Magyar Büntetőjog I-IV. - új Btk. - Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2024. március 1.

Kiadással kapcsolatos információk

4. kiadás

Szerzők:

Dr. Akácz József

XXXV., XXXVI., XXXVII. fejezet

Dr. Belegi József

XVII., XXIII., XXX., XXXI., XXXII., XXXIII. fejezet

Dr. Csák Zsolt

XII., XLIV., XLV. fejezet

A negyedik kiadás 2. pótlásában Soós László részeit (XII., XLIV., XLV. fejezet) aktualizálta: Csák Zsolt.

Dr. Katona Sándor

X., XXII. fejezet

A negyedik kiadás 2. pótlásában Katona Sándor részeit aktualizálta: Somogyi Gábor.

Dr. Kónya István

I., II., III., IV., V., VI., XIII., XIV., XV., XVI., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIV., XXV. fejezet és a Testületi döntések

A negyedik kiadás 2. pótlásában Márki Zoltán részei közül a XIX. fejezetet és a XX. fejezetet aktualizálta: Kónya István.

Dr. Márki Zoltán

XIII., XIV., XIX., XX., XXIV., XXV. fejezet

A negyedik kiadás 2. pótlásában Márki Zoltán részei közül a XIX. fejezetet és a XX. fejezetet aktualizálta: Kónya István.

Dr. Mészár Róza

VII., VIII., IX., XI., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX., XXXIV. fejezet és a Záró Rész

A negyedik kiadás 2. pótlásában Mészár Róza részeit aktualizálta: Molnár Ferencné.

Molnár Ferencné Dr.

VII., VIII., IX., XI., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX., XXXIV. fejezet és a Záró Rész

A negyedik kiadás 2. pótlásában Mészár Róza részeit (VII., VIII., IX., XI., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX., XXXIV. fejezet és a Záró Rész) aktualizálta: Molnár Ferencné.

Dr. Molnár Gábor

XXXVIII., XXXIX., XL., XLI., XLII. XLIII. fejezet

Dr. Somogyi Gábor

X., XXII. fejezet

A negyedik kiadás 2. pótlásában Katona Sándor részeit (X., XXII. fejezet) aktualizálta: Somogyi Gábor.

Dr. Soós László

XII., XLIV., XLV. fejezet

A negyedik kiadás 2. pótlásában Soós László részeit aktualizálta: Csák Zsolt.

Szerkesztő/lektor:

DR. KÓNYA ISTVÁN

A szerkesztő munkatársa:

NAGYNÉ DR. TÓTH HAJNALKA

A 4. kiadás kézirata lezárva:

2022. március 1.

A 2. pótlás kézirata lezárva:

2024. március 1.

Copyright

© Dr. Akácz József, 2024

© Dr. Belegi József, 2024

© Dr. Csák Zsolt, 2024

© Dr. Katona Sándor, 2024

© Dr. Kónya István, 2024

© Dr. Márki Zoltán, 2024

© Dr. Mészár Róza, 2024

© Molnár Ferencné Dr., 2024

© Dr. Molnár Gábor, 2024

© Dr. Somogyi Gábor, 2024

© ORAC Kiadó Kft., 2024

Budapest, 2024

A ORAC Kiadó, Budapest kiadása

Internet: www.orac.hu

E-mail: info@orac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

ISBN 963 8213 14 0

A kiadó számára minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla

Műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Nyomás: Prime RATE Kft.

Tisztelt Előfizetőnk!

A Magyar Büntetőjog - Kommentár a gyakorlat számára negyedik kiadásának második pótlapcsomagja a 2023. március 2-től 2024. március 1-jéig terjedő időszakban hatályba lépett büntető anyagi jogi változtatásokat magyarázza. A tárgyidőszak büntetőjogi újdonságai és módosulásai a társadalmi élet büntetőjogi beavatkozást kívánó jelenségeire adnak korszerű, EU-konform, de a hatályos büntetőkódex tradicionális szabályozási alapjait is tiszteletben tartó büntetőjogi rendelkezéseket, új tényállásokat és az Általános Részt bővítő rendelkezéseket.

A leglényegesebbek a következők:

- A 2023. évi XXX. törvény a rágalmazás és a becsületsértés tényállásaiban a közügyek szabad megvitatása körében a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetésének eseteire hajtott végre dekriminalizációt.

