32023R1315[1]

A Bizottság (EU) 2023/1315 rendelete (2023. június 23.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1315 RENDELETE

(2023. június 23.)

a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1588 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára,

az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) Az állami támogatások átláthatósága elengedhetetlen a Szerződésben foglalt szabályok helyes alkalmazásához, és a szabályok fokozottabb betartását, nagyobb mértékű elszámoltathatóságot, kölcsönös felülvizsgálatot és végső soron hatékonyabb közkiadásokat eredményez. Tekintettel az átláthatóság fontosságára - és különösen a Bizottság 651/2014/EU rendeletében (2) foglalt közzétételi küszöbértékeknek az állami támogatásokról szóló, nemrégiben felülvizsgált bizottsági iránymutatásban és keretrendszerben meghatározott új küszöbértékhez való igazítására - azt a küszöbértéket, amely felett az egyedi támogatások odaítélésére vonatkozó, az említett rendelet III. mellékletben említett információkat közzé kell tenni, 100 000 EUR-ban kell megállapítani. Ennek a küszöbértéknek az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek, valamint a halászati és akvakultúra-ágazatban működő, a 651/2014/EU rendelet 2a. szakasza hatálya alá nem tartozó kedvezményezettek esetében 10 000 EUR-nak kell lennie, és 500 000 EUR-nak az InvestEU Alap által a 651/2014/EU rendelet 16. szakasza alapján támogatott pénzügyi termékekhez kapcsolódó támogatás esetében. Az e küszöbértékeket meghaladó egyedi támogatások esetében a 651/2014/EU rendelet III. mellékletében említett információkat a támogatás odaítélésétől számított 6 hónapon belül közzé kell tenni. Az e küszöbértékeket meg nem haladó támogatások esetében a rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett információk közzétételére későbbi időpontban is sor kerülhet.

(2) A 651/2014/EU rendelet e rendelettel bevezetett módosításainak végrehajtásához - különösen a zöld és digitális átállást támogató állami támogatási intézkedésekhez - kapcsolódó kiszámíthatóság és jogbiztonság biztosítása érdekében helyénvaló a 651/2014/EU rendelet alkalmazási időszakát 3 évvel, 2026. december 31-ig meghosszabbítani.

(3) Szükség esetén a 651/2014/EU rendelet egyedi felülvizsgálat tárgyát képező szakaszaiban a bejelentési küszöbértékeket és a támogatási összegeket a piaci fejlemények értékelése és a Bizottság határozathozatali gyakorlata alapján ki kell igazítani. Tekintettel az említett rendelet 2014. évi elfogadása óta eltelt hosszú alkalmazási időszakra, valamint a jelenlegi magas inflációs szintekre, helyénvaló megnövelni a bejelentési küszöbértékeket és a maximális támogatási összegeket a 651/2014/EU rendelet azon szakaszaiban is, amelyek nem képezik egyedi felülvizsgálat tárgyát. E tekintetben a Bizottság úgy véli, hogy a 651/2014/EU rendelet többi szakasza esetében a bejelentési küszöbértékek és a támogatási összegek 10 %-os általános emelése - tekintettel a bevezetésük óta eltelt időre és a jelenlegi inflációs szintekre - helyénvaló, és ezért nem vezet a közös érdekkel ellentétes versenytorzuláshoz.

(4) A 2022. január 1-jén kezdődő időszakra vonatkozó regionális állami támogatásokról szóló módosított iránymutatás (3) elfogadását követően a 651/2014/EU rendelet regionális támogatásokkal kapcsolatos rendelkezéseit ki kell igazítani az ugyanazon célkitűzésekre irányuló különböző szabályok közötti következetesség biztosítása érdekében. A 651/2014/EU rendelet III. fejezetének 1. szakaszát is ki kell igazítani, figyelemmel a piaci változásokra, valamint az európai zöld megállapodásra (4) és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) foglalt európai klímarendeleti célkitűzésekre tekintettel. A demográfiai kihívásokkal szembesülő területek jobb támogatásának elősegítése érdekében az elnéptelenedést megakadályozó vagy csökkentő működési támogatást ki kell terjeszteni a ritkán lakott területekre. A 651/2014/EU rendeletnek a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által végrehajtott 50 millió EUR alatti támogatott projektekre történő alkalmazásának elősegítése érdekében a bejelentési határértékeket megfelelően ki kell igazítani és pontosítani kell.

(5) A fenntartható és digitális Európáért kkv-stratégia (6) célkitűzéseivel összhangban a kkv-knak nyújtott tanácsadás céljából elérhetővé tett állami támogatás utalványok formájában is adható, például a zöld tanácsadási szolgáltatások előmozdítása céljából. Továbbá állami támogatás nyújtásakor a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a kkv-kra nézve egyszerűsített szabályokat alkalmaznak az adminisztratív terhek csökkentése és a kkv-k versenypályázati eljárásokban való részvételének megkönnyítése érdekében.

(6) Az Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közlemény (7) és az európai adatstratégiáról szóló közlemény (8) szerint biztosítani kell azt, hogy a digitális megoldások Európa segítségére legyenek a saját elképzelései szerint zajló digitális átalakulásban, amely az európai értékek tiszteletben tartása mellett áll az emberek szolgálatába. Az új európai iparstratégia (9) kimondja, hogy Európának kutatásra, technológiákra és erős, az akadályok és bürokratikus követelmények lebontására képes egységes piacra van szüksége. A stratégia elismeri, hogy a kutatásra, innovációra, kiépítésre és korszerű infrastruktúrára irányuló beruházások bővítése elősegíti az új termelési folyamatok kialakítását, miközben munkahelyeket teremt. E tekintetben a kutatási projektek és az innovációs támogató szolgáltatások magukban foglalják digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztését vagy fejlesztését bármilyen területen, technológiában, iparágban vagy ágazatban (ideértve többek között a digitális iparágakat, infrastruktúrákat és technológiákat is, például a szuperszámítógépeket, a kvantumtechnológiákat, a blokklánc-technológiákat, a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot, a big data technológiát és a felhőalapú technológiákat).

(7) A több tagállamot érintő projektekhez kapcsolódó egyes innovatív projektek végrehajtásának felgyorsítása érdekében helyénvaló magasabb bejelentési küszöbértékeket és támogatási intenzitásokat bevezetni azon kutatás-fejlesztési projektek esetében, amelyek a hatékony együttműködés és az ismeretterjesztés tekintetében határokon átnyúló előnyökkel járnak.

(8) Tekintettel arra, hogy az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet (10) célzott csoportmentességet vezet be az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében LEADER helyi fejlesztésként kijelölt közösségvezérelt helyi fejlesztésre (a továbbiakban: CLLD) és a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (a továbbiakban: EIP) operatív csoportjának projektjeire vonatkozóan, helyénvaló egyrészt kiterjeszteni a CLLD projektekre vonatkozó jelenlegi csoportmentességnek a 651/2014/EU rendelet szerinti hatályát a LEADER helyi fejlesztésként kijelölt projektek körén túlra, másrészt pedig törölni az EIP-projektek 651/2014/EU rendelet szerinti csoportmentességét.

(9) A 651/2014/EU rendelet hatályát helyénvaló kiterjeszteni a mikrovállalkozásoknak a villamosenergia-, földgáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatásra vonatkozó összeférhetőségi feltételekre. Amennyiben az ilyen intézkedések árképzésbe való állami beavatkozásnak minősülnek, összhangban kell lenniük az uniós jog alkalmazandó rendelkezéseivel. Az ilyen intézkedések nem tehetnek különbséget a kkv-k vagy a beszállítók között, és a költségeknél magasabb kiskereskedelmi árat kell eredményezniük, amely eléri azt a szintet, ahol a kiskereskedők között tényleges verseny alakulhat ki.

(10) Az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező energiaár-emelkedés hatásainak enyhítése érdekében az (EU) 2022/1854 tanácsi rendelet (11) kivételesen lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ideiglenesen állami beavatkozásnak minősülő intézkedéseket alkalmazzanak a kkv-k villamosenergia-ellátásának árképzése kapcsán, beleértve a költség alatti ellátásra vonatkozó kötelezettségeket is. Ezért helyénvaló a 651/2014/EU rendelet szerinti összeférhetőségi feltételek hatálya alá vonni a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott támogatást. Az ilyen intézkedések nem tehetnek különbséget a kkv-k vagy a beszállítók között, és nem róhatnak rájuk méltánytalan költségeket. A beszállítókat tehát kompenzálni kell a szabályozott árakon történő szolgáltatás során felmerült költségekért, ha az állami beavatkozás költség alatti szolgáltatást ír elő számukra. Annak érdekében, hogy ezek az intézkedések ne növeljék a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő iránti keresletet, a szabályozott árak csak korlátozott mértékű fogyasztást fedezhetnek, és nem eredményezhetnek a beszállítók számára olyan átlagárat, amely alacsonyabb az Ukrajna elleni agressziót megelőző időszak árainál.

(11) A tesztelési és kísérleti infrastruktúra megépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatás elsősorban a nem tökéletes és aszimmetrikus információból vagy a koordinációs nehézségekből fakadó piaci hiányosságok orvoslását célozza. Szemben a kutatási infrastruktúrákkal, a tesztelési és kísérleti infrastruktúrákat elsősorban gazdasági tevékenységekhez, és különösen vállalkozások részére szolgáltatások nyújtásához használják. A legkorszerűbb tesztelési és kísérleti infrastruktúra kiépítése vagy korszerűsítése magas kezdeti beruházási költségekkel jár, ami a bizonytalan ügyfélkörrel együtt megnehezítheti a magánfinanszírozáshoz való hozzáférést. A közfinanszírozású tesztelési és kísérleti infrastruktúrákhoz átlátható és megkülönböztetésmentes módon, piaci feltételek mellett, több felhasználó számára kell hozzáférést biztosítani. A felhasználók tesztelési és kísérleti infrastruktúrákhoz való hozzáférésének elősegítése érdekében a felhasználói díjakat a 651/2014/EU rendeletben vagy a Bizottság 1407/2013/EU rendeletében (12) foglalt egyéb rendelkezéseinek megfelelően lehet csökkenteni. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, az intézkedés az infrastruktúra felhasználóinak állami támogatásához vezethetnek. Ilyen helyzetben, a felhasználóknak vagy a kiépítésért, illetve korszerűsítésért nyújtott támogatás csak akkor mentesülhet a bejelentési kötelezettség alól, ha a felhasználóknak az alkalmazandó állami támogatási szabályoknak megfelelően nyújtanak támogatást. Egy adott tesztelési és kísérleti infrastruktúrát több fél is birtokolhat és működtethet, és a közszervek és vállalkozások közösen is használhatják az infrastruktúrát. A tesztelési és kísérleti infrastruktúrák technológiai infrastruktúraként is ismertek.

(12) Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás célja azon koordinációs problémákhoz kapcsolódó piaci hiányosságok orvoslása, amelyek a klaszterek kialakulását akadályozzák, vagy a klasztereken belüli kölcsönhatásokat és ismeretáramlást korlátozzák. Az állami támogatás támogathatja vagy az innovációs klaszterek nyitott és megosztott infrastruktúráiba történő beruházást, vagy a klaszterek működését, abból a célból, hogy erősítse az együttműködést, a hálózatépítést és a tanulást. Az innovációs klaszterre nyújtott működési támogatást azonban csak korlátozott, 10 évet nem meghaladó időszakra kell lehetővé tenni. Az innovációs klaszterek létesítményeihez való hozzáférés vagy az innovációs klaszterek tevékenységeiben való részvétel elősegítése érdekében a hozzáférést a 651/2014/EU rendelet más rendelkezései vagy az 1403/2013/EU rendelet értelmében lehet kedvezményes áron kínálni.

(13) Az innovációs tevékenységekhez nyújtott támogatás elsősorban a pozitív externáliákkal (a tudás szervezetek közötti átszivárgásaival), koordinációs nehézségekkel és - kisebb mértékben - az aszimmetrikus információkkal kapcsolatos piaci hiányosságok orvosolására irányul. Tekintettel a kkv-kra, ilyen innovációs támogatás szabadalmak és más immateriális eszközök megszerzése, validálása és védelme, magasan képzett személyzet kirendelése, valamint innovációs tanácsadási és támogatási szolgáltatások - például a kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek által nyújtott szolgáltatások - céljára nyújtható.

(14) A felhordó hálózatok előfeltételei mind a helyhez kötött, mind a mobil hozzáférési hálózatok kiépítésének azokon a területeken, ahol nincs ilyen infrastruktúra, vagy ahol a közeljövőben valószínűsíthetően nem kerül sor ilyen infrastruktúra kifejlesztésére. A helyhez kötött hálózatokat és mobilhálózatokat egyaránt támogató egyes jól teljesítő felhordó hálózatok kiépítéséhez nyújtott állami támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, és bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól a piaci hiányosságokkal küzdő területeken tapasztalható digitális szakadék áthidalása érdekében, ugyanakkor korlátozni kell a verseny torzulásának és a magánberuházások kiszorításának kockázatát.

(15) Tekintettel a kockázatfinanszírozási célú befektetéseknek a 2022-től kezdő időszakban történő előmozdítását szolgáló állami támogatásokról szóló módosított iránymutatás (13) elfogadására, a 651/2014/EU rendeletben szereplő, a kkv-k forráshoz jutásával kapcsolatos rendelkezéseket a következetesség érdekében összhangba kell hozni a módosított iránymutatással. A kkv-k a tagállamok gazdaságainak gerincét alkotják mind a foglalkoztatás, mind a gazdasági dinamizmus és a növekedés tekintetében, és emiatt központi jelentőségűek az Unió egészének gazdasági fejlődése és rezilienciája szempontjából is. A kkv-k innovatív megoldásokat kínálnak az olyan kihívások kezelésére, mint az éghajlatváltozás, az erőforrások nem hatékony felhasználása, a társadalmi kohézió gyengülése, és elősegítik ezen innováció elterjesztését, amivel támogatják a zöld és digitális átállást és erősítik az Unió rezilienciáját és technológiai szuverenitását. Ahhoz azonban, hogy növekedhessenek és teljes mértékben kihasználhassák a bennük rejlő lehetőségeket, a kkv-knak hozzá kell férniük a finanszírozási eszközökhöz. A Bizottság ezért helyénvalónak tartja egy hatékony kockázatfinanszírozási piac létrehozásának ösztönzését annak érdekében, hogy a kkv-k fejlődésük minden szakaszában hozzá tudjanak férni a szükséges finanszírozási eszközökhöz. Mindaddig, amíg e piac kiépülése még nem történt meg teljes mértékben, a kkv-k és az induló vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáféréséhez nyújtott támogatás a piaci hiányosságok vagy más olyan releváns akadályok kezelésére szolgál, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy magukhoz vonzzák a potenciáljuk teljes kiaknázásához szükséges finanszírozást. A kkv-k - különösen fennállásuk korai szakaszában lévők, vagy azok, amelyek új vagy csúcstechnológiát képviselő ágazatban működnek - sok esetben nem tudják bizonyítani hitelképességüket a befektetők felé. A vonatkozó szabályok 2019-ben és 2020-ban elvégzett értékelése (14) megerősítette, hogy ezek a piaci hiányosságok vagy egyéb releváns akadályok továbbra is fennállnak, és ezt a helyzetet valószínűleg tovább súlyosbítják majd a Covid-19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agressziós háború miatt Európában jelenleg fennálló politikai és gazdasági helyzet következményei. A kkv-k növekedési kilátásainak, az uniós gazdaság általános rezilienciájának, továbbá a nagyobb egyértelműségnek a biztosítása érdekében a támogatások bevezetésének további megkönnyítése céljából a kockázatfinanszírozásra vonatkozó rendelkezések szerkezetét és hatályát módosítani kell. Az Innovációs Alapból támogatható projektek könnyebben hozzáférhetnek az "innovatív vállalkozások" számára elérhető kedvezőbb finanszírozási eszközökhöz.

(16) Tekintettel a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló, a 2022. január 27-től kezdődően alkalmazandó módosított iránymutatás (15) elfogadására, a 651/2014/EU rendeletnek a környezetvédelem területén, ideértve az éghajlatvédelmet is, valamint az energia területén nyújtott támogatásokkal kapcsolatos rendelkezéseit az ugyanazon célkitűzésekre irányuló, különböző szabályok közötti következetesség érdekében ki kell igazítani. A 651/2014/EU rendelet III. fejezete 7. szakaszának hatályát ki kell igazítani a piaci változásoknak, az európai zöld megállapodás és az európai klímarendelet célkitűzéseinek, valamint a Bizottság REPowerEU tervében (16) foglalt - az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által kiváltott hatások kezelését és a gyorsított zöld átállásra gyakorolt negatív hatások enyhítését célzó - intézkedéseknek figyelembevétele érdekében, beleértve a 651/2014/EU rendelet módosítása céljából 2021-ben bevezetett rendelkezéseket (17) is. Állami támogatási intézkedéseik kidolgozása során a tagállamok kombinálhatják a 651/2014/EU rendelet különböző rendelkezései szerinti támogatásokat, feltéve, hogy valamennyi vonatkozó feltétel teljesül, beleértve a támogatáshalmozásra vonatkozó feltételeket is.

(17) A kibocsátásmentes járművek vagy tiszta üzemű járművek beszerzésére vagy bérlésére vagy járművek utólagos átalakítására irányuló beruházási támogatás - ami lehetővé teszi számukra a kibocsátásmentes jármű vagy tiszta üzemű jármű minősítést - hozzájárul a kibocsátásmentes mobilitáshoz és az európai zöld megállapodás ambiciózus célkitűzéseinek (főképpen a közlekedési ágazatban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének) megvalósításához. A tiszta mobilitást támogató állami támogatási intézkedések terén a Bizottság által szerzett tapasztalatok fényében érdemes konkrét összeférhetőségi feltételeket bevezetni annak biztosítására, hogy a támogatás arányos legyen és ne torzítsa indokolatlanul a versenyt a tisztább alternatívák iránti kereslet csökkentésével. A 651/2014/EU rendelet elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek hatályát bővíteni kell, hogy az a nem megújuló hidrogént biztosító töltő-infrastruktúrára is kiterjedjen, feltéve, hogy létezik egyértelmű ütemterv a szállított hidrogén dekarbonizációjára vonatkozóan. Ezenkívül az elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrára szánt támogatásnak olyan infrastruktúra esetében is rendelkezésre kell állnia, amely nem nyilvánosan hozzáférhető.

(18) A 651/2014/EU rendelet hatályát célszerű a különböző ágazatokban a hidrogénre nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi összeférhetőségi feltételek bevezetésével kibővíteni az európai klímasemlegességet célzó hidrogénstratégia (18) és a tárolás célkitűzéseivel összhangban.

(19) A 651/2014/EU rendeletnek a megújuló energiaforrásból előállított energiát előmozdító működési támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (19) megfelelően ki kell terjeszteni a megújulóenergia-közösségekre. A beruházási támogatás tekintetében a különböző típusú vállalkozások mellett a megújulóenergia-közösségek is kihasználhatják a 651/2014/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseit. Ebben az összefüggésben az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (20) meghatározott megújulóenergia-közösségek és helyi energiaközösségek kkv-nak minősülhetnek, amennyiben megfelelnek a 651/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott követelményeknek.

(20) Azon célkitűzésekkel összhangban, amelyeket a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (21), az európai klímarendeleti célkitűzésekre, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia (22) és a fenntartható szénkörforgásokról szóló közlemény (23) határoz meg, a 651/2014/EU rendelet hatályát célszerű kiterjeszteni az olyan összeférhetőségi feltételekre, amelyek a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára szolgáló beruházási támogatásokra, a biodiverzitás védelmére és visszaállítására, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldásokra vonatkoznak. A szennyezett területek szennyeződésmentesítésére szolgáló támogatásokra vonatkozó meglévő rendelkezéseket ki kell egészíteni ezekkel a feltételekkel. E területek beruházási támogatásait ezért a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, és bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. Különösen "a szennyező fizet elv" betartatása szükséges, amely szerint a szennyezés felszámolására irányuló intézkedések költségét a szennyezés okozójának kell viselnie.

(21) A 651/2014/EU rendelet hulladék-újrafeldolgozásra és -újrahasználatra irányuló beruházási támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit módosítani kell és ki kell terjeszteni a piaci fejlemények kezelésére, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervnek (24) megfelelően az áttérésre irányuló olyan intézkedésekre, amelyek előmozdítják az erőforrás-hatékonyságot és támogatják a körforgásos gazdaságra való átállást. Az elsődleges nyersanyagoknak vagy alapanyagoknak a másodlagos (újrahasznált vagy újrahasznosított) vagy hasznosított nyersanyagokkal vagy alapanyagokkal történő kiváltása csökkenteni fogja a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, fenntartható növekedést és munkahelyteremtést eredményez, továbbá megerősíti a rezilienciát.

(22) A 651/2014/EU rendelet hatályát ki kell terjeszteni a környezetvédelmi adó- vagy díjkedvezmény formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó összeférhetőségi feltételekre. A környezetvédelmi adók és adójellegű díjak célja a környezeti szempontból káros magatartás költségeinek növelése és ezáltal az ilyen magatartás visszaszorítása, valamint a környezetvédelem szintjének javítása. Ha a környezetvédelmi adókat vagy adójellegű díjakat bizonyos vállalkozások gazdasági tevékenységének veszélyeztetése nélkül nem lehet érvényesíteni, egyes vállalkozások kedvezőbb elbánásban részesítése lehetővé teheti, hogy a környezetvédelmi adókhoz vagy adójellegű díjakhoz való hozzájárulás általános szintje emelkedjen. Ennek megfelelően bizonyos körülmények között a környezetvédelmi adók vagy adó jellegű díjak csökkentése közvetetten hozzájárulhat a környezetvédelem szintjének javításához.

(23) A környezetvédelmi adókhoz kapcsolódó adókedvezmény és adómentesség formájában nyújtott támogatásokra minden gazdasági ágazatban ugyanazokat a feltételeket kell alkalmazni, kivéve, ha különleges szabályok alkalmazandók. Ezért a tagállamok által a 2003/96/EK tanácsi irányelv (25) 15. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 15. cikkének (3) bekezdése alapján a belvízi halászatra és a haltenyésztési munkákra vonatkozóan elfogadott adókedvezmények formájában nyújtott támogatásnak 2023. július 1-jétől a 651/2014/EU rendelet hatálya alá kell kerülnie, mivel az (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet (26) már nem lesz alkalmazható rá.

(24) A távfűtési és/vagy -hűtési rendszerek beruházási támogatását illetően a 651/2014/EU rendelet 46. cikkében meghatározott, a fosszilis tüzelőanyagokon, nevezetesen a földgázon alapuló távfűtési és/vagy -hűtési rendszerek beruházásainak támogatására, valamint az elosztó hálózatok beruházásaira vagy korszerűsítéseire irányuló összeférhetőségi feltételeket ki kell igazítani, figyelemmel az európai zöld megállapodásra és az európai klímarendelet célkitűzéseire, és különösen a Fenntartható Európa beruházási tervre (27).

(25) Az energetikai infrastruktúrákat érintő beruházásokat illetően a 651/2014/EU rendelet hatályát ki kell terjeszteni a nem támogatott területen található beruházások támogatásának csoportmentességben való részesítésére. Ezenkívül, az említett rendelet energetikai infrastrukturális beruházásokra, azon belül földgázra nyújtott támogatásokra vonatkozó összeférhetőségi feltételeit ki kell igazítani az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek figyelembevétele, valamint a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlatpolitikai célkitűzések betartása céljából.

(26) Tekintettel a védelmi ipari projektek finanszírozásának sajátosságaira, amelynek esetében a kereslet szinte kizárólag a tagállamokban jelentkezik, amelyek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák összes beszerzését is ellenőrzik a kivitelt is ideértve, a védelmi ágazat működése egyedülálló, és nem követi a tradicionálisabb piacokat szabályozó hagyományos szabályokat és üzleti modelleket. Tekintettel az ágazati sajátosságokra, valamint a (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) által létrehozott Európai Védelmi Alap és az (EU) 2018/1092 európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) által létrehozott európai védelmi ipari fejlesztési program szabályaira, amelyek a maximális finanszírozási arányokat úgy határozzák meg, hogy azok ne korlátozzák a teljes közfinanszírozást, hanem a tagállamokat társfinanszírozásra ösztönözzék, a tagállamok által az említett társfinanszírozott projektekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat bizonyos feltételek mellett a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, és mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól. Ezen belül az ilyen jellegű társfinanszírozás a kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatásra vonatkozó általános rendelkezésekben biztosított lehetőségeken túl is összeegyeztethetőnek nyilvánítható, feltéve, hogy a projektből származó szellemitulajdon-jogok vagy prototípusok nem védelmi célú felhasználásáért a kedvezményezettek piaci árat fizetnek. Ilyen helyzetekben továbbá nem szükséges a kutatás-fejlesztési projektek kiválasztását megelőzően azoknak a támogathatósági feltételeknek az újraértékelése, amelyeket a Bizottság független szakértők segítségével az Európai Védelmi Alap vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program szabályaival összhangban transznacionális szinten már értékelt. Végezetül a 651/2014/EU rendelet 8. cikke módosításával lehetővé kell tenni a központilag kezelt uniós finanszírozásnak és az állami támogatásnak a projekt összköltségéig terjedő kombinációit.

(27) A 651/2014/EU és a 2022/2473/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 651/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép: (*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).";"

"a) az e rendelet III. fejezetének 1. szakasza (a 15. cikk kivételével), 2. szakasza (a 19c. és 19d. cikk kivételével), a 3., 4., 7. szakasza (a 44. cikk kivételével) és 10. szakasza szerinti azon támogatási programok, amelyek esetében a tagállamonkénti átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 150 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő 6 hónaptól, valamint a pénzügyi termékek formájában végrehajtott, a III. fejezet 16. szakasza szerinti azon támogatások, amelyek esetében a tagállamonkénti átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 200 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő 6 hónaptól. Az e rendelet III. fejezetének 16. szakasza szerinti támogatás esetében annak értékelésekor, hogy az adott tagállamnak a pénzügyi termékhez kapcsolódó átlagos éves állami támogatási kiadása meghaladja-e a 200 millió EUR-t, csak azokat az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett uniós garancia tagállami részalapjához nyújtott tagállami hozzájárulásokat kell figyelembe venni, amelyeket egy adott pénzügyi termékre különítenek el. A Bizottság - miután a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálta a tagállam által benyújtott vonatkozó értékelési tervet - határozhat úgy, hogy e rendelet hosszabb időszakra továbbra is alkalmazandó e támogatási programok bármelyikére. Amennyiben a Bizottság már a kezdeti 6 hónapon túl is meghosszabbította e rendelet alkalmazását az ilyen programok tekintetében, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó programokat e rendelet alkalmazási időszakának végéig meghosszabbítják, feltéve, hogy az érintett tagállam a Bizottság által jóváhagyott értékelési tervvel összhangban értékelő jelentést nyújtott be;

(b) a (3) bekezdés a) és b) pontjának helyébe a következő szöveg lép: (*2) Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.)." (*3) A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.)." (*4) A Bizottság 717/2014/EU rendelete (2014. június 27.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 190., 2014.6.28., 45. o.).";"

"a) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott támogatás, a következők kivételével:

- képzési támogatás,

- a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás,

- a kutatás és fejlesztés területén nyújtott támogatás,

- kkv-knak nyújtott innovációs támogatás,

- hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatás,

- a legkülső régiókban biztosított regionális beruházási támogatás,

- regionális működési támogatási programok,

- a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekhez nyújtott támogatás,

- az európai területi együttműködési projektekre irányuló támogatás,

- 2023. július 1-jétől kezdődően a 2003/96/EK tanácsi irányelv (*3) 15. cikk (1) bekezdésének f) pontja és 15. cikkének (3) bekezdése szerinti, a környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás;

- az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékek keretében nyújtott támogatás, a 717/2014/EU bizottsági rendelet (*4) 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt műveletek kivételével.

- a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19c. cikkben említett támogatás;

- a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, illetve a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19d. cikkben említett támogatás;

b) az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott támogatás, kivéve a legkülső régiókban nyújtott regionális beruházási támogatást, a regionális működési támogatási programokat, a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatást, a kockázatfinanszírozási támogatást, a kutatás-fejlesztési támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a környezetvédelmi támogatást, a képzési támogatást, a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást, a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekhez nyújtott támogatást, az európai területi együttműködési projektekre irányuló támogatást, az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatást, a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19c. cikkben említett támogatást, a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19d. cikkben említett támogatást;

(c) a cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) E rendelet III. fejezetének 7. szakasza nem alkalmazandó az atomenergia-termeléshez nyújtott állami támogatási intézkedésekre." ;

2. A 2. cikk a következőképpen módosul:

(a) a 18. pont a) és b) alpontja helyébe a következő szöveg lép: (*5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).";"

"a) Korlátolt felelősségű társaság esetén (kivéve a kevesebb mint 3 éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában a 21. cikk (3) bekezdés b) pontjának megfelelő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási célú befektetésre jogosultak) jegyzett részvénytőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden olyan elemből, amelyet általában a társaság sajáttőkéje részének tekintenek) történő levonásával a jegyzett törzstőke felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a »korlátolt felelősségű társaság« különösen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*5) I. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a »jegyzett tőke« adott esetben magában foglal minden ázsiót.

b) Olyan társaság esetén, amelynek legalább egyes tagjai korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a kevesebb mint 3 éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában a 21. cikk (3) bekezdés b) pontjának megfelelő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási célú befektetésre jogosultak), a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a »társaság, amelynek legalább egyes tagjai korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében« különösen a 2013/34/EU irányelv II. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti.

(b) a 20. pont helyébe a következő szöveg lép:

"20. »kiigazított támogatási összeg«: nagyberuházási projekt esetében a következő képlet alapján kiszámított megengedhető maximális támogatási összeg:

kiigazított támogatási összeg = R × (A + 0,50 × B + 0 × C),

ahol: R az érintett térségben megengedett maximális támogatási intenzitás a kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitás nélkül; A az elszámolható költség 55 millió EUR-nak megfelelő része; B az elszámolható költségek 55 millió EUR és 110 millió EUR közötti része és C az elszámolható költségek 110 millió EUR feletti része;";

(c) a 27. pont helyébe a következő szöveg lép:

"27. »támogatott területek«: a támogatás nyújtásának napján hatályos, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásában jóváhagyott regionális támogatási térképen kijelölt területek;";

(d) a 32. pont helyébe a következő szöveg lép:

"32. »a foglalkoztatottak számának nettó növekedése«: az érintett létesítmény álláshelyeinek számában egy adott időszak átlagához viszonyítva - miután a létrehozott munkahelyek számából levonásra kerültek az időszakban megszüntetett álláshelyek - bekövetkezett nettó növekedés. A teljes munkaidőben alkalmazott személyek, a részmunkaidősök és az idénymunkások számát az éves munkaerőegység törtrészeként kell figyelembe venni;";

(e) a 34. pont helyébe a következő szöveg lép:

"34. »pénzügyi közvetítő«: formájától és tulajdoni viszonyaitól függetlenül bármely pénzügyi intézmény, beleértve az alapok alapját, a magántőke-befektetési alapokat, a nyilvános befektetési alapokat, a bankokat, a mikrofinanszírozási intézményeket és a garanciatársaságokat;";

(f) a szöveg a következő 39a. és 39b. ponttal egészül ki:

"39a. »szokásos piaci feltételek«: azt jelenti, hogy a szerződő felek közötti ügylet feltételei nem térnek el a független vállalkozások között létrejövő ügyletek szokásos feltételeitől, és mentesek az összejátszás minden elemétől. Minden olyan ügylet, amely nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás eredménye, a szokásos piaci feltételeknek megfelelőnek tekintendő;

39b. »írásbeli«: bármilyen formájú írásos dokumentum, beleértve az elektronikus dokumentumokat is, feltéve, hogy az ilyen elektronikus dokumentumokat az érintett tagállamban alkalmazandó közigazgatási eljárások és jogszabályok egyenértékűnek ismerik el;";

(g) a 40. pontot el kell hagyni;

(h) a 42. és 43. pont helyébe a következő szöveg lép:

"42. »regionális működési támogatás«: valamely vállalkozás folyó kiadásainak csökkentésére irányuló támogatás, amely kiterjed az olyan költségkategóriákra, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek, de nem tartoznak ebbe a kategóriába az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha azok beruházási támogatásból részesült beruházással kapcsolatosak;

43. »acélipar«: a következő termékek közül egy vagy több termelését foglalja magában:

a) nyersvas és ferroötvözet:

acélgyártáshoz és öntéshez használt nyersvas, más nyersvas, tükörvas és szénnel vegyített ferromangán, ide nem értve az egyéb ferroötvözeteket;

b) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból készült nyers- és félkész termékek:

tuskóöntéssel vagy más öntési eljárással feldolgozott folyékony acél, többek között félkész termékek - négyzetes bugák, blokkbugák és lemezbugák; blokkbugák, bugák és laposbugák; hengerhuzalok, széles melegen hengerelt termékek, kivéve a kis és közepes öntödékben előállított acélöntvényt;

c) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból melegen előállított késztermékek:

80 mm-es vagy ezt meghaladó átmérőjű sínek, sínaljzatok, csatlakozó- és alátétlemezek, gerendák, nehéz idomvasak és rudak, 80 mm-nél kisebb átmérőjű szádacélok, rudak és idomvasak és 150 mm alatti síkhengerelt termékek, acéldrótok, kör- és négyzetacélok, melegen hengerelt abroncsok és szalagok (ideértve a csövekhez használt szalagokat) és melegen hengerelt (bevonatos vagy bevonat nélküli) lemezek, 3 mm-es vagy vastagabb lemezek, 150 mm-es vagy ezt meghaladó szélesacél, kivéve huzalok és huzaltermékek, fényesre húzott rúdacélok és vasöntvények;

d) hidegen előállított termékek:

fehérlemezek, ólmozott acéllemezek, feketelemezek, cinkelt lemezek, más bevonattal ellátott lemezek, hidegen hengerelt lemezek, mágneses lemezek, bádogszalag gyártására szolgáló abroncsok, hidegen hengerelt lemezek tekercsben és lapokban;

e) csövek:

valamennyi varratmentes acélcső, a 406,4 mm-t meghaladó átmérőjű hegesztett acélcsövek;";

(i) a szöveg a következő 43a. ponttal egészül ki:

"43a. »lignit«: az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által létrehozott, szénre vonatkozó nemzetközi kodifikációs rendszer meghatározása szerinti gyenge minőségű, C. csoportba sorolt szén vagy ortholignit, továbbá gyenge minőségű, B. csoportba sorolt szén vagy metalignit;";

(j) a 44. pontot el kell hagyni;

(k) a 45. pont helyébe a következő szöveg lép: (*6) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).";"

"45. »szállítási ágazat«: ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vagy vasúti és belvízi úton történő személyszállítás vagy áruszállítási szolgáltatás; konkrétabban »szállítási ágazat«: az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*6) által létrehozott gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (NACE Rev. 2.) szerinti alábbi tevékenységek:

a) NACE 49: Szárazföldi, csővezetékes szállítás, kivéve: NACE 49.32 Taxis személyszállítás, 49.39 A drótkötélpálya, sikló, függővasút, sífelvonó működtetése, ha nem része a városi, elővárosi személyszállítási rendszernek, 49.42 Költöztetés, 49.5 Csővezetékes szállítás;

b) NACE 50: Vízi szállítás;

c) NACE 51: Légi szállítás, kivéve NACE 51.22 Űrszállítás;

(l) a szöveg a következő 47a. ponttal egészül ki:

"47a. »beruházás befejezése«: az az időpont, amikor a nemzeti hatóságok a beruházást befejezettnek tekintik vagy - ennek hiányában - a munkálatok megkezdésétől számított 3 év;";

(m) a 49., 50. és 51. pont helyébe a következő szöveg lép:

"49. »induló beruházás «: a következők valamelyike:

a) tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások az alábbiak közül egy vagy több vonatkozásában:

- új létesítmény létrehozása,

- meglévő létesítmény kapacitásának kibővítése,

- valamely létesítmény termelésének diverzifikációja olyan termékekre vagy szolgáltatásokra, amelyeket a létesítmény korábban nem termelt vagy nem kínált, vagy

- a létesítménybe történő beruházással érintett termék(ek) teljes termelési folyamatának vagy átfogó szolgáltatás(ok) nyújtásának alapvető megváltoztatása;

b) bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek megvásárlása. Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül induló beruházásnak.

