32008R0040[1]

A Tanács 40/2008/EK rendelete ( 2008. január 16. ) a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS 40/2008/EK RENDELETE

(2008. január 16.)

a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a tőkehalállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. február 26-i 423/2004/EK tanácsi rendeletre ( 3 ) és különösen annak 6. és 8. cikkére,

tekintettel az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 811/2004/EK tanácsi rendeletre ( 4 ) és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel a Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről szóló, 2005. december 20-i 2166/2005/EK tanácsi rendeletre ( 5 ) és különösen annak 4. és 8. cikkére,

tekintettel a Vizcayai-öböl nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2006. február 23-i 388/2006/EK tanácsi rendeletre ( 6 ) és különösen annak 4. cikkére,

tekintettel a La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. május 7-i 509/2007/EK tanácsi rendeletre ( 7 ) és különösen annak 3. és 5. cikkére,

tekintettel az Északi-tengerben élő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. június 11-i 676/2007/EK tanácsi rendeletre ( 8 ) és különösen annak 6. és 9. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

(1)

A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke előírja a Tanács számára a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés és a halászati tevékenységek fenntartható folytatásának biztosításához szükséges intézkedések elfogadását, a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények, és különösen a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) által készített jelentés figyelembevételével.

(2)

A 2371/2002/EK tanácsi rendelet 20. cikke értelmében a Tanács feladata, hogy halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként meghatározza a teljes kifogható mennyiségeket (TAC). A halászati lehetőségeket az említett rendelet 20. cikkében előírt kritériumoknak megfelelően kell elosztani a tagállamok és a harmadik országok között.

(3)

A teljes kifogható mennyiségek és a kvóták hatékony kezelésének biztosítása érdekében ki kell alakítani azokat az egyedi feltételeket, amelyek alapján a halászati tevékenységek végezhetők.

(4)

A halászati gazdálkodásra vonatkozó elveket és egyes eljárásokat közösségi szinten kell megállapítani annak érdekében, hogy a tagállamok biztosíthassák a lobogójuk alatt közlekedő hajók irányítását.

(5)

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikke megállapítja a halászati lehetőségek elosztása szempontjából lényeges fogalommeghatározásokat.

(6)

A halászati lehetőségek felhasználása a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban kell, hogy történjék, különös tekintettel a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendeletre ( 9 ), a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendeletre ( 10 ), a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendeletre ( 11 ), az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendeletre ( 12 ), a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre ( 13 ), a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendeletre ( 14 ), a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló, 1998. március 30-i 850/98/EK tanácsi rendeletre ( 15 ), a közvetlen emberi fogyasztáson kívüli ipari célokra felhasznált hering kirakodásának feltételeiről szóló, 1998. június 29-i 1434/98/EK tanácsi rendeletre ( 16 ), a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendeletre ( 17 ), az egyes közösségi halászati területekre és erőforrásokra vonatkozó halászati erőkifejtések irányításáról, a 2847/93/EK rendelet módosításáról, valamint a 685/95/EK és a 2027/95/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 4-i 1954/2003/EK tanácsi rendeletre ( 18 ), a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendeletre ( 19 ), a 423/2004/EK rendeletre ( 20 ), az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról szóló, 2004. március 22-i 601/2004/EK tanácsi rendeletre ( 21 ), a 811/2004/EK rendeletre ( 22 ),a grönlandi laposhalra vonatkozó helyreállítási tervnek az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet keretében történő létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2115/2005/EK tanácsi rendeletre ( 23 ), a 2166/2005/EK rendeletre ( 24 ), a 388/2006/EK rendeletre ( 25 ), a közösségi halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó, 2007-es és 2008-as halászati lehetőségeinek rögzítéséről szóló, 2006. december 19-i 2015/2006/EK tanácsi rendeletre ( 26 ), a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló, 2006. december 21-i 1967/2006/EK tanácsi rendeletre ( 27 ),az 509/2007/EK tanácsi rendeletre ( 28 ), a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2007. május 7-i 520/2007/EK tanácsi rendeletre ( 29 ), a 676/2007/EKrendeletre, valamint az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2007. október 22-i 1386/2007/EK tanácsi rendeletre ( 30 ).

(7)

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben kizárólag tudományos kutatások céljából folytatott halászati műveletek során fogott tengeri élőlények értékesítésére kerülnek, az e rendeletben foglalt rendelkezések vonatkoznak az ilyen halászati tevékenységekre is. A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) szakvéleményét követve az ICES VIII övezetben fenn kell tartani az ideiglenes rendszert a szardellára vonatkozó fogási korlátozások szabályozására. A 2008 első felében begyűjtött tudományos információk, valamint a szardellára vonatkozó többéves helyreállítási tervekkel kapcsolatos megbeszélések fényében a Bizottság az ICES VIII övezetre vonatkozóan meghatározza a szardellaállomány fogási korlátozásait.

(8)

Az ICES szakvéleményét követve fenn kell tartani és felül kell vizsgálni a homoki angolnára vonatkozó halászati erőkifejtés szabályozási rendszerét az ICES IIIa és IV övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizein.

(9)

Az ICES által kibocsátott legutóbbi tudományos szakvéleményre figyelemmel átmeneti intézkedésként tovább kell csökkenteni az egyes mélytengeri fajokra irányuló halászati erőkifejtést.

(10)

A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke alapján a Tanácsra hárul a fogási és/vagy halászati erőkifejtési korlátozásokhoz kapcsolódó feltételek megállapítása. A tudományos szakvélemények rámutatnak arra, hogy a megegyezés szerinti teljes kifogható mennyiségeken felül zsákmányolt fogások meghiúsítják a halászati műveletek fenntarthatóságát. Ezért meg kell állapítani azokat a kapcsolódó feltételeket, amelyek a kölcsönösen elfogadott halászati lehetőségek hatékonyabb végrehajtását fogják eredményezni.

(11)

Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) 2007. évi ülésén számos technikai és ellenőrző intézkedést fogadott el. Ezeket az intézkedéseket végre kell hajtani.

(12)

Az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény (CCAMLR) 2007-ben tartott XXVI. éves ülésén elfogadták a fogási határértékeket azokra az állományokra vonatkozóan, amelyek bármely CCAMLR-tag meglévő halászata számára hozzáférhetőek. A CCAMLR jóváhagyta továbbá a közösségi halászhajók részvételét a Dissostichus spp. felderítő halászatában a 88.1 és 88.2 FAO-alterületen, valamint az 58.4.1, 58.4.2., 58.4.3a és 58.4.3b körzetben, és az érintett halászati tevékenységeket fogási és járulékos fogási korlátozásoktól, valamint bizonyos technikai intézkedésektől tette függővé. Az említett korlátozásokat és technikai intézkedéseket szintén alkalmazni kell.

(13)

A Közösség által a CCAMLR szerződő feleként vállalt nemzetközi kötelezettségek betartása érdekében - a CCAMLR-bizottság által elfogadott intézkedések alkalmazásának kötelezettségét is ideértve - alkalmazni kell az említett bizottság által a 2007-2008-as idényre elfogadott teljes kifogható mennyiségeket és az idényt meghatározó megfelelő dátumokat.

(14)

A 847/96/EK rendelet ( 31 ) 2. cikkével összhangban meg kell határozni a fenti cikkben említett intézkedések hatálya alá tartozó állományokat.

(15)

A halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokban vagy jegyzőkönyvekben előírt eljárásokkal összhangban a Közösség a halászati jogokról konzultációkat tartott Norvégiával ( 32 ), a Feröer szigetekkel ( 33 ) és Grönlanddal ( 34 ).

(16)

A Közösség számos regionális halászati szervezet szerződő fele. Ezek a halászati szervezetek egyes fajokra vonatkozóan fogási korlátozások és/vagy halászati erőkifejtési korlátozások, valamint más megőrzési szabályok megállapítását javasolták. Ezeket az ajánlásokat ezért a Közösségnek végre kell hajtania.

(17)

A kilowattnapban kifejezett felső határokon alapuló, 2008-tól bevezetendő alternatív erőkifejtés-szabályozási rendszerrel összefüggésben 2007-ben tartott megbeszélések rávilágítottak arra, hogy tágabb időkeretre lesz szükség ahhoz, hogy a nemzeti közigazgatási eljárásokat összhangba hozzák a tervezett erőkifejtés-szabályozási rendszer követelményeivel. Ezért a jelenlegi erőkifejtés-szabályozási rendszer 2008-ban is hatályban marad azzal, hogy 2008-ban folytatni kell a kilowattnapokon alapuló erőkifejtés-szabályozási rendszerre vonatkozó megbeszéléseket az új rendszer 2009-ben történő bevezetése érdekében.

(18)

A 423/2004/EK rendeletben a tőkehalra előírt halászati erőkifejtési korlátozások kiigazítására alternatív megoldásokat tartanak fent a célból, hogy a halászati erőkifejtést a teljes kifogható mennyiségekkel összhangban kezeljék, amint azt az említett rendelet 8. cikkének (3) bekezdése megállapítja.

(19)

A VMS-adatok használatára vonatkozóan bizonyos átmeneti rendelkezéseket fenn kell tartani annak érdekében, hogy a halászati erőkifejtés szabályozásának nyomon követése, ellenőrzése és felügyelete hatékonyabb és eredményesebb legyen.

(20)

Az 509/2007/EK rendeletben a tőkehalra előírt halászati erőkifejtési korlátozások kiigazítására alternatív megoldások kerülnek bevezetésre a halászati erőkifejtésnek a teljes kifogható mennyiségekkel összhangban történő szabályozása érdekében, amint azt az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdése megállapítja.

(21)

A 676/2007/EK rendeletben a sima lepényhalra és közönséges nyelvhalra előírt halászati erőkifejtési korlátozások kiigazítására alternatív megoldások kerülnek bevezetésre a halászati erőkifejtésnek a teljes kifogható mennyiségekkel összhangban történő szabályozása érdekében, amint azt az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdése megállapítja.

(22)

Az Északi-tengeren, a Skagerrakban és a Nyugati-csatornában, az Ír-tengeren és Skócia nyugati partjainál található tőkehalállományok, valamint a szürke tőkehal és a norvég homár ICES VIIIc és IXa övezetben lévő állományai esetében a gazdálkodási rendszeren belül ki kell igazítani a megengedett erőkifejtési szinteket.

(23)

A halállományok megőrzéséhez való hozzájárulás érdekében 2008-ban végre kell hajtani bizonyos, a halászat ellenőrzésére és műszaki feltételeire vonatkozó kiegészítő intézkedéseket.

(24)

Az ICES szakvéleménye alapján a fogási korlátozásokon túlmenően az ICES VI és VII övezetben intézkedéseket kell hozni a kék menyhal ívó rajainak védelmére.

(25)

A tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy az ICES VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk, VIII, IX, X és XII. övezetben a kopoltyúhálókkal és állítóhálókkal folytatott halászat komoly veszélyt jelent a mélytengeri fajokra. Mindazonáltal, a végleges intézkedések elfogadásáig olyan átmeneti intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén engedélyezik az említett halászati tevékenységek folytatását.

(26)

Az Európai Közösség és Norvégia közötti, a következtetések kölcsönösen elfogadott 2007. november 26-i jegyzőkönyvével összhangban az Északi-tengeren a tőkehal visszadobásának csökkentésére irányuló, a vontatott halászeszközök szelektivitásának növelését szolgáló technikai intézkedéseket 2008 első felében ki kell próbálni.

(27)

A szürketőkehal- és norvéghomár-állományok fenntartható kiaknázása és a visszadobás gyakorlatának visszaszorítása érdekében az ICES VIIIa, VIIIb és a VIIId övezetben engedélyezni kell a szelektív halászeszközökkel kapcsolatos legújabb fejlesztések alkalmazását.

(28)

Egyes, halászati tilalom alá eső, a norvég homár faj védelmére kijelölt területeken engedélyezni kell az olyan halászeszközök használatát, amelyekkel norvég homár nem fogható.

(29)

A HTMGB szakmai tanácsára is figyelemmel az ICES VIa övezetben nincs szükség a hering egyes ívási területeinek lezárására a faj fenntartható halászatának biztosítása érdekében.

(30)

Az Észak-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) ajánlásának megfelelően fenn kell tartani a harmadik országbeli halászhajók által fogott, lefagyasztásra kerülő hal közösségi kikötőkben történő kirakodásának és átrakodásának ellenőrzését. A NEAFC 2007 novemberében ajánlást fogadott el arra vonatkozóan, hogy a hajók jegyzékéből töröljék azokat a hajókat, amelyekről bebizonyosodott, hogy jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytatnak, és helyükbe új hajókat vegyenek fel. Biztosítani kell az ajánlások közösségi jogrendbeli végrehajtását.

(31)

A polipállomány megőrzéséhez, és különösen a fiatal egyedek védelméhez való hozzájárulás érdekében, 2008-ban változatlanul kell hagyni a CECAF-övezetben (CECAF: Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság) található, harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengeri vizeken fogott polip legkisebb kifogható méretére vonatkozó meghatározást mindaddig, amíg elfogadásra nem kerül a 850/98/EK rendeletet módosító rendelet.

(32)

A HTMGB véleményére figyelemmel, 2008-ban bizonyos feltételek mellett engedélyezhető a merevítőrudas vonóhálóval, elektromos áram felhasználásával az ICES IVc övezetben és a IVb övezet déli részén folytatott halászat.

(33)

Az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság (IATTC) 2007-ben tartott éves ülésén nem fogadott el fogási korlátozásokat a sárgaúszójú tonhalra, a nagyszemű tonhalra és a csíkoshasú tonhalra vonatkozóan, ezért - jóllehet a Közösség nem tagja az IATTC-nek - intézkedéseket kell elfogadni az említett szervezet hatáskörébe tartozó erőforrások fenntartható kezelésének biztosítására.

