2:23. § (3)[1]

A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére ingyenes juttatás nyújtásához, ha a támogatás mértéke a leszármazó - a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti - törvényes örökrészének felét nem haladja meg.

(2026.03.01 - )

A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére, ha a támogatás mértéke a leszármazó - a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti - törvényes örökrészének felét nem haladja meg.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

2:23. §

(3a)[2] Semmis a cselekvőképtelen nagykorú gondnokának olyan jognyilatkozata, amellyel a cselekvőképtelen nagykorú vagyona terhére idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond, vagy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - ajándékoz. Ezt a rendelkezést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - alkalmazni kell a gondnoknak a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy jognyilatkozatához való hozzájárulására is.

(2026.03.01 - )

3:62. § (2)[3]

Legalább hároméves megszakítás nélküli tényleges vállalatcsoportként való működés esetén a bíróság azon jogilag érdekelt kérelmére, akivel szemben az uralkodó tag e törvényben meghatározottak szerint helytállni tartozik, az uralkodó tag és az ellenőrzött tag viszonyában uralmi szerződés és vállalatcsoportként való nyilvántartásba vétel hiányában is alkalmazhatja az uralkodó tag és az ellenőrzött tag ügyvezetése közötti viszonyra vonatkozó rendelkezéseket.

(2026.03.01 - )

Legalább hároméves megszakítás nélküli tényleges vállalatcsoportként való működés esetén a bíróság a jogilag érdekelt kérelmére az uralkodó tag és az ellenőrzött tag viszonyában az uralkodó tag és az ellenőrzött tag ügyvezetése közötti viszonyra vonatkozó rendelkezéseket uralmi szerződés és vállalatcsoportként való nyilvántartásba vétel hiányában is alkalmazhatja.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

3:90. § (3)[4]

Nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, aki eltiltás hatálya alatt áll.

(2026.03.01 - )

Nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem lehet gazdasági társaság tagja, aki eltiltás hatálya alatt áll.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

3:99/A. §

(5a)[5] A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, csak ezt követően kerülhet sor a tagi részesedések arányában a fennmaradt vagyon tagok közötti felosztására.

(2026.03.01 - )

3:99/A. §

(9)[6] Zártkörűen működő részvénytársaságnál a pótbefizetés (1)-(2) bekezdésben foglalt előírásához és annak feltételei meghatározásához valamennyi részvényes egyhangú szavazatával meghozott határozatra van szükség. E rendelkezéstől való eltérés semmis.

(2026.03.01 - )

3:135. § (2)[7]

Ha egy korlátlanul felelős tag az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá válik, a jogutód bejegyzésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül korlátlanul - és az átalakulással létrejövő jogi személy más, korlátlanul felelős tagjaival egyetemlegesen - köteles helytállni a jogelőd gazdasági társaság tartozásaiért.

(2026.03.01 - )

Ha egy korlátlanul felelős tag az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá válik, a jogutód bejegyzésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül - és az átalakulással létrejövő jogi személy más, korlátlanul felelős tagjaival egyetemlegesen - köteles helytállni a jogelőd gazdasági társaság tartozásaiért.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

3:167. § (8)[8]

3:167/A. §[9] [Az üzletrész végrehajtási eljárásban történő értékesítése]

(1) Az üzletrész végrehajtási eljárás keretében történő értékesítése során az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog - 3:167. § (2) bekezdése szerinti - jogosultja e jogát jogszabályban meghatározott eljárás szabályai szerint gyakorolhatja.

(2) Az üzletrész végrehajtási eljárásban történő értékesítésével az árverési vevő a társaság tagjává válik.

(3) A tag személyének megváltozásáról a végrehajtó az árverési jegyzőkönyv megküldésével értesíti az ügyvezetőt, aki a tagváltozást a tagjegyzéken nyolc napon belül átvezeti.

(2026.03.01 - )

Az üzletrész végrehajtási eljárás keretében történő értékesítése során az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog - (2) bekezdés szerinti - jogosultja e jogát jogszabályban meghatározott eljárás szabályai szerint gyakorolhatja.

(2022.01.01 - 2026.02.28)

3:207. § (1)[10]

A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

6:25. § (1) c)[11]

a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy a követelés végrehajtási úton történő érvényesítése, ha ezt bírósági eljárásnak nem kell megelőznie, és a végrehajtás elrendelésére sor került; vagy

(2026.03.01 - )

a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy

(2014.03.15 - 2026.02.28)

6:25. § (3)[12]

Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak vagy ilyen eljárás és végrehajtható határozat nélkül is elrendelték a végrehajtást, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

(2026.03.01 - )

Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

6:152. §[13]

A szándékos, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

(2026.03.01 - )

A szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

6:193. §

(5)[14] Az engedményezett követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége esetén az engedményest megilletik azok a jogok, amelyeket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során az engedményezett követelés tekintetében engedményezés hiányában az engedményező érvényesíthetne a kötelezettel szemben.

(2026.03.01 - )

6:202. § (1)[15]

A jogosult jogát másra átruházhatja, ha ezt jogszabály lehetővé teszi vagy egyébként a jog forgalomképessége annak természetéből következik.

(2026.03.01 - )

A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

6:237. § (4)[16]

Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb időn keresztül nem követeli vissza.

(2026.03.01 - )

Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

6:430. § (3)[17]

Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a kötelezett tartozásáért.

(2026.03.01 - )

Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

7:4. § (2) d)[18]

aki az örökséget visszautasította;

(2026.03.01 - )

aki az örökséget visszautasította.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

7:4. § (2)

e)[19] aki az örökséget jogszabály rendelkezése folytán nem szerezheti meg.

(2026.03.01 - )

7:17. § (3)[20]

A több különálló lapból álló, más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírta.

(2026.03.01 - )

A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

7:52. §

[Öröklési szerződés módosítása, megszüntetése és megszűnése][21]

(2026.03.01 - )

[Öröklési szerződés módosítása és megszüntetése]

(2014.03.15 - 2026.02.28)

7:52. § (1)[22]

Az öröklési szerződés módosítására, megszüntetésére és megszűnésére a tartási és az életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2026.03.01 - )

Az öröklési szerződés módosítására és megszüntetésére a tartási és az életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

7:67. § (1)[23]

Ha a törvényes örökösök között az örökhagyónak nincs leszármazója, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről ajándékozás vagy öröklés útján ingyenesen hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.

(2026.03.01 - )

Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

7:67. § (2)[24]

Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától ajándékba kapott vagy öröklés útján ingyenesen szerzett vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől kapta ajándékba vagy öröklés útján ingyenesen szerezte.

(2026.03.01 - )

Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta.

(2014.03.15 - 2026.02.28)

8:1. § (1) 5.[25]

vagyontárgy: a dolog, a jog, a követelés, valamint a jogi személyben fennálló vagyoni részesedés;

(2026.03.01 - )

vagyontárgy: a dolog, a jog, a követelés;

(2014.03.15 - 2026.02.28)

4:120. §

(6)[1] Nevelésbe vett gyermek örökbefogadásakor előnyben részesül az, aki a gyámhatóság határozata alapján nála elhelyezett gyermeket ellenszolgáltatás ellenében saját háztartásában nevel (a továbbiakban: gyermekvédelmi nevelőszülő), amennyiben a gyermeket legalább két éve folyamatosan neveli, az örökbefogadásra irányuló eljárást kezdeményezi, és megfelel az örökbefogadás feltételeinek.

(7)[2] Amennyiben a gyermek súlyosan beteg, és számára az örökbefogadási eljárás során nem találtak örökbefogadó szülőt, a gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadást annak a személynek, aki a gyermekkel kialakított személyes kapcsolat révén vállalja a gondozását, megfelel az örökbefogadás feltételeinek, és az örökbefogadás engedélyezése előtt a súlyosan beteg vagy fogyatékos gyermek vonatkozásában az örökbefogadási alkalmasságot megszerezte.

(2025.12.17 - )

4:122. § (2)[3]

A rokonok, a szülő házastársa, a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy és nemzetközi örökbefogadás esetén az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát a gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg. Ezt a szabályt kell alkalmazni a gyermekvédelmi nevelőszülő alkalmasságának megállapítására is.

(2025.12.17 - )

A rokonok, a szülő házastársa, a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy és nemzetközi örökbefogadás esetén az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát a gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg. Ezt a szabályt kell alkalmazni azon személy alkalmasságának megállapítására is, aki a gyámhatóság határozata alapján nála elhelyezett gyermeket ellenszolgáltatás ellenében saját háztartásában neveli (a továbbiakban: gyermekvédelmi nevelőszülő).

(2014.03.15 - 2025.12.16)

4:126. § (3)[4]

Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte vagy egészségileg károsodott, a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

(2014.03.15 - 2025.12.16)

4:129. § (2)[5]

A gyermek külföldre történő örökbe adása - a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - örökbefogadható, nevelésbe vett gyermek tekintetében a kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatásával engedélyezhető, feltéve, hogy a nevelésbe vett, örökbefogadható gyermeket belföldön azért nem fogadták örökbe, mert az örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.

(2025.12.17 - )

A gyermek külföldre történő örökbeadása - a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - örökbefogadhatóvá nyilvánított, nevelésbe vett gyermek esetén engedélyezhető, feltéve, hogy a nevelésbe vett, örökbefogadható gyermeket belföldön azért nem fogadták örökbe, mert az örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.

(2014.03.15 - 2025.12.16)

6:550. §[6]

(1) A termékkárért felel:

a) a hibás termék gyártója,

b) a hibás alkotóelem előállítója, amennyiben azt a gyártó ellenőrzése alatt álló termékbe beépítette vagy azzal összekapcsolták és az a termék meghibásodását okozta,

c) amennyiben a termék gyártója vagy alkotóelem előállítója az Európai Unión kívül letelepedett, akkor

ca) a hibás termék vagy alkotóelem importőre,

cb) a gyártó meghatalmazott képviselője, vagy

cc) amennyiben a ca)-cb) alpontok szerinti termékkárért felelős vállalkozások az Európai Unión kívül letelepedettek, a logisztikai szolgáltató.

(2) A hibás termék gyártója az (1) bekezdés b) és c) pontban meghatározott termékkárért felelős vállalkozásokkal egyetemlegesen felel a hibás termék által okozott kárért.

(3) A hibás termék gyártójának felelőssége kiterjed a hibás alkotóelem által okozott károkra is, amennyiben azt a gyártó ellenőrzése alatt álló termékbe építették be vagy azzal összekapcsolták.

(4) Gyártónak minősül az a termékkárért felelős vállalkozás is, amely a gyártó ellenőrzési körén kívül lényegesen módosít valamely terméket, majd azt forgalmazza vagy használatba veszi.

(5) A hibás termék forgalmazója felel a termékkárért, ha

a) az (1) bekezdés szerinti termékkárért felelős vállalkozás nem azonosítható,

b) a károsult felhívja a forgalmazót, hogy az (1) bekezdés szerinti termékkárért felelős vállalkozások közül azonosítsa az Európai Unióban letelepedett termékkárért felelős vállalkozást vagy a forgalmazóját, és

c) a forgalmazó a károsult felhívásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem azonosítja az (1) bekezdés szerinti termékkárért felelős vállalkozást vagy forgalmazóját.

(6) Az (5) bekezdés szerinti szabályok vonatkoznak az onlineplatform-szolgáltatóra is - amennyiben nem minősül termékkárért felelős vállalkozásnak -, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők között kötött szerződést létesítsenek kereskedőkkel, amennyiben teljesülnek a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek.

(2026.12.09 - )

A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:551. §[7]

[Több termékkárért felelős vállalkozás együttes felelőssége]

A szoftvert mint alkotóelemet a termékbe beépítő gyártót nem illeti meg a kárt okozó hibás szoftver előállítójával szemben megtérítési igény, ha

a) a hibás szoftver előállítója az adott szoftver-alkotóelem forgalomba hozatalának időpontjában a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül, és

b) a gyártó és a szoftver előállítójával kötött szerződésben a megtérítési igényről lemondott.

(2026.12.09 - )

[A termék]

Termék minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:552. §[8]

[A termék]

Termék minden ingó dolog, abban az esetben is, ha azt egy másik ingó dologba vagy ingatlanba építették be, vagy ha az egy másik ingó dologhoz vagy ingatlanhoz kapcsolódik; ideértve a villamos energiát, a digitális gyártási fájlt, a nyersanyagot és a szoftvert.

(2026.12.09 - )

[A termékkár]

Termékkár

a) valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és

b) a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:553. §[9]

[A termékkár]

Termékkár:

a) valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása, lelki egészségének orvosilag elismert sérülése miatt bekövetkezett kár;

b) a hibás termék által más dologban okozott kár, kivéve

ba) a kizárólag szakmai célokra használt dolgokban okozott kár vagy

bb) olyan hibás alkotórész által károsított termékben okozott kár, amelyet a termék gyártója a termékbe beépített vagy összekapcsolt a termékkel, vagy amely a gyártó ellenőrzése alatt áll;

c) a hibás termék által a nem szakmai célokra használt adatokban okozott kár.

(2026.12.09 - )

[A gyártó]

(1) E fejezet alkalmazásában gyártó a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.

(2) Importtermék esetén a terméket gazdasági tevékenysége keretében az Európai Gazdasági Térség területére behozó személyt is gyártónak kell tekinteni. Ez a szabály nem érinti az importálónak a gyártóval szemben érvényesíthető visszkereseti igényét.

(3) Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. Ezt a szabályt importtermék esetén akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de az importálója nem állapítható meg.

(4) A forgalmazó ezt a nyilatkozatát a károsult írásbeli felhívásától számított harminc napon belül teheti meg.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:554. §[10]

[Fogalommeghatározások]

(2026.12.09 - )

[A termék hibája]

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:554. §[10] (1)

E fejezet alkalmazásában termékkárért felelős vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely valamely termék vagy alkotóelem gyártója, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtója, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a logisztikai szolgáltató vagy a forgalmazó.

