60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet

az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről

Veszélyhelyzeti normák

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (2) bekezdésének g) pontjában, valamint az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eüszt.) 35. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételeket az alábbiak szerint határozom meg:

1. §

E rendelet hatálya kiterjed a Magyarország területén[4]

a) működő egészségügyi szolgáltatókra,

b) folytatott egészségügyi tevékenységre,

c)[5] egészségügyi szolgáltatás nyújtását engedélyező és ellenőrző egészségügyi hatóságra: az országos tisztifőorvosra, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalra és a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalára (a továbbiakban együtt: egészségügyi hatóság).

1/A. §[6]

E rendelet alkalmazásában az Eütv.-ben és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendeletben foglalt fogalom-meghatározásokat kell figyelembe venni.

2. §

Az egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek (a továbbiakban: minimumfeltételek) meglétét az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadásakor és az egészségügyi szolgáltató működése során folyamatosan biztosítani kell.

3. §

(1) Az egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell[7]

a) a négyszemközti konzultációt is lehetővé tevő rendelőhelyiséget, amelyben

aa) az adott egészségügyi szolgáltatásra előírt tárgyi feltételek használata, illetve szakszerű tárolása - ideértve a gyógyszerek, a mérgező hatású anyagok és a veszélyes hulladék tárolását is - biztosított,

ab) az aa) pontban foglaltakon túl rendelkezésre áll a beteg fektetésére alkalmas vizsgálóágy,

ac)[8] a beteg-ellátását végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve kézfertőtlenítési lehetőség és a szükséges bútorzat biztosított;

b) a rendelőhelyiséggel közvetlen kapcsolatban lévő, vagy azon belül elkülönített öltöző területet, kivéve, ha az ellátás jellegéből adódóan a beteg fizikális vizsgálata nem szükséges;

c) váróhelyiséget;

d) kézmosási lehetőséggel ellátott mellékhelyiséget;

e) az egészségügyi dokumentációnak az egészségügyi adatokra vonatkozó szabályok szerinti tárolását, illetve kezelését.

f)[9] a rendelkezése alatt álló helyiségei - ideértve a folyamatos képi ellenőrzésre alkalmas biztonsági berendezéssel el nem látott és a betegforgalom előtt nyitva álló valamennyi helyiséget is - személyi biztonsági szempontból történő, napi rendszerességű, legalább a napi működés befejezése, illetve az egészségügyi szolgáltató zárása előtti átvizsgálását.

g)[10] telemedicina útján nyújtott egészségügyi szolgáltatás esetén a szolgáltatás nyújtásához a szolgáltató részéről szükséges infokommunikációs eszközt, illetve az adott ellátáshoz szükséges orvostechnikai eszközöket, telemedicina ellátásra vonatkozó eljárásrendet és betegtájékoztatót.

(1a)[11] Az (1) bekezdés szerinti rendelőhelyiség és vizsgálóágy biztosítása nem kötelező abban az esetben, ha azt a tevékenység jellege nem indokolja.

(2)[12] Az (1) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontjában, valamint e) pontjában foglaltakat akkor is biztosítani kell, ha az egészségügyi szolgáltató kizárólag a beteg otthonában vagy az e célra kialakított betegszállító vagy mentő járműben nyújt egészségügyi szolgáltatást.

(2a)[13] Az (1) bekezdés f) pontja szerinti átvizsgálási feladatot az egészségügyi szolgáltató a munkavállalója, szervezeti egysége vagy szolgáltatási szerződés keretében takarítói vagy biztonsági szolgálat által vagy a házirendjében meghatározott egyéb módon biztosítja.

(2b)[14] Ha az (1) bekezdés g) pontja szerinti szolgáltatás internetkapcsolat keretében valósul meg, biztosítani kell a szélessávú internetkapcsolatot, a megfelelő, stabil adatátvitelt és adatbiztonságot, vírusvédelmet. Ha jogszabály az adott egészségügyi eljáráshoz videokapcsolat alkalmazását írja elő, akkor az infokommunikációs eszköz alatt ezen eszközöket is érteni kell. A beteg egyértelmű azonosításáról a szolgáltató gondoskodik.

(3)[15] A (2) bekezdés szerinti esetben az egészségügyi szolgáltató székhelyén, illetve telephelyén biztosítani kell az ellátáshoz szükséges tárgyi feltételek szakszerű tárolását.

(4)[16] A betegek számára a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak biztosítania kell az akadálymentes közlekedés lehetőségét, továbbá ezen egészségügyi szolgáltatóknál a fogyatékossággal élők részére biztosítani kell az (1) bekezdés d) pontja és a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek speciális kialakítását.

(5)[17] Minden fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményben biztosítani kell a betegellátás biztonságát fokozó betegazonosító rendszer működését, amelynek részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni, figyelemmel a hatályos adatvédelmi rendelkezésekre is.

4. §

(1) A 3. §-ban foglaltakon túl minden 24 óránál hosszabb folyamatos ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál biztosítani kell

a)[18] a beteg pihenését, éjszakai elhelyezését biztosító helyiséget, amelyben a betegágyon túl az étkezéshez és a mindennapi használatú személyes tárgyak elhelyezéséhez szükséges bútorzat, valamint hideg és meleg folyóvizes kézmosási lehetőség is rendelkezésre áll,

b)[19] az a) pont szerinti helyiségből, annak előteréből vagy az egyes helyiségeket összekötő közlekedőből nyíló, nemenként elkülönített zuhanyozót és mellékhelyiséget,

c) a beteg kizárólagos használatában lévő, az utcai ruházatának elhelyezésére szolgáló szekrényt vagy külön zárható szekrény részt,

d)[20] a beteg kezdeményezésére, illetve átmeneti cselekvőképtelenné válása esetére a betegnek a napi életvitelhez szükséges készpénze és egyéb vagyontárgya megőrzését az egészségügyi szolgáltató szabályzatában foglaltak szerint,

e)[21] a betegek részére az igény szerinti mennyiségű folyadékfogyasztás lehetőségét folyamatosan,

f)[22] a normál, a könnyű-vegyes és a diétás étkeztetésben részesülő betegek számára napi háromszori főétkezést, és naponta egy alkalommal kisétkezést,

g)[23]

h)[24] a betegek megfelelő étkezésének biztosítása érdekében élelmezési és táplálási munkacsoport működését, mely egy fő dietetikus koordinátorból és az ápolás, illetve a gyógyítás területéről kijelölt egy-egy személyből áll,

i)[25]

(2)[26] Az (1) bekezdésben foglaltakat az egybefüggő ellátás 24 óránál rövidebb időtartamára tekintettel az egynapos sebészeti ellátást, kúraszerűen végezhető ellátást vagy nappali ellátást - ideértve a nappali kórházi ellátást is - nyújtó egészségügyi szolgáltató az ezen ellátási formákra irányadó jogszabályban foglaltak szerint biztosítja.

(3)[27] Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában:

a) gyógyintézeti normál étkeztetés:

a diétát nem igénylő gyógyintézeti fekvőbeteg átlagos energia- és tápanyagszükségletét fedező étkeztetés,

b) könnyű-vegyes étkeztetés:

kímélő étkeztetés, mely a gyógyintézeti fekvőbeteg átlagos energia- és tápanyagszükségletét fedezi, és amelynek étrendje összeállítása során a nyersanyagok és az ételkészítési eljárások kiválasztásánál alapvető szempont az ételek emészthetősége,

c)[28] diétás étkeztetés:

a gyógyintézeti fekvőbeteg átlagos energia- és tápanyagszükségletét fedező olyan ételekből összeállított étrend, amely különleges összetételére vagy az előállítása során alkalmazott egyedi eljárásra tekintettel olyan fogyasztók speciális táplálkozási igényeit elégíti ki, akik számára sajátos egészségi állapotuk bizonyos anyagok ellenőrzött mértékben történő fogyasztását teszi indokolttá.

(4)[29]

5. §

(1) Az egészségügyi szolgáltató

a)[30] az egészségügyi alapellátás körében

aa) háziorvosi, házi gyermekorvosi, háziorvosi ügyeleti, védőnői, iskola- és ifjúság-egészségügyi, foglalkozás-egészségügyi, fogorvosi, valamint rend- és honvédelmi alapellátás körébe tartozó szolgáltatás nyújtása esetén, amennyiben működése az adott alapellátás körébe tartozó valamennyi ellátást felöleli, a szolgálat,

ab) a háziorvosi, házi gyermekorvosi alapellátás elemeként történő ápolás esetén a körzeti, közösségi ápolási szolgálat

ac)[31] a betegek otthonában a kórházi ellátást kiváltó szakápolási feladatok esetén az otthoni szakápolási szolgálat,

elnevezés használatára jogosult;

b)[32] a járóbeteg-szakellátás körében

ba) a járóbeteg-szakellátás általános szintjén működő egészségügyi szolgáltatás esetén a szakrendelés,

bb) krónikus betegek, illetve fertőző betegségben szenvedő betegek ellátása és speciális gondozása esetén a gondozó,

bc) speciális szaktudást és technikai feltételek magasabb szintjét igénylő tevékenységet végző, a járóbeteg-szakellátás speciális szintjén működő egészségügyi szolgáltatás esetén a szakambulancia,

bd) legalább 4 szakterületen az adott területhez tartozó valamennyi egészségügyi szolgáltatás nyújtása és a helyszínen radiológiai és legalább az orvosi laboratóriumi diagnosztikai ellátás 0. szintje és az I. szint elérhetősége, valamint a 10. § (4) bekezdésére figyelemmel, a feladatok ellátásához indokolt magasabb szintű orvosi laboratóriumi diagnosztikai ellátás biztosítása esetén a rendelőintézet,

