6/1969. (VIII. 30.) MM rendelet

a gyámhatósági eljárásról

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában kiadott 1952. évi 23. törvényerejű rendelet 50. § (2) bekezdésében, továbbá a Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről, végrehajtásáról és egyes szabálysértésekről kiadott 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 63. §-ában, a gümőkor elleni küzdelem továbbfejlesztéséről intézkedő 42/1960. (IX. 1.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdésében, valamint a kiskorúak állami gondozásáról és az állami gondozott kiskorúak örökbefogadásáról szóló 20/1969. (V. 13.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, az igazságügyminiszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a legfőbb ügyésszel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A gyámügyi igazgatás szervezete és feladatai

Első és másodfokú gyámhatóságok

1. §

(1) Első fokú gyámhatóságok:

a) Budapesten a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának oktatási osztálya;

b) megyei jogú városokban a városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya;

c) járási jogú városokban a városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya;

d) községekben és nagyközségekben a járási tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya, illetőleg az 5. §-ban megjelölt hatáskörök vonatkozásában a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve.

(2) Másodfokú gyámhatóságok:

a) Budapesten a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának oktatási főosztálya;

b) megyei jogú városokban a városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya;

c) járási jogú városokban a megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya;

d) községekben és nagyközségekben a megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya, illetőleg az 5. §-ban megjelölt hatáskörök vonatkozásában a járási tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya.

Felügyelet

2. §

A gyámügyi igazgatás felügyeletét a művelődésügyi miniszter, mint ágazati felelős gyakorolja.

A gyámhatóság feladata

3. §

A gyámhatóság feladata

a) a kiskorúak gondozásának, szocialista nevelésének és oktatásának, testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének előmozdítása és támogatása, törvényes képviseletének rendezése, személyi és vagyoni érdekeinek védelme;

b) a testi vagy értelmi fogyatékosságuk miatt cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetőleg vagyoni ügyeik ellátásában akadályozott nagykorú személyek törvényes képviseletéről való gondoskodás, ügyeik intézésének állandó felügyelete és irányítása, személyi és vagyoni érdekeik védelme;

c) a jogszabályok által megjelölt egyéb ügyek intézése.

A gyámhatóság kapcsolata az állami és társadalmi szervekkel

4. §

A gyámhatóság működési területén a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásába bevonja az érintett állami és társadalmi szerveket, valamint aktívákat, szükség esetén kérheti az állandó albizottság vagy ideiglenes bizottság (továbbiakban: állandó bizottság) közreműködését, illetőleg javaslatát.

Egyes gyámhatósági és gyámügyi feladatok ellátása községekben, nagyközségekben, városokban

5. §

(1) A községekben a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve

a) elvégzi a kiskorúak láthatásával (54. §-60. §) az egyes védő- és óvóintézkedésekkel [67. § és 68. § (1)-(3) bekezdés], a kiskorúak segélyezésével (78. §-82. §), a számadással (131. §-142. §) kapcsolatos gyámhatósági feladatokat;

b) ideiglenes hatállyal beutalja a kiskorút a legközelebbi megyei gyermek- és ifjúságvédő intézetbe, ha a kiskorú gondozásának és tartásának biztosítása érdekében más intézkedés nem alkalmazható;

c) ellátja a halaszthatatlan gyámi (gondnoki) teendőket mindaddig, amíg a gyámhatóság által kirendelt gyám (gondnok) megkezdi működését;

d) ellenőrzi a gondnokság alá nem helyezett elmebeteg vagyoni ügyeit mindaddig, amíg a bíróság az elmebeteget gondnokság alá nem helyezi, vagy amíg a gyámhatóság az elmebeteg részére ideiglenes gondnokot nem rendel;

e) leltárt készít a kiskorú (gondnokolt) vagyonának a törvényes képviselő részére történő kezelésbe adása alkalmával, vagy ha a gyámhatóság erre felhívja;

f) segít a számadásra kötelezett törvényes képviselőnek számadása elkészítésében;

g) vezeti az elrendelt nyilvántartásokat;

h) végrehajtja a gyámhatóság rendelkezéseit, megbízásait, az egyes konkrét ügyekben javaslatokat, jelentéseket tesz és környezettanulmányokat készít;

i) félévenként - legalább egyszer - felkeresi és ellenőrzi a nyilvántartott kiskorúakat, gondnokoltakat, tartásra köteles hozzátartozókat és nevelőszülőket.

(2) Nagyközségekben a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve - az (1) bekezdésben megjelölteken kívül - ellátja még a kiskorúak állami gondozásával (83. §-103. §) és a kiskorúak házasságkötésével (190. §-196. §) kapcsolatos gyámhatósági feladatokat is.

6. §

(1) A községekben és nagyközségekben a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének vezetője felkérheti az állandó bizottságot, három éven aluli kiskorút érintő esetben pedig a védőnőt, az 5. § (1) bekezdés a), h) és i) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben megjelölt feladatokban való közreműködésre.

(2) Az 5. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban megjelölt feladatokat városokban és városi (fővárosi) kerületekben a végrehajtó bizottság igazgatási osztályának vezetője által az igazgatási osztály dolgozói közül kijelölt előadó látja el.

II. Fejezet

A gyámhatóság eljárásának általános szabályai

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

7. §

(1) A gyámhatósági eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szabályait e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A gyámügyi eljárásban hozzátartozó: a szülő (örökbefogadó szülő), nagyszülő, testvér, nevelőszülő, valamint a szülő testvére.

(3) A gyámügyi eljárásban az ügyfél vagyoni állapotát - ha az szükséges - a munkáltató által kiállított kereseti igazolással, illetőleg a pénzügyi szakigazgatási szerv adó- és értékbizonyítványával kell igazolni.

Általános illetékesség

8. §

(1) Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, melynek területén állandó lakással rendelkezik

a) a személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú törvényes képviselője;

b) a személyi igazolvánnyal rendelkező kiskorú;

c) a gondnokság alá helyezett vagy az egyébként cselekvőképtelen személy (1959. évi IV. tv. - a továbbiakban: Ptk. - 17. §), illetőleg

d) az a cselekvőképes személy, akinek érdekében intézkedés szükséges.

(2) Ha a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorló szülők állandó lakása két gyámhatóság illetékességi területén van, az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a kiskorú gondozását ellátó szülő állandó lakása van. Ha a kiskorút harmadik személynél helyezték el, eljárásra az a gyámhatóság illetékes, melynek területén annak a szülőnek az állandó lakása van, aki a kiskorú gondozását - a harmadik személynél történt elhelyezést megelőzően - utoljára ellátta. Ha a kiskorú harmadik személynél való elhelyezését megelőzően a szülők felügyeleti jogukat együttesen gyakorolták és közöttük utóbb a házassági életközösség bármilyen okból megszűnt, az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, melynek területén az anya állandó lakása van.

9. §

Ha a személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorúnak törvényes képviselője nincs vagy annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, melynek területén a gyámrendelés szükségessége felmerül.

10. §

Az ismeretlen, továbbá a távollevő, illetőleg ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása céljából gondnok, eseti gondnok rendelésére (42., 47. §) az a gyámhatóság illetékes, melynek területén az illető személy utolsó ismert állandó lakása volt, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy belföldön lakóhelye nem is volt, eljárásra az a gyámhatóság illetékes, melynek területén a gondnok vagy eseti gondnok rendelése szükséges. Ha a gondnokrendelés vagyon kezelése céljából szükséges, az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a vagyon, vagy annak nagyobb része fekszik.

11. §

Méhmagzat részére történő gondnokrendelésre az a gyámhatóság illetékes, melynek területén az anya állandó lakása van.

12. §

Külföldön lakó vagy tartózkodó személy által Magyarországon lakó vagy tartózkodó személy ellen érvényesítendő tartásdíjigények ügyében (64. §) az a gyámhatóság illetékes, melynek területén az a személy lakik vagy tartózkodik, aki ellen a tartásdíjigényt érvényesíteni kell.

Különös illetékesség

13. §

Ha a gondnokság alá helyezett megszakítás nélkül már legalább egy éve valamely kórház elmeosztályán (munkaterápiás intézetben, elmebeteg otthonban) ápolás alatt áll vagy szociális otthonban van, a további eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gondnok állandó lakása van.

14. §

Az állami gondozásbavétel elrendelésére az a gyámhatóság illetékes, melynek területén a kiskorú törvényes képviselője állandó lakással rendelkezik. Ha a kiskorúnak nincs törvényes képviselője, vagy annak kiléte nem állapítható meg, illetőleg a törvényes képviselőnek nincs belföldön állandó lakása, az állami gondozásbavétel elrendelésére az a gyámhatóság illetékes, melynek területén annak szükségessége felmerül.

15. §

(1) Az állami gondozás tartama alatt a kiskorú összes gyámhatósági ügyében az a gyámhatóság illetékes, amelyik az állami gondozásbavételt elrendelte, feltéve, hogy a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint az illetékesség nem változik meg.

(2) Ha az állami gondozásbavétel elrendelése előtt felügyeleti jogukat a szülők gyakorolták és állandó lakásukat megváltoztatják, a további eljárásra az új, állandó lakás szerinti gyámhatóság az illetékes.

(3) Ha az állami gondozásbavétel elrendelését megelőzően a felügyeleti jogot együttesen gyakorló szülők között a házassági életközösség utóbb bármilyen okból megszűnik, a további eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gondozási díj fizetésére kötelezett szülő állandó lakása van. Ha a gondozási díj fizetésére mindkét szülő, vagy egyik sem kötelezett, a további eljárásra az anya állandó lakása szerinti gyámhatóság az illetékes.

(4) Ha az állami gondozásbavétel elrendelése előtt a kiskorú gyámság alatt állt, de szülei élnek, a további eljárásban a gyámhatóság illetékességére a (2) és (3) bekezdés irányadó.

A törvényes képviselet vizsgálata

16. §

A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a kiskorúnak (gondnokság alá helyezettnek) van-e és ki a törvényes képviselője.

Képviselet a gyámhatóság előtt

17. §

(1) A gyámhatóság a törvényes képviselő képviseleti jogosultságát a személyi igazolvány, ha pedig abból nem állapítható meg, egyéb okiratok (kirendelő határozat, anyakönyvi kivonat stb.) alapján állapítja meg.

(2) A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (polgári perrendtartás - a továbbiakban: Pp. - 195-196. §) kell foglalni. A meghatalmazást az iratokhoz kell csatolni.

(3) A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a kiskorú vagyoni ügyeiben egymásnak - közokiratban, vagy két tanú előtt aláírt magánokiratban - adhatnak meghatalmazást [1952. évi IV. tv. - a továbbiakban: Csjt. - 85. § (3) bek., 1952. évi 23. tvr. - a továbbiakban: Csjté. - 10. §].

A meghallgatás

18. §

(1) A gyámhatóság a határozathozatal előtt - ha e rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz - csak a törvényes képviselőt és a korlátozottan cselekvőképes személyt hallgatja meg. Szükség esetén hivatalból is meghallgatja, illetőleg nyilatkozattételre szólítja fel az ügyfelet, és a gyámhatósági felügyelet alatt álló személy (kiskorú, gondnokolt stb.) közeli hozzátartozóit.

(2) Mellőzni lehet a meghallgatást ha

a) az ügy sürgőssége miatt ez helyrehozhatatlan hátránnyal járna;

b) az elháríthatatlan akadályba ütközik.

19. §

Ha a meghallgatandó személy lakcíme ismeretlen, a gyámhatóság az előtte ismeretes személyi adatok közlésével a Belügyminisztérium Országos Rendőrfőkapitányság Központi Lakcímnyilvántartó Osztályát keresi meg az ott ismert lakcím közlése céljából. A meghallgatandó személyt ismeretlen helyen tartózkodónak kell tekinteni, ha a Központi Lakcímnyilvántartó Osztály közlése szerint ismeretlen és tartózkodási helyére utaló adat nem áll rendelkezésre vagy az általa megadott címen nem található.

A személyes nyilatkozat

20. §

A személyi állapotra vonatkozó nyilatkozatot [Áe. 24. § (2) bek., 38/1963. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. § (3) bek.] a cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy helyett csak törvényes képviselője teheti meg, feltéve, hogy az igazolandó adatot közvetlen tudomás vagy egyéb megbízható forrás alapján ismeri.

Az állampolgárság vizsgálata

21. §

(1) A gyámhatóság előtti eljárásban a magyar állampolgárságot általában személyi igazolvánnyal kell igazolni. Ennek hiányában a magyar állampolgárság más hitelt érdemlő okirattal (útlevél, állampolgársági bizonyítvány stb.) is igazolható.

(2) Külföldi állampolgárságot, állampolgársági igazolvánnyal, útiokmánnyal (útlevél stb.), vagy más hitelt érdemlő módon kell igazolni.

(3) Ha a gyámhatóság az ügyfél állampolgárságát megállapítani nem tudja, az iratokat a másodfokú gyámhatóság útján - az állampolgárság megállapítása céljából - a belügyminiszterhez terjeszti fel.

A határozat jogereje

22. §

(1) Ha a fellebbezésről a határozattal értesített valamennyi jogosult lemondott, a határozat az utoljára történt lemondásnak a gyámhatósághoz való bejelentésével jogerőre emelkedik. A lemondást - együttesen vagy külön, külön - közokiratba vagy két tanú előtt aláírt magánokiratba kell foglalni. A szóban előterjesztett lemondásról a gyámhatóság jegyzőkönyvet készít.

(2) A gyámhatóság vagyoni, örökbefogadási, örökbefogadás felbontása iránti, valamint házasságkötési ügyekben hozott határozata elleni fellebbezési jogról lemondani nem lehet.

(3) A gyámhatóság az ügyfeleket az előző bekezdésben megjelölt, valamint az állami gondozás megszüntetése és a segélyezés iránti ügyekben a határozat jogerőre emelkedéséről értesíti.

Környezettanulmány

23. §

(1) A gyámhatóság környezettanulmányt (véleményt) hivatalból, társhatóság vagy bíróság megkeresésére (Csjt. 76. §, 1961. évi V. tv. - a továbbiakban: Btk. - 272-275. § és 1962. évi 8. tvr. 333. §) készít.

(2) A környezettanulmányt a legkörültekintőbben, minden lényeges adatra kiterjedően kell készíteni.

(3) Ha a gyámhatóság bíróság megkeresésére gyermekelhelyezési perben történő felhasználás céljából készít környezettanulmányt, az csak tárgyi adatokra, valamint az ügyben felvilágosítást nyújtani tudó személyek nevének és lakcímének megjelölésére terjedhet ki és javaslatot nem tartalmazhat.

(4) A gyámhatósági használatra készített környezettanulmányt szolgálati titokként kell kezelni.

Bíróság előtti eljárás

24. §

(1) A gyámhatóság pert indíthat, illetőleg kezdeményezhet

a) a szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása [Csjt. 91. § (1) bek.];

b) örökbefogadás felbontása [Csjt. 57. § (3) bek.];

c) cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokság alá helyezés, valamint ezek megszüntetése [1960. évi 11. tvr. - a továbbiakban: Ptké. - 8. § és 13. § (2) bek.];

d) kiskorút illető tartási igény érvényesítése [Pp. 2. § (2) bek.];

e) tartási és gondozási díj mértékének arányosítása [20/1969. (V. 13.) Korm. rendelet 8. § (1) bek.];

f) kiskorú elhelyezése;

g) kiskorú családi jogállásának rendezése [157. § (1) bek.] iránt és

h) a belügyminiszter által kiállított magyar állampolgárság fennállását, elvesztését, vagy a nem magyar állampolgárságot tanúsító bizonyítvány ténymegállapításai ellen (1957. évi V. tv. 18. §).

(2) A gyámhatóság kérelmet terjeszthet elő holtnak nyilvánítás és halál tényének megállapítása [1/1960. (IV. 13.) I M rendelet], valamint a kórház elmeosztályára felvett személy felülvizsgálata vagy a kórház elmeosztályáról történő elbocsátása (1966. évi 12. tvr. 8. és 14. §) iránt.

(3) A gyámhatóság felkérheti az ügyészt indítvány előterjesztésére a gyermek tartásának biztosítására, olyan személy esetében, aki iszákos életmódja következtében nem tesz eleget tartási kötelezettségének (1966. évi 27. tvr. 10. §).

MÁSODIK RÉSZ

KISKORÚAK ÉS GONDNOKOLTAK KÉPVISELETE

III. Fejezet

A szülői felügyelettel kapcsolatos ügyek

A szülői felügyeletet gyakorló szülő kijelölése

25. §

Ha a különélő szülők gyermeke nem a szülőknél van elhelyezve, a gyámhatóság megegyezés hiányában (Csjt. 72. §) bármelyik szülő kérelmére vagy ha tudomására jut, hogy a különélő szülők a nem náluk elhelyezett gyermek szülői felügyeletének gyakorlása tekintetében nem jutottak megegyezésre, hivatalból kijelöli a szülői felügyeletet gyakorló szülőt.

Döntés a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben

26. §

Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésben nem tudnak megegyezésre jutni, a gyámhatóság döntését (Csjt. 73., 74. §) bármelyik szülő kérheti, illetőleg a gyámhatóságot döntés iránt megkeresheti az a hatóság, amely előtt a szülők, mint törvényes képviselők, gyermekük ügyében nem tettek egyetértő nyilatkozatot. A gyámhatóság hivatalból is eljárhat.

27. §

A gyámhatóság a szülők vagyonkezelői, illetőleg törvényes képviseleti jogának korlátozása [Csjt. 78. § (2) bek., 80. §, 86. § (2) bek] előtt meghallgatja a szülőket, a tizenkettedik életévét betöltött gyermeket, valamint szükség esetén a gyermek legközelebbi rokonait.

A szülők jognyilatkozatainak jóváhagyása

28. §

(1) A szülők által a gyermekük nevében tett jognyilatkozatok érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat

a) a kiskorú tartására;

b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre;

c) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú által kötött öröklési szerződésre;

d) ingatlan elidegenítésére, megterhelésére vagy szerzésére;

e) tízezer forint értéket meghaladó egyéb jogügyletre;

f) közcélra történő felajánlásra, mezőgazdasági termelés céljait szolgáló örökölt föld és a hozzátartozó felszerelés visszautasítására;

g) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására, illetőleg visszaadására

vonatkozik.

(2) A gyermek ajándékozást tartalmazó, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállaló, vagy jogokról ellenérték nélkül lemondó vagy a szülőnek erre vonatkozó jognyilatkozatát a gyámhatóság nem hagyhatja jóvá, illetőleg az ilyen jognyilatkozat még gyámhatósági jóváhagyással sem érvényes.

