32024R1620[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1620 rendelete (2024. május 31.) a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1620 RENDELETE

(2024. május 31.)

a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jelenlegi, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedések nemzeti végrehajtására nagymértékben támaszkodó keretével kapcsolatos tapasztalatok hiányosságokat tártak fel nemcsak e keret hatékony működése, hanem a nemzetközi ajánlások integrálása tekintetében is. Ezek a hiányosságok a belső piac megfelelő működését gátló új akadályok kialakulásához vezettek, mind a belső piacon belüli kockázatok, mind pedig az azt érintő külső fenyegetések miatt.

(2) A bűnözés és a bűncselekményből származó jövedelmek határokon átnyúló jellege veszélyezteti az uniós pénzügyi rendszernek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésére irányuló erőfeszítéseit. Ezeket az erőfeszítéseket uniós szinten fokozni kell az e területre vonatkozó harmonizált szabályok végrehajtásához való hozzájárulásért felelős hatóság létrehozása révén. Emellett egy ilyen hatóságnak harmonizált megközelítést kell alkalmaznia a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem meglévő uniós keretrendszerének, és különösen a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletének és a pénzügyi információs egységek (FIU) közötti együttműködésnek a megerősítése érdekében. Ennek a megközelítésnek az a célja, hogy csökkentse a nemzeti jogszabályok és felügyeleti gyakorlatok eltéréseit, és olyan struktúrákat vezessen be, amelyek meghatározott módon segítik elő a belső piac zavartalan működését, következésképpen annak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén kell alapulnia.

(3) Ezért létre kell hozni egy pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni uniós hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság). Az új Hatóság létrehozása elengedhetetlen a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás tekintetében magas kockázatot jelentő kötelezett szolgáltatók hatékony és megfelelő felügyeletének biztosításához, ami megerősíti a minden egyéb kötelezett szolgáltatóra vonatkozó közös felügyeleti megközelítéseket, és elősegíti a pénzügyi információs egységek közös elemzéseit és együttműködését.

(4) Ez a rendelet egy átfogó csomag része, amely a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni uniós keret megerősítésére irányul. Ez a rendelet, az (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), az (EU) 2024/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és az (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) együttesen alkotják majd a kötelezett szolgáltatók által teljesítendő, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni uniós követelményeket szabályozó jogi keretet, alátámasztva az unió pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni intézményi keretét.

(5) Ahhoz, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletét az egész Unióban hatékony és egységes szintre lehessen emelni, a Hatóságot a következő hatáskörökkel kell felruházni: bizonyos számú pénzügyi ágazatbeli kiválasztott kötelezett szolgáltató, többek között kriptoeszköz-szolgáltató közvetlen felügyelete; a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal kapcsolatos információk nyomon követése, elemzése és cseréje; a pénzügyi ágazat pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleteinek koordinációja és felvigyázása; a nem pénzügyi ágazat pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletei, többek között az önszabályozó testületek koordinációja és felvigyázása, valamint a pénzügyi információs egységek koordinációja és támogatása.

(6) A kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatos közvetlen és közvetett felügyeleti hatáskörök ötvözése, valamint a pénzügyi információs egységek részére nyújtott támogatási és koordinációs mechanizmus a legmegfelelőbb eszközök a pénzügyi információs egységek közötti, uniós szintű pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletének és együttműködésének megvalósítására. Ezért szükséges, hogy a Hatóság ötvözze afüggetlenséget és a magas szintű technikai szakértelmet, és hogy a Hatóság az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i együttes nyilatkozatával és közös megközelítésével összhangban kerüljön létrehozásra.

(7) A Hatóság székhelyére vonatkozó szabályokat a Hatóság és a székhelye szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni. A székhely-megállapodásban meg kell határozni a székhely létesítésének feltételeit, valamint az adott tagállam által a Hatóságra és személyzetére ruházott előnyöket. A székhely-megállapodást kellő időben, a Hatóság működésének megkezdése előtt meg kell kötni.

(8) A Hatóság székhelyének kiválasztása során - tekintettel a Hatóság jellegére - az Európai Parlament és a Tanács biztosítják, hogy annak székhelye lehetővé teszi feladatainak és hatásköreinek teljes körű végrehajtását, magasan képzett és szakosodott személyzet felvételét, kielégítő képzési lehetőségek biztosítását a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységek számára, valamint adott esetben szoros együttműködést az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel; továbbá a reputációs kockázatok elkerülése érdekében az Európai Parlament és a Tanács nyilvánosan elérhető, releváns és összehasonlítható információk alapján - mint például a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) jelentései - mérlegeli, hogy mennyiben kezelik kielégítően a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockácatokat abban a tagállamban, amelyben a székhely található lesz. Emellett az Európai Parlament és a Tanács a következő, a Hatóság székhelyének kiválasztására vonatkozó kritériumokat veszi figyelembe: biztosíték arra vonatkozóan, hogy a Hatóság e rendelet hatálybalépésekor létrehozható az adott helyszínen; a helyszín megközelíthetősége; megfelelő oktatási létesítmények megléte a személyzet tagjainak gyermekei számára; megfelelő hozzáférés a munkaerőpiachoz, a társadalombiztosításhoz és az orvosi ellátáshoz mind a személyzet tagjainak gyermekei, mind pedig házastársai számára; valamint a földrajzi egyensúly. E kritériumokat mérlegelve a Hatóság székhelyének Frankfurt am Mainban (Németország) kell lennie.

(9) A Hatóság hatásköreinek célja, hogy különböző módokon javítsa a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletét az Unióban. A kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében a Hatóságnak biztosítania kell a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni keretben és bármely más olyan kötelező erejű uniós jogi aktusban meghatározott követelmények csoportszintű teljesítését, amely a pénzügyi intézményekre a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeket ír elő. A pénzügyi felügyeletek tekintetében a Hatóságnak különösen időszakos felülvizsgálatokat kell végeznie annak biztosítására, hogy valamennyi pénzügyi felügyelet kielégítően lássa el feladatait. Ki kell vizsgálnia továbbá a felügyeletnek olyan szisztematikus mulasztásait, amelyek az uniós jog megsértéséből, vagy alkalmazásának elmulasztásából vagy helytelen alkalmazásából erednek. A nem pénzügyi felügyeletek tekintetében - ideértve adott esetben az önszabályozó testületeket is - a Hatóságnak koordinálnia kell a felügyeleti standardok és módszerek partneri felülvizsgálatát, és fel kell kérnie a nem pénzügyi felügyeleteket, hogy hatáskörükön belül biztosítsák a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni követelmények betartását. A Hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy fellépjen az uniós jog nem pénzügyi felügyeletek általi esetleges megsértése vagy alkalmazásának elmulasztása esetén, és amennyiben az ilyen jogsértéseket nem orvosolják a Hatóság ajánlásaival összhangban, figyelmeztetéseket kell kiadnia a nem pénzügyi felügyeletek érintett szerződő felei számára. A Hatóságnak mind a pénzügyi, mind a nem pénzügyi ágazatokban elő kell segítenie a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti kollégiumok működését. Összességében a Hatóságnak hozzá kell járulnia a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájához és a magas szintű felügyeleti standardok előmozdításához. Emellett a Hatóságnak össze kell hangolnia és támogatnia kell a pénzügyi információs egységek által végzett közös elemzéseket, vagy közös elemzések indítását kell kérnie, továbbá informatikai és mesterségesintelligencia-szolgáltatásokat kell a pénzügyi információs egységek rendelkezésére bocsátania adatelemzési képességeik javítása érdekében, valamint a biztonságos információmegosztást szolgáló eszközöket kell biztosítania, többek között a FIU.net tárhelyszolgáltatása révén, amely lehetővé teszi a pénzügyi információs egységek számára, hogy együttműködjenek és információcserét folytassanak egymással és adott esetben harmadik országbeli partnereikkel és harmadik felekkel.

(10) A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok uniós szintű megerősítése, e szabályok egyértelműségének javítása, ugyanakkor a nemzetközi standardokkal és más jogszabályokkal való összhang biztosítása, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedések végrehajtása hatékonyságának növelése érdekében - többek között a nem pénzügyi ágazatban - meg kell határozni a Hatóság uniós szintű koordináló szerepét mind a pénzügyi, mind a nem pénzügyi ágazatokban működő kötelezett szolgáltatók tekintetében, a nemzeti felügyeletek támogatása és a felügyeleti konvergencia előmozdítása céljából. Következésképpen a Hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozzon ki, továbbá iránymutatásokat, ajánlásokat és véleményeket fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a felügyelet nemzeti szinten marad, elvben minden hasonló szolgáltatóra ugyanazok a felügyeleti módszerek és standardok vonatkozzanak. Emellett a Hatóságot meg kell bízni a konvergencia mértékének, valamint a jogi követelmények és a magas szintű felügyeleti standardok felügyeleti hatóságok és kötelezett szolgáltatók általi következetes alkalmazásának nyomon követésével és mérésével. A Hatóságot - magasszintű szakértelme miatt - meg kell bízni a kockázatalapú megközelítéssel összhangban lévő felügyeleti módszertan kidolgozásával. A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyelet és a prudenciális felügyelet közötti hatékony interakció biztosítása érdekében a módszertan bizonyos vonatkozásait, amelyek harmonizált mennyiségi referenciamutatókat is magukban foglalhatnak, mint például a kötelezett szolgáltatók kockázati profiljának osztályozására szolgáló módszerek, beleértve azok eredendő és reziduális kockázati profilját is, közvetlenül alkalmazandó kötelező érvényű szabályozási intézkedésekben - szabályozás- vagy végrehajtás-technikai standardokban - kell részletezni, figyelembe véve a prudenciális felügyelet során felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat. A módszertan egyéb, szélesebb körű felügyeleti mérlegelési jogkört igénylő vonatkozásait, például a kötelezett szolgáltatók belső kontrolljának értékelésére vonatkozó megközelítéseket a Hatóság nem kötelező erejű iránymutatásainak, ajánlásainak és véleményeinek kell lefedniük. A harmonizált felügyeleti módszertannak kellően figyelembe kell vennie és adott esetben ki kell használnia a pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatók felügyeletének egyéb szempontjaival kapcsolatos meglévő felügyeleti módszereket, különösen, ha interakció van a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyelete és a prudenciális felügyelet között. Konkrétabban, a Hatóság által kidolgozandó felügyeleti módszertannak ki kell egészítenie az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) (EBH) által kidolgozott iránymutatásokat és egyéb eszközöket, amelyek részletesen meghatározzák a prudenciális felügyeleti hatóságoknak a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok prudenciális felügyelet során való figyelembevételével kapcsolatos megközelítéseit, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyelete és a prudenciális felügyelet közötti hatékony kölcsönhatás biztosítása érdekében. A harmonizált felügyeleti módszertan lehetővé tenné a kötelezett szolgáltatókkal való interakcióra és a kötelezett szolgáltatóktól érkező adatkérésekre vonatkozó közös felügyeleti eszközök kidolgozását is a felügyeleti rendszer egészében. A Hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy koordinálja az ilyen eszközök fejlesztését strukturált, online vagy offline alapú kérdőívek formájában, amelyek a kötelezett szolgáltatókkal való és a rendszeren belüli felügyeletek közötti interakció egységes platformjába illeszkednek. Egy ilyen platform nemcsak megkönnyítené a felügyeleti folyamatokat és a harmonizált felügyeleti megközelítéseket, hanem elkerülné a megkettőzött jelentéstételi követelményeket és azt, hogy a felügyelet alatt álló kötelezett szolgáltatókra akár uniós, akár nemzeti szinten túlzott teher hárulna.

(11) A pénzmosás alapbűncselekményeinek a célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtására és kijátszására való kiterjesztése megköveteli az e területen fennálló fenyegetések és sebezhetőségek megértését a kötelezett szolgáltatók, a felügyeletek és az Unió szintjén. A kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatos felügyeleti feladatainak ellátása során a Hatóságnak ezért biztosítania kell, hogy ezek a szolgáltatók megfelelő rendszerekkel rendelkezzenek a célzott pénzügyi szankciókkal kapcsolatos követelmények végrehajtásához. Hasonlóképpen, tekintettel a belső piac hatékony felügyeleti rendszerének biztosításában betöltött központi szerepére, a Hatóságnak támogatnia kell a felügyeleti konvergenciát ezen a területen, hogy biztosítsa a hitelintézetek és pénzügyi intézmények célzott pénzügyi szankciók végrehajtásával kapcsolatos követelményeknek való megfelelésének megfelelő felvigyázását. A Hatóság felügyeleti és konvergenciafeladatai keretében gyűjtött információk erőforrást jelentenek ahhoz, hogy az Unió megértse a célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtásával és kijátszásával kapcsolatos kockázatokat, és hozzájárulhat a hatékony kockázatcsökkentő intézkedések azonosításához. E célból a Hatóságnak a tapasztalatai és tudása révén hozzá kell járulnia a célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtásával és kijátszásával kapcsolatos uniós szintű kockázatértékelés kidolgozásához.

(12) A Hatóságot meg kell bízni azzal, hogy szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki az (EU) 2023/1113 rendeletben, az (EU) 2024/1624 rendeletben és az (EU) 2024/1640 irányelvben létrehozott harmonizált szabálykönyv kiegészítése érdekében. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szabályozástechnikai standartervezeteket az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal hagyja jóvá, hogy ezáltal kötelező joghatással ruházza fel őket.

(13) A Hatóságot meg kell bízni, hogy szükség esetén végrehajtástechnikai standardokat dolgozzon ki, hogy e rendelet végrehajtásához egységes feltételeket biztosítson. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján végrehajtási aktusokkal végrehajtási-technikai standardokat fogadjon el.

(14) A szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket csak nagyon ritka esetben és rendkívüli körülmények között lehet módosítani, hiszen a Hatóság a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni kerettel legszorosabban kapcsolatban álló szereplő, amely a legjobban ismeri azt. Az említett standardok gyors és zökkenőmentes elfogadása érdekében a Bizottság számára határidőt kell szabni a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok elfogadásáról szóló határozat meghozatalára.

(15) A kötelezett szolgáltatóknak, felügyeleteknek vagy pénzügyi információs egységeknek címzett szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezetek, iránymutatások és ajánlások kidolgozása során a Hatóságnak főszabályként nyilvános konzultációkat kell folytatnia, kivéve, ha ezek a konzultációk és elemzések rendkívül aránytalanok az érintett intézkedések hatályához és hatásához képest vagy az ügy különösen sürgős volta miatt. A nyilvános konzultációkat annak érdekében kell lefolytatni, hogy elemezzék az új intézkedések lehetséges kapcsolódó költségeit és előnyeit, valamint az általuk bevezetett követelményeket, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi érdekelt félnek - beleértve az egyéb olyan uniós szerveket is, amelyek hatásköre érintett lehet - lehetősége legyen észrevételeik megtételére és tanácsadásra. Mivel a civil társadalom - többek között a tudományos körök, az oknyomozó újságírók és a nem kormányzati szervezetek - szerepe az évek során kiemelkedő fontosságúnak bizonyult a bűnügyi mintázatok azonosításában, valamint abban, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keret hogyan erősíthető meg a belső piaccal való, bűncselekményekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében, a Hatóságnak különös figyelmet kell fordítania a civil társadalom észrevételeire. A Hatóságnak biztosítania kell a civil társadalom megfelelő bevonását és a véleményeinek aktív kikérését a szakpolitikai döntéshozatali folyamat során.

(16) Mivel nincsenek kellően eredményes szabályok a határokon átnyúló vonatkozású, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos események kezelésére, uniós szinten integrált pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszert kell létrehozni, amely biztosítja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti módszertan következetesen magas színvonalú alkalmazását, és előmozdítja az összes releváns illetékes hatóság közötti hatékony együttműködést. Ezen okok miatt a Hatóságnak és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti felügyeleti hatóságoknak együttesen pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszert kell alkotniuk. Annak érdekében, hogy a Hatóság és a felügyeleti hatóságok hatékonyan végezhessék feladataikat, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszernek kölcsönös bizalmon és jóhiszemű együttműködésen - többek között a felügyelettel kapcsolatos információk és adatok cseréjén - kell alapulnia. A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer előnyös lenne a felügyeleti hatóságok számára, ha konkrét kihívásokkal szembesülnek, például pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos fokozott kockázat vagy az erőforrások hiánya miatt, mivel e rendszeren belül kérésre kölcsönös segítségnyújtásnak kell rendelkezésre állnia. Ez a kölcsönös segítségnyújtás magában foglalhatja a személyzeti csereprogramokat és a kirendeléseket, a képzési tevékenységeket és a legjobb gyakorlatok cseréjét is. Ezen túlmenően a Bizottság az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) alapján technikai támogatást nyújthatna a tagállamoknak a pénzmosás elleni küzdelem megerősítését célzó reformok előmozdításához.

(17) Tekintettel arra, hogy a tematikus felülvizsgálatok Unió-szerte fontos szerepet játszanak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletben, mivel a felügyelet alatt álló kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatban lehetővé teszik a kockázati kitettség szintjének az azonosítását és összehasonlítását, és mivel a különböző tagállamok felügyeleti hatóságai jelenleg nem tudják kihasználni az e vizsgálatokból eredő előnyöket, a Hatóságnak azonosítania kell azokat a nemzeti tematikus felülvizsgálatokat, amelyek hatóköre és időkerete hasonló, és biztosítja azok uniós szintű koordinációját. A felügyelt szolgáltatókkal való, egymásnak esetlegesen ellentmondó kommunikációs helyzetek elkerülése érdekében a Hatóság koordinációs szerepének a releváns felügyeleti hatóságokkal való interakcióra kell korlátozódnia, és nem foglalhat magában semmilyen közvetlen interakciót nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal. Ugyanezen okból a Hatóságnak meg kell vizsgálnia a nemzeti tematikus vizsgálatok időkerete összehangolásának vagy szinkronizálásának lehetőségét, és elő kell segítenie bármely olyan tevékenységet, amelyet a releváns felügyeleti hatóságok közösen vagy egyéb módon kívánnak elvégezni.

(18) Az adatok hatékony felhasználása a kötelezett szolgáltatók jobb nyomon követését és megfelelését eredményezi. Ezért a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszerhez tartozó valamennyi kötelezett szolgáltatóra vonatkozóan a Hatóság és a felügyeleti hatóságok által gyakorolt közvetlen és közvetett felügyeletnek a magukra a kötelezett szolgáltatókra, valamint a rájuk nézve meghozott felügyeleti intézkedésekre vonatkozó releváns adatokhoz és információkhoz való gyors hozzáférésre kell támaszkodnia, az alkalmazandó adatvédelmi kerettel összhangban a korlátozott megőrzési időszakokra is figyelemmel. E célból, és figyelembe véve az információk bizalmas és érzékeny jellegét, a Hatóságnak létre kell hoznia a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni, a felügyeleti hatóságoktól gyűjtött információkat tartalmazó központi adatbázist, és ezeket az információkat szükség esetén a rendszeren belül bármely felügyeleti hatóság és nem a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság rendelkezésére kell bocsátania, a bizalmasság és a szükséges ismeret elve alapján. Az összegyűjtött adatoknak ki kell terjedniük az engedély visszavonására irányuló eljárások releváns aspektusaira, valamint az egyes kötelezett szolgáltatók részvényeseinek vagy vezető testülete tagjainak szakmai alkalmasságára és üzleti megbízhatóságára vonatkozó értékelések releváns szempontjaira is, mivel ez lehetővé tenné a felügyeleti hatóságok és a nem a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságok számára, hogy kellően mérlegeljék konkrét szervezetek és egyének más tagállamokban esetlegesen előforduló lehetséges hiányosságait. Az adatbázisnak a felügyeleti hatóságokra és a pénzügyi információs egységekre vonatkozó statisztikai információkat is tartalmaznia kell. Minden összegyűjtött adat és információ lehetővé tenné, hogy a Hatóság hatékonyan felvigyázza a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer megfelelő működését és hatékonyságát. Az adatbázisból származó információk lehetővé tennék a Hatóság számára, hogy időben reagáljon az esetleges hiányosságokra és a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók meg nem felelésének eseteire. Annak biztosítása érdekében, hogy az adatbázis tartalmazza a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszerben rendelkezésre álló valamennyi releváns információt, a felügyeleti hatóságok számára rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy az e rendeletben közvetlenül előírtakon kívül más adatkategóriákat is benyújthassanak. Hasonlóképpen, az adatbázis kezelése és a benyújtott adatok elemzése során a Hatóság lenne a legalkalmasabb annak meghatározására, hogy mely további adatpontok vagy adatkategóriák kérhetők a felügyeleti hatóságoktól az adatbázis hatékonyságának növelése érdekében. A koherens és strukturált adatkészlet összeállításának, tárolásának és használatának elősegítése érdekében szükséges tovább pontosítani az adatbázisba továbbítandó adatok formátumát, eljárásait, időszerűségét és egyéb, az adatok terjedelmére és jellegére vonatkozó részleteit. E célból a Hatóságnak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, és azokat be kell nyújtania a Bizottságnak. A szabályozástechnikai standardokban foglalt előírások határoznák meg a különböző típusú felügyeleti tevékenységek vagy a kötelezett szolgáltatók kategóriái tekintetében továbbítani várt konkrét információkategóriák részletességének megfelelő szintjét. A nem pénzügyi ágazat kötelezett szolgáltatói tekintetében gyűjtött adatoknak figyelembe kell venniük az arányosság elvét és a Hatóság megbízatását a nem pénzügyi ágazatban. Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy a Hatóság első alkalommal vezetné be az uniós szintű felvigyázást a nem pénzügyi ágazatban, és hogy az (EU) 2024/1640 irányelv a felügyelet nemzeti intézményi keretének átalakítását írja elő, amelyeet át kell ültetni, elegendő időt kell előirányozni a nem pénzügyi ágazat felügyeleti hatóságaitól származó információk adatbázisba történő integrálásának előkészítésére. Konkrétan, a nem pénzügyi ágazatra vonatkozó adatokat e rendelet hatálybalépésének napjától számított négy évvel, azaz egy évvel az (EU) 2024/1640 irányelv átültetésének határidejét követően kell benyújtani az adatbázis számára. A nem pénzügyi ágazat felügyeleti hatóságai számára azonban lehetővé kell tenni, hogy az említett időpont előtt önkéntes alapon benyújthassák ezeket az adatokat. Az adatbázissal összefüggésben kezelt személyes adatokat a Hatóság általi megszerzésük időpontjától számított legfeljebb 10 évig meg kell őrizni. Ez a megőrzési időszak feltétlenül szükséges és arányos a Hatóság és a felügyeleti hatóságok által végzett felügyeleti tevékenységek céljából. Az adatmegőrzési időszak hossza azt is biztosítja, hogy a Hatóság és a felügyeleti hatóságok feladataik ellátása érdekében - ami szükségessé teszi számukra, hogy hosszabb ideig hozzáférjenek az üggyel kapcsolatos információkhoz - megőrizzék hozzáférésüket az egyes kötelezett szolgáltatók kockázatértékelésével, üzleti tevékenységeivel, a rájuk alkalmazott kontrolleszközökkel és a jogsértéseikkel kapcsolatos szükséges információkhoz. Erre a megőrzési időszakra különösen szükség van, mivel a felügyeleti hatóságoknak az alkalmazandó szankciók vagy intézkedések szintjének meghatározásakor - egyéb tényezők mellett - figyelembe kell venniük a jogsértés súlyosságát, időtartamát és ismétlődő jellegét, ami szükségessé teszi, hogy az üggyel kapcsolatos információkat hosszabb referencia-időszak alatt elemezzék. Ehhez hasonlóan az ilyen megőrzési időszakra a részvényesek vagy a vezető testület tagjainak szakmai alkalmasságára és üzleti megbízhatóságára vonatkozó értékelésekből származó információk tekintetében is szükség van annak biztosítása érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok elegendő információval rendelkezzenek annak értékeléséhez, hogy az említettek jó hírnévvel rendelkeznek-e, becsületesen és feddhetetlenül járnak-e el, és rendelkeznek-e a feladataik ellátásához szükséges ismeretekkel és szakértelemmel, valamint hogy biztosított legyen e feltételek folyamatos figyelemmel kísérése a (EU) 2024/1640 irányelv által előírtak szerint. A személyes adatokat törölni kell, ha azok megőrzése már nem szükséges. Tekintettel az adatbázis céljára és az abban foglalt információknak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer különböző résztvevői általi felhasználására, az adatbázis nem tartalmazhat semmilyen, a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatot.

(19) Az uniós pénzügyi keret eredményesebb és kevésbé széttagolt védelmének biztosítása érdekében a legkockázatosabb kötelezett szolgáltatók egy korlátozott körét közvetlenül a Hatóságnak kell felügyelnie. Mivel a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok nem arányosak a felügyelet alá tartozó szolgáltatók méretével, a legkockázatosabb szolgáltatók azonosítására más kritériumokat kell alkalmazni. Különösen két kategóriát kell figyelembe venni: időszakosan kiválasztott, jelentős számú tagállamban tevékenységet folytató, magas kockázatú, határokon átnyúló hitelintézetek és pénzügyi intézmények; és kivételes esetekben bármely olyan, az alkalmazandó követelményeket lényeges mértékben megszegő szolgáltató, amellyel annak nemzeti felügyelete nem foglalkozik kellő mértékben vagy időben. Ilyen kivételes esetekben vagy a Hatóság, vagy a pénzügyi felügyeletek számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő indokolással kérjék a felügyelet nemzeti szintről uniós szintre történő átruházását. Amennyiben a Hatóság ilyen átruházási kérelmeket nyújt be, azokat a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, és a benyújtott indokolás figyelembevételével hivatalos határozattal vagy jóvá kell hagynia, vagy el kell utasítania. Amennyiben a pénzügyi felügyeletek ilyen átruházási kérelmeketnyújtanak be a Hatósághoz, és azok magukban foglalják a feladatok és hatáskörök önkéntes átruházását, a Hatóságnak kell döntenie az átadás szükségességéről, és el kell látnia a szóban forgó kötelezett szolgáltató vagy csoport közvetlen felügyeletét, amennyiben megállapítja, hogy az Unió érdekei és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszer integritása ezt megkívánja. Minden olyan szervezet, amely tekintetében a Hatóság közvetlen felügyeleti hatásköröket gyakorolna, a "kiválasztott kötelezett szolgáltatók" kategóriájába tartozik.

(20) A hitelintézetek és pénzügyi intézmények első kategóriáját, vagy hitelintézetek és pénzügyi intézmények csoportjait háromévente kell értékelni a határokon átnyúló jelenlétükhöz és tevékenységeikhez kapcsolódó objektív kritériumok, valamint a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati profiljukhoz kapcsolódó kritériumok kombinációja alapján. A kiválasztási eljárásba csak olyan hitelintézeteket vagy pénzügyi intézményeket, vagy hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények csoportjait kell bevonni, amelyek jelentős számú tagállamban vannak jelen, függetlenül attól, hogy telephelyeken keresztül vagy a tagállamokban a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján működnek-e, és amelyek esetében ezért az uniós szintű felügyelet megfelelőbb lenne.

(21) A hitelintézetek és pénzügyi intézmények kockázati profiljának a közvetlen felügyeletre történő kiválasztás céljából történő időszakos értékelése során a pénzügyi felügyeletek, vagy a már kiválasztott kötelezett szolgáltatók esetében a Hatóság által szolgáltatott adatokra kell támaszkodni. Emellett a Hatóságnak biztosítania kell a módszertan pénzügyi felügyeletek általi harmonizált alkalmazását, és biztosítania kell a szervezetek kockázati profilja csoportszinten történő értékelésének koordinálását. A Hatóság és a pénzügyi felügyeletek értékelési folyamatban játszott szerepét végrehajtástechnikai standardban kell meghatározni. A Hatóságnak adott esetben biztosítania kell az összhangot a kockázati profil e rendelet szerinti kiválasztás céljából történő értékelésére szolgáló módszertan és az (EU) 2024/1640 irányelv 40. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott szabályozástechnikai standardban kidolgozandó, kötelezett szolgáltatók eredendő és rezidulális kockázati profilja értékelésének nemzeti szintű harmonizálására szolgáló módszertan között.

(22) Tekintettel a nemzeti hatóságok által a kötelezett szolgáltatók reziduális kockázati profiljának értékelésére alkalmazott megközelítések széles skálájára, az összehasonlítható eredményekkel rendelkező reziduális kockázat értékelését lehetővé tevő, finomított és részletes harmonizált módszertan szabályozási kidolgozásának folyamata állandóan fejlődik, és azt az EBH által végzett munka alapján a lehető leghamarabb meg kell kezdeni. Ezért a reziduális kockázat kategorizálására vonatkozóan a kiválasztott kötelezett szolgáltatók első azonosítása céljából elfogadandó módszertannak egyszerűbbnek kell lennie, és harmonizálnia kell a nemzeti szinten alkalmazott különböző megközelítéseket. A Hatóságnak háromévente felül kell vizsgálnia módszertanát, figyelembe véve a vonatkozó ismeretek alakulását.

(23) A végső kiválasztási kritériumnak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a közvetlenül felügyelt kötelezett szolgáltatók számára, és e célból nem szabad mérlegelési jogkört hagyni a Hatóság vagy a felügyeleti hatóságok számára a közvetlen felügyelet alá tartozó kötelezett szolgáltatók jegyzékének meghatározásában. Ezért amennyiben egy adott értékelt kötelezett szolgáltató határokon átnyúlóan működik, és a harmonizált módszertan alapján a magas kockázati kategóriába tartozik, úgy kell tekinteni, hogy kiválasztott kötelezett szolgáltatónak minősül.

(24) Az átláthatóság és az egyértelműség releváns intézmények számára történő biztosítása érdekében a Hatóságnak a kiválasztási időszak kezdetétől számított hat hónapon belül közzé kell tennie a kiválasztott kötelezett szolgáltatók jegyzékét, miután ellenőrizte, hogy a pénzügyi felügyeletek által szolgáltatott információk megfelelnek-e a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó kritériumoknak és a kockázati profil módszertanának. Ezért fontos, hogy az érintett pénzügyi felügyeletek és szükség esetén maguk a kötelezett szolgáltatók minden kiválasztási időszak elején naprakész statisztikai információkat bocsássanak a Hatóság rendelkezésére a határokon átnyúló műveleteikre vonatkozó értékelési kritériumok alapján az értékelésbe bevont pénzügyi intézmények jegyzékének meghatározásához. Ebben az összefüggésben a pénzügyi felügyeleteknek a szabályozástechnikai standardokban meghatározott módszertan alapján tájékoztatniuk kell a Hatóságot arról a kockázatiprofil-kategóriáról, amelybe a joghatóságukon belül a pénzügyi intézmény tartozik. A Hatóságnak ezután hat hónappal a jegyzék közzétételét követően meg kell kezdenie a kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeletét. Ennyi időre szükség van a felügyeleti feladatok nemzeti szintről uniós szintre történő átruházásának megfelelő előkészítéséhez, beleértve a közös felügyeleti csoport létrehozását és a releváns pénzügyi felügyeletekkel megkötött bármely releváns munkamegállapodás elfogadását.

(25) A jogbiztonság és a kiválasztott kötelezett szolgáltatók közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében bármely kiválasztott kötelezett szolgáltatónak legalább három évig a Hatóság közvetlen felügyelete alatt kell maradnia, még akkor is, ha a kiválasztás időpontját követően, valamint e három év során a kiválasztott kötelezett szolgáltató például a telephelyeken vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján végzett tevékenységek esetleges megszűnése, konszolidációja, bővülése vagy újraelosztása miatt már nem felel meg a határokon átnyúló tevékenységgel vagy a kockázattal kapcsolatos kritériumok bármelyikének. A Hatóságnak azt is biztosítania kell, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a kiválasztott kötelezett szolgáltatók és felügyeleti hatóságaik felkészüljenek a felügyelet nemzeti szintről uniós szintre történő átruházására. Ezért minden következő kiválasztást 12 hónappal a korábban kiválasztott kötelezett szolgáltatók hároméves felügyeleti időszakának lejárta előtt kell megkezdeni.

(26) A Hatóságnak kell felügyelnie a pénzügyi ágazatbeli, magas kockázati profillal rendelkező kötelezett szolgáltatókat, amennyiben ezek a szolgáltatók legalább hat tagállamban működnek, akár telephelyeken keresztül, akár az Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján. Ilyen esetekben a Hatóság által végzett uniós szintű felügyelet jelentős hozzáadott értéket képviselne a székhely szerinti és a fogadó tagállamok közötti széttagolt felügyelethez képest, mivel nem a székhely szerinti és a fogadó tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságainak kell koordinálniuk és összehangolniuk az ugyanazon csoport különböző részeivel kapcsolatosan hozott intézkedéseket. A csoportok egységes felügyeletének biztosítása és a határokon átnyúlóan értékelt szervezetek kockázatának részletesebb elemzése érdekében a csoport részét képező kötelezett szolgáltatók pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatának értékelését mindig a csoport szintjén kell elvégezni, ami egyetlen csoportszintű kockázati pontszámot eredményez, amelyet a kiválasztás céljából figyelembe kell venni. Ezt követően az egész csoportot kiválasztott kötelezett szolgáltatónak kell tekinteni. Bár a közvetlen felügyelet kockázatra és határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó kritériumainak megfelelő szolgáltatók pontos száma változó, és az értékelés időpontjában fennálló üzleti modelljüktől és pénzmosási kockázati profiljuktól függ, a Hatóság fennállásának első szakaszában biztosítani kell a hatáskörök optimális, progresszív és dinamikus megosztását az Unió és a nemzeti hatóságok között. Az uniós szinten felügyelt magas kockázatú csoportok és szolgáltatók kellő számának és megfelelő körének biztosítása érdekében a Hatóságnak elegendő erőforrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy legalább az első kiválasztási eljárás során egyidejűleg akár 40 csoportot és szolgáltatót is felügyelhessen. Abban az esetben, ha magas kockázati profiljuk alapján több mint 40 szervezet felelne meg a közvetlen felügyelet kritériumának, a Hatóságnak közülük ki kell választania a legtöbb tagállamban - akár telephelyen keresztül, akár a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján - működő 40 szervezetet. Abban az esetben, ha ez a kritérium nem elegendő 40 szolgáltató kiválasztásához, különösen akkor, ha több kötelezett szolgáltató azonos számú tagállamban működik - például a 39., a 40. és a 41. számú szolgáltató azonos számú tagállamban működik -, a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy megkülönböztethesse őket egymástól, és biztosítani kell, hogy kiválaszthassa azokat, amelyek esetében a legnagyobb a harmadik országokkal folytatott ügyletek volumenének az ügyleteik teljes volumenéhez viszonyított aránya. A későbbi kiválasztási folyamatok során és az első kiválasztási folyamat során szerzett felügyeleti tapasztalatokra építve előnyös lenne a Hatóság felügyelete alá tartozó szervezetek számának növelése a felügyelete alá tartozó belső piac teljes lefedettségének biztosítása miatt is. E célból abban az esetben, ha magas kockázati profiljuk alapján több mint 40 szervezetre vonatkozna a közvetlen felügyelet, a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a felügyeleti hatóságokkal konzultálva megállapodjon arról, hogy meghatározott, eltérő, 40-nél nagyobb számú szervezetet vagy csoportot felügyeljen. E meghatározott szám eldöntése során a Hatóságnak figyelembe kell vennie saját forrásait a szükséges számú felügyeleti és támogató személyzet elosztására vagy további felvételére vonatkozó kapacitása tekintetében, és biztosítania kell, hogy a pénzügyi és emberi erőforrások növelése megvalósítható legyen. Ugyanakkor a belső piac teljes lefedettségét biztosítani lehetne azáltal, hogy tagállamonként legalább egy szervezetet felügyelnek. Azokban a tagállamokban, ahol a rendes kiválasztási eljárást követően egyetlen szervezetet sem azonosítottak, egy szervezet kiválasztása érdekében a kiválasztási folyamathoz kidolgozott kockázati módszertant kell alkalmazni, beleértve a több, magas kockázati profillal rendelkező szervezet közötti kiválasztás kritériumait is.

(27) A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni keret alkalmazásában részt vevő releváns szereplőknek a Szerződésekben rögzített lojális együttműködési kötelezettségnek megfelelően együtt kell működniük egymással. Annak biztosítása érdekében, hogy a Hatóságból és a felügyeleti hatóságokból álló, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer integrált mechanizmusként működjön, valamint a joghatóság-specifikus kockázatok és a helyi felügyeleti szakértelem kellő figyelembevétele és megfelelő hasznosítása érdekében a kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeletét közös felügyeleti csoportok és - adott esetben - külön erre a célra létrehozott helyszíni ellenőrző csoportok formájában kell ellátni. Ezeket a csoportokat a Hatóság azon munkatársának kell vezetnie, aki a csoport valamennyi felügyeleti tevékenységét koordinálja (a továbbiakban: a közös felügyeleti csoport koordinátora). A közös felügyeleti csoport koordinátorának és a Hatóság közös felügyeleti csoporthoz rendelt egyéb személyzetének a Hatóság székhelyén kell lennie, de képesnek kell lenniük arra, hogy napi feladataikat és felügyeleti tevékenységeiket bármely olyan tagállamban elvégezzék, ahol a kiválasztott kötelezett szolgáltató működik. E célból a pénzügyi felügyeleteknek elő kell segíteniük a közös felügyeleti csoport valamennyi tagja számára a zökkenőmentes és rugalmas munkafeltételek biztosítását. A közös felügyeleti csoport létrehozásáért és összetételéért a Hatóság felel, és a szolgáltató felügyeletében részt vevő helyi felügyeleteknek biztosítaniuk kell, hogy elegendő számú alkalmazottat nevezzenek ki a csoportba, figyelembe véve a joghatóságuk alá tartozó kiválasztott kötelezett szolgáltató kockázati profilját, valamint tevékenységének teljes volumenét. Egy adott csoport felügyeletében részt vevő minden felügyeleti hatóságnak ki kell jelölnie egy tagot a közös felügyeleti csoportba. Azokban az esetekben azonban, amikor a kötelezett szolgáltató tevékenységeinek kockázata egy adott tagállamban alacsony, az adott tagállam pénzügyi felügyeleti hatósága számára lehetővé kell tenni, hogy a közös felügyeleti csoport koordinátorával egyetértésben úgy döntsön, hogy nem nevez ki tagot a közös felügyeleti csoportba. Amennyiben nem neveznek ki tagot a közös felügyeleti csoportba, a releváns pénzügyi felügyeletnek akkor is rendelkeznie kell egy kapcsolattartó ponttal bármely közös felügyeleti csoporttal kapcsolatos ügyre és felelősségi körre vonatkozóan.

(28) Annak biztosítása érdekében, hogy a Hatóság a kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében hatékonyan teljesíthesse felügyeleti kötelezettségeit, a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy beszerezze a feladatai ellátásához szükséges belső dokumentumokat és információkat, és e célból rendelkezzen a nemzeti közigazgatási jog alapján valamennyi felügyeleti hatóságot megillető általános vizsgálati hatáskörrel. E célból a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy információkat kérjen a kiválasztott kötelezett szolgáltatótól, az az által alkalmazott természetes személyektől, az ahhoz tartozó jogi személyektől és az azzal szerződéses viszonyban álló felektől, mint például: magától a kötelezett szolgáltatótól vagy a kötelezett szolgáltatón belüli bármely jogi személytől; a kötelezett szolgáltató alkalmazottaitól és a hasonló pozícióban lévő személyektől, beleértve a közvetítőket és a forgalmazókat is; külső szerződőtt felektől; valamint olyan harmadik felektől, amelyekhez valamely kiválasztott kötelezett szolgáltató kiszervezte tevékenységeit.

(29) A Hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy valamely szolgáltatón belül olyan intézkedéseket írjon elő, amelyek javítják a kötelezett szolgáltatók pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni keretnek való megfelelését, ideértve a belső eljárások megerősítését és az irányítási struktúra megváltoztatását, egészen a vezető testület tagjainak eltávolításáig, ugyanazon kiválasztott kötelezett szolgáltató más érintett felügyeleti hatóságai hatáskörének sérelme nélkül. Ha megállapításra kerül, hogy a kiválasztott kötelezett szolgáltató nem felelt meg vagy csak részlegesen felelt meg az alkalmazandó követelményeknek, a Hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy konkrét intézkedéseket vagy eljárásokat írjon elő bizonyos, magas pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot jelentő ügyfelek vagy ügyfél-kategóriák tekintetében. A helyszíni ellenőrzéseknek e felügyelet rendszeres részét kell képezniük, és azokat végezhetik külön erre a célra létrehozott csoportok. Amennyiben egy adott típusú helyszíni ellenőrzéshez - például olyan természetes személy esetében, ahol az üzlethelyiség megegyezik a személy magánlakásával - a nemzeti igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, a Hatóságnak ilyen engedélyt kell kérnie.

(30) Az alkalmazandó követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a Hatóságnak teljes körű felügyeleti hatáskörrel kell rendelkeznie a közvetlenül felügyelt szolgáltatókkal kapcsolatban. Ezeket a hatásköröket azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a kiválasztott kötelezett szolgáltató nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek, amikor bizonyos követelmények valószínűleg nem teljesülnek, valamint amikor a belső eljárások és kontrollok nem megfelelőek a kiválasztott kötelezett szolgáltató pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatainak hatékony és eredményes kezelésére. E hatáskörök gyakorlása történhet egyes kiválasztott kötelezett szolgáltatóknak címzett, kötelező erejű határozatok útján is.

(31) A közigazgatási intézkedések alkalmazására vonatkozó felügyeleti hatáskörök mellett és a megfelelés biztosítása érdekében a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a közvetlenül alkalmazandó követelmények megsértése esetén pénzbírságot szabjon ki a kiválasztott kötelezett szolgáltatókra. Súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus jogsértések esetén a Hatóságnak mindig pénzbírságot kell alkalmaznia. Az ilyen bírságoknak arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, büntető és elrettentő hatással is rendelkezniük kell, és meg kell felelniük a ne bis in idem elvének. A pénzbírságok maximális összegének összhangban kell lennie az (EU) 2024/1640 irányelvben megállapított összegekkel, és Unió-szerte valamennyi felügyeleti hatóság rendelkezésére kell állnia. E bírságok alapösszegeit a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni keret által megállapított határokon belül kell meghatározni, figyelembe véve a megsértett követelmények jellegét. Annak érdekében, hogy a Hatóság kellően figyelembe vegye a súlyosbító vagy enyhítő tényezőket, lehetővé kell tenni a vonatkozó alapösszeg kiigazítását. Annak érdekében, hogy a kárt okozó üzleti gyakorlatnak időben véget vessenek, a Hatóság ügyvezető testületét fel kell hatalmazni arra, hogy kényszerítő bírságokat szabjon ki, és ezáltal a releváns jogi vagy természetes személyt az adott magatartás megszüntetésére kényszerítse. A pénzbírságokat és a kényszerítő bírságokat közzé kell tenni annak érdekében, hogy valamennyi kötelezett szolgáltatót arra ösztönözzék, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni kerettel összhangban lévő üzleti gyakorlatokat alkalmazzanak. A közigazgatási intézkedésekre, valamint a Hatóság által kiszabott és e rendeletben részletezett pénzbírságokra és kényszerítő bírságokra vonatkozó közzétételi szabályokat szorosan össze kell hangolni a nemzeti szintű rendszerrel, az (EU) 2024/1640 irányelvben előírtak szerint. A Bíróságnak az EUMSZ 263. cikkével összhangban hatáskörrel kell rendelkeznie a Hatóság, a Tanács és a Bizottság által hozott határozatok jogszerűségének felülvizsgálatára, valamint szerződésen kívüli felelősségük megállapítására.