be) amennyiben szolgáltatás nyújtására változó helyszínen, illetve az e célra kialakított járművel kerül sor, a mobil egészségügyi szolgálat,

bf) speciális diagnosztikai vagy terápiás feladatok ellátása esetén az állomás, illetve a központ,

bg) kizárólag a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozását végző egészségügyi szolgáltató esetén a laboratórium,

bh) kizárólag a kórisme felállítása, illetve megerősítése céljából speciális vizsgálat végzésére szakosodott egészségügyi szolgáltató esetén a diagnosztikai központ,

bi)[33] a haldokló beteg otthonában történő gondozásával kapcsolatos egészségügyi tevékenység végzése esetén a hospice szolgálat,

bj) a kizárólag egészségügyi szakdolgozó által nyújtott ellátást végző egészségügyi szolgáltató esetén az adott egészségügyi szakma vagy szakképesítés

elnevezés használatára jogosult;

c)[34] a fekvőbeteg-szakellátás körében

ca) krónikus, rehabilitációs vagy folyamatos orvosi felügyeletet nem igénylő ápolási, szakápolási szolgáltatás nyújtása esetén az adott ellátási formában működő intézet,

cb) több szakmai főcsoportba tartozó szakmában aktív és krónikus, illetve aktív vagy krónikus betegellátást nyújtó, diagnosztikai háttérrel működő egészségügyi szolgáltató esetén a kórház,

cc)[35] a népegészségügyi szempontból kiemelkedő jelentőségű szakmacsoportokon belül speciális, magas szintű szakmai tudás rendelkezésre állása, és az ahhoz kapcsolódó gyógyító, módszertani, epidemiológiai, szervezési, kutatási és oktatási tevékenység gyakorlása esetén az országos gyógyintézet,

cd)[36] ha az egészségügyi szolgáltató a cc) alpont szerinti tevékenységeket részleges formában, az adott szakmacsoport országos gyógyintézetével együttműködve gyakorolja, az országos társ-gyógyintézet,

ce)[37] ha azt az orvostudományi vagy egészségtudományi képzést folytató egyetem részeként látja el, a klinika

elnevezés használatára jogosult;

d)[38] amennyiben egy szakterületen legalább 5 napon keresztül napi 6 órában biztosítja a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeket - azzal, hogy csak a beteg nappali elhelyezésére szolgáló helyiség biztosítása szükséges -, a nappali kórház elnevezés használatára jogosult;

e)[39] amennyiben a ritka betegségben szenvedő betegek diagnosztikai és terápiás ellátását végző más, ritka betegségeket ellátó járó- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókkal együttműködik, a betegutak megszervezését biztosítja, speciális, multidiszciplináris szolgáltatást nyújt, a betegellátási tevékenységen túl kutatási és oktatási tevékenységet végez, valamint a ritka betegségben szenvedő betegek és az elérhető szolgáltatások regisztrációját végzi, az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) kijelölése alapján a Ritka Betegségek Szakértői Központ elnevezés használatára jogosult.

(2)[40] Az (1) bekezdés c) pont cc) és cd) alpontja alapján működő, állami fenntartásban és tulajdonban álló országos gyógyintézetek és országos társ-gyógyintézetek körét az 5. melléklet határozza meg.

(2a)[41] A (2) bekezdés szerinti országos gyógyintézet és országos társ-gyógyintézet

a) a miniszter és a miniszter irányítása alá tartozó intézmények felkérésére véleményt nyilvánít, és szakterületén javaslatot tesz, valamint jogszabályban foglalt esetben szakvéleményt ad

aa) egészségügyi stratégiai kérdésben,

ab) az új vizsgálati módszerekről és gyógyító-megelőző eljárások alkalmazásának feltételeiről,

ac) az egészségügyi szolgáltatók szakmai minimumfeltételeire vonatkozóan,

ad) képzési programok, fejlesztések tekintetében,

ae) a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásával és támogatásba való befogadásával kapcsolatos eljárások során,

b) kijelölés esetén közreműködik az adott szakterület adatgyűjtésében,

c) kijelölés esetén szakterületén szakértői feladatokat lát el,

d) kijelölés esetén betegségregisztert működtet szakterülete betegségcsoportjában,

e) szakmai és módszertani szempontból segíti a szakterületéhez tartozó intézmények munkáját,

f) véleményezi a feladatkörét érintő, részére megküldött jogszabálytervezeteket,

g) tevékenységéről, egészségügyi-szakmai fejlesztési javaslatairól évente jelentést készít a miniszter részére,

h) szakterületén jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik a határon túli magyar betegek ellátásában.

(2b)[42] Az országos társ-gyógyintézet országos gyógyintézeti feladatait az illetékes 5. mellékletben meghatározott országos gyógyintézettel szakmai együttműködésben teljesíti oly módon, hogy az együttműködés tartalmáról megállapodást kötnek.

(2c)[43] A (2) bekezdés szerinti országos gyógyintézet és országos társ-gyógyintézet transzlációs gyógyászati tevékenységet is folytatnak, ennek során más tudományágak és technológiák eredményeinek, valamint az alapkutatási eredmények átültetését felhasználva előmozdítják az egészségügyi tevékenység végzése során a prevenciót, a diagnosztikai vizsgálatokat, a betegek ellátását, az oktatást és a tudományos kutatást.

(3)[44] Az Eütv. 3. § g) pont ga) alpontja szerinti egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti elnevezése mellett a gyógyintézet elnevezés használatára is jogosult.

(4)[45] Az (1) bekezdés d) pontja tekintetében nappali ellátás keretében egyes - az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott - kúraszerű, illetve rehabilitációs ellátások is nyújthatók. A nappali ellátás keretében az étkezés biztosítása az elvégzett beavatkozás időtartamának függvényében, illetve a beteg egészségi állapotának figyelembevételével szükséges.

5/A. §[46]

(1) Az Eütv. 92/A. § (1) bekezdése szerinti városi kórház a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat és a sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás szakmák közül legalább kettőben a részére irányadó progresszivitási szinten az adott szakmában egészségügyi ellátást nyújt.

(2) Az Eütv. 92/A. § (2) bekezdése szerinti vármegyei kórház az alábbi szakmák közül legalább ötben a részére irányadó progresszivitási szinten az adott szakmában egészségügyi ellátást nyújt:

1. belgyógyászat

2. endokrinológia, anyagcsere és diabetológia

3. gasztroenterológia

4. nefrológia

5. sebészet

6. szülészet-nőgyógyászat

7. csecsemő- és gyermekgyógyászat

8. fül-orr-gégegyógyászat

9. szemészet

10. bőr- és nemibeteg-ellátás

11. neurológia

12. stroke ellátás

13. ortopédia

14. traumatológia

15. urológia

16. klinikai onkológia

17. aneszteziológia

18. intenzív ellátás

19. pszichiátria

20. kardiológia

21. sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás

5/B. §[47]

Ha a laboratóriumi diagnosztika területén egészségügyi szakmai irányelv nem határoz meg egységes egészségügyi nevezéktant, az egészségügyi szolgáltató a laboratóriumi diagnosztika területén a miniszter által meghatározott és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér honlapján közzétett egységes egészségügyi nevezéktant használja.

6. §

(1) Az átültetés, illetve más célú egészségügyi felhasználás céljából eltávolított emberi eredetű szerv, szövet és sejt - ideértve a vért, a vér alkotórészeit, a csontvelőt, az ivarsejtet és a praeembriót is - szállítása és tárolása - az Eütv. XI. fejezete értelmében - az egészségügyi szolgáltatás körébe tartozó tevékenységnek minősül.

(2)[48]

(3)[49] Kizárólag a diagnosztikai vizsgálat céljából a betegtől levett vizsgálati anyagok szállítására az egészségügyi szolgáltató által igénybe vett szállító nem minősül egészségügyi szolgáltatónak, azonban az egészségügyi szolgáltató az igénybevételéről tájékoztatja a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, amely a szállító tevékenységét - szakfelügyelő főorvos bevonásával - hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

7. §

(1) E célra kialakított járművel a beteg egészségügyi szolgáltatóhoz, illetve az egészségügyi szolgáltatótól otthonába történő szállítását végző egészségügyi szolgáltató a betegszállító szolgálat elnevezés használatára jogosult.

(2) Az Eütv. 94. §-a szerinti mentést végző egészségügyi szolgáltató a mentőszolgálat elnevezés használatára jogosult.

(3)[50] Amennyiben az (1)-(2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatást speciális csoportba tartozó betegek számára nyújtják, ennek feltüntetését az egészségügyi szolgáltató az elnevezésében használhatja.

8. §

(1) A gyógyszerellátást végző egészségügyi szolgáltatók elnevezéséről külön jogszabály rendelkezik.

(2) Azok az egészségügyi szolgáltatók, amelyek tevékenysége az 5-7. §-ba nem sorolható be, az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély nyilvántartási rendszere szerinti elnevezés használatára jogosultak.

(3) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató több telephelyen működik, az 5-7. § szerinti elnevezésének feltüntetése mellett a működési engedélye szerint az adott telephelyen folytatott egészségügyi szolgáltatás nevesítésére, továbbá amennyiben elismert természetes gyógytényező felhasználásával történik az egészségügyi szolgáltatás nyújtása a fürdő-, illetve klímagyógyintézet elnevezés használatára is jogosult.

(4) Az egészségügyi képzésben, szakképzésben részt vevő egészségügyi szolgáltató az elnevezése mellett az oktatóhely vagy gyakorlóhely, illetve az oktatási intézmény nevének feltüntetésére is jogosult.

