmazásában: a) mintavételi tétel: a mintavételre kijelölt, egy egységet képező, vélelmezetten egységes tulajdonságokkal rendelkező takarmánymennyiség, b) elemi minta: a mintavételi tétel egy pontjából vett mennyiség, c) átlagolt minta: ugyanazon mintavételi tételből vett összekevert elemi minták összessége, d) redukált minta: az átlagolt minta reprezentatív része, melyet osztási folyamaton keresztül nyernek az átlagolt mintából, e) vizsgálati minta: a redukált minta vagy a homogenizált átlagolt minta egy része. |
II. 1. | A takarmányok mikrobiológiai szennyezettségének hatósági ellenőrzésére szánt mintákat - a széna-, szalmafélék és a silózott takarmányok kivételével - az alábbiakban leírt módszerek szerint kell venni. Az ily módon nyert mintákat a mintavételi tételek reprezentatív részének kell tekinteni. |
2. | A mintavételt az erre a feladatra jogosult hatósági személyek hajtják végre. | |
3. | Mintavételi eszközök | |
A mintavételi eszközöknek olyan anyagokból kell készülniük, amelyek nem szennyezhetik a mintavételre kerülő | ||
termékeket. A mintavételkor biztosítani kell a mintavételi eszközök sterilitását. | ||
Takarmányok mintavételére használt eszközök: | ||
3.1. | Kézi mintavétel | |
3.1.1. | Lapos fenekű, függőleges oldalú lapát. | |
3.1.2. | Nyílással vagy rekeszekkel rendelkező mintavételi szúrcsap. A mintavételi szúrcsap méretének összhangban kell | |
lennie a mintavételi tétel jellemzőivel (így különösen a tartályok mélységével, a göngyöleg nagyságával), valamint | ||
a takarmány részecskeméretével. | ||
3.2. | Gépi mintavétel: mozgásban lévő takarmányok mintavételére gépi eszközök használhatóak. | |
3.3. | Mintaosztó: a minta megközelítően egyenlő részekre való felosztására tervezett eszköz, amely elemi minták vételére, | |
valamint redukált és vizsgálati minták elkészítésére is használható. | ||
4. | Mennyiségi követelmények | |
4.1. | Mennyiségi követelmények a takarmányban egyenletesen eloszló mikrobiológiai szennyezők ellenőrzésére, vizsgálatára | |
vonatkozóan | ||
4.1.1. | Mintavételi tétel | |
A mintavételi tételnek olyan nagyságúnak kell lennie, hogy abból megfelelő számú mintát lehessen venni. | ||
4.1.2. | Elemi minták | |
4.1.2.1. | Ömlesztett takarmányok esetén | Az elemi minták minimális száma |
4.1.2.1.1. | 5 metrikus tonnát meg nem haladó mintavételi tételnél | 7 |
4.1.2.1.2 | 5 metrikus tonna fölötti mintavételi tételnél | A mintavételi tétel tömegét alkotó tonnák számának |
hússzorosa | ||
Maximum 40 elemi minta | ||
4.1.2.2. | Kiszerelt takarmányok esetén | Mintavételre kerülő töltött göngyölegek minimális száma |
4.1.2.2.1. | 1 kg feletti kiszerelt egységnél | |
1. 1-4 kiszerelt egységig terjedő mintavételi tételnél | Minden töltött göngyöleg | |
2. 5-16 kiszerelt egységig terjedő mintavételi tételnél | 4 | |
3. 16 kiszerelt egység feletti mintavételi tételnél | A mintavételi tételt alkotó töltött göngyölegek száma | |
Maximum 20 töltött göngyöleg | ||
4.1.2.2.2. | 1 kg vagy az alatti kiszerelt egységnél | 4 |
4.1.2.3. | Folyékony vagy félfolyékony takarmányok esetén | A mintavételre kerülő töltött tárolóedények minimális |
száma | ||
4.1.2.3.1. | 1 liter űrtartalom feletti tároló edénynél | |