(32) Fontos, hogy a célzott pénzügyi szankciók nemzeti szintű végrehajtásának felügyeletéért felelős hatóságokat időben tájékoztassák az ilyen kötelezettség kiválasztott kötelezett szolgáltatók általi megsértéséről. E célból a Hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy megossza ezeket az információkat a releváns tagállam pénzügyi felügyeletével, és utasíthatja azt, hogy továbbítsa ezeket az információkat az említett szankciók végrehajtásának felügyeletéért felelős nemzeti hatóságnak.

(33) A nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók esetében a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyelet elsősorban nemzeti szinten marad, és a közvetlen felügyeletért az illetékes nemzeti hatóságok maradnak teljes körűen felelősek és elszámoltathatók. A Hatóságot kellő közvetett felügyeleti hatáskörrel kell felruházni annak biztosítására, hogy a nemzeti szintű felügyeleti intézkedések Unió-szerte következetesek és magas színvonalúak legyenek. Ezért értékeléseket kell készítenie a felügyeleti konvergencia helyzetéről, és a megállapításait tartalmazó jelentéseket kell közzétennie. A Hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy iránymutatások és ajánlások - többek között az értékelés eredményeként a pénzügyi felügyeleteknek címzett egyedi ajánlások - formájában nyomonkövetési intézkedéseket fogadjon el annak érdekében, hogy Unió-szerte harmonizált és magas szintű felügyeleti módszereket biztosítson. Az egyedi ajánlások konkrét nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tartalmazhatnak, és a pénzügyi felügyeletnek minden erőfeszítést meg kell tennie az említett intézkedéseknek való megfelelés érdekében. Amennyiben a pénzügyi felügyelet nem hajtja végre a nyomonkövetési intézkedéseket, a Hatóságnak e rendelettel összhangban meg kell tennie a megfelelő és szükséges lépéseket.

(34) A Hatóságnak képesnek kell lennie arra is, hogy rendezze a pénzügyi felügyeletek közötti nézeteltéréseket a pénzügyi ágazatbeli, nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatban meghozandó intézkedésekkel kapcsolatban. A konstruktív együttműködés biztosítása érdekében a Hatóságnak először meg kell kísérelnie a nézeteltérés rendezését egy meghatározott határidőhöz kötött egyeztetési szakaszon keresztül. Abban az esetben, ha az egyeztetési szakasz nem éri el a kívánt eredményeket, a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy kötelező erejű határozatot fogadjon el, amelyben előírja az említett felügyeletek számára, hogy az ügy rendezése és az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében konkrét intézkedéseket hozzanak, vagy tartózkodjanak bizonyos intézkedésektől.

(35) A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer megfelelő működésének és hatékonyságának biztosítása érdekében a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy azonosítsa az uniós jognak az uniós irányelveket átültető nemzeti rendelkezések alkalmazásának elmulasztásából vagy nem megfelelő alkalmazásából eredő megsértése miatti szisztematikus felügyeleti mulasztások eseteit, és eljárjon az ilyen esetekben. E célból és a Bizottság EUMSZ szerinti kötelezettségszegési eljárás megindítására vonatkozó hatáskörét nem érintve a Hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy kivizsgálja az ilyen lehetséges jogsértéseket. Amennyiben a Hatóság jogsértést állapít meg, miután tájékoztatta az érintett felügyeleti hatóságot, és adott esetben lehetőséget adott más pénzügyi felügyeleteknek arra, hogy tájékoztatást nyújtsanak az ügyben, a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy - amennyiben helyénvalónak tartja - ajánlást adjon ki a szóban forgó felügyeleti hatóságnak, amelyben felvázolja a jogsértés orvoslása érdekében meghozandó intézkedéseket. Amennyiben a feltárt hiányosságokat nem orvosolták, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy véleményt bocsásson ki, amelyben felkéri a felügyeleti hatóságot, hogy tegyen eleget a Hatóság által kiadott ajánlásnak.

(36) A pénzügyi ágazat egyes olyan kötelezett szolgáltatói, amelyek nem felelnek meg a rendes kiválasztási eljárás követelményeinek, azonban a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás szempontjából magas eredendő vagy reziduális kockázati profillal rendelkezhetnek, vagy magas kockázatú tevékenységekbe kezdhetnek, vagy tevékenységeiket úgy módosíthatják vagy bővíthetik, hogy az olyan magas kockázattal jár, amelyet nem enyhít arányos szintű belső kontroll, amely így a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus megsértéséhez vezet. Ha a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos alkalmazandó követelmények lehetséges súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus megsértésére utaló jelek mutatkoznak, az a kötelezett szolgáltató súlyos gondatlanságának jele lehet. A felügyeleti hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy megfelelően reagáljon bármely esetleges jogsértésre, és megelőzze, hogy a kockázatok megvalósuljanak és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények alkalmazása során súlyos gondatlanságot okozó megsértéséhez vezessenek. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy a nemzeti szintű válasz nem elégséges vagy nem időszerű, különösen akkor, ha arra utaló jelek vannak, hogy a szolgáltató szintjén már történtek súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus jogsértések. Ezekben az esetekben a Hatóságnak fel kell kérnie a helyi felügyeleti hatóságot, hogy hozzon konkrét intézkedéseket a helyzet orvoslására, beleértve a helyi felügyelet pénzügyi szankciók vagy egyéb kényszerítő intézkedések kibocsátására való felkérését is. A pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok bekövetkezésének megelőzése érdekében a nemzeti szintű fellépés határidejének kellően rövidnek kell lennie.

(37) A Hatóságot értesíteni kell, ha egy nem kiválasztott kötelezett szolgáltató helyzete az alkalmazandó követelményeknek való megfelelése és a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak való kitettsége tekintetében gyorsan és jelentősen romlik, különösen akkor, ha ez a romlás több tagállam vagy az Unió egésze hírnevének jelentős sérelmét eredményezheti.

(38) A Hatóság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját kezdeményezésére kérelmezze egy adott kötelezett szolgáltatóval kapcsolatos felügyeleti feladatok és hatáskörök átruházását, amennyiben a megadott határidőn belül nem követik, elmulasztják vagy nem tudják követni utasításait. Mivel a kötelezett szolgáltatóval kapcsolatos feladatoknak és hatásköröknek a pénzügyi felügyelet által a Hatósághoz intézett külön kérelem nélküli átruházása a Hatóság diszkrecionális döntését tenné szükségessé, a Hatóságnak e célból külön kérést kell intéznie a Bizottsághoz. Annak érdekében, hogy a Bizottság a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni kereten belül a Hatóságra ruházott feladatokkal összhangban határozatot hozhasson, a Hatóság kérésének megfelelő indokolást kell tartalmaznia, és meg kell jelölnie a feladatok és hatáskörök Hatóságra történő átruházásának pontos időtartamát. A hatáskörök átruházására rendelkezésre álló időkeretnek meg kell felelnie annak az időnek, amelyre a Hatóságnak a szolgáltató szintjén a kockázatok kezeléséhez szüksége van, és nem haladhatja meg a három évet. A Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy kérje az említett időkeret meghosszabbítását, amennyiben az azonosított jogsértéseket nem orvosolták teljes mértékben. E meghosszabbításnak az említett jogsértések kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozódnia, és az nem haladhatja meg a három évet. A Bizottságnak gyorsan, de minden esetben indokolatlan késedelem nélkül határozatot kell elfogadnia a szolgáltató felügyeletével kapcsolatos hatásköröknek és feladatoknak a Hatóságra történő átruházásáról. Az említett határozatot közölni kell az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

(39) A nem pénzügyi ágazat felügyeleti gyakorlatainak javítása érdekében a Hatóságnak partneri felülvizsgálatokat kell végeznie a nem pénzügyi felügyeletekre vonatkozóan, amelyeknek magukban kell foglalniuk az önszabályozó testületeket felvigyázó hatóságok partneri felülvizsgálatát is. E célból a Hatóságnak ki kell dolgoznia az ilyen felülvizsgálatok módszertani keretét, beleértve az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó szabályokat a partneri felülvizsgálatok lefolytatása és a megállapítások kidolgozása során, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése terén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és kormányközi testületek által végzett értékelések figyelembevétele tekintetében, amikor a partneri felülvizsgálatok tervezéséről és azok tartalmáról dönt. A felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának előmozdítása érdekében a Hatóságnak jelentéseket kell közzétennie, amelyek tartalmazzák az említett partneri felülvizsgálatok megállapításait, beleértve az azonosított hiányosságokat és jó gyakorlatokat is. Ezeket a jelentéseket a releváns hatóságoknak - köztük az önszabályozó testületeket felvigyázó hatóságoknak - címzett iránymutatások vagy ajánlások kísérhetik. Az önszabályozó testületek számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a partneri felülvizsgálatokban, amennyiben azok kifejezték ez iránti érdeklődésüket.

(40) Annak érdekében, hogy a nem pénzügyi ágazatban is javuljon a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedések végrehajtásának hatékonysága, a Hatóságnak képesnek kell lennie arra is, hogy kivizsgálja az uniós jognak az adott ágazat felügyeleti hatóságai, valamint az önszabályozó testületeket felvigyázó hatóságok általi esetleges megsértését vagy helytelen alkalmazását. Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy jogsértés áll fenn, képesnek kell lennie arra, hogy ajánlást bocsásson ki az érintett nem pénzügyi felügyelet vagy felügyeleti hatóság számára, amelyben meghatározza a korrekció érdekében meghozandó intézkedéseket. Amennyiben az ajánlás nyomán nem került sor megfelelő intézkedésre, a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy figyelmeztetést adjon ki a felügyeleti hatóság vagy a nem pénzügyi felügyelet releváns szerződő feleinek. A Hatóságnak az ilyen ajánlások és figyelmeztetések kibocsátására vonatkozó hatásköre nem érinti a Bizottság azon hatáskörét, hogy a Szerződések által ráruházott hatáskörökkel összhangban kötelezettségszegési eljárást indítson a tagállamokkal szemben, amennyiben az uniós jog végrehajtásának elmulasztását vagy nem megfelelő végrehajtását észleli.

(41) A Hatóságnak képesnek kell lennie arra is, hogy rendezze a nem pénzügyi felügyeletek közötti, a nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatban meghozandó intézkedésekkel összefüggő nézetkülönbségeket. A konstruktív együttműködés biztosítása érdekében a Hatóságnak meg kell kísérelnie a nézeteltérések rendezését egy meghatározott határidővel történő egyeztetési szakasz keretében. Az egyeztetési szakasz végén a Hatóságnak véleményt kell kiadnia a nézeteltérés rendezésének módjáról.

(42) Tekintettel a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás határokon átnyúló jellegére, alapvető fontosságú a pénzügyi információs egységek közötti eredményes és hatékony együttműködés, információcsere és összehangolt fellépés. E koordináció és együttműködés javítása érdekében a Hatóságot olyan feladatokkal és hatáskörökkel kell felruházni, amelyek lehetővé teszik a Hatóság és a pénzügyi információs egységek számára, hogy közösen támogatási és koordinációs mechanizmust hozzanak létre a pénzügyi információs egységek részére. E célból a Hatóságnak elegendő emberi, pénzügyi és informatikai erőforrással kell rendelkeznie, amelyet szükség esetén szervezetileg el kell különíteni a Hatóság felügyeleti tevékenységeihez kapcsolódó feladatokat ellátó személyzettől. A pénzügyi információs egységek támogatási és koordinációs mechanizmusának sikere a Hatóság és a pénzügyi információs egységek jóhiszemű együttműködésétől és a feladataik ellátásához szükséges valamennyi releváns információ cseréjétől függ. A pénzügyi információs egységek közötti, az együttműködéssel és az információcserével kapcsolatos nézeteltérés esetén a Hatóságot ennek megfelelően tájékoztatni kell, és lehetővé kell tenni számára, hogy közvetítőként lépjen fel a releváns pénzügyi információs egységek között.

(43) A több joghatóságot érintő gyanús tevékenységek elemzése érdekében az egymással összefüggő jelentéseket kapó pénzügyi információs egységeknek képesnek kell lenniük arra, hogy hatékony módon közös elemzéseket végezzenek a közös érdekű ügyekről. E célból a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy javaslatot tegyen, kezdeményezzen, koordináljon és minden megfelelő eszközzel támogassa a határokon átnyúló gyanús ügyletek vagy tevékenységek közös elemzését. Közös elemzést kell indítani, ha az uniós jog vonatkozó rendelkezései alapján és a Hatóság által kidolgozott közös elemzések elvégzése szempontjából releváns esetek kiválasztására és rangsorolására vonatkozó módszerekkel és kritériumokkal összhangban szükség van ilyen elemzésre. A pénzügyi információs egységeknek minden erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy elfogadják a Hatóság felkérését a közös elemzésben való részvételre. A közös elemzésben való részvételt elutasító pénzügyi információs egységnek magyarázatot kell adnia a Hatóságnak az elutasítás okairól. Adott esetben a pénzügyi információs egységgel közölni kell azon indokokat, amelyek azonosították a közös elemzés elvégzésének szükségességét. A közös elemzésben részt vevő pénzügyi információs egységek kifejezett hozzájárulásával a Hatóság közös elemzés lefolytatását támogató személyzete számára hozzáférést kell biztosítani minden szükséges adathoz és információhoz, beleértve az ügy tárgyára vonatkozó adatokat és információkat is.

(44) A Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározott körülmények között közös elemzést kérjen a pénzügyi információs egységektől, ideértve azt is, amikor a visszaélést bejelentő személyek vagy oknyomozó újságírók információkat hoznak a Hatóság tudomására, vagy ha az összetett és határokon átnyúló ügyek közös elemzése hozzáadott értéket képviselne. A közös elemzésben való részvételre felkért pénzügyi információs egységeknek haladéktalanul válaszolniuk kell a Hatóságnak, jelezve, hogy hajlandóak-e részt venni a közös elemzésben, és amennyiben nem hajlandók részt venni, meg kell indokolniuk azt.

(45) Az egyéb uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a releváns harmadik felek birtokában lévő információkkal való összekapcsolódások korai szakaszban történő azonosítása döntő fontosságú annak biztosításához, hogy a legrelevánsabb, határokon átnyúló ügyek kerüljenek kiválasztásra, beleértve a kiterjedt operatív elemzést igénylő eseteket is. E tekintetben és a közös elemzésben való részvételi szándékát jelző valamennyi pénzügyi információs egység hozzájárulásától függően a Hatóság személyzetét fel kell hatalmazni arra, hogy "találat/nincs találat" alapon összevethesse e pénzügyi információs egységek adatait a más pénzügyi információs egységek és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek - köztük az Europol - által rendelkezésre bocsátott információkkal. A Hatóságnak biztosítania kell, hogy a rendelkezésre álló legkorszerűbb technológiát - beleértve a magánélet védelmét erősítő technológiákat is - használják az információk találat/nincs találat alapján történő összevetésére. A FIU.net rendszer match funkciója példa egy olyan megoldásra, amely lehetővé teszi a pénzügyi információs egység számára annak valós idejű megállapítását, hogy egy másik ország pénzügyi információs egysége vagy egy uniós szerv, hivatal vagy ügynökség már ismeri-e azt az érintettet, akinek az adatait álnevesítették, és így elkerülhetővé válik a személyes adatok szükségtelen kezelése. Találat esetén a Hatóságnak meg kell osztania a találatot eredményező információkat a közös elemzésben részt vevő pénzügyi információs egységekkel. Ilyen körülmények között a Hatóságnak meg kell osztania a találatot kiváltó információkat az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel is, az információt szolgáltató pénzügyi információs egység előzetes hozzájárulásával.

(46) Annak biztosítása érdekében, hogy a közös elemzés létrehozásának folyamata gyors és hatékony legyen, a Hatóságnak kell felelnie a közös elemzőcsoport létrehozásáért és összetételéért, valamint annak koordinálásáért.

(47) Alapvető fontosságú a Hatóság és más érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti hatékony operatív együttműködés határokon átnyúló ügyekben. Annak biztosítása érdekében, hogy adott esetben hatékonyan nyomon kövessék a határokon átnyúló ügyek közös elemzéseinek eredményeit, a Hatóságnak jelentenie kell a közös elemzések eredményeit az Európai Ügyészségnek (EPPO) vagy továbbítania az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), amennyiben a közös elemzés eredményei arra utalnak, hogy olyan bűncselekményt követhettek el, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség vagy az OLAF gyakorolhatná hatáskörét. Továbbá a közös elemzésben részt vevő valamennyi pénzügyi információs egység megállapodása esetén a Hatóságnak képesnek kell lennie arra is, hogy a közös elemzés eredményeit továbbítsa az Europolnak és az Eurojustnak, amennyiben a közös elemzés eredményei arra utalnak, hogy olyan bűncselekményt követhettek el, amellyel kapcsolatban az Europol és az Eurojust gyakorolhatná hatáskörét. A Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy stratégiai információkat - például tipológiákat és kockázati mutatókat - cseréljen az Európai Ügyészséggel, az OLAF-fal, az Europollal és az Eurojusttal.

(48) Az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (8) 24. cikke szerint a Hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül jelentést kell tennie az Európai Ügyészségnek bármely olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség az említett rendelet 22. cikkével és 25. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban gyakorolhatná hatáskörét. A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 8. cikke alapján a Hatóságnak haladéktalanul továbbítania kell az OLAF-nak az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység lehetséges eseteivel kapcsolatos információkat. Az Európai Ügyészségnek és az OLAF-nak a rájuk irányadójogi eszközök alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban tájékoztatnia kell a Hatóságot a nyújtott információkkal kapcsolatban tett lépésekről és bármely vonatkozó eredményről.

(49) A közös elemzések eredményességének javítása érdekében a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy módszereket és eljárásokat állapítson meg a közös elemzések lefolytatására. A közös elemzésekben részt vevő pénzügyi információs egységek által adott visszajelzések alapján a Hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy felülvizsgálja magatartásukat a levont tanulságok azonosítása érdekében. Az ilyen felülvizsgálatoknak lehetővé kell tenniük a Hatóság számára, hogy - bizalmas vagy korlátozott információk közzététele nélkül - nyomonkövetési jelentéseket és következtetéseket adjon ki, amelyeket a közös elemzések elvégzéséhez szükséges módszerek és eljárások további finomítása és javítása, végső soron pedig maguknak az elemzéseknek a javítása és előmozdítása céljából valamennyi pénzügyi információs egységgel megosztanak.

(50) A pénzügyi információs egységek és a Hatóság közötti együttműködés megkönnyítése és javítása érdekében - többek között a közös elemzések elvégzése céljából - a pénzügyi információs egységeknek pénzügyi információs egységenként egy vagy több személyzeti tagot kell delegálniuk a Hatóságba (a továbbiakban: a nemzeti pénzügyi információs egységek küldöttei). A nemzeti pénzügyi információs egységek küldötteinek támogatniuk kell a Hatóság személyzetét a pénzügyi információs egységekkel kapcsolatos valamennyi feladat ellátásában, beleértve a közös elemzések elvégzését, valamint a fenyegetésre vonatkozó értékelések és a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási fenyegetések, kockázatok és módszerek stratégiai elemzésének előkészítését. A pénzügyi információs egységek küldötteinek az e rendelet szerinti feladataik és kötelezettségeik ellátása során operatív szempontból függetlennek és autonómnak kell lenniük, miközben továbbra is az átruházó pénzügyi információs egység felügyelete alatt maradnak. Nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, sem kormányoktól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól. Feladataik és kötelezettségeik nem sérthetik a pénzügyi információs egységek biztonsági és titoktartási szabályait.

(51) A közös elemzéseken kívül a Hatóságnak ösztönöznie kell és elő kell segítenie a pénzügyi információs egységek közötti kölcsönös segítségnyújtás különböző formáit, beleértve a képzést és a személyzeti csereprogramokat a kapacitásépítés javítása, valamint az ismeretek és a jó gyakorlatok pénzügyi információs egységek közötti cseréjének lehetővé tétele érdekében. A Hatóságnak a pénzügyi információs egységek tevékenységeinek támogatásában betöltött szerepe egyedülálló pozíciót biztosít számára ahhoz, hogy megkönnyítse a pénzügyi információs egységek hozzáférését azokhoz az adatbázisokhoz és eszközökhöz, amelyek alapvető fontosságúak a pénzügyi információszerzés minőségének javításában. A Hatóságnak fel kell használnia pozícióját arra, hogy valamennyi pénzügyi információs egység nevében tárgyalásokat folytasson az említett eszközök és adatbázisok szolgáltatóival kötendő szerződésekről, valamint a személyzete és a pénzügyi információs egységek személyzete számára biztosított releváns képzésekről. A Hatóságnak közvetítői szerepet is be kell töltenie a pénzügyi információs egységek közötti nézeteltérések esetén. E célból a pénzügyi információs egységek számára lehetővé kell tenni, hogy az együttműködéssel - többek között a pénzügyi információs egységek közötti információcserével - kapcsolatos nézeteltéréseket közvetítés céljából a Hatósághoz utalják abban az esetben, ha ezeket a nézeteltéréseket nem tudják közvetlen kapcsolatfelvétel és párbeszéd útján megoldani.

(52) A Hatóság irányítja, tárhelyet szolgáltat és fenntartja a FIU.netet. A Hatóságnak naprakészen kell tartania a rendszert, figyelembe véve a pénzügyi információs egységek által kifejezett igényeket. E célból a Hatóságnak - költség-haszon elemzés alapján - biztosítania kell, hogy a FIU.net fejlesztéséhez mindenkor a rendelkezésre álló legkorszerűbb technológiát alkalmazzák. Mivel a Hatóság csak a nem alapvető feladatok tekintetében támaszkodhat harmadik fél szolgáltatókra, nem szervezheti ki a FIU.net tárhelyszolgáltatását és irányítását. A Hatóság nem férhet hozzá a FIU.neten keresztül megosztott információk tartalmához, kivéve ha ezen információk szándékolt címzettje. Az információk küldése, fogadása és összevetése érdekében a Hatóság rendelkezésére kell bocsátani egy operatív csomópontot a FIU.net rendszerben.

(53) A felügyeleti és pénzügyi információs egységekhez kapcsolódó következetes, hatékony és eredményes gyakorlatok létrehozása, és az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy iránymutatásokat és ajánlásokat bocsásson ki az összes kötelezett szolgáltatónak vagy a kötelezett szolgáltatók adott kategóriájának, valamint az összes felügyeleti hatóságnak és pénzügyi információs egységnek vagy ezek adott kategóriájának. Az iránymutatások és ajánlások az alkalmazandó uniós jogi aktusokban foglalt külön felhatalmazás alapján vagy a Hatóság saját kezdeményezésére bocsáthatók ki, amennyiben a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni keret uniós szintű megerősítésére van szükség.

(54) Annak érdekében, hogy optimális segítséget nyújtsanak a pénzügyi információs egységeknek, és ezáltal növeljék a pénzügyi információs egységek támogatási és koordinációs mechanizmusának hatékonyságát, a Hatóságnak és a pénzügyi információs egységeknek képesnek kell lenniük arra, hogy megerősítsék a pénzügyi információs egységek tevékenységeinek hatékonyságát, azonosítva és előmozdítva a legjobb gyakorlatokat. A partneri felülvizsgálatok lennének a legjobb eszközök az ilyen tevékenységek és gyakorlatok objektív értékelésének lehetővé tételére, ezért a Hatóságot meg kell bízni azzal, hogy az ilyen felülvizsgálatok lefolytatásának a Hatóság által központilag kidolgozandó módszerein és eljárási szabályain alapuló partneri felülvizsgálatokat szervezzen. Ahhoz, hogy hasznosak legyenek, a partneri felülvizsgálatoknak átfogónak kell lenniük, és ki kell terjedniük a pénzügyi információs egységek (EU) 2024/1640 irányelv III. fejezetében meghatározott feladatainak valamennyi releváns szempontjára. Ezért ki kell terjedniük többek között a pénzügyi információs egységek erőforrásainak megfelelőségére, a pénzügyi információs egységek működési függetlenségének és autonómiájának biztosítása érdekében végrehajtott intézkedésekre, a pénzügyi információs egységek által kezelt információk biztonságának és bizalmas jellegének védelme érdekében bevezetett intézkedésekre, a gyanús ügyletekkel kapcsolatos bejelentések fogadásával kapcsolatos funkciókra, a pénzügyi információs egységek operatív és stratégiai elemzéseivel és terjesztésével kapcsolatos funkciókra, valamint a pénzügyi információs egységek belföldi és határokon átnyúló együttműködési megállapodásaira és gyakorlataira. A szakértői értékelések eredményeként a Hatóság iránymutatásokat és ajánlásokat bocsáthat ki, amelyek célja bármely azonosított legjobb gyakorlat előmozdítása és bármely hiányosság kezelése.

(55) A Hatóságon belüli, megbízható és hatékony irányítási struktúra létrehozása elengedhetetlen a Hatóságra ruházott feladatok eredményes végrehajtásához, valamint a hatékony és objektív döntéshozatali folyamathoz. A Hatóságra - mind a felügyelet, mind a pénzügyi információs egységek területén - ruházott feladatok összetettsége és változatossága miatt a döntéseket nem hozhatja meg egyetlen irányító szerv, ahogyan az a decentralizált ügynökségek esetében gyakran előfordul. Míg bizonyos típusú határozatokat - mint például a közös eszközök elfogadásáról szóló határozatokat - a megfelelő hatóságok vagy pénzügyi információs egységek képviselőinek kell meghozniuk, tiszteletben tartva az EUMSZ szavazási szabályait, addig más határozatok - mint például az egyes kiválasztott kötelezett szolgáltatókra vagy az egyes hatóságokra vonatkozó határozatok - kisebb döntéshozó szervet igényelnek, amelynek tagjaira megfelelő elszámoltathatósági szabályoknak kell vonatkozniuk. Ezért a Hatóságnak igazgatótanáccsal és ügyvezető testülettel kell rendelkeznie.

(56) A megfelelő szakértelem biztosítása érdekében az igazgatótanácsnak két összetétellel kell rendelkeznie. Az általános hatályú jogi aktusok, például a pénzügyi információs egységekre vonatkozó szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezetek, iránymutatások, ajánlások és vélemények elfogadására vonatkozó valamennyi határozat esetében az igazgatótanácsnak a tagállamok pénzügyi információs egységeinek vezetőiből kell állnia (a továbbiakban: pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács). A pénzügyi és nem pénzügyi kötelezett szolgáltatók közvetlen vagy közvetett felügyeletéhez kapcsolódó, ugyanolyan típusú jogi aktusok esetében az igazgatótanácsnak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok vezetőiből kell állnia (a továbbiakban: felügyeleti összetételű igazgatótanács). Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi félnek törekednie kell arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Valamennyi félnek törekednie kell a nemek kiegyensúlyozott képviseletére az igazgatótanácsban.

(57) A zökkenőmentes döntéshozatali folyamat érdekében a feladatokat egyértelműen meg kell osztani: a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsnak kell határoznia a pénzügyi információs egységekre vonatkozó szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezetekről, iránymutatásokról és hasonló intézkedésekről, míg a felügyeleti összetételű igazgatótanácsnak kell határoznia a kötelezett szolgáltatókra vonatkozó szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezetekről, iránymutatásokról és hasonló intézkedésekről. A felügyeleti összetételű igazgatótanácsnak képesnek kell lennie arra is, hogy - az ügyvezető testülettel egyetértésben meghatározandó eljárásoknak megfelelően - véleményt nyilvánítson az ügyvezető testület számára a közös felügyeleti csoportok által javasolt, egyes kiválasztott kötelezett szolgáltatókra vonatkozó összes határozattervezetről. Ilyen vélemény hiányában a határozatokat az ügyvezető testületnek kell meghoznia. Amennyiben az ügyvezető testület végleges határozatában eltér a felügyeleti összetételű igazgatótanács véleményétől, annak indokait írásban kell kifejtenie.

(58) A szavazás és a döntéshozatal céljából minden tagállamnak egy szavazati joggal rendelkező képviselője lehet. Ezért a kötelezett szolgáltatók felügyeleti hatóságai vezetőinek minden tagállamban ki kell nevezniük egy állandó képviselőt a felügyeleti összetételű igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjának. Alternatív megoldásként a tagállami felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az adott igazgatótanácsi ülés tárgyától vagy napirendjétől függően eseti képviselőt nevezzenek ki. A felügyeleti összetételű igazgatótanácsi tagok döntéshozatalával és szavazásával kapcsolatos gyakorlati szabályokat az igazgatótanács eljárási szabályzatában kell meghatározni, amelyet a Hatóság dolgoz ki.

(59) Annak érdekében, hogy a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács segítséget kapjon a megbízatási körébe tartozó valamennyi vonatkozó határozat előkészítésében, egy korlátozottabb összetételű állandó bizottságnak kell támogatnia. Az állandó bizottságnak támogatnia kell a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács munkáját, és feladatait kizárólag az Unió egészének érdekében kell ellátnia. Szorosan együttműködésben kell dolgoznia a pénzügyi információs egységek küldötteivel és a Hatóságnak a pénzügyi információs egységekkel kapcsolatos feladatokért felelős személyzetével, valamint teljes átláthatósággal a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanáccsal szemben.

(60) Az igazgatótanács üléseit a Hatóság elnöke vezeti, aki szavazati joggal rendelkezik, amikor a döntéseket egyszerű többséggel hozzák meg, kivéve, ha e rendelet másként rendelkezik. A Bizottságnak szavazati joggal nem rendelkező tagnak kell lennie az igazgatótanácsban. A többi releváns intézménnyel való jó együttműködés kialakítása érdekében az igazgatótanács számára lehetővé kell tenni, hogy más, szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőket - különösen az Európai Központi Bank (EKB) és a három európai felügyeleti hatóság, nevezetesen az EBH, az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság - EIOPA) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság - ESMA) (együttesen: EFH-k) a felügyeleti összetételű igazgatótanácsba, valamint az OLAF, az Europol, az Eurojust és az Európai Ügyészség által a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsba kinevezett képviselőket - is befogadjon, amennyiben a megbízatásuk alá tartozó ügyeket vitatnak meg vagy ilyen ügyekről döntenek. Annak biztosítása érdekében, hogy a releváns uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek meghívást kapjanak azokra az ülésekre, amelyeken jelenlétük szükséges vagy előnyös lenne, az igazgatótanács eljárási szabályzatának egyértelműen meg kell határoznia azokat a körülményeket, amelyek mellett az említett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint más megfigyelők részt vehetnek az üléseken. Az eljárási szabályzat vonatkozó részeinek kidolgozása során a Hatóságnak meg kell állapodnia az említett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel részvételük feltételeiről. Az ilyen megállapodás vélelmezhető, ha a részvétel feltételei már szerepelnek az e rendeletben előírt kétoldalú munkamegállapodásokban vagy egyetértési megállapodásokban. A zökkenőmentes döntéshozatali folyamat érdekében az igazgatótanács határozatait egyszerű többséggel kell meghozni, a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezetekre, iránymutatásokra és ajánlásokra vonatkozó határozatok kivételével, amelyeket a tagállamok képviselőinek minősített többségével kell meghozni a Szerződések szavazási szabályaival összhangban.

(61) A Hatóság irányító szerve az ügyvezető testület, amely a Hatóság elnökéből és öt teljes munkaidős tagból, köztük az alelnökből áll, akiket az Európai Parlament és a Tanács nevez ki az igazgatótanács javaslata és a Bizottság által összeállított, alkalmas jelöltek listája alapján. A gyors és hatékony döntéshozatali folyamat biztosítása érdekében az ügyvezető testületnek kell felelnie a Hatóság valamennyi feladatának tervezéséért és végrehajtásáért, kivéve, ha a konkrét határozatokat kifejezetten az igazgatótanácsra bízzák. A kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyelete terén a döntéshozatali folyamat objektivitásának és megfelelő gyorsaságának biztosítása érdekében az ügyvezető testületnek kell meghoznia a kiválasztott kötelezett szolgáltatóknak címzett valamennyi kötelező erejű határozatot. A szolgáltató letelepedésének helye szerinti pénzügyi felügyeletek képviselői számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek az ügyvezető testület tanácskozásain. Ezen túlmenően az ügyvezető testületnek a Bizottság egy képviselőjével együtt együttesen kell felelnie a Hatóság igazgatási és költségvetési döntéseiért.

(62) A gyors döntéshozatal érdekében az ügyvezető testület valamennyi határozatát - beleértve azokat is, amelyek esetében a Bizottság szavazati joggal rendelkezik - egyszerű többséggel kell meghozni, és szavazategyenlőség esetén a Hatóság elnökének szavazata dönt. A Hatóság hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása érdekében azon határozatok tekintetében, amelyek esetében a Bizottság szavazati joggal rendelkezik, és az ügyvezető testület eltér a Bizottság véleményétől, az ügyvezető testületnek képesnek kell lennie arra, hogy az ilyen eltérést alaposan megindokolja.

(63) A Hatóság független működésének biztosítása érdekében az ügyvezető testület öt teljes munkaidős tagjának és a Hatóság elnökének függetlenül és az Unió egészének érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia. Kötelesek bizonyos kinevezések és előnyök elfogadása tekintetében feddhetetlen és körültekintő magatartást tanúsítani a megbízatásuk alatt és után is. Annak elkerülése érdekében, hogy az a benyomás alakuljon ki, hogy a Hatóság ügyvezető testületének tagjai felhasználhatják az ügyvezető testület tagjaként betöltött pozíciójukat arra, hogy hivatali idejüket követően magas rangú kinevezést kapjanak a magánszektorban, valamint hogy megelőzhető legyen a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenség, az ügyvezető testület öt teljes munkaidős tagja és a Hatóság elnöke számára várakozási időszakot kell bevezetni.

(64) A Hatóság elnökét az Európai Parlament jóváhagyását követően a Tanácsnak objektív kritériumok alapján kell kineveznie. Mind az Európai Parlament, mind az igazgatótanács számára lehetővé kell tenni, hogy meghallgassák a Hatóság elnöki tisztségére pályázó, a Bizottság által előválogatott jelölteket. Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács megalapozottan válassza ki a legjobb jelöltet, és a kinevezési folyamat nagyfokú átláthatósága biztosított legyen, az igazgatótanács számára lehetővé kell tenni, hogy nyilvános véleményt adjon meghallgatásainak eredményeiről, vagy továbbítsa véleményét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. A Hatóságot az elnök képviseli, aki beszámol a Hatóság feladatainak végrehajtásáról.

(65) A Hatóság ügyvezető igazgatóját az ügyvezető testület nevezi ki a Bizottság által készített előválogatott jelöltek listája alapján. Az optimális választás lehetővé tétele érdekében az előválogatott jelöltek listájának legalább két jelöltből kell állnia, akiket a Bizottság érdemei, valamint dokumentált magas szintű igazgatási, költségvetési és irányítási készségei alapján választ ki, amit az előválogatott jelölteknek a nyílt kiválasztási eljárás során igazolniuk kell. A Hatóság ügyvezető igazgatója a Hatóság adminisztrációjának vezető tisztviselője, aki felel a Hatóság napi irányításáért, valamint a költségvetési igazgatásért, a közbeszerzésért, a munkaerő-felvételért és a személyzetért.

(66) A nők és férfiak közötti egyenlőség és a sokszínűség az Unió alapvető értékei, amelyeket az Unió az uniós fellépések teljes körén keresztül támogat. Bár az idők során előrelépés történt ezeken a területeken, többre van szükség ahhoz, hogy mind uniós, mind nemzeti szinten kiegyensúlyozott képviselet valósuljon meg a döntéshozatalban. A Hatóság fő irányító szervének, az ügyvezető testületnek testületi jellegűnek kell lennie, és a Hatóság elnökéből és öt másik független tagból kell állnia, míg a napi irányítással az ügyvezető igazgatót kell megbízni. E személyeket nyílt kiválasztási eljárás alapján, elsősorban egyéni érdemeken alapuló kritériumok alapján kell kiválasztani. Ugyanakkor szándék szerint a kinevezések együttesen azt eredményezik, hogy a Hatóságot egy kellően sokszínű szakértelemmel és háttérrel és a nemek szempontjából kiegyensúlyozott képviselettel rendelkező csoport irányítja. Tekintettel arra, hogy a Bizottság feladata az előválogatott jelöltek listájának elkészítése a Hatóság elnöke, az ügyvezető testület tagjai és az ügyvezető igazgató tisztségének betöltésére, annak során feltétlenül figyelembe kell venni a kinevezések összesített eredményét. Konkrétan, az előválogatott jelöltek listájának lehetővé kell tennie a megfelelő kinevezésre jogosult hatóságok számára, hogy olyan kinevezéseket hajtsanak végre, amelyek végső soron lehetővé teszik a Hatóság legfelső vezetésének kielégítő sokszínűségét és nemek közötti egyensúlyát.

(67) Az érintett felek jogainak hatékony védelme, a pergazdaságosság, valamint az Európai Unió Bírósága terheinek csökkentése érdekében a Hatóságnak lehetővé kell tennie a természetes és jogi személyek számára, hogy kérelmezhessék az e rendelet által a Hatóságra ruházott, közvetlen felügyelettel kapcsolatos hatáskörben meghozott, nekik címzett, vagy őket közvetlenül és személyükben érintő határozatok felülvizsgálatát. A felülvizsgálati testület által adott vélemények függetlenségét és objektivitását többek között annak öt független és megfelelően képesített személyből álló összetételével kell biztosítani.

(68) A Hatóság számára biztosítani kell a szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokat, hogy teljesíteni tudja, illetve el tudja látni az e rendelet alapján ráruházott célkitűzéseket, feladatokat és felelősségi köröket. A Hatóság megfelelő működésének biztosítása érdekében a finanszírozást- a feladatoktól és funkcióktól függően - bizonyos kötelezett szolgáltatókra kivetett díjak és az uniós költségvetésből származó hozzájárulás kombinációjával kell biztosítani. Annak biztosítására, hogy a Hatóság elláthassa a kötelezett szolgáltatók közvetlen vagy közvetett felügyeleteként rá háruló feladatokat, megfelelő mechanizmust kell bevezetni a díjak meghatározására és beszedésére. A kiválasztott kötelezett szolgáltatókra és egyes nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókra kivetett díjak tekintetében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusában kell kidolgozni a díjak kiszámítására és beszedésére vonatkozó módszertant. Az egyes kötelezett szolgáltatókra kivetett díjakat az arányosság elvének megfelelően és különösen annak figyelembevételével kell kiszámítani, hogy a kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyelet alá tartozónak minősülnek-e, valamint figyelembe kell venni kockázati profiljukat és árbevételüket. A módszertant úgy kell kalibrálni, hogy az alacsonyabb kockázati profil a szolgáltató méretéhez viszonyítva kisebb díjhozzájárulást eredményezzen. Az uniós költségvetésből származó hozzájárulásról az Unió költségvetési hatósága határoz a költségvetési eljárás keretében. E célból a Hatóságnak a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást kell benyújtania a Bizottságnak. A Bizottsággal folytatott konzultációt követően pénzügyi szabályokat is el kell fogadnia.

(69) A Hatóság költségvetésének létrehozására és végrehajtására, valamint a Hatóság éves beszámolójának benyújtására vonatkozó szabályoknak az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az OLAF által folytatott vizsgálatok hatékonysága tekintetében az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (12) rendelkezéseit kell követniük.

(70) A Hatóságon belüli belső csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni eredményes küzdelem érdekében a Hatóságra az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az OLAF által folytatott vizsgálatok hatékonysága tekintetében a 883/2013/EU, Euratom rendeletet kell alkalmazni. A Hatóságnak csatlakoznia kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (13), amelynek képesnek kell lennie arra, hogy a hatáskörébe tartozó területeken helyszíni ellenőrzéseket végezzen.

(71) Amint azt a Bizottság 2013. február 7-i"Az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiája: A nyílt, megbízható és biztonságos kibertér" című közleménye is megfogalmazza, alapvető fontosságú, hogy az egyre ellenségesebb fenyegetettségi környezet miatt valamennyi uniós intézményben, szervben, hivatalban és ügynökségben magas szintű kiberrezilienciát biztosítsunk. Az ügyvezető igazgatónak ezért biztosítania kell a megfelelő informatikai kockázatkezelést, az erős belső informatikai irányítást és az informatikai védelem elegendő finanszírozását. Főszabályként a Hatóság informatikai kiadásainak legalább 10 %-át átlátható módon a közvetlen informatikai biztonságra kell fordítani. Az uniós intézmények, szervek és hivatalok és ügynökségek hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjának (CERT-EU) nyújtott hozzájárulás beszámítható lehet e minimális kiadási követelménybe. A Hatóságnak szorosan együtt kell működnie a CERT-EU-val, és 24 órán belül be kell jelentenie a CERT-EU-nak és a Bizottságnak a súlyos biztonsági eseményeket.

(72) Feladatai ellátása és e rendelet végrehajtása tekintetében a Hatóság elszámolási kötelezettséggel tartozik mind az Európai Parlament, mind a Tanács felé. A Hatóságnak erről évente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(73) A Hatóság személyzetének ideiglenes alkalmazottakból, szerződéses alkalmazottakból és kirendelt nemzeti szakértőkből kell állnia, beleértve a pénzügyi információs egységek által a Hatóság rendelkezésére bocsátott, de továbbra is a delegáló pénzügyi információs egységek felügyelete alatt álló nemzeti küldötteket. A Hatóságnak - a Bizottsággal egyetértésben - el kell fogadnia a releváns végrehajtási intézkedéseket a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (14) meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) 110. cikkében meghatározott előírásokkal összhangban.

(74) A bizalmas információk ekként való kezelésének biztosítása érdekében a Hatóság irányító szerveinek valamennyi tagját, a Hatóság teljes személyzetét - beleértve a kirendelt személyzetet és a Hatóság rendelkezésére bocsátott személyzetet, valamint a Hatóság számára szerződéses alapon feladatokat ellátó személyeket - szakmai titoktartási kötelezettségnek kell alávetni, beleértve az uniós jog vonatkozó rendelkezéseiből eredő és a Hatóság konkrét feladataihoz kapcsolódó titoktartási korlátozásokat és kötelezettségeket is. A bizalmas kezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó kötelezettségek azonban nem akadályozhatják meg a Hatóságot abban, hogy együttműködjön más érintett uniós vagy nemzeti hatóságokkal vagy szervekkel, vagy információkat cseréljen vagy osszon meg velük, amennyiben ez feladataik ellátásához szükséges, és amennyiben az uniós jog ilyen együttműködési és információcserére vonatkozó kötelezettségeket ír elő.

(75) Az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a Hatóság személyzetére és képviselőire vonatkozó titoktartási kötelezettségek sérelme nélkül a Hatóságra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (15) kell alkalmazni. A Hatóság felügyeleti feladataihoz, valamint a pénzügyi információs egységek támogatási és koordinációs feladataihoz kapcsolódó titoktartási és szakmai titoktartási korlátozásokkal összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való, az említett rendeletben előírt nyilvános hozzáférés nem terjeszthető ki a Hatóság személyzete által kezelt bizalmas információkra. Bizalmasnak kell tekinteni különösen a Hatóság és a pénzügyi információs egységek bármely működési adatát és az ilyen működési adatokhoz kapcsolódó információkat, amelyeket a Hatóság személyzete a pénzügyi információs egységek támogatásával és koordinálásával kapcsolatos feladatok és tevékenységek elvégzése során kezel. Ami a felügyeleti feladatokat illeti, szintén bizalmasan kezelendők és nem hozhatók nyilvánosságra a Hatóság, a pénzügyi felügyeletek és a kötelezett szolgáltatók felügyeleti feladatok és tevékenységek ellátása során szerzett információi és adatai. Ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a felügyeleti eljárással kapcsolatos bizalmas információkat részben vagy egészben közöljék a felügyeleti eljárásban részt vevő kötelezett szolgáltatókkal, figyelemmel más személyeknek az üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekére.