(5) Az egészségügyi szolgáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - nem használhat olyan elnevezést, amely az 5-8. §-okban nem szerepel, továbbá elnevezése nem lehet megtévesztő, annak egyértelműen ki kell fejezni az általa nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat és azok ellátási szintjét.

(6) A külföldi székhellyel rendelkező egészségügyi szolgáltató jogosult az (5) bekezdés szerinti elnevezése mellett a rá irányadó jog szerinti elnevezés feltüntetésére is.

9. §[51]

(1) Az eltérő egészségi állapotú betegek differenciált ellátását a fokozatosság elvén egymásra épülő, a szakmai tevékenységeknek a szakmai tapasztalat és a technikai feltételek alapján csoportosított progresszivitási szinteken működő ellátórendszer biztosítja.

(2) A járóbetegek

a) eseti szakellátása és a krónikus betegek folyamatos gondozása az általános járóbeteg-szakellátás,

b) speciális szaktudást, illetve eszközöket igénylő szakellátása a speciális járóbeteg-szakellátás

keretében történik.

(3) A diagnosztikai szakellátás a 2. mellékletben szakmánként meghatározott progresszivitási szinteken történik.

(4) A fekvőbeteg-szakellátás - az ellátáshoz szükséges eltérő személyi és tárgyi feltételek alapján - a 2. mellékletben szakmánként meghatározott progresszivitási szinteken történik.

(5) A sebészeti osztály II. progresszivitási szintjére működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató a traumatológiai ellátás I. progresszivitási szintjéhez tartozó egészségügyi szolgáltatást is nyújthat, amennyiben az arra előírt feltételeknek megfelel.

(6) A daganatos betegek többszakmás járó- és fekvőbeteg-szakellátására működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató onko-teamet köteles működtetni.

(7)[52] A hagyományos személyes találkozáson alapuló tevékenységek - így az orvos vagy egészségügyi szakdolgozó és a beteg közötti konzultáció, illetve az orvos és orvos közötti konzílium - mellett az adott szakterület szakorvosa, egészségügyi szakdolgozója és a felsőfokú egészségügyi szakirányú szakképzettséggel rendelkező klinikai szakpszichológusa kompetenciájában egészségügyi adatok infokommunikációs eszköz útján történő továbbítása révén, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően, személyes jelenlét nélkül is, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése lehetővé teszik[53]

a) diagnózist, terápiás javaslatot állíthat fel,

b) tanácsadást, konzultációt végezhet,

c) betegirányítást láthat el,

d) beutalót adhat,

e) gondozást láthat el,

f) terápiát, rehabilitációs tevékenységet végezhet,

g) gyógyszert írhat fel,

h) elektronikus vényen rendelhető gyógyászati segédeszközt írhat fel, az adott tevékenység végzéséhez e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén.

10. §[54]

(1) Az 1. melléklet tartalmazza az egyes egészségügyi szakmáktól független általános minimumfeltételeket.

(2) A 2. melléklet tartalmazza az egyes szakmák körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges minimumfeltételeket.

(3) A 3. melléklet tartalmazza az ápolókra, dietetikusokra, gyógytornászokra, védőnőkre és a szociális munkásokra vonatkozó személyi minimumfeltételeket.

(4) A 4. melléklet tartalmazza az egészségügyi dokumentáció részét képező ápolási, fizioterápiás és dietetikai dokumentáció tartalmi és formai követelményeit.

(5) A diagnosztikus háttér - amennyiben a 2. melléklet eltérően nem rendelkezik - más egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés alapján is biztosítható.

(6) Egy adott szakrendeléshez szükséges tárgyi feltételek úgy is biztosíthatóak, ha azonos telephelyen működő másik szervezeti egységben ezek elérhetően és hozzáférhető módon igénybe vehetőek.

(7) A közfinanszírozás körében

a) a minimális esetszám tekintetében a szervezeti egység által egy év alatt a finanszírozónak jelentett, adott szintre sorolt összes beavatkozások száma az irányadó; amennyiben a beavatkozások végzését az orvos több egészségügyi szolgáltatónál vagy mátrix osztályon végzi, annak megtörténtét az illetékes szakmai vezető vagy a szolgáltató orvos vezetője igazolja,

b) ha a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltató nem közfinanszírozott ellátást is nyújt, az egészségügyi szolgáltatónak a közfinanszírozott és a nem közfinanszírozott tevékenység vonatkozásában két különálló szervezeti egységet kell létrehoznia.

(8) Amennyiben valamely szakterület minimumfeltételeit e rendelet nem tartalmazza, az adott ellátásra vonatkozó jogszabály rendelkezései az irányadóak.

11. §

(1)[55]

(2)[56] Az egészségügyi hatóság - külön jogszabályban foglaltak szerint - ellenőrzi a minimumfeltételek meglétét és alkalmazhatóságát. Ennek keretében kerül sor a diagnosztikus háttér biztosítására vonatkozó szerződések, illetve az ezek alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatások - ideértve a szakmailag indokolt esetekben a párhuzamos rendelkezésre állást is - ellenőrzésére.

(3)[57] Az egészségügyi szolgáltatónál minőségügyi megbízott irányítja a belső minőségirányítási rendszer működtetését.

(4) Minőségirányítási rendszerének tanúsítását csak az az egészségügyi szolgáltató kezdeményezheti, amelyik megfelel az e rendelet szerinti minimumfeltételeknek.

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendeletben foglalt előírásokat a hatálybalépését követően benyújtott működési engedély iránti kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet és az azt módosító

a) 17/1998. (XII. 27.) EüM rendelet,

b) 12/1999. (V. 31.) EüM rendelet 1-4. §-a és 5. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint 1. és 2. számú melléklete,

c) 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 19. §-ának (7) bekezdése,

d) 24/2000. (IX. 1.) EüM rendelet 1-6. §-a, 10. §-ának (3)-(5) bekezdése és 1-7. számú melléklete,

e) 34/2000. (XI. 22.) EüM rendelet 10. §-ának (4) bekezdése,

f) 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelet 7. §-a,

g) 26/2002. (V. 14.) EüM rendelet 11. §-a és 3. számú melléklete,

h) 6/2002. (IX. 26.) ESZCSM rendelet

a hatályát veszti, azonban rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel vagy ideiglenes működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók tekintetében - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - alkalmazni kell.

(4)[58]

(5)[59]

13. §[60]

(1) Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet és az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet módosításáról szóló 1/2012. (V. 31.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 2. és 3. melléklet szerinti, a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére megállapított feltételeknek való megfelelést

a) azoknak a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak, amelyeket a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti kapacitás-felosztási eljárás érint, a kapacitás-felosztás tárgyában hozott határozat közlésétől számított 8 napon belül,

b) az a) pont alá nem tartozó, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak 2012. július 1-jéig

kell bejelenteniük.

(2)[61]

(3)[62] A Módr.-rel megállapított 2. és 3. melléklet szerinti, a közfinanszírozott járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére megállapított feltételeknek 2012. szeptember 30-ától kell megfelelni.

(4)[63] A (3) bekezdés szerinti megfelelést az egészségügyi szolgáltatóknak a működési engedély esetleges módosításával egyidejűleg, de legkésőbb 2012. december 30-ig kell bejelenteniük.

(5)[64]

13/A. §[65]

(1)[66] Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2012. (IX. 18.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók részére megállapított, a 2. és a 3. mellékletben foglalt, új, illetve módosult feltételeknek való megfelelésről a szolgáltatóknak nem kell bejelentést tenniük.

(2)[67] A közfinanszírozott járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a Módr2. által megállapított 2. és 3. melléklet tekintetében a 13. § (3)-(4) bekezdéseit kell alkalmazni.

13/B. §[68]

Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelettel módosított 2. melléklet szerinti, az újszülöttkori objektív hallásszűrő készülékkel kapcsolatos feltételeknek 2015. szeptember 1-jétől kell megfelelni.

13/C. §[69]

A közép-magyarországi térség szakellátásának e rendeletben foglalt feltételek szerinti fejlesztése érdekében, az annak előkészítését végző Belügyminisztérium és Országos Kórházi Főigazgatóság állományába tartozó személyekkel és szolgáltatásvásárlással kapcsolatos tervezési feladatok ellátása, fejlesztések előkészítése, kivitelezés lebonyolítása, intézményi létesítéssel és működéssel összefüggő szabályozó eszközök előkészítése szükséges.

Dr. Kökény Mihály s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

1. melléklet a 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelethez[70]

Az egészségügyi szolgáltatók tevékenységéhez szükséges - engedélyezett egészségügyi szakmától független - általános minimum követelmények

1. A fekvőbeteg-ellátás minimum kapacitása

A fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók közül

1.1. a krónikus, rehabilitációs, vagy az ápolási betegellátást nyújtó szolgáltatásnál

1.1.1. kórházhoz, más egyéb egészségügyi fekvőbeteg ellátáshoz nem integrált intézet esetében 10,

1.1.2. kórházban, más egyéb egészségügyi fekvőbeteg ellátásban integrált osztály esetében 15,

1.2. az aktív és/vagy krónikus betegellátást nyújtó kórház, az országos gyógyintézet és országos társ-gyógyintézet esetében 70,[71]

1.3. a klinika esetében - amennyiben egy szakmára vagy egy szakmai főcsoportba sorolt szakmákra rendelkezik engedéllyel - 30

fekvőbeteg egyidejű elhelyezéséhez és ellátásához szükséges kapacitás folyamatos rendelkezésre állásáról kell gondoskodni.

