32007R0041[1]

A Tanács 41/2007/EK rendelete ( 2006. december 21 ) a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS 41/2007/EK RENDELETE

(2006. december 21)

a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre ( 1 ), és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendeletre ( 2 ), és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a tőkehalállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. február 26-i 423/2004/EK tanácsi rendeletre ( 3 ), és különösen annak 6. és 8. cikkére,

tekintettel az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 811/2004/EK tanácsi rendeletre ( 4 ), és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel a Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről szóló, 2005. december 20-i 2166/2005/EK tanácsi rendeletre ( 5 ), és különösen annak 5. és 6. cikkére,

tekintettel a Vizcayai-öböl nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2006. február 23-i 388/2006/EK tanácsi rendeletre ( 6 ), és különösen annak 4. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

(1)

A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke előírja a Tanács számára a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés és a halászati tevékenységek fenntartható folytatásának biztosításához szükséges intézkedések elfogadását, a rendelkezésre álló tudományos vélemények, és különösen a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) által készített jelentés figyelembevételével.

(2)

A 2371/2002/EK tanácsi rendelet 20. cikke értelmében a Tanács feladata, hogy halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként meghatározza a teljes kifogható mennyiségeket (TAC). A halászati lehetőségeket az említett rendelet 20. cikkében előírt kritériumoknak megfelelően kell kiosztani a tagállamok és a harmadik országok között.

(3)

A teljes kifogható mennyiségek és a kvóták hatékony kezelésének biztosítása érdekében ki kell alakítani azokat az egyedi feltételeket, amelyek alapján a halászati tevékenységek végezhetők.

(4)

A halászterületek kezelésének elveit és egyes eljárásait közösségi szinten kell megállapítani, hogy a tagállamok biztosíthassák a lobogójuk alatt közlekedő hajók igazgatását.

(5)

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikke megállapítja a halászati lehetőségek elosztásával kapcsolatban lényeges fogalommeghatározásokat.

(6)

A halászati lehetőségek felhasználása a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban kell történjen, különös tekintettel a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendeletre ( 7 ), a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendeletre ( 8 ), a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendeletre ( 9 ), az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendeletre ( 10 ), a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre ( 11 ), a földközi-tengeri halászati erőforrások védelme érdekében bizonyos technikai intézkedések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1626/94/EK tanácsi rendeletre ( 12 ), a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendeletre ( 13 ), a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló, 1998. március 30-i 850/98/EK tanácsi rendeletre ( 14 ), a közvetlen emberi fogyasztáson kívüli ipari célokra felhasznált hering kirakodásának feltételeiről szóló, 1998. június 29-i 1434/98/EK tanácsi rendeletre ( 15 ), az egyes hosszú távolságokon vándorló fajok bizonyos állományainak védelmét célzó egyes technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2001. május 14-i 973/2001/EK tanácsi rendeletre ( 16 ), a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendeletre ( 17 ), az egyes közösségi halászati területekre és erőforrásokra vonatkozó halászati erőkifejtések irányításáról, a 2847/93/EK rendelet módosításáról, valamint a 685/95/EK és a 2027/95/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 4-i 1954/2003/EK tanácsi rendeletre ( 18 ), a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendeletre ( 19 ), a 423/2004/EK rendeletre, az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról szóló, 2004. március 22-i 601/2004/EK tanácsi rendeletre ( 20 ), a 811/2004/EK rendeletre, a 2166/2005/EK rendeletre, a 388/2006/EK rendeletre és a közösségi halászhajók számára egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó 2007-es és 2008-as halászati lehetőségek rögzítéséről szóló, 2006. december 19-i 2015/2006/EK tanácsi rendeletre ( 21 ).

(7)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) véleményét követve a VIII. ICES-övezetben fenn kell tartani az ideiglenes rendszert a szardellára vonatkozó fogási korlátozások irányítására.

(8)

A VIII. ICES-alterületen a szardella halászatának megtiltásáról szóló, 2006. július 20-i 1116/2006/EK bizottsági rendeletet ( 22 ) hatályon kívül kell helyezni.

(9)

Az ICES véleményét követve fenn kell tartani és felül kell vizsgálni a homoki angolnára vonatkozó halászati erőkifejtés irányítási rendszerét a IIIa. és IV. ICES-övezetben, valamint a IIa. ICES-övezet közösségi vizein.

(10)

Az ICES által kibocsátott legutóbbi tudományos véleményre figyelemmel átmeneti intézkedésként tovább kell csökkenteni az egyes mélytengeri fajokra irányuló halászati erőkifejtést.

(11)

A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke alapján a Tanácsra hárul a fogási és/vagy halászati erőkifejtési korlátozásokhoz kapcsolódó feltételek megállapítása. A tudományos vélemények rámutatnak arra, hogy a megegyezés szerinti teljes kifogható mennyiségeken felül zsákmányolt fogások meghiúsítják a halászati műveletek fenntarthatóságát. Ezért meg kell állapítani azokat a kapcsolódó feltételeket, amelyek a kölcsönösen elfogadott halászati lehetőségek hatékonyabb végrehajtását fogják eredményezni.

(12)

Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) 2006. évi ülésén számos technikai és ellenőrző intézkedést fogadott el. Ezeket az intézkedéseket végre kell hajtani.

(13)

Az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény (CCAMLR) 2006-ban tartott XXV. éves ülésén elfogadták a fogási határértékeket azokra az állományokra vonatkozóan, amelyek bármely CCAMLR-tagállam meglévő halászata számára hozzáférhetőek. A CCAMLR jóváhagyta továbbá a közösségi halászhajók részvételét a Dissostichus spp. felderítő halászatában a 88.1. és 88.2. FAO-alterületen, valamint az 58.4.1., 58.4.2., 58.4.3a. és 58.4.3b. körzetben, és az érintett halászati tevékenységeket fogási és járulékos fogási korlátozásoktól, valamint bizonyos technikai intézkedésektől tette függővé. Az említett korlátozásokat és technikai intézkedéseket szintén alkalmazni kell.

(14)

A Közösség által a CCAMLR szerződő feleként vállalt nemzetközi kötelezettségek betartása érdekében - a CCAMLR-bizottság által elfogadott intézkedések alkalmazásának kötelezettségét is ideértve -, alkalmazni kell az említett bizottság által a 2006-2007. idényre elfogadott teljes kifogható mennyiségeket és az idényt meghatározó megfelelő dátumokat.

(15)

A 847/96/EK tanácsi rendelet 2. cikkével összhangban meg kell határozni az ott említett intézkedések hatálya alá taratozó állományokat.

(16)

A halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokban vagy jegyzőkönyvekben előírt eljárásokkal összhangban a Közösség a halászati jogokról konzultációkat tartott Norvégiával ( 23 ), a Feröer-szigetekkel ( 24 ) és Grönlanddal ( 25 ).

(17)

A Közösség számos regionális halászati szervezet szerződő fele. Ezek a halászati szervezetek egyes fajokra vonatkozóan fogási korlátozások és/vagy halászati erőkifejtési korlátozások, valamint más védelmi szabályok megállapítását javasolták. Ezeket az ajánlásokat ezért a Közösségnek végre kell hajtania.

(18)

A 423/2004/EK rendeletben a tőkehalra előírt halászati erőkifejtési korlátozások szabályozására alternatív megoldásokat tartanak fent a célból, hogy a halászati erőkifejtést a teljes kifogható mennyiségekkel összhangban kezeljék, amint azt az említett rendelet 8. cikkének (3) bekezdése megállapítja.

(19)

A VMS-adatok használatára vonatkozóan bizonyos átmeneti rendelkezéseket fenn kell tartani annak érdekében, hogy a halászati erőkifejtés kezelésének nyomon követése, ellenőrzése és felügyelete hatékonyabb és eredményesebb legyen.

(20)

A tudományos vélemények azt mutatják, hogy a lepényhal és nyelvhal északi-tengeri állományának halászata nem fenntartható módon történik, illetve hogy a visszaengedett halak aránya igen magas. A tudományos vélemények és az északi-tengeri regionális tanácsadó testület által kibocsátott vélemény szerint a halászati lehetőségeket ki kell igazítani a lepényhalra halászó hajók halászati erőkifejtése tekintetében.

(21)

A tudományos vélemény a Nyugati-csatornában található nyelvhal-állományok tekintetében helyreállítási terv elfogadását javasolja. Átmeneti erőkifejtés-szabályozási rendszert kell alkalmazni, amíg a Tanács ki nem dolgoz egy hosszú távú megoldást. Az Északi-tengeren, a Skagerrakban és a Nyugati-csatornában, az Ír-tengeren és Skócia nyugati részén található tőkehalállományok, valamint a szürke tőkehal és a norvég homár VIIIc. és IXa. ICES-övezetben lévő állományai esetében a szabályozási rendszeren belül ki kell igazítani a megengedett erőkifejtési szinteket.

(22)

A halállományok védelméhez való hozzájárulás érdekében 2007-ben végre kell hajtani bizonyos, a halászat ellenőrzésére és műszaki feltételeire vonatkozó kiegészítő intézkedéseket.

(23)

A tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a VIa., VIb., VIIb., VIIc., VIIj., VIIk. és XII. ICES-övezetben folytatott kopoltyúhálós és állítóhálós halászat gyakorlata komoly veszélyt jelent a mélytengeri fajokra. Mindazonáltal, a végleges intézkedések elfogadásáig olyan átmeneti intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek bizonyos feltételek teljesülése mellett engedélyezik az említett halászati tevékenységek folytatását.

(24)

A szürketőkehal-állományok fenntartható kiaknázása és a visszadobás csökkentése érdekében a VIIIa., VIIIb. és a VIIId. ICES-övezetben átmeneti intézkedésként fenn kell tartani a szelektív halászeszközökre vonatkozó legújabb fejlesztéseket.

(25)

Fokozni kell a harmadik országbeli halászhajók által fogott fagyasztott hal közösségi kikötőkben történő kirakodásának és átrakodásának ellenőrzését. 2006 novemberében az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) ajánlást fogadott el, amely többek között a kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzéssel is foglalkozik. Biztosítani kell az ajánlás közösségi jogrendbeli végrehajtását.

(26)

A NEAFC 2006 novemberében ajánlást fogadott el arra vonatkozóan, hogy a hajók jegyzékéből töröljék azon hajókat, amelyekről bebizonyosodott, hogy jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytatnak, és helyükbe új hajókat vegyenek fel. Biztosítani kell az ajánlások közösségi jogrendbeli végrehajtását.

(27)

A polipállomány megőrzéséhez, és különösen a fiatal élőlények védelméhez való hozzájárulás érdekében, 2007-ben változatlanul kell hagyni a CEKAF-régióban található, harmadik országok felségterülete vagy joghatósága alá tartozó tengeri vizeken fogott polip legkisebb kifogható méretére vonatkozó meghatározást mindaddig, amíg elfogadásra nem kerül 850/98/EK rendeletet módosító rendelet.

(28)

A HTMGB véleményére figyelemmel, bizonyos feltételek mellett engedélyezhető a merevítőrudas zsákhálóval, elektromos áram felhasználásával folytatott halászat a IVc. és IVb. ICES-övezetekben.

(29)

Az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság (IATTC) 2006-ban tartott éves ülésén fogási korlátozásokat fogadott el a sárga úszójú tonhalra, a nagy szemű tonhalra és a bonítóra. Bár a Közösség nem tagja az IATTC-nek, ezen intézkedéseket végre kell hajtani az említett szervezet hatáskörébe tartozó erőforrások fenntartható kezelésének biztosítására.

(30)

A Csendes-óceán nyugati és középső részén folytatott halászatról szóló egyezmény (WCPFC) második éves ülésén halászati erőkifejtési korlátozásokat fogadott el a sárga úszójú tonhalra, a nagy szemű tonhalra, a bonítóra, valamint a Csendes-óceán déli részén élő germonra, és technikai intézkedéseket a járulékos fogások kezelésére vonatkozóan A Közösség 2005 januárja óta tagja a WCPFC-nek. Következésképpen a közösségi jogban végre kell hajtani ezen intézkedéseket az említett szervezet hatáskörébe tartozó erőforrások fenntartható kezelésének biztosítására.

(31)

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) 2006-ban tartott éves ülésén táblázatba foglalt kimutatást fogadott el a halászati lehetőségek kis, illetve túlzott mértékű kihasználásáról az ICCAT szerződéses felei részéről. Ebben az összefüggésben az ICCAT határozatot fogadott el, amelyben megjegyezte, hogy a Közösség a 2004. év folyamán a kvótáját több állomány tekintetében nem használta ki teljes mértékben.

(32)

Az ICCAT által megállapított közösségi kvóták kiigazításának tiszteletben tartása érdekében a kvóták részleges kihasználása eredményeként keletkező halászati lehetőségeket minden egyes tagállamnak a részleges kihasználáshoz való saját hozzájárulását alapul véve kell elosztani, a teljes kifogható mennyiségek éves elosztására meghatározott elosztási kulcs módosítása nélkül.

(33)

Az ICCAT 2006-ban tartott éves ülésén több technikai intézkedést fogadott el egyes hosszú távolságokon vándorló fajok atlanti-óceáni és földközi-tengeri állományai tekintetében, amelyek - többek között - meghatározzák a kékúszójú tonhal új legkisebb fogható méretét, az egyes területekre és időszakokra vonatkozó korlátozásokat, amelyek célja a nagyszemű tonhal védelme, a Földközi-tengeren folytatott sporthalászatra és rekreációs célú halászati tevékenységre vonatkozó intézkedéseket, valamint egy olyan mintavételi program létrehozását, amelynek célja a ketrecekben tenyésztett kékúszójú tonhal méretének becslése. A halállományok védelméhez való hozzájárulás érdekében 2007-ben - a 973/2001/EK rendelet módosításáról szóló rendelet elfogadásáig - végre kell hajtani ezeket az intézkedéseket.

(34)

A Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO), 2006-ban tartott éves ülésén a sérülékeny mélytengeri élőhelyek megőrzése érdekében védelmi intézkedéseket fogadott el bizonyos területek 2007. január 1-jétől történő lezárására vonatkozóan, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászati tevékenységek elleni küzdelem jegyében megtiltotta a tengeren történő átrakodásokat az egyezmény hatálya alá tartozó területen, a SEAFO-egyezményhez csatolt ideiglenes megállapodás módosítására átmeneti ellenőrzési rendszert hozott létre, amely tartalmazza a 2005-ben tartott éves ülésen elfogadott védelmi intézkedéseket, és a tengeri madarak halászati tevékenységekhez kapcsolható halálozásának csökkentésére technikai intézkedéseket hozott. Ezek az intézkedések kötelezőek a Közösségre, ezért végrehajtandók.

(35)

A Barbados, Guyana, Surinam, Trinidad és Tobago, Japán és Korea lobogója alatt közlekedő hajók számára már nem kell halászati lehetőségeket biztosítani Francia Guyana vizein, mivel azokat az említett országok csak részlegesen használták ki, amely körülményt figyelembe kell venni a Francia Guyanára vonatkozó egyedi rendelkezésekben.

(36)

Annak biztosítására, hogy a kék puha tőkehalnak a harmadik országok hajói által a közösségi vizekben zsákmányolt fogásai pontosan nyilvántarthatók legyenek, fenn kell tartani az e hajók ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(37)

A közösségi halászok megélhetésének biztosítása érdekében, valamint a halászati erőforrások veszélyeztetésének és a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról szóló, 2005. december 22-i 51/2005/EK tanácsi rendelet ( 26 ) elévülése kapcsán felmerülő lehetséges nehézségeknek az elkerülése érdekében elengedhetetlen ezen halászterületek 2007. január 1-jei megnyitása, és az említett rendelet egyes szabályainak hatályban tartása 2007. januárjában. Az ügy sürgősségére való tekintettel haladéktalanul kivételt kell biztosítani az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv I. szakaszának (3) pontjában említett hathetes időszak alól,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2007. évre rögzíti a halászati lehetőségeket bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében, valamint az ilyen halászati lehetőségek felhasználásának kapcsolódó feltételeit.

A rendelet továbbá 2008. januárja vonatkozásában bizonyos erőkifejtési korlátozásokat és azokhoz kapcsolódó feltételeket állapít meg, valamint egyes antarktiszi állományok esetében megállapítja az IE. mellékletben meghatározott időszakra vonatkozó halászati lehetőségeket és egyedi feltételeket.

2. cikk

Hatály

(1) Eltérő rendelkezés hiányában ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a) a közösségi halászhajók (a továbbiakban: közösségi hajók); és

b) a harmadik országok lobogója alatt a közösségi vizeken (EK-vizek) hajózó, harmadik országokban lajstromozott halászhajók (a továbbiakban: harmadik országbeli halászhajók).

