Polgári eljárásjog I-IV. - régi Pp. - Kommentár a gyakorlat számára, lezárva: 2016. november 1.

Kiadással kapcsolatos információk

Szerzők:

A

Harsági Viktória I. fejezet

Havasi Péter IV., VI., VII. fejezet

Márton Gizella II., III., V. fejezet az 5. pótlaptól

B

Havasi Péter IX. fejezet

Márton Gizella XI. fejezet az 5. pótlaptól

Kárpáti Magdolna VIII. fejezet

Kurucz Krisztina X. fejezet

C

Kőrös András XII., XIII. fejezet

Szőke Irén XIV. fejezet

D

Andrusek Vanda XXVIII. fejezet

Boros Zsuzsa XVI/A., XVIII. fejezet

Harsági Viktória XIX. fejezet

Márton Gizella XXVI., XXVI/A., XXVII. fejezet az 5. pótlaptól

Kovács László XXII. fejezet, (XXIX. fejezetből: Az iparjogvédelemmel kapcsolatos peres eljárások)

Kőrös András XV., XVII. fejezet

Murányi Katalin XXX. fejezet

Petrik Ferenc XX/A., XXII/A., XXIV., XXV., XXIX. fejezet

Tallián Blanka XXIII. fejezet

E

Andrusek Vanda XLI. fejezet

Márton Gizella XXXI. fejezet az 5. pótlaptól

Kovács László XL. fejezet

Kőrös András XXXII., XXXIII., XXXIV., XXXVI. fejezet

Petrik Ferenc XXXVIII., XXXIX. fejezet

Sőth Lászlóné XXXV. fejezet

Török Judit XLII., XLIII. fejezet

Vezekényi Ursula XXXVII. fejezet

F

Horváth E. Írisz XLVI. fejezet

Osztovits András XLIV., XLV. fejezet

G

Petrik Ferenc

Szerzőként közreműködtek:

Kaszainé Mezey Katalin II., III., V., XI., XXVI., XXVI/A., XXVII. és XXXI. fejezet a 4. pótlapig

Kozma György XLI. fejezet

†Radnay József XXIII. fejezet

Szabó Imre XVI., XVIII. fejezet

Szerkesztő/lektor:

DR. PETRIK FERENC

A második, egybeszerkesztett kiadás

9. pótlása lezárva: 2016. november 1.

Copyright

© Dr. Andrusek Vanda, 2016

© Dr. Boros Zsuzsa, 2016

© Dr. Harsági Viktória, 2016

© Dr. Havasi Péter, 2016

© Dr. Horváth E. Írisz, 2016

© Dr. Kárpáti Magdolna, 2016

© Dr. Kovács László, 2016

© Dr. Kőrös András, 2016

© Dr. Kurucz Krisztina, 2016

© Dr. Márton Gizella, 2016

© Dr. Murányi Katalin, 2016

© Dr. Osztovits András, 2016

© Dr. Petrik Ferenc, 2016

© Dr. Sőth Lászlóné, 2016

© Dr. Szőke Irén, 2016

© Dr. Tallián Blanka, 2016

© Dr. Török Judit, 2016

© Dr. Vezekényi Ursula, 2016

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016

Budapest, 2016

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

ISBN 963 8213 08 6

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Műszaki szerkesztő: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Rövidítések jegyzéke

Abtv. - Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)

Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye

Áe. - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított - már nem hatályos - 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.)

Áe. Kommentár - A közigazgatási eljárás szabályai, Kommentár (szerk.: Petrik Ferenc), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

áf. - állásfoglalás

Art. - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)

Át. - a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló, módosított 1989. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Át.)

BDT - Bírósági Döntések Tára

BH vagy KD - Bírósági Határozatok vagy Kúriai Döntések

Bszi. - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)

régi Btk. - a Büntető Törvénykönyvről szóló, már nem hatályos 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.)

Btk. - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)

Ct. - 1975. évi 9. törvényerejű rendelettel hatályba léptetett Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Egyezmény

Civ. tv. - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Civ. tv.)

Ctv. - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)

Csjt. - a házasságról, a családról és a gyámságról szóló, már nem hatályos 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.)

Cstv. - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, az 1993. évi XCII. törvénnyel és az 1993. évi CIII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.)

Csjt. Kommentár - A családjogi törvény magyarázata (KJK, Budapest, 1988. szerk.: Petrik Ferenc)

Csjtr. - a Csjt. végrehajtásáról, valamint a Csjt. módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet (a továbbiakban: Csjtr.)

Eb. - a kötelező egészségbiztosítási ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.)

EBH vagy Hiv. Gy. - a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye

EKB - Európai Közösségek Bírósága

EKSZ - az Európai Közösséget létrehozó szerződés

EUSZ - az Európai Uniót létrehozó szerződés

Fit. - a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fit.)