A pótló beruházás tehát nem minősül induló beruházásnak;

50. »azonos vagy hasonló tevékenység«: a NACE Rev. 2. egységes ágazati osztályozási rendszernek ugyanabba a (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába sorolt tevékenység (NACE Rev. 2.);

51. »új gazdasági tevékenység kialakítására irányuló induló beruházás«:

a) tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások az alábbiak közül egy vagy mindkettő vonatkozásában:

- új létesítmény létrehozása,

- a létesítmény tevékenységének diverzifikálása, feltéve, hogy az új tevékenység nem azonos a létesítményben korábban folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz; vagy

b) bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek megvásárlása, feltéve, hogy a megvásárolt eszközökkel végzendő új tevékenység nem azonos a létesítményben a vásárlás előtt végzett tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz.

Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül új gazdasági tevékenység kialakítására irányuló induló beruházásnak;";

(n) a 72. és 73. pont helyébe a következő szöveg lép:

"72. »független magánbefektető«: az a befektető, aki e pont meghatározása szerint magánbefektető és egyúttal független is. »Magánbefektetők« azok a befektetők, akik tulajdonosi szerkezetüktől függetlenül tisztán üzleti érdeket képviselnek, saját forrásaikat használják, és teljes kockázatot vállalnak befektetésük tekintetében. E csoport különösen a következőket foglalja magában: a saját kockázatukra és saját forrásaikból befektető hitelintézetek, magánalapítványok és alapítványok, családi vállalkozások és üzleti angyalok, vállalati beruházók, biztosítók, nyugdíjalapok, felsőoktatási intézmények, valamint gazdasági tevékenységet végző vagy nem végző természetes személyek. E fogalommeghatározás alkalmazásában nem minősül magánbefektetőnek az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, az olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben valamely tagállam részvényes, vagy olyan jogi személy, amely szakmai alapon pénzügyi tevékenységet folytat, és amelyet valamely tagállam vagy annak központi, regionális vagy helyi szintű szervezete fejlesztési tevékenységek elvégzésével bízott meg (nemzeti fejlesztési bank vagy más fejlesztési intézmény). »Független« befektető a befektetés tárgyát képező támogatható vállalkozásban részesedéssel nem rendelkező magánbefektető. A kiegészítő befektetésekkel összefüggésben egy befektető »független« marad, ha egy korábbi befektetési fordulóban független befektetőnek minősült. Újonnan létrehozott vállalkozás esetében az újonnan létrehozott vállalkozás magánbefektetői, ideértve az alapítókat is, e vállalkozástól függetlennek tekintendők;

73. »természetes személy«: a 21a. és a 23. cikk alkalmazásában olyan, jogi személytől eltérő személy, aki a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában nem minősül vállalkozásnak;";

(o) a 79. pont helyébe a következő szöveg lép: (*7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.)." (*8) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.)." (*9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).";"

"79. »megbízott fél«: az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap, az olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben valamely tagállam részvényes, vagy olyan jogi személy, amely szakmai alapon pénzügyi tevékenységet folytat, és amelyet valamely tagállam vagy annak központi, regionális vagy helyi szintű szervezete fejlesztési tevékenységek elvégzésével bízott meg (fejlesztési bank vagy más fejlesztési intézmény). A megbízott fél - az esettől függően - a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*7) vagy az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*8) 38. cikke (4) bekezdése b) pontja iii. alpontja vagy az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*9) 59. cikke (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően kiválasztható vagy közvetlenül kijelölhető;

(p) a 80. pont helyébe a következő szöveg lép: (*10) A Bizottság C(2017)7124 végrehajtási határozata (2017. október 27.) a »Horizont 2020« végrehajtását szolgáló egyedi program - egyedi kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) - keretei közt a 2018-2020. évi munkaprogram elfogadásáról és a 2018. évi munkaprogram finanszírozásáról." (*11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.)." (*12) Az első alkalommal a »Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért« című közleményben (2020. március 10., COM(2020) 103 final) bejelentett CASSINI-kezdeményezés konkrét intézkedések egész sorát tartalmazza, melyek célja többek között az űriparban tevékeny kkv-k kockázati tőkéhez jutásának megkönnyítése a terjeszkedésük finanszírozása céljából." (*13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/697 rendelete (2021. április 29.) az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 149. o.)." (*14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.).";"

"80. »innovatív vállalkozás«: az a vállalkozás, amelyik az alábbi feltételek közül egyet teljesít:

a) független szakértő által készített értékeléssel alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új, az iparági technika mindenkori állásához képest jelentős javulást jelentő, ugyanakkor technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozó termékeket, szolgáltatásokat vagy folyamatokat fejleszt majd ki;

b) kutatás-fejlesztési költségeinek az összes működési költség legalább 10 %-át kell kitennie a támogatás odaítélését megelőző 3 év legalább egyikében, pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni;

c) a támogatás odaítélését megelőző 3 évben: i. részére az Európai Innovációs Tanács kiválósági pecsét minőségi védjegyet adományozott a C(2017)7124 bizottsági végrehajtási határozatban (*10) elfogadott »Horizont 2020« 2018-2020. évi munkaprogram vagy az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*11) 2. cikkének (23) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése alapján; vagy ii. az Európai Innovációs Tanács Alapjából - például az (EU) 2021/695 rendelet 48. cikkének (7) bekezdésében említett akcelerátorprogram keretében - befektetésben részesült;

d) a támogatás odaítélését megelőző 3 évben: i. részt vett a Bizottság CASSINI űrpolitikai kezdeményezésének (*12) bármely tevékenységében (például vállalkozás-akcelerátor vagy partnerkeresés); vagy ii. befektetésben részesült a CASSINI magvető és növekedési finanszírozási eszközből, vagy az ISEP (InnovFin űrpolitikai tőkefinanszírozási kísérleti kezdeményezés) keretében; vagy iii. CASSINI-díjban részesült; vagy iv. az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban finanszírozásban részesült az űrkutatás területén, ami induló vállalkozás létrehozását eredményezte; v. vagy az (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*13) összhangban az Európai Védelmi Alap keretében végrehajtott kutatás-fejlesztési tevékenység kedvezményezettjeként finanszírozásban részesült; vagy vi. az európai védelmi ipari fejlesztési program keretében finanszírozásban részesült az (EU) 2018/1092 rendelettel (*14) összhangban;

(q) a 81. pont helyébe a következő szöveg lép: (*15) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).";"

"81. »alternatív kereskedési platform«: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*15) 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontja szerinti olyan multilaterális kereskedési rendszer, amelynél a kereskedésre bevezetett pénzügyi eszközök legalább 50 %-át kkv-k bocsátják ki;

(r) a 85. és 86. pont helyébe a következő szöveg lép:

"85. »ipari kutatás«: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek lehetnek többek között digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (beleértve, de nem kizárólagosan a digitális iparágakat és technológiákat is, mint például a szuperszámítógépek, kvantumtechnológiák, blokklánc-technológiák, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, big data és felhőalapú technológiák).

Az ipari kutatás magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges;

86. »kísérleti fejlesztés«: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, ide tartozhatnak digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (beleértve, de nem kizárólagosan a digitális iparágakat és technológiákat is, mint például a szuperszámítógépek, kvantumtechnológiák, blokklánc-technológiák, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, big data és felhőalapú vagy peremtechnológiák). Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.

A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése. Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen.

A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek;";

(s) a 89. pontot el kell hagyni;

(t) a szöveg a következő 90a. ponttal egészül ki: (*16) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).";"

"90a. »nem védelmi célú felhasználások«: a 25e. cikk alkalmazásában a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*16) mellékletében felsorolt védelmi vonatkozású termékektől eltérő termékekben való alkalmazásra vonatkozik.

(u) a 92. pont helyébe a következő szöveg lép: (*17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2021.5.11., 1. o.).";"

"92. »innovációs klaszter«: önálló felek (pl. innovatív induló vállalkozások, kis-, közép- és nagyvállalkozások, valamint kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák, digitális innovációs központok, nonprofit szervezetek és egyéb kapcsolódó gazdasági szereplők) szerveződése, amelyet az innovációs tevékenység és az együttműködés új formáinak - például digitális eszközökkel történő - ösztönzésére hoztak létre, egyrészt a létesítménymegosztásra és/vagy annak ösztönzésére, az ismeret- és tapasztalatcserére való ösztönzés, másrészt a tudástranszferhez, kapcsolatépítéshez, ismeretterjesztéshez, valamint a klaszterben részt vevő vállalkozások és egyéb szervezetek közötti együttműködéshez való hozzájárulás révén. A digitális innovációs központok (ideértve az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*17) létrehozott, központilag irányított Digitális Európa program alapján finanszírozott európai digitális innovációs központokat is) olyan szervezetek, amelyek célja az ipari szervezetek (különösen kkv-k) és a közszektorbeli szervezetek körében olyan digitális technológiák széleskörű elterjedésének ösztönzése, mint például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika, a pereminformatika és a nagy teljesítményű számítástechnika, valamint a kiberbiztonság. A digitális innovációs központok e rendelet alkalmazásában önmagukban innovációs klaszternek minősülhetnek.

(v) a 94-97. pont helyébe a következő szöveg lép:

"94. »innovációs tanácsadó szolgáltatások«: a tudástranszferrel, tudásbeszerzéssel, az immateriális javak védelmével vagy kiaknázásával, a szabványhasználattal és a szabványokra vonatkozó jogszabályokkal, valamint az innovatív (többek között digitális) technológiák és megoldások bevezetésével vagy használatával kapcsolatos tanácsadás, segítségnyújtás vagy képzés;

95. »innovációs támogató szolgáltatások«: irodahelyiség, adatbankok, felhő- és adattárolási szolgáltatások, könyvtárak, piackutatás, laboratóriumhasználat, minőségtanúsítás, tesztelés, kísérletezés és tanúsítás vagy más kapcsolódó szolgáltatások, ideértve a kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek által nyújtott szolgáltatásokat, amelyek célja a hatékonyabb vagy technológiailag fejlettebb termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztése, beleértve az innovatív (többek között digitális) technológiák és megoldások végrehajtását;

96. »szervezési innováció«: új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás szintjén (csoportszinten az EGT adott ipari ágazatában), munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban, például új vagy innovatív digitális technológiák vagy megoldások használata révén. Nem tartoznak e fogalommeghatározás alá a kisebb változtatások vagy fejlesztések, a termelési vagy szolgáltatási képesség növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek bevezetése révén, amelyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem;

97. »eljárási innováció«: új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása (ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is) a vállalkozás szintjén (csoportszinten az EGT adott ipari ágazatában), például új vagy innovatív digitális technológiák vagy megoldások használata révén. Nem tartoznak e fogalommeghatározás alá a kisebb változtatások vagy fejlesztések, a termelési vagy szolgáltatási képesség növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek bevezetése révén, amelyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem;";

(w) a szöveg a következő 98a. ponttal egészül ki: (*18) Lásd a »Technológiai infrastruktúrák« című bizottsági szolgálati munkadokumentumot, 2019. április 8., SWD(2019) 158 final.";"

"98a. »tesztelési és kísérleti infrastruktúra«: olyan létesítmények, berendezések, képességek és erőforrások (például próbapadok, kísérleti sorozatok, demonstrátorok, tesztelési létesítmények vagy élő laboratóriumok, valamint a kapcsolódó támogató szolgáltatások), amelyeket elsősorban olyan vállalkozások, különösen kkv-k használnak, amelyek új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások kifejlesztése, valamint technológiák tesztelése és fejlesztése céljából igényelnek támogatást teszteléshez és kísérletezéshez, az ipari kutatás és kísérleti fejlesztés révén történő előrelépés érdekében. A több felhasználó számára nyitott közfinanszírozású tesztelési és kísérleti infrastruktúrákhoz átlátható és megkülönböztetésmentes módon, piaci feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani. A tesztelési és kísérleti infrastruktúrák néha technológiai infrastruktúraként is ismertek (*18);

(x) a 101. és 102. pont helyébe a következő szöveg lép: (*19) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).";"

"101. »környezetvédelem«: minden olyan intézkedés vagy tevékenység, amelynek célja az emberi tevékenységek által a fizikai környezetben (ideértve a levegőt, vizet és talajt), ökoszisztémákban vagy természeti erőforrásokban okozott szennyezés, kedvezőtlen környezeti hatás vagy egyéb kár mérséklése vagy megelőzése, ideértve az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, az ilyen kár kockázatának csökkentése, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása vagy a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználásának előmozdítása céljából hozott intézkedéseket, ideértve az energiatakarékossági intézkedéseket és a megújuló energiaforrások és az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére szolgáló más technikák használatát, az elsődleges anyagok felhasználásának csökkentése és a hatékonyság növelése céljából a körforgásos gazdasági modellekre történő átállást. Ez magában foglalja azokat az intézkedéseket is, amelyek megerősítik az alkalmazkodóképességet és minimalizálják az éghajlati hatásokkal szembeni kiszolgáltatottságot;

102. »uniós szabvány«:

a) olyan kötelező uniós szabvány, amely meghatározza az egyes vállalkozások által környezeti szempontból elérendő szinteket, kivéve az uniós szinten meghatározott olyan normákat vagy célokat, amelyek a tagállamokra nézve kötelezőek, de az egyes vállalkozásokra nézve nem; vagy

b) kötelezettség a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*19) meghatározott elérhető legjobb technikák (BAT) használatára, valamint annak biztosítására, hogy a kibocsátási szint nem haladja meg az elérhető legjobb technikák alkalmazásával elérhető szintet; amennyiben az elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szintet a 2010/75/EU irányelv vagy más vonatkozó irányelvek alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus tartalmazza, e rendelet alkalmazásában az adott szintet kell használni; amennyiben az említett szinteket tartományban állapítják meg, az a korlát alkalmazandó, amelynél az adott vállalkozásnál az elérhető legjobb technikákat először elérték;

(y) A 102a., 102b. és 102c. pont helyébe a következő szöveg lép: (*20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).";"

"102a. »elektromos töltőinfrastruktúra«: olyan helyhez kötött vagy mobil infrastruktúra, amely járműveket, mobil végberendezéseket vagy földi kiszolgálást végző mobil berendezéseket lát el villamos energiával;

102b. »hidrogéntöltő infrastruktúra«: olyan helyhez kötött vagy mobil infrastruktúra, amely járműveket, mobil végberendezéseket vagy földi kiszolgálást szolgáló mobil berendezéseket lát el hidrogénnel;

102c. »megújuló hidrogén«: megújuló energiából a nem biológiai eredetű, megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*20) meghatározott módszerek szerint előállított hidrogén;

(z) a szöveg a következő 102d-102j. ponttal egészül ki: (*21) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta közúti járművek használatának az alacsony kibocsátású mobilitás támogatása érdekében történő előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.)." (*22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1242 rendelete (2019. június 20.) az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 198., 2019.7.25., 202. o.)." (*23) Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.)." (*24) A Bizottság (EU) 2017/1151 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 175., 2017.7.7., 1. o.).";"

"102d. »megújuló villamos energia«: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke 1. pontjának meghatározása szerint, megújuló erőforrásokból előállított villamos energia;

102e. »intelligens töltés«: olyan elektromos töltési művelet, amelynek során elektronikus kommunikáció útján kapott információk alapján, valós időben kiigazításra kerül az elembe betöltésre kerülő villamos energia intenzitása;

102f. »tiszta üzemű jármű«:

a) a könnyűgépjárművekre vonatkozóan: a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott tiszta jármű (*21);

b) a nehézgépjárművekre vonatkozóan:

- 2025. december 31-ig az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*22) 3. cikkének 12. pontjában meghatározott alacsony kibocsátású nehézgépjármű,

- 2025. december 31-ig a 2009/33/EK irányelv 4. cikke 4. pontjának b) alpontjában meghatározott és az (EU) 2019/1242 rendelet hatálya alá nem tartozó tiszta jármű;

c) belvízi hajókra vonatkozóan:

- az a belvízi személyszállításra szolgáló hajó, amely a rendes működéséhez legalább az energiája 50 %-át nulla közvetlen (kipufogógáz-) CO2 kibocsátású üzemanyagokból vagy hálózatról tölthető villamosenergiából nyerő hibrid vagy vegyes üzemű motorral rendelkezik,

- az a belvízi árufuvarozásra szolgáló hajó, amely tonna-kilométerenkénti CO2 közvetlen (kipufogógáz-) kibocsátása (g CO2/tkm) a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet energiahatékonysági működési mutatója szerinti számítással (illetve új hajók esetében becsléssel) a nehézgépjárművekre (5-LH járműalcsoport) vonatkozó CO2-kibocsátási referenciaértéknél az (EU) 2019/1242 rendelete 11. cikkének megfelelően 50 %-kal kevesebb;

d) a tengeri hajókra vonatkozóan:

- az a személyszállításra, árufuvarozásra, kikötői műveletekre vagy kiegészítő tevékenységekre szolgáló tengerjáró és part menti hajó, amely i. a rendes működéséhez tengeren vagy kikötőkben legalább az energiája 25 %-át nulla közvetlen (kipufogógáz-) CO2 kibocsátású üzemanyagokból vagy hálózatról tölthető villamosenergiából nyerő hibrid vagy vegyes üzemű motorral rendelkezik, vagy ii. a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 2022. április 1-jén alkalmazandó energiahatékonysági tervezési mutatójánál (EEDI) 10 %-kal kisebb EEDI értéket ért el és képes nulla közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású üzemanyagok vagy megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok felhasználásával hajózni;

- az a tengeri és part menti árufuvarozásra szolgáló hajó, amelyet kizárólag a jelenleg szárazföldön történő árufuvarozás tengerre történő modális váltására szánt, part menti és rövid távú tengeri szolgáltatásokhoz használnak, és amelynek az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikke szerint közzétett közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása az EEDI szerint számítva a nehézgépjárművekre (5-LH járműalcsoport) meghatározott átlagos CO2-kibocsátási referenciaérték kevesebb mint 50 %-a;

e) a vasúti járművekre vonatkozóan: az a vasúti jármű, amely közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása nulla, ha a szükséges infrastruktúrával felszerelt vágányon üzemeltetik és hagyományos motort használ, amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (kétüzemű);

102g »kibocsátásmentes jármű«:

a) két- vagy háromkerekű járművekre vagy négykerekű motorkerékpárokra vonatkozóan: az az (EU) 168/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*23) hatálya alá tartozó jármű, amelynek kipufogógáz-CO2-kibocsátása a szóban forgó rendelet 24. cikkében és V. mellékletében meghatározott követelmények szerint nulla;

b) a könnyűgépjárművekre vonatkozóan: az az M1, M2 vagy N1 kategóriájú jármű, amelynek a kipufogógáz- CO2-kibocsátása az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletben (*24) meghatározott követelmények szerint nulla;

c) a nehézgépjárművekre vonatkozóan: a 2009/33/EK irányelv 4. cikkének 5. pontjában meghatározott kibocsátásmentes nehézgépjármű;

d) belvízi hajókra vonatkozóan: nulla közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású belvízi személy- vagy teherszállító hajók;

e) a tengeri hajókra vonatkozóan: nulla közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tengeri vagy part menti személy- vagy teherszállításra, kikötői műveletekre vagy kiegészítő tevékenységre használt hajók;

f) a vasúti járművekre vonatkozóan: a nulla közvetlen (kipufogógáz-) CO2- kibocsátású vasúti jármű;

102h. »jármű«: a következők bármelyike:

a) az M1, M2, N1, M3, N2, N3 vagy L kategóriájú közúti jármű;

b) a személyszállításra vagy árufuvarozásra szolgáló belvízi vagy tengerjáró és part menti hajó;

c) vasúti jármű;

d) repülőgép;

102i. »mobil földi kiszolgáló berendezés«: a légi vagy tengeri közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatások során használt mobil berendezés;

102j. » mobil végberendezés«: olyan mobil berendezés, amelyet terminálterületen belül áruk és intermodális rakodóegységek be-, ki- és átrakodására, valamint rakomány mozgatására használnak;

(aa) a 103. pont helyébe a következő szöveg lép: (*25) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).";"

"103 »energiahatékonyság«: a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*25) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott energiahatékonyság;

(bb) a 103a. pont helyébe a következő szöveg lép:

"103a. »primerenergia«: az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;";

(cc) a 103b. pontot el kell hagyni;

(dd) a 103d. pont helyébe a következő szöveg lép:

"103d. »okosfunkció-fogadási alkalmasság«: az épületek vagy önálló rendeltetési egységeik azon képessége, hogy működésükben igazodjanak a használó igényeihez, hogy optimalizálják az energiahatékonyságot és az általános teljesítményt, valamint hogy alkalmazkodjanak a hálózatból érkező jelekhez;";

(ee) a 103e. pont helyébe a következő szöveg lép:

"103e. »kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat«: nem kkv-nak minősülő olyan vállalkozás, amelynek az I. melléklet 3-6. cikke szerint számított alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 499 főt, és amelynek éves forgalma nem haladja meg a 100 millió EUR-t, vagy amelynek éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 86 millió EUR-t; több jogalany akkor tekintendő egy vállalkozásnak, ha az I. melléklet 3. cikkének (3) bekezdésében felsorolt feltételek bármelyike teljesül. Az 56e. cikk (10) bekezdése és az 56f. cikk alkalmazásában a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat olyan vállalkozás, amely nem kkv, és legfeljebb 499 munkavállalót foglalkoztat;";

(ff) a szöveg a következő 103f. ponttal egészül ki:

"103f. »energiamegtakarítás«: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott energiamegtakarítás;";

(gg) a 105. pont helyébe a következő szöveg lép:

"105. »energiahatékonysági alap«: különleges beruházási eszköz, melyet olyan energiahatékonysági projektekbe való beruházás céljából hoztak létre, amelyek az épületek energiahatékonyságának javítására irányulnak. Az energiahatékonysági alapokat energiahatékonyságialap-kezelő irányítja;";

(hh) a 108. pont helyébe a következő szöveg lép:

"108. »kapcsolt energiatermelés« vagy »kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés«: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott, kapcsolt energiatermelés;";

(ii) a szöveg a következő 108a. és 108b. ponttal egészül ki:

"108a. »megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermelés«: a hő- és villamosenergia-termeléshez 100 %-ban megújuló forrásokból származó energiát felhasználó kapcsolt energiatermelés;

108b. »hőszivattyú«: olyan gép, készülék vagy berendezés, amely a természetes közegekből - például a levegőből, a vízből vagy a talajból - hőt vezet át az épületekbe vagy az ipari alkalmazásokba azáltal, hogy megfordítja a hő természetes áramlásának irányát, és így az az alacsonyabb hőmérséklettől a magasabb hőmérséklet felé áramlik. A reverzibilis hőszivattyúk képesek ennek ellenkezőjére is, azaz a hőt az épületből kivonni és a környezetnek átadni;";

(jj) a 109. pont helyébe a következő szöveg lép:

"109. »megújuló energiaforrásokból előállított energia« vagy »megújuló energia«: csak az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott megújuló energiaforrásokat felhasználó üzemek által termelt energia, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes erőművekben a fűtőérték szempontjából megújuló energiaforrásokból nyert energiarész, ide értendő az (együttesen vagy a megújuló létesítményhez kiegészítésképpen felszerelt) fogyasztásmérő mögött csatlakoztatott tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energia is, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével;";

(kk) a szöveg a következő 109a. ponttal egészül ki:

"109a. »megújulóenergia-közösség«: az (EU) 2018/2001 irányelv 16. cikkének 2. pontjában meghatározott megújulóenergia-közösség;";

(ll) a 110-113. pontot el kell hagyni;

(mm) a 114. pont helyébe a következő szöveg lép:

"114. »innovatív technológia«: az iparági technika mindenkori állásához képest új és nem régen minősített technológia, amely technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozza és nem egy meglévő technológia optimalizálása vagy kiterjesztése;";

(nn) a szöveg a következő 114a. és 114b. ponttal egészül ki: (*26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/943 rendelete (2019. június 5.) a villamos energia belső piacáról (HL L 158, 2019.6.14., 54 o.)";"

"114a. »demonstrációs projekt«: az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*26) 2. cikkének 24. pontjában meghatározott demonstrációs projekt;

114b. »kompenzációs különbözeti szerződés«: olyan támogatási eszköz, amely feljogosítja a kedvezményezettet a fix »kötési« ár(ak) és a kibocsátási egységenkénti referenciaár - például piaci ár - különbségével megegyező összegű kifizetésre;

(oo) a 115. és 116. pont helyébe a következő szöveg lép:

"115. »kiegyenlítő szabályozás«: a villamos energia esetében az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott kiegyenlítő szabályozás;

116. »szokványos kiegyenlítési feladatok«: technológiákat átfogó, megkülönböztetésmentes kiegyenlítési feladatok, amelyek egyetlen termelőt sem mentesítenek az (EU) 2019/943 rendelet 5. cikkében meghatározott kiegyenlítési felelősség alól;";

(pp) a szöveg a következő 116a. ponttal egészül ki:

"116a. »mérlegkörfelelős«: az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározott mérlegkörfelelős;";

(qq) a 117. pont helyébe a következő szöveg lép:

"117. »biomassza«: biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 24. pontjában meghatározottak szerint;";

(rr) a szöveg a következő 117a-117d. ponttal egészül ki:

"117a. »bioüzemanyagok«: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 33. pontjában meghatározott bioüzemanyagok;

117b. »biogáz«: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 28. pontjában meghatározott biogáz;

117c. »folyékony bio-energiahordozó«: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 32. pontjában meghatározott folyékony bio-energiahordozó;

117d. »biomasszából előállított üzemanyagok«: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 27. pontjában meghatározott biomasszából előállított üzemanyagok;";

(ss) a 118. és 119. pont helyébe a következő szöveg lép:

"118. »finanszírozási hiány«: a nettó többletköltség, amelyet egyfelől a támogatott projekt gazdasági bevételei és költségei (ideértve a beruházási és működési költségeket), másfelől valamint azon alternatív projekt gazdasági bevételei és költségei közötti különbség határoz meg, amelyet a támogatás kedvezményezettje a támogatás hiányában hajtott volna végre. A finanszírozási hiány megállapításához a tagállamnak a tényleges helyzet és a támogatás hiányában hihetően megvalósuló kontrafaktuális forgatókönyv tekintetében számszerűsítenie kell az összes fő költséget és bevételt, a kedvezményezettek becsült súlyozott átlagos tőkeköltségét (WACC) a jövőbeni cash flow diszkontálásához, valamint a projekt élettartama alatt a tényleges és a kontrafaktuális forgatókönyv nettó jelenértékét. A tipikus nettó többletköltség a referenciaprojekt élettartama alatt a tényleges helyzet és a kontrafaktuális forgatókönyv nettó jelenértéke különbségeként becsülhető meg.