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos célú, az érintett tagállam engedélyével és annak felügyelete alatt folytatott halászati tevékenységekre, amelyekről előre tájékoztatták a Bizottságot és azt a tagállamot, melynek vizein a kutatást végzik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túl, e rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a) "teljes kifogható mennyiség" (TAC): valamennyi állományból évente kifogható és kirakodható mennyiség;

b) "kvóta": a Közösség, a tagállamok vagy harmadik országok részére TAC aránya;

c) "nemzetközi vizek": a bármely állam felségterületén vagy joghatóságán kívüli vizek;

d) "NAFO szabályozási terület": az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) egyezményes területének a parti államok felségterületén vagy joghatóságán kívüli része;

e) "Skagerrak": a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzott vonal által határolt terület;

f) "Kattegat": északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenre-től Gnibens Spidsig, Korshage-től Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzott vonal által határolt terület;

g) "Cadizi-öböl": a IXa. ICES-övezetnek az nyugati hosszúság 7o23'48"-től keletre eső része;

h) "NEAFC szabályozási terület": azoknak a NEAFC-egyezményben (Északkelet-atlanti Halászati Bizottság) meghatározott területeknek a vizei, amelyek a NEAFC szerződő feleinek joghatóságán kívül helyezkednek el.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában az alábbi övezetmeghatározások alkalmazandók:

a) az ICES-övezetek (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) a 3880/91/EGK rendeletben meghatározottak szerint;

b) a CEKAF-övezetek (Kelet-közép-atlanti területek vagy a FAO 34. fő halászati övezete) az Atlanti-óceán északi körzetén kívüli egyes területeken halászó tagállamok által szolgáltatandó névleges fogási statisztikákról szóló, 1995. október 23-i 2597/95/EK tanácsi rendeletben ( 27 ) meghatározottak szerint;

c) a NAFO-övezetek (Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet) az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról szóló, 1993. június 30-i 2018/93/EK tanácsi rendeletben ( 28 ) meghatározottak szerint;

d) a CCAMLR-övezetek (Egyezmény az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről) a 601/2004/EK rendeletben meghatározottak szerint;

e) az IATTC-övezetek (Egyezmény az Amerika-közi trópusi tonhalról) az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2006. május 22-i 2006/539/EK tanácsi határozatban ( 29 ) meghatározottak szerint;

f) a WCPFC-övezetek (Egyezmény a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében folytatott halászatokról) a Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló, 2004. április 26-i 2005/75/EK tanácsi határozatban ( 30 ) meghatározottak szerint;

g) az ICCAT-övezetek (az atlanti tonhalfélék védelmére létrehozott nemzetközi bizottság) a Közösségnek az 1984. július 10-én Párizsban aláírt, az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény részes államai meghatalmazottai konferenciájának záróokmányához csatolt jegyzőkönyvvel módosított egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1986. június 9-i 86/238/EGK tanácsi határozatban ( 31 ) meghatározottak szerint;

h) a SEAFO-övezetek (Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet) az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló 2002. július 22-i 2002/738/EK tanácsi határozatban ( 32 ) meghatározottak szerint;

i) a GFCM-övezetek (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) az Európai Közösségnek a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottsághoz történő csatlakozásáról szóló, 1998. június 16-i 98/416/EK tanácsi határozatban ( 33 ) meghatározottak szerint;

II. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK A KÖZÖSSÉGI HAJÓK SZÁMÁRA

5. cikk

Fogási korlátozások és elosztásuk

(1) A közösségi vizeken vagy egyes nem közösségi vizeken tartózkodó közösségi hajók fogási korlátozásait, az ilyen fogási korlátozások tagállamok közötti elosztását, valamint a 847/96/EK rendelet 2. cikkével összhangban lévő további feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) A közösségi hajók számára engedélyezik a Feröer-szigetek, Grönland, Izland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben történő halfogásokat az I. mellékletben megállapított kvóta keretein belül, a 10., 17. és 18. cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel.

(3) A Bizottság a IID. melléklet 8. pontjában megállapított szabályok szerint rögzíti a homoki angolna halászatára vonatkozó végleges fogási korlátozásokat a IIIa. és IV. ICES-övezetben, valamint a IIa. ICES-övezet közösségi vizein.

(4) A Bizottság a kapelán lazac tekintetében a fogási korlátozásokat az V. ICES-övezetben és a XIV. ICES-övezet grönlandi vizein a teljes kifogható kapelánmennyiség 7,7 %-ában rögzíti, amint a teljes kifogható mennyiséget megállapították.

(5) A 2007 első felében begyűjtött tudományos információk alapján a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felülvizsgálhatja a IIIa. ICES-övezetben és a IIa. és IV. ICES-övezet közösségi vizeiben található norvég tőkehalállományra, a IIa. és IV. ICES-övezet közösségi vizeiben található sprattállományra, valamint a VIII. ICES-övezetben található szardellaállományra vonatkozó fogási korlátozásokat.

(6) A közösségi hajók számára minden közösségi és nem közösségi vizen tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakodása és kirakodása:

- Óriáscápa (Cetorinhus maximus)

- Fehér cápa (Carcharodon carcharias).

(7) A közösségi hajók számára tilos az atlanti tükörhal (Hoplostethus atlanticus) halászata az V., VI. és VII. ICES-övezetnek a NEAFC szabályozási területen található részein.

(8) A közösségi hajók számára - az elkerülhetetlen járulékos fogások kivételével - a 2007. január 1. és június 30. közötti időszakban tilos a mélyvízi vörös álsügér (Sebastes mentella) halászata az I. és II. ICES-övezetnek a NEAFC szabályozási területen található részein. A mélyvízi vörös álsügér halászatának ezen korlátozását a 2007. július 1. és december 31. közötti időszakra is alkalmazni kell, amennyiben azt a NEAFC ajánlja. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának "C" sorozatában értesítést tesz közzé a NEAFC-ajánlásról.

6. cikk

Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az I. mellékletben előírt, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 32. cikkének (2) bekezdése szerinti újraelosztások;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e) a 847/96/EK rendelet 5. cikke szerinti levonások.

(2) A 2008-ra átcsoportosítandó kvóták visszatartása céljából a 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése - az említett rendelettől eltérve - valamennyi olyan állományra alkalmazandó, amelyre analitikai TAC vonatkozik.

7. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozásai és az állománygazdálkodásra vonatkozó kapcsolódó feltételek

(1) 2007. február 1-jétől2008. január 31-ig a következők szerint kell a halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket alkalmazni:

a) A IIA. mellékletben meghatározottak a Kattegat, a Skagerrak területén és a IV., VIa., VIIa., VIId. ICES-övezetben és IIa. ICES-övezet közösségi vizeiben található egyes állományok kezelésére alkalmazandóak;

b) A IIB. mellékletben meghatározottak a VIIIc. és IXa. ICES-övezetben - a Cadizi-öböl kivételével - a szürke tőkehal és a norvég homár állományainak kezelésére alkalmazandóak;

c) A IIC. mellékletben meghatározottak a VIIe. ICES-övezetben a nyelvhalállományok kezelésére alkalmazandóak;

d) A IID. mellékletben meghatározottak a IIIa. és IV. ICES-övezetben, valamint a IIa. ICES-övezet közösségi vizein a homoki angolna állományokra alkalmazandóak.

(2) A 2007. január 1-je és 2007. január 31-e közötti időszakban az (1) bekezdésében említett állományok tekintetében az 51/2006/EK rendelet IIA., IIB., IIC. és IID. mellékletében meghatározott halászati erőkifejtés és kapcsolódó feltételek továbbra is alkalmazandóak.

(3) A IIA. melléklet 4.1. pontjában és a IIB. és IIC. melléklet 3. pontjában meghatározott halászeszköz-típusokat használó, valamint a IIA. melléklet 2. pontjában és a IIB., illetve IIC. melléklet 1. pontjában meghatározott területeken halászó hajóknak - az említett mellékletek rendelkezései szerint - az 1627/94/EK rendelet 7. cikkével összhangban kiállított különleges halászati engedéllyel kell rendelkezniük.

(4) A Bizottság a IID. melléklet 3-6. pontjában megállapított szabályok szerint meghatározza a homoki angolna halászatára vonatkozó végleges halászati erőkifejtést a IIIa. és IV. ICES-övezetben, valamint a IIa. ICES-övezet közösségi vizein.

(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kikötőn kívül töltött napok kilowattnapban mért, 2007-es halászati erőkifejtési szintjei a mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajók esetében - olyan utak során, amikor a hajók mélytengeri halászati engedély birtokában voltak, és a 2347/2002/EK rendelet I. és II. mellékletében felsorolt mélytengeri fajokat fogtak ki - nem haladják meg az érintett tagállam hajói által 2003-ban kifejtett átlagos éves halászati erőkifejtés 75 %-át. Ezt a bekezdést kizárólag azokra a halászutakra kell alkalmazni, amelyek során több mint 100 kg, az aranylazactól eltérő mélytengeri fajt fogtak ki.

8. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1) A fogási korlátozások alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tárolhatók a fedélzeten vagy csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat egy kvótával rendelkező tagállam hajói zsákmányolták, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b) a fogások egy olyan közösségi részesedés részét képezik, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és ez a részesedés még nincs kimerítve.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a következő halfélék akkor is a fedélzeten tárolhatók vagy kirakodhatók, ha az adott tagállam nem rendelkezik kvótával, illetve a kvótákat vagy részesedéseket kimerítették:

a) a hering és a makréla kivételével azok a fajok, amelyeket

i. más fajokkal vegyesen zsákmányolnak olyan hálókkal, amelyek szembősége a 850/98/EK rendelet 4. cikkével összhangban 32 mm-nél kisebb, és

ii. sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatnak szét;

vagy

b) makréla, ha

i. fattyúmakrélával és szardíniával vegyesen fogják ki;

ii. fogásai nem haladják meg a fedélzeten tárolt makréla, fattyúmakréla és szardínia 10 %-át; és

iii. a fogásokat sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatják szét.

(3) Az 1434/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése nem vonatkozik a IIIa., IV. és VIId. ICES-övezetben és a IIa. ICES-övezet közösségi vizein fogott heringre.

(4) Minden fogást be kell számítani a kvótába vagy - amennyiben a közösségi részesedést nem osztották fel kvótákra a tagállamok között - a közösségi részesedésbe, a (2) bekezdés rendelkezései szerint végrehajtott fogások kivételével.

(5) Amennyiben egy tagállam heringre vonatkozó fogási korlátozásai kimerülnek a IIIa., IV. és VIId. ICES-övezetben, valamint a IIa. ICES-övezet közösségi vizein, tilos a szétválogatás nélküli, heringet tartalmazó fogások kirakodása a vonatkozó fogási korlátozások alá tartozó halászterületeken halászó, az adott tagállam lobogója alatt hajózó, a Közösségben lajstromozott hajók számára.

(6) A járulékos fogások százalékának és visszaengedésének meghatározása a 850/98/EK rendelet 4. és 11. cikkének megfelelően történik.

9. cikk

Szétválogatás nélkül kirakodott fogások a IIIa., IV. és VIId. ICES-övezetben, valamint a IIa. ICES-övezet közösségi vizein

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a IIIa., IV. és VIId. ICES-övezetben, valamint IIa. ICES-övezet közösségi vizein zsákmányolt fajok, szétválogatás nélkül kirakodott fogásainak hatékony ellenőrzésére megfelelő mintavételi program legyen érvényben.

(2) A IIIa., IV. és VIId. ICES-övezetben, valamint IIa. ICES-övezet közösségi vizeiben zsákmányolt, szétválogatás nélküli fogások csak olyan kikötőben vagy kirakodóhelyen szállíthatók partra, ahol az (1) bekezdésben említett mintavételi program érvényben van.

10. cikk

Hozzáférési korlátozások

(1) Közösségi hajók a Skagerrak területén Norvégia alapvonalaitól számított 12 tengeri mérföldön belül nem halászhatnak. A Dánia vagy Svédország lobogója alatt közlekedő hajók számára azonban a Norvégia alapvonalaitól számított négy tengeri mérföldig engedélyezik a halászatot.

(2) A közösségi hajók halászata az izlandi joghatóság alá tartozó vizeken a következő koordinátákat sorrendben összekötő egyenes vonalak által körülhatárolt területre korlátozódik:

Délnyugati terület:

1. ÉSZ 63°12′ és NYH 23°05′, az ÉSZ 62°00′ és NYH 26°00′ pontján keresztül;

2. ÉSZ 62°58′ és NYH 22°25′;

3. ÉSZ 63°06′ és NYH 21°30′;

4. ÉSZ 63°03′ és NYH 21°00′, onnan a DSZ 180 °00′-ig.

Délkeleti terület:

1. ÉSZ 63°14′ és NYH 10°40′;

2. ÉSZ 63°14′ és NYH 11°23′;

3. ÉSZ 63°35′ és NYH 12°21′;

4. ÉSZ 64°00′ és NYH 12°30′;

5. ÉSZ 63°53′ és NYH 13°30′;

6. ÉSZ 63°36′ és NYH 14°30′;

7. ÉSZ 63°10′ és NYH 17°00′, onnan a DSZ 180°00′-ig.

11. cikk

Átmeneti technikai és ellenőrző intézkedések

A közösségi hajókra vonatkozó átmeneti technikai és ellenőrző intézkedéseket a III. melléklet állapítja meg.

III. FEJEZET

FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK A HARMADIK ORSZÁGBELI HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA

12. cikk

Átmeneti technikai és ellenőrző intézkedések

A harmadik országbeli halászhajókra vonatkozó átmeneti technikai és ellenőrző intézkedéseket a III. melléklet állapítja meg.

13. cikk

Engedélyezés

(1) A Venezuela vagy Norvégia lobogója alatt hajózó halászhajók és a Feröer-szigeteken lajstromozott halászhajók számára az I. mellékletben meghatározott fogási korlátozások keretein belül engedélyezik a halfogást a közösségi vizeken, a 14-16., valamint a 19-25. cikkben előírt feltételekre is figyelemmel.

(2) A harmadik országok halászhajói számára a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakodása és kirakodása minden közösségi vizen tilos:

a) Óriáscápa (Cetorinhus maximus)

b) Fehér cápa (Carcharodon carcharias).

14. cikk

Földrajzi korlátozások

(1) A Norvégia lobogója alatt hajózó, illetve a Feröer-szigeteken lajstromozott hajók számára a halászat a tagállamok alapvonalától számított 12 tengeri mérföldtől a tenger felé 200 tengeri mérföldig húzódó övezet azon részeire korlátozódik, amelyek a IV. ICES-övezetben, a Kattegaton és az Atlanti-óceánon az ÉSZ 43o00'-től északra találhatók, a 2371/2002/EK rendelet 18. cikkében említett terület kivételével.

(2) A Norvégia lobogója alatt hajózó hajók számára a halászat a Skagerrak területén a Dánia és Svédország alapvonalaitól számított négy tengeri mérföldes távolságtól a nyílttenger felé engedélyezett.

(3) A Venezuela lobogója alatt hajózó hajók számára a halászat a Francia Guyana alapvonalaitól számított 12 tengeri mérföldtől a tenger felé 200 tengeri mérföldig húzódó övezetre korlátozódik.

15. cikk

Áthaladás a közösségi vizeken

A közösségi vizeken áthaladó harmadik országbeli hajóknak hálóikat úgy kell elhelyezniük, hogy azokat ne lehessen könnyen használatba venni, a következő feltételeknek megfelelően:

a) a hálókat, nehezékeket és a hasonló eszközöket külön kell választani a vonóháló-lemezektől, valamint a vonó- és vontatóhuzaloktól és -kötelektől,

b) a fedélzeten vagy afölött található hálókat biztonságosan oda kell erősíteni a fedélzeti felépítmény valamelyik pontjához.

16. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

A fogási korlátozások alá tartozó állományokból származó halakat nem lehet a hajón tárolni, illetve kirakodni, kivéve ha a fogást egy kvótával rendelkező harmadik ország hajója zsákmányolta, és az említett kvóta még nem merült ki.

IV. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Engedélyek és kapcsolódó feltételek

(1) A halászati engedélyekre és a különleges halászati engedélyekre az 1627/94/EK rendeletben előírt általános szabályok ellenére a közösségi hajók által valamely harmadik ország vizein folytatott halászat az adott harmadik ország hatóságai által kiállított engedélyhez kötött.

(2) Az első bekezdés azonban nem vonatkozik az Északi-tenger norvég vizein halászó közösségi hajókra, ha azok:

a) 200 GT vagy annál kisebb űrtartalmú hajók; vagy

b) emberi fogyasztásra szánt, a makrélától eltérő fajokra halásznak; vagy

c) svéd lobogó alatt közlekednek, a bevett gyakorlattal összhangban.

(3) Az engedélyek maximális számát és a többi kapcsolódó feltételt a IV. melléklet I. részében meghatározottaknak megfelelően kell rögzíteni. Az engedélykérelmeken fel kell tüntetni a halászat típusát, valamint azon közösségi hajók nevét és jellemzőit, amelyekre az engedélyt kérik; a kérelmeket a tagállamok hatóságai továbbítják a Bizottság felé. A Bizottság ezeket a kérelmeket benyújtja az érintett harmadik ország hatóságainak.

(4) Ha valamelyik tagállam átadja kvótáját egy másik tagállamnak (kvótacsere) a IV. melléklet I. részében említett halászati területeken, az átadáskor az engedélyeket is a megfelelő módon át kell adni, és erről a értesíteni kell Bizottságot. A IV. melléklet I. részében említett egyes halászati területekre vonatkozó engedélyek teljes számát azonban nem lehet túl lépni.

(5) A közösségi hajók betartják a tevékenységük szerinti övezetre irányadó védelmi és ellenőrző intézkedéseket és minden más rendelkezést.

18. cikk

Feröer-szigetek

A Feröer-szigetek vizein az egy faj célzott halászatára vonatkozó engedéllyel rendelkező közösségi hajók célzott halászatot végezhetnek egy másik fajra is, amennyiben a Feröer-szigetek hatóságait erről előzetesen értesítik.

V. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁGBELI HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Engedély és különleges halászati engedély birtoklásának kötelezettsége

(1) A 2847/93/EGK rendelet 28b. cikke ellenére a 200 BT-nél kisebb, norvég lobogó alatt közlekedő hajók mentesülnek az engedély és a különleges halászati engedély birtoklásának kötelezettsége alól.

(2) Az engedélyt és a különleges halászati engedélyt a fedélzeten kell tartani. A Feröer-szigeteken vagy Norvégiában lajstromozott halászhajók mentesülnek e kötelezettség alól.

(3) A 2006. december 31-én halászati engedéllyel rendelkező, harmadik országbeli hajók 2007. január 1-jétől folytathatják a halászatot a halászatra engedélyezett halászhajók jegyzékének a Bizottsághoz történő benyújtásáig és annak a Bizottság általi jóváhagyásáig.

