Magyar Büntetőjog I-IV. - új Btk. - Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2023. március 1.

Kiadással kapcsolatos információk

4. kiadás

Szerzők:

Dr. Akácz József

XXXV., XXXVI., XXXVII. fejezet

Dr. Belegi József

XVII., XXIII., XXX., XXXI., XXXII., XXXIII. fejezet

Dr. Csák Zsolt

XII., XLIV., XLV. fejezet

A negyedik kiadás 1. pótlásában Soós László részeit (XII., XLIV., XLV. fejezet) aktualizálta: Csák Zsolt.

Dr. Katona Sándor

X., XXII. fejezet

A negyedik kiadás 1. pótlásában Katona Sándor részeit aktualizálta: Somogyi Gábor.

Dr. Kónya István

I., II., III., IV., V., VI., XIII., XIV., XV., XVI., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIV., XXV. fejezet és a Testületi döntések

A negyedik kiadás 1. pótlásában Márki Zoltán részei közül a XIX. fejezetet és a XX. fejezetet aktualizálta: Kónya István.

Dr. Márki Zoltán

XIII., XIV., XIX., XX., XXIV., XXV. fejezet

A negyedik kiadás 1. pótlásában Márki Zoltán részei közül a XIX. fejezetet és a XX. fejezetet aktualizálta: Kónya István.

Dr. Mészár Róza

VII., VIII., IX., XI., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX., XXXIV. fejezet és a Záró Rész

A negyedik kiadás 1. pótlásában Mészár Róza részeit aktualizálta: Molnár Ferencné.

Molnár Ferencné Dr.

VII., VIII., IX., XI., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX., XXXIV. fejezet és a Záró Rész

A negyedik kiadás 1. pótlásában Mészár Róza részeit (VII., VIII., IX., XI., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX., XXXIV. fejezet és a Záró Rész) aktualizálta: Molnár Ferencné.

Dr. Molnár Gábor

XXXVIII., XXXIX., XL., XLI., XLII. XLIII. fejezet

Dr. Somogyi Gábor

X., XXII. fejezet

A negyedik kiadás 1. pótlásában Katona Sándor részeit (X., XXII. fejezet) aktualizálta: Somogyi Gábor.

Dr. Soós László

XII., XLIV., XLV. fejezet

A negyedik kiadás 1. pótlásában Soós László részeit aktualizálta: Csák Zsolt.

Szerkesztő/lektor:

DR. KÓNYA ISTVÁN

A szerkesztő munkatársa:

NAGYNÉ DR. TÓTH HAJNALKA

A 4. kiadás kézirata lezárva:

2022. március 1.

Az 1. pótlás kézirata lezárva:

2023. március 1.

Copyright

© Dr. Akácz József, 2023

© Dr. Belegi József, 2023

© Dr. Csák Zsolt, 2023

© Dr. Katona Sándor, 2023

© Dr. Kónya István, 2023

© Dr. Márki Zoltán, 2023

© Dr. Mészár Róza, 2023

© Molnár Ferencné Dr., 2023

© Dr. Molnár Gábor, 2023

© Dr. Somogyi Gábor, 2023

© ORAC Kiadó Kft., 2023

Budapest, 2023

A ORAC Kiadó, Budapest kiadása

Internet: www.orac.hu

E-mail: info@orac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

ISBN 963 8213 14 0

A kiadó számára minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla

Műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Nyomás: Prime RATE Kft.

Tisztelt Előfizetőnk!

A Magyar Büntetőjog - Kommentár a gyakorlat számára negyedik kiadásának első pótlapcsomagja a 2022. március 1-jétől 2023. március 1-jéig terjedő időszakban hatályba lépett büntető anyagi jogi változásokat magyarázza. A felölelt tárgyi időszakban született anyagi szabályok felsorolása meghaladná ezen ajánló terjedelmi korlátait, ezért figyelemfelkeltésül csupán a következőket emeljük ki a büntetőjogot tudni és művelni akaró jogászok számára:

Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi LX. törvény az Általános Rész módosítása körében pótolja az életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének határozottan kimondott törvényi szabályozását 2023. január 1-jei hatállyal.

