T/6079. számú törvényjavaslat indokolással - a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról

2023. évi XC. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról

Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség! Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg. Világosan kell szabályoznunk, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén. Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan. A Kormány ezért új átfogó törvény alkotására tesz javaslatot, amely szigorítja és egyértelművé teszi külföldi állampolgárok Magyarországon való tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit.

Magyarország szuverén állam - maga határozza meg, hogy kit enged a területére, és mindenkitől elvárjuk, hogy a magyar törvényeket és az együttélés magyar normáit tartsa be. Aki a magyar törvényeket és a magyar szabályokat nem tiszteli, annak azonnal el kell hagynia Magyarország területét. Ha Magyarország területét nem hagyja el önként, akkor - törvényesen, de határozottan -el kell távolítani.

A törvény egyértelművé teszi, hogy vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni. A magyarországi munkavállalás szigorításával újabb jogi védelmet alkotunk azért, hogy Magyarországot megvédjük a tömeges bevándorlástól. Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik. Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.

A magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog! Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. Harmadik országbeli állam állampolgára tartósan Magyarország területén a magyar állam engedélyével tartózkodhat vagy vállalhat munkát, kizárólag akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodása a magyar társadalom érdekeit szolgálja, és magyarországi munkavállalása egyetlen magyar állampolgárt sem hoz kedvezőtlen helyzetbe. Az Országgyűlés ezért - körültekintően mérlegelve a magyarországi tartózkodásra okot adó körülmények hasznosságát - a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi beutazásának és tartózkodásának anyagi és eljárási szabály-, és szankciórendszerét az alábbiak szerint állapítja meg:

ELSŐ RÉSZ

Bevezető rendelkezések

1. Alapvető rendelkezések

1. §

(1) A magyar állampolgár

a) Magyarország területére bármikor beléphet,

b) Magyarország területén időbeli korlátozás nélkül tartózkodhat, valamint

c) Magyarország területéről nem utasítható ki.

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik

a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy (a továbbiakban: EGT-állampolgár),

b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja,

c) az az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik és a hatóság a családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.

(3) Külön törvény határozza meg

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazására és tartózkodására, valamint

b) a menedékjogra

vonatkozó szabályokat.

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint menedékjoggal nem rendelkező idegen állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarországra e törvény rendelkezései szerint léphet be, Magyarország területén e törvény rendelkezései szerint tartózkodhat.

2. A tartózkodás időtartama és korlátai

2. §

Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon

a) rövid,

b) tartós vagy

c) huzamos időtartamban tartózkodhat.

3. §

E törvény alkalmazásában a rövid időtartamú magyarországi tartózkodás bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett magyarországi tartózkodás. A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú tervezett magyarországi tartózkodását Magyarország az európai uniós szabályrendszer alapján teszi lehetővé.

4. §

(1) E törvény alkalmazásában a tartós időtartamú magyarországi tartózkodás bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tervezett magyarországi tartózkodás.

(2) A harmadik országbeli állampolgár tartós magyarországi tartózkodása célhoz rendelt és engedélyköteles. A magyarországi tartózkodásra jogosító engedély határozott időre szól és az e törvényben meghatározott jogcímekhez kötődik.

(3) Az e törvényben meghatározott esetekben a harmadik országbeli állampolgárok tartós magyarországi tartózkodása

a) állampolgársági,

b) létszám, vagy

c) foglalkozási

szempontok szerint korlátozható.

5. §

A harmadik országbeli állampolgár huzamos - e törvény eltérő rendelkezése hiányában határozatlan időre szóló - magyarországi tartózkodása az e törvényben meghatározott részletes feltételek fennállása esetén, abban az esetben engedélyezhető, ha a harmadik országbeli állampolgár a társadalmi együttélési normákat betartja.

3. A tartós tartózkodás jogcímei

6. §

(1) Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon tartósan

a) vállalkozási vagy befektetési célból

aa) vendég-önfoglalkoztatóként,

ab) vendégbefektetőként,

b) munkavégzési célból, mint vendégmunkás

ba) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,

bb) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,

bc) foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel,

bd) vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel,

c) magasan képzett személyként munkavégzési célból, vagy valamely, az ország számára kiemelten fontos területen jártassággal rendelkező személyként

ca) Magyar Kártyával,

cb) EU Kék Kártyával,

cc) vállalaton belül áthelyezett személyként,

cd) kutatóként,

ce) vállalkozás Magyarországra történő áthelyezése esetén Vállalati Kártyával,

d) állampolgársághoz kötött munkavégzési, vagy más, e törvény szerinti célból Nemzeti Kártyával,

e) az e törvényben meghatározott egyéb okból, azaz

ea) tanulmányi célból,

eb) képzési célból,

ec) gyakornokként,

ed) hivatalos célból,

ee) ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződés alapján,

ef) Fehér Kártyával,

eg) kiküldetés céljából,

eh) gyógykezelés céljából,

ei) önkéntes tevékenység folytatása céljából,

ej) nemzeti érdekből,

ek) családi együttélés biztosítása céljából, vagy

el) humanitárius ok miatt

tartózkodhat, az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén kiadott egyedi tartózkodási engedély alapján.

(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, c) pont cb), cc) és cd) alpontjában, valamint e) pont ea), ec), eg), ei) és ek) alpontjában meghatározott tartózkodási jogcímet Magyarország az egységes európai uniós szabályozásból következően biztosítja.

4. Az ország elhagyásának kötelezettsége

7. §

(1) Magyarország területén idegen állampolgár - törvényben meghatározott kivétellel - egyidejűleg egy jogcímen tartózkodhat. Ha az idegen állampolgár meglévő jogcíme mellé más jogcímen szerez magyarországi tartózkodásra vonatkozó jogosultságot, a korábbi tartózkodási jogcímet - törvényben meghatározott kivételekkel - vissza kell vonni.

(2) A magyarországi tartózkodásra való jogosultság lejártával az idegen állampolgárnak az ország területét haladéktalanul el kell hagynia.

(3) A Magyarország területén jogcím nélkül tartózkodó, vagy a társadalmi együttélés szabályait áthágó személyt - törvényben meghatározott esetekben és módon - egyedi döntéssel ki kell utasítani.

5. Harmadik országbeliekre vonatkozó vélelem

8. §

Az ellenkező bizonyításáig harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni azt a nem EGT-állampolgárt,

a) aki állampolgársága igazolására harmadik ország által kiállított érvényes úti okmányt használ fel,

b) aki nem valószínűsíti, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

c) akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismeri el állampolgárának (a továbbiakban: hontalan).

6. E törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazhatóságára vonatkozó speciális szabályok

9. §

(1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyekre, akik nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam valamely tagállamának állampolgárai, e törvénynek az EU tartózkodási kártyára, a hontalankénti elismerésre és a hontalanok úti okmánnyal történő ellátására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) E törvény rendelkezéseit a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre akkor kell alkalmazni, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény

a) szerint harmadik ország állampolgárságával rendelkező személynek minősülnek, és

b) szerinti tartózkodási jogosultságuk megszűnését követően tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelmet nyújtanak be.

(3) Az e törvényben meghatározott eljárási szabályokat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárásokra is alkalmazni kell.

(4) A menekültügyi hatóság vagy bíróság, vagy az Európai Unió tagállama által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra e törvénynek kizárólag

a) az EU Kék Kártyára vonatkozó,

b) a harmadik országbeli állampolgár huzamos - határozatlan időre szóló - magyarországi tartózkodására vonatkozó,

c) rendészeti, és

d) adatkezelési

szabályait kell alkalmazni.

(5) A magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság által ideiglenes védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra e törvénynek kizárólag

a) a nemzeti tartózkodási kártyára vonatkozó,

b) rendészeti, és

c) adatkezelési

szabályait kell alkalmazni.

(6) E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi szerződés alapján beutazó harmadik országbeli állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

MÁSODIK RÉSZ

A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú magyarországi tartózkodása

10. §

E törvény alkalmazásában

a) ETIAS utazási engedély: az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott engedély;

b) rövid időtartamú magyarországi tartózkodás: bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett magyarországi tartózkodás.

11. §

(1) A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú magyarországi tartózkodás céljából a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt feltételek szerint utazhat be Magyarország területére.

(2) Rövid időtartamú tervezett magyarországi tartózkodásra az a harmadik országbeli állampolgár jogosult Magyarország területén, aki teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket.

12. §

(1) A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú magyarországi tartózkodás céljából történő beutazásához és tartózkodásához vízum szükséges, kivéve, ha közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés, e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet másként rendelkezik.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkezik - amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti - jogosult

a) az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni,

b) munkavállalási engedély nélkül a vállalaton belüli áthelyezés keretében a magyarországi fogadó szervezetnél munkát végezni.

13. §

(1) A rövid időtartamú magyarországi tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - munkát végezhet.

(2) Az (1) bekezdés nem mentesít a más jogszabályban a munkavégzés kapcsán előírt feltételek -különösen a munkavállalási engedély megszerzése - teljesítése alól.

HARMADIK RÉSZ

A harmadik országbeli állampolgár tartós magyarországi tartózkodása

I. Fejezet

Tartózkodási okmány átvételére jogosító vízumok

7. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum

14. §

(1) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum egyszeri - a tartózkodási engedély vagy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter által engedélyezett nemzeti tartózkodási kártya átvétele céljából történő - beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvényességi ideje legfeljebb három hónap.

15. §

(1) Tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére e törvény alapján tartózkodási engedély kiadását engedélyezték, vagy az idegenrendészetért vagy menekültügyért felelős miniszter nemzeti tartózkodási kártya kiadását engedélyezte.

(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvénytelen, ha a kiadása alapjául szolgáló tartózkodási engedélyt visszavonták vagy visszavonásának lenne helye.

8. A vendégbefektetői vízum

16. §

(1) A vendégbefektetői vízum száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra és többszöri beutazásra, a vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére jogosít Magyarország területén.

(2) Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik;

b) aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a), c), d), valamint f)-i) pontjában foglalt feltételeknek,

c) aki nyilatkozik, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikével rendelkezik vagy tervez rendelkezni,

d) aki igazolja, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikének megfelelő, törvényes eredetű összeggel rendelkezik, amelynek Magyarország területén rendelkezésre állónak vagy átutalhatónak kell lennie,

e) aki írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja legalább az egyik, a (3) bekezdésben meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízummal Magyarország területére történő belépését követő három hónapon belül.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásában nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni az alábbi befektetések megvalósítását:

a) a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250000 euró összegű befektetési jegy megszerzése,

b) legalább 500000 euró összegnek megfelelő értékű, természetben Magyarország földrajzi területén található, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám szerint nyilvántartott per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban - ide nem értve a 22. § (8) bekezdése szerinti elidegenítési és terhelési tilalmat - tulajdoni illetőség megszerzése, vagy

c) legalább 1000000 euró értékben, oktatási-, tudományos kutatási-, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a vendégbefektetői vízum iránti kérelemről Magyarország közrendje, közbiztonsága, nemzetbiztonsága védelme érdekében Magyarország rendvédelmi- és nemzetbiztonsági szerveinek véleményét kéri.

(5) A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje legfeljebb két év.

(6) A vendégbefektetői vízum érvénytelen, ha a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt kiadták.

II. Fejezet

Általános szabályok

9. A tartós magyarországi tartózkodás általános feltételei

17. §

(1) Tartós (száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó) tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve tartózkodhat Magyarország területén, aki

a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal,

b) rendelkezik

ba) száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,

bb) tartózkodási engedéllyel,

bc) bevándorlási engedéllyel,

bd) letelepedési engedéllyel,

be) ideiglenes letelepedési engedéllyel,

bf) nemzeti letelepedési engedéllyel,

bg) EK letelepedési engedéllyel,

bh) ideiglenes tartózkodási kártyával

bi) nemzeti tartózkodási kártyával, vagy

bj) EU tartózkodási kártyával,

c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel,

d) igazolja beutazása és tartózkodása célját,

e) Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel,

f) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel,

g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja,

h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét,

i) nem áll SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzeti érdekből a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély útján engedélyezhető.

(3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik valamely, az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt engedéllyel, a beutazáskor mentesül az (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt feltételek igazolásának kötelezettsége alól.

(4) A kiskorú harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl igazolnia kell, hogy szülője vagy törvényes képviselője magyarországi tartózkodásához - a tervezett tartózkodás időtartamára - hozzájárult.

10. A tartózkodási engedély általános szabályai

18. §

(1) Az érvényes tartózkodási vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a vízumban foglalt tartózkodási idő lejártát követően Magyarország területén történő tartózkodásra - ha törvény másként nem rendelkezik - tartózkodási engedéllyel jogosult.

(2) A vendégbefektetői tartózkodási engedély kivételével a tartózkodási engedély érvénytelen, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély kiadásának engedélyezését követő három hónapon belül nem utazik be Magyarországra és az engedélyezett tartózkodását nem kezdi meg.

19. §

(1) Tartózkodási engedélyt - ha törvény másként nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)-i) pontjában foglalt feltételeknek.

(2) A tartózkodási engedély

a) 221. § c), e), vagy f) pontja alapján benyújtott ismételt kiadása, vagy

b) - amennyiben e törvény lehetővé teszi - meghosszabbítása

iránti kérelem esetén tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki az (1) bekezdésben foglaltakon túl rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, és - jogszabályban meghatározott esetben és módon - teljesíti a társadalmi együttélési feltételeket.

(3) A tartózkodási engedély meghosszabbítása - a vendégbefektetői tartózkodási engedély meghosszabbítása kivételével - az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, amennyiben a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedéllyel történő magyarországi tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meghaladta.

(4) A (2) bekezdés alkalmazása során a tartózkodási engedély akkor tekinthető érvényesnek, ha a visszavonására irányuló eljárás nincs folyamatban.

11. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás

20. §

(1) Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt,

a) aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és az engedély kiadásáig korábbi tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt, vagy e törvény szerint tartózkodási engedéllyel kell ellátni továbbá akkor is, ha a 9. § (2) bekezdése alapján terjeszt elő tartózkodási engedély iránti kérelmet, kivéve, ha a kérelem előterjesztését megelőzően elrendelt kiutasításnak nem tett eleget,

b) aki Magyarország területén ideiglenes tartózkodási kártya vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (2) bekezdése szerinti nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet nyújtott be,

c) aki azért tartózkodik a jogszerű tartózkodás időtartamát meghaladóan Magyarország területén, mert kiutazását humanitárius, munkavégzésével összefüggő, nem önhibájából eredő személyes vagy elháríthatatlan ok fennállása akadályozza,

d) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár szülő gyermekeként született Magyarország területén és jogszerű magyarországi tartózkodása az e törvényben szabályozott más engedéllyel nem biztosítható,

e) aki emberkereskedelem áldozata, az áldozatsegítő hatóság indítványára, a gondolkodási idő tartamára,

f) akinek beutazását az e törvényben meghatározott feltételek hiányában csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezik, feltéve, hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik,

g) akinek az úti okmányát külön törvény alapján visszatartották, és nem rendelkezik Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel,

h) akivel szemben jogellenes beutazás, illetve tartózkodás miatt idegenrendészeti eljárás van folyamatban,

i) aki hontalansága megállapítását kérte, az eljárás időtartamára, feltéve, hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik,

j) akit a 126. § (1) bekezdés a), b), c), d), f), g), vagy h) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek,

k) aki az Európai Unió más tagállamában magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt kérelmezett, és az EU Kék Kártya érvényességi idejének lejártát vagy az okmány visszavonását követően Magyarország területére visszatért a munkanélküliség időtartamára.

(2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje

a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint f)-h) pontjában foglalt esetekben legfeljebb három hónap, amely alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható;

b) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a szülő tartózkodásának időtartamához igazodik;

c) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben egy hónap, amely nem hosszabbítható meg;

d) az (1) bekezdés i) és j) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;

e) az (1) bekezdés k) pontjában foglalt esetben három hónap, amely nem hosszabbítható meg.

(3) Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással ellátott harmadik országbeli állampolgár munkát akkor végezhet, ha

a) munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély birtokában munkavégzés folytatására jogosító tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be,

b) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából,

c) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma birtokában szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be,

d) szezonális munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából, vagy

e) az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmet nyújtott be, feltéve, hogy az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes, és a kérelmét a rövid távú mobilitási időszak lejárta előtt legalább 20 nappal nyújtotta be.

(4) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha a kiállítására okot adó körülmény már nem áll fenn.

(5) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kizárólag Magyarország területén történő tartózkodásra jogosít, ki- és visszautazást nem tesz lehetővé, a harmadik országbeli állampolgár kiutazásakor érvényét veszti, és azt kilépéskor a harmadik országbeli állampolgárnak le kell adnia. A leadott igazolást meg kell küldeni a kiállító hatóságnak.

III. Fejezet

A harmadik országbeli állampolgár vállalkozó

12. A vendég-önfoglalkoztató

21. §

(1) Vendég-önfoglalkoztatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy

a) jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson, vagy

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.

(2) A Kormány rendeletében az (1) bekezdés szerinti tartózkodási célt megalapozó vállalkozásra vonatkozó feltételeket állapíthat meg. A feltételeket nem teljesítő vállalkozásra tekintettel vendég-önfoglalkoztatás céljából tartózkodási engedélyt kiadni vagy meghosszabbítani nem lehet.

(3) A vendég-önfoglalkoztató tartózkodási engedélyének érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely kizárólag ugyanezen célból legfeljebb két évvel hosszabbítható meg, azzal, hogy a tartózkodási engedély az első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg.

(4) A vendég-önfoglalkoztatás céljából kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítása az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, ha a tartózkodási engedély kiállítását követően az idegenrendészeti hatóság által meghatározott rendszeres jelentkezési kötelezettségének eleget tett.

(5) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes vendég-önfoglalkoztatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező vendég-önfoglalkoztató a (3) bekezdés szerinti időtartamon túl az (1) bekezdés szerinti célból tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz az e törvényben foglalt feltételeknek. A tartózkodási engedély érvényességére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(6) A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(7) A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadásától számított egy évig - az (5) bekezdés szerint kiadott tartózkodási engedély kivételével - a vendég-önfoglalkoztató magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(8) A vendég-önfoglalkoztató nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

13. A vendégbefektető

22. §

(1) A vendégbefektetői tartózkodási engedély olyan tartózkodási engedély, amely a birtokosát feljogosítja Magyarország területén történő tartózkodásra és arra, hogy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.

(2) Vendégbefektetői tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik,

b) aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a), c)-e), h) és i) pontjában foglalt feltételeknek, és

c) aki rendelkezik érvényes vendégbefektetői vízummal.

(3) A vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői vízummal Magyarország területére történő első belépését követően az (5) bekezdés szerinti kötelezettség megvalósulását követően, legkésőbb 93 napon belül az illetékes idegenrendészeti hatóságnál vagy az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül terjeszti elő.

(4) A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb tíz év, amely kizárólag ugyanezen célból alkalmanként legfeljebb tíz évvel hosszabbítható meg. A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje meghaladhatja a kérelmező úti okmányának az érvényességi idejét.

(5) A harmadik országbeli állampolgár a Magyarország területére történő belépését követő három hónapon belül - meghosszabbítás esetén a meghosszabbítástól számított három hónapon belül -köteles az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül igazolni, hogy a 16. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti nyilatkozata alapján vállalt valamely befektetést teljesítette.

(6) A 16. § (2) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott befektetés (5) bekezdés szerinti határidőn belüli teljesítésének igazolását az idegenrendészeti hatóság vizsgálja.

(7) A harmadik országbeli állampolgárnak legalább öt évig a 16. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítéséhez olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jeggyel kell rendelkeznie, amelynek

a) nettó eszközértéke legalább 40%-át Magyarországon megvalósuló, lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki, és

b) ingatlan-alapkezelője legalább egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik.

(8) A 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanbefektetés tekintetében

a) a lakóingatlan tulajdonjogának harmadik országbeli állampolgár általi megszerzésével egyidejűleg a lakóingatlanra az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számítva 5 évig terjedő időszakra elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba jogszabályban meghatározott feltételek szerint,

b) az ingatlan öt évig kizárólag

ba) azon harmadik országbeli állampolgár tulajdonában, vagy

bb) azon harmadik országbeli állampolgár és a 69. § (2) bekezdése szerinti egy vagy több családtagja közös tulajdonában

állhat, aki a vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtotta.

(9) A vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, ha a (2) bekezdés szerinti igazolásának alapjául szolgáló adataiban a vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt változás áll be, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül bejelenteni.

(10) A vendégbefektetői tartózkodási engedély (4) bekezdés szerinti meghosszabbítása - a 19. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén - akkor engedélyezhető, ha a 16. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerint vállalt meghatározott befektetés legalább az e törvényben meghatározott időtartamban a vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt fennállt.

(11) A vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár 69. § (2) bekezdése szerinti családtagja e törvény szerint utazhat be és tartózkodhat Magyarországon.

IV. Fejezet

A vendégmunkás

14. A szezonális vendégmunkás

23. §

(1) Szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az vendégmunkás kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabályban meghatározott szezonális munkát végezzen.

(2) A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható. A szezonális munkavállalás céljából kiállított tartózkodási engedély tizenkét hónapon belül hat hónapot meghaladó időtartamra nem adható ki és hat hónapot követően nem hosszabbítható meg.

(3) Nem kaphat szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás, aki

a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, vagy

b) jogszabályban foglaltak alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.

(4) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(5) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(6) A szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

15. Vendégmunkás foglalkoztatása beruházás megvalósítása érdekében

24. §

(1) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek

a) a célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen a Kormány rendeletében meghatározott beruházás megvalósítása érdekében, és

b) a foglalkoztatója a magyar állammal megállapodást kötött, és jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással (beruházás megvalósítása érdekében, meghatározott időtartamra és meghatározott számú vendégmunkás alkalmazására vonatkozó hatósági ígérvény) rendelkezik.

(2) Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást kormányrendeletben meghatározottak szerint a foglalkoztató kérelmére a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter adja ki.

25. §

(1) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb három évre jogosít tartózkodásra Magyarország területén.

(2) A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamig terjedhet. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély az (1) bekezdésben foglalt időtartamon túl nem hosszabbítható meg.

(3) A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalás célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(4) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(5) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

26. §

(1) A foglalkoztatót előnyben kell részesíteni, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja.

(2) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása vagy hosszabbítása megtagadható akkor is, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja.

27. §

(1) A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja.

(2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót jogszabályban meghatározott mértékű eljárási bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül az eljárási bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Az idegenrendészeti hatóság és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha

a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és

b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás

ba) az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti,

bb) az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy

bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.

16. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély

28. §

(1) Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,

a) aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végez, és

b) akinek a munkavállalása olyan foglalkozásban történik, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter nem zár ki.

(2) Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás is kaphat, akinek magyarországi foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor.

(3) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter - a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott - rendeletében meghatározhatja, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadásával egy harmadik ország állampolgárainak a száma sem haladhatja meg a kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel és foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkások (4) bekezdés szerinti összlétszámának 25%-át.

(6) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

(7) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a foglalkoztatás célú tartózkodási engedély az e törvény szerinti első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg.

(8) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes foglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás az (7) bekezdés szerinti időtartamon túl foglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz az e törvényben foglalt feltételeknek. A foglalkoztatás célú tartózkodási engedély érvényességére a (6) és (7) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(9) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(10) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(11) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

(12) Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy a munkakörben vagy a munkavégzési helyben változás áll be, a vendégmunkásnak a foglalkoztatás célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

29. §

(1) A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy foglalkoztatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja.

(2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót jogszabályban meghatározott mértékű eljárási bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül az eljárási bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Az idegenrendészeti hatóság és a rendőrség által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha

a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és

b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás

ba) az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti,

bb) az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy

bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.

17. A vendégmunkás-tartózkodási engedély

30. §

(1) Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,

a) akinek a tartózkodási célja, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen,

b) akinek a foglalkoztatója kedvezményes foglalkoztató vagy minősített kölcsönbeadó,

c) aki harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter - a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott - rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és

d) akinek a munkavállalása olyan foglalkozásban történik, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter nem zár ki.

(2) Kedvezményes foglalkoztatónak minősül:

a) a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató;

b) az a foglalkoztató, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg;

c) az a foglalkoztató, amely a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkezik.

(3) Minősített kölcsönbeadónak kell tekinteni a Kormány rendeletében meghatározott minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban szereplő foglalkoztatót.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon foglalkoztatott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatás célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásával egy harmadik ország állampolgárainak a száma sem haladhatja meg a kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel és foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkások (4) bekezdés szerinti összlétszámának 25%-át.

31. §

(1) A vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

(2) A vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg.

(3) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a (2) bekezdés szerinti időtartamon túl új vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz az e törvényben foglalt feltételeknek. A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényességére az (1) és (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(4) A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(5) A vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(6) A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát.

(7) A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényességi ideje annak meghosszabbítása esetén a szakhatósági állásfoglalásban szereplő időtartamig terjedhet, de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott időpontig hosszabbítható meg.

(8) Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, a vendégmunkásnak a vendégmunkás-tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

(9) A foglalkoztató, ha az általa foglalkoztatott vendégmunkás foglalkoztatási feltételeiben, különösen a vendégmunkás munkakörében és a munkavégzési helyében változás áll be, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül az idegenrendészeti hatóságnak a következő adatok közlésével bejelenteni:

a) a foglalkoztató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),

b) a vendégmunkás természetes személyazonosító adatai,

c) a vendégmunkás tartózkodásra jogosító engedélyének száma,

d) az engedélyezett és a megváltozott foglalkozás megnevezése és FEOR száma,

e) az engedélyezett és a megváltozott magyarországi munkavégzési hely címe.

(10) A (9) bekezdés szerinti bejelentést az idegenrendészeti hatóság részére - az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül - elektronikus úton kell megtenni. A bejelentés tényét, időpontját, a bejelentés (9) bekezdésben meghatározott adatait az idegenrendészeti hatóság a nyilvántartásában rögzíti.

32. §

(1) A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja.

(2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót jogszabályban meghatározott mértékű eljárási bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül az eljárási bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Az idegenrendészeti hatóság és a rendőrség által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha

a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és

b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás

ba) az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti,

bb) az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy

bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.

18. Regisztrációs és foglalkoztatási díj

33. §

(1) Regisztrációs díj és foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett a minősített kölcsönbeadó és a kedvezményes foglalkoztató, aki kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásba vételét kéri.

(2) A regisztrációs díj az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztatók nyilvántartásba vételekor fizetendő. A regisztrációs díj mértékét kormányrendelet határozza meg.

(3) A foglalkoztatási díj a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételt követően, évente egy alkalommal, egyösszegben fizetendő. Mértéke az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztató által a tárgyévet megelőző évben foglalkoztatott vagy kölcsönzött harmadik országbeli munkavállalók száma felszorozva kormányrendeletben meghatározott összeggel.

(4) A foglalkoztatási díj fizetési kötelezettség annak az évnek a végén szűnik meg, amikor a foglalkoztatót a nyilvántartásból törlik. Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból való törlés évében kell a (3) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási díjat megfizetni a tárgyévre vonatkozóan.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésével, a (2) bekezdés szerinti regisztrációs díj és a (3) bekezdés szerinti foglalkoztatási díj kiszabásával kapcsolatos feladatok ellátása - kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint - a kormányhivatal hatáskörébe tartozik.

V. Fejezet

Magas kompetenciával rendelkező harmadik országbeli állampolgár tartózkodása

19. Értelmező rendelkezések

34. §

E törvény alkalmazásában

a) első tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amely elsőként állít ki

aa) valamely vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedélyt az adott harmadik országbeli állampolgár részére,

ab) engedélyt az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgárnak, vagy

ac) EU Kék Kártyát a harmadik országbeli állampolgár számára;

b) fogadó szervezet:

ba) jogi formájától függetlenül a jogszabályban meghatározottak szerint létrehozott jogi személyként működő az a szervezet, amelyhez a vállalaton belül áthelyezett személyt áthelyezik, valamint

bb) a jogszabályban meghatározott kutatószervezet, felsőoktatási intézmény, oktatási intézmény, továbbá a gyakornokokat fogadó szervezet;

c) második tagállam: az első tagállamtól eltérő minden olyan tagállam, amelyben

ca) a vállalaton belül áthelyezett személy gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot,

cb) az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgár gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot, vagy

cc) az EU Kék Kártya birtokosa gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a 37. § szerinti mobilitáshoz való jogot.

20. Magas képzettségű munkavállaló tartózkodása - a Magyar Kártya

35. §

(1) A Magyar Kártya olyan tartózkodási engedély, amely felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező birtokosát a Magyarország területén történő tartózkodásra és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra jogosítja.

(2) A felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító felsőfokú képesítés.

(3) Magyar Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) akinek a tartózkodási célja az, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján ellenérték fejében más részére, illetve más irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy

b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.

(4) Magyar Kártyát a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak akkor kaphat, ha

a) a felsőoktatásért felelős miniszter által - a szakképzésért felelős miniszterrel, a felnőttképzésért felelős miniszterrel, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszterrel egyetértésben - meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik,

b) hivatásos sportoló vagy hivatásos edző,

c) előadóművész, vagy

d) a mozgókép szakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár.

(5) A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a harmadik országbeli állampolgár teljesíti a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételeket.

21. Magas képzettségű munkavállaló európai uniós szabályok alapján történő tartózkodása - az EU Kék Kártya

36. §

(1) Az EU Kék Kártya olyan tartózkodási engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti munkavállalásra jogosítja.

(2) EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap,

a) megfelel 17. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint h) és i) pontjában meghatározott feltételeknek,

b) aki rendelkezik a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel,

c) aki a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt nem közölt, a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot nem tévesztette meg, illetve tartózkodásának célja nem tér el az engedélyezettől,

d) akivel szemben nem áll fenn a (3) bekezdés szerinti kizáró ok,

e) akinek a foglalkoztatása a jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott,

f) aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy kérelmezte ezt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak, és

g) aki magyarországi szálláshelyként valós belföldi lakcímadatot jelentett be.

(3) Nem kaphat EU Kék Kártyát

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

b) az a személy, akit Magyarország ideiglenes védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatóként kutatási projekt végzése céljából az kérelmezi a tartózkodás engedélyezését,

e) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kereskedelem és a befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be Magyarország területére, kivéve azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek beutazását egy tagállam területére vállalaton belüli áthelyezés keretében engedélyezték,

g) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik.

(4) Az EU Kék Kártyát legalább kettő évre kell kiállítani. Ha a foglalkoztatásra irányuló szerződés kettő évnél rövidebb időtartamra szól, az EU Kék Kártyát a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani.

(5) Az EU Kék Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható.

37. §

Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártyát kap, ha

a) az EU Kék Kártyát kiállító tagállamban legalább tizenkettő hónapig jogszerűen tartózkodott vagy második tagállamban hat hónapot tartózkodott, és

b) teljesíti a 36. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket.

38. §

(1) Az EU Kék Kártya a kiadásától számított egyéves időszak alatt kizárólag

a) a kiadását megalapozó munkaviszonyban, vagy

b) a hazai foglalkoztatáspolitikai érdek mérlegelése alapján engedélyezett munkaviszonyban

történő, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít.

(2) Az EU Kék Kártya birtokosa az (1) bekezdés b) pontja szerinti megváltozott munkaviszonyt a jogszabályban meghatározott állásfoglalás kiadásáig, de legfeljebb 30 napig nem kezdheti meg.

22. Vállalaton belüli áthelyezés

39. §

(1) A vállalaton belül áthelyezett személy olyan harmadik országbeli állampolgár, aki a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül rendelkezik lakóhellyel, és akit vállalaton belül áthelyeztek.

(2) A vállalaton belüli áthelyezés a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási vagy képzési célú ideiglenes kiküldetése az Európai Unió tagállamai területén kívül letelepedett olyan vállalkozástól, amelyhez a harmadik országbeli állampolgárt az ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozó, az adott tagállamban letelepedett szervezethez történő áthelyezést megelőzően és annak idejére munkaszerződés köti, illetve adott esetben az egy vagy több második tagállamban letelepedett fogadó szervezetek közötti mobilitása.

(3) A vállalkozáscsoport két vagy több, az a)-d) pont szerinti módokon összekapcsoltként elismert vállalkozás, ha valamely vállalkozás egy másik tekintetében

a) közvetlenül vagy közvetve birtokolja ez utóbbi vállalkozás jegyzett tőkéjének a többségét,

b) ellenőrzést gyakorol a vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjéhez kapcsolódó szavazati jogok többsége felett,

c) kinevezheti a szóban forgó vállalkozás igazgatási, irányító, illetve felügyelő testületei tagjainak több mint a felét, vagy

d) azt anyavállalatként egységes alapon irányítja.

40. §

(1) A vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedély olyan tartózkodási engedély, amely a birtokosát feljogosítja az első tagállam és adott esetben a második tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalásra a törvényben meghatározott feltételek szerint.

(2) A vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki

a) igazolja, hogy a fogadó szervezet és a harmadik országban letelepedett vállalkozás ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozik,

b) megfelel a 17. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek, vele szemben nem állnak fenn a (3) bekezdésben meghatározott kizáró okok és a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállatott tartózkodási engedély kiadásának megtagadási okai,

c) igazolja, hogy a vállalaton belüli áthelyezés időpontját jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállaló, szakértő és gyakornok-munkavállaló esetében legalább három hónapos folyamatos munkaviszony előzte meg közvetlenül ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül,

d) igazolja, hogy az Európai Unió tagállamai területén történő tartózkodás tekintetében Magyarországon a leghosszabb a vállalaton belüli áthelyezés időtartama,

e) rendelkezik az abban a fogadó szervezetben szükséges szakmai képesítéssel és tapasztalattal, amelyhez vezető állású munkavállalóként vagy szakértőként áthelyezik, vagy gyakornokként a szükséges egyetemi oklevéllel,

f) a foglalkoztatása a jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott;

g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy kérelmezte ezt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak,

h) a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, valamint

i) magyarországi szálláshelyeként valós belföldi lakcímadatot jelentett be.

(3) Nem kaphat vállalaton belül áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

b) az a harmadik országbeli állampolgár, aki egyrészt az Európai Unió és tagállamai, másrészt harmadik országok közötti megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében az Európai Unió polgáraival egyenértékű jogokat élvez, vagy akit ilyen harmadik országokban letelepedett vállalkozás foglalkoztat,

c) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,

d) az egyéni vállalkozó,

e) a munkaerő-közvetítő, a munkaerő-kölcsönző vagy az egyéb olyan vállalkozás megbízása alapján munkát végző vagy harmadik országbeli állampolgár, amelynek tevékenysége abból áll, hogy munkaerőt bocsát rendelkezésre egy másik vállalkozás felügyelete és irányítása alatti munkavégzés céljából,

f) az, aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy aki tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt.

(4) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje legalább egy év vagy az áthelyezés időtartamához igazodik. A két időtartam közül azt kell a tartózkodási engedély érvényességi idejeként meghatározni, amelyik rövidebb.

(5) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legfeljebb három év, gyakornokok esetében pedig legfeljebb egy év.

(6) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül és az (5) bekezdésben meghatározott időtartamig meghosszabbítható vállalaton belüli áthelyezés céljából.

(7) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedélyre jogosult, e törvény alapján munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt nem kaphat.

41. §

Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt (hosszú távú mobilitási engedély) kap, ha megfelel a 17. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a 40. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint f)-i) pontjában meghatározott feltételeknek.

23. A kutató tartózkodása

42. §

(1) A kutató a doktori fokozattal vagy a doktori programokban való részvételre jogosító megfelelő felsőfokú képesítéssel rendelkező olyan harmadik országbeli állampolgár, aki valamely tagállam területére beutazott és ott tartózkodik, és akit valamely kutatószervezet kiválasztott egy olyan kutatási tevékenység elvégzésére, amelyhez az említett képesítés általában szükséges.

(2) A kutatószervezet a jogszabály szerint akkreditált kutatószervezet.

43. §

(1) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) aki a jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és

b) akire nézve a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a kutatónak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén - amennyiben a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik - megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket.

(2) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

b) az, akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornokként érkezik az Európai Unió területére, valamint

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Európai Unió területére.

(3) A kutatás célú tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legalább egy év, de legfeljebb kettő év,

b) ha a fogadási megállapodás érvényességi ideje rövidebb, mint egy év, akkor a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik.

(4) A kutatás célú tartózkodási engedély alkalmanként a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

44. §

(1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatói rövid távú mobilitási igazolást kaphat, amellyel bármely háromszázhatvan napos időszakon belül száznyolcvan napig tartózkodhat Magyarország területén, amennyiben külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi kutatószervezetnél kívánja folytatni.

(2) A kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel egyidejűleg a kutatónak mellékelnie kell

a) a magyarországi akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,

b) a rövid távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével,

c) a 17. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(3) A kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutatónak az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolásra, amennyiben értesítéséhez mellékeli

a) a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint f) és g) pontjában meghatározott feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat,

b) a kutató rövid távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást, valamint

c) az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.

(4) A (3) bekezdés alapján a kutató családtagja részére kiadott kutatói rövid távú mobilitási igazolás érvényességi ideje bármely háromszázhatvan napos időszakon belül legfeljebb száznyolcvan nap, azonban nem haladhatja meg a kutató kutatói rövid távú mobilitási igazolásának az érvényességi idejét.

45. §

(1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár a száznyolcvan napot meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat abban az esetben, ha a jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi kutatószervezetnél kívánja folytatni.

(2) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kutatónak mellékelnie kell

a) a magyarországi kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,

b) a hosszú távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével,

c) a 17. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(3) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt legfeljebb 365 napra lehet kiállítani.

(4) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutatónak az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyre, amennyiben kérelméhez mellékeli

a) a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint f) és g) pontjában meghatározott feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat,

b) a kutató hosszú távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást, valamint

c) az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.

(5) A (4) bekezdés alapján a kutató családtagja részére kiállított kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb 360 nap, azonban nem haladhatja meg a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyének az érvényességi idejét.

46. §

(1) Az a harmadik országbeli állampolgár kutató kaphat álláskeresés vagy vállalkozás indítás céljából tartózkodási engedélyt, aki érvényes kutatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy kutatási tevékenységét befejezte, rendelkezik a 17. § (1) bekezdés a) pontjában és f)-i) pontjában meghatározott feltételekkel, és a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állás, illetve az általa indítani kívánt vállalkozás illeszkedik a kutatás szintjéhez.

(2) Az e § szerinti tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb kilenc hónap.

(3) Az e § szerinti tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

(4) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki e § szerinti érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, annak érvényességi ideje alatt Magyarországon

a) Magyar Kártya kiállítása iránti

b) EU Kék kártya kiállítása iránti, vagy

c) vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiállítása iránti

kérelmet nyújthat be.

24. Vállalkozás áthelyezése Magyarországra - a Vállalati Kártya

47. §

(1) A Vállalati Kártya kiadásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár olyan jogi személy vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, ami a Kormány rendeletében meghatározott foglalkoztató vagy az azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodó.

(2) Vállalati Kártyát kaphat az a harmadik országbeli állampolgár, akinek célja, hogy

a) gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét,

b) az a) pontban meghatározott tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végezzen, vagy

c) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen.

48. §

(1) A Vállalati Kártya legfeljebb négy év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

(2) A Vállalati Kártya kizárólag e célból alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható.

(3) A Vállalati Kártya érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

VI. Fejezet

Meghatározott állampolgárságú harmadik országbeli állampolgár tartózkodása - a Nemzeti Kártya

25. A Nemzeti Kártya

49. §

A szerb és az ukrán állampolgár Nemzeti Kártyát kaphat, ha tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.

50. §

(1) A Nemzeti Kártya száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó, de legfeljebb kettő év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

(2) A Nemzeti Kártya alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

51. §

Ha a szerb és az ukrán állampolgár más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, Nemzeti Kártya meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

VII. Fejezet

Egyéb tartózkodási jogcímek

26. A hallgató, tanuló tartózkodása tanulmányok folytatása céljából

52. §

(1) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki

a) Magyarországon a köznevelés információs rendszerében működőként regisztrált köznevelési intézménnyel nappali rendszerű iskolai oktatás, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint létesít vagy létesített tanulói jogviszonyt, vagy államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmény teljes idejű képzése keretében tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván Magyarország területén tartózkodni,

b) igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik,

c) befizette a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény által kirótt díjakat,

d) igazolja a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, c) és d) pontjában, valamint f)-i) pontjában meghatározott feltételek teljesülését, és

e) magyarországi szálláshelyeként valós belföldi lakcímadatot jelentett be.

(2) Nem kaphat tanulmányi célú tartózkodási engedélyt

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

b) az, akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornokként érkezik az Európai Unió területére, valamint

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Európai Unió területére.

(3) A tanulmányi célú tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legalább egy év, de legfeljebb három év, vagy

b) - egy évnél rövidebb képzési idő esetén - a képzés tartamához igazodó hosszúságú időtartam.

(4) A tanulmányi célú tartózkodási engedély alkalmanként legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

(5) A tanulmányi célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a (4) bekezdésben meghatározott esetben sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.

(6) A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(7) A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

(8) A tanulmányi célú vagy hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, illetve a hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár munkát a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon teljes munkaidőben végezhet.

53. §

(1) Az a harmadik országbeli állampolgár tanuló kaphat álláskeresés vagy vállalkozás indítás céljából tartózkodási engedélyt, aki érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy tanulmányait sikeresen befejezte, rendelkezik a 17. § (1) bekezdés a) pontjában és f)-i) pontjában meghatározott feltételekkel, és a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állás, illetve az általa indítani kívánt vállalkozás illeszkedik az elvégzett tanulmányok szintjéhez.

(2) Az e § szerinti tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb kilenc hónap.

(3) Az e § szerinti tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

(4) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki e § szerinti érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, annak érvényességi ideje alatt Magyarországon

a) Magyar Kártya kiállítása iránti

b) EU Kék kártya kiállítása iránti, vagy

c) vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiállítása iránti

kérelmet nyújthat be.

54. §

(1) A hallgató olyan harmadik országbeli állampolgár, aki valamely magyarországi felsőoktatási intézménybe felvételt nyert, és akinek Magyarország területére történő beutazását és tartózkodását abból a célból engedélyezik, hogy fő tevékenységként olyan nappali tagozatos tanulmányokat folytasson, amelyek eredményeként Magyarország által elismert felsőfokú képesítést adnak, ideértve a felsőoktatási intézményben olyan oklevelét, bizonyítványát vagy doktori fokozatát is, amely a magyar joggal összhangban az említett oktatást megelőző, előkészítő tanfolyamra vagy a kötelező gyakorlatra is kiterjed.

(2) Az a hallgató, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott tanulmányi célú engedéllyel rendelkezik, és aki mobilitási intézkedéseket is magában foglaló európai uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban nem érintett és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat, amennyiben a jogszabályban meghatározott felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányai egy részét.

(3) A hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a hallgatónak csatolnia kell

a) a magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást vagy felvételi igazolást,

b) a 17. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat,

c) a felsőoktatási intézmény által meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(4) Az a hallgató, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és aki mobilitási intézkedéseket is magában foglaló európai uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban érintett, és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási igazolást kaphat abban az esetben, ha a hallgatói mobilitás gyakorlása érdekében az idegenrendészeti hatóságot a jogszabályban meghatározott értesítési lapon és adattartalommal értesíti a hallgatói mobilitási tervéről és a mobilitás tervezett időtartamáról az ezzel kapcsolatos időpontok megjelölésével.

(5) A hallgatónak a (4) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg a (4) bekezdésben foglaltakon túl mellékelnie kell

a) a magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást vagy felvételi igazolást,

b) a 17. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat,

c) a felsőoktatási intézmény által meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(6) A (2) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, valamint a (4) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási igazolással a harmadik országbeli állampolgár legfeljebb 360 napig tartózkodhat Magyarország területén.

55. §

(1) Képzés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

a) teljesíti a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)-i) pontjában meghatározott feltételeket, és

b) a Kormány vagy minisztérium által biztosított ösztöndíjas magyarországi képzésen vesz részt.

(2) Képzés céljából nem kaphat tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki a tanulmányi célú tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására vonatkozó feltételeknek megfelel.

(3) A képzés célú tartózkodási engedély legfeljebb egy évre adható, ugyanezen célból nem hosszabbítható meg. A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítását kizárólag tanulmányi célból kérheti.

(4) A képzés céljából tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(5) A képzés céljából tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

27. A gyakornok tartózkodása

56. §

(1) A gyakornok olyan harmadik országbeli állampolgár, aki felsőfokú képesítéssel rendelkezik vagy felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányokat folytat valamely harmadik államban, és akinek Magyarország területére történő beutazását és tartózkodását gyakornoki tevékenység céljából engedélyezik.

(2) A gyakornoki tevékenység a gyakornoknak a tanulmányai során teljesítendő szakmai gyakorlata vagy a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornok részére szervezett gyakorlati program keretében végzett tevékenysége, amelynek célja, hogy munkahelyi környezetben ismereteket, gyakorlatot és tapasztalatot szerezzen.

57. §

(1) Gyakornoki tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki igazolja, hogy

a) jóváhagyott gyakornokokat fogadó szervezettel kötött gyakornoki szerződés alapján gyakornoki tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és a fogadószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a gyakornoknak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén - amennyiben a gyakornok a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik - megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket,

b) a gyakornoki tevékenység folytatásához szükséges felsőfokú végzettségét a kérelem benyújtását megelőző két évben szerezte meg, vagy a gyakornoki tevékenység folytatásához megfelelő felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányokat folytat, valamint

c) rendelkezik a gyakorlat elvégzéséhez szükséges megfelelő nyelvismerettel.

(2) Nem kaphat a gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

b) az, akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornokmunkavállalóként érkezik az Európai Unió területére, valamint

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Európai Unió területére.

(3) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legfeljebb hat hónap, vagy

b) - hat hónapnál rövidebb tartamú képzési megállapodás esetén - a gyakornoki tevékenység időtartamához igazodó hosszúságú időtartam.

(4) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

(5) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(6) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(7) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

28. A hivatalos célú tartózkodás

58. §

(1) Hivatalos célú tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki teljesíti a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)-i) pontjában meghatározott feltételeket, és

a) diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyként vagy annak családtagjaként,

b) külföldi állam vagy állami szerv, illetve nemzetközi szervezet hivatalos küldöttségének tagjaként,

c) sajtótudósítóként,

d) nemzetközi szerződés, illetve nemzetközi kulturális, oktatási, tudományos együttműködés, valamint kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból,

e) a nemzetközi szerződés alapján Magyarországon működő tudományos, oktatási, kulturális intézmény személyzetének tagjaként vagy az ezen intézmény tevékenységi körében beutazó személyként

kíván Magyarország területén tartózkodni.

(2) A hivatalos célú tartózkodási engedély érvényességi ideje az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti tevékenység időtartamával egyezik meg, de legfeljebb három év, amely alkalmanként a hivatalos szolgálat vagy képzés, továbbképzés időtartamához igazodó időtartammal, de legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

29. Az ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződés (WHS) alapján kiállított ideiglenes tartózkodási engedély

59. §

(1) Az ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződések alapján az idegenrendészeti hatóság ideiglenes tartózkodási engedélyt állít ki.

(2) Ideiglenes tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

a) a nemzetközi szerződésben e körben meghatározott feltételeket okiratokkal alátámasztott módon teljesíti, valamint

b) megfelel a 17. § (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt feltételeknek.

(3) Az ideiglenes tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb a kiállításának alapjául szolgáló nemzetközi szerződésben rögzített időtartam lehet.

(4) Az ideiglenes tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

(5) Évente legfeljebb a nemzetközi szerződésekben meghatározott maximális létszámot meg nem haladó számú ideiglenes tartózkodási engedély állítható ki.

(6) Az ideiglenes tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(7) Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

30. A digitális nomád tartózkodása - a Fehér Kártya

60. §

(1) A Fehér Kártya olyan tartózkodási engedély, amelynek birtokosa Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a munkáját vagy a vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi.

(2) Fehér Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

a) Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik és munkáját vagy vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi,

b) megfelel a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)-i) pontjában meghatározott feltételeknek és vele szemben nem állnak fenn a (3) bekezdésben meghatározott kizáró okok, és

c) nem végez munkát Magyarországon, valamint nem rendelkezik magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel.

(3) Nem kaphat Fehér Kártyát

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki megfelel a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély, a vendégbefektetői tartózkodási engedély, a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély, a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, a vendégmunkás-tartózkodási engedély, a Nemzeti Kártya, vagy a Magyar Kártya kiadására vonatkozó feltételeknek,

b) az, aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik vagy a tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt,

c) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

e) az, akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

f) a befogadott,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, akinek a kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkezik,

i) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében érkezik az Európai Unió területére, valamint

j) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Európai Unió területére.

(4) A Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely kizárólag ugyanezen célból egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(5) A Fehér Kártya érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(6) A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(7) A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

31. Kiküldetés

61. §

(1) Kiküldetésben lévő személy az a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik.

(2) Kiküldetés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

a) a kiküldetés célú tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállama által munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és

b) munkáját a kiküldő vállalkozással fennálló munkaviszony alapján Magyarország területén korlátozott ideig kívánja végezni

ba) a kiküldő vállalkozás nevében és irányítása alatt, a kiküldő vállalkozás és a szolgáltatásnak az adott tagállamban működő címzettje között létrejött szerződés alapján,

bb) a kiküldő vállalkozáscsoport tulajdonában lévő telephelyen vagy vállalkozásnál, vagy

bc) a kiküldő munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás vagy munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozás által küldve egy Magyarországon letelepedett vagy hazánk területén működő vállalkozáshoz.

(3) A kiküldő vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással, a szolgáltatásnyújtás a kiküldő saját nevében és saját irányítása alatt, a kiküldő vállalkozás és a szolgáltatásnak az adott tagállamban működő címzettje között létrejött szerződés alapján történik.

(4) A kiküldetés célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a kiküldetés időtartamához igazodik, de legfeljebb kettő év. A tartózkodási engedély a kiadásától számított kettő éves időtartamon belül ugyanezen célból hosszabbítható meg.

(5) A kiküldetés célú tartózkodási engedély (4) bekezdés alapján meghatározott érvényességi ideje nem haladhatja meg az Európai Unió tagállama által kiállított tartózkodási engedély érvényességi idejét.

32. A gyógykezelés céljából történő tartózkodás

62. §

(1) Gyógykezelési célú tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki teljesíti a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)-i) pontjában meghatározott feltételeket, és

a) gyógykezelés céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, vagy

b) a magyar jog szerinti kiskorú gyermekét vagy az önmaga ellátására képtelen más, e törvényben meghatározott családtagját kíséri Magyarország területére gyógykezelés céljából.

(2) A gyógykezelési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a gyógykezelés időtartamához igazodik, de legfeljebb két év, amely alkalmanként a gyógykezelés időtartamához igazodó időtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(3) A gyógykezelés célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(4) A gyógykezelés célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

33. Önkéntes tevékenység folytatása céljából történő tartózkodás

63. §

(1) Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

a) teljesíti a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)-i) pontjában meghatározott feltételeket, és

b) a törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződés alapján közérdekű önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni vagy az Európai Önkéntes Szolgálat rendszerének keretében végez önkéntes tevékenységet.

(2) Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt nem kaphat

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól a menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek a kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornokmunkavállalóként érkezik az Unió területére, valamint

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kérelmezi a tartózkodás engedélyezését.

64. §

(1) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje - a (2) bekezdés szerinti eset kivételével - nem lehet rövidebb egy évnél, de legfeljebb kettő év.

(2) Ha az önkéntes szerződés érvényességi ideje egy évnél rövidebb, úgy az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi idejét a fogadási megállapodás érvényességi idejével azonos hosszúságú időtartamban kell megállapítani.

(3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(4) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(5) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

34. Nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély

65. §

(1) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdekből nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyt adhat.

(2) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdekből tartózkodási engedélyt adhat annak a harmadik országbeli állampolgárnak is, akinek célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen.

(3) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély legfeljebb három évre szól, alkalmanként legfeljebb három évre hosszabbítható meg.

(4) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiállítása során az e törvény szerinti feltételeket nem kell vizsgálni, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételt.

(5) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

35. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása

66. §

(1) Az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO SOFA Megállapodás) hatálya alá tartozó, az I. Cikk b) pontjában meghatározott polgári állomány tagjai, valamint az I. Cikk c) pontjában meghatározott hozzátartozók (a továbbiakban: polgári személy) beutazására és tartózkodására - a státuszuk igazolása esetén - e törvény rendelkezéseit a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A polgári személy mentesül a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum beszerzésének kötelezettsége, valamint a 17. § (1) bekezdés e)-g) pontjaiban meghatározott feltételek igazolása alól.

(3) A polgári személlyel szemben indult büntetőeljárásról és annak befejezéséről, valamint kiutasításáról az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet, a küldő állam tájékoztatása céljából.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekkel azonos megítélés alá esik az 1995. évi CII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a "Békepartnerség" más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodásban részes államok fegyveres erőinek ezen Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állománya és hozzátartozók.

36. A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai, az USA vállalkozók és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása

67. §

(1) A 2019. évi LI. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás hatálya alá tartozó, a II. Cikk 3. pontjában meghatározott polgári állomány, a II. Cikk 4. pontjában meghatározott USA vállalkozók és a II. Cikk 5. pontjában meghatározott hozzátartozók beutazására és tartózkodására - a II. Cikk 3-5. pontja szerinti státuszuk igazolása esetén - e törvény rendelkezéseit a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy mentesül a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum beszerzésének kötelezettsége, valamint a 17. § (1) bekezdés e)-g) pontjaiban meghatározott feltételek igazolása alól.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy letartóztatása vagy őrizetbe vétele esetén az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet, a küldő állam tájékoztatása céljából.

37. Humanitárius célú tartózkodási engedély

68. §

(1) Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni

a) akit Magyarország hontalanként ismert el;

b) akit Magyarország befogadottként ismert el;

c) törvényben foglaltak alapján azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;

d) azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki Magyarország területén született és azt követően a magyar jog szerint érte felelős személy felügyelete nélkül maradt, illetve a kísérő nélküli kiskorút;

e) jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből a bíróság, az ügyészség, illetve a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerv, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal - a bizonyítást jelentősen elősegítő módon - együttműködik;

f) a bíróság indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, akit különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek mellett, illetve azt a kiskorú, harmadik országbeli állampolgárt, akit érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztattak.

(2) A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben három év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;

b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt esetekben egy év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;

c) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;

d) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben,

da) a db) alpont kivételével legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;

db) amennyiben a harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, hat hónap, amely alkalmanként hat hónappal meghosszabbítható;

e) az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, a harmadik országbeli állampolgár által a munkáltatójával szemben az elmaradt járandóságának kifizetése érdekében indított eljárás végleges befejezéséig.

(3) Ha a tartózkodási engedély humanitárius célból történő kiadására az arra feljogosított hatóság vagy szerv indítványa alapján kerül sor, a tartózkodási engedély visszavonása, meghosszabbítása vagy a meghosszabbítás megtagadása az indítványozásra jogosult hatóság vagy szerv kezdeményezésére vagy hozzájárulásával történhet.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélye csak akkor vonható vissza, illetve a tartózkodási engedélyben meghatározott tartózkodási idő meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha származási országában, illetve az őt befogadó más államban a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás biztosított.

(5) Az (1) bekezdés e) pontja alapján tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, a jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult.

(6) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában a különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek olyan feltételek - a nemi vagy egyéb alapú megkülönböztetésből származó feltételeket is beleértve -, amelyek feltűnően aránytalanul eltérnek a legálisan foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási feltételeitől, amely eltérés különösen a munkavállalók egészségét és biztonságát érinti, és sérti az emberi méltóságot.

VIII. Fejezet

A családi együttélés biztosítása

38. A jogosultak köre

69. §

(1) A családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

a) tartózkodási engedéllyel rendelkező személy,

b) bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező személy,

c) ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező személy,

d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti tartózkodási kártyával, állandó tartózkodási kártyával, vagy huzamos tartózkodási kártyával rendelkező személy, vagy

e) magyar állampolgár

(ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: családegyesítő) családtagja.

(2) Családtagnak minősül

a) a harmadik országbeli állampolgár házastársa,

b) a harmadik országbeli állampolgár házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is),

c) a harmadik országbeli állampolgár eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti jogot gyakorol,

d) a harmadik országbeli állampolgár házastársának eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat

a) a menekültként elismert személy családtagja, valamint

b) a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú

ba) szülője, vagy

bb) - a ba) alpont szerinti személy hiányában - gyámja.

(4) A családi együttélés biztosítása céljából nem kaphat tartózkodási engedélyt a harmadik országbeli állampolgár, ha a családegyesítő

a) legalább egy éve nem rendelkezik vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel,

b) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,

c) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,

d) foglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel,

e) vendégmunkás tartózkodási engedéllyel,

f) Fehér Kártyával,

g) tanulmányi, képzési célú tartózkodási engedéllyel,

h) gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel, valamint

i) önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel

rendelkezik.

(5) A tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kell kiállítani.

(6) A menekültként elismert személyhez kapcsolódó családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására szolgáló okirat nem áll rendelkezésre.

(7) Családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedélyt kaphat a családegyesítő vagy házastársa, illetve a menekültként elismert személy

a) eltartott szülője, valamint

b) testvére és egyenesági rokona, ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni.

(8) A menekültként elismert személy házastársa családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedélyt abban az esetben kaphat, ha a házasságot a menekültként elismert személy Magyarország területére történő beutazását megelőzően kötötték.

