337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról

A Kormány az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

Általános rendelkezések[1]

1. §

(1) E rendelet alkalmazásában többletkapacitás az

a)[2] a kapacitás-nyilvántartásban szereplő szakellátási kapacitásokon felüli kapacitás,

b)[3] az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. § (1) bekezdés b) pontja alá tartozó kapacitások esetében a 2014. január 1-jén lekötött kapacitáson felüli kapacitás,

c)[4] a finanszírozási rendszerbe már befogadott, de az adott egészségügyi szolgáltató érvényes finanszírozási szerződése alapján a szolgáltató által el nem számolható krónikus súlyozási szorzóval finanszírozott ellátás végzése, valamint az a finanszírozási rendszerbe már befogadott és az adott egészségügyi szolgáltató érvényes finanszírozási szerződése alapján a szolgáltató által elszámolható krónikus súlyozási szorzónál magasabb szorzóval finanszírozott ellátás végzése,

d)[5] a finanszírozási rendszerbe már befogadott, de adott egészségügyi szolgáltatónál az érvényes finanszírozási szerződése alapján nem finanszírozott speciális, magasabb felkészültséget igénylő ellátás végzése (ideértve *HBCS és indexált OENO),

e)[6] az egészségügyi szolgáltató érvényes finanszírozási szerződése alapján már finanszírozott szakmában létrejövő új ellátási forma, vagy az egészségügyi szolgáltatónál már finanszírozott ellátási formában - nem átcsoportosítás útján - létrejövő új szakma, továbbá finanszírozási szerződés hiányában is az egészségügyi szolgáltatónál létrejövő új ellátási forma vagy szakma,

f)[7] az egészségügyi szolgáltató szempontjából többletteljesítménnyel befogadásra javasolt, az 1. számú melléklet szerinti eszköz, illetve az egészségügyi szolgáltató szempontjából többletteljesítménnyel befogadásra javasolt, vagy a progresszivitás magasabb szintjét jelentő, 1. számú melléklet szerinti eszköz cseréje,

g)[8] a finanszírozási rendszerbe már befogadott, külön jogszabályban meghatározott tételes elszámolás alá eső egyszer használatos eszköz, illetve gyógyszer,

h)[9] a finanszírozási rendszerbe már befogadott nagyértékű, még országosan el nem terjedt beavatkozás,

i)[10] a finanszírozási szerződés szerinti dialízis kapacitás mértékét meghaladó kapacitás,

j)[11]

amely a Tv. alapján lekötött kapacitásához képest a magasabb összegű elszámolás és teljesítménynövekedés finanszírozása miatt többletforrás-igénnyel jár.

(1a)[12] Többletkapacitásnak minősül az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által végzett, az újszülött 0-4 napos korban történő életkorhoz kötött szűrővizsgálatainak miniszteri rendeletben meghatározott finanszírozott szolgáltatási egysége.

(1b)[13] Az (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátás abban az esetben is többletkapacitásnak minősül, ha az a szolgáltató lekötött kapacitásához képest magasabb összegű elszámolással vagy többletforrás-igénnyel nem jár.

(1c)[14] E rendelet alkalmazásában többletkapacitásnak minősül az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződése szerinti magasabb sürgősségi ellátási forma mellett bármely más olyan sürgősségi ellátási forma, amely az egészségügyi szolgáltatónak a 2012. december 31-ét követő intézményi integrációt megelőzően önálló egészségügyi szolgáltatóként működő telephelyéhez kapcsolódik.

(1d)[15] A Tv. 1. § (2) bekezdés i) pontja szerinti kapacitás teljesítménynövekedés vagy magasabb összegű elszámolás hiányában is többletkapacitásnak minősül, ha annak befogadása az egészségügyi szolgáltató összes kapacitása tekintetében növekedést eredményezne.

(1e)[16] Az (1) bekezdés g) pontja szerinti eszköz és gyógyszer, valamint az (1) bekezdés h) pontja szerinti beavatkozás abban az esetben minősül többletkapacitásnak, ha azokra a szolgáltató finanszírozási szerződése nem terjed ki.

(1f)[17] E rendelet alkalmazásában többletkapacitásnak minősül a szünetelő krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás más ellátási formába történő átcsoportosítása, kivéve a nappali kórházi ellátásba történő átcsoportosítást.

(2)[18] Az (1), (1a) és (1c) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában a Tv. 1. §-a szerinti fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

(3)[19] A szakmai minimumfeltételek teljesítéséhez szükséges eszközök beszerzése, cseréje nem minősül az (1) bekezdésben foglaltak szerinti többletkapacitásnak.

(3a)[20] Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem minősül többletkapacitásnak az egészségügyi szolgáltató érvényes finanszírozási szerződése szerinti krónikus súlyozási szorzónál magasabb szorzóval finanszírozott krónikus rehabilitációs ellátás végzése, amennyiben a magasabb szorzóval finanszírozott ellátás végzésének engedélyezésére a külön jogszabály szerinti minősítési eljárásban, vagy a Tv. szerinti átcsoportosítási eljárásban sor kerülhet.

(3b)[21] Nem minősül többletkapacitásnak az (1) bekezdés szerinti kapacitás, ha az a Tv. 4. §-a alapján indult eljárások eredményeként a szakellátási kapacitásoknak és az ellátási területeknek az egészségügyi szolgáltatót érintő változása miatt kerül megállapításra az egészségügyi szolgáltató számára.

(4)[22] Az adott egészségügyi szolgáltatónál már befogadott, külön jogszabály szerint finanszírozható CT, MRI berendezés cseréje nem minősül többletkapacitásnak.

(4a)[23] Ha az 1. számú melléklet szerinti eszköz befogadása, illetve cseréje az (1) bekezdés a) pontja szerinti többletkapacitás iránti igénnyel is jár, az eszköz befogadásáról, illetve cseréjéről az (1) bekezdés a) pontja szerinti többletkapacitás befogadására irányuló eljárásban kell dönteni és az (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárást nem kell lefolytatni.

(5)[24] Járóbeteg-szakellátásban a heti rendelési óraszám kapacitáson belül a szakorvos által végzett egészségügyi szakellátási tevékenység időtartamát szakorvosi óraként, a nem szakorvosi végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozók által - a szakmai minimumfeltételekben foglaltak szerint - önállóan végzett egészségügyi szakellátási tevékenység időtartamát nem szakorvosi óraként szükséges nevesíteni az alábbi szakterületek tekintetében:

a) laboratóriumi, nukleáris, képalkotó és patológiai diagnosztika,

b) rehabilitációs medicina és szakmaspecifikus rehabilitáció,

c) fizioterápia, dietetika, pszichológia, pedagógiai végzettséggel ellátható egészségügyi szakmák.

(6)[25] Uniós támogatási forrásból megvalósuló pályázatok esetében diagnosztikai vizsgálat nem szakorvosi óraszám kapacitáson is nyújtható, azzal, hogy a szakmai tevékenység irányítása, illetve a diagnózis felállítása szakorvos által telemedicina (távdiagnosztika) keretében valósul meg.

(7)[26] A Tv. 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi térségek alatt a 4. számú melléklet szerinti térségeket kell érteni.

(8)[27] Az országos tisztifőorvos hivatalból indult eljárás keretében állapítja meg a Tv. 1. § (2) bekezdés i) pont if) alpontja szerinti szakellátási kapacitás egységet. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) az országos tisztifőorvos megkeresésére - a jogszabályban előírt finanszírozási szolgáltatási egység figyelembevételével - javaslatot tesz a kapacitás egységére. A NEAK a javaslatáról a megkereséstől számított 8 napon belül tájékoztatja az országos tisztifőorvost.

(9)[28] Az országos tisztifőorvos a szakellátási kapacitás egységének (8) bekezdés szerinti megállapítását követően tájékoztatja a NEAK-ot és az egészségügyért felelős minisztert az érintett kapacitás egységéről. Ezt követő 5 napon belül a NEAK tájékoztatja az országos tisztifőorvost az érintett kapacitás tekintetében az ellátást végző összes - finanszírozási szerződéssel rendelkező - egészségügyi szolgáltató kapacitásadatairól. Az országos tisztifőorvos a kapacitás-nyilvántartásban rögzíti a Tv. 5/A. § (8b) és (8c) bekezdése szerinti adatokat.

Az egészségügyi szakellátási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazandó szabályok[29]

1/A. §[30]

(1)[31] A Tv. 1/A. § (2) bekezdése szerinti esetben az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve az egészségügyi szakellátási feladat nem teljesítéséről szóló - a Tv. 1/A. § (3) bekezdése szerinti - bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) az egészségügyért felelős miniszter részére kell megküldeni, melyben - a Tv. 1/A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - meg kell jelölni a kötelezettség, illetve a szakellátási feladat nem teljesítésének kezdő időpontját azzal, hogy azt a bejelentés lehetőség szerint legalább 15 nappal meg kell hogy előzze.

(2)[32] Az egészségügyért felelős miniszter a bejelentést követően haladéktalanul tájékoztatja ennek tényéről az országos tisztifőorvost, a NEAK-ot és az Országos Kórházi Főigazgatóságot.

(3) Az országos tisztifőorvos[33]

a) ha a bejelentés legalább 15 nappal megelőzi a nem teljesítésnek a bejelentésben megjelölt kezdő időpontját, a bejelentést követően 8 napon belül,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben haladéktalanul

megteszi a Tv. 1/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottak közül a folyamatos ellátás biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, és ha ezek miatt szükséges, hivatalból rendelkezik a Tv. 7. § (11) bekezdése szerinti kapacitásátcsoportosításról, valamint hivatalból módosítja az érintett egészségügyi szolgáltatók ellátási területét és működési engedélyét.

(4) A Tv. 1/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésről szóló határozatban a Tv. 1/A. § (11) bekezdése szerinti időpont figyelembevételével kell meghatározni a hiányzó személyi, illetve tárgyi feltételek biztosításának határidejét.

(5)[34] Az országos tisztifőorvos a Tv. 1/A. § (4) és (5) bekezdése alapján hozott határozatot, valamint a működési engedélyt - legkésőbb a határozathozatalt követő napon - megküldi az OKFŐ-nek és a NEAK-nak, valamint tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert.

(6)[35] A NEAK a határozat és a működési engedély szükséges módosításának kézhezvételét követően a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben 5 napon belül, a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben haladéktalanul gondoskodik az érintett egészségügyi szolgáltatók finanszírozási szerződésének - a Tv. 1/A. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével történő - módosításáról, illetve új finanszírozási szerződés megkötéséről.

(7)[36] A Tv. 1/A. § (4) bekezdés b) pontja alapján kijelölt szolgáltató által az átmeneti időszak alatt végzett feladat ellátása után járó finanszírozás a (6) bekezdés alapján megkötött szerződés alapján az egészségügyi szakellátások finanszírozására vonatkozó jogszabályok szerint történik, azzal, hogy a kijelölt szolgáltató csak azok után a teljesítmények után jogosult finanszírozásra, amelyeket a (3) bekezdés alapján hozott kijelölő határozatban megjelölt időszak alatt ténylegesen nyújtott. A teljesítmények elszámolása a kijelölő határozatban megállapított határidő szerint időarányosan kerül a NEAK által megállapításra.

1/B. §[37]

(1)[38] Az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét nem teljesítő önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), illetve a Tv. 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve a szakellátási feladat újbóli teljesítésének, illetve ellátásának tényéről és kezdő időpontjáról legalább 15 nappal korábban tájékoztatja az országos tisztifőorvost, azzal, hogy a tájékoztatásban meg kell jelölni a teljesítés ismételt megkezdésének időpontját.

(2)[39] Az országos tisztifőorvos az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 5 napon belül ellenőrzi, hogy az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve a szakellátási feladat teljesítése ismételt megkezdésének feltételei biztosítottak-e.

(3) Ha az önkormányzat, illetve a Tv. 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a bejelentésben az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve a szakellátási feladat nem teljesítésének okaként az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti személyi, illetve tárgyi feltételek hiányát jelölte meg, az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve a szakellátási feladat teljesítése csak abban az esetben folytatható a Tv. 1/A. § (11) bekezdése szerinti időpontot követően, ha a kötelezettség nem teljesítésének okaként megjelölt személyi, illetve tárgyi feltételek az érintett egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre állnak.

(4)[40] Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményének és a (3) bekezdésben foglaltaknak figyelembevételével indokolt, az országos tisztifőorvos a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés befejezésétől számított 5 napon belül rendelkezik a Tv. 1/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kijelölésnek, illetve a Tv. 1/A. § (5) bekezdése szerinti ingyenes vagyonhasználatnak a tájékoztatásban megjelölt időponttal történő visszavonásáról.