(34)

A Csendes-óceán nyugati és középső részén folytatott halászatról szóló egyezmény (WCPFC) harmadik éves ülésén halászati erőkifejtési korlátozásokat fogadott el a sárgaúszójú tonhalra, a nagyszemű tonhalra, a csíkoshasú tonhalra, a kardhalra, valamint a Csendes-óceán déli részén található germonra, és technikai intézkedéseket a járulékos fogások kezelésére vonatkozóan. A Közösség 2005 januárja óta tagja a WCPFC-nek. Következésképpen ezeket az intézkedéseket át kell venni a közösségi jogba az említett szervezet hatáskörébe tartozó erőforrások fenntartható kezelésének biztosítására.

(35)

A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 2006-os és 2007-es éves ülésén technikai intézkedésekre vonatkozóan számos ajánlást fogadott el a Földközi-tengeren folytatott egyes halászati tevékenységekre. A halállományok megőrzéséhez való hozzájárulás érdekében ezeket az intézkedéseket 2008-ban - az 1967/2006/EK rendelet módosításáról szóló rendelet elfogadásáig - végre kell hajtani.

(36)

A Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO) 2007-es éves ülésén fogási korlátozásokat fogadott el a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen található halállományokra vonatkozóan, feltételeket állapított meg a jelenleg lezárt halászterületeken a halászati tevékenység újbóli megkezdését illetően, továbbá részletes követelményeket fogalmazott meg a kikötő szerinti államban végzendő vizsgálatokra nézve. Ezeket az intézkedéseket át kell venni a közösségi jogba.

(37)

Az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) 2006-os és 2007-es éves ülésén több gazdálkodási és ellenőrzési intézkedést fogadott el. Ezeket az intézkedéseket át kell venni a közösségi jogba.

(38)

A Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Szervezet (SPFO) létrehozására irányuló, 2007 májusában megtartott harmadik nemzetközi ülés során a résztvevők ideiglenes intézkedéseket fogadtak el a Csendes-óceán déli részén a nyílt tengeren és a tengerfenéken folytatott halászati tevékenységek szabályozására. Ezeket az intézkedéseket át kell venni a közösségi jogba.

(39)

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) 2007. évi éves ülésén olyan kvótákat és kiigazított kvótákat fogadott el, amelyek tükrözik az ICCAT szerződő felei által a halászati lehetőségek részleges vagy túlzott kihasználását. Az ICCAT továbbá a 2008. évre vonatkozóan technikai állományvédelmi intézkedést fogadott el a földközi-tengeri kardhal tekintetében. Ezt az intézkedést végre kell hajtani a halállományok védelmének előmozdítása érdekében.

(40)

Annak biztosítására, hogy a kék puha tőkehalnak a harmadik országok hajói által a közösségi vizekben zsákmányolt fogásai pontosan nyilvántarthatók legyenek, fenn kell tartani az e hajók ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(41)

A közösségi halászok megélhetésének biztosítása érdekében, valamint a halászati erőforrások veszélyeztetésének és a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendelet ( 35 ) elévülése kapcsán felmerülő lehetséges nehézségeknek az elkerülése érdekében elengedhetetlen e halászterületek 2008. január 1-jei megnyitása, valamint az említett rendelet egyes szabályainak hatályban tartása 2008 januárjában. Az ügy sürgősségére való tekintettel haladéktalanul kivételt kell biztosítani az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv I. címének 3. cikkében említett hathetes időszak alól,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2008. évre rögzíti a halászati lehetőségeket bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében, valamint az ilyen halászati lehetőségek felhasználásának kapcsolódó feltételeit.

A rendelet továbbá 2009 januárja vonatkozásában bizonyos erőkifejtési korlátozásokat és azokhoz kapcsolódó feltételeket állapít meg, valamint egyes antarktiszi állományok esetében megállapítja az IE. mellékletben meghatározott időszakra vonatkozó halászati lehetőségeket és egyedi feltételeket.

2. cikk

Hatály

(1) Eltérő rendelkezés hiányában ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a) a közösségi halászhajók (a továbbiakban: közösségi hajók); valamint

b) a harmadik országok lobogója alatt a közösségi vizeken (EK-vizek) hajózó, harmadik országokban lajstromozott halászhajók (a továbbiakban: harmadik országbeli halászhajók).

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, e rendelet előírásai - a III. melléklet 4.2. pontjának, valamint a IX. melléklet 1. lábjegyzetének kivételével - nem vonatkoznak a kizárólag tudományos célú, a lobogó szerinti tagállam engedélyével és annak felügyelete alatt folytatott halászati tevékenységekre, amelyekről előre tájékoztatták a Bizottságot és azt a tagállamot, amelynek vizein a kutatást végzik. A tudományos kutatások céljából halászati tevékenységet folytató tagállamoknak az említett halászati tevékenységekből származó minden fogásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot, azt a tagállamot, amelynek vizein a kutatást végzik, az ICES-t, valamint a HTMGB-t.

3. cikk

Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően, e rendelet alkalmazásában:

a) "teljes kifogható mennyiség" (TAC): valamennyi állományból évente kifogható és kirakodható mennyiség;

b) "kvóta": a Közösség, a tagállamok vagy harmadik országok részére kiosztott teljes kifogható mennyiség aránya;

c) "nemzetközi vizek": a bármely állam felségterületén vagy joghatóságán kívüli vizek;

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában:

a) "ICES-övezetek" (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács): a 3880/91/EGK rendelet meghatározása szerinti övezetek;

b) "Skagerrak": a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzott vonallal határolt terület;

c) "Kattegat": északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenretől Gnibens Spidsig, Korshage-től Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzott vonallal határolt terület;

d) "Cádizi-öböl": az ICES IXa övezetnek a nyugati hosszúság 7° 23′48"-től keletre eső része;

e) "GFCM-övezet" (GFCM, Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság): az Európai Közösségnek a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottsághoz történő csatlakozásáról szóló, 1998. június 16-i 98/416/EK tanácsi határozat ( 36 ) meghatározása szerinti övezet;

f) "CECAF-övezetek" (CECAF, Kelet-közép-atlanti területek vagy a FAO 34. fő halászati övezete): az Atlanti-óceán északi körzetén kívüli egyes területeken halászó tagállamok által szolgáltatandó névleges fogási statisztikákról szóló, 1995. október 23-i 2597/95/EK tanácsi rendelet ( 37 ) meghatározása szerinti övezetek;

g) "a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület": az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény megkötéséről szóló, 1981. július 13-i 81/608/EGK tanácsi határozat ( 38 ) mellékletében foglalt egyezmény 1. cikkében meghatározott vizek;

h) "NEAFC szabályozási terület": a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a NEAFC szerződő feleinek joghatóságán kívüli vizei;

i) "NAFO-övezetek" (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet): az Atlanti-óceán északnyugati körzetében halászó tagállamok által szolgáltatandó fogási és tevékenységi statisztikákról szóló, 1993. június 30-i 2018/93/EK tanácsi rendelet ( 39 ) meghatározása szerinti övezetek;

j) "NAFO szabályozási terület": az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) létrehozásáról szóló egyezmény hatálya alá tartozó területnek a parti államok felségterületén vagy joghatóságán kívüli része;

k) "SEAFO-övezetek" (SEAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet): az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2002. július 22-i 2002/738/EK tanácsi határozat ( 40 ) meghatározása szerinti övezetek;

l) "ICCAT-övezet" (ICCAT, az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság): a Közösségnek az 1984. július 10-én Párizsban aláírt, az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény részes államai meghatalmazottai konferenciájának záróokmányához csatolt jegyzőkönyvvel módosított egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1986. június 9-i 86/238/EGK tanácsi határozat ( 41 ) meghatározása szerinti övezet;

m) "CCAMLR-övezetek" (CCAMLR, Egyezmény az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről): a 601/2004/EK rendelet meghatározása szerinti övezetek;

n) "IATTC-övezet" (IATTC, Egyezmény az Amerika-közi trópusi tonhalról): az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2006. május 22-i 2006/539/EK tanácsi határozat ( 42 ) meghatározása szerinti övezet;

o) "IOTC-övezet" (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság): a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, 1995. szeptember 18-i 95/399/EK tanácsi határozat meghatározása szerinti övezet ( 43 );

p) "SPFO-terület" (SPFO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Szervezet): az Egyenlítőtől délre, a CCAMRL-egyezmény hatálya alá tartozó területtől északra, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló, 2006. július 6-i 2006/496/EK tanácsi határozat ( 44 ) meghatározása szerinti, a SIOFA-egyezmény hatálya alá tartozó területtől keletre, valamint a dél-amerikai államok halászati joghatóságától nyugatra eső nyílt tengeri terület;

q) "WCPFC-övezet" (WCPFC, Egyezmény a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében folytatott halászatokról): a Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található, hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló, 2004. április 26-i 2005/75/EK tanácsi határozat ( 45 ) meghatározása szerinti övezet.

II. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK A KÖZÖSSÉGI HAJÓK SZÁMÁRA

5. cikk

Engedélyezett fogásmennyiségek és elosztásuk

(1) A közösségi vizeken vagy egyes nem közösségi vizeken tartózkodó közösségi hajók által kifogható halak engedélyezett mennyiségeit, e fogásmennyiségek tagállamok közötti elosztását, valamint a 847/96/EK rendelet 2. cikkével összhangban lévő további feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) A közösségi hajók számára engedélyezik a halászatot a Feröer szigetek, Grönland, Izland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben az I. mellékletben megállapított kvóta keretein belül, a 11., 20. és 21. cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel.

(3) A Bizottság a IID. melléklet 6. pontjában megállapított szabályok szerint meghatározza a homoki angolna halászatára vonatkozó fogási korlátozásokat az ICES IIIa és IV övezetre, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizeire vonatkozóan.

(4) A Bizottság a kapelán tekintetében a közösségi fogási korlátozásokat az ICES V és XIV övezet grönlandi vizein a teljes kifogható kapelánmennyiség 7,7 %-ában rögzíti, amint a teljes kifogható mennyiséget megállapították.

(5) A 2008 első felében begyűjtött tudományos információk alapján a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felülvizsgálhatja az ICES IIIa övezetben és az ICES IIa és IV övezet közösségi vizeiben található norvég tőkehalállományra, az ICES IIa és IV övezet közösségi vizeiben található sprattállományra vonatkozó fogási korlátozásait.

(6) A 2008 első felében összegyűjtött tudományos információk alapján a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően az ICES VIII övezetre vonatkozóan meghatározhatja a szardellaállomány fogási korlátozásait.

(7) A norvégtőkehal-állomány (5) bekezdés szerinti felülvizsgálatának következményeként, a norvég tőkehal ipari járulékos fogásainak figyelembevétele érdekében, a 2008 első félévében összegyűjtött tudományos információra figyelemmel a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felülvizsgálhatja az ICES IIIa övezetben, az ICES IV övezetben és az ICES IIa övezet közösségi vizeiben található vékonybajszú tőkehalállományra, valamint az ICES IIIa övezetben és az ICES IIIb, IIIc és IIId övezet közösségi vizeiben és az ICES IV övezetben és az ICES IIa övezet közösségi vizeiben található foltos tőkehalállományra vonatkozó fogási korlátozásokat.

6. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

A közösségi hajók számára minden közösségi és nem közösségi vízen tilos a következő fajok halászata, fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása:

- óriáscápa (Cetorhinus maximus)

- fehér cápa (Carcharodon carcharias).

7. cikk

Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az I. mellékletben előírt, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 32. cikkének (2) bekezdése szerinti újraelosztások;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e) a 847/96/EK rendelet 5. cikke szerinti levonások.

(2) A 2009-re átcsoportosítandó kvóták visszatartása céljából a 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése - az említett rendelettől eltérve - valamennyi olyan állományra alkalmazandó, amelyre analitikai TAC vonatkozik.

8. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozásai és az állománygazdálkodásra vonatkozó kapcsolódó feltételek

(1) A halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket 2008. február 1-jétől2009. január 31-ig a következők szerint kell alkalmazni:

a) a IIA. melléklet a Kattegat, a Skagerrak területén és az ICES IV, VIa, VIIa, VIId övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizeiben található egyes állományokkal való gazdálkodásra vonatkozik;

b) a IIB. melléklet az ICES VIIIc és IXa övezetben - a Cádizi-öböl kivételével - a szürke tőkehal és a norvég homár állományaival való gazdálkodásra vonatkozik;

c) a IIC. melléklet az ICES VIIe övezetben a nyelvhalállományokkal való gazdálkodásra vonatkozik;

d) a IID. melléklet az ICES IIIa és IV övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizein a homoki angolna állományaival való gazdálkodásra vonatkozik.

(2) A 2008. január 1-je és 2008. január 31-e közötti időszakban az (1) bekezdésben említett állományok tekintetében a 41/2007/EK rendelet IIA., IIB., IIC. és IID. mellékletében meghatározott halászati erőkifejtés és kapcsolódó feltételek továbbra is alkalmazandók.

(3) A Bizottság a IID. melléklet 4. és 5. pontjában megállapított szabályok szerint 2008-ra meghatározza a homoki angolna halászatára vonatkozó halászati erőkifejtést az ICES IIIa és IV övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizein.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kikötőn kívül töltött napok kilowattnapban mért, 2008-as halászati erőkifejtési szintjei a mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajók esetében - olyan utak során, amikor a hajók mélytengeri halászati engedély birtokában voltak, és/vagy a 2347/2002/EK rendelet I. és II. mellékletében felsorolt mélytengeri fajokat fogtak ki - nem haladják meg az érintett tagállam hajói által 2003-ban kifejtett átlagos éves halászati erőkifejtés 75 %-át. Ezt a bekezdést kizárólag azokra a halászati utakra kell alkalmazni, amelyek során több mint 100 kg tömegű, az aranylazactól eltérő mélytengeri fajhoz tartozó zsákmányt fogtak ki.

9. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1) A fogási korlátozások hatálya alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tárolhatók a fedélzeten vagy csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat egy kvótával rendelkező tagállam hajói zsákmányolták, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b) a fogások egy olyan közösségi részesedés részét képezik, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és ez a részesedés még nincs kimerítve.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a következő halfélék akkor is a fedélzeten tárolhatók vagy kirakodhatók, ha az adott tagállam nem rendelkezik kvótával, illetve a kvótákat vagy részesedéseket kimerítették:

a) a hering és a makréla kivételével azok a fajok, amelyeket

i. más fajokkal vegyesen zsákmányolnak olyan hálókkal, amelyek szembősége a 850/98/EK rendelet 4. cikkével összhangban 32 mm-nél kisebb; és

ii. sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatnak szét;

vagy

b) makréla, amennyiben

i. fattyúmakrélával és szardíniával vegyesen fogják ki;

ii. a fogások tömege nem haladja meg a fedélzeten tárolt makréla, fattyúmakréla és szardínia össztömegének 10 %-át; és

iii. a fogásokat sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatják szét.

(3) Minden fogást be kell számítani a kvótába vagy - amennyiben a közösségi részesedést nem osztották fel kvótákra a tagállamok között - a közösségi részesedésbe, a (2) bekezdés rendelkezései szerint végrehajtott fogások kivételével.

(4) A járulékos fogások százalékának meghatározása és e fogások kezelése a 850/98/EK rendelet 4. és 11. cikkének megfelelően történik.

10. cikk

Szétválogatás nélkül kirakodott fogások az ICES IIIa, IV és VIId övezetben valamint az ICES IIa övezet közösségi vizein

(1) Az 1434/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése nem vonatkozik az ICES IIIa, IV és VIId övezetben és az ICES IIa övezet közösségi vizein fogott heringre.

(2) Amennyiben egy tagállam heringre vonatkozó fogási korlátozásai kimerülnek az ICES IIIa, IV és VIId övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizein, tilos a szétválogatás nélküli, heringet tartalmazó fogások kirakodása a vonatkozó fogási korlátozások hatálya alá tartozó halászterületeken halászó, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, a Közösségben lajstromozott hajók számára.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ICES IIIa, IV és VIId övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizein zsákmányolt fajok, szétválogatás nélkül kirakodott fogásainak hatékony ellenőrzésére megfelelő mintavételi program kerüljön végrehajtásra.

(4) Az ICES IIIa, IV és VIId övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizein zsákmányolt, szétválogatás nélküli fogások csak olyan kikötőben vagy kirakodóhelyen szállíthatók partra, ahol az (1) bekezdésben említett mintavételi programot alkalmazzák.

11. cikk

Hozzáférési korlátozások

Közösségi hajók a Skagerrak területén Norvégia alapvonalaitól számított 12 tengeri mérföldön belül nem halászhatnak. A Dánia vagy Svédország lobogója alatt közlekedő hajók számára azonban a Norvégia alapvonalaitól számított négy tengeri mérföldig engedélyezik a halászatot.

12. cikk

A szembőség és a fonalvastagság meghatározása

A közösségi halászhajók közösségi ellenőrök, bizottsági ellenőrök és nemzeti ellenőrök által történő vizsgálata esetében a halók szembőségét és fonálvastagságát a halászati hálók szembőségének és fonálvastagságának meghatározására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. január 24-i 129/2003/EK bizottsági rendelettel ( 46 ) összhangban kell megállapítani.

13. cikk

Átmeneti technikai és ellenőrző intézkedések

A közösségi hajókra vonatkozó átmeneti technikai és ellenőrző intézkedéseket a III. melléklet állapítja meg.

III. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGBELI HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK

14. cikk

Engedélyezés

A Venezuela vagy Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az I. mellékletben meghatározott fogási korlátozások keretein belül engedélyezik a halászatot a közösségi vizeken, a 15-18. és a 22-28. cikkben előírt feltételekre is figyelemmel.

15. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

Harmadik országok halászhajói számára közösségi vizeken tilos a következő fajok halászata, fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása:

- óriáscápa (Cetorhinus maximus)

- fehér cápa (Carcharodon carcharias).

16. cikk

Földrajzi korlátozások

(1) A Norvégia lobogója alatt közlekedő, illetve a Feröer szigeteken lajstromozott hajók számára a halászat a tagállamok alapvonalától számított 12 tengeri mérföldtől a tenger felé 200 tengeri mérföldig húzódó övezet azon részeire korlátozódik, amelyek az ICES IV övezetben, a Kattegaton és az Atlanti-óceánon az é. sz. 43° 00′-től északra találhatók, a 2371/2002/EK rendelet 18. cikkében említett terület kivételével.

(2) A Norvégia lobogója alatt közlekedő hajók számára a halászat a Skagerrak területén a Dánia és Svédország alapvonalaitól számított négy tengeri mérföldes távolságtól a tenger felé engedélyezett.

(3) A Venezuela lobogója alatt közlekedő hajók számára a halászat a Francia Guyana alapvonalaitól számított 12 tengeri mérföldtől a tenger felé 200 tengeri mérföldig húzódó övezetre korlátozódik.

17. cikk

Áthaladás a közösségi vizeken

A közösségi vizeken áthaladó harmadik országbeli hajóknak hálóikat az alábbi feltételek szerint kell elhelyezniük, úgy, hogy azokat ne lehessen könnyen használatba venni:

a) a hálókat, súlyokat és a hasonló eszközöket különválasztják a vonóhálólemezektől, valamint a vonó- és vontatóhuzaloktól és kötelektől;

b) a fedélzeten vagy afelett található hálókat biztonságosan odaerősítik a fedélzeti felépítmény valamelyik pontjához.

18. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

A fogási korlátozások hatálya alá tartozó állományokból származó halakat nem lehet a hajón tárolni vagy kirakodni, kivéve, ha a fogást egy kvótával rendelkező harmadik ország hajója zsákmányolta, és az említett kvóta még nem merült ki.

19. cikk

Átmeneti technikai és ellenőrző intézkedések

A harmadik országbeli halászhajókra vonatkozó átmeneti technikai és ellenőrző intézkedéseket a III. melléklet állapítja meg.

IV. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Engedélyek és kapcsolódó feltételek

(1) A halászati engedélyekre és a különleges halászati engedélyekre az 1627/94/EK rendeletben előírt általános szabályok ellenére a közösségi hajók által valamely harmadik ország vizein folytatott halászat az adott harmadik ország hatóságai által kiállított engedélyhez kötött.

(2) Az első bekezdés azonban nem vonatkozik az Északi-tenger norvég vizein halászó közösségi hajókra, ha azok:

a) 200 BT vagy annál kisebb űrtartalmú hajók;

b) emberi fogyasztásra szánt, a makrélától eltérő fajokra halásznak; vagy

c) svéd lobogó alatt közlekednek, a bevett gyakorlattal összhangban.

(3) Az engedélyek maximális számát és a többi kapcsolódó feltételt a IV. melléklet I. részében meghatározottaknak megfelelően kell rögzíteni. Az engedélykérelmeken fel kell tüntetni a halászat típusát, valamint azon közösségi hajók nevét és jellemzőit, amelyekre az engedélyt kérik; a kérelmeket a tagállamok hatóságai továbbítják a Bizottság felé. A Bizottság ezeket a kérelmeket benyújtja az érintett harmadik ország hatóságainak.

(4) Ha valamelyik tagállam átadja kvótáját egy másik tagállamnak (kvótacsere) a IV. melléklet I. részében említett halászterületekre nézve, az átadáskor az engedélyeket is a megfelelő módon át kell adnia, és erről értesíteni kell a Bizottságot. A IV. melléklet I. részében említett egyes halászati területekre vonatkozó engedélyek teljes számát azonban nem lehet túllépni.

(5) A közösségi hajók betartják a tevékenységük szerinti övezetre irányadó megőrzési és ellenőrző intézkedéseket és minden más rendelkezést.

21. cikk

Feröer szigetek

A Feröer szigetek vizein valamely faj célzott halászatára engedéllyel rendelkező közösségi hajók másik fajra is folytathatnak célzott halászatot, amennyiben a Feröer szigetek hatóságait erről előzetesen értesítik.

V. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁGBELI HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Engedély és különleges halászati engedély birtoklásának kötelezettsége

(1) A 2847/93/EGK rendelet 28b. cikke ellenére a 200 BT-nél kisebb, norvég lobogó alatt közlekedő hajók mentesülnek az engedély és a különleges halászati engedély birtoklásának kötelezettsége alól.

(2) Az engedélyt és a különleges halászati engedélyt a fedélzeten kell tartani. A Feröer szigeteken vagy Norvégiában lajstromozott halászhajók mentesülnek e kötelezettség alól.

(3) A 2007. december 31-én halászati engedéllyel rendelkező, harmadik országbeli hajók 2008. január 1-jétől folytathatják a halászatot a halászatra engedélyezett halászhajók jegyzékének a Bizottsághoz történő benyújtásáig és annak a Bizottság általi jóváhagyásáig.

23. cikk

Engedély és különleges halászati engedély iránti kérelem

Egy harmadik ország hatósága részéről a Bizottságnak küldött, engedély és különleges halászati engedély iránti kérelemhez csatolni kell a következő információkat:

a) a hajó neve;

b) lajstromozási szám;

c) külső azonosító betűk és számok;

d) lajstromozás szerinti kikötő;

e) a tulajdonos vagy bérlő neve és címe;

f) bruttó űrtartalom és teljes hossz;

g) motorteljesítmény;

h) hívójel és rádiófrekvencia;

i) tervezett halászati módszer;

j) tervezett halászterület;

k) a halászat tervezett célfajai;

l) az időszak, amelyre az engedélykérés vonatkozik.

24. cikk

Engedélyek száma

Az engedélyek számát és a különleges kapcsolódó feltételeket a IV. melléklet II. részében meghatározottaknak megfelelően kell meghatározni.

25. cikk

Érvénytelenítés és visszavonás

(1) Az engedélyek és a különleges halászati engedélyek érvényteleníthetők új engedélyek és különleges halászati engedélyek kibocsátása érdekében. Az érvénytelenítés az új engedélyek és különleges halászati engedélyek Bizottság általi kibocsátását megelőző napon lép hatályba. Az új engedélyek és különleges halászati engedélyek kiállításuk napjától érvényesek.

(2) Az engedélyeket és különleges halászati engedélyeket a lejárat napja előtt részben vagy teljesen vissza kell vonni, amennyiben a szóban forgó állományra az I. mellékletben előírt kvóta kimerült.

(3) Az engedélyeket és különleges halászati engedélyeket az e rendeletben megállapított kötelezettségek betartásának elmulasztása esetén vissza kell vonni.

26. cikk

A vonatkozó szabályok betartásának elmulasztása

(1) Annak a harmadik országbeli hajónak, amely nem teljesíti az e rendeletben megállapított kötelezettségeket, egy legfeljebb 12 hónapos időszakra nem adnak ki engedélyt vagy különleges halászati engedélyt.

(2) A Bizottság az érintett harmadik ország hatóságainak átadja azon harmadik országbeli halászhajók nevét és jellemzőit, amelyek számára a következő hónapban vagy hónapokban az e rendelet vonatkozó szabályainak megsértése következtében nem engedélyezik a halászatot a közösségi halászati övezetben.

27. cikk

Az engedély jogosultjának kötelezettségei

(1) A harmadik országbeli halászhajók betartják a tevékenységük szerinti övezetben a közösségi hajók által folytatott halászatot szabályozó megőrzési és ellenőrző intézkedéseket és más rendelkezéseket, különös tekintettel az 1381/87/EGK, 2847/93/EGK, 1627/94/EK, 850/98/EK és 1434/98/EK rendelet, valamint a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelet ( 47 ) rendelkezéseire.

(2) Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli halászhajók hajónaplót vezetnek, amelybe bejegyzik az V. melléklet I. részében meghatározott információkat.

(3) A harmadik országbeli halászhajók - az ICES IIIa övezetben halászó, norvég lobogó alatt közlekedő hajók kivételével - továbbítják a Bizottság felé a VI. mellékletben meghatározott információkat, az említett mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően.

28. cikk

A Francia Guyanára vonatkozó különös rendelkezések

(1) A Francia Guyana vizein történő halászatra vonatkozó engedélyeket akkor adhatók meg, ha az érintett hajó tulajdonosa vállalja, hogy a Bizottság kérésére lehetővé teszi egy megfigyelő hajóra szállását.

(2) A Francia Guyana vizein halászó harmadik országbeli halászhajóknak az V. melléklet II. részében megadott mintának megfelelő hajónaplót kell vezetniük. Kérésre a fogási adatokat a francia hatóságokon keresztül továbbítják a Bizottság számára.

VI. FEJEZET

A FÖLDKÖZI-TENGEREN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Halászati tilalmi időszak megállapítása a halcsoportosulást előidéző eszközöket használó aranymakréla-halászatra vonatkozóan

(1) Az aranymakréla (Coryphaena hippurus) - különösen a kisméretű példányok - védelme érdekében a halcsoportosulást előidéző eszközöket használó aranymakréla-halászat 2008. január 1-jétől2008. augusztus 14-ig a XIV. mellékletben foglaltak szerinti GFCM/31/2007/2 határozatban megállapítottak értelmében a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület valamennyi földrajzi alterületén tilos.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy tagállam igazolni tudja, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a lobogója alatt közlekedő halászhajók nem tudták kihasználni a rendes halászati napokat, az adott tagállam átviheti a halcsoportosulást előidéző eszközökkel halászatot folytató hajói által elvesztett napokat a következő év január 31-ig. Azok a tagállamok, amelyek az említett módon napokat szándékoznak átvinni, 2008. január 1-je előtt kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz a 2009. január 1-jétől2009. január 31-ig terjedő halászati tilalmi időszakban halcsoportosulást előidéző eszközökkel történő aranymakréla-halászatra engedélyezett pótlólagos napok igénylése céljából. A kérelemhez csatolni kell:

a) a vonatkozó meteorológiai információkat is tartalmazó jelentést a szóban forgó halászati tevékenység beszüntetésének körülményeiről;

b) a hajó nevét;

c) lajstromozási számát;

d) a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet ( 48 ) I. mellékletében meghatározott külső azonosító betűket és számokat.

