7/2016. (IV. 8.) NFM rendelet

a fejezeti és az egyes központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában megállapított feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben -

a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya

a) a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. címébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatokra,

b) a Kvtv. 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 26. címébe sorolt központi kezelésű előirányzatokra,

c) az előző évekről áthúzódó, az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetőjének (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, tekintet nélkül annak eredeti előirányzathoz való kapcsolódására vagy annak hiányára,

d) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési évben megállapított újfejezeti kezelésű előirányzatokra, és

e) az előző évekről áthúzódó, a miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételére

[az a)-e) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.

2. § (1) Az előirányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. § (5) bekezdése szerinti felhasználási szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Kvtv. 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 26. címébe sorolt központi kezelésű előirányzatok felhasználási szabályait a 2. melléklet tartalmazza.

3. §[1] Az e rendeletben szereplő, az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás esetében az 1. melléklet

a) 5. sora alapján az Európai Bizottságnak a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztését engedélyező, SA.38478 (2014/N) sz. határozata szerinti támogatás,

b) 8. sora alapján

ba) csekély összegű közszolgáltatási támogatás,

bb) közszolgáltatásért járó ellentételezés,

c) 10. sora alapján

ca) csekély összegű közszolgáltatási támogatás,

cb) közszolgáltatásért járó ellentételezés,

d) 16. sora alapján

da) csekély összegű közszolgáltatási támogatás,

db) közszolgáltatásért járó ellentételezés,

dc) csekély összegű támogatás,

dd) személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés,

e) 21. sora alapján csekély összegű támogatás,

f) 22. sora alapján csekély összegű támogatás,

g) 23. sora alapján

ga) csekély összegű közszolgáltatási támogatás,

gb) közszolgáltatásért járó ellentételezés,

gc) csekély összegű támogatás,

h) 23a. sora alapján

ha) regionális beruházási támogatás,

hb) kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,

hc) kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás,

hd) induló vállalkozásnak nyújtott támogatás,

he) képzési támogatás,

hf) kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,

hg) a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezéshez nyújtott támogatás,

hh) a mezőgazdasági csekély összegű támogatás,

hi) csekély összegű támogatás,

hj) tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás,

hk) tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás,

hl) mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás,

i) 24. sora alapján

ia) csekély összegű támogatás,

ib) mezőgazdasági csekély összegű támogatás,

j) 26. sor a) és d)-f) pontja alapján

ja) csekély összegű közszolgáltatási támogatás,

jb) közszolgáltatásért járó ellentételezés,

k) 31. sor

ka) 2. pont a)-k) alpontja alapján csekély összegű támogatás,

kb) 2. pont a)-k) alpontja alapján induló vállalkozásnak nyújtott támogatás,

kc) 2. pont b), c) és g) alpontja alapján uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás,

kd) 2. pont b), c) és g) alpontja alapján jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás,

ke) 2. pont b) és c) alpontja alapján energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,

kf) 2. pont a) alpontja alapján megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás,

kg) 2. pont a)-c) és f) alpontja alapján energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,

kh) 2. pont a)-c) és g) alpontja alapján a c)-g) alpont szerinti támogatási kategóriával támogatott beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás,

ki) 2. pont a), f), h), i) és j) alpontja alapján kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, kutatási infrastruktúrához nyújtott támogatás, kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás,

kj) 2. pont g) alpontja alapján személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés,

kk) 2. pont e) alpontja alapján a kezdeményezések tartalmától függően és a vonatkozó európai uniós jogszabályok előírásainak betartása mellett a k) pontban meghatározott valamennyi támogatási kategória,

l)[2] 49-53., 55a., 56., 56a-56e., 63-65., 91-105., 107., 111-122. sora alapján

m) 73. sora alapján

ma) csekély összegű közszolgáltatási támogatás,

mb) közszolgáltatásért járó ellentételezés,

mc) csekély összegű támogatás,

md) személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés,

n) 76., 80. és 81. sora alapján kulturális célú támogatás,

o) 84. sor 1. pont a)-i) alpontja alapján csekély összegű támogatás,

p) 87. sor

pa) 1. pont a)-i) alpontja alapján csekély összegű támogatás,

pb) 1. pont a), b), d) és e) alpontja alapján energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,

pc) 1. pont b) alpontja alapján megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás,

pd) 1. pont c) alpontja alapján az energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás,

pe) 1. pont g) alpontja alapján az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás, valamint személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés,

pf) 1. pont g) alpontja alapján személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés,

q) 90. sora alapján a kezdeményezések tartalmától függően és a vonatkozó európai uniós jogszabályok előírásainak betartása mellett az a)-p) pontban meghatározott valamennyi támogatási kategória

r)[3] 31a. sor

ra)[4] 1. pont a)-d) és f) alpontjai alapján csekély összegű támogatás, környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás, energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás, induló vállalkozásnak nyújtott támogatás, helyi infrastruktúrára irányuló támogatás

rb) 1. pont c)-d) alpontja alapján uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás, jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás,

rc) 1. pont a) és b) alpontja alapján megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, kutatási infrastruktúrához nyújtott támogatás, kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás,

rd) 1. pont c)-d) és f) alpontjai alapján energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,

s)[5] 17a. és 47a. sora alapján közszolgáltatásért járó ellentételezés,

t)[6] 17.c. sora alapján személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés

nyújtható.