2. A szolgáltatók szakmáktól független feladatai

2.1. A fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a betegellátás folyamatossága érdekében az engedélyezett szakmák mindegyike számára saját szervezeti egységének működtetésével vagy működési engedéllyel rendelkező közreműködő egészségügyi szolgáltató bevonásával, vagy szerződés útján [kivéve: d), m), n), r), s) pont] biztosítja[72]

a) az ápolás-gondozást,

b) a fizioterápiás szolgáltatást,

c) a gyógyszerellátást,

d) az egészségügyi dokumentációt, nyilvántartást és adatvédelmet,

e) a betegek számára - az egyedi diétás követelményekre is figyelemmel - a betegélelmezést és dietetikai szolgáltatást, dietetikai szaktanácsadást,

f) a sterilanyag-ellátást,

g) a rovar- és rágcsáló irtást,

h) a kommunális és veszélyes hulladék kezelését és tárolását,

i) a szakkönyvtári szolgáltatást és/vagy internet elérhetőséget,

j) az egészségügyi textília-ellátást (textiltisztítás, szennyes- és tisztaruha kezelés),

k) az intézményi takarítást, tisztaságot,

l) a halottak szállítását és/vagy hűtve tárolását,

m) az infekciókontrollt (külön jogszabály szerint),

n) a dezinfekció tevékenységet,

o) a központi vagy egyedi orvosi gázellátást,

p) a biológiai minta szállítását és tárolását,

q) az intézményen belüli betegszállítást,

r) a járványügyi érdekből történő elkülönítést, megelőző rendszabályokat (izoláció),

s) a vér- és vérkészítményeket (beleértve a szállítást is).

2.2. A járóbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a betegellátás folyamatossága érdekében az engedélyezett szakmák mindegyike számára saját szervezeti egységének működtetésével vagy működési engedéllyel rendelkező közreműködő egészségügyi szolgáltató bevonásával, vagy szerződés útján [kivéve: e), k), n) és q) pont] biztosítja[73]

a) az asszisztenciát/ápolást,

b) a gyógyszerellátást,

c) a fizioterápiát,

d) a diagnosztikai szolgáltatást,

e) az egészségügyi dokumentációt, nyilvántartást és adatvédelmet,

f) a sterilanyag-ellátást,

g) az egészségügyi textília-ellátást (textiltisztítás, szennyes- és tisztaruha kezelés),

h) a kommunális és veszélyes hulladék kezelését és tárolását,

i) az intézményi takarítást, tisztaságot,

j) a rovar- és rágcsáló irtást,

k) az infekciókontrollt (külön jogszabály szerint),

l) a dezinfekció tevékenységet,

m) a biológiai minta szállítását,

n) a biológiai minta tárolását,

o) az intézményen belüli betegszállítást,

p) a dietetikai szaktanácsadást (csak a rendelőintézetben),

q) a járványügyi érdekből történő elkülönítést és a megelőző rendszabályok betartását (izoláció).

3. A járóbeteg szakrendelés/szakambulancia általános feltételei

3.1. Szakrendelés: a járóbeteg-szakellátás olyan általános szintje, mely a 7. pontban felsorolt feltételekkel és a 2. mellékletben az adott szakmánál meghatározott személyi és egyéb tárgyi feltételekkel elkülönülten rendelkező szervezeti egység, amely egy engedélyezett szakmát foglal magába és meghatározott rendelési időben működik. Amennyiben ugyanazon szakmában, ugyanazon időben több rendelőben nyújtják a járóbeteg-szakellátást, az egyes rendeléseket önálló szervezeti egységnek kell tekinteni és a működési engedélyben külön-külön kell nevesíteni.

3.2. Szakambulancia: a járóbeteg-szakellátás olyan speciális ellátási szintje, amely a 7. pontban meghatározott tárgyi feltételekkel, illetve az adott szakmában a 2. mellékletben meghatározott minimumfeltételekkel rendelkező, speciális tevékenységeket végző elkülönült szervezeti egység.

4. Fekvőbeteg-ellátó osztály működésének általános feltételei

4.1. Általános feltételek

a) A fekvőbeteg-ellátó osztály: olyan elkülönült szervezeti egység, amely egy engedélyezett szakmát foglal magába.

b) A fekvőbeteg-ellátó összevont osztály: olyan elkülönült szervezeti egység, amely egy szakmai főcsoportba sorolt több engedélyezett szakmát, valamint más szakmai főcsoportba tartozó, szakmailag szorosan illeszkedő, azonos ellátási formában engedélyezett szakmát foglal magába. Az összevont osztály ágyszáma az osztályon belül engedélyezett szakmák közül a 2. melléklet szerinti legmagasabb ágyszámmal rendelkező szakma ágyszámának is megfelelhet.

c) Amennyiben a 2. melléklet másképp nem rendelkezik, az osztály az a) pontban meghatározottak tekintetében legalább 15 fekvőbeteg egyidejű elhelyezéséhez és ellátásához szükséges feltételek folyamatos rendelkezésre állását biztosítja.

d) Az osztály szakorvosi szakképesítéssel rendelkező felelős szakmai vezető (az ápolási osztály és a központi gyógytorna-fizioterápia kivételével, a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező osztályvezető főorvos) irányításával működik.

4.2. Minden fekvőbeteg-ellátó osztálynak rendelkeznie kell 4 percen belül elérhetően az újraélesztés eszközeivel (újraélesztő tálca/táska), így különösen:

a) motoros szívóval,

b) hordozható defibrillátorral,

c) kézi lélegeztetővel,

d) laryngoscoppal, tubusokkal,

e) hordozható EKG-val, mely legalább 3 elvezetés egyidejű megjelenítésére és rögzítésére alkalmas,

f) a 2. mellékletben a központi ügyelet minimumfeltételeinél meghatározott gyógyszerekkel.

4.3. Minden fekvőbeteg-ellátó osztálynak rendelkeznie kell a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a rendelőre meghatározott feltételeknek megfelelő osztályos vizsgáló helyiséggel.

4.4. A felnőtt ellátás keretében gyermekellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak gyermekek elhelyezésére külön kórtermet, szülői jelenlét lehetőségét és elérhető gyermekgyógyász szakorvosi ellátást biztosítania kell. 18 év alatti gyermek felnőtt osztályon is ellátható a következő szakmákban: fül-orr-gégészet, traumatológia, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, szemészet, ortopédia.[74]

5. A fekvőbeteg-ellátás speciális működési formái

5.1. Mátrix osztály

5.1.1. A mátrix osztály: olyan elkülönült szervezeti egység, amely több, de azonos ellátási formában, különböző szakmai főcsoportba tartozó engedélyezett, azonos telephelyen elhelyezkedő szakmát foglal magába (kivéve csecsemő- és gyermekgyógyászat szakma) azzal, hogy a szervezeti egységben vagy operatív, vagy nem operatív tevékenység végezhető, szakmánként rögzített ágyszámmal.

5.1.2. A mátrix osztályon az engedélyezett szakmák vonatkozásában legalább 5 ágyat kell elkülöníteni. A mátrix osztályon, az osztály általános minimumfeltételein túl biztosítani kell a progresszív ellátási szintnek megfelelően az egyes szervezeti egységenként engedélyezett egyes szakmákhoz tartozó, a 2. mellékletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket. Az ügyeleti ellátásnál minden, az adott mátrix osztályon engedélyezett szakma tekintetében a szakorvos jelenlétét vagy készenlétét biztosítani kell.

5.1.3. A közfinanszírozott mátrix osztályon ellátott szakmák ugyanazon a telephelyen, önállóan, további közfinanszírozott osztályon nem engedélyezhetők.

5.1.4. Intenzív, sürgősségi, fertőző, szülészet-nőgyógyászati, onkológiai, pszichiátriai, neurológiai, rehabilitációs és ápolási osztályos feladatok mátrix osztályon nem láthatók el.

5.1.5. A csecsemő- és gyermekgyógyászat tekintetében mátrix osztály csak csecsemő- és gyermekellátás nyújtást jelentő szakmakóddal ellátott szakmák esetében hozható létre, a neonatológia kivételével. A gyermekgyógyászati szakmai tevékenységek, feladatok csak úgy végezhetők el mátrix osztály keretében, ha általános csecsemő- és gyermekgyógyászati szakma mellett működnek mátrix formában, minimum 4 ágyon.

5.1.6. A III. progresszivitási szintre sorolt szervezeti egység nem kerülhet mátrix osztályba, kivéve a csecsemő- és gyermekgyógyászati ellátásokat.

5.2. Kórházi szakápolás (ápolási osztály), önálló ápolási intézet

5.2.1. A fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató saját ápolási irányítással működő egysége, amely ápolási szolgáltatást nyújt azok számára, akiknek folyamatos ápolásra van szükségük, de rendszeres orvosi ellátásra már nem szorulnak.

5.2.2. Az önálló ápolási intézet nem kórházi struktúrában működő intézmény.

5.2.3. Az ápolási osztályon és az ápolási intézetben a felelős szakmai vezetői feladatokat a vezető ápoló látja el.

5.3. Sürgősségi betegellátó osztály/beteg-fogadóhely

A heveny tünetek vagy sürgősségi ellátást igénylő kórkép miatt előre nem tervezett felvételre jelentkező vagy előzetes szakorvosi vizsgálat nélkül jelentkező, vagy beszállított beteg fogadására fekvőbeteg-ellátásra engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató[75]

a) sürgősségi betegellátó osztályt köteles kialakítani a 2. mellékletben meghatározott "sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás" minimumfeltételei alapján,

b) az a) pontban meghatározott feltételekkel nem rendelkező szolgáltató beteg-fogadóhelyet köteles kialakítani az alábbi feltételek alapján:

5.3.1. A sürgősségi betegellátó osztályt, illetve beteg-fogadóhelyet könnyen megközelíthető helyen kell kialakítani. Az elhelyezkedésről, az elérhető útvonalról és az ügyeletes orvos (vezető) nevéről az intézet bejáratánál jól látható és egyértelmű módon tájékoztatást kell kifüggeszteni.