1. 1-4 kiszerelt egységig terjedő mintavételi tételnél | Minden tárolóedény | |
2. 5-16 kiszerelt egységig terjedő mintavételi tételnél | 4 | |
3. 16 kiszerelt egység feletti mintavételi tételnél | A mintavételi tételt alkotó tárolóedények száma | |
Maximum 20 tárolóedény | ||
4.1.2.3.2 | 1 liter űrtartalom vagy az alatti tárolóedényeknél | 4 |
4.1.2.4. | Takarmányblokkok és ásványtömbök mint kiszerelési | A mintavételre kerülő blokkok és tömbök minimális |
egységek esetén | száma | |
25 kiszerelési egységenként 1 blokk, illetve tömb, | ||
maximum 4 blokk, illetve tömb. | ||
4.1.3. | Átlagolt minta | |
Mintavételi tételenként egy átlagolt minta vétele kötelező. Az átlagolt mintát alkotó elemi minták össztömege nem | ||
lehet kevesebb az alábbiaknál: | ||
4.1.3.1. | Ömlesztett takarmányok esetén | 4 kg |
4.1.3.2. | Kiszerelt takarmányok esetén | |
4.1.3.2.1. | Egy kg feletti kiszerelt egységeknél | 4 kg |
4.1.3.2.2. | Egy kg vagy az alatti kiszerelt egységeknél | 4 eredeti töltött göngyöleg tömege |
4.1.3.3. | Folyékony vagy félfolyékony takarmányok esetén | |
4.1.3.3.1. | Egy liter feletti kiszerelt egységeknél | 4 liter |
4.1.3.3.2. | Egy liter vagy az alatti kiszerelt egységeknél | 4 eredeti tárolóedény tartalma |
4.1.3.4. | Takarmányblokkok vagy ásványtömbök esetén | |
4.1.3.4.1 | Amennyiben a blokkok vagy tömbök egyenként egy kg | 4 kg |
felettiek | ||
4.1.3.4.2. | Amennyiben a blokkok vagy tömbök egyenként egy kg | 4 eredeti blokk vagy tömb tömege |
vagy az alattiak | ||
4.1.4. | Vizsgálati minták | |
Az átlagolt mintából szükség esetén osztással nyerhető | a vizsgálati minta. Legalább egy vizsgálati minta elemzése | |
kötelező. Az elemzésre kerülő vizsgálati minta tömege nem lehet kevesebb az alábbiaknál: | ||
Szilárd takarmányok 500 g | ||
Folyékony vagy félfolyékony takarmányok 500 ml | ||
4.2. | Mennyiségi követelmények a takarmányokban feltételezhetően egyenetlenül eloszló mikrobiológiai szennyezők | |
ellenőrzésére" vizsgálatára vonatkozóan | ||
4.2.1. | Mintavételi tétel | |
A 4.1.1. pont alkalmazandó. | ||
4.2.2. | Elemi minták | |
4.2.2.1. | Ömlesztett takarmányok esetén | A 4.1.2.1. pont alkalmazandó. |
4.2.2.2 | Kiszerelt takarmányok esetén | A mintavételre kerülő töltött göngyöleg minimális száma: |
4.2.2.2.1. | 1-4 kiszerelt egységből álló mintavételi tételnél | minden göngyöleg |
4.2.2.2.2. | 5-16 kiszerelt egységből álló mintavételi tételnél | 4 |
4.2.2.2.3. | 16 kiszerelt egység feletti mintavételi tételnél | |
A mintavételi tételt alkotó töltött göngyölegek száma | ||
Maximum 40 töltött göngyöleg | ||
4.2.3. | Átlagolt minták | |
A gyűjtött elemi minták száma a mintavételi tétel nagyságának megfelelően változik. Az egyes átlagolt mintákat | ||
alkotó elemi minták összsúlyának minimum 4 kg-nak kell lennie. A mintavételi tételenként elkészített átlagolt minták | ||
minimális száma: | ||
4.2.3.1. | Ömlesztett takarmányok esetén | |
A mintavételi tétel tonnában megadott tömege | A mintavételi tételenként esedékes átlagolt minták | |
minimális száma: | ||
1 tonnáig | 1 | |
1 tonna fölött, 10 tonnáig | 2 | |
10 tonna fölött, 40 tonnáig | 3 | |
40 tonna fölött | 4 | |
4.2.3.2 | Kiszerelt takarmányok esetén | |