2. Értelmező rendelkezések

4. § (1) E rendelet alkalmazásában

1.[7] acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti tevékenység,

1a.[8] alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka,

1b.[9] azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,

2. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontjának megfelelő támogatás,

3. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,

4. belső energiapiaci szabályozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131. pontja szerinti szabályok,

5. bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 111. pontja szerinti üzemanyag,

6. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,

7.[10] egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdésében és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás,

8. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,

9. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,

10. energetikai célú infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény,

11. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség,

12. energiahatékony távfűtés és távhűtés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 124. pontja szerinti távfűtés és távhűtés,

13. élelmiszeralapú bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 113. pontja szerinti üzemanyag,

13a.[11] ésszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség,

14. fenntartható bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 112. pontja szerinti üzemanyag,

14a.[12] foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,

14b.[13] független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak,

14c.[14] hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló

14d.[15] helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez,

15. hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget (pl. kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható),

16. hivatásos csapat: olyan sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz,

17.[16] hivatásos sportoló: olyan sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet,

18. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,

18a.[17] induló beruházás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti beruházás,

19. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő tanácsadás, segítségnyújtás és képzés,

20. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás,

21. innovatív vállalkozás: az a vállalkozás, amely

a) független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új vagy az iparági legmodernebb technikához képest jelentős javulást eredményező, ugyanakkor technológiai vagy ipari sikertelenség kockázatát is magában hordozó terméket, szolgáltatást vagy folyamatot fejleszt ki, vagy

b) esetén a támogatás nyújtását megelőző három üzleti év legalább egyikében a működési költségek legalább 10%-át kutatás-fejlesztési költségek teszik ki,

22. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat,

23. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás,

23a.[18] kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó: az a beruházó, amely a kérelmet benyújtó beruházóval a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll,

24. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés,

25. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás,

26. környezetvédelem: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 101. pontja szerinti tevékenység,

27.[19] közösségi agrármarketing tevékenység: olyan marketing eszközökkel végzett üzleti tevékenység, amely túllép a vállalati marketingmunkán, és amely részt vesz az élelmiszereknek és szolgáltatásoknak az alapanyag-termelőtől a végső fogyasztóig történő áramoltatásában,

27a.[20] közösségi bormarketing tevékenység: olyan ágazati marketing-együttműködés, amely túllép a vállalati marketingtevékenységen és azt egy termelői csoport, borvidék, borrégió vagy a magyar borászat egésze számára, az érintettek érdekében, azokkal együttműködve végzik,

28. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,

29. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra,

30. kutatási és tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet,

31. kvázisajáttőke-befektetés: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi hitelnél magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár és a nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ (pl. a biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke, ideértve a mezzanin tőkét is, tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke),

32. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,

32a.[21] létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került, vagy - ha nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és - annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg - a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,

33. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő,

33a.[22] meghatározott, korlátozott számú gazdasági ágazatra irányuló program: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 46. pontja szerinti program,

34. megújuló energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia,

35. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti tanulmány,

35a.[23] megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló,

35b.[24] mezőgazdasági ágazat:a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége,

36. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,

37. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,

38. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,

38a.[25] minőségrendszer: az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatások 282. bekezdésében meghatározott rendszerek,

39. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikk (3) bekezdése szerinti létesítmény,

40. működési eredmény: a beruházásnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt diszkontált bevételek és diszkontált működési költségek (pl. személyi jellegű ráfordítás, anyagköltség, szerződéses szolgáltatás, a távközlés, az energia és a karbantartás költsége, bérleti díj, adminisztrációs költség, kivéve az olyan értékcsökkenési és a finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek) közötti pozitív előjelű különbség,

40a.[26] nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

41. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,

42. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás,

42a.[27] összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást,

43.[28] saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás,

44. sajáttőke-befektetés: közvetlen vagy pénzügyi közvetítőn keresztül történő közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban a megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében,

45. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás,

46. személyszállítási közszolgáltatás: a nyilvánosság számára megkülönböztetés nélkül és folyamatosan nyújtott általános gazdasági érdekű személyszállítási szolgáltatás,

47. személyszállítási közszolgáltatási szerződés: a személyszállítási ágazathoz kapcsolódó közszolgáltatás vonatkozásában az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk i) pontja szerinti szerződés,

47a.[29] szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,

47b.[30] szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti eljárás,

47c.[31] szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,

48. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel,

49. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,

50. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,

51. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,

51a.[32] termelői csoport és szervezet: az agrár- és erdészeti iránymutatás (35) bekezdés 22. pontja szerinti csoport vagy szervezet,

52. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás,

53. uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány.

54.[33] új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek.

(2) Az (1) bekezdés 17. pontja szerinti ellenszolgáltatásnak meg kell haladnia a részvételi költségeket és a sportoló jövedelmének jelentős részét kell kitennie függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést. Nem minősül ellenszolgáltatásnak a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek megtérítése.

(3) Pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetén az (1) bekezdés 21. pont b) alpontja szerinti arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni.

(4)[34] Az 1. mellékletben foglalt táblázat 23a. sor x) pontjában szabályozott tevékenység végrehajtása során

a) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

b) az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek uniós szimbólumainak létrehozása tekintetében, valamint a származásra vonatkozó bizonyos szabályok, bizonyos eljárási szabályok és bizonyos kiegészítő átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. december 18-i 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben,

c) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

d) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

e) az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben,

f) az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatásban,

g) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletben

foglalt fogalom-meghatározásokat is alkalmazni kell.

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok

5. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

(3) Nem ítélhető támogatás

a) azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,

b)[35] - a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 17. alcím, - a 40. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 19. alcím, valamint a 20-21. alcím szerinti támogatás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére.

(4)[36] Nem ítélhető meg

a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez a 6-7., 9-21/A., 21/C-21/D., 22. és 24-26. alcím szerinti támogatás,

b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez az 5., 16-18., 20-21., 21/C. és 22. alcím szerinti támogatás,

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére támogatás, ha

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás,

e) támogatás exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

f) támogatás, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

g) a támogatás olyan feltétellel nyújtott támogatás, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

(4a)[37] Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez, illetve olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.

