A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I-II/III. (HVG-ORAC, 2018, 1-2146. o.)

Kiadással kapcsolatos információk

Szerkesztő: Varga István

Szerzők

Dr. Aleku Mónika - osztályvezető ügyész, Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség

Dr. Bacher Gusztáv, LLM - ügyvéd

Dr. Baranyi Bertold - ügyvéd

Dr. Bodoki Gábor - ügyvéd

Böszörményiné dr. Kovács Katalin - bíró, Kúria

Dr. Burai-Kovács János - ügyvéd, a Kereskedelmi Választottbíróság elnöke

Dr. Döme Attila - bíró, Kúria

Dr. Ébner Vilmos - tanácselnök, Székesfehérvári Törvényszék

Dr. Éless Tamás - ügyvéd, c. egyetemi tanár (ELTE)

Dr. Faludi Gábor, PhD - ügyvéd, egyetemi docens (ELTE)

Dr. Farkas Attila - bíró, Kúria

Dr. Goldea Zsuzsanna - osztályvezető ügyész, Legfőbb Ügyészség

Prof. Dr. Harsági Viktória, PhD, dr. habil - tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE)

Dr. Juhász Csaba - bíró, Fővárosi Törvényszék

Dr. Juhász László - ny. kollégiumvezető, Pécsi Ítélőtábla

Dr. Juhász Linda - jogtanácsos

Dr. Kapa Mátyás, PhD - ügyvéd, egyetemi adjunktus (ELTE)

Dr. Káposznyák Aliz, LLM - ügyvédjelölt

Prof. Dr. Király Miklós, PhD, dr. habil - tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE)

Dr. Köblös Adél, PhD - főtanácsadó, Alkotmánybíróság

Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna - bíró, Kúria

Dr. Kőrös András - ny. tanácselnök, Kúria, c. egyetemi docens (ELTE)

Dr. Lázár-Kocsis Edina - ügyvéd

Dr. Légrádi István - ügyvéd, egyetemi tanársegéd (ELTE)

Dr. Máté Viktor - közjegyző

Dr. Mikó Ádám - közjegyző

Dr. Okányi Zsolt, LLM - ügyvéd

Dr. Orosz Árpád - kollégiumvezető-helyettes, Kúria

Dr. Osztovits András, PhD, dr. habil - bíró, Kúria, tanszékvezető egyetemi docens (KRE)

Dr. Paksi Gábor - ügyvéd

Dr. Parlagi Mátyás - kollégiumvezető-helyettes Fővárosi Törvényszék

Dr. Prokopovitsch László - ügyvéd

Dr. Rádonyi Dénes - közjegyző

Dr. Rák Viktor - jogi irodavezető-helyettes, MOKK

Dr. Reviczky Renáta - közjegyző

Dr. Ribai Csilla - elnök, Fővárosi Ítélőtábla

Dr. Szabó Sarolta Édua - ügyvédjelölt

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf - közjegyző, egyetemi tanársegéd (ELTE)

Dr. Szőcs Tibor - intézetigazgató, MOKK Közjegyzői Intézet

Dr. Tálné dr. Molnár Erika - kollégiumvezető-helyettes, Kúria

Dr. Timár Kinga, LLM - egyetemi tanársegéd (ELTE), ügyvéd

Dr. Tóth Ádám - közjegyző, a MOKK elnöke

Prof. Dr. Varga István, PhD, dr. habil - tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE), ügyvéd

Dr. Virág Csaba - bíró, Országos Bírósági Hivatal

Dr. Völcsey Balázs - bírósági titkár

Dr. Zaicsek Károly - ügyvéd

A I-II. kötet kézirata lezárva: 2018. augusztus 10.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978-963-258-411-9

Budapest, 2018

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Rövidítések jegyzéke

AB - Alkotmánybíróság

ABH - az Alkotmánybíróság határozatai

Abtv. - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

áf. - állásfoglalás

Ákr. - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Alapjogi Charta - az Európai Unió Alapjogi Chartája

Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Alkotmány - a Magyar Köztársaság Alkotmánya

Állpt. - a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

Ámnytv. - a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény

Apostille-egyezmény - a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt Egyezmény (kihirdette az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet)

BDT - Bírósági Döntések Tára

Be. - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Bécsi Egyezmény - a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés (kihirdette az 1965. évi 22. törvényerejű rendelet)

Beisz. - 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról

Bék. - a bejegyzett élettársi kapcsolatról és az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény

BH - Bírósági Határozatok - konkrétan: BH 2002.329 (BH - szóköz - kiadás éve - pont - BH száma)

Bnpt. - a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény

Brüsszel-Ia-R. - a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

Brüsszel-IIa-R. - a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet

Bszi. - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

Büsz. - a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet

CMR-Egyezmény - a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény (kihirdette az 1971. évi 3. törvényerejű rendelet)

COTIF-Egyezmény - a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásról szóló, Bernben, 1980. május 9-én kelt Egyezmény (kihirdette a 2006. évi LXXVII. tv.)

Ctv. - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

Csjt. - a házasságról, a családról és a gyámságról szóló - már nem hatályos - 1952. évi IV. törvény

Cst. - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

Cstv. - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

Díjr. - az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet

Dvtvr. - a diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló 1973. évi 7. törvényerejű rendelet

dZPO - a német polgári perrendtartás

EBD - a Kúria által közzétett elvi döntés - konkrétan: EBD G.4. (EBD - kiadás éve - szakág jele (B, G, K, M, P) - pont - a határozat száma - pont)

EBH - a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye - konkrétan: EBH 2006.1538. (EBH - kiadás éve - pont - határozat száma - pont) vagy a Kúria elvi határozata konkrétan: EBH G.4. (EBH - kiadás éve - szakág jele (B, G, K, M, P) - pont - a határozat száma - pont)

EGT-megállapodás - az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2-án Portóban aláírt Megállapodás

EJEB - Emberi Jogok Európai Bírósága

EJEE - az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (kihirdette az 1993. évi XXXI. tv.)

EK-Svájc Megállapodás - az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló 1999. június 21-ei Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló Jegyzőkönyv (kihirdette a 2006. évi CXXV. tv.)

EU Bagatell-R. - a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet

EU Fmh-R. - az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

EU Vho-R. - a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet

EU - Európai Unió

EuB - Európai Unió Bírósága

EuBizfR. - a polgári és kereskedelmi ügyekben, a tagállamok bíróságai között a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködéséről szóló 1206/2001/EK rendelet

EuKézbR. - a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

EU-KöltsIe. - a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelv

EUMSZ - az Európai Unió működéséről szóló szerződés

EuÖR. - az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló 650/2012/EU rendelet

EUSZ - az Európai Unióról szóló szerződés

Eu-Tartási-R. - a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet

E-ügyintézés Korm. rend. - az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet

E-ügyintézési tv. - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Fgytv. - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

Fkt. - a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény

Flt. - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Fm. - a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény

Fmhtc. - a fizetési meghagyásokról szóló 1893. évi XIX. törvénycikk

Fmhtv. - a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény

Gt. - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Gyer. - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

Hetv. - a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

HgPEljEgy. - a polgári eljárásról szóló, 1954. évi Hágai Egyezmény (kihirdette a 1966. évi 8. törvényerejű rendelet)

HgSzülfEgy. - a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény (kihirdette a 2005. évi CXL. tv.)

HgTartEgy. - a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (az Európai Unió részéről jóváhagyta és szövegét kihirdette a Tanács 2011/432/EU határozata)

Hm. - a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény

Hpt. - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény

Iasz. - az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

ÍH - Ítélőtáblai Határozatok

Infotv. - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

Inytv. - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Iratkezelési Szabályzat - a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás

Isznk. - a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVIII. törvény

Itv. - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Jat. - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény

Jstv. - a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

Jtvr. - a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet

Kbt. - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

Ket. - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Kézbesítési Egyezmény - a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény (kihirdette a 2005. évi XXXVI. tv.)