20. cikk

Engedély és különleges halászati engedély iránti kérelem

Egy harmadik ország hatósága részéről a Bizottságnak küldött, engedély és különleges halászati engedély iránti kérelemhez csatolni kell a következő információkat:

a) a hajó neve;

b) lajstromszám;

c) külső azonosító betűk és számok;

d) lajstromozás szerinti kikötő;

e) a tulajdonos vagy bérlő neve és címe;

f) bruttó űrtartalom és teljes hossz;

g) motorteljesítmény;

h) hívójel és rádiófrekvencia;

i) tervezett halászati módszer;

j) tervezett halászati terület;

k) azok a fajok, amelyekre a halászat irányul;

l) az időszak, amelyre az engedélyt kérik.

21. cikk

Engedélyek száma

Az engedélyek számát és a különleges kapcsolódó feltételeket a IV. melléklet II. részében meghatározottaknak megfelelően rögzítik.

22. cikk

Érvénytelenítés és visszavonás

(1) Az engedélyek és a különleges halászati engedélyek visszavonhatók új engedélyek és különleges halászati engedélyek kibocsátása érdekében. Az ilyen érvénytelenítés az új engedélyek és különleges halászati engedélyek Bizottság általi kibocsátását megelőző napon lép hatályba. Az új engedélyek és különleges halászati engedélyek kiállításuk napjától érvényesek.

(2) Az engedélyeket és különleges halászati engedélyeket a lejárat napja előtt részben vagy teljesen visszavonják, amennyiben a szóban forgó állományra az I. mellékletben előírt kvóta kimerült.

(3) Az engedélyeket és különleges halászati engedélyeket az e rendeletben megállapított kötelezettségek betartásának elmulasztása esetén visszavonják.

23. cikk

A vonatkozó szabályok betartásának elmulasztása

(1) Annak a harmadik országbeli hajónak, amely nem teljesíti az e rendeletben megállapított kötelezettségeket, egy legfeljebb 12 hónapos időszakra nem bocsátanak ki engedélyt vagy különleges halászati engedélyt.

(2) A Bizottság az érintett harmadik ország hatóságainak átadja azon harmadik országbeli halászhajók nevét és jellemzőit, amelyek számára a következő hónapban vagy hónapokban a vonatkozó szabályok megsértése következtében nem engedélyezik a halászatot a közösségi halászati övezetben.

24. cikk

Az engedély jogosultjának kötelezettségei

(1) A harmadik országbeli halászhajók betartják a tevékenységük szerinti övezetben a közösségi hajók által folytatott halászatot szabályozó védelmi és ellenőrző intézkedéseket és más rendelkezéseket, különösen az 1381/87/EGK, 2847/93/EGK, 1627/94/EK, 850/98/EK és 1434/98/EK rendeletet, valamint a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendeletet ( 34 ).

(2) Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli halászhajók hajónaplót vezetnek, amelybe bejegyzik az V. melléklet I. részében meghatározott információkat.

(3) A harmadik országbeli halászhajók - a IIIa. ICES-övezetben halászó, norvég lobogó alatt közlekedő hajók kivételével - továbbítják a Bizottság felé a VI. mellékletben meghatározott információkat, az említett mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően.

25. cikk

A Francia Guyanára vonatkozó különös rendelkezések

(1) A Francia Guyana vizein történő halászatra vonatkozó engedélyeket akkor adják meg, ha az érintett hajó tulajdonosa vállalja, hogy a Bizottság kérésére lehetővé teszi egy megfigyelő hajóra szállását.

(2) A Francia Guyana vizein halászó harmadik országbeli halászhajóknak az V. melléklet II. részében megadott mintának megfelelő hajónaplót kell vezetniük. Kérésre a fogási adatokat a francia hatóságokon keresztül továbbítják a Bizottság számára.

VI. FEJEZET

A FÖLDKÖZI-TENGEREN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Tiltott halászati időszak megállapítása a halgyűjtő eszközöket használó aranymakréla halászatra vonatkozóan

(1) Az aranymakréla, különösen a kisméretű példányok védelme érdekében a halgyűjtő eszközöket (FAD-ok) használó aranymakréla-halászat 2007. január 1-jétől2007. augusztus 14-ig, a GFCM megállapodás hatálya alá tartozó terület valamennyi földrajzi alterületén tilos.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy tagállam igazolni tudja, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt, a lobogója alatt közlekedő halászhajók nem tudták kihasználni a rendes halászati napokat, az adott tagállam átviheti a halgyűjtő eszközökkel halászatot végző hajói által elvesztett napokat a következő év január 31-ig. Azok a tagállamok, amelyek az említett módon napokat szándékoznak átvinni, 2008. január 1-je előtt kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz a 2008. január 1-je és január 31-e közötti tiltott időszakban, halgyűjtő eszközökkel való aranymakréla-halászatra engedélyezett pótlólagos napok igénylése céljából. A kérelemhez a következő információkat kell csatolni:

a) a vonatkozó meteorológiai információkat is tartalmazó jelentés a szóban forgó halászati tevékenység beszüntetésének körülményeiről;

b) a hajó neve;

c) lajstromszám;

d) a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet ( 35 ) I. mellékletében meghatározott külső azonosító betűk és számok.

A Bizottság továbbítja a tagállamoktól beérkezett információkat az GFCM ügyvezető titkárságára.

(3) A tagállamok 2007. november 1-je előtt jelentést küldenek a Bizottság számára az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtásáról.

27. cikk

Halászati korlátozás alá vont területek kijelölése a sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelme érdekében

(1) Tilos kotróhálós és fenékvonóhálós halászatot folytatni a következő koordinátákat összekötő vonallal körülhatárolt területen:

a) Mélytengeri halászati korlátozás alá tartozó terület: a Lophelia korallzátony Capo Santa Maria di Leuca térségében

- ÉSZ 39o 27,72', KH 18o 10,74'

- ÉSZ 39o 27,80', KH 18o 26,68'

- ÉSZ 39o 11,16', KH 18o 04,28'

- ÉSZ 39o 11,16', KH 18o 35,58'

b) Mélytengeri halászati korlátozás alá tartozó terület: a Nílus-delta területén található hideg szénhidrogén források

- ÉSZ 31o 30,00', KH 33o 10,00'

- ÉSZ 31o 30,00', KH 34o 00,00'

- ÉSZ 32o 00,00', KH 34o 00,00'

- ÉSZ 32o 00,00', KH 33o 10,00'

c) Mélytengeri halászati korlátozás alá tartozó terület: Eratosthemes Seamount

- ÉSZ 33o 00,00', KH 32o 00,00'

- ÉSZ 33o 00,00', KH 33o 00,00'

- ÉSZ 34o 00,00', KH 33o 00,00'

- ÉSZ 34o 00,00', KH 32o 00,00'

(2) A tagállamok meghozzák az (1) bekezdésben említett területeken található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelméhez szükséges intézkedéseket, és különösen gondoskodnak arról, hogy az említett területeket megvédjék minden olyan, nem halászati tevékenységből származó hatástól, amely veszélyezteti az ezen élőhelyeket megkülönböztető természeti jelenségek megőrzését.

VII. FEJEZET

A NAFO SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEN HALÁSZATOT FOLYTATÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

A Közösség részvétele

28. cikk

A hajók jegyzéke

(1) Csak a lobogó szerinti tagállam által kiállított különleges halászati engedéllyel rendelkező, bruttó 50 tonnát meghaladó és a NAFO hajólajstromba felvett közösségi hajók számára engedélyezik - az engedélyben meghatározott feltételekkel -, hogy a NAFO szabályozási terület halászati erőforrásait halásszák, a hajón tárolják, átrakodják, illetve kirakodják.

(2) Valamennyi tagállam számítógéppel olvasható formában tájékoztatja a Bizottságot a lobogója alatt hajózó és a Közösségben lajstromozott, a NAFO szabályozási területen való halászatra feljogosított hajók jegyzékének bármilyen változásáról, legalább 15 nappal az új hajónak a NAFO szabályozási területre történő belépése előtt. A Bizottság ezt az információt haladéktalanul továbbítja a NAFO titkárságának.

(3) A (2) bekezdésben említett jegyzék a következőket tartalmazza:

a) a hajó belső száma a 26/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint;

b) nemzetközi rádióhívójel;

c) a hajó bérlője, adott esetben;

d) a hajó típusa.

(4) Az ideiglenesen egy tagállam lobogója alatt hajózó hajók (személyzet nélküli hajóbérlet) esetében a továbbított információ továbbá a következőket tartalmazza:

a) az a nap, amelytől kezdve a hajó számára a tagállam engedélyezte a tagállam lobogója alatti hajózást;

b) az a nap, amelytől kezdve a hajó számára a tagállam engedélyezte a halászati tevékenységet a NAFO szabályozási területen;

c) az állam neve, ahol a hajó lajstromban van vagy korábban lajstromozták, valamint az a nap, amelytől kezdve nem hajózik az említett állam lobogója alatt;

d) a hajó neve;

e) az illetékes nemzeti hatóságok által a hajóhoz rendelt hivatalos lajstromszám;

f) a hajó anyakikötője az átruházást követően;

g) a hajó tulajdonosának vagy bérlőjének neve;

h) nyilatkozat arról, hogy a hajóparancsnok másolatot kapott a NAFO szabályozási területen hatályban lévő rendeletekről;

i) a fő fajok, amelyeket a hajó a NAFO szabályozási területen halászhat;

j) azok az alterületek, ahol a hajó várhatóan halászni fog.

2. SZAKASZ

Technikai intézkedések

29. cikk

Hálószembőség

(1) A Sebastes mentella (3) bekezdésben említettek szerinti halászatának kivételével, a VII. mellékletben említett tengerfenéken élő fajok célzott halászatában tilos az olyan vonóháló használata, amelynek bármelyik szakasza 130 mm-nél kisebb méretű hálószemeket tartalmaz. Ez a szembőség legfeljebb 60 mm-re csökkenthető a sebeskalmár (Illex illecebrosus) célzott halászata esetében. A rájafélék (Rajidae) célzott halászatában ezt a szembőséget legalább 280 mm-re kell növelni a zsákvégen, és 220 mm-re a vonóháló összes többi részén.

(2) A garnélarákra (Pandalus borealis) halászó hajók legalább 40 mm-es szembőségű hálót használnak.

(3) A 2. alterületen és az 1F. és 3K. körzetben Sebastes mentella fajra (mélyvízi vörös álsügér) halászó hajók legalább 100 mm-es szembbőségű hálókat használnak.

30. cikk

Hálótartozékok

(1) Tilos bármely olyan, az e cikkben leírtaktól eltérő eszköz használata, amely akadályt képez a háló szemeiben vagy csökkenti azok méretét.

(2) A rongálódás csökkentése vagy megakadályozása érdekében a zsákvég alsó oldalához vásznat, léhést vagy más anyagot lehet rögzíteni.

(3) A zsákvég felső oldalához kapcsolhatók olyan eszközök, amelyek nem képeznek akadályt a zsákvég szemeiben. A felső kopásvédők használata a VIII. mellékletben felsoroltakra korlátozódik.

(4) A garnélarákra (Pandalus borealis) halászó hajók használhatnak szelektáló ablakot, a rácsok között legfeljebb 22 mm távolsággal. A 3L. körzetben garnélarákra halászó hajókat legalább 72 cm-es hosszúságú kampós lánccal is felszerelik, a IX. mellékletben leírtak szerint.

31. cikk

A hajón tárolt járulékos fogások

(1) A halászhajók 2 500 kg-ra vagy 10 %-ra (a kettő közül a nagyobb mennyiségre) korlátozzák járulékos fogásaikat az IC. mellékletben felsorolt minden olyan fajból, amelyek tekintetében az adott körzetben a Közösség nem rendelkezik kvótával.

(2) Abban az esetben, ha halászati tilalom van érvényvben, vagy ha az "egyéb fajokra" vonatkozó kvóta már teljesen kimerült, az érintett fajokból álló járulékos fogás nem haladhatja meg az 1 250 kg-ot vagy az 5 %-ot, a kettő közül a nagyobb mennyiséget.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett százalékos értékeket a fedélzeten tárolt teljes fogásban található valamennyi faj tömegének százalékában kell kiszámítani. A garnélarákfogásokat nem veszik figyelembe a tengerfenéken élő halfajok járulékos fogásainak kiszámításakor.

32. cikk

Járulékos fogás bármely fogási pozícióban

(1) Ha bármely fogási pozícióban a járulékos fogás százalékaránya meghaladja a 31. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott százalékos értékeket, a hajónak haladéktalanul legalább 10 tengeri mérfölddel el kell távolodnia az előző hálókivetés helyétől, és a következő hálókivetés során végig legalább 10 tengeri mérföldes távolságot kell tartania az előző hálókivetés helyétől. Amennyiben a továbbhajózás után a következő fogás meghaladja az említett járulékos fogási korlátozásokat, a hajónak el kell hagynia a körzetet, és legalább 60 óráig oda nem térhet vissza.

(2) Amennyiben a garnélarák-halászat során a kvóta alá tartozó tengerfenéken élő fajokból álló járulékos fogások teljes mennyisége a 3M. körzetben meghaladja az 5 tömegszázalékot vagy a 3L. körzetben a 2,5 tömegszázalékot, a hajónak haladéktalanul legalább 10 tengeri mérfölddel el kell távolodnia bármely előző hálókivetés helyétől, és a következő hálókivetés során végig 10 tengeri mérföldes távolságot kell tartania bármely előző hálókivetés helyétől. Amennyiben a továbbhajózás után a következő fogás meghaladja az említett járulékos fogási korlátozásokat, a hajónak el kell hagynia a körzetet, és legalább 60 óráig oda nem térhet vissza.

(3) A bármely fogási pozícióban engedélyezett járulékos fogások százalékarányát az adott fogási pozícióban halászott teljes fogásban található valamennyi faj tömegének százalékában kell kiszámítani.

33. cikk

Célzott halászat és járulékos fogás

(1) A közösségi hajók parancsnokai nem folytatnak célzott halászatot olyan fajokra, amelyekre járulékos fogási korlátozások vannnak érvényben. Egy faj célzott halászatáról akkor beszélhetünk, ha bármely fogás legnagyobb tömegszázalékát az a faj alkotja.

(2) Ha az adott halászat tekintetében szabályszerű szemméretű hálóval, rájára célzott halászatot folytató hajó esetében első alkalommal fordul elő, hogy egy fogásban járulékos fogási korlátozás hatálya alá tartozó faj alkotja a teljes fogás legnagyobb tömegszázalékát, az ilyen fogás nem tekintendő szándékosnak. Ilyen esetben a hajónak haladéktalanul pozíciót kell váltania a 32. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban.

(3) A közösségi hajók parancsnokai, azt követően, hogy a 32. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően legalább 60 órán át elkerülték az adott körzetet, próbahalászatot hajtanak végre, amelyet legfeljebb 3 órán át végezhetnek. Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve nem tekintendő célzott halászatnak, ha az ilyen próbahalászatok során valamely fogásban járulékos fogási korlátozás hatálya alá tartozó fajok alkotják a teljes fogás legnagyobb tömegszázalékát. Ilyen esetben a hajónak haladéktalanul pozíciót kell váltania a 32. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban.

34. cikk

A kifogható halak legkisebb mérete

(1) A X. mellékletben előírt méreteknek nem megfelelő, a NAFO szabályozási területről származó halakat nem lehet feldolgozni, a hajón tartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, tárolni, eladni, bemutatni vagy eladásra kínálni, ehelyett haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

(2) Ahol a X. mellékletben megállapított, előírt méretnek nem megfelelő kifogott halak mennyisége meghaladja a teljes mennyiség 10 %-át, a hajónak a halászat folytatása előtt haladéktalanul legalább öt tengeri mérfölddel el kell távolodnia az előző fogási pozíciótól. Minden olyan, a legkisebb kifogható halméret követelményei alá tartozó feldolgozott halat, amely nem éri el a X. mellékletben megállapított megfelelő hosszúságot, a legkisebb kifogható méret alatti halból származónak kell tekinteni.

3. SZAKASZ

Halászati korlátozás alá tartozó területek kijelölése a sérülékeny mélytengeri élőhelyek (fenékhegyek) védelme érdekében

35. cikk

Mélytengeri halászeszközök

Tilos mélytengeri halászeszközökkel folytatott halászati tevékenységet végezni a következő területeken:

4. SZAKASZ

Ellenőrző intézkedések

36. cikk

A termékek címkézése és elkülönített tárolása

(1) Minden feldolgozott halat, amelyet a NAFO szabályozási területen zsákmányoltak, úgy kell felcímkézni, hogy a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet ( 36 ) 1. cikkében említett valamennyi faj és termékkategória, illetve garnélarák esetében a fogás időpontja azonosítható legyen. A címkén azt is fel kell tüntetni, hogy a halakat a NAFO szabályozási területén fogták.

(2) A 3L. és 3M. körzetben fogott összes garnéla, és minden, a 2. alterületen és a 3KLMNO körzetben fogott grönlandi laposhal csomagolásán fel kell tüntetni, hogy azt az adott területeken fogták.

(3) Figyelembe véve a hajó parancsnokának törvényes biztonsági és navigációs felelősségét, a következőket kell alkalmazni:

a) minden, a NAFO szabályozási területén belüli fogást az e területen kívül fogott fogásoktól elkülönítetten kell tárolni; az ilyen fogásokat jól látható módon el kell különíteni, például műanyag fólia, rétegelt lemez vagy háló segítségével;

b) az azonos fajból álló fogások tárolhatók a rakodótér több részében is, de a tárolás pontos helyét egyértelműen fel kell tüntetni a 37. cikkben említett tárolási terven.