(76) A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszeren belül és a kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal esetlegesen elfogadott konkrét nyelvhasználati szabályok sérelme nélkül a Hatóságra az 1. tanácsi rendelet (16) alkalmazandó, és a Hatóság működéséhez esetleg szükséges bármely fordítási szolgáltatást - a tolmácsolás kivételével - az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

(77) A tagállamok és hatóságaik kötelezettségeit nem érintve, a személyes adatoknak az e rendelet alapján, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából történő kezelését szükségesnek kell tekinteni a közérdekből vagy az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 5. cikke és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 6. cikke értelmében a Hatóságra ruházott hivatalos hatáskör gyakorlása keretében végzett feladat teljesítéséhez. Az (EU) 2018/1725 rendelet előírja a Bizottság számára, hogy a személyes adatok kezelése tekintetében az egyének jogainak és szabadságainak védelmére hatást gyakorló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok előkészítése során konzultáljon az európai adatvédelmi biztossal. Ez lehet a helyzet a Hatóság által kidolgozandó szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok esetében. Az említett jogi aktusok előkészítésének és elfogadásának zökkenőmentes folyamata érdekében, amennyiben a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az európai adatvédelmi biztossal már az említett jogi aktusok kidolgozásának szakaszában folytatott konzultáció hozzáadott értéket képvisel, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot, és engedélyt kell szereznie a konzultáció folytatására.

(78) A kötelezett szolgáltatók vagy csoportok alkalmazottai által jelentett szabálytalanságok kritikus információkkal szolgálhatnak a Hatóság számára arról, hogy a hitelintézetek és a pénzügyi intézmények Unió-szerte megfelelnek-e a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelményeknek. Hasonlóképpen, a felügyeleti hatóságok, a felügyeleti feladatokat ellátó önszabályozó testületek és a pénzügyi információs egységek alkalmazottainak jelentései segíthetik a Hatóságot a magas színvonalú felügyelet biztosításában és a hatékony pénzügyi információk fejlesztésének támogatásában a belső piacon. Ezeknek az alkalmazottaknak azonban megfelelő biztosítékokkal kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy bejelentéseiket magas szintű titoktartás mellett kezelik, és hogy személyes adataikat semmilyen körülmények között nem hozzák nyilvánosságra. E célból a Hatóságnak intézkedéseket kell hoznia a szabálytalanságokról szóló jelentések bizalmas jellegének fenntartására. A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok esetleges megsértésével kapcsolatos bejelentések kezelésére vonatkozó belső szabályainak megállapítása során a Hatóságnak biztosítania kell, hogy a kiválasztott kötelezett szolgáltatók alkalmazottai által tett bejelentéseket prioritásként kezeljék, és eljárásokat állapíthat meg az ismétlődő bejelentések, a nagy számban beérkező bejelentések és azon helyzetek kezelésére, amikor a bejelentések a Hatóság hatáskörén kívül eső jogsértésekre vonatkoznak. Emellett a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos jogsértéseket a Hatóságnak bejelentő személyeknek jogosultnak kell lenniük az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) szerinti védelemre, feltéve, hogy az abban meghatározott feltételek teljesülnek.

(79) A Hatóságnak együttműködési kapcsolatokat kell kialakítania az Unió releváns szerveivel, hivatalaival és ügynökségeivel, köztük az Europollal, az Eurojusttal, az Európai Ügyészséggel és az európai felügyeleti hatóságokkal. Az ágazatközi felügyelet javítása, valamint a prudenciális és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok közötti jobb együttműködés előmozdítása érdekében a Hatóságnak együttműködési kapcsolatokat kell kialakítania a pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatók prudenciális felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóságokkal is, többek között az Európai Központi Bankkal az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (20) által rá ruházott feladatokkal kapcsolatos ügyekben, valamint a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) 3. cikkében meghatározott szanálási hatóságokkal, a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott kijelölt hatóságokkal, valamint az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) 3. cikke (1) bekezdésében 35. pontjában meghatározott illetékes hatóságokkal. E célból a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy megállapodásokat vagy egyetértési megállapodásokat kössön ezekkel a szervekkel, többek között a Hatóság és az említett szervek vonatkozó feladatainak ellátásához szükséges információcsere tekintetében is. A Hatóságnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy ezen szervek kérésére információkat osszon meg velük, a jogi korlátokon - köztük az adatvédelmi jogszabályok korlátain - belül. Emellett a Hatóságnak lehetővé kell tennie a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer valamennyi pénzügyi felügyelete és az előzőekben említett hatóságok közötti hatékony információcserét, és az ilyen együttműködésnek és információcserének strukturált és hatékony módon kell történnie.

(80) Az információmegosztási partnerségek az illetékes hatóságok, valamint a kötelezett szolgáltatók közötti együttműködés és az információcsere egyre fontosabb fórumaivá váltak néhány tagállamban. Tekintettel a Hatóságnak a pénzmosás, annak alapbűncselekményei és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és felderítésére vonatkozó megbízatására, lehetővé kell tenni a Hatóság számára, hogy e cél elérése érdekében információmegosztási partnerséget hozzon létre. Az információmegosztási partnerség keretében kicserélt információknak összhangban kell lenniük a Hatóság megbízatásának hatályával. Amennyiben a Hatóság bármely tagállamban információmegosztási partnerségben részt vevő kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeleteként vagy pénzügyi információs egységek támogatása érdekében jár el, hasznos lehet, ha a Hatóság az ilyen információmegosztási partnerséget létrehozó releváns nemzeti hatóság vagy hatóságok által meghatározott feltételek mellett és azok kifejezett egyetértésével szintén részt vesz az információmegosztási partnerségben.

(81) Tekintettel arra, hogy a felügyeleti, közigazgatási és bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés kulcsfontosságú a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni sikeres küzdelem szempontjából, és egyes uniós hatóságok és szervek meghatározott feladatokkal vagy megbízatásokkal rendelkeznek ezen a területen, a Hatóságnak biztosítania kell, hogy képes legyen együttműködni az említett hatóságokkal és szervekkel, különösen az OLAF-fal, az Europollal, az Eurojusttal és az Európai Ügyészséggel. Amennyiben a Hatóság és az említett hatóságok és szervek között egyedi munkamegállapodások vagy egyetértési megállapodások megkötésére van szükség, a Hatóságnak képesnek kell lennie ilyen megállapodás megkötésére. A megállapodásoknak stratégiai és technikai jellegűnek kell lenniük, nem járhatnak a Hatóság birtokában lévő bizalmas és operatív információk megosztásával, és figyelembe kell venniük a másik uniós intézmény, szerv, hivatal, vagy ügynökség által a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése és az ezek elleni küzdelem terén már végzett feladatokat.

(82) Mivel az alapbűncselekmények, csakúgy mint maga a pénzmosás bűncselekménye gyakran globális jellegűek, és mivel az uniós kötelezett szolgáltatók harmadik országokkal közösen és harmadik országokban is működnek, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni keret megerősítéséhez elengedhetetlen a hatékony együttműködés az összes releváns harmadik országbeli hatósággal a pénzügyi információs egységek felügyelete és működése terén egyaránt. Tekintettel arra, hogy a Hatóság egyedi módon ötvözi a közvetlen és közvetett felügyeletet, valamint a pénzügyi információs egységek együttműködésével kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, képesnek kell lennie arra, hogy aktív szerepet vállaljon az ilyen külső együttműködési megállapodásokban. A Hatóságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy kapcsolatokat alakítson ki és igazgatási megállapodásokat kössön a harmadik országok szabályozási, felügyeleti és pénzügyi információs egységekhez kapcsolódó hatáskörrel rendelkező hatóságaival. A Hatóság szerepe különösen előnyös lehet azokban az esetekben, amikor több uniós hatóság és pénzügyi információs egység harmadik országbeli hatóságokkal való interakciója a Hatóság feladatkörébe tartozó kérdéseket érint. Ilyen esetekben a Hatóságnak vezető szerepet kell betöltenie az említett interakció elősegítésében.

(83) Tekintettel a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladataira és hatásköreire, a Hatóság megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy támogassa a Bizottság fellépését a nemzetközi fórumokon, többek között az FATF-ben annak érdekében, hogy előmozdítsa az Unió érdekeinek az ilyen fórumok előtti egységes, közös, következetes és eredményes képviseletét. A Hatóságnak ezért segítenie kell a Bizottságot az FATF tagjaként végzett tevékenységeiben, és hozzá kell járulnia az Unió nemzetközi fórumok előtti képviseletéhez és érdekeinek védelméhez. Tekintettel az FATF és az Európa Tanács pénzmosás elleni intézkedések értékelését és a terrorizmus finanszírozását vizsgáló szakértői bizottsága, a Moneyval által végzett kölcsönös értékelések fontosságára, és amennyiben ezek az értékelések a tagállamokat érintik, a Hatóság személyzetének szükség esetén rendelkezésre kell állnia és együtt kell működnie az értékelések elvégzéséért felelős értékelő csoportokkal.

(84) Mivel e rendelet célja, hogy a Hatóság minden kötelezett szolgáltató közvetlen és közvetett felügyeletével és felvigyázásával kapcsolatban teljes körű hatáskörrel és feladatkörrel rendelkezzen, szükséges, hogy ezek a hatáskörök egyetlen uniós szerven belül maradjanak, és ne eredményezzenek egymással ütköző hatásköröket más uniós szervekkel. Ezért az EBH-nak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatai és hatáskörei e rendelet teljes körű alkalmazandóvá válását követően nem maradhatnak fenn, és az 1093/2010/EU rendelet vonatkozó cikkeit el kell hagyni. Az EBH részére az említett feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása érdekében elkülönített forrásokat a Hatósághoz kell áttenni. Figyelembe véve, hogy mindhárom európai felügyeleti hatóságnak együtt kell működnie a Hatósággal, és mindhárom számára lehetővé kell tenni, hogy megfigyelőként részt vegyen a felügyeleti összetételű igazgatótanács ülésein, ugyanezt a lehetőséget biztosítani kell a Hatóság számára is az európai felügyeleti hatóságok felügyeleti tanácsainak ülései tekintetében. Azokban az esetekben, amikor az érintett felügyeleti tanácsok olyan kérdéseket vitatnak meg vagy olyan ügyekben határoznak, amelyek a Hatóság feladatainak és hatásköreinek végrehajtása szempontjából lényegesek, a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy az üléseiken megfigyelőként részt vegyen. Az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet felügyeleti tanácsok összetételéről szóló cikkeit ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(85) E rendelet eredményessége érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó hatáskör gyakorlásának eljárási szabályai, a bírságok kiszabására és végrehajtására vonatkozó elévülési határidőkre irányadó részletes szabályok, valamint az egyes kiválasztott és nem kiválasztott díjfizetésre kötelezett szervezetekre kivetett díj összegének kiszámítására szolgáló módszertan és a díjbeszedési eljárás meghatározása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (24) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(86) A Hatóságnak 2025. július 1-jéig meg kell kezdenie az e rendelettel összhangban rá háruló feladatok és hatáskörök többségének ellátását, illetve gyakorlását. A kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeletét 2028-tól kell megkezdeni. Ez elegendő időt biztosít a Hatóság számára ahhoz, hogy létrehozza székhelyét az e rendeletben meghatározottak szerinti tagállamban.

(87) Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(88) Az EKB 2022. február 16-án véleményt nyilvánított (25).

(89) Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2021. szeptember 22-én véleményt nyilvánított (26),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

LÉTREHOZÁS, JOGÁLLÁS ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Létrehozás és tevékenységi kör

(1) Létrejön a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság).

(2) A Hatóság az e rendeletben, különösen a 6. cikkben meghatározott hatáskörök keretein belül, valamint az (EU) 2023/1113 rendelet, az (EU) 2024/1640 irányelv és az (EU) 2024/1624 rendelet, valamint az ezeken az aktusokon alapuló valamennyi irányelv, rendelet és határozat, valamint a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további, jogilag kötelező erejű uniós jogi aktus, továbbá az (EU) 2024/1640 irányelvet, és a felügyeleti hatóságokra feladatokat ruházó egyéb irányelveket átültető nemzeti jogszabályok hatályának keretén belül jár el.

(3) A Hatóság célja, hogy védje a közérdeket, az Unió pénzügyi rendszerének stabilitását és integritását, valamint a belső piac megfelelő működését a következők révén:

a) az uniós pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése;

b) hozzájárulás a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás belső piaci kockázatainak és fenyegetéseinek, valamint az Unión kívülről származó, a belső piacot érintő vagy arra potenciálisan hatást gyakorló kockázatok és fenyegetések azonosításához és értékeléséhez;

c) a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén magas színvonalú felügyelet biztosítása a belső piacon;

d) hozzájárulás a felügyeleti konvergenciához a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén a belső piacon;

e) hozzájárulás a gyanús ügyletek vagy tevékenységek pénzügyi információs egységek ("FIU-k") általi felderítésére vonatkozó gyakorlatok összehangolásához;

f) a pénzügyi információs egységek közötti, valamint a pénzügyi információs egységek és más illetékes hatóságok közötti információcsere támogatása és koordinálása.

E rendelet rendelkezései nem érintik a Bizottság jogköreit, különösen az EUMSZ 258. cikke szerinti, az uniós jog betartásának biztosítására vonatkozó jogkört.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) Az (EU) 2024/1624 rendelet 2. cikkében és az (EU) 2024/1640 irányelv 2. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1. "kiválasztott kötelezett szolgáltató": az alkalmazandó számviteli standardokkal összhangban az Unión belül a legmagasabb konszolidációs szinten álló olyan hitelintézet, pénzügyi intézmény, vagy hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények olyan csoportja, amely a Hatóság 13. cikk szerinti közvetlen felügyelete alá tartozik;

2. "nem kiválasztott kötelezett szolgáltató": az alkalmazandó számviteli standardokkal összhangban az Unión belül a legmagasabb konszolidációs szinten álló olyan hitelintézet, pénzügyi intézmény, vagy hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények csoportja, amely nem minősül kiválasztott kötelezett szolgáltatónak;

3. "a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer": a Hatóság és a tagállami felügyeleti hatóságok;

4. "nem a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság":

a) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában meghatározott illetékes hatóság;

b) az Európai Központi Bank (EKB) az 1024/2013/EU rendelet által ráruházott feladatok ellátása során;

c) a 2014/59/EU irányelv 3. cikkével összhangban kijelölt szanálási hatóság;

d) a 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott kijelölt hatóság;

e) az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 35. pontjában meghatározott illetékes hatóság.

3. cikk

Jogállás

(1) A Hatóság jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

(2) A Hatóságot valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetőleg azzal rendelkezni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni.

(3) A Hatóságot az elnöke képviseli.

4. cikk

Székhely

A Hatóság székhelye Frankfurt am Main, Németország.

II. FEJEZET

A HATÓSÁG FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE

1. SZAKASZ

Feladatok és hatáskör

5. cikk

Feladatok

(1) A Hatóság a következő feladatokat látja el a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok tekintetében:

a) nyomon követi a fejleményeket a belső piacon, és értékeli a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos fenyegetéseket, sebezhetőségeket és kockázatokat;

b) nyomon követi a fejleményeket a harmadik országokban, és értékeli az ezen országok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszereivel kapcsolatos azon fenyegetéseket, sebezhetőségeket és kockázatokat, amelyek hatással vannak vagy hatással lehetnek a belső piacra;

c) saját, valamint a felügyeletek és a felügyeleti hatóságok felügyeleti tevékenységein keresztül információkat gyűjt és elemez a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok kötelezett szolgáltatók általi alkalmazásával kapcsolatban feltárt hiányosságokról, a kötelezett szolgáltatók kockázati kitettségéről, valamint a kiszabott szankciókról és az alkalmazott korrekciós intézkedésekről;

d) létrehozza és naprakészen tartja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni központi információs adatbázist a felügyeleti hatóságoktól gyűjtött vagy a Hatóság tevékenységeiből származó információk alapján;

e) elemzi a központi adatbázisban összegyűjtött információkat, és ezeket az elemzéseket a szükséges ismeret elve alapján és titoktartás mellett megosztja a felügyeletekkel, a felügyeleti hatóságokkal és a nem a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokkal;

f) támogatja az (EU) 2024/1640 irányelv 7. cikkében említett, a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással, valamint a belső piacot érintő célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtásával és kijátszásával kapcsolatos kockázatok elemzését;

g) támogatja, megkönnyíti és megerősíti a kötelezett szolgáltatók és a felügyeletek, a felügyeleti hatóságok és a nem a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok közötti együttműködést és információcserét annak érdekében, hogy kialakítsa a belső piacot fenyegető pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok és fenyegetések közös értelmezését, beleértve a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén információmegosztási partnerségekben való részvételt is;

h) kiadványokat ad ki és képzéseket biztosít, valamint igény szerint egyéb szolgáltatásokat nyújt a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok tudatosítása és kezelése érdekében;

i) jelentést tesz a Bizottságnak minden olyan esetről, amikor a Hatóság feladatainak ellátása során megállapítja, hogy valamely tagállam helytelenül vagy hiányosan ültette át az (EU) 2024/1640 irányelvet;

j) elvégez minden egyéb, e rendeletben vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett egyéb jogalkotási aktusokban meghatározott konkrét feladatot.

(2) A Hatóság a következő feladatokat látja el a kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében:

a) biztosítja, hogy a kiválasztott kötelezett szolgáltatók megfeleljenek az (EU) 2024/1634 rendelet és az (EU) 2023/1113 rendelet alapján rájuk alkalmazandó követelményeknek, beleértve a célzott pénzügyi szankciók végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeket is;

b) felügyeleti felülvizsgálatokat és értékeléseket végez az egyes szolgáltatók szintjén és csoportszinten annak megállapítása érdekében, hogy a kiválasztott kötelezett szolgáltatók által bevezetett belső politikák, eljárások és kontrollmechanizmusok elegendőek-e ahhoz, hogy megfeleljenek a rájuk alkalmazandó követelményeknek, és e felügyeleti felülvizsgálatok és értékelések alapján egyedi követelményeket határoz meg, közigazgatási intézkedéseket alkalmaz, éspénzbírságokat és kényszerítő bírságokat szab ki a 21., 22. és 23. cikk alapján;

c) részt vesz a csoportszintű felügyeletben, különösen a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti kollégiumokban, ideértve azt az esetet is, amikor egy kiválasztott kötelezett szolgáltató olyan csoport tagja, amelynek székhelyei, leányvállalatai vagy fióktelepei az Unión kívül találhatók;

d) a kiválasztott kötelezett szolgáltatók kockázatainak és sebezhetőségeinek értékelésére szolgáló rendszert dolgoz ki és tart naprakészen a Hatóság és a felügyeleti hatóságok felügyeleti tevékenységeinek információkkal való alátámasztása céljából, többek között az e szolgáltatóktól származó adatok strukturált kérdőívek és más online vagy offline eszközök segítségével történő gyűjtése révén.

(3) A Hatóság a következő feladatokat látja el a pénzügyi felügyeletek tekintetében:

a) naprakész jegyzéket vezet az Unión belüli pénzügyi felügyeletekről;

b) időszakos értékeléseket végez annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi pénzügyi felügyelet rendelkezzen a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges kielégítő erőforrásokkal, hatáskörökkel és stratégiákkal, és elérhetővé teszi az ilyen értékelések eredményeit;

c) a pénzügyi felügyeletek vagy a Hatóság közvetlen felügyelet vállalására irányuló kérelmére vagy a Hatóság saját kezdeményezésére megfelelő intézkedéseket hoz a Hatóság beavatkozását igénylő és a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók megfelelésével vagy kockázati kitettségével kapcsolatos kivételes körülmények esetén;

d) elősegíti a pénzügyi ágazatbeli, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti kollégiumok működését;

e) a pénzügyi felügyeletekkel együttműködve hozzájárul a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájához és a magas szintű felügyeleti standardok előmozdításához a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén, többek között a célzott pénzügyi szankciókhoz kapcsolódó, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelményeknek való megfelelés ellenőrzésével kapcsolatban;

f) koordinálja az uniós pénzügyi felügyeletek közötti személyzeti és információcserét a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén;

g) segítséget nyújt a pénzügyi felügyeleteknek konkrét megkereséseikkel összefüggésben a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén, ideértve a pénzügyi felügyeletek közötti közvetítésre irányuló megkereséseket is;

h) elvégzi a g) pontban említett konkrét megkeresést követően a pénzügyi felügyeletek között a valamely kötelezett szolgáltatóval kapcsolatban - többek között a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti kollégiumokkal összefüggésben - meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos nézeteltérések kötelező erejű rendezését.

(4) A Hatóság a következő feladatokat látja el a nem pénzügyi felügyeletek tekintetében:

a) naprakész jegyzéket vezet az Unión belüli nem pénzügyi felügyeletekről;

b) koordinálja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területére vonatkozó felügyeleti standardok és módszerek partneri felülvizsgálatát;

c) kivizsgálja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén az uniós jognak a nem pénzügyi felügyeletek és az önszabályozó testületeket felvigyázó hatóságok általi esetleges megsértését vagy alkalmazásának elmulasztását, ajánlásokat ad ki az azonosított jogsértések orvoslásának módjára vonatkozóan, és amennyiben a felügyeletek vagy a hatóságok nem tesznek eleget az ajánlásoknak, figyelmeztetéseket ad ki, amelyekben azonosítja a jogsértés hatásainak enyhítése érdekében végrehajtandó intézkedéseket;

d) időszakos felülvizsgálatokat végez annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi nem pénzügyi felügyelet rendelkezzen a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges elegendő erőforrásokkal és hatáskörökkel;

e) hozzájárul a felügyeleti módszerek konvergenciájához és a magas szintű felügyeleti standardok előmozdításához a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén;

f) elősegíti a nem pénzügyi ágazatbeli pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti kollégiumok működését;

g) segítséget nyújt a nem pénzügyi felügyeleteknek konkrét megkereséseikkel összefüggésben, mint például a valamely kötelezett szolgáltatóval kapcsolatban meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos, a nem pénzügyi felügyeletek közötti közvetítésre irányuló megkereséseket is, többek között a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti kollégiumokkal összefüggésben.

Amennyiben egyes ágazatok felügyeletét nemzeti szinten önszabályozó testületekre ruházzák át, a Hatóság az első albekezdésben meghatározott feladatokat az e testületek tevékenységének felvigyázását ellátó felügyeleti hatóságok vonatkozásában gyakorolja.

(5) A Hatóság a következő feladatokat látja el a pénzügyi információs egységek és azok tagállamokbeli tevékenységei tekintetében:

a) naprakész jegyzéket vezet az Unión belüli pénzügyi információs egységekről;

b) nyomon követi a pénzügyi információs egységek jogi keretrendszere és szerveződése tekintetében bekövetkező változásokat, a feladataik ellátásához szükséges erőforrásokra összpontosítva;

c) támogatja a pénzügyi információs egységek munkáját, és hozzájárul a pénzügyi információs egységek közötti jobb együttműködéshez és koordinációhoz;

d) közreműködik a pénzügyi információs egységek közös elemzéseinek elvégzése szempontjából releváns ügyek azonosításában és kiválasztásában;

e) megfelelő módszereket és eljárásokat dolgoz ki a határokon átnyúló ügyek pénzügyi információs egységes általi közös elemzéseinek elvégzésére;

f) létrehozza, koordinálja és megszervezi a pénzügyi információs egységek által végzett közös elemzéseket, és elősegíti azok elvégzését;

g) segítséget nyújt a pénzügyi információs egységeknek konkrét megkereséseikkel összefüggésben, mint például a pénzügyi információs egységek közötti nézeteltérés esetén történő közvetítésre irányuló megkereséseket is;

h) partneri felülvizsgálatokat végez a pénzügyi információs egységek tevékenységeiről, amelyek célja következetességük és eredményességük erősítése, valamint a legjobb gyakorlatok azonosítása;

i) a pénzügyi információs egységek elemzési kapacitását javító eszközöket és szolgáltatásokat, valamint informatikai és mesterségesintelligencia-szolgáltatásokat és eszközöket fejleszt ki és bocsát a pénzügyi információs egységek rendelkezésére a biztonságos információmegosztás érdekében, többek között a FIU.net számára nyújtott tárhelyszolgáltatás révén;

j) fejleszti, megosztja és előmozdítja a gyanús ügyletek felderítésére, elemzésére és terjesztési módszereire vonatkozó szaktudást;

k) a pénzügyi információs egységek kérelmére számukra a Hatóság célkitűzéseinek keretein belül, valamint a rendelkezésére álló személyzeti és költségvetési erőforrásokkal összhangban szakképzést és segítséget nyújt, többek között pénzügyi támogatás révén;

l) a pénzügyi információs egységek kérelmére támogatja a pénzügyi információs egységek és a kötelezett szolgáltatók közötti interakciót a kötelezett szolgáltatóknak nyújtott szaktudás révén, beleértve a gyanús tevékenységek és ügyletek felderítésével és azok pénzügyi információs egységek felé történő bejelentésével kapcsolatos tájékozottságuk és eljárásaik javítását;

m) a pénzügyi információs egységek által azonosított, a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos fenyegetésekre, kockázatokra és módszerekre vonatkozó értékeléseket és stratégiai elemzéseket készít elő és koordinál.

(6) A Hatóságnak az e rendeletben ráruházott feladatok elvégzése céljából alkalmaznia kell a valamennyi releváns uniós jogot, és amennyiben az említett uniós jog irányelvekből áll, az ezeket az irányelveket átültető nemzeti jogszabályokat. Amennyiben az alkalmazandó jog rendeletekből áll, és olyan területeken, ahol jelenleg az említett rendeletek kifejezetten opciókat biztosítanak a tagállamoknak, a Hatóság az említett opciókat érvényesítő nemzeti jogszabályokat is alkalmazza.

6. cikk

A Hatóság hatásköre

(1) A kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében a Hatóság a 17-21. cikkben meghatározott felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel, valamint a 22. és 23. cikkben meghatározott, pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó hatáskörrel rendelkezik.

A Hatóság ezenfelül rendelkezik azokkal a hatáskörökkel és kötelezettségekkel is a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén, amelyekkel a pénzügyi felügyeletek az alkalmazandó uniós jog alapján rendelkeznek, kivéve, ha ez a rendelet másként rendelkezik.

A Hatóság az e rendelettel ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges mértékben utasítások révén előírhatja a pénzügyi felügyeletek számára hatásköreiknek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén történő gyakorlását - a nemzeti jogban előírt feltételek mellett és azokkal összhangban -, amennyiben e rendelet nem ruházza fel a Hatóságot az adott hatáskörrel.

Az első és második albekezdésben említett hatáskörök gyakorlása céljából a Hatóság az egyes kiválasztott kötelezett szolgáltatóknak címzett kötelező erejű határozatokat bocsáthat ki. A Hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a 21. cikkben meghatározott hatáskörök gyakorlása során hozott határozatok be nem tartása esetén közigazgatási intézkedéseket alkalmazzon, valamint pénzbírságot szabjon ki a 22. cikkel összhangban.

(2) A felügyeletek és felügyeleti hatóságok tekintetében a Hatóság a következő hatáskörökkel rendelkezik:

a) előírhatja a funkciói ellátásához szükséges információk vagy dokumentumok, többek között írásbeli vagy szóbeli indokolások benyújtását, beleértve a statisztikai információkat és a nemzeti felügyeletek és felügyeleti hatóságok belső folyamataival és rendszereivel kapcsolatos információkat is, továbbá hozzáférhet a Hatóság által kidolgozott közös strukturált kérdőívekhez és egyéb online és offline eszközökhöz, és kinyerheti azokből az említett információkat;

b) iránymutatásokat és ajánlásokat adhat ki;

c) a II. fejezet 4. szakasza szerinti, a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal szemben meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos eljárásra való felhívásokat és utasításokat adhat ki;

d) pénzügyi felügyelet vagy nem pénzügyi felügyelet megkeresésére közvetítést végez;

e) a pénzügyi felügyeletek megkeresésére kötelező erővel rendezi a pénzügyi felügyeletek közötti nézeteltéréseket, többek között a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti kollégiumokkal összefüggésben.

(3) A tagállami pénzügyi információs egységek tekintetében a Hatóság a következő hatáskörökkel rendelkezik:

a) a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban a belső piacot fenyegető veszélyek, sebezhetőségek és kockázatok értékelése szempontjából szükséges nem műveleti vonatkozású adatokat és elemzéseket kérhet a pénzügyi információs egységektől;

b) információkat és statisztikákat gyűjthet a pénzügyi információs egységek feladataival és tevékenységeivel kapcsolatban;

c) a 40. cikkben meghatározott közös elemzések kezdeményezéséhez, lebonyolításához és koordinálásához szükséges információkat és adatokat szerezhet be és kezelhet;

d) iránymutatásokat és ajánlásokat adhat ki.

(4) Az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása céljából a Hatóság a következő hatáskörökkel rendelkezik:

a) szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a 49. cikkel összhangban;

b) végrehajtástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az 53. cikkel összhangban;

c) iránymutatásokat és ajánlásokat adhat ki az 54. cikkben meghatározottak szerint;

d) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak szóló véleményeket adhat az 55. cikkben előírtaknak megfelelően.

2. SZAKASZ

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer

7. cikk

Együttműködés a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer keretében

(1) A Hatóság felelős a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer hatékony és következetes működéséért.

(2) A Hatóság és a felügyeleti hatóságok e rendelettel, az (EU) 2023/1113 rendelettel, az (EU) 2024/1624 rendelettel és az (EU) 2024/1640 irányelvvel összhangban a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljából kötelesek jóhiszeműen együttműködni és kötelesek információt cserélni.

(3) A Hatóság kérésére a felügyeleti hatóságok a Hatóság rendelkezésére bocsátják a továbbra is nemzeti szinten közvetlenül felügyelt kötelezett szolgáltatókra vonatkozó minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy a Hatóság 5. cikk (1), (3) és (4) bekezdésének megfelelően teljesítse feladatait, amennyiben a felügyeleti hatóságok jogszerűen hozzáférnek az ilyen információkhoz.

(4) A felügyeleti hatóságok segítik a Hatóságot saját nemzeti jogi kereteik sajátosságainak azonosításában és figyelembevételében, különösen ha a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdése szerinti, az uniós jogot átültető nemzeti jogszabályokat alkalmaz.

8. cikk

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti módszertan

(1) A Hatóság a felügyeleti hatóságokkal együttműködve naprakész és harmonizált, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti módszertant dolgoz ki és tart fenn, amely részletezi a kötelezett szolgáltatók Unión belüli felügyeletének kockázatalapú megközelítését. Az említett módszertan adott esetben iránymutatásokból, ajánlásokból, véleményekből, továbbá egyéb intézkedésekből és eszközökből áll, beleértve különösen a szabályozás-- és végrehajtás-technikai standardokat, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban meghatározott felhatalmazások alapján.

(2) A felügyeleti módszertan kidolgozása során a Hatóság különbséget tesz a kötelezett szolgáltatók között, többek között a tevékenységeik alapján, valamint az őket érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok típusa és jellege alapján. A felügyeleti módszertannak kockázatalapúnak kell lennie és legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) referenciamutatók és módszertan a kötelezett szolgáltatók kockázati kategóriákba sorolásához fennmaradó kockázati profiljuk alapján, a kötelezett szolgáltatók egyes kategóriái szerint elkülönítve;

b) a kötelezett szolgáltatók pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatra vonatkozó önértékeléseinek felügyeleti felülvizsgálatára vonatkozó megközelítések;

c) a kötelezett szolgáltatók belső politikáinak és eljárásainak - ideértve az ügyfél-átvilágítási politikákat és eljárásokat is - felügyeleti felülvizsgálatára vonatkozó megközelítések, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésének kockázatalapú megközelítésével összhangban;

d) a kötelezett szolgáltatók ügyfeleiben, üzleti kapcsolataiban, ügyleteiben és szállítási csatornáiban rejlő vagy azokhoz kapcsolódó kockázati tényezők, valamint a földrajzi kockázati tényezők felügyeleti értékelésére vonatkozó megközelítések.

(3) A Hatóság strukturált kérdőíveket és egyéb online vagy offline eszközöket dolgoz ki, amelyeket a Hatóság és a felügyeletek a kötelezett szolgáltatóktól származó adatok és információk - többek között a (2) bekezdésben felsorolt felügyeleti módszertani elemek alkalmazása során felhasználandó adatok - kérése, gyűjtése, összeállítása és elemzése céljából használnak.

A Hatóság által kifejlesztett eszközök biztosítják a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos objektív és összehasonlítható adatok és információk kötelezett szolgáltatóktól történő gyűjtését, és lehetővé teszik a felügyeletek és a Hatóság közötti hatékony és gyors információcserét.

A Hatóság törekszik arra, hogy az említett eszközöket kidolgozza, amint a felügyeleti módszertan a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer egészére alkalmazandóvá válik.

(4) A felügyeleti módszertannak magas szintű uniós felügyeleti standardokat kell tükröznie, és a vonatkozó nemzetközi standardokra és iránymutatásokra kell épülnie. A Hatóság rendszeresen felülvizsgálja és aktualizálja felügyeleti módszertanát, figyelembe véve a belső piacot érintő kockázatok alakulását, többek között a nemzeti bűnüldöző hatóságok és a pénzügyi információs egységek által azonosított kockázatokat és veszélyeket. A felügyeleti módszertannak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie a legjobb gyakorlatokat és a nemzetközi standardok alkotói által kidolgozott iránymutatásokat.

9. cikk

Tematikus felülvizsgálatok

(1) A felügyeleti hatóságok legkésőbb minden év december 1-ig tájékoztatják a Hatóságot azokról a felügyeleti felülvizsgálatokról, amelyeket tematikus alapon el kívánnak végezni a következő évben vagy felügyeleti ciklusban, és amelyek célja a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok vagy az ilyen kockázatok azon konkrét vonatkozásainak értékelése, amelyeknek egyidejűleg több kötelezett szolgáltatót érintenek. A tájékoztatás keretében a következő információkat kell megadni:

a) az egyes tervezett tematikus vizsgálatok hatóköre a bevont kötelezett szolgáltatók kategóriája és száma, valamint a vizsgálat tárgya tekintetében;

b) az egyes tervezett tematikus vizsgálatok időkerete;

c) az egyes tematikus vizsgálatokkal kapcsolatban elvégzendő felügyeleti tevékenységek tervezett típusai, jellege és gyakorisága, beleértve adott esetben a kötelezett szolgáltatóknál folytatott helyszíni ellenőrzéseket vagy a kötelezett szolgáltatókkal való egyéb közvetlen kapcsolattartást.

(2) A Hatóság elnöke minden év végéig az 57. cikk (2) bekezdésében említett felügyeleti összetételű igazgatótanács részére bemutatja a felügyeleti hatóságok által a következő évben elvégezni tervezett tematikus vizsgálatok összevont tervét.

(3) Amennyiben a tematikus vizsgálatok hatóköre és uniós szintű relevanciája indokolttá teszi az uniós szintű koordinációt, azokat a releváns felügyeleti hatóságok közösen végzik el a Hatóság koordinálása mellett. Az ügyvezető testület közös tematikus felülvizsgálatokat javasolhat a belső piaci veszélyekről, sebezhetőségekről és kockázatokról, rendelkezésre álló elemzések alapján. A felügyeleti összetételű igazgatótanács összeállítja a közös tematikus vizsgálatok listáját. A felügyeleti összetételű igazgatótanács jelentést készít az egyes közös tematikus vizsgálatok lefolytatásáról, tárgyáról és eredményéről. A Hatóság e jelentést a honlapján közzéteszi.

(4) A Hatóság koordinálja a felügyeleti hatóságok tevékenységét, és elősegíti a (3) bekezdésben említett közös tematikus vizsgálatok tervezését és végrehajtását. A tematikus vizsgálat keretében a kiválasztott kötelezett szolgáltatóktól eltérő kötelezett szolgáltatókkal való közvetlen interakció az említett kötelezett szolgáltatók felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik, és nem értelmezhető úgy, mint az e szolgáltatókhoz kapcsolódó feladatok és hatáskörök átruházása a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszeren belül.

(5) Amennyiben a tervezett nemzeti szintű tematikus vizsgálatok nem tartoznak uniós szintű koordinált megközelítés alá, a Hatóság a felügyeleti hatóságokkal közösen megvizsgálja a tematikus vizsgálatok időkerete összehangolásának vagy szinkronizálásának szükségességét és lehetőségét, és elősegíti az említett tematikus vizsgálatokat végző felügyeleti hatóságok közötti információcserét és kölcsönös segítségnyújtást. A Hatóság elősegít továbbá minden olyan tevékenységet, amelyet az érintett felügyeleti hatóságok közösen vagy hasonló módon kívánnak elvégezni saját tematikus vizsgálatuk keretében.

(6) A Hatóság biztosítja, hogy a több felügyeleti hatóság által nemzeti szinten végzett tematikus felülvizsgálatok eredményei és következtetései - az egyes kötelezett szolgáltatókra vonatkozó bizalmas információk kivételével - valamennyi felügyeleti hatósággal megosztásra kerüljenek. Az információk ilyen megosztása magában foglalja a több felügyeleti hatóság közötti információcseréből, vagy közös vagy összehangolt tevékenységekből származó közös következtetéseket.

10. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszerben

(1) A Hatóság adott esetben kidolgozhat:

a) az egységes felügyeleti szemléletmód és legjobb gyakorlatok elősegítéséhez a konvergenciát szolgáló új gyakorlati eszközöket;

b) gyakorlati eszközöket és módszereket a kölcsönös segítségnyújtáshoz, válaszul:

i. a felügyeleti hatóságoktól érkező konkrét megkeresésekre;

ii. a több felügyeleti hatóság által egy kötelezett szolgáltatót illetően közösen meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos, a felügyeleti hatóságok közötti nézeteltérésekre.

(2) A Hatóság elősegíti és ösztönzi legalább a következő tevékenységeket:

a) az ágazati és szektorok közötti képzési programok, többek között a technológiai innovációra tekintettel;

b) a személyzeti csereprogramok, továbbá a kirendelési rendszerek, ikerintézményi együttműködés és rövid távú látogatások alkalmazása;

c) a legjobb felügyeleti módszerek felügyeleti hatóságok közötti cseréje, amennyiben az egyik hatóság a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyeleti módszerek egy adott területén szakértelmet szerzett.

(3) Mindegyik felügyeleti hatóság kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést nyújthat be a Hatósághoz felügyeleti feladataival kapcsolatban, meghatározva a Hatóság személyzetétől, egy vagy több felügyeleti hatóság személyzetétől vagy ezek kombinációjától igényelt segítség típusát. Amennyiben a megkeresés meghatározott kötelezett szolgáltatók felügyeletével kapcsolatos tevékenységekre vonatkozik, a megkereső felügyeleti hatóságnak továbbítania kell a Hatóság felé a segítségnyújtáshoz szükséges információkat és adatokat. A Hatóság nyilvántartja és rendszeresen naprakésszé teszi a felügyeleti hatóságok konkrét szakterületeivel és azon kapacitásaival kapcsolatos információkat, hogy felügyeleti feladataikkal kapcsolatban kölcsönös segítséget nyújtsanak.

(4) Amennyiben a Hatóság a kiválasztott kötelezett szolgáltatóktól eltérő kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatos, meghatározott nemzeti szintű felügyeleti feladatok elvégzésével kapcsolatos segítségnyújtás iránti megkeresést kap, a kérelmező felügyeleti hatóságnak a megkeresésében részletesen ismertetnie kell azokat a feladatokat, amelyekhez támogatást kér. A segítségnyújtás nem értelmezhető a kiválasztott kötelezett szolgáltatóktól eltérő kötelezett szolgáltatók felügyeletével kapcsolatos felügyeleti feladatoknak, hatásköröknek vagy elszámoltathatóságnak a megkereső felügyeleti hatóságról a Hatóságra történő átruházásaként.

(5) Amennyiben a Hatóság úgy véli, hogy a megkeresés helyénvaló és megvalósítható, minden erőfeszítést megtesz a kért segítségnyújtás biztosítása érdekében, többek között saját emberi erőforrásainak mozgósítása, valamint a felügyeleti hatóságok erőforrásai önkéntes alapon történő mozgósításának biztosítása révén.

(6) A Hatóság elnöke minden év végéig tájékoztatja a felügyeleti összetételű igazgatótanácsot azokról az emberi erőforrásokról, amelyeket a Hatóság az e cikk (3) bekezdése alapján kért segítségnyújtásra fog beosztani a következő év során. Amennyiben az 5. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett bármely feladat ellátása következtében megváltoznak a rendelkezésre álló emberi erőforrások, a Hatóság elnökének tájékoztatnia kell erről a felügyeleti összetételű igazgatótanácsot.

(7) A Hatóság személyzete és a kötelezett szolgáltató közötti bármely interakció továbbra is az adott szolgáltató felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság kizárólagos felelősségi körébe tartozik. Az ilyen interakció nem értelmezhető úgy, mint az egyes kötelezett szolgáltatókhoz kapcsolódó feladatok és hatáskörök átruházása a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszeren belül.

11. cikk

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni központi adatbázis

(1) A Hatóság e cikk alapján információkat tartalmazó központi adatbázist hoz létre és tart naprakészen.

A Hatóság információkat bocsát a felügyeleti hatóságok, a nem a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságok, a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (28), a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (29), a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (30), a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (31), az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (32), a 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (33), a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (34) vagy az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (35) való megfelelés biztosítására illetékes egyéb nemzeti hatóságok és szervek, valamint az európai felügyeleti hatóságok, nevezetesen az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) (a továbbiakban együttesen: az EFH-k) rendelkezésére, a szükséges ismeret elve alapján és titoktartás mellett, amennyiben ez feladataik ellátásához szükséges.

A Hatóság elemzi az összegyűjtött információkat is, és saját kezdeményezésére megoszthatja az elemzés eredményeit a felügyeleti hatóságokkal - amennyiben ez elősegítené felügyeleti tevékenységeiket - és adott esetben a kötelezett szolgáltatókkal.

(2) A felügyeleti hatóságok legalább a következő információkat továbbítják a Hatóságnak, beleértve az egyes kötelezett szolgáltatókra vonatkozó adatokat is, annak érdekében, hogy a Hatóság ezeket az információkat bevigye a nyilvántartásba:

a) a tagállamukban a kötelezett szolgáltatók felügyeletével megbízott valamennyi felügyeleti hatóság és önszabályozó testület felsorolása, beleértve a megbízatásukra, feladataikra és hatásköreikre vonatkozó információkat is, továbbá adott esetben a vezető felügyelet vagy a koordinációs mechanizmus megjelölése;

b) az egyes tagállamokban a felügyelt kötelezett szolgáltatók kategóriáira és a felügyelt kötelezett szolgáltatók kategóriánkénti számára vonatkozó statisztikai információk, valamint az említett szolgáltatók kockázati profiljára vonatkozó alapvető információk;

c) az egyes kötelezett szolgáltatók felügyelete során a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények megsértése esetén alkalmazott közigazgatási intézkedések és kiszabott pénzbírságok, a következők kíséretében:

i. a közigazgatási intézkedés alkalmazásának vagy a pénzbírság kiszabásának indokai, mint például a jogsértés jellege;

ii. a közigazgatási intézkedés alkalmazásához vagy a pénzbírság kiszabásához vezető felügyeleti tevékenységekre és eredményekre vonatkozó kapcsolódó információk;

d) a más hatóságoknak az engedélyezési eljárásokkal, az engedélyek visszavonásával kapcsolatos eljárásokkal, valamint az egyes kötelezett szolgáltatók részvényesei vagy vezető testülete tagjai szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának értékelésével kapcsolatban nyújtott, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás kockázataival kapcsolatos bármely tanács vagy vélemény;

e) a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő valamennyi hitelintézet és pénzügyi intézmény eredendő és fennmaradó kockázati profiljára vonatkozó értékeléseik eredményei;

f) a magas kockázatú területekkel vagy tevékenységekkel kapcsolatos tematikus felülvizsgálatok és egyéb horizontális felügyeleti intézkedések eredményei és jelentései;

g) az előző naptári évben végzett felügyeleti tevékenységekre vonatkozó, az (EU) 2024/1640 irányelv 40. cikkének (5) bekezdése alapján gyűjtött információk;

h) a felügyeletek és felügyeleti hatóságok személyzetére és egyéb erőforrásaira vonatkozó statisztikai információk.