(5)[38] Az 5. alcím szerinti támogatás kisvállalkozás részére, a 8., 21/C., 21/D. és - a 43/H. § (4) bekezdés a) pontja figyelembevételével - a 26. alcím szerinti támogatás kis- és középvállalkozás részére nyújtható.

(6)[39] A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás - az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás és a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás kivételével - csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(7)[40] Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás szerinti támogatás - a 43/H. § (4) bekezdés b), c) és d) pontja kivételével - csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett az agrár- és erdészeti iránymutatás (71) pontjában meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(8)[41] A nagyvállalkozásnak a (7) bekezdés szerinti támogatási kérelemben a kötelező tartalmi elemeken kívül ki kell fejtenie, hogy milyen helyzet állt volna elő a támogatás igénybevétele nélkül, és ezt alá kell támasztania.

(9)[42] Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e fejezet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(10)[43] Különböző azonosítható elszámolható költségek esetén a támogatás halmozható más, az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(11)[44] Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből származó forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(12)[45] Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező, 5., 17., valamint 19. alcím szerinti támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(13)[46] Az azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező 6-15., 21/A-21/B. és 24-26. alcím szerinti támogatás az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott 19. alcím szerinti támogatással az ezen alcímekre vonatkozó támogatási intenzitásig halmozható.

(14)[47] A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtti összegben kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(15)[48] A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

(16)[49] Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatás az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően fizethető ki.

(17)[50] A 24-26. alcím szerinti támogatások esetén az általános forgalmi adó (áfa) nem támogatható, kivéve, ha az áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.

(18)[51] A mezőgazdasági ágazat részére nyújtott állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók az 1305/2013/EU rendelet 81. cikk (2) bekezdésében és 82. cikkében említett kifizetésekkel, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatásban megállapított intenzitást vagy összeget.

5/A. §[52] Az 5. § i) és j) pontja szerinti esetben a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladhatja meg

a) azt a minimális összeget, amellyel a beruházás kellően nyereségessé válik ahhoz, hogy azt a beruházó megvalósítsa, vagy

b) azt a többletköltséget, ami a beruházásnak az adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az alternatív - más, a beruházás megvalósításának helyszínéhez képest fejlettebb régióban található - helyszínhez viszonyítva azzal, hogy a fejlettség szintjét a regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitás alapján kell meghatározni.

6. §[53]

7. § Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

a) induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a támogatási kategóriára vonatkozó szabályokban meghatározott mértéket,

b) kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén

ba) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

bb) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

bc) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

bd) meghaladja a ba)-bc) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén,

be) meghaladja a ba)-bd) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni) és, ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt ésszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,

bf) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

c) a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

d) a kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

e) az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás, jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás, valamint az energiatermelő létesítményhez nyújtott, energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

f) az elosztóhálózathoz nyújtott, energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

g) energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy

h) sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint sportlétesítményhez nyújtott működési támogatás esetén infrastruktúránként és évenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

i)[54] regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt - figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket - meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat,

j)[55] regionális beruházási támogatás esetén, ha a kérelmet benyújtó beruházó, vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor tervezi, hogy a támogatási kérelem benyújtásától a beruházás befejezésétől számított második év végéig a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT,

k)[56] a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

l)[57] a kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

m)[58] képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

n)[59] a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító

i.[60] beruházási támogatás esetében meghaladja a projektenként 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

ii.[61] működési támogatás esetében meghaladja a vállalkozásonként évente 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

8. §[62] E rendelet alapján

a) a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén - a regionális beruházási támogatás kivételével -2021. június 30-ig,

b) csekély összegű támogatás és mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 2021. június 30-ig,

c) közszolgáltatási csekély összegű támogatás esetén 2019. június 30-ig,

d) regionális beruházási támogatás esetén 2020. december 31-ig,

e) az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás szerinti támogatás esetén 2020. december 31-ig,

f) az SA.37599 sz. határozat szerinti támogatás esetében 2019. december 31-ig lehet támogatási döntést hozni.

4. Kamattámogatás és kezességi díjtámogatás

9. § (1) Az 1. melléklet 21. sora szerinti előirányzatból a Széchenyi Kártya Program Konstrukciók keretében a vállalkozásoknak nyújtott kamattámogatás és kezességi díjtámogatás, valamint a kezességvállaló intézmény kezességvállalásával nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül.

(2) A kedvezményezett számára adott évben megítélt csekély összegű támogatás összegébe a megítélt hitelkeret támogatott futamidejének időszakára jutó kamattámogatás és kezességi díjtámogatás, valamint a kezességvállaló intézmény kedvezményes kezességvállalásából adódó állami támogatás összege számít bele.

(3) A KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: KAVOSZ Zrt.) köteles tájékoztatni a kedvezményezettet arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás összegét az Atr. 2. mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt támogatástartalomban kifejezve.

10. § (1) Az 1. melléklet 24. sora szerinti előirányzat alapján nyújtott intézményi kezességi díjtámogatás csekély összegű támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak minősül.

(2) A kedvezményezett számára adott évben megítélt csekély összegű támogatás vagy mezőgazdasági csekély összegű támogatás összegébe a megítélt hitelkeret támogatott futamidejének időszakára jutó kezességi díjtámogatás, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Garantiqa Hitelgarancia Zrt.) kedvezményes kezességvállalásából adódó állami támogatás összege is beleszámít.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy csekély összegű támogatásban vagy mezőgazdasági csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletre, illetve a mezőgazdasági csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletre, hivatkozva azok pontos címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a csekély összegű támogatás, illetve mezőgazdasági csekély összegű támogatás összegét az Atr. 2. mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt támogatástartalomban kifejezve.

(4) Amennyiben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által garantált ügyletben bekövetkező változás miatt változik a támogatástartalom, arról a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt a mezőgazdasági célú csekély összegű nyilvántartás adatainak módosítása céljából.

5. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás

11. § Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) azon a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely még nem osztott fel nyereséget és nem összefonódás útján jött létre. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az öt éves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja.

12. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb tízéves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg

a) az 1 millió eurót,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén az 1,5 millió eurót,

c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 2 millió eurót.

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.

13. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg

a) az 1,5 millió eurót,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 2,25 millió eurót,

c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 3 millió eurót.

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

(3) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.

14. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás - ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is -, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

a) a 0,4 millió eurót,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 0,6 millió eurót,

c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 0,8 millió eurót.

15. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 12-14. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.

(2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 12-14. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.

6. A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás

16. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható.

(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés,

d) megvalósíthatósági tanulmány.

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

17. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(2) A 16. § (2) bekezdés a)-c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

(3) A 16. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

18. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(2) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén,

b) 15 százalékponttal növelhető, ha

ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy

bb) ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

(3) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető.

(4) Megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(5) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket is.

7. A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

19. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében az immateriális javak és a tárgyi eszköz költsége számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni.

(4) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani. A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit csak a gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra megépítése vagy korszerűsítése esetén lehet alkalmazni. Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.

(6) A támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni.

8. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás

20. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,

b) olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,

c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 200 000 eurót.

9. Az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás

21. § (1) Az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) akkor nyújtható, ha a beruházás

a) az uniós szabvány túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb, kötelező nemzeti szabványok meglététől,

b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését,

c) az elfogadott uniós szabványnak megfelelő új közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri járművek beszerzésére irányul, feltéve, hogy a beszerzés a vonatkozó uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, és annak kötelezővé válásakor nem válnak alkalmazandóvá a hatálybalépést megelőzően már megvásárolt járművekre, vagy

d) meglévő közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri jármű felújítására irányul, feltéve, hogy az uniós szabvány a jármű forgalomba helyezésekor még nem volt hatályban, és kötelezővé válásakor nem válik visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá az érintett járműre.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás nem nyújtható már elfogadott, de még hatályba nem lépett uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

22. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.

(2) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(3) A támogatási intenzitás - a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl - az Atr. 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal, az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen megvalósuló beruházás esetén 5 százalékponttal növelhető.

23. § (1) A támogatás keretében

a) az alkalmazandó uniós szabvány túlteljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség,

b) uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emeléséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség

számolható el.

(2) Ha a környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként meghatározható, e beruházás költsége számolható el.

(3) Ha az elszámolható költség a (2) bekezdés alapján nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

10. A jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás

24. § (1) A jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan beruházáshoz nyújtható, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás megfeleljen a környezetvédelem szintjét emelő, de még nem hatályos uniós szabványnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább egy évvel be kell fejezni.

(3) Ha a beruházás befejezése több mint három évvel az uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 15%-át, nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

(4) Ha a beruházás befejezése legalább egy, de legfeljebb három évvel az uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 15%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át, nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek 5%-át.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a 22. § (3) bekezdése szerint növelhető.

(6) A támogatás keretében a jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz közvetlenül kapcsolódó, a 23. § (2) és (3) bekezdése szerinti beruházási költség számolható el.

11. Az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás

25. § (1) A vállalkozások energia-megtakarítást eredményező beruházásaihoz kapcsolódó energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(2) Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a 22. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető.

(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó, a 23. § (2) és (3) bekezdése szerinti beruházási költség számolható el.

12. A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás

26. § (1) A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új berendezéshez nyújtható.

(2) Bioüzemanyag előállításához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beruházás fenntartható bioüzemanyag előállítására irányul.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően támogatás nyújtható meglévő élelmiszeralapú bioüzemanyag-előállító egység új generációs bioüzemanyag-előállító egységgé történő átalakítására, ha ennek következtében az élelmiszeralapú termelés a kialakítandó új kapacitással arányosan csökken.

27. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át a 29. § (2) és (3) bekezdése esetén,

b) 30%-át a 29. § (4) bekezdése esetén.

(2) A támogatási intenzitás a 22. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető.

(3) Ha a támogatást egyértelmű, átlátható és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján kidolgozott valódi versenyeztetésen alapuló, megkülönböztetés-mentes, valamennyi érdekelt vállalkozás részvételét lehetővé tevő ajánlattételi eljárás keretében nyújtják, a támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

(4) Ha az ajánlattételi eljárás korlátozott költségvetése miatt nem részesülhet valamennyi ajánlattevő támogatásban, a támogatás kizárólag az ajánlattevők ajánlatának megfelelően nyújtható, a későbbi tárgyalás lehetőségének kizárásával.

28. § (1) Nem nyújtható támogatás

a) ellátási vagy bekeverési kötelezettség hatálya alatt álló bioüzemanyagokhoz,

b) a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételeket nem teljesítő vízerőművekhez.

(2) Nem ítélhető meg támogatás a létesítmény működésének megkezdését követően és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

(3) Támogatás nem ítélhető meg működési célra.

29. § (1) A támogatás keretében a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el.

(2) Ha a környezetvédelmi beruházási költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként vagy egy már működő létesítmény új, jól azonosítható többletkomponenseként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el.

(3) Ha az elszámolható költség a (2) bekezdés szerint nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

(4) Ha kisméretű létesítmény esetén nem létezik a (3) bekezdés szerinti hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás, a magasabb környezetvédelmi szintet megvalósító teljes beruházási költség számolható el.

13. Az energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás

30. § Az energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiatermelő létesítményhez, illetve elosztó hálózathoz kapcsolódó beruházáshoz nyújtható.

31. § (1) Energiatermelő létesítmény esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 45%-át.

(2) A támogatási intenzitás a 19. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető.

(3) A támogatás keretében az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszer szerves részét képező egy vagy több energiatermelő egység megépítéséhez, kibővítéséhez és felújításához szükséges kiegészítő berendezés beruházási költsége számolható el.