- Az igazságügyi tárgyú törvényeket módosító 2023. évi XXXI. törvény módosította a hivatalos személy fogalmát és érintette a gyógyszerhamisítás törvényi tényállását, ezzel összefüggően három pontban érintette a 459. § értelmező rendelkezéseit. A szóban levő tényállást ugyanebben az időszakban a 2023. évi XCVII. törvény is módosította.

- A Btk. szankciórendszerében hajtott végre szigorítást a 2023. évi LIII. törvény, amikor 2023. szeptember 1-jei hatállyal módosította (felemelte) a pénzbüntetés napi tételeinek minimum- és maximumösszegét. Ugyanígy járt el a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések tekintetében is.

- A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény egy új (5) bekezdés beiktatásával az 52. §-ba kiszélesítette a foglalkozástól eltiltás alkalmazhatósági körét a választói akarat tiltott befolyásolásának elkövetőivel szemben, és új tényállást is kodifikált a 350/A. §-ban. Az új tényállás megértését és alkalmazhatóságát két értelmező rendelkezés is segítette a 459. § felsorolásában, megadva a "tiltott külföldi támogatás" és a "felelős személy" fogalmát.

- A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 2024. január 1-jei hatállyal módosította a kiutasítás szabályozását, valamint két új tényállást alkotott a 209. §-ban és a 356. §-ban. A jogalkotói szándékot megismertető indokolásból és a magyarázatból kétséget kizáró módon megállapítható, hogy e módosításokat az országot egyre jobban fenyegető migrációs hullám indokolta. A különös részi törvényhelyek módosulásait ez esetben is az értelmező rész fogalommeghatározásai egészítik ki a 459. §-ban, a "harmadik országbeli állampolgár" és a "munkavégzés céljából kiadott engedély" fogalmának meghatározásával.

- A 2023. évi XCVII. törvény - a már említetteken kívül - szabályozza a közügyektől eltiltás tartamába beszámítható időt a szabadságvesztés végrehajtásának kegyelemből történő felfüggesztésének esetére, és új esettel egészíti ki a pártfogó felügyeletre előírható magatartások körét az interneten végezhető valamely tevékenység korlátozásának lehetővé tételével.

Tisztelettel:

ORAC Kiadó

Rövidítések jegyzéke

I. Bn. - első büntetőnovella, az 1908. évi XXXVI. törvénycikk

II. Bn. - második büntetőnovella, az 1928. évi X. törvénycikk

III. Bn. - harmadik büntetőnovella, az 1948. évi XLVIII. törvény

1961. évi Btk. - 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

AB - Alkotmánybíróság

Abtv. - 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról

Adatvagyontv. - 2021. évi XCI. törvény a nemzeti adatvagyonról

Ákr. - 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Alkotmány - 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Art. - 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

Áfa. tv. - 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Áht. - 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

Állampolg. tv. - 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

Ásztv. - 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről

Ávr. - 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

Avtv. - 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (már nem hatályos)

Batv. - 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőről és a kollektív befektetési formákról (már nem hatályos)

Be. - 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

korábbi Be. - 1988. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

BED - a Legfelsőbb Bíróság Büntető Elvi Döntése

BEH - Büntető Elvi Határozatok

BH - Bírósági Határozatok

Bit. - 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről

BJD - Büntetőjogi Döntvénytár

BJE - a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) büntető jogegységi határozata

Bjt. - 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

BK - a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának állásfoglalása

BKT - a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma tanácselnöki értekezletének állásfoglalása

Bkt. - 2006. évi CXXIII. törvény a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről

BKv, ill. BK vélemény - a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Büntető Kollégiumának véleménye

Bnytv. - 2009. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról

Bszi. - 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

Bszt. - 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

Btk. - 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

korábbi Btk. - 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Btké. - 1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és módosításáról

Btk.n. - 2009. évi LXXX. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

Büsz. - 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól

Bvszt. - 1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről

Bv.Szolg.Szab. - 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról

Bv.tvr. - 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról (már nem hatályos)

Bv.tv. - 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról

Ctv. - 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági végrehajtásról és a végelszámolásról

Csjt. - 1952. évi VI. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (már nem hatályos)

Csjté. - 1952. évi 23. törvényerejű rendelet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában (már nem hatályos)

Cst. - 1998. évi LXXXIV. törvény a családi támogatásról

Cst.vhr. - 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról

Csődtv. - 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról

EBH - Elvi Bírósági Határozat

Egyezmény - 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről

Egyezségokmány - 1976. évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről

Elismerési tv. - 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről

Ebktv. - 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Evectv. - 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről

Ebtv. - 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ebtv.vhr. - 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. végrehajtásáról

Efo.tv. - 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkozásról

Ehó. - 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról (már nem hatályos)

Eht. - 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről

Ehtv. - 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

Ekho. - 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

Etv. - 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

EUbü. - 2012. évi CLXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről

EUMSz. - az Európai Unió működéséről szóló szerződés

EUSz. - az Európai Unióról szóló szerződés

Eütv. - 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

Eüak. - 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről

EVA - 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról (már nem hatályos)

Evt. - 2009. évi XXXVII. törvény az erdőkről, az erdők védelméről és erdőgazdálkodásról

Evt.vhr. - 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet az erdőkről, az erdők védelméről és erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról

Éptv. - 1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről (már nem hatályos)

Étv. - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

Fgytv. - 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

Filmtv. - 2004. évi II. törvény a mozgóképről

Flt. - 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Felnőttképzési tv. - 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről (már nem hatályos)

Fnyt. - 2007. évi CXVII. törvény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről

Fórum - a BH Fórum rovatában közzétett állásfoglalás

Földforgalmi tv. - 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

Fmhtv. - 2009. évi L. törvény a fizetéses meghagyásos eljárásról

Fttv. - 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

GET - 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

Gfbt. - 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

Gjt. - 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról

Géntv. - 1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységekről

Gt. - 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (már nem hatályos)

Gyer. - 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi eljárásról

Gyvt. - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyftv. - 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

Gyógyszer tv. - 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról

Gytv. - 2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról

Gyülekezési tv. - 1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról (már nem hatályos)

Harm.tv. - 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról (már nem hatályos)

Hgt. - 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (már nem hatályos)

HGY - a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye

Hhtv. - 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről

Hjt. - 2013. június 30-ig a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, 2013. július 1-jétől a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

Hpt. - 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Hszt. - 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról

Ht. - 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

Htv. - 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről

Hvig.tv. - 2013. évi XCVII. törvény a honvédelmi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról (már nem hatályos)

Hvt. - 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről (már nem hatályos)

új Hvt. - 2021. évi CXL. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről

Infotv. - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról

Inytv. - 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

Inyvhr. - 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról

Itv. - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

ÍH - Ítélőtáblai Határozatok

Jat. - 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

Jht. - 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről

Jöt. - 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról

Jstv. - 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról

Jszbt. - 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről

Kat. - 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

Kat. nyom. - 19/2003. (V. 8.) HM-IM együttes rendelet a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról (már nem hatályos)

Kat.Sz.Sz. - 49/2011. (XII. 20.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatáról

KBH - Katonai Bírósági Határozatok

KBJD - Katonai Büntetőjogi Döntvénytár

Kbt. - 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről

Kbftv. - 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Kbtk. - 1879. évi XL. tc. a kihágási büntető törvénykönyvről

Ket. - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (már nem hatályos)

Kertv. - 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

Koncessziótv. - 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról

Kör. - 2001. évi XVIII. törvény a személy- és tárgykörözésről (már nem hatályos)

Kötv. - 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

Kp. - 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról

Kpt. - 1991. évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról

Kttv. - 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

Közjegyzői tv. - 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről

Köznev.tv. - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Kjnp. - 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról

Kjt. - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

Kknyt. - 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról

Kkt. - 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

Kkt. vhr. - 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról

Kövt. - 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

KRESZ - 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

Krt. - 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról

KÜSZ - a Kúria Elnökének 21/2012. számú utasítása a Kúria Ügyviteli Szabályzatáról

Kvt. - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

Ftv.vhr. - 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről

Ftv. - 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről

Mavtv. - 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről

Men. - 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

MHSzSz. - 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról

MNBtv. - 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról

Mny.tv. - 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról

Mt. - 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Mttv. - 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

Nav.tv. - 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról

Nbj. - 1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről

Nbr. - 1945. évi VII. törvénycikk a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről

Nbsz. - 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról

Ob.tv. - 2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról

OgyŐSzSz - 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet az Országgyűlési Őrség Szolgálati Szabályzatáról

Ogytv. - 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről

OTSZ - 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (már nem hatályos)

Öpt. - 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról

Pmt. - 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

Postatv. - 2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról

Praxistv. - 2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről

Ptké. - 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a Ptk. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról

korábbi Ptk. - 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

Ptk. - 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

RSzSz. - 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról

Reklámtv. - 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

Rtv. - 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről

Smtv. - 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól

St. - 1986. évi II. törvény a sajtóról (már nem hatályos)