(5)[41] Ha az önkormányzat, illetve a Tv. 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, illetve a szakellátási feladatát a szakellátási feladat állam általi ideiglenes ellátásának kezdő időpontjától számított 3. hónap utolsó napján sem látja el, az érintett szakellátási feladat folyamatos ellátása érdekében a 4. hónap első napjával az országos tisztifőorvos rendelkezik az önkormányzat, illetve a Tv. 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv rendelkezésében lévő szakellátási kapacitásoknak másik egészségügyi szolgáltató részére történő átcsoportosításáról és az ahhoz kapcsolódó ellátási terület módosításáról, valamint az érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélyének módosításáról, feltéve, hogy a szakellátási feladatot a 4. hónap első napjától nem az önkormányzat tulajdonából a Tv. 1/B. § (1) bekezdése alapján az államra átszállt egészségügyi intézmény látja el.

(6)[42] Az országos tisztifőorvos - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - rendelkezik a Tv. 1/A. § (4), illetve (5) bekezdésén alapuló véglegessé vált intézkedéseknek a szakellátási feladat állam általi ideiglenes ellátásának kezdő időpontjától számított 4. hónap első napjával történő visszavonásáról.

(7)[43] Az országos tisztifőorvos a (4)-(6) bekezdés alapján hozott határozatát - annak meghozatalától számított 5 napon belül - megküldi az OKFŐ-nek és a NEAK-nak, valamint tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert.

1/C. §[44]

(1)[45] Ha az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség nem teljesítése miatt a szakellátási feladat a Tv. 1/A. § (11) bekezdése alapján az állam egészségügyi szakellátási kötelezettségének részévé válik és ezzel egyidejűleg az államra száll a Tv. 1/B. § (1) bekezdésében meghatározott intézmény és egyéb vagyon, az intézmény és a vagyon átvételének lebonyolítását (a továbbiakban: átadás-átvétel) az OKFŐ végzi.

(2)[46] Az átadás-átvételi eljárás levezetője az OKFŐ főigazgatója által megbízott képviselő (a továbbiakban: átvevő), aki - az érintettekkel egyeztetve - dönt az átadás-átvétel pontos helyéről, időpontjáról, továbbá az átadás-átvétel végrehajtását segítő jelenlévőkről, az átadás-átvétel módjáról, adott esetben a nevében és helyette eljáró meghatalmazott személyről. Az átadás-átvételi eljárás lefolytatása érdekében az önkormányzat képviselője, valamint a Tv. 1/B. § (1) bekezdése alapján átvételre kerülő intézmény képviselője az átvevővel együttműködni, az átvevő által igényelt adatszolgáltatást teljesíteni köteles.

(3) Az átadás-átvétel előkészítésének részét képezi:

a) dokumentáció bekérése a tulajdonostól, fenntartótól, intézménytől, a bekért dokumentáció hiányosságai, hibái esetén azok javítása, pontosítása, intézmények jogi átvilágításának megkezdése,

b) az átadás-átvételi és birtokbaadási jegyzőkönyv (a továbbiakban együtt: jegyzőkönyv) előkészítése,

c) az azonnali beavatkozást kívánó ügyek - így különösen a súlyos visszásságok, jogi szempontból aggályos kérdések, a gazdasági helyzet, a folyamatos, zavarmentes működést akadályozó vagy veszélyeztető egyéb tényezők, az átadás-átvételi elszámolás, vagyonátadással kapcsolatos kérdések - és intézkedési terv rögzítése, és

d) a vitás kérdések rögzítése.

(4)[47] A jegyzőkönyvet az átadó részéről az önkormányzat polgármestere és az átadásra kerülő egészségügyi intézmény vezetője, az átvevő részéről az OKFŐ főigazgatója írja alá.

(5)[48] Amennyiben a Tv. 1/B. § (1) bekezdése alapján állami tulajdonba átvett vagyonban szerepel a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1)-(2b) bekezdése hatálya alá tartozó vagyonelem, a jegyzőkönyv érvényességéhez - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv aláírása is szükséges.

(6) A jegyzőkönyv tartalmazza a 6. számú melléklet szerinti teljességi nyilatkozatot, amellyel az önkormányzat polgármestere teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért és teljeskörűségéért.

(7) A jegyzőkönyv alapjául az átadás-átvétel előkészítése során összeállított dokumentumok szolgálnak. A jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a 7. számú melléklet határozza meg, azzal, hogy az átvevő feladatainak ellátása érdekében ezen túlmenő adatok és információk szolgáltatását igényelheti. A jegyzőkönyv mellékletei egy eredeti példányban készülnek, amely tőpéldányok az átvevőnél maradnak, az átadó másolati példányt kap.

1/D. §[49]

(1) Az egészségügyi szakellátás folyamatos biztosítása érdekében az átvett - költségvetési szervként működő - egészségügyi szolgáltató alapító okiratának módosítását az alapítói jogokat gyakorló szerv az átvételt követő 30 napon belül készíti el és nyújtja be a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartáshoz.

(2)[50] Az átvett - költségvetési szervként működő - egészségügyi szolgáltató esetében a törzskönyvi nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 5 napon belül a kincstár értesíti az országos tisztifőorvost. Az országos tisztifőorvos, illetve - az országos tisztifőorvos erre vonatkozó értesítése alapján - a hatáskörrel rendelkező, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala a működési engedélyt a szolgáltató kérelmére módosítja.

(3)[51] A (2) bekezdés alá nem tartozó egészségügyi szolgáltató esetén hivatalból kell módosítani a működési engedélyt tartalmazó nyilvántartást és a működési engedélyt az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével.

(4)[52] A működési engedélyt módosító egészségügyi államigazgatási szerv a nyilvántartás módosítását követő 5 napon belül hivatalból értesíti a NEAK-ot.

(5)[53] A NEAK az átvett egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződését - a fenntartó változására figyelemmel - a (4) bekezdés szerinti értesítését követő hónap utolsó napjáig módosítja.

1/E. §[54]

(1) A Tv. 1/E. § (5) bekezdése szerinti jogutódlás alapján kedvezményezetté váló egészségügyi intézmény szerződésmódosításra vonatkozó kérelmében jelezni kell minden olyan körülményt, ami a támogatási szerződés módosítását teszi szükségessé, továbbá a módosítást megalapozó adatokat, információkat.

(2) A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklet XIX. Uniós Fejlesztések fejezete szerinti, az Európai Unió által vagy egyéb nemzetközi forrásokból társfinanszírozott projektjeinek végrehajtásához szükséges saját forrás a központi költségvetési törvény 1. melléklet XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcímcsoporton keresztül kerül a Tv. 1/E. § (5) bekezdése szerinti jogutódlás alapján kedvezményezetté váló egészségügyi intézménynek biztosításra.

(3)[55] Az önkormányzattól a Tv. 1/G. § (2) bekezdése alapján az OKFŐ állományába átvett foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya a nyilatkozatot követő hónap első napjától kezdődik az OKFŐ-nél.

(4) A kincstár technikai adószámán nyilvántartott intézmények átvétele a biztosítotti bejelentés szempontjából jogutódlásnak tekintendő.

Az egészségügyi ellátási szerződésre vonatkozó szabályok[56]

2. §[57]

(1) Az egészségügyi ellátási szerződésnek tartalmaznia kell

a) a közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok közül az egészségügyi szolgáltató által ellátandó szolgáltatások tételes meghatározását és az azokat nyújtó egészségügyi szolgáltató megnevezését,

b) az a) pontban meghatározott szolgáltatásoknak megfelelően az egészségügyi szolgáltató részére átadandó kapacitásokat a hozzájuk tartozó ellátási területtel,

c) a szolgáltatások minőségét mérő mutatókat,

d) a munkavállalók foglalkoztatásával, továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos garanciális elemeket, különös tekintettel a munkajogi szabályokban előírt, a munkáltatói jogutódlással összefüggő, munkaviszonyt érintő kérdésekre,

e) az egészségügyi szolgáltatások teljesítéséhez szükséges egészségügyi adatok átadására vonatkozó rendelkezéseket,

f) a szerződés felmondásának szabályait, beleértve a felmondási időt, annak garanciáját, hogy a folyamatos ellátás biztosítása nem szenved sérelmet, valamint a felmondás esetére az egymás közötti elszámolás szabályait,

g) annak előírását, hogy az egészségügyi szolgáltatónak az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételét terhelő, annak mértékét meghaladó kötelezettségvállalása csak abban az esetben érvényes, ha ahhoz az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv előzetesen hozzájárult,

h) az egészségügyi szolgáltató azon kötelezettségét, hogy a tulajdont és a szervezetet érintő bármely változásról az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervet tájékoztatja,

i) a szerződés megkötésekor meglévő vagyonról szóló tételes listát és a szerződés megszűnésekor irányadó vagyonelszámolási szabályokat,

j) a jogszabály szerinti folyamatos ellátás biztosítására vonatkozó szabályokat,

k) az ellátási kötelezettsége teljesítése érdekében egészségügyi ellátási szerződést kötő egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nyilatkozatát arról, hogy a szerződés megkötésére fenntartóként jogosult a fenntartásában működő - az ellátási szerződés tárgyát képező feladatot az egészségügyi ellátási szerződés megkötését megelőzően ellátó - egészségügyi szolgáltató tulajdonosának hozzájárulása nélkül.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a Tv. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás tekintetében is alkalmazni kell.

A vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályok[58]

2/A. §[59]

(1)[60] A Tv. 2/D. §-a szerinti vagyoni biztosíték mértékét a NEAK határozza meg, azzal, hogy a vagyoni biztosíték mértéke az ellátási szerződés megkötésének évét megelőző finanszírozási évben az átvállalt feladathoz kapcsolódó, szakmánkénti kapacitás egy egységére jutó országos átlagfinanszírozás alapján az átvállalt kapacitásra jutó negyedéves bevétel nagyságától legfeljebb 20%-ban térhet el. Amennyiben a vagyoni biztosíték mértékének megállapításához a megelőző finanszírozási évre vonatkozóan adat nem áll rendelkezésre, a vagyoni biztosíték mértéke az átvállalt feladatra jutó várható éves teljesítmény egynegyede. A NEAK a vagyoni biztosíték mértékének meghatározásakor figyelembe veszi a Tv. 4/A. § (3) bekezdés b), c), e) és j) pontja szerinti szempontokat. A Tv. 4/A. § (3) bekezdés b) és j) pontja szerinti adatokat a NEAK megkeresésére vele az országos tisztifőorvos közli.

(2)[61] Az ellátási szerződés megkötése előtt a szerződő fél megkeresésére a vagyoni biztosíték összegét vele a NEAK az adatkéréstől számított tizenöt napon belül közli. A vagyoni biztosíték mértékéről a NEAK tájékoztatja az országos tisztifőorvost.

(3)[62] A vagyoni biztosíték mértékének felét az ellátási szerződés megkötését követő 30 napon belül, a teljes összegre történő kiegészítést az ellátási szerződés megkötését követő 90 napon belül teszi le

a) a Tv. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kapacitást átvevő egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv, illetve fenntartó,

b) a Tv. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kapacitást átvevő egészségügyi szolgáltató.

(4) Amennyiben a vagyoni biztosíték letételére a (3) bekezdés szerinti határidőig nem került sor, az ellátási szerződés megszűnik.

(5)[63] Az ellátási szerződés (4) bekezdés alapján történő megszűnése esetén az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv erről a megszűnéstől számított öt napon belül tájékoztatja a NEAK-ot.

A kapacitásfelosztás módosítása[64]

3. §

(1)[65] A Tv. 4. § (2) bekezdése szerinti, a kapacitásfelosztás módosítására készített javaslatot a NEAK elektronikus formában küldi meg az országos tisztifőorvosnak.

(2)[66]

(3)[67]

(4)[68] A Tv. 4. § (3) bekezdése szerinti határozatban - amennyiben szükséges - az ellátási terület módosításáról is rendelkezni kell. Amennyiben az ellátási terület nem módosul, ennek tényét a határozatban rögzíteni kell.

(5)[69]

(6)[70]

(7)[71] A Tv. 4. §-a szerinti eljárás nem érintheti az egészségügyi szolgáltatónak azon kapacitását, amely vonatkozásában a 12. § (1) bekezdése szerinti pályázat során fenntartási kötelezettséget vállalt.

4. §[72]

(1)[73] A Tv. 4/A. § (3) bekezdés a) pontjában levő adatokat az országos tisztifőorvos a rendelkezésére álló statisztikai adatok felhasználásával közli a javaslattevő szerv megkeresésétől számított 8 napon belül a javaslattevő szervvel. Amennyiben az országos tisztifőorvos valamely szakmában nem rendelkezik statisztikai adatokkal, a javaslattételhez, illetve a döntéshez a KSH által közölt és rendelkezésre álló adatok is felhasználhatóak.