32. § (1) Elosztó hálózat esetén a támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a támogatott elosztó hálózat működési eredménye közötti különbséget.

(2) A működési eredmény mértékét

a) előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségből.

(3) A támogatás keretében a beruházási költség számolható el.

14. Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

33. § (1) Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti támogatott területeken energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a támogatott infrastruktúra működési eredménye közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből.

(4) A támogatás keretében a beruházás költsége számolható el.

(5) Az energetikai célú infrastruktúrának a belső energiapiaci szabályozással összhangban lévő teljes körű tarifa- és hozzáférési szabályozás hatálya alá kell tartoznia.

(6) Nem nyújtható támogatás villamosenergia- és gáztározó projektekhez, valamint kőolaj-infrastruktúrához kapcsolódó beruházáshoz.

15. A környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás

34. § (1) A 7-11. alcím szerinti beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitás a 22. § (2) bekezdése szerint növelhető.

(3) A támogatás keretében környezetvédelmi tanulmány (pl. energiaaudit) költsége számolható el.

(4) A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv által kötelezően előírt energiaauditon felül végrehajtott energiaaudit kivételével nem nyújtható támogatás nagyvállalkozás részére a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (4) bekezdése szerinti energiaaudithoz.

16. A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás

35. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez,

b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez

nyújtható.

(2) A támogatott sportlétesítmény, multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

(3) A támogatott sportlétesítményhez, multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.

(4) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A létesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia.

(5) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapat használja, a hivatásos csapat esetén alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.

36. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(2) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a keletkező működési veszteséget.

(4) A működési veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell megállapítani.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottak teljesítése - a (4) bekezdéstől eltérően - visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(6) Az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1)-(5) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.

37. § (1) A beruházási támogatás keretében az épületek, építmények értékét növelő költségek, valamint a tárgyi eszköz és az immateriális javak költsége számolható el.

(2) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség (pl. az igénybevett szolgáltatások és a karbantartás költsége, a bérleti díj, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költség) számolható el.

(3) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenés, finanszírozás vagy az értékcsökkenéssel, finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.

17. A csekély összegű támogatás

38. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) A csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A kedvezményezettnek a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

18. A csekély összegű közszolgáltatási támogatás

39. § (1) Egy vállalkozás részére a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely a támogatást a 360/2012/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(3) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(4) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.

(5) Az (1) bekezdés szerinti felső határ tekintetében a támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(6) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás kedvezményezettjének a (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

19. A mezőgazdasági csekély összegű támogatás

40. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) A támogatás más csekély összegű támogatásról szóló rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az adott csekély összegű támogatásról szóló rendeletben meghatározott felső határig halmozható.

(6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(7) A kedvezményezettnek az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) és (2) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

20. A közszolgáltatásért járó ellentételezés

41. § (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett részére nyújtható.

(2) A támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, ideértve az ésszerű nyereséget is. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(4) Ha a kedvezményezett a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből.

(5) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)-(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.

21. A személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés

42. § (1) A személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés akkor nyújtható, ha a közszolgáltatási szerződés megfelel a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Személyszállítási törvény) 25. §-ában és az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében foglalt rendelkezéseknek.

(2) A szolgáltató kiválasztásának összhangban kell állnia a Személyszállítási törvény 23. §-ában és az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltakkal.

(3) A szolgáltató ellentételezésének összhangban kell állnia a Személyszállítási törvény 30. §-ában és az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében és mellékletében foglaltakkal.

(4) A pályázati dokumentumoknak és a közszolgáltatási szerződéseknek tartalmazniuk kell, hogy a személyszállítási közszolgáltatás végzésébe milyen mértékben vonható be alvállalkozó, figyelemmel arra, hogy a személyszállítási közszolgáltatás igazgatásával és ellátásával megbízott belső szolgáltató a személyszállítási közszolgáltatás több mint 50%-át köteles maga nyújtani.

(5) Az a közszolgáltatási szerződés, amely egyidejűleg rendelkezik a személyszállítási közszolgáltatás megtervezéséről, felépítéséről és működtetéséről, teljes alvállalkozói bevonást engedhet a személyszállítási közszolgáltatások működtetésére.

(6) A támogatásból beszerzett tárgyi eszköz rendeltetésében az amortizációs időszak végéig változás nem történhet, használatából bármely szervezetnek az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethetetlen gazdasági előnye nem származhat.

21/A. A regionális beruházási támogatás[63]

42/A. §[64] (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás

a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet

aa) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás, vagy

ab) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen kis- és középvállalkozás, vagy

b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen nagyvállalkozás

valósít meg.

(2) A termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

(4) A beruházás megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) - a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) - a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,

d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

42/B. §[65] (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy, ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

42/C. §[66] Nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b) hajógyártási tevékenységhez,

c) szénipari tevékenységhez,

d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,

g) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz,

h) szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez, kivéve a 42/G. §-ban meghatározott feltételekkel,

i) kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez, kivéve a 42/F. §-ban meghatározott feltételekkel.

42/D. §[67] (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)-(6) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás - a nagyberuházások kivételével - kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

42/E. §[68] (1) A támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.

(7) Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,

e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi lXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége,

f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,

d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.

(9) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

42/F. §[69] Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez akkor nyújtható támogatás, ha az infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon biztosítják.

42/G. §[70] (1) A támogatás szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez abban az esetben nyújtható, ha a beruházást olyan területen valósítják meg, ahol nincs azonos kategóriájú infrastruktúra (pl. szélessávú alaphálózat, újgenerációs hozzáférési hálózat) és ahol a piaci szereplő - egy ebből a célból meghirdetett nyilvános konzultáció keretében - nyilatkozik, hogy a támogatási döntés meghozatalától számított három éven belül piaci feltételek mellett nem tervez azonos kategóriájú infrastruktúrát kiépíteni.