29. §

(1) Ha a szülő gyermekének a magyar állampolgárság kötelékéből való elbocsátására [1957. évi V. tv. 12. § (2) bek.] vonatkozólag a gyámhatóság hozzájárulása iránt kérelmet terjeszt elő, a gyámhatóság meghallgatja a belföldön tartózkodó korlátozottan cselekvőképes gyermeket, és azt a szülőt is, akinek szülői felügyelete azért szünetel, mert a gyermek a másik szülő gondviselése vagy intézeti gyámság alatt áll.

(2) Ha a belföldön lakó szülő kiskorú gyermeke külföldre való távozására (kivándorlására), illetőleg a kiskorú külföldi tartózkodási helyének kijelölésére vonatkozóan tett nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyását kéri [Csjt. 76. § (4) bek., 1957. évi 18. tvr.], a gyámhatóság az (1) bekezdésben megjelölt személyeket hallgatja meg.

30. §

A határozathozatal előtt a gyámhatóság megvizsgálja, hogy a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvényes-e, jogszabályokat nem sért-e, jóváhagyása a kiskorú érdekében áll-e.

A gyermek családi és utónevének megállapítása

31. §

(1) A gyámhatóság a szülők kérelmére megállapítja a gyermek családi és utónevét, ha ebben a kérdésben ők nem jutottak megegyezésre (Csjt. 42. §).

(2) A gyámhatóság a gyermek utónevét az anyakönyvvezető megkeresésére megállapítja, ha

a) a gyermek születésének anyakönyvi bejegyzésekor egyik szülő sincs életben és haláluk előtt a gyermek utónevét nem állapították meg;

b) a gyermek születésekor csak az egyik szülő van életben, vagy csak az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, illetőleg csak az egyik szülő ismeretes és az a szülő felhívás ellenére sem jelenti be a gyermek utónevére vonatkozó elhatározását;

c) a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők felhívás ellenére sem jelentik be a gyermek utónevére vonatkozó megállapodásukat.

(3) Az eljárás során a gyámhatóság a gyermek szüleit meghallgatja, kivéve, ha ez elháríthatatlan akadályba ütközik.

Gyámnevezés és gyámságból való kizárás

32. §

A gyámhatóság kérelemre jegyzőkönyvbe foglalja a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a halála vagy akadályoztatása esetére szóló gyámnevezést [Csjt. 96. § (1) bek.] és gyámságból való kizárást [Csjt 100. § (3) bek.] tartalmazó rendelkezését

IV. Fejezet

A gyámsági és gondnoksági ügyek

A gyám, a gondnok kirendelése

33. §

(1) A gyámhatóság a gyám (a gondnok) kirendelése iránt kérelemre, hatósági megkeresésre, vagy hivatalból intézkedik [Csjt. 95. § (2) bek., Ptké. 11. § (1) bek.].

(2) A gyámhatóság az intézeti gyámság (41. §) esetét kivéve, gyámot rendel a szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú részére. Nem áll szülői felügyelet alatt a kiskorú, ha

a) mindkét szülője, illetőleg a szülői felügyeletet gyakorló szülője meghalt;

b) mindkét szülője, illetőleg a szülői felügyeletet gyakorló szülője szülői felügyeletét megszüntették, vagy az szünetel.

(3) Ha a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő meghal, szülői felügyeletét megszüntetik vagy az szünetel, de a másik szülő él és szülői felügyeletét gyakorolhatja, gyám rendelésének nincs helye, hanem határozattal meg kell állapítani, hogy szülői felügyeleti joga nem szünetel, a szülői felügyelet őt illeti, s egyúttal fel kell szólítani ennek gyakorlására.

34. §

(1) Ha gyámrendelés szükséges, a gyámhatóság soron kívül

a) megállapítja, hogy él-e a kiskorúnak olyan rokona, aki gyámul kirendelhető, és ez hol lakik;

b) megállapítja, hogy a kiskorú hol és kinek a gondozásában van;

c) meghallgatja a korlátozottan cselekvőképes kiskorút és gondozóját, valamint szükség esetén a legközelebbi rokonokat arra vonatkozóan, hogy kit javasolnak gyámul, van-e tudomásuk nevezett gyámról vagy gyámságból kizárt személyről, továbbá, hogy van-e, miből áll és ki kezeli a kiskorú vagyonát;

d) beszerzi a gyámrendelés alapjául szolgáló okiratokat (szülők halotti anyakönyvi másolatát, bírói ítéletet stb.);

e) beszerzi a kiskorú születési anyakönyvi másolatát;

f) megvizsgálja, hogy a gyámi tiszt betöltésére figyelembe jövő személy viselhet-e gyámságot, nem mentesül-e a gyámság viselése alól, nincs-e gátolva a gyámság átvételében, és kirendelése a kiskorú érdekét nem veszélyezteti-e [Csjt. 96. § (2) bek, 100. § (1)-(3) bek., 101. § (2) bek.], és őt személyesen meghallgatja.

(2) A gondnokrendelés előtt értelemszerűen alkalmazni kell az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjaiban foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy meg kell állapítani, van-e a gondnokság alá helyezettnek vele együttélő házastársa, vagy egyeneságbeli rokona (Ptké. 11. §).

35. §

Ha a gyámhatóság testvérek részére nem közös gyámot [Csjt. 98. § (2) bek.] rendel, a testvérek osztatlan, közös vagyonának kezelésével a gyámok közül - meghallgatásuk után - csak egyet bízhat meg.

36. §

(1) A gyámot (gondnokot) rendelő határozatnak tartalmaznia kell

a) a kiskorú és a gyám (a gondnokolt és a gondnok) családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, állandó lakását, illetőleg tartózkodási helyét;

b) a gyámi (gondnoki) tisztséggel járó jogok gyakorlása és kötelességek teljesítése kezdetének időpontját;

c) tájékoztatást a gyámi (gondnoki) tisztséggel járó kötelességekről (38. §, 131. §);

d) megkeresést a leltárelőadó részére az ingó-és ingatlanvagyon leltározására.

(2) A gyámhatóság a gyámrendelést követően a korlátozottan cselekvőképes kiskorút ismételten meghallgatja és figyelmezteti, hogy köteles a gyám iránt tisztelettel viseltetni, neki engedelmeskedni és fáradozásai eredményességét elősegíteni.

(3) A gyámot (gondnokot) a tisztével járó jogok és kötelességek - ha a kirendelő határozat másként nem rendelkezik - a határozat kézbesítését követő naptól illetik meg, illetőleg terhelik.

37. §

Ha a gyámhatóság eljárása során a gondnokolt tulajdonában levő olyan ingatlanvagyonról szerez tudomást, melyre vonatkozólag a bíróság a gondnokság alá helyezés telekkönyvi bejegyzését nem rendelte el, az ingatlan telekkönyvi adatainak közlésével megkeresi a gondnokság alá helyezést elrendelő első fokú bíróságot a gondnokság telekkönyvi bejegyzésének elrendelése céljából. (Pp. 309. §)

A gyám, a gondnok működésének felügyelete, irányítása és költségeinek megtérítése

38. §

(1) A gyám (gondnok) működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. A szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések - ha a Csjt. eltérően nem rendelkezik - megfelelően irányadók a gyám (gondnok) jogaira és kötelességeire is.

(2) A gyámhatóság a gyám (a gondnok) jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit - a gyámnak a kiskorú elhelyezése tárgyában tett intézkedése kivételével - hivatalból vagy kérelemre megváltoztathatja [Csjt. 104. § (2) bek.], vagy a gyámot a kiskorú (a gondnokot a gondnokolt) érdekének megfelelő intézkedés megtételére utasíthatja

(3) A gyám (a gondnok) - függetlenül számadási kötelezettségétől (131. §) - köteles minden év február hó 15. napjáig előző évi működéséről a gyámhatóságnak jelentést tenni. A gyámhatóság külön felhívására azonban köteles soronkívül is felvilágosítást adni [Csjt. 104. § (5) bek.].

39. §

(1) A gyám (a gondnok) működése közben indokoltan felmerült kiadásainak (útiköltség, szállás, élelmezés stb.) megtérítését igényelheti, ha a kiskorú (a gondnokolt) megfelelő keresettel (jövedelemmel) rendelkezik. A kiadások szükségességét és a felszámított összegek helyességét a gyámhatóság állapítja meg.

(2) Ha a gyám (gondnok) a saját hivatása körében gyámi (gondnoki) kötelességét meghaladó szolgáltatást teljesít gyámoltja (gondnokoltja) részére, és a gyámolt (gondnokolt) megfelelő keresettel (jövedelemmel) rendelkezik, e szolgáltatásért a szokásos legkisebb mértéket meg nem haladó díjazásra van igénye. A díjat a gyámhatóság állapítja meg.

A hivatásos gyám és az intézeti gyám

40. §

Hivatásos gyám [Csjt. 98. § (3) bek.] a gyámhatóság vezetője vagy a gyámügyi előadó nem lehet.

41. §

(1) Az intézeti gyámot (Csjt. 99. §) ugyanazok a kötelességek terhelik és ugyanazok a jogok illetik meg, mint a gyámhatóság által kirendelt gyámot, azzal a különbséggel, hogy a rendszeres évi jelentéstételi kötelezettség [38. § (3) bek.] nem terheli, működése során felmerült kiadásainak megtérítését a kiskorútól nem igényelheti. A gyámhatóság az intézeti gyámot a kiskorú vagyonának kezelése alól felmentheti. Ebben az esetben a törvényes képviselet joga a vagyoni ügyekben csak addig illeti, amíg a vagyon kezelésére eseti gondnok kirendelve nincs.

(2) A gyámhatóság az intézeti gyámot fel nem mentheti és el nem mozdíthatja. Ha a gyám működése ellen észrevétel merül fel, a gyámhatóság annak a végrehajtó bizottságnak művelődésügyi (oktatási) osztályához fordul, amely a gyermek- és ifjúságvédő intézet felett a felügyeletet gyakorolja.

Az ügyeinek vitelében akadályozott személy gondnoka

42. §

Az ügyeinek vitelében akadályozott, különösen az ismeretlen helyen tartózkodó vagy ismert helyen tartózkodó, de visszatérésben gátolt személy (Ptk. 224. §) részére történő gondnokrendelés előtt vizsgálni kell, hogy ez a személy megbízottat nem rendelt-e, a megbízott a vagyonkezelésben nincs-e akadályozva, érdeke megbízójának érdekével nem ellentétes-e, vagy megbízása nem szűnt-e meg.

43. §

A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell annak megállapítását is, hogy a gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.

Az ideiglenes gondnok

44. §

(1) A gyámhatóság ideiglenes gondnokot [Ptké. 44. § (1) bek.] rendel annak a nagykorú személynek részére, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel hiányzik, ha a gondnokrendelés személyi ügyeinek intézése vagy jövedelmének, vagyonának kezelése miatt szükséges.

(2) A belátási képesség állandó hiányát a lakóhely szerint illetékes idegbeteggondozó intézet szakorvosának bizonyítványával kell igazolni.

45. §

A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést is, hogy az ideiglenes gondnokrendelés hatálya a gondnokság alá helyezéssel, legkésőbb azonban a kirendeléstől számított egy év elteltével megszűnik, és, hogy az ideiglenes gondnok jogköre a személyi ügyek intézésére és a vagyon felügyeletére terjed ki.

46. §

Ha az ideiglenes gondnok kirendelésétől számított tíz hónapon belül az arra jogosultak egyike sem indít a gondnokság alá helyezés iránt pert, a gyámhatóság - ha a gondnokság alá helyezés feltétele és szükségessége fennáll - a gondnokság alá helyezés iránt pert indít.

Az eseti gondnok

47. §

A gyámhatóság kérelemre vagy hivatalból eseti gondnokot (Ptk. 225. §) rendel, ha

a) a szülő, a gyám (gondnok) jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése, illetőleg érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el;

b) sürgősen kell intézkedni és ha a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője, vagy annak személye nem állapítható meg;

c) az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében, különösen hagyatéki eljárás [6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 15. § (1) bek. d) pont, 43. § (4) bek.] vagy külföldi jogosultat illető tartásdíj behajtása iránt indított eljárás [7/1961. (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet 12. §], továbbá

d) a kiskorú állami gondozása miatt vagyonának kezelése érdekében (94. §) szükséges.

48. §

Az eseti gondnok - kivéve a vagyonkezelő eseti gondnokot - a működéséről félévenként és a kirendelés alapjául szolgáló ügy befejezését követő 8 napon belül jelentést köteles tenni a gyámhatóságnak.

Az ügygondnok

49. §

(1) A gyámhatóság megkeresésre vagy hivatalból ügygondnokot rendel

a) az apaság megállapítása vagy vélelmének megdöntése iránti per esetén, ha az, aki ellen a pert meg kellene indítani nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik, és egyenesági rokonai nincsenek vagy ismeretlenek, illetőleg, ha nem állapítható meg, hogy egyenesági rokonok vannak-e, végül pedig, ha felperesként maga az egyenesági rokon lép fel [Pp. 295. § (3) bek.];

b) a szülői felügyelet megszüntetése, visszaállítása (Pp. 302-303. §), valamint a gondnokság alá helyezés megszüntetése (Pp. 312. §) iránti per esetén;

c) az államigazgatási [Áe. 15. § (4) bek.] vagy a devizahatóság előtti (1950. évi 30. tvr. 51. §) eljárásban, ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud önállóan eljárni és törvényes képviselője vagy meghatalmazottja nincs.

(2) Az ügygondnok, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a gyámhatóság, illetőleg a bíróság külön felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, továbbá egyezséget csak akkor köthet és a vitás jogot csak akkor ismerheti el, illetőleg arról csak akkor mondhat le, ha ezzel megóvja az általa képviselt felet a nyilvánvaló károsodástól.

(3) Az ügygondnok a 48. § szerint köteles jelentést tenni.

(4) A kirendelt ügygondnokot munkadíj illeti meg. Az ügygondnok munkadíjának viselése felől a gyámhatóság határoz. Az ügygondnok munkadíját az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról szóló rendelkezések figyelembevételével kell megállapítani. Az összeg meghatározásánál figyelembe kell venni az ügygondnok munkateljesítményét.

A méhmagzat gondnoka

50. §

A gyermek részére már megszületése előtt a gyámhatóság gondnokot rendel, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha közte és törvényes képviselője között érdekellentét van (Ptk. 10. §), vagy, ha a leendő anya még kiskorú vagy gondnokság alatt áll. A Csjt. 88. §-ának rendelkezéseit a méhmagzat esetében is alkalmazni kell.

A zárgondnok

51. §

(1) A gyámhatóság bíróság megkeresése alapján zárgondnokot rendel az alperes vagyonának kezelésére, ha a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perben az alperes vagyonára zárlatot rendel el (Ptké. 9. §).

(2) A zárgondnok a vagyont leltár mellett veszi át [114. § (2) bek]. A zár alá vett ingóságokat köteles a zárlat feloldásáig, illetőleg a per jogerős befejezése után a gondnok kirendeléséig megőrizni.

(3) Mezőgazdasági ingatlan zárgondnokául a gyámhatóság elsősorban községekben és nagyközségekben a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve, egyébként a városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerve által javasolt személyt jelölheti ki. A szakigazgatási szerv nyolc napon belül köteles nyilatkozni arra vonatkozólag, hogy kíván-e valakit zárgondnokként javaslatba hozni.

52. §

(1) A zárgondnok köteles az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni, működéséről a gyámhatóságnak negyedévenként jelentést tenni, az ingatlan jövedelméről pontosan elszámolni és az ingatlan tiszta jövedelmét az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) illetékes fiókintézeténél gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvbe helyezni.

(2) A zárgondnok díjazását a bíróság állapítja meg.

A gondnok felmentése

53. §

(1) A gyámhatóság az ügyeinek vitelében akadályozott személy gondnokát, az ideiglenes gondnokot, az eseti gondnokot, az ügygondnokot, a méhmagzat gondnokát és a zárgondnokot tisztsége alól felmenti, ha kirendelésének célja megvalósult vagy oka megszűnt (Ptké. 42., 45. §).

(2) A méhmagzat részére kirendelt gondnokot legkésőbb a gyermek születésekor fel kell menteni.

HARMADIK RÉSZ

KISKORÚAK ÉS GONDNOKOLTAK SZEMÉLYI ÉRDEKEINEK VÉDELME

V. Fejezet

A kiskorú láthatása

54. §

A gyámhatóság kérelemre szabályozza a szülőnek és a nagyszülőnek a kiskorúval történő érintkezését (továbbiakban: láthatás; Csjt. 93. §). Ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg az érintkezésben akadályozva van, a gyermek nagykorú testvére és szülőjének testvére is kérheti a láthatás szabályozását.

55. §

(1) Az ügyfeleket, valamint a korlátozottan cselekvőképes kiskorút meg kell hallgatni.

(2) Az ügyfelek között a láthatás kérdésében létrejött egyezséget a gyámhatóság jóváhagyja, ha az egyezség közérdeket nem sért, közerkölcsbe nem ütközik, a kiskorú érdekében áll, továbbá megfelel az 57. és 58. §-okban foglalt rendelkezéseknek.

56. §

(1) A láthatás módját akként kell szabályozni, hogy annak gyakorlása a kiskorú érzelmi fejlődését, egészségét ne veszélyeztesse, értelmi és erkölcsi fejlődését, tanulmányi előmenetelét, valamint a közösségi életben való részvételét ne akadályozza.

(2) A láthatás szabályozásánál elsősorban a kiskorú érdekeit kell szem előtt tartani; ezen belül tekintettel kell lenni a kiskorú korára, nemére, egészségi állapotára, továbbá a láthatási joggal élni kívánó személyek erkölcsi életére, egészségi körülményeire, valamint az ügyfelek méltányos érdekeire.

57. §

(1) A láthatást a gyámhatóság rendszeres (folyamatos), illetőleg rendkívüli (időszakos) láthatás formájában biztosítja.

(2) A rendszeres láthatás időtartama havonként 36 óránál, rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben 48 óránál több nem lehet.

(3) A rendkívüli láthatás időtartama naptári évenként az egy hónapot nem haladhatja meg.

(4) Rendszeres láthatás mellett rendkívüli láthatást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha azt a kiskorú jelentős érdeke indokolja.

(5) Három éven aluli gyermek rendszeres láthatása általában csak a gondozás helyén történő látogatás formájában engedélyezhető. Az így engedélyezett láthatás összes időtartama havonként a 8 órát, egy látogatás alkalmával a 2 órai időtartamot nem haladhatja meg.

58. §

A láthatást szabályozó határozatnak tartalmaznia kell a gyermek átadásának és visszaadásának helyét, idejét és módját, a láthatás gyakoriságát és időtartamát.

59. §

(1) A gyámhatóság a láthatási jog gyakorlásának módját és mértékét indokolt esetben korlátozhatja, sőt a már biztosított láthatási jog gyakorlását fel is függesztheti, ha a jogosított e jogával a gyermek vagy a gondozó sérelmére viszszaélt, és ha a gyámhatóság írásbeli figyelmeztetése eredményre nem vezetett. A felfüggesztés leghosszabb időtartama egy év.

(2) A gyámhatóság a láthatási jog gyakorlását elvonhatja, ha a jogosított e jogával a kiskorú vagy gondozója sérelmére súlyosan visszaélt, magatartásával a kiskorú testi jólétét, egészségét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztette, vagy a kiskorút gondozója ellen nevelte.

60. §

Ha a kötelezett a láthatást szabályozó határozatnak nem tesz eleget, a gyámhatóság írásban figyelmezteti magatartásának következményeire, ismétlődés esetén felkérheti az állandó bizottságot, hogy foglalkozzék a kötelezett szülővel, gondozóval, és ennek eredménytelensége esetén ezer forintig terjedhető pénzbírságot (Áe. 77. §) szab ki. Súlyosabb esetben a bíróságnál a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt per indításának van helye. Ha a láthatás ügyében községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve intézkedett, a per megindítása érdekében megkeresi a járási gyámhatóságot.

VI. Fejezet

A szülői ház elhagyásával kapcsolatos ügyek

61. §

A szülői háznak vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek a szülők beleegyezése nélkül való elhagyásához [Csjt. 76. § (3) bek.] szükséges engedély megadása előtt a gyámhatóság meghallgatja a kiskorút és szüleit (gyámját), szükség esetén a legközelebbi rokonokat is.

62. §

(1) A kiskorú kérelmét el kell utasítani, ha a szülői ház elhagyása nem szolgálja a kiskorú fontos érdekét (pl.: továbbtanulás, továbbképzés, munkábahelyezkedés) és akkor is, ha a kiskorú törvényes képviselete, tartása, nevelése, elhelyezése, felügyelete nem biztosított. Az elutasítást tartalmazó határozatban a kiskorút fel kell szólítani a szülői házba visszatérésre, ha a szülői házat már elhagyta.

(2) A gyámhatóság elrendelheti a kiskorúnak a szülői házba visszatérését, ha az - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - a kiskorú érdekében áll.

VII. Fejezet

A tartási ügyek

A tartásra vonatkozó egyezség jóváhagyása

63. §

Ha a kiskorú (a gondnokolt) törvényes képviselője a tartásra köteles személlyel a tartásdíjra vonatkozó egyezséget köt, azt a gyámhatóság kérelemre jegyzőkönyvbe foglalja. A gyámhatóság az egyezséget csak abban az esetben hagyhatja jóvá, ha a tartásra köteles személy hitelt érdemlő módon igazolta átlagos keresetét (jövedelmét), és ha az egyezség megfelel a hatályos jogszabályoknak [7/1953. (II. 8.) MT rendelet 1. §].

Külföldön tartózkodó személyek tartási ügyei

64. §

A gyámhatóság a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényének érvényesítése ügyében a művelődésügyi miniszter esetenkénti rendelkezésére soron kívül jár el [a 7/1961. (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet].

65. §

(1) A gyámhatóság a tartásra kötelezni kért személy meghallgatásáról két külön jegyzőkönyvet készít. Az egyik jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell azt, hogy a meghallgatott személy elismeri-e tartási kötelezettségét, hajlandó-e önként és milyen összegű tartásdíjat fizetni. A másik jegyzőkönyvbe azt kell foglalni, hogy a meghallgatott személy hajlandó-e önként megfizetni az ügyben szükségessé vált fordítások díját.

(2) A tartási kötelezettséggel és a tartásdíjjal kapcsolatos jegyzőkönyvet négy példányban kell készíteni, és két példányt a külföldi megkereső hatósághoz való továbbítás céljából meg kell küldeni a művelődésügyi miniszterhez. A fordítások díjával kapcsolatos jegyzőkönyvet három példányban kell készíteni, melynek egy példányát a művelődésügyi miniszterhez kell felterjeszteni.

Családi pótlék

66. §

Ha a szülők együttélése esetében az anya saját jogán kéri a családi pótlék megállapítását azon a címen, hogy az apa gyermekeiről már legalább két hónapja nem gondoskodik, illetőleg az anya azon a címen kéri az apa jogán járó családi pótléknak saját kezéhez történő kifizetését, mert az apa a családi pótlékot nem rendeltetésének megfelelően használja fel, és erről az illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve igazolást adott ki az apával szemben a 68. § szerint kell eljárni.

VIII. Fejezet

A védő- és óvóintézkedéssel és a pártfogó felügyelettel kapcsolatos ügyek

A védő- és óvóintézkedés

67. §

(1) A gyámhatóság rendeli el a kiskorú érdekében a büntető eljárás körén kívül szükségesnek mutatkozó védő- és óvóintézkedést, ha a kiskorú erkölcsi fejlődése, nevelése, gondozása a szülő vagy a gondozó (a továbbiakban: gondviselő) környezetében nincs biztosítva [1962. évi 10. tvr. 31. § (1) bek.].

(2) A gyámhatóság a védő- és óvóintézkedés elrendelése iránt eljárást indít, ha

a) a rendőrkapitányság, az ügyész, a bíróság, vagy társadalmi szervezet a gyámhatóságot ezért megkeresi;

b) azt megalapozott bejelentés indokolja;

c) olyan körülményről szerez tudomást, amely azt szükségessé teszi.

(3) Az eljárás során, - ha az szükséges, - a gyámhatóság maga elé idézi a gondviselőt és a kiskorút, majd együttes jelenlétükben vagy külön-külön ismerteti a tényállást, és arra vonatkozóan meghallgatja őket.

68. §

(1) Védő- és óvóintézkedésként a gyámhatóság a körülményektől függően

a) elbeszélget a kiskorúval és felvilágosítással vagy tanáccsal látja el; figyelmezteti a kiskorút magatartásának helytelen voltára; a figyelmeztetést jegyzőkönyvbe foglalja, melyben kötelező magatartási szabályokat is megállapít;

b) a kiskorú távollétében figyelmezteti a gondviselőt helytelen magatartásának következményeire; felszólítja a gondviselőt helytelen magatartásának megváltoztatására; kötelezheti őt, hogy keresse fel a gyermekideggondozó intézetet vagy a nevelési tanácsadót, és a kiskorú nevelése során érvényesítse az ott kapott tanácsokat; a figyelmeztetést és a felszólítást, mely szükség esetén megismételhető, jegyzőkönyvbe foglalja;

c) felkéri az iskola igazgatóját, az állandó bizottságot, a munkáltatót, vagy az illetékes szakszervezeti szervet, hogy bírja rá a gondviselőt a kiskorú nevelése szempontjából helytelen magatartásának megváltoztatására;

d) a (4) bekezdésben megjelölt intézkedések, vagy pénzbírság kilátásba helyezését tartalmazó határozattal kötelezi a gondviselőt a felszólításban megjelölt kötelezettségeinek teljesítésére, ha az előző pontok alapján tett intézkedések eredménytelenek maradnak;

e) az illetékes szakigazgatási szervek közreműködésével elősegíti a 14. életévét betöltött kiskorú megfelelő munkába helyezését, a tankötelezettségre (1962. évi 13. tvr. 7. §) és a munkaviszonyra [1967. évi II. tv. - továbbiakban: Mt. - 18. § (2) bek., 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet - továbbiakban: Mt. V. - 9. §] vonatkozó rendelkezések figyelembevételével;

f) szükség esetén segítséget nyújt a gondviselő munkafeltételeinek megjavítása érdekében.

(2) A kiskorú egészségét veszélyeztető környezeti ártalom megszüntetése iránt a gyámhatóság az illetékes egészségügyi szervek (járási, városi, városi (fővárosi) kerületi főorvos, körzeti orvos, iskolaorvos, stb.) közreműködésével intézkedik. A Munka Törvénykönyv rendelkezéseinek megszegése esetén [Mt. 20. § (2) bek., 30. § (2) bek., 58. § (4) bek., 42. § (2) bek., Mt. V. 12. § (2) bek., 50. § (1) bek.] a gyámhatóság felkérheti az illetékes szakszervezeti szervet a megfelelő eljárás lefolytatására (Mt. 11-17. §).

(3) Ha a kiskorú fejlődését anyagi eszközök hiánya gátolja, a gyámhatóság segélyt (78. §) folyósíthat.

(4) Védő- és óvóintézkedés keretében a gyámhatóság kezdeményezheti a szülői felügyelet megszüntetését, a tartásdíj-követelés érvényesítését, a kiskorú elhelyezésének megváltoztatását, a gondviselőnek társadalmi bíróság (1962. évi 24. tvr.) által történő vagy büntetőjogi felelősségrevonását és alkoholelvonó-gondozásra való kötelezését [1966. évi 27. tvr. 2. § (2) bek.].

69. §

(1) Ha a 68. § (1)-(3) bekezdésében megjelölt feladatok ellátása során a községi, illetőleg a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének intézkedései nem vezetnek eredményre, az iratokat a gyámhatósághoz felterjeszti, kivéve, ha a nagyközség végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve a kiskorú állami gondozásba vételét rendeli el (71. §).

(2) Az előző bekezdésben említett feladatok ellátására a városi, városi (fővárosi) kerületi gyámhatóságok felkérhetik az állandó bizottságot, az illetékes gyermekideggondozó intézetet, nevelési tanácsadót és az ifjúságvédelmi felügyelőket,

70. §

(1) A gyámhatóság - szükség esetén - az eljárás bármely szakában határozattal pártfogót rendel a veszélyeztetett kiskorú részére, fejlődésének folyamatos biztosítása és ellenőrzése végett.

(2) Pártfogóként olyan személyt kell kijelölni, akinek személyi adottságai és körülményei alkalmasak a kiskorú nevelésének előmozdítására. A kirendelő határozatban a pártfogót feladatairól és a kiskorú részére megállapított magatartási szabályokról tájékoztatni kell.

(3) A pártfogónak az a feladata, hogy a felügyeletére bízott kiskorú magatartását állandóan figyelemmel kísérje, helyes irányú erkölcsi fejlődését előmozdítsa és - szükség esetén - a gondviselőt nevelési tevékenységében támogassa.

(4) A pártfogó a szükséghez képest, de legalább három havonként tájékoztatja a gyámhatóságot munkájának eredményéről és tapasztalatairól. Javaslatot tehet a gyámhatóságnak a pártfogó felügyelet megszüntetésére, ha a kiskorú körülményei olyan változáson mentek át, hogy nincs szükség további pártfogó felügyeletre.

71. §

Ha a védő- és óvóintézkedés nem járt eredménnyel, vagy attól eredmény nem remélhető, a gyámhatóság a kiskorú állami gondozásbavételét rendeli el.

72. §

A gyámhatóság az állami gondozás megszüntetésével egyidejűleg pártfogót rendelhet, ha az a kiskorú érdekében szükséges. Nagyközségekben ebben az esetben - a 70. §-ban foglaltak figyelembevételével - a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve rendelhet pártfogót.

73. §

(1) A bíróság határozata teljes kiadmányának megküldésével haladéktalanul értesíti a gondviselő lakóhelye szerint illetékes járási, városi, városi (fővárosi) kerületi gyámhatóságot, ha a kiskorú javítóintézeti nevelését rendelte el, vagy őt szabadságvesztésre ítélte.

(2) A gyámhatóság az értesítés vétele után intézkedik annak elősegítése érdekében, hogy a kiskorú - ideiglenes elbocsátása, illetőleg feltételes szabadságra bocsátása esetén - megfelelő környezetbe kerüljön. Ennek érdekében felkérheti az állandó bizottságot, hogy nyújtson segítséget a megfelelő körülmények kialakításában.

(3) A gyámhatóság a büntetésvégrehajtási intézetből feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nélkül szabadult kiskorú érdekében - ha ez szükséges - megteheti a 68. §-ban, a 70. § (1) bekezdésében és a 77. §-ban megjelölt intézkedéseket.

Az utógondozás

74. §

(1) A gyámhatóság a bíróság értesítésére a próbára bocsátott, a javító-nevelő munkára ítélt, a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a feltételes szabadságra bocsátott, illetőleg a javítóintézet igazgatójának értesítésére a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott kiskorút - környezettanulmány után - haladéktalanul maga elé idézi, őt a megfelelő életmódra nézve útmutatással látja el, és közli vele, hogy tartózkodási helyét és munkahelyét csak a gyámhatóság előzetes engedélyével változtathatja meg. Minderről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A gyámhatóság a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával gondoskodik arról, hogy a kiskorú olyan körülmények közé kerüljön, amelyek erkölcsi fejlődését kedvezően befolyásolják.

75. §

(1) Az utógondozott kiskorú részére a gyámhatóság pártfogót rendel. A pártfogót rendelő határozatba bele kell foglalni a bíróság, illetőleg a javítóintézet intézeti tanácsa által megállapított magatartási szabályokat és a pártfogói megbízás lejártának időpontját is. A határozat egy példányát a gyámhatóság megküldi a bíróságnak, illetőleg a javítóintézet igazgatójának és az illetékes rendőrhatóságnak.

(2) A pártfogó feladataira a 70. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

(3) A pártfogó a büntetőeljárás iratait megtekintheti; munkájának eredményéről és tapasztalatairól három havonként tájékoztatja a gyámhatóságot. A pártfogó jelentésének másolatát a gyámhatóság megküldi a bíróságnak, illetőleg a javítóintézet igazgatójának.

76. §

(1) A gyámhatóság a bíróság, illetőleg a javítóintézet igazgatója részére tájékoztatást küld a 77. § (1) bekezdésében megjelölt határidő lejártával, ha a kiskorú az utógondozás tartama alatt kifogástalan magatartást tanúsított, vagy tizennyolcadik életévét betöltötte.

(2) Ha a kiskorú az utógondozás tartama alatt kifogásolható magatartást tanúsított és a pártfogó tevékenysége eredménytelen maradt, a pártfogó köteles azt a gyámhatóságnak jelenteni. A gyámhatóság a tényállást soron kívül közli a bírósággal, illetőleg a javítóintézet igazgatójával.

77. §

(1) Az utógondozás a próbárabocsátás határidejéig, a javító-nevelő munka végrehajtásának befejezéséig, a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejéig, a feltételes szabadságra bocsátás, illetőleg a javítóintézeti nevelésből történt ideiglenes elbocsátás időtartamának lejártáig, de legfeljebb a tizennyolcadik életév betöltéséig tart.

(2) Ha a pártfogolt az utógondozás tartama alatt tizennyolcadik életévét betölti, a gyámhatóság ez időpont után felügyeletére vonatkozóan közvetlen intézkedéseket nem tehet, azonban az illetékes egészségügyi osztály szociálpolitikai csoportjának (előadójának) szóló, a körülményeket részletesen ismertető megkereséssel elősegíti további helyes irányú fejlődését. A szociálpolitikai csoport (előadó) a továbbiakban - figyelembe véve ebben a rendeletben foglaltakat - a szabadságvesztés büntetésből szabadultak utógondozására vonatkozó szabályok szerint jár el és szükség esetén felkéri az egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságot, a szakszervezeti szervet, illetőleg a KISZ bizottságot, hogy a nagykorú pártfogolt magatartását, életkörülményeinek alakulását kísérje figyelemmel, és részére a szükséges segítséget, támogatást adja meg.

(3) A gyámhatóság az előző bekezdésben foglaltak szerint jár el a javítóintézetből nagykorúság elérése miatt elbocsátott személlyel kapcsolatban is, ha a javítóintézet igazgatója ennek érdekében megkeresi.

IX. Fejezet

A kiskorúak segélyezésével kapcsolatos ügyek

78. §

(1) A gyámhatóság, a kiskorú részére kérelem alapján is folyósíthat segélyt.

(2) A határozathozatal előtt meg kell győződni a segélyezés indokoltságáról. Ennek érdekében kereseti kimutatást vagy átlagjövedelem igazolást, szükség esetén körzeti vagy szakorvosi bizonyítványt is kell beszerezni, továbbá környezettanulmányt kell készíteni.

79. §

A segélyt kiutaló határozat rendelkező részének tartalmaznia kell

a) a kiskorú nevét, a segély összegét és célját,

b) a tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének szóló felhívást a segély kifizetésére, a segély felvételére jogosított személy nevének és lakcímének közlésével;

c) a pénz felvételére jogosított személy felhívását az elszámolásra.

80. §

A segélyt - ha gyámhatóság másként nem rendelkezik - a pénzügyi szakigazgatási szerv a kiutaló határozat jogerőre emelését követő munkanapon fizeti ki.

81. §

(1) A gyámhatóság a segélyt a törvényes képviselő, a kiskorú gondozója, pártfogója vagy az utógondozott kiskorú kezéhez utalhatja ki.

(2) A törvényes képviselő, a gondozó, a pártfogolt, illetőleg az utógondozott kiskorú a segély felhasználásáról - a pénz átvételétől számított tizenöt nap alatt - okmányokkal (számla, vásárlási jegyzék) köteles elszámolni.

(3) A napköziotthon (menza stb.), valamint az intézeti ellátási díj céljára megállapított segélyt a gyámhatóság az otthon (intézet) részére utalja át.

82. §

A segély felhasználását igazoló okmányokat a gyámhatósági iratokhoz kell mellékelni.

X. Fejezet

Az állami gondozási ügyek

Az állami gondozásbavétel elrendelése

83. §

Az állami gondozásbavételt a kiskorú érdekében a gyámhatóság hivatalból, megkeresésre vagy kérelemre rendelheti el.

84. §

(1) A gyámhatóság állami gondozásba veszi azt a kiskorút, akinek

a) testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, helyes irányú nevelését családi vagy egyéb körülményei közvetlenül akadályozzák, vagy akinek gyógykezeltetését elhanyagolják;

b) szülei ismeretlenek, nem élnek, vagy munkaképtelenek és a kiskorú tartásáról sem ők, sem a tartásra köteles hozzátartozók gondoskodni nem tudnak, illetőleg, akinek a szülei munkaviszonyban állnak ugyan, de szociális helyzetük ezt indokolja;

c) egészségét környezete közvetlenül veszélyezteti.

(2) Az a körülmény, hogy a kiskorú egészségügyi gondozásra, felügyeletre, gyógypedagógiai nevelésre szorul (nyomorék, szellemi fogyatékos stb.) nem ad alapot az állami gondozásra.

(3) Ha a gyámhatóság gyermekgondozási segélyben részesülő nő [3/1967. (I. 29.) Korm. rendelet] gyermekét állami gondozásba veszi, erről a segélyt folyósító szervet értesíti.

85. §

(1) A gyámhatóság az állami gondozás elrendelése előtt

a) környezettanulmányt készít;

b) beszerzi a kiskorú születési anyakönyvi másolatát;

c) lehetőleg megállapítja a tartásra kötelezhető személy vagyoni és kereseti viszonyait, valamint a tartás jogalapját (rokoni kapcsolat, bírósági ítélet stb.), továbbá a családi pótlékra vagy az árvaellátásra való jogosultságot;

d) szükség esetén igénybeveszi a gyermekideggondozó vagy nevelési tanácsadó segítségét.

(2) A kiskorú környezetében élő személy betegsége vagy a kiskorú gyógykezeltetésének elhanyagolása miatt történő gondozásbavétel előtt körzeti vagy intézeti szakorvosi bizonyítványt kell beszerezni.

86. §

(1) Az állami gondozásbavételt elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell

a) a kiskorú családi és utónevét, születési helyét és idejét, szüleinek a nevét és lakcímét;

b) felszólítást a kiskorúnak a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe történő beszállítására és figyelmeztetést a beszállítás elmulasztásának jogkövetkezményeire;

c) megkeresést a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatójához a kiskorúnak a gyermek- és ifjúságvédő intézet kötelékébe való felvételére;

d) döntést a láthatás szabályozásáról;

e) annak megállapítását, hogy a szülői felügyelet szünetel és a törvényes képviseleti jog az intézeti gyámot illeti meg;

f) figyelmeztetést a szülők részére, hogy a gyermekük felől rendszeresen érdeklődni, fejlődését az állami gondozás tartania alatt is figyelemmel kísérni kötelesek;

g) figyelmeztetést a szülők részére munkavállalás, illetőleg körülményeik rendezése iránt;

h) a gondozási díjat, illetőleg az erre vonatkozó intézkedést.

(2) Ha a szülők az eljárás során a kiskorú örökbeadásával egyetértettek, erre a határozat rendelkező részében utalni kell.

(3) A gyámhatóság az állami gondozásbavétel elrendelésével egyidejűleg javasolhatja a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatójának, mint intézeti gyámnak, a kiskorú elhelyezését különleges nevelőintézetbe.

(4) Indokolt esetben a gyámhatóság az állami gondozásbavétellel egyidejűleg kezdeményezi a szülők büntetőjogi felelősségre vonását.

(5) A határozatnak, ha a kiskorút ideiglenes hatállyal már beutalták a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe, vagy őt ideiglenes hatállyal vette fel az intézet igazgatója, az (1) bekezdés b) és c) pontjában, ha pedig a szülők gyermekük örökbeadásával egyetértettek, az (1) bekezdés f) pontjában megjelölteket nem kell tartalmaznia.

87. §

A gyámhatóság, határozatának végrehajtását rendeli el, ha annak kézbesítését követő három napon belül a kiskorút a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe nem szállították be.

A gondozási díj

88. §

(1) A gyámhatóság a gondozási díjat elsősorban a szülőkkel (örökbefogadó szülőkkel), illetőleg olyan személlyel szemben állapítja meg, aki magát a tartás szolgáltatására közokiratban (teljes bizonyító erejű magánokiratban) kötelezte, vagy akinek tartásra kötelezettségét jogerős bírói ítélet (egyezség) állapította meg. Ha a szülők nem élnek, vagy élnek ugyan, de keresettel (jövedelemmel) nem rendelkeznek, és nincs olyan személy, aki magát a tartás szolgáltatására közokiratban (teljes bizonyító erejű magánokiratban) kötelezte, vagy akinek tartásra kötelezettségét bírói ítélet (egyezség) állapította meg, a gyámhatóság a gondozási díjat a nagyszülőkkel, ezek nem létében a nagykorú testvérrel szemben állapítja meg

(2) A gondozási díj összegének megállapításánál a fizetésre kötelezett személy szociális és egyéb körülményei is figyelembe vehetők. A gondozási díj összege rendkívül méltánylást érdemlő körülmény esetén az átlagjövedelem 20%-ánál kisebb összegben is megállapítható.

(3) A gyámhatóság kivételes esetben a gondozási díjat az egyhavi átlagjövedelem 20%-ánál magasabb összegben is megállapíthatja.

(4) A gyámhatóság a nagykorú testvérrel szemben gondozási díjat csak akkor állapít meg, ha ez a nagykorú testvér, házastársa és tartásra szoruló egyenesági rokonai tartását nem veszélyezteti.

89. §

(1) A gyámhatóság a gondozási díj megállapítása előtt a munkaviszonyban álló tartásra kötelezett személy utolsó hat havi átlagkeresetéről munkáltatói igazolást, minden munkaviszonyon kívüli tevékenységből származó vagy egyéb címen előállott jövedelméről (szellemi szabadfoglalkozásból, megbízás ellátásából, vállalkozás teljesítéséből, ingatlan bérbeadásából, mezőgazdasági ingatlannak vagy munkakörrel kapcsolatos illetményföldnek megműveléséből származó jövedelméről, tiszteletdíjról, öregségi vagy özvegyi nyugdíjról stb.) hat havi átlagjövedelem igazolást, termelőszövetkezeti tag esetében pedig az elmúlt év forintra átszámított jövedelem részesedéséről igazolást szerez be. A gondozási díj megállapításánál a háztáji gazdaság jövedelmét is figyelembe kell venni.

(2) Ha a tartásdíjra kötelezett hozzátartozó jövedelme nem állapítható meg, a gondozási díj megállapításának alapjául legalább nyolcszáz forint jövedelmet kell venni.

(3) Ha a kiskorú keresetét (jövedelmét) is fel kell használni a gondozási díj fizetésére, erről ugyancsak munkáltatói (termelőszövetkezeti) igazolást, illetőleg átlagjövedelem igazolást kell beszerezni. A szakmunkástanuló kiskorú ösztöndíját illetőleg tanulóbérét, valamint a kiskorú vagyonának állagát a gondozási díj fedezésére nem szabad igénybe venni.

(4) Ha az állami gondozott kiskorú árva, félárva, a gyámhatóság megkeresi az árvaellátást folyósító szervet az árvaellátásra való jogosultság és az összeg közlése végett.

90. §

(1) A gyámhatóság a gondozási díj fedezésére a kiskorú keresetének (jövedelmének) legfeljebb 30 %-át veheti igénybe. A gondozási díj fizetésére egyébként köteles személy (88. §) által fizetendő gondozási díj mértékét ennek megfelelő arányiban csökkenteni kell.

(2) Ha a gondozási díj fizetésére kötelezett személynek három vagy több személy eltartásáról kell gondoskodnia, az egy gyermekre eső gondozási díjat a gyámhatóság úgy állapítja meg, hogy a havi átlagjövedelem 50%-át osztja az eltartásra szoruló gyermekek számával.

(3) Az átlagjövedelemhez a szociális támogatás (szociális segély, hadigondozási járadék) és a családi pótlék összegét hozzászámítani nem szabad.

(4) Ha az állami gondozásba vett kiskorú árvaellátásban részesül (1958. évi 40. tvr. 19. § 1961. évi 20. tvr. 14. §, 1966. évi 30. tvr. 15. §) a tartásra kötelezett által fizetendő gondozási díjon kívül, a kiskorút megillető árvaellátás összegének 70%-át kell gondozási díjként megállapítani. A fennmaradó 30% felhasználásáról külön szabályok szerint kell eljárni.

(5) Az állami gondozási díjnak az árvaellátás terhére történt megállapítása nem érinti az állami gondozottak részére a külön rendelkezésekben biztosított kedvezményeket.

91. §

(1) Nem szabad gondozási díjat megállapítani arra az időre amíg

a) az állami gondozás a 84. § (1) bekezdésének b) pontja alapján áll fenn;

b) az anya gyermekével együtt maga is a gyermek- és ifjúságvédő intézet kötelékében van (dajkaszolgálat);

c) a kiskorú kizárólag csak a környezetében élő tbc-s beteg részéről fennálló fertőzés veszélye miatt van állami gondozásban [42/1960. (IX. 1.) Korm. rendelet 13. § (2) bek.];

d) a kiskorú előzetes letartóztatásban van, vagy javítóintézeti nevelés, kényszergyógykezelés, gyógyító nevelés alatt áll, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben az állami gondozásba vett árvát megillető árvaellátás igénybevétele és ebből a gondozási díj megállapítása külön szabályok szerint történik.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti az apának vagy az apaság megállapítása nélkül tartásra kötelezett személynek (Csjté. 43. §) gondozási díj fizetése iránti kötelezettségét.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezmény a tbc-s fertőzés veszélyének megszűnéséig tart. A tbc-s fertőzés fennállását félévenként a tbc-gondozó, vagy gyógyintézet igazolásából kell megállapítani.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az állami gondozási díj fizetésének felfüggesztése mellett gondoskodni kell az árvajáradék folyósításának megszüntetéséről is.

92. §

(1) A gyámhatóság a gondozási díjat megállapító, végrehajtható határozatát előírás, behajtás, illetőleg az egyéb szükséges intézkedések céljából megküldi az illetékes tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének.

(2) A gyámhatóság tartási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt feljelentést tesz az ellen, aki a megállapított gondozási díj fizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti [Btk. 275. § (1) bek.].

93. §

(1) A gyámhatóság az állami gondozás fennállása alatt - a jövedelem változásától függően a gondozási díjat emeli vagy csökkenti.

(2) A gondozási díj fizetésére kötelezett termelőszövetkezeti tag jövedelmét a gyámhatóság minden évben zárszámadás után vizsgálja felül és a gondozási díjat ettől függően módosítja.

(3) A gyámhatóság indokolt és különös méltánylást érdemlő esetben a gondozási díjat az (1) bekezdés feltételeitől függetlenül is csökkentheti, illetőleg a behajtásra kimutatott gondozási díj hátralékot méltányosságból elengedheti, vagy annak megfizetésére halasztást, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(4) Nem szabad elengedni, illetőleg visszafizetni arra az időre járó gondozási díjat, amely alatt a kérelmező az állami gondozásban levő kiskorút engedély nélkül magánál tartotta.

Intézkedések az állami gondozás fennállása alatt

94. §

Ha a gyámhatóság az állami gondozott kiskorú vagyonának kezelése alól az intézeti gyámot felmentette, eseti gondnokot rendel. A vagyon kezelésére - ha arra egyébként alkalmas - eseti gondnokul a szülőt is ki lehet rendelni.

95. §

A gyámhatóság az állami gondozás elrendelését követően, ha a gyermek- és ifjúságvédő intézeti felvételi jegyzőkönyv beérkezett, azonnal megkeresi az illetékes bíróságot, annak érdekében, hogy ez állami gondozásba vett kiskorú után megállapított gyermektartásdíj végrehajtásának felfüggesztése iránt intézkedjék. [7/1953. (II. 8.) MT rendelet].

96. §

(1) A gyámhatóság az állami gondozott kiskorú gondozását, nevelését, testi és értelmi fejlődését figyelemmel kíséri. A gondozásbavétel okainak megszüntetését - ha lehetséges - intézkedéseivel elősegíti.

(2) A gyámhatóság évenként legalább egyszer ellenőrzi az állami gondozott kiskorú tartására kötelezett hozzátartozóit, hogy a gondozásbavétel elrendelésekor fennállott körülményekhez képest történt-e olyan változás, amely az állami gondozás megszüntetését vagy a gondozási díj módosítását vonhatja maga után.

97. §

(1) Ha az állami gondozás fennállása alatt az illetékesség megváltozik, a gyámhatóság a kiskorú állami gondozására vonatkozó iratok áttételével egyidejűleg intézkedik a pénzügyi szakigazgatási szervnél a gondozási díj előírásának az áttétel hónapja utolsó napjától való megszüntetése iránt. Ha a fizetésre kötelezett munkaviszonyban áll, a gyámhatóság megkeresi a letiltást foganatosító szervet, ha pedig a fizetésre kötelezett munkaviszonyban nem áll, őt szólítja fel, hogy az áttételt követő hónap első napjától esedékes gondozási díjat az eljárásra illetékessé vált gyámhatóság által megjelölendő költségvetési számlára utalja át, illetőleg fizesse be.

(2) Ha a fizetésre kötelezettnek gondozási díj hátraléka van, a gyámhatóság az iratok áttételével egyidejűleg megkeresi a pénzügyi szakigazgatási szervet, annak érdekében is, hogy a hátralék Összegének nyilvántartását szüntesse meg, és a hátralék összegét a további eljárásra illetékessé vált pénzügyi szakigazgatási szervvel előírás, behajtás és az egyéb szükséges intézkedések céljából közölje.

Az állami gondozás megszüntetése

98. §

Az állami gondozás megszüntetését a gyámhatóság a kiskorú érdekében kérelemre vagy hivatalból is elrendelheti

99. §

Ha a szülő az örökbefogadási eljárás megindítása után kéri gyermeke állami gondozásának megszüntetését, az örökbefogadás engedélyezése felől való döntésnél azt is mérlegelni kell, hogy a szülő a gyermekét rendszeresen látogatta-e, illetőleg felőle érdeklődött-e.

100. §

(1) A gyámhatóság a határozathozatal előtt a tényállás tisztázása során az állami gondozás megszüntetése feltételeinek fennállását ugyanolyan módon állapítja meg, mint az állami gondozásbavétel okait annak elrendelése előtt.

(2) Az eljárás során az intézeti gyám véleményét minden esetben ki kell kérni, feltéve, hogy nem ő kezdeményezte az állami gondozás megszüntetésének elrendelését.

101. §

(1) Az állami gondozás megszüntetésekor a gyámhatóság általában csak annak adhatja ki a kiskorút, akitől állami gondozásba vette.

(2) Ha a kiskorú elhelyezése kérdésében a bíróság még nem hozott határozatot, vagy bírósági eljárás nincs folyamatban, a gyámhatóság a kiskorút a szülők megegyezése alapján a szülői felügyelet gyakorlására alkalmas bármelyik szülőnek, szülő nemlétében pedig bármelyik tartásra köteles hozzátartozónak kiadhatja. Ha a bíróság határozatot hozott, a gyámhatóság annak adja ki a kiskorút, akinél őt a bíróság elhelyezte.

(3) Ha az állami gondozás megszüntetését nem az kéri, akinél a bíróság a kiskorút elhelyezte, a gyámhatóság a másik felet meghallgatja, hogy a kiskorúnak a kérelmező részére való kiadásához hozzájárul-e. Nemleges nyilatkozat esetén a gyámhatóság az eljárást felfüggeszti (Áe. 32. §), és felszólítja a kérelmezőt, hogy indítson pert a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása iránt. Így kell eljárni akkor is, ha az állami gondozás megszüntetését a gyámhatóság hivatalból kezdeményezi.

102. §

(1) Az állami gondozás megszüntetését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell

a) a kiskorú születési helyét és idejét, törzsszámát, családi és utónevét, valamint annak a személynek a nevét és lakcímét, akinek a részére a kiskorú kiadását a gyámhatóság elrendeli;

b) a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő megjelölését vagy gyámrendelést;

c) figyelmeztetést arról, hogy a kiskorú csak a gyermek- és ifjúságvédő intézet értesítése után vehető át;

d) megkeresést a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatójához a kiskorú kiadására;

e) a gondozási díj fizetési kötelezettség megszűnésével, valamint az árvaellátással kapcsolatosan felmerülő intézkedéseket.

(2) A gyámhatóság a gondozási díj fizetési kötelezettség megszüntetéséről külön határozatban is intézkedhet, mégpedig a gyermek- és ifjúságvédő intézettől a kiskorú kiadására vagy az állami gondozásának más okból történő megszűnésére vonatkozó értesítés beérkezése után.

103. §

A gyámhatóság, ha az állami gondozást megszüntette és a szülő a kiskorú átvételét megtagadja, a kiskorú állami gondozásba vételét ismét elrendeli.

XI. Fejezet

A gondnokoltak házasságának érvénytelenné nyilvánításával és felbontásával kapcsolatos ügyek

104. §

(1) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló házastársa nevében a házasság érvénytelenítésére vagy felbontására irányuló per megindításához a gyámhatóság hozzájárulása iránti kérelmet csak a gondnok (eseti gondnok) terjesztheti elő (Csjt. 16. § és 19. §).

(2) A gyámhatóság a hozzájárulást akkor adhatja meg, ha érvénytelenségi ok (Csjt. 7-12. §) fennállása valószínűnek mutatkozik, illetve ha a gondnok (eseti gondnok) által előterjesztett adatok és szükség esetén a rokonok meghallgatása alapján megállapítható, hogy a házasság felbontása a gondnokság alatt álló házastárs érdekében áll.

XII. Fejezet

A kórházi elmeosztályon elhelyezett és gondnokság alatt nem álló személyek ügyei

105. §

(1) A gyámhatóság a gondnokság alá nem helyezett személynek a kórház elmeosztályára történt felvétele tárgyában hozott jogerős bírói határozat [1966. évi 12. tvr. 9. §, 8/1966. (X. 4.) IM rendelet 7. § (3) bek.], illetőleg a beteg jogainak és érdekeinek védelmében szükséges intézkedésekre vonatkozó kezdeményezés [5/1966. (X. 1.) EüM rendelet 23. §] vétele után megállapítja, hogy a kórház elmeosztályán elhelyezett személynek

a) van-e olyan személyét érintő eljárása folyamatban, melyben a képviseletéről gondoskodni kell;

b) van-e házastársa, egyeneságbeli rokona és testvére, kik azok és hol laknak;

c) tartásáról ki gondoskodik, van-e vagyona, jövedelme, az miből áll és ki kezeli, milyen minőségben van bejelentve állandó lakásán.

(2) A gyámhatóság, ha az szükségesnek mutatkozik, ideiglenes gondnokot rendel.

106. §

A gyámhatóság a 105. §-ban megjelölt eljárást lefolytathatja a kórházi elmeosztály felvételi értesítése alapján is, ha az érintett személy ismételten került gyógykezelés alá.

NEGYEDIK RÉSZ

KISKORÚAK, GONDNOKOLTAK VAGYONJOGI ÉS EGYÉB ÉRDEKEINEK VÉDELME

XIII. Fejezet

Az öröklési ügyek

Intézkedések a hagyatéki eljárás megindítása előtt

107. §

(1) Ha a gyámhatóság eljárása során vagy bejelentés alapján tudomást szerez arról, hogy a kiskorú, a gondnokság alatt álló, az ismeretlen helyen távollevő, az ügyeinek vitelében akadályozott személy, vagy a méhmagzat ingóvagyonra vonatkozó örökösi érdeke veszélyeztetve van, megkeresi a leltárelőadót az ingóságok leltározására, a leltár helyszínen való elkészítésére, a közjegyzőt pedig a hagyatéki eljárás lefolytatására [2/1963. (III. 17.) IM rendelet].

(2) A gyámhatóság a hagyatéki leltár alapján - ha a hagyatékban kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen lévő személy vagy méhmagzat van érdekelve - a hagyatéki eljárás befejezésének bevárása nélkül és az esetleg helyrehozhatatlan károk megelőzése érdekében

a) megvizsgálja, hogy szükséges-e biztosítási intézkedés. Ha az szükséges és az intézkedések elmaradtak, ezek pótlása céljából vagy a leltárelőadót, vagy a közjegyzőt megkeresi;

b) figyelmeztetheti a törvényes képviselőt a hagyaték visszautasításának lehetőségére, ha a hagyatéki teher a hagyatéki vagyontárgyak értékét meghaladja és a hagyaték átvétele nem áll a kiskorú, a gondnokság alatt álló, az ismeretlen helyen távollevő vagy a méhmagzat érdekében;

c) elbírálja az örökségnek a törvényes képviselő által bejelentett visszautasítását (28. §).

108. §

Ha a közjegyző a gyámhatóságot arról értesíti, hogy örökbefogadott gyermek vér szerinti szülője (rokona) utáni öröklésről van szó, a gyámhatóság tájékoztatja az örökbefogadót és meghallgatja, hogy személyesen kíván-e eljárni. Nemleges esetben az örökbefogadottat a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok képviseli.

Intézkedések a hagyatékátadó végzés alapján

109. §

(1) A gyámhatóság a hagyatékátadó végzés alapján

a) megvizsgálja, hogy a kiskorút a hagyatéki tárgyaláson a mindkét szülőt együtt illető szülői felügyelet esetén a szülők együtt képviselték-e, illetőleg, hogy a kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen lévő személy, vagy méhmagzat képviselete szabályos volt-e (Csjté. 10. §);

b) megvizsgálja, hogy a hagyatékátadó végzésben a hagyatéki leltárban felsorolt minden vagyontárgy szerepel-e;

c) megvizsgálja, hogy az örökhagyónak esetleges végintézkedése a kiskorúnak, a gondnokság alatt állónak, az ismeretlen helyen távollevőnek, vagy a méhmagzatnak köteles részre való igényét nem sérti-e;

d) megvizsgálja, hogy akár a közjegyző intézkedése, akár egyezség alapján - különösen, ha a hagyatéki eljárás során olyan egyezség jött létre, melybe a hagyaték tárgyát nem képező ingatlant is bevontak - nem érte-e károsodás a kiskorút, a gondnokság alatt állót, az ismeretlen helyen távollevőt, vagy méhmagzatot;

e) értesíti a törvényes képviselőt az örökség nyilvántartásba vételéről, és figyelmezteti, hogy a vagyon állagát az örökössel közölni fogja önjogúvá válásakor (143. §).

(2) Ha a gyámhatóság az (1) bekezdés a)-d) pontja alapján azt állapítja meg, hogy a kiskorú, a gondnokság alatt álló, az ismeretlen helyen távollévő, vagy a méhmagzat érdekei sérelmet szenvednek, a hagyatékátadó végzés ellen fellebbezéssel él.

(3) Ha a hagyatékátadó végzésben a közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal adta át, de nem a kiskorúnak, a gondnokság alatt állónak, az ismeretlen helyen távollévőnek, vagy a méhmagzatnak, a gyámhatóság megvizsgálja, hogy az igényük a hagyatékkal szemben jogos-e, és szükség szerint felhívja a törvényes képviselőt az igénynek per útján való érvényesítésére.

(4) Ingatlan öröklése esetén a gyámhatóság a telekkönyvi végzés alapján meggyőződik arról, hogy a gyámhatósági felügyelet alatt álló személy javára a tulajdonjog bejegyzése megtörtént-e.

XIV. Fejezet

Az ingatlannal kapcsolatos ügyek

110. §

(1) Ingatlan elidegenítésére, megterhelésére, szerzésére vagy ingatlanra vonatkozó tízezer forint értéket meghaladó egyéb jognyilatkozatoknak a kiskorú (gondnokolt) nevében történő jóváhagyása iránti kérelmet a törvényes képviselő köteles a gyámhatóságnál előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell

a) a jognyilatkozatokat tartalmazó okirat eredeti példányát és legalább három egyszerű másolatát;

b) az ingatlan három hónapnál nem régibb keletű, teljes (A, B, C lapra kiterjedő) és a fennálló adatokat tartalmazó hiteles telekkönyvi szemléjét;

c) az ingatlan forgalmi értékét igazoló bizonyítványt;

d) mezőgazdasági ingatlannál annak igazolását, hogy a jogügyletet az illetékes járási földhivatal engedélyezte.

(3) Tulajdonközösség szerződés alapján való megszüntetése esetében - jóváhagyás céljából - mellékelni kell a közös tulajdon felosztására vonatkozó és az illetékes hatóság által engedélyezett vázrajzot, valamint igazolni kell az ingatlannak a megosztás után kialakuló forgalmi értékét is.

111. §

(1) A gyámhatóság adásvétel tárgyát képező ház- és belterületi ingatlan forgalmi értékének igazolására kizárólag az illetékes ingatlanközvetítő vállalat becslését fogadhatja el.

(2) Mezőgazdasági, valamint ajándékozás tárgyát képező ház- és belterületi ingatlan forgalmi értékét adó- és értékbizonyítvánnyal kell igazolni.

112. §

(1) A jóváhagyás kérdésében való határozathozatal előtt, a 30. §-ban meghatározott feltételeken felül vizsgálni kell, hogy a felmerülő költségek (illetékek stb.) kiegyenlítése biztosított-e, valamint, hogy a jogügylet - a kiskorú (gondnokolt) javára szóló ajándékozást kivéve - szükséges-e.

(2) Ha a kiskorú (gondnokolt) vevő helyett a vételár kiegyenlítését más személy vállalja, ezt a személyt meg kell hallgatni, vagy tőle közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell beszerezni arra vonatkozólag, hogy a vételár megtérítését a kiskorútól (gondnokolttól) nem követeli.

113. §

(1) A jóváhagyást tanúsító záradékot a becsatolt okirat és vázrajzpéldányokra a jogerőre emelkedés megállapításával egyidejűleg kell rávezetni.

(2) Az ingatlan eladásáról szóló okiratot a gyámhatóság csak akkor láthatja el záradékkal és adhatja ki, ha a kiskorút (gondnokoltat) megillető teljes vételárat gyámhatósági fenntartásos takarékbetét-könyvbe helyezték. A gyámhatóság e rendelkezés alól kivételt tehet, ha a törvényes képviselő kérelmére a vételárnak más módon való felhasználására egyidejűleg engedélyt adott.

(3) Ha a kiskorút (gondnokoltat) megillető vételár fizetése a szerződés értelmében részletekben történik, a gyámhatóság a jóváhagyási záradékkal ellátott szerződést csak akkor adhatja ki, ha a hátralékos vételár telekkönyvi biztosításáról és az utolsó részletnek a nagykorúság eléréséig való kifizetéséről a szerződés megfelelően rendelkezik.

(4) Ha a jóváhagyott nyilatkozat alapján a kiskorú (gondnokolt) ingatlan tulajdonjogát szerezte meg, a gyámhatóság a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzéséről a telekkönyvi végzés alapján győződik meg.

XV. Fejezet

A szülők vagyonkezelésével kapcsolatos ügyek

114. §

(1) A szülők gyermekük vagyonáról, annak kezelésbevételekor - feltéve, hogy a vagyon nem hatóság vagy bíróság intézkedése és leltára alapján került a kiskorú tulajdonába - a gyámhatósághoz kimutatást kötelesek benyújtani (Csjt. 80. §).

(2) Ha a gyámhatóság indokoltnak tartja, a szülők kezelésébe került vagyont a leltárelőadóval leltároztathatja. A leltározásra a szülőket és a tizenkettedik életévét betöltött kiskorút is meg kell hívni. A leltár egyik példányát a gyámhatóságnak, a másikat pedig a szülőknek kell átadni.

115. §

A gyámhatóság a szülők vagyonkezelését - ha az a gyermek érdekében szükséges - rendszeres felügyelete alá vonhatja, indokolt esetben a szülőket biztosítékadásra és számadás benyújtására is kötelezheti [Csjt. 80. § (2) bek.]. Biztosítékul takarékbetétkönyv teljes összegében, az állam által kibocsátott kölcsönkötvény névértékben, ékszerek és drágaságok pedig a becsérték fele öszszegében fogadhatók el (130. §)

116. §

(1) Ingatlant házi kezelés, vagy a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően bérbeadás útján kell hasznosítani.

(2) A mezőgazdasági fogatlant a törvényes képviselő házi kezelés útján csak akkor hasznosíthatja, ha a gazdálkodásban kellő jártassága van, ezt a kezelési módot kívánja folytatni és a szükséges gazdasági felszerelés rendelkezésére áll.

(3) Magánszemély részére mezőgazdasági ingatlant csak akkor szabad haszonbérbe adni, ha termelőszövetkezet azt haszonbérbe nem veszi. Ilyen esetben a haszonbérlet időtartama nem terjedhet túl azon az éven, amelyben a kiskorú tizennyolcadik életévét betölti.

(4) Ha a törvényes képviselő termelőszövetkezet tagja és földbeviteli kötelezettsége a kiskorú - mint kívülálló - tulajdonában levő földre is kiterjed, a termelőszövetkezet által fizetett térítés összegének kezelésére a 123-126. § rendelkezéseit kell alkalmazni [1967. évi III. tv. 37. §, 1967. évi IV. tv. 3., 4. és 10. §, 36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 15-17. §].

(5) Az előző bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a kiskorú tulajdonában levő föld állami tulajdonba kerül (1967. évi IV. tv. 33. §).

(6) Ha a kiskorú tulajdonában álló föld, illetve ingatlan jogszabály alapján megváltás ellenében termelőszövetkezeti vagy állami tulajdonba kerül, a termelőszövetkezet vezetősége, illetőleg a járási földhivatal azt az illetékes gyámhatósággal közli.

117. §

A termelőszövetkezet által fizetendő haszonbér összegének kezelésére a 123-126. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

118. §

Ha a mezőgazdasági ingatlant termelőszövetkezet részére történő haszonbérbeadás, házi kezelés vagy haszonbérlet útján nem lehet hasznosítani, a szülő azt az állam vagy termelőszövetkezet részére felajánlhatja. Ezt a felajánlást a gyámhatóság jóváhagyhatja, ha sem a szülő, sem a kiskorú földműveléssel nem foglalkozik élethivatásszerűen, és a felajánlás időpontjában egyetlen családtagjuk sem kíván termelőszövetkezetbe belépni. [Ptk. 20. §, 1959. évi 24. tvr. 20. §, 1967. évi IV. tv. 9. és 10. §, 36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 12-13. §].

119. §

A tervszerű devizagazdálkodásról szóló jogszabályokban (1950. évi 30. tvr.) foglalt rendelkezések szerint a devizakülföldi kiskorú (gondnokolt) vagyonkezelésével kapcsolatos minden intézkedéshez, továbbá a devizabelföldi kiskorú (gondnokolt) külföldi vagyonának kezelésével kapcsolatos intézkedésekhez a Pénzintézeti Központ előzetes engedélye szükséges.

120. §

(1) A gyermek vagyonát a szülők a nagykorúság elérésekor gyermekük részére, a szülői felügyelet megszűnésekor vagy szünetelésekor pedig annak kötelesek kiadni, akinek a kezelésébe a vagyon kerül.

(2) A nagykorúvá lett gyermek a vagyonkezeléssel kapcsolatos kifogásait szüleivel szemben külön jogszabályok szerint érvényesítheti.

(3) Az, aki a szülőtől a kiskorú vagyonának kezelését átveszi, az átvételtől számított 30 napon belül kifogást terjeszthet elő a szülők számadása ellen a gyámhatósághoz, illetőleg a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervéhez. Kifogás esetén a 136-138. §-okban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

XVI. Fejezet

A gyám, gondnok vagyonkezelésével kapcsolatos ügyek

121. §

(1) A gyám a kiskorú vagyonát leltár mellett Veszi át. A leltározást a 114. § (2) bekezdésében taglaltak szerint kell végrehajtani azzal, hogy a leltározásra szülők nemlétében a legközelebbi rokonokat is meg kell hívni.

(2) A gyám vagyonkezelése a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll, intézkedéseit a gyámhatóság megváltoztathatja és a vagyonkezelésre nézve részletes utasítást is adhat. Egyebekben a szülő vagyonkezelésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók (28., 38. és 114-120. §).

122. §

A gondnok vagyonkezelésére a gyám vagyonkezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

XVII. Fejezet

A pénz- és értéktárgykezelési ügyek

123. §

(1) A törvényes képviselőnek a kiskorú (gondnokolt) készpénzéből a folyó kiadásokat meghaladó, illetőleg azt az összeget, mely az egyéb okból készen tartható összeget meghaladja [Csjt. 81. § (2) bek.], más természetes és jogi személynek pedig a kiskorút (gondnokoltat) illető készpénzét - a munkával szerzett keresményt kivéve [Ptk. 14. § (2) bek. c) pont] - nyolc napon belül a gyámhatóság székhelye szerint illetékes OTP-fióknál gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvbe kamatozó tartós betétként kell elhelyezni.

(2) Az OTP az (1) bekezdés alapján elhelyezett betétek után a mindenkori legmagasabb kamatot fizeti.

124. §

(1) Az OTP-fiók a kiskorú (gondnokolt) nevére kiállított gyámhatósági fenntartásos takarékbetét-könyvet a törvényes képviselőnek kiadja vagy kívánságra letétként kezeli. Az OTP erről a gyámhatóságot a kiskorú (gondnokolt) nevének, lakcímének, a betétkönyv számának, a betét összegének és az elhelyezés időpontjának közlésével értesíti.

(2) Ha az OTP fiók előtt a kiskorú (gondnokolt) törvényes képviselőjének pontos neve és lakcíme nem ismeretes, a gyámhatóság azt az OTP fiók megkeresésére haladéktalanul közli. A törvényes képviselő személyében beállott változásokról a gyámhatóság az OTP fiókot ugyancsak értesíti.

(3) Ha az eljárás során az illetékesség megváltozik, az iratok áttételét elrendelő határozatban a gyámhatóság megkeresi a takarékbetétet kezelő OTP fiókot a takarékbetétnek az illetékessé vált gyámhatóság területén működő OTP fiókhoz való áttétele céljából.

125. §

(1) A gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvből az OTP csak a gyámhatóság engedélye alapján teljesíthet kifizetést.

(2) A gyámhatóság az ilyen betétkönyvben elhelyezett pénz felvételére jogosultként csak a törvényes képviselőt, illetőleg az önjogúvá vált személyt jelölheti meg.

(3) Az esedékessé vált kamatokat a törvényes képviselő, illetőleg haszonélvező a gyámhatóság engedélye nélkül is felveheti, de a számadásra köteles törvényes képviselő ennek felhasználásáról az évi rendes számadás keretében elszámolni köteles.

126. §

A devizakülföldi kiskorú (gondnokolt) készpénzét a Magyar Külkereskedelmi Bank RT-hoz kell befizetni. A gyámhatóság a bankkal közli a készpénz összegét, a szerzés jogcímét, valamint a kiskorú (gondnokolt) lakcímét. A befizetett összeg felett csak a devizahatóság engedélyével lehet rendelkezni.

127. §

(1) A törvényes képviselő, illetőleg az, aki a kiskorúval (gondnokolttal) szemben erre kötelezve van, köteles - a gyámhatóság által rendszeres használatra engedélyezett ékszerek kivételével - a kiskorú (gondnokolt) tulajdonát képező arany-, ezüst- és platina tárgyakat, valamint a foglalatlan drágaköveket a Magyar Nemzeti Bank Emissziós Osztályánál a kiskorú (gondnokolt) javára gyámhatósági letétbe helyezni. Az említett értéktárgyakat a főváros területén közvetlenül az Emissziós Osztályhoz, azonkívül pedig a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságához, illetőleg járási (városi) fiókjához kell beszolgáltatni az Emissziós Osztályhoz való továbbítás céljából.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó értéktárgyak őrzéséről a másodfokú gyámhatóság megfelelően gondoskodik.

128. §

(1) Gyámhatósági letétbe kell helyezni az OTP illetékes fiókjánál a magyar állam által 1945. évi január hó 1. napja után kibocsátott államkölcsön kötvényt (a továbbiakban: államkölcsön kötvény), ha az

a) olyan devizabelföldi kiskorút illet meg, aki nem áll szülői felügyelet alatt, illetőleg akinek szülőjét a gyámhatóság számadásra kötelezte;

b) devizabelföldi gondnokoltat illet meg.

(2) Nem kell letétbe helyezni az olyan devizabelföldi kiskorú tulajdonában álló államkölcsön kötvényt, akinek szülője a kiskorú vagyonát számadás kötelezettsége nélkül kezeli.

(3) A devizakülföldi kiskorú (gondnokolt) tulajdonában álló államkölcsön kötvény - ugyanúgy, mint bármely kiskorú (gondnokolt) tulajdonában álló egyéb értékpapírt - a Pénzintézeti Központnál kell gyámhatósági letétbe helyezni.

(4) Ha a kiskorú (gondnokolt) tulajdonában mással közös tulajdont képező államkölcsön kötvény van, a gyámhatóság - az érdekeltek megegyezése hiányában - intézkedik a kötvények tulajdoni hányad és névérték szerinti megosztása felől. A megosztás után a kiskorú (gondnokolt) tulajdonában maradó államkölcsön kötvények kezelésére az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések az irányadók.

(5) Ha az államkölcsön kötvény oszthatatlan, azt kizárólag devizabelföldi tulajdonos esetén az Országos Takarékpénztár illetékes fiókjánál, devizakülföldi társtulajdonos esetében pedig a Pénzintézeti Központnál kell letétbe helyezni.

129. §

A letétben levő értéktárgyak, értékpapírok áttétele és kiadása, valamint az értékpapírok, illetőleg azok névértékének és esetleges nyereményösszegének vagy kamatainak felvétele kérdésében a gyámhatóság a 123-128. §-okban foglaltak szerint jár el.

130. §

Biztosítékok letétbe helyezése (115. §) esetén a gyámhatóság ugyancsak e fejezet rendelkezései szerint jár el.

XVIII. Fejezet

A számadási ügyek

A számadás előterjesztése

131. §

(1) A kiskorú (gondnokolt) vagyonának kezeléséről a számadásra kötelezett vagyonkezelő szülő, a gyám, a gondnok, az ügyeinek vitelében akadályozott személy gondnoka, az ideiglenes gondnok, a vagyonkezelő eseti gondnak és a zárgondnok (a továbbiakban: számadó) rendes számadást köteles adni.

(2) Eseti számadást kell adni a kiskorú (gondnokolt) gyámhatósági takarékbetétjéből kiutalt készpénz és az értékpapírok névértékének, nyereményösszegének vagy kamatainak felhasználásáról, illetőleg a gyámhatóság külön felszólítására is. A gyámhatóság a számadásra nem kötelezett szülő részére az eseti számadás alól felmentést adhat, ha a felhasználandó összeg esetenként a kétezer, évenként pedig a tízezer forintot nem haladja meg.

(3) Ha a gyám (gondnok) személyében változás történik, a volt gyám (gondnok) a gyámhatóságnak végszámadást köteles adni.

(4) A gyámság (gondnokság) megszűnésekor a gyám (gondnok) a nagykorúvá lett (gondnokság alól mentesült) személynek tartozik végszámadással. Ha a gyámság megszűnésekor a kiskorú szülői felügyelet alá kerül, a végszámadást a gyámhatósághoz kell benyújtani,

(5) A gyámhatóság a kiskorúság (gondnokság) megszűnését megállapító határozatában figyelmezteti a nagykorúvá lett (gondnokság alól mentesült) személyt, hogy a volt vagyonkezelőt, szükség esetén számadási per útján, elszámoltathatja (143. §).

132. §

(1) A rendes számadást minden naptári évről a következő év február hó 15. napjáig kell a gyámhatósághoz benyújtani.

(2) Ha a kezelt vagyon a tízezer forint értéket, vagy az évi tiszta jövedelem a gyámolt (gondnokolt) teljes eltartási költségeit nem haladja meg, a gyámhatóság engedélyezheti a számadásnak legfeljebb háromévenként való elkészítését és benyújtását.

(3) A számadás alapja az előző és a számadás időpontjában készített leltár, tartalma a bevételek és a kiadások, melyeket okmányokkal kell bizonyítani.

(4) A naptári év végén készült leltárt két példányban a bevételeket és a kiadásokat külön-külön kimutatásban felsoroló számadást pedig, a számadó által aláírva, egy példányban kell a gyámhatósághoz benyújtani. A bevételeket és a kiadásokat igazoló okmányokat a kimutatás sorrendjében kell a számadáshoz csatolni.

133. §

(1) Az eseti számadást a gyámhatóság által megállapított határidő alatt kell benyújtani.

(2) A végszámadás a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed és alapját a rendes számadások képezik. A gyámhatóságnak bemutatandó végszámadást a vagyonkezelés megszűnését követő hatvan nap alatt kell benyújtani.

134. §

A devizakülföldi gyámja (gondnoka) által készített számadás elbírálása előtt be kell szerezni a számadás devizahatósági jóváhagyását. A gyámhatóság a devizahatósági jóváhagyás és az esetleges észrevételek közlése végett a számadást megküldi a Pénzintézeti Központnak. A Pénzintézeti Központ észrevételeit a gyámhatóság a számadás elbírálása során figyelembe veszi.

135. §

A számadást írásban kell a gyámhatósághoz benyújtani, a számadást azonban a gyámhatóság előtt szóbelileg is elő lehet terjeszteni. Ilyen esetben a számadásra vonatkozó adatokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, és ehhez csatolni kell az összes bizonyító okmányt.

A számadás elbírálása

136. §

(1) A gyámhatóság a számadást - szükség esetén szakértő bevonásával - megvizsgálja abból a szempontból, hogy

a) a számadás számszakilag helyes-e, számadatai pontosan egyeznek-e a bizonyító okmányok adataival;

b) a bevételi és kiadási tételeknek megvannak-e a bizonyító okmányai;

c) a vagyonkezelés megfelelt-e a célszerű gazdálkodásnak;

d) a kiadások szükségesek voltak-e;

e) a számadó nem okozott-e szándékosan vagy gondatlanságból kárt a kiskorúnak (gondnokoltnak).

(2) A számadás elbírálása során a gyámhatóság felszólíthatja a tizenkettedik életévét betöltött kiskorút és szüleit, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személyt, indokolt esetben a legközelebbi rokonokat is, hogy észrevételeiket a számadásra tizenöt nap alatt tegyék meg.

(3) Ha valamelyik számadási tételnek bármely okból nincs bizonyító okmánya, a tétel helyességét a gyámhatóság egyéb módon (érdekeltek, tanúk meghallgatása, helyszíni szemle stb.) állapítja meg.

137. §

Ha a számadásra észrevételt tettek, és annak helyességét és jóváhagyhatóságát vitássá teszik, az észrevétel tárgyalására a gyámhatóság határnapot tűz ki. A tárgyalásra idézni kell a számadót és a 136. § (2) bekezdésében felsoroltakat.

138. §

(1) A gyámhatóság a számadónak a felmentését megadja, ha a számadást helyesnek találja, ha pedig a számadást hibásnak vagy hiányosnak találja, a számadót kötelezi, hogy a hiányként jelentkező összeget a határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül gyámhatósági fenntartásos takarékbetét-könyvbe helyezze el.

(2) Bevételi maradvány esetén intézkedni kell az összeg gyámhatósági fenntartásos takarékbetét-könyvbe helyezése felől.

Intézkedések a számadás elő nem terjesztése esetén

139. §

(1) Ha a számadó a számadást az előírt határidőre, illetőleg az ezt követő újabb felszólításra sem terjeszti elő, a gyámhatóság őt megidézi és tárgyaláson számoltatja el.

(2) Ha a számadó az idézésre nem jelenik meg, vagy megjelenik ugyan, de nem hajlandó elszámolni, a gyámhatóság a gyámot (gondnokot) tisztétől elmozdítja, illetőleg a szülőktől a vagyoni ügyekre vonatkozó törvényes képviseleti (vagyonkezelői) jogukat elvonja, különösen súlyos esetben pedig felügyeleti joguknak megszüntetése iránt pert indíthat vagy a szülői felügyelet ideiglenes intézkedéssel való megszüntetését kérheti (Csjté. 13. §). A gyámhatóság az előbbi intézkedésektől függetlenül, sikkasztás, hűtlen kezelés, illetőleg hanyag kezelés (Btk. 292., 294. § és 298. §) bűntettének gyanúja esetén a számadó ellen feljelentést tesz.

140. §

(1) Ha a számadót a 139. §-ban foglalt intézkedésekkel sem lehet a számadás előterjesztésére szorítani, ellene pert kell indítani. A pert a gyámhatóság által kirendelt új gyám (gondnok, eseti gondnok) indítja meg, a gyámhatóság utasítására. A keresetben kérni kell, hogy

a) a bíróság kötelezze a számadót számadásának tizenöt napon belül történő előterjesztésére, s ha ennek nem tenne eleget,

b) állapítsa meg a bíróság, hogy a felperes által összeállított és a keresetben előterjesztett számadás a helyes.

(2) Az aki nagykorúvá vált, vagy akinek gondnokság alá helyezését a bíróság megszüntette, maga dönt a számadási per megindítása felől.

141. §

(1) Ha a számadás elmulasztása miatt a községi vagy nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve intézkedik és a gyám (gondnok) elmozdítása, a szülők vagyoni ügyekre vonatkozó törvényes képviseleti jogának elvonása, vagy a szülői felügyelet megszüntetése iránt per kezdeményezése szükséges [139. § (2) bek.], ennek érdekében a járási gyámhatóságot megkeresi.

(2) A 140. § (1) bekezdésében feltüntetett intézkedéseket községekben és nagyközségekben -a járási gyámhatóság által kirendelt új gyám (gondnok, eseti gondnok) útján - a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve teszi meg.

Követelések érvényesítése a számadás elfogadása után

142. §

(1) A számadó és a kiskorú (gondnokolt) között a számadással kapcsolatban keletkezett követeléseket a számadás elfogadása után is lehet bírósági úton érvényesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett követelések egy év alatt évülnek el. Ezt a határidőt a számadó felmentését kimondó vagy érdekeltet perre utasító határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Ha a követelés olyan tényen alapul, amely csak a határozat jogerőre emelkedése után volt felfedezhető, a határidőt a tény felfedezésétől kell számítani, kivéve, ha a követelés a rendes elévülés szabályai szerint már korábban elévült.

(3) A tiltott cselekményekből származó kártérítési követelések a rendes elévülési idő alatt évülnek el.

A számadó kártérítési kötelezettsége

143. §

(1) A számadó köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a kiskorúnak (gondnokoltnak) jogellenesen okoz (Ptk. 339. §)

(2) A kártérítés iránti követelés érvényesítése bírói útra tartozik. Ha a gyámhatóság a szülői felügyelet megszüntetése iránt nem indít pert, vagy a gyámot (gondnokot) nem mozdítja el, a követelés érvényesítésére eseti gondnokot rendel.

XIX. Fejezet

Intézkedések a kiskorúak, gondnokoltak önjogúvá válásakor

144. §

Ha a gyámhatóság felügyelete a kiskorú (gondnokolt) önjogúvá válása miatt szűnik meg, a gyámhatóság haladéktalanul értesíti az önjogúvá váltat, hogy vagyona miből áll, és ki a vagyon kezelője, akitől annak átadását követelheti [131. § (5) bek.].

145. §

(1) Ha az önjogúvá váltnak ingatlan vagyona van, a gyámhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes telekkönyvi hatóságot a kiskorúság bejegyzésének törlése céljából.

(2) Ha a bíróság a gondnokság alá helyezést megszüntető ítéletében a gondnokság telekkönyvi bejegyzésének törlését nem rendelte el, a gyámhatóság annak pótlása céljából a bíróságot megkeresi.

146. §

(1) Ha az önjogúvá váltnak gyámhatósági takarékbetétje és értékpapírja van, a gyámhatóság az önjogúvá válásról az illetékes OTP fiókot, illetőleg a Pénzintézeti Központot azzal értesíti, hogy azokkal a továbbiakban az önjogúvá vált rendelkezik.

(2) Ha az önjogúvá váltnak gyámhatósági letétben értéktárgya van, azok kiutalása iránt a gyámhatóság ugyancsak intézkedik.

(3) Zárolt belföldi forintszámlával vagy a devizahatóság által megjelölt egyéb számlával rendelkező kiskorú (gondnokolt) önjogúvá válása esetén a gyámhatóság értesíti a Magyar Külkereskedelmi Bankot, illetőleg a számlát vezető pénzintézetet.

XX. Fejezet

A kiskorúak biztosítási és lakásbérleti ügyei

147. §

A kiskorú biztosított életbiztosítási vagy balesetbiztosítási szerződésének érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a szerződést nem a törvényes képviselő köti [Ptk. 562. § (1) bek. és 568. § (1) bek. a) pont].

148. §

Ha a kiskorú vagy törvényes képviselője a gyámhatóság hozzájárulását kéri ahhoz, hogy a kiskorú a lakásbérleti jogviszonyt folytassa, igazolni kell, hogy ennek feltételei fennállanak [35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 31. §, 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelet 60-62. §].

ÖTÖDIK RÉSZ

A KISKORÚAK CSALÁDI JOGÁLLÁSA

XXI. Fejezet

A kiskorúak családi jogállásának rendezésével kapcsolatos ügyek

A családi jogállás rendezésének megindítása

149. §

(1) A gyámhatóság a családi jogállás rendezésére irányuló eljárást.

a) hivatalból indítja meg, ha az anyakönyvi kerület az 1947. évi június hó 1. napja után apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről értesítést küld, vagy ha más módon szerez tudomást ilyen gyermekről, feltéve, hogy a gyermek él;

b) kérelemre indítja meg az 1947. évi június hó 1. napja előtt apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek, valamint a meghalt gyermek, továbbá méhmagzat esetében.

(2) Ha eljárása során a gyámhatóság azt állapítja meg, hogy a gyermek meghalt, erről a születés helye szerint illetékes anyakönyvi kerületet értesíti.

Az apaként megjelölt férfi és az anya meghallgatása

150. §

(1) A gyámhatóság az apaként megnevezett férfit idézi és felszólítja az apai elismerő nyilatkozat megtételére, méhmagzat esetében azonban csak akkor, ha az anya a 156. §-ban megjelölt igazolásokat már bemutatta. Az apaként megnevezett férfit a gyámhatóság lehetőleg az anya jelenlétében hallgatja meg.

(2) Ha az apaként megnevezett személy nem lakik a gyámhatóság területén, a gyámhatóság a meghallgatás iránt a tartózkodási hely szerint illetékes gyámhatóságot vagy anyakönyvi kerületet keresi meg.

(3) A gyámhatóság - ha a kiskorú családi jogállását az apai elismeréssel addig nem rendezték - már az anya első ízben történő meghallgatásakor jegyzőkönyvbe foglalja mindazokat az adatokat, amelyek ismerete esetleg a későbbiekben, a képzelt személy apaként való anyakönyvi bejegyzéséhez, illetőleg az apaság megállapítása iránti per megindításához szükségesek.

A teljes hatályú apai elismerés és feltételei

151. §

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat az apaságot önmagában megállapítja. Az elismerés akkor lesz teljes hatályú, ha annak törvényes feltételei fennállnak, a nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően, a születés és a fogantatás időpontja között személyesen tették, és azt a törvény által előírt hozzájáruló nyilatkozatokkal kiegészítették.

152. §

(1) Az apai elismerő nyilatkozat jegyzőkönyvbe foglalása előtt azt kell megvizsgálni, hogy

a) a nyilatkozat időpontjában nem kell-e más férfit a gyermek apjának tekinteni (Csjt. 35-38. §);

b) a nyilatkozó a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb-e.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennállását a gyermek és a nyilatkozó személyi igazolványa, illetőleg születési anyakönyvi kivonata, ha pedig a gyermek még nem született meg, a nyilatkozó személyi igazolványa, illetőleg születési anyakönyvi kivonata és a gyermek születésének - az illetékes rendelőintézet szülészeti és nőgyógyászati rendelése által igazolt - várható időpontja alapján kell megállapítani.

(3) Ha az apai elismerés feltételei fennállnak, a gyámhatóság az elismerő nyilatkozatot - a szükséges hozzájáruló nyilatkozatokkal együtt - két példányban jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést is (Csjté. 9. §).

Hozzájárulás a korlátozottan cselekvőképes személy elismerő nyilatkozatához

153. §

(1) Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához a gyámhatóság hozzájárulása szükséges, ha az elismerő nyilatkozatot tizenhatodik életévét betöltött kiskorú vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy tette, és a hozzájárulás megadására jogosult személy a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adta meg [Csjt. 37. § (3) bek.].

(2) A hozzájárulás megadását a nyilatkozó, a gyermek vagy törvényes képviselője, továbbá a bíróság vagy az anyakönyvvezető kérheti. A hozzájárulás megadásának hivatalból is helye van. Azt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van vagy a hozzájárulást nem adta meg, igazolni kell.

(3) A gyámhatóság a hozzájárulást csak akkor adhatja meg, ha a rendelkezésre álló adatokból valószínű, hogy a gyermek a nyilatkozótól származik.

Hozzájáruló nyilatkozatok az apai elismeréshez

154. §

(1) Az elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anya és ha a gyermeknek nem ő a törvényes képviselője, a gyermek törvényes képviselője, továbbá, ha a gyermek tizenhatodik életévét betöltötte, a gyermek hozzájárulása is.

(2) Ha az elismerő nyilatkozatot tizenhatodik életévét betöltött kiskorú vagy cselekvő képességet korlátozó gondnokság alatt álló személy tette, az elismerő nyilatkozat csak akkor lesz teljes hatályú, ha ahhoz a nyilatkozó törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselők a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők, mindkét szülő hozzájárulása szükséges.

(3) Ha a hozzájáruló nyilatkozatot az elismerés alkalmával teszik meg, azt folytatólagosan az elismerést tartalmazó jegyzőkönyvbe kell foglalni; egyébként külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

Hozzájárulás az elismerő nyilatkozathoz az anya vagy a gyermek helyett

155. §

(1) Ha az anya nem él, vagy nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van [Csjt. 37. § (4) bek.], az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához a gyámhatóság hozzájárulását a nyilatkozó, a gyermek, illetőleg törvényes képviselője, továbbá a bíróság vagy az anyakönyvvezető kérheti. Azt; hogy az anya nem él vagy nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van, igazolni kell.

(2) Ha a gyámhatóság hozzájárulása azért szükséges, mert a gyermek nem él vagy nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van, a gyámhatóság hozzájárulását a nyilatkozó vagy az anya kérheti. Egyebekben az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni:

Intézkedések a gyermek születése előtt

156. §

(1) Ha az anya a gyermek születése előtt fordul a gyámhatósághoz azzal a kérelemmel, hogy az általa apaként megnevezett férfit szólítsa fel születendő gyermeke elismerésére, a gyámhatóság az anya terhességét és a szülés várható legkésőbbi időpontját körzeti vagy szakorvosi bizonyítványnyal igazoltatja és az apaként megjelölt férfit e bizonyítványok bemutatása után meghallgatja.

(2) Ha a születendő gyermek anyja még kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a gyámhatóság a méhmagzat részére - az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtétele céljából - gondnokot rendel. Ezt az eljárást akkor is le kell folytatni, ha az anya a gyermek születése idején előreláthatóan már nagykorú lesz.

Intézkedések a családi jogállás rendezésére irányuló pereknél

157. §

(1) Családi jogállás rendezésére irányuló a per, ha tárgya annak megállapítása, hogy

a) a gyermeknek ki az apja;

b) a gyermek apjának az anya utólagos házassága folytán az anya férjét kell tekinteni;

c) az anya férje, vagy volt férje a gyermeknek nem apja;

d) az, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak elismerte, a gyermeknek nem apja;

e) az apai elismerő nyilatkozatnak a törvényes előfeltételek hiányában nincs teljes hatálya;

f) a gyermeknek ki az anyja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perekben a szülők gyermekük törvényes képviselőjeként nem járhatnak el, pert gyermekük nevében nem indíthatnak, és a per megindítására gyermekük nevében meghatalmazást nem adhatnak (Csjt. 86. §). Ha ilyen per megindítása szükséges vagy tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek ellen ilyen pert indítanak, a gyámhatóság a törvényes képviselet ellátása céljából eseti gondnokot rendel ki. A gyámhatóság, ha indokoltnak látja, eseti gondnokot rendelhet ki a gyámság alatt álló kiskorú részére is az (1) bekezdés szerinti perekben való képviseletére [47. § a) pont].