(9) A családegyesítő házastársa nem kaphat tartózkodási engedélyt, ha a családegyesítő másik házastársa a családi együttélés biztosítása érdekében kiadott tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

70. §

A családtag - ha más jogcímen nem szerzett tartózkodási jogosultságot - további tartózkodásra jogosult

a) abban az esetben, ha a tartózkodási engedélye első ízben történő kiadásától számított öt év eltelt, vagy

b) a családegyesítő, illetve a menekültként elismert személy halála esetén, ha a tartózkodás feltételei biztosítottak.

39. A családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

71. §

(1) A családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) - a b)-d) pontban meghatározott esetek kivételével - legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

b) legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő EU Kék Kártyával vagy Vállalati Kártyával rendelkezik,

c) legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő magyar állampolgár vagy a 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkezik,

d) legfeljebb 10 év, amely alkalmanként legfeljebb 10 évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) A családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a családegyesítő tartózkodási engedélyének az érvényességi idejét. Ha a családegyesítő EU Kék Kártyával rendelkezik, a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje megegyezik a családegyesítő EU Kék Kártyájának az érvényességi idejével.

(3) A családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje az (1) és a (2) bekezdés szerinti esetekben sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának az érvényességi idejét.

NEGYEDIK RÉSZ

A harmadik országbeli állampolgár huzamos magyarországi tartózkodása

IX. Fejezet

Általános rendelkezések

40. A huzamos tartózkodási jogosultság

72. §

(1) Huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik az a harmadik országbeli állampolgár, aki

a) e törvény hatálybalépése előtt

aa) bevándorlási engedélyt,

ab) letelepedési engedélyt,

ac) ideiglenes letelepedési engedélyt,

ad) nemzeti letelepedési engedélyt,

ae) EK letelepedési engedélyt,

b) e törvény szerint

ba) ideiglenes tartózkodási kártyát,

bb) nemzeti tartózkodási kártyát, vagy

bc) EU tartózkodási kártyát

kapott.

(2) A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárt a tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogszabályban biztosított jogosultságai illetik meg azzal, hogy - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.

(3) Az ideiglenes letelepedési engedély és az ideiglenes tartózkodási kártya az érvényességi ideje alatt jogosít Magyarország területén való tartózkodásra.

(4) Az e Fejezetben szabályozott eljárásokban a jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

a) az elsőfokú eljárásban húsz,

b) a másodfokú eljárásban tizenöt

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely az elsőfokú eljárásban egy alkalommal további húsz nappal, a másodfokú eljárásban egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbítható. Ezen időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyek meghosszabbítására és visszavonására e Rész rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy

a) az ideiglenes letelepedési engedélyre az ideiglenes tartózkodási kártya meghosszabbítására és visszavonására,

b) a bevándorlási engedélyre, a letelepedési engedélyre és a nemzeti letelepedési engedélyre a nemzeti tartózkodási kártya visszavonására,

c) az EK letelepedési engedélyre az EU tartózkodási kártya visszavonására irányadó szabályok vonatkoznak.

41. A huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésének általános feltételei

73. §

(1) Ideiglenes tartózkodási kártyát, nemzeti tartózkodási kártyát vagy EU tartózkodási kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) akinek Magyarország területén a lakhatása és a megélhetése biztosított,

b) aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy egészségügyi ellátásának költségeit ennek hiányában is biztosítani tudja, és

c) akivel szemben nem áll fenn az e törvényben meghatározott kizáró ok.

(2) Nem kaphat ideiglenes tartózkodási kártyát, nemzeti tartózkodási kártyát vagy EU tartózkodási kártyát az a harmadik országbeli állampolgár,

a) akinek a letelepedése veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát,

b) aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, vagy c) aki a kártya megszerzése érdekében hamis adatot, illetve valótlan tényt közölt, vagy az eljáró hatóságot egyéb módon megtévesztette.

42. A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy gyermekének tartózkodása

74. §

Ha a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született, a születés bejelentését követően a gyermek részére

a) ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező szülő esetében ideiglenes tartózkodási kártyát, vagy

b) bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, nemzeti tartózkodási kártyával vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező szülő esetében nemzeti tartózkodási kártyát

kell kiállítani.

X. Fejezet

Az ideiglenes tartózkodási kártya

43. Az ideiglenes tartózkodási kártya kiállítása

75. §

Az ideiglenes tartózkodási kártya az Európai Unió más tagállama által kiállított EU tartózkodási engedélyhez kapcsolódó, származékos tartózkodási jogosultságot keletkeztet.

76. §

(1) Az Európai Unió tagállama által a 2003/109/EK tanácsi irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodási kártyát kap, ha

a) - a szezonális munkavállalás esetét ide nem értve - munkavégzés vagy vállalkozási tevékenység folytatása céljából,

b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából, vagy

c) egyéb igazolt célból

kíván Magyarország területén tartózkodni, és teljesíti a jogszabályban meghatározott további feltételeket.

(2) A harmadik országbeli állampolgárral ideiglenes tartózkodási kártyát együtt kérelmező harmadik országbeli családtag, valamint az ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja ideiglenes tartózkodási kártyát kap abban az esetben, ha a családi kapcsolat az Európai Unió huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedélyt kiállító tagállamában már fennállt, és teljesíti a jogszabályban meghatározott további feltételeket.

77. §

(1) Az ideiglenes tartózkodási kártya érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. Az ideiglenes tartózkodási kártya meghosszabbítása iránti kérelem közegészségügyi érdekből nem utasítható el abban az esetben, ha a megbetegedés a meghosszabbítani kívánt ideiglenes tartózkodási kártya kiadását követően következett be.

(2) A harmadik országbeli állampolgárral ideiglenes tartózkodási kártyát együtt kérelmező harmadik országbeli családtag, valamint az ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja ideiglenes tartózkodási kártyájának érvényessége megegyezik a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyének vagy ideiglenes tartózkodási kártyájának az érvényességével.

44. Az ideiglenes tartózkodási kártya visszavonása

78. §

(1) Az ideiglenes tartózkodási kártya visszavonható abban az esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) lakhatása és a megélhetése Magyarország területén már nem biztosított, vagy

b) nem minősül az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak és egészségügyi ellátásának költségeit más módon sem tudja biztosítani.

(2) Az ideiglenes tartózkodási kártyát vissza kell vonni, ha

a) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el, vagy

b) a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát.

(3) A harmadik országbeli állampolgár családtagja részére a harmadik országbeli állampolgárra tekintettel kiállított ideiglenes tartózkodási kártyát vissza kell vonni abban az esetben, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyét vagy ideiglenes tartózkodási kártyáját visszavonták, vagy

b) a családi kapcsolat megszűnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár halálát követően a családtag

ba) magyarországi lakhatása és a megélhetése biztosított, és

bb) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy egészségügyi ellátásának költségeit ennek hiányában is biztosítani tudja.

45. Információáramlás az Európai Unió tagállamai között

79. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodási kártya kiállításáról, illetve visszavonásáról - a visszavonás okának megjelölésével - értesíti az Európai Unió azon tagállamát, amelyik a harmadik országbeli állampolgár számára a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedélyt kiállította.

(2) Ha a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodási kártya kiállítása előtt a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatainak feltüntetésével megkeresi az EU tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak ellenőrzése érdekében, hogy a menekültkénti elismerés vagy a kiegészítő védelem továbbra is fennáll-e.

(3) Ha a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt a magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság menekültként elismeri, illetve kiegészítő védelemben részesíti az ideiglenes tartózkodási kártya kiállítása előtt, az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatainak feltüntetésével megkeresi az EU tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak érdekében, hogy az az EU tartózkodási engedély okmány "Megjegyzések" rovatát módosítsa.

XI. Fejezet

A nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kártya

46. Ügyintézési határidő

80. §

A nemzeti tartózkodási kártya, valamint az EU tartózkodási kártya iránti kérelmet

a) az első fokon eljáró hatóság hetven,

b) a másodfokon eljáró hatóság harminc napon belül bírálja el.

47. A nemzeti tartózkodási kártyára való jogosultság

81. §

(1) A Magyarországon történő huzamos tartózkodás céljából nemzeti tartózkodási kártyát - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkezik, és

a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott,

b) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösségben él magyar állampolgárral vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral,

c) magyar állampolgár, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték,

d) magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, illetve a felmenője magyar állampolgár vagy magyar állampolgár volt, vagy

e) huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke.

(2) A Magyarországon történő huzamos tartózkodás céljából nemzeti tartózkodási kártyát a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak abban az esetben kaphat, ha

a) huzamos tartózkodása Magyarország érdekeivel összhangban áll, és

b) teljesíti a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételeket.

(3) A menekültügyi hatóság által menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár a nemzeti tartózkodási kártyát tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély hiányában is kérelmezheti.

(4) Nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát az a harmadik országbeli állampolgár, aki büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

(5) A harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, ha

a) vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel,

b) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,

c) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,

d) foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel,

e) vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel,

f) tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel (beleértve az álláskeresést és a vállalkozás indítást is),

g) képzés célú tartózkodási engedéllyel,

h) ideiglenes tartózkodási engedéllyel,

i) gyógykezelési célú tartózkodási engedéllyel,

j) Fehér Kártyával,

k) kiküldetés célú tartózkodási engedéllyel,

l) gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel,

m) önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel

rendelkezik.

(6) Ha a nemzeti tartózkodása kártya iránti kérelem a (2) bekezdés alapján kerül elutasításra, a hatóság végleges elutasító döntésével szemben indult közigazgatási perben a bíróság a döntés megváltoztatására nem jogosult.

48. A Magyarország területén történő tartózkodás számítása

82. §

(1) Nem minősül a Magyarország területén történő tartózkodás megszakításának Magyarország területének az alkalmanként négy hónapnál rövidebb időre történő elhagyása abban esetben, ha a külföldi tartózkodások együttes időtartama a kérelem benyújtását megelőző három év alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország területén történő tartózkodás (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb megszakítása esetén is engedélyezheti a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodását abban az esetben, ha a tartózkodás megszakítására méltányolható okból - különösen külföldi gyógykezelés, illetve a harmadik országbeli állampolgár munkavégzésével összefüggő külföldi kiküldetés miatt - került sor.

(3) A nemzeti tartózkodási kártya megszerzéséhez szükséges tartózkodási időbe nem számít bele

a) a Magyarországon működő diplomáciai és a hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, illetve azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek tagjai és családtagjaik részére kibocsátott tartózkodási engedélyek alapján Magyarországon töltött idő,

b) a Fehér Kártya birtokában Magyarországon töltött idő.

49. Nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya

83. §

(1) Különös méltánylást érdemlő körülmény esetén a harmadik országbeli állampolgár - az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter döntése alapján az e Fejezetben meghatározott feltételek hiányában is kaphat nemzeti tartózkodási kártyát.

(2) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárása során különös méltánylást érdemlő körülményként a kérelmező egyéni körülményeit, családi kapcsolatait és egészségügyi állapotát értékelheti, valamint Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sport érdekét veheti figyelembe.

(3) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártyával kapcsolatos döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

50. A nemzeti tartózkodási kártya visszavonása

84. §

(1) A nemzeti tartózkodási kártyát az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja abban az esetben, ha

a) az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoztak, hogy ez az engedély vagy a kártya kiadását már kizárná, feltéve, hogy az engedély vagy a kártya kiadásától számítva öt év még nem telt el,

b) a családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedély vagy kártya esetén a házasság az engedély vagy a kártya kézhezvételétől számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szűnt meg, vagy a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti joga megszűnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár már négy éve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőként vagy bevándoroltként Magyarország területén tartózkodik, vagy

c) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az engedélyt vagy a kártyát visszavonja, ha

a) az engedély vagy a kártya megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,

b) a kiskorú harmadik országbeli állampolgár esetében a szülői felügyelet jogát gyakorló harmadik országbeli állampolgár szülőnek Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta, és a kiskorú további tartózkodásának feltételei a szülői felügyeletet gyakorló másik szülőnél Magyarország területén nem biztosítottak,

c) a harmadik országbeli állampolgár családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedélye vagy kártyája esetén magyar állampolgár házastársa Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta, vagy a harmadik országbeli házastárs Magyarország területén történő jogszerű tartózkodása megszűnt,

d) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el,

e) a harmadik országbeli állampolgár kéri az engedély vagy a kártya visszavonását, vagy

f) a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát.

51. Az EU tartózkodási kártyára való jogosultság

85. §

(1) A Magyarország területén történő huzamos tartózkodás céljából EU tartózkodási kártyát kap az a harmadik országbeli állampolgár, aki

a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább öt éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, vagy

b) EU kék kártyával rendelkezik, és

ba) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően EU Kék Kártya birtokában legalább két évig jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, és

bb) legalább öt évig EU Kék Kártyával, kutatási vagy tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel jogszerűen és megszakítás nélkül az Európai Unió tagállamainak területén tartózkodott.

(2) Nem kaphat EU tartózkodási kártyát

a) a felsőfokú tanulmányok folytatása, illetve a szakképzés céljából Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár,

b) a szezonális munkavállalás céljából vagy az önkéntesként Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár,

c) a diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár,

d) a kérelme végleges elbírálásáig az a harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

e) a befogadott,

f) a menekültügyi hatóság, a bíróság vagy az Európai Unió tagállama által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár ezen jogállása alapján abban az esetben, ha már nem rendelkezik menekült jogállással vagy nem áll kiegészítő védelem hatálya alatt, valamint

g) az ideiglenes védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár.

(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállamában kiállított huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság az EU tartózkodási kártya kiadásáról az érintett tagállamot értesíti.

52. A Magyarország területén történő tartózkodás számítása

86. §

(1) A harmadik országbeli állampolgár szezonális munkavállalás céljából, önkéntesként, diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján történt korábbi jogszerű tartózkodásának az időtartama az EU tartózkodási kártyára való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamba nem számít bele.

(2) Az EU tartózkodási kártyára való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamba - az EU Kék Kártyával való tartózkodás esetét kivéve - a felsőfokú tanulmányok folytatása, illetve a szakképzés céljából történt korábbi jogszerű tartózkodás időtartamának fele, az EU Kék Kártyával való tartózkodás időtartamba a tagállamok területén korábban felsőfokú tanulmányok folytatása, illetve szakképzés céljából történő tartózkodás időtartamának fele számít bele.

(3) Az az időtartam, amely során a harmadik országbeli állampolgár menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített személyként tartózkodott Magyarország területén, az EU tartózkodási kártyára való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamba beleszámít.

(4) Az EU tartózkodási kártyára való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamba a menekültként elismert vagy a kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárnak a menedékjogi kérelme benyújtásának időpontja és a menekültkénti elismerést vagy a kiegészítő védelmet igazoló okmánya kiadásának időpontja közötti időtartam fele számít bele. Amennyiben ez az időtartam a tizennyolc hónapot meghaladja, úgy a teljes időtartam beleszámít az EU tartózkodási kártyára való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamba.

(5) Nem minősül a Magyarország területén történő tartózkodás megszakításának az EU tartózkodási kártyára való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartam kapcsán

a) az EU Kék Kártyával való tartózkodás esetén kívül, az ország alkalmanként hat hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások együttes időtartama öt év alatt nem haladja meg a háromszáz napot, vagy

b) az EU Kék Kártyával való tartózkodás esetében az Európai Unió tagállamai területének az alkalmanként tizenkét hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások együttes időtartama öt év alatt nem haladja meg a tizennyolc hónapot.

53. Az EU tartózkodási kártya visszavonása

87. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az EU tartózkodási kártyát visszavonja, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió tagállamainak területét tizenkét hónapnál hosszabb ideig elhagyta,

b) a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió másik tagállamában szerez huzamos tartózkodói jogállást,

c) a harmadik országbeli állampolgár hat évet meghaladóan nem tartózkodik Magyarország területén,

d) az engedély vagy a kártya megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,

e) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el, vagy

f) az a) ponttól eltérően a harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártya birtokosként vagy annak családtagjaként szerezte meg az EK letelepedési engedélyt vagy az EU tartózkodási kártyát, és az Európai Unió tagállamainak területét egymást követő huszonnégy hónapnál hosszabb ideig elhagyta.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedélyt vagy az EU tartózkodási kártyát visszavonhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár már nem rendelkezik menekült jogállással vagy nem áll kiegészítő védelem hatálya alatt.

(3) Annak a harmadik országbeli állampolgárnak az esetében, akinek az EK letelepedési engedélyét vagy az EU tartózkodási kártyáját az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján vonta vissza, ha ismételten EU tartózkodási kártyát kérelmez, a jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamot meglévőnek kell tekinteni.

(4) A letelepedési, nemzeti letelepedési, a nemzeti tartózkodási kártya vagy a bevándorlási engedély okmány hosszabbítására, illetve a hatósági bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárást az idegenrendészeti hatóság a letelepedési, nemzeti letelepedési, nemzeti tartózkodási kártya vagy a bevándorlási engedély felülvizsgálatára vonatkozó eljárás végleges és végrehajtható lezárásáig felfüggeszti.

ÖTÖDIK RÉSZ

A hontalanság

88. §

(1) Ha a hontalan e minőségét valószínűsíti vagy igazolja, a XXXIII. Fejezetben meghatározottak szerint hontalankénti elismerését kérheti.

(2) Nem ismerhető el hontalanként az a személy, aki a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény 1. cikk 2. bekezdésének hatálya alá tartozik.

89. §

A hontalanra e törvénynek a harmadik országbeli állampolgárra irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

HATODIK RÉSZ

Rendészeti szabályok

54. Értelmező rendelkezések

90. §

E rész alkalmazásában

a) dublini rendeletek: egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i, 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

b) különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú vagy olyan kiszolgáltatott személy - különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik;

c) őrzött szállás: a személyes szabadságában korlátozott külföldi elhelyezésére szolgáló, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet céljaira sajátosan kialakított létesítmény;

d) schengeni állam: az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: Schengeni Jegyzőkönyv) 1. cikkében, illetve az 1999/435/EK tanácsi határozatban meghatározott schengeni vívmányokat, valamint az Európai Unió intézményei által az ezek hatálya alá tartozó területen hozott további intézkedéseket teljes körűen alkalmazó európai uniós tagállam és a Schengeni Jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló megállapodásban részes más állam;

e) SIS figyelmeztető jelzés:

ea) a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzés, amely valamely schengeni állam által a Schengeni Információs Rendszerben a kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan a visszatérési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint a kiutasítási határozatok végrehajtásának támogatása céljából elhelyezett adatcsoport, valamint

eb) a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés, amely valamely schengeni állam által a Schengeni Információs Rendszerben abból a célból elhelyezett adatcsoport, hogy egy harmadik országbeli állampolgárnak a schengeni államok területére történő beutazását vagy tartózkodását megtagadják;

f) Vízumkódex: a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

55. Idegenrendészeti ellenőrzés

91. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott idegenrendészeti szabályok megtartását ellenőrizheti.

(2) A harmadik országbeli állampolgár az ellenőrzéskor felhívásra köteles úti okmányát, tartózkodásra jogosító engedélyét vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát felmutatni és átadni.

(3) Az ellenőrzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt az idegenrendészeti hatóság jegyzőkönyv átadásával lefoglalja, és - amennyiben nem indul büntetőeljárás - továbbítja az azt kiállító állam magyarországi külképviseletének, ennek hiányában a külpolitikáért felelős miniszter útján megküldi az azt kiállító államnak.

(4) Azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a magyarországi tartózkodás jogszerűségét vagy személyazonosságát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, illetve a törvényben foglalt idegenrendészeti szabályokat megsérti, az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani.

(5) A biometrikus adatokat tartalmazó tartózkodásra jogosító okmány tároló elemének a harmadik országbeli állampolgár azonosítása céljából valamely fizikai tulajdonságának (arcképmás, ujjnyomat) rögzítésével előállított személyes adatait az idegenrendészeti hatóság a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti a 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában meghatározott célból.

(6) Az idegenrendészeti hatóság az (5) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában foglaltak megállapítása céljából, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

(7) Ha az előállítás időtartama alatt a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogcíme vagy a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága nem állapítható meg, a harmadik országbeli állampolgárral szemben legfeljebb tizenkét óra időtartamra visszatartás intézkedést kell alkalmazni, amely ellen panasznak van helye.

(8) Ha az előállítás alatt álló harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma súlyos terhet ró az idegenrendészeti hatóság kapacitására, az (7) bekezdésben foglalt visszatartás intézkedést az idegenrendészeti hatóság legfeljebb huszonnégy óra időtartamra rendelheti el, amely ellen panasznak van helye.

(9) Ha a harmadik országbeli állampolgár az előállítás vagy visszatartás időtartama alatt nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó szándékát az idegenrendészeti hatóság előtt kinyilvánítja, az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárral szemben az előállítás vagy visszatartás időtartamán túl további, legfeljebb tizenkét óra időtartamra visszatartás intézkedést alkalmazhat a menekültügyi hatóság intézkedéséig. A visszatartás ellen panasznak van helye.

XII. Fejezet

Beléptetés és visszairányítás

56. A mobilitást gyakorló tanuló vagy kutató harmadik országbeli állampolgár beléptetése

92. §

(1) A mobilitást gyakorló tanuló vagy kutató harmadik országbeli állampolgár akkor jogosult Magyarország területére belépni, ha rendelkezik

a) érvényes úti okmánnyal,

b) az első tagállam által kiállított tartózkodási engedéllyel, és

c) a hallgatói mobilitási vagy kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadására tett értesítés másolatával, vagy ennek hiányában igazolással arról, hogy a hallgató tanulmányai egy részét mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális program, vagy két vagy több felsőoktatási intézmény közötti megállapodás keretében végzi, a kutató esetében a fogadási megállapodás másolatával vagy a kutatószervezet levelével, amely tartalmazza legalább a mobilitás időtartamát és a kutatószervezet címét, vagy a hallgatói mobilitási vagy a kutatói rövid távú mobilitási igazolással.

(2) A beléptetést meg kell tagadni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal,

b) nem rendelkezik az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott irattal,

c) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, vagy

d) SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll.

(3) A kutatói rövid távú mobilitást gyakorló kutató családtagja jogosult Magyarország területére belépni, amennyiben rendelkezik

a) érvényes úti okmánnyal,

b) az első tagállam által kiállított családtagi jogállását igazoló tartózkodási engedéllyel, és

c) a kutatói rövid távú mobilitási igazolással vagy a kutatói rövid távú mobilitásra vonatkozó értesítés másolatával.

57. A beléptetés megtagadása

93. §

(1) A határforgalmat ellenőrző hatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamú tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgár államhatáron történő beléptetését a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezései alapján megtagadja, és - érdekeinek figyelembevételével - visszairányítja

a) annak az országnak a területére, ahonnan érkezett,

b) annak az országnak a területére, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni köteles,

c) annak az országnak a területére, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási helye van,

d) bármely más államba, ahova a harmadik országbeli állampolgár beutazhat.

(2) Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, az e törvény alapján kiadott vízum érvénytelen.

(3) A beléptetés megtagadásával szemben fellebbezésnek nincs helye.

58. A visszairányítás

94. §

(1) A visszairányítás végrehajtásának biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár köteles

a) legfeljebb nyolc óráig a tovább- vagy visszainduló járművön tartózkodni,

b) legfeljebb hetvenkét óráig a határterület, vagy - amennyiben légi úton érkezett - legfeljebb nyolc napig a repülőtér meghatározott helyén tartózkodni, és

c) a visszaszállításra köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni.

(2) Ha a visszairányítás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül nem hajtható végre, a harmadik országbeli állampolgárt ki kell utasítani.

(3) A visszairányítás, illetve a (2) bekezdésben meghatározott kiutasítás végrehajtásának nem akadálya, hogy a harmadik országbeli állampolgár az ország területére történő beutazás érdekében hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot használt fel. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítását csak akkor kell kezdeményezni, ha a visszairányítást, illetve a (2) bekezdés szerinti kiutasítást nem rendelik el.

XIII. Fejezet

A kiutasítás esetei, akadályai és elrendelése

59. A kiutasítás esetei

95. §

(1) A harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatóság Magyarország, az Európai Unió más tagállamainak és a többi schengeni államnak a területéről az e törvényben meghatározott esetekben kiutasítja (idegenrendészeti kiutasítás).

(2) Az idegenrendészeti hatóság rendelkezik

a) bíróság által büntetőügyben elrendelt kiutasítás,

b) a menekültügyi hatóság által a menedékjogról szóló törvény szerint elrendelt kiutasítás, vagy

c) - az e törvény szerinti esetben - az Európai Unió más tagállama, vagy más schengeni állam hatósága által elrendelt kiutasítás

végrehajtásáról.

(3) A kiutasított személynek Magyarország, az Európai Unió más tagállamainak és a többi schengeni államnak a területét a kiutasítási döntésben foglaltak szerint el kell hagynia.

60. Az idegenrendészeti kiutasítás

96. §

(1) Idegenrendészeti kiutasításnak van helye azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben

a) aki jogellenesen lépte át Magyarország államhatárát, vagy azt megkísérelte,

b) aki az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti, vagy ha a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodásának a továbbiakban nincs jogalapja,

c) aki az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát,

d) akinek a beutazása és tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti, vagy

e) akinek a beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti ok fennállása esetén a harmadik országbeli állampolgárral szemben az idegenrendészeti kiutasítás elrendelését törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladata ellátása céljából, saját feladatkörében, a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szerv is kezdeményezheti, amely során a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára javaslatot tesz. A javaslatban foglaltaktól az idegenrendészeti hatóság nem térhet el.

(3) A harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodásra való jogosultságának megszűnése esetén a kiutasításról a tartózkodási engedély kérelmet elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó határozatban kell rendelkezni. A harmadik országbeli állampolgár a kiutasítással szemben jogorvoslattal a tartózkodási engedély kérelmet elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó határozattal szembeni jogorvoslat során élhet.

61. Más hatóság által elrendelt kiutasítás végrehajtása

97. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásáról végzésben rendelkezik.

(2) Nincs helye kiutasításnak azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akit az Európai Unió más tagállama vagy más schengeni állam hatósága végleges és végrehajtható döntésével kiutasított és a kiutasítás végrehajtásának elrendeléséhez szükséges adatokat az idegenrendészeti hatóság rendelkezésére bocsátotta. E kiutasítási döntést az idegenrendészeti hatóság az abban foglaltaknak megfelelően, végzéssel hajtja végre.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti végzéssel szemben végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye.

98. §

(1) A kiutasítás büntetés végrehajtása érdekében a bíróság a jogerős ítélet megküldésével, illetve a büntetés-végrehajtási intézet a várható szabadításról haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott értesítés alapján rendeli el a kiutasítás végrehajtását.

(3) A büntetés-végrehajtási intézet (1) bekezdésben meghatározott értesítésének kézhezvételét követően az idegenrendészeti hatóság a 97. § (1) bekezdése szerinti végzés meghozatala előtt is intézkedhet a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megállapítására és kiutasítása végrehajtásának megszervezésére.

62. A kiutasítási döntés

99. §

(1) A kiutasítást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell

a) a mérlegelési szempontokat, amennyiben a kiutasítási döntés meghozatalakor mérlegelésnek van helye,

b) a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát,

c) annak az államnak a megnevezését, ahová a kiutasítás végrehajtása történik,

d) az Európai Unió tagállamai és a schengeni államok - e törvényben meghatározott esetben Magyarország - területéről történő önkéntes távozás teljesítésének határidejét,

e) az arcképmás készítésének, valamint az ujjnyomat rögzítésének tűrésére vonatkozó kötelezettség előírását, valamint

f) az önkéntes távozással elrendelt kiutasítás esetén a figyelmeztetést arra, hogy ha a harmadik országbeli állampolgár a kiutasításnak önként nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság kitoloncolja.

(2) A kiutasítást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozatot közigazgatási perben nyolc napon belül lehet megtámadni. A bíróság a keresetlevélről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - tizenöt napon belül dönt. Ha az alperes idegenrendészeti őrizetben van, a bíróság a tárgyalás napján a tárgyaláson jelenlévő feleknek és érdekelteknek az ítélet írásba foglalt rendelkező részének kiadmányát átadja és elektronikus úton is közli az eljáró idegenrendészeti hatósággal. A bíróság a tárgyalás napját követő három munkanapon belül az ítéletet írásba foglalja, és elektronikus úton közli az idegenrendészeti hatósággal. A bíróság határozata ellen további perorvoslatnak helye nincs.

XIV. Fejezet

A kiutasítás és visszairányítás akadályai

63. A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom

100. §

(1) A visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol a harmadik országbeli állampolgár faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve (non-refoulement).

(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre, ha a harmadik országbeli állampolgár törvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra.

(3) A harmadik országbeli állampolgár a menedékjogról szóló törvényben meghatározott időtartamban áll menekültügyi eljárás hatálya alatt.

101. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a non-refoulement követelményét a visszairányítás, illetve a kiutasítás elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárásában köteles vizsgálni.

(2) A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának tilalmát a menekültügyi hatóság külön jogszabály szerinti véleménye alapján a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított ugyanazon ítélet végrehajtása kapcsán egy alkalommal közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni az idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes ügyészség útján a büntetés-végrehajtási bírónak.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.

(5) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a non-refoulement követelményére tekintettel a kiutasítás végrehajthatóságának kizártságát állapította meg, és a menekültügyi hatóság külön jogszabály szerinti véleménye alapján a visszaküldés tilalma adott ország tekintetében a továbbiakban nem áll fenn, vagy a kiutasítás végrehajtásának célországa módosításra kerül, az eljáró idegenrendészeti hatóság a székhelye szerint illetékes ügyészség útján kezdeményezi a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának felülvizsgálatát.

102. §

Ha nincs olyan biztonságos ország, amely az érintett harmadik országbeli állampolgárt befogadja, a visszairányítás végrehajtásának vagy a kiutasítás végrehajtásának tilalma esetén a menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgárt befogadottként ismeri el, és a 68. § (1) bekezdés b) pontja alapján intézkedik a humanitárius tartózkodási engedély kiadásáról.

64. A kiutasítás elrendelésének akadályai

103. §

Ha a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedélyének meghosszabbítása vagy kiadása folyamatban van, az idegenrendészeti hatóság az eljárás végleges befejezéséig eltekinthet a kiutasítás elrendelésétől, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kérelmet azt követően terjeszt elő ismételten, hogy korábbi kérelmét az idegenrendészeti hatóság elutasította.

104. §

(1) A Magyarországon tartósan tartózkodó és az e törvény szerinti családtaggal rendelkező harmadik országbeli állampolgár idegenrendészeti kiutasítását elrendelő határozat meghozatala előtt az idegenrendészeti hatóság a következő szempontokat mérlegeli:

a) a harmadik országbeli állampolgár kora, családi körülményei, kiutasításának lehetséges következményei a Magyarországon tartózkodó családtagjaira nézve;

b) a harmadik országbeli állampolgár kötődése Magyarországhoz, illetve származási országához fűződő kapcsolatainak hiánya.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki

a) huzamos tartózkodási jogosultsággal tartózkodik Magyarország területén, vagy

b) huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárral házassági vagy családi életközösségben él, és tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

csak az (1) bekezdésben foglalt szempontok mérlegelésével utasítható ki, akkor, ha további tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet súlyosan veszélyezteti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti mérlegelési szempontokat kérelmének végleges elbírálásáig a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérő, a menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott közvetlen családtagja esetében is alkalmazni kell.

105. §

Az Európai Unió tagállama és a más schengeni állam által kiadott, annak területén tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár csak akkor utasítható ki, ha

a) az idegenrendészeti hatóság írásbeli felszólítása ellenére Magyarország területét haladéktalanul nem hagyta el, vagy

b) Magyarország területén történő tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti.

106. §

(1) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt a számára biztosított gondolkodási idő alatt csak akkor lehet kiutasítani, ha Magyarország területén történő tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti.

(2) Az a tizennyolcadik életévet be nem töltött harmadik országbeli állampolgár, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül (kísérő nélküli kiskorú), csak akkor utasítható ki, ha a származási államában vagy más befogadó államban a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelően biztosított.

107. §

(1) Idegenrendészeti kiutasítás nem alkalmazható olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során az eljáró bíróság büntetésként nem rendelt el kiutasítást a harmadik országbeli állampolgárral szemben.

(2) A harmadik országbeli állampolgár ugyanazon jogsértés elkövetése miatt azonos jogi és ténybeli alapon nem utasítható ki, amennyiben korábban elrendelt kiutasítás hatálya alatt áll, de annak végrehajtására még nem került sor. Ez esetben a korábban elrendelt kiutasítás végrehajtására kell haladéktalanul intézkedni.

XV. Fejezet

A kiutasításnak való megfelelés

65. A kiutasítás teljesítésének módjai

108. §

A kiutasítás teljesítése történhet

a) a kiutasított önkéntes távozásával, vagy

b) kiutasítás hatósági kísérettel történő végrehajtásával (a továbbiakban: kitoloncolás).

66. A kiutasított önkéntes távozása

109. §

(1) Ha a harmadik országbeli állampolgár vállalja az Európai Unió tagállamai és más schengeni államok területének önkéntes elhagyását, amennyiben e törvény kivételt nem tesz, az idegenrendészeti hatóság a kiutasítási határozatban vagy a kiutasítás végrehajtására hozott végzésben (a továbbiakban együtt: kiutasítási döntés) az önkéntes távozásra határidőt állapít meg.

(2) Ha az idegenrendészeti hatóság a kiutasítási döntésben a kiutasítás kitoloncolással történő végrehajtásáról rendelkezik, az önkéntes távozásra határnapot nem határoz meg.

(3) Az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy az a kiutasítási döntés véglegessé válásától számított legalább hetedik, legfeljebb harmincadik napra essen. A kiutasítási döntésben rögzített határidő nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az érintett a kiutasítási döntésben foglaltaknak előbb tegyen eleget.

(4) Ha a kiutasított személyes körülményei - így különösen a Magyarország területén történő tartózkodás megelőző hosszú időtartama, mely a kiutazásra történő felkészüléshez szükséges időt a szokásosnál hosszabbá teszi, vagy családi és társadalmi kötelékek - indokolják, az idegenrendészeti hatóság - kérelemre vagy hivatalból - az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Ha a kiutasított harmadik országbeli állampolgár szülői felügyelete alatt álló gyermek, tanuló és köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben folytat tanulmányokat, az idegenrendészeti hatóság - kérelemre vagy hivatalból - az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt legfeljebb a folyamatban lévő tanulmányi félév végéig meghosszabbíthatja. Az önkéntes távozásra nyitva álló határidő meghosszabbítása tárgyában hozott végzés ellen végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye.

(5) Az önkéntes távozásra nem kell határidőt meghatározni, vagy az idegenrendészeti hatóság az önkéntes távozás határidejét a kiutasítási döntés közlésétől számított hetedik napnál korábbi napra is meghatározhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) tartózkodási jogosultsága megszűnésének oka az, hogy a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom, illetve SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll,

b) tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelme azért került elutasításra, illetve tartózkodási engedélye azért került visszavonásra, mert tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette, vagy a családi kapcsolatot a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozta létre,

c) az önkéntes távozást kifejezetten megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítási döntésnek nem fog eleget tenni, vagy

d) magyarországi tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot, a közrendet, vagy a közbiztonságot.

(6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteikre tekintettel kell lenni.

110. §

Az önkéntes távozásra nyitva álló határidő megjelölésével az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul intézkedik a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzés rendszerben való rögzítésére. A távozásra nyitva álló határidő meghosszabbításának tényét a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzésben rögzíteni kell. A kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzésben rögzíteni kell a kiutasítás végrehajtása felfüggesztésének tényét is.

67. A kitoloncolás

111. §

(1) A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő bírósági, idegenrendészeti, vagy menekültügyi hatósági döntést, valamint az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által elrendelt kiutasítást kitoloncolással kell végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) kiutazásának ellenőrzése nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetve a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges, vagy

b) a kiutasítási döntésben meghatározott határnapig távozási kötelezettségének nem tett eleget.

(2) A személyi szabadság korlátozása a kitoloncolás foganatosítása során a kitoloncolást elrendelő hatósági döntésen alapszik.

(3) A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban, illetve a bírói kiutasítás végrehajtását elrendelő végzésben kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal vagy végzéssel kell elrendelni. Az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által elrendelt kiutasítást, valamint a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást követően az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolást önálló határozattal rendeli el.

(4) A kitoloncolást elrendelő önálló határozat vagy végzés ellen a harmadik országbeli állampolgár végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

(5) A kitoloncolást elrendelő határozatot vagy végzést az idegenrendészeti hatóság - hivatalból -módosítja a kitoloncolás foganatosítási módja tekintetében, amennyiben azt a kitoloncolás végrehajtása során bekövetkezett változások, így különösen a harmadik országbeli állampolgár magatartása, vagy egyéb, a kitoloncolás foganatosítási módját befolyásoló tények indokolják. A módosító határozat vagy végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(6) Amennyiben az idegenrendészeti hatóság a döntésében a kiutasítás végrehajtásának célországát az ügyfélnek felróható magatartása miatt módosítja, így különösen akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága vonatkozásában valótlan tényeket közöl a hatósággal, vagy azt egyéb, a kiutasítás végrehajtásának célországát befolyásoló tények indokolják, a módosító határozat vagy végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közreműködhet.

(8) A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha

a) a kitoloncolt célországba történő beutazása meghiúsult,

b) az a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre,

c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kitoloncolás végrehajtásának más állam (a továbbiakban: felkért állam) területén történő biztosítása esetén a légi átszállításhoz a felkért állam nem járult hozzá, vagy visszavonta hozzájárulását,

d) a kitoloncolt engedély nélkül lépett be a felkért állam területére az átszállítás folyamán.

(9) A kitoloncolás foganatosítását az ügyész a rá vonatkozó szabályok szerint felügyeli, amelynek keretében ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (3) bekezdése szerinti feladatot.

(10) E § rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.

112. §

A harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásának nem akadálya a folyamatban lévő büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás. A kitoloncolás foganatosítható, kivéve, ha a büntetőügyben eljáró bíró vagy - a vádemelést megelőzően - az ügyész tájékoztatása szerint

a) a büntetőeljárás a kiutasított harmadik országbeli állampolgár terhelt távollétében nem folytatható le,

b) külföldre utazási korlátozás elrendelésére került sor a harmadik országbeli állampolgár terhelttel szemben, vagy

c) ha a harmadik országbeli állampolgár terhelt a büntetőeljárásban elrendelt személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll.

68. A kiutasítás végrehajtásának módja

113. §

(1) A kiutasítást elsősorban a személyeknek az államhatáron történő átadás-átvételéről, hatósági kísérettel történő átszállításának, illetve átutazásának engedélyezéséről szóló nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) rendelkezései alapján kell végrehajtani.

(2) A kiutasítás, valamint a visszaadás végrehajtásának biztosítása érdekében az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát elveheti, amellyel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A kiutasítás végrehajtását a kiutasítás feltételeinek biztosításáig, így különösen az úti okmány, vízum, menetjegy beszerzéséig fel lehet függeszteni. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását megelőzően elrendelt kiutasítás végrehajtását az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján folytatott menekültügyi eljárás befejezéséig felfüggeszti, ha a harmadik országbeli állampolgár törvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(5) Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának nem akadálya, hogy a harmadik országbeli állampolgár az ország területére történő beutazás érdekében hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokiratot használt fel. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítását csak akkor kell kezdeményezni, ha az idegenrendészeti kiutasítást nem rendelik el.

114. §

(1) Ha a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodási jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a kiutasítás elrendeléséről szóló határozat meghozatala előtt az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartásban tárolt személyazonosító adatok feltüntetésével megkeresi a huzamos tartózkodási jogállást igazoló EU tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak ellenőrzése érdekében, hogy a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem továbbra is fennáll-e. Ha a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem fennáll, az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatóság Magyarország területéről azon államba utasítja ki, amelyben a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem fennáll.

(2) Ha az EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező, a magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam kiutasítja, és a menedékjog vagy a kiegészítő védelem fennáll, a menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját Magyarország területére vissza kell fogadni.

(3) Ha az EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját az Európai Unió valamely tagállama vagy más schengeni állam kiutasítja, abban az esetben is vissza kell fogadni Magyarország területére, ha az EK letelepedési engedély vagy az EU tartózkodási kártya érvényességi ideje lejárt.

(4) Az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által kiadott, a tagállam területén tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatóság Magyarország területéről azon államba utasítja ki, amelynek területére a tartózkodási engedélye érvényes.

(5) Az Európai Unió valamely tagállama vagy más schengeni állam által kiállított EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt és családtagját azon államba kell kiutasítani, amely az EU Kék Kártyát vagy a vállalaton belüli áthelyezés célú, illetve családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt kiadta, még abban az esetben is, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli áthelyezés, vagy családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a magyarországi tartózkodás alatt lejárt.

(6) Amennyiben az EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját, vagy a kutatói rövid távú vagy hosszú távú mobilitást gyakorló harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját az Európai Unió valamely tagállama vagy más schengeni állam kiutasítja, abban az esetben is lehetővé kell tenni a visszatérését Magyarország területére, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli áthelyezési célú vagy a kutatási célú és a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt.

XVI. Fejezet

A kiutasítás és a visszaadás költségeinek viselése

115. §

(1) A kiutasítás és az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam részére történő visszaadás végrehajtásának költségeit a harmadik országbeli állampolgár viseli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségeinek biztosítása és a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében különösen a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő menetjegyet vagy - ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható, - a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeget az eljáró idegenrendészeti hatóság zár alá veheti. A 126. § (7) bekezdésében, valamint a 133. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott, a harmadik országbeli állampolgárt terhelő költségek biztosítása és a kötelezettség teljesítése érdekében - ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható, - a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő, a 126. § (7) bekezdésében, illetve a 133. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott költségeknek megfelelő pénzösszeget az eljáró idegenrendészeti hatóság zár alá veheti. A zár alá vételről rendelkező végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthető, mert a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét az eljáró idegenrendészeti hatóság megelőlegezi.

(4) A (3) bekezdés szerint megelőlegezett költséget - törvény eltérő rendelkezése hiányában -köteles megtéríteni:

a) a kiutasított vagy visszaadással érintett harmadik országbeli állampolgár;

b) a munkáltató, ha a kiutasítást a 96. § (1) bekezdés c) pontja alapján rendelték el;

c) a kutató szervezet, ha a beutazásra kutatási célból került sor, és a kiutasítást a 96. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendelték el;

d) a fogadó szervezet, ha a beutazásra gyakornoki tevékenység folytatása céljából került sor, és a kiutasítást a 96. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendelték el.

(5) A kutatószervezet és a fogadó szervezet (4) bekezdés szerinti felelőssége a fogadási megállapodás megszűnését követő hat hónapig áll fenn.

(6) Ha a kutató tartózkodási joga álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából meghosszabbításra kerül, a kutatószervezet (5) bekezdés szerinti felelőssége csak az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célra kiállított tartózkodási engedély kezdő időpontjáig áll fenn.

XVII. Fejezet

A dublini rendeletek szerinti eljárás szabályai

116. §

(1) Ha a harmadik országbeli állampolgár kiutasítására irányuló idegenrendészeti eljárás során arra utaló tény merül fel, hogy a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei állnak fenn, az idegenrendészeti hatóság kezdeményezi a menekültügyi hatóságnál, hogy a dublini eljárást folytassa le, és annak befejezéséig az idegenrendészeti eljárást felfüggeszti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást felfüggesztő végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

117. §

(1) Ha a dublini rendeletek alapján valamely a dublini rendeleteket alkalmazó állam a kérelmező visszavételére köteles, a menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgár visszaadásáról végzéssel dönt. A végzés ellen közigazgatási pernek van helye.

(2) A visszaadásról rendelkező végzést megtámadó keresetlevelet három munkanapon belül kell benyújtani.

(3) A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három munkanapon belül megküldi a bíróságnak.

(4) A bíróság a keresetlevélről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon belül dönt. A bíróság eljárást befejező határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.

(5) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint az átadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a végzés végrehajtására.

118. §

(1) Ha a dublini eljárás a harmadik országbeli állampolgár visszaadásával zárul, az idegenrendészeti eljárást a visszaadás időpontjában meg kell szüntetni.

(2) Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

XVIII. Fejezet

A beutazási és tartózkodási tilalom

69. A beutazási és tartózkodási tilalom joghatása, fajtái, időtartama

119. §

(1) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár csak az elrendelő hatóság külön engedélyével utazhat be Magyarország területére.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelhető

a) önállóan, vagy

b) kiutasításhoz kapcsolódóan.

(3) A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni, és legfeljebb öt évre kell elrendelni. A beutazási és tartózkodási tilalom legfeljebb tíz évre rendelhető el, ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása Magyarország területén a nemzetbiztonságot, a közrendet, vagy a közbiztonságot súlyosan veszélyeztetné. A bíróság által elrendelt kiutasítás a bíróság határozatában meghatározott időtartamra szól.

70. Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom

120. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,

a) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt,

b) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió Tanácsa döntött,

c) akinek a beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti,

d) aki a magyar állam által számára megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséget nem térítette vissza,

e) aki a kiszabott helyszíni bírságot, szabálysértési bírságot az előírt határidőig nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség, vagy

f) aki az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti, jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély visszavonása esetén az (1) bekezdés c) pontja alapján önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el a vendégmunkással szemben.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok fennállása esetén a harmadik országbeli állampolgárral szemben az önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladata ellátása céljából, saját feladatkörében, a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szerv is kezdeményezheti, mely során a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára javaslatot tesz. A javaslatban foglaltaktól az idegenrendészeti hatóság nem térhet el.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartama az elrendelés alapjául szolgáló kötelezettséghez igazodik. Az (1) bekezdés d)-f) pontja és a (2) bekezdés alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az elrendelő idegenrendészeti hatóság határozza meg, amely legfeljebb öt évre rendelhető el, és alkalmanként legfeljebb további öt évvel meghosszabbítható. Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha az elrendelésének oka megszűnt.

(5) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalommal szemben fellebbezésnek nincs helye. Az (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalommal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

71. A kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom

121. §

(1) Az idegenrendészeti kiutasítással együtt - ha e törvény másként nem rendelkezik - beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását rendelte el.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti kiutasítás vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás esetén beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el a jogsértés jellegére és súlyára, a harmadik országbeli állampolgár személyes körülményeire, ismételt beutazásának és tartózkodásának a nemzetbiztonságra, a közrendre, vagy a közbiztonságra jelentett veszélyére figyelemmel.

(3) A kiutasítás mellett elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az Európai Unió tagállamai és a schengeni államok területének elhagyásának napjától, Magyarország területéről történő kiutasítás elrendelése esetén Magyarország elhagyásának napjától, vagy ha ez nem ismert, az erre meghatározott határnaptól kell számítani.

122. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalmat önálló határozattal rendeli el, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolására azért kerül sor, mert a kiutasítási döntésben meghatározottak szerint a távozásra nyitva álló határidőn belül Magyarország vagy az Európai Unió tagállamai és a más schengeni államok területét önként nem hagyta el, vagy

b) a menekültügyi hatóság által hozott kiutasítási határozatot az idegenrendészeti hatóság kitoloncolással rendelte el végrehajtani.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő önálló határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár fellebbezést terjeszthet elő. A határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A fellebbezés a határozat közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál terjeszthető elő. Az idegenrendészeti hatóság a fellebbezést az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnak, amely a fellebbezést nyolc napon belül bírálja el.

72. A beutazási és tartózkodási tilalom úti okmányba való bejegyzése

123. §

A véglegessé vált kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az útlevélbe be kell jegyezni. A bejegyzéstől

a) el kell tekinteni, ha a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállama vagy más schengeni állam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy

b) el lehet tekinteni, ha a külföldi vállalja az önkéntes távozást vagy önkéntes hazatérési program keretében tesz eleget a kiutasításnak.

73. A kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom visszavonása, időtartamának csökkentése

124. §

(1) A beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság - hivatalból vagy kérelemre -visszavonhatja, vagy időtartamát csökkentheti, ha

a) a harmadik országbeli állampolgárral szemben a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére az önkéntes távozás lehetőségét biztosító kiutasítással együtt került sor, és a harmadik országbeli állampolgár bizonyítani tudja, hogy a kiutasítási határozatnak teljes mértékben eleget tett, vagy

b) további fenntartása az elrendelésére okot adó körülmények jelentős megváltozására figyelemmel nem indokolt.

(2) A 96. § (1) bekezdés d) pontjától eltérő jogalapon elrendelt idegenrendészeti kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtása előtt - hivatalból - visszavonhatja, ha

a) a kiutasítás végrehajtására a harmadik országbeli állampolgárnak nem felróható okból a kiutasítás végrehajthatóvá válásától számított huszonnégy hónapig nem került sor, vagy

b) az elrendelést követően az érintett egészségügyi vagy életkörülményeiben a harmadik országbeli állampolgár által igazolt jelentős változás állt be.

(3) Az idegenrendészeti kiutasítást, valamint az ezzel összefüggésben elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha

a) a kiutasított a kiutasítás elrendelését követően a magyar hatóságok döntése alapján befogadottként vagy menekültként került elismerésre, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesült, vagy

b) a nemzetbiztonsági, közrendi, vagy közbiztonsági veszély a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szerv tájékoztatása szerint már nem áll fenn.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye.

XIX. Fejezet

A külföldre utazási korlátozás, a kijelölt helyen tartózkodás

74. Külföldre utazási korlátozás

125. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyészség az idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozást elrendelő határozatában a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát visszatartja.

(3) A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján, vagy ha egyéb módon a tudomására jut, hogy a harmadik országbeli állampolgár már nem áll a külföldre utazásról szóló törvény szerinti külföldre utazási korlátozás hatálya alatt, a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja.

75. A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése

126. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelheti el, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár visszairányítását vagy kiutasítását Magyarország nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége miatt nem lehet elrendelni, illetve végrehajtani;

b) kiskorú, és vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye;

c) vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye, és vele együtt Magyarország területén tartózkodó kiskorú gyermeke az őrizet elrendelése esetén felügyelet nélkül maradna;

d) az őrizet határideje letelt, de az őrizet elrendelésére alapul szolgáló ok továbbra is fennáll;

e) a harmadik országbeli állampolgár humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

f) a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás hatálya alatt áll, és a megélhetéséhez szükséges anyagi és lakhatási feltételekkel nem rendelkezik;

g) vele szemben az 130. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján idegenrendészeti őrizet elrendelésének lenne helye, és az őrizet rá nézve - különös tekintettel egészségi állapotára, életkorára - aránytalanul súlyos hátránnyal járna;

h) a harmadik országbeli állampolgárral szemben idegenrendészeti eljárás van folyamatban.

(2) A határozat rendelkező részében meg kell határozni:

a) a kötelező tartózkodási helyet;

b) a tartózkodás magatartási szabályait;

c) ha a tartózkodási hely nem közösségi szállás vagy befogadó állomás, a hatóság előtti időszakonkénti megjelenésre való kötelezést.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott magatartási szabályok meghatározása során rendelkezni kell arról is, hogy a kijelölt tartózkodási helyet elrendelő határozatban meghatározott vármegye közigazgatási területét a harmadik országbeli állampolgár nem hagyhatja el, kivéve, ha a 68. § (1) bekezdés b), illetve e) pontja alapján kiállított humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy a külföldi kérelmére azt az idegenrendészeti hatóság engedélyezte.

(4) Az idegenrendészeti hatóság hivatalból módosíthatja a magatartási szabályokat, ha mérlegelése szerint a harmadik országbeli állampolgár magatartása a továbbiakban nem veszélyezteti az idegenrendészeti eljárás sikeres lefolytatását, vagy egyéb okból más magatartási szabályok meghatározása indokolt.

(5) A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, illetve tartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkezik.

(6) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben kötelező tartózkodási helyet tranzitzónában is ki lehet jelölni.

(7) A közösségi szálláson, a befogadó állomáson, vagy a tranzitzónában történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségeket - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével - a harmadik országbeli állampolgár viseli.

(8) A kijelölt helyen történő tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár nem kérheti.

(9) A kijelölt helyen történő tartózkodást elrendelő határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár - jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással - a kijelölt tartózkodási hely szerint illetékes járásbíróság előtt kifogással élhet, a kérelemnek nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására. A kifogásra a 136. § és a 138. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kifogás a kijelölt helyen történő tartózkodásra vonatkozó kötelezettség hatálya alatt bármikor előterjeszthető.

(10) A kifogást a bíróság nyolc napon belül bírálja el.

(11) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását határozattal megszünteti, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár engedély nélkül ismeretlen helyre távozott és egy hónapon belül nem tér vissza,

b) a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének oka megszűnt.

(12) A kijelölt helyen történő tartózkodást megszüntető határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár a (9) és a (10) bekezdésben foglaltak szerint élhet jogorvoslattal, azzal az eltéréssel, hogy a kifogást a megszüntető határozat közlését követő 8 napon belül lehet előterjeszteni.

127. §

(1) Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két hónap eltelt, de a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének feltételei fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár számára más tartózkodási helyet kell kijelölni.

(2) Az e törvény szerinti különleges bánásmódot igénylő személy esetében az idegenrendészeti hatóság hivatalból, méltányossági alapon - különösen az érintett egészségügyi állapotára tekintettel - engedélyezheti a közösségi szálláson tartózkodás időtartamának meghosszabbítását, ha a harmadik országbeli állampolgár elhelyezésére a jogszabályban meghatározottak szerint nincs mód.

(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállást vagy a befogadó állomást az erre irányuló felszólítást követően nem hagyja el, az idegenrendészeti hatóság öt napon belül elrendeli a kötelezettség végrehajtását. A végrehajtási eljárást megindító végzés ellen a harmadik országbeli állampolgár - jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással - végrehajtási kifogással élhet. A közösségi szállás vagy a befogadó állomás elhagyását az idegenrendészeti hatóság a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki.

128. §

(1) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a kötelező tartózkodását közösségi szálláson, befogadó állomáson vagy meghatározott vármegye közigazgatási területén jelölte ki, jogosult a törvényben meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony keretében munkát végezni kivéve, ha

a) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti foglalkoztatási jogviszonyból,

b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok szerinti foglalkoztatási jogviszonyból, vagy

c) egyéb, e törvény szerinti jogszerű tevékenységből

származó jövedelemmel rendelkezik.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az idegenrendészeti hatóság a 126. § (1) bekezdés e) pontja alapján rendelte el, az elrendelő idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával a magyarországi munkavállalásra vonatkozó szabályok szerint jogosult arra, hogy munkát végezzen.

(3) A harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyból származó jövedelméből köteles a 126. § (7) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettségének eleget tenni.

XX. Fejezet

Az őrizet

76. Az őrizet fajtái

129. §

(1) Az e törvény szerinti őrizet

a) az idegenrendészeti őrizet, és

b) a kiutasítást előkészítő őrizet.

(2) Nem rendelhető el kiutasítást előkészítő őrizet vagy idegenrendészeti őrizet (a továbbiakban együtt: őrizet) kizárólag azon az alapon, hogy a harmadik országbeli állampolgár menedékjog iránti kérelmet terjesztett elő.

(3) A 16. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárral szemben - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem rendelhető el őrizet.

(4) A 16. életévét be nem töltött gyermekkel rendelkező családdal szemben, a gyermek mindenek felett álló érdekét elsődlegesen figyelembe véve, őrizet csak végső intézkedésként legfeljebb harminc napra rendelhető el, ha az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy az őrizet elrendelésének célja a 113. § (2) bekezdésében vagy a 126. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával nem biztosítható.

(5) Ha a korábban őrizet hatálya alatt állt harmadik országbeli állampolgárral szemben új ténybeli alapon idegenrendészeti kiutasítás kerül elrendelésre, az utóbbi biztosítására elrendelt őrizet időtartamába nem számít bele a korábbi eljárás során elrendelt őrizet időtartama.

(6) Az őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.

(7) A harmadik országbeli állampolgár az őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti.

(8) Az idegenrendészeti hatóság a jogszabály szerinti értesítés alapján az őrizet helyét megváltoztató határozatot hoz. A határozatot a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.

(9) Az őrizetet elrendelő és az őrizet helyét megváltoztató határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

77. Az idegenrendészeti őrizet

130. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki

a) a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kitoloncolás végrehajtását más módon akadályozza,

b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja, illetve szökésének veszélye áll fenn,

c) a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette,

d) a számára előírt hatóság előtti megjelenési kötelezettséget felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza az idegenrendészeti eljárás lefolytatását, vagy

e) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetésből szabadult.

(2) Az idegenrendészeti őrizetnek az (1) bekezdés a), illetve b) pontja alapján történő elrendelése előtt az idegenrendészeti hatóság mérlegeli, hogy a kitoloncolás végrehajtása a 113. § (2) bekezdésében vagy a 126. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával biztosítható-e.

(3) Az idegenrendészeti őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.

(4) Az idegenrendészeti őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes járásbíróság a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásáig, alkalmanként legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthat.

(5) Az idegenrendészeti őrizet hat hónap elteltével további, legfeljebb hat hónappal - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - meghosszabbítható, ha a kiutasítás végrehajtása minden szükséges intézkedés megtétele ellenére azért tart tovább hat hónapnál, mert

a) az érintett harmadik országbeli állampolgár nem működik együtt az idegenrendészeti hatósággal, vagy

b) a kitoloncoláshoz szükséges okmányok beszerzése a harmadik országbeli állampolgár származási országának, vagy az őt visszafogadási egyezmény alapján visszafogadni vagy egyébként befogadni köteles állam hatóságainak eljárása miatt elhúzódik.

