T/18316. számú törvényjavaslat indokolással - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

2017. évi CXCVII. törvény a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21/F. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közigazgatási bírságnyilvántartásból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából adatok átvételére jogosult)

"c) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,"

2. §

A Kkt. 21/J. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül)

"b) büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást folytató szerv,"

3. §

A Kkt. 21/K. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

"c) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság büntetőeljárás lefolytatása érdekében,"

4. §

A Kkt. 21/J. § (5) bekezdésében az "a nemzetbiztonsági szolgálatok részére" szövegrész helyébe az "a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv részére" szöveg lép.

2. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény módosítása

5. §

Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény 6. § (2) bekezdésében a "büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvénynek a végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályait (X. fejezet II. Cím)" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 579. § (3) bekezdését és 614. §-át" szöveg lép.

3. Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény módosítása

6. §

Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény

a) 3. §-ában a "különleges eljárásoknak a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 356. §-ában meghatározott általános szabályai" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 672-673. §-ában meghatározott szabályok" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében a "Be.-nek a végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályait (X. fejezet III. cím)" szövegrész helyébe a "Be. 579. § (3) bekezdését és 614. §-át" szöveg

lép.

4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

7. §

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Illetékmentes a büntetőügyekben:

a) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási indítványa és felülvizsgálati indítványa;

b) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárás, ha az eljárást a személyes meghallgatás megkezdése előtt vagy a személyes meghallgatás alapján a bíróság megszünteti;

c) az 54. § (2) bekezdésében említett kérelem, ha azt a terhelt, a törvényes képviselője vagy a védő nyújtotta be;

d) a költségkedvezmény engedélyezése iránti eljárás;

e) a terhelt, a védő, a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője és az ügygondnok részére az általuk a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megismerhető ügyiratokról készült másolat egyszeri kiadása;

f) a sértett részére másolat egyszeri kiadása az olyan eljárási cselekményről készült ügyiratról, amelyen jelen volt vagy jelen lehetett;

g) a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, illetve az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának egyszeri kiadása;

h) az elektronikus formában, elektronikus okiratként vagy papír alapú okirat elektronikus másolataként (továbbiakban együtt: elektronikus formában) rendelkezésre álló ügyirat másolatának elektronikus kapcsolattartás útján vagy elektronikus levelezési címre történő továbbítása."

(2) Az Itv. 57. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Illetékmentes:

a) a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe utalt ügyekben az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott, a védő, a jogi képviselő, a fiatalkorú és a kényszergyógykezelt törvényes képviselője részére az általuk megismerhető iratokról készült másolat egyszeri kiadása,

b) a büntetés-végrehajtási ügyben, büntetés vagy az intézkedés végrehajtása, illetve a kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett, elektronikus formában rendelkezésre álló irat másolatának elektronikus kapcsolattartás útján vagy elektronikus levelezési címre történő továbbítása.

(4) Illetékmentes a szabálysértési ügyekben:

a) a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, illetve az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának egyszeri kiadása,

b) a sértett részére a kihallgatásáról, valamint a sértett lakóhelyén, tartózkodási helyén, továbbá a szabálysértés helyszínén folytatott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv másolatának egyszeri kiadása."

8. §

Az Itv. 80. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket törvény rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:)

"m) ha a magánvádas eljárásban a vád képviseletét az ügyészség átveszi, továbbá ha a bíróság a vádlott bűnösségét megállapítja vagy az eljárást büntethetőséget megszüntető okból megszünteti, illetve, ha a magánvádló a vádat legkésőbb az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig ejti."

9. §

Az Itv. Melléklet IV. címe a következő 6. ponttal egészül ki:

"6. Büntetőügy ügyiratáról, büntetés-végrehajtási ügyben, büntetés vagy intézkedés végrehajtása, illetve kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett iratról készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat vagy kivonat illetéke oldalanként 100 forint. Elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság által biztosított optikai adathordozón történő továbbítása esetén a továbbítás illetéke optikai adathordozónként 500 forint. Elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság által biztosított, optikai adathordozótól eltérő tartós adathordozón történő továbbítása esetén a továbbítás illetéke tartós adathordozónként 2000 forint."

10. §

Az Itv.

a) 37. § (3) bekezdésében a "büntető ügyben a nyomozó hatóság által készített iratmásolat" szövegrész helyébe a "büntetőügyben az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített másolat" szöveg,

b) 38. § (4) bekezdésében a "megfizetésére" szövegrész helyébe a "megfizetésére a büntetőügyeken kívül" szöveg,

c) 52. § (1) bekezdésében a "kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban" szövegrész helyébe a "magánvádas eljárásban" és a "kérelem" szövegrész helyébe az "indítvány" szöveg,

d) 52. § (4) bekezdésében "a vádat az ügyész képviseli" szövegrész helyébe "az ügyészség a vád képviseletét átvette" szöveg,

e) 53. § (1) bekezdésében a "büntető eljárás" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás" szöveg,

f) 53. § (2) bekezdésében az "állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás" szövegrész helyébe az "alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás iránti per" szöveg,

g) 56. § (3) bekezdésében az "Illetékmentes az" szövegrész helyébe az "Illetékmentes a büntetőügyeken kívül az" szöveg,

h) 58. § (8) bekezdésében a "büntető eljárásban" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban" szöveg,

i) 62. § (1) bekezdés l) pontjában az "államban szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben" szövegrész helyébe az "alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás iránti perben" szöveg,

j) 62. § (1) bekezdés t) pontjában a "szabálysértéssel" szövegrész helyébe a "bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel" szöveg

lép.

11. §

Hatályát veszti az Itv.

a) 52. § (3) bekezdése és

b) Melléklet IV. cím 3. pontja.

5. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

12. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 27. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:]

"f) a letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint az elzárás,"

(időtartamával.)

13. §

Az Flt. 29. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső)

"b) letartóztatásban van, szabadságvesztést - kivéve, ha a szabadságvesztés büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg -, valamint elzárást tölt, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától,"

14. §

Az Flt. 58. § (5) bekezdés k) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki)

"2. letartóztatásban van, szabadságvesztést, valamint elzárást tölt,"

6. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

15. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/I. § (2) bekezdés b) pontjában a "bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése alapján az elektronikus adattal kapcsolatban tiltott szerencsejáték szervezésével vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban" szövegrész helyébe a "bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban" szöveg lép.

7. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

16. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.)

a) 17. § (3) bekezdés c) pontjában az "ítéletben" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatban" szöveg,

b) 24. § (1) bekezdés c) pontjában az "ítélet" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat" szöveg,

c) 49/A. § (6) bekezdés c) pontjában az "ítélettel" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozattal" szöveg,

d) 81. § a) pontjában az "ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll," szöveg,

e) 105. § (2) bekezdésében a "büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig" szöveg,

f) 105. § (3) bekezdésében a "büntető ügyben" szövegrész helyébe a "büntetőügyben" és "Az eljárást befejező jogerős határozatot" szövegrész helyébe "A bíróság jogerős ügydöntő határozatát vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát" szöveg,

g) 122. § (7) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" és a "büntetőügyben eljáró" szövegrész helyébe a "nyomozó" szöveg

lép.

17. §

Hatályát veszti a Közjegyzői tv. 105. § (1) bekezdésében az "alapos" szövegrész.

8. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

18. §

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

a) 6. § (1c) bekezdésében az "a büntetőügyben eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság," szövegrész helyébe az "a büntetőeljárásban eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság," szöveg,

b) 6/A. § (1) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

c) 6/A. § (3) és (6) bekezdésében a "vádirat benyújtásáig" szövegrész helyébe a "vádemelésig" szöveg,

d) 6/A. § (9) bekezdésében a "jogerős határozatával" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozatával" szöveg,

e) 27. § (8) bekezdésében és 38/A. § (2) bekezdésében a "büntető ügyben" szövegrész helyébe a "büntetőügyben" és a "bírósági" szövegrész helyébe az "ügydöntő" szöveg,

f) 49/G. § (2) bekezdésében az "ügyész, a büntetőügyben eljáró szervek" szövegrész helyébe az "ügyészség, illetve a nyomozó hatóság" szöveg

lép.

9. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

19. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)

a) 78/A. § (2) bekezdés e) pontjában a "magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás" szövegrész helyébe a "magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás" szöveg,

b) 83/D. § f) pontjában a "nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság" szöveg,

c) 91/B. §-ában az "az 1. módosító törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a 20. § (2d) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt" szövegrész helyébe az "a gyanúsított kihallgatására az 1. módosító törvény hatálybalépését követően kerül sor" szöveg,

d) 91/E. § (1) bekezdésében az "az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a 20. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt" szövegrész helyébe az "a gyanúsított kihallgatására a 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépését követően kerül sor" szöveg

lép.

20. §

Hatályát veszti a Kjt. 20. § (2d) bekezdés a) pontjában az "a büntetőeljárás jogerős befejezéséig" és a "bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja" szövegrész.

10. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

21. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény)

a) 9. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontjában az "őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt" szövegrész helyébe az "őrizet vagy letartóztatás elrendelését" szöveg,

b) 9. § (5) bekezdésében a "bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a nyomozó hatóságok, az ügyészség," szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség," szöveg,

c) 24. § (1) bekezdésében az "a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük" szövegrész helyébe az "a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége" szöveg és a "személy- és létesítményvédelmi" szövegrészek helyébe a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveg,

d) 28/B. § (2) bekezdésében az "a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és" szövegrész helyébe az "az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg,

e) 29/F. § (1) bekezdés f) pontjában az "a hatóság bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta" szövegrész helyébe a "bevonták vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták" szöveg

lép.

22. §

Hatályát veszti az 1992. évi LXVI. törvény 27. § (4) bekezdés b) pontjában az "előzetes" szövegrész.

11. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosítása

23. §

Hatályát veszti a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 12. § (5) bekezdésében az "alapos" szövegrész.

12. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

24. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a személy)

"a) letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, illetve elzárást tölt,"

25. §

A Szoctv. 34. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki)

"a) letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, illetve elzárást tölt,"

26. §

A Szoctv. 19. § (1) bekezdésében a "megkeresésük alapján" szövegrész helyébe a "megkeresésük vagy adatkérésük alapján" szöveg lép.

13. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

27. §

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 12. §-ában a "megkeresésére" szövegrész helyébe a "megkeresésére vagy adatkérésére" szöveg lép.

14. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

28. §

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni."

29. §

Az Öpt.

a) 40/B. § (1) bekezdés d) pontjában a "keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel" szövegrész helyébe a "során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal és pénztártitok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel" szöveg és

b) 40/B. § (1) bekezdésében az "írásbeli megkeresése" szövegrész helyébe az "adatkérése vagy írásbeli megkeresése" szöveg

lép.

30. §

Hatályát veszti az Öpt. 20. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában az "elkövetésének megalapozott gyanúja" szövegrész.

15. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

31. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/E. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terrorizmust elhárító szerv)

"f) a rendészetért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntésében meghatározott időtartamra - a nemzetközi normák betartásával - ellátja a kijelölt

fa) magyar külképviseletek biztosítását és azok diplomáciai személyzete védelmét, valamint

fb) a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények védelmét,

e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szerveivel, illetve a nemzetközi szervezetekkel, valamint külföldi állam hatóságaival."

32. §

(1) Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,)

"c) akinek őrizetét, letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, illetve elmeállapotának megfigyelését rendelték el;

d) aki az őrizet, a letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, az olyan bűnügyi felügyelet szabályait, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetve, aki az előzetes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;"

(2) Az Rtv. 33. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,)

"g) akinek a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 38. § (5) bekezdése alapján büntetés-végrehajtási őrizete szükséges."

33. §

Az Rtv. 41. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Műszeres vallomásellenőrzés

41. §

A rendőrség a körözött személy felkutatásakor az ügyben érintettet, ha előzetesen írásban hozzájárul, műszeres vizsgálat alkalmazásával is ellenőrizheti. Tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel szemben műszeres vallomásellenőrzést alkalmazni nem lehet."

34. §

Az Rtv.

a) 7/F. § (2) bekezdésében a "bűncselekményre utaló információ" szövegrész helyébe a "bűncselekményre utaló, vagy személyi védelem ellátásával, Védelmi Program előkészítésével és végrehajtásával, illetve személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladattal összefüggő információ" szöveg,

b) 39. § (1) bekezdés i) pontjában a "személy- és létesítménybiztosítási intézkedés [46. § (1) bekezdés c) pont]" szövegrész helyébe a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedés" szöveg,

c) 42/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság," szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság" szöveg,

d) 42/A. § (5) bekezdésében a "megkeresésére" szövegrész helyébe a "megkeresésére vagy adatkérésére" és a "megkeresésre" szövegrész helyébe a "megkeresésre vagy adatkérésre" szöveg,

e) 46. §-át megelőző alcímben a "Személy- és létesítménybiztosítási" szövegrész helyébe a "Személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveg

lép.

35. §

Az Rtv.

a) 91/A. § (1) bekezdés c) pontjában a "fényképét, hangmintáját" szövegrész helyébe a "fényképét, különös ismertetőjegyeit, hangmintáját" szöveg,

b) 91/A. § (1) bekezdés d) pontjában a "házi őrizet, illetve a lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett és azon személyek adatait, akikkel szemben távoltartást rendeltek el, valamint akiknek óvadék vagy biztosíték letétbe helyezését engedélyezték," szövegrész helyébe a "Be. szerinti személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt állók" szöveg,

c) 91/A. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában az "embercsempészet" szövegrész helyébe az "embercsempészés" szöveg,

d) 91/A. § (1) bekezdés h) pontjában az "iratokban" szövegrész helyébe az "ügyiratokban" szöveg és a "jogerős ítéletig, a nyomozás megszüntetése vagy a büntetőeljárás egyéb módon történt jogerős befejezése" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatig, a bíróság véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozatala" szöveg,

e) 91/C. § (2) bekezdésében a "bűnüldözési feladatai ellátása céljából - körözési eljárás során, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet elrendelése vagy biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - jelzés" szövegrész helyébe a "körözési eljárás során, illetve az olyan bűnügyi felügyelet elrendelése esetén, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás során, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás alapján jelzés" szöveg,

f) 91/M. § (3) bekezdésében a "büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor" szövegrész helyébe a "szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor, valamint a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor" szöveg

lép.

36. §

Hatályát veszti az Rtv. 46. § (1) bekezdésében az "[1. § (2) bek. g) pont]" szövegrész.

16. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

37. §

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 21. § (1) bekezdésében az "őrizetbe vétel idejét is - harminc napot meghaladóan előzetes letartóztatásban" szövegrész helyébe az "őrizet idejét is -harminc napot meghaladóan letartóztatásban" szöveg lép.

17. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

38. §

(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § e)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

"e) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján

ea) elrendelt elővezetés vagy előállítás költségének,

eb) a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének,

ec) az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak,

ed) a bíróság vagy az ügyészség által a bűnügyi költségnek

a megállapításáról szóló értesítése,

f) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény alapján

fa) elrendelt elővezetés költségének,

fb) az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, továbbá

fc) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére és költségére történő előállítás során felmerült költségnek

a megállapításáról szóló értesítése,

g) fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés,

h) az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése,"

(2) A Vht. 10. §-a a következő i)-m) pontokkal egészül ki:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

"i) a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése,

j) a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,

k) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat,

l) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés, valamint

m) a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés."

39. §

A Vht. 13. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat)

"b) jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és"

40. §

A Vht. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki)

"b) a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezése alapján,"

41. §

A Vht. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetve korlátozza a végrehajtást, ha

a) közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat, illetve büntetőeljárásban a bíróság véglegessé vált határozata, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata hatályon kívül helyezte, illetve megváltoztatta vagy

b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre."

42. §

A Vht. a következő 137/B. §-sal egészül ki:

"137/B. §

Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a bűnügyi zárlat ténye, ha a bűnügyi zárlat tényével terhelt ingatlan értékesítése iránt a 139. § (5)-(7) bekezdése alapján intézkedni lehet."

43. §

A Vht. 139. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssekkel egészül ki:

"(5) Ha az ingatlan nem pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, az ingatlan értékesítése iránt a bűnügyi zárlat tényének törlését követően lehet intézkedni.

(6) Ha az ingatlan pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, és a bűnügyi zárlat bejegyzésére a végrehajtási jogot követően került sor, az ingatlan értékesítése iránt lehet intézkedni. Sikeres értékesítést követően pedig az adósnak visszajáró összeget a bűnügyi zárlat jogosultja részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

(7) Ha az ingatlan pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlat tényével terhelt, és a bűnügyi zárlat bejegyzésére a végrehajtási jogot megelőzően került sor, az ingatlan értékesítése iránt kizárólag abban az esetben lehet intézkedni, ha a végrehajtási jog, a bűnügyi zárlat ténye jogosultjainak a követelései és a végrehajtási költségek várhatóan megtérülnek. Sikeres értékesítést követően a bűnügyi zárlattal biztosított összeget a jogosult részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni."

44. §

A Vht. 202. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bűnügyi zárlatra a zárlatnak a szabályait kell megfelelően alkalmazni. A pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt, illetve ilyen vagyonelkobzást biztosító bűnügyi zárlatra pedig a pénzkövetelés biztosításának a szabályait kell megfelelően alkalmazni akként, hogy a végrehajtó a bűnügyi zárlat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti megkeresésében köteles megjelölni a pénzkövetelés összegét."

45. §

A Vht. 203. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A végrehajtó a bűnügyi zárlat feloldásáról rendelkező jogerős vagy véglegessé vált határozat kézhezvétele után haladéktalanul intézkedik a bűnügyi zárlat törlése iránt."

46. §

A Vht. 210/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiányában vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt a végrehajtás szünetel, a végrehajtó a szünetelésről szóló jegyzőkönyv másolatát megküldi az ügyészség részére a Be. CVI. Fejezetében írt eljárás lefolytatása érdekében."

47. §

A Vht. 210/F. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a pénzösszegben vagy az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során a végrehajtó megállapítja, hogy az adós birtokában levő, fizetésre használt elektronikus adat is végrehajtás alá vonható, vagy a bíróság a vagyonelkobzást fizetésre használt elektronikus adatra rendelte el, a végrehajtó a fizetésre használt elektronikus adatot a büntetőeljárás során lefoglalt dolog előzetes értékesítésének szabályai szerint biztosítja és értékesíti."

48. §

(1) A Vht. 292. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt felfüggeszti a hivatalából, ha

a) a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személy

aa) letartóztatását vagy

ab) olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet, illetve meghatározott területet engedély nélkül nem hagyhat el,

ac) előzetes kényszergyógykezelését rendelték el, illetve

b) ha a fegyelmi vagy a büntetőeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt."

(2) A Vht. 292. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A felfüggesztésre a feljelentő, valamint a miniszternek vagy a Kar hivatali szervének a képviselője indítványt tehet, továbbá azt a bíróság hivatalból is elrendelheti."

49. §

(1) A Vht. 293. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fegyelmi bíróság feljelentést tesz a tudomására jutott bűncselekmény miatt."

(2) A Vht. 293. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a végrehajtóval, a végrehajtóhelyettessel és a végrehajtójelölttel szemben indított büntetőeljárásról, illetve személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről értesíti a törvényszék elnökét, a minisztert és a Kar hivatali szervének vezetőjét, az eljárást befejező határozatot pedig kézbesíti részükre."

50. §

A Vht. 294. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogerős fegyelmi határozat meghozatala után az eljárás alá vont személy, a törvényszék elnöke, továbbá a miniszter és a Kar hivatali szervének vezetője új eljárást kezdeményezhet, ha)

"a) olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozatra, illetve büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatára, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatára hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett volna,"

51. §

A Vht. a következő 304/B. §-sal egészül ki:

"304/B. §

E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi .... törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit azokban a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az ingatlanárverések kitűzésére még nem került sor."

52. §

A Vht.

1. 15. § (1) és (2) bekezdésében, 31/C. § (1) és (3) bekezdésében és 264. § (2) bekezdésében az "első fokon" szövegrész helyébe az "elsőfokon" szöveg,

2. 32. § (1) bekezdésében a "10. § c)-g)" szövegrészek helyébe a "10. § c)-l)" szöveg,

3. 35. § (5) bekezdésében a "büntetőügyben eljáró hatóság" szövegrész helyébe a "büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság" szöveg,

4. 45/A. § (7) bekezdésében a "büntetőjogi felelősségre vonásának kezdeményezése" szövegrész helyébe a "feljelentése" szöveg,

5. 47/A. § (8) bekezdésében, 202. § (1) bekezdésében, 253/E. § (11) bekezdésében és 303. § (7) bekezdésében az "ügyész" szövegrészek helyébe az "ügyészség" szöveg,

6. 138. § (5) bekezdésében az "első fokú" szövegrész helyébe az "elsőfokú" szöveg,

7. 202. § (1) bekezdésében a "büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény" szöveg,

8. 215. §-ában az "ügyészi" szövegrész helyébe az "ügyészségi" szöveg, valamint a "büntetőeljárás szabályai szerint" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásról szóló törvény szerint" szöveg,

9. 233. § (2) bekezdés b) pontjában a "bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozatban" szöveg,

10. 253/E. § (5) bekezdésében és 253/G. § (3) bekezdésében az "ügyésznek" szövegrész helyébe az "ügyészségnek" szöveg,

11. 255. § a) pontjában a "10. § d)-g)" szövegrész helyébe a "10. § d)-l)" szöveg,

12. 269. § (2) bekezdésében a "bűncselekmény törvényi tényállását" szövegrész helyébe a "bűncselekményt" szöveg,

13. 275. § (1) bekezdés a) pontjában az "ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig;" szövegrész helyébe a "fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll;" szöveg,

14. 284. § (1) bekezdésében a "jogerős határozatában" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozatában" szöveg

lép.

53. §

Hatályát veszti a Vht. 202/A. § (1) bekezdése.

18. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

54. §

A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 23/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el,)

"e) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll;"

55. §

A Szüt.

a) 5. § (1) bekezdés b) pontjában az "ítéletével" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatával" szöveg,

b) 24/F. § (1) bekezdésében a "büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig" szöveg

lép.

19. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

56. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (1) bekezdésében és 53. § (3) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg lép.

20. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

57. §

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 109. § (1) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg lép.

21. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

58. §

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 27/A. § (6) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi adatigénylés alapján az alábbi szerveknek, illetve személyeknek továbbíthatja:]

"e) a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve az előkészítő eljárást folytató szervnek;"

59. §

Az Lt. 67. § (16) bekezdés c) pontjában az "elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll," szöveg lép.

60. §

Hatályát veszti az Lt. 23. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában az "elkövetésének alapos gyanúja" szövegrész.

22. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

61. §

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvsz. tv.) 29. § (1) bekezdés d) pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adatkezelő szerv - a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével - az általa kezelt adatokat továbbítja, valamint az iratokról teljes körű tájékoztatást ad]

"d) a rendőrség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,"

(részére.)

62. §

A Bvsz. tv.

a) 14/A. § (1) bekezdésében az "Az előzetes letartóztatást" szövegrész helyébe az "A letartóztatást" szöveg,

b) 16. § (3) bekezdésében, a 16. § (8) bekezdésében és a 17. § (3) bekezdésében az "ideiglenes" szövegrész helyébe az "előzetes" szöveg,

c) 28/B. § (1) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" és az "1998. évi XIX. törvény 51. § (3) vagy (3a) bekezdése" szövegrész helyébe a "2017. évi XC. törvény 52. §-a" szöveg

lép.

23. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

63. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 43. pontjában az "az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés" szövegrész helyébe az "a letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás," szöveg lép.

24. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

64. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény

a) 8/A. § (3) bekezdés h) pontjában a "titkos információgyűjtéseket, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtéseket, alkalmazott leplezett eszközöket, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat" szöveg,

b) 31. § (1) bekezdésében a "nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak" szövegrész helyébe a "nyomozást és előkészítő eljárást nem folytathatnak" szöveg

lép.

25. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

65. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.) 32. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)

"o) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása érdekében;"

66. §

A Szaz. 36. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)

"r) az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása érdekében;"

67. §

A Szaz.

a) 20. § (2) bekezdés d) pontjában az "ügyész által jóváhagyott megkeresés" szövegrész helyébe az "ügyészség által engedélyezett adatkérés" szöveg,

b) 36. § i) és j) pontjában a "nyomozó hatóság részére" szövegrész helyébe a "bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv részére" szöveg

lép.

26. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

68. §

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 34. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha e törvény másképp nem rendelkezik,

a) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,

b) a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,

c) a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,

d) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és

e) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye."

69. §

Az Nbjt. 44/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A külföldi hatóság kérésére az átvett büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséről, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi hatóságot."

70. §

(1) Az Nbjt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik,

a) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,

b) a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,

c) a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,

d) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és

e) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye."

(2) Az Nbjt. 46. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(4) A külföldi ítélet elismerése, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átvétele tárgyában bírósági titkár is eljárhat."

71. §

(1) Az Nbjt. V. Fejezet 7. Cím címe helyébe a következő Cím cím lép:

"Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján"

(2) Az Nbjt. 67. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A megkereső igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.

(2) A terhelt audiovizuális eszköz útján történő kihallgatására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés a terhelt hozzájárulásával teljesíthető. A tanú vagy a szakértő telefonkonferencia útján történő kihallgatására vagy meghallgatására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés a tanú vagy a szakértő hozzájárulása esetén teljesíthető.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy tényleges tartózkodási helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járásbíróság vagy járási ügyészség illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel."

72. §

Az Nbjt. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megkereséshez csatolni kell a bíróság jogerős ügydöntő határozatát vagy annak hiteles másolatát."

73. §

Az Nbjt.

1. 10. §-ában a "Büntető Törvénykönyvet" szövegrész helyébe a "Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt" szöveg és a "büntetőeljárásról szóló törvényt" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt" szöveg,

2. 13. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében az "állandó lakóhellyel" szövegrész helyébe a "lakcímmel" szöveg,

3. 18. § (2) bekezdésében a "Határozata" szövegrész helyébe az "A Fővárosi Törvényszék nem ügydöntő végzése" szöveg,

4. 19. § (1) bekezdésében a "személyt őrizetbe veszi" szövegrész helyébe a "személy őrizetét rendeli el" szöveg,

5. 20. § (1) bekezdés a) pontjában és 28. §-ában az "iratokat" szövegrész helyébe az "ügyiratokat" szöveg,

6. 20. § (1) bekezdés a) pontjában az "ügyésznek" szövegrész helyébe az "ügyészségnek" szöveg,

7. 20. § (1) bekezdés b) pontjában a "számára" szövegrész helyébe a "számára, és a bíróság feladata a kirendelt védő kijelölése" szöveg,

8. 20. § (1) bekezdés d) pontjában, 45. § (3) bekezdésében, 69. § (5) bekezdésében, 69/A. § (4) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében és 70/A. § (3) bekezdésében az "ügyészt" szövegrész helyébe az "ügyészséget" szöveg,

9. 20. § (1a) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "véglegessé vált" szöveg,

10. 20. § (1a) bekezdésében, 51. § (1) bekezdésében az "iratokkal" szövegrész helyébe az "ügyiratokkal" szöveg,

11. 22. § (4) bekezdésében az "előzetes letartóztatásban" szövegrész helyébe a "letartóztatásban" szöveg,

12. 22. § (4) bekezdésében, 65. § (6) bekezdésében az "az előzetes letartóztatás" szövegrészek helyébe az "a letartóztatás" szöveg,

13. 23. § (3) bekezdésében a "jogerős végzést az iratokkal" szövegrész helyébe a "véglegessé vált végzését az ügyiratokkal" szöveg,

14. 24. § (2) bekezdésében a "kiadatás céljából történő őrizetbe vétele" szövegrész helyébe a "őrizetének kiadatás céljából történő elrendelése" szöveg,

15. 25/A. § (1) bekezdésében, 40. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében, 44. § (4) és (6) bekezdésében, 44/A. § (3) bekezdésében a "korlátozó" szövegrész helyébe az "érintő" szöveg,

16. 25/A. § (2) bekezdésében az "ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom rendelhető el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén lakóhellyel" szövegrész helyébe az "olyan ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet rendelhető el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén lakcímmel" szöveg,

17. 25/B. § (1) bekezdésében az "az ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom" szövegrész helyébe az "a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet" szöveg és a "határozatában" szövegrész helyébe a "végzésében" szöveg,

18. 25/B. § (2) bekezdésében az "Az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom" szövegrész helyébe az "A 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet" szöveg,

19. 25/B. § (3) bekezdésében a "személyt őrizetbe kell venni" szövegrész helyébe a "személy őrizetét kell elrendelni" szöveg,

20. 25/B. § (3) bekezdés a) pontjában az "az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom" szövegrész helyébe az "a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet" szöveg,

21. 26. § (1) bekezdésében a "határozata" szövegrész helyébe a "végzése" szöveg és az "a kiadatást a bíróság határozatára" szövegrész helyébe az "a miniszter a kiadatást a bíróság végzésére" szöveg,

22. 26. § (3) bekezdésében az "ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom" szövegrész helyébe az "a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet" szöveg és a "terheltet őrizetbe kell venni" szövegrész helyébe a "terhelt őrizetét" szöveg,

23. 29. § (3) bekezdésében, 44/B. § (2) bekezdésében a "házi őrizet" szövegrész helyébe a "bűnügyi felügyelet" szöveg,

24. 30. § (4) bekezdésében a "149-160. §-ainak" szövegrész helyébe a "302-338. §-ainak" szöveg és az "intézkedés tehető" szövegrész helyébe a "kényszerintézkedés rendelhető el" szöveg,

25. 32. § (2) bekezdésében a "vádirat benyújtását követően" szövegrész helyébe a "vádemelés után" szöveg,

26. 32. § (2) és (5) bekezdésében, 42. § (4) bekezdésében, 44/A. § (2) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 51. § (3) bekezdésében, 55/A. § (1) és (2) bekezdésében, 62/A. § (4) bekezdésében, 62/D. § (2) bekezdésében, 65. § (4) bekezdésében, 65/A. § (3) és (5) bekezdésében, 66/A. § (3) bekezdésében, 67/A. § (1) bekezdésében, 69. § (5) és (7) bekezdésében, 69/A. § (1) és (4) bekezdésében, 70. § (1) és (3) bekezdésében, 70/A. § (1) és (3) bekezdésében, 73. § (5) és (7) bekezdésében, 74. § (5) bekezdésében, 75. § (7) bekezdésében az "ügyész" szövegrészek helyébe az "ügyészség" szöveg,

27. 32. § (3) és (5) bekezdésében a "vádirat benyújtása előtt" szövegrész helyébe a "vádemelés előtt" szöveg,

28. 32. § (5) bekezdésében a "vádirat benyújtását megelőzően" szövegrész helyébe a "vádemelés előtt" szöveg,

29. 34. § (1) bekezdésében az "első fokon" szövegrész helyébe az "elsőfokon" szöveg,

30. 37. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében a "lakó- vagy tartózkodási helyére" szövegrész helyébe a "tényleges tartózkodási helyére" szöveg,

31. 38. § (1) bekezdésében és 45. § (1) bekezdésében a "vádirat benyújtásáig" szövegrész helyébe a "vádemelésig" szöveg,

32. 38. § (1) bekezdésében, 40. § (4) bekezdésében az "az ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

33. 40. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 44/A. § (3) bekezdésében a "más, enyhébb" szövegrész helyébe a "más enyhébb," szöveg,

34. 40. § (4) bekezdésében a "házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom" szövegrész helyébe a "bűnügyi felügyelet" szöveg,

35. 41. § (1) bekezdés a) pontjában az "a nyomozás" szövegrész helyébe az "az eljárás" szöveg,

36. 41. § (1) bekezdés b) pontjában az "a vádemelés elhalasztására" szövegrész helyébe a "feltételes ügyészi felfüggesztés elrendelésére" szöveg,

37. 42. § (1) bekezdésében az "ügyész vagy bíróság" szövegrész helyébe a "bíróság vagy ügyészség" szöveg,

38. 44. § (3) bekezdésében az "elvonó vagy korlátozó" szövegrész helyébe az "érintő" szöveg,

39. 44/A. § (2) bekezdésében a "216. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "391. §-a" szöveg és a "310. §-a" szövegrész helyébe az "538. §-a" szöveg,

40. 44/A. § (3) bekezdésében a "kényszerintézkedés" szövegrészek helyébe a "bírói engedélyes kényszerintézkedés" szöveg,

41. 47. § (4) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében a "házi őrizetben" szövegrész helyébe a "bűnügyi felügyeletben" szöveg,

42. 48. § (1) bekezdésében a "határozatának" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzésének" szöveg,

43. 48. § (2) bekezdésében a "határozatában" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzésében" szöveg,

44. 48. § (4) bekezdésében az "a határozatában" szövegrész helyébe az "az ügydöntő végzésében" szöveg,

45. 49. § (1) bekezdésében az "állandó lakóhelye" szövegrész helyébe a "lakcíme" szöveg,

46. 51. § (1) bekezdésében a "határozatot" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzést" szöveg és az "a határozatát" szövegrész helyébe az "az ügydöntő végzését" szöveg,

47. 51. § (2) bekezdésében, 60/C. § (2) bekezdésében a "határozatot" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzést" szöveg,

48. 51. § (2) bekezdés b) pontjában a "határozat" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzés" szöveg,

49. 51. § (3) bekezdésében az "iratok" szövegrész helyébe az "ügyiratok" szöveg,

50. 51. § (4) bekezdésében a "határozata" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzése" szöveg és a "határozatára" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzésére" szöveg,

51. 52. § (3) bekezdésében az "az ügyész vagy az a bíróság" szövegrész helyébe az "a bíróság vagy ügyészség" szöveg,

52. 55. §-ában a "határozatával" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzésével" szöveg,

53. 55/A. § (2) bekezdésében az "őrizetbe vételét" szövegrész helyébe az "őrizetét" szöveg,

54. 60/C. § (2) bekezdésében a "határozatról" szövegrész helyébe a "végzésről" szöveg,

55. 60/D. § (2) bekezdésében a "határozatának" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatának" szöveg,

56. 60/E. §-ában az "az ennek folytán hozott határozat" szövegrész helyébe az "a rendkívüli jogorvoslat során hozott ügydöntő határozat" szöveg,

57. 60/G. § (2) bekezdésében a "határozatát" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzését" szöveg és az "A határozatról" szövegrész helyébe az "Az ügydöntő végzésről" szöveg,

58. 60/H. § (2) bekezdésében a "határozatának" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatának" szöveg,

59. 61. § (1) bekezdés f) pontjában a "titkos adatszerzés" szövegrész helyébe a "bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása" szöveg,

60. 61. § (2) bekezdésében az "ügyészhez" szövegrész helyébe az "ügyészséghez" szöveg,

61. 62/G. §-ában és 63/D. §-ában a "Be. 95-96. §-ában, 98. §-ában, illetve 244/C. § (5) bekezdésében foglalt" szövegrész helyébe a "Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt" szöveg,

62. 64. § c) pontjában, 67. § (9) bekezdésében, 67/A. § (1) és (2) bekezdésében a "zártcélú távközlő hálózat" szövegrész helyébe a "telekommunikációs eszköz" szöveg,

63. 65. § (3) bekezdés a) pontjában az "az ügyésszel" szövegrész helyébe az "ügyészséggel" szöveg,

64. 65. § (6) bekezdésében az "Előzetes letartóztatásban" szövegrész helyébe a "Letartóztatásban" szöveg és az "az előzetes letartóztatásban" szövegrész helyébe az "a letartóztatásban" szöveg,

65. 67. § (5) bekezdésében a "bíróság" szövegrész helyébe a "bíróság vagy ügyészség" szöveg és a "feladatot bírósági titkár" szövegrész helyébe a "feladatot bírósági titkár vagy alügyész" szöveg,

66. 67. § (7)-(9) bekezdésében az "A bíróság" szövegrész helyébe az "A bíróság vagy az ügyészség" szöveg,

67. 67. § (9) bekezdésében a "244/D. §" szövegrész helyébe a "125. §" szöveg és a "kép- és hangfelvételt" szövegrész helyébe a "felvételt" szöveg,

68. 67/A. § (3) és (4) bekezdésében a "bíróság" szövegrészek helyébe a "bíróság vagy az ügyészség" szöveg,

69. 69. § (5) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében az "ügyészi" szövegrész helyébe az "ügyészségi" szöveg,

70. 73. § (5) bekezdésében, 74. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében a "155. §" szövegrész helyébe a "320. §" szöveg és a "155. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "321. § (1) bekezdése" szöveg,

71. 75. § (2) és (3) bekezdésében a "címzett tartózkodási helye" szövegrész helyébe a "címzett tényleges tartózkodási helye" szöveg,

72. 75/B. § (7) bekezdésében a "személyt őrizetbe kell venni" szövegrész helyébe a "személy őrizetét kell elrendelni" szöveg,

73. 76. § (2) bekezdés d) pontjában a "személyi" szövegrész helyébe a "személyes" szöveg,

74. 78. § (2) bekezdésében a "Mindazt" szövegrész helyébe az "A megkereséshez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mindazt" szöveg,

75. 79/A. § (2) bekezdésében a "megkeresésekhez" szövegrész helyébe a "megkereséshez az (1) bekezdésben meghatározottakon túl" szöveg,

76. 80. § (4) bekezdésében a "házkutatásra" szövegrész helyébe a "kutatásra" szöveg,

77. 80. § (4) bekezdés a) pontjában a "határozatnák" szövegrész helyébe a "határozatának" szöveg,

78. 81. § (1) bekezdésében az "a tanács elnöke" szövegrész helyébe az "az egyesbírós vagy a tanács elnöke" szöveg és a "nyilatkozattevő, - amennyiben" szövegrész helyébe a "nyilatkozattevő vagy - amennyiben" szöveg,

79. 81. § (2) bekezdésében az "első fokon" szövegrész helyébe az "elsőfokon" szöveg,

80. 82. §-ában az "az ügyésznek, illetve a bíróságnak" szövegrész helyébe az "a bíróságnak, illetve az ügyészségnek" szöveg és

81. 83. § (2) bekezdés b) pontjában a "díja" szövegrész helyébe a "díja és költsége" szöveg

lép.

74. §

Hatályát veszti az Nbjt.

a) 34. § (1) bekezdésében az "Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell." szövegrész,

b) 40. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 44. § (4) és (6) bekezdésében, 44/A. § (3) bekezdésében, 65. § (3) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében, valamint 66/A. § (5) bekezdésében az "előzetes" szövegrész,

c) 64. § d) pontja és

d) V. Fejezet 8. Címe.

27. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

75. §

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 23. § (2) bekezdésében a "büntetőeljárással összefüggésben hozott jogerős határozat" szövegrész helyébe a "bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozata, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata" szöveg lép.

28. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

76. §

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 60. § (1) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg lép.

29. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

77. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 79/A. § (5) bekezdésében a "büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig" szöveg,

b) 88/N. § (3) bekezdésében az "iratokra, ideértve a bíróság, az ügyész, és a nyomozó hatóság" szövegrész helyébe az "ügyiratokra, ideértve a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg

lép.

30. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

78. §

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

a) 35. § (4) bekezdésében a "jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a kétéves határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől" szövegrész helyébe a "bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a kamarával való közlésétől kell számítani. A kétéves határidőt a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától" szöveg,

b) 36/D. § (1) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg

lép.

31. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

79. §

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

a) 11. § (5) bekezdésében a "vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nincsen büntetőeljárás folyamatban" szövegrészek helyébe az "a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény miatt nem áll büntetőeljárás hatálya alatt" szöveg,

b) 16. § (7) és (11) bekezdésében "a bíróság" szövegrész helyébe "az ügyészség és a nyomozó hatóság büntetőeljárás lefolytatása céljából, a bíróság" szöveg

lép.

32. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

80. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a gyermek)

"b) érdekében áll az anya letartóztatásának elrendelése esetén az anyával történő együttes elhelyezése, a letartóztatás elrendeléséről szóló határozat meghozatalakor a bíróság a gyermeket ideiglenesen, az anya fogvatartásának helye szerint a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén helyezi el."

81. §

A Gyvt. 136. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet alkalmazottja és vezetője, a gyermek és az őt nevelő szülő vagy a gyermek törvényes képviselője tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadhatja a szülő tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát, ha)

"a) a szülő a gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,"

82. §

A Gyvt.

a) 66/M. § (2) bekezdés b) pontjában az "az előzetes letartóztatás" szövegrész helyébe az "a letartóztatás" szöveg,

b) 68/D. § (1) bekezdésében a "mellett a nyomozó hatóságnak" szövegrész helyébe a "mellett az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak" szöveg,

c) 68/D. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "fiatalkorúval szemben indult büntetőeljárásban eljáró és jelzést tevő nyomozó hatóságnak" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban eljáró és jelzést tevő ügyészségnek, nyomozó hatóságnak" szöveg,

d) 98. § (7) bekezdés h) pontjában az "a rendőrség, az ügyészség," szövegrész helyébe az "a rendőrség, a nyomozó hatóság, az ügyészség," szöveg,

e) 101. § (5) bekezdésében a "bűnelkövetők" szövegrész helyébe a "terhelt" szöveg,

f) 136. § (2) bekezdés b) pontjában az "a rendőrségnek, az ügyészségnek" szövegrész helyébe az "a rendőrségnek, a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek" szöveg,

g) 139/A. § (3a) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" és az "1998. évi XIX. törvény 51. § (3) vagy (3a) bekezdése" szövegrész helyébe a "2017. évi XC. törvény 52. §-a" szöveg,

h) 169. §-ában a "követően a nyomozó hatóságnak" szövegrész helyébe a "követően az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak" szöveg

lép.

83. §

Hatályát veszti a Gyvt.

a) 15. § (5) bekezdésében, 80/B. § (5) bekezdés d) pontjában és 101. § (5) bekezdésében az "előzetes" szövegrész és

b) 135. § (4) bekezdés a) pontjában az "által megvalósított" szövegrész.

33. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása

84. §

Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben szabálysértési eljárás is indult, a kilencvennapos határidőt a jogerős határozat, ha büntetőeljárás is indult, a jogerős ügydöntő határozat vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzés, vagy az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló határozat, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozat területi szervezettel történt közlésétől kell számítani Az egyéves határidőt a szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárásban pedig a jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel, vagy az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló határozattal, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő befejezésétől kell számítani."

34. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

85. §

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a kezelést végző orvos az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt egészségügyi és személyazonosító adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni."

86. §

Az Eüak.

a) 23. §-át megelőző alcímben a "megkeresésére" szövegrész helyébe "megkeresésére vagy adatkérésére" szöveg,

b) 23. § (1) bekezdésében az "írásbeli megkeresésére" szövegrész helyébe az "adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére" szöveg, a "megkereső" szövegrészek helyébe a "megkereső vagy adatszolgáltatást kérő" szöveg és a "megkeresésben" szövegrész helyébe a "megkeresésben vagy adatkérésben" szöveg,

c) 23. § (1) bekezdés a) pontjában a "büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság," szövegrész helyébe a "büntetőügyben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv," szöveg,

d) 23. § (2) bekezdésében a "megkeresésben" szövegrész helyébe a "megkeresésben vagy adatkérésben" szöveg

e) 23. § (4) bekezdés a) pontjában az "a nyomozó hatóság, valamint az ügyészség halaszthatatlan nyomozási cselekmény keretében" szövegrész helyébe az "az ügyészség, a nyomozó hatóság, valamint az előkészítő eljárást folytató szerv halasztást nem tűrő esetben" szöveg,

f) 23. § (4) bekezdésében a "megkeresést" szövegrészek helyébe a "megkeresést vagy adatkérést" szöveg

lép.

35. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

87. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 11. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Bírósági fogalmazónak, bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek a (4) bekezdésben meghatározottakon túl azt sem lehet kinevezni:]

"d) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll."

88. §

Az Iasz. 56. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fegyelmi eljárás nem rendelhető el, ha)

"b) az igazságügyi alkalmazottal szemben a kötelezettségszegés miatt büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult, szabálysértési eljárásban a jogerős határozatnak, büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a munkáltatóval való közlésétől számított 3 hónapon túl; illetve, ha az eljárás 3 éven túl fejeződött be, szabálysértési eljárásban a jogerős határozat meghozatalától, büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának meghozatalától számított 1 év elteltével."

89. §

Az Iasz. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelősségéről, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezéséről a munkáltató a kár, illetve a személyiségi jogsértés tudomására jutásától számított 60 napon belül határozattal dönt. Ha a károkozóval, illetve a jogsértővel szemben a kárigénnyel, illetve a személyiségi jogsértéssel összefüggően büntetőeljárás indult, a határidő a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor veszi kezdetét."

90. §

Az Iasz.

a) 56. § (2) bekezdésében a "pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást" szövegrész helyébe a "pótmagánvádas eljárást" szöveg,

b) 59. § (1) bekezdésében a "pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "pótmagánvádas eljárást -hatálya alatt áll" szöveg

lép.

36. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

91. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"g) Fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el; az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el; a letartóztatott; a szabadságvesztést, vagy elzárást töltő; valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló személy."

92. §

A Tbj. 8. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel a biztosítás:)

"d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,"

93. §

A Tbj. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki)

"c) letartóztatott, szabadságvesztést, elzárást, tölt, továbbá akinek őrizetét rendelték el,"

94. §

A Tbj. 42. § (4) bekezdésében a "bíróságok, az ügyészségek" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség" szöveg lép.

37. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

95. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a letartóztatás, a szabadságvesztés tartamát. E rendelkezéstől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni

a) a letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette,

b) a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette."

38. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

96. §

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.tv.) 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni."

97. §

Az Mny.tv.

a) 49. § (4) bekezdés c) pontjában az "ítéletével" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatával" szöveg,

b) 79. § (1) bekezdés e) pontjában a "keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel" szövegrész helyébe a "során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, illetve pénztártitok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel" szöveg,

c) 79. § (1) bekezdésében az "írásbeli megkeresése" szövegrész helyébe az "adatkérése vagy írásbeli megkeresése" szöveg

lép.

98. §

Hatályát veszti az Mny.tv. 34. § (12) bekezdés c) pontjában az "elkövetésének megalapozott gyanúja" szövegrész.

39. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

99. §

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/C. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jár a gyermekgondozási díj, ha)

"e) a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt,"

100. §

Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jár táppénz)

"d) a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,"

40. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

101. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

a) 64. § (1a) bekezdésében az "1998. évi XIX. törvény 214. § (1a) bekezdése vagy 284. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "2017. évi XC. törvény 464. § (4) bekezdése vagy 560. § (1) bekezdés e) pontja" szöveg,

b) 70. § (2) bekezdés a) pontjában "a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nyomozó hatóság" szövegrész helyébe a "nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg

lép.

41. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

102. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)

a) 188. § a) pontjában a "büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelést, ideiglenes kényszergyógykezelést és elmemegfigyelést" szövegrész helyébe a "kényszergyógykezelést, előzetes kényszergyógykezelést és a büntetőeljárás során az elmeállapot megfigyelést" szöveg,

b) 214. §-ában az "amennyiben a nyomozó hatóság" szövegrész helyébe az "amennyiben a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság" szöveg,

c) 217. § (11) bekezdés c) pontjában a "pótmagánvádló vádindítványa alapján indult" szövegrész helyébe a "pótmagánvádas" szöveg

lép.

103. §

Hatályát veszti az Eütv. 218. § (3) bekezdésében az "elkövetésének" szövegrész.

42. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

104. §

(1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbötv.) 6. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet fegyveres biztonsági őr,)

"c) aki kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll."

(2) Az Fbötv. 6. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha a fegyveres biztonsági őrrel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetőjénél kezdeményezheti a fegyveres biztonsági őr szolgálatellátás alóli ideiglenes - a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tartó - felfüggesztését."

105. §

Az Fbötv.

a) 9/A. § (5) bekezdésében a "nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság," szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság" szöveg,

b) 9/A. § (6) bekezdésében "a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság," szövegrész helyébe "a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság" szöveg,

c) 9/B. § (4) és (5) bekezdésében a "nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, az ügyészség, a bíróság," szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv," szöveg

lép.

43. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

106. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem utazhat külföldre)

"b) az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,"

107. §

Az Utv.

a) 16. § (1) bekezdés a) pontjában az "ideiglenes kényszergyógykezelés" szövegrész helyébe az "előzetes kényszergyógykezelés" szöveg,

b) 16. § (2) bekezdés b) pontjában és a 16. § (4) bekezdésében a "bíró" szövegrész helyébe a "bíróság" szöveg,

c) 16. § (3)-(4) bekezdésében, 16/B. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, valamint 16/C. § (1)-(3) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

d) 16. § (5) bekezdés a) pontjában az "elvonó vagy korlátozó" szövegrész helyébe az "érintő" szöveg,

e) 20. § (1) bekezdés a) pontjában az "a hatóság elvette, illetve bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta" szövegrész helyébe az "elvették, illetve bevonták vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták" szöveg,

f) 23. § (1) bekezdésében az "és a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve és nyomozó hatósága" szövegrész helyébe az "a nyomozó hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve" szöveg,

g) 29. § (2) bekezdésében a "nyomozó hatóságok és" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és" és a "körében" szövegrész helyébe az "esetén" szöveg

lép.

108. §

Hatályát veszti az Utv. 16. § (1) bekezdés a) pontjában az "előzetes" szövegrész.

44. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

109. §

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 27. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki) "d) letartóztatásban van, illetve szabadságvesztést tölt."

110. §

A Cst. 42. § (2) bekezdésében az "ítélete" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozata" szöveg lép.

45. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása

111. §

Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény

a) 4. § (1) bekezdésében és 5. § (1) bekezdésében, a "titkos információgyűjtéssel érintett" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtéssel, illetve a leplezett eszközök alkalmazásával érintett" szöveg,

b) 6. § (2) bekezdés a) pontjában a "2003. évi CXXX." szövegrész helyébe a "2012. évi CLXXX." szöveg és

c) 14/F. § (5) bekezdés a) pontjában az "1998. évi XIX. törvényben (a továbbiakban: Be.)" szövegrész helyébe a "törvényben" és a "Be. rendelkezéseit" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit" szöveg

lép.

46. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

112. §

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7/A. § (2) bekezdésében a "büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja" szövegrész helyébe a "szabálysértési eljárásra jogosult szerv, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére továbbíthatja" szöveg, valamint a "megkeresésben" szövegrész helyébe a "megkeresésben vagy adatkérésben" szöveg lép.

47. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása

113. §

A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: 1999. évi LXXV. törvény) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. §

Ha a működési engedély visszavonását, illetve az üzlet bezáratását az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárást folytató szerv indokoltnak tartja, az eljárás megindításáról, illetve szabálysértési eljárásban a jogerős végzésről, továbbá büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatáról értesíti az üzlet működési helye szerint illetékes jegyzőt. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a bírósági ügydöntő határozatról az ügyben eljáró hatóságot is értesíteni kell."

114. §

Az 1999. évi LXXV. törvény

a) 5. § (1) bekezdésében az "a nyomozó, illetve" szövegrész helyébe az "az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve" szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében az "A szabálysértési, illetve a nyomozó hatóság" szövegrész helyébe az "Az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a szabálysértési hatóság" szöveg

lép.

48. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

115. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 33/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvántartó felfüggeszti a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultságát, ha

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni, a közbizalom elleni vagy vagyon elleni,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII., XXXIII. vagy XXXV-XXXVII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll."

116. §

A Kknyt.

a) 19. § (1) bekezdés a) pontjában a "nyomozó hatóság, az" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, az" szöveg,

b) 27/A. § (3) bekezdés d) pontjában és 27/C. § (2) bekezdés b) pontjában a "nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg,

c) 32. § (4) bekezdésében a "nyomozó hatóság és" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és" szöveg

lép.

49. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

117. §

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.)

a) 34. § (4) bekezdés b) pontjában az "ítéletében" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatában" szöveg és

b) 40. § (2) bekezdésében a "nyomozóhatóságokra" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóságra" szöveg

lép.

118. §

Hatályát veszti a Vkt.

a) 34. § (4) bekezdés c) pontjában az "elkövetésének megalapozott gyanúja" szövegrész és

b) 40. § (1) és (2) bekezdésében a "vagy annak alapos gyanúja" szövegrész.

50. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

119. §

(1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Mnmktv.) 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az adott ügyben büntetőeljárás is indul, a hat hónapos határidő a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számít."

(2) Az Mnmktv. 23. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha az adott ügyben szabálysértési eljárás is indul, a hat hónapos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít."

(3) Az Mnmktv. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bíróság határozatát a jogerőre emelkedést vagy véglegessé válást, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát a határozathozatalt követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek."

(4) Az Mnmktv. 23. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek."

120. §

Az Mnmktv.

a) 18. § (1) bekezdés c) pontjában és 19. § (2) bekezdés b) pontjában az "ítélettel" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozattal" szöveg és

b) 18. § (3) bekezdésében a "jogerős bírói ítéletben" szövegrész helyébe a "bíróság jogerős ügydöntő határozatában" szöveg és a "fegyelmi határozatban" szövegrész helyébe az "a jogerős fegyelmi határozatban" szöveg

lép.

51. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény módosítása

121. §

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény

a) 2. § (2) bekezdésében az "1998. évi XIX." szövegrész helyébe a "2017. évi XC." szöveg és

b) 2. § (2) bekezdés f) pontjában az "555. § (2) bekezdés d) pontjában" szövegrész helyébe a "672. § (3) bekezdésében" szöveg

lép.

52. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása

122. §

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 16. § (2) bekezdésében a "magyar hatóság" szövegrész helyébe a "bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság adatkérése" szöveg lép.

53. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

123. §

(1) A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Tvdtv.) 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"4. büntetőeljárásban részt vevő: a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt;"

(2) A Tvdtv. 1. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában)

"8. fenyegetett helyzetben lévő személy:

a) az a személy, akinek a sérelmére a büntetőeljárás során jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, meghiúsítása végett, illetve a büntetőeljárásban való részvétele vagy korábbi részvétele miatt személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekményt kíséreltek meg, követettek el vagy helyeztek kilátásba, valamint

b) az e törvényben meghatározott esetekben - a büntetőeljárás résztvevőjéhez fűződő kapcsolatára tekintettel - az a személy, akivel szemben személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekményt követtek el, illetve valószínűsíthető, hogy ilyen cselekményt fognak elkövetni;"

(3) A Tvdtv. 1. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"10. hozzátartozó: a védelem alatt álló személlyel közös háztartásban - kivételesen közös háztartáson kívül - élő egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;"

(4) A Tvdtv. 1. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"15. a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés vagy adatkérés jelzésének előírása: a Tanúvédelmi Szolgálat által az adatkezelő szerv részére előírt, az érintettről nyilvántartott személyazonosító adatokkal kapcsolatos megkeresésről vagy adatkérésről való értesítési kötelezettség;"

(5) A Tvdtv. 1. §-a a következő 18. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"18. védelmet ellátó személy: a különleges óvintézkedések előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátása során e törvény rendelkezései szerint eljáró, a Tanúvédelmi Szolgálat személyi állományában szolgálatot teljesítő hivatásos állományú rendőr."

124. §

A Tvdtv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezések lép:

(Megállapodás a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető, feltéve, ha)

"c) a fenyegetett helyzete a büntetőeljárásban való részvételével függ össze és"

125. §

A Tvdtv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. §

Fedett nyomozóval akkor is köthető megállapodás, ha a büntetőeljárásban vallomást nem tett, de az abban való közreműködése megfelel a 2. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott követelményeknek, és hivatásos szolgálati jogviszonya a megállapodás megkötéséig megszűnt."

126. §

A Tvdtv. 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Programmal kapcsolatos eljárásban a törvényes képviselő jár el, ha a fenyegetett helyzetben lévő személy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes.

(5) A megállapodás megkötéséig - a sürgősségi intézkedés alkalmazásának kivételével - a fenyegetett helyzetben lévő személy biztonságáért a kezdeményező szerv felel."

127. §

(1) A Tvdtv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megállapodás megkötését a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség vagy az ügyészség egyetértésével a nyomozó hatóság kezdeményezheti."

(2) A Tvdtv. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Fedett nyomozó esetén a megállapodás megkötését a fedett nyomozót foglalkoztató szerv vezetője kezdeményezheti az eljáró vagy eljárt nyomozó hatóság vezetőjének egyetértésével."

(3) A Tvdtv. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A kezdeményezés elutasítása tárgyában hozott döntést a Szolgálat - mások és a Szolgálat érdekeinek sérelme nélkül - indokolni köteles, de ellene jogorvoslatnak nincs helye."

128. §

A Tvdtv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

"(3) Az országos rendőrfőkapitány a megállapodás megkötésére irányuló kezdeményezés elutasítása esetén döntését - mások és a Szolgálat érdekeinek sérelme nélkül - indokolni köteles, azonban döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak."

129. §

(1) A Tvdtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 3. §-ban meghatározott hozzátartozóval vagy más személlyel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kezdeményezés hiányában akkor köthető megállapodás, ha a 2. § (2) bekezdésében vagy 2/A. §-ában meghatározott személyt a Programba már felvették."

(2) A Tvdtv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A megállapodásból származó viták rendezése érdekében a felek egyeztetést kötelesek folytatni. Amennyiben az egyeztetés keretében tizenöt napon belül a vitás kérdést nem sikerül rendezni, a felek bármelyike bírósághoz fordulhat. Az eljárás lefolytatására kizárólag a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel, amely a polgári perrendtartásról szóló törvény X. fejezete alapján jár el."

130. §

(1) A Tvdtv. 16. § (1) bekezdés c)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés) alkalmazhatja:]

"c) nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése;

d) a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés vagy adatkérés jelzésének előírása;

e) névváltoztatás;

f) a személyazonosság megváltoztatása;"

(2) A Tvdtv. 16. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés) alkalmazhatja:]

"g) a nemzetközi együttműködésben való részvétel."

131. §

A Tvdtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha az óvintézkedés keretében okirat vagy közokirat valótlan adaton, tényen vagy nyilatkozaton alapuló megváltoztatása, módosítása vagy új közokirat kiállítása, illetve valótlan adat közhiteles nyilvántartásba vétele érdekében az arra jogosult hatóság, illetve szerv megkeresése szükséges."

132. §

A Tvdtv. 21. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Adatzárlat"

133. §

A Tvdtv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a személyazonosság megváltoztatását elrendelték, az érintett eredeti személyazonosító adataira az adatzárlatot haladéktalanul el kell rendelni."

134. §

A Tvdtv. a 22. §-t követően a következő alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki:

"A nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés vagy adatkérés jelzésének előírása

22/A. §

(1) Az adatkezelő szerv a Szolgálat megkeresésére az adatszolgáltatás teljesítését követően köteles az érintett - Szolgálat által meghatározott - személyes adataira irányuló megkeresésről vagy adatkérésről - a megkereső vagy adatkérő értesítésének mellőzésével - a Szolgálatot haladéktalanul tájékoztatni.

(2) A Szolgálat a 16. § (1) bekezdés d) pontja szerinti óvintézkedés megszüntetéséről haladéktalanul értesíti az azt végrehajtó adatkezelő szervet."

135. §

A Tvdtv. 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását elrendelte,)

"b) intézkedik az adatkezelő szervek felé a 22. § (1) bekezdése szerinti adatzárlat elrendelésére."

136. §

A Tvdtv. 32. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a Szolgálat az érintett személyazonossága megváltoztatására irányuló intézkedését megszüntette,)

"a) haladéktalanul intézkedik az eredeti okirat visszaadásáról, illetve az új okirat bevonásáról, valamint elrendeli a visszavont új személyazonosító adatok (5)-(6) bekezdés szerinti zárolását;"

137. §

A Tvdtv. 32. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem állítható vissza az érintett eredeti személyazonossága, ha az életkörülményeiben utóbb bekövetkezett változás más természetes személy személyállapotát érinti.

(4) A Szolgálat az érintett kérelmére - különös méltánylást érdemlő esetben - mellőzi az eredeti személyazonosság visszaállítását.

(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott esetben a Szolgálat intézkedik az eredeti személyazonosító adatokra elrendelt adatzárlat véglegesítése iránt.

(6) A végleges adatzárlattal érintett adatok vonatkozásban az adatkezelő szerv köteles az adatszolgáltatást megtagadni, és közölni az adatigénylővel a személyazonosság megváltoztatásának tényét."

138. §

A Tvdtv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. §

(1) A 32. § (4) bekezdése alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset, ha az eredeti személyazonosság visszaállítása a Programban résztvevő személy számára az életvitelét aránytalanul megnehezítené, így különösen, ha

a) az érintett az új személyazonosító adatot legalább két éve használja,

b) betartotta a Szolgálat által meghatározott magatartási szabályokat és biztonsági ajánlásokat,

c) az új személyazonosító adataival tanulói vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített vagy törekedett arra, és

d) olyan mértékben beilleszkedett a környezetébe, hogy eredeti személyazonosságának visszaállítása számára aránytalan hátrányt okozna.

(2) A 32. § (4) bekezdése alapján nem mellőzhető az eredeti személyazonosság visszaállítása azzal az érintettel szemben, akivel a megállapodást a Szolgálat a 36. § (2) bekezdésében foglalt okból mondta fel."

139. §

(1) A Tvdtv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. §

(1) A külföldi hatóság megkeresésére a Szolgálat ellátja annak a személynek a védelmét, aki külföldön folyó büntetőeljárásban vesz részt és védelmét a megkereső kérte.

(2) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény alapján a Szolgálat megkereshet külföldi államot és

a) kezdeményezheti a Program alatt álló fenyegetett helyzetben lévő személy külföldre költöztetését, ha Magyarországon a védelme már nem biztosítható, és az intézkedés a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárást nem akadályozza;

b) sürgősségi intézkedés keretében, a megkeresésében foglalt időtartamra kezdeményezheti az érintett külföldön való ideiglenes elhelyezését;

c) kérheti nem magyar állampolgár érintett személyazonosságának megváltoztatásában való közreműködését, amennyiben a 24. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.

(3) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény alapján a Szolgálat külföldi hatóság megkeresésére

a) sürgősségi intézkedés keretében ideiglenesen, a megkeresésben foglalt időtartamra biztosíthatja az érintett Magyarország területén való elhelyezését;

b) a Program keretében ellátja a külföldről Magyarországra költöztetett személy, valamint a külföldön megindított büntetőeljárásban részt vevő, de Magyarországon élő magyar vagy letelepedett külföldi állampolgár védelmét;

c) közreműködhet a megkereső hatóság védelmi programjában résztvevő magyar állampolgár érintett személyazonosságának megváltoztatásában.

(4) Törvény vagy nemzetközi szerződés alapján a Szolgálat a (2)-(3) bekezdéstől eltérő más módon is együttműködhet a külföldi államban az érintett védelmére jogosult hatósággal.

(5) Nemzetközi szerződés hiányában a (2)-(3) bekezdés alkalmazása érdekében az igazságügyért felelős miniszter külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kérhet és külföldi állam felé viszonossági nyilatkozatot tehet.

(6) Ha az érintett Magyarországon letartóztatásban van, a rendelkezési jogkör gyakorlójának, ha szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, az igazságügyért felelős miniszter előzetes hozzájárulása szükséges a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedéshez."

(2) A Tvdtv. a következő 34/A-34/D. §-sal egészül ki:

"34/A. §

(1) A külföldi hatóságnak az érintett Magyarországra költöztetésére, valamint a Magyarországon biztosított védelmére irányuló megkeresése akkor teljesíthető, ha az tartalmazza legalább:

a) a megkereső hatóság megnevezését,

b) rendelkezést a védelem végrehajtása során keletkező adatok kezeléséről,

c) az érintett és a vele együtt költöztetendő személy nevét, születési idejét és helyét, állampolgárságát, foglalkozását, munkahelyét, nyelvtudását, illetve egyéb - a védelem ellátása szempontjából fontos - adatait,

d) az érintett büntetőeljárásban betöltött szerepét,

e) a külföldi büntetőeljárás rövid leírását,

f) a fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó adatokat,

g) az érintett Magyarországra költöztetésének okát az érintett javasolt tartózkodási helyének megjelölésével,

h) a Magyarországon biztosítandó védelem szükséges időtartamát és meghosszabbításának lehetőségét,

i) a védelem javasolt formáját, valamint

j) a védelem ellátásához szükséges egyéb iratokat.

(2) A Szolgálat az érintett védelmének külföldi államban történő ellátására irányuló megkeresése az (1) bekezdés szerinti tartalommal terjeszthető elő.

34/B. §

(1) A Szolgálat a Programmal összefüggő feladatok ellátása során a védelem ellátásáért felelős külföldi hatósággal közvetlenül tart kapcsolatot, megkereséseit közvetlenül fogadja.

(2) A 34. § alkalmazásában külföldi hatóságnak kell tekinteni a nemzetközi szerződéssel vagy a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntésével létrehozott büntetőbíróságot, továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróságot is.

(3) A nemzetközi szerződéssel vagy a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntésével létrehozott büntetőbíróság, továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróság megkeresésének fogadására a nemzetközi szerződésben vagy a nemzetközi szerződést, illetve az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben kijelölt magyar hatóság jogosult.

34/C. §

(1) A védelem átadására vagy átvételére a Szolgálat és a külföldi államban az érintett védelmére jogosult hatóság eseti megállapodást (a továbbiakban: eseti megállapodás) köt. Az eseti megállapodásban rendelkezni kell a védelem ellátása szempontjából lényeges körülményekről, így különösen

a) a védelem formájáról, tartamáról,

b) a költségviselésről, valamint

c) a kapcsolattartás módjáról.

(2) Az eseti megállapodás végrehajtása során a felek folyamatosan közvetlenül - a 34/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a nemzetközi szerződést vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben megjelölt magyar hatóság útján -egyeztetnek.

(3) Magyarországon az érintett kizárólag az e törvényben meghatározott védelmi formákban részesíthető.

(4) A Szolgálat a 34. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt sürgősségi intézkedés biztosítása érdekében az ideiglenesen Magyarországon elhelyezett érintett védelmében a 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja, illetve az érintett személyi védelmét rendelheti el.

34/D. §

(1) Ha a Magyarországra átköltöztetett érintett megsérti a magyar jogszabályokat vagy nem tartja be a számára megállapított magatartási szabályokat, erről a Szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a külföldi hatóságot.

(2) A 34/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a külföldi hatóságot a nemzetközi szerződést vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatát kihirdető törvényben kijelölt magyar hatóság útján kell tájékoztatni.

(3) Az érintettnek a védelem érdekeit vagy a Szolgálat személyi állományát indokolatlanul és súlyosan veszélyeztető cselekménye esetén haladéktalanul kezdeményezni kell az érintett visszaköltöztetését."

140. §

A Tvdtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Szolgálat a szociális és gazdasági támogatást az érintett - megállapodás megkötését megelőző két évben elért, munkavégzésre irányuló jogviszonyból, illetve egyéb jövedelemszerző tevékenységéből származó - adózott bevételének átlagára is figyelemmel állapítja meg azzal, hogy a támogatás az érintett vagyoni gyarapodását nem szolgálhatja. Adózott bevétel hiányában a támogatásnak el kell érnie a létfenntartáshoz, társadalmi beilleszkedéshez elengedhetetlenül szükséges mértéket."

141. §

(1) A Tvdtv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. §

(1) A Program megszűnik, ha

a) a védelem feltételei már nem állnak fenn,

b) az érintett a védelemről lemond,

c) az érintett a Szolgálattal való együttműködést megtagadja,

d) a Szolgálat a megállapodást felmondja, vagy

e) az érintett védelmét a megkereső állam megszünteti, és erről a Szolgálatot értesíti.

(2) A Szolgálat a megállapodást felmondhatja, ha

a) a sértett, a tanú vagy a terhelt büntetőeljárási kötelezettségeit nem teljesíti,

b) a védelem tartama alatt az érintettel szemben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indított büntetőeljárás a védelem további fenntartását veszélyezteti,

c) az érintett indokolatlanul eltért a megállapodásban rögzített követendő magatartási szabályoktól, vagy tájékoztatási kötelezettségét önhibájából megszegte,

d) az érintett indokolatlanul megtagadta a részére a Program keretében biztosított, munkavégzésre irányuló jogviszonyban való részvételt, illetve más jövedelemszerző tevékenység végzését, vagy

e) az érintett a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget."

(2) A Tvdtv. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

"36/A. §

(1) Ha a 2. § (2) bekezdésében megjelölt személlyel megkötött megállapodás a 36. § (1) bekezdés b) pontja vagy a (2) bekezdés b)-e) pontja alapján szűnik meg, úgy a rá tekintettel védelemben részesített személy vonatkozásában - kérelmére - a Szolgálat 60 napon belül új biztonsági kockázatot felmérő vizsgálatot folytat le. A vizsgálat alapján a Szolgálat dönt arról, hogy a program fenntartása az érintett személy vonatkozásában - a megszűnt megállapodásra tekintet nélkül -lehetséges-e.

(2) Az (1) bekezdés szerinti biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat időtartama alatt a program kizárólag a 36. § (1) bekezdése alapján szűnhet meg."

142. §

A Tvdtv. 37. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Adatvédelmi rendelkezések

37. §

A Szolgálat a minősített adatokra vonatkozó védelmi szabályok betartásával kezeli a Program elrendelése, végrehajtása, továbbá a külföldi állam megkeresése alapján végrehajtott védelem ellátása során keletkezett, minősített adatnak nem minősülő adatokat."

143. §

A Tvdtv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szolgálat az érintett védelmének biztosítása céljából a Program elrendelése esetén jogosult kezelni

a) a Programba felvett személy személyazonosító adatait, valamint a tartózkodási helyére, a személyazonosság megváltoztatásának tényére vonatkozó, továbbá e törvényben foglalt rendelkezések végrehajtása során keletkezett adatokat, illetve

b) az 1. számú melléklet szerinti adatokat."

144. §

A Tvdtv. 38. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(8) Az adatkezelést végző, illetve közokirat kiállítására jogosult szerv a 17. § szerinti megkeresések teljesítésére kizárólagosan jogosult személyt köteles kijelölni.

(9) A védelmet ellátó szerv

a) a Program végrehajtása során keletkezett adatokat, a Programba felvett személy személyazonosító adatait, valamint új személyazonosító adatait a személyazonosság megváltoztatása esetén annak időtartama alatt, de legkésőbb az érintett élete végéig, illetve harmadik személyeknek a vele szemben fennálló hagyatéki igényének érvényesíthetőségéig,

b) az érintett egyéb adatait és harmadik személyek adatait a védelem megszűnéséig,

c) az adattovábbítási nyilvántartásban kezelt adatokat a védelem megszűnéséig

kezelheti."

145. §

A Tvdtv.

1. 1. § 1. pontjában a "részt vevő tanú, sértett, terhelt" szövegrész helyébe a "részt vevő vagy részt vett személy" szöveg, az "az érintettre" szövegrész helyébe az "a felsoroltak személyére" szöveg, az "a személyi védelem keretében" szövegrész helyébe az "a jogszabályban meghatározott személyi védelem (a továbbiakban: személyi védelem) keretében" szöveg,

2. 1. § 6. pontjában az "intézkedések ellátására" szövegrész helyébe az "intézkedések, különleges óvintézkedések foganatosítására" szöveg,

3. 2. § (2) bekezdésében a "kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban részt vevő vagy abban részt vett, együttműködő személlyel köthető" szöveg,

4. 2. § (2) bekezdés b) pontjában a "segítheti, és ha megalapozottan" szövegrész helyébe a "segítheti és megalapozottan" szöveg,

5. 4. § (1) bekezdésében a "kérheti" szövegrész helyébe az "indítványozhatja" szöveg, a "nyomozó szerv, ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró)" szövegrész helyébe a "bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság" szöveg,

6. 4. § (2) bekezdésében a "kérelmét" szövegrész helyében az "indítványát" szöveg, az "5. § (1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "5. § (1)-(2a) bekezdésében" szöveg,

7. 4. § (3) bekezdésében a "kérelme esetén" szövegrész helyébe az "indítványa esetén" szöveg, az "5. § (1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "5. § (1)-(2a) bekezdésében" szöveg,

8. 5. § (2) bekezdésében a "nyomozó szerv" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság" szöveg, és az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

9. 5. § (3) bekezdésében a "tizenöt napon belül" szövegrész helyébe a "harminc napon belül" szöveg,

10. 16. § (1) bekezdésében az "az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében" szövegrész helyébe az "a Program keretében" szöveg,

11. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a "lakóhely, tartózkodási hely" szövegrész helyébe az "a tartózkodási hely" szöveg,

12. 16. § (3) bekezdésében az "az ellen" szövegrész helyébe az "amely ellen" szöveg,

13. 17. § (4) bekezdésében az "(1)-(2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1)-(3) bekezdésben" szöveg,

14. 21. § (1) bekezdésében a "köteles az érintett személyes adatait zárolni és az adatszolgáltatást az azt igénylő számára" szövegrész helyébe a "köteles az érintett személyes adatait a Szolgálat által meghatározott körben zárolni és az adatszolgáltatást" szöveg,

15. 22. § (2) bekezdésében az "azt folytató hatóság" szövegrész helyébe az "azt folytató nyomozó hatóság, bíróság vagy ügyészség" szöveg,

16. 24. § (1) bekezdésében az "a 16. § a)-d) pontjaiban meghatározott különleges intézkedések" szövegrész helyébe az "a 16. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott óvintézkedések" szöveg,

17. 25. § (2) bekezdésében a "személyes adatai kezelésének megszüntetését" szövegrész helyébe a "személyes adatai zárolását" szöveg

18. 28. § (2) bekezdésében az "az általa a 25. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint nyilvántartott eredeti személyazonosító adatainak felhasználását" szövegrész helyébe az "az általa nyilvántartott eredeti személyazonosító adatainak használatát" szöveg,

19. 30. § (2) bekezdésében a "nyilvántartásban" szövegrész helyébe a "nyilvántartási rendszerben" szöveg,

20. 30. § (3) bekezdésében a "bűnügyi nyilvántartó" szövegrész helyébe a "bűnügyi nyilvántartó szerv" szöveg, a "személyazonosító adatai szerint" szövegrész helyébe a "személyazonosító adatai alapján" szöveg,

21. 32. § (1) bekezdésében a "16. § a)-d) pontjaiban meghatározott különleges óvintézkedések" szövegrész helyébe a "16. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott óvintézkedések" szöveg és a "már biztosítható vagy az érintett - a 24. § (4) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve -ezt kéri" szövegrész helyébe az "a továbbiakban biztosítható vagy az érintett - a (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - ezt kéri" szöveg,

22. 38. § (5) bekezdés c) pontjában az "idejét" szövegrész helyébe az "időpontját" szöveg,

23. 38. § (6) bekezdésében a "(3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "(5) bekezdésében" szöveg és

24. 1. számú mellékletében a "gondnok vagy gyám aláírása" szövegrész helyébe a "vagy ha ügygondnok jár el, az ügygondnok aláírása" szöveg

lép.

146. §

Hatályát veszti a Tvdtv.

1. 1. § 3., 5., 7. és 12. pontja,

2. 2. § (2) bekezdésében az "a hatósággal" szövegrész,

3. 2. § (2) bekezdés d) pontjában az "ezért különleges óvintézkedések (16. §) alkalmazása szükséges" szövegrész,

4. 6. § (2) bekezdésében az "illetve - ha a fenyegetett helyzetben lévő személy kiskorú, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen - a törvényes képviselőt, a gondnokot vagy a gyámot" szövegrész,

5. 8. §-a,

6. 19. § (3) bekezdése,

7. 20. § (1) bekezdésében az ", a védelem folytatása szempontjából" szövegrész,

8. 20. § (2) bekezdésében a "Ha az érintett kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy, a védelem módjára a törvényes képviselője, illetve a gondozója vagy gyámja is javaslatot tehet." szövegrész,

9. 21. § (4) bekezdése,

10. 24. § (3) és (4) bekezdése,

11. 29. § (1) bekezdése,

12. 32. § (1) bekezdésében a "megállapítása szerint" szövegrész,

13. 32. § (2) bekezdés c) pontja,

14. 35. § (3) és (4) bekezdése,

15. 38. § (2) bekezdésében a "konkrét cél megjelölésével" szövegrész és az "a rájuk vonatkozó" szövegrész,

16. 1. számú melléklet II. pont D) alpontjában a "vagy a gyermek állandó felügyeletével megbízott személy" szövegrész

17. 1. számú mellékletében a "kiskorú, valamint" szövegrész és

18. 2. számú melléklet 6. pontja.

54. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

147. §

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11/A. §

Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult."

148. §

Az Etv. 68/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"68/B. §

Ha a bíróság, illetve az ügyész az eljárása során megállapítja, hogy az Ákr. 123. § (1) bekezdés d) és e) pontja alapján a közigazgatási határozat megsemmisítésének van helye, a bíróság a jogerős ügydöntő határozatról, illetve az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló határozatról a közigazgatási határozatot meghozó eljáró hatóságot haladéktalanul tájékoztatja."

149. §

Az Etv.

a) 26. § (10) bekezdésében és 54. § (1) bekezdésében az "ítéletet" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatot" szöveg és

b) 55. § (4) bekezdésében az "ítélet" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat" szöveg

lép.

55. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

150. §

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, feltéve, hogy

a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ezért a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárást felfüggesztette,

b) az elkövetővel szemben tartós, súlyos betegsége, a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége, illetve ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt az eljárást felfüggesztették,

c) a nyomozó hatóság vagy az ügyészség azért szüntette meg az eljárást, mert nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,

d) az ügyészség azért szüntette meg az eljárást, mert a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,

e) a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről szóló megállapodás teljesítésére tekintettel a bűncselekmény elkövetőjével szemben nem indult büntetőeljárás vagy azt megszüntették,

f) az elkövetővel szemben azért szüntették meg a bűncselekmény miatt indult eljárást, mert a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nem volt jelentősége,

g) a bíróság a felmentő ítéletében megállapította, hogy a bűncselekményt nem a vádlott követte el, vagy nem volt bizonyítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el,

h) az elkövető halál, kegyelem, kóros elmeállapot, tevékeny megbánás, a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartás tanúsítása vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának eredményes letelte miatt, vagy a Btk. 25. § e) pontja alapján nem büntethető."

151. §

A Jszbt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság a jogi személy tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott körben egy évtől három évig terjedő időtartamra korlátozhatja; a tartamot években kell meghatározni. A korlátozás kiterjedhet a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására."

152. §

A Jszbt. 9. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd

9. §

(1) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos (a továbbiakban együtt: jogi személy érdekében eljáró ügyvéd) jár el.

(2) Ha a jogi személy nem hatalmaz meg jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor a bíróság, az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet. Ebben az esetben a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.

(3) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogi személy törvényes képviselője adhat.

(4) A terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve védője a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást nem adhat. A terhelt védője nem lehet a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd.

(5) A jogi személy érdekében eljáró ügyvédre - a (6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a védőre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

(6) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd

a) a vádemelés előtt jelen lehet

aa) az általa, illetve a jogi személy törvényes képviselője által indítványozott tanú kihallgatásán, és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen, valamint a szakértő meghallgatásán, a szemlén, a helyszíni kihallgatáson, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, és szembesítésen, ha az a jogi személy üggyel összefüggő kapcsolatának a tisztázására irányul,

ab) a kutatáson, ha azt a jogi személy használatában lévő területen foganatosítják,

b) az eljárás jogi személyt érintő ügyiratait megismerheti,

c) a jogi személyt érintő körben bizonyítékot terjeszthet elő, indítványokat és észrevételeket tehet, és a bírósági eljárásában felszólalhat.

(7) A jogi személy törvényes képviselője a tárgyaláson jelen lehet, valamint gyakorolhatja a (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogokat.

(8) A jogi személy törvényes képviselője személyesen vagy - ha törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő - meghatalmazott képviselője útján is eljárhat."

153. §

A Jszbt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. §

(1) Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a jogi személlyel szemben zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását meghiúsítják. A vádemelés előtt a bíróság jogosult a jogi személlyel szembeni zár alá vétel elrendelésére.

(2) A jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges zár alá vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyészség engedélyezi, hogy a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást folytassák.

(3) A zár alá vételt elrendelő határozatban meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel mekkora összeg biztosítására szolgál.

(4) A (2) bekezdés alapján történő zár alá vételt a bíróság a felszámolási eljárás engedélyezéséről szóló határozatban is elrendelheti. Az ügyészség a határozat meghozatala előtt indítványozza a zár alá vételnek a (2) bekezdés alapján történő elrendelését, ha a felszámolási eljárás folytatásához az engedélyt megadja.

(5) Ha a felszámoló kérelmére a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a vádirat benyújtása előtt az ügyészség a zár alá vétel tárgyának értékesítését engedélyezi, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását fedezni fogja. A zár alá vétel tárgya helyébe a bíróság, illetve az ügyészség által meghatározott összeg lép. A határozatot meg kell küldeni a zár alá vételt foganatosító bírósági végrehajtónak."

154. §

A Jszbt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. §

(1) Ha a feljelentés alapján vagy a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozást kiterjeszti az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. Ha a nyomozás kiterjesztéséről a nyomozó hatóság döntött, erről három munkanapon belül tájékoztatja az ügyészséget.

(2) Ha a nyomozó hatóság az eljárása során megállapítja, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában fennállnak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 2. § szerinti feltételei - az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett - nyolc napon belül értesíti a jogi személyt. Az értesítésben arra is fel kell hívni a jogi személy figyelmét, hogy ha nem hatalmaz meg jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott értesítést követően a döntést hozó nyomozó hatóság vagy ügyészség nyolc napon belül értesíti a jogi személyt és a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet

a) arról, ha azt állapítja meg, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 2. § szerinti feltételei már nem állnak fenn,

b) az eljárás felfüggesztéséről, megszüntetéséről, folytatásáról, illetve ha az eljárás megszüntetése, vagy felfüggesztése mellett, a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, illetve

c) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendeléséről és annak feloldásáról.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott eseményekről értesíteni kell a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal."

155. §

A Jszbt. 13. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"A vádemelés

13. §

(1) Ha a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását - ha e törvény másként nem rendelkezik - a vádiratban indítványozza.

(2) A vádiratnak tartalmaznia kell

a) a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,

b) a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő adatait,

c) a vád tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírását, valamint

d) indítványt arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben - e törvény szerinti - intézkedést alkalmazzon.

(3) Ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, erről értesíti a jogi személyt, a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal."

156. §

A Jszbt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. §

(1) Az ítélet és az ügydöntő végzés

a) rendelkező része

aa) a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,

ab) a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, az erre irányuló indítvány elutasítását, az intézkedés alkalmazásának mellőzését, vagy - ha e törvény másként nem rendelkezik - az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését,

b) indokolása az eljárás tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló tényét és körülményeit

is tartalmazza.

(2) A bíróság az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül értesíti a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal az eljárás befejezéséről, valamint a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésről."

157. §

A Jszbt. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Az eljárás megszüntetése

16. §

(1) A bíróság az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti, ha

a) az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, vagy

b) a jogi személy a vádemelés vagy az ügyészség jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványának előterjesztése után megszűnt.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha azt a vádlottat, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. § (2) bekezdés f), g) vagy h) pontjában meghatározott okból helye van."

158. §

A Jszbt. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16/A. §

Ha a bíróság az eljárást a 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból függesztette fel, az ügyészség indítványára a 3. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja a jogi személlyel szemben."

159. §

A Jszbt. a 16/A. §-t követően a következő alcímmel és 16/B. §-sal egészül ki:

"Az előkészítő ülés

16/B. §

(1) Ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az előkészítő ülésen a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd jelenléte kötelező.

(2) Az előkészítő ülésre szóló idézésben, illetve értesítésben a bíróság arra is figyelmezteti a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet és a törvényes képviselőt, hogy az előkészítő ülésen kifejthetik az álláspontjukat a jogi személyt érintő ügyészségi indítvánnyal kapcsolatban, előadhatják a jogi személyt érintő tényeket és ezek bizonyítékait, illetve bizonyítás lefolytatását és bizonyíték kirekesztését indítványozhatják. A jogi személy törvényes képviselője részére szóló figyelmeztetésnek is ki kell terjednie továbbá a Be. 500. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra.

(3) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő a védőt követően a vádlotthoz és a polgári jogi igény tekintetében a magánfélhez kérdést intézhetnek.

(4) Az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta.

(5) Ha az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része nem intézhető el, akkor a bíróság a vádról - a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően elfogadott bűnösséget beismerő nyilatkozat vonatkozásában a Be. 521. §-ának korlátai között - egységesen, tárgyalás alapján határoz."

160. §

A Jszbt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. §

(1) A bizonyítási eljárás során a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a védőt követően jogosult kérdéseket feltenni.

(2) Ha az ügyész a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés feltételei fennállnak, a vádirati tényállást módosítja és a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza. A bíróság az ügyészi indítványra figyelemmel a tárgyalást elnapolja, és a jogi személyt a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti. Az értesítésnek a 12. § (2) bekezdése szerinti felhívást is tartalmaznia kell.

(3) A (2) bekezdés alapján elnapolt tárgyaláson nem kell ismertetni a tárgyalás korábbi anyagának lényegét, ha azon csak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésre irányuló ügyészi indítványra vesznek fel bizonyítást.

(4) A Be. 520. § (1)-(7) bekezdésének rendelkezéseit a jogi személy törvényes képviselőjének indítványára is megfelelően alkalmazni kell az első olyan tárgyalási határnapot követően, amelyen jelen volt, vagy jelen lehetett.

(5) Az ügyész a perbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt.

(6) A védő perbeszéde után a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd felszólalhat, és a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.

(7) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő a jogorvoslati nyilatkozatot a védő jogorvoslati nyilatkozata után teheti meg."

161. §

A Jszbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. §

(1) Ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság ítéletében

a) a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaz,

b) az indítványt elutasítja,

c) az intézkedés alkalmazását mellőzi, ha az a jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben."

162. §

A Jszbt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. §

(1) A bíróság a jogi személyt - ha vele szemben intézkedést alkalmazott - a felmerült bűnügyi költség azon részének viselésére kötelezi, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárás során a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés szükségességét kellett vizsgálni.

(2) A jogi személyt nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely szükségtelenül merült fel, vagy amelynek viselésére törvény alapján mást kell kötelezni.

(3) Az államot az (1) bekezdés alapján megillető bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés nem engedélyezhető.

(4) Ha a bíróság a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az intézkedés alkalmazását mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti, az állam viseli a bűnügyi költséget.

(5) Ha a bíróság azért szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, mert az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, az állam az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül - jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a jogi személy költségét, továbbá meghatalmazással a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd díját és költségét."

163. §

A Jszbt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. §

(1) Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezésre az ügyészség, valamint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő jogosult, ez utóbbiak csak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés vagy az ítélet indokolása ellen. A jogi személy terhére az ügyészség fellebbezhet.

(2) Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül.

(3) A másodfokú bíróság a (2) bekezdésben meghatározott esetben is felülbírálja a fellebbezéssel nem érintett 2. §-ban meghatározott bűncselekmény és annak vádlottja vonatkozásában a Be. 590. § (5) bekezdésében foglaltakat.

(4) Ha a fellebbezés a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény vádlottját érinti, a másodfokú bíróság hivatalból dönt az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezéséről is.

(5) Nem bírálható felül az ítéletnek a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasító, az intézkedés alkalmazását mellőző, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére vonatkozó rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.

(6) Ha az elsőfokú bíróság ítélete a jogi személyt érintően részben megalapozatlan, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást állapíthat meg, feltéve, hogy a felvett bizonyítás alapján a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasításának, alkalmazott intézkedés mellőzésének, az eljárás jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetésének, vagy intézkedés alkalmazásának van helye.

(7) A másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, vagy ténybeli következtetés alapján a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az intézkedés alkalmazását mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti.

(8) A másodfokú bíróság mellőzi a bizonyítás felvételét olyan tényre nézve, amely a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítását, alkalmazott intézkedés mellőzését, az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését, vagy intézkedés alkalmazását nem befolyásolta.

(9) A másodfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetve az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy az elsőfokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyészség a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul."

164. §

A Jszbt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést."

165. §

A Jszbt. 21/A. §-a és 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"21/A. §

(1) Ha a másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 615. §-a szerint fellebbeztek, a harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezését hivatalból felülbírálja, ha a 2. §-ban meghatározott bűncselekményre vonatkozó rendelkezést is felülbírálja.

(2) A másodfokú bíróság ítéletének kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen akkor van helye fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság

a) olyan jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, akivel szemben az elsőfokú bíróság az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát elutasította, az intézkedés alkalmazását mellőzte, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszüntette,

b) olyan jogi személlyel szemben utasította el az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát, mellőzte az intézkedés alkalmazását, vagy szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, amellyel szemben az elsőfokú bíróság intézkedést alkalmazott,

c) olyan jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, akivel szemben az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmazott rendelkezést.

21/B. §

(1) Ha a másodfokú bíróság az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, a harmadfokú bíróság a jogi személlyel szemben - ha ilyen rendelkezés nem volt - intézkedést, illetve több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti.

(2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét nem ügydöntő végzéssel megszünteti a 21. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a Be. 619. § (3) bekezdése alapján nem küszöbölhető ki a részleges megalapozatlanság és az az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését lényegesen befolyásolta."

166. §

A Jszbt. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetve nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is alkalmazni."

167. §

A Jszbt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Perújításnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 637. § (1) bekezdés d), e) és g) pontjában meghatározott eseteken kívül akkor van helye, ha

a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy

aa) a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzni kell, lényegesen enyhébb intézkedést kell alkalmazni, az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát el kell utasítani, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét meg kell szüntetni, vagy

ab) a jogi személlyel szemben intézkedést, más intézkedést is vagy lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni,

b) a jogi személlyel szemben ugyanazon terhelt cselekményével összefüggésben több ítélet alkalmazott intézkedést,

c) a jogi személy az ügydöntő határozatban nem a bírósági nyilvántartásban szereplő valódi adatokkal szerepel és ez a határozat kijavításával nem orvosolható."

168. §

A Jszbt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. §

(1) Felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 649. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott eseten kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására, annak mellőzésére, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítására vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor.

(2) Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései a felülvizsgálati eljárás során, illetve a megismételt eljárás során hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.

(3) Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen felülvizsgálati indítvány benyújtására az ügyészség - a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazása érdekében hat hónapon belül - valamint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő jogosult.

(4) A Kúria a megtámadott határozat jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a korábban eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, ha

a) az elsőfokú, vagy másodfokú bíróság ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben meghatározott módon hozta,

b) a harmadfokú bíróság az ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta,

c) a (2) bekezdés alapján azon vádlott esetében, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, hatályon kívül helyező rendelkezést hozott.

(5) A Kúria maga is hozhat a törvénynek megfelelő határozatot, ha a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés mellőzésének, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasításának vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetésének van helye.

(6) A (4) bekezdés c) pontja esetén az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha az (5) bekezdés vagy a Be. 662. § (2) bekezdése alapján a Kúria maga hoz a törvénynek megfelelő határozatot.

(7) Nincs helye felülvizsgálatnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen."

169. §

A Jszbt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. §

(1) Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései azonban a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.

(2) A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzheti, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszüntetheti, illetve ilyen határozat meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a Kúria határozata csak a törvénysértést állapíthatja meg.

(4) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti."

170. §

A Jszbt. 25/C. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Eljárás egyezség esetén

25/C. §

(1) A Be. LXV. Fejezete szerinti egyezség megkötésének önmagában nem akadálya, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, de a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés nem képezheti az egyezség tárgyát.

(2) Ha a Be. XCIX. Fejezete szerint folytatott bírósági eljárásban a vádirat előterjesztése után a bíróság azon vádlott vonatkozásában tagadja meg az egyezség jóváhagyását, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványt, akkor a bíróság rendelkezése kiterjed az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részére is.

(3) Ha a bíróság - azon vádlott vonatkozásában, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványt - jóváhagyja az egyezséget, akkor az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, hogy az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta.

(4) Ha az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része az előkészítő ülésen nem intézhető el, a bíróság a vádról - a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően jóváhagyott egyezség vonatkozásában a Be. 736. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott korlátok között - egységesen, tárgyalás alapján határoz."

171. §

A Jszbt. 25/D. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás

25/D. §

(1) Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban is indítványozhatja az intézkedés alkalmazását, feltéve, hogy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megítélése is egyszerű.

(2) A bíróság a büntetővégzésben a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekről is rendelkezhet.

(3) A büntetővégzés rendelkező része a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő felé is megfelelően tartalmazza a Be. 742. és 744. §-ában foglaltakra való figyelmeztetést.

(4) A büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő is kérheti tárgyalás tartását, a jogi személyre vonatkozó rendelkezés vagy e rendelkezés indokolása miatt.

(5) Az előkészítő ülésre és a tárgyalásra a Be. C. Fejezetének rendelkezéseit a (6)-(8) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a büntetővégzésnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság csak ebben a kérdésben határoz.

(7) A bíróság a jogi személy terhére szóló indítvány hiányában akkor alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.

(8) A tárgyaláson hozott ügydöntő határozat ellen a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő is fellebbezhet, a jogi személyre vonatkozó rendelkezés vagy e rendelkezés indokolása miatt."

172. §

A Jszbt. 26/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Eljárás a büntetőeljárás felfüggesztése, megszüntetése esetén

26/A. §

(1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 3. § (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt függeszti fel vagy szünteti meg az eljárást, de a nyomozás során adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség indítványára az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amely az elkövetett bűncselekmény elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ha ez nem állapítható meg, az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amelynek illetékességi területén a jogi személy székhelye található.

(2) Ha a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az eljárást a 2. §-ban meghatározott személlyel szemben folytatott eljárás megszüntetését vagy felfüggesztését követően - szükség szerint - az annak alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítése vonatkozásában kell folytatni.

(3) A döntést hozó ügyészség vagy a nyomozó hatóság legkésőbb a (2) bekezdés szerinti eljárás megszüntetésétől vagy felfüggesztésétől számított nyolc napon belül értesíti a jogi személyt arról, hogy a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye. Az értesítésben arra is fel kell hívni a jogi személy figyelmét, hogy ha nem hatalmaz meg a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet.

(4) A bíróság a jogi személlyel szemben a 3. § (1) bekezdése alapján alkalmazható intézkedésről tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján határoz. A bíróság határozata ügydöntő határozat.

(5) A határozat rendelkező része a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő felé megfelelően tartalmazza a Be. 742. és 744. §-ában foglaltakra való figyelmeztetést.

(6) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyészség, a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és törvényes képviselő a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti.

(7) Az előkészítő ülésre és a tárgyalásra a Be. C. Fejezetét a 25/D. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni."

173. §

A Jszbt.

1. 5. § (3) bekezdésében az "A tevékenység korlátozása" szövegrész helyébe az "A jogi személy tevékenységének korlátozása" szöveg, a "jogerőre emelkedése napján" szövegrész helyébe a "jogerőre emelkedésekor" szöveg,

2. 7. § (2) bekezdésében a "szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.)" szövegrész helyébe a "szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)" szöveg, a "kell alkalmazni" szövegrész helyébe a "kell értelemszerűen alkalmazni" szöveg,

3. 8. §-ában, a 22. § (2) bekezdés c) és d) pontjában az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

4. 14. §-ában az "ügyésznek" szövegrész helyébe az "ügyészségnek" szöveg,

5. 21. § (4) bekezdésében a "c) vagy d) pontja miatt" szövegrész helyébe az "f)-h) pontjában meghatározott okból" szöveg,

6. 22. § (2) bekezdés b) pontjában a "21/B. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "21/B. § (2) és (3) bekezdésében" szöveg,

7. 23. § (3) bekezdésében az "ügyész és a jogi személy képviselője" szövegrész helyébe az "ügyészség, a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő" szöveg,

8. 26. § (6) bekezdésében a "11. § (4) bekezdése alapján zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz" szövegrész helyébe a "11. § (5) bekezdése alapján került sor a zár alá vételre és a zár alá vétel tárgya" szöveg

lép.

174. §

Hatályát veszti a Jszbt.

a) 10. §-a és az azt megelőző alcím,

b) 21. § (5) bekezdése,

c) 25/B. §-a és az azt megelőző alcím,

d) 26. § (4) bekezdése.

56. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

175. §

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 3/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a bírósági eljárásokban, ideértve a peres eljárást kezdeményező irat benyújtását megelőzően megindítható eljárásokat és a nyomozás során végrehajtott eljárási cselekményeket is."

176. §

Az Ektv. 13. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott, a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatáról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. A határozatban foglaltaknak a szolgáltató haladéktalanul köteles eleget tenni."

177. §

Az Ektv. 13. § (14) bekezdés c) pontjában a "megküldi részére a nyomozóhatóság az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos nyomozást elrendelő határozatát" szövegrész helyébe az "értesíti a jogsértéssel kapcsolatos nyomozás elrendeléséről" szöveg lép.

57. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

178. §

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 310. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosával, vezető tisztségviselőjével szemben vagy a természetes személy kérelmezővel szemben a 357. § (3) bekezdése szerinti bűncselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig. A Felügyelet az eljárást ezt követően folytatja."

179. §

A Tpt. 215. § (3) bekezdésében a "jogerős határozata" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozata" szöveg lép.

58. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

180. §

A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény)

a) 2. § 1. pontjában a "Vám- és Pénzügyőrség" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" szöveg;

b) 5. § (2) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

c) 15. § j) pontjában a "távközlési eszköz" szövegrész helyébe az "az elektronikus hírközlési eszköz" szöveg,

d) 16/A. § (3) bekezdésében a "2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX. törvény)" szövegrész helyébe a "2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.)" szöveg,

e) 16/B. § (3) bekezdésében és 16/C. § (1) bekezdésében az "a 2003. évi CXXX. törvény" szövegrész helyébe a "az EUtv." szöveg,

f) 16/B. § (7) bekezdésében a "nyomozást" szövegrész helyébe a "büntetőeljárást" szöveg,

g) 16/F. § (1) bekezdésében a "külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzési szerve (a továbbiakban: vagyonvisszaszerzési szerv)" szöveg,

h) 16/F. § (2) bekezdésében, valamint 16/G. § (1) és (2) bekezdésében a "külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság" szövegrész helyébe a "vagyonvisszaszerzési szerv" szöveg,

i) 31. § (1) bekezdés b) pontjában az "előzetes letartóztatásból" szövegrész helyébe a "letartóztatásból" szöveg,

j) 36. § (2) bekezdésében az "a távközlési hálózaton és távközlő eszközökkel" szövegrész helyébe az "az elektronikus hírközlési eszközön vagy az információs rendszeren" szöveg,

k) 39. § (2) bekezdésében az "előzetes letartóztatásban" szövegrész helyébe a "letartóztatásban" szöveg és

l) 52. § (1) bekezdésében az "a 2003. évi CXXX. törvénnyel" szövegrész helyébe az "az EUtv.-nyel" szöveg

lép.

181. §

Hatályát veszti a 2002. évi LIV. törvény

a) 8. § (1) bekezdés k) pontja,

b) 39. §-t megelőző alcíme és

c) 39-42. §-a.

59. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása

182. §

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 8. § (8) bekezdésében az "ítéletével" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatával" szöveg lép.

60. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

183. §

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel egy háztartásban élő személy jövedelmét is - kivéve, ha ellenérdekű személy a féllel fennálló jogvitában vagy közigazgatási hatósági eljárásban -, és ezt az összeget kell elosztani a háztartásban élő személyek számával. A háztartáshoz azt a személyt is hozzá kell számítani, akinek az eltartásáról a fél köteles gondoskodni."

184. §

A Jst. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. §

(1) Az állam a büntetőeljárásban jogi segítségnyújtás keretében a 18. §-ban és a 19. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a következő támogatásokat nyújtja:

a) a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek (a továbbiakban: pártfogó ügyvédi díj) állam általi előlegezése és jogszabályban meghatározott esetben viselése,

b) a terhelt részére a kirendelt védő díjának és költségeinek állam általi előlegezése és viselése (e Fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt: költségkedvezmény).

(2) Az (1) bekezdésben foglalt költségkedvezmény tartalmát a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) határozza meg."

185. §

A Jst. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. §

A természetes személy sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, vagyoni érdekelt, egyéb érdekelt és a terhelt részére a költségkedvezmény az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén az állampolgárságra tekintet nélkül engedélyezhető."

186. §

A Jst. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fél az e törvényben meghatározott támogatások iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálathoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével nyújtja be."

187. §

A Jst. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a felülvizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a támogatás feltételei nem állnak fenn, illetve a fél a kitűzött határidőre nem nyilatkozik, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat, a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást határozattal megvonja."

188. §

A Jst. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63. §

(1) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott költségkedvezmény engedélyezésére és igénybevételére a IV. Fejezetben foglalt szabályokat az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet a büntetőeljárásban - ha a Be. másként nem rendelkezik - legkésőbb a bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A költségkedvezmény hatálya a kérelem előterjesztésétől a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tart, és kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.

(3) A kérelemben foglaltak ellenőrzése során a félen kívül a büntetőeljárásban részt vevő más személy meghallgatására nem kerül sor.

(4) Bíróság elé állítás esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat az igazolásokra vonatkozó követelmények mellőzésével dönt a kérelemről, ha az ügy összes körülménye alapján a rászorultság valószínűsíthető.

(5) A költségkedvezményt engedélyező határozatnak a 41. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell a következőket is:

a) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy számát, a terhelt nevét, a bűncselekmény leírását);

b) a költségkedvezmény formáját (pártfogó ügyvédi képviselet, kirendelt védő);

c) a támogatás hatályát.

(6) A költségkedvezményt engedélyező határozatról a jogi segítségnyújtó szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a büntetőeljárást folytató bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot.

(7) A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig áll fenn, ezt követően a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles öt napon belül bejelenteni a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.

(8) A jogi segítségnyújtó szolgálat a költségkedvezmény feltételeinek fennállását felülvizsgálja

a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig évente, illetve

b) a költségkedvezmény hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra nézve, hogy annak feltételei már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.

(9) A jogi segítségnyújtó szolgálat a költségkedvezmény végleges vagy jogerős megvonásáról haladéktalanul értesíti a büntetőeljárást folytató bíróságot, ügyészséget, nyomozó hatóságot és a pártfogó ügyvédet.

(10) A támogatás nyilvántartása a 34. §-ban foglaltakon túl a következő adatokat is tartalmazza:

a) a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezése, a büntetőeljárás ügyszáma, a felek neve és a bűncselekmény, amely miatt a büntetőeljárás folyik,

b) a fél helyett előlegezett pártfogó ügyvédi díj, illetve a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének (a továbbiakban: eljárási előleg) összege,

c) a visszatérítésre köteles terhelt adatai (név, anyja neve, születési hely és idő, lakóhely; szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartást vezető szerv, nyilvántartási szám),

d) a fél helyett előlegezett és viselt kirendelt védői díj és költség összege."

189. §

(1) A Jst. 63/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségkedvezmény engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd kérelmére, ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, a pártfogó ügyvéd részére eljárási előleget állapít meg."

(2) A Jst. 63/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követő 6 hónapon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. Ha a büntetőeljárásban több pártfogó ügyvéd járt el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására a díjának megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő."

190. §

A Jst. 89. §-a a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

"f) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelv;

g) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

191. §

A Jst.

1. 5. § (2) bekezdés a) pontjában a "közös" szövegrész helyébe az "egy" szöveg,

2. 5. § (2) bekezdés b) pontjában a "meg, vagy" szövegrész helyébe a "meg," szöveg,

3. 7. § (2) bekezdésében a "közös háztartásban" szövegrész helyébe a "háztartásban" szöveg,

4. 18. §-át megelőző alcímében a "támogatás igénybevételének" szövegrész helyébe a "költségkedvezmény engedélyezésének" szöveg,

5. 19. § (1) bekezdésében a "támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló" szövegrész helyébe a "költségkedvezményre a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és a terhelt" szöveg,

6. 19. § (2) bekezdésében az "a támogatás" szövegrész helyébe a "költségkedvezmény" szöveg,

7. 24. §-ában az "adataiban" szövegrész helyébe az "adatokban" szöveg,

8. 34. § a) pontjában az "időpontját" szövegrész helyébe a "helyét és idejét" szöveg,

9. 35. § (2) bekezdésében a "megkeresésre" szövegrész helyébe a "megkeresésre vagy adatkérésre" szöveg és az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

10. 38. § (2) bekezdésében a "támogatást" szövegrész helyébe a "támogatás összegét" szöveg,

11. 63/A. § (2), (4) és (6) bekezdésében az "a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének" szövegrész helyébe az "az eljárási előleg" szöveg,

12. 63/A. § (2) bekezdésében az "értesítést" szövegrész helyébe a "tájékoztatást" szöveg az "a sértett képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el" szövegrész helyébe a "több pártfogó ügyvéd járt el" szöveg és az "a pártfogó ügyvédi díja eljárási előlegének" szövegrész helyébe az "az eljárási előleg" szöveg,

13. 63/A. § (3) bekezdésében az "A pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének" szövegrész helyébe az "Az eljárási előleg" szöveg,

14. 63/A. § (4) bekezdésében az "A pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegéről" szövegrész helyébe az "Az eljárási előleg megállapításáról" szöveg,

15. 63/A. § (6) bekezdésében a "döntésében" szövegrész helyébe a "határozatában" szöveg és az "a díj" szövegrész helyébe az "a pártfogó ügyvédi díj" szöveg és

16. 68. § (2) bekezdésében a "sértett" szövegrész helyébe a "sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló és a magánfél" szöveg és a "Be. 58. § (3) bekezdésében meghatározott" szövegrész helyébe a "Be. 61. § (3) bekezdés e) pontja szerinti" szöveg

lép.

192. §

Hatályát veszti a Jst.

a) 20. §-a és

b) 68. § (2) bekezdésében a "polgári eljárásban" szövegrész.

61. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

193. §

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 92. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg. Az így kapott adat csak a megjelölt célra használható fel."

194. §

Az Eht.

a) 92. §-át megelőző alcímében, 92. § (3) bekezdésében, valamint a 188. § 64. és 105. pontjában a "titkos adatszerzés" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazása" szöveg,

b) 92. § (1) bekezdésében a "titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására törvényben feljogosított" szöveg és a "titkos adatszerzést" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazását" szöveg,

c) 92. § (2) bekezdésében a "titkos adatszerzés eszközei és módszerei" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök" szöveg,

d) 92. § (4) bekezdésében a "titkos adatszerzéssel" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazásával" szöveg és az "a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeit" szövegrész helyébe az "a titkos információgyűjtéshez, illetve a leplezett eszközök alkalmazásához szükséges eszközöket" szöveg,

e) 92. § (6) bekezdésében a "titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított" szöveg és a "titkos információgyűjtésre felhatalmazott" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására feljogosított" szöveg,

f) 155. § (6) bekezdésében a "megkeresésekről" szövegrész helyébe a "megkeresésekről vagy adatkérésről" szöveg,

g) 156. § (16) bekezdésében, 157. § (10) bekezdésében és 159/A. § (1) bekezdésében a "nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság" szövegrész helyébe a "bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg,

h) 156. § (16) bekezdésében a "kérelmükre" szövegrész helyébe a "kérelemre" szöveg,

i) 159/B. § (1) bekezdésében az "a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 158/D. § (5) bekezdése és 596/A. § (6) bekezdése" szövegrész helyébe az "a büntetőeljárásról szóló törvény" szöveg,

j) 159/B. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

k) 182. § (1) bekezdés c) pontjában a "titkos információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel felhatalmazott" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására feljogosított" szöveg,

l) 188. § 64. pontjában a "titkos adatszerzés" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazása" szöveg és

m) 188. § 105. pontjában a "külön törvényben felhatalmazott" szövegrész helyébe a "jogosult" szöveg

lép.

195. §

Hatályát veszti az Eht. 155. § (7) bekezdése.

62. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

196. §

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 25. § (7) bekezdésében a "Bíróság vagy más hatóság megkeresésére" szövegrész helyébe a "Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére" szöveg és az "a megkeresésre" szövegrész helyébe az "a megkeresésre vagy adatkérésre" szöveg lép.

63. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

197. §

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 59. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(10) Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás -ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll. A jogosult a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha vele szemben büntetőeljárás indult.

(11) Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és nem következett be a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a jogosult érdemtelenné vált, a (10) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra."

198. §

Az Stv. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A sportpolitikáért felelős miniszter törli a járadékra jogosultnak az 59. § (10) bekezdése alapján megismert személyes adatait, ha a jogosulttal szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és a jogosult nem vált érdemtelenné. A járadék továbbfolyósításáról szóló döntésben a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését kell feltüntetni."

199. §

Az Stv. 62. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a "Nemzet Sportolója" címet elnyert személynek, aki szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll. A járadékra jogosult a megalapozott gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek, ha vele szemben büntetőeljárás indult.

(6) Ha a "Nemzet Sportolója" címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és nem következett be az 59. § (8) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok, a sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc napon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot."

200. §

Az Stv. 72/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a (4) bekezdés szerinti személyes adatot megkeresésre vagy adatkérésre a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a szabálysértési hatóság részére büntető- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet."

201. §

Az Stv.

a) 59. § (9) bekezdésében a "jogerős határozatának" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozatának" szöveg,

b) 62. § (4) bekezdésében a "jogerős határozatának" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozatának" szöveg és az "ítéletének" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatának" szöveg és

c) 74. § (5) bekezdésében az "a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a bíróság" szövegrész helyébe az "a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság" szöveg

lép.

64. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

202. §

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 28. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A nyilvántartásban egyértelműen szerepeltetni kell, ha a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet ellen a Hivatal a közvetett támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal összefüggésben a 19/I. § (1) bekezdése szerinti bejelentést, illetve feljelentést tesz. Ez esetben a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet nyilvántartásba vételéből eredő jogosultságai és kötelezettségei szünetelnek a bíróság eljárást megszüntető jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság eljárást megszüntető és további jogorvoslattal nem támadható határozatának benyújtásáig."

203. §

Az Mktv. 19/I. § (1) bekezdésében a "végleges" szövegrész helyébe a "jogerős vagy végleges" szöveg lép.

65. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

204. §

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.)

a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában az "ügyészség és a nyomozó hatóságok" szövegrész helyébe az "ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg,

b) 18/D. § (1) bekezdés c) pontjában a "jogerős ítélet" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozat" szöveg,

c) 18/D. § (2) bekezdés c) pontjában a "hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig." szövegrész helyébe a "hatálya alatt áll." szöveg

lép.

205. §

Hatályát veszti az Ftv.

a) 3/A. § (2) bekezdés c) pontjában az "elkövetésének megalapozott gyanúja" szövegrész és az "a büntetőeljárás jogerős befejezéséig," szövegrész, valamint

b) 18/D. § (2) bekezdés c) pontjában az "elkövetésének megalapozott gyanúja" szövegrész.

66. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása

206. §

Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/C. § (2) bekezdésében a "megkeresése" szövegrész helyébe a "megkeresése vagy adatkérése" szöveg lép.

67. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása

207. §

A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 14/A. § (7) bekezdésében a "Bíróság vagy más hatóság megkeresésére" szövegrész helyébe a "Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére" szöveg és a "megkeresésre" szövegrész helyébe a "megkeresésre vagy adatkérésre" szöveg lép.

68. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

208. §

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 45. § (4) bekezdés d) pontjában a "nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak" szövegrész helyébe a "bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak" szöveg lép.

69. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

209. §

A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.)

a) 5. § (2) bekezdés c) pontjában a "büntetőeljárás alatt áll" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás hatálya alatt áll" szöveg és

b) 7/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "nyomozó hatóságok" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság" szöveg

lép.

210. §

Hatályát veszti a Httv. 5. § (2) bekezdés c) pontjában az "elkövetésének megalapozott gyanúja" szövegrész és az "a büntetőeljárás jogerős befejezéséig," szövegrész.

70. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

211. §

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 6. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet:)

"c) aki kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll."

212. §

(1) Az Szvmt. 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az igazolványt)

"c) a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig bevonja, ha kiadásának a 6. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltétele már nem áll fenn."

(2) Az Szvmt. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, ha az igazolvány kiadásának a 6. § (2) bekezdése, vagy a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltétele fennáll."

213. §

Az Szvmt. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított nyolc napon belül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységének gyakorlását a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szemben kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul."

214. §

Az Szvmt.

a) 5. § (4) bekezdés c) pontjában és 5/A. § (5) bekezdés c) pontjában a "jogerős ítélet" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozat" szöveg,

b) 9. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában a "nyomozóhatósági" szövegrész helyébe a "nyomozó hatósági" szöveg,

c) 31. § (6) bekezdésében a "Bíróság vagy más hatóság megkeresésére" szövegrész helyébe a "Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére" szöveg, és a "megkeresésre" szövegrész helyébe a "megkeresésre vagy adatkérésre" szöveg és

d) 32. § (4) bekezdésében a "megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak" szövegrész helyébe a "megkeresés vagy adatkérés alapján a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak" szöveg

lép.

71. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

215. §

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A feljelentést, illetve a feljelentés megtételét igazoló iratot, a 11. § szerinti igazolást, az 1. § (3) bekezdésében meghatározott okból a feljelentést elutasító vagy az eljárást megszüntető határozatot, továbbá az ügydöntő határozatot vagy ezek másolatát az áldozat a kérelemhez csatolhatja, ha azzal rendelkezik."

216. §

(1) Az Ást. 11. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság a támogatás igénybevételéhez igazolást állít ki az áldozat vagy az áldozatsegítő szolgálat kérelme alapján. Az igazolás tartalmazza)

"c) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezése, ügyszám, vádemelés megtörténte, feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása, a kérelmező eljárásjogi helyzete, az ügyben volt-e/van-e folyamatban közvetítői eljárás)."

(2) Az Ást. 11. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazolás hatályát veszti, ha)

"a) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indított büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a feljelentést bűncselekmény vagy bűncselekmény gyanújának hiánya miatt elutasítja, vagy a bíróság eljárást megszüntető jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hoz, vagy"

(3) Az Ást. 11. § (5a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza]

"a) a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését, határozatának számát, keltét, a bíróság határozata jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját, illetve az ügyészségi, nyomozó hatósági határozat esetén azt a napot, amelyet követően az további jogorvoslattal nem támadható,"

(4) Az Ást. 11. § (5a) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza

a büntetőeljárásra vonatkozó adatok közül]

"cb) az eljárás megszüntetése esetén a megszüntetés indokát a törvényhely pontos megjelölésével,

cc) ügydöntő határozat esetén a bűncselekménynek a Be. 561. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megjelölését, felmentő ítélet esetén továbbá azt, ha a vádlott kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte,"

217. §

Az Ást. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha)

"a) az e törvény szerinti támogatás iránti kérelmet az áldozat bűncselekmény áldozataként nyújtotta be és az eljáró bíróság jogerős ügydöntő határozatában vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatában megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény,"

218. §

Az Ást. 33. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az áldozat 8 napon belül köteles bejelenteni, ha)

"a) a 8. § c)-e) és h) pontja szerinti kizáró okok valamelyikét bíróság jogerős ügydöntő határozata vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata megállapítja,"

219. §

Az Ást.

a) 4. § (8) bekezdésében az "1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 171. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 376. § (2)-(3) bekezdésében" szöveg,

b) 8. § c) és h) pontjában a "jogerős határozatában" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozatában" szöveg,

c) 8. § e) pontjában a "jogerősen" szövegrész helyébe a "véglegessé vált vagy további jogorvoslattal nem támadható határozatban" szöveg,

d) 11. § (1) bekezdésében a "büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság" szöveg,

e) 11. § (1a) bekezdésében az "a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság" szövegrész helyébe az "az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság" szöveg,

f) 11. § (3) bekezdésében az "A nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság" szövegrész helyébe az "A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság" szöveg,

g) 11. § (5) bekezdésében a "nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság" szövegrész helyébe a "bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság" szöveg,

h) 11. § (5a) bekezdés c) pont cd) alpontjában a "büntetőeljárasban" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban" szöveg,

i) 13. § (1) bekezdés d) pontjában a "nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság" szöveg,

j) 16. § (4) bekezdésében a "megkeresésre" szövegrész helyébe a "megkeresésre vagy adatkérésre" szöveg és az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

k) 43. § (1) bekezdésében az "a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal" szövegrész helyébe az "a bírósággal, az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal" szöveg és

l) 43. § (3) bekezdésében az "a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság" szövegrész helyébe az "a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság" szöveg

lép.

220. §

Hatályát veszti az Ást.

a) 1. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "a nyomozás megszüntetésére," szövegrész és

b) 11. § (5a) bekezdés c) pont ca) alpontja.

72. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

221. §

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

a) 82. § (7) bekezdésében az "a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak," szövegrész helyébe az "a rendőrségnek, a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az előkészítő eljárást folytató szervnek és" szöveg és

b) 84/Q. § (2) bekezdésében az "a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak" szövegrész helyébe az "a rendőrségnek, a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak és az előkészítő eljárást folytató szervnek" szöveg

lép.

73. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

222. §

A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény

a) 5/B. § (3) bekezdésében az "egymást megkereshetik" szövegrész helyébe az "egymást megkereshetik, illetve egymástól adatszolgáltatást kérhetnek" szöveg,

b) 11/B. § (3) bekezdésében az "a nyomozó hatóság kérésére át kell adni" szövegrész helyébe az "a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megismerheti" szöveg,

c) 12. § (3) bekezdésében a "nyomozó hatóság" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság" szöveg és

d) 12. § (4) bekezdés a) pontjában a "nyomozó vagy más hatóság" szövegrész helyébe a "bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más hatóság" szöveg és az "e hatóság" szövegrész helyébe az "e szerv vagy hatóság" szöveg

lép.

74. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

223. §

(1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 26. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:)

"k) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye,

ka) annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az intézkedés alkalmazásának feltételei,

kb) a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,

kc) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,

kd) ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor ennek tényét,

ke) az eljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint

kf) a ka)-ke) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját."

(2) A Ctv. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A céggel szemben, vagy a cég tagja vagyoni részesedése vonatkozásában a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel feloldását a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság közli elektronikus úton a cégbírósággal."

224. §

A Ctv. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának meghozataláig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető."

225. §

A Ctv.

a) 15. § (3) bekezdésében a "nyomozó hatóság" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg,

b) 26. § (1) bekezdés d) pontjában az "a határozat" szövegrész helyébe az "az ítélet" szöveg,

c) 26. § (1) bekezdés j) pontjában a "megszüntetését" szövegrész helyébe a "feloldását" szöveg,

d) 26. § (4) bekezdésében az "ügyész" szövegrészek helyébe az "ügyészség" szöveg,

e) 57. § (5) bekezdésében és 95. § (2) bekezdésében a "bíróság vagy ügyész" szövegrész helyébe a "bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság" szöveg és

f) 116. § (2) bekezdésében a "bíróság vagy az ügyész" szövegrész helyébe a "bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság" szöveg

lép.

226. §

Hatályát veszti a Ctv. 14. § (3) bekezdése.

75. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

227. §

(1) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, szabálysértési eljárás esetén az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárás esetén a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A 3 hónapos határidőt a területi szervezet etikai bizottságának a határozatról való tudomásszerzésétől kell számítani."

(2) Az Ekt. 22. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve a további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát az (5) bekezdés szerint a határozathozatalt követő 30 napon belül küldi meg az illetékes kamarai szervnek."

228. §

Az Ekt. 25/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az etikai bizottság a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetés alkalmazásáról döntött, azonban a kizárás alapjául szolgáló magatartás miatt büntetőeljárás is folyamatban van, a döntés határozatba foglalására nem kerül sor, hanem az etikai eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig fel kell függeszteni. A folyamatban lévő büntetőeljárás egyéb etikai szankció kiszabásának lehetőségét nem érinti."

229. §

Az Ekt.

a) 17. § (1) bekezdés b) pontjában az "ítélettel" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozattal" szöveg,

b) 22. § (5) bekezdésében a "jogerőre emelkedést követő" szövegrész helyébe a "jogerőre emelkedést vagy a véglegessé válást követő" szöveg,

c) 25/A. § (3) bekezdésében a "bírósági döntés" szövegrész helyébe a "bíróság ügydöntő határozatának" szöveg és

d) 25/A. § (4) bekezdésében a "döntésében" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatában" szöveg

lép.

76. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

230. §

A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. §

Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) alapján az ügyészség a büntetőeljárást közvetítői eljárás céljából felfüggesztette."

231. §

A Bktv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. §

(1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságtól, illetve ügyésztől független közvetítő bevonásával - a sértett és a gyanúsított közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre.

(2) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között megállapodás jöjjön létre."

232. §

A Bktv. 3. és 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3. §

(1) A közvetítői eljárást a büntetőügyben eljáró ügyészség székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.

(2) Ha a büntetőeljárás vagy a közvetítői eljárás adatai ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti az e törvényben előírt feladatokat.

(3) A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.

(4) A közvetítő jogosult és köteles mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának ellátásához szükségesek, e célból

a) az eljárás ügyiratait - a törvényben meghatározott kivételekkel - megismerheti,

b) a gyanúsítottól és a sértettől felvilágosítást kérhet,

c) az ügyészségtől újabb ügyiratokat és felvilágosítást kérhet.

(5) Az ügyészség a büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről rendelkező határozat (a továbbiakban: felfüggesztő határozat) kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben és időtartamban - az ügyiratokat. A büntetőeljárásban részt vevő személynek a Be. 99. §-a alapján zártan kezelt személyes adatait a közvetítő a feladatának teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékben ismerheti meg.

(6) A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

(7) A közvetítő biztosítja, hogy az általa megismert, zártan kezelt személyes adat az eljárás egyéb adataiból csak az érintett beleegyezésével váljon megismerhetővé.

4. §

(1) Közvetítőként nem járhat el,

a) aki a büntetőeljárásban gyanúsítottként, védőként, továbbá sértettként, feljelentőként vagy ezek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezeknek a Btk. 459. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),

b) aki a büntetőeljárásban bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási tevékenységet ellátó állományának tagjaként járt el, valamint ezek hozzátartozója,

c) aki a büntetőeljárásban tanúként, a tanú segítőjeként, szakértőként, illetve szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,

d) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a gyanúsított vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, kivéve a felfüggesztő határozat meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt,

e) az az ügyvéd, aki a gyanúsított vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár,

f) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.

(3) A kizárási okot az ügyészség, a sértett és a gyanúsított is bejelentheti és indítványozhatja a közvetítő kizárását.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt személy az (1) bekezdés f) pontjában szabályozott kizárási okot a meghallgatás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a meghallgatás megkezdése után szerzett tudomást, és azt három napon belül bejelenti."

233. §

A Bktv. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a közvetítő kizárásáról, és szükség esetén új közvetítő kijelöléséről a tudomásszerzést követően három napon belül határoz.

(2) A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadása ellen a sértett és a gyanúsított az ügyészséghez panasszal élhet."

234. §

A Bktv. 5/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a közvetítői eljárásban ügyvéd vett részt közvetítőként,)

"b) a büntetőeljárás további menetében, különösen a büntetőeljárás felfüggesztésének meghosszabbítása vagy ismételt felfüggesztése, a polgári jogi igény érvényesítése, illetve egyéb, a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, valamint a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében büntetőeljáráson kívül indított eljárás során egyik fél érdekében, képviseletében sem járhat el."

235. §

A Bktv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. §

A közvetítői eljárás a felfüggesztő határozattal indul meg."

236. §

A Bktv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. §

(1) A közvetítői eljárás csak a sértett és a gyanúsított önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a gyanúsított egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.

(2) A sértett és a gyanúsított Be. 59. § (1) bekezdés a), c), e)-h) és m) pontjában meghatározott segítője, valamint a védő a közvetítői eljárásban részt vehet.

(3) A sértett meghatalmazott képviselője, valamint a gyanúsított védője a közvetítői eljárásban jogi képviselőként vesz részt. A büntetőügyben a képviseletre adott meghatalmazás - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.

(4) A közvetítői eljárásban a sértett és a terhelt törvényes képviselőjének részvétele kötelező. A terhelt törvényes képviselője jogait a polgári jog szabályai szerint gyakorolja. A cselekvőképtelen sértett a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett a közvetítői eljárásban részt vehet, de jognyilatkozat tételére, valamint a sértett és a törvényes képviselő közötti érdekellentétre a polgári jog szabályai irányadóak.

(5) Ha a sértett nem természetes személy, helyette törvényes vagy meghatalmazott képviselője jár el abban az esetben is, ha e törvény szerint a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás megkötése a sértett személyes jelenlétében folytatható le.

(6) A törvényes képviselő, és a jogi képviselő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a sértett, illetve a gyanúsított e törvény szerinti jogait gyakorolja.

(7) A sértett és a gyanúsított indítványozhatja, hogy a (2)-(4) bekezdésben írt személyek közül az általa megnevezett legfeljebb két-két személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és érdekében a közvetítő által meghatározott rendben felszólalhasson. A közvetítő az indítvány teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A közvetítő döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(8) Ha a büntetőeljárás vagy a közvetítői eljárás adatai indokolják, a közvetítő bevonhat a közvetítői eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét elősegítheti."

237. §

A Bktv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács igénybevételére a Be. rendelkezései az irányadók azzal, hogy a közvetítő rendbírság kiszabására nem jogosult."

238. §

A Bktv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az első közvetítői megbeszélésre történő értesítésben a sértettet és a gyanúsítottat röviden tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről. A közvetítői megbeszélésről a törvényes képviselőt, illetve a jogi képviselőt is értesíteni kell."

239. §

A Bktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. §

(1) Ha a sértett vagy a gyanúsított a szabályszerűen kézbesített értesítés ellenére nem jelenik meg, a közvetítő - szükség esetén az értesített személy megkeresésével - tisztázza a távolmaradás körülményeit, továbbá azt, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásának - a hozzájárulás visszavonása miatt - nincs-e akadálya. Ha a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs akadálya, a közvetítő a megbeszélésre újabb időpontot tűz ki.

(2) Ha a sértett vagy a gyanúsított az (1) bekezdés esetét követően kitűzött közvetítői megbeszélésen ismételten nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.

(3) Az értesítésre, a kézbesítésre és az igazolásra a Be. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy két hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni és hirdetményi kézbesítés nem alkalmazható.

(4) Az igazolási kérelemről a közvetítő határoz. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása ellen a kérelem előterjesztője és képviselője az ügyészséghez panasszal élhet."

240. §

A Bktv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. §

(1) A közvetítői megbeszélés a sértett és a gyanúsított egyidejű személyes jelenlétével folytatható le.

(2) A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megállapítja a sértett, a gyanúsított és az egyéb jelenlevők személyazonosságát, majd megkérdezi őket, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, a jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt megmagyarázza. A közvetítő hivatalból vizsgálja a jelenlevő segítők eljárási jogosultságát.

(3) A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a gyanúsítottat a szükséges részletességgel meghallgatja. A sértett és a gyanúsított az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.

(4) A megbeszélésre a sértett és a gyanúsított egyidejű személyes jelenlétével, de egymás távollétében kerül sor, ha eltérő tartózkodási helyük miatt indokolt. Ebben az esetben a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője megkereséssel élhet a tartózkodási hely szerint illetékes más megye pártfogó felügyelői szolgálatához a megbeszélés lefolytatása érdekében.

(5) A közvetítő meghallgatja a korlátozottan cselekvőképes sértettet, és a gyanúsított a nyilatkozatát ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi. A sértett meghallgatásánál a törvényes képviselőnek jelen kell lennie. E rendelkezés nem érinti a sértett 7. § (4) bekezdésében meghatározott jogait.

(6) A megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen meg kell jelennie

a) a gyanúsítottnak,

b) a sértettnek,

c) a gyanúsított törvényes képviselőjének,

d) a korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselőjének."

241. §

A Bktv. 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A feljegyzésben fel kell tüntetni

a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát és a gyanúsított nevét,

b) az ügyészség megnevezését és ügyszámát,

c) a közvetítői megbeszélés helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját,

d) az eljáró közvetítő, a sértett, a gyanúsított, a segítők, illetve a közvetítői megbeszélésen részt vett más személyek nevét.

(3) A feljegyzésben röviden ismertetni kell az eljárás menetét akként, hogy a feljegyzés alapján azt is meg lehessen állapítani, hogy az eljárási szabályokat megtartották-e."

242. §

(1) A Bktv. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy)

"a) a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két éven belül egy összegben, illetve meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg, vagy más módon nyújt jóvátételt,"

(2) A Bktv. 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A megállapodásban vállalt kötelezettségek más jogait és jogos érdekeit nem sérthetik, a kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.

(4) A közvetítő a sértett és gyanúsított között létrejött - az (1)-(3) bekezdésben írtaknak megfelelő -megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett és a gyanúsított is aláír. A közvetítő az okiratot haladéktalanul kézbesíti a sértettnek, a gyanúsítottnak, és az ügyészségnek. A megállapodásról kiállított okirat közokirat."

243. §

A Bktv. 14. §-át követően a következő alcímmel és 14/A. §-sal egészül ki:

"A megállapodás felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése

14/A. §

Ha az ügyészség hatályon kívül helyezi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást, a közvetítő a már teljesített kötelezettségekre is figyelemmel, a szükséges terjedelemben ismét lefolytatja a közvetítői eljárást."

244. §

A Bktv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. §

(1) A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor

a) a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek a megállapodásban jóváhagyott módon megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit a megállapodásban jóváhagyott módon jóvátette,

b) a közvetítő igazolt módon tudomást szerez arról, hogy a gyanúsított a megállapodásban foglaltakat nem teljesítette,

c) a sértett vagy a gyanúsított részére küldött értesítés kézbesítésének abból eredő eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik,

d) a sértett vagy a gyanúsított haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,

e) a sértett vagy a gyanúsított kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,

f) a sértett vagy a gyanúsított a hozzájárulását visszavonta, vagy távolmaradását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,

g) a gyanúsított nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 412. § (2) bekezdés a), b) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában írt feltételek nem állnak fenn,

h) az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.

(2) A megállapodás teljesítését a közvetítő ellenőrzi.

(3) Ha a gyanúsított a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítését megkezdte, de a közvetítői eljárás a büntetőeljárás felfüggesztésének eredeti tartama alatt nem fejezhető be, a közvetítő tájékoztatja az ügyészséget a befejezés várható idejéről."

245. §

A Bktv. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld az ügyészségnek, és ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet és a gyanúsítottat.

(2) A jelentés tartalmazza

a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát, a gyanúsított és a sértett nevét,

b) az ügyészség megnevezését és ügyszámát,

c) a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,

d) a közvetítői eljárás eredményét és

e) a közvetítő nevét."

246. §

A Bktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. §

(1) A közvetítői eljárás során felmerült költség (e § alkalmazásában a továbbiakban: költség) nem bűnügyi költség.

(2) Az állam előlegezi

a) a sértett és a törvényes képviselője indítványára a megjelenésükkel felmerült költséget,

b) a kirendelt védő költségét,

c) azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a sértett, a gyanúsított vagy a törvényes képviselő hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos, más okból nem képes kommunikálni vagy abban súlyos fokban korlátozott, illetve a magyar nyelvet nem ismeri vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta.

(3) A költséget a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a gyanúsított viseli.

(4) A sértett viseli azt a költséget, amiről a sértett és a gyanúsított ekként állapodott meg.

(5) Az állam viseli

a) a kirendelt védő költségét, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a gyanúsított részére a büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése előtt költségkedvezményt engedélyezett, és

b) azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a gyanúsított hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos, másokból nem képes kommunikálni vagy abban súlyos fokban korlátozott, illetve a magyar nyelvet nem ismeri vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta."

247. §

A Bktv. a következő 18. §-sal egészül ki:

"18. §

A közvetítő megállapítja azt a költséget, amelynek megfizetésére a közvetítői eljárás befejezéséig nem került sor, és a költség végrehajtása iránt intézkedik."

248. §

A Bktv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. §

Ez a törvény a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és a tanács irányelv 12., 16. és 18. cikkének való megfelelést szolgálja."

249. §

A Bktv.

1. 8. § (4) bekezdésében az "ügyész vagy a bíróság" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg, valamint az "ügyészt, illetőleg a bíróságot" szövegrész helyébe az "ügyészséget" szöveg,

2. 9. § (1) bekezdésében a "6. § szerinti határozatnak" szövegrész helyébe a "felfüggesztő határozatnak" szöveg,

3. 9. § (4) bekezdésében az "ügyészhez, illetve a bírósághoz" szövegrész helyébe az "ügyészséghez" szöveg,

4. 10/A. § (4) bekezdésében a "Be. 74/N. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe a "Be. 161. § (5) bekezdése" szöveg,

5. 10/A. § (5) bekezdésében a "Be. 74/O. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "Be. 162. § (1) bekezdése" szöveg,

6. 14. § (1) bekezdésében az "A közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás" szövegrész helyébe az "Az írásba foglalt megállapodás" szöveg,

7. 14. § (3) bekezdésében az "Az e törvény szerinti közvetítői eljárás" szövegrész helyébe az "A közvetítői eljárás" szöveg és

8. 14. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az "az e törvény szerinti közvetítői eljárásban" szövegrész helyébe az "a közvetítői eljárásban" szöveg

lép.

250. §

Hatályát veszti a Bktv.

a) 8. § (1) és (2) bekezdése,

b) 13. § (5) bekezdésében a "közvetítés eredményeként létrejött" szövegrész,

c) 14. § (2) bekezdésében a "közvetítői eljárásban létrejött" szövegrész.

77. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

251. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

a) 14. § (1) bekezdés b) pontjában és 19. § (1a) bekezdés d) pontjában a "jogerős bírósági ítélet" szövegrész helyébe az "a bíróság jogerős ügydöntő határozata" szöveg,

b) 40. § (4) bekezdésében az "ítélet" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat" szöveg és

c) 64. § (1) és (4) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg lép.

78. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

252. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)

a) 29. § (1) bekezdés e) pontjában az "az ügyész, a bíróság" szövegrész helyébe az "a bíróság, az ügyészség" szöveg,

b) 66. § (1) és (4) bekezdésében, valamint 86. §-ában az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

c) 104. § (1) bekezdésében az "előzetesen letartóztatott" szövegrész helyébe a "letartóztatott" szöveg és

d) 106. § (1) bekezdés b) pontjában a "nyomozó hatóságok" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg

lép.

253. §

Hatályát veszti a Harmtv. 45/A. § (1) bekezdés c) pontjában az "elkövetésének" szövegrész.

79. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

254. §

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény

a) 25. § (4) bekezdés c) pontjában az "az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges" szövegrész helyébe az "a nyomozó hatóságot" szöveg,

b) 57. § (2) bekezdés a) pontjában az "ítéletével" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatával" szöveg és

c) 57. § (2) bekezdés b) pontjában az "ítélete" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozata" szöveg

lép.

80. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

255. §

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felfüggesztés a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig tart."

256. §

A Kkt. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem lehet a fegyelmi bizottság tagja, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig."

257. §

A Kkt.

a) 9/H. § b) pontjában az "ítéletében" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatában" szöveg és

b) 176. § (4) bekezdésében az "ítélet" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat" szöveg

lép.

81. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

258. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

a) 11. § (3) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő" szöveg,

b) 21. § (1) bekezdés c) pontjában a "jogerős bírói ítélet" szövegrész helyébe az "a bíróság jogerős ügydöntő határozata" szöveg,

c) 48. § (1) bekezdés a) pontjában, 68. § (3) bekezdésében és 80/J. § (1) bekezdés a) pontjában a "szabadságot korlátozó kényszerintézkedés" szövegrész helyébe a "szabadságot érintő kényszerintézkedés" szöveg,

d) 87. § (1) bekezdés c) pontjában a "nyomozó hatóság" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg és

e) 87. § (5) bekezdésében az "a nyomozó hatóság és az ügyészség" szövegrész helyébe az "az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg

lép.

82. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

259. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 151. § (4) bekezdés d) pontjában a "nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak" szövegrész helyébe a "bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak" szöveg lép.

83. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

260. §

Hatályát veszti az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1a) és (1b) bekezdésében az "elkövetésének" szövegrész.

84. A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény módosítása

261. §

A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény

a) 7. § (1) bekezdésében a "nyomozó hatóságok" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg és az "az ügyészség és a bíróságok jogosultak" szövegrész helyébe az "a bíróság és az ügyészség jogosult" szöveg és

b) 7. § (2) bekezdésében a "nyomozó hatóságok" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg

lép.

85. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

262. §

A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény

a) 10. § (6) bekezdés a) pontjában az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg és

b) 10. § (6) bekezdésében a "büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig" szöveg

lép.

86. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

263. §

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 117. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,]

"a) a büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő eljárást folytató szervvel,"

(szemben.)

264. §

A Bszt. 118. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]

"e) a büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő eljárást folytató szervvel,"

(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)

265. §

A Bszt.

a) 116. § (1) bekezdés b) pontjában és 116/A. § (2) bekezdés a) pontjában a "bírói ítélet" helyébe az "ügydöntő határozat" szöveg,

b) 118. § (3) bekezdésében az "intézett írásbeli megkeresése" szövegrész helyébe az "intézett adatkérése vagy írásbeli megkeresése" szöveg,

c) 118. § (3) bekezdés g) pontjában a "titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés folytatására feljogosított" szöveg és

d) 119. § (1) bekezdésében az "a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére" szövegrész helyébe az "a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére" szöveg

lép.

266. §

Hatályát veszti a Bszt. 117. § (3) bekezdésében az "a hatáskörében eljáró," szövegrész.

87. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

267. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 125. § (4) bekezdés d) pontjában a "nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak" szövegrész helyébe az "a bíróságnak, az ügyészségnek, valamint a nyomozó hatóságnak" szöveg lép.

88. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

268. §

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény

a) 27/A. §-ában a "megkeresésére" szövegrész helyébe a "megkeresésére vagy adatkérésére" szöveg és a "megkereső" szövegrész helyébe a "megkereső vagy az adatszolgáltatást kérő" szöveg,

b) 36/G. § (3) bekezdésében az "ügyésznek, nyomozó hatóságnak" szövegrész helyébe az "ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, előkészítő eljárást folytató szervnek" szöveg,

c) 36/G. § (7) bekezdésében és 36/K. § (7) bekezdésében az "ügyész és nyomozó hatóság" szövegrész helyébe az "ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg és

d) 36/K. § (2) bekezdésében az "ügyész, nyomozó hatóság" szövegrész helyébe az "ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg

lép.

89. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

269. §

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. §

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvény szerinti hatósági eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez - ha az emberek, illetve állatok egészsége veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megismerheti az eljárás ügyiratait. A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására."

90. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

270. §

(1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges eljárás vagy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;"

(2) A Bnytv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv. tv. szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

(3) A Bnytv. 15. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)

"e) akivel szemben az ügyészség megrovást alkalmazott."

(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges eljárás vagy a Bv. tv.szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját."

(5) A Bnytv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv. tv.szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

(6) A Bnytv. 22. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell nyilvántartani annak az adatait,)

"a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,"

(7) A Bnytv. 23. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

"g) az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét, valamint a felfüggesztett eljárás folytatásának időpontját; h) a letartóztatás, a bűnügyi felügyelet, a távoltartás, az előzetes kényszergyógykezelés elrendelésének tényét, valamint azt a tényt, hogy a bíróság által megállapított óvadékot tettek le, bűnügyi felügyelet elrendelése esetén annak megjelölését, hogy a bíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 281. §-ában meghatározott mely magatartási szabályt írta elő, továbbá a kényszerintézkedés időtartamát, megszűnése vagy megszüntetése tényét, a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, megszüntetéséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, illetve a kényszerintézkedés megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;"

(8) A Bnytv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 23. § g) pontjában meghatározott adatokat az eljárás felfüggesztése esetén a határozatot hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

(9) A Bnytv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezésének időpontját a bíróság, az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

271. §

A Bnytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. §

A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat

a) a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezéséig,

b) az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetéséig vagy

c) az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése, illetve kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószerhasználatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő felfüggesztése esetén a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel sikeres igazolására, illetve a tevékeny megbánásra tekintettel az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetését követő három

évig

kell nyilvántartani."

272. §

(1) A Bnytv. 30/B. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)

"b) akivel szemben olyan bűnügyi felügyeletet rendeltek el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,"

(2) A Bnytv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel."

(3) A Bnytv. 44. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell nyilvántartani annak az adatait,)

"a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,"

(4) A Bnytv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel."

(5) A Bnytv. 68. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

"b) az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,"

(6) A Bnytv. 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

"d) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi feladatai ellátása céljából,"

(7) A Bnytv. 76/D. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni)

"a) az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság arra a magyar állampolgárságú, bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személyre, illetve"

(8) A Bnytv. 82. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre]

"a) az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség a bűncselekmények felderítése, illetve büntetőeljárás lefolytatása," (céljából jogosult.)

273. §

A Bnytv.

1. 4/A § (1) bekezdésében, 6. § (1) bekezdés b) pontjában, 10. §-ában, 15. § b) és c) pontjában, 48. § a) pontjában, 50. § (1) bekezdésében, 63. § a) pontjában, valamint a 65. § (1) bekezdésében az "ítéletet" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatot" szöveg,

2. 4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 20. § a) és f) pontjában, 50. § (1) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, valamint 78. § (1) bekezdés b) és c) pontjában az "ítélet" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat" szöveg,

3. 4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 11. § (1) bekezdés d) pontjában, 16. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint 30/C. § i) pont ib) alpontjában az "emelt" szövegrész helyébe a "bejelentett" szöveg,

4. 4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 11. § (1) bekezdés c) pontjában, 16. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 78. § (1) bekezdésében az "ítéletben" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatban" szöveg,

5. 6. § (2) bekezdés a) pontjában a "bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás" szövegrész helyébe az "eljárás indult" szöveg, az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

6. 6. § (2) bekezdés b) pontjában és 44. § (2) bekezdés b) pontjában a "pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás" szövegrész helyébe a "pótmagánvádas eljárás indult" szöveg,

7. 6. § (2) bekezdés c) pontjában az "a katonai ügyész a feljelentést elutasította," szövegrész helyébe az "az ügyészség a feljelentést elutasította" szöveg,

8. 6. § (3) bekezdésében a "gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta" szövegrész helyébe a "megalapozott gyanút a gyanúsítottal közölte" szöveg,

9. 9. § a) pontjában és 14. § a) pontjában az "ítéletében" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatában" szöveg,

10. 10. §-ában, 15. § b) pontjában, valamint 20. § f) pontjában az "az ítélet" szövegrész helyébe az "annak" szöveg,

11. 12. § (2) bekezdésében és 17. § (7b) bekezdésében az "első fokon" szövegrész helyébe az "elsőfokon" szöveg,

12. 17. § (7) bekezdésében az "i) és j) pontja" szövegrész helyébe az "i) pontja szerinti adatot a bíróság, a 16. § (2) bekezdés j) pontja" szöveg,

13. 22. § (1) bekezdésében a "szemben büntetőeljárás indult" szövegrész helyébe az "a büntetőeljárásban megalapozott gyanút közöltek" szöveg,

14. 22. § (2) bekezdés c) pontjában és 44. § (2) bekezdés c) pontjában az "a katonai ügyész a feljelentést elutasította," szövegrész helyébe az "az ügyészség a feljelentést elutasította" szöveg,

15. 23. § f) pontjában a "vádemelés elhalasztása esetén az elhalasztás" szövegrész helyébe a "feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a felfüggesztés" szöveg,

16. 24. § (1) bekezdésében a "hatóság, ügyészség" szövegrész helyébe a "hatóság vagy ügyészség" szöveg,

17. 30/B. § a) pontjában az "előzetes letartóztatásban" szövegrész helyébe a "letartóztatásban" szöveg, az "ideiglenes kényszergyógykezelés" szövegrész helyébe az "előzetes kényszergyógykezelés" szöveg,

18. 30/C. § l) pontjában a "jogerős ítélet vagy határozat" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozat vagy a véglegessé vált nem ügydöntő végzés" szöveg,

19. 30/D. § (3) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében és 88. § (2) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

20. 44. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §)," szövegrész helyébe az "egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. § (1) bekezdés), határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §)," szöveg,

21. 46. §-ában a "terheltet büntetőeljárás alá vonta" szövegrész helyébe a "terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte" szöveg,

22. 59. §-ában az "indítottak büntetőeljárást" szövegrész helyébe a "megalapozott gyanút közöltek" szöveg,

23. 61. § (1) bekezdésében a "terheltet büntetőeljárás alá vonta" szövegrész helyébe a "terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte" szöveg,

24. 68. § (8) bekezdés c) pont cc) alpontjában és (8a) bekezdés c) pontjában az "előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést" szövegrész helyébe a "letartóztatást, bűnügyi felügyeletet, távoltartást vagy előzetes kényszergyógykezelést" szöveg,

25. 68. § (11) bekezdésében a "személy- és létesítményvédelmi" szövegrész helyébe a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveg,

26. 70/A. § (3) bekezdés b) pontjában a "nyomozó hatóság;" szövegrész helyébe a nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást lefolytató szerv;" szöveg,

27. 78. § (1) bekezdés b) pontjában az "ítéletet hozó" szövegrész helyébe az "azt meghozó" szöveg,

28. 82. § (4) bekezdés c) pontjában a "felderítés," szövegrész helyébe az "a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, továbbá" szöveg,

29. 83. § (1) bekezdésében, 85. § (4) bekezdésében és (4a) bekezdés a) pontjában, 86/B. § (2) bekezdésében az "a nyomozó hatóság" szövegrész helyébe az "az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság" szöveg,

30. 85. § (5) bekezdésében a "nyomozó hatóságot" szövegrész helyébe az "előkészítő eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot" szöveg,

31. 85. § (6) bekezdésében a "nyomozó hatósággal" szövegrész helyébe az "előkészítő eljárást folytató szervvel, nyomozó hatósággal" szöveg,

32. 85. § (8) bekezdésében az "a nyomozó hatóságot" szövegrész helyébe az "az előkészítő eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot" szöveg,

33. 86/B. § (1) bekezdésében és 86/C. § (1) bekezdésében a "nyomozó hatóságnak" szövegrész helyébe az "előkészítő eljárást folytató szervnek, nyomozó hatóságnak" szöveg, a "bűnüldözési feladatot ellátó szerv és" szövegrész helyébe a "bűnüldözési feladatot ellátó szerv, az ügyészség kivételével az előkészítő eljárást folytató szerv és" szöveg,

34. 86/C. § (2) bekezdésében az "a nyomozó hatóság" szövegrész helyébe az "az előkészítő eljárást folytató szerv, nyomozó hatóság" szöveg,

35. 91. § (1) bekezdés d) pontjában a "nyomozó hatóság" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg

lép.

274. §

Hatályát veszti a Bnytv.

a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában, 31. § b) pontjában, 44. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb)-bc) alpontjában az "elkövetésének" szövegrész,

b) 68. § (1) bekezdés e) pontjában és 82. § (4) bekezdés f) pontjában az "és felderítése" szövegrész,

c) 83. § (1) bekezdésében az "és bűnüldözési" szövegrész,

d) 95. § (4) bekezdésében az "1994. évi XXXIV." szövegrész.

91. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

275. §

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 57. § (3) bekezdésében a "megkeresésre" szövegrész helyébe a "megkeresésre vagy adatkérésre" szöveg, az "ügyésznek" szövegrész helyébe az "ügyészségnek" szöveg, a "nyomozóhatóságnak" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóságnak" szöveg és a "megkeresésben" szövegrész helyébe a "megkeresésben vagy az adatkérésben" szöveg lép.

92. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

276. §

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény

a) 47. § (1) bekezdés i) pontjában a "nyomozó hatóság" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg,

b) 50. § (3) bekezdésében és 53. § (3) bekezdésében az "ügyészség vagy nyomozó hatóság" szövegrész helyébe az "ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg és

c) 51. § (9) bekezdés f) pontjában a "nyomozó hatóság" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg

lép.

93. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása

277. §

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A Névjegyzéket vezető hatóság az adatokat a Névjegyzékből való törlést követő 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A Névjegyzékből való törlést követően a Névjegyzéket vezető hatóság - adatigénylésre - a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak szolgáltat adatot."

94. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

278. §

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A minősített adathoz - törvényben meghatározott kivételekkel - személyi biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkező felhasználó kizárólag a számára kiadott felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal férhet hozzá."

279. §

A Mavtv. 22. § (4) bekezdésében a "nyomozó hatóságok, a bíróság, az ügyészség" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság" szöveg és a "megkeresésére" szövegrész helyébe a "megkeresésére vagy adatkérésére" szöveg lép.

280. §

Hatályát veszti a Mavtv. 14. § (2) bekezdése.

95. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

281. §

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 66. § (3) bekezdésében a "kérelmére vagy megkeresésre" szövegrész helyébe a "kérelmére, megkeresésre vagy adatkérésre" szöveg és a "büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság és ügyészség" szövegrész helyébe az "az ügyészség, a nyomozó hatóság" szöveg lép.

96. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

282. §

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 25/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "személyi védelemre" szövegrész helyébe a "személyvédelemre" szöveg lép.

97. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

283. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E § alkalmazásában nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek az állásból történő felfüggesztésnek, a jogviszony szünetelésének, a letartóztatásnak, az előzetes kényszergyógykezelésnek, illetve az olyan bűnügyi felügyeletnek az időtartama, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet engedély nélkül nem hagyhat el, továbbá az illetmény nélküli szabadságnak a 3 évet meghaladó időtartama."

284. §

A NAV tv. 33/O. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában - a vizsgálóbiztos javaslatára - a fegyelmi eljárást felfüggesztheti)

"c) ha a kötelezettségszegés miatt szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezéséig, illetve ha büntetőeljárás indult, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig;"

285. §

(1) A NAV tv. 33/P. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő felelősségét, a 3 hónapos határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezéséről, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséről, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláról való NAV általi tudomásszerzést követő naptól, a 3 éves határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani."

(2) A NAV tv. 33/P. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, de a cselekmény miatt fegyelmi eljárás még nem indult meg, és a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását fegyelmi eljárás megindítása nélkül, a Kttv., illetve a Hszt. méltatlanságra vonatkozó szabályai szerint, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala előtt is meg lehet állapítani."

286. §

(1) A NAV tv. 34/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, a Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a büntetőeljárás jogerősen felmentéssel vagy a bíróság jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatával zárul. A kifizetést a jogerős felmentésről, a büntetőeljárás bíróság általi jogerős vagy véglegessé vált megszüntetéséről, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatáról történő NAV általi tudomásszerzést követő 15 napon belül kell teljesíteni."

(2) A NAV tv. 34/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az (5) bekezdés körébe nem tartozó bűncselekmény tekintetében a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala előtt is meg lehet állapítani."

287. §

A NAV tv. 34/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a (2)-(4) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel irányadók, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatáról való NAV általi tudomásszerzést követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a leltárhiányért a 34/H. § (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelőst kártérítésre nem lehet kötelezni."

288. §

A NAV tv.

a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában, 4. § (3) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 43. § (4) bekezdésében, 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 76. § (1) bekezdés c) és e) pontjában, 81. § (2) bekezdés d) pontjában és 90. § (7) bekezdésében a "nyomozóhatósági" szövegrészek helyébe a "nyomozó hatósági" szöveg,

b) 15/E. § (6) bekezdésében az "a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a) bekezdése alapján" szövegrész helyébe az "a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 111. §-a alapján" szöveg,

c) 22. § (2) bekezdés b) pontjában, 36/N. § (4) bekezdésében, 73. § (3) és (4) bekezdésében az "ügyészi" szövegrész helyébe az "ügyészségi" szöveg,

d) 32/C. § (2) bekezdés e) pontjában az "a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével" szövegrész helyébe az "a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárás kivételével" szöveg,

e) 34/E. § (3) bekezdésében az "az érintett ellen a" szövegrész helyébe az "az érintettel szemben" szöveg,

f) 36/D. § (1) bekezdés c) pontjában az "őrizetbe vételét" szövegrész helyébe az "őrizetét" szöveg,

g) 36/D. § (1) bekezdés d) pontjában az "őrizetbe vétel" szövegrész helyébe az "őrizet" szöveg,

h) 36/L. § (1) bekezdésében a "jogosult halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására" szövegrész helyébe a "halasztást nem tűrő esetben jogosult lefoglalás elrendelésére," és az "intézkedések megtételére" szövegrész helyébe az "intézkedéseket megteszi" szöveg,

i) 36/N. § (2) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

j) 36/P. § (1) bekezdésében az "a nyomozó hatóságok, a szabálysértési hatóságok, az ügyészség, a bíróság" szövegrész helyébe az "a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóságok" szöveg,

k) 36/P. § (5) bekezdésében a "Bíróság vagy más hatóság" szövegrész helyébe a "Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság" szöveg, a "megkeresésére" szövegrész helyébe a "megkeresésére vagy adatkérésére" szöveg és a "megkeresésre" szövegrész helyébe a "megkeresésre vagy adatkérésre" szöveg,

l) 71. § (1) bekezdés c) pontjában az "ügyészség" szövegrész helyébe az "ügyészség, nyomozó hatóság" szöveg,

m) 72. § (1) bekezdés g) pontjában az "iratokban" szövegrész helyébe az "ügyiratokban" szöveg, az "ítéletig" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatig" szöveg és az "a nyomozás megszüntetése" szövegrész helyébe az "az eljárás megszüntetése" szöveg,

n) 72. § (2) bekezdésében a "büntetőeljárásban résztvevőknek" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban részt vevő személyeknek" szöveg,

o) 76. § (2) bekezdés c) pontjában a "más nyomozó hatóság" szövegrész helyébe a "más nyomozó hatóság és az általános rendőrségi feladatot ellátó szerv, mint előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg és

p) 78. § (1a) bekezdésében a "megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak" szövegrész helyébe a "megkeresés vagy adatkérés alapján a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak" szöveg

lép.

289. §

Hatályát veszti a NAV tv.

a) 36/B. § (2) és (3) bekezdésében és 72. § (1) bekezdés c) pontjában az "elkövetésének" szövegrész,

b) 36/N. § (2) bekezdésében az "illetékes" szövegrész és

c) 97. §-a.

98. A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény módosítása

290. §

A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény (a továbbiakban: 2011. évi XVI. törvény)

a) 2. és 4. §-ában az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében az "ügyésznek" szövegrész helyébe az "ügyészségnek" szöveg,

c) 4. §-ában a "büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénynek" szöveg és

d) 7. § (1) bekezdésében az "az illetékes bíróságnak" szövegrész helyébe az "a bíróságnak" szöveg

lép.