(119) »környezetvédelmi adó vagy adójellegű díj«: olyan adó vagy adójellegű díj, amelyet olyan konkrét adóalapra, termékekre vagy szolgáltatásokra vetnek ki, amelyek egyértelműen káros hatást gyakorolnak a környezetre, illetve amelynek célja bizonyos tevékenységek, áruk vagy szolgáltatások megadóztatása a környezetvédelmi költségeknek az árba történő beépítése vagy annak érdekében, hogy a termelőket és fogyasztókat olyan tevékenységek felé irányítsák, amelyek jobban tekintettel vannak a környezetre;";

(tt) a 121. pontot el kell hagyni;

(uu) a szöveg a következő 121a-121d. ponttal egészül ki: (*27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).";"

"121a. »helyreállítás«: a degradáció forrásainak eltávolítására irányuló környezetgazdálkodási intézkedések, mint például a talajból és vízből szennyező anyagok vagy túlzott mennyiségű tápanyagok eltávolítása vagy azok méregtelenítése;

121b. »rehabilitáció«: olyan környezetgazdálkodási intézkedések, amelyek célja az ökoszisztéma működésének helyreállítása a leromlott területeken, amelyek esetében a cél az ökoszisztéma-szolgáltatások megújítása és folyamatos biztosítása, nem pedig a kijelölt természetes vagy féltermészetes referencia-ökoszisztéma biológiai sokfélesége és integritása;

121c. »ökoszisztéma«: az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*27) 2. cikkének 13. pontjában meghatározott ökoszisztéma;

121d. »biológiai sokféleség«: az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott biológiai sokféleség;

(vv) a szöveg a következő 123a.-123d. ponttal egészül ki:

"123a. »szennyező anyag«: az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott szennyező anyag;

123b. »szennyezés«: a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 2. pontjában meghatározott szennyezés;

123c. »természetalapú megoldás«: a természetes vagy módosított szárazföldi, édesvízi, part menti és tengeri ökoszisztémák védelmére, megőrzésére, helyreállítására, fenntartható használatára és kezelésére irányuló olyan intézkedés, amely a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kihívásokat hatékonyan és érzékenyen orvosolja, egyidejűleg javítva az emberi jólétet és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és szolgálva a biológiai sokféleség javát;

123d. »visszaállítás«: az ökoszisztéma helyreállítása elősegítésének folyamata, amelynek célja a biológiai sokféleség megőrzése és az ökoszisztéma rezilienciájának, és különösen az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növelése. Az ökoszisztémák visszaállítása magában foglalja az ökoszisztéma állapotának javítása érdekében hozott intézkedéseket és az olyan ökoszisztémák újjáteremtését vagy helyreállítását, amelyekben ez az állapot megszűnt, valamint az ökoszisztéma éghajlatváltozásnak való ellenálló képességének és alkalmazkodásának javítását;";

(ww) a 124. pont helyébe a következő szöveg lép:

"124. »energiahatékony távfűtés és távhűtés«: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában meghatározott hatékony távfűtés és távhűtés;";

(xx) a szöveg a következő 124a. és 124b. ponttal egészül ki:

"124a. »távfűtés« és »távhűtés«: a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 19. pontjában meghatározott távfűtés vagy távhűtés;

124b. »távfűtési és -hűtési rendszerek«: hő- és/vagy hűtőenergia-termelő létesítmények, a hőtároló és -elosztóhálózatból álló rendszer, amely magában foglalja mind a csővezetékek elsődleges - vagy átviteli - és a fogyasztók hő- vagy hűtésellátását szolgáló másodlagos hálózatát. A távfűtésre történő hivatkozást távfűtési és/vagy -hűtési rendszerként kell értelmezni, attól függően, hogy a hálózat együttesen vagy külön-külön szállít hőt vagy hűtést;";

(yy) a 126., 127. és 128. pont helyébe a következő szöveg lép: (*28) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312, 2008.11.22., 3 o.)";;"

"126. »újrahasználat«: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*28) 3. cikkének 13. pontjában meghatározott újrahasználat;

127. »újrahasználatra való előkészítés«: a 2008/98/EK irányelv 3. cikke 16. pontjában meghatározott, újrahasználatra való előkészítés;

128. »újrafeldolgozás«: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 17. pontjában meghatározott újrafeldolgozás;

(zz) a szöveg a következő 128a-128i. ponttal egészül ki:

"128a. »erőforrás-hatékonyság«: az egy egységnyi teljesítmény előállításához szükséges ráfordítások mennyiségének csökkentése vagy az elsődleges erőforrások helyettesítése másodlagos erőforrásokkal;

128b. »hulladék«: a 2008/98/EK irányelv3. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladék;

128c. »hulladékhő«: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározott hulladékhő;

128d. »kezelés«: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 14. pontjában meghatározott kezelés, valamint az egyéb termékek és anyagok kezelése;

128e. »hasznosítás«: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 15. pontjában meghatározott hasznosítás, valamint az egyéb termékek és anyagok hasznosítása;

128f. »ártalmatlanítás«: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 19. pontjában meghatározott ártalmatlanítás;

128g. »egyéb termék vagy anyag«: a hulladéktól eltérő anyagok és termékek, ideértve a 2008/98/EK irányelv 5. cikkében említett melléktermékeket, a mezőgazdasági vagy erdészeti hulladékot, a szennyvizet, az esővizet és a lefolyást, az ásványokat, a tápanyagokat, termelési folyamatokból származó maradékgázokat, valamint a felesleges termékeket, részeket és anyagokat;

128h. »felesleges termékek, alkatrészek és anyagok«: azok a termékek, alkatrészek vagy anyagok, amelyekre a birtokosuknak már nincs szüksége vagy számára nem hasznosak, de újrafelhasználásra alkalmasak;

128i. »elkülönített gyűjtés«: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 11. pontjában meghatározott elkülönített gyűjtés;";

(aaa) a 129. pontot el kell hagyni;

(bbb) a 130. pont helyébe a következő szöveg lép: (*29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.)." (*30) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 114. o.)." (*31) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).";"

"130. »energetikai infrastruktúra«: minden olyan fizikai berendezés vagy létesítmény, amely az Unió területén található vagy az Uniót egy vagy több harmadik országgal kapcsolja össze, és az alábbi kategóriákba tartozik: Az a)-g) pontban említett azon eszközök, amelyeket egy előre meghatározott felhasználó vagy felhasználók kis csoportja részére, az igényeikre szabva építettek (»külön célra kiépített infrastruktúra«), nem minősül energetikai infrastruktúrának.

a) villamos energia:

i. az átviteli és elosztó rendszerek, ahol »átvitel« a villamos energia szárazföldön és tengeren történő szállítása igen nagy feszültségű és nagyfeszültségű, összekapcsolt rendszereken a végső fogyasztókhoz vagy az elosztókhoz való eljuttatás céljából, nem beleértve az ellátást, míg »elosztás« a villamos energia szárazföldön és tengeren történő szállítása nagyfeszültségű, középfeszültségű és kisfeszültségű elosztóhálózatokon a fogyasztóhoz való eljuttatás céljából, nem beleértve az ellátást;

ii. az i) pontban hivatkozott rendszerek biztonságos, védett és hatékony működéséhez szükséges valamennyi felszerelés és berendezés, beleértve a minden feszültségi szinten alkalmazandó védelmi, felügyeleti és szabályozó rendszereket és alállomásokat is;

iii. az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (*29) 2. cikkének 51. pontjában meghatározott teljes mértékben integrált hálózati elemek;

iv. intelligens energiahálózatok, azaz olyan információs és kommunikációs technológiákat integráló rendszerek és elemek, amelyek akár átviteli, akár elosztási szinten működő digitális platformokon, vezérlőrendszereken és érzékelőtechnológiákon keresztül a villamosenergia-átviteli és -elosztási hálózatok biztonságosabbá, hatékonyabbá és intelligensebbé tételére, a termelés, tárolás és fogyasztás új formáit integráló képesség fokozására, valamint az új üzleti modellek és piaci struktúrák előmozdítására irányulnak;

v. tengeri villamosenergia-hálózatok, amelyek az i. alpontban meghatározott villamosenergia-átviteli vagy -elosztási infrastruktúra bármely kettős funkcióval rendelkező berendezései vagy létesítményei: a tengeri megújuló forrásokból előállított villamos energia tengeri termelőhelyekről két vagy több országba bekapcsolása, és átvitele vagy elosztása. Ebbe beletartoznak az intelligens hálózatok és a védett, biztonságos és hatékony működéshez elengedhetetlen bármely csatlakozó tengeri berendezés vagy létesítmény, beleértve a védelmi, felügyeleti és vezérlőrendszereket, valamint a szükséges alállomásokat is, ha azok is a technológiai interoperabilitást - többek között a különböző technológiák interfészeinek kompatibilitását - biztosítják;

b) gáz (földgáz, biogáz - ideértve a biometánt is - és/vagy nem biológiai eredetű megújuló gáz):

i. olyan, gáz átvitelére és elosztására szolgáló csővezetékek, amelyek egy hálózathoz tartoznak, kivéve az upstream földgázelosztás keretében használt nagynyomású vezetékeket;

ii. az i. pontban említett nagynyomású gázvezetékekhez csatlakozó föld alatti tárolólétesítmények;

iii. cseppfolyósított vagy sűrített gázhoz használt átvételi, tároló- és újragázosító vagy dekompressziós létesítmények;

iv. a rendszer biztonságos, védett és hatékony működéséhez, illetve a kétirányú kapacitás megvalósításához szükséges felszerelések és berendezések, ideértve a kompresszorállomásokat is;

v. intelligens gázhálózatok, amelyek a következő olyan berendezések vagy létesítmények bármelyikéből állnak, amelyek célja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok (beleértve a hidrogént és nem biológiai eredetű gázokat) hálózatba történő integrálásának lehetővé tétele és elősegítése: információs és kommunikációs technológiákat, vezérlőrendszereket és érzékelőtechnológiákat annak érdekében integráló digitális rendszerek és rendszerelemek, hogy lehetővé tegyék egy gázhálózaton belül a gáztermelés, -átvitel, -elosztás és -fogyasztás interaktív és intelligens nyomon követését, mérését, minőség-ellenőrzését és kezelését. Ezenkívül az intelligens hálózatok adott esetben olyan berendezéseket is alkalmazhatnak, amelyek lehetővé teszik az elosztási szint és az átviteli szint közötti kétirányú áramlásokat és a meglévő hálózat ehhez kapcsolódóan szükségessé váló korszerűsítéseit is;

c) hidrogén: Az i-vi. pontban említett eszközök bármelyike lehet újonnan épített vagy földgázból hidrogénre átalakított eszköz, illetve e kettő kombinációja. Azon i-iv. pontban említett eszközök, amelyekhez harmadik felek hozzáférhetnek energetikai infrastruktúrának minősülnek;

i. hidrogén nagynyomású szállítására szolgáló átviteli csővezetékek, valamint a hidrogén helyi elosztására szolgáló elosztó csővezetékek, több hálózati felhasználó számára átlátható és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosításával;

ii. tároló létesítmény, amelyet nagy tisztaságú hidrogén tárolására használnak, beleértve a hidrogénterminálnak a tárolásra használt részét, a termelési műveletekhez használt rész kivételével, és ideértve a kizárólag a hidrogénhálózat-üzemeltetők számára feladataik ellátásához fenntartott létesítményeket is. A hidrogéntároló létesítmények magukban foglalják az i. pontban említett nagynyomású hidrogénvezetékekhez csatlakozó föld alatti tárolólétesítményeket is;

iii. hidrogénnek vagy más kémiai anyagokba ágyazott hidrogénnek a hálózatba injektálás céljából történő átadására, átvételére, tárolására és gázzá visszaalakítására vagy dekompressziójára szolgáló létesítmények;

iv. terminálok, azaz a folyékony hidrogén gáz-halmazállapotú hidrogénné történő átalakítására használt létesítmények, amelyek a hidrogénhálózatba történő bejuttatást szolgálják. A terminálok közé tartoznak az átalakítási folyamathoz, majd azt követően a hidrogénhálózatba történő bejuttatáshoz szükséges kiegészítő berendezések és az átmeneti tárolás, ezzel szemben nem tartozik ide a tárolásra használt hidrogénterminál egyetlen része sem;

v. rendszerösszekötő, amely olyan hidrogénhálózat (vagy annak egy része), amely a tagállamok közötti határon, vagy egy tagállam és egy harmadik ország közötti határon halad át a tagállamok területéig vagy az adott tagállam felségvizéig;

vi. a hidrogénrendszer biztonságos, védett és hatékony működéséhez, illetve a kétirányú kapacitás megvalósításához szükséges felszerelések és berendezések, ideértve a kompresszorállomásokat is.

d) szén-dioxid: Azon i., ii. és iii. pontban említett eszközök, amelyekhez harmadik felek hozzáférhetnek energetikai infrastruktúrának minősülnek;

i. az upstream csővezeték-hálózatot kivéve azon csővezetékek, amelyeket a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*30) 3. cikke értelmében a szén-dioxid állandó geológiai tárolása, vagy a szén-dioxid alapanyagként vagy biológiai folyamatok hozamának növelése céljából a szén-dioxid egynél több forrásból, azaz égésből vagy más fosszilis vagy nem fosszilis széntartalmú vegyületekkel zajló kémiai reakciókból szén-dioxid gázt termelő ipari létesítményekből (ideértve az erőműveket is) történő szállítására használnak;

ii. a szén-dioxid szállításához vagy kiegyenlítő tárolásához szükséges cseppfolyósításra vagy tárolásra szolgáló létesítmények. Nem tartozik ide az egy adott geológiai formáción belül a szén-dioxidnak a 2009/31/EK irányelv 3. cikke szerinti állandó geológiai tárolására használt infrastruktúra, illetve az ehhez kapcsolódó felszíni és besajtoló berendezések;

iii. bármely, a rendszer megfelelő, biztonságos és hatékony működéséhez szükséges felszerelés vagy berendezés, ideértve a védelmi, felügyeleti vagy szabályozó rendszereket is. Ez magában foglalhatja a szén-dioxid szállítására és tárolására szolgáló mobil eszközöket, feltéve, hogy az ilyen mobil eszközök megfelelnek a tiszta üzemű gépjármű meghatározásának.

e) hőenergia több termelőtől vagy felhasználótól gőz, meleg víz vagy hűtött folyadék formájában történő átvitelére vagy elosztására használt infrastruktúra, megújuló energia vagy ipari alkalmazásokból származó hulladékhő felhasználása alapján;

f) a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*31) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott közös érdekű projektek és a Szerződés 171. cikkében említett közös érdekű projektek;

g) egyéb infrastruktúra-kategóriák, amelyek lehetővé teszik a megújuló vagy szén-dioxid-mentes energia termelőinek és felhasználóinak fizikai vagy vezeték nélküli összekapcsolását több hozzáférési és kilépési pontról, és amelyekhez a nem az infrastruktúra tulajdonosához és/vagy kezelőjéhez tartozó harmadik felek is hozzáférhetnek.

(ccc) a szöveg a következő 130a.-130d. ponttal egészül ki:

"130a. »elosztórendszer-üzemeltető« (DSO): az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározott elosztórendszer-üzemeltető;

130b. »átvitelirendszer-üzemeltető« (TSO): az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott átvitelirendszer-üzemeltető;

130c. »energiatárolás«: a villamos energia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy a villamos energia átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint az ilyen energia ezt követő villamos energiává való visszaalakítása;

130d. »hőenergia-tárolás«: a hőenergia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy a villamos vagy hőenergia átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint adott esetben az ilyen energia átalakítása vagy hőenergiává való visszaalakítása a végső felhasználás (azaz fűtés vagy hűtés) céljára;";

(ddd) a 131. pont helyébe a következő szöveg lép: (*32) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.)." (*33) Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 36. o.).";"

"131. »belső energiapiaci jogszabályok«: az (EU) 2019/944 irányelv, a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*32), az (EU) 2019/943 rendelet, valamint a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*33);

(eee) a szöveg a következő 131a. és 131b. ponttal egészül ki:

"131a. »szén-dioxid-leválasztás és -tárolás« vagy »CLT«: olyan technológiák összessége, amelyek lehetővé teszik az ipari üzemekből kibocsátott szén-dioxid (CO2) - beleértve a folyamatból szükségesen következő kibocsátásokat - leválasztását, vagy a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztását, tárolólétesítménybe történő szállítását és a CO2 tartós tárolása céljára megfelelő föld alatti geológiai képződményekbe történő bevezetését teszik lehetővé;

131b. »szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás« vagy »CLH«: olyan technológiák összessége, amelyek lehetővé teszik az ipari üzemekből kibocsátott CO2 - beleértve a folyamatból szükségesen következő kibocsátásokat - leválasztását, vagy a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztását, és annak a CO2-fogyasztási vagy -felhasználási helyre történő szállítását az adott CO2 teljes körű felhasználása érdekében;";

(fff) a 134. pontot el kell hagyni;

(ggg) a 137. pont helyébe a következő szöveg lép:

"137. »széles sávú infrastruktúra«: aktív elem nélküli széles sávú hálózat, amely a fizikai infrastruktúrát, például az alépítményt, az oszlopokat, a tartóoszlopokat, a tornyokat, a sötétszálat, a szekrényeket és a kábeleket (ideértve a sötétszálat és a rézkábeleket) foglalja magában;";

(hhh) a szöveg a következő 137a., 137b. és 137c. ponttal egészül ki:

"137a. »felhordó hálózat«: a széles sávú hálózat azon része, amely összekapcsolja a hozzáférési hálózatot a gerinchálózattal, és amely nem ad közvetlen hozzáférést a végfelhasználók részére. A hálózat azon része, ahol a végfelhasználók forgalma összeadódik;

137b. »gerinchálózat«: a különböző területek vagy régiók felhordó hálózatait összekapcsoló törzshálózat;

137c. »hozzáférési hálózat«: a széles sávú hálózatnak a felhordó hálózatot a végfelhasználó helyszíneivel vagy eszközeivel összekötő szegmense;";

(iii) a 139. pont helyébe a következő szöveg lép:

"139. »nagykereskedelmi hozzáférés«: olyan hozzáférés, amelynek révén az egyik üzemeltető használhatja egy másik üzemeltető létesítményeit. A nagykereskedelmi hozzáférés a legújabb technológiai fejleményeknek megfelelően legalább az alábbi hozzáférési termékekre terjed ki: i. FTTx hálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés, az átengedés és a bitfolyam-hozzáférés; ii. kábelhálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés és az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés; iii. vezeték nélküli állandó helyű hálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés és az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés; iv. mobilhálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés és az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés (legalább barangolás); v. műholdas platformok esetében: az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés; vi. felhordó hálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés és az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés;";

(jjj) a 139a. pont helyébe a következő szöveg lép:

"139a. »csatlakoztatható helyszínek«: olyan végfelhasználói helyszínek, amelyekhez a végfelhasználók kérésére a kérés napjától számított négy héten belül az üzemeltető széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújthat (függetlenül attól, hogy e helyszínek már csatlakoztatva vannak-e a hálózathoz vagy sem). A végfelhasználók helyszínein nyújtott széles sávú szolgáltatásokért felszámított ár ebben az esetben nem haladhatja meg a szokásos csatlakozási díjakat, ami azt jelenti, hogy a szokásos kereskedelmi gyakorlathoz képest nem tartalmazhat semmilyen további vagy rendkívüli költséget, és semmi esetre sem lehet magasabb az érintett tagállamban szokásos árnál. Ezt az árat az illetékes nemzeti hatóságnak kell meghatároznia;";

(kkk) a szöveg a következő 139d., 139e. és 139f. ponttal egészül ki:

"139d. »csúcsidő«: a nap szokásosan egyórás időszaka, amikor a hálózat általában teljes terhelés alatt van;

139e. »csúcsidei feltételek«: azok a feltételek, amelyeket a hálózat a »csúcsidőben« várhatóan tapasztal;

139f. »releváns időtáv«: a tervezett magánberuházások ellenőrzése során figyelembe vett és a tervezett államilag finanszírozott hálózat kiépítéséhez szükséges időnek megfelelő időtáv, amely a tervezett állami beavatkozásról szóló nyilvános konzultáció közzétételének időpontjától a hálózat üzembe helyezéséig tart (vagyis addig az időpontig, amikor az államilag finanszírozott hálózat megkezdi a nagy- és/vagy kiskereskedelmi szolgáltatások nyújtását). A releváns időtáv nem lehet rövidebb 2 évnél;";

(lll) a 157. pont helyébe a következő szöveg lép:

"157. »kikötői infrastruktúra«: szállítmányozással kapcsolatos kikötői szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra és létesítmények, például a hajók kikötésére szolgáló horgonyzóhelyek, rakodópartok, kikötőgátak és pontonrámpák árapályos területeken, belső medencék, feltöltött és hasznosított területek, a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok összegyűjtését szolgáló infrastruktúra, valamint a járműveket, mobil végberendezéseket és mobil földi kiszolgáló berendezéseket villamos energiával, hidrogénnel, ammóniával és metanollal ellátó kikötőkben használt töltő- és hidrogéntöltő infrastruktúra;";

(mmm) a 161. pontot el kell hagyni;

3. a 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

(a) az a)-e) pont helyébe a következő szöveg lép:

"a) regionális beruházási támogatás esetében: egy legalább 110 millió EUR elszámolható költségű beruházási támogatás esetében a következő vállalkozásonkénti és projektenkénti támogatási összegek:

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 10 %: 8,25 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 15 %: 12,38 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 20 %: 16,5 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 25 %: 20,63 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30 %: 24,75 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 35 %: 28,88 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 40 %: 33 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50 %: 41,25 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60 %: 49,5 millió EUR,

- abban az esetben, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 70 %: 57,75 millió EUR;

b) regionális városfejlesztési támogatás esetében: 22 millió EUR a 16. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint;

c) kkv-k részére nyújtott beruházási támogatás esetében: 8,25 millió EUR vállalkozásonként és beruházási projektenként;

d) kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 2,2 millió EUR;

e) a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 2,2 millió EUR;";

(b) a szöveg a következő ea) és eb) ponttal egészül ki:

"ea) a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19c. cikkben említett támogatás esetében: kedvezményezettenként naptári évente 200 000 EUR. Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó mikrovállalkozások esetében ez a korlát kedvezményezettenként és naptári évenként 25 000 EUR, a halászati és akvakultúra-ágazatban működő mikrovállalkozások esetében pedig kedvezményezettenként és naptári évenként 30 000 EUR;

eb) a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19d. cikkben említett támogatás esetében; kedvezményezettként és naptári évenként 2 millió EUR. Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-k esetében ez a korlát kedvezményezettenként és naptári évenként 250 000 EUR, a halászati és akvakultúra-ágazatban működő kkv-k esetében pedig kedvezményezettenként és naptári évenként 300 000 EUR. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás feltétele, hogy azt részben vagy egészben ne adják tovább az elsődleges termelőknek;";

(c) az f)-sa) alpont helyébe a következő szöveg lép:

"f) az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásokra irányuló támogatás esetében: a 20. cikk szerinti támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként 2,2 millió EUR; a 20a. cikk szerinti támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként a 20a. cikk (2) bekezdésében meghatározott összegek;

g) kockázatfinanszírozási támogatás esetében: támogatható vállalkozásonként 16,5 millió EUR a 21. cikk (8) bekezdésében és a 21a. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint;

h) induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként a 22. cikk (3), (4), (5) és (7) bekezdésében foglaltak szerinti összeg;

i) kutatás-fejlesztési támogatás esetében:

i. ha a projekt túlnyomórészt alapkutatást foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 55 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

ii. ha a projekt túlnyomórészt ipari kutatást foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 35 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába, vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

iii. ha a projekt túlnyomórészt kísérleti fejlesztést foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 25 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

iv. ha a projekt EUREKA-projekt, vagy ha a projektet a Szerződés 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás hajtja végre, vagy ha megfelel a 25. cikk (6) bekezdésének d) pontjában előírt feltételeknek, az i-iii. alpontban említett összeg a kétszeresére emelkedik;

v. Ha a kutatás-fejlesztési projektekhez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában fejeznek ki), és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó leszámítolási kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, az i-iv. alpontban említett összeg 50 %-kal emelkedik;

vi. kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében: tanulmányonként 8,25 millió EUR;

vii. a »kiválósági pecsét« minőségi védjegyében részesült és a 25a. cikk alapján megvalósuló kutatás-fejlesztési projektekre vonatkozóan kkv-knak nyújtott támogatás esetében a 25a. cikkben meghatározott összeg;

viii. a 25b. cikk alapján végrehajtott Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre és az EKT által támogatott ötlet-életképességi cselekvésekre irányuló támogatás esetében a 25b. cikkben említett összegek;

ix. a 25c. cikk szerint megvalósuló, társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás esetében a 25c. cikkben említett összegek;

x. a partnerségalakításra irányuló támogatás esetében a 25d. cikkben említett összegek;

xi. az Európai Védelmi Alap vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program által a 25e. cikk alapján támogatott projektek társfinanszírozásában érintett támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 80 millió EUR;

j) kutatási infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás esetében: infrastruktúránként 35 millió EUR;

ja) tesztelési és kísérleti infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás esetében: infrastruktúránként 25 millió EUR;

k) innovációs klaszterek támogatása esetében: klaszterenként 10 millió EUR;

l) kkv-knak nyújtott innovációs támogatás: vállalkozásonként és projektenként 10 millió EUR;

m) eljárási és szervezési innováció támogatása esetében: vállalkozásonként és projektenként 12,5 millió EUR;

n) képzési támogatás esetében: képzési projektenként 3 millió EUR;

o) a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedéséhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5,5 millió EUR;

p) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 11 millió EUR;

q) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 11 millió EUR;

r) a hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5,5 millió EUR;

s) környezetvédelmi beruházási támogatás esetében, eltérő rendelkezés hiányában: 30 millió EUR vállalkozásonként és beruházási projektenként;

sa) a 36. cikk (4) bekezdésében említett, külön erre a célra kiépített infrastruktúra és tárolás támogatása esetében: projektenként 25 millió EUR;";

(d) a szöveg a következő sb)-sf) ponttal egészül ki:

"sb) a 36a. cikk (1) és (2) bekezdésében említett elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrára nyújtott beruházási támogatás esetében: 30 millió EUR vállalkozásonként és projektenként, valamint programok esetében 300 millió EUR átlagos éves kiadási keret;

sc) a 38a. cikk (7) bekezdésében és a 39. cikk (2a) bekezdésében említett, az épületek energiahatékonysága és környezeti teljesítménye együttes javítására nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 30 millió EUR;

sd) a 38b. cikkben említett, energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítéséhez nyújtott támogatás esetében: kedvezményezettenként 30 millió EUR névértékű teljes kintlévő finanszírozás;

se) épület-energiahatékonysági projektekre irányuló, pénzügyi eszközök formájában nyújtott beruházási támogatás: a 39. cikk (5) bekezdésében meghatározott összegek;

sf) a 44a. cikkben említett környezetvédelmi adókedvezmény vagy díjkedvezmény formájában nyújtott támogatás: támogatási programonként évente 50 millió EUR;";

(e) a t) és u) pontot el kell hagyni;

(f) az alábbi v)-y) pont helyébe a következő szöveg lép:

"v) a 42. cikkben említett, megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás és a 43. cikkben említett, a kis projektek megújuló energiaforrásból és megújuló hidrogénből származó energiatermelésének, valamint a megújulóenergia-közösségek ösztönzésére irányuló működési támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 30 millió EUR; a 42. cikk hatálya alá tartozó rendszerek költségvetésének és a 43. cikk hatálya alá tartozó programok költségvetésének összege nem haladhatja meg cikkenként az évi 300 millió EUR-t;

w) a 46. cikkben említett távfűtési és/vagy távhűtési rendszerekre irányuló támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 50 millió EUR;

x) a 48. cikkben említett energetikai infrastruktúrára irányuló támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 70 millió EUR;

y) vezetékes széles sávú hálózatok kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatás formájában odaítélt támogatás esetében: projektenként 100 millió EUR összköltség; a vezetékes széles sávú hálózatokhoz pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetében a bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke projektenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t;";

(g) a szöveg a következő yd) ponttal egészül ki:

"yd) felhordó hálózatok kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatás formájában odaítélt támogatás esetében: projektenként 100 millió EUR összköltség; a felhordó hálózatokhoz pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetében a bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke projektenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t;";

(h) a z)-cc) pont helyébe a következő szöveg lép:

"z) a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetében: projektenként 165 millió EUR; a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetében: vállalkozásonként évente 82,5 millió EUR;

aa) audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok esetében: támogatási programonként évente 55 millió EUR;

bb) sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott beruházási támogatás esetében: projektenként 33 millió EUR vagy 110 millió EUR-t meghaladó összköltség; sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetében: támogatási programonként évente 2,2 millió EUR;

cc) helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében: egyazon infrastruktúra esetében 11 millió EUR vagy 22 millió EUR-t meghaladó összköltség;";

(i) az ee) és ff) pont helyébe a következő szöveg lép: (*34) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).";"

"ee) tengeri kikötőkre irányuló támogatás esetében: projektenként 143 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*34) 47. cikkében említett törzshálózati folyosó munkatervében szereplő tengeri kikötőre irányuló projektenként 165 millió EUR) elszámolható költség; a kotrás tekintetében a »projekt« fogalommeghatározása szerint a teljes kotrási tevékenységet 1 naptári éven belül hajtják végre;

ff) belvízi kikötőkre irányuló támogatás esetében: projektenként 44 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU rendelet 47. cikkében említett törzshálózati folyosó munkatervében szereplő belvízi kikötőre irányuló projektenként 55 millió EUR) elszámolható költség; a kotrás tekintetében a »projekt« fogalommeghatározása szerint a teljes kotrási tevékenységet 1 naptári éven belül hajtják végre;

(j) a hh) pont helyébe a következő szöveg lép:

"hh) a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben való részvétellel kapcsolatban a kkv-knak nyújtott támogatás esetében: a 19a. cikk szerinti támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR; a 19b. cikk szerinti támogatás esetében projektenként a 19b. cikk (2) bekezdésében meghatározott összegek.";

4. az 5. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (2) bekezdés f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"f) kockázatfinanszírozási célú intézkedések formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 21. és a 21a. cikkben meghatározott feltételek;";

(b) a (2) bekezdés a következő ga) ponttal egészül ki:

"ga) a 2. cikk 94., illetőleg 95. pontjában meghatározott, kkv-knak innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatásokhoz hozzáférési díjkedvezmény vagy ingyenes hozzáférés formájában nyújtott támogatás, amelyet például kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek támogatási program keretei közt nyújtanak, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

i. a díjkedvezményből vagy az ingyenes hozzáférésből származó előny számszerűsíthető és bizonyítható;

ii. a szolgáltatásokra adott teljes vagy részleges árkedvezmény, valamint a szabályok, amelyek alapján a kkv-k jelentkezhetnek, kiválasztásra kerülnek, és a részükre nyújtott kedvezmények (honlapokon vagy más alkalmas módon) nyilvánosan hozzáférhetők mielőtt a szolgáltatásnyújtó a kedvezményt kínálni kezdi;

iii. a szolgáltatásnyújtó nyilvántartást vezet minden egyes kkv-nak árkedvezmény formájában nyújtott támogatásról annak biztosítása érdekében, hogy a 28. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott értékhatárt betartsa. A nyilvántartást a szolgáltató által nyújtott legutolsó támogatás nyújtásának napjától számított 10 évig kell megőrizni;"

(c) a (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"l) az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás, amennyiben teljesülnek a III. fejezet 16. szakaszában meghatározott feltételek;";

(d) a (2) bekezdés az alábbi m) és n) ponttal egészül ki:

"m) mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19c. cikkben meghatározott feltételek;

n) a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19d. cikkben meghatározott feltételek.";

5. a 6. cikk a következőképpen módosul:

(a) az (5) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"b) a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás, amennyiben teljesülnek a 21., a 21a. és a 22. cikkben meghatározott feltételek;";

(b) az (5) bekezdés l) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"l) a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben részt vevő vagy azokból részesülő kkv-knak nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19a. vagy a 19b. cikkben foglalt vonatkozó feltételek;";

(c) az (5) bekezdés az alábbi m)-q) ponttal egészül ki:

"m) környezeti kár helyreállítására, valamint természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára nyújtott támogatás, ha a helyreállítási vagy rehabilitációs költségek meghaladják a földterület vagy ingatlan értéknövekedését, és teljesülnek a 45. cikkben meghatározott feltételek;

n) a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére irányuló természetalapú megoldások végrehajtása céljából nyújtott támogatás, ha teljesülnek a 45. cikkben meghatározott feltételek.

o) a 41., 42. és 43. cikk szerinti, megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására irányuló támogatás, amennyiben azt objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján automatikusan, a tagállam további mérlegelési jogkörének gyakorlása nélkül nyújtják, és az intézkedést már a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdése előtt elfogadták és hatályos;

p) a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, ha teljesülnek a 19c. cikkben meghatározott feltételek;

q) a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19d. cikkben meghatározott feltételek.";

6. a 7. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során felhasznált valamennyi számadatot az adók és egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Az elszámolható költségekre vagy az alkalmazandó nemzeti adójog alapján visszatérítendő kiadásokra kivetett hozzáadottérték-adó azonban nem vehető figyelembe a támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámításakor. Az elszámolható költségeket világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal kell alátámasztani. Az elszámolható költségek az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségekkel összhangban is kiszámíthatók, feltéve, hogy a műveletet legalább részben olyan uniós alapból finanszírozzák, amely lehetővé teszi ezen egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek igénybevételét, és hogy a költségkategória a vonatkozó mentességi rendelkezés értelmében elszámolható. Ebben az esetben az uniós alapra vonatkozó szabályokban meghatározott egyszerűsített költségelszámolási módszereket kell alkalmazni. Emellett a Tanács által az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*35) alapján jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel összhangban végrehajtott projektek esetében az elszámolható költségek az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségekkel összhangban is kiszámíthatók, feltéve, hogy az 1303/2013/EU rendeletben vagy az (EU) 2021/1060 rendeletben meghatározott egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazására kerül sor. Ezenkívül a 25a. és a 25b. cikk szerinti támogatás esetében a közvetett költségek a 25a. és a 25b. cikk vonatkozó (3) bekezdésében megállapított szabályoknak megfelelően számíthatók ki.