Fmt. - a formatervezési mintáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmt.)

Fpkf. - a Legfelsőbb Bíróságon a felszámolási ügyszak betűjele

Ftvr. - a felszámolási eljárásról szóló, többször módosított és kiegészített 1986. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ftvr.)

GK - Gazdasági Kollégium

Gt. - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)

Gyvt. - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)

Gyer. - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.)

Har. törvény - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har. törvény)

He. - a hagyatéki eljárásról szóló, többször módosított - már nem hatályos - 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: He.)

Het. - a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Het.)

Hiv. Gy. vagy EBH - a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye

Hm. t. - a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hm. t.)

Hor. - a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: Hor.)

Hpt. - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)

Ht. - a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ht.)

Jtvr. - a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Jtvr.)

Jvhr. - a Jtvr. végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet (a továbbiakban: Jvhr.)

Im. tvr. - az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Im. tvr.)

Im. Bvr. - a mintaoltalmi ügyekben követendő bírósági eljárásról szóló 1/1979. (III. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Im. Bvr.)

Isz. - az 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Isz.) az igazságügyi szakértőkről

Iszr. - a 3/1994. (II. 27.) IM rendelettel módosított 2/1988. (V. 19.) IM rendelet (a továbbiakban: Iszr.) az igazságügyi szakértőkről

Ket. - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)

KGD - Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár

Kht. - a fővárosi és megyei Kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Kht.)

Kjnp. - egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.)

KK - Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma

Knpt. - a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knpt.)

Ktv. - egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Ktv.)

Kr. - a Ktv. végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Kr.)

LB - Legfelsőbb Bíróság

Legf. Ü. - Legfőbb Ügyészség

MJ - Magyar Jog

Mötv. - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)

Nmjt. - a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.)

PED - polgári elvi döntés

PEH - Polgári Elvi Határozatok, Budapest, 1988.

Pit. - a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.)

PK - Polgári Kollégium

Pp. - a Polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)

Ppé. - a Pp. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ppé.)

Ppék. - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet (a továbbiakban: Ppék.)

Pp. Kommentár I. - A Polgári perrendtartás magyarázata (KJK 1967. szerk.: Szilbereky Jenő - Névai László)

Pp. Kommentár II. - A Polgári perrendtartás magyarázata (KJK 1975. szerk.: Szilbereky Jenő - Névai László)

régi Ptk. - a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló, már nem hatályos 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)

Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)

Ptk. Kommentár - A Polgári Törvénykönyv magyarázata (KJK, Budapest, 1981. szerk.: Eörsi Gyula - Gellért György)

Ptké. I. - a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké. I.)

Ptké. II. - a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké. II.)

P. törv. - a Legfelsőbb Bíróság által polgári ügyben hozott törvényességi határozat betűjele

Ptv. - a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló többször módosított 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.)

R. - a Tbt. végrehajtásáról szóló 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.)

Szjt. - a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.)

SzMGSz. - 113 058/1996.1/8. E. (Kk. 25.) sz. hirdetménnyel közzétett Megállapodás a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról

Szt. - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.)

Ür. - az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ür.)

Ür. Vhr. - az Ür. végrehajtására kiadott 6/1983. (VII. 28.) IM rendelet (a továbbiakban: Ür. Vhr.)

Tbj. - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultságról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)

Tbt. - a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tbt.)

To. t. - a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: To. t.)

Tny. tv. - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.)

VÁSz. - a Vasúti Árufuvarozási Szabályzat, 3/1960. (V. 13.) KPM rendelet (a továbbiakban: VÁsz.)

Ve. - a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)

új Ve. - a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: új Ve.)

Vbt. - a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.)

Vht. - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)

Vjt. - az országgyűlési képviselők választásáról szóló többször módosított 1989. XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.)

Vjtv. - a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vjtv.)

Vt. - a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.)

Vt. Vr. - a Vt. végrehajtásáról szóló 2/1970. (VII. 1.) OMFB-IM rendelet (a továbbiakban: Vt. Vr.)

Vt. Bvr. - a védjegyügyekben való bírósági eljárásról szóló 4/1970. (VII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Vt. Bvr.)

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Alapvető elvek

Általános bevezetés

A Pp. Első részének "Általános rendelkezések"-et viselő első címe után az I. fejezet címe áll: "Alapvető elvek". Az óvatos törvényhozói szóhasználat, amely révén a törvényhozó elhatárolja magát azon elméleti teljesítmény részleges elmaradásának számonkérhetőségétől, hogy melyek is a polgári perjog, illetve a polgári eljárásjog alapelvei, lehetővé teszi, hogy a nyitófejezet részben pragmatikus tartalommal telítődjék.