291. §

Hatályát veszti a 2011. évi XVI. törvény

a) 4. §-ában a "[346. § (1) bekezdés második mondata]" szövegrész és

b) 7. § (1) bekezdésében a "(Be. 222. §)" szövegrész.

99. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

292. §

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 27. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság adatkérésének teljesítése, illetve peres eljárás lefolytatása céljából, egészségügyi adatot és bűnügyi személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság adatkérésének teljesítése céljából továbbíthatja.

(8) Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot az adatkezelés megkezdésétől számított öt évig, egészségügyi adatot és bűnügyi személyes adatot pedig az adatkezelés megkezdésétől számított három évig, de legfeljebb a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig kezelheti."

293. §

Az ÁSZ tv. 11. § (5) bekezdésében és 14. § (8) bekezdésében az "ítéletben" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatban" szöveg lép.

294. §

Hatályát veszti az ÁSZ tv. 31. § (1) bekezdés d) pontjában az "elkövetésének" szövegrész.

100. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

295. §

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2. § 30b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"30b. termékdíj-különbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott és az adó- és vámhatóság által utólag megállapított termékdíj különbözete vagy a büntetőeljárás során a bíróság által jogerősen vagy az ügyészség határozata alapján megállapított és az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt termékdíjbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét;"

296. §

A Ktdt.

a) 9/A. § (1) bekezdésében az "ítélet" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat" szöveg és

b) 34. § (4) bekezdés d) pontjában a "büntetőügyben eljáró hatóság" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság" szöveg

lép.

101. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása

297. §

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény

a) 7. §-át megelőző alcímében a "személyi védelme" szövegrész helyébe a "személyvédelme" szöveg és

b) 7. §-ában a "személyi védelemre" szövegrész helyébe a "személyvédelemre" szöveg

lép.

102. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

298. §

(1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 23. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alapvető jogok biztosa az ügyészség nyomozást végző szervét érintő vizsgálata során nem tekinthet be)

"c) az ügyészség nyomozást végző szervének a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervekkel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó vagy arra vonatkozó minden, a (2)-(4) bekezdésben a titkos információgyűjtést folytató, illetve leplezett eszközt alkalmazó szervekkel kapcsolatban meghatározott iratba,"

(2) Az Ajbt. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az alapvető jogok biztosának a titkos információgyűjtés folytatására vagy a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat olyan adatot, amelyből az adott ügyben folytatott titkos információgyűjtésre vagy a leplezett eszközök alkalmazására lehetne következtetni."

299. §

Az Ajbt.

a) 22. § (2) bekezdésében a "nyomozóhatósági" szövegrész helyébe a "nyomozó hatósági" szöveg,

b) 23. § (3) bekezdés f) pontjában és 23. § (4) bekezdés g) pontjában a "titkos információgyűjtésre használt eszközök" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés folytatása vagy leplezett eszközök alkalmazása érdekében használt eszközök" szöveg,

c) 23. § (3) bekezdés h) pontjában és 23. § (5) bekezdés a) pontjában az "alapján elrendelték" szövegrész helyébe az "alapján zártan kezelt ügyiratokba" szöveg,

d) 24. § (2) bekezdésében az "illetékes ügyészt" szövegrész helyébe az "ügyészséget" szöveg és

e) 35. § (1) bekezdésében a "bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját" szövegrész helyébe a "bűncselekmény gyanúját" szöveg

lép.

300. §

Hatályát veszti az Ajbt.

a) 23. § (3) bekezdés h) pontjában és 23. § (5) bekezdés a) pontjában az "a tanú személyi adataiba, ha azok zárt kezelését" szövegrész és

b) 33. § (2) bekezdésében az "illetékes" szövegrész.

103. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

301. §

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Hatóságnak a titkos információgyűjtés folytatására vagy a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat olyan adatot, amelyből az adott ügyben folytatott titkos információgyűjtésre vagy a leplezett eszközök alkalmazására lehetne következtetni."

302. §

Az Infotv. 71. § (3b) bekezdésében a "titkos információgyűjtésre használt eszközöket" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés folytatása vagy a leplezett eszközök alkalmazása érdekében használt eszközöket" szöveg lép.

303. §

Hatályát veszti az Infotv. 70. § (1) bekezdésében az "elkövetésének alapos" szövegrész.

104. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

304. §

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.)

a) 7. § (5) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

b) 45. § (5) bekezdés b) pontjában a "jogerős ítélet" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozat" szöveg és az "ítélet" szövegrész helyébe a "határozat" szöveg,

c) 54/C. §-ában a "nyomozóhatóság" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság" szöveg és a "katonai ügyész utasítása" szövegrész helyébe a "katonai ügyész vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész utasítása" szöveg és

d) 61. § (3) bekezdésében a "katonai ügyészt" szövegrész helyébe a "katonai ügyészt vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészt" szöveg

lép.

305. §

Hatályát veszti a Hvt.

a) 7. § (1) bekezdés c) pontjában és (5) bekezdésében az "előzetes" szövegrész és

b) 54/B. § (1) bekezdés d) pontjában az "elkövetésének" szövegrész.

105. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

306. §

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKEtv.) 22. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal,)

"d) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll."

307. §

Az NKEtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hallgató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének megtartása érdekében, vélt vagy valós jogsérelméről az ezzel kapcsolatos jogorvoslati, hatósági eljárás végleges befejezését, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően tájékoztathatja a nyilvánosságot."

308. §

Az NKEtv. 22. § a) pontjában az "ítéletben" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatban" szöveg lép.

106. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

309. §

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatával befejezett büntetőeljárás és a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne."

310. §

Az Abtv.

a) 14. § (3) bekezdésében a "tagját csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni" szövegrész helyébe a "tagjának őrizetét csak tettenérés esetén lehet elrendelni" szöveg,

b) 14. § (4) bekezdésében a "vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben" szövegrész helyébe a "vádemelés előtt a legfőbb ügyész, a vádemelés után, illetve magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásban" szöveg,

c) 16. § (5) bekezdés a) pontjában az "ítéletben" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatban" szöveg és

d) 19. § (2) bekezdésében a "személyi védelemre" szövegrész helyébe a "személyvédelemre" szöveg

lép.

107. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

311. §

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 466. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában:)

"3. fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el; az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el; a letartóztatott; az elzárást, a szabadságvesztést töltő személy; valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló személy;"

108. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

312. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 68. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem választható az OBH elnökévé az,)

"b) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll,"

313. §

A Bszi. 90. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem választható az OBT tagjává az,)

"a) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll,"

314. §

A Bszi. 114. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem választható a Kúria elnökévé az,)

"a) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll,"

315. §

A Bszi. 148. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem választható a bírói tanács tagjává,)

"a) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás vagy jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,"

316. §

A Bszi.

a) 10. § (1) bekezdésében az "1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti kiemelt jelentőségű" szövegrész helyébe a "2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények miatt indult" szöveg,

b) 10. § (3) bekezdésében a "kiemelt jelentőségű ügyekre" szövegrész helyébe a "gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények miatt indult ügyekre" szöveg

c) 164. § (2) bekezdésében az "emelkedésétől számított" szövegrész helyébe az "emelkedésétől vagy véglegessé válásától számított" szöveg

lép.

317. §

A Bszi.

a) 24. § (1) bekezdés d) pontjában, 25. §-ában a "jogerősen befejezett" szövegrész helyébe a "jogerősen befejezett vagy véglegessé válással" szöveg,

b) 26. § (1) bekezdésében a "jogerőre emelkedett" szövegrész helyébe a "jogerőre emelkedett vagy véglegessé vált" szöveg,

c) 26. § (3) bekezdésében a "jogerős határozatokat" szövegrész helyébe a "jogerős vagy véglegessé vált határozatokat" szöveg,

d) 76. § (5) bekezdés e) pontjában a "Be. 17. § (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Be. 680. § (4) bekezdésében" szöveg,

e) 110. § (4) bekezdés a) pontjában a "pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást" szövegrész helyébe a "pótmagánvádas eljárást" szöveg

lép.

109. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

318. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 4. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,)

"f) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt

áll,"

319. §

A Bjt. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó fejezete szerinti ügyet tárgyal, úgy az eljáró bírákat az eljárási szabályok és határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól szükség szerint fel kell menteni, illetve mentesíteni

kell."

320. §

A Bjt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"77. §

Ha a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szerinti kiemelt jelentőségű ügyekre, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó fejezete szerinti ügyet tárgyaló bíró az ezen ügyekre meghatározott törvényi határidőt önhibájából mulasztotta el, úgy e körülményt az értékelésnél figyelembe kell venni és az értékelés eredményeként "alkalmas" értékelésnél magasabb minősítést nem kaphat."

321. §

A Bjt. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szolgálati bíróság bírájaként nem járhat el az, aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll."

322. §

A Bjt. 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás, vagy szabálysértési eljárás indult, akkor szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának meghozatalától számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak."

323. §

A Bjt. 117. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót tisztségéből felfüggeszti, ha

a) a bíró letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, vagy olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,

b) az ügyészség a bíróval szemben vádat emelt, illetve

c) a bíró szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.

(2) Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót a tisztségéből a fegyelmi eljárást kezdeményező elnök indítványára felfüggesztheti, ha a bíróval szemben büntetőeljárás - kivéve a magánvádas és a pótmagánvádas eljárást - indult és a bíró szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná, vagy a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege a szolgálati helytől való távoltartást indokolja."

324. §

A Bjt. 213. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság

a) pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelésioktatási intézmények tantestületei,

b) nem pedagógus ülnökeit az egyesületek - kivéve a pártokat -, a foglalkozásuk szerinti érdekképviseleti szervek, valamint őket a Be. 680. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkakörben foglalkoztató, vagy korábban foglalkoztató szervezetek

jelölik.

(3) A katonai ülnököket - ideértve a Be. 698. § (4) bekezdésére tekintettel a Be. 680. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő katonai ülnököket is - a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai - az ott működő érdek-képviseleti szervek javaslataira is figyelemmel - jelölik."

325. §

(1) A Bjt. 214. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét. A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság nem pedagógus ülnök jelöltjének az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére igazolnia kell továbbá a megválasztásához szükséges adatokat és tényeket."

(2) A Bjt. 214. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A tábornoki rendfokozatú katonai ülnök jelölt, függetlenül attól, hogy hol van a szolgálati helye több bírósághoz is megválasztható katonai ülnökké."

326. §

A Bjt.

a) 30. § (2) bekezdésében a "szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. §-ának (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 680. § (4) bekezdésében" szöveg,

b) 32. § (4) bekezdésében a "törvényben" szövegrész helyébe a "2016. évi CXXX. törvényben" szöveg

c) 106. § (4) bekezdésében az "és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást" szövegrész helyébe az "és pótmagánvádas eljárást" szöveg,

d) 106. § (5) bekezdésében az "és a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást" szövegrész helyébe az "és a pótmagánvádas eljárást" szöveg,

e) 154. §-ában a "személyi védelemre" szövegrész helyébe a "személyvédelemre" szöveg

lép.

327. §

A Bjt. 214. § (5) bekezdésében a "jelölt kizárólag" szövegrész helyébe a "jelölt - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag" szöveg lép.

110. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

328. §

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint érvényesíti az állam büntetőigényét, irányítja, felügyeli, illetve végzi a nyomozást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, valamint felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett."

329. §

Az Ütv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. §-ban megjelölt feladatok teljesítése érdekében az ügyészség

a) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárást folytat;

b) felügyeli, hogy a nyomozó hatóság a felderítést a törvény rendelkezéseit megtartva végezze, továbbá irányítja a vizsgálatot;

c) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott ügyekben nyomoz (ügyészségi nyomozás);

d) jogszabályban meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;

e) közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét; a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárásról szóló törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat;

f) e törvény alapján titkos információgyűjtést folytat;

g) törvényességi felügyeletet lát el a büntetések, a mellékbüntetések, az intézkedések, a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések, az utógondozás, valamint különösen a bűnügyi, a szabálysértési, a körözési nyilvántartás és a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, továbbá közreműködik a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában;

h) közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres és nemperes eljárásaiban);

i) elősegíti, hogy a hatósági jogkört gyakorló, illetve bíróságon kívüli jogvitát intéző szervek a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák;

j) kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak által és sérelmükre elkövetett bűncselekmények üldözésére, a fiatalkorúak ellen indult szabálysértési és büntetőeljárás különös szabályainak betartására; törvényben meghatározott esetekben közreműködik a kiskorúak jogainak érvényre juttatásában és eljárást kezdeményez a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében;

k) ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat;

l) teljesíti Magyarországnak az Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat;

m) ellátja a tevékenysége körében okozott jogsértések és károk megtérítése miatt indított perekben való képviseletet."

330. §

(1) Az Ütv. 1. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"1. Az ügyészség feladatai a nyomozás során"

(2) Az Ütv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. §

(1) Az ügyészség a vádemelés feltételeinek megállapítása érdekében a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott

a) módon felügyeli a felderítés törvényességét,

b) módon irányítja a vizsgálatot,

c) esetekben ügyészségi nyomozást végez.

(2) A vizsgálat során az ügyészség a büntetőeljárás hatékony és a lehető leggyorsabb lefolytatása érdekében rendelkezik az ügyről, a nyomozás elvégzendő feladatairól.

(3) A nyomozás során az ügyészség a törvényben meghatározott jogkörei felhasználásával minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a nyomozó hatóság tevékenységét törvényesen, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a vádemelés kérdésében történő döntésre alkalmas módon teljesítse.

(4) A nyomozásra vonatkozó intézkedéseiért, az általa elvégzett eljárási cselekmények, az általa tett intézkedések és meghozott határozatok megalapozottságáért, jogszerűségéért az ügyészség felelős.

(5) Az ügyészség elbírálja a nyomozás során előterjesztett, a feladatkörébe tartozó jogorvoslati kérelmeket.

(6) Az ügyészség gondoskodik arról, hogy a nyomozás során a büntetőeljárásban részt vevő személyek jogai érvényesüljenek."

331. §

Az Ütv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. §

A büntetőeljárásról szóló törvény alapján az ügyészség az eljárás során hozott határozatot a bűncselekményre a Büntető Törvénykönyvben meghatározott elévülési időn belül vizsgálhatja felül."

332. §

Az Ütv. 2. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"2. Az ügyészség feladatai a bírósági eljárás során"

333. §

Az Ütv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyész a 22-24. § szerinti felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban és helyen ellenőrizheti a törvényben meghatározott joghátrány és jogkorlátozás végrehajtásának, a fogvatartottakkal való bánásmódnak a törvényességét, a végrehajtás alatt állók jogvédelmére,valamint az utógondozásra vonatkozó rendelkezések érvényesülését. E rendelkezés megfelelő alkalmazásával jár el különösen a bűnügyi, a szabálysértési és a körözési nyilvántartás, valamint a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának vonatkozásában is."

334. §

Az Ütv. 36. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó és ügyészségi megbízott közvetlenül vagy az ügyészségi informatikai eszközök felhasználásával - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feladatkörének ellátása során jogosult arra, hogy:)

"a) a büntetőeljárásról szóló törvényben, illetve e törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében szükség szerint - az általános munkarend korlátaitól függetlenül - térítés nélkül igénybe vegye a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartása, a szabálysértési nyilvántartási rendszer, a közúti közlekedési nyilvántartás, az útiokmánynyilvántartás, a bűnügyi nyilvántartási rendszer, a körözési nyilvántartási rendszer, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a fogvatartotti nyilvántartás, a határregisztrációs rendszer, továbbá a nyomozó hatóságok és előkészítő eljárást folytató szervek tevékenységét támogató informatikai rendszereinek adatszolgáltatását; az erre irányuló adatkéréseket hiányos és töredék adatok esetén is teljesíteni kell;"

335. §

Az Ütv.

a) 4. § (3) bekezdésében, 11. § (2) bekezdés c) pontjában, 19. § (1) bekezdésében és 21. § (2) bekezdés c) pontjában a "büntetőeljárási" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásról szóló" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében a "döntésének egy példányát" szövegrész helyébe a "döntését" szöveg,

c) 7. § (2) bekezdés a) pontjában a "nyomozó hatóságokkal," szövegrész helyébe a "nyomozó hatóságokkal, az előkészítő eljárást folytató szervekkel," szöveg,

d) 11. § (2) bekezdés b) pontjában az "ügyészségi nyomozása" szövegrész helyébe az "ügyészségi nyomozása, illetve előkészítő eljárás folytatása" szöveg,

e) 11. § (2) bekezdés d) pontjában a "kezdeményezhet" szövegrész helyébe az "indítványozhat" szöveg,

f) 16. § (1) és (2) bekezdésében, 19. § (1) és (3) bekezdésében, 21. § (1) és (2) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

g) 21. § (1) bekezdésében a "büntetőbíróságok" szövegrész helyébe a "bíróság" szöveg,

h) 3. alcím címében az "A törvényekben meghatározott joghátrányok" szövegrész helyébe a "Törvényben meghatározott joghátrány" szöveg,

i) 22. § (2) bekezdésében a "kizáró vagy korlátozó" szövegrész helyébe az "érintő" szöveg

lép.

336. §

Az Ütv.

a) 31. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 34. § (1)-(3) bekezdésében és 36. § (1) bekezdésében a "személyes és különleges " szövegrész helyébe a "személyes, különleges és bűnügyi személyes" szöveg,

b) 32. § (3) bekezdésében a "büntetőeljárás jogerős befejezése" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala" szöveg,

c) 32. § (5) bekezdésében az "Az eljárás jogerős befejezésével" szövegrész helyébe az "A büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésével, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalával" szöveg,

d) 32. § (6) bekezdésében a "büntetőügyben eljáró más hatóság" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás során eljáró nyomozó hatóság és előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg,

e) 34. § (2) bekezdésében a "büntető és büntetőeljárási" szövegrész helyébe a "büntető, büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási" szöveg,

f) 37. §-ában a "bűnügyi" szövegrész helyébe a "büntetőügyek ügyiratai" szöveg

lép.

111. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

337. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 11. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetve nem nevezhető ki ügyésznek az a személy,)

"f) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,"

338. §

Az Üjt. 82. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha az ügyésszel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - indult."

339. §

Az Üjt. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az ügyész fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult, szabálysértési eljárásban a jogerős határozatnak, büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a munkáltatóval való közlésétől számított három hónapon túl, illetve ha az eljárás az (1) bekezdésben említett hároméves határidőn túl fejeződik be, akkor szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának meghozatalától számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak."

340. §

Az Üjt. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fegyelmi eljárás alá vont ügyészt a fegyelmi jogkör gyakorlója az állásából felfüggeszti, ha az ügyészt letartóztatták, vele szemben olyan bűnügyi felügyeletet rendeltek el, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy előzetes kényszergyógykezelését rendelték el. A felfüggesztést a legfőbb ügyész akkor is elrendelheti, ha az ügyész büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll, továbbá ha az ügyész jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a fegyelmi vétség súlya és jellege a szolgálati helyétől való távoltartását indokolja. A felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint jogorvoslattal élhet, amelynek nincs halasztó hatálya."

341. §

Az Üjt.

a) 1. § (4) bekezdésében a "katonai ügyészek mellett" szövegrész helyébe a "katonai ügyészek, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész mellett" szöveg,

b) 11. § (4) bekezdés c) pontjában az "ítéletben" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatban" szöveg,

c) 22. § (1) bekezdés h) pontjában, 24. § (1) bekezdés g) pontjában és 34. § i) pontjában a "határozatával" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatával" szöveg és a "határozattal" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozattal" szöveg,

d) 23. § (7) bekezdésében és 24. § (7) bekezdésében az "ítéletben" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatban" szöveg,

e) 58. § (3) bekezdésében a "személyi védelemre" szövegrész helyébe a "személyvédelemre" szöveg és

f) 93. § (2) bekezdésében a "határozatával" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatával" szöveg

lép.

342. §

Az Üjt.

a) 9. § (1) bekezdés h) pontjában az "emelkedésével." szövegrész helyébe az "emelkedésével, illetve a büntetőeljárásnak feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló további jogorvoslattal nem támadható határozat meghozatalával." szöveg,

b) 130. § (1) bekezdés i) pontjában a "határozatával" szövegrész helyébe az "ítéletével" szöveg és

c) 130. § (4) bekezdésében a "határozatával" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatával" szöveg

lép.

343. §

Hatályát veszti az Üjt. 50. § (2) bekezdés c) pontja.

112. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

344. §

(1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pőtv.) 12. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr igazolványt 8 napon belül bevonja)

"b) a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig, ha a polgárőrrel szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult és a polgárőr igazolvány bevonását az eljáró hatóság előzetesen indokoltnak tartotta."

(2) A Pőtv. 12. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Az Országos Polgárőr Szövetség az ifjú polgárőr igazolványt 8 napon belül bevonja a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig, ha az ifjú polgárőrrel szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult és az ifjú polgárőr igazolvány bevonását az eljáró hatóság előzetesen indokoltnak tartotta."

(3) A Pőtv. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A polgárőr, illetve az ifjú polgárőr köteles a polgárőr egyesületnek haladéktalanul jelezni, ha vele szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult. A polgárőr egyesület e tényről haladéktalanul tájékoztatja az Országos Polgárőr Szövetséget, amely beszerzi a szabálysértési eljárásban az eljáró hatóság vagy bíróság, illetve büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig indokoltnak tartja-e a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr igazolványának bevonását."

113. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

345. §

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisból egyedi azonosításra alkalmas adat az eljárási tv. 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv megkeresése alapján adható ki, feltéve, ha a folyamatban levő eljárásban a döntés meghozatalához ez szükséges, és e körülményről a megkereső szerv nyilatkozik."

114. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

346. §

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 10/E. § (3) bekezdésében az "eljáró bíróság vagy ügyész" szövegrész helyébe az "eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság" szöveg lép.

115. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

347. §

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 93. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is:)

"h) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye,

ha) annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az intézkedés alkalmazásának feltételei,

hb) a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,

hc) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,

hd) ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor ennek tényét,

he) az eljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint

hf) a ha)-he) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját,"

348. §

A Cnytv. 76. § (3) bekezdésében a "megkeresésre" szövegrész helyébe a "megkeresésre vagy adatkérésre" szöveg, a "nyomozóhatóságnak" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóságnak" szöveg és a "megkeresésben" szövegrész helyébe a "megkeresésben vagy adatkérésben" szöveg lép.

116. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

349. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számított három hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (4) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A három hónapos határidőt a Területi Etikai Bizottságnak szabálysértési eljárásban a jogerős határozatról, illetve büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, vagy az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatáról való tudomásszerzésétől kell számítani."

117. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

350. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 21. § (3) bekezdésében a "nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtás" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a büntetésvégrehajtás" szöveg lép.

118. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

351. §

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

a) 20. § (3) bekezdésében az "elnökét csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni" szövegrész helyébe az "elnökének őrizetét csak tettenérés esetén lehet elrendelni" szöveg, az "ellene" szövegrész helyébe a "vele szemben" szöveg és a "büntető eljárást" szövegrész helyébe a "büntetőeljárást" szöveg és

b) 20. § (4) bekezdésében a "vádirat benyújtásáig" szövegrész helyébe a "vádemelés előtt" szöveg, az "azt követően" szövegrész helyébe az "a vádemelés után" szöveg és a "magánvádas ügyben" szövegrész helyébe a "magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásban" szöveg

lép.

119. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

352. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 39. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl pártfogó felügyelőnek nem lehet kinevezni továbbá azt,]

"d) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,"

353. §

A Kttv. 156. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő felelősségét, a három hónapos határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat, illetve büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának államigazgatási szerv részére történő közlésétől, a hároméves határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani."

354. §

A Kttv. 162. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a 165. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, vagy az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának a kézbesítését követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős kormánytisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni."

355. §

A Kttv.

a) 34. § (3) bekezdés c) pontjában a "tagja" szövegrész helyébe a "tisztségviselője" szöveg,

b) 39. § (2) bekezdés a) pontjában az "ítéletben" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatban" szöveg,

c) 153. § (2) bekezdés e) pontjában a "magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével" szövegrész helyébe a "magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárás kivételével" szöveg,

d) 180. § (1) bekezdés g) pontjában és 182. § (5) bekezdés g) pontjában a "nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság" szöveg és

e) 183/C. § (1) bekezdésében az "1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a) bekezdése" szövegrész helyébe a "2017. évi XC. törvény 111. §-a" szöveg

lép.

356. §

Hatályát veszti a Kttv.

a) 39. § (1b) bekezdés a) pontjában az "a büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész és

b) 39. § (1b) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja" szövegrész.

120. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

357. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

a) 52/A. § (2) bekezdésében és 107/A. § (2) bekezdésében az "a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói vagy ügyészi határozat megállapította, és a vádemelés elhalasztásának" szövegrész helyébe az "és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés" szöveg,

b) 52/A. § (6) bekezdésében és 107/A. § (6) bekezdésében a "jogerős határozatot hozó szerv" szövegrész helyébe a "jogerős, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatot hozó bíróság vagy ügyészség" szöveg és

c) 68. § (7) bekezdésében a "büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig" szöveg

lép.

121. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

358. §

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 61. § (3) bekezdés j) pontjában a "védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából" szövegrész helyébe a "védelme céljából" szöveg és a "nyomozó hatóságnak, ügyésznek, valamint bíróságnak" szövegrész helyébe a "valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak" szöveg lép.

122. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

359. §

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

a) 44/A. § (1) bekezdés b) pontjában az "elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll" szöveg,

b) 165. § (4) bekezdésében az "a rendőrség," szövegrész helyébe "az ügyészség, a nyomozó hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és" szöveg és

c) 188. §-ában a "nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős" szövegrész helyébe a "bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető" szöveg

lép.

123. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

360. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 165. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül)

"b) büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,"

361. §

A Szabs. tv.

a) 6. § (4) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

b) 156/A. § (3) bekezdésében a "valamint a nyomozó hatóság" szövegrész helyébe az "a büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv" szöveg,

c) 157. § (1) bekezdés e) pontjában a "nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a" szöveg,

d) 216. § (2) bekezdésében a "személy- és létesítménybiztosítási" szövegrész helyébe a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveg,

e) 252. § (5) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg

lép.

362. §

Hatályát veszti a Szabs. tv.

a) 113. § (4) bekezdésében az "elkövetésének" szövegrész és

b) 252. § (5) bekezdésében a "nyomozás, illetve" szövegrész.

124. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása

363. §

Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 19/D. §-ában és 19/M. §-ában az "elkövetésének megalapozott gyanúja" szövegrész.

125. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

364. §

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.)

a) 74. § (1) bekezdésében a "képviselő ellen" szövegrész helyébe a "képviselővel szemben" szöveg és a "büntetőeljárásjogi" szövegrész helyébe a "büntető eljárásjogi" szöveg,

b) 74. § (3) bekezdésében a "vádirat benyújtásáig" szövegrész helyébe a "vádemelés előtt" szöveg és

c) 125. § (2) bekezdés a) pontjában a "személyi védelmét" szövegrész helyébe a "személyvédelmét" szöveg

lép.

365. §

Az Ogytv.

a) 133. § (2) bekezdésében a "személy- és létesítménybiztosítási intézkedést" szövegrész helyébe a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedést" szöveg,

b) 134. § (1) bekezdésében az "elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóságnál vagy ügyésznél" szövegrész helyébe a "gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél" szöveg és

c) 139. § (3) bekezdésében az "ügyésznél" szövegrész helyébe az "ügyészségnél" szöveg

lép.

126. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása

366. §

Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 19/A. §-ában az "elkövetésének megalapozott gyanúja" szövegrész.

127. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

367. §

(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett, továbbá ha a szabadlábon lévő terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik és a büntetőeljárás a távollétében nem folytatható le."

(2) A Btk. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka tartama az elévülés határidejébe nem számít be."

368. §

A Btk. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 69. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben a magánindítványt a sértett törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók."

369. §

(1) A Btk. 83. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A büntetés kiszabása egyezség esetén"

(2) A Btk. 83. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény XCIX. Fejezete szerinti eljárásban az egyezség (a továbbiakban: egyezség) jóváhagyása esetén a büntetés kiszabásakor a 82. § (2) bekezdésében meghatározott enyhébb büntetési tételek alsó határát kell alapul venni.

(2) Ha az egyezség jóváhagyására olyan terhelt esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a büntetést a 82. § (2) bekezdés soron következő pontja alapján is ki lehet szabni."

370. §

A Btk. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet."

371. §

A Btk. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni."

372. §

A Btk. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg."

373. §

(1) A Btk. 92. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Az előzetes fogvatartás, a bűnügyi felügyelet és a szabálysértési büntetések beszámítása"

(2) A Btk. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el."

(3) A Btk. 92. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A beszámításnál

a) egynapi szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy nap, fogház fokozat esetén három nap,

b) egynapi elzárásnak két nap,

c) négy óra közérdekű munkának egy nap,

d) egynapi tétel pénzbüntetésnek egy nap

az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi szabadságvesztésként kell beszámítani."

374. §

A Btk. a 124. §-t követően a következő alcímmel és 124/A. §-sal egészül ki:

"A büntetés kiszabása egyezség esetén

124/A. §

(1) Ha az egyezség jóváhagyására olyan a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a kiszabható szabadságvesztés mértéke

a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a nyolc évet,

b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a három évet,

c) a három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a két évet,

d) a három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a hat hónapot

nem haladhatja meg.

(2) Ha az egyezség jóváhagyására olyan a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, a kiszabható szabadságvesztés mértéke

a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén a tíz évet,

b) a tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a nyolc évet,

c) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a három évet,

d) a három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a két évet,

e) a három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén a hat hónapot

nem haladhatja meg.

(3) A büntetés kiszabása során

a) bűnhalmazat esetén,

b) a különös, többszörös, illetve erőszakos többszörös visszaesővel szemben, illetve

c) bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése esetén

az (1) és (2) bekezdés szerinti büntetési tételt kell alapul venni."

375. §

A Btk. 125. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet beszámítása

125. §

(1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe be kell számítani az előzetes fogvatartás és az olyan bűnügyi felügyelet teljes idejét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el.

(2) A beszámításnál egynapi javítóintézeti nevelésnek

a) egynapi előzetes fogvatartás és

b) három nap az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi felügyelet

felel meg.

(3) A beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani."

376. §

A Btk. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőző két éven belül

a) az elkövetővel szemben az eljárást az (1) bekezdésben meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel függesztették fel, vagy

b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították."

377. §

A Btk. 283. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól kivonja magát, a bűnügyi felügyelet tartama alatt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki abból a célból, hogy az ellene folytatott kiadatási vagy átadási eljárás alól kivonja magát, az ideiglenes kiadatási, illetve az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet tartama alatt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja."

378. §

(1) A Btk. 307. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása"

(2) A Btk. 307. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az a hivatalos személy, aki

a) bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést engedély nélkül végez, illetve bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt engedély nélkül alkalmaz vagy az ezekre vonatkozó engedély kereteit túllépi,

b) bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását jogosulatlanul elrendeli vagy engedélyezi,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, akinek valótlan tényállítása alapján a bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását elrendelik vagy engedélyezik."

379. §

(1) A Btk. 422. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából)

"d) elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban kifürkészi, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,"

(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

(2) A Btk. 422. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából)

"e) információs rendszerben kezelt adatokat titokban kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,"

(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

(3) A Btk. 422. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából]

"a) nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül más helyiséget vagy területet, - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járművet, továbbá más használatában levő tárgyat titokban átkutat,"

(4) A Btk. 422. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki fedett nyomozó, illetve titkos információgyűjtés folytatására vagy leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervvel titkosan együttműködő személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása céljából az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül információt gyűjt."

380. §

(1) A Btk. 461. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha

annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma)

"ad) amfetamin, metamfetamin, MDPV és alfa-PVP esetén a 0,5 gramm,"

(mennyiséget nem haladja meg.)

(2) A Btk. 461. § (1) bekezdés a) pontja a következő al) alponttal egészül ki:

(A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha

annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma)

"al) pentedron esetén a 0,4 gramm,"

(mennyiséget nem haladja meg.)

(3) A Btk. 461. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha)

"d) annak tiszta hatóanyag-tartalma

da) GBL esetén a 6,2 gramm,

db) AB-CHMINACA, MDMB-CHMICA, AM-2201, AB-PINACA, AB-FUBINACA, és ADB-FUBINACA esetén a 0,05 gramm"

(mennyiséget nem haladja meg.)

381. §

A Btk.

1. 28. § (1) bekezdésében az "ügyésznek" szövegrész helyébe az "ügyészségnek" szöveg,

2. 28. § (3) bekezdésében az "alatt közjogi tisztség betöltésén alapuló" szövegrész helyébe az "alatt a mentelmi jogon alapuló" szöveg,

3. 29. § (3) bekezdés d) pontjában a "vagy vádemelés elhalasztásának tartama" szövegrész helyébe a "vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama szöveg,

4. 29. § (3) bekezdés e) pontjában az "az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől" szövegrész helyébe az "a határozat véglegessé válásától" szöveg,

5. 38. § (1) bekezdésében és 42. §-ában az "ítéletében" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatában" szöveg,

6. 38. § (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 47. § (3) bekezdésében, 50. § (4) bekezdésében, az "ítéletben" szövegrész helyébe az "az ügydöntő határozatában" szöveg,

7. 40. § (1) és (4) bekezdésében, 53. § (3) bekezdésében, 56. § (4) bekezdésében, 57. § (3) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 61. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében, 100. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 101. § (3) bekezdésében, 112. §-ában, 117. §-ában, 120. § (1) bekezdésében, 126. § (1) bekezdés a) pontjában, 141. § (1) bekezdésében, 180. § (1) bekezdésében, 210. § (2) bekezdésében, 212. § (3) bekezdésében, 241. § (3) bekezdésében az "ítélet" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat" szöveg,

8. 45. § (6) bekezdésében a "házi őrizet" szövegrész helyébe "bűnügyi felügyelet" szöveg,

9. 64. § (2) bekezdésében, 71. § (2) és (3) bekezdésében, 459. § (1) bekezdés 9. pontjában az "ügyész" szövegrészek helyébe az "ügyészség" szöveg,

10. 69. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 119. § (1) bekezdésében a "vádemelés elhalasztásának" szövegrész helyébe a "feltételes ügyészi felfüggesztés" szöveg,

11. 71. § (2) bekezdésében a "vádemelés elhalasztása" szövegrész helyébe a "feltételes ügyészi felfüggesztés" szöveg,

12. 97. § (2) bekezdésében az "1998. évi XIX. törvény 178/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "2017. évi XC. törvény 389. §-a" szöveg,

13. 102. § (1) bekezdésében, 141. § (2) bekezdésében az "ítéletében" szövegrész helyébe az "az ügydöntő határozatban" szöveg,

14. 224. § (1) bekezdés b) pontjában az "elektronikus hírközlő hálózat útján" szövegrész helyébe a "elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján" szöveg,

15. 272. § (3) bekezdésében a "büntető ügy" szövegrész helyébe a "büntetőügy" szöveg,

16. 272. § (4) bekezdésében, 276. § (1) bekezdésében és 278. § (2) bekezdésében a "büntető ügyben" szövegrészek helyébe a "büntetőügyben" szöveg,

17. 277. §-ában az "a következményekre történt figyelmeztetés" szövegrész helyébe az "a tanúzási figyelmeztetés" szöveg,

18. 287. § (1) bekezdés c) pontjában az "az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezéssel" szövegrész helyébe az "az elektronikus adat megőrzésére kötelezéssel" szöveg,

19. 287. § (1) bekezdés d) pontjában a "hozzáférhetetlenné tett adatot" szövegrész helyébe az "ideiglenesen hozzáférhetetlenné tett elektronikus adatot" szöveg,

20. 287. § (3) bekezdésében, 288. § (2) bekezdésében, 301. § (4) bekezdésében, 302. § (4) bekezdésében, 303. § (4) bekezdésében, 395. § (2) bekezdésében, 396. § (8) bekezdésében, 405. § (4) bekezdésében, a "vádirat benyújtásáig" szövegrész helyébe a "vádemelés előtt" szöveg,

21. 308. § (1) bekezdés a) pontjában az "ügyészi" szövegrész helyébe az "ügyészségi" szöveg,

22. 420. § (4) bekezdésében és 424. § (2) bekezdésében a "büntető ügyekben" szövegrész helyébe a "büntetőügyekben" szöveg,

23. 422. § (1) bekezdés b) pontjában az "alkalmazásával megfigyeli" szövegrész helyébe az "alkalmazásával titokban megfigyeli" szöveg és

24. 422. § (1) bekezdés c) pontjában a "közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja" szövegrész helyébe a "postai küldeményét vagy egyéb zárt küldeményét titokban felbontja" szöveg

lép.

382. §

Hatályát veszti a Btk.

a) 459. § (1) bekezdés 32. pontjában az "egyéb" szövegrész,

b) 83. § (3) bekezdése és

c) 84. §-a.

128. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

383. §

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 17. § (1) bekezdésében a "büntetőeljárásáról" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásról" szöveg és a "vagy az eljáró" szövegrész helyébe az "az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak vagy más" szöveg lép.

129. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

384. §

(1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.) 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben az etikai eljárás megindítása előtt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, a kilencven napos határidő a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozat, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának a területi szervezettel történt közlésétől, a három éves határidő pedig a szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától számít."

(2) A MÁOK tv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben etikai eljárás folyik, és eközben büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, az etikai eljárást a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozat, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának területi szervezettel történő közléséig fel kell függeszteni."

130. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

385. §

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. §

A postai szolgáltatók és a postai közreműködői tevékenységet végző személyek, szervezetek kötelesek együttműködni a büntetőeljárás során a bírósággal, az ügyészséggel és a nyomozó hatósággal, továbbá a bűncselekmények megelőzésére, valamint a titkos információgyűjtés folytatására és a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervezetekkel, valamint tevékenységük megkezdésével egyidejűleg kötelesek biztosítani a titkos információgyűjtés folytatásának, illetve a leplezett eszközök alkalmazásának feltételeit. Az e körben történő adatszolgáltatás, valamint az 55. § (6) bekezdése szerinti tevékenység díj-, költség- és térítésmentes."

386. §

A Postatv.

a) 10. § (3) bekezdés e) pontjában a "titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására feljogosított" szöveg és

b) 78. § (1) bekezdés g) pontjában a "titkos információ gyűjtésére, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított" szöveg

lép.

131. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

387. §

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ideiglenes átadási letartóztatás helyett olyan ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet is elrendelhető, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el, ha különösen a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes átadási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható."

388. §

Az EUtv. 22. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálata során)

"a) adatszolgáltatást kér az elhalasztás alapjául szolgáló büntetőeljárás állásáról vagy a tervezett eljárási cselekményekről a büntetőeljárást folytató bíróságtól, illetve ügyészségtől,"

389. §

Az EUtv. 55. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, az európai nyomozási határozat kiegészítését vagy módosítását akkor is meg kell küldeni a központi hatóság számára, ha azt a bíróság, az ügyészség vagy - ügyészségi jóváhagyással - a nyomozó hatóság tagállam területén jelen lévő tagja a tagállamnak közvetlenül átadta."

390. §

(1) Az EUtv. 29. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"29. Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján"

(2) Az EUtv. 63/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tagállami hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével hajtja végre."

391. §

Az EUtv. 63/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések szerinti védelméről."

392. §

Az EUtv. 64. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság vagy az ügyészség egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság vagy az ügyészség a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti."

393. §

Az EUtv. 31. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"31. Leplezett eszközök alkalmazása"

394. §

(1) Az EUtv. 65/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyészség a Be. leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályai szerint hajtja végre."

(2) Az EUtv. 65/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha a tagállami hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan európai nyomozási határozatot bocsátott ki, amely leplezett eszközök alkalmazásával hajtható végre, az ügyészség az európai nyomozási határozatot - a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - a (2)-(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre."

(3) Az EUtv. 65/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ha a tagállami hatóság fizetési műveletek megfigyelése céljából bocsátott ki európai nyomozási határozatot, az ügyészség az európai nyomozási határozatot a (2)-(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre azzal, hogy

a) a végrehajtásra a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet székhelye szerinti megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,

b) a Be. 217. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése csak a tagállami hatóság kérésére írható elő, és

c) a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése esetén a tagállami hatóságot a Be. 217. § (2) bekezdésében foglaltakról tájékoztatni kell."

395. §

Az EUtv. 65/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból leplezett eszközök tagállamban történő alkalmazása iránt európai nyomozási határozat a (2)-(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával bocsátható ki."

396. §

(1) Az EUtv. 36/A. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"36/A. Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján"

(2) Az EUtv. 68/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tagállami igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti."

(3) Az EUtv. 68/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A bíróság vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések szerinti védelméről."

397. §

Az EUtv. 68/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság vagy az ügyészség egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság vagy az ügyészség a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti."

398. §

(1) Az EUtv. 36/E. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"36/E. Leplezett eszközök alkalmazása"

(2) Az EUtv. 69/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése végett előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség a Be. leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályai szerint hajtja végre."

(3) Az EUtv. 69/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának elrendelésével hajtható végre, a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezéséről az ügyészség indítványára a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a leplezett eszközök alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az ügyészség erről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot."

(4) Az EUtv. 69/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a tagállam az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan eljárási jogsegély iránti megkeresést terjesztett elő, amely leplezett eszközök alkalmazásával teljesíthető, az ügyészség a megkeresést - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - az (1)-(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti."

(5) Az EUtv. 69/E. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a tagállam fizetési műveletek megfigyelése céljából bocsátott ki eljárási jogsegély iránti megkeresést, az ügyészség a megkeresést az (1)-(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti azzal, hogy

a) a teljesítésre a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet székhelye szerinti megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,

b) a Be. 217. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése csak a tagállam kérésére írható elő, és

c) a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése esetén a tagállamot a Be. 217. § (2) bekezdésében foglaltakról tájékoztatni kell."

399. §

(1) Az EUtv. 69/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség terjeszti elő."

(2) Az EUtv. 69/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból leplezett eszközök tagállamban történő alkalmazása végett eljárási jogsegély iránti megkeresés az (1)-(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával terjeszthető elő."

400. §

Az EUtv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felügyeleti intézkedés szabályainak megszegése esetén a terhelt őrizetének elrendelésére, hátrányosabb magatartási szabályok megállapítására, illetve szigorúbb kényszerintézkedés elrendelésére nem kerülhet sor."

401. §

Az EUtv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"108. §

(1) A büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során,

a) ha e törvény másképp nem rendelkezik,

aa) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,

ab) a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,

ac) a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,

ad) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és

ae) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye,

b) a Magyarországon felmerült bűnügyi költséget és egyéb költséget az állam viseli,

c) ha az a döntéshozatalhoz elkerülhetetlenül szükséges, az eljáró igazságügyi hatóság e törvény eltérő rendelkezése hiányában közvetlenül az érintett tagállami igazságügyi hatóságtól kiegészítő adatok, illetve iratok rendelkezésre bocsátását kérheti.

(2) A bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye."

402. §

Az EUtv. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A megfeleltetési eljárásban - a büntetőügyekben hozott szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtása kivételével - bírósági titkár is eljárhat."

403. §

Az EUtv. 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a végrehajtás átadására távollévő terhelttel szembeni eljárásban, a külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefolytatott eljárásban hozott határozat, a bíróság egyezséget jóváhagyó végzése vagy büntetővégzés alapján kerül sor, továbbá, ha a végrehajtás átadásának alapjául szolgáló ítélet meghozatalára azért került sor a terhelt távollétben, mert a terhelt előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, a tanúsítványban fel kell tüntetni

a) a terhelt távollétének tényét,

b) a terhelt idézésével vagy értesítésével, továbbá az eljárást érintő tudomásával kapcsolatos körülményeket,

c) a terhelt védelmével kapcsolatos körülményeket és

d) a terhelt számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség adatait."

404. §

Az EUtv. 160. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes veszélyeztetett személy esetében az indítványt a törvényes képviselő vagy az ügygondnok nyújthatja be."

405. §

Az EUtv.

1. 2. §-ában az "a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt" szövegrész helyébe az "a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nbjt.)" szöveg, az "a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényt (a továbbiakban Btk.)" szövegrész helyébe az "a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.)" szöveg és az "a büntetőeljárásról szóló törvényt" szövegrész helyébe az "a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt" szöveg,

2. 2/A. § (1) bekezdésében a "kérelemre" szövegrész helyébe az "indítványra" szöveg és az "eljárási iratokba" szövegrész helyébe az "ügyiratokba" szöveg,

3. 2/A. § (1) és (2) bekezdésében az "a kérelem" szövegrész helyébe az "az indítvány" szöveg,

4. 2/A. § (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, 18. § (3a) bekezdésében, 20. § (6) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (3) és (5) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 74. § (3) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 113/B. § (1) bekezdésében, 117/A. § (6) bekezdésében, 119/B. § (3) bekezdésében, 122. § (2) bekezdésében, 126. § (3) bekezdésében, 136/A. § (1) bekezdésében, 141. § (2) bekezdésében, 146. § (2) bekezdésében az "iratok" szövegrészek helyébe az "ügyiratok" szöveg,

5. 2/A. § (2) bekezdésében az "eljárási iratról" szövegrészek helyébe az "ügyiratról" szöveg, a "kérelmére" szövegrész helyébe az "indítványára" szöveg, a "kiadni kért" szövegrész helyébe a "kiadni indítványozott" szöveg és az "irat" szövegrész helyébe az "ügyirat" szöveg,

6. 2/A. § (2) bekezdésében, 5. § (7) bekezdésében, 151. § (6) bekezdésében a "kérheti" szövegrész helyébe az "indítványozhatja" szöveg,

7. 2/A. § (3) bekezdés a) pontjában az "iratába" szövegrész helyébe az "ügyiratába" szöveg,

8. 2/A. § (3) bekezdés b)-e) pontjában az "iratba" szövegrész helyébe az "ügyiratba" szöveg,

9. 2/A. § (3) bekezdés b) pontjában, 146/A. § (3) bekezdés a) pontjában, 151. § (6) bekezdésében a "személyi" szövegrész helyébe a "személyes" szöveg,

10. 2/A. § (4) bekezdésében az "iratról" szövegrész helyébe az "ügyiratról" szöveg,

11. 2/A. § (5) bekezdésében az "iratokról" szövegrész helyébe az "ügyiratokról" szöveg és az "iratbetekintés" szövegrészek helyébe az "ügyiratokba történő betekintés" szöveg,

12. 5. § (1) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdésében, 120/A. § (3) bekezdés a) pontjában a "lakóhellyel" szövegrész helyébe a "lakcímmel" szöveg,

13. 5. § (7) bekezdésében a "kérésének" szövegrész helyébe az "indítványának" szöveg,

14. 5. § (9) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében, 22. § (6) bekezdésében, 25. § (1), (3) és (9) bekezdésében, 35. § (2)-(4) bekezdésében, 37. § (5) és (6) bekezdésében, 38. § (4) bekezdésében, 39. § (1)-(7) bekezdésében, 40. § (1) és (2) bekezdésében, 41. § (2) és (4) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) és b) pontjában és (4)-(6) bekezdésében, 43. § (1)-(3) bekezdésében, 44. § (1)-(2) bekezdésében, 45. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, 46. § (2a), (3) és (5) bekezdésében, 46/A. § (1)-(4) bekezdésében 47. § (1) és (4) bekezdésében, 48. § (1) , (2), (4) és (5) bekezdésében, 49. § (1), (2) és (5)-(7) bekezdésében, 50. § (1)-(3) bekezdésében, 51. §-ában, 52. § (2) bekezdésében, 53. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 54. § (5) bekezdésében, 55. § (1)-(4) bekezdésében, 56. § (1)-(4) bekezdésében, 57. § (1)-(4) bekezdésében, 58. § (2) bekezdésében, 59. § (2) és (3) bekezdésében, 60. § (4)-(6) bekezdésében, 61. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 62/A. § (1) és (2) bekezdésében, 62/B. § (1) bekezdés a) pontjában, (2)-(4) bekezdésében és (6) bekezdés f) pontjában, 63. § (1), (3), (4) bekezdésében és (7) bekezdés b) pontjában, 63/A. § (1) bekezdésében, 63/B. § (1) és (2) bekezdésében, 64. § (4) bekezdésében, 64/B. § (4) és (6) bekezdésében, 64/C. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 64/D. § (1) bekezdésében, 64/E. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 65. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 65/A. § (3) és (5)-(6) bekezdésében, 65/B. § (1) és (5)-(8) bekezdésében, 65/C. § (3) bekezdésében, 65/D. § (1)-(3) bekezdésében, 66/A. § (7) bekezdésében, 66/F. § (1a) bekezdésében, 66/J. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 68/E. § (3) bekezdésében, 69. § (4) és (6) bekezdésében, 69/A. § (1) és (3) bekezdésében, 69/B. § (1) bekezdésében, 69/C. § (1) és (3) bekezdésében, 69/D. § (1) és (3) bekezdésében, 69/E. § (6) bekezdésében, 69/F. § (2) és (4)-(5) bekezdésében, 69/G. § (3) bekezdésében, 69/H. § (1)-(3) bekezdésében, 70/E. § (3) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében, 71/A. § (1)-(3) bekezdésében, 71/B. § (1) és (3)-(7) bekezdésében, 71/E. § (3), (5) és (7) bekezdésében, 71/F. § (1) és (3)-(5) bekezdésében, 87. § (4) bekezdésében, 104. § (1)-(5) és (7)-(8) bekezdésében, 105. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 106. § (2) bekezdésében, 107/A. § (1) bekezdésében, 109. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában, 110/A. § (2) bekezdésében, 110/B. §-ában, 111/A. § (1) bekezdésében, 111/B. § (3) bekezdésében, 111/C. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 111/G. § (2) és (4) bekezdésében, 111/H. § (1) és (3) bekezdésében, 117/A. § (1) bekezdésében, 145. § (3) bekezdésében, 146/C. § (1) bekezdésében, 149. § (2) bekezdésében, 150. §-ában, 159. § (1) és (2) bekezdésében, 175. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában, b) és c) pontjában, (2) bekezdés b) és c) pontjában, 176. §-ában az "ügyész" szövegrészek helyébe az "ügyészség" szöveg,

15. 5. § (9) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 55. § (6) bekezdésében, 64/B. § (4) bekezdésében, 64/C. § (4) bekezdésében, 64/E. § (3) bekezdésében, 65. § (3) bekezdésében, 65/D. § (2) bekezdésében, 69. § (4) bekezdésében, 69/A. § (3) bekezdésében, 69/C. § (3) bekezdésében, 69/D. § (3) bekezdésében, 69/H. § (2) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében, 71/A. § (1) bekezdésében, 71/C. § (2) bekezdésében, 109. § (2) bekezdésében, 110/A. § (1) bekezdésében az "ügyészt" szövegrész helyébe az "ügyészséget" szöveg,

16. 6. § (4) bekezdésében az "a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény" szövegrész helyébe az "az Nbjt." szöveg,

17. 7. § (1) bekezdésében, 9/A. § (4) bekezdésében a "terheltet őrizetbe kell venni" szövegrész helyébe a "terhelt őrizetét kell elrendelni" szöveg,

18. 7. § (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében az "őrizetbe vételt" szövegrész helyébe az "őrizetet" szöveg,

19. 9/A. § (2) bekezdésében az "ideiglenes átadási házi őrizet vagy az ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet" szöveg,

20. 9/A. § (3) bekezdésében és (4) bekezdés a) pontjában az "ideiglenes átadási házi őrizet, illetve az ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet" szöveg,

21. 9/B. § (1) bekezdésében, 17. §-ában, 22. § (2) bekezdésében az "ideiglenes kényszergyógykezelés" szövegrészek helyébe az "előzetes kényszergyógykezelés" szöveg,

22. 9/B. § (1) bekezdésében, 17. §-ában, 22. § (2) bekezdésében, 62/B. § (1) bekezdés a) pontjában az "előzetes letartóztatásban" szövegrész helyébe a "letartóztatásban" szöveg,

23. 9/B. § (1) bekezdésében, 62/B. § (4) bekezdésében az "az előzetes letartóztatás" szövegrészek helyébe az "a letartóztatás" szöveg,

24. 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. §-ában az "előzetes letartóztatását" szövegrész helyébe a "letartóztatását" szöveg,

25. 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. §-ában, 22. § (4) bekezdésében az "ideiglenes kényszergyógykezelését" szövegrész helyébe az "előzetes kényszergyógykezelését" szöveg,

26. 9/B. § (3) bekezdésében az "Ideiglenes átadási házi őrizet vagy ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom" szövegrész helyébe az "A 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet" szöveg,

27. 13. § (1) bekezdésében a "bíróság elrendeli" szövegrész helyébe a "bíróság nem ügydöntő végzéssel elrendeli" szöveg,

28. 13. § (4) bekezdésében és 128. § (5) bekezdésében az "iratokkal" szövegrész helyébe az "ügyiratokkal" szöveg,

29. 14. § (2) bekezdésében a "nem rendelhető el, óvadék alkalmazásának nincs helye" szövegrész helyébe a "nem rendelhető el" szöveg,

30. 15. § (1) bekezdés b) pontjában, 65/B. § (2) bekezdésében, 65/D. § (1) bekezdésében, 69/H. § (1) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében a "tartózkodási" szövegrészek helyébe a "tényleges tartózkodási" szöveg,

31. 15. § (3) bekezdésében a "jogerős határozata" szövegrész helyébe a "véglegessé vált nem ügydöntő végzése" szöveg,

32. 16. § (1) bekezdésében, 76. § (5) bekezdésében a "jogerős határozatot" szövegrész helyébe a "véglegessé vált nem ügydöntő végzést" szöveg,

33. 19. § (1) és (2) bekezdésében a "közjogi tisztség betöltésén" szövegrész helyébe a "mentelmi jogon" szöveg,

34. 19. § (1) bekezdésében a "mentesség felfüggesztéséről" szövegrész helyébe a "mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztéséről" szöveg,

35. 19. § (2) bekezdésében a "mentesség felfüggesztése érdekében" szövegrész helyébe az "a mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése érdekében" szöveg és a "mentesség felfüggesztése egy" szövegrész helyébe a "mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése egy" szöveg,

36. 20. § (1) bekezdésében, 76. § (3) bekezdésében a "jogerős határozatot" szövegrész helyébe a "véglegessé vált nem ügydöntő végzését" szöveg,

37. 20. § (4) bekezdésében a "határozat jogerőre emelkedésétől" szövegrész helyébe a "nem ügydöntő végzés véglegessé válásától" szöveg,

38. 22. § (4) bekezdésében az "az előzetes letartóztatását" szövegrész helyébe az "a letartóztatását" szöveg,

39. 25. § (1) bekezdésében, 64/B. § (4) bekezdésében, 64/E. § (3) bekezdésében, 69. § (4) bekezdésében, 69/C. § (3) bekezdésében az "ügyészi" szövegrész helyébe az "ügyészségi" szöveg,

40. 25. § (3) bekezdésében a "vádirat benyújtását követően" szövegrész helyébe a "vádemelés után" szöveg,

41. 25. § (4) és (9) bekezdésében a "vádirat benyújtása előtt" szövegrész helyébe a "vádemelés előtt" szöveg,

42. 25. § (9) bekezdésében a "vádirat benyújtását megelőzően" szövegrész helyébe a "vádemelés előtt" szöveg,

43. 27. § (1) bekezdésében, 128. § (2) bekezdésében, 157. § (1) bekezdés b) pontjában az "első fokon" szövegrész helyébe az "elsőfokon" szöveg,

44. 27. § (1) bekezdésében a "büntetőeljárásról szóló törvénynek" szövegrész helyébe a "Be.-nek" szöveg,

45. 28. §-ában a "házi őrizet" szövegrész helyébe a "bűnügyi felügyelet" szöveg,

46. 37. § (3) bekezdésében, 66/A. § (5) bekezdésében, 133. § (2) bekezdés a) pontjában, 141. § (1) bekezdésében, 143. § a) pontjában, 146. § (1) bekezdésében a "lakóhelye," szövegrész helyébe a "tényleges" szöveg,

47. 39. § (1) bekezdésében a "dönt" szövegrész helyébe a "nem ügydöntő végzéssel dönt" szöveg,

48. 40. § (1) bekezdés g) pontjában és 77. § (1) bekezdés g) pontjában a "joggal rendelkezik" szövegrész helyébe a "jogon" szöveg,

49. 49. § (6) bekezdésében, 101. § (4) bekezdésében, 176. §-ában az "ügyésznek" szövegrész helyébe az "ügyészségnek" szöveg,

50. 50. § (3) bekezdésében, 66/J. § (2) bekezdésében a "kérelmet" szövegrész helyébe az "indítványt" szöveg,

51. 51. §-ában a "Be. rendelkezései" szövegrész helyébe a "Be. 101. § (1) bekezdése és 264. § (7) bekezdése" szöveg,

52. 59. § (2) bekezdésében a "hogy" szövegrész helyébe a "hogy" szöveg,

53. 59/A. § e) pontjában, 63/C. § (3) bekezdésében, 63/C. § (4) bekezdés a) és b) pontjában és (5) bekezdésében, 63/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 64. § (3) bekezdésében, 67/H. § c) pontjában, 68/D. § (3) és (10) bekezdésében, 68/E. § (1) bekezdésében a "zártcélú távközlő hálózat" szövegrészek helyébe a "telekommunikációs eszköz" szöveg,

54. 59/A. § g) pontjában az "a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazása" szöveg,

55. 60. § (3) bekezdésében az "ügyészre" szövegrész helyébe az "ügyészségre" szöveg,

56. 61. § (1) bekezdés b) pontjában, 99. § (3) bekezdésében és 101. § (1) és (4) bekezdésében az "információs rendszerben tárolt adatok" szövegrész helyébe az "elektronikus adat" szöveg,

57. 62/B. § (4) bekezdésében az "Előzetes letartóztatásban" szövegrész helyébe a "Letartóztatásban" szöveg és az "az előzetes letartóztatásban" szövegrész helyébe az "a letartóztatásban" szöveg,

58. 62/B. § (6) bekezdés e) pontjában az "előzetes letartóztatás" szövegrész helyébe a "letartóztatás" szöveg,

59. 62/B. § (7) bekezdésében, 68/C. § (4) bekezdésében az "előzetes letartóztatásba" szövegrész helyébe a "letartóztatásba" szöveg,

60. 62/B. § (8) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "az ügyészség" szöveg,

61. 63/C. § (2) bekezdésében és 68/D. § (2) bekezdésében a "bíróság" szövegrész helyébe a "járásbíróság vagy járási ügyészség" szöveg és a "Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes" szövegrész helyébe a "Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel" szöveg,

62. 63/C. § (2) bekezdésében, 68/D. § (2) bekezdésében a "lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye" szövegrész helyébe a "tényleges tartózkodási helye" szöveg, a "lakóhelye," szövegrész helyébe a "tényleges" szöveg és a "kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik" szövegrész helyébe a "kihallgatandó, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye nem ismert" szöveg,

63. 63/C. § (3)-(5) bekezdésében, 63/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés c) pontjában, (6)-(8) bekezdésében, 68/D. § (8)-(11) bekezdésében a "bíróság" szövegrészek helyébe a " bíróság vagy az ügyészség" szöveg,

64. 63/D. § (1) bekezdésében a "végzés" szövegrész helyébe a "határozat" szöveg

65. 63/D. § (2) bekezdés d) pontjában és 68/D. § (5) bekezdésében a "bíróság" szövegrész helyébe a "bíróság vagy ügyészség" szöveg,

66. 63/D. § (4) bekezdésében a "bírósági titkár" szövegrész helyébe a "bírósági tikár, az ügyészség feladatait alügyész" szöveg,

67. 63/D. § (8) bekezdésében az "az eljárási cselekményről készített Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt" szövegrész helyébe az "a Be. 125. § (2) bekezdésében meghatározott felvételt" szöveg,

68. 64. § (1) bekezdésében és 68/E. § (1) bekezdésében az "A bíróság" szövegrész helyébe az "Az eljáró bíróság vagy ügyészség" szöveg,

69. 64. § (3) és (5)-(7) bekezdésében, 68/E. § (4)-(6) bekezdésében a "bíróság" szövegrészek helyébe a "bíróság vagy az ügyészség" szöveg,

70. 64. § (4) bekezdésében az "a tagállami hatóság" szövegrész helyébe a "vagy az ügyészség a tagállami hatóság" szöveg,

71. 64/B. § (1) bekezdésében, 65/A. § (2) bekezdésében, 69. § (1) bekezdésében és 69/E. § (2) bekezdésében a "megyei főügyészség" szövegrész helyébe a "megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség" szöveg,

72. 65/A. § (3) bekezdésében a "titkos adatszerzés" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazásának" szöveg és a "titkos adatszerzés elrendelésére" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazására" szöveg,

73. 65/B. § (1) bekezdésében a "vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított" szövegrész helyébe az "illetve információs rendszeren folytatott" szöveg,

74. 65/B. § (3) bekezdésében a "titkos adatszerzés végrehajtása" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazása" szöveg és a "titkos adatszerzés engedélyezésére" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazására" szöveg,

75. 65/B. § (4) bekezdésében és 69/F. § (3) bekezdésében a "Be. 203. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Be. 236. § (2) bekezdésében" szöveg,

76. 65/C. § (1) bekezdésében a "szolgáltatás vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított" szövegrész helyébe a "szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott" szöveg,

77. 65/C. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 69/G. § (2) és (3) bekezdésében a "Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazására" szöveg,

78. 65/D. § (1) bekezdésében a "meghatározott, bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával" szövegrész helyébe a "meghatározott bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával" szöveg és a "titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazásáról vagy tervezett alkalmazásáról" szöveg,

79. 65/D. § (2) bekezdésében és 69/H. § (2) bekezdésében a "titkos adatszerzés nem engedélyezhető, vagy a már végrehajtott titkos adatszerzés" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazása nem engedélyezhető, vagy a leplezett eszköz alkalmazásának" szöveg,

80. 69/G. § (1) bekezdésében a "szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított" szövegrész helyébe a "szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott" szöveg,

81. 69/H. § (1) bekezdésében a "titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazásával" szöveg és a "titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazásáról vagy tervezett alkalmazásáról" szöveg,

82. 66/A. § (4) bekezdésében az "A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény" szövegrész helyébe az "Az Nbjt." szöveg,

83. 67/H. § g) pontjában a "titkos adatszerzés" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazása" szöveg,

84. 68/C. § (3) bekezdésében az "iratot" szövegrész helyébe az "ügyiratot" szöveg,

85. 68/D. § (5) bekezdésében a "bírósági titkár" szövegrész helyébe a "bírósági titkár vagy alügyész" szöveg,

86. 68/D. § (10) bekezdésében a "Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt" szövegrész helyébe a "Be. 125. § (2) bekezdésében meghatározott felvételt" szöveg,

87. 68/E. § (3) bekezdésében az "a tagállami igazságügyi hatóság" szövegrész helyébe a "vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatóság" szöveg,

88. 68/E. § (8) bekezdésében a "bíróság közötti" szövegrész helyébe a "bíróság vagy az ügyészség közötti" szöveg és a "bíróság által" szövegrész helyébe a "bíróság vagy ügyészség által" szöveg,

89. 69/E. § (6) bekezdésében a "bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végrehajtása" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök alkalmazása" szöveg,

90. 71/B. § (4) bekezdésében a "vagy ügyész számára" szövegrész helyébe a "vagy az ügyészség számára,

91. 71/E. § (5) bekezdésében, 71/F. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében a "155. §" szövegrész helyébe a "320. §" szöveg és a "155. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "321. § (1) bekezdése" szöveg,

92. 72. §-ában az "az előzetes letartóztatástól" szövegrész helyébe az "a letartóztatástól" szöveg,

93. 73. § (2) a) pont aa) alpontjában, 74. § (1) bekezdésében, 87. § (1) bekezdés a) pontjában, 113/A. § a) pontjában, 136. § (1) bekezdés d) pontjában, (5) bekezdésében, 148. § (1) és (2) bekezdésében, 149. § (2) bekezdésében, 156. § (1) és (6) bekezdésében, 157. § (3) bekezdés a) pontjában a "lakóhelye vagy" szövegrész helyébe a "tényleges" szöveg,

94. 73. § (2) a) pont ab) alpontjában, 113/A. § b) pontjában, 135/D. § (1) bekezdés a) pontjában, 148. § (3) bekezdésében a "lakóhellyel vagy" szövegrész helyébe a "tényleges" szöveg,

95. 74. § (1) bekezdésében az "irányuló" szövegrész helyébe az "iránti" szöveg,

96. 76. § (5) bekezdésében, 127. § (3) és (5) bekezdésében, 156. § (6) bekezdésében az "iratoknak" szövegrész helyébe az "ügyiratoknak" szöveg,

97. 77. § (1) bekezdés g) pontjában a "mentelmi joggal rendelkezik" szövegrész helyébe a "mentelmi jogon" szöveg,

98. 81. § (1) bekezdésében a "lakhelyelhagyási tilalomként, házi őrizetként vagy távoltartásként" szövegrész helyébe a "bűnügyi felügyeletként, illetve távoltartásként" szöveg,

99. 85. § (1) bekezdés f) pontjában az "a terhelt őrizetbe vételére került sor" szövegrész helyébe az "a terhelt őrizetét elrendelték" szöveg,

100. 85. § (1) bekezdés g) pontjában az "elvonó vagy korlátozó" szövegrész helyébe az "érintő" szöveg,

101. 87. § (1) bekezdésében a "házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat vagy távoltartást" szövegrész helyébe a "bűnügyi felügyeletet, illetve távoltartást" szöveg,

102. 87. § (1) bekezdés b) pontjában a "kérte" szövegrész helyébe az "indítványozta" szöveg és a "lakóhelyétől vagy a" szövegrész helyébe a "tényleges" szöveg,

103. 87. § (4) bekezdésében, 149. § (1) bekezdésében a "kérelmét" szövegrész helyébe az "indítványát" szöveg,

104. 95. § (1) bekezdés g) pontjában a "közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet" szövegrész helyébe a "mentelmi jogon vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet" szöveg és a "mentelmi jogot, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel" szövegrész helyébe a "mentelmi jogot, illetve a mentességet nem függesztették fel" szöveg,

105. 98. § (2) bekezdésében az "információs rendszerben tárolt adatok megőrzését rendelték el" szövegrész helyébe az "elektronikus adat megőrzésére kötelezést rendeltek el" szöveg,

106. 98. § (4) bekezdésében a "155. §-a" szövegrész helyébe a "321. §-a" szöveg,

107. 104. § (4) bekezdésében a "megkeresést hatáskörrel" szövegrész helyébe a "megkeresést a hatáskörrel" szöveg,

108. 105. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés e) pontjában a "korlátozó" szövegrész helyébe az "érintő" szöveg,

109. 110/A. § (2) bekezdésében az "alkalmazó, vádemelést elhalasztó" szövegrész helyébe a ", feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazó" szöveg,

110. 111/G. § (3) bekezdésében a "határozatot" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzését" szöveg,

111. 111/G. § (4) bekezdésében, 152. § (1) és (2) bekezdésében a "határozatát" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzését" szöveg,

112. 116. § (4) bekezdésében a "határozatot" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzést" szöveg,

113. 116. § (5) bekezdésében az "a határozat" szövegrész helyébe az "az ügydöntő végzés" szöveg,

114. 117/B. §-ában a "döntés" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzés" szöveg és a "határozat" szövegrész helyébe az "ügydöntő végzés" szöveg,

115. 119/B. § (3) bekezdésében az "iratai" szövegrész helyébe az "ügyiratai" szöveg,

116. 121/B. §-ában az "iratokat" szövegrész helyébe az "ügyiratokat" szöveg,

117. 124/A. §-ában az "elítélt a 7. § megfelelő alkalmazásával őrizetbe vehető" szövegrész helyébe az "elítélt őrizete a 7. § megfelelő alkalmazásával elrendelhető" szöveg,

118. 128. § (6) bekezdésében a "minisztert keresi meg" szövegrész helyébe a "minisztertől kér adatszolgáltatást" szöveg,

119. 129. § (3) bekezdésében a "lakóhelyét vagy állandó" szövegrész helyébe a "tényleges" szöveg,

120. 135/E. § a) pontjában, 136/B. § (2) bekezdés b) pontjában, 155. § (1) bekezdés b) pontjában a "lakóhellyel, illetve" szövegrész helyébe a "tényleges" szöveg,

121. 136/A. § (2) bekezdésében az "előzetes letartóztatására" szövegrész helyébe a "letartóztatására" szöveg,

122. 138. § (1) bekezdésében a "lakóhellyel," szövegrész helyébe a "tényleges" szöveg,

123. 140. § (1) bekezdésében a "lakóhelye" szövegrész helyébe a "lakcíme" szöveg,

124. 141. § (1) bekezdésében a "jogerős elítélés" szövegrész helyébe a "jogerős vagy véglegessé vált elítélés" szöveg és az "emelkedésének" szövegrész helyébe az "emelkedésének vagy véglegessé válásának" szöveg,

125. 145. § (2) bekezdésében a "lakóhelye" szövegrész helyébe a "tényleges tartózkodási helye" szöveg és a "lakóhelyét és" szövegrész helyébe a "tényleges" szöveg,

126. 145/A. § (2) bekezdés c) pontjában a "Be. 569. § szerinti különleges eljárás" szövegrész helyébe a "Be. 671. § 12. pontja szerinti egyszerűsített felülvizsgálati eljárás" szöveg,

127. 145/D. § (1) bekezdés b) pontjában a "büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig" szöveg,

128. 145/D. § (4) bekezdésében a "büntetőeljárás jogerős befejezését" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát" szöveg,

129. 145/D. § (6) bekezdésében a "bíróság megkeresi a kulturális örökségvédelmi hatóságot" szövegrész helyébe a "bíróság adatszolgáltatást kér a kulturális örökségvédelmi hatóságtól" szöveg,

130. 146/B. § (6) bekezdésében az "őrizetbe kell venni" szövegrész helyébe az "őrizetét el kell rendelni" szöveg,

131. 146/B. § (7) bekezdésében az "őrizetbe vételéről" szövegrész helyébe az "őrizetének elrendeléséről" szöveg,

132. 151. § (5) bekezdésében a "98. §" szövegrész helyébe a "94. §" szöveg,

133. 151. § (6) bekezdésében a "zártan történő kezelését" szövegrész helyébe a "zárt kezelését" szöveg,

134. 153. § (1) bekezdés a) pontjában az "őrizetbe vehető" szövegrész helyébe az "őrizete elrendelhető" szöveg,

135. 157. § (3) bekezdés b) pontjában az "ügyésznél" szövegrész helyébe az "ügyészségnél" szöveg,

136. 159. § (1) bekezdésében a "vádemelés elhalasztása" szövegrész helyébe a "feltételes ügyészi felfüggesztés" szöveg,

137. 167. § (7) bekezdésében az "a megkeresett adatkezelő" szövegrész helyébe az "az adatszolgáltatást végző adatkezelő" szöveg,

138. 167. § (8) bekezdésében a "megkeresi" szövegrész helyébe az "adatszolgáltatást kérhet" szöveg, a "hatóságát" szövegrész helyébe a "hatóságától" szöveg és az "a megkeresésben" szövegrész helyébe az "az adatkérésben" szöveg,

139. 172. § (1) bekezdésében az "a kérelmét" szövegrész helyébe az "az indítványát" szöveg,

140. 172. § (2) bekezdésében az "a kérelmet" szövegrész helyébe az "az indítványt" szöveg, az "a kérelem" szövegrész helyébe az "annak" szöveg, az "a kérelmezőnek" szövegrész helyébe az "az indítványozónak" szöveg és az "a kérelemre" szövegrész helyébe az "az indítványra" szöveg és

141. 175. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában az "ügyésztől" szövegrész helyébe az "ügyészségtől" szöveg

lép.

406. §

Hatályát veszti az EUtv.

a) 59/A. § f) pontja,

b) 64. § (2) bekezdése,

c) 30. alcíme,

d) 67/H. § d) pontja,

e) 68/E. § (2) bekezdése,

f) 36/B. alcíme,

g) 71. § (2) bekezdésében a "megalapozottan" szövegrész,

h) 80. § (2) és (4) bekezdése,

i) 80. § (3) bekezdésében az "és (2)" szövegrész és

j) 152. § (1) bekezdésében a "magyarországi lakóhelye, illetve" szövegrész.

132. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

407. §

A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ha a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezték, a körözési nyilvántartási rendszert működtető szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést, valamint a kiegészítő adatot a CS.SIS-ben arról a személyről,)

"b) akit a büntetőeljárásban elérhetőségének megállapítása érdekében tanúként vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként köröznek, vagy

c) aki szabadságvesztés vagy elzárás büntetésének, illetve javítóintézeti nevelésének letöltését vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg és emiatt körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn."

133. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

408. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 85. § (3) bekezdés c) pontjában az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg.

134. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

409. §

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 31. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)

"g) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll."

410. §

A Hjt. 111. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadság mértékének megállapításakor nem lehet figyelembe venni)

"c) az olyan bűnügyi felügyelet időtartamát, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve a letartóztatás"

(időtartamát.)

411. §

(1) A Hjt. 131. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján az illetmény legalább 5%-át, de legfeljebb 50%-át vissza kell tartani)

"c) az olyan bűnügyi felügyelet időtartama alatt, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve a letartóztatás"

(időtartama alatt.)

(2) A Hjt. 131. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az illetmény 50%-ot meghaladó mértékű, de legfeljebb az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum) meghaladó részének visszatartásáról is dönthet, ha]

"a) az állomány tagjának letartóztatását, olyan bűnügyi felügyeletét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el vagy előzetes kényszergyógykezelését a bíróság meghosszabbítja,"

412. §

A Hjt. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Amennyiben a kötelezettségszegés miatt először büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló 30 napos határidőt a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozatnak, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a munkáltatói jogkört gyakorlóval történt közlésétől, az egyéves határidőt a szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani."

413. §

A Hjt.

a) 18. § (2) bekezdésében az "elkövetésének megalapozott gyanúja terhel" szövegrész helyébe a "gyanúja terheli" szöveg,

b) 68. § (1) bekezdés l) pontjában és 131. § (3) bekezdés c) pontjában az "ítélet" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat" szöveg,

c) 93. § (1) bekezdés c) pontjában "az előzetes" szövegrész helyébe az "a" szöveg,

d) 93. § (1) bekezdés d) pontjában, 111. § (3) bekezdés d) pontjában és 131. § (1) bekezdés d) pontjában az "ideiglenes" szövegrész helyébe az "előzetes" szöveg,

e) 108. § (1) bekezdés b) pontjában a "bíróság vagy a" szövegrész helyébe a "bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más" szöveg,

f) 138. § (3) bekezdés c) pontjában a "magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult" szövegrész helyébe a "magánvádas vagy pótmagánvádas" szöveg,

g) 160. § (2) bekezdésében a "büntetőeljárásba gyanúsítottkénti bevonásáról" szövegrész helyébe a "gyanúsítotti kihallgatásáról" szöveg,

h) 160/A. § (1) bekezdésében a "vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték" szövegrész helyébe a "közvádra üldözendő bűntett miatt gyanúsítottként hallgatták ki" szöveg,

i) 160/A. § (2) bekezdésében a "megalapozott gyanú közlését" szövegrész helyébe a "gyanúsítotti kihallgatást" szöveg,

j) 160/A. § (4) bekezdésében a "tagja ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése" szövegrész helyébe a "tagjával szemben büntetőeljárás indult és a gyanúsítotti kihallgatás" szöveg,

k) 160/B. § (1) bekezdésében a "törvény 63/A. § (2a) bekezdése" szövegrész helyébe a "2017. évi XC. törvény 111. §-a" szöveg,

l) 161. § (1) bekezdésében a "tagja ellen büntetőeljárás indul, és a terhére rótt" szövegrész helyébe "tagjával szemben büntetőeljárás indul, és a" szöveg és

m) 161. § (2) bekezdésében a "határozat kihirdetéséig, a Btk. 135. §-a szerinti katonai büntetés kiszabása esetén az eljárás jogerős" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat kihirdetéséig, a Btk. 135. §-a szerinti katonai büntetés kiszabása esetén az eljárás jogerős ügydöntő határozattal történő" szöveg

lép.

135. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítása

414. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: Btká.) 5-12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5. §

Ahol a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) a Btk.-ra vagy a Btk. Különös Részére hivatkozik, ott az 1978. évi IV. törvényt, illetve az 1978. évi IV. törvény Különös Részét is érteni kell.

6. §

A Be. 10. § (1) bekezdés 3. pontja alkalmazásában gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:

a) az 1978. évi IV. törvény 289. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése,

b) az 1978. évi IV. törvény 290. § (4) bekezdése szerinti csődbűncselekmény.

c) az 1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,

d) az 1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, ha azt költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy a szerv vagy szervezet vagyonát érintő cselekményével követi el,

e) az 1978. évi IV. törvény 318. § (7) bekezdés a) pontja szerinti csalás, ha azt költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy a szerv vagy szervezet vagyonát érintő cselekményével követi el,

f) az 1978. évi IV. törvény 319. § (3) bekezdés d) pontja szerinti hűtlen kezelés,

g) az 1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés.