(*35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).";"

7. a 8. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Amennyiben az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt olyan uniós finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a tagállam ellenőrzése alá, állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy teljesülnek-e a bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások vagy a maximális támogatási összegek, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott állami finanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányt. Ettől eltérve, az Európai Védelmi Alap által támogatott projektekre nyújtott teljes közfinanszírozás elérheti a projekt teljes elszámolható költségét - függetlenül a finanszírozásnak az ezen alap keretében alkalmazandó maximális arányától - feltéve, hogy az e rendelet szerinti bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitás vagy maximális támogatási összeg betartásra kerül." ;

(b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A 19b., 20a., 21., 21a., 22. vagy 23. cikke, az 56e. cikk (5) bekezdése a) pontjának ii., iii. vagy iv. alpontja, az 56e. cikk (10) bekezdése és az 56f. cikk értelmében mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás az ebben a rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott más csoportmentességi rendeletben vagy határozatban az egyes ügyek egyedi körülményei szerint rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható. Az e rendelet alapján mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás halmozható a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavar megszüntetésére nyújtott, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező, a Bizottság által elfogadott határozatban jóváhagyott támogatással. Az 56e. cikk (5) bekezdése a) pontjának ii., iii. vagy iv. alpontja, az 56e. cikk (10) bekezdése és az 56f. cikk értelmében mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező, ugyanezen cikkek értelmében mentesített állami támogatással halmozható." ;

8. a 9. cikk a következőképpen módosul:

(a) az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) Az érintett tagállam gondoskodik arról, hogy a Bizottság támogatásátláthatósági moduljában (*36) vagy az állami támogatásoknak szentelt átfogó honlapon, nemzeti vagy regionális szinten közzétételre kerüljenek a következők: a) a 11. cikkben említett összefoglaló adatok a II. mellékletben rögzített szabványos formában, vagy egy ahhoz vezető internetes link; b) a 11. cikkben említettek szerint minden egyes támogatási intézkedés teljes szövege, vagy a teljes szöveghez vezető internetes link; c) a III. mellékletben említett információk minden 100 000 EUR-t meghaladó összegű egyedi támogatásra odaítélésére vonatkozóan, vagy a 16. szakasz alapján az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás esetében minden 500 000 EUR-t meghaladó összegű egyedi támogatás odaítélésére vonatkozóan, vagy az elsődleges mezőgazdasági termelésben vagy a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő, a 2a. szakasz hatálya alá nem tartozó kedvezményezettek esetében minden 10 000 EUR-t meghaladó összegű egyedi támogatás vonatkozásában. A 20. cikkben említett európai területi együttműködési projekteknek nyújtott támogatások tekintetében az e bekezdésben említett információkat azon tagállam honlapján kell közzétenni, amelyben az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*37) 21. cikkében vagy az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*38) 45. cikkében (attól függően, hogy melyik az alkalmazandó) meghatározott, érintett irányító hatóság működik. A részt vevő tagállamok határozhatnak úgy is, hogy mindegyikük a saját területén hozott támogatási intézkedésekről nyújt információt a honlapján. Az első albekezdésben előírt közzétételi kötelezettségek nem alkalmazandók a 20a. cikkben említett európai területi együttműködési projektekhez, továbbá a 19b. cikk szerinti, közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekhez nyújtott támogatásokra. (2) Az adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok, valamint a 16., a 21a. és a 22. cikk (*39) hatálya alá tartozó támogatási programok esetében akkor tekinthetők teljesültnek az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában foglalt feltételek, ha a tagállamok az egyedi támogatási összegekre vonatkozóan előírt információkat az alábbi tartományokban teszik közzé (millió EUR): 0,01-0,1 (kizárólag a halászatra és az akvakultúrára, valamint az elsődleges mezőgazdasági termelésre vonatkozóan); 0,1-0,5; 0,5-1; 1-2; 2-5; 5-10; 10-30; valamint 30 és afelett. (*36) »Állami támogatási adatbázis nyilvános keresés«, elérhető az alábbi címen: https://webgate.ec.europa.eu/competition/transparency/public?lang=hu" (*37) Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 347., 2013.12.20., 259. o.)." (*38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1059 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 231., 2021.6.30., 94. o.)." (*39) Az e rendelet 16., 21a. és 22. cikkének hatálya alá tartozó támogatási programok esetében el lehet tekinteni a minden egyes, 100 000 EUR-t meghaladó egyedi támogatás odaítélésére vonatkozó információk közzétételére vonatkozó követelmény alkalmazásától olyan kkv-k tekintetében, amelyek még egyetlen piacon sem végeztek kereskedelmi értékesítést.";"

(b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az (1) bekezdés c) pontjában említett információkat a III. mellékletben leírt szabványos formában kell feltüntetni és hozzáférhetővé tenni, lehetővé téve hatékony keresési és letöltési funkciók használatát. Az információkat a támogatás nyújtásának napjától számított 6 hónapon belül, illetve adókedvezmények formájában megvalósuló támogatási programok esetében az adóbevallás esedékességének időpontjától számított 1 éven belül kell közzétenni, és az információknak a támogatás nyújtásának napjától számított legalább 10 évig elérhetőnek kell lenniük. Adókedvezmények formájában megvalósuló támogatás esetében ha nincs az éves bevallásra vonatkozó formális követelmény, a jelen bekezdés alkalmazásában azon év decemberének 31. napját kell a támogatásnyújtás napjának tekinteni, amelyre a támogatást nyújtották." ;

9. a 11. cikk (1) bekezdésének utolsó fordulata helyébe a következő szöveg lép:

"Az első albekezdés nem alkalmazandó a 20a. cikkben említett, az európai területi együttműködési projektekhez nyújtott támogatások, továbbá a 19b. cikkben említett, a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekhez nyújtott támogatások tekintetében.";

10. a 13. cikk helyébe a következő szöveg lép: "13. cikk A regionális támogatás alkalmazási köre E szakasz nem alkalmazható a következőkre: a) acélipari, lignitipari és szénipari támogatás; b) a szállítási ágazatnak - a kapcsolódó infrastruktúrával együtt - nyújtott támogatás; az energiatermelési, -tárolási, -átviteli, -elosztási és -infrastruktúra-ágazatnak nyújtott támogatás, kivéve a legkülső régiókban biztosított regionális beruházási támogatást és a regionális működési támogatási programokat; valamint a széles sávú ágazatban nyújtott támogatás, kivéve a regionális működési támogatási programokat; c) meghatározott, korlátozott számú gazdasági ágazatra irányuló programok formájában nyújtott regionális támogatás; nem minősülnek azonban meghatározott gazdasági ágazatokra irányuló programoknak a turisztikai tevékenységekre vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására irányuló programok; d) olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek elsődleges tevékenységei az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2.) K. nemzetgazdasági ágába (Pénzügyi, biztosítási tevékenység) tartoznak, vagy olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek csoporton belüli tevékenységeket folytatnak, és amelyek fő tevékenysége az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2.) 70.10 szakágazatába (Üzletvezetés) vagy 70.22 szakágazatába (Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás) tartozik.";

11. a 14. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken a támogatás induló beruházások bármely formájának nyújtható, a kedvezményezett méretétől függetlenül. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő támogatott területeken a támogatás kkv-k részére bármilyen formájú induló beruházáshoz, nagyvállalkozások részére pedig csak olyan induló beruházáshoz nyújtható, amely az érintett területen új gazdasági tevékenységet hoz létre." ;

(b) a (4)-(7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(4) Az elszámolható költségek a következők közül egy vagy több: a) a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek; vagy b) az induló beruházás által létrehozott munkahelyek 2 évre számított becsült bérköltsége; vagy c) az a) és a b) pontban említett költségek egy részének kombinációja, de legfeljebb az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabb. (5) A beruházást annak befejezése után legalább 5 évig, illetve kkv-k esetében 3 évig fenn kell tartani az érintett területen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne lecserélni az ezen időszakon belül korszerűtlenné vált üzemet, illetve meghibásodott berendezést, feltéve, hogy a gazdasági tevékenység az érintett területen a minimális időtartam alatt fennmarad. (6) A beszerzett eszközöknek újaknak kell lenniük, kivéve a kkv-k esetében és létesítmények felvásárlása esetében. A tárgyi eszközök bérléséhez kapcsolódó költségek a következő feltételek mellett vehetők figyelembe: a) földterület és épületek tekintetében a bérleti viszonyt fenn kell tartani a beruházás befejezésének várható dátumától számított legalább 5 éven keresztül nagyvállalkozások, és 3 éven keresztül kkv-k esetében; b) üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz. A 2. cikk 49. pont b) alpontjában vagy 51. pont b) alpontjában említett induló beruházás esetében elvben csak azon eszközök költségét lehet figyelembe venni, amelyeket a vevőtől független harmadik féltől vásárolnak. Ha azonban egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagja, korábbi munkavállaló vagy több korábbi munkavállaló vesz át, az eszközöknek a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltétel nem alkalmazható. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Ha egy létesítmény eszközeinek felvásárlása egyéb, regionális támogatásra jogosult beruházással jár együtt, akkor e további beruházás elszámolható költségeit hozzá kell adni a létesítmény eszközeinek beszerzéséhez kapcsolódó költséghez. Amennyiben az eszközök beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen eszközök költségeit le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. (7) A nagyvállalatoknak a termelési folyamat alapvető megváltoztatására odaítélt támogatás esetében az elszámolható költségeknek meg kell haladniuk a korszerűsítendő tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző 3 pénzügyi évben realizált értékcsökkenését. A meglévő létesítmény diverzifikálására nagyvállalkozások vagy kkv-k számára odaítélt támogatás esetében az elszámolható költségeknek legalább 200 %-kal kell meghaladniuk az újrahasznált eszközöknek a munkák megkezdése előtti pénzügyi évben nyilvántartott könyv szerinti értékét."

(c) a (8) bekezdés a következőképpen módosul:

(i) az első albekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"d) a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és legalább 5 évig (kkv-k esetében 3 évig) ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást odaítélték.";

(ii) a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak költségei csupán az induló beruházás teljes elszámolható beruházási költségeinek 50 %-áig számolhatók el. Kkv-k esetében az immateriális javak költségeinek 100 %-a elszámolható.";

(d) a (9) bekezdés a) és b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"a) a beruházási projektnek az előző 12 hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számában nettó növekedést kell eredményeznie, miután az éves munkaerőegységben kifejezett, megszüntetett álláshelyek száma levonásra került az említett időszak alatt létrehozott álláshelyek számából;

b) minden egyes álláshelyet a beruházás befejezésétől számított 3 éven belül be kell tölteni;";

(e) a (10) és a (11) bekezdést el kell hagyni;

(f) a (12) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"(12) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az érintett területen a támogatás odaítélésekor hatályos regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitást." ;

(g) a (13) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"(13) Egyetlen beruházási projekt részének kell tekinteni a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája szerint ugyanabban a 3. szintű régióban támogatott másik beruházás munkáinak megkezdésétől számítva 3 éven belül csoportszinten ugyanazon kedvezményezett által megkezdett olyan induló beruházást, amely ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódik";

(h) a (14) és (15) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(14) A támogatás kedvezményezettjének az elszámolható költségek legalább 25 %-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania saját forrásaiból vagy külső finanszírozás igénybevételével, minden állami támogatástól mentes formában. A 25 %-os saját hozzájárulási követelmény nem vonatkozik a legkülső régiókban végrehajtott beruházásokhoz nyújtott beruházási támogatásokra, amennyiben a maximális támogatási intenzitás teljes megvalósításához alacsonyabb hozzájárulás szükséges.

(15) Az 1299/2013/EU rendelet vagy az (EU) 2021/1059 rendelet szerinti európai területi együttműködési projektekhez kapcsolódó induló beruházások esetében a projektben részt vevő valamennyi kedvezményezettre az induló beruházás helye szerinti területen érvényes támogatási intenzitás alkalmazandó. Amennyiben az induló beruházás két vagy több támogatott területen helyezkedik el, a maximális támogatási intenzitást azon támogatott terület szerint kell számítani, ahol a legmagasabb összegű elszámolható költségek merültek fel. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatásra jogosult támogatott területeken ez a rendelkezés nagyvállalkozásokra csak akkor alkalmazandó, ha az induló beruházás új gazdasági tevékenységet hoz létre." ;

12. a 15. cikk a következőképpen módosul:

(a) az (2) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"b) a kiegészítő szállítási költségeket a kedvezményezettek számára a legalacsonyabb költséget eredményező szállítási mód figyelembevételével, az áru által az érintett tagállam határain belül megtett út alapján számítják ki. A tagállam a kiválasztott szállítási mód által teljesítendő környezetvédelmi előírásokat alkalmazhat, és amennyiben ilyen előírásokat alkalmaz a kedvezményezett esetében, a kiegészítő szállítási költségek kiszámítását az említett környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés legalacsonyabb költségére alapozhatja.";

(b) a (3) bekezdés bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A ritkán és rendkívül ritkán lakott területeken a regionális működési támogatási programok az alábbi feltételek szerint előzik meg vagy csökkentik az elnéptelenedést:";

13. a 16. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A valamely városfejlesztési támogatási intézkedés alapján városfejlesztési projektbe történő teljes beruházás nem haladhatja meg a 22 millió EUR-t." ;

(b) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(6) A városfejlesztési támogatásnak a városfejlesztési alapok vagy a városfejlesztési projektek szintjén további, a 2. cikk 72. pontjában meghatározott független magánbefektetőktől származó forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített összeg elérje a városfejlesztési projekthez nyújtott teljes finanszírozás 20 %-át." ;

14. a 17. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(2) Az elszámolható költségek a következők közül egy vagy több: a) a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások költségei, beleértve a beruházáshoz és annak kezdeti telepítéséhez közvetlenül kapcsolódó egyszeri, nem amortizálható költségeket is; b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek 2 évre számított, becsült bérköltsége; c) az a) és a b) pontban említett költségek egy részének kombinációja, de legfeljebb az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabb. (3) Ahhoz, hogy egy beruházás e cikk alkalmazásában elszámolható költségnek minősüljön, a következőkből kell állnia: a) új létesítmény létrehozásával kapcsolatos tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás; meglévő létesítmény bővítése; valamely létesítmény termelésének diverzifikációja olyan termékekre vagy szolgáltatásokra, amelyeket a létesítmény korábban nem termelt vagy nem kínált; vagy a létesítménybe történő beruházással érintett termék(ek) teljes termelési folyamatának vagy átfogó szolgáltatás(ok) nyújtásának alapvető megváltoztatása; vagy b) bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek megvásárlása. Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Elvben csak a vevőtől független harmadik felektől megvásárolt eszközök költségei vehetők figyelembe. Ha azonban egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagja, korábbi munkavállaló vagy több korábbi munkavállaló vesz át, az eszközöknek a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltétel nem alkalmazható. E bekezdés értelmében tehát a pótló beruházás nem minősül beruházásnak."

(b) a cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: "(3a) A tárgyi eszközök bérléséhez kapcsolódó költségek a következő feltételek mellett vehetők figyelembe: a) földterület és épületek tekintetében a bérleti viszonyt fenn kell tartani a beruházás befejezésének várható dátumától számított legalább 3 éven keresztül; b) üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz.";

c) a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

(i) a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"b) amortizálhatónak kell lenniük;";

(ii) a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

"d) legalább 3 évig a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell azokat feltüntetni.";

15. a 19a. és a 19b. cikk helyébe a következő szöveg lép: "19a. cikk A közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben részt vevő kkv-k költségeihez nyújtott támogatás (1) Az 1303/2013/EU rendelet vagy az (EU) 2021/1060 rendelet szerinti a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben részt vevő kkv-knál felmerült költségekre irányuló támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek. (2) Az 1303/2013/EU rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében vagy az (EU) 2021/1060 rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében (attól függően, hogy melyik az alkalmazandó) meghatározott következő költségek elszámolhatók a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektek esetében: a) közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó előkészítő támogatás, kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés költségei; b) jóváhagyott műveletek végrehajtása; c) az együttműködési tevékenységek előkészítése és végrehajtása; d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának irányításához kapcsolódó működési költségek; e) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szervezése az érdekeltek közötti információcsere megkönnyítése, a stratégia és a projektek előmozdítása, valamint a potenciális kedvezményezettek támogatása érdekében a műveletek kidolgozása és a pályázatok előkészítése céljából. (3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a közösségvezérelt helyi fejlesztést támogató alapspecifikus rendeletekben meghatározott maximális támogatási mértéket. 19b. cikk Korlátozott összegű támogatás a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekből részesülő kkv-k számára (1) A 19a. cikk (1) bekezdésének megfelelően a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben részt vevő, vagy azokból részesülő kkv-knak nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek. (2) Az e cikk szerint nyújtott támogatás teljes összege projektenként nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t.";

16. a szöveg a következő 19c. és 19d. cikkel egészül ki: "19c. cikk Mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás (1) A mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben meghatározott feltételek. E cikket a következőkre kell alkalmazni: a) az árképzésbe való állami beavatkozás, amely csökkenti a beszállítók által a mikrovállalkozások felé a villamosenergia-, gáz- vagy hőegységenként felszámított árakat; b) a mikrovállalkozások részére közvetlenül vagy beszállítókon keresztül, villamosenergia-, gáz- vagy hőfogyasztási egységenként, a szóban forgó fogyasztás költségei egy részének ellentételezésére végrehajtott kifizetések. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések: a) sem a beszállítók, sem a mikrovállalkozások tekintetében nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést; b) előírják, hogy minden beszállító jogosult arra, hogy ugyanazon az alapon tegyen ajánlatot a mikrovállalkozások részére nyújtott villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatásra vonatkozóan; c) olyan mechanizmust írnak elő, amely - abban az eseten, ha a támogatás nyújtására beszállítón keresztül kerül sor - biztosítja, hogy a támogatást a lehető legnagyobb mértékben továbbítják a végső kedvezményezettnek; valamint d) olyan árat eredményeznek, amely meghaladja a költségeket, és olyan szintet ér el, ahol tényleges árversenyre kerülhet sor. (3) A támogatás összege megegyezik a kifizetés összegével, vagy - az árképzésbe való állami beavatkozás esetén - nem haladhatja meg a kedvezményezett által fogyasztott összes villamos energia, gáz és/vagy hő után fizetendő piaci ár és az e fogyasztásért az állami beavatkozást követően fizetendő ár közötti különbséget. 19d. cikk A kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás (1) A kkv-k részére a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. E cikket a következőkre kell alkalmazni: a) az árképzésbe való állami beavatkozás, amely csökkenti a beszállítók által a villamosenergia-, gáz- vagy hőegységenként felszámított árakat; b) a kkv-k részére közvetlenül vagy beszállítókon keresztül, villamosenergia-, gáz- vagy hőfogyasztási egységenként, a szóban forgó fogyasztás költségei egy részének ellentételezésére végrehajtott kifizetések. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések: a) nem haladhatják meg kedvezményezett által a támogatási intézkedéssel lefedett időszakban fogyasztott villamos energia, gáz, vagy földgázból vagy villamos energiából előállított hő legfeljebb 70 %-át; b) sem a beszállítók, sem a kkv-k tekintetében nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést; c) rendelkeznek a beszállítók kompenzációjáról, amennyiben az állami beavatkozás költség alatti szolgáltatást ír elő a beszállítók számára; d) előírják, hogy minden beszállító jogosult arra, hogy ugyanazon az alapon tegyen ajánlatot a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatásra vonatkozóan; e) olyan mechanizmust írnak elő, amely - abban az eseten, ha a támogatás nyújtására beszállítón keresztül kerül sor - biztosítja, hogy a támogatást a lehető legnagyobb mértékben továbbítják a végső kedvezményezettnek; valamint f) a szolgáltatások olyan átlagos egységárát eredményezik, amely legalább egyenlő az érintett tagállamban a 2021. január 1-jétől december 31-ig tartó időszakban a végső fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia, gáz, illetve hő egységenkénti átlagárával. (3) A kkv-k részére nyújtott, a beszállító költségénél alacsonyabb ár megállapítására irányuló állami beavatkozás által előírt szolgáltatásért a beszállítók részére teljesített kifizetések a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az alábbiak: a) az árképzésbe való állami beavatkozás megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek; valamint b) a kompenzációs kifizetés nem haladja meg az állami beavatkozás által a költség alatt meghatározott ár és azon ár közötti különbséget, amelyet a beszállító a piaci alapú szolgáltatási árak alkalmazása esetén a beavatkozás hiányában elvárhatott volna. (4) Ez a cikk az olyan időszakban fogyasztott villamos energia, földgáz vagy hő költségeihez nyújtott támogatásra alkalmazandó, amikor az árképzésbe történő, a gáz-, villamosenergia- vagy hőszolgáltatásban részesülő kkv-k érdekében végrehajtott állami beavatkozást a Szerződés 122. cikkén alapuló másodlagos jogszabályok kifejezetten megengedik. A támogatás nyújtásának legkésőbb 12 hónappal ezen időszak végét követően kell megvalósulnia. (5) A támogatás összege megegyezik a kkv vagy a beszállító részére nyújtott kifizetés összegével, vagy - az árképzésbe való állami beavatkozás esetén - nem haladhatja meg a kedvezményezett által fogyasztott összes energia után fizetendő piaci ár és az e fogyasztásért az állami beavatkozást követően fizetendő ár közötti különbséget.";

17. a 20a. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az e cikk szerint egy vállalkozásnak nyújtott támogatás teljes összege projektenként nem haladhatja meg a 22 000 EUR-t." ;

18. A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép: "21. cikk Kockázatfinanszírozási támogatás (1) A kkv-k javára nyújtott kockázatfinanszírozási támogatási program a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) A tagállamok a kockázatfinanszírozási célú intézkedést közvetlenül vagy megbízott félen keresztül, egy vagy több pénzügyi közvetítő igénybevételével hajtják végre. A tagállamok vagy megbízott felek a pénzügyi közvetítőknek a (9)-(13) bekezdésnek megfelelően közpénzből hozzájárulást nyújtanak, és a (14)-(17) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a pénzügyi közvetítők a (4)-(8) bekezdéssel összhangban kockázatfinanszírozási célú befektetéseket eszközölnek a (3) bekezdésnek megfelelő támogatható vállalkozásokba. Sem a tagállamok, sem a megbízott felek nem fektethetnek be közvetlenül a támogatható vállalkozásokba egy pénzügyi közvetítő bevonása nélkül. (3) A támogatható vállalkozások olyan vállalkozások, amelyek a tőzsdén nem jegyzett kkv-k, és az első kockázatfinanszírozási célú befektetés biztosításakor megfelelnek az alábbi feltételek legalább egyikének: a) semmilyen piacon nem működtek még; b) valamely alábbi időszakon át működtek valamely piacon: i. a nyilvántartásba vételüket követő kevesebb mint 10 évben; vagy ii. az első kereskedelmi értékesítésüket követő kevesebb mint 7 évben. Amennyiben egy adott vállalkozás esetében az (i) és (ii) pontban említett támogathatósági időszakok egyikét veszik figyelembe, a továbbiakban az ugyanazon vállalkozásnak nyújtott támogatás kapcsán csak ugyanezen időszak vehető figyelembe. Azon vállalkozások esetében, amelyek egy másik vállalkozást felvásároltak vagy összefonódás útján jöttek létre, a támogathatósági időszak a felvásárolt vállalkozás vagy az összefonódott vállalkozások működését is magában foglalja, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás vagy az összefonódott vállalkozások árbevétele a felvásárló vállalkozások által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevétel kevesebb mint 10 %-át teszi ki, vagy - összefonódás útján létrejövő vállalkozások esetében - az összefonódásban részt vevő vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevételnek kevesebb mint 10 %-át teszi ki. Ha az i. pontban említett támogathatósági időszakot olyan vállalkozások esetében alkalmazzák, amelyeket nem kell bejegyezni, a támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont; c) olyan induló beruházást igényelnek, amely - új gazdasági tevékenység céljából készített üzleti terv alapján - meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50 %-át. Az első mondattól eltérve ezt a küszöbértéket 30 %-ra kell korlátozni a következő beruházások tekintetében, amelyek új gazdasági tevékenységre irányuló induló beruházásnak minősülnek: i. a 36. cikk (2) bekezdésével összhangban valamely tevékenység környezeti teljesítményének jelentős javítására irányuló beruházások; ii. az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható egyéb befektetések; iii. a IV. mellékletben felsorolt kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére, szétválasztására, finomítására, feldolgozására vagy újrafeldolgozására irányuló kapacitás növelését célzó beruházások. (4) A kockázatfinanszírozási célú befektetés irányulhat továbbá a támogatható vállalkozásokban eszközölt kiegészítő befektetésekre is - akár a (3) bekezdés b) pontjában említett támogathatósági időszak eltelte után -, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül: a) a támogatás nem haladja meg a kockázatfinanszírozás (8) bekezdésben említett teljes összegét; b) az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések lehetőségét; c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem lesz az I. melléklet 3. cikke (3) bekezdésének értelmében vett kapcsolt vállalkozása az intézkedés keretében kockázatfinanszírozást nyújtó pénzügyi közvetítőtől vagy független magánbefektetőtől eltérő másik vállalkozásnak, kivéve, ha az új entitás egy kkv. (5) A támogatható vállalkozásokba történő kockázatfinanszírozási célú befektetések formája lehet tőkebefektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek ötvözete. (6) Amennyiben nyújtanak kezességvállalást, a kezességvállalás nem haladhatja meg a támogatható vállalkozás számára nyújtott, alapul szolgáló kölcsön 80 %-át. (7) Támogatható vállalkozásba történő tőkebefektetés és kvázisajáttőke-befektetés formájában nyújtott kockázatfinanszírozási célú befektetés esetében a kockázatfinanszírozási intézkedés csak akkor fedezheti a kiváltási tőkét, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a támogatható kkv-ba történő befektetések valamennyi fordulójában legalább 50 %-nak megfelelő új tőkét is bevonnak. (8) Az (5) bekezdésben említett kockázatfinanszírozási célú befektetés teljes kintlévő összege semmilyen kockázatfinanszírozási célú intézkedés keretében sem haladhatja meg támogatható vállalkozásonként a 16,5 millió EUR-t. E maximális kockázatfinanszírozási célú befektetés kiszámítása céljából figyelembe kell venni a következőket: a) kölcsönök és adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetések esetében az eszköz kintlévő névértéke; b) a kezességvállalások esetében az alapul szolgáló kölcsön kintlévő összegének névértéke. (9) A pénzügyi közvetítőknek közpénzből nyújtott hozzájárulás a következő formák közül egyet ölthet: a) a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetetten kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító tőkebefektetés, illetve kvázisajáttőke-befektetés vagy tőkejuttatás; b) a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetve kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító kölcsön; c) a támogatható vállalkozásoknak közvetve vagy közvetlenül biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetésből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás. (10) Az egyrészről a tagállam (vagy az általa megbízott fél), másrészről a magánbefektetők, a pénzügyi közvetítők vagy az alapkezelők közötti kockázat/nyereség megosztási rendszereknek megfelelőnek kell lenniük, és eleget kell tenniük a következőknek: a) a kezességvállalástól eltérő formában nyújtott kockázatfinanszírozási támogatás esetében a nyereségből származó prioritásként kezelt hozamokat (aszimmetrikus nyereségrészesedés vagy nyereségnövelés) előnyben kell részesíteni a potenciális veszteségekkel szembeni védelemhez (veszteségminimalizálás) képest; b) amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a kockázatfinanszírozási célú befektetés 25 %-ára kell korlátozni; c) kezességvállalás formájában nyújtott kockázatfinanszírozási támogatás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió legfeljebb 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet. (11) Amennyiben a pénzügyi közvetítőnek közpénzből nyújtott hozzájárulás a (9) bekezdés a) pontjában említett saját tőke és kvázi-sajáttőke formáját ölti, a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásainak és lejegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30 %-a fordítható likviditáskezelési célra. (12) A támogatható vállalkozásoknak saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában kockázatfinanszírozási célú befektetést nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében a pénzügyi közvetítő számára közpénzből nyújtott hozzájárulásnak a pénzügyi közvetítők vagy a támogatható vállalkozások szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a következő minimális határértékeket: a) a (3) bekezdés a) pontjában említett, támogatható vállalkozások esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 10 %-a; b) a (3) bekezdés b) pontjában említett, támogatható vállalkozások esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 40 %-a; c) a (3) bekezdés c) pontjában említett, támogatható vállalkozásoknak nyújtott kockázatfinanszírozási célú befektetés esetében és a (3) bekezdés b) pontjában említett támogathatósági időszak eltelte után támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő kockázatfinanszírozási célú befektetés esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 60 %-a. Az e bekezdés első albekezdésében meghatározott összesített magánbefektetői részvételi arány elérése céljából nem vehető figyelembe a 21a. cikk szerinti adóösztönzők formájában kockázatfinanszírozási támogatásban részesülő független magánbefektetők által nyújtott finanszírozás. Az első albekezdés b) és c) pontjában említett magánbefektetői részvételi arány 20 %-ra csökken a b) pont esetében és 30 %-ra csökken a c) pont esetében az olyan beruházások vonatkozásában, amelyek: a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a kockázatfinanszírozási célú befektetés nyújtásának időpontjában érvényes, jóváhagyott regionális támogatási térképen kijelölt, támogatott területeken zajlanak; vagy a Tanács által jóváhagyott tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján támogatásban részesülnek; vagy támogatásban részesülnek az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban vagy az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*40) összhangban; vagy amelyek az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*41) szerinti megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból kapnak támogatást. (13) Amennyiben a kockázatfinanszírozási célú intézkedést a (3) és (4) bekezdésben említettek szerint különböző fejlődési szakaszokban tartó támogatható vállalkozásokra irányuló pénzügyi közvetítőn keresztül hajtják végre, a pénzügyi közvetítőnek olyan magánbefektetői részvételi arányt kell elérnie, amely legalább az alapul szolgáló portfólióban lévő egyes befektetések volumenén alapuló súlyozott átlagot kiteszi, és a minimális részvételi arányoknak a (12) bekezdésben említett befektetésekre való alkalmazásából adódik, kivéve, ha a független magánbefektetők számára előírt részvétel a támogatható vállalkozások szintjén teljesül. (14 A pénzügyi közvetítőket és alapkezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A tagállamok előírhatják, hogy a támogatható pénzügyi közvetítők és alapkezelők a befektetések jellegével objektíven indokolt, előre meghatározott kritériumoknak feleljenek meg. Az eljárásnak a tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon kell alapulnia és a következő feltételek mindegyikének meg kell felelnie: a) az alkalmazandó törvényeknek megfelelően, támogatható pénzügyi közvetítők és alapkezelők létrehozásának biztosítása; b) a pénzügyi közvetítők és alapkezelők között nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam alapján; c) célja a (10) bekezdésben említett megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek kialakítása és a (15) bekezdésben említett nyereségorientált döntések megalapozása. (15) Kockázatfinanszírozási célú intézkedések biztosítják, hogy a közpénzből hozzájárulásban részesülő pénzügyi közvetítők nyereségorientált döntéseket hozzanak, amikor a támogatható vállalkozásoknak kockázatfinanszírozási célú befektetést nyújtanak. Ez a követelmény akkor teljesül, ha a következő feltételek mindegyike teljesül: a) a tagállam vagy az intézkedés végrehajtásával megbízott jogalany átvilágítási folyamatról rendelkezik annak érdekében, hogy a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és - az érintett befektetési portfólió mérete és területi kiterjedése szempontjából - a hatékonyság elérése; b) a támogatható vállalkozásoknak biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetést olyan életképes üzleti tervre kell alapozni, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, és előzetesen kimutatja a terv pénzügyi életképességét; c) minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie. (16) A pénzügyi közvetítőket kereskedelmi alapon kell irányítani. Ez a követelmény akkor teljesül, ha a pénzügyi közvetítő és - a kockázatfinanszírozási célú intézkedés típusától függően - az alapkezelő teljesíti a következő feltételek mindegyikét: a) törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a bevált gyakorlatok szerint, a jóhiszeműen eljáró szakmai alapkezelők gondosságával, és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; adott esetben szabályozói felügyelet alkalmazandó; b) javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor vélelmezhető teljesültnek, ha a (14) bekezdésnek megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra; c) saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból vagy teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, és így érdekeik tartósan megegyeznek a tagállam vagy az általa megbízott fél érdekeivel; d) meghatározzák a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését; e) a befektetők számára lehetővé kell tenni a befektetési alap irányító testületeiben, ha van ilyen - így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában - való képviseletet. (17) Olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedés esetében, amikor a támogatható vállalkozásokba a kockázatfinanszírozási célú befektetés kezességvállalások, kölcsön vagy adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetés formájában történik, a pénzügyi közvetítőnek olyan kockázatfinanszírozási célú befektetéseket kell megvalósítania, amelyek a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósultak volna meg. A pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy a támogatható vállalkozások a finanszírozási volumen növekedése, a portfóliók kockázatának emelkedése, illetve a fedezeti követelmények, a kezességvállalási díjak vagy a kamatlábak csökkentése révén a legnagyobb mértékben részesülnek valamennyi előnyből. (18) Azon kockázatfinanszírozási célú intézkedések, amelyek a (3) bekezdésben foglalt feltételeket nem teljesítő kkv-knak nyújtanak kockázatfinanszírozási célú befektetéseket, a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül: a) a kkv-k szintjén a támogatás - az esettől függően - teljesíti az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben (*42), az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben (*43) vagy a 717/2014/EU rendeletben foglalt feltételeket; b) az e cikkben foglalt feltételek teljesülnek, a (3), (4), (8), (12) és/vagy (13) bekezdésében foglalt feltételek kivételével; c) a támogatható vállalkozásoknak saját tőke, kvázi-sajáttőke vagy kölcsön formájában kockázatfinanszírozási célú befektetést nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében az intézkedésnek a pénzügyi közvetítők vagy a kkv-k szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kkv-knak nyújtott kockázatfinanszírozás legalább 60 %-át. Az első albekezdés c) pontjában említett magánbefektetői részvételi arány 30 %-ra csökken az olyan beruházások esetében, amelyek: a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a kockázatfinanszírozási célú befektetés nyújtásának időpontjában érvényes, jóváhagyott regionális támogatási térképen kijelölt, támogatott területeken zajlanak; vagy az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján támogatásban részesülnek; vagy támogatásban részesülnek az Európai Védelmi Alapból (az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban) vagy az uniós űrprogramból (az (EU) 2021/696 rendelettel összhangban) vagy az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 rendelet hatálya alá tartozó megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból. (*40) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/696 rendelete (2021. április 28.) az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 69. o.)." (*41) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.)." (*42) A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.)." (*43) A Bizottság 1408/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.).";"