Kézbesítési Rendelet - a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

KGD - Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár

Kjnp. - az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény

Kjtv. - a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

Kmir. - a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet

Kmr. - a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban tárgyában hozott 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet

Kmri. - a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2/1968. (I. 24.) IM rendelet

Kmt. - a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény

Knpt. - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény

Kp. - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény

Kvtv. - a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény

LB - Legfelsőbb Bíróság

Ler. - a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet

LugEgy. - a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Luganóban, 2007. október 30. napján kelt egyezmény

LÜ - Legfőbb Ügyészség

Mavtv. - a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény

MBVK - Magyar Bírósági Végrehajtói Kar

Mftv. - a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény

MOKK - Magyar Országos Közjegyzői Kamara

MRPtv. - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény

Mt. - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

Németh-Varga - Németh János - Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai, HVG-ORAC, Budapest, 2014

Nmjtv. - a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény

Nmjtvr. - a nemzeti magánjogról szóló - már nem hatályos - 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

NwYTartEgy. - a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában, New Yorkban, 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény (kihirdette az 1957. évi 53. törvényerejű rendelet)

Nytv. - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

öZPO - az osztrák polgári perrendtartás

PED - polgári elvi döntés

PJE - polgári jogegységi határozat

PK áf. - polgári kollégiumi állásfoglalás

PK vélemény - polgári kollégiumi vélemény

Plósz-Pp. - a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk

Pmt. - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

PostaR. - a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet

Pp. - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

Ppé. - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény

Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Ptrs. - a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában hozott 1868. évi LIV. törvénycikk

Ptv. - a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény

régi Hpt. - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

régi II. Ppn. - a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény

régi III. Ppn. - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet

régi V. Ppn. - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény

régi XII. Ppn. - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény

régi Mt. - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

régi Pp. - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

régi Ppé. - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet

régi Ppék. - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet

régi Ppn. - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1954. évi VI. törvény

régi Ptk. - a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény

régi Ptké. I. - a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet

régi Ptké. II. - a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1978. évi IV. törvény hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 11. törvényerejű rendelet

Se. - a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. törvénycikk

sk. - és a következő

skk. - és a következők

Smtv. - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény

Szaktv. - az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény

Szet. - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Szjt. - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

Szt. - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

Szüt. - a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény

Tám.tv. - a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény

Társasházi tv. - a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény

Te. - a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. törvénycikk

Tny. - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

Tpvt. - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

új Be. - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

Ükr. - a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet

Üt. - az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény

Üttv. - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

Ütv. - az ügyvédekről szóló - már nem hatályos - 1998. évi XI. törvény

Varga-Éless - Varga István - Éless Tamás (szerk.): Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára, Magyar Közlönykiadó, HVG-ORAC, Budapest, 2016