A törvény ezen I. fejezetében deklarált alapelveknek "A bíróság feladatai a polgári perben" címszó alá sűrítése bizonyos tekintetben elhibázott, hiszen e szabályok nemcsak a bíróságra nézve állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket, hanem egyes esetekben a felek, valamint képviselőik tekintetében is. (Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Osiris, Budapest 2005. 77. o.) Az alábbi idézet szemléletesen mutat rá a polgári eljárásjogra hatással bíró alapelvek jogforrási fellelhetőségének sokirányúságára, valamint egyes esetekben annak hiányára: "[…] az alapvető elvek részben írottak vagy kikövetkeztethetők jogszabályainkból, […] részben azonban íratlan szabályai a polgári eljárásjognak, de az utóbbiak sem hanyagolhatók el, gyakran fontosabbak, mint az írottak." (Farkas József: Az eljárásjog néhány alapvető elve és a polgári eljárásjog átfogó újraszabályozása. Jogtudományi Közlöny 1985/10. 558-559. o.)

A polgári eljárásjog (s ezen belül a polgári perjog) alapelveinek hivatalosan sosem katalogizálható együtteséből bizonyos alapelvek tehát részben kívül rekednek a Pp.-n (pl. az igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján, a bíróság előtti egyenlőség), míg mások (pl. a szóbeliség, a közvetlenség) a Pp.-nek nem az I. fejezetében, hanem más helyein konkretizálódnak.

A jogirodalom nemcsak az alapelvek rendszerezése, de a nekik tulajdonított szerep tekintetében is megosztottnak látszik. Németh János - Névai László nyomán - azt vallja, hogy a magyar polgári peres és nemperes eljárásban érvényesülő alapelvek normatív jellegűek. Közülük számos az Alaptörvényben, Bszi.-ben vagy nemzetközi egyezményt kihirdető törvényben került megfogalmazásra. Ez a normatív jelleg szerinte a jogalkotásban úgy mutatkozik meg, hogy a hatályos szabályozásnak tükröznie kell az alapelveket, a jövőbeni szabályozás számára pedig útmutatásul szolgálhatnak. A jogalkalmazás tekintetében a jogértelmező-hézagkitöltő szerepet hangsúlyozza. (Németh János: Alapvető elvek. In: Németh János (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. I. kötet. KJK, Budapest 1999. 24. o., Névai László: Alapvető elvek. In: Szilbereky Jenő / Névai László (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. Első kötet. KJK Budapest 1976. 54. o.)

Gáspárdy László arra az álláspontra helyezkedett, hogy jogforrási eredetüktől és érvényességi tartományuktól, ezek kiterjedésétől függetlenül az alapelvek - adott tételes jogi bázison - a jogszabályok értelmezését és alkalmazását segítik, elsősorban akkor, ha a tételes norma a jogalkalmazó szerv (a Pp. esetében a bíróság) számára részleges vagy teljes cselekvési szabadságot enged, illetve akkor, ha jogértelmezési vagy jogalkalmazási határesettel állunk szemben. A Legfelsőbb Bíróság több évtizedes joggyakorlatának elemzéséből az a következtetés vonható le, hogy a Pp. értelmezése, illetve alkalmazása során az alapelvekre való hivatkozás alárendelt szerepet játszott.

Kengyel Miklós az alapelvek örökérvényűségét kérdőjelezte meg, az állandóságot szerinte az alapelvekben "megragadható eljárásjogi probléma" jelenti. Ennélfogva »a jogtudomány által kimunkált alapelvek csak akkor rendelkeznek normativitással, ha egybeesnek a törvényhozó által megfogalmazott általános rendelkezésekkel vagy a törvény élén demonstratív módon elhelyezett "alapvető elvekkel".« (Kengyel Miklós: A rendelkezési és a tárgyalási elv a Polgári perrendtartás 1995. évi módosítása után. Magyar Jog 1996/5. 278. o.)