A büntetőjogi dogmatika alaptételeinek rendszerében bír különös jelentőséggel az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvény azon rendelkezése, amely a "ne bis in idem" elvének következetes érvényesülése érdekében teremt törvényi összhangot a vagyonelkobzás és az azonos tényállás alapján az adóigazgatási eljárásban alkalmazott ugyanolyan jellegű vagyonelvonás között. A Btk. 6. §-át új harmadik bekezdéssel egészítette ki a pergazdaságosság követelményének megfelelően, s egyidejűleg - a jogalkalmazás egyöntetűsége érdekében - átfogóan határozta meg, hogy a természetes vagy a törvényi egységbe tartozó cselekmények a vádemeléstől kezdve egy további bűncselekményt valósítanak meg. Ez a törvényi megoldás egy olyan objektív időponthoz köti a természetes egység lezárását, amely valamennyi eljárásban meghatározható. Az általános részi szabályozással koherens módon állapítja meg az emberölés bűntettének új minősített esetét, amely törvényi szabályozásokról a magyarázat a jogalkalmazók számára megérthető tájékoztatást ad.

A kommentár mindenütt kitér az európai uniós kötelezettségeinkhez fűződő, egyezményben vállalt módosításokra is, így például "A műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása" alcímben, a 357. § szerinti tényállásban kodifikált új harmadik bekezdéssel kapcsolatban, vagy ezzel összefüggésben az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 459. § kibővült tartalmáról szólva.

A jogi szabályozás hiányosságát szüntette meg a 2021. évi CXXXIV. törvény rendelkezése a kiutasítás kezdő napjának törvényi meghatározásával, amelyet a magyarázat a fenntartható gyakorlat keretei között értelmez.

Az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény 2022. november 1-jei hatállyal módosította a Btk.-t, ami a katonákra vonatkozó általános és különös részi rendelkezéseket is érintette. A változások jogalkotói szándékát magyarázó értelmezések a katonai büntető ítélkezés számára nélkülözhetetlenek.

A szerzők korszerűsítették a szövegben felhívott, a bírói gyakorlat bemutatásához felsorolt kúriai döntéseket, s azok között a legújabbakkal az egyes általános részi intézményeknél, valamint különös részi tényállásoknál foglalkoztak. Nem maradnak el a magyarázatból az alkotmánybírósági döntések büntető jogalkalmazást érintő interpretálásai sem.

A hagyományokkal szakítva a IV. kötet papíralapú kiadása megszűnik, a Kúria testületi döntéseinek listás felsorolását a III. kötet tartalmazza a jövőben, ugyanakkor online formában hozzáférhetők a Jogkódexen.

Tisztelettel:

ORAC Kiadó

Rövidítések jegyzéke

I. Bn. - első büntetőnovella, az 1908. évi XXXVI. törvénycikk

II. Bn. - második büntetőnovella, az 1928. évi X. törvénycikk

III. Bn. - harmadik büntetőnovella, az 1948. évi XLVIII. törvény

1961. évi Btk. - 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

AB - Alkotmánybíróság

Abtv. - 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról

Adatvagyontv. - 2021. évi XCI. törvény a nemzeti adatvagyonról

Ákr. - 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Alkotmány - 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Art. - 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

Áfa. tv. - 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Áht. - 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

Állampolg. tv. - 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

Ásztv. - 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről

Ávr. - 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

Avtv. - 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (már nem hatályos)

Batv. - 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőről és a kollektív befektetési formákról (már nem hatályos)

Be. - 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

korábbi Be. - 1988. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

BED - a Legfelsőbb Bíróság Büntető Elvi Döntése

BEH - Büntető Elvi Határozatok

BH - Bírósági Határozatok

Bit. - 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről

BJD - Büntetőjogi Döntvénytár

BJE - a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) büntető jogegységi határozata

Bjt. - 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

BK - a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának állásfoglalása

BKT - a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma tanácselnöki értekezletének állásfoglalása

Bkt. - 2006. évi CXXIII. törvény a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről

BKv, ill. BK vélemény - a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Büntető Kollégiumának véleménye

Bnytv. - 2009. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról

Bszi. - 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

Bszt. - 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

Btk. - 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

korábbi Btk. - 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Btké. - 1979. évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és módosításáról

Btk.n. - 2009. évi LXXX. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

Büsz. - 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól

Bvszt. - 1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről

Bv.Szolg.Szab. - 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról

Bv.tvr. - 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról (már nem hatályos)

Bv.tv. - 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról

Ctv. - 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági végrehajtásról és a végelszámolásról

Csjt. - 1952. évi VI. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (már nem hatályos)

Csjté. - 1952. évi 23. törvényerejű rendelet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában (már nem hatályos)