(6) Az idegenrendészeti őrizetet meg kell szüntetni, ha

a) a kiutasítás végrehajtásának feltételei biztosítottak,

b) nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani,

c) az őrizet elrendelésétől számítva hat hónap - vagy az (5) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén tizenkét hónap - eltelt,

d) a harmadik országbeli állampolgár nemzetközi védelem iránti kérelme alapján a törvényben meghatározottak szerint jogosult a Magyarország területén való tartózkodásra,

e) a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi őrizet hatálya alá kerül, vagy

f) a harmadik országbeli állampolgár rendelkezésre állását az idegenrendészeti hatóság óvadék letételével biztosítottnak látja, és óvadék letételét rendeli el.

(7) Az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt idegenrendészeti őrizetet az idegenrendészeti hatóság hivatalból megszüntetheti, ha a harmadik országbeli állampolgár körülményeiben beállt jelentős változás okán a továbbiakban nem feltételezhető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja, illetve szökésének veszélye áll fenn.

(8) A (6) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az őrizet időtartamába a kiutasítást előkészítő őrizet időtartama beleszámítandó. A menekültügyi őrizet időtartama az idegenrendészeti őrizet és a kiutasítást előkészítő őrizet időtartamába nem számít bele.

(9) Az idegenrendészeti őrizet (6) bekezdés b), illetve c) pontja, valamint a (7) bekezdés alapján történő megszüntetése esetén az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kijelölt helyen való tartózkodást rendel el.

(10) Amennyiben az idegenrendészeti őrizet megszüntetésére a kiutasítás foganatosítása nélkül kerül sor, az idegenrendészeti hatóság rögzíti a rendszerben a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzést.

78. A kiutasítást előkészítő őrizet

131. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében kiutasítást előkészítő őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek

a) személyazonossága nem tisztázott,

b) tartózkodása jogszerűsége nem tisztázott, vagy

c) kétoldalú visszafogadási egyezmény alapján az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam részére történő visszaadása folyamatban van.

(2) A kiutasítást előkészítő őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.

(3) A kiutasítást előkészítő őrizet hetvenkét órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes járásbíróság a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerűségének tisztázásáig, de legfeljebb harminc napig meghosszabbíthat.

79. Az őrizet végrehajtása

132. §

(1) Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárt jogairól és kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.

(2) Az őrizetet elrendelő hatóság a harmadik országbeli állampolgár kérelmére, vagy ha kétoldalú konzuli egyezmény ezt kötelezővé teszi, az idegenrendészeti őrizetbe vételről vagy a kijelölt helyen való tartózkodás kötelezettségéről, illetve az őrizet időtartamának meghosszabbításáról köteles késedelem nélkül közvetlenül értesíteni a harmadik országbeli állampolgár magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet.

(3) Az őrizetbe vételt elrendelő hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia kell az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár felügyelet nélkül maradt vagy eltartott családtagja elhelyezéséről, illetve őrizetlenül hagyott értéktárgyainak biztonságba helyezéséről.

133. §

(1) Az őrizetet az idegenrendészeti hatóság az erre a célra kijelölt helyen foganatosítja.

(2) Az őrizet végrehajtása során a házastársak kivételével a férfiakat a nőktől, a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat, valamint a 18 év alattiakat - a magánélet megfelelő védelmének biztosításával - a többi őrizetestől el kell különíteni.

(3) Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár jogosult

a) elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére - szükség esetén az évszaknak megfelelő ruházatra -, valamint - a külön jogszabályban meghatározott - egészségügyi ellátásra;

b) képviselőjével, illetve a konzuli képviselete tagjával ellenőrzés nélküli, valamint hozzátartozójával ellenőrzés melletti kapcsolattartásra;

c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és látogató fogadására;

d) az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére;

e) vallásának gyakorlására, ideértve a vallási előírásoknak megfelelő étkezést is;

f) a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére;

g) kifogás, kérés, panasz, közérdekű bejelentés, visszaélés-bejelentés megtételére;

h) napi legalább egy óra időtartamú szabad levegőn tartózkodásra;

i) a kiskorú őrizetes jogosult továbbá szabadidős tevékenységek végzésére, beleértve a korának megfelelő játék- és rekreációs tevékenységeket;

j) a kiskorú őrizetes részére az őrizet időtartamának függvényében biztosítani kell a korának megfelelő oktatást.

(4) Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár köteles

a) az őrizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggő utasításoknak eleget tenni;

b) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi őrizetben lévő személy jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja;

c) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni;

d) a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem tartható személyes tárgyak elvételét tűrni;

e) a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel a tartására és ellátására fordított költséget és az általa szándékosan okozott kárt megtéríteni.

(5) A (4) bekezdés d) pontja szerinti, az őrizetben lévő személyt érintő vizsgálatba beleértendő az őrizetben lévő jogszabályban meghatározott kitoloncolás feltételei körébe tartozó, a kiutasítás célországába történő beutazásához, illetve a tranzitországokon történő átutazásához szükséges egészségügyi vizsgálata is. Ezek a vizsgálatok kikényszeríthetőek, és a harmadik országbeli állampolgárt nem illeti meg az ellátás visszautasításának joga.

(6) A harmadik országbeli állampolgárnak a tartására és ellátására fordított költséget nem kell megtérítenie, ha a menekültügyi hatóság vagy bíróság nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesítette, vagy befogadotti jogállást szerzett.

134. §

(1) A 133. § (1) bekezdésben és a 137. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kiutasítandó harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma előre nem látott súlyos terhet ró az őrzött szállások kapacitására, illetve az idegenrendészeti hatóságra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kivételes helyzet fennállása idejére az idegenrendészeti hatóság az őrizet hét napon túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított öt napon belül indítványozhatja a járásbíróságnál.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az idegenrendészeti hatóság az őrizetet a 133. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő helyen foganatosíthatja.

80. Idegenrendészeti óvadék

135. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság hivatalból vizsgálja, hogy az idegenrendészeti őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár esetében fennállnak-e az idegenrendészeti óvadék letételének feltételei. A harmadik országbeli állampolgár óvadék letételének engedélyezését nem kérheti. Ha a kiutasított, kitoloncolására váró harmadik országbeli állampolgárnak a kiutasítás végrehajtására irányuló eljárásban való rendelkezésre állása és a kitoloncolás eredményessége az idegenrendészeti hatóság mérlegelése alapján idegenrendészeti óvadék letételével biztosítható, erről az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja a harmadik országbeli állampolgárt, és nyilatkoztatja, hogy az óvadék jogszabályban meghatározottak szerinti letételét vállalja-e. Ha a harmadik országbeli állampolgár az óvadék letételét a jogszabályban meghatározottak szerint vállalja, az idegenrendészeti hatóság az óvadék letételéről határozatot hoz.

(2) Az idegenrendészeti hatóság - a kitoloncolás megszervezéséig - az eljárás bármely szakaszában engedélyezheti az idegenrendészeti óvadék letételét.

(3) Az idegenrendészeti hatóság (1) bekezdés szerinti határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Az idegenrendészeti óvadék letételét követően az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kötelező tartózkodási helyet jelöl ki, valamint tájékoztatja a rendelkezésre állással kapcsolatos kötelezettségeiről, amelyek megsértése esetén az idegenrendészeti óvadékot a harmadik országbeli állampolgár nem követelheti vissza.

(5) Ha a harmadik országbeli állampolgár eleget tesz rendelkezésre állási kötelezettségének, az idegenrendészeti óvadék átutalási költséggel csökkentett összegét - amennyiben a kiutasítás végrehajtásának költségeit, a tartására és ellátására fordított összeget, valamint az általa szándékosan okozott kárt a kiutasított nem térítette meg, annak levonása után - a harmadik országbeli állampolgár részére vissza kell adni.

(6) Ha az idegenrendészeti óvadékot a kiutasított harmadik országbeli állampolgár nem követelheti vissza, vagy az óvadék - önhibájából eredően - a részére történő visszaszolgáltatásra tett kísérletet követő egy év elteltével nem adható vissza, annak összege a magyar államra száll.

81. A kifogás

136. §

(1) Az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár - a határozat végrehajtására halasztó hatállyal nem bíró - kifogással élhet, amennyiben az idegenrendészeti hatóság a 132-134. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta.

(2) A kifogást az őrizet végrehajtásának helye szerint illetékes járásbíróság bírálja el.

(3) A bíróság döntése alapján az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértő állapotot meg kell szüntetni.

(4) A bíróság a kifogást nyolc napon belül bírálja el.

(5) A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában hozott döntésével nem szüntetheti meg az őrizetet.

82. Az őrizet bírósági meghosszabbítása

137. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az őrizet 72 órán túli meghosszabbítását az elrendelésétől számított 24 órán belül indítványozhatja az őrizet meghosszabbítására jogosult járásbíróságnál.

(2) A bíróság az idegenrendészeti őrizetet alkalmanként legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg. Az idegenrendészeti őrizet további hatvan nappal történő meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság indítványozhatja a bíróságnál úgy, hogy az indítvány a meghosszabbítás esedékességének napját megelőző nyolc munkanapon belül a bírósághoz megérkezzen.

(3) Az idegenrendészeti hatóság az indítványát megindokolja.

83. A bírósági eljárás közös szabályai

138. §

(1) A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint az őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz.

(2) Ha a bíróság a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy indítvány előterjesztésének nincs helye.

(3) A bírósági eljárás során a harmadik országbeli állampolgárt csak jogi képviselő képviselheti.

(4) A bíróság a harmadik országbeli állampolgár számára ügygondnokot rendel ki, ha a harmadik országbeli állampolgár a magyar nyelvet nem ismeri és képviseletéről meghatalmazott útján nem tud gondoskodni.

(5) Az őrizet első alkalommal történő meghosszabbításakor minden esetben, a kifogással és az őrizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban az őrizetbe vett kérelmére személyes meghallgatást kell tartani.

(6) A meghallgatást a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani.

(7) A meghallgatást az őrizet helyén, vagy elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet helyén adottak.

(8) A meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha a harmadik országbeli állampolgár a megjelenésre fekvőbeteg-gyógyintézetben történő ápolása miatt képtelen, vagy ha a kifogás vagy az indítvány nem a jogosulttól származik.

(9) A meghallgatáson a harmadik országbeli állampolgár, illetve az idegenrendészeti hatóság a bizonyítékait írásban előterjesztheti vagy szóban előadhatja. A jelenlevőknek módot kell adni arra, hogy a bizonyítékokat megismerjék. Ha a harmadik országbeli állampolgár vagy az indítványozó idegenrendészeti hatóság képviselője nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a bíróság ismerteti.

(10) A bíróság határozatát az érintett harmadik országbeli állampolgárral és az idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha a harmadik országbeli állampolgárnak meghatalmazott jogi képviselője van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A meghallgatáson hozott határozatot kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni is kell. A meghallgatáson kívül hozott határozatot a bíróság az érintett harmadik országbeli állampolgárral az őrizet elrendelő idegenrendészeti hatóság útján közli.

(11) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(12) A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.

XXI. Fejezet

Arcképmás és ujjnyomat rögzítése, személykörözés elrendelése

84. Arcképmás és ujjnyomat rögzítése

139. §

(1) A többszöri eljárás megakadályozása, valamint a személyazonosság megállapítása céljából a kiutasítást előkészítő őrizetet, a visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadást elrendelő, az idegenrendészeti kiutasítást, a kijelölt helyen való tartózkodást, valamint az idegenrendészeti őrizetet elrendelő, illetve a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti a harmadik országbeli állampolgár arcképmását, valamint ujjnyomatát.

(2) A kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kártya kérelmezésekor, a 68. § (1) bekezdés a), b) és d)-f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély kiadásakor, valamint a bevándorlási és letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, EK letelepedési engedély, valamint az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya, az EU tartózkodási kártya okmány cseréje és pótlása esetén az idegenrendészeti hatóság az (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján jár el.

(3) A harmadik országbeli állampolgár az arcképmása, valamint az ujjnyomata rögzítését tűrni köteles.

85. A személykörözés elrendelése

140. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak, aki

a) az e részben meghatározott idegenrendészeti eljárás alatt áll;

b) az őrizetből megszökött vagy az idegenrendészeti eljárásban számára elrendelt kötelező tartózkodási helyet az előírt magatartási szabályok megszegésével elhagyta;

c) a véglegessé vált kiutasítás végrehajtásának nem tett eleget.

(2) A körözést elrendelő határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A körözést kilencven nap elteltével felül kell vizsgálni, és vissza kell vonni, ha a körözés fenntartásától eredmény nem várható.

(4) A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt.

HETEDIK RÉSZ

Felelősségi szabályok

86. A fuvarozó felelőssége

141. §

(1) A fuvarozó bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely hivatásszerűen foglalkozik személyszállítással.

(2) A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal közúton Magyarország területére, illetve területén át más célállamba szállító fuvarozónak a szállítást megelőzően meg kell bizonyosodnia arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal, illetve kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal.

(3) A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve közúton szállító fuvarozó köteles elvégezni az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzést.

(4) A harmadik országbeli állampolgárt szállító légi fuvarozók, tengeri fuvarozók és a szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozók kötelesek elvégezni az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikk szerint előírt ellenőrzést.

(5) A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve közúton vagy vasúton szállító fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan harmadik országbeli állampolgár utasát hozta, vagy amely köteles őt befogadni, ha

a) az általa szállított utas Magyarország területére történő beléptetését a törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg;

b) az általa szállított átutazó utast más célállamba történő beléptetésének megtagadása miatt Magyarország területére visszairányították; vagy

c) a más célállamba történő szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az általa szállított utasnak a járműre történő felvételét.

(6) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásával összefüggésben felmerülő költségeket a fuvarozó viseli.

(7) Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az idegenrendészeti hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal kötelezi.

(8) A (2) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót - jogszabályban meghatározott -közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.

(9) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett.

142. §

(1) A légifuvarozót a határforgalmat ellenőrző hatóság kezdeményezésére az idegenrendészeti hatóság a jogszabályban meghatározott közrendvédelmi bírsággal sújtja, ha a légifuvarozó - a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott kötelezettségét megszegve - nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni állam területéről szállít Magyarország területére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légifuvarozó hiányos adatokat vagy - az elvárható gondosság tanúsítása hiányában - valótlan adatot továbbít.

87. A munkáltató és a fogadó szervezet felelőssége

143. §

(1) A munkáltató vagy a fogadó szervezet legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes, a munkáltatónál vagy a fogadó szervezetnél munkavégzésre jogosító tartózkodási engedéllyel rendelkezik-e.

(2) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott, (1) bekezdés szerinti tartózkodási engedély másolatát a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni.

(3) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését az alábbi határidők mellett köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak:

a) ha a munkáltató vagy a fogadó szervezet kérelmezte a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt, a harmadik országbeli állampolgár részére kiállított munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély átvételét követő öt napon belül;

b) ha a munkáltató vagy a fogadó szervezet kérelmezte a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt, azonban a harmadik országbeli állampolgár az átvétel időpontját követően - az előzetes megállapodásban kikötött várható munkakezdési időponthoz képest ésszerű időn belül - utazik be Magyarországra, a beutazás napját követő öt napon belül;

c) az a) és b) pontba nem tartozó esetben a harmadik országbeli állampolgár részére kiállított munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély átvételét követő öt napon belül,

d) a tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok esetén a munkavégzés megkezdését követő öt napon belül.

(4) A munkáltató vagy a fogadó szervezet az alábbi határidők mellett köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak, ha a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg,

a) amennyiben a munkáltató vagy a fogadó szervezet kérelmezte a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt, és a munkáltató vagy a fogadó szervezet tudomást szerez arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem kezdi meg a munkavégzést a munkáltatónál vagy fogadó szervezetnél, haladéktalanul, de legkésőbb az erről való tudomásszerzést követő 5 napon belül;

b) amennyiben nem a munkáltató vagy a fogadó szervezet kérelmezte a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt, azonban tudomást szerez arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár a munkaviszony létesítése céljából kötött előzetes megállapodásban kikötött várható munkakezdési időponthoz képest ésszerű időn belül nem kezdi meg a munkáját a munkáltatónál vagy fogadó szervezetnél, haladéktalanul, de legkésőbb a munkaszerződésben előzetesen meghatározott, tervezett munkakezdési időpontot követő öt napon belül.

(5) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a bejelentés alapjául szolgáló tény vagy körülmény beálltától számított 5 napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak, hogy a munkavégzés a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély érvényességi idején belül megszűnik.

(6) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a (3)-(5) bekezdésben meghatározott bejelentést a következő adatok közlésével köteles teljesíteni:

a) munkáltató vagy fogadó szervezet adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),

b) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett természetes személyazonosító adatai,

c) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett tartózkodásra jogosító engedélyének száma,

d) munkakör,

e) a tényleges munkavégzés vagy vállalaton belül áthelyezés megkezdésének vagy meg nem kezdésének, vagy a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül történő megszűnésének időpontja.

(7) Az idegenrendészeti hatóság az (1)-(5) bekezdésben meghatározott kötelezettséget elmulasztó munkáltatót vagy fogadó szervezetet a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű - jogszabályban meghatározott - közrendvédelmi bírsággal sújtja.

(8) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a munkáltató vagy a fogadó szervezet akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1)-(5) bekezdésben foglalt ellenőrzési és bejelentési kötelezettségének eleget tett, kivéve, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamis volt.

(9) A fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval vagy a fogadó szervezettel egyetemlegesen felel a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt az e törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztat.

(10) A fogadó szervezet legkésőbb a munkába állást követő öt napon belül köteles bejelenteni, ha az Európai Unió tagállama által, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországon a fogadó szervezetnél végez munkát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, a vállalaton belüli áthelyezés tervezett időtartamát és a fogadó szervezet vállalkozáscsoporthoz való tartozását.

(11) A munkáltató elektronikus azonosítását követően a (3)-(5) bekezdés, valamint a (10) bekezdés szerinti bejelentését az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus úton teljesíti.

NYOLCADIK RÉSZ

Bejelentési kötelezettségek és a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal való ellátása

88. A harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének bejelentési kötelezettsége

144. §

(1) A harmadik országbeli állampolgár a magyarországi szálláshelyét köteles a következő adatok közlésével az idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) az úti okmány azonosító adatai,

c) a szálláshely címe,

d) a szálláshely igénybevételének kezdő és várható befejező időpontja, és

e) a vízum vagy tartózkodási engedély száma.

(2) A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgárnak a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus tv.) 6/B. alcímében meghatározott adatait a szállásadó a harmadik országbeli állampolgár szálláshelyre történő bejelentkezésekor a Turizmus tv.-ben meghatározott módon a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltató tárhelyén rögzíti.

(3) A (2) bekezdés szerint rögzített adatokat az idegenrendészeti hatóság a tárhelyszolgáltató útján a szálláshely-szolgáltatótól, informatikai alkalmazás útján veszi át és azokról a tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében nyilvántartást vezet.

(4) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyét, illetve a szálláshelyének megváltozását az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen - elektronikus regisztrálást követően -elektronikus úton jelenti be.

89. A harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatással összefüggő bejelentési kötelezettsége

145. §

Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését a jogviszony megszűnésétől számított öt napon, valamint

b) az a) pont szerinti jogviszony megszűnését követően létesített újabb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezését a jogviszony létrejöttétől számított öt napon

belül.

146. §

A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár köteles a Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának megszűnését, illetve vállalkozási tevékenységének befejezését a megszűnés, illetve a befejezés időpontjától számított öt napon belül bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak.

147. §

(1) A harmadik országbeli állampolgár a meghatározott foglalkoztatóval történő foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló szándékát köteles az idegenrendészeti hatóságnál bejelenteni,

a) ha a foglalkoztatására a korábbitól eltérő foglalkoztatónál vagy eltérő feltételekkel kerül sor, a korábbi munkaviszonya megszűnését vagy a munkavégzési feltételek megváltozását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül, vagy

b) ha

ba) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,

bb) EU Kék Kártyával,

bc) vendég-önfoglalkoztatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,

bd) Magyar Kártyával,

be) a 68. § (1) bekezdés a), illetve e)-f) pontja alapján kiadott humanitárius célú tartózkodási engedéllyel,

bf) kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,

bg) szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel,

bh) vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel, vagy

bi) hosszú távú mobilitási engedéllyel

rendelkezik, jogszabályban meghatározott előzetes megállapodás megkötését követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül.

(2) A harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglalt feltételek melletti munkavégzést - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - kizárólag a tartózkodási engedély meghosszabbításának engedélyezését követően - ha e törvény a tartózkodási engedély meghosszabbítását lehetővé teszi - kezdheti meg.

90. A születés bejelentése

148. §

Ha a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal, száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke születik, ennek tényét köteles a következő adatok közlésével bejelenteni az idegenrendészeti hatóság felé:

a) a gyermek természetes személyazonosító adatai,

b) a gyermek úti okmányának azonosító adatai, és

c) a gyermek szálláshelyének címe vagy lakcíme.

91. A harmadik országbeli állampolgár személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek és hatósági intézkedések

149. §

(1) A harmadik országbeli állampolgár köteles úti okmányának, valamint tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését az idegenrendészeti hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésről az idegenrendészeti hatóság igazolást állít ki.

(2) Az elveszettnek hitt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról az idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a harmadik országbeli állampolgár köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik országbeli állampolgár az új úti okmány, valamint az (1) bekezdésben foglalt - a bejelentésről szóló - igazolás vagy a lejárt úti okmány birtokában hagyhatja el az ország területét.

(4) Az idegenrendészeti hatóságnak a külpolitikáért felelős miniszter útján gondoskodnia kell a talált úti okmányoknak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam külképviseletére történő eljuttatásáról.

92. A harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal való ellátása

150. §

Magyarország külképviselete úti okmányt ad ki egyszeri utazásra annak a Magyarország által hontalanként elismert, vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak, akinek külföldön elveszett vagy megsemmisült úti okmánya külföldön nem, vagy csak aránytalan nehézségek árán pótolható, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség.

151. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárt - kérelmére, külföldre utazás céljából - Magyarország területére visszatérésre jogosító úti okmánnyal láthatja el, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik, és az rajta kívül álló okból nem pótolható.

(2) Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes.

152. §

Az idegenrendészeti hatóság egyszeri utazásra jogosító úti okmányt adhat ki a harmadik országbeli állampolgár részére az állandó tartózkodási helye szerinti országba történő visszatéréséhez, ha elveszett vagy megsemmisült úti okmánya nem pótolható.

153. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország területén tartózkodó hontalant - kérelmére, külföldre utazás céljából - az érvényesség idején belül Magyarország területére történő visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el.

(2) Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes.

154. §

Ha az idegenrendészeti hatóság által kiadott úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár vagy a Magyarország területén élő hontalan úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyészség az idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette, az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt visszavonja.

KILENCEDIK RÉSZ

Az idegenrendészeti eljárás

XXII. Fejezet

Az idegenrendészeti eljárás általános szabályai

93. Hatásköri szabályok

155. §

Idegenrendészeti hatóság előtti eljárás során

a) felügyeleti szerv: ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, felügyeleti szervként az a hatóság jár el, amely a fellebbezés elbírálására jogosult vagy jogosult volna;

b) idegenrendészeti hatóság: az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) kormányrendelet idegenrendészeti hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály idegenrendészeti hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. Az idegenrendészeti hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el;

c) idegenrendészeti hatósági ügy:

ca) a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos valamennyi eljárás, amely során az idegenrendészeti hatóság döntésével az ügyfél jogát, kötelezettségét és jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti,

cb) az az eljárás, amely során az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzést végez,

cc) a hontalanság megállapítása iránti eljárás,

cd) a közrendvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás.

94. Ügyfél

156. §

(1) Ügyfél

a) az a természetes személy, aki beutazása és tartózkodása engedélyezését kéri az idegenrendészeti hatóságtól,

b) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akire (amelyre) nézve az idegenrendészeti nyilvántartás adatot tartalmaz,

c) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akit (amelyet) idegenrendészeti hatósági ellenőrzés alá vontak,

d) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy kötelezettségét a beutazási és tartózkodási szabályokkal összefüggésben az idegenrendészeti hatóság megállapította,

e) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akivel (amellyel) szemben az idegenrendészeti hatóság döntését érvényesíti,

f) az a természetes személy, aki hontalanságának megállapítását kérte,

g) az a természetes személy, akinek a beutazási és tartózkodási szabályokkal, valamint a hontalanság megállapításával összefüggésben az idegenrendészeti hatóság által megállapított jogát vagy kötelezettségét felülvizsgálja az idegenrendészeti hatóság.

(2) A 90 napot nem meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem ügyében indult eljárásban ügyfél a vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgár.

157. §

(1) Az idegenrendészeti eljárásokban - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ügyféli jogutódlás kizárt.

(2) A közrendvédelmi bírság esetében a bírság megfizetésének kötelezettsége a természetes személy kötelezett halála esetén annak a polgári jog szerinti jogutódját, a jogi személy kötelezett esetén annak a polgári jog szerinti jogutódját terhelik.

(3) Ha a végleges döntéssel megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára - indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával - lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.

(4) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

95. Illetékességi szabályok

158. §

(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű idegenrendészeti hatóságok közül az jár el, amelynek illetékességi területén az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye található, vagy ahol a jogellenes magatartást elkövették.

(2) Ha az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye ismeretlen, az utolsó ismert lakóhelye tartózkodási helye vagy szálláshelye, illetve jogi személy esetén székhelye irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, az idegenrendészeti ügyben külön jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóság kizárólagos illetékességgel jár el.

96. A hatáskör és illetékesség vizsgálata

159. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában az eljárást megszünteti vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az idegenrendészeti hatóság az áttételről a megkeresőt az áttétellel egyidejűleg tájékoztatja, amennyiben az áttétel nem lehetséges, a megkeresőt erről tájékoztatja.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén jár el.

97. Nyelvhasználat

160. §

(1) A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt az idegenrendészeti eljárásban hátrány senkit sem érhet. Az ügyfél az idegenrendészeti eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy az általa értett más nyelvet.

(2) A vízumeljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét (a továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a kérelmező viseli.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kérelemre indult idegenrendészeti eljárásokban a döntés közlésével felmerülő fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét az eljáró idegenrendészeti hatóság viseli, az egyéb eljárási cselekmények elvégzésével felmerülő, az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget a kérelmező viseli. Az idegenrendészeti hatóság a költségek viseléséről és előlegezéséről végzésben rendelkezik.

(4) A hivatalból indult idegenrendészeti eljárásokban - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget az eljáró idegenrendészeti hatóság viseli.

(5) Az őrizet meghosszabbítására irányuló eljárásban tartott meghallgatáson felmerült tolmácsolás költségeit a bíróság viseli. A tolmács kirendeléséről a bíró gondoskodik.

(6) A hivatalból indult idegenrendészeti eljárás során - halaszthatatlan esetben - tolmácsot az eljáró idegenrendészeti hatóság kirendelő végzés hiányában is igénybe vehet az idegenrendészeti hatóság és a tolmács között létrejött szerződés alapján.

(7) A vízumeljárásban a döntés közlésével felmerülő anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az ügyfél viseli.

98. Megkeresés

161. §

Az előállítási vagy visszatartási időben elküldött megkeresésre a megkeresett szerv haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresésben megjelölt előállítási vagy visszatartási idő lejártáig köteles válaszolni.

99. A kapcsolattartás általános szabályai

162. §

(1) A 164. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárás során a foglalkoztatóval is kapcsolatot tarthat, de a foglalkoztatónak küldött irat tartalmáról az ügyfelet értesíteni kell. Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság nem a foglalkoztatóval tart kapcsolatot, az ügyfélnek küldött irat tartalmáról a foglalkoztatót értesíteni kell.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az idegenrendészeti hatóság az ügyféllel postai úton csak belföldi postai cím esetén tarthatja a kapcsolatot.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közrendvédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatot, valamint a vízumeljárásban keletkezett iratot külföldi címre is lehet postázni.

(4) Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező, az ügyfél nem jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal.

(5) A hivatalból indult eljárásokban a kapcsolattartás módját az idegenrendészeti hatóság választja meg.

(6) Az idegenrendészeti hatóság elektronikus információs rendszert üzemeltet (a továbbiakban: idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület). Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen a regisztráció

a) elektronikus azonosítási szolgáltatás útján vagy

b) elektronikus úton, természetes személyazonosító adatok megadásával

történik.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti regisztráció esetében az ügyfél azonosítása a hatóság előtti első személyes megjelenéssel történik meg. Az általa addig benyújtott dokumentumokat akkor lehet hitelesnek tekinteni, ha azokat a személyes megjelenés során a magáénak ismeri el.

(8) A (6) bekezdés szerint regisztrált ügyfélnek vagy foglalkoztatónak a hatóság a részére kialakított és fenntartott, az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület által biztosított kézbesítési tárhelyre küldi meg a küldeményét. Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-ában és a 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ha a rendszer azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(9) Azon eljárási cselekmények esetében, ahol a személyes megjelenés nem kötelező, a természetes személy ügyfél az idegenrendészeti hatósággal a (6)-(8) bekezdésben és a Kormány rendeletében meghatározottak szerint is tarthatja elektronikus úton a kapcsolatot. A regisztrált ügyféllel a hatóság azokban az eljárási cselekményekben, ahol ezt e törvény lehetővé teszi, az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül tart kapcsolatot. Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő kapcsolattartás során az ügyfél által elektronikusan alá nem írt dokumentum is elfogadható.

100. Adatkezelés és betekintés az eljárás irataiba

163. §

Az ügyfél vagy annak meghatalmazott képviselője az idegenrendészeti hatóság döntésének végrehajtása során kizárólag azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése a végrehajtás sikerességét nem akadályozza.

XXIII. Fejezet

A kérelemre induló idegenrendészeti eljárások szabályai

101. A kérelem

164. §

(1) A kérelemre induló idegenrendészeti eljárásokban - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kérelmet az arra jogosult, jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott támogató dokumentumok egyidejű benyújtása mellett személyesen - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kérelem tárgyában döntésre jogosult idegenrendészeti hatóságnál terjesztheti elő.

(2) A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétől az eljáró idegenrendészeti hatóság eltekinthet, ha a kérelmező a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen.

(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmező helyett a kérelmet a kérelmező törvényes képviselője nyújtja be. Amennyiben a kiskorú ügyfél a kérelem benyújtásakor a hatodik életévét betöltötte, a kérelem benyújtásakor meg kell jelennie. A kiskorú idegenrendészeti hatóság előtti személyes megjelenéséről törvényes képviselője gondoskodik.

(4) A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú, a vállalaton belüli áthelyezés célú, a kutatás célú tartózkodási engedély, a vendégmunkás-tartózkodási engedély, a Nemzeti Kártya, az EU Kék Kártya, valamint a Vállalati Kártya esetében, és - amennyiben e törvény lehetővé teszi, hogy a harmadik országbeli állampolgár tartózkodására tekintettel további tartózkodási jogcím legyen alapítható - a harmadik országbeli állampolgárral együtt kérelmező családtag esetén a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem foglalkoztató vagy fogadó szervezet útján is előterjeszthető, ha ehhez az ügyfél egyoldalú írásbeli nyilatkozattal hozzájárul és

a) a harmadik országbeli állampolgár még nem utazott be Magyarország területére vagy

b) a harmadik országbeli állampolgár Magyarországon jogszerűen tartózkodik, és e törvény a Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmének belföldi benyújtását lehetővé teszi.

(5) A harmadik országbeli állampolgár (4) bekezdés szerinti hozzájárulására tekintettel az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztató vagy fogadó szervezet részére a hiánypótlást, valamint a kérelem tárgyában hozott döntést megküldi.

(6) Jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése céljából a (4) bekezdésben meghatározott esetben is köteles az ügyfél az eljáró idegenrendészeti hatóság előtt a hatóság felhívására személyesen megjelenni.

(7) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kérelmet - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus regisztrálást követően elektronikus úton is előterjesztheti.

(8) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kérelmet a harmadik országbeli állampolgár nem terjesztheti elő az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen

a) a külképviseleten előterjesztett kérelmek esetében, vagy

b) ha e törvény a Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmének belföldi benyújtását nem teszi lehetővé.

(9) Kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő - elektronikus regisztrálást követően az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen -

a) a nemzeti és EU tartózkodási kártya kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem,

b) a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem,

c) a tartózkodásra jogosító engedély cseréje illetve pótlása iránti kérelem, valamint

d) a hatósági bizonyítvány iránti kérelem.

(10) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelemre induló eljárásban a harmadik országbeli állampolgár meghatalmazottja jogi képviselő vagy jogi személy, a kérelmet kizárólag az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus regisztrálást követően lehet benyújtani.

(11) A kézbesített kérelem akkor minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha a harmadik országbeli állampolgár vagy meghatalmazott képviselője

a) a kérelem díját lerótta, amennyiben az eljárás díjköteles és

b) a harmadik országbeli állampolgárnak a 139. § (2) bekezdésének megfelelően - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az arcképmása, valamint az ujjnyomata rögzítése és az aláírásminta megadása legkésőbb a visszaigazolás megküldésétől számított 15. napon megtörtént.

(12) Nem minősül a kézbesített kérelem az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha a kérelmet előterjesztő a díjfizetési vagy a személyes megjelenési kötelezettségének a (11) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül nem tesz eleget.

(13) A (4) bekezdésben meghatározott kérelmet a foglalkoztató vagy fogadó szervezet elektronikus azonosítást követően kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.

(14) A (13) bekezdés szerinti kérelem nem minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha

a) a kérelmet nem a (4) bekezdésben foglaltak szerint foglalkoztató vagy fogadó szervezet terjesztette elő,

b) a kérelem nem tartalmazza ügyfél arcképét, vagy

c) a kérelem díja nem került megfizetésre, amennyiben az eljárás díjköteles.

(15) A kézbesített kérelem a (14) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén az idegenrendészeti hatósághoz érkezett kérelemnek minősül. Erről a tényről az idegenrendészeti hatóság tájékoztatást küld.

(16) Az idegenrendészeti hatósághoz meg nem érkezettnek minősülő kérelmeket az idegenrendészeti hatóság a visszaigazolást követő 16. napon törli, melyről idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület útján tájékoztatja az ügyfelet.

(17) A HATODIK Rész szerinti, kérelemre induló idegenrendészeti eljárásokban a kérelmet az arra jogosult személyesen, az eljárás lefolytatására jogosult idegenrendészeti hatóság előtt írásban, illetve szokásos tartózkodási helye szerinti külképviseleten terjesztheti elő.

102. A hiánypótlás

165. §

(1) Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek

a) nem felel meg, vagy

b) megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges,

az eljáró idegenrendészeti hatóság legfeljebb negyvenöt napos határidővel, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(2) Az eljáró idegenrendészeti hatóság az ügyfél kérelmére a hiánypótlási felhívás teljesítési határidejét egy alkalommal - amennyiben az adott ügyfajtára megállapított objektív határidő lehetővé teszi - legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított hiánypótlási határidő sem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott határidőt.

(3) A hiánypótlási felhívás teljesítési határidejének meghosszabbítását engedélyező vagy azt megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az az idegenrendészeti eljárásban hozott döntésben támadható meg.

(4) Az ügyfél vagy meghatalmazott képviselője, továbbá törvényben meghatározott esetben a foglalkoztató a részére közölt hiánypótlási felhívásnak idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület útján is eleget tehet. Az elektronikus úton benyújtott hiánypótlást az idegenrendészeti hatósághoz történő beérkezését követő munkanapon kell az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek tekinteni.

(5) Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével nem kérhető az ügyféltől olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

103. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

166. §

Az idegenrendészeti hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nyolc napon belül elutasítja, ha

a) az idegenrendészeti hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,

b) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, illetve a kérelem teljesítésének nincs jogalapja,

c) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem elkésett, vagy a kérelem idő előtti,

d) az idegenrendészeti hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be,

e) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy

f) a kérelem belföldi benyújtását e törvény nem teszi lehetővé.

104. Az eljárás megszüntetése

167. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha

a) az ügyfél az idegenrendészeti hatóság felhívására nem nyilatkozik vagy az idegenrendészeti hatóság által kért iratokat határidőben nem csatolta, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el,

b) a kérelmező az idegenrendészeti hatóság értesítése vagy felhívása ellenére nem jelent meg az idegenrendészeti hatóság előtt és távolmaradását előzetesen, vagy amint az őt megjelenésében akadályozó körülmény elhárult, alapos okkal nem mentette ki és ezzel a tényállás tisztázását akadályozta,

c) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a továbbiakban: előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél az idegenrendészeti hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget,

d) az eljárás okafogyottá vált,

e) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta,

f) az ügyfél nem tesz eleget a tolmácsolási, fordítási, szakértői költség-előlegezési kötelezettségének,

g) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének az idegenrendészeti hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget,

h) hivatalból indult idegenrendészeti eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény,

i) a hivatalból indult idegenrendészeti eljárás jogsértést nem tárt fel,

j) a 159. §-ban vagy a 174. § (4) bekezdésében foglaltak miatt az eljárás megszüntetésének van helye,

k) érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott az idegenrendészeti hatóság tudomására.

(2) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kimentésre az idézés napját követő napon vagy az őt megjelenésében akadályozó körülmény elhárulását követő napon jogosult. A kimentésnek a személyes megjelenésre kötelezés napját követő öt nap elteltével nincs helye.

105. Az eljárás felfüggesztése

168. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(2) Az eljárást az idegenrendészeti hatóság akkor is felfüggeszti, ha az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.

(3) Az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet az ügyfél vagy képviselője nem terjeszthet elő.

(4) Az eljárás felfüggesztése alatt minden határidő nyugszik, az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor a határidők folytatódnak. A felfüggesztés időtartama a törvényben az egyes eljárásokra meghatározott objektív határidőt nem haladhatja meg.

(5) A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.

(6) Az eljárást felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt az idegenrendészeti hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja.

106. Az ügyintézési határidő és a határidő számítása

169. §

(1) Az ügyintézési határidő törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az idegenrendészeti eljárásban 21 nap. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz érkezését követő munkanapon kezdődik.

(2) Hivatalból induló eljárás esetén az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.

(3) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele

a) az idegenrendészeti hatóság kizárására irányuló eljárásban az eljáró idegenrendészeti hatóság kijelölésének időtartama,

b) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig, vagy a felhívásban szereplő határidő eredménytelen elteltéig terjedő idő,

c) az eljárás felfüggesztésének időtartama,

d) e törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szakhatósági eljárás időtartama,

e) az idézés időtartama,

f) az idegenrendészeti hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,

g) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,

h) az előállítási vagy visszatartási időben küldött megkeresés kivételével a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi közlés időtartama,

i) a tényállás tisztázása érdekében más szerv vagy szervezeti egység megkeresése esetén az ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem megküldésének napjától az ellenőrzés eredményéről történő tájékoztatásnak az idegenrendészeti hatóság részére történő megérkezéséig tartó időtartam.

(4) A fellebbezés elbírálására jogosult idegenrendészeti hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. Az idegenrendészeti hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni.

(5) Az eljáró idegenrendészeti hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben, egy ízben legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. Erről a kérelemre indult eljárás esetén az ügyfelet értesíteni kell.

170. §

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az idegenrendészeti hatóságnál a munka szünetel, a határidő - ideértve az ügyintézési határidőt is - a következő munkanapon jár le.

107. Igazolási kérelem

171. §

(1) Az igazolási kérelemről az az idegenrendészeti hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság bírálja el.

(2) Az igazolási kérelmet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő öt napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.

(3) Ha az idegenrendészeti hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt.

(4) Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében kifogásolható.

(5) Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, erről külön végzést nem hoz.

108. Az idézés

172. §

(1) Idézésnek sürgős esetben rövid úton - távbeszélőn, illetve elektronikus levél vagy külön kézbesítő útján - is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni.

(2) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút az idegenrendészeti hatóság a törvényes képviselője útján idézi azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti az idegenrendészeti hatóság a törvényes képviselőt, ha őt is ugyanazon napra idézte.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 60. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak nem alkalmazhatók, azonban ha a tanúként idézett tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy engedély nélkül eltávozott, és a törvényes képviselője nem igazolja, hogy vétlen a kiskorú meg nem jelenésében, illetve eltávozásában, a törvényes képviselő eljárási bírsággal sújtható.

109. A tényállás tisztázása és az ügyfél nyilatkozata

173. §

(1) Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, az idegenrendészeti hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Az ügyfél nyilatkozatát mind szóban, mind írásban megteheti. Ha az ügyfél nyilatkozatát szóban teszi, arról az eljáró idegenrendészeti hatóság jegyzőkönyvet vesz fel. Ha a jegyzőkönyv felvételére objektív okból nem kerülhet sor, az idegenrendészeti hatóság feljegyzést készít az ügyfél szóbeli nyilatkozatáról.

(2) Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az idegenrendészeti ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat, illetve, ha a kötelező adatszolgáltatás körében adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - eljárási bírsággal sújtható.

(3) Az idegenrendészeti hatóság eljárása során figyelmezteti az ügyfelet jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték szolgáltatásának jogkövetkezményeire.

110. A szakhatósági eljárás általános szabályai

174. §

(1) A Kormány az e törvényben szabályozott eljárásokban, egyes kérdések megítélésére az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szakhatóságot jelöl ki.

(2) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a szakhatóság megkeresésével egyidejűleg a szakhatóság tudomására hoz minden olyan tényt vagy körülményt, amely a szakhatósági állásfoglalás tartalmát befolyásolhatja. Ha ilyen tény vagy körülmény a szakhatóság megkeresését követően jut az eljáró idegenrendészeti hatóság tudomására, erről a szakhatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a szakhatósági eljárás ügyintézési határideje 15 nap. A szakhatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egyszer 15 nappal meghosszabbíthatja, erről az eljáró idegenrendészeti hatóságot értesíteni kell. A szakhatósági eljárás időtartamába nem számít bele a 165. § szerinti hiánypótlás időtartama, ha a hiánypótlás olyan tényre, vagy körülményre vonatkozik, amelynek hiányában megalapozott szakhatósági állásfoglalás nem adható ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti hiánypótlásról a szakhatóság az idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíti. Ha az ügyfél a kérelemre indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, a szakhatóság a hiánypótlás elmulasztásáról értesíti a hatóságot, amely - ha az eljárás hivatalbóli folytatásának nincs helye - az eljárást megszünteti.

(5) Ha a szakhatósági eljárásra megállapított határidőn belül a szakhatóság az állásfoglalást nem közli az eljáró idegenrendészeti hatósággal, a szakhatósági hozzájárulást - ha törvény vagy kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - megadottnak kell tekinteni.

175. §

(1) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását az eljáró idegenrendészeti hatóságnak haladéktalanul megküldi.

(2) Ha a szakhatóság utóbb észleli, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását az idegenrendészeti hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének véglegessé válásáig egy ízben módosíthatja.

(3) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, illetve ha a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül az eljáró idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani.

(4) A szakhatóság állásfoglalása a szakkérdés tekintetében kötelező az eljáró idegenrendészeti hatóságra nézve.

(5) Az eljáró idegenrendészeti hatóság, ha a szakhatósági közreműködés feltételei fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a szakhatóság részére. A szakhatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekinthet, illetve azokról másolatot készíthet.

(6) A szakhatóság jogszabály erre irányuló felhatalmazása alapján a kérelmezőt meghallgathatja.

(7) A szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(8) A szakhatósági állásfoglalás

a) tartalmazza a szakhatóság megnevezését,

b) rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást, feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását.

(9) A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

111. A bizonyítás eszközei - az irat

176. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.

(2) A külföldön kiállított közokirat, illetve a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - ha törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A magyar külképviseleti hatóság általi diplomáciai felülhitelesítéstől az idegenrendészeti hatóság jogszabályban meghatározott esetben eltekinthet. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha törvény másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

112. A bizonyítás eszközei - a tanú

177. §

(1) Az idegenrendészeti ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.

(2) A tanúként idézett személy - az e törvényben meghatározott kivétellel - köteles tanúvallomást tenni.

(3) Az idegenrendészeti eljárásban a tanúvallomás megtagadható, ha

a) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy

b) a tanú diplomáciai mentességben részesülő személy.

(4) Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyt az idegenrendészeti eljárásban csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható.

(5) Aki szellemi, valamint egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét, tanúként az idegenrendészeti eljárásban csak akkor hallgatható meg, ha vallomást kíván tenni és a törvényes képviselője ehhez hozzájárul.

(6) Az idegenrendészeti eljárásban a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes tanú meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet.

(7) Ha a tanú és a törvényes képviselő között érdekellentét van, a gyámhatóság eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendel ki.

(8) Az idegenrendészeti eljárásban nem használható fel bizonyítékként az Ákr. 66. § (2) bekezdés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a (3) bekezdésben meghatározott jogára.

(9) Ha a tanú - a cselekvőképtelen tanú kivételével - a tanúvallomás-tételi kötelezettségének a következményekre való figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság eljárási bírsággal sújthatja.

178. §

Az idegenrendészeti hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanú esetén a törvényes képviselő, érdekellentét esetén az eseti gondnok vagy eseti gyám is aláírja az írásbeli tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy a tanút meghallgatása céljából az idegenrendészeti hatóság idézze.

113. A bizonyítás eszközei - szakértő és tolmács

179. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság költséghatékonysági és egyszerűsítési szempontok alapján, az ügyfél beleegyezése esetén, bármely harmadik személy tolmácskénti eljárását lehetővé teheti, amennyiben az érintett kétséget kizáróan az ügyféllel közös nyelvet is beszél.

(2) Ha annak feltételei adottak, és költséghatékonysági vagy biztonsági szempontok indokolják, zártcélú távközlő hálózat útján is meghallgatható a harmadik országbeli állampolgár, amennyiben a meghallgatás helyszíne, a meghallgatott személy vagy a tolmács tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.

(3) Ha a meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történik, a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselője a meghallgatás helyszínén lehet jelen.

(4) A meghallgatás kezdetén az idegenrendészeti hatóság megállapítja az eljáró tolmács személyazonosságát. Az eljáró idegenrendészeti hatóság felhívja a tolmácsot, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, képes-e elfogultság nélkül eljárni.

114. Az eljárás akadályozásának következményei és az eljárási bírság

180. §

Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, az idegenrendészeti eljárás lefolytatását akadályozza, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja.

115. Jegyzőkönyv és feljegyzés

181. §

Kép- és hangfelvétel rögzítése esetén az ügyfél kérelmére az idegenrendészeti hatóság a kép- és hangfelvételről készített, az Ákr. 78. § (2) bekezdésének megfelelő feljegyzést ad ki.

116. A képviselet szabályai

182. §

(1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását e törvény eltérő rendelkezése hiányában,

a) helyette

aa) törvényes képviselője,

ab) a Magyarországon 90 napot meghaladó tartózkodási jogosultsággal rendelkező házastársa,

ac) eltartott felmenő esetén a Magyarországon 90 napot meghaladó tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorú gyermeke vagy

ad) az ügyfél, illetve törvényes képviselője, házastársa vagy eltartott felmenő esetén nagykorú gyermeke által meghatalmazott személy, továbbá

b) az ügyfél és meghatalmazott képviselője együtt is eljárhat.

(2) A kilencven napot nem meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem ügyében, valamint a HATODIK Rész szerinti eljárásokban kizárólag az ügyfél vagy az általa adott meghatalmazás alapján eljáró meghatalmazott járhat el.

(3) Az idegenrendészeti eljárásban a jogi képviselet alatt a külön jogszabályban meghatározott ügyvédi tevékenységet, jogi képviselő alatt a külön jogszabályban meghatározott ügyvédi tevékenység folytatására jogosultat kell érteni.

(4) Ha az ügyfél idegenrendészeti őrizetben tartózkodik, a képviseletet csak jogi képviselő láthatja el.

(5) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az idegenrendészeti hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát e törvényben meghatározott módon köteles igazolni.

(6) Ha a meghatalmazott jogi képviselő az eljárás során akadályoztatva van, helyettesítéséről gondoskodni köteles. A meghatalmazott jogi képviselő akadályoztatására hivatkozással sem a hiánypótlási határidő meghosszabbítását nem lehet kérni, sem pedig igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az idegenrendészeti hatóság az ezen az alapon előterjesztett kérelmet végzéssel öt napon belül elutasítja.

183. §

(1) A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazást a megbízónak és a képviselőnek saját kezű aláírásával, elektronikus ügyintézés esetén a dokumentum-hitelesítés szabályai szerint kell hitelesítenie.

(2) Idegenrendészeti hatóság előtti eljárás során távazonosítás útján kiállításra kerülő meghatalmazás a képviseleti jogosultság igazolására nem használható fel.

(3) Ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban szerepel, erre az ügyfélnek, illetve az eljáró képviselőnek az eljárás során hivatkoznia kell.

(4) A képviselő köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

(5) A harmadik országbeli állampolgár által adott, belföldön kelt meghatalmazáshoz csatolni szükséges a meghatalmazás keltezésekor a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodását igazoló dokumentumot.

(6) A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és ha e törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik, a magánokiraton az ügyfél aláírásának, kézjegyének valódiságát a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság konzuli tanúsítványával kell igazolni, közokirat esetén a felülhitelesítés szabályainak megfelelően diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni. A nem magyar nyelven kiállított meghatalmazás csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

(7) A meghatalmazás a teljes idegenrendészeti eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat.

(8) A teljes idegenrendészeti eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az idegenrendészeti eljárással, valamint a közigazgatási perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre.

(9) A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy az ügyfél halála folytán való megszűnése a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől hatályos.

184. §

(1) Az idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha a képviselő

a) nyilvánvalóan nem alkalmas az idegenrendészeti eljárásban a képviselet ellátására,

b) képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja, vagy a csatolt meghatalmazás az e törvényben szabályozott követelményeknek nem felel meg és azt az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja, vagy

c) az idegenrendészeti eljárás során magatartásával a tényállás tisztázását akadályozza, illetve az idegenrendészeti eljárás indokolatlan elhúzására törekszik, az eljárás lefolytatását egyéb módon érdemben akadályozza.

(2) A képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. Amennyiben az ügyfél a hatóság felhívása ellenére a képviselet ellátására alkalmas képviselőről nem gondoskodik és ügyében személyesen sem jár el, az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárást megszüntetheti.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a képviselő visszautasításáról végzésben dönt, amely ellen az (1) bekezdés a) és c) pontjában szabályozott esetekben önálló fellebbezésnek van helye. Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, a végzés az idegenrendészeti hatóság határozatával vagy megszüntető végzésével együtt támadható meg.

(4) Ha az ügyfélnek képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat az idegenrendészeti hatóság - a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével - a képviselő részére küldi meg. A személyes megjelenésre szóló idézésről a hatóság a képviselőt egyidejűleg értesíti.

XXIV. Fejezet

Az idegenrendészeti hatóság döntései

117. Határozat és végzés

185. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság - törvényben meghatározott kivétellel - az idegenrendészeti eljárás érdemében határozatot hoz, az idegenrendészeti eljárás során felmerült minden más kérdésben végzésben dönt.

(2) A vízumkérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság a vízum kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.

(3) A tartózkodási engedély iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély okmány kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.

(4) A nemzeti, ideiglenes, EU tartózkodási kártya iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság a huzamos tartózkodásra jogosító engedély okmány kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a döntést külön okiratban szövegezi meg, jegyzőkönyvbe foglalja, vagy az ügyiratra feljegyzi.

(6) A (2)-(5) bekezdésben szabályozott esetekben, ha az eljáró idegenrendészeti hatóság a vízum, tartózkodási engedély, nemzeti, ideiglenes, EU tartózkodási kártya iránti kérelemnek teljesen helyt ad, elegendő a döntés tényét az ügyiratra felvezetni. Ebben az esetben, ha az idegenrendészeti eljárásban szakhatóság is részt vett, az idegenrendészeti hatóság a döntéséről a szakhatóságot értesíti.

186. §

(1) A döntés tartalmazza az eljáró idegenrendészeti hatóság, az ügyfél és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkező részt - a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel -, továbbá a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.

(2) Az idegenrendészeti hatóság döntéseinek tartalmával kapcsolatban az egyes ügytípusok vonatkozásában törvény vagy kormányrendelet további részletszabályokat határozhat meg.

(3) Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani.

(4) A visszairányítás tárgyában hozott döntés formai és tartalmi követelményeire a Schengeni Határellenőrzési Kódexben-, a vízumkérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése és a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés formai és tartalmi követelményeire a Vízumkódexben foglalt rendelkezések az irányadóak.

118. A döntés közlése

187. §

(1) A határozatot az idegenrendészeti hatóság közli az ügyféllel, a képviselővel és az ügyben eljárt szakhatósággal. Amennyiben a döntés mind az ügyféllel, mind a képviselővel közlésre került, úgy a joghatások az előbb történt közlés napjával állnak be.

(2) Ha a döntés az ügyiratra kerül felvezetésre, az idegenrendészeti hatóság a döntéséről az ügyfelet, a képviselőt és a szakhatóságot tájékoztatja.

(3) A végzést az idegenrendészeti hatóság közli azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti.

(4) Az idegenrendészeti eljárásban hozott döntéseket - az e törvényben foglalt eltérésekkel - kézbesítés útján kell közölni.

(5) A jelen levő ügyféllel - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is közölni kell

a) a határozatot;

b) a bíróságnak a határozat ügyében indult közigazgatási perben hozott határozatát;

c) az őrizet meghosszabbítása tárgyában meghallgatáson hozott vagy az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság útján közölt bírósági határozatot.

(6) A jelen lévő ügyféllel a kiutasítási döntést az idegenrendészeti hatóság a döntés rendelkező részének a kiutasított által értett nyelvre történő fordításának átadásával is közölheti. Ezen közlési mód az ügyfél által nem kérelmezhető.

(7) A szóbeli közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell íratni. A szóban közölt döntés közlésének joghatásai abban az esetben is beállnak, amennyiben az ügyfél a jegyzőkönyv aláírását megtagadja.

(8) A másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság döntését az első fokú döntést hozó hatóság útján kézbesíti.

(9) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton, a döntés rendelkező részének az idegenrendészeti hatóság honlapján való közzétételével történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye.

(10) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatot, valamint a közrendi, közbiztonsági, valamint nemzetbiztonsági érdek sérelmére tekintettel hozott kiutasítási, valamint beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatot a közzététel napján közöltnek kell tekinteni.

(11) Ha külföldi cím esetén a postai kézbesítés nyomon követésére nincs lehetőség vagy az első kézbesítés sikertelen volt, a határozat és a végzés közlése a hirdetményi közlés szabályai szerint történik.

119. A kézbesítés szabályai

188. §

(1) Nem természetes személy címzett, vagy az ügyfél meghatalmazott jogi képviselője csak akkor terjeszthet elő kifogást, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt.

(2) A nemzetgazdasági érdekből nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját érintő idegenrendészeti eljárások kivételével kézbesítési meghatalmazott az idegenrendészeti eljárásban nem járhat el. Kézbesítési meghatalmazottként a jogi képviselő jár el.

XXV. Fejezet

Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás

120. Hatósági bizonyítvány

189. §

(1) A hatósági bizonyítvány határozat.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az ügyfél kérelmére - a felhasználás céljának feltüntetésével - idegenrendészeti státuszának igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

(3) Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel az idegenrendészeti hatóság nem rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

121. Hatósági igazolvány

190. §

(1) A hatósági igazolvány határozat.

(2) Az idegenrendészeti hatóság - jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal - az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.

(3) Ha a hatósági igazolvány ellenőrzésére jogosult hatóság vagy hivatalos személy megállapítja, hogy a hatósági igazolvány vagy az abba tett bejegyzés hamis, illetve valótlan, a hatósági igazolványt átvételi elismervény kiállítása mellett a további eljárás céljából elveszi.

122. Hatósági nyilvántartás

191. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság törvényekben meghatározott adatokról, törvényben meghatározottak szerint közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az idegenrendészeti hatóság törvény szerint vezetett nyilvántartásaiba történt bejegyzés határozat.

(3) Az ellenkező bizonyításáig az idegenrendészeti hatóság törvény szerint vezetett nyilvántartásába bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy fennáll, és az idegenrendészeti hatóság törvény szerint vezetett nyilvántartásából törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.

XXVI. Fejezet

Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzése

123. Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésének célja

192. §

(1) E törvény idegenrendészeti eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésére az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az idegenrendészeti hatóság ellenőrzi az idegenrendészeti eljárásokban a jogszabályi feltételek fennállását, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok számára a jogszabályokban meghatározottak szerint biztosított be- és kiutazás, valamint a tartózkodás jogának a gyakorlását.

(3) Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésének célja a jogszabályban előírt feltételek és kötelezettségek teljesítésének a vizsgálata, illetve, hogy az idegenrendészeti hatóság feltárja és bizonyítsa azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek az idegenrendészeti hatóság előtt folyamatban lévő eljárás elbírálásához szükségesek, továbbá amelyek megalapozzák egy külön eljárás keretében a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását.

(4) Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésének eszközei:

a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével, nyilatkozat tételével megvalósuló ellenőrzés,

b) helyszíni ellenőrzés,

c) szakhatósági állásfoglalás illetve vélemény kiállítására jogosult szerv megkeresése.

124. A helyszíni ellenőrzés

193. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a hatósági ellenőrzés célja érdekében a tartózkodási jogosultság alapjául szolgáló tényállás tisztázása során helyszíni ellenőrzés lefolytatására jogosult.

(2) A helyszíni ellenőrzés során az idegenrendészeti hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az idegenrendészeti eljárás keretében a tényállás tisztázása érdekében, mely személyt, tevékenységet, magatartást, körülményt vizsgál.

(3) A helyszíni ellenőrzés során az idegenrendészeti hatóság jogosult különösen

a) a benyújtott nyilatkozatok valóságtartalmát,

b) a kérelemhez csatolt szerződések, iratok, dokumentumok valóságtartalmát,

c) külföldi munkavállaló munkavégzésének leendő és fennálló feltételeit, körülményeit,

d) külföldi munkavállaló jogszerű foglalkoztatásának a feltételeit,

e) vállalkozás működésével kapcsolatos körülményeket, feltételeket,

f) családi együttélés feltételeit, körülményeit,

g) lakhatás feltételeit, körülményeit,

h) megélhetés feltételeit

vizsgálni.