7. §

A Be. 20. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:

1. az emberiség elleni bűncselekmények,

2. az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az 1978. évi IV. törvény 170. § (6) és (7) bekezdés harmadik fordulata szerinti életveszélyt (halált) okozó testi sértés,

3. az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények,

4. a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,

5. a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény,

6. a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a nemzetközi közélet tisztasági elleni bűncselekmények,

7. az 1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszélyokozás, az 1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése,

8. a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel,

9. az 1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés c) pontja szerinti számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, az 1978. évi IV. törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, az 1978. évi IV. törvény 316. § (7) bekezdés a) pontja szerinti lopás, az 1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, az 1978. évi IV. törvény 318. § (7) bekezdés a) pontja szerinti csalás, az 1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés, az 1978. évi IV. törvény 322. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kifosztás, az 1978. évi IV. törvény 324. § (6) bekezdése szerinti rongálás, az 1978. évi IV. törvény 326. § (6) bekezdés a) pontja szerinti orgazdaság,

10. az 1978. évi IV. törvény 329/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, az 1978. évi IV. törvény 329/D. § (3) bekezdés b) pontja szerinti iparjogvédelmi jogok megsértése.

8. §

A Be. 21. § (5) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények esetén is:

a) a magántitok jogosulatlan megismerése,

b) a közveszélyokozás - kivéve az 1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszélyokozást -,

c) a közérdekű üzem működésének megzavarása - kivéve az 1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarását -,

d) a visszaélés radioaktív anyaggal,

e) a visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével,

f) a visszaélés atomenergia alkalmazásával,

g) a gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, - kivéve az 1978. évi IV. törvény 289. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértését, az 1978. évi IV. törvény 290. § (4) bekezdése szerinti csődbűncselekményt, a bennfentes kereskedelmet, a tőkebefektetési csalást, a piramisjáték szervezését, az 1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés c) pontja szerinti számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményt és a pénzmosást -,

h) a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, a költségvetési csalás, a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása -kivéve az 1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti költségvetési csalást és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását -, a jövedékkel visszaélés elősegítése,

i) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés - kivéve az 1978. évi IV. törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó, valamint (7) bekezdés szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést -.

9. §

A Be. 30. §-a alkalmazásában kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is:

a) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó és a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett, az 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberölés, az 1978. évi IV. törvény 175/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, az 1978. évi IV. törvény 321. § (3) bekezdés d) pontja, (4) bekezdés c) és d) pontja, (5) bekezdés b) pontja szerinti rablás,

b) az 1978. évi IV. törvény 250. §-a, 253. §-a és 255. §-a szerinti vesztegetés, az 1978. évi IV. törvény 256/A. § (1) bekezdése szerinti befolyás vásárlása, az 1978. évi IV. törvény 256. § (1) és (2) bekezdése szerinti befolyással üzérkedés, a vesztegetés feljelentésének elmulasztása.

10. §

A Be. 34. § (2) bekezdése alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is:

a) visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel,

b) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása,

c) visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással,

d) engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység,

e) áru hamis megjelölése,

f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirathamisítás, magánokirat-hamisítás, egyedi azonosító jel meghamisítása, bélyeghamisítás, pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása.

11. §

A Be. 56. § (4) bekezdése és 58. § (4) bekezdése alkalmazásában költségvetést károsító bűncselekmények az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, költségvetési csalás, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása és jövedékkel visszaélés elősegítése.

12. §

A Be. 82. § c) pontja alkalmazásában külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül az 1978. évi IV. törvény szerinti nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje is."

415. §

A Btká. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. §

(1) A Be. 234. § (2) bekezdése alkalmazásában bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazhatók az 1978. évi IV. törvény szerinti három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett következő bűncselekmények esetén is:

a) a visszaélés kábítószer-prekurzorral,

b) a megrontás, az üzletszerű kéjelgés elősegítése, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés,

c) a vesztegetés feljelentésének elmulasztása kivételével a közélet tisztasága elleni bűncselekmények,

d) a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,

e) a tőkebefektetési csalás.

(2) A Be. 234. § (3) bekezdése alkalmazásában bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazhatók az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés minősített adattal cím alá tartozó szándékosan elkövetett bűncselekmények esetén is.

(3) A Be. 253. § (1) bekezdése alkalmazásában a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában az 1978. évi IV. törvény szerinti öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő állam elleni bűncselekmények bizonyítására is felhasználható."

416. §

A Btká. 14-17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"14. §

A Be. 354. § (5) bekezdése alkalmazásában zár alá vételt elsősorban a terhelt rendelkezése alatt álló vagyonra kell elrendelni akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 77/C. § (1) bekezdés alkalmazásának lehet helye.

15. §

A Be. 380. § (3) bekezdése alkalmazásában az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során gondoskodik a legfőbb ügyész döntésének beszerzéséről akkor is, ha a büntetőeljárás megindítását az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdése alapján a legfőbb ügyész jogosult elrendelni.

16. §

A Be. 381. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja akkor is, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.

17. §

A Be. 398. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazásában ügyészség és a nyomozó hatóság megszünteti az eljárást akkor is, ha a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik."

417. §

A Btká. 19-30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"19. §

A Be. 420. § (4) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az ügyészség az eljárás folytatását akkor is elrendeli, ha az ügyészség a gyanúsítottal szemben a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel és az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel miatt gyanúsítottként hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges.

20. §

A Be. 486. § (3) bekezdése alkalmazásában, ha a bíróság a vádlottal szemben korábban indult büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, ugyanolyan bűncselekménynek minősül az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel is.

21. §

A Be. 491. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjának alkalmazásában a bíróság az eljárást folytatja akkor is, ha a bíróság a vádlottal szemben a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel és az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel miatt vádat emeltek.

22. §

A Be. 492. § (2) bekezdés a) pontjának és 567. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában bíróság az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti akkor is, ha a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.

23. §

A Be. 595. § (4) bekezdése alapján a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki

a) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

b) felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést,

c) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

d) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,

e) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.

24. §

(1) A Be. 649. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő akkor is, ha a bíróság az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.

(2) A Be. 649. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő akkor is, ha a bíróság a határozatát a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában hozta meg.

25. §

A Be. 662. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot akkor is megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.

26. §

(1) A Be. 671. § 2. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés 1978. évi IV. törvény 91/A. § b) és c) alapján történő végrehajtásának elrendeléséről.

(2) A Be. 671. § 5. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a feltételes szabadságnak az 1978. évi IV. törvény 48. (4) bekezdése alapján történő megszüntetéséről.

(3) A Be. 671. § 17. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásnak az 1978. évi IV. törvény 118. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetéséről.

27. §

A Be. 712. §-ának alkalmazásában közvetítői eljárásnak az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdésében meghatározott szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt sincs helye.

28. §

A Be. 714. §-ának alkalmazásában a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság megszünteti az eljárást az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt is.

29. §

A Be. 845. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjának alkalmazásában kártalanítás jár akkor is, ha a bíróság az eljárást azért szüntette meg, mert a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzott.

30. §

(1) A Be. 874. § (7) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha a vádemelés elhalasztására az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében vagy 196. § (4) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel került sor.

(2) A Be. 875. § (2) bekezdése alkalmazásában a bíróság megszünteti az eljárást akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdése alkalmazható.

(3) A Be. 875. § (3) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében vagy 196. § (4) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel függesztette fel az eljárást."

418. §

A Btká.

a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg és a "nyomozás" szövegrész helyébe az "eljárás" szöveg,

b) 1. § (2) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

c) 321. § a) pontjában a "18. §-a" szövegrész helyébe a "13. §-a" szöveg

lép.

419. §

Hatályát veszti a Btká. 18. §-a.

420. §

Hatályát veszti a Btká. 31-35. §-a.

136. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

421. §

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Údt.) 17. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni)

"c) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása érdekében,"

422. §

Az Údt. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató köteles - az útdíjszedő, az útdíjszolgáltató és a felügyeleti szerv közötti együttműködési megállapodásban rögzített módon - együttműködni a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény szerinti szervezetekkel. Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató, valamint az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek az e törvény alapján folytatott tevékenységét olyan módon köteles végezni, amely nem zárja ki, nem lehetetleníti el a titkos információgyűjtés folytatását, illetve a leplezett eszközök alkalmazását."

423. §

Az Údt. 26. § (10) bekezdésében a "büntetőeljárásról szóló törvény szerinti nyomozó hatóságok és" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv,"szöveg lép.

137. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

424. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 4. § (7) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó)

"f) olyan dolog esetén, amely elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a körözés elrendelésétől számított 90 évig"

(kezeli.)

425. §

(1) A Körtv. 5. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)

"d) a körözés elrendelésének

da) okát,

db) jogalapját a jogszabályhely megjelölésével, a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését, a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését,

dc) időpontját,"

(2) A Körtv. 5. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)

"e) a körözési eljárás során megtett intézkedés

ea) megnevezését,

eb) elrendelésének időpontját,

ec) befejezésének időpontját, valamint

ed) tartalmi leírását."

426. §

A Körtv. 10. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

"k) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a büntetőeljárás lefolytatása céljából."

427. §

A Körtv. 14. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:)

"d) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, továbbá"

428. §

A Körtv. 26-28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"26. §

(1) A körözési eljárást lefolytató szerv a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 268. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján bűncselekmény elkövetésével (megalapozottan) gyanúsítható személlyel összefüggésben elrendelt, valamint a Be. alapján kibocsátott elfogatóparancs alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 27. §-a, 29-30. §-a, 32-33. §-a, 35/A. §-a, 38-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 46/B. §-a, 46/C. §-a, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve

c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv a Be. 268. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján tanúval összefüggésben elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29-30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 39-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtés során bírói engedélyhez nem kötött eszközt alkalmazhat, illetve

c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 19. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 46/B. §-a kivételével a 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve

c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(4) A körözési eljárást lefolytató szerv a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 117. és 139. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29-30. §-a, 32-33. §-a, 35/A. §-a, 38-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(5) A körözési eljárást lefolytató szerv az európai vagy nemzetközi elfogatóparancs végrehajtása során

a) a 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve

b) a körözött személy személyazonosságának, illetve elérhetőségének megállapítása céljából az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat.

27. §

(1) A körözési eljárást lefolytató szerv az idegenrendészeti hatóság által elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32-33. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 38-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve

c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 70/A. § (1) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a és 32. §-a szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv az Eütv. 70/A. § (2) bekezdése, valamint 201/B. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32-34. §-a, 39-40. §-a, valamint 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(4) A körözési eljárást lefolytató szerv a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 180/A. § (6) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29-30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 39-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(5) A körözési eljárást lefolytató szerv a nem a 26. § (5) bekezdése szerinti nemzetközi körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 29-30. §-a, 32-33. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 38-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

28. §

(1) A körözési eljárást lefolytató szerv az eltűnt személy bejelentés alapján, valamint az Eütv. 9/A. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 27. §-a, 29-30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve

c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész azonosítása érdekében elrendelt körözés végrehajtása során

a) az Rtv. 30. §-a, 32. §-a, 39-41. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(3) Az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész nemzetközi körözése végrehajtása során a körözési eljárást lefolytató szerv az Rtv. 27. §-a, 29-30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 39-41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja."

429. §

A Körtv. 29. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A körözési eljárást lefolytató szerv a Be. 268. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a Szabs. tv. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során

a) az Rtv. 29-30. §-a, 32. §-a, 42. § (1) bekezdése és 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja,

b) az Rtv. 91/C. §-ában meghatározottakon kívül - az ott meghatározott rendelkezések alapulvételével - az ismeretlen helyen lévő járművek - beleértve az ismeretlen helyen lévő személyek által használt járműveket is - felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá bűnmegelőzési, illetve vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő - és azonosító rendszerekben együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését rendelheti el, amelyben a jármű észlelése esetén értesítés adását kérheti, illetve

c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv a dolgok nemzetközi körözésének végrehajtása során az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 53/A. §-a alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során

a) az Rtv. 29-30. §-a, 32. §-a, 39. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, valamint

b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(4) A találatot elérő szerv a rejtett ellenőrzés végrehajtása során az Rtv. 46/C. §-ában, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 37/B. §-ában foglalt intézkedést foganatosítja."

430. §

A Körtv.

a) 1. § b) pontjában a "büntetőeljárás" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás lefolytatása" szöveg,

b) 1. § d) pontjában a "Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzés" szövegrész helyébe a "Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése" szöveg,

c) 1. § e) pontjában az "a Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzéssel" szövegrész helyébe az "a Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével" szöveg,

d) 1. § f) pontjában a "hatóság kezdeményezésére" szövegrész helyébe a "szerv kezdeményezésére" szöveg,

e) 5. § (3) bekezdésében az "a)-c)" szövegrész helyébe az "a)-d)" szöveg,

f) 5. § (4) bekezdésében a "d)" szövegrész helyébe az "e)" szöveg,

g) 8. § (2) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

h) 10, § (1) bekezdés h) pontjában az "a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi" szövegrész helyébe az "a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveg,

i) 10. § (2) bekezdésében az "igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi ügyek intézése céljából, valamint az igazságügyért felelős miniszter és az ügyészség" szövegrész helyébe az "igazságügyért felelős miniszter és az ügyészség a kegyelmi ügyek intézése és" szöveg,

j) 10. § (4) bekezdésében a "személy- és létesítményvédelmi" szövegrész helyébe a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveg,

k) 10. § (4a) bekezdésében a "személy- és létesítménybiztosítási" szövegrész helyébe a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveg,

l) 20/A. § (3) bekezdésében a "poligráfot" szövegrész helyébe a "műszeres vallomásellenőrzést" szöveg

lép.

431. §

Hatályát veszti a Körtv.

a) 8. § (1) bekezdésében az ", amely a körözött személy őrizetbe vételére, előállítására irányul," szövegrész,

b) 8. § (2) bekezdésében a "- tárgyi bizonyítási eszköz megtalálása érdekében elrendelt dolog körözése esetén -" szövegrész,

c) 10. § (1) bekezdés j) pontjában a "nyomozó hatósági és" szövegrész,

d) 20. § (6) bekezdés g) pontjában az "a bűnüldözési feladatai céljából" szövegrész, és az "a nemzetbiztonsági tevékenysége ellátása céljából" szövegrész.

138. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása

432. §

A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény

a) 22. § (6) bekezdésében a "bűnüldözési, igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás lefolytatása céljából" szövegrész helyébe az "igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást folytató szerv," szöveg,

b) 3. melléklet e) pontjában a "határozatban" szövegrész helyébe a "határozatban, illetve ügydöntő határozatban" szöveg és

c) 4. melléklet j) pontjában az "az előzetes letartóztatás, házi őrizet, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom" szövegrész helyébe az "a letartóztatás, a bíróság által a terhelt számára előírt meghatározott terület, lakás, egyéb helyiség, intézmény, vagy ahhoz tartozó bekerített hely engedély nélküli el nem hagyására vonatkozó bűnügyi felügyelet" szöveg

lép.

139. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

433. §

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 44. § (5) bekezdésében a "szabálysértési vagy büntetőeljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "szabálysértési eljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig" szöveg lép.

140. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

434. §

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény

a) 8. § (6) bekezdés c) pontjában az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg és

b) 15/C. § (1) bekezdésében a "büntető eljárás" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás" szöveg

lép.

141. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

435. §

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 159. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az MNB az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség tevékenységének támogatása céljából, a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával jogosult forint és külföldi bankjegyeket biztosítani e szervek részére a büntetőeljárás lefolytatásához."

436. §

Az MNB tv. 23. § (9) bekezdésében a "bűnüldöző szervek vizsgálatának lezárultáig" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás befejezéséig" szöveg és a "büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat ellátó" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás során eljáró" szöveg lép.

437. §

Az MNB tv. 24. § (2) bekezdésében a "büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig" szöveg és a "lefolytatására jogosult" szövegrész helyébe a "során eljáró" szöveg lép.

438. §

Hatályát veszti az MNB tv. 93. § (1) bekezdés b) pontjában az "az illetékes nyomozó hatóságnál" szövegrész.

142. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

439. §

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény

a) 5. § (7) bekezdésében a "megkeresésre" szövegrész helyébe a "megkeresésre, illetve adatkérésre" szöveg,

b) 5. § (7) bekezdés a) pontjában a "nyomozó hatóságot" szövegrész helyébe a "bíróságot, az ügyészséget vagy a nyomozó hatóságot" szöveg,

c) 12. § (2) bekezdés b) pontjában a "lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság jár el" szövegrész helyébe az "a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság lefoglalást rendelt el" szöveg és

d) 13. § (1) bekezdésében a "büntetőeljárást lefolytató" szövegrész helyébe a "lefoglalást elrendelő bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó" szöveg

lép.

143. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

440. §

A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 23. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül)

"b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,"

144. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

441. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 53/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Ptk. 6:88. § (4) bekezdése szerinti keresetindítási jog a közérdekben olyan szerződés megkötésével okozott sérelmek esetén is alkalmazható, amely szerződéssel ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, illetve ilyen mértékű kárt, vagyoni hátrányt vagy vagyoncsökkenést (ezek együttes összegét számítva is) okozó bűncselekmény

a) miatt indult büntetőeljárás terheltjének vagyontárgyát,

b) elkövetéséhez felhasznált szervezet vagyontárgyát, vagy

c) elkövetésével összefüggésben előnyt szerző szervezet vagyontárgyát

[az a)-c) pont szerinti vagyontárgy a továbbiakban együtt: érintett vagyontárgy] a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárás megindításának alapjául szolgáló hatósági eljárás megindulását megelőző egy éven belül feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy hozzátartozó javára ruházták át."

145. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

442. §

(1) Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 60. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

"d) a büntetőeljárás során az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal és az előkészítő eljárást folytató szervvel,"

(szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

(2) Az Fsztv. 60. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, fizetési titoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni."

443. §

Az Fsztv.

a) 29. § (6) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg és a "büntetőeljárás" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő" szöveg,

b) 60. § (2) bekezdésében az "írásbeli megkeresése" szövegrész helyébe az "adatkérése, illetve írásbeli megkeresése" szöveg és

c) 60. § (10) bekezdésében az "a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség" szövegrész helyébe az "az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve" szöveg

lép.

444. §

Hatályát veszti az Fsztv.

a) 58. § (2) bekezdés g) pontjában a "szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében" szövegrész,

b) 58. § (2) bekezdés i) pontjában és 60. § (2) bekezdés f) pontjában a "titkosszolgálati eszközök alkalmazására," szövegrész és

c) 58. § (3) bekezdése.

146. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

445. §

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

"d) a büntetőeljárás során az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal és az előkészítő eljárást folytató szervvel,"

(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

446. §

(1) A Hpt. 161. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) A pénzügyi intézmény a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek megfigyelésének elrendelése esetén az elrendelésről szóló határozatban megjelölt adatokat az abban meghatározott módon és határidőben köteles rögzíteni és továbbítani."

(2) A Hpt. 162. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénzügyi intézmény az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, banktitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni."

447. §

A Hpt. 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 161. § (2) bekezdés d), f), g) és o) pontja, a 161. § (3) bekezdés e)-g) pontja, a 162. §, valamint az 164. § p) pontja alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja. Ebben az esetben az érintett személy személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlása iránti kérelme esetén olyan tájékoztatást kell adni, amelyből nem derül ki, hogy a személyes adatainak továbbítására milyen célból került sor."

448. §

A Hpt. 214. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig kártalanítás nem fizethető ki."

449. §

A Hpt.

a) 137. § (6) és (7) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

b) 161. § (2) bekezdésében az "írásbeli megkeresése" szövegrész helyébe az "adatkérése, illetve írásbeli megkeresése" szöveg,

c) 161. § (4a) bekezdésében az "a nyomozó hatóság és az ügyészség írásbeli megkeresésére" szövegrész helyébe a "rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv adatkérésére" szöveg,

d) 162. § (1) bekezdésében az "a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség" szövegrész helyébe az "az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve" szöveg és

e) 162. § (4) bekezdésében az "a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy az ügyészség" szövegrész helyébe az "az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség vagy a bíróság adatkérésére, illetve" szöveg

lép.

450. §

Hatályát veszti a Hpt.

a) 159. § (4) bekezdés a) pontjában az "a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében" szövegrész,

b) 159. § (4) bekezdés c) pontjában, 161. § (2) bekezdés f) pontjában a "titkosszolgálati eszközök alkalmazására," szövegrész és

c) 159. § (5) bekezdése.

147. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

451. §

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit)

"b) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés és őrizet, valamint a Be. 128. § (2) bekezdése szerinti rendbírság helyébe lépő elzárás (a továbbiakban: rendbírság helyébe lépő elzárás) végrehajtása,"

(során kell alkalmazni.)

452. §

(1) A Bv. tv. 3. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"12a. kézbesítési cím: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott által megjelölt, a lakcímétől, értesítési címétől, tényleges tartózkodási helyétől eltérő, a postai úton történő kapcsolattartásra szolgáló cím;"

(2) A Bv. tv. 3. §-a a következő 14b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"14b. tényleges tartózkodási hely: lakcím hiányában vagy a lakcímtől eltérően az az ingatlan, ahol az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott ténylegesen tartózkodik, továbbá közérdekű munka vagy pártfogó felügyelet végrehajtása szempontjából az elítélt munkahelye,"

453. §

(1) A Bv. tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Magyarországon élő elítélt köteles a lakcímében, és ha van bejelentett értesítési címe, az abban bekövetkező változást a változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a végrehajtásáért felelős szervnek, ha ez nem ismert, az ügydöntő határozatot hozó, elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni."

(2) A Bv. tv. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha az elítélt

a) a büntetőeljárás során kézbesítési címet jelentett be, annak megváltozását vagy

b) a lakcímétől eltérő helyen tartózkodik, a tényleges tartózkodási helyét és annak megváltozását is köteles a (3) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenteni."

(3) A Bv. tv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (2) és a (4) bekezdés szerinti rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)-(3) és (6)-(9) bekezdését és a Be. 128. § (1) bekezdését kell alkalmazni."

454. §

A Bv. tv. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (3) bekezdés szerinti személy alatt a Be. 81.-82. §-ai szerinti különleges bánásmódot igénylő személyt is érteni kell."

455. §

(1) A Bv. tv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, ezek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá állama konzuli tisztviselője hatalmazhat meg. A felsoroltak kérelmére vagy hivatalból a végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a Be. 46. § (1), (5) vagy (6) bekezdése alapján haladéktalanul védőt rendel ki. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölésére a Be. 46. § (1)-(3) bekezdése és 47. § (2)-(4) bekezdése az irányadó. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére a Be. 76. § a) pontja alapján jogszabályban meghatározottak szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat költségkedvezményt engedélyezhet."

(2) A Bv. tv. 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A meghatalmazás hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás jogerős befejezését követően kiterjed azon eljárásokra, amelyek a végrehajtás körében az alapügyben eljárt bíróság hatáskörébe tartoznak, valamint a büntetés-végrehajtási ügyre. Letartóztatott vagy előzetes kényszergyógykezelt esetében a büntetőeljárásban adott meghatalmazás vagy kirendelés hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási ügyre is."

(3) A Bv. tv. 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A büntetés-végrehajtási ügyben és a fogvatartási ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott fiatalkorú törvényes képviselőjét felvilágosítás-kérési és irat-megismerési jog illeti meg és önálló nyilatkozattételi jogosultsága van. A törvényes képviselet ellátása érdekében a fiatalkorú törvényes képviselője - a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával - mind szóban, mind írásban és személyesen ellenőrzés mellett tarthat kapcsolatot. Ez esetben a telefonon történő és a személyes kapcsolattartás nem számítható be a rezsimszabályokhoz igazodó kapcsolattartásként."

456. §

A Bv. tv. 13. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A kérelmet a büntetőügyben eljáró bíróságnál, letartóztatott, illetve előzetes kényszergyógykezelt esetén a büntetőügyben eljáró ügyészségnél kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre kéri a kérelmező az értesítést. A kérelem a bírósághoz vagy az ügyészséghez történő bejelentéssel visszavonható.

(3) A letartóztatást, az előzetes kényszergyógykezelést, a végrehajtandó szabadságvesztést, az elzárást vagy a kényszergyógykezelést foganatosító bv. intézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti, és a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt végleges szabadon bocsátásáról a szabadulás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (a továbbiakban: BVOP), amely haladéktalanul értesítést küld a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy részére az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.

(4) A fiatalkorú letartóztatását foganatosító, illetve a javítóintézeti nevelést végrehajtó javítóintézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a fiatalkorúak nyilvántartásában rögzíti, és a fiatalkorú végleges elbocsátásáról az elbocsátás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a sértett által megadott lakcím szerint illetékes rendőri szervet, amely haladéktalanul értesítést küld a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy részére a fiatalkorú szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről."

457. §

A Bv. tv. 17. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"A megkeresés és az adatkérés

17. §

(1) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, továbbá az elítélt, illetve egyéb jogcímen fogvatartott kérelmének elbírálása érdekében a büntetés-végrehajtási bíró, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint az igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter megkereséssel élhet, állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és egyesületet kereshet meg tájékoztatás adása, adatszolgáltatás, adat továbbítás, illetve iratok rendelkezésre bocsátása végett, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg.

(2) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.

(3) Az (1) bekezdés alapján megkeresett szerv köteles a tájékoztatást, az adatszolgáltatást - amely magában foglalja különösen az adat feldolgozását -, illetve az adat továbbítást térítésmentesen teljesíteni. A megkeresett a megállapított határidő alatt - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a megkeresést teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

(4) Ha a megkeresett szerv, szervezet a megkeresést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, a büntetés-végrehajtási bíró, illetve az ügyészség rendbírságot szabhat ki. A rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)-(3) és (6)-(9) bekezdését kell alkalmazni. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van. A rendbírság kiszabását a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezheti a büntetésvégrehajtási bírónál, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészségnél.

(5) Ha ez feladatának ellátásához szükséges, a büntetés-végrehajtási bíró, az ügyészség, az igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter és a végrehajtásért felelős szerv egymástól, illetve a büntetőügyben eljáró vagy eljárt bíróságtól, ügyészségtől vagy nyomozó hatóságtól, továbbá a szabálysértési ügyben eljárt bíróságtól, szabálysértési hatóságtól is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.

(6) Halasztás, részletfizetés elbírálása érdekében és a kegyelmi eljárásban a bíróság a Be. adatkérésre vonatkozó rendelkezései szerint adatszolgáltatást kérhet."

458. §

A Bv. tv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetés és az intézkedés esetén az elővezetésre a Be. 118. §-át kell alkalmazni azzal, hogy -e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elővezetés elrendelésére a bíróság, a BVOP, a feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség jogosult."

459. §

A Bv. tv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, illetve kényszergyógykezelt felkutatása érdekében

a) a lakcímének megállapítása érdekében a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adat kérhető, illetve

b) a körözése rendelhető el, és

c) az e törvényben meghatározott esetben elfogatóparancsot lehet kibocsátani, ideértve a 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (1) és (2) bekezdésének, valamint az Nbjt. 32. § (2) bekezdésének az alkalmazását

azzal, hogy körözés elrendelésére és elfogatóparancs kibocsátására kizárólag a bíróság jogosult."

460. §

A Bv. tv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye, a határozatot a jogorvoslatra jogosultnak is kézbesíteni kell."

461. §

A Bv. tv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból vagy kérelemre a határozatot elírás vagy számítási hiba esetén - ha ez szükséges, a kérelmező meghallgatását követően - kijavítja. A kijavítás nem változtathat a kijavított határozat érdemén."

462. §

(1) A Bv. tv. 26. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A végrehajtás során keletkezett irat megismerésének joga"

(2) A Bv. tv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megismerheti, azokba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet, valamint - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - saját költségén másolat kiadását kérheti. A minősített adatot tartalmazó irat megismerésére a Be. 105-106. §-át értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Az iratokról a végrehajtásért felelős szerv a kérelem előterjesztésétől számított nyolc munkanapon belül másolatot ad ki. Az iratban keltezéssel fel kell jegyezni, hogy mely iratról, kinek a részére, hány példányban készült másolat. Ha az irat elektronikus okiratként, papíralapú okirat elektronikus másolataként vagy elektronikus formában rendelkezésre áll, a megismerésére jogosult kérheti a másolat elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón való kiadását."

(3) A Bv. tv. 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az irat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a végrehajtásért felelős szerv a papíralapú iratot információs rendszer alkalmazásával szerkesztette meg."

(4) A Bv. tv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem terjed ki a megismerés joga

a) a döntés-előkészítés során készült tervezetre,

b) a kockázatértékelési összefoglaló jelentésre, a záró kockázatértékelési jelentésre,

c) a bv. szerv előterjesztésének a döntésre vonatkozó javaslatát tartalmazó részére,

d) a biztonsági kockázati besorolással, a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezéssel kapcsolatos olyan iratra, amelynek ismertté válása valamely más személy jogait vagy érdekeit sértené,

e) a végrehajtásért felelős szerv szakterületi véleményére,

f) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feljegyzésére és az egyéni pártfogó felügyelői tervnek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokra, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a pártfogoltat veszélyeztető körülmények kockázatelemzésére vagy kockázatértékelésére vonatkozó részére,

g) az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló igazolásra, valamint

h) azon iratokra, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem jogosult."

463. §

(1) A Bv. tv. III. Fejezete címének a helyébe a következő cím lép:

"A bíróság és az ügyészség feladatai a végrehajtásban"

(2) A Bv. tv. 32. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség feladatai"

464. §

A Bv. tv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az ügydöntő határozat rendelkező részének a Be. 459. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogerősítési záradékkal ellátott példánya pótolja az értesítőlap kiállítását, és a végrehajtás alapjául szolgál."

465. §

A Bv. tv. 33. §-a helyébe - a következő rendelkezés lép:

"33. §

(1) Ha a bíróság az értesítőlap alapjául szolgáló határozatot kijavítja, újabb értesítőlapot kiállítani nem kell. A tanács elnöke a kijavítást elrendelő határozatot nyomban megküldi annak a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a törvényszék büntetés-végrehajtási csoportjának (a továbbiakban: bv. csoport), amelynek az értesítőlapot már megküldte, és szükség esetén a végrehajtás függőben tartása iránt intézkedik. Ha a kijavítást elrendelő határozat véglegessé vált, a bíróság a véglegessé válási záradékkal ellátott határozatát megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv. csoportnak.

(2) Ha a bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb a Be. XCIV. Fejezete vagy a 837. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárásban másként határoz, vagy a határozata mulasztását utólag pótolja, a tanács elnöke - ha erre vonatkozóan rendszeresített értesítőlap van bevezetve - értesítőlapot állít ki, és azt jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatával együtt haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak. Értesítőlap rendszeresítésének hiányában a tanács elnöke a jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatát haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak."

466. §

A Bv. tv. a következő 34/A. §-sal egészül ki:

"34/A. §

A 32. § (4) és (6) bekezdése, 33. § (2) bekezdése, valamint a 34. § (1)-(3) és (5) bekezdése esetén a tanács elnöke a papíralapú határozatot - ideértve a jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékot - és az értesítőlapon a bírói rendelvényt eredeti aláírással látja el. Ha a határozatot és a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot elektronikus úton kell megküldeni, a tanács elnöke az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással látja el. Ennek hiányában a papíralapú, eredeti aláírással ellátott határozatot és értesítőlapot elektronikus okirattá kell átalakítani, és legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel kell ellátni."

467. §

A Bv. tv. 44. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban előterjesztette - a jelenlévő ügyész nyilatkozatát követően -, az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt, a határozatát indokolni köteles.

(3) A terhelt később előterjesztett kérelmének elbírálására a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz. Ha a bíróság az ügyiratok alapján dönt, a kérelemről bírósági titkár is határozhat.

(4) A pénzbüntetés tekintetében a halasztás, vagy a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(5) A szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség, az elítélt, a törvényes képviselő és a védő, a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség és a rendbírsággal sújtott személy fellebbezhet. Ha a halasztást a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezés elbírálására a Be. 614. §-a megfelelően irányadó."

468. §

A Bv. tv. a 44. §-t követően a következő alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:

"Bírósági mentesítés

44/A. §

(1) A Btk. 101. § (1) és (2) bekezdése szerinti büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítést az elítélt, a védő, illetve a fiatalkorú törvényes képviselője az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál kérheti. Több elítélés esetében a magasabb hatáskörű bíróság, ennek hiányában az a bíróság jár el, amely a legsúlyosabb büntetést szabta ki. Ha a büntetések azonos súlyúak, a bíróságok közül az jár el, amelyhez a kérelem elsőként beérkezett.

(2) Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az a bíróság jár el, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve ha a katonai büntetőeljárás hatályát a Be. 696. § (3) bekezdése alapozta meg.

(3) A kérelem elbírálására a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A bíróság a kérelem elbírálása előtt beszerzi az ügyészség nyilatkozatát. Ha az utólagos bírósági mentesítésre irányuló kérelem felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre irányul és az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, a bíróság összefoglaló jelentés elkészítését rendeli el a pártfogó felügyelet végrehajtásának tapasztalatairól.

(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyébként érdemben elbírálja.

(5) A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az ügyészség indítványára vagy hivatalból utólag határoz, ha

a) a mentesítés hatályát vesztette [Btk. 101. § (4) bekezdés és 102. § (2) bekezdés], vagy

b) utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt."

469. §

A Bv. tv. 45. és 46. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"45. §

(1) Kegyelem iránti előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre - a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt, illetve ha a mentesülés a bíróság határozata vagy a törvény alapján már beállt, kegyelmi kérelem nem nyújtható be, illetve hivatalból kegyelmi eljárás nem kezdeményezhető.

(3) Kegyelmi kérelmet az elítélt, a védő, az elítélt törvényes képviselője, valamint az elítélt hozzátartozója nyújthat be.

(4) Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság vagy az eljáró büntetés-végrehajtási bíró - az elsőfokon eljárt bíróság útján - indíthatja meg. Nincs helye hivatalból kegyelmi eljárás kezdeményezésének a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre.

(5) A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az elsőfokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

(6) Az elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke a kegyelmi eljárás során a Be. 859. § (2) bekezdése szerint az elítéltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi. A bíróság e célból

a) az elítéltről környezettanulmány készítését rendelheti el,

b) fogva lévő elítélt esetén a bv. intézet vagy a javítóintézet értékelő véleményét szerezheti be, vagy

c) az elítélt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentést kérhet.

(7) A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és egyéb iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a tanács elnöke az adatok, iratok beszerzését követő nyolc napon belül az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszti.

(8) Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi okra hivatkoznak, az igazságügyért felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során - a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal - elrendelheti az elítéltnek a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában (a továbbiakban: Központi Kórház) vagy az IMEI-ben történő szakorvosi vizsgálatát.

(9) A büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem vagy előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés vagy javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.

(10) A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását az igazságügyért felelős miniszter megszünteti, ha az a körülmény, amelyre figyelemmel a halasztás vagy a félbeszakítás elrendelését alapozta, megszűnt.

(11) A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását az igazságügyért felelős miniszter megszüntetheti, ha tudomására jut, hogy

a) az elítélttel szemben a halasztás vagy a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy újabb szabadságvesztést kell végrehajtani,

b) az elítéltet más ügyben letartóztatásba helyezték.

(12) A (8)-(11) bekezdésben meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter a döntéséről tájékoztatja az elítéltet, illetve a kérelmezőt, valamint a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult bíróságot, szabadságvesztés esetén a BVOP-t és a végrehajtásért felelős szervet.

46. §

(1) Az igazságügyért felelős miniszter a 17. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem, illetve a kegyelmi kezdeményezés hivatkozik, vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,

c) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,

d) közúti közlekedési nyilvántartás,

e) központi idegenrendészeti nyilvántartás.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.

(4) A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot - az ellenjegyzési jog gyakorlása érdekében - az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg. Ha a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter nem ellenjegyzi, e döntését a határozat eredeti példányára rávezeti. Ellenjegyzés hiányában a kegyelmi eljárás befejeződik. Az igazságügyért felelős miniszter az ellenjegyzési jog gyakorlásáról tájékoztatja a köztársasági elnököt.

(5) Ha a kegyelmi eljárás a (4) bekezdésben meghatározotton kívül más okból fejeződik be, ennek tényét az a személy, aki előtt a kegyelmi eljárás folyamatban van, illetve az iratok felterjesztését megelőzően az elsőfokú bíróság állapítja meg.

(6) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot, illetve a kegyelmi eljárásnak az (4) és (5) bekezdésben meghatározott okból történő befejezéséről szóló tájékoztatást és a kegyelmi eljárás iratait megküldi annak az elsőfokú bíróságnak, amely az ügyiratokat felterjesztette.

(7) Ha a kegyelmi döntésről szóló határozat az elítélttel szemben olyan büntetést vagy intézkedést állapít meg, amelyről a jogerős ügydöntő határozat nem rendelkezett, vagy a kiszabott büntetés végrehajtását felfüggeszti, és a Btk. vonatkozó rendelkezése alapján ehhez kötelezően pártfogó felügyelet kapcsolódik, akkor az elsőfokon eljárt bíróság nem ügydöntő határozattal ezt megállapítja. A határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs, a határozat a meghozatala napján válik véglegessé.

(8) A kegyelmi döntésről szóló határozatot és a (7) bekezdés szerinti határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a kegyelmi eljárást kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetés-végrehajtási bírónak, továbbá szükség szerint intézkedik a kegyelmi határozatba foglalt büntetés vagy intézkedés, illetve a (7) bekezdés szerinti határozattal megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében.

(9) Ha az elítélt a szabadságvesztését, elzárását vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti, egyidejűleg a kegyelmi határozat megküldésével értesíti az elsőfokon eljárt bíróságot. A kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a kegyelmi eljárást kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetésvégrehajtási bírónak.

(10) Ha az elítélt büntetésének vagy javítóintézeti nevelésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult bíróságnak, szabadságvesztés esetén a BVOP-nak és a végrehajtásért felelős szervnek is megküldi.

(11) Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az elítélt részére küldött értesítés tartalmazza a kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is.

(12) Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet vagy a kegyelmi eljárás más okból fejeződött be, nincs akadálya annak, hogy az arra jogosult újabb kegyelmi kérelmet nyújtson be."

470. §

A Bv. tv. 46/G. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kegyelmi döntésről szóló határozattal kapcsolatosan az ellenjegyzési jog gyakorlására és a kegyelmi döntésről szóló határozat, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatás kézbesítésére a 46. § (4)-(11) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."

471. §

(1) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

"f) az e fejezetben szabályozott eljárása során az ügy érdemében - ide nem értve a bírósági felülvizsgálati eljárást - ügydöntő végzést hoz, amely ellen

fa) - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - fellebbezésnek van helye,

fb) felülvizsgálatnak nincs helye,"

(2) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

"h) határozatát hatályon kívül helyezi, ha a büntetőügyben elsőfokon eljárt bíróságnak a Be. XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti valamely eljárásban meghozott határozata ezt szükségessé teszi, ugyanígy jár el, ha hivatalból, az ügyészség indítványa, illetve az elítélt vagy védője kérelme alapján észleli, hogy valamely rendelkezése nem a törvénynek megfelelő, ezekben az esetekben a 71. § szerinti eljárásban új határozatot hoz,

i) az eljárást felfüggeszti, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott, vagy külföldön tartózkodik és a kiadatása, vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadása iránt kell intézkedni, vagy ha a Be. XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti valamely eljárás lefolytatására hívta fel a büntetőügyben elsőfokon eljárt bíróságot,"

(3) A Bv. tv. 50. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott

a) törvényes képviselője,

b) nagykorú hozzátartozója,

c) ha külföldi állampolgár, állama konzuli tisztviselője,

d) ha kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, házastársa vagy élettársa,

e) ha fiatalkorú, a gondozását ellátó nagykorú személy,

a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban segítőként vehet részt, a meghallgatáson, illetve a tárgyaláson akkor lehet jelen, ha azt a büntetés-végrehajtási bíró a bíróság épületében tartja, egyéb jog akkor illeti meg, ha arról e törvény kifejezetten rendelkezik. Ha e törvény jogorvoslati jogot biztosít, akkor a segítőt felvilágosítás-kérési és irat-megismerési jog illeti meg. A fiatalkorú és a kényszergyógykezelt törvényes képviselőjének észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, irat-megismerési, valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók."

(4) A Bv. tv. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A büntetés-végrehajtási bírói eljárásban bűnügyi költség a Be. 145. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díj vagy költség. A felmerült bűnügyi költség - e törvény eltérő rendelkezése hiányában, valamint az (1) bekezdés g) pontja kivételével - az elítéltet terheli."

472. §

A Bv. tv. a 65. §-t követően a következő alcímmel és 65/A. §-sal egészül ki:

"A pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítása

65/A. §

(1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a bv intézet előterjesztésére a 293/A. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén, az iratok alapján megállapítja a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt vagy védője kérelmére is helye van.

(2) Az eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés végrehajtása érdekében intézkedett. Ha az elítélt fogva van, az eljárást a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli."

473. §

A Bv. tv. a 69. §-t követően a következő alcímekkel és 69/A-69/C. §-sal egészül ki:

"Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról és annak megszüntetéséről

69/A. §

(1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára - az iratok alapján - az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha

a) a tárhelyszolgáltató a 324. § (3) bekezdése alapján kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettséget,

b) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia (Btk. 204. §) megvalósulása miatt rendelte el, és a tárhelyszolgáltató kötelezettségének nem tesz eleget, a pénzbírság kiszabására tekintet nélkül haladéktalanul,

c) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre.

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendelése tárgyában hozott határozattal szemben az ügyészség a határozat közlésétől, az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozat közlésétől - ideértve a Be. 135. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hirdetményi úton történő kézbesítést is -számított nyolc napon belül fellebbezhet.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyészség indítványára vagy a tárhelyszolgáltató kérelmére az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását megszünteti, ha

a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat végleges eltávolítására vonatkozó kötelezettségét,

b) az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult az elektronikus adatot eltávolítja.

A kényszergyógykezelés felülvizsgálata

69/B. §

(1) A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított hat hónap eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot hat hónaponként megismétli.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról - ennek keretében fenntartásának szükségességéről, vagy megszüntetéséről - tárgyaláson határoz.

(3) A tárgyaláson az ügyészt, a védőt és - feltéve, hogy állapota miatt megjelenhet, és a jogainak gyakorlására képes - a kényszergyógykezelés alatt álló személyt meg kell hallgatni.

(4) Az eljárás lefolytatására, ha elsőfokon nem budapesti székhelyű bíróság járt el, a Budapest Környéki Törvényszék, ha pedig elsőfokon budapesti székhelyű bíróság járt el, a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája illetékes.

(5) Ha a kényszergyógykezelés alatt álló személy a vele szemben hozott ügydöntő határozat jogerőre emelkedése előtt előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt állt, a felülvizsgálatra az (1) bekezdésben megállapított határidőt a büntetőügyben eljáró bíróságnak a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata tárgyában hozott határozata véglegessé válása napjától kell számítani. Ez esetben a felülvizsgálat során a büntetőügyben rendelkezésre álló elmeorvos-szakértői vélemény felhasználható és újabb szakértő kirendelése mellőzhető.

(6) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatának az ügyészség indítványára, a kényszergyógykezelés alatt álló, annak házastársa, élettársa, törvényes képviselője vagy a védő kérelmére, továbbá az IMEI főigazgató főorvosa előterjesztésére is helye van.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján elutasíthatja, ha kényszergyógykezelés alatt álló személy, annak házastársa, élettársa, törvényes képviselője vagy a védő a három hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik. Ezekben az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.

(8) A felülvizsgálat előtt - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - elmeorvos szakértői véleményt kell beszerezni. Az eljárásban az IMEI orvosa az elmeorvos-szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet.

(9) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról hozott végzés ellen a kényszergyógykezelés alatt álló házastársa, élettársa és törvényes képviselője is fellebbezhet.

Mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alól

69/C. §

(1) A foglalkozástól végleges eltiltás, a járművezetéstől végleges eltiltás, illetve a végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítést az elítélt, a védő és a fiatalkorú törvényes képviselője az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál kérheti. A végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítés iránti kérelmet Magyarország külképviseleténél is elő lehet terjeszteni.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a döntést iratok alapján is meghozhatja, de ezekben az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelem elbírálása előtt beszerzi a büntető ügyiratokat, valamint az ügyészség nyilatkozatát, továbbá végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítés iránti kérelem esetén az idegenrendészeti hatóság, valamint - lehetőség szerint - az elítélt lakóhelye szerinti állam bűnügyi jogsegély teljesítésére feljogosított hatóságának nyilatkozatát.

(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet elutasítja."

474. §

A Bv. tv. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül határoz."

475. §

A Bv. tv. 76. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az elítélt adatainak kezelésére akkor is, ha]

"b) a szabadlábon lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátása a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időre figyelemmel esedékes, de a letartóztatást nem a bv. intézetben töltötte."

476. §

A Bv. tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása, a büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:)

"c) a Bnytv. 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben letartóztatást, bűnügyi felügyeletet vagy előzetes kényszergyógykezelést rendeltek el."

477. §

A Bv. tv. 80. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alapján átvett adatokat törölni kell, ha]

"c) a közérdekű munka végrehajthatósága, illetve a pártfogó felügyelet végrehajtása megszűnt."

478. §

A Bv. tv. 104. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha)

"a) az elítélt a szabadságvesztésből - a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,"

479. §

(1) A Bv. tv. 113. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyben az ügyiratok Be. 100. §-a és a 352. §-a szerinti megismerési jogának biztosítása érdekében - a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozóhatóság az előállítás elrendelésével - annak helyéről és időpontjáról az elítéltet értesíti."

(2) A Bv. tv. 113. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyekben alkalmazandó közvetítői tevékenységet végző közvetítő sértettként, terheltként vagy ezek törvényes képviselőjeként a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás aláírásának helyéről és időpontjáról értesíti."

480. §

(1) A Bv. tv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyomozó hatóság az elítéltet az ügyészség engedélye alapján - a bv. intézettel való előzetes egyeztetés szerint - az intézetben kihallgathatja, illetve ha az elítéltek ugyanabban az intézetben vannak fogva tartva, a nyomozó hatóság a szembesítést az intézetben is végrehajthatja, továbbá biztosíthatja a Be. 352. § (1) bekezdése szerinti ügyirat megismerés jogát. A nyomozó hatóság az elítélt intézetben lévő érték-, vagy tárgyletétjéből lefoglalhat. Az ügyészség más eljárási cselekmények intézetben történő elvégzésére is engedélyt adhat. Az elítélt részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő védőnek és törvényes képviselőnek a bv. intézetbe történő belépését engedélyezni kell."

(2) A Bv. tv. 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az elítélt kiadása a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség legfeljebb hatvan napra engedélyezheti. A határozattal szemben panasznak nincs helye."

481. §

A Bv. tv. 115. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha)

"a) az elítélt a szabadságvesztésből - a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,

b) az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható és a szabadságvesztés tartamának - a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve - fegyházfokozatban a felét, börtönfokozatban az egyharmadát nem töltötte le,"

482. §

(1) A Bv. tv. 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elítélt az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus adathordozón átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba, illetve az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett ügyiratokról elektronikus adathordozón kiadott másolatba a büntetés-végrehajtási szervezet által biztosított számítástechnikai eszköz igénybevételével jogosult betekinteni. Az ügyiratokba való betekintést - kellő időben előterjesztett kérelemre - a védővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell."

(2) A Bv. tv. 127. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 100. §-a és 352. §-a szerint az ügyiratok megismerését az ügyiratok megküldésével a bv. intézetben is lehetővé teheti, vagy a bíróság és az ügyészség ennek érdekében a terhelt előállítását rendelheti el. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás az ügyészség hozzájárulásával történhet.

(4) Az elítélt a vele szemben folyamatban lévő vagy folyamatban volt büntetőeljárás során keletkezett ügyiratokról készült másolatot magánál tarthatja, vagy ha azok terjedelme a zárka rendeltetésszerű használatát akadályozná, valamint az elektronikus adathordozón kiadott másolatot a zárkán kívül rendelkezésre bocsátott tárolóhelyiségben tarthatja.

(5) Ha az elítélttel szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, és más ügyben szabadságvesztést tölt, a bv. szerv biztosítja, hogy az elítélt kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön."

483. §

A Bv. tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az elítélt által a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel indokolt, a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában a bv. intézet soron kívül, egyébként a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt három hónappal tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti."

484. §

A Bv. tv. 192. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a fiatalkorú eljárási cselekmény lefolytatása érdekében történő kiadása a rendőrségi fogdán való elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség harminc napra engedélyezheti. A határozat ellen panasznak nincs helye."

485. §

A Bv. tv. 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"211. §

(1) A külföldi elítélt és az illetékes külképviselet tagja a konzuli kapcsolatokról szóló nemzetközi egyezmény, valamint az érintett államok által kötött szerződésekben foglaltak szerint, az e törvényben foglaltak figyelembevételével tartanak kapcsolatot. A kapcsolat felvétele csak a külföldi elítélt beleegyezésével történhet.

(2) A külföldi elítélt a magánelzárás végrehajtása alatt is kapcsolatot tarthat az illetékes külképviselet tagjával.

(3) Ha a külföldi elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indult vagy van folyamatban államának konzuli képviselőjével mind írásban, mind szóban és személyesen - a fogvatartás rendjének a megtartásával - ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot. A nyomozó hatóság által a bv. intézetben a külföldi elítélt részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen való részvétel céljából az állama konzuli képviselőjének a bv. intézetbe történő belépését engedélyezni kell."

486. §

A Bv. tv. 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"214. §

A bv. intézet a külföldi elítélt várható szabadulása előtt harminc nappal, ha a szabadságvesztés hátralévő tartama kevesebb harminc napnál, akkor legkésőbb a jogerős ügydöntő határozatról szóló bírói értesítés kézhezvételét követő munkanapon, illetve ha a szabadulás időpontja indokolja, haladéktalanul értesíti az ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot az elítélt szabadulásáról."

487. §

(1) A Bv. tv. 282. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet az elítélt lakcíme - ennek hiányában, vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye - szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat pártfogó felügyelője jelöli ki, a munkahely kijelölése előtt az elítéltet meghallgatja. Evégből az elítéltet a bíróság értesítésének és ügydöntő határozatának kézhezvételétől számított nyolc napon belül idézi, egyben az iskolai végzettségére, szakképesítésére és az egészségi állapotára vonatkozó iratok bemutatására hívja fel."

(2) A Bv. tv. 282. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakcíme, ennek hiányában vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni. Az elítélt legkésőbb a meghallgatáson nyilatkozhat arról, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a tényleges tartózkodási helye szerint kéri kijelölni."

488. §

A Bv. tv. 290. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A pártfogó felügyelői szolgálatot új munkahely kijelölésére hívja fel

a) az ügyészség, ha az átváltoztatás indítványozására nem lát alapot, vagy

b) a büntetés-végrehajtási bíró, ha az ügyészség indítványát elutasítja."

489. §

A Bv. tv. 294. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A bv. intézet parancsnoka a 293/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezése előtt harminc nappal, ha ez a végrehajtás foganatba vételének időpontjára figyelemmel indokolt, soron kívül előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésnek megállapítása érdekében."

490. §

A Bv. tv. 297. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a Be. 111. §-a alapján a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a törvényben meghatározott, kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazása érekében tájékoztatta a terhelt munkáltatóját, a büntetés-végrehajtási bíró a foglalkozástól eltiltás végrehajtása végett felhívást küld a munkáltatónak."

491. §

A Bv. tv. 307. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a terhelt a határozat kihirdetésekor jelen van, a megrovást az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, valamint az ügyész szóban foganatosítja, egyéb esetben a megrovás végrehajtása a határozat kézbesítésével történik."

492. §

A Bv. tv. 310. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pártfogó felügyeletet az elítélt lakcíme vagy kérelmére tényleges tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt pártfogó felügyelője, a feltételes szabadságra bocsátással összefüggő pártfogó felügyeletet az elítélt lakcíme vagy kérelmére tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet végző pártfogó felügyelő hajtja végre."

493. §

(1) A Bv. tv. 312. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A pártfogó felügyelet)

"c) az elsőfokon eljárt bíróságnak a kegyelmi döntés alapján a 46. § (7) bekezdése szerint meghozott nem ügydöntő végzésének véglegessé válása napjával"

(kezdődik.)

(2) A Bv. tv. 312. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A pártfogó felügyelet megszűnik, ha)

"f) a köztársasági elnök azt a büntetést vagy intézkedést, amellyel összefüggésben az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, kegyelemből elengedte."

494. §

A Bv. tv. 316. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelő)

"b) szolgálati helyén és lakcímén vagy tényleges tartózkodási helyén ellenőrzi, hogy a pártfogolt betartja-e a magatartási szabályokat, szükség esetén utasítja azok betartására,"

495. §

A Bv. tv. 317. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén elrendelt pártfogó felügyelet az azt követő napon kezdődik, amikor az elrendelő ügyészségi határozat ellen a terhelt a panasz jogáról lemondott, vagy a panasz benyújtására nyitva álló határidő annak benyújtása nélkül eltelt.

(4) A feltételes ügyészi felfüggesztés esetén elrendelt pártfogó felügyelet megszűnik, ha

a) az ügyészség az eljárást megszünteti [Be. 398. § (1) bekezdés e) pont],

b) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama letelt,

c) az ügyészség az eljárás folytatását rendeli el [Be. 420. § (2) bekezdés], illetve vádat emel [Be. 421. § (1) bekezdés].

(5) Ha a Btk. Különös Része a terheltnek az eljárás megindulását követő magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza, és a feltételes ügyészi felfüggesztést az ügyészség a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható teljesítése érdekében rendelte el, a pártfogó felügyelő nem készít egyéni pártfogó felügyelői tervet, a kapcsolattartásra a pártfogó felügyelő által meghatározott módon és rendszerességgel - de legalább kéthavonként - kerül sor."

496. §

(1) A Bv. tv. 324. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettség elmulasztása miatt első alkalommal jogerősen kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára lefolytatja a 69/A. §-ban meghatározott, az elektronikus adat végleges megakadályozásának elrendelésére irányuló eljárást."

(2) A Bv. tv. 324. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha az elektronikus adat végleges megakadályozásának elrendelését követően a bírósági végrehajtó arról tájékoztatja a büntetés-végrehajtási bírót, hogy a tárhelyszolgáltató teljesítette az eltávolítási kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból lefolytatja a 69/A. §-ban meghatározott, az elektronikus adat végleges megakadályozásának megszüntetésére irányuló eljárást. Az eljárás lefolytatásának a tárhelyszolgáltató kérelmére is helye van. Ha a tárhelyszolgáltató alaptalanul tesz bejelentést az eltávolítási kötelezettség teljesítéséről, a büntetésvégrehajtási bíró az elektronikus adat végleges megakadályozásának ismételt elrendelésével egyidejűleg a tárhelyszolgáltatóval szemben százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki.

(4b) A büntetés-végrehajtási bíró az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről, illetve annak megszüntetéséről szóló határozatát haladéktalanul közli a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (a továbbiakban: NMHH).

(4c) A büntetés-végrehajtási bíró az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásáról szóló határozatot az NMHH elektronikus kézbesítési rendszerén keresztül kézbesíti. A büntetés-végrehajtási bíró határozatát az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére az NMHH kézbesítési rendszerén keresztül küldött értesítés napját követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni."

(3) A Bv. tv. 324. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Az NMHH az elrendelésről szóló határozattal kapcsolatosan a Be. 337. § (4) bekezdése, a megszüntetésről szóló határozattal kapcsolatosan a Be. 337. § (8) és (10) bekezdése értelemszerű alkalmazásával jár el.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható. A rendbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye."

497. §

A Bv. tv. 325. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kényszergyógykezelés végrehajtására e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a kényszergyógykezelt házastársa, élettársa és törvényes képviselője jogaira a 11. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadók."

498. §

A Bv. tv. 329. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"329. §

(1) A betegnek az IMEI-be történő befogadása napjától számított harmadik hónap folyamán az IMEI főigazgató főorvosa a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajz-kivonatot megküldi a kényszergyógykezelés felülvizsgálatának lefolytatása érdekében az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak. Ezt az eljárást a kényszergyógykezelés megszűnéséig vagy megszüntetéséig hathavonta meg kell ismételni.

(2) Ha a kényszergyógykezelést előzetes kényszergyógykezelés előzte meg az IMEI főigazgató főorvosa a 69/B. § (5) bekezdésében meghatározott időpont lejárta előtt - ha ez szükséges haladéktalanul - megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajz-kivonatot és az ügydöntő határozatot hozó bíróság által megküldött elmeorvos-szakértői véleményt.

(3) A betegnek a bíróság előtti megjelenéséről - egészségi állapota alapján - az IMEI főigazgató főorvosa dönt, akadály esetén haladéktalanul értesíti az eljáró büntetés-végrehajtási bírót.

(4) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a kötelező felülvizsgálat során, vagy az IMEI főigazgató főorvosának előterjesztése, vagy az arra jogosult indítványa alapján jogerős határozatával a kényszergyógykezelést megszünteti, és a beteg előállítására sor került, a 34/A. § szerint kiállított értesítőlapot a beteget kísérő felügyelőnek adja át, aki a beteget visszakíséri az IMEI-be."

499. §

A Bv. tv. 338. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettségről és elmulasztásának lehetséges következményeiről a beteget - az állapotára, adottságaira figyelemmel és a számára érthető módon - és a gondozását vállaló személyt írásban tájékoztatni kell."

500. §

A Bv. tv. 355. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A fiatalkorú az ellene folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatosan jogosult a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba, valamint az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett ügyiratokról elektronikus eszközön kiadott másolatba a javítóintézet által biztosított számítástechnikai eszköz igénybevételével betekinteni. Az ügyiratokba való betekintést - kellő időben előterjesztett kérelemre - a védővel, illetve a törvényes képviselővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell."

501. §

A Bv. tv. 367. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a fiatalkorúval szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el és más ügyben javítóintézeti nevelést tölt, az igazgató gondoskodik arról, hogy - ha a javítóintézetben ennek feltételei nem biztosítottak - a fiatalkorú a javítóintézeten kívül kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószerhasználatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön. E feladatok ellátása során a javítóintézet a pártfogó felügyelővel együttműködik."

502. §

(1) A Bv. tv. 372. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A fiatalkorú kiadására a 114. § (3), (5) és (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárási cselekmények lefolytatását követően a fiatalkorút haladéktalanul vissza kell kísérni a javítóintézetbe."

(2) A Bv. tv. 372. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha a fiatalkorú ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban - kivételesen - a bíróság határozattal, legfeljebb harminc napra elrendelheti rendőrségi fogdán vagy bv. intézetben történő elhelyezését."

(3) A Bv. tv. 372. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratok teljes terjedelmében való megismerését a Be. 100. §-a és a 352. §-a alapján az ügyiratok megküldésével a javítóintézetben is lehetővé teheti, vagy a bíróság és az ügyészség ennek érdekében a terhelt előállítását rendelheti el. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás az ügyészség hozzájárulásával történhet. Az ügyiratok javítóintézetben történő megismerésére felügyelet mellett kerülhet sor."

503. §

A Bv. tv. 377. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A fiatalkorúnak a javítóintézetbe való önkéntes visszatéréséről - az elfogatóparancs visszavonása végett - a büntetés-végrehajtási bírót haladéktalanul, de legfeljebb huszonnégy órán belül értesíteni kell."

504. §

A Bv. tv. 386. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A letartóztatás végrehajtására - függetlenül a letartóztatás 388-389. § és 413. § szerinti végrehajtási helyétől - az e fejezetben foglalt eltérésekkel a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

505. §

A Bv. tv. 388. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de előzetes kényszergyógykezelésének elrendelésére nincs alap, a letartóztatást - a bíróság rendelkezése alapján - az IMEI-ben kell végrehajtani. A letartóztatás IMEI-ben történő végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha az az IMEI szakorvosának véleménye vagy igazságügyi pszichiátriai szakértői vizsgálat alapján már nem indokolt."

506. §

(1) A Bv. tv. 390. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetőeljárás szakaszától függően a rendelkezési jogkör gyakorlója dönthet a letartóztatott)

"a) 173. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti kapcsolattartásának engedélyezéséről, korlátozásáról vagy ellenőrzésének módjáról, illetve megtiltásáról a büntetőeljárás eredményessége vagy más személy életének, testi épségének védelme érdekében,"

(2) A Bv. tv. 390. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A rendelkezési jogkör gyakorlója a bv intézet értesítése alapján a letartóztatott

a) hozzátartozójával történő kapcsolattartásának korlátozásáról vagy megtiltásáról,

b) más személlyel történő kapcsolattartásának engedélyezéséről

haladéktalanul határoz."

(3) A Bv. tv. 390. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A fogva tartó intézet haladéktalanul értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha

a) a letartóztatás végrehajtása alatt annak jogkörébe tartozó döntés szükségességét észleli,

b) a letartóztatott hozzátartozójának kapcsolattartóként való nyilvántartásba vételét kezdeményezik."

507. §

A Bv. tv. 394. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a letartóztatottal szemben kábítószer birtoklása miatt megindult más büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, a fogvatartást foganatosító szerv biztosítja, hogy a letartóztatott kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön."

508. §

(1) A Bv. tv. a 400. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A tolmács és a szakértő"

(2) A Bv. tv. 400. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"400. §

(1) Ha a Be. 201. §-a szerint a büntetőeljárásban tolmács alkalmazása kötelező, a kirendelt vagy a védő által biztosított tolmács intézetbe történő belépését - a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve - engedélyezni kell.

(2) A büntetőeljárásban kirendelt szakértő vagy - a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve - a Be. 190. § (3) bekezdése alapján magánszakértői vélemény elkészítésével megbízott szakértő intézetbe történő belépését engedélyezni kell. Az ügyiratokba való betekintést - kellő időben előterjesztett kérelemre - a magánszakértői vélemény elkészítésével megbízott szakértővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell."

509. §

(1) A Bv. tv. a 401. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A megismerés joga"

(2) A Bv. tv. 401. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"401. §

(1) A letartóztatottat - a rendelkezési jogkör gyakorlójának intézkedése alapján - a fogva tartó intézet a büntetőügy ügyiratainak megismeréséhez való jog gyakorlása érdekében előállítja. Az ügyiratok fogva tartó intézetben történő megismerésére felügyelet mellett kerülhet sor.

(2) A letartóztatott jogosult az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba történő betekintéshez a fogva tartó intézet által biztosított számítástechnikai eszközt igénybe venni. Az ügyiratokba való betekintést - kellő időben előterjesztett kérelemre - a védővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell."

510. §

(1) A Bv. tv. 413. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A fiatalkorú letartóztatását,

a) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, javítóintézetben,

b) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, javítóintézetben, kivételesen bv. intézetben,

c) ha a letartóztatás elrendelésekor a tizennyolcadik életévét betöltötte, de a huszadik életévét nem töltötte be, büntetés-végrehajtási intézetben, kivételesen javítóintézetben,

d) ha a letartóztatás elrendelésekor a huszadik életévét betöltötte, büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

(3) A letartóztatást - a (2) bekezdésre figyelemmel - a bv. intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén kell végrehajtani annak a fiatalkorú nőnek az esetében, akinek

a) a gyermeke a letartóztatás végrehajtása alatt született, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, vagy

b) a gyermekét a bíróság a letartóztatás elrendelésekor ideiglenes hatállyal az anya-gyermek részlegen helyezte el.

(4) A letartóztatás tartama alatt a bíróság a letartóztatás végrehajtásának helyét az ügyészség, a terhelt vagy a védő, illetve a törvényes képviselő indítványára megváltoztathatja. Erről - a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig - a letartóztatást elrendelő bíróság, azt követően az a bíróság határoz, amelyik előtt a büntetőeljárás folyik."

(2) A Bv. tv. 413. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetében a fiatalkorú letartóztatását végrehajtó javítóintézet vagy bv. intézet - ha a fiatalkorú vagy a végrehajtás rendjének vagy biztonsága fenntartása érdekében szükséges - javaslatot tehet az ügyészségnek arra, hogy indítványozza a letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatását.

(6) A fiatalkorú rendőrségi fogdában, továbbá javítóintézetben történő végrehajtás esetén bv. intézetben történő ideiglenes elhelyezését a bíróság legfeljebb harminc napra rendeli el.

(7) A bíróságnak a letartóztatásról a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig a fiatalkorú huszonnégy órát meg nem haladó tartamban az ügyészség rendelkezése alapján - a bíróság egyidejű értesítésével - is elhelyezhető rendőrségi fogdában vagy bv. intézetben. A tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú rendőrségi fogdában vagy bv. intézetben nem helyezhető el.

(8) A fiatalkorú letartóztatott legfeljebb öt napig terjedő magánelzárással fenyíthető."

511. §

A Bv. tv. 414. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"414. §

(1) A letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtására a XXVII. Fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, a 362-364. §, a 365. § (3) bekezdése, a 367. §, a 371. §, a 373. § (2) bekezdés e)-h) pontja, valamint a 374. § (2) bekezdés d)-g) pontja és a 378-379. § rendelkezései azonban nem alkalmazhatók.

(2) A letartóztatásban lévő fiatalkorú, ha fekvőbeteg-ellátásra szorul, vagy egészségi állapota kórházi kivizsgálást igényel, egészségügyi ellátását és vizsgálatát lehetőség szerint büntetésvégrehajtási egészségügyi intézetben kell biztosítani."

512. §

A Bv. tv. 424. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az előzetes kényszergyógykezelt a védőjével és állama konzuli tisztségviselőjével a letartóztatottra vonatkozó szabályok szerint jogosult kapcsolatot tartani. A törvényes képviselet ellátása érdekében a törvényes képviselő az előzetes kényszergyógykezelt személlyel - a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával - mind szóban, mind írásban és személyesen ellenőrzés mellett tarthat kapcsolatot. Ez esetben a telefonon történő és a személyes kapcsolattartás nem számítható be a rezsimszabályokhoz igazodó kapcsolattartásként. Az előzetes kényszergyógykezelés meghosszabbítása tárgyában tartandó ülésen, ha azt a bíróság az IMEI-ben tartja a védő, a konzuli tisztviselője és a törvényes képviselő részére a belépést biztosítani kell."

513. §

A Bv. tv. 428. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fogda az őrizet Be. 274. § (3) bekezdése és 725. § (2) bekezdése szerinti határidejének lejártát, valamint a 38. § (5) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási őrizet határidejének lejártát - a Be. 274. § (5) bekezdése alapján az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogvatartás beszámításával - nap, óra és perc megjelöléssel tartja nyilván."

514. §

A Bv. tv. 436. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény 466. §-ával megállapított 69/A-69/C. § szerinti eljárásokat a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, ha

a) a 329. § (1) bekezdése szerinti kórrajzkivonat, vagy

b) az indítvány, illetve a kérelem,

2018. június 30. napjáig a bíróságra beérkezett."

515. §

A Bv. tv.