Az első albekezdés alapján nyújtott tájékoztatás nem tartalmazhat hivatkozást az (EU) 2024/1624 rendelet 69. cikke alapján bejelentett konkrét gyanúkra.

A Hatóság az első albekezdésben felsorolt információkategóriáknak megfelelő, a közvetlen felügyelet területén végzett tevékenységeiből származó információkat, valamint a Hatóság által a 12. cikk szerint elvégzett kockázatértékelési folyamat eredményeit is beviszi az adatbázisba.

(3) A Hatóság a (2) bekezdésben említetteken túl más információkat is kérhet a felügyeleti hatóságoktól. Amint a frissítésre szükség van, vagy a Hatóság kérésére a felügyeleti hatóságok naprakésszé teszik a rendelkezésre bocsátott bármely információt.

(4) A Hatóság beviszi az adatbázisba a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti tevékenységek szempontjából releváns minden olyan adatot vagy információt, amelyet a nem a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságok, a 2008/48/EK irányelv, a 2009/110/EK irányelv, a 2009/138/EK irányelv, a 2014/17/EU irányelv, az 537/2014/EU rendelet, a 2014/56/EU irányelv, a 2014/65/EU irányelv vagy az (EU) 2015/2366 irányelv követelményeinek való megfelelés biztosítása tekintetében illetékes egyéb nemzeti hatóságok és szervek, vagy az európai felügyeleti hatóságok bocsátanak rendelkezésre.

Az első albekezdésben említett információknak magukban kell foglalniuk azokat az eseteket, amikor az első albekezdésben említett hatóságoknak és szerveknek alapos okuk van feltételezni, hogy pénzmosás és/vagy terrorizmusfinanszírozás kísérletére vagy elkövetésére kerül sor, vagy hogy valamely kötelezett szolgáltatóval kapcsolatban ennek fokozott kockázata áll fenn, és amennyiben az ilyen alapos okok feladataik ellátása során merültek fel. Az adatbázisnak tartalmaznia kell azokat a releváns információkat is, amelyeket a hitelintézeteket a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (36) összhangban felügyelő hatóságok vagy szervek - beleértve az EKB-t is, amikor az 1024/2013/EU rendelettel összhangban jár el - folyamatban lévő felügyelet keretében szereztek be, beleértve az üzleti modellek értékelésére, az irányítási rendszerek értékelésére, az engedélyezési eljárásokra, a befolyásoló részesedésszerzés értékelésére, a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények értékelésére, valamint az engedélyek visszavonásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó információkat.

(5) Az (1) bekezdés második albekezdésében említett hatóságok és szervek indokolással ellátott, tájékoztatás iránti kérelmet intézhetnek a Hatósághoz az e cikk alapján gyűjtött információkra vonatkozóan, amennyiben az említett információk a felügyeleti tevékenységeikhez szükségesek. A Hatóság értékeli ezeket a megkereséseket, és a szükséges ismeret elve alapján és titoktartás mellett, valamint kellő időben megadja a kért információt. A Hatóság tájékoztatja a kért információt eredetileg benyújtó hatóságot vagy szervet a megkereső hatóság vagy szerv kilétéről, az érintett bármely kötelezett szolgáltató kilétéről, a tájékoztatáskérés indokáról, valamint arról, hogy a kért információ a kérelmező hatóság vagy szerv részére megadásra került-e. Amennyiben a Hatóság úgy dönt, hogy nem adja meg a kért információt, határozatát indokolással kell ellátnia.

(6) A Hatóság szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében:

a) a (2) és (3) bekezdés szerinti információtovábbításra vonatkozó eljárás, formátumok és határidők;

b) a továbbítandó információk köre és részletessége, figyelembe véve a kötelezett szolgáltatók közötti releváns különbségtételeket, például azok kockázati profilját;

c) a nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatban továbbítandó információk köre és részletessége;

d) azon információk típusa, amelyek nyilvánosságra hozatalához a Hatóság indokolással ellátott kérelem alapján vagy saját kezdeményezésére az azt létrehozó felügyeleti hatóság előzetes hozzájárulása szükséges;

e) a jogsértésnek milyen lényegességi szintűnek kell lennie ahhoz, hogy a felügyeleti hatóság a (2) bekezdés c) pontja alapján köteles legyen az arra vonatkozó információk továbbítására;

f) azok a feltételek, amelyek mellett a Hatóság a (3) bekezdés alapján további információkat kérhet;

g) a Hatóságnak a (3) bekezdés alapján továbbítandó további információk típusai.

A Hatóságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. december 27-ig be kell nyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az e rendelet 49. cikkével összhangban történő elfogadása által.

(7) Az e cikkel összhangban gyűjtött személyes adatok azonosítható formában az adatok Hatóság általi gyűjtésének napját követően legfeljebb 10 évig tárolhatók, amely időszak végén ezen adatokat törölni kell. A személyes adatokat szükségességük rendszeres értékelése alapján, eseti alapon, az említett időszak letelte előtt is törölni lehet.

3. SZAKASZ

A kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyelete

12. cikk

A hitelintézetek és a pénzügyi intézmények értékelése közvetlen felügyeletre történő kiválasztás céljából

(1) Az 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzése céljából a Hatóság a pénzügyi felügyeletekkel együttműködve elvégzi a hitelintézetek és pénzügyi intézmények, valamint a hitelintézetek és pénzügyi intézmények csoportjai időszakos értékelését, amennyiben azok a székhely szerinti tagállamot is beleértve legalább hat tagállamban működnek, akár telephelyeken keresztül, akár a központi ügyintézési hely szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történő szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján, függetlenül attól, hogy a tevékenységeket az érintett területen található infrastruktúrán keresztül vagy távolról folytatják-e.

(2) A felügyeleti hatóságok és az időszakos értékelés alá tartozó kötelezett szolgáltatók a Hatóság rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt, amely az (1) bekezdésben említett időszakos értékelés elvégzéséhez szükséges.

(3) Az (1) bekezdésben említett valamely értékelt kötelezett szolgáltató eredendő és fennmaradó kockázati profiljait a Hatóság a (7) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardokban meghatározott referenciamutatók alapján és módszertant követve alacsonynak, közepesnek, jelentősnek vagy magasnak sorolja be. Amennyiben az értékelt kötelezett szolgáltató hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények csoportjának része, a kockázati profilba való besorolást csoportszinten kell elvégezni.

(4) Az eredendő és a fennmaradó kockázati profilok besorolásának módszertanát legalább a kötelezett szolgáltatók alábbi kategóriáira vonatkozóan külön kell meghatározni:

a) hitelintézetek;

b) pénzváltók;

c) kollektív befektetési vállalkozások;

d) a hitelintézetektől eltérő hitelezők;

e) elektronikuspénz-kibocsátó intézmények;

f) befektetési vállalkozások;

g) pénzforgalmi intézmények;

h) életbiztosítók;

i) életbiztosítás-közvetítők;

j) kriptoeszköz-szolgáltatók;

k) egyéb pénzügyi intézmények.

(5) A kötelezett szolgáltatók (4) bekezdésben említett minden egyes kategóriája esetében az értékelési módszertan eredendő kockázat értékelésére szolgáló referenciamutatóinak az ügyfelekhez, a termékekhez, a szolgáltatásokhoz, az ügyletekhez, a szállítási csatornákhoz és a földrajzi területekhez kapcsolódó kockázatitényező-kategóriákon kell alapulniuk. A referenciamutatókat legalább az alábbi eredendőkockázat-mutatókra vonatkozóan meg kell állapítani bármely olyan tagállamban, amelyben a kötelezett szolgáltatók működnek:

a) az ügyféllel kapcsolatos kockázat tekintetében: az (EU) 2024/1624 rendelet III. fejezetének 2. szakasza alapján azonosított harmadik országokból származó állandó lakóhellyel nem rendelkező ügyfelek aránya, valamint a kiemelt közszereplőként azonosított ügyfelek jelenléte és aránya;

b) a kínált termékek és szolgáltatások tekintetében:

i. vagy az uniós szintű kockázatértékelésben a belső piac szintjén, vagy a nemzeti kockázatértékelésben az ország szintjén a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak leginkább kitettként azonosított termékek és szolgáltatások jelentősége és kereskedési volumene;

ii. a készpénzátutalási szolgáltatók esetében az egyes szolgáltatók összesített éves utalási és fogadási tevékenységeinek jelentősége az (EU) 2024/1624 rendelet III. fejezetének 2. szakasza alapján azonosított országokban;

iii. azon termékek, szolgáltatások és ügyletek relatív volumene, amelyek jelentős mértékben védik az ügyfelek magánéletét és személyazonosságát, vagy az anonimitás egyéb formáját;

c) a földrajzi területek tekintetében:

i. az uniós pénzügyi ágazatbeli szolgáltatók által harmadik országokban nyújtott levelező banki szolgáltatások és levelező kriptoeszköz-szolgáltatások éves volumene az (EU) 2024/1624 rendelet III. fejezetének 2. szakasza alapján azonosított harmadik országokban;

ii. a harmadik országbeli levelező banki ügyfelek és kriptoeszköz-ügyfelek száma és aránya az (EU) 2024/1624 rendelet III. fejezetének 2. szakasza alapján azonosított országokban.

(6) A kötelezett szolgáltatók (4) bekezdésben említett minden egyes kategóriája esetében az értékelési módszertanban a fennmaradó kockázat értékelésének referenciamutatókat kell tartalmaznia a kötelezett szolgáltatók által az eredendő kockázat csökkentése érdekében bevezetett belső politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások minőségének értékelésére.

(7) A Hatóság szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében:

a) a hitelintézet vagy pénzügyi intézmény által a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján - akár infrastruktúrán keresztül, akár távolról - elvégzendő minimális tevékenységek ahhoz, hogy a letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban működőnek lehessen tekinteni;

b) az (5) és (6) bekezdésben említett referenciamutatókon alapuló módszertan a hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények, vagy a hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények csoportjai eredendő és fennmaradó kockázati profiljainak alacsony, közepes, jelentős vagy magas kategóriába történő besorolásához.

A Hatóság az említett szabályozástechnikai standardtervezeteit 2026. január 1-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az e rendelet 49. cikkével összhangban történő elfogadása által.

(8) A Hatóság legalább háromévente felülvizsgálja a referenciamutatókat és a módszertant. Amennyiben módosításra van szükség, a Hatóság benyújtja a Bizottságnak a módosított szabályozástechnikai standardtervezeteket.

13. cikk

A kiválasztott kötelezett szolgáltatók jegyzéke

(1) Azok a hitelintézetek és pénzügyi intézmények, valamint a hitelintézetek és pénzügyi intézmények csoportjai, amelyek kockázati profilja a 12. cikk alapján magas besorolást kapott, kiválasztott kötelezett szolgáltatóknak minősülnek.

(2) Amennyiben azonban az (1) bekezdés alapján több mint 40 szolgáltatót azonosítanak, a Hatóság a felügyeleti hatóságokkal konzultálva megállapodhat abban, hogy a kiválasztást egy meghatározott eltérő számú, 40-nél több szervezetre vagy csoportra korlátozza.

A kiválasztott kötelezett szolgáltatók első albekezdésben említett meghatározott eltérő számára vonatkozó határozat meghozatalakor a Hatóság figyelembe veszi saját forrásait a szükséges számú felügyeleti és támogató személyzet beosztásához vagy külön felvételéhez szükséges kapacitása tekintetében, és biztosítja, hogy a pénzügyi és emberi erőforrások szükséges növelése megvalósítható legyen.

A maximális számra vonatkozó határozat alapján a kiválasztott kötelezett szolgáltatók azok az (1) bekezdés szerinti kötelezett szolgáltatók, amelyek a legtöbb tagállamban működnek akár telephelyeken keresztül, akár a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján.

Abban az esetben, ha a harmadik albekezdésben említett kritérium alkalmazása a meghatározott maximumnál magasabb számú kötelezett szolgáltató kiválasztását eredményezi, a Hatóság kiválasztja - azon kötelezett szolgáltatók vagy csoportok közül, amelyeket az említett albekezdéssel összhangban választanának ki, és amelyek a legkevesebb tagállamban működnek - azokat a kötelezett szolgáltatókat vagy csoportokat, amelyek esetében a legnagyobb a harmadik országokkal folytatott ügyletek volumenének az ügyleteknek az előző pénzügyi évben mért teljes volumenéhez viszonyított aránya.

(3) Amennyiben egy tagállamban egyetlen letelepedett, engedélyezett vagy nyilvántartásba vett, vagy ott leányvállalattal rendelkező, és magas kockázati profillal rendelkezőként besorolt hitelintézet, pénzügyi intézmény, vagy hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények csoportja sem minősül az e cikk (1) és (2) bekezdése alapján kiválasztott kötelezett szolgáltatónak, a Hatóság a 12. cikk (7) bekezdésének b) pontjában említett módszertan alapján e tagállamban kiegészítő kiválasztási eljárást folytat lel.

A kiegészítő kiválasztási eljárást követően az adott tagállamban letelepedett vagy nyilvántartásba vett, magas kockázati profillal rendelkező hitelintézet vagy pénzügyi intézmény, vagy a hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények csoportja kiválasztott kötelezett szolgáltatónak minősül.

Amennyiben a szóban forgó tagállamban több hitelintézet vagy pénzügyi intézmény, vagy hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények csoportja magasként besorolt kockázati profillal rendelkezik, az a szervezet minősül kiválasztott kötelezett szolgáltatónak, amely a legtöbb tagállamban működik akár telephelyen keresztül, akár a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján. Ha több hitelintézet vagy pénzügyi intézmény, vagy hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények csoportja azonos számú tagállamban működik, az a szervezet minősül kiválasztott kötelezett szolgáltatónak, amelynek esetében - a legutolsó pénzügyi év során mérve - a legmagasabb a harmadik országokkal végrehajtott ügyletek volumenének aránya az összes ügylet volumenéhez képest.

(4) A Hatóság az első kiválasztási eljárást 2027. július 1-ig kezdi meg, és a kiválasztást a megkezdés napját követő hat hónapon belül befejezi. A későbbiekben a kiválasztási eljárást az első kiválasztás megkezdésének napját követően háromévente kell lefolytatni, és azt mindegyik kiválasztási eljárás esetében hat hónapon belül le kell zárni. A kiválasztott kötelezett szolgáltatók jegyzékét a Hatóság a kiválasztási eljárás befejezését követően indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi. A Hatóság hat hónappal a jegyzék közzétételét követően megkezdi a kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeletét.

(5) A kiválasztott kötelezett szolgáltatók jegyzékének közzététele előtt a Hatóság tájékoztatja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős releváns hatóságokat az értékelési folyamat eredményeiről, valamint az értékelés alá tartozó kötelezett szolgáltatók eredendő és fennmaradó kockázatának besorolásáról.

(6) A kiválasztott kötelezett szolgáltató mindaddig a Hatóság közvetlen felügyelete alatt marad, amíg a Hatóság meg nem kezdi a kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeletét a következő kiválasztási fordulóra összeállított olyan jegyzék alapján, amely már nem tartalmazza e kötelezett szolgáltatót.

14. cikk

A közvetlen felügyeleti feladatok és hatáskörök további átruházása kivételes körülmények között a pénzügyi felügyelet kérelmére

(1) A pénzügyi felügyelet indokolással ellátott kérelmet nyújthat be a Hatósághoz annak érdekében, hogy a Hatóság valamely meghatározott nem kiválasztott kötelezett szolgáltató tekintetében gyakoroljon közvetlen felügyeletet és lássa el az 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt feladatokat.

Az első albekezdésben említett megkeresést csak kivételes körülmények között lehet benyújtani, a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók fokozott pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatának vagy megfelelési hiányosságainak uniós szintű kezelése és a magas szintű felügyeleti standardok következetes alkalmazásának biztosítása céljából.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelem:

a) azonosítja azt a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatót, amely tekintetében a pénzügyi felügyelet szerint a Hatóságnak közvetlen felügyeletet kell gyakorolnia;

b) ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt szükség van a nem kiválasztott kötelezett szolgáltató pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni közvetlen felügyeletére;

c) meghatározza és megfelelően indokolja az átruházás javasolt időpontját és azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan a feladatok és hatáskörök átruházását kérik; és

d) megad minden szükséges, a megkeresést alátámasztó információt, adatot és bizonyítékot, amely hasznos lehet a megkeresés értékeléséhez.

(3) A pénzügyi felügyelet kérelméhez csatolni kell egy, az érintett nem kiválasztott kötelezett szolgáltató korábbi felügyeletére és kockázati profiljára vonatkozó jelentést. A nem kiválasztott kötelezett szolgáltatót tájékoztatni kell a kérelemről és az abban javasolt ütemtervről.

(4) A Hatóság az (1) bekezdésben említett megkeresést két hónapon belül vagy olyan határidőn belül értékeli - attól függően, hogy melyik a hosszabb -, amely lehetővé teszi a feladatok és hatáskörök átruházását a megkeresésben javasolt időpontig. A Hatóság csak akkor járul hozzá a közvetlen felügyelet kérelmezett átruházásához, amennyiben a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a kérelmező felügyelet bizonyítani tudja, hogy a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatóra az alkalmazandó követelmények súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus megsértésével kapcsolatban előírt felügyeleti intézkedések nem hatásosak;

b) a fokozott pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat vagy az alkalmazandó követelmények súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus megsértése egy nem kiválasztott kötelezett szolgáltatói csoporton belül több szervezetet érint, és a releváns pénzügyi felügyeletek egyetértenek abban, hogy az összehangolt uniós szintű felügyeleti fellépés hatékonyabb lenne ezek kezelésére;

c) a kérelem a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatának kielégítően és időben történő kezeléséhez a pénzügyi felügyelet szintjén szükséges kapacitás ideiglenes, objektív és bizonyítható hiányával kapcsolatos.

(5) Amennyiben a Hatóság ügyvezető testülete megállapítja, hogy az (1), a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesültek, a kérelmező pénzügyi felügyeletnek és az érintett, nem kiválasztott kötelezett szolgáltatónak címzett határozatot fogad el, amelyben értesíti ezeket a kérelem elfogadásáról. A határozatban meg kell jelölni azt az időpontot, amikortól kezdve a Hatóságnak el kell látnia a közvetlen felügyeletet és az ilyen közvetlen felügyelet időtartamát. Attól a naptól kezdve, amikortól a Hatóságnak közvetlen felügyeletet kell gyakorolnia, az érintett, nem kiválasztott kötelezett szolgáltatót e rendelet alkalmazásában kiválasztott kötelezett szolgáltatónak kell tekinteni.

A Hatóság általi közvetlen felügyelet első albekezdésben említett határozatban meghatározott időtartamának lejártakor az érintett kötelezett szolgáltató közvetlen felügyeletével kapcsolatos feladatok és hatáskörök automatikusan visszaszállnak a pénzügyi felügyeletre, kivéve, ha az említett határozat alkalmazását a Hatóság a pénzügyi felügyelet által az (1)-(4) bekezdéssel összhangban benyújtott megfelelő kérelmet követően meghosszabbítja.

(6) Amennyiben a Hatóság ügyvezető testülete elutasítja a pénzügyi felügyelet kérelmét, annak indokait írásban közli, egyértelműen megjelölve, hogy az (1), a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek közül melyek nem teljesültek. A Hatóság a határozat meghozatala előtt konzultál a pénzügyi felügyelettel, és biztosítja, hogy a nem kiválasztott kötelezett szolgáltató tájékoztatást kapjon az eljárás eredményéről.

15. cikk

Közvetlen felügyelet céljából folytatott együttműködés a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszeren belül

(1) A Hatóság 21. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti azon hatáskörének sérelme nélkül, amely szerint közvetlenül megkaphatja a kiválasztott kötelezett szolgáltatók által folyamatosan közölt adatokat vagy azokhoz közvetlenül hozzáférhet, a pénzügyi felügyeleteknek meg kell adniuk a Hatóság számára minden olyan információt, amely az e rendelettel és az egyéb alkalmazandó uniós joggal összhangban a Hatóságra rótt feladatok elvégzéséhez szükséges.

(2) Adott esetben a pénzügyi felügyeletek valamennyi kiválasztott kötelezett szolgáltató tekintetében segítséget nyújtanak a Hatóságnak az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett feladatokhoz kapcsolódó bármely jogiaktus előkészítésében és végrehajtásában, ideértve az ellenőrzési tevékenységekhez nyújtott segítséget is. Az említett feladatok ellátása során követniük kell a Hatóság által adott utasításokat.

(3) A Hatóság végrehajtástechnikai standardokat dolgoz ki a következők meghatározása érdekében:

a) azok a feltételek, amelyek mellett a pénzügyi felügyeleteknek a (2) bekezdés szerint segíteniük kell a Hatóságot;

b) a 12. cikk (1) bekezdésében említett, rendszeres időközönkénti értékelés folyamata, beleértve a felügyeleti hatóságok és a Hatóság szerepét az ugyanezen bekezdésben említett hitelintézetek és pénzügyi intézmények kockázati profiljának értékelésében;

c) a kiválasztási eljárást követően a felügyeleti feladatoknak és hatásköröknek a Hatóságra történő, vagy a Hatóságról nemzeti szintre történő átruházására vonatkozó munkamegállapodások, beleértve a folyamatban lévő felügyeleti eljárások vagy vizsgálatok folytonosságára vonatkozó szabályokat;

d) a kötelezett szolgáltatók kiválasztására vonatkozó határozatok előkészítésére és elfogadására vonatkozó eljárások;

e) a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében említett közös felügyeleti csoportok összetételére és működésére vonatkozó részletes szabályok és megállapodások.

A Hatóság e végrehajtástechnikai standardtervezeteket 2026. január 1-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtástechnikai standardoknak az 53. cikkel összhangban történő elfogadására.

16. cikk

Közös felügyeleti csoportok

(1) Az egyes kiválasztott kötelezett szolgáltatók felügyeletére közös felügyeleti csoportot kell létrehozni. Minden közös felügyeleti csoport a Hatóság és a kiválasztott kötelezett szolgáltató felügyeletéért nemzeti szinten felelős pénzügyi felügyeletek személyzetéből áll. A közös felügyeleti csoport tagjait a (4) bekezdéssel összhangban kell kinevezni, és a Hatóság egy kijelölt alkalmazottjának (a továbbiakban: a közös felügyeleti csoport koordinátora) koordinációja mellett kell dolgozniuk.

(2) A közös felügyeleti csoport koordinátora biztosítja a közös felügyeleti csoport munkájának koordinálását. A közös felügyeleti csoport tagjai követik a közös felügyeleti csoport koordinátorának utasításait a közös felügyeleti csoporton belüli feladataik vonatkozásában. Ez nem érintheti a saját pénzügyi felügyeletükön belüli feladataikat és kötelezettségeiket.

A közös felügyeleti csoportba a (4) bekezdés alapján egynél több alkalmazottat kinevező pénzügyi felügyeletek a kijelölt alkalmazottak közül egyet kijelölhetnek alkoordinátornak (a továbbiakban: a nemzeti alkoordinátor). A nemzeti alkoordinátorok segítik a közös felügyeleti csoport koordinátorát a közös felügyeleti csoport feladatainak megszervezésében és koordinálásában, különösen a csoport azon tagjai tekintetében, akiket ugyanaz a pénzügyi felügyelet jelölt ki, mint a releváns nemzeti alkoordinátort. A nemzeti alkoordinátor utasításokat adhat a közös felügyeleti csoport ugyanazon pénzügyi felügyelet által kinevezett tagjainak, feltéve, hogy ezek az utasítások nem ellentétesek a közös felügyeleti csoport koordinátora által adott utasításokkal.

(3) A közös felügyeleti csoport feladatai a következők:

a) a kiválasztott kötelezett szolgáltatók felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének elvégzése;

b) helyszíni ellenőrzések koordinálása a kiválasztott kötelezett szolgáltatóknál, valamint szükség esetén felügyeleti intézkedések előkészítése;

c) részvétel az adott kiválasztott kötelezett szolgáltatóra alkalmazandó, az igazgatótanácsnak és az ügyvezető testületnek javasolandó határozattervezetek előkészítésében, figyelembe véve az a) és b) pontban említett felülvizsgálatokat, értékeléseket és helyszíni ellenőrzéseket;

d) szükség esetén kapcsolattartás a pénzügyi felügyeletekkel a felügyeleti feladatok bármely olyan tagállamban történő gyakorlása érdekében, amelyben egy kiválasztott kötelezett szolgáltató letelepedett.

(4) A Hatóság felel a közös felügyeleti csoportok létrehozásáért és összetételéért. A Hatóság és az érintett pénzügyi felügyeletek a személyzetükből egy vagy több személyt kineveznek a közös felügyeleti csoport tagjává vagy tagjaivá. Valamely tag egynél több közös felügyeleti csoport tagjává is kinevezhető.

(5) A Hatóság és a pénzügyi felügyeletek konzultálnak egymással, és megállapodnak a személyzet igénybevételéről a közös felügyeleti csoportok tekintetében.

(6) A Hatóság belső működési szabályokat és eljárásokat dolgoz ki a közös felügyeleti csoportok összetételére vonatkozóan - különös tekintettel az egyes pénzügyi felügyeletek személyzetére, a pénzügyi felügyeletek személyzetének jogállására és az emberi erőforrásoknak a Hatóság által a közös felügyeleti csoportokhoz való hozzárendelésére -, amelyek biztosítják, hogy az említett csoportok megfelelő szintű ismeretekkel, szakértelemmel és tapasztalattal, valamint kellően változatos ismeretekkel, háttérrel, szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező személyzetből álljanak.

17. cikk

Információkérés

(1) A Hatóság megkövetelheti a kiválasztott kötelezett szolgáltatóktól és az általuk foglalkoztatott természetes személyektől vagy a hozzájuk tartozó jogi személyektől, valamint azon harmadik felektől, amelyekhez a kiválasztott kötelezett szolgáltatók operatív funkciókat vagy tevékenységeket szerveztek ki, valamint a hozzájuk kapcsolódó természetes vagy jogi személyektől, hogy bocsássanak rendelkezésre minden olyan információt, amelyre az e rendelet és a más alkalmazandó uniós jog által rá ruházott feladatok elvégzéséhez szüksége van.

(2) A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, továbbá jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a törvény vagy az alapszabályuk által képviseletükre felhatalmazott személyek nyújtják be indokolatlan késedelem nélkül, biztosítva az információk világosságát, pontosságát és teljességét. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek jogosultak az ügyfelük nevében az információk benyújtására. Az említett ügyfelek teljes felelősséggel tartoznak, ha a benyújtott információk hiányosak, pontatlanok vagy félrevezetőek.

(3) Amennyiben a Hatóság az (1) bekezdés alapján kért információt szerez be, az említett információt az érintett pénzügyi felügyelet rendelkezésére bocsátja.

18. cikk

Általános vizsgálatok

(1) A Hatóság az e rendeletben ráruházott feladatok elvégzése érdekében bármely kiválasztott kötelezett szolgáltatónál, vagy kiválasztott kötelezett szolgáltató alkalmazásában álló bármely természetes személy vagy bármely hozzá tartozó, valamely tagállamban letelepedett vagy ott található jogi személynél lefolytathat minden szükséges vizsgálatot.

E célból a Hatóság:

a) előírhatja dokumentumok benyújtását;

b) megvizsgálhatja az érintett személyek üzleti könyveit és nyilvántartásait, valamint másolatokat vagy kivonatokat készíthet ezen üzleti könyvekből és nyilvántartásokból;

c) hozzáférést szerezhet belső ellenőrzési jelentésekhez, a számlák igazolásához, valamint bármely szoftverhez, adatbázishoz, informatikai eszközhöz vagy az információk rögzítésére szolgáló egyéb elektronikus eszközhöz;

d) hozzáférést szerezhet a döntéshozatali folyamatokkal kapcsolatos dokumentumokhoz és információkhoz, többek között azokhoz, amelyeket algoritmusok és egyéb digitális folyamatok hoztak létre;

e) szóbeli vagy írásbeli magyarázatot szerezhet be a 17. cikkben említett bármely személytől, vagy e személyek képviselőitől vagy személyzetétől;

f) meghallgathat bármely egyéb olyan személyt, aki hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából meghallgassák.

(2) A 17. cikkben említett személyek a Hatóság határozata alapján indított vizsgálat tárgyát képezhetik. Ha egy személy akadályozza a vizsgálat lefolytatását, azon tagállam pénzügyi felügyelete, amelyben a releváns helyiségek találhatók, szükséges segítséget nyújt a nemzeti joggal összhangban - beleértve a Hatóság 17. cikkben említett természetes és jogi személyek üzlethelyiségeihez való hozzáférésének megkönnyítését - az e cikk (1) bekezdésében felsorolt hatáskörök gyakorlása érdekében.

19. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1) A Hatóság az e rendeletben ráruházott feladatok ellátása érdekében - az érintett pénzügyi felügyeleti hatóság előzetes értesítése mellett - minden szükséges helyszíni ellenőrzést lefolytathat a 17. cikkben említett természetes és jogi személyek üzlethelyiségeiben. Azon természetes személyek esetében, akiknek az üzlethelyisége megegyezik a magánlakásukkal, a Hatóságnak a helyszíni ellenőrzéshez bírósági engedélyt kell kérnie és beszereznie. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, a Hatóság anélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést, hogy ezt előzetesen bejelentette volna e természetes és jogi személyeknek.

(2) A Hatóság dönthet úgy, hogy a helyszíni ellenőrzések elvégzését a 16. cikkel összhangban lévő közös felügyeleti csoportra vagy egy külön erre a célra létrehozott csoportra bízza, amely adott esetben a közös felügyeleti csoport tagjait is magában foglalhatja. A Hatóság felel a helyszíni ellenőrzést végző csoportok létrehozásáért és összeállításáért, amelyet a pénzügyi felügyeletekkel együttműködésben kell elvégezni.

(3) A Hatóság személyzete és a Hatóság által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott más személyek beléphetnek a Hatóság által elfogadott vizsgálati határozat tárgyát képező természetes és jogi személyek bármely üzlethelyiségébe és területére, és azon természetes személyek tekintetében, akiknek az üzlethelyisége megegyezik a magánlakásukkal, az e cikk (1) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzésre vonatkozó bírósági engedély beszerzését követően. A Hatóság személyzete és a Hatóság által felhatalmazott más személyek a 21. cikkben meghatározott hatáskörökkel rendelkeznek.

(4) A 17. cikkben említett természetes és jogi személyek a Hatóság határozata alapján elrendelt helyszíni ellenőrzések tárgyát képezhetik.

(5) A lefolytatandó helyszíni ellenőrzés helye szerinti tagállam pénzügyi felügyeletének személyzete és az általa felhatalmazott vagy kinevezett más kísérő személyek - a Hatóság felügyelete és koordinálása alatt - kötelesek aktívan segíteni a Hatóság tisztviselőit és a Hatóság által felhatalmazott más személyeket. E célból rendelkeznek a (3) bekezdésben meghatározott hatáskörökkel. Az érintett tagállam pénzügyi felügyeletei személyzetének is joga vanrészt venni a helyszíni ellenőrzésekben.

(6) Amennyiben valamely személy ellenzi az e cikk alapján elrendelt helyszíni ellenőrzés lefolytatását, az érintett tagállam pénzügyi felügyelete köteles biztosítani a szükséges segítséget, a nemzeti joggal összhangban. Ennek a segítségnek az ellenőrzéshez szükséges mértékben magában kell foglalnia bármely üzlethelyiség, üzleti könyv vagy nyilvántartás zár alá vételét. Amennyiben az érintett pénzügyi felügyelet nincs erre felhatalmazva, hatáskörében eljárva más nemzeti hatósághoz kell fordulnia a szükséges segítségért.

20. cikk

Igazságügyi hatóság által adott engedély

(1) Amennyiben a 19. cikkben előírt helyszíni ellenőrzéshez a nemzeti joggal összhangban igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, a Hatóságnak kérelmeznie kell ezt az engedélyt.

(2) Amennyiben sor kerül az (1) bekezdésben említett engedély kérelmezésére, a nemzeti igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy a Hatóság határozata hiteles-e, valamint hogy az előirányzott kényszerintézkedések - figyelemmel a helyszíni ellenőrzés tárgyára - se nem önkényesek, se nem túlzottak. A kényszerintézkedések arányosságának ellenőrzése során a nemzeti igazságügyi hatóság kérheti a Hatóság részletes magyarázatát, különösen azon okok tekintetében, amelyek alapján a Hatóságban az a gyanú merült fel, hogy sor került az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusok megsértésére, továbbá a feltételezett jogsértés súlyosságára, valamint a kényszerintézkedések alá vont személy érintettségének jellegére vonatkozóan. Ugyanakkor a nemzeti igazságügyi hatóság nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére a Hatóság ügyiratában foglalt információkat. A Hatóság határozatának jogszerűségét csak az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül.

21. cikk

Közigazgatási intézkedések

(1) A Hatóság az 5. cikk (2) bekezdésében említett ráruházott feladatok elvégzése céljából rendelkezik az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott közigazgatási intézkedések alkalmazására vonatkozó hatáskörrel annak érdekében, hogy bármely kiválasztott kötelezett szolgáltató számára előírja a szükséges intézkedések megtételét, amennyiben:

a) a kiválasztott kötelezett szolgáltatóról megállapításra kerül, hogy megsérti az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokat és nemzeti jogszabályokat;

b) a Hatóság számára elegendő és bizonyítható arra utaló jelek állnak rendelkezésre, hogy a kiválasztott kötelezett szolgáltató feltehetően meg fogja sérteni az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokat és nemzeti jogszabályokat, és a közigazgatási intézkedés alkalmazása megelőzheti a jogsértés bekövetkezését vagy csökkentheti annak kockázatát;

c) a Hatóság kellően megalapozott megállapítása alapján a kiválasztott kötelezett szolgáltatónál alkalmazott belső politikák, eljárások és kontrollmechanizmusok nem arányosak a pénzmosás, annak alapbűncselekményei vagy a terrorizmusfinanszírozás azon kockázataival, amelyeknek a kiválasztott kötelezett szolgáltató ki van téve.

(2) A 6. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a Hatóság különösen a következő közigazgatási intézkedések alkalmazására rendelkezik hatáskörrel:

a) ajánlások kiadása;

b) a kötelezett szolgáltatók megfelelésre, többek között konkrét korrekciós intézkedések végrehajtására való kötelezése;

c) nyilvános nyilatkozat kiadása, amely azonosítja a természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét;

d) végzés meghozatala, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon az említett magatartás megismétlésétől;

e) a kötelezett szolgáltatót alkotó intézmények üzleti tevékenységének, műveleteinek vagy hálózatának korlátozása vagy limitálása, vagy a tevékenységek leválasztásának előírása;

f) az irányítási struktúra megváltoztatásának előírása;

g) amennyiben egy kiválasztott kötelezett szolgáltató engedélyköteles, javaslat tétele az engedélyt megadó hatóságnak az engedély visszavonására vagy felfüggesztésére; ha az engedélyt megadó hatóság nem követi a Hatóság felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó javaslatot, a Hatóság felkéri, hogy ennek okait írásban indokolja meg.

(3) A (2) bekezdésben említett közigazgatási intézkedések meghozatala révén a Hatóság különösen:

a) előírhatja az 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt feladatok teljesítéséhez szükséges bármely adat vagy információ indokolatlan késedelem nélküli szolgáltatását, dokumentumok benyújtását írhat elő, vagy további vagy gyakoribb beszámolási követelményeket írhat elő;

b) előírhatja a belső politikák, eljárások és kontrollmechanizmusok megerősítését;

c) előírhatja konkrét szakpolitikavagy követelmények alkalmazását a magas pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat jelentő ügyfélkategóriákkal vagy egyéni ügyfelekkel, ügyletekkel, tevékenységekkel vagy szállítási csatornákkal kapcsolatban;

d) előírhatja olyan intézkedések végrehajtását, amelyek csökkentik a kötelezett szolgáltató tevékenységeiben és termékeiben rejlő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat;

e) átmenetileg eltilthat a kiválasztott kötelezett szolgáltatónál vezetői felelősséggel bíró bármely személyt, vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármely más természetes személyt attól, hogy kötelezett szolgáltatóknál vezetői funkciót gyakoroljon;

(4) A (2) bekezdésben említett közigazgatási intézkedésekhez adott esetben a végrehajtásukra vonatkozó kötelező határidőnek kell kapcsolódnia. A Hatóság nyomon követi és értékeli, hogy a kiválasztott kötelezett szolgáltató végrehajtja-e a kért intézkedéseket.

(5) A pénzügyi felügyeletek indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Hatóságot, ha tudomást szereznek egy vagy több arra utaló jelről, hogy egy kiválasztott kötelezett szolgáltató megsértette az (EU) 2023/1113 rendeletet vagy az (EU) 2024/1624 rendeletet.

(6) Az alkalmazott közigazgatási intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

22. cikk

Pénzbírságok

(1) Az e rendelettel ráruházott feladatok ellátása céljából a Hatóság pénzbírságot szabhat ki, ha egy kiválasztott kötelezett szolgáltató szándékosan vagy gondatlanul megsérti az (EU) 2023/1113 rendeletben vagy az (EU) 2024/1624 rendeletben foglalt valamely követelményt, vagy nem tesz eleget az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett kötelező erejű határozatnak.

(2) Amennyiben a Hatóság ügyvezető testülete megállapítja, hogy egy kiválasztott kötelezett szolgáltató szándékosan vagy gondatlanul súlyosan, ismétlődően vagy szisztematikusan megsértette az (EU) 2023/1113 rendeletben vagy az (EU) 2024/1624 rendeletben foglalt, közvetlenül alkalmazandó követelményeket, az e cikk (3) bekezdésével összhangban pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el. Az ilyen jogsértések miatt kiszabott pénzbírságokat az adott eset körülményeitől függően a 21. cikk (2) bekezdésében említett közigazgatási intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni.

(3) Az (1) bekezdésben említett pénzbírságok alapösszege a következő korlátok közé eshet:

a) az ügyfél-átvilágítással, a csoportszintű politikáival, eljárásaival és kontrollmechanizmusaival vagy a beszámolási kötelezettségekkel kapcsolatos egy vagy több követelmény olyan súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus megsértése esetén, amelyet két vagy több olyan tagállamban azonosítottak, amelyben valamely kiválasztott kötelezett szolgáltató működik, az összeg legalább 500 000 EUR, de legfeljebb 2 000 000 EUR vagy az éves árbevétel 1 %-a, attól függően, hogy melyik a magasabb;

b) az ügyfél-átvilágítással, a belső politikákkal, eljárásokkal és kontrollmechanizmusokkal vagy a beszámolási kötelezettségekkel kapcsolatos egy vagy több követelmény olyan súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus megsértése esetén, amelyet egy olyan tagállamban azonosítottak, amelyben valamely kiválasztott kötelezett szolgáltató működik, az összeg legalább 100 000 EUR, de legfeljebb 1 000 000 EUR vagy az éves árbevétel 0,5 %-a, attól függően, hogy melyik a magasabb;

c) bármely egyéb követelmény olyan súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus megsértése esetén, amelyet két vagy több olyan tagállamban azonosítottak, amelyben valamely kiválasztott kötelezett szolgáltató működik, az összeg legalább 100 000 EUR, de legfeljebb 2 000 000 EUR;

d) bármely egyéb követelmény olyan súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus megsértése esetén, amelyet egy olyan tagállamban azonosítottak, amelyben valamely kiválasztott kötelezett szolgáltató működik, az összeg legalább 100 000 EUR, de legfeljebb 1 000 000 EUR;

e) a Hatóság 6. cikk (1) bekezdésében említett határozatainak súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus megsértése esetén az összeg legalább 100 000 EUR, de legfeljebb 1 000 000 EUR.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott értékhatárokon belül megállapított alapösszegeket szükség esetén, súlyosbító vagy enyhítő tényezők figyelembevételével, az I. mellékletben meghatározott releváns együtthatókkal összhangban kell kiigazítani. A releváns súlyosbító együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több súlyosbító együttható is alkalmazandó, az alapösszeghez hozzá kell adni azokat az értékeket, amelyeket az alapösszeg és az alapösszegnek az egyes súlyosbító együtthatók alkalmazásával kapott mennyiségek különbségeiként kapunk. Amennyiben a jogsértésből származó haszon vagy a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteségek meghatározhatók, azokat az együtthatók alkalmazását követően hozzá kell adni a szankció teljes összegéhez.

(5) A megfelelő enyhítő együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több enyhítő együttható is alkalmazandó, az alapösszegből ki kell vonni az alapösszeg és az egyes enyhítő együtthatók alkalmazásával kapott összegek különbözeteit.

(6) A (3) bekezdés a) és b) pontjában említett súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus jogsértésekért kiszabható szankció maximális összege - a (4) és (5) bekezdésben említett együtthatók alkalmazását követően - nem haladhatja meg a kötelezett szolgáltató előző üzleti évi teljes éves árbevételének 10 %-át.

(7) A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus jogsértésekért kiszabható szankció maximális összege - a (4) és (5) bekezdésben említett együtthatók alkalmazását követően - nem haladhatja meg a 10 000 000 EUR összeget.

(8) Amennyiben a kiválasztott kötelezett szolgáltató anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (37) 22. cikkével összhangban összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat kell készítenie, a releváns teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy az alkalmazandó számviteli standardokkal összhangban lévő, annak megfelelő típusú bevétel.

(9) Azon esetekben, amelyekre e cikk (1) bekezdése nem terjed ki, amennyiben az e rendeletben ráruházott feladatok ellátása céljából szükséges, a Hatóság előírhatja a pénzügyi felügyeletek számára, hogy indítsanak eljárást azon intézkedések meghozatalára, amelyek révén az (EU) 2024/1640 irányelvet átültető nemzeti joggal, valamint az uniós jog által jelenleg elő nem írt, konkrét hatásköröket átruházó bármely vonatkozó nemzeti jogszabállyal összhangban biztosítható a megfelelő pénzbírságok kiszabása. A kiszabott pénzbírságoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

Az első albekezdés alkalmazandó az (EU) 2024/1640 irányelvet átültető nemzeti jog megsértése esetén a kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal szemben kiszabandó pénzbírságokra, valamint a kiválasztott kötelezett szolgáltatók vezető testületének azon tagjaira kiszabandó pénzbírságokra, akik a nemzeti jog értelmében felelősek egy kiválasztott kötelezett szolgáltató általi jogsértésért.