125. A helyszíni ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok

194. §

(1) Ha a tényállás tisztázásához ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: ellenőrzés tárgya) megtekintése vagy személy megfigyelése szükséges, az idegenrendészeti hatóság helyszíni ellenőrzést rendelhet el. Az ellenőrzést az arra irányuló megkereséstől számított húsz napon belül le kell folytatni és annak eredményéről a megkeresőt tájékoztatni kell.

(2) Az ellenőrzés tárgyának birtokosát és az (1) bekezdésben meghatározott személyt - ha a helyszíni ellenőrzés eredményességét nem veszélyezteti - a helyszíni ellenőrzésről előzetesen - legalább három nappal a tervezett helyszíni ellenőrzést megelőzően - értesíteni kell.

(3) Amennyiben az ellenőrzés tárgyának birtokosa távol van - ha jelenléte nem szükségszerű - az nem akadálya a helyszíni ellenőrzés megtartásának.

(4) Ha az ellenőrzés tárgyának birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését nem rendelték el, a helyszíni ellenőrzésen az ügyfél jelen lehet.

126. A helyszíni ellenőrzés megindítása és lefolytatása

195. §

(1) A helyszíni ellenőrzés lefolytatására az idegenrendészeti hatóság jogosult.

(2) A helyszíni ellenőrzést napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni, de indokolt esetben ettől az idegenrendészeti hatóság eltérhet.

(3) A helyszíni ellenőrzés megtartása során az ellenőrzés alá vont személy, illetve az ingó, ingatlan tulajdonosa, birtokosa köteles tűrni a vizsgálatot és köteles olyan magatartást tanúsítani, mely az ellenőrzés lefolytatását nem akadályozza.

(4) Magánszemély lakásában az idegenrendészeti hatóság akkor jogosult a helyszíni ellenőrzést lefolytatni, ha az ingatlan az ügyfél vagy hozzátartója volt, jelenlegi vagy jövőbeni lakóhelye, tartózkodási helye, szálláshelye vagy valószínűsíthető, hogy ott az ügyfél fellelhető.

(5) A helyszíni ellenőrzés során a hatóság eljáró tagja jogosult különösen

a) a vizsgált területre, építménybe és egyéb létesítménybe, üzleti, üzemi vagy az egyéb gazdasági tevékenység ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe belépni,

b) bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni,

c) a helyszínről, ingó, ingatlanról, magánszemélyről, annak tevékenységéről, munkafolyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíteni,

d) felvilágosítást kérni, illetve

e) további egyéb bizonyítást lefolytatni.

(6) A helyszíni ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.

127. Az idegenrendészeti hatóság által alkalmazható intézkedések a hatósági ellenőrzés során

196. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság e törvényben, valamit e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult

a) a külföldit, vagy

b) egyéb magánszemélyt - amennyiben a körülmények arra utalnak, hogy a magánszemély kapcsolatban áll a külföldivel vagy annak magatartásával -

személyazonosságának igazolására felhívni.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyazonosító igazolvány, útlevél, tartózkodási jogot igazoló okmány szolgál. Külföldi személy kivételével elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható, illetve a hatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) Amennyiben az igazoltatás során az idegenrendészeti hatóság azt állapítja meg, hogy a külföldi jogszerű magyarországi tartózkodását igazolni nem tudja, az idegenrendészeti hatóság az általános feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv közreműködését veheti igénybe.

(4) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.

(5) Ha az ügyfél, képviselője, illetve a tanú a személyes megjelenési kötelezettségének szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, az illetékes idegenrendészeti hatóság vezetője elrendelheti az elővezetését. Az elővezetés foganatosításához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges.

128. Az idegenrendészeti hatóság jogai és kötelezettségei a hatósági ellenőrzés során

197. §

(1) A hatósági ellenőrzést végző személy, az ellenőrzés megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

(2) A hatósági ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, hivatalból indult idegenrendészeti eljárás esetén az ügyfelet az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni.

(3) Az elrendelt helyszíni ellenőrzés során az idegenrendészeti hatóság kötelezettsége, hogy a döntés meghozatalához szükséges mértékben a tényállást tisztázza és bizonyítsa, kivéve, ha törvény a bizonyítást az ügyfél kötelezettségévé teszi.

(4) Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az ügyfél, képviselője nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv, feljegyzés, egyszerűsített jegyzőkönyv, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni.

129. Az ügyfél jogai és kötelezettségei a hatósági ellenőrzés során

198. §

(1) Az ügyfél köteles az idegenrendészeti hatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a hatósági ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(2) Az ügyfél jogosult

a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról meggyőződni,

b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

c) megfelelő képviseletről gondoskodni.

(3) Az ügyfél (2) bekezdés c) pontja szerinti jogának gyakorlása a hatósági ellenőrzés eredményes és ésszerű időn belüli lefolytatását nem veszélyeztetheti.

(4) Kérelemre indult idegenrendészeti eljárásban az ügyfélnek joga van a hatósági ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni.

(5) Hivatalból indult idegenrendészeti eljárás esetén az ügyfélnek joga van a hatósági ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, a jegyzőkönyvet, feljegyzést megismerni, és a jegyzőkönyv, feljegyzés átadását, kézbesítését követően, elektronikus formában 3 napon belül észrevételt tenni.

130. Az eljárási cselekmények rögzítése

199. §

(1) A szóbeli kérelemről - ha azt nyomban nem teljesítik -, valamint a tényállás tisztázása érdekében lefolytatott eljárási cselekményről - amennyiben annak feltételei fennállnak - jegyzőkönyvet, más esetben feljegyzést kell készíteni.

(2) Amennyiben a hatósági ellenőrzés helyszínén

a) ügyfélként vagy tanúként meghallgatható személy nem tartózkodik, vagy

b) a jelenlévők ügyfélként vagy tanúként történő meghallgatása - a fennálló egyedi körülmények miatt - nem lehetséges, vagy

c) a helyszínen tartózkodó ügyfél vagy tanúként meghallgatandó által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, vagy tolmács biztosítása nem megoldható,

az eljáró idegenrendészeti hatósági személy a hatósági ellenőrzésről feljegyzést készít.

(3) Amennyiben jegyzőkönyv felvételének feltételei a helyszínen nem állnak fenn, legalább két hatósági személynek kell a vizsgált helyszínen jelen lennie, akik az utólag készített feljegyzésben foglaltakat igazolják.

(4) A feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekmény helyszínén tartózkodó személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a cselekmény lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat. A jegyzőkönyv ezen túlmenően tartalmazza a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést.

(5) A feljegyzést az eljáró két hatósági személy, a jegyzőkönyvet az eljáró ügyintéző és az eljárási cselekményen részt vevő személyek aláírják.

(6) Az idegenrendészeti hatóság egyes eljárási cselekményekről kép- és hangfelvételt készíthet. A rögzítés ilyen módja esetén az utólag készült feljegyzésben csak az eljárási cselekményen részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, valamint az elkészítés helyét, idejét kell feltüntetni.

(7) A feljegyzést az ügyfél és az idegenrendészeti eljárás más résztvevője az eljárás során az iratokba való betekintéssel megismerheti.

XXVII. Fejezet

Hivatalból indított eljárás

131. Eltérő szabályok

200. §

(1) A hivatalból indított idegenrendészeti eljárásokban a kérelemre indult idegenrendészeti eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az idegenrendészeti hatóság törvényben szabályozott jogok vagy kötelezettségek megsértését észleli, az eljárás megindítására okot adó körülmény tudomására jutása esetén hivatalból idegenrendészeti eljárást indít.

(3) Az idegenrendészeti hatóság hivatalból indít idegenrendészeti eljárást abban az esetben is, ha

a) erre felügyeleti szerve utasította,

b) ezt egyébként jogszabály előírja.

(4) Ha az idegenrendészeti hatóság előtt jelen nem lévő ügyféllel szemben kerül sor hivatalból indított idegenrendészeti eljárás megindítására, az idegenrendészeti hatóság az ügyfelet az idegrendészeti hatóság előtt való megjelenésre idézi, melyben megjelöli annak okát. Az idézésre az e törvényben szabályozottak irányadóak.

(5) A (4) bekezdés szerinti idézés csak akkor mellőzhető, ha

a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét,

b) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy az eljárást megszünteti,

c) az eljárás megindítására nemzetbiztonsági, közrendi, közbiztonsági okból kerül sor vagy

d) az ügyfél nem tartózkodik Magyarországon.

(6) Az idegenrendészeti hatóság előtt megjelent ügyfelet az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja a vele szemben hivatalból megindult idegenrendészeti eljárás okairól, eljárási jogairól és kötelezettségeiről.

(7) A hivatalból indított eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná.

XXVIII. Fejezet

Hatósági intézkedések

132. A zár alá vétel

201. §

(1) Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, az idegenrendészeti hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: zár alá vétel).

(2) A zár alá vételt elrendelő, valamint a zár alá vétel megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

202. §

A zár alá vett dologban tárolt adatokhoz történő hozzáféréshez szakértő közreműködését veszi igénybe az idegenrendészeti hatóság. Amennyiben a tárolt adatok személyes adatot tartalmaznak, annak felhasználására és a tárolására az idegenrendészeti eljárásban történő személyazonosság megállapítása érdekében szükséges ideig és mértékig van lehetősége az idegenrendészeti hatóságnak. A zár alá vett dologban tárolt adatokat az idegenrendészeti hatóság és az igénybe vett szakértő nem törölheti, és köteles a dolgot rendeltetésszerűen az adatok kinyerése érdekében használni.

203. §

(1) Ha a zár alá vett dolog hamis vagy hamisított irat vagy okmány, az az idegenrendészeti eljárás lezárulását követően sem adható ki.

(2) Az ügyféltől zár alá vett pénzt a vele szemben megállapított pénzfizetési kötelezettség biztosítására vissza lehet tartani.

(3) Amennyiben az ügyféltől zár alá vett pénz az ügyfél részére önhibájából eredően nem adható vissza, az ügyfél részére történő visszaszolgáltatásra tett kísérletet követő egy év elteltével a hátrahagyott összeggel az idegenrendészeti hatóság rendelkezik.

XXIX. Fejezet

Jogorvoslat és végrehajtási kifogás

133. A jogorvoslat szabályai

204. §

A jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

205. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság határozata ellen, ha törvény másként nem rendelkezik, jogorvoslatnak van helye.

(2) Nincs helye jogorvoslatnak a tartózkodási engedély iránti eljárásokban az idegenrendészeti hatóság kérelemnek helyt adó döntésével szemben.

(3) Az idegenrendészeti hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt e törvény lehetővé teszi. Egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

134. Fellebbezés

206. §

(1) A fellebbezési kérelem benyújtására - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül van lehetőség - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az első fokon eljáró idegenrendészeti hatóságnál.

(2) A tartózkodási engedély, valamint a hallgatók vagy kutatók mobilitási tartózkodási engedély vagy mobilitási kutatási igazolás iránti kérelme tárgyában hozott döntéssel szemben a fellebbezést nyolc napon belül lehet előterjeszteni.

(3) A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. Az idegenrendészeti hatóság nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

(4) Önálló fellebbezésnek van helye

a) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,

b) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az eljárást megszüntető,

c) az e törvényben meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos,

d) az eljárási bírságot kiszabó,

e) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,

f) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott korlátozó vagy elutasító elsőfokú végzés

ellen.

(5) Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a fellebbezést az ügy irataival együtt a fellebbezés beérkezésétől számított tíz napon - szakhatóság eljárása esetén tizenöt napon - belül terjeszti fel a másodfokú hatósághoz, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. Az első fokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság a felterjesztéssel egyidejűleg a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik.

(6) Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, a határidő az ennek helyt adó döntés véglegessé válását követően kezdődik. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult idegenrendészeti hatóságnál nyújtották be, a felterjesztésre nyitva álló határidő a fellebbezésnek az első fokú döntést hozó idegenrendészeti hatósághoz érkezésével kezdődik.

(7) Az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. Ha a fellebbezés nem érinti a szakhatóság állásfoglalását, az elsőfokú döntést hozó hatóság mellőzi a fellebbezés szakhatóságnak való megküldését. A szakhatóság az állásfoglalását a fellebbezés alapján módosíthatja vagy visszavonhatja.

(8) A határozattal szemben benyújtott fellebbezés elbírálási határideje huszonegy nap, a végzéssel szemben benyújtott fellebbezés elbírálási határideje nyolc nap.

(9) Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság döntésével szemben fellebbezésnek van helye és

a) a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat,

b) az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel,

c) egyébként a tényállás további tisztázása szükséges vagy

d) az elsőfokú hatóság döntése jogszabályt sért,

a másodfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság a döntést megsemmisíti és az ügyben elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

(10) A másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek.

(11) Az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja

a) az elkésett fellebbezést,

b) a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,

c) az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést és

d) a (3) bekezdésben foglaltak megsértésével benyújtott fellebbezést.

(12) Ha az ügyfél a (13) bekezdés szerinti hiánypótlásra nyitva álló határidőben nyújt be kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, azt az elsőfokú döntést hozó hatóság bírálja el.

(13) A fellebbezési kérelmet az elsőfokú döntést hozó hatóság abban az esetben is érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illeték- vagy díjfizetési kötelezettségének az elsőfokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül.

135. Végrehajtási kifogás

207. §

(1) A végrehajtási kifogás a döntés közlését követő huszonnégy órán belül terjeszthető elő a döntést hozó elsőfokú idegenrendészeti hatóságnál.

(2) A végrehajtási kifogásnak a visszaadás végrehajtására, valamint a kitoloncolás foganatosítására nincs halasztó hatálya.

(3) A kitoloncolás végrehajtásának felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár a 111. § (4) bekezdés alapján előterjesztett végrehajtási kifogásban kérheti.

(4) Az (1) bekezdés szerint előterjesztett végrehajtási kifogást az elsőfokú idegenrendészeti hatóság - ha nem merül fel a (6) bekezdés alkalmazhatósága - egy napon belül megküldi a végrehajtási kifogás elbírálására jogosult hatóságnak, amely a végrehajtási kifogást nyolc napon belül bírálja el. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott döntés ellen a 111. § (6) bekezdés szerinti esetben jogorvoslatnak nincs helye.

(5) Ha

a) a végrehajtási kifogás elbírálására jogosult hatóság döntésének meghozatalához nincs elég adat,

b) a végrehajtási kifogással támadott döntés meghozatalát követően új tény merül fel,

c) egyébként a tényállás további tisztázása szükséges vagy

d) a végrehajtási kifogással támadott döntést hozó hatóság döntése jogszabályt sért,

a végrehajtási kifogás elbírálására jogosult hatóság a döntést megsemmisíti és az ügyben a végrehajtási kifogással támadott döntést hozó idegenrendészeti hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

(6) A végrehajtási kifogást a támadott döntést hozó elsőfokú idegenrendészeti hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) az elkésett,

b) nem a végrehajtási kifogás előterjesztésére jogosult által került előterjesztése,

c) az ügyfél a végrehajtási kifogásért törvény szerint fizetendő illetékfizetési kötelezettségének az elsőfokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül.

136. A közigazgatási per

208. §

(1) Az idegenrendészeti eljárások ügyében indult közigazgatási perben - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - hatvan napon belül dönt.

(2) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás kivételével az idegenrendészeti hatóság által hozott határozatot a bíróság nem változtathatja meg.

XXX. Fejezet

A végrehajtás szabályai

137. Az idegenrendészeti hatóság döntésének végrehajtása

209. §

(1) Ha az ügyfél az idegenrendészeti hatóság véglegessé vált döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A végrehajtásról e törvény eltérő rendelkezése hiányában végzéssel kell rendelkezni.

(2) A végrehajtást elrendelő végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a végrehajtást hivatalból rendeli el.

210. §

Az e törvény alapján elrendelt pénzfizetési kötelezettség végrehajtását - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja.

211. §

(1) A törvény vagy végrehajtási rendelet alapján meghatározott pénzfizetési kötelezettség - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a teljesítési határidő utolsó napjától számított három év elteltével évül el.

(2) Nem lehet végrehajtani az eljárási bírságot, ha az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező döntés véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülési időbe nem számít be az eljárási bírság megfizetésére adott halasztás vagy részletfizetés ideje.

(3) Az elévülést félbeszakítja a meg nem fizetett eljárási bírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

(4) Az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.

(5) Az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárral szemben a magyar állam által megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költségek tekintetében elrendelt végzés végrehajtását az idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáig hivatalból felfüggeszti. A végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt az elévülés nyugszik.

212. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság által elrendelt egyéb - pénzfizetési kötelezésnek nem minősülő -kötelezés, az arról rendelkező döntés véglegessé válásától számított öt év elteltével évül el.

(2) A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

(3) Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított tíz év elteltével a határozat nem hajtható végre.

213. §

A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha

a) a követelés elévült, és a végrehajtás megszüntetését a kötelezett kéri, vagy

b) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható.

XXXI. Fejezet

Egyéb eljárási szabályok

138. Az eljárási költség, az eljárási költség viselése és előlegezése

214. §

(1) Eljárási költség mindaz a költség, ami az idegenrendészeti eljárás során felmerül.

(2) A kérelemre induló idegenrendészeti eljárások díját külön jogszabály határozza meg.

(3) Azon eljárási költséget, amelynek viselésére senki nem kötelezhető, az eljáró idegenrendészeti hatóság viseli.

(4) A bizonyítási eljárással járó költségeket a bizonyítást indítványozó fél előlegezi.

(5) Az előlegezésről a hatóság a költségek felmerülésekor dönt, ha azonban a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmény ezt indokolttá teszi, a hatóság elrendelheti, hogy az ügyfél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a hatóságnál előzetesen helyezze letétbe.

(6) Az idegenrendészeti eljárások során, amennyiben jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj nem került meghatározásra, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

139. Jogi segítségnyújtás

215. §

A harmadik országbeli állampolgárnak a kiutasítással kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját költségén jogi segítséget vegyen igénybe, jogi képviselőt bízzon meg. A hatóság a jogi tanácsadáshoz - szükség esetén tolmács biztosítása útján - segítséget nyújt.

216. §

(1) A harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről szóló határozat közigazgatási perben való megtámadásához - kérelem alapján - külön jogszabályban meghatározott ingyenes jogi segítségnyújtást vehet igénybe.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a véglegessé vált kiutasítási határozat megtámadásához szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmet haladéktalanul, a kiutasítási határozat egy példányával együtt elektronikus hírközlő eszköz (különösen elektronikus levél) útján továbbítja a jogi segítségnyújtó szolgálatnak.

140. Az Ákr. alkalmazása

217. §

Az e törvény által szabályozott eljárások során az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell az Ákr.

1. 1-6. §-át,

2. 15. §-át

3. 20. § (1) és (4) bekezdését,

4. 22. §-át,

5. 23. § (1)-(3) és (5) bekezdését,

6. 24-28. §-át

7. 33-34. §-át,

8. 52. § (1)-(3), valamint (5) és (6) bekezdését,

9. 53. § (1), (4) és (5) bekezdését,

10. 54. §-át,

11. 58-62. §-át,

12. 66. § (2) bekezdését,

13. 67. § (1)-(4) és (6) bekezdését,

14. 71-73. §-át,

15. 77. § (2) és (3) bekezdését,

16. 78. §-át,

17. 81. § (2) bekezdés a) pontját.

18. 82. §-át,

19. 84. §-át,

20. 85. § (5) bekezdését,

21. 86. §-át,

22. 88. § (2) bekezdését,

23. 90-91. §-át,

24. 108-110. §-át,

25. 113-115. §-át,

26. 120-123. §-át,

27. 131-136. §-át.

XXXII. Fejezet

Egyes tartózkodási jogcímekhez kapcsolódó különös eljárási szabályok

141. A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumokkal kapcsolatos különös eljárási szabályok

218. §

A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni.

219. §

(1) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében - meghatározott esetekben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.

(2) A központi vízumhatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulás megadása előtt köteles egyeztetni azon schengeni államok központi hatóságaival, amelyek az egyeztetést kérik.

(3) A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemnek helyt adó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye.

(5) A fellebbezést elutasító döntéssel szemben közigazgatási pernek van helye.

(6) A fellebbezést elutasító döntés elleni keresetlevelet három napon belül kell benyújtani.

(7) A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon belül dönt. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. Az illetékes idegenrendészeti hatóság a kérelmet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

220. §

(1) Más schengeni állam vízumkiadásra feljogosított diplomáciai vagy konzuli képviselete is kiadhat kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot Magyarország nevében.

(2) A vízumkiadásra feljogosított magyar diplomáciai vagy konzuli képviselet más schengeni állam nevében is kiadhat vízumot.

142. Tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása Magyarország területén

221. §

A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelme - ha törvény másként nem rendelkezik - abban az esetben engedélyezhető, ha eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)-i) pontjában foglalt feltételeknek és

a) - a c)-f) pontban foglalt kivétellel - az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő állam állampolgáraként vagy - amennyiben e törvény lehetővé teszi, hogy a harmadik országbeli állampolgár tartózkodására tekintettel további tartózkodási jogcím legyen alapítható - ilyen harmadik országbeli állampolgárral együtt, családtagként tartózkodik jogszerűen Magyarország területén,

b) a kilencven napot meghaladó tartózkodás célja kutatás,

c) a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély iránti kérelmet az érvényes vendégönfoglalkoztatás célú tartózkodási engedélye birtokában - amivel az e törvény által engedett, meghosszabbítással együtt számított maximális tartózkodási idő lejárna -, a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőzően legfeljebb negyven nappal nyújtja be,

d) a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújt be,

e) a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet az érvényes foglalkoztatási célú tartózkodási engedélye birtokában - amivel az e törvény által engedett, meghosszabbítással együtt számított maximális tartózkodási idő lejárna -, a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőzően legfeljebb negyven nappal nyújtja be,

f) vendégmunkás-tartózkodási engedély iránti kérelmet az érvényes vendégmunkás tartózkodási engedély birtokában - amivel az e törvény által engedett, meghosszabbítással együtt számított maximális tartózkodási idő lejárna -, a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőzően legfeljebb negyven nappal nyújtja be,

g) a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó vagy a 20. § (1) bekezdés k) pontja szerinti igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártya iránti kérelmet nyújt be,

h) az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár a vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmet, valamint az ilyen engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral együtt Magyarországon jogszerűen tartózkodó családtag a tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be, amennyiben az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes,

i) az érvényes álláskeresés vagy vállalkozás indítása célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, aki Magyar Kártya, EU Kék kártya vagy vendégönfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelmet nyújt be,

j) a Magyarországon jogszerűen az Európai Unió tagállama által kiállított munkavégzésre jogosító érvényes tartózkodási engedéllyel tartózkodó harmadik országbeli állampolgár kiküldetés célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be,

k) Magyarországon jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár nemzeti érdekből tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be.

143. A tartózkodási engedély kiadásának és meghosszabbításának feltételei, valamint a tartózkodási engedély visszavonása

222. §

(1) A tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem felel meg a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)-i) pontjában foglalt valamely feltételnek,

b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette,

c) közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem veti alá magát kötelező és rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy Magyarország területén történő tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be, vagy

d) a családi kapcsolatot a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozta létre.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből a SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyt kaphat, illetve a részére kiadott tartózkodási engedélyt nem kell visszavonni.

223. §

(1) Vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni a 222. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár nem teljesíti a 17. § (1) bekezdés a), c), d), f)-i) pontjában foglalt feltételeket,

b) a harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői vízum kiadását követően úgy nyilatkozik, hogy a 16. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerint vállalt befektetést nem valósítja meg, vagy a rendelkezésre álló adatok és tények alapján valószínűsíthető, hogy nem valósítja meg,

c) a 16. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerint vállalt befektetés teljesítésére meghatározott 22. § (4) bekezdése szerinti határidő eredménytelenül telt el,

d) meghosszabbítás esetén a harmadik országbeli állampolgár nem teljesítette a 22. § (10) bekezdésében foglaltakat.

(2) A vendégbefektetői tartózkodási engedélyt vissza kell vonni

a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben, vagy

b) ha a rendelkezésre álló adatok és tények alapján valószínűsíthető, hogy a 16. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerint vállalt befektetés az e törvényben meghatározott időtartamban nem áll fenn.

224. §

(1) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni a 222. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) a rendelkezésre álló adatok és tények alapján a tartózkodási engedély lejártakor az Európai Unió tagállamainak és a más schengeni államok területét valószínűsíthetően nem hagyja el, vagy

b) tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

(2) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 222. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a kérelem előterjesztését megelőző tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

(3) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a kiadott szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (2) bekezdésben meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.

225. §

(1) Az EU Kék Kártya kiadását meg kell tagadni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 36. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltételnek.

(2) Az EU Kék Kártya meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott EU Kék Kártyát vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem felel meg vagy az EU Kék Kártya kiadásakor nem felelt meg a 36. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt valamely feltételnek,

b) a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel nem rendelkezik,

c) megélhetése Magyarország területén nem biztosított, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár oly módon nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, hogy az e) vagy f) pontban foglalt feltételek nem valósulnak meg,

d) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette, illetve tartózkodásának célja az engedélyezettől eltér,

e) az EU Kék Kártya kiállítását követő két évben legalább egymást követő három hónapon keresztül, vagy az EU Kék Kártya kiállítását követő két év eltelte után legalább egymást követő hat hónapon keresztül nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban,

f) foglalkoztatásra irányuló jogviszonya az EU Kék Kártya érvényességi ideje alatt legalább két alkalommal megszűnt,

g) az EU Kék Kártya kiadását követő két évben előzetes írásbeli engedély nélkül végzett a korábban engedélyezettektől eltérő munkát.

h) a 36. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek azért nem felel meg, mert

ha) a munkáltató nem teljesítette a jogszabály szerinti társadalombiztosításra, adózásra, munkáltatói jogokra, illetve munkakörülményekre vonatkozó jogi kötelezettségeit, vagy

hb) már nem teljesülnek az érintett foglalkozási ágazatban a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra vonatkozó feltételek,

és az idegenrendészeti hatóság által jogszabály szerint biztosított időtartam alatt új munkaviszonyt nem jelent be,

i) nem jelentette be a 36. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekben bekövetkezett változást vagy a 147. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, kivéve, ha igazolja, hogy a bejelentés rajta kívül álló okból nem érkezett meg az illetékes hatósághoz, vagy

j) nem tesz eleget a 37. §-ban meghatározott feltételeknek.

226. §

(1) Vállalaton belüli áthelyezés céljából a tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni a 222. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem teljesíti a 17. § (1) bekezdés a), c), d), f)-i) pontjában foglalt feltételeket,

b) a fogadószervezetet kizárólag abból a célból hozták létre, hogy a vállalaton belüli áthelyezéseket elősegítse,

c) jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállalók és szakértők esetében három évig, gyakornok-munkavállalók esetében pedig egy évig már rendelkezett vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

(2) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.

(3) Vállalaton belüli áthelyezés céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár nem tartotta be az Európai Unión belüli mobilitásra vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.

(4) Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadását az idegenrendészeti hatóság elutasíthatja, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem felel meg a 41. §-ban foglalt feltételeknek,

b) esetében a 222. § (1) bekezdés b) pontjában vagy az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulnak, vagy

c) részére az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt.

227. §

(1) A tanulmányi célból, kutatás céljából, önkéntes és gyakornoki tevékenység folytatása céljából a tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 222. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 17. § (1) bekezdés a)-d) és f)-i) pontjában, a (4) bekezdésben, valamint a 43. §-ban, az 52. § (1) bekezdésében, az 54. §-ban, az 57. §-ban, és a 63. §-ban meghatározott feltételeknek,

b) a fogadó szervezet külön jogszabály alapján nem került akkreditálásra,

c) a fogadó szervezetet elsősorban abból a célból hozták létre, illetve működtetik, hogy megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok beutazását,

d) a fogadó szervezet vállalkozása a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó jogszabályok alapján felszámolás alatt áll vagy állt, vagy nem folytat gazdasági tevékenységet; ha a fogadó szervezet nem teljesítette a társadalombiztosításra, az adózásra, a munkavállalói jogokra vagy a munkakörülményekre vonatkozó jogi kötelezettségeit,

e) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának valós célja eltér a beutazási és tartózkodási kérelmében foglaltaktól,

f) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén valós szálláshelyadatot nem jelentett be.

(2) A tanulmányi célú tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, vagy az engedélyt visszavonhatja, ha a hallgató

a) az 52. § (8) bekezdése szerinti feltételeket nem tartja be, vagy

b) a képzési és kimeneti követelmények szerinti tanulmányi idő másfélszerese alatt az oklevelet nem szerzi meg.

(3) Amennyiben a tanulmányi célú tartózkodási engedély visszavonása vagy meghosszabbítása esetén az elutasítás feltételei az (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján fennállnak, a hallgató a döntés meghozatala előtt a korábbi tanulmányaival azonos képzési területen tanulmányok folytatását igazolhatja.

(4) Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a fogadó szervezetet be nem jelentett munkavégzés vagy jogellenes foglalkoztatás miatt e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott szankcióval sújtották.

228. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel szemben, az annak hiánytalan kézhezvételét követő 30 napon belül határozattal kifogást emel, ha

a) az értesítés nem a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, illetve a kutató nem felel meg a 44. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek,

b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

c) a kutató a kutatói rövid távú mobilitási igazolás megszerzése érdekében az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy

d) a 44. § (1) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítés elfogadásáról - jogszabályban meghatározott adattartalommal - igazolást állít ki.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának a 44. § (3) bekezdés szerinti értesítésével szemben - a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül - határozattal kifogást emelhet, ha

a) a 44. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói rövid távú mobilitási igazolás megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, illetve valótlan tényt közölt,

c) a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy

d) a kutatónak a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítésével szemben az idegenrendészeti hatóság kifogást emelt.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a 44. § (3) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról - a jogszabályban meghatározott adattartalommal - igazolást állít ki.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiállítását megtagadja, ha

a) a kérelem nem a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, illetve a kutató nem felel meg a 45. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek,

b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

c) a kutató a kutatói hosszú távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy

d) a 45. § (3) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(6) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói hosszú távú mobilitási engedélyt visszavonja, ha

a) a kutató a 45. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek már nem felel meg,

b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy

c) a 227. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának a 45. § (4) bekezdése szerinti tartózkodási engedély iránti kérelmét elutasítja, ha

a) a 45. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói hosszú távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, illetve valótlan tényt közölt,

c) a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

d) a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét az idegenrendészeti hatóság elutasított, vagy az ilyen tartózkodási engedélyét visszavonta,

e) a kutató első tagállamban kiállított tartózkodási engedélyének érvényességéi ideje lejárt,

f) a 45. § (3) bekezdésében meghatározott tartózkodási idő eltelt, vagy

g) a 227. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(8) A kutató családtagja részére kiállított - a 45. § (4) bekezdése szerinti - kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyét visszavonta, és a családtag a saját jogán tartózkodásra nem jogosult.

229. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a hiánytalan mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem vagy értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül az 54. § (2) bekezdése szerinti hallgatói mobilitási tartózkodási engedély kiállítását megtagadja, vagy az 54. § (4) bekezdése szerinti értesítéssel szemben határozatban kifogást emel, ha

a) az 54. § (2) bekezdése szerinti kérelem nem a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal került benyújtásra, illetve a hallgató nem felel meg az 54. § (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek,

b) az 54. § (4) bekezdése szerinti értesítés nem a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal került benyújtásra, illetve a hallgató nem felel meg az 54. § (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek,

c) a hallgató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

d) a hallgató a hallgatói mobilitási engedély megszerzése érdekében az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, illetve valótlan tényt közölt, vagy

e) az 54. § (6) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az 54. § (4) bekezdése szerinti értesítés elfogadásáról - a jogszabályban meghatározott adattartalommal - igazolást állít ki.

230. §

(1) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem felel meg a 46. §-ban vagy az 53. §-ban foglalt feltételeknek,

b) jogszabályban meghatározott határidő elmulasztásával nyújtotta be a kérelmet.

(2) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) vonatkozásában már nem állnak fenn a 17. § (1) bekezdés a), f), g)-i) pontjában meghatározott feltételek,

b) Magyarország területén valós szálláshelyadatot nem jelentett be, vagy

c) a 46. § vagy az 53. § szerint kiállított tartózkodási engedély kiállítása után három hónappal nem igazolja, hogy valódi esélye van állást kapni vagy vállalkozást indítani.

231. §

A hivatalos célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott hivatalos célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 222. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetkörökön felül akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár az 58. §-ban foglalt feltételeket nem teljesíti.

232. §

Az ideiglenes tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott ideiglenes tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) a nemzetközi szerződésben foglalt feltételeket nem vagy már nem teljesíti,

b) nem felel meg a 17. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott valamely feltételnek, vagy

c) a 222. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak valamelyikét megvalósítja.

233. §

Az idegenrendészeti hatóság a Fehér Kártyát visszavonja a 222. § (1) bekezdésében meghatározott esetkörökön felül abban az esetben is, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem felel meg a 60. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek vagy esetében fennáll a 60. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények bármelyike,

b) Magyarország területét 90 napnál hosszabb időtartamra elhagyta, vagy

c) belföldi foglalkoztató részére, illetve érdekében végez munkát, vagy magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedést szerez.

234. §

A gyógykezelési célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott gyógykezelési célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 222. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetkörökön felül akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a 62. §-ban foglalt feltételeket nem teljesíti.

235. §

A 222. § (1) bekezdés b) és d) pontjaiban foglalt esetben családi együttélés céljából kérelmezett tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása megtagadható, illetve a kiadott tartózkodási engedély visszavonható.

236. §

A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély - a 222. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha

a) a kiadására okot adó körülmény már nem áll fenn;

b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;

c) a visszavonást a kiadást indítványozó hatóság vagy szerv az a) pontban meghatározott vagy más okból kezdeményezi.

144. Az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására vonatkozó szabályok

237. §

(1) A tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása - a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - összevont kérelmezési eljárás keretében történik, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély,

b) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély,

c) foglalkoztatási célú tartózkodási engedély,

d) vendégmunkás-tartózkodási engedély,

e) a Nemzeti Kártya,

f) Magyar Kártya,

g) EU Kék Kártya,

h) vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély,

i) kutatás célú tartózkodási engedély,

j) kutatói rövid távú mobilitási igazolás,

k) kutatói hosszú távú mobilitási engedély,

l) az 47. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti Vállalati Kártya, valamint

m) a 65. § (2) bekezdése szerinti nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély

iránti kérelmet terjeszt elő.

(2) Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt e törvényben meghatározottak szerint munkavégzésre jogosító jogcímeknek megfelelően kíván létesíteni és

a) a 68. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély,

b) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély iránti kérelmet terjeszt elő.

(3) Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt e törvényben meghatározottak szerint munkavégzésre jogosító jogcímeknek megfelelően kíván létesíteni és

a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,

b) az 47. § (2) bekezdés a) pontja szerinti Vállalati Kártyával, valamint

c) a 68. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja alapján kiadott humanitárius célú tartózkodási engedéllyel

rendelkezik.

(4) Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás

a) a törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre,

b) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárra, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,

c) au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra,

d) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

e) arra, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített, kivéve EU Kék Kártya kérelmezése esetén,

f) a befogadottra,

g) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

h) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson,

i) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása, valamint

j) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamra kíván beutazni és Magyarország területén tartózkodni.

(5) Az idegenrendészeti hatóság az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárásban a tartózkodási engedélyt összevont engedélyként állítja ki.

(6) Az idegenrendészeti hatóság összevont engedélyezési eljárás keretében összevont engedélyt - a

(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - akkor adhat ki, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből - az elsőfokú eljárásban a munkavégzés helye szerint illetékes kormányhivatal, másodfokú eljárásban a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter által - kiadott szakhatósági állásfoglalásban támogatott, vagy külön jogszabály alapján ezen vizsgálat alól mentes, és

b) a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket teljesíti.

(7) Az összevont kérelmezési eljárásban a kormányhivatal, valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter nem működik közre szakhatóságként, ha a harmadik országbeli állampolgár

1. a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadását kérelmezi,

2. beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását kérelmezi,

3. Nemzeti Kártya kiadását vagy meghosszabbítását kérelmezi,

4. munkavégzését posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján a pályázat, valamint az ösztöndíj keretében látja el,

5. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott egyházi személy,

6. olyan kutatási tevékenységet végez, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyarország és más állam között létrejött nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik,

7. olyan magyarországi kutatási tevékenységet végez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján folytat,

8. hivatásos sportoló, aki sporttevékenységét munkavégzés keretében folytatja,

9. hivatásos edző, aki sporttevékenységre való felkészítő tevékenységet végez,

10. a NATO SOFA Megállapodás részes államainak a NATO SOFA Megállapodás I. Cikk 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott és Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjának közeli hozzátartozója,

11. a 69. §-ban meghatározott harmadik országbeli családegyesítő családtagja, feltéve, hogy az összevont kérelmezési eljárásban benyújtott tartózkodási engedély kérelmét megelőzően legalább egy éve családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel jogszerűen Magyarország területén tartózkodik és a családegyesítő fél foglalkoztatása engedélymentes,

12. a menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagja vagy a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja, feltéve, hogy az összevont kérelmezési eljárásban benyújtott tartózkodási engedély kérelmét megelőzően családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

13. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (16) bekezdése szerint kérelmezi a tartózkodási engedélyt,

14. magyar állampolgár családtagjaként kérelmez tartózkodási engedélyt,

15. a 65. § (2) bekezdés szerinti kérelmez nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyt.

(8) A foglalkoztató

a) a szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására, valamint

b) a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadására

irányuló összevont kérelmezési eljárás lefolytatását megelőzően - a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján - köteles az adott álláshely vagy álláshelyek betöltése céljából a munkaerőigényét bejelenteni, és a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott könnyített közvetítési eljárás lefolytatására irányuló kérelmét benyújtani az állami foglalkoztatási szerv részére.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolást a munkaerőigény-bejelentéséről és a lefolytatott könnyített közvetítési eljárás eredményéről.

XXXIII. Fejezet

A hontalansággal kapcsolatos eljárások

145. Hontalanság megállapítására irányuló eljárás

238. §

(1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás Magyarország területén tartózkodó kérelmező által az idegenrendészeti hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a hontalankénti elismerését kérő (e fejezet alkalmazásában: kérelmező) szóban vagy írásban terjeszthet elő.

(2) A szóban előterjesztett kérelmet az idegenrendészeti hatóság köteles jegyzőkönyvbe foglalni.

(3) A kérelem előterjesztésekor a kérelmezőt az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja eljárási jogairól, kötelezettségeiről, a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről és a kijelölt szálláshelyről.

(4) A tájékoztatás tudomásulvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

239. §

(1) A kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelező.

(2) A kérelmező az eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért.

(3) A kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy jogi segítséget vegyen igénybe.

240. §

(1) A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet határozattal el kell utasítani, ha a kérelmező

a) a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény 1. cikk 2. bekezdésének hatálya alá tartozik,

b) állampolgárságát szándékosan, a hontalan státusz megszerzésének céljából szüntette meg, vagy

c) tartózkodása sérti vagy veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező

a) meghal;

b) kérelmét írásban visszavonja;

c) a személyes meghallgatáson ismételt írásbeli felhívásra nem jelenik meg, és távolmaradását kimenteni nem tudja;

d) ismeretlen helyre távozott, és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.

(3) A hontalanság elismerésére irányuló kérelem tárgyában az eljáró hatóság negyvenöt napon belül dönt.

(4) A hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát, az állásfoglalását húsz napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak.

241. §

(1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során a kérelmezőnek a hontalanságát igazolnia vagy valószínűsítenie kell, különösen:

a) a születési helye,

b) a korábbi lakó- vagy tartózkodási helye, továbbá

c) a családtagjai, illetve szülei állampolgársága

szerinti állam vonatkozásában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban - kérelemre - az idegenrendészeti hatóság a magyar külképviseletek útján igazgatási segítséget nyújt.

242. §

(1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A határozatot tizenöt napon belül lehet közigazgatási perben megtámadni. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) A Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes az eljárásra. A bíróság a keresetlevélről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - kilencven napon belül dönt. A tárgyaláson a kérelmezőt a bíróság személyesen is meghallgathatja.

(4) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.

243. §

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának képviselője a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban, annak bármely szakaszában részt vehet. Ennek keretében

a) jelen lehet a kérelmező meghallgatásán;

b) a kérelmezőnek igazgatási segítséget nyújthat;

c) betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot készíthet;

d) az idegenrendészeti hatóság megküldi részére a közigazgatási, illetve a bírósági határozatot.

146. A hontalanság megállapítása feltételei fennállásának felülvizsgálata

244. §

(1) A hontalan státuszt vissza kell vonni, ha a hontalan

a) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;

b) új állampolgárságot szerzett;

c) státuszának megállapítására a 240. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;

d) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;

e) a hontalanság megállapítására irányuló eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a hontalanság megállapítását érdemben befolyásolta.

(2) A visszavonásra irányuló eljárás során a 238-243. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(3) A hontalan státusz felülvizsgálata tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság negyvenöt napon belül dönt.

TIZEDIK RÉSZ

A harmadik országbeli állampolgárok adatainak kezelésére vonatkozó szabályok

147. Általános szabályok

245. §

E rész alkalmazásában:

a) Európai Határregisztrációs Rendszer: az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti határregisztrációs rendszer;

b) ETIAS: az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer;

c) természetes személyazonosító adatok:

ca) családi és utónév (nevek);

cb) születési családi és utónév (nevek);

cc) előző családi és utónév (nevek);

cd) születési hely és idő;

ce) nem;

cf) anyja születési családi és utóneve (utónevei);

cg) állampolgárság (állampolgárságok) vagy hontalan státusz;

d) uniós információs rendszerek: az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja szerinti információs rendszerek;

e) Vízuminformációs Rendszer: a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszer.

f) Vízumkódex: a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

246. §

Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok törvény alapján nyilvántartott személyes adatait személyazonosítás, az okmányok hitelességének ellenőrzése, a jogszerű tartózkodás időtartamának megállapítása, illetve a párhuzamos eljárások megakadályozása céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartás résznyilvántartásaiban kezeli.

247. §

(1) A harmadik országbeli állampolgár magyarországi, illetve az Európai Unió valamely tagállamának területén történő tartózkodása igazolása, valamint az ehhez fűződő jogok gyakorlása érdekében egymáshoz kapcsolódó tartózkodási jogcímek esetén az adatkezelés a legutolsó tartózkodási jogcímek kapcsán meghatározott ideig tart.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában egymáshoz kapcsolódó tartózkodási jogcímnek minősül minden olyan tartózkodási jogcím, melyek egymásnak feltételei vagy következményei, így különösen a tartózkodásra jogosító engedély meghosszabbítása, a huzamos tartózkodási jogcím megszerzésének feltételeként meghatározott rövidebb idejű tartózkodási jogcímek feltéve, hogy egymáshoz időben kapcsolódnak.

248. §

Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

148. Idegenrendészeti résznyilvántartások

249. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) az arcképmás;

c) az úti okmány azonosító adatai;

d) a beutazás célja és a tartózkodás tervezett időtartama, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országa;

e) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;

f) a vízum kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a vízum visszavonásának ténye és azok indoka;

g) a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje, valamint a területi érvényességére vonatkozó adat;

h) a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye, következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa;

i) a szálláshely címe;

j) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám;

k) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság vízumkérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) vízum esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.

(3) A Vízumkódex VI. fejezete alapján Magyarország közúti, légi vagy vízi határátkelőhelyén előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak továbbítja, abból a célból, hogy a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság azt - a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 9. cikke alapján - a Vízuminformációs Rendszerbe bevigye.

(4) Az ujjnyomat-adatot a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak történő továbbításáig kezeli. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törli.

(5) Az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a Vízuminformációs Rendszerbe történő beviteléig kezeli. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törli.

(6) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.

250. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a Vízuminformációs Rendszerben tárolt adatokkal történő összevetés céljából a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából a harmadik országbeli állampolgár ujjnyomatát rögzítheti.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

251. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint a mobilitással kapcsolatos értesítés és a kiadott tartózkodási engedély, valamint mobilitási igazolás alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) az arcképmás;

c) az úti okmány azonosító adatai;

d) a tartózkodás célja;

e) a tartózkodási engedély, valamint mobilitási igazolás kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának vagy a kifogásnak, valamint a tartózkodási engedély vagy mobilitási igazolás visszavonásának ténye, azok indoka;

f) a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély, valamint mobilitási engedély száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;

g) a szálláshely címe;

h) a tartózkodás tervezett időtartama;

i) a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti ország;

j) szakképzettséggel, iskolai végzettséggel kapcsolatos adatok;

k) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe,

l) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;

m) az első beutazás és az utolsó kiutazás időpontja;

n) az 1030/2002/EK tanácsi rendelet, a 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat;

o) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám;

p) tartózkodási engedély okmány kézbesítésével kapcsolatos adatok.

(2) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatok:

a) a harmadik országbeli állampolgár által a kérelme alátámasztására átadott adatok,

b) összevont kérelmezési eljárásban

ba) a foglalkoztató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, KSH-szám, TEÁOR szám),

bb) a munkavégzés helye,

bc) a foglalkozás (FEOR-szám), valamint

bd) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartama,

c) munkavégzéshez szükséges ismeretek (szakmai gyakorlat, készség, speciális szakismeret, szakképzettség, nyelvismeret),

d) oktatási intézmény vagy fogadó szervezet adatai.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott adatokat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem elutasítása, vagy a mobilitási értesítés elleni kifogás esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély vagy mobilitási igazolás esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő ötödik naptári év végéig kezeli.

(4) Az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában hozott véglegessé vált és végrehajtható döntésig, illetve a 68. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint d)-f) pontjában meghatározott humanitárius tartózkodási engedély kiadásáig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.

(5) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés a)-j) pontjai és a (2) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartás.

252. §

A kishatárforgalmi engedély kiadásához rögzített, a 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás- és ujjnyomatadatot az idegenrendészeti hatóság a kishatárforgalmi engedély iránti kérelem tárgyában hozott véglegessé vált és végrehajtható döntésig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.

253. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással összefüggésben a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) az arcképmás;

c) a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;

d) a szálláshely címe;

e) az úti okmány azonosító adatai;

f) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállításának indoka;

g) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás meghosszabbítása, valamint a visszavonásának ténye, azok indoka;

h) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő ötödik naptári év évig kezeli.

(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartás.

254. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély, valamint ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya vagy EU tartózkodási kártya iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, EK letelepedési engedély vagy ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya, vagy EU tartózkodási kártya vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) az arcképmás;

c) az engedélyek kiadása iránti kérelem elutasításának vagy visszavonásának ténye;

d) a kiadott (meghosszabbított) engedélyek száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;

e) az úti okmány azonosító adatai;

f) az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;

g) az első beutazás és a végleges kiutazás időpontja, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát, a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa;

h) első magyarországi bejelentett lakcíme;

i) az 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat;

j) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám;

k) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - az idegenrendészeti hatóság az engedélyek iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, illetve a jogállás megszűnésétől számított tíz évig kezeli.

(3) Az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az engedély iránti kérelem tárgyában hozott véglegessé vált és végrehajtható döntésig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.

255. §

(1) Magyarország külképviselete és az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt vagy egyszeri utazásra jogosító okmányt kérelmező harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) a bevándorolt, huzamos tartózkodási jogosultságot, hontalan státuszt igazoló okmány számát, az okmány érvényességi idejét,

c) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását,

d) a kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét,

e) az úti okmány cseréjére, pótlására vonatkozó adatokat,

f) az útlevélhatósági eljárást lefolytató alkalmazott egyedi azonosító kódját,

g) szálláshelyének címét, illetve lakcímét, valamint hozzájárulása esetén e-mail címét, telefonszámát,

h) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,

i) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatai közül a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját,

j) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,

k) a külföldre utazás korlátozásának tényét vagy annak törlését,

l) az úti okmány iránti kérelem elutasításának indokát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az úti okmány iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott úti okmány esetén annak érvényességi ideje lejártát, illetve visszavonását követő 10 évig kezeli.

(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartás.

256. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány és a tartózkodásra jogosító okmány elvesztését, eltulajdonítását bejelentő harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) az elveszettként, eltulajdonítottként, megsemmisültként bejelentett úti okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány típusa, azonosító adatai, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés ténye;

c) a bejelentés időpontja;

d) a tartózkodásra jogosító okmány száma, érvényessége és a kiállító hatóság megnevezése;

e) az új úti okmány típusa, száma és érvényessége;

f) a bejelentést felvevő szerv megnevezése.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az okmány megtalálásáig, ennek hiányában az adatbeviteltől számított legfeljebb 10 évig kezeli.

(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartás.

257. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország vagy az Európai Unió tagállamai és a más schengeni államok területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás, a bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, a kiutasítást előkészítő őrizet, valamint az idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok,

b) szálláshelyre vonatkozó adatok,

c) az arcképmás és az ujjnyomat,

d) az országba jutás módja,

e) az elrendelő szerv és az intézkedés megnevezése, a döntés száma,

f) az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama,

g) közrendre, közbiztonságra, nemzetbiztonságra jelentett veszélyét, viselkedési jellemzői,

h) a kiutaztatás kapcsán megtérítési kötelezettség terheli-e, ennek összegét

i) a kiutasítás célországát,

j) a kiutasításhoz kapcsolódóan a kilépés helyét, idejét, valamint

k) az idegenrendészeti óvadék megfizetése esetén

ka) az idegenrendészeti óvadék összegét,

kb) az idegenrendészeti óvadék nyilvántartási tételszámát,

kc) az idegenrendészeti óvadék letételének (megfizetés) időpontját,

kd) az idegenrendészeti óvadék letételét megállapító határozat számát,

ke) ha a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti óvadék más személy részére történő átutalását kéri, ezen személy nevét, lakcímét, szálláshelyét, vagy tartózkodási helyének címét, valamint az úti okmánya, tartózkodásra jogosító engedélye vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványa számát, továbbá bankszámlaszámát,

kf) az idegenrendészeti óvadék visszaadásának napját,

kg) az idegenrendészeti óvadék összege államra szállásának időpontját.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtás kérése, illetve engedélyezése céljából a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezelheti:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) az úti okmány típusa, száma és érvényessége;

c) a kiutasítás végrehajtásához igénybe vett légijárat (-járatok) adatai (járatszám, indulási és érkezési hely, az indulás és érkezés ideje);

d) a hatósági kíséret indokoltsága;

e) az orvosi ellátásra, azonosítható járványos betegségre vonatkozó adatok;

f) a korábbi sikertelen kiutasítási kísérletekre vonatkozó adatok.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezés vagy a tilalom megszűnését követő öt évig kezeli.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az átszállítás kezdeményezését követő öt évig kezeli.

(5) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartás.

258. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatos következő adatokat kezeli:

a) a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai, valamint

b) a külföldre utazási korlátozást kezdeményező szerv megnevezése,

c) a harmadik országbeli állampolgár úti okmányának típusa, száma, érvényességi ideje.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a korlátozás megszűnését követő három évig kezeli.

(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartás.

259. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban, közvetlen hozzáférés útján jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerben adatot rögzíteni és abból adatot lekérdezni.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerint jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerben a saját maga által rögzített adatokat kiegészíteni, helyesbíteni és törölni.

260. §

Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban, közvetlen hozzáférés útján jogosult az ETIAS-ban tárolt adatokat lekérdezni.

261. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az uniós információs rendszerekben tárolt adatokkal történő összevetés céljából az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26-29. cikke, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26-29. cikke alapján a személyazonosság vagy a többszörös személyazonosság manuális ellenőrzése céljából a harmadik országbeli állampolgár arcképmását és ujjnyomatát rögzítheti.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített arcképmást és ujjnyomatadatot kizárólag az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 2629. cikke, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26-29. cikke alapján a keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a vízum és tartózkodási engedély iránti kérelmek vizsgálata során a személyazonosság vagy a többszörös személyazonosság manuális ellenőrzése céljából az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 11. pontja szerinti biometrikus adatok közül

a) az arcképmásnak az arcképelemző tevékenységet végző szerv, illetve

b) az ujjnyomatnak a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti szakértői nyilvántartó szerv

részére történő megküldésével összehasonlítást kezdeményezhet a biometrikus adatok elemzése érdekében.

262. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése céljából a Magyarországon őrizetbe vett vagy személyi szabadságában bármely más módon korlátozott, továbbá a rendkívüli eseményekben (haláleset, súlyos sérüléssel járó baleset stb.) érintett harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) a szálláshely címe, lakcím;

c) a rendkívüli esemény adatai, az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tájékoztatási kötelezettség teljesítésétől számított három évig kezeli.

263. §

Az idegenrendészeti hatóság a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítására irányuló "Eurodac" létrehozásáról szóló, 2000. december 2725/2000/EK tanácsi rendelet 8. cikk (1) pontjában meghatározott adatokat kezeli.

264. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések modul hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.

(2) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során átveheti és kezelheti a közérdekből nyilvános, e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat, ideértve a nyilvános külföldi adatforrásból származó adatot is.

265. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény hatálybalépése előtt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján indított, meghívólevél kiállítása iránti kérelem ügyekben keletkezett következő adatokat kezeli:

a) a meghívó természetes személy természetes személyazonosító adatai, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése;

b) a meghívó természetes személy lakcíme, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelye (telephelye);

c) a meghívott harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai;

d) a kötelezettségvállalás időtartama;

e) a hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevél sorszáma;

f) a hatósági hozzájárulás megtagadásának ténye és annak indoka.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezettségvállalás megszűnését követő öt évig kezeli.

149. Adatátadás

266. §

Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -

1. az igazságszolgáltatási szervek,

2. a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,

3. a nemzetbiztonsági szolgálatok,

4. a menekültügyi hatóság,

5. az adó- és vámhatóság,

6. az idegenrendészeti eljárásban közreműködő szakhatóságok,

7. rendvédelmi szervek,

8. az állampolgársági ügyekben eljáró szerv és az állampolgársági ügyekért felelős miniszter,

9. a személyi adat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság,

10. a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,

11. a munkavédelmi hatóság és

12. a közegészségügyi hatóság,

13. az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

14. a helyi önkormányzat hatósági feladatot ellátó szerve és

15. a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,

16. a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságok,

17. a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése, valamint az elítélttel szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasításról történő tájékoztatás érdekében a büntetés-végrehajtási intézet,

18. a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikkéből következően, a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott Felelős Hatóság (a továbbiakban: Felelős Hatóság),

19. a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat,

20. a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez, továbbá a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatai ellátásához közvetlen hozzáférés útján a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság,

21. az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12., 31., 36-40., 48., 49., 51. és 52. cikkéből következően, az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célok érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és állománya, valamint az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12., 31., 36-40., 48., 49., 51. és 52. cikke alapján felállított állomány tagja,

22. az oktatási nyilvántartásról szóló törvény szerinti oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv, valamint

23. a magyar külképviseletek, továbbá amennyiben azt nemzetközi vagy kétoldalú megállapodás kötelezővé teszi, vagy az az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges, vagy a kiutasítási döntéssekkel kapcsolatos eljárásokban az ügyfél kérelmére a Magyarországon működő, vagy Magyarországra akkreditált diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek

részére továbbíthat adatot.

267. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból a Nemzeti Információs Központnak az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez továbbíthat adatot.

(2) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény alapján közvetlen információcserére feljogosított magyar bűnüldöző szerv az EGT-tagállam vagy harmadik ország bűnüldöző szerve részére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének tárgyában létrehozott, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott adatkörben és célból az idegenrendészeti résznyilvántartásokból adatot továbbíthat.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a 249. §, 251. §, 253. § és 254. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadja.

(4) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a 257. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja, valamint a 262. § (1) bekezdése szerinti résznyilvántartásokból igényelhet adatokat. Az igazságügyért felelős miniszter az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítésével összefüggő egyezségkötési eljárás és az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozással összefüggő egyszerűsített kártalanítási eljárás során - az eljárás lefolytatásához szükséges természetes személyazonosító adatokról, lakcím adatokról és értesítési cím adatokról - az idegenrendészeti résznyilvántartásokból igényelhet adatokat.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a kiutasításra, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállására, valamint a bevándorolt vagy huzamos tartózkodói jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében közvetlen hozzáférést biztosít.

(6) Az idegenrendészeti hatóság adatot szolgáltat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló szerinti gyermektartásdíj megelőlegezésének a jogosultság fennállásának elbírálása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából.

(7) Az általa eszközölt adattovábbításokat az idegenrendészeti hatóság nyilvántartja.

268. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a 249. §, 251. §, 253. § és 254. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmását, valamint az arcképmáshoz rendelt technikai kapcsoló számot átadja.

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek - az e törvényben meghatározott feltételekkel - az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból.

(3) Az idegenrendészeti hatóság - az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám alkalmazásával - köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a 249. §, 251. §, 253. § és 254. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint az arcképmás adat változásáról.

269. §

Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból külföldi bűnüldöző, határőrizeti, idegenrendészeti és igazságszolgáltatási szervnek, nemzetközi szervezetnek, illetve közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktussal létrehozott közösségi szervnek közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján - az azokban meghatározott adatkörben - továbbíthat adatot.