Vbt. - a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény

Ve. - a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény

Vht. - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

Vt. - a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

Vtv. - a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

Előszó

2018. január 1. napján hatályba lépett az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény. Kevés híján fél évtized telt el azóta, hogy Magyarország Kormánya a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozatával elrendelte "egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotását, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését." Az e határozat kihirdetését követő hetekben Németh János professzor vezetésével megalakultak a leendő kódex tudományos, gyakorlati és nemzetközi jogösszehasonlító megalapozottságú koncepciójának előkészítésére rendelt témabizottságok, több mint száz elismert jogász (a bírósági szervezet minden szintjén ítélkező bírák, ügyvédek, közjegyzők, ügyészek és egyetemi oktatók) részvételével. Az ő munkájuknak köszönhetően a Koncepció Tervezetét 2014 júniusában átnyújthattuk a felelős igazságügyi miniszternek. A Kormány elé terjesztett és 2015 januárjában elfogadott Koncepció nagymértékben támaszkodott a Tervezetre, de egyik alapvetésében el is tért attól: a hangsúlyt az alanyi jogok szolgálatáról a perkoncentrációra helyezte. Ezt követően - elsősorban a témabizottságok tagjaira továbbra is számítva, de további szakemberekkel is kiegészülve - fölállt az a tizennégy, a leendő új Pp. szabályozási tárgyköreire szakosodott munkabizottság, amelynek feladata a kodifikáció-előkészítés második szakaszában a törvényszöveg és az ahhoz kapcsolódó indokolás tervezetének a kidolgozása volt. A Szakértői Javaslat Tervezetét a munkabizottsági elnökökkel közösen 2015 októberében átadtuk a felelős igazságügyi miniszternek, majd azt az ő kérésére, egyidejűleg szakmai ambíciónknak is megfelelve, megfeszített munkával 2016 őszéig folyamatosan tovább finomítottuk abban a reményben, hogy az a kodifikáció során minél nagyobb mértékben hasznosul. Az Országgyűlés 2016. november 22-i ülésnapján elfogadott törvény végül a Szakértői Javaslattól számos - részben a törvény szellemiségét meghatározó, központi jelentőségű - szabály, illetve szabályösszesség tekintetében eltért. Ezért, amint hittük, hogy a Szakértői Javaslat "forrásul szolgálhat a törvény jövőbeli, a jogász szakma hivatásrendjeinek konszenzusán alapuló tökéletesítéséhez", úgy e Kommentár is túlmutat a puszta magyarázaton és hozzájárul perjogunk fejlődéséhez.

A kódex és a hozzá kapcsolódó, nagy mennyiségű jogszabály-módosítás hatályba lépett, a törvény-előkészítő munka - és ezzel az abban részt vevő szakemberek egy kihívásokkal teli életszakasza - a végéhez ért. Nem szűnt azonban meg ugyanezen személyi kör magyar polgári igazságszolgáltatás iránt érzett elhivatottsága, felelősség- és kötelességtudata. Ennek köszönhető, hogy az általuk szerzőként jegyzett törvénymagyarázatot most átnyújthatjuk az érdeklődő szakmai közönségnek.

2018. február

Prof. Dr. Varga István tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK), a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság tudományos titkára

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

Az Országgyűlés

a magyar perjogi hagyományokra és az európai jogfejlődés vívmányaira építő, a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapuló, a koncentrált per feltételeit biztosító szabályozás megteremtése céljából,

a polgárok szolgálatát biztosító, a közjónak és a józan észnek megfelelő jogalkalmazás eszméjétől vezérelve,

a magánjogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezése és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása érdekében

az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés a) pontja végrehajtására a következő törvényt alkotja:

1. A PP. PREAMBULUMÁNAK MAGYARÁZATA - EGYBEN A PERJOG SZELLEMISÉGÉNEK ÉS A TÖRVÉNY ALAPÁLLÁSÁNAK EGYBEVETÉSE (Varga István)