5.4. Központi gyógytorna - fizioterápia egység

5.4.1. Fekvőbeteg-ellátást kiszolgáló, vezető gyógytornász irányításával működő egység, amely gyógytorna-fizioterápia szolgáltatást nyújt egy intézményen belül az adott osztályok igényeinek megfelelően.

5.4.2. A központi gyógytorna - fizioterápia egységben a vezető gyógytornász irányítása alatt gyógytornászok és fizio/fizikoterápiás (szak)asszisztensek, gyógymasszőrök is dolgoznak.

5.4.3. Az egység felelős szakmai vezetői feladatait a vezető gyógytornász látja el, aki a kórház szakmai vezetőjének irányítása alatt áll.

6. A műtő egység általános minimumfeltételei

Az aneszteziológiai munkahely minimumfeltételei az 1501 szakmakód alatt találhatók[76]

1 A műtőteremnek a bemosakodó helyiséggel és a beteg-előkészítővel közvetlen kapcsolatban kell lennie.

2 A helyiségek a "zöld zóna" tisztafolyosójáról kell, hogy nyíljanak.

6.1. A műtőterem/kiemelt kezelő általános minimumfeltételei[77]

Megjegyzés:

*kiemelt kezelő esetén nem szükséges

6.2. Ébredő-megfigyelő helyiség minimumfeltételei

Ébredő-megfigyelő helyiség: altatás vagy egyéb érzéstelenítés mellett végzett invazív beavatkozást követően a beteg megfigyelésére és az azonnali szövődmények elhárítására szolgáló helyiség.

6.3.[78]

7. Rendelő és osztály általános minimumfeltételei

Az egészségügyi szolgáltatónál működő járóbeteg-szakrendelés, ideértve a fekvőbeteg-ellátó osztályos szakambulanciát, valamint a fekvőbeteg osztály a következő feltételeket biztosítja:

* Értelemszerűen az adott helyen engedélyezett szakma specialitásaira figyelemmel.

** Rendelőintézetben legalább 1 db biztosítása szükséges.

Műtőasztal/2 műtős szakasszisztens, műtőasztal/2 műtőssegéd

8. Az egészségügyi szolgáltatónál az orvosi laboratóriumi diagnosztika szintje

a) Járóbeteg szakellátás esetén minimum laboratórium 0. szint, illetve az I. szint elérhetősége szükséges.

b) Fekvőbeteg szakellátás esetén minimum laboratórium II. szint.

c) Országos feladatkörű speciális intézetek, térségi ellátás esetén minimum laboratórium III. szint.

9. Egészségügyi szolgáltató által újszülött anonim, örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésére működtetett inkubátor feltételei

Általános feltételek

1. Az inkubátor-fogadóhelyet közterületről könnyen megközelíthető helyen kell kialakítani.

2. Elhelyezéséről, elérhetőségéről az intézet bejáratánál jól látható és közérthető tájékoztatót kell kifüggeszteni.

3. Az újszülött inkubátorba történő elhelyezéséhez az anonimitás lehetőségét biztosítani kell.

4. Biztosítani kell, hogy az inkubátor folyamatosan (folytonos üzemmódban) újszülött befogadására alkalmas legyen.

5. Újszülött anonim elhelyezésére szolgáló inkubátor kizárólag ott működtethető, ahol az újszülött ellátásához legalább a neonatológia I. szintjének megfelelő szakmai minimumfeltételek biztosítottak.

6. Az egészségügyi államigazgatási szerv felé jelenteni kell az eseteket.

Tárgyi feltételek

1. Inkubátor, amely melegít, izolál és mechanikai védelmet biztosít.

2. Hangjelzés vagy a behelyezés tényére az egészségügyi szolgáltatót figyelmeztető más jelzőrendszer működtetése.

10. Sterilanyag-ellátás minimumfeltételei

A sterilanyag-ellátás közreműködő szolgáltató útján történő biztosítása csak akkor lehetséges, ha a közreműködő szolgáltatónál az e rendelet szerinti minimumfeltételek legalább az azonos ellátási szintnek megfelelően biztosítottak és a sterilizálás folyamata minőségügyi rendszerrel felügyelt.[81]

A sterilanyag-eszköz előállítás az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során sterilen alkalmazandó orvostechnikai eszközök biztosítása, ideértve a vonatkozó honosított harmonizált szabványok és irányelvek alapján, a felhasználás helyén végzett sterilanyag-eszköz előállítást is. A felhasználás helye lehet bármely közvetlen betegellátást nyújtó szervezeti egység.

A Központi Sterilizáló Egység az egészségügyi szolgáltató teljes körűen sterilanyag-eszköz előállítást, ellátást végző önálló szervezeti egysége, ahol minőségügyi rendszer alkalmazásával felügyelten a teljes újrafelhasználhatóvá tételi ciklus - a szennyanyag átvételétől a sterilanyag kiadásig - végbemegy.

Általános jelmagyarázat:

EL: elérhető intézményen belül

EK: elérhető intézményen kívül

X: szükséges

2. melléklet a 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelethez[84]

A TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MINIMUMFELTÉTELEK

Általános jelmagyarázat:

EL: elérhető intézményen belül

EK: elérhető intézményen kívül

RM: részmunkaidő

TM: teljes munkaidő

X: szükséges (tárgyi feltételeknél a szervezeti egységen belül vagy közvetlenül mellette rendelkezésre kell állnia)

A személyi feltételek FTE egységben kerültek meghatározásra.

FTE: teljes 40 órás munkaidőre számított heti munkaidő aránya (az általános szabálytól való eltérés jelölve pl. műszakonként vagy adott ágyszámra, illetve járóbeteg szakrendelés létszáma heti 30 óra szakrendelésre számítva)

sze: szükség esetén

ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV BETEGELLÁTÁS

Aneszteziológia

Szakmakód:

1501

Az esetleges aneszteziológiai szövődmények elhárítására megfelelő intenzív terápiás háttér biztosítása szükséges

Aneszteziológiai járóbeteg szakrendelés/szakambulancia minimumfeltételei

Az otthoni parenterális táplálás feltételei az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben foglaltak figyelembe vételével biztosítandók.

Intenzív ellátás

Szakmakód:

1502

Intenzív ellátás

Az 1. progresszivitási szinten végzett ellátás a szakmaspecifikus őrzők feladata. Ezek minimumfeltételei a kardiológia, neurológia és pulmonológia szakmánál szerepelnek.

Prioritási kritériumok intenzív osztályos beutaláshoz:

1. Kritikus állapotú, instabil betegek, akiknek olyan intenzív ellátásra van szükségük, amely ITO-n kívül nem végezhető (pl. lélegeztetés, folyamatos vazoaktív szer adagolás, folyamatos invazív monitorozás, szervpótló kezelés, stb.).

2. Olyan betegek, akik állapotuknál fogva intenzív monitorozást és szükség esetén azonnal intenzív beavatkozást igényelnek (azaz 1-es prioritású beteggé válhatnak).

3. Kritikus állapotú, instabil betegek, akiknél azonban az alapbetegségük természeténél, illetve súlyosságánál fogva a javulás esélye csekély.

Az egyes betegbeutalási prioritásoknak megfelelően az ellátás szintjei

Intenzív II.:

Feladatai:

1. Folyamatos alapszintű és invazív monitorozás

2. Vitális funkciók stabilizálása

3. Tartós lélegeztetés

4. Keringéstámogatás

5. Szervpótló kezelések végzése

6. Anyagcsere felügyelet

7. Mesterséges táplálás.

Ezek az intenzív osztályok az 1-3 prioritási csoport valamelyikébe sorolható betegeket kezelnek. Ezen ellátási szinthez tartozó intenzív osztály tevékenységi körét, illetve annak korlátait a kórháza által vitt szakmák jellege határozza meg. A kórházi profilba nem tartozó (pl. idegsebészeti, szívsebészeti, gyermeksebészeti), vagy komplikált, speciális kezeléseket igénylő beteget a progresszív ellátási szintnek megfelelő intenzív osztályra helyezi át a beteg állapotának stabilizálását követően.

Intenzív III.:

Speciális, vagy komplikált, illetve komplex intenzív ellátási feladatokra berendezkedett, multidiszciplináris intenzív osztályok.

Feladataik:

1. Folyamatos emelt szintű monitorozás

2. Keringéstámogatás/fenntartás

3. Komplikált vagy tartós respirátor kezelés

4. Vitális funkciók támogatása, fenntartása

5. Szervpótló kezelések

6. Anyagcsere-felügyelet és korrekció

7. Mesterséges táplálás

8. III. progresszivitási szintű társszakmák intenzív hátterének biztosítása

Ebbe a csoportba tartoznak a multidiszciplináris, nagy betegforgalmú vármegyei és klinikai intenzív osztályok.[86]

Fájdalomterápia

Szakmakód:

1503

Tartós lélegeztetés

Szakmakód:

1504

Tartós lélegeztetési osztály/központ

Tartós gépi lélegeztetés: az 5 napot meghaladó gépi lélegeztetésre vonatkozik.

Tartós lélegeztetési igényű betegeknek,

1. akiket kezelésük során 30 napon túl kell mesterségesen lélegeztetni, és ennek felfüggesztése a beteg életét akutan veszélyeztetné.