(2) A hálózat üzemeltetője tisztességes és megkülönböztetés-mentes feltételek mellett a lehető legszélesebb körű aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést köteles biztosítani a támogatott infrastruktúrához.

(3) A hálózat üzemeltetője a nagykereskedelmi hozzáférést az újgenerációs elérési hálózat esetén fizikai átengedés révén köteles biztosítani.

(4) A kedvezményezettről és a támogatás összegéről a támogatást nyújtó nyílt, átlátható, megkülönböztetés-mentes és a technológia-semlegesség elvén alapuló pályáztatás alapján köteles dönteni.

21/B. A képzési támogatás[71]

42/H. §[72] (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitás

a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal,

c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.

(4) A támogatás keretében elszámolható

a) az oktatók személyi jellegű költsége, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,

b) az oktatók és a képzésben résztvevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége (pl. útiköltség, közvetlenül a projekthez kapcsolódó anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig),

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,

d) a képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (pl. adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben résztvevők részt vesznek a képzésen,

e) a képzésben résztvevő megváltozott munkaképességű munkavállalók minimálisan szükséges szállásköltsége.

(5) Nem nyújtható támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez.

21/C. A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás[73]

42/I. §[74] (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el.

21/D. A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás[75]

42/J. §[76] (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez (pl. folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez).

22. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás[77]

43. §[78] (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) beruházási, működési vagy zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként nyújtható.

(2) A támogatás - a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével -a következőkhöz nyújtható:

a) muzeális intézmény, levéltár, könyvtár, művészeti vagy közművelődési intézmény - ideértve a közösségi teret -, koncertterem,

b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,

c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája (pl. népi hagyományok, kézművesség),

d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás, és hasonló kulturális tevékenység,

e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is e célokra,

f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.

43/A. §[79] (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény közötti különbséget azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője - a támogatást nyújtó döntésétől függően - jogosult ésszerű nyereséget szerezni.

(2) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből.

(3) A beruházási támogatás elszámolható költségei az immateriális javak és a tárgyi eszköz következő költségei:

a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,

b) a kulturális örökség megszerzésének költsége (pl. a lízingdíj, a kapcsolódó illetékek vagy a kulturális örökség áthelyezésének költsége),

c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége (pl. a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség),

d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége (pl. a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség),

e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége (pl. a kiválasztási eljárással kapcsolatos marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költség).

43/B. §[80] (1) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a releváns időszakban keletkező működési veszteséget.

(2) Működési támogatás esetén a támogatás a működési veszteségen felül fedezetet nyújthat az ésszerű nyereségre is.

(3) A működésből származó veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak teljesítése - a (3) bekezdéstől eltérően - visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(5) A működési támogatás elszámolható költségei:

a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez (pl. kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez) kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség,

b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és népszerűsítésének fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok költsége (pl. az új technológiák e célokra történő alkalmazásának költsége),

c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség (pl. a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költség),

d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, így különösen

da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,

db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási-, anyag- és felszerelési költség,

dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,

dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,

de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja, ha e költséget nem fedezte beruházási támogatás,

df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség,

dg) a marketing költsége,

dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,

e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása,

f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség.

43/C. §[81] Az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 43/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 43/B. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

43/D. §[82] (1) A 43. § (2) bekezdés f) pontja szerinti zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás esetén

a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy

b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(2) A zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás keretében

a) a szerző díjazása (pl. szerzői joggal kapcsolatos költség),

b) a fordító díjazása,

c) a szerkesztő díjazása,

d) az egyéb szerkesztési költség (pl. korrektúrázás, javítás, lektorálás),

e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége, és

f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége számolható el.

23. A mezőgazdasági ágazatban megvalósuló technikai segítségnyújtáshoz nyújtott támogatások közös szabályai[83]

43/E. §[84] (1) A mezőgazdasági ágazatban megvalósuló technikai segítségnyújtáshoz nyújtott támogatás

a) tudástranszfer és tájékoztatási tevékenységhez, illetve

b) tanácsadási szolgáltatásokhoz

vehető igénybe (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: támogatás).

(2) A támogatást a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő valamennyi kedvezményezett igénybe veheti.

(3) A technikai segítségnyújtást termelői csoport vagy egyéb szerv is végezheti azzal, hogy ebben az esetben a tagság nem lehet feltétele a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek. A tagsággal nem rendelkező személy által az érintett csoport vagy szervezet adminisztrációs költségeinek fedezése céljából fizetett hozzájárulás mértékének a szolgáltatásnyújtás költségeire kell korlátozódnia.

24. Tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás[85]

43/F. §[86] (1) A tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységhez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében

a) a szakképzéshez és a készségek elsajátításához, valamint a demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek megszervezéséhez kapcsolódó tevékenység költsége,

b) a résztvevők utazási és szállásköltsége, napidíja, illetve

c) a résztvevők távolléte idejére felmerült helyettesítéssel kapcsolatos költség számolható el.

(2) A támogatási intenzitás az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti támogatás esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(3) Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatás vonatkozásában közvetlen kifizetés a tudástranszfert vagy a tájékoztatási tevékenységet megvalósító szolgáltató részére teljesíthető.

25. A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás[87]

43/G. §[88] (1) A tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) alapján a kedvezményezettek tanácsadási szolgáltatásokat vehetnek igénybe beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, valamint éghajlatkímélőbbé és az éghajlatváltozással szemben ellenállóbbá tétele érdekében.