(2026.12.09 - )

A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:554. §[10] (2)

E fejezet alkalmazásában

a) gyártó: minden olyan személy, amely:

aa) terméket fejleszt, gyárt vagy állít elő;

ab) terméket terveztet vagy gyártat, vagy aki nevének, védjegyének vagy egyéb megkülönböztető jegyeinek a terméken való feltüntetésével annak gyártójaként tünteti fel magát; vagy

ac) saját használatra fejleszt, gyárt vagy állít elő terméket;

b) meghatalmazott képviselő: az az Európai Unióban letelepedett személy, amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatokban eljárjon a nevében;

c) importőr: olyan személy, amely az Európai Unión kívüli országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

d) logisztikai szolgáltató: az a személy, amely kereskedelmi tevékenysége során legalább két szolgáltatást kínál a következők közül: valamely a tulajdonában nem álló termék raktározása, csomagolása, címzése és feladása, kivéve a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti postai szolgáltatásokat, az (EU) 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerinti csomagkézbesítési szolgáltatásokat, valamint bármely más postai szolgáltatást vagy árufuvarozási szolgáltatást;

e) forgalmazó: az ellátási láncon belül a termék gyártójától vagy importőrétől különböző személy, amely terméket forgalmaz,

f) károsult: a természetes személy.

(2026.12.09 - )

A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:554. §[10]

(3) A termék hibáját a károsultnak kell bizonyítania.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:555. §[11]

[A termék hibája]

(2026.12.09 - )

[Mentesülés a felelősség alól]

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:555. §[11] (1)

A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható vagy az uniós jogban vagy jogszabályban előírt biztonságot.

(2026.12.09 - )

A gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a terméket nem hozta forgalomba;

b) terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta vagy forgalmazta;

c) a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett;

d) a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy

e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:555. §[11] (2)

A termék hibájának vizsgálata során figyelembe kell venni különösen

(2026.12.09 - )

Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:555. §[11] (2) a)

a termék kiszerelését és jellemzőit, beleértve annak címkézését, tervezését, műszaki jellemzőit, összetételét és csomagolását, valamint az összeszerelésre, a telepítésre, a használatra és a karbantartásra vonatkozó utasításokat;

(2026.12.09 - )

a hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta; vagy

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:555. §[11] (2) b)

a termék észszerűen előrelátható használatát;

(2026.12.09 - )

a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:555. §[11] (2)

c) a forgalomba hozatalt vagy használatbavételt követően a folyamatos tanulásra vagy új tulajdonságok szerzésére való képességnek a termékre gyakorolt bármely hatását;

d) más olyan termékek észszerűen előrelátható hatását a termékre, amelyekről feltételezhető, hogy a termékkel együtt kerülnek felhasználásra, többek között összekapcsolás révén;

e) azt az időpontot, amikor a terméket forgalomba hozták vagy használatba vették, vagy ha a gyártó ezen időpont után is megőrzi a termék feletti ellenőrzést, akkor azt az időpontot, amikor a termék kikerült a gyártó ellenőrzése alól;

f) a vonatkozó termékbiztonsági követelményeket, ideértve a biztonság szempontjából releváns kiberbiztonsági követelményeket is;

g) az illetékes hatóság által elrendelt vagy a termékkárért felelős vállalkozások döntésén alapuló termékbiztonsággal kapcsolatos termékvisszahívást vagy más a termék forgalmazását érintő intézkedést;

h) azon felhasználói csoport konkrét igényeit, akiknek a használatára a terméket szánják;

i) olyan termék esetében, amelynek célja éppen a kár megelőzése, a termék e rendeltetésének nem teljesülését.

(2026.12.09 - )

6:555. §[11] (3)

A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy egy jobb terméket - ideértve a termék frissítését vagy fejlesztését is - már forgalomba hoztak vagy használatba vettek, vagy később forgalomba hoznak vagy használatba vesznek.

(2026.12.09 - )

A gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén a gyártó az (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra hivatkozással nem mentesülhet a felelősség alól.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:555. §[11]

(4) A károsultnak kell bizonyítania a termék hibájának meglétét, a kár bekövetkezését, mértékét, valamint a hiba és a kár közötti ok-okozati összefüggést.

(2026.12.09 - )

6:556. §[12]

[A termék hibájának vélelme]

(1) Az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell a termék hibáját, amennyiben

a) a termékkárért felelős vállalkozás a bíróság felhívására nem bocsátja a károsult rendelkezésére az ügyben lényeges bizonyítékokat;

b) a károsult bizonyítja, hogy a termék nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek; vagy

c) a károsult bizonyítja, hogy a kárt a termék nyilvánvaló működési hibája okozta észszerűen előrelátható használat során vagy szokásos körülmények között.

(2) Az ellenkező bizonyításig a termék hibája és a kár közötti ok-okozati összefüggést vélelmezni kell, amennyiben megállapítást nyer, hogy a termék hibás, és az okozott kár jellemzően összefügg a megállapított hibával.

(3) Vélelmezni kell a termék hibáját vagy a termék hibája és a kár közötti ok-okozati összefüggést, illetve mindkettőt, ha a termékkárért felelős vállalkozás a bíróság felhívására rendelkezésre bocsátja az ügyben lényeges bizonyítékokat, de ennek ellenére és az ügy valamennyi releváns körülményét figyelembe véve:

a) a károsult különösen a termék, illetve a termék alkotóeleme műszaki vagy tudományos szempontból felmerülő összetettség miatt rendkívüli nehézségekkel szembesül a termék hibája vagy a hiba és a kár közötti ok-okozati összefüggés bizonyítása tekintetében, és

b) a károsult valószínűsíti, hogy a termék hibás, vagy hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn a termék hibája és a kár között.

(2026.12.09 - )

[Harmadik személy közrehatása]

A gyártó nem mentesül a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a kár bekövetkeztében harmadik személy magatartása is közrehatott. Ez a szabály nem érinti a gyártónak a harmadik személlyel szemben érvényesíthető igényét.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:557. §[13]

[Mentesülés a felelősség alól]

(1) Mentesül a felelősség alól

a) a gyártó vagy az importőr, ha bizonyítja, hogy a terméket nem ő hozta forgalomba, illetve nem ő vette használatba;

b) a forgalmazó, ha bizonyítja, hogy a terméket nem ő forgalmazta.

(2) Mentesül továbbá a felelősség alól a termékkárért felelős vállalkozás, ha bizonyítja, hogy

a) a kárt okozó hiba valószínűsíthetően nem állt fenn a termék forgalomba hozatalakor, használatbavételekor, illetve forgalmazó esetében a termék forgalmazásakor, vagy, hogy az adott hiba valószínűsíthetően ezen időpont után keletkezett,

b) a kárt okozó hiba a termék jogi előírásoknak való megfeleléséből fakad, vagy

c) a hiba a termék forgalomba hozatalának vagy használatbavételének időpontjában, vagy abban az időszakban, amikor a gyártó ellenőrzése alatt állt, a tudományos és műszaki ismeretek objektív állása szerint nem volt felismerhető.

(3) A hibás alkotóelem gyártója mentesül a felelősség alól azzal is, ha bizonyítja, hogy azon termék hibája, amelybe az alkotóelemet beépítették, a termék tervezésének vagy a termék gyártója által az alkotóelem gyártójának adott utasításoknak tulajdonítható.

(4) A terméket lényegesen módosító személy mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt okozó hiba a terméknek a módosítás által nem érintett részére vonatkozik.

(5) A (2) bekezdés a) pontjával szemben a termékkárért felelős vállalkozás nem mentesül a felelősség alól, ha a termék hibája a gyártó ellenőrzése alá tartozó

a) kapcsolódó szolgáltatással,

b) szoftverrel, beleértve a szoftverfrissítéseket vagy -fejlesztéseket is,

c) a biztonság fenntartásához szükséges szoftverfrissítések vagy -fejlesztések hiányával, vagy

d) a termék lényeges módosításával összefüggésben keletkezett.

(6) A gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén a gyártó a (2) bekezdés c) pontjában foglaltakra hivatkozással nem mentesülhet a felelősség alól.

(2026.12.09 - )

[A felelősség korlátozása és kizárása]

A károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:558. §[14]

[Harmadik személy közrehatása]

A termékkárért felelős vállalkozás nem mentesül a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a kár bekövetkeztében harmadik személy magatartása is közrehatott. Ez a szabály nem érinti a termékkárért felelős vállalkozásnak a harmadik személlyel szemben érvényesíthető igényét.

(2026.12.09 - )

6:558. §[14] (3)

A gyártót az e fejezetben meghatározott felelőssége az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:559. §[15]

[A felelősség korlátozása és kizárása]

A károsulttal szemben a termékkárért felelős vállalkozás felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.

(2026.12.09 - )

6:559/A. §[16] [Igényérvényesítési határidő]

(2026.12.09 - )

6:559/A. §[16] (2)

Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a termékkárért felelős vállalkozás személyéről.

(2026.12.09 - )

Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:559/A. §[16] (3)

A termékkárért felelős vállalkozást az e fejezetben meghatározott felelőssége tízéves jogvesztő határidőn belül terheli, kivéve, ha a károsult időközben eljárást indított egy másik olyan termékkárért felelős vállalkozás ellen, amely felelősségre vonható. Ebben az esetben az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni.

(2026.12.09 - )

6:559/A. §[16]

(4) A (3) bekezdés szerinti tízéves időtartam a kárt okozó hibás termék forgalomba hozatalának vagy használatbavételének napja vagy a lényegesen módosított termék esetében a termék lényeges módosítását követő forgalmazásának vagy használatbavételének napja közül a későbbi időpontban kezdődik.

(5) Amennyiben a károsult a (4) bekezdésben meghatározott időponttól számított tíz éven belül a személyi sérülés lappangó jellege miatt nem tudott eljárást indítani, huszonöt év elteltével már nem jogosult kártérítésre, kivéve, ha a károsult időközben eljárást indított egy olyan termékkárért felelős vállalkozás ellen, amely felelősségre vonható. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2026.12.09 - )

6:559/B. §[17]

(2026.12.09 - )

6:559/B. §[17]

[Vegyes rendelkezések]

(2026.12.09 - )

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:559/B. §[17] (2)

E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak:

a) az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott károkra, továbbá az olyan nukleáris balesetek által okozott károkra, amelyeket a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezmények rendeznek, illetve

b) a nem kereskedelmi tevékenység során kifejlesztett vagy rendelkezésre bocsátott szabad és nyílt forráskódú szoftverekre.

(2026.12.09 - )

E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott károkra, továbbá az olyan nukleáris balesetek által okozott károkra, amelyeket a Magyar Köztársaság által ratifikált nemzetközi egyezmények rendeznek.

(2014.03.15 - 2026.12.08)

6:559/B. §[17]

(3) E fejezet alkalmazása során

a) adat: az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló 2022. május 30-i (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti adat;

b) alkotóelem: bármely materiális vagy immateriális eszköz, nyersanyag vagy kapcsolódó szolgáltatás, amelyet beépítettek a termékbe, vagy amely a termékkel össze van kapcsolva;

c) digitális gyártási fájl: ingó dolog digitális változata vagy digitális sablonja, amely gépek vagy szerszámok automatizált vezérlésének lehetővé tétele révén egy materiális eszköz előállításához szükséges funkcionális információkat tartalmaz;

d) forgalmazás: az uniós piacon valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár díjmentesen;

e) forgalomba hozatal: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

f) gyártó ellenőrzése: a termék gyártójának azon tevékenysége, amelynek során

fa) a termék gyártója elvégzi, vagy harmadik fél tevékenysége tekintetében engedélyezi vagy jóváhagyja egy alkotóelemnek a beépítését, összekapcsolását, rendelkezésre bocsátását; vagy a termék módosítását, beleértve a lényeges módosításokat is

fb) a termék gyártója maga vagy harmadik fél közvetítésével szoftverfrissítéseket vagy -fejlesztéseket biztosít;

g) használatbavétel: valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében - akár ellenérték fejében, akár díjmentesen - történő, Európai Unión belüli első használata olyan körülmények között, amikor a terméket az első használatot megelőzően nem hozták forgalomba;

h) kapcsolódó szolgáltatás: olyan digitális szolgáltatás, amelyet oly módon építettek be egy termékbe vagy kapcsoltak össze azzal, hogy annak hiányában a termék nem tudná betölteni egy vagy több funkcióját;

i) lényeges módosítás: egy termék olyan módosítása a forgalomba hozatal vagy használatbavétel után,

ia) amely a vonatkozó uniós vagy nemzeti termékbiztonsági szabályok értelmében jelentősnek minősül vagy

ib) amely a termék eredeti teljesítményének, céljának vagy típusának anélküli megváltoztatásával jár, hogy ezt a gyártó kezdeti kockázatértékelése előre jelezte volna, és amely megváltoztatja a veszély jellegét, új veszélyt teremt vagy növeli a kockázati szintet, feltéve, hogy a vonatkozó uniós vagy nemzeti termékbiztonsági szabályok nem állapítanak meg arra vonatkozó küszöbértéket, hogy mi tekintendő lényeges módosításnak.

(2026.12.09 - )

8:6. § (1)

r)[18] a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 parlamenti és tanácsi irányelvnek

(2025.12.24 - )

8:6. § (1)

s)[19] a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

(2026.12.09 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

393/2025. (XII. 10.) Korm. rendelet (különösen: 4-7. §, 2-3. §, 1-8. §)

(2025.12.11 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

324/2025. (X. 20.) Korm. rendelet (különösen: 2-6. §)

(2025.10.21 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

195/2025. (VII. 8.) Korm. rendelet (különösen: 2-4. §)

(2025.07.09 - )

3:6. § (2)

A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.

(2014.03.15 - )

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:6. § (2)[1]

A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot.

Nem lép hatályba.

3:13. § (2)

A nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

(2014.03.15 - )

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:13. § (2)[2]

A nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

Nem lép hatályba.

A jogi személy létesítésének érvénytelensége

(2014.03.15 - )

(2014.03.15 - 2025.12.31)

A jogi személy létesítő okiratának érvénytelensége[3]

Nem lép hatályba.