2. akiknél olyan kórkép igazolódott a vizsgálatok során, amely természeténél fogva várhatóan 30 napot meghaladó gépi lélegeztetést tesz szükségessé, melynek felfüggesztése akutan veszélyezteti a beteg életét. Ez utóbbi esetben - amennyiben nincs egyéb szervtámogatásra szükség - a 30 napos időkorlát betartása sem szükséges, hanem hamarabb is megindítható a tartós lélegeztető központban a kezelés vagy az otthoni lélegeztetés.

Osztály kialakítása: felnőtt ellátásban 6-8 ágyas, a csecsemő-gyermek ellátásban 4-6 ágyas osztályok.

Az otthonlélegeztetés központjait ott kell kialakítani, ahol a tartós lélegeztetés is folyik. Ezekbe a központokba ki kell helyezni 5 olyan készüléket, amelyek az otthoni lélegeztetésre alkalmasak. A beteg innen veheti kölcsön a készüléket, a készülék meghibásodása esetén ebből a készletből kaphat cserekészüléket, a központ gondoskodik a készülékek szervizeléséről.

ARC-, ÁLLCSONT- ÉS SZÁJSEBÉSZET

Arc-, állcsont- és szájsebészet

Szakmakód:

1700

Egynapos sebészet

Sürgősségi, dentoalveoláris eredetű és traumatológiai ellátáshoz kapcsolódó fekvő osztályos beavatkozások végzése.

Ambuláns beavatkozások és egy napos sebészeti ellátások végzésére alkalmas intézmények, amelyekben biztosítják a szükséges fekvőbeteg hátteret. Nem végezhetnek 24 órás hospitalizációt meghaladó obszervációt kívánó műtéteket.

Fekvőbeteg szakellátás

Progresszivitási szintek

II. szint:

Az úgynevezett standard arc-állcsontsebészeti osztályok, melyek képesek ellátni a II. progresszivitási szintű beavatkozások teljes spektrumát, azok szövődményeinek ellátásával.

Baleseti traumatológiai ellátási események során az implantációs eszközök beültetése esetén a minimum évi esetszám: 20.

Malignus folyamat miatti műtétek csak megfelelő diagnosztikus háttérrel, komplex onkoterápiás lehetőséggel, a kiterjesztett műtét elvégzésének lehetőségével végezhetőek, és csak legalább évi 20 műtét esetében.

A 24 óránál hosszabb idejű bent tartózkodást igénylő összes sebészeti műtét elvégzésére alkalmas osztály, mely a személyi és tárgyi feltételeknek megfelel.

Minimum ágyszám: 7

III. szint:

Azok a fekvő osztályok, melyek az arc-állcsontsebészet teljes spektrumát végzik, beleértve az interdiszciplináris ellátás lehetőségét.

Személyi és tárgyi feltétellel rendelkeznek az alábbi négy, speciális műtéti beavatkozás rutinszerű végzéséhez:

- orthognat műtétek (minimum évi 10),

- mikrosebészeti technikával végzett szövetátültetések (minimum évi 10),

- hasadék műtétek (minimum évi 10),

- pánfaciális sérülések ellátása (minimum évi 5).

A II. és III. szinthez arc-, állcsont- és szájsebészeti szakambulancia tartozik.

Minimum ágyszám: 10

*A II-III. szinten maxillo-faciális szakorvosi [AÁSZ; Szs(O); Szs(K)] felügyelet mellett látható el ügyelet.

A II. szinten az ügyelet készenléti szinten látható el.

A III. szinten ügyelet, mint a minimumfeltételekben meghatározott: III. szinten maxillo-faciális szakorvosi [AÁSZ; Szs(O); Szs(K)] folyamatos készenléti felügyelet mellett látható el ügyelet, melyet szakorvosjelölt és dentoalveoláris sebész is elláthat.

Ügyeletet minden szinten elláthat dentoalveoláris sebész.

Megjegyzés:

DA: dentoalveoláris sebész szakorvos

AÁSZ: arc-állcsont-szájsebész szakorvos

Szs(D): szájsebész szakorvos fogorvosi alapdiplomával

Szs(O): szájsebész szakorvos orvosi alapdiplomával

Szs(K): szájsebész szakorvos kettősdiplomával

Megjegyzés:

* 2 órán belül elérhető

BELGYÓGYÁSZAT

Belgyógyászat

Szakmakód:

0100

Progresszivitási szint:

I. szint:

A belgyógyászati szakma alaptevékenységeinek elvégzése aktív osztály keretein belül. A belgyógyászat szakmailag speciális tapasztalatot, speciális műszerigényt igénylő, a belgyógyászat alaptevékenységre épülő ágai magasabb progresszivitású önálló szakmaként jelennek meg az ellátórendszerben (nefrológia, gasztroenterológia, allergológia és klinikai immunológia, endokrinológia és anyagcsere betegségek, angiológia, phlebológia, lymphológia). Ugyancsak önálló szakmaként jelenik meg a kardiológia és a hematológia szakma is.

Angiológia, phlebológia, lymphológia

Szakmakód:

0101

Szakambulancia

2 éves angiológiai, phlebológiai, lymphológiai gyakorlattal rendelkező belgyógyászat szakorvossal működtetett kórházi szakambulancia.

Fekvőbeteg szakellátás

Progresszivitási szintek

II. szint:

2 éves angiológiai, phlebológiai, lymphológiai gyakorlattal rendelkező legalább 2 belgyógyász szakorvos, szakambulancia, önállóan vagy belgyógyászati osztály részlegeként működő angiológiai fekvőbeteg ellátás az intézményben. Intézményen belül elérhető érsebészet és intervenciós radiológia (mindkettő legalább II. szint) és intézményen kívül elérhető DSA.

III. szint:

2 éves angiológiai, phlebológiai, lymphológiai gyakorlattal rendelkező legalább 3 belgyógyász szakorvos, szakambulancia, angiológiai ágyak. Intézményen belül elérhető érsebészet, intervenciós radiológia (mindkettő legalább II. szint) és DSA.

Megjegyzés:

Szakambulancia minimumfeltételei megegyeznek az adott szintű fekvőbeteg ellátó osztály minimumfeltételeivel

Hematológia

Szakmakód:

0102

Szakrendelés/szakambulancia

Alapszintű járóbeteg/ambulancia kategóriájú hematológiai ellátás, amelyet valamennyi belgyógyászati fekvő, vagy járóbeteg ellátó intézménynek biztosítania kell. Döntően "rutin vérkép, véralvadás vizsgálatok", az egyszerűbb hematológiai betegségek járóbetegkénti gondozása, egyszerűbb belgyógyászati szövődmények fekvőbeteg ellátása.

Fekvőbeteg szakellátás

Progresszivitási szintek

II.a szint:

Olyan belgyógyászati osztályok, ahol legalább 2 hematológus szakorvos dolgozik. A területéhez tartozó betegek esetében elvégzi a diagnosztikai vizsgálatokat, az egyszerűbb terápiákat és a hematológiai betegek palliatív ellátását. Hosszú apláziát okozó terápiát nem végezhet.

Minimum ágyszám: 5

II.b szint:

Komplex hematológiai ellátást végző egységek (hemostasis, onko-hematológia jelentős része, kivéve a hemopoetikus őssejt-transzplantáció, illetve a bonyolultabb nagy értékű, kuratív célú onkohematologiai kezelés). Komplex onko-hematológiai járóbeteg ellátás, hemostasis szakambulancia, hematológiai ellátás általános belgyógyászati háttér megléte esetén végezhető.

Minimium ágyszám: 10

III. szint:

A komplex onko-hematológiai ellátás teljes köre, komplex hemostasis és vérzékeny betegellátás (fekvő- és járóbeteg), folyamatos terápiás aferezis biztosítása.

A III. szintnek megfelelő tevékenységeken kívül a csontvelő- és hemopoetikus őssejt-transzplantációt (beleértve az őssejt gyűjtést, feldolgozást, fagyasztást, tárolást, visszaadást) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendeletben kijelölt intézmények végezhetik.

A III. szintű hematológiai ellátás általános belgyógyászati és intenzív terápiás háttér megléte esetén végezhető.

Minimum ágyszám: 15

Hemophilia ellátás

A vérzékeny és AT-hiányos trombofiliás betegek szakszerű komplex ellátása és gondozása a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződéses kapcsolatban álló hemophilia gondozó központokban történik. Jogszabály által biztosított lehetőség a hemophiliás betegek kontrollált otthoni kezelése (KOK), amelyet - a hemophilia gondozó központok vezetésével és ellenőrzése mellett - maga a beteg/törvényes gondviselője vagy házi (gyermek)orvosa folytathat. A KOK ellátáson kívül a hemophiliás betegek ellátása a hemophilia gondozó központok feladata. Heveny, nagy vérzéssel járó esemény ellátása a komprehenzív hemostasis diagnosztikai háttérrel és 24 órás szolgálattal rendelkező Térségi Hemophilia Központokat működtető intézmények feladata.[89]

A hemofília ellátó hely fekvőbeteg-szakellátás esetén a hematológiai osztály részeként, járóbeteg-szakellátás esetén önálló szakambulanciaként működik.

Hemopoetikus őssejt transzplantáció

Szakmakód:

0112

Csontvelő transzplantáció

Csontvelő (ideértendő az összes hemopoetikus őssejtvételi forma) transzplantáció szakmai minimumfeltételei

Minimum ágyszám: 2

Megjegyzés:

A hemopoetikus őssejtbank minimumfeltételeit lásd a 6002 Sejtbanki tevékenységség szakmakód alatt

Megjegyzés:

* Bel-, vagy csecsemő- és gyermekgyógyászatra ráépített hematológiai szakvizsga. A vezető orvos: minimum egyéves, a másik szakorvos: minimum féléves, EBMT (European Group for Blood and Marrow Transplantation) által transzplantációra akkreditált centrumban szerzett gyakorlattal kell, hogy rendelkezzen.