(2)[74] A Tv. 4/A. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő adatokat a KSH-nál elérhető legfrissebb adatok alapján kell megállapítani.

(3)[75] A Tv. 4/A. § (3) bekezdés c)-i) pontjának alkalmazása során a tárgyévet megelőző finanszírozási évnek a NEAK-nál rendelkezésre álló adatait kell figyelembe venni. A javaslattétel és döntés során további szempontként értékelhető az adatok időbeli változása, vagy olyan, az eredeti közlést követő időszakban az adatok tartalmában bekövetkező változás, amely a szolgáltató teljesítményét jelentős mértékben befolyásolja.

(4) A Tv. 4/A. § (3) bekezdés j) pontjában szereplő adatokat a működési engedély adatai alapján kell megállapítani.

(5)[76] A Tv. 4/A. § (3) bekezdés c)-f) és i) pontjának értékelése során az adott szempont figyelembevételekor az országos átlag adataihoz kell viszonyítani.

(6) A Tv. 4. §-a és 7. §-a szerinti eljárások során az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően

a)[77] a Tv. 4/A. § (3) bekezdés a) pontja esetében a tárgyévet megelőző 3 évnél régebbi adatok nem használhatóak fel, kivéve, ha a szempont értékelése időbeli változás bemutatásán alapul,

b) a Tv. 4/A. § (3) bekezdés b) pontja esetében az ellátandó lakosság számát településenként, illetve településrészenként kell megállapítani. A kapacitás megosztás és az ellátandó lakosságszám megállapítása érdekében a javaslattevő szakmánként és szolgáltatói bontásban mutatószámot képez az összehasonlítás érdekében. Az ellátandó lakosságszám szolgáltatónkénti és szakmánkénti arányát együttesen kell figyelembe venni,

c)[78] a Tv. 4/A. § (3) bekezdés c) pontja esetében a betegforgalmi adatok tekintetében a szakmára vonatkozó adatok helyett valamely beavatkozások, tevékenységek körére kiterjedő adatokat is figyelembe lehet venni,

d) a Tv. 4/A. § (3) bekezdés d) pontja esetében az átlagos ápolási időre vonatkozó adat az ellátott esetek számához viszonyított arányszámként veendő figyelembe,

e)[79] a Tv. 4/A. § (3) bekezdés e) pontja esetében a külön jogszabály szerinti esetösszetételi indexet (CMI) az országos átlaghoz viszonyítva kell értékelni, összefüggésben a szolgáltató progresszivitási szintjével,

f) a Tv. 4/A. § (3) bekezdés f) pontja esetében az ágykihasználtsági mutatókat szakmánként és szolgáltatónként kell figyelembe venni, az egyes szervezeti egységek által végzett teljesítmény és a rendelkezésre álló kapacitás arányának meghatározásával,

g)[80] a Tv. 4/A. § (3) bekezdés g) pontja esetében értékelni kell a szolgáltató által adott szakmában továbbküldött betegek arányát az adott szakma országos átlagához viszonyítva, továbbá szükség esetén vizsgálni kell a továbbküldés arányának ágykihasználtsági adatokkal való összefüggését, valamint a szolgáltató progresszivitási szint szerinti jellemzőit,

h) a Tv. 4/A. § (3) bekezdés h) pontja esetében az átvett betegek arányát az ágykihasználtsági adatokkal és az elvégzett beavatkozások progresszivitási szintjei közötti összefüggések vizsgálatával párhuzamosan kell értelmezni,

i) a Tv. 4/A. § (3) bekezdés i) pontja esetében a járóbeteg-szakellátásban szakterületenként az egy órában átlagosan ellátható esetszámra vonatkozó adatokat kell vizsgálni a szolgáltató adott szakmában jellemző esetszámához viszonyítva,

j)[81] a Tv. 4/A. § (3) bekezdés j) pontja esetében az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott progresszivitási szintek szerinti besorolást kell figyelembe venni. Emellett figyelembe vehető a külön jogszabály alapján meghatározott *HBCS végzésére való jogosultság, továbbá olyan, a szakmai kollégium tagozata által történő kijelölés alapján speciális feladat ellátására, vagy külön jogszabály alapján speciális feladat ellátására történt besorolás, amely a minimumfeltételek szerinti progresszivitási szint szerinti besorolástól eltérő szolgáltatás nyújtására jogosítja fel a szolgáltatót,

k) a Tv. 4/A. § (3) bekezdés k) pontja esetében a helyi közúti közlekedési viszonyokat az 5. számú melléklet szerinti sebességhatárok alapján kell figyelembe venni. Ha a közlekedési viszonyok alapján egyértelműen nem dönthető el a szolgáltató elérhetőségének változása, a döntéshozatal során a helyi tömegközlekedési viszonyok alapján elsősorban a vasúti, illetve autóbusz közlekedés révén történő elérhetőség lehetőségének együttes értékelése szükséges, a napi menetrendben szereplő oda-vissza utazás számának, illetve időtartamának összehasonlítása révén.

(7) A (6) bekezdés szerinti szempontoknak a javaslat előkészítése során történt értékelésétől a döntéshozatal során el lehet térni.

(8) A Tv. 4. §-a szerinti döntés során előnyben kell részesíteni azt az egészségügyi szolgáltatót, amelynek a kapacitásra a 12. § (1) bekezdése szerinti fejlesztések megvalósítása céljából vállalt struktúra-átalakítás teljesítéséhez van szüksége.

(9)[82] Amennyiben nem áll rendelkezésre a Tv. 4-5/B. §-a, illetve 7. §-a alkalmazása során figyelembeveendő adat tekintetében térségi, illetve regionális adat, az országos adatokat kell figyelembe venni.

4/A. §[83]

(1) A Tv. 4/A. § (4) bekezdés a) pontjának és (5) bekezdésének az alkalmazása során az 5. számú melléklet szerinti sebességhatárokat kell figyelembe venni.

(2) A Tv. 4/A. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti elérhetőség meghatározásánál az érintett település központja és a szolgáltató tényleges ellátást végző telephelye közötti távolságot kell figyelembe venni. Amennyiben az elérhetőség megállapításához szükséges adatok egyértelműen nem állnak rendelkezésre, akkor közelítő adat alkalmazásával is megállapítható az elérhetőség.

Tartalék kapacitások felhasználása[84]

4/B. §

(1)[85] A kapacitás-nyilvántartásban szereplő tartalékkapacitások a 13-15/A. § szerinti eljárás során használhatóak fel.

(2)[86]

(2a)[87] A kapacitás-nyilvántartásban szereplő tartalékkapacitások az eredeti ellátási formájuktól eltérő ellátási formában is felhasználhatóak, azzal, hogy - a krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás egynapos ellátási kapacitásra történő változtatásának kivételével - nem lehet a kapacitást egynapos ellátási kapacitásra, valamint a krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitást aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitásra változtatni, illetve ellátási forma váltásakor irányadó a 8/A. §-ban meghatározott arányszám, annak hiányában az értékarány megtartása kötelező.

(2b)[88]

(3)[89]

Eljárás a kapacitások tartós kihasználatlansága esetén

5. §

(1)[90]

(2)[91]

(3)[92] Amennyiben a Tv. 5. §-a alapján a kapacitás más egészségügyi szolgáltatónak kerül átadásra, a kapacitást átvevő egészségügyi szolgáltatóval más szakmára is köthető finanszírozási szerződés, mint amelyet a kapacitáselvonás érintett, azzal, hogy a 8. § (9a) bekezdés c) pontját figyelembe kell venni.

(4)[93] A fenntartó a NEAK-nak a Tv. 5. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatását követő 30 napon belül teheti meg a szükséges intézkedéseket.

(5)[94] A Tv. 5. §-ának alkalmazásában a szakmai összetétel megváltoztatására az országos átlag mértékéig kerülhet sor.

Az ellátási terület megállapítása[95]

5/A. §[96]

(1)[97] A Tv. 5/A. § (7) bekezdése szerinti feladatokat az országos tisztifőorvos látja el.

(1a)[98] A kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személy (a továbbiakban: biztosított) annak az egészségügyi szolgáltatónak az ellátási területéhez tartozik, amelyik területi ellátási kötelezettsége a jogosult bejelentett tartózkodási helye, ennek hiányában bejelentett lakóhelye szerinti településre, illetve településrészre kiterjed.

(2) A Tv. 5/A. § (9) bekezdése alkalmazásában speciális ellátotti kör részére ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak minősül

a)[99] a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ,

b)[100] a Terrorelhárítási Központ,

c) a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság,

d) a MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok,

e) a büntetés-végrehajtási szervezet egészségügyi szolgáltatói,

f)[101] az egyházi jogi személy tulajdonában vagy fenntartásában álló egészségügyi szolgáltató,

g) azon egészségügyi szolgáltató, amely egy vagy több finanszírozott szakmában, annak nem teljes körű szolgáltatásait nyújtja, hanem ellátásai speciális betegségcsoportra, ellátotti körre vagy valamely speciális gyógyító eljárásra korlátozódnak.

h)[102] az Észak-Pesti Centrum Kórház - Honvédkórház.

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatók ellátási területe e rendelet erejénél fogva az őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt és a szabadságvesztés büntetését töltő személyek egészségügyi ellátására terjed ki.

(3a)[103] A (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontja szerinti esetben az egészségügyi szolgáltató ellátási területe megállapítható a speciális ellátotti kör meghatározásával is.

(4)[104] A (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatók körét - a működési engedély és a finanszírozási szerződés alapján - az országos tisztifőorvos a NEAK bevonásával évente felülvizsgálja, és az egészségügyi szolgáltatók listáját a honlapján közzéteszi.

(5)[105] Az egyes egészségügyi szolgáltatók által szakmai specialitások alapján több térségre kiterjedően nyújtott, illetve országosan kiemelt, a progresszivitás legmagasabb szintjén végzett, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott ellátások esetében - a szakmánkénti terület-megállapítás és az átfedésmentesség követelménye alkalmazásának mellőzésével - több térségre, illetve Magyarország teljes területére kiterjedő ellátási terület állapítható meg.

(5a)[106] A fekvőbeteg-szakellátás keretében gyakorolt szülészet-nőgyógyászat szakma esetében az ellátási terület egyes szülészeti, illetve nőgyógyászati beavatkozások körére vonatkozóan is megállapítható.

(5b)[107] Abban az esetben, ha a 2. számú mellékletben valamelyik szakma másik, az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló rendelet szerint külön szakmakóddal rendelkező szakmát is magában foglal, az ellátási területet szakmakódok szerinti bontásban külön-külön is meg lehet állapítani, függetlenül attól, hogy a szakmakód szerinti bontás progresszivitási szint vagy egyes beavatkozások köre alapján történik.

(5c)[108] A krónikus ellátási formában ellátható szakmák esetében a szakmai minimumfeltétellel rendelkező szakmák esetében külön-külön kell megállapítani az ellátási területet.

(5d)[109] A Tv. 5/A. § (11) bekezdés e) pontja alapján - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - nem kell figyelembe venni a térséghatárt

a) a rehabilitációs szakellátások esetében,

b) a Tv. 5/A. § (9) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben,

c)[110] a nyugat-közép-magyarországi, az észak-közép-magyarországi és a dél-közép-magyarországi térségek Pest vármegyéhez és Budapesthez tartozó területei tekintetében,

d) a stroke ellátások esetében,

e) a PIC ellátások esetében.

(5e)[111] Nem kell ellátási területet megállapítani

a)[112] a 2. számú melléklet A) rész 26/a., 28., 28/a., 29., 53. és 57. pontja szerinti ellátások,

b) a 3. számú melléklet 6/a., 16/a., 55., 118., 119., 121., 123-127., 139-141., 143-144. és 145. pontja szerinti ellátások, valamint

c) az egynapos ellátások

esetében.

(5f)[113] A HIV fertőzött betegek gondozását a jogszabályban nevesített egészségügyi szolgáltatók ellátási terület nélkül végzik.

(6)[114] A CT diagnosztika és az MRI diagnosztika szakmában az ellátási területet nem kell progresszivitási szintenként meghatározni.

Az egészségügyi szakellátási kapacitások és ellátási területek nyilvántartása[115]

5/B. §

(1)[116] A kapacitás-nyilvántartást az országos tisztifőorvos a fekvőbeteg-szakellátások és a járóbeteg-szakellátások tekintetében külön-külön vezeti.

(2)[117]

(2a)[118]

(3)[119] Az országos tisztifőorvos a szakellátási kapacitásokat érintő változást az erről szóló döntés véglegessé válásával vezeti át a nyilvántartáson, azzal, hogy a szünetelésre vonatkozó adatokat a bejelentés tudomásul vételével rögzíti.

(4)[120]

(5)[121] Az országos tisztifőorvos az ellátási területet, illetve annak változását az erről rendelkező döntés véglegessé válásával vezeti át a nyilvántartáson.