37. cikk

Halászati és termelési napló és tárolási terv

(1) A 2847/93/EGK rendelet 6., 8., 11. és 12. cikkének betartása mellett a közösségi hajók parancsnokai az e rendelet XI. mellékletében felsorolt információkat is bejegyzik a hajónaplóba.

(2) A tagállamok minden hónap 15. napja előtt számítógéppel olvasható formában értesítik a Bizottságot a XII. mellékletben felsorolt állományoknak az előző hónapban kirakodott mennyiségeiről, és közlik a 2847/93/EGK rendelet 11. és 12. cikke alapján kapott információkat.

(3) A közösségi hajók parancsnokai az IC. mellékletben felsorolt fajok fogásai tekintetében vezetik:

a) a termelési naplót, amelyben az összesített eredményt a fedélzeten tárolt fogások kilogrammban kifejezett terméktömegében, fajonkénti bontásban kell feltüntetni;

b) a tárolási tervet, fajonként feltüntetve a fogások elhelyezését a rakodótérben. Garnélarák esetében a hajók olyan tárolási tervet vezetnek amely mutatja a 3L. körzetben fogott garnéla és a 3M. körzetben fogott garnéla elhelyezkedését a tárolóterekben, valamint a fedélzeten lévő garnéla mennyiségét körzetenként a termék tömegében, kilogrammban kifejezve.

(4) A (3) bekezdésben említett termelési naplót naponta frissíteni kell az előző - 00.00 órától (UTC) 24.00 óráig (UTC) számított - nap adataival, és a hajó teljes kirakodásáig a fedélzeten kell tartani.

(5) A közösségi hajó parancsnoka biztosítja a szükséges segítséget a termelési naplóban feltüntetett mennyiségek és a hajón tárolt feldolgozott termékek ellenőrzésének lehetővé tételéhez.

(6) A tagállamok kétévente tanúsítják valamennyi, a 28. cikk (1) bekezdésének megfelelően halászatra feljogosított hajó kapacitási tervének pontosságát. A hajóparancsnok gondoskodik arról, hogy e tanúsítvány másolata a fedélzeten legyen, és azt bármely ellenőrnek kérésre bemutatja.

38. cikk

Hálók szállítása

(1) A VII. mellékletben felsorolt egy vagy több faj célzott halászatakor a közösségi hajók nem szállíthatnak a 29. cikkben megállapítottnál kisebb szembőségű hálókat.

(2) A NAFO szabályozási területen kívüli területeken azonban ugyanazon út során a közösségi halászhajók tarthatnak a fedélzeten a 29. cikkben megállapítottnál kisebb szembőségű hálókat, feltéve hogy azokat biztonságosan feltekerik és elrakják, és közvetlen használatra nem állnak rendelkezésre. Az ilyen hálókat:

a) le kell oldozni lemezeikről és húzó- vagy vonókábeleikről, illetve -köteleikről; és

b) amennyiben azokat a fedélzeten vagy afölött szállítják, a hálókat biztonságosan hozzá kell erősíteni a hajó fedélzeti felépítményének valamely pontjához.

39. cikk

Átrakodás

(1) A közösségi hajók nem végezhetnek átrakodási műveleteket a NAFO szabályozási területen, kivéve, ha illetékes hatóságaiktól erre előzetes engedélyt kaptak.

(2) A közösségi hajók nem rakodhatnak át halfogást nem szerződő felek valamely olyan hajójáról vagy hajójára, amelyet láttak vagy más módon azonosítottak a NAFO szabályozási területen folytatott halászat közben.

(3) A közösségi hajók minden egyes, a NAFO szabályozási területen végzett átrakodásról jelentést tesznek illetékes hatóságaiknak. E jelentést a rakományt átrakodó hajók az átrakodás előtt legalább huszonnégy órával, a rakományt fogadó hajók pedig a művelet után legkésőbb egy órával készítik el.

(4) A (3) bekezdésben említett jelentés tartalmazza az átrakodás időpontját, földrajzi helyzetét, a ki- vagy berakodásra szánt halzsákmány fajonkénti teljes felkerekített tömegét kilogrammban, valamint a műveletben résztvevő hajók rádióhívójelét.

(5) A fogadó hajó a fedélzetén lévő teljes fogáson és a kirakodásra szánt össztömegen kívül bármely kirakodás előtt legalább 24 órával jelenti a kikötő nevét és a kirakodás várható időpontját.

(6) A tagállamok a (3) és az (5) bekezdésben említett jelentést haladéktalanul elküldik a Bizottságnak, amely azt késedelem nélkül továbbítja a NAFO titkárságnak.

40. cikk

Közösségi hajók bérlése

(1) A tagállamok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valamely lobogójuk alatt közlekedő, a NAFO szabályozási területen halászatra feljogosított halászhajójuk bérleti megállapodás tárgyát képezze egy másik NAFO szerződő félnek kiosztott kvóta és/vagy a halászati napok részben vagy teljes mértékben történő felhasználása céljából. A bérleti megállapodások azonban nem engedélyezettek olyan hajók esetében, amelyeket a NAFO vagy bármely más regionális halászati szervezet jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan (IUU) halászati tevékenységben részt vevő hajóként azonosított.

(2) A bérleti megállapodás megkötésének napján a lobogó szerinti tagállam elküldi a következő információkat a Bizottságnak, amely azokat továbbítja a NAFO ügyvezető titkárságának:

a) a tagállam bérleti megállapodáshoz való hozzájárulása;

b) a bérlet hatályába tartozó fajok és a bérleti szerződéssel kiosztott halászati lehetőségek;

c) a bérleti szerződés időtartama;

d) a bérlő neve;

e) a szerződő fél, amely bérbe vette a hajót;

f) a tagállam által hozott intézkedések annak biztosítására, hogy a lobogója alatt közlekedő bérbevett hajók a bérleti időszak alatt megfeleljenek a NAFO védelmi és végrehajtási intézkedéseknek.

(3) A bérleti megállapodás lejártakor a lobogó szerinti tagállam tájékoztatja a Bizottságot, amely ezt az információt haladéktalanul továbbítja a NAFO ügyvezető titkárságának.

(4) A lobogó szerinti tagállam biztosítja, hogy:

a) a bérbeadott hajó a bérleti időszakban nem halászhat a lobogó szerinti tagállamnak kiosztott halászati lehetőségek alapján;

b) a hajó ugyanabban az időszakban nem halászhat egynél több bérleti megállapodás alapján;

c) a hajó a bérleti időszakban eleget tesz a NAFO védelmi és végrehajtási intézkedéseinek;

d) a bérbeadott hajó az értesítés tárgyát képező bérleti megállapodások keretében zsákmányolt valamennyi fogást és járulékos fogást az egyéb fogási adatoktól elkülönítve rögzíti a halászati naplóban.

(5) A tagállamok a (4) bekezdés d) pontjában említett valamennyi fogást és jarulékos fogást az egyéb nemzeti fogási adatoktól elkülönítetten jelentik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az adatokat haladéktalanul továbbítja a NAFO ügyvezető titkárságának.

41. cikk

A halászati erőkifejtés nyomon követése

(1) Valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy hajóinak halászati erőkifejtése arányban álljon a NAFO szabályozási területen az említett tagállam rendelkezésére álló halászati lehetőségekkel.

(2) A tagállamok a NAFO szabályozási területen az érintett fajokra halászó hajóik halászati tervét legkésőbb 2007. január 31-ig, illetve azt követően az ilyen tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal továbbítják a Bizottságnak. A halászati terv megjelöli többek között az ezekben a halászatokban részt vevő hajót vagy hajókat, és a NAFO szabályozási területen eltöltendő tervezett halászati napok számát.

(3) A tagállamok tájékoztató jelleggel értesítik a Bizottságot a hajóik által más területeken tervezett tevékenységekről.

(4) A halászati terv bemutatja a NAFO szabályozási területen alkalmazandó teljes halászati erőkifejtést, az értesítést küldő tagállam rendelkezésére álló halászati lehetőségekhez viszonyítva.

(5) A tagállamok legkésőbb 2008. január 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak halászati tervük végrehajtásáról. E jelentések magukban foglalják a NAFO szabályozási területen halászati tevékenységet végző hajók számát, minden egyes hajó fogási adatait, és az egyes hajók által az adott területen halászattal töltött napok számát. A 3M és 3L körzetben garnélára halászó hajók tevékenységeiről mindkét körzetre vonatkozóan külön-külön kell jelentést tenni.

5. SZAKASZ

A norvég garnélára vonatkozó különös rendelkezések

42. cikk

A norvég garnéla halászata

(1) Valamennyi tagállam naponta jelentést tesz a Bizottságnak a NAFO szabályozási terület 3L. körzetében a lobogója alatt hajózó és a Közösségben lajstromozott hajók által fogott norvég garnéla (Pandalus borealis) mennyiségeiről. Minden halászati tevékenységet 200 métert meghaladó mélységben kell végezni, és a halászat tagállamonként egy időben egy hajóra korlátozódik.

(2) A 3L. körzetben garnélára halászó hajó parancsnoka vagy annak képviselője, a kikötőbe történő érkezés várható időpontja előtt 24 órával, az érintett kikötő tagállami illetékes hatóságai számára továbbítja a következő információkat:

a) a kikötőbe érkezés időpontja;

b) a fedélzeten tárolt garnéla mennyisége;

c) a körzet vagy körzetek, ahol a fogás történt.

6. SZAKASZ

A vörös álsügérre vonatkozó különös rendelkezések

43. cikk

A vörös álsügér halászata

(1) A NAFO szabályozási terület 2. alterületén és IF., 3K. és 3M. körzetében vörös álsügérre halászó hajó parancsnoka minden második hétfőn értesíti a lobogó vagy lajstromozás szerinti tagállam illetékes hatóságait a vörös álsügér mennyiségeiről, amelyet az említett övezetekben az előző vasárnap éjfélkor véget érő kéthetes időszakban fogott.

Amikor az összesített fogások elérik a teljes kifogható mennyiség 50 %-át, az értesítést minden hétfőn meg kell tenni.

(2) A tagállamok minden második kedden déli 12 óra előtt jelentést tesznek a Bizottságnak az előző vasárnap éjfélkor véget érő kéthetes időszakban a vörös álsügérnek a NAFO szabályozási terület 2. alterületén és IF., 3K. és 3M. körzetében a lobogójuk alatt hajózó és területükön lajstromozott hajók által fogott mennyiségeiről.

Amikor az összesített fogások elérik a teljes kifogható mennyiség 50 %-át, a jelentéseket hetente kell elküldeni.

7. SZAKASZ

Végrehajtási intézkedések

44. cikk

Jogsértések nyomon követése

(1) Azon tagállam hatóságai, amelyet az egyik hajója által elkövetett jogsértésről értesítenek, azonnali és teljes körő vizsgálatot indít a jogsértést igazoló bizonyítékok megszerzése érdekében, amely - adott esetben - magában foglalja az érintett hajó helyszíni vizsgálatát.

(2) A tagállami illetékes hatóságok, a nemzeti jogszabályokkal összhangban haladéktalanul intézkednek a bírósági vagy közigazgatási eljárás megindításáról a tagállam lobogója alá tartozó hajóért felelős állampolgárokkal szemben, amennyiben a NAFO által elfogadott intézkedéseket nem tartották be.

(3) A lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy a (2) bekezdés szerint megindított eljárás, a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban alkalmas legyen olyan hathatós intézkedések foganatosítására, amelyek elegendő súlyúak, biztosítják az előírások betartását, megfosztják a jogsértőket az illegális tevékenységből származó gazdasági előnyöktől és hatékonyan tartanak vissza hasonló jogsértések jövőbeni elkövetésétől.

45. cikk

Az ellenőrök által a jogsértésekről készített jelentések kezelése

(1) A NAFO ellenőrei által összeállított vizsgálati és felügyeleti jelentések elfogadható bizonyítékul szolgálnak bármelyik tagállam bírósági vagy közigazgatási eljárásaiban. Ezeket a jelentéseket a tények megállapítása érdekében a tagállamok a saját ellenőreik által készített vizsgálati és felügyeleti jelentésekkel egyformán kezelik.

(2) A tagállamok együttműködnek a rendszer alapján egy ellenőr által benyújtott jelentésből eredő bírósági vagy egyéb eljárások elősegítése érdekében, figyelemmel a bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó szabályokra a nemzeti igazságszolgáltatási és egyéb rendszerekben.

46. cikk

Súlyosabb jogsértések nyomon követésének javítása

(1) Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet által elfogadott közös nemzetközi ellenőrzés rendszerének alkalmazására vonatkozó rendelkezések elfogadásáról szóló, 1988. június 9-i 1956/88/EGK tanácsi rendeletben ( 37 ) meghatározott rendelkezések, és különösen a rendelethez mellékletként csatolt ellenőrzési rendszer 9. és 10. pontja mellett, a lobogó szerinti tagállam e szakasz alapján intézkedéseket hoz, amennyiben valamely lobogója alatt közlekedő hajó a következő súlyos jogsértések egyikét követte el:

a) Moratórium vagy halászati tilalom hatálya alá eső állomány célzott halászata.

b) Eltérő fogási adatok feljegyzése. E cikk értelmében ez abban az esetben tekintehető az ellenőrzés megindításának alapjául, ha a fedélzeten tárolt feldolgozott fogásnak az ellenőr által becsült fajonkénti vagy teljes mennyisége és a termelési naplóba bejegyzett adatok közötti eltérés 10 tonna vagy 20 %, a kettő közül a nagyobbik mennyiség, a termelési naplóban szereplő adatok százalékában számítva. A fedélzeten tárolt fogás becsült mennyiségének kiszámításához, a vizsgálatot tartó szerződő fél és a vizsgált hajó szerinti szerződő fél ellenőrei által közösen megállapított tárolási tényezőt kell használni.

c) Ugyanazon súlyos jogsértésnek az 1956/88/EGK rendeletben foglalt rendszer 9. pontjában említett megismétlődése, amelyet a rendszer 10. pontjával összhangban 100 napon belül vagy a hajóút során (a kettő közül a rövidebb) megerősítettek.

(2) A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a (3) bekezdésben említett vizsgálatot követően az érintett hajó minden halászati tevékenységet beszüntessen, illetve hogy meginduljon a súlyos jogsértés vizsgálatára irányuló eljárás.

(3) Amennyiben a lobogó szerinti tagállam által, az (1) bekezdésben említett vizsgálat elvégzésére kijelölt ellenőr vagy más személy nem tartózkodik a szabályozási területen, a lobogó szerinti tagállam előírja a hajó számára, hogy haladéktalanul hajózzon egy olyan kikötőbe, ahol a vizsgálatot meg lehet indítani.

(4) A (1) bekezdés b) pontjában említett, eltérő fogási adatok feljegyzéséből eredő súlyos jogsértés kivizsgálását követően, a lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a fedélzeten tárolt teljes fogás helyszíni vizsgálatát és számbavételét az adott kikötői hatóság elvégzi.

(5) Amikor egy hajót a (2), (3) és (4) bekezdés szerinti kikötőbe irányítanak, fedélzetére egy másik szerződő fél ellenőre felszállhat és/vagy ott maradhat a kijelölt kikötő felé vezető úton, feltéve hogy a vizsgált hajó szerinti tagállam illetékes hatósága nem szólítja fel az ellenőrt a hajó elhagyására.

47. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) A tagállamok végrehajtási intézkedéseket fogadnak el a lobogójuk alá tartozó azon hajók tekintetében, amelyek esetében a nemzeti törvényekkel összhangban megállapították, hogy a 46. cikkben említett súlyos jogsértést követett el.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések - a cselekmény súlyosságától függően és a nemzeti jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően - különösen a következőket tartalmazhatják:

a) pénzbírságok;

b) a tiltott halászeszköz és fogás lefoglalása;

c) a hajó zár alá vétele;

d) a halászati engedély felfüggesztése vagy visszavonása;

e) a halászati kvóta csökkentése vagy visszavonása.

(3) Az érintett hajó lobogó szerinti tagállama haladéktalanul értesíti a Bizottságot az e cikk szerint elfogadott megfelelő intézkedésekről. Az értesítés alapján a Bizottság tájékoztatja a NAFO titkárságát az említett intézkedésekről.

48. cikk

Jogsértésekről szóló jelentés

(1) A 46. cikkben említett súlyos jogsértés esetén az érintett tagállam, a lehető leghamarabb, de minden esetben a jogsértésről szóló értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül jelentést készít a Bizottság számára a vizsgálat előrehaladásáról, amelyben minden, a jogsértéssel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadásra javasolt intézkedést ismertet, majd a vizsgálat lezárását követően a vizsgálat eredményeiről újabb jelentést készít.

(2) A Bizottság a tagállamoktól kapott jelentések alapján közösségi jelentést állít össze. A jogsértésről szóló értesítés kézhezvételétől számított négy hónapon belül a Bizottság továbbítja a NAFO titkárságára a vizsgálat előrehaladásáról szóló jelentést, majd a lehető legrövidebb határidőn belül elküldi a vizsgálat lezárását követően készített, az vizsgálat eredményéről szóló jelentést is.

VIII. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK ÁLTAL A NEAFC EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEN FOGOTT FAGYASZTOTT HAL KIRAKODÁSÁRA VAGY ÁTRAKODÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

49. cikk

A kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés

A 2847/93/EGK tanácsi rendelet és a harmadik országok halászhajóinak a közösségi kikötőkben történő közvetlen kikötésére és fogásaik értékesítésére vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1994. május 6-i 1093/94/EK tanácsi rendelet ( 38 ) sérelme nélkül, az e fejezetben meghatározott eljárásokat 2007. május 1-jétől kell alkalmazni a harmadik országbeli hajók által - az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény megkötéséről szóló, 1981. július 13-i 81/608/EGK tanácsi határozathoz ( 39 ) csatolt egyezmény 1. cikkében meghatározott - a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen fogott fagyasztott hal tagállami kikötőkben történő kirakodására vagy átrakodására.