A Bizottság továbbítja a tagállamoktól beérkezett információkat a GFCM Ügyvezető Titkárságára.

(3) A tagállamok 2008. november 1-je előtt jelentést küldenek a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett intézkedések 2007. évi végrehajtásáról.

(4) A tagállamok a XIV. mellékletben foglaltak szerinti GFCM/31/2007/2 határozatban megállapítottak értelmében 2009. január 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a lobogójuk alatt hajózó halászhajóik által a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület valamennyi földrajzi alterületén 2008 során kirakodott és átrakodott aranymakréla összmennyiségéről.

A Bizottság a tagállamoktól beérkezett információkat továbbítja a GFCM Ügyvezető Titkárságának.

30. cikk

A sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelme érdekében halászati korlátozás alá vont területek kijelölése

(1) Tilos kotróhálós és fenékvonóhálós halászatot folytatni a következő koordinátákat összekötő vonallal körülhatárolt területen:

a) A "Lophelia korallzátony Capo Santa Maria di Leuca térségében" elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület:

- é. sz. 39° 27,72′, k. h. 18° 10,74′

- é. sz. 39° 27,80′, k. h. 18° 26,68′

- é. sz. 39° 11,16′, k. h. 18° 32,58′

- é. sz. 39° 11,16′, k. h. 18° 04,28′

b) A "Nílus-delta területén található hideg szénhidrogén-források" elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá tartozó terület:

- é. sz. 31° 30.00′, k. h. 33° 10.00′

- é. sz. 31° 30.00′, k. h. 34° 00.00′

- é. sz. 32° 00.00′, k. h. 34° 00.00′

- -. sz. 32° 00.00′, k. h. 33° 10.00′

c) Az "Eratosthemes-fenékhegy" elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület:

- é. sz. 33° 00.00′, k. h. 32° 00.00′

- é. sz. 33° 00.00′, k. h. 33° 00.00′

- é. sz. 34° 00.00′, k. h. 33° 00.00′

- é. sz. 34° 00.00′, k. h. 32° 00.00′

(2) A tagállamok meghozzák az (1) bekezdésben említett területeken található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelméhez szükséges intézkedéseket, és különösen gondoskodnak arról, hogy az említett területeket megvédjék minden olyan, nem halászati tevékenységből származó hatástól, amely veszélyezteti az ezen élőhelyeket megkülönböztető természeti jellegzetességek megőrzését.

31. cikk

Az egyes helyi és idényjellegű, fenékvonóhálós halászati tevékenységek során használt vonóhálók legkisebb szembősége

(1) Az 1967/2006/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének h) pontjától és 9. cikke (3) bekezdésének 2. pontjától eltérve, a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, hajók részére továbbra is engedélyezhetik a zsákvégnél 40 mm-es szembőségű, rombusz alakú szemekből álló hálók használatát olyan helyi vagy idényjellegű, fenékvonóhálós halászati tevékenységek során, amelyek a harmadik országokkal nem megosztott halállományok kiaknázására irányulnak.

(2) Az (1) bekezdés csak azokra a halászati tevékenységekre vonatkozik, amelyeket a tagállamok 2007. január 1-jén hatályos nemzeti jogukkal összhangban már hivatalosan engedélyeztek, és nem eredményezheti azt, hogy a halászati erőkifejtés mértéke a 2006. évi szint fölé emelkedjen.

(3) A tagállamok a szokásos informatikai csatornán keresztül 2008. január 15-ig benyújtják a Bizottságnak az (1) bekezdéssel összhangban engedélyezett hajók jegyzékét. Az engedélyezett hajók jegyzéke tartalmazza:

a) a hajó közösségi flotta-nyilvántartási számát (CFR) és külső jelzéseit a 26/2004/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint;

b) a valamennyi hajó által végzett engedélyezett halászati tevékenység ismertetését a célfaj(ok), a XIV. mellékletben foglaltak szerinti GFCM/31/2007/2 határozat meghatározása szerinti halászterület és az alkalmazott halászeszköz technikai szembőség-jellemzőinek tekintetében;

c) az engedélyezett halászati időszakot.

(4) A Bizottság a tagállamoktól beérkezett információkat továbbítja a GFCM Ügyvezető Titkárságára.

VII. FEJEZET

A NAFO SZABÁLYOZÁSI TERÜLETÉN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Fogási jelentés

(1) A grönlandi laposhal halászatára a 2115/2005/EK rendelet 5. cikkével összhangban feljogosított hajó parancsnoka a saját lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak elektronikus úton fogási jelentést küld, amelyben megadja a grönlandi laposhal hajója által kifogott mennyiségét, beleértve azt is, ha nem volt fogás.

(2) Az (1) bekezdésben előírt jelentést első alkalommal legkésőbb a hajónak a NAFO szabályozási területre történő belépését vagy a halászati út megkezdését követő tizedik nap végén kell elküldeni. Jelentést ötnaponta kell küldeni. Ha úgy ítélik meg, hogy a grönlandi laposhal (1) bekezdés szerint bejelentett fogásai kimerítik a tagállamnak kiosztott kvóta 75 %-át, a hajóparancsnok háromnaponta küld jelentést.

(3) A tagállamok a fogási jelentéseket a kézhezvételt követően továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja a NAFO Titkárságának.

33. cikk

További ellenőrző intézkedések

(1) A grönlandi laposhal halászatára a 2115/2005/EK rendelet 5. cikkével összhangban feljogosított hajók csak abban az esetben léphetnek be a NAFO szabályozási területre, ha a fedélzeten tárolt fogások mennyisége - tekintet nélkül a fajösszetételre - nem éri el az 50 tonnát, illetve ha a halászterülethez való hozzáférést e cikk (2), (3) és a (4) bekezdésével összhangban engedélyezték.

(2) Amennyiben a grönlandi laposhal halászatára a 2115/2005/EK rendelet 5. cikkével összhangban feljogosított hajók 50 tonnányi vagy azt meghaladó mennyiségű olyan fogást szállítanak, amelyet a NAFO szabályozási területen kívül halásztak, a NAFO szabályozási területre való belépés (ENT) előtt legkésőbb 72 órával e-mailben vagy faxon értesítik a NAFO Titkárságát a fedélzeten tárolt fogásmennyiségről, a földrajzi helyzetről (szélesség/hosszúság), ahol a hajó a parancsnok becslése szerint megkezdi a halászatot, valamint a megjelölt pontra való megérkezés becsült idejét.

(3) Ha egy ellenőrhajó a (2) bekezdésben említett értesítés megküldését követően jelzi az ellenőrzés végrehajtására irányuló szándékát, az adott halászhajóval közölnie kell az ellenőrzés tervezett helyszínének koordinátáit. Az ellenőrzés helyszíne nem lehet 60 tengeri mérfölddel távolabb attól a ponttól, ahol a hajó a parancsnok becslése szerint megkezdi a halászatot.

(4) Amennyiben a grönlandi laposhal halászatára a 2115/2005/EK rendelet 5. cikkével összhangban feljogosított hajók a NAFO szabályozási területre való belépésig sem a NAFO Titkárságától, sem ellenőrhajóktól nem kapnak értesítést arra vonatkozóan, hogy egy ellenőrhajó a (3) bekezdéssel összhangban ellenőrzést kíván végrehajtani, hozzáláthatnak a halászathoz. A halászhajók előzetes ellenőrzés nélkül abban az esetben is megkezdhetik a halászatot, ha az ellenőrhajó nem kezdte meg a halászhajó ellenőrzését három órával ez utóbbinak az ellenőrzési helyszínre történő megérkezése után.

34. cikk

Korallvédő körzet

A VII. mellékletben meghatározott NAFO 3O körzetben minden, fenékhalászati eszközzel folytatott halászati tevékenység tilos.

VIII. FEJEZET

A NEAFC HATÁLYA ALÁ TAROZÓ TERÜLETEN TARTÓZKODÓ HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK ÁLTAL FOGOTT, LEFAGYASZTÁSRA KERÜLŐ HAL KIRAKODÁSÁRA VAGY ÁTRAKODÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

35. cikk

A kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés

A 2847/93/EGK rendelet és a harmadik országok halászhajóinak a közösségi kikötőkben történő közvetlen kikötésére és fogásaik értékesítésére vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1994. május 6-i 1093/94/EK tanácsi rendelet ( 49 ) sérelme nélkül, az e fejezetben meghatározott eljárások a harmadik országbeli hajók által a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen fogott, lefagyasztásra kerülő hal tagállami kikötőkben történő kirakodására vagy átrakodására alkalmazandók.

36. cikk

Kijelölt kikötők

A közösségi vizeken történő kirakodás és átrakodás csak az erre kijelölt kikötőkben engedélyezett.

A tagállamok egy kirakodásra használt helyet vagy egy parthoz közeli helyet jelölnek ki (kijelölt kikötők), ahol engedélyezik a halak 35. cikkben említett kirakodását vagy átrakodását. A tagállamok a 2007-ben kijelölt kikötők jegyzékének bármilyen változásáról, a változások hatályba lépésének időpontja előtt legalább tizenöt nappal értesítik a Bizottságot.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának "C" sorozatában közzéteszi és internetes oldalán elérhetővé teszi a kikötők jegyzékét és annak változásait.

37. cikk

Előzetes értesítés a kikötőbe való érkezésről

(1) A 2847/93/EGK rendelet 28e. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a valamely kikötőbe kirakodás vagy átrakodás céljából belépni szándékozó, a 35. cikkben említettek szerinti halat szállító minden halászhajó parancsnoka vagy annak képviselője legalább három munkanappal várható érkezésük előtt értesíti az adott kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítéshez csatolni kell a VIII. melléklet I. részében található formanyomtatvány megfelelően kitöltött A. részét a következők szerint:

a) a PSC 1. formanyomtatvány használatos abban az esetben, ha a halászhajó saját fogásait szándékozik kirakodni;

b) a PSC 2. formanyomtatvány használatos abban az esetben, ha a halászhajó átrakodási műveletben vett részt. Utóbbi esetben minden egyes átadó hajó tekintetében külön formanyomtatványt kell kitölteni.

(3) A kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul továbbítják a (2) bekezdésben említett formanyomtatvány egy példányát a halászhajó lobogó szerinti tagállama számára, illetve átrakodási műveletben részt vett hajó esetében az átadó hajók szerinti állam(ok) számára.

38. cikk

Kirakodásra és átrakodásra vonatkozó engedély

(1) Ki- vagy átrakodásra a kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai csak azt követően adhatnak engedélyt, hogy a kirakodni vagy átrakodni szándékozó halászhajó lobogó szerinti állama, vagy - amennyiben a hajó átrakodásban vett részt a kikötőn kívül - az átadó hajók szerinti állam vagy államok, a 37. cikk (3) bekezdése szerint továbbított formanyomtatvány B. részének megfelelő kitöltésével és a nyomtatvány egy példányának visszaküldésével megerősítették, hogy:

a) a saját maga által zsákmányolt halat szállító hajó elegendő kvótával rendelkezik a bejelentett fajok halászatára;

b) a fedélzeten tárolt hal mennyiségét a szabályoknak megfelelően bejelentették, és azt figyelembe vették az adott esetben alkalmazandó fogási vagy erőkifejtési korlátozás kiszámításakor;

c) a saját maga által zsákmányolt halat szállító hajó a bejelentett területre vonatkozóan rendelkezik halászati engedéllyel;

d) VMS-adatok alapján ellenőrizték, hogy a hajó a bejelentett fogás származási helyeként megadott területen tartózkodott.

A kirakodási vagy átrakodási műveleteket csak azt követően lehet megkezdeni, hogy a kikötő szerinti állam illetékes hatóságai arra engedélyt adtak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai az (1) bekezdésben említett megerősítés hiányában is adhatnak teljes vagy részleges kirakodási engedélyt, de ilyen esetekben az érintett halfogást egy az illetékes hatóságok felügyelete alatt álló raktárban kell tárolni. Az ilyen halakat csak az (1) bekezdésben említett megerősítés kézhezvétele után lehet értékesíteni, átrakodni vagy elszállítani. Amennyiben a kirakodás időpontjától számított 14 napon belül nem érkezik meg a megerősítés, a kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai, a nemzeti szabályoknak megfelelően a halat lefoglalhatják és rendelkezhetnek vele.

(3) A kikötő szerinti állam illetékes hatóságai a kirakodási vagy átrakodási engedély megadására vagy megtagadására vonatkozó határozatáról a VIII. melléklet I. részében előírt formanyomtatvány szabályszerűen kitöltött C. része egy példányának a Bizottságnak és a NEAFC titkárának történő továbbítása révén haladéktalanul értesítést ad, amennyiben a kirakodott vagy átrakodott halmennyiségeket a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területén fogták.

39. cikk

Vizsgálatok

(1) A tagállamok illetékes hatóságai évente a 35. cikkben említett harmadik országbeli hajók tagállami kikötőkben történő kirakodásainak vagy átrakodásainak legalább 15 %-át ellenőrzik.

(2) A vizsgálatok során ellenőrzik a teljes kirakodási és átrakodási műveletet, és összehasonlító ellenőrzést végeznek a kirakodásra vonatkozó előzetes értesítésben bejelentett fajok mennyisége és a ténylegesen ki- vagy átrakodott fajok mennyisége között.