(5a)[122] Amennyiben nem kerül megállapításra ellátási terület, a 2. számú melléklet A) rész 53. és 57. pontja szerinti ellátások esetében a nyilvántartásban az adott egészségügyi szolgáltató számára az aktív fekvőbeteg-szakellátásban megállapított ellátási területek összességét kell az adott kapacitáshoz tartozó ellátási területként rögzíteni azzal, hogy az átfedésmentesség követelményét és a térséghatárt nem kell figyelembe venni.

(6)[123]

(6a)[124] Abban az esetben, ha jogszabályi változás érinti a Tv. 5/A. § (8b) bekezdés d) pontjában, illetve (8c) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat, a változást - a kapacitás-nyilvántartásnak a (3), illetve az (5) bekezdés szerinti módosulásáig - az egészségbiztosításért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett tájékoztatóban meghatározottak szerint kell figyelembe venni azzal, hogy ennek tényét - a tájékoztató elérhetőségének biztosításával egyidejűleg - a kapacitás-nyilvántartásban is közölni kell.

(7)[125] A Tv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásban az előzetesen befogadott többletkapacitások ellátási formánként és szakmánként szerepelnek. A nyilvántartás tartalmazza[126]

a) annak a pályázónak, illetve egészségügyi szolgáltatónak a nevét, székhelyét és egészségügyi szolgáltató esetén egyedi azonosítóját, aki számára a többletkapacitás előzetesen befogadásra került,

b) a pályázat szerinti projekt azonosító számát,

c) a támogatási szerződés számát,

d)[127] a Tv. 11/A. § (2) bekezdése szerinti esetben az előzetes befogadás tárgyában közzétett kormányhatározat számát,

e) az előzetesen befogadott kapacitáshoz kapcsolódó fejlesztés szerinti térség megnevezését,

f) az előzetesen befogadott kapacitás szerinti szakma megnevezését, kódját,

g) az előzetesen befogadott kapacitás mennyiségét,

h) az előzetesen befogadott kapacitás tekintetében a finanszírozási szerződés megkötésének várható időpontját.

(8)[128] Abban az esetben, ha a finanszírozási szerződés megkötésre kerül a Tv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő kapacitás tárgyában, azt át kell tenni a kapacitás-nyilvántartásba.

(9)[129] Törölni kell a Tv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásból a kapacitást[130]

a) a (8) bekezdés szerinti esetben,

b) a 12/C. § (4) és (6) bekezdése szerinti esetben.

(10)[131] Abban az esetben, ha az előzetes befogadást követően olyan jogszabályi változás következett be, amely érinti az előzetesen befogadott kapacitás tekintetében a (7) bekezdésben meghatározott adatokat, a változást - a pályázó szükség szerinti megkeresését követően - a Tv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásban át kell vezetni azzal, hogy a 12/C. § (7) bekezdés a), illetve b) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Az ellátási terület módosítása

6. §

(1)[132] Az ellátási területnek a Tv. 5/B. §-a alapján történő módosítása tárgyában az országos tisztifőorvos jár el.

(2)[133] A Tv. 5/B. §-a szerinti módosítást a kapacitást érintő módosulással egyidejűleg kell átvezetni a nyilvántartáson.

(3)[134] Abban az esetben, ha az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének változása miatt a szolgáltató számára megállapított ellátási terület módosítása, illetve kapacitás átcsoportosítás szükséges, a Tv. 5/B. § (4) bekezdése alapján az országos tisztifőorvos hivatalból módosítja a szolgáltató ellátási területét, illetve a Tv. 7. § (11) bekezdése alapján átcsoportosítja a kapacitást azzal, hogy - amennyiben szükséges - egyidejűleg módosítani kell az érintett egészségügyi szolgáltatók ellátási területeit is.

(4)[135]

(5)[136] Az ellátási területet a szakmai szervezeti egység vonatkozásában is meg lehet állapítani.

(6)[137]

(6a)[138] A nappali ellátáshoz, illetve nappali kórházi ellátáshoz tartozó ellátási terület

a) amennyiben a nappali ellátást, illetve nappali kórházi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató azonos szakmában aktív, illetve rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátást is nyújt, akkor az azonos szakma szerinti fekvőbeteg-szakellátás ellátási területével,

b) amennyiben a nappali ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató azonos szakmában csak járóbeteg-szakellátást nyújt, akkor az azonos szakma szerinti járóbeteg-szakellátás ellátási területével, illetve több szakmát érintő ellátás nyújtása esetén ezen szakmák közül a járóbeteg-szakellátásban megállapított legnagyobb területet lefedő ellátási területtel

egyezik meg.

(7)[139]

(8)[140] A Tv. 1. § (2) bekezdés i) pont ic) alpontja szerinti finanszírozott szolgáltatási egységekre vonatkozó kapacitásadatokat az országos tisztifőorvos megkeresésére vele a NEAK közli.

7. §[141]

Az átcsoportosításra vonatkozó szabályok

8. §[142]

(1) A Tv. 7. §-a alapján kezdeményezett átcsoportosítási kérelemhez csatolni kell:

a)[143] az egészségügyi ellátási kötelezettség körében kötött megállapodás vagy egészségügyi ellátási szerződés esetén a feladatot átadó egyetértését igazoló dokumentumot,

b) az átcsoportosítás részletes szakmai indokolását,

c) az egészségügyi szolgáltató és fenntartója nyilatkozatát az átcsoportosítás fenntarthatóságáról,

d) az egészségügyi szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy biztosítani tudja az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet által előírt személyi és tárgyi feltételeket az átcsoportosítással érintett szakmák tekintetében,

e) az egészségügyi szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az átcsoportosítással létrejövő állapot nem ütközik az egészségügyi szolgáltató pályázatban vállalt kötelezettségeibe, és megfelel a Tv. 4/A. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(1a)[144] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelmet a megállapodással, illetve ellátási szerződéssel átvett feladatot ellátó szolgáltató fenntartója nyújthatja be.

(2)[145] Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitás krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek a 10. § és a 2. számú melléklet figyelembevételével tartalmaznia kell az átcsoportosítandó kapacitással nyújtható szolgáltatások szakma szerinti besorolását.

(3)[146] Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitás vagy járóbeteg-szakellátási kapacitás járóbeteg-szakellátás keretében végezhető egynapos ellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy mely, a külön jogszabály szerinti egynapos beavatkozások elvégzésére fordítják az átcsoportosított kapacitást, továbbá a kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a szolgáltató vállalja az egynapos ellátás végzésére irányadó külön jogszabály szerinti feltételek teljesítését.

(4)[147] Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés aktív, illetve rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási kapacitás járóbeteg-szakellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek a 10. §, a 2. és a 3. számú melléklet figyelembevételével tartalmaznia kell az átcsoportosítandó szakmákat, valamint a végezni kívánt szakmai programot.

(5)[148] Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás rehabilitációs nappali kórházi vagy nappali ellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy mely rehabilitációs szakma, illetve rehabilitációs szakmai program keretében kívánják működtetni a nappali kórházi ellátást vagy nappali ellátást.

(6)[149] Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás intézeti hospice ellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek a 10. § és a 2. számú melléklet figyelembevételével tartalmaznia kell az átcsoportosítandó kapacitás szakma szerinti besorolását.

(7)[150] Amennyiben a Tv. 7. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítással a szolgáltatónál új szakma kerül kialakításra, az engedélyezhető kapacitások mértékét az új szakmára tervezett ellátási terület, az adott szakmára vonatkozó 10 ezer főre jutó országos átlagos kapacitás, illetve az adott szakmában megállapítható ellátási szükséglet esetén az adott szakmában az Egészségügyi Szakmai Kollégium (10) bekezdés szerinti véleménye alapján országosan szükséges összes kapacitásmennyiség és az összlakosság arányához viszonyított átlag figyelembevételével kell meghatározni.

(7a)[151] Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás egynapos ellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy az átcsoportosítást követően a külön jogszabály szerinti mely egynapos beavatkozások elvégzéséhez kerül felhasználásra az átcsoportosított kapacitás, továbbá a kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező vállalja az egynapos ellátás végzésére irányadó külön jogszabály szerinti feltételek biztosítását.

(7b)[152] Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás járóbeteg-szakellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek a 10. §, a 2. és a 3. számú melléklet figyelembevételével tartalmaznia kell az átcsoportosítással érintett szakmákat, valamint a végezni kívánt szakmai programot.

(8)[153] A Tv. 7. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás az egészségügyi szolgáltatóra irányadó, külön jogszabály szerinti teljesítményvolumen változása nélkül kezdeményezhető.

(8a)[154] A Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés nem irányulhat olyan kapacitásátcsoportosításra, amely eredményeként - figyelembe véve a kezdeményezést megelőző egy év forgalmi adatait - várhatóan az országos átlag alatti kihasználtsággal rendelkező rehabilitációs vagy krónikus fekvőbeteg-szakellátási szakmába tartozó kapacitás jön létre.

(8b)[155] A fenntartó a Tv. 5. § (1) bekezdése szerinti tartós ellátási igény csökkenés fennállása nélkül is kezdeményezheti a Tv. 7. § (1), (3) és (4) bekezdése szerinti kapacitás-átcsoportosítást.

(9)[156] A Tv. 7. § (7) bekezdése szerinti eljárás során a NEAK a megkereséstől számított tizenöt napon belül küldi meg a 8/A. § szerint megállapítható kapacitásmennyiséget is tartalmazó véleményét az országos tisztifőorvos részére.

(9a)[157] Az országos tisztifőorvos nem engedélyezheti a kérelemben foglalt átcsoportosítást, ha[158]

a) az annak következtében létrejövő állapot nem felelne meg a Tv. 4/A. §-ában foglaltaknak,

b) nem biztosított a csökkentett aktív fekvőbeteg-szakellátás más ellátási formával történő kiváltása,

c) a kérelem a kapacitás krónikus fekvőbeteg-szakellátási szakmából, vagy más ellátási formában végzett szakmából aktív fekvőbeteg-szakellátási szakmacsoportba történő átcsoportosításra irányul,

d) azzal az adott egészségügyi szolgáltató érvényes finanszírozási szerződésében szereplő szakma úgy szűnne meg, hogy a megszűnő szakmához tartozó ellátási területet más egészségügyi szolgáltató nem vállalja, vagy az érintett lakosság ellátáshoz való hozzáférése romlik,

e) az átcsoportosítással létrehozandó állapot nem teljesítené a miniszteri rendeletben meghatározott működési feltételeket valamely szakma vonatkozásában,

f)[159] az átcsoportosítás során a 2., illetve a 3. számú mellékletben nem szereplő szakma jönne létre,

g) az átcsoportosítás az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában többletforrás-igénnyel járna,

h)[160] az átcsoportosítás veszélyeztetné a Tv. 1. § (2) bekezdés l) pontja szerinti egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, a Tv. 1. § (2) bekezdés o) pontja szerinti egészségügyi szakellátási feladat, illetve a Tv. 1. § (2) bekezdés p) pontja szerinti egészségügyi szakellátási kötelezettség teljesítését, illetve az átcsoportosítás előreláthatólag az ellátás szakmai színvonalának csökkenésével járna,

i)[161] a kérelem a Tv. 7. § (1), (3) és (4) bekezdésébe ütközik.

(10)[162] Az országos tisztifőorvos az átcsoportosítás tárgyában hozott döntéséhez véleményt kérhet a szakmai kollégiumtól, amennyiben az átcsoportosítással a szolgáltatónál új szakma jönne létre.

(11)[163] Ha a Tv. 7. § (1)-(4) bekezdése szerinti átcsoportosítás a 12. § (1) bekezdése szerinti fejlesztés megvalósításához kapcsolódik, az országos tisztifőorvos - az átcsoportosítás feltételeinek fennállása esetén - az átcsoportosításhoz előzetesen hozzájárul. Az előzetes hozzájárulásban - a kérelem alapján - meg kell határozni az átcsoportosítás végrehajtásának időpontját. Ebben az esetben a Tv. 7. § (7) bekezdésében foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy az országos tisztifőorvos az előzetes hozzájárulásában foglaltakat is figyelembe véve dönt az átcsoportosítás engedélyezéséről.

(12) Nem minősül a Tv. 7. §-a szerinti átcsoportosításnak, ha a 12-13. § szerinti, kapacitáscsökkentést is tartalmazó döntés egyébként átcsoportosítással jár.

(13)[164] A Tv. 7. § (4) bekezdése szerinti átcsoportosítás során a (9a) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

(14)[165] Nem minősül az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában többletforrás-igénynek a Tv. 7. § (3) bekezdése szerinti, rehabilitációs szakmák közötti kapacitás-átcsoportosítás.