50. cikk

Kijelölt kikötők

Kirakodás és átrakodás csak az erre kijelölt kikötőkben engedélyezett.

A tagállamok egy kirakodásra használt helyet vagy egy parthoz közeli helyet jelölnek ki (kijelölt kikötők), ahol engedélyezik az 49. cikkben említett halak kirakodását vagy átrakodását. Az alkalmazás 49. cikkben meghatározott időpontjától föggetlenül, a tagállamok 2007. január 15-e előtt megküldik a Bizottságnak a kijelölt kikötők jegyzékét. A jegyzék minden ezt követő módosításáról, a változások hatályba lépésének időpontja előtt legalább 15 nappal értesíteni kell a Bizottságot.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának "C" sorozatában közzéteszi és weboldalán elérhetővé teszi a kikötők jegyzékét és annak változásait.

51. cikk

Előzetes értesítés a kikötőbe való érkezésről

(1) A 2847/93/EGK rendelet 28e. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a valamely kikötőbe belépni, kirakodni vagy átrakodni szándékozó, a 49. cikkben említettek szerinti halat szállító minden halászhajó parancsnokának vagy annak képviselőjének legalább 3 munkanappal várható érkezésük előtt értesíteni kell a használni kívánt kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítéshez csatolni kell a XV. melléklet I. részében található formanyomtatvány megfelelően kitöltött A. részét a következők szerint:

a) A PSC 1. formanyomtatvány használatos abban az esetben, ha a halászhajó saját fogásait szándékozik kirakodni;

b) A PSC 2. formanyomtatvány használatos abban az esetben, ha a halászhajó átrakodási műveletben vett részt. Utóbbi esetben minden egyes átadó hajó tekintetében külön formanyomtatványt kell kitölteni.

(3) A kikötő szerinti tagállam haladéktalanul továbbítja a (2) bekezdésben említett formanyomtatvány egy példányát a halászhajó lobogó szerinti tagállama számára, illetve átrakodási műveletben részt vett hajó esetében az átadó hajók szerinti állam(ok) számára.

52. cikk

Kirakodásra és átrakodásra vonatkozó engedély

(1) A kikötő szerinti tagállam illetékes hatósága csak azt követően adhat engedélyt kirakodásra vagy átrakodásra, hogy a kirakodni vagy átrakodni szándékozó halászhajó lobogó szerinti állama, vagy - amennyiben a hajó átrakodásban vett részt a kikötőn kívül - az átadó hajók szerinti állam vagy államok, az 51. cikk (3) bekezdése szerint továbbított formanyomtatvány B. részének megfelelő kitöltésével és a nyomtatvány egy példányának visszaküldésével megerősítették, hogy:

a) a saját maga által zsákmányolt halat szállító hajó elegendő kvótával rendelkezik a bejelentett fajok halászatára;

b) a fedélzeten tárolt hal mennyiségét a szabályoknak megfelelően bejelentették, és azt figyelembe vették az adott esetben alkalmazandó fogási vagy erőkifejtési korlátozás kiszámításakor;

c) a saját maga által zsákmányolt halat szállító hajó a bejelentett területre vonatkozóan rendelkezik halászati engedéllyel;

d) VMS adatok alapján ellenőrizték, hogy a hajó a bejelentett fogás származási helyeként megadott területen tartózkodott.

A kirakodási vagy átrakodási műveleteket csak azt követően lehet megkezdeni, hogy a kikötő szerinti állam illetékes hatóságai arra engedélyt adtak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a kikötő szerinti állam az (1) bekezdésben említett megerősítés hiányában is adhat teljes vagy részleges kirakodási engedélyt, de ilyen esetekben az érintett halfogást egy az illetékes hatóságok felügyelete alatt álló raktárban kell tárolni. Az ilyen halakat csak az (1) bekezdésben említett megerősítés kézhezvétele után lehet értékesíteni, átrakodni vagy elszállítani. Amennyiben a kirakodás időpontjától számított 14 napon belül nem érkezik meg a megerősítés, a kikötő szerinti állam, a nemzeti szabályoknak megfelelően a halat lefoglalhatja és rendelkezhet vele.

(3) A kikötő szerinti tagállam illetékes hatósága a kirakodási vagy átrakodási engedély megadására vagy megtagadására vonatkozó határozatáról a IV. melléklet I. részében előírt formanyomtatvány szabályszerűen kitöltött C. része egy példányának a Bizottságnak és a NEAFC titkárságának történő továbbítása révén haladéktalanul értesítést ad, amennyiben a kirakodott vagy átrakodott halmennyiségeket a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen fogták ki.

53. cikk

Vizsgálatok

(1) A tagállamok illetékes hatóságai évente a 49. cikkben említett harmadik országbeli hajók tagállami kikötőkben történő kirakodásainak és átrakodásainak legalább 15 %-át ellenőrzik.

(2) A vizsgálatok során ellenőrzik a teljes kirakodási és átrakodási műveletet, és összehasonlító ellenőrzésvégeznek a kirakodásra vonatkozó előzetes értesítésben bejelentett fajok mennyisége és a ténylegesen kirakodott vagy átrakodott fajok mennyisége között.

(3) Az ellenőrök minden megtesznek a halászhajók indokolatlan feltartóztatásának elkerülése érdekében és annak biztosítására, hogy a halászhajók a lehető legkisebb akadályoztatást és kényelmetlenséget szenvedjék el, valamint, hogy a fogott hal minősége ne romoljon.

54. cikk

Ellenőrzési jelentések

(1) Minden egyes vizsgálatot dokumentálni kell a XV. melléklet II. részében meghatározott ellenőrzési jelentés kitöltésével.

(2) Az ellenőrzési jelentések egy-egy példányát haladéktalanul továbbítani kell a vizsgált halászhajó lobogója szerinti állam számára, és - amennyiben a halászhajó átrakodási műveletet hajtott végre - az átadó hajók lobogója szerinti állam vagy államok számára, valamint a Bizottság és a NEAFC titkársága számára, amennyiben a kirakodott vagy átrakodott halmennyiségeket a NEAFC egyezmény hatálya alá tartozó területen zsákmányolták;

(3) Az ellenőrzési jelentések eredeti példányát vagy hiteles másolatát kérésre megküldik a vizsgált halászhajó lobogó szerinti állama számára.

IX. FEJEZET

A CCAMLR TERÜLETÉN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Korlátozások és a hajókkal kapcsolatos információkra vonatkozó követelmények

55. cikk

Tilalmak és fogási korlátozások

(1) A XIII. mellékletben meghatározott fajok célzott halászata az említett mellékletben feltüntetett övezetekben és időszakokban tilos.

(2) Az új és felderítő halászatra a XIV. mellékletben meghatározott fogási és járulékos fogási korlátozásokat kell alkalmazni az említett mellékletben feltüntetett alterületeken.

56. cikk

A CCAMLR területén halászati engedéllyel rendelkező hajókkal kapcsolatos információkra vonatkozó követelmények

(1) Az engedéllyel rendelkező hajók számára a 601/2004/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségen túlmenően a tagállamok e hajók vonatkozásában 2007. augusztus 1-jétől a következőkről tájékoztatják a Bizottságot:

a) a hajó IMO száma (ha kibocsátották);

b) korábbi lobogó, ha volt ilyen;

c) nemzetközi rádióhívójel;

d) a hajó tulajdonosának/tulajdonosainak neve és címe, és bármely haszonélvezője/haszonélvezői, ha ismert;

e) a hajó típusa;

f) építésének helye és ideje;

g) hossza;

h) színes fényképek a hajóról az alábbiak szerint:

i. egy legalább 12 x 7 cm méretű kép, amely a hajó jobb oldalát mutatja teljes hosszában, összes szerkezeti elemével;

ii. egy legalább 12 x 7 cm méretű kép, amely a hajó bal oldalát mutatja teljes hosszában, összes szerkezeti elemével;

iii. egy legalább 12 x 7 cm méretű kép, amely a hajó farát mutatja hátulról;

i) a fedélzetre szerelt műholdas nyomonkövető rendszer csalásbiztos működésének biztosítása céljából tett intézkedések.

(2) 2007. augusztus 1-jétől kezdődően a tagállamoknak - amennyire ez megvalósítható - tájékoztatniuk kell a Bizottságot a CCAMLR területén való halászatra jogosult hajókkal kapcsolatos alábbi információkról:

a) az üzemeltető neve és címe, amennyiben nem azonos a hajó tulajdonosával/tulajdonosaival;

b) a parancsnok, és ahol releváns, a halászati parancsnok neve és állampolgársága;

c) a halászati módszer vagy módszerek típusa;

d) merevítőrúd (m);

e) bruttó regisztertonna;

f) a hajó kommunikációs rendszerének típusa és számai (INMARSAT A., B. és C. számok);

g) a legénység szokásos létszáma;

h) főhajtómű vagy hajtóművek teljesítménye;

i) raksúly (tonna), halraktárak száma és befogadóképessége (m3);

j) bármely egyéb célszerűnek tartott információ (pl. a jég osztályba sorolása).

57. cikk

Az észlelt hajókra vonatkozó jelentés

(1) Az engedéllyel rendelkező halászhajó parancsnoka, amennyiben a CCAMLR területén egy másik halászhajót észlel, az adott hajóval kapcsolatban a lehető legtöbb információt igyekszik dokumentálni, többek között a következőket:

a) a hajó neve és leírása;

b) a hajó hívójele;

c) a hajó lajstromszáma és Lloyds/IMO száma;

d) a hajó lobogó szerinti állama;

e) a hajó fényképe a jelentés alátámasztására;

f) az észlelt hajó megfigyelt tevékenységeire vonatkozó bármely egyéb lényeges információ.

(2) A hajó parancsnoka az (1) bekezdésben említett információkat tartalmazó jelentést a lehető legrövidebb határidőn belül továbbítja a lobogó szerinti államnak. A lobogó szerinti állam, a CCAMLR előírásoknak megfelelően továbbítja ezeket a jelentéseket a CCAMLR titkársága felé, amennyiben az észlelt hajó a CCAMLR előírások szerinti IUU tevékenységet folytat.

2. SZAKASZ

Felderítő halászat

58. cikk

Részvétel felderítő halászatban

(1) A Spanyolország lobogója alatt hajózó és ott lajstromozott halászhajók, amelyekről a CCAMLR-t a 601/2004/EK rendelet 7. cikke rendelkezéseinek megfelelően értesítették, részt vehetnek a Dissostichus spp. horogsoros felderítő halászatában a 88.1. és 88.2. FAO-alterületen, valamint az 58.4.1., 58.4.2., és 58.4.3a) körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein, illetve az 58.4.3b) körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein.

(2) Az 58.4.3a) és 58.4.3b) körzetben egy időben tagállamonként csak egy halászhajó halászhat.

(3) A teljes fogási és járulékos fogási korlátozásokat a 88.1 és 88.2. alterület valamint az 58.4.1. és 58.4.2. körzet vonatkozásában, és ezek mindegyikének kisléptékű kutatási egységenkénti (SSRU-k) felosztását a XIV. melléklet határozza meg. A halászatot bármely SSRU területén berekesztik, ha a bejelentett fogás eléri a meghatározott fogási korlátozást, és az említett SSRU-t a szezon hátralévő részére lezárják a halászat elől.

(4) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információ megszerzése és a fogás és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Azonban az 58.4.1. és 58.4.2. körzetben tilos a halászat az 550 méternél kisebb mélységben.

59. cikk

Jelentéstételi rendszerek

A 58. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő halászhajókra a következő fogási és erőkifejtési jelentési rendszerek vonatkoznak:

a) a 601/2004/EK rendelet 12. cikkében meghatározott ötnapos fogási és erőkifejtési jelentési rendszer, azoknak a tagállamoknak a kivételével, amelyeknek a fogási és erőkifejtési jelentéseket legfeljebb két nappal a jelentési időszakok vége után be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a CCAMLR-nek való azonnali továbbítás céljából. A 88.1. és 88.2. alterületen, valamint az 58.4.1. és 58.4.2. körzetben a jelentéseket a kisléptékű kutatási egységek végzik;

b) a 601/2004/EK rendelet 13. cikkében meghatározott havi, részletes bontású fogási és erőkifejtési jelentési rendszer;

c) jelentést kell tenni a visszaengedett Dissostichus eleginoides és Dissostichus mawsoni teljes darabszámáról és tömegéről, a "megkocsonyásodott" állapotúakat is beleértve.

60. cikk

Különleges követelmények

(1) A 58. cikkben említett felderítő halászatot az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2004. március 22-i 600/2004/EK tanácsi rendelet ( 40 ) 8. cikkének megfelelően kell végezni, tekintettel a tengeri madaraknak a horogsoros halászatok során előforduló pusztulásának mérséklését célzó intézkedésekre. Ezen intézkedéseken túlmenően:

a) ezeken a halászterületeken tilos a belsőségeket a tengerbe dobni;

b) az 58.4.1. és 58.4.2. körzetekben felderítő halászatban részt vevő halászhajók, amelyek a horogsorok nehezékkel való felszerelésére vonatkozóan megfelelnek a CCAMLR jegyzőkönyveknek (A., B. vagy C.), mentesülnek az éjszakai hálóvetés követelménye alól; azonban azoknak a hajóknak, amelyek összesen legalább három tengeri madarat fognak, azonnal vissza kell állniuk az éjszakai hálókivetésre a 601/2004/EK rendelet 8. cikkével összhangban;

c) azoknak a 88.1 és 88.2. alterületen, valamint az 58.4.1 és 58.4.2 körzetben felderítő halászatban részt vevő halászhajóknak, amelyek összesen három tengeri madarat fognak, azonnal fel kell függeszteniük a halászatot, és a 2006/07. évi idény fennmaradó részében nem engedélyezhető számukra a rendes halászati szezonon kívüli halászat.

(2) A 88.1. és 88.2. FAO-alterületen felderítő halászatban részt vevő halászhajókra továbbá a következő követelmények vonatkoznak:

a) a hajóknak tilos:

i. olaj vagy üzemanyag-termékek vagy olajos szermaradványok tengerbe ürítése, a 73/78 MARPOL (a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény) I. mellékletében engedélyezettek kivételével;

ii. a szemét kirakása;

iii. olyan élelmiszer-hulladék kirakása, amely egy legfeljebb 25 mm-es lyukú szűrőn nem megy át;

iv. baromfihús vagy részei (a tojáshéjat is beleértve) kirakása;

v. a szennyvíz kiürítése a szárazföldtől vagy jégselfektől 12 tengeri mérföld távolságon belül, illetve olyankor, amikor a hajó 4 csomónál kisebb sebességgel halad;

vi. a hulladékégetésből származó hamu kiürítése; vagy

vii. vágási melléktermék és belsőség kirakása;

b) a 88.1. és 88.2. alterületre tilos élő baromfit vagy más élő szárnyast behozni, az el nem fogyasztott tisztított baromfit pedig el kell távolítani a 88.1. és 88.2. alterületről;

c) a Dissostichus spp. halászata a 88.1. és 88.2. alterületen a Balleny-szigetek partjától mért 10 tengeri mérföld távolságon belül tilos.

61. cikk

A fogások meghatározása

(1) E szakasz alkalmazásában egy fogás egy vagy több horogsor elhelyezéséből áll egyetlen helyszínen. A fogási vagy tevékenységi jelentés alkalmazásában a fogás pontos földrajzi helyzetét a felhasznált horogsor vagy horogsorok középpontja határozza meg.

(2) Ahhoz, hogy a fogás kutatási fogásnak minősüljön:

a) a kutatási fogásokat egymástól legalább öt tengeri mérföldes távolságra kell végrehajtani, amely távolságot az egyes kutatási fogások földrajzi középpontjától kell mérni;

b) az egyes fogások legalább 3 500 és legfeljebb 10 000 horogból állnak; ez ugyanazon a helyszínen több külön horogsor kihelyezésével is megvalósítható;

c) egy horogsor minden egyes fogásánál legfeljebb hatórás merítési időt kell hagyni, amelyet a kihelyezési eljárás befejezésének idejétől a bevonási eljárás megkezdéséig mérnek.

62. cikk

Kutatási tervek

A 58. cikkben említett felderítő halászatban részt vevő halászhajók a 88.1. és 88.2. FAO-alterület, valamint az 58.4.1 és 58.4.2. körzet felosztásával keletkezett valamennyi kisléptékű kutatási egység területén végrehajtják a kutatási terveket. A kutatási tervet a következőképpen hajtják végre:

a) a kisléptékű kutatási egység területére való első belépéskor az első 10 fogást - amelyet az "első sorozat"-ként jelölnek - "kutatófogás"-ként kell feltüntetni; ezeknek a fogásoknak meg kell felelniük a 61. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak;

b) a következő 10 fogást vagy 10 tonnányi fogást - amelyik jelzőszintet előbb elérik - "második sorozat"-ként jelölik. A második sorozat fogásai, a hajóparancsnok döntésétől függően, a rendes felderítő halászat részeként is elvégezhetők. Ezek a fogások azonban kutatófogásoknak is tekinthetők, amennyiben teljesítik az 61. cikk (2) bekezdésének kritériumait;

c) a fogások első és második sorozatának befejezésekor, amennyiben a hajóparancsnok folytatni kívánja a halászatot a kisléptékű kutatási egység területén, a hajónak "harmadik sorozat"-ot kell vállalnia, ily módon a három sorozatban összesen 20 kutatófogást hajtanak végre. A fogások harmadik sorozatát a kisléptékű kutatási egység területén tett ugyanazon látogatás során kell elvégezni, mint az első és második sorozatot;

d) 20 kutatófogás teljesítését követően a hajó tovább halászhat a kisléptékű kutatási egység területén;

e) a 88.1. és 88.2. alterület A., B., C., E. és G. kisléptékű kutatási egységén, ahol a tengerfenék halászható területe 15 000 km-nél kisebb, a b), c) és d) pontot nem kell alkalmazni, és 10 kutatófogás teljesítését követően a hajó tovább halászhat a kisléptékű kutatási egység területén.

