Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló T/4866. számú törvényjavaslat indokolása

2011. évi CLXXV. törvény

Az Országgyűlés elismerve, hogy

az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez,

a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös

értékeink mindennapi megvalósulásához;

az egyesülési szabadság érvényesülése, valamint a civil szervezetek működése alapjainak megteremtése, társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése, közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása

érdekében - összhangban az Alaptörvénnyel, valamint az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel - a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § A törvény hatálya a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján létrehozott alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

1. adomány: a civil szervezetnek - létesítő okiratban rögzített céljaira - ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon;

2. adományosztó szervezet: a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre;

3. befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység;

4. cél szerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás;

5. civil delegált: a X. fejezetben meghatározott Tanács, illetve kollégium azon tagja, akit a civil jelöltállítási rendszerben a civil szervezetek választottak meg;

6. civil szervezet: a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt kivételével -, valamint az alapítvány. Civil szervezet alatt az e törvény II-VI. és VIII-X. fejezetében a civil társaságot, továbbá a VII-X. fejezetében a kölcsönös biztosító egyesületet és a szakszervezetet nem kell érteni;

7. elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele;

8. feladatfinanszírozást szolgáló költségvetési támogatás: valamely közfeladat államháztartáson kívüli szervezet által történő ellátását, valamint e feladat ellátásához közvetlenül kapcsolódó, arányos működési költségeket finanszírozó költségvetési támogatás;

9. felelős személy: a civil szervezet létesítő okiratában és belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a civil szervezet legfőbb szervének határozata vagy szerződés alapján a civil szervezet képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult;

10. gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek;

11. gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet;

12. határon túli civil szervezet: határon túli magyarságnak a szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében tevékenykedő, más állam területén működő nonprofit egyesület és alapítvány;

13. hatókör: civil szervezet működésének földrajzi kiterjedése, amely lehet:

a) helyi: a működés területe a székhely (illetve telephelyek) településére vagy annak egy részére korlátozódik;

b) területi: a működés kiterjedése a helyi kiterjedést meghaladja, de nem éri el az országos szint követelményeit;

c) országos: a civil szervezet tevékenységeit legalább hét megyében egyenletes intenzitással végzi;

d) nemzetközi: a civil szervezet több országban fejti ki tevékenységét.

14. induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon;

15. költségvetési támogatás: az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amelyet a támogató nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, de konkrét program megvalósítása vagy meghatározott időszakban a támogatott szervezet működtetése érdekében nyújt. Költségvetési támogatás különösen:

a) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

b) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

c) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

d) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege;

16. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, valamint az élettárs;

17. közérdekű kötelezettségvállalás: a Ptk. 593-596. §-ában meghatározottak szerinti kötelezettségvállalás;

18. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;

19. közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez;

20. közszolgáltatási szerződés: valamely közfeladat, vagy a feladat egy részének ellátására a szerv nevében történő ellátására kötött írásbeli szerződés. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek azon közszolgáltatással kapcsolatban kötött szerződés, amelynek nyújtása jogszabályban meghatározott feltételeken alapuló engedélyhez van kötve;

21. közvetlen politikai tevékenység: a párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése;

22. legfőbb szerv: az alapítvány kezelő szerve (szervezete), az egyesület taggyűlése vagy a létesítő okirat rendelkezései szerint közvetlenül vagy közvetett módon választott testület,

23. létesítő okirat: az egyesület alapszabálya, az alapítvány alapító okirata;

24. nem pénzbeli támogatás: vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetve vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen, teljesen vagy részben ingyenesen történő átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása;

25. pályázati felhívás: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli;

26. tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére;

27. törzsvagyon: az induló tőke, megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által kifejezetten az induló tőke növelése érdekében rendelkezésre bocsátott vagyonnal;

28. vezető tisztségviselő: az alapítvány kezelője, illetve kezelő szervének (szervezetének) és -amennyiben az alapítványnak van felügyelő szerve - felügyelő szervének elnöke és tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv - a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének vagy - amennyiben az egyesületnek van felügyelő szerve - a felügyelő szerv elnöke és tagja.

I. fejezet

Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek

3. § (1) Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon.

(2) Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.

(3) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

(4) Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt.

(5) Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.

4. § (1) Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését.

(2) Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.

(3) A szövetség megalapításához az szükséges, hogy annak megalapítását legalább 2 egyesület határozza el.

(4) Ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez (feltételhez) köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

5. § Nem minősül egyesületnek a természetes személyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy az egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezete.

6. § Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

7. § A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját törvény állapítja meg.

8. § (1) Minden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, lógójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.

(2) Az egyesület az (1) bekezdés szerinti hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a legfőbb szerv külön felhatalmazása alapján köthet.

(3) A (2) bekezdés szerinti, határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a legfőbb szerv újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést az (1) bekezdés szerinti szerződésben szerepeltetni kell.

II. fejezet

A civil szervezetek csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárása

9. § (1) A civil szervezet végelszámolására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezetének rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A civil szervezet végelszámolására irányuló kérelmet a végelszámoló által aláírt papíralapú, illetve a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben elektronikus útra kötelezett civil szervezetek esetén elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni. A végelszámolással összefüggő nemperes eljárásokban a civil szervezet székhelye szerinti megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) jár el.

(3) A végelszámoló a végelszámolás iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését. A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a megyei nyilvántartás útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a "v.a." toldatot fel kell tüntetni.

(4) A civil szervezetek vonatkozásában egyszerűsített végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

(5) A végelszámolás (kényszer-végelszámolás) közzétételét követően a civil szervezetnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét.

(6) A Ptk. 64. § (1) bekezdés b) pontja alapján indult végelszámolás során az egyesület legfőbb szerve dönthet a továbbműködésről, amely esetben - a végelszámolási eljárás már felmerült költségeinek megtérítése mellett - a bíróság megszünteti az eljárást és törli a nyilvántartásból a toldatot.

(7) Az alapítványt a Ptk. 74/E. §-ban meghatározott esetekben kényszer-végelszámolási eljárás lefolytatását követően a nyilvántartást vezető szerv törli a nyilvántartásból.

(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Ptk. 74/E. § (1) és (3) bekezdés második mondatában foglalt esetben lehetőség van végelszámolási eljárás lefolytatására. Az alapítvány végelszámolása esetén a végelszámolási eljárást megelőzi a nyilvántartást vezető szerv által az alapító kérelmére lefolytatott nemperes eljárás, amelyben a nyilvántartást vezető szerv megállapítja, hogy a Ptk. 74/E. § (1) vagy (3) bekezdés második mondatában meghatározott feltétel fennáll-e. A nyilvántartást vezető szerv a fenti feltétel bekövetkezéséről, vagy fenn nem állásáról végzést hoz, melyben határoz az alapítvány nyilvántartásból való törléséről, vagy megszüntetéséről, egyben tájékoztatja ezen körülményről a törvényességi felügyeleti jogkört ellátó ügyészséget, és felhívja az alapítványt arra, hogy a végzés kézhezvételét követő 30 napon belül kezdeményezze az alapítvány végelszámolással történő megszűntetését. Az alapítvány végelszámolása esetén a Ctv. 112. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez csatolni kell a Ptk. 74/E. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott feltétel bekövetkezését megállapító végzést.

10. § (1) Civil szervezetre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Cstv.) a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ahol a Cstv. a gazdálkodó szervezet vezetőjét említi, azon az egyesület ügyintéző és képviselő szervét, valamint az alapítvány kezelő szervét kell érteni. Ahol a Cstv. Cégközlönyt említ, ott a civil szervezetek vonatkozásában a nyilvántartást vezető szerv gondoskodik a közzétételről a megyei nyilvántartás útján. Ahol a Cstv. az adós cégjegyzékszámát említi, ott a civil szervezet nyilvántartási számát kell érteni.

(3) A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak helyett a bíróság a civil szervezet fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 60 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette.

(4) A csőd-, vagy felszámolási eljárás elrendelésekor a civil szervezet köteles haladéktalanul elkülöníteni az eljárás dologi és személyi ráfordításait fedező összeget.

(5) A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a bíróság a civil szervezet kérelmére a Cstv. 26. § (3) bekezdésének alkalmazása helyett legfeljebb 90 napos fizetési haladékot adhat, és egyben reorganizációs terv készítését rendeli el. A bíróság a fizetésképtelenséget megállapítja, ha a civil szervezet a határidő leteltekor a reorganizációs tervet nem nyújtja be, vagy ahhoz nem csatolja a hitelezőkkel kötött megállapodást az adósságok rendezéséről, továbbá a vagyonhiány és forráshiány megszüntetésére a civil szervezet legfőbb szerve által hozott döntéseket.

(6) A fizetésképtelenség megállapításának a (4) bekezdés szerinti időtartamú halasztására legfeljebb háromévenként, de egy eljárásban egy alkalommal kerülhet sor.

(7) Civil szervezet csődeljárása vagy felszámolása esetén a "cs.a" vagy a "f.a." toldatot, a csődeljárás megindítását, a csődeljárás elrendelését, a felszámolási eljárás elrendelését és az említett eljárások jogerős befejezését a nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A nyilvántartásba be kell jegyezni az eljárás nevét, kezdő, illetve befejező időpontját, továbbá a vagyonfelügyelőre vagy felszámolóra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely, levelezési cím).

III. fejezet

A civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés

3. Az ügyész és a bíróság intézkedései

11. § (1) A civil szervezet működése felett az ügyészség - az e törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(2) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet

a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak,

b) működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.

(3) Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén

a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,

c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet eltiltja a további tevékenységtől és azt feloszlatja vagy megszünteti.

(4) Súlyos törvénysértésnek minősül különösen, ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés a civil szervezet cél szerinti működését veszélyezteti vagy ellehetetleníti.

(5) A bíróság az ügyészség keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma az e törvényben meghatározott legkisebb létszám alá csökken.

(6) A civil szervezet - feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén - a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

4. Jogorvoslat az ügyész intézkedései ellen

12. § Az ügyész törvénysértő intézkedései ellen az ügyészségről szóló törvény szerint kifogásnak van helye.

IV. fejezet

Civil szervezetek nyilvántartása

5. A nyilvántartás vezetése és kezelése

13. § (1) A civil szervezetet- a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint eljárva - a megyei (Fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba.

(2) Ha a civil szervezet elektronikus úton benyújtott, nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez külön jogszabály szerinti létesítő okirat minta alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a bíróság a kérelmet az érkezését követő tizenöt napon belül elbírálja.

(3) A civil szervezet nyilvántartásban szereplő adatai országosan egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartásban elérhetők.

6. Civil Információs Portál

14. § A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekből nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele, illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történő adatszolgáltatás biztosítása céljából honlapot működtet (továbbiakban: Civil Információs Portál).

7. A nyilvántartáshoz való hozzáférés

15. § (1) A civil szervezet nyilvántartásba bejegyzett adatai - ideértve a törölt adatokat is -nyilvánosak.

(2) A bírósághoz benyújtott iratok, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, - a

(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet.

(4) Az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános.

(5) A törvényességi ellenőrzési eljárás keretében az ügyészség teljes körű iratbetekintésre jogosult.

16. § Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból, személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok szolgáltathatók.

V. fejezet

A civil szervezet gazdálkodása

8. A gazdálkodás általános szabályai

17. § (1) A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.

(2) A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

(3) A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - közhasznú szervezet esetében, ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

(4) A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

18. § (1) A civil szervezet tevékenysége alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységre és gazdasági-vállalkozási tevékenységre terjedhet ki.

(2) A civil szervezet vagyonát a 17. § (3) bekezdése szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

19. § (1) A civil szervezet bevételei:

a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés;

b) szolgáltatás nyújtásából származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) egyéb bevétel.

(2) A civil szervezet költségei (ráfordításai, kiadásai):

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) egyéb költségek.

20. § A civil szervezet bevételeit a 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit (ráfordításait, kiadásait) a 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

21. § A civil szervezet 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

22. § (1) A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

(2) A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.

23. § Ha valamely évben megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet.

9. Az adománygyűjtés szabályai

24. § Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.

25. § (1) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

(2) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

26. § A civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

VI. fejezet

Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai

10. A könyvvezetés nyilvántartási szabályai

27. § (1) A civil szervezetnek a működési, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

(2) A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

11. A beszámolási szabályok

28. § (1) A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

(2) Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.

(3) A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

29. § (1) A civil szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

(2) A civil szervezet beszámolója tartalmazza:

a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),

c) a kiegészítő mellékletet, továbbá

d) a közhasznúsági mellékletet.

(3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel kapott, folyósított, illetve elszámolt összegeket támogatásonként, a kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenként és évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásban. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, juttatást kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. Ha jogszabály erről külön rendelkezik, további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni annak érdekében, hogy a támogatások felhasználásának és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyon használatának nyilvánossága biztosított és ellenőrizhető legyen.

(4) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

(5) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 32. § szerinti adatokat, mutatókat.

(6) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások mértékét, illetve összegét.

30. § (1) A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját -kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

(2) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a 13. § (3) bekezdése szerinti közhiteles nyilvántartást vezető szervnél - elektronikus úton - történő benyújtással tesz eleget.

(3) A közhiteles nyilvántartást vezető szerv a nála letétbe helyezett beszámolót a nyilvántartáshoz kapcsolt módon közzéteszi, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé teszi.

(4) Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

(5) Ha a civil szervezet a beszámolóval kapcsolatos (l)-(4) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a 13. § (3) bekezdése szerinti közhiteles nyilvántartást vezető szerv törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

(6) A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

VII. fejezet

A közhasznú jogállás

12. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei

31 . § E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során a 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetekre irányadó jogszabály szerinti szervet kell érteni legfőbb szerv, ügyintéző, képviseleti szerv alatt. E szervezetek esetében a közhasznú jogállást a szervezet nyilvántartására illetékes szerv állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba.

32. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett - létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló - közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi jelentősége kimutatható, és amely:

a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy

b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.

(2) Törvény az (1) bekezdéstől eltérően megállapíthatja valamely szervezet közhasznú jogállását.

(3) A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásait a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek is igénybe vehetik.

(4) Megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) a két év egybeszámított adózás utáni eredménye nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű kiadásai - a vezetők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (költség, kiadás) egytizedét.

(5) Megfelelő társadalmi jelentőség mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összeg, továbbá a magánszemélytől, jogi személyiséggel rendelkező szervezettől kapott adomány, alapítótól, tagtól, tulajdonostól kapott támogatás, illetve tagdíj együttes összege eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel egytizedét, vagy

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában,

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

(6) A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülését. Ha az (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

33. § A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel).

34. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

a) milyen közhasznú tevékenységet, mely jogszabályi rendelkezésre hivatkozással folytat, és -ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(2) A közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek két egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie az e törvény 32. §-ában foglalt követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a nála letétbe helyezett beszámoló adatai alapján állapít meg.

35. § (1) Civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést kizárólag akkor köthet, ha a civil szervezet közhasznú jogállású.

(2) Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek a feladat finanszírozását szolgáló támogatás, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály határozza meg, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti.

36. § (1) Közhasznú jogállású szervezet jogosult használni a közhasznú megjelölést.

(2) A civil szervezeteket és a közhasznú szervezeteket, valamint az e szervezeteket támogatókat külön jogszabály alapján adó- és illetékkedvezmény illeti meg.

13. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos különös szabályok

37. § (1) A több tagból álló legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(2) A több tagból álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell

a) az ülésezés gyakoriságára - amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,

b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,

c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint

d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat.

(3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell

a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,

b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

(4) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.

(5) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell

a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról,

b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint

c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.

38. § (1) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

40. § (1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. (2) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.

41. § (1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(4) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

14. A közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok

42. § (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

(2) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

43. § (1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). (2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

44. § (1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(2) A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

45. § A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.

46. § (1) A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni.

(2) A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

15. A közhasznú működés felügyelete, a közhasznúsági nyilvántartás

47. § A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

48. § A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

49. § (1) Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat.