Cst. - 1998. évi LXXXIV. törvény a családi támogatásról

Cst.vhr. - 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról

Csődtv. - 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról

EBH - Elvi Bírósági Határozat

Egyezmény - 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről

Egyezségokmány - 1976. évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről

Elismerési tv. - 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről

Ebktv. - 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Evectv. - 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről

Ebtv. - 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ebtv.vhr. - 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. végrehajtásáról

Efo.tv. - 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkozásról

Ehó. - 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról (már nem hatályos)

Eht. - 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről

Ehtv. - 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

Ekho. - 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

Etv. - 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

EUbü. - 2012. évi CLXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről

EUMSz. - az Európai Unió működéséről szóló szerződés

EUSz. - az Európai Unióról szóló szerződés

Eütv. - 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

Eüak. - 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről

EVA - 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról (már nem hatályos)

Evt. - 2009. évi XXXVII. törvény az erdőkről, az erdők védelméről és erdőgazdálkodásról

Evt.vhr. - 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet az erdőkről, az erdők védelméről és erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról

Éptv. - 1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről (már nem hatályos)

Étv. - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

Fgytv. - 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

Filmtv. - 2004. évi II. törvény a mozgóképről

Flt. - 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Felnőttképzési tv. - 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről (már nem hatályos)

Fnyt. - 2007. évi CXVII. törvény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről

Fórum - a BH Fórum rovatában közzétett állásfoglalás

Földforgalmi tv. - 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

Fmhtv. - 2009. évi L. törvény a fizetéses meghagyásos eljárásról

Fttv. - 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

GET - 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

Gfbt. - 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

Gjt. - 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról

Géntv. - 1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységekről

Gt. - 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (már nem hatályos)

Gyer. - 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi eljárásról

Gyvt. - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyftv. - 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

Gyógyszer tv. - 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról

Gytv. - 2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról

Gyülekezési tv. - 1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról (már nem hatályos)

Harm.tv. - 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

Hgt. - 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (már nem hatályos)

HGY - a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye

Hhtv. - 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről

Hjt. - 2013. június 30-ig a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, 2013. július 1-jétől a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

Hpt. - 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Hszt. - 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról

Ht. - 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

Htv. - 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről

Hvig.tv. - 2013. évi XCVII. törvény a honvédelmi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról (már nem hatályos)

Hvt. - 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről (már nem hatályos)

új Hvt. - 2021. évi CXL. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről

Infotv. - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról

Inytv. - 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

Inyvhr. - 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról

Itv. - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

ÍH - Ítélőtáblai Határozatok

Jat. - 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

Jht. - 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről

Jöt. - 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról

Jstv. - 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról

Jszbt. - 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről

Kat. - 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

Kat. nyom. - 19/2003. (V. 8.) HM-IM együttes rendelet a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról

Kat.Sz.Sz. - 49/2011. (XII. 20.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatáról

KBH - Katonai Bírósági Határozatok

KBJD - Katonai Büntetőjogi Döntvénytár

Kbt. - 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről

Kbftv. - 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Kbtk. - 1879. évi XL. tc. a kihágási büntető törvénykönyvről

Ket. - 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (már nem hatályos)

Kertv. - 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

Koncessziótv. - 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról

Kör. - 2001. évi XVIII. törvény a személy- és tárgykörözésről (már nem hatályos)

Kötv. - 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

Kp. - 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról

Kpt. - 1991. évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról

Kttv. - 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

Közjegyzői tv. - 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről

Köznev.tv. - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Kjnp. - 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról

Kjt. - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

Kknyt. - 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról

Kkt. - 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

Kkt. vhr. - 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról

Kövt. - 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

KRESZ - 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

Krt. - 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról

KÜSZ - a Kúria Elnökének 21/2012. számú utasítása a Kúria Ügyviteli Szabályzatáról

Kvt. - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

Ftv.vhr. - 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről

Ftv. - 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről

Mavtv. - 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről

Men. - 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

MHSzSz. - 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról

MNBtv. - 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról

Mny.tv. - 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról

Mt. - 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Mttv. - 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

Nav.tv. - 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról

Nbj. - 1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről

Nbr. - 1945. évi VII. törvénycikk a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről

Nbsz. - 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról

Ob.tv. - 2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról

OgyŐSzSz - 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet az Országgyűlési Őrség Szolgálati Szabályzatáról

Ogytv. - 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről

OTSZ - 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (már nem hatályos)