3:15. §

[A jogi személy létesítésének érvénytelensége]

(2014.03.15 - )

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:15. §[4]

[A jogi személy létesítő okiratának érvénytelensége]

Nem lép hatályba.

3:15. § (2)

A jogi személynek a nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból való törlés érdekében. Ha a létesítő okirat valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket igénybe lehet venni.

(2014.03.15 - )

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:15. §[4] (2)

A jogi személynek a nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a jogi személy nyilvántartásból való visszamenőleges hatályú törlése érdekében.

Nem lép hatályba.

3:15. § (3)

Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a létesítő okirat módosítása esetén megfelelően alkalmazni kell.

(2014.03.15 - )

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:15. §[4] (3)

A jogi személy nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy tagja, illetve alapítója a bíróságtól kérheti a létesítő okirat jogszabálysértő rendelkezése érvénytelenségének megállapítását. Ebben az esetben a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálatára és ennek során a határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetre, valamint a határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Nem lép hatályba.

3:15. §[4]

(4) E § rendelkezéseit a létesítő okirat módosítása esetén megfelelően alkalmazni kell.

Nem lép hatályba.

3:35. §

A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

(2014.03.15 - )

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:35. §[5]

(1) A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

Nem lép hatályba.

3:35. §[5]

(2) A döntéshozó szerv határozata elleni perindításra az a tag, illetve alapítói jogok gyakorlója jogosult, aki a határozat tárgyköre tekintetében szavazati joggal rendelkezik vagy a határozathozatal tekintetében alapítói jogokat gyakorolhat. A különleges jogállású, illetve a tagsági, alapítói jogokkal csak részben rendelkező személy csak az érintettsége esetén és csak annyiban kérheti a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését, amennyiben az rá nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg, ezeket kiterjeszti vagy korlátozza, illetve megszünteti.

Nem lép hatályba.

3:36. §

(5)[6] A jogi személy létesítő okiratát módosító határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset esetén az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ez a szabály irányadó arra az esetre is, ha a tag, illetve alapító a keresetében a létesítő okirat jogszabálysértő hatályos rendelkezése érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól.

Nem lép hatályba.

3:37. § (2)

A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

(2014.03.15 - )

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:37. § (2)[7]

A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed. A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével áll be. A bíróság a fél kérelmére kivételes esetben - a jogbiztonsági követelmények sérelme nélkül - dönthet a határozatnak a meghozatalára visszamenőleges hatállyal történő hatályon kívül helyezéséről is.

Nem lép hatályba.

3:96. § (2)

A létesítő okiratban a társaság telephelyét és fióktelepét fel kell tüntetni, ha annak a nyilvántartásba való bejegyzését a társaság kéri.

(2014.03.15 - )

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:96. § (2)[8]

A létesítő okiratban a társaság telephelyét fel kell tüntetni.

Nem lép hatályba.

3:211. § (1)

Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.

(2014.03.15 - )

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:211. § (1)[9]

Az a részvénytársaság, amelynek legalább egy részvénysorozatát tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.

Nem lép hatályba.

3:211. § (3)

A működési forma megváltoztatásához a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára van szükség; e határozat a zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulása esetén a részvénytársaság részvényeinek tőzsdére történő bevezetésével, nyilvánosan működő részvénytársaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakulása esetén a részvények tőzsdéről történő kivezetésével válik hatályossá.

(2014.03.15 - )

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:211. § (3)[10]

A működési forma megváltoztatásához a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára és az alapszabály megfelelő módosítására van szükség. E határozat a nyilvánosan működő részvénytársaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakulása esetén a részvények tőzsdéről történő kivezetésével válik hatályossá. Zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulása esetén a nyilvánosan működő részvénytársaság a nyilvántartásba vételét követő egyéves határidőn belül köteles legalább egy részvénysorozatát a tőzsdére bevezetni.

Nem lép hatályba.

3:212/A. §[11] [Az alapszabály érvénytelenségének eltérő szabályai]

(1) A nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzését követően az alapszabály érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvántartásból való visszamenőleges hatályú törlése érdekében.

(2) A nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzését követően az alapszabály jogszabálysértő rendelkezése érvénytelenségének megállapítása iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a nyilvánosan működő részvénytársaság ellen, amikor a jogosult az alapszabály vagy annak módosítása elfogadásáról tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna. Az alapszabály vagy annak módosítása elfogadásától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem lép hatályba.

6:157. §

(3)[12] E fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazni kell.

(2025.08.22 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

2025. évi L. törvény (különösen: 37. §, 53. §, 54. § (2) bekezdés, 117-118. §)

(2025.07.20 - )

3:321. §

(1a)[1] A nyilvánosan működő részvénytársaság leválásánál a 3:42. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(2025.06.20 - )

4:178. § (3)[2]

A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat - ide nem értve a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény III/A. Fejezete alapján az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartásról szóló határozatot - hatálya alatt áll.

(2025.08.19 - )

A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.

(2014.03.15 - 2025.08.18)

4:186. § (1) i)[3]

a szülő a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat - ide nem értve a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény III/A. Fejezete alapján az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartásról szóló határozatot - hatálya alatt áll.

(2025.08.19 - )

a szülő a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.

(2014.03.15 - 2025.08.18)

6:20. § (1)[4]

A gyámhatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.

(2025.08.19 - )

Az eljáró hatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.

(2025.01.01 - 2025.08.18)

6:20. § (5)[5]

A gyámhatóság az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott esetekben eseti gyámot rendel, ha kiskorú személy képviseletéről kell gondoskodni. Az eseti gyámra az eseti gondnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2025.08.19 - )

Az eljáró hatóság az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott esetekben eseti gyámot rendel, ha kiskorú személy képviseletéről kell gondoskodni. Az eseti gyámra az eseti gondnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2025.01.01 - 2025.08.18)

Veszélyhelyzeti rendelkezések

120/2025. (V. 29.) Korm. rendelet (különösen: 2-4. §)

(2025.05.30 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

68/2025. (IV. 4.) Korm. rendelet (különösen: 2-7. §)

(2025.04.12 - )

4:124. § (1) a)[1]

gyermekével hat hónapja nem tart rendszeres kapcsolatot vagy három hónapon át semmilyen formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg; vagy

(2025.01.01 - )

gyermekével nyolc hónapja nem tart rendszeres kapcsolatot vagy három hónapon át semmilyen formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg; vagy

(2020.09.01 - 2024.12.31)

Veszélyhelyzeti rendelkezések

267/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet (különösen: 2. §)

(2024.09.11 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

254/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet (különösen: 3. §)

(2024.08.23 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet (különösen: 1-2/A. §, 8. §)

(2022.02.01 - )

6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet (különösen: 1-2/A. §)

(2022.02.01 - )

4:186. §

(4)[1] A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése alatt szünetel

a) a szülő gondozási, nevelési joga, és

b) törvényben meghatározott ügyekben a törvényes képviselet ellátásának joga, ha a gyámhatóság megállapította, hogy a szülőtől az ideiglenes hatályú elhelyezés oka alapján nem várható együttműködés e törvényes képviselői feladatok ellátásában.

(2024.07.01 - )

4:231. §

(2a)[2] Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a gyermek részére a gyermekvédelmi nevelőszülő vagy a gyermekotthon törvényben meghatározott egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelhető. A gyermekotthon nevében az egyes gyámi feladatokat a gyermekotthon vezetője vagy az általa kijelölt, szakmai munkakörben foglalkoztatott személy láthatja el, aki személyében megfelel a gyámmal szemben támasztott követelményeknek.

(2024.07.01 - )

4:127. § (1) e)[1]

aki gyermekét

ea) annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézmény által arra kijelölt helyen hagyja és hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik, vagy

eb) közvetlenül a gyermek születését követően az egészségügyi intézményben hagyja és hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója a gyermekért nem jelentkezik.

(2024.07.01 - )

aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézmény által arra kijelölt helyen hagyja és hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik.

(2014.03.15 - 2024.06.30)

4:178. § (4) c)[2]

akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket

ca) - annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, vagy

cb) közvetlenül a gyermek születését követően az egészségügyi intézményben hagyja, a gyermekért hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik,

és a gyermek örökbefogadására nem került sor.

(2024.07.01 - )

akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket - annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, és a gyermek örökbefogadására nem került sor.

(2014.03.15 - 2024.06.30)

4:190. § (1) d)[3]

ha a szülő a gyermeket

da) annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézmény arra kijelölt helyén hagyja, és a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, vagy

db) közvetlenül a gyermek születését követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a gyermekért hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik.

(2024.07.01 - )

ha a szülő a gyermeket annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézmény arra kijelölt helyén hagyja, és a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik.

(2014.03.15 - 2024.06.30)

5:18. § (2)[4]

Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a földön létesített épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:19. § (1)[5]

Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha e tényt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:20. §[6]

Ha a föld és a földön létesített épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:31. § (1)[7]

Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat együttesen, de külön-külön is alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:31. § (2)[8]

Az (1) bekezdés szerinti tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:32. § (3)[9]

Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a dolgon csak elidegenítési, illetve csak terhelési tilalom áll fenn, vagy a dologgal való rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a dolgon csak elidegenítési tilalom áll fenn, vagy ha a rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:124. § (1)[10]

A zálogjogok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltozásához a ranghely megváltozásának a bejegyzése szükséges.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

A zálogjogok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltozásához a ranghely megváltozásának a bejegyzése, illetve feljegyzése szükséges.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:125. § (1)[11]

A tulajdonos a megfelelő nyilvántartásba - meghatározott személy javára vagy a jogosult megjelölése nélkül - bejegyezheti, hogy valamely vagyontárgyat zálogjoggal kíván megterhelni.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

A tulajdonos a megfelelő nyilvántartásba - meghatározott személy javára vagy a jogosult megjelölése nélkül - feljegyeztetheti, illetve bejegyezheti, hogy valamely vagyontárgyat zálogjoggal kíván megterhelni.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:125. § (2)[12]

A bejegyzésben meg kell határozni azt az összeget, amelynek erejéig a tulajdonos zálogjogot kíván alapítani.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

A feljegyzés iránti kérelemben, illetve a bejegyzésben meg kell határozni azt az összeget, amelynek erejéig a tulajdonos zálogjogot kíván alapítani.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:125. § (3)[13]

Az előzetesen biztosított ranghelyre bejegyzett zálogjog a bejegyzés ranghelyéhez igazodó ranghelyet kap.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Az előzetesen biztosított ranghelyre bejegyzett zálogjog a feljegyzés, illetve a bejegyzés ranghelyéhez igazodó ranghelyet kap.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:145. § (1)[14]

Ha a föld és a földön létesített épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:164. § (1)[15]

Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára - hatóság határozatával vagy az érintett feleknek a határozatot pótló megállapodásával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára - hatóság határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

NEGYEDIK RÉSZ[16]

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS[17]

X. CÍM[18]

(2025.01.15 - )

(2014.03.15 - 2025.01.14)

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA ÉS AZ AHHOZ FŰZŐDŐ JOGHATÁSOK[19]

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:165. §[20]

[Az ingatlan-nyilvántartás tartalma]

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozóan bejegyezhető jogokat, tényeket és adatokat az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartás]

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:166. §[21]

[Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés]

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága]

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:166. §[21] (1)

E törvény eltérő rendelkezése hiányában az ingatlanra vonatkozó dologi jogok és korlátolt dologi jogok (a továbbiakban együtt: dologi jogok) az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek, módosulnak és szűnnek meg.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:166. §[21] (2)

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető nem dologi jogok és tények harmadik személyekkel szemben az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel válnak hatályossá.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát - a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével - bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:166. §[21] (3)

A jogszabály erejénél fogva keletkező jog vagy tény harmadik személyekkel szemben bejegyzés nélkül is hatályos, ha az ingatlannak a jogot vagy tényt keletkeztető jogszabály hatálya alá tartozása az ingatlan-nyilvántartásban szereplő más jog, tény vagy - a helyrajzi számot ide nem értve - adat alapján az ingatlan tekintetében kétségtelenül megállapítható.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma - a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között - akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:166. §[21] (4)

Törvényben meghatározott jogok vagy tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:167. §[22]

[Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének joghatása]

Ha valamely jogot, tényt vagy adatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek vagy az ingatlan-nyilvántartásból töröltek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról vagy törléséről nem tudott.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

[Az okirati elv]

Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:168. §[23]

[Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme]

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

[A bejegyzési elv]

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:168. §[23] (1)

A jóhiszemű és ellenérték fejében szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha ez az anyagi jogi jogállapottól eltér.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetővé teszi.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:168. §[23] (2)

Az (1) bekezdés szerinti rendelkezésre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző ellen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése vagy kiigazítása iránt, illetve az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett bejegyzési igény alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy a bejegyzési igény elévülésének megállapítása iránt pert indít. Ugyanez a szabály irányadó, ha a törlési vagy kiigazítási perindítást bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:168. §[23]

(3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti.

(4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.

(5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:169. §[24]

[Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása]

(1) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül az ingatlanra vonatkozóan dologi jogot szerző a szerzett jogát nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy őt a bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerzővel szemben.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot vagy tényt annak jogosultja a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző bejegyzett jogosulttal, valamint a be nem jegyzett jog vagy tény jogosultját bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzővel szemben nem érvényesítheti.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

[A rangsor elve]

Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:170. §[25]

[Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése]

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályára, továbbá a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzők védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni arra az esetre, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog alapján az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként megjelölt részére szolgáltatást teljesítenek.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége]

Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

XI. CÍM[26]

(2025.01.15 - )

(2014.03.15 - 2025.01.14)

A TÖRLÉSI ÉS A KIIGAZÍTÁSI PER; JOGVÉDELMI HATÁS[27]

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS KÖZHITELESSÉGE

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:171. §[28]

[A bejegyzés törlése]

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésének a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válása miatt van helye.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartási közhitelesség tartalma]

(1) Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett kérelmek kapcsán a folyamatban lévő eljárás tényére és tárgyára is.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:172. §[29]

[A törlési és kiigazítási igény]

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartásban bízva jogot szerző jóhiszeműsége]

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:172. §[29] (1)

A jogosultat megillető törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely más jogot közvetlenül szerzővel szemben nem évül el.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

A jóhiszemű jogszerzésre hivatkozó fél jóhiszeműségének megítélése során a jóhiszeműség fennállását a jogszerzésre alapított kérelmének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés céljából való benyújtása szerinti időpontban kell vizsgálni. Ha a jogváltozásra irányuló megállapodás a bejegyzés hatályossá válásának időpontja után jött létre, a jóhiszeműség megítélése során a megállapodás létrejöttének időpontja az irányadó.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:172. §[29] (2)

Azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, a bejegyzés törlése iránti pert addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válása megállapításának helye van.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Nem tekinthető jóhiszeműnek az a jogot szerző vagy a jóhiszeműség védelme alá eső egyéb cselekményt végző személy, aki jogának szerzésekor vagy a cselekmény véghezvitelének időpontjában az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helytelenségéről vagy az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként bejegyzett személy jogának korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:172. §[29]

(3) Nem hivatkozhat a jogszerző a jóhiszeműségére olyan jogosulttal szemben, aki saját jogszerzését olyan bejegyzés vagy feljegyzés tárgyát képező jogra vagy tényre alapítja, amelynek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése vagy feljegyzése iránti eljárás megindítását a jóhiszeműség megítélése során irányadó időpontban az ingatlan-nyilvántartásban széljegy formájában már feltüntették, ha a bejegyzés vagy feljegyzés iránti kérelem alapján a bejegyzésre vagy feljegyzésre sor kerül.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:173. §[30]

[Bejegyeztetési kötelezettség]

Ha az ingatlan-nyilvántartás kiigazításának feltétele az, hogy ezt megelőzően más jogát bejegyezzék, a jogosult ettől a személytől az őt megillető jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését követelheti.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartás teljessége]

(1) Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett tény fennáll, és az az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg.

(2) Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény nem áll fenn.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:174. §[31]

[Az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása]

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

[Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme]

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:174. §[31] (1)

A törlési pert a jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben az anyagi jog szerinti jogosult vagy a bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy

a) az érvénytelen bejegyzésről vagy az utólag helytelenné vált bejegyzés alapján történt jogszerzés bejegyzéséről szóló határozat részére történő kézbesítésétől számított hat hónap alatt,

b) ha a határozat részére történő kézbesítésére nem került sor, a bejegyzés hatályossá válásától számított hároméves határidő alatt

indíthatja meg.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

A jóhiszemű és ellenérték fejében szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valódi anyagi jogi jogállapottól eltér. Ennek alapján a szerző az e törvény szerinti védelemben részesül.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:174. §[31] (2)

Az (1) bekezdés szerinti perindítási határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

A jóhiszemű szerző az (1) bekezdésben foglalt védelemre nem hivatkozhat azzal szemben, aki ellene az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt vagy az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett bejegyzési igény alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy ezen igény elévülésének megállapítása iránt pert indít. Ugyanez irányadó arra az esetre is, ha az ingatlan-nyilvántartásba a kérelem benyújtása előtt a törlési vagy kiigazítási pert feljegyezték.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

5:174. §[31]

(3) Az (1) és (2) bekezdés a kiigazítási igény érvényesítésére irányuló kiigazítási perre is irányadó, ha az ingatlanügyi hatósági eljárásban a sérelem nem orvosolható, vagy ha a sérelem orvoslását a bejegyzést sérelmesnek tartó fél eredménytelenül kísérelte meg.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

5:175. §[32]

[Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása]

(1) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy vagy az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezhető tény jogosultja a szerzett jogát, illetve a feljegyezhető tényt nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy az őt bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű szerzővel szemben.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot és fel nem jegyzett tényt a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző, valamint bejegyzési igénnyel rangsorban előbb álló, jóhiszemű jogszerzővel szemben nem lehet érvényesíteni. A jóhiszemű szerző jogvédelme az ingatlan-nyilvántartási állapot függő jogi helyzetére utaló tény feljegyzése esetére nem terjed ki.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:176. §[33]

[Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése]

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályára, továbbá a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzők védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra az esetre, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog alapján az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként megjelölt részére szolgáltatást teljesítenek.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:177. §[34]

[Az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellege]

(1) Ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásokban az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét vitatja.

(3) Ha az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján számított, jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

XII. CÍM[35]

(2025.01.15 - )

(2014.03.15 - 2025.01.14)

BEJEGYZÉS, FELJEGYZÉS. RANGSOR ÉS RANGHELY

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:178. §[36]

[A bejegyzés]

(1) A bejegyzéssel a jog megszerzése, változása vagy megszűnése, továbbá a jog érvényesíthetősége - a jogváltozás egyéb feltételeinek megléte esetén - közvetlenül áll be.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez jogváltozásra irányuló jogcím és a jogváltozással érintett, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult bejegyzési engedélye; a jog törléséhez a jogosult törlési engedélye szükséges. A bejegyzési és a törlési engedélyre a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A bejegyzés alapjául bírósági ítélet vagy hatósági határozat is szolgálhat.

(4) A bejegyzés az elrendelésének alapjául szolgáló kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatályú.

(5) Ha az ingatlan tulajdonának megszerzéséhez vagy az ingatlant terhelő jog alapításához, átruházásához vagy megterheléséhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, a jogváltozás az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, a bejegyzés tartalmának megfelelően jön létre.

(6) Ha az ingatlan tulajdonának vagy az ingatlant terhelő jognak a megszüntetéséhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, a jog a törlésének ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, a bejegyzésnek megfelelően szűnik meg.

(7) Ha a bejegyzés folytán az ingatlant terhelő jogok és a tulajdonjog jogosultja azonos személy, az ingatlant terhelő jogok a rangsorban hátrább álló jogosultak irányában fennmaradnak.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:179. §[37]

[A feljegyzés]

(1) A feljegyzés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat érintő egyes tények ingatlan-nyilvántartási feltüntetése.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásban törvényben meghatározott tények feljegyzésének van helye.

(3) A feljegyzés az elrendelésének alapjául szolgáló kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatályú.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:180. §[38]

[A rangsor és a ranghely]

(1) Ranghelyet olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.

(2) Azok a jogok, amelyek bejegyzésének hatálya ugyanazon időpontban kezdődik, azonos ranghelyen állnak.

(3) Az azonos napon érkezett kérelmek bejegyzésének sorrendjét, a bejegyzések és a feljegyzések hatályosulásának ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének, kiállításának vagy - ha az okirat alapján való bejegyzéshez ellenjegyzés szükséges - ellenjegyzésének időpontja határozza meg.

(4) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltoztatásához a ranghely megváltoztatása tényének ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése szükséges.

(5) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés nem járhat harmadik személy - a ranghely módosításának időpontjában bejegyzett - jogának sérelmével.

(6) A rangsor megváltoztatása folytán előrelépett jog az előrelépéssel szerzett ranghelyét megtartja akkor is, ha a hátralépett jog megszűnik, vagy ha a hátralépett jelzáloggal biztosított követelés elévül.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:181. §[39]

[A jog tartalmának megváltozása]

Az ingatlant terhelő jog tartalmának megváltoztatására az ingatlant terhelő jog keletkezésének és megszűnésének a szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

XIII. CÍM[40]

(2025.01.15 - )

(2014.03.15 - 2025.01.14)

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS HELYESBÍTÉSE; A TÖRLÉSI ÉS A KIIGAZÍTÁSI KERESET; JOGVÉDELMI HATÁS

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:182. §[41]

[Az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése]

(1) Ha az ingatlan-nyilvántartás tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének van helye.

(2) A helyesbítés a helytelen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy feljegyzés törlésével vagy az ingatlan-nyilvántartás tartalmának kiigazításával történik.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:183. §[42]

[Bejegyzés törlése]

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy feljegyzés törlésének a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válása miatt van helye.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:184. §[43]

[A törlési és kiigazítási igény]

(1) A jogosultat megillető törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely jogot közvetlenül szerzővel szemben nem évül el.

(2) Azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, az érvénytelen bejegyzés törlése iránti pert addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:185. §[44]

[Bejegyeztetési kötelezettség]

Ha az ingatlan-nyilvántartás kiigazításának feltétele az, hogy más jogát előbb bejegyezzék, a jogosult ettől a személytől követelheti, hogy jogát az ingatlan-nyilvántartásba jegyeztesse be.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:186. §[45]

[A bejegyzés kijavítása]

(1) A bejegyzésben vagy feljegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más hasonló elírást és helytelen megjelölést az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság saját hatáskörében kijavítja. Az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság kiegészíti a határozatát, ha az a bejegyzés vagy feljegyzés iránti kérelem és az annak alapjául szolgáló okirat valamely részéről nem rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés vagy feljegyzés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos.

(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett, és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:187. §[46]

[Az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása]

Az anyagi jog szerinti jogosult vagy a bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy a jogsértő vagy utólag helytelenné vált bejegyzés alapján, a bejegyzés teljességében és helyességében bízva, jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a törlési keresetet az anyagi jog szerinti jogosult esetén az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozat kézbesítéstől számított hat hónap alatt, a bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy esetén pedig az utólag helytelenné vált bejegyzés alapján történt jogszerzés bejegyzéséről szóló határozat kézbesítésétől számított hat hónap alatt indíthatja meg, ha a határozatot a részére kézbesítették. Ha kézbesítés nem történt, a törlési keresetet a bejegyzés hatályossá válásától számított hároméves határidő alatt lehet megindítani. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

(2014.03.15 - 2024.09.30)

6:216. § (1)[47]

Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja, ennek időtartama alatt a vevő tulajdonszerzésre irányuló jogát hozzájárulása nélkül nem csorbíthatja.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

6:216. § (3)[48]

Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az ahhoz kapcsolódó vevői jog feltüntetésével kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

6:410. § (1)[49]

Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadáshoz kapcsolódó lízingbevevői jogot a lízingbevevő javára a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg - vagy ha az ingatlan a lízingszerződés megkötésekor már a lízingbeadó tulajdonában van, úgy a birtokátruházás időpontjáig - be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

(2025.01.15 - )

(2024.10.01 - )

Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a dolog a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésre a birtokátruházásig kell, hogy sor kerüljön.

(2014.03.15 - 2025.01.14)

Veszélyhelyzeti rendelkezések

117/2024. (V. 30.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

(2024.05.30 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

80/2024. (IV. 11.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

(2024.04.16 - )

3:321. § (1)[1]

Nyilvánosan működő részvénytársaság - a leválás esetét kivéve - nem válhat szét.

(2024.01.01 - )

Nyilvánosan működő részvénytársaság nem válhat szét.

(2014.03.15 - 2023.12.31)

2:15. §

(4)[1] Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására nem tehermentes ingatlanszerzés esetén, ha a teher kizárólag ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közérdekű használati jog.

(2024.01.01 - )

3:340. § (1)[2]

Az ügyvezetés köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a szövetkezet taglétszámát, a jelenlévők számát, a szavazásra jogosultak számát, továbbá a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

(2024.01.01 - )

Az ügyvezetés köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a szövetkezet taglétszámát, a jelenlévők számát, a szavazásra jogosultak számát, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

(2023.07.02 - 2023.12.31)

4:207. §[3]

A tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni. A bíróság ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente, a következő év február 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évre vonatkozó éves átlagos fogyasztói árindex növekedésének mértékével - külön intézkedés nélkül - módosul.

(2024.01.01 - )

A tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni. A bíróság ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével - külön intézkedés nélkül - módosul.

(2014.03.15 - 2023.12.31)

Veszélyhelyzeti rendelkezések

562/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (2)-(3) bekezdés)

(2024.01.01 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

89/2023. (III. 22.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (2)-(3) bekezdés)

(2023.03.23 - )

89/2023. (III. 22.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (2) bekezdés)

(2023.03.23 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

491/2023. (XI. 2.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

(2023.11.02 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

485/2023. (X. 31.) Korm. rendelet (különösen: 6. §)

(2023.11.01 - )

5:18. § (2)[1]

Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a földön létesített épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:19. § (1)[2]

Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha e tényt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:20. §[3]

Ha a föld és a földön létesített épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:31. § (1)[4]

Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat együttesen, de külön-külön is alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:31. § (2)[5]

Az (1) bekezdés szerinti tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:32. § (3)[6]

Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a dolgon csak elidegenítési, illetve csak terhelési tilalom áll fenn, vagy a dologgal való rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a dolgon csak elidegenítési tilalom áll fenn, vagy ha a rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:124. § (1)[7]

A zálogjogok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltozásához a ranghely megváltozásának a bejegyzése szükséges.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

A zálogjogok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltozásához a ranghely megváltozásának a bejegyzése, illetve feljegyzése szükséges.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:125. § (1)[8]

A tulajdonos a megfelelő nyilvántartásba - meghatározott személy javára vagy a jogosult megjelölése nélkül - bejegyezheti, hogy valamely vagyontárgyat zálogjoggal kíván megterhelni.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

A tulajdonos a megfelelő nyilvántartásba - meghatározott személy javára vagy a jogosult megjelölése nélkül - feljegyeztetheti, illetve bejegyezheti, hogy valamely vagyontárgyat zálogjoggal kíván megterhelni.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:125. § (2)[9]

A bejegyzésben meg kell határozni azt az összeget, amelynek erejéig a tulajdonos zálogjogot kíván alapítani.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

A feljegyzés iránti kérelemben, illetve a bejegyzésben meg kell határozni azt az összeget, amelynek erejéig a tulajdonos zálogjogot kíván alapítani.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:125. § (3)[10]

Az előzetesen biztosított ranghelyre bejegyzett zálogjog a bejegyzés ranghelyéhez igazodó ranghelyet kap.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Az előzetesen biztosított ranghelyre bejegyzett zálogjog a feljegyzés, illetve a bejegyzés ranghelyéhez igazodó ranghelyet kap.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:145. § (1)[11]

Ha a föld és a földön létesített épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:164. § (1)[12]

Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára - hatóság határozatával vagy az érintett feleknek a határozatot pótló megállapodásával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára - hatóság határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

NEGYEDIK RÉSZ[13]

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS[14]

X. CÍM[15]

(2024.10.01 - )

(2014.03.15 - 2024.09.30)

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA ÉS AZ AHHOZ FŰZŐDŐ JOGHATÁSOK[16]

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:165. §[17]

[Az ingatlan-nyilvántartás tartalma]

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozóan bejegyezhető jogokat, tényeket és adatokat az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartás]

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:166. §[18]

[Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés]

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága]

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:166. §[18] (1)

E törvény eltérő rendelkezése hiányában az ingatlanra vonatkozó dologi jogok és korlátolt dologi jogok (a továbbiakban együtt: dologi jogok) az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek, módosulnak és szűnnek meg.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:166. §[18] (2)

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető nem dologi jogok és tények harmadik személyekkel szemben az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel válnak hatályossá.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát - a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével - bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:166. §[18] (3)

A jogszabály erejénél fogva keletkező jog vagy tény harmadik személyekkel szemben bejegyzés nélkül is hatályos, ha az ingatlannak a jogot vagy tényt keletkeztető jogszabály hatálya alá tartozása az ingatlan-nyilvántartásban szereplő más jog, tény vagy - a helyrajzi számot ide nem értve - adat alapján az ingatlan tekintetében kétségtelenül megállapítható.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma - a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között - akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:166. §[18] (4)

Törvényben meghatározott jogok vagy tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:167. §[19]

[Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének joghatása]

Ha valamely jogot, tényt vagy adatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek vagy az ingatlan-nyilvántartásból töröltek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról vagy törléséről nem tudott.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

[Az okirati elv]

Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:168. §[20]

[Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme]

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

[A bejegyzési elv]

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:168. §[20] (1)

A jóhiszemű és ellenérték fejében szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha ez az anyagi jogi jogállapottól eltér.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetővé teszi.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:168. §[20] (2)

Az (1) bekezdés szerinti rendelkezésre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző ellen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése vagy kiigazítása iránt, illetve az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett bejegyzési igény alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy a bejegyzési igény elévülésének megállapítása iránt pert indít. Ugyanez a szabály irányadó, ha a törlési vagy kiigazítási perindítást bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:168. §[20]

(3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti.

(4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.

(5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:169. §[21]

[Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása]

(1) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül az ingatlanra vonatkozóan dologi jogot szerző a szerzett jogát nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy őt a bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerzővel szemben.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot vagy tényt annak jogosultja a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző bejegyzett jogosulttal, valamint a be nem jegyzett jog vagy tény jogosultját bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzővel szemben nem érvényesítheti.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

[A rangsor elve]

Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:170. §[22]

[Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése]

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályára, továbbá a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzők védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni arra az esetre, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog alapján az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként megjelölt részére szolgáltatást teljesítenek.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége]

Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

XI. CÍM[23]

(2024.10.01 - )

(2014.03.15 - 2024.09.30)

A TÖRLÉSI ÉS A KIIGAZÍTÁSI PER; JOGVÉDELMI HATÁS[24]

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS KÖZHITELESSÉGE

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:171. §[25]

[A bejegyzés törlése]

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésének a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válása miatt van helye.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartási közhitelesség tartalma]

(1) Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett kérelmek kapcsán a folyamatban lévő eljárás tényére és tárgyára is.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:172. §[26]

[A törlési és kiigazítási igény]

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartásban bízva jogot szerző jóhiszeműsége]

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:172. §[26] (1)

A jogosultat megillető törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely más jogot közvetlenül szerzővel szemben nem évül el.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

A jóhiszemű jogszerzésre hivatkozó fél jóhiszeműségének megítélése során a jóhiszeműség fennállását a jogszerzésre alapított kérelmének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés céljából való benyújtása szerinti időpontban kell vizsgálni. Ha a jogváltozásra irányuló megállapodás a bejegyzés hatályossá válásának időpontja után jött létre, a jóhiszeműség megítélése során a megállapodás létrejöttének időpontja az irányadó.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:172. §[26] (2)

Azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, a bejegyzés törlése iránti pert addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válása megállapításának helye van.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Nem tekinthető jóhiszeműnek az a jogot szerző vagy a jóhiszeműség védelme alá eső egyéb cselekményt végző személy, aki jogának szerzésekor vagy a cselekmény véghezvitelének időpontjában az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helytelenségéről vagy az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként bejegyzett személy jogának korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:172. §[26]

(3) Nem hivatkozhat a jogszerző a jóhiszeműségére olyan jogosulttal szemben, aki saját jogszerzését olyan bejegyzés vagy feljegyzés tárgyát képező jogra vagy tényre alapítja, amelynek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése vagy feljegyzése iránti eljárás megindítását a jóhiszeműség megítélése során irányadó időpontban az ingatlan-nyilvántartásban széljegy formájában már feltüntették, ha a bejegyzés vagy feljegyzés iránti kérelem alapján a bejegyzésre vagy feljegyzésre sor kerül.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:173. §[27]

[Bejegyeztetési kötelezettség]

Ha az ingatlan-nyilvántartás kiigazításának feltétele az, hogy ezt megelőzően más jogát bejegyezzék, a jogosult ettől a személytől az őt megillető jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését követelheti.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartás teljessége]

(1) Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett tény fennáll, és az az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg.

(2) Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény nem áll fenn.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:174. §[28]

[Az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása]

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

5:174. §[28]

(3) Az (1) és (2) bekezdés a kiigazítási igény érvényesítésére irányuló kiigazítási perre is irányadó, ha az ingatlanügyi hatósági eljárásban a sérelem nem orvosolható, vagy ha a sérelem orvoslását a bejegyzést sérelmesnek tartó fél eredménytelenül kísérelte meg.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

5:174. §[28]

[Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme]

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:174. §[28] (1)

A törlési pert a jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben az anyagi jog szerinti jogosult vagy a bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy

a) az érvénytelen bejegyzésről vagy az utólag helytelenné vált bejegyzés alapján történt jogszerzés bejegyzéséről szóló határozat részére történő kézbesítésétől számított hat hónap alatt,

b) ha a határozat részére történő kézbesítésére nem került sor, a bejegyzés hatályossá válásától számított hároméves határidő alatt

indíthatja meg.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

A jóhiszemű és ellenérték fejében szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valódi anyagi jogi jogállapottól eltér. Ennek alapján a szerző az e törvény szerinti védelemben részesül.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:174. §[28] (2)

Az (1) bekezdés szerinti perindítási határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

A jóhiszemű szerző az (1) bekezdésben foglalt védelemre nem hivatkozhat azzal szemben, aki ellene az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt vagy az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett bejegyzési igény alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy ezen igény elévülésének megállapítása iránt pert indít. Ugyanez irányadó arra az esetre is, ha az ingatlan-nyilvántartásba a kérelem benyújtása előtt a törlési vagy kiigazítási pert feljegyezték.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

5:175. §[29]

[Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása]

(1) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy vagy az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezhető tény jogosultja a szerzett jogát, illetve a feljegyezhető tényt nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy az őt bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű szerzővel szemben.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot és fel nem jegyzett tényt a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző, valamint bejegyzési igénnyel rangsorban előbb álló, jóhiszemű jogszerzővel szemben nem lehet érvényesíteni. A jóhiszemű szerző jogvédelme az ingatlan-nyilvántartási állapot függő jogi helyzetére utaló tény feljegyzése esetére nem terjed ki.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:176. §[30]

[Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése]

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályára, továbbá a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzők védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra az esetre, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog alapján az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként megjelölt részére szolgáltatást teljesítenek.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:177. §[31]

[Az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellege]

(1) Ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásokban az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét vitatja.

(3) Ha az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján számított, jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

XII. CÍM[32]

(2024.10.01 - )

(2014.03.15 - 2024.09.30)

BEJEGYZÉS, FELJEGYZÉS. RANGSOR ÉS RANGHELY

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:178. §[33]

[A bejegyzés]

(1) A bejegyzéssel a jog megszerzése, változása vagy megszűnése, továbbá a jog érvényesíthetősége - a jogváltozás egyéb feltételeinek megléte esetén - közvetlenül áll be.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez jogváltozásra irányuló jogcím és a jogváltozással érintett, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult bejegyzési engedélye; a jog törléséhez a jogosult törlési engedélye szükséges. A bejegyzési és a törlési engedélyre a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A bejegyzés alapjául bírósági ítélet vagy hatósági határozat is szolgálhat.

(4) A bejegyzés az elrendelésének alapjául szolgáló kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatályú.

(5) Ha az ingatlan tulajdonának megszerzéséhez vagy az ingatlant terhelő jog alapításához, átruházásához vagy megterheléséhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, a jogváltozás az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, a bejegyzés tartalmának megfelelően jön létre.

(6) Ha az ingatlan tulajdonának vagy az ingatlant terhelő jognak a megszüntetéséhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, a jog a törlésének ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, a bejegyzésnek megfelelően szűnik meg.

(7) Ha a bejegyzés folytán az ingatlant terhelő jogok és a tulajdonjog jogosultja azonos személy, az ingatlant terhelő jogok a rangsorban hátrább álló jogosultak irányában fennmaradnak.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:179. §[34]

[A feljegyzés]

(1) A feljegyzés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat érintő egyes tények ingatlan-nyilvántartási feltüntetése.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásban törvényben meghatározott tények feljegyzésének van helye.

(3) A feljegyzés az elrendelésének alapjául szolgáló kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatályú.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:180. §[35]

[A rangsor és a ranghely]

(1) Ranghelyet olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.

(2) Azok a jogok, amelyek bejegyzésének hatálya ugyanazon időpontban kezdődik, azonos ranghelyen állnak.

(3) Az azonos napon érkezett kérelmek bejegyzésének sorrendjét, a bejegyzések és a feljegyzések hatályosulásának ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének, kiállításának vagy - ha az okirat alapján való bejegyzéshez ellenjegyzés szükséges - ellenjegyzésének időpontja határozza meg.

(4) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltoztatásához a ranghely megváltoztatása tényének ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése szükséges.

(5) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés nem járhat harmadik személy - a ranghely módosításának időpontjában bejegyzett - jogának sérelmével.

(6) A rangsor megváltoztatása folytán előrelépett jog az előrelépéssel szerzett ranghelyét megtartja akkor is, ha a hátralépett jog megszűnik, vagy ha a hátralépett jelzáloggal biztosított követelés elévül.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:181. §[36]

[A jog tartalmának megváltozása]

Az ingatlant terhelő jog tartalmának megváltoztatására az ingatlant terhelő jog keletkezésének és megszűnésének a szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

XIII. CÍM[37]

(2024.10.01 - )

(2014.03.15 - 2024.09.30)

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS HELYESBÍTÉSE; A TÖRLÉSI ÉS A KIIGAZÍTÁSI KERESET; JOGVÉDELMI HATÁS

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:182. §[38]

[Az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése]

(1) Ha az ingatlan-nyilvántartás tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének van helye.

(2) A helyesbítés a helytelen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy feljegyzés törlésével vagy az ingatlan-nyilvántartás tartalmának kiigazításával történik.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:183. §[39]

[Bejegyzés törlése]

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy feljegyzés törlésének a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válása miatt van helye.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:184. §[40]

[A törlési és kiigazítási igény]

(1) A jogosultat megillető törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely jogot közvetlenül szerzővel szemben nem évül el.

(2) Azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, az érvénytelen bejegyzés törlése iránti pert addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:185. §[41]

[Bejegyeztetési kötelezettség]

Ha az ingatlan-nyilvántartás kiigazításának feltétele az, hogy más jogát előbb bejegyezzék, a jogosult ettől a személytől követelheti, hogy jogát az ingatlan-nyilvántartásba jegyeztesse be.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:186. §[42]

[A bejegyzés kijavítása]

(1) A bejegyzésben vagy feljegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más hasonló elírást és helytelen megjelölést az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság saját hatáskörében kijavítja. Az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság kiegészíti a határozatát, ha az a bejegyzés vagy feljegyzés iránti kérelem és az annak alapjául szolgáló okirat valamely részéről nem rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés vagy feljegyzés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos.

(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett, és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:187. §[43]

[Az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása]

Az anyagi jog szerinti jogosult vagy a bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy a jogsértő vagy utólag helytelenné vált bejegyzés alapján, a bejegyzés teljességében és helyességében bízva, jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a törlési keresetet az anyagi jog szerinti jogosult esetén az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozat kézbesítéstől számított hat hónap alatt, a bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy esetén pedig az utólag helytelenné vált bejegyzés alapján történt jogszerzés bejegyzéséről szóló határozat kézbesítésétől számított hat hónap alatt indíthatja meg, ha a határozatot a részére kézbesítették. Ha kézbesítés nem történt, a törlési keresetet a bejegyzés hatályossá válásától számított hároméves határidő alatt lehet megindítani. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

(2014.03.15 - 2024.01.31)

6:216. § (1)[44]

Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja, ennek időtartama alatt a vevő tulajdonszerzésre irányuló jogát hozzájárulása nélkül nem csorbíthatja.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

6:216. § (3)[45]

Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az ahhoz kapcsolódó vevői jog feltüntetésével kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

6:410. § (1)[46]

Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadáshoz kapcsolódó lízingbevevői jogot a lízingbevevő javára a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg - vagy ha az ingatlan a lízingszerződés megkötésekor már a lízingbeadó tulajdonában van, úgy a birtokátruházás időpontjáig - be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

(2024.10.01 - )

(2024.02.01 - )

Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a dolog a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésre a birtokátruházásig kell, hogy sor kerüljön.

(2014.03.15 - 2024.09.30)

Veszélyhelyzeti rendelkezések

424/2023. (IX. 5.) Korm. rendelet (különösen: 1-3. §)

(2023.09.06 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

265/2023. (VI. 28.) Korm. rendelet (különösen: 5. §)

(2023.06.29 - )

6:7. § (3a)[1]

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi, illetve pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek.

(2022.01.01 - 2023.12.31)

3:45. §

(1a)[1] A kiválás történhet úgy is, hogy a szétváló jogi személy fennmarad, és vagyonának egy részével úgy hozza létre a jogutód jogi személyt, hogy annak egyedüli tagja lesz (leválás).

(2024.01.01 - )

5:89. § (5)[2]

A zálogjoggal biztosított követelést - ideértve az olyan követelést is, amely még nem jött létre - annak azonosítására alkalmas módon, az alapjául szolgáló egy vagy több jogviszonyra és a követelés összegére utalással vagy az alapul szolgáló egy vagy több jogviszonyra utalással és annak az összegnek a megjelölésével kell meghatározni, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet.

(2023.06.24 - )

A zálogjoggal biztosított követelést annak azonosítására alkalmas módon - az alapul fekvő egy vagy több jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával vagy a biztosított követelés azonosítására alkalmas más hasonló módon - kell meghatározni. A meghatározás magában foglalhat olyan követelést is, amely még nem jött létre.

(2014.03.15 - 2023.06.23)

5:90. § b)[3]

a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell a követelés - járulékok nélküli - összegének megjelölését, vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet.

(2016.10.01 - 2023.06.23)

5:95. §

(1a)[4] A fogyasztói zálogszerződés kivételével az óvadékot alapító zálogszerződésben az alapul szolgáló jogviszonyon kívül mellőzhető a követelés összegének vagy annak az összegnek a meghatározása, amelynek erejéig a zálogjogosult az óvadékból kielégítést kereshet.

(2023.09.01 - )

5:98. § (3)[5]

Ha a felek a zálogszerződésben a követelést nem a követelés összegére utalással, hanem annak az összegnek a megjelölésével határozták meg, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretösszeget nem haladják meg.

(2023.06.24 - )

Ha a felek meghatározták azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretösszeget nem haladják meg.

(2014.03.15 - 2023.06.23)

5:99. § (1)[6]

A biztosított követelés átruházásával vagy egyéb módon való átszállásával a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára, aki a korábbi zálogjogosult helyébe lép. A követelés átruházója köteles a zálogtárgyat vagy a jelzálogjog átszállásának a bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatokat az új zálogjogosult részére kiadni.

(2023.06.24 - )

A biztosított követelés átruházásával vagy egyéb módon való átszállásával a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára. A követelés átruházója köteles a zálogtárgyat vagy a jelzálogjog átszállásának a bejegyzéséhez szükséges engedélyt az új zálogjogosult részére kiadni.

(2014.03.15 - 2023.06.23)

5:99. § (2)[7]

A biztosított követelés egy részének átruházása vagy egyéb módon történő átszállása esetén - a felek vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a régi és az új zálogjogosultat a zálogjog a követeléseik arányában akként illeti meg, hogy a régi zálogjogosult a rangsorban megelőzi az új zálogjogosultat. Ha a követelés átruházásával vagy átszállásával többen egyidejűleg szereznek zálogjogot, a zálogjog őket azonos ranghelyen illeti meg.

(2023.06.24 - )

A biztosított követelés egy részének átruházása esetén a régi és az új zálogjogosultat azonos ranghelyen, a követeléseik arányában illeti meg a zálogjog.

(2014.03.15 - 2023.06.23)

5:99. § (4)[8]

Alzálogjog a zálogjoggal biztosított követelés elzálogosításával alapítható. Az alzálogjog tárgya a zálogjog és az általa biztosított követelés, az alzálogjogra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogjogra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy jelzálogjoggal biztosított követelés elzálogosítása esetén az alzálogjogot az ezt alapító zálogszerződésben megjelölt követelés összegének a nyilvántartásban történő feltüntetése nélkül abba a nyilvántartásba kell bejegyezni, amelybe az alzálogjog tárgyául szolgáló követelést biztosító jelzálogjogot bejegyezték.

(2023.09.01 - )

A zálogjoggal biztosított követelés alzálogjog alapítása útján terhelhető meg zálogjoggal. Az alzálogjog tárgya a zálogjog és az általa biztosított követelés, az alzálogjogra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogjogra vonatkozó szabályok irányadók.

(2016.10.01 - 2023.08.31)

5:100. § (7)[9]

Az önálló zálogjoggal terhelt zálogtárgy tulajdonjogát megszerző fél a biztosítéki szerződésben a zálogkötelezett helyébe lép. A biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelést teljesítő kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt - ha az nem pénzügyi intézmény - a teljesítése erejéig a megtérítési igénye kielégítéséül az önálló zálogjog ranghelyén, annak helyébe lépő követelést biztosító zálogjog illeti meg. A biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelést teljesítő pénzügyi intézményre a teljesítése erejéig a megtérítési igénye kielégítéséül az önálló zálogjog átszáll.

(2023.06.24 - )

Az önálló zálogjoggal terhelt zálogtárgy tulajdonjogát megszerző fél a biztosítéki szerződésben a zálogkötelezett helyébe lép. A biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelést kielégítő kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt a megtérítési követelése biztosítására - ha az nem pénzügyi intézmény - az önálló zálogjog ranghelyén, annak helyébe lépő követelést biztosító zálogjog illeti meg. A megtérítési követelése biztosítékaként a követelést kielégítő pénzügyi intézményre az önálló zálogjog átszáll.

(2019.07.17 - 2023.06.23)

5:139. §[10]

(1) Ha a jelzálogjog tárgya követelés, a zálogjogosult teljesítési utasítást adhat a követelés kötelezettje számára, és a követelés esedékessé válását követően az eredeti jogosult helyett a követelés kötelezettjével szemben érvényesítheti is a követelést. Ebben az esetben a zálogjogosult a követelés eredeti jogosultjával elszámolni köteles. Ezeket a szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jelzálogjog tárgya jog.

(2) Ha az elzálogosított követelés kezességgel van biztosítva, a zálogjogosult a kezességből fakadó jogokat a követelés kezesével szemben a kezesség jogosultjára irányadó szabályok szerint - a vele való elszámolási kötelezettség mellett - gyakorolhatja.

(2023.06.24 - )

Ha a jelzálogjog tárgya követelés, a zálogjogosult teljesítési utasítást adhat a követelés kötelezettje számára, és a követelés esedékessé válását követően az eredeti jogosult helyett a követelés kötelezettjével szemben érvényesítheti is a követelést. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jelzálogjog tárgya jog.

(2014.03.15 - 2023.06.23)

5:140. §[11]

[Az alzálogjog érvényesítése]

(2023.09.01 - )

[Alzálogjog érvényesítése]

(2016.10.01 - 2023.08.31)

5:140. §[11] (1)

Az alzálogjog jogosultja (a továbbiakban: alzálogjogosult) - a kielégítési jogának megnyílását követően -választása szerint

a) gyakorolhatja az elzálogosított követelést biztosító zálogjog jogosultjának jogait, vagy

b) az elzálogosított követelést biztosító zálogjog jogosultja helyébe léphet.

A felek megállapodhatnak abban, hogy az alzálogjogosult csak az a) vagy csak a b) pont szerint járhat el.

(2023.09.01 - )

Az alzálogjog jogosultja a zálogjogosultnak a zálogjogból fakadó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben e jogok gyakorlására a zálogjogosult maga is jogosult. Ha a követelést kézizálogjog biztosítja, a zálogjogosult az alzálogjog jogosultjának kérésére köteles a zálogtárgy birtokát részére átruházni.

(2019.07.17 - 2023.08.31)

5:140. §[11] (2)

Az alzálogjogosult az alzálogjog érvényesítésének (1) bekezdés szerinti módjáról a zálogjogosultat, a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettjét, vagy ha az nem azonos a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettjével, akkor a zálogkötelezettet is címzett írásbeli nyilatkozattal értesíti.

(2023.09.01 - )

Az alzálogjog jogosultja e jogából fakadó jogait úgy köteles gyakorolni, hogy azzal a zálogjogosult zálogjoggal biztosított követelésének megtérülését ne veszélyeztesse. Az alzálogjog érvényesítése eredményeként az ennek jogosultjához az alzálogjoggal biztosított követelést meghaladóan befolyt pénzösszegen vagy más vagyontárgyon a zálogjogosultat az alzálogjogosulttal szembeni elszámolási igénye biztosítására zálogjog illeti meg.

(2016.10.01 - 2023.08.31)

5:140. §[11] (3)

Az alzálogjogosult e jogából fakadó jogait úgy köteles gyakorolni, hogy azzal a zálogjogosult zálogjoggal biztosított követelésének megtérülését ne veszélyeztesse. Az alzálogjog érvényesítése eredményeként az alzálogjogosult a zálogjogosulttal köteles elszámolni és az alzálogjoggal biztosított követelését meghaladóan befolyt pénzösszeget vagy ennek helyébe lépő más vagyontárgyat részére kiadni.

(2023.09.01 - )

Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelés kezességgel van biztosítva, a zálogjogosult a kezességből fakadó jogait a követelés kezesével szemben - a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a kezesség jogosultjára irányadó szabályok szerint gyakorolhatja.

(2019.07.17 - 2023.08.31)

5:140. §[11]

(4) Ha a követelést kézizálogjog biztosítja, a zálogjogosult az alzálogjogosult kérésére köteles a zálogtárgy birtokát részére átruházni.

(5) Ha az alzálogjogosult a zálogjogosult helyébe lép, a zálogjoggal biztosított követelés és a zálogjog az alzálogjogosultra száll át, aki zálogjogosultként követelheti a zálogtárgy birtokának (4) bekezdés szerinti átruházását, illetve a rá átszálló jelzálogjognak a javára való bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatok kiadását.

(2023.09.01 - )

5:142. § (2)[12]

A zálogjoggal biztosított követelést kielégítő személyes kötelezettre, zálogkötelezettre vagy harmadik személyre - teljesítése erejéig a megtérítési igénye kielégítéséül átszálló követeléssel együtt - a zálogjog is átszáll.

(2023.06.24 - )

A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására akként, hogy a fennmaradó zálogjog a megtérítési követelés jogosultját illeti meg.

(2019.07.17 - 2023.06.23)

XXXII/A. FEJEZET[13]

AZ ÉPÍTMÉNYI JOG

(2023.06.24 - )

5:159/A. §[14] [Az építményi jog fogalma]

(1) Az építményi jogánál fogva a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesíthet, illetve hasznosíthat. Ennek során jogosult az épület építésére vagy építtetésére, és ennek érdekében az ingatlan igénybevételére, jogosult továbbá a felépült vagy az ingatlanon már fennálló épület birtoklására, használatára és hasznainak szedésére.

(2) Az építményi jog kiterjed az annak alapján létesített vagy hasznosított épületre és annak alkotórészeire.

(3) Az építményi jog átruházható és jogutódlás tárgya lehet. Az átruházással, illetve jogutódlással szerzett építményi jog jogosultja e jogát az építményi jog alapjául szolgáló szerződés szerint gyakorolhatja. Az építményi jog zálogjoggal az erre irányuló zálogszerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel terhelhető meg.

(4) Az építményi jog több jogosultat egyidejűleg és együttesen is megillethet, jogaik gyakorlására és kötelezettségeik teljesítésére ilyen esetben a közös tulajdonra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(2023.06.24 - )

5:159/B. §[15] [Az építményi jog alapítása]

(1) Az építményi jog határozott időre alapítható. A szerződést írásba kell foglalni.

(2) Az építményi jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen kívül az építményi jognak a jogosult javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges. Építményi jogot az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.

(3) Ingatlannak földhasználati joggal terhelt részén építményi jogot csak a földhasználati jog jogosultjának javára és a földhasználati jogának törlésével egyidejűleg lehet alapítani.

(4) Az építményi jogot alapító szerződésben e jog gyakorlására vonatkozóan előírt további korlátozások harmadik személyekkel szemben annyiban hatályosak, amennyiben e korlátozások az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésből, illetve az annak alapjául szolgáló okiratból megismerhetők.

(5) Közös tulajdonban álló ingatlanon építményi jog csak úgy alapítható, ha ez valamennyi tulajdonostárs tulajdoni hányadát együttesen terheli.

(6) Építményi jogot fogyasztó a tulajdonát képező ingatlanon nem alapíthat és ilyen jogot fogyasztó - az öröklés kivételével - nem szerezhet.

(2023.06.24 - )

5:159/C. §[16] [Az építményi jog megszűnése]

(1) Az építményi jog megszűnik, ha a jogosult azt tizenöt éven át nem gyakorolja. Ennek az időnek a számítására az ingatlan elbirtoklására vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) Az épület megsemmisülése az építményi jogot nem érinti. Az építményi jog nem szűnik meg azzal, ha az építményi jogot az ingatlan tulajdonosa, vagy ha az ingatlan tulajdonjogát az építményi jog jogosultja szerzi meg.

(3) Az építményi jog jogügylettel való megszüntetéséhez a jogosultnak e jogáról való írásbeli lemondó nyilatkozata és az építményi jognak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése szükséges.

(4) Ha az építményi jogot ötven évnél hosszabb időre alapították, az a megalapításától számított ötven év elteltével megszűnik.

(5) A határozott idő vagy az ötven év eltelte előtt az építményi jogot a bíróság a tulajdonos keresete alapján megszüntetheti, ha az ingatlan tulajdonosa bizonyítja, hogy az építményi jog jogosultja az őt megillető jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat súlyosan megsértette vagy az őt terhelő kötelezettségeket súlyosan megszegte.

(2023.06.24 - )

5:159/D. §[17] [Az építményi jog átruházása és megterhelése]

(1) Az építményi jog fennállása alatt az e joggal terhelt ingatlan átruházása vagy megterhelése az építményi jogot nem érinti, ennek jogosultjával szemben csak azok a terhek hatályosak, amelyek az építményi jog bejegyzését a rangsorban megelőzték.

(2) Az építményi jog átruházása vagy megterhelése az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot nem érinti. Az építményi jogból, illetve az ennek átruházásából vagy megterheléséből származó követelésekre a tulajdonjogból, illetve ennek átruházásából vagy megterheléséből eredő követelésekre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2023.06.24 - )

5:159/E. §[18] [Az építményi jog jogosultja és a tulajdonos közötti jogviszony]

(1) Az építményi jog gyakorlására vonatkozóan a rendes gazdálkodás követelménye és az építésügyi szabályok keretei között az építményi jogot alapító szerződés további korlátozásokat és követelményeket is megállapíthat.

(2) Az építményi jogot alapító szerződésben kiköthető, hogy az építményi jogot a jogosult csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg.

(3) Ha a felek másként nem állapodnak meg, az ingatlannal, illetve az azon létesített épülettel kapcsolatos terheket, ideértve az épülettel kapcsolatos kárveszélyt is, az építményi jog jogosultja viseli, és őt terhelik az ingatlan és az azon létesített vagy fennálló épület használatával és hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek is.

(4) Ha az építményi jog ellenértékeként a jogosult egyösszegű vagy időszakonként visszatérő szolgáltatás (építménybér) teljesítésére köteles, ennek mértékét és esedékességét az építményi jogot alapító szerződésben kell meghatározni. Az építménybérhez való jog - a még esedékessé nem vált szolgáltatás tekintetében is - az ingatlan mindenkori tulajdonosát illeti meg.

(5) Az építményi jog megszűnésével az ingatlannal tartósan egyesített épület az ingatlan alkotórésze marad, kivéve, ha a felek az építményi jogot alapító szerződésben az épület és a föld elváló tulajdonára vonatkozó szabályok szerint abban állapodtak meg, hogy az épület önálló ingatlanként az építményi jog jogosultjának tulajdonába kerül.

(6) Ha az építményi jog megszűnésével az épület az ingatlan alkotórésze marad, az ingatlan tulajdonosa az épület értékének megtérítésére - a felek eltérő megállapodása hiányában - nem köteles.

(7) Az önálló ingatlannak nem minősülő olyan épület tekintetében, amely az ingatlanról eltávolítható, az építményi jog jogosultja e jogának megszűnésekor az elvitel jogával élhet.

(2023.06.24 - )

5:159/F. §[19] [Az építményi jog terheinek alakulása annak megszűnése esetén]

(1) Ha az építményi jogot annak megszűnésekor jelzálogjog vagy más dologi jog terheli, e teher tekintetében az építményi jog helyébe az építményi jog jogosultját megillető más jog vagy megtérítési követelés lép.

(2) Az építményi jog megszűnése esetén - ha az épület az ingatlan alkotórésze marad - az építményi jog jogosultja által bérbeadással vagy haszonbérbeadással hasznosított épület tekintetében a bérbe vagy haszonbérbe adott ingatlan elidegenítése esetére irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha azonban az épület hasznosítására kötött szerződés határozott időtartama az építményi jog határozott vagy fennállásának ötvenéves időtartamát meghaladja, a tulajdonos hozzájárulása hiányában a szerződés fennmaradó idejére a határozatlan időtartamú jogviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók.

(2023.06.24 - )

6:3. § a)[20]

a szolgáltatás teljesítésével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik;

(2023.06.24 - )

a szolgáltatás teljesítésével;

(2014.03.15 - 2023.06.23)

6:57. § (3)[21]

Ha a jogosultnak harmadik személy teljesít, ennek erejéig a megtérítési igénye kielégítéséül a követelés és annak biztosítékai a teljesítő harmadik személyre szállnak át. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a követelés kielégítésére zálogjog vagy biztosítékot nyújtó személy helytállása alapján kerül sor.

(2023.06.24 - )

Ha a követelés teljesítésére tekintettel a harmadik személynek követelése keletkezik a kötelezettel szemben, a megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a követelés kielégítésére zálogjog vagy biztosítékot nyújtó személy helytállása alapján kerül sor.

(2014.03.15 - 2023.06.23)

6:57. §

(4)[22] A kötelezettnek a harmadik személy teljesítéséről való értesítése a harmadik személyre átszálló követelés elévülését megszakítja.

(2023.06.24 - )

6:193. § (3)[23]

Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelés teljesítését elősegítő és annak érvényesítéséhez kapcsolódó jogok, a követelés biztosítékai, valamint a kamatkövetelés is. Az engedményes követelheti a zálogtárgy birtokának átruházását, illetve a rá átszálló jelzálogjognak a javára való bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatok kiadását.

(2023.06.24 - )

Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.

(2014.03.15 - 2023.06.23)

6:193. §

(4)[24] Ha az engedményezett követelés esedékessége a jogosult jognyilatkozatától vagy egyéb általa teljesítendő feltételtől függ, az engedményes megteheti e jognyilatkozatot vagy teljesítheti az esedékesség bekövetkezéséhez szükséges feltételt.

(2023.06.24 - )

6:197. § (2)[25]

A kötelezett értesítését követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása vagy megszüntetése. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.

(2023.06.24 - )

A kötelezett értesítését követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.

(2014.03.15 - 2023.06.23)

Veszélyhelyzeti rendelkezések

238/2023. (VI. 19.) Korm. rendelet (különösen: 4. §)

(2023.06.20 - )

3:6. § (2)[1]

A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot.

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:13. § (2)[2]

A nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

A nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

(2014.03.15 - 2025.12.31)

IV. Fejezet[3]

(2014.03.15 - )

(2014.03.15 - )

A jogi személy létesítő okiratának érvénytelensége[4]

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

A jogi személy létesítésének érvénytelensége

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:15. §[5]

[A jogi személy létesítő okiratának érvénytelensége]

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

[A jogi személy létesítésének érvénytelensége]

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:15. §[5] (2)

A jogi személynek a nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a jogi személy nyilvántartásból való visszamenőleges hatályú törlése érdekében.

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

A jogi személynek a nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból való törlés érdekében. Ha a létesítő okirat valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket igénybe lehet venni.

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:15. §[5] (3)

A jogi személy nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy tagja, illetve alapítója a bíróságtól kérheti a létesítő okirat jogszabálysértő rendelkezése érvénytelenségének megállapítását. Ebben az esetben a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálatára és ennek során a határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetre, valamint a határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) E § rendelkezéseit a létesítő okirat módosítása esetén megfelelően alkalmazni kell.

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a létesítő okirat módosítása esetén megfelelően alkalmazni kell.

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:35. §[6]

(1) A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

(2026.01.01 - )

3:35. §[6]

(2) A döntéshozó szerv határozata elleni perindításra az a tag, illetve alapítói jogok gyakorlója jogosult, aki a határozat tárgyköre tekintetében szavazati joggal rendelkezik vagy a határozathozatal tekintetében alapítói jogokat gyakorolhat. A különleges jogállású, illetve a tagsági, alapítói jogokkal csak részben rendelkező személy csak az érintettsége esetén és csak annyiban kérheti a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését, amennyiben az rá nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg, ezeket kiterjeszti vagy korlátozza, illetve megszünteti.

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

3:36. §

(5)[7] A jogi személy létesítő okiratát módosító határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset esetén az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ez a szabály irányadó arra az esetre is, ha a tag, illetve alapító a keresetében a létesítő okirat jogszabálysértő hatályos rendelkezése érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól.

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

3:37. § (2)[8]

A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed. A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével áll be. A bíróság a fél kérelmére kivételes esetben - a jogbiztonsági követelmények sérelme nélkül - dönthet a határozatnak a meghozatalára visszamenőleges hatállyal történő hatályon kívül helyezéséről is.

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:96. § (2)[9]

A létesítő okiratban a társaság telephelyét fel kell tüntetni.

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

A létesítő okiratban a társaság telephelyét és fióktelepét fel kell tüntetni, ha annak a nyilvántartásba való bejegyzését a társaság kéri.

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:211. § (1)[10]

Az a részvénytársaság, amelynek legalább egy részvénysorozatát tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:211. § (3)[11]

A működési forma megváltoztatásához a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára és az alapszabály megfelelő módosítására van szükség. E határozat a nyilvánosan működő részvénytársaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakulása esetén a részvények tőzsdéről történő kivezetésével válik hatályossá. Zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulása esetén a nyilvánosan működő részvénytársaság a nyilvántartásba vételét követő egyéves határidőn belül köteles legalább egy részvénysorozatát a tőzsdére bevezetni.

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

A működési forma megváltoztatásához a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára van szükség; e határozat a zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulása esetén a részvénytársaság részvényeinek tőzsdére történő bevezetésével, nyilvánosan működő részvénytársaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakulása esetén a részvények tőzsdéről történő kivezetésével válik hatályossá.

(2014.03.15 - 2025.12.31)

3:212/A. §[12] [Az alapszabály érvénytelenségének eltérő szabályai]

(1) A nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzését követően az alapszabály érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvántartásból való visszamenőleges hatályú törlése érdekében.

(2) A nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzését követően az alapszabály jogszabálysértő rendelkezése érvénytelenségének megállapítása iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a nyilvánosan működő részvénytársaság ellen, amikor a jogosult az alapszabály vagy annak módosítása elfogadásáról tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna. Az alapszabály vagy annak módosítása elfogadásától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

(2026.01.01 - )

(2023.07.01 - )

3:326. § (1)[13]

A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám harmadát; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(2023.07.02 - )

A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(2014.03.15 - 2023.07.01)

3:326. § (2)[14]

A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám harmadát.

(2023.07.02 - )

A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám negyedét.

(2014.03.15 - 2023.07.01)

3:326. § (3)[15]

A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke harmincöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát. A szociális szövetkezetek esetén a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke felét.

(2023.07.02 - )

A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.

(2014.03.15 - 2023.07.01)

3:331. § (1)[16]

A szövetkezet létesítő okirata az alapszabály. Az alapszabály elfogadásához legalább három személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.

(2023.07.02 - )

A szövetkezet létesítő okirata az alapszabály. Az alapszabály elfogadásához legalább hét személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.

(2014.03.15 - 2023.07.01)

3:340. § (1)[17]

Az ügyvezetés köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a szövetkezet taglétszámát, a jelenlévők számát, a szavazásra jogosultak számát, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

(2023.07.02 - )

Az ügyvezetés köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

(2014.03.15 - 2023.07.01)

3:340. § (2)[18]

Az ügyvezetés köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratokat a szövetkezet dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.

(2023.07.02 - )

A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.

(2014.03.15 - 2023.07.01)

3:345. §[19]

Háromfős taglétszámú szövetkezetben igazgató elnök jár el az igazgatóság hatáskörében. Három főnél nagyobb, de tizenöt főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett igazgató elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.

(2023.07.02 - )

Tizenöt főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett igazgató elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.

(2014.03.15 - 2023.07.01)

3:354. § (5)[20]

Ha a szövetkezet tagjainak száma három fő alá csökken, hat hónapos határidőn belül a szövetkezet köteles megfelelő számú új tagot felvenni, vagy a szövetkezet átalakulását, egyesülését, jogutód nélküli megszüntetését elhatározni.

(2023.07.02 - )

Ha a szövetkezet tagjainak száma hét fő alá csökken, hat hónapos határidőn belül a szövetkezet köteles megfelelő számú új tagot felvenni, vagy a szövetkezet átalakulását, egyesülését, jogutód nélküli megszüntetését elhatározni.

(2022.01.01 - 2023.07.01)

4:170. § (2)[21]

Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszüntetheti.

(2023.07.01 - )

Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti.

(2014.03.15 - 2023.06.30)

6:123. § (2)

A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie az (1) bekezdés c) pontjában említett nyilvános kijelentésnek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy[22]

(2023.07.01 - )

A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a (2) bekezdés c) pontjában említett nyilvános kijelentésnek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy

(2014.03.15 - 2023.06.30)

Veszélyhelyzeti rendelkezések

188/2023. (V. 22.) Korm. rendelet (különösen: 2-3. §)

(2023.05.23 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

430/2022. (X. 28.) Korm. rendelet (különösen: 4-5. §)

(2022.11.01 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

174/2023. (V. 12.) Korm. rendelet (különösen: 1-3. §)

(2023.05.15 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

130/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 6-7. §)

(2023.04.19 - )

130/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

(2023.04.19 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

163/2023. (V. 8.) Korm. rendelet (különösen: 18. §)

(2023.05.09 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

162/2023. (V. 5.) Korm. rendelet (különösen: 2-4. §)

(2023.05.06 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

130/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

(2023.04.19 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

129/2023. (IV. 17.) Korm. rendelet (különösen: 3-4. §, 13. § (1)-(3) bekezdés, 21. §, 23. § (3) bekezdés)

(2023.04.18 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

114/2023. (IV. 5.) Korm. rendelet (különösen: 3. § (3)-(9) bekezdés, 6. § (2)-(4) bekezdés)

(2023.04.06 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

89/2023. (III. 22.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (2) bekezdés)

(2023.03.23 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet (különösen: 2-5/A. §, 7-10. §, 15. §, 17. § (8) bekezdés)

(2022.06.18 - )

217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet (különösen: 2-5. §, 7-10. §, 15. §)

(2022.06.18 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

354/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (különösen: 2-3. §, 5-6. §)

(2022.10.01 - )

354/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (különösen: 2-3. §, 5. §)

(2022.10.01 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

21/2023. (I. 30.) Korm. rendelet (különösen: 4. § (7) bekezdés)

(2023.01.31 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

15/2023. (I. 25.) Korm. rendelet (különösen: 1-2. §)

(2023.01.26 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

12/2023. (I. 20.) Korm. rendelet (különösen: 1-3. §)

(2023.01.21 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

369/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet (különösen: 2. § (2) bekezdés d) pont, o) pont, 7. § (1) bekezdés)

(2022.09.30 - )

369/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet (különösen: 2. § (2) bekezdés d) pont)

(2022.09.30 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

429/2022. (X. 28.) Korm. rendelet (különösen: 1-5. §)