(15)[166] A Tv. 7. § (11) bekezdése szerinti átcsoportosítás során a kapacitások ellátási formája és szakmai összetétele megváltoztatható azzal, hogy nem lehet a krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitást aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitásra, a járóbeteg-szakellátási kapacitást fekvőbeteg-szakellátási kapacitásra változtatni.

(16)[167] Abban az esetben, ha a Tv. 7. § (1)-(4) bekezdése szerinti átcsoportosítás eredményeként az 1. § szerinti többletkapacitás jönne létre, az átcsoportosításra irányuló eljárás során az országos tisztifőorvos megkeresi a NEAK-ot. A NEAK soron kívül gondoskodik arról, hogy a kérelmezett átcsoportosítást a többletkapacitás-befogadási bizottság (a továbbiakban: TBB) - az országos tisztifőorvos megkeresésétől számított 30 napon belül - megtárgyalja. Amennyiben a kérelmezett átcsoportosítást a TBB támogatja, a NEAK - a TBB döntésétől számított 5 napon belül - előzetes jóváhagyás céljából megkeresi az egészségügyért felelős minisztert. Az egészségügyért felelős miniszter a 15/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megkeresi az államháztartásért felelős minisztert. Az államháztartásért felelős miniszter a 15/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nyilatkozik az átcsoportosítás jóváhagyásáról. Az egészségügyért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszter általi jóváhagyás kézhezvételétől számított 10 napon belül - tájékoztatja az átcsoportosítással való egyetértéséről és az államháztartásért felelős miniszter általi jóváhagyásról az országos tisztifőorvost és a NEAK-ot. Az országos tisztifőorvos a kérelmezett átcsoportosítást csak abban az esetben engedélyezheti, ha azzal az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértett.

(17)[168] Az országos tisztifőorvos (16) bekezdés szerinti megkeresése tartalmazza[169]

a) az átcsoportosítással érintett szakmák, ellátási formák megnevezését,

b) az átcsoportosítással érintett kapacitások mennyiségét,

c) az átcsoportosítás szükségességének részletes szakmai indokolását,

d) az átcsoportosítással kapcsolatos szakmai véleményét, és

e)[170] a 13. § (4) bekezdés c) pontja szerinti - a fenntartó által az országos tisztifőorvos rendelkezésére bocsátott - hatásvizsgálatot.

8/A. §[171]

(1) A Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti átcsoportosítás esetén

a)[172] egy aktív fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe egy krónikus fekvőbeteg-szakellátási ágy vagy egy rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási ágy,

b)[173] egy aktív fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe legfeljebb heti 15 járóbeteg-szakellátási szolgáltatási óra,

c)[174] egy aktív fekvőbeteg-szakellátási ágy, valamint heti egy járóbeteg-szakellátási szolgáltatási óra helyébe egynapos ellátásra az átcsoportosított, a szolgáltató adott szakma szerinti aktív fekvőbeteg-, illetve járóbeteg-szakellátási kapacitásra az átcsoportosítást megelőző finanszírozási évben jutó havi átlagos teljesítmény egyenértékének megfelelő mennyiségű súlyszám,

d)[175] tizenegy krónikus ellátási, illetve rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe hét, illetve hat ápolási fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe három, a külön jogszabály szerinti szorzóval finanszírozott intézeti hospice ágy

e)[176] egy rehabilitációs, illetve krónikus fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe legfeljebb heti 5 járóbeteg-szakellátási szolgáltatási óra,

f)[177] egy rehabilitációs, illetve krónikus fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe egynapos ellátásra az átcsoportosított, a szolgáltató - adott rehabilitációs, illetve krónikus fekvőbeteg-szakellátási szakmájának - lekötött kapacitására az átcsoportosítást megelőző finanszírozási évben jutó havi átlagos teljesítmény egyenértékének megfelelő mennyiségű súlyszám,

g)[178] a járóbeteg-szakellátás keretében végezhető nappali ellátás esetében egy beteglétszám helyett egy járóbeteg-szakellátási óra

állapítható meg, azzal, hogy amennyiben intézeti hospice-re a d) pont szerinti kapacitás-mennyiséget meghaladóan csoportosítanak át, az az ott meghatározottak arányában történhet.

(2)[179] A Tv. 7. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs nappali ellátásra történő átcsoportosítás esetén egy krónikus ellátási, illetve rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe

a) pszichiátriai rehabilitáció keretében működtetni kívánt nappali kórházi vagy nappali ellátás esetén napi 1,2 beteglétszám,

b) az a) pontban nem említett más rehabilitációs szakma keretében működtetni kívánt rehabilitációs nappali kórházi vagy nappali ellátás esetén napi 1 beteglétszám

állapítható meg, azzal, hogy amennyiben nappali kórházi vagy nappali ellátásra az a) és b) pont szerinti kapacitásmennyiséget meghaladóan csoportosítanak át, az az ott meghatározottak arányában történhet.

(3)[180] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti átcsoportosítás az (1) bekezdés d) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés szerinti átcsoportosítással egy eljárásba is összevonható.

9. §[181]

Finanszírozási szerződésben leköthető szakmák[182]

10. §[183]

(1) A 2. számú melléklet határozza meg azon szakmák körét, amelyekre a fekvőbeteg-szakellátásban külön jogszabály szerint finanszírozási szerződés köthető.

(2)[184] A 3. számú melléklet határozza meg azon szakmák körét, amelyekre a járóbeteg-szakellátásban külön jogszabály szerint finanszírozási szerződés köthető.

Eljárás ellátási szükséglet fennállása esetén

11. §

(1) A Tv. 10. § (2) bekezdése szerinti váratlan esemény, vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükségletnek (e § alkalmazásában a továbbiakban: ellátási szükséglet) minősül a szükségletnek az ellátás biztonságát veszélyeztető mértékű változása.

(2)[185] A Tv. 10. § (2) bekezdése szerinti kezdeményezést a NEAK-hoz kell benyújtani. A NEAK a kezdeményezés kézhezvételét követő 10 napon belül a Tv. 10. § (2) bekezdése szerinti finanszírozási szerződés megkötéséhez szükséges jóváhagyás céljából kérelemmel fordul az egészségügyért felelős miniszterhez.

(3)[186] A kérelemben az egészségügyért felelős minisztert tájékoztatni kell

a) az ellátási szükséglet okáról és fennállásának várható idejéről,

b) az érintett lakosságszámról és ellátási területről,

c) az ellátást végző egészségügyi szolgáltatóról (szolgáltatókról),

d) az érintett szakma vagy szakmák köréről,

e) a felmerült kapacitásigény mennyiségéről,

továbbá mellékelni kell a c) pont szerinti egészségügyi szolgáltató (szolgáltatók) finanszírozási szerződés módosítására vonatkozó beleegyező nyilatkozatát.

(4)[187] Az egészségügyért felelős miniszter a kérelem kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül dönt jóváhagyásáról. Elutasító döntés esetén erről - a döntés indoklásával együtt - értesíti a NEAK-ot. Jóváhagyást tartalmazó döntés esetén az egészségügyért felelős miniszter a döntést követő munkanapon a jóváhagyott kérelmet megküldi jóváhagyásra az államháztartásért felelős miniszternek. A kérelem tárgyában az államháztartásért felelős miniszter harminc napon belül érdemi választ ad. Elutasítás esetén az érdemi válasz közlése indoklással együtt történik.

(5)[188] Az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter döntésüket az alábbi szempontok alapján hozzák meg:

a) a felmerült kapacitásigény nagysága,

b) az érintett és veszélyeztetett lakosság száma,

c) az adott szakmában (szakmákban) az egy ágyra jutó betegforgalmi adatokban bekövetkezett változás,

d) az átvett betegek arányában bekövetkezett változás az adott szakmában (szakmákban),

e) az adott szakmában (szakmákban) a területen kívülről ellátott betegek arányában bekövetkezett változás,

f)[189] a külön jogszabály szerinti teljesítményvolumen teljesítés arányában várható változás.

(6)[190] A miniszteri döntéshez szükséges adatokat a NEAK a megkeresésétől számított 5 napon belül elektronikusan és nyomtatott formában bocsátja a megkeresést küldő miniszter rendelkezésére.

(7)[191] A miniszteri döntések eredményéről - az államháztartásért felelős miniszter döntésének kézhezvételétől számított 5 napon belül - az egészségügyért felelős miniszter értesíti a NEAK-ot.

(8)[192] A NEAK a miniszteri döntések eredményéről történő értesülést követő nyolc napon belül előkészíti és az érintett egészségügyi szolgáltató részére megküldi a finanszírozási szerződés módosításának tervezetét. A szerződésmódosítást úgy kell előkészíteni, hogy az alapján a finanszírozás kezdőnapja az ellátási szükséglet bekövetkezésének napja legyen.

(9)[193] A Tv. 10. § (2) bekezdése szerinti kezdeményező az ellátási szükséglet megszűnéséről azonnal értesíti a NEAK-ot és az egészségügyért felelős minisztert.

(10)[194] A NEAK a Tv. 10. § (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat során az (5) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével jár el.

A többletkapacitás-befogadási eljárások közös szabályai[195]

11/A. §

Amennyiben a benyújtott pályázat, illetve kérelem olyan többletkapacitás befogadására irányul, amelyre vonatkozóan a korábbiakban a 12-15/A. § alapján támogató befogadási döntés született, a pályázat, illetve a kérelem csak a pályázó, illetve a kérelmező korábban befogadott kapacitásigényéről történő lemondása esetén támogatható.

11/B. §[196]

Amennyiben az 1. § (1) bekezdésében meghatározott többletkapacitások bármelyikével történő egészségügyi szolgáltatás végzésének, illetve elszámolásának további feltétele az 1. § (1) bekezdésében meghatározott másik többletkapacitással történő rendelkezés is és az adott egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik azzal, a két különböző többletkapacitás befogadásáról - erre irányuló kérelem hiányában is - egy eljárásban kell dönteni, a két különböző többletkapacitás csak együtt fogadható be.

11/C. §[197]

Abban az esetben, ha a 8. § (16) bekezdése szerinti eljárás során engedélyezte az országos tisztifőorvos a többletkapacitást eredményező átcsoportosítást, a többletkapacitás befogadása tárgyában nem kell külön eljárást lefolytatni, illetve külön döntést hozni.

11/D. §[198]

Az előzetes többletkapacitás-befogadási eljárás

12. §[199]

(1)[200] Többletkapacitás a Tv. 11/A. §-a alapján előzetesen akkor fogadható be, ha

a) központi költségvetésből támogatott népegészségügyi fejlesztés, illetve program,

b) európai uniós forrásból vagy más pénzügyi alapból támogatott pályázat,

c) az a) és a b) pont alá nem tartozó regionális fejlesztések

megvalósítása többletkapacitások befogadását igényli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befogadásnál figyelembe kell venni, hogy a befogadásra kerülő többletkapacitás várható éves teljesítményének finanszírozott összege nem haladhatja meg

a) a költségvetési törvényben rendelkezésre álló források,

b) a befogadással összefüggésben megszűnő szerződés következtében felszabaduló finanszírozás és

c) a finanszírozási szabályok módosításának eredményeként felszabaduló források

együttes összegét.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő többletkapacitás-befogadási igény merül fel, az előzetes befogadásra a kérelmet a támogatásra kiírt pályázat határidejének letelte előtt legalább 75 nappal, amennyiben a pályázat kiírása és határideje közötti idő ennél rövidebb, akkor a pályázat kiírását követő 8 napon belül kell elektronikusan és nyomtatott formában benyújtani a NEAK-hoz. A kérelem az alábbiakat tartalmazza:[201]

a) a pályázat részét képező és a kérelmezett kapacitásbefogadással összefüggő orvos-szakmai programot,

b) a kérelmezett kapacitás tervezett kihasználtságának, betegforgalmi adatainak bemutatását,

c) a Tv. szerinti elérési szabályoknak történő megfelelést,

d) a kérelmezett kapacitással összefüggésben tervezett ellátási területet,

e) a kérelmezett kapacitásbefogadás tekintetében a finanszírozás megkezdésének tervezett időpontját, a fejlesztés egyes részelemeinek - részletes indoklással ellátott - finanszírozására vonatkozó bontásban, amennyiben a fejlesztés egyes kapacitásbefogadással érintett részelemeinek megvalósulása és a fejlesztés egészének tervezett finanszírozása időben eltér,

f) a fenntartási időszakra vonatkozó pénzügyi hatásvizsgálatot, amely magában foglalja

fa) az ellátandó feladatra vonatkozó várható éves bevételeket és kiadásokat, valamint

fb) a tervezett kapacitásbővítésnek az egészségügyi szolgáltató egészére gyakorolt hatásának bemutatását, tekintettel a más szervezeti egységeknél megjelenő többletköltségekre, illetve a más egységeknél elérhető megtakarításokra, méretgazdaságossági szempontokra.