19. a rendelet a következő 21a. cikkel egészül ki: "21a. cikk Természetes személynek minősülő magánbefektetőknek biztosított adóösztönzők formáját öltő kockázatfinanszírozási támogatás kkv-k részére (1) Az a kkv-k javára nyújtott kockázatfinanszírozási támogatási program, amely a támogatható vállalkozásoknak közvetve vagy közvetlenül kockázatfinanszírozást nyújtó független magánbefektetőként eljáró természetes személyeknek biztosított adóösztönzők formáját ölti, a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Támogatható vállalkozások azok, amelyek teljesítik a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumokat. A 21. cikk és e cikk szerint nyújtott összes kockázatfinanszírozási célú befektetés az egyes támogatható vállalkozások esetében nem haladhatja meg a 21. cikk (8) bekezdésében meghatározott maximális összeget. (3) Abban az esetben, ha független magánbefektető közvetve, pénzügyi közvetítőn keresztül nyújt kockázatfinanszírozást, a támogatható beruházás a pénzügyi közvetítőben történő részvény- vagy részesedésszerzés formáját ölti, a pénzügyi közvetítőnek pedig a 21. cikk (5)-(8) bekezdésben foglaltak szerint kell kockázatfinanszírozási célú befektetést nyújtania a támogatható vállalkozásoknak. A pénzügyi közvetítő vagy a vezetői által nyújtott szolgáltatások vonatkozásában nem nyújtható fiskális ösztönző. (4) Abban az esetben, ha független magánbefektető közvetlenül nyújt kockázatfinanszírozást a támogatható vállalkozásnak, kizárólag a támogatható vállalkozás által újonnan kibocsátott maximális kockázatú törzsrészvények felvásárlása minősül támogatható befektetésnek. A részvényeket legalább 3 évig tartani kell. A kiváltási tőke kizárólag a 21. cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételek mellett fedezhető. Az adókedvezmények lehetséges formáit illetően megjegyzendő, hogy a részesedések elidegenítéséből származó veszteségek beszámíthatók a nyereségadóval szemben. Az osztalékokra vonatkozó adókedvezmény esetében a kedvezményre jogosító részesedésekre tekintettel kapott összes osztalék (teljes mértékben vagy részben) mentesülhet a nyereségadó alól. A kedvezményre jogosító részesedések értékesítéséből származó nyereség (részben vagy egészben) mentes lehet a tőkenyereség-adó alól, vagy az ilyen nyereségre vonatkozó adókötelezettség elhalasztható, amennyiben a nyereséget 1 éven belül új kedvezményre jogosító részesedésekbe fektetik be. (5) Amennyiben a független magánbefektető közvetlenül a támogatható vállalkozás részére nyújt kockázatfinanszírozást annak érdekében, hogy biztosítsa saját megfelelő részvételét a 21. cikk (12) bekezdésével összhangban, az adókedvezmény - melyet az összes adóösztönzőből együttesen nyújtott maximális kumulatív adókedvezményként számítanak ki - nem haladhatja meg a következő maximális küszöbértékeket: a) független magánbefektető által a 21. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett támogatható vállalkozásokban végrehajtott támogatható beruházás esetében 50 %; b) független magánbefektető által a 21. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett támogatható vállalkozásokban végrehajtott támogatható beruházás esetében 35 %; c) független magánbefektető által a 21. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett támogatható vállalkozásokban megvalósított támogatható befektetés vagy a 21. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett támogathatósági időszakot követően egy támogatható vállalkozásban megvalósított támogatható kiegészítő befektetés 20 %-a. Az első albekezdésben említett közvetlen befektetésekre vonatkozó adókedvezmények határértékei az a) pont vonatkozásában 65 %-ra, a b) pont vonatkozásában 50 %-ra, a c) pont vonatkozásában pedig 35 %-ra növelhetők olyan beruházások esetében, amelyek: a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a kockázatfinanszírozási célú befektetés nyújtásának időpontjában érvényes, jóváhagyott regionális támogatási térképen kijelölt, támogatott területeken zajlanak; vagy a Tanács által jóváhagyott tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján támogatásban részesülnek; vagy támogatásban részesülnek az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban vagy az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 rendelettel összhangban; vagy az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból kapnak támogatást. (6) Amennyiben a független magánbefektető közvetve, pénzügyi közvetítőn keresztül nyújt kockázatfinanszírozást, a 21. cikk (12) bekezdésével összhangban az adókedvezmény, amelyet az összes adóösztönzőből együttesen nyújtott maximális kumulatív adókedvezményként számítanak ki, nem haladhatja meg a független magánbefektető által a 21. cikk (3) bekezdésében említett támogatható vállalkozásban végrehajtott támogatható befektetés 30 %-át. Az adókedvezmény e küszöbértéke 50 %-ra növelhető, ha a beruházás: a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában, a kockázatfinanszírozási célú befektetés nyújtásának időpontjában érvényes, jóváhagyott regionális támogatási térképen kijelölt, támogatott területeken zajlik; vagy a Tanács által jóváhagyott tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján támogatásban részesül; vagy támogatásban részesül az Európai Védelmi Alapból az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban vagy az uniós űrprogram keretében az (EU) 2021/696 rendelettel összhangban; vagy az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet vagy az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapokból kap támogatást.";

20. a 22. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(2) Támogathatónak minősül a legfeljebb 5 éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett olyan kisvállalkozás, amely teljesíti az alábbi feltételek mindegyikét: a) nem vette át egy másik vállalkozás tevékenységét, kivéve, ha az átvett tevékenység árbevétele a támogatható vállalkozás árbevételének kevesebb mint 10 %-át tette ki az átvételt megelőző pénzügyi évben; b) még nem osztott nyereséget; c) nem vásárolt fel másik vállalkozást vagy nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a támogatható vállalkozás által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb mint 10 %-át teszi ki, vagy az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevételnek kevesebb mint 10 %-át teszi ki. Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyeket nem kell bejegyezni, az ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont. Az első albekezdés c) pontjától eltérve az e cikk szerint támogathatónak minősülő vállalkozások közötti összefonódás útján létrejött vállalkozások az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésének időpontjától számított legfeljebb 5 évig támogathatónak minősülnek."

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(3) Az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás formája a következő lehet: a) nem piaci kamatozású, tízéves futamidőre nyújtott kölcsön, amelynek névértéke nem haladja meg az 1,1 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1,65 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2,2 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kölcsönök esetében a maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kölcsön tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kölcsönök esetében a maximális összeg megegyezik az ötéves kölcsönökre vonatkozó maximális összeggel; b) nem piaci díj ellenében, tízéves futamidőre nyújtott kezességvállalás, amelynél a kezességvállalással biztosított összeg nem haladja meg az 1,65 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2,48 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 3,3 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidőre nyújtott kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidőre nyújtott kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg megegyezik az ötéves kezességvállalásra vonatkozó maximális összeggel. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át; c) vissza nem térítendő támogatás - beleértve a tőkebefektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is -, kamatlábcsökkentés és garanciadíj-csökkentés, amelynek bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a 0,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,75 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1 millió EUR-t; d) a támogatható vállalkozásoknak nyújtott adóösztönző, amelynek bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a 0,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,75 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1 millió EUR-t.";

c) a cikk a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: "(6) Amennyiben az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatási programot egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül hajtják végre, a 21. cikk (10), (14), (15), (16) és (17) bekezdésében előírt, a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó feltételek alkalmazandók. (7) A (3), (4) és (5) bekezdésben meghatározott összegeken kívül az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatási programok a szellemi tulajdon ingyenes vagy piaci értéken aluli átruházásának vagy a kapcsolódó hozzáférési jogok ingyenes vagy piaci értéken aluli átadásának formáját is ölthetik. Az átruházást vagy az átadást a (2) bekezdés szerinti támogatható vállalkozás részére azon, a 2. cikk 83. pontja szerinti kutató-tudásközvetítő szervezet hajtja végre, amely az alapul szolgáló szellemi tulajdont független saját vagy együttműködésen alapuló kutatási-fejlesztési tevékenység keretében létrehozta. Az átruházásnak vagy átadásnak teljesítenie kell az alábbi feltételeket: a) a szellemi tulajdon átruházásának vagy a kapcsolódó hozzáférési jogok átadásának célja új termék vagy szolgáltatás piaci bevezetése; valamint b) a szellemi tulajdon értéke annak piaci árán került meghatározásra - ez akkor valósul meg, ha a következő módszerek közül valamelyik alapján határozták meg: i. az összeget nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses eljárásban határozták meg; ii. független szakértői értékelés támasztja alá, hogy az ár legalább megegyezik a piaci árral; iii. abban az esetben, ha a támogatható vállalkozásnak elővásárlási joga van a kutató-ismeretterjesztő szervezettel való együttműködésből fakadó szellemi tulajdonra, és a kutató-ismeretterjesztő szervezet kölcsönös jogot gyakorol, hogy harmadik felektől gazdaságilag előnyösebb ajánlatokat kérjen be azért, hogy az együttműködő támogatható vállalkozás ennek megfelelően kiigazítsa ajánlatát. Az e pontban említett szellemi tulajdon értékéből levonható a támogatható vállalkozás akár pénzügyi, akár nem pénzügyi hozzájárulásának értéke, amellyel hozzájárult a kutató-ismeretterjesztő szervezet által végzett és az érintett szellemi tulajdont eredményező tevékenységek költségeihez. c) A szellemi tulajdon átruházásához vagy a kapcsolódó hozzáférési jogok jelen bekezdés szerinti átadásához nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg az 1 millió EUR-t. A támogatási összeg kiszámításához a b) pontban említett szellemi tulajdon értékén végrehajtják a b) pont utolsó fordulatában említett levonást, valamint levonják belőle a kedvezményezett által a szóban forgó szellemi tulajdonért fizetendő esetleges ellentételezés értékét. A b) pontban említett szellemi tulajdon értéke meghaladhatja az 1 millió EUR-t, mely esetben a támogatható vállalkozás szavatolótőkével vagy más eszközökkel fedezheti ezt a kiegészítő összeget.";

21. a 23. cikk (2) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"A támogatási intézkedés nyújtható emellett független magánbefektetőként eljáró természetes személyeknek is adóösztönző formájában, az alternatív kereskedési platform útján a 21a. cikk (2) és (5) bekezdésében foglalt feltételek értelmében támogatható vállalkozásokba történő kockázatfinanszírozási célú befektetéseik tekintetében.";

22. a 24. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(2) Az elszámolható költségek közé a következők tartoznak: a) a pénzügyi közvetítők kezelői vagy befektetők által a 21., a 21a. és a 22. cikk szerinti támogatható vállalkozások körének meghatározása érdekében végzett kezdeti vizsgálat és hivatalos átvilágítás költségei; b) a 21., 21a. és 22. cikk szerinti egyedi támogatható vállalkozásba történő, az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*44) 36. cikkének (1) bekezdésében meghatározott befektetéssel kapcsolatos kutatás költségei, feltéve, hogy e kutatást nyilvánosan terjesztik, és ha a nyilvános terjesztést megelőzően a befektetéssel kapcsolatos kutatási szolgáltató megbízóinak körében terjesztették, ugyanazon formában, legkésőbb 3 hónappal a megbízók körében történt első terjesztést követően kerül sor a nyilvános terjesztésre. (3) E cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak teljesítenie kell az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet 36. és 37. cikkében meghatározott követelményeket. (*44) A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 1. o.).";"

b) a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át." ;

23. a 25. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"e) további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel; a 7. cikk (1) bekezdése harmadik fordulatának sérelme nélkül az ilyen jellegű kutatás-fejlesztési projektek költségei egyszerűsített költségelszámolás alapján is kiszámíthatók, melynek során az a)-d) pontban említett összes támogatható kutatás-fejlesztési projektköltségre legfeljebb 20 %-os átalányt alkalmaznak. Ebben az esetben a közvetett költségek kiszámításához figyelembe vett kutatás-fejlesztési projekt költségeit a szokásos számviteli gyakorlat alapján kell megállapítani, és e költségek kizárólag a kutatás-fejlesztési projekt fenti a)-d) pontban felsorolt elszámolható költségei lehetnek.";

(b) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(6) Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre vonatkozó támogatási intenzitás az elszámolható költségek legfeljebb 80 %-ának megfelelő támogatási intenzitásig növelhető az a)-d) ponttal összhangban, ahol a b), c) és d) pont nem kombinálható egymással: a) középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal; b) 15 százalékponttal, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül: i. a projekt hatékony együttműködést foglal magában: - olyan vállalkozások között, amelyek közül legalább egy kkv, vagy a projekt legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és az EGT-megállapodás egy szerződő felénél zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70 %-át, vagy - egy vállalkozás és egy vagy több kutató-ismeretterjesztő szervezet között zajlik, amennyiben ez utóbbi az elszámolható költségek legalább 10 %-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit; ii. a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján; iii. a kedvezményezett vállalja, hogy kellő időben a támogatott kutatás-fejlesztési projektek szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-ben található érdekelt felek használatára; iv. a kutatás-fejlesztési projektet a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken hajtják végre; c) 5 százalékponttal, ha a kutatás-fejlesztési projektet a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken hajtják végre; d) 25 százalékponttal, ha a kutatás-fejlesztési projekt: i. valamely tagállam által nyílt felhívást követően került kiválasztásra, mely felhívás arra irányul, hogy a kiválasztott projekt egy legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél által közösen tervezett projekt részét képezze; valamint ii. magában foglalja a legalább két tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését, amennyiben a kedvezményezett kkv, vagy a legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését, amennyiben a kedvezményezett nagyvállalkozás; valamint iii. ha az alábbi két feltétel közül legalább egy teljesül: - a kutatás-fejlesztési projekt eredményeit széles körben terjesztik legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján; vagy - ha a kedvezményezett vállalja, hogy kellő időben a támogatott kutatás-fejlesztési projektek szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-ben található érdekelt felek használatára.";

24. a szöveg a következő 25e. cikkel egészül ki:

"25e. cikk

Az Európai Védelmi Alap vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program által támogatott projektek társfinanszírozásában érintett támogatás

(1) Az Európai Védelmi Alap vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program által finanszírozott, az Európai Védelmi Alap vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program szabályaival összhangban értékelt, rangsorolt és kiválasztott kutatás-fejlesztési projekt társfinanszírozásához nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A támogatott projekt elszámolható költségei az Európai Védelmi Alap vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program szabályai szerint elszámolható költségek.

(3) A teljes közfinanszírozás elérheti a projekt elszámolható költségeinek 100 %-át, ami azt jelenti, hogy a projekt uniós finanszírozással nem fedezett költségei állami támogatásból fedezhetők.

(4) Amennyiben a kedvezményezett által kapott támogatás intenzitása meghaladja azt a maximális támogatási intenzitást, amelyben a 25. cikk (5), (6) és(7) bekezdése alapján részesülhetett volna, a kedvezményezettnek a támogatást nyújtó hatóság részére a projektből származó szellemitulajdon-jogok vagy prototípusok nem védelmi célú felhasználásáért piaci árat kell fizetnie. A támogatást nyújtó hatóság részére az ilyen jellegű felhasználásért fizetendő maximális összeg semmilyen esetben sem haladhatja meg a kedvezményezett által kapott támogatás és azon maximális támogatási összeg közötti különbséget, amelyet a kedvezményezett a 25. cikk (5), (6) és (7) bekezdése alapján a számára engedélyezett maximális támogatási intenzitás alkalmazásával kaphatott volna.";

25. a 26. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(6) "A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át. A támogatási intenzitás legfeljebb 60 %-ra növelhető, amennyiben a közfinanszírozást legalább két tagállam biztosítja, vagy uniós szinten értékelt és kiválasztott kutatási infrastruktúra esetében." ;

26. a rendelet a következő 26a. cikkel egészül ki: "26a. cikk Tesztelési és kísérleti infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás (1) A tesztelési és kísérleti infrastruktúrák építésére vagy korszerűsítésére nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Az infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a piaci árnak megfelelő, vagy piaci ár hiányában a költségeket és egy észszerű árrést tükröző árat kell felszámítani. (3) Az infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. Az infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10 %-ban finanszírozó vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphatnak. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségeknek arányban kell állniuk a vállalkozás beruházási költségekhez való hozzájárulásával, és az említett feltételeket nyilvánossá kell tenni. (4) Az elszámolható költségek az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre irányuló beruházási költségek. (5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 25 %-át. (6) A támogatási intenzitás a nagy-, közép- és kisvállalkozások elszámolható beruházási költségeinek legfeljebb 40 %-át, 50 %-át, illetve 60 %-át kitevő maximális támogatási intenzitásig növelhető az alábbiak szerint: a) középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal; b) további 10 százalékponttal a legalább két tagállam által nyújtott közfinanszírozásban érintett, határokon átnyúló tesztelési és kísérleti infrastruktúrák, illetve az uniós szinten értékelt és kiválasztott tesztelési és kísérleti infrastruktúrák esetében; c) további 5 százalékponttal olyan tesztelési és kísérleti infrastruktúrák esetében, amelyek éves kapacitásának legalább 80 %-át kkv-k számára különítik el.";

27. a 27. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az innovációs klaszter tulajdonosa részére beruházási támogatás nyújtható. Az innovációs klaszter működtetését végző fél részére működési támogatás nyújtható. Amennyiben a működtetést végző fél nem azonos a tulajdonossal, jogi személyiséggel rendelkezhet vagy vállalkozások önálló jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások konzorciuma lehet. Az egyes vállalkozások minden esetben kötelesek az alkalmazandó számviteli standardoknak megfelelően külön elszámolni az egyes tevékenységek költségeit és bevételeit (tulajdoni viszonyok, a klaszter szerepe, működése és használata)." ;

(b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klaszter tevékenységeiben való részvételért felszámított díjaknak meg kell felelniük a piaci árnak vagy tükrözniük kell a költségeiket (egy észszerű árrést is beleértve)." ;

28. a 28. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) innovációs tanácsadás és támogató szolgáltatások költségei, beleértve a kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek által nyújtott szolgáltatásokat is.";

(b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az innovációs tanácsadásra és támogató szolgáltatásokra nyújtott támogatás sajátos esetében a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100 %-ára növelhető feltéve, hogy bármely hároméves időszak alatt az innovációs tanácsadásra és támogató szolgáltatásokra nyújtott támogatás teljes összege nem haladja meg vállalkozásonként a 220 000 EUR-t." ;

29. a 36. cikk a következőképpen módosul:

(a) a cím és az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"36. cikk

Környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve a széntelenítést is

(1) A környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és megszüntetését célzó támogatást is, a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.";

(b) a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) E cikk nem vonatkozik azokra az intézkedésekre, amelyek vonatkozásában a 36a., 36b. és 38-48. cikkek részletesebb szabályokat határoznak meg. E cikk ugyancsak nem vonatkozik a fosszilis üzemanyagot felhasználó berendezésekbe, gépekbe és ipari termelési létesítményekbe történő beruházásokra, ideértve azokat is, amelyek földgázt használnak fel. Ez nem érinti annak lehetőségét, hogy támogatásban részesüljön a meglévő berendezések, gépek és ipari termelési létesítmények környezetvédelmi szintjét javító kiegészítő alkatrészeknek a telepítése, mely esetben a beruházás nem eredményezheti a termelési kapacitás bővítését, sem pedig a fosszilis tüzelőanyagok nagyobb mértékű fogyasztását." ;

(c) a szöveg a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) E cikk alkalmazandó a hidrogént felhasználó berendezésekbe és gépekbe, valamint a hidrogént szállító infrastruktúrába történő beruházásokra, amennyiben a felhasznált vagy szállított hidrogén megújuló hidrogénnek minősül. A rendelet alkalmazandó továbbá az olyan hidrogénből származó tüzelőanyagot használó berendezésekre és gépekre irányuló beruházásokra, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.

Ez a cikk alkalmazandó továbbá a megújuló hidrogénnek nem minősülő, villamos energiából előállított hidrogént termelő, felhasználó vagy szállító létesítményekbe, berendezésekbe és gépekbe, továbbá a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, külön célra kiépített infrastruktúrába történő beruházásokhoz nyújtott támogatásokra is, amennyiben bizonyítható, hogy az előállított, felhasznált vagy szállított - villamos energiával előállított - hidrogén a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást a 94 g CO2e/MJ üzemanyag-referenciához viszonyítva legalább 70 %-kal csökkenti. Az ezen albekezdés szerinti teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarításának meghatározásához a hidrogén előállításához felhasznált villamos energia előállításához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást azon ajánlattételi övezet marginális termelőegysége alapján kell megállapítani, ahol az elektrolizátor a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakokban található, amikor az elektrolizátor a hálózatról fogyaszt áramot.

Az első és második albekezdésben említett esetekben a beruházás teljes élettartama alatt kizárólag az említett albekezdésekben előírt feltételeknek megfelelő hidrogén használható, szállítható vagy - adott esetben - állítható elő. A tagállam erre vonatkozó kötelezettséget vállal." ;

(d) a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

(i) az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"a) a hatályos uniós szabványok teljesítésén túl lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységei környezetvédelmi szintjének emelését eredményező projekt végrehajtását, függetlenül attól, hogy vannak-e az uniós szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok; a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, az (1b) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy CO2-vel kapcsolatos külön célra kiépített infrastruktúrához kapcsolódó vagy azt magában foglaló, vagy az (1b) bekezdés szerinti hidrogén, hulladékhő vagy CO2 energetikai infrastruktúrájával való összeköttetést feltételező projektek esetében a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastrukturális láncban részt vevő másik entitás tevékenységeiből is eredhet; vagy

b) uniós szabványok hiányában lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységei környezetvédelmi szintjének emelését eredményező projekt végrehajtását; a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, az (1b) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy CO2-vel kapcsolatos külön célra kiépített infrastruktúrához kapcsolódó vagy azt magában foglaló, vagy az (1b) bekezdés szerinti hidrogén, hulladékhő vagy CO2 energetikai infrastruktúrájával való összeköttetést feltételező projektek esetében a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastrukturális láncban részt vevő másik entitás tevékenységeiből is eredhet; vagy";

(ii) a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

"c) lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységei környezetvédelmi szintjének emelését eredményező projekt végrehajtását a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében; a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, az (1b) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy CO2-vel kapcsolatos külön célra kiépített infrastruktúrához kapcsolódó vagy azt magában foglaló, vagy az (1b) bekezdés szerinti hidrogén, hulladékhő vagy CO2 energetikai infrastruktúrájával való összeköttetést feltételező projektek esetében a környezetvédelem szintjének növekedése az infrastrukturális láncban részt vevő másik entitás tevékenységeiből is eredhet.";

(e) a szöveg a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: "(2a) A szén-dioxid leválasztásába és szállításába történő beruházásoknak az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelniük: a) a szén-dioxid-leválasztást és/vagy -szállítást - ideértve a teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási lánc egyedi elemeit is - egy teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási lánccá kell egyesíteni; b) a beruházási projekt nettó jelenértékének az élettartama alatt negatívnak kell lennie. A projekt nettó jelenértékének kiszámításához a CO2-kibocsátás elkerült költségeit figyelembe kell venni; c) az elszámolható költségek kizárólag a szén-dioxid-leválasztásnak a valamely szén-dioxid-kibocsátó létesítményre (ipari létesítményre vagy erőműre) történő alkalmazásából, vagy a szén-dioxidnak a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztásából, vagy a leválasztott szén-dioxid-kibocsátás tárolási pufferkapacitásából és szállításából eredő beruházási többletköltségek. (2b) Ha a támogatás célja a közvetlen kibocsátások csökkentése vagy elkerülése, a támogatás nem korlátozódhat pusztán arra, hogy a szóban forgó kibocsátást az egyik ágazatból a másikba helyezi át, hanem összességében kell csökkentenie a megcélzott kibocsátásokat; különösen abban az esetben, ha a támogatás célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, a támogatás nem korlátozódhat pusztán arra, hogy a szóban forgó kibocsátást az egyik ágazatból a másikba helyezi át, hanem összességében kell csökkentenie azt."

(f) a (3)-(6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(3) Nem nyújtható támogatás, ha a beruházásokat azért hajtják végre, hogy a vállalkozás csupán megfeleljen a hatályos uniós szabványoknak. E cikk szerint akkor nyújtható támogatás, ha az lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy megfeleljenek a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak, feltéve, hogy a beruházás, amelyre a támogatást nyújtják, az érintett szabvány hatálybalépésének napja előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre kerül. (4) Az elszámolható költségek a következő beruházási többletköltségek, amelyek úgy állapíthatók meg, ha a beruházás költségeit az alábbiak szerint összevetjük azon kontrafaktuális forgatókönyv költségeivel, amely a támogatás hiányában valósulna meg: a) ha a kontrafaktuális forgatókönyv olyan kevésbé környezetbarát beruházás megvalósítása, amely megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, az elszámolható költségeket az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a kevésbé környezetbarát beruházás költségei közötti különbözet teszi ki; b) ha a kontrafaktuális forgatókönyv ugyanazon beruházás későbbi időpontban történő megvalósítása, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségei közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul; c) ha a kontrafaktuális forgatókönyv meglévő berendezések és felszerelések üzemben tartását foglalja magában, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul; d) lízingszerződés tárgyát képező felszerelés esetében az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő felszereléslízingelés nettó jelenértéke és azon kevésbé környezetbarát felszerelés lízingelésének nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, amelynek lízingelésére a támogatás hiányában került volna sor; a lízingelés költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket (üzemanyag-költségek, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök), függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek. Az első albekezdés a)-d) pontjában felsorolt helyzetek mindegyikében a kontrafaktuális forgatókönyv egy hasonló termelésikapacitással és élettartammal rendelkező beruházást tartalmaz, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak. A kontrafaktuális forgatókönyvnek a jogszabályi követelmények, piaci körülmények és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők tekintetében hitelesnek kell lennie. Ha az állami támogatásban részesülő beruházás egy már létező létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek esetében nem azonosítható kevésbé környezetbarát kontrafaktuális beruházás, az elszámolható költségek a teljes beruházási költséggel egyenlőek. Amennyiben az állami támogatásban részesülő beruházás a 2. cikk 130. pontjának utolsó mondatában említett, az (1b) bekezdés szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy szén-dioxiddal kapcsolatos külön célra kiépített kiépítéséből áll, amely a környezetvédelem szintjének (2) és (2a) bekezdésben említett növeléséhez szükséges, az elszámolható költségek a teljes beruházási költséggel egyenlőek. A tárolólétesítmények építésének vagy korszerűsítésének költségei - az (1b) bekezdés második albekezdésének hatálya alá tartozó, megújuló hidrogén és hidrogén tárolására szolgáló létesítmények kivételével - nem elszámolhatók. A magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el. (5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40 %-át. Amennyiben a beruházás - a biomassza felhasználására támaszkodó beruházások kivételével - eredményeként 100 %-kal csökken a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a támogatási intenzitás elérheti az 50 %-ot. (6) Szén-dioxid-leválasztásba és -tárolásba és/vagy szén-dioxid-leválasztásba és -hasznosításba történő beruházás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30 %-át."

(g) a cikk a következő (9), (10) és (11) bekezdéssel egészül ki: "(9) A támogatási intenzitás elérheti a beruházási költségek 100 %-át, ha a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda, amely a 2. cikk 38. pontjában meghatározottakon túlmenően megfelel a következő feltételek mindegyikének: a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább hat héttel közzé kell tenni; b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével; c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni; d) az ajánlatok rangsorolásához - és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához - használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például az egy megvalósítandó környezetvédelmi egység után igényelt támogatás. (10) A (4)-(9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatás összege nem haladhatja meg a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek és a beruházás működési eredménye közötti különbséget. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen kell levonni és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával utólagosan ellenőrizni kell. (11) A (4) bekezdés első albekezdése a)-d) pontjától, valamint a (9) és (10) bekezdéstől eltérve az elszámolható költségek a kontrafaktuális forgatókönyv azonosítása nélkül és versenyeztetéses ajánlattételi eljárás hiányában is meghatározhatók. Ebben az esetben az elszámolható költségek a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek lesznek, és az (5)-(8) bekezdésben meghatározott alkalmazandó támogatási intenzitások és bónuszok 50 %-kal csökkennek."

30. a 36a. cikk helyébe a következő szöveg lép: "36a. cikk Elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrára nyújtott beruházási támogatás (1) Az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Ez a cikk csak az olyan elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatásra vonatkozik, amelyek járműveket, mobil végberendezéseket vagy földi kiszolgálás alá tartozó mobil berendezéseket látnak el villamos energiával vagy hidrogénnel. A hidrogént szolgáltató támogatott hidrogéntöltő infrastruktúra esetében a tagállam előírja a kedvezményezett számára, hogy az vállaljon kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni. Ez a cikk nem alkalmazandó a kikötői elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákkal kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatásokra. (3) Elszámolható költségek az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének vagy bővítésének költségei. E költségek közé tartozhatnak magának az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei, az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamosenergia- vagy hidrogéntermelő vagy -tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek - többek között az elektromos kábelek és a transzformátorok - telepítésének vagy korszerűsítésének költségei, valamint az építmények, földterület- vagy útátalakítás, telepítési költségek, továbbá a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei. Az elszámolható költségek kiterjedhetnek a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségeire vagy a megújuló villamos energia vagy hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségeire is. A helyszíni megújulóvillamosenergia- vagy megújulóhidrogén-termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását. (4) Az e cikk szerinti támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda, amely a 2. cikk 38. pontjában meghatározottakon túlmenően megfelel a következő feltételek mindegyikének: a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzé kell tenni; b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével; c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni; d) az ajánlatok rangsorolásához - és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához - használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például az egy elektromos töltőállomás vagy hidrogéntöltő állomás után igényelt támogatás. (5) Amennyiben a támogatás nyújtására a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében kerül sor, a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100 %-át is elérheti. (6) A (4) bekezdéstől eltérve versenyeztetéses ajánlattételi eljárás hiányában is nyújtható támogatás, ha a támogatás nyújtására támogatási program alapján kerül sor. Ebben az esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %-át. A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető a középvállalkozások, 30 százalékponttal pedig a kisvállalkozások tekintetében. A támogatási intenzitás 15 százalékponttal növelhető továbbá a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a támogatás nyújtásának időpontjában érvényes, jóváhagyott regionális támogatási térképen megjelölt támogatott területeken található beruházások esetében, vagy 5 százalékponttal a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásában a támogatás nyújtásának időpontjában érvényes, jóváhagyott regionális támogatási térképen megjelölt támogatott területeken található beruházások esetében. (7) Az egy adott vállalkozásnak nyújtott támogatás nem haladhatja meg az érintett program teljes költségvetésének 40 %-át. (8) Ha az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra a támogatás kedvezményezettjétől vagy kedvezményezettjeitől eltérő felhasználók számára is nyíltan hozzáférhető, a támogatás kizárólag a nyilvánosan hozzáférhető, és a felhasználók számára - többek között a díjak, az azonosítási és fizetési módok, továbbá az egyéb használati feltételek tekintetében - megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhető elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítéséhez, telepítéséhez, korszerűsítéséhez vagy bővítéséhez nyújtható. A támogatás kedvezményezettjétől vagy kedvezményezetteitől eltérő felhasználóknak az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra használatáért felszámított díjaknak egyezniük kell a piaci árakkal. (9) Az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrák azon üzemeltetői, amelyek infrastruktúrájukon szerződésen alapuló fizetést kínálnak vagy tesznek lehetővé, nem tehetnek különbséget a mobilitási szolgáltatók között, például kedvezményes hozzáférési feltételek alkalmazásával vagy objektív indokolás nélküli árdifferenciálással. (10) A támogatandó infrastruktúrával azonos kategóriába tartozó elektromos vagy hidrogéntöltő (például elektromos töltőinfrastruktúra esetében: normál vagy nagy teljesítményű) infrastruktúrába történő beruházáshoz nyújtott támogatás szükségességét olyan előzetes nyilvános konzultáció vagy független piaci tanulmány keretében kell megállapítani, amely a támogatási intézkedés hatálybalépésének időpontjában egyévesnél nem régebbi. Meg kell állapítani különösen azt, hogy a támogatási intézkedés hatálybalépésétől számított 3 éven belül valószínűsíthetően nem kerülne sor kereskedelmi feltételek mellett ilyen beruházásra. Az első albekezdésben meghatározott előzetes nyilvános konzultáció vagy független piaci tanulmány lefolytatásának kötelezettsége nem vonatkozik a nyilvánosan nem hozzáférhető elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésére, telepítésére, korszerűsítésére vagy bővítésére nyújtott támogatásra. (11) A (10) bekezdéstől eltérve a közúti járműveket kiszolgáló elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra támogatásának szükségességét vélelmezni kell azokon a területeken, ahol (elektromos töltő infrastruktúra esetében) a kizárólag elektromos üzemű járművek vagy (hidrogéntöltő infrastruktúra esetében) a legalább részben hidrogénüzemű járművek egyenként kevesebb mint 3 %-át teszik ki az érintett tagállamban regisztrált ugyanazon kategóriába tartozó járművek teljes számának. E bekezdés alkalmazásában a személygépkocsikat és a könnyű haszongépjárműveket ugyanazon járműkategóriába tartozónak kell tekinteni. (12) A támogatott elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra működtetésének koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását versenyeztetés alapján, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell végezni, az alkalmazandó közbeszerzési szabályok kellő figyelembevételével. (13) Amennyiben a támogatást olyan elektromos töltőinfrastruktúra kiépítéséhez nyújtják, amely lehetővé teszi a 22 kW vagy annál kevesebb kimenő teljesítményű villamos energia szállítását, az infrastruktúrának alkalmasnak kell lennie az intelligens elektromos töltési funkciók támogatására.";

31. a szöveg a következő 36b. cikkel egészül ki: "36b. cikk A tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésére és járművek utólagos átalakítására nyújtott beruházási támogatás (1) A tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri közlekedési járművek beszerzésére, valamint a tiszta vagy kibocsátásmentes jármű minősítés megszerzése érdekében járművek (a repülőgépek kivételével) utólagos átalakítására nyújtott beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Támogatás nyújtható a legalább részben elektromos vagy hidrogénüzemű tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek vásárlására vagy legalább 12 hónap időtartamú lízingjére, valamint a járművek tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakítására. (3) Az elszámolható költségek a következők: a) a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek vásárlására irányuló beruházások esetében a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű vásárlásának többletköltségei. Az elszámolható költségeket a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű vásárlására irányuló beruházás költségeinek és egy azonos kategóriájú, a már érvényben lévő uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű vásárlására irányuló beruházás költségeinek különbözeteként kell kiszámolni, amelyet a támogatás hiányában szereztek volna be; b) a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek lízingelésére irányuló beruházások esetében a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű lízingelésének többletköltségei. Az elszámolható költségeket a tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű lízingelésének nettó jelenértéke és egy azonos kategóriájú, a már érvényben lévő vonatkozó uniós szabványoknak megfelelő, olyan jármű lízingelésének nettó jelenértéke különbözeteként kell kiszámolni, amelyet a támogatás nélkül lízingeltek volna. Az elszámolható költségek meghatározása céljából nem vehetők figyelembe a jármű üzemeltetésével kapcsolatos működési költségek, ideértve az energiaköltségeket, biztosítási költségeket és karbantartási költségeket is, függetlenül attól, hogy azok szerepelnek-e a lízingszerződésben; c) a járművek tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakításra irányuló beruházások esetében az utólagos átalakításra irányuló beruházás költségei. (4) Az e cikk szerinti támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda, amely a 2. cikk 38. pontjában meghatározottakon túlmenően megfelel a következő feltételek mindegyikének: a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább hat héttel közzé kell tenni; b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével; c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni; d) az ajánlatok rangsorolásához - és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához - használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például az egy darab tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű után igényelt támogatás. (5) Amennyiben a támogatás nyújtására a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében kerül sor, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértékeket: a) kibocsátásmentes járművek vásárlása vagy lízingelése, illetve a kibocsátásmentes jármű minősítésüket lehetővé tevő utólagos átalakítás esetében az elszámolható költségek 100 %-a; b) tiszta üzemű járművek vásárlása vagy lízingelése, illetve járművek tiszta üzemű jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakítása esetében az elszámolható költségek 80 %-a. (6) A (4) bekezdéstől eltérve versenyeztetéses ajánlattételi eljáráson kívül is nyújtható támogatás, ha a támogatás nyújtására támogatási program alapján kerül sor. Ebben az esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %-át. A támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a kibocsátásmentes járművek, 20 százalékponttal a középvállalkozások, és 30 százalékponttal a kisvállalkozások tekintetében. (7) A (4) bekezdéstől eltérve a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljáráson kívül is nyújtható, ha olyan vállalkozást részesít előnyben, amely nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes közbeszerzési eljárást követően szárazföldi, vasúti vagy vízi személyszállítási közszolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződést nyert el, kizárólag a közszolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó személyszállítási közszolgáltatás nyújtására használt tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésével kapcsolatban. Ebben az esetben a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40 %-át. A kibocsátásmentes járművek esetében a támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető.";

32. a 37. cikket el kell hagyni.