(10) A Hatóság által kiszabott pénzbírságoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A pénzbírság összegének meghatározásakor a Hatóság kellően figyelembe veszi, hogy a kiválasztott kötelezett szolgáltató képes-e a pénzbírság megfizetésére, és amennyiben a pénzbírság befolyásolhatja a prudenciális szabályozásnak való megfelelést, konzultál a kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében alkalmazandó uniós jognak való megfelelése felügyeletéért felelős hatóságokkal.

23. cikk

Kényszerítő bírságok

(1) Az ügyvezető testület kényszerítő bírságot kiszabó határozatot hozhat annak érdekében, hogy kötelezzen:

a) valamely kiválasztott kötelezett szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, amennyiben nem tesz eleget a 21. cikk (2) bekezdésének b), d), e) vagy f) pontja és a 21. cikk (3) bekezdése alapján alkalmazott közigazgatási intézkedésnek;

b) a 17. cikk (1) bekezdésében említett valamely személyt a 6. cikk (1) bekezdése szerinti határozatban előírt információk teljes körű benyújtására;

c) a 17. cikk (1) bekezdésében említett személyt arra, hogy vesse alá magát a vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul adja át a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy bármely egyéb anyagot, valamint kiegészítse és kijavítsa a 18. cikk szerint elrendelt vizsgálat során közölt egyéb információkat.

(2) A kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. Kényszerítő bírságot kell kiszabni addig, amíg az érintett kiválasztott kötelezett szolgáltató vagy személy eleget nem tesz az (1) bekezdésben említett vonatkozó közigazgatási intézkedésnek.

(3) A (2) bekezdés ellenére, a kényszerítő bírság összege jogi személyek esetében nem haladhatja meg az előző üzleti évre vonatkozó átlagos napi árbevétel 3 %-át, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évre vonatkozó átlagos napi jövedelem 2 %-át. Az összegeket a kényszerítő bírságot kiszabó határozatban megállapított naptól kezdődően kell kiszámítani.

(4) A kényszerítő bírság a Hatóság határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. Ha az említett időszak lejártakor a kiválasztott kötelezett szolgáltató még nem tett eleget a közigazgatási intézkedésnek, a Hatóság további, legfeljebb hat hónapos időtartamra kényszerítő bírságot szabhat ki.

(5) A kényszerítő bírságot kiszabó határozat egy későbbi szakaszban is meghozható, a közigazgatási intézkedés alkalmazásának kezdőnapjáig visszaható hatállyal.

24. cikk

Az eljárás alá vont személyek meghallgatása

(1) A 22. és 23. cikk szerinti pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozat meghozatala előtt az ügyvezető testület lehetőséget biztosít az eljárás alá vont személyek számára a Hatóság megállapításaival kapcsolatos meghallgatásra. Az ügyvezető testület csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt megtenni észrevételeiket.

(2) Az eljárás alá vont személyek védelemhez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni a Hatóság ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és a Hatóság belső előkészítő dokumentumaira.

25. cikk

A közigazgatási intézkedések, pénzbírságok és kényszerítő bírságok közzététele

(1) A Hatóság közzétesz valamennyi pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatot, valamint a 21. cikk (2) bekezdésének c)-g) pontjában említett, a 21. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetekben alkalmazott valamennyi közigazgatási intézkedést, közvetlenül azt követően, hogy a jogsértésért felelős személyt tájékoztatták az említett határozatról. A közzétételnek legalább a jogsértés típusára és jellegére, a felelős személyek kilétére, valamint a pénzbírság vagy a kényszerítő bírság összegére vonatkozó információkat kell tartalmaznia.

Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben a közzététel olyan közigazgatási intézkedésekre vonatkozik, amelyekkel szemben fellebbezésnek van helye, és amelyeknek nem célja súlyos, ismétlődő és szisztematikus jogsértések orvoslása, a Hatóság elhalaszthatja az említett közigazgatási intézkedések közzétételét a fellebbezés Európai Unió Bíróságához való benyújtására vonatkozó határidő elteltéig.

(2) A felülvizsgálati testület határozatának felülvizsgálatára vonatkozó határidő lejártakor, vagy - amennyiben a kötelezett szolgáltató nem kért ilyen felülvizsgálatot - az Európai Unió Bíróságához való fellebbezés benyújtási határidejének lejártakor a Hatóság közzéteszi a felülvizsgálati kérelemre vagy a fellebbezésre vonatkozó információkat. Az ilyen felülvizsgálat vagy fellebbezés eredményére vonatkozó minden későbbi információt a Hatóság az említett információk beszerzését követően haladéktalanul közzéteszi. A pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó döntést, vagy a 21. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közigazgatási intézkedés alkalmazásáról szóló döntést megsemmisítő határozatot szintén közzé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdésben említett követelmény ellenére, amennyiben a Hatóság eseti értékelés alapján aránytalannak találja a felelős személyek kilétének vagy személyes adatainak közzétételét, vagy ha a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő vizsgálatot, a Hatóság:

a) elhalasztja a határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel elmaradásának okai meg nem szűnnek;

b) anonim módon közzéteszi a határozatot, amennyiben az ilyen anonim közzététel biztosítja a felelős személyek személyes adatainak hatékony védelmét; ebben az esetben a Hatóság a vonatkozó adatok közzétételét észszerű ideig elhalasztja, amennyiben az említett időszak alatt az anonim közzététel indokai előreláthatóan meg fognak szűnni;

c) nem teszi közzé a határozatot abban az esetben, ha az a) és b) pontban meghatározott lehetőségek nem bizonyulnak elégségesnek a következők biztosításához:

i. a pénzügyi piacok stabilitása nem kerül veszélybe; vagy

ii. a határozat közzététele arányos a 21. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban alkalmazott közigazgatási intézkedésekkel, amennyiben ezek az intézkedések kisebb jelentőségűnek minősülnek.

(4) A Hatóság az e cikk szerinti bármely közzétételt öt évig hozzáférhetővé teszi a honlapján.

26. cikk

A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok végrehajtása, valamint e pénzbírságok és kényszerítő bírságok címén beszedett összegek allokálása

(1) A 22. és 23. cikk alapján kiszabott pénzbírságoknak és kényszerítő bírságoknak végrehajthatóknak kell lenniük.

A végrehajtásra annak a tagállamnak a hatályos polgári eljárási szabályai vonatkoznak, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül. A 22. cikk szerinti pénzbírság vagy a 23. cikk szerinti kényszerítő bírság kiszabását elrendelő határozatot az a hatóság látja el végrehajtási záradékkal - a határozat valódiságának vizsgálatán kívül minden más ellenőrzést mellőzve -, amelyet az egyes tagállamok kormányai erre a célra kijelölnek, és amelyről a Hatóságot és az Európai Unió Bíróságát tájékoztatják.

Ha ezeknek az alaki követelményeknek az érintett fél kérelmére eleget tettek, ez a fél a nemzeti jognak megfelelően közvetlenül az illetékes szervtől kérheti a végrehajtást.

A végrehajtást csak az Európai Unió Bíróságának határozata alapján lehet felfüggeszteni. A végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében azonban a tagállami igazságszolgáltatási szervek rendelkeznek joghatósággal.

(2) A pénzbírságok és kényszerítő bírságok címén beszedett összegek az Unió általános költségvetését illetik.

27. cikk

A felügyeleti intézkedések meghozatalára, valamint a pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó eljárási szabályok

(1) Amennyiben a Hatóság az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tények lehetséges fennállására utaló komoly jeleket észlel, amely tények fennállása a II. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértés megvalósulásának minősülhet, akkor a Hatóság a saját szervezetén belül független vizsgálati munkacsoportot jelöl ki az ügy kivizsgálására. A vizsgálati munkacsoport nem vehet részt, és nem vehetett részt az érintett kiválasztott kötelezett szolgáltató közvetlen felügyeletében, és funkcióit az ügyvezető testülettől függetlenül kell ellátnia. A Hatóság belső eljárásokat dolgoz ki a független vizsgálati csoport tagjainak kiválasztására vonatkozó szabályok meghatározására, különösen e tagok ismereteire, hátterére, szakértelmére és tapasztalataira vonatkozóan.

(2) A vizsgálati munkacsoport a vizsgálat által érintett személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az ügyvezető testületnek.

A vizsgálati munkacsoport a feladatainak elvégzése érdekében a 17. cikkel összhangban információt kérhet, valamint a 18. és a 19. cikkel összhangban vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezhet.

A vizsgálati munkacsoport a feladatainak elvégzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet a közös felügyeleti csoport a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.

(3) Vizsgálatának befejezésekor és a megállapításaikat tartalmazó ügyiratnak az ügyvezető testület részére történő benyújtása előtt a vizsgálati csoport lehetőséget biztosít a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálati munkacsoport kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat által érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

Az érintett személyek védelemhez való jogát az e cikk alapján lefolytatott vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(4) Amikor a vizsgálati munkacsoport benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az ügyvezető testületnek, erről tájékoztatja a vizsgálat alá vont személyeket. A vizsgálat alá vont személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a harmadik feleket érintő bizalmas információkra.

(5) A vizsgálati munkacsoport megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint - amennyiben ezt az érintett személyek kérik - a vizsgálat által érintett személyeknek a 24. cikk (1) bekezdése szerinti meghallgatását követően az ügyvezető testületnek kell határoznia arról, hogy a vizsgálat alá vont személyek elkövettek-e a II. mellékletben felsoroltak közül egy vagy több jogsértést, és amennyiben igen, a 22. cikkel összhangban pénzbírságot kell kiszabnia, valamint - a pénzbírság kiszabása mellett vagy helyett - a 21. cikkel összhangban közigazgatási intézkedést kell alkalmaznia.

(6) A vizsgálati munkacsoport nem vesz részt az ügyvezető testület megbeszélésein, és más módon sem avatkozik bele az ügyvezető testület döntéshozatali folyamatába.

(7) A Bizottság további eljárási szabályokat fogad el a pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabását jelentő hatáskör gyakorlására vonatkozóan, beleértve a védelemhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket, valamint a pénzbírságok és kényszerítő bírságok behajtását, továbbá részletes szabályokat fogad el a szankciók kiszabása és végrehajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozóan.

Az első albekezdésben említett szabályokat a 100. cikkel összhangban, e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kell elfogadni.

A Bizottság 2027. január 1-ig elfogadja a második albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

(8) A Hatóság az ügyet büntetőeljárás megindítása céljából a releváns nemzeti hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett a Hatóság nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

28. cikk

Az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat

Az Európai Unió Bírósága korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik a Hatóság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. Az Európai Unió Bírósága megsemmisítheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, vagy csökkentheti vagy növelheti azok összegét.

29. cikk

Nyelvhasználati szabályok a közvetlen felügyelet során

(1) A Hatóság és a pénzügyi felügyeletek szabályokat fogadnak el a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszeren belüli kommunikációjukra vonatkozóan, beleértve az alkalmazandó nyelv(ek)et is.

(2) A kiválasztott kötelezett szolgáltató vagy az egyedileg a Hatóság felügyeleti eljárásai alá tartozó bármely más természetes vagy jogi személy által a Hatóságnak benyújtott bármely dokumentum az Unió bármely - a kiválasztott kötelezett szolgáltató vagy az érintett természetes vagy jogi személy által választott - hivatalos nyelvén elkészíthetők.

(3) A Hatóság, a kiválasztott kötelezett szolgáltatók és az egyedileg a Hatóság felügyeleti eljárásainak hatálya alá tartozó bármely más jogi vagy természetes személy megállapodhat abban, hogy írásbeli kommunikációjuk során kizárólag az Unió valamely hivatalos nyelvét használják, többek között a Hatóság felügyeleti határozatai tekintetében.

(4) Amennyiben egy nyelv kizárólagos használatára vonatkozó, (3) bekezdés szerinti megállapodás később visszavonásra kerül, a visszavonás kizárólag a Hatóság felügyeleti eljárásának még le nem folytatott vonatkozásaira érvényes.

(5) Amennyiben egy szóbeli meghallgatás résztvevői az Uniónak valamely, a Hatóság felügyeleti eljárásának nyelvétől eltérő hivatalos nyelvén történő meghallgatásukat kérik, a Hatóságot e kérésről kellő időben, előzetesen értesíteni kell annak érdekében, hogy az megtehesse a szükséges intézkedéseket.

4. SZAKASZ

a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetett felügyelete

30. cikk

A felügyeleti konvergencia állapotának értékelése

(1) A Hatóság rendszeres időközönként értékeli egy, több vagy valamennyi pénzügyi felügyelet több vagy összes tevékenységét, továbbá eszközeiket és erőforrásaikat. A Hatóság minden értékelés részeként értékeli, hogy a pénzügyi felügyelet milyen mértékben látja el az (EU) 2024/1640 irányelvvel összhangban lévő feladatait, és megteszi a szükséges lépéseket a következetesen magas szintű felügyeleti standardok és gyakorlatok biztosítása érdekében. Az értékelések figyelembe veszik a felügyeleti megközelítések harmonizációjának szintjét, és e célból magukban foglalják a 8. cikk szerint kidolgozott, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti módszertan teljes egészében vagy részben történő alkalmazásának felülvizsgálatát, és egyetlen értékelési ciklusban valamennyi pénzügyi felügyeletre kiterjednek. Az ügyvezető testület a felügyeleti összetételű igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően az értékelési ciklusra vonatkozó tervet fogad el. Az igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével új terv elfogadását kérheti az ügyvezető testülettől. Az egyes értékelési ciklusok hosszát a Hatóság határozza meg, amely nem haladhatja meg a hét évet.

A Hatóság az ugyanazon ciklusban felülvizsgált pénzügyi felügyeletek következetes értékelését és összehasonlítását lehetővé tevő módszereket dolgoz ki. A Hatóság az egyes értékelési ciklusok végén megállapításait benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) Az értékeléseket a Hatóság személyzetének, valamint - a részvételre irányuló nyílt felhívást követően - önkéntes alapon olyan pénzügyi felügyeletek személyzetének kell elvégeznie, amelyek nem tartoznak felülvizsgálat alá. Az értékelések során adott esetben kellően figyelembe kell venni a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és kormányközi szervek által készített felméréseket, értékeléseket vagy jelentéseket. Az értékelések kellően figyelembe vehetik a 11. cikk alapján létrehozott, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni központi adatbázisban található információkat is.

(3) A Hatóság jelentést készít az egyes értékelések eredményeiről. Mielőtt a jelentést a felügyeleti összetételű igazgatótanács megfontolná, a jelentés tervezetét észrevételezésre meg kell küldeni az értékelés alá vont pénzügyi felügyeletnek. Az értékelés alá vont pénzügyi felügyelet a Hatóság által meghatározott határidőn belül észrevételeket nyújt be a jelentéstervezethez. A végleges jelentést az ügyvezető testület fogadja el, figyelembe véve a felügyeleti összetételű igazgatótanács észrevételeit. Az ügyvezető testület biztosítja az értékelés módszertana alkalmazásának következetességét. A jelentésnek ki kell fejtenie és jeleznie kell azokat az értékelés eredményeként megfelelőnek, arányosnak és szükségesnek tekintett, konkrét nyomonkövetési intézkedéseket, amelyeket az értékelés alá vont pénzügyi felügyeletnek meg kell tenniük. A nyomonkövetési intézkedések az igazgatótanács iránymutatásai és ajánlásai formájában fogadhatók el. A nyomonkövetési intézkedéseket az ügyvezető testület egyedi ajánlásai formájában is el lehet fogadni. Ezeket az egyedi nyomonkövetési intézkedéseket csak az érintett pénzügyi felügyelet jóváhagyásával, és kizárólag összefoglaló vagy összesített formában lehet közzétenni, úgy, hogy az egyes pénzügyi intézményeket ne lehessen azonosítani. A jelentés közzétett változata nem tartalmazhat bizalmas információkat, és konkrét pénzügyi felügyeletekre vonatkozó utalásokat sem.

(4) A pénzügyi felügyeletek minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek az értékelés eredményeként nekik címzett konkrét nyomonkövetési intézkedéseknek. Adott esetben a pénzügyi felügyeletek rendszeresen tájékoztatják a Hatóságot arról, hogy milyen típusú intézkedéseket hajtottak végre a (3) bekezdésben említett jelentés nyomán.

31. cikk

A pénzügyi ágazatbeli, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti kollégiumok munkájának koordinálása és elősegítése

(1) A Hatóság a saját hatáskörén belül és az érintett pénzügyi felügyeletek hatásköreinek sérelme nélkül biztosítja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti kollégiumok pénzügyi ágazatban történő létrehozását és következetes működését a több tagállamban telephelyeket működtető, nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében, az (EU) 2024/1640 irányelv 49. cikkével összhangban. E célból a Hatóság:

a) kollégiumokat hozhat létre, amennyiben ilyen kollégiumot nem hoztak létre annak ellenére, hogy a létrehozására vonatkozóan az (EU) 2024/1640 irányelv 49. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek, továbbá összehívhatja és megszervezheti a kollégiumok üléseit;

b) közreműködhet a kollégiumi ülések megszervezésében, amennyiben azt a releváns pénzügyi felügyeletek kérik;

c) segítheti a közös felügyeleti tervek és közös helyszíni ellenőrzések vagy helyszínen kívüli vizsgálatok megszervezését;

d) a pénzügyi felügyeletekkel együttműködve összegyűjtheti és megoszthatja az összes vonatkozó információt annak érdekében, hogy megkönnyítse a kollégium munkáját és elérhetővé tegye ezeket az információkat a kollégium hatóságai számára;

e) előmozdíthatja az eredményes és hatékony felügyeleti tevékenységeket és gyakorlatokat, beleértve azon kockázatok értékelését, amelyeknek a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók ki vannak vagy ki lehetnek téve;

f) az e rendeletben meghatározott feladatokkal és hatáskörökkel összhangban felvigyázhatja a pénzügyi felügyeletek által végzett feladatokat.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Hatóság személyzete teljes körű részvételi joggal rendelkezik a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás ellenifelügyeleti kollégiumokban, és részt vehet a két vagy több pénzügyi felügyelet által közösen végzett tevékenységeikben, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is.

32. cikk

Eljárásra való felkérés kivételes körülmények esetén, súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus jogsértésekre utaló jelek észlelését követően

(1) A pénzügyi felügyeletek értesítik a Hatóságot, ha valamely nem kiválasztott kötelezett szolgáltató helyzete az (EU) 2024/1624 rendeletnek, az (EU) 2023/1113 rendeletnek, az e rendeletek végrehajtása érdekében elfogadott bármely egyéb jogi rendelkezésnek vagy bármely felügyeleti hatóság által kibocsátott közigazgatási aktusnak való megfelelése, valamint a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak való kitettsége tekintetében gyorsan és jelentősen romlik, különösen akkor, ha ez a romlás több tagállamot vagy az Unió egészét hátrányosan érintheti, vagy alááshatja az Unió pénzügyi rendszerének integritását.

(2) Amennyiben a Hatóság arra utaló jeleket észlel, hogy egy nem kiválasztott kötelezett szolgáltató súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus jogsértést követ el, felkérheti a pénzügyi felügyeletet, hogy:

a) vizsgálja ki az olyen jeleket, amelyek utalhatnak az uniós jog megsértésére, vagy ha az említett uniós jog irányelvekből áll vagy kifejezetten választási lehetőségeket biztosít a tagállamoknak, akkor a nemzeti jog megsértésére, amennyiben e nemzeti jog irányelveket ültet át vagy az uniós jog által a tagállamoknak biztosított választási lehetőségeket valósít meg; valamint

b) mérlegelje szankciók kiszabását az érintett szervezetre a szóban forgó jogsértések tekintetében a közvetlenül alkalmazandó uniós joggal vagy az irányelveket átültető nemzeti joggal összhangban.

Ilyen esetben a Hatóság szükség esetén felkérheti a nem kiválasztott kötelezett szolgáltató pénzügyi felügyeletét arra is, hogy hozzon ennek a szolgáltatónak címzett egyedi határozatot, amelyben előírja számára a közvetlenül alkalmazandó uniós jog szerinti kötelezettségei, vagy - annyiban, amennyiben irányelveket ültet át vagy az uniós jog által a tagállamoknak biztosított választási lehetőségeket valósít meg -, a nemzeti jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételét, beleértve bármely gyakorlat megszüntetését is. Az e bekezdésben említett felkérések nem akadályozhatják azon pénzügyi felügyelet folyamatban lévő felügyeleti intézkedéseit, amelyhez a felkérést intézik.

(3) A (2) bekezdésben említett felkérés akkor kezdeményezhető, ha a Hatóság súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus jogsértésre utaló jeleket észlel:

a) a pénzügyi felügyeletek (1) bekezdés szerinti értesítéseit követően;

b) a Hatóság saját maga által gyűjtött, jól megalapozott információi alapján; vagy

c) uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől vagy bármely más megbízható és hiteles információforrásból származó információk kézhezvételét követően.

(4) A pénzügyi felügyelet eleget tesz a (2) bekezdéssel összhangban hozzá intézett minden felkérésnek, és - amint lehetséges, de legkésőbb az ilyen felkérésre vonatkozó értesítésnapjától számított tíz munkanapon belül - tájékoztatja a Hatóságot az adott megkeresésnek való megfelelés céljából tett vagy tervezett lépésekről.

(5) Amennyiben a (2) bekezdésben említett felkérésnek nem tesznek eleget, vagy a Hatóság a felkérésre vonatkozó értesítés napjától számított 10 munkanapon belül nem kap tájékoztatást a felkérés teljesítése érdekében tett vagy tervezett lépésekről, a Hatóság kérheti a Bizottságtól, hogy engedélyezze a nem kiválasztott kötelezett szolgáltató közvetlen felügyeletével kapcsolatos, az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében említett vonatkozó feladatoknak és hatásköröknek az érintett pénzügyi felügyeletről a Hatóságra történő ideiglenes átruházását.

(6) A Hatóság által az (5) bekezdés alapján a Bizottsághoz intézett kérésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a közvetlenül alkalmazandó követelmények nem kiválasztott kötelezett szolgáltató általi súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus megsértésének leírása, valamint annak indokolása, hogy e jogsértések miért tartoznak a (2) és (3) bekezdés alapján a Hatóság hatáskörébe;

b) annak indokolása, hogy a pénzügyi felügyelethez intézett, a (2) bekezdésben említett felkérés miért nem eredményezett semmilyen intézkedést a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül, beleértve adott esetben azt az információt, hogy a pénzügyi felügyelet nem válaszolt a felkérésre;

c) egy három évet meg nem haladó javasolt időszak, amely alatt a Hatóság fogja gyakorolni az érintett, nem kiválasztott kötelezett szolgáltatóhoz kapcsolódó releváns feladatokat és hatásköröket;

d) azon intézkedések leírása, amelyeket a Hatóság az érintett, nem kiválasztott kötelezett szolgáltatóval kapcsolatban a (2) bekezdésben említett súlyos, ismétlődő vagy szisztematikus jogsértések kezelése érdekében a feladatok és hatáskörök átruházását követően meghozni szándékozik;

e) a Hatóság és az érintett pénzügyi felügyelet közötti bármely releváns kommunikáció.

(7) A (6) bekezdésben említett információk alapján a Bizottság számára a Hatóság kérése kézhezvételének napjától számítva egy hónap áll rendelkezésére, hogy kellően indokolt határozatot fogadjon el a vonatkozó feladatok és hatáskörök átruházásának engedélyezéséről, vagy az erre irányuló felkérés elutasításáról. A határozatról értesíteni kell a Hatóságot, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi felügyeletet és a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatót. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot tájékoztatni kell a határozatról.

(8) A Hatóságnak a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatóval kapcsolatos feladatok és hatáskörök átruházásáról szóló határozatról történő értesítését követő tizedik munkanapon a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatót az 5. cikk (2) bekezdésében említett feladatok, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében és a 17-23. cikkben említett hatáskörök gyakorlása céljából kiválasztott kötelezett szolgáltatónak kell tekinteni. A Bizottság határozata határidőt állapít meg e feladatok és hatáskörök gyakorlására, amelynek lejártakor azok automatikusan visszaszállnak az érintett pénzügyi felügyeletre.

(9) Az érintett pénzügyi felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hatóság kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz a feladatok és hatáskörök átruházását engedélyező határozat alkalmazásának meghosszabbítása iránt. A kérelmet legalább két hónappal a kezdeti időszak lejárta előtt kell benyújtani.

Az első albekezdésben említett kérelemhez csatolni kell a következőket:

a) a Hatóság által az érintett kötelezett szolgáltatóval kapcsolatban hozott eddigi intézkedések és a meghozni kívánt további intézkedések leírása;

b) annak indokolása, hogy ezek a további intézkedések miért kezelik a (2) bekezdés alapján továbbra is a Hatóság hatáskörébe tartozó jogsértéseket;

c) egy három évet meg nem haladó javasolt időszak, az 5. cikk (2) bekezdésében említett feladatok, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében és a 17-23. cikkben említett hatáskörök kötelezett szolgáltató tekintetében történő gyakorlásának további fenntartására;

d) a Hatóság és az érintett pénzügyi felügyelet közötti bármely releváns kommunikáció.

A Bizottság a (7) bekezdésben megjelölt határidőn belül határozatot fogad el a meghosszabbítás megadásáról. Az e bekezdés szerinti meghosszabbítás csak egyszer adható meg.

33. cikk

A pénzügyi felügyeletek közötti, határokon átnyúló eseteket érintő nézeteltérések rendezése

(1) A Hatóság egy vagy több pénzügyi felügyeletnek az (EU) 2024/1640 irányelv 46., 47., 49. vagy 54. cikke szerinti kérelmére az e cikk (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a pénzügyi felügyeleteket a megállapodás elérésében, vagy más olyan esetekben, amikor egy pénzügyi felügyelet nem ért egyet egy másik pénzügyi felügyelet eljárásával, valamely intézkedésének vagy javasolt intézkedésének tartalmával, vagy fellépésének hiányával, amennyiben ez érinti egy konkrét, nem kiválasztott kötelezett szolgáltató vagy több, nem kiválasztott kötelezett szolgáltató tekintetében fennálló saját felügyeleti feladatait és felelősségi köreit.

(2) Az (EU) 2024/1640 irányelv 46., 47., 49. és 54. cikke alá nem tartozó esetekben a pénzügyi felügyeletnek indokolatlan késedelem nélkül kérelmeznie kell a Hatóság segítségét, amennyiben az uniós jog valamely rendelkezése előírja, hogy a pénzügyi felügyeletnek egy másik pénzügyi felügyelettel megállapodásra, illetve megegyezésre kell jutnia, vagy egyéb kialakított vagy formalizált keretben együtt kell működnie konkrét nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók felügyeletével kapcsolatban, és a következő események bármelyike bekövetkezik:

a) a megállapodást megkötötték, de azt az egyik fél ténylegesen nem alkalmazta vagy nem tartotta be;

b) az egyik pénzügyi felügyelet objektív okok alapján arra a következtetésre jut, hogy nézeteltérés áll fenn;

c) két hónap eltelt azóta, hogy az egyik pénzügyi felügyelet kézhez kapta egy másik pénzügyi felügyelet arra irányuló kérelmét, hogy hozzon meghatározott intézkedést az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusoknak való megfelelés érdekében, és a kérelmezett felügyelet még nem hozott a kérelmet teljesítő határozatot.

(3) Az ügyvezető testület értékeli az (1) és (2) bekezdésben említett kérelmeket, és értesíti a releváns feleket arról, hogy a kérelmet indokoltnak tartja-e, és szándékában áll-e e cikkel összhangban eljárni az ügyben.

(4) A Hatóság az uniós jogban meghatározott vonatkozó időtartamok és az ügy bonyolultságának és sürgősségének figyelembevételével meghatározza a pénzügyi felügyeletek közötti egyeztetés határidejét. Az egyeztető szakaszban a Hatóság közvetítőként jár el. Amennyiben szükséges vagy az uniós jog úgy rendelkezik, véleményt ad ki a nézeteltérés rendezésének módjáról.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett egyeztető szakasz során a pénzügyi felügyeletek nem jutnak megállapodásra, vagy nem a Hatóság által kiadott véleménynek megfelelően járnak el, a Hatóság előírhatja az említett felügyeletek számára konkrét intézkedés meghozatalát vagy bizonyos intézkedés mellőzését az ügy rendezése és az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében. A Hatóság határozata kötelező a pénzügyi felügyeletekre nézve. A Hatóság határozata előírhatja, hogy a pénzügyi felügyeletek vonjanak vissza vagy módosítsanak valamely általuk korábban meghozott határozatot, vagy éljenek az alkalmazandó uniós jog által biztosított hatásköreikkel.

(6) A Hatóság tájékoztatja a pénzügyi felügyeleteket a (4) és (5) bekezdés szerinti eljárások befejezéséről és - adott esetben - az (5) bekezdés alapján hozott határozatáról.

(7) A pénzügyi felügyeletek által az (5) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozattal.

(8) A 84. cikkben említett jelentésben a Hatóság elnöke meghatározza a pénzügyi felügyeletek közötti nézeteltérések típusát és jellegét, a létrejött megállapodásokat és az ilyen nézeteltérések rendezése érdekében elfogadott határozatokat.

34. cikk

Intézkedések a felügyelet szisztematikus mulasztásai esetén

(1) Amennyiben a pénzügyi felügyelet nem alkalmazta az (EU) 2024/1640 irányelvben vagy az említett irányelvet átültető nemzeti jogi rendelkezésekben meghatározott intézkedéseket, vagy oly módon alkalmazott intézkedéseket, amely a jelek szerint sérti az uniós jogot, és ez több kötelezett szolgáltató vonatkozásában is szisztematikus felügyeleti mulasztásokat eredményez és aláássa a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer hatékonyságát, a Hatóság a (2), a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott hatáskörökkel összhangban jár el.

(2) A Hatóság saját kezdeményezésére vizsgálatot indíthat az uniós jog (1) bekezdésben említett esetleges megsértésére vonatkozóan, ha az általa az e rendelet szerinti feladatai ellátása során gyűjtött, kellően megalapozott információk ilyen jogsértésre utalnak.

A Hatóság egy vagy több pénzügyi felügyelet, az Európai Parlament vagy a Bizottság megalapozott kérelmére is vizsgálhatja az uniós jog állítólagos megsértését vagy alkalmazásának elmulasztását.

Amennyiben az első vagy második albekezdés alapján az uniós jog esetleges megsértésének kivizsgálását kérték, a Hatóság megfelelően tájékoztatja a kérelmező felet arról, hogy miként szándékozik eljárni az ügyben, és hogy indokolt-e az állítólagos jogsértés kivizsgálása. Amennyiben a Hatóság a vizsgálat lefolytatása mellett dönt, erről elsőként az érintett pénzügyi felügyeletet tájékoztatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat alá vont pénzügyi felügyelet minden olyan információt haladéktalanul a Hatóság rendelkezésére bocsát, amelyet a Hatóság a vizsgálata céljából bekér, ideértve azt is, hogy az (1) bekezdésben említett jogi aktusokat hogyan alkalmazzák az uniós joggal összhangban.

(4) Amennyiben a Hatóság helyénvalónak és szükségesnek ítéli, a vizsgálat alá vont pénzügyi felügyelet tájékoztatását követően lehetőséget biztosíthat az összes többi pénzügyi felügyeletnek arra, hogy általuk relevánsnak ítélt információkat továbbítsanak a számára, vagy bármely más pénzügyi felügyelet felé közvetlenül intézhet kellően megalapozott és indokolt tájékoztatás iránti kérelmet. Az ilyen megkeresés címzettjei indokolatlan késedelem nélkül világos, pontos és teljes körű információkat bocsátanak a Hatóság rendelkezésére.

(5) A Hatóság legkésőbb a vizsgálat megkezdésének napjától számított hat hónapon belül ajánlást intézhet a vizsgálat alá vont pénzügyi felügyelethez, amelyben meghatározza az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

Az ilyen ajánlás kibocsátása előtt a Hatóság - amennyiben azt az uniós jog megsértését eredményező szisztematikus felügyeleti mulasztások megszüntetésére megfelelőnek ítéli - megkeresi a pénzügyi felügyeletet annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedésekről.

A pénzügyi felügyelet az ajánlás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Hatóságot az uniós jognak való megfelelés érdekében hozott vagy tervezett intézkedéseiről.

(6) Ha a pénzügyi felügyelet nem felel meg az uniós jognak a Hatóság ajánlása kézhezvételének napjától számított egy hónapon belül, a Bizottság a Hatóságtól erre vonatkozóan kapott tájékoztatást követően vagy saját kezdeményezésére hivatalos véleményt adhat ki, amelyben előírja a pénzügyi felügyelet számára, hogy hozza meg az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A Bizottság hivatalos véleményében figyelembe veszi a Hatóság ajánlását.

A Bizottság ezt a hivatalos véleményt az ajánlás elfogadásának napját követő három hónapon belül adja ki. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja.

A Hatóság és a pénzügyi felügyelet minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak.

(7) A pénzügyi felügyelet a (6) bekezdésben említett hivatalos vélemény kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a Hatóságot a hivatalos véleményben foglaltaknak való megfelelés érdekében hozott vagy tervezett intézkedéseiről. A hivatalos vélemény tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatos intézkedések meghozatalakor a pénzügyi felügyeletnek meg kell felelnie az említett hivatalos véleménynek.

5. SZAKASZ

A nem pénzügyi szektor felvigyázása

35. cikk

Partneri felülvizsgálatok

(1) A Hatóság a felügyeleti eredmények következetességének és hatékonyságának erősítése érdekében a nem pénzügyi felügyeletek és az (EU) 2024/1640 irányelv 52. cikkében említett hatóságok néhány vagy összes tevékenységét érintően rendszeres időközönként partneri felülvizsgálatokat végez. A Hatóság a felülvizsgált nem pénzügyi felügyeletek objektív értékelését és összehasonlítását lehetővé tevő módszereket dolgoz ki. Az értékelések tervezése és elvégzése során adott esetben kellően figyelembe kell venni a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és kormányközi testületek által készített kiértékeléseket, értékeléseket és jelentéseket. Az értékelések figyelembe vehetik az e rendelet 11. cikke alapján létrehozott, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni központi adatbázisban található információkat is.

Az első albekezdésben említett módszereknek figyelembe kell venniük a felügyeleti keret sajátosságait azokban az esetekben, amikor a felügyeletet önszabályozó testületekre bízzák, beleértve az (EU) 2024/1640 irányelv 52. cikke értelmében az e szervek felvigyázásáért felelős hatóság szerepét, valamint a felügyeletek sajátos jellemzőit az ilyen esetekben.

(2) A partneri felülvizsgálatokat a Hatóság személyzete végzi, a nem pénzügyi felügyeletek és az (EU) 2024/1640 irányelv 52. cikkében említett hatóságok releváns munkatársaival közösen.

(3) A partneri felülvizsgálat többek között értékeli:

a) a nem pénzügyi felügyelet hatásköreinek és pénzügyi, emberi és technikai erőforrásainak elegendő voltát, függetlenségének mértékét, irányítási hátterét és szakmai standardjait az (EU) 2024/1640 irányelv IV. fejezete hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében;

b) az uniós jog alkalmazásában és a felügyeleti módszerekben elért konvergencia hatékonyságát és mértékét, valamint azt, hogy a felügyeleti módszerek milyen mértékben teljesítik az uniós jogban meghatározott célkitűzéseket;

c) a nem pénzügyi felügyeletek által kidolgozott legjobb gyakorlatok alkalmazását, amelyek elfogadásából más nem pénzügyi felügyeleteknek is előnye származhat;

d) az uniós jog végrehajtása keretében elfogadott rendelkezések érvényesítésének hatékonyságát és e téren a konvergencia mértékét, beleértve az e rendelkezések be nem tartása esetén a felelős személyekkel szemben kiszabott pénzbírságokat és alkalmazott közigazgatási intézkedéseket.

(4) A Hatóság jelentést készít a partneri felülvizsgálat eredményeiről. E partneri felülvizsgálati jelentést a Hatóság személyzete és a partneri felülvizsgálatban érintettnem pénzügyi felügyelet valamint az (EU) 2024/1640 irányelv 52. cikkében említett hatóságok releváns személyzete közösen készíti el, és azt az ügyvezető testület fogadja el, miután megkapta a felügyeleti összetételű igazgatótanács észrevételeit a módszertan alkalmazásának más partneri felülvizsgálati jelentésekkel való összhangjára vonatkozóan. A jelentés kifejti és megjelöli a partneri felülvizsgálat eredményeként megfelelőnek, arányosnak és szükségesnek tekintett nyomonkövetési intézkedéseket. E nyomonkövetési intézkedések az 54. cikk szerinti iránymutatások és ajánlások, valamint az e rendelet 55. cikke szerinti vélemények formájában fogadhatók el. A nem pénzügyi felügyeletek és az (EU) 2024/1640 irányelv 52. cikkében említett hatóságok minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az e rendelet 54. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiadott bármely iránymutatásnak és ajánlásnak.

(5) A Hatóság a partneri felülvizsgálat megállapításait közzéteszi a honlapján, és azokról tájékoztatja legalább az Európai Parlamentet. A Hatóság véleményt nyújt be a Bizottságnak, ha - a partneri felülvizsgálat eredményére vagy a Hatóság által feladatainak ellátása során szerzett bármely más információra tekintettel - úgy véli, hogy uniós szempontból szükséges a nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatókra, vagy a nem pénzügyi felügyeletekre alkalmazandó uniós szabályok további harmonizációja.

(6) A Hatóság a partneri felülvizsgálati jelentés közzététele után két évvel nyomonkövetési jelentést készít. A nyomonkövetési jelentést a Hatóság személyzete és a partneri felülvizsgálatban érintett nem pénzügyi felügyelet releváns személyzete közösen készíti el, és azt az ügyvezető testület fogadja el, miután megkapta a felügyeleti összetételű igazgatótanács észrevételeit a módszertan alkalmazásának más partneri felülvizsgálati jelentésekkel való összhangjára vonatkozóan. A nyomonkövetési jelentésnek tartalmaznia kell azon intézkedések megfelelőségének és hatékonyságának az értékelését, amelyeket a partneri felülvizsgálat tárgyát képező nem pénzügyi felügyeletek hoztak válaszul a partneri felülvizsgálati jelentés nyomonkövetési intézkedéseire. A Hatóság a nyomonkövetési jelentés megállapításait közzéteszi a honlapján.

(7) E cikk alkalmazásában az ügyvezető testület kétévente partneri felülvizsgálati munkatervet fogad el a felügyeleti összetételű igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően. E partneri felülvizsgálati munkaterv figyelembe veszi a korábbi partneri felülvizsgálati eljárások tanulságait és a felügyeleti összetételű igazgatótanácson belül tartott megbeszéléseket. A felügyeleti összetételű igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével új terv elfogadását kérheti az ügyvezető testülettől. A partneri felülvizsgálati munkaterv az éves és a többéves munkaprogram külön részét képezi, és azt a 65. cikkben említett egységes programozási dokumentumba kell belefoglalni. Sürgős esetben vagy előre nem látható események bekövetkezése esetén a Hatóság további partneri felülvizsgálatok elvégzéséről dönthet.

(8) Amennyiben a partneri felülvizsgálatok olyan felügyeleti tevékenységeket érintenek, amelyeket egy vagy több tagállamban önszabályozó testületek végeznek el, a partneri felülvizsgálatnak ki kell terjednie az (EU) 2024/1640 irányelv 52. cikke szerinti azon intézkedések értékelésére, amelyeket az e szervek felvigyázásáért felelős hatóság hozott annak biztosítása érdekében, hogy azok kielégítően és hatékonyan töltsék be funkciójukat.

(9) Amennyiben a partneri felülvizsgálatok olyan felügyeleti tevékenységeket érintenek, amelyeket egy vagy több tagállamban önszabályozó testületek végeznek, ezen önszabályozó testületek nem kötelesek részt venni. Azonban ha jelzik, hogy részt kívánnak venni a partneri felülvizsgálatban, az említett szervek felügyeleti feladatokkal megbízott személyzete részt vehet a partneri felülvizsgálatban.

36. cikk

A nem pénzügyi ágazatbeli pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti kollégiumok munkájának koordinálása és elősegítése

(1) A Hatóság - hatáskörén belül és a releváns nem pénzügyi felügyeleteknek az (EU) 2024/1640 irányelv 50. cikke szerinti hatásköreinek sérelme nélkül segítséget nyújt a nem pénzügyi ágazatbeli, azon cikkel összhangban több tagállamban telephelyeket működtető kötelezett szolgáltatók pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti kollégiumainak nem pénzügyi ágazatban történő létrehozásában és működtetésében.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából a Hatóság:

a) javasolhatja egy kollégium létrehozását ott, ahol ilyen kollégiumot még nem hoztak létre annak ellenére, hogy a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a kötelezett szolgáltató pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati kitettsége és határokon átnyúló tevékenységeinek kiterjedtsége indokolja egy kollégium létrehozását, valamint kollégiumi ülések összehívását és megszervezését;

b) a releváns nem pénzügyi felügyeletek kérésére segítséget nyújthat a kollégiumi ülések megszervezésében és annak értékelésében, hogy teljesülnek-e a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok kollégiumban való részvételének feltételei;

c) segítheti a közös felügyeleti tervek és közös helyszíni ellenőrzések vagy helyszínen kívüli vizsgálatok megszervezését;

d) segítséget nyújthat a nem pénzügyi felügyeleteknek a kollégium munkájának megkönnyítését célzó összes vonatkozó információ összegyűjtésében és megosztásában, és ezen információk elérhetővé tételében a kollégiumban részt vevő felügyeletek számára;

e) előmozdíthatja az eredményes és hatékony felügyeleti tevékenységeket és gyakorlatokat, beleértve azon kockázatok értékelését, amelyeknek a nem pénzügyi ágazatbelikötelezett szolgáltatók ki vannak vagy ki lehetnek téve;

f) segítséget nyújthat a nem pénzügyi felügyeleteknek konkrét megkereséseikkel összefüggésben, ideértve az (EU) 2024/1640 irányelv 50. cikke (2) és (3) bekezdésében foglalt helyzetekben a nem pénzügyi felügyeletek közötti közvetítésre irányuló kérelmeket is.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Hatóság személyzete teljes körű részvételi joggal rendelkezik a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti kollégiumokban. Az érintett nem pénzügyi felügyeletek beleegyezésével a Hatóság személyzete részt vehet a kollégium két vagy több nem pénzügyi felügyelet által közösen végzett tevékenységeiben, beleértve a nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatók helyszíni ellenőrzéseit, kivéve az (EU) 2024/1624 rendelet 3. cikk (3) bekezdése a) és b) pontjában foglaltakat.

37. cikk

Az uniós jog önszabályozó testületeket felvigyázó nem pénzügyi felügyeletek és hatóságok általi megsértésére vonatkozó figyelmeztetések

(1) Amennyiben a Hatóság okkal feltételezi, hogy egy, az (EU) 2024/1640 irányelv 52. cikkében említett önszabályozó testületeket felvigyázó nem pénzügyi felügyelet vagy hatóság nem alkalmazza vagy az uniós joggal vélhetően ellentétes módon alkalmazza az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokat vagy nemzeti jogszabályokat, tájékoztatja az érintett felügyeletet vagy hatóságot a feltételezett jogsértésekről, és kivizsgálja azokat.

Az első albekezdés alkalmazásában a Hatóság eljárhat egy vagy több, nem pénzügyi felügyelet vagy hatóság, az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérelmére, vagy saját kezdeményezésére, ideértve azt az esetet is, amikor az ilyen intézkedés természetes vagy jogi személyek 90. cikk szerinti bejelentéséből származó, kellően megalapozott információkon alapul.