(3a)[202] Ha a többletkapacitás előzetes befogadása iránti igény az (1) bekezdés a) vagy c) pontjában foglaltak megvalósításához kötődik, a többletkapacitás előzetes befogadására irányuló kérelmet elektronikusan és nyomtatott formában kell benyújtani a NEAK-hoz. A kérelemnek tartalmaznia kell:[203]

a) a kérelmezett kapacitásbefogadással összefüggő orvos-szakmai programot,

b) a kérelem tárgyát képező kapacitás tervezett kihasználtságának, betegforgalmi adatainak bemutatását,

c) a kérelem tárgyát képező kapacitással összefüggésben - a Tv. szerinti elérési szabályoknak megfelelően - tervezett ellátási területet,

d) a kérelem tárgyát képező kapacitás tekintetében a finanszírozás megkezdésének tervezett időpontját, az egyes részelemek - részletes indoklással ellátott - finanszírozására vonatkozó bontásban, ha az egyes kapacitásbefogadással érintett részelemek megvalósulása és az egészének tervezett finanszírozása időben eltér,

e) az ellátandó feladatra vonatkozó várható éves bevételeket és kiadásokat, valamint

f) a tervezett kapacitásbővítés révén az egészségügyi szolgáltató egészére gyakorolt hatások bemutatását, tekintettel a más szervezeti egységeknél megjelenő többletköltségekre, illetve a más egységeknél elérhető megtakarításokra, méretgazdaságossági szempontokra.

(4)[204] A NEAK a kapacitásbővítési kérelem elbírálása érdekében az ellátási érdek fennállásának eldöntéséhez kikéri az országos tisztifőorvos véleményét, amelyet az országos tisztifőorvos a megkereséstől számított 10 napon belül megküld.

(5) Az országos tisztifőorvos (4) bekezdés szerinti véleménye az alábbiakat tartalmazza:[205]

a)[206] a vármegye érintett részén kimutatható-e kapacitáshiány,

b) vannak-e szünetelő kapacitások az érintett szakmában,

c) történt-e rendkívüli intézkedés az ellátás biztosítása érdekében.

(6)[207] A NEAK a 12/A. § (1) bekezdése szerinti javaslatában finanszírozási szempontból véleményezi a kérelmet, valamint a többletkapacitás-befogadás mértékére és feltételeire is javaslatot tesz.

12/A. §[208]

(1)[209] A Tv. 11/A. § (2) bekezdése szerinti, éven túli kötelezettségvállalást eredményező, előzetes többletkapacitás-befogadási eljárásban a NEAK a 12. § (5) bekezdése szerinti vélemény figyelembevételével elkészíti a többletkapacitás-befogadási javaslatát, és azt jóváhagyásra az egészségügyért felelős miniszternek megküldi. A jóváhagyott javaslatot az egészségügyért felelős miniszter a pályázónak a pályázat benyújtási határidejét megelőzően 15 nappal megküldi.

(2) A pályázó a 12. § (1) bekezdése szerinti támogatás kérésére irányuló szakmai programját az (1) bekezdés szerinti javaslatra figyelemmel nyújtja be.

(3) Amennyiben a támogatás a befogadási javaslatban foglaltaktól eltérően került elfogadásra, erről a támogatás elfogadását követő három napon belül az egészségügyért felelős minisztert tájékoztatni kell.

(4) Az (1) bekezdés szerinti javaslat alapján az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter az előzetes többletkapacitás-befogadást feltételül szabó támogatási döntést követően - a Kormány ügyrendjétől eltérő eljárásban - előterjesztést nyújt be a Kormányhoz az előzetes többletkapacitás-befogadások jóváhagyása érdekében. A befogadási javaslatról szóló döntés következtében a támogatási döntés eredménye módosulhat.

(5) A (4) bekezdés szerinti előterjesztésben több előzetes többletkapacitás-befogadás jóváhagyása is kérhető.

12/B. §[210]

(1)[211] A Tv. 11/A. § (3) bekezdése szerinti, éven túli kötelezettségvállalást nem eredményező, előzetes többletkapacitás-befogadási eljárásban a 12/A. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NEAK által előkészített többletkapacitás-befogadási javaslatot az egészségügyért felelős miniszter a pénzügyi hatásvizsgálattal, valamint a 12. § (5) bekezdése szerinti véleménnyel együtt megküldi az államháztartásért felelős miniszternek.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti javaslat beérkezését követő 30 napon belül érdemi választ ad az egészségügyért felelős miniszternek a befogadással történő egyetértése, illetve annak elutasítása tárgyában. Elutasítás esetén az érdemi válasz közlése indokolással együtt történik.

12/C. §[212]

(1) Az egészségügyért felelős miniszter

a) a 12/A. § szerinti esetben a Kormány jóváhagyását,

b) a 12/B. § szerinti esetben az államháztartásért felelős miniszter 12/B. § (2) bekezdése szerinti értesítésének beérkezését

követően haladéktalanul értesíti a befogadást kérő személyt, a 12. § (1) bekezdése alapján támogatást nyújtó szervet, valamint a NEAK-ot és az országos tisztifőorvost a döntésről és a befogadással összefüggésben megállapított feltételekről.[213]

(2)[214] Az országos tisztifőorvos a Tv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartást az (1) és a (7) bekezdés szerinti értesítés alapján vezeti.

(3)[215] A 12. § (1) bekezdése szerinti támogatási igény elfogadása esetén az igénnyel összefüggő fejlesztés támogatási szerződésében a beruházás vagy beruházási elem fizikai megvalósítására meghatározott időpontot követő 30 napon belül a NEAK - erre irányuló kérelem esetén - az egészségügyi szolgáltatóval finanszírozási szerződést köt, ha annak jogszabályban meghatározott egyéb feltételei is fennállnak. A fizikai megvalósítás időpontját az egészségügyi szolgáltató a támogatási szerződés hatályos példányának bemutatásával a NEAK-nál igazolja.

(3a)[216] A NEAK - erre irányuló kérelem esetén - a (3) bekezdésben foglalt határidő előtt is köthet finanszírozási szerződést a támogatási szerződésben meghatározott beruházási részelem teljesítését, illetve megvalósulását követően, a beruházási részelem finanszírozása vonatkozásában, ha a támogatási szerződésben szerződő félként szereplő közreműködő szervezet a beruházási részelem teljesítését, illetve megvalósulását igazolja.

(4) A 12. § (1) bekezdése szerinti támogatás iránti igény elutasítása, visszavonása, valamint a pályázati kiírás meghiúsulása esetén az egészségügyért felelős miniszter intézkedik a pályázó előzetes többletkapacitás-befogadásának törlése érdekében.

(4a)[217] A beruházás vagy beruházási elem fizikai megvalósulását nem igénylő pályázat esetén a finanszírozási szerződés megkötésekor - a (3) bekezdésben meghatározott időpont helyett - a fejlesztésre vonatkozó támogatási szerződés megkötésének napja, illetve amennyiben az korábbi, az (1) bekezdés szerinti döntésben meghatározott időpont az irányadó.

(5) Amennyiben a pályázat - ugyanazon feltételekkel - ismételten kiírásra kerül, a pályázó nyilatkozhat a korábban benyújtott kérelme fenntartásáról.

(6)[218] Ha a 12. § (1) bekezdése szerinti támogatási igénnyel összefüggő fejlesztés támogatási szerződésében a beruházás vagy beruházási elem fizikai megvalósítására meghatározott időpontot követő egy éven belül a pályázó nem kezdeményezi a finanszírozási szerződés megkötését, vagy annak a pályázatra vonatkozó támogatási szerződésben foglaltak szerinti időpontra történő halasztását, az országos tisztifőorvos a NEAK megkeresése alapján az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével a pályázó előzetes kapacitásbefogadását törli a nyilvántartásból.

(6a)[219] Amennyiben a kapacitás - az egészségügyért felelős miniszter egyetértése hiányában - a (6) bekezdés alapján nem kerül törlésre a Tv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásból, a (6) bekezdésben meghatározott időpontot követően - az egészségügyért felelős miniszter által megjelölt határnapig - köthető finanszírozási szerződés a kapacitás tekintetében.

(7) Amennyiben a finanszírozási szerződés megkötése előtt a többletkapacitás befogadást módosítani szükséges, azt

a) többletforrás-igénnyel nem járó esetben az egészségügyért felelős miniszter,

b) többletforrás-igénnyel járó esetben az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen

engedélyezheti, és erről az egészségügyért felelős miniszter a NEAK-ot és az országos tisztifőorvost értesíti.[220]

(8) Az (1) és a (7) bekezdés szerinti értesítés a 12. § (1) bekezdése szerinti támogatási szerződés megkötésének feltétele, az a támogatási szerződés mellékletét képezi.

(9)[221] A 12. § (3a) bekezdése szerinti kérelmek elbírálása során a 12. § (1)-(3) és (4)-(6) bekezdésében, a 12/A. és a 12/B. §-ban, valamint az e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy pályázó alatt kérelmezőt, pályázat alatt pedig kérelmet kell érteni.

Többletkapacitás-befogadási eljárás

13. §[222]

(1) A 12. § alapján előzetesen be nem fogadott többletkapacitás befogadására a (2)-(6) bekezdés és a 14-15/A. § alapján lefolytatott eljárás során kerülhet sor.

(2)[223] A többletkapacitás befogadása iránti kérelmet az egészségügyi szolgáltató fenntartója - egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója esetén a felsőoktatási intézmény vezetője - nyújthatja be a NEAK-hoz. Ha a fenntartó nem azonos az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel, a kérelemhez az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellenjegyzése is szükséges.

(3)[224] A kérelmet egy nyomtatott és aláírt példányban, valamint egy elektronikus példányban kell a NEAK-hoz benyújtani.

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

a)[225] az egészségügyi szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a kérelem tárgyát képező egészségügyi tevékenységre működési engedéllyel már rendelkezik, vagy ha az a kérelem tárgyát képező tevékenységre még nem terjed ki, akkor az egészségügyi szolgáltatónak a nyilatkozatát arról, hogy a többletkapacitás befogadását követő 15 napon belül benyújtja a működési engedély módosítása iránti kérelmet a működési engedély kiadására jogosult szervhez,

b) a befogadás szükségességének részletes szakmai indoklását,

c)[226] a befogadás fenntarthatóságát alátámasztó pénzügyi hatásvizsgálatot, megjelölve a pályázott szolgáltatás, szolgáltatások éves várható mennyiségét, a pályázattal kapcsolatos kiadások, valamint bevételek részletes bemutatásával, és

d)[227] az Egészségügyi Szakmai Kollégium valamennyi szakmailag érintett tagozatának a pályázat beadásától számított egy éven belül kiadott véleményét.

(4a)[228] A tételes elszámolás alá eső egyszerhasználatos eszköz kérelmezése esetén - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - az indikáció szerint érintett tagozat véleményének csatolása, egynapos ellátásokra vonatkozó pályázat esetén az egynapos sebészeti tagozat, valamint a pályázott szakma, szakmák szerint illetékes egészségügyi szakmai kollégiumi tagozat véleményének csatolása is szükséges.

(5)[229] Ha a 14. § (1a) bekezdésében foglalt határidőig beérkezett kérelem nem felel meg a (3) és a (4) bekezdésben foglalt követelményeknek, a NEAK a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül - legfeljebb 30 napos határidővel - hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Ha a kérelmező a hiánypótlást elmulasztja, a kérelmet a NEAK - érdemi elbírálás nélkül - elutasítja.

(6)[230] A kérelmek elbírálását a NEAK készíti elő, és ennek részeként összefoglalót készít a befogadás évenkénti pénzügyi kihatásáról kérelmenként és a támogatott kérelmek összessége tekintetében.

(7)[231] Ha a kérelem jogszabályban meghatározott rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátások súlyozási szorzójának 4,2 vagy 7,3 mértékre történő emelésére, illetve pszichiátriai és addiktológiai gyermek és felnőtt rehabilitációs ellátás befogadására irányul, a NEAK - a (6) bekezdés szerinti előkészítés keretében - megkeresi az országos tisztifőorvost a jogszabályban meghatározott feltételek fennállásának megállapítása érdekében.

(8)[232] A NEAK a beérkezett kérelmeket, a (6) bekezdés alapján készített összefoglalót, továbbá az országos tisztifőorvos által a (7) bekezdés szerinti megkeresésre adott állásfoglalást - a TBB soron következő ülését legalább 10 nappal megelőzően - megküldi a TBB tagjainak.

14. §[233]

(1) A TBB minden év áprilisában és szeptemberében ülésezik, további üléseket szükség szerint tarthat.

(1a)[234] A TBB az ülésének időpontját megelőző második hónap utolsó napjáig hiánytalanul beérkezett kérelmeket tárgyalja meg.