** A vezető ápoló: minimum féléves, a többi ápoló: minimum 3 hónapos, EBMT által transzplantációra akkreditált központban szerzett gyakorlattal kell, hogy rendelkezzen.

*** Bakteriológia-, parazitológia-, gomba- és vírusdiagnosztika (CMV korai antigén vizsgálatot beleértve).

**** Választott, szűrt, besugárzott vérkészítmények biztosítása 24 órán keresztül, folyamatosan.

***** Betegek gyógyszeres (citosztatikus) kezelésében a citosztatikus keverék infúziók készítéséhez vertikális levegőáramlású lamináris air flow box-szal rendelkező aseptikus labor megléte szükséges. A citosztatikum keverék készítése gyógyszerész felügyelete mellett történik, az erre vonatkozó hatályos szakmai előírások szerint.

Fekvőbeteg szakellátás

Progresszivitási szintek:

I. szint

Belgyógyászat

II. szint:

Endokrinológiai betegek, diabetes és anyagcsere-betegségek ellátása. Ellátja a társbetegséggel kísért endokrin, diabetes és anyagcsere-betegségben szenvedőket.

Minimum ágyszám: 10

III. szint:

Endokrinológiai betegek, diabetes és anyagcsere-betegségek ellátása endokrinológiai, diabetes és anyagcsere-betegségek központjaiban.

Ellátja a társbetegségekkel vagy szövődménnyel kísért endokrin, diabetes és anyagcsere-betegségben szenvedőket.

Endokrinológia, diabetes és anyagcsere-betegségek országos szakmai központja. Ellátja a társbetegségekkel és szövődménnyel, vagy differenciáldiagnosztikai gonddal kísért speciális vizsgálati igényű endokrin, diabetes és anyagcsere-betegségben szenvedőket.

Minimum ágyszám: 15

Gasztroenterológia

Szakmakód:

0104

Szakrendelés[92]

Gasztroenterológiai és hepatológiai betegségek ellátása

- Minden 30 óra/hét gasztroenterológia profilú szakrendelésre (endoszkópia, illetve egyéb szubspecialitások) 1 fő gasztroenterológia szakorvos

- Az endoszkópos szakambulanciákra vonatkozó további feltételek:

- felszerelt endoszkópos vizsgálóegység,

- vizsgálóegységenként 1 fő endoszkópos szakasszisztens vagy 1 fő általános asszisztens biztosítása.

Fekvőbeteg szakellátás

Progresszivitási szintek:

I. szint

Belgyógyászat

II.a szint:

5 gasztroenterológia profilú ágyra 2 fő gasztroenterológia szakorvos

- minden 30 óra/hét gasztroenterológia profilú szakrendelésre (akár endoszkópia, akár hepatológia vagy egyéb szubspecialistás) 1 fő gasztroenterológia szakorvos

- 1 endoscopos laboratórium

- az endoszkópos szakambulanciákra vonatkozó további személyi feltételek

Minimum ágyszám: 5

II.b szint:

- 15 gasztroenterológia profilú ágyra 3 fő gasztroenterológia szakorvos

- minden 30 óra/hét gasztroenterológia profilú szakrendelésre (akár endoszkópia, akár hepatológia vagy egyéb szubspecialistás) 1 fő gasztroenterológia szakorvos

- 2 endoscopos laboratórium, az egyik ERCP vizsgálatok és operatív beavatkozások céljára megfelelően felszerelve

- az endoszkópos szakambulanciákra vonatkozó további személyi feltételek

Minimum ágyszám: 15

III. szint:

- minden 15 gasztroenterológia profilú ágyra 3 fő gasztroenterológia szakorvos

- minden 30 óra/hét gasztroenterológia profilú szakrendelésre (akár endoszkópia, akár hepatológia vagy egyéb szubspecialistás) 1 fő gasztroenterológia szakorvos

- 2 endoscopos laboratórium, az egyik ERCP vizsgálatok és operatív beavatkozások céljára megfelelően felszerelve

- az endoszkópos szakambulanciákra vonatkozó további személyi feltételek

Minimum ágyszám: 15

Megjegyzés:

A *-gal jelölt feltétel endoszkópos tevékenység végzése esetén szükséges.

Járóbeteg szakrendelésen az operatív endoscopia a kisebb, jól aláhurkolható polypok eltávolítását jelenti. Nem végezhető oesophagus varix ellátás és idegentest kivétel, ehhez kórházi háttér, vagyis sebészet és radiológia megléte szükséges.

Ilyen operatív beavatkozások feltétele, hogy a rendelőnek a legközelebbi kórházzal legyen megkötött együttműködési szerződése a szövődmények ellátása céljából.

További feltétele az operatív beavatkozásnak, hogy szövődmény esetén a mentő kiérkezése 30 percen belül hivatalos időintervallum alatt biztosítható legyen.

Gasztroenterológiai ultrahang diagnosztika: lásd az 5305 szakmakód alatt

Személyi feltételhez: Belgyógyász, gasztroenterológia szakorvos (legalább 3 éves szakorvosi gyakorlat évi igazolt 200 vizsgálat), asszisztens.

Gasztroenterológiai rehabilitáció

Szakmakód:

2203

A gasztroenterológiai ellátáshoz kapcsolódó rehabilitációs tevékenység: lásd Rehabilitációs medicina alaptevékenységek 2200 szakmakód alatt.[94]

* Gasztroenterológus szakorvos: 3 év gasztroenterológiai gyakorlat és évi 150 kolonoszkópia végzése a csatlakozást megelőző utolsó 3 évben

Az egészségügyi szolgáltató vállalja az alábbiak biztosítását:

- folyamatosan adatot szolgáltat az Országos Szűréstámogató Rendszerbe (OSZR),

- a vizsgálati leleteket az előzetesen megajánlott sablonba vezeti, amely követi a minimum standard nomenklatúrát,

- 2020. év után minden vizsgálat során képi dokumentálást készít, amely a minőségi kolonoszkópia feltételrendszerének megfelel,

- biztosítja a rendelkezésére álló eszközök szükséges karbantartását, a folyamatos üzemeltetéshez szükséges fogyóeszközöket, a minden vizsgálat után kötelező endoszkópos mosóautomata használatához a szükséges vegyszereket,

- biztosítja a munkavégzéshez szükséges további feltételeket mindaddig, amíg a szűrésből kiszűrt személyek megjelenése a szakrendelésen várható, és amíg az elvégzett kolonoszkópos vizsgálatról a szükséges jelentéseket tovább nem küldte.

Nefrológia

Szakmakód:

0105

Fekvőbeteg szakellátás

Progresszivitási szintek

I. szint:

Az általános belgyógyászati követelményeknek felel meg.

II. szint:

Az akut és krónikus vesebetegségek ellátása. Nefrológiai járóbeteg ellátás működtetése. Nem végezheti a III. szinten leírt speciális tevékenységeket.

Minimum ágyszám: 5

III. szint:

A fekvőbetegellátáshoz csatoltan a hét minden munkanapján nefrológiai járóbeteg ellátás működtetése. Vesebiopszia végzésének és feldolgozásának feltételei, immunszerológia (ANCA, aGBM) végzése, terápiás plazmaferezis lehetősége, CT, MRI vizsgálat elérhetősége, igazolt oktatási tevékenység.

A vesebiopszia, illetve immunszerológia (ANCA, aGBM) végzése és annak eredménye 24 órán belül elérhető legyen, citosztatikus terápia és biológiai terápia. Csak önálló osztály keretében végezhető.

Minimum ágyszám: 15

Járóbeteg szakellátás

A hét minden munkanapján működő nefrológiai szakrendelés és járóbeteg dialízis ellátás, krónikusan hemodializált, CAPD-vel kezelt és transzplantált betegek gondozása.

Geriátria

Szakmakód:

0106

Geriátriai beteg definíciója:

Az a 65 évesnél idősebb, több betegségben szenvedő beteg, akinél komplex diagnosztikai felmérésre és rehabilitációra szoruló állapot észlelhető, amely miatt folyamatosan kezelni, törődni és gondozni kell az erre az életkorra jellemző urogenitális, pszichiátriai, mozgásszervi, kardiális és egyéb betegségekkel.

Geriátriai ellátás formái:

1. Geriátriai járóbeteg szakellátás

Szakrendelőben, szakambulancián végzett geriátriai szakellátás. Célja a beteg és környezetének orientálása, kisebb terápiás módosítások elvégzése, beállított kezelések követése a háziorvossal és szükség szerint a szociális ellátórendszerrel koordinálva.

2. Geriátriai mobil intervenció

Kórházon belül végzett geriátriai szakellátás. Célja az egyes, nem geriátriai osztályokon kezelt geriátriai betegek ellátásának konzultatív jellegű segítése, a geriátriai ellátási szempontok érvényesítése.

3. Geriátriai osztály

A fekvőbeteg-ellátást nyújtó szolgáltatónál szervezett önálló osztály.

Fekvőbeteg szakellátás

Progresszivitási szintek

II. szint:

A II. progresszivitási szint azt az aktív geriátriai ellátást jelenti, amely kiegészíti és kisegíti elsősorban a belgyógyászat vonatkozásában a fenti definícióban meghatározott betegek ellátását.

Minimum ágyszám: 15

III. szint:

A legmagasabb szintű aktív geriátriai osztály, amely a fenti definícióban meghatározott betegek ellátását végzi, szakrendelést és konziliáriusi rendszert is biztosító szakember létszámmal rendelkezik, illetve szakemberképzésre is akkreditált.