(3) Az ellenőrök mindent megtesznek a halászhajók indokolatlan feltartóztatásának elkerülése érdekében, illetve annak biztosítására, hogy a halászhajók a lehető legkisebb akadályoztatást és kényelmetlenséget szenvedjék el, valamint, hogy a fogott hal minősége ne romoljon.

40. cikk

Vizsgálati jelentések

(1) Minden egyes vizsgálatot dokumentálni kell a VIII. melléklet II. részében meghatározott vizsgálati jelentés kitöltésével.

(2) A vizsgálati jelentések egy-egy példányát haladéktalanul továbbítani kell az ellenőrzött halászhajó lobogója szerinti állam számára, és - amennyiben a halászhajó átrakodási műveletet hajtott végre - az átadó hajók lobogója szerinti állam vagy államok számára, valamint a Bizottság és a NEAFC titkára számára, amennyiben a kirakodott vagy átrakodott halmennyiségeket a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen fogták.

(3) A vizsgálati jelentések eredeti példányát vagy hiteles másolatát kérésre meg kell küldeni az ellenőrzött halászhajó lobogó szerinti állama számára.

IX. FEJEZET

A CCAMLR EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Korlátozások és a hajókkal kapcsolatos információkra vonatkozó követelmények

41. cikk

Tilalmak és fogási korlátozások

(1) A IX. mellékletben meghatározott fajok célzott halászata az említett mellékletben feltüntetett övezetekben és időszakokban tilos.

(2) Az új és felderítő halászatra a X. mellékletben meghatározott fogási és járulékos fogási korlátozásokat kell alkalmazni az említett mellékletben feltüntetett alterületeken.

2. SZAKASZ

Felderítő halászat

42. cikk

A felderítő halászat során alkalmazandó magatartási szabályok

A 601/2004/EK rendelet 4. cikkének sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamennyi közösségi halászhajó felszerelése tartalmazza a következőket:

a) megfelelő kommunikációs berendezés (többek között MF/HF rádió és legalább egy, 406 MHz-es frekvencián működő helyzetjelző rádió-irányadó (EPIRB), valamint képzett és a lehetőség szerint GMDSS-felszereléssel ellátott operátorok a hajón;

b) a hajón lévő valamennyi személy számára elegendő, merülés esetén életmentő ruházat;

c) az út során esetlegesen felmerülő egészségügyi vészhelyzet kezeléséhez szükséges megfelelő intézkedések;

d) előre nem látható késedelmek és blokádok esetére szolgáló étel-, ivóvíz- és üzemanyag-tartalékok, valamint a kulcsfontosságú felszerelések tartalék-alkatrészei;

e) jóváhagyott olajszennyezési vészhelyzeti terv (SOPEP), amely vázolja az üzemanyag vagy hulladék tengerbe ömlése esetén a tengeri környezet szennyezését enyhítő intézkedéseket (a biztosítást is beleértve).

43. cikk

Részvétel felderítő halászatban

(1) A Spanyolország lobogója alatt közlekedő és ott lajstromozott halászhajók, amelyekről a CCAMLR-t a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikke rendelkezéseinek megfelelően értesítették, részt vehetnek a Dissostichus spp. horogsoros felderítő halászatában a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1 és 58.4.2 körzetben, illetve az 58.4.3b) körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein.

(2) Az 58.4.3b) körzetben egy időben csak egy halászhajó halászhat.

(3) A teljes fogási és járulékos fogási korlátozásokat a 88.1 és 88.2 alterület valamint az 58.4.1 és 58.4.2 körzet vonatkozásában, és ezek mindegyikének kisléptékű kutatási egységenkénti (SSRU) felosztását a X. melléklet határozza meg. A halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén berekesztik, ha a bejelentett fogás eléri a meghatározott fogási korlátozást, és az említett kisléptékű kutatási egységet az idény hátralévő részére lezárják a halászat elől.

(4) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információ megszerzése és a fogás és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Azonban az 58.4.1 és 58.4.2 körzetben tilos a halászat az 550 méternél kisebb mélységben.

44. cikk

Jelentéstételi rendszerek

A 43. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő halászhajókra a következő fogási és erőkifejtési jelentési rendszerek vonatkoznak:

a) a 601/2004/EK rendelet 12. cikkében meghatározott ötnapos fogási és erőkifejtési jelentési rendszer, azon tagállamok kivételével, amelyeknek a fogási és erőkifejtési jelentéseket legfeljebb két nappal a jelentési időszakok vége után kell benyújtaniuk a Bizottságnak a CCAMLR részére történő azonnali továbbítás céljából. A 88.1 és 88.2 alterület, valamint az 58.4.1 és 58.4.2 körzet esetében a jelentéseket kisléptékű kutatási egységenként kell elkészíteni;

b) a 601/2004/EK rendelet 13. cikkében meghatározott havi, részletes bontású fogási és tevékenységi adatokra vonatkozó jelentési rendszer;

c) jelentést kell tenni a visszadobott Dissostichus eleginoides és Dissostichus mawsoni fajba tartozó egyedek teljes számáról és össztömegéről, a "megkocsonyásodott" állapotúakat is beleértve.

45. cikk

A fogás meghatározása

(1) E szakasz alkalmazásában a fogás egy vagy több horogsor egyetlen helyszínen történő kihelyezéséből áll. A fogási vagy tevékenységi jelentés alkalmazásában a fogás pontos földrajzi helyét a felhasznált horogsor vagy horogsorok középpontja határozza meg.

(2) Ahhoz, hogy kutatófogásnak minősüljön:

a) valamennyi kutatófogást egymástól legalább öt tengeri mérföldes távolságra kell végrehajtani, amely távolságot a kutatófogás helyének földrajzi középpontjától kell mérni;

b) minden egyes fogás legalább 3 500 és legfeljebb 10 000 horog felhasználásával történik; ez ugyanazon a helyszínen több külön horogsor kihelyezésével is megvalósítható;

c) valamennyi fogásnál legfeljebb hatórás merítési időt kell hagyni, amely a kihelyezési folyamat befejezésének idejétől a behúzási folyamat megkezdéséig mérendő.

46. cikk

Kutatási tervek

A 43. cikkben említett felderítő halászatban részt vevő halászhajók a FAO 88.1 és 88.2 alterület, valamint az 58.4.1 és 58.4.2 körzet felosztásával keletkezett valamennyi kisléptékű kutatási egység területén végrehajtják a kutatási terveket. A kutatási terv végrehajtása a következőképpen történik:

a) a kisléptékű kutatási egység területére való első belépéskor az első 10 fogást - amelyet az "első sorozat"-ként jelölnek - "kutatófogás"-ként kell feltüntetni; e műveleteknek meg kell felelniük a 45. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak;

b) a következő 10 fogást vagy 10 tonnányi zsákmányt - amelyik jelzőszintet előbb elérik - "második sorozat"-ként kell jelölni. A második sorozatba tartozó fogások a hajóparancsnok döntésétől függően a rendes felderítő halászat részeként is elvégezhetők. E műveletek azonban kutatófogásnak is tekinthetők, amennyiben teljesítik a 45. cikk (2) bekezdésének kritériumait;

c) a fogás első és második sorozatának befejezésekor, amennyiben a hajóparancsnok folytatni kívánja a halászatot a kisléptékű kutatási egység területén, a hajónak egy "harmadik sorozat"-ot is el kell végeznie, ily módon a három sorozatban összesen 20 kutatófogást hajtanak végre. A fogás harmadik sorozatát a kisléptékű kutatási egység területén tett ugyanazon látogatás során kell elvégezni, mint az első és második sorozatot;

d) 20 kutatófogás teljesítését követően a hajó tovább halászhat a kisléptékű kutatási egység területén;

e) a 88.1 és 88.2 alterület A, B, C, E és G jelzésű kisléptékű kutatási egységében, ahol a tengerfenék halászható területe 15 000 km2 -nél kisebb, a b), c) és d) pont nem alkalmazandó, és a 10 kutatófogás teljesítését követően a hajó tovább halászhat a kisléptékű kutatási egység területén.

47. cikk

Adatgyűjtési tervek

(1) A 43. cikkben említett felderítő halászatban részt vevő halászhajók a FAO 88.1 és 88.2 alterület, valamint az 58.4.1 és 58.4.2 körzet felosztásával keletkezett valamennyi kisléptékű kutatási egység területén végrehajtják az adatgyűjtési terveket. Az adatgyűjtési terv a következő adatokat tartalmazza:

a) helyzet és tengermélység az egy-egy fogást alkotó valamennyi horogsor mindkét végén;

b) a kihelyezés, merítés és behúzás ideje;

c) a felszínen elvesztett halak száma és faja;

d) a kihelyezett horgok száma;

e) a csali típusa;

f) a csali alkalmazásának eredményessége ( %);

g) a horog típusa;

h) tengeri és légköri viszonyok, valamint a holdfázis a horogsorok kihelyezése idején.

(2) Minden kutatási célú horogsor-kihelyezés esetében össze kell gyűjteni az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot; mindenekelőtt egyenként meg kell mérni a kutatási célú horogsor-kihelyezés során fogott halakat, legfeljebb azonban csak 100 darabot, és legalább 30 halból kell mintát venni biológiai vizsgálatokra. Ha a fogás több mint 100 halból áll, megfelelő módszert kell alkalmazni a halak véletlenszerű almintákra osztására.

48. cikk

Jelölési program

A 601/2004/EK rendelet 7b. cikkének sérelme nélkül valamennyi horogsoros hajó halászat közben folyamatosan jelöli és visszaengedi a Dissostichus spp.-t a CCAMLR jelölési jegyzőkönyvvel összhangban e faj halászatára megállapított védelmi intézkedésekben meghatározott mértékben.

49. cikk

Tudományos megfigyelők

(1) A 43. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő valamennyi halászhajóval legalább két tudományos megfigyelő foglalkozik; egyikük a CCAMLR nemzetközi tudományos megfigyelési rendszerének megfelelően kinevezett megfigyelő, aki a halászati időszakban valamennyi halászati tevékenység során a hajón tartózkodik.

(2) A tagállamok, az alkalmazandó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseikre, többek között a nemzeti bíróságon a bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó szabályokra is figyelemmel, illetve azokkal összhangban, az e rendszer alapján kijelölő CCAMLR szerződő fél ellenőrei által készített jelentéseket, a saját ellenőrei által készített jelentésekkel azonos módon kezelik és azok alapján ugyanúgy lépnek fel, és az érintett tagállam és kijelölő CCAMLR szerződő fél együttműködik az ilyen jelentések alapján megindított bírósági vagy egyéb eljárások lefolytatásának elősegítése érdekében.

50. cikk

A krillhalászatban való részvételi szándékra vonatkozó értesítések

(1) A 601/2004/EK rendelet 5a. cikkétől eltérően, ha valamely tagállam a CCAMLR egyezmény hatálya alá tartozó területen krillhalászatban kíván részt venni, ezen szándékáról az CCAMLR Titkárságát és a Bizottságot legalább négy hónappal a CCAMLR-bizottság - közvetlenül a kiválasztott halászati idényt megelőző - éves ülése előtt és e rendelet XI. mellékletében megadott formátum szerint értesíti annak biztosítása érdekében, hogy a CCAMLR-bizottság általi megfelelő felülvizsgálatra sor kerüljön mielőtt a hajók megkezdik a halászati tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítés magában foglalja a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat a krillhalászatban részt vevő tagállam által engedélyezett valamennyi halászhajó tekintetében.

(3) A CCAMLR egyezmény hatálya alá tartozó területeken krillhalászatban részt venni szándékozó tagállamok kizárólag az értesítés időszakában a lobogója alatt közlekedő halászhajókról küldenek értesítést.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a tagállamoknak jogukban áll a krillhalászatban való részvételt olyan hajók számára is engedélyezni, amelyek nem szerepelnek a CCAMLR-nek az (1)-(3) bekezdés szerint küldött értesítésben, amennyiben az értesítésben szereplő hajók alapos operatív indokok vagy vis maior következtében nem vehetnek részt a halászatban. Ilyen esetben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR Titkárságát és a Bizottságot és megadja az alábbiakat:

i a (2) bekezdésben említett, helyettesítésre szánt hajó(k) teljes körű adatait;

ii a helyettesítést indokoló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5) A (3) és (4) bekezdéstől eltérően a tagállamok a CCAMLR IUU-hajólistán szereplő halászhajók számára nem engedélyezik a krillhalászatban való részvételt.

51. cikk

A krillhalászatra vonatkozó elővigyázatossági fogási korlátozások egyes alterületeken

(1) A 48.1, 48.2, 48.3 és 48.4 statisztikai alterületen történő krillhalászat tekintetében a teljes összfogás halászidényenként nem haladhatja meg a 3,47 millió tonnát. Az 58.4.2 statisztikai körzetben történő krillhalászat tekintetében a teljes fogás halászidényenként nem haladhatja meg a 2,645 millió tonnát.

(2) E teljes fogási korlátozás kisebb gazdálkodási egységek közötti felosztásának megállapításáig, amelyre a tudományos bizottság véleménye alapján kerül sor, a 48.1, 48.2, 48.3 és 48.4 statisztikai alterületeken a teljes összfogás halászidényenként 620 000 tonnára korlátozódik. Az 58.4.2 statisztikai körzetben a teljes fogás a k. h. 55°-tól nyugatra 260 000 tonnára és a k. h. 55°-tól keletre 192 000 tonnára korlátozódik halászidényenként.

(3) A halászidény december 1-jén kezdődik és a következő év november 30-án ér véget.

(4) Az 58.4.2 statisztikai körzetben krillhalászatban részt vevő valamennyi hajón legalább egy, a CCAMLR nemzetközi tudományos megfigyelési rendszerének megfelelően kinevezett tudományos megfigyelőnek vagy az említett rendszer követelményeinek megfelelő hazai tudományos megfigyelőnek, valamint - amennyiben lehetséges - még egy tudományos megfigyelőnek kell tartózkodnia a halászidény összes halászati tevékenysége során.

52. cikk

A krillhalászati adatokra vonatkozó jelentéstételi rendszer

(1) A krillfogásokat a 601/2004/EK rendelet 10. cikkével összhangban kell jelenteni.

(2) Amennyiben bármely halászidényben a teljes bejelentett fogás meghaladja vagy eléri a beavatkozási szint 80 %-át - amely beavatkozási szint a 48.1., 48.2., 48.3. és 48.4. alterületeken 620 000 tonna, az 58.4.2. alterületen a k. h. 55°-tól nyugatra 260 000 tonna és a k. h. 55°-tól keletre 192 000 tonna -, a fogásokat a 601/2004/EK rendelet 11. cikke szerint kell jelenteni.

(3) Az azon halászidényt követő halászidényben, amelyben a teljes bejelentett fogás meghaladta vagy elérte a (2) bekezdésben megállapított beavatkozási szint 80 %-át, a fogásokat a 601/2004/EK rendelet 11. cikkének megfelelően kell jelenteni, amennyiben a teljes fogás meghaladja vagy eléri az említett beavatkozási szint 50 %-át.

(4) A tagállamok minden halászidény végén valamennyi halászhajójuktól bekérik az egyes fogásokra vonatkozó, a részletes bontású fogási és tevékenységi CCAMLR-formanyomtatvány kitöltéséhez szükséges adatokat. A tagállamok - a CCAMLR C1-es, a vonóhálós halászati tevékenységekre vonatkozó formanyomtatványát használva - legkésőbb a következő év április 1-jéig továbbítják ezeket az adatokat a CCAMLR ügyvezető titkárának és a Bizottságnak.

53. cikk

A Dissostichus spp. felderítő halászatára vonatkozó egyes korlátozások

(1) A Dissostichus spp. tekintetében a teljes fogás a BAZARE Bank

(az 58.4.3b statisztikai körzet) nemzeti joghatóságon kívüli területein a 2007-2008. évi halászati idényben nem haladhatja meg:

i. a 150 tonnás elővigyázatossági határt, amely a következőképpen alkalmazandó:

A. kisléptékű kutatási egység - 150 tonna

B. kisléptékű kutatási egység - 0 tonna;

ii. egy további 50 tonnás mennyiséghatárt az A. és B. kisléptékű kutatási egységben a 2007-2008. évben folytatott tudományos kutatási felmérés céljából.

(2) Az (1) bekezdés i. alpontjában az A. kisléptékű kutatási egységre vonatkozóan említett teljes fogásra nem kerülhet sor a 2008. március 16-tól a tudományos kutatási felmérés végéig vagy 2008. június 1-jéig tartó időszakban, attól függően, hogy melyik történik korábban.

54. cikk

A mélytengeri kopoltyúhálós halászat átmeneti tilalma

(1) E cikk alkalmazásában:

A kopoltyúháló egyszeres, kétszeres vagy háromszoros hálófalból álló, függőleges füzér a felszínen, a vízben vagy a fenéken, amelybe a halak a kopoltyújuknál fogva vagy más módon beleakadnak. A kopoltyúháló felső zsinórján (a főzsinóron) úszók, az alsó zsinórján (az alínen) általában súlyok találhatók. A kopoltyúháló egyszeres vagy ritkábban két- vagy háromszoros hálóból áll ("tükörháló"), amelyeket ugyanarra a tartókötélre szerelnek. Egy halászeszközben több hálótípus kombinálható (például tükörháló és kopoltyúháló). Ezeket a hálókat egymagukban, vagy - gyakrabban - nagy számban sorban elhelyezve alkalmazzák ("hálóflották"). A halászeszközt a fenékhez rögzítve helyezik el ("fenéken rögzített háló"), vagy szabadon vagy a hajóhoz rögzítve sodortatják ("eresztőháló").

(2) A CCAMLR egyezmény hatálya alá tartozó területen tudományos kutatáson kívüli célra tilos kopoltyúhálókat használni mindaddig, amíg a tudományos bizottság az említett halászeszköz lehetséges hatásait meg nem vizsgálta és arról jelentést nem készített, és a Bizottság, a tudományos bizottság szakvéleménye alapján el nem fogadta, hogy az adott halászati módszer a CCAMLR egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazható.

(3) A kopoltyúhálók 100 méternél mélyebb vízben, tudományos kutatás céljából való használatára vonatkozó javaslatról előzetesen értesíteni kell a tudományos bizottságot, és azt a Bizottságnak - a kutatás megkezdése előtt - jóvá kell hagynia.

(4) A CCAMLR egyezmény hatálya alá tartozó területen áthaladni kívánó, kopoltyúhálóval felszerelt hajóknak előzetes értesítést kell küldeniük a Titkárság számára ezen szándékukról, illetve a CCAMLR egyezmény hatálya alá tartozó területen való áthaladásuk várható időpontjáról. A CCAMLR egyezmény területén kopoltyúhálóval rendelkező bármely olyan hajó, amely elmulasztott előzetes értesítést küldeni, megsérti e rendelkezéseket.

55. cikk

A tengeri madarak véletlen elpusztulásának minimalizálása

(1) A 601/2004/EK rendelet 8. cikkének sérelme nélkül, a horogsorral végzett halászat spanyol módszerét alkalmazó hajók esetében nehezékeket kell kiereszteni még mielőtt a zsinór megfeszülne.

(2) Az (1) bekezdésben említett horogsoros halászat céljára a következő súlyok használhatók:

a) legalább 8,5 kg súlyú, hagyományos, kőből vagy betonból készült nehezékek legfeljebb 40 méteres szakaszonként elhelyezve;

b) legalább 6 kg súlyú, hagyományos, kőből vagy betonból készült nehezékek legfeljebb 20 méteres szakaszonként elhelyezve vagy

c) legalább 5 kg súlyú, nem láncszemekből álló tömör acél nehezékek, legfeljebb 40 méteres szakaszonként elhelyezve.

56. cikk

Halászati tilalom

(1) A CCAMLR Titkárságának halászati tilalomról küldött értesítését követően a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt hajózó és a területen, igazgatási egységben, alterületen, körzetben, kis léptékű kutatási egységben vagy egyéb igazgatási egységben halászó valamennyi hajó, amelyre a tilalmi értesítés vonatkozik, az értesítésben megállapított tilalmi határidőig teljes halászeszközét kiemeli a vízből.

(2) Ilyen értesítésnek a hajó általi átvételét követően további horogsor nem rögzíthető az értesítés szerinti tilalmi határidőtől számított 24 órán belül. Amennyiben az értesítés átvételére a tilalmi határidőt megelőző kevesebb, mint 24 órával került sor, az értesítést követően további horogsor nem rögzíthető.

(3) A halászat tilalma esetében valamennyi hajó elhagyja a halászterületet, miután minden halászeszközt kiemelt a vízből.

(4) Ha egy hajó nem képes az értesítésben szereplő tilalmi határidőig minden halászeszközét kiemelni a vízből az alábbi okok következtében:

i. a hajó és a személyzet biztonsága;

ii. a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében fellépő korlátozások;

iii. jég borította tenger; vagy

iv. az Antarktisz tengeri élővilága védelmének szükségessége,

a hajó értesíti erről az érintett tagállamot. A tagállam haladéktalanul értesíti a CCAMLR Titkárságát és a Bizottságot. A halászhajó ugyanakkor minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy teljes halászeszközét a lehető leghamarabb kiemelje a vízből.

(5) Ha a (4) bekezdés alkalmazandó, a tagállamok a halászhajó intézkedéseire vonatkozó vizsgálatot indítanak, és - nemzeti eljárásaiknak megfelelően - az eredményekről, valamint minden releváns kérdésről legkésőbb a CCAMLR soron következő megbeszélésén beszámolnak a CCAMLR Titkárságának és a Bizottságnak. A végső jelentésnek értékelnie kell, hogy a halászhajó minden ésszerű intézkedést megtett-e arra vonatkozóan, hogy teljes halászeszközét kiemelje a vízből:

i. az értesítés szerinti tilalmi határidőig; és

ii. a (4) bekezdésben említett értesítést követő lehető legrövidebb időn belül.

(6) Amennyiben egy halászhajó a teljes halászeszközének vízből való kiemelését követően nem hagyja el azonnal a lezárt területet, a lobogó szerinti tagállam vagy halászhajó erről tájékoztatja a CCAMLR Titkárságát és a Bizottságot.

X. FEJEZET

A SEAFO TERÜLETÉN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

A hajók halászati engedélye

57. cikk

A hajók halászati engedélye

(1) A tagállamok 2008. június 1-jéig, lehetőség szerint elektronikus úton elküldik a Bizottság számára azon hajóik listáját, amelyek kiállított halászati engedély birtokában jogosultak a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységet folytatni.

(2) Az (1) bekezdésben említett listán szereplő hajók tulajdonosai közösségi állampolgárok vagy jogi személyek.

(3) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászhajók csak abban az esetben jogosultak halászati tevékenységet folytatni, ha eleget tesznek a SEAFO-egyezményben meghatározott követelményeknek és kötelességeknek, valamint megőrzési és gazdálkodási intézkedéseknek.

(4) Nem állítható ki halászati engedély azon hajók számára, amelyek jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászatot folytattak, kivéve ha az új tulajdonos megfelelő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az előző tulajdonosok és üzemeltetők már semmiféle jogi, haszonélvezeti vagy pénzügyi érdekkel nem rendelkeznek hajóik tekintetében, és semmilyen ellenőrzést nem gyakorolnak hajóik felett, illetve hogy - az összes vonatkozó tényre figyelemmel - hajóik nem vesznek részt a jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászatban és nem is hozhatók azzal összefüggésbe.

(5) Az (1) bekezdésben említett lista a következő információkat tartalmazza:

a) a hajó neve, lajstromozási száma, korábbi nevei (amennyiben ismertek) és a lajstromozási kikötő;

b) korábbi lobogó (ha volt ilyen);

c) a hajó nemzetközi rádióhívójele (amennyiben létezik);

d) a tulajdonos vagy tulajdonosok neve és címe;

e) a hajó típusa;

f) hossza;

g) az üzemeltető (kezelő) vagy üzemeltetők (kezelők) neve és címe (ha van ilyen);

h) bruttó regisztertonna; valamint

i) főhajtómű vagy hajtóművek teljesítménye.

(6) A tagállamok, a jogosult hajók első listájának összeállítását követően minden alkalommal amikor változás történik haladéktalanul értesítik a Bizottságot a lista minden kiegészítéséről, az esetleges törlésekről és/vagy bármely módosításáról.

58. cikk

Az engedéllyel rendelkező hajók kötelezettségei

(1) A hajók megfelelnek a SEAFO valamennyi vonatkozó megőrzési és gazdálkodási intézkedésének.

(2) Az engedéllyel rendelkező halászhajók a fedélzeten tartják a nyilvántartásba vételt igazoló érvényes bizonyítványokat és a halászati és/vagy átrakodási engedélyt.

59. cikk

Engedéllyel nem rendelkező hajók

(1) A tagállamok intézkedéseket hoznak a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajok a SEAFO által jóváhagyott hajók lajstromában nem szereplő hajók által történő halászatának, fedélzeten való tárolásának, át- és kirakodásának tilalmáról.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan tényeken alapuló információról, amelyek alapján jogosan feltételezhető, hogy a SEAFO által jóváhagyott hajók lajtromában nem szereplő hajók a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajok halászatában és/vagy átrakodásában vesznek részt a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(3) A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítására, hogy a SEAFO által jóváhagyott hajók lajstromába felvett hajók tulajdonosai a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen nem vesznek részt a jóváhagyott hajók lajstromában nem szereplő hajók által folytatott halászati tevékenységekben, és azokkal nem is hozhatók összefüggésbe.

2. SZAKASZ

Átrakodások

60. cikk

Tengeren történő átrakodás tilalma

A tagállamok a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára megtiltják a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajok tengeren történő átrakodását.

61. cikk

Kikötői átrakodás

(1) Az egyezményben szabályozott fajokra halászó közösségi halászhajók a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen csak akkor rakodhatnak át valamely SEAFO szerződő fél kikötőjében, ha az érintett kikötő szerinti szerződő féltől előzetesen engedélyt kaptak a művelet elvégzésére. A közösségi halászhajók csak akkor kapnak engedélyt átrakodási művelet végrehajtására, ha a lobogó szerinti tagállamtól és a kikötő szerinti államtól erre előzetesen engedélyt kaptak.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy engedéllyel rendelkező halászhajóik előzetes engedélyt kapjanak kikötőben történő átrakodás végrehajtására. A tagállamok gondoskodnak arról is, hogy az átrakodott mennyiségek megfeleljenek a hajók által bejelentett fogásmennyiségnek, és előírják az átrakodásra vonatkozó jelentés elkészítését.

(3) Azon közösségi halászhajó parancsnoka, amely a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászott és a SEAFO-egyezményben szabályozott fajokból álló fogásokat bármely mennyiségben egy másik hajóra (a továbbiakban: "fogadó hajó") rakodja át, az átrakodás alkalmával tájékoztatja a fogadó hajó lobogója szerinti államot az érintett fajokról és mennyiségekről, az átrakodás időpontjáról, valamint a fogások helyéről, és saját hajójának a lobogója szerinti tagállama számára a XII. melléklet I. részében meghatározott formátumú SEAFO átrakodási nyilatkozatot küld.