(2)[235] A TBB létszáma 8 fő, amelyből 3 főt az egészségügyért felelős miniszter, 1 főt az államháztartásért felelős miniszter, 2 főt a NEAK főigazgatója, 1 főt az országos tisztifőorvos és 1 főt az OKFŐ főigazgatója jelöl ki. A TBB elnökét - a tagok közül - a NEAK főigazgatója jelöli ki.

(3) A TBB tagjainak megbízatása a kijelöléssel jön létre. A megbízás visszavonásig szól.

(4)[236] A TBB határozatképességéhez legalább 5 tag jelenléte szükséges. A TBB ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek a járóbeteg-szakellátást, valamint fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak a TBB elnöke által meghívott szakmai érdekképviseleti szervezeteit képviselő személyek, továbbá előterjesztőként a NEAK adott témáért felelős munkatársa.

(5) A TBB döntését tagjai többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A TBB tagja különvéleményt fogalmazhat meg. Az ülésen a döntésről és a megfogalmazott különvéleményről jegyzőkönyv készül.

(6)[237] A TBB működéséhez szükséges feltételeket a NEAK biztosítja. A TBB ülését úgy kell összehívni, hogy a megtárgyalandó anyagokat a TBB tagjai az ülést megelőzően legalább 10 nappal megismerhessék.

15. §[238]

(1)[239] A TBB az ülést megelőzően a 14. § (1a) bekezdésében foglalt határidőig beérkezett és hiánytalan kérelmek alapján - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - javaslatot (a továbbiakban: befogadási javaslat) tesz az egészségügyért felelős miniszternek a többletkapacitás befogadására.

(2) A TBB a befogadási javaslatának elkészítése során

a) álláspontja kialakításánál előnyben részesíti az objektív ellátási szükségletek kielégítésére irányuló kérelmet;

b) figyelembe veszi

ba) az egészségügyi szolgáltatót érintő korábban befogadott és a kérelem benyújtásakor lekötött többletkapacitásokat,

bb) az egy kapacitásegységre jutó lakosságszám adatokat,

bc) a kérelemmel érintett szakmák kapacitásainak kihasználtságára vonatkozó adatokat,

bd) a kapacitás szükséglet-alapú tervezésének meglétét,

be) a vonatkozó egyéb szakmai szabályoknak való megfelelést,

bf) a finanszírozás várható összegét,

bg) a 13. § (6) bekezdése alapján készített összefoglalót.

(3)[240] A befogadási javaslat elkészítése során előnyben kell részesíteni az olyan kérelmet, melynek eredményeként az egészségügyi szolgáltató

a) országos, illetve regionális ellátási területtel működik,

b) magasabb progresszivitású egészségügyi ellátást nyújt,

c) a korábban finanszírozott szolgáltatásokhoz képest költséghatékonyabb megoldást nyújt,

d) az ellátott terület népegészségügyi mutatóihoz szakmai összetételében a meglévőnél jobban igazodó szolgáltatást végez, vagy

e) segíti az egészségügyi rendszerhez való hozzáférési esélyek kiegyenlítését.

(3a)[241] A befogadási javaslat elkészítése során nem részesíthető előnyben az a 12. § (1) bekezdése szerinti többletkapacitás igény a fejlesztés fizikai megvalósításától számított 3 éven belül, amely esetében a fejlesztést megelőzően az egészségügyi szolgáltató vagy fenntartója nyilatkozott arról, hogy nincsen többletkapacitásra vonatkozó igénye.

(4) A befogadási javaslat elkészítése során figyelembe kell venni, hogy a befogadásra kerülő kapacitás várható éves teljesítményének finanszírozott összege nem haladhatja meg a központi költségvetésről szóló törvényben erre a célra rendelkezésre álló források összegét.

(5)[242]

(6) A befogadási javaslatnak tartalmaznia kell

a) a többletkapacitás-befogadásra javasolt egészségügyi szolgáltatók nevét,

b) a befogadásra javasolt többletkapacitás megjelölését,

c) a többletkapacitás-befogadás forrásigényét,

d) a finanszírozás javasolt kezdési időpontját.

(7)[243] A TBB a befogadási javaslatában csak azon szolgáltatók rehabilitációs osztályain nyújtott ellátások esetében javasolhatja a szorzó emelkedését, illetve befogadását, amelyek - az országos tisztifőorvos állásfoglalása szerint - megfelelnek a jogszabályban meghatározott szakmai szempontoknak, vagy ennek hiányában a szakmai minimumfeltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

15/A. §[244]

(1) A befogadási javaslat kézhezvételét követő 10 napon belül az egészségügyért felelős miniszter megkéri a befogadáshoz az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulását. Az államháztartásért felelős miniszter a megküldött befogadási javaslat kézhezvételét követő 15 napon belül értesíti az egészségügyért felelős minisztert a befogadáshoz való hozzájárulásáról, illetve annak elutasításáról és az elutasítás indoklásáról. Az egészségügyért felelős miniszter döntése akkor érvényes, ha ahhoz az államháztartásért felelős miniszter előzetesen hozzájárult.

(2)[245] Az egészségügyért felelős miniszter a befogadási javaslatról az államháztartásért felelős miniszter értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül, az éves pénzügyi kihatások és a rendelkezésre álló források figyelembevételével dönt. Az egészségügyért felelős miniszter a döntéséről - annak meghozatalától számított 5 napon belül - tájékoztatja a TBB-t és a NEAK-ot.

(3)[246] A NEAK főigazgatója a befogadott többletkapacitásokról a döntésről való tudomásszerzéstől számított 5 napon belül a NEAK honlapján közleményt ad ki és egyidejűleg tájékoztatja az országos tisztifőorvost. A közlemény egészségügyi szolgáltatónként tartalmazza a befogadott többletkapacitás megjelölését, mértékét, valamint a finanszírozási szerződés megkötésének tervezett időpontját és időtartamát.

(4)[247] A befogadott többletkapacitásra a finanszírozási szerződéskötési jogosultság hatályát veszti, ha az egészségügyi szolgáltató a közlemény közzétételét követően egy éven belül nem kezdeményezi a finanszírozási szerződés megkötését.

(5)[248] A (4) bekezdés szerinti finanszírozási szerződés megkötéséről a NEAK az egészségügyért felelős minisztert soron kívül értesíti, ha a befogadás olyan ellátásra irányult, amely indokolja a jogosultságnak az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló rendeletben történő rögzítését.

Kapacitások visszavonása

15/B. §[249]

(1) Az országos tisztifőorvos a következő szempontokat veszi figyelembe a Tv. 11/B. § (3) bekezdésében meghatározott döntéshez:[250]

a) a befogadott kapacitás révén a szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetősége - az ellátási terület megállapítását követően - nem változik vagy javul,

b) a befogadott kapacitást ellátó szolgáltatónál a tárgyi-személyi feltételek kedvezőbbek, mint annál a szolgáltatónál, amelytől a kapacitás visszavonására kerül sor,

c) a befogadott kapacitást végző szolgáltató által nyújtott szakmák köre, beavatkozások jellege, progresszivitási szintje és így a szolgáltatás minősége magasabb szintű.

(2)[251] Az (1) bekezdésben foglaltak megállapítása érdekében az országos tisztifőorvos szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet.

(3)[252] A Tv. 11/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a kapacitás visszavonás teljesítése érdekében a NEAK a többletkapacitás-befogadási eljárás során, a TBB felé történő javaslattételt megelőzően megkeresi az országos tisztifőorvost. A NEAK a megkeresésében megjelölheti azt az egészségügyi szolgáltatót, amely kapacitásának a visszavonását javasolja.

(4)[253] Ha az országos tisztifőorvos - a (3) bekezdés szerinti megkeresés alapján - megállapítja, hogy rendelkezésre áll az adott többletkapacitás befogadásához szükséges tartalék- vagy egyéb kapacitás, erről tájékoztatja a NEAK-ot.

(5)[254] Ha az országos tisztifőorvos - a (3) bekezdés szerinti megkeresés alapján - megállapítja, hogy nem áll rendelkezésre az adott többletkapacitás befogadásához szükséges tartalék- vagy egyéb kapacitás és a Tv. 11/B. § (3) bekezdése szerinti visszavonás indokolt, az országos tisztifőorvos rendelkezik a kapacitás visszavonásáról.

(6)[255] Az országos tisztifőorvos a döntés meghozatalától számított 5 napon belül tájékoztatja a NEAK-ot a kapacitásnak a Tv. 11/B. § (1) és (3) bekezdése szerinti visszavonásáról. A NEAK gondoskodik az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésének az országos tisztifőorvos döntése miatt szükséges módosításáról vagy felmondásáról, azzal, hogy a szerződésmódosítás hatálybalépésének vagy megszűnésének időpontja megegyezik a kapacitás visszavonásáról szóló határozat hatálybalépésének időpontjával.

(7) Ha a Tv. 11/B. § (1) vagy (3) bekezdése alapján hozott határozat olyan kapacitás visszavonásáról rendelkezik, amelyhez kapcsolódó ellátás elszámolására az egészségügyért felelős miniszter rendeletében megnevezett egészségügyi szolgáltatók jogosultak, a finanszírozási szerződés (6) bekezdés szerinti módosulását, illetve megszűnését követően végzett ellátások elszámolására az érintett szolgáltató nem jogosult.

15/C. §[256]

(1) Az országos tisztifőorvos a 13. § (7) bekezdése szerinti rehabilitációs ellátások vonatkozásában[257]

a) az év negyedik negyedévében a személyi és tárgyi feltételekre kiterjedően,

b) a szolgáltatónál lekötött fekvőbeteg-szakellátási kapacitás szakmai összetételének rehabilitációs ellátást érintő, legalább 15 ágyszámmal történő módosítása esetén a szerződésmódosítást megelőzően,

c) az orvosok létszámadatai vonatkozásában a finanszírozási szerződés adatai alapján félévente

ellenőrzést végez.

(2)[258] Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéshez szükséges adatokat a NEAK az országos tisztifőorvos megkeresésére az országos tisztifőorvos rendelkezésére bocsátja.

(3)[259] Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a szolgáltató nem felel meg a jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek, az országos tisztifőorvos közigazgatási eljárás keretében - legfeljebb egy éves határidő meghatározásával - kötelezi a szolgáltatót a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi feltételek biztosítására. Ha a szolgáltató a határozatban megállapított határidőre sem teljesíti a jogszabályban előírt személyi, tárgyi feltételeket, az országos tisztifőorvos kezdeményezi a NEAK-nál az adott szakmára megállapított súlyozási szorzó módosítását, kivéve, ha a szolgáltató adott szakmát érintő kapacitása a legalacsonyabb súlyozási szorzóval kerül finanszírozásra.

Vegyes rendelkezések

16. §

(1)[260] A Tv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott kapacitások rendelkezésre bocsátásáról a katasztrófahelyzet elrendelését követően az országos tisztifőorvos haladéktalanul rendelkezik a fenntartó értesítése útján.

(2)[261] A kapacitásokat úgy kell rendelkezésre bocsátani, hogy az egészségügyi szolgáltató által a nyújtott ellátások körében a sürgős szükség által indokolt szolgáltatásokhoz szükséges kapacitásmennyiség folyamatosan rendelkezésre álljon.

17. §

(1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10. § (3) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:

[A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az országos tisztifőorvost jelöli ki]

"d) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 6. § (5)-(7) bekezdése"

[szerinti feladatok ellátására.]

(2) Az R. 10. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a regionális intézetet jelöli ki]

"d) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény

da) 4. § (4)-(9) és (11) bekezdése,

db) 4/A. § (2) bekezdés b) pontja,

dc) 5. § (4) és (5) bekezdése,

dd) 5/A. § (1) és (7) bekezdése,

de) 5/B. § (1)-(5) és (7) bekezdése,

df) 8/A. § (1) bekezdése,"

[szerinti feladatok ellátására.]

17. §[262]

Az 5/A. § (4) bekezdése szerinti listát első ízben 2011. február 1-jéig kell közzétenni.

17/A. §[263]

(1) A 15/A. § (2) bekezdés b) pontjának, (2a) és (3) bekezdésének az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított, illetve megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő egyszerűsített többletkapacitás-befogadási eljárások során is alkalmazni kell, azzal, hogy a hiánypótlási felhívásra előírt öt napos határidőt a Módr. hatálybalépésétől kell számítani.

(2) Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a 15/A. § szerinti kérelmét első ízben 2011. szeptember 30-ig nyújthatja be, azzal, hogy a TBB a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül megküldi javaslatát az egészségügyért felelős miniszternek, aki a javaslatról annak beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. A 15/A. § rendelkezéseit egyebekben ebben az esetben is alkalmazni kell.