Minimum ágyszám: 10

Allergológia és klinikai immunológia

Szakmakód:

0109

Progresszivitási szintek

I. szint:

Belgyógyászati osztály

Feladata:

- Klinikai immunológiai és allergológiai betegségek gyanújának felvetése, a diagnózishoz szükséges szakorvosi, szükség szerint a megfelelő szintű kórházi vizsgálatok biztosítása.

- Az irányító centrum által előírt rendszeres ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása, ami kiterjed a betegvizsgálatra, a kötelező, rendszeresen végzendő laboratóriumi és eszközös vizsgálatok elvégzésére, és a szükséges ambuláns szakvizsgálatok elrendelésére. A már diagnosztizált betegek számára a szakorvos által javasolt gyógyszerek felírása, és a gyógyszerszedéssel kapcsolatos előírt rutin ellenőrzések elvégzése. Konzultáció a beteg kezelését irányító szakorvossal.

- Klinikai immunológiai és allergológiai természetű betegségek szövődményeinek vagy a kezeléssel kapcsolatos mellékhatásoknak a felismerése, és a beteg ellátása vagy a megfelelő szintre történő tovább utalása, tanácsadás allergén kerülésre.

II. szint:

Feladata: az I. szint feladatai, továbbá:

- Az immunológiai/allergológiai betegségek diagnosztizálása, a gyors és biztos diagnózis hiánya esetén magasabb szintű ellátásra való haladéktalan áthelyezése, a megfelelő szintű konzultáció, szakmai tanácsadás igénybevétele.

- A betegek kezelése és gondozása, a terápiára nem reagáló esetek magasabb szintre való haladéktalan áthelyezése.

- Gyermekkori allergiát csak csecsemő- és gyermekgyógyászati képesítéssel bíró szakorvos gondozhat.

- Az alap szakképesítésnek megfelelő komplikációmentes allergiás betegségek végleges diagnózisának felállítása, terápiás terv készítése és végrehajtása, prevenciós szaktanácsadás.

- Az ettől eltérő esetekben az érintett alapszakma allergológiában képesítéssel rendelkező szakemberének bevonása kötelező.

- Komplikált, terápiarezisztens allergiás-immunológiai (autoimmun, immunhiányos, immunmediált betegségek) esetek szükség szerinti irányítása magasabb ellátási szintre.

- Az olyan immunológiai-allergológiai betegek, akiknek az alapbetegség mellett komorbid problémája van és az III. szintű ellátást igényel, azonnali áthelyezést igényelnek.

- A nem injekciós immunterápia indikációjának felállítása és a kezelés végrehajtása.

- In vivo allergén azonosítás: prick bőrpróbák, epikután tesztek segítségével.

Minimum ágyszám: 10

III. szint:

→ Térségi vagy országos betegellátást végző egészségügyi szolgáltató, ahol a személyi és tárgyi feltételeket biztosítani kell.

→ A szakorvosoknak (pulmonológia, bőrgyógyászat, neurológia, szemészet, szülészet, fül-orr-gége, reumatológia, és egyes belgyógyászati szakterületek) klinikai immunológiai és allergológiai szakorvosi képesítéssel vagy dokumentáltan bizonyítható 5 éves szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük a klinikai immunológiai-allergológiai betegek kezelésében.

→ Feladata: a II. szint feladatai, továbbá:

- A szisztémás és egyéb autoimmun betegségek és immunhiányos betegek kivizsgálása, gyógykezelése, állapotellenőrzése, a kezelési stratégia kialakítása és szakgondozás.

- A szövődményes, szakmai problémát okozó allergológiai betegek speciális szakgondozása, különös tekintettel a több szervet érintő immunológiai/allergológiai kórképekre.

- Lehetőség szakkonziliáriusi tevékenységre.

- A III. szinten kell ellátni azokat a feladatokat, amelyeknek feltételei a térségben és esetleg országosan is csak itt adottak, és ezeket indokolt módon az Egészségügyi Szakmai Kollégium Immunológiai és Allergológiai Tagozata határozza meg és jelöli ki.

- Speciális feladatok.

Klinikai Immunológiai központ

Az interdiszciplináris jelleg miatt a megfelelő szakmai háttér csak a négy orvosegyetemmel asszociált klinikai intézményekben biztosítható.

A klinikai immunológiai központ a III. szintű fekvőbeteg osztály mellett működik.

Immunterápia [allergiás-atopiás (IgE-mediálta) betegségek] végzésének általános feltételei

1. IgE-mediálta (allergiás-atopiás) betegek immunterápiáját klinikai immunológiai és allergológiai szakvizsgával rendelkező szakorvos (belgyógyász, tüdőgyógyász, fül-orr-gégész, bőrgyógyász, csecsemő- és gyermekgyógyász) végezheti.

2. Az atopiás (IgE-mediálta) betegségek immunterápiájába tartoznak: az allergén specifikus immunterápia (de-hypo-szenzibilizáció) parenterális és nem injekciós formái, valamint az egyéb nem allergén specifikus biológiai terápia különböző formái (toleranciakialakítás, biológiai terápia).

3. Az IgE-mediálta (atopiás) betegségek parenterális immunterápiás ellátási szintje: II., III.

4. Az allergén specifikus immunterápia parenterális (injekciós) formája csak olyan fekvőbeteg-intézetben végezhető el, ahol adottak a személyi és tárgyi feltételek (ITO - EL).

5. A nem injekciós forma fekvőbeteg intézményen kívül az allergológus-immunológus szakorvosok javaslata alapján pulmonológus, bőrgyógyász, fül-orr-gégegyógyász szakorvos által is végezhető.

Megjegyzés:

*A pulmonológia, kardiológia, bőrgyógyászat, neurológia, szemészet, stomatológia, reumatológia és egyes belgyógyászati szakterületek (gasztroenterológia, nefrológia) szakorvosai, akik klinikai immunológiai és allergológiai szakorvosi képesítéssel vagy legalább 5 éves szakmai gyakorlattal (alapfeltételként) rendelkeznek a klinikai immunológiai - allergológiai betegek kezelésében.

Dialízis

Szakmakód:

0110

Progresszivitási szintek

I. szint

Szatellit dialízis ellátó hely:

1 nefrológus szakorvos, HD, esetleg PD modalitás.

II. szint

Dialízis központ:

2 nefrológus szakorvos, HD és PD modalitás, fekvőbeteg-szakellátás.

III. szint

Kiemelt dialízis központ:

3 nefrológus szakorvos, HD és PD modalitás, fekvőbeteg-szakellátás, igazolt oktatási tevékenység a fekvőbeteg ellátással együtt.

Jelmagyarázat:[99]

* A dialízis központokban a krónikusan hemodializált betegek ellátását, felügyeletét a dialízis kezelésben igazoltan 1 éves gyakorlattal rendelkező szakorvos is végezheti, nefrológus elérhetőségének biztosításával.

** Az akut kezelőhelyiségben oxigén, szívó, mozgatható vizsgálólámpa, újraélesztő-felszerelés, EKG, defibrillátor szükséges.

BŐRGYÓGYÁSZAT

Bőr- és nemibeteg-ellátás

Szakmakód:

0800

Bőrgyógyászat, kozmetológia, STD betegségek és venerológia (syphilis, gonorrhoea, HIV):

- Bőr- és Nemibeteg gondozó Intézetek (syphilis, gonorrhoea gondozása),

- HIV - STD Centrumok (antiretrovirális kezelésben még nem részesülő HIV pozitívak gondozása),

- II-III. szintű bőrgyógyászati fekvőbeteg osztályok.

Bőrgyógyászat, kozmetológia és STD betegségek ellátása, de nem jogosult a venerológiai betegségek gondozására (syphilis, gonorrhoea és HIV).

Szakképesítés neve: bőrgyógyász szakorvos/bőrgyógyász, kozmetológus és venerológus szakorvos.

Fekvőbeteg szakellátás

Progresszivitási szintek

II. szint:

Az az ellátó hely, ahol önálló bőrgyógyászati és szövődményes venerológiai (syphilis, gonorrhoea) és egyéb STD esetek fekvőbeteg ellátása történik a kornak megfelelő hazai színvonalon és körülmények között, és az általános bőrgyógyászati járóbeteg rendelésen kívül legalább egy speciális szakambulancia is működik. Alkalmas bőrgyógyászati dermatoonkológiai kisműtétek végzésére is.

Minimum ágyszám: 10

III. szint:

Az az ellátó hely, amely bőrgyógyászati, szövődményes STD és venerológiai fekvőbeteg ellátást biztosít, és a hozzá csatlakozó szakambulanciákon (specializált szakrendelések) a kornak megfelelő hazai színvonalon, és hazai körülmények között magas szinten képes ellátni akár a legsúlyosabb bőrgyógyászati esetek széles skáláját. Onko-team elérhető. Egyes speciális területen a legújabb nemzetközi szakmai trendeknek megfelelő ellátást is képes nyújtani.

Ezen kategórián belül a progresszivitás legfelsőbb fokát az egyetemi oktatóközpontok képezik, progresszív bőrgyógyászati, venerológiai, dermatoallergológiai, dermatoimmunológiai és dermatoonkológiai tevékenység együttes biztosítása révén. Rendelkeznek azokkal a terápiás és kivizsgálási lehetőségekkel, amelyeket a III. szintű vármegyei kórházakban részben a szakszemélyzet hiánya miatt nem lehet teljesíteni. Biztosít speciális progresszív terápiás lehetőségeket (lézer park, kombinált fénykezelések, fotodinámiás kezelés), és kivizsgálásokat (minimális erythema dózis, speciális bőrgyógyászati immunológiai tesztek, immunhisztokémiai festések, stb.). Onko-team felállítására képes.[100]

Minimum ágyszám: 15