(2) A Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy az érintett felügyelettől vagy hatóságtól minden olyan információt bekérjen, amelyet a vizsgálatához szükségesnek tart, ideértve az arra vonatkozó információt, hogy hogyan kell az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokat vagy nemzeti jogszabályokat az uniós joggal összhangban alkalmazni, de a titoktartási kötelezettség alá tartozó információk kivételével, kivéve, ha az (EU) 2024/1624 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében és 70. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében, valamint az (EU) 2024/1640 irányelv 52. cikk (3) bekezdése a) pontjában meghatározott mentességek alkalmazandók.

Az érintett felügyelet vagy hatóság haladéktalanul a Hatóság rendelkezésére bocsátja a kért információkat.

A Hatóság - azt követően, hogy tájékoztatta az érintett felügyeletet vagy hatóságot - kellően megalapozott és indokolt tájékoztatás iránti kérelmet intézhet közvetlenül más, önszabályozó testületeket felvigyázó felügyeletekhez vagy hatóságokhoz, ha az érintett felügyelettől vagy hatóságtól bekért, az uniós jog feltételezett megsértésének kivizsgálása céljából szükségesnek ítélt információ elégtelennek bizonyult vagy elégtelennek tekintendő.

Az ilyen megkeresés címzettje indokolatlan késedelem nélkül világos, pontos és teljes körű információkat bocsát a Hatóság rendelkezésére.

(3) A Hatóság legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított hat hónapon belül ajánlást intézhet az érintett felügyelethez vagy hatósághoz, amelyben meghatározza az azonosított jogsértés orvoslásához szükséges intézkedéseket.

Az ilyen ajánlás kibocsátása előtt a Hatóság - amennyiben azt a jogsértés megszüntetése érdekében hasznosnak ítéli - megkeresi az érintett felügyeletet vagy hatóságot annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedésekről.

Az érintett felügyelet vagy hatóság az ajánlás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Hatóságot a jogsértés megszüntetése érdekében hozott vagy tervezett intézkedéseiről.

(4) Ha a felügyelet vagy hatóság nem szüntette meg a (3) bekezdés első albekezdésében említett, azonosított jogsértést a Hatóság ajánlásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül, a Hatóság figyelmeztetést ad ki, amelyben részletezi a jogsértést, és azonosítja a figyelmeztetés címzettjei által a jogsértés hatásainak enyhítése érdekében végrehajtandó intézkedéseket.

Az első albekezdésben említett figyelmeztetést a következőknek kell címezni:

a) nem pénzügyi felügyelet esetében a más tagállamokbeli partnerfelügyeleteknek, és amennyiben a felügyelet önszabályozó testület, annak felettes hatóságának;

b) hatóság esetében a felvigyázása alá tartozó önszabályozó testületeknek.

(5) Amint az érintett felügyelet vagy hatóság megszüntette a jogsértést, a Hatóság tájékoztatja a (4) bekezdésben említett figyelmeztetésének címzettjeit arról, hogy a jogsértés megszűnt és hogy a hatásainak enyhítését célzó intézkedések lejártak.

38. cikk

A nem pénzügyi felügyeletek közötti, határokon átnyúló eseteket érintő nézeteltérések rendezése

(1) A Hatóság egy vagy több nem pénzügyi felügyeletnek az (EU) 2024/1640 irányelv 46., 47., 50. vagy 54. cikke szerinti kérelmére az e cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a nem pénzügyi felügyeleteket valamely megállapodás elérésében, vagy más olyan esetekben, amikor egy nem pénzügyi felügyelet nem ért egyet egy másik nem pénzügyi felügyelet eljárásával, vagy egy intézkedésének vagy javasolt intézkedésének tartalmával, vagy fellépésének hiányával, amennyiben ez érinti egy konkrét kötelezett szolgáltató vagy több kötelezett szolgáltató tekintetében fennálló saját felügyeleti feladatait és felelősségi köreit.

(2) Az (EU) 2024/1640 irányelv 46., 47., 50. és 54. cikke alá nem tartozó esetekben a nem pénzügyi felügyeletnek indokolatlan késedelem nélkül kérelmeznie kell a Hatóság segítségét, amennyiben az uniós jog valamely rendelkezése előírja, hogy a nem pénzügyi felügyeletnek egy vagy több másik nem pénzügyi felügyelettel megállapodásra, illetve megegyezésre kell jutnia, vagy egyéb kialakított vagy formalizált keretben együtt kell működnie konkrét kötelezett szolgáltatók felügyeletével kapcsolatban, és a következő események bármelyike bekövetkezik:

a) a megállapodást megkötötték, de azt az egyik fél ténylegesen nem alkalmazta vagy nem tartotta be;

b) az egyik nem pénzügyi felügyelet objektív okok alapján arra a következtetésre jut, hogy nézeteltérés áll fenn;

c) két hónap eltelt azóta, hogy az egyik nem pénzügyi felügyelet kézhez kapta egy másik nem pénzügyi felügyelet arra irányuló kérelmét, hogy hozzon meghatározott intézkedést az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusoknak való megfelelés érdekében, és a kérelmezett felügyelet még nem hozott a kérelmet teljesítő határozatot.

(3) Az ügyvezető testület értékeli az (1) és (2) bekezdésben említett kérelmeket, és értesíti a releváns feleket arról, hogy a kérelmet indokoltnak tartja-e, és szándékában áll-e e cikkel összhangban eljárni az ügyben.

(4) A Hatóság az uniós jogban meghatározott vonatkozó időtartamok és az ügy bonyolultságának és sürgősségének figyelembevételével meghatározza a nem pénzügyi felügyeletek közötti egyeztetés határidejét. Az egyeztető szakaszban a Hatóság közvetítőként jár el. Amennyiben szükséges vagy az uniós jog úgy rendelkezik, a Hatóság véleményt ad ki a nézeteltérés rendezésének módjáról.

6. SZAKASZ

A pénzügyi információs egységek támogatási és koordinációs mechanizmusa

39. cikk

A Hatóság és a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés

(1) A Hatóság felel a pénzügyi információs egységek közötti hatékony és következetes együttműködés biztosításáért a pénzügyi információs egységek támogatási és koordinációs mechanizmusának keretében. E célból a Hatóság támogatja és koordinálja a pénzügyi információs egységek tevékenységeit.

(2) A Hatóság és a pénzügyi információs egységek kötelesek jóhiszemű együttműködést folytatni, többek között a Hatóság által támogatott vagy kezdeményezett közös elemzések tekintetében, valamint kötelesek biztosítani a feladataik teljesítéséhez szükséges információcserét.

(3) A Hatóság külön emberi, pénzügyi és informatikai erőforrásokkal rendelkezik az 5. cikk (5) bekezdésében említett feladatok támogatására, és szükség esetén biztosítja az e feladatok ellátására kijelölt személyzet szervezeti elkülönítését a Hatóság felügyeleti tevékenységeihez kapcsolódó feladatokat végző személyzettől.

Egy pénzügyi információs egység tájékoztathatja a Hatóságot arról, ha egy másik pénzügyi információs egység nem tanúsít együttműködést. Ebben az esetben a Hatóság közvetítői szerepet tölt be.

40. cikk

Közös elemzések elvégzése

(1) A Hatóság meghatározza az olyan esetek kiválasztására és rangsorolására alkalmazandó módszereket és kritériumokat, amelyek relevánsak az (EU) 2024/1640 irányelv 32. cikkével összhangban történő közös elemzések készítése tekintetében, melyek vonatkozásában a Hatóság segítséget nyújt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Hatóság évente kidolgozza a közös elemzések elvégzését illetően prioritást élvező területek listáját. A lista felülvizsgálat tárgyát képezheti, amennyiben új, prioritást élvező területeket azonosítanak.

(3) Amennyiben az (EU) 2024/1640 irányelv 32. cikke alapján és az e cikk (1) bekezdésében említett kritériumokra tekintettel egy tagállam pénzügyi információs egysége azt állapítja meg, hogy egy vagy több, másik tagállambeli pénzügyi információs egységgel közös elemzés elvégzésére lehet szükség, erről értesítenie kell a Hatóságot.

A Hatóság nyilvántartásba veszi az e bekezdés első albekezdése alapján kapott valamennyi értesítést, és az (1) bekezdésben említett módszerekkel és kritériumokkal összhangban értékeli az ügy relevanciáját. Amennyiben a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az ügy releváns, az első értesítéstől számított öt napon belül tájékoztatja az összes releváns tagállam pénzügyi információs egységeit, és felkéri őket, hogy vegyenek részt a közös elemzésben. A Hatóság e célból biztonságos kommunikációs csatornákat használ. A releváns tagállamok valamennyi pénzügyi információs egységének mérlegelnie kell a közös elemzésben való részvételt.

(4) Ha legalább egy másik pénzügyi információs egység úgy dönt, hogy részt vesz a közös elemzésben, a Hatóság biztosítja, hogy a közös elemzést a (3) bekezdés második albekezdésében említett első értékeléstől számított 20 napon belül megkezdjék, kivéve, ha az ügy sürgőssége miatt rövidebb határidő előírása indokolt.

(5) Amennyiben egy pénzügyi információs egység elutasítja a közös elemzésben való részvételt, az elutasítás indokait a felkérés kézhezvételétől számított öt napon belül írásban közölnie kell a Hatósággal. A Hatóság ezen indokokról haladéktalanul tájékoztatja a közös elemzés szükségességét megállapító pénzügyi információs egységet.

(6) A közös elemzésben részt vevő valamennyi pénzügyi információs egység kifejezett hozzájárulása esetén a Hatóság közös elemzéshez támogatást nyújtó személyzete számára hozzáférést kell adni az ügy tárgyára vonatkozó valamennyi adathoz, továbbá biztosítani kell, hogy a közös elemzés támogatása céljából kezelni tudja ezeket az adatokat.

Amennyiben a pénzügyi információs egység elutasítja a Hatóság személyzetétől az ügy tárgyára vonatkozó adatokhoz való hozzáférést, biztosítania kell, hogy az információkat olyan egyéb módon bocsássák rendelkezésre, amely nem akadályozza a Hatóság személyzetét a közös elemzéshez nyújtott operatív támogatás nyújtásában, és más módon sem akadályozza ténylegesen az ilyen támogatás nyújtására való képességüket.

Amennyiben több pénzügyi információs egység utasítja el az ügy tárgyára vonatkozó adatokhoz való hozzáférést, a Hatóság újraértékeli, hogy azok a feladatok, amelyeket a személyzete elvégezne, indokolják-e a közös elemzést, és mérlegeli annak javasolását, hogy a közös elemzést inkább a támogatása nélkül végezzék.

(7) A Hatóság a kidolgozott módszerekkel és eljárásokkal összhangban biztosítja az adott közös elemzés elvégzéséhez szükséges valamennyi eszközt és operatív támogatást. Különösen, a Hatóság e célra szolgáló, biztonságos kommunikációs csatornát hoz létre a közös elemzés elvégzésére, és biztosítja a megfelelő technikai koordinációt, beleértve az informatikai támogatást, valamint a költségvetési és logisztikai támogatást is.

(8) A közös elemzésben részt vevő valamennyi pénzügyi információs egység kifejezett hozzájárulása esetén a Hatóság közös elemzést támogató személyzete felhatalmazást kap arra, hogy egy "találat/nincs találat" rendszer alapján összevesse e pénzügyi információs egységek adatait más pénzügyi információs egységek és uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által saját megbízatásuk keretein belül rendelkezésre bocsátott adatokkal.

Találat esetén a Hatóság megosztja a közös elemzésben részt vevő valamennyi pénzügyi információs egységgel a találatot kiváltó információkat, amennyiben az adott információk szolgáltatója engedélyezte azok megosztását, és amennyiben az információk szükségesek a közös elemzés elvégzéséhez.

E bekezdés alkalmazásában a Hatóság a pénzmosás, annak alapbűncselekményei és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából releváns információk arányos módon történő összevetésére kialakított rendszert alkalmaz. A rendszernek biztosítania kell az összevetés tárgyát képező információk jellegével és terjedelmével arányos biztonsági és titoktartási szintet. A 43. cikk (1) bekezdése szerinti közös elemzések elvégzéséhez kialakítandó módszerek és eljárások, valamint a 94. cikk (2) bekezdése szerint megkötendő munkamegállapodások meghatározzák az e bekezdés első albekezdésében említett "találat/nincs találat" rendszer alapján történő adatösszevetés végrehajtásának módszereit.

41. cikk

A közös elemzések eredményeinek jelentése és továbbítása

(1) Amennyiben valamely közös elemzés eredményei alapján alapos okkal feltételezhető, hogy pénzmosás vagy más olyan büntetendő cselekmények elkövetésére kerül vagy került sor, amelyek tekintetében az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelet 22. cikkével, valamint 25. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban gyakorolhatná hatáskörét, a Hatóság indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesz az Európai Ügyészségnek a közös elemzés eredményeiről és bármely további releváns információról.

(2) A Hatóság az Európai Ügyészséggel konzultálva végrehajtástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a Hatóságnak az Európai Ügyészség részére történő, információkra vonatkozó jelentése formátumának meghatározása érdekében.

A Hatóság e végrehajtástechnikai standardtervezeteket 2026. június 27-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtástechnikai standardok 53. cikkel összhangban történő elfogadására.

(3) Amennyiben a közös elemzés eredményei alapján alapos okkal feltételezhető, hogy csalás, korrupció vagy más olyan, az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető jogellenes tevékenységek elkövetésére kerül vagy került sor, amelyek tekintetében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az (EU, Euratom) 883/2013 rendelet 8. cikkével összhangban gyakorolhatná hatáskörét, a Hatóság továbbítja az OLAF-nak a közös elemzés eredményeit és bármely további releváns információt.

(4) A közös elemzésben részt vevő valamennyi pénzügyi információs egység kifejezett hozzájárulását követően, és amennyiben a közös elemzés eredményei alapján alapos okkal feltételezhető, hogy olyan bűncselekmény elkövetésére került sor, amely tekintetében az Europol az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (38) összhangban gyakorolhatná hatáskörét, a Hatóság továbbítja az Europolnak a közös elemzés eredményeit és bármely további releváns információt.

(5) A közös elemzésben részt vevő valamennyi pénzügyi információs egység kifejezett hozzájárulását követően, és amennyiben a közös elemzés eredményei alapján alapos okkal feltételezhető, hogy olyan bűncselekmény elkövetésére került sor, amellyel kapcsolatban az Eurojust az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (39) összhangban gyakorolhatná hatáskörét, a Hatóság továbbítja az Eurojustnak a közös elemzés eredményeit és bármely további releváns információt.

(6) A Hatóság, az Európai Ügyészség, az Europol, az Eurojust és az OLAF a hatáskörük alá tartozó területeken stratégiai és egyéb nem operatív információkat, például tipológiákat és kockázati mutatókat cserélhetnek.

Az első albekezdésben említett információcsere feltételeit a 94. cikkben említett munkamegállapodásokban kell meghatározni.

42. cikk

A Hatóság közös elemzés kezdeményezésére vonatkozó kérelmei

(1) Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy az e rendelet 40. cikke vagy az (EU) 2024/1640 irányelv 32. cikke szerinti közös elemzés elvégzésére lehet szükség, erről tájékoztatja az érintett pénzügyi információs egységeket, és felkéri őket, hogy vegyenek részt a közös elemzésben.

(2) Az érintett pénzügyi információs egységek indokolatlan késedelem nélkül, lehetőleg a felkérés kézhezvételétől számított öt napon belül tájékoztatják a Hatóságot az (1) bekezdésben említett kérelemmel kapcsolatos döntésükről.

(3) Amennyiben a közös elemzésben való részvételre felkért pénzügyi információs egység elutasítja a Hatóság (1) bekezdés szerinti felkérését, indokolatlan késedelem nélkül, lehetőleg a felkérés kézhezvételétől számított öt napon belül tájékoztatja a Hatóságot döntésének indokairól.

43. cikk

A közös elemzések módszereinek és eljárásainak, valamint elvégzésének felülvizsgálata

(1) A Hatóság kidolgozza a közös elemzések elvégzésére vonatkozó módszereket és eljárásokat, rendszeres időközönként felülvizsgálja azokat, és szükség esetén naprakésszé teszi azokat. A felülvizsgálatra és naprakésszé tételre vonatkozó követelmény a 40. cikk (1) bekezdésében említett módszerekre és kritériumokra is alkalmazandó.

(2) Azok a pénzügyi információs egységek, amelyek részt vettek vagy más módon érintve voltak egy közös elemzésben, visszajelzést adhatnak a Hatóságnak az elemzés elvégzéséről, beleértve a Hatóság által a közös elemzés lefolytatása során nyújtott operatív támogatással kapcsolatos visszajelzéseket, valamint az elemzés eredményére, az (1) bekezdés szerinti módszerekre és eljárásokra, a rendelkezésre álló eszközökre és a részt vevő pénzügyi információs egységek közötti koordinációra vonatkozó visszajelzéseket. A bizalmasnak minősített visszajelzések nem oszthatók meg más pénzügyi információs egységekkel.

(3) A Hatóság a (2) bekezdésben említett visszajelzések alapján vagy saját kezdeményezésére nyomonkövetési jelentést adhat ki a közös elemzés elvégzésével kapcsolatban, beleértve a közös elemzés elvégzéséhez szükséges módszerek és eljárások kiigazítására vonatkozó konkrét javaslatokat, valamint a közös elemzés eredményére vonatkozó következtetéseket. A nyomonkövetési jelentést meg kell osztani valamennyi pénzügyi információs egységgel, az ügyre vonatkozó bizalmas vagy korlátozott információk nyilvánosságra hozatala nélkül. A közös elemzés elvégzésével kapcsolatos következtetéseket és ajánlásokat meg kell osztani az adott közös elemzésben részt vevő valamennyi pénzügyi információs egységgel és minden más pénzügyi információs egységgel, amennyiben ezek a következtetések és ajánlások nem tartalmaznak bizalmas vagy korlátozott információkat.

44. cikk

A nemzeti pénzügyi információs egységek küldöttei

(1) Az egyes tagállamok pénzügyi információs egységei egy vagy több személyzeti tagot delegálnak a Hatóságba. A nemzeti pénzügyi információs egység küldöttjének szokásos munkavégzési helye a Hatóság székhelye.

(2) A pénzügyi információs egységek küldöttei a delegálás időpontjában és annak teljes időtartama alatt a küldő pénzügyi információs egység személyzetének kötelékébe kell tartozniuk. A tagállamok a pénzügyi információs egység küldöttjét a pénzügyi információs egységek feladatai terén szerzett, bizonyítottan magas szintű, releváns gyakorlati tapasztalat alapján nevezik ki. A küldött továbbra is az őt küldő pénzügyi információs egység felügyelete alá tartozik, és meg kell felelnie a küldő pénzügyi információs egység biztonsági és titoktartási szabályainak, beleértve a releváns nemzeti jogot is.

(3) A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács elutasíthatja a pénzügyi információs egység küldöttjének kinevezett személyt, ha ez a személy teljesíti a (2) bekezdésben említett kritériumokat. A pénzügyi információs egységek küldötteinek megbízatása három évre szól, amely a küldő pénzügyi információs egység egyetértésével egyszer megújítható.

(4) A pénzügyi információs egységek küldöttei támogatják a Hatóságot az 5. cikk (5) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésében. E célból a pénzügyi információs egységek küldöttei a delegálás időtartama alatt hozzáférést kapnak a Hatóság adataihoz és információihoz a feladataik ellátásához szükséges mértékben.

(5) A pénzügyi információs egységek küldöttei az 5. cikk (5) bekezdésében említett feladatok elvégzése céljából hozzáférnek a küldő pénzügyi információs egység által hozzáférhető bármely adathoz.

(6) A pénzügyi információs egységek küldötteinek a Hatósággal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az ügyvezető testület határozza meg, a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács véleményének figyelembevételével. A pénzügyi információs egységeknek biztosítaniuk kell, hogy küldöttjük megfeleljen e jogoknak és kötelezettségeknek.

45. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés területén

(1) A pénzügyi információs egységek közötti együttműködés előmozdítása és munkájuk támogatása érdekében a Hatóság - a pénzügyi információs egységek igényeinek figyelembevételével - előmozdítja a közös megközelítéseket, módszereket és legjobb gyakorlatokat. A Hatóság különösen a következő tevékenységeket is megszervezi és elősegíti:

a) képzési programok, többek között a technológiai innováció figyelembevételével;

b) személyzeti csereprogramok és kirendelési rendszerek, beleértve valamely tagállamból a pénzügyi információs egységek személyzetének a Hatósághoz történő kirendelését;

c) a gyakorlatok cseréje a pénzügyi információs egységek között, beleértve az adott területen szerzett szakértelem megosztását;

d) informatikai eszközök és szolgáltatások fejlesztése vagy beszerzése a pénzügyi információs egységek elemzési képességeinek fokozására.

(2) Valamely pénzügyi információs egység segítségnyújtás iránti kérelemmel fordulhat a Hatósághoz saját feladataival kapcsolatban, meghatározva, hogy milyen típusú segítséget igényel a Hatóság személyzetétől, egy vagy több pénzügyi információs egység személyzetétől vagy ezek kombinációjától. A segítséget kérő pénzügyi információs egység biztosítja, hogy az ilyen segítségnyújtáshoz szükséges bármely információhoz és adathoz hozzá lehessen férni. A Hatóság megőrzi és rendszeresen naprakésszé teszi a konkrét szakterületekkel és a pénzügyi információs egységeknek a pénzügyi információs egységek feladataihoz kapcsolódó kölcsönös segítségnyújtási kapacitásával kapcsolatos információkat.

(3) A Hatóság minden erőfeszítést megtesz, hogy megadja a kért segítséget, többek között mérlegelve a saját emberi erőforrásaival biztosítandó támogatást, valamint a más pénzügyi információs egységek által önkéntes alapon bármely módon nyújtott segítség koordinálása és elősegítése révén.

(4) A Hatóság elnöke minden év elején tájékoztatja a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsot azokról az emberi erőforrásokról, amelyeket a Hatóság az e cikk (2) bekezdésében említett segítségnyújtásra beoszthat. Amennyiben az 5. cikk (5) bekezdésében említett feladatok ellátása következtében változás következik be az emberi erőforrások rendelkezésre állásában, a Hatóság elnöke tájékoztatja erről a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsot.

46. cikk

A pénzügyi információs egységek közötti közvetítés

(1) A Hatóság elősegítheti a megegyezést abban az esetben, ha két vagy több pénzügyi információs egység között nézeteltérés alakul ki az (EU) 2024/1640 irányelv szerinti együttműködéssel kapcsolatos egyedi esetekkel kapcsolatban, beleértve az információcserét is. Az ilyen közvetítés célja a pénzügyi információs egységek eltérő álláspontjainak összeegyeztetése és nem kötelező erejű vélemény elfogadása.

(2) Amennyiben a nézeteltérés nem oldható meg az érintett pénzügyi információs egységek közötti közvetlen kapcsolattal és párbeszéddel, a Hatóság egy vagy több pénzügyi információs egység kérésére közvetítési eljárást indít. A Hatóság saját kezdeményezésére is javasolhatja közvetítői eljárás megindítását. Közvetítésre csak valamennyi érintett pénzügyi információs egység beleegyezésével kerülhet sor.

(3) A közvetítői eljárást a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács előtt kell megindítani. A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács valamennyi tagja - a nézeteltérés által érintett pénzügyi információs egységek vezetőinek kivételével - törekszik a nézeteltérésben érintett pénzügyi információs egységek álláspontjának összeegyeztetésére, és megállapodik egy nem kötelező erejű véleményről. Adott esetben a Bizottság szakértőit is meg lehet hívni, hogy tanácsadói minőségben vegyenek részt a közvetítői eljárásban.

(4) A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsnak el kell fogadnia a közvetítői eljárások eljárási szabályait, beleértve az alkalmazandó határidőket.

(5) Amennyiben a nézeteltérésben érintett pénzügyi információs egység elutasítja a közvetítői eljárásban való részvételt, a (4) bekezdésben említett eljárási szabályzatban meghatározott határidőn belül tájékoztatja a Hatóságot és a nézeteltérésben érintett többi pénzügyi információs egységet döntésének indokairól.

(6) A nézeteltérésben érintett pénzügyi információs egységek a (3) bekezdésben említett nem kötelező erejű vélemény elfogadásától számított három hónapon belül jelentést tesznek a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsnak azokról az intézkedésekről, amelyeket a véleményre válaszul hoztak, vagy ha nem hoztak intézkedéseket, annak okairól.

47. cikk

FIU.net

(1) A Hatóság biztosítja a FIU.net kielégítő, zavartalan és biztonságos tárhelyszolgáltatását, továbbá biztosítja annak üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését. A Hatóság - figyelembe véve a pénzügyi információs egységek igényeit - költség-haszon elemzés alapján biztosítja, hogy a FIU.net-hez a rendelkezésre álló legfejlettebb és legbiztonságosabb technológiát használják.

(2) A Hatóság biztosítja a FIU.net zavartalan működését, és azt naprakészen tartja. Amennyiben a pénzügyi információs egységek közötti információcsere és együttműködés támogatása vagy megerősítése érdekében szükséges, a Hatóság a pénzügyi információs egységek igényei alapján megtervezi és kiépíti, vagy más módon elérhetővé teszi a FIU.net továbbfejlesztett vagy kiegészítő funkcióit.

(3) A Hatóság a FIU.net-tel kapcsolatos következő feladatokért is felelős:

a) végrehajtja a megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket a személyes adatok védelméhez szükséges biztonsági szint biztosítása érdekében;

b) megtervezi, koordinálja, irányítja és támogatja a tesztelési tevékenységeket;

c) biztosítja az elegendő pénzügyi erőforrásokat;

d) a FIU.net végfelhasználók általi technikai használatával kapcsolatos képzést biztosít.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett feladatok ellátása céljából a Hatóság felhatalmazást kap arra, hogy harmadik fél szolgáltatókkal jogilag kötelező erejű szerződéseket vagy megállapodásokat kössön, miután megfelelően ellenőrizte a biztonsági standardjaikat.

(5) A Hatóság elfogadja és végrehajtja az e cikkben említett feladatok teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, beleértve a FIU.net biztonsági tervét, üzletmenet-folytonossági tervét és katasztrófa utáni helyreállítási tervét.

(6) A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács egyhangúlag eljárva határozhat valamely pénzügyi információs egység, annak harmadik országbeli partner pénzügyi információs egysége, vagy valamely uniós szerv, hivatal vagy ügynökség FIU.net-hez való hozzáférésének felfüggesztéséről, amennyiben okkal feltételezi, hogy az ilyen jellegü hozzáférés veszélyeztetné az (EU) 2024/1640 irányelv III. fejezetének végrehajtását, valamint a pénzügyi információs egységek által birtokolt és a FIU.net rendszeren keresztül cserélt információk biztonságát és bizalmas jellegét, ideértve azokat az eseteket is, amikor aggályok merülnek fel valamely pénzügyi információs egység függetlenségének és autonómiájának hiányával összefüggésben.

Amennyiben a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács olyan határozatot fogad el, amely felfüggeszti valamely pénzügyi információs egység FIU.net-hez való hozzáférését, az igazgatótanácsnak egyhangúlag kell eljárnia a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács valamennyi tagjának szavazatával, a kérdéses pénzügyi információs egység vezetőjének kivételével.

A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács meghatározza a FIU.net-hez való hozzáférés felfüggesztésének kritériumait, és elfogadja az ilyen felfüggesztésre vonatkozó eljárási szabályokat.

48. cikk

Partneri felülvizsgálat

(1) A Hatóságnak létre kell hoznia egy partneri felülvizsgálati eljárást a pénzügyi információs egységeknek az (EU) 2024/1640 irányelv III. fejezete szerinti tevékenységei tekintetében, e tevékenységek következetességének és hatékonyságának javítása, valamint a legjobb gyakorlatok pénzügyi információs egységek közötti cseréjének megkönnyítése érdekében. A Hatóság módszereket dolgoz ki a felülvizsgálat alá vont pénzügyi információs egységek objektív értékelésének lehetővé tétele érdekében, és eljárási szabályzatokat dolgoz ki a partneri felülvizsgálatok lefolytatására.

A partneri felülvizsgálatok tervezése és lefolytatása során adott esetben kellően figyelembe kell venni a pénzmosás, annak alapbűncselekményei és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése és észlelése területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és kormányközi testületek által készített felméréseket, értékeléseket és jelentéseket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Hatóság partneri felülvizsgálati csoportot hoz létre, amely a Hatóság személyzetéből és a partneri felülvizsgálatban részt vevő pénzügyi információs egységek képviselőiből áll.

(3) A pénzügyi információs egységek tevékenységeinek partneri felülvizsgálata során többek között a következőket értékelik:

a) a pénzügyi információs egység feladatainak ellátásához szükséges erőforrások, többek között az emberi, a technikai és az informatikai erőforrások elegendő voltát;

b) az annak biztosítása érdekében végrehajtott intézkedések, hogy a pénzügyi információs egység működési függetlenséggel és önállósággal rendelkezzen, és ne legyen kitéve jogtalan befolyásolásnak;

c) a pénzügyi információs egység által az információk biztonságának és bizalmas jellegének védelme érdekében bevezetett intézkedések;

d) a pénzügyi információs egység azon funkciója, hogy fogadja a gyanús ügyletekről szóló bejelentéseket és egyéb közölt információkat, beleértve a kapott közölt információk számát és jellegét, valamint azok minőségét;

e) a pénzügyi információs egység által a gyanús ügyletekről szóló bejelentések kötelezett szolgáltatók általi bejelentésének javítása érdekében bevezetett intézkedések, különösen azok minősége tekintetében;

f) a pénzügyi információs egység további információkhoz való hozzáférése és azok felhasználása elemzésének gazdagítása érdekében;

g) a pénzügyi információs egység által az elemzések elvégzéséhez használt eszközök;

h) a pénzügyi információs egység által végzett elemzés és terjesztés milyen mértékben támogatja a pénzmosással, annak alapbűncselekményeivel és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos nyomozásban és büntetőeljárásban illetékes hatóságok operatív igényeit;

i) a pénzügyi információs egység és más illetékes hatóságok közötti belföldi együttműködés;

j) a pénzügyi információs egység és a más tagállamok pénzügyi információs egységei közötti, határokon átnyúló együttműködés.

(4) A Hatóság jelentést készít a partneri felülvizsgálat eredményeiről. E partneri felülvizsgálati jelentést a Hatóság személyzete és a partneri felülvizsgálati csoportban részt vevő pénzügyi információs egység releváns személyzete közösen készíti el, és azt az ügyvezető testület fogadja el, miután megkapta a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács észrevételeit a módszertan alkalmazásának más partneri felülvizsgálati jelentésekkel való összhangjára vonatkozóan. A jelentés tartalmazza az azonosított legjobb gyakorlatokat és adott esetben a partneri felülvizsgálat eredményeként megfelelőnek, arányosnak és szükségesnek tekintett nyomonkövetési intézkedéseket. E nyomonkövetési intézkedések az 54. cikk szerinti iránymutatások és ajánlások, valamint az 55. cikk szerinti vélemény formájában fogadhatók el. A pénzügyi információs egységek minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az 54. cikkel összhangban kiadott bármely iránymutatásnak és ajánlásnak.

(5) A Hatóság a partneri felülvizsgálat megállapításait közzéteszi a honlapján, és véleményt nyújt be a Bizottságnak, ha - a partneri felülvizsgálat eredményére vagy a feladatai elvégzése során szerzett bármely más információra tekintettel - úgy véli, hogy uniós szempontból szükséges lenne a pénzügyi információs egységekre alkalmazandó uniós szabályok további harmonizációja.

(6) A Hatóság a partneri felülvizsgálati jelentés közzététele után két évvel nyomonkövetési jelentést készít. E nyomonkövetési jelentést a Hatóság személyzete és a partneri felülvizsgálati csoportban részt vevő pénzügyi információs egység releváns személyzete közösen készíti el, és azt az ügyvezető testület fogadja el, miután megkapta a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács észrevételeit a módszertan alkalmazásának a más partneri felülvizsgálati jelentésekkel való összhangjára vonatkozóan. A nyomonkövetési jelentésnek tartalmaznia kell azon intézkedések megfelelőségének és hatékonyságának az értékelését, amelyeket a partneri felülvizsgálat alá vont pénzügyi információs egységek a partneri felülvizsgálati jelentés nyomán hoztak. A Hatóság a nyomonkövetési jelentés megállapításait közzéteszi a honlapján.

(7) E cikk alkalmazásában az ügyvezető testület kétévente partneri felülvizsgálati munkatervet fogad el, amelyben figyelembe veszi a korábbi partneri felülvizsgálati eljárások tanulságait és a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácson belül tartott megbeszéléseket. A partneri felülvizsgálati munkaterv az éves és a többéves munkaprogram külön részét képezi, és azt bele kell foglalni az egységes programozási dokumentumba. Minden pénzügyi információs egység részt vesz az őt érintő partneri felülvizsgálatokban.

7. SZAKASZ

Közös eszközök

49. cikk

Szabályozástechnikai standardok

(1) Amennyiben az EUMSZ 290. cikke alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az Európai Parlament és a Tanács szabályozástechnikai standardok elfogadására hatalmazza fel a Bizottságot a következetes harmonizáció biztosítása érdekében az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken, a Hatóság szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki. A Hatóság a szabályozástechnikai standardtervezeteit benyújtja a Bizottsághoz elfogadásra. A Hatóság ezzel egyidejűleg e szabályozástechnikai standardtervezeteket tájékoztatás céljából továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A szabályozástechnikai standardoknak technikai jellegűnek kell lenniük, nem járhatnak stratégiai vagy szakpolitikai döntéssel, tartalmukat pedig az alapul szolgáló uniós jogalkotási aktusok szabják meg.

A Bizottsághoz történő benyújtásukat megelőzően a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a szabályozástechnikai standardtervezetekről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha ezek a konzultációk és elemzések nagymértékben aránytalanok a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt.

A Bizottság a szabályozástechnikai standardtervezet kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz annak elfogadásáról. A Bizottság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, ha az elfogadásra nem kerülhet sor a három hónapos időtartamon belül. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is elfogadhatja a szabályozástechnikai standardtervezetet.

Ha a Bizottság nem kíván elfogadni valamely szabályozástechnikai standardtervezetet, vagy csak részben vagy módosításokkal kívánja azt elfogadni, akkor a szabályozástechnikai standartervezetet visszaküldi a Hatóságnak, és magyarázatot ad arra, hogy miért nem fogadja el, vagy megindokolja a módosításait.

A Bizottság levelének másolatát megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a szabályozástechnikai standardtervezetet a Bizottság által javasolt módosítások alapján, és hivatalos vélemény formájában ismét benyújthatja azt a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Ha az említett hathetes időtartam leteltéig a Hatóság nem nyújtotta be a módosított szabályozástechnikai standardtervezetet vagy olyan szabályozástechnikai standardtervezetet nyújtott be, amelyet nem a Bizottság által javasolt módosításoknak megfelelően módosított, a Bizottság elfogadhatja a szabályozástechnikai standardot az általa fontosnak ítélt módosításokkal, vagy elutasíthatja azt.

A Bizottság - az e cikkben meghatározottak szerint - nem változtathatja meg a Hatóság által készített szabályozástechnikai standardtervezet tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.

(2) Ha a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott határidőn belül nem nyújtott be szabályozástechnikai standardtervezetet, a Bizottság új határidőn belül kérheti ilyen tervezet benyújtását. Ha a Hatóság nem tudja betartani ezt az új határidőt, erről kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.

(3) Kizárólag akkor, ha a Hatóság a (2) bekezdésnek megfelelően nem nyújtja be a tervezetet a Bizottságnak a határidőn belül, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal a Hatóság által készített tervezet nélkül is elfogadhatja a szabályozástechnikai standardot.

A Bizottság nyilvános konzultációt folytat a szabályozástechnikai standardtervezetről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt.

A Bizottság haladéktalanul továbbítja a szabályozástechnikai standardtervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság a szabályozástechnikai standardtervezetét megküldi a Hatóságnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a szabályozástechnikai standardtervezetet, és azt hivatalos vélemény formájában benyújthatja a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Amennyiben a Hatóság a negyedik albekezdésben említett hathetes időtartam leteltével nem nyújtott be módosított szabályozástechnikai standardtervezetet, úgy a Bizottság elfogadhatja a szabályozástechnikai standardot.

Amennyiben a Hatóság a hathetes időszakon belül benyújtotta a módosított szabályozástechnikai standardtervezetet, úgy a Bizottság a Hatóság által javasolt módosítások alapján módosíthatja a szabályozástechnikai standardtervezetet, vagy az általa fontosnak ítélt módosításokkal elfogadhatja a szabályozástechnikai standardot. A Bizottság - az e cikkben meghatározottak szerint - nem változtathatja meg a Hatóság által készített szabályozástechnikai standardtervezet tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.

(4) A szabályozástechnikai standardok elfogadása rendeletek vagy határozatok formájában történik. Az ilyen rendeletek vagy határozatok címében szerepelnie kell a "szabályozástechnikai standard" kifejezésnek. E standardokat ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azok az abban megállapított napon hatályba lépnek.

50. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság számára a 49. cikkben említett, szabályozási technikai standardok elfogadására adott felhatalmazás 2024. június 26-tól kezdődő négyéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb hat hónappal a négyéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik.

(2) Amint a Bizottság elfogad egy szabályozástechnikai standardot, erről egyidejűleg tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3) A Bizottságnak a szabályozástechnikai standardok elfogadására való felhatalmazására a 49., 51. és 52. cikkben megállapított feltételeket kell alkalmazni.

51. cikk

A szabályozástechnikai standardokkal szembeni kifogások

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács a Bizottság által elfogadott szabályozástechnikai standardról szóló értesítés időpontját követő három hónapon belül kifogást emelhet a szabályozástechnikai standarddal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam három hónappal meghosszabbodik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett időtartam elteltével sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a szabályozástechnikai standarddal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megállapított időpontban hatályba lép.

A szabályozástechnikai standard az (1) bekezdésben említett időtartam leteltét megelőzően kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az említett időszak eltelte előtt hatályba léphet, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács értesítette a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni.

(3) Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett határidőn belül kifogást emel valamely szabályozástechnikai standarddal szemben, akkor az nem lép hatályba. Az EUMSZ 296. cikkével összhangban a kifogást emelő intézmény megindokolja a szabályozástechnikai standarddal szembeni kifogását.

52. cikk

A szabályozástechnikai standardtervezetek elutasítása vagy módosítása

(1) Abban az esetben, ha a Bizottság elutasítja vagy a 49. cikkel összhangban módosítja a szabályozástechnikai standardtervezetet, úgy a Bizottság erről az indokok megjelölése mellett értesíti a Hatóságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett határidőn belül adott esetben egy hónapon belül meghívhatja a Parlament vagy a Tanács hatáskörrel rendelkező bizottsága eseti ülésére a hatáskörrel rendelkező biztost és a Hatóság elnökét az eltérő véleményeik ismertetése és kifejtése érdekében.

53. cikk

Végrehajtástechnikai standardok

(1) Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján végrehajtási jogi aktusok révén végrehajtástechnikai standardokat fogadjon el az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken, a Hatóság végrehajtástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki. A végrehajtástechnikai standardoknak technikai jellegűnek kell lenniük, nem járhatnak stratégiai vagy szakpolitikai döntéssel, és az adott aktusok alkalmazási feltételeinek meghatározására terjednek ki. A Hatóság a végrehajtástechnikai standardtervezeteket benyújtja a Bizottsághoz elfogadásra. A Hatóság ezzel egyidejűleg e technikai standardokat tájékoztatás céljából továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottsághoz történő benyújtás előtt a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtás-technikai standardtervezetekről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések nagymértékben aránytalanok a szóban forgóvégrehajtástechnikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt.

A Bizottság a végrehajtás-technikai standardtervezet kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz annak elfogadásárqól. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. A Bizottság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, ha az elfogadásra nem kerülhet sor a három hónapos időtartamon belül. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is elfogadhatja a végrehajtástechnikai standardtervezetet.

Ha a Bizottság nem kíván elfogadni valamely végrehajtás-technikai standardtervezetet, vagy csak részben vagy módosításokkal kívánja azt elfogadni, akkor visszaküldi azt a Hatóságnak, és megindokolja, hogy miért nem kívánja elfogadni, vagy megindokolja a módosításait. A Bizottság levelének másolatát megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a végrehajtástechnikai standardtervezetet a Bizottság által javasolt módosítások alapján, és hivatalos vélemény formájában ismét benyújthatja azt a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Ha a negyedik albekezdésben említett hathetes időtartam leteltéig a Hatóság nem nyújtotta be a módosított végrehajtástechnikai standardtervezetet, vagy olyan végrehajtástechnikai standardtervezetet nyújtott be, amelyet nem a Bizottság által javasolt módosításoknak megfelelően módosított, a Bizottság elfogadhatja a végrehajtástechnikai standardot az általa relevánsnak ítélt módosításokkal, vagy elutasíthatja azt.

A Bizottság - az e cikkben meghatározottak szerint - nem változtathatja meg a Hatóság által készített végrehajtástechnikai standardtervezet tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.

(2) Ha a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott határidőn belül nem nyújtott be végrehajtástechnikai standardtervezetet, a Bizottság új határidőn belül kérheti ilyen tervezet benyújtását. Ha a Hatóság nem tudja betartani ezt az új határidőt, erről kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.

(3) Kizárólag azokban az esetekben, ha a Hatóság a (2) bekezdéssel összhangban lévő időtartamon belül nem nyújt be végrehajtástechnikai standardtervezetet a Bizottságnak, a Bizottság végrehajtási aktussal a Hatóság tervezete nélkül is elfogadhatja a végrehajtástechnikai standardot.

A Bizottság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtástechnikai standardtervezetről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó végrehajtástechnikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt.

A Bizottság haladéktalanul továbbítja a végrehajtás-technikai standardtervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság a végrehajtástechnikai standardtervezetet megküldi a Hatóságnak is. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a végrehajtástechnikai standardtervezetet, és azt hivatalos vélemény formájában benyújthatja a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Amennyiben a Hatóság a hathetes időtartam leteltével nem nyújtotta be a módosított végrehajtástechnikai standardtervezetet, úgy a Bizottság elfogadhatja a végrehajtástechnikai standardot.

Amennyiben a Hatóság a hathetes időtartamon belül benyújtotta a módosított végrehajtástechnikai standardtervezetet, úgy a Bizottság a Hatóság által javasolt módosítások alapján módosíthatja azt, vagy az általa fontosnak ítélt módosításokkal elfogadhatja a végrehajtástechnikai standardot.

A Bizottság - az e cikkben meghatározottak szerint - nem változtathatja meg a Hatóság által készített végrehajtástechnikai standardtervezetek tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.

(4) A végrehajtástechnikai standardok elfogadása rendeletek vagy határozatok formájában történik. Az ilyen rendeletek vagy határozatok címében szerepelnie kell a "végrehajtástechnikai standard" kifejezésnek. E standardokat ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azok az abban megállapított napon hatályba lépnek.

54. cikk

Iránymutatások és ajánlások

(1) A felügyelettel és a pénzügyi információs egységekkel kapcsolatos következetes, hatékony és eredményes gyakorlatok létrehozása, és az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából a Hatóság a felügyeleti hatóságoknak, felügyeleteknek, pénzügyi információs egységeknek vagy kötelezett szolgáltatóknak szóló iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki.