Öpt. - 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról

Pmt. - 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

Postatv. - 2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról

Praxistv. - 2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről

Ptké. - 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a Ptk. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról

korábbi Ptk. - 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

Ptk. - 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

RSzSz. - 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról

Reklámtv. - 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

Rtv. - 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről

Smtv. - 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól

St. - 1986. évi II. törvény a sajtóról (már nem hatályos)

Sz. - Az OIT 2002. évi 4. számú szabályzata a bíróságok egységes iratkezeléséről

Szabs. tv. - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

korábbi Szabs.tv. - 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

Szja. tv. - 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Szjt. - 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogokról

Szoctv. - 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Szszt. - 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről

Számv.tv. - 2000. évi C. törvény a számvitelről

Tao. tv. - 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról

Tbj. - 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

Tbj.vhr. - 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény végrehajtásáról (már nem hatályos)

Tft. - 1994. évi LV. törvény a termőföldről (már nem hatályos)

Tpt. - 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról

Tpvt. - 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Tt. - 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és temetkezésről

Ügyvédi tv. - 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről

Üsztv. - 2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról

Ütv. - 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről

Vát. - 2017. évi CLII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról

Vbit. - 2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról (már nem hatályos)

Vbö. - 2021. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról

Vetőmagtv. - 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

Vht. - 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

Vtv. - 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint a nemzeti vagyonnak a védelme érdekében, Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembevételével, az állam kizárólagos büntető hatalmának érvényesítése céljából a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. FEJEZET - ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvényesség elve

Btk. 1. §

Jegyzet: Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdés.

Btk. 1. § (1) bekezdés

Az új büntetőtörvény I. Fejezetében "Alapvető rendelkezések" cím alatt az egész kódexre érvényes, minden rendelkezését átható alapelveket fogalmaz meg. Ezek között első helyen deklarálja a törvényesség elvét, amely nem más, mint az anyagi jogi legalitás elismerése. Az anyagi jogi legalitás a jogállamiság formai követelményét, a jogbiztonságot testesíti meg. Az anyagi legalitás alkotmányos alapelv, melyet az Alaptörvény XXVIII. cikkének (4) bekezdése a következők szerint tartalmaz: "Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, ami az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt bűncselekmény."

Az idézett szöveg a nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege elvét - a bűncselekmények és büntetések törvényességének elvét - emeli alapvető alkotmányos elvárás rangjára és a szóban levő 1. § ezt, mint a büntető anyagi jog legfontosabb klasszikus fundamentumát helyezi el a törvény legelső rendelkezéseként.

A törvényhelyhez fűzött indokolás szerint: "A nullum crimen sine lege elv alapján csak az a bűncselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit az elkövetés előtt a törvény büntetendővé nyilvánított. Ez egyrészt az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazását írja elő, másrészt megköveteli, hogy a jogalkotó törvényben határozza meg a bűncselekményeket.

A nulla poena sine lege elve azt fejezi ki, hogy az elkövetővel szemben csak olyan büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazható, amelyet törvény már az elkövetés idején előírt. Ezen elv értelmében a büntetőtörvény az alapja a büntetés nemének és a mértékének. A büntetőjogi jogkövetkezmények nem alakíthatók szokásjogi úton vagy analógia igénybevételével."

A két klasszikus jogelv több évszázados összekapcsolása a hatályos törvény alkalmazása szempontjából is azt jelenti, hogy az állami büntetőhatalom gyakorlásának feltételeit előre, törvényben kell rögzíteni. Valamely magatartás bűncselekménnyé nyilvánításával a törvényhozó korlátozza az egyéni szabadságjogokat, de azokat megismerhetővé is teszi. A törvényben meghatározott jogkövetkezmények pedig az igazságszolgáltatás önkényét zárják ki. A pozitív írott büntetőnorma követelménye a szokásjog és az analógia egyidejű tilalmát is feltételezi.

A Btk. 1. § (1) bekezdése a bírói jogalkalmazás külső, közjogi [Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdés] és nemzetközi jogi (az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 7. cikke) korlátját képezi.

A Btk. 1. § (1) bekezdése rögzíti a "nullum crimen sine lege" elvét, mely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével - törvény az elkövetés idején büntetni rendelt. Ekként, ha egy magatartás az elkövetéskor - akár egyetlen tényállási elem hiánya miatt - nem bűncselekmény, akkor az elbírálás idejére a törvény változása közömbös, az elkövető akkor sem büntethető, ha korábbi magatartása az újabb büntetőtörvény különös részi tényállásának maradéktalanul megfelel [BH 2021.62.I.].

Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (5) bekezdése a nemzetközi jog elsőbbségére figyelemmel kivételt teremt az előzőek alól a következők szerint: "A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általános elismert szabályai szerint bűncselekmény volt."

A nemzetközi jog általánosan elismert szabályain alapuló bűnfelelősség megállapíthatóságát - konkrét, kódexben előírt pozitív szabályozás nélkül - az 53/1993. (X. 13.) AB határozat fejtette ki a legalaposabban, rámutatva arra is, hogy a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerinti bűncselekmény akkor is büntetendő, ha a belső jog szerint nem volt az, s az ilyen bűncselekmények elévülése kizárt. Nemzetközi jogi kötelezettségen alapszik az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvény megalkotása is, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.

Az anyagi jogi legalitás az eljárásjogi legalitással válik teljessé, amely a bűnüldöző hatóságok számára állapít meg kötelezettséget arra nézve, hogy a törvényben megkívánt feltételek esetén a büntetőigény érvényesítésére lépjenek fel, és a büntetőeljárást folytassák le.

Btk. 1. § (2) bekezdés

A (2) bekezdés a nulla poena sine lege elvének önálló bekezdésbeni kifejtése. A büntetőtörvény határozottságának követelménye nemcsak a büntetendő magatartások megismerhetőségét, de az amiatt alkalmazható joghátrányok kiszámíthatóságá­nak törvényi taxációját is magában foglalja, mert csak ezzel a követelménnyel együtt zárható ki az önkényes bírói döntés veszélye. A büntetőtörvény meghatározottsága alapján biztosítható a jogsértéshez fűzött szankció tudomásulvétele és annak magatartás-determináló (visszatartó) hatása is. A klasszikus büntetőjogi alapelv alapvető rendelkezésben történő deklarálása parancs a jogalkalmazó számára, hogy az elkövetett bűncselekmény miatt csak olyan büntetést szabjon ki és csak olyan intézkedést alkalmazzon, amelyet az elkövetés idején maga a büntetőtörvény felsorolt. Az ezzel ellenkező ítélkezést az alapelv abban az esetben is tiltja, ha a törvény időbeli hatályát szabályozó 2. § (2) bekezdésének alkalmazásával nem az elkövetés időpontjában, hanem az elbíráláskor hatályban levő új törvényt kell alkalmazni. A jogalkotói szándék arra az esetre sem enged kiszámíthatatlan, önkényes büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, ha a döntés éppen a cselekmény kedvezőbb megítélése alapján az elkövető javára szolgál.

II. FEJEZET - A MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG

A joghatóság (jurisdictio) az állami szuverenitás ítélkezési leképezése. Azt fejezi ki, hogy az állam fenntartja magának a jogot a területén történő ítélkezésre. E szuverén jogosultság kiterjed a teljes államterületre és csak azokban az esetekben nem érvényesül, amikor az állam erről a monopóliumáról kifejezetten lemondott. A büntető joghatóság az a terület, ahol az állam büntetőhatalma érvényesül. Ahol az állam az elsődleges joghatóságát gyakorolja, ott szükségképpen a másik állam joghatóságát korlátozza az adott bűncselekményre vonatkozóan.

Az államilag szervezett társadalmakban a belföldön elkövetett bűntetteket a hazai büntetőhatalomnak vetették alá, mert a joghatóság gyakorlása féltékenyen őrzött politikai jog volt, amely - a közállapotok (közrend, közbiztonság) megóvása mellett - komoly kincstári (állami) bevételeket is garantált. Az állam- és jogfejlődés azt a rendet is kialakította, mely szerint az állam jogot formált arra, hogy a polgárai által külföldön elkövetett bűntetteteket is büntetőhatalma alá vonja és megbüntesse. A bűnelkövető hazájának vagy a tett elkövetési helyének bírája egyaránt joghatóságot megalapozó tényezővé vált. Ebből a fejlődésből nőtte ki magát a rendes és rendkívüli joghatóság megkülönböztetése. A büntetőjogban a rendes joghatóság fogalma alá vonható a területi és személyi joghatóság, a rendkívüli joghatóság pedig a háborús és emberiség elleni bűncselekményekre terjed ki. Így például rendkívüli joghatósága van a Nemzetközi Büntetőtörvényszéknek, amely a volt Jugoszlávia területén elkövetett egyes bűncselekményeket bírálja el.