(2) Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti

a) a számviteli beszámolójának a 30. §-ban szabályozott letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve

b) a szervezet - letétbe helyezett beszámolója - nem felel meg a 32. § szerinti feltételeknek.

(3) Cégjegyzékbe bejegyzett közhasznú jogállású szervezet esetében a (2) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni.

(4) A bíróság az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet a közhasznúvá minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban - az adatokból megállapíthatóan - nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

50. § A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

VIII. fejezet

Civil Információs Centrumok

51 . § (1) A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a miniszter Civil Információs Centrumokat működtet.

(2) A Civil Információs Centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek.

52. § (1) A Civil Információs Centrumok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:

a) igény esetén közreműködnek a civil szervezetek e törvény szerinti adminisztratív (elektronikus úton teljesítendő) kötelezettségeik teljesítésében,

b) elősegítik a civil szervezetek és a megyei, települési, valamint kisebbségi önkormányzatok együttműködését,

c) részt vesznek a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttműködési lehetőségeinek fejlesztésében,

d) folyamatos működésű szakmai tanácsadási rendszert működtetnek jogi, közhasznúsági területen; pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben; pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan; számítógép-kezelés területén,

e) folyamatos információszolgáltatást biztosítanak az e törvény szerinti intézkedések végrehajtásának megvalósulásáról,

f) az e célra létrehozott számítógépes rendszeren keresztül adatot szolgáltatnak a Civil Információs Portál számára az a)-e) pontok szerinti feladatokkal kapcsolatos adatok és információk terjesztése érdekében.

(2) A Civil Információs Centrumok kötelesek együttműködni egymással és a szakmai hálózatokkal az (1) bekezdés szerinti célok teljes körű megvalósítása érdekében.

IX. fejezet

Civil szervezetek állami támogatásának különös szabályai

53. § (1) Az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Aht.) rendelkezései szerint az államháztartás alrendszereitől támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján létesített jogviszony költségvetési támogatási jogviszony, amelyet az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályok szabályoznak azzal, hogy a Ptk. alapján a támogató késedelmes teljesítése a mindenkor érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamattal terhelt.

(2) Központi költségvetési forrás terhére törvény eltérő rendelkezése hiányában civil szervezetnek működési támogatás csak akkor nyújtható, ha a Nemzeti Együttműködési Alap biztosítja a költségvetési támogatás forrását.

(3) Az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Aht.) rendelkezései szerint az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatási programok és támogatások szakmai összehangolása, az azonos feladatok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében a miniszter szakmai monitoring rendszert működtet.

(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai monitoring rendszer tartalmazza a pályázati kiírások, támogatási döntések és támogatások alapvető adatait.

(5) A fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter a (3) bekezdés szerinti szakmai monitoring rendszerben történő rögzítés és a támogatási programok szakmai összehangolása, azonos feladatok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében a költségvetési előirányzat kezelője előzetes jóváhagyás céljából köteles megküldeni a (4) bekezdés szerinti adatokat a miniszter számára. A miniszter a megküldött iratokat megvizsgálja és 15 napon belül elektronikus úton jelez vissza azok tudomásulvételéről, vagy indokolási kötelezettség mellett a jóváhagyás megtagadásáról.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét a fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve a költségvetési előirányzat kezelője a kincstár útján teljesíti. A kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben történő rögzítéssel egy időben az erre a célra rendszeresített számítógépes rendszeren keresztül küldi meg az adatokat a miniszter számára a Civil Információs Portálon történő közzététel céljából.

54. § Az 53. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszköz esetén, ha

a) annak rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelősségébe tartozó, jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy a feladat egy részének ellátását célozza, vagy

b) annak nyújtása normatív alapon, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény szerint történt, vagy

c) az az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti.

X. fejezet

Nemzeti Együttműködési Alap

16. Az Alap rendeltetése

55. § A Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: Alap) az Áht. szerinti - a civil önszerveződések működését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogató - központi költségvetési előirányzat. Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

17. Az Alap kiadásai

56. § (1) Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:

a) civil szervezetek által gyűjtött és elektronikusan bevallott adományok után járó 5 százalékos normatív kiegészítés, amelyet a civil szervezet működési költségeinek fedezésére fordít legfeljebb a (2) bekezdés szerinti keret 10 százalékáig;

b) civil szervezet működésének támogatása;

c) civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása;

d) nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása;

e) civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása;

f) civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő tevékenység és intézmények támogatása;

g) civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása;

h) civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása;

i) adományosztó szervezeteknek szóló juttatás a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa (továbbiakban: Tanács), illetve a kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján;

j) civil érdekképviseleti tevékenység támogatása;

k) az Alap működtetésével kapcsolatos költségek fedezete.

(2) Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási forrás

a) 60 százalékára az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a civil szervezetek működését célzó,

b) 30 százalékára egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések útján az (1) bekezdés c)-j) pontja szerinti,

c) 10 százalékára pedig a miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján az (1) bekezdés b)-j) pontja szerinti

költségvetési támogatásokra történhet kötelezettségvállalás.

(3) Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási források legalább

a) 20 százalékára visszatérítendő támogatásra

b) 70 százalékára vissza nem térítendő támogatásra

az (1) bekezdés szerinti cél megjelölésével nyilvános pályázatot kell kiírni.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás magyarországi és határon túli civil szervezet számára együttesen is nyújtható.

57. § (1) Az Alap terhére csak visszatérítendő működési támogatás nyújtható azon közhasznú jogállású civil szervezetnek, amely a pályázat megjelenését megelőző utolsó lezárt üzleti évben beszámolóval igazolható éves bevétele eléri vagy meghaladja a miniszter rendeletében meghatározott értéket.

(2) A visszatérítési kötelezettség alá eső költségvetési támogatás az Art. szerinti adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(3) Adók módjára hajtandó be az e törvény rendelkezései szerint nyújtott támogatás azon része is, amit a kedvezményezett a vonatkozó támogatási szerződéstől eltérően használt fel.

18. Az Alap bevételei

58. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek befizetései;

b) a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet vagyona;

c) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint felajánlott összeg;

d) a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben az Alap támogatásaként meghatározott összeg;

e) átvett központi költségvetési előirányzatok;

f) költségvetési támogatás;

g) egyéb bevételek.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt befizetések a Ptk. szerinti közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(3) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető - az előző évek kötelezettségvállalásainak fedezeteként - a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával.

(4) Az Alapra vonatkozóan zárolási vagy maradványtartási kötelezettség nem írható elő.

19. A kedvezményezettek

59. § (1) Az Alap terhére nyújtott támogatás kedvezményezettje az e törvény szerinti egyesület (ide nem értve a szakszervezetet és pártot), illetve alapítvány lehet.

(2) Az Alap terhére kiírt pályázat kedvezményezetti köre

a) szövetség vagy

b) alapítvány, illetve egyesület (ide nem értve a szövetséget) lehet.

(3) Nem jogosult az Alapból működési támogatásra az a civil szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül működési célú támogatásban.

(4) A határon túli civil szervezet csak Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezettel együttesen lehet támogatás kedvezményezettje.

20. Az Alap szervezete

60. § (1) Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket a Tanács hozza meg. A Tanács 9 főből áll.

(2) A Tanács

a) 3 tagját az e törvény szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosult elektorok közvetlenül választják meg,

b) 3 tagját az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöli ki,

c) 3 tagját a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint civil szervezetekkel megkötött stratégiai partnerségi megállapodás alapján, a szervezetek személyi javaslatára a miniszter saját hatáskörében kéri fel.

(3) A Tanács elnökét a miniszter a Tanács tagjai közül nevezi ki.

(4) A Tanács a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.

(5) A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és a megbízásának átvétele után kezdi meg működését. A Tanács első ülését a miniszter hívja össze.

(6) A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor döntésképes, ha a tagok több mint fele a szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg.

(7) A Tanács működésének részletes szabályait a miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg. A Tanács az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának az egyetértésével fogadja el.

61 . § (1) A miniszter az Alap forrásainak felhasználása, a pályázati felhívások, a beérkező pályázatok elbírálása, valamint a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése érdekében rendelet útján 9 tagú kollégiumokat hoz létre. A kollégium létrehozására vonatkozó miniszteri rendeletben meg kell határozni a kollégium elnevezését és azt, hogy az 56. § (1) bekezdés a)-j) pontja szerinti mely tevékenységi körét támogatja.

(2) A kollégium

a) három tagja a 71. § és 72. § szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül kerül megválasztásra,

b) három tagot a kormányzati ágazati szakpolitikai feladatot ellátó miniszter - a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint - az általa vezetett minisztériummal stratégiai partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követően delegál,

c) három tagot pedig a miniszter a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint, a minisztériumával stratégiai partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követően saját hatáskörében jelöli ki.

(3) A kollégium elnökét a kollégium tagjai közül a miniszter nevezi ki.

(4) A kollégium akkor döntésképes, ha a tagjainak több mint fele a szavazásban részt vesz. A kollégium minden tagjának egy szavazata van. A kollégium a döntéseit a tagok legalább felének egyetértésével hozza meg.

(5) A kollégium működésének szabályait - a jogszabályok és a Tanács vonatkozó döntéseinek keretein belül - ügyrendjében maga határozza meg. A kollégium az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának egyetértésével fogadja el és a miniszter hagyja jóvá.

(6) A kollégiumnak a Tanács által meghatározott támogatási célok alapján, a Tanács elnökének egyetértésével tárgyév február 15-éig döntenie kell a pályázatok kiírásáról. A Tanács elnökének egyetértése, vagy a döntés hiányában a pályázat kiírásáról a Tanács a kollégium javaslatának megérkezésétől, vagy a döntés hiányában a határidő eredmény elteltétől számított 15 napon belül köteles dönteni.

(7) Az (5) bekezdés szerinti pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Tanács elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással - végleges elbírálás végett a Tanács elé terjeszti, amelyről a Tanács 15 napon belül köteles ülésén dönteni.

(8) A kollégium döntéseit egyszerű többséggel hozza.

(9) A Tanács döntései a kollégiumok számára kötelezőek.

62. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Tanács elnöke és tagja.

(2) A Tanács elnökének és tagjainak, a kollégium elnökének és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak érdekeltségi körébe tartozóként összeférhetetlennek jelzett szervezet pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) A Tanács elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

(4) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülést megelőző 5 nappal az érintettnek írásban az Alapkezelő részére nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében felmerült vita esetén a kollégium, illetve a Tanács 5 napon belül sorra kerülő ülésén zárt napirendi pont keretében dönt.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, a Tanács elnöke javaslatot tesz a tisztségviselő visszahívására. A 60. § (2) bekezdés a) pontja alapján megválasztott tag helyett új tag megválasztását a civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosult elektorok útján, a 60. § (2) bekezdés b) pontja alapján kijelölt tag helyett új tag kijelölését az Országgyűlés illetékes szakbizottsága útján kell kezdeményezni.

63. § A Tanács a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó öt személy delegálásáról a tagok legalább kétharmadának egyetértésével hoz döntést.

21. Az Alap működése

64. § Az Alapot a miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó, miniszteri rendeletben kijelölt önálló központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli.

Az Alapkezelő felel a kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Aht. 54/A. §-ában meghatározott feladatokat.

65. § (1) A Tanács és a kollégiumok tagjait - a kijelölésüket, illetve megválasztásukat követő 30 napon belül - a miniszter bízza meg. A Tanács és a kollégiumok tagjainak megbízatása 4 évre szól.

(2) A Tanács és a kollégiumok tagjainak költségátalányát és költségtérítése elszámolásának szabályait a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg. A költségátalány és költségtérítés egy hónapra járó összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét nem haladhatja meg.

66. § (1) Nem lehet a Tanács tagja, és a kollégium tagja

a) politikai párt vezető testületének tagja, tisztségviselője,

b) országgyűlési képviselő, települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, megyei (fővárosi) közgyűlés tagja, polgármester,

c) a Tanács tagjának vagy a kollégium tagjának közeli hozzátartozója,

d) az, aki a jelölését megelőző 5 éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely megszűnt, és a megszűnését megelőző 2 éven belül keletkezett állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozás megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, és ennek nem tett eleget, kivéve, ha vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének rendezése érdekében került sor,

e) az, akinek a megbízatása visszavonással szűnt meg,

f) az, aki a megelőző mindkét ciklusban az Alap valamely testületének tagja volt.

(2) A Tanács tagja és a kollégium tagja a megbízásakor nyilatkozik, hogy nem áll fenn vele szemben az (1) bekezdésben foglalt kizárási ok. Ha a kizárást megalapozó körülmény a megbízást követően keletkezik, a tag köteles az összeférhetetlenséget az azt megalapozó körülmény keletkezésétől számított 30 napon belül megszüntetni.

(3) A Tanács tagjával és a kollégium tagjával kapcsolatos kizárási okot a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételt, illetve határidő lejártát követően a miniszterhez bárki bejelentheti. A miniszter a bejelentés megalapozottsága esetén a bejelentéstől számított 30 napon belül dönt az érintett személy megbízásának visszavonásáról.

67. § (1) E törvény alkalmazásában a civil szervezet a Tanács tagjának, a kollégium tagjának, és a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személynek az érdekeltségi körébe tartozik, ha

a) a tag, illetve a döntésben közreműködő személy vagy ezek közeli hozzátartozója

aa) az alapítvány alapítója, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a civil szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja,

ab) a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

b) a tag tekintetében az a) pontban foglalt feltételek a vizsgált időpontot megelőző 3 éven belül bármikor fennálltak.

(2) A Tanács és a kollégium tagja megbízásakor nyilatkozik az érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetekről, valamint az érdekeltségi kör megváltozását az ezt megalapozó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Tanács elnökének. A Tanács elnöke a bejelentést követő 15 napon belül gondoskodik a tag érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevének honlapon (Civil Információs Portálon) történő közzétételéről. A Knyt. szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személy érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevét közzé kell tenni, a közzététel szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

68. § (1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával, illetve a (3) bekezdésben foglalt esetben,

b) a tisztségről történő lemondásával,

c) halálával, vagy

d) megbízásának visszavonásával.

(2) A kollégium tagjának megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával, illetve a (3) bekezdésben foglalt esetben,

b) a tisztségről történő lemondásával,

c) halálával,

d) megbízásának visszavonásával,

e) a kollégium megszűnése esetén.

(3) A civil jelöltállítási rendszerben újra nem választott tanácsi, kollégiumi tagok megbízatása megszűnik a testület új tagjainak a 65. § (1) bekezdése szerinti megbízása napján.

(4) A Tanács tagja és a kollégium tagja a tisztségéről való lemondását írásban, az őt megválasztó, kijelölő vagy felkérő személyhez vagy szervhez jelenti be.

(5) Vissza kell vonni a Tanács tagjának és a kollégium tagjának megbízását, ha

a) feladatát folyamatosan, 90 napot meghaladóan nem képes ellátni,

b) összeférhetetlenségét határidőben nem szünteti meg,

c) egy naptári év során az ülések több mint egyharmadán nem vesz részt, vagy

d) tisztségére méltatlanná válik.

(6) A miniszter jogosult a saját hatáskörében kijelölt és megbízott tag megbízását indokolás nélkül bármikor visszavonni.

(7) Ha a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tag megbízatása - a megbízatás időtartamának lejárta kivételével - megszűnik, helyébe a civil jelöltállítási rendszerben egyazon elektori gyűlésen a Tanácsba vagy a kollégiumba jelölt, a tag után legtöbb szavazatot elért, tagi tisztséget nem viselő személyt (a továbbiakban: póttag) kell megbízni. A póttag megbízatásának megszűnésére e bekezdést kell alkalmazni.

(8) A megbízatás megszűnése esetén a miniszter gondoskodik a megüresedett hely betöltéséről:

a) a miniszteri delegált esetében a miniszter az új miniszteri delegáltat a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül bízza meg;

b) a póttagot - a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tag megbízatásának megszűnésétől számított 30 napon belül kell megbízni, póttag hiányában a miniszter a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül megindítja a 71. §-72. § szerinti eljárást.