(2) A Hatóság adott esetben nyilvános konzultációkat folytat ezen iránymutatásokról és ajánlásokról, valamint elemzi a kapcsolódó esetleges költségeket és hasznokat. Ezeknek a konzultációknak és elemzéseknek arányban kell állniuk az iránymutatás vagy ajánlás alkalmazási körével, jellegével és hatásával. Ha a Hatóság nem folytat le nyilvános konzultációt, annak okát megindokolja, és az indokolást közzéteszi.

(3) A felügyeleti hatóságok, a felügyeletek, a pénzügyi információs egységek és a kötelezett szolgáltatók minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek ezen iránymutatásoknak és ajánlásoknak.

Egy iránymutatás vagy ajánlás kiadását követő két hónapon belül az egyes felügyeleti hatóságok, felügyeletek vagy pénzügyi információs egységek megerősítik, hogy megfelelnek-e, illetve meg kívánnak-e felelni az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. Ha egy felügyeleti hatóság, felügyelet vagy pénzügyi információs egység nem felel meg vagy nem kíván megfelelni azoknak, úgy erről az indokok megjelölése mellett tájékoztatja a Hatóságot.

A Hatóság közzéteszi, hogy valamely felügyeleti hatóság, felügyelet vagy pénzügyi információs egység nem felel meg vagy nem kíván megfelelni az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. A Hatóság eseti alapon határozhat úgy, hogy közzéteszi a felügyeleti hatóság, felügyelet vagy pénzügyi információs egység által közölt arra vonatkozó indokokat is, hogy miért nem felel meg az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. A felügyeleti hatóságot, felügyeletet vagy pénzügyi információs egységet az ilyen közzétételről előzetesen értesíteni kell.

Amennyiben az adott iránymutatás vagy ajánlás megköveteli, a kötelezett szolgáltatók világos és részletes jelentést készítenek arról, hogy megfelelnek-e az iránymutatásnak vagy ajánlásnak.

(4) A 64. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett jelentésben a Hatóság felsorolja az általa kiadott iránymutatásokat és ajánlásokat.

(5) A Hatóság által kiadott iránymutatások és ajánlások az EBH vagy a felügyeletek és a pénzügyi információs egységek által ugyanazon tárgyra vonatkozóan korábban kiadott iránymutatások és ajánlások helyébe lépnek. Az Európai Bankhatóság (EBH), a felügyeletek és a pénzügyi információs egységek által az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (40) és az (EU) 2023/1113 rendelet alapján kiadott iránymutatások és ajánlások - amennyiben még relevánsak - továbbra is alkalmazandók mindaddig, amíg a Hatóság által ugyanebben a tárgyban kiadott új iránymutatások és ajánlások hatályba lépnek. A Hatóság megfelelő átmeneti időszakot biztosít az új iránymutatások és ajánlások alkalmazására.

55. cikk

Vélemények és technikai tanácsadás

(1) A Hatóság az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság megkeresésére vagy saját kezdeményezésére véleményt terjeszthet az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság elé a hatáskörébe tartozó minden kérdésben.

(2) Az (1) bekezdésben említett megkeresés magában foglalhat más releváns uniós szervekkel folytatott konzultációt a hatáskörükbe tartozó kérdésekben, nyilvános konzultációt vagy technikai elemzést.

(3) A Hatóság az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság megkeresésére technikai tanácsot adhat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok által érintett területeken.

III. FEJEZET

A HATÓSÁG FELÉPÍTÉSE

56. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

A Hatóságot a következők alkotják:

a) az igazgatótanács, amely ellátja a 60. cikkben meghatározott feladatokat;

b) az ügyvezető testület, amely ellátja a 64. cikkben meghatározott feladatokat;

c) a Hatóság elnöke, aki ellátja a 69. cikkben meghatározott feladatokat;

d) az ügyvezető igazgató, aki ellátja a 71. cikkben meghatározott feladatokat;

e) a felülvizsgálati testület, amely ellátja a 74. cikkben felsorolt funkciókat.

1. SZAKASZ

Igazgatótanács

57. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1) Az igazgatótanács vagy a (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti összetétellel, vagy a (3) bekezdésben meghatározott pénzügyi információs egység összetétellel rendelkezik.

(2) A felügyeleti összetételű igazgatótanács a következő tagokból áll:

a) a Hatóság elnöke szavazati joggal;

b) az egyes tagállamokban a kötelezett szolgáltatók felügyeleti hatóságainak vezetői szavazati joggal;

c) a Bizottság egy képviselője szavazati jog nélkül.

Az első albekezdés b) pontjában említett egyes tagállami felügyeleti hatóságok vezetői egyetlen közös szavazattal rendelkeznek, és minden egyes ülésre vagy szavazási eljárásra egyetlen közös képviselőt küldenek, aki vagy állandó képviselő, vagy szavazati joggal rendelkező eseti képviselő. Amennyiben a felügyeleti összetételű igazgatótanács által megvitatandó napirendi pontok több felügyeleti hatóság hatáskörét érintik, az egyetlen közös képviselőt legfeljebb két másik felügyeleti hatóság képviselője kísérheti, akik nem rendelkeznek szavazati joggal.

Minden olyan felügyeleti hatóság, amely eseti vagy állandó megállapodás alapján szavazati joggal rendelkező taggal rendelkezik, felelős egy magas rangú póttag kijelöléséért a saját soraiból, aki helyettesítheti az igazgatótanács második albekezdésben említett, szavazati joggal rendelkező tagját, amennyiben e személy részvétele nem lehetséges.

(3) A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács a következő tagokból áll:

a) a Hatóság elnöke szavazati joggal;

b) a pénzügyi információs egységek vezetői szavazati joggal;

c) a Bizottság egy képviselője szavazati jog nélkül.

Minden pénzügyi információs egységnek magas rangú póttagot kell kijelölnie a saját egységéből, aki helyettesítheti a pénzügyi információs egységnek az első albekezdés b) pontjában említett vezetőjét, amennyiben e személy részvétele nem lehetséges.

(4) Az igazgatótanács döntése alapján ülésein részt vehetnek megfigyelők. A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács olyan ülésein, amelyeken a megbízatásuk körébe tartozó ügyeket tárgyalnak, különösen az OLAF, az Europol, az Eurojust és az Európai Ügyészség képviselői vehetnek részt megfigyelőként. A felügyeleti összetételű igazgatótanács ülésein az EKB felügyeleti testülete által kinevezett képviselő és az egyes európai felügyeleti hatóságok egy-egy képviselője megfigyelőként vehet részt, amennyiben a megbízatásuk körébe tartozó ügyek kerülnek megtárgyalásra.

Azokat a körülményeket, amelyek alapján az első albekezdésben felsorolt uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket meg kell hívni az igazgatótanács üléseire, az igazgatótanács eljárási szabályzatában kell meghatározni, és azoknak tükrözniük kell a Hatóság és az egyes megfigyelők között létrejött megállapodást.

Eseti alapon más megfigyelők részvétele is engedélyezhető, amennyiben azt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többsége jóváhagyja a releváns összetételben.

(5) Az ügyvezető testület tagjai felügyeleti összetételben vagy pénzügyi információs egység összetételben - szavazati jog nélkül - részt vehetnek az igazgatótanács ülésein, amennyiben a Hatóság elnöke által meghatározott és a 66. cikk (2) bekezdésében említett felelősségi körükbe tartozó kérdések kerülnek megtárgyalásra.

58. cikk

Feladatok és határozatok átruházása, valamint az igazgatótanács belső bizottságai

(1) Az igazgatótanács saját kezdeményezésére vagy a Hatóság elnökének kérésére a ráruházott egyes feladatok elvégzéséhez belső bizottságokat hozhat létre. Az igazgatótanács rendelkezhet bizonyos világosan meghatározott feladatoknak és határozatoknak belső bizottságokra, az ügyvezető testületre vagy a Hatóság elnökére való átruházásáról. Az igazgatótanács bármikor visszavonhatja az ilyen átruházást.

(2) A belső bizottságok határozathozatal céljából jelentést tesznek az igazgatótanácsnak az általuk levont valamennyi következtetésről.

(3) Az ügyvezető testület tagjai az 57. cikk (5) bekezdésével összhangban részt vehetnek a belső bizottságok ülésein.

(4) A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsnak állandó bizottságot kell létrehoznia, amely kilenc tagjából vagy az adott nemzeti pénzügyi információs egységnél szerzett kellő szakértelemmel rendelkező képviselőiből áll, hogy az - többek között javaslatok benyújtásával és határozattervezetek kidolgozásával - támogassa a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsot a 60. cikk (3) bekezdése szerinti feladatainak ellátásában.

Az állandó bizottság nem rendelkezhet határozathozatali jogkörökkel. Az állandó bizottságnak a feladatait az Unió egészének érdekében kell végeznie, és teljes átláthatóságot biztosító módon kell együttműködnie a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanáccsal.

A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsnak el kell fogadnia az állandó bizottság eljárási szabályzatát. Az állandó bizottság összetételének biztosítania kell a tagok vagy a nemzeti pénzügyi információs egységek képviselői közötti méltányos egyensúlyt és rotációt. Az állandó bizottság kilenc tagját a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsnak kell kineveznie.

59. cikk

Az igazgatótanács függetlensége

(1) Az e rendelettel rájuk ruházott feladatok ellátása során a Hatóság elnöke és az ügyvezető testület tagjai felügyeleti összetételben vagy pénzügyi információs egység összetételben függetlenül, és az Unió egészének általános érdekeit szem előtt tartva járnak el, továbbá nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, sem bármely kormánytól, vagy bármely más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

(2) A tagállamok, az uniós intézmények, ügynökségek, hivatalok és szervek, és más köz- vagy magánjogi jogalanyok nem kísérelhetik meg befolyásolni az igazgatótanács tagjait a feladataik elvégzése során.

(3) Az igazgatótanács eljárási szabályzatában meghatározza az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályokat.

60. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1) A felügyeleti összetételű igazgatótanács hozza meg a 7-10. cikkben említett feladatokkal kapcsolatos határozatokat, valamint az e rendelet szerint a felügyeleti összetételű igazgatótanács által meghozandó bármely határozatot.

(2) A felügyeleti összetételű igazgatótanács véleményt nyilváníthat az ügyvezető testület által a II. fejezet 3. szakaszával és a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatban készített bármely határozattervezetről.

A felügyeleti összetételű igazgatótanácsnak és az ügyvezető testületnek közösen kell meghatározniuk és elfogadniuk az első albekezdésben említett véleménynyilvánítás során követendő eljárásokat és határidőket.

(3) A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács az 5. cikk (5) bekezdésében és a II. fejezet 6. szakaszában említett feladatokat látja el és határozatokat fogadja el.

(4) Az igazgatótanács a Hatóság II. fejezet 7. szakaszában említett véleményeit, ajánlásait, iránymutatásait és határozatait az eszköz tárgyára tekintettel, a megfelelő összetételben fogadja el. Amennyiben egy adott eszköz a felügyelettel és a pénzügyi információs egységekkel kapcsolatos ügyekre egyaránt vonatkozik, a felügyeleti összetételű igazgatótanács és a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács külön-külön fogadja el ezeket a véleményeket, ajánlásokat, iránymutatásokat és határozatokat. A véleményeket, ajánlásokat és iránymutatásokat a releváns belső bizottság javaslata alapján kell elfogadni.

(5) Az igazgatótanács a megfelelő összetételben, figyelembe véve a standardok tárgyát, szavaz a 49. cikkben említett szabályozástechnikai standardtervezetekről és az 53. cikkben említett végrehajtástechnikai standardtervezetekről, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak.

(6) Az ügyvezető testületnek az általa a 64. cikk (4) bekezdésének a), c), e) és m) pontja alapján meghozandó határozattervezetekről az igazgatótanáccsal annak bármelyik összetételében konzultációt kell folytatnia. Amennyiben az ügyvezető testület ezt követő határozata eltér az igazgatótanács véleményétől, az ügyvezető testület írásban közli annak indokait.

(7) Az igazgatótanács elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

(8) A 63. cikk (3) és (4) bekezdésének, valamint a 68. cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül a Hatóság elnöke és az ügyvezető testület öt teljes munkaidős tagja tekintetében azok megbízatása alatt az igazgatótanács gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei).

61. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1) Az igazgatótanács tagjainak egyszerű többségével határoz. Az 57. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően meghatározott, szavazati joggal rendelkező tagok mindegyike egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a Hatóság elnökének szavazata dönt.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, az e rendelet 49., 53., 54. és 55. cikkében említett jogi aktusok tekintetében az igazgatótanács tagjainak minősített többségével határoz az EUSZ 16. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

A Hatóság elnöke nem szavazhat az e bekezdés első albekezdésében említett határozatokról, a 60. cikk (2) bekezdésében említett véleményekről vagy az ügyvezető testület teljesítményének értékelésével kapcsolatos, a 63. cikk (5) bekezdésében említett határozatokról.

(3) A szavazati joggal nem rendelkező tagok és a megfigyelők nem vehetnek részt a felügyeleti összetételű igazgatótanács olyan megbeszélésein, amelyek egyedi kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatosak, kivéve, ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok másképp rendelkeznek, vagy ha a szavazati joggal rendelkező tagok másként határoznak.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó az ügyvezető testület tagjaira és az EKB felügyeleti tanácsa által kinevezett képviselőjére.

(5) A Hatóság elnökének előjoga bármikor szavazást kérni. Ezen előjog és a Hatóság döntéshozatali eljárása hatékonyságának sérelme nélkül az igazgatótanácsnak a döntéshozatal során konszenzusra kell törekednie.

62. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1) Az igazgatótanács üléseit a Hatóság elnöke hívja össze.

(2) Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Emellett az igazgatótanácsnak az elnöke kezdeményezésére vagy tagjai egyharmadának kérésére is össze kell ülnie.

(3) Az igazgatótanács üléseire megfigyelőként meghívhat bármely olyan személyt, akinek véleménye releváns lehet.

(4) Az igazgatótanács tagjai és a póttagok - az eljárási szabályzatra figyelemmel - tanácsadók vagy szakértők segítségét is igénybe vehetik az üléseken.

(5) Az igazgatótanács munkáját a Hatóság által biztosított titkárság támogatja.

(6) A Hatóság elnöke és az ügyvezető testület öt teljes munkaidős tagja nem vehet részt az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken a megbízatásuk teljesítését érintő kérdéseket vitatnak meg vagy ilyenekről határoznak.

2. SZAKASZ

Ügyvezető testület

63. cikk

Az ügyvezető testület összetétele és kinevezése

(1) Az ügyvezető testület a következő tagokból áll:

a) a Hatóság elnöke;

b) öt teljes munkaidős tag, beleértve az alelnököt;

Amennyiben az ügyvezető testület az 53. cikk (4) bekezdésének a)-l) pontjában említett feladatokat végzi el, a Bizottság képviselője jogosult részt venni a vitákban, és csak az e feladatokkal kapcsolatos dokumentumokhoz férhet hozzá.

(2) Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül vesz részt az ügyvezető testület ülésein.

(3) Az egy kiválasztott kötelezett szolgáltatóra irányuló, a 64. cikk (2) bekezdésében említett határozatokkal kapcsolatosan folytatott megbeszélések esetén a felügyeleti összetételű igazgatótanács azon tagja, amelynek tagállamában az érintett kiválasztott kötelezett szolgáltató letelepedett, részt vehet a megbeszéléseken az ügyvezető testület vonatkozó ülésein.

Az igazgatótanács említett tagja az ilyen megbeszéléseket követően nem lehet jelen a szavazáson.

(4) Az ügyvezető testület (1) bekezdés b) pontjában említett tagjait a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén szerzett érdemei, készségei, tudása, feddhetetlensége, elismert tekintélye és tapasztalata, valamint egyéb releváns képesítései alapján, nyílt kiválasztási eljárást követően választják ki, amelyet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Bizottság összeállítja az ügyvezető testület (1) bekezdés b) pontjában említett tagjainak tisztségére pályázó jelöltek szűkített listáját. Az Európai Parlament meghallgathatja a szűkített listán szereplő jelölteket.

Az igazgatótanács az ügyvezető testület (1) bekezdés b) pontjában említett tagjainak kinevezésére vonatkozó javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek a Bizottság által összeállított szűkített lista alapján. Miután az Európai Parlament jóváhagyta a javaslatot, a Tanács végrehajtási határozatot fogad el ezen ügyvezető testületi tagok kinevezéséről. A Tanács minősített többséggel határoz.

A kinevezési folyamat során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a nemek közötti és a földrajzi egyensúly elvét.

(5) Az ügyvezető testület (1) bekezdés b) pontjában említett tagjainak megbízatása négy évre szól. A négyéves megbízatásuk lejártát megelőző 12 hónap folyamán az igazgatótanács mindkét összetételben vagy az igazgatótanács tagjai közül kiválasztott kisebb bizottság, a Bizottság egy képviselőjével kiegészülve, értékeli az ügyvezető testület ezen tagjait. Az értékelés figyelembe veszi az ügyvezető testület egyes tagjai teljesítményének értékelését, valamint a Hatóság jövőbeli feladatait és kihívásait. Az értékelés alapján az igazgatótanács mindkét összetételben javasolhatja az Európai Parlamentnek a megbízatásuk meghosszabbítását. Az ilyen meghosszabbítás csak egyszer adható meg. Miután az Európai Parlament jóváhagyta az igazgatótanács javaslatát, a Tanács végrehajtási határozatot fogad el az ügyvezető testület érintett tagja vagy tagjai megbízatásának meghosszabbításáról. A Tanács minősített többséggel határoz.

(6) Az ügyvezető testület (1) bekezdés b) pontjában említett tagjai függetlenül és objektíven járnak el az Unió egésze érdekeinek megfelelően, és nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, sem bármely kormánytól, sem bármely más köz- vagy magánjogi jogalanytól. Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, a tagállamok kormányai, valamint valamennyi egyéb köz- vagy magánjogi jogalany tiszteletben tartják ezt a függetlenséget.

(7) Amennyiben az ügyvezető testület 1. bekezdés b) pontjában említett tagja már nem felel meg a feladatai teljesítéséhez előírt feltételeknek, vagy súlyos kötelességszegést követett el, a Tanács - saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament javaslatára vagy az igazgatótanács bármely összetételében adott javaslata alapján - végrehajtási határozattal elmozdíthatja az ügyvezető testület e tagját a hivatalából. A Tanács minősített többséggel határoz.

(8) A hivataluk megszűnését követő 18 hónapon belül az ügyvezető testület korábbi tagjainak, beleértve a Hatóság elnökét és alelnökét is, tilos jövedelemszerző tevékenységet folytatnia a következőknél:

a) kiválasztott kötelezett szolgáltató;

b) bármely más jogalany, amennyiben ez a Hatóság jogos érdekeivel ellentétes vagy ellentétes lehet.

Az ügyvezető testület a 64. cikk (4) bekezdésének e) pontjában említett, a tagjait érintő összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályaiban meghatározza azokat a körülményeket, amelyek esetén ilyen összeférhetetlenség áll fenn vagy annak látszata állhat fenn.

64. cikk

Az ügyvezető testület feladatai

(1) Az ügyvezető testület felel az 5. cikk alapján a Hatóságra ruházott feladatok átfogó megtervezéséért és végrehajtásáért. Az ügyvezető testület fogadja el a Hatóság valamennyi határozatát, kivéve azokat a határozatokat, amelyeket a 60. cikkel összhangban az igazgatótanácsnak kell meghoznia.

(2) Az ügyvezető testület a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatáskörök gyakorlása céljából elfogadja a kiválasztott kötelezett szolgáltatóknak címzett határozatokat, figyelembe véve a kiválasztott kötelezett szolgáltató 16. cikkben említett közös felügyeleti csoportjának javaslatát, a 27. cikkben említett független vizsgálati csoport javaslatát, valamint az igazgatótanácsnak a javasolt határozatról a 60. cikk (2) bekezdése szerint adott véleményét. Amennyiben az ügyvezető testület úgy határoz, hogy eltér ettől a véleménytől, írásban közli annak részletes indokait.

(3) Az ügyvezető testület fogadja el a 14., 30. és a 32-36. cikk alapján az egyéni hatóságoknak címzett határozatokat.

(4) Az ügyvezető testület emellett a következő feladatokat látja el:

a) az ügyvezető igazgató javaslata alapján minden év november 30-ig elfogadja a 65. cikkel összhangban az egységes programozási dokumentum tervezetét, amelyet a következő év január 31-ig tájékoztatásul továbbít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, továbbá elfogadja és továbbítja a dokumentum bármely más naprakésszé tett változatát;

b) elfogadja a Hatóság éves költségvetési tervezetét, és ellátja a Hatóság költségvetésével kapcsolatos egyéb feladatokat;

c) értékeli és elfogadja a Hatóság tevékenységéről szóló konszolidált éves jelentést, amely áttekintést ad a Hatóság feladatainak teljesítéséről, és a jelentést minden év július 1-ig továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és nyilvánosságra hozza azt;

d) a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznait;

e) a saját tagjait, valamint a felülvizsgálati testület tagjait érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokat fogad el;

f) elfogadja eljárási szabályzatát;

g) a Hatóság személyzete tekintetében gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit;

h) a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatályba léptetése céljából;

i) a 70. cikk (5) bekezdésével összhangban kinevezi és elmozdítja hivatalából az ügyvezető igazgatót;

j) számvitelért felelős - a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt álló - tisztviselőt nevez ki, aki lehet a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője, aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

k) biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az OLAF vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások kielégítő nyomon követését;

l) elfogadja a Hatóságra alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

m) meghoz minden, a Hatóság belső struktúrájának kialakításával összefüggő döntést, és szükség esetén azok módosításait.

(5) Az ügyvezető testület a szavazati joggal rendelkező tagjai közül kiválasztja a Hatóság alelnökét. Az alelnök automatikusan helyettesíti a Hatóság elnökét, amennyiben az elnök nem tudja ellátni feladatait.

(6) E cikk (4) bekezdése h) pontjában említett hatáskörök tekintetében az ügyvezető testület a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság releváns hatásköreit átruházza az ügyvezető igazgatóra. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

(7) Kivételes körülmények között az ügyvezető testület határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását és az ügyvezető igazgató általi bármely továbbruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja.

65. cikk

Éves és többéves programozás

(1) Az ügyvezető testület minden év november 30-ig elfogadja a többéves munkaprogramot és az éves munkaprogramot tartalmazó egységes programozási dokumentumot az ügyvezető igazgató által előterjesztett tervezet alapján, figyelembe véve a Bizottság véleményét és - a többéves munkaprogram tekintetében - az Európai Parlamenttel való egyeztetést követően. Ha az ügyvezető testület úgy dönt, hogy nem veszi figyelembe a Bizottság véleményében szereplő valamely elemet, akkor ezt alaposan meg kell indokolnia. Az alapos megindokolásra vonatkozó kötelezettség az Európai Parlament által az egyeztetés során felvetett elemekre is alkalmazandó. Az ügyvezető testület továbbítja az egységes programozási dokumentumot az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az egységes programozási dokumentum az általános költségvetés végső elfogadása után válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítandó.

(2) Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, beleértve a teljesítménymutatókat is. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban tartalmaznia kell továbbá a finanszírozandó fellépések leírását, valamint fel kell tüntetnie az egyes fellépésekhez elkülönített pénzügyi és emberi erőforrásokat is. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a többéves munkaprogrammal. Az éves munkaprogram világosan feltünteti, hogy az előző pénzügyi évhez képest mely feladatokat vették fel, változtatták meg vagy törölték.

(3) Amikor a Hatóság új feladatot kap, az ügyvezető testület módosítja az elfogadott éves munkaprogramot.

Az éves munkaprogram bármely lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogram elfogadására vonatkozóval megegyező eljárással kell elfogadni. Az ügyvezető testület az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét az ügyvezető igazgatóra ruházhatja.

(4) A többéves munkaprogramnak átfogó stratégiai programozást kell meghatároznia, ideértve a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Meg kell határoznia az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet is.

Az erőforrás-programozást évente naprakésszé kell tenni. A stratégiai programozást adott esetben naprakésszé kell tenni.

66. cikk

Az ügyvezető testület szavazási szabályai

(1) Az ügyvezető testület tagjainak egyszerű többségével hoz határozatokat. Az ügyvezető testület minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a Hatóság elnökének, vagy az elnök helyettesítése esetén az alelnökének szavazata dönt.

(2) A Bizottság képviselője szavazati joggal rendelkezik a 64. cikk (4) bekezdésének a)-l) pontjával kapcsolatos ügyek megvitatása és elbírálása során.

(3) Az ügyvezető testület eljárási szabályzata meghatározza a szavazás részletes szabályait, különösen azon körülményeket, amelyek alapján egy tag egy másik tag nevében eljárhat.

67. cikk

Alapjogi tisztviselő

(1) Az ügyvezető testület az ügyvezető igazgató javaslatára kijelöl egy alapjogi tisztviselőt. Az alapjogi tisztviselő a Hatóság meglévő személyzetének tagja is lehet.

(2) Az alapjogi tisztviselő a következő feladatokat látja el:

a) tanácsadást kell nyújtania a Hatóság személyzete részére a Hatóság által végzett bármely tevékenységről, amennyiben ezt a tisztviselő szükségesnek tartja, vagy a személyzet kérésére, e tevékenységek bárminemű akadályozása vagy késleltetése nélkül;

b) elő kell mozdítania és nyomon kell követnie az alapvető jogoknak a Hatóság általi tiszteletben tartását;

c) nem kötelező erejű véleményeket kell kiadnia arról, hogy a Hatóság tevékenységei megfelelnek-e az alapvető jogoknak;

d) tájékoztatja az ügyvezető igazgatót és az ügyvezető testületet az alapvető jogoknak a Hatóság tevékenységei során történő esetleges megsértéseiről.

(3) Az ügyvezető testületnek biztosítania kell, hogy az alapjogi tisztviselő ne kérjen és ne kapjon utasításokat tisztviselői feladatainak ellátására vonatkozóan.

(4) Az alapjogi tisztviselő közvetlenül az ügyvezető igazgatónak tesz jelentést, és rendszeresen jelentést készít a (2) bekezdésben említett feladatok teljesítéséről. Az említett jelentéseket hozzáférhetővé kell tenni az ügyvezető testület számára.

3. SZAKASZ

A hatóság elnöke

68. cikk

A Hatóság elnökének kinevezése

(1) A Hatóság elnökét a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén szerzett érdemei, képességei, tudása, feddhetetlensége, elismert tekintélye és tapasztalata, valamint egyéb releváns képesítései alapján, nyílt kiválasztási eljárást követően választják ki, amelyet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az igazgatótanácsot ezen eljárás valamennyi szakaszában megfelelő módon és kellő időben tájékoztatni kell.

A Bizottság elkészíti a Hatóság elnöki tisztségére pályázó legalább két alkalmas jelöltből álló szűkített listát. Az Európai Parlament és az igazgatótanács meghallgathatja a szűkített listán szereplő jelölteket. Az igazgatótanács nyilvános véleményt adhat ki meghallgatásainak eredményeiről, vagy véleményt intézhet az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

A Bizottság a Hatóság elnökének kinevezésére irányuló javaslatot benyújtja az Európai Parlamentnek.

Miután az Európai Parlament jóváhagyta a javaslatot, a Tanács végrehajtási határozatot fogad el a Hatóság elnökének kinevezéséről. A Tanács minősített többséggel határoz.

A második albekezdéstől eltérve, a Hatóság első elnökének e rendelet hatálybalépését követő kinevezésére vonatkozóan a Bizottság az igazgatótanács bevonása nélkül tesz javaslatot az elnök kinevezésére.

(2) A Hatóság elnöke függetlenül és objektíven jár el az Unió egésze érdekeinek megfelelően, nem kérhet és nem fogadhat el utasítást sem az uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, sem bármely kormánytól, sem bármely más köz- vagy magánjogi jogalanytól. Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, a tagállamok kormányai, valamint valamennyi más köz- vagy magánjogi jogalany tiszteletben tartják ezt a függetlenséget.

(3) A Hatóság elnökének hivatali ideje négy év. Az elnök a négyéves megbízatásának lejártát megelőző 12 hónap folyamán az igazgatótanács mindkét összetételben vagy az igazgatótanács tagjai közül kiválasztott kisebb bizottság, a Bizottság egy képviselőjével kiegészülve, értékeli az elnököt. Az értékelés figyelembe veszi az elnök teljesítményének értékelését, valamint a Hatóság jövőbeli feladatait és kihívásait. Az értékelés alapján a Bizottság javasolhatja az Európai Parlamentnek az elnök megbízatásának meghosszabbítását. Az ilyen meghosszabbítás csak egyszer adható meg. Miután az Európai Parlament jóváhagyta a Bizottság javaslatát, a Tanács végrehajtási határozatot fogad el a Hatóság elnöke megbízatásának meghosszabbításáról. A Tanács minősített többséggel határoz.

(4) Amennyiben a Hatóság elnöke már nem felel meg a feladatai teljesítéséhez előírt feltételeknek, vagy súlyos kötelességszegést követett el, a Tanács - saját kezdeményezésére eljárva vagy az Európai Parlament javaslatára vagy az igazgatótanács bármely összetételében adott javaslata alapján - végrehajtási határozattal elmozdítja a Hatóság elnökét a hivatalából. A Tanács minősített többséggel határoz.

(5) Amennyiben a Hatóság elnöke lemond, vagy bármely más okból nem tudja ellátni feladatait, azokat az alelnök látja el.

69. cikk

A Hatóság elnökének felelősségi köre

(1) A Hatóság elnöke képviseli a Hatóságot, és felelős az igazgatótanács és az ügyvezető testület munkájának előkészítéséért, beleértve a napirend meghatározását, valamennyi ülés összehívását és vezetési teendőinek ellátását, valamint a napirendi pontok határozathozatalra történő előterjesztését.

(2) A Hatóság elnöke az ügyvezető testület 63. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tagjait megbízatásuk időtartamára a Hatóság feladatkörébe tartozó konkrét felelősségi körökkel bízza meg.

4. SZAKASZ

Ügyvezető Igazgató

70. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése

(1) Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében a Hatóság ideiglenes alkalmazottjaként látja el feladatait.

(2) Az ügyvezető igazgatónak a feladatait az Unió érdekét szem előtt tartva és bármely konkrét érdektől függetlenül kell ellátnia.

(3) A Hatóságot az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató az ügyvezető testületnek tartozik felelősséggel. A Bizottság és az ügyvezető testület hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgatónak a feladatai teljesítése során függetlenül kell eljárnia, és sem bármely Unió intézménytől, szervtől, hivataltól vagy ügynökségtől, sem bármely kormánytól, sem bármely más köz- vagy magánjogi szervtől nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat.

(4) Az ügyvezető igazgatót érdemei és dokumentált magas szintű közigazgatási, költségvetési és irányítási képességei alapján, nyílt kiválasztási eljárást követően választják ki, amelyet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és adott esetben más sajtóorgánumban vagy internetes oldalakon. A Bizottság összeállítja az ügyvezető igazgatói tisztségre pályázó legalább két alkalmas jelöltből álló szűkített listát. Az ügyvezető igazgatót az ügyvezető testület nevezi ki.

(5) Az ügyvezető igazgató megbízatása öt évre szól. Az ügyvezető igazgató megbízatásának lejártát megelőző kilenc hónap során az ügyvezető testület értékelést készít, amely figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint a Hatóság jövőbeli feladatait és kihívásait. Az ügyvezető testület az értékelést figyelembe véve, egy alkalommal meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató megbízatását.

Az ügyvezető igazgatót a Bizottság javaslatára az ügyvezető testület mozdíthatja el tisztségéből.

(6) Az az ügyvezető igazgató, akinek a megbízatását meghosszabbították, annak lejártakor nem vehet részt az ugyanazon tisztség betöltésére vonatkozó kiválasztási eljárásban.

71. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1) Az ügyvezető igazgató felelős a Hatóság napi irányításáért, és törekszik a nemek közötti, és - lehetőség szerint - a földrajzi egyensúly Hatóságon belüli megvalósítására. Az ügyvezető igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

a) az ügyvezető testület által elfogadott határozatok végrehajtása;

b) az egységes programozási dokumentum tervezetének elkészítése és annak benyújtása az ügyvezető testülethez a Bizottsággal való konzultációt követően;

c) az egységes programozási dokumentum végrehajtása és beszámolás az ügyvezető testületnek annak végrehajtásáról;

d) összevont éves jelentéstervezet készítése a Hatóság tevékenységeiről és annak benyújtása az ügyvezető testülethez értékelésre és elfogadásra;

e) cselekvési terv kidolgozása a belső és külső ellenőrzési jelentések és értékelések megállapításai, valamint az OLAF vizsgálatainak megállapításai nyomán, továbbá rendszeres jelentéstétel az elért előrelépésekről a Bizottságnak, az igazgatótanácsnak és az ügyvezető testületnek.

f) az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával - az OLAF vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül - hatékony ellenőrzések, és szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtása és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási szankciók révén, beleértve a pénzügyi szankciókat is;

g) a Hatóság csalásellenes stratégiájának elkészítése és jóváhagyás céljából az ügyvezető testület elé terjesztése;

h) a Hatóságra alkalmazandó pénzügyi szabályok tervezetének kidolgozása;

i) az egységes programozási dokumentum tervezetének részeként a Hatóság tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás tervezetének elkészítése a 78. cikk alapján, és költségvetésének a 79. cikk szerinti végrehajtása;

j) olyan informatikai biztonsági stratégia kidolgozása és végrehajtása, amely biztosítja a Hatóság által kifejlesztett vagy beszerzett valamennyi informatikai infrastruktúra, rendszer és szolgáltatás megfelelő kockázatkezelését, valamint az informatikai védelem elegendő finanszírozását;

k) a Hatóság éves munkaprogramjának végrehajtása az ügyvezető testület ellenőrzése mellett;

l) elkészíti a Hatóság valamennyi tevékenységét leíró jelentéstervezetet, külön szakaszban kitérve a pénzügyi és igazgatási kérdésekre.

(2) Az ügyvezető igazgató egyéb szükséges intézkedésekkel - különösen belső ügyviteli utasítások elfogadásával és közlemények közzétételével - gondoskodik arról, hogy a Hatóság e rendelettel összhangban működjön.

(3) Az ügyvezető igazgató dönt arról, hogy a Hatóság feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából szükséges-e személyzetének egy vagy több tagját egy vagy több másik tagállamba kihelyezni. A helyi iroda létrehozására vonatkozó határozatot megelőzően az ügyvezető igazgató beszerzi a Bizottság, az ügyvezető testület és bármely érintett tagállam előzetes hozzájárulását. A határozatnak oly módon kell megállapítani a helyi iroda által elvégzendő tevékenységek körét, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen költségek és a Hatóság igazgatási feladatköreivel való indokolatlan átfedések. Az érintett tagállammal vagy tagállamokkal ennek megfelelően megállapodást kell kötni.

5. SZAKASZ

Felülvizsgálati testület

72. cikk

A felülvizsgálati testület létrehozása és összetétele

(1) A Hatóság felülvizsgálati testületet hoz létre a Hatóság által a 21., 22., 23. és 77. cikkben felsorolt hatáskörök gyakorlása során hozott határozatok belső igazgatási felülvizsgálata céljából. A belső igazgatási felülvizsgálat arra vonatkozik, hogy az említett határozatok eljárásilag és érdemben megfelelnek-e ennek a rendeletnek.

(2) A felülvizsgálati testület öt nagyra becsült személyből áll, akik a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén szerzett, igazolt releváns tudással és szakmai tapasztalattal - többek között felügyeleti ismeretekkel - rendelkeznek, akik nem tartoznak a Hatóság aktuális személyzete közé, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti hatóságok és pénzügyi információs egységek, vagy egyéb olyan nemzeti vagy uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek aktuális személyzete közé, akik részt vesznek a Hatóságra e rendelettel ráruházott feladatok elvégzésében. A felülvizsgálati testületnek elegendő erőforrásokkal és szakértelemmel kell rendelkeznie a Hatóság e rendelet szerinti hatáskörei gyakorlásának értékeléséhez.

(3) A felülvizsgálati testület a tagok többségével határoz, amihez az öt tagból legalább három tag szavazata szükséges.

73. cikk

A felülvizsgálati testület tagjai

(1) A felülvizsgálati testület tagjait és két póttagját az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett pályázati felhívást követően a felügyeleti összetételű igazgatótanács nevezi ki ötéves, egy alkalommal meghosszabbítható időtartamra. A felülvizsgálati testület tagjai nem utasíthatók.

(2) A felülvizsgálati testület tagjai függetlenül és a közérdeket szem előtt tartva járnak el, és a Hatóságon belül semmilyen más feladatot nem láthatnak el. E célból nyilvános kötelezettségvállalási és érdekeltségekről szóló nyilatkozatot tesznek, megjelölve azon közvetlen vagy közvetett érdekeltségeiket, amelyek úgy tekinthetők, hogy függetlenségüket sérthetik, vagy bármely ilyen érdekeltség hiányát.

74. cikk

Felülvizsgálható határozatok

(1) A Hatóság által a 6. cikk (1) bekezdése, valamint a 21., 22., 23. és 77. cikk alapján hozott határozatok ellen felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a felülvizsgálati testületnél bármely természetes vagy jogi személy, aki a határozat címzettje, vagy akit a határozat közvetlenül és személyében érint.

(2) Bármely felülvizsgálati kérelmet írásban kell elkészíteni, magában foglalva az indokokat megjelölő nyilatkozatot, és attól a naptól számított egy hónapon belül kell eljuttatni a Hatósághoz, hogy a felülvizsgálatot kérelmező személyt értesítették a szóban forgó határozatról, vagy - ha értesítésre nem került sor - attól a naptól számított egy hónapon belül, amikor a felülvizsgálatot kérelmező személy a határozatról tudomást szerzett.

(3) A felülvizsgálati testület - miután döntött a felülvizsgálati kérelem elfogadhatóságáról -, a kérdés sürgősségének megfelelő időszakon belül, de minden esetben legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő két hónapon belül véleményt ad, és új határozat kidolgozása céljából az ügyvezető testülethez utalja az ügyet. Az ügyvezető testület figyelembe veszi a felülvizsgálati testület véleményét, és haladéktalanul új határozatot fogad el. Az új határozat hatályon kívül helyezi az eredeti határozatot, és felváltja vagy egy azonos tartalmú határozattal, vagy egy módosított határozattal.

(4) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati kérelem magában foglalhatja a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező határozat alkalmazásának felfüggesztésére irányuló kérelmet is. A felülvizsgálati testület - ha megítélése szerint ezt a körülmények megkövetelik, és figyelembe véve az ügyvezető testület álláspontját - elrendelheti a szóban forgó határozat alkalmazásának felfüggesztését mindaddig, amíg az ügyvezető testület a (3) bekezdés szerinti új határozatot nem fogad el. Ha a felülvizsgálati testület 14 napon belül nem határoz a felfüggesztés iránti kérelemről, akkor e kérelmet elutasítottnak kell tekinteni.

(5) A felülvizsgálati testület véleményét és az ügyvezető testület által e cikk alapján hozott határozatot meg kell indokolni, és arról értesíteni kell a feleket.

(6) A Hatóság határozatot fogad el a felülvizsgálati testület eljárási szabályzatáról.

75. cikk

Kizárás és kifogás

(1) A felülvizsgálati testület tagjai nem vehetnek részt a felülvizsgálati eljárásban, ha abban bármilyen személyes érdekeltségük van, vagy ha abban korábban az eljárásban érintett valamelyik fél képviselőjeként részt vettek, vagy ha a felülvizsgálat tárgyát képező határozat elfogadásában részt vettek.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt okok egyike vagy bármely más ok miatt a felülvizsgálati testület valamely tagja úgy látja, hogy nem vehet részt valamely felülvizsgálati eljárásban, erről ennek megfelelően tájékoztatnia kell a felülvizsgálati testületet.

(3) A felülvizsgálati eljárásban részt vevő bármely fél kifogást emelhet a felülvizsgálati testület bármely tagjával szemben az (1) bekezdésben felsorolt bármely indok alapján, vagy ha kétség merül fel az adott tag pártatlanságával kapcsolatban. Bármely ilyen kifogás nem elfogadható, ha a felülvizsgálati eljárásban részt vevő fél - a kifogás indokának ismeretében - eljárásbeli cselekményt tett. A tag állampolgársága alapján nem lehet kifogást emelni.

(4) A felülvizsgálati testületnek az érintett tag részvétele nélkül kell határoznia arról, hogy hogyan jár el a (2) és a (3) bekezdésben említett esetekben. A szóban forgó határozat meghozatala céljából a felülvizsgálati testület az érintett tag helyett annak póttagja részvételével ülésezik.

IV. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

76. cikk

Költségvetés

(1) A Hatóság összes tervezett bevételének és kiadásának előirányzatát minden - a naptári évvel egybeeső - pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt fel kell tüntetni a Hatóság költségvetésében.

(2) A Hatóság költségvetésében szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3) A Hatóság bevétele - más erőforrások sérelme nélkül - az alábbiak kombinációjából áll:

a) az Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás;

b) a kiválasztott és nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók által a 77. cikkel összhangban, az 5. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint az 5. cikk (3) bekezdésének a)-d), f) és g) pontjában említett feladatokért fizetett díjak;

c) a tagállamok bármely önkéntes pénzügyi hozzájárulása;

d) a kiadványokért és a képzésekért, valamint a Hatóság által nyújtott bármely egyéb szolgáltatásért felszámított, megállapodás szerinti díjak, amennyiben ezeket egy vagy több pénzügyi információs egység vagy harmadik országbeli partnereik, vagy nem a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságok kifejezetten kérték;

e) hozzájárulási megállapodások vagy eseti vissza nem térítendő támogatások formájában történő esetleges uniós finanszírozás a Hatóság 81. cikkben említett pénzügyi szabályaival, valamint az Unió szakpolitikáit támogató vonatkozó jogi aktusokban foglalt rendelkezésekkel összhangban.

Az e bekezdés első albekezdésének b), c), d) és e) pontjában említett bármely bevétel összegét és eredetét bele kell foglalni a Hatóság éves beszámolójába, és világosan fel kell tüntetni a 80. cikk (2) bekezdésében említett, a Hatóság költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló éves jelentésben.

(4) A Hatóság kiadásai magukban foglalják a személyzet díjazását, az igazgatási és az infrastrukturális költségeket, valamint a működési költségeket.

77. cikk

A kiválasztott és nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókra kivetett díjak

(1) A Hatóság éves felügyeleti díjat vet ki a 13. cikkben említett valamennyi kiválasztott kötelezett szolgáltatóra, valamint azokra a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókra, amelyek megfelelnek a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A díjak fedezik a Hatóságnál a felügyelettel kapcsolatos és a II. fejezet 3. és 4. szakaszában említett feladatokkal kapcsolatban felmerült kiadásokat. E díjak nem haladhatják meg az e feladatokhoz kapcsolódó kiadások összegét. Amennyiben ezeket a kritériumokat egy adott évben nem tartják be teljes mértékben, a következő két évre vonatkozó díjak kiszámításakor el kell végezni a szükséges kiigazításokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett egyes kötelezett szolgáltatókra kivetett díj összegét a (6) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított szabályokkal összhangban kell kiszámítani.

(3) A díjakat az Unión belüli konszolidáció legmagasabb szintjére vonatkozóan kell kiszámítani az alkalmazandó számviteli standardokkal összhangban.