(3)[264]

(4)[265]

(5)[266]

(6)[267]

(7)[268]

(8)[269] Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 13/2012. (II. 14.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 2. számú mellékletben foglaltakat a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése szerinti eljárás során figyelembe kell venni. A Módr3. hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződéseknek a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése szerinti eljárást követően kiadott működési engedélyek véglegessé válását követően, ennek hiányában 2012. július 1-jétől kell megfelelniük a 2. számú mellékletben foglaltaknak.

(9)[270] A Tv. 14. §-ának a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel megállapított (8) bekezdése szerinti - még nyilvántartásba nem vett - tartalékkapacitások felosztása során a 4/B. § (2)-(2b) bekezdését kell alkalmazni.

(10)[271] A települési önkormányzatok egészségügyi intézményei átvételének részletes szabályairól és egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 92/2012. (IV. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) megállapított 5/A. §-t a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése alapján megindult és a Módr4. 24. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(11)[272] A Módr4. által megállapított 1. § (3b) bekezdését a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése, illetve a Tv. 14. § (4) bekezdése alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell.

(12)[273] Az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 107/2012. (VI. 1.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr5.) megállapított 2. és 4. számú mellékletet a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése alapján indult és a Módr5. 8. §-ának a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(13)[274]

(14)[275]

(15)[276] Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 164/2012. (VII. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr7.) megállapított 6. § (3) bekezdését, 8. § (1) bekezdés a) pontját, valamint 8. § (3) bekezdését a Módr7. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az 5/B. § (6a) bekezdését a tájékoztató közzétételének időpontjában folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

17/B. §[277]

17/C. §[278]

(1)[279]

(2)[280] Az (1) bekezdés szerinti javaslat és a Tv. 4/A. § (3) bekezdésében, valamint a Tv. 5/A. § (11) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az országos tisztifőorvos a 17/B. § (3)-(5) bekezdése szerinti eljárásban hivatalból állapíthat meg krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitást azzal, hogy a javaslatban foglaltaktól eltérhet.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozatban rendelkezni kell a kapacitáshoz kapcsolódó ellátási területről is azzal, hogy amennyiben a Tv. 5/A. § (11) bekezdésében meghatározott szempontok teljesülése érdekében szükséges, egyidejűleg módosítani kell az érintett egészségügyi szolgáltatók ellátási területeit is.

17/D. §[281]

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 447/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 8. § (16) bekezdését és 11/C. §-t a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben a 8. § (16) bekezdése és a 11/C. § hatálybalépésekor a kapacitás átcsoportosításra irányuló eljárás mellett az érintett kapacitás többletkapacitásként történő befogadására irányuló eljárás is folyamatban van, az utóbbi eljárást meg kell szüntetni és az eljárás során született TBB javaslatot a TBB támogató nyilatkozataként, valamint az egészségügyért felelős miniszter, illetve az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását a kapacitásátcsoportosításra irányuló eljárás során lehetőség szerint figyelembe kell venni.

17/E. §[282]

(1)[283]

(2) A Módr8. által módosított 2. és 3. számú mellékletben foglaltaknak, valamint az ahhoz kapcsolódó szakmakódoknak a Módr8. hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződéseknek 2013. július 1-jétől kell megfelelniük.

17/F. §[284]

A kapacitás-nyilvántartásnak 2013. szeptember 1-jétől kell megfelelnie az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 125/2013. (IV. 26.) Korm. rendelettel megállapított 5/B. § (2a) bekezdésének.

17/G. §[285]

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 339/2013. (IX. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr9.) megállapított 1. § (1c) bekezdését és 15/A. § (1) bekezdését a Módr9. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

17/H. §[286]

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 169/2014. (VII. 18.) Korm. rendelettel megállapított 15/C. § (2) és (3) bekezdését az azok hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

17/I. §[287]

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 364/2014. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított 15/C. § (3) bekezdését az annak hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

17/J. §[288]

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 192/2015. (VII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr10.) megállapított 5/A. § (6) bekezdését és 12/C. § (3a) bekezdését a Módr10. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

18. §

(1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2)[289]

(3) A 12. § rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően kiírt pályázatok esetén kell alkalmazni.

(4)[290]

(5)[291]

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez[292]

Többletkapacitásnak minősülő eszközök listája

2. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez[293]

A fekvőbeteg-szakellátásban finanszírozható szakmák köre

A) Aktív fekvőbeteg szakellátás

1. belgyógyászat

2. angiológia, phlebológia, lymphológia

3. haematológia

4. haemopoetikus őssejt transzplantáció

5. endokrinológia, anyagcsere és diabetológia

6. gasztroenterológia

7. nefrológia

8. geriátria

9. allergológia és klinikai immunológia

10. kardiológia

11.[294]

12. klinikai toxikológia

13. sebészet

14. tüdő- és mellkassebészet

15. érsebészet

16. idegsebészet

17. szívsebészet

18. csecsemő- és gyermekszívsebészet

19. szerv-transzplantációs sebészet

20. traumatológia

20/a. gyermektraumatológia[295]

21. helyreállító és esztétikai plasztikai sebészet

22. égéssebészet (felnőtt)

23. gyermek helyreállító plasztikai és égéssebészet

24. kézsebészet

25. arc-, állcsont-szájsebészet

26. szülészet-nőgyógyászat

26/a. asszisztált reprodukció[296]

27. csecsemő- és gyermekgyógyászat

28. neonatológia[297]

28/a. PIC[298]

29. csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápia

30. csecsemő- és gyermekkardiológia

31. gyermek-tüdőgyógyászat

32. gyermek-gasztroenterológia

33. gyermeksebészet

34. gyermeknőgyógyászat

35. gyermekszemészet

35/a. gyermek idegsebészet[299]

36. csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat

37. gyermekneurológia[300]

37/a. fejlődésneurológia[301]

38. gyermek- és ifjúságpszichiátria

39. gyermek- és ifjúsági addiktológia

40. fül-orr-gégegyógyászat

41. szemészet

42. bőr- és nemibeteg ellátás[302]

43. neurológia[303]

43/a. stroke ellátás[304]

44. ortopédia

45. gerincsebészet

46. urológia

47. andrológia

48. klinikai onkológia

49. sugárterápia

50. dento-alveoláris sebészet

51. általános anesztéziában végzett fogászati ellátás

52. reumatológia

53. aneszteziológia és intenzív ellátás

54. infektológia

55. AIDS betegek ellátása

56. trópusi betegségek ellátása

57. sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás

57/a. sürgősségi betegellátó egységben szervezett gyermek szakellátás[305]

58. pszichiátria

59. addiktológia

60. tüdőgyógyászat

61. foglalkozás-egészségügy

B) Krónikus fekvőbeteg-szakellátás, rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátás, ápolás és hospice ellátás[306]

1. krónikus ellátási formában szakmai minimumfeltétellel rendelkező szakmák köre

2. addiktológiai rehabilitáció

3.[307]

4.[308]

5. gyermek rehabilitáció

6. gyermek- és ifjúságpszichiátriai rehabilitáció

7. gyermek- és ifjúsági addiktológiai rehabilitáció

8. kardiológiai rehabilitáció

9.[309]

9/a. rehabilitációs medicina alaptevékenység[310]

10. súlyos agysérültek rehabilitációja

11. gerincvelősérültek rehabilitációja[311]

12. politraumatizáltak, égésbetegek és szeptikus sebészeti betegek rehabilitációja

13. súlyos központi idegrendszeri sérültek, politraumatizáltak és égésbetegek rehabilitációja gyermekkorban

14.[312]

15.[313]

16. pszichiátriai rehabilitáció

17. tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció

18. szakápolás[314]

19. felnőtt hospice ellátás[315]

20. gyermek palliatív ellátás[316]

3. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez[317]

Járóbeteg-szakellátásban finanszírozható szakmák köre

Az egészségbiztosító az alábbi szakmákra/szaktevékenységekre köthet finanszírozási szerződést:

1. belgyógyászat

2. angiológia, phlebológia, lymphológia

3. haematológia

4. endokrinológia, anyagcsere és diabetológia

5. endokrinológia

6. diabetológia

6/a. dietetika[318]

7. gasztroenterológia

8. nefrológia

9. geriátria

10. allergológia és klinikai immunológia

11. sebészet

11/a. tüdő- és mellkassebészet[319]

12. érsebészet

13. idegsebészet

14. szívsebészet

15. csecsemő- és gyermekszívsebészet

16. szülészet-nőgyógyászat

16/a. szülésznői ellátás (intézeti)[320]

16/b. asszisztált reprodukció[321]

17. csecsemő- és gyermekgyógyászat

18. csecsemő- és gyermekkardiológia

19. gyermek-tüdőgyógyászat

20. gyermek-gasztroenterológia

21. gyermeksebészet

22. gyermeknőgyógyászat

23. gyermekszemészet

24. csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat

25. gyermekradiológia

26. gyermekneurológia

27. fejlődésneurológia

28. fül-orr-gégegyógyászat

29. audiológia

30. foniátria

31. otoneurológia

32. szemészet

33. bőr- és nemibeteg-ellátás

34. neurológia

35.[322]

36. klinikai neurofiziológia

37. alvásmedicina

38. ortopédia

39. gerincsebészet

40. traumatológia

40/a. gyermektraumatológia[323]

41. kézsebészet

42. urológia

43. andrológia

44. urodinamia

45. klinikai onkológia

46. sugárterápia

47. fogászati ellátás (szakellátás)

48. dento-alveoláris sebészet

49. fogszabályozás

50. parodontológia

51. gyermekfogászat

52. fogászati röntgen

53. konzerváló fogászat, fogpótlástan

54. általános anesztéziában végzett fogászati ellátás

55. klinikai fogászati szájhigiénia

56. reumatológia

57. fizioterápia (orvosi szakképesítéssel)

58. menopauza és oszteoporozis rendelés

59.[324]

60. aneszteziológia

61. fájdalomterápia

62. infektológia

63. AIDS beteg ellátás

64. HIV/AIDS szűrés

65. trópusi betegségek ellátása

66. arc-állcsont-szájsebészet

67. pszichiátria

68. addiktológia

69. addiktológiai rehabilitáció

70. pszichiátriai rehabilitáció

71. tüdőgyógyászat

72. tüdőszűrés

73. plasztikai helyreállító és esztétikai sebészet

74. égéssebészet

75. gyermek plasztikai és égéssebészet

76.[325]

76/a. rehabilitációs medicina alaptevékenység[326]

77.[327]

78.[328]

79.[329]

80. gyermek rehabilitáció

81.[330]

82. kardiológiai rehabilitáció

83. tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció

84. gyermek- és ifjúságpszichiátria

85. gyermek- és ifjúságpszichiátriai rehabilitáció

86. gyermek- és ifjúságaddiktológia

87. gyermek- és ifjúságaddiktológiai rehabilitáció

88. foglalkozás-egészségügyi szakellátás

89. kardiológia

90. orvosi laboratóriumi diagnosztika

91.[331]

92. mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika

93.[332]

94. molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztika

95. röntgendiagnosztika

96. mammográfia

97. angiográfiás diagnosztika

98. CT diagnosztika

99. MRI diagnosztika

100. vaszkuláris intervenciós radiológia

101. intervenciós onkoradiológia

102. intervenciós neuroradiológia

103. egyéb intervenciós radiológia

104. teljeskörű ultrahang-diagnosztika

105. echokardiográfia

106. szülészeti és nőgyógyászati ultrahang-diagnosztika

107. gasztroenterológiai ultrahang diagnosztika

108. szemészeti ultrahang diagnosztika

109. neurológiai ultrahang diagnosztika

110. urológiai ultrahang diagnosztika

111. kórbonctan és kórszövettan

112. szövettan, kórszövettan

113. cytológia, cytopatológia

114. aspirációs cytológia

115. tüdő és/vagy pajzsmirigy aspirációs cytológia, cytopatológia

116. immunhisztológia

117. neuropatológia

118. szén-dioxid gázzal végzett terápia

119. hiperbárikus oxigén terápia

120. fizioterápia-gyógytorna

121. hydroterápia

122. gyógytorna

123. balneoterápia

124. thermoterápia

125. magneto-, fototerápia

126. elektroterápia

127. víz alatti gyógytorna

128. gyógymasszázs

129. fizikoterápia/fizioterápia (asszisztensi tevékenységként)

130. transzfúziológia

131. izotópdiagnosztika

132. radioizotópos terápia

133. PET-CT

134. klinikai genetika

135. genetikai tanácsadás

136.[333]

137. klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia[334]

138. pszichoterápia

139. logopédia

140. gyógypedagógia

141. konduktori tevékenység

142. egészségbiztosítási orvosszakértés

143. neuropszichológia[335]

144. klinikai addiktológiai szakpszichológia[336]

145. nem humán-asszisztált terápiák[337]

4. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez[338]

5. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez[342]

6. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez[343]

7. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez[344]