(9) A (8) bekezdés alapján megbízott tag megbízatása a 65. § (1) bekezdés szerinti időtartamból hátramaradt időtartamra szól.

69. § (1) A Tanács és a kollégiumok ülései nyilvánosak.

(2) A Tanács, illetve a kollégium zárt ülésről vagy a napirendi pont zárt tárgyalásáról dönthet, ha a személyiségi jogok védelme, a személyes adatok védelme vagy a testület működőképességének fenntartása ezt indokolja. A zárt ülésen hozott döntést közzé kell tenni. A zárt ülés, valamint a napirendi pont zárt tárgyalásának elrendeléséhez a jelen lévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.

(3) Az Alapkezelő - a Knyt. 3. §-ában foglaltak szerint - biztosítja a nyertes pályázattal és az elnyert támogatással kapcsolatos, kezelésében lévő adatok nyilvánosságát.

(4) A pályázati felhívást és a hozzá kapcsolódó döntéseket az Alap honlapján (Civil Információs Portálon) és az alapkezelő honlapján közzé kell tenni.

(5) Az Alap működésének nyilvánossága érdekében a Miniszter a Civil Információs Portál keretein belül internetes honlapot működtet. A honlapon közzétételre kerül

a) a Tanács és a kollégiumok döntése a döntés meghozatalától számított 30 napon belül,

b) a Tanács és a kollégiumok tagjainak neve,

c) a tanácsi és kollégiumi tagok 67. § (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek neve,

d) a pályázati felhívás, a részletes pályázati kiírás,

e) a pályázati azonosító, a támogatás célja, a pályázó neve, címe, adószáma, képviselőjének neve, a pályázatot kiíró kollégium megnevezése, a pályázati felhívás címe, az igényelt és elnyert összeg, továbbá ha a pályázó valamely tanácsi, illetve kollégiumi tagnak a 67. § (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozik, a pályázati adatok között közzétételre kerül e tanácsi, illetve kollégiumi tag neve,

f) a 70. § szerinti beszámoló,

g) a Tanács és a kollégiumok nyilvános üléseinek helye, időpontja, napirendje.

70. § (1) A kollégiumok és az Alapkezelő minden év március 31-éig megküldik a Tanácsnak az előző évi tevékenységükről, valamint az Alap működésével kapcsolatos tapasztalataikról - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint - elkészített beszámolót.

(2) A Tanács minden év április 30-áig megküldi az Országgyűlés illetékes szakbizottságának az Alap testületeinek és az Alapkezelő előző évi tevékenységéről, valamint az Alap, illetve a támogatási rendszer működéséről szóló - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint elkészített és a tagok legalább kétharmadának egyetértésével elfogadott - beszámolóját.

(3) A Tanács, a kollégiumok és az Alapkezelő a feladatkörüket érintő kérdésben a miniszteri megkeresés kézhezvételét követő 30 napon belül tájékoztatják a minisztert.

22. A civil jelöltállítási rendszer

71. § (1) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül a Tanács 60. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú tagját, és a kollégium 61. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú tagját elektorok jogosultak megválasztani. A Tanács tagjának és a kollégium tagjának választására azon civil szervezetek jogosultak, amelyek országos vagy legalább megyei hatókörrel működnek.

(2) Az egyes kollégiumok létszámát és az elektori gyűlések összetételét a miniszter a 61. § (1)-

(2) bekezdésének szabályai szerint határozza meg.

(3) A civil jelöltállítási rendszerbe azon legalább megyei, illetve országos hatókörű civil szervezetek küldhetnek elektorokat, amelyek a miniszter ez irányú felhívására a jelöltállítási rendszerben való részvételi szándékukat a felhívásban meghatározott módon jelzik. A jelentkezési határidő nem lehet rövidebb 30 napnál. Az e §-nak megfelelő civil szervezet egy elektort delegálhat, egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként. Azt, hogy a civil szervezet melyik elektori gyűlésen kíván elektort állítani, a jelentkezésben fel kell tüntetni.

(4) A civil szervezetek elektori gyűlését a miniszter hívja össze. Az elektori gyűlés helyét, időpontját és a mandátum vizsgálat módját, az ügyrendet is tartalmazó hirdetmény útján kell közzétenni a Civil Információs Portálon.

72. § (1) A Tanácsnak és a kollégiumnak a civil jelöltállítási rendszer keretében megválasztandó tagját az elektorok kislistás szavazással választják meg, az e törvényben meghatározott szabályok szerint.

(2) A szavazólapon minden olyan jelölt neve feltüntetésre kerül, aki a jelen lévő elektorok 10 százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek. Testületi taggá választott személy egy másik testület póttagi listáján nem szerepelhet. Ha a jelöltet több testületbe is jelölik, de egyikbe sem választják tagnak, a jelölt a választást követően nyilatkozik, hogy mely póttagi listán kíván szerepelni.

(3) A szavazólapon minden elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagot az adott eljárás során meg kell választani.

(4) A Tanács tagjai és a kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik jelölt szerez megbízatást.

XI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Felhatalmazó rendelkezések

73. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a civil szervezetek gazdálkodó és adománygyűjtő tevékenységével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a közhasznúsági melléklet formai és tartalmi követelményeit rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) az Alap kezelő szervének kijelölését, az Alap kezelésének, az Alap működésére fordítható forrás mértékének, a visszatérítendő támogatás és az Alap felhasználásának a részletes szabályait, az ellenőrzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további előírásokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

b) a Civil Információs Portál, a Civil Információs Centrumok hálózata, illetve a támogatások összehangolását szolgáló monitoring rendszer működtetésének és az e törvényben meghatározott adatok honlapon történő közzétételének részletes szabályait,

c) a Tanács és a kollégium létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

d) az Alap testületeinek tevékenységével és az Alap működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit, a beszámolás rendjét,

e) a Tanács tagjának és a kollégium tagjának járó költségátalány és a költségtérítése elszámolásának szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza.

24. Hatálybalépés

74. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E törvény 3. § - 50. §, 53. § - 54. §, 56. § - 59. §, 73. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 75. § és a 220. § b) pontja 2012. január l-jén lép hatályba.

25. Átmeneti rendelkezések

75. § (1) 2012. január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást - ide nem értve az 54. § szerinti támogatásokat -, amely a 30. § szerint letétbe helyezte beszámolóját.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 2012. évi költségvetési forrás terhére nyújtott támogatás tekintetében

a) a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti szervezetekre, illetve

b) az államháztartásról szóló törvény alapján a fejezetet irányító szerv vezetője által az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről, felhasználásáról szóló rendelet által az (1) bekezdés alkalmazása alól mentesített előirányzatokra.

(3) E törvény hatályba lépését megelőzően jogerősen nyilvántartásba vett civil szervezet a 2012. évben elkészítésre kerülő beszámolójának letétbe helyezése során a 30. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beszámolót a bíróságnak az e célra létrehozott elektronikus nyomtatványon, papír alapon kell benyújtani, amelynek befogadásáról a bíróság díj- és térítésmentesen átvételi igazolást állít ki.

(4) Az e törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a beszámolót letétbe helyezett szervezet 2013. december 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú.

(5) Az e törvény hatályba lépése előtt megkötött közszolgáltatási szerződésre e törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

(6) Az e törvény hatályba lépését megelőző üzleti évek számviteli beszámolói és közhasznúsági jelentései a bíróságon letétbe helyezhetők.

(7) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény alapján nyújtott támogatások tekintetében a kezelői feladatokat az Alapprogram megszűnését követően a Wekerle Sándor Alapkezelő látja el. E törvény hatályba lépését megelőzően kötött támogatási szerződésekkel kapcsolatos kollégiumi hatásköröket a Wekerle Sándor Alapkezelő gyakorolja.

(8) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény alapján a civil jelöltállítási rendszerben választási eljárás lefolytatása nem lehetséges, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa és kollégiumai tagjainak megbízatása e törvény hatályba lépésének napjával megszűnik.

(9) A Nemzeti Együttműködési Alap testületei a 70. § szerinti beszámolók benyújtására első alkalommal a 2012. évre vonatkozóan kötelezettek.

(10) E törvény 11. § (1)-(4) bekezdését, valamint a 15. § (4) bekezdését az egyesület vallási tevékenysége kapcsán nem kell alkalmazni.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

76. § Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdés g) pontjának és 21. cikkének;

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/3 8/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 24. cikkének;

c) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdés b) pontjának

való megfelelést szolgálja.

27. Módosító rendelkezések

77. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (12) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az illetékesség megállapításánál a (2) és (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni a következő törvények alapján indult felülvizsgálati eljárásokban:]

"h) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény,"

78. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (8) bekezdés c) pontjában az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe "az egyesület" szöveg lép.

79. § (1) A Ptk. 1. §-ában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe a "civil szervezetek" szöveg, 19/A. § (3) bekezdésében a "társadalmi szervezet (pl. egyesület)" szöveg helyébe az "egyesület" szöveg lép.

(2) A Ptk. 61-64. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"61. § (1) Az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

(2) Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása céljából nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.

(3) Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását kimondja, az egyesület alapszabályát elfogadja, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza és Magyarországon székhellyel rendelkezik.

(4) Az egyesület megalapítását követően kérni kell annak nyilvántartásba vételét. Az egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az egyesület

a) alapszabályában foglalt célok és tevékenységek nem ellentétesek az Alaptörvénnyel, és

b) alapítói eleget tettek a törvényben előírt követelményeknek.

(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja, ha annak önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, továbbá rendelkezik a működéséhez szükséges vagyonnal.

(6) Az egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapszabály módosítása esetén az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, szervezetéről, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról és feltételeiről.

(2) Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

(3) Az egyesület tagja

a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;

b) választhat és választható az egyesület szerveibe;

c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;

d) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.

(4) Az egyesület alapszabálya különleges jogállású tagságról (pártoló tag, tiszteletbeli tag) is rendelkezhet. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet.

(5) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c) aki

ca) magyar állampolgár, vagy

cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(6) Az egyesület szerveinek jogszabályt vagy alapszabályt sértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napos jogvesztő határidőn belül megtámadhatja, és kezdeményezheti annak megsemmisítését. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, amennyiben a határozatot megtámadó tag bírósághoz fordul, a bíróság indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(7) A vallási tevékenységet is végző egyesületek esetében a vallási tevékenységgel összefüggően meghozott határozatokra nézve a (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(8) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

63. § (1) Az egyesület legfőbb szerve a tagok összessége (közgyűlés) vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton legfőbb szervként választott testület.

(2) Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve, ha azt a tagok legalább egytizede vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kéri. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti.

(3) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (elnökség) vagy személy.

(4) Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az éves költségvetés, illetve a beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik;

c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása;

d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása;

e) az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,

f) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

(5) Az egyesület éves költségvetésének megállapítását, a számviteli beszámoló elfogadását és az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a legfőbb szerv helyett - a szervezet más szervére bízhatja.

(6) Az egyesület szervei határozatképesek, ha tagjainak több mint a fele jelen van, az alapszabály azonban ennél nagyobb jelenléti arányt is megállapíthat. Az egyesület szervei határozataikat a jelenlévők szótöbbségével hozzák mindazon kérdésben, amely tekintetében az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő.

(7) Ha az egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követően, későbbi időpontra hívható össze. A megismételt ülés a legfőbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül, egyéb egyesületi szerv esetén pedig a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint határozatképes.

64. § (1) Az egyesület megszűnik, ha

a) a legfőbb szerv döntése alapján átalakul,

b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

c) a bíróság feloszlatja,

d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

(3) A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

(4) Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

(5) Az egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

(3) A Ptk.74/A. § (4) bekezdése második mondatának "az igazságügyért felelős miniszter rendeletében" szöveg helyébe "a szervezetek és más, cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásáról, valamint e szervezetekkel összefüggő egyes polgári peres és nemperes eljárásokról szóló törvényben" szöveg lép.

(4) A Ptk. 74/E. § (5) bekezdésében a "hasonló célú alapítvány" szöveg helyébe "a Nemzeti Együttműködési Alap" szöveg lép.

(5) A Ptk. 74/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az alapítvány nyilvántartására, felügyeletére, törvényességi felügyeleti, továbbá csőd-, végelszámolási és felszámolási eljárására, megszüntetésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az alapítványokra vonatkozó, ott meghatározott eltérésekkel."

(6) A Ptk. az 578/1. §-át követően a következő alcímmel és a 578/J. §-sal egészül ki:

"6. Civil társaság

578/J. § (1) Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság).

(2) A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken."

80. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

a) 62. § (1) bekezdés d) pontjában a "társadalmi szervezetben" szövegrész helyébe a "civil szervezetben" szöveg,

b) 212/A. § (l)-(3) bekezdésében "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe "az egyesület" szöveg,

c) 251. § (1) bekezdésében és 252. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetnek" szövegrész helyébe az "egyesületnek" szöveg,

d) 254. § (1)-(2) bekezdésében és 256. § (3) bekezdés a)-b) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg

e) 296/B. § (2) bekezdésében a "társadalmi szervezete" szövegrész helyébe az "egyesülete" szöveg

lép.

81. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény

a) 1. §-ában a "társadalmi szervezetekre" szövegrész helyébe az "egyesületekre" szöveg,

b) 3. § (3) bekezdésében a "társadalmi szervezetként" szövegrész helyébe az "egyesületként" szöveg,

c) 3. § (4) bekezdésében, a 15. és 16. §-ában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg,

d) 9. § (3) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg lép.

82. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg lép.

83. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 18. § c) pontjában a "társadalmi szervezetben" szövegrész helyébe az "egyesületben" szöveg lép.

84. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

a) 18. § (2) bekezdésében az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg,

b) 24. § (2) bekezdésében és 47. § (1) bekezdés c) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg

lép.

85. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontjában és 57. § (1) bekezdés e) pontjában az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg lép.

86. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

a) 3. § (2) bekezdésében az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg,

b) 52. § 22. h) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

87. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés o) pontjában "a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c) pontjában felsorolt tevékenységek" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység" szöveg lép.

88. § Az 1956-os Emlékérem és Emléklap alapításáról szóló 1991. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdésében és 1. számú mellékletének 1. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg lép.

89. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában "a sportegyesület" szöveg helyébe "a civil szervezet" szöveg lép.

90. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § b) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

91. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.) 100/J. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fejezeti kezelésű előirányzatból civil szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint nyújtható költségvetési támogatás."

(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

a) 59. § (1) bekezdésében, 61/C. §-ában, 86/1. § (6) bekezdésében, 100/H. § (l)-(3) bekezdésében, 100/J. § (3) bekezdésében, 101/A. § (2) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép,

b) 61/C. §-ában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

c) 100/H. § (2) bekezdésében a "társadalmi szervezethez" szövegrész helyébe az "egyesülethez" szöveg lép,

d) 104/A. § (1) bekezdésében a "közhasznú társaság" szövegrész helyébe a "nonprofit gazdasági társaság" szöveg,

e) 120/B. § (1) bekezdésének c) pontjában a "társadalmi szervezeteknek" szövegrész helyébe az "egyesületeknek" szöveg

lép.

92. § A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 5. § (4) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg lép.

93. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) 4. § (1) bekezdés mb) alpontjában az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg,

b) 64. § (2) bekezdésében az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "a civil szervezetek" szöveg,

c) 96. § (1) bekezdés h) pontjában a "társadalmi szervezetekről" szövegrész helyébe az "civil szervezetekről" szöveg

lép.

94. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2. § (1) és (4) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg lép.

95. § A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 1. § (l)-(2) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

96. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény

a) 6. § (1) bekezdés i) pontjában az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg,

b) 18. § (2) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

97. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

a) 11. § (1) bekezdés f) pontjában a "társadalmi szervezeteknek" szövegrész helyébe a "civil szervezeteknek" szöveg,

b) 121. § (1) bekezdés 12. pontjában a "társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület" szövegrész helyébe az "egyesület, kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat" szöveg

lép.

98. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

a) 52. § (2) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg,

b) 72. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetként" szövegrész helyébe az "egyesületként" szöveg

lép.

99. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 3. § 23. pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

100. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 10. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

b) 84. § (2) bekezdés o) pontjában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe a "civil szervezetek" szöveg,

c) 92. § (3) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

101. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 10. § (3) bekezdésében az "a társadalmi szervezetekre" szövegrész helyébe az "az egyesületekre" szöveg lép.

102. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 39. § (4) bekezdésében a "társadalmi szervezete" szövegrész helyébe az "egyesülete" szöveg lép.

103. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

a) 45. § (3) bekezdés a) pontjában, 97. § (3) bekezdés b) pontjában és a 98. §-t megelőző alcímben a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

b) 46. § (1) bekezdés d) pontjában a "társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyébe az "egyesületekkel" szöveg,

c) a 98. § (1) bekezdésben az "egyesületeket és más, politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő - a hatásterületen működő - társadalmi szervezeteket" szövegrész helyébe a "politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő, a hatásterületen működő egyesületeket" szöveg lép.

104. § A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény 7/A. § c) pontjában a "társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyébe az "egyesületekkel" szöveg lép.

105. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) 32. §-ában a "társadalmi szervezet (repülő vagy ejtőernyős egyesület)" szövegrész helyébe a "repülő vagy ejtőernyős egyesület" szöveg,

b) 35. §-ában az "a társadalmi szervezet (pl. egyesület)" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg

lép.

106. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 5. § f) pontjában és 13. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyébe az "egyesületekkel" szöveg lép.

107. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

a) 7. § (1) bekezdés d) pontjában, 70. § (2) bekezdés a) pontjában, 1. számú melléklet 1.3. pontjában, 1. számú melléklet 8.35. pontjában, 3. számú melléklet I. Fejezet 6. pontjában, 11. számú melléklet I. Fejezet 7. pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg,

b) 1. számú melléklet 3.2.5. pontjában, 8.18. pontjában a "társadalmi szervezettől" szövegrész helyébe az "egyesülettől" szöveg,

c) 1. számú melléklet 3.3. pontjában a " , kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből" szövegrész helyébe az "egyesületből" szöveg

lép.

108. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontjában a "társadalmi szervezetbe" szövegrész helyébe a "civil szervezetbe" szöveg lép.

109. § A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

a) 8. § (3) bekezdésében, 10/D. § (2) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

b) 8. § (10) bekezdésében az "a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. §

b) pontjában foglalt civil szervezeteket" szövegrész helyébe egyesülési jogról, közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezetet" szöveg,

c) 10/D. § (1) bekezdés be) alpontjában, 10/F. § (1) d) pontjában az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg,

d) 10/F. § (1) bekezdés b) pontjában, 16. § (3) bekezdés b) pontjában a "gazdasági és társadalmi szervezeteknek" szövegrész helyébe a "gazdasági szervezeteknek és egyesületeknek" szöveg,

e) 17. § (1) bekezdésében, 23/C. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyébe az "egyesületekkel" szöveg

lép.

110. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 33. §-ában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

111. § A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontjában, 10. § (2) bekezdés d) pontjában az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg lép.

112. § A fegyveres szervek hivatásos tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

a) 21. § (3) bekezdésében a "társadalmi szervezettel" szövegrész helyébe a "civil szervezettel" szöveg,

b) 65. § (5) bekezdésében az "a társadalmi szervezetben" szövegrész helyébe az "a civil szervezetben" szöveg

lép.

113. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 65. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg lép.

114. § A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 11. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetének" szövegrész helyébe az "egyesületének" szöveg,

b) 78. § (1) bekezdésében az "a társadalmi szervezetével" szövegrész helyébe az "egyesületével" szöveg,

c) 78. § (6) bekezdésében a "társadalmi szervezete" szövegrész helyébe az "egyesülete" szöveg lép.

115. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a "társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyébe az "egyesületekkel" szöveg lép.

116. § Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontjában az "a társadalmi szervezet, amelyet alapszabálya szerint sporttevékenység folytatására az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény" szövegrész helyébe az "az egyesület, amelyet alapszabálya szerint sporttevékenység folytatására az egyesülési jogról szóló törvény" szöveg lép.

117. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

"z) a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

1. 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,

2. 50 százaléka közhasznú szervezet és a Magyar Kármentő Alap támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,"

(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

a) 2. § (2) bekezdés g) pontjában, 5. § (7) bekezdésében, 6. § (4) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében és az azt megelőző alcímben, a 6. számú melléklet 1. pontját megelőző szövegben az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg,

b) 4. § 25. pontjában, 28/a. pontjában az "a társadalmi szervezetként" szövegrész helyébe az "az egyesületként" szöveg,

c) 4. § 28/a. pontjában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

d) 8. § (1) bekezdés s) pontjában az "a közhasznú szervezetekről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény" szöveg,

e) 9. § (2) bekezdés b) pontjában, 20. § (1) bekezdés a) pontjában a "társadalmi szervezetnek" szövegrész helyébe az "egyesületnek" szöveg,

f) 9. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. § (11) bekezdésében az "a társadalmi szervezetnek" szövegrész helyébe az "az egyesületnek" szöveg,

g) 9. § (6) bekezdésében, 29/A. § (1) bekezdésében, 3. számú melléklet B) Fejezet 5. pontjában, a 6. számú melléklet címében és A) Fejezetében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg,

h) 16. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az "a közhasznú szervezetekről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény" szöveg

i) 29/A. § (1) bekezdésének első mondata helyébe az "E törvény alkalmazásában az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület közhasznú szervezetként besoroltnak tekintendő, ha megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény VII. fejezetében foglaltaknak." szöveg

lép.

118. § A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 128/C. § (8) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe a "civil szervezetek" szöveg lép.

119. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

120. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban Szja. törvény) 4. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában kedvezményezett) "a) azon

aa) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban Civil, tv.) szerinti egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és

ab) alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá

ac) közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel - vagy ez idő letelte előtt, amennyiben az aa)-ab) pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel -, közhasznú szervezetként

jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül - Civil tv.-ben meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;"

(2) Az Szja törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerint átutalt összeget a kedvezményezett az átutalás évét követő év január 1. és december 31. között felmerülő alapcél szerinti és működési költségeinek finanszírozására használhatja fel figyelembe véve a tartalékolásra vonatkozó előírásokat is."

(3) Az Szja törvény 4. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: "i) a Nemzeti Együttműködési Alap."

(4) Az Szja törvény

a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában az "a Ksztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontja - ezzel összefüggésben a 26. §-ának d) pontja - szerinti" szövegrész helyébe az "a Civil Tv. 36. § (1) bekezdés d) pontja szerinti" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés f) pontjában a "kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "közhasznú alapítvány, egyesület" szöveg,

c) 6. § (3) bekezdésében "az átutalást követő naptári év október 31. napjáig" szöveg helyébe "a felhasználást követő év május 31. napjáig" szöveg,

d) 6. § (3) bekezdésében "a közleményeket az átutalást követő naptári év november 30. napjáig" szöveg helyébe "a közleményeket - és ezzel egy időben a kizáró határozatokat - a felhasználást követő naptári év június 30. napjáig" szöveg,

e) 6. § (3) bekezdésében "az átutalást követő év december 15. napjáig" szöveg helyébe "a felhasználást követő naptári év május 31. napjáig" szöveg,

f) 7. § (8) bekezdés a) pontjában az "a Ksztv. 26. § c) pontjának megfelelő" szövegrész helyébe az "a Tv. szerinti" szöveg

lép.

121 . § A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

a) 96. § (1) és (5) bekezdésében, 97. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg,

b) 96. § (4) bekezdésében az "a társadalmi szervezetet" szövegrész helyébe az "az egyesületet" szöveg,

c) 96. § (4) és (6) bekezdésében az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg

lép.

122. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 5. § sb) alpontjában az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "a civil szervezet" szöveg,

b) 17. § (1) bekezdésében az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "a civil szervezetek" szöveg,

c) 17. § (2) bekezdésében, 18. § (4) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe a "civil szervezet" szöveg,

d) 92. § (4) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe a "civil szervezet" szöveg

lép.

123. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 123. § (1) bekezdésében az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg lép.

124. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

a) 8. § (1) bekezdés c) pontjában az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg,

b) 9. § (3) bekezdésében az "a társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyébe az "az egyesületekkel" szöveg,

c) 50. § (2) bekezdés g) pontjában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg

lép.

125. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg

lép.

126. § A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 85. § (2) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

127. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

a) 51. § (1) bekezdésében az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg,

b) 59. § (4) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

c) 149. § g) pontjában az "az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett egyesület" szöveg

lép.

128. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

a) 83. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

b) 83. § (6) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg

lép.

129. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 144. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezeteknek" szövegrész helyébe a "civil szervezeteknek" szöveg,

b) 156. § (4) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

c) 156. § (4) bekezdésében az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg,

d) 225. § (1) bekezdés b) pontjában a "társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyébe a "civil szervezetekkel" szöveg

lép.

130. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

a) preambulumában az "a társadalmi szervezeteken" szövegrész helyébe az "az egyesületeken" szöveg,

b) 2. § e) pontjában , 39. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg,

c) 2. § e) pontjában, 17. § (3) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 39/A. §-ában, 44. § (1) bekezdés a) pontjában, IX. Fejezetének címében, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 48. § (7) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

d) 17. § (5) bekezdésében, 17/B. § (6) bekezdésében, 47. § (7) bekezdésében a "társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyébe az "egyesületekkel" szöveg,

e) 25. § (4) bekezdésében a "társadalmi szervezettel" szövegrész helyébe az "egyesülettel" szöveg,

f) 46. § (2) bekezdés a) pontjában a "társadalmi szervezeteket" szövegrész helyébe az "egyesületeket" szöveg,

g) 55. § (1) bekezdés f) és j) pontjában a "társadalmi szervezeteknek" szövegrész helyébe az "egyesületeknek" szöveg

lép.

131. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 10/B. §-ában, 15. § (6) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésében az "a társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyébe az "az egyesületekkel" szöveg lép.

132. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

a) 58. § (3) bekezdésében az "a közhasznú szervezetekről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény" szöveg,

b) 71. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetet" szövegrész helyébe az "egyesületet" szöveg,

c) 178. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg,

d) 268. § (2) bekezdésében a "társadalmi szervezettől" szövegrész helyébe az "egyesülettől" szöveg

lép.

133. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény

a) 5. § (2) bekezdésének j) pontjában a "társadalmi szervezeteknek" szövegrész helyébe az "egyesületeknek" szöveg,

b) 5. § (4) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg

lép.

134. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

a) 47. §-ában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

b) 48. § (1) bekezdésében az "A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény" szövegrész helyébe az "Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény" szöveg

lép.

135. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"g) egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület, ha az alapszabályában meghatározott célja dohányzás visszaszorítása, e célnak megfelelően legalább két éve működik, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége."

136. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 6. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezettel" szövegrész helyébe az "egyesülettel" szöveg lép.

137. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 128/A. §-át megelőző alcímben, a 152/B. § (1)-(3) bekezdésében és az azt megelőző alcímben a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

138. § A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

a) 2. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

b) 16. § (2) bekezdés f) pontjában az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg

lép.

139. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény

a) preambulumában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

b) 2. § e) pontjában, az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg,

c) 3. § (4) bekezdésében, 6/A. §-ában, 43. § (2) és (3) bekezdésében az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg,

d) 43. § (3) bekezdés b) pontjában az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg

lép.

140. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 25. § (4) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg lép.

141 . § A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 27. § (5) bekezdésében az "a közhasznú szervezetekről szóló törvényben" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben" szöveg lép.

142. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 79. § (2) bekezdés b) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

143. § A hulladákgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. § (1) és (3) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg lép.

144. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdésének 4. c) alpontjában az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg lép.

145. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1. §-ában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg lép.

146. § Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény

a) 6. § (4) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület, alapítvány" szöveg,

b) 6. § (5) bekezdésében az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület, alapítvány" szöveg

lép.

147. § A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 27. § (2) bekezdésében az "a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény" szöveg lép.

148. § A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről 2001. évi LXIII. törvény 3. §-ában az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg lép.

149. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény

a) 35. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyébe az "egyesületekkel" szöveg,

b) 1. számú mellékletének V. fejezet C) pontjának harmadik francia bekezdésében a "társadalmi szervezetben, egyéb civil szervezetben" szövegrész helyébe a "civil szervezetben" szöveg

lép.

150. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény

a) 24. § (3) bekezdésében a "társadalmi szervezettel" szövegrész helyébe az "egyesülettel" szöveg,

b) 46. § (3) bekezdésében a "társadalmi szervezetnél" szövegrész helyébe az "egyesületnél" szöveg,

c) 234. §-ában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg

lép.

151. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CL törvény 13. § (4) bekezdésében az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg lép.

152. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/C. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg lép.

153. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki:)

"g) azon egyesületek tevékenységére, amelyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti tevékenységük kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 19. ágazatában szereplő kockázatra terjed ki, és a biztosítási díjbevétel és a tagdíjbevétel együttes összege nem haladja meg az évi 50 millió forintot, és az összes bevételnek legalább a felét az egyesület tagjai fizették be,"

(2) A Bit. 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyes szervezeti formákra)

"c) kölcsönös biztosító egyesület esetén a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Etv.),"

(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)

(3) A Bit. 19-27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kölcsönös biztosító egyesület

19. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.

(2) A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte.

(3) A biztosítási szerződés megszűnésével - ha az egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik - a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha

a) a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének,

b) a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt.

20. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület esetében a 66. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.

(3) A biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy kölcsönös biztosító egyesületi formában tevékenykedik.

21. § A kölcsönös biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.

22. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület alapszabályában - a Ptk.-ban foglaltakon túl -rendelkezni kell:

a) a kölcsönös biztosító egyesület tevékenységi köréről,

b) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,

c) a tagdíj kialakításának elveiről, mértékéről, fizetésének módjáról,

d) az eredmény felhasználási elveiről,

e) a veszteség rendezésének módjáról,

f) a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, továbbá - a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a szolgáltatás csökkentéséről arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére,

g) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről,

h) a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására - beleértve a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetet is -, feloszlására vonatkozó - legfőbb szervhez intézett - indítvány előterjesztésének szabályairól.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület által kötött felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.

(3) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület legfőbb szerve a következő évi rendes ülésén köteles

a) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatótanácsot és

b) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenöt tagú felügyelő bizottságot választani.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül

a) igazgatótanács alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szervét,

b) felügyelő bizottság alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület értendő.

(5) Az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjait - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a legfőbb szerv titkos szavazással, az alapszabályban meghatározott időtartamra választja meg. Az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjainak a megbízatása az érintett személy elfogadó nyilatkozatával jön létre.

(6) A legfőbb szervet az alapszabályban meghatározott módon, a tagjainak küldött meghívó útján kell összehívni. Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy azoknak a tagoknak, akik ezt kívánják, a legfőbb szerv üléséről szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni.

(7) Az ezerfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület esetében a legfőbb szerv a legfeljebb ötventagú küldöttgyűlés. A küldötteket a tagok, a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják. A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a kölcsönös biztosító egyesület alapszabálya tartalmazza. Az alapszabályban rendelkezni kell az újonnan belépő tagok képviseletéről.

(8) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók.

23. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott része az alapszabályban meghatározott módon és mértékben visszajuttatható a tagoknak, abban az esetben, ha a visszajuttatást követően a szavatoló tőke összege meghaladja a minimális szavatoló tőke szükséglet kétszeresét, vagy - amennyiben magasabb - a minimális biztonsági tőke kétszeresét.

24. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa állapítja meg a 22. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.

(2) Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult - a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa nem tett eleget.

(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a kölcsönös biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a kölcsönös biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a kölcsönös biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések száz százalékát.

(4) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a korábbi tag tagsági jogviszonya a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg.

(5) Az igazgatótanács a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a szolgáltatások csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára, vagy a tagok - biztosítási ágak, ágazatok szerint - elkülönült csoportjára állapíthat meg.