270. §

(1) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:

a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,

b) a bűntettesek, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek, illetve a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából,

c) a közvetlen hozzáférés útján a körözési nyilvántartásból,

d) a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,

e) a cégnyilvántartásból,

f) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,

g) a közegészségügyi hatóságtól,

h) a köztartozásmentes adózói adatbázisból,

i) a felsőoktatási információs rendszerből,

j) törvényben meghatározott esetben az adóhatóságtól,

k) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott juttatások vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott adatkezelő szervtől,

l) Magyarország rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerveitől,

m) az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől,

n) az egészségbiztosítási szervtől, a rehabilitációs hatóságtól és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében külföldi bűnüldöző, határőrizeti, idegenrendészeti és igazságszolgáltatási szervektől, nemzetközi szervezetektől, illetve közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktussal létrehozott közösségi szervektől közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján - az azokban meghatározott adatkörben - vehet át adatot.

(3) A Vízuminformációs Rendszerből a VIS rendelet 15-20. cikke szerinti célokból a Kormány által rendeletben meghatározott idegenrendészeti hatóságok vehetnek át közvetlen hozzáféréssel adatot.

(4) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes és az EU tartózkodási kártya kiadására, valamint az idegenrendészeti kiutasításra vonatkozó eljárásban a 79. § (2) és (3) bekezdés, valamint a 114. § (1) bekezdés szerinti megkeresés során az Európai Unió tagállamától a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, valamint a menekültkénti elismerésre vagy kiegészítő védelem fennállására vonatkozó adatokat veheti át.

271. §

Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv statisztikai célra adatokat szolgáltathat.

272. §

(1) A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: Alap) által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Felelős Hatóság a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alapnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:

a) családi és utónév,

b) születési hely,

c) születési idő,

d) nem,

e) állampolgárság,

f) Magyarországon való tartózkodás jogcíme,

g) ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben ezen belül a célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét is,

h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.

273. §

(1) A külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében jogosult kezelni a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a nemzetközi szerződésben biztosított kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: képviselet) vagy mindezek nemzetközi szerződés alapján mentességre jogosult tagjai és családtagjaik alábbi adatait:

a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, diplomáciai rangját, vagy katonai rendfokozatát és arcképmását,

b) útlevele vagy személyazonosító igazolványa adatait és annak fénymásolatát,

c) az őt alkalmazó külképviselet megnevezését és az ott betöltött munkakörét, beosztását,

d) kihelyezetti vagy családtagi minőségét,

e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,

f) magyarországi tartózkodási helye címét,

g) az azonosító okmányokon szerepeltetett címét,

h) a szolgálati ideje alatt vele magyarországi közös háztartásban élő hozzátartozója

ha) családi és utónevét,

hb) születési helyét és idejét,

hc) állampolgárságát,

hd) rokonsági fokának megjelölését,

he) személyazonosító okmányának vagy útlevelének számát, arcképmását,

i) a fenti személyek kizárólagos magánalkalmazásában álló, külföldi állampolgárságú személyek h) pont ha), hb) és hc) alpontja szerinti adatait és alkalmazásuk minőségét, munkakörüket.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokon felül a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében jogosult kezelni:

a) a Magyarországon működő, tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek tagjainak az (1) bekezdés h) pont ha), hb) és hc) alpontja szerinti adatait,

b) az (1) bekezdésben megjelölt személyek és intézmények által használt, különleges rendszámmal ellátott gépjárművek adatait, valamint c) az a) pontban megjelölt képviselet hivatali céljaira fenntartott gépjármű adatait.

274. §

A 273. §-ban meghatározott nyilvántartás vezetésének célja a 273. § (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és személyek tekintetében fennálló, nemzetközi szerződésekben foglalt, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő és a magyar jogszabályokban meghatározott jogállás biztosítása. Az adatok kezelése, amennyiben jogszabály hosszabb időt nem állapít meg, 30 év.

275. §

(1) A külpolitikáért felelős miniszter a 273. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában, h) pontjának ha), hb), hc) és hd) alpontjában, valamint i) pontjában meghatározott adatokról az érintett személyt vagy annak jogos érdekét érintő eljárás lefolytatása érdekében

a) az illetékes bíróság,

b) az eljáró ügyészség,

c) az eljáró nyomozó hatóság,

d) az eljáró szabálysértési hatóság,

e) a nemperes eljárást lefolytató közjegyző,

f) az idegenrendészeti hatóság,

g) az állami adó- és vámhatóság,

h) a fenti, lakcímkártyával nem rendelkező személyek tekintetében a magyarországi tartózkodási hely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője, illetve az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,

i) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok,

j) a 273. §-ban meghatározott személyek vagy szervezetek kérése alapján, a kérelemben meghatározott adattartalommal, pénzintézeti, oktatási, vagy más, az életvitelük szempontjából szükséges, lakcímkártyát vagy bejegyzést igénylő eljárásban az eljárás vagy jogügylet feltételeit meghatározó szervezetek

részére adatot szolgáltat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás további feltétele, hogy az adatszolgáltatást kérő szerv, az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési jogosultságát igazolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti valamennyi adatszolgáltatásról a külkapcsolatokért felelős miniszter nyilvántartást vezet.

276. §

A külpolitikáért felelős miniszter jogosult a 273. §-ban meghatározott szervezetek és személyek magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolványt, okiratot kibocsátani, a kötelező adattartalomra vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett annak formátumát és kibocsátásának eljárásrendjét megállapítani. Az igazolvány az abban foglalt adatokat közhitelesen igazolja.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

150. Felhatalmazó rendelkezések

277. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

1. az idegenrendészeti eljárás során, valamint a szálláshely, illetve a lakóhely bejelentésével, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatban eljáró hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás részletes rendjét;

2. a vízumkiadó hatóságok idegenrendészeti feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumeljárás részletes szabályait, a vízummentes beutazásra és tartózkodásra jogosító okmányok körét, valamint a vízumok kötelező formáját;

3. a tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya, az EU tartózkodási kártya kiállításának feltételeit és az okmányok formáját;

4. az érvényes úti okmányok körét;

5. a humanitárius célú tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása és visszavonása indítványozásának, valamint az idegenrendészeti és a nemzetbiztonsági, illetve a bűnüldöző szervek együttműködésének részletes szabályait;

6. az idegenrendészeti óvadék összege mértékét, az idegenrendészeti óvadék letételével összefüggő eljárási szabályokat, valamint az idegenrendészeti óvadék kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket;

7. a kiutasítást előkészítő, valamint az idegenrendészeti őrizet és a kötelező tartózkodási hely létesítésével, illetve kijelölésével kapcsolatos végrehajtás szabályait, továbbá az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátásának és támogatásának részletes szabályait;

8. a harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolását;

9. a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság mértékét és kiszabásának rendjét;

10. a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelező magatartási szabályokat;

11. a repülőtéri tranzitterületen tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárok ellátásának szabályait;

12. a közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson tartózkodók és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok ellátásának, támogatásának szabályait;

13. a közösségi szállás létesítésének követelményeit, a közösségi szállás házirendjét;

14. a NATO SOFA Megállapodás, valamint a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók, és vállalkozók beutazásának és tartózkodásának részletes szabályait;

15. az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által hozott kiutasítási határozatok elismerésének és végrehajtásának részletes szabályait;

16. a hontalanság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait;

17. a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal történő ellátásának részletes szabályait;

18. az önálló beutazási és tartózkodási tilalom kezdeményezésére, valamint az önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében javaslattételre jogosult rendvédelmi szerveket;

19. az összevont engedély adattartalmát és kiállításának feltételeit, valamint az összevont kérelmezési eljárás szabályait;

20. a kérelem idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő előterjesztésének részletes szabályait,

21. a vendégmunkás magyarországi szálláshelyének foglalkoztató általi biztosításával összefüggő részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje az 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmányok biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az idegenrendészeti hatósági eljárásokban rendeletben

a) kijelölje a közreműködő szakhatóságokat,

b) meghatározza a szakhatóságnak azt a hatáskörét, amelynek keretei között az állásfoglalását kialakítja,

c) meghatározza az egyedi szakhatósági előírás vagy feltétel tartalmi követelményeit, a szakhatóság által a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során vizsgált szempontokat,

d) meghatározza a szakhatósági közreműködésre, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság és a szakhatóság közötti együttműködésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az uniós információs rendszerek és az Europol-adatok interoperabilitását biztosító keretek alkalmazásának részletes szabályait, beleértve az interoperabilitás során eljáró idegenrendészeti és vízumkiadó hatóságokat és azok interoperabilitással érintett egyes feladatait.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) szabályozza a vendégbefektetői vízum igénylésének eljárási szabályait,

b) meghatározza a vendégbefektetői vízumra és vendégbefektetői tartózkodási engedélyre való jogosultsághoz megvalósítandó befektetések teljesítésének, valamint ezen befektetések teljesítése igazolásának feltételeit és eljárási szabályait.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a tartózkodási engedély ismételt kiadásával, meghosszabbításával, valamint a nemzeti tartózkodási kártya kiadásával összefüggésben társadalmi együttélési feltételeket határozzon meg.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) a vállalkozásra vonatkozó olyan feltételeket határozzon meg, amelyeket az arra alapított vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadása illetve meghosszabbítása során,

b) a beruházásra vonatkozó olyan feltételeket határozzon meg, amelyeket az arra alapított beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása illetve meghosszabbítása során

az idegenrendészeti hatóságnak figyelembe kell vennie.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a regisztrációs és foglalkoztatási díj kiszabásával kapcsolatos részletszabályokat.

(9) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a Vállalati Kártya iránti kérelmet megalapozó foglalkoztatóra vagy azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodóra vonatkozó részletes feltételeket.

278. §

(1) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy - a külpolitikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelő miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza:

a) a harmadik országbeli állampolgárok be- és kiutazásával, valamint tartózkodásával, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállításra kerülő úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások díját;

b) a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet irányadó mértékét;

c) az idegenrendészeti eljárással összefüggő költségek viselésének szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az e törvény szerinti formanyomtatványok, okmányok tartalmi előírásait és mellékleteit.

(3) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy - a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított úti okmányok formáját.

(4) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy - az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek ki- és beutazásával, valamint tartózkodásával kapcsolatos egyes szabályokat rendeletben határozza meg.

(5) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy - az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben - az idegenrendészeti őrizet és a kitoloncolás végrehajtásának szabályait rendeletben állapítsa meg.

(6) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy - az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a közegészséget veszélyeztető betegségeket rendeletben állapítsa meg.

(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy - a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében -

a) a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és

b) más schengeni állam vízumkiadó hatósága a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.

(8) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy - a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárainak a Vízumkódex 3. cikk (2) bekezdése szerinti esetben repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük.

(9) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy - a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.

(10) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a 273. § (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolvány, okirat formájára és kibocsátásának eljárásrendjére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(11) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) azokat a foglalkozásokat, amelyekben Magyarországon vendégmunkás foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható;

b) a Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számát;

c) a vendégmunkások munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét megsértő munkáltatóval, illetve fogadó szervezettel szemben alkalmazható, további vendégmunkás alkalmazásától való eltiltás eljárási, illetve részletszabályait.

(12) Felhatalmazást kap a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter, hogy - a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott - rendeletben határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel.

(13) Felhatalmazást kap a felsőoktatásért felelős miniszter, hogy - a szakképzésért felelős miniszterrel, a felnőttképzésért felelős miniszterrel, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg azokat a szakmai képesítéseket, amelyekkel e törvény szerint Magyar Kártyával harmadik országbeli állampolgár Magyarországon foglalkoztatható.

151. Hatályba léptető rendelkezések

279. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 343. § és a 390. § 2024. szeptember 2-án lép hatályba.

(3) A 245. § d) pontja, a 261. § és a 224. alcím 2025. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 10. § a) pontja, a 141. § (4) bekezdése, a 245. § b) pontja, a 260. §, a 283. §, a 311. §, a 382. § c), d), f), g) és i) pontja, a 225. alcím, a 226. alcím és a 228. alcím az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(5) A 141. § (3) bekezdése, a 245. § a) pontja, a 259. §, a 164. alcím és a 382. § a), b), e) és h) pontja a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(6) A (4) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(7) Az (5) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

152. Átmeneti rendelkezések

280. §

(1) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott bevándorlási engedély, illetve letelepedési engedély, ideiglenes, nemzeti és EK letelepedési engedély és az úti okmány az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.

(3) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált vízum és tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény kihirdetése és hatálybalépése között benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem alapján a tartózkodási engedély legfeljebb a kiadástól vagy a meghosszabbítástól számított 1 évig érvényes, a megismételt eljárásban pedig e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált nemzeti letelepedési engedélyre vagy EK letelepedési engedélyre vonatkozó eljárásban, vagy megismételt eljárásban a Harmtv. és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ideiglenes-, nemzeti- és EK letelepedési engedély kiadására és hosszabbítására irányuló kérelem engedélyezése esetén ideiglenes-, nemzeti és EU tartózkodási kártya okmányt kell kiadni.

(6) E törvény hatálybalépését követően benyújtott ideiglenes-, nemzeti- és EK letelepedési engedély okmány pótlása és cseréje esetén ideiglenes-, nemzeti és EU tartózkodási kártya okmányt kell kiadni.

(7) E törvény hatálybalépését követően 2025. december 31. napjáig a 151. § szerinti úti okmány az e törvény hatályba lépése előtti formátumban kiadható.

(8) E törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált hontalanság megállapítására irányuló eljárásra vagy megismételt eljárásra a Harmtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A 2024. augusztus 31-ig az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen rögzített kérelem alapján indított eljárást akkor kell folyamatban lévőnek tekinteni, ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése 2024. augusztus 31-ig megtörtént.

281. §

(1) Az e törvény hatálybalépésekor Magyarországon érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár e törvény szerinti jogcímeken - belföldi tartózkodása esetén kizárólag elektronikus úton, az idegenrendészeti ügyindítási felületen - kérelmezheti a tartózkodási engedélye kiadását, - a foglalkozási feltételek megváltozásának kivételével legkorábban a tartózkodási engedély lejárta előtt 45 nappal - azzal, hogy az e törvényben meghatározott tartózkodási engedély okmány érvényességi időt úgy kell tekinteni, mintha az az e törvény alapján benyújtott tartózkodási engedély kérelemmel kezdődne, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott tartózkodási engedélyeket.

(2) A szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély, vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély, a Fehér Kártya, a gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély, az álláskeresés vagy vállalkozás indítás célú tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodási engedély, az önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély, valamint a mobilitási igazolás és mobilitási tartózkodási engedély iránti e törvény szerint benyújtott kérelem csak abban az esetben engedélyezhető, ha a megállapított adott tartózkodási jogcímre vonatkozó tartózkodásra jogosító okmány érvényességi idejét nem haladja meg a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának összidőtartama a korábbi tartózkodásra jogosító engedélyeire figyelemmel.

(3) A jövedelemszerzési célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben foglaltak szerint vendég-önfoglalkoztatás céljából kérelmezheti a tartózkodási engedély kiadását.

(4) A munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben foglaltak szerint e törvény szerinti munkavégzésre jogosító jogcímeken kérheti a tartózkodási engedély kiadását.

(5) Azon harmadik országbeli állampolgárt, aki családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt 2024. augusztus 31. előtt kapott és az engedélye e törvény hatálybalépésekor érvényes, az e törvényben a családi együttélés biztosítása célú tartózkodásra vonatkozó jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, azzal, hogy a családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélye abban az esetben is meghosszabbítható, ha e törvény szerint a családegyesítő tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcímet nem alapíthat. A hosszabbítás során a harmadik országbeli állampolgár - kiskorú esetén a törvényes képviselője útján - nyilatkozik arról, hogy ha a családegyesítő tartózkodási engedélye e törvény erejénél fogva érvénytelenné válik, az érvénytelenné válást követő 8 napon belül az Európai Unió tagállamainak és más schengeni államok területéről önkéntesen távozik.

(6) Az (1) és (5) bekezdés szerinti tartózkodási engedély iránti kérelem késedelmes benyújtása okán igazolási kérelmet a tartózkodási engedély érvényességi idején túl előterjeszteni nem lehet.

282. §

(1) E törvény HATODIK-TIZEDIK Részének rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A harmadik országbeli állampolgárral szemben e törvény hatálybalépése előtt elrendelt kiutasítást előkészítő őrizetre és idegenrendészeti őrizetre e törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően közösségi szálláson és befogadó állomáson kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésekor még el nem rendelt, és folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.

283. §

A szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozók a 141. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzést az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 31. § (3) bekezdése szerinti hatálybalépés napjától számított három évig nem kötelesek elvégezni.

284. §

Az e törvény hatálybalépése időpontjában a nyilvántartásban szereplő minősített munkaerőkölcsönző a kormányhivatal felhívására köteles a 33. § (2) bekezdés szerinti regisztrációs díj befizetésére. Ezt követően a foglalkoztatási díj fizetési kötelezettségre a 33. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

153. Sarkalatossági záradék

285. §

E törvény

a) 155. §-a, 159. §-a, 163. §-a, 164. §-a, 166. §-a, 167. §-a, 173. §-a, 185. §-a, 186. §-a, 187. § (1) bekezdése, 342. § b), d), f), g), i), j), l), n), o) és p) pontja, valamint 389. § c) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján,

b) 302. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján,

c) 305. §-a, 312. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

d) 345. § a), b) és c) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

154. Az Európai Unió jogának való megfelelés

286. §

E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:

1. az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről szóló, 2001. június 28-i 2001/51/EK tanácsi irányelv,

2. a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv,

3. a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv,

4. a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv,

5. a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelv,

6. a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv,

7. a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésről a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetőségéről,

8. a Tanács 1994. november 30-i állásfoglalása a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére egyéni vállalkozás céljából történő belépésének korlátozásáról,

9. a Tanács 1995. december 22-i ajánlása az illegális migráció és az illegális munkavállalás elleni küzdelem eszközeinek harmonizálásáról, és az ellenőrzés eredményes módjainak fejlesztéséről,

10. a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a helyi konzulátusok együttműködéséről a vízumokkal kapcsolatosan,

11. a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik állambeli kísérő nélküli kiskorúakról,

12. a Tanács 1997. december 4-i állásfoglalása az érdekházasságok elleni küzdelem érdekében elfogadott intézkedésekről,

13. a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK parlamenti és tanácsi irányelv,

14. a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv,

15. az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52 tanácsi irányelv,

16. a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv,

17. a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás) szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

18. a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) szóló, 2011. december 13-ai 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

19. a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás) szóló, 2013. június 26-ai 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

20. a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

21. a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

22. a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

23. a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

287. §

E törvény

1. a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

2. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet,

3. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet,

4. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

5. a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19-20. cikkei,

6. a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

7. a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

8. a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

9. az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

10. az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

11. a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-ai 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

12. a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

13. a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

14. a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

15. az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

16. az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

17. a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

18. a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

19. a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. április 10-i (EU) 2019/592 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

20. az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

21. a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

22. az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

23. az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

24. az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

XXXIV. Fejezet

Egyes törvényeket módosító rendelkezések

155. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

288. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 2. § (1) bekezdésében megjelölt Magyarországon élő nem magyar állampolgárnak azt kell tekinteni, aki]

"b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozik, és huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik;"

156. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

289. §

(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Felhatalmazást kap a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter, hogy - a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően - rendeletben határozza meg az EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját."

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7a) A megállapodás

a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,

b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény (a továbbiakban: Btátv.) 76. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,

d) a Btátv. 76. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,

e) az 58. § (7) bekezdésében meghatározott szezonális munka esetében tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos,

f) a Btátv. 24. § (1) bekezdése szerinti beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,

g) a Btátv. szerinti Nemzeti Kártya meghosszabbítása esetén legfeljebb hároméves,

h) a Btátv. 35. § (3) bekezdés a) pontja szerinti célból kiállított Magyar Kártya esetén legfeljebb hároméves,

i) a Btátv. 65. § (2) bekezdés szerinti nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves

határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat."

290. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"f) magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: olyan személy foglalkoztatása legalább a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módjáról szóló jogszabályban meghatározott mértékű ellenérték fejében, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel,"

291. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 2. § (3) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg,

c) 7. § (1) bekezdés a) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg,

d) 7. § (8a) bekezdés a) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg,

e) 7. § (10) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg,

f) 39/A. § (1) bekezdésében az "Alapért a miniszter" szövegrész helyébe az "Alapért a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,

g) 58. § (5) bekezdés v) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg

lép.

157. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

292. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 122. § (5) bekezdés f) pont fd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellenőrzés céljából a közjegyző a nyilvántartásokból a személyazonosítással érintett személy alábbi adatait ellenőrizheti:

az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítóját és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tényeket:)

"fd)a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 249. § (1) bekezdés g) pontja, 251. § (1) bekezdés f) pontja, továbbá 256. §-a (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tények."

293. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 122. § (5) bekezdés b) pontjában a "menekült, bevándorolt, letelepedett" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságát, menekült" szöveg lép.

158. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

294. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a) 20. § (2) bekezdés c) pontjában a "bevándorolt vagy letelepedett" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg,

b) 85. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "jogával rendelkezésnek, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz" szövegrész helyébe a "jogával, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezésnek a" szöveg,

c) 85. § (3) bekezdés e) pont ef) alpontjában a "bevándorolt vagy letelepedett státusz" szövegrész helyébe az "a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezés" szöveg

lép.

159. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

295. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a menekült vagy oltalmazott jogállású személy huzamos tartózkodási jogosultságot szerez, a nyilvántartás mind a menekült, illetve oltalmazott jogállását, mind a huzamos tartózkodási jogosultságát tartalmazza."

296. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy állandó személyazonosító igazolványát az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott érvényességi idővel, de legfeljebb a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, EK letelepedési engedélyébe, ideiglenes tartózkodási kártyájába, nemzeti tartózkodási kártyájába, illetve EU tartózkodási kártyájába bejegyzett érvényességi idővel kell kiállítani."

297. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a "letelepedett jogállású" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg,

b) 8/A. § c) pontjában a "letelepedett jogállásának" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságának" szöveg,

c) 8/A. § l) pontjában a "letelepedett jogállásának" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságának" szöveg,

d) 9. § (2) bekezdés g) pont gc) alpontjában a "vagy az ideiglenes letelepedési engedély visszavonását" szövegrész helyébe az "az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti tartózkodási kártya, az EU tartózkodási kártya, vagy az ideiglenes tartózkodási kártya visszavonását" szöveg,

e) 11. § (1) bekezdés b) pontjában az "oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását" szövegrész helyébe az "oltalmazott jogállását, a huzamos tartózkodási jogosultságát" szöveg,

f) 12. § (1) bekezdésében az "oltalmazott, letelepedett jogállásának" szövegrész helyébe az "oltalmazott jogállásának, huzamos tartózkodási jogosultságának" szöveg és a "letelepedett jogállást" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságot" szöveg,

g) 25. § (1) bekezdés g) pontjában a "bevándorlással, a letelepedéssel" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal" szöveg,

h) 29/F. § (5) bekezdés a) pontjában a "bevándorolt, a letelepedett jogállású személy" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy" szöveg,

i) 29/F. § (5) bekezdés c) pontjában a "bevándorolt, letelepedett jogállású polgár" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár" szöveg,

j) 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "letelepedett polgárok" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgárok" szöveg

lép.

298. §

Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 4. § (1) bekezdés a) pontjában az "a bevándorolt" szövegrész,

b) 12. § (1) bekezdésében a "bevándorolt," szövegrész.

160. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosítása

299. §

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Térítésmentes terhesgondozásra jogosult)

"c) az a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik."

161. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

300. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő]

"b) huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőkre,"

301. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) 18. § b) pontjában az "illetve bevándorolt, letelepedett," szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságát, illetve" szöveg,

b) 18/A. § b) pontjában az "illetve bevándorolt, letelepedett," szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságát, illetve" szöveg,

c) 20. § (2) bekezdés c) pontjában a "bevándorolt, letelepedett" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsága" szöveg

lép.

162. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

302. §

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontjában a "bevándorolt vagy letelepedett jogállású" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik" szöveg lép.

163. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

303. §

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1/B. § (1) bekezdésében a "letelepedett jogállású" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg lép.

164. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

304. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendőrség a Magyarország területén történő jogszerű tartózkodás szabályainak ellenőrzése, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikkében meghatározott adatmegőrzési ideig a határrendészeti adatállományban kezeli a határon átlépő, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárok

a) családi és utónevét,

b) születési idejét (év, hó, nap),

c) nemét,

d) állampolgárságát,

e) úti okmányának számát, típusát,

f) beutazásának, illetve kiutazásának pontos időpontját, az igénybe vett határátkelőhelyet,

g) vízumának számát, típusát és

h) határátlépés során használt gépjárműve rendszámát."

305. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § (5a) bekezdésében az "a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe az "a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg lép.

165. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

306. §

(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtó a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti:)

"b) állampolgárság, hontalanság, menekült vagy EGT-állampolgár jogállás, huzamos tartózkodási jogosultság,"

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47/A. § (4) bekezdés f) pont fd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtó a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti:

az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:)

"fd)a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 249. § (1) bekezdés g) pontja, 251. § (1) bekezdés f) pontja, 256. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tények."

166. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

307. §

A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény

a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában a "letelepedett vagy bevándorló" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés f) pontjában a "letelepedett vagy bevándorolt státusza" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsága" szöveg,

c) 26. § (2) bekezdés a) pontjában a "letelepedett vagy bevándorolt" szövegrész helyébe a "vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik" szöveg,

d) 26. § (7) bekezdés e) pontjában a "letelepedett vagy bevándorolt státusza" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsága" szöveg

lép.

167. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

308. §

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában)

"43. harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 8. §-ában meghatározott személy."

168. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

309. §

(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

Belföldi illetőségű magánszemély:)

"c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve hontalan személy; továbbá"

(azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik, továbbá az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.)

(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"3. Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, valamint - a 2. pont c) alpontjában foglaltaktól eltérően - a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 81. § (1) bekezdés e) pontja hatálya alá tartozó huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, feltéve, hogy bármely 12 hónapos időszakban - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - kevesebb, mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén."

310. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 1. pont 1.10. alpontjában a "letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodáshoz nyújtott egyszeri támogatás" szöveg lép.

169. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

311. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény "A Nemzeti Információs Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések" című alcíme a következő 52/P. §-sal egészül ki:

"52/P. §

(1) Az ETIAS nemzeti egység eljárása során - az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény idegenrendészeti hatósági ügy intézésére vonatkozó szabályait az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az utazási engedély kiadásának megtagadásáról, az utazási engedély megsemmisítéséről és az utazási engedély visszavonásáról szóló döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ETIAS nemzeti egységnél kell előterjeszteni.

(3) Az ETIAS nemzeti egység döntése elleni fellebbezést az országos rendőrfőkapitány bírálja el. Az ETIAS nemzeti egység a fellebbezést az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi az országos rendőrfőkapitány részére.

(4) Ha az utazási engedély kiadásának megtagadásáról hozott döntés elleni fellebbezésnek az országos rendőrfőkapitány helyt ad, az utazási engedély kiadásáról az ETIAS nemzeti egység haladéktalanul intézkedik.

(5) Ha az utazási engedély megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek az országos rendőrfőkapitány helyt ad, az utazási engedély kiadásáról az ETIAS nemzeti egység haladéktalanul intézkedik.

(6) Az országos rendőrfőkapitány az utazási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozata ellen közigazgatási pernek van helye.

(7) A keresetlevelet a kézhezvételtől számított nyolc napon belül kell benyújtani.

(8) A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - tizenöt napon belül dönt. Az országos rendőrfőkapitány a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A bíróság határozata ellen perújításnak nincs helye."

312. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény

a) 5. § g) pontjában a "letelepedett jogállást" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságot" szöveg,

b) 2. számú mellékletében szereplő táblázat "II. Állampolgársági adatok" cím 8. sorában a "letelepedési" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási" szöveg

lép.

170. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

313. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény

a) 10/A. § (6) bekezdés a) pontjában a "letelepedett" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy" szöveg,

b) 10/A. § (9) bekezdés a) pontjában a "letelepedett" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy" szöveg,

c) 37. § (2) bekezdés b) pontjában a "bevándorolt és a letelepedett polgár" szövegrészek helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár" szöveg

lép.

171. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

314. §

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény

a) 25/A. § (5) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg,

b) 49. § (1) bekezdésében a "Magyarországra bevándorolt, letelepedett" szövegrész helyébe a "Magyarországon huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg

lép.

172. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

315. §

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 25. § (1) bekezdés b) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg lép.

173. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

316. §

A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 21. § (2) bekezdés c) pontjában a "bevándorolt, vagy letelepedett jogállású" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik" szöveg lép.

174. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

317. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a "letelepedett, bevándorolt" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg,

b) 5. § t) pontjában a "bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült jogállása" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsága, oltalmazott vagy menekült jogállása" szöveg,

c) 76. § (1) bekezdés f) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg,

d) 84. § (1) bekezdés c) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg

lép.

175. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

318. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § s) pontjában a "letelepedett, valamint a bevándorolt jogállású személy" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy" szöveg lép.

176. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

319. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

a) 3. § (3) bekezdésében a "hontalanokra, bevándoroltakra, valamint letelepedett személyekre" szövegrész helyébe a "hontalanokra és huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyekre" szöveg,

b) 16/A. § (2) bekezdésében a "bevándorolt, letelepedett" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg,

c) 16/C. § (2) bekezdésében a "bevándorolt vagy letelepedett jogállású" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik" szöveg

lép.

177. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

320. §

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

a) 21/A. § (2) bekezdésében az "a bevándorolt és a letelepedett látássérült" szövegrész helyébe az "illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező látássérült" szöveg,

b) 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy" szöveg,

c) 23/F. § (1) bekezdés b) pontjában az "illetve bevándorolt, letelepedett," szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságát, illetve" szöveg

lép.

178. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

321. §

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

a) 2. § a) pont ab) alpontjában a "bevándorolt vagy letelepedett jogállású" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg,

b) 45. § (2) bekezdés b) pontjában a "bevándorolt, letelepedett" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságára" szöveg

lép.

179. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása

322. §

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény

a) 1. § (3) bekezdés c) pontjában a "bevándorolt, letelepedett," szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságot, illetve" szöveg,

b) 15. §-ában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg,

c) 21. § (2) bekezdés b) pontjában a "bevándorolt vagy letelepedett jogállást kapott" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságot kapott" szöveg,

d) 21. § (7) bekezdés a) pontjában a "letelepedett vagy bevándorolt jogállás fennállásáról" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultság fennállásáról" szöveg

lép.

180. A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

323. §

A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 34. § (3) bekezdés b) pontjában a "letelepedett" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg lép.

181. A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény módosítása

324. §

A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 1. pont a) alpontjában a "tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében" szövegrész helyébe a "tizennégy éven aluli magyar állampolgár, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy esetében" szöveg lép.

182. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

325. §

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdésben meghatározott személy akkor is jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására, ha munkavégzési célból a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott kedvezményes foglalkoztató vagy minősített kölcsönbeadó által előterjesztett tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és ezt az elismerési eljárás során igazolja. Az elismerési eljárásban benyújtott kérelemről akkor hozható döntés, ha a kérelmező a kiadott tartózkodási engedélyt bemutatja."

326. §

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik:)

"c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, valamint"

327. §

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény

a) 6. § (3) bekezdésében a "keresőtevékenység folytatása" szövegrész helyébe a "munkavégzési célból" szöveg,

b) 6. § (5) bekezdésében a "keresőtevékenység folytatása céljából" szövegrész helyébe a "munkavégzési célból" szöveg

lép.

183. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

328. §

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 4. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Támogatásban részesíthető a fél, ha)

"f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 96. § (1) illetve (3) bekezdés alapján kiutasító határozatot hozott;"

329. §

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jogi segítségnyújtó szolgálat a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 96. § (1) illetve (3) bekezdése alapján kiutasított személy véglegessé vált kiutasító határozat bíróság előtti megtámadásához szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelméről lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon dönt."

330. §

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 96. § (1) illetve (3) bekezdése alapján kiutasított személy véglegessé vált kiutasító határozat bíróság előtti megtámadásához szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmének helyt ad, a peren kívüli támogatásról hozott határozattal egyidejűleg végzésben jogi segítőt és szükség szerint tolmácsot rendel ki, aki a kirendelés alapján a jogi szolgáltatás nyújtása során a jogi segítő és a fél között tolmácsol. A kérelemnek helyt adó határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs."

331. §

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

a) 4. § (1) bekezdés b) pontjában a "letelepedett jogállás" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultság" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés e) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg,

c) 5. § (2) bekezdés e) pontjában a "letelepedett jogállás" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultság" szöveg

lép.

184. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

332. §

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény

a) 2. § 34. pont c) alpontjában az "EK vagy nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkezik" szövegrész helyébe az "EK letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EU tartózkodási kártyával vagy nemzeti tartózkodási kártyával rendelkezik" szöveg,

b) 31/F. § (7) bekezdésében az "EK vagy nemzeti letelepedési engedély másolatával" szövegrész helyébe az "EK letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, EU tartózkodási kártya vagy nemzeti tartózkodási kártya másolatával" szöveg

lép.

185. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

333. §

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény

a) 4. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg és a "bevándorolt, illetve letelepedett" szövegrész helyébe az "illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg,

b) 6. § (5) bekezdés e) pontjában a "bevándorolt, illetve letelepedett" szövegrész helyébe az "illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg,

c) 1. melléklet 5. pont 5.5. alpontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg és a "bevándorolt vagy letelepedett" szövegrész helyébe az "illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg

lép.

186. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

334. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs tartózkodási joga a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén családtagként marad fenn, ha)

"c) azt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények indokolják, különösen ha sérelmére az EGT-állampolgár házastárs a házasság fennállása alatt szándékos bűncselekményt követett el, vagy a házasságkötés előtt a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény (a továbbiakban: Btátv.) szerinti huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezett, vagy"

335. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény "A tartózkodási jog korlátozásának közös szabályai" alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:

"62/A. §

Azt az EGT-állampolgárt vagy családtagot, akivel szemben a szabad mozgás és tartózkodás jogának közrendi, közbiztonsági, nemzetbiztonsági vagy közegészségügyi okból a 33. § alapján történő korlátozásának, illetve a bíróság jogerős ügydöntő határozatával elrendelt kiutasítás végrehajtásának van helye, vagy akit az idegenrendészeti hatóság értesítése alapján a továbbiakban nem illet meg a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás joga, az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani."

336. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján, illetve amennyiben az EGT-állampolgár vagy családtag a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti kényszerintézkedés hatálya alatt nem áll, a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és az EGT-állampolgár vagy családtag visszatartott úti okmányát visszaadja."

337. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A regisztrációs igazolás, az EGT állampolgár családtagja tartózkodási kártyája és az állandó tartózkodási kártya iránti kérelmet az ügyfél a Btátv. 162. § (6) bekezdése szerinti idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen is előterjesztheti."

338. §

(1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azon harmadik országbeli állampolgár, aki Módtv.2. hatálybalépésekor érvényes, magyar állampolgár családtagja részére a Módtv.2. hatálybalépése előtt kiállított tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik, a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya érvényességének lejártáig kérelmére a Btátv. 73. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a Btátv. 81. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül nemzeti tartózkodási kártyát kap, kivéve, ha:

a) a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,

b) a tartózkodási kártya kiadásának alapjául szolgáló családi kapcsolatot a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítette,

c) a huzamos tartózkodási jogosultságával kapcsolatosan a Btátv. 73. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében foglalt kizáró okok állnak fenn,

d) a harmadik országbeli állampolgár büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

e) a magyar állampolgárral fennálló házasság a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya kiadásától számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szűnt meg, vagy a harmadik országbeli állampolgár családtag szülői felügyeleti joga megszűnt,

f) a magyar állampolgárral tényleges életközösség nem áll fenn,

g) a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, vagy

h) a harmadik országbeli állampolgár családi kapcsolatra tekintettel kiadott tartózkodási kártyája vagy állandó tartózkodási kártyája esetén magyar állampolgár házastársa Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta."

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (2b) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja az állandó tartózkodási kártya kiadása előtt bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezett, a státusza nem került visszavonásra és nem jogosult a (2) bekezdés szerinti nemzeti letelepedési engedélyre, részére a korábbi jogállását igazoló okmány hivatalból kerül kiállításra, kivéve, ha]

"b) a Btátv. 84. §-a szerinti, a nemzeti tartózkodási kártya visszavonására vonatkozó feltételek fennállnak vagy"

(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés c) pontja tekintetében a Btátv. huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésére vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából."

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szakkérdésben a Btátv. huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésére vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából."

339. §

(1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Azon egyesült királysági állampolgár és egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki érvényes úti okmánnyal és regisztrációs igazolással, tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik, kérelmére - a Btátv. 73. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a Btátv. 81. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül - nemzeti tartózkodási kártyát kap, kivéve, ha

a) a huzamos tartózkodási jogosultságával kapcsolatosan a Btátv. 73. § (2) bekezdésében foglalt bármely kizáró ok áll fenn,

b) az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

c) az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetén az egyesült királysági állampolgárral a tényleges életközösség nem áll fenn, vagy

d) az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetén, ha az egyesült királysági állampolgár Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta."

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Azon egyesült királysági állampolgár, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy 2021. január 1. előtt Magyarországon életvitelszerűen tartózkodott, és érvényes úti okmánnyal rendelkezik, nemzeti tartózkodási kártyát kérelmezhet a (4) bekezdés szerint az ott felsorolt tartózkodási okmányok hiányában is, azzal, hogy ha a kérelmet 2021. december 31-e után nyújtja be, igazolnia kell a határidő elmulasztásának észszerű okait is."

(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(10) A (9) bekezdés c) pontja tekintetében a Btátv. nemzeti tartózkodási kártya kiadására vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából. A kijelölt szakhatóság azon szakkérdésben, hogy a nemzeti tartózkodási kártya kiadását kérelmező huzamos tartózkodási jogosultsága veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban tizenöt napon belül adja meg.

(11) Ha a Btátv. szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező egyesült királysági állampolgárnak és harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának gyermeke született, a születés bejelentését követően a gyermek részére nemzeti letelepedási engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, nemzeti tartózkodási kártyával vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező szülő esetén nemzeti tartózkodási kártyát kell kiállítani."

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (13) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(13) A (4), (7), (9) és (11) bekezdés szerint megszerzett nemzeti tartózkodási kártyát vagy a Btátv. hatálybalépése előtt megszerzett nemzeti letelepedési engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja

a) Magyarország területét öt egymást követő évnél hosszabb ideig elhagyta,

b) veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát,

c) kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, vagy

d) a nemzeti tartózkodási kártya visszavonását kéri.

(14) Az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának a (4), (7), (9) és (11) bekezdés szerint megszerzett nemzeti tartózkodási kártyáját vagy a Btátv. hatályba lépése előtt megszerzett nemzeti letelepedési engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha az egyesült királysági állampolgár nemzeti letelepedési engedélye vagy nemzeti tartózkodási kártyája visszavonásra került, kivéve, ha a családtag a huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésére vonatkozó Btátv. szerinti általános szabályoknak - ide nem értve a Btátv. 81. § (2) bekezdését - megfelel."

(5) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (16) és (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(16) Azon egyesült királysági állampolgár, aki 2020. december 31-e előtt Magyarországon munkaviszonnyal rendelkezett és e jogállására tekintettel - annak figyelembevételével, hogy lakóhelye vagy szálláshelye Magyarország területén kívül volt - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásától szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29/A. §-ban meghatározottak szerint tartózkodási engedélyt kapott munkavállalás céljából a Harmtv. 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglaltak igazolása nélkül - tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránti eljárásban a Btátv. 237. § (1) bekezdése irányadó és a tartózkodási engedély a Btátv. 28. §-a vagy 35. §-a szerinti tartózkodási célból állítható ki. A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti eljárásban az egyesült királysági állampolgárnak nem kell igazolnia a Btátv. 17. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglaltakat.

(17) Azon egyesült királysági állampolgár, aki 2020. december 31-e előtt Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott és e jogállására tekintettel - annak figyelembevételével, hogy lakóhelye vagy szálláshelye Magyarország területén kívül volt - a Harmtv. 20. § (1) bekezdése tartózkodási engedélyt kapott jövedelemszerzés céljából a Harmtv. 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglaltak igazolása nélkül - tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránti eljárásban a tartózkodási engedély a Btátv. 21. §-a szerinti tartózkodási célból állítható ki. A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti eljárásban az egyesült királysági állampolgárnak nem kell igazolnia a Btátv. 17. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglaltakat."

340. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

a) 41. § (6) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § j) pontja szerinti SIS figyelmeztető jelzés" szövegrész helyébe a "Btátv. szerinti SIS figyelmeztető jelzés" szöveg,

b) 47/B. §-ában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)" szövegrész helyébe a "Btátv." szöveg,

c) 61/A. §-ában a "teljesíteni." szövegrész helyébe a "teljesíteni, mely alól kivételt képeznek a kellően megalapozott sürgős esetek." szöveg,

d) 67. § (3) bekezdésében az "elektronikus úton is megteheti" szövegrész helyébe az "az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus úton teljesíti" szöveg,

e) 69. §-ában a "Harmtv. IX. Fejezetét" szövegrész helyébe a "Btátv. KILENCEDIK Részét" szöveg,

f) 70. § (4a) bekezdésében a "Harmtv. 86/H. § (7) bekezdését" szövegrész helyébe a "Btátv. 162. § (7) bekezdését" szöveg,

g) 94. § (1) bekezdésében a "Harmtv" szövegrész helyébe a "Btátv" szöveg,

h) 94. § (2a) bekezdésében a "Harmtv." szövegrész helyébe a "Btátv." szöveg,

i) 94. § (2b) bekezdés nyitó szövegrészében a "nemzeti letelepedési engedélyre" szövegrész helyébe a "nemzeti tartózkodási kártyára" szöveg,

j) 94. § (2c) bekezdésében a "Harmtv" szövegrész helyébe a "Btátv" szöveg,

k) 94. § (2d) bekezdésében a "nemzeti letelepedési kérelem" szövegrész helyébe a "nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelem" szöveg,

l) 94. § (6) bekezdésében a "nemzeti letelepedési engedélyt, a Harmtv." szövegrész helyébe a "tartózkodási kártyát, a Btátv." szöveg,

m) 94. § (7) bekezdésében az "EK letelepedési kérelmet" szövegrész helyébe az "EU tartózkodási kártya iránti kérelmet" szöveg és a "Harmtv." szövegrész helyébe a "Btátv." szöveg,

n) 95. § (1) bekezdésében az "a Harmtv." szövegrész helyébe az "a Btátv." szöveg,

o) 95. § (5) bekezdésében az "a Harmtv. nemzeti letelepedési engedély kiadására vonatkozó" szövegrész helyébe az "a Btátv. nemzeti tartózkodási kártya kiadására vonatkozó" szöveg, a "nemzeti letelepedési engedély" szövegrész helyébe a "nemzeti tartózkodási kártya" szöveg és a "letelepedése" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsága" szöveg,

p) 95. § (6) bekezdésében a "nemzeti letelepedési engedély" szövegrész helyébe a "nemzeti tartózkodási kártya" szöveg,

q) 95. § (8) bekezdésében a "Harmtv. szabályai szerint EK letelepedési engedély" szövegrész helyébe a "Btátv. szabályai szerint EU tartózkodási kártya" szöveg,

r) 95. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében a "Harmtv. szerinti nemzeti letelepedési engedélyt" szövegrész helyébe a "Btátv. szerinti nemzeti tartózkodási kártyát" szöveg,

s) 95. § (9) bekezdés a) pontjában a "letelepedettként tartózkodik" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőként tartózkodik" szöveg,

t) 95. § (9) bekezdés b) pontjában a "letelepedési engedély" szövegrész helyébe a "tartózkodási kártya" szöveg,

u) 95. § (9) bekezdés c) pontjában a "Harmtv. 33" szövegrész helyébe a "Btátv. 73" szöveg,

v) 95. § (12) bekezdésében a "nemzeti letelepedési engedély" szövegrész helyébe a "nemzeti tartózkodási kártya" szöveg,

w) 95. § (15) bekezdésében a "Harmtv." szövegrész helyébe a "Btátv." szöveg,

lép.

341. §

Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (18) bekezdése.

187. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

342. §

Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

a) 1-86. §-a,

b) 86/A. §-a,

c) 86/B-86/D. §-a,

d) 86/E. §-a,

e) 86/F-86/H. §-a,

f) 86/I. §-a,

g) 86/J. §-a,

h) 86/K. §-a,

i) 86/L. §-a,

j) 86/M. §-a,

k) 86/N-86/R. §-a,

l) 87. §-a,

m) 87/A-87/K. §-a,

n) 87/L. §-a,

o) 87/M. §-a,

p) 87/N. § (1) bekezdése,

q) 87/N. § (2)-(10) bekezdése,

r) 87/O-120. §-a.

343. §

Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény.

188. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

344. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Európai Unió valamely tagállama által menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldi e jogcíme a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény szerinti EU Kék Kártyát (a továbbiakban: EU Kék Kártya) kaphat. Ha a Magyarország által menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldi EU Kék Kártyában részesül, a menekültügyi hatóság intézkedik a külföldi személyazonosító igazolványa visszavonása érdekében."

345. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

a) 25. § (1) bekezdés c) pontjában a "letelepedett jogállást" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságot" szöveg,

b) 45. § (5) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény" szöveg,

c) 45. § (6) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény" szöveg,

d) 66. § (3) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény" szöveg,

e) 80/D. § (1) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg,

f) 89. § (5) bekezdésében az "EK letelepedési engedéllyel rendelkező" szövegrész helyébe az "EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező" szöveg,

g) 89. § (6) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 34. § (10) bekezdés" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 79. § (3) bekezdése" szöveg

lép.

189. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény módosítása

346. §

A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény 1. § 10. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban

természetes személy:)

"c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvényben (a továbbiakban: Tv.) foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik,"

190. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

347. §

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéni vállalkozó lehet:)

"d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, a vendég-önfoglalkoztatás céljából, munkavégzési célból, családi együttélés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan."

191. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása

348. §

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "bevándorolt és letelepedett hallássérült" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező hallássérült" szöveg lép.

192. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

349. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 62. § (2) bekezdés a) pontjában a "bevándoroltként, letelepedettként" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőként" szöveg lép.

193. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

350. §

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény

a) 2. § 5. pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében a "bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy" szöveg

lép.

194. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

351. §

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 13. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban: természetes személy:)

"c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvényben (a továbbiakban: Tv.) foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik,"

195. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

352. §

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki

megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:)

"bc) olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 126. § (1) bekezdés a), c), d) vagy f) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el."

196. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

353. §

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 13/A. §-ában a "bevándorolt vagy letelepedett jogállás" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezés" szöveg lép.

197. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

354. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 92. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor tanköteles Magyarországon, ha)

"c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozik és huzamos tartózkodási jogosultsággal, vagy Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik."

198. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

355. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény

a) 21. § (1) bekezdés a) pont al) alpontjában a "bevándorolt, letelepedett" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságára" szöveg,

b) 21/B. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "bevándorolt, letelepedett" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságát" szöveg

lép.

199. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

356. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

a) 39. § (1) bekezdés b) pontjában a "bevándoroltat, letelepedettet" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőt" szöveg,

b) 39. § (1) bekezdés f) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg,

c) 80. § (2b) bekezdésében a "rendelkező, a bevándorolt vagy a letelepedett jogállású" szövegrész helyébe a "rendelkező vagy a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg

lép.

200. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

357. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 208. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki a külföldiek bejelentésére, jelentkezésére vagy az ország területén tartózkodására vonatkozó szabályokat megszegi - ideértve azt az esetet is, ha a külföldi a kiutasító határozatban illetve a bírói kiutasítás végrehajtásáról rendelkező végzésben meghatározott határnapot követő napig Magyarország területét nem hagyta el, attól függetlenül, hogy kitoloncolásra sor került-e -, szabálysértést követ el."

358. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 168/A. §-ában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg lép.

201. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása

359. §

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 19. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg lép.

202. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

360. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) E törvény alkalmazásában

a) harmadik országbeli állampolgár alatt a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni,

b) munkavégzési célból kiadott engedély:

ba) a Nemzeti Kártya,

bb) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 47. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján kiadott Vállalati Kártya,

bc) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély,

bd) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély,

be) foglalkoztatási célú tartózkodási engedély,

bf) vendégmunkás-tartózkodási engedély,

bg) Magyar Kártya,

bh) EU Kék Kártya,

bi) vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély (ide értve a hosszú távú mobilitási engedélyt),

bj) kutatás célú tartózkodási engedély (ide értve a kutatói hosszú távú tartózkodási engedélyt, továbbá a kutatói rövid távú mobilitási igazolást),

bk) tanulmányi célú tartózkodási engedély (ide értve a hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt, továbbá a hallgatói mobilitási igazolást),

bl) összevont kérelmezési eljárás keretében kiadott családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély,

bm)humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély,

bn) kiküldetés célú tartózkodási engedély."

361. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

a) 59. § (3) bekezdésében a "letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal" szöveg,

b) 209. § b) pontjában a "keresőtevékenység folytatására jogosító" szövegrész helyébe a "munkavégzési célból kiadott" szöveg,

c) 356. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "keresőtevékenység folytatására jogosító" szövegrész helyébe a "munkavégzési célból kiadott" szöveg,

d) 356. § (2) bekezdés a) pontjában a "keresőtevékenység folytatására jogosító" szövegrész helyébe a "munkavégzési célból kiadott" szöveg,

e) 356. § (3) bekezdés a) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg

lép.

203. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

362. §

A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 16. § c) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg lép.

204. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

363. §

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 25. § (3) bekezdés a) pontjában az "elismert, bevándorolt vagy letelepedett jogállású" szövegrész helyébe az "elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg lép.

205. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

364. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 3. § (2) bekezdés a) pont aa)-ai) alpontjában meghatározott adatok rögzítését követően a nyilvántartó közvetlen adatkapcsolat útján megkeresi]

"b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény (a továbbiakban: Btátv.) 249. §-a, 251. §-a, 253. §-a és 254. §-a szerinti résznyilvántartásait vezető szervet, valamint"

(a körözött személy általa vezetett nyilvántartásban szereplő arcképmását közvetlen adatkapcsolat útján továbbítsa a nyilvántartó részére.)

365. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartó a 3. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatokat - azok változásának nyomonkövetése céljából - a 3. § (2) bekezdés a)-l) pontjában meghatározott adatok rögzítésekor, módosításakor vagy javításakor, valamint a nyilvántartásból való adatigénylést vagy adattovábbítást megelőzően elektronikus úton összehasonlítja]

"b) a központi idegenrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a Btátv. 249. §-a, 251. §-a, 253. §-a és 254. §-a szerinti résznyilvántartásait vezető szerv által kezelt adatokkal,"

206. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

366. §

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény

a) 301. § (5) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló" szöveg,

b) 301. § (6) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló" szöveg,

c) 388. § (2a) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg

lép.

207. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

367. §

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdés l) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg lép.

208. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

368. §

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"h) adatközlésre kötelezett szerv: a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény (a továbbiakban: Btátv.) 249. §-a, 251. §-a, 253. §-a és 254. §-a szerinti résznyilvántartásait, a menekültügyi nyilvántartást és a központi útiokmány-nyilvántartást vezető szerv, valamint a bűnügyi nyilvántartó szerv,"

369. §

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény

a) 3. § (3) bekezdés m) pontjában az "a Harmtv." szövegrész helyébe az "a Btátv." szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés b) pontjában a "Harmtv. 95. §" szövegrész helyébe a "Btátv. 249. §" szöveg,

c) 4. § (1) bekezdés c) pontjában a "Harmtv. 96. §" szövegrész helyébe a "Btátv. 251. §" szöveg,

d) 4. § (1) bekezdés d) pontjában a "Harmtv. 98. §" szövegrész helyébe a "Btátv. 253. §" szöveg,

e) 4. § (1) bekezdés e) pontjában a "Harmtv. 99. §" szövegrész helyébe a "Btátv. 254. §" szöveg,

f) 15. § (2) bekezdésében a "Harmtv. 95. §-a, 96. §-a, 98. §-a és 99. §-a" szövegrész helyébe a "Btátv. 249. §-a, 251. §-a, 253. §-a és 254. §-a" szöveg,

g) 15. § (3) bekezdésében a "Harmtv. 95. §-a, 96. §-a, 98. §-a és 99. §-a" szövegrész helyébe a "Btátv. 249. §-a, 251. §-a, 253. §-a és 254. §-a" szöveg,

h) 15. § (8) bekezdésében a "Harmtv. 95. §-a, 96. §-a, 98. §-a és 99. §-a" szövegrészek helyébe a "Btátv. 249. §-a, 251. §-a, 253. §-a és 254. §-a" szöveg,

i) 15. § (9) bekezdésében a "Harmtv. 95. §-a, 96. §-a, 98. §-a és 99. §-a" szövegrész helyébe a "Btátv. 249. §-a, 251. §-a, 253. §-a és 254. §-a" szöveg,

j) 15. § (10) bekezdésében a "Harmtv. 95. §-a, 96. §-a, 98. §-a és 99. §-a" szövegrész helyébe a "Btátv. 249. §-a, 251. §-a, 253. §-a és 254. §-a" szöveg

lép.

370. §

Hatályát veszti az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 21. §-a.

209. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

371. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 82. § (4) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg lép.

210. A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvény módosítása

372. §

A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvény 33. § (2) bekezdés c) pontjában a "bevándorolt vagy letelepedett jogállású," szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, vagy" szöveg lép.

211. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása

373. §

A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 45. § (1) bekezdés 13. pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg lép.

212. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

374. §

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

a) 32. § (3) bekezdés b) pontjában a "menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás," szövegrész helyébe a "menekült, illetve EGT-állampolgár jogállás, huzamos tartózkodási jogosultság," szöveg,

b) 32. § (3) bekezdés i) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodásárra vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 249. § (1) bekezdés g) pontja, 251. § (1) bekezdés f) pontja, továbbá 256. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti" szöveg,

c) 33. § (2) bekezdés c) pontjában a "menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás," szövegrész helyébe a "menekült, illetve EGT-állampolgár jogállás, huzamos tartózkodási jogosultság," szöveg

lép.

213. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

375. §

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

a) 830. § (2) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg,

b) 830. § (4) bekezdés a) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben" szöveg,

c) 830. § (4) bekezdés b) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg,

d) 830. § (6) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg

lép.

214. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

376. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény

a) 34. § (5) bekezdés b) pontjában a "menekült, bevándorolt, letelepedett" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultság, menekült" szöveg,

b) 34. § (5) bekezdés f) pont fc) alpontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 249. § (1) bekezdés g) pontja, 251. § (1) bekezdés f) pontja, továbbá 256. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti" szöveg

lép.

215. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

377. §

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (2) bekezdés d) pontjában a "bevándorolt vagy letelepedett jogállással" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal" szöveg lép.

216. A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény módosítása

378. §

A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 3. § (3) bekezdés c) pontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg és a "bevándorolt, illetve letelepedett jogállású" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal" szöveg lép.

217. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

379. §

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (24) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvényben" szöveg lép.

218. A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény módosítása

380. §

A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény

a) 1. § h) pont hc) alpontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg és a "bevándorolt vagy letelepedett jogállással" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal" szöveg,

b) 1. § h) pont hd) alpontjában a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg

lép.

219. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása

381. §

A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában a "bevándorolt vagy letelepedett" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg lép.

220. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása

382. §

Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény

a) 6. § (1) bekezdése,

b) 23. § (1) bekezdése,

c) 23. § (2) bekezdése,

d) 24. §-a,

e) 25. § (1) bekezdése,

f) 25. § (2) bekezdése,

g) 26. § (2) bekezdése,

h) 28. § (1) bekezdése,

i) 28. § (2) bekezdése.

221. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

383. §

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

a) 4. § 1. pont 1.1. alpontjában a "bevándorolt és a letelepedett jogállású" szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező" szöveg,

b) 43. § (2) bekezdésében a "harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény" szöveg

lép.

222. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása

384. §

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjában a "bevándorolt vagy letelepedett státusz" szövegrész helyébe az "a huzamos tartózkodási jogosultsággal való rendelkezésnek a" szöveg lép.

223. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosítása

385. §

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 11. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "bevándorolt, letelepedett," szövegrész helyébe a "huzamos tartózkodási jogosultságát," szöveg lép.

224. A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény módosítása

386. §

Nem lép hatályba a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény 21-24. §-a.

225. Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény módosítása

387. §

Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény

a) 40. §-a,

b) 86. §-a.

226. A hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXVIII. törvény módosítása

388. §

Nem lép hatályba a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXVIII. törvény 65. §-a.

227. A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvény módosítása

389. §

Hatályát veszti a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvény

a) 1-6. §-a,

b) 7. § (1)-(4) bekezdése,

c) 7. § (5) bekezdése,

d) 7. § (6)-(10) bekezdése,

e) 8-15. §-a.

390. §

Hatályát veszti a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvény.

228. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény módosítása

391. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi ... törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú magyarországi tartózkodás céljából történő beutazásához és tartózkodásához vízum vagy ETIAS utazási engedély szükséges, kivéve, ha közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés, e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet másként rendelkezik."

392. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi . törvény 267. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a Nemzeti Információs Központnak az alábbiak szerint szolgáltathat adatot:

a) az e Részben meghatározott idegenrendészeti résznyilvántartásokból az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez,

b) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása érdekében:

ba) a 248. § (1) bekezdése vonatkozásában azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik vízum, vagy vízumot helyettesítő engedély birtokosai,

bb) a 250. § (1) bekezdése vonatkozásában azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai, aki az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élveznek, és akik ennek alapján rendelkeznek az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedéllyel,

bc) a 254. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában Magyarországon tartózkodó hontalan személyek, vagy más olyan személyek tekintetében, akik egyetlen ország állampolgárságával sem rendelkeznek."