1.1. A Preambulum szövegének magyarázata

A Pp. Preambuluma négy tartalmi egységre bontható: tartalmaz utalást az új perrendi kodifikáció belső jogi és nemzetközi jogfejlődési környezetére, előzményeire (első bekezdés első mondatrésze), utal a kodifikáció céljára (második bekezdés és a harmadik bekezdés második mondatrésze), előzetesen felvillantja a szabályozás több koncepcionális, tartalmilag meghatározó pillérét (első bekezdés második mondatrésze és a harmadik bekezdés első mondatrésze), végül hivatkozza az Alaptörvény jogági törvényhozási tárgykörét (negyedik bekezdés). Az első elem, azaz a kodifikáció előkészítésére, belső jogi és nemzetközi jogfejlődési környezetére, előzményeire való utalás bizonyára megfontoltan került a Preambulumban is kiemelt helyre, helyt adva így a jogalkotó megemlékezésének arról a mintegy három évig tartó, tudományos és nemzetközi jogösszehasonlító alapokon megszervezett törvény-előkészítő munkáról, amely lehetővé tette az új kódex tervezetének törvényalkotó által előirányozott határidőben való előkészítését, és amely előkészítő munka eredményeit három kötet tartalmazza. A második és a harmadik elem, a hatékony magánjogi jogvitarendezés és az annak (valamint a "polgárok") szolgálatába állított fő szabályozási tartalmi pilléreknek az ide kiemelt említése megfelelően előrevetíti a részletszabályok rendezőelveit: a felek felelős pervitele fordulat elővételezi a professzionális, általánossá tett kötelező jogi képviselettel zajló, egységes törvényszéki eljárásrendet. A bíróság aktív pervezetésére utaló fordulat előrevetíti a kódexet átható, és a nemzetközi trendeknek is megfelelő bírói anyagi pervezetés intézményének hangsúlyos megjelenését a részletszabályokban. A koncentrált perre való preambulumi utalás pedig szintén a következő részletszabályoknak a jogvita minél gyorsabb lezárásának irányába való - tartalmilag nagy mértékben vitatható - hangsúlyeltolódását láttatja előzetesen. Végül az utolsó, negyedik elem tartalmaz egy helytelen alaptörvényi utalást.

Ezzel a felosztással a Preambulum - formálisan - megfelel a jogszabály-szerkesztési követelményeknek, amelyek szerint a preambulum valamely "[...] jogszabály normatív tartalommal nem rendelkező logikai egysége", amelyben - egyebek mellett - a szabályozás előzménye, indoka és célja, valamint bármilyen további olyan elvi, elméleti tétel rögzíthető, amelyet a törvény szakaszaiban a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni. E megengedő felsorolással szemben a Preambulumban kötelezően hivatkozni kell "[...] az Alaptörvény törvényhozási tárgykört megjelölő rendelkezésére."

A Preambulum funkciója ugyanakkor, szemben a hivatkozott IRM rendelettel, nem fejezhető ki abban, hogy a jogszabály normatív tartalommal nem rendelkező logikai egysége. Ha nem lenne normatív tartalma, akkor nem lenne rá szükség. Ezzel szemben a helyes megközelítés az, hogy a Preambulum önálló normatív tartalommal ugyan nem rendelkezik, de benne fejeződik ki a jogszabály objektív célja, és ezért az objektív teleologikus jogértelmezés, vagyis a jogszabállyal elérni kívánt cél fényében történő értelmezés során bizonyosan rendelkezik normatív iránymutató tartalommal.

Azon túl, hogy az idézett, jogszabály-szerkesztési követelményeket felállító igazságügyi miniszteri rendelet nem teljesen helyesen ismeri fel a preambulum jogi természetét, a Pp. Preambuluma sajnos még az rendeletben lefektetett elveknek sem felel meg ténylegesen. A harmadik bekezdés első mondatrésze ugyanis a tisztességes eljárás elvének említésével egy olyan súlyú, a polgári perjogi szabályozásra is irányadó igazságszolgáltatási alapelvet emelt be a Preambulumba, amelynek vitathatatlanul normatív tartalma van, és megsértése konkrét jogkövetkezményekkel jár. Ez igaz a tisztességes eljáráshoz való jog nemzetközi jogi forrásvidékének számító EJEE 6. cikk (1) bekezdésének értelmezésére az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában, az Alapjogi Charta 47. cikkének értelmezésére az Európai Bíróság gyakorlatában, valamint a belső jogi forrásának tekintendő Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének értelmezése során az Alkotmánybíróság jogértelmezésére. Ezeket a nemzetközi, európai uniós, valamint magyar belső jogforrásokat ugyanakkor nem szabad egymástól elválasztva kezelni, hanem ezek szoros együtthatásban jelenítik meg a tisztességes eljárás tartalmi összetevőit, hiszen ahogy a magyar Alkotmánybíróság is gyakran idézi az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát egyetértően, úgy az Európai Bíróság is nem ritkán visszanyúl az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteihez.