A Kereskedelmi Választottbíróság évkönyve 2018 (HVG-ORAC, 508 B/5 oldal, 2019)

Kiadással kapcsolatos információk

Szerkesztette:

Dr. Burai-Kovács János

A kézirat lezárva:

2019. április 30.

A kötet megjelenését a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal támogatta.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Budapest, 2019

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Előszó

A 2017-es év alapvető változásokat hozott a magyarországi választottbíráskodás jogszabályi környezetében. A törvényalkotó felismerte, hogy a magánjogi jogviták keretében szükséges a Választottbíróságok versenyképességének fokozása érdekében a szükséges jogszabályi hátteret finomítani. Ezt a 2017. évi választottbíráskodásról szóló LX. törvény alapvető szervezeti és személyi változásokkal segítette elő, integrált intézményes Választottbíróságot hozott létre. A Pénz- és Tőkepiaci, az Energetikai Választottbíróságok megszűntek, folyamatban lévő és jövőbeli ügyeik az MKIK mellett működő Választottbírósághoz, a törvény által adott rövidített nevén a Kereskedelmi Választottbírósághoz kerültek. A versenyképesség javítása a törvényalkotó szándéka szerint azt jelentette, hogy az integrált Választottbíróság versenyképes legyen más hazai ad hoc, valamint a környező országok Választottbíróságaival és egyúttal alternatív vitarendezési fórumként magánjogi ügyekben a polgári per alternatíváját kínálja.

Független elnökséget hozott létre és az új elnökség új ügyrendet, új eljárási szabályzatot fogadott el és egyúttal megújult a választottbírói ajánlási lista is. Az új eljárási szabályzat a belföldi és nemzetközi tapasztalatokat, gyakorlatot valamint a legmodernebb intézményes nemzetközi eljárási szabályzatok megoldásait foglalta magában; egy XXI. századi, az ügyfelek rugalmas pervitelét kiszolgáló szabályzat igényével készült. Nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló a törvény által szabott az a kötelezettség, amely az elnök feladatává tette azt, hogy gondoskodjon arról, hogy a Választottbíróság honlapján kereshető formában megjelenjenek a Választottbíróság anonimizált, a felek felismerhetőségét kizáró ítéletei és végzései. Ezáltal megteremtette ugyancsak a versenyképesség fokozása érdekében a Választottbíróság egyébként bizalmas döntéseinek felhasználhatóságát, alkalmazhatóságát és az ezzel kapcsolatos joggyakorlat kialakítását.

A jelen kötet egyúttal tisztelgés a választottbíráskodás magyarországi hagyományai és a Kereskedelmi Választottbíróság megújulása előtt. 2019 fontos év a magyarországi választottbíráskodás történetében, hiszen ez az intézményes Választottbíróság 1949-ben alakult és idén 70 éves. A kötet tehát egyúttal születésnapi összeállítás és mutatja a szerzők, jogtudósok külföldi és magyarországi gyakorlati és elméleti szakemberek elkötelezettségét a választottbíráskodás XXI. századi alkalmazása mellett. A válogatás magyar, angol és francia nyelvű már megjelent és most készült tanulmányokat tartalmaz, valamint tartalmazza 2018 első hat hónapjának fontos anonimizált választottbírósági döntéseit is.

Ez az összeállítás azonban mindössze egy válogatás az elmélet és a gyakorlat szakértő munkáiból. Az itt megjelent tanulmányokon túlmenően a szerkesztő külön is köszöni a választottbírói testület az ügyvédi hivatásrend tagjainak, valamint külföldi és belföldi jogtudósoknak a támogatását, amelyek közösen a konferenciák és a szakmai beszélgetések során a választottbíráskodás iránti növekvő bizalomhoz vezettek. Külön köszönetet mondunk az Igazságügyi Minisztérium illetékes munkatársainak, akik a joggyakorlat visszajelzéseit a jogszabály-módosítások során is alkotó módon vették figyelembe, Varga István Professzor Úrnak pedig az eljárási szabályzat megalkotásában nyújtott szerepéért, valamint a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnak, amely támogatásával lehetővé tette a tanulmánykötet megjelenését.

2019. április

a Szerkesztő

Történeti előzmények az új választottbírósági törvény megszületése előtt

Kecskés László:[1] A kezdeteknél a választottbíráskodás az állami igazságszolgáltatással vegyes rendszerben jelent meg Magyarországon

Más országokhoz hasonlóan, Magyarországon is régre nyúlnak a választottbíráskodás gyökerei.[2] Az első emlék érdekes módon egy büntetőügyből való. Szent István II. dekrétumának 16. cikke, egy büntető tényállásra utalva azt a rendelkezést tartalmazta, hogy "a 110 aranypénz büntetésből 10 aranypénz pedig adassék az arbitereknek és a mediátoroknak közösen" ("decem [pensae] autem arbitris et mediatoribus condonentur").[3] Szent István királyunknak az igazságszolgáltatással kapcsolatos felfogásához illeszthető volt a választottbíráskodás gondolata. Szent Imre herceghez intézett "Intelmeinek" az igazságszolgáltatással kapcsolatban alapeleme, hogy a király ne feltétlenül közvetlenül saját maga bíráskodjon, és hogy a jó bíráskodás, az "igaz ítélet" egyik legfontosabb előfeltétele a türelem.[4]

A választottbírók eredetileg nem ítélkezésre hivatott "bírók", hanem csupán egyeztetők, békéltetők voltak.[5] Nagyon kifejezően, expresszív módon "fogott bíróknak" hívták annak idején a választottbírókat, a felek által fogott bíróknak. Nem önállóan működtek, hanem a királyi bírókon és a közjegyzők jogelődjein, a hiteles helyeken keresztül leveleztek, bíráskodtak.

Törvényi szabályozás a XVII. századig nem volt témánkra vonatkozóan s így a fennmaradt okmányokra kell támaszkodnunk, ha képet akarunk alkotni a választottbíráskodás magyarországi kezdeteiről. Az ezekben rejlő kétségkívül igen értékes anyag azonban ez ideig a magyar eljárási jogászok által alig lett feldolgozva.[6] Így a XVII. századig többnyire csak hozzávetőleges bizonytalan megállapításokra szorítkozhatunk.[7]

Már a XIII. és XIV. században bevett gyakorlat volt, hogy a felek választott bírók eljárásában egyeztek meg.[8] Ők a felek szerződése alapján jártak el, de szerepüket és eljárási módjukat tekintve, "valóságos" bírók voltak. Nemcsak az egyszerűbb, kétségtelenül a felek szabad rendelkezése alá tartozó perekben, hanem a legkülönbözőbb "súlyos" ügyekben is ítélkeztek, mégpedig "hason bizonyítékok u. m. okmányok, eskü stb. alapján, mint a rendes bíróság". Eljárásuk "mindenik fél részére külön-külön kiküldött hiteles hely bizonysága előtt", tehát nyilvánosan folyt le. Jellemző volt, hogy ítéletükről és eljárásukról jelentést kellett adniuk vagy közvetlenül a per rendes bírájának, vagy valamely hiteles helynek, személynek, vagy pedig a megyének.[9]

Már peressé vált ügyben egyezkedni a XIII. századig csak a per bírájának engedélyével (obtenta licentia) lehetett. Ő az ügy súlyos voltára való tekintettel akár meg is tagadhatta az engedélyezést. A létrejött egyezség után pedig a felek a bírónak békebírsággal (judicium pacis) tartoztak, amelynek összege nem általánosan, hanem a per értékéhez viszonyítva volt kiszabva. Az 1298:LXV. t.cz. ugyan már megállapította az egyezkedés perbeli szabadságát és az 1351:XXIV. t.cz. szerint a bíró a feleket az egyezkedéstől még a legsúlyosabb esetekben sem tilthatta el, de azért békebírság követelhető volt még ekkor is, mely azonban három márkát meg nem haladhatott. De azért még ekkor is a rendes bíró adta az egyezkedéshez az engedélyt és esetenként előfordult magasabb békebírság kiszabása, mégpedig, mint Szécsi Miklós országbíró írta, a per értékéhez képest magasabb. Csak Zsigmond uralkodása alatt honosodott meg véglegesen és teljesen az egyezkedésnek a perbeli szabadsága, és ekkor már a békebírság intézménye is eltűnt. Az 1405:V. t.cz. régi szokásra hivatkozva rendelte el, hogy a peres felek a bíró engedélye nélkül is egyezkedhessenek és emiatt a bíró tőlük mit sem követelhessen. A békebírság kiszabásának ezen tilalmát későbbi törvények is megismételték.[10]

Egyezkedni ebben az időben már a per minden szakában lehetett. Gyakoriak voltak a közvetlenül a bajvívás előtt vagy alatt, vagy pedig a megítélt eskü letevése előtt vagy után, sőt a végrehajtás alatt is létrejött egyezségek. Az egyezséget csak kivételesen kötötték a per bírája előtt, ki ilyenkor az egyezség elfogadása iránt háromszor intézett a felekhez kérdést, mielőtt arról az oklevelet kiállította. Rendszerint a felek, miután a bírótól egyezkedés céljából halasztást nyertek, a bíróság színhelyén kívül egyezkedtek, vagy közvetlenül vagy, mi gyakoribb volt, békéltetők (probi viri) közreműködésével. A köztük így létrejött egyezséget hiteles helynek, vagy később hiteles személynek bevallották, hogy erről hiteles tanúlevelük legyen. Ezzel a felek, a kibékülést bejelenteni (ad pacem recitandam) a bírósághoz visszatértek, melytől az egyezséget megerősítő oklevelet kaptak. Az ilyképpen létrejött peregyezség érvényét azzal biztosították, hogy annak be nem tartását, illetve a vele elintézett ügynek újból való perbeli felelevenítését szigorúan sújtották, vagy jelentékeny bírsággal, vagy a patvarkodás büntetésével, vagy pedig hatalombajban való elbukással, vagy hitszegés vétkével. Az egyezség a peres felek között fogott bírók ítélete alakjában (per modum arbitrii) is létrejöhetett. Ez a módozat különösen a XIII. és a XIV. században vált szokásossá.[11]

Választottbíróság kikötéséről a felek szerződésileg határoztak. "Tagjait majd közös megállapodással jelölték ki, majd, mi gyakoribb, mindenik fél választott ahhoz, még pedig egyenlő számmal alkalmas (probi, honesti, idonei) férfiakat és vezették őket a kitűzött határidőben a bíráskodás színhelyére. Mindenik fél azonban a másik fél választotta bírák ellenében a kifogásolás és esetleg a visszautasítás jogával élhetett, mi azonban, ha más egyén kijelölésében meg nem egyezhettek, az arbitrálást meghiúsítá. Tartották pedig a választott bíróságot majd valamely káptalannál vagy konventnél, majd a vitás birtok színhelyén, vagy pedig más a szerződésben megállapított helyen, mindenik fél részére külön-külön kiküldött hiteles hely bizonysága előtt. A bíráskodás alkalmával a fogott bíráknak teljes számmal jelen kellett lenniük, kivéve, ha már előre ki volt kötve, hogy az esetre, ha valamelyik fél választotta bírák nem jelennének is meg teljes számban, vagy egészen elmaradnának is, vagy megjelenve ítélni vonakodnának, a többiek ítélete mégis mindkét félre nézve érvényes legyen. A választott bíróság az ügy tárgyalását, ha azt annak megvizsgálása és megvitatása megkívánták, több napon és több ülésben is végezhette, nem ritkán azonban ki volt kötve, hogy a bírák az ítélet meghozatala előtt helyeikből fel ne keljenek, tehát a tárgyalás minden megszakítás nélkül menjen véghez. Az ügy végleges eldöntésének biztosítása érdekében pedig előfordul, hogy már a választott bíróság kiküldése alkalmával választottak egy egyént, kit az esetre, ha a bírák a hozandó ítélet iránt meg nem egyezhetnének, a döntés megillessen."[12]

"Ítélt pedig a választott bíróság hason bizonyítékok, u. m. okmányok, eskü stb. alapján, mint a rendes bíróság, még pedig a legkülönbözőbb ügyekben. Kivételesen azonban előfordul, hogy a választott bíróság az ügyet oly súlyosnak vagy oly bonyolultnak látta, hogy magát annak ítélésére alkalmatlannak jelentette ki és a vitás ügyet a felek minden terheltetése nélkül (absque omni gravamine), annak rendes bírájához visszaszármaztatta. Mindenesetre azonban a fogott bírák az általuk hozott ítéletről és eljárásukról jelentést adni tartoztak vagy közvetlenül a per rendes bírájának, vagy pedig valamely hiteles helynek vagy személynek, vagy pedig a megyének, mire mulasztás esetén királyi paranccsal is szoríthatók voltak. A választott bíróság hozta ítélet a feleket szerződésük értelmében kötelezte. Azt a felet, ki azt elfogadni vonakodott, vagy nem teljesített vagy egyoldalúan visszalépett, a választott bíróság kiküldése alkalmával kikötött hátrányt sújtotta, ugyanis vagy súlyos bírságot fizetett, vagy pedig mint hatalombajban elbukott bűnhődött. Ennek végrehajtása érdekében a nem engedelmeskedő felet a rendes bíró elé kellett idézni, ki a kikötött büntetést vagy bírságot rajta megvenni tartozott."[13]

Választottbíróként esetenként feltűnt az esztergomi és a kalocsai érsek, a nyitrai és a csanádi püspök, a szebeni prépost, a király, a nádor, az alnádor, az országbíró, az alországbíró és a királyné ajtónállómestere is. A valódi ítélkezési szakmai munkát azonban többnyire a velük együtt eljáró protonotáriusok, azaz "első-jegyzők" végezték.

Különösen gyakran kérték fel a kúriában megvitatott súlyos ügyek eldöntésére Ugali Pál mestert. Az ítélőmester főpapok és bárók előkelő társaságában ítélkezett olyan fontos ügyekben, mint például Krasznahorka és Berzéte váruradalmak sorsa vagy a Baziniak osztálya. Fogott bírótársai közt megtaláljuk az alországbírót, sőt egy alkalommal az országbírót is. Ebben az esetben vele ítélkezett nádori kollégája, Teremhegyi Miklós mester is, akit más alkalommal is felkértek arbiternek. Ugyancsak döntött el nehéz pereket Szepesi Jakab mester, egy alkalommal az országbíró és a nyitrai püspök társaságában, máskor kollégájával, Chernelfia Istvánnal együtt. Nádori közgyűlésen is megtették - másokkal együtt - fogott bírónak, majd ítéletéről a nádornak tett jelentést, és az ő nevében állított ki oklevelet. (A jelentést a későbbi példákra gondolva fiktívnek tehetjük fel; valószínűleg elejétől végig a protonotárius járt el.) Szepesi protonotáriusa, Lukács mester is kapott fogott bírói felkérést, s egyúttal királyi parancsot az eljárásra. Végül főpapok és főurak egész sora mellett arbiter szerepet töltött be Nagy Péter és Sörnyei Mihály is, mindketten évekkel protonotariusi hivataluk letétele után.[14]

Mindezek az esetek - Lukács mesterét kivéve - még semmit sem mondanak az ítélőmesterek önálló, uruktól független joghatóságának kialakulásáról. Hiszen a felek azt "fogták" bírónak akinek becsületességében és tapasztalatában megbíztak. Fontos volt azonban az arbiterek előkelősége is. Jelentős dolog, hogy a volt "első jegyzőket" méltónak tartották a főpapokkal és bárókkal való együttítélkezésre. Sőt az 1370-es években talán már rangsorukról is elárul valamit Opolei László nádor ítéletlevele, mely az elődje Zemplén megyei közgyűlésén kiküldött arbitereket sorolta fel. István kalocsai érsek[15] és Pál szebeni prépost mellett három magister volt köztük. Szepesi Jakab nádori, Sörnyei Mihály országbírói és Chernelfia lstván volt országbírói protonotárius. Hahóti Miklós alnádort csak a gyakorlati jogászok után sorolta fel az oklevél. A fogott bírói működésnél a joghatóság kialakulása szempontjából jelentősebbek azok az esetek, amelyekben a protonotáriusok a kúria bírói tanácsának tagjaiként léptek fel. Ebben Ugali Pál volt az első. Nádori kollégájával, Teremhegyivel már 1346-ban ott ült a tárnokmester tanácsában, mellettük a számos főúr között maga a nádor és az alországbíró is helyet foglalt. A következő években az országbíró tanácsába rendesen meghívta, főméltóságok és nagybirtokosok (nemegyszer a nádor!) mellé Teremhegyi Miklós nádori ítélőmestert és - ha az udvarban tartózkodott - Ugali Pált, a nádor pedig alkalomadtán az utóbbit, az országbíró protonotáriusát. Teremhegyi később Szepesi Jakabbal az országbírónak, Szepesi meg - már a nádor szolgálatában - Chernelfia Istvánnal a királynak volt bírótársa. Az utóbbi kettő viszonylatában is megfigyelhetjük, hogy a nádor bevonta a tanácsba az országbíró ítélőmesterét és a magáét is, ha másfelé nincs elfoglalva.[16]

A példákból kitűnik, hogy az ítélőmesterek a XIV. században még nem gyakoroltak joghatóságot a maguk személyében. A pecsétek kezelése révén uruk nevében percselekményeket rendeltek el és hajtottak végre. Téves lenne azonban őket csak kancelláriai feladatok ellátóinak tekinteni. Bírói funkciókat is elláttak, a század folyamán egyre növekvő mértékben.[17] Az ítélőmesterek ítélkezési tevékenysége gyakran választottbíráskodási vonásokat is mutatott, illetve az ítélőmesterek esetenként maguk is választottbírók voltak, vagy választottbírókkal együttműködve jártak el. Az állami igazságszolgáltatás és a választottbíráskodás közötti tevékenységi összefonódás a korabeli magyar államszervezet differenciálatlanságából is adódott.

Az új választottbírósági törvény, az új Eljárási Szabályzat és választottbírósági segédanyagok

2017. évi LX. törvény a választottbíráskodásról

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata 2018[18]

Mintaklauzula

A Választottbíróság által a jogvitájukat állami bíróság helyett választottbíróság elé utaló felek számára alkalmazni javasolt mintaklauzula szövege:

"Bármely vita elbírálására, amely a jelen szerződésből vagy azzal összefüggésben, így különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek az állami bírósági utat kizárják és alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság Budapest) kizárólagos és végleges döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a saját (Gyorsított Eljárásra vonatkozó Alszabályzat rendelkezéseivel kiegészített) Eljárási Szabályzata szerint jár el, az eljáró választottbíró(k) száma ... (három/egy) és az eljárás során a ... (pl. magyar/német/angol) nyelvet kell alkalmazni. A felek kizárják a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény IX. Fejezetében szabályozott eljárásújítás lehetőségét. A jogvita eldöntésére alkalmazandó anyagi jog a ... jog, ide nem értve annak nemzetközi magánjogi szabályait."

I. Általános szabályok

[Fogalommeghatározások]

A Szabályzat és Mellékletei alkalmazásában

"választottbírósági szerződés": a felek külön szerződésbe foglalt vagy egy szerződés részeként (választottbírósági kikötésként) megfogalmazott vagy választottbíróság előtti keresetindításban és arra hatásköri kifogást nem tartalmazó védekezés előterjesztésében megnyilvánuló egybehangzó akaratnyilatkozata, amellyel valamely felmerült vagy a jövőben felmerülő jogvitájuk végleges elbírálása céljából az állami bíróság eljárását kizárják, és egyidejűleg alávetik magukat az általuk választott bíró vagy bírák eljárásának és döntésének;

"jogvita": a gazdálkodó vagy magánszemély felek szerződéses vagy szerződésen kívüli vitás ügye, amelyre a felek választottbírósági szerződésükben a Szabályzat alkalmazását kötötték ki;

"Választottbíróság": A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság), amely a szervein (Elnökség, Titkárság) keresztül adminisztratív segítséget nyújt a feleknek és az eljáró választottbírósági tanácsnak a választottbírósági eljárás gyors és hatékony lefolytatásához;

"választottbírósági tanács": a felek jogvitájának eldöntése céljából eljáró egyesbíró vagy több, páratlan számú választottbíróból álló ítélkező testület;

"bíróság": a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami bíróság;

"Szabályzat": A Választottbíróság jelen eljárási szabályzata;

"Díjtáblázat": A választottbírósági eljárási költségek meghatározásánál irányadó és a Szabályzat mellékletét képező táblázat;

"Regisztrációs Díj": az eljárás megindításának feltételeként a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg befizetendő és vissza nem téríthető pénzösszeg;

"Választottbírósági Díj": A választottbírósági eljárás lefolytatásával összefüggő költségeknek, így különösen a Választottbíróság és szervei által végzett munka és teljesített szolgáltatások díjának, illetve költségének (adminisztrációs díj), és a választottbírák tiszteletdíjának a fedezésére szolgáló, a választottbírósági eljárással járó közterheket is magában foglaló térítés, amelynek előlegként történő befizetése az eljárás lefolytatásának feltétele;

"Választottbírósági Költségek": Az eljárás során a Választottbíróságnál, illetve a választottbírósági tanácsnál felmerülő egyéb költségek, különösen az Eljárási Szabályzat 4. §-ában szabályozott esetben a nem magyar, német vagy angol nyelven folytatott eljárással összefüggésben felmerülő többletköltségek, az egyéb fordításokkal kapcsolatos költségek, a tolmácsok, a szakértők és tanúk díjazása, a szakértő eljárásával kapcsolatban felmerülő egyéb költségek, a választottbírák határon átnyúló kiküldetési, utazási és tartózkodási költségei;

"Felek Költségei": Azok a költségek, amelyek a feleknél a választottbírósági eljárás során megjelenésük, jogaik és érdekeik védelme és ügyük előadása kapcsán merülnek fel, különösen a felek választottbírósági eljárásbeli képviseletét ellátó ügyvédek vagy egyéb személyek díjai és költségei;

1. § [A Szabályzat hatálya]

(1) Ezt a Szabályzatot akkor kell alkalmazni, ha a felek a jogvitájuk elintézésére a Választottbíróság eljárását vagy a Szabályzat alkalmazását kötötték ki.

(2) Ha a felek másként nem rendelkeztek, az eljárásban a Szabályzat választottbírósági eljárás megindításának napján hatályos szövegét kell alkalmazni.

2. § [A választottbíráskodás helye, a Választottbíróság székhelye és az egyes

eljárási cselekmények helye]

(1) A Választottbíróság eljárásának kikötése esetén a választottbíráskodás helye Magyarország.

(2) A Választottbíróság székhelye Budapest.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem képezik akadályát annak, hogy a választottbírósági tanács tárgyalás tartása, bizonyítás felvétele vagy más eljárási cselekmény foganatosítása céljából esetenként - akár belföldön, akár külföldön - a választottbíráskodás helyén kívül, illetve a Választottbíróság székhelyén kívül járjon el.

3. § [Beadványok, kézbesítés, határidők]

(1) A választottbírósági tanács megalakulásáig a feleknek a beadványaikat a Választottbírósághoz kell benyújtaniuk annyi példányban, hogy a többi félnek, minden választottbírónak és a Választottbíróságnak is jusson egy-egy példány. Ha a Választottbírósághoz az előírt példányszámú beadvány beérkezik, akkor a beadvány korábbi, elektronikus úton (e-mailben) történt beérkezésének időpontját kell a beadás időpontjának tekinteni.

(2) A választottbírósági tanács megalakulásáig a beadványokat a Választottbíróság kézbesíti a feleknek.

(3) A választottbírósági tanács megalakulása után a felek kötelesek a beadványaik egy-egy példányát a Választottbíróságnak, valamennyi választottbírónak, valamint egyidejűleg a többi félnek is közvetlenül megküldeni.

(4) A választottbírósági tanács megalakulása után a választottbírósági tanács határozatait és egyéb közleményeit - az ítélet és az eljárást megszüntető végzés kivételével - a választottbírósági tanács döntése szerint a választottbírósági tanács vagy a Választottbíróság kézbesíti a címzettek részére. Ha a kézbesítést a választottbírósági tanács végzi, az irat egy példányát köteles megküldeni a Választottbíróság részére. Ha a kézbesítést a Választottbíróság végzi, az irat egy-egy példányát köteles megküldeni a választottbírósági tanács tagjai részére.

(5) Ha a Szabályzat valamely irat kézbesítését, megküldését vagy benyújtását írja elő, a kézbesítésnek, megküldésnek, illetve benyújtásnak - a joghatással nem rendelkező, adminisztratív jellegű közlemények (pl. adat- és időpont-egyeztetések, egyszerű tájékoztatások) kivételével - tértivevényes ajánlott levélben, futárszolgálat útján vagy más, az irat átvételét bizonyító módon kell történnie, és az iratot egyidejűleg elektronikus úton (e-mailben) is meg kell küldeni valamennyi címzett részére, amennyiben a címzett elektronikus elérhetősége ismert. A választottbírósági tanács a felek egyetértésével a kézbesítésnek, a megküldésnek, illetve a benyújtásnak más módját is meghatározhatja.

(6) Az iratot átvettnek kell tekinteni, ha azt a címzettnek személyesen átadták, vagy ha azt a címzett üzletvitelének helyén, lakóhelyén, szokásos tartózkodási helyén vagy postai címén kézbesítették. Ha az írásbeli közlés átvétele észszerű utánjárás ellenére sem állapítható meg, azt a felek eltérő megállapodásának hiányában akkor is átvettnek kell tekinteni, ha ajánlott levélben vagy bármilyen, a kézbesítés megkísérlését bizonyító módon a címzett utolsó ismert üzletviteli helyére, lakóhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére elküldték. Az írásbeli közlést belföldi címzett esetében az elküldéstől számított nyolcadik napon, külföldi címzett esetében a tizenötödik napon kell átvettnek tekinteni.

(7) Ha a fél képviselő útján jár el, a beadványokat és egyéb iratokat a fél helyett a képviselőnek kell kézbesíteni, illetve megküldeni.

(8) A Szabályzatban vagy az alapján tűzött határidő első napja a kezdőnapot követő nap. Kezdőnap az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó körülmény bekövetkezik. A munkaszüneti napok, a szombat és a vasárnap a határidőkbe beleszámítanak, ha azonban a kezdőnapot követő nap munkaszüneti napra, vagy jogszabály által nem munkanapnak nyilvánított szombatra vagy vasárnapra esik, a határidő első napja a kezdőnapot követő első munkanap.

(9) A hónapokban meghatározott határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a határidő első napjának megfelel, ha pedig ilyen nap a lejárat hónapjában nincs, a következő hónap első napján.

(10) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra, vagy jogszabály által nem munkanapnak nyilvánított szombatra vagy vasárnapra esik, a határidő az azt követő első munkanapon jár le. A beadvány benyújtására tűzött határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a beadványt a határidő utolsó napján tértivevényes ajánlott levélben postára adták vagy a választottbírósági tanács által az (5) bekezdés szerint meghatározott más módon, bizonyíthatóan elküldték.

(11) Ha a határidőt egy irat kézbesítésétől vagy kézhezvételétől kell számítani, munkaszüneti napnak csak az a nap tekintendő, amely a kézbesítés vagy kézhezvétel helyén munkaszüneti napnak minősül és a (8), valamint a (10) bekezdés rendelkezéseit is a kézbesítés vagy kézhezvétel helyén irányadó szabályok alapján kell megfelelően alkalmazni. Egyéb esetben a határidő számítása szempontjából kizárólag azokat a napokat lehet munkaszüneti napnak vagy a (8) és a (10) bekezdés szerint a határidő kezdetét vagy végét befolyásoló napoknak tekinteni, amelyek azon személy címe szerinti helyen, akire a határidő vonatkozik - a Választottbíróság és a választottbírósági tanács esetén Magyarországon - ilyen napnak minősülnek.

4. § [Az eljárás nyelve]

(1) A választottbírósági eljárás során használandó nyelvben vagy nyelvekben a felek szabadon állapodhatnak meg. Megállapodás hiányában az eljárás nyelvét - az ügy összes körülményére tekintettel - a választottbírósági tanács határozza meg. Ha a felek az eljárás nyelvében nem állapodtak meg, a Választottbíróság a felekkel a választottbírósági tanács megalakulásáig az ügy összes körülményére tekintettel magyarul, angolul vagy németül tartja a kapcsolatot. A Választottbíróságnak a kapcsolattartás nyelvére vonatkozó döntése nem köti a választottbírósági tanácsot az eljárás nyelvének a meghatározása során.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott nyelvet kell alkalmazni az eljárás teljes tartama alatt, a felek és a választottbírósági tanács összes eljárási cselekménye során, ideértve különösen a beadványokat, a tárgyalást, a jegyzőkönyvet és a választottbírósági tanács határozatait.

(3) Az eljárás nyelvét nem ismerő fél kérésére és költségére a választottbírósági tanács tolmács alkalmazását rendelheti el. Ennek feltételeit a Választottbíróság közli az érintett felekkel.

(4) A választottbírósági tanács elrendelheti fordító alkalmazását is, különösen, ha valamely okirati bizonyítéknak a felek megállapodása szerinti, illetve a választottbírósági tanács által meghatározott nyelvre történő fordítása válik szükségessé.

(5) Ha az eljárás nyelve nem magyar, angol vagy német, az idegen nyelv használata miatt felmerülő többletköltséget a felek egyenlő arányban előlegezik. Ha az alperes a Választottbíróság vagy - megalakulását követően - a választottbírósági tanács e költségek előlegezésére vonatkozó felhívásának a kitűzött határidőn belül nem tesz eleget, a költséget a Választottbíróság, illetve a választottbírósági tanács felhívására a felperesnek kell előlegeznie. Ha a felperes ezt elmulasztja, a Választottbíróság, illetve a választottbírósági tanács határidő tűzésével felhívja a feleket, hogy az eljárás nyelveként a magyar, az angol vagy a német nyelvek valamelyikében állapodjanak meg. Ha a felek a felhívásnak nem tesznek eleget, a választottbírósági tanács megalakulása előtt a Választottbíróság a kapcsolattartás nyelvét, azt követően pedig a választottbírósági tanács az eljárás nyelvét az ügy összes körülményére tekintettel a magyar, az angol vagy a német nyelv valamelyikében maga állapítja meg. A Választottbíróság kapcsolattartás nyelvére vonatkozó döntése nem köti a választottbírósági tanácsot az eljárás nyelvének a meghatározása során.

5. § [Az eljárás időtartama]

A választottbírósági tanács az eljárást lehetőség szerint a tanács megalakulásától számított hat hónapon belül berekeszti.

6. § [Képviselet]

(1) A felek a választottbírósági eljárásban személyesen vagy képviselőik útján vehetnek részt és végezhetnek eljárási cselekményeket. Képviselőként a fél személyes joga szerinti törvényes vagy szervezeti képviselője, továbbá a fél meghatalmazottja járhat el.

(2) A választottbírósági eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. A fél képviselőjeként bármely cselekvőképes személy felléphet.

(3) A Választottbíróság és a választottbírósági tanács az eljárás során bármikor felhívhatja a feleket arra, hogy a képviselőik képviseleti jogát igazolják.

(4) (törölve)

7. § [Lemondás a kifogás jogáról]

Azt a felet, akinek tudomása van arról, hogy a választottbírósági szerződés vagy a Szabályzat bármely előírásának vagy a választottbíráskodásról szóló törvény bármely, a felek eltérő megállapodását megengedő rendelkezésének nem tettek eleget, és az eljárásban továbbra is részt vesz anélkül, hogy e mulasztás miatti kifogását haladéktalanul, vagy ha arra határidőt szabtak, e határidőn belül bejelentené, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogás jogáról lemondott.

8. § [Eljárási költségek]

(1) Az eljárási költségek magukban foglalják

a) a Regisztrációs Díjat,

b) a Választottbírósági Díjat,

c) a Választottbírósági Költségeket és

d) a Felek Költségeit.

9. § [A Regisztrációs Díj és a Választottbírósági Díj mértéke]

(1) A Regisztrációs Díj és a Választottbírósági Díj mértékét a Választottbíróság a Szabályzat mellékletét képező Díjtáblázat szerint határozza meg.

(2) A Regisztrációs Díjat és a Választottbírósági Díjat forintban kell előlegezni és viselni. Idegen pénznemben meghatározott kereseti követelés, illetve ellenkövetelés esetén a Választottbírósági Díj számításának alapját a Választottbíróság a kereset, illetőleg a viszontkereset vagy a beszámítási kifogás benyújtásának napján irányadó, Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamon forintra történt átszámítás alapján határozza meg.

(3) A Regisztrációs Díj és a Választottbírósági Díj befizetése abban az időpontban tekintendő teljesítettnek, amikor a fél feltétlen és visszavonhatatlan megbízást adott saját bankjának az összeg átutalására, feltéve, hogy az összeg a Választottbíróság által megjelölt számlára a fenti időponttól számított harminc napon belül jóváírásra kerül.

10. § [A költségek előlegezése]

(1) A Regisztrációs Díjat a felperes köteles előlegezni. A Választottbírósági Díjat a felperes előlegezi abban az esetben, ha az eljárás tárgyának az értéke nem éri el az 5 000 000 Ft-ot. Amennyiben az eljárás tárgyának az értéke ezt az összeget meghaladja, a Választottbírósági Díjat a felek egyenlő arányban előlegezik. Ha az alperes e kötelezettségének nem tesz eleget, a Választottbírósági Díj általa előlegezendő részét a felperesnek kell előlegeznie. A felperes - választása szerint - az alperesi előlegezés bevárása nélkül előlegezheti a teljes Választottbírósági Díjat.

(2) A Választottbírósági Költségek közül a bizonyítással összefüggő költségeket az a fél előlegezi, aki a bizonyítást indítványozta.

(3) A Választottbírósági Költségek közül a választottbírónak a határon átnyúló utazási és tartózkodási költségeit annak a félnek kell előlegeznie, aki a választottbírót jelölte, illetve akinek a választottbírót jelölnie kellett volna. Egyesbíró, valamint a tanács elnöke esetén a bizonyítással össze nem függő, határon átnyúló utazási és tartózkodási költségeket a felek egyenlő arányban előlegezik. Ha a fél a jelen bekezdés szerinti költségekre vonatkozó előlegezési kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget, az eljárás mindaddig nem folytatható, amíg a fél vagy helyette a másik fél a költségeket nem előlegezi.

11. § [A költségek viselése]

(1) Az eljárási költségeket a vesztes fél viseli vesztessége arányában.

(2) A választottbírósági tanács az eljárási költségek viseléséről indokolt esetben az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet, figyelemmel különösen a felek eljárás során tanúsított - az eljárás előre vitelét, illetőleg a jogvita rendezését elősegítő vagy akadályozó - magatartására, valamint a Felek Költségei esetében a felek és képviselőik által végzett eljárási cselekmények indokoltságára, célszerűségére és szükségességére.

(3) Az eljárási költségek viseléséről a választottbírósági tanács az eljárást befejező határozatában dönt, kivéve, ha valamelyik felet nyertességére tekintet nélkül kötelezi az eljárási költségek vagy azok egy részének viselésére.

(4) Egyezségkötés, valamint az eljárásnak a felek közös megegyezése alapján történő megszüntetése esetén az eljárási költségek viselésére a felek megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a felek a Regisztrációs Díjat, a Választottbírósági Díjat és a Választottbírósági Költségeket egyenlő arányban, a saját Költségeiket pedig maguk viselik. Az eljárás megszüntetésének egyéb eseteiben az eljárási költségeket a felperes viseli, kivéve, ha a keresetétől azért állt el, mert az eljárásra okot adó alperes az eljárás megindítása után teljesítette a keresetben foglaltakat.

12. § [Eljárási költségek viszontkereset és beszámítási kifogás esetén]

(1) Az eljárási költségek előlegezése és viselése vonatkozásában a viszontkereset a keresettel esik egy tekintet alá.

(2) Az eljárási költségek előlegezése és viselése vonatkozásában a beszámítási kifogás a Regisztrációs Díj-fizetési kötelezettség kivételével a keresettel esik egy tekintet alá.

13. § [A Választottbírósági Díj mérséklése]

(1) Ha a választottbírósági tanács megalakulása előtt a felperes nem teljesíti hiánypótlási kötelezettségét vagy eláll a keresetétől, a Választottbírósági Díj mértéke megegyezik az illeték teljes összegének és az adminisztrációs díj 50%-ának összegével. A Választottbírósági Díj mérsékelt összegét a felperes viseli.

(2) Ha legkésőbb az előkészítő egyeztetést, a 36. § (4) bekezdésében foglalt esetben az első tárgyalást, illetőleg a tárgyalás tartása nélküli elbírálásról szóló tájékoztatás kézhezvételét követő nyolc napon belül a felperes eláll a keresetétől vagy a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, a Választottbíróság az előlegező feleknek visszatéríti az előlegezett Választottbírósági Díj - közterhek nélkül számított - összegének az 50%-át.

(3) Ha választottbírósági tanács az eljárást hatáskörének hiánya miatt legkésőbb az első tárgyaláson megszünteti, a Választottbíróság az előlegező feleknek visszatéríti az előlegezett Választottbírósági Díj - közterhek nélkül számított - összegének az 50%-át.

Lábjegyzetek:

[1] Prof. Dr. Kecskés László, az MTA levelező tagja, a Választottbíróság korábbi elnöke.

[2] A tanulmány korábban megjelent a Választottbírók Könyvében HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2012 99-103. oldal és a Jogi Tájékoztató Füzetek, MKIK Jogi Szekció 233. számában 9-15. oldal

[3] Lásd: Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. Budapest, 1899. 408-411. old; Fabinyi Tihamér: A választott bíráskodás. Második, bővített kiadás. Budapest, 1926. 23-24. old; Frank Ignác: A közigazság törvénye Magyarhonban. Buda, 1846. I. kötet. 30-31. old.; Wenzel Gusztáv: A magyar és erdélyi magánjog rendszere, Buda, 1863. I. kötet. 432-433. old.; Félegyházi Elek: A tőzsdei bíráskodás. Budapest, 1904. 8. old; Julow Jenő: A választottbíróságokról és a kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választottbíróságok alakítása körül. Miskolc, 1926. 11. old; Újlaki Géza: A választottbíráskodás kézikönyve. Budapest, 3. kiadás. 1943. 568-569. old; Rácz Attila: Courts and tribunals. A comparative survey. Budapest, 1980. 44-48. old, Horváth Éva - Kálmán György: Nemzetközi eljárások joga - A kereskedelmi választottbíráskodás. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 81-83. old., Harmathy, Attila: Questions of arbitration in the Hungarian law, In: Rotondi, Inchieste di diritto comparato, vol.8. Arbitration, Milano, 1991. 181-189. old.; Boóc Ádám: A Brief Introduction to Hungarian Arbitration Law. In: Acta Juridica Hungarica 49, No. 3, 2008. 352. old.; Kecskés László: The Development of Hungarian Arbitration Law. In: Croatian Arbitration Yearbook. Volume 15 (2008) Zágráb, 205-226. old.

[4] "A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása. Dávid király és próféta mondja: Ítéletedet, Isten, bízd a királyra. És ugyanő másutt: Király vagy, az igazságosságot szereted. A türelemről így beszél Pál apostol: tanúsítsatok mindenki iránt türelmet. És az Úr evangéliumban: »Ha [türelemmel] kitartotok, megmentitek lelketeket.« Ehhez tartsd magad, fiam: ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet; ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy. Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdemlő ügy kerül eléd vagy valamely főbenjáró bűn vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, esküvel se erősködjél, hogy megbünteted; bizony ez ingatag lenne és mulandó, mert a bolond fogadalmat megszegi az ember; és ne ítélkezz te magad, nehogy királyi méltóságodban a hitvány ügyben forgolódva folt essék, hanem az efféle ügyet inkább bírákhoz utasítsd, az ő megbízatásuk, hogy törvény szerint döntsenek. Óvakodj bírónak lenni, ám örülj királynak lenni s neveztetni. A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak. Ha pedig egyszer olyasvalami kerül eléd, amelyben ítéletet hozni méltóságoddal összefér, türelemmel, irgalommal, esküdözés nélkül ítélkezz, így lesz majd koronád dicséretes és ékes." Lásd: Szent István király Intelmei Imre herceghez: V. rész Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról. Vincze Papírmerítő Műhely, Szentendre, 2000. 9. old.

[5] Lásd: Fabinyi Tihamér: A választott bíráskodás. Második, bővített kiadás. Budapest, 1926. 23. old.

[6] Nevezetesen csak a mohácsi vészig terjedő időre vonatkozólag. Lásd: Hajnik Imre: Magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. MTA Kiadvány, Budapest, 1899.; Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Negyedik kiadás. Budapest, Grill Károly Könyvkiadó, 1910. 445-447. old.; Fabinyi Tihamér: A választott bíráskodás. Második, bővített kiadás. Budapest, 1926. 23. old.

[7] Lásd: Fabinyi Tihamér: A választott bíráskodás. Második, bővített kiadás. Budapest, 1926. 22-23. old.

[8] Lásd: Fabinyi Tihamér: A választott bíráskodás. Második, bővített kiadás. Budapest, 1926. 23. old.

[9] Lásd: Hajnik Imre: Magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. MTA Kiadvány, Budapest, 1899. 409-410. old.; Fabinyi Tihamér: A választott bíráskodás. Második, bővített kiadás. Budapest, 1926. 23. old.

[10] Lásd: Hajnik Imre: Bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyesházi királyok alatt. MTA Kiadvány, Budapest, 1899. 406-407. old.

[11] Lásd: Hajnik Imre: Bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyesházi királyok alatt. MTA Kiadvány, Budapest, 1899. 4074-08. old.

[12] Lásd: Hajnik Imre: Bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyesházi királyok alatt. MTA Kiadvány, Budapest, 1899. 407-409. old.

[13] Lásd: Hajnik Imre: Bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyesházi királyok alatt. MTA Kiadvány, Budapest, 1899. 410-411. old.

[14] Lásd: Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 71-72. old.

[15] Fraknói Szigeti István (†1382) Szent Ágoston-rendű szerzetes, 1350 és 1367 között nyitrai püspök, 1367 és 1382 között pedig kalocsai érsek. Jelentés szerepe volt a kunok megtérítésében. Húsz évig tanított különböző egyetemeken hazánkban és Toulouse-ban. Kalocsai érsekként tanácsát kérték abban a nagy vitában, amely a dominikánusok és czisztercziták között Aquinói Szt. Tamás ereklyéiről folyt. Az imádságot tartotta a per legjobb kalauzának. 1358-ban Erzsébet anyakirálynét Horvátországba és Dalmáciába kísérte e tartományok rendezésére való diplomáciai küldetésben. 1366-ban Paleolog bizánci császár követe kíséretében Avignonban járt, búcsút kérve a török elleni hadjárat résztvevőinek. Lásd: Hajdú Gergely: A kalocsai érsekek jogi vonatkozású tevékenysége. Kézirat. Pécs, 2012. 1-2. old.

[16] Lásd: Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 71-72. old.

[17] Lásd: Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 71-72. old.

[18] Hatályos: 2019. március 19-től.

[19] A Kereskedelmi Választottbíróság Titkárságának munkatársa.

[20] Egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Budapest), a Kereskedelmi Választottbíróság elnökségi tagja.

[21] Megjelent a Jogtudományi Közlöny 2018. januári számában.

[22] Ld. Köblös Adél: A kereskedelmi választottbíráskodás alkotmányos háttere. A Gáspárdy László tiszteletére kiadott emlékkönyvben. Miskolc, 2007. 199-210.

[23] Ld. erről Horváth Éva: Eljárási kérdések szabályozása a választottbíróságról szóló törvényben. Jogtudományi Közlöny, 1995. 5.

[24] Ld. Horváth Éva: A nemzetközi választottbíráskodásról. Budapest, 2010.

[25] Ld. Sándor Endre: A Magyar Kereskedelmi Kamara melletti Választottbíróság hatáskörének kiterjesztése. Magyar Jog, 1968. 8.

[26] Lásd Gellért György: Új törvény a választottbíráskodásról. Magyar Jog, 1995. 8., Horváth Éva: A választottbíráskodásról szóló törvény általános rendelkezései a gyakorlat tükrében. Jogtudományi Közlöny, 1995. 4.

[27] Horváth Éva - Kálmán György: Nemzetközi eljárások joga - kereskedelmi választottbíráskodás. Budapest, 1999., Ujlaki László számos művéből például: A választottbírósági szerződés jogági elhelyezettsége és tipográfiája. Jogtudományi Közlöny, 1991. 11.; Uő.: Az állandó választottbíróság rendhagyó jegyei. Jogtudományi Közlöny, 1997. 2.

[28] Ld. Lajer Zsolt: Gyors széljegyzetek az új választottbírósági törvény margójára. In: A versenyképesség jogi kérdései 2017-ben. (szerk.: Bodzási Balázs), Budapest, 2017. 176-188.

[29] Ld. például László András Dániel: Választottbíráskodás a nemzeti vagyonnal összefüggő ügyekben. Magyar Jog, 2015. 3.; Varga István: A választottbírósági eljárás és az állami bíróság polgári per viszonyrendszerének összefüggései. In: Egy új polgári perrendtartás alapjai (szerk. Németh János - Varga István). Budapest, 2014. 639-650.

[30] Az egész problémakörről összefoglalóan Nagy Csongor István: Esettanulmány a jogbiztonsággal kapcsolatos problémáról: a választottbíráskodásra vonatkozó szabályozás változásai. In: A magyar jogrendszer állapota (szerk. Jakab András - Gajduschek György). Budapest, 2016. 856-868.

[31] Az eddigi kereskedelmi választottbírói gyakorlatról ld. Kecskés László - Lukács Jánosné: Választottbírók könyve. Budapest, 2012.

[32] Nemzetközi tapasztalatairól ld. Wallacher Lajos: A választottbíráskodás jogintézményének összehasonlító jogi elemzése. Polgári Jogi Dolgozatok. ELTE ÁJK. Budapest, 1997., illetve Raffai Katalin: A közrend fogalma a nemzetközi és a belföldi választottbíráskodásban. Budapest, 2014.

[33] A kifejtetteket vö. Wallacher Lajos: A választottbíráskodás szerződései. Jogi Tanulmányok. ELTE ÁJK, Budapest, 1995.

[34] Tanszékvezető egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszék

[35] Dr. Bodzási Balázs előadása a Magyar Jogászegylet 2018. június 5-i értekezletén hangzott el

[36] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

[37] A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény

[38] Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága.

[39] Ezt a célt szolgálja a Vbtv. 3. § (3) bekezdésében foglalt szabály is. Eszerint e törvény rendelkezéseit a jogok jóhiszemű gyakorlásának követelményével összhangban, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (a továbbiakban: UNCITRAL) 2006-ban módosított nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló mintatörvényének az UNCITRAL által kiadott azon magyarázataira figyelemmel kell értelmezni, amelyeknek magyar nyelvű fordítását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (a továbbiakban: Kereskedelmi Választottbíróság) honlapján közzétettek. Egyetértünk Lajer Zsolt álláspontjával, amely szerint a magyarázatok figyelembevételének az előírása nem azt jelenti, hogy ezek a magyarázatok kötelezően követendőek. A figyelembevétel előírása azonban megköveteli, hogy a törvényt alkalmazó személyek megismerjék a magyarázatokat és eldönthessék, hogy követik-e azokat. Mindez a választottbírósági ítélet érvénytelenítése szempontjából is releváns lehet. Ld. Lajer Zsolt: Gyors széljegyzetek az új választottbírósági törvény margójára. In: Bodzási Balázs (szerk.): A versenyképesség jogi kérdései 2017-ben. Tanulmányok a gazdasági jog köréből. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2017. 177.

[40] Az New York-i Egyezmény kihirdetésére az 1962. évi 25. tvr. keretében került sor.

[41] Schweizerische Zivilprozessordnung vom 19. Dezember 2008

[42] Lajer Zsolt hiányolja a magyar Vbtv.-ből egy ilyen jellegű szubjektív határidő beiktatását. Ld. Lajer: i. m. 179.

[43] Bűncselekmény esetén nincs jogvesztő határidő.

[44] Lajer: i. m. 178.

[45] A törvény alapján nem egyértelmű, hogy a felek, illetve az eljárási szabályzatok rendelkezhetnek-e úgy, hogy előzetes és/vagy ideiglenes intézkedés meghozatalára már a választottbírósági tanács megalakulását megelőzően sor kerülhet. Egyetértünk Lajer Zsolttal, aki szerint a Vbtv. 2. §-a szerinti korlátozott diszpozitivitásra figyelemmel a feleket csak az a jog illeti meg, hogy kizárhatják ennek a két intézménynek az alkalmazását. Ld. Lajer: i. m. 178.

[46] Ezzel kapcsolatban Lajer Zsolt azt javasolja, hogy a Vbtv.-nek lehetővé kellene tennie, hogy már a felperes beadványában kijelölt és a kijelölést elfogadó választottbíró a tanács megalakulásáig tartó hatállyal jogosult legyen előzetes, illetve ideiglenes intézkedést hozni. A Kereskedelmi Választottbíróság esetén pedig az elnökség által a választottbírói-ajánlási listáról kijelölt személyt illethetné meg ez a jog, a kérelmező által viselt díjazás ellenében. Ld. Lajer: i. m. 178-179.

[47] Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényt az Országgyűlés 2018. július 20-ai ülésén fogadta el, majd 2018. július 31-én jelent meg a Magyar Közlöny 2018. évi 123. számában.

[48] Ezeket a kérdéseket is tárgyalja Sárközy Tamás a választottbíró jogállása kapcsán. Ld.: Sárközy Tamás: A választottbíráskodás státuszkérdéseiről az új választottbírósági törvény alapján. Jogtudományi Közlöny, 2018/1. 44.

[49] A választottbírák felelősségéről ld.: Leitner, Max: Die Haftung des Schiedsrichters. Manz'sche Verlags- und Universitätsbuchhandlung, Wien, 2016. 278. p.

[50] Erre tett javaslatot Sárközy Tamás is. Ld. Sárközy: i. m. 42.

[51] A Kereskedelmi Választottbíróság elnöke.

[52] Dr. Burai-Kovács Jánosnak a Kereskedelmi Választottbíróság elnökének a Magyar Jogászegylet 2018. június 5-i értekezletén elhangzott előadása.

[53] Dr. Faludi Zoltán és Dr. Lukács Enikő ügyvédek, WOLF THEISS Faludi Erős Ügyvédi Iroda.

[54] Eljárási Szabályzat hatályos 2018. február 1-től.

[55] Megjegyezzük, hogy a Nemzetgazdasági Agrárgazdasági Kamara mellett működő Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata és a Sport Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata nem tartalmazza az előkészítő egyeztetést.

[56] Megjegyezzük, hogy az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróság által javasolt mintaklauzula is kifejezetten kizárja az eljárásújítás lehetőségét.

[57] Dr. Erdős Éva PhD egyetemi docens, intézeti tanszékvezető, Pénzügyi Jogi Intézeti Tanszék, Miskolci Egyetem ÁJK.

[58] Jelen tanulmány "A megújult választottbírósági eljárás" címmel megjelenés alatt áll a Miskolci Jogi Szemlében.

[59] 2017.évi LX. törvény a választottbíráskodásról (továbbiakban: Vbtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja.

[60] Kereskedelmi kifejezés alatt minden kereskedelmi, vagy gazdasági, szerződéses, vagy szerződésen kívüli jogviszonyt kell érteni Vbtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja.

[61] Dr. Horváth Éva: A követelések bírói érvényesítése, a választottbíráskodás In: A külkereskedelmi tevékenység jogi kézikönyve (szerk. Dr. Bánrévy Gábor), ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Budapest,1994. 425. o. Megjegyzés: 2018. január 1-e óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságot Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban MKIK) mellett működő Állandó Választottbíróságnak hívják (Keresekdelmi Választottbíróság) és a Pénz- és Tőkepiaci Választottbíróság, valamint az Energetikai Választottbíróság beolvadt az MKIK mellett működő állandó Választottbíróságba.

[62] Lásd a 2001. évi CXX.törvény a tőkepiacról (Tpt.) 376. §-át.

[63] Nincs helye választottbírósági eljárásnak a fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben. 2017. évi LX. törvény a Választottbíráskodásról 1. § (3) bekezdés

[64] Vbtv 8. § (4) bekezdés.

[65] Burai-Kovács János: A Kereskedelmi Állandó Választottbíróság szervezete, és ügyrendje, az első lépések a Választottbíróság versenyképességének fokozása érdekében, Tanulmánykötet a Kereskedelmi Választottbíróságról (szerkesztette: Dr. Bodzási Balázs) Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.,Budapest, 2018. 35. o.

[66] 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról.

[67] Bodzási Balázs: Az új választottbírósági törvény néhány újdonságáról, Tanulmánykötet a Kereskedelmi Választottbíróságról (szerkesztette: Dr. Bodzási Balázs) Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018. 11.

[68] Bodzási (2018) 11.

[69] Bodzási (2018) 11.

[70] Az új Pp. a 2016. évi CXXX. törvény.

[71] Bodzási (2018) 11.

[72] Bodzási (2018) 11.

[73] Beszámoló a Választottbíróság 2017. évi tevékenységéről a Választottbírák Összbírói Konferenciájára 2018. március 28.

[74] Lásd erről bővebben: Lukács Józsefné: A magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság 2006-2011. évi tevékenységének számszerű adatai In: Választottbírók könyve (szerkesztette: Kecskés László - Lukács Józsefné) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2012. 237. A beérkezett ügyek 1995-től kezdődően fokozatosan emelkedő tendenciát mutattak, 2003-ban és 2005-ben kiugró eredményt produkáltak: 590 (2003) és 417 (2005), 2006-ban 411 ügy érkezett a Választottbírósághoz. Lukács Józsefné: A Választottbíróság 2013-as tevékenységéről, Európai Jog 2014/2. szám 36-8.

[75] Lásd még erről Dr. Horváth (1994) 422-424.

[76] Nincs helye választottbírósági eljárásnak a fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben. 2017.évi LX. törvény a Választottbíráskodásról 1. § (3) bekezdés.

[77] Vbtv. 8. § (4) bekezdés.

[78] Vbtv. 5. §.

[79] Bodzási (2018) 12.

[80] Vbtv. 37. §.

[81] Vbtv. 47. § (4) bekezdés.

[82] Vbtv. 48-52. §.

[83] Vbtv.62. § (1) bekezdés d) pontja, hivatkozza Bodzási (2018) 12.

[84] Burai-Kovács János: A kereskedelmi Állandó Választottbíróság szervezete, és ügyrendje, az első lépések a Választottbíróság versenyképességének fokozása érdekében, Tanulmánykötet a Kereskedelmi Választottbíróságról (szerkesztette: Dr. Bodzási Balázs) Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018. 35. o.

[85] Burai-Kovács (2018) 35.

[86] Az elnökségből 3 tagot köztük az elnököt is, az MKIK, egy tagot a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, egy tagot a Magyar Ügyvédi Kamara, és egy- egy tagot delegált a Magyar Bankszövetség, és a Budapesti Értéktőzsde Zrt. lásd: Burai-Kovács (2018) 36.

[87] Lásd erről: Eljárási Szabályzat 36. § és a 40. §.

[88] Lásd erről Bodzási Balázs véleményét, Bodzási (2018) 12.

[89] Vbtv. 49. §, eljárásújítás intézménye: Vbtv 48-52. §.

[90] Bodzási (2018) 13.

[91] Bodzási (2018) 13.

[92] Bodzási (2018) 13-14.

[93] A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata 2018. 3. § (6) bekezdés.

[94] Eljárási Szabályzat 28. § (1) bekezdés.

[95] Eljárási Szabályzat 47. §.

[96] Vbtv. 5. §.

[97] Burai-Kovács (2018) 39.

[98] Burai-Kovács (2018) 39.

[99] Dr. Szecskay András ügyvéd, a Szecskay Ügyvéid Iroda vezető partnere.

[100] UNCITRAL Model Law on International Commercial Arbitration 1985 - with amendments as adopted in 2006.

[101] UNCITRAL Arbitration Rules, as revised in 2010.

[102] Bodzási Balázs: A versenyképesség jogi kérdései. HVG-ORAC Kiadó 2017.

[103] Vbtv. 3. § (3) bek.

[104] Lajer Zsolt: Gyors széljegyzetek az új választottbírósági törvény margójára. In: Bodzási Balázs (szerk.): A versenyképesség jogi kérdései 2017-ben. Tanulmányok a gazdasági jog köréből. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2017. 177.

[105] MKIK Kereskedelmi Választottbíróság által ajánlott mintaklauzula: "Bármely vita elbírálására, amely a jelen szerződésből vagy azzal összefüggésben, így különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek az állami bírósági utat kizárják és alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság Budapest) kizárólagos és végleges döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a saját (Gyorsított Eljárásra vonatkozó Alszabályzat rendelkezéseivel kiegészített) Eljárási Szabályzata szerint jár el, az eljáró választottbíró(k) száma...(három/egy) és az eljárás során a ... (pl. magyar/német/angol) nyelvet kell alkalmazni. A felek kizárják a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény IX. Fejezetében szabályozott eljárásújítás lehetőségét. A jogvita eldöntésére alkalmazandó anyagi jog a ... jog, ide nem értve annak nemzetközi magánjogi szabályait."

[106] Lásd Blackaby, Nigel - Partasides, Constantine - Redfern, Alan - Hunter, Martin: Redfern and Hunter on International Arbitration. Oxford University Press, 2009, 11.85 bekezdés.

[107] Dr. habil. Boóc Ádám, PhD., tanszékvezető egyetemi docens (KRE ÁJK, Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék, Budapest), ügyvéd .

[108] Ehhez lásd: Gellért Gy.: Új törvény a választottbíráskodásról. Magyar Jog 45 (1995). 451-452. o.; Boóc Á. - Hegyi A. - Sándor I. - Szűcs B. - Török G.: A követelések érvényesítésének jogi eszközei. Budapest, 2005. 260. o.; Boóc Á.: A kereskedelmi választottbíráskodás egyes kérdései. In: Diszciplínák határain innen és túl. Fiatal Kutatók Fóruma 2. - 2006. (szerk.: Balogh M.) Budapest, 2007. 111-112.

[109] A Vbt. közzétételére a Magyar Közlöny 2017. évi 85. számában került sor. Elérhetőség: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK17085.pdf A letöltés ideje: 2017. 08. 23., 14:51.

[110] Lásd: Wellmann Gy.: A választottbíráskodás és az állami bíróságok közötti együttműködés. In: A Választottbíróság hatvan éve 1949-2009. Budapest, 2009. 20-27.

[111] Lásd: G. B. Born: International Arbitration. Cases and Materials. Alphen aan den Rijn, 2011.1071.

[112] Lásd: http://www.parlament.hu/irom40/15361/15361.pdf A letöltés ideje: 2017. 08. 30. 15:01.

[113] Lásd: http://www.parlament.hu/irom40/15361/15361.pdf A letöltés ideje: 2017. 08. 30. 15:43.

[114] Lásd: Murányi K: Az állami bíróságoknak a választottbíróságok működésével kapcsolatos gyakorlata és gondolatok az esetleg szükséges jogszabály módosításokról. In: Kecskés L. - Lukács J. (szerk.): Választottbírók könyve. Budapest, 2012. 352.

[115] Lásd: http://www.parlament.hu/irom40/15361/15361.pdf A letöltés ideje: 2017 10. 25. 15:32.

[116] Az új eljárási szabályzatot lásd: http://www.mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/eljarasi-szabalyzat-8716 A letöltés ideje: 2018. 04. 06. 14:24.

[117] Az egyiptomi törvény angol nyelvű változatát lásd: http://www.wipo.int/edocs/lexdocs/laws/en/eg/eg020en.pdf A letöltés ideje: 2017. 11. 08. 23:29.

[118] Lásd: A. J. van den Berg: Should the Setting Aside of the Arbitral Award be Abolished? ICSID Review (2014) 1-26.

[119] Lásd: T. Várady - J. J. Barceló - A. t. von Mehren: International Commercial Arbitration. Minnesota, 1999. 626.

[120] Lásd ezzel kapcsolatban: Van den Berg: Should the Setting... 7-8.

[121] Az ítélet szövegét lásd: http://newyorkconvention1958.org/index.php?lvl=notice_display&id=798 A letöltés ideje: 2017. 11. 09. 22:19.

[122] Lásd ezzel kapcsolatban: Van den Berg: i. m. 13.

[123] Lásd: Van den Berg: i. m. 20.

[124] Lásd: B. Goldman: Frontieres du droit et lex mercatoria. In: Archives de philosophie du droit (1964) 177-192. o. A lex mercatoria kapcsán magyar nyelven lásd: Vörös I.: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga I. Budapest, 2004. 56.

[125] A választottbírósági ítéletek érvénytelenítéséhez a francia jogban lásd különösen: E. Gaillard - J. Savage (ed.): Fouchard, Gaillard, Goldman on International Arbitration. The Hague-London-Boston, 1999. 889 skk.

[126] A Norsolor SA v Pabalk Ticaret Limited Sirketi (1984) szövegét lásd: http://newyorkconvention1958.org/index.php?lvl=notice_display&id=118 A letöltés ideje: 2017. 12. 02. 00:33

[127] A PT Putrabali Adyamulia (Indonesia) v. Rena Holding and others (Cour de Cassation, 0518.053 29, June 2007) ítélet teljes szövegét francia nyelven lásd: http://newyorkconvention1958.org/index.php?lvl=notice_display&id=176 A letöltés ideje: 2017. 11. 13. 16:00.

[128] A Société Hilmarton Ltd v Société Omnium de traitement et de valorisation (OTV) (Cour de Cassation, 23 March, 1994 92-15.137) ügyben hozott ítélet teljes szövegét franciául lásd: http://newyorkconvention1958.org/index.php?lvl=notice_display&id=140 A letöltés ideje: 2017. 11. 13. 16:32.

[129] Az ügy részletes bemutatását lásd: E. Gaillard - J. Savage (eds.): Fouchard, Gaillard, Goldman on International Arbitration. The Hague-London-Boston, 1999. 21-23.

[130] Lásd: Gaillard: i. m. 23.

[131] A Termorio S.A. E.S.P. and LeaseCo Group LLC v. Electranta S.P. ügyet idézi: E. Gaillard: A nemzetközi választottbíráskodás jogának elmélete. (ford.: Korom V. - Metzinger P.) Budapest, 2013. 125.

[132] Lásd: Gaillard: i. m. 120.

[133] Lásd: Gaillard: i. m. 33-34.

[134] Lásd: N. Blackaby et al.: Redfern and Hunter on International Arbitration. London, 2009. 602.

[135] Az LCIA 2016. évi ügyforgalma tekintetében lásd: http://www.lcia.org/LCIA/reports.aspx A letöltés ideje: 2017. 11. 30. 21:36.

[136] Lásd: http://www.lcia.org//Dispute_Resolution_Services/lcia-arbitration-rules-2014.aspx#Annex A letöltés ideje: 2017. 11. 30. 21:36.

[137] Az ICC No. 2730, Clunet, 1984, 914. sz. ügy részletes bemutatását lásd. Lalive: Transnational or (Truly International) Public Policy and International Arbitration. In: P. Sanders (ed.): Comparative Arbitration Practice and Public Policy in Arbitration. ICCA Congress Series. New York, 1986 http://www.lalive.ch/data/publications/58_-_Transnational_(or_Truly_International)_Public_Policy_and_International_Arbitration__in_Comparative_Arbitration_Practice_and_Public_Policy_in_Arbitration_1986.pdf A letöltés ideje: 2017. 11. 20. 16:30.

[138] Lásd: Lalive: i. m.

[139] Ügyvéd, a Kereskedelmi Választottbíróság elnökségi tagja.

[140] A jelen alcím megírása során támaszkodtam Dr. Murányi Katalinnak, a Kúria ny. tanácselnökének Az állami bíróságoknak a választottbíróságok működéséhez kapcsolódó gyakorlata és gondolatok az esetleg szükséges jogszabály módosításokról című, a Magyar Jog 2011/4. és 2011/6. számaiban megjelent tanulmányára, amelyet igyekeztem a bekövetkezett jogszabályi változások fényében aktualizálni.

[141] Dr. László András Dániel, LL.M., Ügyvéd (New York / Budapest), LFB

[142] A 2018. május 17-én a Central European University által szervezett "The New Hungarian Arbitration Act: Views from Hungary and Abroad" c. konferencián tartott előadás szerkesztett és kibővített, magyar nyelvű változata.

[143] Az Egyesült Arab Emirátusok büntető törvénykönyvének 257. cikke korábban börtönbüntetéssel fenyegette a pártatlanság és tisztesség követelményét megszegő választottbírót. 2018 végén a rendelkezést visszavonták, lásd: https://globalarbitrationreview.com/article/1177324/uae-repeals-article-threatening-biased-arbitrators-with-prison

[144] Emmanuel Gaillard and John Savage (eds.), Fouchard Gaillard Goldman on International Commercial Arbitration, (Kluwer Law International 1999) 1085. bekezdés.

[145] Régi MKIK Szabályzat 56. cikk.

[146] 1282/B/1993. AB hat.

[147] 95/B/2001. AB hat.

[148] Lásd erre Sárközy Tamás: A választottbíráskodás státuszkérdéseiről az új választottbírósági törvény alapján In: Jogtudományi Közlöny, 2018/1., 39-45.

[149] Bár hazai viszonylatban a választottbírósági intézményt létrehozó törvényből esetleg levezethető a választottbírósági intézmény kötelezettsége az eljárás lefolytatására, nemzetközi viszonylatban ez nem kielégítő magyarázat.

[150] Régi Ptk. 349. §.

[151] Új Ptk. 6:548-6:549. §.

[152] Dr. Uttó György: Közhatalmi kárfelelősség a három Polgári Törvénykönyv tükrében (Magyar Jog, 2010/10., 597-607.)

[153] Dr. Murányi Katalin: Az állami bíróságoknak a választottbíróságok működéséhez kapcsolódó gyakorlata és gondolatok az esetleg szükséges jogszabály módosításokról (Magyar Jog, 2011/6., 330-343.)

[154] Lásd 1282/B/1993. AB hat.

[155] A bírósági végrehajtásról 1994. évi LIII. törvény 23. §.

[156] A bírósági végrehajtásról 1994. évi LIII. törvény 22. § d) pont.

[157] Dr. Murányi Katalin: Az állami bíróságoknak a választottbíróságok működéséhez kapcsolódó gyakorlata és gondolatok az esetleg szükséges jogszabály módosításokról (Magyar Jog, 2011/6., 330-343.)

[158] Lásd Régi Ptk. 314. § és 342. §; Új Ptk. 6:152. § és 6:526. §.

[159] A Legfelsőbb Bíróság 2009. április 27-én kelt ítélete a Gfv.XI.30.066/2009 sz. ügyben.

[160] Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság által vizsgált kérdés az volt, hogy érvényteleníthető-e az ítélet, amelyet az egyik választottbírónak a tárgyalás berekesztését, de az ítélet meghozatalát megelőzően történt lemondására tekintet nélkül hozott meg a másik két választottbíró. A választottbíró nyilvánvalóan visszaélésszerű lemondását a választottbíróság elnöke nem fogadta el. A Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette az ítéletet azon az alapon, hogy a választottbíró lemondása a peres felekkel - és nem csak a választottbírósági intézmény elnökével - történt közléssel hatályosul. A választottbíró esetleges felelősségével kapcsolatban viszont hangsúlyozta, hogy a választottbíró a feleknek címzett elfogadó nyilatkozatával mind a két fél felé szerződéses kötelezettséget vállal az eljárás lefolytatására. Az ún. truncated tribunal problémáját az Új Vbt. 57. §-a rendezte.

[161] BH 2004.78. sz. alatt közzétett Legf. Bír. Gfv.VI.30.514/2002 sz. ügyben hozott ítélet és EH 2002.772 sz. alatt közzétett Legf. Bír. Gfv. VI. 32.866/2001. sz ügyben hozott ítélet.

[162] Kúria Pfv.21.148/2013/4.

[163] Vö. Régi Ptk. 349. § (1) bek., 349. § (1) bek.

[164] Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.22.234/2013/8 sz. ítélete.

[165] Lásd ezzel kapcsolatban a BH 2010.96. sz. alatt közzétett ítélet indokolását.

[166] Pfv.IV.20.816/2014/11.

[167] Kúria Pfv.21.148/2013/4, lásd korábbi lábjegyzet (BH 2004.78. sz. alatt közzétett Legf. Bír. Gfv.VI.30.514/2002 sz. ügyben hozott ítélet és EH 2002.772 sz. alatt közzétett Legf. Bír. Gfv. VI. 32.866/2001. sz ügyben hozott ítélet).

[168] Új Vbt. 57. § (3) bek.

[169] Új MKIK Szabályzat 50. §.

[170] Prof. Dr. Varga István tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszék, ügyvéd, számos választottbíróság választottbírája. A jelen tanulmány a Magyar Jogász Egylet 2018. június 5-én a Budapesti Ügyvédi Kamarában megrendezett konferenciáján elhangzott előadás írásos változata, amely megfogalmazásában nagyrészt követi a szóbeli előadás szabadabb stílusát. Az előadás megtartását és a kézirat leadását követően megvalósult jogszabály-változásokra lábjegyzetek utalnak.

[171] Időközben ezeket a rendelkezéseket, a jelen írás alapját képező előadást követően, az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény 47. §-a hatályon kívül helyezte és ezzel a jelzett problémát orvosolta.

[172] Időközben ezt a rendelkezést, a jelen írás alapját képező előadást követően, az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény 45. §-a hatályon kívül helyezte és ezzel a jelzett problémát orvosolta. A 2018. augusztus 8-tól hatályos szöveg immár így szól: "A hiányzó választottbíró kijelölése során figyelemmel kell lenni a felek megállapodásában a választottbírótól megkívánt szakképzettségre vagy más jellemzőre, valamint minden olyan szempontra, amely előreláthatóan biztosítja független és pártatlan választottbíró kijelölését. Ha a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a választottbíró-ajánlási listán nem szerepel a felek megállapodásában meghatározott szakképzettséggel vagy más jellemzővel rendelkező személy, egyesbírónak, illetve elnöklő bírónak a választottbíró-ajánlási listán nem szereplő személy is kijelölhető."

[173] Ez időközben megtörtént, ld. fentebb 2. lj.

[174] Időközben ezt a rendelkezést, a jelen írás alapját képező előadást követően, az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény 44. §-a megfelelően módosította és ezzel a jelzett problémát orvosolta. A 2018. augusztus 8-tól hatályos szöveg immár helyesen így szól: "E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a választottbíráskodás helye Magyarországon van."

[175] Időközben ezt a rendelkezést, a jelen írás alapját képező előadást követően, az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény 44. § (1) bekezdése ugyan szintén módosította, de sajnos az előadásban javasoltaktól eltérő, helytelen tartalommal. Ezzel a jelzett probléma más - komolyabb - dimenziót öltött. A 2018. augusztus 8-tól hatályos szöveg így szól: "Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 9. §-t, a 10. §-t, a 26-28. §-t, a 40. §-t, az 53. §-t és az 54. §-t alkalmazni kell magyarországi székhelyű állandó választottbíróság eljárása esetén akkor is, ha a választottbíráskodás helye Magyarországon kívül van." A "magyarországi székhelyű állandó választottbíróság eljárása esetén" szövegrész beiktatása elveszi a szabály értelmét, hiszen így jelenleg a tág értelemben vett állami bírósági jogsegély (ideértve az eljárás 9. § szerinti megszüntetését is!) külföldi választottbírósági hely esetén nem alkalmazható. Ez a helyzet így további és mielőbbi törvényalkotói cselekvést igényel.

[176] Dr. Wallacher Lajos, ügyvéd.

[177] Kecskés László: A választottbíráskodás történeti alapjai. In: Kecskés László - Lukács Józsefné (szerk.): Választottbírók könyve. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2012. 63. old.

[178] Kecskés László: A választottbíráskodásra vonatkozó jogi szabályozás kialakulása és fejlődése Magyarországon. In: Kecskés László - Lukács Józsefné (szerk.): Választottbírók könyve. Budapest, HVG-ORAC, 2012. 118-120. old.

[179] 2017. évi LX. törvény a választottbíráskodásról (a továbbiakban: Vbtv.).

[180] A választottbíró és a fél (felek) közötti szerződésre nemzetközi magánjogi viszonyokban nem szükségképpen a Ptk. irányadó, hanem elsősorban a felek által választott jog.

[181] Vbtv. 59. § (1) bek.

[182] http://www.mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/eljarasi-szabalyzat-hatalyos-2018-02-01-tol-16070

[183] A választottbírósági tanács és a felek közötti jogviszonyok (57. §).

[184] 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról.

[185] Kivételesen az érvénytelenítési perben is felhozható kizárási ok.

[186] A Vbt. 57. §-ának (1) bekezdése a lemondás hatályosulását rendezi, de ebből nem vezethető le a lemondási jog terjedelme.

[187] A választottbíró lemondáshoz való jogának terjedelme részben összefügg azzal, hogy vannak-e ún. abszolút kizárási okok (esetek), vagyis amikor nem tehető a fél indítványától függővé a választottbíró lemondása. Az ún. IBA Irányelvek meghatároznak ilyen eseteket (Non-waivable Red List). A magyar törvényben kifejezetten ilyen szabályt nem találunk. A két kérdés közötti logikai viszony az, hogy abszolút kizárási okok léte esetén eljárási szempontból szükségképpen el kell ismernünk a választottbíró saját kezdeményezésből való lemondásának lehetőségét is, viszont ebből az elismeréséből még nem következik a választottbíró joga a saját kezdeményezésből való lemondáshoz az abszolút kizáró okok hiányában.

[188] https://www.uncitral.org/pdf/english/texts/arbitration/ml-arb/07-86998_Ebook.pdf

[189] A választottbíró helyzete sajátos, mindkét fél javára kell teljesítenie, nem egyedül az őt jelölő érdekeit kell szolgálnia, ami a jogosítványai vonatkozásban erőteljesebb korlátokat kívánhat.

[190] Egy ausztrál bíróság épp ellentétesen vélekedett: a saját választottbírója lemondását csak a jelölő félnek kell elfogadnia; hivatkozza: UNCITRAL 2012 Digest of Case Law, 74. old. 4. pont.

[191] Szükséges arra is emlékeztetni, hogy az ügyben a bíróságoknak egy berekesztés utáni lemondás kapcsán támadt nehézségeket kellett megoldaniuk.

[192] Erre ugyanis nem is volt szükség a döntéshez.

[193] A Vbtv. 15. §-a másként fogalmaz.

[194] UNCITRAL 2012 Digest of Case Law, 73. old. 3. pont.

[195] A felhozott példák eljárásjogi terminológiával a következőképpen írhatók le: hivatalbóli bizonyítás megengedettsége, jogállítás és tényállítás következetlensége, anyagi pervezetés lehetősége, tények hivatalbóli észlelése.

[196] Ld. pl. az UNCITRAL 2012 Digest of Case Law, 110. old. 1. pontjában bemutatott döntéseket.

[197] Ld. pl. a Kereskedelmi Választottbíróság Eljárási Szabályzatának 6. §-át, vagy az Uncitral Arbitration Rules 5. cikkét: http://www.uncitral.org/pdf/english/texts/arbitration/arb-rules-2013/UNCITRAL-Arbitration-Rules-2013-e.pdf

[198] A felekkel szemben egy ilyen jogosítvány levezethető a választottbírósági szerződésből, a választottbíróság oldaláról pedig ez a beavatkozás beleférhet a szabadabb, kötetlenebb eljárási rezsimbe. Ez az összefüggés is rámutat arra, hogy a választottbíráskodás helyének meghatározása milyen fontos járulékos következményekkel jár.

[199] Ez esetünkben a Pp., mely ismeri pl. a tanúzási kötelezettséget (271. §) és segítséget ad bizonyítási szükséghelyzetben (265. §). Ugyanakkor szintén a felet segítő céllal szabályozza a tényállítási szükséghelyzetet is (184. §), ez azonban nem bizonyítási szabály, így a választottbírósági eljárásban erre nem lehet támaszkodni.

[200] Titkárságvezető, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság.

[201] Egyetemi tanár, ELTE, Polgári Jogi Tanszék.

[202] 1959. évi IV. törvény 7. § (2) bekezdés a törvény hatályon kívül kerülésének időpontjában.

[203] Ez a szöveg 1991-ben úgy módosult, hogy a jogszabály szót törvényre cserélték. Erről az 1991. évi XIV. törvény 15. § (2) bekezdése rendelkezett, amely 1991. június 9-én lépett hatályba.

[204] Ez a lehetőség meg is valósult, mert például a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek az 1972. évi 26. törvényerejű rendelettel való módosítása beiktatott a régi Pp.-be egy választottbíráskodásról szóló fejezetet, amelynek első rendelkezéseként a jogszabály kimondta, hogy választottbírósági eljárásnak helye van: a) szocialista szervezet és külföldi fél közötti jogviszonyból származó vitás ügyben; b) külföldi felek közötti jogviszonyból származó vitás ügyben; c) szocialista szervezetek közötti jogviszonyból származó vitás ügyben, ha törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet azt lehetővé teszi.

[205] Ez a törvény hatályon kívül helyezte a régi Pp. választottbíráskodásról szóló fejezetét.

[206] Az 1959-es Ptk. 1994. december 13-i hatállyal módosított 7. § (2) bekezdése.

[207] Vékás Lajos: a Ptk. 1:6. §-ához fűzött magyarázat; In: Vékás Lajos - Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz; Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2014. I. kötet 58. oldal.

[208] Ha ilyen jogvitával jelennének meg a felek a választottbíróság előtt, nehéz lenne rámutatni arra a szabályra, amely ezt az adott ügycsoportban kizárja, de egyébként, általánosságban, vagy az ügyek meghatározott körére mégis kifejezetten megengedi a választottbíráskodás kikötését.

[209] A választottbírósági szerződésre vonatkozó idézett szabály az UNCITRAL Model Law on International Commercial Arbitration (http://www.uncitral.org/pdf/english/texts/arbitration/ml-arb/07-86998_Ebook.pdf, megtekintve 2019. január 28-án) 7. cikk (1) bekezdésének fordítása. Ugyanakkor a Model Law szerkezetében nem ez a szabály határozza meg az alkalmazási kört, hanem (a joganyag címén túl) az 1. cikk rendelkezése, amely "Scope of Application" cím alatt az alábbiakat tartalmazza: (1) This Law applies to international commercial arbitration, subject to any agreement in force between this State and any other State or States. A "commercial" szóhoz fűzött lábjegyzetes magyarázat szerint a fogalom tágan értelmezendő, de mindenesetre egyértelmű, hogy a szabályozás csak a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásra vonatkozik, s nyilván a választottbírósági szerződés fogalmát is e keretek között kell értelmezni, s nem fordítva: nem a szerződésből kell levezetni a szabályozás hatókörét. A Model Law 1. cikk (5) bekezdése továbbá fenntartja az állam jogát arra, hogy bizonyos ügyeket kizárjon a választottbíróság elé utalás lehetőségéből, illetve sajátos feltételekhez kösse ezt. Ebből is világosan látszik, hogy a választottbíróság kiköthetőségének kérdését nem a választottbírósági szerződés fogalmával kívánta rendezni a modellszabályozás.

[210] Az 1988. évi VI. törvény (1988-as Gt.).

[211] 1988. évi VI. törvény 18. §.

[212] 2006-os Gt. 10. § (1) bekezdés.

[213] 2006-os Gt. 10. § (2) bekezdés.

[214] Ptk. 3:92. § (1) bekezdés.

[215] Ptk. 3:92. § (2) bekezdés.

[216] 1988. évi XXIV. törvény 44. §.

[217] Ptk. 3:4. § (2) bekezdés.

[218] Ptk. 3:4. § (3) bekezdés.

[219] BDT 2017.3740.

[220] A közkereseti és betéti társaság esetén az új tag a társasági szerződés módosításával lép be a társaságba, s ekként alanyává válik a szerződésnek. A korlátolt felelősségű társaság esetén akár üzletrész-átruházással, akár tőkeemelés során válik valaki a társaság tagjává, ha a társasági szerződés módosítására nem is kerül sor (átruházás esetén), vagy a módosításról szóló döntésnek az új tag nem alanya (tőkeemelésnél), akkor is az új tagnak külön nyilatkoznia kell arról, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit - benne adott esetben a választottbírósági kikötést is - magára nézve kötelezőnek ismeri el [Ptk. 3:168. § (2) bekezdés, 3:200. § (2) bekezdés].

[221] Ennek ellentmondani látszik a Fővárosi Törvényszék 11. G. 42110/2010/21. számú határozata, amely szerint az a részvényes, aki átruházással szerezte meg a részvényt, s ekként nem írta alá az alapszabályt, nem vált az alapszabályban foglalt választottbírósági szerződés alanyává. Ez a döntés azonban nincs tekintettel arra az általános szabályra, amely jelenleg hatályos változatban, a Ptk. 6:570. §-ában olvasható, miszerint az értékpapír átruházásával az értékpapírban megtestesülő jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára.

[222] A Ptk. 3:21. § (3) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre. Hasonlóan rendelkezik a Ptk. 3:26. § (4) bekezdése a felügyelőbizottsági tagság keletkezéséről.

[223] Ptk. 3:112. § (2) bekezdés.

[224] A közkereseti és a betéti társaságnál a társasági szerződés módosításához valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség [Ptk. 3:143. § (4) bek.], míg a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság létesítő okirata a határozatképes legfőbb szervi ülésen jelen lévők háromnegyedes többséggel hozott határozatával módosítható [Ptk. 3:102. § (1) bek.].

[225] Legfelsőbb Bíróság Gfv. 30.064/2009/8.

[226] 11. G. 42110/2010/21.

[227] Az ítélet a BH 1990.218. számú döntésre hivatkozik, amely azonban tartalmilag nem kapcsolódik a vitatott kérdéshez. A helyes ügyszám - a tartalom alapján - minden bizonnyal a BH 1999.218., ezért a továbbiakban ez utóbbi döntéssel foglalkozom.

[228] Az indokolás az alábbiakat tartalmazza: "Nem vitás, hogy az 1996. október 28-án tartott taggyűlésen (a kizárt tag nélkül - K.A.) hozott 8/1996. (X. 28.) számú taggyűlési határozat alapján a társaság tagjai (a kialakult joggyakorlat alapján volt tagjai) közötti, illetve a társaság és a tag (szintén a kialakult bírói gyakorlat értelmében a volt tag) közötti jogvita elbírálására a Szlovén Gazdasági Kamara állandó döntőbírósága rendelkezne hatáskörrel, illetve illetékességgel. A szlovén választottbírósági eljárási szabályzat alapján azonban az eljáráshoz a becsatolt választottbírósági határozat szerint szükség lenne arra is, hogy a felperes nyilatkozatával szintén alávesse magát az eljárásnak. A felperesi nyilatkozat hiányában a társasági szerződésben megjelölt választottbírósági hatáskör kikötése betarthatatlan."

[229] Dr. Boronkay Miklós ügyvéd (Szecskay Ügyvédi Iroda, Budapest).

[230] A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság rendezésében 2015. november 24. napján megtartásra került, "A választottbíráskodás helyzete Magyarországon" c. konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.

[231] EBD 2014.11.G4., Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.014/2012. sz.

[232] Vbtv. 5. § (1) bek.

[233] Vbtv. 8. § (1) bek.

[234] Pp. 84. §.

[235] 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról, 11-16. §.

[236] Rules of Arbitration of the International Chamber of Commerce (2012. január 1-től hatályos szöveg), 36. cikk (2) bek.

[237] Pl. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság Eljárási Szabályzata (2011. március 1.), 22. § (2) bekezdése.

[238] Paczy v Haendler & Natermann GmbH (No.2) [1981] F.S.R. 250.

[239] Saját fordítás. Az eredeti szöveg: "The incapacity of one party to that agreement to implement his obligations under the agreement does not, in my judgment, render the agreement one which is incapable of performance within the section any more than the inability of a purchaser under a contract for purchase of land to find the purchase price when the time comes to complete the sale could be said to render the contract for sale incapable of performance. The agreement only becomes incapable of performance in my view if the circumstances are such that it could no longer be performed, even if both parties were ready, able and willing to perform it. Impecuniosity is not, I think, a circumstance of that kind."

[240] Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által 1985-ben elfogadott, a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló mintatörvény. (A Mintatörvényt 2006-ban módosították, azonban az itt elemzett rendelkezések nem változtak.)

[241] Arbitration Act 1975, 1. cikk (1) bekezdés: "If any party to an arbitration agreement to which this section applies, or any person claiming through or under him, commences any legal proceedings in any court against any other party to the agreement, or any person claiming through or under him, in respect of any matter agreed to be referred, any party to the proceedings may at any time after appearance, and before delivering any pleadings or taking any other steps in the proceedings, apply to the court to stay the proceedings; and the court, unless satisfied that the arbitration agreement is null and void, inoperative or incapable of being performed or that there is not in fact any dispute between the parties with regard to the matter agreed to be referred, shall make an order staying the proceedings." A rendelkezés érdemben megegyezik az UNCITRAL Mintatörvény 8. cikk (1) bekezdésével és a Vbtv. 8. § (1) bekezdésével.

[242] Arbitration Act 1996, 9. cikk (4) bekezdés. Lásd továbbá Hunter, Robert: Impecuniosity of the Parties and its Effect on Arbitration - An English Perspective. In: German Institution of Arbitration (ed.): Financial Capacity of the Parties. A Condition of the Validity of Arbitraton Agreements? Peter Lang, Frankfurt, 2004. 126-127.

[243] A francia jogról lásd Kühner, Detlev: The Impact of Party Impecuniosity on Arbitration Agreements: The Example of France and Germany. Journal of International Arbitration Vol. 31, 807-818.

[244] Cour d'appel de Paris, Pôle 1 ch. 1, 26 Feb. 2013, No. 12/12953.

[245] Kühner i. m. 807-808. és 810-812.

[246] Kühner i. m. 809.

[247] Cour de cassation, 1e civ. 28 Mar. 2013, No. 11-27.770.

[248] Kühner i. m. 810.

[249] A német jogról lásd Wagner, Gerhard: Poor Parties and German Forums: Placing Arbitration under the Sword of Damocles? In: German Institution of Arbitration (ed.): Financial Capacity of the Parties. A Condition of the Validity of Arbitraton Agreements? Peter Lang, Frankfurt, 2004. 9-35.

[250] Wagner i. m. 24., BGHZ 41, 104.

[251] Wagner i. m. 24.

[252] BGH (21.11.1968) VII ZR 77/66.

[253] BGB § 242 - Leistung nach Treu und Glauben: "Der Schuldner ist verpflichtet, die Leistung so zu bewirken, wie Treu und Glauben mit Rücksicht auf die Verkehrssitte es erfordern."

[254] Saját fordítás. Az eredeti szöveg: "Jedenfalls bei einem Sachverhalt, wie er hier vorliegt, rechtfertigt sich ein außerordentliches Kündigungsrecht aus § 242 BGB als einer ausfüllungsbedürftigen Generalklausel (BVerfGE 7, 198) nach dem rechtsstaatlichen Grundsatz, daß der soziale Rechtsstaat es nicht hinnehmen kann, seine Bürger in einen rechtsfreien, von ihm überhaupt nicht kontrollierten Raum zu verstoßen" [BGH (10.04.1980) III ZR 47/79, az ítélet 22. pontja].

[255] BGH (14.09.2000) BGHZ 145, 116.

[256] German Institution of Arbitration (ed.): Financial Capacity of the Parties. A Condition of the Validity of Arbitraton Agreements? Peter Lang, Frankfurt, 2004.

[257] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontja értelmében a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg a felszámolási eljárás alatt a felszámoló által indított bírósági eljárásokban.

[258] A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 57. § (1) bekezdése: "A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."

[259] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) XXVIII. cikk (1) bek.: "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el."

[260] Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (Magyarországon kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény) 6. cikk (1) bek.: "Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. [...]"

[261] 1282/B/1993. AB határozat, 604/B/1990. AB határozat.

[262] Deweer v. Belgium (Application no. 6903/75), 1980 február 27-i ítélet, 49. bek., Osmo Suovaniemi and others v. Finland (Application no. 31737/96), 1999. február 23-i végzés, Suda v. The Czech Republic (Application no. 1643/06), 2010. október 28-i ítélet, 48-49. bek.

[263] 1282/B/1993. AB határozat, indokolás III.3 pont. Lásd továbbá a 604/B/1990. AB határozat indokolásának 3. a) pontját.

[264] BH 1985.101., BH 1986.469.

[265] BDT 2006.1366., hasonlóan óvatos megközelítést alkalmaz a BH 2012.152. sz. ítélet.

[266] Horváth Éva: Nemzetközi választottbíráskodás. Budapest, HVG-ORAC, 2010. 32-33., Kása Imre: Jogorvoslat a választottbírósági ítélettel szemben az alkotmányjogi garanciák tükrében. In: Varga István (szerk.): Codificatio processualis civilis. Studia in Honorem Németh János II. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 193. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság például 2011-ben az ügyek 75%-át hat hónapon belül befejezte. Lásd Lukács Józsefné: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság 2006-2011. évi tevékenységének számszerű adatai. In: Kecskés László - Lukács Józsefné (szerk.): Választottbírók Könyve. Budapest, HVG-ORAC, 2012. 240.

[267] Born, Gary B.: International Arbitration. Law and Practice. Kluwer, 2012. 13-14., Girsberger, Daniel - Voser, Nathalie: International Arbitration in Switzerland. Zürich-Basel-Geneva, Schultess, 2008. 26-27.

[268] Blackaby, Nigel - Partasides, Constantine - Redfern, Alan - Hunter, Martin: Redfern and Hunter on International Arbitration. Oxford-New York, Oxford University Press, 2009. 33., Okányi Zsolt: Választottbíráskodás Magyarországon belföldi és nemzetközi ügyekben. Budapest, Alapszín, 2009. 44.

[269] Varga István: Az objektív arbitrabilitás magyar szabályozásának története és csomópontjai. In Máthé Gábor - Révész T. Mihály - Gosztonyi Gergely (szerk.): Jogtörténeti parerga. Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 60. születésnapja tiszteletére. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 364. o., Girsberger-Voser: i. m. 27-28., Born: i. m. 12-13.

[270] Horváth: i. m. 32.

[271] Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 5. §.

[272] Blackaby- Partasides-Redfern-Hunter: i. m. 33., Horváth: i. m. 33., Girsberger-Voser: i. m. 30-31.

[273] Born: i. m. 15. o.

[274] Blackaby-Partasides-Redfern-Hunter: i. m. 31., Born: i. m. 10.

[275] Varga: i. m. 364.

[276] Lásd a külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezményt [kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet].

[277] Blackaby-Partasides-Redfern-Hunter: i. m. 32.

[278] A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény. Magyarországon kihirdette az 1962. évi 25. törvényerejű rendelet.

[279] Hasonlóan Blackaby- Partasides-Redfern-Hunter: i. m. 32-33.

[280] Ld. az Európai Parlament és a Tanács a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) 45-47. cikkeit.

[281] 1215/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bek. a) pontja.

[282] 1215/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bek. a) pontja.

[283] Emmanuel Gaillard: Impecuniosity of Parties and Its Effects on Arbitration: A French View. In: German Institution of Arbitration (ed.): Financial Capacity of the Parties. A Condition of the Validity of Arbitraton Agreements? Peter Lang, Frankfurt, 2004. 83. (saját fordítás).

[284] EBD 2014.11.G4.

[285] BGH III ZR 33/00, CLOUT Case 404.

[286] Vbtv. 8. § (1) bek., Zivilprozessordnung (ZPO) § 1032.

[287] A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény II. cikk 3. bekezdése, amely szerint "Az egyik fél kérelmére bármely Szerződő Állam bírósága választottbírósági eljárásra utasítja a feleket, ha olyan ügyben indítottak pert előtte, amelynek tárgyában a felek a jelen cikk értelmében megállapodást kötöttek, kivéve ha megállapítja, hogy az említett megállapodás semmis, hatálytalan vagy nem teljesíthető." Magyarországon kihirdette az 1962. évi 25. törvényerejű rendelet. Az egyezmény angol szövege az UNCITRAL Mintatörvényhez hasonlóan az "incapable of being performed" kifejezést használja, tehát a Vbtv. 8. §-a ugyanazt az angol kifejezést ülteti át a magyar jogba a "betarthatatlan" szóval, amit a New York-i Egyezmény magyar szövege "nem teljesíthető"-ként fordít.

[288] UNCITRAL Digest of Case Law on the Model Law on International Commercial Arbitration (2012), 41-43., van den Berg, Albert Jan: The New York Convention of 1958. Towards a Uniform Judicial Interpretation. Kluwer, 1981, 159-161.

[289] BH 2003.126.

[290] A régi Ptk. 241. §-ához kapcsolódó bírói gyakorlat szerint tartós jellegű az a szerződés, amelynek teljesítése a felek magatartását egymás iránt hosszabb időre megszabja, még akkor is, ha a teljesítés végeredményben egyetlen aktussal megy végbe (GKT 82/1973. szám). Hasonlóan foglal állást az új Ptk. 6:192. §-ának értelmezése körében Kemenes István: A szerződés módosítása. In: Vékás Lajos - Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest, Wolters Kluwer, 2015, 1639.

[291] Elvileg felvethető, hogy a választottbírósági szerződés egy olyan speciális - külön törvényben szabályozott - szerződéstípus, amelyre nem feltétlenül lehet a Ptk. valamennyi kötelmi jogi szabályát alkalmazni. A bírói gyakorlat azonban igenis alkalmazza a Ptk. szabályait a választottbírósági szerződésekre, pl. abban a kérdésben is, hogy egy általános szerződési feltételben foglalt választottbírósági kikötés miként válik a felek szerződésének részévé, illetve hogy a Ptk. szabályai szerint érvényes-e. Nincs olyan tételes jogi szabály, amely kifejezetten kizárná a Ptk. 6:192. §-ának alkalmazását a választottbírósági szerződésekre.

[292] Harmathy Attila: A szerződés módosítása. A tartozáselismerés. In: Gellért György (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. Budapest, CompLex, 2007, 908. Hasonlóan Kemenes: i. m. 1640.

[293] Vbtv. 24. § (1) bek.

[294] Vbtv. 8. §.

[295] Vbtv. 25. § (1) bek.

[296] Vbtv. 55. § (1) bek. b) és d) pontok.

[297] Dr. Okányi Zsolt ügyvéd CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP.

[298] A választottbírósági megállapodások vélelmezett érvényessége és kikényszeríthetősége közvetett módon, egyes rendelkezésekbe beleértve jelenik meg a Genfi Európai Egyezményben (ld. Gary B. Born: International Commercial Arbitration. Kluwer, 2009. 569.

[299] Ld. Gary B. Born: International Commercial Arbitration. i. m. 573.

[300] Ld. Gary B. Born: International Commercial Arbitration. i. m. 712.

[301] Ugyanez a szabály érvényesült a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 38. § (3) bekezdése alapján az új Vbtv. hatálybalépését megelőzően. Csődtv. 38. § (3) "felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni."

[302] Angol nyelven: "the fact that one of the parties is subject to bankruptcy proceedings is not in itself sufficient to render a dispute non-arbitrable per se... The only disputes which are excluded are those which have a direct link with the bankruptcy proceedings, namely those disputes arising from the application of rules specific to those proceedings."

[303] Janos Paczy v. Haendler & Natermann GmbH [1981] 1. Lloyd's Rep. 302. CA.

[304] Idézi: Boronkay Miklós - ifj. Wellmann György: A választottbíráskodás helyzete Magyarországon. MTA Law Working Papers, 2015/12. 18. old. Ld. http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/mtalwp/2015_12_Boronkay-Wellmann.pdf

[305] Ld. UNCITRAL 2012 Digest of Case Law on the Model Law on International Commercial Arbitration, 34.

[306] A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) III ZR 33/00, CLOUT Case 404. számú ügy.

[307] Boronkay Miklós - ifj. Wellmann György: A választottbíráskodás helyzete Magyarországon. i. m.

[308] Boronkay Miklós - ifj. Wellmann György: A választottbíráskodás helyzete Magyarországon. i. m. 17.

[309] Mestyán Szabolcs - Fazakas Balázs: Insolvency Meets Arbitration in Hungary. CEE Legal Matters, February 2016. 96-97. http://www.ceelegalmatters.com/Magazines/ISSUE_CEELM_3.1_free.pdf?bcsi_scan_101f9ca0b77a944d=0&bcsi_scan_filename=ISSUE_CEELM_3.1_free.pdf

[310] Dr. Kecskés László - Lukács Józsefné Dr. (szerk.): Választottbírók Könyve HVG-ORAC, Budapest, 2012.

[311] Ügyvédek.

[312] Slovak Republic v. Achmea ( C284/16).

[313] Ld. pl. C-205/06 Commission v Austria and C-249/06 Commission v Sweden, Commission v. Slovakia (2011) C-264/09. (European Court of Justice)., Opinion C 2/15 (EU - Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás).

[314] Ld. pl. a Bizottság által indított kötelességszegési eljárást 5 olyan tagállammal szemben, amely kétoldalú egyezményei választottbírósági eljárásokban merültek fel. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5198_en.htm

[315] A "beruházásvédelmi vitarendezésen", "beruházásvédelmi választottbíráskodáson" a nemzetközi, két vagy többoldalú egyezményeken alapuló, a befektető és a fogadó állam közötti választottbírósági vitarendezési eljárást értjük, tehát teljes egészében kirekesztjük ezekből a magánjogi beruházási szerződésen alapuló jogvitákat

[316] Ld. pl. Rudolf Dolzer - Christoph Schreuer: Principles of international investment law (Oxford University Press 2008),

[317] " Just as the Court of Justice of the European Communities has held that its own perspective is dictated by the treaties that established it, so the perspective of this Tribunal must begin with the instrument by which and the legal order within which consent originated, [...] That framework is the BIT and international law, including applicable EU law". Eureko B.V. v. Slovak Republic (2010) PCA Case No. 2008-13 228 (Ad hoc arbitration tribunal under UNCITRAL rules). E körben más jogrendszerek alkalmazása is elképzelhető. Ilyenek lehetnek az előbb hivatkozott választottbírósági "ajánlat" elfogadásával kapcsolatos kérdések, a társasági jogi jogutódlás stb. kérdései: ld. pl Veijo Heiskanen, 'Forbidding Depecage: Law Governing Investment Treaty Arbitration' (2008-2009) 32(2) SUFFOLK TRANSNATIONAL LAW REVIEW 367.

[318] Eureko B.V. v. Slovak Republic (9. lábjegyzet) 222.

[319] A felek által kifejezetten, vagy az eljáró állandó választottbírósági intézmény kiválasztásán keresztül közvetetten választott eljárási szabályokkal itt természetesen külön nem szükséges foglalkoznunk.

[320] Magyarországon kihirdetve az 1962. évi 25. törvényerejű rendeletben a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény kihirdetéséről (a továbbiakban "New York-i Egyezmény")

[321] Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezmény, Magyarországon kihirdette 1987. évi 27. törvényerejű rendelet

[322] https://icsid.worldbank.org/en/Pages/about/Database-of-Member-States.aspx

[323] Az ICSID választottbíróság ítéletének végrehajtása a részes tagállamban az ICSID-egyezmény alapján történik, amely szerint az ilyen ítéletet úgy kell végrehajtani, mint az adott állam legfelsőbb bíróságának ítéletét (1987. évi 27 #305) 54. cikk.

[324] "The Tribunal cannot derive any part of its jurisdiction or authority from EU law as such: its jurisdiction is derived from the consent of the Parties to the dispute, in accordance with the BIT and German law. Although EU law, as between the EU and member States of the EU (including Respondent and the Netherlands, but not Claimant), operates at the level of international law, EU law operates, as between the Parties, as part of German law as the lex loci arbitri." ibid 225, ld. továbbá Electrabel S.A. v. Republic of Hungary (2012) ICSID CASE NO. ARB/07/19 4.112 (ICSID Arbitral Tribunal): "This ICSID arbitration is a dispute resolution mechanism governed exclusively by international law. [...] this Tribunal is required to operate in the international legal framework of the ECT and the ICSID Convention, outside the European Union.", illetve: RREEF Infrastructure (G.P.) Limited and RREEF Pan-European Infrastructure Two Lux S.? r.l. v. Kingdom of Spain (2016) (ICSID Case No. ARB/13/30 75 (ICSID Arbitral Tribunal).

[325] Például az Achmea-ügyben hivatkozott (Cseh)Szlovák-Holland BIT 8. cikk (6): "The arbitral tribunal shall decide on the basis of the law, taking into account in particular though not exclusively: o the law in force of the Contracting Party concerned; o the provisions of this Agreement, and other relevant Agreements between the Contracting Parties; o the provisions of special agreements relating to the investment; o the general principles of international law." http://investmentpolicyhub.unctad.org/Download/TreatyFile/2080

[326] Eszerint az eljáró bíróság az "egyezménnyel, továbbá a nemzetközi jog alkalmazott szabályaival és elveivel összhangban hozza meg döntéseit" ECT 26. cikk (6) bek.

[327] Kihirdette az 1987. évi 12. törvényerejű rendelet (a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről) Ld. annak 31. cikk (3) bekezdés c) pontját, amely szerint "a szövegösszefüggés mellett figyelembe kell venni: c) a nemzetközi jognak a részes felek viszonyában alkalmazható bármely idevonatkozó szabályát."

[328] Eureko B.V. v. Slovak Republic (9. lábjegyzet), hasonló az ECT alapján eljáró RREEF Infrastructure (G.P.) Limited and RREEF Pan-European Infrastructure Two Lux S.? r.l. v. Kingdom of Spain (16. lábjegyzet) 73 és BLUSUN S.A. JEAN-PIERRE LECORCIER AND MICHAEL STEIN v. ITALIAN REPUBLIC (2016) ICSID Case No. ARB/14/3 278 (ICSID Arbitral Tribunal)

[329] Ld. Kende: Arbitral Awards Classified as State Aid under European Union Law ELTE Law Journal 2015/1 http://eltelawjournal.hu/arbitral-awards-classified-state-aid-european-union-law/

[330] Ld. ebben az értelemben: "For example, EU law may affect the capacity of a State to consent to an international treaty, or may affect the performance of obligations under the treaty, or may be part of the law applicable to determine the scope of obligations under the treaty, or may affect the manner in which disputes arising under the treaty must be settled and the jurisdiction of tribunals established outside the EU legal order." Eureko B.V. v. Slovak Republic (9. lábjegyzet) 229.

[331] Ld. pl. Eastern Sugar B.V. v. Czech Republic (2007) SCC no 088/2004 (Arbitration Institute of Stockholm Chamber of Commerce/Uncitral), EURAM v. Slovakia (2012) PCA CASE NO. 2010-17: 53 (UNCITRAL ad hoc arbitration) , EURAM v. Slovakia (2012) PCA CASE NO. 2010-17: 54 (UNCITRAL ad hoc arbitration).

[332] Ld. pl. Eastern Sugar B.V. vs The Czech Republic (2007) SCC No. 088/2004 169-172 (UNCITRAL ad hoc arbitration) Eureko B.V. v. Slovak Republic (9. lábjegyzet) 266.

[333] Charanne B.V. Construction Investments S.A.R.L. v. Kingdom of Spain (2016) 062/2012 441 (Stockholm Chamber of Commerce) ; Electrabel S.A. v. Republic of Hungary (16. lábjegyzet) 4.155.; EURAM v. Slovakia (22. lábjegyzet) 248.

[334] Charanne B.V. Construction Investments S.A.R.L. v. Kingdom of Spain (n 94) 428.

[335] A Delgado Casteleiro, Disconnecting from the Energy Charter Treaty: Disconnection clauses and normativeconflicts between European Union law and the Energy Charter in Treaty in: http://www.academia.edu/32822278/Disconnecting_from_the_Energy_Charter_Treaty_Disconnection_clauses_and_normative_conflicts_between_European_Union_law_and_the_Energy_Charter_Treaty; Eric Leikin : The Future of Intra-EU ECT Claims in the Face of EC Opposition: Boom or Bust? Kluwer Arbitration Blog September 15, 2017 http://arbitrationblog.kluwerarbitration.com/2017/09/15/icca-2/?print=print

[336] Charanne B.V. Construction Investments S.A.R.L. v. Kingdom of Spain (n 94) 445.

[337] BLUSUN S.A. JEAN-PIERRE LECORCIER AND MICHAEL STEIN v. ITALIAN REPUBLIC (20. lábjegyzet) 289, RREEF Infrastructure (G.P.) Limited and RREEF Pan-European Infrastructure Two Lux S.? r.l. v. Kingdom of Spain (16. lábjegyzet) 87.

[338] Eureko B.V. v. Slovak Republic (9. lábjegyzet) 225; EURAM v. Slovakia (22. lábjegyzet) 281.

[339] Eureko B.V. v. Slovak Republic (9. lábjegyzet) 284 EURAM v. Slovakia (22. lábjegyzet) 285.

[340] Lásd Eureko B.V. v. Slovak Republic (9. lábjegyzet); Eureko B.V. v. Slovak Republic (9. lábjegyzet).

[341] A pontosság kedvéért, Szlovákia először a hatáskörről szóló döntést, majd a végleges döntést támadta meg.

[342] "A tagállamok vállalják, hogy a Szerződések értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitáikat kizárólag a Szerződésekben előírt eljárások útján rendezik."

[343] "Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben: a) a Szerződések értelmezése; b) az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése; Ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést...."

[344] "A Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés."

[345] OPINION OF ADVOCATE GENERAL WHATELET Slowakische Republik v. Achmea BV (2017) Case C-284/16 59-83.

[346] Ld. EURAM v. Slovakia (22. lábjegyzet) 275.

[347] OPINION OF ADVOCATE GENERAL WHATELET Slowakische Republik v. Achmea BV (35. lábjegyzet) 84-129.

[348] Ld. pl. Konstanze V Papp: 'Clash of autonomous legal orders: Can EU Member State courts bridge the jurisdictional divide between investment tribunals and the ECJ? A plea for direct referral from investment tribunals to the ECJ' (2013) 50(4) Common Market Law Review 1039 http://www.kluwerlawonline.com/document.php?id=COLA2013107

[349] OPINION OF ADVOCATE GENERAL WHATELET Slowakische Republik v. Achmea BV (35. lábjegyzet) 183-272.

[350] Slowakische Republic v. Achmea (2018) C 284/16 (European Court of Justice)

[351] Ibid. 32-37.

[352] Ibid. 39-49.

[353] Ibid. 50-53

[354] Ibid. 54-58.

[355] Allan Rosas: 'The Status in EU Law of International Agreements Concluded by EU Member States' (2011) 34(5) Fordham International Law Journal 1304-1310.

[356] Jan Klabbers: Treaty conflict and the European Union (Cambridge University Press 2009) 122.

[357] Rosas (45. lábjegyzet), 1320.

[358] Ld. pl. A. Redfern and others, Law and Practice of International Commercial Arbitration, (Sweet&Maxwell 2004) 10-06 510.

[359] Christian Tietje - Clemens Wackernagel: 'Enforcement of Intra-EU ICSID Awards: Multilevel Governance, Investment Tribunals and the Lost Opportunity of the Micula Arbitration' (2015) 16 The journal of world investment & trade 205 217; Philip F J S Strik, Shaping the single European market in the field of foreign direct investment (Modern studies in European law volume 44, Hart Publishing 2014). A Felek hivatkozásai között ld. BLUSUN S.A. JEAN-PIERRE LECORCIER AND MICHAEL STEIN v. ITALIAN REPUBLIC (20. lábjegyzet) 261.

[360] Ld. 11. lábjegyzet.

[361] Rosas (45. lábjegyzet), 1310.

[362] Act LX of 2017 on arbitration (as in force on 8 August 2018). This translation has been produced by the Ministry of Justice for informational purposes only.

[363] Effective as of 19 March 2019

[364] This article originally appeared in Christian Klausegger, Peter Klein, Florian Kremslehner, Alexander Petsche, Nikolaus Pitkowitz, Irene Welser, Gerold Zeiler (eds.): Austrian Yearbook on International Arbitration 2019. Manz, Wien, 2019, 129-143.

[365] Section 64(1) of the Arbitration Act.

[366] Section 65(1) of the Arbitration Act.

[367] Section 46(3) of the Arbitration Act 1994.

[368] László Kecskés, A választottbíráskodásra vonatkozó jogi szabályozás kialakulása és fejlődése Magyarországon, in Választottbírók Könyve 174-182 (Kecskés & Lukács, 2012).

[369] The statistics were provided by the Secretariat of the Commercial Arbitration Court.

[370] Section 17(3) of Act CXCVI of 2011 on National Assets and Section 2 of Act LXV of 2012 amending the Arbitration Act 1994. For an overview see István Csongor Nagy, The lesson of a short-lived mutiny: the rise and fall of Hungary's controversial arbitration regime in cases involving national assets, The American Review of International Arbitration 239-246 (2016/2).

[371] Decision of the Hungarian Constitutional Court no. 14/2013. (VI. 17.) AB.

[372] Sections 33 and 35 of Act VII of 2015 on the investment related to the maintenance of the capacity of the Nuclear Plant of Paks, as well as on the amendment of certain connected acts.

[373] Sections 33 and 35 of Act VII of 2015 on the investment related to the maintenance of the capacity of the Nuclear Plant of Paks, as well as on the amendment of certain connected acts.

[374] Reasoning of Bill no. T/15361 on Arbitration (submitted to the Hungarian Parliament on April 26, 2017).

[375] In addition, Section 3(3) of the Arbitration Act reflects the new Article 2A of the 2006 UNCITRAL Model Law, while Section 8 of the Arbitration Act reflects the amended Article 7 of the 2006 UNCITRAL Model Law (Option I).

[376] Section 67(1) of the Arbitration Act.

[377] Section 67(7) of the Arbitration Act.

[378] Section 67(6) of the Arbitration Act.

[379] Section 61(2) of the Arbitration Act.

[380] Sections 61(4) and 62 (4) of the Arbitration Act.

[381] Section 61(8) of the Arbitration Act.

[382] Section 61(2) and (7) of the Arbitration Act. A Board member may be revoked only if he/she has become unworthy of his/her office and four other Board members request his/her removal from the Board.

[383] Section 63 of the Arbitration Act.

[384] Section 63(5) of the Arbitration Act.

[385] Section 12(3)(a)-(b) of the Arbitration Act.

[386] The full Roll of Arbitrators is available on the website of the Commercial Arbitration Court (https://mkik.hu/en/roll-of-arbitrators-2018-2021, last visited 28 December 2018).

[387] The English version of the Budapest Rules is available on the website of the Commercial Arbitration Court (https://mkik.hu/uploads/documentitem/118/mkik-rules-2018-en-1539156953.pdf, last visited 28 December 2018)

[388] István Varga, A választottbírósági eljárásjog megújulása, Eljárásjogi Szemle 1-2 (2018/1), János Burai-Kovács, Az új választottbírósági törvény tényleges alternatív a magánjogi perekben, Ügyvédek Lapja 4 (2018/4).

[389] Section 62(2)(b) of the Arbitration Act.

[390] Section 3(3) of the Arbitration Act.

[391] For a short time, the Arbitration Act contained a definition of international arbitration and one single provision for such proceedings (concerning the appointment of the chairman of the arbitral tribunal), however these rules were already abolished by Sections 45 and 47 of Act LIV of 2018.

[392] The original wording of Section 1(1) of the Arbitration Act provided that the Act is applicable if the seat of the permanent arbitration court is in Hungary. It furthermore stated that in Hungary the Commercial Arbitration Court shall act as permanent arbitration court. The ICC was in particular concerned whether these rules enable an ICC arbitral tribunal to conduct an arbitration with a seat in Budapest. This matter was discussed in detail at the arbitration conference organized by the Central European University on 17 May 2018. See also Sarolta Édua Szabó, Az új Választottbírósági törvény tárgyi hatályával kapcsolatos koncepcionális és gyakorlati problémák, Polgári Jog 41-73 (2018/7-8).

[393] Section 1(1) of the Arbitration Act, as amended by Section 44(1) of Act LIV of 2018.

[394] Section 3(1) item 1 of the Arbitration Act.

[395] Section 1(3) of the Arbitration Act.

[396] Section 66 of the Arbitration Act.

[397] Judgements of the Hungarian Supreme Court no. BH 2001.131, BH 2012.296, Kúria Gfv.VII.30.347/2013.

[398] Judgement of the Metropolitan Court of Appeal of Budapest no. ÍH 2012.67., judgement of the Court of Appeal of Szeged no. BDT 2013.2923.

[399] Judgement of the Court of Appeal of Pécs no. BDT 2013. 2944.

[400] Judgement of the Metropolitan Court of Appeal of Budapest no. BDT 2013.3028.

[401] The Hungarian Supreme Court's law-unification decision no. 3/2013. PJE.

[402] Section 6:104(1)(i) of Act V of 2013 on the Civil Code (the Civil Code).

[403] Section 6:103(3) of the Civil Code.

[404] Section 617 Austrian Code of Civil Procedure (Zivilprozessordnung).

[405] Articles 17-17I of the 2006 UNCITRAL Model Law, Sections 18-27 of the Arbitration Act.

[406] Sections 26-27 of the Arbitration Act.

[407] Article 33 of the Budapest Rules.

[408] See, for example, Article 29 and Appendix of the ICC Arbitration Rules, Appendix II of the SCC Rules or Article 43 of the Swiss Rules of International Arbitration.

[409] Article 33 of the Vienna Rules.

[410] Section 35 of the Arbitration Act.

[411] Section 37 of the Arbitration Act.

[412] Articles 14 of the Vienna Rules.

[413] Article 21(5) of the Budapest Rules, Article 18 of the Vienna Rules.

[414] Article 38 of the Budapest Rules.

[415] Article 15(1) of the Vienna Rules.

[416] Hungarian Supreme Court's decisions no. BH 2013.100., Gfv.30.099/2011/7., Gfv.30.299/2012/12. and Gfv.30.141/2010/24.

[417] Hungarian Supreme Court's decision no. Gfv.30.141/2010/24.

[418] Section 61(8) of the Arbitration Act.

[419] István Varga, A választottbírósági eljárásjog megújulása, supra note 24, at 4.

[420] Article 16(5) of the Vienna Rules.

[421] Article 2(3) of the Vienna Rules.

[422] Articles 14-15 of the Budapest Rules, Article 7 of the Vienna Rules.

[423] See, for example, Article 6 of the SCC Rules for Expedited Arbitrations.

[424] See, for example, Appendix VI of the ICC Arbitration Rules or Article 42 of the Swiss Rules of International Arbitration.

[425] Article 36 of the Budapest Rules.

[426] Article 5 of the Budapest Rules.

[427] Article 52(12) of the Budapest Rules.

[428] Article 45(8) of the Vienna Rules.

[429] Article 40(1) of the Budapest Rules, Article 29(1) of the Vienna Rules.

[430] István Varga, A választottbírósági eljárásjog megújulása, supra note 24, at 8.

[431] Article 31(3) of the Budapest Rules.

[432] Article 28(1) of the Vienna Rules, Franz T. Schwarz & Christian W. Konrad, The Vienna Rules. A Commentary on International Arbitration in Austria, 419-426 (2009).

[433] Article 26(1) of the Budapest Rules.

[434] Article 36(3) of the Vienna Rules. A similar provision is contained in Article 43(2) of the Budapest Rules, which enables the arbitral tribunal to issue an award with only the signature of the majority of the arbitrators, provided that the award indicates the reason why a signature is missing.

[435] This is the solution under the UNCITRAL Model Law 2006 (see Art. 34).

[436] For example, some sort of revision or at least a similar remedy is provided for in the following European legal systems: Switzerland ("Revision"), France ("recours en révision"), the Netherlands ("herroeping"), Italy ("Revocazione"), Hungary ("eljárásújítás"). See, Nathalie Voser & Anya George, Revision of Arbitral Awards, ASA Special Series No. 38 45-51 (2012).

[437] In most jurisdictions the state courts decide on revision requests, with the exception of France and Hungary.

[438] Section 50(1) of the Arbitration Act.

[439] Section 49 of the Arbitration Act.

[440] Section 123(2)(a) of the Federel Tribunal Act, which is applied by analogy in arbitration proceedings, see Nathalie Voser & Anya George, Revision, supra note 72, at 56.

[441] Section 123(2)(a) of the Federel Tribunal Act, which is applied by analogy in arbitration proceedings, see Nathalie Voser & Anya George, Revision, supra note 72, at 57.

[442] Sections 611(2)(6) and 530(1) of the Austrian Code of Civil Proceedure.

[443] László Kecskés, A választottbíráskodás problémái Magyarországon a 2017. évi LX. törvény elfogadása utáni helyzetben, Európai Jog 2017/5 (2-3) and István Varga, A választottbírósági eljárásjog megújulása, supra note 24, at 9.

[444] Section 49 of the Arbitration Act.

[445] According to the information received from the Commercial Arbitration Court, as of 31 August 2018 the number of new cases did not decrease compared to year 2017.

[446] Presentation of dr. János Burai-Kovács,President of the Court of Arbitration operated by the Hungarian Chamber of Commerce and Industry held in Zagreb in 6 December 2018

[447] Prof. Dr István Varga professor and head of department, ELTE Department of Civil Procedure, attorney-at-law, arbitrator in several arbitration courts. The present study is the written version of the presentation given at the conference held on 5 May 2018 by the Hungarian Lawyers Association in the Budapest Bar Association; which mostly follows the freer style of the verbal presentation. The footnotes refer to the changes to the legislation that took place after holding the conference and submitting this study.

[448] Meanwhile, following the oral presentation - the basis of this present document-, these regulations have been repealed by Section 47 of Act LIV of 2018 on Business Secrets, whereby the problem indicated has been remedied.. See above, footnote 2. Changes since the submission of this study are referred to in the footnotes.

[449] Meanwhile, following the oral presentation - the basis of this paper - Section 45 of Act LIV of 2018 on Business Secrets repealed this provision and thereby remedied the problem indicated. The text effective as of 8 August 2018 reads as follows: "When appointing the missing arbitrator, the qualification and any other characteristic agreed upon by the parties as well as any other aspects that will foreseeably secure the appointment of an independent and impartial arbitrator shall be considered. If, in cases falling within the jurisdiction of the Commercial Arbitration Court, there is no individual on the recommended list of arbitrators having the qualification or other characteristic, individuals who are not the recommended list of arbitrators may also be appointed as sole arbitrator or presiding arbitrator.".

[450] Meanwhile, it has been repealed. See above: footnote 2.

[451] In the meantime, following the presentation of this paper, Section 44 of Act LIV of 2018 on Business Secrets has appropriately amended this provision, thereby solving the indicated problem. The text in effect as of 8 August 2018 already reads as follows: "The provisions of this Act shall apply if the place of arbitration is in Hungary."

[452] In the meantime, following the presentation of this paper, Section 44 of Act LIV of 2018 on Business Secrets has amended this provision, but, unfortunately with an incorrect content different to the one suggested in the presentation. Thereby the indicated problem acquired an even more serious dimension. The text effective as of 8 August 2018 reads as follows: "Unless an international convention provides otherwise, Section 9, Section 10, Sections 26 to 28, Section 40, Section 53 and Section 54 shall apply in case of the proceedings of a permanent court of arbitration seated in Hungary also if the place of arbitration is outside Hungary." The inclusion of the wording "in case of the proceedings of a permanent court of arbitration seated in Hungary" takes the meaning of the rule away, since accordingly, presently even court assistance in a broad sense (including the termination of proceedings in accordance with Section 9!) is not applicable in case of a place of arbitration outside Hungary.

[453] Attorney at Law, Partner of Nagy és Trócsányi

[454] act LX of 2017 on arbitration, which replaced the old arbitration act LXXI of 1994

[455] UNCITRAL Model Law on International Commercial Arbitration (1985), with amendments as adopted in 2006 - http://www.uncitral.org/pdf/english/texts/arbitration/ml-arb/07-86998_Ebook.pdf

[456] https://www.uncitral.org/pdf/english/texts/arbitration/arb-rules-revised/arb-rules-revised-2010-e.pdf; a Hungarian translation at: http://www.nt.hu/dinamic/letoltesek/5/uncitral-valasztottbiraskodasi-szabalyzat2010.pdf - the new art. 1, para. 4 adopted in 2013 would be redundant in the context of the Rules

[457] For UNCITRAL's mandate, history and activities see its own short guide at http://www.uncitral.org/pdf/english/texts/general/12-57491-Guide-to-UNCITRAL-e.pdf

[458] UNCITRAL General Assembly resolution 40/72 of December 11, 1985

[459] Introduction to the UNCITRAL 2012 Digest of Case Law on the Model Law on International Commercial Arbitration - http://www.uncitral.org/pdf/english/clout/MAL-digest-2012-e.pdf

[460] https://www.uncitral.org/pdf/english/texts/arbitration/arb-notes/arb-notes-e.pdf

[461] http://www.uncitral.org/uncitral/en/uncitral_texts/arbitration/2006recommendation.html and http://www.uncitral.org/pdf/english/texts/arbitration/arb-recommendation-2012/13-80327Recommendations-Arbitral-Institutions-e.pdf

[462] http://www.uncitral.org/pdf/english/texts/arbitration/NY-conv/2016_Guide_on_the_Convention.pdf

[463] Convention on the Recognition and Enforcement of Foreign Arbitral Awards (New York, 1958), in Hungary decree of act effect 25 of 1962

[464] Money and Capital Market Permanent Arbitration Court (Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság) and Energetics Permanent Arbitration Court (Energetikai Állandó Választottbíróság)

[465] https://www.ibanet.org/Publications/publications_IBA_guides_and_free_materials.aspx

[466] See in details in: Comparison of International Arbitration Rules (2013) - ISBN 978-1-937518-16-5, or at https://www.bakermckenzie.com/-/media/files/insight/publications/2016/04/comparative-chart-of-international-arbitration/mm_london_comparativechart_apr16_updated.pdf?la=en

[467] Igazságügyi Minisztérium, Magánjogi és igazságügyi Kodifikációs Főosztály

[468] Speech on the HCCI / Hungarian Ministry of Justice Conference: Hungarian Arbitration on UNCITRAL bases, 14 November 2018

[469] Special Counsel Hughes Hubbard & Reed LLP One Battery Park Plaza New York,

[470] Working Paper Prepared for: Hungary's New Arbitration Law in an International Context Presented in Budapest on January 14, 2019 at the ELTE University, Faculty of Law

[471] Sons of Thunder, Inc. v. Borden, Inc., 148 N.J. 396 (1997) (while the implied covenant of good faith and fair dealing cannot override an express termination clause (419), a party to a contract may breach that implied covenant "in performing its obligations even when it exercises an express and unconditional right to terminate" (422); confirming jury award of one year's lost profits; jury had sufficient evidence to find defendant not "'honest in fact' as required by the [Uniform Commercial Code]. Because its conduct destroyed [plaintiff's] reasonable expectations and right to receive the fruits of the contract, [defendant] also breached the implied covenant of good faith found in New Jersey's common law." (425)).

[472] See Gary B. Born, The New York Convention: A Self-Executing Treaty, 40 Mich. J. Int'l L. 115 (2018), available at: https://repository.law.umich.edu/mjil/vol40/iss1/4, for a persuasive case that the Convention's provisions for recognition and enforcement of arbitration agreements and of arbitral awards "should be regarded as self-executing and directly applicable in U.S. (and other national) courts."

[473] Mitsubishi Motors Corp. v. Soler Chrysler-Plymouth, Inc., 473 US 614 (1985) (US court should enforce an agreement to resolve antitrust claims by arbitration when that agreement arises from an international transaction).

[474] G. Born, International Arbitration Law and Practice 218 (2d ed. 2015) (quoting. e.g., S. Seas Navigation Ltd. of Monrovia v. Petroleos Mexicanos of Mex. City, 606 F. Supp. 692, 694 (S.D.N.Y. 1985) ("Such an award is not `interim' in the sense of being an `intermediate' step toward a further end. Rather, it is an end in itself, for its very purpose is to clarify the parties' rights in the `interim' period pending a final decision on the merits.")).

[475] The UNCITRAL Model Law provides in relevant part in Art 17(2): "An interim measure is any temporary measure, whether in the form of an award or in another form, by which, at any time prior to the issuance of the award by which the dispute is finally decided, the arbitral tribunal orders a party to: (a) Maintain or restore the status quo pending determination of the dispute ..." In English translation, the HAA provides in relevant part in Section 18(2): "By the interim measures, prior to the award concluding the dispute, the arbitration panel shall instruct the party to a) maintain or restore some status until conclusion of the dispute ..." NB: the UNCITRAL Arbitration Rules provide in Art 26 (2): "An interim measure is any temporary measure by which at any time prior to the issuance of the award by which the dispute is finally decided, the arbitral tribunal orders a party, for example, and without limitation, to: (a) Maintain or restore the status quo pending determination of the dispute ..."

[476] Budapest Rule 43(1) provides: "43. [Making of the Award and Service on the Parties] (1) The arbitral tribunal shall make an award if it decides the dispute on the merits, or if the parties request that the settlement made between them be recorded in the form of an award. The arbitral tribunal may record the parties' settlement in the form of an award on agreed terms provided that its contents comply with the law. The arbitral tribunal may also make an interim award or a partial award."

[477] G. Born, International Arbitration Law and Practice 220-221 (2d ed. 2015) ("The weight of authority is correct in rejecting the McCreary/Cooper view that the Convention precludes court-ordered provisional measures in aid of arbitration.")

[478] Instant Air Freight Co. v. CF Air Freight, Inc., 882 F. 2d 797 (3d Cir. 1989) (no irreparable harm where plaintiff failed to demonstrate that money damages were not ascertainable and would not adequately compensate for alleged imminent destruction of its business; plaintiff failed to demonstrate, with adequate evidence, that it would be forced to shut down entirely in the absence of injunctive relief).

[479] Professor of Law at University of Pécs and Károli Gáspár University, Budapest

[480] Blackaby, Nigel -Partasides, Constantine -Redfern, Alan -Hunter, Martin: Redfern and Hunter on International Arbitration.Oxford-New York, Oxford University Press, 2009. 31. o., Born, Gary B.: International Arbitration. Law and Practice.Kluwer, 2012.10.o.

[481] Paul Stothard, The Right to a Fair Trial and The Arbitration Act 1996: Apparent Conflicts Leave the English Courts Unmoved' (2008) 29 Business Law Review, Issue 1, pp. 2-6

[482] Spigelman, James J., The Truth Can Cost Too Much: The Principle of a Fair Trial (October 25, 2003). Australian Law Journal, Vol. 78, p. 29, 2004.

[483] Professor of European law and private international law, Eötvös Loránd University, Faculty of Law, Budapest. Member of the Governing Council of UNIDROIT (2014-2018).

[484] Section 41 of Act LX of 2017 (hereinafter the 'AA') states: '(1)The arbitral tribunal shall decide the legal dispute in accordance with the provisions of the law chosen by the parties as applicable to the assessment on the merits of the disputed matters. Unless otherwise agreed by the parties, any designation of the law or legal system of a State shall be construed as directly referring to the substantive law of the State concerned and not to its private international law rules. (2) In the absence of a choice of law by the parties, the arbitral tribunal shall determine the applicable substantive law in accordance with the private international law rules which it considers applicable. (3) The arbitral tribunal shall decide ex aequo et bono only if the parties have expressly authorised it to do so. (4) In all cases, the arbitral tribunal shall decide in accordance with the terms of the contract, and shall take into consideration the commercial usages applicable to the transaction.'

[485] For an analysis of the UNICTRAL Model Law, see: Varga, István: Beweiserhebung in transatlantischen Schiedsverfahren, Eine Suche nach Kompromissen zwischen deutscher und US-amerikanischer Beweisrechtstradition ('Proving Evidence in Transatlantic Arbitration: A Search for Compromises between the German and American Traditions of Evidence'), Nomos, C.H. Beck, 2006, p. 341.

[486] The UNCITRAL 2012 Digest of Case Law on the Model Law on International Commercial Arbitration, United Nations, New York, 2012, p. 232.

[487] Regulation (EC) no 593/2008 of the European Parliament and of the Council of 17 June 2008 on the law applicable to contractual obligations (Rome I Regulation).

[488] Regulation (EC) no 864/2007 of the European Parliament and of the Council of 11 July 2007 on the law applicable to non-contractual obligations (Rome II Regulation).

[489] Tímár, Kinga: 'A választottbíráskodással kapcsolatos, aktuális szabályozási szükségletek és javaslatok a polgári perjogi kodifikáció alapján' ('Current Regulatory Needs and Proposals for Arbitration on the Basis of Codifying Civil Procedure'). In: Németh, János-Varga, István: Egy új polgári perrendtartás alapjai ('The Foundations of a New Civil Procedure'), hvg-orac, Budapest, 2014, pp. 647-672, especially p. 666.

[490] Mádl, Ferenc - Vékás, Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga ('Private International Law and the Law of International Economic Relations'), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015, 557 p., especially p. 338.

[491] United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods (11 April 1980); see also Mádl, Ferenc-Vékás, Lajos, op. cit., p. 291.

[492] Sections 23 (2), 28 (3), 30, 45 (1), 50 (2), 59, 63 (2) of PILA.

[493] See Ferrari, Franco-Kröll, Stefan (eds.): Conflict of Laws in International Arbitration, Sellier, NCTCM Studio Legale Associato, 2011, 466 p., pp. 270-273.

[494] UNIDROIT Principles of International Commercial Contracts 2010 (UPICC), UNIDROIT, Rome, 2016, 460; see also its English-Hungarian bilingual edition: Király, Miklós (ed.): UNIDROIT Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei 2010 (' UNIDROIT Principles of International Commercial Contracts'), ELTE Eötvös Kiadó Kft., Budapest, 2014, 121. p.

[495] Regulation (EU) No 1215/2012 of the European Parliament and of the Council of 12 December 2012 on jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in civil and commercial matters. (Brussels IA Regulation)

[496] Article 1 (2) e) of Rome I Regulation.

[497] Article 1 (2) d) of Brussels IA Regulation.

[498] Thus Article 21 of the ICC Arbitration Rules states: 'The parties shall be free to agree upon the rules of law to be applied by the arbitral tribunal to the merits of the dispute.'

[499] Article 28-Rules applicable to substance of dispute.

[500] (1) The arbitral tribunal shall decide the dispute in accordance with such rules of law as are chosen by the parties as applicable to the substance of the dispute. Any designation of the law or legal system of a given State shall be construed, unless otherwise expressed, as directly referring to the substantive law of that State and not to its conflict of laws rules.' Cf. Petsche, Markus: 'The Application of Transnational Law (Lex Mercatoria) by domestic courts'. Journal of Private International Law, Vol. 10 No. 3, December 2014, pp. 489-515, especially 498-499.

[501] 'The arbitral tribunal shall apply the rules of law designated by the parties as applicable to the substance of the dispute.' Cf. Petsche, Markus, op. cit., p. 499.

[502] UNCITRAL 2012 Digest, pp. 121-122.

[503] 'The parties shall be free to agree upon the rules of law to be applied by the arbitral tribunal to the merits of the dispute. In the absence of any such agreement the arbitral tribunal shall apply the rules of law which it determines to be appropriate.'

[504] Article 22 (3) of the LCIA Rules, article 28 (1) of the AAA Rules, and article 24 (1) of the VIAC Rules; cf. Petsche, Markus, op. cit., p. 499.

[505] www.unilex.info

[506] Petsche, Markus, op. cit., p. 502.

[507] See Bonell, Michael, Joachim: 'The law governing international commercial contracts and the actual role of the UNIDROIT Principles', Uniform Law Review, Vol. 23, 2018, pp. 15-41.

[508] UNCITRAL 2012 Digest, p. 121.

[509] Article 1511 (1); cf. Petsche, Markus, op. cit., p. 499.

[510] Article 1051; cf. Boele-Woelki, Katharina: Unifying and Harmonizing Substantive Law and the Role of Conflict of Laws. Hague Academy of International Law, Leiden, Boston, 2010, 274 p.,p..199.

[511] Article 834; cf. Boele-Woelki, op. cit., p. 199.

[512] Article 1700, Code Judiciaire; cf. Boele-Woelki, Katharina, op. cit., p. 199.

[513] Article 31; cf. Boele-Woelki, Katharina, op. cit., p. 199.

[514] Article 1054 (2); cf. Boele-Woelki, Katharina, op. cit., p. 199.

[515] Article 34; cf. Boele-Woelki, Katharina, op. cit., p. 199.

[516] Article 187 (1); cf. Petsche, Markus, op. cit., p. 499.

[517] Article 3 thereof.

[518] Petsche, Markus, op. cit., pp. 504-505.

[519] Ferrari, Franco - Kröll, Stefan, op. cit., pp. 264-265.

[520] Ferrari, Franco - Kröll, Stefan, op. cit., p. 294.

[521] Horváth, Éva - Kálmán, György: Nemzetközi eljárások joga - a kereskedelmi választottbíráskodás ('The Law of International Procedures: Commercial Arbitration'), Osiris, Budapest, 1999, 164 p., pp. 98-99.

[522] Mádl, Ferenc - Vékás, Lajos, op. cit., p. 290.

[523] Kecskés, László - Lukács, Józsefné (szerk.): Választottbírók könyve ('The Book of Arbitrators', hvg-orac, Budapest, 2012, 824. p. especially p. 529.

[524] Bánrévy, Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga ('The Law of International Economic Relations'; seventh, expanded edition), Szent István Társulat, Budapest, 2009, pp. 30-31, 227.

[525] The UNCITRAL 2012 Digest, op. cit., pp. 121-122.

[526] Law Decree No. 25 of 1962 on the promulgation of the Convention on the Recognition and Enforcement of Foreign Arbitral Awards done in New York, 10 June 1958.

[527] Dr. István Erdős, assistant lecturer, ELTE Faculty of Law, Department for Private International Law and European Economic Law, e-mail: erdosistvan@ajk.elte.hu

[528] For the purposes of the present introduction, the term commercial is suggested to be understood in line with the concept of commercial as envisaged in the UNCITRAL Model Law on International Commercial Arbitration (1985, 2006). The term "commercial" should be given a wide interpretation so as to cover matters arising from all relationships of a commercial nature, whether contractual or not. Relationships of a commercial nature include, but are not limited to, the following transactions: any trade transaction for the supply or exchange of goods or services; distribution agreement; commercial representation or agency; factoring; leasing; construction of works; consulting; engineering; licensing; investment; financing; banking; insurance; exploitation agreement or concession; joint venture and other forms of industrial or business cooperation; carriage of goods or passengers by air, sea, rail or road.

[529] Considering the similar subject matter, Parts 1 and 2 of this present contribution are from / based on my study about the interrelation of the conflict of laws rules and practices of state courts and arbitral tribunals. (The study: Istvan Erdos: Illusion or Reality: The Interrelation of the Conflict of Laws Rules and the Practices of State Courts and Arbitral Tribunals pp. 29-52. , 24 p. In: Szabados, Tamás; Király, Miklós (szerk.) Perspectives of Unification of Private International Law in the European Union, Budapest, Magyarország : Eötvös University Press, (2018)

[530] See e.g. BH 1999.471., EBH 1999.128.

[531] Thomas H. Webster and Dr Michael Buhler: Handbook of ICC Arbitration: Commentary, Precedents, Materials, 3rd Edition, Sweet & Maxwell, London, 2014. p. 303.

[532] UNCITRAL Model Law on International Commercial Arbitration (1985), with amendments as adopted in 2006

[533] UNCITRAL Arbitration Rules, 1976, 2010, 2013.

[534] Article 35.

[535] Whereas these issues do come up in arbitration as well. See e.g. C-126/97 Eco Swiss China Time Ltd v Benetton International NV., ECLI:EU:C:1999:269, or Redfern and Hunter on International Arbitration, Oxford University Press, 2015, p. 195, Andrew Barraclough and Jeff Waincymer: Mandatory Rules of Law in International Commercial Arbitration, Melbourne Journal of International Law, Vol 6 [2005].

[536] At the 73rd Conference of the International Law Association held in Rio de Janeiro, Brazil, 17-21August 2008, ILA adopted Resolution No. 6/2008 concerning the ascertaining the contents of the applicable law in international arbitration.

[537] Recommendation No. 1.

[538] Recommendation No. 2.

[539] Recommendation No. 4.

[540] Recommendation No. 7.

[541] Recommendation No. 5.

[542] Recommendation No. 3.

[543] Recommendation No. 9.

[544] Recommendation No. 10.

[545] Recommendation No. 15.

[546] See e.g. Marc Blessing, 'Choice of Substantive Law in International Arbitration' (1997) 14 Journal of International Arbitration, Issue 2, pp. 39-65.

[547] UNCITRAL Model Law on International Commercial Arbitration (1985), with amendments as adopted in 2006. In the European Union a considerable number of member states follow the Model Law: Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Denmark, Estonia, Germany, Greece, Hungary, Ireland, Lithuania, Malta, Poland, Slovakia, Slovenia, Spain, and Scotland (UK).

[548] See Summary Records of the United Nations Commission on International Trade Law for meetings devoted to the preparation of the UNCITRAL Model Law on International Commercial Arbitration, 326th meeting, Yearbook of the United Nations Commission on International Trade Law, 1985, Volume XVI, p. 482.

[549] E.g. Singapore (the term "law" and "rules of law" convey the same meaning and any distinction between them was largely a question of semantics), Finland (there is not much difference in substance or in practice between the two terms).

[550] E.g. United States of America, Germany and France.

[551] Republic of Korea (proposed that the title should be amended to read "Rules and principles applicable to substance of dispute" and so the first sentence of the proposed article should be amended to read "the arbitral tribunal shall decide the dispute in accordance with such rules and principles of law as are designated by the parties").

[552] E.g. Hungary (would have preferred a more traditional approach).

[553] See Summary Records of the United Nations Commission on International Trade Law for meetings devoted to the preparation of the UNCITRAL Model Law on International Commercial Arbitration, 326th meeting, Yearbook of the United Nations Commission on International Trade Law, 1985, Volume XVI, p. 484.

[554] ibid p. 483.

[555] At a certain point there was a considerable support within the Commission to replace the wording "rules of law" to "law", while according the term "law" a broader sense the previously. See: ibid p. 485.

[556] United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods (Vienna, 1980) (CISG).

[557] UNCITRAL Digest of Case Law on the Model Law on International Commercial Arbitration, 2012, p. 121.

[558] See e.g. Arbitral Award 166/2012 International Arbitration Court of the Chamber of Commerce and Industry of the Russian Federation 27.05.2013 (http://www.unilex.info/case.cfm?id=1791), Arbitral Award Permanent Court of Arbitration 2009 (http://www.unilex.info/case.cfm?id=1473), Arbitral Award Centro de Arbitraje de México (CAM) 30.11.2006 (http://www.unilex.info/case.cfm?id=1149).

[559] See e.g. Arbitral Award International Commercial Arbitration Court at the Ukrainian Chamber of Commerce and Industry 22.12.2004 (http://www.unilex.info/case.cfm?id=1099) The case concerned a sales contract between a foreign buyer and an Ukrainian seller where the parties agreed that the law applicable to their contract would be the U.N. Convention on Contracts for the International Sale of Goods (CISG), the lex mercatoria and the UNIDROIT Principles of International Commercial Contracts (1994 edition). However, since according to Article 6 of the Ukrainian Law on Foreign Economic Activity, where the national law of neither party to the contract has been chosen as the applicable law, the applicable law shall be the law of the country in which the seller is situated, the Arbitral Tribunal decided that in the case at hand also the law of Ukraine was applicable.

[560] See e.g. Arbitral Award 233/2012 International Arbitration Court of the Chamber of Commerce and Industry of the Russian Federation 03.10.2013 (http://www.unilex.info/case.cfm?id=1793).

[561] German courts found that Article 28 (1) permits a national court to consider if the award was based on the law chosen by the parties See: CLOUT case No. 375 [Bayerisches Oberstes Landesgericht, Germany, 4 Z Sch 23/99, 15 December 1999], CLOUT case No. 569 [Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg, Germany, 11 Sch 01/01, 8 June 2001]. UNCITRAL Digest of Case Law on the Model Law on International Commercial Arbitration, 2012, p. 122.

[562] In this regard see: Jana Herboczková: Amiable Composition in the International Commercial Arbitration, Cofola 2008, available at: https://www.law.muni.cz/sborniky/cofola2008/files/pdf/mps/herboczkova_jana.pdf, Regis Bonnan: Different Conceptions of Amiable Composition in International Commercial Arbitration: A Comparison in Space and Time, Journal of International Dispute Settlement, Volume 6, Issue 3, 1 November 2015, pages 522-545.

[563] On the interpretation of express authorisation see: CLOUT case No. 507 [Liberty Reinsurance Canada v. QBE Insurance and Reinsurance (Europe) Ltd., Ontario Superior Court of Justice, Canada, 20 September 2002], [2002] CanLII 6636 (ON SC).

[564] ML Article 28 (2).

[565] UNCITRAL Digest of Case Law on the Model Law on International Commercial Arbitration, 2012, p. 121.

[566] ML Article 28 (4).

[567] Federal Supreme Court, Switzerland, 16 December 2009, Decision 4A_240/2009.

[568] According to Article 22 (3) of the LCIA Rules (2014), the Arbitral Tribunal shall decide the parties' dispute in accordance with the law(s) or rules of law chosen by the parties as applicable to the merits of their dispute. If and to the extent that the Arbitral Tribunal decides that the parties have made no such choice, the Arbitral Tribunal shall apply the law(s) or rules of law which it considers appropriate. Article 22 (4) further provides that the Arbitral Tribunal shall only apply to the merits of the dispute principles deriving from "ex aequo et bono", "amiable composition" or "honourable engagement" where the parties have so agreed in writing.

[569] Legislative Decree of 2 February 2006, No. 40.

[570] Article 834.

[571] Article 822.

[572] Arbitration Guide, IBA Arbitration Committee, Italy, March 2012, p. 3.

[573] Law No. 218 of 31 May 1995 on the Reform of the Italian System of Private International Law.

[574] Article 57 provides: Contractual obligations shall be governed in all cases by the Rome Convention of 19 June 1980, on the Law Applicable to Contractual Obligations, as enforced by Law No. 975 of 18 December 1984, without prejudice to any other international conventions, where applicable.

[575] Michael Ostrove, Claudia Salomon, and Bette Shifman (eds.): Choice of Venue in International Arbitration, Oxford University Press, 2013, p. 323.

[576] Book IV, Domestic Arbitration: Articles 1442 to 1503, International Arbitration: Articles 1504 to 1527.

[577] Arbitration Guide, IBA Arbitration Committee, France, March 2012, p. 4.

[578] Thomas H. Webster and Dr Michael Buhler: Handbook of ICC Arbitration: Commentary, Precedents, Materials, 3rd Edition, Sweet & Maxwell, London, 2014. p. 299.

[579] Article 1511.

[580] Article 1512.

[581] On the Czech arbitration law and practice see: Alexander J. Bělohlávek: Arbitration Law of Czech Republic: Practice and Procedure, JurisNet, New York, USA, 2013.

[582] Act of the Czech Republic No. 216/1994 Sb. on arbitration proceedings and on enforcement of arbitration awards.

[583] Article 37 (1).

[584] Article 37 (2).

[585] 91/2012 Coll.

[586] Article 2.

[587] Regulation (EC) No 593/2008 of the European Parliament and of the Council of 17 June 2008 on the law applicable to contractual obligations (Rome I), OJ L 177, 4.7.2008, p. 6-16

[588] Regulation (EC) No 864/2007 of the European Parliament and of the Council of 11 July 2007 on the law applicable to non-contractual obligations (Rome II), OJ L 199, 31.7.2007, p. 40-49

[589] See in this regard e.g. Davor Babić: Rome I Regulation: binding authority for arbitral tribunals in the European Union?, Journal, Journal of Private International Law, Vol 11, [2017], pp. 71 - 90., Burcu Yüksel: The Relevance of the Rome I Regulation to International Commercial Arbitration in the European Union, Journal, Journal of Private International Law, Vol 7, [2011], pp. 149 - 178.,Alexander J Belohlavek: Law Applicable to the Merits of International Arbitration and Current Developments in European Private International Law: Conflict-of-Laws Rules and the Applicability of the Rome Convention, Rome I Regulation and Other EU Law Standards in International Arbitration (March 6, 2010). Czech Yearbook of International Law, pp. 25-46, A. Belohlavek & N. Rozehnalova, eds., JurisPublishing, Inc., 2010. Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=1723715.

[590] Case 102/81 Nordsee Deutsche Hochseefischerei GmbH v Reederei Mond Hochseefischerei Nordstern AG & Co. KG and Reederei Friedrich Busse Hochseefischerei Nordstern AG & Co. KG., ECLI:EU:C:1982:107, paragraphs 10 - 12, Case C-126/97 Eco Swiss China Time Ltd v Benetton International NV., ECLI:EU:C:1999:269, paragraph 34, Case C-125/04 Guy Denuit and Betty Cordenier v Transorient - Mosa?que Voyages et Culture SA., ECLI:EU:C:2005:69, paragraph 13.

[591] Case 109/88 Handels- og Kontorfunktion?rernes Forbund I Danmark v Dansk Arbejdsgiverforening, acting on behalf of Danfoss, ECLI:EU:C:1989:383, paragraphs 7 - 9.

[592] C-555/13 Merck Canada Inc. v Accord Healthcare Ltd and Others, ECLI:EU:C:2014:92, paragraphs 22 - 25.

[593] Act no. 553 of 24 June 2005 on Arbitration. The Arbitration Act was drafted in accordance with the 1985 UNCITRAL Model Law on International Commercial Arbitration.

[594] Article 27 (2).

[595] The annual report of the Court of Justice of the European Union, Judicial activity, 2016, p. 82.

[596] The UNCITRAL Arbitration Rules were initially adopted in 1976.

[597] Article 35 (1).

[598] Article 35 (1).

[599] Clyde Croft, Christopher Kee and Jeff Waincymer: A Guide to the UNCITRAL Arbitration Rules, Cambridge University Press, 2013, p. 395.

[600] ibid p. 396.

[601] The ICC Rules of Arbitration is available at https://iccwbo.org/dispute-resolution-services/arbitration/rules-of-arbitration/

[602] Article 21 (2) - (3).

[603] The LCIA Arbitration Rules is available at https://www.lcia.org/Dispute_Resolution_Services/lcia-arbitration-rules-2014.aspx

[604] Article 22.3.

[605] Article 22.4.

[606] Article 16.4.

[607] Redfern and Hunter on International Arbitration, Oxford University Press, 2015, p. 196.

[608] Alexander J. Bělohlávek: Arbitration Law of Czech Republic: Practice and Procedure, JurisNet, New York, USA, 2013, p. 1787.

[609] ibid p. 1788.

[610] ibid p. 1790.

[611] Act LX of 2017 on Arbitration

[612] Act XXVIII of 2017 on Private International Law

[613] See. Article 47 (2) (aa).

[614] See: Article 5 (1) (a).

[615] See also: Legf. Bír. Gf. VI. 30.111/1999., Arbitral Award (HCA) 1999/9

[616] Article 41 (2).

[617] Article 41 (3).

[618] Following the previous Hungarian Arbitration Act, See: Act LXXI of 1994 on Arbitration, Article 49.

[619] Article 41 (4).

[620] Rules of Proceedings 2018 of the Arbitration Court attached to the Hungarian Chamber of Commerce and Industry, Effective as of 1 February 2018

[621] Article 32 (1).

[622] Article 32 (2).

[623] Article 32 (3).

[624] See e.g. 3.Pf.21.626/2012/3.

[625] See: 3.Pf.21.626/2012/3.

[626] Dr. Miklós Rátky and Dr. Máté Tóth L.LM. are attorneys at law of Rátky and Partner Attorneys - Rátky és Társa Ügyvédi Iroda.

[627] Electrabel v Hungary, ARB/07/19

[628] "Recent jurisprudence has emphasized that the legitimate expectations of the investor will be grounded, inter alia, in the legal order of the host state as it stands at the time when the investor acquires the investment."; Dolzer and Schreuer (2008), p.134.

[629] Electrabel v Hungary, ARB/07/19, Award No.

[630] https://energycharter.org/what-we-do/dispute-settlement/investment-dispute-settlement-cases/92-engie-sa-gdf-international-sas-and-engie-international-holdings-bv-v-hungary/; https://af.reuters.com/article/commoditiesNews/idAFL5N17I1P8

[631] ECT Art. 26(1).

[632] ECT Annex IA

[633] ECT 13

[634] ECT 10(1)

[635] Wälde (2004) at 15.

[636] Jan de Nul N.V. Dredging International N.V. v. Arab Republic of Egypt, ICSID Case No. ARB/04/13, Award No. 156 (6 November 2008)

[637] Jan de Nul supra, No. 157

[638] Impregilo S.p.A v. Islamic Republic of Pakistan, ICSID Case ARB/03/3, Decision on Jurisdiction No. 199 (22 April 2005)

[639] see No. 209.

[640] see No. 216.

[641] Jan de Nul, supra, No. 159-162.

[642] Jan de Nul, supra, No. 163, 173

[643] Electrabel v Hungary, ARB/07/19, Award No.

[644] See Bin Cheng, General Principles of Law as Applied by International Courts and Tribunals, p. 327 (1987) ("There exists a general principle of law placing the burden of proof upon the claimant"). Thus, a State's international responsibility is not to be presumed, and a party alleging a violation of international law giving rise to international responsibility has the burden of proving the assertion. See id. pp. 305-06.

[645] See generally Plama v. Bulgaria, ICSID Case No. ARB/03/24, Award, para. 193 (27 Aug. 2008) (citing Fireman's Fund Ins Co. v. Mexico, ICSID Case No. ARB(AF)/02/01, Award, para. 176 (17 July 2006)).

[646] S.D. Myers, Inc. v. Canada, UNCITRAL, Partial Award, para. 280 (13 Nov. 2000) (noting that "[t]he term 'expropriation' . . . must be interpreted in light of the whole body of state practice, treaties and judicial interpretations of that term in international law cases").

[647] Dolzer (2002), pp. 64, 79

[648] Schreuer C. (2006): The Concept of Expropriation under the ECT and other Investment Protection Treaties; In Ribeiro C. (ed.) (2006): Investment arbitration and the Energy Charter Treaty, pp. 144-145.

[649] Total v. Argentina, ICSID Case No. ARB/04/1, Decision on Liability, para. 195 (27 Dec. 2010) (emphasis added); see also LG&E v. Argentina, ICSID Case No. ARB/02/1, Decision on Liability, para. 191 (3 Oct. 2006) ("Interference with the investment's ability to carry on its business is not satisfied where the investment continues to operate, even if profits are diminished. The impact must be substantial in order that compensation may be claimed for the expropriation").

[650] The Total tribunal found that Argentina's freezing of gas tariffs implied "neither a deprivation of the investment nor a total loss of its value." See Total v. Argentina, ICSID Case No. ARB/04/1, Decision on Liability, para. 198 (27 Dec. 2010).

[651] Burlington v. Ecuador, ICSID Case No. ARB/08/5. Decision on Liability, paras. 397-98 (16 Sept. 2003)

[652] See Oxus Gold v. Uzbekistan, UNCITRAL, Final Award, paras. 740-741 (17 Dec. 2015) This regulatory space, it need hardly be added, is essential to the maintenance of the legitimacy of the modern system of international investor-state dispute settlement.

[653] S.D. Myers, Inc. v. Canada, UNCITRAL, Partial Award, para. 282 (13 Nov. 2000)

[654] See Marvin Feldman v. Mexico, ICSID Case No. ARB(AF)/99/1, Award, para 112 (16 Dec. 2002). See also id. ("[N]ot every business problem experienced by a foreign investor is an indirect or creeping expropriation . . . or a denial of due process or fair and equitable treatment . . . [I]t is a fact of life everywhere that individuals may be disappointed in their dealings with public authorities . ") (citing Azinian v. Mexico, ICSID Case No. ARB(AF)/97/2, Award, para. 83 (1 Nov. 1999).

[655] Marvin Feldman v. Mexico, ICSID Case No. ARB(AF)/99/1, Award, para. 112 (16 Dec. 2002)

[656] S.D. Myers, Inc. v. Canada, UNCITRAL, Partial Award, para. 281 (13 Nov. 2000).

[657] Methanex Corp. v. United States, UNCITRAL, Final Award on Jurisdiction and Merits, Part IV, Ch. D, para. 7 (3 Aug. 2005).

[658] Quoted by Dolzer and Schreuer (2008), p. 108

[659] Iran-U.S. C.T.R. 122, 154 (19 December 1983) (Lagergren, Kashani and Holtzman)

[660] Tecmed, No. 115-116

[661] Tecmed ibid. No. 115-116

[662] GAMI, supra, No. 126, 131.

[663] CMS, supra, No. 262.

[664] Companía del Desarrollo de Santa Elena, S.A. v. Republic of Costa Rica, ICSID Case No. ARB/96/1 , Final Award No. 77 (17 February 2000)

[665] Tokios Tokelés, Decision on Jurisdiction, supra, at No. 92

[666] Tokios Tokelés, Decision on Jurisdiction, supra, at No. 92

[667] Southern Pacific Properties (Middle East) Ltd v Arab Republic of Egypt, ICSID Case ARB/84/3, Award on Merits (20 May 1992) No. 164

[668] Eureka BV v Republic of Poland, UNCITRAL, Partial Award, (19 August 2005), No. 241

[669] Bayindir v Pakistan, op cit., No. 441-442

[670] Saluka Investments BV v. Czech Republic, UNCITRAL Case, Partial Award No. 300 (17 March 2006)

[671] See

[672] El Paso Energy International Company v. The Argentine Republic, ICSID Case No. ARB/03/15, Decision on Jurisdiction No. 69 (27 April 2006)

[673] See No. 70.

[674] Noble Ventures, Inc. v. Romania, ICSID Case No. ARB/01/11, Award No. 52 (12 October 2005)

[675] Enron Corporation and Ponderosa Assets, L.P. v. Argentine Republic, ICSID Case No. ARB/01/3, Award No. 262

[676] Duke Energy Electroquil Partners & Electroquil S.A. v. Republic of Ecuador, ICSID Case No. ARB/04/19, Award No. 340 (18 August 2008)

[677] MTD v Chile, ICSID Case No. ARB/01/7)

[678] MTD v Chile, ICSID Case No. ARB/01/7)

[679] See No. 332-333

[680] Duke, Id., No. 351

[681] See No. 352.

[682] See No. 353.

[683] Professors Dolzer and Schreuer have observed that a host state's "[s]pecific representations play a central role in the creation of legitimate expectations" and that "[u]ndertakings and representations made explicitly or implicitly by the host state are the strongest basis for legitimate expectations." See R. Dolzer, C. Schreuer, Principles of International Investment Law, 2nd ed., OUP 2012, p. 145.

[684] See Duke Energy Electroquil Partners and Electroquil S.A. v. Republic of Ecuador, ICSID Case No. ARB/04/19, para. 340, Award, 18 Aug. 2008. See also Grand River Enterprises Six Nations, Ltd., et al. v. United States of America, UNCITRAL, Award, para. 141, 12 Jan. 2011; PSEG v. Turkey, Award, para. 241 (19 Jan. 2007)William Ralph Clayton, William Richard Clayton, Douglas Clayton, Daniel Clayton and Bilcon Delaware Inc. v. Government of Canada, PCA Case No. 2009-04, Award on Jurisdiction and Liability, para. 589 (17 Mar. 2015).

[685] Glamis Gold, Ltd. v. The United States of America, UNCITRAL, Final Award, para. 766 (8 June 2009).

[686] Duke Energy Electroquil Partners and Electroquil S.A. v. Republic of Ecuador, ICSID Case No. ARB/04/19, Award, para. 340 (18 Aug. 2008) (citing Técnicas Medioambientales Tecmed, S.A. v. The United Mexican States, ICSID Case No. ARB (AF)/00/02, para. 154, (29 May 2003). Cf. also Joseph C. Lemire v. Ukraine, ICSID Case No. ARB/06/18, Decision on Jurisdiction and Liability, para. 285 (21 Jan. 2010).

[687] See R. Dolzer, C. Schreuer, Principles of International Investment law, p. 148 (2d ed. OUP 2012) (citing Bayindir v. Pakistan, ICSID Case No. ARB/03/29, Award, paras. 192-197 (27 Aug. 2009).

[688] See e.g., Metalpar S.A. and Buen Aire S.A. v. Argentine Republic, ICSID Case No. ARB/03/5, Award, para. 187 (6 June 2008)

[689] Parkerings-Compagniet AS v. Republic of Lithuania, ICSID Case No. ARB/05/8, Award, para. 333, 11 Sept. 2007). There any many ways that an investor may do so, most obviously, perhaps through a stabilization clause. Parkerings-Compagniet AS v. Republic of Lithuania, ICSID Case No. ARB/05/8, Award, para. 336, 11 Sept. 2007. See also Philip Morris Brands Sarl, Philip Morris Products S.A. and Abal Hermanos S.A. v. Oriental Republic of Uruguay, ICSID Case No. ARB/10/7, para. 426 (8 July 2016). See also Mobil Investments Canada Inc. and Murphy Oil Corporation v. Government of Canada, ICSID Case No. ARB(AF)/07/4, Decision on Liability and on Principles of Quantum, para. 169 (22 May 2012).

[690] See Parkerings-Compagniet AS v. Republic of Lithuania, ICSID Case No. ARB/05/8, Award, paras. 335-338, (11 Sept. 2007). The Parkerings tribunal noted that "[t]he Claimant could (and with hindsight should) have sought to protect its legitimate expectations by introducing into the investment agreement a stabilisation clause or some other provision protecting it against unexpected and unwelcome changes." See Parkerings-Compagniet AS v. Republic of Lithuania, ICSID Case No. ARB/05/8, Award, para. 336 (11 Sept. 2007). See also Electrabel v. Hungary, Award, para. 156 (14 July 2006) (finding that claimant "bore the commercial risks of its operations in Hungary under the PPA in a difficult transitional period towards market liberalisation and membership of the European Union, including the application of EU law and the role of the Commission."); Alex Genin, Eastern Credit Ltd., Inc. and A.S. Baltoil v. The Republic of Estonia, ICSID Case No. ARB/99/2, Award, para. 348 (25 June 2001)

[691] Electrabel v. Hungary, Award, para. 156 (14 July 2006).

[692] Saluka Investments BV v. the Czech Republic, UNCITRAL, Partial Award, para. 305 (17 Mar. 2006) quoted in Electrabel v. Hungary, Award, 25 Nov. 2015, para. 165). See also EDF v. Romania, para. 219 (8 Oct. 2009) ("Legitimate expectations . . . must be examined as expectations at the time the investment is made, as they may be deduced from all the circumstances of the case, due regard being paid to the host State's power to regulate its economic life in the public interest.") (citing Saluka Investments BV v. the Czech Republic, UNCITRAL, Partial Award, para. 307 (17 Mar. 2006).

[693] Electrabel v. Hungary, Award, para. 165 (14 July 2006) (citing Saluka Investments BV v. the Czech Republic, UNCITRAL, Partial Award, para. 306 (17 Mar. 2006).

[694] Electrabel v. Hungary, Award, para. 165 (14 July 2006) (quoting Saluka Investments BV v. the Czech Republic, UNCITRAL, Partial Award, para. 305 (17 Mar. 2006)); See also Toto Costruzioni Generali S.p.A. v. Republic of Lebanon, ICSID Case No. ARB/07/12, Award, para. 165 (7 June 2012) (rejecting an investor's claims that the Lebanese government's failure to remove occupying Syrian soldiers from a construction site violated the investor's legitimate expectations, explaining that "legitimate expectations are . . . the result of a balancing operation of the different interests at stake, taking into account all circumstances, including the political and socioeconomic conditions prevailing in the host State.").

[695] Electrabel v. Hungary, Award, para. 165 (14 July 2006).

[696] Plama Consortium v. Republic of Bulgaria, ICSID Case No. ARB/03/24, Award No. 177

[697] See No. 222.

[698] Continental Casualty Company v. Argentine Republic, ICSID Case No. ARB/03/9, Final Award No. 258

[699] See

[700] ADC'Affiliate Ltd and ADC & ADMC Management Ltd v The Republic of Hungary, Award, ICSID Case No. ARB/03/16, No. 423.

[701] Saluka, See., No. 309

[702] S.D. Myers v. Government of Canada, Ad Hoc UNCITRAL Case, Final Award No. 263 (30 December 2002)

[703] See, e.g., S.D. Myers, Inc. v. Government of Canada, UNCITRAL, Partial Award, November 13, 2000 para 316; The Rompetrol Group N.V. v. Romania, ICSID Case No. ARB/06/3, Award, May 6, 2013 para 190

[704] See, e.g., Archer Daniels Midland Company et al. v. the United Mexican States, ICSID Case No. ARB(AF)/99/1, Award (November 21, 2007, para 285.

[705] See Chorzów Factory, p. 89 [p. 47].

[706] See ILC Draft Articles on State Responsibility, Article 31(1), cmt. 2; Memorial, para 725.

[707] Professor of Law, former minister of Foreign Affairs

[708] Speech on the HCCI / Hungarian Ministry of Justice Conference: Hungarian Arbitration on UNCITRAL bases, 14 November 2018

[709] In the meantime the concept changed and the idea of drafting and proposing a new regulation providing for the cancellation of all intrea-EU BITs has been dropped. Instead of a new regulation an International Agreement is now being negotiated by the Member States for the Termination of (Bilateral) Investment Treaties between the Memeber States of the European Union. (The brackets around the word "bilateral"indicate the conflicting positions regarding the inclusion of the Energy Charter Treaty in the Agreement). Prior to the starting of these negotiations a Declaration was adopted by the Member States on the 15 January 2019 on the legal consequences of the Achmea judgment and on investment protection . According to this Declaration all investor-State arbitration clauses contained in bilateral investment treaties concluded between Memmber States are contrary to Union law and thus inapplicable. Therefore, an arbitral tribunal established on the basis of investor-State arbitration clauses lacks jurisdiction. (Hungary made a separate declaration underlying that the future applicability of the Energy Charter Treaty in intra-EU relations requires further discussion and individual agreement amongst the Member States)

[710] Speech on the HCCI / Hungarian Ministry of Justice Conference: Hungarian Arbitration on UNCITRAL bases, 14 November 2018

[711] United Nations, Economic and Social Council, Report of the Committee on the Enforcement of International Arbitral Awards, E/2704 E/AC.42/4/Rev.1, para. 14.

[712] Zoltán Nemessányi PhD, Deputy State Secretary for International Justice Cooperation in the Hungarian Ministry Of Justice.

[713] Raffai Katalin: Interpretation and Application of the New York Convention in the Republic of Hungary. in: Berman, George A. (ed.): Recognition and Enforcement of Foreign Arbitral Awards. The Interpretation and Application of the New York Conventionby National Courts. Springer 2017. p. 434., Raffai Katalin: A New York-i Konvenció alkalmazásának egyes kérdései a magyar joggyakorlatban. (Some Questions of the Application of the New York Convention in the Hungarian Judicture). In: Burián László and Szabó Sarolta (eds.): Arbitrando et Curriculum Bene Diligendo. Ünnepi kötet Horváth Éva 70. születésnapja alkalmából. p. 171.

[714] Berman, George A. (ed.): Recognition and Enforcement of Foreign Arbitral Awards. The Interpretation and Application of the New York Conventionby National Courts. Springer 2017. p. 9.

[715] Berman: op.cit. pp. 9-10.

[716] Declarations or other notifications pursuant to article I(3) and article X(1) (a) This State will apply the Convention only to recognition and enforcement of awards made in the territory of another contracting State. (c) This State will apply the Convention only to differences arising out of legal relationships, whether contractual or not, that are considered commercial under the national law.

[717] BH 2007.130

[718] Fővárosi Ítélőtábla 3.Pkf.25.298/2004/1

[719] Art. 65 of Act on Arbitration (1994)

[720] Art. 3 (1) 1. of Act on Arbitration (2017)

[721] Art. 3 (1) 7. of Act on Arbitration (2017)

[722] Fővárosi Ítélőtábla 3. Pkf. 25.298/2004/1.; BH 2007.130.

[723] Kecskés László - Murányi Katalin: A hazai és a külföldi választottbírósági ítéletek végrehajtásának elrendelésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok. (Practical experiences on the recognition and enforcement of Hungarian and foreign arbitration awards) In: Magyar jog 2013/3. pp. 129-130.

[724] UNCITRAL Secretariat Guide on the Recognition and Enforcement of Foreign Arbitral Awards. New York, 2016. p. 34.

[725] Raffai: A New York-i Konvenció alkalmazásának... op.cit. p. 173.

[726] BH 2007.130

[727] Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 0100-1.Vh.500.267/2014/22.

[728] Fővárosi Ítélőtábla 2201-3.Pfk.27.107/2015/10.

[729] Raffai: Interpretation and Application of the New York Convention in the Republic of Hungary. op. cit. p. 436.

[730] Act No. 53 of 2004, Art. 205-208

[731] Article IV 1. To obtain the recognition and enforcement mentioned in the preceding article, the party applying for recognition and enforcement shall, at the time of the application, supply: (a) The duly authenticated original award or a duly certified copy thereof; (b) The original agreement referred to in article II or a duly certified copy thereof. 2. If the said award or agreement is not made in an official language of the country in which the award is relied upon, the party applying for recognition and enforcement of the award shall produce a translation of these documents into such language. The translation shall be certified by an official or sworn translator or by a diplomatic or consular agent.

[732] Regulation 12/1962. (X.31.)

[733] Bermann, George A. (ed.): Recognition and Enforcement of Foreign Arbitral Awards. The Interpretation and Application of the New York Conventionby National Courts. Springer 2017. p. 375., see also Under Japanese law, neither the original nor a copy of the arbitration agreement needs to be submitted to the competent court (unlike the requirement set forth in Article IV(1)(b) of the Convention). The view is that the very existence of an arbitral award presupposes an arbitration agreement, and that if there happened to be a question concerning the existence or content of an arbitration agreement, that question would be duly examined during the enforcement procedure. Bermann, op. cit. p. 620

[734] BH 2004.285.

[735] Regulation No. 12/1962. (X.31.) Art. 4 (c)

[736] See Decision on Economic Principles No. 773/2002. (EBH 2002.773.), see also BH 1999.223.

[737] BH 1997.34.

[738] BH 1998.539.

[739] EBH 2011.2419.

[740] Theoretical statement of the Supreme Court on Economy No. 128/1999 in connection with Supreme Court Case No. Gf. VI. 30.311/1999

[741] EBH 2011.2419.

[742] BH 2007.130

[743] Raffai: Interpretation and Application of the New York Convention in the Republic of Hungary. op. cit. p. 436.

[744] BH+ 2015.5.209

[745] Avocat au Barreau de Paris, Simmons & Simmons LLP

[746] Published in Revue de l'aRbitRage Bulletin du comité français de l'arBitrage Année 2018 - n° 3 - JUILLeT-SePTeMBRe

[747] Ph. Cavalieros, " Le nouveau droit hongrois de l'arbitrage ", Rev. arb., 2013.823.

[748] Ph. Cavalieros, " The Hungarian Arbitration Law: A Leap into the Past ", Journal of International Arbitration, 2014, Volume 31, Issue 2, pp. 317 - 328.

[749] V. la loi sur les biens nationaux n° CXCVI/2011 (2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról) publiée au J.O. n° 2011/164 (Magyar Közlöny) le 30 décembre 2011 et entrée en vigueur le 1er janvier 2012 pour sa partie relative a l'arbitrage.

[750] Ph. Cavalieros, op. cit., p. 826.

[751] V. la loi sur l'arbitrage n° LXV/2012 modifiant la loi sur l'arbitrage n° LXXI/1994 et la loi n° IV/1959 sur le Code de procédure civile (2012. évi LXV törvény a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról) publiée au J.O. n° 2012/71 (Magyar Közlöny) le 12 juin 2012 et entrée en vigueur le 13 juin 2012

[752] Loi VII de 2015 sur l'investissement relatif a la maintenance des capacités de la centrale nucléaire de Paks, et sur les amendements de certaines lois y relatives.

[753] Aff. II/03736/2012, Décision 14/2013.

[754] Article II. 2 de la Convention Européenne sur l'arbitrage commercial international, adoptée a Genéve le 21 avril 1961, entrée en vigueur le 7 janvier 1964, Nations Unies, Recueil des Traités, vol. 484, p. 349.

[755] Csongor István Nagy, " L'arbitrage comme un élément inévitable des relations économiques internationales : la saga de la tentative de la Hongrie pour exclure l'arbitrage dans les affaires concernant les biens nationaux ", Cah. Arb., 2018-1, pp. 9 ; v. aussi du meme auteur " The Lesson of a Short-Lived Mutiny: The Rise and Fall of Hungary's Controversial Arbitration Regime in Cases Involving National Assets (November 5, 2016) ", The American Review of International Arbitration, Vol. 27, No. 2, pp. 239-246.

[756] Csongor István Nagy, " L'arbitrage comme un élément inévitable des relations économiques internationales : la saga de la tentative de la Hongrie pour exclure l'arbitrage dans les affaires concernant les biens nationaux ", Cah. Arb., 2018-1, pp. 9 ; v. aussi du m?me auteur " The Lesson of a Short-Lived Mutiny: The Rise and Fall of Hungary's Controversial Arbitration Regime in Cases Involving National Assets (November 5, 2016) ", The American Review of International Arbitration, Vol. 27, No. 2, pp. 239-246.

[757] Loi LX de 2017 sur l'Arbitrage.

[758] Disponible en ligne a l'adresse suivante : http://www.uncitral.org/pdf/french/texts/arbitration/ml-arb/07-86999_Ebook.pdf

[759] Ph. Stoffel-Munck, " La responsabilité de l'arbitre ", Rev. arb., 2017.1123, spec. p. 1125 ; v. aussi l'important rapport du Club des Juristes sur La Responsabilité de l'Arbitre disponible a l'adresse suivante : http://www.leclubdesjuristes.com/sortie-du-rapport-sur-la-responsabilite-de-larbitre/. Pour un compte-rendu, v. JCP G., 2017, act., 951.

[760] Kereskedelmi Választottbíróság Budapest.

[761] Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

[762] Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

[763] Budapesti Értéktőzsde Zrt.

[764] Magyar Bankszövetség.

[765] Magyar Ügyvédi Kamara.

[766] Disponible a l'adresse suivante : https://www.mkik.hu/en/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/roll-of-arbitrators-2018-2021-2073

[767] Disponible a l'adresse suivante : https://www.mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/eljarasi-szabalyzat-hatalyos-2018-02-01-tol-16070. ; version anglaise disponible a l'adresse suivante : https://www.mkik.hu/en/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/rules-of-proceedings-2018-16302.

[768] Version anglaise disponible a l'adresse suivante : https://www.mkik.hu/en/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/standard-arbitration-clause-9802

[769] Traduction libre de l'auteur, texte original en hongrois : " A felek eltérő megállapodásának hiányában a választottbírósági ítélet átvételét követő egy éven belül eljárásújításnak van helye, ha a fél olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet az alapeljárásban önhibáján kívül nem érvényesített, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - a félre kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna ".

[770] Article 51(1) de la Convention pour le reglement des différends relatifs aux investissements entre Etats et ressortissants d'autres Etats, signée a Washington le 18 mars 1965, entrée en vigueur le 14 octobre 1966.

[771] Article 51(2) de la Convention pour le reglement des différends relatifs aux investissements entre Etats et ressortissants d'autres Etats, signée le 18 mars 1965, entrée en vigueur le 14 octobre 1966.

[772] Traduction libre de l'auteur, texte original en hongrois : " 35. § Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, a választottbírósági szerződésben nem részes személy akkor vehet részt félként az eljárásban, ha az általa vagy vele szemben előterjesztett igény a választottbírósági szerződés tárgyát képező jogvitával csak egységesen dönthető el, és ha e személy a választottbíróság hatáskörének írásbeli nyilatkozatban aláveti magát ".

[773] Article 22.1 du R?glement d'arbitrage de la LCIA : " The Arbitral Tribunal shall have the power, upon the application of any party or (save for sub-paragraphs (viii), (ix) and (x) below) upon its own initiative, but in either case only after giving the parties a reasonable opportunity to state their views and upon such terms (as to costs and otherwise) as the Arbitral Tribunal may decide [...] (viii): to allow one or more third persons to be joined in the arbitration as a party provided any such third person and the applicant party have consented to such joinder in writing following the Commencement Date or (if earlier) in the Arbitration Agreement; [...] ".

[774] Traduction libre de l'auteur, texte original en hongrois: " E törvény rendelkezéseitől a magyarországi állandó választottbíróság szabályzata, a választottbírósági tanács, továbbá az, aki a választottbírósági eljárásban fél, csak akkor térhet el, ha azt e törvény lehetővé teszi ".

[775] Traduction libre de l'auteur, texte original en hongrois : " 37. § (1) Bármelyik fél kérelmére a választottbírósági tanács tájékoztatja azt, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a választottbírósági eljárás miként dőljön el, hogy az eljárásba az azonos érdekű fél nyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhat. (2) A választottbírósági tanács beavatkozás engedélyezése tárgyában hozott döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. (3) A beavatkozó bizonyítékot nyújthat be, valamint részt vehet a tárgyaláson és az olyan eljárási cselekményen, amelynek célja szemle lefolytatása".

[776] E. Tornese et A. Leoveanu, " Amicus Curiae Interventions : Is International Commercial Arbitration Exempt? ", Corporate Disputes (Juillet-Septembre 2015), disponible a l'adresse suivante : http://www.corporatedisputesmagazine.com/amicuscuriae-interventions-is-international-commercial-arbitration-exempt/.

[777] M. Zambelli, " L'amicus curiae dans le reglement des différends de l'O.M.C. : état des lieux et perspectives ", Revue internationale de droit économique, vol. t. xix, 2, no. 2, 2005, pp. 197-218.

[778] B. Stern, " Un petit pas de plus : l'Installation de la société civile dans l'Arbitrage CIRDI entre Etat et investisseur ", Rev. arb., 2007.3.

[779] Article 37(2) du Reglement d'arbitrage du Centre International de Reglement des Différends en matiere d'investissements.

[780] Article 4(3) du Reglement de la CNUDCI sur la transparence dans l'arbitrage entre investisseurs et Etats fondé sur des traités, entré en vigueur le 1er avril 2014.

[781] B. Stern, op. cit., p. 15.

[782] V. par ex. Suez, Sociedad General de Aguas de Barcelona SA, and Vivendi Universal SA v. Argentine Republic, Arbitrage CIRDI No. ARB/03/19, Ordonnance en Réponse a une Demande de Transparence et de Participation en tant qu'Amicus Curiae, 19 mai 2005, para. 24.

[783] Sous-Chapitre 39 : " A választottbírósági tanács és a felek közötti viszonyok ".

[784] Traduction libre de l'auteur, texte original en hongrois : " (2) A választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az érvénytelenített ítélettel megszűnt választottbírósági eljárás választottbírói díjmentes, az érvénytelenített ítéletet hozó választottbírósági tanácsot díj nem illeti meg. Az érvénytelenítést követően folytatódó eljárásban a felek adminisztrációs költség fizetésére nem kötelezhetők ".

[785] Section 47(3) de la Loi hongroise.

[786] V. infra, sous B).

[787] Ph. Cavalieros, " Rapport sur les " decisions on Costs in international arbitration " de la Commission internationale d'arbitrage & ADR de la CCI ", Rev. arb., 2016.359.

[788] Article 2(4) de l'Appendice III du Reglement d'arbitrage de la CCI.

[789] " Que la sentence porte sur un différend non visé dans le compromis ou n'entrant pas dans les prévisions de la clause compromissoire, ou qu'elle contient des décisions qui dépassent les termes du compromis ou de la clause compromissoire, étant entendu toutefois que, si les dispositions de la sentence qui ont trait a des questions soumises a l'arbitrage peuvent etre dissociées de celles qui ont trait a des questions non soumises a l'arbitrage, seule la partie de la sentence contenant des décisions sur les questions non soumises a l'arbitrage pourra etre annulée " (traduction libre de l'auteur).

[790] Th. Clay, " Le coarbitre ", in Mélanges en l'honneur du Professeur Pierre Mayer, Lextenso, 2015, p. 133 et la note de bas de page n° 42 citant P. Hollander, " Aspects de droit international privé (européen) du contrat d'arbitre et du contrat d'organisation de l'arbitrage ", B-Arbitra, 2013.405.

[791] Ch. Jarrosson, " Les parties sont solidairement tenues au paiement des honoraires d'arbitrage, nouvelle regle matérielle du droit de l'arbitrage international, note sous Cass. civ. 1re, 1er février 2017 ", Rev. arb., 2017.486, spec. p. 492.

[792] Th. Clay, " Le coarbitre ", in Mélanges en l'honneur du Professeur Pierre Mayer, Lextenso, 2015, p. 155.

[793] V. Infra, note n° 60.

[794] Ph. Stoffel-Munck, op. cit., p. 1136.

[795] Cass. civ. 3e, 4 février 2014, n° 12-21.429.

[796] Article 42 du Reglement d'arbitrage de la CCI : " Dans tous les cas non visés expressément au Reglement, la Cour et le tribunal arbitral procedent en s'inspirant du Reglement et en faisant tous leurs efforts pour que la sentence soit susceptible de sanction légale ".

[797] Conformément a la Section 2 de la Loi hongroise.

[798] Cass. civ. 2e, 23 novembre 1955, Bull. civ. II, n° 405.

[799] Cass. civ., 14 avril 1891, DP, 1891. 1. 329, note M. Planiol ; Cass. civ. 1re, 12 mars 1985, n° 84-10.169, Bull. civ. I, n° 94.

[800] Article 1217 du Code civil.

[801] Article 1230 du Code civil.

[802] V. pour une tentative de définition J.-W. Müller, Qu'est-ce que le populisme ?, Folio Essais, Gallimard, 2018 ; J.-P. Rioux, Les Populismes, Perrin, 2007.

[803] Ph. Stoffel-Munck, op. cit., p. 1125.

[804] Article 13 (6) de l'Arbitration and Conciliation Act, 1996.

[805] Article 21.1 de la Loi 60/2003 du 23 décembre 2003 relative a l'arbitrage.

[806] Cour Supreme Espagnole, 15 février 2017, décision n° 102/2017.

[807] Article 813-ter du Décret législatif du 2 février 2006, n° 40 : " In cases of liability of the arbitrator, neither the fee nor the reimbursement of expenses shall be due to the arbitrator; in case of partial nullity of the award, they shall be subject to reduction ", traduction libre de P. Bernardini, " International Handbook on Commercial Arbitration ", Kluwer Law International, Supplement n. 49, Jan Paulsson (ed.).

[808] Article 756 du Code de procédure civile et commerciale argentin : " Los arbitros que, sin causa justificada, no pronunciaren el laudo dentro del plazo, careceran de derecho a honorarios. Seran asimismo responsables por los danos y perjuicios. "

[809] Article 756 du Code de procédure civile et commerciale argentin : " Los arbitros que, sin causa justificada, no pronunciaren el laudo dentro del plazo, careceran de derecho a honorarios. Seran asimismo responsables por los danos y perjuicios. "

[810] Ch. Seraglini, " Arbitrage international : instance arbitrale ", JCl. Droit international, LexisNexis, 2018 ; Cass. civ. 1re, 15 janvier 2014, n° 11-17.196, Rev. arb., 2014.222 ; Cah. arb. 2014, p. 299, note L. Aynes.

[811] Rapport sur la responsabilité de l'arbitre, Le Club des Juristes, juin 2017, pp. 101-102.

[812] Article 29 de l'Arbitration Act de 1996.

[813] Traduction libre de l'auteur.

[814] V. l'intéressant raisonnement de la Cour d'appel d'Angers dans l'arret du 10 décembre 2002 en matiere de non-respect du délai d'arbitrage, cité a la note n° 33 du Rapport sur la responsabilité de l'arbitre, Le Club des Juristes, juin 2017, p. 28.

[815] Cass. civ. 1re, 15 janvier 2014, Azran, n° 11-17.196, Bull. civ. I, n°1 ; Rapport annuel, 2014, p. 490 ; JCP G., 2014.89, obs. B. Le Bars, ibid., 231, avis P. Chevalier et 255, doctr., E. Loquin, ibid., 857, n° 2, obs. J. Ortscheidt ; D., 2014.219, obs. X. Delpech, ibid., 2551, obs. Th. Clay ; Cah. arb., 2014.575, note L. Aynes ; ibid., 2015. 313, note M. Henry ; RLDC, 2014, n° 5456, note H. Slim ; Procédures, 2014, comm. 72, note L. Weiller ; RTD com., 2014.315, obs. E. Loquin ; Gaz. Pal., 1 avril 2014, p. 14, note M. Mekki, ibid., 27-28 juin 2014, obs. D. Bensaude ; AJCA, 2014, n° 116, p. 23, note M. de Fontmichel ; LPA, 2014, n° 215, obs. L. Degos ; v. aussi Rev. arb., 2016.493, note J.-S. Borghetti.

[816] Rapport sur la responsabilité de l'arbitre, Le Club des Juristes, 2017, p. 22.

[817] Article 34(4) de la Loi-type : " Lorsqu'il est prié d'annuler une sentence, le tribunal peut, le cas échéant et a la demande d'une partie, suspendre la procédure d'annulation pendant une période dont il fixe la durée afin de donner au tribunal arbitral la possibilité de reprendre la procédure arbitrale ou de prendre toute autre mesure que ce dernier juge susceptible d'éliminer les motifs d'annulation ".

[818] V. pour un récent panorama : V. D. Do, " Plaidoyer pour le renvoi de la sentence ? l'arbitre, alternative au recours en annulation dans les pays de civil law ", Rev. arb., 2018.337.

[819] Ph. Stoffel-Munck, op. cit., p. 1126.