1. 3. § 1. pontjában a "Be. XXIX. Fejezet II. Címe" szövegrész helyébe a "Be. 128. § (2) és (5) bekezdése, XCIV. Fejezete és Huszonegyedik Része" szöveg,

2. 3. § 7. pontjában az "ítélethozatalt követő érdemi rendelkezésekről," szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat meghozatalát követő érdemi rendelkezésekről," szöveg,

3. 3. § 14. pontjában, 10/A. § (6) bekezdésében, 75/A. § (4) bekezdésében, 426. § (2), (5) és (6) bekezdésében az "ideiglenesen" szövegrészek helyébe az "előzetes" szöveg,

4. 4. § (1) bekezdésében a "bíróság jogerős határozata alapján," szövegrész helyébe a "bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozata alapján," szöveg,

5. 4. § (2)-(4) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. §-ában, 13. § (5) bekezdésében, 32. § (2) és (7) bekezdésében, 50. § (1) bekezdés b), d) és g) pontjában, 51. § (2) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében, 61. § (1)-(2), (4) és (5) bekezdésében, 61/C. § (1b) és (1c) bekezdésében, 64. § (1) és (6) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, 66. § (1)-(2) bekezdésében, 67. § (1) és (3) bekezdésében, 68. § (8) bekezdésében, 68/A. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 70/A. § (1) bekezdésében, 71. § (1) bekezdésében, 104. § (2) bekezdés g) pontjában, 114. § (3) bekezdésében, 116. § (2) bekezdésében, 154. § (2) bekezdésében, 166. § a) pontjában, 172. § (3) bekezdésében, 177. § (4) bekezdésében, 180/A. § (1) bekezdés c) pontjában, 187. § (3) bekezdés b) pontjában, 275. § (2) bekezdésében, 283. § (5) bekezdésében, 286. § (2)-(3) bekezdésében, 290. § (2) bekezdésében, 307. § (2) bekezdésében, 314. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés d) pontjában, 315. § (4) bekezdésében, 317. § (1)-(2) és (6)-(7) bekezdésében, 340. §-ában, 372. § (2) és (5) bekezdésében, 385. § (3) bekezdésében, 387. § (2) bekezdésében, 390. § (2a) bekezdésében, 397. § b) pontjában, 406. § (5) bekezdés a) pontjában, (6), (8)-(9) bekezdésében, 422. § (2) bekezdés b) pontjában, 426. § (3) bekezdésében, 428. § (1) bekezdésében, 429. § (1) bekezdésében és 434. § (5) bekezdésében az "ügyész" szövegrészek helyébe az "ügyészség" szöveg,

6. 4. § (2) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében és 317. §-át megelőző alcímben a "vádemelés elhalasztása" szövegrész helyébe a "feltételes ügyészi felfüggesztés" szöveg,

7. 4. § (2) bekezdésében, 309. § (1) bekezdésében az "a határozat" szövegrész helyébe az "az ügydöntő határozat" szöveg,

8. 4. § (4) bekezdésében az "értesítőlapot" szövegrész helyébe az "a 34/A. § szerint értesítőlapot" szöveg és az "eredeti aláírással" szövegrész helyébe az "eredeti aláírással, vagy minősített elektronikus aláírással" szöveg,

9. 5. § (1) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésben, 43. § (1) bekezdésében, 83. § (1) és (2) bekezdésében, 116. § (3) bekezdésében, 188. § (1) bekezdés b) pontjában, 299. § (3) bekezdésében az "ítéletben" szövegrészek helyébe az "ügydöntő határozatban" szöveg,

10. 8. § (4) bekezdésében a "(3) bekezdés" szövegrész helyébe a "(3) és (3a) bekezdés" szöveg és az "ítélet kihirdetésekor," szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat kihirdetésekor, illetve kézbesítésekor," szöveg,

11. 9. § (1) bekezdésében, 104. § (2) bekezdés f) pontjában, 121. § (2) bekezdésében az "ítéletében" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatában" szöveg,

12. 10. § (4) bekezdésében a "cselekvőképtelen nagykorú" szövegrész helyébe a "cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú" szöveg,

13. 10. § (5) bekezdés a) pontjában, 317. § (7) bekezdésében és 381. § (1) bekezdésében az "ügyészhez" szövegrész helyébe az "ügyészséghez" szöveg,

14. 11. § (1) bekezdésében az "irat-betekintési" szövegrész helyébe az "irat-megismerési" szöveg,

15. 11. § (5a) bekezdésében a "képviselő" szövegrészek helyébe a "védő, illetve a képviselő" szöveg,

16. 11. § (5a) bekezdésében a "képviselőt" szövegrész helyébe a "védőt, illetve a képviselőt" szöveg,

17. 12. § (1) bekezdésében az "anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét" szövegrész helyébe a "nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvét" szöveg,

18. 12. § (2) bekezdésében az "anyanyelvére, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvre" szövegrész helyébe a "nem magyar anyanyelvére, nemzetiségi anyanyelvére vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvére" szöveg,

19. 12. § (3) bekezdésében az "anyanyelvén, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelven" szövegrész helyébe a "nem magyar anyanyelvén, nemzetiségi anyanyelvén vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvén" szöveg,

20. 12. § (4) bekezdés d) pontjában az "irataiba és az egészségügyi dokumentációba való betekintéshez" szövegrész helyébe az "iratai és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez" szöveg,

21. 12. § (5) bekezdés b) pontjában a "személyes költségmentesség" szövegrész helyébe a "költségkedvezmény" szöveg,

22. 12. § (5) bekezdés e) pontjában a "büntetőügy irataiba való betekintéshez" szövegrész helyébe a "büntető ügyiratok megismeréséhez" szöveg,

23. 12. § (5) bekezdés g) pontjában a "szabadlábra helyezési kérelem" szövegrész helyébe a "kényszerintézkedés megszüntetése iránti indítvány" szöveg,

24. 13. § (1) bekezdésében a "Be. 51. § (3) vagy (3a) bekezdése" szövegrész helyébe a "Be. 52. § (1) bekezdése" szöveg,

25. 13. § (1) bekezdés a) pontjában, 387. § (4) bekezdésében, 390. § (1) és (7)-(8) bekezdésében, 391. § (4) és (6) bekezdésében, 392. § (1) és (5)-(6) bekezdésében, 394. § (1) bekezdés e) pontjában, (2), (4) és (7) bekezdésében, 396. § (1) bekezdésében, 398. § (3)-(4) bekezdésében, 399. § (2) bekezdésében, 402. § (1) bekezdésében, 403. § (2) bekezdésében, 406. § (6) bekezdésében, 407. § (2)-(3) bekezdésében, 409. § (2) bekezdésében, 410. § (3) és (5)-(6) bekezdésében, 411. § (2) bekezdésében, 412. § (3) bekezdésében, 416. § (1) bekezdésében, 418. § (2) bekezdésében, 419. § (2) bekezdésében, 420. § (1)-(2) bekezdésében az "az előzetesen letartóztatott" szövegrészek helyébe az "a letartóztatott" szöveg,

26. 13. § (1) bekezdés d) pontjában, 338. § (3) bekezdésében, XXX. Fejezet címében, 424. § (1), (5)-(7) bekezdésében, 425. §-ában, 426. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) pontjában és (3)-(4) bekezdésében, 434. § (2) bekezdés d) pontjában az "ideiglenes" szövegrészek helyébe az "előzetes" szöveg,

27. 19. § (2) bekezdésében a "lakó- és tartózkodási helyének megállapítása iránt [Be. 73. § (2) bekezdés] intézkedni." szövegrész helyébe a "lakcímének megállapítása iránt intézkedni." szöveg,

28. 19. § (3) bekezdésében a "tartózkodási helyének" szövegrész helyébe a "lakcímének, tényleges tartózkodási helyének" szöveg,

29. 25. § (2) bekezdés c) pontjában a "határozat a jogerő beállta napján" szövegrész helyébe a "határozat a büntetés-végrehajtási bíró határozatának véglegessé válása napján" szöveg,

30. 26. § (1) bekezdésében a "tekintheti meg" szövegrész helyébe az "ismerheti meg" szöveg,

31. 26. § (6) bekezdésében a "másolat kiadásának" szövegrész helyébe a "megismerés" szöveg,

32. 26/A. §-ában, 56. § (4) és (7) bekezdésében, 68. § (7) bekezdésében, 282. § (6) bekezdésében, 283. § (7) bekezdésében, 313. § (5) bekezdésében, 314. § (1) bekezdésében, 406. § (4) és (8) bekezdésében és 425. §-ában az "ügyésznek" szövegrész helyébe az "ügyészségnek" szöveg,

33. 29. § (1) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében, 308. § (1) bekezdésében, 312. § (1) bekezdés a) pontjában a "határozat" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat" szöveg,

34. 30. § (3) bekezdésében az "ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak." szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatban kiszabott büntetéshez, illetve alkalmazott intézkedéshez igazodnak." szöveg,

35. 32. § (1) bekezdésében az "a tanács elnöke vagy az egyesbíró" szövegrész helyébe az "az egyesbíró vagy a tanács elnöke" szöveg,

36. 34. § (2) és (4) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 58. § (1) és (3) bekezdésében, 118. § (2) bekezdésében, 180/A. § (1) bekezdés f) pontjában, 205. § (5) bekezdésében, 278. §-ában, 283. § (3) bekezdésében, 287. § (4) bekezdés a) pontjában, 289. §-ában, 293/A. § (1) bekezdésében, 296. § (1) bekezdésében és (1) bekezdés a) pontjában, 299. § (3) bekezdésében, 301. § (3) bekezdésében, 303. § (2) bekezdésében, 304. § (1) bekezdésében és (1) bekezdés a) pontjában, 324. § (3) bekezdésében és 352. §-ában az "ítélet" szövegrészek helyébe az "ügydöntő határozat" szöveg,

37. 35. § (2) bekezdésében a "Be. 65. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe a "Be. 140. § (4) bekezdése" szöveg,

38. 38. § (3) bekezdésében a "tartózkodási helyét vagy a lakóhelyét" szövegrész helyébe a "lakcímét, illetve a tényleges tartózkodási helyét" szöveg,

39. 38. § (5) bekezdésében a "büntetés-végrehajtási őrizetbe veheti." szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási őrizetét rendelheti el." szöveg,

40. 39. § (7) bekezdésében a "46. § (2) bekezdése" szövegrészek helyébe a "45. § (9) bekezdése" szöveg,

41. 41. § (6) bekezdés c) pontjában a "házi őrizete" szövegrész helyébe az "olyan bűnügyi felügyelete, amelynek keretében a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el," szöveg,

42. 44. § (6) bekezdésében a "40. § (2) és (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "40. § (2) és (3) bekezdésében, a rendbírság helyébe lépő elzárás esetén 43/B. § (1) bekezdésében" szöveg,

43. 46/C. §-ában és 46/F. § (3) bekezdésében a "46. § (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "46. § (2) bekezdése" szöveg,

44. 46/C. § b) pontjában az "elítélt büntetőügyének az iratait" szövegrész helyébe az "elítélttel szemben folyamatban volt büntetőeljárás ügyiratait" szöveg,

45. 46/D. § (4) bekezdésében a "büntető ügyekben" szövegrész helyébe a "büntetőügyekben" szöveg,

46. 48. § (1) bekezdésében a "határozatának" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatának" szöveg,

47. 48. § (1) bekezdés b) pontjában az "az előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben" szövegrész helyébe az "a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve" szöveg,

48. 48. § (3) bekezdésében az "értesítőlapra" szövegrész helyébe az "értesítőlapra a 34/A. § szerint" szöveg,

49. 49. § (2) bekezdésében az "A 44. § (6) és (7) bekezdésében" szövegrész helyébe az "A 44. § (1), (3), (6) és (7) bekezdésében" szöveg,

50. 50. § (1) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében a "védő részvétele" szövegrész helyébe a "védő jelenléte" szöveg,

51. 50. § (6) bekezdésében a "büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni." szövegrész helyébe a "büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy bizonyítási indítvány előterjesztésére vonatkozóan a Be. 520. § nem alkalmazható és előkészítő ülés megtartásának nincs helye." szöveg,

52. 54. § (1) bekezdésében, 86. § (2)-(3) bekezdésében és 309. § (1) bekezdésében az "első fokon" szövegrész helyébe az "elsőfokon" szöveg,

53. 58. § (1) bekezdésében az "az előzetes fogvatartásban, vagy házi őrizetben töltött időre figyelemmel" szövegrész helyébe az "a Btk. 92-92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve" szöveg,

54. 58. § (2) bekezdés a) pontjában, 154. § (2) bekezdésében, 154/A. § (2) bekezdésében, 339. § (1) bekezdésében, 368. § (8) bekezdésében, 369. § (2) bekezdésében, 370. § (1) bekezdésében, 388. § (4) bekezdésében, 393. § (5) bekezdésében, 421. § (6) bekezdésében, 428. § (2) bekezdés a) pontjában, 431. § (3) bekezdésében, az "ügyészt" szövegrész helyébe az "ügyészséget" szöveg,

55. 58. § (3) bekezdésében a "Be. 557. §-a" szövegrész helyébe a "Be. 671. § 4. pontja" szöveg,

56. 61. § (1) bekezdésében, 301. § (2) bekezdésében az "elítélt tartózkodási helye szerint" szövegrész helyébe az "elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint" szöveg,

57. 61/C. § (1a) bekezdésében, 280. § (5) bekezdésében, 415. § (1) bekezdésében az "ügyésznél" szövegrészek helyébe az "ügyészségnél" szöveg,

58. 62. § (2) bekezdésében, 63. § (2) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében, 316. § (7) bekezdésében, 380. § (5) bekezdésében a "lakóhelye, ennek hiányában" szövegrész helyébe a "lakcíme, illetve tényleges" szöveg,

59. 68. § (9) bekezdésében az "ítéletben, vagy a bíróság határozatában" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatban" szöveg,

60. 70/A. § (6) bekezdésében a "lakóhelye vagy tartózkodási helye" szövegrész helyébe a "lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye" szöveg,

61. 73. § (3) bekezdésében az "az előzetes letartóztatottak" szövegrész helyébe az "a letartóztatottak" szöveg,

62. 75. § (3) bekezdésében, 390. § (2a) bekezdésében és 410. § (6) bekezdésében, az "az előzetesen letartóztatottnak" szövegrész helyébe az "a letartóztatottnak" szöveg,

63. 78. § (1) bekezdés b) pontjában, 385/A. §-ában, 389. §-ában, 390. § (4) bekezdésében, 397. § b) pontjában, 410. § (1) bekezdés d) pontjában (2) és (6) bekezdésében, 421. § (1) és (2) bekezdésében az "az előzetes letartóztatást" szövegrész helyébe az "a letartóztatást" szöveg,

64. 78. § (1) bekezdés b) pontjában, 274. § (1) bekezdésében, 388. § (1a) bekezdés a) és b) pontjában, (2), (2a) és (4) bekezdésében, 390. § (4) bekezdésében, 392. § (8) bekezdésében, 393. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 394/A. §-ában, 402. § (1) bekezdésében, 404. § (2) bekezdésében, 410. § (1) bekezdés a) pontjában, 411. § (2) bekezdésében, 412. § (3) bekezdésében, 415. § (1)-(2) bekezdésében, 416. § (2)-(3) bekezdésében, 421. § (6) bekezdésében, 422. § (2) bekezdés a) pontjában, 427. § (1) bekezdésében, 434. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában az "az előzetes letartóztatás" szövegrészek helyébe az "a letartóztatás" szöveg,

65. 81. §-ában az "vádemelés elhalasztása során pártfogó felügyelet alatt állók" szövegrész helyébe az "feltételes ügyészi felfüggesztéshez kapcsolódóan pártfogó felügyelet alatt állók" szöveg,

66. 85. § (1) bekezdés b) pontjában az "állandó lakóhelyét" szövegrész helyébe a "lakcímét" szöveg,

67. 86. § (4) bekezdésében a "lakóhelye vagy tartózkodási helye" szövegrész helyébe a "lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye" szöveg,

68. 88. § a) pontjában a "bírósági ítéletről" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatról" szöveg,

69. 97. § (1) bekezdésében az "elítélt lakóhelyéhez" szövegrész helyébe az "elítélt lakcíméhez" szöveg,

70. 104. § (1a) bekezdésében a "lakó- vagy tartózkodási hely" szövegrész helyébe a "lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely" szöveg,

71. 112. § (2) bekezdésében a "határozatban" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatban" szöveg lép,

72. 112. § (2) és (3) bekezdésében a "határozattal" szövegrészek helyébe az "ügydöntő határozattal" szöveg,

73. 113. § (2) bekezdésében a "részvételi" szövegrész helyébe a "jelenléti" szöveg,

74. 113. § (5) bekezdésében az "(1), (3) és (4) bekezdésében" szövegrész helyébe az "(1), (2a), (3) és (4) bekezdésében" szöveg,

75. 113. § (6) bekezdésében a "költségmentességet," szövegrész helyébe a "közigazgatási hatósági ügyben költségmentesség engedélyezését, polgári ügyben a polgári perrendtartás szabályai szerint költségmentesség, költségfeljegyzési jog engedélyezését," szöveg,

76. 114. § (3) bekezdésében és 372. § (3) bekezdésében a "nyomozási cselekmények" szövegrész helyébe az "eljárási cselekmények" szöveg,

77. 116. § (5) bekezdésben a "tartózkodási hely" szövegrész helyébe a "lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely" szöveg,

78. 172. § (3) bekezdésében a "büntető ügyben" szövegrész helyébe a "büntetőügyben" szöveg,

79. 180/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "büntető eljárás" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás" szöveg,

80. 187/E. § (1) bekezdés a) pontjában a "büntető ügyről" szövegrész helyébe a "büntetőügyről" szöveg,

81. 273. § (1) bekezdésében a "jogerős határozata" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozata" szöveg,

82. 273. § (5) bekezdés a) pontjában az "az előzetesen letartóztatottaktól" szövegrész helyébe az "a letartóztatottaktól" szöveg,

83. 284. § (1) bekezdésében és 286. § (1) bekezdésében az "elítélt lakóhelye, ennek hiányában vagy az elítélt kérelmére a tartózkodási helye" szövegrész helyébe az "elítélt lakcíme, vagy az elítélt kérelmére a tényleges tartózkodási helye" szöveg,

84. 287. § (2) bekezdés b) pontjában a "lakóhelyének, tartózkodási helyének címét," szövegrész helyébe a "lakcímét, kézbesítési címét, tényleges tartózkodási helyének címét," szöveg,

85. 297. § (5) bekezdésében a "bíróság az elítéltet" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet" szöveg,

86. 299. § (4) bekezdésében az "elrendelő határozatot" szövegrész helyébe az "elrendelő ügydöntő határozatot" szöveg,

87. 302. § (2) bekezdésében, 306. § (2) bekezdésében a "határozatot" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatot" szöveg,

88. 313. § (1) bekezdés a) pontjában a "bíróság határozatában" szövegrész helyébe a "bíróság ügydöntő határozatában" szöveg,

89. 316. § (6) bekezdésében a "lakóhelye szerint" szövegrész helyébe a "lakcíme szerint" szöveg,

90. 317. § (1) bekezdésében a "Vádemelés elhalasztása" szövegrész helyébe a "Feltételes ügyészi felfüggesztés" szöveg,

91. 318. § (1) bekezdésében és 323. §-ában a "jogerős és végrehajtási záradékkal, valamint eredeti aláírással ellátott" szövegrész helyébe a "jogerősítési záradékkal ellátott és a 34/A. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő" szöveg,

92. 318. § (3) bekezdésében az "az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően" szövegrész helyébe az "a vagyoni érdekelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően" szöveg,

93. 324. § (1) bekezdésében a "Be. 596/A. § (1) bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe a "Be. 570. §-ában" szöveg,

94. 324. § (5) bekezdésében a "bíróság határozatáról" szövegrész helyébe a "büntetésvégrehajtási bíró határozatáról" szöveg,

95. 328. § (5) bekezdésében a "cselekvőképtelen" szövegrész helyébe a "cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett" szöveg,

96. 330. § (2) bekezdésében a "bíróság határozata" szövegrész helyébe a "bíróság ügydöntő határozata" szöveg,

97. 341. § (1) bekezdésében a "bíróság értesítőlapja" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási bíró 34/A. §-a szerint kiállított értesítőlapja" szöveg,

98. 343. § (4) bekezdésében a "gondozója" szövegrész helyébe a "gondozását ellátó nagykorú személy" szöveg,

99. 372. § (1) bekezdésében és 420. § (1) bekezdésében a "Büntető ügyben" szövegrész helyébe a "Büntetőügyben" szöveg,

100. 372. § (2) bekezdésében a "törvényes képviselőnek, valamint" szövegrész helyébe a "törvényes képviselőnek, állama konzuli tisztviselőjének, valamint" szöveg,

101. 372. § (5) bekezdésében az "az előzetes letartóztatásról" szövegrész helyébe az "a letartóztatásról" szöveg,

102. 377. § (2) bekezdésében a "fiatalkorúval szemben körözés vagy elfogatóparancs kibocsátására." szövegrész helyébe a "fiatalkorúval szemben elfogatóparancs kibocsátására." szöveg,

103. 377. § (3) bekezdésében az "a büntetőhatározatot hozó bíróság" szövegrész helyébe az "az ügydöntő határozatot hozó bíróság" szöveg,

104. 380. § (6) bekezdés b) pontjában a "gondozóját" szövegrész helyébe a "gondozását ellátó nagykorú személyt" szöveg,

105. XXIX. Fejezete címében, 388. §-át megelőző alcímében, 391. § (1) bekezdésében, 392. §-át megelőző alcímében, 421. §-át megelőző alcímében az "Az előzetes letartóztatás" szövegrész helyébe az "A letartóztatás" szöveg,

106. 387. § (1) bekezdésében, 391. § (2)-(3) és (5) bekezdésében, 392. § (2) bekezdésében, 394. §-át megelőző alcímben, 394. § (1), (3), (6) és (8) bekezdésében, 395. § (1) bekezdésében, 397. §-ában, 398. § (1), (3)-(4) bekezdésében, 402. § (2) bekezdésében, 403. § (1) és (3) bekezdésében, 404. § (1) bekezdésében, 405. § (1) bekezdésében, 406. § (1) és (3) bekezdésében, 407. §-át megelőző alcímében, 407. § (1)-(2) bekezdésében, 408. §-át megelőző alcímében, 408. §-ában, 410. § (3) bekezdésében, 417. §-ában, 418. § (1) bekezdésében, 420. § (3)-(4) bekezdésében, 421. § (1) bekezdésében az "Az előzetesen letartóztatott" szövegrész helyébe az "A letartóztatott" szöveg,

107. 387. § (2) bekezdésében, 388. § (1) és (1a) bekezdésében, 389. §-ában és 392. § (3) bekezdésében az "Az előzetes letartóztatást" szövegrész helyébe az "A letartóztatást" szöveg,

108. 387. § (3) bekezdésében, 390. § (3) bekezdésében, 392. § (4) bekezdésében, 402. § (1) bekezdésében, 407. § (4) bekezdésében, 409. § (3) bekezdésében, 410. § (2), (4) és (6) bekezdésében és 411. § (1) bekezdésében az "az előzetesen letartóztatottat" szövegrész helyébe az "a letartóztatottat szöveg,

109. 388. § (1b) bekezdésében az "az előzetes letartóztatásban" szövegrész helyébe az "a letartóztatásban" szöveg,

110. 388. § (2) bekezdésében a "Be. 135. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Be. 299. § (2) bekezdésében és 688. § (4) bekezdésében" szöveg,

111. 388. § (2a) bekezdésében a "Be. 542/H. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Be. 830. § (6) és (8) bekezdésében" szöveg,

112. 388. § (4) bekezdésében a "(2) és a (3) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2)-(3)" szöveg,

113. 388. § (5) bekezdésében, 410. §-át megelőző alcímében az "Az előzetes letartóztatott" szövegrész helyébe az "A letartóztatott" szöveg,

114. 390. § (6) bekezdésében a "Be. 279. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "Be. 113. § (2) bekezdése" szöveg,

115. 391. § (1) bekezdés a) pontjában az "az előzetesen letartóztatottakat" szövegrész helyébe az "a letartóztatottakat" szöveg,

116. 392. § (1) bekezdésében az "Az előzetesen letartóztatottakat" szövegrész helyébe az "A letartóztatottakat" szöveg,

117. 392. § (5) bekezdés d) pontjában, (6) bekezdés d) pontjában és (7) bekezdés d) pontjában és 394. § (5) bekezdésében az "az előzetesen letartóztatottak" szövegrészek helyébe az "a letartóztatottak" szöveg,

118. 392. § (7) bekezdésében az "az előzetes letartóztatott" szövegrész helyébe az "a letartóztatott" szöveg,

119. 393. § (1) bekezdésében és 399. § (1) bekezdésében az "az előzetesen letartóztatottal" szövegrészek helyébe az "a letartóztatottal" szöveg,

120. 394. § (1) bekezdés b) pontjában a "hozzátartozóival és más személyekkel - a rendelkezési jogkör gyakorlójának 390. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezését figyelembe véve -" szövegrész helyébe az "a rendelkezési jogkör gyakorlójának korlátozó vagy tiltó rendelkezése hiányában a hozzátartozójával, más személlyel a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével" szöveg,

121. 398. §-át megelőző alcímben az "A védővel való kapcsolattartás és az irattanulmányozás" szövegrész helyébe az "A védővel való kapcsolattartás" szöveg,

122. 399. § (1) bekezdésében a "hangfelvevő készüléket" szövegrész helyébe a "kizárólag hangfelvétel rögzítésére alkalmas technikai eszközt" szöveg,

123. 404. § (2) bekezdésében az "Az előzetesen letartóztatottnak" szövegrész helyébe az "A letartóztatottnak" szöveg,

124. 406. § (4) és (8) bekezdésében a "vádirat benyújtásáig" szövegrész helyébe a "vádemelés előtt" szöveg,

125. 406. § (5) bekezdés a) pontjában a "vádirat benyújtása" szövegrész helyébe a "vádemelés" szöveg,

126. 406. § (4), (5) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében a "vádirat benyújtását követően" szövegrészek helyébe a "vádemelés után" szöveg,

127. 409. § (1) bekezdésében az "Az előzetesen letartóztatottal" szövegrész helyébe az "A letartóztatottal" szöveg,

128. 410. § (1) bekezdésében az "Az előzetesen letartóztatottat" szövegrész helyébe az "A letartóztatottat" szöveg,

129. 410. § (1) bekezdés b) pontjában az "az előzetes letartóztatásnak" szövegrész helyébe az "a letartóztatásnak" szöveg és a "Be. 132. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "Be. 298. § (1) bekezdése" szöveg,

130. 411. § (1) bekezdésében az "elrendelte (Be. 107. §)," szövegrész helyébe az "a Be. 195. §-a alapján elrendelte," szöveg,

131. 412. § (1) és (4) bekezdésében az "az előzetesen letartóztatottnál" szövegrész helyébe az "a letartóztatottnál" szöveg,

132. 415. § (3) bekezdésében az "az előzetesen letartóztatásban" szövegrész helyébe az "a letartóztatásban" szöveg

133. 421. § (3), (5)-(6) bekezdésében az "Az előzetes letartóztatásból" szövegrész helyébe az "A letartóztatásból" szöveg,

134. 427. § (4) bekezdésében az "őrizetbe vétel célja" szövegrész helyébe az "őrizet célja" szöveg,

135. 428. § (2) bekezdés a) pontjában, 429. § (1) bekezdésében és 431. § (3) bekezdésében az "őrizetbe vételt" szövegrész helyébe az "őrizetet" szöveg,

136. 429. § (1) bekezdés e) pontjában a "nyomozási cselekmény" szövegrész helyébe az "eljárási cselekmény" szöveg,

137. 429. § (2) bekezdésében a "hozzátartozóval kapcsolatot" szövegrész helyébe a "hozzátartozóval és törvényes képviselőjével kapcsolatot" szöveg,

138. 431. § (1) bekezdésében az "az előzetes letartóztatását" szövegrész helyébe az "a letartóztatását" szöveg és az "őrizetbe vétel" szövegrész helyébe az "őrizet" szöveg,

139. 438. § (5) bekezdésében a "324. §-a" szövegrész helyébe a "69/A. §-a és 324. §-a" szöveg

lép.

516. §

Hatályát veszti a Bv. tv.

1. 8. § (1) bekezdésében a "rendőri" szövegrész,

2. 35. § (4) és (5) bekezdése,

3. 38. § (1) bekezdésében, 117. § (1) bekezdés b) pontjában, 172. § (3) bekezdésében, 187/C. § b) pontjában, 274. § (1)-(2) bekezdésében, 278. § c) pontjában, 280. § (9) bekezdésében, 289. § d) pontjában, 293/A. § (1) bekezdésében, 391. § (3) bekezdésében, 393. § (5) bekezdésében, 410. § (5) bekezdésében, 413. §-t megelőző alcímében, 413. § (1) bekezdésében, 414. §-t megelőző alcímében, 422. §-t megelőző alcímében, 422. § (1) és (2) bekezdésében, 426. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés b) pontjában, 431. § (2) bekezdésében, valamint 433. § (3) bekezdés a) pontjában az "előzetes" szövegrész,

4. 38. § (4) bekezdésében az "- a Be. lakhelyelhagyási tilalom megtartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályai szerint -" szövegrész,

5. 71. § (1) bekezdésében az "a Be. XXIX. fejezetében foglaltak alapján" szövegrész,

6. 133. § (2) bekezdés g) pontjában az "elkövetésének megalapozott" szövegrész,

7. 306. § (4) bekezdése,

8. 377. § (2) bekezdésében a "körözés vagy" szövegrész,

9. 385. § (3) bekezdésében, 410. § (1) bekezdés c) pontjában, 426. § (2) bekezdés b) pontjában az "a nyomozás vagy" szövegrész,

10. 399. § (4) bekezdése,

11. 403. § (3) bekezdésében, 410. § (3) bekezdésében, 411. §-t megelőző alcímében, 411. § (1) bekezdésében és 412. § (2) bekezdésében az "előzetesen" szövegrész,

12. 419. § (2) bekezdés b) pontjában a "továbbá a karitatív tevékenységet végző egyházi jogi személy vagy civil szervezet tagja," szövegrész.

148. A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény módosítása

517. §

A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 4. § (6) bekezdésében az "iratokat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 71/B. § (1) bekezdése alapján az ott megjelölt szervek az ügyész megkeresésére szolgáltatják" szövegrész helyébe az "ügyiratok megismerését a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1) bekezdése alapján az ott megjelölt szervek az ügyész számára biztosítják" szöveg lép.

149. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása

518. §

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény

a) 29. § (2) bekezdés a) pontjában és 42. § (2) bekezdés a) pontjában a "folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás során" szöveg és

b) 29. § (3) bekezdésében és 42. § (3) bekezdésében a "megkeresésben" szövegrész helyébe a "megkeresésben, illetve adatkérésben" szöveg

lép.

150. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

519. §

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.)

a) 199. § (1) bekezdés e) pontjában a "folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás során az előkészítő eljárást folytató szervvel és a" szöveg,

b) 199. § (1) bekezdésében az "írásbeli megkeresése" szövegrész helyébe az "adatkérése, illetve írásbeli megkeresése" szöveg és

c) 200. § (1) bekezdésében "a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség," szövegrész helyébe az "az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség és a bíróság adatkérésére, illetve" szöveg

lép.

520. §

Hatályát veszti a Kbftv.

a) 197. § (3) bekezdés a) pontjában az "a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a" szövegrész és

b) 199. § (1) bekezdés g) pontjában a "titkosszolgálati eszközök alkalmazására," szövegrész.

151. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

521. §

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szan. tv.) 115. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében" szövegrész helyébe az "és banktitok, értékpapírtitok, fizetési titok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel szemben" szöveg lép.

522. §

Hatályát veszti a Szan. tv. 115. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "titkosszolgálati eszközök alkalmazására," szövegrész.

152. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása

523. §

Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről 2014. évi LXXXIII. törvény 12. § e) pontjában az "a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi" szövegrész helyébe az "a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveg lép.

153. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

524. §

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.)

a) 53. § (4) bekezdés b) pontjában és 53. § (5) bekezdésében a "büntetőeljárás jogerős" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő" szöveg,

b) 124. § (2) bekezdésében a "büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez" szövegrész helyébe a "szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalához" szöveg,

c) 138. § (1) bekezdés b) pontjában az "a nyomozás elrendelését követően" szövegrész helyébe az "az előkészítő eljárást folytató szervvel," szöveg,

d) 138. § (1) bekezdésében az "írásbeli megkereséssel" szövegrész helyébe az "adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel" szöveg és

e) 138. § (6) bekezdésében az "az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság" szövegrész helyébe az "az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve" szöveg

lép.

525. §

Hatályát veszti a Bit.

a) 138. § (1) bekezdés j) pontjában a "titkosszolgálati eszközök alkalmazására," szövegrész és

b) 145. § (4) bekezdés a) pontjában "a nyomozás elrendelését követően" szövegrész.

154. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

526. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 41. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)

"f) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,"

527. §

A Hszt. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"165. §

(1) A hivatásos állomány

a) szolgálati beosztásából felfüggesztett,

b) letartóztatásban lévő,

c) bíróság által a terhelt számára előírt terület, lakás, egyéb helyiség, intézmény, vagy ahhoz tartozó bekerített hely engedély nélküli el nem hagyására vonatkozó bűnügyi felügyelet alatt álló,

d) előzetes kényszergyógykezelés alatt álló, vagy

e) szabadságvesztés büntetését katonai fogházban töltő

tagja távolléti díjra jogosult, amelynek 50%-át vissza kell tartani úgy, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés végrehajtásáig.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból visszatartott távolléti díjat a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul."

528. §

A Hszt.

1. 42. § (8) bekezdésében a "döntést" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatot" szöveg és az "ítéletének" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatának" szöveg,

2. 107. § (6) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg, a "megkeresésére," szövegrész helyébe a "megkeresésére, illetve adatkérésére," szöveg,

3. 123. § (2) bekezdésében az "az eljárás jogerős befejezésekor" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás esetén a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor vagy a fegyelmi, méltatlansági eljárás jogerős befejezésekor" szöveg,

4. 172. § (2) bekezdés d) pontjában az "aki ellen nem folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult" szövegrész helyébe az "akivel szemben nem folyik - a magánvádas vagy pótmagánvádas" szöveg,

5. 181. § (3) bekezdésében az "1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában" szövegrész helyébe a "2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 710. §-ában" szöveg,

6. 181. § (4) bekezdésében a "katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, - a Be. 485/A. §-ának" szövegrész helyébe a "katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, - a Be. 710. §-ának" szöveg,

7. 184. § (3) bekezdésében a "büntetőeljárásba gyanúsítottként történő bevonását" szövegrész helyébe a "gyanúsítotti kihallgatását" szöveg,

8. 220. § (1) bekezdésében a "Be. 63/A. § (2a) bekezdése" szövegrész helyébe a "Be. 111. §-a" szöveg,

9. 232. § (5) bekezdésében a "nyomozó hatóság vagy az ügyész eljárást befejező érdemi határozatának vagy a bíróság jogerős határozatának" szövegrész helyébe a "bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának" szöveg,

10. 238. § (1) bekezdésében a "befejezésekor" szövegrész helyébe a "befejezésekor, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor" szöveg,

11. 275. § h) pontjában a "feladatkörében eljárva az ügyész és a nyomozó hatóság tagja" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság" szöveg,

12. 281. § (1) bekezdésében az "az előzetes letartóztatás, a házi őrizet, az ideiglenes" szövegrész helyébe az "a letartóztatás, az olyan bűnügyi felügyelet, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, az előzetes" szöveg,

13. 1. melléklet XI. pont d) alpontjában a "hozott jogerős döntések" szövegrész helyébe az "a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának" szöveg és

14. 3. melléklet VII. pontjában a "nyomozati - ügyészi - bírói szak" szövegrész helyébe a "nyomozás - bírósági eljárás" szöveg

lép.

155. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

529. §

A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 22/A. § (2) bekezdésében a "rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak" szövegrész helyébe a "bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, valamint a rendőrségnek" szöveg lép.

156. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

530. §

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

a) 16. § (4) bekezdésében az "ügyésznek" szövegrész helyébe az "ügyészségnek" szöveg és

b) 45. § (5) bekezdés b) pontjában a "határozattal" szövegrész helyébe a "határozattal vagy ügydöntő határozattal" szöveg

lép.

157. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

531. §

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 158. § (3) bekezdésében a "nyomozó hatóságnak, " szövegrész helyébe a "nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek," szöveg lép.

158. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

532. §

(1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Anytv.) 3. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)

"e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek ezen tevékenységének támogatása,"

(2) Az Anytv. 9. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célból jogosult]

"b) a titkos információgyűjtés folytatására, valamint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek ezen tevékenységének"

(támogatása során a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése és ismeretlen személy azonosítása érdekében.)

533. §

Az Anytv. 9. § (2) bekezdés a) pontjában az "a nyomozó hatóság" szövegrész helyébe az "az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság" szöveg lép.

159. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

534. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

a) 32. § (7) bekezdés e) pontjában az "a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi" szövegrész helyébe az "a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveg,

b) 34. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában a "titkos információgyűjtés, valamint titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásában, engedélyezésében" szövegrész helyébe a "titkos információgyűjtés folytatásában, leplezett eszközök alkalmazásában, valamint ezek engedélyezésében" szöveg és

c) 90. § (1) bekezdésében a "bűncselekmények felderítése vagy megelőzése" szövegrész helyébe a "bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatása" szöveg és a "hatóságnak" szövegrész helyébe a "hatóságnak, az ügyészségnek, a bíróságnak" szöveg

lép.

160. A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvény módosítása

535. §

Hatályát veszti a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvény 14. § (1) bekezdés d) pontjában az "elkövetésének megalapozott gyanúja" szövegrész.

161. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

536. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szakértői tv.)

a) 69. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében az "ügyész" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,

b) 88. § (2) bekezdésében az "az ellene" szövegrész helyébe az "a vele szemben" szöveg,

c) 96. § (4) bekezdésében a "befejezésétől" szövegrész helyébe a "befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától" szöveg,

d) 118. § (2) bekezdésében a "szakértő ellen" szövegrész helyébe a "szakértővel szemben" szöveg és

e) 118. § (3) bekezdésében a "büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig" szöveg

lép.

537. §

Hatályát veszti a Szakértői tv.

a) 50. § (5) bekezdésében az "ügyek vagy" szövegrész és

b) 118. § (1) bekezdésében az "elkövetésének" szövegrész.

162. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

538. §

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)

a) 102. § (5) bekezdésében az "Az (4)" szövegrész helyébe az "A (4)" szöveg és a "büntetőügyben eljáró hatóság az állami adó- és vámhatóságot megkereste, a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak" szövegrész helyébe a "bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az állami adó- és vámhatóságot megkereste, a lefoglalt dolgot a bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak" szöveg és

b) 103. § (3) bekezdés b) pontjában a "nyomozás elrendelésétől a büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás során" szöveg

lép.

539. §

Hatályát veszti a Jöt. 104. § (2) bekezdésében az "és a jogsértés elkövetése bűnfelderítési érdeket szolgál" szövegrész.

163. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

540. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a bíróság az írásbeli ellenkérelem -vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a peres eljárást

a) a közigazgatási hatósági eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig,

b) a büntetőeljárás jogerős vagy végleges befejezéséig, valamint az ügyészség, nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig

felfüggesztheti. Ha ez az eljárás még megindítva nincs, a bíróság az eljárás megindítására harminc napos határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik le, a peres eljárást folytatni kell."

164. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

541. §

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

a) 123. § (1) bekezdés d) pontjában az "ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen határozat" szöveg és

b) 123. § (1) bekezdés e) pontjában az "ügyész a vádemelést elhalasztotta" szövegrész helyébe az "ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott" szöveg

lép.

165. A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény módosítása

542. §

A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 17. § (4) bekezdés b) pontjában a "nyomozó hatóság és az ügyészség" szövegrész helyébe a "bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság" szöveg lép.

166. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

543. §

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

a) 44. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "nyomozás, titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás vagy titkos információgyűjtés" szöveg,

b) 48. § (5) bekezdésében a "hatóságok" szövegrész helyébe a "szervek" szöveg,

c) 59. § (2) bekezdés f) pontjában az "a nyomozás" szövegrész helyébe az "az eljárás" szöveg,

d) 59. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontjában az "ítéletek" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatok" szöveg és

e) 59. § (3) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "jogerős vagy véglegessé vált" szöveg,

f) 63. § (2) bekezdésében a "bűnüldöző szervektől érkező megkereséseket" szövegrész helyébe a "bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatot ellátó szervektől érkező megkereséseket vagy adatkéréseket" szöveg

lép.

167. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

544. §

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 117. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi tanács tagjaként, fegyelmi biztosként és országos fegyelmi főbiztosként nem járhat el,)

"a) aki fegyelmi eljárás vagy közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,"

545. §

Az Ügyvédi tv. 130. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenység gyakorlását felfüggesztheti, ha)

"a) az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll, vagy"

546. §

Az Ügyvédi tv. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni az eljárás alá vont személy elleni büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig."

547. §

(1) Az Ügyvédi tv. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"147. §

Ha a kérelmező ellen - közvádra üldözendő - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás, az ügyvédi kamara az eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti."

(2) Az Ügyvédi tv. 175. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a kérelmező ellen - közvádra üldözendő - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás, a kamara az eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti."

548. §

Az Ügyvédi tv. 208. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:

"(35) 2018. július 1-jéig e törvény szabályainak megfelelőnek kell tekinteni a felelősségbiztosítást, ha a Magyar Ügyvédi Kamara 2017. december 31-én hatályos szabályzatának és iránymutatásának - a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel - megfelel."

168. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény eltérő tartalommal hatályba lépő rendelkezései

549. §

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) 4. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(7) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában - a határozatot hozó tagállam joga alapján - akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.

(8) A (7) bekezdés nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha

a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető figyelembe, vagy

b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha az elkövető elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani."

550. §

Az új Be. 45. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"45. §

(1) A védelem ellátására meghatalmazást a terhelt, a terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár terhelt esetén hazája konzuli tisztviselője is adhat.

(2) A meghatalmazott ügyvéd védőként akkor járhat el, ha - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtották.

(3) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a védői meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett védői meghatalmazás az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.

(4) A terhelt mind az általa, mind az (1) bekezdésben meghatározott segítő által meghatalmazott védő meghatalmazását bármikor visszavonhatja.

(5) A meghatalmazás hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is."

551. §

Az új Be. 56. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A büntetőeljárásban polgári jogi igényként az a

a) kártérítésre, vagy

b) dolog kiadására vagy pénz fizetésére

irányuló követelés érvényesíthető, amely a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen következtében keletkezett.

(2) A polgári jogi igényre a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a kereseti kérelem fajtáira vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ha a sértett az (1) bekezdésben foglalt követeléseket vagylagosan érvényesíti, a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a keresethalmazatra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell."

552. §

Az új Be. 62. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"62. §

(1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazott képviselő - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles az eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, első jelentkezése alkalmával az ügyiratokhoz csatolás végett az eljáró bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak átadni.

(2) A meghatalmazást - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(3) A rendelkezési nyilvántartásban a meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.

(4) Az ügyvédnek adott meghatalmazás igazolásáról jogszabály eltérően rendelkezhet.

(5) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik."

553. §

Az új Be. 72. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4) Ha a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt a 69. § alapján büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, de a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, a törvényes képviselője a jelenléti, az ügyirat megismerési és a tájékoztatáshoz való jogát azokban az ügykörökben történő képviselet megfelelő biztosítása érdekében gyakorolhatja, amelyekre a polgári jog szabályai szerint a képviselt személy cselekvőképessége nem terjed ki."

554. §

Az új Be. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3) A kiskorú kivételével a 69. § (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyt a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni. A polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező személy idézését és értesítését a törvényes képviselővel is közölni kell."

555. §

(1) Az új Be. 130. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát)

"b) elektronikus úton az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségre, illetve biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre,"

(kézbesíti a címzett részére.)

(2) Az új Be. 131. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A 69. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, ha a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek, vagy az egyéb érdekeltnek nincs meghatalmazott képviselője, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát a törvényes képviselő részére kézbesíti. Ha a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt a 69. § alapján büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, azonban a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát a törvényes képviselő részére is kézbesíti."

(3) Az új Be. 149. § (3) és (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az elektronikus kapcsolattartás vállalása esetében az eljárás folyamán a büntetőeljárásban részt vevő személy, illetve jogi képviselőnek nem minősülő képviselője köteles a bírósággal, az ügyészséggel és a nyomozó hatósággal a kapcsolatot a 148. § (2) bekezdése szerint, elektronikus úton tartani és a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság is valamennyi ügyiratot elektronikus úton kézbesít a részére.

(4) Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője az eljárásban még nem vállalta az elektronikus kapcsolattartást, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a részére papíralapon történő első kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a továbbiakban e törvény rendelkezései szerint vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást."

(4) Az új Be. 150. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Mentesül a kötelező elektronikus kapcsolattartás alól a büntetőeljárásban részt vevő személy, ha elektronikus ügyintézéshez való joga szünetel."

556. §

Az új Be. 151. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"151. §

(1) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejelentéssel, az igazságügyi szakértői névjegyzékben nem szereplő, szakértői tevékenységre jogszabályban feljogosított szakértő a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság részére történő nyilatkozattal vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.

(2) Ha a szakértő elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt az (1) bekezdés szerint vállalja, a szakvéleményét és egyéb beadványát elektronikus úton nyújtja be a bírósághoz, az ügyészséghez és a nyomozó hatósághoz és a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság is valamennyi ügyiratot elektronikus úton kézbesít a részére.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság felhívhatja a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó szakértőt, hogy a szakvéleményt adathordozón is nyújtsa be, ha azt elektronikus úton kell kézbesítenie vagy továbbítania. A szakértő felel azért, hogy a papíralapú szakvélemény tartalma megegyezzen az adathordozón benyújtott szakvélemény tartalmával."

557. §

Az új Be. 152. §-át megelőző alcíme és 152. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek egymás közötti és más szervekkel történő elektronikus kapcsolattartása

152. §

A büntetőeljárás során az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, továbbá a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással."

558. §

Az új Be. 153. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"153. §

(1) A meghatalmazás alapján eljáró védő és jogi képviselő a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak benyújtott első beadványa mellékleteként csatolja az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált meghatalmazást, ha a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét még nem jelentették be. A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság - ha e tekintetben alapos kétsége merül fel - digitalizált meghatalmazás esetén az eredeti meghatalmazás bemutatására hívja fel a védőt és a jogi képviselőt az egyezőség megállapítása érdekében.

(2) A meghatalmazott védővel vagy jogi képviselővel eljáró, de saját személyében elektronikus útra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonására irányuló nyilatkozatát papíralapon is benyújthatja. A meghatalmazás visszavonásával egyidejűleg a büntetőeljárásban részt vevő személy nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását követően jogi képviselővel, illetve meghatalmazott védővel vagy anélkül kíván-e eljárni.

(3) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a meghatalmazás visszavonását követően meghatalmazott védővel, illetve jogi képviselővel jár el, a meghatalmazás visszavonásával egyidejűleg csatolja az eljáró új védő, illetve jogi képviselő meghatalmazását."

559. §

Az új Be. 155-159. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"155. §

(1) Ha a beadvány melléklete nem elektronikus okiratként áll rendelkezésre, az elektronikus kapcsolattartást vállaló és az elektronikus kapcsolattartásra köteles büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban: az elektronikus úton kapcsolatot tartó) köteles gondoskodni a papíralapú melléklet digitalizálásáról és a papíralapú irat megőrzéséről.

(2) Ha a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak eredetileg papíralapú ügyiratot elektronikus úton kell kézbesítenie vagy továbbítania, tíz munkanap áll rendelkezésére, hogy azt digitalizálja. Az ügyirat digitalizálásához szükséges időt - legfeljebb azonban öt munkanapot - a határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Kivételt képez az elektronikus kapcsolattartás alól, ha a kézbesítendő, illetve továbbítandó beadvány, ügyirat, vagy bizonyítási eszköz papíralapú vagy egyéb adathordozó útján történő bemutatása, megtekintése szükséges, erre különösen akkor kerülhet sor, ha annak nagy mennyisége, sajátos alakja miatt vagy jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, továbbá ha a valódisága vitás. A papíralapú vagy adathordozón történő benyújtást , illetve továbbítást a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalból és indítványra is elrendelheti.

(4) Nem kell alkalmazni az elektronikus kapcsolattartás szabályait a személyes jelenléttel járó eljárási cselekmény során benyújtott beadvány vagy bizonyítási eszköz esetén, ideértve a védő és a jogi képviselő részére az eljárási cselekmény helyszínén, valamint az eljárási cselekmény során adott eredeti meghatalmazás azonnali benyújtását is.

156. §

(1) A nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy papíralapú beadványát - feltéve, hogy azt elektronikusan kell kézbesíteni - a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a 155. § (2) bekezdésének megfelelően digitalizálja és azt elektronikus úton kézbesíti a büntetőeljárásban részt vevő, az ügyirat megismerésére jogosult másik személy számára.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó büntetőeljárásban részt vevő személy részére papíralapon kézbesíti az ügyiratot, ha az eljárásban jogi képviselője vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló egyéb képviselője útján jár el, de az ügyiratot nem a képviselő, hanem a büntetőeljárásban részt vevő személy részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő részére nem lehet kézbesíteni.

157. §

A büntetőeljárás során az Országos Bírósági Hivatal és az egyéb elektronikus ügyintézést biztosító szervek jogosultak az elektronikus úton kapcsolatot tartóknak az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából hozzájuk érkezett adatainak kezelésére.

158. §

(1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elektronikus úton kézbesített ügyiratot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látja el.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott ügyirat közokirat.

(3) E törvény alkalmazásában aláírás alatt a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét is érteni kell.

159. §

(1) A büntetőeljárásban részt vevő személy, valamint a bírósági eljárásban az ügyészség indítványozhatja, hogy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az általa megismerhető ügyirat másolatát elektronikus formában adathordozón vagy az általa megjelölt elektronikus levelezési címre továbbítsa, ha az ügyirat

a) elektronikus formában,

b) elektronikus okiratként, vagy

c) a papíralapú okirat elektronikus másolataként

az eljáró bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál rendelkezésre áll.

(2) Az ügyirat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a papír alapú ügyiratot információs rendszer alkalmazásával szerkesztette meg. Az elektronikus formában rendelkezésre álló, az (1) bekezdés szerint továbbított ügyirat nem hiteles másolat.

(3) Ha az ügyirat másolatának (1) bekezdés szerinti továbbítása nem teljesíthető, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a másolatot adathordozón adja ki vagy az indítványozót tájékoztatja arról, hogy az ügyiratot a 100. § szerint ismerheti meg."

560. §

(1) Az új Be. 162. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselője vállalta, hogy a kapcsolatot elektronikus úton tartja, utóbb, beadványának papíralapú benyújtásával egyidejűleg indítványozhatja az eljáró bíróságnál, ügyészségnél, vagy nyomozó hatóságnál a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezését. Az indítványban valószínűsíteni kell, hogy az indítványozó körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő kapcsolattartás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene."

(2) Az új Be. 177. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Ha a tanút az ügyben korábban vagy más ügyben terheltként hallgatták ki, a terheltként tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. Ebben az esetben a tanú korábban terheltként tett vallomása akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben megtagadja."

(3) Az új Be. 299. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4) A bíróság a terhelt indítványára a terhelt és gyermeke együttes elhelyezést biztosító részlegen történő elhelyezéséről rendelkezik, ha a terhelt egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő és nem áll fenn törvényben meghatározott kizáró ok."

(4) Az új Be. 316. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A megőrzésre kötelezést elrendelő a megőrzéssel érintett elektronikus adatot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel láthatja el."

(5) Az új Be. 332. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"332. §

(1) A zár alá vételt a vádemelés előtt az elrendelő, azt követően a bíróság oldhatja fel. A nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az ügyészség vagy a bíróság is feloldhatja. A bíróság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az ügyészség is feloldhatja.

(2) Ha a zár alá vétel tárgyát képező ingatlant a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján értékesítették, az értékesítésből befolyt összegnek a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározottak szerinti része az értékesített ingatlan helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed."

(6) Az új Be. 342. § (3) bekezdése a következő 24-26. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Az előkészítő eljárás során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv adatkérés keretében adatszolgáltatást kizárólag)

"24. lőfegyverek központi nyilvántartásából,

25. az autópályák, autóutak és főutak használatának megtett úttal arányos díjáról szóló törvény szerinti adatbázisból,

26. központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírság nyilvántartásból"

(kérhet.)

(7) Az új Be. 365. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni vagy arról új határozatot kell készíteni. A kijavító határozattal egyidejűleg a kijavított határozatot is kézbesíteni kell."

(8) Az új Be. 394. § (4) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Az ügyészség felfüggesztheti az eljárást, ha)

"f) a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami megfeleltetését kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható."

(9) Az új Be. 453. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni vagy arról új határozatot kell készíteni. Ha a határozatot a kijavítását megelőzően már kézbesítették, a kijavító végzést azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a kijavítással érintett határozatot megküldte."

(10) Az új Be. 476. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Ha az indítványt az ügyészség terjesztette elő, az indítvány megküldésével egyidejűleg átadja a bíróságnak a nyomozás ügyiratait. Ha az indítvány tárgya a letartóztatás meghosszabbítása, az indítvány megküldését követően a gyanúsított és a védő számára biztosítani kell azoknak az ügyiratoknak a megismerését is, amelyekre az indítványban hivatkoznak és amelyek a letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek."

(11) Az új Be. 488. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A bíróság felfüggesztheti az eljárást, ha)

"h) ha a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, vagy

i) a külföldi igazságügyi hatóság a vádlott kiadatásának vagy átadásának a végrehajtását a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására vagy a külföldön kiszabott szabadságvesztés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására tekintettel elhalasztotta."

(12) Az új Be. 498. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A bíróság beszerzi a vádlott bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat és a szabálysértési nyilvántartási rendszer vádlottra vonatkozó adatait, valamint hivatalból beszerezheti a jogszabállyal rendszeresített egyéb közhiteles nyilvántartásnak a vádlottra, illetve a vád tárgyára vonatkozó adatait. A bíróság gondoskodik a vádlottra vonatkozó, az eljárásban figyelembe vehető tagállami ítélet megfeleltetéséről vagy külföldi ítélet érvényének az elismeréséről."

561. §

(1) Az új Be. 555. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére a polgári perrendtartásról szóló törvény következő rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) értelmező rendelkezések,

b) a pertárgy értékére vonatkozó rendelkezések,

c) a felek személyében történő változásra vonatkozó rendelkezések az 55. § (2) bekezdésében meghatározott eltéréssel a magánfélre vonatkozóan, ha a sértett jogutódja a büntetőeljárásban magánfélként lép fel,

d) a perbeli jogutódlásra vonatkozó rendelkezések a terheltre vonatkozóan, ha a polgári jogi igény újonnan megjelölt kötelezettje is a büntetőeljárás terheltje,

e) a költségekre vonatkozó rendelkezések a polgári jogi igény érvényesítésével okozati összefüggésben felmerült azon költségre, amely e törvény alapján nem bűnügyi költség."

(2) Az új Be. 556. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A sértett a polgári jogi igényt az elsőfokú bíróságnál legkésőbb azon az eljárási cselekményen terjesztheti elő, amelyen e törvény rendelkezései szerint először jelen lehetett. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2) A polgári jogi igénynek tartalmaznia kell

a) azon terhelt megjelölését, akivel szemben a sértett polgári jogi igényt érvényesít,

b) a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet, különösen a követelés összegét vagy mennyiségét,

c) a polgári jogi igénnyel érvényesíteni kívánt jogot,

d) az érvényesíteni kívánt jogot és az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelmet megalapozó tényeket és

e) a polgári jogi igény érdemi elbírálása esetére a teljesítés módját és helyét."

(3) Az új Be. 560. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, ha

a) az eljárást megszünteti,

b) a vádlottat felmenti és szabálysértési felelősségét sem állapítja meg,

c) a polgári jogi igény érvényesítését e törvény kizárja,

d) a magánfél a polgári jogi igényt elkésetten terjesztette elő,

e) a polgári jogi igényt az 557. § szerint, ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel együtt terjesztették elő,

f) a magánfél az eljáró bíróval vagy bírósággal szemben a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és e törvényben nem nevesített kizárási okot jelentett be, illetve a más által bejelentett kizárás alapján a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott és e törvényben nem nevesített kizárási ok fennállását megállapította,

g) a magánfél és a terhelt között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták,

h) a magánfélnek vagy a terheltnek nincs polgári perbeli jogképessége,

i) az igény - a polgári jog szerinti elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető,

j) a polgári jogi igényt nem a sértett terjesztette elő,

k) a magánfél és a terhelt a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott egyezség jóváhagyását kéri,

l) a polgári jogi igény érdemi elbírálása jelentősen késleltetné az eljárás befejezését,

m) a polgári jogi igénynek a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja,

n) a polgári jogi igény nem tartalmazza az 556. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat, vagy

o) a polgári jogi igény érdeméről azért nem lehet határozni, mert a bíróság a magánfél személyes adatainak zárt kezelését rendelte el, és a polgári jogi igény nem tartalmazza az 556. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat."

(4) Az új Be. 566. § (1) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha)

"d) a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg."

(5) Az új Be. 571. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"571. §

(1) A bíróság a polgári jogi igény érdemében ítélettel határoz, annak helyt ad vagy azt elutasítja.

(2) Ha a bíróság az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár vagy vagyoni hátrány összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét, ezen összeg mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben el kell bírálni.

(3) A polgári jogi igény elbírálására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az érdemi döntés korlátaira, a teljesítési határidőre és annak számítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A bíróság az ítéletnek a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezését a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az előzetes végrehajthatóságra vonatkozó rendelkezései szerint előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja."

(6) Az új Be. 627. § (1) bekezdése a következő d) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése, valamint a harmadfokú bíróságnak a másodfokú bíróság ítéletét vagy a másodfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és a másodfokú bíróságot vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése ellen fellebbezésnek van helye, ha a hatályon kívül helyezésre)

"d) a 625. § (4) bekezdésében meghatározott ok"

(miatt kerül sor.)

(7) Az új Be. 650. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Nincs helye felülvizsgálatnak

a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának rendelkezése, illetve része ellen,

b) a Kúria jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,

c) ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható."

(8) Az új Be. 653. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A felülvizsgálati indítvány az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál, vagy annál a bíróságnál terjeszthető elő, amelynek az eljárását a felülvizsgálati indítvány sérelmezi."

(9) Az új Be. 672. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) A terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati eljárásra indítvány az ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthető elő, illetve a terhelt, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt hátrányára egyszerűsített felülvizsgálati eljárás hivatalból - az ügydöntő határozat közlésétől számított - hat hónapon belül indítható."

(10) Az új Be. 688. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) A fiatalkorú törvényben meghatározottak szerinti ideiglenes elhelyezéséről az ügyészség indítványára a bíróság dönt, e határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú ideiglenesen nem helyezhető el."

(11) Az új Be. 787. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Pótmagánvádlóként történő fellépésnek nincs helye, ha

a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,

b) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor vagy kóros elmeállapot zárja ki,

c) a bűncselekmény a sértett jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem sértette vagy veszélyeztette,

d) a sértett az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv,

e) a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy gyanúsítható megalapozottan, és az ügyészség a 224. § (1) bekezdése alapján a feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette,

f) az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg, vagy

g) az ügyészség a 398. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárást azért szüntette meg, mert a terhelttel a 411. § (3) bekezdése szerint egyezséget kötött."

(12) Az új Be. 842. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A bíróság az (1) bekezdés a) pontja esetén ítélettel, b) pontja esetén nem ügydöntő végzéssel, c) pontja esetén ügydöntő végzéssel határoz."

(13) Az új Be. 860. § (2) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárásban törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:) "f) körözési nyilvántartási rendszer."

(14) Az új Be. 864. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4) A rendbírság mérséklése vagy elengedése iránti kérelem esetén a bíróság az igazságügyért felelős miniszter döntéséig elrendelheti a rendbírság végrehajtásának a felfüggesztését, illetve annak átváltoztatása esetén a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának az elhalasztását vagy a félbeszakítását."

(15) Az új Be. 866. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter, illetve az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős miniszter, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében

a) a parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőket, hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás szabályait, illetve

b) a katonával szemben elrendelt bűnügyi felügyelet ellenőrzésének szabályait

az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével, rendeletben megállapítsa."

(16) Az új Be. 870. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(6) E törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2018. január 1-jét követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.

(7) Az összbüntetési eljárás iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője a 2018. január 1-je előtt indult büntetőeljárások esetében is benyújthatja elektronikus úton a bírósághoz."

562. §

Az új Be.

1. 13. § (3) bekezdése az "ügyszakának kijelölt bírája" szövegrész helyett az "ügyszakának bírája" szöveggel,

2. 13. § (6) bekezdése a "tanács elnöke helyett bírósági titkár is eljárhat" szövegrész helyett a "tanács elnöke helyett önálló aláírási joggal bírósági titkár is eljárhat" szöveggel,

3. 14. § (1) bekezdés b) pontja, 27. § (1) bekezdés b) pontja és 32. § (1) bekezdés b) pontja a "személy" szövegrészek helyett a "személyek" szöveggel,

4. 20. § (1) bekezdés 13. pontja a "terrorizmus finanszírozása" szövegrész helyett a "terrorizmus finanszírozása, a háborús uszítás" szöveggel,

5. 27. § (1) bekezdés b) pontja az "ezek" szövegrész helyett az "e személyek" szöveggel,

6. 36. § (2) bekezdése az "(a továbbiakban együtt: bűnügyi vagyon) kezelésében" szövegrész helyett az "(a továbbiakban együtt: bűnügyi vagyon), illetve a lefoglalt bizonyítási eszköz kezelésében" szöveggel,

7. 43. § (1) bekezdés e) pontja a "bekezdésének" szövegrész helyett a "bekezdés" szöveggel,

8. 56. § (4) bekezdése az "amely" szövegrész helyett az "amelynek" szöveggel,

9. 84. § (3) bekezdése az "esetén az indítvány elutasításáról haladéktalanul" szövegrész helyett az "esetén haladéktalanul" szöveggel,

10. 104. § (1) bekezdése az "illetve rendelkezésére bocsátott" szövegrész helyett a "továbbá a rendelkezésére bocsátott" szöveggel,

11. 104. § (2) bekezdés c) pontja a "minősítés megismétlésére" szövegrész helyett a "minősítési jelölés megismétlésére" szöveggel,

12. 123. § (1) bekezdés e) pontja az "esetében a terhelt őrzését" szövegrész helyett az "esetében az őrzését" szöveggel,

13. 131. § (5) bekezdése a "sértett és" szövegrész helyett a "sértett, vagyoni érdekelt és" szöveggel,

14. 135. § (3) bekezdés a) pontja a "honlapján és" szövegrész helyett a "honlapján, illetve hirdetőtábláján és" szöveggel,

15. 149. § (5) bekezdése a "nyilatkozat (2) bekezdés" szövegrész helyett a "nyilatkozat 148. § (2) bekezdés" szöveggel,

16. 150. § (1) bekezdése az "Az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett" szövegrész helyett az "Az elektronikus kapcsolattartásra köteles" szöveggel,

17. 153. §-át megelőző alcíme az "esetén" szövegrész helyett a "során" szöveggel,

18. 160. §-a a "megismerésére és a másolat kiadására vonatkozó" szövegrész helyett a "megismerésére vonatkozó" szöveggel,

19. 172. § (3) bekezdése az "a feljelentés elutasításának, a nyomozás, illetve az eljárás megszüntetésének" szövegrész helyett az "a feljelentés elutasításának, illetve az eljárás megszüntetésének" szöveggel,

20. 181. § (2) bekezdés b) pontja a "vagy legalább minősített" szövegrész helyett a "vagy minősített" szöveggel,

21. 268. § (3) bekezdése a "visszavonásról" szövegrész helyett a "visszavonásáról" szöveggel,

22. 295. § (2) bekezdése a "bíróság az ügyészség indítványára a terhelt" szövegrész helyett a "bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a terhelt" szöveggel,

23. 299. § (2) bekezdése az "a nyomozási cselekmények" szövegrész helyett az "az eljárási cselekmények" szöveggel,

24. 331. § (3) bekezdése az "a nyomozást megszüntető" szövegrész helyett az "az eljárást megszüntető" szöveggel,

25. 337. § (1) bekezdése a "terrorcselekmény vagy terrorizmus finanszírozása miatt" szövegrész helyett a "terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása vagy háborús uszítás miatt" szöveggel,

26. 337. § (6) bekezdése az "a nyomozást megszüntették" szövegrész helyett az "az eljárást megszüntették" szöveggel,

27. 342. § (3) bekezdésében az "a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv adatkérés keretében adatszolgáltatást" szövegrész helyett az "adatkérés keretében adatszolgáltatás" szöveggel, a "kérhet" szövegrész helyett a "kérhető" szöveggel,

28. 360. § (5) bekezdése az "ügyiratok közé kell csatolni" szövegrész helyett az "ügyiratok között kell kezelni" szöveggel,

29. 360. § (6) bekezdése az "az ügyiratok közé a torzított egyedi tulajdonságokat tartalmazó másolatot kell csatolni" szövegrész helyett az "az ügyiratok között a torzított egyedi tulajdonságokat tartalmazó másolatot kell kezelni" szöveggel,

30. 360. § (11) bekezdése a "fel kell jegyezni, vagy" szövegrész helyett a "fel kell jegyezni, arról új jegyzőkönyvet kell készíteni, vagy" szöveggel,

31. 363. § (5) bekezdése a "kiadmányozásra jogosult ügyész, illetve a nyomozó hatóság kiadmányozásra jogosult" szövegrész helyett az "az ügyész, illetve a nyomozó hatóság" szöveggel,

32. 374. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja a "házkutatás" szövegrész helyett a "kutatás" szöveggel,

33. 374. § (2) bekezdése a "kell két példányban előterjeszteni" szövegrész helyett a "kell előterjeszteni" szöveggel,

34. 374. § (5) bekezdése az "indítvány egy példányának kézbesítésével" szövegrész helyett az "indítvány kézbesítésével" szöveggel,

35. 380. § (3) bekezdése az "a Btk. 3. § (3) bekezdése alapján" szövegrész helyett a "a 4. § (9) bekezdése vagy a Btk. 3. § (3) bekezdése alapján" szöveggel,

36. 381. § (1) bekezdés f) pontja, a 398. § (1) bekezdés g) pontja, a 492. § (2) bekezdés a) pontja, az 567. § (2) bekezdés a) pontja, a 649. § (2) bekezdés b) pontja, a 845. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja az "a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott" szövegrészek helyett a "a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott" szöveggel,

37. 387. § (1), (2), (3) és (5) bekezdése a "magalapozottan" szövegrészek helyett a "megalapozottan" szöveggel,

38. 387. § (3) bekezdés b) pontja az "a gyanúsított a védővel" szövegrész helyett az "a gyanúsított vagy a megalapozottan gyanúsítható személy a védővel" szöveggel,

39. 389. §-a az "az elismeréséről." szövegrész helyett az "az elismeréséről vagy tagállami ítélet megfeleltetéséről." szöveggel,

40. 394. § (4) bekezdés d) pontja az "elhalasztotta, vagy" szövegrész helyett az "elhalasztotta," szöveggel,

41. 410. § (4) bekezdése a "Btk. 83. §-a és 84. §-a figyelembevételével" szövegrész helyett a "Btk. 83. §-a figyelembevételével" szöveggel,

42. 446. § (9) bekezdése a "fel kell jegyezni, vagy" szövegrész helyett a "fel kell jegyezni, arról új jegyzőkönyvet kell készíteni, vagy" szöveggel,

43. 451. § (7) bekezdése a "b), továbbá" szövegrész helyett a "b) pontjában, továbbá" szöveggel,

44. 452. § (1) bekezdése a "határozat eredeti példányán fel kell" szövegrész helyett a "határozaton fel kell" szöveggel,

45. 455. § (4) bekezdése az "ügydöntő határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát" szövegrész helyett az "indokolást is tartalmazó ügydöntő határozatot" szöveggel és az "a határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát" szövegrész helyett az "az indokolást is tartalmazó határozatot" szöveggel,

46. 459. § (1) bekezdése és 461. § (1) bekezdése a "határozat eredeti példányára vezetett" szövegrész helyett a "határozatra vezetett" szöveggel,

47. 462. §-a a "hibás kiadmányt" szövegrész helyett a "kijavítással érintett határozatot" szöveggel,

48. 488. § (1) bekezdés f) pontja az "elhalasztotta, vagy" szövegrész helyett az "elhalasztotta," szöveggel,

49. 488. § (3) bekezdés b) pontja a "416. § (3)" szövegrész helyett a "417. § (2)" szöveggel,

50. 506. § (5) bekezdése a "vádlott és a védő" szövegrész helyett a "vádlottnak és a védőnek" szöveggel, illetve a "jelölni" szövegrész helyett a "jelölnie" szöveggel,

51. 524. § (1) bekezdése az "a 504. §" szövegrész helyett az "az 504. §" szöveggel,

52. 542. § (2) bekezdése a "mértékére nem" szövegrész helyett a "mértékére, illetve tartamára nem" szöveggel,

53. 549. § (2) bekezdésében a "rendelkező részének eredeti példányát a tárgyalási jegyzőkönyvhöz kell fűzni" szövegrész helyett a "rendelkező részét a tárgyalási jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni" szöveggel,

54. 551. § (1) bekezdése az "ítélet" szövegrész helyett az "ügydöntő határozat" szöveggel,

55. 551. § (1) bekezdés a) pontja az "ítéletet" szövegrész helyett az "ügydöntő határozatot" szöveggel,

56. 555. § (1) bekezdés b) pontja a "kiszabásának nincs helye" szövegrész helyett a "kiszabásának a magánfél esetében sincs helye" szöveggel,

57. 558. § (1) bekezdése a "polgári perrendtartásról szóló törvénynek a kereset közlésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni" szövegrész helyett az "azt a terhelttel közölni kell" szöveggel,

58. 559. § (1) bekezdése az "ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig" szövegrész helyett az "ügydöntő határozat meghozataláig" szöveggel,

59. 559. § (1) bekezdés b) pontja a "jogállítás, illetve kérelem megváltoztatása" szövegrész helyett az "az érvényesíteni kívánt jog, illetve az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelem megváltoztatása" szöveggel és az "a megváltoztatott jogállítással" szövegrész helyett az "az érvényesíteni kívánt joggal" szöveggel,

60. 560. § (2) bekezdése a "c)-j) pontjában" szövegrész helyett a "c)-e), f)-k) és n)-o) pontjában" szöveggel,

61. 569. § (1) bekezdése a "bíróság elkobzást" szövegrész helyett a "bíróság ügydöntő végzésben elkobzást" szöveggel,

62. 576. § (1) bekezdés b) pontja a "regionális vagy nemzetiségi nyelvét" szövegrész helyett a "nemzetiségi anyanyelvét" szöveggel,

63. 590. § (5) bekezdése az "a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény vonatkozásában" szövegrész helyett az "az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében" szöveggel,

64. 603. § (1) bekezdése a "határozatának kiadmányait" szövegrész helyett a "határozatát" szöveggel,

65. 603. § (3) bekezdése a "határozatának kiadmányaival" szövegrész helyett a "határozatával" szöveggel,

66. 612. § (1) bekezdése a "(3) bekezdésében" szövegrész helyett a "(4) bekezdésében" szöveggel,

67. 615. § (4) bekezdése az "ellen fellebbezésnek kizárólag a (3) bekezdés b) pontja alapján van helye, ha" szövegrész helyett az "elleni fellebbezésben az ellentétes döntés alapját képező tényállás nem támadható, ha" szöveggel,

68. 618. § (3) bekezdése az "a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény tekintetében" szövegrész helyett az "az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében" szöveggel,

69. 619. § (4) bekezdése a "b) pontja alapján" szövegrész helyett a "b) pontja vagy a 615. § (4) bekezdése alapján" szöveggel,

70. 621. § (3) bekezdése a "tájékoztatatás" szövegrész helyett a "tájékoztatás" szöveggel,

71. 622. § (2) bekezdése a "határozata kiadmányainak" szövegrész helyett a "határozatának" szöveggel, illetve a "határozatának kiadmányaival" szövegrész helyett az "a határozatával" szöveggel,

72. 661. § (2) bekezdése a "terheltet, illetve a 651. § (2) bekezdés c)-f) pontjában" szövegrész helyett a "terheltet és a 651. § (2) bekezdés d)-f) pontjában" szöveggel,

73. 662. § (2) bekezdés c) pontja a "86. §-ában" szövegrész helyett a "86. § (1) bekezdésében" szöveggel,

74. 664. § (2) bekezdése a "határozatának kiadmányait" szövegrész helyett a "határozatát" szöveggel, illetve a "határozatának kiadmányaival" szövegrész helyett a "határozatával" szöveggel,

75. 674. § (5) bekezdése az "a különleges eljárásban hozott határozat" szövegrész helyett az "a határozat" szöveggel,

76. 682. § (3) bekezdése a "jelen." szövegrész helyett a "jelen, és értesítésére sem került sor." szöveggel,

77. 700. § (2) bekezdés b) pontja az "a más szervnél szolgálatot teljesítő katona" szövegrész helyett az "a más szervnél szolgálatot teljesítő katona - a 696. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt szerveken kívüli más szervek között vezényelt vagy átrendelt katona kivételével -" szöveggel,

78. 700. § (4) bekezdése a "366. §" szövegrész helyett a "375. §" szöveggel,

79. 702. § (3) bekezdése a "vagy az illetékes" szövegrész helyett a "vagy a hatáskörrel rendelkező" szöveggel,

80. 705. § (1) bekezdése az "őrizetbe vételét" szövegrész helyett az "őrizetét" szöveggel,

81. 711. § (2) bekezdése az "a területileg illetékes" szövegrész helyett az "az illetékes" szöveggel,

82. 718. §-a az "az erre illetékes" szövegrész helyett "a jogszabály alapján a parancsnoki nyomozásra jogosult" szöveggel,

83. 726. § (5) bekezdése a "feljegyzés egy-egy kiadmányát" szövegrész helyett a "feljegyzést" szöveggel,

84. 727. § (1) bekezdése az "a LXXV. és a LXXVII. Fejezet" szövegrész helyett az "a LXXV.-LXXVII. Fejezet" szöveggel,

85. 763. § (1) bekezdésében a "kérheti" szövegrész helyett az "indítványozhatja" szöveggel,

86. 786. § (4) bekezdés c) pontja és 817. § (3) bekezdés b) pontja a "XCVIII. Fejezet" szövegrész helyett a "C. Fejezet" szöveggel,

87. 796. § (1) bekezdése az "a)-e) pontjában" szövegrész helyett az "a)-d) pontjában" szöveggel,

88. 820. § (2) bekezdés a) pontja a "vagyonvisszaszerzés" szövegrész helyett a "vagyon visszaszerzése" szöveggel,

89. 828. § (3) bekezdése az "(1) bekezdés" szövegrész helyett a "(2) bekezdés" szöveggel,

90. 873. § (1) bekezdése a "tilalomtárgyában" szövegrész helyett a "tilalom tárgyában" szöveggel,

91. 874. § (7) bekezdés b) pontja a "feltételes ügyészi felfüggesztés" szövegrész helyett a "vádemelés elhalasztásának" szöveggel és

92. 874. § (8) bekezdése a "benyújtott a vádirat" szövegrész helyett a "benyújtott vádirat" szöveggel

lép hatályba.

563. §

Az új Be. 343. § (2) bekezdés b) pontja a "tanúkét" szövegrész helyett a "tanúként" szöveggel lép hatályba.

564. §

Nem lép hatályba az új Be.

a) 555. § (5) bekezdésében a "Hiánypótlásnak kizárólag az eljárás ügyirataiból nem pótolható hiányok esetén van helye." szövegrész,

b) 556. § (3) bekezdésében az ", a terhelt hozzájárulása nélkül is" szövegrész és

c) 866. § (2) bekezdés 11. pontjában az "a szakértő és" szövegrész.

169. A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvény eltérő tartalommal hatályba lépő rendelkezései

565. §

A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: TIGYtv.)

a) 1. § (4) bekezdésében az Rtv.-be beiktatott új 1. § (2) bekezdés 6a. pontja a "személybiztosítási és létesítményvédelmi" szövegrész helyett a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveggel,

b) 6. §-ában az Rtv. 7/D. § a)-c) pontja a "bűncselekmény vagy szabálysértés miatt" szövegrészek helyett a "bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt" szöveggel,

c) 10. §-ában az Rtv. 64. § e) pontja a "személybiztosítási és létesítményvédelmi" szövegrész helyett a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveggel,

d) 10. §-ában az Rtv. 65. § (6) bekezdése "személybiztosítási és létesítményvédelmi" szövegrész helyett a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveggel és

e) 32. §-ában a NAV tv. 51. § (5) bekezdése a "nyomozóhatósági" szövegrész helyett a "nyomozó hatósági" szöveggel

lép hatályba.

566. §

A TIGYtv. 11. § (1) bekezdésében az Rtv. 77. § (1) bekezdés f) pontja a "személybiztosítási és létesítményvédelmi" szövegrész helyett a "személyvédelmi és létesítménybiztosítási" szöveggel lép hatályba.

567. §

A TIGYtv. 39. §-ában az Ütv.-be beiktatott új 25/D. § b) pontja az "az ügyész az eljárás valódi céljának titokban tartásával," szövegrész helyett az "az eljárás valódi céljának titokban tartásával, az ügyész" szöveggel lép hatályba.

568. §

Nem lép hatályba a TIGYtv. 13. § d) pontja.

569. §

Nem lép hatályba a TIGYtv. 13. § j) pontja.

170. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi ... törvény módosítása

570. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi ... törvény

a) 19. § (6) bekezdésében az "annak jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe az "a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig" szöveg és

b) 67. § (2) bekezdésében a "bíróság, a büntető ügyben eljáró és az ingóságot nyilvántartó hatóság" szövegrész helyébe az "a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az ingóságot nyilvántartó hatóság" szöveg

lép.

171. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény módosítása

571. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Art.) 131. § (14) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)

"d) a rendőrségről szóló törvényben és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott titkos információgyűjtésre feljogosított szervet, ha a tájékoztatás a titkos információgyűjtés elrendelése vagy folytatása érdekében szükséges;"

572. §

Az Art.

a) 7. § 31. pont j) alpontjában a "nyomozó hatóság, bíróság" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság" szöveg,

b) 67. § (3) bekezdésében a "büntetőeljárás jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig" szöveg,

c) 104. § (1) bekezdésében a "nyomozóhatósági" szövegrész helyébe a "nyomozó hatósági" szöveg, az "iránti megkeresést" szövegrész helyébe az "iránti megkeresést vagy adatkérést" szöveg és az "a megkeresést" szövegrész helyébe az "a megkeresést vagy az adatkérést" szöveg,

d) 131. § (14) bekezdésében a "megkeresésre" szövegrész helyébe a "megkeresésre vagy adatkérésre" szöveg,

e) 131. § (14) bekezdés b) pontjában az "a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy" szövegrész helyébe az "az ügyészséget, a nyomozó hatóságot és az előkészítő eljárást folytató szervet, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás" szöveg,

f) 131. § (15) bekezdésében a "büntető eljárás" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás" szöveg,

g) 203. § (5) bekezdés a) pontjában a "vádirat benyújtásáig" szövegrész helyébe a "vádemelés előtt" szöveg és

h) 203. § (6) bekezdésében az "annak jogerős befejezéséig" szövegrész helyébe az "a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig" szöveg

lép.

172. Az adóigazgatási rendtartástól szóló 2017. évi ... törvény módosítása

573. §

Az adóigazgatási rendtartástól szóló 2017. évi ... törvény

a) 91. § (2) bekezdésében a "nyomozóhatósági" szövegrész helyébe a "nyomozó hatósági" szöveg,

b) 120. § (4) bekezdés a) pontjában az "ítéletével" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatával" szöveg,

c) 120. § (4) bekezdés b) pontjában az "ítélete" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozata" szöveg,

d) 132. § (1) bekezdés b) pontjában a "jogerős ítélet" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozat" szöveg és az "ítélet" szövegrész helyébe a "határozat" szöveg,

e) 132. § (1) bekezdés c) pontjában az "ügyész a vádemelést elhalasztotta" szövegrész helyébe az "ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott," szöveg és

f) 133. § (2) bekezdés a) pontjában az "ítéletében" szövegrész helyébe az "ügydöntő határozatában" szöveg

lép.

173. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi .... törvény módosítása

574. §

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi .. törvény (a továbbiakban: Vtv.)

a) 20. § (1) bekezdés d) pontjában a "büntetőügyben eljáró hatóság" szövegrész helyébe a "bíróság, ügyészség, vagy nyomozó hatóság" szöveg,

b) 29. § (1) bekezdésében a "megkeresés" szövegrész helyébe a "megkeresés, illetve adatkérés" szöveg,

c) 29. § (1) bekezdés c) pontjában az "ügyészt, valamint a nyomozó hatóságot" szövegrész helyébe az "ügyészséget, a nyomozó hatóságot, valamint az előkészítő eljárást folytató szervet" szöveg,

d) 90. § (6) bekezdésében a "büntetőeljárást lefolytató hatóságnak" szövegrész helyébe a "bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak" szöveg

lép.

575. §

Hatályát veszti a Vtv. 28. § (1) bekezdés d) pontjában az "elkövetésének gyanúja" szövegrész.

174. Záró rendelkezések

576. §

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 549-569. §-a 2018. június 30-án lép hatályba.

(3) E törvény 1-323. §-a, 325. § (2) bekezdése, 326-354. §-a, 355. § b)-e) pontja, 356-379. §-a, 381471. §-a, 473-488. §-a, 490-547. §-a és 570-575. §-a 2018. július 1-jén lép hatályba.

577. §

(1) E törvény

a) 31-34. §-a, 36. §-a, 64. §-a, 415. §-a, 419. §-a, 563. §-a, 565. §-a és 568. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,

b) 292-294. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,

c) 304-305. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,

d) 309-310. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése,

e) 312-315. §-a és 317. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése,

f) 318-323. §-a és 326. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,

g) 328-333. §-a, 335. §-a, 337-341. §-a és 343. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,

h) 364. § a) és b) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése,

i) 437. §-a az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése,

j) 567. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése és 46. cikk (6) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 364. § c) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

578. §

E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Országgyűlés 2017. június 13-án elfogadta a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (a továbbiakban: új Be.). Az új Be. több új jogintézményt is bevezet, egyeseket átnevez vagy tartalmilag más módon szabályoz, mint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: hatályos Be.), ami számos törvény módosítását teszi szükségessé. Ezek elsődlegesen a büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak büntető eljárásjogi rendelkezésre való utalást, amelyeket szintén módosítani szükséges. A Javaslat az új Be. komplexitására tekintettel egységes módon rendezi valamennyi törvény esetében ezeket a módosításokat.

A Javaslattal érintett módosítások legnagyobb része formai, az új Be. terminológiáját átvezető korrekció, kisebb része pedig a megváltozott intézményrendszerhez illeszkedő ágazati szabályozás tartalmi módosítása.

A Javaslatban szereplő terminológiai, technikai jellegű pontosítások közül az alábbiakat kell kiemelni.

1. Az új Be. értelmező rendelkezése a lakcím fogalmaként a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakcímet határozza meg. Ebbe a körbe értendő az olyan tartózkodási hely, amely a személy- és lakcímnyilvántartásban szerepel. Az új Be. definíciója szerint ehhez képest tényleges tartózkodási hely az az ingatlan, ahol a büntetőeljárásban részt vevő személy ténylegesen tartózkodik, ideértve a fogva tartás helyét, illetve a nem magyar állampolgár szálláshelyét is. A Javaslat a fentieknek megfelelő fogalomhasználatot alkalmaz mindazon törvényi rendelkezések esetében, ahol a lakóhely vagy a tartózkodási hely a büntetőeljárással összefüggésben jelenik meg.

2. A magyar szervezeti megoldás szerint minden ügyész az ügyészség nevében jár el, ezért az új Be. az "ügyész" helyett az "ügyészség" kifejezést használja. Kivételt képeznek ez alól azon szabályok, amelyek kifejezetten csak az eljáró ügyészre vonatkoznak. A Javaslat ennek megfelelően módosítja azon törvényi rendelkezéseket, ahol az ügyész az ügyészség büntetőeljárási hatásköreit gyakorolja. Ezzel egyidejűleg az érintett törvényekben sor került a nyomozó hatóság megjelölés felülvizsgálatára, és ahol értelmezhető a nyomozó hatóság mellett az ügyészség vagy a bíróság eljárása, ott a Javaslat ennek megfelelően egészíti ki a normaanyagot.

3. Az új Be. a terheltet olyan személyként definiálja, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A Javaslat e fogalomnak megfelelően pontosítja azon törvényi megjelöléseket, amelyek e pozíciót a büntetőeljárás meghatározott személy ellen történő folytatásával írják le. A terhelti státuszt érintően a büntetőeljáráson kívüli jogviszonyokban a Javaslat ettől eltérő terminológiát érvényesít és a terhelti minőséget a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény fogalomhasználatával egyezően, a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek köréhez köti.

4. Az új Be. büntetőeljárásban részt vevő személyként nevesíti a vagyoni érdekeltek körét, akik az egyéb érdekeltekhez képest többletjogosultságokkal és -kötelezettségekkel rendelkeznek. A Javaslat ehhez mérten az érintett törvényekben is bevezeti a vagyoni érdekelt fogalmát mindazon helyzetekben, ahol ez értelmezhető.

5. Az új Be. szakít azzal a megelőző rendszerrel, amely az ügyiratok megismerését alapvetően a másolat kiadásán alapuló módon rendezi, ehelyett a másolat kiadását az ügyirat megismerése egyik módjának tekinti. A Javaslat az új szabályozásnak megfelelő módosítást hajt végre az érintett törvényekben.

6. Az új Be. a megkeresés korábbi jogintézménye helyett adatkérés néven - az adatszerző tevékenység átfogó kategóriáján belül - szabályozza újra azt az eljárási cselekményt, amikor a büntetőeljárás során eljáró szerv más szervezettől, adatkezelőtől kérheti adatok, iratok rendelkezésre bocsátását. A Javaslat ennek megfelelő fogalmi pontosításokat hajt végre az érintett törvényekben azzal, hogy az érintett törvényekben felsorolt többi személy vagy szervezet továbbra is a rá irányadó jogszabályok rendelkezései szerinti formában élhet adatkéréssel az adatkezelő irányába, őrájuk e módosítás hatálya nem terjed ki. Az új Be. az adatszerző tevékenység keretei között új jogintézményt is bevezet, a feltételes adatkérést. A feltételes adatkérés címzettje állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati szerv, költségvetési szerv vagy köztestület lehet, amely az adatkérésben meghatározott feltétel bekövetkezéséről értesíti az adatszolgáltatást kérő ügyészséget, nyomozó hatóságot vagy a rendőrség egyes szerveit. Ehhez hasonló, de a leplezett eszközök között szabályozott új intézmény a fizetési műveletek megfigyelése, amely során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervet kötelezi arra, hogy valós időben meghatározott időszakban adatokat őrizzen meg és továbbítson, szükség esetén pedig a fizetési művelet teljesítését függessze fel. A Javaslat az új intézményeknek megfelelő szabályozással egészíti ki az érintett ágazati törvényeket.