(4) Az adott naptári évre vonatkozó éves felügyeleti díj kiszámításának alapját az ugyanazon évben díjfizetésre kötelezett kiválasztott és nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen és közvetett felügyeletéhez kapcsolódó kiadások képezik. A Hatóság az éves felügyeleti díj vonatkozásában előleg megfizetését írhatja elő, amelynek összegét észszerű becslésre kell alapozni. A Hatóság a végső díj szintjének meghatározása előtt kommunikál a releváns pénzügyi felügyelettel annak biztosítása érdekében, hogy a felügyelet valamennyi pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltató számára költséghatékony és észszerű legyen. A Hatóság közli az érintett kötelezett szolgáltatókkal az éves felügyeleti díj kiszámításának alapját. A tagállamok biztosítják, hogy az e cikkben meghatározott díjfizetési kötelezettség a nemzeti jog alapján érvényesíthető legyen, és az esedékes díjak teljes mértékben befizetésre kerüljenek.

(5) Ez a cikk nem érinti a pénzügyi felügyeletek azon jogát, hogy díjakat számítsanak fel a nemzeti joggal összhangban, amennyiben a felügyeleti feladatokat nem ruházták át a Hatóságra, vagy a Hatósággal való együttműködésből, a számára nyújtott segítségből és az utasításai alapján történő eljárásból eredő költségek kapcsán, összhangban az alkalmazandó uniós joggal.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendelet kiegészítésére az e cikk (1) bekezdésével összhangban lévő díjköteles egyes kiválasztott és nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókra kivetett díjak összegének kiszámítására szolgáló módszertan, valamint az e díjak beszedésére vonatkozó eljárás meghatározásával. Az egyes díjak összegének meghatározására szolgáló módszertan kidolgozása során a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

a) a kötelezett szolgáltatók teljes éves árbevétele vagy annak megfelelő típusú bevétele az Unión belüli konszolidáció legmagasabb szintjén, az alkalmazandó számviteli standardokkal összhangban;

b) azt, hogy a kötelezett szolgáltatót közvetlen felügyelet alá vonták-e;

c) a kötelezett szolgáltatók pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati profiljának besorolása a 12. cikk (7) bekezdésének b) pontjában említett módszertannal összhangban;

d) a kötelezett szolgáltató jelentősége egy vagy több uniós tagállam vagy az Unió pénzügyi rendszere stabilitásának vagy gazdaságának szempontjából;

e) a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatóktól az a) pontban említett jövedelmük vagy árbevételük arányában beszedendő díj összege, amely nem haladhatja meg a kiválasztott kötelezett szolgáltatóktól a jövedelem vagy árbevétel ugyanazon szintje alapján beszedendő díj összegének 20 %-át.

A Bizottság 2027. január 1-ig elfogadja az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

78. cikk

A költségvetés elkészítése

(1) Az ügyvezető igazgató évente elkészíti a Hatóság következő pénzügyi évre vonatkozó bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás tervezetét, ideértve a létszámtervet is, és azt megküldi az ügyvezető testületnek.

(2) Az ügyvezető testület e tervezet alapján elfogadja a Hatóság következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételekre és kiadásokra vonatkozó ideiglenes kimutatás tervezetét.

(3) A Hatóság végleges bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás-tervezetét minden év január 31-ig megküldi a Bizottságnak.

(4) A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást az Unió általános költségvetési tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(5) A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás alapján az Unió általános költségvetésének tervezetében - amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt - feltünteti a létszámtervhez szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő támogatás összegét.

(6) A költségvetési hatóság jóváhagyja a Hatóságnak fizetendő hozzájárulásra szánt költségvetési előirányzatot.

(7) A költségvetési hatóság elfogadja a Hatóság létszámtervét.

(8) A Hatóság költségvetését az ügyvezető testület fogadja el. A Hatóság költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

79. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1) Az ügyvezető igazgató a Hatóság költségvetését a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával hajtja végre.

(2) Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások megállapításai szempontjából releváns valamennyi információt.

80. cikk

A beszámolók benyújtása és a mentesítés

(1) A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (N. év) vonatkozó előzetes beszámolót a következő év (N+1. év) március 1-ig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2) A Hatóság az N+1. év március 31-ig megküldi a költségvetése végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásáról szóló éves jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az N+1. év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek a Hatóság előzetes beszámolójának a Bizottság elszámolásával konszolidált változatát.

(4) A Hatóság előzetes beszámolójára vonatkozó, az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) 246. cikke alapján tett számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető testület véleményt nyilvánít a Hatóság végleges beszámolójáról.

Az ügyvezető igazgató az N+1. év szeptember 30-ig megküldi válaszát a Számvevőszék észrevételeire. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az ügyvezető testületnek is megküldi.

(5) A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a végleges beszámolót az N+1. év július 1-ig - az ügyvezető testület véleményével együtt - megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(6) A Hatóság végleges beszámolóját tartalmazó honlap megfelelő oldalaira mutató hivatkozást az N+1. év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7) Az ügyvezető igazgató az Európai Parlament kérésére az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 261. cikke (3) bekezdésével összhangban benyújt az Európai Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

(8) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az N+2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az N-edik évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

81. cikk

Pénzügyi szabályok

A Hatóságra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az ügyvezető testület fogadja el. Ezek a szabályok nem térhetnek el az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelettől, kivéve, ha az eltérés a Hatóság működéséhez kifejezetten szükséges, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárult.

82. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1) A 883/2013/EU, Euratom rendelet, valamint az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet 86. cikke bármely korlátozás nélkül alkalmazandó a Hatóságra csalás, korrupció és bármely egyéb jogellenes cselekmény elleni fellépés céljából.

(2) A Hatóság csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodáshoz (42), és haladéktalanul meghozza a Hatóság teljes személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(3) A finanszírozási határozatokban, a megállapodásokban, valamint a belőlük következő végrehajtási aktusokban kifejezetten elő kell írni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá a Hatóság által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit.

83. cikk

Informatikai biztonság

(1) A Hatóság az ügyvezető igazgató szintjén belső informatikai irányítást alakít ki, amely létrehozza és kezeli az informatikai költségvetést, és biztosítja az ügyvezető testület felé történő rendszeres jelentéstételt az alkalmazandó informatikai biztonsági szabályoknak és standardoknak való megfelelésről.

(2) A Hatóság biztosítja, hogy informatikai kiadásai kellő részét - átlátható módon - a közvetlen informatikai biztonságra fordítsák. Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjának (CERT-EU) nyújtott hozzájárulás beszámítható e részbe.

(3) A CERT-EU szolgáltatásait igénybe véve létre kell hozni egy megfelelő informatikai biztonsági nyomonkövetési, észlelési és reagálási szolgáltatást. A súlyos biztonsági eseményeket a felderítést követő 24 órán belül jelenteni kell a CERT-EU-nak és a Bizottságnak.

84. cikk

Elszámoltathatóság és jelentéstétel

(1) E rendelet végrehajtása tekintetében a Hatóság elszámoltathatóaz Európai Parlament és a Tanács felé.

(2) A Hatóság évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az e rendeletben ráruházott feladatok végrehajtásáról, beleértve a 77. cikkben említett felügyeleti díjak szerkezetének és összegének tervezett alakulásáról. A Hatóság által az 54. cikkel összhangban kiadott iránymutatások és ajánlások tekintetében a jelentésnek tartalmaznia kell a jelentés tárgyát képező évben kiadott iránymutatásoknak és ajánlásoknak való megfelelésre vonatkozó információkat, valamint a korábban kiadott iránymutatásoknak és ajánlásoknak való megfelelésre vonatkozó releváns frissítéseket. A jelentést nyilvánosságra kell hozni, és annak tartalmaznia kell az Európai Parlament által eseti alapon igényelt bármely egyéb releváns információt is. E jelentést a Hatóság elnöke nyilvánosan mutatja be az Európai Parlamentnek.

(3) A Hatóság elnöke az Európai Parlament kérésére részt vesz a feladatai végrehajtásáról szóló, az Európai Parlament illetékes bizottságai által tartott meghallgatáson. Meghallgatást legalább évente kell tartani. Az Európai Parlament kérésére a Hatóság elnöke nyilatkozatot tesz az Európai Parlament releváns bizottságai előtt, és kérésre bármikor válaszol bármely, a képviselők által feltett kérdésre.

(4) Az igazgatótanács minden egyes ülésétől számított hat héten belül a Hatóság az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja legalább az adott ülés átfogó és érdemi jegyzőkönyvét, amelynek ismerete lehetővé teszi az ezen ülésen lefolytatott viták megértését, ideértve a határozatok magyarázatokkal ellátott listáját. Ez a jegyzőkönyv nem tükrözheti az igazgatótanácson belüli olyan vitákat, amelyek egyedi kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatosak vagy a bizalmas felügyeleti vagy a felügyeleti hatósággal kapcsolatos adatokkal kapcsolatban lefolytatott vitákat, kivéve, ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok másképpen rendelkeznek.

(5) A Hatóság a kézhezvételtől számított öt héten belül szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament által hozzá intézett kérdésekre.

(6) A Hatóság elnöke kérésre zárt ajtók mögötti bizalmas, szóbeli megbeszéléseket tart az Európai Parlament illetékes bizottságaival, amennyiben ezek a megbeszélések szükségesek ahhoz, hogy az Európai Parlament gyakorolhassa a Szerződésekben foglalt hatásköreit. Minden résztvevőnek tiszteletben kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit.

(7) Amikor a Hatóság tájékoztatja az Európai Parlamentet a Hatóságnak az Unió nemzetközi fórumokon való fellépéséhez való hozzájárulásával kapcsolatos ügyekről, a Hatóság nem hozhat nyilvánosságra olyan információkat, amelyeket e feladat ellátása során kapott, amennyiben az ilyen információkra harmadik felek által előírt titoktartási követelmények vonatkoznak.

V. FEJEZET

SZEMÉLYZET ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. SZAKASZ

Személyzet

85. cikk

Általános rendelkezések

(1) A Hatóság személyzetére az e rendeletben nem szabályozott kérdéseket illetően a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2) Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, a Hatóság elnöke, valamint az ügyvezető testületnek a 63. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tagjai az (EU) 2016/300 tanácsi rendeletben meghatározott javadalmazás és nyugdíjkorhatár tekintetében egyenrangúak egyrészt a Törvényszék valamely tagjával, másrészt a hivatalvezetőjével (43). Az e rendeletben vagy az (EU) 2016/300 rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében analógia útján a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek alkalmazandók.

(3) Az ügyvezető testület - a Bizottsággal egyetértésben - a személyzeti szabályzat 110. cikkében meghatározott előírásokkal összhangban elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

(4) A Hatóság igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket vagy a Hatóság alkalmazásában nem álló egyéb személyzetet, beleértve a pénzügyi információs egységek küldötteit is.

(5) Az ügyvezető testület a tagállamoktól érkező, Hatósághoz kirendelendő személyzet tekintetében szabályokat fogad el, és szükség szerint naprakésszé teszi azokat. Ezek a szabályok különösen az e kirendelésekkel kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket tartalmazzák, beleértve a biztosítást és a képzést. E szabályoknak figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a személyzet tagjai kirendeltek, és a Hatóság személyzeteként alkalmazandók. Ezek a rendelkezések a kiküldetés feltételeire is kiterjednek. Az ügyvezető testület adott esetben törekszik az összhang biztosítására a kiküldetési költségeknek a hivatali személyzet számára való visszatérítésére alkalmazandó szabályokkal.

86. cikk

Kiváltságok és mentességek

A Hatóságra és személyzetére az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv alkalmazandó.

87. cikk

A Hatóság korábban az EBH alkalmazásában álló alkalmazottai

Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének f) pontja alapján alkalmazott ideiglenes alkalmazottak és az említett alkalmazási feltételek 3a. cikke alapján alkalmazott szerződéses alkalmazottak, akiket a Hatóság 2026. január 1-je előtt kötött szerződés alapján alkalmaz, és akik közvetlenül a Hatóságnál történő alkalmazásukat megelőzően az EBH-nak az 1093/2010/EU rendeletben felsorolt, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatainak és tevékenységeinek ellátása céljából az EBH alkalmazásában álltak, ugyanolyan típusú munkaszerződést kell felajánlani a Hatóságnál, mint az EBH-nál, azonos feltételek mellett, az EBH-tól levonandó és a Hatósághoz rendelendő álláshelyek számának korlátaira is figyelemmel. Ezen alkalmazottak esetében úgy kell tekinteni, hogy teljes szolgálati idejüket a Hatóságnál töltötték le.

88. cikk

Szakmai titoktartási kötelezettség

(1) Az igazgatótanács és az ügyvezető testület tagjaira és a Hatóság személyzetének minden tagjára, ideértve a tagállamok által ideiglenesen kirendelt tisztviselőket és a Hatóság részére szerződéses alapon feladatokat végző minden más személyt is, az EUMSZ 339. cikkében és az (EU) 2024/1640 irányelv 67. cikkében meghatározott szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók, még megbízatásuk lejártát követően is.

(2) Az ügyvezető testület biztosítja, hogy azokra a személyekre - ideértve az ügyvezető testület által meghatalmazott vagy a hatóságok és pénzügyi információs egységek által e célból kinevezett tisztviselőket és egyéb személyeket -, akik a Hatóság feladatainak ellátásával összefüggésben közvetlenül vagy közvetett módon, állandó jelleggel vagy alkalomszerűen bármilyen szolgáltatást nyújtanak, az (1) bekezdésben szereplőkkel egyenértékű szakmai titoktartási követelmények vonatkozzanak.

(3) Az e rendelet által ráruházott feladatok ellátása céljából a Hatóság számára engedélyezni kell, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban megállapított korlátok között és feltételek szerint információt cseréljen uniós vagy nemzeti hatóságokkal és szervekkel, amennyiben ezek a jogi aktusok lehetővé teszik a pénzügyi felügyeletek számára információk ezen szervezetekkel való megosztását, vagy amennyiben az alkalmazandó uniós jog értelmében a tagállamok rendelkezhetnek ilyen közzétételről.

(4) A Hatóság az (1) és a (2) bekezdésben említett titoktartási szabályok végrehajtására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket határoz meg.

(5) A Hatóság alkalmazza az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatot (44).

89. cikk

A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1) A Hatóságnak az (EU, Euratom) 2015/443 (45) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban meghatározott, az EU-minősített adatoknak és a nem minősített érzékeny adatoknak a védelmére vonatkozó bizottsági biztonsági szabályokkal egyenértékű saját szabályokat kell elfogadnia. A Hatóság biztonsági szabályainak többek között a minősített adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket kell magukban foglalniuk. A Hatóság biztonsági szabályait - a Bizottság jóváhagyását követően - az ügyvezető testület fogadja el.

(2) A minősített adatoknak valamely harmadik ország releváns hatóságaival való cseréjére vonatkozó bármely igazgatási megállapodáshoz, vagy ilyen megállapodások hiányában az EU-minősített adatok e hatóságokkal való bármely kivételes eseti megosztásához szükség van a Bizottság előzetes jóváhagyására.

90. cikk

A jogsértések bejelentése és a bejelentő személyek védelme

(1) A Hatóság külön bejelentési csatornákat hoz létre a bejelentő személyek által a következők tényleges vagy lehetséges megsértésével kapcsolatban szolgáltatott információk fogadására és kezelésére:

a) az (EU) 2024/1624 rendelet, amennyiben a hitelintézetekre és pénzügyi intézményekre alkalmazandó követelményeket érintenek;

b) az (EU) 2023/1113 rendelet;

c) az (EU) 2024/1640 irányelv, amennyiben a felügyeleti hatóságokra, a felügyeleti feladatok ellátásában részt vevő önszabályozó testületekre és a pénzügyi információs egységekre vonatkozó követelményeket érintenek.

(2) Az e csatornákon keresztül bejelentést tevő személyeket és az érintett személyeket adott esetben megilleti az (EU) 2019/1937 irányelv szerinti védelem.

(3) Az (EU) 2024/1640 irányelv 60. cikkének (4) bekezdése szerinti jelentéseknek a nem pénzügyi szektorbeli felügyeleti hatóságok általi benyújtását követően a Hatóság további információkat kérhet az említett felügyeleti hatóságoktól arról, hogy a kapott jelentéseket hogyan követték nyomon. Az említett felügyeleti hatóságok haladéktalanul rendelkezésre bocsátják a kért információkat, de nem közölhetik azokat az információkat, amelyek a bejelentő személy azonosításához vezethetnek.

2. SZAKASZ

Együttműködés

91. cikk

Együttműködés az európai felügyeleti hatóságokkal

(1) A Hatóság szoros együttműködést alakít ki és tart fenn az EFH-kkal, különösen az ezek hatáskörébe tartozó szabályozástechnikai vagy végrehajtástechnikai standardtervezetek, iránymutatástervezetek vagy ajánlástervezetek kidolgozásakor.

(2) A Hatóság 2025. június 27-ig egyetértési megállapodást köt az EFH-kkal, amelyben meghatározzák, hogyan kívánnak együttműködni az uniós jog szerinti feladataik ellátása során.

92. cikk

Együttműködés a nem a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokkal

(1) A Hatóság együttműködik és információt cserél a nem a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokkal, és a szükséges ismeret elve alapján és titoktartás mellett a 2009/110/EK, a 2009/138/EK, a 2014/17/EU, a 2014/65/EU és az (EU) 2015/2366 irányelvnek való megfelelés biztosításáért felelős más nemzeti hatóságokkal és szervekkel, valamint az európai felügyeleti hatóságokkal, megbízatásuk és feladataik keretein belül.

(2) A Hatóság egyetértési megállapodást köt az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában meghatározott prudenciális hatóságokkal, az EFH-kkal és az (EU) 2023/1114 rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelős más nemzeti hatóságokkal, amely általánosságban meghatározza az együttműködés és az információcsere módját a kiválasztott és nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatos, uniós jog szerinti felügyeleti feladataik ellátása során.

Amennyiben szükségesnek tartja, a Hatóság egyetértési megállapodást köthet az (1) bekezdésben említett hatóságok vagy szervek bármelyikével is, amely általánosságban meghatározza az együttműködés és az információcsere módját a kiválasztott és a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatos, uniós jog szerinti felügyeleti feladataik ellátása során.

(3) A Hatóság és az EKB 2025. június 27-ig egyetértési megállapodást köt, amely meghatározza az együttműködés és az információcsere gyakorlati módját az uniós jog szerinti feladataik ellátása során.

(4) A Hatóság biztosítja az eredményes együttműködést és információcserét a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer valamennyi felügyeleti hatósága és az (1) bekezdésben említett, releváns hatóságok és szervek között, többek között a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni, 11. cikkben említett központi adatbázisban szereplő információkhoz és adatokhoz való hozzáférés tekintetében.

93. cikk

Információmegosztási partnerségek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén

(1) Amennyiben a II. fejezetben említett feladatok teljesítése szempontjából releváns, a Hatóság az alapvető jogokkal és a bírósági eljárási biztosítékokkal összhangban határokon átnyúló információmegosztási partnerségeket hozhat létre, vagy részt vehet egy vagy több tagállamban létrehozott információmegosztási partnerségben a pénzmosás, annak alapbűncselekményei és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének és az ellenük folytatott küzdelemnek a támogatása céljából. A Hatóság már meglévő partnerségben való részvételének feltétele az ilyen partnerséget létrehozó hatóságok beleegyezése.

(2) Amennyiben a Hatóság határokon átnyúló információmegosztási partnerséget hoz létre, biztosítja, hogy a partnerség megfeleljen az (EU) 2024/1624 rendelet 75. cikke (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt követelményeknek. A kötelezett szolgáltatók mellett a Hatóság felkérheti az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdése 44. pontjának a), b) és c) alpontjában említett illetékes hatóságokat, valamint a pénzmosás, annak alapbűncselekményei és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelemben szerepet játszó uniós szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, hogy vegyenek részt a partnerségben, amennyiben az ilyen részvétel feladataik és hatásköreik teljesítése szempontjából releváns. A részt vevő tagok egyhangú hozzájárulásával adott esetben más harmadik felek is meghívást kaphatnak arra, hogy alkalmanként részt vegyenek a partnerség ülésein.

94. cikk

Együttműködés az OLAF-fal, az Europollal, az Eurojusttal és az Európai Ügyészséggel

(1) A Hatóság munkamegállapodásokat köthet a bűnüldözés és az igazságügyi együttműködés területén tevékenykedő uniós intézményekkel, decentralizált uniós ügynökségekkel és más uniós szervekkel. E munkamegállapodások stratégiai, operatív, vagy technikai jellegűek lehetnek, és mindenekelőtt arra kell irányulniuk, hogy megkönnyítsék a részes felek közötti együttműködést és információcserét. A munkamegállapodások nem képezhetik a személyes adatok cseréjének alapját, és azok nem köthetik sem az Uniót, sem annak tagállamait.

(2) A Hatóság szoros kapcsolatot alakít ki és tart fenn az OLAF-fal, az Europollal, az Eurojusttal és az Európai Ügyészséggel. E célból a Hatóság az együttműködésük részleteit meghatározó külön munkamegállapodásokat köt az OLAF-fal, az Europollal, az Eurojusttal és az Európai Ügyészséggel. A kapcsolat célja különösen az Uniót fenyegető pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási fenyegetésekkel kapcsolatos operatív és stratégiai információk és trendek cseréjének biztosítása.

(3) A Hatóság, valamint az Europol, az Eurojust és az Európai Ügyészség közötti zökkenőmentes együttműködés előmozdítása és megkönnyítése érdekében a velük kötött munkamegállapodásokban rendelkezni kell különösen az összekötő tisztviselők egymás helyszíneire történő kiküldetésének lehetőségéről, és meg kell határozni az erre vonatkozó feltételeket.

95. cikk

Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1) Az e rendeletben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, valamint a tagállamok és az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül a Hatóság kapcsolatokat alakíthat ki és igazgatási megállapodásokat köthet a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén szabályozási, felügyeleti és a pénzügyi információs egységekhez kapcsolódó hatáskörökkel rendelkező, harmadik országbeli pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni hatóságokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok igazgatási szerveivel. Ezek a megállapodások nem teremtenek az Unióra és a tagállamokra nézve jogi kötelezettségeket, és nem akadályozzák meg a tagállamokat és illetékeshatóságaikat abban, hogy kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössenek az említett harmadik országokkal.

(2) A Hatóság igazgatási modellmegállapodásokat dolgozhat ki a következetes, hatékony és eredményes uniós gyakorlatok létrehozása, valamint a nemzetközi koordináció és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködés megerősítése céljából. A felügyeleti hatóságok és a pénzügyi információs egységek minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy kövessék az ilyen megállapodásmintákat.

(3) Azokban az esetekben, amikor az egyrészről több uniós felügyeleti szerv és pénzügyi információs egység, másrészről harmadik országbeli hatóságok közötti interakció olyan kérdéseket érint, amelyek a Hatóság 5. cikkben meghatározott feladatainak körébe tartoznak, a Hatóság vezető szerepet tölt be az ilyen interakció szükség szerinti elősegítésében. A Hatóság ezen szerepe nem érinti a felügyeleti hatóságoknak és a pénzügyi információs egységeknek a harmadik országbeli hatóságokkal való rendszeres interakcióit.

(4) A Hatóság az e rendelet és az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok szerinti hatáskörén belül hozzájárul az Unió érdekeinek egységes, közös, következetes és eredményes képviseletéhez a nemzetközi fórumokon, többek között azáltal, hogy segíti a Bizottságot annak a Pénzügyi Akció Munkacsoportban való tagságával kapcsolatos feladataiban, valamint támogatja a pénzügyi információs egységek Egmont-csoportjának munkáját és célkitűzéseit.

VI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

96. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

(1) A Hatóság birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendelet alkalmazandó.

(2) A Hatóság által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az európai ombudsmannál panasszal vagy az Európai Unió Bíróságánál jogorvoslattal lehet élni, az EUMSZ 228. és 263. cikkében meghatározott feltételek szerint.

(3) A dokumentumokhoz való hozzáférési jog nem vonatkozik a következő bizalmas információkra:

a) a Hatóságnak, a pénzügyi felügyeleteknek vagy a kötelezett szolgáltatóknak az 5. cikk (2) bekezdésében és a II. fejezet 3. szakaszában említett felügyeleti feladatok és tevékenységek elvégzése eredményeképpen szerzett információi és adatai;

b) a Hatóság és a pénzügyi információs egységek olyan működési adataihoz kapcsolódó bármely működési adat vagy információ, amely az 5. cikk (5) bekezdésében és a II. fejezet 6. szakaszában említett feladatok és tevékenységek elvégzése eredményeképpen a Hatóság birtokában van.

(4) A felügyeleti eljáráshoz kapcsolódó, a (3) bekezdés a) pontjában említett bizalmas információk - egyéb személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére is figyelemmel - részben vagy egészben közölhetők a szóban forgó felügyeleti eljárásban részt vevő kötelezett szolgáltatókkal. Ez a hozzáférés nem terjedhet ki a Hatóság és a pénzügyi felügyeletek belső dokumentumaira vagy a közöttük zajló levelezésre.

(5) Az ügyvezető testület gyakorlati intézkedéseket fogad el az 1049/2001/EK rendelet és a felügyeleti eljárásokkal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó szabályok alkalmazására.

97. cikk

Általános nyelvhasználati szabályok

(1) A Hatóságra a Tanács 1. rendeletet kell alkalmazni.

(2) Az ügyvezető testület határoz a Hatóság belső nyelvhasználati szabályairól, amelyeknek összhangban kell lenniük a 29. cikk alapján a közvetlen felügyelet során alkalmazott nyelvhasználati szabályokkal.

(3) A Hatóság által igényelt fordítást és minden egyéb nyelvi szolgáltatást - a tolmácsolás kivételével - az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja, amelyet a 2965/94/EK (46) tanácsi rendelet hozott létre.

98. cikk

Adatvédelem

(1) A személyes adatoknak az e rendelet alapján az (EU) 2024/1640 irányelv 70. cikkében és az (EU) 2024/1624 rendelet 76. cikkében említettek szerint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából történő kezelését szükségesnek kell tekinteni a közérdekből vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 5. cikke és az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke értelmében a Hatóságra ruházott hivatalos hatáskör gyakorlása keretében végzett feladat teljesítéséhez.

A személyes adatok védelmére jelentős hatást gyakorló iránymutatások és ajánlások 54. cikkel összhangban történő kidolgozása során a Hatóság szorosan együttműködik az (EU) 2016/679 rendelettel létrehozott Európai Adatvédelmi Testülettel az adatvédelemmel kapcsolatos átfedések, következetlenségek és jogbizonytalanság elkerülése érdekében. A Hatóság a Bizottság általi felhatalmazást követően konzultál az (EU) 2018/1725 rendelettel létrehozott európai adatvédelmi biztossal is. A Hatóság az ilyen iránymutatások és ajánlások kidolgozása során a nemzeti adatvédelmi hatóságokat is meghívhatja megfigyelőként.

(2) Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkével összhangban a Hatóság számára engedélyezni kell, hogy olyan belső szabályokat fogadjon el, amelyek korlátozzák az érintettek jogainak alkalmazását, amennyiben az ilyen korlátozások szükségesek az (EU) 2024/1640 irányelv 70. cikkében és az (EU) 2024/1624 rendelet 76. cikkében említett feladatok ellátásához.

99. cikk

A Hatóság felelőssége

(1) Szerződésen kívüli felelősség esetében a Hatóság - a tagállamok jogában meglévő közös általános jogelvekkel összhangban - megtéríti az általa okozott, vagy a személyzete által feladataik ellátása során okozott bármely kárt. Az ilyen károk megtérítésével kapcsolatos bármely jogvita az Európai Unió Bíróságának joghatósága alá tartozik.

(2) A Hatóság személyzetének a Hatósággal szembeni személyes pénzügyi felelőssége és fegyelmi felelőssége tekintetében a Hatóság személyzetére alkalmazandó, vonatkozó rendelkezések az irányadók.

100. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 27. és 77. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2024. december 27-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 27. és 77. cikkekben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 27. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

(7) A 77. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

101. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1) A Hatóságnak a befogadó tagállamban történő elhelyezésére és az ezen tagállam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint a Hatóság személyzetére és családtagjaikra a Hatóság székhelyét befogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat a Hatóság és a befogadó tagállam között létrehozandó székhely-megállapodásban kell meghatározni, amely az ügyvezető testület jóváhagyását követően köthető meg.

(2) A székhelynek otthont adó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja a Hatóság megfelelő működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési kapcsolatokat is.

102. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2030. december 31-ig, majd azt követően ötévente jelentést készít a Hatóság teljesítményéről a célkitűzései, megbízatása, feladatai és helyszíne tekintetében, a bizottsági iránymutatásokkal összhangban. A jelentésnek különösen a következőkre kell kitérnie:

a) a Hatóság megbízatása esetleges módosításának szükségessége és az ilyen módosítások pénzügyi vonatkozásai;

b) a Hatóság valamennyi felügyeleti tevékenységének és feladatának hatása az Unió egészének érdekeire, és különösen az alábbiak eredményessége:

i. a kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeletéhez kapcsolódó felügyeleti feladatok és tevékenységek;

ii. a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetett felügyelete;

iii. az egyéb kötelezett szolgáltatók közvetett felvigyázása;

c) a pénzügyi információs egységek támogatásához és koordinációjához kapcsolódó tevékenységek hatása, és különösen a pénzügyi információs egységek által végzett határokon átnyúló tevékenységek és ügyletek közös elemzésének összehangolására;

d) a Hatóság pártatlansága, tárgyilagossága és autonómiája;

e) az irányítási szabályok megfelelősége, beleértve az ügyvezető testület összetételét és szavazási szabályait, valamint az igazgatótanácshoz fűződő kapcsolatát;

f) a Hatóság költséghatékonysága, adott esetben külön-külön, a különböző finanszírozási források tekintetében;

g) a Hatóság határozataival szembeni jogorvoslati mechanizmus hatékonysága, valamint a Hatóságra alkalmazandó függetlenségi és elszámoltathatósági szabályok;

h) a Hatóság és a nem a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok közötti együttműködési és információmegosztási megállapodások hatékonysága;

i) a Hatóság és a többi uniós felügyeleti hatóság és szerv - többek között az EBH, az Europol, az Eurojust, az OLAF és az Európai Ügyészség - közötti interakció;

j) a közvetlen felügyelet hatálya, valamint a közvetlen felügyelet alá tartozó szervezetek értékelésének és kiválasztásának kritériumai és módszertana;

k) a Hatóság felügyeleti és szankcionálási hatásköreinek hatékonysága;

l) a felügyeleti hatóságok által követett felügyeleti módszerek hatékonysága és konvergenciája, valamint a Hatóság ezekben betöltött szerepe.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentés továbbá a következőket vizsgálja meg:

a) elegendőek-e a Hatóság forrásai feladatai elvégzéséhez;

b) helyénvaló-e a Hatóságra további, a nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatos felügyeleti feladatokat ruházni, adott esetben meghatározva a további felügyeleti feladatoknak alávetendő szolgáltatók típusait;

c) helyénvaló-e a Hatóságra további feladatokat ruházni a pénzügyi információs egységek munkájának támogatása és koordinálása terén;

d) helyénvaló-e további szankcionálási hatásköröket ruházni a Hatóságra.

(3) Minden második jelentésben a Bizottságnak alaposan felül kell vizsgálnia a Hatóság által elért eredményeket a célkitűzései, megbízatása, feladatai és hatáskörei tekintetében, beleértve annak értékelését is, hogy e célkitűzések, megbízatás és feladatok fényében továbbra is indokolt-e a Hatóság tevékenységének folytatása.

(4) A jelentést és bármely azt kísérő javaslatot - adott esetben - továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

103. cikk

Az 1093/2010/EU rendelet módosítása

Az 1093/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 1. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdésben a második albekezdést el kell hagyni;

b) az (5) bekezdés h) pontját el kell hagyni.

2. A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) az 1a. pontot el kell hagyni;

b) a 2. pontban a iii. alpontot el kell hagyni.

3. A 8. cikk (1) bekezdésének l) pontját el kell hagyni.

4. A 9a. és 9b. cikket el kell hagyni.

5. A 17. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(6) Az EUMSZ 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg az e cikk (4) bekezdésében említett hivatalos véleménynek az abban meghatározott időtartamon belül, és ha az egyenlő piaci versenyfeltételek fenntartása vagy helyreállítása, illetve a pénzügyi rendszer szabályos működésének és integritásának biztosítása érdekében szükséges a megfelelés hiányának kellő időben történő orvoslása, a Hatóság - amennyiben az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok vonatkozó követelményei a pénzügyi intézményekre közvetlenül alkalmazandók - a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedés meghozatalát, beleértve bármely gyakorlat megszüntetését is.

A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Bizottság által a (4) bekezdés alapján kiadott hivatalos véleménnyel."

6. A 19. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az EUMSZ 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg a Hatóság határozatának, és így nem biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény teljesítse az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok értelmében rá közvetlenül alkalmazandó követelményeket, a Hatóság az említett pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedés meghozatalát, beleértve bármely gyakorlat megszüntetését is"

7. A 33. cikk (1) bekezdésében a második albekezdést el kell hagyni.

8. A 40. cikk (7) bekezdésében az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A felügyeleti tanács döntése alapján ülésein megfigyelők vehetnek részt. A felügyeleti tanács döntése alapján ülésein megfigyelők vehetnek részt. A felügyeleti tanács különösen az (EU) 2024/1620 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) létrehozott Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság egy képviselőjét fogadja, amennyiben a megbízatása körébe tartozó kérdéseket vitatnak meg vagy ilyen kérdésekről határoznak.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1620 rendelete (2024. május 31.) a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L, 2024/1620, 2024.6.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1620/oj)." "

9. A 81. cikkben a (2b) bekezdést el kell hagyni.

104. cikk

Az 1094/2010/EU rendelet módosításai

Az 1094/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk (2) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

2. A 40. cikk (5) bekezdésében az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A felügyeleti tanács döntése alapján ülésein megfigyelők vehetnek részt. A felügyeleti tanács különösen az (EU) 2024/1620 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*2) létrehozott Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság egy képviselőjét fogadja, amennyiben a megbízatása körébe tartozó kérdéseket vitatnak meg vagy ilyen kérdésekről határoznak.

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1620 rendelete (2024. május 31.) a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L, 2024/1620, 2024.6.19., ELI: http://data. europa.eu/eli/reg/2024/1620/oj)." "

3. Az 54. cikk (2a) bekezdését el kell hagyni.

105. cikk

Az 1095/2010/EU rendelet módosításai

Az 1095/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk (2) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

2. A 40. cikk (6) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A felügyeleti tanács döntése alapján ülésein megfigyelők vehetnek részt. A felügyeleti tanács különösen az (EU) 2024/1620 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*3) létrehozott Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság egy képviselőjét fogadja, amennyiben a megbízatása körébe tartozó kérdéseket vitatnak meg vagy ilyen kérdésekről határoznak.

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1620 rendelete (2024. május 31.) a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L, 2024/1624, 2024.6.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1624/oj)." "

3. Az 54. cikk (2a) bekezdését el kell hagyni.

106. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) 2028. június 27-ig a 11. cikk csak a pénzügyi felügyeletekre, a hitelintézetekre és a pénzügyi intézményekre alkalmazandó. A nem pénzügyi ágazatbeli felügyeleti hatóságok azonban önkéntes alapon már e nap előtt is megfelelhetnek az említett cikkben foglalt követelményeknek.

A 11. cikkben említett adatbázis létrehozása és fenntartása céljából a Hatóság kétoldalú megállapodást köt az EBH-val az 1093/2010/EU rendelet 9a. cikkével összhangban létrehozott, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szolgáló adatbázishoz való hozzáférésről, valamint annak finanszírozásáról és közös kezeléséről. A megállapodást kölcsönösen elfogadott időtartamra kell létrehozni, amely legkésőbb 2027. június 30-ig meghosszabbítható. Ezen időszak alatt az EBH számára lehetővé kell tenni legalább azt, hogy az 1093/2010/EU rendelet 9a. cikkének (2) bekezdésével összhangban vagy e rendelettel összhangban a Hatóság nevében és a Hatóság által e célra lehetővé tett finanszírozás alapján továbbra is megkapja az információkat, elemezze és elérhetővé tegye azokat.

(2) A 13. cikk (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben az első kiválasztási eljárás során több mint 40 kötelezett szolgáltató felelne meg a közvetlen felügyelet kritériumának a 13. cikk (1) bekezdése szerint, a Hatóság az 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt feladatokat a legtöbb tagállamban - akár telephelyen keresztül, akár a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján - működő 40 kötelezett szolgáltató vagy csoport tekintetében végzi el.

Abban az esetben, ha az e bekezdés első albekezdésében említett kritérium alkalmazása több mint 40 kötelezett szolgáltató vagy csoport kiválasztását eredményezi, a Hatóság kiválasztja - azon kötelezett szolgáltatók vagy csoportok közül, amelyeket e bekezdés első albekezdésével összhangban választanának ki, és amelyek a legkevesebb tagállamban működnek- azokat a kötelezett szolgáltatókat vagy csoportokat, amelyek esetében a legnagyobb a harmadik országokkal folytatott ügyletek volumenének az ügyleteknek az előző pénzügyi évben mért teljes volumenéhez viszonyított aránya.

(3) A 13. cikk (3) bekezdésétől eltérve az abban meghatározott kiegészítő kiválasztási eljárás nem alkalmazandó az első kiválasztási eljárás során.

(4) A 48. cikk (7) bekezdésétől eltérve a pénzügyi információs egységeknek az első két partneri felülvizsgálati folyamat során önkéntes alapon kell részt venniük a partneri felülvizsgálatban.

107. cikk

A Hatóság tevékenységének megkezdése

A Hatóság létrehozásáért és kezdeti működéséért 2025. december 31-ig a Bizottság felel. Ebből a célból:

a) a Bizottság kijelölhet egy bizottsági tisztviselőt, aki ideiglenes ügyvezető igazgatóként jár el és ellátja az ügyvezető igazgató feladatait, amíg a Hatóság kapacitással nem rendelkezik saját költségvetésének végrehajtására és az ügyvezető igazgató az ügyvezető testület általi, az 70. cikk bekezdésével összhangban történő kinevezését követően hivatalba nem lép;

b) a 62. cikk (1) bekezdésétől eltérve a Hatóság elnökének kinevezéséig az ideiglenes ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül összehívhatja és vezetheti az igazgatótanács üléseit;

c) a 64. cikk (4) bekezdésének g) pontjától eltérve a 70. cikkben említett határozat elfogadásáig az ideiglenes ügyvezető igazgató gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit;

d) a Bizottság segítséget nyújthat a Hatóságnak, különösen azáltal, hogy bizottsági tisztviselőket bocsát rendelkezésre a Hatóság tevékenységeinek az ideiglenes ügyvezető igazgató vagy az ügyvezető igazgató felelőssége mellett történő végrehajtására;

e) az ideiglenes ügyvezető igazgató engedélyezheti a Hatóság költségvetésében előirányzott kifizetéseket, és szerződéseket köthet, többek között személyi állomány felvételére, a Hatóság létszámtervének elfogadását követően.

108. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2025. július 1-jétől kell alkalmazni.

Az 1., 4., 49., 53., 54., 55., 57-66., 68-71., 100., 101. és 107. cikket azonban 2024. június 26-tól, a 103. cikket pedig 2025. december 31-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2024. május 31-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

H. LAHBIB

(1) HL C 152., 2022.4.6., 89. o.

(2) Az Európai Parlament 2024. április 24-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. május 30-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1113 rendelete (2023. május 31.) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 1. o.).

(4) Az Európai parlament és a Tanács (EU) 2024/1624 rendelete (2024. május 31.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L, 2024/1624, 2024.6.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1624/oj).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1640 irányelve (2024. május 31.) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1640, 2024.6.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1640/oj).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).

(8) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(12) A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).

(13) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(14) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(16) A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385/58. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(20) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 40. o.).

(24) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(25) HL C 210., 2022.5.25., 5. o.

(26) HL C 524., 2021.12.29., 10. o.

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/56/EU irányelve (2014. április 16.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról (HL L 158., 2014.5.27., 196. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(42) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(43) A Tanács (EU) 2016/300 rendelete (2016. február 29.) a magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek javadalmazásáról (HL L 58., 2016.3.4., 1. o.).

(44) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(45) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(46) A Tanács 2965/94/EK rendelete (1994. november 28.) az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról (HL L 314., 1994.12.7., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A 22. cikk alkalmazására vonatkozó súlyosbító és enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó együtthatók jegyzéke

A 22. cikk (4) bekezdésében említett alapösszegekre az alábbi súlyosbító és enyhítő tényezők alapján kumulatív módon a következő együtthatókat kell alkalmazni:

I. Súlyosbító tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:

(1) Ha a jogsértést ismétlődően követték el, minden megismételt alkalom után további 1,1-es együttható alkalmazandó.

(2) Ha a jogsértés elkövetésének időtartama meghaladja a hat hónapot, az alkalmazandó együttható 1,5.

(3) Ha a jogsértés rendszerszintű hiányosságokat tárt fel a kiválasztott kötelezett szolgáltató szervezeténél, különösen annak eljárásaiban, irányítási rendszereiben vagy belső kontrolljaiban, az alkalmazandó együttható 2,2.

(4) A jogsértés szándékos elkövetése esetén alkalmazandó együttható 3.

(5) Ha a jogsértés azonosítása óta nem tettek semmilyen lépést annak orvoslására, az alkalmazandó együttható 1,7.

(6) Ha a kiválasztott kötelezett szolgáltató felső vezetése nem működött együtt a Hatósággal annak vizsgálatai során, az alkalmazandó együttható 1,5.

II. Enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:

(1) Ha a kiválasztott kötelezett szolgáltató felső vezetése bizonyítani tudja, hogy minden szükséges intézkedést megtett a jogsértés megakadályozására, az alkalmazandó együttható 0,7.

(2) Ha a kiválasztott kötelezett szolgáltató gyorsan és hatékonyan felhívta a Hatóság figyelmét a jogsértés egészére, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,4.

(3) Ha a kiválasztott kötelezett szolgáltató önkéntes intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a jövőben többé ne kerülhessen sor hasonló jogsértések elkövetésére, az alkalmazandó együttható 0,6.

II. MELLÉKLET

A 22. cikk (3) bekezdésében említett, közvetlenül alkalmazandó követelmények jegyzéke

(1) Az e rendelet 22. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett, ügyfél-átvilágítással kapcsolatos követelmények a következőkben foglalt követelmények: az (EU) 2024/1624 rendelet 19., 20., 21., 22., 23., 25., 26., 33., 34., 36., 39., 42., 44., 46. és 47. cikke.

(2) A 22. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett, a csoport egészének eljárásaival és kontrollmechanizmusaival kapcsolatos követelmények a következőkben foglalt követelmények: az (EU) 2024/1624 rendelet 16. és 17. cikke.

(3) Az e rendelet 22. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett, beszámolási kötelezettségekkel kapcsolatos követelmények a következőkben foglalt követelmények: az (EU) 2024/1624 rendelet 69., 70. és 71. cikke, valamint az (EU) 2023/1113 rendelet 9., 13. és 18. cikke.

(4) A 22. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, belső eljárásokkal és kontrollmechanizmusokkal kapcsolatos követelmények a következőkben foglalt követelmények: Az (EU) 2024/1624 rendelet 9., 10., 11., 18., 48. és 49. cikke, valamint az (EU) 2023/1113 rendelet 23. cikke.

(5) Az e rendelet 22. cikke (3) bekezdésének c) és d) pontjában említett egyéb követelmények az (EU) 2024/1624 rendelet 73., 77., 78. és 79. cikkében, valamint az (EU) 2023/1113 rendelet 7., 8., 10., 11., 12., 14., 16., 17., 19., 21., 24. és 26. cikkében foglalt követelmények.

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1620/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)