33. a 38. cikk a következőképpen módosul:

(a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

"38. cikk

Energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével)";

(b) az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A vállalkozások számára az energiahatékonyságot (kivéve az épületek energiahatékonyságát) javító beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.";

(2) Nem nyújtható támogatás e cikk értelmében, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek. E cikk szerint támogatás nyújtható, ha a beruházást a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében hajtják végre, feltéve, hogy a beruházás a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre kerül." ;

(c) a szöveg a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) E cikk nem terjed ki a kapcsolt energiatermelés és a távfűtés és/vagy -hűtés támogatására.

(2b) A fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére irányuló támogatás nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól." ;

(d) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(3) Az elszámolható költségek a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségeket a következők szerint kell meghatározni - a beruházás költségeit összevetve azon kontrafaktuális forgatókönyv költségeivel, amely a támogatás hiányában valósulna meg: a) ha a kontrafaktuális forgatókönyv olyan kevésbé energiahatékony beruházás lenne megvalósítása lenne, amely megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, az elszámolható költségeket az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a kisebb energiahatékonyságú beruházás költségei közötti különbözet teszi ki; b) ha a kontrafaktuális forgatókönyv ugyanazon beruházás későbbi időpontban történő megvalósítása, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségei közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul; c) ha a kontrafaktuális forgatókönyv meglévő berendezések és felszerelések üzemben tartását foglalja magában, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul; d) Lízingszerződés tárgyát képező felszerelés esetében az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő felszerelés lízingelésének nettó jelenértéke és azon kevésbé energiahatékony felszerelés lízingelésének nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, amelynek lízingelésére a támogatás hiányában került volna sor; a lízingelés költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket (üzemanyagköltségek, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök), függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek; Az első albekezdés a)-d) pontjában felsorolt helyzetek mindegyikében a kontrafaktuális forgatókönyv egy hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező beruházást tartalmaz, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak. A kontrafaktuális forgatókönyvnek a jogszabályi követelmények, piaci körülmények és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők tekintetében hitelesnek kell lennie. Ha a beruházás egy egyértelműen beazonosítható, kizárólagosan az energiahatékonyság fejlesztésére irányuló beruházásból áll, amely esetében nincs kevésbé energiahatékony kontrafaktuális beruházás, az elszámolható költségek a teljes beruházási költséggel egyenlők. A magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el."

(e) a (3a) bekezdést el kell hagyni;

(f) a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(7) A támogatási intenzitás elérheti a teljes beruházási költség 100 %-át, ha a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda, amely a 2. cikk 38. pontjában meghatározottakon túlmenően megfelel a következő feltételek mindegyikének: a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább hat héttel közzé kell tenni; b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével; c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni; d) az ajánlatok rangsorolásához - és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához - használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például a megtakarított energia vagy a megnövelt energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás. E kritériumok az összes kiválasztási kritérium súlyozásában legalább 70 %-ot tesznek ki.";

(g) a cikk a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (3) bekezdés a)-d) pontjától, valamint a (7) bekezdéstől eltérve az elszámolható költségek a kontrafaktuális forgatókönyv azonosítása nélkül és versenyeztetéses ajánlattételi eljárás hiányában is meghatározhatók. Ebben az esetben az elszámolható költség a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó teljes beruházási költség lesz, és a (4), (5) és (6) bekezdésben meghatározott alkalmazandó támogatási intenzitások és bónuszok 50 %-kal csökkennek." ;

34. a rendelet a következő 38a. cikkel egészül ki: "38a. cikk Épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (1) A vállalkozások számára az épületek energiahatékonyságát lehetővé tevő beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Nem nyújtható támogatás e cikk értelmében, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek. (3) E cikk értelmében támogatás nyújtható, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek. Amennyiben a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatásnyújtásra még azelőtt sort kell keríteni, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve. Ebben az esetben a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a kedvezményezettek pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújtsanak be, amely igazolja, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését. Amennyiben a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végre kell hajtani és véglegesíteni kell. (4) E cikk nem terjed ki a kapcsolt energiatermelés és a távfűtés és/vagy -hűtés támogatására. (5) Az elszámolható költség a teljes beruházási költség. Az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el. (6) A támogatásnak az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább a következő mértékű javulását kell eredményeznie: i. meglévő épületek felújítása esetén legalább 20 %-os csökkenést eredményez a beruházást megelőző helyzethez képest, vagy ii. legalább 10 %-os csökkenést eredményez a beruházást megelőző helyzethez képest a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítését vagy cseréjét érintő felújítási intézkedések esetében, és az ilyen célzott felújítási intézkedésekhez a program energiahatékonysági intézkedésekre elkülönített költségvetésének legfeljebb 30 %-a van hozzárendelve, vagy iii. új épületek esetében legalább 10 %-os csökkenést biztosít a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU irányelvet átültető nemzeti intézkedésekben meghatározott küszöbértékhez képest. A kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani. (7) Az épület energiahatékonyságának javítására nyújtott támogatás kombinálható a következő intézkedések egyikére vagy mindegyikére nyújtott támogatással: a) megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések telepítése, beleértve többek között a fotovoltaikus paneleket és hőszivattyúkat; b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezések létrehozása. A tárolási berendezésnek energiája évente legalább 75 %-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből kell elnyelnie; c) energiahatékony távfűtési és/vagy -hűtési rendszerhez, valamint a kapcsolódó berendezésekhez való csatlakozás; d) az épület felhasználóinak használatára elektromos töltőinfrastruktúra, valamint kapcsolódó infrastruktúra, például kábelcsatornák kiépítése és telepítése, ha a parkoló létesítmények vagy az épületen belül találhatóak vagy fizikailag csatlakoznak az épülethez; e) az épület digitalizációjára szolgáló berendezés telepítése, különösen az okosfunkció-fogadási alkalmasság növelése, beleértve adathálózatok esetében az épületen belüli passzív vezetékeket vagy strukturált kábelezést, valamint az épülethez tartozó ingatlanon található széles sávú infrastruktúra kiegészítő részeit is, de az ingatlanon kívül található adathálózatok vezetékei vagy kábelezése nélkül; f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházások. Az a)-f) pontban meghatározott kombinált beavatkozások esetén az elszámolható költség a különböző létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége. A magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el. (8) A támogatást vagy az épület tulajdonosának/tulajdonosainak, vagy a bérlő(k)nek kell nyújtani attól függően, hogy ki az energiahatékonyság-javító intézkedés megrendelője. (9) Az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítására is nyújtható támogatás. (10) A fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére irányuló támogatás nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. (11) támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30 %-át. (12) A (11) bekezdéstől eltérve amennyiben a beruházás a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítéséből vagy cseréjéből áll, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 25 %-ot. (13) A (11) és (12) bekezdéstől eltérve, amennyiben az uniós szabványoknak minősülő energiahatékonysági minimumszabványoknak való megfelelés érdekében végzett, épületekre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatást kevesebb mint 18 hónappal az uniós szabványok hatálybalépése előtt nyújtják, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15 %-át, amennyiben a beruházás a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítéséből vagy cseréjéből áll, minden más esetben pedig a 20 %-ot. (14) A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető. (15) A támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető. (16) A támogatási intenzitás a meglévő épületek energiahatékonyságának javítására nyújtott támogatás esetében 15 százalékponttal növelhető, ha a támogatás az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább 40 %-os javulását eredményezi a beruházás előtti helyzethez képest. A támogatási intenzitás megnövelése nem alkalmazandó abban az esetben, ha a beruházás a végrehajtásától és véglegesítésétől számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.";

35. a szöveg a következő 38b. cikkel egészül ki:

"38b. cikk

Az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére irányuló támogatás

(1) Az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére irányuló támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A támogatás a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 27. pontja szerinti energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére nyújtható.

(3) Az e cikk szerinti támogatásra azok a kkv-k és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok jogosultak, amelyek energiahatékonyság-javító intézkedéseket biztosítanak és a támogatás végső kedvezményezettjei.

(4) A támogatás az energiahatékonyság-javító intézkedéseket energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtó szolgáltatónak nyújtott előresorolt hitel vagy garancia formáját ölti, vagy az érintett szolgáltató finanszírozását célzó pénzügyi termékből áll (például faktoring vagy forfetírozás).

(5) Az energiahatékonyság-javító intézkedések nyújtójának adott kölcsön vagy garancia legfeljebb 10 évre korlátozódik.

(6) Ha a támogatást előresorolt hitel formájában nyújtják, a kereskedelmi hitelfinanszírozási szolgáltatók társbefektetésének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az alapul szolgáló energiahatékonysági szerződések porfóliója értékének 30 %-a, és az energiahatékonyság-javító intézkedések végrehajtója általi visszafizetés mértékének legalább a hitel névértékével kell egyenlőnek lennie.

(7) Ha a támogatást garancia formájában nyújtják, a garancia nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön tőkeösszegének 80 %-át, és a veszteségeket a hitelintézetnek és az államnak arányosan és azonos feltételek mellett kell viselnie. A garantált összeg arányosan csökken oly módon, hogy a garancia soha ne fedezzen többet a kintlévő hitel 80 %-ánál.

(8) A teljes kintlévő finanszírozás névértéke kedvezményezettenként nem haladhatja meg a 30 millió EUR-t.";

36. a 39. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (2), (2a) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(2) E cikk szerint az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló beruházások támogathatók. (2a) Az épület energiahatékonyságának javítására nyújtott támogatás kombinálható a következő intézkedések egyikére vagy mindegyikére nyújtott támogatással: a) megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések telepítése, beleértve többek között a fotovoltaikus paneleket és hőszivattyúkat; b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezések létrehozása. A tárolási berendezésnek energiája évente legalább 75 %-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből kell elnyelnie; c) energiahatékony távfűtési és/vagy -hűtési rendszerhez, valamint a kapcsolódó berendezésekhez való csatlakozásra irányuló beruházások; d) az épület felhasználóinak használatára szánt elektromos töltőinfrastruktúra, valamint kapcsolódó infrastruktúra, például kábelcsatornák kiépítése és telepítése, ha a parkoló vagy az épületen belül található vagy fizikailag csatlakozik az épülethez; e) az épület digitalizációját - elsősorban az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését - szolgáló berendezések telepítése. Támogatható beruházás lehet adathálózatok esetében az épületen belüli passzív vezetékekre vagy strukturált kábelezésre, valamint az épülethez tartozó ingatlanon található széles sávú infrastruktúra kiegészítő részeire korlátozódó beavatkozás, amely nem foglalja magában az ingatlanon kívül található adathálózatok vezetékeit vagy kábelezését; f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházások. (3) Az elszámolható költség az energiahatékonysági projekt teljes költsége, a (2a) bekezdésben említett épületek kivételével, melyek esetében az elszámolható költség az energiahatékonysági projekt teljes költsége és a (2a) bekezdéseben említett különböző berendezések beruházási költsége."

(b) az (5) bekezdés első és második mondata helyébe a következő szöveg lép:

"(5) Az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő a támogatható energiahatékonysági projektek számára kölcsönt vagy kezességvállalást nyújt. A kölcsön vagy a garantált összeg névértéke projektenként és végső kedvezményezettenként nem haladhatja meg a 25 millió EUR-t, kivéve a (2a) bekezdésben említett kombinált beruházások esetében, ahol ez az érték nem haladhatja meg a 30 millió EUR-t." ;

(c) a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(7) Az energiahatékonysági támogatásnak további, az energiahatékonysági projekt számára nyújtott teljes finanszírozás legalább 30 %-át elérő, a 2. cikk 72. pontjában meghatározott független magánbefektetőktől származó forrásokat kell bevonnia. Amennyiben a támogatást energiahatékonysági alap nyújtja, a magánberuházás bevonására sor kerülhet az energiahatékonysági alap és/vagy az energiahatékonysági projekt szintjén is oly módon, hogy az energiahatékonysági projektnek nyújtott összesített teljes finanszírozás legalább 30 %-ot tegyen ki." ;

(d) a (8) bekezdés f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"f) Az energiahatékonysági alapot vagy a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályok szerint kell létrehozni, és a tagállam átvilágítási folyamatról gondoskodik annak érdekében, hogy az energiahatékonysági támogatási intézkedés végrehajtása céljából meggyőződjön arról, hogy üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia kerül alkalmazásra.";

(e) a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(10) Nem nyújtható támogatás e cikk értelmében, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek." ;

(f) a szöveg a következő (11)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(11) E cikk értelmében támogatás nyújtható, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek. Amennyiben a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatásnyújtásra még azelőtt sort kell keríteni, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve. Ebben az esetben a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a kedvezményezettek pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújtsanak be, amely igazolja, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését. Amennyiben a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végre kell hajtani és véglegesíteni kell.

(12) Az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítására is nyújtható támogatás.

(13) A fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére irányuló támogatás nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(14) A tagállam a támogatási intézkedés végrehajtását megbízott félre bízhatja." ;

37. a 40. cikket el kell hagyni;

38. a 41. cikk a következőképpen módosul:

(a) a cím és az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"41. cikk

Megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás

(1) A megújuló energia, a megújuló hidrogén és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés - a megújuló hidrogénből előállított villamos energia kivételével - támogatására irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.";

(b) a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az e cikk szerinti, villamosenergia-tárolási projektekre nyújtott beruházási támogatás csak olyan mértékben mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben kombinált (»fogyasztásmérő mögötti«) megújuló és tárolási projektek számára nyújtják, és ha mindkét elem egyetlen beruházás alkotóeleme, vagy ha a tárolás meglévő megújulóenergia-termelő létesítményhez kapcsolódik. A tárolási alkotóelemnek energiája évente legalább 75 %-át a közvetlenül összekapcsolt megújuló energiát termelő létesítményből kell elnyelnie. A 4. cikkben meghatározott küszöbértékeknek való megfelelés ellenőrzése szempontjából a beruházás valamennyi alkotóeleme (termelés és tárolás) egyetlen integrált projektnek minősül. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a megújuló energiát termelő létesítményhez közvetlenül kapcsolódó hőtárolásra is." ;

(c) a (2), a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt) és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás csak olyan mértékben mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, és a szóban forgó irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek. A tárolási alkotóelemnek tüzelőanyag-tartalma évi legalább 75 %-át bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat, biogázt (ideértve a biometánt) és biomasszából előállított üzemanyagokat termelő közvetlenül összekapcsolt létesítményekből kell beszereznie. Az e rendelet 4. cikkében meghatározott küszöbértékeknek való megfelelés ellenőrzése szempontjából a beruházás valamennyi alkotóeleme (termelés és tárolás) egyetlen integrált projektnek minősül.

(3) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás csak a kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítmények esetében mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. A hálózathoz egyetlen kapcsolódási ponttal rendelkező, elektrolizátorból és egy vagy több megújuló energiatermelő egységből álló megújuló hidrogén projektek esetében az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújuló energiatermelő egységek összesített kapacitását. A beruházási támogatás kiterjedhet a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szánt infrastruktúrára, valamint a megújuló hidrogén tárolólétesítményeire.

(4) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás csak olyan mértékben mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben e jogi aktus helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti külön hő és villamosenergia-termeléshez képest összességében primerenergia-megtakarítást nyújtanak. A megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás az e cikk (1a) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól." ;

(d) a cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre irányuló beruházási támogatás csak akkor mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, ha nem fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményre irányul, a földgáz kivételével, ha a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlatpolitikai célkitűzésnek való megfelelés biztosított az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*45) 1. mellékletének 4.30. szakaszával összhangban.

(*45) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről (HL L 442., 2021.12.9., 1. o.).";"

(e) az (5), a (6) és a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(5) A beruházási támogatás újonnan létrehozott vagy felújított kapacitásokhoz nyújtható. A támogatás összege nem függ a termeléstől. (6) Az elszámolható költségek a teljes beruházási költség. (7) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket: a) az elszámolható költségek 45 %-a a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházások esetében, beleértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat, a megújuló hidrogént és a megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést; b) az e cikk hatálya alá tartozó bármely egyéb beruházás esetében az elszámolható költségek 30 %-a.";

(f) a (9) bekezdést el kell hagyni;

(g) a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(10) A támogatási intenzitás elérheti az elszámolható költségek 100 %-át, ha a támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda, amely a 2. cikk 38. pontjában meghatározottakon túlmenően megfelel a következő feltételek mindegyikének: a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzé kell tenni; b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével; c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás vagy az allokáció) ki kell zárni; d) az ajánlatok rangsorolásához - és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához - használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át a megújuló energiaforrásokból nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján kell meghatározni.";

39. a 42. cikk a következőképpen módosul:

(a) az (1)-(7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia - a megújuló hidrogénből előállított villamos energia kivételével - termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) A támogatás versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda, amely a 2. cikk 38. pontjában meghatározottakon túlmenően megfelel a következő feltételek mindegyikének: a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzé kell tenni; b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével; c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás vagy az allokáció) ki kell zárni; d) az ajánlatok rangsorolásához - és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához - használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia vagy az azokból származó kapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján kell meghatározni. Az ajánlattételi eljárásban részt vehet minden olyan termelő, amely megújuló energiaforrásból megkülönböztetésmentesen állít elő villamos energiát. (3) Az ajánlattételi eljárás meghatározott technológiákra korlátozható abban az esetben, ha: a) egy intézkedés célja kifejezetten demonstrációs projektek támogatása; b) egy intézkedés nemcsak a dekarbonizáció, hanem a levegőminőség vagy egyéb szennyezés kezelésére is irányul; c) egy tagállam megjelöli azokat az indokokat, amelyek alapján várható, hogy a támogatható ágazatok vagy innovatív technológiák hosszabb távon jelentősen és költséghatékonyan hozzájárulhatnak a környezetvédelemhez és az átfogó dekarbonizációhoz; d) az intézkedésre szükség van a hálózat stabilitásával kapcsolatos súlyosbodó problémák elkerüléséhez szükséges diverzifikáció eléréséhez; e) egy szelektívebb megközelítés várhatóan ahhoz vezet, hogy a környezet védelmét alacsonyabb költségek mellett lehet biztosítani (például az adott esetben a keresletoldali válasz és/vagy tárolást is magában foglaló, többek között a megújuló energiaforrások közötti diverzifikáció nyomán a rendszerintegrációs költségek csökkentésével), és/vagy kisebb mértékű versenytorzulást okoz. A tagállamok részletesen megvizsgálják e feltételek alkalmazhatóságát és erről a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szabályok szerint jelentést tesznek a Bizottságnak. (4) Amennyiben az ajánlattételi eljárás egy vagy több innovatív technológiára korlátozódik, az e technológiákhoz nyújtott teljes támogatás éves szinten nem haladhatja meg a megújuló energiaforrásból származó, tervezett új villamosenergia-kapacitás 5 %-át. (5) A támogatás a termelők által közvetlenül a piacon értékesített villamos energiáért felszámított piaci áron felüli felár vagy kompenzációs különbözeti szerződés formájában nyújtható. (6) A támogatás kedvezményezettjei kötelesek villamos energiájukat közvetlenül a piacon értékesíteni, és a szokványos kiegyenlítési feladatok hatálya alá kell tartozniuk. A kiegyenlítési feladatokat a kedvezményezettek kiszervezhetik a nevükben eljáró más vállalkozásoknak, például a beszerzési közösség szolgáltatójának. Továbbá a támogatás nem kerül kifizetésre olyan időszakban, amikor az árak negatívak. A kétségek elkerülése végett, ez attól az időponttól alkalmazandó, amikor az árak negatívvá válnak. (7) A kisléptékű megújulóvillamosenergia-létesítmények részesülhetnek az üzemeltetés teljes költségét fedező, közvetlen ártámogatás formájában nyújtott támogatásban, továbbá olyan támogatásban, amelynek keretében mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a megtermelt villamos energiát a piacon értékesítsék, az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. E bekezdés alkalmazásában kisléptékű létesítményeknek minősülnek azok a létesítmények, amelyek kapacitása nem éri el az (EU) 2019/943 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja vagy 5. cikkének (4) bekezdése szerinti, vonatkozó küszöbértéket."

(b) a (8), (9) és (10) bekezdést el kell hagyni;

(c) a (11) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(11) Támogatás csak a projekt élettartama alatt nyújtható." ;

40. a 43. cikk a következőképpen módosul:

(a) a cím és az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "43. cikk Kis projektek megújulóenergia- és megújulóhidrogén-termelésének, valamint a megújulóenergia-közösségeknek az ösztönzésére irányuló működési támogatás (1) A kis projektek megújulóenergia- és megújulóhidrogén-termelésének, valamint a megújulóenergia-közösségeknek az ösztönzésére irányuló működési támogatás - megújuló hidrogénből előállított villamos energia kivételével - a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) E cikk alkalmazásában a kis projektek meghatározása a következő: i. villamosenergia-termelés vagy -tárolás esetében - legfeljebb 1 MW beépített kapacitású projektek; ii. villamosenergia-fogyasztás esetében - legfeljebb 1 MW maximális teljesítményigényű projektek; iii. hőtermelő és gáztermelő technológiák esetében - legfeljebb 1 MW vagy annak megfelelő beépített kapacitású projektek; iv. a megújuló hidrogén termelése esetében - legfeljebb 3 MW vagy annak megfelelő beépített kapacitású projektek; v. bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt) és biomassza-tüzelőanyagok előállítása esetében - 50 000 tonna/év-nél alacsonyabb vagy annak megfelelő beépített kapacitású projektek; vi. 100 %-ban kkv-k tulajdonában lévő projektek és demonstrációs projektek esetében - 6 MW-nál alacsonyabb vagy azzal egyenlő beépített kapacitású vagy maximális teljesítményigényű projektek; vii. 100 %-ban mikro- vagy kisvállalkozások tulajdonában lévő csak szélenergia-termelést célzó projektek esetében - 18 MW-nál alacsonyabb vagy annak megfelelő beépített kapacitású projektek.";

(b) a szöveg a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A megújulóenergia-közösségekre irányuló támogatás csak olyan projektek esetében mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amelyek beépített kapacitása vagy maximális teljesítményigénye 6 MW-nál alacsonyabb vagy azzal egyenlő valamennyi megújuló energiaforrás tekintetében, kizárólag a szélenergia kivételével, amely esetében 18 MW-nál alacsonyabb vagy azzal egyenlő beépített kapacitással rendelkező létesítményeknek nyújtható támogatás.

(2b) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás csak a kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítmények esetében mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól." ;

(c) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt) és biomassza előállításához nyújtott beruházási támogatás csak olyan mértékben mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, és a szóban forgó irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek." ;

(d) a (4) bekezdést el kell hagyni;

(e) az (5), (6) és (7) bekezdések helyébe a következő szöveg lép:

"(5) A támogatásnak a támogatott projekt vagy tevékenység megvalósításához vagy elvégzéséhez minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a támogatás megfelel a támogatási intézkedés céljának eléréséhez szükséges nettó többletköltség és a támogatás hiányában megvalósuló kontrafaktuális forgatókönyv költségei különbözetének (a továbbiakban: finanszírozási hiány). A nettó többletköltség részletes értékelésére nincs szükség, ha a támogatási összegeket versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján határozzák meg, mivel ez utóbbi megbízható becslést nyújt a kedvezményezettek számára minimálisan szükséges támogatásról.

(6) Támogatás csak a projekt élettartama alatt nyújtható.

(7) A támogatás a termelők által közvetlenül a piacon értékesített villamos energiáért felszámított piaci áron felüli felár vagy kompenzációs különbözeti szerződés formájában nyújtható." ;

(f) a cikk a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A támogatás kedvezményezettjeinek eleget kell tenniük a szokványos kiegyenlítési feladatoknak. A kiegyenlítési feladatokat a kedvezményezettek kiszervezhetik a nevükben eljáró más vállalkozásoknak, például a beszerzési közösség szolgáltatójának. Továbbá a támogatás nem kerül kifizetésre olyan időszakban, amikor az árak negatívak. A kétségek elkerülése végett, ez attól az időponttól alkalmazandó, amikor az árak negatívvá válnak.

(9) A kis léptékű megújulóvillamosenergia-létesítmények és demonstrációs projektek részesülhetnek az üzemeltetés teljes költségét fedező, közvetlen ártámogatás formájában nyújtott támogatásban, továbbá olyan támogatásban, amelynek keretében mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a megtermelt villamos energiát a piacon értékesítsék, az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. E bekezdés alkalmazásában kisléptékű létesítményeknek minősülnek azok a létesítmények, amelyek kapacitása nem éri el az (EU) 2019/943 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja vagy 5. cikkének (4) bekezdése szerinti, vonatkozó küszöbértéket."

41. A 44. cikk helyébe a következő szöveg lép: "44. cikk A 2003/96/EK irányelv szerinti adókedvezmény formájában nyújtott támogatás (1) A 2003/96/EK irányelv feltételeinek megfelelő, adókedvezmény formájában biztosított támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Az adókedvezmény kedvezményezettjeit átlátható és objektív kritériumok alapján kell kiválasztani. (3) Az adókedvezmény kedvezményezettjeinek meg kell fizetniük legalább a 2003/96/EK irányelv I. mellékletében meghatározott minimum adómértéket, az alábbi kedvezmények kivételével: a) a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján nyújtott adókedvezmény a környezetet jobban kímélő termékek technológiai fejlesztésével foglalkozó kísérleti projektek területén vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyagokkal kapcsolatban, adóügyi felügyelet mellett felhasznált adóköteles termékek esetében; b) a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdése b) pontjának első, második, negyedik és ötödik franciabekezdése alapján nyújtott adókedvezmény a i. nap-, szél-, hullám-, árapály- vagy geotermikus eredetű, ii. vízerőművekben előállított, iii. elhagyott szénbányák által kibocsátott metánból és iv. üzemanyagcellákból fejlesztett villamos energia esetében; c) a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése alapján a biomasszából vagy biomasszából előállított termékekből fejlesztett villamos energia esetében nyújtott adókedvezmény, amennyiben a biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak; d) a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján a kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel előállított villamos energia esetében nyújtott adókedvezmény, feltéve, hogy a kapcsolt generátorok által végzett kapcsolt energiatermelés a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek minősül; e) a 2003/96/EK irányelv 15. cikke (1) bekezdésének l) pontja alapján a fűtési célra felhasznált, a 2705 KN-kód alá tartozó termékek esetében nyújtott adókedvezmény; f) a 2003/96/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján nyújtott adókedvezmény. (4) Az adókedvezmény formájában biztosított támogatási programok alapulhatnak az alkalmazandó adókulcs csökkentésén, vagy rögzített összegű kompenzáció kifizetésén, vagy e mechanizmusok kombinációján. (5) A 2003/96/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján nyújtott adókedvezmény csak olyan mértékben mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatott tüzelőanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, és a szóban forgó irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek.";

42. a rendelet a következő 44a. cikkel egészül ki:

"44a. cikk

Környezetvédelmi adókedvezmény vagy adójellegű díjkedvezmény formájában nyújtott támogatás

(1) A környezetvédelmi adókedvezmény vagy adójellegű díjkedvezmény formájában biztosított támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. Ez a cikk nem alkalmazandó a 2003/96/EK irányelv 2. cikkében meghatározott energiatermékekre és villamos energiára vonatkozó adókedvezményekre vagy díjkedvezményekre.

(2) A környezetvédelmi adókedvezmény vagy adójellegű díjkedvezmény formájában nyújtott támogatás csak akkor minősül összeegyeztethetőnek, ha a kedvezmény lehetővé teszi a környezetvédelem magasabb szintjének elérését azáltal, hogy a környezetvédelmi adó vagy díj hatálya alá vonja azokat a vállalkozásokat, amelyek a kedvezmény nélkül nem tudnák gazdasági tevékenységüket folytatni.

(3) Kizárólag azok a vállalkozások jogosultak támogatásra, amelyek kedvezmény hiányában nem tudnák gazdasági tevékenységüket folytatni. E cikk alkalmazásában ez a helyzet áll fenn azon vállalkozások esetében, amelyek termelési költségei a kedvezmény nélkül a környezetvédelmi adó vagy az adójellegű díj miatt jelentősen megnövekednének, és amelyek ezt a növekedést nem tudnák áthárítani a vevőkre. A termelési költségek növekedését minden egyes ágazatra és a kedvezményezettek minden egyes kategóriájára nézve a bruttó hozzáadott érték arányában kell kiszámítani.

(4) A kedvezményezetteket átlátható, megkülönböztetésmentes és objektív kritériumok alapján kell kiválasztani. A támogatást azonos módon kell nyújtani minden olyan támogatható vállalkozás számára, amely azonos gazdasági tevékenységi ágazatban működik, és amely a támogatási intézkedés célkitűzéseinek szempontjából azonos vagy hasonló ténybeli helyzetben van.

(5) A támogatás bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg az adó vagy díj jogszabályban előírt mértékének 80 %-át.