Sz. - Az OIT 2002. évi 4. számú szabályzata a bíróságok egységes iratkezeléséről

Szabs. tv. - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

korábbi Szabs.tv. - 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

Szja. tv. - 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Szjt. - 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogokról

Szoctv. - 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Szszt. - 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről

Számv.tv. - 2000. évi C. törvény a számvitelről

Tao. tv. - 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról

Tbj. - 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

Tbj.vhr. - 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény végrehajtásáról (már nem hatályos)

Tft. - 1994. évi LV. törvény a termőföldről (már nem hatályos)

Tpt. - 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról

Tpvt. - 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Tt. - 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és temetkezésről

Ügyvédi tv. - 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről

Üsztv. - 2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról

Ütv. - 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről

Vát. - 2017. évi CLII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról

Vbit. - 2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról (már nem hatályos)

Vbö. - 2021. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról

Vetőmagtv. - 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

Vht. - 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

Vtv. - 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint a nemzeti vagyonnak a védelme érdekében, Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembevételével, az állam kizárólagos büntető hatalmának érvényesítése céljából a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. FEJEZET - ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvényesség elve

Btk. 1. §

Jegyzet: Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdés.

Btk. 1. § (1) bekezdés

Az új büntetőtörvény I. Fejezetében "Alapvető rendelkezések" cím alatt az egész kódexre érvényes, minden rendelkezését átható alapelveket fogalmaz meg. Ezek között első helyen deklarálja a törvényesség elvét, amely nem más, mint az anyagi jogi legalitás elismerése. Az anyagi jogi legalitás a jogállamiság formai követelményét, a jogbiztonságot testesíti meg. Az anyagi legalitás alkotmányos alapelv, melyet az Alaptörvény XXVIII. cikkének (4) bekezdése a következők szerint tartalmaz: "Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, ami az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt bűncselekmény."

Az idézett szöveg a nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege elvét - a bűncselekmények és büntetések törvényességének elvét - emeli alapvető alkotmányos elvárás rangjára és a szóban levő 1. § ezt, mint a büntető anyagi jog legfontosabb klasszikus fundamentumát helyezi el a törvény legelső rendelkezéseként.

A törvényhelyhez fűzött indokolás szerint: "A nullum crimen sine lege elv alapján csak az a bűncselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit az elkövetés előtt a törvény büntetendővé nyilvánított. Ez egyrészt az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazását írja elő, másrészt megköveteli, hogy a jogalkotó törvényben határozza meg a bűncselekményeket.

A nulla poena sine lege elve azt fejezi ki, hogy az elkövetővel szemben csak olyan büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazható, amelyet törvény már az elkövetés idején előírt. Ezen elv értelmében a büntetőtörvény az alapja a büntetés nemének és a mértékének. A büntetőjogi jogkövetkezmények nem alakíthatók szokásjogi úton vagy analógia igénybevételével."

A két klasszikus jogelv több évszázados összekapcsolása a hatályos törvény alkalmazása szempontjából is azt jelenti, hogy az állami büntetőhatalom gyakorlásának feltételeit előre, törvényben kell rögzíteni. Valamely magatartás bűncselekménnyé nyilvánításával a törvényhozó korlátozza az egyéni szabadságjogokat, de azokat megismerhetővé is teszi. A törvényben meghatározott jogkövetkezmények pedig az igazságszolgáltatás önkényét zárják ki. A pozitív írott büntetőnorma követelménye a szokásjog és az analógia egyidejű tilalmát is feltételezi.

A Btk. 1. § (1) bekezdése a bírói jogalkalmazás külső, közjogi [Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdés] és nemzetközi jogi (az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 7. cikke) korlátját képezi.

A Btk. 1. § (1) bekezdése rögzíti a "nullum crimen sine lege" elvét, mely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével - törvény az elkövetés idején büntetni rendelt. Ekként, ha egy magatartás az elkövetéskor - akár egyetlen tényállási elem hiánya miatt - nem bűncselekmény, akkor az elbírálás idejére a törvény változása közömbös, az elkövető akkor sem büntethető, ha korábbi magatartása az újabb büntetőtörvény különös részi tényállásának maradéktalanul megfelel [BH 2021.62.I.].