25. § A tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.

26. § (1) A Felügyelet a kölcsönös biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90 százalékos viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.

27. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület - a Ptk.-ban foglaltakon túl - jogutódlással megszűnik, ha a kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá átalakul.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásához - beleértve az (1) bekezdésben foglalt esetet is feloszlásához, a legfőbb szerv tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges.

(3) A kölcsönös biztosító egyesület feloszlása, továbbá a bírósági feloszlatása esetén a feloszlásra vonatkozó döntésben rendelkezni kell a tagok biztosítási jogviszonyának megszüntetéséről."

(4) A Bit. a 28. §-t követően a következő 28/A - 28/C. §-okkal egészül ki:

"28/A (1) Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulásra a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni az e §-ban, továbbá a 28/B-28/C. §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy Gt. vonatkozó szabályai tekintetében a jogelőd gazdasági társaságon a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet kell érteni.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásával létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen alapítható.

(3) A részvénytársasággá történő átalakulással megszűnő kölcsönös biztosító egyesület azon tagjai, akik - az átalakulást előkészítő, első ülést megelőző harmincadik napig - úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánnak a létrejövő részvénytársaság tagjaivá válni, tagsági jogviszonyuk az egyesület megszűnésével egyidejűleg megszűnik, őket a saját tőke felosztásakor figyelembe venni nem kell. Az egyesületi tagsági jogviszonyuk megszűnése a biztosítási szerződéses jogviszonyukat nem érinti.

(4) Nem alkalmazhatók a Gt. 70. § (3)-(6) bekezdésében, a 71. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések.

28/B. § (1) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv előkészítő ülése elé olyan indítványt terjeszteni, amely

a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről;

b) ismerteti az indítványozók és az igazgatótanács álláspontját.

(2) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. Az igazgatótanács a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28/A. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére.

(3) Az előkészítő ülésen hozott, átalakulásról szóló első döntésnek tartalmaznia kell:

a) az átalakulás szándékát,

b) az átalakulást kezdeményező kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság nevét, székhelyét,

c) a létrejövő részvénytársaságban résztvevő egyesületi tagok adatait,

d) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérlegtervezetének fordulónapját,

e) az átalakulás könyvvizsgálójának adatait.

(4) Az átalakulásról szóló második döntésnek tartalmaznia kell:

a) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérlegtervezetét,

b) a létrejövő részvénytársaság alapszabályának tervezetét,

c) az átalakulás időpontját,

d) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelő bizottság tagjainak nevét és lakóhelyét,

e) a megszűnő kölcsönös biztosító egyesület vagyonmérleg-tervezete alapján a részvénytársaság egyes tagjainak vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékét, és az annak megfelelő részvény névértéket,

f) a részvények darabszámát, névértékét, az egyes részvényfajták ismertetését.

(5) A jogutód szervezet (szervezetek) cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet törölni kell a nyilvántartásból a jogutód feltüntetésével.

(6) Az átalakulással létrejövő szervezet(ek) cégbejegyzését követő harmadik hónap utolsó napjáig mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig - ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok a Gt.-ben meghatározottak szerint nem gondoskodtak - a jegyzett tőkét le kell szállítani.

28/C. § (1) Az átalakulás során az egyesületi tagok vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékének meghatározásakor a jogutód szervezet végleges vagyonmérlege szerinti adatokat kell figyelembe venni. Az érték meghatározásakor a biztosítási állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezete nem vehetők figyelembe.

(2) Az egyes egyesületi tagoknak a jogutód részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését a legfőbb szerv határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti részesedés arányának meghatározása a tagsági viszonnyal rendelkező tagok között a következő formában történhet:

a) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, vagy

b) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, azon tag kivételével, aki az egyesület saját tőkéjéhez közvetlenül - a tagdíjon kívül - vagyoni hozzájárulást teljesített. Ez utóbbi tag részesedésének aránya az alapszabályban rögzített módon, a vagyoni hozzájárulással arányosan határozható meg.

(4) A 228. § (2) bekezdésében meghatározott biztosító egyesület esetében, amennyiben az egyes tagok által a maradékjoggal rendelkező biztosításokra befizetett biztosítási díjak aránya az életbiztosítási ág biztosítástechnikai tartalékának hozamában, és ennek megfelelően közvetetten a tőkeszerkezetben is nyomon követhető, úgy ezen hozzájárulást az azon elért időarányos hozammal és az esetleges szolgáltatási kifizetésekkel együtt kell figyelembe venni.

(5) Az egyesület legfelsőbb szerve a (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés alapján történő részesedés-meghatározási mód esetén nem határozhatja el az egyesületi tagok részesedése meghatározásának olyan formáját, amely a döntésben kisebbségben lévő tagok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár."

(5) A Bit. 57. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet engedélye szükséges:)

"f) a biztosító átalakulásához (egyesülés, szétválás, részvénytársasággá történő átalakulás),"

(6) A Bit. 57. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a biztosító átalakulásának lebonyolítását bemutató átalakulási tervet kell készíteni, amelyet a Felügyelet részére be kell nyújtani. Az átalakulási tervnek - a tevékenység megkezdésének engedélyezése során vizsgált feltételeken, illetve a Gt. átalakulásra vonatkozó szabályainál meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:

a) az átalakulás tervezett időpontját,

b) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő biztosítási állomány pontos meghatározását és annak szerződési feltételeit,

c) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével,

e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és annak meghatározásának elveit.

(5) A biztosító átalakulásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) a (4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) egyébként valószínűsíthető, hogy az átalakulás következtében a biztosítottak - kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok - érdeke sérülne."

(7) A Bit. 57. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai, valamint - ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át - e) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól."

(8) A. Bit. 123. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:

a) a befizetett jegyzett tőke, illetve biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén a tényleges alaptőke, ha a következő feltételek fennállnak:)

"aa) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tőke terhére - a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeken kívül -kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintjének kétszerese, vagy - amennyiben magasabb - a minimális biztonsági tőke kétszerese alá; a biztosító megszűnése esetén akkor, ha a biztosító egyéb kötelezettségeit rendezte,"

(9) A Bit. 126. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege:)

"a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél - ab) pontban foglaltak kivételével - ha az egyesület éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege az utolsó 3 üzleti évben:"

(10) A Bit. 207. § (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

((4) A szorzószám)

"d) a 126. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti biztosító egyesület esetén, ha éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege nem éri el a 126. § (4) bekezdésének bf) alpontjában meghatározott összeget: fél,"

(11) A Bit. 199. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Kölcsönös biztosító egyesület esetében, amennyiben az Etv. 11. § (3) bekezdésben foglalt körülmények valamelyike áll elő, a bíróság haladéktalanul értesíti a Felügyeletet."

(12) A Bit. 217. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet végelszámolási eljárására - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni végelszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni."

(13) A Bit. 217. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a - a 126. § (4) bekezdés b) pontjának eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület kivételével - kölcsönös biztosító egyesület végelszámolásával és felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik."

(14) A Bit. 217. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak helye nincs."

(15) A Bit. 219. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A végelszámolásról szóló döntés vagy a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben, valamint a Civil Információs Portálon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni a 220. § (7) bekezdésében meghatározott nyomtatványon."

(16) Hatályát veszti a Bit. 219/A. §-a.

(17) A Bit. 220. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, biztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület felszámolójának vagy - a 126. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelő kölcsönös biztosító egyesület végelszámolója kivételével - végelszámolójának, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki."

(18) A Bit. 222. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában)

"b) a megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak szedhetők be;"

(19) A Bit. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"223. § (1) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez, ha

a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 15 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagyb) a biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás)."

(3) A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén az Etv. 10. § (3), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.

(4) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A bíróság a felszámolást a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a biztosító fizetésképtelenség megállapítása nélkül köteles elrendelni. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható."

(20) A Bit. 224. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:

a) betegségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő, a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek (a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát megillető követelések kivételével),

b) az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek,

c) felelősségbiztosítási szerződésből eredő, a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján elismert szolgáltatások (a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát megillető követelések kivételével),

d) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,

e) a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések,

f) az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési kötelezettségek,

g) az egyéb követelések."

154. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

a) 3. § (3) bekezdésének e) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe a "civil szervezet" szöveg,

b) 66. § (1) bekezdésének a) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg

lép.

155. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 12. § (4) bekezdésének d) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe a "civil szervezet" szöveg lép.

156. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak az alapítványok, egyesületek esetében a 16. § (3) bekezdés szerinti adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata, valamint az alapítványok, egyesületek bírósági nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba."

(2) Az Art. 31. § (5) bekezdésében az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg lép.

157. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 28. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

158. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

a) 3. § e) pontjában a "társadalmi és érdek-képviseleti szervezet" szövegrész helyébe a "civil szervezet" szöveg,

b) 66. § (1) bekezdésének a) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg

lép.

159. § A közbeszerzésekről 2003. évi CXXIX. törvény 4. § 16. pontjában az "a közhasznú szervezetekről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény" szöveg lép.

160. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Stv.)

a) 16. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg,

b) 19. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdés f) pontjában, 28. § (1) bekezdésében, 42. § (3) bekezdés a) pontjában, 43. § (2) bekezdés a) pontjában, 44. § (2) bekezdés a) pontjában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

c) 20. § (3) bekezdésében a "társadalmi szervezetekre" szövegrész helyébe az "egyesületekre" szöveg,

d) 21. § (2) bekezdésében az "a közhasznú szervezetekről szóló törvény szabályai alapján közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban: Civil tv.) szabályai alapján közhasznú" szöveg

e) 25. § (3) bekezdés e) pontjában a "társadalmi szervezeteket" szövegrész helyébe az "egyesületeket" szöveg,

f) 28. § (2) bekezdés f) pontjában a "társadalmi szervezeti" szövegrész helyébe az "egyesületi" szöveg,

g) 38. § (1) bekezdésében az "a Civil tv. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül, kiemelkedően közhasznú" szövegrész helyébe az "a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú" szöveg,

h) 40. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, valamint 44. § (1) bekezdésében az "a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú" szövegrészek helyébe az "a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú" szöveg

lép.

161. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 2. § 5. a) pontjában az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg lép.

162. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. §

a) 4. pont c) alpontjában az "a közhasznú szervezetekről szóló törvényben" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben" szöveg,

b) 9. pontjában az "az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrejött egyesület" szöveg

lép.

163. §A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 4. § (1) bekezdésében a "szakmai és társadalmi szervezeteket" szövegrész helyébe a "szakmai szervezeteket és egyesületeket" szöveg lép.

164. § A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény

a) 4. § (3) bekezdésében az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés i) pontjában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg

lép.

165. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény

a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § (4) bekezdés a) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg

b) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a "közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet" szövegrész helyébe a "közhasznú szervezet" szöveg

c) 11. § (3) bekezdés b) pontjában a "közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében" szövegrész helyébe a "közhasznú szervezet esetében" szöveg

lép.

166. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény

a) 18. § (2) bekezdés d) pontjában az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg,

b) Mellékletének III. táblázat Adat oszlopának 6. mezőjében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg

lép.

167. § A kisebbségi önkormányzati képviselők választásról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény 26. § (2) bekezdés a) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

168. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 36. § (1) bekezdésében "- a közhasznú szervezetekről szóló törvényben írt feltételek szerint - kiemelkedően" szövegrész helyébe "- az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben írt feltételek szerint -" szöveg lép.

169. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 139/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) "Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban Civil tv.) közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményekre a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a Civil tv. 40. § (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjában, valamint 40. § (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni, azzal, hogy a szenátus legalább évi két alkalommal tart ülést,

b) a Civil tv. 40. § (2) bekezdésének c) pontja esetében a felügyelő szerv működésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat a fenntartó határozza meg az intézmény alapító okiratában, ahol kötelező gondoskodnia a felügyelő szerv létrehozásáról is."

(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

a) 128. § (1) bekezdésében az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg,

b) 139/A. § (5) bekezdésében az "a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: a közhasznú szervezetekről szóló törvény) 6. §-a" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény 36. § (2) bekezdés" szöveg

lép.

170. §A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 8. § (1) bekezdésben a "társadalmi szervezetet" szövegrész helyébe az "egyesületet" szöveg lép.

171. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A nonprofit gazdasági társaság külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet."

(2) A Gt. 4. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban: Civil tv.) 32. § (2)-(4) bekezdéstől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását - amelyet a cégbíróság a létesítő okiratban tartalmi követelményeinek elbírálását követően - köteles nyilvántartásba venni, ha

a) közszolgáltatási szerződést kötött és

b) a kérelmező magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. (8) Ha a szervezet két lezárt üzleti év adatai alapján a (7) bekezdés b) pontja szerinti vállalása ellenére sem teljesíti a Civil tv. szerinti feltételeket, a két év vonatkozásában - vagy ha a szervezet létrejöttét követő két éven belül jogutód nélkül megszűnik, a működés teljes időtartamára - visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától. Ezen adófizetési kötelezettség, valamint az adóalap semmilyen jogcímen nem csökkenthető."

(3) a Gt. 4. § (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ilyen rendelkezés hiányában a cégbíróság a megmaradt vagyont a Nemzeti Együttműködési Alap támogatására fordítja."

172. §A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

a) 30. § (2) bekezdés b) pontjában, 98. § (1) bekezdésében, 2. számú mellékletének I. Fejezet 4. a) pontjában, 3. számú mellékletének II. Fejezet 10. pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg,

b) 102. § (3) bekezdés g) pontjában a "társadalmi szervezeteket" szövegrész helyébe az "egyesületeket" szöveg,

c) 111. § (1) bekezdés e) pontjában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg

lép.

173. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 8. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: "(3) A szociális szövetkezet külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet."

174. §A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

175. §Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII törvény 2. § h) pontjában a "társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyébe a "civil szervezetekkel" szöveg lép.

176. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 18/A. § (3) bekezdésében az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "a civil szervezetek" szöveg lép.

177. §A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 92/A. §-ában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

178. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

a) preambulumában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg

b) 5. § (1) bekezdés d) pontjában a "társadalmi szervezettel" szövegrész helyébe az "egyesülettel" szöveg,

c) 37. § (3) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

179. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

a) 163. § (3) bekezdésének felvezető szövegében a "társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyébe az "egyesületekkel" szöveg,

b) 163. § (3) bekezdés a) pontjában, 170. § (2) bekezdés 7. pontjában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg,

c) 163. § (3) bekezdés b) pontjában a "társadalmi szervezeteknek" szövegrész helyébe az "egyesületeknek" szöveg

lép.

180. § Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 2. §- a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az európai területi társulás tevékenysége, működése megfelel a külön törvényben előírt, a közhasznúság megállapítására vonatkozó feltételeknek, az európai területi társulás közhasznú jogállást szerezhet."

181. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

a) 85. § (4) bekezdés b) pontjában az "a társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, az egyesület" szövegrész helyébe az "az egyesület, a szövetség, a civil társaság" szöveg, továbbá az "(alapító okiratban)" szövegrész helyébe az "(alapító okiratban, társasági szerződésben)" szöveg,

b) 85. § (4) bekezdés f) pontjában az "a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett civil szervezet" szöveg,

c) 257/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "tevékenységnek, feladatnak ellátását szolgálja, amely a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú tevékenység vagy kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat" szövegrész helyébe a "tevékenységnek ellátását szolgálja, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján közhasznú tevékenység" szöveg,

d) 259. § 9/A. pontjában az "a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat" szövegrész helyébe az "a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység" szöveg

lép.

182. § (1) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 5. §- a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1) bekezdés alapján a honlap üzemeltetésére kijelölt szerv a civil szervezettel, mint kedvezményezettel összefüggésben a honlapon közétett adatokat a közzététellel egy időben az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján megküldi a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszternek."

(2) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény

a) 6. § (1) bekezdés e) pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés e) pontjában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés e) pontjában az "a társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg,

c) 6. § (3) és (4) bekezdésében a "Nemzeti Civil Alapprogram" szövegrészek helyébe a "Nemzeti Együttműködési Alap" szöveg

lép.