A mintavételi tétel nagysága a kiszerelt egységek | A mintavételi tételenként esedékes átlagolt minták | |
számában megadva | minimális száma | |
1 és 16 között | 1 | |
17 és 200 között | 2 | |
201 és 800 között | 3 | |
800 felett | 4 | |
4.2.4. | Vizsgálati minták | |
Az egyes átlagolt mintákból osztással nyerhetők a vizsgálati minták. Minden gyűjtött mintából legalább egy vizsgálati | ||
minta elemzése kötelező. Az elemzésre kerülő vizsgálati minta tömege kötelezően minimum 500 g. | ||
5. | Mintavétel, a minták elkészítése és csomagolása | |
5.1. | A mintákat a lehető leggyorsabban kell venni és elkészíteni, mindvégig ügyelve a szükséges óvintézkedések | |
betartására, amelyek biztosítják azt, hogy a termék eredeti tulajdonsága ne változzon meg, illetve ne szennyeződjön. | ||
A mintákkal közvetlenül érintkező eszközöknek, felületeknek és tárolóedényeknek, tasakoknak tisztáknak és | ||
szárazaknak kell lenniük. | ||
5.2. | Elemi minták vétele | |
5.2.1. | A takarmányban egyenletesen eloszló anyagok, illetve termékek ellenőrzésére vonatkozóan a teljes mintavételi | |
tételből véletlenszerűen és megközelítően egyforma nagyságú elemi mintákat kell venni. |
5.2.1.1. | Ömlesztett takarmányok esetében |
A mintavételi tételt elméletben több, megközelítően egyenlő részre kell felosztani, majd azok közül az elemi minták | |
számáról rendelkező 4.1.2. pontban meghatározott számú részt véletlenszerűen ki kell választani, és minden egyes | |
részből mintát kell venni. Ha szükséges, a mintavételi tétel mozgatása közben (berakodáskor, illetve kirakodáskor) is | |
végre lehet hajtani a mintavételt. | |
5.2.1.2. | Kiszerelt takarmányok esetében |
Miután a mintavétel elvégzésére a 4.1.2. pont szerint kiválasztásra került az előírt számú kiszerelt egység, minden | |
töltött göngyöleg tartalmának egy részét szúrcsap vagy lapát segítségével ki kell venni. Ha szükséges, a töltött | |
göngyölegek egyenkénti kiürítése után is lehet mintákat venni. | |
5.2.1.3. | Homogén vagy homogenizálható folyékony vagy félfolyékony takarmányok esetében |
Miután a mintavétel elvégzésére a 4.1.2. pont szerint kiválasztásra került az előírt számú tárolóedény, a tartalmukat | |
szükség esetén homogenizálni kell, és minden egyes edényből ki kell venni egy bizonyos mennyiséget. | |
Az elemi mintákat a tárolóedények kiürítésekor is lehet vételezni. | |
5.2.1.4. | Nem homogenizálható, folyékony vagy félfolyékony takarmányok esetében |
Miután a mintavétel elvégzésére a 4.1.2. pont szerint kiválasztásra került az előírt számú tárolóedény, mintákat kell | |
venni a különböző rétegekből. | |
A tárolóedények tartalmának kiürítésekor is lehet mintákat venni, ebben az esetben azonban az első frakciókat félre | |
kell tenni. | |
A minta összesített űrtartalmának mindkét esetben legalább 10 liternek kell lennie. | |
5.2.1.5. | Takarmánytömbök és nyalósók esetében |
Miután a mintavétel elvégzésére a 4.1.2. pont szerint kiválasztásra került a kívánt számú blokk vagy tömb, minden | |
blokk vagy tömb egy részét kell venni. | |
5.2.2. | Mintavétel a takarmányokban feltételezhetően egyenetlenül eloszló mikrobiológiai szennyezők ellenőrzésére |
vonatkozóan: | |