(6) A környezetvédelmi adókedvezmény vagy adójellegű díjkedvezmény formájában biztosított támogatási programok alapulhatnak az alkalmazandó adókulcs csökkentésén vagy rögzített összegű kompenzáció kifizetésén, illetve e mechanizmusok kombinációján.";

43. a 45. és a 46. cikk helyébe a következő szöveg lép: "45. cikk A környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás (1) A környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Az e cikk szerinti támogatás a következő tevékenységekre nyújtható: a) környezeti károk felszámolása, beleértve a talaj, felszíni vagy felszín alatt víz vagy tengeri környezet minőségének károsodását is; b) leromlott állapotú természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációja; c) biológiai sokféleség vagy ökoszisztémák védelme vagy visszaállítása, az ökoszisztémák jó állapotának eléréséhez vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztémák védelméhez való hozzájárulás céljából; d) az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtása. (3) E cikk nem vonatkozik a természeti katasztrófák, például, földrengés, lavina, földcsuszamlás, áradás, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz okozta kár helyreállítására irányuló támogatásra. (4) Ez a cikk nem alkalmazandó továbbá az erőművek bezárását és a bányászati vagy kitermelési tevékenység megszűnését követő kárfelszámoláshoz vagy rehabilitációhoz nyújtott támogatásokra. (5) A környezeti kárért viselt felelősségre vonatkozó uniós szabályok, különösen a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*46) és egyéb vonatkozó uniós szabályok sérelme nélkül, amennyiben az adott tagállamban alkalmazandó jog szerint azonosítják a környezeti károkért felelős entitást vagy vállalkozást, a »szennyező fizet« elv szerint e gazdálkodó egységnek vagy vállalkozásnak kell finanszíroznia a környezetkárosodás és- szennyezés megelőzéséhez és korrekciójához szükséges munkálatokat, és nem nyújtható támogatás olyan munkálatokért, amelyet a gazdálkodó egységnek vagy a vállalkozásnak jogilag kötelessége elvégezni. A tagállam megtesz minden szükséges intézkedést - beleértve a jogi fellépést is - annak érdekében, hogy azonosítsa a környezeti kárt okozó felelős entitást vagy vállalkozást, és felszámítja neki a vonatkozó költségeket. Ha az alkalmazandó jog szerint nem állapítható meg a felelős entitás vagy vállalkozás kiléte, illetve nem kötelezhető az általa okozott környezeti kár felszámolásával járó költségek viselésére, különösen mert a felelős vállalkozás jogilag megszűnt és nincs más vállalkozás, amely a jogutódjának vagy gazdasági utódjának tekinthető, vagy ha nincs elégséges pénzügyi biztosíték a kárfelszámolás költségeinek fedezésére, támogatás nyújtható a kárfelszámolást vagy a rehabilitációt célzó munkálatokra. A 92/43/EGK tanácsi irányelv (*47) 6. cikkének (4) bekezdésében említett kiegyenlítő intézkedés végrehajtására nem nyújtható támogatás. E cikk szerint támogatás nyújtható az ezen intézkedések hatályának vagy kitűzött céljának a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése szerinti jogi kötelezettségeken túlmutató növeléséhez szükséges többletköltségek fedezetére. (6) A környezeti károk felszámolására vagy a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára nyújtott beruházások esetében az elszámolható költségek a kárfelszámolási vagy rehabilitációs munkálatoknak a földterület vagy ingatlan értéknövekedésével csökkentett költségei. (7) A földterületnek vagy ingatlannak a kárfelszámolás vagy rehabilitáció eredményeképpen történő értéknövekedését független képesített szakértőnek kell meghatároznia. (8) A biológiai sokféleség védelmére vagy visszaállítására, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházások esetében az elszámolható költségek a biológiai sokféleség védelméhez vagy helyreállításához hozzájáruló vagy az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldásokat végrehajtó munkálatok összköltsége. (9) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket: a) a környezeti károk felszámolására vagy a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára nyújtott beruházások esetében az elszámolható költségek 100 %-a; b) a biológiai sokféleség védelmére vagy visszaállítására, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházások esetében az elszámolható költségek 70 %-a. (10) A biológiai sokféleség védelmére vagy visszaállítására, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházások támogatási intenzitása kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, közepes vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető. 46. cikk Energiahatékony távfűtéshez és/vagy távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás (1) Az energiahatékony távfűtési és/vagy távhűtési rendszerek kiépítéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott beruházási támogatás - ideértve a hő- vagy hűtőenergia-termelő létesítmények, és/vagy a hőtároló megoldások és/vagy az elosztóhálózatok kiépítését, bővítését vagy korszerűsítését - a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Támogatás kizárólag a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában meghatározott energiahatékony vagy energiahatékonnyá váló távfűtési és/vagy távhűtési rendszerek kiépítésére, bővítésére vagy korszerűsítésére nyújtható. Amennyiben a rendszer az elosztóhálózat támogatott munkálatainak eredményeképpen még nem válik teljes mértékben energiahatékonnyá, az energiahatékony távfűtés és/vagy -hűtés fogalommeghatározásában szereplő feltételek teljesítéséhez szükséges további korszerűsítéseket a támogatásban részesülő hő- vagy hűtőenergia-termelő létesítmények esetében az elosztóhálózaton végzett támogatott munkálatok megkezdésétől számított 3 éven belül meg kell kezdeni. (3) Támogatás nyújtható a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermeléshez, beleértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat, a hulladékhőt vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, valamint a hőenergia-tárolást szolgáló megoldásokat. A hulladékalapú energiatermeléshez nyújtott támogatás adható a megújuló energiaforrások meghatározásának megfelelő hulladékra vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés meghatározásának megfelelő létesítmények tüzelőanyaggal való ellátásához felhasznált hulladékra tekintettel. A bemeneti tüzelőanyagként felhasznált hulladék esetében is alkalmazni kell a 2008/98/EK irányelv 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladékhierarchia-elvet. (4) A földgáz kivételével nem nyújtható támogatás fosszilis üzemanyaggal működő termelő létesítmények építésére vagy korszerűsítésére. Földgázzal működő termelő létesítmény építésére vagy korszerűsítésre kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlatpolitikai célkitűzéseknek való megfelelés biztosított az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. mellékletének 4.30. szakaszával összhangban. (5) Fosszilis tüzelőanyagokon alapuló fűtés és hűtés átvitelére szolgáló tároló- és elosztóhálózatok korszerűsítésére támogatás kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén nyújtható: a) az elosztóhálózat alkalmas vagy alkalmassá fog válni megújuló energiaforrásból és/vagy hulladékhőből előállított fűtés vagy hűtés átvitelére; b) a korszerűsítés nem jár a fosszilis tüzelőanyagokból termelt energia növekedésével, kivéve a földgáz esetében. Földgázzal termelt fűtést és hűtést elosztó hálózatok vagy tárolók korszerűsítése esetében és amennyiben a korszerűsítés a földgázból előállított energia mennyiségének növekedését eredményezi, ezeknek a termelőlétesítményeknek meg kell felelniük a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlat-politikai céloknak, összhangban az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. mellékletének 4.31. szakaszával. (6) Az elszámolható költségek az energiahatékony távfűtési és/vagy távhűtési rendszer kiépítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos beruházási költségek. (7) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30 %-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető. (8) A támogatási intenzitás a kizárólag megújuló energiaforrást, hulladékhőt vagy a kettő kombinációját használó beruházások esetében - ideértve a megújuló kapcsolt energiatermelést is - 15 százalékponttal növelhető. (9) A (7) bekezdés alternatívájaként a támogatási intenzitás elérheti a finanszírozási hiány 100 %-át. A támogatásnak a támogatott projekt vagy tevékenység megvalósításához vagy elvégzéséhez minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a támogatás megfelel a 2. cikk 118. pontjában meghatározott finanszírozási hiánynak. A nettó többletköltség részletes értékelésére nincs szükség, ha a támogatási összegeket versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján határozzák meg, mivel ez utóbbi megbízható becslést nyújt a kedvezményezettek számára minimálisan szükséges támogatásról. (*46) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről (HL L 143., 2004.4.30., 56. o.)." (*47) A Tanács 92/43/EK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).";"

44. a 47. cikk a következőképpen módosul:

(a) a cím és az (1)-(8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "47. cikk Az erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás (1) Az erőforrás-hatékonyságra és körforgásra irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) A következő beruházástípusok támogathatók: a) a következők egyike vagy mindkettő segítségével az erőforrás-hatékonyságot javító beruházások: i. egy adott mértékű termelés során felhasznált erőforrások nettó csökkenése a kedvezményezett által alkalmazott korábbi termelési folyamathoz vagy a (7) bekezdésben felsorolt alternatív projektekhez vagy tevékenységekhez képest. A felhasznált erőforrások magukban foglalnak minden felhasznált nyersanyag-erőforrást, kivéve az energiát, a csökkenést pedig a támogatási intézkedés végrehajtása előtt és után mért fogyasztás mérése vagy becslése alapján kell meghatározni, figyelemmel az erőforrás felhasználását befolyásoló külső körülmények alapján történő kiigazításra is; ii. az elsődleges nyersanyagok vagy alapanyagok helyettesítése másodlagos (újrahasznált vagy hasznosított, többek között újrafeldolgozott) nyersanyagokkal vagy alapanyagokkal; b) a kedvezményezett által termelt olyan hulladék megelőzésére, csökkentésére, újrahasználatra való előkészítésére, szennyeződésmentesítésére és újrafeldolgozásra irányuló beruházások vagy harmadik felek által termelt hulladék újrahasználatra való előkészítésére, szennyeződésmentesítésére és újrafeldolgozására irányuló beruházások, amelyet egyébként nem használnának fel, nem ártalmatlanítanának vagy a 2008/98/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében hátul elhelyezkedő kezelési művelettel vagy egy kevésbé erőforrás-hatékony módon kezelnének, vagy ami az újrafeldolgozási eredmény alacsonyabb minőségéhez vezetne; c) a kedvezményezett vagy harmadik felek által termelt olyan egyéb termékek vagy anyagok összegyűjtésére, válogatására, szennyeződésmentesítésére, előkezelésére és kezelésére irányuló beruházások, amelyeket egyébként nem használnának fel vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon hasznosítanának; d) hulladék elkülönített gyűjtésére és válogatására irányuló beruházások az újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás céljából. (3) Az energiát termelő, hulladékártalmatlanítási és a hulladékhasznosítási műveletekre irányuló támogatás e cikk szerint nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. (4) A támogatás nem mentesíti a hulladékot termelő vállalkozásokat a hulladék kezelésének olyan költségei vagy kötelezettségei alól, amelyért uniós vagy nemzeti törvény szerint felelősek, beleértve a kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszereket is, vagy olyan költségek alól, amelyet a vállalkozás szokásos költségeinek kell tekinteni. (5) A támogatás nem ösztönözheti hulladék keletkezését vagy a fokozott erőforrás-felhasználást. (6) Az Unió-szerte alkalmazott gazdaságilag nyereséges, bevett kereskedelmi gyakorlatoknak minősülő technológiákhoz kapcsolódó beruházások e cikk alapján nem mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. (7) Az elszámolható költségek azok a beruházási többletköltségek, amelyek a projekthez kapcsolódó beruházás teljes költségének egy kevésbé környezet-barát projekttel vagy tevékenységgel történő összehasonlítása alapján határozhatók meg; ez utóbbi a következők valamelyike lehet: a) kontrafaktuális forgatókönyv, amely a következőket tartalmazza: egy hasonló beruházás, amely a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható egy új vagy egy korábbi gyártási folyamat során, de nem éri el az erőforrás-hatékonyság azonos szintjét; b) kontrafaktuális forgatókönyv, amely a következőket tartalmazza: hulladék, valamint egyéb termékek és anyagok kezelése egy olyan kezelési művelettel, amely a 2008/98/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében hátrébb helyezkedik el, vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon; c) kontrafaktuális forgatókönyv, amely a következőket tartalmazza: az elsődleges nyersanyagot vagy alapanyagot felhasználó hagyományos gyártási folyamatba történő hasonló beruházás, ha az előállított másodlagos (újrahasznált vagy újrafeldolgozott) termék technikailag és gazdaságilag helyettesíti az elsődleges nyersanyagot vagy terméket. Az első albekezdés a) és c) pontjában felsorolt helyzetek mindegyikében a kontrafaktuális forgatókönyv egy hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező beruházást tartalmaz, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak. A kontrafaktuális forgatókönyvnek a jogszabályi követelmények, piaci körülmények és az ösztönzők tekintetében hitelesnek kell lennie. Ha a beruházás egy már létező létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek nincs kevésbé környezetbarát megfelelője, vagy ha a támogatást igénylő bizonyítani tudja, hogy támogatás hiányában nem kerül sor beruházásra, az elszámolható költségek egyenlőek a teljes beruházási költséggel. (8) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40 %-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.";

(b) a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(10) Nem nyújtható támogatás e cikk értelmében, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek. E cikk szerint támogatás nyújtható, ha a beruházást a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében hajtják végre, feltéve, hogy a beruházás a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre kerül."

45. A 48. és a 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"48. cikk

Energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás

(1) Az energetikai infrastruktúra kiépítésére vagy korszerűsítésére irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A belső energiapiacra vonatkozó jogszabályok értelmében harmadik felek hozzáférésére vagy díjakra vonatkozó szabályozás alól részben vagy egészében mentesülő energetikai infrastrukturális támogatás nem mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól.

(3) E cikk értelmében nem mentesül a bejelentési kötelezettség alól a villamosenergia- és gáztároló projektekre vonatkozó beruházásokra irányuló támogatás.

(4) A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás kizárólag akkor mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, ha a kérdéses infrastruktúra külön hidrogén és/vagy megújuló gázok használata céljából kiépített infrastruktúra, vagy 50 %-ot meghaladó mértékben hidrogén és megújuló gázok szállítására használják.

(5) Az elszámolható költség a teljes beruházási költség.

(6) A támogatási intenzitás elérheti a finanszírozási hiány 100 %-át. A támogatásnak a támogatott projekt vagy tevékenység megvalósításához vagy elvégzéséhez minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a támogatás megfelel a 2. cikk 118. pontjában meghatározott finanszírozási hiánynak. A nettó többletköltség részletes értékelésére nincs szükség, ha a támogatási összegeket versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján határozzák meg, mivel ez megbízható becslést nyújt a kedvezményezettek számára minimálisan szükséges támogatásról.

49. cikk

Környezetvédelmi és energetikai tanulmányokhoz és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás

(1) Az e szakasz szerint támogatható beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányokhoz vagy tanácsadási szolgáltatásokhoz - többek között energetikai auditokhoz - nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Ha a teljes tanulmány vagy tanácsadási szolgáltatás az e szakasz szerint támogatható beruházásokra vonatkozik, az elszámolható költségek a tanulmány vagy tanácsadási szolgáltatás költsége. Ha a tanulmánynak vagy tanácsadási szolgáltatásnak csak egy része vonatkozik az e szakasz szerint támogatható beruházásokra, az elszámolható költségek a tanulmány vagy a tanácsadási szolgáltatás költségeinek az a része, amelyik e beruházásokra vonatkozik.

(2a) A támogatás attól függetlenül nyújtható, hogy a tanulmány vagy a tanácsadási szolgáltatás megállapításait követi-e egy e szakasz szerint támogatható beruházás.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 60 %-át.

(4) A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak készített tanulmányok vagy nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak készített tanulmányok vagy nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén pedig 10 százalékponttal növelhető.

(5) Nem nyújtható támogatás a 2012/27/EU irányelvnek történő megfelelés céljából lefolytatott energetikai auditokra, kivéve, ha az energetikai auditot az említett irányelv szerinti kötelező energetikai auditon felül végzik el.";

46. az 52. és az 52a. cikk helyébe a következő szöveg lép: "52. cikk Vezetékes széles sávú hálózatokhoz nyújtott támogatás (1) A vezetékes széles sávú hálózat kiépítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Az elszámolható költség a vezetékes széles sávú hálózat kiépítésének, irányításának és üzemeltetésének valamennyi költsége. A projektnek nyújtható maximális támogatási összeget a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell megállapítani. Amennyiben egy beruházás megvalósítása a (6) bekezdés b) pontjával összhangban versenyeztetéses kiválasztási eljárás nélkül történik, a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a beruházás működési nyeresége közötti különbséget. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen kell levonni és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával utólagosan ellenőrizni kell. Az intézkedéssel kapcsolatban tett észszerű előrejelzéshez figyelembe kell venni a beruházás gazdasági élettartama alatt várhatóan felmerülő valamennyi költséget és bevételt. (3) A következő alternatív beruházási formák támogathatók: a) vezetékes széles sávú hálózat kiépítése a háztartások és a társadalmi-gazdasági mozgatórugók összekapcsolására azokon a területeken, ahol nincs olyan meglévő hálózat, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet (küszöbsebesség) biztosítana, vagy ahol a releváns időtávon belül hitelt érdemlően nem terveznek ilyen hálózatot kiépíteni. Ezt a (4) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni; b) vezetékes széles sávú hálózat kiépítése társadalmi-gazdasági mozgatórugók összekapcsolására azokon a területeken, ahol csak egy olyan hálózat létezik, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps, de 300 Mbps-t el nem érő letöltési sebességet biztosít (küszöbsebesség), vagy amelyet a releváns időtávon belül hitelt érdemlően terveznek kiépíteni. Ezt az (5) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni. (4) Azok a területek, ahol legalább egy hálózat korszerűsíthető oly módon, hogy csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebességet biztosítson, nem jogosultak a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti beavatkozásokra. Egy hálózat esetében akkor lehetséges a csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebességet biztosító korszerűsítés, ha ezt a sebességet marginális beruházások - például az aktív berendezések korszerűsítése - útján, a széles sávú infrastruktúrába való jelentős beruházás nélkül tudja biztosítani. (5) A (3) bekezdés alkalmazásában a feltérképezésnek és a nyilvános konzultációnak meg kell felelnie a következő követelmények mindegyikének: a) a feltérképezésnek azonosítania kell az állami beavatkozással lefedni tervezett földrajzi célterületeket, és figyelembe kell vennie az összes meglévő vezetékes széles sávú hálózatot. A feltérképezést a következők szerint kell elvégezni: i. a helyhez kötött vezetékes hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján; ii. a vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján vagy maximum 100x100 méteres rácsok alapján. Amennyiben a hálózat kiépítése egyúttal hozzáférési hálózat kiépítését és a hozzáférési hálózat működéséhez szükséges kiegészítő felhordó hálózat korlátozott kiépítését is magában foglalja, nincs szükség a felhordó hálózatok külön feltérképezésére. A célterületek feltérképezéséhez használt módszertan valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A feltérképezést nyilvános konzultáció révén mindig ellenőrizni kell; b) a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le a tervezett állami beavatkozás főbb jellemzőinek és az a) pont szerinti feltérképezéssel azonosított földrajzi célterületek jegyzékének közzététele révén. Ezeket az információkat regionális és nemzeti szinten, nyilvánosan elérhető honlapon kell közzétenni. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett állami beavatkozást, továbbá az a) pontnak megfelelően benyújthatnak megalapozott információkat azon hálózataikról, amelyek biztosítják a (3) bekezdésben meghatározott küszöbértékeket, és amelyek a célterületen már léteznek vagy amelyek releváns időtávon belüli kiépítését hitelt érdemlően tervezik. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap. (6) A beavatkozásnak jelentős javulást (minőségi ugrást) kell eredményeznie a már létező vagy a releváns időtávon belül - az (5) bekezdéssel összhangban lefolytatott feltérképezés és nyilvános konzultáció alapján - hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokhoz képest. A hitelt érdemlően tervezett hálózatokat csak abban az esetben kell figyelembe venni a minőségi ugrás értékelésekor, ha azok önmagukban a tervezett államilag finanszírozott hálózat teljesítményéhez hasonló teljesítményt nyújtanának a célterületeken a releváns időtávon belül. Minőségi ugrás akkor történik, ha a támogatott beavatkozás eredményeként jelentős új beruházást valósítanak meg a széles sávú hálózatban, és a támogatott hálózat jelentős új képességeket vezet be a piac számára a széles sávú szolgáltatás rendelkezésre állása, a kapacitás, a sebesség és a verseny tekintetében a már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatokhoz képest a releváns időtávon belül. A beavatkozásnak a széles sávú infrastruktúrába történő beruházások több mint 70 %-át kell magában foglalnia. A (3) bekezdésben meghatározott támogatható beavatkozásnak minden esetben legalább a következő javulásokat kell eredményeznie: a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti beavatkozások esetében az államilag finanszírozott hálózatnak legalább háromszorosára kell növelnie a letöltési sebességet a jelenlegi hálózatokhoz képest (célsebesség); b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti beavatkozások esetében az államilag finanszírozott hálózatnak legalább háromszorosára kell növelnie a letöltési sebességet a jelenlegi hálózatokhoz képest, és csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebességet kell biztosítania (célsebesség). (7) A támogatásnyújtás a következőképpen történik: a) a támogatás odaítélésének nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján; b) amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül egy hatóságnak nyújtják vezetékes széles sávú hálózat közvetlen vagy egy házon belüli szervezeten keresztüli kiépítésére és üzemeltetésére, a hatóság vagy adott esetben a házon belüli szervezet a támogatott hálózatot csak nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja. A hálózatkiépítés vagy -működtetés koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján. (8) A támogatott hálózatnak a 2. cikk 139. pontjában meghatározott nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítania, méltányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett. Ettől eltérve a (3) bekezdés a) pontja alapján támogatható beavatkozások fizikai átengedés helyett virtuális átengedést is kínálhatnak, ha a virtuális átengedéshez való hozzáférést nyújtó terméket a nemzeti szabályozó hatóság vagy más illetékes hatóság jóváhagyta. Az aktív nagykereskedelmi hozzáférést a hálózat üzemeltetésének megkezdésétől számított legalább tíz évre kell megadni; a széles sávú infrastruktúrához az érintett elemek élettartamára kell nagykereskedelmi hozzáférést biztosítani. A virtuális átengedés alapján történő hozzáférést azon infrastruktúra élettartamával megegyező időtartamra kell biztosítani, amelynek a virtuális átengedés a helyettesítője. Ugyanezek a hozzáférési feltételek alkalmazandók a hálózat egészére, ideértve a hálózat azon részeit is, amelyekben meglévő infrastruktúrákat használtak. A hozzáférési kötelezettségeket a hálózat tulajdonosának, kezelőjének vagy üzemeltetőjének megváltozásától függetlenül érvényesíteni kell. A hálózatnak legalább három hozzáférést igénylő számára kell hozzáférést biztosítania, és a kapacitás legalább 50 %-át a rendelkezésükre kell bocsátania. Annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi hozzáférés hatékony legyen, és a hozzáférést igénylők szolgáltatásokat nyújthassanak, nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani a hálózat azon részeihez is, amelyek nem részesültek állami finanszírozásban, vagy amelyeket a támogatás kedvezményezettje esetleg nem épített ki, például aktív berendezésekhez való hozzáférés biztosításával, abban az esetben is, ha csak széles sávú infrastruktúra részesül finanszírozásban. (9) A nagykereskedelmi hozzáférés díja a következő referenciaértékek és árazási elvek egyikén alapul: a) a tagállam más összehasonlítható, versenyképesebb területein érvényesülő, közzétett nagykereskedelmi árak átlaga; b) a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában már meghatározott, illetve elfogadott szabályozott árak; vagy c) költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban meghatározott módszertan. A nemzeti szabályozó hatóság szabályozási keret szerinti hatáskörének sérelme nélkül konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal a nagykereskedelmi hozzáférési termékekről, a hozzáférési feltételekről (és azokon belül a díjszabásról), valamint az e cikk alkalmazásával kapcsolatos vitákról. (10) A tagállamok ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre azon projektek esetében, amelyeknél a projektre nyújtott támogatás összege meghaladja a 10 millió EUR-t. (11) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos maradjon, és ne vezessen túlkompenzációhoz vagy a nem támogatott tevékenységek kereszttámogatásához, a támogatás kedvezményezettjének biztosítania kell az államilag finanszírozott hálózat kiépítésére és üzemeltetésére felhasznált pénzeszközök és a rendelkezésére álló egyéb pénzeszközök számviteli szétválasztását. 52a. cikk A 4G és az 5G mobilhálózatokhoz nyújtott támogatás (1) A 4G és az 5G mobilhálózat kiépítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Az elszámolható költség a mobilhálózat aktív és passzív elemei kiépítésének, irányításának és üzemeltetésének valamennyi költsége. A projektnek nyújtható maximális támogatási összeget a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell megállapítani. Amennyiben egy beruházás megvalósítása a (7) bekezdés b) pontjával összhangban versenyeztetéses kiválasztási eljárás nélkül történik, a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a beruházás működési nyeresége közötti különbséget. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen kell levonni és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával utólagosan ellenőrizni kell. Az intézkedéssel kapcsolatban tett észszerű előrejelzéshez figyelembe kell venni a beruházás gazdasági élettartama alatt várhatóan felmerülő valamennyi költséget és bevételt. (3) A mobil 5G hálózat kiépítését olyan területeken kell biztosítani, ahol nincsenek meglévő 4G és 5G mobilhálózatok, illetve ahol a releváns időtávon belül nem tervezik hitelt érdemlően ilyen hálózatok kiépítését. A mobil 4G hálózat kiépítéséhez nyújtott támogatást olyan területeken kell biztosítani, ahol nincsenek meglévő 3G, 4G és 5G mobilhálózatok, illetve ahol a releváns időtávon belül nem tervezik hitelt érdemlően ilyen hálózatok kiépítését. E követelményeket a (4) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában a feltérképezésnek és a nyilvános konzultációnak meg kell felelnie a következő követelmények mindegyikének: a) a feltérképezésnek egyértelműen azonosítania kell az állami beavatkozással lefedni tervezett földrajzi célterületeket, és figyelembe kell vennie az összes meglévő mobilhálózatot. A feltérképezést maximum 100 × 100 méteres rácsok alapján kell elvégezni. A célterületek feltérképezéséhez használt módszertan valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A feltérképezést nyilvános konzultáció révén mindig ellenőrizni kell; Amennyiben a hálózat kiépítése egyúttal hozzáférési hálózat kiépítését és a hozzáférési hálózat működéséhez szükséges kiegészítő felhordó hálózat korlátozott kiépítését is magában foglalja, nincs szükség a felhordó hálózatok külön feltérképezésére; b) a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le a tervezett állami beavatkozás főbb jellemzőinek és az a) pont szerinti feltérképezéssel azonosított földrajzi célterületek jegyzékének közzététele révén. Ezeket az információkat regionális és nemzeti szinten, nyilvánosan elérhető honlapon kell közzétenni. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett állami beavatkozást, továbbá az a) pontnak megfelelően benyújthatnak megalapozott információkat a (3) bekezdésben meghatározott jellemzőkkel rendelkező, már létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett mobilhálózataikkal kapcsolatban. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap. (5) A támogatott infrastruktúra nem vehető figyelembe a mobilhálózat-üzemeltetőknek a 4G és 5G frekvenciahasználati jog feltételeiből eredő lefedettségi kötelezettségeinek teljesítéséhez. (6) A beavatkozásnak jelentős javulást (minőségi ugrást) kell eredményeznie a már létező vagy a releváns időtávon belül - a (4) bekezdéssel összhangban lefolytatott feltérképezés és nyilvános konzultáció alapján - hitelt érdemlően kiépíteni tervezett mobilhálózatokhoz képest. A hitelt érdemlően tervezett hálózatokat csak abban az esetben kell figyelembe venni a minőségi ugrás értékelésekor, ha azok önmagukban a tervezett államilag finanszírozott hálózat teljesítményéhez hasonló teljesítményt nyújtanának a célterületeken a releváns időtávon belül. Minőségi ugrás akkor történik, ha a támogatott beavatkozás eredményeként jelentős új beruházást valósítanak meg a mobilhálózatban, és a támogatott infrastruktúra jelentős új képességeket vezet be a piac számára a mozgószolgálatok rendelkezésre állása, a kapacitás, a sebesség és a verseny tekintetében a már létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokhoz képest. A beavatkozásnak a széles sávú infrastruktúrába történő beruházások több mint 50 %-át kell magában foglalnia. (7) A támogatásnyújtás a következőképpen történik: a) a támogatás odaítélésének nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján; b) amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül egy hatóságnak nyújtják mobilhálózat közvetlen vagy egy házon belüli szervezeten keresztüli kiépítésére és üzemeltetésére, a hatóság vagy adott esetben a házon belüli szervezet a támogatott hálózatot csak nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja. A hálózatkiépítés vagy -működtetés koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján. (8) A támogatott hálózat üzemeltetése során a 2. cikk 139. pontjában meghatározott nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani, méltányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett. Az aktív nagykereskedelmi hozzáférést a hálózat üzemeltetésének megkezdésétől számított legalább 10 évre kell megadni; a széles sávú infrastruktúrához az érintett elemek élettartamára kell nagykereskedelmi hozzáférést biztosítani. Ugyanezek a hozzáférési feltételek alkalmazandók a hálózat egészére, ideértve az említett hálózatok azon részeit is, ahol meglévő infrastruktúrákat használtak. A hozzáférési kötelezettségeket a hálózat tulajdonosának, kezelőjének vagy üzemeltetőjének megváltozásától függetlenül érvényesíteni kell. Annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi hozzáférés hatékony legyen, és a hozzáférést igénylők szolgáltatásokat nyújthassanak, nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani a hálózat azon részeihez is, amelyek nem részesültek állami finanszírozásban, vagy amelyeket a támogatás kedvezményezettje esetleg nem épített ki, például aktív berendezésekhez való hozzáférés biztosításával, abban az esetben is, ha csak széles sávú infrastruktúra részesül finanszírozásban. (9) A nagykereskedelmi hozzáférés díja a következő referenciaértékek és árazási elvek egyikén alapul: a) a tagállam más összehasonlítható, versenyképesebb területein érvényesülő, közzétett nagykereskedelmi árak átlaga; b) a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában már meghatározott, illetve elfogadott szabályozott árak; c) költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban meghatározott módszertan. A nemzeti szabályozó hatóság szabályozási keret szerinti hatáskörének sérelme nélkül konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal a nagykereskedelmi hozzáférési termékekre, a hozzáférési feltételekre (és azokon belül a díjszabásra) vonatkozóan, valamint az e cikk alkalmazásával kapcsolatos viták esetén konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal. (10) A tagállamok ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre azon projektek esetében, amelyeknél a projektre nyújtott támogatás összege meghaladja a 10 millió EUR-t. (11) Az államilag finanszírozott mobil 4G vagy 5G hálózat vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési szolgáltatások nyújtására való használata csak azokon a területeken engedélyezett, ahol nincs olyan meglévő hálózat, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosítana, vagy ahol a releváns időtávon belül hitelt érdemlően nem terveznek ilyen hálózatot kiépíteni, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül: a) a feltérképezés és a nyilvános konzultáció figyelembe veszi az 52. cikk (5) bekezdése szerint meghatározott, már létező vagy hitel érdemlően tervezett vezetékes széles sávú hálózatokat; b) a támogatott 4G vagy 5G helyhez kötött vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési hálózatnak az 52. cikk (5) bekezdésével összhangban a jelenlegi vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatok sebességéhez képest legalább háromszoros letöltési sebességet (célsebesség) kell biztosítania. (12) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos maradjon, és ne vezessen túlkompenzációhoz vagy a nem támogatott tevékenységek kereszttámogatásához, a támogatás kedvezményezettjének biztosítania kell az államilag finanszírozott hálózat kiépítésére és üzemeltetésére felhasznált pénzeszközök és a rendelkezésére álló egyéb pénzeszközök számviteli szétválasztását.";