183. §Az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló 2008. évi XXXIII. törvény 1. §-ában a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

184. §A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 5. pontjában a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg lép.

185. §A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításról szóló 2008. évi XLII. törvény 64. § (3) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg lép.

186. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a "társadalmi szervezetet" szövegrész helyébe az "egyesületet" szöveg lép.

187. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 2. § (1) bekezdés k) pontjában az "a társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg lép.

188. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 6. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg lép.

189. §A tisztességes eljárás védelméről valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény

a) 10. § (8) bekezdésében a "társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet" szövegrész helyébe az "egyesület vagy egyház" szöveg

b) 10. § (8) bekezdésében a "a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet" szövegrész helyébe az "az egyesület vagy az egyház" szöveg,

c) 18. § (2) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe az "egyesületek" szöveg

lép.

190. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 116. § (8) bekezdés a) pontjában a "társadalmi szervezeteket" szövegrész helyébe az "egyesületeket" szöveg lép.

191 . § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény

a) 140. § (1) bekezdés b) pontjában, 142. § (3) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület" szöveg,

b) 142. § (5) bekezdésében a "társadalmi szervezetet" szövegrész helyébe az "egyesületet" szöveg

lép.

192. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében az "a társadalmi szervezeteknél" szövegrész helyébe az "az egyesületeknél" szöveg lép.

193. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény

a) 9. §-ának az Nvt. 7/B. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a "társadalmi szervezet" szövegrész helyett az "egyesület",

b) 9. §-ának az Nvt. 7/B. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése a "társadalmi szervezetet" szövegrész helyett az "egyesületet"

szöveggel lép hatályba.

194. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény

a) 4. § (2) bekezdés k) pontja, 7. § (2) bekezdés b) és f) pontja a "társadalmi szervezetekkel" szövegrész helyett az "egyesületekkel",

b) 10. §-ának (2) bekezdése a "társadalmi szervezet" szövegrész helyett az "egyesület" szöveggel lép hatályba.

195. § A Magyar Művészeti Akadémia jogállásáról és feladatairól szóló 2011. évi CIX. törvény

a) 2. § (5) bekezdésében "a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősíthető." szövegrész helyébe "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján közhasznú szervezetnek minősíthető." szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésének m) pontjában a "társadalmi szervezeteit" szövegrész helyébe a "civil szervezeteit" szöveg,

c) 12. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezetek" szövegrész helyébe a "civil szervezetek" szöveg, (2) bekezdésben a "társadalmi szervezettel" szövegrész helyébe a "civil szervezettel" szöveg

lép.

196. § A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében a "társadalmi szervezet" szövegrész helyett az "egyesület" szöveggel lép hatályba.

28. Hatályon kívül helyező rendelkezések

197. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (2) bekezdésében hatályát veszti a " , kiemelkedően közhasznú" szövegrész.

198. § A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény 1. §-ában hatályát veszti az "1989. évi II." szövegrész.

199. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

a) 18/K. § (2) bekezdés e) pontjában a " , kiemelkedően közhasznú" szövegrész és a (a fokozat megjelölésével) szövegrész,

b) 61/C. §-ában és 100/J. § (3) bekezdésében a "vagy kiemelkedően közhasznú" szövegrész hatályát veszti.

200. §A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 6. § (1) bekezdésében hatályát veszti az "1989. évi II." szövegrész.

201. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (6) bekezdésében hatályát veszti a "kiemelkedően" szövegrész.

202. § A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 10. §-ában hatályát veszti a "pártokat, más társadalmi szervezeteket" szövegrész.

203. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 3.1. pontjában és 3.2.6.2. pontjában hatályát veszti a " , kiemelkedően közhasznú" szövegrész.

204. § A fegyveres erők hivatásos tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 21/A. §-ában hatályát veszti a "társadalmi szervezeteknek nem minősülő, de" és a "valamint a tömegmozgalomhoz" szövegrész.

205. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

a) 5. § (7) bekezdésében hatályukat vesztik a " , kiemelkedően közhasznú szervezetre" szövegrészek,

b) 6. § (4) bekezdésében hatályukat vesztik a " , a kiemelkedően közhasznú" szövegrészek,

c) 6. § (6) bekezdés b) pontjában hatályát veszti a " , a kiemelkedően közhasznú" szövegrész,

d) 7. § (7) bekezdésében hatályát veszti az " , a kiemelten közhasznú szervezet" szövegrész és a ", továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot" szövegrész,

e) 8. §-át követő alcím címében hatályát veszti a " , kiemelkedően közhasznú" szövegrész,

f) 9. § (1) bekezdésében és 26. § (11) bekezdésében hatályát veszti a " , kiemelkedően közhasznú szervezetként" szövegrész,

g) 9. § (2) bekezdés b) pontjában és 9. § (6) bekezdésében hatályát veszti az " , a kiemelkedően közhasznú szervezetként" szövegrész,

h) 9. § (3) bekezdés b) pontjában hatályát veszti a " , kiemelkedően közhasznú" szövegrész,

i) 9. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában hatályát veszti a " , a kiemelkedően közhasznú" szövegrész,

j) 9. § (7) bekezdésében hatályát veszti az "esetében az összes bevétele 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedően közhasznú szervezet" szövegrész,

k) 12. §-át követő alcím címében, 13/A. § (1), (3) bekezdésében, és 20. § (1) bekezdés e) pontjában, továbbá 26. § (11) bekezdésében, valamint 6. számú mellékletének E) fejezetében hatályát veszti az " , a kiemelkedően közhasznú" szövegrész,

l) 13/A. § (2) bekezdésében hatályukat vesztik az " , a kiemelkedően közhasznú" szövegrészek,

m) 13/A. § (2) bekezdés c) pontjában, (3) bekezdésében, (4) és (5) bekezdésében, 18. § (5) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, valamint 5. számú mellékletének 3. pontjában, továbbá a 6. számú melléklet E) fejezetének címében hatályát veszti a " , kiemelkedően közhasznú" szövegrész,

n) 20. § (1) bekezdés a) pontjában hatályát veszti a " , kiemelkedően közhasznú szervezetnek" szövegrész,

o) 6. számú mellékletének címében hatályát veszti a " , kiemelkedően közhasznú" szövegrész, p) 6. számú melléklet A) fejezetében hatályukat vesztik a " , kiemelkedően közhasznú szervezetnek" szövegrészek,

q) 6. számú melléklet D) fejezetében - beleértve annak címét is - hatályukat vesztik a " , kiemelkedően közhasznú szervezetként" szövegrészek.

206. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § e) pontjában hatályát veszti az "1989. évi II." szövegrész.

207. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 93. § (1) bekezdésében az "- az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban -" szövegrész hatályát veszti.

208. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 24. § (3) bekezdésében hatályát veszti a "társadalmi szervezetnek nem minősülő, de" szövegrész.

209. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 2. § 21. pontjában hatályát veszti az "1989. évi II." szövegrész.

210. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 10. § (2) bekezdés c) pontjában hatályát veszti az "1989. évi II." szövegrész.

211. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 13. § d) pontjában hatályát veszti a "kiemelkedően" szövegrész.

212. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában hatályát veszti a "kiemelkedően" szövegrész,

b) 2. § (5) bekezdés d) pontjában és 2. § (6) bekezdésében hatályát veszti az " , a kiemelkedően közhasznú" szövegrész,

c) 4. § (6) bekezdésében hatályukat vesztik a "kiemelkedően" szövegrészek.

213. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdésében hatályát veszti a " , kiemelkedően közhasznú" szövegrész.

214. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdés m) pontjában és 31. § (5) bekezdésében hatályát veszti a " , kiemelkedően közhasznú" szövegrész.

215. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés b) pontjában hatályát veszti a " , kiemelkedően közhasznú" szövegrész.

216. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 111. § (6) bekezdésében, 113. § (5) bekezdésében és 114. § (1) bekezdésében hatályát veszti a "kiemelkedően" szövegrész.

217. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 95. § (3) bekezdésében hatályát veszti az "1989. évi II." szövegrész.

218. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés e) pontjában hatályát veszti a "kiemelkedően" szövegrész.

219. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 9/A. pont c) alpontjában hatályát veszti az "a kiemelkedően közhasznú szervezet," szövegrész, valamint a " , továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot" szövegrész.

220. § Hatályát veszti

a) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény,

b) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény,

c) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény,

d) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet.

29. Hatályba nem lépő rendelkezések

221. § Nem lép hatályba a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvénymódosításáról szóló 2011. évi XLI. törvénynek az Nvt. 1. § g) pontját megállapító rendelkezése.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A törvényjavaslat célja egy olyan átfogó szabályozás megalkotása, amely a lehető legteljesebben biztosítja mind a szervezett, mind a közösségi jellegű egyesülési szervezetek megalakulásának, az azokhoz való csatlakozásnak, valamint működésének szabadságát.

Az egyesülési jog tartalmát tekintve olyan jog, amely alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog az alapja tehát a társadalom különböző érdekek és értékek alapján való önszerveződésének, az önkéntes alapon létrejövő, szervezett társadalmi közösségek működésének.

Az egyesülési jogra vonatkozó szabályozás több szempontból is újításra szorul. Az új törvény az egyesülési jog gyakorlásának lehetőségét szélesebben értelmezi, a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen kiterjeszti.

Jelentős változás, hogy nem működő, illetve megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásából. Ezt szolgálja a csőd-, a felszámolási-, valamint a végelszámolási eljárás rendelkezéseinek - a gazdasági társaságok analógiájára - civil szervezetekre való alkalmazása is.

Civil szervezetek létrejötte a tagok, illetve az alapítók saját elhatározásán alapszik. Természetszerű jelenség, hogy egyes szervezetek a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi, jogi környezet változásaira tekintettel bizonyos idő után, a kitűzött feladat elvégzése, illetve a cél elérését követően nem működnek tovább. A jelenlegi civil szervezetekre vonatkozó szabályozás e természetszerű jelenséget semmilyen formában nem kezeli. A csőd- és felszámolási eljárások, valamint a végelszámolás civil szervezet-specifikus alkalmazásával rendeződik a szervezetek tartozási problémáinak kezelése, valamint szabályozva lesznek a szervezetek megszűnése esetén lefolytatandó eljárások.

A törvény célja a fentiek mellett egy olyan keret jellegű szabály megalkotása, amely korszerű jogi keretek biztosításával támogatja a civil szektor további erősödését, valamint elősegíti a civil szervezetek működési környezetének fejlődését.

A civil szervezet definíciója kérdésében jelenleg nincs általánosan elfogadott, jogszabályban rögzített meghatározás; értelmezési kerete különböző körülményektől függően változik. A jogalkalmazási, jogértelmezési problémák, valamint a civil szféra részéről erőteljesen megfogalmazódott igények alapján, a törvény új gyűjtőfogalmat, a civil szervezet fogalmát vezeti be a jogrendszerbe.

A civil szervezet fogalmának definíciós tisztázása lehetőséget ad arra, hogy az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló szervezeteket lehatárolja az e fogalomtól alapjaiban különböző szervezetektől, úgymint például a köztestülettől, illetve a közalapítványtól.

A törvény átfogóan szabályozza a civil szervezeti formák működésére vonatkozó szabályokat. Szabályozza továbbá a civil szervezetek megszűnését, gazdálkodását, valamint rögzíti a civil szervezetekre vonatkozó egyes, speciális nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályokat.

Az átláthatóság és a könnyebb alkalmazhatóság érdekében, a civil szervezetek gazdasági életének szabályaival együtt, a könyvvezetési és beszámolási szabályok is ebben a törvényben, egységes szerkezetbe foglalva jelennek meg.

A közhasznúság fogalmának, törvényi feltételeinek újragondolása szükségessé vált az elmúlt évek során, ezért a közhasznúsági kategóriák pontos lehatárolása, új tartalommal való feltöltése időszerű. A javaslat eleget tesz annak a régóta megfogalmazott jogos igénynek, hogy a civil szervezetek közhasznú tevékenységüket megkülönböztetett, világos, rendezett viszonyok között végezhessék.

A törvény egyik legfontosabb - közhasznúságra vonatkozó - újítása a minősítés egy fokozatúvá tétele. Ennek oka az, hogy a kétfokozatú rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mivel a fokozatok közötti tartalmi eltérés minimális lett, a határok és a kedvezmények körében fennálló különbségek elmosódtak. A törvény célja, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően, tényleges tartalommal töltse meg a közhasznúság fogalmát. Mindezt a szervezeti kör minőségi átalakításával a többfokozatúság megszüntetésével és a tényleges tevékenység alapú minősítéssel kívánja elérni.

Az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a törvény meghatározza a közhasznú tevékenység céljának fogalmát, valamint a közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges feltételeket.

A közhasznú szervezetek nyilvános és ellenőrzött működési garanciáinak megteremtése érdekében e szervezeteknek a közhiteles nyilvántartást vezető szervnél letétbe kell helyezniük közhasznúsági mellékletüket és számviteli beszámolójukat. A közhasznú jogállás megőrzése szempontjából elengedhetetlen, hogy a szervezet által letétbe helyezett melléklet és beszámoló adatai megfeleljenek a törvényben előírt feltételeknek. Amennyiben az említett feltételek nem teljesülnek, úgy a közhiteles nyilvántartást vezető szerv a közhasznú jogállást hivatalból, azonnali hatállyal megszünteti. A közhasznú szervezetek szabályos működésének ellenőrizhetőségét teremti meg a nyilvánosság kritériumának erősítése. E nyilvános, átlátható, ellenőrizhető működés tovább növeli a civil szervezetekbe vetett bizalmat, munkájuk társadalmi hasznosságába vetett hitet.

A törvény továbbra sem kíván a közhasznú szervezetek belső működésébe beavatkozni, csak azokat a feltételeket állapítja meg, melyek a törvényes működést garantálják.

A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, valamint a támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a törvény Civil Információs Centrumokat hoz létre.

A törvénnyel létrehozandó Nemzeti Együttműködési Alap, a 2012-es költségvetési évtől kezdődően a bejegyzett civil szervezetek számára működésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttműködés, illetve a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás támogatására költségvetési forrásokat biztosít.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

E § határozza meg a törvény hatályát. Ennek értelmében a törvény hatálya kiterjed a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény alapján létrehozott alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre.

A 2. §-hoz

A törvény szabályozási körére tekintettel meghatározza, valamint értelmezi az alkalmazása szempontjából legfontosabb fogalmakat.

A 3. §-hoz

A § kimondja, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre, vagy azokhoz csatlakozzon.

Az egyesülési jog lehetőséget teremt szervezetek, közösségek létrehozatalára és azok tevékenységében való részvételre. Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, jogi személyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. Továbbá a § meghatározza, hogy az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Megállapítja, hogy minden olyan tevékenység végzésére alapítható szervezet, amely összhangban van az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Fegyveres szervezet azonban nem alapítható az egyesülési jog alapján.

A 4. §-hoz

A törvény alapján az egyesület - mint az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet - különös formáira (szövetség, párt, szakszervezet), továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületekre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését.

Megállapítást nyert továbbá, hogy az egyesület jogi személy, amely nyilvántartásba vétellel jön létre.

A szövetség megalapításához az szükséges, hogy annak megalapítását legalább két egyesület határozza el.

Valamely jogszabály által engedélyezett vagy szabályozott tevékenységet végző egyesület, e tevékenysége felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv gyakorol felügyeletet.

Az 5. §-hoz

Ez a § megállapítja, hogy a természetes személyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága, vagy az egyesületekre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezete, nem minősül egyesületnek.

A 6. §-hoz

Ez a § rendelkezik arról, hogy az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek, a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezet támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy a vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

A 7. §-hoz

E § kimondja, hogy a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját külön törvény állapítja meg.

A 8. §-hoz

E rendelkezés az egyesületi önállóságot hivatott alátámasztani azzal, hogy kimondja, hogy az egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden nevéhez kapcsolódó joggal. A § rögzíti, hogy e jogokkal összefüggő szerződést egy évnél hosszabb időre az egyesület kizárólag a legfőbb szerv felhatalmazása alapján köthet.