63. cikk

Adatgyűjtési tervek

(1) A 58. cikkben említett felderítő halászatban részt vevő halászhajók a 88.1. és 88.2. FAO-alterület, valamint az 58.4.1 és 58.4.2. körzet felosztásával keletkezett valamennyi kisléptékű kutatási egység területén végrehajtják az adatgyűjtési terveket. Az adatgyűjtési terv a következő adatokat tartalmazza:

a) helyzet és tengermélység egy fogás minden horogsorának mindkét végén;

b) a kihelyezés, merítés és fogás ideje;

c) a felszínen elvesztett halak száma és faja;

d) a kihelyezett horgok száma;

e) a csali típusa;

f) a csali alkalmazásának eredményessége ( %);

g) a horog típusa; és

h) tengeri és légköri viszonyok, valamint a holdfázis a horogsorok kihelyezése idején.

(2) Minden kutatófogás esetében össze kell gyűjteni az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot; különösen, a kutatófogásban minden halat - 100 darabig - meg kell mérni, és legalább 30 halból kell mintát venni biológiai vizsgálatokra. Ha a fogás több mint 100 halból áll, megfelelő módszert kell alkalmazni a halak véletlenszerű almintákra osztására.

64. cikk

Jelölési program

(1) A 58. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő valamennyi halászhajó végrehajt egy jelölési programot a következőképpen:

a) A felderítő halászat során a Dissostichus spp.-re vonatkozó CCAMLR jelölési programmal és jegyzőkönyvvel összhangban a Dissostichus spp. példányokat megjelölik és visszaengedik. A hajók csak akkor hagyják abba a jelölést, ha már 500 példányt megjelöltek, vagy elhagyják a halászterületet, miután a fogott mennyiség friss tömegének minden tonnája után egy példányt megjelöltek;

b) a jelölési követelmény teljesülése érdekében a program minden méretű példányt figyelembe vesz. Kizárólag a jó állapotban lévő tengeri sügéreket jelölik meg. Minden visszaengedett példányt kétszeresen kell megjelölni, és a visszaengedésnek a lehető legkiterjedtebb földrajzi területen kell megtörténnie;

c) minden jelzésen jól olvasható, egyedi sorszámnak kell szerepelnie, valamint egy visszaküldési címnek, amely biztosítja, hogy a megjelölt példány újbóli kifogása esetén a jelzés eredete visszakereshető;

d) egyetlen újból kifogott megjelölt példányt (azaz olyan kifogott halat, amelyet korábban jelöléssel láttak el) sem szabad visszaengedni, akkor sem, ha csak rövid ideig volt szabadon;

e) minden újból kifogott példányról biológiai adatfelvételt kell készíteni (hosszúság, tömeg, nem, ivarállapot) és - ha mód van rá - elektronikus fényképet kell készíteni, egyensúly szervét (otolit) fel kell tárni, a jelölést pedig el kell távolítani;

f) minden vonatkozó jelölési adatot és adatrögzítő jelölés újbóli kifogását elektronikus úton a CCAMLR űrlapján jelenteni kell a CCAMLR részére, három hónapon belül azt követően, hogy a hajó elhagyta ezeket a halászterületeket;

g) minden vonatkozó jelölési adatot, az adatrögzítő jelölés újbóli kifogását és a megjelölt halak újbóli kifogott példányait a CCAMLR-formanyomtatványon elektronikus úton be kell jelenteni az illetékes regionális jelölési adatbanknak, a CCAMLR jelölési jegyzőkönyvben előírtak szerint.

(2) A megjelölt és visszaengedett tengeri sügéreket nem kell számba venni a fogási korlátozások tekintetében.

65. cikk

Tudományos megfigyelők és ellenőrök

(1) A 58. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő valamennyi halászhajóval legalább két tudományos megfigyelő foglalkozik; egyikük a CCAMLR nemzetközi tudományos megfigyelési rendszerének megfelelően kinevezett megfigyelő, aki a halászati időszakban valamennyi halászati tevékenység során a hajón tartózkodik.

(2) A tagállamok, az alkalmazandó nemzeti törvényekre és rendeletekre, többek között a nemzeti bíróságon a bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó szabályokra is figyelemmel, illetve azokkal összhangban, az e rendszer alapján kijelölő CCAMLR tag ellenőrei által készített jelentéseket, a saját ellenőrei által készített jelentésekkel azonos módon kezelik és azok alapján ugyanúgy lépnek fel, és az érintett szerződő fél és kijelölő CCAMLR tag együttműködik az ilyen jelentések alapján megindított bírósági vagy egyéb eljárások elősegítése érdekében.

66. cikk

Krill halászatban való részvételi szándékra vonatkozó értesítések

Ha valamely tagállam a CCAMLR területén krill halászatban kíván részt venni, ezen szándékáról értesíti a CCAMLR titkárságát legalább négy hónappal a Bizottság - közvetlenül a kiválasztott halászati szezont megelőző - rendes éves ülése előtt

67. cikk

A mélytengeri kopoltyúhálós halászat átmeneti tilalma

(1) A CCAMLR területén tudományos kutatáson kívüli célra tilos kopoltyúhálókat használni mindaddig, amíg a tudományos bizottság az említett halászeszköz lehetséges hatásait meg nem vizsgálta és arról jelentést nem készített, és a Bizottság, a tudományos bizottság szakvéleménye alapján el nem fogadta, hogy az adott halászati módszer a CCAMLR területén alkalmazható.

(2) A kopoltyúhálók 100 méternél mélyebb vízben, tudományos kutatás céljából való használatáról előzetesen értesíteni kell a tudományos bizottságot, és azt a Bizottságnak - a kutatás megkezdése előtt - jóvá kell hagynia.

(3) A CCAMLR területén áthaladni kívánó, kopoltyúhálóval felszerelt hajóknak előzetes értesítést kell küldeniük a CCAMLR titkársága számára ezen szándékukról, illetve a CCAMLR területén való áthaladásuk várható időpontjáról. A CCAMLR területén kopoltyúhálóval rendelkező bármely olyan hajó, amely elmulasztott előzetes értesítést küldeni, megsérti e rendelkezéseket.

68. cikk

A 2006/07-es és 2007/08-as halászati szezon tekintetében megállapított átmeneti korlátozások fenékvonóháló használatára a CCAMLR területéhez tartozó nyílt tengereken

(1) A CCAMLR területéhez tartozó nyílt tengereken a fenékvonóháló használata azokra a területekre korlátozódik, amelyek tekintetében hatályosak a Bizottság fenékvonóhálóra vonatkozó védelmi intézkedései.

(2) Az említett korlátozó intézkedések nem vonatkoznak a fenékvonóhálók tudományos kutatás céljából történő használatára a CCAMLR területén.

X. FEJEZET

A SEAFO-EGYEZMÁNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

A hajók halászati engedélye

69. cikk

A hajók halászati engedélye

(1) A tagállamok 2007. június 1-jéig, lehetőség szerint elektronikus úton elküldik a Bizottság számára azon hajóik listáját, amelyek kiállított halászati engedély birtokában jogosultak a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységet folytatni.

(2) Az (1) bekezdésben említett listán szereplő hajók tulajdonosai közösségi állampolgárok vagy jogi személyek.

(3) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó halászhajók csak abban az esetben jogosultak halászati tevékenységet folytatni, ha eleget tesznek a SEAFO-egyezményben meghatározott követelményeknek és kötelességeknek, valamint védelmi és gazdálkodási intézkedéseknek.

(4) Nem állítanak ki halászati engedélyt azon hajók számára, amelyek jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan (IUU) halászatot folytattak, kivéve ha az új tulajdonos megfelelő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az előző tulajdonosok és üzemeltetők már semmiféle jogi, haszonélvezeti vagy pénzügyi érdekkel nem rendelkeznek hajóik tekintetében, és semmilyen ellenőrzést nem gyakorolnak hajóik felett, illetve hogy - az összes vonatkozó tényre figyelemmel - hajóik nem vesznek részt a jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan (IUU)halászatban és nem is hozhatók azzal összefüggésbe.

(5) Az (1) bekezdésben említett lista a következő információkat tartalmazza:

a) a hajó neve, lajstromszáma, korábbi nevei (amennyiben ismertek) és a lajstromozási kikötő;

b) korábbi lobogó (ha volt ilyen);

c) a hajó nemzetközi rádiós hívójele (amennyiben létezik);

d) a tulajdonos vagy tulajdonosok neve és címe;

e) a hajó típusa;

f) hossza;

g) az üzemeltető (kezelő) vagy üzemeltetők (kezelők) neve és címe (ha van ilyen);

h) bruttó regisztertonna; és

i) főhajtómű vagy hajtóművek teljesítménye.

(6) A tagállamok, a jogosult hajók első listájának összeállítását követően minden alkalommal amikor változás történik haladéktalanul értesítik a Bizottságot a lista minden kiegészítéséről, az esetleges törlésekről és/vagy bármely módosításáról.

70. cikk

Az engedéllyel rendelkező hajókra vonatkozó kötelezettségek

(1) A hajók megfelelnek a SEAFO valamennyi vonatkozó védelmi és szabályozási intézkedésének.

(2) Az engedéllyel rendelkező halászhajók a fedélzeten tartják a nyilvántartásba vételt igazoló érvényes bizonyítványokat és a halászati és/vagy átrakodási engedélyt.

71. cikk

Engedéllyel nem rendelkező hajók

(1) A tagállamok intézkedéseket hoznak a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajok a SEAFO által jóváhagyott hajók lajstromában nem szereplő hajók által történő halászatának, fedélzeten tartásának, átrakodásának és kirakodásának tilalmáról.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan tényeken alapuló információról, amelyek alapján jogosan feltételezhető, hogy a SEAFO által jóváhagyott hajók lajtromában nem szereplő hajók a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajok halászatában és/vagy átrakodásában vesznek részt az egyezmény területén.

(3) A tagállamok minden szükséges intézkedéset meghoznak annak biztosítására, hogy a SEAFO által jóváhagyott hajók lajstromába felvett hajók tulajdonosai a SEAFO-egyezmény területén nem vesznek részt a jóváhagyott hajók lajstromában nem szereplő hajók által folytatott halászati tevékenységekben, és azokkal nem is hozhatók összefüggésbe.

2. SZAKASZ

átrakodások

72. cikk

Tengeren történő átrakodás tilalma

A tagállamok a SEAFO területen a lobogóik alatt közlekedő hajók számára megtiltják a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajok tengeren történő átrakodását.

73. cikk

Kikötői átrakodások

(1) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajokat halászó közösségi halászhajók a SEAFO-egyezmény területén csak akkor rakodhatnak át valamely SEAFO szerződő fél kikötőjében, ha az érintett kikötő szerinti szerződő féltől előzetesen engedélyt kaptak a művelet elvégzésére. A közösségi halászhajók csak akkor kapnak engedélyt átrakodási művelet végrehajtására, ha a lobogó szerinti tagállamtól és a kikötő szerinti államtól erre előzetesen engedélyt kaptak.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy engedéllyel rendelkező halászhajóik előzetes engedélyt kapjanak kikötőben történő átrakodás végrehajtására. A tagállamok gondoskodnak arról is, hogy az átrakodott mennyiségek megfeleljenek a hajók által bejelentett fogásmennyiségnek, és előírják az átrakodásra vonatkozó jelentés elkészítését.

(3) Azon közösségi halászhajók parancsnokai, amelyek a SEAFO-egyezmény területén zsákmányolt és az egyezmény hatálya alá tartozó fajokból álló fogásokat bármely mennyiségben egy másik hajóra (a továbbiakban: "fogadó hajó") rakodják át, az átrakodás alkalmával tájékoztatják a fogadó hajó lobogója szerinti államot az érintett fajokról és mennyiségekről, az átrakodás időpontjáról, valamint a fogások helyéről, és saját lobogója szerinti tagállama számára a XVI. melléklet I. részében meghatározott formátumú SEAFO átrakodási nyilatkozatot küld.

(4) A közösségi halászhajó parancsnoka, legalább 24 órával a művelet megkezdése előtt továbbítja az átrakodás helyszínéül szolgáló kikötő szerinti SEAFO szerződő fél számára a következő információkat:

a) az átrakodó halászhajók neve;

b) a fogadó hajók neve;

c) az átrakodni szándékozott mennyiség fajonként;

d) az átrakodás napja és az érintett kikötő.

(5) Amennyiben az átrakodásra egy SEAFO szerződő fél kikötőjében kerül sor, a művelet megkezdése előtt legalább 24 órával, illetve a művelet végén a közösségi fogadó hajó parancsnoka tájékoztatja a kikötő szerinti állam illetékes hatóságait a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajokból hajója fedélzetén tárolt fogások mennyiségeiről, és 24 órán belül továbbítja az említett hatóságok számára a SEAFO átrakodási nyilatkozatot.

(6) A közösségi fogadó hajó parancsnoka, 48 órával a kirakodás megkezdése előtt SEAFO átrakodási nyilatkozatot küld a kirakodás helyéül szolgáló kikötő szerinti állam illetékes hatóságai számára.

(7) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a kapott információk pontosságának ellenőrzésére, és együttműködnek a lobogó szerinti állammal annak biztosítására, hogy a kirakodott mennyiségek megfelelnek a hajók által bejelentett fogások mennyiségének.

(8) A SEAFO-egyezmény területén az egyezmény hatálya alá tartozó fajok halászatára jogosult hajókkal rendelkező tagállamok 2007. június 1-jéig tájékoztatják a bizottságot a lobogóik alatt közlekedő hajók által végrehajtott átrakodásokra vonatkozó adatokról.

3. SZAKASZ

Sérülékeny mélytengeri élőhelyek és ökoszisztémák kezelésére vonatkozó védelmi intézkedések

74. cikk

Lezárt területek

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajok közösségi hajók általi halászata tilos a következő területeken:

a) A1. alkörzet

i) Dampier Seamount

ii) Malahit Guyot Seamount

b) B1. alkörzet

Molloy Seamount

c) C. körzet

i) Schmidt-Ott Seamount & Erica Seamount

ii) Africana seamount

iii) Panzarini Seamount

d) C1. alkörzet

i) Vema Seamount

ii) Wust Seamount

e) D. körzet

i) Discovery, Junoy, Shannon Seamounts

ii) Schwabenland & Herdman Seamounts

75. cikk

Régebbi halászati tevékenységek

A tagállamok 2007. június 1-jéig közlik a Bizottsággal a 74. cikkben meghatározott területeken 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban folytatott, a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajokra irányuló halászati tevékenységeikre vonatkozó információkat az alábbi formában.

4. SZAKASZ

A tengeri madarak járulékos fogásának csökkentésére vonatkozó intézkedések

76. cikk

Tengeri madarakkal kapcsolatos tapasztalatokra vonatkozó információ

A tagállamok 2007. június 1-jéig minden elérhető információt begyűjtenek és a Bizottság rendelkezésére bocsátanak a tengeri madarakkal kapcsolatos, többek között a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajokra halászó hajók esetleges járulékos fogásai során szerzett tapasztalataikról.

77. cikk

Enyhítő intézkedések

(1) A DSZ 30o-tól délre halászó valamennyi közösségi halászhajó madárriasztó köteleket ("tori-rudak") szállít és használ:

a) a tori-rudak tervezésükre és alkalmazásukra vonatkozóan megfelelnek a XVI. melléklet II. részében meghatározott iránymutatásoknak;

b) a tori-rudakat a DSZ 30o-tól délre eső vizekre belépő hosszú horogsoros halászhajók esetében kell alkalmazni;

c) adott esetben, ha a madarak mennyisége és aktivitása indokolttá teszi, ajánlatos a hajókra egy második tori-rudat és madárrisztó kötelet is szerelni;

d) valamennyi hajón tartalék tori-köteleket kell tartani oly módon, hogy azok azonnal bevethetők legyenek.

(2) A horogsorokat csak éjjel szabad elhelyezni (azaz a reggeli és esti szürkület közötti sötétség idején ( 41 ). A horogsorral végzett éjszakai halászat során csak a biztonság érdekében feltétlenül szükséges hajófények alkalmazhatók.

(3) A halászeszközök kivetése vagy rögzítése alatt tilos a belsőségeket a tengerbe dobni. A halászeszközök vontatása alatt kerülni kell a belsőségek tengerbe dobását. Ha a belsőségek tengerbe dobására mégis sor kerül, azt lehetőség szerint a hajónak a vontatott halászeszközzel szembeni oldalán kell végrehajtani. Azokon a hajókon vagy halászatok során, amelyek esetében nem írták elő a belsőségek fedélzeten tartását, olyan rendszert kell alkalmazni, hogy a kidobás előtt a horgok kikerüljenek a belsőségekből és a halak fejéből. A hálókat kivetésük előtt meg kell tisztítani azoktól a maradékoktól, amelyek esetleg odavonzhatják a tengeri madarakat.

(4) A közösségi halászhajók olyan hálókivetési és vontatási módszereket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a háló a lehető legrövidebb ideig ússzék a vízfelszínen feszítetlenül. A vízben lévő hálón - lehetőség szerint - nem végeznek javítási munkálatokat.

(5) A közösségi halászhajók törekednek úgy összeállítani halászeszközeiket, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék annak veszélyét, hogy a madarak az adott eszköz leginkább sérülést okozó részéhez hozzáférjenek. Ilyen módszer lehet többek között a hálókra szerelt súlyok növelése vagy az úszók számának csökkentése, amely révén a háló gyorsabban süllyed el, vagy színes szalagok illetve más hasonló tárgyak elhelyezése a háló azon részei felett, ahol a hálószemméret különös veszélyt jelent a madarakra.