7. A költségkedvezmények körében az új Be. a korábbi személyes költségmentesség intézményét felváltó egységes fogalmat vezet be, és pontosan meghatározza, hogy az eljárás résztvevője a költségkedvezmény mely elemeire jogosult. Az új Be. a költségkedvezményekkel kapcsolatos eljárást egységesíti, és a terhelt esetében is elkülöníti a bíróság és az ügyészség büntetőeljárási feladataitól, ennek alapján a költségkedvezmény engedélyezése a jogi segítségnyújtó szolgálat hatáskörébe kerül. A Javaslat az új intézményrendszernek megfelelően módosítja a büntetőeljárási költségkedvezménnyel érintett törvényeket.

8. Az új Be. a postai kézbesítés kapcsán a polgári perrendtartás új szabályaival párhuzamosan a kézbesítési vélelem helyett kézbesítési fikcióként kezeli azokat az eseteket, amikor a tudottan meg nem történt kézbesítést szabályszerűen megtörténtnek tekinti. Az új fogalomhasználattal összefüggésben az új Be. a kézbesítési fikció jogkövetkezményeinek elhárítását kézbesítési vélelem megdöntése helyett kézbesítési kifogásként szabályozza. A Javaslat mindehhez igazodóan módosítja az ágazati törvényekben a büntetőeljárási tartalmú kézbesítési fogalmakat.

9. Az új Be. egyik kiemelkedő újítása, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés ágazati szabályait a büntetőeljárásba integrálja és leplezett eszközök néven egységes követelményeket, garanciákat érvényesít. A Javaslat e változások alapján a leplezett eszközök fogalmát átvezeti az ágazati törvényekben.

10. Az új Be. a kényszerintézkedéseket érintően bizonyos körben rendszerszintű átalakítást végzett, más körben dogmatikai pontosítást hajtott végre. Ekként értékelhető, hogy a korábbi őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés, házkutatás és információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés intézményének megnevezése őrizet elrendelésére, letartóztatásra, előzetes kényszergyógykezelésre, kutatásra és elektronikus adat megőrzésére kötelezésre változott, amely új fogalmakat a Javaslat átvezet az érintett törvényekben. Az előzőeknél jelentősebb tartalmi változást jelent, hogy a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom az új Be. által bevezetett bűnügyi felügyelet intézményének keretei között alapjaiban is új rendszerben jelenik meg. Az új Be.-ben egységes bűnügyi felügyelet lép a jelenlegi házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom és jelentkezési kötelezettség helyébe annak érdekében, hogy a kényszerintézkedés tényleges tartalma lehetőleg ne a törvényben formalizált kategóriák szerint, hanem minden ügyben a terhelt személyéhez igazított magatartási szabályokkal rugalmasan legyen kijelölhető, ezáltal a kényszerintézkedés céljai a súlyosabb kényszerintézkedés igénybevétele nélkül is teljesülhessenek. E rugalmas rendszerben nem szerepel a korábbi házi őrizetnek megfelelő, intézményileg elkülönülő bűnügyi felügyelet, ezért a jogrendszerben szükséges annak felülvizsgálata, hogy az ágazati szabályokban szereplő házi őrizet és lakhelyelhagyási tilalom hogyan feleltethető meg a bűnügyi felügyeletnek. A Javaslat e körben nem kíván változtatni az ágazati törvények normatartalmán, ezért az új Be. már elfogadott kártalanítási szabályainál található rendelkezéssel azonos módon, körülírással határozza meg a bűnügyi felügyelet azon formáit, amelyek a korábbi intézményeknek megfeleltethetők.

11. A Javaslat az érintett ágazati törvényekben elvégzett felülvizsgálat alapján kiegészíti a személyi szabadság elvonásával járó kényszerintézkedések, büntetések és intézkedések megjelölését. Ennek megfelelően bizonyos ágazati törvényekben szereplő jogkövetkezmények szempontjából a letartóztatással egy tekintet alá esik majd az előzetes kényszergyógykezelés, a szabadságvesztés büntetéssel pedig az elzárás, a javítóintézeti nevelés és a kényszergyógykezelés.

12. Az új Be. speciális, a nyomozást megelőző eljárási szakként létrehozza az előkészítő eljárást. Érdemi változás, hogy a büntetőeljárás nem csak bűncselekmény gyanúja alapján indulhat, hanem előkészítő eljárással is, amelynek célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e. Az előkészítő eljárás során az azt lefolytató ügyészség, nyomozó hatóság, és korlátozott körben a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerve a gyanú megállapítása érdekében a nyomozás előtt korlátozott körben leplezett eszközöket alkalmazhat, valamint adatszerző tevékenységet végezhet. Ez utóbbi jogkörében eljárva az előkészítő eljárást lefolytató szerv adatkérést csak meghatározott, az új Be. 342. § (3) bekezdésében taxatíve felsorolt körben végezhet. A Javaslat egyes törvények esetében módosítja a büntetőeljárás kezdeteként értelmezhető eljárási szakaszokat, valamint az előkészítő eljárást folytató szerv korlátozott jogosítványainak megfelelően megteremti az ágazati törvények új Be.-vel való összhangját, és minden olyan esetben, ahol az előkészítő eljárást folytató szerv eljárása lehetséges, kiegészíti a módosítással érintett törvényeket.

13. Az új Be. dogmatikai rendszerével egyezően biztosítja a Javaslat, hogy minden törvényi rendelkezésben egyértelmű legyen, hogy a nyomozás bűncselekmény gyanújához, a gyanúsítotti kihallgatás pedig a megalapozott gyanúhoz kötött. E körben az érintett törvényekben némi következetlenség volt felfedezhető, indokolt ugyanakkor, hogy a jogrendszer egységes elvek alapján, a büntetőeljárási törvénynek pontosan megfelelve használja a bűncselekmény gyanúja, alapos gyanúja és megalapozott gyanúja kifejezéseket, amelyre tekintettel a Javaslat egységesíti e fogalmak szabályozását az ágazati törvényekben.

14. Az új Be.-ben az ügyészi szak nyomozásba való beolvadása okán is szükséges volt túllépni azon a fogalmi kettősségen is, hogy a hatályos Be. a vádemelést megelőző szakban a felfüggesztés és a megszüntetés eseteit helyenként az eljárás megszüntetése vagy felfüggesztése, máshol a nyomozás megszüntetése vagy felfüggesztése névvel illeti. Ehelyett az új Be.-ben egységes fogalomként az eljárás felfüggesztése vagy megszüntetése szerepel, amit a Javaslat a büntetőeljárási tárgykört érintő ágazati joganyagban is érvényesít.

15. Az új Be. a korábbi vádemelés elhalasztásának intézményét a feltételes ügyészi felfüggesztéssel váltja fel, és a terminológiai váltás mellett kisebb tartalmi újításokat is bevezet. A Javaslat az új fogalomnak megfelelően módosítja az érintett törvényeket.

16. Az új Be. megőrizte azt a főszabályt, hogy a vádemelés a vádirat bírósághoz való benyújtásával történik. Ehhez képest a külön eljárásokban szerepel eltérés a vádemelés módját illetően. A Javaslat fogalmi pontosítást hajt végre az érintett törvényekben, amikor a csupán a főszabályra utaló "vádirat benyújtása" fogalom helyébe egységesen a valamennyi különös esetet is lefedő "vádemelés" fordulatot vezeti be.

17. Az új Be. a korábbihoz képest átgondoltabb rendszerben szabályozza a bíróság határozatának különféle formáit és ehhez képest a jogerő fogalmát. Ennek alapján a bíróság az eljárása során ügydöntő határozattal, nem ügydöntő végzéssel vagy határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel dönt. Az új Be. a jogerő fogalom alatt kizárólag az anyagi jogerőt érti, anyagi jogerőre pedig csak ügydöntő határozat - az ítélet és az ügydöntő végzés - emelkedhet. A nem ügydöntő végzésként szereplő határozatok jogerőre nem emelkednek, azok alaki jogerejét az új Be.-ben a véglegesség fogalma fejezi ki. A bíróságon kívüli, büntetőeljárásban eljáró szervek határozataihoz nem fűződik jogerő, ezért az új Be. a nyomozási szakban a határozatok eljárásjogi kötőerejét "a további jogorvoslattal nem támadható" fordulattal írja le. A Javaslat az új fogalomhasználatnak megfelelő módosításokat hajtja végre az érintett törvényekben.

18. A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás az új Be.-ben a korábbi tárgyalás mellőzése elnevezéstől eltérően nem az eljárás formájára, hanem a külön eljárással megcélzott eredményre, a büntetővégzésre utal. A Javaslat az új Be. e körben megváltozott intézményének megfelelően módosítja az érintett törvények fogalomhasználatát.

19. Az új Be. kialakítja a terhelti együttműködés komplex rendszerét, melynek lényege hogy az eljárás során különféle intézmények útján biztosítható legyen az eljárás egyszerűsítése, amelynek egyúttal az is a feltétele, hogy a terhelt beismerje a bűncselekmény elkövetését és hozzájáruljon az eljárás egyszerűsítésére szolgáló intézmények alkalmazásához. Az új rendszerben az eljárást egyszerűsítő és a terhelt számára az általánosnál kedvezőbb anyagi jogi és eljárásjogi intézmények köre az eljárás előrehaladtával szűkül, mindezzel az új Be. azt ösztönzi, hogy a jelentősebb kedvezmény érdekében a terhelt az eljárás lehető legkorábbi szakaszában vegyen részt ezen eljárásokban. Ebben a rendszerben formális egyezségkötésre is új szabályok szerint kerülhet sor, amely a korábbi tárgyalásról lemondás intézményének utódjaként szélesebb garanciákat biztosít a terhelt számára. A formális egyezség kezdeményezésére korábbi beismerő vallomás nélkül is van lehetőség, azt az eljárás több szereplője kezdeményezheti, és az egyezségben szereplő büntetési mérték köti a bíróságot. A Javaslat e változtatásoknak megfelelően módosítja az érintett törvényeket.

20. Az új Be. megszüntette a kiemelt jelentőségű ügyek külön eljárását. Az általános eljárásban szereplő gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények köre nem képez külön eljárást, hanem a bíróság hatáskörére és összetételére vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat ír elő, így ez az ügycsoport nem feleltethető meg a korábbi kiemelt jelentőségű ügyeknek.

21. Az új Be. átstrukturálja és logikusabb felépítésűvé teszi a magánvádas eljárás rendelkezéseit, egyúttal a pótmagánvádas eljárás néven új külön eljárásba rendezi a vonatkozó normaanyagot. A két külön eljárás megjelölését az új Be. következetesen magánvádas és pótmagánvádas eljárásként említi, ezért a Javaslat az érintett törvényekben ennek megfelelő fogalmi pontosítást hajt végre.

22. A katonai ügyészségek 2012. január 1. napjával történt megszüntetését követően a katonai ügyészek az ügyészség részeként, szervezetileg a Központi Nyomozó Főügyészséghez tartozva végzik munkájukat, mellettük katonának nem minősülő, a legfőbb ügyész által a katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészek is eljárhatnak a katonai büntetőeljárások során. Míg a hatályos Be. a katonai ügyész fogalmát a felsorolt körbe tartozó ügyészekre kiterjeszti, az új Be. ilyen összevont fogalmat nem hoz létre. Ennek alapján szükséges az érintett törvényekben is nevesíteni, hogy katonai büntetőeljárásban a katonai ügyészeken kívül a legfőbb ügyész által a katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészek is eljárhatnak.

A fentebb ismertetett, terminológiai pontosításokon túlmutató esetekben a részletes indokolásban bemutatott szempontok alapján módosítja a Javaslat az érintett törvényeket.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1-6. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

7-11. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) módosítása az új Be. fogalomhasználatához és újraszabályozott intézményeihez igazítja az Itv. szabályait.

Az Itv. 37. §-ához

A Javaslat egyrészt nyelvtani, másrészt az új Be. szóhasználatára tekintettel technikai korrekciókat hajt végre, továbbá figyelemmel arra, hogy ügyiratról másolatot nemcsak a bíróság és a nyomozó hatóság, hanem az ügyészség is készíthet, így a felsorolt szervek ügyészséggel való kiegészítése szükséges.

Az Itv. 38. §-ához

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény módosítja többek között az Itv.-t, ennek keretében kiegészíti annak 38. §-át egy (4) bekezdéssel, amely tulajdonképpen a korábbi 60. § (2) bekezdésében foglalt normatartalomnak felel meg. Ezt az új (4) bekezdést módosítja a Javaslat akként, hogy e rendelkezést a büntetőügyeken kívüli esetekre vonatkoztatja ugyanúgy, ahogy teszi azt az Itv. 56. § (3) bekezdése esetében is.

Az Itv. 52. §-ához

A Javaslat egyrészt az új Be. szóhasználatának megfelelő fogalmi pontosításokat hajt végre, másrészt pedig hatályon kívül helyezi a teljes (3) bekezdést, mert az új Be. szabályaira tekintettel nem értelmezhető olyan eljárás, ami részben közvádas, részben magánvádas és nem az ügyész jár el, ugyanis egy büntetőeljárásban közvádas és magánvádas ügy egyszerre csak akkor fordulhat elő, ha a magánvádas ügyben az ügyészség a vád képviseletét átvette. Ennek az esetnek az illetékfizetéssel kapcsolatos szabályait pedig - azaz ha az ügyészség a vád képviseletét átveszi - a (4) bekezdés rendezi, így a (3) bekezdés hatályban tartása szükségtelen.

Az Itv. 53. §-ához

A Javaslat nyelvtani korrekciót hajt végre, valamint az új Be. fogalomhasználatának megfelelő szövegpontosítást rögzít.

Az Itv. 56. §-ához

A Javaslat kiegészíti a szabályozást azzal, hogy a büntetőügyeken kívüli esetekre tartja fenn azt a rendelkezést, miszerint illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére készített iratmásolat. Ennek indoka egyrészt az, hogy az új Be.-ben eseti gondnok már nem szerepel, másrészt pedig így válik egyértelművé és konzekvenssé, hogy a büntetőügyekben való illetékmentességet teljes egészében az Itv. 57. §-a rendezi.

Az Itv. 57. §-ához

A Javaslat egyrészt az új Be. fogalomhasználatának megfelelő technikai korrekciót hajt végre, másrészt e §-ban szabályozza azt a személyi kört (az ügygondnokot is), akik - büntetőügyekben az ügyiratokról készült - másolat illetékmentes egyszeri kiadására jogosultak.

A Javaslat az Itv. Melléklet IV. pont 3. alpontjában szereplő, a büntetőeljárásra vonatkozó rendelkezéseket e §-ban gondolja újra, mégpedig oly módon, hogy egyrészt rögzíti a feljelentő és a sértett jogosultságának körét az ügyiratok másolatának egyszeri illetékmentes kiadása vonatkozásában, másrészt nóvumként szabályozza az elektronikus formában rendelkezésre álló ügyiratok másolatának elektronikus kapcsolattartás útján vagy elektronikus levelezési címre történő továbbítására vonatkozó illetékmentességet.

A Javaslat kiegészíti e szakaszt egy olyan új bekezdéssel, ami a büntetés-végrehajtási ügyekben szabályozza az illetékmentesség eseteit.

A Javaslat továbbá az Itv. Melléklet IV. pont 3. alpontja szabályainak újragondolásával kiegészíti e szakaszt egy további bekezdéssel is, amelyben a szabálysértési ügyekben való illetékmentesség eseteit rendezi.

A hatályos szabályozás alapján magánvádas eljárásban a magánvádlónak a feljelentés és fellebbezés során 10 000 forint, perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány esetén 15 000 forint illetéket kell fizetnie.

Ugyanakkor a büntetőeljárási törvény alapján az illeték megfizetésének a hiánya - szemben a polgári perrendtartás szabályaival - nem képez eljárásjogi akadályt, azaz az eljárást nem szüntetik meg arra, hogy a feljelentő nem rótta le az illetéket. Az illeték meg nem fizetése tehát -a fentiekben kifejtettek alapján egyébként helyesen - szankcionálatlan marad, mulasztás esetén csupán az Itv. alapján lehet a behajtás végett intézkedni.

A magánvádas eljárások egyik kiemelt célja, hogy a sértetti "kárigényt" - annak személyes jellege okán - ne egy represszív büntetés kövesse, hanem lehetőség szerint az érintettek közötti megegyezéssel, megbocsátással, a konfliktus valós feloldásával záruljon. Erre legkorábban a személyes meghallgatás során kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a sértett esetleges megbocsátására - az eljárás keretei között - a személyes meghallgatást követően kerülhet csak sor, így az eljárás ebben az esetben a hatályos szabályok szerint már nem illetékmentes, pedig a sértett megbocsátása az eljárás megszüntetését vonja maga után, amely esetben az elkövető költség viselésére nem kötelezhető és ez a sértettet nyilvánvalóan méltánytalan helyzetbe hozza.

A Javaslat előkészítése során fentieket mérlegelve, valamint a jogalkalmazókkal való egyeztetést, továbbá az új Be. egyik fő törekvését (azaz, hogy a megegyezés lehetősége minél inkább biztosítva legyen) is szem előtt tartva - észszerűsítésre került a magánvádas eljárásban való illetékmentesség szabályozási köre. Erre figyelemmel oly módon bővül az esetkör, hogy a törvény már nemcsak akkor teszi lehetővé az illetékmentességet, ha az eljárást a bíróság a személyes meghallgatás előtt megszünteti, hanem abban az esetben is, ha azt a személyes meghallgatás alapján teszi meg. Ez a szabály egyrészt biztosítja a sértett jogszerű igényérvényesítését, másrészt pedig elősegíti a személyes meghallgatáson való eredményes békítést a felek között, azaz ösztönzi a sértett és a terhelt megegyezését, ily módon a közöttük lévő személyes konfliktus feloldását.

Az Itv. 58. §-ához

A Javaslat az új Be. szóhasználatának megfelelő nyelvtani korrekciót hajt végre.

Az Itv. 62. §-ához

A Javaslat egyrészt az új Be. fogalomhasználatának megfelelő szövegpontosítást rögzít, másrészt - a szabálysértéssel okozott kár megfizetésére kötelező végrehajtási eljárás mellett - szükségesnek tartja bevezetni a bűncselekménnyel okozott kár megfizetésére kötelező végrehajtási eljárásban is az illetékfeljegyzési jogot. Ennek indoka a törvény belső koherenciájának megvalósítása, hiszen a hivatkozott szakasz c) pontja is mindkét esetre, azaz a bűncselekményből, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetére is illetékfeljegyzési jogot biztosít.

Az Itv. 80. §-ához

A Javaslat az Itv. e §-ának egy új ponttal való kiegészítése által bővíti a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetve a megfizetett illeték visszatérítésének esetkörét. Ez a szabály elősegíti a felek megegyezését, hiszen a magánvádlónak legkésőbb az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig történő vádejtése esetén is alkalmazandó lesz e rendelkezés. Továbbá amennyiben az ügyészség átveszi a vád képviseletét, vagy a bíróság által a vádlott bűnösségének megállapítására kerül sor, az új szabályozás az állam számára keletkeztet visszatérítési kötelezettséget, tehát a sértett már nem lesz kiszolgáltatva a terheltnek.

Az új rendelkezés logikusabb rendszert teremt azáltal is, hogy egyrészt a kegyelem miatti eljárás megszüntetésének hatályos szabályozás szerinti illetékmentességét oly módon gondolja újra, hogy tekintettel a kegyelem miatti eljárás megszüntetésnek a büntetőeljárás bármely szakaszában való felmerülési lehetőségére, ezt helyesen törlési, illetve visszatérítési okként rendezi. Ugyanakkor valamennyi büntethetőséget megszüntető ok vonatkozásában indokolt ez a szabályozás, hiszen bármelyik ok felmerülése ugyanúgy nem róható fel a sértettnek, mint egy esetleges kegyelem, így a rendelkezést ezekre is szükséges kiterjeszteni.

Az Itv. Mellékletének IV. címéhez

A Javaslat az Itv. Melléklet IV. cím 3. alpontját hatályon kívül helyezi, de a rendelkezések nem kerülnek ki a törvényből, csupán egy tagoltabb, átláthatóbb megoldást alkalmaz a Javaslat azzal, hogy az itt található szabályokat szétbontja külön a büntetőeljárásra és külön a szabálysértési eljárásra vonatkozóan. Az újragondolás eredményeként a rendelkezések az Itv. 57. § kiegészített pontjaiban és bekezdésében jelennek meg.

A Javaslat kiegészíti a Melléklet IV. címét egy 6. ponttal, ahol a büntetőügyekben, illetve büntetés-végrehajtási ügyben, büntetés vagy az intézkedés végrehajtása, illetve a kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett iratról készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat illetékének mértékét rögzíti. Továbbá nóvumként szabályozza az új Be. szerinti elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának optikai adathordozón, illetve attól eltérő tartós adathordozón való továbbítása esetére az illeték mértékét. A Javaslat ezen illetékfizetési szabályok meghatározásával az új Be. rendszerével való koherenciát teremti meg mind az eljárásban részt vevő személyek és jogaik, mind az új ügyirat megismerési rendszer, mind az elektronikus kapcsolattartás szabályaira figyelemmel.

Ugyanakkor a Javaslat új rendelkezései nem eredményeznek többletterhet és nem is változtatnak számottevően az illeték megfizetésének szabályain, hiszen az első térítésmentes másolat kiadásához való jog számos esetben már a hatályos szabályok szerint is biztosított, továbbá az új Be.-ben az is elfogadásra került, hogy a másolatok elektronikus úton való továbbítása illetékmentes lesz. Hangsúlyozandó azonban, hogy az elektronikus adathordozón való másolat kiadásának (ami nyilvánvalóan költséggel járhat) szabályozása mindezidáig rendezetlen volt, ezért e hiány pótlása mára már elengedhetetlenné vált.

12-30. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

31-36. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) módosítása az új Be. fogalomhasználatához és újraszabályozott intézményeihez igazítja az Rtv. szabályait. Az Rtv. 39. és 46. §-ához

A Javaslat rendészeti szakmai szempontból megfelelő fogalmi pontosítást végez azzal, hogy a személyvédelmi és létesítménybiztosítási kifejezést használja a személy- és létesítménybiztosítás kifejezés helyett. Ez kizárólag terminológiai pontosítást jelent, tartalmi változást nem okoz. E korrekcióra tekintettel a Javaslat a jogrendszer egészében - ahol erre a feladatkörre történik hivatkozás - az egységes fogalomhasználat érdekében szintén végrehajtja a módosítást.

Az Rtv. 41. §-ához

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatának megfelelő terminológiai egységesítést végez, ezáltal elhagyja a poligráf elnevezést és helyette a műszeres vallomásellenőrzés kifejezést használja. Az új Be. ugyanis szakít a poligráf elnevezés szűkítő fogalmával, ezáltal lehetőséget biztosít további, a vallomások műszeres ellenőrzésére kifejlesztett technológiák alkalmazására. Az Rtv. módosítása egyúttal egyértelművé teszi, hogy a Be.-ben szabályozott műszeres vallomásellenőrzést a Be. és nem az Rtv. alapján hajtják végre.

Az Rtv. 91/A. §-ához

A Javaslat a Btk. törvényi tényállásának megfelelő szóhasználatra tekintettel pontosítást hajt végre azáltal, hogy az embercsempészet kifejezést embercsempészésre módosítja.

37. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

38-53. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

A Vht. módosításával összefüggésben a Javaslat elsősorban technikai, az új Be. terminológiájának átvezetését szolgáló módosítást hajt végre. A Javaslat emellett megteremti az új Be.-ben is nóvumként szereplő fizetésre használt elektronikus adatok büntetőjogi intézkedéssel való végleges elvonásának végrehajtási alapjait.

A Javaslat további tartalmi módosítása, hogy világos törvényi szabályokkal rendezi a zár alá vett ingatlan nem büntetőeljárásból származó igény alapján való értékesítésének szabályait. A szabályozás célja, hogy a zár alá vett ingatlan Vht. szabályai szerint történő eredményes értékesítése esetén az ingatlan tulajdonát megszerző személy tulajdonjogát - szemben a jelenlegi helyzettel - ne terhelje a zár alá vétel tényének feljegyzése sem. Az ingatlan értékesítésére azonban a Javaslat alapján abban az esetben kerülhet sor, ha az a büntetőeljárási zár alá vétel céljaival nem ellentétes, vagyis ha az ingatlan nem a zár alá vétellel biztosított követelés tárgya, illetve ha a végrehajtási jog korábbi bejegyzésű, mint a zár alá vétel ténye. Ezzel a kettős szabályozással biztosítható, hogy a büntetőeljárási kényszerintézkedés céljait ne sérthesse az értékesítés, és az e feltételeknek megfelelő árverésen tulajdonjogot szerző személy jogát ne terhelje a zár alá vétel ténye.

A Vht. 10. §-ához

A Vht 10. §-a sorolja fel a végrehajtás elrendelésére alkalmas iratokat. A felsorolás d)-e) pontjai tartalmukat tekintve azonban - figyelemmel a 2018. július 1. napjával hatályba lépő büntetőeljárásról szóló új törvény rendelkezéseire is - nem teljesek, azok cizellált pontosítását tartalmazza a módosítás. A további pontok tartalmilag nem változnak a hatályos szabályozáshoz képest, mindössze a felsorolásra tekintettel a számozásváltozás miatt kerül sor technikai pontosításukra.

A Vht. 13., 56., 293. és 294. §-ához

Az új Be. végrehajtásra alkalmasság szempontjából a bíróság jogerős ügydöntő határozatai és a véglegessé vált határozatai között különbséget tesz. A hatályos büntetőeljárási törvénytől eltérően a jövőben bizonyos határozatok, mint pl. a bíróság által kiszabott rendbírságról vagy elővezetési költségről szóló végzés a véglegessé válást követően képezhetik csak végrehajtás alapját, ezért a módosítás bevezeti a végrehajtandó okirat kiállításának feltételei közé azt a kitételt, hogy a határozatnak véglegesnek kell lennie. A bíróságon kívüli, büntetőeljárásban eljáró szervek határozataihoz nem fűződik jogerő, ezért az új Be. a nyomozási szakban a határozatok eljárásjogi kötőerejét "a további jogorvoslattal nem támadható" fordulattal írja le.

A Vht. 137/B., 139., 202. és 203. §-ához

A végrehajtás alá vont ingatlan bírósági végrehajtás során történő értékesítésének szabályait a Vht. tartalmazza. Az eljárás menetét részletesen rögzítő rendelkezések nem szólnak sem a tulajdonszerzés módjáról, sem a tulajdonátszállás időpontjáról, ugyanakkor taxatíve sorolja fel a Vht. 137. § (1) bekezdése azokat a jogokat, amelyek a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát terhelhetik. E szabályozás alapján a kialakult joggyakorlat szerint az ingatlan tulajdonjogának bírósági végrehajtás során történő megszerzése eredeti szerzésmódnak minősül, amelyet kizárólag a Vht. 137. § (1) bekezdése tör át. Az ingatlant azonban nemcsak jogok terhelhetik, hanem a bírósági végrehajtás során történő értékesítés pillanatában létezhetnek az ingatlannal összefüggő, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tények is. Ilyen tény, ha a büntetőeljárásban az ingatlan zár alá vételének elrendelésére került sor, és a bűnügyi zárlat tényét bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba.

A Javaslat kifejezésre juttatja, hogy a bírósági végrehajtás során történő értékesítést követően az új tulajdonos a zár alá vétel tényétől is mentesen szerez tulajdoni jogot, de ezzel összefüggésben a Javaslat alapján csak olyan esetekben lesz tartható árverés zár alá vétel tényével terhelt ingatlanra, amikor a végrehajtáshoz fűzhető érdek megelőzi a vagyontárgy biztosításához fűződő érdeket. Nem kerülhet sor az értékesítésre akkor, ha a zár alá vett ingatlan a zár alá vétel tárgya, mert ilyenkor az ingatlan egészének jogi helyzete függ a büntetőeljárás kimenetelétől, függetlenül attól, hogy azt milyen más követelés terheli. Ebben az esetben csak az ingatlan értékesítése iránt nem intézkedhet a végrehajtó, a többi vagyontárgy tekintetében igen. Olyan esetben, ha az adós egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik, csupán erre a zár alá vétellel terhelt ingatlanra folyik a végrehajtás, akkor a követelés és a végrehajtási jog nem évül el, nyugszik hiszen a kötelezett-adós a törvény erejénél fogva és önhibáján kívül nem tudja kielégíteni az ingatlanából a követelés összegét. Ettől különböző eset, ha az ingatlan csupán az érdemi döntéssel együtt megítélhető követelés - vagyonelkobzás vagy polgári jogi igény - fedezete. Ez utóbbi esetekben a nem büntetőeljárásból származó végrehajtási igények érvényesítésére és az ingatlan értékesítésére akkor van lehetőség, ha a végrehajtási érdek meg kell, hogy előzze a büntetőeljárással összefüggő követelések biztosításának érdekét. A Javaslat ilyen esetként határozza meg, ha a végrehajtási jog bejegyzése korábbi, mint a bűnügyi zárlat (a büntetőeljárási zár alá vétel) feljegyzése, továbbá ha a bűnügyi zárlat a korábbi bejegyzésű, de várhatóan minden követelés kielégíthető. Előbbi esetben értelemszerű, hogy ha a teljes ingatlan büntetőjogi státusa egyébként nem vitás, és ekként a zár alá vétel csak meghatározott összeg fedezetét biztosítja, akkor a korábban bejegyzett végrehajtási joggal szemben ne élvezzen elsőbbséget. Utóbbi körben pedig az indokolja az értékesítést, hogy minden végrehajtási igény várható kielégítése miatt nem áll fenn konfliktus a büntetőeljárási igények és az egyéb végrehajtási igények között. Az értékesítés ezen törvényi feltétele a végrehajtás során is meghiúsulhat, ezért a Javaslat alapján nem csupán az árverés kitűzése, hanem bármely értékesítést célzó intézkedés kizárt akkor, ha utóbb a végrehajtási eljárás olyan fordulatot vesz, hogy a követelések az értékesítésből várhatóan nem térülnének meg.

Az új Be. 332. §-ának kiegészülő szabályai szerint az értékesítésből befolyt összeg a zár alá vétellel biztosított pénzösszeg erejéig az értékesített ingatlan helyébe lép, és a zár alá vétel az ingatlan helyébe lépő összegre külön határozat nélkül kiterjed.

A Vht. 15., 210/C., 292. §-ához és a Vht. szövegcserés módosításaihoz

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai pontosítást hajt végre.

A Vht. 210/F. §-ához

A fizetőeszközök terén beállt jelentős változás, hogy olyan újfajta fizetési eszközök jelentek meg, amelyek nem felelnek meg a hagyományos polgári jogi kategóriáknak. Az ilyen újfajta fizetési eszközök állami kényszer útján történő elvonására ugyanakkor a büntetőeljárásban és a büntető intézkedések végrehajtása során szükség lehet. Ennek büntetőeljárási alapját teremti meg az új Be. kialakítva a decentralizált elektronikus fizetőeszközök büntetőeljárási lefoglalásának kereteit. Mindezek mellett indokolt a Vht.-ban is lehetővé tenni, hogy amit a büntetőeljárásban ideiglenesen lefoglaltak, szükség esetén véglegesen is elvonható legyen. Ennek alapján a módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a fizetésre használt elektronikus adat is a vagyonelkobzás végrehajtásának tárgya lehessen.

54-67. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

68-74. §

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

Az új büntetőeljárási kódexre tekintettel szükségessé vált a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) törvény módosítása. A módosítások egy része technikai jellegű változtatás, amely az új Be. fogalomrendszerének átalakításával, a terminológiai változásokkal hozható összefüggésbe. Ilyen például az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet kifejezés bevezetése a törvénybe az ideiglenes kiadatási házi őrizet és az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom fogalmak helyett. Jelentősebb érdemi változtatást jelent a szövegben a telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásra, illetve meghallgatásra vonatkozó új, módosított szabályok bevezetése. Tekintettel arra, hogy az új büntetőeljárási kódex a videokonferencia mellett már a telefonkonferencia (együttesen telekommunikációs eszköz) útján történő kihallgatást, illetve meghallgatást is lehetővé teszi, a megfelelő szabályok Nbjt.-be történő bevezetése elkerülhetetlenné vált az ilyen tartalmú jogsegély iránti megkeresések hatékony és gördülékeny teljesítésének biztosítása érdekében. Figyelemmel továbbá e két jogintézmény Be.-ben történő egységes szabályozására, az audiovizuális eszköz, valamint a telefonkonferencia útján történő kihallgatásra és meghallgatásra vonatkozó szabályokat az Nbjt.-ben is egységesen, egy fejezetben, telekommunikációs eszköz megjelöléssel szükséges szabályozni, elhagyva a telefonkonferenciára vonatkozó külön rendelkezéseket.

75-122. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

123-146. §

Az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

I. A Javaslat módosítja a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényt (a továbbiakban: Tvdtv.) az új Be.-vel való összhang megteremtése érdekében. A Javaslat az átlátható szabályozás érdekében mellőzi a Tvdtv.-ből az új Be. által más tartalommal használt kifejezéseket (így például a fedőadat fordulatot), illetve pontosít az egyes büntetőeljárási szereplők kapcsán. A módosítás ezen túl a szabályozás szakmai tartalmát is érinti, amely a Tvdtv. hatályba lépése óta eltelt tizenöt év gyakorlati tapasztalataira figyelemmel vált indokolttá. A módosítás leglényegesebb elemei a következők.

A módosítás megteremti a fedett nyomozó Védelmi Programban való részvételének lehetőségét, valamint egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a személyazonosság megváltoztatásának és az adatzárlatnak az alkalmazhatóságát. További fontos eleme a módosításnak az, hogy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvényből hatályon kívül helyezi a tanúvédelem terén megvalósuló együttműködésre vonatkozó szabályokat és azokat egységes keretek között szabályozva a Tvdtv.-ben helyezi el.

A Tvdtv. hatályba lépése óta jelentősen megváltozott gazdasági helyzet indokolttá tette a Védelmi Program keretében nyújtható szociális és gazdasági támogatások rendszerének átfogó felülvizsgálatát is annak érdekében, hogy a Védelmi Programban való részvétellel ne kerüljön az érintett méltánytalan helyzetbe azáltal, hogy a támogatás a minimálbérhez igazodik, figyelmen kívül hagyva az érintett által korábban legálisan szerzett (adózott) jövedelmet.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Védelmi Program járulékos jelleggel történő megszüntetése miatt 2012-ben - az R.R. és társai kontra Magyarország ügyben - elmarasztalta Magyarországot. A módosítás fontos eleme, hogy - a Védelmi Program büntetőeljárásban résztvevő vonatkozásában történő megszűnésének bizonyos eseteihez kapcsoltan - lehetővé teszi, hogy a Védelmi Programba már felvett hozzátartozó kérhesse a Védelmi Program folytatását, másfelől meghatározza azokat az eseteket is, amikor nincsen lehetőség a járulékosan elrendelt Védelmi Program fenntartására.

II. A Javaslat a Tvdtv. értelmező rendelkezéseit módosítja, ennek keretében:

- a "büntetőeljárásban részt vevő" fordulat fogalmát hozzáigazítja az új Be. új terminológiájához;

- a fenyegetett helyzetben lévő személyre vonatkozó, a hatályos szabályozásban rendkívül nehezen átlátható rendelkezést újratagolja és egyértelművé teszi azt, hogy a védelmi programnak a büntetőeljárást követően is helye lehet;

- a hozzátartozó fogalmát az új értelmező rendelkezés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel (a továbbiakban: új Ptk.) egyezően rögzíti, ezzel egyidejűleg mellőzi belőle a jelenleg is idegen és hozzá tartozóként aligha értelmezhető "állandó felügyeletével megbízott személy" fordulatot;

- a Tvdtv. 1. § 15. pontját kiegészíti a Javaslat a megkeresés mellett az adatkéréssel is, összhangban az új Be.-vel.

Új értelmező rendelkezésként vezeti be a Javaslat a "védelmet ellátó személy" fordulatot, amelyet az új Be. egyébként ismer. A kiegészítés indoka, hogy jelenleg egyetlen jogszabály sem rendelkezik a Tanúvédelmi Szolgálat azon személyi állományáról, amelynek tagjai tevékenységüket a védelem ellátása érdekében a fedett nyomozókhoz hasonlóan, a rendőri jelleg vagy a Tanúvédelmi Szolgálathoz való tartozás leplezésével végzik.

A Javaslat pontosítja a Tvdtv. 2. § (2) bekezdését, ugyanis a büntetőeljárásban részt vevő személy nem csak hatósággal, hanem a bírósággal, ügyészséggel is együttműködhet a büntetőeljárás során, illetve a "fenyegetett helyzetben lévő személy" Tvdtv. szerinti fogalmára figyelemmel egyszerűsít a rendelkezésen, hiszen szükségtelen több helyen is ismételni a fenyegetettség forrását.

A Javaslattal megállapított új 2/A. § azt a szakmai igényt elégíti ki, amely szabályozást indokol arra az élethelyzetre, amikor fedett nyomozó kerül veszélyhelyzetbe. Mivel a Védelmi Programot hivatásos állományú személy vonatkozásában a gyakorlatban lehetetlen végrehajtani, ezért a módosítás nyilvánvalóvá teszi, hogy a Védelmi Programnak is csak akkor lehet helye, ha az érintett személy hivatásos szolgálati viszonya már megszűnt.

A Javaslat általánosságban rögzíti a törvényes képviselő eljárási jogosultságát arra az esetre, ha az érintett fenyegetett helyzetben lévő személy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes. Ezzel a megoldással egyrészt hatályon kívül helyezhető valamennyi olyan további előírás, amely az ilyen jellegű képviseletre utal. Ezzel összefüggő rendelkezést ugyanis a hatályos Tvdtv. számos helyen és rendkívül változatos szövegezéssel tartalmaz.

A fenyegetett helyzetben lévő személy biztonságáért viselt felelősség egyértelmű meghatározása érdekében a Javaslat rögzíti, hogy mikortól köteles ezt a Szolgálat garantálni. A szabályozás világossá teszi, hogy a büntetőeljárásban betöltött szerepe miatt fenyegetett helyzetbe került személy biztonságát elsősorban annak a bíróságnak, ügyészségnek, hatóságnak kell különböző jogi eszközökkel (adatok zárt kezelése, különösen védett tanú, személyi védelem) szavatolnia, amely előtt a büntetőeljárás folyt vagy folyik. A Védelmi Program alkalmazására - mint a legmagasabb védelmi fokozat igénybe vételére - csak "végső" megoldásként kerülhet sor. A Védelmi Program - a sürgősségi intézkedés esetét kivéve - a megállapodás megkötésével veszi kezdetét, azaz a Tanúvédelmi Szolgálat legkorábban ettől az időponttól vállal felelősséget az érintett biztonságáért.

A fedett nyomozó közreműködése miatt felmerülő biztonsági kockázatot elsősorban az őt foglalkoztató szerv és a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság tudja megítélni, ezért a Javaslat a fedett nyomozót érintő védelem kapcsán együttes kezdeményezési jogot telepít a két szervre.

A Javaslat megszünteti a védelmi program kezdeményezéséről hozott döntés kapcsán az indokolási kötelezettséget és a hatályos szabályozással egyezően kizárja a jogorvoslat lehetőségét is. A Védelmi Programban való részvétel nem alanyi jog, így ez nem eredményezi az érintett alapjogsérelmét. A kötelező indokolás előírásának érdemi teljesítésével egyébként is eséllyel sérülhet a fenyegetett helyzetben lévő személy vagy közeli hozzátartozója információs önrendelkezési vagy személyiségi joga, vagy akár a büntetőeljárás eredményes befejezését is veszélyeztetheti.

Az előzőekben írtak irányadóak az országos rendőrfőkapitány vonatkozásában jelenleg előírt indokolási kötelezettségre is.

A Tvdtv. hatályos 7. § (2) bekezdése helytelen hivatkozást tartalmaz, ezt orvosolja a módosítás.

A Javaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel (a továbbiakban: új Pp.) teremt összhangot, amikor a felek között a megállapodással összefüggésben felmerült viták rendezése kapcsán az új Pp.-t hívja fel. Ezzel egyidejűleg az érintett és a Tanúvédelmi Szolgálat között felmerült vita rendezésére a hatályos szabályozás alapján nyitva álló 3 napos határidőt 15 napra emeli a Javaslat, ugyanis a gyakorlati tapasztalatok szerint a három nap nem elegendő ilyen jellegű vita rendezésére.

A Javaslat érdemben nem változtat a Védelmi Program keretében alkalmazható különleges óvintézkedések körén, de külön pontokban szerepelteti a nyilvántartásokban adatzárlat elrendelését és a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírását, mint óvintézkedéseket, világossá téve ezzel, hogy ez utóbbi ugyanis önállóan, adatzárlat elrendelése nélkül is alkalmazható.

A hatályos szabályozás alapján, ha a személyazonosság megváltoztatását nem rendelték el, akkor az adatzárlat elrendelésére a Tanúvédelmi Szolgálatnak haladéktalanul intézkednie kell. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az adatzárlatot éppen akkor kell elrendelni, amikor a személyazonosság megváltoztatását a Tanúvédelmi Szolgálat alkalmazza, megakadályozva ezzel a két személyazonosság párhuzamos felhasználását. Ezt vezeti át a módosítás.

A Tvdtv. az értelmező rendelkezések között meghatározza a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos jelzés előírása fogalmat, azonban ezzel összefüggésben további részletszabályt nem tartalmaz, részben összemosva azt az adatzárlattal, mint másik óvintézkedéssel. Ezt a szabályozási hiányt pótolja a Javaslat, amikor a Tvdtv. 22/A. §-aként rögzíti a megkeresés jelzésének előírásával kapcsolatos minimumszabályokat.

A korábban írtakhoz kapcsolódóan rögzíti a módosítás, hogy a személyazonosság megváltoztatása esetén kötelező az adatzárlat elrendelése az eredeti személyazonosító adatokra, valamint azt is, hogy az eredeti személyazonosság visszaállítása esetén a visszavont új személyazonosító adatokra kell az adatzárlatot elrendelni.

A hatályos Tvdt. különbséget tesz a személyazonosság ideiglenes és végleges megváltoztatása között. A Tvdt. különös méltánylást érdemlő esetekben, az érintett kérelmére, a Tanúvédelmi Szolgálat mérlegelése alapján lehetőséget biztosít a megváltoztatott személyazonosító adatok megtartására a Védelmi Program megszűnése után is, természetesen már nem óvintézkedésként. Amennyiben a Tanúvédelmi Szolgálat a Védelmi Program befejezésekor helybenhagyta az érintett kérelmét az új személyazonosság megtartására, az többé nem lenne visszaállítható. Továbbra is megtartja emellett a Javaslat a Tvdt. azon rendelkezését, amely szerint nem állítható vissza a személyazonosság abban az esetben, ha az érintett életkörülményeiben utóbb bekövetkezett változás más természetes személy személyállapotát érinti.

A Javaslat szerinti szabályozás meghatározza azokat a tipikus eseteket, feltételeket, amelyek az új személyazonosság megtartása kérdésében való döntés során különös méltánylást érdemelnek.

A tanúvédelem terén megvalósuló nemzetközi együttműködés átlátható szabályozása érdekében a Javaslat hatályon kívül helyezi a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény) "Tanúvédelmi Program alkalmazása nemzetközi együttműködés alapján" címét és az ahhoz tartozó rendelkezéseket. Ezzel a tanúvédelmi együttműködés valamennyi nemzetközi vetülete egy törvény keretei közé kerül.

A Tvdtv.-ben történő szabályozás mellett szól az is, hogy a nemzetközi tanúvédelmi együttműködés során megvalósuló információcsere a fenyegetett helyzetben lévő személyek és a feladatot végrehajtó magyar és külföldi személyi állomány biztonságára közvetlenül kiható adatokat tartalmaz, ami indokolttá teszi a közvetlen kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás lehetőségének megteremtését a külföldi társszervvel.

A hatályos szabályozás szerint a Tanúvédelmi Szolgálat úgy támogathatja az érintettet, hogy az a vagyoni gyarapodását nem szolgálhatja, az csak a létfenntartáshoz, társadalmi beilleszkedéshez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjedhet. Ehhez igazodóan a vonatkozó Korm. rendelet alapján a Tanúvédelmi Szolgálat által adható támogatás alapja a minimálbér. Ez a szabály azonban méltánytalan helyzetet teremt, amennyiben a korábban legálisan szerzett jövedelemhez képest a Védelmi Programba belépő érintett életszínvonala jelentősen csökkenne, ami pedig kihatással lehet az együttműködési hajlandóságra, így a büntetőeljárás sikeres befejezésére. Erre reagálva a Javaslat rögzíti, hogy támogatást a Szolgálat az érintett - megállapodás megkötését megelőző két évben elért, munkavégzésre irányuló jogviszonyból, illetve egyéb jövedelemszerző tevékenységéből származó - adózott bevételének átlagára is figyelemmel állapítja meg.

A Javaslat újraszabályozza a Védelmi Program megszűnésének eseteit. Az új szabályozás lényege, hogy külön rögzíti a Program megszűnésének eseteit és külön sorolja fel a feltételeket, amelyeket a Szolgálat mérlegelhet, és annak eredményeképpen dönthet a megállapodás felmondásáról. A megszűnés esetei között kizárólag olyan objektív körülmények szerepelnek, amelyek bekövetkezése fogalmilag kizárja a Védelmi Program további fenntartását.

A hatályos Tvdtv. nem rendelkezik világosan arról az esetről, amikor a büntetőeljárásban részt vevő személy vonatkozásában a Védelmi Program megszűnik, ugyanakkor korábban a Tanúvédelmi Szolgálat rá tekintettel egyéb személyt is bevont a Védelmi Programba. A Tvdtv. indokolása szerint ekkor a hozzátartozó is osztozik a büntetőeljárásban résztvevő sorsában, azaz a Védelmi Programot valamennyi érintett vonatkozásában meg kell szüntetni. Ez ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha a fenyegetettség, amire figyelemmel egyébként a Védelmi Program fenntartása indokolt lenne az érintett hozzátartozó vonatkozásában, továbbra is fennáll. Előfordulhat az is, hogy a Védelmi Programba együtt belépők között a kapcsolat megromlik, és különválnak, ami a Védelmi Program működése szempontjából kiszolgáltatott helyzetet teremt a büntetőeljárásban nem érintett hozzátartozók számára, hiszen semmilyen formában nincs ráhatásuk az eseményekre.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Védelmi Program járulékos jelleggel történő megszüntetése miatt 2012-ben - az R.R. és társai kontra Magyarország ügyben - elmarasztalta Magyarországot.

A Javaslattal megállapított 36/A. § szerinti módosítás kétirányú szabályozást vezet be. Egyfelől a szabályozás - a Védelmi Program büntetőeljárásban résztvevő vonatkozásában történő megszűnésének bizonyos eseteihez kapcsoltan - lehetővé teszi, hogy a Védelmi Programba már felvett hozzátartozó kérhesse a Védelmi Program folytatását. A biztonsági kockázat vizsgálatának megismételt elvégzése már a megváltozott körülmények figyelembevételével történik. Ezen vizsgálat vonatkozásában a 60 napos határidő előírását az indokolja, hogy a hozzátartozókról általában kevesebb információ áll a Tanúvédelmi Szolgálat rendelkezésére, mint a büntetőeljárásban részt vevő személyről, valamint a büntetőügy lezárását követően szűkül az információszerzési lehetőség is. A kérelmet benyújtó számára garanciát jelent ugyanakkor, hogy a biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat alatt csak abban az esetben szűnik meg a Védelmi Program, ha olyan új körülmény merül fel, ami a hivatkozott törvényhelyek alapján ezt egyébként szükségessé teszi. Másfelől a Javaslat meghatározza azokat az eseteket is, amikor nincs lehetőség a járulékosan elrendelt Védelmi Program fenntartására.

A hatályos Tvdtv. szerinti általános adatvédelmi szabályt terjeszti ki a Javaslat a külföldi állam megkeresése alapján végrehajtott védelem ellátása során átvett és keletkezett adatokkal, hiszen azok tekintetében ugyanazon adatvédelmi rendelkezéseknek kell érvényesülniük.

A egyszerűsít a Tvdtv. hatályos adatkezelési szabályain.

A Javaslat 23. §-a a Tvdtv. szövegcserével megoldható módosításait végzi elé, melynek legfőbb elemei az alábbiak:

- terminológiai egységesítést vezet be az új Be.-vel, új Pp.-vel összhangban;

- elavult fordulatokat, következetlen szóhasználatot korrigálja;

a helytelen hivatkozásokat helyesbíti;

- a Szolgálat számára a kezdeményezés elbírálására nyitva álló határidőt 15 napról 30 napra emeli.

A Javaslat a Tvdtv. egyes rendelkezéseinek, illetve egyes fordulatainak hatályon kívül helyezéséről rendelkezik az alábbi indokok alapján:

- deregulálja azokat az értelmező rendelkezéseket, amelyek a Tvdtv. alkalmazása szempontjából nem jelentősek, normatív tartalommal nem bírnak, vagy olyan kifejezést értelmeznek, amelyek hétköznapi értelmétől nem tér el a törvényi definíció;

- a cselekvőképesség korlátozottsága vagy cselekvőképtelenség esetére irányadó általános képviseleti szabályt állapít meg a Javaslat, így valamennyi ezzel összefüggő további rendelkezés mellőzendő;

- egyes fordulatok szerepeltetése feleslegesen teszik bonyolulttá a szabályozást.

147-149. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

150-174. §

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

A Jszbt. 3. § (2) bekezdéséhez

A Jszbt. elfogadása óta számos nemzetközi egyezmény, és európai uniós kerethatározat, illetve irányelv tartalmaz a jogi személlyel szemben alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kapcsolatos rendelkezéseket. E jogforrásoknak való megfelelést a Jszbt. hatályos rendelkezései biztosítják, a kiszabható, de a Jszbt. által nem szabályozott szankciók meghatározása e jogi aktusokban csupán példálózó jellegű. A Jszbt. elfogadásakor sem volt, és azóta sem keletkezett olyan nemzetközi kötelezettségünk, amelynek alapján meg kellene teremtenünk a jogi személy büntetőjogi felelősségét a belső jogunkban. A Jszbt. az ún. "intézkedési modellt" követi, amely a jogi személlyel szemben alkalmazandó jogkövetkezményt nem büntetésként szabályozza, amelynek feltétele lenne a büntetőjogi bűnösség, hanem a jogi személlyel szemben a büntetőjogi intézkedések sajátos, önálló fajtáját alakítja ki, amelynek célja lehet a bűncselekménnyel szerzett vagyoni előny, a gazdagodás elvonása és a jogsértések megelőzése.

A Jszbt. 3. § (1) bekezdése alapján a jogi személlyel szemben akkor lehet büntetőjogi intézkedést alkalmazni, ha a természetes személy terhelttel szemben büntetést vagy intézkedést alkalmaztak. A Javaslat a jogi személy tekintetében megfogalmazott büntetőjogi cél minél hatékonyabb érvényesítése érdekében az új Be. eljárás felfüggesztő és megszüntető okaihoz igazodva határozza meg, illetve egészíti ki azokat az eseteket, amelyekben a jogi személlyel szemben akkor is alkalmazhatóak a büntetőjogi intézkedések, amikor a 2. §.-ban meghatározott bűncselekmény megtörtént, de az elkövető személye, vagy a terhelt büntetőjogi felelőssége valamely ok miatt nem állapítható meg.

A Jszbt. 5. §-ához

A Javaslat az új Be. terminológiájának megfelelően pontosítja a Jszbt. fogalmait és technikai jellegű korrekciót hajt végre.

A Jszbt. 9. §-ához

A büntetőeljárásban a jogi személy cselekvőképességét a képviselője útján gyakorolhatja. A Jszbt. a cselekvőképesség tekintetében a törvényes képviselő eljárását nevesíti, aki a hatályos szabályok alapján kizárólag személyesen járhat el, tekintettel arra, hogy jelenleg nincs arra irányuló rendelkezés, hogy a törvényes képviselő a jogi személy képviseletét érintő jogosultságát meghatalmazottja útján gyakorolja. A Javaslat ezt az indokolatlan korlátozást akként rendezi, hogy a jogi személy törvényes képviselője meghatalmazott képviselője útján is eljárhat, ha törvény nem ír elő számára személyes eljárási kötelezettséget. A meghatalmazott képviselő legfontosabb ismérve, hogy eljárása során az általa képviselt jogi személy jogait gyakorolja.

A törvényes képviselettől ugyanakkor meg kell különböztetni azt a jogi személy érdekében a Jszbt. 9. § (1) bekezdése alapján eljáró képviselőt, aki a 2018. január 1. napjától hatályos szabályok szerint meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos is lehet. A jogi személy Jszbt. 9. § (1) bekezdése szerinti képviselőjének büntetőeljárási helyzete lényegében a védő eljárásjogi helyzetének feleltethető meg, hiszen a jogaira és kötelezettségeire - a törvényben meghatározott kivételekkel - a Be. védőkre vonatkozó szabályai az irányadók.

A tartalmukat tekintve egymástól jelentősen különböző képviseleti formák egyértelmű elhatárolása érdekében a Javaslat a Jszbt. 9. § (1) bekezdés szerint eljáró ügyvéd és kamarai jogtanácsos egységes elnevezésére, a továbbiakra a "jogi személy érdekében eljáró ügyvéd" elnevezést vezeti be. Az új Be. rendelkezésével összhangban a jogi személy érdekében kirendelés alapján eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.

A Javaslat az új Be. terminológiájához igazítja és pontosítja azokat a rendelkezéseket, amelyek a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd védőhöz képest eltérő eljárási jogait tartalmazza, amely keretében különbséget tesz a vádemelés előtt, a bírósági eljárásban és a nyomozó hatóság, az ügyészség, vagy a bíróság értesítésétől kezdve gyakorolható jogosultságai között. A jogi személy törvényes képviselőjének eljárási jogait a Javaslat a - korábbi szabályozásnak megfelelően - jogi személy érdekében eljáró ügyvédhez képest szűkebben állapítja meg.

A Jszbt. 11. §-ához

A Javaslat az új Be. szabályozási elveit átvéve a jogi személlyel szemben akkor ad lehetőséget a zár alá vétel elrendelésére, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását meghiúsítják. Az új Be. a polgári jogi fogalmi triászra (dolog, jog, követelés) építve tételesen felsorolja a zár alá vétel lehetséges tárgyainak körét, a Javaslat az egységes szabályozás kialakítása érdekében az eljárási törvény terminológiáját használja. A Javaslat a vádemelés előtt a bírósághoz telepíti a jogi személlyel szembeni zár alá vétel elrendelését, azzal, hogy a késedelmet nem tűrő esetben a bíróság döntéséig az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság is elrendelheti - a büntetőeljárás általános szabályai szerint - a zár alá vételt.

A Jszbt. 12. §-ához

Az új Be. a nyomozást két részre: felderítésre és vizsgálatra bontja. Az eljárási cselekményeket a felderítési szakban önállóan végző nyomozó hatóság már a gyanúsított kihallgatásakor eljuthat arra a felismerésre, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel összefüggésben fennállnak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések Jszbt. 2. §-ában meghatározott feltételei, ezért a Javaslat a korábbiaktól eltérően az előbbi megállapításra jutó nyomozó hatóság számára is értesítési kötelezettséget ír elő a jogi személy, valamint azon bíróság felé, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette.

A jogi személy törvényes érdekei, a tisztességes eljárás, illetve a nyilvános és közhiteles nyilvántartással szemben támasztott követelmények egyaránt azt indokolják, hogy a jogi személy és a jogi személy nyilvántartását vezető bíróság értesítésére egy időben, az arra okot adó eljárási eseményt követő nyolc napon belül kerüljön sor. Ezért a Javaslat az új Be. ügyirat megismerésére vonatkozó szabályaival egyezően szakít azzal a korábbi rendelkezéssel, hogy a jogi személy felé történő értesítési kötelezettséget legkésőbb a nyomozás iratainak ismertetéséig lehetett teljesíteni. Ezzel a megoldással kiküszöbölhető a hatályos szabályozás egyik legkifogásolhatóbb következménye, miszerint a jogi személy sok esetben a cégnyilvántartásban megjelenő bejegyzésből értesült először - a külvilággal egy időben - arról, hogy vele szemben fennállnak a Jszbt. 2. §-ában meghatározott feltételek.

A Javaslat az első értesítést követően a döntést hozó, illetve eljárási cselekményt foganatosító ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz telepíti a meghatározott eljárási eseményekről történő értesítés kötelezettségét, amelyek közül a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendeléséről, és annak feloldásáról szóló értesítés jelent érdemi változást.

A Jszbt. 13. §-ához

Ha az ügyészség a nyomozás eredményéhez képest úgy dönt, hogy fennállnak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések feltételei, akkor erre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a vádiratban tesz indítványt. A jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló ügyészi indítvány esetére a Javaslat a vádirat kötelező tartalmi elemeként írja elő, hogy a vádirati tényállást úgy kell megszerkeszteni, hogy abból a jogi személlyel szemben alkalmazandó intézkedés törvényi előfeltételeinek fennállása megállapítható legyen, egyúttal rendelkezik az ügyészség vádemelést követő értesítési kötelezettségéről.

A Jszbt. 15. §-ához

A Javaslat meghatározza az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező részének és indokolásának speciális elemeit, amelyben kötelező tartalmi elemként írja elő, hogy a bíróság az eljárás tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának bíróság által megállapított, és a döntése alapjául szolgáló tényéről és annak körülményeiről is adjon számot, egyúttal rendelkezik a bíróság ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő értesítési kötelezettségéről.

A Jszbt. 16. és 16/A §-ához

A Javaslat a törvény anyagi jogi szabályainak módosításából következő technikai jellegű korrekciót hajt végre.

A Jszbt. 16/B. §-ához

A Javaslat az új Be. koncepciójához igazodva írja elő az előkészítő ülésen a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kötelező jelenlétét, tekintettel arra, hogy az előkészítő ülés a bizonyítás koncentrációja szempontjából meghatározó jelentőséggel bír. A bíróság az előkészítő ülésre a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet idézi, és az előkészítő ülés határnapjáról a jogi személy törvényes képviselőjét értesíti. Ahhoz, hogy az előkészítő ülés a tárgyalás érdemi és koncentrált előkészítése lehessen, nélkülözhetetlen, hogy az eljárás részvevői megfelelő időben teljes körű tájékoztatást kapjanak jogaikról és kötelezettségeikről, valamint az előkészítő ülés lehetséges eredményeiről és azok feltételeiről. Ennek érdekében a Javaslat részletesen szabályozza a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére szóló idézés, valamint a jogi személy törvényes képviselője részére szóló értesítés kötelező elemeit.

A vád tárgyát képező bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott egyúttal lemondhat a tárgyaláshoz való jogáról, ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadó bíróság már az előkészítő ülésen ítéletet hozzon. Az új Be. alapkoncepciója, hogy a tisztességes eljárás elemeit képező garanciák biztosítása mellett lehetőséget teremtsen az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására. Ennek érdekében a Javaslat abban az esetben sem zárja ki az ügy előkészítő ülésen történő befejezését, ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta. A bíróság ebben az esetben a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény terheltjének büntetőjogi felelősségéről és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásáról egységesen, egy eljárásban dönt. Az előkészítő ülés eredményekén előállhat olyan helyzet, hogy a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény terheltjére az ügy befejezhető lenne, ezzel szemben az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része nem intézhető el. Tekintettel arra, hogy a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásáról szóló döntés alapvetően továbbra is járulékos kérdésnek tekinthető a bíróságnak a vádról ilyen esetben is - a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően elfogadott bűnösséget beismerő nyilatkozat vonatkozásában a Be. 521. § korlátai között - egységesen, a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kell határoznia.

A Jszbt. 17. §-ához

A bírósági eljárás tárgyát és a tárgyaláson folytatott bizonyítás kereteit a vádiratban írt tényállás szabja meg. A tárgyaláson eljáró ügyész a bizonyítási eljárás eredménye alapján - a hatályos rendelkezésekkel összhangban - dönthet úgy, hogy a vádat módosítja. A vád módosítás igénye a tárgyaláson úgy is felmerülhet, hogy az ügyész a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés feltételeit látja megvalósulni. Az új Be. szabályozási elveit követve a Javaslat a vád módosítására okot adó körülmény megállapításának esetére írja elő az ügyész számára a vád módosítás kötelezettségét és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítvány megtételét. A bíróság az ügyész indítványra figyelemmel a tárgyalást elnapolja és a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a jogi személyt. Ha az elnapolt tárgyaláson csak a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésre irányuló ügyészi indítványra vesznek fel bizonyítást, akkor az eljárás gyorsítása érdekében nem kell ismertetni a tárgyalás korábbi anyagát. A Javaslat a jogi személy törvényes képviselője által előterjesztett bizonyítási indítványokra is alkalmazni rendeli az új Be. bizonyítási indítványok jogkövetkezmények nélküli előterjesztésére vonatkozó szabályait.

A Jszbt. 18. §-ához

A Jszbt. eljárás felfüggesztésére és megszüntetésére, valamint az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatára vonatkozó rendelkezései között fennálló ellentmondást, a Javaslat a szabályozás szükségtelen megkettőzésének megszüntetésével oldja fel.

A Jszbt. 19. §-ához

A bűnügyi költség viselésére vonatkozó szabály a büntetőeljárás általános szabályához hasonlóan rögzíti, hogy az intézkedés alkalmazása esetén a jogi személynek kell viselnie azt a költséget, amely annak folytán merült fel, hogy a jogi személy szerepét az elbírált bűnügyben tisztázni kellett. A Javaslat a terhelt bűnügyi költség viselésére vonatkozó szabályaihoz hasonlóan rendelkezik arról, hogy ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására nem kerül sor, a felmerült bűnügyi költséget az államnak kell viselnie. Az előző rendelkezéshez kapcsolódó szabály, hogy az állam a jogszabályban meghatározott mértékben köteles megtéríteni a jogi személy költségét, ha a bíróság azért szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, mert az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát visszavonta. A Javaslat a jogi személyek természetes személyektől való különbözőségére tekintettel kizárja, hogy a jogi személy az államot megillető bűnügyi költség tekintetében halasztást, vagy részletfizetést kapjon.

A Jszbt. 20-21. §-ához

A Javaslat pontosan meghatározza, hogy az elsőfokú ügydöntő határozatnak a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen ki és milyen körben jogosult fellebbezésre. A Javaslat rendelkezik arról, hogy másodfokú bírósági eljárásban miként alakul a felülbírálat terjedelme, ha csak a jogi személlyel kapcsolatos ítéleti rendelkezés ellen jelentettek be fellebbezést, illetve az új Be. általános rendelkezéseinek megfelelő szabályozást vezet be arra az esetre, ha a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény vádlottját érintő korlátozott fellebbezést jelentettek be. Hasonlóan a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezésre vonatkozó korlátozott felülbírálathoz, a Javaslat alapján nem bírálható felül az ítéletnek a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasító, az intézkedés alkalmazását mellőző, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére vonatkozó rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek. A Javaslat - az általános szabályokhoz igazodva - rendelkezik a jogi személyt érintő részleges megalapozatlanság kiküszöböléséről, és a másodfokú bírósági eljárásban felvehető bizonyításról, egyúttal a másodfokú eljárásban fenntartja a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó súlyosítási tilalmat. A Javaslat az általános eljárásban foglaltaknak megfelelő további módosításokat hajt végre a másodfokú bíróság határozatait érintő rendelkezések tekintetében.

A Jszbt. 21/A és 21/B. §-ához

A Jszbt. hatályos szabályai szerint a harmadfokú bírósági eljárásban csak akkor van lehetőség az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése elleni kétfokú jogorvoslatra, ha annak feltételei a 2.-ban meghatározott bűncselekmény terheltje tekintetében fennállnak. A Javaslat a hatályos szabályozásban foglaltakon túl a jogi személyre vonatkozó másodfokú ítéleti rendelkezés elleni önálló fellebbezés lehetőségét is megengedi, egyúttal meghatározza azt is, hogy a jogi személyt érintő intézkedések tekintetében mit kell érteni a harmadfokú eljárás megnyílására okot adó ellentétes döntésen.

A Jszbt. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit a Jszbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, ezért a Javaslat az új Be. kodifikációs megoldásához hasonlóan a jogi személy tekintetében is törli azokat a harmadfokú bírósági eljárásra és a harmadfokú bírósági határozatokra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek az elsőfokú vagy másodfokú bírósági eljárás keretében a büntetőeljárásról szóló törvényben vagy a Jszbt.-ben már szabályozásra kerültek.

A Jszbt. 22. §-ához

A Javaslat az új Be. megismételt eljárásra vonatkozó szabályozása alapján egészíti ki a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezéseket.

A Jszbt. 23. §-ához

A Javaslat az új Be. perújításra vonatkozó szabályozására figyelemmel pontosítja a perújítási okokat, a perújítási indítvány előterjesztésére jogosultak körét, valamint technikai jellegű korrekciót hajt végre.

A Jszbt. 24. §-ához

A Javaslat az új Be. felülvizsgálatra vonatkozó szabályozására figyelemmel pontosítja a felülvizsgálat okait, a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére jogosultak körét, a felülvizsgálati eljárás során hozható határozatok egyes szabályait, valamint technikai jellegű korrekciót hajt végre.

A Jszbt. 25. §-ához

A Javaslat az új Be. törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatra és a jogegységi eljárásra vonatkozó szabályozására figyelemmel meghatározza a Kúria által a jogi személy javára meghozható határozatokat.

A Jszbt. 25/C. §-ához

Az új Be. alapkoncepciója, hogy a tisztességes eljárás elemeit képező garanciák biztosítása mellett lehetőséget teremtsen a terhelttel való együttműködésre, ezáltal is elősegítve az eljárások egyszerűsítését és gyorsítását. Ennek érdekében a Javaslat abban az esetben sem zárja ki az ügy XCIX. fejezet szerinti elintézését, ha az ügyészség a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta. Az új Be. LXV. fejezete szerint megköthető formális egyezség tárgykörét, ugyanakkor akként korlátozza, hogy abból kizárja a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésről történő megegyezést. Ez utóbbi rendelkezés értelemszerűen következik abból a körülményből, hogy hogy a vád tárgyát képező bűncselekmény gyanúsítottja nem köthet olyan egyezséget, melynek folytán a jogi személlyel szemben kerül sor intézkedés alkalmazására.

Ha a vádemelésre a formális egyezség alapján kerül sor a bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény terheltjének büntetőjogi felelősségéről és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásáról egységesen, egy eljárásban dönt. Az előkészítő ülés eredményekén előállhat olyan helyzet, hogy a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény terheltjére az ügy befejezhető lenne, ezzel szemben az eljárás jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része nem intézhető el. Tekintettel arra, hogy a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásáról szóló döntés alapvetően továbbra is járulékos kérdésnek tekinthető a bíróságnak a vádról ilyen esetben is - a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintően jóváhagyott egyezség vonatkozásában a Be. 736. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott korlátok között - egységesen, a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kell határoznia.

A Jszbt. 25/D. §-ához

A büntetővégzés meghozatalára irányuló írásbeli külön eljárás lehetővé teszi az egyszerű megítélésű ügyek gyors befejezését. Ilyen ügyek a Jszbt. 2. §-ban meghatározott bűncselekmények körében is tömegesen előfordulhatnak - elég csak a bűncselekmények elkövetéséhez felhasznált fiktív cégekre gondolni -, ezért a Javaslat a büntetőeljárások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a jogi személy érintettségével folyó büntetőeljárásokban is megengedi a külön eljárás alkalmazását.

Az ügyészség a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban akkor indítványozhatja a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását, ha az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megítélése is egyszerű. A bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény terheltjével szemben alkalmazott büntetés, illetve intézkedés mellett a jogi személlyel szemben értelemszerűen alkalmazhatja a 3. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket.

A Javaslat a jogi személyt érintő büntetőeljárásokban egyedülálló módon lehetőséget biztosít arra, hogy a Jszbt. 2. §-ban meghatározott terhelt ügye és az eljárás jogi személyt érintő része a jogorvoslat folytán elváljon egymástól. Ez az eset akkor fordulhat elő, ha a jogosultak által előterjesztett tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a büntetővégzésnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését sérelmezte. A bíróság ebben az esetben csak a büntetővégzésnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéséről határoz.

A Javaslat alapján a jogi személy terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában érvényesül a súlyosítási tilalom.

A Jszbt. 26/A §-ához

Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a Jszbt. 2. §-ban meghatározott bűncselekmény terheltjével szemben a Jszbt. 3. § (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt függeszti fel vagy szünteti meg az eljárást, de a nyomozás során adat merült fel arra, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség indítványára az intézkedés alkalmazásáról a bíróság az ügyiratok alapján ügydöntő végzéssel dönt. A Javaslat meghatározza a végzés elleni jogorvoslat módját és az előterjesztésre jogosultak körét, egyben a további eljárásra a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás Jszbt.-ben meghatározott szabályait rendeli alkalmazni.

A Jszbt. szövegcserés módosításához

1-2. pontokhoz: A Javaslat technikai jellegű korrekciót hajt végre.

3-4. pontokhoz: A Javaslat az új Be. terminológiájának megfelelő fogalmi pontosításokat hajt végre.

5-6. pontokhoz: A Javaslat technikai jellegű korrekciót hajt végre.

7-8. pontokhoz: A Javaslat az új Be. terminológiájának megfelelő fogalmi pontosításokat hajt végre.

A Jszbt. hatályon kívül helyező rendelkezéséhez

a) ponthoz: A Javaslat a döntést hozó, illetve eljárási cselekményt foganatosító bírósághoz, ügyészséghez és nyomozó hatósághoz telepíti a törvényben meghatározott eljárási eseményekről történő értesítés kötelezettségét, azzal, hogy annak részletszabályait az arra okot adó eseménnyel együtt állapítja meg.

b) ponthoz: A jogi személyt érintő zár alá vételről szóló döntés során is az általános szabályok irányadók.

c) ponthoz: A távollévő terhelttel szemben folytatott és a jogi személyt is érintő büntetőeljárásban az általános szabályok irányadók.

d) ponthoz: A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény tartalmazza a cégbíróság Jszbt. alapján hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatait.

175-182. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

183-192. §

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

Az új Be. 75-77. §-a részletesen rendelkezik a büntetőeljárásban engedélyezhető költségkedvezményekről. A hatályos szabályozáshoz képest változást jelent ezzel kapcsolatban az a tény, hogy az új törvény alapján a költségkedvezményt valamennyi személy (sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, egyéb érdekelt, vagyoni érdekelt, terhelt) vonatkozásában a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. Erre tekintettel vált szükségessé a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) módosítása, amelynek során a sértetti kör mellett e törvényben nyernek elhelyezést a terheltek részére engedélyezhető költségkedvezményre vonatkozó, törvényi szintű szabályok (kirendelt védő díjának és költségeinek állam általi előlegezése és viselése) is. Ezzel a költségkedvezmény valamennyi érintettjének jogosultságaira, az engedélyezés menetére vonatkozó szabályok egységes keretet kapnak.

A Jst. 7. § (1) bekezdéséhez

A Javaslat pontosítja a Jst. 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, egyértelművé téve, hogy a rendelkezésre álló jövedelem számításánál a háztartásban élő valamennyi személyt figyelembe kell venni, ideértve azt a személyt is, akinek eltartásáról a félnek kell gondoskodnia.

A Jst. 17. §-ához

A Jst. 17. §-ának módosított rendelkezése az új Be. szabályozásának megfelelően egyértelműen rögzíti a büntetőeljárásokban az állam által a jogi segítségnyújtás keretében adható támogatási formákat. A törvényben új rendelkezésként, a terhelt részére a jogi segítségnyújtó szolgálat által nyújtható támogatásként jelenik meg a kirendelt védő díjával és költségeivel kapcsolatos költségkedvezmény. A Javaslat továbbá az új Be. szabályainak megfelelően pontosítja azt a kört is, amelynek a pártfogói ügyvédi díjjal kapcsolatos költségkedvezmény biztosítható (a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és az egyéb érdekelt mellett ugyanis ide tartozik az új Be.-ben külön kategóriát képező vagyoni érdekelt kategóriája is).

A Jst. 18. §-ához

A terhelti kör törvény hatálya alá történő bevonása és a vagyoni érdekelt kategóriájának megjelenése tette indokolttá a Jst. 18. §-ának pontosítását, tekintettel arra, hogy a költségkedvezménnyel érintett teljes személyi kör esetén rögzíteni szükséges azt a tényt, hogy a támogatás nyújtása nem tehető függővé az érintett személy állampolgárságától.

A Jst. 22. § (1) bekezdéséhez

A Javaslat egyszerűsíti a Jst. 22. § (1) bekezdésének szabályozását azzal, hogy elhagyja a nyomtatvány tartalmára vonatkozó részletszabályokat a szövegből. A jelenleg a 22. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt adatok ugyanis nem képezik le a nyomtatványban feltüntetni szükséges adatkör teljes egészét, így azonban az itt megjelenő szabályozás felesleges, az nehezíti a törvényi szabályozás értelmezését, hiszen nem dönthető el egyértelműen, hogy pontosan milyen adatokat is kell megadni a támogatás igényléséhez. Erre tekintettel a Javaslat csak azt rögzíti kifejezetten, hogy a támogatás igénybevételéhez nyomtatvány kitöltése szükséges, a nyomtatvány részletes tartalmi elemeit pedig alacsonyabb szintű jogszabály határozza meg.

A Jst. 27. § (1a) bekezdéséhez

A Javaslat kiegészíti a támogatás felülvizsgálatára és megvonására vonatkozó részletszabályokat. Indokolt ugyanis elkülöníteni azt az esetet, amikor a felülvizsgálat eredménye alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat a jövőre vonatkozóan vonja meg a támogatást az érintett személytől attól az esettől, amikor a támogatás megvonása visszamenőleges és a támogatás összegének visszatérítésére kötelezéssel jár együtt. Az utóbbi esetkört szabályozza jelenleg a 27. § (2) bekezdése, azonban a támogatás jövőre vonatkozó megvonása mindezidáig nem jelent meg a törvényszövegben.

A Jst. 63-63/A. §-ához

A Javaslat a büntetőeljárásokban nyújtható támogatásokra vonatkozó különös szabályokat több ponton is módosítja. A módosítások egy része olyan technikai jellegű változtatás, amely a törvény hatályának a terhelti körre vonatkozó kiterjesztése miatt vált indokolttá, másik része az új Be.-ben megjelenő terminológiai és egyéb változtatásokat követi. Tartalmi jellegű módosítást jelent a 63. § (1) bekezdésében a VI. Fejezet helyett a IV. Fejezet rendelkezéseire történő utalás. A különös szabályokat ugyanis a közös (a peren kívüli, a polgári eljárásokban és a büntetőeljárásokban nyújtható támogatásokra egyaránt vonatkozó) eljárási szabályokhoz indokolt kötni, így elkerülhetővé válik a IV. Fejezetben már szabályozott rendelkezések felesleges megismétlése, duplikálása a különös részben. Ezzel a megoldással elhagyhatóvá vált például a támogatás iránti kérelem tartalmára vonatkozó rendelkezés, azt ugyanis a Jst. 22. § (1) bekezdése kielégítően rendezi. Új szabályként jelenik meg a szövegben [63. § (4) bekezdés] a bíróság elé állítás intézményére vonatkozóan annak kiemelése, hogy ilyen esetben a jogi segítségnyújtó szolgálat az igazolások mellőzésével dönt, az ügy összes körülményének mérlegelésével. A rendelkezés beillesztése a bíróság elé állítás kapcsán a Be.-ben megjelenő rövid határidők miatt vált szükségessé, elkerülendő, hogy az igazolások beszerzésének kötelezettsége váljon akadályává a jogi segítségnyújtó szolgálat döntésének. A Javaslat kifejezetten is rögzíti [63. § (6) bekezdés] a jogi segítségnyújtó szolgálat azon kötelezettségét, hogy a költségkedvezményt engedélyező határozatról haladéktalanul tájékoztassa a büntetőeljárásban eljáró bíróságot, ügyészséget, nyomozó hatóságot. További új rendelkezést jelent a 63. § (8) bekezdés, amely - gyakorlatilag követve a polgári eljárás hasonló szabályozását - azt rögzíti, hogy mikor szükséges a támogatás feltételeinek fennállását felülvizsgálni.

A Jst. 89. §-ához

A módosított rendelkezések európai uniós kapcsolódására tekintettel vált indokolttá a Jst. jogharmonizációs rendelkezéseinek kiegészítése.

193-229. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

230-250. §

A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához, valamint újraszabályozott intézményeihez igazítja a közvetítői eljárás törvényi szabályait.

Az új Be. egyik súlyponti újítása, hogy a terhelti együttműködés rendszerében a törvény a büntetőeljárás előrehaladtával egyre szűkebb kedvezményeket biztosít a terhelt számára annak érdekében, hogy az eljárást egyszerűsítő intézményeket az eljárás korábbi szakaszában vegye igénybe. Az új rendszerben ennek megfelelően közvetítői eljárásra a vádemelést követően nem kerülhet sor, a bíróság az ügyet nem utalhatja közvetítői eljárásra.