(2022.11.01 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

561/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet (különösen: 3. §, 9. §, 18. §, 20. §)

(2022.12.24 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

354/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (különösen: 2-3. §, 5. §)

(2022.10.01 - )

354/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (különösen: 2-3. §)

(2022.10.01 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

520/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet (különösen: 6-8. §)

(2022.12.13 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 4. §, 6. §, 9. §)

(2022.03.06 - )

84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 4. §, 6. §)

(2022.03.06 - )

Veszélyhelyzeti rendelkezések

491/2022. (XII. 1.) Korm. rendelet (különösen: 2. §, 4.§)

(2022.12.02 - )

4:181. § (3)[1]

A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, továbbá a gyermek személyes okmányai átadásáról és visszaadásáról, valamint a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

(2023.01.01 - )

A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

(2014.03.15 - 2022.12.31)

5:18. § (2)[1]

Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:18. § (2)[1]

Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a földön létesített épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

5:19. § (1)[2]

Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:19. § (1)[2]

Ha a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben szabályozzák, e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha e tényt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

5:20. §[3]

Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:20. §[3]

Ha a föld és a földön létesített épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

5:124. § (1)[4]

A zálogjogok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltozásához a ranghely megváltozásának a bejegyzése, illetve feljegyzése szükséges.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:124. § (1)[4]

A zálogjogok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltozásához a ranghely megváltozásának a bejegyzése szükséges.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

5:125. § (1)[5]

A tulajdonos a megfelelő nyilvántartásba - meghatározott személy javára vagy a jogosult megjelölése nélkül - feljegyeztetheti, illetve bejegyezheti, hogy valamely vagyontárgyat zálogjoggal kíván megterhelni.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:125. § (1)[5]

A tulajdonos a megfelelő nyilvántartásba - meghatározott személy javára vagy a jogosult megjelölése nélkül - bejegyezheti, hogy valamely vagyontárgyat zálogjoggal kíván megterhelni.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

5:125. § (2)[6]

A feljegyzés iránti kérelemben, illetve a bejegyzésben meg kell határozni azt az összeget, amelynek erejéig a tulajdonos zálogjogot kíván alapítani.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:125. § (2)[6]

A bejegyzésben meg kell határozni azt az összeget, amelynek erejéig a tulajdonos zálogjogot kíván alapítani.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

5:125. § (3)[7]

Az előzetesen biztosított ranghelyre bejegyzett zálogjog a feljegyzés, illetve a bejegyzés ranghelyéhez igazodó ranghelyet kap.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:125. § (3)[7]

Az előzetesen biztosított ranghelyre bejegyzett zálogjog a bejegyzés ranghelyéhez igazodó ranghelyet kap.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

5:145. § (1)[8]

Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:145. § (1)[8]

Ha a föld és a földön létesített épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

5:164. § (1)[9]

Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára - hatóság határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:164. § (1)[9]

Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára - hatóság határozatával vagy az érintett feleknek a határozatot pótló megállapodásával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

6:216. § (3)[10]

Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni.

Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:31. § (1)[1]

Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat együttesen, de külön-külön is alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

(2024.02.01 - )

Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:31. § (2)[2]

Az (1) bekezdés szerinti tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik.

(2024.02.01 - )

Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:32. § (3)[3]

Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a dolgon csak elidegenítési, illetve csak terhelési tilalom áll fenn, vagy a dologgal való rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza.

(2024.02.01 - )

Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a dolgon csak elidegenítési tilalom áll fenn, vagy ha a rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

NEGYEDIK RÉSZ[4]

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS[5]

X. CÍM[6]

(2024.02.01 - )

(2014.03.15 - 2024.01.31)

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA ÉS AZ AHHOZ FŰZŐDŐ JOGHATÁSOK[7]

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:165. §[8]

[Az ingatlan-nyilvántartás tartalma]

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozóan bejegyezhető jogokat, tényeket és adatokat az ingatlannyilvántartásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartás]

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:166. §[9]

[Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés]]

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága]

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:166. §[9] (1)

E törvény eltérő rendelkezése hiányában az ingatlanra vonatkozó dologi jogok és korlátolt dologi jogok (a továbbiakban együtt: dologi jogok) az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek, módosulnak és szűnnek meg.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:166. §[9] (2)

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető nem dologi jogok és tények harmadik személyekkel szemben az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel válnak hatályossá.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát - a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével - bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:166. §[9] (3)

A jogszabály erejénél fogva keletkező jog vagy tény harmadik személyekkel szemben bejegyzés nélkül is hatályos, ha az ingatlannak a jogot vagy tényt keletkeztető jogszabály hatálya alá tartozása az ingatlannyilvántartásban szereplő más jog, tény vagy - a helyrajzi számot ide nem értve - adat alapján az ingatlan tekintetében kétségtelenül megállapítható.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma - a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között - akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:166. §[9] (4)

Törvényben meghatározott jogok vagy tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:167. §[10]

[Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének joghatása]

Ha valamely jogot, tényt vagy adatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek vagy az ingatlan-nyilvántartásból töröltek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról vagy törléséről nem tudott.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

[Az okirati elv]

Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:168. §[11]

[Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme]

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

[A bejegyzési elv]

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:168. §[11] (1)

A jóhiszemű és ellenérték fejében szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha ez az anyagi jogi jogállapottól eltér.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetővé teszi.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:168. §[11] (2)

Az (1) bekezdés szerinti rendelkezésre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző ellen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése vagy kiigazítása iránt, illetve az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett bejegyzési igény alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy a bejegyzési igény elévülésének megállapítása iránt pert indít. Ugyanez a szabály irányadó, ha a törlési vagy kiigazítási perindítást bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:168. §[11]

(3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti.

(4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.

(5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:169. §[12]

[Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása]

(1) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül az ingatlanra vonatkozóan dologi jogot szerző a szerzett jogát nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy őt a bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerzővel szemben.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot vagy tényt annak jogosultja a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző bejegyzett jogosulttal, valamint a be nem jegyzett jog vagy tény jogosultját bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzővel szemben nem érvényesítheti.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

[A rangsor elve]

Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:170. §[13]

[Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése]

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályára, továbbá a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzők védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni arra az esetre, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog alapján az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként megjelölt részére szolgáltatást teljesítenek.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége]

Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

XI. CÍM[14]

(2024.02.01 - )

(2014.03.15 - 2024.01.31)

A TÖRLÉSI ÉS A KIIGAZÍTÁSI PER; JOGVÉDELMI HATÁS[15]

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS KÖZHITELESSÉGE

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:171. §[16]

[A bejegyzés törlése]

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésének a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válása miatt van helye.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartási közhitelesség tartalma]

(1) Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett kérelmek kapcsán a folyamatban lévő eljárás tényére és tárgyára is.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:172. §[17]

[A törlési és kiigazítási igény]

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartásban bízva jogot szerző jóhiszeműsége]

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:172. §[17] (1)

A jogosultat megillető törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely más jogot közvetlenül szerzővel szemben nem évül el.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

A jóhiszemű jogszerzésre hivatkozó fél jóhiszeműségének megítélése során a jóhiszeműség fennállását a jogszerzésre alapított kérelmének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés céljából való benyújtása szerinti időpontban kell vizsgálni. Ha a jogváltozásra irányuló megállapodás a bejegyzés hatályossá válásának időpontja után jött létre, a jóhiszeműség megítélése során a megállapodás létrejöttének időpontja az irányadó.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:172. §[17] (2)

Azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, a bejegyzés törlése iránti pert addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válása megállapításának helye van.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

Nem tekinthető jóhiszeműnek az a jogot szerző vagy a jóhiszeműség védelme alá eső egyéb cselekményt végző személy, aki jogának szerzésekor vagy a cselekmény véghezvitelének időpontjában az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helytelenségéről vagy az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként bejegyzett személy jogának korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:172. §[17]

(3) Nem hivatkozhat a jogszerző a jóhiszeműségére olyan jogosulttal szemben, aki saját jogszerzését olyan bejegyzés vagy feljegyzés tárgyát képező jogra vagy tényre alapítja, amelynek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése vagy feljegyzése iránti eljárás megindítását a jóhiszeműség megítélése során irányadó időpontban az ingatlan-nyilvántartásban széljegy formájában már feltüntették, ha a bejegyzés vagy feljegyzés iránti kérelem alapján a bejegyzésre vagy feljegyzésre sor kerül.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:173. §[18]

[Bejegyeztetési kötelezettség]

Ha az ingatlan-nyilvántartás kiigazításának feltétele az, hogy ezt megelőzően más jogát bejegyezzék, a jogosult ettől a személytől az őt megillető jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését követelheti.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

[Az ingatlan-nyilvántartás teljessége]

(1) Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett tény fennáll, és az az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg.

(2) Az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény nem áll fenn.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:174. §[19]

[Az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása]

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

[Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme]

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:174. §[19] (1)

A törlési pert a jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben az anyagi jog szerinti jogosult vagy a bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy

a) az érvénytelen bejegyzésről vagy az utólag helytelenné vált bejegyzés alapján történt jogszerzés bejegyzéséről szóló határozat részére történő kézbesítésétől számított hat hónap alatt,

b) ha a határozat részére történő kézbesítésére nem került sor, a bejegyzés hatályossá válásától számított hároméves határidő alatt

indíthatja meg.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

A jóhiszemű és ellenérték fejében szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valódi anyagi jogi jogállapottól eltér. Ennek alapján a szerző az e törvény szerinti védelemben részesül.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:174. §[19] (2)

Az (1) bekezdés szerinti perindítási határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

A jóhiszemű szerző az (1) bekezdésben foglalt védelemre nem hivatkozhat azzal szemben, aki ellene az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt vagy az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett bejegyzési igény alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy ezen igény elévülésének megállapítása iránt pert indít. Ugyanez irányadó arra az esetre is, ha az ingatlan-nyilvántartásba a kérelem benyújtása előtt a törlési vagy kiigazítási pert feljegyezték.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

5:174. §[19]

(3) Az (1) és (2) bekezdés a kiigazítási igény érvényesítésére irányuló kiigazítási perre is irányadó, ha az ingatlanügyi hatósági eljárásban a sérelem nem orvosolható, vagy ha a sérelem orvoslását a bejegyzést sérelmesnek tartó fél eredménytelenül kísérelte meg.

(2024.02.01 - )

(2023.02.01 - )

5:175. §[20]

[Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása]

(1) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy vagy az ingatlan-nyilvántartásban feljegyezhető tény jogosultja a szerzett jogát, illetve a feljegyezhető tényt nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy az őt bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű szerzővel szemben.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot és fel nem jegyzett tényt a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző, valamint bejegyzési igénnyel rangsorban előbb álló, jóhiszemű jogszerzővel szemben nem lehet érvényesíteni. A jóhiszemű szerző jogvédelme az ingatlan-nyilvántartási állapot függő jogi helyzetére utaló tény feljegyzése esetére nem terjed ki.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:176. §[21]

[Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése]

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályára, továbbá a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzők védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra az esetre, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog alapján az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként megjelölt részére szolgáltatást teljesítenek.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:177. §[22]

[Az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellege]

(1) Ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásokban az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét vitatja.

(3) Ha az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján számított, jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

XII. CÍM[23]

(2024.02.01 - )

(2014.03.15 - 2024.01.31)

BEJEGYZÉS, FELJEGYZÉS. RANGSOR ÉS RANGHELY

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:178. §[24]

[A bejegyzés]

(1) A bejegyzéssel a jog megszerzése, változása vagy megszűnése, továbbá a jog érvényesíthetősége - a jogváltozás egyéb feltételeinek megléte esetén - közvetlenül áll be.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez jogváltozásra irányuló jogcím és a jogváltozással érintett, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult bejegyzési engedélye; a jog törléséhez a jogosult törlési engedélye szükséges. A bejegyzési és a törlési engedélyre a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A bejegyzés alapjául bírósági ítélet vagy hatósági határozat is szolgálhat.

(4) A bejegyzés az elrendelésének alapjául szolgáló kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatályú.

(5) Ha az ingatlan tulajdonának megszerzéséhez vagy az ingatlant terhelő jog alapításához, átruházásához vagy megterheléséhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, a jogváltozás az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, a bejegyzés tartalmának megfelelően jön létre.

(6) Ha az ingatlan tulajdonának vagy az ingatlant terhelő jognak a megszüntetéséhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, a jog a törlésének ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, a bejegyzésnek megfelelően szűnik meg.

(7) Ha a bejegyzés folytán az ingatlant terhelő jogok és a tulajdonjog jogosultja azonos személy, az ingatlant terhelő jogok a rangsorban hátrább álló jogosultak irányában fennmaradnak.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:179. §[25]

[A feljegyzés]

(1) A feljegyzés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat érintő egyes tények ingatlan-nyilvántartási feltüntetése.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásban törvényben meghatározott tények feljegyzésének van helye.

(3) A feljegyzés az elrendelésének alapjául szolgáló kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatályú.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:180. §[26]

[A rangsor és a ranghely]

(1) Ranghelyet olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.

(2) Azok a jogok, amelyek bejegyzésének hatálya ugyanazon időpontban kezdődik, azonos ranghelyen állnak.

(3) Az azonos napon érkezett kérelmek bejegyzésének sorrendjét, a bejegyzések és a feljegyzések hatályosulásának ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének, kiállításának vagy - ha az okirat alapján való bejegyzéshez ellenjegyzés szükséges - ellenjegyzésének időpontja határozza meg.

(4) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltoztatásához a ranghely megváltoztatása tényének ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése szükséges.

(5) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés nem járhat harmadik személy - a ranghely módosításának időpontjában bejegyzett - jogának sérelmével.

(6) A rangsor megváltoztatása folytán előrelépett jog az előrelépéssel szerzett ranghelyét megtartja akkor is, ha a hátralépett jog megszűnik, vagy ha a hátralépett jelzáloggal biztosított követelés elévül.

(2014.03.15 - 2024.01.31)

(2014.03.15 - 2023.01.31)

5:181. §[27]