158. §

(1) A családi jogállás rendezése iránti perek megindításához az eseti gondnok kirendelését az anya és a tizenkettedik életévét betöltött gyermek kérhetik, azonban az eseti gondnok kirendelésének hivatalból is helye van.

(2) Ha az eseti gondnok kirendelése iránti kérelem a 157. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban felsorolt perekkel kapcsolatos, a gyámhatóság különös gonddal vizsgálja azt, hogy a per megindítása a kiskorú érdekében áll-e. Ha a gyámhatóság megítélése szerint az nem áll a kiskorú érdekében, az eseti gondnok kirendelése iránti kérelmet elutasítja.

159. §

(1) A családi jogállás rendezésére irányuló pert a cselekvőképtelen jogosult helyett, a gyámhatóság hozzájárulásával, a törvényes képviselője (gyám, gondnok, eseti gondnok) indíthatja meg: A korlátozottan cselekvőképes jogosult pedig a pert törvényes képviselőjének a hozzájárulásával csak maga indíthatja meg (Csjt. 44. §).

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéséhez képest a gyámhatóság hozzájárulása akkor is szükséges, ha a tizenkettedik életévét még be nem töltött gyermek helyett gyámja, vagy a részére kirendelt eseti gondnok kívánja a családi jogállás rendezése iránti pert megindítani.

160. §

(1) Ha korlátozottan cselekvőképes jogosult törvényes képviselője a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéséhez képest & gyámhatóság hozzájárulása szükséges, ha a családi jogállás rendezése iránti pert

a) a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú kívánja megindítani és a gyámja a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg;

b) a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló jogosult kívánja indítani, és gondnoka a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg.

161. §

A gyámhatóság annak eldöntésénél, hogy a hozzájárulást megadja-e, azt vizsgálja, hogy a per megindítása a kiskorú, a gondnokság alatt álló érdekében áll-e,

XXII. Fejezet

A képzelt szülők és képzelt apa adatainak megállapításával kapcsolatos ügyek

A képzelt szülők adatainak megállapítása

162. §

(1) A gyámhatóság képzelt személyeket állapít meg szülőként az ismeretlen szülőktől származó gyermek részére [Csjt. 41. § (1) bek.], ha az anyakönyvvezető értesítése szerint a gyermek kilétének megállapítása iránti vizsgálat nem vezetett eredményre.

(2) Ha az ismeretlen szülőktől született gyermek születését 1953. január 1. előtt anyakönyvezték, az (1) bekezdés szerinti eljárás csak kérelem alapján indítható meg.

163. §

(1) A gyámhatóság a vizsgálat eredményét tartalmazó iratok beérkezése után az anyakönyvi bejegyzés céljára megállapítja

a) a gyermek születési helyét, évét, hónapját, napját;

b) a gyermek családi és utónevét;

c) az apa családi és utónevét, születési helyét, évét, hónapját, napját, foglalkozását és lakóhelyét;

d) az anya családi és utónevét, születési helyét, évét, hónapját, napját, foglalkozását és lakóhelyét;

(2) Az adatokat a valószínűségnek megfelelően kell megállapítani. Ha a gyermek családi neve ismeretes, az apa családi nevéül ezt a nevet kell megállapítani. Egyébként a bejegyzéshez szükséges adatokat a gyámhatóság belátása szerint állapítja meg, de azoknak mások jogos érdekeit nem szabad sérteni, és a gyermek megtalálásának körülményeire sem szabad utalni.

A képzelt apa adatainak megállapítása

164. §

A gyámhatóság a születési anyakönyvben apa adatai nélkül bejegyzett gyermek részére képzelt személyt állapít meg apaként,

a) ha ezt a harmadik életévét még be nem töltött gyermek anyja bármikor kéri;

b) a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból, ha születését 1947. május 31. után anyakönyvezték és apaság megállapítása iránti per nincs folyamatban;

c) ha ezt olyan személy kéri, akinek születését 1947. június 1. előtt jegyezték be az anyakönyvbe.

165. §

(1) Az anya kérelméről, illetőleg meghallgatásáról a jegyzőkönyvet az anyakönyvvezető, vagy a gyámhatóság veszi fel. Ha az anya él és belföldön ismert helyen tartózkodik, a gyámhatóság őt lehetőleg meghallgatja. Ha az anya nem hallgatható meg, vagy meghallgatása céljából nem jelenik meg, a távolmaradást nem menti ki, a gyámhatóság beszerzi az anya születési anyakönyvi másolatát. Ha azt külföldről kellene beszerezni, a gyámhatóság egyéb módon (lakónyilvántartó könyvből, személyi igazolványt kiállító szerv közléséből) is megállapíthatja a szükséges adatokat.

(2) A gyámhatóság - lehetőleg az anyával egyetértésben - állapítja meg az anyakönyvbe apaként bejegyzendő személy

a) családi és utónevét;

b) születési helyét, évét, hónapját, napját;

c) foglalkozását;

d) lakóhelyét, továbbá

a gyermek családi nevét a képzelt személy adatainak bejegyzése után.

(3) A képzelt apa családi nevéül az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani. A gyámhatóság a képzelt apa személyi adatait egyébként - mások jogos érdekeinek sérelme nélkül - belátása szerint, azonban a foglalkozást a gyermek születésének időpontjában fennállott viszonyoknak megfelelően, a lakóhelyet az anyáéval azonosan állapítja meg.

(4) Az anya az eljárás során bejelentheti, hogy gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli. Ha az anya ilyen bejelentést felhívás ellenére sem tesz, a gyámhatóság a gyermek családi nevéül a képzelt apa családi nevét állapítja meg (Csjté. 9. §). A nagykorú személy a családi nevére vonatkozó bejelentést maga teheti meg.

(5) Ha a gyermek születését az anyakönyvbe 1953. évi január 1. napja előtt jegyezték be, a gyámhatóság a (2) bekezdésben megjelölt adatokon felül a határozatban még az anya születési helyét, évét, hónapját és napját is közli.

XXIII. Fejezet

Az örökbefogadási és örökbefogadás felbontási ügyek

Az örökbefogadási eljárás megindítása

166. §

Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást a gyámhatóság csak az ügyfél kérelmére indítja meg.

167. §

(1) A gyámhatóság a határozathozatal előtt meghallgatja

a) az örökbefogadót;

b) az örökbefogadandó vérszerinti szülőjét;

c) a gyámot vagy eseti gondnokot, ha nem a szülő a törvényes képviselő;

d) a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló vérszerinti szülő gondnokát, illetőleg, ha a vérszerinti szülő cselekvőképtelen ugyan, de nincs gondnokság alá helyezve, a részére kirendelt ideiglenes vagy eseti gondnokot;

e) az örökbefogadandót, ha tizenkettedik életévét betöltötte;

f) az egyedülálló örökbefogadó együtt élő házastársát.

(2) Nem kell meghallgatni

a) a vérszerinti szülőt, ha cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik;

b) az örökbefogadandót, ha az örökbefogadó szülőket vérszerinti szüleinek ismeri;

c) a külföldön élő és ott nyilatkozatot tett ügyfelet vagy vérszerinti szülőt, ha nyilatkozatát közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták és nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat eltérő rendelkezése hiányában azt - ott, ahol működik - a magyar külképviseleti hatóság hitelesítette, illetőleg felülhitelesítette;

d) az örökbefogadó házastársát, ha nyilatkozatát közokiratba, vagy két tanú előtt saját kezűleg aláírt magánokiratba foglalva csatolták.

168. §

(1) A gyámhatóság a meghallgatás során jegyzőkönyvbe foglalja

a) az ügyfeleknek az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelmét;

b) az ügyfeleknek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy mi az örökbefogadás oka, valamint, hogy az örökbefogadás mennyiben szolgálja a kiskorú érdekét;

c) az ügyfeleknek azt a nyilatkozatát, hogy az örökbefogadás joghatásait (Csjt. 51., Ptk. 617. és 618. §, 1960. évi 12. tvr. 10-11. §) tudomásul vették;

d) az ügyfeleknek az örökbefogadandó jövőbeni névviselésére vonatkozó kérelmét;

e) az örökbefogadó nyilatkozatát arról, hogy a vérszerinti szülőként való anyakönyvi bejegyzése mellőzését kéri-e;

f) az örökbefogadónak büntetőjogi felelőssége tudatában tett azt a nyilatkozatát, hogy a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében megjelölt tiltó rendelkezés hatálya alá tartozik-e;

g) az örökbefogadandó szülőjének, valamint a házasságban élő örökbefogadó együtt élő házastársának az örökbefogadáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát.

(2) A nyilatkozatot nem lehet feltételhez kötni.

(3) Az ügyfeleket a gyámhatóság személyesen, indokolt esetben külön-külön hallgatja meg. Az örökbefogadandó kiskorút a többi érdekelt távollétében kell meghallgatni.

169. §

(1) Az örökbefogadás engedélyezéséhez nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására

a) aki szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll;

b) akinek szülői felügyelete a gyermek feletti intézeti gyámság miatt szünetel;

c) aki cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik.

(2) Az örökbefogadás engedélyezéséhez nincs szükség az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, vagy a házastárs cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik.

(3) Az ismeretlen helyen tartózkodás tényének megállapítására a 19. §-ban foglaltak az irányadók.

170. §

(1) Az örökbefogadási eljárás során be kell szerezni

a) az örökbefogadandó és az örökbefogadó születési, illetőleg házassági anyakönyvi másolatát;

b) halotti anyakönyvi kivonatot, ha az örökbefogadandó szülei nem élnek;

c) a szülői felügyelet megszüntetését vagy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó jogerős bírói ítéletet, ha a szülői vagy házastársi hozzájárulásra ezért nincs szükség (169. §);

d) az örökbefogadók kereseti és vagyoni viszonyait igazoló munkáltatói bizonyítványt, illetőleg adó- és értékbizonyítványt;

e) körzeti vagy hatósági orvosi bizonyítványt az örökbefogadók és az örökbefogadandó egészségi állapotáról;

f) az örökbefogadó és házastársa között az életközösség megszűnését igazoló hatósági bizonyítványt.

(2) Az eljárás során be kell mutatni

a) mindazoknak a személyi igazolványát, akiket a 167. § szerint meg kell hallgatni, a személyazonosság, a magyar állampolgárság, a családi állapot és az eljáráshoz szükséges egyéb személyi adatok megállapítása céljából;

b) a gyámot vagy eseti gondnokot kirendelő jogerős határozatot, ha nem a vérszerinti szülő a törvényes képviselő;

c) a gondnokot kirendelő jogerős határozatot, ha a vérszerinti szülő cselekvőképességet kizáró gondnokság alá van helyezve;

d) az ügyfelek külföldi állampolgárságát igazoló okmányokat (21. §).

(3) A születési és házassági anyakönyvi kivonatnak három hónapnál nem régebbi keletűnek kell lennie. Az (1) bekezdés c) és a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban felsorolt, valamint az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges egyéb okiratokat a gyámhatóság - szükség esetén - hivatalból szerzi be.

171. §

(1) A gyámhatóság az eljárás során környezettanulmány útján győződik meg arról, hogy az örökbefogadandó fejlődése, eltartása és helyes irányú nevelése az örökbefogadónál biztosított-e, valamint, hogy a kiskorúnak az örökbefogadó által történt gondozásbavétele óta a kiskorú beilleszkedett-e a családi körbe, illetőleg erre utaló jelek mindkét részről tapasztalhatók-e.

(2) A gyámhatóság az eljárás során megfelelő módon meggyőződik arról, hogy az örökbefogadók alkalmasak-e az örökbefogadásra. Ennek érdekében a gyámhatóság megfelelő szakértőt (nevelési tanácsadó, pszichológus stb.) is alkalmazhat,

172. §

(1) Az ügyfelek magyar állampolgárságát a határozathozatal előtt kell megállapítani.

(2) Ha az ügyfelek magyar állampolgársága nem valószínűsíthető, illetőleg külföldi állampolgársága nem állapítható meg, a gyámhatóság az iratokat az állampolgárság megállapítása céljából a belügyminiszterhez terjeszti fel.

(3) Ha az örökbefogadó az iratok, illetőleg a belügyminiszter megállapítása szerint külföldi, kétes (vitás) állampolgárságú vagy hontalan személy, az iratokat határozathozatal előtt a művelődésügyi miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) Ha az örökbefogadandó külföldi állampolgár, a gyámhatóság az örökbefogadó meghallgatása, az iratok csatolása és bemutatása, valamint a környezettanulmány után az eljárást a honosítási eljárás befejezéséig (1957. évi VI. tv. 4. §), felfüggeszti. A felfüggesztő határozatban meg kell állapítani, hogy az örökbefogadás engedélyezése a honosítás esetén nem ütközik akadályokba és vagy fel kell szólítani az örökbefogadót a honosítás kérelmezésére, vagy a honosításhoz szükséges iratokat - ha rendelkezésre állanak - fel kell terjeszteni a belügyminiszterhez. Ha a külföldi állampolgár kiskorú örökbefogadása engedélyezésének feltételei nem állanak fenn, a kérelmet el kell utasítani.

173. §

Ha az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelmet még a kiskorúság idején előterjesztették és az engedélyezés az ügyfeleken kívülálló okból nem történt meg, az örökbefogadandó nagykorúsága az eljárás befejezését nem gátolja.

Döntés az örökbefogadási ügyekben

174. §

Az örökbefogadást csak akkor lehet engedélyezni, ha

a) az örökbefogadást az ügyfelek egyetértőleg kérik:

b) az örökbefogadandó nem külföldi állampolgár és az eljárás megindításakor még kiskorú;

c) az örökbefogadó cselekvőképes személy, és nem áll szülői felügyelet megszüntetését vagy közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt;

d) az örökbefogadáshoz az örökbefogadandó szülője, törvényes képviselője, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársa - a 169. §-ban felsorolt esetek kivételével - hozzájárult;

e) az örökbefogadók házastársak;

f) az örökbefogadás az örökbefogadandó érdekében áll, közérdeket nem sért, az örökbefogadó és az örökbefogadandó között családi kapcsolat létesítésére alkalmas.

175. §

(1) Az örökbefogadás fennállása alatt a kiskorú újabb örökbefogadása az örökbefogadó életében csak akkor engedélyezhető, ha az új örökbefogadó a korábbi örökbefogadónak a házastársa.

(2) Az örökbefogadó halála után a gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadottnak más személy által történő ismételt örökbefogadását, ha annak feltételei egyébként fennállnak (1960. évi 12. tvr. 9. §).

176. §

(1) Az örökbefogadandó családi neveként általában az örökbefogadó családi nevét kell megállapítani.

(2) Ha az örökbefogadó nő a házasságra utaló toldással férje (volt férje) nevét viseli, az örökbefogadandó családi nevéül a férj (volt férj) családi nevét csak hozzájárulásával szabad megállapítani. Ellenkező esetben az örökbefogadandó családi neveként az örökbefogadó leánykori családi nevét kell megállapítani. A férj hozzájárulását közokiratba, vagy két tanú előtt sajátkezűleg aláírt magánokiratba kell foglalni. Ha az örökbefogadó özvegy nő, és meghalt férje nevét továbbra is viseli, illetve viselheti, a felek megállapodása szerint az örökbefogadó új családi neveként vagy az örökbefogadó leánykori vagy meghalt férje családi nevét lehet megállapítani.

(3) Egyedülálló örökbefogadó nő vérszerinti szülőként való anyakönyvi bejegyzése esetében [1963. évi 33. tvr. 8. § (4) bek.], ha az örökbefogadandó - a (2) bekezdés szerint - a férj (volt férj) családi nevét fogja viselni, a gyámhatóság a képzelt apa neveként a férj (volt férj) családi nevét állapítja meg. A képzelt apa egyéb személyi adatai a férj (volt férj) adataival nem egyezhetnék.

(4) Egyedülálló örökbefogadó férfi vérszerinti szülőként való anyakönyvi bejegyzése esetében [1963. évi 33. tvr. 8. § (4) bek.] anyaként képzelt személyt kell az anyakönyvbe bejegyezni. Ennek adatait belátása szerint állapítja meg a gyámhatóság.

(5) Ha házastársak fogadnak örökbe, és őket vérszerinti szülőkként kell az anyakönyvbe bejegyezni, az örökbefogadandó az örökbefogadó anya leánykori családi nevét csak akkor viselheti, ha az örökbefogadó anya házasságkötése után is kizárólag azt viseli. Ha a szülők a születendő gyermekük nevére vonatkozóan a házasságkötéskor megegyeztek, az örökbefogadandó is csak ezt viselheti. Ha az örökbefogadóknak az örökbefogadás engedélyezésekor már van közös gyermekük, az örökbefogadandó csak azt a családi nevet viselheti, amit a korábbi közös gyermek visel. Eszerint kell eljárni akkor is, ha az örökbefogadó házastársának korábbi házasságából született gyermekét fogadja örökbe.

(6) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadandó megtarthassa eddigi családi nevét. Ilyen kivételes eset lehet különösen az, ha az örökbefogadandó szülei, nagyszülei a szocializmus építésében vagy védelmében rendkívüli érdemeket szereztek.

177. §

Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező részének tartalmaznia kell

a) az örökbefogadandó családi és utónevét, születési helyét és idejét, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát;

b) az örökbefogadó nevét, születési helyét és idejét, foglalkozását és lakóhelyét, ez utóbbi adatokat - vérszerinti szülőként történő anyakönyvi bejegyzés esetén - az örökbefogadandó születése időpontjában fennállott állapotnak megfelelően is;

c) az örökbefogadandó családi nevét az örökbefogadás után;

d) egyedülálló, örökbefogadó vérszerinti szülőként való anyakönyvezése esetében, az anyakönyvbe bejegyzendő képzelt szülő személyi adatait;

e) vérszerinti szülőként való anyakönyvi bejegyzés mellőzése esetén az örökbefogadó erre irányuló kérelmét;

f) annak megállapítását, hogy az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba (Csjt. 50. §)

Az intézeti gyámság alatt álló kiskorú örökbefogadása

178. §

Állami gondozott kiskorú örökbefogadása esetén az örökbefogadás általános eljárási szabályait - a 179-182. §-okban foglalt eltérésekkel -kell alkalmazni.