A mintavételi tételt az átlagolt mintákról szóló 4.2.3. pontban meghatározott számnak megfelelően több, meg- | |
közelítően egyenlő részre kell felosztani. Amennyiben ez a szám nagyobb egynél, a 4.2.2. pontban meghatározott | |
elemi minták összes számát megközelítőleg egyenlően kell elosztani a különböző részeken. | |
Ezután körülbelül egyenlő nagyságú mintákat kell venni oly módon, hogy az egyes részekből vett minták | |
összmennyisége ne legyen kevesebb az egyes átlagolt mintákra nézve előírt minimális 4 kg-nál. A különböző részekből | |
vett elemi mintákat nem kell összesíteni. | |
5.3. | Átlagolt minták elkészítése |
5.3.1. | A takarmányokban egyenletesen eloszló mikrobiológiai szennyezők ellenőrzésére vonatkozóan az elemi minták |
összekeverésével jön létre az átlagolt minta. | |
5.3.2. | A takarmányokban feltételezhetően egyenetlenül eloszló mikrobiológiai szennyezők ellenőrzésére vonatkozóan: |
A mintavételi tétel egyes részeiből vett elemi mintákat össze kell keverni, majd el kell készíteni a 4.2.3. pontban | |
meghatározott számú mintát, ügyelve arra, hogy minden egyes átlagolt minta eredete feljegyzésre kerüljön. | |
5.4. | Vizsgálati minták elkészítése |
Az elemi mintákból álló átlagolt minta anyagát óvatosan össze kell keverni, hogy homogenizált minta jöjjön létre. | |
Ha szükséges, az átlagmintát osztó, illetve a negyedelő módszer segítségével le kell csökkenteni minimum 2 kg-ra | |
vagy 2 literre (redukált minta). Ezt követően legalább három, megközelítőleg azonos mennyiségű, a 4.4. pontban | |
meghatározott mennyiségi követelményekhez igazodó vizsgálati mintát kell elkészíteni. Minden egyes vizsgálati | |
mintát egy, a célnak megfelelő külön tároló edénybe, tasakba, zacskóba kell tenni. | |
Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni a minta szállítás vagy tárolás során történő esetleges összetétel- | |
változásának, illetve a minta beszennyeződésének vagy meghamisításának elkerülése érdekében. | |
5.5. | Vizsgálati minták csomagolása |
A mintákat tartalmazó tárolóedényeket, tasakokat, zacskókat, és az azokat tartalmazó csomagokat le kell bélyegezni és | |
címkével kell ellátni - a bélyegző lenyomatának le kell fednie a teljes címkét - oly módon, hogy a bélyegzőlenyomat | |
felsértése nélkül ne lehessen kinyitni a csomagokat, illetve a vizsgálati mintákat tartalmazó göngyölegeket. | |
6. | Minden egyes mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely lehetővé teszi az egyes mintavételi tételek |
azonosítását. | |
7. | Minden egyes átlagmintából legalább egy vizsgálati mintát kell késedelem nélkül elküldeni az erre kijelölt vizsgálati |
laboratóriumba, az elemző számára szükséges információkkal együtt. |
III. | ||
1. | A széna-, szalmafélék és silózott takarmányok mikrobiológiai szennyezettségének ellenőrzésére szánt mintákat az alábbiakban leírt módszerek szerint kell venni. Az ilyen módon nyert mintákat a mintavételi tételek reprezentatív részének kell tekinteni. | |
2. | A mintavételt az erre a feladatra jogosult hatósági személyek hajtják végre. | |
3. | Mintavételi eszközök A mintavételi eszközöknek olyan anyagokból kell készülniük, amelyek nem szennyezhetik a mintavételre kerülő termékeket. A mintavételkor biztosítani kell a mintavételi eszközök sterilitását. Takarmányok mintavételére használt eszközök: | |
3.1. | Kézi mintavétel | |
3.1.1. | Kazalvágó, kézi kazalfúró | |
3.2. | Gépi mintavétel | |
3.2.1. | Motoros mintavevő, így például kazalfúró (hengerhossz 480 mm, hengerátmérő 50 mm) | |
3.3. | Mintatárolók | |
3.3.1. | Papírzacskók (impregnált kétrétegű vagy műanyaggal bélelt) | |
3.3.2. | Műanyag zacskók | |
3.3.3. | Üveg- és műanyag edények | |
3.3.4. | Acél- és más fémedények (rozsdamentesek) | |
3.3.5. | Hűtőtáska | |
4. | Mennyiségi követelmények | |
4.1. | Mintavételi tétel | |
A mintavételi tételnek olyan nagyságúnak kell lennie, hogy abból megfelelő számú mintát lehessen venni. | ||
4.2. | Elemi minták | |
4.2.1. | Széna-, szalmafélék esetén | A tétel tonnában kifejezett tömegének négyszerese Legalább 6, legfeljebb 15 darab elemi minta |
4.2.2. | Silózott takarmányok esetén | A tétel tonnában kifejezett tömegének egynegyede Legalább 6, legfeljebb 16 darab elemi minta |
4.2.3. | Az elemi minták tömege legalább 500 g. | |
4.3. | Átlagolt minták A gyűjtött elemi minták száma a mintavételi tétel nagyságának megfelelően változik. A rendelkezésre álló összekevert elemi minták alkotják az átlagolt mintát. Az átlagolt minta tömege legfeljebb 10,0 kg. | |
4.4. | Vizsgálati minták Az átlagolt mintából szükség esetén osztással nyerhető a vizsgálati minta. Legalább egy vizsgálati minta elemzése kötelező. Az elemzésre kerülő vizsgálati minta tömege nem lehet kevesebb: széna-szalma félék esetében: 3000 g-nál, silózott takarmányok esetében: 1000 g-nál. | |
5. | A mintavételre, a minták elkészítésére és csomagolására vonatkozó előírások | |
5.1. | A mintákat a lehető leggyorsabban kell venni és elkészíteni, mindvégig ügyelve a szükséges óvintézkedések betartására, amelyek biztosítják azt, hogy a termék eredeti tulajdonsága ne változzon meg, illetve ne szennyeződjön. A mintákkal közvetlenül érintkező eszközöknek, felületeknek és tárolóedényeknek, tasakoknak tisztáknak és szárazaknak kell lenniük. | |
5.2. | Elemi minták vétele Az elemi minták vétele előtt elővizsgálatot kell tartani, mely során - a kazlat vagy más tárolási egységet megszemléléssel és a kazalkönyv alapján azonosítani kell, - helyszíni érzékszervi vizsgálattal meg kell állapítani a tétel egyöntetűségét, - becsléssel meg kell állapítani a tétel tömegét, - fel kell jegyezni a tétel állapotát és a mintavételt befolyásoló tényezőket, - széna- és szalmafélék, valamint préselt takarmányok esetében meg kell állapítani a bálázás minőségét is a bálák külső megszemlézésével, így határozva meg a bálák méreteit, tömegét, a széthullott, szétesett bálák arányát. |
A kijelölt mintavételi tételből véletlenszerűen, megközelítően egyforma nagyságú elemi mintákat kell venni. | |
A mintavételi tételt egyenlő részekre kell felosztani, és ezekből az elemi minták számáról rendelkező 4.2. pontban | |
meghatározott részt véletlenszerűen, a tétel minden rétegét képviselve ki kell választani, és mindegyikből mintát kell | |
venni. A kazalban vagy egyéb tárolóegységben lévő takarmányt több tételre kell bontani, ha széna-, szalmafélék | |
esetében az 50 tonnát, silózott takarmányok esetében az 500 tonnát meghaladja, vagy ha nem egyöntetű a minősége. | |