A 9. §-hoz

A törvény meghatározza, hogy a civil szervezet végelszámolására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezetének rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A § megállapítja a civil szervezet végelszámolására irányuló kérelem előterjesztésének követelményeit, valamint a végelszámolással összefüggő nemperes eljárásokra vonatkozó hatásköri szabályokat.

Megállapítást nyer, hogy a civil szervezetek vonatkozásában egyszerűsített végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

A végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás közzétételét követően a civil szervezetnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét.

A rendelkezés meghatározza, hogy milyen szabályok irányadók a Polgári Törvénykönyvben (továbbiakban: Ptk.) meghatározott esetekben az egyesületre és alapítványra a végelszámolás során.

A 10. §-hoz

A törvény kimondja, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a civil szervezetekre. A törvény a fizetési haladék tekintetében kedvezőbb határidőt állapít meg, mint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, amely alapján az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidő engedélyezhető. A törvény ugyanis a fenti szabályozással ellentétben legfeljebb 90 napos fizetési haladékot biztosít az adós számára.

A 11. §-hoz

Az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek működése törvényességének biztosítása érdekében a törvény kimondja, hogy az ügyészség - az e törvényben, valamint a Ptk-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol a civil szervezetek működése felett. Az ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. Az ügyész e jogkörében kötelező erejű döntéseket nem hozhat, azonban ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat, ugyanis a bíróságot illeti az a jogkör, hogy a törvényesség helyreállítása érdekében kötelező erejű határozatokat hozzon.

Az ügyészség általános törvényességi felügyeleti jogkörében nem vizsgálhatja a civil szervezet működésének a racionalitását, jogköre kizárólag a működés törvényességének - ideértve az alapszabálynak megfelelő működést is - ellenőrzésére terjed ki.

A civil szervezet törvényes működésének biztosítása érdekében szükséges állami döntések meghozatalát a törvény - figyelemmel arra, hogy az ilyen döntés az egyesülési jog, mint alapvető szabadságjog gyakorlásába való állami beavatkozást jelent - garanciális okokból a bíróság hatáskörébe utalja.

A törvény a törvénysértések súlyosságához és jellegéhez igazodó döntési lehetőségeket biztosít a bíróság számára. Ennek megfelelően az ügyész keresete alapján a bíróságnak lehetősége van arra, hogy az egyesülési jog gyakorlásába való legkisebb beavatkozás elvét követve a törvénysértő határozatot megsemmisítse, új határozat hozatalát rendelje el, illetőleg összehívja a civil szervezet legfőbb szervét, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet.

A bizonytalan jogi helyzet megszüntetése érdekében, ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a bíróság feloszlatja, vagy megszünteti a civil szervezetet. A bíróság akkor is köteles megállapítani a civil szervezet megszűnését, ha tagjainak száma az e törvényben meghatározott legkisebb létszám alá csökken.

A 12. §-okhoz

Ez a § az ügyész intézkedései elleni jogorvoslatról rendelkezik. Az ügyész törvénysértő intézkedései ellen, az ügyészségről szóló törvény szerint kifogásnak van helye.

A 13. §-hoz

A törvény megállapítja, hogy a civil szervezetet a megyei (Fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba. Ha a civil szervezet elektronikus úton benyújtott, nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez létesítő okiratot csatolnak, a bíróság a kérelmet az érkezését követő tizenöt napon belül elbírálja.

A civil szervezet nyilvántartásban szereplő adatai országosan egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető, közhiteles nyilvántartásban elérhetők.

A 14. §-hoz

A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter működteti a Civil Információs Portált, amely összegyűjti, rendszerezi, közzéteszi a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános információkat, továbbá kérelemre adatot szolgáltat a civil szervezetekre vonatkozó nyilvános adatokról.

A 15-16. §-okhoz

A nyilvántartásba bejegyzett, illetve abból törölt adatok, valamint a bírósághoz benyújtott iratok, el nem bírált kérelmek és mellékletek nyilvánosak, azokat meg lehet tekinteni és feljegyzést lehet róluk készíteni, azonban az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve és az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános.

A törvényességi felügyeleti eljárás keretében az ügyészség teljes körű iratbetekintésre jogosult. Az e törvény alapján kezelt adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatók.

A 17-18. §-hoz

E § a civil szervezet vagyonával való önálló gazdálkodásának szabályairól rendelkezik. Kizárja annak lehetőségét, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenység legyen a civil szervezet fő célja. Rögzíti továbbá a civil szervezet önálló - a tagoktól elkülönült - vagyoni felelősségét. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a civil szervezet - alapcélja szerinti tevékenysége mellett (közhasznú szervezet esetén a közhasznú tevékenységet is ideértve) - olyan gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytasson, amely biztosítja a szervezet céljának megvalósításához szükséges gazdasági feltételeket. A szervezet nem vehet fel olyan módon hitelt, illetve nem vállalhat olyan kötelezettséget, amellyel veszélyeztetné az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A civil szervezet vagyonát a gazdasági-vállalkozási tevékenységének eredménye is gyarapíthatja.

A 19-21. §-okhoz

A törvény felsorolja a civil szervezetek lehetséges bevételeit, illetve kiadásait, valamint előírja, hogy azokat elkülönítetten, a számviteli szabályoknak megfelelően kell nyilvántartani. A törvény arról is rendelkezik, hogy a civil szervezet működési és egyéb közvetett költségeit az alapcél szerinti, a vállalkozási, valamint - közhasznú jogállás esetén - a közhasznú tevékenység között olyan módon kell megosztani, hogy az megfeleljen az e tevékenységekből származó bevételek arányának.

A 22-23. §-okhoz

A civil szervezetek gazdasági-vállalkozási tevékenységükkel összefüggő javaik értékcsökkenési leírását a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően állapíthatják meg. A törvény kimondja, ha megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet.

A 24-26. §-okhoz

A civil szervezet nevében vagy javára folytatott adománygyűjtést csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján lehet folytatni, amelynek során az adománygyűjtést végző köteles a személyhez fűződő jogokat és az emberi méltóságot tiszteletben tartani, emellett nem járhat az adományozó vagy más személyek zavarásával.

A 27. §-hoz

A törvény kötelezővé teszi a civil szervezetek működési, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéből, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek és ráfordításainak elkülönített nyilvántartását, illetve a közhasznú jogállású szervezeteknek a kettős könyvvitel vezetését.

A 28-30. §-okhoz

A törvény kötelezővé teszi a civil szervezeteknek a beszámolási kötelezettséget. A civil szervezetek könyvvezetése a beszámolási kötelezettségtől függően egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, amely magyar nyelven, forintban történhet.

A szervezet a közhiteles nyilvántartást vezető szervnél elektronikus úton köteles letétbe helyezni a beszámolóját. A közhiteles nyilvántartást vezető szerv a nála letétbe helyezett beszámolót a nyilvántartáshoz kapcsolt módon közzéteszi, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé teszi. Ennek egy éven túl történő elmulasztása után a közhiteles nyilvántartást vezető szerv, erről törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából tájékoztatja az ügyészséget.

A 31. §-hoz

E § olyan értelmező rendelkezés, amely megállapítja, hogy a 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetekre irányadó jogszabály szerinti szervet kell érteni legfőbb szerv, ügyintéző, képviseleti szerv alatt. E szervezetek esetében a közhasznú jogállást a szervezet nyilvántartására illetékes szerv állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba.

A 32. §-hoz

Közhasznú minősítést szerezhet az a Magyarországon nyilvántartásba vett, létesítő okiratában megjelölt, közfeladat megvalósítására irányuló közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik és amelynek megfelelő társadalmi jelentősége kimutatható. E szakasz a továbbiakban meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a törvény hatálya alá tartozó szervezetek körét, valamint közhasznú célokra vonatkozó iránymutatásokkal szolgál. Ahhoz, hogy egy szervezet közhasznú minősítést szerezzen, bizonyos követelményeknek kell megfelelnie. Így, megfelelő erőforrással rendelkezik az (1) bekezdés szerinti civil szervezet, amelynek éves bevétele, az előző két lezárt üzleti év átlagában meghaladja az egymillió forintot, vagy az elmúlt két év egybeszámított adózás utáni eredménye nem negatív, vagy a személyi jellegű kiadásai - a vezetők juttatásainak figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás (költség, kiadás) egytizedét.

Megfelelő társadalmi jelentőség mutatható ki a civil szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

- a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összeg, továbbá a magánszemélytől, jogi személyiséggel rendelkező szervezettől kapott adomány, alapítótól, tagtól, tulajdonostól kapott támogatás, illetve a tagdíj együttes összege eléri a központi költségvetési forrásból származó bevételének egytizedét,

- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában,

- közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

A 33. §-hoz

E § rendelkezik a közhasznúsági nyilvántartásba vételről. Ennek értelmében a közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

A 34. §-hoz

A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának eleget kell tennie az e §-ban meghatározott tartalmi elemeknek.

A közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek két egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie az e törvény 32. §-ában foglalt követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a nála letétbe helyezett beszámoló alapján állapít meg.

35. §-okhoz

A törvény kimondja, hogy állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést kizárólag közhasznú jogállású civil szervezettel köthet. A szabályozás kitér annak a megválaszolására, hogy mi az amit a törvény nem tekint közszolgáltatási szerződésnek. Eszerint nem minősül közszolgáltatási szerződésnek a feladat finanszírozását szolgáló támogatás, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály meghatározza, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti.

A 36. §-hoz

E § rendezi a közhasznú megjelölés kizárólagos használatához fűződő szabályt, mely szerint a megtévesztő elnevezések elkerülése érdekében a törvény kimondja, hogy a közhasznú megjelölést kizárólag az e törvényben szabályozott tevékenység végzésére alkalmas, a bíróság által a nyilvántartásba ilyen minősítéssel bejegyzett szervezet használhatja. A törvény rögzíti, hogy a civil szervezeteket és a közhasznú szervezeteket, valamint az e szervezeteket támogatókat külön jogszabály alapján adó- és illetékkedvezmények illetik meg.

A 37. §-hoz

A közhasznú szervezet működésének átláthatósága érdekében a törvény rendelkezik arról, hogy a több tagból álló legfőbb szerv ülései, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései főszabály szerint nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

A több tagból álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratára vonatkozóan többlet szabályok kerültek megállapításra. Ezek alapján a létesítő okiratnak tartalmaznia kell az ülésekre, a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére, az ellenőrző szerv létrehozására, és az éves beszámoló jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. E rendelkezésekkel, a közhasznú szervezetekre vonatkozó speciális szabályok megállapításával érhető el a pontosabb eljárási és szervezeti rend kialakítása, valamint a döntéshozatal pontosabb nyomon követése.

A 38. §-hoz

A törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalára, felügyelő szerv összetételére, valamint a könyvvizsgáló személyére vonatkozóan. A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, valamint annak közeli hozzátartozója, aki a határozat alapján közvetlenül válik kötelezetté vagy jogosulttá, kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül.

A felügyelő szervi tagság és a könyvvizsgálói megbízatás összeférhetetlen az adott közhasznú szervezet vezető szervének elnöki megbízatásával, vagy vezető szervi tagsággal. A cél szerinti juttatásban részesülés szintén összeférhetetlenségre okot adó tény. A közhasznú szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló személy nem lehet a felügyelőszerv tagja, vagy a könyvvizsgáló. E rendelkezés célja, hogy ellenőrző vagy könyvvizsgáló funkciót ne tölthessen be olyan személy, akitől - a szervezettel fennálló jogviszonya miatt - elfogulatlan, befolyástól mentes működés nem várható el.

A 39. §-hoz

A § megállapítja, hogy a közhasznú szervezet megszűnését követően két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt, amely jogutód nélkül megszűnt úgy, hogy az állami adó-és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, vele szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, illetve amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles előzetesen tájékoztatni minden érintett közhasznú szervezetet arról, hogy ha egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt ilyen tisztséget.

A 40-41. §-okhoz

E §-ok a felügyelő szerv létrehozásáról és annak ügyrendjéről rendelkeznek. Ezek alapján, ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, akkor a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet kell létrehozni. Abban az esetben is, ha ilyen kötelezettséget egyébként más jogszabály nem ír elő. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Tevékenysége során a felügyelő szerv jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A § rendelkezik arról, hogy a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

A felügyelő szerv köteles a vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során jogszabálysértés vagy mulasztás történt, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A 42-45. §-okhoz

Ezek a §-ok a közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó speciális szabályokat tartalmazzák. Ennek értelmében a közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, ugyanis azt közhasznú tevékenységre kell fordítania. A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A közhasznú szervezet bármely cél szerinti közhasznú juttatását pályázathoz kötheti. A törvény ehhez kapcsolódóan szigorúan tiltja a színlelt pályázat kiírását, ugyanis az nem szolgálhat a közhasznú juttatás alapjául.

Megállapításra kerül, hogy a közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, valamint tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Annak a közhasznú szervezetnek pedig, amely befektetési tevékenységet folytat, befektetési szabályzatot kell készítenie.

A 46. §-hoz

A közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyásával egyidejűleg köteles közhasznúsági mellékletet készíteni, amelybe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

A 47-50. §-okhoz

Ezen §-ok a közhasznú szervezetek nyilvántartásáról, valamint a rájuk vonatkozó bírósági eljárás szabályairól rendelkeznek. Mindezek alapján a közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését pedig az Állami Számvevőszék látja el. Továbbá az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

A törvény elrendeli, hogy 60 napon belül köteles kérni a közhasznú szervezet közhasznú jogállásának törlését, amennyiben a közhasznúvá minősítés feltételeinek már nem felel meg.

A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

Az 51-52. §-okhoz

A törvény alapján a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter működteti a Civil Információs Centrumok hálózatát, amelyek információs-tanácsadói szolgáltatásokkal, a civilszakmai ismeretek terjesztésével, a szektoron belüli és szektorközi együttműködés ösztönzésével sokoldalú és gyakorlati fejlesztő segítséget adnak a civil szervezetek számára. A Civil Információs Centrumok feladatát képezi a civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése a szolgáltatási feladatok folyamatos ellátása érdekében. A szabályozás legfőbb célja, hogy a civil szektor minél hatékonyabban tudja ellátni vállalt feladatait.

Az 53 - 54. § - okhoz

A jogszabály az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kimondja, hogy az államháztartás alrendszereitől támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján létesített jogviszony költségvetési támogatási jogviszony.

A törvény rögzíti, hogy központi költségvetési forrás terhére törvény eltérő rendelkezése hiányában civil szervezetnek működési támogatás csak akkor nyújtható, ha a Nemzeti Együttműködési Alap biztosítja a költségvetési támogatás forrását.

A civil szervezet részére nyújtott költségvetési támogatás adatait a Civil Információs Portál útján nyilvánosságra kell hozni.

Nem minősül támogatásnak az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszköz amennyiben annak rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelősségébe rendelt, jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy annak részének ellátása, illetve ha a folyósított pénzeszköz az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti.

Az 55. §-hoz

Az Alap, mint központi költségvetési előirányzat létrehozásának célja a támogatási lehetőségek átláthatóbb, ugyanakkor kevesebb adminisztrációs terhet jelentő biztosítása a nyilvántartásba vett civil szervezetek működésének, az általuk Magyarországon és civil szervezetek együttműködése keretében a Kárpát-medencében megvalósuló közös programok megvalósítására. Az Alap feletti rendelkezési jogot a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter gyakorolja és felel annak felhasználásáért.