179. §

A gyámhatóság az intézeti gyám útján beszerzi az örökbefogadandó állami gondozott kiskorú egészségi állapotára vonatkozó orvosi igazolást, amit az örökbefogadókkal ismertet; ennek megtörténtét jegyzőkönyvbe foglalja.

180. §

(1) Ha a vérszerinti szülő gyermekének örökbefogadása felől történő meghallgatása céljából nem jelenik meg és távolmaradását nem menti ki, a gyámhatóság a második idézésben figyelmezteti őt arra, hogy ismételt távolmaradása esetében meghallgatása nélkül dönt az örökbefogadás felől.

(2) Ha a vérszerinti szülő tiltakozik az örökbefogadás ellen, a gyámhatóság gondosan mérlegeli e nyilatkozatot abból a szempontból, hogy a kiskorú érdekét szolgálja-e.

(3) A szülő tiltakozása ellenére is engedélyezheti a gyámhatóság az állami gondozott kiskorú örökbefogadását, ha azt állapítja meg, hogy az állami gondozás feltételei továbbra is fennállanak, és az örökbefogadás kétséget kizáróan a kiskorú érdekében áll. Az állami gondozás feltételeinek fennállását, az összes körülmény gondos mérlegelésével, a szülő helyzetének mélyreható és körültekintő vizsgálata alapján, elsősorban a kiskorú érdekeinek szem előtt tartásával kell megállapítani.

(4) Az örökbefogadás engedélyezése különösen akkor indokolt, ha az állami gondozás a szülő hibájából, erkölcsi magatartása, illetőleg egyébként az ő gondatlansága, vétkessége következtében szükséges, a gyermek iránt közömbös, hanyag magatartást tanúsít; saját hibájából rendszeresen [86. § (1) bek. f) pont] nem érdeklődik utána, nem látogatja, a gyermek pedig az örökbefogadó családjába már beilleszkedett és hozzá ragaszkodik.

181. §

(1) Az állami gondozott kiskorú örökbefogadásának engedélyezése tárgyában a gyámhatóság külön-külön határozatot hoz

a) a vérszerinti szülők, az intézeti gyám;

b) az örökbefogadó szülő

számára.

(2) A vérszerinti szülőnek és az intézeti gyámnak küldendő határozatban nem szabad feltüntetni az örökbefogadó nevét és egyéb adatait.

(3) Az örökbefogadást engedélyező mindkét határozatban intézkedni kell a szülő, nagyszülő (más közeli rokon) gyermekkel való érintkezési jogának megvonása felől.

182. §

(1) Az állami gondozott kiskorú örökbefogadásával kapcsolatos iratokat szolgálati titokként kell kezelni.

(2) Az állami gondozott kiskorú örökbefogadása ügyében a gyámhatóság soronkívül intézkedik.

Az örökbefogadás felbontása

183. §

A gyámhatóság az örökbefogadás felbontását az ügyfelek kölcsönös kérelme alapján engedélyezheti abban az esetben is, ha az örökbefogadott már nagykorú (Csjt. 56. §).

184. §

Az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos eljárásban az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás szabályait a 185-189. §-okban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

185. §

Az örökbefogadott kiskorú érdekeinek védelmére, ha egyébként gyámság alatt nem áll, eseti gondnokot kell kirendelni a szükséges jognyilatkozatok megtétele céljából [Csjt. 59. § (4) bek.].

186. §

A gyámhatóság az ügyfeleket meghallgatja arra vonatkozóan is, hogy az örökbefogadott a fennálló házasságát hol és mikor kötötte, vannak-e élő leszármazói, azok hol és mikor születtek, fennálló házasságukat hol és mikor kötötték

187. §

(1) A gyámhatóság a felbontást csak akkor engedélyezheti, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, ezen felül csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdekében áll és ahhoz a kiskorú életben levő vérszerinti szülei is hozzájárultak. [Csjt. 56. § (2) bek.].

(2) Ha a felbontás hatálya az ügyfelek megegyezése szerint az örökbefogadott nagykorú gyermekére is kihat, ehhez szükséges a nagykorú gyermek hozzájárulása is.

188. §

Az örökbefogadott kérelmére a gyámhatóság kivételes méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti, hogy az örökbefogadott és annak leszármazói, akikre az örökbefogadás hatálya kiterjed, az örökbefogadó családi nevét az örökbefogadás felbontása után is viselhessék.

189. §

A felbontást engedélyező határozat rendelkező részének tartalmaznia kell

a) a felbontandó örökbefogadást engedélyező (jóváhagyó) gyámhatóság megnevezését, az engedélyező (jóváhagyó) határozat ügyszámát és keltét;

b) az örökbefogadott családi és utónevét (az örökbefogadás előtti családi nevét is feltüntetve), születési helyét és idejét, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát, fennálló házasság esetén a házasságkötés helyét és idejét, a házasság bejegyzésének anyakönyvi folyószámát;

c) az örökbefogadott családi nevét felbontás után;

d) azoknak a gyermekeknek nevét, születési helyét és idejét, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát, fennálló házasságuk esetén a házasságkötés helyét és idejét, házasságuk anyakönyvi folyószámát, akikre a felbontás hatálya kiterjed.

XXIV. Fejezet

A kiskorúak házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek

190. §

(1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú házasságkötésének engedélyezése (Csjt. 10. §) iránti kérelmet csak maga a kiskorú terjesztheti elő.

A kérelem az anyakönyvvezetőnél is előterjeszthető.

(2) A szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe vételekor, de legkésőbb a 191. §-ban előírt meghallgatás során a kiskorút és törvényes képviselőjét fel kell világosítani a korai házasságkötés esetleges káros hatásairól, fel kell hívni a figyelmet a nem kellően megfontolt házasságból származó következményekre. Ennek megtörténtét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Tájékoztatni kell továbbá a kiskorút és törvényes képviselőjét, hogy milyen okiratokat, igazolásokat kell beszerezniük és csatolniuk, illetőleg bemutatniuk. Figyelmeztetni kell végül őket arra, hogy a házasság megkötésére csak a gyámhatóság engedélyező határozatának jogerőre emelkedését követően kerülhet sor. A meghallgatásnak ki kell terjednie arra is, hogy hol volt a korábbi állandó lakásuk, ha még nem laknak hat hónapja a meghallgatás időpontjában megjelölt lakásban.

(3) Az eljáró gyámhatóság abban az esetben, ha a kiskorú vagy törvényes képviselője még nem lakik hat hónap óta a gyámhatóság illetékességi területén, megkeresi a korábbi lakóhely szerinti illetékes első fokú gyámhatóságot annak közlésére, hogy volt-e ott folyamatban a házasságkötés engedélyezése iránt eljárás. Ha ilyen eljárás már volt folyamatban, felkéri a vonatkozó iratok megküldésére.

191. §

(1) A gyámhatóság a határozathozatal előtt meghallgatja a kiskorút, törvényes képviselőjét és szüleit, valamint azt a személyt, akivel a kiskorú házasságot kíván kötni.

(2) Nem kell meghallgatni azt a szülőt, aki cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Az ismeretlen helyen tartózkodás tényének megállapítására a 19. §-ban foglaltak az irányadók.

(3) A meghallgatás során annak megállapítására kell törekedni, hogy

a) a kötendő házasság a kiskorú érdekét szolgálja-e;

b) a kiskorú a házasságkötés folytán erkölcsi, anyagi és egyéb tekintetben nem kerül-e hátrányosabb helyzetbe;

c) a házasságkötés után születendő gyermekek erkölcsi és értelmi nevelése, anyagi ellátottsága biztosított-e;

d) a kiskorú megfelelő időtartamú ismeretség után terjesztette-e elő kérelmét, a házasulandók rendelkeznek-e kellő erkölcsi megalapozottsággal és felelősségérzettel, illenek-e egymáshoz, nem áll-e fenn házassági akadály és a házasság törvényes feltételei biztosítva vannak-e;

e) a kiskorú tankötelezettségének eleget tett-e.

192. §

(1) Az eljárás során be kell csatolni

a) a kiskorú állandó lakása szerint illetékes rendelőintézet igazgatójának a szükséges szakorvosi vélemények alapján kiállított orvosi bizonyítványát arról, hogy a kiskorú a házassághoz szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik-e, valamint, hogy a korai házasságkötés reá és születendő gyermekeire káros hatással nem jár-e;

b) a házasulandók munkáltatói és kereseti igazolását.

(2) Az eljárás során be kell mutatni

a) személyi adatok megállapítása céljából a házasulandók személyi igazolványát, vagy ha ezzel nem rendelkeznek, születési anyakönyvi kivonatukat;

b) ha a kiskorú jegyesének házassága előzetes engedélyhez kötött, az erre vonatkozó engedélyt;

c) ha nem a szülő a törvényes képviselő, a meghalt szülő halotti anyakönyvi kivonatát, vagy a gyámot rendelő határozatot.

193. §

A meghallgatás [191. § (3) bek.] során előadottak bizonyítására, ha szükséges, környezettanulmányt kell végezni azoknak a körülményeknek megállapítására, amelynek ismeretében a kérelem felől a legmegnyugtatóbb módon lehet határozni.

194. §

A menyasszony terhességét az illetékes szakorvosi rendelőintézet szülészeti-nőgyógyászati rendelése által kiállított bizonyítvánnyal köteles igazolni. Igazolt terhesség esetén a vőlegényt a születendő gyermekre nézve apai elismerő nyilatkozat tételére kell felhívni még a házasságkötési engedély megadása vagy elutasítása előtt.

195. §

A gyámhatóság a tényállás tisztázása (191-194. §) után, a rendelkezésre álló adatokról tájékoztatja a kiskorú lakóhelye szerint illetékes állandó bizottságot és véleményes javaslatát kérheti a kiskorú házasságkötésének engedélyezésére vonatkozóan.

196. §

A gyámhatóság a kiskorú házasságkötését csak akkor engedélyezheti, ha

a) a kiskorú korlátozottan cselekvőképes;

b) a kiskorú nincs nagykorúságának elérésétől kezdődő hatállyal cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezve [Ptk. 16. § (3) bek.];

c) a becsatolt orvosi bizonyítvány szerint a kiskorú a házassághoz megkívánt testi és szellemi fejlettséggel rendelkezik és a korai házasságkötés sem reá, sem utódaira káros hatással nem jár;

d) a házassághoz a külön jogszabályok szerint szükséges engedélyt bemutatták;

e) olyan rokoni kapcsolat nem áll fenn, melynél az érvényes házasság megkötéséhez a tanácsi végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének a felmentése szükséges, vagy ha fennáll, a felmentést bemutatták [Csjt. 8. § (2) bek.];

f) a rendelkezésre álló adatok és tények, valamint az állandó bizottság véleményének gondos mérlegelése után arra a meggyőződésre jutott, hogy a házasság a kiskorú érdekeit szolgálja.

HATODIK RÉSZ

JOGKÉPESSÉG ÉS CSELEKVŐKÉPESSÉG VÁLTOZÁSAI

XXV. Fejezet

A holtnak nyilvánítási és a halál tényének megállapítása iránti ügyek

197. §

(1) A gyámhatóság az eltűnt, ismeretlen helyen távollevő személy holtnak nyilvánítása iránt - ha az egyéb feltételek fennállanak - a bíróságnál kérelmet terjeszthet elő [1/1960. (IV. 13.) IM rendelet], ha a holtnak nyilvánítandó személynek házastársa és örököse nincs, vagy van ugyan, de ezek a kérelmet előterjeszteni nem hajlandók, és ha vagyonát öt év óta gondnok kezeli.

(2) Az előző bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a halál tényének megállapítása iránti kérelem előterjesztésére.

XXVI. Fejezet

A gondnokság alá helyezés és megszüntetése iránti ügyek

198. §

(1) A gyámhatóság gondnokság alá helyezés iránt - ha annak feltételei [Ptk. 13. § (2) bek. és 16. § (2)-(3) bek.] fennállanak - akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezendő személynek nincs házastársa és egyenesági rokona, vagy van ugyan, de azok a pert megindítani nem hajlandók (Ptké. 8. §).

(2) A gyámhatóság a gondnokság megszüntetése iránt akkor indít pert, ha azt a jogosultak a gondnokság alá helyezés okának megszűntét követő 90 napon belül felhívás ellenére sem indítják meg (Ptké. 13. §).

(3) A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti pert a gyámhatóság az ellen indítja, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig azt a gyámhatóság kérte, akkor a gondnokolt ellen, ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok ellen (Pp. 312. §).

(4) A gyámhatóság a keresetlevélben a Pp. 121. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokon felül - ha ilyen adat van - közli a gondnokság alá helyezendő, illetőleg a gondnokolt ingatlan vagyonának telekkönyvi betét és helyrajzi számát, nyugdíj törzsszámát is.

(5) A keresetlevélhez csatolni kell a gondnokság alá helyezés iránti per esetén a gondnokság alá helyezendő születési anyakönyvi kivonatát vagy másolatát, az 1895. október 1. előtt születetteknél a keresztlevelét vagy születési bizonyítványát feltéve, hogy azt nem külföldről kell beszerezni, továbbá elmeiállapotára vonatkozó elmeszakorvosi bizonyítványt és ingatlanvagyonáról hiteles telekkönyvi szemlét. A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti keresetlevélhez csak az elmeállapotra vonatkozó bizonyítványt kell csatolni.

HETEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXVII. Fejezet

Nemzetközi vonatkozású rendelkezések

199. §

(1) A Magyarországon lakó kétes, vitás állampolgárságú vagy hontalan (állampolgárság nélküli) személy házassági, családi, gyámsági és gondnoksági ügyében a magyar jog az irányadó [Csjté. 44. § (2) bek.].

(2) Az eljárás során a hatályos jogsegély-szerződéseket és nemzetközi egyezményeket alkalmazni kell.

XXVIII. Fejezet

Vegyes rendelkezések

Közreműködés a kiskorúak elhelyezése és kiadása ügyében hozott bírósági határozatok végrehajtásában

200. §

(1) Ha a bíróság aziránt keresi meg a gyámhatóságot, hogy a kiskorú elhelyezése és kiadása tárgyában hozott határozatának végrehajtásában működjék közre (1961. évi 9. tvr.-rel kiegészített 1955. évi 21. tvr. 172/A §), a gyámhatóság - meghallgatásuk céljából - idézi az illetékességi területén tartózkodó ügyfeleket és a korlátozottan cselekvőképes kiskorút.

(2) A meghallgatás során a gyámhatóság arra törekszik, hogy a kiskorú átadásának módja, helye és időpontja tekintetében az ügyfelek között megegyezés jöjjön létre. Ennek érdekében megkísérli, hogy a kötelezettet a kiskorú érdekében álló határozat rendelkezéseinek teljesítésére rábírja. Ha a kötelezett ennek ellenére sem hajlandó a határozat végrehajtására, a gyámhatóság figyelmezteti a végrehajtás meghiúsításának esetleges büntetőjogi következményeire (Btk. 273. §) is.

(3) A gyámhatóság az eljárásról jegyzőkönyvet készít, és annak egyik példányát a megkereső bíróságnak elküldi.

Magánindítvány kiskorú sértettel kapcsolatos büntető ügyekben

201. §

A gyámhatóság az összes körülmény mérlegelése alapján állapítja meg, hogy a kiskorú (gondnokolt) sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén indokolt-e magánindítvány előterjesztésé (Btk. 28., 289. §). A gyámhatóság eljárása során az érdekelteket meghallgatja.

XXIX. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

202. §

Ezt a rendeletet - a 203-204. §-okban foglalt kivételekkel - a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

203. §

Ha e rendelet hatályba lépése előtt a teljesen árva kiskorú ügyében a gyámhatóság illetékességét a 955-84/1954. (TK 78.) OM utasítás 6. § (1) bekezdés g) pontja, illetőleg a (8) bekezdés határozta meg, az állami gondozás megszüntetéséig az illetékesség továbbra is változatlan marad.

204. §

(1) Az OTP fiókjainál gyámhatósági átmeneti számlákon elhelyezett pénzösszegeket (gyámpénztári letéti összegeket) és az ismeretlen érdekeltek, vagy ismeretlen helyen tartózkodó személyek nevén 1961. évi november hó 1. napja előtt takarékbetétkönyvbe helyezett pénzösszegeket a rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap alatt az illetékes járási, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács költségvetési számlájára kell befizetni, E befizetésekből esetlegesen kifizetésre kerülő öszszegek a 31.202 "Gyermekvédő Otthonok" költséghely előirányzata terhére számolhatók el,

(2) Ismeretlennek azt a személyt kell tekinteni, akinek csak a neve ismert és személyi adatainak hiányában felkutatása lehetetlen.

205. §

(1) Az 1953. évi január hó 1. napja előtt megindított, de a gyámhatóság által jóvá nem hagyott; illetőleg az igazságügyminiszter által meg nem erősített örökbefogadási ügyekben az 1953. évi január hó 1. napja előtt hatályban volt jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A gyámhatóság hatáskörébe tartozik az örökbefogadás felbontásának engedélyezése abban az esetben is, ha az örökbefogadási szerződést 1953. évi január hó 1. napja előtt az igazságügyminiszter erősítette meg.

XXX. Fejezet

Hatálybalépés

206. §

Ez a rendelet 1969. évi október 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti

- a kiskorúak és gondnokoltak pénzének és értékeinek kezeléséről szóló 5160-2/1/1950. (VI. 22.) BM rendelet,

- a gyermek- és fiatalkorúakkal szemben szükséges védő- és óvóintézkedésekről, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásáról szóló 5/1963. (VIII. 25.) MM rendelet,

- a gyámügyi eljárás szabályozásáról szóló 955-84/1954. (TK 78.) OM utasítás,

- a gyámügyi eljárás szabályozásáról szóló 955-84/1954. (TK 78.) OM utasítás végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 14/1955. (OK 3.) OM utasítás,

- az állami gondozásbavételek felülvizsgálatáról, valamint a tartásra kötelezett hozzátartozók által fizetett állami gondozási díjak befizetéséről, nyilvántartásáról és behajtásáról szóló 46/1955. (OK 11.) OM utasítás,

- a gyámhatósági felügyelet alatt álló személyek készpénzvagyonának kezeléséről szóló 162/ 1961. (MK 22.) MM utasítás,

- a kiskorúak és gondnokoltak egyes államkölcsön kötvényei letéti kezelésének egyszerűsítéséről szóló 115/1968. (MK 4.) MM utasítás.

Dr. Orbán László s. k.,

a művelődésügyi miniszter első helyettese