(2) A tanácsadásnak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013. EU rendelet) 5. cikke szerinti prioritások közül legalább egyhez kapcsolódnia kell, és ki kell terjednie

a) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 91-95. cikkében meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből, vagy az ugyanott szereplő, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokból következő kötelezettségekre,

b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1307/2013/EU rendelet) 4. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti mezőgazdasági terület, valamint a 43-47. cikkében meghatározott, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok fenntartására,

c) a korszerűsítést, a versenyképesség fokozását, az ágazati integrációt, az innovációt, a piacorientáltságot, valamint a vállalkozásösztönzést szolgáló intézkedésekre,

d) a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikk (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása céljából a tagállamok által meghatározott követelményekre,

e) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikke végrehajtása céljából a tagállamok által megállapított követelményeknek és a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikke szerinti, az integrált növényvédelemre vonatkozó általános elveknek való megfelelésre,

f) a munkahelyi vagy a mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó biztonsági előírásnak való megfelelés teljesítésére, vagy

g) az olyan mezőgazdasági termelő számára történő szaktanácsadásra - ideértve a gazdasági és környezeti fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadást is -, aki első alkalommal kezd gazdálkodásba.

(3) A (2) bekezdésen meghatározottakon túlmenően a tanácsadás kiterjedhet

a) az 1307/2013/EU rendelet I. melléklete szerint az éghajlatváltozás mérséklésével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel és a vízvédelemmel,

b) a mezőgazdasági üzem gazdasági és környezeti teljesítményével, a versenyképességi szempontokkal összefüggő kérdésekre is.

(4) A támogatás vonatkozásában közvetlen kifizetés a tanácsadási szolgáltató részére teljesíthető.

(5) A támogatás összege tanácsadásonként nem haladhatja meg az 1500 eurónak megfelelő forintösszeget.

(6) A támogatásnak - objektív módon meghatározott feltételek alapján - az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie.

26. Mezőgazdasági termékkel kapcsolatos promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás[89]

43/H. §[90] (1) A mezőgazdasági termékkel kapcsolatos promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) célja olyan promóciós tevékenység támogatása, amely a nyilvánosságnak a mezőgazdasági termékek jellemzőiről történő tájékoztatására, vagy a gazdasági szereplőknek illetve fogyasztóknak a szóban forgó mezőgazdasági termék megvásárlásának ösztönzésére irányul.

(2) A promóciós tevékenységnek a minőségrendszerek hatálya alá tartozó termékekre kell összpontosítania, vagy általános jellegűnek kell lennie, és az érintett terméktípus valamennyi termelőjének javát kell szolgálnia. A promóciós tevékenységnek meg kell felelnie a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1169/2011/EU parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1144/2014/EU parlamenti és tanácsi rendeletnek.

(3) Promóciós tevékenységet termelői csoport vagy egyéb szervezet is végrehajthat, de ebben az esetben nem szabható feltételéül az e csoportban vagy szervezetben való tagság. Továbbá az érintett csoport vagy szervezet adminisztrációs költségeihez történő hozzájárulás mértékének a promóciós intézkedés végrehajtásának költségeire kell korlátozódnia.

(4) A támogatás alapján elszámolható költségnek minősül:

a) a kkv-nak minősülő kedvezményezett vonatkozásban a verseny, kereskedelmi vásár és kiállítás szervezésével és az azon való részvétellel kapcsolatos alábbi költségek, feltéve, hogy a támogatás - objektív módon meghatározott feltételek mellett - elérhető az érintett területen működő valamennyi jogosult számára:

aa) részvételi díj;

ab) útiköltség és az állat szállításának költsége;

ac) az eseményt hirdető kiadvány és honlap költsége;

ad) helyiség és stand bérleti díja, valamint a stand felállításának és lebontásának költsége;

ae) jelképes díj, versenydíjanként és győztesenként legfeljebb 1000 eurónak megfelelő forintösszeg értékben, amely - a díj kiosztásának igazolását követően - a promóciós intézkedés végrehajtójának is kifizethető, feltéve, ha a díjat ténylegesen kiosztották;

b) az egy adott régióban működő vagy egy adott terméket előállító termelőket tényszerű információk közzététele útján ismertető, a nyomtatott és az elektronikus médiában megjelenő kiadvány, illetve honlap, továbbá az elektronikus médiában, rádióban vagy televízióban megjelenő anyag költsége azzal a feltétellel, hogy a közzétett információk részrehajlástól mentesek és valamennyi termelő azonos feltételekkel kerülhet be az ismertető anyagba;

c) a tudományos ismeret és tényszerű információ terjesztésének költsége:

ca) más tagállamból és harmadik országból származó mezőgazdasági termék előtt nyitva álló minőségrendszer;

cb) generikus mezőgazdasági termék és táplálkozástani előny, valamint ajánlott felhasználása;

d) a médiában vagy kiskereskedelmi egységben szervezett célzott fogyasztói promóciós kampány, valamint a közvetlenül a fogyasztónak kiosztott promóciós anyag költsége.

(5) A támogatási intenzitás

a) a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott költségek tekintetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át;

b) a (4) bekezdés d) pontjában említett, 8. § (4)-(5) bekezdés szerinti minőségrendszerek hatálya alá tartozó termékekre összpontosító promóciós kampányok esetében a kampány elszámolható költségeinek 50%-a, de ha az adott ágazat legalább 50%-ban hozzájárul a költségekhez, akkor a hozzájárulás formájától függetlenül az elszámolható költségek 100%-a;

c) az általános jellegű promóciós kampányok esetében az elszámolható költségek 100%-a.

(6) A támogatás természetben vagy a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségek visszatérítésének formájában nyújtható.

(7) Természetben nyújtott támogatás esetében a támogatás keretében nem nyújthatók közvetlen kifizetések a kedvezményezettek számára, és azt a promóciós intézkedések végrehajtója számára kell kifizetni.

(8) Az 5 millió euró összegnek megfelelő forintösszeget meghaladó éves költségvetéssel rendelkező promóciós kampányt az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásnak megfelelően egyedileg kell bejelenteni az Európai Bizottság részére.