I. Ha a terhelt magatartása a kifejtése idején nem volt bűncselekmény, úgy amiatt a büntetőjogi felelőssége akkor sem állapítható meg, ha a vele egy eljárásban elbírált későbbi, ugyanolyan cselekmények elkövetésekor már büntetendővé vált [BH 2024.1.].

Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (5) bekezdése a nemzetközi jog elsőbbségére figyelemmel kivételt teremt az előzőek alól a következők szerint: "A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általános elismert szabályai szerint bűncselekmény volt."

A nemzetközi jog általánosan elismert szabályain alapuló bűnfelelősség megállapíthatóságát - konkrét, kódexben előírt pozitív szabályozás nélkül - az 53/1993. (X. 13.) AB határozat fejtette ki a legalaposabban, rámutatva arra is, hogy a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerinti bűncselekmény akkor is büntetendő, ha a belső jog szerint nem volt az, s az ilyen bűncselekmények elévülése kizárt. Nemzetközi jogi kötelezettségen alapszik az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvény megalkotása is, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.

Az anyagi jogi legalitás az eljárásjogi legalitással válik teljessé, amely a bűnüldöző hatóságok számára állapít meg kötelezettséget arra nézve, hogy a törvényben megkívánt feltételek esetén a büntetőigény érvényesítésére lépjenek fel, és a büntetőeljárást folytassák le.

Btk. 1. § (2) bekezdés

A (2) bekezdés a nulla poena sine lege elvének önálló bekezdésbeni kifejtése. A büntetőtörvény határozottságának követelménye nemcsak a büntetendő magatartások megismerhetőségét, de az amiatt alkalmazható joghátrányok kiszámíthatóságának törvényi taxációját is magában foglalja, mert csak ezzel a követelménnyel együtt zárható ki az önkényes bírói döntés veszélye. A büntetőtörvény meghatározottsága alapján biztosítható a jogsértéshez fűzött szankció tudomásulvétele és annak magatartás-determináló (visszatartó) hatása is. A klasszikus büntetőjogi alapelv alapvető rendelkezésben történő deklarálása parancs a jogalkalmazó számára, hogy az elkövetett bűncselekmény miatt csak olyan büntetést szabjon ki és csak olyan intézkedést alkalmazzon, amelyet az elkövetés idején maga a büntetőtörvény felsorolt. Az ezzel ellenkező ítélkezést az alapelv abban az esetben is tiltja, ha a törvény időbeli hatályát szabályozó 2. § (2) bekezdésének alkalmazásával nem az elkövetés időpontjában, hanem az elbíráláskor hatályban levő új törvényt kell alkalmazni. A jogalkotói szándék arra az esetre sem enged kiszámíthatatlan, önkényes büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, ha a döntés éppen a cselekmény kedvezőbb megítélése alapján az elkövető javára szolgál.

II. FEJEZET - A MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG

A joghatóság (jurisdictio) az állami szuverenitás ítélkezési leképezése. Azt fejezi ki, hogy az állam fenntartja magának a jogot a területén történő ítélkezésre. E szuverén jogosultság kiterjed a teljes államterületre és csak azokban az esetekben nem érvényesül, amikor az állam erről a monopóliumáról kifejezetten lemondott. A büntető joghatóság az a terület, ahol az állam büntetőhatalma érvényesül. Ahol az állam az elsődleges joghatóságát gyakorolja, ott szükségképpen a másik állam joghatóságát korlátozza az adott bűncselekményre vonatkozóan.

Az államilag szervezett társadalmakban a belföldön elkövetett bűntetteket a hazai büntetőhatalomnak vetették alá, mert a joghatóság gyakorlása féltékenyen őrzött politikai jog volt, amely - a közállapotok (közrend, közbiztonság) megóvása mellett - komoly kincstári (állami) bevételeket is garantált. Az állam- és jogfejlődés azt a rendet is kialakította, mely szerint az állam jogot formált arra, hogy a polgárai által külföldön elkövetett bűntetteteket is büntetőhatalma alá vonja és megbüntesse. A bűnelkövető hazájának vagy a tett elkövetési helyének bírája egyaránt joghatóságot megalapozó tényezővé vált. Ebből a fejlődésből nőtte ki magát a rendes és rendkívüli joghatóság megkülönböztetése. A büntetőjogban a rendes joghatóság fogalma alá vonható a területi és személyi joghatóság, a rendkívüli joghatóság pedig a háborús és emberiség elleni bűncselekményekre terjed ki. Így például rendkívüli joghatósága van a Nemzetközi Büntetőtörvényszéknek, amely a volt Jugoszlávia területén elkövetett egyes bűncselekményeket bírálja el.