Általános indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.

A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó idegenrendészeti joganyag alapvető szabályait jelenleg a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) tartalmazza.

Mivel a magyarországi tartózkodás

a) egyfelől a schengeni övezeten belüli tartózkodást is jelent,

b) másfelől összefügg a munkaerő európai unión belüli szabad mozgásának uniós elvével,

a magyarországi tartózkodás és az azzal közvetlenül összefüggő kérdések szabályozása nem kizárólagos nemzeti hatáskör, hanem számos (több mint 40) európai uniós szabályozót (irányelvet és rendeletet) érint.

A szabályrendszer - döntően a folyamatosan változó uniós szabályozásból adódóan - számtalan alkalommal módosult, eseti jelleggel újabb és újabb kivételek és külön eljárástípusok épültek bele.

A Harmtv. egy olyan korszakban született, melyben a modern kor egyik legsúlyosabb kihívása - az Európa számos országát, köztük Magyarországot is fenyegető, egyre inkább erősödő migrációs hullám - nem volt jelen, a társadalom még nem tapasztalta meg a Röszkénél a határzárat ostromló, a rendőrökkel és határvadászokkal szemben azóta is agresszíven fellépő migránsok áradatát. A korábbi törvény szemléletében ezért inkább a befogadás az irányadó, a külföldi részéről megnyilvánuló jogellenesség esetén is elsősorban a jogok garantálása, és nem a jogszerű magatartás kikényszerítése a törvény gondolatiságát jellemző fő irányvonal.

Ez a szellemiség megközelítésében ellentétes azzal a kormányzati felelősséggel, melynek lényege, hogy a Kormánynak minden lehetséges eszközével meg kell védenie a magyar lakosságot az illegális migrációtól és annak negatív hatásaitól - ezért a korábbi szabályrendszer a továbbiakban nem fenntartható, helyébe új megközelítésmódú, szigorúbb, feszesebb rendszert kell léptetni.

A szabályozás célja ezért alapvetően nem a magyar társadalomba való integrálás mihamarabbi megvalósítása és elősegítése, hanem a Magyarországon történő, meghatározott idejű és célú tartózkodás, munkavállalás szabályozott keretek között történő rögzítése.

A tervezet ezért a Magyarországon tartózkodás jogcímeit felülvizsgálja és új rendszerbe rendezi.

A fő rendezési elv a tartózkodás időtávja: a tervezet megkülönböztet

1. rövid (száznyolcvan nap alatt legfeljebb kilencven napra szóló)

2. tartós (határozott idejű, legfeljebb négy évre szóló), valamint

3. huzamos (fő szabály szerint határozatlan idejű)

magyarországi tartózkodást.

A rövid tartamú magyarországi tartózkodás szabályrendszere - miután az a schengeni övezetbe való belépés és ott-tartózkodás kérdéskörétől nem válaszható el - alapvetően uniós szabályozás által rögzített [az uniós rendeletként - közvetlenül (magyar jogba való átültetés nélkül) alkalmazandó - Schengeni határ-ellenőrzési kódexben, illetve a Vízumkódexben].

E tekintetben tehát érdemi szabályozási mozgástér nincs.

A tartós magyarországi tartózkodás rendszere a tervezetben teljes egészében átdolgozásra kerül. Az új szabályozás felülvizsgálja és új rendszerbe rendezi a tartózkodási jogcímek rendszerét.

Alapelv, hogy a tartós magyarországi tartózkodás meghatározott jogcímhez kötött, tartósan jogcím nélkül Magyarországon senki nem tartózkodhat. A magyarországi tartózkodás egyszerre egy jogcímen történhet.

A törvényjavaslat törekszik arra, hogy azoknál a tartózkodási jogcímeknél, amelyeket európai uniós jogi normák meghatároznak, az uniós szabályozás által adott keretek között a legszigorúbb megoldásokat alkalmazzuk az időtartamra, a származékos tartózkodási jogcímekre, valamint az egyes jogcímspecifikus feltételekre vonatkozóan.

A szabályozás tartalmazza a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiállításának lehetőségét.

Mivel tartózkodási jogcímek rendszere megváltozik, a tervezetben rendezni kell a korábban kiadott tartózkodási engedélyek sorsát. Ezt a tervezet átmeneti rendelkezései az alábbi elvi alapon teszik meg:

- a korábban kiadott tartózkodási engedély hatályban marad az érvényességi ideje végéig azzal, hogy a törvény kihirdetése és hatályba lépése közötti időszakban benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem alapján a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély a kiadástól (meghosszabbítástól) számított 1 évig érvényes (hacsak nincs ellentétes uniós jogi előírás);

- a törvény hatályba lépését követően a korábban kiadott tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg, az új jogcímek szerinti rendszerben szükséges új tartózkodási engedélyezési eljárást lefolytatni,

- azoknak, akiknek a korábbi rendszer szerinti tartózkodási engedélye lejár, és az új rendszerben tartózkodási jogcím nem megállapítható, az országot el kell hagyniuk,

- új tartózkodási engedélyt a törvény hatályba lépése után csak az új jogcímek alapján lehet szerezni.

A harmadik országbeliek magyarországi tartózkodásának oka legjellemzőbben a munkavállalás. A munkavállalási célú tartózkodási engedélyek sajátossága, hogy az engedély nem általánosságban vett tartózkodásra szól, hanem konkrét munkahelyen, konkrét munkáltatónál, konkrét feladat ellátásához kötődik, olyannyira, hogy a munkáltató a tartózkodási engedély okmányon is feltüntetésre kerül.

A munkáltatóváltás a hatályos szabályok alapján jellemzően lehetséges, de ebben az esetben - külön engedélyezési eljárásban - a tartózkodási engedély meghosszabbítását kell kérni.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény hatályos szövege jelenleg is tartalmazza "a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés" tényállását. E szerint, aki a külföldiek bejelentésére, jelentkezésére vagy az ország területén tartózkodására vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el. A törvényjavaslat javaslatot tesz arra, hogy a szabálysértési tényállás egyértelműsítse: a szabálysértést az is elköveti, aki a kiutasításban meghatározott határnapot követő napig Magyarország területét nem hagyta el.

Aki a tartózkodás feltételeinek nem felel meg, vagy a társadalmi együttélés szabályai ellen vét (bűncselekményt követ el), azt az országból ki kell utasítani.

Részletes indokolás

1-6. §

A törvény az alapvető rendelkezések között utal a magyar állampolgárok, illetve az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok állampolgárai (a továbbiakban: EGT-állampolgár) beutazási és tartózkodási jogára. Kimondja, hogy külön törvény rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, illetőleg a menedékjogról. Minden nem magyar állampolgár, és aki nem rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával, illetőleg menedékjoggal, kizárólag a törvényben rögzített szabályok szerint léphet be Magyarországra illetve tartózkodhat Magyarországon.

A harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon háromféle időintervallumban tartózkodhatnak.

Rövid távon - bármely 180 napon belül 90 napot meg nem haladóan - a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályai alapján.

A tartós időtartamú magyarországi tartózkodás - amely bármely 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodást jelent - határozott idejű, a törvényben felsorolt célokhoz rendelt és engedélyköteles. A tartós időtartamú tartózkodás korlátozható állampolgársági szempontok szerint, létszám alapján, illetőleg foglalkozási szempontok figyelembe vételével. A tartós időtartamú tartózkodás jogcímeit rögzíti a törvény, amelyekbe az egyes európai uniós jogi normákban meghatározott mobilitási engedélyek (pl. hallgatói mobilitási tartózkodási engedély) egyaránt beleértendők. A törvényben meghatározott tartós időtartamú tartózkodásra vonatkozó jogcímeket Magyarország az európai uniós jogi normák figyelembe vételével határozta meg.

Magyarországon harmadik országbeli állampolgár huzamos - azaz határozatlan - időtartamban abban az esetben tartózkodhat, amennyiben Magyarország társadalmi együttélési normáit maradéktalanul betartja. Ezen feltétel teljesülésének elmaradása esetén a huzamos időtartamú tartózkodás nem engedélyezhető.

7. §

Főszabály szerint, ha a harmadik országbeli állampolgár eltérő státuszt szerez, akkor a korábbi státusza megszűnik, és a korábbi státuszt igazoló okmányát az idegenrendészeti hatóság érvényteleníti.

A törvény alapján biztosított magyarországi tartózkodási jogosultság lejártával a harmadik országbeli állampolgár köteles haladéktalanul elhagyni az ország területét, legkésőbb a tartózkodási jogosultság utolsó napján. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályi előírás ellenére jogcím nélkül tartózkodik Magyarországon, a hatóság köteles egyedi döntéssel rendelkezni a kiutasításáról. Ezen előírás vonatkozik arra az esetre is, amennyiben a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár a társadalmi együttélés szabályait áthágja.

8. §

A törvény vélelmet állít fel a harmadik országbeliekre vonatkozóan. Ellenkező bizonyításig harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni azt a személyt, aki nem EGT-állampolgár, és az állampolgársága igazolására harmadik ország által kiállított érvényes úti okmányt használ, vagy nem valószínűsíti, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának, azaz hontalan.

9. §

A törvény hatálya főszabályként nem terjed ki a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, ugyanakkor a törvény bizonyos fejezeteinek rendelkezéseit e személyi körök esetében is alkalmazni szükséges.

A törvény alapján a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetőleg nemzetközi szerződés alapján beutazó harmadik országbeli állampolgárra a törvényt szubszidiárius jelleggel, nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.

10-13. §

A törvény értelmében a harmadik országbeli állampolgár bármely 180 napon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazására a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.

A törvény rögzíti, hogy közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés, a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a harmadik országbeli állampolgár 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazásához vízum szükséges. Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ETIAS rendelet) a tagállamok területére történő beutazás új feltételeként megteremtette az ETIAS utazási engedélyt. Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer üzembe helyezését követően vagy vízum, vagy az ETIAS utazási engedély megléte lesz főszabály szerint a beutazás (és tartózkodás) feltétele.

A törvény rendezi, hogy 90 napot meg nem haladó tartózkodás ideje alatt is van lehetőség jogszerű munkavégzésre, abban az esetben, ha ennek a külön jogszabályokban meghatározott feltételei is fennállnak, így például a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik munkavállalási engedéllyel. A vállalaton belüli áthelyezés tekintetében rendelkezik a törvény a rövid távú mobilitási feltételekről.

14-15. §

A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum egy 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumtípus.

A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadásához a harmadik országbeli állampolgárnak a törvény által a 90 napot meghaladó tartózkodás céljából történő beutazáshoz és 90 napot meghaladó tartózkodáshoz előírt általános, illetve a törvényben rögzített valamely tartózkodási célhoz kötött speciális feltételeket maradéktalanul kell teljesítenie. Magyarország tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot kizárólag annak a harmadik országbeli állampolgárnak adhat, akinek a részére a törvény alapján tartózkodási engedély kiadását engedélyezték, vagy az idegenrendészetért vagy menekültügyért felelős miniszter nemzeti tartózkodási kártya kiadását engedélyezte. Amennyiben a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadása alapjául szolgáló tartózkodásra jogosító engedélyt visszavonják vagy a visszavonásra okot adó körülmény merül fel, a tartózkodás engedély átvételére jogosító vízumot érvénytelennek kell tekinteni. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum egyszeri beutazásra és 30 nap tartózkodásra jogosít, az érvényességi ideje maximum három hónap lehet.

16. §

A vendégbefektetői vízum egy speciális vízumtípus, amely legfeljebb kettő éves érvényességi idővel állítható ki, továbbá 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosít Magyarországon, illetőleg többszöri beutazást tesz lehetővé a birtokosa számára. Ezeken túlmenően a vendégbefektetői vízum birtokában a harmadik országbeli állampolgár vendégbefektetői tartózkodási engedélyt kérelmezhet Magyarország területén. A vendégbefektetői vízumot Magyarország annak a harmadik országbeli állampolgárnak adhatja, aki eleget tesz a törvényben meghatározott különös feltételeknek, így például legalább 250 000 euró összegű befektetési jegyet szerez meghatározott, nyilvántartás szerinti ingatlanalaphoz kötődően, vagy legalább 500 000 euró összeg értékű lakóingatlant vásárol Magyarországon, illetőleg ha legalább 1 000 000 euró értékben pénzbeli adományt nyújt a törvény által felsorolt körben.

A kérelemről az idegenrendészeti hatóság dönt, a törvényben meghatározott hatóságok véleményének figyelembe vételével.

Ha a harmadik országbeli állampolgár vendégbefektetői tartózkodási engedélyt kap, akkor a vendégbefektetői vízum a törvény erejénél fogva érvényét veszíti.

17. §

A 90 napot meghaladó tartózkodás céljából történő beutazásra és tartózkodásra vonatkozó szabályok körében a törvény önálló feltételként nevesíti a tartózkodás céljának, a magyarországi szálláshelynek, a tartózkodás anyagi fedezetének, továbbá az egészségügyi ellátások teljes körére kiterjedő biztosítás vagy az egészségügyi ellátás költségeinek biztosításához szükséges anyagi fedezet meglétét.

A kizáró okok között a kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, a SIS figyelmeztető jelzés fennállása szerepel. Emellett nem kaphat tartózkodási engedélyt az sem, akinek beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát, vagy közegészségügyi érdekét.

A 90 napot meg nem haladó időtartamú tartózkodásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan, a beutazáshoz és tartózkodáshoz előírt bármely feltétel hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzeti érdekből engedélyezhető.

Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel, bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel vagy EK letelepedési engedéllyel, ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával, illetve EK tartózkodási kártyával, Magyarország területére történő beutazásakor mentesül a 90 napot meghaladó tartózkodás céljából történő beutazáshoz és tartózkodáshoz előírt feltételek igazolása alól. A törvény szóban forgó rendelkezésének indoka, hogy a fenti engedélyek bármelyikével rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak a 90 napot meghaladó tartózkodáshoz szükséges feltételek meglétét engedélye kiadásához már igazolnia kellett. Kiskorú harmadik országbeli állampolgár 180 napon belül 90 napot meghaladóan kizárólag akkor utazhat be Magyarország területére, illetve tartózkodhat hazánkban, ha hitelt érdemlő módon igazolásra kerül a kérelmezés során, hogy szülője, törvényes képviselője hozzájárult a magyarországi tartózkodásához. Az igazolás tartalmára vonatkozó részletszabályokat Kormányrendelet határozza meg.

18-19. §

A törvény előírja, hogy a három hónapot meghaladó tartózkodás tartózkodási engedély birtokában lehetséges.

A törvény általános jelleggel nem rendelkezik a tartózkodási engedély érvényességi idejéről, ugyanis harmadik országbeli állampolgár tartósan kizárólag meghatározott célból tartózkodhat Magyarországon. Minden tartózkodási cél eltérő idejű magyarországi tartózkodást tesz szükségessé, ezért a törvény a tartózkodási engedély érvényességi idejéről a tartózkodási célokhoz kapcsolódóan, az egyes tartózkodási célokhoz kötődő feltételek meghatározását követően rendelkezik.

A törvény azonban általános jelleggel kimondja, hogy a tartózkodási engedély - a vendégbefektetői tartózkodási engedély kivételével - érvénytelen, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában hozott engedélyező döntést követő három hónapon belül nem utazik be Magyarországra, illetve ha ezen időtartamon belül nem kezdi meg az engedélyezett tartózkodást.

Továbbá általános jelleggel került meghatározásra, hogy - amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik - a 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás általános feltételeit minden tartózkodási cél esetében teljesíteni kell. Generális szabály emellett, hogy a törvény által meghatározott esetben az ismételten, belföldi tartózkodás mellett benyújtott tartózkodási engedély kiadása, illetve - ha a törvény megengedi - meghosszabbítása iránti kérelem esetén plusz feltétel, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak érvényes tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie, illetve teljesítenie kell a társadalmi együttélési feltételeket. Ezen feltétel vonatkozásában érvényesnek az az engedély tekinthető, amelyre az egész eljárás során igaz, hogy a jogszabály erejénél fogva nem veszítette érvényességét, továbbá nem érintett visszavonással. Az az engedély érintett visszavonással, amelynek visszavonására irányuló eljárás van folyamatban az idegenrendészeti hatóság vagy az illetékes bíróság előtt, illetve amelynek tárgyában visszavonó döntés került meghozatalra, tekintet nélkül a véglegessé válására illetve végrehajthatóságára. A társadalmi együttélési feltételek akkor teljesülnek maradéktalanul, ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország által felállított társadalmi normáknak megfelelő, a jogszabályokat, illetve a magyar kultúrát tiszteletben tartó magatartást tanúsít.

Szintén generális rendelkezés, hogy a tartózkodási engedély kizárólag abban az esetben hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló kérelmének benyújtását megelőzően bármely 180 napon belül 90 napot meghaladóan tartózkodott Magyarországon, azaz a beutazása óta eltelt legalább 90 nap, illetve beutazását követően nem töltött Magyarország területén kívül bármely 180 napos időszakban 90 napnál többet, függetlenül attól, hogy külföldi tartózkodására részletekben, vagy egyhuzamban került sor.

20. §

Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás azokban az esetekben kerül - hivatalból - kiállításra, amikor a harmadik országbeli állampolgár számára egy átmeneti időszakra, ideiglenes jelleggel válik szükségessé a Magyarországon történő tartózkodás biztosítása, és ez más, a törvényben szabályozott eljárás útján nem lehetséges. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiadására meghatározott kérelmek előterjesztése okán van lehetőség, valamint olyan esetben is, amikor a jogszerű tartózkodás időtartamát meghaladóan a kiutazást speciális körülmények akadályozzák. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kaphat a határon az a harmadik országbeli állampolgár is, aki a beutazás feltételeivel nem rendelkezik, de humanitárius okból, vagy nemzeti érdekből, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás okán a beléptetésére sor kerül.

A fentiek mellett ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással lehet ellátni azt is, akinek úti okmányát visszatartották, vagy akivel szemben idegenrendészeti eljárás van folyamatban, vagy aki hontalansága megállapítását kérte, vagy akit kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek.

Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás a harmadik országbeli állampolgárt kizárólag a Magyarország területén történő tartózkodásra jogosítja, az ország területének elhagyásakor az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényét veszti.

A törvény a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: emberkereskedelem áldozatairól szóló irányelv) történő megfelelés érdekében rendelkezik úgy, hogy az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt is ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni. Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás ezen személyi kör esetében az emberkereskedelem áldozatairól szóló irányelv szerinti gondolkodási idő tartamára biztosít jogszerű magyarországi tartózkodást. A gondolkodási idő ahhoz szükséges, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár megalapozott döntést tudjon hozni arról, hogy a bűncselekmény felderítésében a hatóságokkal együtt kíván-e működni. Az emberkereskedelem áldozata esetében az igazolás meghosszabbítására a törvény nem ad lehetőséget, tekintettel arra, hogy az az érintett harmadik országbeli állampolgárt csupán a gondolkodási idő tartamára illeti meg.

A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kaphat az is, aki más tagállamban EU Kék Kártyát kérelmezett, és az EU Kék Kártya lejáratát követően Magyarországra visszatért a munkanélküliségének időtartamára.

A törvény megállapítja az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás visszavonásának, valamint meghosszabbítása megtagadásának eseteit.

A törvény szabályozza az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi idejét és hosszabbításának lehetőségeit.

Magyarország meghatározott esetben teszi lehetővé a harmadik országbeli állampolgárnak, hogy ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással munkát végezzen. A vonatkozó szabályokat a törvény, valamint külön jogszabály - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény - határozzák meg. Mindezek együttes értelmezése alapján az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár kizárólag akkor végezhet munkát Magyarországon, ha a korábbi tartózkodási engedélyének alapjául szolgáló feltételek nem változtak, ugyanezen feltételekkel kérelmezte a tartózkodási engedély ismételt belföldi kiadását vagy meghosszabbítását - ha a törvény lehetővé teszi -, azaz az előzetes megállapodásban, illetve munkaszerződésben rögzített feltételek, mint például foglalkoztató, munkakör, munkavégzési hely változatlanok.

21. §

A törvény alapján a harmadik országbeli állampolgár kizárólag két esetben végezhet vállalkozói tevékenységet, mint vendég-önfoglalkoztató. Az egyik lehetőség, hogy a harmadik országbeli állampolgár önállóan, ellenérték fejében folytatja a jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet (pl. egyéni vállalkozóként), a másik eset, amikor egy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb -jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy vezető tisztségviselőjeként végzi a tevékenységét. Fontos kiemelni, hogy utóbbi esetben csak olyan személy kaphat jövedelemszerzés céljából tartózkodási engedélyt, aki vezető tisztségviselőként egyben tagja is a gazdasági társaságnak.

A Kormány részletfeltételeket állapíthat meg a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodást megalapozó vállalkozást érintően. Ha a vállalkozás nem felel meg a feltételeknek, akkor kizárt a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása.

Az engedély érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely kizárólag vendég-önfoglalkoztatás céljából hosszabbítható meg, egyszeri alkalommal, legfeljebb két évvel. A hároméves maximum időtartamon túl a tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg. A törvény a hosszabbítás feltételeként határozza meg, hogy a harmadik országbeli állampolgár a meghosszabbítani kívánt tartózkodási engedélye birtokában eleget tett azon rendszeres jelentkezési kötelezettségének, amelyet az idegenrendészeti hatóság határozott meg. A törvény kizárólag abban az esetben teszi lehetővé a tartózkodási engedély ismételt kiadásának belföldi tartózkodás melletti kérelmezését, ha az előző tartózkodási engedély még érvényes, amikor a kérelem benyújtásra kerül. A kérelem benyújtására az érvényességi idő letelte előtt legfeljebb 40 nappal van lehetőség. Az ennél korábban benyújtott kérelem idő előttinek minősül és nem engedélyezhető. A megfelelő időben benyújtott kérelem engedélyezése esetén az érvényességi időre ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a tartózkodási engedély első kiadása esetében. A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

22. §

Vendégbefektetői tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a törvényben meghatározott speciális feltételeket teljesíti és rendelkezik érvényes vendégbefektetői vízummal. A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedélye birtokában jogosult arra, hogy Magyarországon gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.

A tartózkodási engedélyt a vendégbefektetői vízummal történő beutazást követő 93 napon belül kell kérelmezni, a kérelmező választása szerint az illetékes idegenrendészeti ügyfélszolgálaton vagy elektronikus úton az Enter Hungary-n. Miután a harmadik országbeli állampolgár beutazott Magyarországra, köteles 3 hónapon belül igazolni az Enter Hungary-n keresztül, hogy a törvényben meghatározott nyilatkozatában vállalt befektetést teljesítette. Az igazolást az idegenrendészeti hatóság vizsgálja. A befektetési jegy, valamint az ingatlanbefektetés tekintetében a törvény további részletszabályokat rögzít.

A tartózkodási engedély legfeljebb 10 évig érvényes, és kizárólag ugyanebből a célból hosszabbítható meg, alkalmanként legfeljebb 10 évvel.

Ha a vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak a fentebb nevesített igazolás alapját képező adatai megváltoznak, köteles 5 napon belül bejelenteni azt az Enter Hungary-n keresztül.

A tartózkodási engedély kizárólag akkor hosszabbítható meg, ha a befektetés a törvényben meghatározott időtartamban fennállt.

A harmadik országbeli állampolgárra hivatkozással családtagja tartózkodási engedélyt kérelmezhet családi együttélés biztosítása céljából.

23. §

A szezonális munkavállalás céljából Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár szezonális vendégmunkás. A szabályozás a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Szezonális Irányelv) való megfelelést szolgálja. Az Szezonális Irányelv értelmében a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító szezonális munkavállalásra jogosító vízum helyett szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kerül kiállításra, összevont kérelmezési eljárás keretében. Külön jogszabály - a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló kormányrendelet - határozza meg a szezonális munkák körét, amely szerint szezonális munka a mezőgazdaság foglalkoztatási ágazataiban végzett tevékenység.

A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély hosszabbítására kizárólag a maximális hat hónapos érvényességi időtartamon belül van lehetőség. Szezonális munkavállalás céljából hat hónapot követően a tartózkodási engedély meghosszabbítására és újabb tartózkodási engedély kiadására nincsen lehetőség. A törvény a személyi hatály köréből kizárja azon külföldieket, akik kiküldetésben tartózkodnak Magyarország területén, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket.

A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező szezonális vendégmunkás más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A szezonális vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

24-32. §

Magyarország a szezonális vendégmunkások mellett három jogcímen teszi lehetővé a harmadik országbeli állampolgárok vendégmunkásként történő tartózkodását és munkavégzését: beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély, foglalkoztatás célú tartózkodási engedély, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedély birtokában. Ezen tartózkodási célokból Magyarországon 180 napon belül 90 napot meghaladóan tartózkodó és munkát végző harmadik országbeli állampolgárokat a törvény együttesen vendégmunkásként nevesíti.

A vendégmunkás részére minden esetben összevont kérelmezési eljárás keretében adható ki a tartózkodási engedély, abból a céljából, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen. A törvény jogcímenként speciális rendelkezéseket tartalmaz.

Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek foglalkoztatására a Kormány rendeletében meghatározott beruházás megvalósítása érdekében kerül sor. Foglalkoztatója az lehet, amely a magyar állammal megállapodást kötött, továbbá jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással rendelkezik. Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás egy olyan hatósági ígérvény, amely beruházás megvalósítása érdekében kerül kiállításra, meghatározott időtartamra, illetőleg meghatározott számú vendégmunkás alkalmazását teszi lehetővé. Utóbbi azt jelenti, hogy amennyiben a hatósági ígérvényben meghatározott számú vendégmunkás beutazása és 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodása engedélyezésre került az idegenrendészeti hatóság által, akkor a hatósági ígérvény alapján további tartózkodási engedély nem adható ki.

Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásra vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeletben határozza meg. Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, a foglalkoztató kérelmére adja ki.

A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély legfeljebb addig lehet érvényes, amíg a beruházás megvalósítása tart, azonban ez esetben sem haladhatja meg a három évet, illetve az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamot. Fentieken túl a törvény akként rendelkezik, hogy a foglalkoztatót előnyben kell részesíteni abban az esetben, ha a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kérelmező vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja. Amennyiben a foglalkoztató a vendégmunkás szálláshelyét nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja, úgy a tartózkodási engedély kiadásának vagy meghosszabbításának megtagadására ad lehetőséget a jogszabály. A szálláshely esetében a külön jogszabályok rendelkezései is érvényesülnek, így például lakhatásra alkalmasnak kell lennie. A fenti rendelkezések a tartózkodási engedély meghosszabbítására is irányadóak.

A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek alkalmazására olyan foglalkozásban kerül sor, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter nem zár ki.

Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik országbeli állampolgár is, akinek magyarországi foglalkoztatására harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján, belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében kerül sor. A belföldi foglalkoztatóval tehát nem létesül munkaviszony, a munkavégzés a két vállalkozás közötti megállapodás teljesítését célozza. Ez esetben idegenrendészeti szempontból a belföldi foglalkoztató tekintendő foglalkoztatónak, illetőleg a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek ezen foglalkoztatóra vonatkoznak.

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter - a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott - rendeletében meghatározhatja, hogy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt mely harmadik országok állampolgára kaphat.

Az engedély érvényességi ideje legfeljebb kettő év, amely kizárólag foglalkoztatási célból hosszabbítható meg, egyszeri alkalommal, legfeljebb egy évvel. A hároméves maximum időtartamon túl a tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg. Magyarország kizárólag abban az esetben teszi lehetővé a tartózkodási engedély ismételt kiadásának belföldi tartózkodás melletti kérelmezését, ha az előző tartózkodási engedély még érvényes, amikor a kérelem benyújtásra kerül. A kérelem benyújtására az érvényességi idő letelte előtt legfeljebb 40 nappal van lehetőség. Az ennél korábban benyújtott kérelem idő előttinek minősül és nem engedélyezhető. A megfelelő időben benyújtott kérelem engedélyezése esetén az érvényességi időre ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az első kiadás esetében.

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

Ha a vendégmunkási más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, illetve ha változik a munkaköre vagy a munkavégzési helye, akkor a vendégmunkásnak a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek foglalkoztatója kedvezményes foglalkoztató vagy minősített kölcsönbeadó, és aki a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára és ezen miniszter által ki nem zárt foglalkozásban végezne munkát.

Kedvezményes foglalkoztató az, amely a Kormány stratégiai partnere, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg, vagy Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partner.

Az engedély érvényességi ideje legfeljebb kettő év, amely kizárólag vendégmunkás-tartózkodási engedélyként hosszabbítható meg, egyszeri alkalommal, legfeljebb egy évvel. A hároméves maximum időtartamon túl a tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg. Magyarország kizárólag abban az esetben teszi lehetővé a tartózkodási engedély ismételt kiadásának belföldi tartózkodás melletti kérelmezését, ha az előző tartózkodási engedély még érvényes, amikor a kérelem benyújtásra kerül. A kérelem benyújtására az érvényességi idő letelte előtt legfeljebb 40 nappal van lehetőség. Az ennél korábban benyújtott kérelem idő előttinek minősül és nem engedélyezhető. A megfelelő időben benyújtott kérelem engedélyezése esetén az érvényességi időre ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az első kiadás esetében.

A vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

Ha a vendégmunkási más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, akkor a vendégmunkásnak a vendégmunkás-tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

Ha a vendégmunkás foglalkoztatási feltételeinek valamelyike (pl. munkakör, munkavégzési hely) változik, a foglalkoztató köteles 5 napon belül bejelenteni a törvényben rögzített adatok közlésével (foglalkoztató adatai, vendégmunkás és tartózkodási engedélyének adatai, engedélyezett és megváltozott foglalkozás vagy munkavégzési hely adatai).

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély vagy a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot, továbbá a foglalkoztatási célú vagy a vendégmunkás-tartózkodási engedély tartózkodási engedély kiadásával egy harmadik ország állampolgárainak a száma sem haladhatja meg a kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel és foglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkások összlétszámának 25%-át. A tartózkodási engedély tehát nem állítható ki, ha azzal ezeken a korlátozásokon túllépne.

A törvény a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel, foglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás foglalkoztatója részére kötelezettségként rögzíti, hogy gondoskodjon arról, hogy a vendégmunkás a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja Magyarország területét. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása szankcióval jár, amely az idegenrendészeti hatóság által kiszabott eljárási bírság. Azonban a törvény kimondja azt is, hogy a foglalkoztató mentesül az eljárási bírság megfizetése alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy fentebb részletezett kötelezettségének teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Általában elvárható, hogy a foglalkoztató mindent megtegyen annak érdekében, hogy a munkaviszony megszűnésének idejére a harmadik országbeli állampolgár kiutazását előkészítse, abban közreműködjön, az alkalmazott figyelmét a jogkövetkezményekre felhívja, a tényleges távozásra felszólítsa, illetőleg a hatóságokkal a szükséges és elvárható mértékben kapcsolatot tartson, valamint együttműködjön.

Fentieken túl a törvény rögzíti, hogy a foglalkoztató mely esetekben köteles megtéríteni az idegenrendészeti hatóság vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költségeket. Ezek az esetek a következők: ha a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és a kiutasítás elrendelésére azért került sor, mert a vendégmunkás a törvény által előírt tartózkodási feltételeket nem teljesíti, az előírt munkavállalási engedély vagy a törvényben meghatározott engedély nélkül végzett munkát, vagy beutazása és tartózkodása sérti vagy veszélyezteti a közegészséget.

33. §

A rendelkezés a regisztrációs és foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett foglalkoztatói kört határozza meg, illetve a regisztrációs és foglalkoztatási díj fizetési kötelezettség alapvető szabályait (pl. nyilvántartás, összeg, fizetés módja) tartalmazza.

34. §

A törvény értelmező rendelkezéseket rögzít a magas kompetenciával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tartózkodását érintően, összhangban az európai uniós normákban rögzített fogalom meghatározásokkal. Az európai uniós normák lehetővé teszik a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok közötti mobilitását, amennyiben a tartózkodás célja tanulmányok folytatása, kutatás, vállalaton belüli áthelyezés vagy EU Kék Kártya birtokában történő munkavállalás. Az első tagállam az, amelyből az érvényes engedélye birtokában mobilizálni kíván a harmadik országbeli állampolgár más tagállamba, vagyis a második tagállamba.

35. §

A magas kompetenciával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére Magyar Kártyát lehet kiadni. Erre az egyik lehetőség, hogy a harmadik országbeli állampolgár a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján ellenérték fejében más részére, illetve más irányítása alatt végzi a tényleges munkát, a másik esetben a kérelmező egy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez. A törvény rögzíti, hogy a harmadik országbeli állampolgár csak akkor kaphat Magyar Kártyát, ha foglalkozása olyan felsőfokú szakmai képesítést igényel, amelyet a felsőoktatásért felelős miniszter - a szakképzésért felelős miniszterrel, a felnőttképzésért felelős miniszterrel, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszterrel egyetértésben - meghatároz, vagy hivatásos sportoló, hivatásos edző, előadóművész, vagy a mozgókép szakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végez.

A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltétele továbbá a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételek teljesülése.

36-38. §

A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: EU Kék Kártya irányelv) megkönnyíti a magasan képzett, EGT tagállamokon kívüli államból ("harmadik országból") érkező külföldiek munkavállalási célú belépését, emellett egységes eljárást ír elő a munkavállalási engedély és a tartózkodási engedély együttes kiadására.

Az EU Kék Kártya kiadásához szükséges minden dokumentumot egy eljárásban kell a harmadik országbeli állampolgárnak becsatolnia, így egy eljárásban kell igazolnia azt, hogy a tartózkodás és a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás feltételeinek is megfelel. A munkavállalás engedélyezéséről a kijelölt állami foglalkoztatási szerv szakhatóságként dönt. Az idegenrendészeti hatóság a beutazás feltételeit vizsgálja. Emellett az EU Kék Kártya irányelvnek megfelelően szükséges meghatározni azt is, hogy mely személyi kör nem kaphat EU Kék kártyát, valamint szabályozni kell az EU Kék Kártya érvényességi idejét is. Az EU Kék Kártya irányelvnek megfelelően a mobilitás keretében a más EU tagállam által kiadott EU Kék Kártyával rendelkezők részére is biztosítani kell az EU Kék Kártyához jutás lehetőségét. Az irányelv szerint a tartózkodás első két évében csak korlátozottan lehet munkavállalási tevékenységet folytatni az EU Kék Kártya birtokában. A szabályozás tartalmazza az EU Kék Kártya elutasításának és visszavonásának speciális eseteit, valamint a bejelentési kötelezettségeket is.

39-41. §

A harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében a vállalaton belüli áthelyezés szabályait tartalmazó rendelkezések, a tartózkodási engedély érvényességi ideje, a kiadásra és a meghosszabbításra vonatkozó speciális szabályok. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a vállalaton belüli áthelyezés feltételeit igazolja, részére kizárólag vállalaton belüli áthelyezés céljából kerülhet sor tartózkodási engedély kiadására. Indokolt az e célú tartózkodási engedélyek kiadásának és meghosszabbításának elutasítási, valamint a tartózkodási engedély visszavonási okainak kiegészítése. A tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására összevont kérelmezési eljárás keretében kerül sor. A törvény meghatározza, mely személyi kör kaphat, illetve nem kaphat engedélyt. Továbbá rendelkezik az érvényességi időről, az elutasítási és visszavonási okokról. Határozottan rögzítésre kerül, hogy a vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legfeljebb három évre, gyakornokok esetében legfeljebb egy évre adható ki vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély. A meghosszabbításra is kizárólag ezen időtartamon belül van lehetőség. A hároméves időtartamon túl a tartózkodási engedély vállalaton belüli áthelyezés céljából nem hosszabbítható meg, a harmadik országbeli állampolgár e célból nem kaphat tartózkodási engedélyt, csak abban az esetben, ha elhagyta a tagállamok területét. A szabályozás rögzíti továbbá, hogy az a harmadik országbeli állampolgár, aki megfelel a vállalaton belüli áthelyezés feltételeinek, nem kaphat más célból munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt.

42-46. §

A harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek [a továbbiakban: (EU) 2016/801 Irányelv] történő megfelelés érdekében indokolt a kutatókra vonatkozó szabályozás meghatározása a kutatási célú tartózkodási feltételek kiegészítésével és a kutatók, valamint a kutatók családtagjai mobilitására vonatkozó feltételekkel.

A kutatói mobilitás lehetséges rövid és hosszú távon is. Mindkét esetben lehetőség van arra, hogy a kutatót a családtagja is kísérje a mobilitási időszakban. A kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiállítása érdekében értesítést kell az idegenrendészeti hatóság részére beadni, amelynek kötelező mellékleteit a törvény tartalmazza. A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiadásának feltételeit is tartalmazza a szabályozás. A kutatói rövid távú mobilitási igazolás érvényességi ideje 180 nap lehet. A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély érvényességi ideje 365 nap (családtag esetén 360 nap) lehet. A törvény rendelkezik továbbá az érvényességi időről.

A törvény rendelkezik a kutatók esetében a vonatkozó európai uniós irányelvnek megfelelően az álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából kiadható tartózkodási engedély feltételeiről, mely szerint minden esetben érvényes kutatás célú tartózkodási engedéllyel kell rendelkezni a kérelmezéskor, és az egyéb törvényi feltételeket is igazolni szükséges. Alapfeltétel továbbá, hogy a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állásnak, vagy létrehozandó vállalkozásnak a kutatás szintjéhez igazodnia szüksége. A tartózkodási engedély e jogcímen 9 hónapig lehet érvényes maximum, és a meghosszabbítására nincs lehetőség. A tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt kizárólag Magyar Kártya, EU Kék Kártya és vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadásának kérelmezésére van lehetőség.

47-48. §

A jogszabály célja, hogy újabb befektetéseket vonzzon Magyarországra, elősegítve ezzel hazánk fejlődését, versenykésességének növekedését, valamint a foglalkoztatást.

A Vállalati Kártya kiadásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár olyan jogi személy vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, ami a Kormány rendeletében meghatározott foglalkoztató vagy az azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodó és a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodásának célja a törvényben meghatározottakra terjed ki.

A Vállalati Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, a hosszabbításra e célból alkalmanként legfeljebb négy évvel van lehetőség. A Vállalati Kártya érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

49-51. §

Nemzeti Kártyát azok a szerb és ukrán állampolgárok kaphatnak összevont kérelmezési eljárás keretében, akiknek célja, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyuk alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzenek. Ez alatt értendő, a munkaerőkölcsönzés útján történő foglalkoztatás is. A Nemzeti Kártya összevont engedélyként került kiállításra. Ha a szerb és az ukrán állampolgár más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, mint a tartózkodási engedélyen nevesített foglalkoztató, akkor a Nemzeti Kártya meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

A Nemzeti Kártya legfeljebb kettő év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, alkalmanként legfeljebb három évvel hosszabbítható meg.

52. §

A törvény meghatározza az (EU) 2016/801 Irányelvnek megfelelően a tanulmányi célú tartózkodási engedély érvényességi idejét, amely legalább egy év, vagy ha a képzés rövidebb, mint egy év, akkor a képzés időtartamához igazodik. A tartózkodási engedély legfeljebb három évre adható ki. Meghosszabbítása legalább egy, legfeljebb három évre engedélyezhető.

A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel, vagy hallgatói mobilitási engedéllyel vagy hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár munkát végezhet, a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon teljes munkaidőben.

53. §

Az (EU) 2016/801 Irányelvnek történő megfelelés érdekében kerül meghatározásra a tanulók esetén az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodás. Álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából biztosítani kell az érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár tartózkodását kilenc hónapig terjedő időszakban, akkor is, ha a tanulmányait befejezte. Az (EU) 2016/801 Irányelvnek megfelelően a tartózkodási engedély érvényességi idejét a kérelem benyújtásától számított időponttól kell megállapítani. A tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb kilenc hónap, és nem hosszabbítható meg. A törvény tartalmazza a tartózkodási engedély kiadásának feltételeit, amelyek közül kiemelendő, hogy a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állásnak, illetve az általa indítani kívánt vállalkozásnak illeszkednie kell az elvégzett tanulmányok szintjéhez. A törvény meghatározza az elutasítási és visszavonási okokat. A tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg, viszont annak érvényessége alatt a harmadik országbeli állampolgár belföldi tartózkodása mellett kérelmezheti Magyar Kártya, EU Kék Kártya vagy vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiállítását.

54. §

Az (EU) 2016/801 Irányelvnek való megfelelés érdekében a tanulmányi célú tartózkodási feltételek és a hallgatói mobilitásra vonatkozó feltételek meghatározásra kerültek a törvényben. Azon hallgató, aki nem részese mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programnak, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásnak, és érvényes, az Európai Unió tagállama által kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat, amennyiben magyarországi felsőoktatási intézményben kívánja a tanulmányai egy részét folytatni.

Amennyiben a hallgató részese mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programnak, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásnak, és érvényes, az Európai Unió tagállama által kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási igazolást kaphat, amennyiben magyarországi felsőoktatási intézményben kívánja a tanulmányai egy részét folytatni. Az igazolás kiállítása érdekében értesítést kell az idegenrendészeti hatóság részére beadni, amelynek kötelező mellékleteit a törvény tartalmazza.

Mind a hallgatói mobilitási tartózkodási engedély, mind a hallgatói mobilitási igazolás érvényességi ideje legfeljebb 360 nap lehet.

55. §

Képzés céljából az a harmadik országbeli állampolgár kaphat tartózkodási engedélyt, aki a Kormány vagy valamely magyar minisztérium által biztosított ösztöndíjas magyarországi képzésen vesz részt. A tartózkodási engedély kiállításának feltétele, hogy a tanulmányi célú tartózkodási engedély speciális feltételei nem állnak fenn a képzés jellege, a tanulmányi munkarend, vagy az oktatási intézmény vonatkozásában. A tartózkodási engedély legfeljebb 1 évre adható ki, és ugyanebből a célból nem, csak tanulmányi célból hosszabbítható meg.

A képzés célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

56-57. §

Az (EU) 2016/801 Irányelvnek való megfelelés érdekében meghatározásra kerül a gyakornoki tevékenység. A gyakornoki szerződés megkötésére jogosult fogadószervezetekről és a szerződés tartalmáról külön jogszabály rendelkezik. A gyakornoki tevékenység folytatása céljából történő tartózkodási engedély kiadásának feltételét, valamint érvényességi idejét határozza meg a törvény. A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap.

A gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően a harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet, illetve részére nem adható ki más jogcímen tartózkodási engedély belföldön.

58. §

A törvény hivatalos célú tartózkodásnak tekinti a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyként vagy családtagjaként, külföldi állam vagy állami szerv, illetve nemzetközi szervezet hivatalos küldöttségének tagjaként, sajtótudósítóként történő tartózkodást. Hivatalos célú tartózkodási engedélyt kaphat továbbá a nemzetközi szerződés, illetve nemzetközi kulturális, oktatási, tudományos együttműködés, valamint kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból beutazó, vagy Magyarországon működő tudományos, oktatási, kulturális intézmények személyzetének tagjaként vagy ezen intézmények tevékenységi körében beutazó személy. Az engedély érvényességi ideje alkalmanként a folytatott tevékenység időtartamával egyezik meg, de legfeljebb három év, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

59. §

A törvény meghatározza az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjával (Working Holiday Program) kapcsolatos nemzetközi szerződésekben meghatározott tartózkodási jogosultság biztosításával összefüggő alapvető szabályokat. A tartózkodási cél ideiglenes jellegéhez igazodóan az ideiglenesen munkát vállaló turisták számára kiállításra kerülő ideiglenes tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg, érvényességi ideje legfeljebb a vonatkozó nemzetközi szerződésben megállapított időtartam lehet. Az évente kiadható ideiglenes tartózkodási engedélyek számát az egyes nemzetközi szerződések tartalmazzák.

A törvény létszámkorlátot határoz meg, amikor rögzíti, hogy a vonatkozó nemzetközi szerződésekben meghatározott maximális létszámot meg nem haladó számban adható ki ideiglenes tartózkodási engedély.

Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát. A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően a harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet, illetve részére nem adható ki más jogcímen tartózkodási engedély belföldön.

60. §

A Fehér Kártya célja a digitális nomádok bevonzása Magyarország területére. A Fehér Kártya kiállítható egy Magyarországon kívüli országban fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra tekintettel, ha a fejlett digitális technológia alkalmazása miatt a munka bárhonnan elvégezhető és a kérelmező Magyarország területéről kívánja azt elvégezni. Ezen kívül a Fehér Kártya abban az esetben is kiállítható, ha a kérelmező Magyarországon kívüli országban bejegyzett olyan vállalkozói tevékenységet folytat, illetőleg olyan vállalkozás, cég tulajdonosa, mely vállalkozásnak illetve cégnek a nyereséges működése érdekében folyamatos tevékenységet végez, és e tevékenységét -tekintettel arra, hogy fejlett digitális technológiai megoldás útján is ellátható - Magyarország területén kívánja folytatni.

A törvény meghatározza, hogy ki jogosult a Fehér Kártyára, valamint azt, hogy mely esetekben kell elutasítani a kérelmet vagy visszavonni a tartózkodási engedélyt. A Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely kizárólag ugyanezen célból, egy alkalommal, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. A digitális nomádok tevékenységének alapja a rugalmasság, az hogy munkájukat bárhonnan el tudják látni, erre tekintettel a hosszabb érvényességi idejű tartózkodási engedély önmagában nem jelent vonzóerőt. A hosszabb érvényességi idejű engedély a visszaélések miatt nem kívánatos, továbbá az elérni kívánt célt sem támogatja. Figyelemmel arra, hogy a digitális nomádok jellemzően 40 év alatti, egyedülálló személyek, így esetükben nem indokolt, hogy rájuk hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyt kapjon. A Fehér Kártya kiállításának alapjául szolgáló, külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonynak, illetve a külföldi vállalkozásnak - mint igazolt tartózkodási célnak - az engedély érvényességi idején belül történő megszűnése a korábban igazolt tartózkodási célt érintő olyan változás, amelyet érintően az idegenrendészeti hatóság megfelelő tájékoztatása érdekében szükséges a Fehér Kártyával rendelkező külföldi bejelentési kötelezettségének meghatározása.

A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát.

61. §

A kiküldetés célú tartózkodási engedély nem összevont kérelmezési eljárás keretében kerül kiállításra. A harmadik országbeli állampolgár akkor kaphatja meg, ha az Európai Unió valamely tagállamában munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel rendelkezik és az őt Magyarországra küldő vállalkozással fennálló munkaviszonya alapján korlátozott időtartamban kíván Magyarországon munkát végezni, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzítettek alapján. A tartózkodási engedély legfeljebb 2 évre adható ki és ezen időtartamon belül hosszabbítható meg, kizárólag ugyanebből a célból, a tagállami tartózkodási engedélyhez illetve a kiküldetés tartamához igazodva.

62. §

A törvény gyógykezelés céljából lehetővé teszi a beutazást és tartózkodást a gyógykezelést igénybe vevő személyen túl annak a személynek is, aki kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri magyarországi gyógykezelésre. Az érvényességi időtartam meghatározásakor a kezelés időtartamát kell figyelembe venni, a cél természetéből adódóan azonban legfeljebb két év lehet, amely megfelelő feltételek fennállása esetén meghosszabbítható.

A gyógykezelési célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát. A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően a harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet, illetve részére nem adható ki más jogcímen tartózkodási engedély belföldön.

63-64. §

A törvényben külön tartózkodási célként jelenik meg az önkéntes tevékenység folytatása. Az idegenrendészeti vonatkozások kivételével a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény tartalmazza az önkéntes szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket, így a fogadó szervezetekre és az önkéntes tevékenységet folytatókra vonatkozó kritériumokat, valamint a tartózkodás célját igazoló önkéntes szerződés tartalmi elemeit.

A szabályozás az (EU) 2016/801 Irányelvnek való megfelelést szolgálja. A törvény szabályozza az önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély érvényességi idejét, illetőleg kimondja, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően a harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet, illetve részére nem adható ki más jogcímen tartózkodási engedély belföldön.

65. §

A harmadik országbeli állampolgár részére az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyt adhat. Ebben az esetben a tartózkodási engedély kiállítása során nem szükséges vizsgálni a törvény szerinti tartózkodási feltételeket.

Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter annak a harmadik országbeli állampolgárnak is adhat nemzeti érdekből tartózkodási engedélyt, akinek célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen. Ebben az esetben a tartózkodás céljának feltétele vizsgálandó.

A nemzeti érdekből kiadott tartózkodási engedély feltétele a nemzeti érdek fennállása. A tartózkodási engedély három évre adható ki és alkalmanként legfeljebb három évvel hosszabbítható meg.

A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

66-67. §

A törvény az általánostól eltérő szabályokat tartalmaz az Észak-atlanti Szerződés (NATO) tagállamai fegyveres erőinek hazánkban állomásozó tagjai hozzátartozóira, illetve a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás, valamint a NATO részes államai és a "Békepartnerség" más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodásban részes államok fegyveres erőinek ezen Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai, az USA vállalkozók és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása vonatkozásában. A speciális rendelkezések célja, hogy e személyek Magyarország területére történő beutazását megkönnyítsék, a magyarországi tartózkodásukkal kapcsolatos adminisztrációt leegyszerűsítsék, ezáltal is bizonyítva Magyarország elkötelezettségét a Megállapodások kapcsán.

68. §

A törvény a harmadik országbeli állampolgárok egyes speciális kategóriái esetében lehetővé teszi, hogy részükre a hatóság a törvényben foglalt általános feltételek hiányában - humanitárius megfontolásból - hivatalból adjon ki tartózkodási engedélyt.

A humanitárius okból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje illetve meghosszabbításának lehetősége az engedély kiállításának alapjául szolgáló körülmény indokától függően esetkörönként kerül meghatározásra. A törvény az általános rendelkezésektől eltérően szabályozza a humanitárius tartózkodási engedély visszavonásának, illetve meghosszabbítása megtagadásának eseteit.

E körben garanciális szabályként rögzíti, hogy ha a tartózkodási engedély humanitárius célból történő kiadására az arra feljogosított hatóság vagy szerv indítványa alapján kerül sor, a tartózkodási engedély visszavonása, meghosszabbítása vagy a meghosszabbítás megtagadása is az indítványozásra jogosult hatóság vagy szerv kezdeményezésére vagy hozzájárulásával történhet.

A törvény szerint humanitárius megfontolásból tartózkodási engedéllyel kell ellátni jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből az ügyész, a bíróság illetve a nemzetbiztonsági szerv indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más, harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal a bizonyítást jelentősen elősegítő módon együttműködik. A törvény az emberkereskedelem áldozatairól szóló irányelvvel összhangban ennek keretében teszi lehetővé az emberkereskedelem áldozatává vált azon harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási engedéllyel ellátását, akik a bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal együtt kívánnak működni.

Az a humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult. Humanitárius megfontolásból jogosult tartózkodási engedélyre az a harmadik országbeli állampolgár is, aki Magyarország területén született és azt követően a magyar jog szerint érte felelős személy felügyelete nélkül maradt, továbbá a kísérő nélküli kiskorú.

Garanciális jelleggel - a kísérő nélküli kiskorúakról szóló tanácsi állásfoglalással összhangban - a törvény rögzíti, hogy a kísérő nélküli kiskorú humanitárius megfontolásból kiadott tartózkodási engedélye csak akkor vonható vissza, illetőleg a tartózkodási engedélyben meghatározott tartózkodási idő meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha származási országában, illetőleg az őt befogadó más államban a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás biztosított.

69-71. §

A családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyre vonatkozó rendelkezések célja a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2003/86/EK tanácsi irányelv) való megfelelés biztosítása, a családtagok beilleszkedésének elősegítése. E körben meghatározásra kerül a családegyesítő és a családtag fogalma is. A családi együttélés biztosítása kizárható, ennek megfelelően a törvény felsorolja azokat a tartózkodási engedélyeket, amelyek jogosultjaira hivatkozással családi együttélés biztosítása céljából nem lehet tartózkodási engedélyt kiállítani.

Tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kiállítani.

A törvény a 2003/86/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek is megfelelően különös figyelmet fordít a menekültek helyzetére, a családi együttélés biztosítására.

A családi együttélés biztosítása céljából kiállított tartózkodási engedély maximális érvényességi ideje a családegyesítő tartózkodási jogcímének függvényében kerül meghatározásra.

72-74. §

A törvény az idegenrendészeti eljárásokban a "letelepedett" valamint a "bevándorolt" kifejezések helyett bevezeti a "huzamos tartózkodás" fogalmát.

Huzamos tartózkodási jogosultsággal a törvény hatálybalépése előtt kiállított bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti, ideiglenes vagy EK letelepedési engedéllyel, illetve a nemzeti, ideiglenes vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár rendelkezik. A huzamos tartózkodási jogosultság - az ideiglenes tartózkodási kártyával vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező személy kivételével - határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosít.

A huzamos tartózkodási jogosultság engedélyezésének általános feltételeként írja elő a törvény a magyarországi lakhatás és megélhetés biztosítottságát. Alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy csak az a személy kaphasson huzamos tartózkodási jogosultságot, aki magyarországi egzisztenciáját képes megteremteni, létfenntartásáról megfelelően tud gondoskodni. A huzamos tartózkodás engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmezővel szemben a törvényben meghatározott kizáró ok ne álljon fenn. Nem engedélyezhető a huzamos tartózkodása annak a személynek, aki a közbiztonságot vagy nemzetbiztonságot veszélyezteti, továbbá annak a személynek sem, aki kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom, vagy SIS figyelmeztető jelzés alatt áll, valamint aki a huzamos tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében hamis vagy valótlan adatot közölt, vagy aki az eljáró hatóságot megtévesztette.

A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére - ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező szülő kivételével -nemzeti tartózkodási kártyát kell kiállítani.

75-79. §

Ideiglenes tartózkodási kártyát kaphat az Európai Unió más tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Huzamos tartózkodási irányelv) alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a vele együtt kérelmező harmadik országbeli családtag a megfelelő feltételek igazolása esetén. Az ideiglenes tartózkodási kártya érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. A törvény rögzíti az ideiglenes tartózkodási kártya visszavonásának eseteit.

A Huzamos tartózkodási irányelv rendelkezéseire tekintettel az idegenrendészeti hatóság indokolt esetben kapcsolatot tart az Európai Unió azon tagállamával, amely a harmadik országbeli állampolgár számára a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedélyt kiállította, így például az ideiglenes tartózkodási kártya kiállításáról, illetve visszavonásáról - a visszavonás okának megjelölésével - értesíti.

80. §

A nemzeti tartózkodási kártya, valamint az EU tartózkodási kártya a harmadik országbeli állampolgár részére kiállítható legmagasabb szintű magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyek, amelyek határozatlan idejű tartózkodási jogosultságot biztosítanak. Mindezek okán a kérelem elbírálása több időt vesz igénybe, mint a határozott idejű tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyek esetében. Ez indokolja, hogy az általános 21 napos eljárási határidőnél hosszabb idő álljon a hatóság rendelkezésére a kérelem elbírálásához.

81-84. §

Tartózkodási engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező személy nemzeti tartózkodási kártyát szerezhet, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik.

A belső jogrendszer szempontjából a nemzeti tartózkodási kártyával rendelkező személy is huzamos tartózkodási jogosultságot élvez, azonban nem biztosít az EU tartózkodási kártyához hasonló mobilitási jogot az Európai Unió területén.

A nemzeti tartózkodási kártya engedélyezésének feltétele három év jogszerű és megszakítás nélküli tartózkodás. Nem minősül a magyarországi tartózkodás megszakításának az ország alkalmanként négy hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama a kérelem benyújtását megelőző három év alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot. További rugalmasságot tesz lehetővé, hogy figyelembe vehetőek azon körülmények, amelyek miatt az adott személynek esetleg ideiglenesen el kell hagynia az ország területét, ilyen lehet különösen külföldi gyógykezelés, illetve keresőtevékenységgel összefüggő külföldi kiküldetések.

A törvény a három év időtartamú magyarországi tartózkodás tekintetében felmentést enged meghatározott családegyesítők - beleértve a magyar állampolgár házastársát és a vele életközösségben élőt -, a korábbi magyar állampolgárok és a magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkezők, valamint bevándorolt, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke esetében. A törvény rögzíti, hogy mely esetben nem számítható bele a nemzeti tartózkodási kártya megszerzéséhez szükséges időtartamba a Magyarországon töltött idő.

A nemzeti tartózkodási kártya kiadásának további feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár büntetlen előéletű legyen, és ezt okirattal igazolja.

Magyarország szuverenitásának biztosítása érdekében indokolt a nemzeti tartózkodási kártya engedélyezési feltételeként megkövetelni, hogy a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodása az ország érdekében álljon, a nemzeti tartózkodási kártya biztosítása ugyanis a feltételek teljesítése esetén sem alanyi jog. A fentiek mellett jogszabály meghatározhat társadalmi együttélési feltételeket is a nemzeti tartózkodási kártya kiadásának feltételeként.

Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter kivételes méltányosságból valamely feltétel hiányában is engedélyezheti a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodását. A törvény a kivételes méltányosság gyakorlásához különösen figyelembe veendőként határozza meg a kérelmező egyéni körülményeit, családi kapcsolatait és egészségügyi állapotát, valamint Magyarország kiemelt érdekeit.

A törvény külön rendelkezésben szabályozza a hatálybalépése előtt kiadott bevándorlási engedély, letelepedési engedély és nemzeti letelepedési engedély, valamint az e törvény szerinti nemzeti tartózkodási kártya lehetséges, illetve kötelező visszavonási okait.

85-87. §

Az EU tartózkodási kártya megszerzésének egyik fő kritériuma a Magyarország területén való tartózkodás időtartama. A tartózkodásnak jogszerűnek és folyamatosnak kell lennie, igazolandó, hogy az adott személy szorosan kötődik az országhoz.