Az új Be. közvetítői eljárással kapcsolatos másik jelentős újítása, hogy lehetőséget biztosít a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás törvényességének ügyészségi felülvizsgálatára. A közvetítői eljárás alapján rendelkezése álló anyagi jogi és eljárásjogi kedvezmények nem fűzhetők a törvénysértő, vagyis a Bktv. rendelkezései szerint kívülálló személyek jogait és jogos érdekeit sértő, a jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütköző megállapodáshoz. Ilyen esetben az ügyészség hatályon kívül helyezheti a megállapodást, amelynek következtében a szükséges terjedelemben a közvetítői eljárás megismétlésére kerül sor. A megismételt közvetítői eljárásban az újabb megállapodás kialakítása során figyelembe kell venni a korábbi - hatályon kívül helyezett - megállapodás alapján teljesített jóvátételt.

Az új Be. az úgynevezett túlnyúló teljesítés kérdését, ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem teljesíthető a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt, nem egy közvetítői eljáráshoz kapcsolódó más elterelés - ami jelenleg a vádemelés elhalasztása -igénybevételével kezeli, hanem ilyen esetben lehetőséget biztosít a büntetőeljárás felfüggesztésének meghosszabbítására, amelynek célja nem a felfüggesztésre épülő más elterelés, hanem a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítése. Az új Be. ismertetett rendszerét az a megoldás támogatja, ha a megállapodás alapján történő első részteljesítéssel még nem fejeződik be a közvetítői eljárás, így annak eredményessége is függőben marad. Ha a hatályos szabályozásnak megfelelően a közvetítői eljárás eredményes befejezésének lenne tekinthető az első részteljesítés is, akkor a büntetőeljárás további menetében nem lenne megfelelő intézmény az utolsó részteljesítés megtörténtéig tartó függő helyzet kezelésére. Az új Be. szabályai szerint ugyanis a közvetítői eljárás befejeződésével a büntetőeljárás folytatásáról vagy az eljárás megszüntetéséről kell dönteni. A Javaslat mindezek alapján előírja, hogy a közvetítői eljárás csak a megállapodás teljeskörű teljesítésével fejeződjön be, és ehhez képest a részteljesítés megkezdése nem zárja le a közvetítői eljárást. A Javaslat megoldása a teljesítés ellenőrzése tekintetében is az egységességét szolgálja azzal a módosítással, hogy a közvetítői eljárás befejezését követően a pártfogó felügyelői szolgálat számára ellenőrzési feladatot nem állapít meg, a befejezésig pedig a közvetítő feladata ellenőrzés.

A Bktv. 2. §-ához

A Javaslat megtartja a közvetítői eljárás ágazati törvényben szereplő definícióját annak elvi jelentőségű hangsúlyozása mellett, hogy a közvetítő nem csak a büntetőeljárást lefolytató ügyészségtől, hanem a nyomozó hatóságtól is független személy kell, hogy legyen. Értelemszerűen a bíróságtól való függetlenség alapelvi szinten azért nem jöhet szóba, mert a közvetítői eljárásra bírói szakban már nem kerülhet sor. Ez utóbbi változtatás nem érinti azonban azt a változatlanul hagyott kizárási okot, hogy a büntetőeljárásban bíróként - így különösen nyomozási bíróként - eljáró személy közvetítőként nem járhat el.

A Bktv. 3. §-ához

A Javaslat pontosítja és újraszabályozza a közvetítőnek a büntetőeljárási ügyiratok megismerésére vonatkozó jogosultságát. E körben a közvetítő a szakértőhöz hasonló megismerési jogosultsággal rendelkezik azzal a különbséggel, hogy értelemszerűen nem jogosult a bizonyításnak megfeleltethető vizsgálatra, mert a közvetítői eljárásban büntetőeljárási bizonyításra nem kerülhet sor.

A Javaslat pontosítja, hogy a közvetítő a büntetőeljárásban részt vevő személyek zártan kezelt személyes adatainak a megismerésére csak a feladatának teljesítésével összefüggésben jogosult.

A Bktv. 4. §-ához

A Javaslat a közvetítő kizárásának okait az új Be. rendszerével összhangban szabályozza, ennek megfelelően rögzíti, hogy a büntetőeljárásban résztvevő egyes személyek segítői sem járhatnak el közvetítőként.

A Bktv. 5. §-ához

A bírósági szakban lefolytatható közvetítői eljárás eltörlésére figyelemmel a kizárás megtagadása elleni jogorvoslat okafogyottá vált a bírósági eljárásban, ezért a Javaslat alapján a kizárást megtagadó határozat elleni jogorvoslatot csak az ügyészség bírálhatja el. A Javaslat emellett egységesen szabályozza a kizárás kérdésében való döntés szabályait, függetlenül attól, hogy a kizárási ok bejelentésére külső indítvány vagy belső tudomásszerzés alapján kerül sor.

A Bktv. 5/A §-ához

A Javaslat e körben az új Be.-ben az ún. túlnyúló teljesítés esetén igénybe vehető intézmények változása miatt szükséges korrekciókat hajt végre.

A Bktv. 6. §-ához

Az új Be. az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztését más felfüggesztési okokkal egységesen szabályozza, és megszünteti azt a különbséget, amely a hatályos Be. közvetítői eljárásra utalás fordulatából ered. Nincs szükség külön rendelkezésre a közvetítői eljárásra utalás érdekében, mert az eljárás ilyen célú felfüggesztéséből ez következik. A Javaslat ennek megfelelően módosítja a közvetítői eljárást megalapozó határozat megnevezését.

A Bktv. 7-8. §-ához

A Javaslat újraszabályozza a közvetítői eljárásban a részvételi és képviseleti jogosultsággal rendelkező személyek körét. Ennek alapja az új Be. büntetőeljárási cselekvőképesség intézményével újraszabályozott feltételrendszer.

A sértett és a gyanúsított meghatározott segítői képviseleti és jelenléti jogosultsággal önmagában a segítői státuszból adódóan nem rendelkeznek, a Javaslat számukra mindössze részvételi jogosultságot biztosít. E körből szélesebb eljárási jogosultsággal rendelkezik a jogi képviselők köre - a sértett meghatalmazott képviselője, valamint a gyanúsított védője, - akik főszabály szerint a képviselt személy e törvényben meghatározott jogait gyakorolják. A jogi képviselők távolmaradása ugyanakkor nem akadálya a közvetítői megbeszélésnek és a megállapodás aláírásának sem. A segítők közül a legkiterjedtebb jogosultsággal a cselekvőképtelenség miatt fellépő törvényes képviselő rendelkezik, aki a büntetőeljárási cselekvőképesség szabályaival is összhangban a képviselt személy kötelező helyetteseként jár el, törvényes képviselő hiányában a megbeszélés nem tartható, a megállapodás nem köthető meg. A cselekvőképesség korlátozottsága esetén azonban polgári jog szabályai szerint egyes kizárt ügycsoportokban is tehető érvényes nyilatkozat, ha ahhoz a törvényes képviselő hozzájárul. Ez utóbbi körben a közvetítői eljárás személyes jellege ellen hatna, ha büntetőeljárási cselekvőképesség szabályainak megfelelően a korlátozással érintett ügykörben a törvényes képviselő a képviselt személy nélkül tehetne jognyilatkozatot.

A fentiek mellett hangsúlyozni kell, hogy a képviselők nem helyettesíthetik teljeskörűen a közvetítői eljárásban részt vevő feleket, ugyanis a Javaslat megtartja a Bktv. azon szabályait, hogy egyes eljárási cselekmények továbbra sem történhetnek a felek személyes részvétele nélkül. Ennek megfelelően a jövőben sem állhat elő olyan helyzet, hogy a közvetítői eljárás súlyponti eljárási cselekményein az egyébként e vonatkozásában cselekvőképes felek helyett a képviselők járnak el.

A Javaslat pontosítja azon személyek körét, akik a közvetítői megbeszélésen indítvány alapján jelen lehetnek, e körbe a Javaslat alapján csak a részvételi jogosultsággal rendelkező segítők és a törvényes képviselők tartozhatnak. Változatlan marad ugyanakkor, hogy a felek két-két személy jelenlétét indítványozhatják.

A Javaslat a Bktv. 3. §-át érintő módosítása rögzíti a közvetítő belső titoktartási kötelezettségét azzal, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személyek zártan kezelt személyi adatai tekintetében kimondja, hogy ezen adatok a közvetítői eljárás egyéb résztvevői számára csak az érintett beleegyezésével legyenek megismerhetők. A módosításnak megfelelően a 8. §-ban a sértett személyi adatainak zárt kezelésére vonatkozó további rendelkezés nem szükséges.

A Javaslat a törvény belső koherenciája érdekében kimondja, hogy a közvetítő rendbírság kiszabására a tolmács vagy a fordító mulasztása esetén sem jogosult.

A Bktv. 9-10. §-ához

A közvetítői eljárásban alapelvi szintű követelmény, hogy a felek részvétele önkéntes elhatározásuktól függ, és arra őket kötelezni nem lehet. Ennek megfelelő szabály, hogy a közvetítői megbeszélés kétszeri, indokolatlan elmulasztása a közvetítői eljáráshoz adott hozzájárulás visszavonásának tekintendő. Az önkéntes és nem kötelező jelenlét a kötelező megjelenést feltételező idézés fogalmával nehezen összeegyeztethető, ráadásul a jelenlét elmulasztása külön eljárásjogi intézményekkel - mint a rendbírság vagy az elővezetés - nem szankcionált, annak következménye csak a közvetítői eljárás érdemi, eredménytelen befejezése lehet. Mindezekre tekintettel a Javaslat a közvetítői megbeszélésről való tájékoztatásra az idézés helyett az értesítés fogalmát rendszeresíti.

A Bktv. 10/A. §-ához

Javaslat az új Be.-nek megfelelően módosítja az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó merev hivatkozásokat.

A Bktv. 11. §-ához

A hatályos törvény a többszereplős közvetítői eljárásban, több sértett, illetve több gyanúsított esetén korlátozza a más szereplők által tett nyilatkozatok megismerésének lehetőségét. A hatályos Bktv. szerint az ilyen nyilatkozat csak hozzájárulással ismerhető meg, de ez a korlátozás csak a másik szereplő távollétében tett nyilatkozatra irányadó, viszont nem érvényesül a közös meghallgatások során tett nyilatkozatokra.

Mivel a többszereplős közvetítői eljárásban az azonos megállapodást nem érintő nyilatkozatok titkossága a nyilatkozatok formájától függetlenül erre vonatkozó külön törvényi rendelkezés nélkül is biztosítható, a Javaslat elhagyja a távollevők között tett nyilatkozat megismerésére vonatkozó korlátozást. Az azonos megállapodást érintő nyilatkozatok releváns elemei azonban nem zárhatók el a megállapodásban érintett másik féltől, mert az ilyen nyilatkozatok ismeretének hiánya a törvényben biztosított jogok gyakorlását akadályozná.

A Javaslat mindemellett bevezeti a joggyakorlatban kimunkált azon eljárást, amikor a felek személyesen vesznek részt az eljárásban, de együttes jelenlétükre nem kerül sor, mert a közvetítő a kölcsönös, egyidejű kommunikációt más eszközök útján - telekommunikációs eszközzel vagy eltérő helyiségekben jelenlevő személyek közötti közvetítéssel - biztosítja.

A Javaslat kisebb pontosításokkal a hatályos szabályozással egyezően fenntartja annak kötelezettségét, hogy a cselekvőképesség korlátozottsága esetén a sértettet abban az esetben is meg kell hallgatni, ha az adott ügykörben a cselekvőképesség korlátozása miatt nem tehet jognyilatkozatot.

A Javaslat felülvizsgálja azon személyek körét, akiknek a jelenléte a megállapodás megkötéséhez szükséges. A sértett és a gyanúsított személyes jelenlétén túl szükséges, hogy amennyiben a sértett cselekvőképessége korlátozott, a törvényes képviselője, továbbá a gyanúsított törvényes képviselője is jelen legyen. E személyek jelenléte biztosítja a felek megfelelő érdekvédelmét, továbbá, hogy a képviselt személy ne tehessen olyan jognyilatkozatot, amelyre a cselekvőképessége nem terjed ki.

A Bktv. 12. §-ához

A Javaslat e körben a büntetőeljárási fogalomhasználatnak megfelelő és a Bktv. belső koherenciájához szükséges módosításokat hajt végre.

A Bktv. 13-14. §-ához

A Javaslat a megállapodás aláíróiként a sértettet, és a gyanúsítottat nevesíti. Mivel a megállapodás aláírása jognyilatkozatnak tekintendő, ezért arra is alkalmazni kell a képviseletre vonatkozó rendelkezéseket, miszerint ha a sértett korlátozott cselekvőképessége nem terjed ki ilyen tárgyú jogi nyilatkozat tételére, akkor a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. A képviselet általános szabályaiból következően a képviselő aláíróként való külön nevesítése nem szükséges.

A megállapodással szemben támasztott törvényi kötelezettségek közül a Javaslat elhagyja a jogszabályoknak és a jó erkölcsnek is megfelelő, de észszerűtlen kötelezettségvállalás tilalmát, ezzel erősítve a felek megegyezésének szabadságát. A Javaslat emellett kifejezésre juttatja, hogy a megállapodásban vállalt kötelezettségek csak a feleket megillető jogosultságokra vonatkozhatnak, ezért tiltja a más jogait és jogos érdekeit sértő kötelezettségvállalást.

A megkötött megállapodást a Javaslat alapján annak felülvizsgálata érdekében az ügyészségnek is meg kell küldeni.

A Bktv. fogalomhasználatában egyértelmű, hogy a megállapodás a közvetítés eredményeként jön létre, ezért azt egységesen megállapodás megnevezéssel célszerű használni.

A Bktv. 14/A §-ához

A megállapodás Be.-ben szabályozott törvényességi szempontú felülvizsgálata alapján a közvetítői eljárás megismételt lefolytatására kerülhet sor. A Javaslat előírja, hogy a közvetítői eljárás megismételt szakaszában figyelemmel kell lenni arra, hogy a korábbi - hatályon kívül helyezett - megállapodás alapján milyen teljesítésre került sor.

Hangsúlyozni kell, hogy az önkéntes részvétel a közvetítői eljárásnak ebben a szakaszában is követelmény, tehát ha a megállapodás hatályon kívül helyezésére tekintettel a felek már nem kívánnak a további eljárásban részt venni, a közvetítői eljárás befejezésére kerülhet sor.

A Bktv. 15-16. §-ához

A Javaslat egységesíti a közvetítői eljárás befejezésének a megállapodás teljesítéséhez fűződő jogalapjait. Eszerint a közvetítői eljárás akkor fejeződik be, ha a gyanúsított a megállapodásban foglalt jóvátételt teljes egészében teljesítette. Ennek megfelelően a részteljesítés nem képez a továbbiakban befejezési jogcímet. Túlnyúló teljesítés esetén, ha a teljesítés a büntetőeljárás felfüggesztésének eredeti határideje alatt nem fejeződhet be - mindaddig, amíg más befejezési ok nem állapítható meg - a közvetítői eljárás folyamatban marad, és a kötelezettség teljesítését a közvetítő ellenőrzi. A Javaslat a befejezéshez továbbra sem követeli meg a megállapodásban szereplő költségviselési rendelkezések teljesítését, mert ezek külön végrehajtási szabályok alá tartoznak, és a közvetítői eljárás céljával ellentétes lenne, ha a költségek megfizetését elmulasztó gyanúsított a jóvátételhez fűzött kedvezményektől el lenne zárva.

A Bktv. 17. §-ához

A Javaslat részlegesen átalakítja közvetítői eljárás során felmerült költségekre vonatkozó szabályozást. Az új szabályok kiindulópontja továbbra is az, hogy a közvetítői eljárásban a felek a költségeik viselésében szabadon állapodhatnak meg. Ezen túl a Javaslat egyes költségeket meghatározott személyekre telepíti azzal a módosítással, hogy a büntetőeljáráshoz hasonlóan a sértett sem köteles a saját érdekkörében felmerülő indokolt költségek viselésére. A módosítás célja hogy a sértett a közvetítői eljárásban ne kerüljön a költségek viselése szempontjából kedvezőtlenebb helyzetbe, mint a büntetőeljárás során, így a közvetítői eljárás költségviselési szabályai ne képezhessék akadályát a sértetti részvételnek.

A Bktv. 18. §-ához

A Javaslat törvényi alapot teremt arra, hogy a közvetítői eljárásban felmerült, meg nem fizetett költségek megállapítására sor kerüljön.

251-311. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

312-317. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

A Bszi. 68., 90., 114. és 148. §-ához

Az új Be. következetesen pótmagánvádas eljárásként említi a külön eljárásba rendezett normaanyagot, illetve a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény fogalom használatával egyezően a Javaslat a büntetőeljáráson kívüli jogviszonyokban egységesen a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek köréhez köti a terhelti minőséget. Ezért a Javaslat az előbbieknek megfelelő fogalmi pontosítást hajt végre.

A Bszi. nem sarkalatos rendelkezéseinek szövegcserés módosításához

Az új Be. megszüntette a kiemelt jelentőségű ügyek külön eljárását, amit a Javaslat a vonatkozó rendelkezés törlésével vezet át. Az általános eljárási szabályok szerint intézendő gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények új ügycsoportját érintően az új Be. speciális szabályt állapít meg a bíróság összetételére vonatkozóan, amely szerint az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsának egyik tagja a törvényszék gazdasági ügyszakának, ennek hiányában a törvényszék polgári ügyszakának bírája. Tekintettel arra, hogy az ilyen ügyekben eljáró tanács a törvényszék különböző kollégiumához tartozó bírókból áll össze, az ítélkező tevékenység zökkenőmentes megszervezése csak a törvényszéken előre meghatározott ügyelosztási rend alapján lehetséges.

A Bszi. sarkalatos rendelkezéseinek szövegcserés módosításához

A Javaslat az új Be. terminológiájának megfelelően pontosítja a Bszi. fogalmait, és a Bszi. technikai jellegű korrekcióját hajtja végre.

318-327. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

A Bjt. 4. §-ához

Az új Be. következetesen pótmagánvádas eljárásként említi a külön eljárásba rendezett normaanyagot, illetve a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény fogalom használatával egyezően a Javaslat a büntetőeljáráson kívüli jogviszonyokban egységesen a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek köréhez köti a terhelti minőséget. Ezért a Javaslat az előbbieknek megfelelő fogalmi pontosítást hajt végre.

A Bjt. 35. és 77. §-ához

Az új Be. megszüntette a kiemelt jelentőségű ügyek külön eljárását, az új Pp. pedig már nem rendelkezik a kiemelt jelentőségű perekről. Az új Pp. hatályba lépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/17165. törvényjavaslat nem érint sarkalatos rendelkezéseket, ezért a sarkalatos rendelkezéseket megnyitó Javaslatban kerül sor a kiemelt ügyekre és perekre vonatkozó egyes rendelkezések törlésére.

A kiemelt jelentőségű büntető ügyek és a kiemelt jelentőségű polgári perek megszüntetése ellenére a bíró munkájának értékelésekor nem lehet eltekinteni annak vizsgálatától, hogy a bíró az új Be. hatályba lépése előtti időszakban, vagy a régi Pp. alkalmazásával folytatott perekben mulasztott-e ezen ügyekre meghatározott törvényi határidőt. A Javaslat a normatartalom megtartása érdekében a jogszabályi hivatkozást a hatályos Be.-re, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényre módosítja.

A Bjt. 104. §-ához

Az új Be. következetesen pótmagánvádas eljárásként említi a külön eljárásba rendezett normaanyagot, illetve a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény fogalom használatával egyezően a Javaslat a büntetőeljáráson kívüli jogviszonyokban egységesen a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek köréhez köti a terhelti minőséget. Ezért a Javaslat az előbbieknek megfelelő fogalmi pontosítást hajt végre.

A Bjt. 110. §-ához

A Javaslat a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szabályozásának megfelelően rendelkezik a bíróval szemben indítható fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív határidőről arra az esetre, amikor a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntető vagy szabálysértési eljárás is indult.

A Bjt. 117. §-ához

Az új Be. a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéseket érintően bizonyos körben rendszerszintű átalakítást végzett, más körben dogmatikai pontosítást hajtott végre. A Javaslat ennek megfelelően vezeti át az "előzetes letartóztatás" helyébe lépő "letartóztatás" elnevezést, illetve a bűnügyi felügyelet új intézményének megfelelő norma tartalommal írja le a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tartalmát.

A Bjt. 213. §-ához

Az új Be. a szakszerűség biztosítása, a sajátos nevelési és gyermekvédelmi szempontok érvényesülése érdekében a fiatalkorúak ügyében eljáró bíróság összetételére speciális szabályokat állapít meg. Az ülnökök személyi összetételét érintő változás, hogy a pedagógusokon kívül a bírói tanácsban kizárólag pszichológusok és a gyermekvédelmi ellátórendszerben meghatározott, felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy korábban ilyen munkakörben dolgozó személy vehet részt. Annak érdekében, hogy a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az új személyi körből érkező nem pedagógus ülnökökkel szemben támasztott speciális feltételek már a jelölésnél érvényesüljenek, a Javaslat az ülnök jelölés jogát az egyesületekhez, az érintett érdek-képviseleti szervezetekhez és a jelölteket foglalkoztató vagy korábban foglalkoztató szervezetekhez telepíti. Az esetleges negatív hatásköri összeütközés elkerülése érdekében a Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a bíróság katonai tanácsában eljáró és a Be. 680. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő katonai ülnököt a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai jelölik. A katonai ülnök megválasztására - a velük szemben támasztott további speciális feltételektől függetlenül - a rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlés jogosult.

A Bjt. 214. §-ához

Az ülnöknek jelölt személy a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban eljáró ülnök nyilatkozatának a jelölt személyi adatain túl tartalmaznia kell a megválasztásához szükséges adatokat és tényeket. A fiatalkorúak ügyeiben eljáró ülnökökkel szemben támasztott további feltételek teljesülését a megválasztásra jogosult képviselő-testület részére igazolni kell. Ez a pedagógus ülnök jelöltek esetében a nevelési-oktatási intézmények tantestületeinek jelöltállítási jogával, míg a nem pedagógus jelöltek esetében - akik nem feltétlenül érkeznek szervezeti keretek közül - a jelölt személyes igazolási kötelezettségének előírásával biztosítható.

Az új Be. a katonai büntetőeljárásban egy új kisegítő szabállyal lehetővé teszi, hogy az állománygyűlésen megválasztott tábornoki rendfokozatú katonai ülnök bármely ügyben eljárjon, függetlenül attól, hogy a bűncselekmény elkövetésekor hol volt a szolgálat helye. A Javaslat az új Be. szabályozásának megfelelően teremti meg annak lehetőségét, hogy a tábornoki rendfokozatú katonai ülnök - a jelölés elfogadásától függően - több bíróság illetékességi területére is megválasztható legyen.

A Bjt. sarkalatos rendelkezéseinek szövegcserés módosításához

Az a) ponthoz: az új Be. megszünteti az Országos Bírósági Hivatal elnökének azon jogosultságát, hogy az elsőfokú bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyekben ítélkező bírákat kijelölje, ezért a Javaslat az ezzel ellentétes tartalmú rendelkezést törli.

A b) ponthoz: az új Pp. miatt szükséges technikai jellegű korrekciót hajtja végre.

A c)-d) ponthoz: az új Be. következetesen pótmagánvádas eljárásként említi a külön eljárásba rendezett normaanyagot, ezért a Javaslat ennek megfelelő fogalmi pontosítást hajt végre.

Az e) ponthoz: a Bjt. technikai jellegű korrekcióját hajtja végre.

328-336. §

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

Az új Be. alapjaiban változtatja meg a nyomozás szabályait, ennek megfelelően az ügyészség és a nyomozó hatóság közötti kapcsolatot, és így az ügyészség nyomozás során ellátandó feladatait is. Az új Be. rendszerében a nyomozás két jól elhatárolható szakaszra, a felderítésre és a vizsgálatra oszlik és megszűnik az eddig elkülönült vádemelési szakasz, ami a vizsgálat részévé válik. A felderítés során a nyomozó hatóság teljes önállósággal jár el, az ügyészség csak törvényességi felügyeletet gyakorol. A gyanúsított kihallgatását követően, azaz a vizsgálat során, az ügyészség már irányító szerepet tölt be, és nem felügyeli, hanem érdemben határozza meg az eljárás folytatását, irányát.

A Javaslat az új Be. szabályainak megfelelően az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvényben (a továbbiakban: Ütv.) pontosítja az ügyészség büntetőeljárási feladatait. Ennek megfelelően nem általánosságban beszél a nyomozás során elvégzendő feladatokról, hanem külön-külön meghatározza a felderítés és a vizsgálat során az ügyészség jogait és kötelezettségeit.

Emellett a Javaslat további technikai pontosításokat is végez az Ütv.-ben, egyrészt az ügyész kifejezést ügyészégre cseréli, ahol az ügyészség büntetőeljárással kapcsolatos tevékenységéről, szerepéről van szó, tekintettel arra, hogy az új Be. is ezt a terminológiát használja.

Másrészt a Javaslat kifejezetten említést tesz az új Be. által bevezetett új jogintézményről, az előkészítő eljárásról is az Ütv.-ben, tekintettel arra, hogy az ügyészség is lefolytathatja az előkészítő eljárást.

Harmadrészt a Javaslat pontosítja az Ütv.-ben a személyes és különleges adat kifejezéseket azzal, hogy ahol ezeket említi az Ütv., ott kifejezetten utal a bűnügyi személyes adatra, mivel a 2018 májusától alkalmazandóvá váló uniós adatvédelmi előírások alapján a bűnügyi személyes adat a különleges adatok kategóriájától elkülönülő, külön nevesített adatkategória lesz.

Negyedrészt a Javaslat az Ütv. 36. § (3) bekezdés a) pontjában pontosítja az ott meghatározott nyilvántartások elnevezését az utóbbi évek jogszabályi változásainak megfelelően.

337-366. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

367-382. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosítását érintően a Javaslat túlnyomórészt az új Be. terminológiájához illeszkedve technikai jellegű korrekciót tartalmaz, egy kérdésben azonban az új eljárásjogi intézmények az anyagi jog tartalmi módosítását is szükségessé teszik. Ez a tárgykör a jelenlegi tárgyalásról lemondás esetén alkalmazandó, az általánostól eltérő kedvezőbb büntetéskiszabási szabályok módosítása.

A Btk. 28. § (2) és (4) bekezdéséhez

Az új Be. a CII. Fejezetben külön eljárásként szabályozza a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folyó eljárást, amelyben a jövőben is előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy a vádlott külföldön ismert helyen tartózkodik, de az eljárás a távollétében valamely objektív okra visszavezethetően mégsem folytatható le. Ilyen esetben a bíróságnak fel kell felfüggesztenie az eljárást, azonban a felfüggesztés tartama alatt az elévülés nem következhet be, ami egyes esetekben azzal a következménnyel járhat, hogy bizonytalan ideig megakadályozza az ügyek érdemi befejezését. A Javaslat az eljárás befejezését lehetetlenné tevő helyzetek kezelése érdekében bővíti az elévülés eseteit.

A Btk. 31. §-ához

A Javaslat az új Be. XII. fejezetében büntetőeljárási cselekvőképesség elnevezés alatt újraszabályozott eljárási jogosítványokhoz mérten rendezi a magánindítvány előterjesztésére jogosult személyek körét. Ennek lényege, hogy minden esetben a törvényes képviselő jár el, ha a képviselt személynek egyáltalán, vagy az eljárás tárgyára nézve nincs büntetőeljárási cselekvőképessége. A Javaslat ezen általános szabály mellett megtartja azt a kivételt, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett a jövőben is önállóan jogosult dönteni arról, hogy kívánja-e elkövető megbüntetését. A korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy esetén azonban nem indokolt eltérni az általános szabályoktól, így a perbeli cselekvőképességéhez mérten önállóan járhat el vagy helyette a törvényes képviselője terjesztheti elő a magánindítványt.

A Btk. 83., 89-91. §-ához

A tárgyalásról lemondás hatályos Be. szerinti külön eljárását az új Be. a nyomozás és a bírói szak szerint két részre bontja, tartalmilag jelentősen átalakítja és beilleszti a terhelti együttműködés átfogó rendszerébe. A nyomozás során az általános eljárás keretén belül bármilyen ügyben formális egyezség megkötésére sor kerülhet, ami valamennyi esetben azt eredményezi, hogy a megállapodásban szereplő büntetések illetve intézkedések mértéke vagy tartama a bíróságot is kötni fogja. A formális egyezségnek a továbbiakban nem előfeltétele a rendelkezésre álló beismerő vallomás, hiszen a terhelti beismerés az egyezségkötésre tekintettel, annak részeként is teljesíthető. Az egyezségkötés általánossá válását olyan új anyagi jogi rendelkezések segíthetik elő, amelyek a sokféle ügyre figyelemmel rugalmas és tág büntetéskiszabási kereteket jelölnek ki. Az egyezségkötés során a terhelt számára elsősorban az előre meghatározható kötött mértékű büntetés jelent garanciát, nem pedig az, hogy a büntetés egyébként milyen törvényes keretek között lenne kiszabható. A Javaslat fokozatosságra épülő anyagi jogi kedvezményekkel tesz különbséget az egyszerű beismerés és a beismerésen felül megvalósuló terhelti együttműködés esetei között. Ezen okból a Javaslat az egyezségkötés általánosnak tekinthető esetében - a hatályos szabályozással egyezően - az enyhítő szakasz alapulvételével kiszabható büntetést irányoz elő, a beismerésen túli együttműködést pedig erre épülő további kedvezménnyel ösztönzi. Utóbbi esetben, ha a terhelt jelentős mértékben együttműködött valamely büntetőügy eredményes bizonyításában, úgy a Javaslat a további kedvezményt nem a kiszabható büntetés felső tételhatárának korlátozásával, hanem az újabb, a kétszeres enyhítés lehetőségével kitáguló tételkeretek közötti büntetés kiszabásával teszi lehetővé. A hatályos rendszer együttműködő terhelt esetén érvényesülő megoldása, a felső tételhatár korlátozása is okolható azért, hogy a tárgyalásról lemondás alkalmazására elenyésző esetben került sor. Minden olyan esetben ugyanis, ha a korlátozott tételkeretnél súlyosabb büntetés kiszabása tűnt indokoltnak, az egyezség megkötését az ügyészség nem támogathatta. Az új rendszer anélkül segíti elő az egyezségkötések széles körű alkalmazását, hogy az összességében az anyagi jogi szabályok enyhítésével járna, hiszen az együttműködő terhelt részére újonnan biztosítandó kétszeres leszállás lehetősége az eddigi felső tételhatár-korlátozás megszüntetésével párosul.

A Javaslat a Btk. 83. § (2) bekezdésben a bűnszervezetben történő elkövetés esetére megállapított felső tételhatárt megszünteti, és ennek megfelelően eltörli a felső tételhatár korlátozását kimondó rendelkezéseket azokban az esetekben is, ahol a felső tételhatár általános részi tételkeret emelő rendelkezés alapján emelkedne, visszaesés okán vagy a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése miatt. A Javaslat a büntetés kiszabásánál irányadó tételkeretek tágításával megfelelő mozgásteret biztosít a formális egyezség tartalmának megállapítására, ezzel is ösztönözve az új eljárásjogi jogintézmény széleskörű használatát.

A Btk. 92. §-ához

Tartalmi változást nem eredményez, de kiemelendő a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések beszámításának szabályozása. Az új Be.-ben átalakul a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések szabályozása, és egységes bűnügyi felügyelet lép a jelenlegi házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom és jelentkezési kötelezettség helyébe annak érdekében, hogy a kényszerintézkedés tényleges tartalma a terhelt személyéhez igazított magatartási szabályokkal minél rugalmasabban legyen megállapítható, ezáltal a kényszerintézkedés célja súlyosabb kényszerintézkedés igénybevétele nélkül is teljesülhet. E rugalmas rendszerben némileg változnak a korábbi házi őrizet lehetséges keretei és feltételei, ezért a Btk. módosítása a változatlan normatartalom fenntartása érdekében formai újraszabályozást igényel. A Javaslat megőrzi a Btk.-ban a terheltet védő garanciákat és megtartja azon rendezőelvet, hogy be kell számítani minden olyan kényszerintézkedéssel töltött napot, amely során a terhelt a számára kijelölt lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy az ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el.

A Javaslat az új Be. által kialakított bűnügyi felügyelet rendszerének megfelelő formában, a bűnügyi felügyelet módjának pontos körlírásával határozza meg azt az esetet, amelynél a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tartama a kiszabott büntetésbe beszámít. A Javaslat a beszámítani rendelt bűnügyi felügyelet tekintetében nem változtat a házi őrizet jelenleg irányadó beszámítási arányain.

A Btk. 124/A. §-ához

Az új Be. alapján lehetőség nyílik arra, hogy a fiatalkorúak külön eljárásában is sor kerüljön a Be. LXV. Fejezete szerinti formális egyezség megkötésére. A felnőtt korúak egyezségkötéshez fűzött általános büntetéskiszabási kedvezmény azonban a fiatalkorúak esetében nem eredményezne tényleges előnyt, hiszen a fiatalkorúak tekintetében bármely bűncselekmény elkövetése esetén kiszabható a szabadságvesztés egy hónapos speciális minimuma. A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a formális egyezségkötés esetére felkínálható anyagi jogi kedvezményként, ezért a kiszabható büntetés felső határának korlátozása jöhet szóba. A büntetések és intézkedések fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályai a felnőtt korúakhoz képest rugalmasabb és lényegesen enyhébb szankcionálásra adnak lehetőséget, amelyek alap esetben is alkalmasak arra, hogy a fiatalkorúakat az egyezség megkötésére ösztönözzék. Az előbbiekre tekintettel célszerűtlen és indokolatlan lenne a puszta beismerésért további anyagi jogi kedvezményt adni, az csupán azon együttműködő fiatalkorú esetében indokolt, aki az egyezség keretében valamely büntetőügy bizonyításához jelentős mértékben hozzájárult. A Javaslat ehhez mérten egyezség esetére a felső tétel határ korlátozásával nyújt kedvezményt a formális egyezség folytán együttműködő fiatalkorúak számára, amely szabályok alapján a Btk. 109. §-ában meghatározott büntetések maximális tartamának további csökkentésére kerül sor. A Javaslat egyidejűleg rendelkezik azokról az esetekről is, ahol a felső tételhatár általános részi tételkeret emelő rendelkezés alapján emelkedne, a bűnhalmazat és visszaesés okán, vagy a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése miatt.

A Btk. 125. §-ához

A Javaslat az általános eljárásban foglaltaknak megfelelő módosítást hajt végre a fiatalkorúak előzetes fogva tartásának és bűnügyi felügyeletének beszámítása terén.

A Btk. 180. §-ához

A kábítószer birtoklásával kapcsolatban a Btk.-ban szereplő büntethetőséget megszüntető ok, az új Be.-ben a vádemelés elhalasztását felváltó feltételes ügyészi felfüggesztés, valamint a bírósági eljárásban a tárgyalás előkészítése során az eljárás felfüggesztése útján nyújt lehetőséget az elterelésre. Az új Be. a megjelölt jogintézmények révén minden olyan esetben lehetővé teszi az eljárás felfüggesztését, amikor a Btk. Különös Része az adott bűncselekménnyel összefüggésben a terhelt eljárás megindulását követő magatartását büntethetőséget megszüntető okként szabályozza és a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás várható. Ez utóbbi körülmény magában foglalja azt, hogy a terheltnek szándékában áll az elvárt magatartást teljesíteni, és azt is, hogy erre megvan az objektív lehetősége. A fentiek alapján a vádemelés elhalasztásának megszűnése miatt szükséges módosításon túl a Javaslat kifejezi, hogy a felfüggesztés előfeltételeinek külön nevesítésére nincs szükség, mert a felfüggesztés ténye önmagában feltételezi a feltételek teljesülését.

A Btk. 283. §-ához

A Javaslat a bűnügyi felügyelet új intézményének megfelelő norma tartalommal, de változatlan büntetőjogi védelemmel szabályozza a fogolyszökés második alapesetét.

A Btk. 307. §-ához

Az új Be. egyik súlyponti újítása, hogy a büntetőeljárásba integrálja a bűnüldözési célú titkos információgyűjtést. Ezáltal egységes követelmények és garanciák mentén, leplezett eszközök néven szabályozza valamennyi bűnüldözési célú titkos információgyűjtést és titkos adatszerzést. Az új Be. által bevezetett "leplezett eszközök" fogalommal összhangban változik a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés tényállása.

A Btk. 422. §-ához

Az új Be. leplezett eszközök név alatt egységesen szabályozza valamennyi bűnüldözési célú titkos információgyűjtést és titkos adatszerzést. A tiltott adatszerzés tényállásának elkövetési magatartásai az állami monopólium alá tartozó leplezett eszközök jogosulatlan alkalmazását szankcionálják. A Javaslat az új Be. egyes leplezett eszközökre vonatkozó szabályozását követve vezeti át az elkövetési magatartásokat érintő módosításokat.

A Btk. 461. §-ához

A Btk. 461. § (1) bekezdése szerinti felsorolás a leggyakrabban előforduló anyagok esetében rögzíti a csekély mennyiségre irányadó határértéket. Ezt a lefoglalási adatok alapján szükséges kiegészíteni a következő, a közelmúltban kábítószerré minősített új pszichoaktív anyagok csekély mennyiségének felső határára vonatkozóan: Pentedron, AB-CHMINACA, α-PVP, MDMB-CHMICA, AM-2201, AB-PINACA, AB-FUBINACA, ADB- FUBINACA, GBL. Az új szerek esetében a mennyiségi határ a hazai és nemzetközi szakirodalom, továbbá a szakértői jelzések és a gyakorlati tapasztatok alapján, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság által javasolt mennyiségben kerül meghatározásra.

A Btk. szövegcserés módosításához

A Javaslat

1-11. pontja az új Be. terminológiájának megfelelően pontosítja a Btk. egyes fogalmait, 12. pontja a Btk. 97. § (2) bekezdés technikai jellegű korrekcióját hajtja végre,

13-14. pontja az új Be. terminológiájának megfelelően pontosítja a Btk. egyes fogalmait, 15-16. pontja a Btk. technikai jellegű korrekcióját hajtja végre,

17-21. pontja az új Be. terminológiájának megfelelően pontosítja a Btk. egyes fogalmait, 22. pontja a Btk. technikai jellegű korrekcióját hajtja végre,

23-24. pontja az új Be. terminológiájának megfelelően pontosítja a Btk. egyes fogalmait.

A Btk. hatályon kívül helyező rendelkezéséhez

Az a) ponthoz: A Javaslat az új Be. mentességi jog fogalmához igazodó technikai jellegű korrekcióját hajtja végre.

A b) ponthoz: Az új Be. által kialakított terhelti együttműködés rendszerében az általános eljárás során megköthető formális egyezség keretein belül a terhelt bármely ügyben vállalhatja, hogy az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködik. A Javaslat alapján a Be. XCIX. fejezete szerinti formális egyezség jóváhagyására irányuló külön eljárásban megszűnik a bűncselekményt bűnszervezetben elkövető terhelt kiemelt státusza, amely törekvés a megjelölt rendelkezés hatályon kívül helyezésével jeleníthető meg.

A c) ponthoz: A Javaslat a Btk. 83. § (2) bekezdésben a bűnszervezetben történő elkövetés esetére megállapított felső tételhatárt megszünteti, és ennek megfelelően eltörli a felső tételhatár korlátozását kimondó rendelkezéseket azokban az esetekben is, ahol a felső tételhatár általános részi tételkeret emelő rendelkezés alapján emelkedne a halmazati büntetésre vonatkozó rendelkezések miatt.

383-386. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

387-406. §

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

Az új büntetőeljárási kódex megújult szabályaira a nemzetközi bűnügyi jogsegély mellett az uniós jogsegélyek kapcsán is tekintettel kell lenni. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) módosítása ezért az Nbjt.-hez hasonló elvek mentén történt. Technikai jellegű változtatást jelent az új Be. fogalomrendszerének átalakításával, a terminológiai változásokkal összefüggő módosítások átvezetése a törvény szövegén. Ennek kapcsán kiemelendő az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet kifejezés bevezetése a törvénybe az ideiglenes átadási házi őrizet és az ideiglenes átadási lakhelyelhagyási tilalom fogalmak helyett. Jelentősebb változtatást jelent a szövegben a telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásra, illetve meghallgatásra vonatkozó új, módosított szabályok bevezetése. Tekintettel arra, hogy az új büntetőeljárási kódex a videokonferencia mellett már a telefonkonferencia (együttesen telekommunikációs eszköz) útján történő kihallgatást, illetve meghallgatást is lehetővé teszi, a megfelelő szabályok EUtv.-be történő bevezetése elkerülhetetlenné vált az ilyen tartalmú jogsegély iránti megkeresések hatékony és gördülékeny teljesítésének biztosítása érdekében. Figyelemmel továbbá e két jogintézmény Be.-ben történő egységes szabályozására, az audiovizuális eszköz, valamint a telefonkonferencia útján történő kihallgatásra és meghallgatásra vonatkozó szabályokat az EUtv.-ben is egységesen, egy fejezetben, telekommunikációs eszköz megjelöléssel szükséges szabályozni, elhagyva a telefonkonferenciára vonatkozó külön rendelkezéseket. Kiemelést érdemel továbbá a fizetési műveletek megfigyelése céljából kibocsátott jogsegély kérelmek teljesítésére vonatkozó új rendelkezések rögzítése a szövegben [65/A. § (9) bekezdés és 69/E. § (8) bekezdés]. Ennek bevezetését is a Be.-ben megjelenő új lehetőség (a fizetési műveletek valós idejű megfigyelésének szabályozása) tette indokolttá, amelynek bevezetése egyébként Magyarország európai uniós kötelezettsége is.

407-413. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

414-420. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítása

1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: Btká.) tartalmazza azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyek Btk. hatálybalépéséhez kapcsolódnak. Ennek megfelelően a Btká. rendelkezik jelenleg arról, hogy a hatályos Be. alkalmazása során mely esetekben kell a Btk. hatálybalépését követően is a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) egyes jogintézményeit is alkalmazni, illetve az 1978. évi IV. törvény szerinti bűncselekményeket is figyelembe venni.

Ennek az az oka, hogy a hatályos Be. a Btk. hatálybalépését követően csupán a Btk.-ra vonatkozóan tartalmaz utalásokat, azonban a büntető anyagi jogi időbeli hatályának szabályai szerint az 1978. évi IV. törvény is alkalmazandó, ha az elkövetés időpontjában még az 1978. évi IV. törvény volt hatályban és a Btk. sem tartalmaz kedvezőbb szabályokat. Erre tekintettel a Btká. pontról pontra meghatározza, hogy ahol a hatályos Be. a Btk. valamely rendelkezésére, vagy Btk. szerinti bűncselekményre utal, ott az 1978. évi IV. törvény mely rendelkezését és az ott meghatározott bűncselekményt is kell alkalmazni.

Az új Be. hatálybalépésével szükséges alapjaiban felülvizsgálni a Btká. szabályait. Ennek indoka egyrészt az, hogy az új Be., hasonlóan a hatályos Be.-hez, csupán a Btk.-ra vonatkozóan tartalmaz utalásokat, ugyanakkor továbbra sem kizárt - az elkövetés időpontjára tekintettel - az 1978. évi IV. törvény alkalmazása. Másrészt az új Be. átmeneti rendelkezései alapján több esetben az is előfordul, hogy 2018. július 1-jét követően is alkalmazni kell a hatályos Be.-t (pl. hatáskör, illetékesség). Harmadrészt mindezekre tekintettel az sem kizárt, hogy 2018. július 1-jét követően az elkövetés időpontjára tekintettel az 1978. évi IV. törvényt, és az új Be. átmeneti rendelkezéseire tekintettel a hatályos Be.-t kell alkalmazni (pl. ha az ügy az új Be. hatálybalépése előtt a bírósághoz érkezett, az eljárást a hatályos Be. szerint hatáskörrel rendelkező bíróság folytatja le.)

Mindezek alapján szükséges rendezni az 1978. évi IV. törvény és a Btk. alkalmazását a hatályos és az új Be. viszonyában. Ahol az új Be. az átmeneti rendelkezések között "korábbi jogszabályt" említ, azon nem csak a hatályos Be.-t, hanem a Btká.-nak a 2018. július 1-je előtti szabályait is érteni kell. Emiatt nem szükséges megduplázni a Btká.-ban a szabályokat, 2018. július 1-jétől elég csak az új Be. és a 1978. évi IV. törvény viszonylatában szabályozni. A Javaslat ennek megfelelően a 2018. július 1-jétől úgy módosítja a Btká.-t, hogy pontról pontra meghatározza, hogy ahol az új Be. a Btk. valamely rendelkezésére, vagy Btk. szerinti bűncselekményre utal, ott az 1978. évi IV. törvény mely rendelkezését és az ott meghatározott bűncselekményt is kell alkalmazni.

Összefoglalóan a négy jogszabály egymáshoz való viszonya az anyagi és eljárási időbeli hatály szempontjából a következő:

- ha az alkalmazandó anyagi jogi szabály az 1978. évi IV. törvény, az eljárásjogi szabály pedig a hatályos Be., akkor a Btká. 2018. július 1-jéig hatályos szabályait,

- ha az alkalmazandó anyagi jogi szabály az 1978. évi IV. törvény, az eljárásjogi szabály pedig új Be., akkor a Btká. 2018. július 1-je után hatályos szabályait,

- ha az alkalmazandó anyagi jogi szabály a Btk., az eljárásjogi szabály pedig hatályos Be., akkor hatályos Be. szabályait,

- ha az alkalmazandó anyagi jogi szabály a Btk., az eljárásjogi szabály pedig az új Be., akkor az új Be. szabályait

kell alkalmazni.

2. A Javaslat a korábban kifejtetteknek megfelelően pontról pontra végigveszi, ahol a Be. a Btk.-ra utal, és amennyiben az utalás merev hivatkozást (vagyis konkrét jogszabályhelyre történő hivatkozást) tartalmaz, vagy ha olyan bűncselekményre utal, amelynek eltér a megnevezése az 1978. évi IV. törvényben és a Btk.-ban, ott átmeneti rendelkezésben mondja ki, hogy a Be. mely rendelkezése alkalmazásban az 1978. évi IV. törvény szerinti mely rendelkezések, illetve bűncselekmények is értendők.

A Javaslat szerinti Btká.-szabályozás lényege tehát, hogy csak azokban az esetekben van átmeneti szabály, ahol kifejezetten eltér a 1978. évi IV. törvény és a Btk., amennyiben egy büntetőjogi jogintézmény (pl. üzletszerűség), vagy egy bűncselekmény megnevezése (pl. piramisjáték szervezése) azonos a két büntetőtörvényben, ott nem tartalmaz átmeneti rendelkezést. Ennek megfelelően például a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények, a törvényszéki hatáskör, a székhelyi járásbíróság illetékessége, az ügyészségi nyomozás, vagy a NAV nyomozás körében nem ismétli meg a Btká. azokat a bűncselekményeket, amelyeknek a neve nem változott meg Btk.-ban és nincs kifejezett merev hivatkozás sem. Ettől függetlenül ezek a bűncselekmények is értelemszerűen beleértendők a felsorolásba, vagyis például az emberrablás, amit az 1978. évi IV. törvény és a Btk. is ugyanígy nevez, törvényszéki hatáskörbe tartozik akár a 1978. évi IV. törvényt, akár a Btk.-t alkalmazza a bíróság, mivel a Be. 20. § (1) bekezdés 6. pontja csupán emberrablást említ, merev hivatkozás nélkül.

3. A Be. számos helyen használja a "Btk." vagy a "Btk. Különös Része" kifejezéseket és mivel a Be. a Btk. alatt a 2012. évi C. törvényt érti, ezért a Javaslat rendelkezik arról, hogy ahol a Be. a Btk.-ra vagy a Btk. Különös Részére hivatkozik, ott az 1978. évi IV. törvényt, illetve az az 1978. évi IV. törvény Különös Részét is érteni kell.

421-423. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

424-431. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

A Körtv. 4. § (7) bekezdés f) pontjához

A Javaslat lehetővé teszi, hogy az elkobzás, valamint a vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása érdekében elrendelt körözés ne évüljön el, ennek érdekében úgy rendelkezik, hogy a körözött dolgok nyilvántartásában a körözés elrendelésétől számított 90 évig lehet kezelni az olyan dologra vonatkozó adatot, amely elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el.

A Körtv. 5. § (2) bekezdéséhez

A Javaslat az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartását a körözött személyek és dolgok nyilvántartásával egyező módon kiegészíti a körözés elrendelésére vonatkozó adatokkal.

A Körtv. 10. § (1) bekezdés k) pontjához

A Körtv. 10. § (1) bekezdése tartalmazza azt, hogy a nyilvántartásból mely szervek milyen célból jogosultak adatokat átvenni. A büntetőeljárás során eljáró szervek esetében a nyilvántartáshoz való hozzáférés nem csupán a körözés elrendelése céljából, hanem általában a büntetőeljárás lefolytatása céljából indokolt, erre tekintettel a Javaslat egy új ponttal egészíti ki a felsorolást, ahol egyértelműen rögzíti a Be.-vel összhangban, hogy a büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv is jogosult az adatok átvételére.

A Körtv. 14. § (4) bekezdés d) pontjához

A Be. 342. § (3) bekezdés 15. pontja alapján az előkészítő eljárást folytató szerv adatszolgáltatást kérhet a körözési nyilvántartási rendszerből, erre tekintettel indokolt kiegészíteni az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igénylők körét is az az előkészítő eljárást folytató szervvel.

A Körtv. 26-29. §-ához

Az Be. újrastrukturálta a körözés elrendelési okait, emellett a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvénnyel (a továbbiakban: TIGYtv.) módosultak az Rtv. titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai is, ami indokolttá teszi a Körtv. alapján különböző célokból elrendelt körözési eljárásban igénybe vehető intézkedések körének felülvizsgálatát.

432-450. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

451-516. §

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

A büntetőeljárásról szóló új törvény (a továbbiakban: új Be.) elfogadása nyilvánvalóan maga után vonja a büntetőeljárás területéhez szorosan kötődő büntetés-végrehajtási jogterület felülvizsgálatát és a Bv. tv. szükség szerinti módosítását. Ebből következően a Javaslat túlnyomórészt technikai jellegű, az új Be. terminológiájának átvezetését szolgáló és a két törvény harmonizációját megteremtő módosításokat tartalmaz. Mindemellett tartalmi újítást jelentenek azok a feladatkörök, amelyek - ugyancsak az új eljárási kódex szabályozására figyelemmel - a különleges eljárások köréből a büntetés-végrehajtási bírói (a továbbiakban: bv. bíró) hatáskörbe kerülnek.

A Bv. tv. 2., 8., 10., 13., 18. és 411. §-ához

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó és a hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő, pontosító, technikai jellegű módosítást hajt végre, továbbá a 8. § (1) bekezdésében hatályon kívül helyezés folytán kerül sor a szükségtelen jelző mellőzésére.

A Bv. tv. 3. §-ához

A Javaslat az új Be. terminológiáját követve felveszi az értelmező rendelkezések közé a kézbesítési cím fogalmát és definiálja, hogy mit ért tényleges tartózkodási hely fogalma alatt. A büntetés-végrehajtási jogviszonyok specialitására tekintettel ez utóbbi - a végrehajtás hatékonyságát is meghatározó szempontokra tekintettel - eltér a Be.-ben megállapított fogalomtól. Mindezen túl a Javaslat a szövegcserék között átvezeti az új Be. fogalomhasználatából eredő változtatásokat.

A Bv. tv. 4., 5., 6., 9., 10/A., 12., 26/A., 29., 30., 38., 41., 42., 43., 46/C., 51., 54., 56., 59., 61., 61/C., 62., 63., 64., 65., 66., 67., 68., 68/A., 70., 70/A,. 71., 73., 75., 75/A., 78., 80., 81., 83., 84., 85., 86., 88., 97., 112., 116., 117., 118., 121., 133., 154., 154/A., 166., 172., 177., 180/A., 187., 187/C., 205., 214., 273., 274., 275., 278., 280., 282., 283., 284., 286., 287., 289., 290., 293/A., 296., 299., 301., 302., 303., 304., 307., 308., 309., 312., 313., 314., 315., 316., 328., 330., 339., 340., 343., 346., 352., 368., 369., 370., 380., 381., 385., 385/A. §-ához, XXIX. Fejezet címéhez, 387., 389., 391., 392., 393., 394/A., 395., 396., 397., 398., 402., 403., 404., 405., 406. §-ához, 407. §-t megelőző alcíméhez, 407. §-ához, 408. §-t megelőző alcíméhez, 408., 409. §-ához, 410. §-t megelőző alcíméhez, 410. §-ához, 411. §-t megelőző alcíméhez, 412., 415., 416., 417., 418., §-ához, 421. §-t megelőző alcíméhez, 421. §-ához, 422. §-t megelőző alcíméhez, 422. §-ához, XXX. Fejezet címéhez, 425., 426., 427., 429., 431., 433. és 434. §-ához

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai pontosítást hajt végre. Ennek eszköze egyrészt a megváltozott megnevezésű fogalmak és jogintézmények szövegcserével történő átvezetése, másrészt a szükségtelen szövegrész hatályon kívül helyezése. Ez utóbbit alkalmazza a Javaslat a hatályos törvényben előzetes letartóztatás néven megnevezett kényszerintézkedés esetében az "előzetes" vagy "előzetesen" jelző mellőzésével, a lakhelyelhagyási tilalomra utaló rendelkezés, vagy szükségtelen hivatkozás (71. § (1) bekezdés) elhagyásával, új Be terminológiájának megfeleltetésekor (133. § (2) bekezdés g) pontja, 385. § (3) bekezdés, 410. § (1) bekezdés c) pontja, 426. § (2) bekezdés b) pontja).

A Bv. tv. 11. §-ához

A Javaslat egyrészt az új Be. fogalomhasználatához igazodó és a hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő, pontosító, technikai jellegű módosítást hajt végre, összhangot teremt továbbá a védő kirendelésének az új büntetőeljárási törvény szerinti szabályaival. Ugyanakkor tartalmi változtatást is eszközöl, amikor meghatározza a védői meghatalmazás terjedelmét. A hatályos szabályozás a kényszerintézkedés hatálya alatt álló esetében mondja ki a büntetőeljárásban adott meghatalmazás vagy kirendelés hatályának kiterjedését a büntetés-végrehajtási ügyre, az ezen a körön kívüli meghatalmazás terjedelmére vonatkozóan azonban a szabályozás kiegészítése indokolt. Erre tekintettel a Javaslat a hiánypótlás célzatával egyértelművé teszi, hogy - eltérő megállapodás hiányában - a meghatalmazás hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezését követően kiterjed azon eljárásokra, amelyek a végrehajtás körében az alapügyben eljárt bíróság hatáskörébe tartoznak (pl. halasztás, részletfizetési kérelem), továbbá a büntetés-végrehajtási ügyre.

Módosítást hajt végre a Javaslat a kapcsolttartás indokolt határozattal történő kizárásának lehetőségei körében. A hatályos szabályok szerint, ha a képviselő a fogvatartás biztonságát, illetve a végrehajtás rendjét veszélyeztető magatartást tanúsít, a kapcsolattartásból kizárható, mely szabály a módosítással a védő esetében is alkalmazhatóvá válik. Mindez érdemi szinten azért nem tekinthető újításnak, mivel a hatályos büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján, ha a nyomozási bíró a védő kizárásáról rendelkezett, a Bv. tv.-ben a védőnek biztosított jogokat az érintett a büntetőeljárásban nem gyakorolhatja, melyről a bv. intézettől kap tájékoztatást. Az új Be. a védő kizárásának fenti eljárási rendjét már nem szabályozza, ugyanakkor a védő részéről is felmerülhet a képviselő kizárására okot adó magatartás, melyet a Javaslat a személyi kör kiterjesztésével old meg.

A Bv. tv. 17. §-ához

Az új Be. megreformálja és logikusabb rendszerbe helyezi a hatályos Be. megkeresésre, a büntető eljárás során eljáró szervekre irányadó jogszabályokban szabályozott adatgyűjtő tevékenységre vonatkozó szabályait, melyre tekintettel felülvizsgálatra szorulnak a Bv. tv. megkeresés cím alatti rendelkezései is. A harmonizáción túl, terminológiai pontosítások átvezetésére is sor kerül.

A Bv. tv. 19. §-ához

Az új Be. az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt felkutatásának, az eljárási cselekményen való jelenlét biztosításának szabályait új alapokra fekteti, ezért a hatályos büntetőeljárási törvény merev jogszabályi hivatkozása már nem tartható fenn, a módosítás az új szabályozással való harmonizációt, valamint az új Be. fogalomhasználatához igazodó pontosítást tartalmaz.

A Bv. tv. 22. §-ához

A módosítás garanciális érdeket szolgál azzal, hogy előírja minden olyan határozat kézbesítésének kötelezettségét a törvényes képviselő részére, amellyel szemben a törvényes képviselő jogorvoslati joggal élhet.

A Bv. tv. 23. §-ához

A Javaslat az új Be. szabályozási rendszerével teremti meg az összhangot.

A Bv. tv. 25. §-ához

Az új Be. az alkotmánybíróság által alkotmányos követelményként vezeti be az anyagi jogerővel rendelkező ügydöntő és a kizárólag alaki jogerő rendelkező nem ügydöntő határozatok megkülönböztetésével összefüggésben a jogerő és a véglegessé válás kategóriáit. Az új Be. a jogerő fogalma alatt kizárólag az anyagi jogerőt érti, mely az ügydöntő határozathoz kapcsolódhat. Az ügydöntő határozat mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, a büntetőjogi felelősségről, a büntetőjogi jogkövetkezményekről, illetve ezek hiányáról, ezzel szemben a nem ügydöntő végzések nem az ügy érdeméről rendelkeznek, véglegességük kifejezésére a véglegessé válás kategóriáját vezeti be az új büntetőeljárási törvény. A bv. bíró bírósági felülvizsgálat során, mint felülbíráló fórum jár el olyan ügyekben, melyek nem az ügy érdemére vonatkoznak, az ebben a körben hozott határozata, mint nem ügydöntő határozat a véglegessé válásra alkalmas döntés, a módosítás ennek kifejezését szolgálja.

A Bv. tv. 26. §-ához

Az új Be. a hatályos eljárási törvény szabályozásán túlmutató jelleggel rendelkezik az ügyiratok megismeréséről. A hatályos eljárási rend az ügyiratok megismerését alapvetően a másolat kiadásán alapuló módon rendezi, mely az új Be. rendszerében már csak az ügyiratok megismerésének egy módját jelenti, az egyéb módokat a törvény sorolja fel. Ugyancsak rendszerszintű változás, hogy a hatályos eljárási törvény korlátozott és eseti alapon megengedő megismerését a teljes megismerés és eseti alapon korlátozható megismerés váltja fel. Ezeknek a rendelkezéseknek a büntetés-végrehajtás terültére való speciális adaptációját teremti meg a Javaslat a végrehajtás során keletkezett irat megismerésének joga cím alatt rögzített rendelkezéseivel. Az elektronikus kapcsolattartás szabályaira tekintettel pedig indokolt meghatározni azt is, hogy az irat mikor áll rendelkezésre elektronikus formában.

A Bv. tv. 32.-34/A., 35., 48., 318. és 323. §-ához

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatát követve a terminológiai változások átvezetése mellett a bíróság és az ügyészség feladatkörét érintő rendelkezések közül, egyidejűleg az értesítő lap kiállítására vonatkozó szabályok felülvizsgálatát is elvégzi. Egységes metódus szerint rendezi azokat az esetköröket, amikor a bíróság olyan határozat kijavítását végzi el, melyre korábban értesítő lapot állított ki, vagy ha az új Be. szerinti egyszerűsített felülvizsgálat vagy a meghatározott különleges eljárás eredményeként a korábbihoz képest hozott más döntést és külön rendelkezik azokról a döntésekkel érintett helyzetekről, melyekre rendszeresített értesítő lap nem áll rendelkezésre. A Javaslat a szerkezeti átalakítás folytán szükségtelenné váló bekezdések (35. § (4) és (5) bekezdés) hatályon kívül helyezéséről is rendelkezik.

A büntetőeljárásban 2018. január 1. napjától általánossá válik az elektronikus kapcsolattartás. A Bv. tv. a büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a büntetőügyben eljáró bíróságnak és ügyésznek a végrehajtás érdekében megtett intézkedését érintően a Be. szabályait írja elő irányadóként. Garanciális követelmény, hogy szabadságától csak bírói rendelkezés alapján lehet bárkit megfosztani. Ezért a szabadságelvonással járó kényszerintézkedésre, büntetésre, illetve intézkedésre vonatkozó végrehajtandó okirat, valamint a bírói rendelvény esetén továbbra is eredeti bírói aláírást követel meg a törvény (pl. letartóztatásban lévő terhelt esetében, ha az ügydöntő határozat kihirdetésekor emelkedik jogerőre a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet, vagy ha a nyomozási bíró az őrizetben lévő terhelt letartóztatását rendeli el), mely értelemszerűen elektronikus formában is kiállítható. Ennek formái kellékeit és szabályait a Javaslat által beiktatott 34/A. § rögzíti. A Javaslat a törvény további részein szükség szerint utalással vezeti át a beiktatott rendelkezést.

A Bv. tv. 39., 46/F., 49. és 438. §-ához

A Javaslat a belső hivatkozás változására tekintettel vezet át módosítást.

A Bv. tv. 44. §-ához

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó és a hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő, pontosító, technikai jellegű módosításokat hajt végre, és a belső koherencia megteremtése érdekében terjeszti ki az eljárási szabályokat a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozatot érintően.

A Bv. tv. 44/A. §-ához

A bírósági mentesítésre vonatkozó rendelkezéseket a hatályos büntetőeljárási törvény a különleges eljárások között szabályozza. Az új Be. a különleges eljárások hatályos rendszerét azonban teljesen új alapokra helyezve, a jogerős döntés után az ügydöntő határozat rendelkezésének reparálására az egyszerűsített felülvizsgálat intézményét hozza létre, ettől elkülönülten pedig öt eljárási formát szabályoz különleges eljárásként. A bírósági mentesítés már ezek egyikében sem kapott helyet, hiszen valójában nem reparálási jellegű, másrészt kizárólag a büntetés-végrehajtás szakára tartozó döntés. Bár az eljárás szabályozása a fenti indok alapján a Bv. tv.-be kerül, hatásköri változást a szabályozás helyének megváltozása nem eredményez, az eljárás lefolytatása - az ügyiratok feltalálása és az ügy ismeretének praktikus szempontjaira figyelemmel - továbbra is az alapügyben eljárt bíróság hatáskörében marad, és az eljárás eddig ismert szabályai sem változnak érdemben.

A Bv. tv. 45-46. §-ához

Az új Be. az eljárási kegyelem szabályaiban a hatályos eljárási törvény szabályozásához képest egységesebb rendszert teremt és rendelkezéseit precízebben fogalmazza meg. Ugyan a büntetésvégrehajtás területére tartozó kegyelem formájának, vagyis a végrehajtási kegyelemnek a szabályai eddig is kellő részletességgel tartalmazták az eljárás rendjét, de az új büntetőeljárási kódex kegyelemre vonatkozó szabályaihoz igazodva a végrehajtási kegyelem szabályainak felülvizsgálata indokolttá vált a két szabályozás összhangjának megteremtése érdekében. Ennek keretében a módosítás egyik legfontosabb eleme a köztársasági elnök kegyelmi döntéséhez fűződő igazságügyi miniszteri ellenjegyzés szabályainak megjelenítése, továbbá a kegyelmi kérelem mellett a kegyelmi kezdeményezés szabályozása, oly módon, hogy a hivatalbóli eljárás joga - a jogerős döntést hozó bíróságon túl - a büntetés-végrehajtási bíróra is kiterjesztésre kerül.

Hiányt pótol a módosítás annak deklarálásával, hogy ha a mentesülés a bíróság határozata vagy a törvény alapján már beállt, kegyelmi kérelem nem nyújtható be, illetve hivatalból kegyelmi eljárás nem kezdeményezhető. Ugyancsak kizárt a kegyelmi eljárás kezdeményezése a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés végett. A kegyelmi eljáráshoz szükséges adatok, iratok beszerzése és az igazságügyi miniszterhez való felterjesztése továbbra is az elsőfokon eljárt bíróság feladata azzal, hogy felterjeszteni csak a kegyelmi döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat - vagyis nem az egész ügyiratot - és egyéb iratokat szükséges.

A Javaslat kiegészíti az eddigi rendelkezéseket az igazságügyi miniszter által a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megkezdésére adott halasztás vagy a végrehajtás félbeszakítása megszűnése és megszüntetése eseteinek a felsorolásával, valamint meghatározza azon érdekeltek körét, akiket az igazságügyi miniszter a szakorvosi vizsgálat elrendeléséről, a büntetés vagy intézkedés elhalasztásáról, félbeszakításáról, illetve ezek megszűnéséről vagy megszüntetéséről tájékoztat. Rendezi a Javaslat a kegyelemi eljárás befejezése és ennek ténye megállapítására vonatkozó szabályokat arra az esetre, ha a kegyelemi eljárás a terhelt halála miatt fejeződik be.

A joggyakorlat egységesítése érekében egészíti ki a Javaslat érdemben a szabályozást annak a helyzetnek a rendezésével, amikor a kegyelmi döntés olyan szankciót tartalmaz, amelyhez a Btk. vonatkozó rendelkezése alapján kötelezően pártfogó felügyelet kapcsolódik. A pártfogó felügyelet fennállásának megállapítását a Javaslat a kegyelmi döntésről tudomást szerző, elsőfokon eljárt bíróság feladatkörébe utalja.

A Bv. tv. 46/D. és 187/E. §-ához

A módosítás nyelvtani-technikai pontosítást tartalmaz.

A Bv. tv. 46/G. §-ához

A Javaslat az új Be. eljárási kegyelemre vonatkozó szabályait követve harmonizálja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kötelező kegyelmi eljárására vonatkozó rendelkezéseket, az ellenjegyzési jog gyakorlására, a kegyelmi döntésről szóló határozat, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatás kézbesítésére vonatkozó belső hivatkozásokat pontosító, technikai jellegű módosítások végrehajtásával.

A Bv. tv. 50. §-ához

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó és a hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő, pontosító technikai, továbbá nyelvtani jellegű módosításokon túl, érdemi változtatást is eszközöl. Az új Be. fogalomhasználatának átvezetésével összefüggésben kiemelést érdemel, hogy az új Be. létrehozza a bírósági határozatok új rendszerét, meghatározza a bírói döntések, határozati formák kategóriáit, tartalmukat megfelelően kifejező megnevezést használva (ítélet, ügydöntő végzés, nem ügydöntő végzés). Ezen túlmenően több évtizedes hiányt pótolva szabályozza az egyes határozati formákhoz kapcsolódó "jogerő" kérdését, mely az anyagi jogerővel bíró határozatokhoz kapcsolódik, míg az alaki jogerőre képes nem ügydöntő végzések esetén bevezeti a véglegessé válás fogalmát. Az ügydöntő határozathoz fűződő jogerő egyben a végrehajthatóságot is jelenti, melyek együtt testesítik meg a végleges, mindenkire kötelező döntést a vádról, a büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról.

A bv. bíró döntése, akárcsak a büntetőügyben eljáró perbíróé, tartalmi szempontból kétféle lehet. Abban az esetben, ha a döntés az alapügyben eljárt bíró ítéleti rendelkezését érinti, érdemi jelentőségű (pl. fokozatváltás, feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásának), ez esetben végzése ügydöntő, míg nem ügydöntő, ha felülbíráló fórumként jár le (bírósági felülvizsgálati eljárás) vagy a határozat valamely eljárási cselekményhez kötődik (halasztás engedélyezése, elővezetési költség megállapítása vagy rendbírság kiszabása). A módosítás tehát a Be. bírói döntésekben kialakított rendszerének való megfeleltetést valósítja meg azzal az előírással, hogy a bv. bíró végzését jogerőképes ügydöntő végzésnek minősíti a bv. bírói eljárásokban, míg azon kívüli esetekben a bv. bíró végzése - akár a peres bíróé, ha nem a büntetőjogi felelősségről vagy jogkövetkezményről határoz - nem ügydöntő és véglegessé válik.

Ez a terminológiai változás azonban szükségessé teszi annak egyértelmű kimondását is, hogy a jogerős ügydöntő végzések ellen nincs helye a Be. rendkívüli jogorvoslatának minősülő felülvizsgálatnak, hiszen annak törvényi feltételei többségükben a bv. bírói végzések esetében nem is értelmezhetők, másrészt ezen határozatok reparálására rendelkezésre áll az utólagos bv. bírói eljárás, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat.

A rendelkezés Javaslat általi kiegészítését az új Be. segítőként definiált büntetőeljárási résztvevő kategóriájának új tartalmi megközelítése alapozza meg. A Javaslat a Be.-ben segítők gyűjtőfogalom alatt szereplőket a büntetés-végrehajtás speciális jogviszonyára tekintettel határozza meg és biztosítja számukra a helyzetükből eredő jogosultságokat. A bv. bíró főszabály szerint a fogva lévő terhelt esetében a bv. intézetben tartja a meghallgatást és a tárgyalást. A segítő jelenléti jogát azonban a büntetés-végrehajtás rendjének biztosítása érdekére tekintettel indokolt korlátozni oly módon, hogy a bírósági meghallgatáson, illetve tárgyaláson abban az esetben lehet jelen e minőségében, ha a bv. bíró azt a bíróság épületében tartja. Deklarálja továbbá a Javaslat a segítő felvilágosítás-kérési és irat-megismerési jogosítványait mindazon esetben, amikor a törvény alapján jogorvoslati jog illeti meg, illetve az új Be. törvényes képviselői jogokat érintő koncepciója alapján azt, hogy a fiatalkorú és a kényszergyógykezelt törvényes képviselőjének észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, irat-megismerési, valamint jogorvoslati jogára a védő jogai az irányadók.

A bv. bíró eljárásában háttérjogszabályként funkcionáló Be. szabályaitól való eltérésként szabályozza a Javaslat egyes intézmények kizárását. Az új Be. eljárást gyorsító célzattal ugyanis minden büntetőügyben kötelezővé teszi az előkészítő ülés megtartását, valamint bevezeti a perkoncentráció intézményét, melyek alapvetően a büntetőjogi felelősség kérdésében való mihamarabbi döntést hivatottak szolgálni. A bv. bírói eljárás tárgya nem a büntetőjogi felelősség, a tárgyalás tartását egyes tényeket, körülményeket érintő bizonyítás felvétele indokolja, ezért a klasszikus büntetőeljárást szolgáló szabályok szükségtelenek, azok kizárását az egyértelműség érdekében jogszabályi szinten kell kimondani.

A Bv. tv. 65/A. §-ához

A Javaslat a Bv. tv. 293/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkezés érvényesülése érdekében új büntetés-végrehajtási bírói eljárást iktat be, amelyre a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése megállapítása eljárási szabályaihoz hasonló szabályokat fogalmaz meg. A végrehajtás specialitására figyelemmel különös illetékességi szabályok meghatározása is szükséges.

A Bv. tv. 69/A-C. §-ához

A kényszergyógykezelés felülvizsgálatára, a mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás eljárására vonatkozó rendelkezéseket a hatályos büntetőeljárási törvény a különleges eljárások között szabályozza. Ettől eltérő, a határozat végrehajtása címet viselő fejezetben tartalmaz előírást az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtására. Az új Be. a különleges eljárások hatályos rendszerét azonban teljesen új alapokra helyezve, a jogerős döntés után az ügydöntő határozat rendelkezésének reparálására az egyszerűsített felülvizsgálat intézményét hozta létre, ettől elkülönülten pedig öt eljárási formát szabályoz különleges eljárásként. A fenti három eljárás - mint ahogyan a bírósági mentesítés - ezek egyikében sem kapott helyet, hiszen jellegüket tekintve, nem reparálóak, másrészt a döntés kizárólag a büntetés-végrehajtás szakaszához tartozik.

Mindezek a körülmények indokolják a fent említett eljárások Bv. tv.-ben való átemelését, ezzel együtt azok felülvizsgálatát. Az eljárások jellegére tekintettel a Javaslat az eljárási szabályokban hatásköri változást indukál, mivel elbírálásuk a jövőben bv. bírói feladatkörbe kerül. A 69/A. §-ban szabályozott elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtása, valamint a 69/C. §-ban szabályozott, a mentesítés a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás alól tárgyában a döntés iratok alapján is meghozható, vagyis önálló aláírási joggal rendelkező titkár is eljárhat. A 69/B. §-ban szabályozott kényszergyógykezelés felülvizsgálata során azonban a garanciális szempontokra figyelemmel továbbra is indokolt az eljárás formájának tárgyalásként való megtartását. Ugyanakkor szükséges kijelölni a bv. bíró törvényszéki státuszára figyelemmel a kizárólagos illetékességgel eljáró bíróságokat, mely a módosítás alapján a Fővárosi és a Budapest Környéki Törvényszékeket jelenti, attól függően, hogy budapesti vagy nem budapesti székhelyű bíróság járt el elsőfokon. Az eljárási szabályok a hatásköri módosulásra és az új Be. fogalomhasználatára figyelemmel tartalmaznak változtatásokat a hatályos eljárási törvény rendelkezéseihez képest.

A Bv. tv. 72. §-ához

A módosítás a bv. bíró eljárására vonatkozó szabályokat érintő változásoknak megfelelően egyszerűsíti a rendelkezést, tekintettel arra is, hogy a Be. a bv. bírói eljárás általános háttérjogszabálya, ezért szükségtelenné váltak az eddig feltüntetett hivatkozások.

A Bv. tv. 76. §-ához

A Javaslat az új Be. kényszerintézkedések fajtáinak megnevezésére tekintettel, egyszerűsítő technikai pontosítást hajt végre.

A Bv. tv. 86., 214. és 420. §-ához

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai, továbbá nyelvtani pontosítást hajt végre.

A Bv. tv. 58., 104., 115. és 188. §-ához

A Javaslat az új Be. bírósági határozatok megnevezése, a kényszerintézkedés fajtái körében bevezetett fogalomhasználatának és a Btk. beszámításra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő technikai pontosítást hajt végre.

A Bv. tv. 113. §-ához

Az új Be. az eljárás ügyiratainak megismerése körében végzett rendszerszintű változtatására tekintettel a Javaslat a törvények közötti összhang és a terhelti jogosítvány biztosításának garanciális érvényesülése végett egészíti ki a fogva lévő elítélt kötelező és költségtérítés nélküli előállításának eseteit azzal, ha az előállításra az ügyiratok teljes terjedelemben való megismerése érdekében kerül sor.

Az új Be. ugyanis a hatályos Be. szabályozását meghaladva, már a gyanúsítotti kihallgatás után lehetővé teszi a terhelt és a védő számára az ügyiratok megismerését, mely lehetőséget a nyomozás során folyamatosan biztosítani kell. Az új Be. azt is rögzíti, hogy a vádemelés előtt legalább egy hónappal korlátozás nélkül lehetővé kell tenni a védelem jogának biztosítása végett az ügyiratok teljes terjedelemben történő megismerését, melyet fogva lévő terhelt esetén, törvényi szinten kell biztosítani.

A Javaslat az új Be.-nek az idézésre és értesítésre vonatkozó, valamint a közvetítői eljárásról szóló törvény megváltozott szabályaival való összhangteremtés jegyében szabályozza az elítélt előállításának eseteit a megismerés jogának biztosítása, illetve a közvetítői eljáráson való részvétel körében. Előírja, hogy az elítéltet a megismerési jogának biztosítása, valamint a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás aláírása érdekében, ezek helyéről és időpontjáról értesíteni kell, részvételi szándéka esetén a bv. intézet az előállítását foganatosítja.

Az előállítás költségeinek előlegezésére vonatkozó hatályos rendelkezéseket illetően egyrészt arra szükséges utalni, hogy jelen helyen a költéskedvezmény köre eltér a Be. költségkedvezmény fogalmától, hiszen ez az előállítás költségét foglalja magában, így azért is, hogy a büntető és a polgári ügyszak költségkedvezményei pontosan elhatárolhatók legyenek, szükséges a rendelkezés módosítás szerinti kiegészítése. Ezen túlmenően a Javaslat a Be. fogalomhasználatához igazodó, illetve nyelvtani pontosítást is végrehajt.

A Bv. tv. 114. és 192. §-ához

Az elítéltre vonatkozó egyéb végrehajtási szabályok az új Be. nóvumokat tartalmazó rendelkezései alapján kiegészítésre szorulnak. Ha a büntetőeljárás fogva lévő elítélttel szemben folyik, a védelem jogának teljes körű biztosítása megköveteli az ügyiratok megismerésére és a védekezésre való felkészülés biztosítására vonatkozó szabályok megteremtését. A Javaslat ezért előírja a nyomozóhatóság által a bv. intézetben eddig is foganatosítható eljárási cselekményeken túl, az ügyiratok teljes terjedelemben való megismerése lehetőségének biztosítását, tekintettel arra, hogy a hatályos Be. iratismertetésként ismert eljárási cselekménye az új Be. vádemelési szak elhagyásával járó rendszerében már nem értelmezhető, ezért nem is szabályozott. A védői jogok érvényesülését hivatott szolgálni az a szabály, mely a védő, valamint a törvényes képviselő bv intézetbe történő belépését teszi lehetővé és kötelezővé abban az esetben, ha a terhelt kihallgatásán részt kíván venni.