Az 56-57. §-okhoz

Az Alap a civil szervezetek működési feltételeinek javítása, a civil kapcsolatok fejlesztése érdekében nyújt támogatást a civil szervezeteknek. Az Alapból támogatható célokat a törvény tág körben jelöli meg annak érdekében, hogy az Alap elvi, koordináló testületeként működő Tanács és az operatívabb, bírálati funkciót ellátó Kollégiumok a döntési javaslataik során a lehető legkevésbé legyenek korlátozva a civil szervezetek számára valójában szükséges támogatások biztosításában. Az Alap elsődleges célja a civil szervezetek működési költségeihez való hozzájárulás, ezért az 59. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megfogalmazott működés céljára a törvény 59. §-ának (2) bekezdés a) pontja szerint a rendelkezésre álló támogatási források legalább 60 %-át kell fordítani.

A § továbbá megállapítja, hogy Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás magyarországi és határon túli civil szervezet számára együttesen is nyújtható.

A rendelkezések visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó pályázat kiírását is lehetővé teszik, azonban a pályázati kiírás megjelenését megelőző lezárt - bíróságon letétbe helyezett és közzétett számviteli beszámolóval igazolható - üzleti évben miniszteri rendeletben meghatározott éves bevételt elérő, közhasznú jogállású civil szervezet közvetlenül saját működése céljára kizárólag visszatérítendő támogatás iránti kérelmet nyújthat be.

Az 58. §-hoz

Az Alap működésének megkezdéséhez elengedhetetlen a megfelelő költségvetési források biztosítása. Az Alap céljainak megvalósítását a központi költségvetésen belül fejezeti kezelésű előirányzat biztosítja.

Az Alap számára forrást jelentenek az Alaphoz a jövőben rendelhető újabb források, így például a jogutód nélkül megszűnt civil szervezetek vagyona, a jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek befizetései. Ez utóbbiakat a törvény közérdekű kötelezettségvállalásnak minősíti, s ezzel lehetővé teszi mindazon pozitív jogi környezet alkalmazását, amelyet a polgári és pénzügyi jogszabályok erre vonatkozóan tartalmaznak.

Az 59. §-hoz

Az Alap terhére kiírt pályázat kedvezményezettje kizárólag alapítvány, illetve egyesület (ide nem értve a szakszervezetet és pártot) lehet. Határon túli civil szervezet csak Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezettel együttesen lehet támogatás kedvezményezettje. A törvény egy külön rendelkezéssel kizárja az Alap működési célú támogatására jogosultak köréből azokat a civil szervezeteket, amelyek a pályázat kiírásának évében az éves költségvetési törvényben nevesítve, vagy a központi költségvetésből biztosított forrásból kormány nyilvános döntése alapján egyedi támogatási döntés útján részesülnek működési célú támogatásban.

A 60-63. §-okhoz

A törvény részletesen meghatározza a testületek kialakítására vonatkozó alapvető szabályokat. Az Alap tevékenységét meghatározó Tanácsi testületben szerepet kapnak a civil szervezetek közvetlen választás alapján és az Országgyűlés illetékes szakbizottsága által delegált képviselők is. A közvetlen választás és delegálás mellett a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint civil szervezetekkel megkötött stratégiai partnerségi megállapodás alapján a szerveztek személyi javaslatára miniszter által felkért képviselők további civil szervezet képviselőinek biztosítanak érdemi részvételi és döntéshozatali lehetőséget.

A törvény a Kollégiumokra vonatkozóan az egyes szakmai feladatok ellátására létrehozandó kollégiumok létszámát állapítja meg, továbbá rögzíti, hogy Kollégium létrehozására a miniszter rendelkezik hatáskörrel. A civil szervezetek képviseletét ellátó jelölteket a miniszter a civil jelöltállítási rendszer választása alapján bízza meg, e téren döntési jogkörrel nem rendelkezik, a megfelelő módon megválasztott személyek megbízását nem tagadhatja meg. A kormányzati ágazati szakpolitikai feladatot ellátó miniszterek is delegálnak három tagot minden Kollégiumba

- a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint

- az általuk vezetett minisztériummal stratégiai partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követően. További testületenkénti három-három tagot pedig a miniszter a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint, a minisztériumával stratégiai partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követően saját hatáskörében jelöli ki.

Az Alap működését érintő döntések két szinten születnek:

A Tanács saját hatáskörébe tartozik működésének részletes szabályait tartalmazó ügyrendjének, valamint a Kollégiumok támogatási és pályáztatási elveinek kidolgozása, az átfogó szabályozás. Az általános személyi, szervezeti kérdéseket, valamint a stratégiai jellegű döntéseket a Tanács tagjai, illetve az Tanács elnöke hozhatják meg.

A Kollégiumokban történik a konkrét pályázatok tárgyainak meghatározása és kiírása, a rendelkezésre álló források felhasználásával kapcsolatos támogatási döntés elbírálása, továbbá a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése. A Kollégiumok civil szakmai szempontok szerint határozhatják meg a rendelkezésére álló forrás felhasználásának irányát, területeit és módszerét, valamint döntenek a konkrét támogatásokról.

A miniszter rendeleti úton történő szabályozása nem érinti az Alap belső működésének szervezeti szabályait, szakmai és együttműködési rendjét, hanem az a törvény végrehajtásával összefüggő feladatok megfelelő ellátásához (pl. civil jelöltállítási, elektori gyűlések lebonyolításával kapcsolatos) garanciális jelleggel szükséges.

A Tanács feladata az Alap működésének elvi irányítása. Ennek megfelelően a különböző döntési szintek és esetleges más szervezeti egységek együttműködésének szabályozását igénylő kérdéseiben belső normatív szabályokat alkot, meghatározza a konkrét évi támogatások rendező elveit (például a pályázati prioritásokat), a személyi javaslattétel gyakorlása során minősített szavazataránnyal.

A Kollégiumok a konkrét, operatív döntések meghozatalának fórumai. A Kollégiumok belső, szervezeti működésének szabályaival kapcsolatosan megfelelő mozgástér marad a civil szakma, az ágazat jellegzetességeinek leginkább megfelelő kollégiumi működési szabályok ügyrendben történő meghatározására. Az ügyrend elfogadását garanciális szabályként a törvény 2/3-os szavazati többséghez köti. A Tanács döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg, míg a Kollégiumok a tagok legalább kétharmadának egyetértésével hozzák meg, amely a hatékony operatív működés alapvető feltétele.

A törvény a testületi tagok, valamint ezek közeli hozzátartozóinak érdekeltségi körébe tartozóként összeférhetetlennek jelzett szervezet pályázatára vonatkozóan garanciális jelleggel úgy rendelkezik, hogy azokat érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A rendelkezések a két döntéshozatali szint függetlenségét is biztosítják (alanyi összeférhetetlenség a tanácsi és kollégiumi tagság között).

A törvény felhatalmazza a Tanácsot, hogy hozzon döntést a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó öt személy delegálásáról.

A 64. §-hoz

A törvény rendelkezései alapján az Alapot a miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó, miniszteri rendeletben kijelölt önálló központi költségvetési szerv kezeli, mely a kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért felelősséggel tartozik, valamint ellátja az Áht. 54/A. §-ában meghatározott feladatokat.

A 65-70. §-okhoz

Az Alap testületeinek tagjai - erre szóló kijelölésüket, illetve megválasztásukat követően -megbízás alapján látják el feladatukat. A tagok megbízatása négy évre szól és a törvény szerint költségátalányra, valamint igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

A költségátalány és költségtérítés egy hónapra járó összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét nem haladhatja meg. A költségátalány és költségtérítés elszámolásának szabályait a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg.

A rendelkezések rögzítik azokat a körülményeket, amelyek a megbízás ellátását általában vagy adott kérdésben kizárják. A törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személy érdekeltségi körébe tartozó szervezet meghatározását veszi át, továbbá a testületi tag és közeli hozzátartozója pályázattal kapcsolatos személyes érintettségi viszonyát, mint tárgyi összeférhetetlenséget jeleníti meg.

A döntés-előkészítésben közreműködő személy érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevét közzé kell tenni, a közzététel szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

E rendelkezések tartalmazzák a testületi tagok megbízatásának megszűnése eseteit is. A Tanács illetve a Kollégium tagjainak megbízatása a határozott időtartam leteltét követően, elhalálozásukkal, saját döntésük (lemondás) alapján, esetleg visszavonással szűnhet meg. A kollégiumok tagjainak megbízatása természetesen az adott Kollégium megszűnésével is automatikusan megszűnik.

A működőképesség biztosítása érdekében a törvény rögzíti az egyes testületekben megüresedett helyek betöltésének rendjét, és az azokra vonatkozó határidőket is. A kizárási ok bejelentésére bárki jogosult, erre vonatkozóan nem tartalmaz korlátozást a törvény.

A Tanács és a Kollégiumok működésének szabályozását a nyitottság és nyilvánosság követelményének érvényesítése jellemzi. A törvény külön intézményesíti, hogy az Alap nyilvánossága érdekében internetes honlapot kell működtetni, amelyen az Alap működésével kapcsolatos valamennyi információ megjelenítésre kerül, összhangban a Knyt. és az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályokkal.

Az Alap Bizottság előtti éves beszámolásának rendszeresítése az intézményesített parlamenti ellenőrzés garanciája. A miniszter tájékoztatását a Tanács és az Alapkezelő tájékoztatási kötelezettsége biztosítja, amely lehetővé teszi a társadalmi és civil kapcsolatokért felelős miniszter ellenőrzési jogosultságának érvényesülését.

A 71-72. §-okhoz

A választási eljárás lefolytatása a Tanács és a Kollégiumok működésének elengedhetetlen feltétele, hiszen e testületek kizárólag akkor kezdhetik meg a működésüket, ha a törvényben meghatározott teljes létszámmal felálltak. A civil szervezetek képviseletét ellátó jelölteket a miniszter a civil jelöltállítási rendszer választása alapján bízza meg, e téren döntési jogkörrel nem rendelkezik, a megfelelő módon megválasztott személyek megbízását nem tagadhatja meg. A törvény az egyes elektori gyűlések útján az azokon történő közvetlen választás révén biztosítja a legalább megyei és az országos civil szervezetek szerinti civil képviseletet.

A civil szervezetek elektori gyűlését a miniszter hívja össze. Az elektori gyűlés helyét, időpontját és a mandátum vizsgálat módját, az ügyrendet is tartalmazó hirdetményt a nyilvánosság biztosítása érdekében közzé kell tenni a Civil Információs Portálon.

Az elektorok kislistás szavazással választják meg a testületi tagokat, a tanács tagjai és kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták.

A 73. §.-hoz

A törvény végrehajtásához szükséges felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.

A Nemzeti Együttműködési Alap tekintetében az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben miniszteri rendeletben történik felhatalmazás az Alap kezelő szervének kijelölésére, az Alap kezelésére, az Alap működésére fordítható forrás mértékére, a visszatérítendő támogatás összegének megállapítására és az Alap felhasználásának a részletes szabályaira, az ellenőrzés és beszámolás rendjére, a pályázati rendszerre. A Tanács tagjának és a kollégium tagjának járó költségátalány és költségtérítés elszámolásának szabályaira vonatkozó szabályozási kötelezettség elkülönül az Áht. 100/J. § (2) bekezdése szerinti, minisztériumi fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályozás megalkotásától.

A 74. §-hoz

Ez a § a törvény hatálybalépésével kapcsolatos szabályozást határozza meg. Megállapítja, hogy a törvény 2012. január 1. napján lép hatályba.

A 75. §-hoz

Ez a § tartalmazza az átmeneti rendelkezéseket. Megállapítást nyer, hogy a törvény hatálybalépését követően csak olyan civil szervezet kaphat - az 54. § szerinti támogatások kivételével - költségvetési támogatást, amely e törvény 30. §-a szerint letétbe helyezte számviteli beszámolóját.

Az (1) bekezdés rendelkezéseivel összefüggésben kivétel szabályt fogalmaz meg a törvény, mely szerint azt bizonyos esetekben nem kell alkalmazni a 2012. költségvetési forrás terhére nyújtott támogatás tekintetében.

E törvény hatályba lépését megelőzően jogerősen nyilvántartásba vett civil szervezet a 2012. évben elkészítésre kerülő beszámolójának letétbe helyezése során a 30. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beszámolót a bíróságnak az e célra létrehozott elektronikus nyomtatványon, papír alapon kell benyújtani, amelynek befogadásáról a bíróság díj- és térítésmentesen átvételi igazolást állít ki.

Az e törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a beszámolót letétbe helyezett szervezet továbbra is igénybe veheti a 2013. december 31. napjáig az e törvény hatályba lépése előtt megszerzett és a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú.

Az e törvény hatályba lépése előtt megkötött közszolgáltatási szerződésre e törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

E § rögzíti azt is, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény alapján nyújtott támogatások tekintetében a kezelői feladatokat az Alapprogram megszűnését követően a Wekerle Sándor Alapkezelő látja el, továbbá az e törvény hatályba lépését megelőzően kötött támogatási szerződésekkel kapcsolatos kollégiumi hatásköröket is a Wekerle Sándor Alapkezelő gyakorolja. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény alapján a civil jelöltállítási rendszerben választási eljárás lefolytatása nem lehetséges, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa és kollégiumai tagjainak megbízatása e törvény hatályba lépése napjával megszűnik. A Nemzeti Együttműködési Alap testületei a 70. § szerinti beszámolók benyújtására első alkalommal a 2012. évre vonatkozóan kötelezettek.

A törvény meghatározza, hogy melyek azok a rendelkezések, amelyeket az egyesület vallási tevékenysége kapcsán nem kell alkalmazni.

A 76. §-hoz

Ez a § azt határozza meg, hogy a törvény mely uniós jogi aktusoknak való megfeleselést szolgálja és ezeket tételesen fel is sorolja.

A 77-78. §-okhoz

A fenti §-ok meghatározzák, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény mely részei változnak a törvény hatálybalépésével.

A 79. §-hoz

E § a záró rendelkezések között megállapítja a törvényhez kapcsolódó módosító rendelkezéseket. Az Etv. hatályon kívül helyezése okán a "társadalmi szervezet" terminológiájának használata helyett, az e szakaszban meghatározott - vonatkozó - Ptk. rendelkezésekben a "társadalmi szervezet(ek)" szövegrész helyébe, a "civil szervezetek" szövegrész lép. Az Etv. hatályon kívül helyezése, valamint az egységes szabályozás kialakítása érdekében az egyesületekre vonatkozó anyagi jogi szabályok a Ptk. rendelkezéseinek újraszabályozásával történik meg. A Ptk.-t módosító rendelkezéseket e szakasz szabályozza, így a törvény a Ptk. rendelkezéseinek módosításával illeszti a jogrendszerbe a civil társaságot is, amelynek szabályai a polgári jogi társaság analógiájára kerülnek megalkotásra.

A 80-170. §-okhoz

Ezek a §-ok a törvény szabályozási területével összefüggő, tételesen felsorolt jogszabályok megfelelő módosításáról rendelkeznek, céljuk a "társadalmi szervezet" terminológia jogrendszerből való kivezetése, valamint a szervezettípusokra vonatkozó fogalomhasználat egységes értelmezése.

A 171. §-hoz

A nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések miatt szükséges a Gt. módosítása. A módosítással rögzítésre kerül, hogy a nonprofit gazdasági társaságok külön törvényben meghatározottak szerint nyerhetnek közhasznú jogállást.

A nonprofit gazdasági társaság kivételes esetben elnyerheti a közhasznú jogállást abban az esetben, ha a létrejöttét követően kezdeményezi közhasznú jogállásának megállapítását. Ezt a cégbíróságnak - a létesítő okirat tartalmi követelményeinek elbírálása után - kötelessége nyilvántartásba venni, amennyiben a kérelmező közszolgáltatási szerződést kötött és magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.

A 172-196. §-okhoz

Ezek a §-ok a törvény szabályozási területével összefüggő, tételesen felsorolt egyéb jogszabályok megfelelő módosításáról rendelkeznek, céljuk a "társadalmi szervezet" terminológiájának a jogrendszerből való kivezetése, valamint a szervezettípusokra vonatkozó fogalomhasználat egységesítése.

A 197-220. §-okhoz

Ezek a §-ok meghatározzák a hatályon kívül helyező rendelkezéseket.

A 221. §-hoz

E § rendelkezik az e törvény hatályba lépése okán hatályba nem lépő rendelkezésekről.