A Huzamos tartózkodási irányelvben megkövetelt rugalmasságnak tesz eleget az a szabály, hogy nem minősül a tartózkodás megszakításának az ország alkalmanként hat hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama öt év alatt nem haladja meg a háromszáz napot.

Nem jogosult EU tartózkodási kártyára az a harmadik országbeli állampolgár, akinek tartózkodása a céljából adódóan ideiglenes jellegű, így a tanulmányok folytatása céljából, szezonális munkavállalás céljából, diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján Magyarországon tartózkodó személy. Az EU tartózkodási kártya feltételeként meghatározott ötéves időtartamba a tartózkodási cél későbbi megváltozása esetén a korábbi tanulmányi célú tartózkodás időtartamának fele számít bele.

A tartózkodás engedélyezésének körülményeire tekintettel nem jogosult EU tartózkodási kártyára az a harmadik országbeli állampolgár sem, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemért folyamodott, továbbá a befogadott, a menekült, valamint az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállamában kiállított huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság az EU tartózkodási kártya kiadásáról az érintett tagállamot értesíti.

88-89. §

A hatályos magyar jogban a hontalan személyek magyarországi státuszáról törvényi szinten a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény (a továbbiakban: New York-i Egyezmény), a hatályos idegenrendészeti törvény, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény, valamint érintőlegesen - elsősorban az adatnyilvántartás kapcsán - számos más ágazati törvény rendelkezik.

Jelen törvény a hontalanság megállapítására irányuló alapvető és garanciális jelentőségű eljárási szabályokat külön fejezetben rögzíti.

A hontalansági eljárás megindítására jogosultak körét illetően a New York-i Egyezmény nem minden, állampolgárság nélküli személy számára biztosítja, személyi hatálya ugyanis nem terjed ki:

a) azon személyekre, akik az ENSZ szerveitől - az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának kivételével - védelemben vagy segélyben részesülnek mindaddig, amíg ez a védelem vagy segély fennáll;

b) olyan személyekre, akiket annak az országnak az illetékes hatóságai, amelyben lakóhelyük van, olyan személyeknek ismertek el, mint akiket megilletnek az adott ország állampolgárságának birtoklásával járó jogok és kötelezettségek;

c) olyan személyekre, akiket illetően komoly okok állnak fenn annak feltételezésére, hogy

ca) a nemzetközi okmányokban megfogalmazottaknak megfelelően béke elleni, háborús vagy az emberiség elleni bűnöket követtek el;

cb) a tartózkodási helyük államán kívül, mielőtt abba az államba bebocsátást nyertek, súlyos, nem politikai bűncselekményt követtek el;

cc) az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes cselekmények elkövetésében vétkesek. A hontalan személy a törvény szerint harmadik országbeli állampolgár.

90. §

Értelmező rendelkezések.

91. §

Az idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott idegenrendészeti szabályok megtartását ellenőrizheti. A harmadik országbeli állampolgár az ellenőrzéskor felhívásra köteles úti okmányát, tartózkodásra jogosító engedélyét vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát felmutatni és átadni. A tartózkodásra jogosító engedély hiányában, amennyiben a tartózkodás jogszerűsége az idegenrendészeti hatóság rendelkezésére álló nyilvántartásból nem állapítható meg, ellenkező bizonyításig a harmadik országbeli állampolgár tartózkodását jogellenesnek kell tekinteni, továbbá a személyazonosság megállapítására az arra alkalmas igazolvány, hatósági nyilvántartás adatai szolgálhatnak. E tekintetben elfogadható a származási ország hatóságainak hivatalos irat formájában történő megerősítése is. Az ellenőrzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt a hatóság lefoglalja, és - amennyiben nem indul büntetőeljárás - továbbítja az azt kiállító állam magyarországi külképviseletének, ennek hiányában a külpolitikáért felelős miniszter útján megküldi az azt kiállító szervnek.

Azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a magyarországi tartózkodás jogszerűségét vagy személyazonosságát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, illetve a törvényben foglalt idegenrendészeti szabályokat megsértő harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani. Ha az előállítás időtartama alatt a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogcíme vagy a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága nem állapítható meg, a harmadik országbeli állampolgárral szemben legfeljebb tizenkét óra időtartamra visszatartás intézkedést kell alkalmazni, amely ellen panasznak van helye.

Ha az előállítás alatt álló harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma súlyos terhet ró az idegenrendészeti hatóság kapacitására, a visszatartás intézkedést az idegenrendészeti hatóság legfeljebb huszonnégy óra időtartamra rendelheti el, amely ellen panasznak van helye

Az illegális migránsok nagy része az elfogását követő előállítási vagy visszatartási időn belül nyilvánítja ki nemzetközi védelemre irányuló szándékát, ezért indokolt a menekültügyi hatóság intézkedéséig, vagyis a kérelem és kérelmező regisztrálása és őrizetéről történő döntésig a visszatartás biztosítása további legfeljebb 12 óra időtartamra. A visszatartás ellen panasznak van helye.

92. §

A harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv tágabban határozza meg a belépésre jogosító feltételek körét, ezért a mobilitást gyakorló hallgatók, kutatók, valamint a kutatók családtagjai számára nem csak a már kiadott mobilitási igazolás, hanem a mobilitási értesítés, vagy ha ezt egy másik tagállam nem követeli meg, a mobilitási terv bemutatása esetén is engedélyezhető a külső határ átlépése, a beléptetés.

93-94. §

A beléptetés megtagadható a schengeni határellenőrzési kódex alapján, illetve abban az esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a törvényben foglalt beutazási feltételeknek.

A beléptetés megtagadása esetén a harmadik országbeli állampolgár visszairányítása történhet annak az országnak a területére, ahonnan érkezett, amely őt visszafogadni köteles, ahol szokásos tartózkodási helye van, illetve bármely más államba, ahová beutazhat.

Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, a törvény alapján kiadott vízum érvénytelen.

A törvény a beléptetés megtagadásával szemben közigazgatási úton nem tesz lehetővé jogorvoslatot, a határozattal szemben közigazgatási per kezdeményezhető.

A visszairányított köteles legfeljebb nyolc óráig a tovább- vagy visszainduló járművön, legfeljebb hetvenkét óráig a határterület, vagy - amennyiben légi úton érkezett - legfeljebb nyolc napig repülőtér meghatározott helyén tartózkodni, illetve a visszaszállításra köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni. Ha a visszairányítás a fent meghatározott egyes időtartamokon belül nem hajtható végre, a harmadik országbeli állampolgár kiutasítása érdekében intézkedni kell.

A visszairányítás, illetve a kiutasítás végrehajtásának nem akadálya, hogy a harmadik országbeli állampolgár az ország területére történő beutazás érdekében hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot használt fel. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítását csak akkor kell kezdeményezni, ha a visszairányítást, illetve a kiutasítást nem rendelik el.

95-96. §

A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: Visszatérési Irányelv) és a Visszatérési Kézikönyvben foglaltakkal egyezően kerül megállapításra a kiutasítás területi hatálya. Az idegenrendészeti kiutasításról rendelkező döntésben foglaltaktól eltérő magatartás, vagyis ha a külföldi nem hagyja el a döntésben meghatározott területet, nem minősülhet teljesített kötelezettségnek vagy végrehajtott kiutasításnak.

Az idegenrendészeti kiutasítás esetei körében speciális szabály, hogy ha a harmadik országbeli állampolgár beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy közrendet sérti vagy veszélyezteti, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelését a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik, melynek során a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára javaslatot tesznek. Ezen okból az idegenrendészeti hatóság saját hatáskörben és saját mérlegelése alapján, rendvédelmi szerv külön javaslata nélkül is jogosult kiutasítást elrendelni. A rendvédelmi szervek által tett javaslatot az idegenrendészeti hatóság semmilyen elemében, sem a javaslat tényében, sem a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében nem bírálhatja felül.

Az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munka megállapítása során az idegenrendészeti hatóságnak nem áll fenn bizonyítási kötelezettsége arra nézve, hogy a külföldi ellenérték fejében végezte a munkát, önmagában az, hogy valaki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül végzett munkát, kiutasítási ok.

97-98. §

A törvény tartalmazza a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának szabályait.

A bírósági kiutasítás végrehajtásáról végzés formájában szükséges rendelkezni, mellyel szemben végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye. A határozat helyett végzés meghozatalát indokolja, hogy a bírósági kiutasítás végrehajtásáról hozandó döntés főbb tartalmi elemeit (kiutasítás büntetés, beutazási és tartózkodási tilalom időtartama) nem az idegenrendészeti hatóság határozza meg, hanem ezek a bíróság jogerős és végrehajtható ítéletén alapulnak.

Tekintettel arra, hogy a bíróság által elrendelt kiutasítást az idegenrendészeti hatóság hajtja végre, a jogerős kiutasítás végrehajtása érdekében a bíróság a jogerős ítéletet megküldi, illetve a büntetés-végrehajtási intézet az elítélt szabadulásának várható napjáról haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot, amely ezen értesítésben foglaltak alapján rendeli el a kiutasítás végrehajtását.

Az olyan harmadik országbeli állampolgárok esetén, ahol a bíróság büntetésként kiutasítást is kiszabott, lehetőség van a büntetés végrehajtása alatt a kiutasítás végrehajtására vonatkozó előzetes intézkedéseket a személyazonosság megállapítása érdekében megtenni, ami a kiutasítások végrehajtásának gyorsaságát és hatékonyságát hivatott növelni, csökkentve egyúttal az esetleges idegenrendészeti őrizet időtartamát is. A kiutasítás büntetés végrehajtására - a büntetés céljának elérése érdekében - a külön törvényben meghatározott büntetés-végrehajtási szabályoknak megfelelően kerülhet sor.

A törvény nem differenciál az Európai Unió más tagállamának vagy más schengeni államnak a határozatával elrendelt kiutasítás jogalapjai között, azok végrehajtására vonatkozóan egységes rendelkezést tartalmaz. Az idegenrendészeti hatóság ilyen esetben nem utasítja ki azt a harmadik országbeli állampolgárt, akit az Európai Unió más tagállamának vagy más schengeni államnak a hatósága végleges és végrehajtható határozatával kiutasított, hanem az abban foglaltaknak megfelelően azt végzéssel hajtja végre, amennyiben a tagállamtól az adatszolgáltatásra nyitva álló határidőn belül, vagyis előállított harmadik országbeli állampolgár esetében a személyes szabadság korlátozás lejárta előtt, és egyben az adatszolgáltatás elmaradása esetén még lehetőséget hagyva a jogsértés saját hatáskörű értékelésére, megkapta a sikeres végrehajtáshoz szükséges adatokat. Az Európai Unió más tagállamának vagy más schengeni államnak a határozatával elrendelt kiutasítást végrehajtó döntéssel szemben végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye, míg a más tagállam által elrendelt kiutasítás az elrendelő tagállam nemzeti joga szerint támadható jogorvoslati kérelemmel.

99. §

A törvény tartalmazza a kiutasítási döntések főbb tartalmi elemeinek leírását, valamint az ellene benyújtható jogorvoslatra vonatkozó szabályokat is. A kiutasítási döntéseknek nem képezi részét a menekültügyi hatóságnak a non-refoulement követelmény fennállásának vizsgálata érdekében kiadott véleménye és az azzal kapcsolatos országinformáció.

100-102. §

A törvény rendelkezik az ún. kiutasítási tilalomról, azaz a non-refoulment tilalmáról. A tilalom megfogalmazása általánosan vonatkozik a visszairányításra, idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére, illetve az idegenrendészeti hatósági jogkörben hozott kiutasítás, valamint a más tagállam által elrendelt kiutasítás és a bírósági kiutasítás végrehajtására.

A folyamatban lévő menekültügyi eljárás kizárólag abban az esetben jelent kiutasítási akadályt, amennyiben a kérelmezőt megilleti a külön törvény szerinti területen maradás joga, amelyet a menekültügyi hatóságnak áll módjában megállapítani.

A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának tilalmát a menekültügyi hatóság külön jogszabály szerinti véleménye alapján a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg. A kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha e kérelmet a kiutasított az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni az idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes ügyészség útján a büntetés-végrehajtási bírónak. A büntetés-végrehajtási bíró eljárásnak a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.

103. §

Az idegenrendészeti hatóság számára a törvény lehetővé teszi a kiutasítás elrendelésétől való eltekintést, amennyiben a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedélyének meghosszabbítása vagy kiadása folyamatban van. Az eltekintés csak egy lehetőség a hatóság számára, a belföldi engedélyügyi eljárás nem minősül a kiutasítás elrendelése előkérdésének, a kiutasításról a megindított engedélyügyi eljárás ellenére van mód rendelkezni, az engedélyügyi eljárás időtartamára kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás nem legitimálja a jogszerűtlen tartózkodást.

104. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges vizsgálni a törvény fogalomhasználata szerinti, tehát harmadik országbeli és magyar állampolgár családtaggal rendelkező ügyfél személyi, családi körülményeit, e körben azt, hogy van-e olyan, a jogszabályban meghatározott családtagja, aki vele függő viszonyban lévén eltartására, ápolásra, gondozásra szorul, mely tényeket a hatóságnak a kiutasítás, illetve beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése során értékelnie szükséges.

A mérlegelést a huzamos tartózkodási jogosultsággal Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár, valamint az azzal házassági vagy családi életközösségben élő, és tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint a menekültkénti elismerését kérő, a menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár családtagjai esetén is szükséges az idegenrendészeti hatóságnak elvégeznie a kiutasítás és/vagy beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése során.

105. §

Igazodva a Visszatérési Irányelvben rögzített szabályokhoz, egy másik tagállamban érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező, Magyarországon illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt először arra kell kötelezni, hogy haladéktalanul térjen vissza abba a tagállamba, ahol jogszerűen tartózkodhat. Kiutasítási határozat meghozatalának akkor van helye, ha az érintett személy nem tesz eleget ennek a felszólításnak, vagy ha veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, a közrendre vagy közbiztonságra nézve.

106. §

Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok, valamint a kísérő nélküli kiskorúak kiutasítása vonatkozásában a törvény speciális szabályokat, szempontokat is tartalmaz.

107. §

A törvény érvényesíti az azonos jogi és ténybeli alapon való kiutasítás elrendelésének tilalmára, és az olyan bűncselekmény elkövetése miatti kiutasítás tilalmára vonatkozó alapelvet, mely kapcsán a bíróság büntetésként nem rendelt el kiutasítást. Ugyanakkor amennyiben a bíróság nem szabott ki kiutasítás büntetést, az nem jelent általános kiutasítási tilalmat, ugyanis az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése során, az idegenrendészeti hatóság értékelheti a közrendi, közbiztonsági veszély megállapítása körében a külföldi által elkövetett bűncselekményt, életkörülményeit. Amennyiben a nemzetbiztonság, a közrend vagy a közbiztonság veszélyeztetése kerül megállapításra a külföldi életvitelének és így egyebek ellett az elkövetett bűncselekményekre is tekintettel, a kötelezően alkalmazandó kiutasítás elrendelése nem ütközik a kétszeres értékelés elvének tilalmába, mivel a kiutasítás nem a bűnelkövetéshez fűződő szankció, hanem az állami szuverenitás gyakorlása körében egyfajta végrehajtási cselekmény.

108-110. §

Az idegenrendészeti hatóság az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt a Visszatérési Irányelvnek megfelelően úgy határozza meg, hogy az a kiutasítási döntés véglegessé válásától számított legalább hetedik, legfeljebb harmincadik napra essen, ha a harmadik országbeli állampolgár vállalja - az e törvényben meghatározott, fentebb már hivatkozott esetek kivételével - az Európai Unió tagállamai és más schengeni államok területének önkéntes elhagyását, továbbá meghatározza a fentiektől való eltérés lehetőségét, valamint azt, ha a hatóság a kiutasítási döntésben a kiutasítás kitoloncolással történő végrehajtásáról rendelkezik, akkor az önkéntes távozásra határnapot nem határoz meg.

Az önkéntes távozásra nyitva álló határidő - a távozásra nyitva álló határidőn letelte előtt -kérelemre vagy hivatalból hosszabbítható.

A Visszatérési Irányelv a kiutasítás és az ahhoz kapcsolódó döntések ellen hatékony jogorvoslathoz való jog biztosítását írja elő. A Visszatérési Irányelv ezen rendelkezésének történő megfelelés érdekében az önkéntes távozással elrendelt kiutasítás esetén az önkéntes távozásra nyitva álló határidő meghosszabbításáról hozott végzés ellen - figyelemmel a döntés végrehajtási jellegére -végrehajtási kifogás terjeszthető elő.

A törvény tartalmazza továbbá a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) és (5) bekezdésének való megfelelésre figyelemmel, hogy az idegenrendészeti hatóságnak intézkednie kell a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzés önkéntes határidő megjelölésével történő rögzítésére a rendszerben, továbbá a távozásra nyitva álló határidő meghosszabbításának, illetve a kiutasítás végrehajtása felfüggesztésének tényét is rögzíteni szükséges.

111. §

A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő bírósági, idegenrendészeti, vagy menekültügyi hatósági döntést hatósági kísérettel (kitoloncolás) kell végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár kiutazásának ellenőrzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetőleg a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges, valamint ha a kiutasítási döntésben meghatározott határnapig távozási kötelezettségének nem tett eleget.

Több esetben előfordul, hogy az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás végrehajtására történő intézkedést a döntés kihirdetést követően azonnal meg tudja kezdeni, így őrizet elrendelésére nincs szükség és lehetőség sem. Ez esetben is a kitoloncolásról rendelkező döntés alapozza meg a személyes szabadság korlátozását, mely értelemszerűen a kitoloncolás végrehajtásáig tart.

A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban, illetve a bírói kiutasítás végrehajtását elrendelő végzésben kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal vagy végzéssel kell elrendelni.

A kitoloncolást elrendelő önálló határozat vagy végzés ellen a harmadik országbeli állampolgár végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

A kitoloncolást elrendelő határozatot vagy végzést az idegenrendészeti hatóság módosítja a kitoloncolás foganatosítási módja tekintetében (a kitoloncolás Magyarország államhatáráig vagy származási országig hatósági kísérettel valósul-e meg), amennyiben azt a kitoloncolás végrehajtása során bekövetkezetett változások, így különösen a harmadik országbeli állampolgár magatartása, vagy egyéb, a kitoloncolás foganatosítási módját befolyásoló tények indokolják. A módosító határozat vagy végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Amennyiben az idegenrendészeti hatóság a döntésében a kiutasítás végrehajtásának célországát az ügyfélnek felróható magatartása miatt módosítja, így különösen akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága vonatkozásában valótlan tényeket közöl a hatósággal, vagy azt egyéb, a kiutasítás végrehajtásának célországát befolyásoló tények indokolják, a módosító határozat vagy végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye. A hatóság a non-refoulement követelményét a teljes idegenrendészeti eljárás alatt köteles vizsgálni a valós származási ország tekintetében is.

A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha a kitoloncolt célországba történő beutazása meghiúsult, a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre, a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kitoloncolás végrehajtásának más állam (a továbbiakban: felkért állam) területén történő biztosítása esetén a légi átszállításhoz a felkért állam nem járult hozzá, vagy visszavonta hozzájárulását, továbbá amennyiben a kitoloncolt engedély nélkül lépett be a felkért állam területére az átszállítás folyamán.

A más schengeni állam illetékes hatósága által hozott kitoloncolási határozat alapján az idegenrendészeti hatóság a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt kitoloncolhatja, amennyiben a kitoloncolását a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság súlyos és tényleges megsértése vagy veszélyeztetése, a határozatot hozó állam törvénye alapján legalább egy évi szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetéséért kiszabott bírósági ítélet, súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja, illetve a külföldiek belépésére vagy tartózkodására vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése miatt rendelték el.

Jogharmonizációs kötelezettség teljesítése céljából a törvény kimondja, hogy az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közreműködhet.

A kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét hazánkban az ügyészség látja el. Figyelemmel arra, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Frontex rendelet) 2. cikk 24. és 25. pontja szerint a kiutasítás illetve a kiutasítási határozat nem csak a büntetőjogi szakterülethez, hanem egyéb közigazgatási, idegenrendészeti vagy menekültügyi területhez is kapcsolódik, a kitoloncolás ügyész általi felügyelete közérdekvédelmi ügyészi tevékenységnek minősül.

112. §

A külföldi ellen induló büntetőeljárás, amennyiben a büntetőeljárás során a jelenlétének biztosítása érdekében személyes szabadság korlátozására nem kerül sor, nem képezi akadályát a kitoloncolás végrehajtásának. Erre kizárólag az eljáró bíró vagy ügyész tájékoztatása alapján kerülhet sor, abban az esetben, ha a tárgyalás a külföldi távollétében nem tartható meg, illetve ha külföldre utazási korlátozás került vele szemben elrendelésre. Habár a szabálysértési eljárások során nem merül fel külföldre utazási korlátozás, a törvény megerősíti, hogy utóbbi nem képezi akadályát a kitoloncolás végrehajtásának.

113. §

A törvény - illeszkedve a Visszatérési Irányelvhez - meghatározza a hazai bilaterális, illetve az Európai Unió által harmadik országokkal kötött visszafogadási egyezmények alkalmazásának elsőbbségét, mivel a visszafogadási megállapodások strukturált együttműködési keretet biztosítanak az uniós és a harmadik országok között azzal, hogy gyors és hatékony eljárásokat hoznak létre ahhoz, hogy azonosítsák a felek egyikéből származó, a másik fél területén engedély nélkül tartózkodó személyeket, pótolják az okmányaikat és visszaküldjék őket.

A törvény szabályozza az úti okmány elvételét, a végrehajtás felfüggesztését, valamint a hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokirat harmadik országbeli állampolgár általi felhasználásának esetén a büntetőeljárás megindításának többletfeltételeit.

114. §

A huzamos tartózkodói jogállással rendelkező személyek valamint az EU Kék Kártyával rendelkezők kiutasítására és Magyarországra való visszafogadására vonatkozó speciális szabályok, szempontok.

115. §

A kiutasítás és az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam részére történő visszaadás végrehajtásának költségeit főszabály szerint a harmadik országbeli állampolgár viseli. Amennyiben a kiutasított harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik anyagi fedezettel, az idegenrendészeti hatóság a költséget megelőlegezi. Az idegenrendészeti hatóság által megelőlegezett költség utólagos megtérítésére kötelezettek között szerepel a kiutasított vagy visszaadással érintett harmadik országbeli állampolgár, a munkáltató, illetve a kutatószervezet, ha a beutazásra kutatási célból került sor, valamint a fogadó szervezet, ha a beutazásra gyakornoki tevékenység folytatása céljából került sor. A kutatószervezet és a fogadó szervezet e felelőssége a fogadási megállapodás megszűnését követő hat hónapig áll fenn.

Garanciális jellegű szabályozás, hogy a kiutazás költségeinek biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő menetjegyet vagy - ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható - a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeget az eljáró hatóság zár alá veheti, mely döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye. Ugyanakkor mivel a külföldiek a kiutazás költéségén túl további költségek megfizetésére is kötelezhetőek (pl. a kitoloncolást foganatosító kíséret költsége, az őrizetben tartásra, ellátására fordított költség, az érintett által szándékosan okozott kár megtérítése, valamint a közösségi szálláson, a befogadó állomáson, vagy a tranzitzónában történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségek, stb.), amennyiben a külföldi rendelkezik pénzösszeggel, a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy az utaztatáson kívüli költségeire is lefoglalhassa a hatóság a szükséges pénzösszeget.

116-118. §

A Dublini rendeleteknek való megfelelés érdekében szükséges a törvényi szabályozás.

Az idegenrendészeti hatóság kezdeményezi a menekültügyi hatóságnál, hogy dublini eljárást folytasson le, ha arra utaló tény merül fel, hogy fennállnak az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek. Dublini eljárás lefolytatásának szükségessége esetén ezen eljárás időtartamára az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárást végzéssel felfüggeszti, mellyel szemben nincs helye jogorvoslatnak.

A dublini rendeletek alapján bizonyos jogi előfeltételek fennállása esetén, a rendeletekben részes valamely más állam (az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá más schengeni állam) is felelős lehet.

Ha a dublini eljárás eredményeképpen valamely tagállam vagy más schengeni állam megállapítja a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért való felelősségét és ennek alapján a kérelmező átadására kerül sor, a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásáról végzéssel dönt.

A kérelmező átadásáról rendelkező végzés közlésétől számított három munkanapon belül a végzés bírósági felülvizsgálata kérhető. A felülvizsgálat során a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemnek - a dublini rendeletekkel összhangban - a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

A bíróság eljárást befejező végzésével szemben a törvény a további jogorvoslat lehetőségét kizárja.

119-120. §

A törvény meghatározza, hogy a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére két módon, vagyis önállóan vagy kiutasításhoz kapcsolódóan kerülhet sor. A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár csak a hatóság külön engedélyével utazhat be Magyarországra. A törvény rendelkezik továbbá arról is, hogy a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni, és maximum 5 évre lehet elrendelni, kivéve ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a közrendet, közbiztonságot, vagy a nemzetbiztonságot súlyosan veszélyeztetné, mert ez esetben a beutazási és tartózkodási tilalom maximális időtartam tíz év lehet.

A törvény meghatározza az önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének eseteit, és külön nevesíti, hogy arra a tartózkodási engedély visszavonását követően meghatározott jogalapon lehetőség van. Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartama az elrendelés alapjául szolgáló tényállástól függ, illetve igazodik az elrendelést kezdeményező, arra javaslatot adó szerv által meghatározottakhoz. Így amikor a beutazási és tartózkodási tilalom érvényesítésére Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy az Európai Unió Tanácsa által hozott kötelező érvényű határozata alapján kerül sor beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére, esetében a tilalom időtartamát az alapul szolgáló ENSZ BT vagy EU Tanácsi határozatban meghatározott időtartamokhoz szükséges igazítani. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti, az önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik, melynek során a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára javaslatot tesznek. A rendvédelmi szervek által tett javaslatot az idegenrendészeti hatóság semmilyen elemében, sem a javaslat tényében, sem a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében nem bírálhatja felül. A többi esetben a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az idegenrendészeti hatóság határozza meg, ami legfeljebb öt évre rendelhető el, és alkalmanként további öt évvel meghosszabbítható, azonban haladéktalanul törölni kell, ha az elrendelésének oka megszűnt. Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalommal szemben fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető, kivételt képeznek azon esetek, amikor Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy az Európai Unió Tanácsa által hozott kötelező érvényű határozata alapján kerül sor beutazási és tartózkodási tilalmak elrendelésére.

121-123. §

A törvény rögzíti a kiutasítás mellett elrendelt beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó szabályokat. E körben speciális szabály, hogy ha a harmadik országbeli állampolgár beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy közrendet sérti vagy veszélyezteti, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelését a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek kezdeményezhetik, melynek során a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára javaslatot tesznek. A rendvédelmi szervek által tett javaslatot - az önálló beutazási és tartózkodási tilalomnál kifejtetteknek megfelelően - az idegenrendészeti hatóság semmilyen elemében, sem a javaslat tényében, sem a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében nem bírálhatja felül, figyelemmel kell azonban lenni a Magyarországon családi kapcsolatokkal rendelkező ügyfelekre vonatkozó értékelési kötelezettségre.

A törvény a Visszatérési Irányelvnek megfelelően garanciális szabályként tartalmazza a kiutasítással együtt, valamint az önálló határozattal elrendelt beutazási és tartózkodási tilalomra, továbbá az utóbbi esetében az önálló jogorvoslatra vonatkozó szabályozást. A törvény a beutazási és tartózkodási tilalom kezdő napjának számítása körében és a tilalomnak az úti okmányba történő bejegyzése tekintetében is tartalmaz rendelkezéseket.

124. §

A Visszatérési Irányelvnek megfelelően tartalmazza a törvény az elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom visszavonásának vagy az időtartama csökkentésének lehetőségét, egyik esetben, ha az ügyfél önkéntes jogkövető magatartást tanúsítva eleget tett a kiutasításának és ezt igazolni is tudja (pl.: Magyarország harmadik országban működő külképviseletén való személyes megjelenésével). Másik eset, amikor a kiutasítás végrehajtását (kitoloncolást) követően a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére okot adó körülmények jelentősen megváltoztak, ami miatt a beutazási és tartózkodási tilalom fenntartása a továbbiakban nem indokolt vagy az időtartama csökkenthető.

A kiutasítás végrehajtása előtti felülvizsgálat kötelezettségét a törvény a kiutasítás végrehajthatóvá válásától számított 24 hónapban határozza meg. Fontos szempont, hogy a felülvizsgálatra kizárólag folyamatban lévő - tehát fel nem függesztett - idegenrendészeti eljárásban van jogi lehetőség, mivel a felróhatóság kizárólag ebben az esetben vizsgálható. Amennyiben a felülvizsgálat iránti kérelem az ennek meg nem felelő körülmények között kerül előterjesztésre az ügyfél által, mivel a kérelem érdemben nem vizsgálható, az ügyfél tájékoztatásra kerül, az idegenrendészeti hatóságnak ebben az esetben döntést nem kell hoznia. A felülvizsgálatnak nem célja, hogy a kiutasítás hatálya alatt álló ügyfél "bizonytalanságát" oszlassa el a tekintetben, hogy mikor kerül végrehajtásra a kiutasítása, mivel a Visszatérési Irányelvből adódóan az idegenrendészeti hatóságnak az elévülési időn belül joga és kötelezettsége végrehajtani a kiutasítást. Az egészségügyi körülménynek véglegesnek kell lennie és a kiutasítás tényleges végrehajthatóságát kell befolyásolnia, minden más esetben a kitoloncolás elhalasztására kerül sor. A törvény pontosítja továbbá, hogy mely körülményeket szükséges figyelembe venni a felülvizsgálat során.

125. §

A törvény az úti okmány visszatartás intézményét az ún. külföldre utazási korlátozás keretében szabályozza. Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyész az idegenrendészeti hatóságot értesítette. Az értesítés alapján az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozást elrendelő határozatában a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát visszatartja. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján, vagy ha egyéb módon a tudomására jut, hogy a harmadik országbeli állampolgár már nem áll a külföldre utazásról szóló törvény szerinti külföldre utazási korlátozás hatálya alatt, a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja.

126-128. §

Kijelölt helyen való tartózkodást lehet elrendelni akkor is, ha idegenrendészeti őrizet elrendelésének lenne helye, és az őrizet a külföldire nézve - különös tekintettel egészségi állapotára, életkorára - aránytalanul súlyos hátránnyal járna, valamint ha a harmadik országbeli állampolgárral szemben idegenrendészeti eljárás van folyamatban. Ez utóbbi magyarázata, hogy a gyakorlatban előfordulnak olyan esetek, amikor a tényállás az előállítási időn belül megnyugtatóan nem tisztázható, vagy folyamatban lévő büntetőeljárására tekintettel kiutasításnak nincs helye, így megalapozott döntés sem hozható az idegenrendészeti kiutasításra irányuló eljárásban, ugyanakkor a külföldivel szemben a későbbiekben várható idegenrendészeti hatósági döntés.

A kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő határozat rendelkező részében meg kell határozni a kötelező tartózkodás helyet, a tartózkodás magatartási szabályait, valamint - ha a tartózkodási hely nem közösségi szállás vagy befogadó állomás - a hatóság előtti időszakonkénti megjelenésre való kötelezést.

Az idegenrendészeti hatóság hivatalból módosíthatja a magatartási szabályokat. Az idegenrendészeti hatóság mérlegelési jogkörben hozhatja meg a döntést - a külföldi magatartását értékelve akár a külföldire nézve szigorúbb szabályok előírásával -, figyelemmel az idegenrendészeti eljárás céljára és a külföldi korábban tanúsított magatartására, a magatartási szabályok eddigi megtartására.

A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, tartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkezik. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben kötelező tartózkodási helyet tranzitzónában is ki lehet jelölni. A közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségeket - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével - a harmadik országbeli állampolgár viseli.

A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár nem kérheti. A kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár - jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással - a kijelölt tartózkodási hely szerint illetékes járásbíróság előtt kifogással élhet.

Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két hónap eltelt, de az elrendelés feltételei továbbra is fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár számára más tartózkodási helyet kell kijelölni. A különleges bánásmódot igénylő személy esetében az idegenrendészeti hatóság hivatalból, méltányossági alapon - különösen az érintett egészségügyi állapotára tekintettel - engedélyezheti a közösségi szálláson tartózkodás időtartamának meghosszabbítását, ha a harmadik országbeli állampolgár elhelyezésére a jogszabályban meghatározottak szerint nincs mód.

Amikor a harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállást vagy befogadó állomást az erre irányuló felszólítást követően nem hagyja el, az idegenrendészeti hatóság rendelkezik a végrehajtásra, amely végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye.

Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a kötelező tartózkodását közösségi szálláson, befogadó állomáson vagy meghatározott vármegye közigazgatási területén jelölte ki, jogosult a törvényben meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony keretében munkát végezni. Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az idegenrendészeti hatóság elrendelte és humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az elrendelő idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával a magyarországi munkavállalásra vonatkozó szabályok szerint jogosult arra, hogy munkát végezzen.

129-134. §

A törvény meghatározza az őrizet fajtáit, és szabályozza a 16. évet be nem töltött kísérő nélküli, valamint a családdal érkezett kiskorúak, valamint a családok helyzetét.

Meghatározza a törvény az idegenrendészeti őrizet célját és a végrehajtás szabályait. Részletesen szabályozott az őrizet bíróság általi meghosszabbítása, valamint az őrizet megszüntetésének kötelező, valamint a hatóság mérlegelésén alapuló esetei. Rendezi a törvény a kiutasítást előkészítő őrizet, valamint a menekültügyi őrizet időtartamának beszámítását is.

Az őrizet végrehajtása körében részletesen szabályozottak az őrizetes jogai, kötelezettségei.

A Visszatérési Irányelv "sürgősségi helyzetekben" nagyobb rugalmasságot biztosít a közigazgatási hatóságoknak. Eszerint, ha a kiutasítandó harmadik országbeli állampolgárok rendkívül nagy száma súlyos és előre nem látott terhet ró az adott tagállam közigazgatási és bírósági kapacitásaira, a bírósági kontroll határideje kitolható, és a fogva tartás helye is eltérhet az előírtaktól.

135. §

A Visszatérési Irányelv szerinti őrizet alternatívájaként kerül bevezetésre az idegenrendészeti óvadék. Az idegenrendészeti óvadék kellő visszatartó erőt jelent, alkalmas arra, hogy biztosítsa a kitoloncolás sikeres végrehajtását, vagyis hatékonyan képes megakadályozni azt, hogy a külföldi a kitoloncolása előtt kikerüljön a hatóság látóköréből, és a kitoloncolását ezzel meghiúsítsa.

Az idegenrendészeti óvadék egyrészt tágítja a hatóság lehetőségét az egyes idegenrendészeti intézkedések terén, másrészt jelentős anyagi és humánerőforrás-megtakarítást is jelenthet az idegenrendészeti őrizet foganatosítása, valamint a járásbírósági és tolmácsolási költségek vonatkozásában. Az idegenrendészeti hatóság kizárólag abban az esetben hoz határozatot, amennyiben az óvadék letételének feltételei fennállnak, és mérlegelése alapján a külföldi rendelkezésre állása az idegenrendészeti óvadék letételével biztosítható. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti óvadék hátrahagyásával az együttműködési kötelezettségét megsérti, kivonja magát az eljárás alól, az óvadék összege a magyar államra száll. Az óvadék összegéből, amennyiben a kitoloncolási eljárás eredményre vezet, levonásra kerül a megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség, a külföldi tartására és ellátására fordított összeg, valamint az általa okozott kár összege, ha azokat nem térítette meg.

A törvény meghatározza, hogy az idegenrendészeti óvadék összegéből, amennyiben a kitoloncolási eljárás eredményre vezet, levonásra kerül a megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség, a külföldi tartására és ellátására fordított összeg, valamint az általa okozott kár összege, ha azokat nem térítette meg. A törvény célja, hogy az óvadék átutalásával járó költséggel minden esetben csökkentésre kerüljön a visszaadott összeg, az ne az idegenrendészeti hatóságot terhelje.

136-138. §

A törvény meghatározza a kifogás jogintézmény alkalmazási körét és kereteit, továbbá rendezi az őrizet bírósági meghosszabbításának további szabályait.

A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint az őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el és végzéssel határoz. Rendezi a törvény az őrizet alatt álló harmadik országbeli állampolgár jogi képviseletének szabályait, valamint a bírósági eljárás részletesen szabályozásra kerül.

139. §

A törvény külön szakaszban tartalmazza az ujjnyomat levételére és annak tűrésére vonatkozó szabályokat. A többszöri eljárás megakadályozása, valamint a személyazonosság megállapítása céljából a kiutasítást előkészítő őrizetet, a visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadást elrendelő, az idegenrendészeti kiutasítást, a más tagállam által elrendelt kiutasítást, a kijelölt helyen való tartózkodást, valamint az idegenrendészeti őrizetet elrendelő, illetve a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti a harmadik országbeli állampolgár arcképmását, valamint ujjnyomatát, a harmadik országbeli állampolgár pedig arcképmása, valamint ujjnyomata rögzítését tűrni köteles, az kikényszeríthető.

A törvény hivatkozik továbbá az (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendeletre, melynek célja a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének biztonságosabbá tétele, ezért a hamisítás megelőzése érdekében ezen engedélyek tekintetében egy modernebb biztonsági elemekkel rendelkező, közös mintát határoz meg.

140. §

Az idegenrendészeti hatóság elrendelheti a körözését annak az ismeretlen helyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak, aki a Rendészeti szabályok című rész szerinti idegenrendészeti eljárás alatt áll, ezzel kizárva az olyan személyek körözése elrendelésének elvi lehetőségét is, akik például engedélyezési eljárásban ügyfelek. Emellett annak az ismeretlen helyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak a körözése is elrendelhető, aki az őrizetből megszökött vagy az idegenrendészeti eljárásban számára elrendelt kötelező tartózkodási helyet az előírt magatartási szabályok megszegésével elhagyta, illetve a véglegessé vált kiutasítás végrehajtásának nem tett eleget.

A körözés időtartamának meghatározása a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvényben az eltűnt személyek vonatkozásában meghatározott körözési időtartamhoz igazodik. A körözést kilencven nap elteltével felül kell vizsgálni, és vissza kell vonni, ha a körözés fenntartásától eredmény nem várható, továbbá vissza kell vonni akkor is, ha az elrendelésének oka megszűnt. A körözést elrendelő határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

141-142. §, 283. §

A gyakorlati tapasztalatok tükrében kerül megalkotásra a felelősségi szabályok körében a fuvarozókra kiszabható közrendvédelmi bírság szabályozása. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás keretében került átültetésre az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről szóló, 2001. június 28-i 2001/51/EK tanácsi irányelv. Az irányelv célja, hogy az illegális bevándorlással szembeni eredményes küzdelem érdekében valamennyi tagállam rendelkezéseket hozzon fuvarozók azon kötelezettségeiről, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az általuk a tagállamok területére szállított harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal. A légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal közúton személyszállítással foglalkozó fuvarozóknak a szállítást megelőzően meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár utas rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal, illetve a törvényben meghatározott, a beutazáshoz szükséges egyéb engedéllyel.

A tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EES rendelet) 13. cikk (3) bekezdése szerint a fuvarozók az EES rendelet szerinti webes szolgáltatáson keresztül kötelesek ellenőrizni, hogy az egy vagy két beutazás céljából kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok felhasználták-e már a vízumuk által engedélyezett beutazásukat. Az ellenőrzés céljából a fuvarozók az EES rendelet 16. cikk (1) a)-c) pontjaiban meghatározott adatokat használhatják fel. A webes szolgáltatás OK/NOT OK válaszüzenetet küld az ellenőrzés eredményeként.

Az ellenőrzéssel érintett személyi körre és a fuvarozók számára megállapított hatályos felelősségi szabályokra tekintettel kell előírni a fuvarozók ellenőrzési kötelezettségét a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek vonatkozásában.

Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ETIAS rendelet) 45. cikke szerint a légi fuvarozóknak és a tengeri fuvarozóknak adatokat kell lekérdezniük az ETIAS információs rendszerből annak ellenőrzése céljából, hogy az utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel. A fuvarozóknak beszállítás előtt a fuvarozói portálon keresztül kell végrehajtaniuk az adatlekérdezést az úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónájában található adatok megadása és a beutazás helye szerinti tagállam megjelölése útján. Az ETIAS információs rendszer a fuvarozói portálon keresztül OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak, amelyben jelzi, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel. Az ETIAS rendelet 45. cikk (9) bekezdése szerint ez a kötelezettség a szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozókra az ETIAS működésének megkezdésétől számított három év elteltével áll fenn.

Az ellenőrzéssel érintett személyi körre és a fuvarozók számára megállapított hatályos felelősségi szabályokra tekintettel kell előírni a fuvarozók ellenőrzési kötelezettségét a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagok vonatkozásában.

A személyszállítás jellegéből adódóan a vasúti fuvarozókat nem terheli ilyen jellegű kötelezettség -ennek megfelelően a közrendvédelmi bírsággal sem sújthatóak -, azonban a visszaszállítási kötelezettség rájuk is vonatkozik.

A szankciók visszatartó hatása, arányossága jobban megvalósítható abban az esetben, ha az eljáró hatóságnak mérlegelési lehetősége van a kiszabható közrendvédelmi bírságot illetően.

A törvény a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvvel összhangban szankcionálja a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztó fuvarozókat. Ezen intézkedések bevezetése az illegális bevándorlás elleni hatékony küzdelmet és a határellenőrzés javítását szolgálja.

143. §

A munkáltatókra vonatkozó kötelezettség, illetve felelősségi szabály meghatározása a Szankciós Irányelv rendelkezéseire tekintettel történt. A munkáltató (értve a fogalom alatt a fogadó szervezetet és a minősített munkaerő-kölcsönbeadót is) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását megelőzően, de legkésőbb a munkába lépés napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik a törvény alapján munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel és az okmány másolatát köteles megőrizni a foglalkoztatás teljes ideje alatt. A munkáltató az őt terhelő bejelentési kötelezettségeket közvetlenül az idegenrendészeti hatóságnál jelenti be a törvényben meghatározott elektronikus felületen és a meghatározott adatok mindegykével.

A törvény egyértelműsíti a kötelezettségek teljesítésének időpontját, amely elmulasztása is közrendvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A munkáltatótól elvárható, hogy amennyiben harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni, a jövőbeni munkavállalójával folyamatosan kapcsolatot tartson, és amennyiben észleli, hogy a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkát nem kezdi meg, az erről való tudomásszerzéstől számított 5 napon belül köteles ezt a tényt is bejelenteni az idegenrendészeti hatósághoz. A bejelentés alapján az engedélyezett cél meghiúsulására tekintettel az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedélyt, vagy az engedélyező döntést visszavonja, illetve a vízumot érvényteleníti a Schengeni Térségen belüli illegális másodlagos mozgás megakadályozása érdekében.

Az idegenrendészeti hatóság a fenti kötelezettségeit elmulasztó munkáltatót közrendvédelmi bírsággal sújtja, melynek részletszabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

144-154. §

A törvény előírja a harmadik országbeli állampolgárok számára magyarországi szálláshelyük bejelentését, és meghatározza azon személyes adatok körét, amelyeket a szálláshely bejelentésekor az idegenrendészeti hatósággal közölni kell.

A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgárok a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben (a továbbiakban: Turizmus tv.) meghatározott adatait a szállásadó a szálláshelyre történő bejelentkezéskor a Turizmus tv.-ben meghatározott módon a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltató tárhelyén rögzíti. A rögzített adatokat az idegenrendészeti hatóság a tárhelyszolgáltató útján a szálláshely-szolgáltatótól, informatikai alkalmazás útján veszi át.

A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyét, illetve a szálláshelyének megváltozását az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen - elektronikus regisztrálást követően - elektronikus úton jelenti be.

A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a harmadik országbeli állampolgár - a gyermek személyes adatainak közlésével - köteles bejeleni azt a tényt, hogy Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született, és meghatározásra kerül azon adatok köre is, amelyet a gyermek vonatkozásában bejelenteni szükséges.

A harmadik országbeli állampolgárt úti okmánya vagy tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztése, eltulajdonítása, illetve megsemmisülése esetén bejelentési kötelezettség terheli. Ennek érdekében a törvény tartalmazza az eljárásrendet. A bejelentésről az idegenrendészeti hatóság igazolást ad ki. Amennyiben az elveszettnek hitt okmány megtalálásra kerül, szintén értesíteni kell az idegenrendészeti hatóságot. A törvény előírja, hogy a harmadik országbeli állampolgár köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik országbeli állampolgárnak lehetősége van az új úti okmány birtokában, vagy a lejárt úti okmány vagy a bejelentésről szóló igazolás birtokában az ország elhagyására.

A törvény szabályozza az idegenrendészeti hatóság azon kötelezettségét is, mely szerint a talált úti okmányokat a külpolitikáért felelős miniszter útján a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam külképviseletére kell eljuttatnia.

A törvény meghatározza az idegenrendészeti hatóság eljárásrendjét a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal történő ellátása tekintetében, valamint azt, hogy mely személyi kör részére biztosítja úti okmány kibocsájtását.

Egyrészt Magyarország külképviselete egyszeri utazásra jogosító úti okmányt ad a hontalanként elismert, a bevándorolt, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőknek, akik az úti okmányukat elvesztették azt vagy az okmány megsemmisült, és az csak aránytalan nehézségek árán, illetve egyáltalán nem pótolható. Másrészt az idegenrendészeti hatóság a bevándorolt, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőt kérelmére, külföldre utazás céljából, de Magyarországra történő visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el, ha származása szerinti ország úti okmányával nem rendelkezik és az rajta kívül álló ok miatt nem pótolható. E két esetben az úti okmány egy évig lehet érvényes.

A fentiek mellett az idegenrendészeti hatóság is kiállíthat egyszeri utazásra jogosító úti okmányt a harmadik országbeli állampolgár részére a származási országába történő visszatérés érdekében, ha az elveszett vagy megsemmisült úti okmány pótlására nincsen lehetőség.

A hontalan státuszú személyeknek kérelemre - a New York-i Egyezmény 28. cikkével összhangban, a New York-i Egyezmény Függelékében foglalt adattartalommal - külföldre utazás céljából egy éves érvényességű úti okmány adható ki.

A törvény az úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy úti okmányának visszatartásának esetéről is rendelkezik.

155. §

Tekintettel arra, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint az Ákr. hatálya az idegenrendészeti - a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos - eljárásokra nem terjed ki (kivett eljárás), a törvény külön részben szabályozza az idegenrendészeti eljárás szabályait. E § meghatározza az idegenrendészeti hatósági ügy, az idegenrendészeti hatóság, valamint a felügyeleti szerv fogalmát.

156-157. §

Szükséges az ügyfél fogalmának átfogó meghatározása, illetőleg az egyes idegenrendészeti eljárásokban a jogutódlás alapvető szabályainak a lefektetése, mely szabályok az ügyfélkör speciális jellegéből adódóan eltérnek az általános jogutódlási szabályoktól.

Fontos hangsúlyozni, hogy a 90 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum tekintetében ügyfél kizárólag a vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgár lehet.

158. §

E § - jogszabályi eltérést engedélyezve - meghatározza az idegenrendészeti hatóságok illetékességének általános szabályát. Az illetékességet alapvetően az ügyfél lakó- vagy tartózkodási, illetve szálláshelye határozza meg. Ha nincs ismert lakó vagy tartózkodási helye az ügyfélnek, az utolsó ismert lakóhely, tartózkodási vagy szálláshely határozza meg az idegenrendészeti hatóság illetékességét. Ennek kiemelten az engedélyek visszavonására irányuló eljárásban van relevanciája. Speciális illetékességi szabályként kerül rögzítésre az az esetkör, amikor az ügyfél utolsó ismert lakóhelye, tartózkodási vagy szálláshelye nem állapítható meg, ilyen esetben az idegenrendészeti ügyben külön jogszabályban (kormányrendeletben) kizárólagos illetékességgel kijelölt idegenrendészeti hatóság jár el.

159. §

A hatáskör és illetékesség vizsgálatát az eljárás minden szakaszában hivatalból kell megtenni. Amennyiben a hatóság ezek valamelyikének hiányát észleli és beazonosítja a megfelelő hatóságot, az ügyet átteszi, ennek hiányában az eljárást megszünteti vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Alapvetően az idegenrendészeti hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén jár el.

160. §

Magyarországon az eljárás nyelve a magyar, emiatt azonban a magyar nyelvet nem beszélő ügyfelet nem érheti hátrány, ezért az eljárás során az idegenrendészeti hatóság biztosítja a külföldiek számára, hogy az anyanyelvüket használhassák. A kérelemre induló eljárásokban a tolmácsolási, fordítási költségeket a kérelmező ügyfélnek kell viselnie, tekintettel arra is, hogy ez esetben az ügyfélnek kell bizonyítania a jogszabályban meghatározott feltételek fennállását. A döntés közlésével kapcsolatos költségeket a vízumeljárás kivételével az idegenrendészeti hatóság viseli. A hivatalból indult eljárásokban az idegenrendészeti hatóság viseli az anyanyelv használatával járó költségeket, azonban a törvény ettől eltérő rendelkezést állapíthat meg, pl. az őrizet hosszabbításával kapcsolatos bírósági eljárásokra vonatkozóan.

161. §

Az idegenrendészeti eljárásokban számos alkalommal fordul elő, hogy a tényállás tisztázása érdekében más szervet kell megkeresni. Erre az Ákr. szabályai az irányadóak. Eltérést kell azonban biztosítani arra az esetre, amikor a megkeresést az idegenrendészeti hatóság az előállítás vagy visszatartás ideje alatt intézi a megkeresett szervhez vagy személyhez. Ez esetben a megkeresett haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresésben megjelölt előállítási vagy visszatartási idő lejártáig köteles válaszolni, tekintettel arra, hogy a megkeresés eredménye az előállítást visszatartást követő intézkedéseket jelentősen befolyásolja.

162. §

A kapcsolattartásra az Ákr. szabályai eltéréssel alkalmazandóak. Az elektronikus kapcsolattartás nem alkalmazható, ha az ügyfélnek az eljárásban valamely törvényben szabályozott eljárási cselekmény érdekében személyesen meg kell jelennie. Speciális esetkör az idegenrendészeti eljárásokban, amikor az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatóval tartja elsődlegesen a kapcsolatot, de ezekben az esetekben, lévén az eljárás a külföldi személyéhez kötött, a foglalkoztatónak küldött iratok tartalmáról az ügyfelet is értesíteni szükséges.

A speciális ügyfélkörre való tekintettel, gyakorlati tapasztalatok figyelembe vétele mellett került rögzítésre főszabályként az, hogy az idegenrendészeti hatóság az ügyféllel postai úton csak belföldi postai cím esetén tarthatja a kapcsolatot. Speciális esetkör a közrendvédelmi bírság kiszabása, valamint a vízumeljárásban keletkezett irat. A közrendvédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatot, valamint a vízumeljárásban keletkezett iratot külföldi címre is ki lehet postázni, ugyanis a bírsággal érintett fuvarozók sok esetben belföldi címmel (székhellyel, képviselettel) nem rendelkeznek, illetve a vízumeljárásban a külföldi belföldi címekkel nem rendelkezik.

A hivatalból indult eljárásokban a hatóság határozza meg a kapcsolattartás módját.

Tekintettel az elektronikus ügyintézésre vonatkozó igény növekedésére, valamint a gyors és hatékony ügyintézés követelményeire, a kifejezetten erre a célra létrehozott idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül kérelmet előterjesztő ügyféllel a kapcsolattartás az idegenrendészeti hatóság részéről elektronikus úton történik. Ez nem érinti az ügyfél személyes megjelenési jogát és a jogszabály által lehetővé tett egyéb kapcsolattartást.

A törvény meghatározza az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő regisztrációra vonatkozó szabályokat. A regisztráció történhet elektronikus azonosítási szolgáltatás útján, vagy természetes személyazonosító adatok megadásával elektronikus úton. Amennyiben ez utóbbi módon kerül sor a regisztrálásra, az ügyfél személyazonosítása az első megjelenés alkalmával történik meg. Ha ennek során az általa feltöltött dokumentumokat is magáénak ismeri el, csak ebben az esetben lehet azokat hitelesnek elismerni.

A regisztrált ügyfelek tárhelyére történő kézbesítés szabályait is tartalmazza a törvény.

163. §

Tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti eljárásokban a tényállás tisztázása érdekében, vagy hatósági ellenőrzések lefolytatása okán az ügyfélen kívül más természetes személyek, szakértők adatai is a hatóság tudomására jutnak, indokolt az adatkezelésre, az adatok megismerésére vonatkozó szabályok Ákr. szerinti alkalmazása azzal a kiegészítéssel, hogy a végrehajtás sikerességét nem veszélyeztetheti az iratokba történő betekintés.

164. §

A kérelemre induló idegenrendészeti eljárásokban a kérelem előterjesztése formanyomtatványon, és jogszabályban meghatározott támogató dokumentumok birtokában történik. A kérelem előterjesztése személyesen történhet, kivéve ha egészségügyi okból az ügyfél nem képes megjelenni az idegenrendészeti hatóság előtt, illetve amennyiben a törvényben meghatározottak szerinti esetekben illetve foglalkoztató útján kerül sor a kérelem előterjesztésére. A hatodik életévét be nem töltött kiskorúnak nem kell a kérelem benyújtásakor megjelennie, tekintettel arra, hogy számára még biometrikus adatszolgáltatási kötelezettség nincs.

A hatóság adminisztrációs terheinek, valamint az ügyfelek személyes megjelenés jelentette adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az egyszerűbb megítélésű, illetve a személyes megjelenést nem igénylő ügyekben kizárólagos az elektronikus ügyindítás. Ez a kötelezés nem vonatkozik a külképviseleten előterjesztett kérelmekre, illetve arra az esetre, ha a harmadik országbeli állampolgár úgy kérelmezi belföldön a tartózkodási engedély kiadását, hogy azt a törvény nem teszi lehetővé.

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett személy esetében (pl. jogi képviselő vagy gazdasági társaság) az eljáró meghatalmazott kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő ügyfelei kérelmeit. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a törvény lehetővé teszi a foglalkoztató általi kérelembenyújtást a harmadik országbeli állampolgár egyoldalúan tett hozzájáruló nyilatkozatával. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú, a vállalaton belüli áthelyezés célú, a kutatás célú tartózkodási engedély, a vendégmunkás-tartózkodási engedély, a Nemzeti Kártya, az EU Kék Kártya, valamint a Vállalati Kártya esetében a foglalkoztató vagy fogadó szervezet útján is előterjeszthető a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem, amennyiben ehhez a harmadik országbeli állampolgár egyoldalú írásbeli nyilatkozattal hozzájárul, továbbá még nem utazott be Magyarország területére vagy Magyarországon jogszerűen tartózkodik, és e törvény a Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmének belföldi benyújtását lehetővé teszi. Ugyanezek irányadóak a felsorolt célokból tartózkodni kívánó azon harmadik országbeli állampolgárok családtagjaira, akik esetében a törvény lehetővé teszik, hogy rájuk tekintettel további tartózkodási jogcím legyen alapítható.

Az elektronikusan indítható ügyek esetén a kérelmet benyújtónak nem kell kinyomtatnia és aláírnia, majd feltöltenie az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületre (Enter Hungary), tekintettel arra, hogy a biometrikus adatfelvételezés érdekében a kérelem benyújtását követően a harmadik országbeli állampolgárnak - miután arról a hatóságtól az Enter Hungary-n értesítés érkezett - meghatározott határidőn belül meg kell jelennie személyesen a hatóság előtt. Ennek során adja meg az aláírásmintát is, amely későbbiekben a tartózkodási engedély okmány tartalmi elemeként is funkcionál.

A kérelem csak akkor tekinthető az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek - tekintettel az eljárások személyazonosság ellenőrzését megkívánó speciális voltára - ha a kérelmező a biometrikus adatait személyesen megadta, vagyis az idegenrendészeti hatóságnál megjelent az arcképmás és ujjnyomat rögzítése, valamint a személyazonosságának megállapítása érdekében. Emellett a kérelem benyújtásának további feltétele az eljárásdíjának a megfizetése. Ezzel kiszűrhetőek a "fantom kérelmek", és az olyan kérelmek, amelyek mögött nem az adott külföldi áll. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a kérelem rögzítését követően az ügyfélnek - az Enter Hungary-n érkezett értesítést követően - legkésőbb 15 napon belül az idegenrendészeti hatóság előtt a biometrikus adatok rögzítése érdekében személyesen is meg kell jelennie. Annak érdekében, hogy a rögzített és visszaigazolt kérelmek lezárhatóak legyenek, szükséges jogszabályban kimondani, hogy a rögzített és visszaigazolt, de a személyes megjelenés elmaradása miatt be nem nyújtott kérelmeket az idegenrendészeti hatóság törli, így a hatóságnak sem jelent adminisztratív terhet a be nem nyújtott kérelmek megszüntetése. Ez felel meg a jogbiztonság elvárásának is.

A törvényben meghatározott foglalkoztatók általi kérelem előterjesztés esetén a harmadik országbeli állampolgár a kérelem engedélyezése esetén jelenik meg a regionális igazgatóságon vagy a külképviseleten, a fenti személyazonosítási folyamat céljából. A törvényben meghatározott foglalkoztató általi kérelmek benyújtásának is feltétele a díj lerovása, az aláírt és fotóval ellátott kérelem nyomtatvány feltöltése, valamint az, hogy a foglalkoztató jogosult legyen kérelem előterjesztésére.