Az új Be. a letartóztatás végrehajtásával összefüggésben, a 299. § (2) bekezdésében szabályozza az eljárási cselekmény érdekében történő kiadás céljából a letartóztatás rendőrségi fogdán való végrehajtását, mely az ügyész rendelkezése alapján legfeljebb összesen hatvan nap tartamú lehet.

Miután büntetőeljárás folyhat bv. intézetben jogerős büntetést töltő elítélttel szemben is, az eljárási cselekmény foganatosítása indokolttá teheti az elítélt kiadását, mely az elhelyezés megváltozásával jár, és az elítélt a bv intézetből rendőrségi fogdára kerül. A két törvényi rendelkezés harmonizációját teremti meg a módosítás annak előírásával, hogy ha az elítélt kiadása a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség legfeljebb hatvan napra engedélyezheti és a büntetőeljárási törvény rendelkezésével összhangban nincs helye a döntéssel szemben jogorvoslatnak. A kiadás általános hatvan napos időtartamától indokolt az eltérés fiatalkorú elítélt esetében - a fiatalkorú különleges helyzetét meghatározó szempontokra figyelemmel -, hiszen hatvan nap a fiatalkorú kapcsolattartásában, tanulmányainak folytatásában már jelentős befolyással lehet. A fiatalkorú elítélt esetében ezért a kiadás szabályozásával a hatályos rendelkezés kiegészül, és az időtartamot az általánostól eltérően harminc napban határozza meg. Mindezeken túl a Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai pontosításokat is elvégez.

A Bv. tv. 127. §-ához

A Javaslata bv. intézetben fogva lévő elítélttel szemben folytatott büntetőeljárásra vonatkozó, az új Be. által szabályozott rendelkezésekkel teremt összhangot. A védelemhez való jog csak abban az esetben nem csorbul, ha fogva lévő terhelt esetében az ügyiratok megismerésének lehetősége biztosított a védővel való személyes kapcsolattartás során és az is, ha a terhelt a vele szemben folyamatban lévő vagy folyamatban volt büntetőeljárás során keletkezett ügyiratokról készült másolatot magánál tarthatja. Ez utóbbi esetben célszerűségi és a műszaki- technikai szempontokra figyelemmel teremti meg a Javaslat az elektronikus adathordozón kiadott másolatnak a zárkán kívüli tárolóhelyiségben tartásának lehetőségét. A Javaslat rendelkezései alapján az ügyiratok megismerése biztosítottá válik mind a bv intézetben az ügyiratok megküldésével, mind oly módon, hogy a terheltet a bíróság, illetve az ügyészség ennek érdekében előállíttatja.

Az új Be. jelentős szerepet szán a terhelti együttműködés intézményrendszerének, melyek közé tartozik a közvetítői eljárás és a feltételes ügyészi felfüggesztés. Bár a gyakorlatban ez jelenleg is biztosítva van, de Bv. tv. ilyen irányú rendelkezést nem tartalmaz, ezért a Javaslat előírja, hogy ha fogva lévő elítélttel szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben rendeltek el feltételes ügyészi felfüggesztést, annak érdekében, hogy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen teljen el, a bv. szerv biztosítja, hogy az elítélt kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön.

A Bv. tv. 211. §-ához

A Javaslat az új Be. szabályozási rendszerében megteremti a büntetőeljárásban résztvevők körében a segítő kategóriáját, melynek speciális megjelenési formájaként rendezi a külföldi elítélt és a külképviselet tagja közötti kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat. Ennek körében biztosítja a kapcsolattartást a külföldi elítélt és a külképviselet tagja között a magánelzárás végrehajtása alatt is, továbbá, ha a külföldi elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indul.

A Bv. tv. 294. §-ához

A Javaslat garanciális jelleggel a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén a bv. intézet parancsnoka kötelezettségeként írja elő a végrehajtatóság megszűnésének megállapítása érdekében történő előterjesztés megtételét. Az előterjesztés határidejét a feltétel bekövetkezését megelőző harminc napban határozza meg, de a végrehajtási sorrendre figyelemmel soronkívüliséget állapít meg arra az esetre, ha a foganatba vétel időpontja közeli.

A Bv. tv. 297. §-ához

A módosítás az új Be. szignalizációra vonatkozó rendelkezésével összhangban megteremti a végrehajtás biztosításának szabályát abban az esetben, ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazása érekében tájékoztatta a terhelt munkáltatóját. Foglalkozástól eltiltás végrehajtása végett ez esetben a bv bíró küld felhívást a munkáltatónak. tekintve, hogy a Javaslat bv. bírói hatáskörbe utalja a foglalkozástól végleges hatályú eltiltás alóli mentesítésre irányuló eljárást, a részletszabályokban eljáróként a bv. bírót szükséges feltüntetni.

A Bv. tv. 306. §-ához

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai pontosítás végez el, ugyanakkor mellőzi a hatályos szabályozásból a (4) bekezdés hatályon kívül helyezésével azt a rendelkezést, mely az új Be. szerint olyan személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésre vonatkozik, melyre a Bv. tv. hatálya nem terjed ki.

A Bv. tv. 312. §-ához

A kegyelmi eljárás Javaslat által módosuló rendelkezései alapján, ha a kegyelemi döntés olyan szankciót tartalmaz, amelyhez a Btk. vonatkozó rendelkezése alapján kötelezően pártfogó felügyelet kapcsolódik, az intézkedés törvény általi fennállását az elsőfokon eljárt bíróság végzésben állapítja meg. Szükségszerű ez esetben a pártfogó felügyelet kezdő időpontját is meghatározni, mely a Javaslat alapján a bíróság végzésének véglegessé válása napjától kezdődik. Rendezi a Javaslat az intézkedés megszűnését is arra az esetre, ha a köztársasági elnöki kegyelem olyan büntetésre vagy intézkedésre vonatkozik, amellyel összefüggésben az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll.

A Bv. tv. 317. §-ához

A feltételes ügyészi felfüggesztés az új Be. által megteremtett terhelti együttműködési rendszer egyik intézménye, mely ügyészi rendelkezés alapján pártfogó felügyelettel is együtt járhat. Az ügyész által alkalmazott ezen intézkedés végrehajtása érdekében a Javaslat meghatározza az intézkedés speciális jellegéhez kapcsolódó szabályokat valamint a tartamára vonatkozó kezdő-, és záró időpontokat, mindemellett átvezeti az új Be. által megváltoztatott fogalmakat és megnevezéseket.

A Bv. tv. 324. §-ához

A hatályos büntetőeljárási törvényben peres bírói hatáskörbe tartozó eljárás Bv. tv.-be való átkerülésével a részletszabályok megfelelő módosítását és az új Be.-nek megfelelő fogalmak átvezetését is elvégzi a Javaslat. A visszaélésszerű magatartás megelőzése érdekében, szankcionálási célzattal vezeti be a Javaslat a rendbírságolás lehetőségét. A bv. bíró a tárhelyszolgáltató kérelmére lefolytatja a 69/A. §-ban meghatározott, az elektronikus adat végleges megakadályozásának megszüntetésére irányuló eljárást, amennyiben a tárhelyszolgáltató bejelenti, hogy az eltávolítási kötelezettségének eleget tett. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha a tárhelyszolgáltatónak az eltávolítási kötelezettség teljesítéséről szóló bejelentése alaptalan, a bv. bíró az elektronikus adat végleges megakadályozásának ismételt elrendelésével egyidejűleg a tárhelyszolgáltatóval szemben százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki.

A Bv. tv. 325. §-ához

Az új Be. segítőre, védelemre, törvényes képviselőre és jogaikra vonatkozó szabályaira tekintettel felülvizsgálatra szorulnak a Bv. tv. védelemmel és képviselettel kapcsolatos általános és különös szabályai is. Ennek keretében a kényszergyógykezelés végrehajtásának szabályi körében a Javaslat a kényszergyógykezelt házastársa, élettársa és törvényes képviselője részére biztosítja az általános szabályok között a fiatalkorú törvényes képviselőjét megillető jogosultságokat.

A Bv. tv. 329. §-ához

A Javaslat bv. bírói hatáskörbe utalja a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény szerint peres bírói feladatkört képező kényszergyógykezelés felülvizsgálatát, ennek megfelelően indokolt az eljárás részletszabályainak átdolgozása.

Bv. tv. 338. §-ához

A Javaslat a kényszergyógykezelés végrehajtására vonatkozó rendelkezések között, az új Be. tájékoztatáshoz való jogának szabályozására figyelemmel, garanciális okból írja elő a beteg megfelelő módú tájékoztatását az adaptációs szabadsággal összefüggő jelentkezési kötelezettségét érintően. A beteg számára, az állapotára, adottságaira figyelemmel, a számára érthető módon fordulat biztosítani hivatott azt, hogy a beteg tisztában legyen azzal a kötelezettségével, melynek elmulasztása az adaptációs szabadság megszűnésének következményét vonhatja maga után. A Javaslat az új Be. kényszerintézkedések megnevezése körében használt terminológiáját követve végzi el a módosítást.

Bv. tv. 341. §-ához

A Javaslat a bv. bíró hatáskörébe utalja a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény alapján perbírói hatáskörbe tartozó kényszergyógykezelés felülvizsgálatát. Ennek megfelelően szükségesek a hatáskörváltozásra, valamint az értesítő lap módosult formai követelményeire utaló szabályok részletszabályokban történő átvezetése.

Bv. tv. 355. §-ához

A Javaslat következetesen harmonizálja az új Be. ügyiratok megismerésére, valamint a védelem jogának érvényesítésére vonatkozó szabályait. Hasonlóan az elítéltekhez, javítóintézeti nevelést töltő fiatalkorú estében is biztosítja ezeknek a jogoknak a teljes körű érvényesülését abban az esetben, ha a fiatalkorúval szemben új büntetőeljárás folyik. Ennek megfelelően rendelkezik az ügyiratokba való betekintés, illetve az ügyiratok megismerésének különböző módozatairól és előírja azt is, hogy az ügyiratokba való betekintést - kellő időben előterjesztett kérelemre - a védővel, illetve a törvényes képviselővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.

Bv. tv. 367. §-ához

A javítóintézeti nevelés hatálya alatt álló fiatalkorú esetében is rögzíti a Javaslat az elítélteknek biztosított lehetőséget, mely az új Be. által preferált terhelti együttműködés intézményrendszerének érvényesülését szolgálja. A Javaslat ezért előírja, hogy ha a fiatalkorúval szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben rendeltek el feltételes ügyészi felfüggesztést, annak érdekében, hogy a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen teljen el, amennyiben az intézeten belül nem biztosítottak a feltételek, a javítóintézet igazgatója köteles gondoskodni arról, hogy az intézeten kívül is biztosítsa a fiatalkorú kábítószerfüggőséget gyógyító kezelésen, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban való részvételét.

Bv. tv. 372. §-ához

A Javaslat az új Be. nóvumokat tartalmazó rendelkezései alapján egészíti ki az elítéltek esetében az egyéb végrehajtási szabályokat. Ezek átvezetése - a helyzetükből eredő különbségekre figyelemmel - a javítóintézeti nevelés alatt álló fiatalkorúak esetében is indokolt. A Javaslat ezért, az elítéltekre irányadó rendelkezésekből kiindulva, a fiatalkorú speciális helyzetére figyelemmel rendezi a fiatalkorú eljárási cselekmény érdekében történő kiadásának, rendőrségi fogdán történő elhelyezésének és az ügyiratok teljeskörű megismerésének biztosítására szolgáló szabályokat. A Javaslat a belső koherencia megteremtése érdekében a javítóintézeti nevelést töltő fiatalkorú vonatkozásában a fiatalkorú elítéltre irányadó időtartamra engedélyezi a rendőrségi fogdán vagy bv intézetben történő elhelyezést. Mindezeken túl a Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai pontosításokat is elvégez.

Bv. tv. 377. §-ához

A Javaslat a javítóintézetből engedély nélküli eltávozás szabályait az új Be. által bevezetett terminológiai átvezetésekkel, valamint azzal módosítja, hogy az ismeretlen helyre távozott fiatalkorú felkutatására eszközként az elfogató parancs kibocsátását írja elő, ezzel egyúttal hatályon kívül helyezve a szükségtelenné vált eszközt.

Bv. tv. 386. §-ához

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai jellegű módosításon túl a belső hivatkozás változására tekintettel végzi el a pontosításokat.

Bv. tv. 388. §-át megelőző címéhez és a 388. §-ához

Az új Be. - szemben a hatályos eljárási törvény előírásaival - minimalizálja a letartóztatás végrehajtására vonatkozó előírásokat azzal, hogy miután a letartóztatás végrehajtási területet elsődlegesen a bv intézet és Bv. tv. hatálya erre a kényszerintézkedésre is kiterjed, indokolt a végrehajtást érintő szabályokat koncentráltan a Bv. tv.-ben elhelyezni. Erre tekintettel a Javaslat több, a jelenleg hatályos eljárási törvényben fellelhető végrehajtást érintő szabályt iktat be, ilyenek az anya-gyerek részlegen való elhelyezés vagy a letartóztatás IMEI-ben való végrehajtása, ha a letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, de előzetes kényszergyógykezelésének elrendelésére nincs alap. Mindezeken túlmenően a Javaslat az új Be. terminológiai változtatásait, valamint hivatkozásait is átvezeti.

Bv. tv. 390. §-ához

Az új be. a terhelti jogok között szabályozza többek között a fogva lévő terhelt kapcsolattartási jogosultságát. Ezzel összefüggésben szükséges a Bv. tv. és a büntetőeljárási törvény kapcsolattartást érintő előírásainak összehangolása. A Javaslat oly módon rendezi a kapcsolattartást érintő döntések tárgykörét, hogy a bv. intézet értesítése alapján a rendelkezési jogkör gyakorlója számára haladéktalan határozathozatalt ír elő. A hozzátartozóval biztosított kapcsolattartás automatizmusa a rendelkezési jogkör gyakorlójának döntésétől függ, aki azt korlátozhatja vagy megtilthatja. Miután a kapcsolattartás iránti igény első színtere a bv. intézet, a gördülékeny eljárás követelménye indokolja annak előírását, hogy a rendelkezési jogkör gyakorlóját a bv. intézet értesítse, ha a letartóztatott hozzátartozójának kapcsolattartóként való nyilvántartásba vételét kezdeményezik, ez esetben kerül a rendelkezési jogkör gyakorlója abba a helyzetbe, hogy az egyébként automatikus kapcsolattartást - büntetőeljárási érdekből - korlátozza vagy kizárja. A más személlyel történő kapcsolattartás vonatkozásában a rendelkezési jogkör gyakorlójának kifejezett engedélye szükséges. A Javaslat ezen túlmenően az új Be. fogalomhasználatának megfelelő módosításokat és az új Be.-nek megfelelő hivatkozásokat is átvezeti.

Bv. tv. 394. §-ához

A Javaslat az új Be. fogva lévő terhelt kapcsolattartására vonatkozó rendelkezései alapján végzett módosításával összhangban deklarálja a letartóztatott jogaként a kapcsolattartás keretében azt, mely szerint a rendelkezési jogkör gyakorlójának korlátozó vagy tiltó rendelkezése hiányában a hozzátartozójával, míg más személlyel a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével jogosult kapcsolattartásra.

Az elítéltek és a javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorúak mellett a személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedés hatálya alatt állók esetében szükséges biztosítani az új Be. által bevezetett terhelti együttműködés intézményrendszerének érvényesülését. A Javaslat - bár ez a gyakorlatban érvényesül, de arról kifejezett rendelkezés nem szól - a letartóztatottak esetében is előírja, hogy ha a letartóztatottal szemben kábítószer birtoklása miatt megindult más büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, a fogvatartást foganatosító szervnek biztosítania kell a letartóztatott kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, vagy kábítószerhasználatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban való részvételét.

Bv. tv. 399. §-ához

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó és egyéb technikai pontosítást hajt végre, emellett - hatályon kívül helyezéssel - nem tartja fenn a védő kizárásával együtt járó jogkövetkezményekkel foglalkozó rendelkezést, tekintettel arra, hogy az új Be. a védő nyomozási bíró általi kizárásának intézményét már nem szabályozza.

Bv. tv. 400. §-ához

A hatályos szabályozásnak a tolmács működésével összefüggő bv intézetbe történő beléptetésének szabályait az új büntetőeljárási törvény szakértő közreműködésére vonatkozó szabályai alapján indokolt a szakértőre is kiterjeszteni. A Javaslat a jogérvényesítés biztosításnak célzatával azt is előírja, hogy megfelelő időben előterjesztett kérelemre az ügyiratokba való betekintést a magánszakértői vélemény elkészítésével megbízott szakértővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.

Bv. tv. 401. §-ához

A Javaslat az új Be. ügyiratok megismerésére vonatkozó szabályait adaptálja a szabadságelvonással járó kényszerintézkedés hatálya alatt állók esetében. Az ügyiratok megismerésére sor kerülhet a Javaslat alapján oly módon, hogy a terheltet a bv intézet a rendelkezési jogkör gyakorlója intézkedésére előállítja, vagy az ügyiratokat a bv intézetbe beküldi, ahol azt a terhelt felügyelet mellett ismerheti meg. A rendelkezésre álló technikai eszközök adnak lehetőséget a megismerés azon módjára, hogy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba a terhelt a fogva tartó intézet által biztosított számítástechnikai eszközt igénybe véve tekintsen be. A védelemhez való jog biztosításának garanciális elemeként a Javaslat előírja, hogy az ügyiratokba való betekintést, megfelelő időben előterjesztett kérelemre, a védővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.

Bv. tv. 413. §-át megelőző alcíméhez és 413. §-ához

A letartóztatás végrehajtásának helyszíne főszabály szerint a büntetés-végrehajtási intézet. A fiatalkorú terhelt esetében az életkorra, a speciális igényekre tekintettel a végrehajtásra ettől eltérően javítóintézetben is sor kerülhet. A hatályos büntetőeljárási törvény 2018. január 1. napjától hatályba lépő módosítása garanciális szempontból az életkorhoz igazodóan pontosan rendelkezik a végrehajtás helyszínét meghatározó feltételekről, azonban ez a rendelkezés, tekintettel arra, hogy szorosan a kényszerintézkedés végrehajtásának módjára vonatkozik, az új Be. hatálybalépésével egyidejűleg a Bv. tv.-be kerül át. A Javaslat átveszi azokat szabályokat, amelyek 2018. január 1. napjával lépnek hatályba a hatályos büntetőeljárási törvényben és az életkor alapján differenciálnak a letartóztatás helyszínének megállapítása során, valamint a speciális élethelyzetre tekintettel a bv. intézet anya-gyerek, vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén való elhelyezésre vonatkoznak, mely kérdésekben a kényszerintézkedésről határozatot hozó nyomozási bíró dönt.

Nem változik a hatályos szabályozás abból a szempontból, hogy a végrehajtás helye, kérelemre vagy indítványra megváltoztatható, azonban módosul a letartóztatott ideiglenes elhelyezésére vonatkozó szabályozás. Az új Be. 299. § (2) bekezdése az eljárási cselekmények elvégzésére a letartóztatás rendőrségi fogdában való végrehajtását ügyészi rendelkezéshez köti, melynek tartama legfeljebb összesen hatvan nap lehet. Fiatalkorú esetében azontúl, hogy erről bíróság határoz, a helyre és az időtartamra vonatkozó rendelkezéseknek is a fiatalkorú különleges helyzetét meghatározó szempontokra kell figyelemmel lenni. A módosítás garanciális jelleggel határozza meg azt, hogy a fiatalkorú rendőrségi fogdában, továbbá javítóintézetben történő végrehajtás esetén büntetés-végrehajtási intézetben történő ideiglenes elhelyezését a bíróság legfeljebb harminc napra rendeli el.

Miután az új Be. fogalomhasználatában a kényszerintézkedés megnevezése megváltozik, a Javaslat a hatályon kívül helyezés alkalmazásával mellőzi az "előzetes" jelzőt a kényszerintézkedés nevében.

Bv. tv. 414. §-át megelőző alcíméhez és 414. §-ához

A Javaslat a módosult rendelkezésekhez igazodóan pontosítja a belső hivatkozásokat, továbbá az új Be. terminológiájának megfelelő technikai pontosítást végez. A Javaslat a hatályon kívül helyezéssel mellőzi az "előzetes letartóztatás" kényszerintézkedések megnevezéséből az "előzetes" jelzőt tekintettel arra, hogy az új Be. a kényszerintézkedés nevét megváltoztatja.

Bv. tv. 419. §-ához

Az új Be. a terhelti jogosítványok között szerepelteti a fogva lévő terhelt kapcsolttartására vonatkozó szabályokat. Erre tekintettel végzi el a Javaslat a Bv. tv. kapcsolattartásra vonatozó rendelkezéseinek felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezve a fenntartás szempontjából szükségtelen kapcsolattartási formákat, egyben átvezeti az új Be. terminológiai újdonságait.

Bv. tv. 424. §-t megelőző alcíméhez és a 424. §-ához

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó technikai pontosítások átvezetésén túl, az új Be. segítőt és törvényes képviselőt megillető jogosultságainak rendelkezéseire tekintettel határozza meg a törvényes képviselet ellátása érdekében a törvényes képviselő és az előzetes kényszergyógykezelt közötti kapcsolattartás szabályait, továbbá biztosítja a védő, a konzuli tisztviselője és a törvényes képviselő részére az IMEI-be való belépést, arra az esetre, ha az előzetes kényszergyógykezelés meghosszabbítása tárgyában tartandó ülést a bíróság az IMEI-ben tartja.

Bv. tv. 428. §-ához

A Javaslat az új Be. fogalomhasználatához igazodó és a hivatkozott rendelkezéseit pontosító technikai jellegű módosítást hajt végre.

Bv. tv. 515. §-ához

A Javaslat a bv. bíró hatáskörébe kerülő új feladatkörökkel kapcsolatban írja elő a hatáskör és az eljárás rendjét az ármeneti időszakra a folyamatban lévő ügyekben.

517-548. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

549-564. §

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény eltérő tartalommal hatályba lépő rendelkezései

A Javaslat módosítja az új Be. szabályait, amely módosítások az alábbi nagyobb témakörökre oszthatók. A legnagyobb terjedelmű módosítás az elektronikus kapcsolattartás, ügyintézés szabályozását érinti. A Javaslat elvégzi továbbá az új Be.-ben a polgári jogi igény érvényesítésére vonatkozó szabályozás pontosítását is, amelyet elsősorban az új Be., illetve az új polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazására való felkészülés során érkezett jogalkalmazói jelzések tettek szükségessé. Az új Be. előkészítésének, elfogadásának tartama alatt az Országgyűlés több büntetőjogi tárgyú törvényt fogadott el, ezért az új Be.-nek a hatályos jogszabályi környezetnek megfelelő módosítása is indokolttá vált, ilyenre példa a külföldi ítélet érvényének elismerésével és a tagállami ítéletek megfeleltetésével kapcsolatban időközben bekövetkezett változások. Végül az új Be. hatálybalépésével összefüggésben megindult jogalkalmazói és jogalkotói felkészülésnek is köszönhetően több olyan technikai jellegű kérdést lehetett azonosítani, amelyek részben nyelvhelyességi, részben a jogszabály belső koherenciáját érintő okból indokolják az új Be. egyes rendelkezéseinek a technikai jellegű módosítását. Az új Be. módosításai nem változtatnak az új kódex lényeges tartalmi kérdésein.

Az új Be. 4. § (7)-(9) bekezdéséhez

A hatályos Be.-be 2017. május 23. napjával - részben a tagállami ítéletek figyelembe vételével kapcsolatos új szabályozásra is tekintettel - vezette be az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvény 24. §-a az Európai Unió tagállamaiban folytatott büntetőeljárásokkal összefüggő ne bis in idem elv (kétszeres eljárás tilalma) szabályozását. E szabályozás megjelenítése szükséges az új Be.-ben is.

Az új Be. 45. és 62. §-ához

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) lehetővé teszi, hogy az ügyfél az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) képviseletre vonatkozó jognyilatkozatot tegyen. Az új Be. a védői és a képviselői meghatalmazás esetére vonatkozóan tartalmazza a rendelkezési nyilvántartásba vétellel kapcsolatos speciális, a büntetőeljárások során alkalmazandó szabályokat. A Javaslat módosítja az új Be. arra vonatkozó szabályát, hogy a rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás mikortól hatályos. A módosítás szerint a rendelkezési nyilvántartásba vett védői és képviselői meghatalmazás - a visszaélések elkerülése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében - minden esetben az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos. A bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak tehát nem kell előzetesen ellenőriznie, hogy a büntetőeljárásban résztvevő személy rendelkezési nyilvántartásban szerepel-e védői vagy képviselői meghatalmazás, de mégis érvényesül az elektronizáció, hiszen a meghatalmazást nem kell ténylegesen átadni, elegendő a rendelkezési nyilvántartásra hivatkozni.

Az új Be. 56. § (1) és (2) bekezdéséhez

A Javaslat elvégzi az új Be.-ben a polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére vonatkozó szabályozás finomhangolását, amelyre elsősorban az új Be., illetve az új polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazására való jogalkalmazói felkészülés eredményeképpen felszínre került tapasztalatok nyújtottak alapot. A módosítások nyomán az új Be. polgári jogi igény érvényesítésére és elintézésére vonatkozó rendelkezései a jogalkalmazók számára egyértelműbbé, érthetőbbé, átláthatóbbá válnak, lehetővé téve a rendelkezések gördülékeny alkalmazását. Ugyanakkor azt is rögzíteni kell, hogy a módosítások nem jelentik tartalmilag az elfogadott törvény szabályozási koncepciójának a megváltoztatását.

A Javaslat pontosítja azon követelések körét, amelyekre vonatkozóan a polgári jogi igény a büntetőeljárásban előterjeszthető, fenntartva a lehetőséget a kártérítésre, a dolog kiadására vagy a pénz fizetésére irányuló követelések körére. Ezek jelentik a büntetőeljárásokban érvényesíthető követelések legtipikusabb formáit. A Javaslat mellőzi a felsorolásból azokat az eseteket, amelyek a büntetőeljárásban nehezen értelmezhetők, illetve, amely kérdések kezelését a büntetőjog a saját intézkedési, illetve szankcionálási eszközeivel hatékonyabban megoldja (például zaklatás esetén távoltartás keretében a terhelt eltiltása a további jogsértéstől). A Javaslat pontosítja a törvény szövegét, így az a továbbiakban csak a vagylagosan előterjesztett követelések esetén hívja fel a polgári perrendtartásról szóló törvény keresethalmazatra vonatkozó szabályainak alkalmazását.

Az új Be. 72.§ (4) bekezdéséhez, 115. § (3) bekezdéséhez és 131. § (2) bekezdéséhez

Az új Be. 69. §-a átfogóan és részletesen szabályozza a sértett, a vagyoni és az egyéb érdekelt büntetőeljárási cselekvőképességének kérdését. E szabályozási rendszerben a - terhelten kívül -a büntetőeljárásban részt vevő személyek jognyilatkozattételi lehetősége alapvetően eltér a polgári jogi cselekvőképesség szerinti szabályozástól. A büntetőeljárási cselekvőképesség ún. kétállású megoldást választ [új Be. 69. § (5) bekezdése], amely alapján vagy az érintett vagy a törvényes képviselő képes jognyilatkozat tételére. Hiányzik tehát a polgári jog szerinti együttes (támogatott), vagy helyettes eljárás, amely a korlátozott polgári jogi cselekvőképesség esetén biztosított.

A polgári jogi értelemben vett cselekvőképtelenség (életkor vagy más ok miatt) a büntetőeljárásban is cselekvőképtelenséget eredményez, ugyanakkor ilyen esetben sem zárható ki, hogy az érintett személy a büntetőeljárásban részt vegyen (esetlegesen tanúként, vagy bizonyítási kísérlet, szemle, felismerésre bemutatás, szakértői vizsgálat alanyaként, résztvevőjeként). Ezt a helyzetet az új Be. 69. § (5) bekezdése egyértelműen rendezi.

Lényegesen összetettebb helyzet alakul ki ugyanakkor a polgári jogi értelemben korlátozottan cselekvőképes személyek esetében. Ezen esetekben az új Be. is tartalmaz kivételeket [új Be. 69. § (3) és (4) bekezdése], amely során az érintett a büntetőeljárásban a korlátozott cselekvőképességére tekintet nélkül önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, vagyis e tárgykörökben büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik. Felmerülhet továbbá, hogy az érintett bizonyos tárgykörökben a korlátozott cselekvőképessége ellenére a polgári jog szabályai szerint mégis önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot: az életkora miatt korlátozottan cselekvőképes személy a saját keresménye tekintetében önállóan rendelkezhet, így e körben a büntetőeljárásban is önállóan tesz jognyilatkozatot. Ha az érintett személy cselekvőképessége a polgári jog szabályai szerint meghatározott ügykörökben korlátozott, úgy ezen ügykörökön kívül a büntetőeljárásban önállóan tehet nyilatkozatot, míg a korlátozással érintett ügykörökben a törvényes képviselője jár el.

Mindezek alapján látható, hogy a polgári jogi értelemben vett korlátozott cselekvőképesség esetén az érintett büntetőeljárási cselekvőképessége bizonyos ügykörökben teljes, bizonyos ügykörökben hiányzik. Azokban az ügykörökben, amelyekben az érintett büntetőeljárási cselekvőképessége hiányzik, érvényes jognyilatkozatot nem tehet, helyette törvényes képviselője jár el. Annak vizsgálata, hogy az adott kérdésben az érintett vagy törvényes képviselője jogosult-e érvényes jognyilatkozatot tenni, elsődlegesen a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság feladata. Indokolt ugyanakkor, hogy a törvényes képviselő is megfelelő jogosultságokkal rendelkezzen annak érdekében, hogy az általa képviselt személy érdekében "őrködhessen" azon, hogy a képviselt személy ne tegyen jognyilatkozatot olyan körben, ahol jognyilatkozata érvénytelen lenne.

Annak érdekében, hogy a törvényes képviselő e feladatát gyakorolhassa (amely egyúttal annak biztosítéka is, hogy saját jogosultságaival is megfelelően élhessen), az új Be. kiegészítése vált szükségessé. Az új Be. 72. § új (4) bekezdése ennek érdekében a törvényes képviselő számára abban az esetben is jelenléti, ügyiratmegismerési és tájékoztatáskérési jogot enged a törvényes képviselő részére, amikor a képviselt személy büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik (bizonyos ügykörökre), azonban a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik. E jogosultság alapján a törvényes képviselő nem léphet fel azokban az ügykörökben, esetekben, amelyeknél a képviselt személy a büntetőeljárási cselekvőképessége alapján önállóan tesz, tehet jognyilatkozatot, ugyanakkor őrködik afelett, hogy e joggyakorlás ne tévedjen át olyan kérdéskörre, ahol az új Be. 69. § (5) bekezdése alapján már csak a törvényes képviselő járhat el, tehet jognyilatkozatot.

Annak érdekében, hogy a törvényes képviselő e jogosultságát megfelelően gyakorolhassa, az új Be. idézéssel, értesítéssel kapcsolatos szabályozásának kiegészítése is indokolttá vált. Az új Be. a hatályos Be.-hez hasonlóan csupán az életkorral összefüggő esetekben (kiskorú, 14. életévét be nem töltött kiskorú) rendelkezett. Indokolt ugyanakkor e kérdést nem csupán az életkorral, hanem a polgári jog szabályai szerint más okból cselekvőképességében korlátozott vagy kizárt személy esetében is rendezni.

A 14. életévét be nem töltött kiskorúhoz hasonlóan, az új Be. 69. § (5) bekezdés a) és b) pontja alapján büntetőeljárási cselekvőképességgel nem rendelkező személyek idézése, értesítése a törvényes képviselő útján történik. A szabályozás rendszerében ki kell emelni azt a 14. életévét betöltött kiskorút, akit cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeztek. Ebben az esetben nem elégséges a 115. § (2) bekezdés első fordulatának alkalmazása, hanem a 115. § új (3) bekezdés első fordulata alapján az idézés, értesítés a törvényes képviselő útján történik. Az új (3) bekezdés második fordulata azokra az esetekre vonatkozik, amikor az érintett a polgári jog szabályai szerint olyan ügykörökben korlátozott, amelyek semmilyen módon nem kapcsolódnak a büntetőeljáráshoz. Az ilyen esetekre a Javaslat a törvényes képviselő értesítését írja elő, annak érdekében, hogy a törvényes képviselő a 72. § új (4) bekezdésében meghatározott feladatát megfelelően elláthassa.

Az új Be. 131. § (2) bekezdésének átalakítását a büntetőeljárási cselekvőképességet szabályozó - fentiekben is ismertetett - rendszer koherenciájának biztosítása indokolta. Az új Be. elfogadott szövege szabályozta a törvényes képviselő eljárási jogosultságát is, amely szabályok az új Be. 69. §-ában már rendeződtek. Másrészt a törvényes képviselő megfelelő joggyakorlásának biztosítása az idézéshez, értesítéshez hasonlóan indokolttá tette a polgári jog szabályai szerint korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyek esetében is a törvényes képviselő bevonását az eljárásba. Az a körülmény, hogy a törvényes képviselő részére az eljáró hatóság ügyiratát kézbesíti, nem eredményezi a törvényes képviselő jogainak kiterjesztését. A törvényes képviselő joggyakorlására, jognyilatkozat tételére ettől függetlenül a 69. § rendelkezései az irányadóak. Jogorvoslattal élhet ugyanakkor a törvényes képviselő, ha a kézbesített ügyirat alapján azt észleli, hogy az általa képviselt személy olyan körben tett jognyilatkozatot, amelyre büntetőeljárási cselekvőképessége nem terjedt ki.

Az új Be. 130. § (1) bekezdés b) pontjához, 149. § (3) és (4) bekezdéséhez, 150. § (2) bekezdéséhez, 151. §-ához, 152. §-ához és az azt megelőző alcímhez, 153. §-ához, 155-157. §-ához, 159. §-ához, 162. § (1) bekezdéséhez

Az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit 2018. január 1. napjától kell alkalmazni a büntetőeljárásokban. E jelentős, a büntetőeljárás menetét érintő változásokat a hatályos Be.-ben az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló törvény tartalmazza. A Javaslat az elektronikus kapcsolattartás, ügyintézés megfelelő alkalmazhatósága érdekében az említett törvényben kidolgozott részletszabályoknak megfelelően pontosítja az új Be. vonatkozó rendelkezéseit is. Ezen módosítások érdemben nem érintik az elektronikus kapcsolattartás rendszerét, alkalmazását, csak a részletes szabályok további finomhangolását szolgálják. A módosítások lényegi csomópontjai a következők.

1. Az elektronikus kapcsolattartás alóli kivételek

A Javaslat az egységesség és átláthatóság érdekében újraszabályozza az elektronikus kapcsolattartás alóli kivételek rendszerét. Jelenleg az új Be.-ben szétszórva helyezkednek el ezek a rendelkezések a kötelező elektronikus kapcsolattartás, a szakértővel való elektronikus kapcsolattartás, az eljáró szervek egymás közötti elektronikus kapcsolattartása és az elektronikus kapcsolattartás esetén szóba jöhető papíralapú okiratokra vonatkozó szabályozás körében. Az elektronikus kapcsolattartás alóli kivételek hátterét az E-ügyintézési törvény 108/A. §-a és 108/B. §-a adja, az új Be. jelenlegi szabályozása pedig külön-külön rendezi a kivételekkel kapcsolatos szabályokat a büntetőeljárásban részt vevő személyek, a szakértő, illetve a szervek vonatkozásában. E széttagolt szabályozást foglalja össze a Javaslat egyetlen helyen, az elektronikus kapcsolattartás esetén szóba jöhető papíralapú okiratokra vonatkozó szabályozás körében. A Javaslat így egyetlen helyen és egységesen szabályozza a kivételek lehetséges okát (méretkorlát, sajátos alak, valósiság, stb.), azt, hogy mely dokumentumokra vonatkoznak a kivételek (bármely beadvány, ügyirat, vagy bizonyítási eszköz) és azt, hogy elektronikus kapcsolattartás helyett mire van lehetőség (papíralapú, illetve adathordozón történő benyújtás, illetve továbbítás).

A Javaslat emellett az egyértelműség kedvéért rögzíti, hogy nem kell alkalmazni az elektronikus kapcsolattartás szabályait a személyes jelenléttel járó eljárási cselekmény során benyújtott beadvány, irat vagy bizonyítási eszköz esetén, ideértve a védő és a jogi képviselő részére az eljárási cselekmény helyszínén, valamint az eljárási cselekmény során adott eredeti meghatalmazás azonnali benyújtását is.

2. Elektronikus ügyintézést biztosító szervek

A Javaslat az egyértelműség kedvéért pontosítja az új Be. 152. §-ának alcímét és szövegét, valamint 157. §-át. Ennek indoka egyrészt az, hogy az E-ügyintézési törvény értelmében a bíróságok, ügyészségek és nyomozó hatóságok is elektronikus ügyintézést biztosító szervek. Másrészt e módosítással az is egyértelmű, hogy e szabály valamennyi, a büntetőeljárás során eljáró, az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézést biztosító szervre vonatkozik, így különösen a pártfogó felügyelőkre, előkészítő eljárást folytató szervekre, vagy a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szervre.

3. Az elektronikus formátumban rendelkezésre álló ügyirat másolatának továbbítása

A hatályos Be.-nek az iratról való elektronikus úton történő másolat kiadására vonatkozó szabálya lehetővé teszi, hogy a másolatot ne csak elektronikus levelezési címre, hanem adathordozón is ki lehessen adni. A Javaslat erre tekintettel az új Be.-ben is lehetővé teszi az elektronikus formában, elektronikus okiratként, vagy papíralapú okirat elektronikus másolataként rendelkezésre álló ügyirat adathordozón történő továbbítását.

A Javaslat emellett egyértelművé teszi, hogy ha az ügyirat másolatának az ügyirat megismerésére jogosult által kért formában (e-mailben vagy adathordozón) történő továbbítása nem teljesíthető, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az indítványozót tájékoztatja arról, hogy ügyiratot az új Be. 100. § szerint, valamely más módon ismerheti meg. Eszerint például, ha az ügyirat terjedelmi okokból e-mailben nem továbbítható, az adathordozón történő továbbítás lehetősége még fennáll.

A Javaslat emellett elhagyja az illetékfizetéssel kapcsolatos rendelkezést, tekintettel arra, hogy azt az Itv. rendezi.

Az új Be. 158. §-ához és 316. § (5) bekezdéséhez

A Javaslat az E-ügyintézési törvénynek és az az alapján kiadott rendeleteknek megfelelően pontosítja és egységesíti az új Be.-ben mindenhol a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás megnevezését. A Javaslat emellett az egyértelműség kedvéért explicit módon rögzíti, hogy ahol a törvény bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság aláírásáról rendelkezik, ezen elektronikus aláírást vagy elektronikus bélyegzőt is érteni kell, amivel az új Be. papíralapú ügykezelési szabályai technológia-semlegesek lesznek.

Az új Be. 177. § (5) bekezdéséhez

A Javaslat az új Be. 177. § (4) bekezdéséhez hasonlóan egyértelművé teszi, hogy a megfelelő figyelmeztetéseket követően tett terhelti vallomás a későbbiekben akkor is felhasználható, ha az utóbb tanúként kihallgatott személy a tanúvallomást megtagadja. A módosítás az új Be. - 177. §-ához fűzött miniszteri indokolásában is megjelenő - eredeti jogalkotói szándéknak megfelelő egyértelmű jogalkalmazás biztosítása érdekében vált szükségessé.

Az új Be. 299. § (4) bekezdéséhez

Az egyévesnél fiatalabb gyermek és édesanyja együttes elhelyezését biztosító jogi szabályozást a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2016. évi CX. törvény vezette be. A 2018. január 1. napjától hatályos szabályozás az új Be.-ben is indokolttá tette az anya és gyermeke együttes elhelyezésével kapcsolatos büntetőeljárási feladatok meghatározását.

A 299. § új (4) bekezdése alapján anya és gyermeke együttes elhelyezésére nem kerülhet sor, ha azt törvény kizárja. Az együttes elhelyezést kizáró okokat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 128. § (3) bekezdése, fiatalkorú esetén a 351. § (3) bekezdése határozza meg. A gyermek és édesanyja együttes elhelyezésére az anya indítványára kerülhet sor és az együttes elhelyezésről történő rendelkezés nem korlátozódik a kényszerintézkedés elrendelésére, jóllehet jellemzően ebben az esetben fordulhat elő.

Az új Be. 332. §-hoz

A Javaslat a Vht. módosításával összefüggésben újraszabályozza a zár alá vett ingatlan nem büntetőeljárásból származó, - külső - igény alapján való értékesítésének szabályait, az értékesítést olyan esetekre korlátozva, amelyek nincsenek ellentétben a büntetőeljárási kényszerintézkedés céljaival. A Javaslat ezzel összhangban módosítja az új Be. szabályait is, rögzítve, hogy az ingatlan külső igény alapján történő értékesítése esetén a zár alá vett ingatlan helyébe az értékesítésből befolyt, Vht.-ban meghatározott összeg lép. A zár alá vett vagyontárgy ilyen átalakulása esetén - hasonlóan a belső igényből, a bűnügyi vagyonkezelési intézkedésből származó átalakuláshoz - nem szükséges külön határozatot hozni az értékesített vagyontárgyat felváltó összegre vonatkozó kényszerintézkedés elrendeléséről.

Az új Be. 342. § (3) bekezdéséhez

Az új Be. hatálybalépésével kapcsolatos jogalkalmazói felkészülés során merült fel az előkészítő eljárás során igénybe vehető adatkérés nyilvántartási körének kiegészítése, amelyre tekintettel az új Be. 342. § (3) bekezdése három olyan nyilvántartással egészült ki, amelyekhez való hozzáférés az előkészítő eljárás hatékony lefolytatásához szükséges és indokolt.

Az új Be. 365. § (3) bekezdéséhez és 453. § (2) bekezdéséhez

Az új Be. néhány rendelkezése kifejezetten papíralapú ügyiratkezelésre és kapcsolattartásra íródott, amit az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás új szabályaira tekintettel felül kell vizsgálni, és az olyan ügyviteli szabályokat, amelyek kifejezetten papíralapú dokumentumokra (jegyzőkönyvek, határozatok) vonatkoznak, technológia-semlegessé kell tenni. Ennek megfelelően a Javaslat az aláírással, példánnyal, kiadmánnyal, összefűzött, illetve eredeti ügyirattal kapcsolatos rendelkezéseket úgy módosítja, hogy azok elektronikus ügyiratok esetén alkalmazhatók legyenek.

Az új Be. 394. §-hoz, 488. §-hoz, 498. §-hoz

Az Európai Unió tagállamai ítéleteinek érvényesülésével, valamint a harmadik országok ítéletének elismerésével kapcsolatos jogszabályi környezetet a 2017. évi XXXIX. törvény érdemben átalakította. Ennek során a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó jogszabályok mellett a hatályos Be. módosítására is sor került a büntetőeljárásban eljáró szerveket az eljárás felfüggesztésével, valamint a tagállami vagy külföldi ítéletekkel kapcsolatban érintő feladatok tekintetében. E rendelkezéseket az új Be.-ben is indokolt átvezetni.

Az új Be. 476. § (1) bekezdéséhez

A Javaslat kiegészíti az új Be. elfogadott 476. § (1) bekezdésének szövegét a 470. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettséggel. A letartóztatásra irányuló indítvány esetén, az európai parlament és a tanács 2012/13/EU (2012. május 22.) számú, a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló irányelve alapján a terhelt és védője számára biztosítani kell a döntés felülvizsgálatához szükséges ügyiratok megismerésének lehetőségét.

Az új Be. szabályozása egyértelműen elhatárolja az eljárási szabályokat abban az esetben, ha a nyomozási bíró ülésen, vagy ha az ügyiratok alapján jár el. Ezen eljárásjogi megkülönböztetés ugyanakkor nyilvánvalóan nem befolyásolhatja a terhelt és védője ügyiratmegismerési jogát, ezért a Javaslat ezt a bíróság ügyiratok alapján történő eljárása esetén is szabályozza, amelyre a letartóztatás 6 hónapot el nem érő meghosszabbítása esetén kerülhet sor.

Az új Be. 555. § (2) és (5) bekezdéséhez

A Javaslat mellőzi a polgári perrendtartásról szóló törvény pertársaságra vonatkozó rendelkezéseire való utalást. Ennek indoka, hogy a "több sértett" és a "több terhelt" kérdésköre a gyakorlatban megoldott, ráadásul a büntetőeljárásban a pertársaság szabályai csak egészen szűk és kivételes körben értelmezhetők, így a pertársaságra vonatkozó rendelkezések felhívása nem indokolt.

A jobb érthetőség kedvéért a Javaslat a továbbiakban két külön pontban szabályozza a perbeli jogutódlásra vonatkozó rendelkezéseket, egyértelműen megjelölve a gyakorlat számára a sértett jogutódlása esetén követendő szabályokat, illetve azokat a rendelkezéseket, amelyek akkor merülhetnek fel, ha olyan terhelt kerül a polgári jogi igény kötelezettjének pozíciójába, aki eredetileg nem volt az. Ennek kapcsán szükséges volt mellőzni a szövegből a téves perlésre és a további alperes bevonására vonatkozó utalást is. A téves perléssel kapcsolatban kiemelendő, hogy ha a sértett a polgári jogi igényt nem a terhelttel szemben terjesztette elő, akkor a polgári jogi igény nem felel meg az új Be. 56. § (1) bekezdésében írtaknak, így a továbbiakban nem indokolt e rendelkezés külön kiemelése.

A Javaslat elhagyja a beadványokra és a hiánypótlásra vonatkozó utalást is. Erre azért volt szükség, mert a polgári perrendtartásról szóló törvény beadványokkal, illetve hiánypótlással kapcsolatos rendelkezései a büntetőeljárásban tipikusan nem merülhetnek fel, illetve azok alapvetően idegenek a büntetőeljárás rendszerétől.

Az új Be. 556. § (1)-(3) bekezdéséhez

Az 556. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés célja annak egyértelmű meghatározása és keretek közé szorítása, hogy a sértett mikor terjesztheti elő a polgári jogi igényét. Mivel a sértett a tárgyaláson és a törvényben meghatározott valamennyi eljárási cselekményen jelen lehet, így a szövegben jelenleg rögzített "jelen volt vagy jelen lehetett" kitétel értelmezési kérdéseket vethet fel. Erre figyelemmel a Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a sértett legkésőbb azon az eljárási cselekményen terjesztheti elő igényét, amelyen először jelen lehetett. A Javaslat szövege így megfelel a perkoncentráció elvének, amelynek célja, hogy a sértett polgári jogi igényét az eljárásban minél előbb előterjessze.

A Javaslat elhagyja a polgári jogi igény tartalmi elemei közül az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megjelölését, valamint az ügy számát, ennek rögzítésével ugyanis felesleges lenne terhelni a sértettet. A terhelt személyazonosító adatai sem feltétlenül ismertek a sértett előtt, így a Javaslat által módosított rendelkezés a terhelt személyazonosító adatai helyett csak a terhelt egyértelmű megjelölését várja el a sértettől. Új tartalmi elemként rögzíti a Javaslat a polgári jogi igény érdemi elbírálása esetére a teljesítés sértett által elvárt módjának és helyének megjelölését (pl. bankszámlaszám vagy csekk). Ennek abban az esetben van jelentősége, ha a sértett személyes adatainak zárt kezelését rendelik el, így a bíróság ítéletében nem rendelkezhet kifejezetten arról, hogy a terhelt pontosan kinek teljesítsen. Erre az esetre írja elő a Javaslat a teljesítés helyének és módjának megjelölését.

A Javaslat az 556. § (3) bekezdéséből elhagyja a terhelt hozzájárulására vonatkozó utalást. A polgári jogi igény ugyanis a sértett egyoldalú jognyilatkozata, amelynek visszavonásáról is egyoldalúan dönt. Így nem szükséges annak kifejezett rögzítése, hogy a visszavonáshoz nem szükséges a terhelt hozzájárulása, az ugyanis magától értetődő.

Az új Be. 558. § (1) bekezdéséhez

A Javaslat egyszerűsíteni kívánja az új Be.-ben az 558. § (1) bekezdés szövegét azáltal, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény kereset közlésére vonatkozó rendelkezéseinek felhívása helyett azt az egyszerű követelményt rögzíti, hogy a polgári jogi igényt a terhelttel közölni kell.

Az új Be. 559. § (1) bekezdéséhez

A Javaslat azt az értelmezési kérdéseket is felvető szóhasználati eltérést kívánja tisztázni, hogy az új Be. 556. § (2) bekezdésének c) pontjában érvényesíteni kívánt jogot említ a szöveg, míg 559. § (1) bekezdésében jogállításról szól. A két fogalom nem fedi egymást, a jogállítás a polgári perrendtartás fogalomrendszerében szélesebb tartalmat takar, lefedi a jogalapot is. A jogalap megjelölése azonban a polgári jogi igénynek nem kötelező eleme. Így szükségessé vált az 559. § (1) bekezdésének megfelelő módosítása, a jogállítás helyett az érvényesíteni kívánt jog egyértelmű feltüntetése.

Az új Be. 560. § (1) és (2) bekezdéséhez

A Javaslat a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítására vonatkozó rendelkezés több pontját is módosítja. Mellőzi egyrészt azt az esetet, amely a vallomástételt megtagadó sértett polgári jogi igényének egyéb törvényes útra utasítását említi. Nem indokolt ugyanis a vallomástételhez kötni a polgári jogi igény érdemi elbírálását, hiszen előfordulhat, hogy bár a magánfél él mentességi jogával, a polgári jogi igény érdemi elbírálásra így is alkalmas. A Javaslat tehát ebben az esetben sem kívánja megfosztani a sértettet a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítésének lehetőségétől, amellyel a sértettbarát büntetőeljárás kialakítását szolgálja.

A Javaslat elhagyja a törvényből azt az esetet is, amely szerint a polgári jogi igényt egyéb törvényes útra kell utasítani, ha a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint az eljárás megszüntetésének lenne helye (új Pp. 240. §). Az eljárás megszüntetésének polgári perrendtartásról szóló törvényben megfogalmazott esetei ugyanis a büntetőeljárásban tipikusan nem merülhetnek fel.

Ami a kereset visszautasításának (új Pp. 176. §) kérdését illeti, fontos hangsúlyozni, hogy ehelyütt a kereset visszautasítására vonatkozó általános hivatkozás helyett, amely számos eszközt foglal magában, kizárólag azokat indokolt szerepeltetni, amelyek egy büntetőeljárásban egyáltalán felmerülhetnek. Ezek az esetek alapvetően a következők:

- a felek (a magánfél és a terhelt) között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták,

- a félnek (a magánfélnek vagy a terheltnek) nincs polgári perbeli jogképessége,

- az igény - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető,

- a pert nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja (vagyis a polgári jogi igényt nem a sértett terjesztette elő).

A szöveg egyértelmű, a jogalkalmazást elősegítő megfogalmazása érdekében a Javaslat mellőzi a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a kereset visszautasítására vonatkozó utalását, ehelyett a fent említett négy esetet rögzíti kifejezetten a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasításának esetei között.

Az 556. § (1) bekezdésében foglalt felsorolás kiegészül további két, a módosításokhoz kapcsolódó, a polgári jogi igény tartalmi elemeihez kötődő esettel is [n) és o) pont].

Az új Be. 566. § (1) bekezdéséhez

A Javaslat az új Be. 398. § (1) bekezdés d) pontjával azonos terminológiát használva, pontosítja és egyértelművé teszi, hogy valamennyi, a Btk. 15. §-ában meghatározott büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok megállapítása esetén a vádlott felmentésének van helye.

Az új Be. 571. §-ához

A Javaslat - a hatályos Be. mintájára - az 571. § (1) bekezdésében egyértelműen rögzíti, hogy a polgári jogi igény érdemében hozott döntés a polgári jogi igény elutasítását vagy azt jelenti, hogy a bíróság a polgári jogi igénynek helyt ad.

A Javaslat mellőzi a szövegből a polgári jogi igénnyel érvényesített jog fennállása és a követelés összege tekintetében az elkülönített döntés lehetőségét. Nem válhat tehát el az érvényesíteni kívánt jog fennállásáról és a követelés összegszerűségről hozható döntés. Egy ilyen döntés ugyanis alkalmas lehet arra, hogy jogértelmezési nehézségeket okozzon a polgári eljárásban. A fentiek miatt a Javaslat módosítja az új Be. 571. § (3) bekezdését is, amely a hatályos szöveghez képest érdemi változást nem tartalmaz.

Az új Be. 627. § (1) bekezdéséhez

A Javaslat a hatályon kívül helyező határozatok elleni fellebbezés rendszerének koherenciáját biztosító pontosítást szolgálja. Az új Be. 625. § (4) bekezdése alapján a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú ítélet megalapozatlanságát a 619. § (3) bekezdése alapján nem tudja kiküszöbölni. Az indokolatlan hatályon kívül helyezések kiküszöbölésének biztosítása érdekében indokolt, hogy az új Be. 627. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottak (különösen a megalapozatlanságot érintő c) pont) mellett, az e törvényi rendelkezés alapján történt hatályon kívül helyezés ellen is jogorvoslattal lehessen élni.

Az új Be. 650. § (1) bekezdéséhez

Az új Be. 650. § (1) bekezdés d) pontjának elfogadott szövege alapján nincs helye felülvizsgálatnak a 608. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott okból, ha az eljárási szabálysértés az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetve a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására nem volt lényeges hatással. A jogszabály hatálybalépésére irányuló felkészülés keretében érkezett jogalkalmazói jelzésekre figyelemmel ugyanakkor megállapítható, hogy az ún. relatív eljárási szabálysértés és annak büntetőeljárásra kifejtett hatása mérlegelést és érdemi vizsgálatot igénylő kérdés. Ezért e körben garanciális szempontból indokolatlan a felülvizsgálati indítványnak az új Be. 656. § (2) bekezdése alapján történő elutasításának a lehetőségét biztosítani. Ennek megfelelően a Javaslat az új Be. 650. § (1) bekezdését az elfogadott d) pont nélkül lépteti hatályba.

Az új Be. 653. § (2) bekezdéséhez

A Javaslat technikai jellegű pontosítást tartalmaz, amely a hatályos szabályozásnak és joggyakorlatnak megfelelően egyértelművé teszi, hogy az ügyészség nem kizárólag a legfőbb ügyész útján terjesztheti elő a felülvizsgálati indítványt.

Az új Be. 672. § (4) bekezdéséhez

A Javaslat a felülvizsgálati eljáráshoz igazodóan [új Be. 652. § (3) bekezdés] pontosítja az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a büntetőeljárásban részt vevő terhelt, vagyoni érdekelt vagy egyéb érdekelt hátrányára előterjeszthető indítvány határidejét. A jogerős határozat írásba foglalására, kézbesítésére rendelkezésre álló határidőre figyelemmel e határidő meghatározását indokolt a kézbesítéstől és nem a határozat jogerőre emelkedésétől számítani.

Az új Be. 688. § (4) bekezdéséhez

A Javaslat 510. §-a (Bv. tv. 413. §) szabályozza a fiatalkorú ideiglenes elhelyezését, amelyhez igazodóan a jogrendszer koherenciájának biztosítása végett indokolt az ezzel kapcsolatos büntetőbírósági feladatok, korlátok megjelenítése a büntetőeljárási törvényben is.

Az új Be. 787. § (3) bekezdéséhez

A Javaslat az 1998. évi XIX. törvénynek a pótmagánvádló katonai büntetőeljárásban történő fellépésével kapcsolatos rendszeréhez igazodóan pontosítja a pótmagánvádló fellépésének lehetőségét, azzal, hogy nem zárja ki a pótmagánvád lehetőségét önmagában abból az okból, hogy a terhelt katona. A katonai büntetőeljárásban ennek megfelelően a pótmagánvádló fellépésének általános szabályai érvényesülnek. Fel kell hívni a figyelmet, hogy az új Be. - Javaslat szerinti - 787. § (3) bekezdés d) pontja alapján katonai büntetőeljárásban sincs helye pótmagánvádló fellépésének, ha a sértett az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv.

Az új Be. 842. § (2) bekezdéséhez

Az új Be. jogerő és ügydöntő határozat fogalmának és szabályozási rendszerének megfelelő koherenciát biztosító rendelkezés.

Az új Be. 860. § (2) bekezdéséhez

Az új Be. kegyelmi eljárást érintő adatkérési, adatkezelési szabályaival és a 859. § (2) és (3) bekezdésével kapcsolatos koherenciát biztosító kiegészítő rendelkezés.

Az új Be. 864. § (4) bekezdéséhez

Az új Be.-nek a rendbírság mérséklése vagy elengedése szabályainak koherens alkalmazását segítő pontosítás, amely - a kegyelmi eljáráshoz hasonlóan - az arra jogosult döntéséig lehetővé teszi a rendbírság meg nem fizetésével kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazásának felfüggesztését.

Az új Be. 866. § (4) bekezdéséhez

Az új Be. fogalomrendszerének megfelelő pontosításokat tartalmazó, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek vonatkozásában a jogrendszer koherenciáját biztosító rendelkezés.

Az új Be. 870. §-ához

Az E-ügyintézési törvény alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, így a büntetőeljárásban eljáró szervek kötelesek 2018. január 1-jétől az ügyek elektronikus intézését biztosítani, továbbá az elektronikus kapcsolattartásra köteles személyek kötelesek 2018. január 1-jétől az ügyeiket elektronikus kapcsolattartás keretében intézni. Kiemelt fontossága van annak, hogy mind a büntetőeljárásban eljáró szervek, mind a büntetőeljárásban részvevő személyek számára megfelelő idő álljon rendelkezésre az elektronikus kapcsolattartás szabályainak készségszintű alkalmazására és az informatikai felkészülésre, továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a folyamatban lévő ügyek meglévő iratanyagának digitalizációja milyen nehézségeket okozhat, amelyek akár a büntetőeljárások törvényes és időszerű lefolytatatását is akadályozhatják. Erre tekintettel a hatályos Be. alapján az elektronikus kapcsolattartás szabályait csak a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult büntetőeljárások esetén kell alkalmazni.

A Javaslat megőrizve ezt a fokozatos átállást, az átmeneti rendelkezések körében megismétli a hatályos Be. vonatkozó szabályát, eszerint az új Be. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit is csupán a 2018. január 1-jét követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni.

Az összbüntetésbe foglalás és az utólagos összbüntetésbe foglalás iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője már 2017. január 1-je óta elektronikus úton is benyújthatja a bírósághoz, erre tekintettel a hatályos Be. sem zárja ki ezt a lehetőséget a 2018. január 1-je előtt indult büntetőeljárások esetében. A Javaslat e tekintetben is jogfolytonosságra törekszik és az új Be. fogalomhasználatához igazítva rögzíti, hogy az összbüntetési eljárás iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője a 2018. január 1-je előtt indult büntetőeljárások esetében is benyújthatja elektronikus úton a bírósághoz.

Az új Be. szövegcserés módosításaihoz

1. pont - Technikai jellegű, jogszabályi koherenciát biztosító pontosítás. A "kijelölt" bíró intézményét a büntetőeljárási törvény a nyomozási bíró, valamint a fiatalkorúak bírája esetében alkalmazza. E bírák csak az Országos Bírósági Hivatal elnökének kijelölése alapján járhatnak el. A gazdálkodással összefüggő bűncselekmények esetén indokolatlan ilyen intézkedéshez kötni a bíróság tanácsában eljáró gazdasági- vagy polgári ügyszakos bíró eljárását, mert a büntetőeljárásban történő fellépésük jogosultságának alapja a saját ügyszakukkal kapcsolatos jártasságuk.

2. pont - Technikai jellegű pontosítás, a bírósági titkárok jogállását is érintő, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvénnyel való összhang biztosítása érdekében.

3., 5., 7., 8., 21., 37., 50., 51., 70., 88., 90., 92. pontok - Nyelvhelyességi javítás.

4., 22., 25. pont - A Btk. terrorizmussal kapcsolatos rendelkezéseinek módosításával összefüggésben a 2017. évi XXXIX. törvény több, a hatályos Be.-t módosító rendelkezést is tartalmazott, amelyek átvezetése indokolt az új Be. szabályaiban is.

6. pont - Technikai jellegű, az egységes jogalkalmazást segítő módosítás, amely egyértelművé teszi, hogy a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv - mint ahogy azt e szerv megnevezése is mutatja - nem kizárólag a bűnügyi vagyon kezelésével, hanem a lefoglalt bűnjelek kezelésével is foglalkozik.

9. pont - Nyelvhelyességi pontosítás, amely az új Be. elfogadott szövegének értelmezési problémákat felvető részét törli. A Javaslat ezzel egyértelművé teszi, hogy tanú esetén a különleges bánásmód megszüntetésére nem csupán indítvány alapján kerülhet sor, és az ügyész irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség általában a megszüntetéssel összefüggésben áll fenn.

10. pont - Jogértelmezést segítő, pontosító módosítás, amely egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárásban vagy az azzal összefüggésben keletkezett minősített adatok (jellemzően a leplezett eszközök alkalmazásával összefüggésben merül fel ilyen) minden további rendelkezés nélkül felhasználhatók a büntetőeljárásban.

11. pont - Technikai jellegű, a minősített adatok védelméről szóló 2009. év CLV. törvény fogalomhasználatának megfelelő pontosítás.

12. pont - Technikai jellegű pontosítás. Fogvatartott személy telekommunikációs eszközzel történő meghallgatására nem csupán terhelti pozícióban kerülhet sor, a fogvatartott személy jelenléte akár más eljárási pozícióban (sértettként, tanúként, vagyoni érdekeltként, segítőként stb.) is biztosítható telekommunikációs eszköz alkalmazásával. Ezért a 123. § (1) bekezdés c) pontjához hasonlóan indokolt a fogvatartott személy adott eljárási pozíciójára nem utaló fogalom használata.

13., 15-17., 19., 21-23., 24., 26., 32., 40., 41., 43., 48., 49., 52., 62., 66., 72., 73., 75., 77-82., 84-86., 89., 91. pontok - Kodifikációs jellegű pontosítások.

14. pont - Az új Be. hirdetményi kézbesítéssel kapcsolatos szabályait szükséges a hirdetményi kézbesítés hatályos rendelkezéseit meghatározó, az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény 2. §-ának megfelelően módosítani.

18., 28-31., 33., 34., 42., 44-47., 53., 64., 65., 71., 74., 83. pontok - Az új Be. néhány rendelkezése kifejezetten papíralapú ügyiratkezelésre és kapcsolattartásra íródott, amit az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás új szabályaira tekintettel felül kell vizsgálni, és az olyan ügyviteli szabályokat, amelyek kifejezetten papíralapú dokumentumokra (jegyzőkönyvek, határozatok) vonatkoznak, technológia-semlegessé kell tenni. Ennek megfelelően a Javaslat az aláírással, példánnyal, kiadmánnyal, összefűzött, illetve eredeti ügyirattal kapcsolatos rendelkezéseket úgy módosítja, hogy azok elektronikus ügyiratok esetén alkalmazhatók legyenek.

20. pont - Az új Be. 158. §-ához és 316. § (5) bekezdéséhez hasonlóan a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás megnevezésének pontosítása.

27. pont - Technikai, az új Be. belső koherenciáját érintő módosítás. Az előkészítő eljárás során adatszolgáltatás kérhető, arra bármely előkészítő eljárást folytató szerv jogosult. E módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy adatkérésre nem csupán leplezett eszköz alkalmazása esetén, illetve leplezett eszköz alkalmazása mellett kerülhet sor.

35., 36. pontok - A Javaslat - új Be. 4. §-át módosító - 549. §-ához kapcsolódó technikai jellegű módosítás. A ne bis in idem elv szabályozása esetén azokban az esetekben, ahol a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban Magyarország territorialitása megállapítható, és a büntetés végrehajtása még nem fejeződött be, a büntetőeljárás lefolytatására a legfőbb ügyész rendelkezése alapján kerülhet sor. Ezekben az esetekben a legfőbb ügyész rendelkezésének hiánya a Btk. 3. § (3) bekezdéséhez hasonlóan eljárási akadályt képez, így arról az eljárást megszüntető okok között rendelkezni kell.

38. pont - Technikai jellegű, az egységes jogalkalmazást segítő pontosítás. Az új Be. 387. §-a a gyanúsítotti kihallgatás megkezdését szabályozza. Az új Be. szabályozása egyértelművé teszi (38. § (2) bekezdés, 100. § (1) bekezdés a) pont, 386. §), hogy a terhelti pozíció a gyanúsítotti kihallgatással nyílik meg, amelyet megelőzően a törvény a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy fogalmat használja. E következetes fogalomhasználatnak megfelelően szükséges volt a 386. § (3) bekezdés b) pontjának pontosítása, amely így biztosítja, hogy az első gyanúsítotti kihallgatás esetén is alkalmazható legyen az a szabály, hogy a védő és a gyanúsítottként kihallgatandó személy hozzájárulásával a kihallgatás a törvényben meghatározott határidő leteltét megelőzően is megkezdhető.

39. pont - A tagállami- és a külföldi ítéletek érvényével kapcsolatos szabályozást átalakító 2017. évi XXXIX. törvényhez (Javaslat 560. § (7)-(10) bekezdéséhez) kapcsolódó technikai pontosítás.

54., 55. pontok - Technikai jellegű, az új Be. belső koherenciáját, az egységes jogalkalmazást segítő pontosítás. Az új Be. bevezette és következetesen elhatároltan kezeli az ügydöntő határozat, ítélet, ügydöntő végzés fogalmakat (449. § (1) és (2) bekezdése). A fellebbezési eljárásban a Be. 579. § (3) bekezdése alapján rendezett, hogy a törvény által az ítéletek vonatkozásában meghatározott rendelkezéseket a végzések esetében is alkalmazni kell, ideértve az ügydöntő végzéseket is. Ezt megelőzően ugyanakkor az új Be. nem tartalmaz ehhez hasonló, az ítélet és az ügydöntő határozat egymáshoz való viszonyát általánosságban rendező szabályt. Ennek megfelelően a Javaslattal érintett helyeken az "ítélet" fogalom használata indokolatlanul szűk értelmezésnek is teret engedett volna, annak ellenére, hogy az eredeti jogalkotói akarat nyilvánvalóan valamennyi ügydöntő határozatra vonatkozott. Ezért a Javaslat a kérdéses rendelkezéseket pontosítja.

56., 57., 59., 60. pont - A polgári jogi igény szabályozásának módosításához kapcsolódó pontosítások.

58. pont - Technikai jellegű pontosítás. Az új Be. 553. §-a alapján a tárgyalás berekesztésére az ügydöntő határozat meghozatalát követően kerül sor, ezért az ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztésére nem kerülhet sor, e rendelkezés értelemzavaró. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy azokra az indítványokra, észrevételekre, amelyekre a hatályos büntetőeljárási törvény alapján a bíróság határozat meghozatala céljából tanácsülésre történő visszavonulásáig (hatályos Be. 321. § (1) bekezdése) kerülhetett sor, az új Be. alapján a határozat meghozataláig kell sort keríteni.

61. pont - Technikai jellegű, az új Be. belső koherenciáját, az egységes jogalkalmazást segítő pontosítás. Az új Be. a bírói döntések rendszerszintű szabályozásának célzatával kategorizálja a bíróság által hozható határozatokat és tartalmi tekintetben is kifejező megnevezéssel látja el őket. Az ügydöntő ítélet és a nem ügydöntő végzés a döntés tartalmi elemeire figyelemmel, a későbbi megtámadhatóság szempontjaira tekintettel a végrehajtás szempontjából is különbözőek. Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően kizárólag rendkívüli jogorvoslattal vagy különleges eljárás eredményeként változtatható, szemben a véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel, melyhez csak alaki kötőerő fűződik, ezért annak későbbi megváltoztatására lehetőség van a törvény rendelkezésének megfelelően.

Az elkobzás a Btk.-ban meghatározott intézkedés, büntetőjogi következmény, ezért az ilyen tartalmi elemmel rendelkező döntés kizárólag ügydöntő lehet. Ez indokolja a Be. 569. § (1) bekezdésében írt rendelkezés módosítását, hiszen ez az eljárás megszüntetésének olyan esetére utal, amikor az eljárás megszüntetéséről szóló döntés főszabály szerint nem ügydöntő végzés formájában jelenik meg, ugyanakkor felhatalmazást ad elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére. Az új Be. belső koherenciájának biztosítása végett ezért a Javaslat pontosítja, hogy a bíróság ilyen esetben ügydöntő végzéssel határoz. Az a körülmény, hogy az elkobzás okán a bíróság határozata jogerőképes, nem érinti azt, hogy annak az eljárás megszüntetésére vonatkozó - egyébként nem jogerőképes - része nem képezhet az új Be. 4. § (3) bekezdése szerinti eljárási akadályt.

63., 68. pontok - Technikai jellegű, jogalkalmazást segítő pontosítások. Az új Be. 590. §-a szabályozza a korlátozott felülbírálat kérdését, amely meghatározza, hogy a fellebbviteli bíróság főszabály szerint csak az ítéletnek a fellebbezéssel érintett részét bírálhatja felül. E szabály alól a tisztességes eljárás elvéhez igazodóan a törvény egyes esetekben kivételeket határoz meg. Ilyen kivétel az 590. § (3) bekezdése, amely során a bíróság hivatalból - arra irányuló fellebbezés hiányában is - vizsgálhatja az ott felsorolt körülményeket. Az új Be. elfogadott szövege szerint erre a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmények vonatkozásában kerülhet sor. E megfogalmazás félreérthető, és akár olyan, indokolatlanul szűk értelmezésnek is teret engedhetne, amely szerint e hivatalból felülbírálható okokat kizárólag a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmények tekintetében lehetne vizsgálni, míg a fellebbezéssel érintettek esetében erre nem kerülhetne sor. Ez az értelmezés szélesebb hivatalból történő felülbírálati jogkört eredményezne a fellebbezéssel nem érintett cselekmények tekintetében, mint a fellebbezéssel érintettek vonatkozásában. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotói szándék e körben a fellebbezéssel érintett bűncselekményektől függetlenül, a hivatalból történő felülbírálat teljes körű alkalmazását kívánta biztosítani, ezért a rendelkezés pontosítása volt indokolt.

Ugyanezen szabályozási logika indokolta a 618. § (3) bekezdésének pontosítását is.

67., 69. pontok - Technikai, az új Be. belső koherenciáját biztosító pontosítások. A korlátozott felülbírálat lényege, hogy a másodfokú bíróság kötve van a fellebbezés terjedelméhez. E rendszer következetes alkalmazása nem engedheti meg, hogy a másodfokú bíróság határozata elleni fellebbezés esetén, a harmadfokú eljárásban szélesebb felülbírálati jogkör nyíljon meg, mint amely a másodfokú bíróság számára rendelkezésre áll. Ez a másodfokú eljárás korlátozott felülbírálati rendszerét teljes egészében kiüresítené.

A korlátozott felülbírálat egyik lényeges eleme az elsőfokú bíróság tényállásához kötöttség, amelynek szabályait az 591. § tartalmazza.

A tényálláshoz kötöttség, valamint a másod-harmadfok egymáshoz viszonyított - előbb ismertetett - felülbírálati rendszeréből következik, hogy a harmadfokú eljárásban is fenn kell állnia a tényálláshoz kötöttségnek mindazon esetekben, amelyekben a másodfokú eljárásban ez fennállt. Ezek az esetek az 583. § (3) bekezdése alapján bejelentett korlátozott fellebbezés, valamint az 590. § (5) bekezdése alapján a másodfokú bíróság által végezhető hivatalbóli felülbírálat esetei.

Az új Be. 590. § (4) bekezdése e tényálláshoz kötöttség fennmaradását kívánta szabályozni, azonban a (3) bekezdés b) pontjára történő utalás értelemzavaró. Az 590. § (3) bekezdés b) pontja nem a tényállás meg nem támadását rögzíti, hanem a másodfokú bíróság felülbírálati tevékenységére utal, és az 583. § (3) bekezdéséhez hasonló korlátozott fellebbezés lehetőségét biztosítja (amely során a fellebbezésben nem vitatják magát az ellentétes döntést, csak az abból eredő egyes további rendelkezéseket, így például a büntetés mértékét). Mindezek alapján az 590. § (4) bekezdésének pontosítása vált szükségessé annak érdekében, hogy egyértelmű szabályozás biztosítsa, hogy az 590. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben (amikor a másodfokú bíróság tényálláshoz kötöttsége fennállt), a tényálláshoz kötöttség a harmadfokú eljárásban is biztosított legyen. Ennek érdekében a pontosítással a Javaslat egyértelműen kimondja, hogy azokban az esetekben, amikor a másodfokú eljárásban tényálláshoz kötöttség állt fenn, a tényállás a másodfokú bíróság elleni fellebbezésben nem támadható.

Amíg a 615. § (4) bekezdése a fellebbezés oldaláról biztosítja a másodfokú eljárásban beállt tényálláshoz kötöttség "folytonosságát", addig a 619. § (4) bekezdésének pontosítása a harmadfokú eljárás oldaláról állapítja meg a másodfokú eljárásban irányadó tényálláshoz kötöttséget.

76. pont - Technikai jellegű, az egyértelmű jogalkalmazást segítő pontosítás. A fiatalkorú elleni eljárásban a védő részvétele kötelező. Erre figyelemmel főszabály szerint a védő értesítése minden, a fiatalkorút érintő eljárási cselekmény esetén kötelező, amely okán az utólagos tájékoztatás önmagában csupán indokolatlan adminisztratív terhet eredményezne. Egyes esetekben ugyanakkor a törvény más személy védelme vagy az eljárási cselekmény eredményessége okán lehetővé teszi a büntetőeljárásban részt vevő személyek (így a védő) értesítésének korlátozását, amelyet követően a tisztességes eljárás biztosítása érdekében a fiatalkorú védőjének utólagos tájékoztatása indokolt.

87. pont - A Javaslat 561. § (6) bekezdéséhez kapcsolódó technikai jellegű pontosítás.

A Javaslat 563. §-a az új Be. 343. § (2) bekezdés b) pontjában nyelvhelyességi pontosítást végez el.

Az új. Be. egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépésére vonatkozó rendelkezésekhez

Az új Be. 555. § (5) bekezdésének és 556. § (3) bekezdésének módosítása a polgári jogi igény szabályozásával összefüggő technikai pontosítás. A 866. § (2) bekezdés 11. pontjának módosítása a felhatalmazó rendelkezés pontosítása, tekintettel arra, hogy a szakértők tevékenységének díjazását szabályozó miniszteri rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés d) pontja tartalmazza.

565-569. §

A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvény eltérő tartalommal hatályba lépő rendelkezései

A TIGYtv. eltérő tartalommal hatályba lépő rendelkezései kivétel nélkül technikai, koherenciaszempontú módosítások, azok nem változtatnak a TIGYtv. tartalmi kérdésein.

A TIGYtv. 1. 10. és 11. §-ához

Jelenleg a jogrendszerben nem következetes a személy- és létesítménybiztosítás, személy- és létesítményvédelem, személyi védelem kifejezések használata, ezért a Javaslat rendészeti szakmai szempontból fogalmi pontosítást végez azzal, hogy egységesen bevezeti a személyvédelem és létesítménybiztosítás terminológiát és azt átvezeti valamennyi érintett törvényben, így a TIGYtv.-ben is.

A TIGYtv. 6. §-ához

A Javaslat szerinti pontosítás célja, hogy az Rtv. 7/D. § a)-c) pontja összhangban legyen az 7/B. § (2) bekezdésével. A 7/B. § (2) bekezdése jelenleg is tartalmazza az utalást az olyan szabályszegés elkövetésére, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Erre tekintettel a 7/B. § (2) bekezdésére utaló 7/D. §-ban is szükséges ugyanezt a módosítást elvégezni.

A TIGYtv. 32. §-ához

A Javaslat helyesírási pontosítást tartalmaz.

A TIGYtv. 39. §-ához

A TIGYtv. 39. §-ával az Ütv.-be beiktatott új 25/D. § b) pontjában a nyitó szöveg és a b) pont összeolvasva nyelvtanilag nem értelmezhető, ezt a technikai hibát javítja a Javaslat.

A TIGYtv. 13. §-ához

1. A TIGYtv. 13. § d) pontja az Rtv. 7/F. § (2) bekezdésének szövegcserés módosítását tartalmazza, azonban ebben a pontban is szükségszerű a személybiztosítási és létesítményvédelmi fogalom pontosítása a korábban kifejtett indokokra tekintettel. Erre tekintettel a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a TIGYtv. 13. § d) pontja nem lép hatályba, ehelyett a Javaslat 34. § a) pontjában végzi el a szükséges szövegcserés pontosítást.

2. A TIGYtv. 13. § j) pontja az Rtv. 91/C. § (2) bekezdésének szövegcserés módosítását tartalmazza, azonban ebben a pontban is szükségszerű az Általános Indokolásban kifejtettekre tekintettel a lakhelyelhagyási tilalom és házi őrizet kifejezések helyett az új Be.-ben ezen jogintézmények helyébe lépő bűnügyi felügyelet terminológia használata. Erre tekintettel a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a TIGYtv. 13. § j) pontja nem lép hatályba, ehelyett a Javaslat 35. § e) pontjában végzi el a szükséges szövegcserés pontosítást.

570-575. §

A Javaslat az új Be. által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő, az Általános Indokolásban részletezett módosításokat tartalmazza.

576-578. §

A Javaslat Záró rendelkezései között található a hatálybalépés időpontja, valamint a sarkalatossági és a jogharmonizációs záradék.