(4) A közösségi halászhajó parancsnoka, legalább 24 órával az átrakodás megkezdése előtt továbbítja a művelet helyszínéül szolgáló kikötő szerinti SEAFO szerződő fél számára a következő információkat:

- az átrakodó halászhajók neve,

- a fogadó hajók neve,

- az átrakodni szándékozott mennyiség fajonként,

- az átrakodás napja és a helyszínéül szolgáló kikötő.

(5) Amennyiben az átrakodásra egy SEAFO szerződő fél kikötőjében kerül sor, a művelet megkezdése előtt legalább 24 órával, illetve a művelet végén a közösségi fogadó hajó parancsnoka tájékoztatja a kikötő szerinti állam illetékes hatóságait a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajokból a hajója fedélzetén tárolt kifogott mennyiségekről, és 24 órán belül továbbítja az említett hatóságok számára a SEAFO átrakodási nyilatkozatot.

(6) A Közösség valamely tagállamának lobogója alatt közlekedő fogadó hajó parancsnoka, 48 órával a kirakodás megkezdése előtt SEAFO átrakodási nyilatkozatot küld a kirakodás helyéül szolgáló kikötő szerinti állam illetékes hatóságai számára.

(7) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a kapott információk pontosságának ellenőrzésére, és együttműködnek a lobogó szerinti állammal annak érdekében, hogy a kirakodott mennyiségek megfeleljenek a hajók által bejelentett fogások mennyiségének.

(8) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen az egyezményben szabályozott fajok halászatára jogosult hajókkal rendelkező tagállamok 2008. június 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a lobogójuk alatt közlekedő hajók által végrehajtott átrakodásokra vonatkozó adatokról.

3. SZAKASZ

Sérülékeny mélytengeri élőhelyek és ökoszisztémák kezelésére vonatkozó megőrzési intézkedések

62. cikk

Lezárt területek

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajok közösségi hajók általi halászata tilos a következő területeken:

a) A1 alkörzet

i. Dampier-fenékhegy

ii. Malahit Guyot-fenékhegy

b) B1 alkörzet

Molloy-fenékhegy

c) C körzet

i. Schmidt-Ott-fenékhegy és Erica-fenékhegy

ii. Africana-fenékhegy

iii. Panzarini-fenékhegy

d) C1 alkörzet

i. Vema-fenékhegy

ii. Wust-fenékhegy

e) D körzet

i. Discovery-, Junoy- és Shannon-fenékhegy

ii. Schwabenland- és Herdman-fenékhegy

63. cikk

A halászat újbóli megkezdése lezárt területeken

(1) A halászat nem kezdhető meg újból a 62. cikkben említett lezárt területeken, amíg az érintett lobogó szerinti állam nem azonosította és térképezte fel az adott területen található sérülékeny tengeri ökoszisztémákat, ideértve a fenékhegyeket, a hidrotermikus forrásokat és a hidegvízi korallokat, és nem mérte fel a halászat bármilyen újbóli megkezdésének a sérülékeny tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatását.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett azonosítás, feltérképezés és a hatásvizsgálat eredményeit a lobogó szerinti államnak be kell nyújtania a Bizottságnak a SEAFO Tudományos Bizottságának éves ülésére történő továbbítás céljából.

(3) A tagállamok kutatási célú halászati terveket nyújthatnak be a Bizottságnak annak értékelésére, hogy a halászat milyen hatást gyakorol a halászati erőforrások fenntarthatóságára és a sérülékeny tengeri élőhelyekre.

4. SZAKASZ

A tengeri madarak járulékos fogásának csökkentésére vonatkozó intézkedések

64. cikk

Tengeri madarakkal kapcsolatos tapasztalatokra vonatkozó információ

A tagállamok 2008. június 1-jéig minden elérhető információt begyűjtenek és a Bizottság rendelkezésére bocsátanak a tengeri madarakkal kapcsolatos, többek között a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajokra halászó hajók esetleges járulékos fogásai során szerzett tapasztalataikról.

65. cikk

Enyhítő intézkedések

(1) A d. sz. 30°-tól délre halászó valamennyi közösségi halászhajó madárriasztó köteleket (a továbbiakban: "tori-rudak") szállít és használ:

a) a tori-rudak tervezésükre és alkalmazásukra nézve megfelelnek a XII. melléklet II. részében meghatározott iránymutatásoknak;

b) a tori-rudakat a horogsoros halászhajóknak a d. sz. 30°-tól délre eső vizekre történő belépése előtt kell alkalmazni;

c) adott esetben, ha a madarak nagy száma vagy aktivitása indokolttá teszi, ajánlatos a hajókra egy második tori-rudat és madárriasztó kötelet is szerelni;

d) valamennyi hajón tartalék tori-köteleket kell tartani oly módon, hogy azok azonnal bevethetők legyenek.

(2) A horogsorokat csak éjjel szabad kihelyezni (azaz a tengeri naplemente és napkelte szürkületei közötti sötétség idején ( 50 )). A horogsorral végzett éjszakai halászat során csak a biztonság érdekében feltétlenül szükséges hajófények alkalmazhatók.

(3) A halászeszközök kivetése vagy rögzítése alatt tilos a belsőségeket a tengerbe dobni. A halászeszközök vontatása alatt kerülni kell a belsőségek tengerbe dobását. Ha a belsőségek tengerbe dobására mégis sor kerül, azt lehetőség szerint a hajónak a vontatott halászeszközzel szembeni oldalán kell végrehajtani. Azon hajók vagy halászatok esetében, amelyekre vonatkozóan nem írták elő a belsőségek fedélzeten tartását, olyan rendszert kell bevezetni, hogy a kidobás előtt a horgok kikerüljenek a belsőségekből és a halak fejéből. A hálókat kivetésük előtt meg kell tisztítani azoktól a maradékoktól, amelyek esetleg odavonzhatják a tengeri madarakat.

(4) A közösségi halászhajók olyan hálókivetési és behúzási módszereket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a háló a lehető legrövidebb ideig ússzék a vízfelszínen feszítetlenül. A vízben lévő hálón - lehetőség szerint - nem végeznek javítási munkálatokat.

(5) A közösségi halászhajók törekednek úgy összeállítani halászeszközeiket, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék annak veszélyét, hogy a madarak az adott eszköz leginkább sérülést okozó részéhez hozzáférjenek. Ilyen módszer lehet többek között a hálókra szerelt súlyok növelése vagy az úszók számának csökkentése, amely révén a háló gyorsabban süllyed el, vagy színes szalagok illetve más hasonló tárgyak elhelyezése a háló azon részei felett, ahol a szembőség különös veszélyt jelent a madarakra.

(6) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen nem kaphatnak halászati engedélyt azok a közösségi halászhajók, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy azokra nem lehet fedélzeti feldolgozó berendezést vagy a belsőségek fedélzeten való tárolására megfelelő más eszközt szerelni, illetve amelyek esetében a belsőségek tengerbe dobása nem kivitelezhető a hajónak a vontatott hálóval szemközti oldalán.

(7) Mindent meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységek során élve horogra került madarakat élve szabadítsák ki, és a horgokat lehetőleg az érintett madár életének veszélyeztetése nélkül távolítsák el.

5. SZAKASZ

Ellenőrzés

66. cikk

A chilei tengeri sügérre (Dissostichus eleginoides) vonatkozó különös rendelkezések

(1) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a chilei tengeri sügér halászatára az 57. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező hajó kapitánya a lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak és a SEAFO Titkárságának elektronikus úton fogási jelentést küld, amelyben megadja a chilei tengerisügér hajója által kifogott mennyiségét, beleértve azt is, ha nem volt fogás. A jelentést a halászati út során ötnaponta kell elküldeni. Ezen információt valamennyi tagállam haladéktalanul továbbítja Bizottságnak.

(2) Azok a tagállamok, amelyek hajói a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen jogosultak a chilei tengeri sügér halászatára, legkésőbb 2008. június 30-ig részletes fogási és halászati erőkifejtési adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak és a SAFO Titkárságának.

67. cikk

A mélytengeri vörös tarisznyarákra (Chaceon spp.) vonatkozó különös rendelkezések

(1) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a mélytengeri vörös tarisznyarák halászatára az 57. cikkel összhangban jogosult hajó kapitánya a lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak és a SEAFO Titkárságának elektronikus úton fogási jelentést küld, amelyben megadja a mélytengeri vörös tarisznyarák hajója által kifogott mennyiségét, beleértve azt is, ha nem volt fogás. A jelentést a halászati út során ötnaponta kell elküldeni. Ezen információt valamennyi tagállam haladéktalanul továbbítja Bizottságnak.

(2) Azok a tagállamok, amelyek hajói a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen jogosultak a mélytengeri vörös tarisznyarák halászatára, legkésőbb 2008. június 30-ig részletes fogási és halászati erőkifejtési adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak és a SAFO Titkárságának.

68. cikk

A hajók mozgásának és fogásainak közlése

(1) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati engedéllyel rendelkező és halászati tevékenységet végző halászhajók és halászati kutatóhajók a VMS-rendszeren, vagy más megfelelő eszközön keresztül belépési, fogási és kilépési jelentéseket küldenek a lobogó szerinti tagállam hatóságai számára, illetve - a lobogó szerinti tagállam kérésére - a SEAFO Ügyvezető Titkárságára.

(2) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területre történő minden egyes belépés előtt legfeljebb 12 és legalább 6 órával el kell küldeni a belépési jelentést, amelyben meg kell adni a belépés dátumát, időpontját, a hajó földrajzi helyzetét és a fedélzeten tárolt halak mennyiségét fajok szerint (3 betűjelű FAO-kód) és élősúly (kg) szerint egyaránt.

(3) A fogási jelentéseket minden naptári hónap végén fajok (3 betűjelű FAO-kód) és élősúly (kg) szerinti bontásban kell továbbítani.

(4) A kilépési jelentést a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területről való minden egyes kilépés előtt legfeljebb 12 és legalább 6 órával kell megtenni. A kilépési jelentésben fel kell tüntetni a kilépés dátumát, időpontját, a hajó földrajzi helyzetét, a halászati napok számát és a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a halászat megkezdése vagy a legutóbbi fogási jelentés óta az adott területen zsákmányolt fogást fajok (3 betűjelű FAO-kód) és élősúly (kg) szerint.

69. cikk

Az állományfelmérést elősegítő tudományos megfigyelések és információgyűjtés

(1) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a SEAFO-egyezmény alá tartozó területen működő, a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajokra halászó valamennyi halászhajója képzett tudományos megfigyelőt vegyen a fedélzetére.

(2) A tagállamok előírják a megfigyelők által a lobogójuk alatt közlekedő hajókról begyűjtött információk átadását a SEAFO-egyezmény területének elhagyását követő 30 napon belül. Az adatokat a SEAFO Tudományos Bizottsága által meghatározott formában kell továbbítani. A tagállamok az információkat másolatban a lehető leghamarabb a Bizottság rendelkezésére bocsátják, figyelemmel a nem összesített adatok bizalmas jellegének megőrzésére is. A tagállamok az információkat másolatban a SEAFO Ügyvezető Titkársága számára is továbbíthatják.

(3) Az e cikkben említett információkat a kijelölt megfigyelőknek a lehetőségekhez mérten 2008. június 30-ig be kell gyűjteniük és le kell ellenőrizniük.

70. cikk

A nem szerződő felek halászhajóinak észlelése

(1) A tagállamok lobogója alatt közlekedő halászhajók továbbítanak minden olyan információt a lobogó szerinti tagállam számára, amely a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajók bármely lehetséges halászati tevékenységére vonatkozik. Ez az információ többek között a következőket tartalmazza:

a) a hajó nevét;

b) a hajó lajstromozási számát;

c) a hajó lobogó szerinti államát;

d) az észlelt hajóval kapcsolatos egyéb lényeges információt.

(2) A tagállamok a lehető leggyorsabban továbbítják a Bizottság felé az (1) bekezdésben említett információkat. A Bizottság ezt az információt haladéktalanul továbbítja a SEAFO Ügyvezető Titkárságának.

XI. FEJEZET

AZ IOTC TERÜLETÉN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

71. cikk

A tengeri madarak járulékos fogásának csökkentése

(1) A tagállamok minden elérhető információt begyűjtenek és az IOTC rendelkezésére bocsátanak a tengeri madarakkal kapcsolatos, többek között a halászhajóik által véletlenszerűen ejtett járulékos fogások során szerzett tapasztalataikról, és ezen információt másolatban a Bizottságnak is megküldik.

(2) A tagállamok hatékony enyhítő intézkedések foganatosításával minden halászterületen, halászati idényben és halászati tevékenységben törekednek a tengeri madarak járulékos fogásainak csökkentésére.

(3) A d. sz. 30°-tól délre halászó közösségi hajók madárriasztó köteleket (tori-rudakat) szállítanak és alkalmaznak az alábbi technikai előírásoknak megfelelően:

a) a tori-rudak tervezésükre és alkalmazásukra nézve megfelelnek az IOTC által elfogadott iránymutatásoknak;

b) a tori-rudakat a horogsoros halászhajóknak a d. sz. 30°-tól délre eső vizekre történő belépése előtt kell alkalmazni;

c) adott esetben, ha a madarak nagy száma és aktivitása indokolttá teszi, a hajókra egy második tori-rudat és madárriasztó kötelet kell szerelni;

d) valamennyi hajón tartalék tori-köteleket kell tartani oly módon, hogy azok azonnal bevethetők legyenek.

(4) Azok a közösségi felszíni horogsoros hajók, amelyek amerikai horogsor-rendszer alkalmazásával kardhalra halásznak, mentesülnek a (3) bekezdésben foglalt követelmények alól.