Novák István az alapelvek legfőbb közös vonásait a következőkben látja: "[…] feladatuk, hogy megadják és félreérthetetlen módon kialakítsák a szóban forgó tudományág jellemző vonásait. Akár kifejezetten, tehát összefoglaló jelleggel kifejtve, akár pedig úgy, hogy az alapelvek a disciplina tudományos tételeiben, elfogadott igazságaiban és normáiban tükröződjék. Mindkét esetben mindig úgy, hogy az elfogadott alapelvek jellegzetesen reprezentálják mindazt, ami a tudományág tárgyát, tartalmát, módszereit és meghirdetett tételes igazságait jellemzi. […] az alapelvek tudományágon belüli érvényesülése szükségképpen általános, de nem egyenletes. […] a disciplina teljes egészében, minden részletében hatnak és érvényesek. Ám elosztásuk nem azonos intenzitású, mert mondanivalóik és hatásuk a tudomány egy-egy területén nyomatékosabban, ismét más területén kisebb súllyal - nem egyszer alig, vagy csak közvetetten kimutathatólag - jelentkeznek. Előbbi esetben ott, ahol azt a tudományág tételeinek jobb és hathatósabb kifejtése szükségképpen megkívánja, utóbbi esetben ott, ahol erre - az adott viszonyok között - nincs, vagy csak minimális mértékben van szükség." Kétségbe vonva az alapelvek változatlanságát tagadja azoknak a jövőbeni jogalkotásra gyakorolt normatív hatását. (Novák István: Polgári eljárásjogunk alapelveinek jövője. Magyar Jog 1994/9. 551-553. o.)

Aki ma a Pp.-t megismerni, értelmezni, illetve alkalmazni óhajtja, nem felejtheti, hogy annak ma hatályos szövege - mely mintegy frontális vonalban helyezkedik el - számos, a legkülönfélébb idősíkokban létrejött normákat tartalmazza. A szöveg egy része még az 1911. évi I. törvényből (másként: "régi Pp.", vagy "Plósz-törvény") ered, s a Pp. 1953. január 1-jén megvolt szövegének mintegy felét a kilenc novelláris és a számos egyéb kisebb-nagyobb módosítás váltotta fel. Ily módon sem eszmei, sem nyelvi szempontból a Pp. ma hatályos szövege igazán homogénnek nem tekinthető.

A Pp. VIII. Novellájaként számon tartott 1999. évi CX. törvény által módosított Pp. 1. § világosabbá teszi, hogy mind a Pp. egészének, valamint az egyes rendelkezéseinek alkalmazása során az alapelvek érvényre juttatása a fő célkitűzések közé sorolandó. "Ennek a törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa." [Pp. 1. §] Az alapelveknek jelentőségét erősíti a jogértelmezés tekintetében a Pp. 2. § (4) bekezdése kimondva, hogy a bíróság e törvény alkalmazása során annak rendelkezéseit, csak az I. fejezetben meghatározott alapelvekkel összhangban értelmezheti.

A törvény célja

[a Pp. 1. §-ához]

Az 1999. évi CX. törvény által módosított Pp. 1. § szövege immár nem tartalmazza az igazság kiderítésére vonatkozó utalást. Helyébe a jogviták pártatlan eldöntése került percélként. Az említett törvény indokolása a módosítás alátámasztásául a következő érveket hozta fel: "A polgári per alapelvei [...] nem egy abszolút, anyagi jogi értelemben vett igazságosság elérését szolgálják, a bírói döntés köznapi értelemben elvárt igazságossága ugyanis mindenekelőtt a jogvita eldöntése során releváns, az adott jogviszonyra vonatkozó anyagi jogi normák tartalmán, szellemiségén múlik. A Polgári perrendtartásnak ehhez képest azt kell garantálnia, hogy a jogvita eldöntésének rendje, az a mód, ahogy a vitás ügy elbírálásra kerül, tisztességes legyen. A korrekt, fair eljárás követelménye a bírói pártatlanságot ugyanúgy feltételezi, mint a formális jogegyenlőséget tényleges jogérvényesítő képességgé alakító állami támogatást (lásd költségmentesség, pártfogó ügyvéd kirendelésének lehetősége)." Ez a módosítás a rendelkezési és az azzal szoros összefüggést mutató tárgyalási elv - korábbi VI. Pp. novellabeli (1995) - újraértelmezése nyomán a Pp.-ben kialakult belső feszültség miatt is elkerülhetetlennek mutatkozott. A bíróság és a felek összjátékaként is felfogható bizonyítási eljárás során - kevés kivételtől eltekintve - a kezdeményező szerep a feleké. Ez nem tenné lehetővé a bíró számára az anyagi igazság kiderítésének, mint percélnak a megvalósítását. Alapvetően ugyanis a felek azok, akik az "ügy uraiként" meghatározzák a per tárgyát, valamint a bíróság mozgásterét. A törvény indokolása szerint a korábbinál passzívabb szerepbe szorított bírónak nincs módja arra, hogy "a bizonyítási eljárást mindaddig folytassa, amíg álláspontja szerint az szükséges. A felek jogosultak - a bizonyítási teherre vonatkozó rendelkezések, elvek ismeretében - dönteni arról, hogy előterjesztenek-e további bizonyítási indítványt, vagy tartózkodnak attól. A bíróság feladata ezzel összefüggésben a jóhiszemű joggyakorlás biztosítása, és ha kell, az ezzel ellentétes magatartás szankcionálása."