165. §

Figyelemmel arra, hogy az idegenrendészeti eljárásban a külföldi ügyfelek az esetek nagy részében hiányos kérelmeket csatolnak, a hiánypótlás, így a tényállás tisztázás lehetőségét szabályozni kell. A hiánypótlási felhívásban az idegenrendészeti hatóság maximum 45 napos határidőt határozhat meg, és ennek meghosszabbítására maximum 21 nappal van lehetőség. A meghosszabbított hiánypótlási határidő esetében is figyelemmel kell lennie arra a szabályra, hogy a hiánypótlási felhívás(ok) határideje és a meghosszabbított hiánypótlási határidő együttes összege sem haladhatja meg a maximális 45 napot. Foglalkoztató által történő kérelem benyújtás esetén a hiánypótlást a kérelem előterjesztésekor az ügyfél értesítése mellett azonnal át kell adni. Hangsúlyozni szükséges ugyanakkor, hogy az uniós irányelveknek történő megfelelés érdekében a hiánypótlási határidő meghatározása esetén figyelemmel kell lenni a törvényben az egyes ügyfajtákra meghatározott objektív határidőkre is, melyeken belül az elsőfokú idegenrendészeti hatóságnak a döntését meg kell hoznia. Az 45 napos objektív hiánypótlási határidő és az egyes eljárásokban az objektív eljárási határidők garanciát nyújtanak arra, hogy az idegenrendészeti eljárások ésszerű határidőn belül befejezésre kerülnek, de a külföldi ügyfélkör (adott esetben egy távoli országból történő irat beszerzésére) is megfelelő határidőt kap a kérelméhez szükséges támogató dokumentumok beszerzésére. A hiánypótlási határidő meghosszabbítását engedélyező vagy azt megtagadó döntés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, azonban az érdemi döntésben támadható.

Indokolt a hiánypótlási felhívásokra csatolt iratok elektronikus úton történő benyújtását is lehetővé tenni az ügyfelek, és meghatározott esetben a jogszabályban meghatározott foglalkoztatók részére. Fontos arról is rendelkezni, hogy a benyújtás joghatása a következő munkanapon áll be, tekintettel arra, hogy a munkaszüneti napokon beküldött hiánypótlások az ügyintézési határidő megtartását ellehetetlenítik, abban az esetben, mikor a hiánypótlás benyújtásának napján lejárna a határidő.

166. §

Az idegenrendészeti eljárások szabályrendszerében mind az anyagi jog, mind pedig az eljárás jog alkalmazza a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának a lehetőségét. A fogalom az elkésett illetve az ismételt kérelmek és a lehetetlen célra irányuló kérelmek, valamint az idő előtti kérelmek gyors elutasításánál bír jelentőséggel. Azon kérelmek esetében, ahol a kérelem az ügy érdemében való döntéshez szükséges objektív feltételekkel nem rendelkezik, a hatóságra nehezedő ügyteher könnyítését szolgálja ezen jogintézmény, hiszen gyors és egyszerűsített döntésben az ügyfél kérelme elbírálható, a hiánypótlási felhívással sem korrigálható kérelmek esetében. Abban az esetben, ha a törvény nem teszi lehetővé a tartózkodási engedély iránti kérelem belföldi benyújtását (pl. kizárt az ismételt kiadás vagy a hosszabbítás kérelmezése, vagy a nyitva álló határidő letelt és a harmadik országbeli állampolgár igazolási kérelemmel nem mentette ki a késedelmet), érdemi vizsgálatnak nincs helye.

167. §

A megszüntetési okok között olyan általános szabályok kerülnek rögzítésre, mint az illeték vagy díj fizetési kötelezettség elmulasztása, az ügyfélnek a tényállás tisztázása alól történő kivonása, a kérelem visszavonása, mely okok az eljárások indokoltan elhúzódásának megakadályozását célozzák.

168. §

Az idegenrendészeti eljárások tekintetében indokolt a felfüggesztés lehetőségének a biztosítása, tekintettel arra, hogy több, más szervre tartozó eljárás is releváns lehet az ügy eldöntése szempontjából, és ezen eljárások a megkeresés időtartama alatt nem fejeződ(het)nek be. Az idegenrendészeti eljárás felfüggesztésére kizárólag hivatalból van lehetőség. Abban az esetben, ha a felfüggesztés hivatalbóli elrendelésére az idegenrendészeti eljárásban nem lenne lehetőség és a megkeresett szervek a megkeresés jellegéből adódóan nem tudnak határidőben választ adni, számos kérelemben elutasító vagy megszüntető döntés születhetne, tekintettel arra, hogy a tényállás idő hiányában nem kerülhetett kellő mértékben feltárásra, mely alapvetően sértené az ügyféli érdekeket és jogokat. A felfüggesztés időtartama alatt a határidő nyugszik, azonban a felfüggesztés megszüntetésére irányuló eljárási cselekmények hatályosak. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy a jogszabályban az egyes ügyfajtákra meghatározott objektív határidőt a felfüggesztés esetén is meg kell tartani, mely garanciális szabályként érvényesül az ügyféli oldalon, hiszen biztosított az ésszerű határidőn belüli döntéshozatal. A felfüggesztés elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.

169-170. §

Az ügyintézési határidő mind az elektronikus ügyintézés során - figyelemmel az esetlegesen tömeges hétvégi kérelem benyújtásokra -, mind az általános kérelmezés esetében a kérelem hatósághoz érkezését követő munkanapon kezdődik. Az Enter Hungary-n benyújtott kérelem esetében fontos rögzíteni, hogy az ügyféli előterjesztést követő munkanapon a kérelem nem minősül benyújtottnak, a törvény külön rögzíti a hatósághoz érkezettnek tekinthető kérelem feltételeit, illetve a hatósághoz érkezettség beálltát. Ezt követő munkanapon kezdődik az ügyintézési határidő.

Az ügyintézési határidőnek a benyújtást követő munkanapon történő megindulását indokolja továbbá az is, hogy az eljárások nagy részében rendkívül rövid (soron kívüli, nyolc napos) határidőkkel dolgozik az idegenrendészeti hatóság, mely határidő nagy része egy több napos munkaszünet esetén eltelne anélkül, hogy az idegenrendészeti hatóság vagy a szakhatóságok érdemben vizsgálni tudnák az ügyet.

Az idegenrendészeti eljárásokban indokolt a határidők számítására vonatkozó általános szabályok, valamint az általános ügyintézési határidő meghatározása is. Az általános ügyintézési határidő -melytől törvény és kormányrendelet is eltérhet - huszonegy nap. A határidő a kérelemnek a hatósághoz érkezését követő napon, hivatalból induló eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.

Indokolt azon eljárási cselekmények részletes meghatározása is, melyek az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az idegenrendészeti hatóság kizárására irányuló eljárásban az eljáró idegenrendészeti hatóság kijelölésének időtartama, hiszen előfeltétele az ügy érdemi vizsgálatának az eljáró idegenrendészeti hatóság meghatározása. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig, vagy a felhívásban szereplő határidő eredménytelen elteltéig terjedő idő. Tekintettel arra, hogy a kiegészítésre szoruló kérelmek esetében kerül sor hiánypótlási felhívás kibocsátására, így amennyiben annak időtartama bele számítana az ügyintézési határidőbe, az az ügyfél számára méltánytalanul rövid határidővel kibocsátott hiánypótlási felhívásokat eredményezne, megakadályozva ezzel mind a hatóság, mind az ügyféli oldalról a tényállás teljes körű tisztázásának az esélyét. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az eljárás felfüggesztésének időtartama, tekintettel arra, hogy az eljárás hivatalbóli felfüggesztésére épp azért kerül sor, mert a megkeresett szerv az ügy bonyolultságára való tekintettel nem tud a törvény adta rövid határidőn belül válaszolni. Amennyiben az eljárás felfüggesztésének az időtartama beleszámítana az ügyintézési határidőbe, az ügyfél számára méltánytalan helyzetet teremtene és tekintettel arra, hogy a felfüggesztésre okot adó körülmény tisztázására nem kerülne így sor az eljárások vagy megszűntetésre kerülnének. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele továbbá törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szakhatósági eljárás időtartama. A szakhatósági eljárásban tipikusan komplex kérdések megítélésre kerül sor, melyek elintézése csak megfelelő határidő tűzése mellett intézhető el szakszerűen. Ha a szakhatósági eljárás időtartama beleszámítana az ügyintézési határidőbe, úgy a komplex kérdések megítélésére is csak igen rövid határidő lenne tűzhető a szakhatóság számára, mely rövid határidő magának a szakhatósági eljárásnak az eredményességét veszélyeztetné. Szintén nem számít bele az ügyintézési határidőbe az idézés időtartama, valamint a tényállás tisztázása érdekében más szerv vagy szervezeti egység megkeresése esetén az ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem megküldésének a napjától az ellenőrzés eredményéről történő tájékoztatásnak az idegenrendészeti hatóság részére történő megérkezéséig tartó időtartam. Ezen időtartamok mind a tényállás teljes körű tisztázásához szükséges eljárási cselekményekhez kötődnek, mely eljárási cselekmények nem minden eljárásban és nem minden esetben egyszerre egy eljárásban fordulnak elő, de a komplexebb megítélésű ügyek esetében az idegenrendészeti hatóságnak a tényállás teljes körű feltárása érdekében szükséges ezen eljárási cselekmények szakszerű lefolytatásához szükséges idő, mely határidőt maga a jogszabály is maximalizál. Speciális szabályként jelenik meg, magának a jogintézménynek a sajátosságaiból adódóan, hogy az előállítási vagy visszatartási időben küldött megkeresés időtartama beleszámít az ügyintézési határidőbe.

Az eljáró idegenrendészeti hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben, egy ízben legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. Tekintettel arra, hogy a kérelmezői kör igen speciális az idegenrendészeti eljárás vonatkozásában, így gyakorta fordulnak elő olyan esetek, hogy az ügyfél érdekében az eljárási határidő meghosszabbításnak jogintézményével kell élnie a hatóságnak, annak érdekében, hogy az ügyfél az előterjesztett kérelmét minél szélesebb körben alá tudja támasztani. Emellett a külföldiek számára kiadott, magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyek kapcsán nagyobb érdek fűződik a tényállás teljes felderítéséhez, mint az eljárások minél hamarabb történő, de esetlegesen teljesen fel nem derített lezárásához, kiemelten figyelembe véve a biztonsági kockázatokat is.

A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az idegenrendészeti hatóságnál a munka szünetel, a határidő - ide értve az ügyintézési határidőt is - a következő munkanapon jár le.

A határidő kapcsán kiemelendő az is, hogy a kérelmek jelentős százaléka a külképviseleteken kerül előterjesztésre, melyek más időzónában, olykor 8-9 órás idő eltolódással működnek a magyar hivatalok hivatali rendjéhez képest. Tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti hatóságok sok esetben a tényállás tisztázása során ezen külképviseletekkel kommunikálnak, illetőleg ezen képviseltek segítségét kérik az eljárási cselekmények közvetítésében, lefolytatásában, így a határidő számításakor ezen objektív időveszteségre mint sajátosságra is figyelemmel kell lenni.

171. §

Az idegenrendészeti eljárásokban a határidő vagy határnap elmulasztása esetén indokolt a mulasztás kimentésének lehetőségét biztosítani. Az igazolási kérelem elfogadásának alapvető feltétele az önhiba hiánya. Az igazolási kérelem előterjesztésére a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésétől számított öt napon belül van lehetőség, a jogvesztő határidő pedig az elmulasztott cselekménytől számított harminc nap. Amennyiben az ügyfél a mulasztást kimenti, olyan helyzetbe kell hozni, mintha határidőben teljesített volna. Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az az érdemi vizsgálat nélküli végzés elleni jogorvoslat keretében támadható. Fontos kiemelni, hogy ezen általános szabály mellett a törvény speciális szabályként rendelkezik az elkésett fellebbezés esetén az igazolási kérelemről, amikor kimondja, hogy abban az esetben önálló jogorvoslatnak van helye az igazolási kérelmet elutasító döntéssel szemben.

172. §

Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges - és korára, egészségi állapotára tekintettel képes az idegenrendészeti hatóság előtt megjelenni az idegenrendészeti hatóság kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. A gyakorlatban a tényállás teljes körű tisztázása érdekében komoly jelentőséggel bír a tanú meghallgatás jogintézménye az idegenrendészeti eljárásban, nem csak a családi kapcsolatok feltárása, hanem a munkakörülmények tisztázása esetében is.

Az idézést főszabály szerint, ha az ügy körülményeiből más nem következik, úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön, így kellő idő áll rendelkezésére, hogy a hatóság előtti megjelenését előkészítse. Az idézésnek sürgős esetben rövid úton - távbeszélőn, tárgyaláson szóban, illetőleg elektronikus levél vagy külön kézbesítő útján - is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni.

Sok esetben fordul elő, hogy a tényállást, a tényleges családi kapcsolat fennálltát tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút tudja csak igazolni, vagy arról hitelt érdemlően nyilatkozni, így lehetővé kell tenni az idegenrendészeti eljárásban a kiskorú meghallgatását is. Az idegenrendészeti hatóság a törvényes képviselője útján idézi meg azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti a bíróság a törvényes képviselőt, ha őt is ugyanazon napra idézte az idegenrendészeti hatóság.

A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben a távolmaradás kapcsán az Ákr.-ben nevesített szankciók nem alkalmazhatók, azonban ha a tanúként idézett tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy engedély nélkül eltávozott, és a törvényes képviselője nem igazolja, hogy vétlen a kiskorú meg nem jelenésében, illetve eltávozásában, a törvényes képviselő pénzbírsággal sújtható.

173. §

Az idegenrendészeti eljárásban az ügyfelet a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre fel lehet hívni, a nyilatkozatot mind szóban mind írásban megteheti. A hamis adatszolgáltatás eljárási bírsággal sújtható, az ügyfelet a jogkövetkezményekről tájékoztatni kell.

174-175. §

Tekintettel arra, hogy egyes idegenrendészeti eljárásokban meghatározott szakkérdés megállapítása érdekében szakhatóságok járnak el, indokolt a szakhatósági eljárások általános szabályainak megalkotása, melyektől törvény és kormányrendelet eltérhet. A szakhatósági eljárás általános időtartama - eltérő rendelkezés hiányában - 15 nap, azonban ez a hatóság vezetője által meghosszabbítható indokolt esetben. A törvény tartalmazza az ún. hallgatás intézményét, vagyis ha a megadott határidőn belül nem válaszol a szakhatóság, a véleményét megadottnak kell tekinteni. A szakhatóság véleményének utólagos módosítására egy alkalommal az idegenrendészeti hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének véglegessé válásáig van lehetőség jogsértés megállapítása esetén. A szakhatóság állásfoglalása a szakkérdés tekintetében kötelező az eljáró idegenrendészeti hatóságra nézve. A szakhatóság az iratokba betekinthet és a kérelmezőt meghallgathatja. A törvény tartalmazza a szakhatósági állásfoglalás kötelező tartalmi elemeit is.

176. §

A külföldön kiállított közokiratnak főszabály szerint diplomáciai hitelesítéssel és hiteles magyar fordítással ellátottnak kell lennie. A külföldiek jelentős százaléka az Európai Unió területén kívülről érkezik, így az általuk, kérelmük alátámasztásra benyújtott íratok vonatkozásában mind formai mind nyelvi kellékeket tekintve, fokozott körültekintéssel kell eljárni és ennek garanciáit biztosítják az itt lefektetett szabályok.

177-178. §

Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás során a tényállás tisztázásához tanút is meghallgathat. A tanút idézni szükséges, aki annak köteles eleget tenni.

Tanúként nem hallgatható meg az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól, valamint az idegenrendészeti eljárásban a tanúvallomás megtagadható, ha a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy a tanú diplomáciai mentességben részesülő személy.

Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személyt az idegenrendészeti eljárásban csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, azonban tipikusan a családi kapcsolatok igazolása körében ezen személyi kör tanú vallomásának komoly relevanciája van, főként a visszaélések feltárásban.

179. §

Az idegenrendészeti eljárásban amennyiben a tényállás szempontjából releváns tény vagy körülmény eldöntéséhez szakértelem szükséges szakértő vehető igénybe. Amennyiben az eljárás során szükséges, és a hatósági ügyintéző az ügyfél által értett használt idegen nyelvet nem beszéli, tolmácsot kell kirendelni. A tolmácsok kirendelése tekintetében a költséghatékonysági és egyszerűségi szempontok alapján a tolmácsolás képet és hangot biztosító zárt informatikai rendszeren keresztül is történhet. Ugyanakkor az eljáró idegenrendészeti hatóság kötelezettsége, hogy a meghallgatás kezdetén megállapítsa az eljáró tolmács személyazonosságát és felhívja arra, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, képes-e elfogultság nélkül eljárni.

180. §

Az idegenrendészeti eljárások során indokolt az ügyfélnek felróható magatartásán alapuló jogsértés, valamint a rosszhiszemű eljárása miatt eljárási bírság kiszabására vonatkozó lehetőség biztosítása.

181. §

Kép- és hangfelvétel rögzítése esetén az ügyfél kérelmére az idegenrendészeti hatóság a kép- és hangfelvételről készített, az Ákr.-nek megfelelő feljegyzést ad ki.

182-184. §

Az idegenrendészeti eljárásokban, ahol a jogszabály személyes megjelenési kötelezettséget nem ír elő, az ügyfél képviselőt meghatalmazhat. Képviselőként eljárhat a törvényes képviselő, az ügyfél házastársa, és eltartott felmenő esetén nagykorú gyermeke, vagy az ügyfél által meghatalmazott személy. Meghatalmazott lehet jogi képviselő is. A jogszabály külön definiálja a jogi képviselet és a jogi képviselő fogalmát. A házastárs és a nagykorú gyermek eljárási képessége akkor bír relevanciával, amikor az ügyfél még saját hazájában, a nevesített családtag már Magyarországon tartózkodik, így az eljárást nagyban gyorsítani és egyszerűsíteni tudja az ezen személyekkel történő kommunikáció lehetősége. Speciális szabályként kerül rögzítésre, hogy a kilencven napot nem meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem ügyében, valamint a kényszerintézkedési eljárások során kizárólag az ügyfél vagy az általa adott meghatalmazás alapján eljáró meghatalmazott járhat el. Az őrizetben tartózkodó esetén a képviseletet csak jogi képviselő láthatja el.

A meghatalmazást írásba kell foglalni, mely lehet közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat. A nem magyar nyelven írt meghatalmazást hiteles magyar fordítással kell ellátni. Emellett a közokiratba foglalt meghatalmazást az irányadó szabályok szerint diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni. Az idegenrendészeti hatóság előtti eljárás során a távazonosítás útján kiállításra kerülő meghatalmazás a képviseleti jogosultság igazolására nem használható fel, mely szabályozás a visszaélések visszaszorítását célozza. A meghatalmazás hatálya kiterjedhet a teljes idegenrendészeti eljárásra valamint egyes eljárási cselekményekre is. Az idegenrendészeti hatóság a meghatalmazott eljárását vizsgálja és végzésben visszautasítja, ha az nem alkalmas a képviselet ellátására, képviseleti jogosultság nem igazolt, és a képviselő a tényállás tisztázását akadályozza. Előbbi két esetben a meghatalmazás visszautasítás ellen önálló fellebbezésnek van helye, míg utóbbi esetben a döntés a megszüntető döntés elleni jogorvoslat keretében kifogásolható. Amennyiben az ügyfél képviselővel jár el az iratokat, az idézés kivételével a képviselő részére kell megküldeni. Az idézésről a képviselőt értesíteni kell.

A törvény rendelkezik arról, hogy meghatározott esetben a törvényben nevesített foglalkoztató illetve fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár egyoldalú hozzájáruló nyilatkozata esetén benyújthatja a kérelmet, illetve eljárhat a harmadik országbeli állampolgár nevében. Amennyiben a teljes eljárás tekintetében hozzájárulását adja a harmadik országbeli állampolgár, úgy nem szükséges meghatalmazás csatolása. Viszont ha harmadik személy is eljár (mást is meghatalmaz a harmadik országbeli állampolgár vagy a foglalkoztató hatalmaz meg harmadik személyt), akkor a harmadik országbeli állampolgár mint meghatalmazótól származó, a törvényben rögzített feltételeknek megfelelő, ezen harmadik fél részére adott meghatalmazás benyújtása szükséges.

185-186. §

Az idegenrendészeti eljárás során a hatóság az ügy érdemében - törvényben meghatározott kivétellel - határozatot hoz, minden egyéb esetben végzésben dönt. Hangsúlyozni kell, hogy döntések esetén szükséges a végzés formát használni pl. eljárás felfüggesztése, megszüntetése, kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, hiánypótlási határidő meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása stb. esetén, ugyanakkor a hiánypótlási felhívás nem végzés formátumban történik. Azon kérelmek esetén, melyek során a hatóság a kérelmet a kérelmezett időtartamra engedélyezi és okmány kibocsátásáról dönt, elegendő a döntést az ügyiratra feljegyezni. Egyéb esetben határozatot kell hozni.

187. §

Indokolt az idegenrendészeti eljárásokban hozott döntések közlésének általános és speciális szabályainak megalkotása is. Az idegenrendészeti hatóság a határozatot közli az ügyféllel, a képviselővel és az ügyben eljárt szakhatósággal is. Amennyiben az ügyfél az eljárásban jogi képviselővel rendelkezik, úgy a döntést a jogi képviselővel kézbesítés útján kell közölni. Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a döntés az ügyféllel és a jogi képviselővel is közlésre került, úgy a joghatások az előbb történt közlés napjával állnak be. Azon speciális esetben, mikor a döntés az ügyiratra feljegyzéssel került rögzítésre, a döntésről az idegenrendészeti hatóság az ügyfelet, a képviselőt, valamint a szakhatóságot tájékoztatja. A jelen levő ügyféllel történő döntés közlésére és a hirdetményi közlésre vonatkozó szabályokat is tartalmazza.

A kiutasító döntés esetén a döntés rendelkező részének a kiutasított által értett nyelvre történő fordításnak az átadásával is közölheti a hatóság a döntést.

A másodfokú hatóság a döntését az elsőfokú hatóság útján közli. A jogszabály tartalmazza a hirdetményi közlés speciális szabályait is.

188. §

Tekintettel arra, hogy számos döntés közlése kézbesítés útján történik, indokolt a kézbesítés szabályainak részletes meghatározása. Ez részben az Ákr-ben szabályozottakra támaszkodik, azonban külön rögzíti, hogy kézbesítési meghatalmazott csak speciális esetben járhat

el.

189. §

A hatóság az ügyfél kérelmére - a felhasználás céljának feltüntetésével - idegenrendészeti státuszának igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

190. §

Az idegenrendészeti hatóság hatósági igazolványt ad ki az ügyfél adatainak vagy jogának rendszeres igazolására. A hatósági igazolvány hatósági döntésnek, határozatnak minősül. A hamis, vagy hamis adatokat tartalmazó hatósági igazolványt átvételi elismervény kiadása mellett kell átvenni és a szükséges eljárást (büntetőeljárás) kezdeményezni kell. A hatósági igazolványban foglalt adatokat ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni, az abban szereplő adatok bizonyítására az ügyfelet nem lehet kötelezni.

191. §

Az idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. A törvény szabályozza, hogy a nyilvántartásba történt bejegyzés határozatnak minősül. A nyilvántartásban szereplő adat tekintetében vélelmezni kell, hogy fennáll, és a törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.

192. §

Az idegenrendészeti hatóság a törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott eljárásokban a jogszabályi feltételek fennállását, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok számára a jogszabályokban meghatározottak szerint biztosított be- és kiutazás, valamint a tartózkodás jogának a gyakorlását bármikor ellenőrizheti. Az ellenőrzésnek célhoz kötöttnek kell lenni, vagyis a jogszabályban előírt feltételek és kötelezettségek teljesítésének a vizsgálatát szolgálják, illetve, hogy az idegenrendészeti hatóság feltárja és bizonyítsa azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek a hatóság előtt folyamatban lévő eljárás elbírálásához szükségesek, továbbá amelyek megalapozzák egy külön eljárásban a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását. Az idegenrendészeti hatósági ellenőrzésnek több eszköze is lehet, melyeket a törvény rögzít.

193. §

Az idegenrendészeti hatóság az ellenőrzés érdekében helyszíni ellenőrzés lefolytatására is jogosult, melynek során az idegenrendészeti hatóság dönti el, hogy az idegenrendészeti eljárás keretében a tényállás tisztázása érdekében mely személyt, tevékenységet, magatartást, körülményt vizsgál. Az idegenrendészeti hatóság különösen a jogszerű tartózkodás feltételei körében szükséges tényeket és körülményeket, és azok valóságtartalmát vizsgálja.

194. §

Az idegenrendészeti hatóság akkor is helyszíni ellenőrzést rendelhet el, ha a tényállás tisztázása érdekében ingó vagy ingatlan megtekintése vagy személy tevékenységének a megfigyelése szükséges. A helyszíni ellenőrzést az idegenrendészeti hatóságnak húsz napon belül kell lefolytatni. Az ellenőrzésről csak abban az esetben kell az érintettet előzetesen tájékoztatni, ha az az ellenőrzés sikerességét nem veszélyezteti.

195. §

Indokolt a helyszíni ellenőrzés megindításával és lefolytatásával kapcsolatos szabályok rögzítése. Az ellenőrzést ésszerű időpontban, napközben 8-20 óra között kell lefolytatni, de ettől kivételes esetben a hatóság eltérhet, ha az ellenőrzés sikeressége érdekében indokolt. Az ellenőrzés alá vont személy az ellenőrzést köteles tűrni, aki azt akadályozza eljárási bírsággal sújtható. A helyszíni ellenőrzés során a hatóság tagja a vizsgálni kívánt területre, építménybe beléphet, iratot, munkafolyamatot, tárgyat megvizsgálhat, fényképet, kép- és hangfelvételt készíthet, felvilágosítást kérhet, és egyéb bizonyítást lefolytathat.

196. §

Az idegenrendészeti hatóság az ellenőrzés során jogosult az ellenőrzésben érintett személyt a személyazonosság igazolására felhívni. Az igazoltatott köteles a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni. Amennyiben az ellenőrzés alá vont személy a jogszerű tartózkodását igazolni nem tudja, a rendőrség intézkedését kérheti az előállítás érdekében, azonban a rendőrség intézkedéséig az érintettet feltartóztathatja. Az idegenrendészeti hatóság az igazoltatás megtagadása esetén is a rendőrség segítségét kérheti.

A hatósági ellenőrzés jogszerűségének biztosítása érdekében indokolt az ellenőrzést lefolytató idegenrendészeti hatóság jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása is. A hatósági ellenőrzést végző személy köteles magát és ellenőrzési jogosultságát az ellenőrzés megkezdését megelőzően igazolni, külön felhívás nélkül is. Az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. Az ellenőrzést végző hatóság kötelezettsége, hogy a döntés meghozatalához szükséges mértékben a tényállást tisztázza és bizonyítsa, kivéve, ha törvény a bizonyítást az ügyfél kötelezettségévé teszi. A hatóság az ellenőrzés során köteles a tudomására jutott tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, és hivatalból indult eljárás esetén az ügyfelet erről tájékoztatni.

197. §

A hatósági ellenőrzés jogszerűségének biztosítása érdekében indokolt az ellenőrzést lefolytató idegenrendészeti hatóság jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása is. A hatósági ellenőrzést végző személy köteles magát és ellenőrzési jogosultságát az ellenőrzés megkezdését megelőzően igazolni, külön felhívás nélkül is. Az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. Az ellenőrzést végző hatóság kötelezettsége, hogy a döntés meghozatalához szükséges mértékben a tényállást tisztázza és bizonyítsa, kivéve, ha törvény a bizonyítást az ügyfél kötelezettségévé teszi. A hatóság az ellenőrzés során köteles a tudomására jutott tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, és hivatalból indult eljárás esetén az ügyfelet erről tájékoztatni.

198. §

Az ellenőrzést végző hatóság jogai és kötelezettségei mellett indokolt a hatósági ellenőrzéssel érintett ügyfél jogainak és kötelezettségeinek is a meghatározása is. Az ügyfél köteles a hatósággal együttműködni. Az ügyfélnek joga van az ellenőrzést végzők személyazonosságáról meggyőződni, az ellenőrzési cselekményeken részt venni vagy megfelelő képviselőről gondoskodni. E gondoskodás azonban nem jelentheti a helyszíni ellenőrzés lefolytatásának akadályozását, valamint az ellenőrzés elhúzását. Az ügyfélnek a hivatalból indult eljárásban joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni.

A hatósági ellenőrzés keretein belül indokolt annak a szabályozása is, hogy amennyiben a feltételek fennállnak jegyzőkönyvet, minden egyéb esetben feljegyzést kell készíteni. Az ellenőrzést végző hatóság feljegyzést készít a helyszínen, ha az ügyfél vagy tanú nem tartózkodik a helyszínen, vagy a jelenlevők meghallgatása sem ügyfélként sem tanúként nem lehetséges, vagy a jelen levő személy által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli és tolmács igénybe vételére nincs lehetőség. A törvény tartalmazza a jegyzőkönyv és a feljegyzés tartalmi elemeit.

199. §

A hatósági ellenőrzés keretein belül indokolt annak a szabályozása is, hogy amennyiben a feltételek fennállnak jegyzőkönyvet, minden egyéb esetben feljegyzést kell készíteni. Az ellenőrzést végző hatóság feljegyzést készít a helyszínen, ha az ügyfél vagy tanú nem tartózkodik a helyszínen, vagy a jelenlevők meghallgatása sem ügyfélként sem tanúként nem lehetséges, vagy a jelen levő személy által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli és tolmács igénybe vételére nincs lehetőség. A törvény tartalmazza a jegyzőkönyv és a feljegyzés tartalmi elemeit.

200. §

Az idegenrendészeti hatóság az e törvényben meghatározott jogok vagy kötelezettségek megszegését észleli, köteles az eljárását hivatalból megindítani. Emellett akkor is hivatalból indít eljárást, ha erre bíróság kötelezte vagy a felügyeleti szerve utasította, vagy ezt a jogszabály előírja. Ez esetben az eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján indul, és törvény eltérő rendelkezése hiányában az általános huszonegy napos határidő alatt kell lezárni. A hivatalból indult idegenrendészeti eljárásban az ügyfelet a jogairól és a kötelezettségeiről tájékoztatni kell. A törvény szabályozza az idézés mellőzésének a lehetőségeit.

201-203. §

A tényállás tisztázása érdekében az idegenrendészeti hatóság jogosult valamely dolog zár alá vételére, ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné. Ennek érdekében indokolt a zár alá vétel szabályainak a meghatározása. A zár alá vett dologban tárolt adatokhoz szakértő közreműködését veheti igénybe az idegenrendészeti hatóság. Amennyiben a tárolt adatok személyes adatot tartalmaznak, annak felhasználására és a tárolására az idegenrendészeti eljárásban történő személyazonosság megállapítása érdekében szükséges ideig és mértékig van lehetősége az idegenrendészeti hatóságnak. A zár alá vett dologban tárolt adatokat az idegenrendészeti hatóság és az igénybe vett szakértő nem törölheti, és köteles a dolgot rendeltetésszerűen az adatok kinyerése érdekében használni. Az állam bűnüldözési érdekének érvényesítésére is figyelemmel, ha a hamis vagy hamisított irat vagy okmány az idegenrendészeti eljárás lezárultát követően sem adható ki az érintettnek.

Zár alá vett pénz esetén azt az ügyféllel szemben megállapított pénzfizetési kötelezettség biztosítására vissza lehet tartani. Amennyiben az ügyféltől zár alá vett pénz az ügyfél részére önhibájából eredően nem adható vissza, az ügyfél részére történő visszaszolgáltatásra tett kísérletet követő egy év elteltével a hátrahagyott összeggel az idegenrendészeti hatóság rendelkezik.

204-205. §

A határozat ellen, ha törvény kivételt nem tesz, van helye jogorvoslatnak. A végzés ellen csak akkor van helye önálló jogorvoslatnak, ha a törvény megengedi. Jogorvoslati eljárás indulhat hivatalból vagy kérelemre. Kérelemre induló jogorvoslati eljárás a fellebbezési eljárás, a közigazgatási per, valamit a döntés keresetlevél alapján történő módosítása vagy visszavonása. Hivatalból induló jogorvoslati eljárás a döntés saját hatáskörben történő módosítása vagy visszavonása, a felügyeleti eljárás, valamint az ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.

206. §

Az idegenrendészeti eljárásban a fellebbezés benyújtására az első fokú hatóságnál, főszabály szerint a döntés közlését követő tizenöt napon belül van lehetőség. A tartózkodási engedély ügyekben a fellebbezést 8 napon belül lehet benyújtani. A fellebbezést indokolni kell, és nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. Ez esetben a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania az elsőfokú hatóságnak. A törvény meghatározza az önálló fellebbezéssel támadható végzések körét, valamint a fellebbezés kérelemmel kapcsolatos eljárás részletes szabályait. A fellebbezésről a másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság határozat esetén, ha a törvény eltérően nem rendelkezik huszonegy, végzés esetén nyolc napon belül dönt. A másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek. Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása akkor is, ha a fellebbezés elkésett, vagy nem jogosulttól származik, vagy önálló fellebbezéssel nem támadható végzés ellen irányul. A törvény speciális szabályokat tartalmaz a másodfokú hatóság döntései tekintetében is.

207. §

A törvény szabályozza a végrehajtási kifogások körét is, melyek a kényszerintézkedési, végrehajtási jellegű döntések jogorvoslataként jelennek meg. A végrehajtási kifogásnak a visszaadás végrehajtására és a kitoloncolás foganatosítására nincsen halasztó hatálya. A végrehajtási kifogások elbírálására a jogszabály rövid határidőket határoz meg, tekintettel arra, hogy hatósági és ügyféli oldalról is kiemelt érdek fűződik ezen kifogások gyors elbírálásához, és a hatékony végrehajtások biztosításához. Speciális szabályok rendezik a kifogás elbírálására jogosult hatóság döntéshozatalát és az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás lehetőségeit.

208. §

A közigazgatási perben a bíróságnak a döntését hatvan napon belül kell meghoznia. Az idegenrendészeti eljárásokkal történő visszaélés és a jogsértő külföldiek esetén a hatóság jogszerű döntéseinek történő haladéktalan érvényszerzés érdekében indokolt a bíróságok részére is határidők meghatározása. Ez visszatartó erővel bírhat azon visszaélő külföldiekre is, akik az eljárások kezdeményezését csak a jogsértő tartózkodásuk meghosszabbítására használják fel. Rögzíteni szükséges, hogy a bíróság az idegenrendészeti hatóság döntését a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban hozott döntés kivételével nem változtathatja meg.

209-213. §

A pénzfizetési kötelezettség végrehajtását az állami adóhatóság foganatosítja, ha ettől törvény vagy kormányrendelet nem tér el. A pénzfizetési kötelezettség elévülési ideje a teljesítési határidő utolsó napjától számított 3 év.

Az eljárási bírság végrehajtására speciális szabályok kerültek meghatározásra. Nem lehet végrehajtani az eljárási bírságot, ha az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező döntés véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak. Az idegenrendészeti hatóság által elrendelt egyéb kötelezés (pl. kiutasítás, ország elhagyás) az arról rendelkező döntés véglegessé válástól számított öt év elteltével évül el. Tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre. Tekintettel arra, hogy külföldi személyek kiutasítására törvényben nevesített okok és garanciák mellett, komoly indokok mentén kerülhet sor, így ezen állami akarat végrehajthatósági idejéhez különös érdek fűződik, ezért is indokolt az elévülési idő fentiek szerinti szabályozása. A kiutasított külföldiek sokszor komoly biztonsági kockázatot is rejtenek magukban, így a kiutasítás tényleges végrehajtáshoz közrendi és közbiztonsági érdekek is kapcsolódnak. Ugyanakkor lévén, hogy az idegenrendészeti eljárásban ezen speciális ügyfélkör a kiutasítás végrehajtását a legtöbb esetben minden erejével igyekszik megakadályozni illetőleg azt elhúzni, melyhez sok esetben a származási országának hatóságai is közreműködnek, így indokolt a hosszabb elévülési idő meghatározása, hogy az idegenrendészeti hatóság kellő idővel rendelkezhessen az állami akarat érvényre juttatásának.

Annak érdekében, hogy az állam által megelőlegezett költségek megfizetésére, vagy ennek okán a beutazási és tartózkodási tilalom, mint szankció elrendelésére lehetőség legyen, indokolt annak szabályozása, hogy addig, amíg a korábban elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya fennáll, a megelőlegezett költségek végrehajtása felfüggesztésre kerüljön, azáltal, hogy az az elévülési időt félbeszakítja. Indokolt, hogy a korábbi beutazási és tartózkodási tilalom hatályának lejártát követően induljon csak el a megelőlegezett költségek tekintetében az elévülési idő, melynek időtartama az elrendelhető beutazási és tartózkodási tilalom időtartamával ez esetben megegyezne. Tekintettel a végrehajtás felfüggesztésének kógens jellegére, valamint arra, hogy a felfüggesztés megtámadása az ügyfélnek előnyt nem hozna abban az esetben, ha a költséget megfizetni nem tudja, nem indokolt a jogorvoslat biztosítása.

214. §

Az eljárási költség tekintetében a törvény meghatározza, hogy az mindaz a költség, ami az idegenrendészeti eljárás során felmerül. A kérelemre induló eljárások díja külön jogszabályban kerül meghatározásra. A törvény szabályozza azon költségek viselését, amelynek viselésére senki sem kötelezhető, valamint a költségek elelőlegezésének a rendjét.

215-216. §

Szükséges olyan rendelkezés, amely egyfelől tájékoztatja a felet a jogi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről, másrészt kötelezettséget ró az eljáró hatóságra atekintetben, hogy a fenti lehetőségről, mint a fél eljárási jogosítványáról a felet tájékoztassa. A törvény az eljárás gyorsítása érdekében előírja az idegenrendészeti hatóság számára, hogy a jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmet és a kiutasító határozat egy példányát haladéktalanul továbbítsa a jogi segítségnyújtó szolgálat részére.

217. §

A törvény taxatív felsorolással jeleníti meg az idegenrendészeti eljárások során alkalmazni rendelt szabályokat.

218-220. §

A 90 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumokkal kapcsolatos eljárásokat a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) szabályozza. A 90 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának feltételeit a törvény a közösségi joggal összhangban, a schengeni vízumkiadási szabályok figyelembevételével határozza meg.

A 90 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásának megtagadására, illetve a kiadott vízum visszavonására és megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket a törvény a Vízumkódex rendelkezéseire tekintettel állapítja meg.

A Vízumkódex rendelkezései alapján az általános beutazási feltételek mellett az egységes vízum iránti kérelem vizsgálata során különös figyelmet kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a kérelmező nem jelent-e kockázatot az illegális bevándorlás vagy a tagállamok biztonsága tekintetében, továbbá hogy a kérelmezőnek szándékában áll-e a kérelmezett vízum lejárta előtt a tagállamok területét elhagyni.

Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében - meghatározott esetekben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.

A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek, illetve a fellebbezést elutasító döntéssel szemben közigazgatási pernek van helye. A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy Magyarország nevében más schengeni tagállam képviselete vízumot adjon ki, vagy a magyar külképviselet más tagállam nevében adjon ki vízumot.

221. §

A törvény rendelkezik a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének lehetőségéről is. Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár kérelme - ha törvény másként nem rendelkezik - abban az esetben engedélyezhető, ha a külföldi eleget tesz a tartózkodás általános feltételeinek és a törvényben nevesített valamely kategóriába beletartozik, amely esetében a tartózkodási engedély kiadásának belföldi kérelmezését a törvény lehetővé teszi.

222. §

A törvény a tartózkodási engedély kiadásának megtagadását, illetve visszavonását írja elő abban az esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár a kiadáshoz előírt egy vagy több feltételnek nem vagy a továbbiakban már nem felel meg, továbbá akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár az eljáró hatósággal hamis adatot vagy valótlan tényt közölt, és ez az engedély kiadását érdemben befolyásolta. A tartózkodási engedély kiadásának vagy hosszabbításának megtagadását vagy az engedély visszavonását eredményezi az is, ha a tartózkodási cél tekintetében az eljáró hatóságot a harmadik országbeli állampolgár megtévesztette. E tekintetben hangsúlyozni szükséges, hogy több esetben fordul elő, hogy a harmadik országbeli állampolgárok nincsenek tisztában a valós tartózkodási céljukkal, a Magyarországra érkezésük körülményeivel, a beutazást érintő nyilvánvaló tényekkel, melyek egyértelműen utalnak arra, hogy a tartózkodás célja nem a kérelemben megjelölt cél és valószínűsíteni lehet, hogy a megjelölt célt nem fogja megvalósítani Magyarországon, vagy egyáltalán nem is Magyarországon kíván tartózkodni három hónapot meghaladó időtartamra.

Magyarország közegészségügyi érdekeinek sérelmére tekintettel a tartózkodási engedély kiadását illetve meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a tartózkodási engedélyt vissza kell vonni akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem veti alá magát kötelező és rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy magyarországi tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be.

Az érdekházasságok elleni fellépéssel összhangban rendelkezik a törvény a tartózkodási engedély kiadásának vagy meghosszabbításának megtagadásáról, illetve visszavonásáról abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a családi kapcsolatot kizárólag a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozták létre.

A törvény a tartózkodási engedély megtagadására, illetve visszavonására vonatkozó általános szabályok alóli kivételként kimondja, hogy nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből tartózkodási engedélyt kaphat a SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár, illetve a részére kiadott tartózkodási engedélyt nem kell visszavonni.

223. §

A törvény rögzíti a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása, illetve meghosszabbítása megtagadásának, valamint a vendégbefektetői tartózkodási engedély visszavonásának speciális feltételeit.

224. §

A tartózkodási engedély kiadásának, illetve meghosszabbításának megtagadása, illetőleg a kiadott tartózkodási engedély visszavonása vonatkozásában a törvény az általános szabályokon túl speciális rendelkezéseket tartalmaz.

Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni akkor is, ha a szezonális vendégmunkás a tartózkodási engedély lejártakor az Európai Unió tagállamainak és a más schengeni államok területét valószínűsíthetően nem hagyja el. Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott engedélyt vissza kell vonni akkor is, ha a szezonális vendégmunkás a kérelem előterjesztését megelőző tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a kiadott szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedélyt visszavonhatja akkor is, ha a szezonális vendégmunkás a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.

225-236. §

A tartózkodási engedély kiadásának, illetve meghosszabbításának megtagadása, illetőleg a kiadott tartózkodási engedély visszavonása vonatkozásában a törvény az általános szabályokon túl egyes tartózkodási célok esetében meghatározott speciális rendelkezéseket tartalmaz. Az EU Kék Kártya, vállalaton belüli áthelyezés, tanulmányi cél és mobilitás, önkéntes tevékenység, kutatás, álláskeresés vagy vállalkozásindítása vonatkozásában a szabályok összhangban vannak az európai uniós irányelvi rendelkezésekkel. Emellett a törvény egyes tartózkodási célok esetében rögzíti a harmadik országbeli állampolgár bejelentési kötelezettségét is (pl. EU Kék Kártya).

237. §

A rendelkezés a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Összevont engedély irányelv) 3. cikkének történő megfelelést szolgálja, amely szabályozza, hogy mely esetekben alkalmazhatóak (pl. családi együttélés biztosítása esetén, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár munkát kíván végezni) és mely személyi körre nem alkalmazhatóak az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására vonatkozó szabályok. Emellett az Összevont engedély irányelvnek megfelelően szükséges meghatározni az eljárásra irányadó ügyintézési határidőt. A törvény taxatíve felsorolja azon eseteket, amikor nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás. Az eljárásban annak megítélése, hogy a kérelmező adott foglalkoztatónál történő foglalkoztatása foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott-e, a szakhatóságként eljáró munkaügyi hatóságok (Kormányhivatalok) feladata. Azonban indokolt annak biztosítása is, hogy a törvényben meghatározott esetekben az összevont kérelmezési eljárás során az összevont engedély olyan módon kerüljön kiállításra, hogy nem kerül sor annak vizsgálatára, hogy a foglalkoztatás jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott-e. Így a szakhatósági eljárás lefolytatása nélkül az eljárás gyorsabbá válik azon speciális esetekben, ahol munkavállalási engedély-mentesség, vagy munkaerő-piaci vizsgálat alóli mentesség van.

A törvény rögzíti, hogy összevont engedélyt akkor adhat ki az idegenrendészeti hatóság, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása támogatott (vagy ennek vizsgálata alól mentes), és a jogszabályban meghatározott tartózkodási feltételeket teljesíti.

A törvény rögzíti, hogy a foglalkoztató a szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására, valamint a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadására irányuló összevont kérelmezési eljárás lefolytatását megelőzően köteles a munkaerőigényét bejelenteni az adott álláshely vagy álláshelyek betöltése céljából. Továbbá köteles az eljárást megelőzően arra is, hogy a kormányrendeletben meghatározott könnyített közvetítési eljárás lefolytatására irányuló kérelmét benyújtsa az állami foglalkoztatási szerv részére.

238-244. §

A törvény a hontalanság megállapítására irányuló alapvető és garanciális jelentőségű eljárási szabályokat rögzíti.

A magyar jogalkotónak viszonylag tág mozgástere van a vonatkozó procedurális szabályok meghatározásában. A nemzetközi kötelezettségeinkkel való összhang különösebb nehézségek nélkül biztosítható, a New York-i Egyezmény ugyanis jóformán kizárólag anyagi jogi szabályokat fektet le, magát a hontalan jogállást statuálja, így - az igazgatási segítségnyújtásról szóló 25. cikken kívül -nem tartalmaz eljárásjogi előírásokat.

A hontalansági eljárás megindítására jogosultak körét illetően a New York-i Egyezmény nem minden, állampolgárság nélküli személy számára biztosítja, személyi hatálya ugyanis nem terjed ki:

a) azon személyekre, akik az ENSZ szerveitől - az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának kivételével - védelemben vagy segélyben részesülnek mindaddig, amíg ez a védelem vagy segély fennáll;

b) olyan személyekre, akiket annak az országnak az illetékes hatóságai, amelyben lakóhelyük van, olyan személyeknek ismertek el, mint akiket megilletnek az adott ország állampolgárságának birtoklásával járó jogok és kötelezettségek;

c) olyan személyekre, akiket illetően komoly okok állnak fenn annak feltételezésére, hogy

ca) a nemzetközi okmányokban megfogalmazottaknak megfelelően béke elleni, háborús vagy az emberiség elleni bűnöket követtek el;

cb) a tartózkodási helyük államán kívül, mielőtt abba az államba bebocsátást nyertek, súlyos, nem politikai bűncselekményt követtek el;

cc) az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes cselekmények elkövetésében vétkesek.

Az idegenrendészeti hatóság akkor is megszünteti az eljárást, amennyiben a kérelmező az állampolgársági jogszabályokkal való visszaélés folytán szándékosan szünteti meg állampolgárságát és válik hontalanná. Ez a szabály az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának a tagállamokhoz intézett R (99) 18. számú Ajánlásában (a továbbiakban: Ajánlás) foglaltakat jeleníti meg a törvényben. Az Ajánlás egy új állampolgárság hontalanná válás útján történő megszerzését kívánja kizárni, míg jelen rendelkezés ezt a követelményt általános szintre emelve ilyen esetben magát a hontalan státusz megszerzését nem teszi lehetővé.

A hontalanság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, amelynek előterjesztésére a törvény semmiféle formakényszert nem ír elő. Az eljárás során a törvény megfelelő garanciákkal védi és biztosítja a kérelmező tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának érvényesülését (jegyzőkönyvfelvétel, anyanyelvhasználat, jogi segítségnyújtás, a hatóság kioktatási kötelezettsége stb.).

A hontalanság tényének bizonyítása az eljárás legfontosabb része, hiszen elméletileg valamely hontalan személynek a Föld valamennyi országából kellene hivatalos okirattal igazolnia azt a negatív tényt, hogy egyiknek sem állampolgára. Ilyen nyilvánvalóan lehetetlen követelményt nem lehet a kérelmezővel szemben - akire a bizonyítási teher hárul - támasztani. Egyetlen állam gyakorlata sem követel meg efféle bizonyítékot: általában a konkrét ügy tényállásától függ, hogy két, három, esetleg több állammal kapcsolatban kell az állampolgárság jogi kötelékének a hiányát igazolni. A szabályozás célja, hogy ezen ésszerűségi megfontolások mellett kérelmező-központúan tegye lehetővé a hontalanság bizonyítását. Ennek érdekében a hitelt érdemlő igazolás mellett a hontalanság tényének valószínűsítése is releváns eljárási cselekmény, továbbá a törvény taxatíve felsorolja, mely államok relációjában - amelyek köre a kérelmezőtől függően esetről esetre változhat - szükséges a hontalanság tényének hivatalos alátámasztása. Az állampolgársági kötelék hiányát a születési hely, a korábbi lakó- vagy tartózkodási hely, illetőleg a családtagok és a szülők állampolgársága szerinti állam vonatkozásában kell tanúsítani. E gyakorlati nehézségekkel járó ténybizonyításhoz nyújtott igazgatási segítség - a szóba jöhető államok magyar külképviseleteinek, illetve az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának bevonásával - a New York-i Egyezmény 25. cikke végrehajtását szolgálja.

A hontalansági eljárásban hozott határozat ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, azonban a kérelmező 15 napon belül kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A bíróság a döntést megváltoztathatja és kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék jár el. A hontalansági eljárás - a New York-i Egyezmény 16. cikk 2. bekezdésével összhangban - tárgyi költségmentes.

A törvény a nemzetközi jog szabályainak megfelelően széleskörű jogosítványokat biztosít az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban való részvételre, annak bármely szakaszában.

245-248. §

A törvény meghatározza a központi idegenrendészeti nyilvántartás résznyilvántartásainak adatkezelési célját.

Az idegenrendészeti jogszabályok lehetővé teszik egy tartózkodási jogcímek esetében az engedélyek meghosszabbítását, mely új eljárás és amelynek eredményeként új engedély kerül kiállításra. Emellett a hosszabb távú tartózkodást lehetővé tevő tartózkodási jogcímek megszerzésének feltétele lehet a korábbi rövidebb idejű tartózkodás. Annak érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárok a magyarországi tartózkodási idejükkel összefüggő jogaikat megfelelően gyakorolni tudják, szükséges egyértelműen rögzíteni a korábbi jogszabályból levezethető, de abban kifejezetten meg nem jelenő rendelkezést, miszerint az egymáshoz kapcsolódó tartózkodási jogcímek esetén az adatkezelési idő a későbbi tartózkodási jogcímre vonatkozó szabályok szerint alakul.

A törvény meghatározza, hogy a központi idegenrendészeti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervet bízhat meg az idegenrendészeti hatóság. Meghatározásra került továbbá a természetes személyazonosító adatok köre.

249-265. §

A törvény elkülönítetten - idegenrendészeti rész-nyilvántartásonként - állapítja meg az idegenrendészeti hatóságok által kezelhető adatok körét és azok megőrzési idejét. A törvény rendelkezik továbbá az egyes Uniós nyilvántartási rendszerekbe továbbítandó adatok köréről is, valamint az Uniós nyilvántartásokban történő ellenőrzés szabályait is. A törvény speciális szabályokat tartalmaz az egyes résznyilvántartások tekintetében az ujjnyomatok tárolására vonatkozóan is, az Uniós rendeleteknek megfelelően.

A törvény rész-nyilvántartásonként határozza meg a közhitelesnek minősített adatok körét is.

266-276. §

Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben - adatot továbbíthat.

A törvény szerint a résznyilvántartásokban szereplő adatokat más hatóságok részére a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -engedi továbbítani, biztosítva ezáltal a törvényes adatkezelés feltételeit. A törvény részletes felsorolást tartalmaz azon szervekről, akik esetében az adatátadás megvalósulhat. Külön szabályok vonatkoznak a Nemzeti Információs Központnak, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak történő adattovábbításra. Az idegenrendészeti hatóság az általa eszközölt adattovábbításokat nyilvántartja.

A törvény megteremti annak lehetőségét is, hogy az idegenrendészeti hatóságok feladataik ellátása érdekébe adatokat igényeljenek más hatóságoktól, melyek felsorolását a törvény tartalmazza. A törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatóak és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon adatok szolgáltathatóak.

A törvény tartalmazza a külpolitikáért felelős miniszter által folytatott eljárásban történő adatkezelés szabályait is.

277-278. §

Felhatalmazó rendelkezések.

279. §

Hatályba léptető rendelkezés.

280-282. §, 284. §

Átmeneti rendelkezések.

285. §

Sarkalatossági záradék.

286-287. §

Jogharmonizációs záradék.

288. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

289. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény felhatalmazó rendelkezéseivel való összhang miatt szükséges a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény felhatalmazó rendelkezéseinek újra megállapítása. E szakasz ugyanakkor a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést is szolgálja. A tartózkodási jogcímek és a tartózkodási engedélyek érvényességi idejének változása miatt szükséges az előzetes megállapodásra vonatkozó szabályok módosítása is.

290. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény már nem tartalmazza a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás fogalmát, így a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben szükséges a fogalmat meghatározni.

291. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges szövegcserés módosításokat tartalmaz.

293. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

294. §

A letelepedés kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

295-298. §

A letelepedés kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás. A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező külföldi ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya, vagy EU tartózkodási kártya okmányt kap.

299. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

300-301. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

302. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

303. §

A letelepedés kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

304. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

305. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

306. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

307. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

308. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

309-310. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

311-312. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

313. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

314. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

315. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

316. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

317. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

318. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

319. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

320. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

321. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

322. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

323. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

324. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

325. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény meghatározza a kedvezményes foglalkoztató és a minősített kölcsönbeadó fogalmát, amelyek a kiemelt foglalkoztató kifejezést váltják fel.

326. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

327. §

A keresőtevékenység folytatása terminológia megszűnése miatt szükséges módosítás.

328-331. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

332. §

A letelepedés kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése indokolja a módosítást, az EK letelepedési engedély és a nemzeti letelepedési engedély okmányt pedig felváltja az EU tartózkodási kártya és a nemzeti tartózkodási kártya.

333. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

334. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

335. §

A tartózkodási jog korlátozásának közös szabályai között megjelenő és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés e) pontot kitöltő rendelkezés, miszerint az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani azt az EGT-állampolgárt vagy családtagot, akivel szemben a szabad mozgás és tartózkodás jogának közrendi, közbiztonsági, nemzetbiztonsági vagy közegészségügyi okból a törvény alapján történő korlátozásának, illetve a bíróság jogerős ügydöntő határozatával elrendelt kiutasítás végrehajtásának van helye, vagy akit az idegenrendészeti hatóság értesítése alapján a továbbiakban nem illet meg a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás joga.

336. §

Az eljáró idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli, és az EGT-állampolgár vagy családtag visszatartott úti okmányát visszaadja. Ez a szabály akkor irányadó, ha az EGT-állampolgár vagy családtag külön törvény rendelkezése - a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdés a)-f) pontja - szerinti kényszerintézkedés hatálya alatt nem áll.

337. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

338-341. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás, az érintett külföldi pedig nemzeti letelepedési engedély helyett nemzeti tartózkodási kártya okmányt kaphat.

342-343. §

Az harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése az új törvényre tekintettel.

344-345. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

346. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos

tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

347. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

348. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

349. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

350. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

351. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

352. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

353. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

354. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

355. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

356. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

357. §

A módosítás célja a szabálysértés tényállásának kiegészítése. Ennek értelmében az is szabálysértést követ el, aki vállalása ellenére nem hagyja el Magyarország területét.

358. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

359. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

360. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás mellett a keresőtevékenység folytatása kifejezés megszüntetése indokolja annak meghatározását, hogy melyik tartózkodási engedély jogosít munkavégzésre.

361. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése, a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése, és a keresőtevékenység folytatása kifejezés megszűnése miatt szükséges módosítások.

362. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

363. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

364-365. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

366. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

367. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

368-370. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

371. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

372. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

373. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

374. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

375. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

376. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

377. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

378. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

379. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

380. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

381. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

382. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

383. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

384. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

385. §

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

386. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

387. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

388. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

389-390. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény megalkotására tekintettel a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, valamint az annak alkalmazását kizáró kormányrendeletet hatályon kívül kell helyezni.

391. §

Az ETIAS rendelet szerint az utazási engedély megléte követelmény ahhoz, hogy a rendelet hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár teljesítse az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott beutazási feltételt, így a beutazás és rövid távú tartózkodás egy új feltételeként szükségszerű a kiegészítés.

392. §

Az ETIAS rendelet 55. cikk (5) bekezdése szerint abban az esetben, ha egy harmadik országbeli állampolgár megszerezte egy tagállam állampolgárságát vagy alkalmazandóvá vált rá a 2. cikk (2) bekezdésének a)-c) pontja, az adott tagállam hatóságainak ellenőrizniük kell, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel, és adott esetben haladéktalanul törölni kell a kérelemfájlt az ETIAS központi rendszeréből.

Az ETIAS rendelet 55. cikk (6) bekezdése szerint ha a harmadik országbeli állampolgárra alkalmazandóvá vált a 2. cikk (2) bekezdésének d), e), f) vagy l) pontja, az érintett tájékoztathatja az engedélyt kiadó tagállam illetékes hatóságát arról, hogy érvényes utazási engedéllyel rendelkezik, és kérelmezheti a kérelemfájl törlését az ETIAS központi rendszeréből. Ebben az esetben a tagállam illetékes hatóságának ellenőriznie kell, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel, és adott esetben haladéktalanul törölni kell a kérelemfájlt az ETIAS központi rendszeréből.

Az idegenrendészeti hatóság által kiállított okmányok tekintetében ezért adatot kell szolgáltatni az ETIAS nemzeti egység részére a fenti feladat végrehajtásának biztosítása céljából.