72. cikk

A trópusi tonhalra halászó hajók halászati kapacitásának csökkentése

(1) Az IOTC-övezetben trópusi tonhalra halászó közösségi hajók maximális száma és azok bruttó űrtartalomban (BT) mért vonatkozó kapacitása a következő:

(2) Az (1) bekezdés ellenére a tagállamok megváltoztathatják a hajók halászeszköz-csoportonkénti számát, ha a Bizottságnak bizonyítani tudják, hogy hajóik számának halászeszköz-csoportonkénti növelése nem fokozza az érintett állományokra irányuló halászati erőkifejtést.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásbővítésére tesznek javaslatot, a flottába felveendő hajók szerepeljenek az IOTC hajólajstromában vagy egy másik regionális tonhalhalászati szervezet hajólajstromában. A jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászatot folytató hajók bármely regionális halászati irányítószervezet által összeállított listáján szereplő hajók nem vehetők fel a flottába.

(4) Az (1) bekezdésben említett közösségi hajók jogosultak az IOTC-övezetben kardhalra és germonra is halászni.

(5) Az IOTC-hez benyújtott fejlesztési tervek végrehajtásának figyelembevétele érdekében a halászati kapacitás csökkentésének az e cikkben említett mértéke növelhető, a fejlesztési tervekben meghatározott mértékben.

73. cikk

A kardhalra vagy germonra halászó hajók halászati kapacitásának csökkentése

(1) Az IOTC területén kardhalra és germonra halászó közösségi hajók maximális száma és azok BT-ben kifejezett vonatkozó kapacitása a következő:

(2) Az (1) bekezdés ellenére a tagállamok megváltoztathatják hajóik halászeszköz-csoportonkénti számát, ha a Bizottságnak bizonyítani tudják, hogy hajóik számának halászeszköz-csoportonkénti növelése nem fokozza az érintett állományokra irányuló halászati erőkifejtést.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásbővítésére tesznek javaslatot, a flottába felveendő hajók szerepeljenek az IOTC hajólajstromában vagy egy másik regionális tonhalhalászati szervezet hajólajstromában. A jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászatot folytató hajók bármely regionális halászati irányítószervezet által összeállított listáján szereplő hajók nem vehetők fel a flottába.

(4) Az (1) bekezdésben említett közösségi hajók jogosultak az IOTC-övezetben trópusi tonhalra is halászni.

(5) Az IOTC-hez benyújtott fejlesztési tervek végrehajtásának figyelembevétele érdekében a halászati kapacitás csökkentésének az e cikkben említett mértéke növelhető, a fejlesztési tervekben meghatározott mértékben.

XII. FEJEZET

AZ SPFO TERÜLETÉN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

74. cikk

Nyílt tengeri halászat - kapacitáskorlátozás

(1) A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, 2008-ban nyílt tengeri állományokra halászó hajóik bruttó űrtartalmának összmennyiségét az SPFO-területen 2007-ben feljegyzett bruttó űrtartalom-szintre korlátozzák oly módon, hogy biztosítható legyen a dél-csendes-óceáni halászati erőforrások fenntartható kiaknázása.

(2) A tagállamok 2008. január 15-ig közlik a Bizottsággal a szóban forgó területen a lobogójuk alatt közlekedő és aktívan halászó hajók 2007-ben feljegyzett összes bruttó űrtartalmát. Ezen adat közlése előtt a tagállamok a VMS-adatok, a fogási jelentések, a be- és kihajózási adatok alapján vagy egyéb módon ellenőrzik hajóik 2007. évi, az SPFO-területen való tényleges tartózkodását.

(3) Azok a tagállamok, amelyek a Csendes-óceán déli részén korábban nyílt tengeri halászatot folytattak, 2007-ben azonban nem végeznek ilyen halászati tevékenységet, beléphetnek az SPFO-övezethez tartozó halászterületre, feltéve, hogy önként vállalják a halászati erőkifejtés korlátozását. E tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az SPFO-területen halászó hajóik nevéről és jellemzőiről, a bruttó űrtartalmat is ideértve.

(4) A tagállamok az SPFO ideiglenes tudományos munkacsoportjának felülvizsgálatra benyújtják az SPFO-területen található nyílt tengeri állományokra vonatkozó felméréseiket és kutatási adataikat, továbbá előmozdítják kutatóik részvételét a szervezet nyílt tengeri fajokkal kapcsolatos tudományos munkájában.

(5) A tagállamok, amennyire csak lehetséges, gondoskodnak arról, hogy a nyílt tengeri halászat figyelemmel kísérése és a releváns tudományos adatok gyűjtése érdekében megfelelő megfigyelői jelenlétet biztosítsanak a lobogójuk alatt közlekedő hajókon.

75. cikk

Fenékhalászat

(1) Az SPFO-területen a tagállamok a fenékhalászati erőkifejtést és a halfogás mértékét a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti éves szintek átlagára korlátozzák a halászhajók számának, illetve egyéb, a halfogás mértékét, a halászati erőkifejtést és a halászati kapacitást tükröző paraméterek tekintetében.

(2) A tagállamok fenékhalászati tevékenységeiket nem terjeszthetik ki az SPFO-terület olyan új térségeire, ahol jelenleg nem folytatnak ilyen halászatot.

(3) A közösségi halászhajók fenékhalászati tevékenységüket befejezik az SPFO-területen található bármely olyan helyszíntől számított öt tengeri mérföldön belül, ahol halászati műveleteik során sérülékeny tengeri ökoszisztémák bizonyítékára bukkantak. A közösségi hajók ilyen felfedezésekről jelentést tesznek - meghatározva többek között a helyszínt és a szóban forgó ökoszisztéma típusát - a lobogójuk szerinti államnak, a Bizottságnak és az SPFO Ideiglenes Titkárságának annak érdekében, hogy az említett helyszín tekintetében megfelelő intézkedéseket hozzanak.

(4) A tagállamok megfigyelőket jelölnek ki valamennyi, lobogójuk alatt közlekedő olyan hajóra vonatkozóan, amely az SPFO-területen fenékvonóhálós halászati tevékenységet folytat vagy ezt tervezi, azon hajók tekintetében pedig, amelyek az SPFO területen egyéb fenékhalászatot folytatnak vagy ezt tervezik, megfelelő megfigyelői jelenlétet biztosítanak.

76. cikk

Adatgyűjtés, adatmegosztás

A tagállamok adatokat gyűjtenek, ellenőriznek és szolgáltatnak az adatgyűjtésre, -szolgáltatásra, -ellenőrzésre és -cserére vonatkozó SPFO-előírásokban körvonalazott eljárásoknak megfelelően.

XIII. FEJEZET

A WCPFC TERÜLETÉN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

77. cikk

Halászati erőkifejtési korlátozások

A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-területen a nagy szemű tonhalra, sárgaúszójú tonhalra, bonitóra és Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló teljes halászati erőkifejtés a Közösség és a térség part menti államai között létrejött halászati partnerségi megállapodásokban előírt erőkifejtésre korlátozódik.

78. cikk

Gazdálkodási tervek a halak csoportosulását előidéző eszközök használatára

(1) Azok a tagállamok, amelyek hajói a WCPFC-területen halászatra jogosultak, gazdálkodási tervet készítenek a lehorgonyzott vagy sodortatott, a halcsoportosulást előidéző eszközök használatára vonatkozóan. A gazdálkodási tervnek stratégiát kell tartalmaznia a nagyszemű tonhal és a sárgaúszójú tonhal fajokba tartozó fiatal egyedek kifogásának korlátozását illetően.

(2) Az (1) bekezdésben említett gazdálkodási terveket legkésőbb 2008. október 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak. A Bizottság összeveti a gazdálkodási terveket, majd legkésőbb 2008. december 31-ig közösségi gazdálkodási tervet nyújt be a WCPFC Titkárságának.

79. cikk

A kardhalra halászó hajók maximális száma

Az egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre és az é. sz. 20°-tól északra lévő részén kardhalra legfeljebb 14 közösségi hajó halászhat. A közösségi részvétel a Spanyolország lobogója alatt halászó hajókra korlátozódik.

XIV. FEJEZET

AZ ICCAT TERÜLETÉN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

80. cikk

A tengeri madarak járulékos fogásának csökkentése

(1) A tagállamok minden elérhető információt begyűjtenek a tengeri madarakkal kapcsolatos, többek között a halászhajóik által véletlenszerűen ejtett járulékos fogások során szerzett tapasztalataikról, és ezen információkat az ICCAT Titkárságának és a Bizottságnak is megküldik.

(2) A tagállamok hatékony enyhítő intézkedések foganatosításával minden halászterületen, halászati idényben és halászati tevékenységben törekednek a tengeri madarak járulékos fogásainak csökkentésére.

(3) A d. sz. 20°-tól délre halászó közösségi hajók madárriasztó köteleket (tori-rudakat) szállítanak és alkalmaznak az alábbi technikai előírásoknak megfelelően:

a) a tori-rudak tervezésükre és alkalmazásukra nézve megfelelnek az ICCAT által elfogadott iránymutatásoknak;

b) a tori-rudakat a horogsoros halászhajóknak a d. sz. 20°-tól délre eső vizekre történő belépése előtt kell alkalmazni;

c) adott esetben, ha a madarak nagy száma és aktivitása indokolttá teszi, a hajókra egy második tori-rudat és madárriasztó kötelet kell szerelni;

d) valamennyi hajón tartalék tori-köteleket kell tartani oly módon, hogy azok azonnal bevethetők legyenek.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a kardhalra halászó közösségi felszíni horogsoros hajók használhatnak monofil horogsort, amennyiben ezek a hajók:

a) a horogsort a - halászat földrajzi helyzetére vonatkozó, tengeri napnyugta/napkelte almanachban megállapított - tengeri napnyugta és napkelte közötti időszakban rögzítik;

b) legalább 60 g súlyú forgónehezéket használnak a horogtól legfeljebb 3 m távolságra elhelyezve az optimális süllyedési ráta elérésére.

81. cikk

Lezárt halászati terület / tilalmi időszak megállapítása a fölkdözi-tengeri kardhal-halászatra vonatkozóan

A kardhal - különösen a kisebb halak - védelme érdekében 2008. október 15. és november 15. között tilos kardhalra halászni a Földközi-tengerben.

82. cikk

Cápák

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy csökkentsék az észak-atlanti lándzsafogú cápa halászatával kapcsolatos állománypusztulási arányt.

82a. cikk

Az Atlanti-óceán keleti részén kékúszójú tonhalra halászó hajók maximális száma

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén legalább 8 kg testsúlyú vagy 75 cm testhosszú kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező közösségi horgászbotos tonhalhalászó hajók és pergetett horogsoros hajók maximális száma, és ennek a tagállamok közötti megoszlása a következő:

(2) Az Atlanti-óceán keleti részén legalább 8 kg testsúlyú vagy 75 cm testhosszú kékúszójú tonhal járulékos fogásként való halászatára engedéllyel rendelkező közösségi nyílt tengeri vonóhálós hajók maximális száma, és ennek a tagállamok közötti megoszlása a következő:

82b. cikk

Az Atlanti-óceán keleti részén halászott kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási korlátozások

(1) Az ID. mellékletben meghatározott fogási korlátozásokon belül, a 82a. cikkben említett, engedéllyel rendelkező közösségi halászhajók tekintetében a 8 kg testsúly vagy 75 cm testhossz és 30 kg testsúly vagy 115 cm testhossz közötti kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási korlátozás, és annak tagállamok közötti megoszlása a következő (tonnában):

(2) Az (1) bekezdésben említett fogási korlátozásokon belül, a 82a. cikkben említett közösségi halászhajók közé tartozó, 17 méter teljes hosszúságot el nem érő horgászbotos tonhalhalászhajók esetében a legalább 6,4 kg testsúlyú vagy legalább 70 cm testhosszú kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási korlátozás, és annak tagállamok közötti megoszlása a következő (tonnában):

82c. cikk

Az Atlanti-óceán keleti részén halászott kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási korlátozások a közösségi, part menti kisüzemi halászhajók tekintetében

Az ID. mellékletben meghatározott fogási korlátozásokon belül, az Atlanti-óceán keleti részén friss halra halászó közösségi kisüzemi halászhajóknak kiosztott kvótarészbe tartozó 8 és 30 kg közötti testsúlyú kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási korlátozás, és annak tagállamok közötti megoszlása a következő (tonnában):

XV. FEJEZET

JOGELLENES, NEM BEJELENTETT ÉS SZABÁLYOZATLAN HALÁSZAT

83. cikk

Az Atlanti-óceán északi része

Az Atlanti-óceán északi részén jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók a XIII. mellékletben meghatározott intézkedések hatálya alá tartoznak.

XVI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

84. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok a 2847/93/EGK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottságnak megküldik a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

85. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ahol a CCAMLR hatálya alá tartozó területre vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket a 2008. január 1-je előtt kezdődő időszakra határozták meg, a 41. cikket a teljes kifogható mennyiségek megfelelő alkalmazási időszakainak kezdetétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGI HALÁSZHAJÓKRA ALKALMAZANDÓ FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK OLYAN TERÜLETEKEN, AHOL FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK VANNAK ÉRVÉNYBEN, TOVÁBBÁ A HARMADIK ORSZÁGOK HAJÓIRA VONATKOZÓ FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK KÖZÖSSÉGI VIZEKEN FAJ ÉS TERÜLET SZERINTI BONTÁSBAN (ELTÉRŐ RENDELKEZÉS HIÁNYÁBAN ÉLŐSÚLY-TONNÁBAN)

Az e mellékletben meghatározott fogási korlátozásokat az e rendelet 5. cikkének alkalmazásában kvótáknak kell tekinteni, ezért ezekre a 2847/93/EGK rendeletben és különösen annak 14. és 15. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halállományokra minden területen a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

IA. MELLÉKLET

A SKAGERRAK, a KATTEGAT, az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet, a CECAF közösségi vizei és Francia Guyana vizei

IB. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZE ÉS GRÖNLAND

Az ICES I, II, V, XII, XIV övezet, valamint a NAFO 0 és 1 övezet grönlandi vizei