5.3. | Átlagolt minták elkészítése |
Az elemi mintákat az átlagolt minta készítéséhez úgy kell egyesíteni, majd összekeverni, hogy homogenizált minta | |
jöjjön létre, ügyelve arra, hogy minden egyes átlagolt minta eredete azonosíthatóan dokumentálva legyen. | |
5.4. | Vizsgálati minták elkészítése |
A vizsgálati mintát a lehető legrövidebb időn belül kell elkészíteni. A homogenizált átlagolt mintát a végső | |
ún. vizsgálati minta előírt tömegére kell csökkenteni. Minden átlagolt mintából legalább három vizsgálati mintát kell | |
készíteni. A mintákat a célnak megfelelő külön mintatárolóba, edénybe, tasakba, zacskóba, majd, ha szükséges ezeket | |
(például silózott takarmány) hűtőtáskába kell helyezni. A silózott takarmányokból vett mintát még a mintavétel napján | |
hűtőtáskában tárolva kell a laboratóriumba eljuttatni. | |
Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a szállítás vagy tárolás során előforduló | |
esetleges károsodások, illetve a minta szennyeződése vagy meghamisítása elkerülhető legyen. | |
5.5. | Vizsgálati minták lezárása, csomagolása |
A mintákat tartalmazó tárolóedényeket, tasakokat, zacskókat, és az azokat tartalmazó csomagokat le kell bélyegezni | |
és címkével kell ellátni - a bélyegző lenyomatának le kell fednie a teljes címkét - oly módon, hogy a bélyegzőlenyomat | |
felsértése nélkül ne lehessen kinyitni a csomagokat, illetve a vizsgálati mintákat tartalmazó göngyölegeket. | |
5.6. | Vizsgálati minták megjelölése |
Az 5.5. pont szerint lezárt vizsgálati mintán a mintavételi jegyzőkönyv adatainak megfelelően következő adatokat kell | |
feltüntetni: | |
- a takarmány megnevezése, | |
- a vele azonos takarmánytól való megkülönböztető jelzés, | |
- a mintavétel helye, kelte, | |
- a tétel tömege. | |
6. | Mintavételi jegyzőkönyv |
Minden mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely lehetővé teszi az egyes mintavételi tételek azonosítását. | |
A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia: | |
- a takarmány megnevezését, | |
- a betakarítás időpontját, | |
- a takarmány tulajdonosának nevét, címét, | |
- a mintavétel helyét, keltét, | |
- a tétel tömegét, | |
- a tétel megjelölését (például kazalszám), | |
- a tartósítás módját, | |
- a felhasznált tartósítószer megnevezését, | |
- a helyszíni, érzékszervi vizsgálat eredményét, | |
- egyéb észrevételeket, | |
- a mintavevő nevét, aláírását. | |
7. | A minták célállomása |
Minden átlagmintából legalább egy vizsgálati mintát kell késedelem nélkül elküldeni az erre kijelölt | |
vizsgálólaboratóriumba, az elemző számára szükséges információkkal együtt. | |
8. | A minták megőrzése |
A mintákat a vonatkozó előírások szerint kell megőrizni. Ha előírás vagy egyéb megállapodás hosszabb időt nem | |
kötött ki, a végső tételminta kötelező megőrzési ideje 3 hónap. | |
A megőrzési idő alatt a mintát úgy kell tárolni, hogy abban változás ne következhessen be, kivéve a takarmány | |
előírásszerű tárolása során egyébként is bekövetkező változásokat (például száradás)." |
Lábjegyzetek:
[1] A 32. pont később lép hatályba. Hatályos 2010.09.01.
[2] A 33. pont később lép hatályba. Hatályos 2010.09.01.