(6) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen nem kaphatnak halászati engedélyt azok a közösségi halászhajók, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy azokra nem lehet fedélzeti feldolgozó berendezést vagy a belsőségek fedélzeten való tárolására megfelelő más eszközt szerelni, illetve amelyek esetében a belsőségek tengerbe dobása nem kivitelezhető a hajónak a vontatott hálóval szemközti oldalán.

(7) Mindent meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységek során élve horogra került madarakat élve szabadítsák ki, és a horgokat lehetőleg az érintett madár életének veszélyeztetése nélkül távolítsák el.

5. SZAKASZ

Ellenőrzés

78. cikk

A hajók mozgásának és fogásainak közlése

(1) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati engedéllyel rendelkező és halászati tevékenységet végző halászhajók és halászati kutatóhajók a VMS rendszeren, vagy más megfelelő eszközön keresztül belépési, fogási és kilépési jelentéseket küldenek a lobogó szerinti tagállam hatóságai számára, illetve - a lobogó szerinti tagállam kérésére - a SEAFO ügyvezető titkárságára.

(2) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területre történő minden egyes bélépés előtt legfeljebb 12 és legalább 6 órával el kell küldeni a belépési jelentést, amelyben meg kell adni a belépés dátumát, időpontját, a hajó földrajzi helyzetét és a fedélzeten tárolt halak mennyiségét, fajok szerint (FAO alfa-3 kód) és élősúly (kg) szerint egyaránt.

(3) A fogási jelentéseket minden naptári hónap végén, fajok (FAO alfa-3 kód) és élősúly (kg) szerinti bontásban kell továbbítani.

(4) A kilépési jelentést a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területről való minden egyes kilépés előtt legfeljebb 12 és legalább 6 órával kell megtenni. A kilépési jelentésben fel kell tüntetni a kilépés dátumát, időpontját, a hajó földrajzi helyzetét, a halászati napok számát és a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a halászat megkezdése vagy a legutóbbi fogási jelentés óta az adott területen zsákmányolt fogást, fajok (FAO alfa-3 kód) és élősúly (kg) szerint.

79. cikk

Az állományfelmérést elősegítő tudományos megfigyelések és információgyűjtés

(1) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a SEAFO-egyezmény alá tartozó területen működő, a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajokra halászó valamennyi halászhajója képzett tudományos megfigyelőt vesz a fedélzetére.

(2) A tagállamok előírják a megfigyelők által a lobogójuk alatt közlekedő hajókról begyűjtött információk átadását a SEAFO-egyezmény területének elhagyását követő 30 napon belül. Az adatokat a SEAFO tudományos bizottság által meghatározott formában kell továbbítani. A tagállamok az információkat a lehető leghamarabb a Bizottság rendelkezésére bocsátják, figyelemmel a nem összesített adatok bizalmas jellegének fenntartására is. A tagállamok az információkat a SEAFO ügyvezető titkársága számára is továbbíthatják.

(3) Az e cikkben említett informácókat a kijelölt megfigyelőknek a lehetőségekhez mérten legkésőbb 2007. június 30-ig be kell gyűjteniük és le kell ellenőrizniük.

80. cikk

A nem szerződő felek halászhajóinak észlelése

(1) A tagállamok lobogója alatt közlekedő halászhajók továbbítanak minden olyan információt a lobogó szerinti tagállam számára, amely az egyezmény területén, nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajók bármely lehetséges halászati tevékenységére vonatkozik. Ez az információ többek között a következőket tartalmazza:

a) a hajó neve;

b) a hajó lajstromszáma;

c) a hajó lobogó szerinti állama;

d) az észlelt hajó tekintetében bármely egyéb lényeges információ.

(2) A tagállamok a lehető leggyorsabban továbbítják a Bizottság felé az (1) bekezdésben említett információkat. A Bizottság ezt az információt haladéktalanul továbbítja a SEAFO ügyvezető titkárságának.

Xa. FEJEZET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN KELETI RÉSZÉN ÉS A FÖLDKÖZI-TENGERBEN ÉLŐ KÉKÚSZÓJÚTONHAL-ÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ EGYEDI INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

Gazdálkodási intézkedések

80a. cikk

Hatály

E fejezet meghatározza az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) által a kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) vonatkozóan előterjesztett különleges intézkedések Közösség általi alkalmazásával kapcsolatos általános szabályokat. A fejezet az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra vonatkozik.

80b. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában az alábbi meghatározások alkalmazandók:

a) "szerződő felek": az atlanti tonhal védelmére létrehozott nemzetközi egyezmény szerződő felei, valamint az együttműködő nem szerződő felek, egyéb jogi személyek és halászatot folytató jogalanyok;

b) "halászhajó": bármely olyan hajó, amelyet a tonhalállományok kereskedelmi kiaknázására használnak vagy szánnak, beleértve a halfeldolgozó hajókat és az átrakodásban részt vevő hajókat is;

c) "közös halászati művelet": kettő vagy több, különböző szerződő felek vagy különböző tagállamok lobogója alatt közlekedő hajó közötti művelet, melynek során az egyik hajó fogása teljes egészében vagy részben egy vagy több másik hajónak tulajdonítható;

d) "átrakodások": bármely olyan tevékenység, amely során kékúszójú tonhalat rakodnak át:

i. a halászhajóról egy kékúszójú tonhalat hizlaló gazdaságba, beleértve a szállítás során elpusztult vagy kiszabadult halakat is;

ii. egy kékúszójú tonhalat hizlaló gazdaságból vagy tonhalcsapdából halfeldolgozó hajóra, szállítóhajóra vagy a partra;

e) "tonhalcsapda": olyan rögzített halászeszköz, amelynek az alja le van horgonyozva, és amelyre általában a halat egy zárt részbe terelő vezetőhálót szerelnek;

f) "ketreces haltartás": olyan módszer, amely során a kékúszójú tonhalat nem a fedélzeten tárolják, ide tartozik a hizlalás és a tenyésztés is;

g) "hizlalás": az a folyamat, amely során a kékúszójú tonhalat rövid ideig (2-6 hónapig) ketrecben tartják, elsősorban a hal zsírtartalmának növelése érdekében;

h) "tenyésztés": az a folyamat, amely során a kékúszójú tonhalat egy évnél hosszabb ideig ketrecben tartják a teljes biomassza növelése céljából;

i) "átrakodás": egy halászhajó fedélzetén lévő kékúszójú tonhal egy részének vagy egészének egy másik halászhajóra történő átrakodása a kikötőben;

j) "halfeldolgozó hajó": olyan hajó, amelynek fedélzetén a halászati termékeken csomagolásuk előtt egy vagy több műveletet végeznek el az alábbiak közül: filézés vagy darabolás, fagyasztás és/vagy feldolgozás;

k) "sporthorgászat": olyan nem kereskedelmi célú halászati tevékenység, amelynek résztvevői egy nemzeti sportszervezethez tartoznak, vagy nemzeti sportengedéllyel rendelkeznek;

l) "szabadidős horgászat": olyan nem kereskedelmi célú halászati tevékenység, amelynek résztvevői nem tartoznak nemzeti sportszervezethez, vagy nem rendelkeznek nemzeti sportengedéllyel;

m) "Task II.": a Task II. módszer az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) által az "Atlanti tonhalak és tonhalszerű halak helyszíni statisztikai és mintavételi kézikönyvében" (harmadik kiadás, ICCAT, 1990) meghatározottak szerint.

80c. cikk

Kvóta

(1) A tagállamok a kékúszójú tonhalra vonatkozó kvótáikat szétoszthatják azon halászhajóik és tonhalcsapdáik között, amelyek számára engedélyezték a kékúszójú tonhal aktív halászatát.

(2) Egy tagállam és egy szerződő fél állampolgárai között olyan magánjellegű kereskedelmi megállapodást kötni, amely alapján az említett tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajót egy szerződő fél tonhalkvótája keretében használnak halászatra, kizárólag az érintett tagállam engedélyével lehet, amely tájékoztatja erről a Bizottságot.

80d. cikk

Közös halászati műveletek

(1) Az egy vagy több tagállam lobogója alatt közlekedő hajók részvételével folytatott közös kékúszójútonhal-halászati műveletekre engedélyt adni csak az érintett, lobogó szerinti tagállam(ok) beleegyezésével lehet.

(2) Az engedélyért való folyamodáskor a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a közös halászati műveletben részt vevő halászhajóiktól részletes információkat szerezzenek a közös halászati művelet időtartamáról, a részt vevő hajók üzemeltetőiről és a hajók közti, az érintett fogásokra vonatkozó elosztási kulcsról.

(3) A tagállamok továbbítják a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett információkat. A Bizottság azonnal továbbítja ezeket az információkat az ICCAT titkársága részére.

2. SZAKASZ

Technikai intézkedések

80e. cikk

Halászati tilalmi időszak

A 520/2007/EK rendelet ( 42 ) 6. cikkében megállapított rendelkezésektől eltérve:

a) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 24 méternél nagyobb, horogsorral felszerelt nyílt tengeri hajókkal történő halászata 2007. június 1-jétőldecember 31-ig tilos, a ny. h. 10°-tól nyugatra és az é. sz. 42°-tól északra fekvő terület kivételével;

b) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata 2007. július 1-jétőldecember 31-ig tilos;

c) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal csalit használó hajókkal történő halászata 2007. november 15-től2008. május 15-ig tilos;

d) az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal nyílt tengeri vonóhálós hajókkal történő halászata 2007. november 15-től2008. május 15-ig tilos.

80f. cikk

Repülőgépek használata

Az 520/2007/EK rendelet 6. cikkében megállapított rendelkezésektől eltérve az egyezmény alá tartozó területen tilos a repülőgépeknek vagy helikoptereknek a kékúszójú tonhal felkutatására történő használata.

80g. cikk

Legkisebb méret

(1) A 8. cikktől és az 520/2007/EK rendelet IV. mellékletében megállapított rendelkezésektől eltérve, az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal legkisebb fogható mérete 2007. június 30-tól 30 kg vagy 115 cm.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve és a 80i. cikk sérelme nélkül, a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) legkisebb fogható mérete 2007. június 30-tól 8 kg vagy 75 cm a következő esetekben:

a) az Atlanti-óceán keleti részén csalival, pergetett horogsorral és nyílt tengeri vonóhálós hajóval fogott kékúszójú tonhal;

b) az Adriai-tengeren tenyésztés céljából kifogott kékúszójú tonhal.

(3) Az Atlanti-óceán keleti részén csalival, pergetett horogsorral és nyílt tengeri vonóhálós hajóval kifogott kékúszójú tonhalra vonatkozó további egyedi feltételek a XVIa. melléklet I. részében kerülnek meghatározásra.

80h. cikk

A kékúszójú tonhalra vonatkozó mintavételi terv

(1) Az 520/2007/EK rendelet 11. cikkében megállapított rendelkezésektől eltérve valamennyi tagállam kialakít egy mintavételi programot a kifogott kékúszójú tonhal méret szerinti darabszámának becslésére.

(2) A halketrecekben végzett, méret szerinti mintavételezést 100 tonnányi élő halanként 100 egyeden vagy a ketrecben lévő összes hal 10 %-án kell elvégezni. A méret szerinti mintát - hossz és súly alapján - a halgazdaság lehalászásakor, illetve a szállítás közben elpusztult halakon kell venni, összhangban a Task II. keretében az ICCAT által elfogadott adatküldési módszerrel.

(3) A több mint egy évig nevelt halakra vonatkozóan további mintavételi módszereket és technikákat kell kidolgozni.

(4) A mintavételt a lehalászás során szúrópróbaszerűen, valamennyi ketrecre kiterjedően kell elvégezni. Az előző, 2007. évi mintavételre vonatkozó adatokat 2008. május 31-ig el kell juttatni az ICCAT-hoz.

80i. cikk

Járulékos fogások

(1) Minden halászhajó számára - akár aktívan halásznak a kékúszójú tonhalra, akár nem - a kékúszójú tonhal tekintetében legfeljebb 8 %-os, 10 és 30 kg közötti tömegű járulékos fogás engedélyezett.

(2) Az (1) bekezdésben említett százalékos értéket e hajók teljes kékúszójútonhal-fogásában a kirakodásonkénti összes járulékos fogás egyedszáma vagy a százalékos súlyegyenérték alapján kell kiszámítani.

(3) A járulékos fogást le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából. A járulékos fogásból származó elpusztult halakat tilos a tengerbe visszadobni, és azokat le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából.

(4) A kékúszójú tonhal járulékos fogásainak kirakodására a 80n. cikket és a 80p. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

80j. cikk

Szabadidős horgászat

(1) Szabadidős horgászat esetében hajóutanként egynél több kékúszójútonhal-példány kifogása, fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása tilos.

(2) A szabadidős horgászat során fogott kékúszójú tonhalat tilos forgalomba hozni, kivéve ha az karitatív célokat szolgál.

(3) A tagállamok nyilvántartják a szabadidős horgászatra vonatkozó fogási adatokat, és továbbítják azokat a Bizottságnak. A Bizottság pedig továbbítja ezeket az információkat az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának.

(4) A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak a lehető legnagyobb mértékű biztosítására, hogy a szabadidős horgászat során élve kifogott kékúszójú tonhalakat - különösen a növendékegyedeket - visszaengedjék a tengerbe.

80k. cikk

Sporthorgászat

(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak a sporthorgászat - elsősorban halászati engedélyek révén történő - szabályozására.

(2) A sportversenyek során fogott kékúszójú tonhalat tilos forgalomba hozni, kivéve ha az karitatív célokat szolgál.

(3) A tagállamok nyilvántartják a sporthorgászatra vonatkozó fogási adatokat, és továbbítják azokat a Bizottságnak. A Bizottság pedig továbbítja ezeket az információkat az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának.

(4) A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak a lehető legnagyobb mértékű biztosítására, hogy a sporthorgászat során élve kifogott kékúszójú tonhalakat - különösen a növendékegyedeket - visszaengedjék a tengerbe.

3. SZAKASZ

Ellenőrző intézkedések

80l. cikk

A kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező hajók nyilvántartása

(1) A tagállamok 2007. június 14-ig elektronikus úton elküldik a Bizottságnak azon, lobogójuk alatt közlekedő hajók listáját, amelyek különleges halászati engedély birtokában engedéllyel rendelkeznek az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhal aktív halászatára.

(2) A Bizottság 2007. június 15-e előtt továbbítja ezt az információt az ICCAT ügyvezető titkárságának azzal a céllal, hogy a hajókat felvegyék a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező hajók nyilvántartásába.

(3) Az e cikk hatálya alá tartozó, az ICCAT nyilvántartásába fel nem vett közösségi hajók az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren nem halászhatnak, nem tarthatnak a fedélzeten, nem szállíthatnak, nem rakodhatnak át és nem rakodhatnak ki kékúszójú tonhalat.

(4) Az 1936/2001/EK rendelet 8a. cikkének (2), (4), (6), (7) és (8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

80m. cikk

A kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező tonhalcsapdák nyilvántartása

(1) A tagállamok 2007. június 14-ig elektronikus úton elküldik a Bizottságnak azon jóváhagyott tonhalcsapdák listáját, amelyek különleges halászati engedéllyel rendelkeznek az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhal halászatára. A listán fel kell tüntetni a tonhalcsapdák nevét és nyilvántartási számát.

(2) A Bizottság 2007. június 15-e előtt továbbítja a listát az ICCAT ügyvezető titkárságának azzal a céllal, hogy a tonhalcsapdákat felvegyék a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező tonhalcsapdák nyilvántartásába.

(3) Az ICCAT nyilvántartásában nem szereplő közösségi tonhalcsapdákkal az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren nem halászhatnak, azokban nem tárolhatnak, illetve azokból nem rakodhatnak át és nem rakodhatnak ki kékúszójú tonhalat.

(4) Az 1936/2001/EK rendelet 8a. cikkének (2), (4), (6), (7) és (8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

80n. cikk

Kijelölt kikötők

(1) A 80l. cikkben említett hajók számára az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren halászott kékúszójú tonhal bármely mennyiségének kirakodása vagy átrakodása a szerződő felek és a tagállamok által kijelölt kikötőkön kívül más helyen tilos.

(2) A tagállamok egy kirakodásra használt helyet vagy egy parthoz közeli helyet jelölnek ki (kijelölt kikötők), ahol engedélyezik a kékúszójú tonhal kirakodását vagy átrakodását.

(3) A tagállamok legkésőbb 2007. június 14-ig elküldik a Bizottságnak a kijelölt kikötők jegyzékét. A Bizottság 2007. június 15-e előtt továbbítja ezt a információt az ICCAT ügyvezető titkárságának. A jegyzék minden ezt követő módosításáról a változás hatálybalépésének időpontja előtt legalább 15 nappal értesíteni kell a Bizottságot, amely továbbítja azt az ICCAT ügyvezető titkársága felé.

80o. cikk

Átrakodás

(1) A 2847/93/EGK rendelet 11. cikkétől eltérve, az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal tengeren történő átrakodása tilos, a nagyméretű, horogsoros tonhalhalászó hajók által végzett átrakodásokra vonatkozó program létrehozásáról szóló 2005[06] sz. ICCAT-ajánlás módosított változatával összhangban halászó nagyméretű, horogsoros tonhalhalászó hajók kivételével.