(9) A (4) bekezdés c) pontjában említett promóciós tevékenység és a (4) bekezdés d) pontjában említett promóciós kampány, és különösen az általános jellegű, az érintett terméktípus valamennyi termelőjének javát szolgáló promóciós tevékenység során nem említhető meg semmilyen konkrét vállalat, márkanév vagy származás. A (4) bekezdés d) pontjában említett promóciós kampányt nem lehet egy vagy több konkrét vállalat termékeire szűkíteni.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott, származásra való hivatkozás korlátozása nem vonatkozik a (4) bekezdés c) és d) pontjában említett azon promóciós tevékenységre és promóciós kampányra, amelyek a 8. § (4)-(5) bekezdés szerinti minőségrendszerek hatálya alá tartozó termékre összpontosítanak, és amennyiben

a) a promóciós tevékenység az Európai Unió által elismert elnevezésre összpontosít, feltéve, hogy a hivatkozás pontosan megegyezik az Európai Unió által bejegyzett hivatkozással;

b) a tevékenység az Európai Unió által elismert elnevezéseken alapuló minőségrendszertől eltérő minőségrendszer hatálya alá tartozó termékre feltéve, hogy az az üzenetben másodlagos, vagy annak fogyasztására való ösztönzésre irányul.

27. Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás[91]

43/I. §[92] (1) A helyi infrastruktúra kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában, a továbbiakban: támogatás), olyan infrastrukturális fejlesztéshez nyújtható, amely helyi szinten hozzájárul a gazdasági és fogyasztói környezet javításához, valamint az ipari bázis korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez.

(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre - a regionális beruházási támogatás kivételével - nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikkei alapján.

(3) A támogatás keretében immateriális javak és tárgyi eszközök költsége számolható el.

(4) A támogatott energiahatékony létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

(5) A támogatott energiahatékony létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell hozzáférést biztosítani.

(6) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat esetében a 2016. január 1-jét követően létrejött hitelügyletek kapcsán, az Intézményi kezességi díjtámogatások fejezeti kezelésű előirányzat esetében a 2016. január 1-jét követően létrejött hitelszerződések kapcsán az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Ha az e rendelet alapján kijelölt kezelő szerv az e rendelet hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában e rendelet hatálybalépését megelőzően tett kötelezettségvállalást és teljesített kifizetést, azt az arra jogosult kezelő szerv által tett kötelezettségvállalásnak és kifizetésnek kell tekinteni.

45. §[93] (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó,

a) 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából,

b) az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében 60 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás 3.7. pontja szerinti közzététel céljából

c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról, kedvezményezettek esetében az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás 3.7. pontja szerinti közzététel céljából

adatot kell szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatást az Atr. 18/A-18/D. §-a szerint kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatszolgáltatást a támogatást nyújtó a támogatás odaítélést követő 3 hónapon belül teljesíteni az alábbi adatokról:

a) a kedvezményezett neve, székhelye, adószáma,

b) a kedvezményezett az agrár- és erdészeti iránymutatás 2.4. pont (35) bekezdés 13. és 14. alpont szerinti típusa (kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalat),

c) a kedvezményezett főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,

d) támogatás összege,

e) támogatástartalom,

f) támogatás formája,

g) támogatás célja,

h) támogatást nyújtó hatóság megnevezése.

46. §[94] A 3. §

a) d) pont dc) alpontja, e) pontja, f) pontja, g) pont gc) alpontja, h) pont hi) alpontja, i) pont ia) alpontja, k) pont ka) alpontja, l) pont la) alpontja, m) pont mc) alpontja, o) pont, p) pont pa) alpontja és r) pont ra) alpontja alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013.12.24., 1. o.),

b) h) pont hh) alpontja, i) pont ib) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013.12.24., 9. o.),

c) b) pont ba) alpontja, c) pont ca) alpontja, d) pont da) alpontja, g) pont ga) alpontja, j) pont ja) alpontja, és m) pont ma) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 114, 2012.4.26., 8. o.),

d)[95] h) pont ha)-hf) alpontja, k) pont kb)-ki) alpontja, l) pont lb) alpontja, n) pont, p) pont pb)-pe) alpontja, r) pont és r) pont ra)-rd) alpontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187, 2014.6.26., 1. o.) I. és II. fejezete, valamint 13-14, 22., 25., 26., 28., 36-38., 41., 48., 49., 55. és 56. cikke,

e) b) pont bb) alpontja, c) pont cb) alpontja, d) pont db) alpontja, g) pont gb) alpontja, h) pont hh) alpontja, j) pont jb) alpontja, m) pont mb) alpontja és t) s) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7, 2012.1.11., 3. o.),

f) d) pont dd) alpontja, k) pont kj) alpontja m) pont md) alpontja és p) pont pe) és pf) alpontja és t) pontja a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315, 2007.12.3., 1. o.),

g) a) pontja az SA.38478 (2014/N) sz. bizottsági határozat,

h) h) pont hj)-hl) alpontja a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatásnak megfelelően jóváhagyott SA.37599 sz. bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

47. §[96] E rendeletnek a fejezeti és egyes központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 7/2016. (IV. 8.) NFM rendelet XVII. fejezet címrendjének változásából eredő módosításáról szóló 54/2016. (XII. 21.) NFM rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított rendelkezéseit az R. hatálybalépésékor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

48. §[97] (1) Ha a fejezeti és az egyes központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 7/2016. (IV. 8.) NFM rendelet módosításáról szóló 10/2017. (III. 31.) NFM rendelettel (a továbbiakban: R1.) kijelölt kezelő szerv a kezelésébe került fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában 2017. január 1-jétől az R1. hatálybalépéséig tett kötelezettségvállalást és teljesített kifizetést, azt az arra jogosult kezelő szerv által tett kötelezettségvállalásnak és kifizetésnek kell tekinteni.

(2) E rendeletnek az R1.-gyel megállapított rendelkezéseit az R1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 7/2016. (IV. 8.) NFM rendelethez

A XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 2016. évi költségvetési kiadási előirányzatainak feladatterve