(2) A fogadó hajó (halászhajó vagy halfeldolgozó hajó) kapitánya vagy annak képviselője a kikötőbe érkezés várható időpontja előtt legalább 48 órával továbbítja a használni kívánt kikötő szerinti tagállam illetékes hatósága számára a következő információkat:

a) az érkezés várható időpontja;

b) a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége;

c) arra a földrajzi területre vonatkozó információ, ahol az átrakodni kívánt kékúszójú tonhal fogása történt;

d) a kékúszójú tonhalat átadó halászhajó neve és a kékúszójútonhal-halászatra jogosult halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma;

e) a fogadó hajó neve és a kékúszójútonhal-halászatra jogosult halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma;

f) az átrakodni kívánt kékúszójú tonhal tonnatartalma.

(3) Az átadó halászhajók kizárólag a lobogójuk szerinti állam által előzetesen kiadott engedély birtokában végezhetnek átrakodást.

(4) Az átadó halászhajó kapitánya az átrakodás megkezdése előtt a következő információkat küldi el a lobogó szerinti állam számára:

a) az átrakodott kékúszójú tonhal mennyisége;

b) az átrakodás napja és az átrakodási kikötő;

c) a fogadó hajó neve, lajstromszáma és felségjelzése, valamint a kékúszójú tonhal halászatára jogosult halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma;

d) a tonhalfogás földrajzi helye.

(5) A fogadó hajót megérkezésekor az átrakodási kikötő szerinti tagállam illetékes hatósága átvizsgálja, ellenőrzi a rakományt és az átrakodásra vonatkozó dokumentációt.

(6) Az átrakodási kikötő szerinti tagállam illetékes hatósága az átrakodás befejezése után 48 órán belül átrakodási jelentést küld az átadó hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatósága számára.

(7) A 80l. cikkben említett közösségi hajó kapitánya kitöltik és a hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságai számára továbbítja az ICCAT átrakodási nyilatkozatot. A nyilatkozatot a XVIa. melléklet III. részében meghatározott formátumban az átrakodás időpontjától számított 15 napon belül kell elküldeni.

80p. cikk

Nyilvántartási követelmények

(1) A 2847/93/EGK rendelet 6. és 8. cikkének betartása mellett, a 80l. cikkben említett közösségi halászhajó kapitánya a XVIa. melléklet II. részében felsorolt információkat adott esetben bejegyzi a hajónaplóba.

(2) A 80l. cikkben említett, közös halászati műveletben részt vevő közösségi hajó kapitánya ezenfelül a következő információkat jegyzi be a hajónaplóba:

a) amennyiben a fogást a fedélzeten tárolják vagy halketrecbe rakodják át:

- a közös halászati művelet során végzett fogás napja és időpontja,

- a közös halászati művelet során végzett fogás helye (földrajzi hosszúság/szélesség),

- a fedélzeten tárolt vagy halketrecbe átrakodott kékúszójútonhal-fogás mennyisége,

- a halászhajó neve és nemzetközi rádióhívójele;

b) a közös halászati műveletben részt vevő, de a halak átrakodásában nem közreműködő hajók:

- a közös halászati művelet napja és időpontja,

- a közös halászati művelet helye (földrajzi hosszúság/szélesség),

- nyilatkozat arról, hogy fogásokat nem vittek fel a fedélzetre, illetve nem rakodtak át halketrecbe,

- a fogást végző halászhajó(k) neve és nemzetközi rádióhívójele(i).

(3) Ha a közös halászati műveletben részt vevő halászhajó nyilatkozik a halászeszközével fogott kékúszójú tonhal mennyiségéről, a kapitány minden egyes fogás esetében jelzi, hogy melyik hajó(k) lobogó szerinti államának kvótájából kell levonni a fogásokat.

(4) A 2847/93/EGK rendelet 7. cikkében megállapított rendelkezésektől eltérve, az e rendelet 80l. cikkében említett közösségi hajó kapitánya vagy azok képviselői a kikötőbe érkezés várható időpontja előtt legalább 4 órával értesítik a használni kívánt kikötő vagy kirakodóhely szerinti tagállam (ideértve a lobogó szerinti tagállamot is) vagy a szerződő fél illetékes hatóságát a következőkről:

a) az érkezés várható időpontja;

b) a fedélzeten tartott kékúszójú tonhal becsült mennyisége;

c) arra az övezetre vonatkozó információ, ahol a fogás történt.

(5) Ha nem a lobogó szerinti tagállam kijelölt kikötőjében történik a kirakodás, azon tagállam illetékes hatósága a kirakodás befejezése után 48 órán belül kirakodási jelentést küld a hajó lobogó szerinti hatósága számára.

80q. cikk

Kikötői vagy a halgazdaságban végzett ellenőrzés

(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a kijelölt kikötőkbe az Atlanti-óceán keleti részén vagy a Földközi-tengeren fogott kékúszójú tonhal kirakodása és/vagy átrakodása céljából belépő, a kékúszójú tonhal halászatára jogosult hajók ICCAT-nyilvántartásában szereplő hajók kikötői ellenőrzésen menjenek keresztül.

(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a joghatóságuk alá tartozó hizlaló vagy tenyésztő halgazdaságokban lévő halketrecek ellenőrzésének biztosítására.

(3) Amennyiben a hizlaló vagy tenyésztő halgazdaságok a nyílt tengeren találhatók, a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni értelemszerűen azon tagállamokra, amelyekben a hizlaló vagy tenyésztő halgazdaságért felelős természetes vagy jogi személyek lakóhelye/székhelye található.

80r. cikk

Fogási jelentés

(1) A 80l. cikkben említett halászhajó kapitánya a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai számára fogási jelentést küldenek, amelyben feltüntetik a kékúszójú tonhal kifogott mennyiségét, beleértve azt az esetet is, ha nem volt fogás.

(2) Az első jelentést legkésőbb az Atlanti-óceán keleti részére vagy a Földközi-tengerre való belépést vagy a halászati út megkezdését követő tíznapos időszak végén kell elküldeni. A közös halászati művelet esetén a halászhajó kapitánya minden fogás esetében jelzi, hogy melyik hajó vagy hajók lobogó szerinti államának kvótájából kell levonni a fogásokat.

(3) E rendelet hatálybalépésétől a halászhajó kapitánya ötnaponta küld jelentést a kékúszójú tonhal kifogott mennyiségéről, beleértve azt az esetet is, ha nem volt fogás.

(4) A tagállamok a fogási jelentések kézhezvételét követően elektronikus úton vagy más módon továbbítják azokat a Bizottság részére. A Bizottság azonnal továbbítja ezeket az információkat az ICCAT titkársága részére.

(5) A tagállamok minden hónap 15. napja előtt számítógéppel olvasható formában értesítik a Bizottságot az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren fogott kékúszójú tonhalnak a lobogójuk alá tartozó hajók által az előző hónapban kirakodott, átrakodott, csapdába ejtett vagy halketrecben elhelyezett mennyiségeiről.

80s. cikk

Keresztellenőrzés

(1) A tagállamok többek között a VMS (hajómegfigyelési rendszer) adatai alapján ellenőrzik a hajónaplók benyújtásának tényét, valamint a hajónaplókba, az átadási/átrakodási nyilatkozatokba és a fogási nyilatkozatokba bejegyzett vonatkozó adatok helytállóságát.

(2) A tagállamok adminisztratív keresztellenőrzéseket végeznek valamennyi kirakodás, átrakodás vagy ketreces haltartás vonatkozásában a hajónaplóba bejegyzett fajonkénti mennyiségek vagy az átrakodási nyilatkozatban rögzített fajonkénti mennyiségek, valamint a kirakodási nyilatkozatban vagy a haltartásra vonatkozó nyilatkozatban rögzített mennyiségek, illetve bármely egyéb dokumentumban - többek között a számlán és/vagy értékesítési bizonylatban - szereplő mennyiségek összevetésével.

80t. cikk

Ketreces haltartási műveletek

(1) Az a tagállam, amelynek joghatósága alá egy adott kékúszójú tonhalakat hizlaló vagy tenyésztő gazdaság tartozik, egy megfigyelő által hitelesített jelentést küld a ketreces haltartásról a művelet befejezésétől számított egy héten belül a tonhalat halászó hajók lobogója szerinti tagállamok vagy szerződő felek, valamint a Bizottság számára. A Bizottság azonnal továbbítja ezeket az információkat az ICCAT titkársága számára. A jelentés tartalmazza a ketreces haltartásról készített nyilatkozatban az 1936/2001/EK rendelet 4b. cikkében meghatározottak szerint feltüntetett információkat.

(2) Amennyiben a hizlaló vagy tenyésztő gazdaságok a nyílt tengeren találhatók, értelemszerűen az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a tagállamokra, amelyekben a hizlaló vagy tenyésztő gazdaságért felelős természetes vagy jogi személyek lakóhelye/székhelye található.

(3) Az átrakodások megkezdése előtt a hizlaló vagy tenyésztő halgazdaság szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a halászó hajó lobogója szerinti tagállamot vagy szerződő felet a lobogója szerinti halászhajók által fogott halmennyiségek ketrecbe történő áthelyezéséről.

A halászó hajó lobogója szerinti tagállam felkéri a hizlaló vagy tenyésztő halgazdaság szerinti tagállam illetékes hatóságát, hogy foglalja le a fogásokat, és a halakat engedje vissza a tengerbe, amennyiben a kapott információk alapján úgy ítéli meg, hogy:

a) a halfogást bejelentő hajó nem rendelkezik elegendő egyedi kvótával a ketrecben tartott kékúszójú tonhal halászatára;

b) a halak mennyiségét nem megfelelő módon jelentették be, így azt nem vették figyelembe az alkalmazandó kvóta kiszámításánál;

c) a halfogást bejelentő hajó nem rendelkezik engedéllyel kékúszójú tonhal halászatára.

(4) A közösségi halászhajó kapitánya a XVIa. melléklet III. részében meghatározott nyomtatványmintának megfelelően kitölti az ICCAT átrakodási nyilatkozatot, és azt legkésőbb a vontatóhajóra vagy ketrecbe történő átrakodás után 15 nappal továbbítja a lobogó szerinti tagállamnak vagy szerződő félnek. Az átrakodási nyilatkozatot az átrakodott halakkal együtt vinni kell a halketrechez való szállítás alatt.

80u. cikk

Tonhalcsapdával végzett műveletek

(1) A tonhalcsapdákkal végzett valamennyi halászati tevékenység végeztével feljegyzik a csapdák által kifogott mennyiségeket, és a fogási jelentést elektronikus úton vagy bármely más módon a halászati tevékenység végét követően 48 órán belül elküldik azon tagállam illetékes hatóságának, ahol a tonhalcsapda található.

(2) A tagállamok, a fogási jelentések kézhezvételét követően elektronikus úton továbbítják azokat a Bizottság számára. A Bizottság azonnal továbbítja ezt az információt az ICCAT titkárságának.

80v. cikk

Megfigyelési program

(1) A tagállamok gondoskodnak a 15 méternél hosszabb halászhajóik megfigyelési programban való részvételéről, amely legalább a következőkre terjed ki:

a) az aktív halászatot folytató erszényes kerítőháló hajóik 20 %-a. Közös halászati műveletek esetén a művelet ideje alatt megfigyelő tartózkodik a fedélzeten;

b) az aktív halászatot folytató nyílt tengeri vonóhálós halászhajóik 20 %-a;

c) az aktív halászatot folytató horogsoros halászhajóik 20 %-a;

d) az aktív halászatot folytató, csalit használó halászhajóik 20 %-a;

e) a tonhalcsapdák begyűjtését végző hajók 100 %-a.

A megfigyelők feladata elsősorban a következőkre terjed ki:

a) annak vizsgálata, hogy a hajó megfelel-e az e fejezetben meghatározott rendelkezéseknek;

b) a halászati tevékenységekre vonatkozó információk rögzítése és jelentése;

c) a fogások megfigyelése és mennyiségi becslése, valamint a hajónaplóba bejegyzett adatok ellenőrzése;

d) az ICCAT védelmi intézkedéseit láthatóan megsértő halászati tevékenységet folytató hajók megfigyelése és feljegyzése.

A megfigyelő mindezek mellett az ICCAT felkérésére tudományos munkát is végez az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságától kapott utasítások alapján, többek között begyűjti az ICCAT által meghatározott, a Task II. programmal kapcsolatos adatokat.

(2) Azok a tagállamok, amelyek joghatósága alá a kékúszójú tonhalakat hizlaló vagy tenyésztő gazdaság tartozik, biztosítják megfigyelő jelenlétét a kékúszójú tonhalak valamennyi ketrecbe helyezésénél és a halak gazdaságból történő begyűjtése során.

A megfigyelők feladata elsősorban a következőkre terjed ki:

a) annak vizsgálata és ellenőrzése, hogy a halgazdaságban folytatott tevékenységek megfelelnek-e az 1936/2001/EK rendelet 4a., 4b. és 4c. cikkének;

b) a 80t. cikkben említett, ketreces haltartásról szóló jelentés hitelesítése;

c) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság felkérésére tudományos munkák - többek között mintagyűjtés - elvégzése az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának utasításai alapján.

80w. cikk

Finanszírozás

Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó különleges intézkedéseket kizárólag finanszírozásuk céljából a 2371/2002/EK rendelet 5. cikke értelmében helyreállítási tervnek kell tekinteni, és az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelet ( 43 ) 21. cikke a) pontjának i. bekezdése értelében támogatásra jogosultak.

80x. cikk

Piaci intézkedések

(1) Tilos az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-faj minden olyan közösségi kereskedelme, kirakodása, behozatala, kivitele, halketrecben történő hizlalása vagy tenyésztése, újrakivitele és átrakodása, amely tevékenységek nincsenek az e fejezetben előírt módon pontosan, kimerítően dokumentálva, és a dokumentumok hitelesítve.

(2) Tilos minden olyan halászhajó által az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben fogott kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) közösségi kereskedelme, behozatala, kirakodása, halketrecben történő hizlalása vagy tenyésztése, feldolgozása, kivitele, újrakivitele és átrakodása, amely hajó lobogó szerinti állama nem rendelkezik kvótával, fogási korlátozással, vagy halászati erőkifejtéssel az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhal halászatára az ICCAT gazdálkodási és védelmi intézkedési alapján, illetve amely lobogó szerinti állam halászati lehetőségei kimerültek.

(3) Tilos minden olyan hizlaló vagy tenyésztő kékúszójútonhal-gazdaságból származó hal közösségi kereskedelme, behozatala, kirakodása, feldolgozása és kivitele, amely nem felel meg a kékúszójútonhal-gazdaságokról szóló 2006[07] sz. ICCAT-ajánlásnak.

80y. cikk

Átváltási együtthatók

Az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottsága által elfogadott átváltási együtthatók alkalmazandók a feldolgozott kékúszójú tonhalnak megfelelő kerekített tömeg kiszámításához.

80z. cikk

Az ICCAT közös nemzetközi ellenőrzési rendszere

(1) Az ICCAT negyedik rendes ülésén (Madrid, 1975. november) elfogadott ICCAT közös nemzetközi ellenőrzési rendszer alkalmazandó a Közösség területén. Az ellenőrzési rendszer szövegét a XVIa. melléklet IV. része tartalmazza.

(2) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójú tonhal halászatára jogosult halászhajókkal rendelkező tagállamok a tengeren történő ellenőrzések végrehajtására ellenőröket jelölnek ki.

(3) A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv közösségi ellenőröket jelölhet ki a rendszer keretében.

(4) A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv a Közösség nevében összehangolja a felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet. E célból az érintett tagállamokkal összhangban olyan közös ellenőrzési programokat dolgozhat ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a Közösség teljesítse a rendszer keretében vállalt kötelezettségeit. Azok a tagállamok, amelyek hajói részt vesznek a kékúszójú tonhal halászatában, meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék e programok végrehajtását, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint telepítésük időszakai és területei tekintetében.

(5) A tagállamok 2007. június 14-ig értesítik a Bizottságot azon ellenőrök és ellenőrhajók nevéről, amelyeket a következő év során a rendszerben való részvételre ki akarnak jelölni. Ezeknek az információknak a felhasználásával a Bizottság a tagállamokkal együttműködve előzetes tervet dolgoz ki a Közösségnek a rendszerben való 2007. évi részvételéről, és azt elküldi az ICCAT titkárságának és a tagállamoknak.

XI. FEJEZET

JOGELLENES, BE NEM JELENTETT ÉS SZABÁLYOZATLAN HALÁSZAT

81. cikk

Az Atlanti-óceán északi része

Az Atlanti-óceán északi részén jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók a XVII. mellékletben meghatározott intézkedések hatálya alá tartoznak.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok a 2847/93/EGK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottságnak elküldik a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

83. cikk

Az 1116/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

84. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ahol a CCAMLR-területre vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket a 2007. január 1-je előtt kezdődő időszakra határozták meg, a 55. cikket a teljes kifogható mennyiségek megfelelő alkalmazási időszakainak kezdetétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGI HALÁSZHAJÓKRA ALKALMAZANDÓ FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK OLYAN TERÜLETEKEN, AHOL FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK VANNAK ÉRVÉNYBEN, TOVÁBBÁ A HARMADIK ORSZÁGOK HAJÓIRA VONATKOZÓ FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK KÖZÖSSÉGI VIZEKEN, FAJ ÉS TERÜLET SZERINTI BONTÁSBAN(ELTÉRŐ RENDELKEZÉS HIÁNYÁBAN ÉLŐSÚLY-TONNÁBAN)

Az e mellékletben meghatározott fogási korlátozásokat az e rendelet 5. cikkének alkalmazásában kvótáknak kell tekinteni, ezért ezekre a 2847/93/EK rendeletben és különösen annak 14. és 15. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halállományokra minden területen a fajok latin nevének betűrendi sorrendjében történik utalás. A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

IA. MELLÉKLET

A SKAGERRAK, a KATTEGAT, az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV ICES-övezet, a CECAF közösségi vizei és Francia Guyana vizei