47. az 52c. cikk helyébe a következő szöveg lép: "52c. cikk Konnektivitási utalványok (1) A fogyasztóknak a távmunka, valamint az online oktatási és képzési szolgáltatások használatának megkönnyítéséhez, valamint a kkv-knek konnektivitási utalványok formájában nyújtott állami támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Az utalványrendszer időtartama nem haladhatja meg a 3 évet. A végfelhasználók esetében az utalványok érvényessége nem haladhatja meg a 2 évet. (3) Az utalványok alábbi kategóriái támogathatók: a) a fogyasztók és a kkv-k számára új széles sávú szolgáltatásra való előfizetés vagy a jelenlegi előfizetésnek csúcsidei feltételek mellett legalább 30 Mbps letöltési sebességet biztosító szolgáltatásra való cseréje céljából rendelkezésre álló utalványok, feltéve, hogy a csúcsidei feltételek mellett legalább 30 Mbps letöltési sebességet biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók mindegyike jogosult támogatásra a rendszer keretében. Az utalványok nem ítélhetők oda a meglévő előfizetés keretében már rendelkezésre álló sebességgel megegyező sebességet biztosító szolgáltatók közötti váltásra vagy a csúcsidei feltételek mellett legalább 30 Mbps letöltési sebességet biztosító meglévő előfizetés cseréjére; b) a kkv-k számára új széles sávú szolgáltatásra való előfizetés vagy a jelenlegi előfizetésnek csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító szolgáltatásra való cseréje céljából rendelkezésre álló utalványok, feltéve, hogy a csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók mindegyike jogosult támogatásra a rendszer keretében. Az utalványok nem ítélhetők oda a meglévő előfizetés keretében már rendelkezésre álló sebességgel megegyező sebességet biztosító szolgáltatók közötti váltásra vagy a csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító meglévő előfizetés cseréjére. (4) Az utalványok az elszámolható költségek legfeljebb 50 %-át fedezik. Az elszámolható költségek közé tartoznak a következők: a havi díj, a szokásos létesítési költségek és a végfelhasználó számára a széles sávú szolgáltatásoknak a (3) bekezdésben meghatározott sebesség melletti használatához szükséges végberendezések. A házon belüli huzalozás és a végfelhasználó magántulajdonában álló ingatlant vagy a végfelhasználó magántulajdonában álló ingatlan közvetlen közelében található, köztulajdonban lévő ingatlant érintő, korlátozott mértékű telepítés költségei is támogathatók, amennyiben szükségesek a szolgáltatás nyújtásához és ahhoz képest kiegészítő jellegűek. Az utalványt a hatóságok közvetlenül a végfelhasználóknak vagy közvetlenül - a végfelhasználók által választott - szolgáltatónak fizetik ki. (5) Utalványok nem nyújthatók olyan területeken, ahol nincs a (3) bekezdésben meghatározott támogatható szolgáltatásokat nyújtó hálózat. A tagállamok kötelesek nyilvános konzultációt folytatni oly módon, hogy a program főbb jellemzőit és a földrajzi célterületek jegyzékét egy regionális és nemzeti szinten nyilvánosan hozzáférhető weboldalon közzéteszik. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett intézkedést, és megfelelően alátámasztott információkat nyújthatnak be a (3) bekezdésben meghatározott sebesség megbízható biztosítására képes meglévő hálózataikra vonatkozóan. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap. (6) Az utalványoknak technológiailag semlegesnek kell lenniük. A rendszernek biztosítania kell az összes lehetséges szolgáltatóval szembeni egyenlő bánásmódot, valamint a szolgáltatók lehető legszélesebb választékát kell nyújtania a végfelhasználók számára, az alkalmazott technológiától függetlenül. E célból a tagállamnak létre kell hoznia egy, az összes jogosult szolgáltatót tartalmazó online nyilvántartást, vagy ezzel egyenértékű alternatív módszert kell alkalmaznia az állami beavatkozás nyitottságának, átláthatóságának és megkülönböztetésmentes jellegének biztosítása érdekében. A végfelhasználóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy lekérjék a támogatható szolgáltatások nyújtására képes valamennyi vállalkozásról szóló információkat. Minden olyan vállalkozásnak, amely képes támogatható szolgáltatásokat nyújtani, jogot kell biztosítani arra, hogy kérésre szerepelhessen az online nyilvántartásban vagy a tagállam által választott bármely alternatív helyen. (7) A piaci torzulások minimalizálása érdekében a tagállamok piaci értékelést végeznek, amely során azonosítják a területen jelen lévő támogatható szolgáltatókat, és információkat gyűjtenek a szolgálatók piaci részesedésének, a támogatható szolgáltatások igénybevételének és a szolgáltatók árainak megállapításához. Támogatás csak akkor nyújtható, ha a piaci értékelés azt állapítja meg, hogy a program kialakítása kellően tág ahhoz, hogy ne részesítsen indokolatlan előnyben korlátozott számú szolgáltatót, és hogy a program nem vezet bizonyos szolgáltatók (helyi) piaci erejének a megerősítéséhez. (8) Ha a széles sávú szolgáltatás szolgáltatója vertikálisan integrált vállalkozás és kiskereskedelmi piaci részesedése meghaladja a 25 %-ot, a rendszerben való részvételhez e szolgáltatónak az érintett nagykereskedelmi hozzáférési piacon olyan nagykereskedelmi hozzáférési termékeket kell kínálnia, amelyek alapján bármely hozzáférést igénylő képes lesz nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosítani a támogatható szolgáltatásokat a (3) bekezdésben meghatározott sebességben. A nagykereskedelmi hozzáférés díja a következő referenciaértékek és árazási elvek egyikén alapul: a) a tagállam más összehasonlítható, versenyképesebb területein érvényesülő, közzétett nagykereskedelmi árak átlaga; b) a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában már meghatározott, illetve elfogadott szabályozott árak; c) költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban meghatározott módszertan. A nemzeti szabályozó hatóság szabályozási keret szerinti hatáskörének sérelme nélkül konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal a nagykereskedelmi hozzáférési termékekről, a hozzáférési feltételekről (és azokon belül a díjszabásról), valamint az e cikk alkalmazásával kapcsolatos vitákról.";

48. a szöveg a következő 52d. cikkel egészül ki: "52d. cikk Felhordó hálózatokhoz nyújtott támogatás (1) A felhordó hálózat kiépítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Az elszámolható költség a felhordó hálózat kiépítésének, irányításának és üzemeltetésének valamennyi költsége. A projektnek nyújtható maximális támogatási összeget a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell megállapítani. Amennyiben egy beruházás megvalósítása a (6) bekezdés b) pontjával összhangban versenyeztetéses kiválasztási eljárás nélkül történik, a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a beruházás működési nyeresége közötti különbséget. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen kell levonni és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával utólagosan ellenőrizni kell. Az intézkedéssel kapcsolatban tett észszerű előrejelzéshez figyelembe kell venni a beruházás gazdasági élettartama alatt várhatóan felmerülő valamennyi költséget és bevételt. (3) A felhordó hálózatok kiépítésének olyan területeken kell megvalósulnia, ahol nincs száloptikás felhordó hálózat vagy egyéb olyan technológiákon alapuló felhordó hálózat, amely ugyanolyan teljesítményt és megbízhatóságot tud biztosítani, mint a már létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett szál. Ezt az (4) bekezdéssel összhangban feltérképezés és nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában a feltérképezésnek és a nyilvános konzultációnak meg kell felelnie a következő követelmények mindegyikének: a) a feltérképezésnek azonosítania kell a felhordó hálózatokat érintő beavatkozások célterületeit, és figyelembe kell vennie az összes már létező felhordó hálózatot. A célterületek feltérképezéséhez használt módszertan valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A feltérképezést nyilvános konzultáció révén mindig ellenőrizni kell; b) a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le a tervezett állami beavatkozás jellemzőinek és az a) pont szerinti feltérképezéssel azonosított földrajzi célterületek jegyzékének közzététele révén. Ezeket az információkat regionális és nemzeti szinten, nyilvánosan elérhető honlapon kell közzétenni. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett állami beavatkozást, továbbá az a) pontnak megfelelően benyújthatnak a már létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett felhordó hálózatokra vonatkozó megalapozott információkat. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap. (5) A beavatkozásnak jelentős javulást (minőségi ugrást) kell eredményeznie a már létező vagy a releváns időtávon belül - a (4) bekezdéssel összhangban lefolytatott feltérképezés és nyilvános konzultáció alapján - hitelt érdemlően kiépíteni tervezett felhordó hálózatokhoz képest. A hitelt érdemlően tervezett hálózatokat csak abban az esetben kell figyelembe venni a minőségi ugrás értékelésekor, ha azok önmagukban a tervezett államilag finanszírozott hálózat teljesítményéhez hasonló teljesítményt nyújtanának a célterületeken a releváns időtávon belül. Minőségi ugrás akkor történik, ha a támogatott beavatkozás eredményeként jelentős új beruházást valósítanak meg a felhordó hálózatban, és a támogatott felhordó hálózat olyan száloptikás vagy egyéb olyan technológiákon alapul, amelyek a már létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokhoz képest képesek ugyanolyan száloptikai teljesítményt biztosítani. A beavatkozásnak a széles sávú infrastruktúrába történő beruházások több mint 70 %-át kell magában foglalnia. (6) A támogatásnyújtás a következőképpen történik: a) a támogatás odaítélésének nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján; b) amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül egy hatóságnak nyújtják felhordó hálózat közvetlen vagy egy házon belüli szervezeten keresztüli kiépítésére és üzemeltetésére, a hatóság vagy adott esetben a házon belüli szervezet a támogatott hálózatot csak nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja. A hálózatkiépítés vagy -működtetés koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie a közbeszerzési szabályok elveivel összhangban, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján. (7) A támogatott hálózat üzemeltetése során a helyhez kötött hálózatokhoz és a mobilhálózatokhoz a 2. cikk 139. pontjában meghatározott nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani méltányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett. Az aktív nagykereskedelmi hozzáférést a hálózat üzemeltetésének megkezdésétől számított legalább 10 évre kell megadni; a széles sávú infrastruktúrához az érintett elemek élettartamára kell nagykereskedelmi hozzáférést biztosítani. Ugyanezek a hozzáférési feltételek alkalmazandók a hálózat egészére, ideértve a hálózat azon részeit is, amelyekben meglévő infrastruktúrákat használtak. A hozzáférési kötelezettségeket a hálózat tulajdonosának, kezelőjének vagy üzemeltetőjének megváltozásától függetlenül érvényesíteni kell. Az államilag finanszírozott hálózat a felhordó hálózatokat érintő beavatkozás célterületein valamennyi helyhez kötött hálózatot és mobilhálózatot kiszolgálja, és a kapacitás legalább 50 %-át a hozzáférést igénylők rendelkezésére bocsátja. Annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi hozzáférés hatékony legyen, és a hozzáférést igénylők szolgáltatásokat nyújthassanak, nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani a hálózat azon részeihez is, amelyek nem részesültek állami finanszírozásban, vagy amelyeket a támogatás kedvezményezettje esetleg nem épített ki, például aktív berendezésekhez való hozzáférés biztosításával, abban az esetben is, ha csak széles sávú infrastruktúra részesül finanszírozásban. (8) A nagykereskedelmi hozzáférés díja a következő referenciaértékek és árazási elvek egyikén alapul: a) a tagállam más összehasonlítható, versenyképesebb területein érvényesülő, közzétett nagykereskedelmi árak átlaga; b) a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában már meghatározott, illetve elfogadott szabályozott árak; vagy c) költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban meghatározott módszertan. A nemzeti szabályozó hatóság szabályozási keret szerinti hatáskörének sérelme nélkül konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal a nagykereskedelmi hozzáférési termékekről, a hozzáférési feltételekről (és azokon belül a díjszabásról), valamint az e cikk alkalmazásával kapcsolatos vitákról. (9) A tagállamok ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre azon projektek esetében, amelyeknél a projektre nyújtott támogatás összege meghaladja a 10 millió EUR-t. (10) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos maradjon, és ne vezessen túlkompenzációhoz vagy a nem támogatott tevékenységek kereszttámogatásához, a támogatás kedvezményezettjének biztosítania kell az államilag finanszírozott hálózat kiépítésére és üzemeltetésére felhasznált pénzeszközök és a rendelkezésére álló egyéb pénzeszközök számviteli szétválasztását.";

49. az 53. cikk (8) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(8) A 2,2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg - a (6) és (7) bekezdésben említett módszer alkalmazásának alternatívájaként - az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható." ;

50. az 55. cikk (12) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(12) A 2,2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg - a (10) és (11) bekezdésben említett módszer alkalmazásának alternatívájaként - az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható." ;

51. az 56b. cikk a következőképpen módosul:

(a) a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az e cikk szerinti támogatás nem nyújtható a hajókat fosszilis tüzelőanyagokkal - például dízellel, gáz-halmazállapotú földgázzal (sűrített földgáz, CNG), cseppfolyósított földgázzal (LNG) és cseppfolyós propán-bután gázzal (LPG) - ellátó hidrogéntöltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez vagy korszerűsítéséhez." ;

(b) a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A villamos energiát, hidrogént, ammóniát és metanolt biztosító elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének vagy bővítésének költségei. E költségek közé tartozhatnak magának az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei (ideértve a rögzített, mobil vagy úszó létesítményeket), az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamos energia- vagy hidrogéntermelő vagy tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek - többek között az elektromos kábelek és a transzformátor - telepítésének vagy korszerűsítésének költségei, valamint az építmények, a földterület- vagy útátalakítás, telepítési költségek, továbbá a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei.

Az elszámolható költségek kiterjedhetnek a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségeire vagy a megújuló villamos energia vagy hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségeire is. A helyszíni megújulóvillamosenergia- vagy megújulóhidrogén-termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását." ;

(c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(5) A (2) bekezdés a) pontjában említett beruházások esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg beruházásonként: a) az elszámolható költségek 100 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége nem haladja meg a 22 millió EUR-t; b) az elszámolható költségek 80 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége meghaladja a 22 millió EUR-t, de nem haladja meg az 55 millió EUR-t; c) az elszámolható költségek 60 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége meghaladja az 55 millió EUR-t, de nem haladja meg a 4. cikk (1) bekezdésének ee) pontjában megállapított összeget. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott elszámolható költségek 100 %-át, a 4. cikk (1) bekezdésének ee) pontjában megállapított összegig."

(d) a cikk a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Amennyiben hidrogént szolgáltató hidrogéntöltő infrastruktúra megépítése, telepítése vagy korszerűsítése részesül támogatásban, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a támogatásban részesülő hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni. Amennyiben ammóniát vagy metanolt szolgáltató hidrogéntöltő infrastruktúra megépítése, telepítése vagy korszerűsítése részesül támogatásban, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a támogatásban részesülő hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő." ;

(e) a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(9) Az 5,5 millió EUR-t meg nem haladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg - a (4), (5) és a (6) bekezdésben említett módszer alkalmazásának alternatívájaként - az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható." ;

52. az 56c. cikk a következőképpen módosul:

(a) a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az e cikk szerinti támogatás nem nyújtható a hajókat fosszilis tüzelőanyagokkal - például dízellel, gáz-halmazállapotú földgázzal (sűrített földgáz, CNG), cseppfolyósított földgázzal (LNG) és cseppfolyós propán-bután gázzal (LPG) - ellátó hidrogéntöltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez vagy korszerűsítéséhez." ;

(b) a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A villamos energiát, hidrogént, ammóniát és metanolt biztosító elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének vagy bővítésének költségei. E költségek közé tartozhatnak magának az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei (ideértve a rögzített, mobil vagy úszó létesítményeket), az elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamos energia- vagy hidrogéntermelő vagy tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek - többek között az elektromos kábelek és a transzformátor - telepítésének vagy korszerűsítésének költségei, valamint az építmények, a földterület- vagy útátalakítás, telepítési költségek, továbbá a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei.

Az elszámolható költségek kiterjedhetnek a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségeire vagy a megújuló villamos energia vagy hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségeire is. A helyszíni megújulóvillamosenergia- vagy megújulóhidrogén-termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúra névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását." ;

(c) a cikk a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Amennyiben hidrogént szolgáltató hidrogéntöltő infrastruktúra megépítése, telepítése vagy korszerűsítése részesül támogatásban, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a támogatásban részesülő hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni. Amennyiben ammóniát vagy metanolt szolgáltató hidrogéntöltő infrastruktúra megépítése, telepítése vagy korszerűsítése részesül támogatásban, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a támogatásban részesülő hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő." ;

(d) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(8) A 2,2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg - a (4) és (5) bekezdésben említett módszer alkalmazásának alternatívájaként - az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható." ;

53. az 56d. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(4) Az InvestEU Alap által támogatott bármely pénzügyi termék keretében nyújtott teljes kintlévő finanszírozásra - amennyiben a finanszírozás támogatást tartalmaz - az 56e. és 56f. cikkben meghatározott felső határértékek alkalmazandók. A felső határértékeket az alábbiak szerint kell alkalmazni: a) az 56e. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének, az 56e. cikk (5) bekezdése a) pontja i. alpontjának és az 56e. cikk (6), (7), (8) és (9) bekezdésének a hatálya alá tartozó, azonosítható elszámolható költségeket magukban foglaló támogatások esetében projektenként; b) az 56e. cikk (5) bekezdése a) pontja ii., iii. és iv. alpontjának, az 56e. cikk (10) bekezdésének és az 56f. cikknek a hatálya alá tartozó, azonosítható elszámolható költségek nélküli támogatások esetében végső kedvezményezettenként.";

54. az 56e. cikk a következőképpen módosul:

(a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(3) Az egyes támogatható társadalmi-gazdasági mozgatórugók csatlakoztatását szolgáló vezetékes széles sávú hálózat, valamint a 4G és 5G mobilhálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatásnak meg kell felelnie a következő feltételeknek: a) támogatás csak azokhoz a projektekhez nyújtható, amelyek teljesítik az 52. cikkben, illetve az 52a. cikkben meghatározott valamennyi összeférhetőségi feltételt, amennyiben e bekezdés c) és d) pontja eltérően nem rendelkezik; b) az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 150 millió EUR-t; c) a projekt olyan társadalmi-gazdasági mozgatórugókat kapcsol össze, amelyek általános érdekű szolgáltatások vagy a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott közigazgatási szervek, állami vagy magánszervezetek. Nem támogathatók az ebben a pontban meghatározottaktól eltérő elemeket vagy szervezeteket magában foglaló projektek; d) az 52. cikk (4) bekezdésétől eltérve az azonosított piaci hiányosságot rendelkezésre álló megfelelő térkép vagy - ilyen térkép hiányában - nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni, az alábbiak szerint: i. A feltérképezés akkor tekinthető megfelelőnek, ha 18 hónapnál nem régebben került rá sor. A feltérképezésnek egyértelműen azonosítania kell az állami beavatkozással lefedni tervezett társadalmi-gazdasági mozgatórugókat, és ki kell terjednie minden olyan létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatra, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps, de 300 Mbps-t el nem érő letöltési sebességet (küszöbsebesség) biztosít és a c) pontban említett támogatható társadalmi-gazdasági mozgatórugók helyszíneit csatlakoztatja. A feltérképezést az illetékes hatóság végzi el. A feltérképezést 1. a tisztán vezetékes hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján; 2. a vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján vagy maximum 100 × 100 méteres rácsok alapján; 3. mobilhálózatok esetében maximum 100 × 100 méteres rácsok alapján kell elvégezni. A célterületek feltérképezéséhez használt módszertan valamennyi elemét és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A közigazgatást érintő szinergiák és egyszerűsítés előmozdítása érdekében az (EU) 2018/1972 irányelv 22. cikke szerint elvégzett földrajzi felmérés e pont értelmében vett megfelelő feltérképezésnek tekinthető, feltéve, hogy teljesülnek az e pontban meghatározott feltételek; ii. a nyilvános konzultációt az illetékes hatóság folytatja le oly módon, hogy a tervezett állami beavatkozás főbb jellemzőit egy regionális és nemzeti szinten nyilvánosan hozzáférhető weboldalon közzéteszi. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek észrevételezhetik a tervezett állami beavatkozást, továbbá benyújthatnak megalapozott információkat azon létező vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokról, amelyek csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps, de 300 Mbps-t el nem érő letöltési sebességet biztosítanak (küszöbsebesség) és a c) pontban meghatározott támogatható társadalmi-gazdasági mozgatórugók helyszíneit csatlakoztatják, és amelyek azonosítása az i. pontnak megfelelően, az alábbi információk alapján történik: 1. a tisztán vezetékes hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján; 2. a vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján vagy maximum 100 × 100 méteres rácsok alapján; 3. mobilhálózatok esetében maximum 100 × 100 méteres rácsok alapján kell elvégezni. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap.";

(b) a (4) bekezdés a) és b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"a) Támogatás kizárólag az olyan energiainfrastruktúrára irányuló beruházásokra nyújtható, amelyek a belső energiapiaci jogszabályok alapján nincsenek mentesítve harmadik fél hozzáférésére, a díjakra és az átengedésre vonatkozó szabályozás alól, a következő projektkategóriák tekintetében:

i. a gázinfrastruktúra tekintetében a 347/2013/EU rendelet VII. mellékletében szereplő közös érdekű projektek hatályos uniós listáján szereplő projektek; valamint

ii. a villamosenergia-infrastruktúrával, a hidrogén-infrastruktúrával és a szén-dioxid-infrastruktúrával kapcsolatos valamennyi projekt.

b) a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelésre irányuló beruházási támogatás megfelel a következő követelményeknek:

i. támogatás kizárólag verseny alapján, átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon kiválasztott új létesítmények számára nyújtható a 41. cikk (10) bekezdésében foglaltakkal összangban;

ii. támogatás nyújtható kombinált megújulóenergia- és villamosenergia- vagy hőtárolási projektekhez, feltéve, hogy teljesülnek a 41. cikk (1a) bekezdésében meghatározott követelmények;

iii. támogatás nyújtható kombinált bioüzemanyagokhoz, folyékony bio-energiahordozókhoz, biogázhoz (ideértve a biometánt) és biomassza-tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tárolási projektekhez, feltéve, hogy teljesülnek a 41. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelmények;

iv. megújuló hidrogént előállító létesítmények esetében csak a 41. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő létesítményhez nyújtható támogatás;

v. bioüzemanyagot előállító létesítmények esetében kizárólag az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkében és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban említett, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak megfelelő és a szóban forgó irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készült bioüzemanyagot előállító létesítmények támogathatók.";

(c) az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg a következő összegeket:

i. a szociális szolgáltatások nyújtására és az oktatásra használt infrastruktúrára irányuló beruházások tekintetében projektenként 110 millió EUR; az 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott kulturális és örökségmegőrzési célokra és tevékenységekre - a természeti örökség megőrzését is ideértve - használt infrastruktúrára irányuló beruházások tekintetében projektenként 165 millió EUR;

ii. a szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében 33 millió EUR;

iii. a kultúrához és az örökségmegőrzéshez kapcsolódó tevékenységek tekintetében 82,5 millió EUR; valamint

iv. oktatás és képzés tekintetében 5,5 millió EUR.";

(d) a (6) bekezdés a következőképpen módosul:

(i) az a) pont v. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"v. a gépjárműveket villamos energiával vagy hidrogénnel ellátó elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrák. A hidrogént szolgáltató támogatott hidrogéntöltő infrastruktúra esetében a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni. E bekezdés nem alkalmazandó a kikötői elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákkal kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatásokra.";

(ii) a b) pont a következő iv. alponttal egészül ki:

"iv. Amennyiben hidrogént szolgáltató hidrogéntöltő infrastruktúra részesül támogatásban, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni. Amennyiben ammóniát vagy metanolt szolgáltató hidrogéntöltő infrastruktúra megépítése, telepítése vagy korszerűsítése részesül támogatásban, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a támogatásban részesülő hidrogéntöltő infrastruktúra legkésőbb 2035. december 31-ig kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.";

(iii) a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

"c) az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek az a) vagy b) pont szerint nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 165 millió EUR-t.";

(e) a (7) bekezdés a következőképpen módosul:

(i) az a) pont a következőképpen módosul:

- az ii. alpont helyébe a következő szöveg lép:

"ii. a 47. cikk (1)-(6) és (10) bekezdésével összhangban az erőforrás-hatékonyságba és körforgásos jellegbe történő beruházás;";

- a pont a következő v. alponttal egészül ki:

"v. tesztelési és kísérleti infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás;";

(ii) a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"b) az InvestEU Alap támogatása keretében bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg projektenként a 110 millió EUR-t.";

(f) a 8. bekezdés a következőképpen módosul:

(i) az a) pont a következőképpen módosul:

- - az i. és ii alpont helyébe a következő szöveg lép:

"i) olyan beruházások, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy felszámolják vagy megelőzzék a kedvezményezett saját tevékenységei vagy az ugyanazon projektben részt vevő más entitás tevékenységei által a fizikai környezetben okozott károkat (beleértve az éghajlatváltozást is) vagy természeti erőforrásokban okozott károkat, feltéve, hogy i. a beruházások nem kapcsolódnak fosszilis tüzelőanyagokat (többek között földgázt) használó berendezésekhez, gépekhez vagy ipari termeléshez, azon támogatás sérelme nélkül, amely meglévő berendezések, gépek és ipari termelőegységek környezetvédelmi szintjét javító kiegészítő alkatrészek telepítéséhez nyújtható, mely esetben a beruházási költségek nem kapcsolódhatnak CO2-kibocsátó létesítményekhez; valamint ii. a hidrogént használó berendezésekbe, gépekbe és ipari termelési létesítménybe történő beruházások esetében a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházás teljes időtartama alatt kizárólag megújuló hidrogént használ. E pont szerint támogatás nem nyújtható, ha a beruházást a már elfogadott uniós szabványoknak való megfelelés érdekében hajtják végre, kivéve, ha a beruházás a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre kerül;

ii. egy épület vagy vállalkozás energiahatékonyságát javító intézkedések, feltéve, hogy a beruházások nem kapcsolódnak fosszilis tüzelőanyagokat (többek között földgázt) használó berendezésekhez, gépekhez vagy ipari termeléshez. E pont szerint támogatás nem nyújtható, ha a beruházást a már elfogadott uniós szabványoknak való megfelelés érdekében hajtják végre, kivéve, ha a beruházás a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre kerül. Ettől eltérve e pont alapján támogatás nyújtható épületekbe történő olyan beruházásokhoz, amelyeket az energiateljesítményre vonatkozó, uniós szabványoknak minősülő minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében hajtanak végre, feltéve, hogy a támogatás nyújtására még azelőtt kerül sor, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve.";

- a pont a következő vi. alponttal egészül ki:

"vi. beruházási támogatás a legalább részben elektromos vagy hidrogénüzemű, közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri közlekedési, tiszta üzemű járművek vásárlására, valamint a járművek tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes jármű minősítését lehetővé tevő utólagos átalakítására;";

(ii) a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"b) Az a) pont sérelme nélkül az épület energiahatékonyságának javítására nyújtott támogatás kombinálható a következő intézkedések egyikére vagy mindegyikére nyújtott támogatással: A támogatási intézkedéssel nem támogatható fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítése. A támogatást vagy az épület tulajdonosának/tulajdonosainak, vagy a bérlő(k)nek kell nyújtani attól függően, hogy ki kapja meg a finanszírozást a projekthez.";

i. megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések telepítése, beleértve többek között a fotovoltaikus paneleket és hőszivattyúkat;

ii. a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezések létrehozása;

iii. energiahatékony távfűtési és/vagy -hűtési rendszerhez, valamint a kapcsolódó berendezésekhez való csatlakozás;

iv. az épület felhasználóinak használatára szánt elektromos töltőinfrastruktúra, valamint kapcsolódó infrastruktúra, például kábelcsatornák kiépítése és telepítése, ha az autóparkoló létesítmények vagy az épületen belül találhatóak vagy fizikailag csatlakoznak az épülethez;

v. az épület digitalizációjára szolgáló berendezés telepítése, különösen az okosfunkció-fogadási alkalmasság növelése, beleértve adathálózatok esetében az épületen belüli passzív vezetékeket vagy strukturált kábelezést, valamint az épülethez tartozó ingatlanon található széles sávú infrastruktúra kiegészítő részeit is, de az ingatlanon kívül található adathálózatok vezetékei vagy kábelezése nélkül;

vi. zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházások.

(iii) az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

"e) az épületek energiahatékonyságát javító intézkedésekhez nyújtott támogatás az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítéséhez is kapcsolódhat, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

i. a támogatást energiahatékonyság-javító intézkedéseket biztosító kkv-knak vagy kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtják, amelyek a támogatás végső kedvezményezettjei;

ii. a támogatást a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 27. pontja szerinti energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére nyújtják;

iii. a támogatás az energiahatékonyság-javító intézkedéseket energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtó szolgáltatónak nyújtott előresorolt hitel vagy garancia formáját ölti, vagy az érintett szolgáltató finanszírozását célzó pénzügyi termékből áll (például faktoring vagy forfetírozás);

iv. az e pont alapján nyújtott teljes kintlévő finanszírozás névértéke kedvezményezettenként nem haladja meg a 30 millió EUR-t.";

(g) a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(10) A kkv-k vagy adott esetben a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok a (2)-(9) bekezdésben meghatározott támogatási kategóriákon túlmenően az InvestEU Alapból támogatott finanszírozás formájának útján nyújtott támogatásban is részesülhetnek, feltéve, hogy a vonatkozó feltételek teljesülnek: a) az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezettenként nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladja meg projektenként a 16,5 millió EUR-t és azt a következőknek nyújtják: i. i. olyan, tőzsdén nem jegyzett kkv-k, amelyek még nem működnek semmilyen piacon, vagy bejegyzésüktől számítva kevesebb mint 10 éve működnek, vagy az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint 7 éve működnek bármely piacon; amennyiben egy adott vállalkozás esetében a bejegyzést követő 10 évnél rövidebb időszakot vagy az első kereskedelmi értékesítését követő 7 évnél rövidebb működési időszakot vették figyelembe, a továbbiakban az ugyanazon vállalkozásnak a jelen cikk alapján nyújtott támogatás esetében csak ugyanezen időszak vehető figyelembe. Azon vállalkozások esetében, amelyek egy másik vállalkozást felvásároltak vagy összefonódás útján jöttek létre, a támogathatósági időszak a felvásárolt vállalkozás vagy az összefonódott vállalkozások működését is magában foglalja, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás vagy az összefonódott vállalkozások árbevétele a felvásárló vállalkozások által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevétel kevesebb mint 10 %-át teszi ki, vagy - összefonódás útján létrejövő vállalkozások esetében - az összefonódásban részt vevő vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevételnek kevesebb mint 10 %-át teszi ki. A bejegyzéshez kapcsolódó támogathatósági időszak kapcsán megjegyzendő, hogy amennyiben ennek alkalmazására kerül sor, azon támogatható vállalkozások esetében, amelyeket nem kell bejegyezni, a tízéves támogathatósági időszak kezdetének vagy az az időpont tekintendő, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik. Az e pontban említett támogathatósági időszakot követően a tőzsdén nem jegyzett kkv-kba irányuló kiegészítő befektetések fedezhetők az InvestEU Alapból támogatott finanszírozásból, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül: 1. a teljes finanszírozás az a) pontban említett névértékét nem lépi túl; 2. az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések lehetőségét; és 3. a kiegészítő befektetés végső kedvezményezettje nem lesz az I. melléklet 3. cikke (3) bekezdésének értelmében vett kapcsolt vállalkozása az InvestEU Alapból nyújtott támogatás keretében finanszírozást nyújtó pénzügyi közvetítőtől vagy független magánbefektetőtől eltérő másik vállalkozásnak, kivéve, ha az új entitás egy kkv; ii. új gazdasági tevékenységet kezdő, tőzsdén nem jegyzett kkv-k, amennyiben az induló beruházás több mint 50 %-a az előző 5 év átlagos éves árbevételének. Az első fordulattól eltérve az alábbiak akkor tekintendők új gazdasági tevékenységekbe történő beruházásnak, ha a kapcsolódó induló beruházás az üzleti terv szerint meghaladja az előző 5 év átlagos éves árbevételének 30 %-át: 1. valamely tevékenység környezeti teljesítményének az e rendelet 36. cikkének (2) bekezdése szerinti, kötelező uniós szabványok túlteljesítésével történő jelentős javítására irányuló beruházások; 2. az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható egyéb befektetések; valamint 3. a IV. mellékletben felsorolt kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére, szétválasztására, finomítására, feldolgozására vagy újrafeldolgozására irányuló kapacitás növelését célzó beruházások. A beruházás környezeti szempontból fenntartható jellegét az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkével összhangban - ideértve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet is - vagy más hasonló módszerekkel, többek között az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatával kell bizonyítani. A Tanács által jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő intézkedésekkel azonos intézkedések esetében úgy tekinthető, hogy azok megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek, mivel ezt már ellenőrizték; iii. kkv-k és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok, amelyek innovatív vállalkozásoknak minősülnek a 2. cikk 80. pontjában szereplő meghatározás értelmében; b) az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezettenként nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladja meg a 16,5 millió EUR-t, és azt olyan kkv-knak vagy kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtják, amelyek a fő tevékenységeiket támogatott területeken végzik, feltéve, hogy a finanszírozást nem a 2. cikk 61a. pontjában meghatározott tevékenységáthelyezésre használják; c) az InvestEU Alap támogatása keretében a végső kedvezményezettenként nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladja meg a 2,2 millió EUR-t és azt kkv-knak vagy kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtják.";

55. az 56f. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az üzleti alapon működő pénzügyi közvetítők által az egyes végső kedvezményezetteknek nyújtott teljes finanszírozás névértéke nem haladhatja meg a 8,25 millió EUR-t." ;

56. az 58. cikk (3a) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(3a) A 2014. július 1-je és [a módosító rendelet hatálybalépésének napja] között e rendeletnek a támogatásnyújtás időpontjában hatályos rendelkezéseivel összhangban odaítélt bármely egyedi támogatás összeegyeztethető a belső piaccal és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. A 2014. július 1-jét megelőzően az e rendeletnek 2017. július 10. előtt vagy azt követően, illetve 2021. augusztus 3. előtt vagy azt követően, vagy [a módosítás hatálybalépésének napja] előtt vagy azt követően hatályos rendelkezéseivel összhangban - kivéve annak 9. cikkét - odaítélt bármely egyedi támogatás összeegyeztethető a belső piaccal és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(4) E rendelet időbeli hatályának lejárta után a rendelet által mentesített támogatási programok 6 hónapos átállási időszakra továbbra is mentességet élveznek. A 21. cikk (9) bekezdésének a) pontja alapján mentesített kockázatfinanszírozási támogatás mentessége a finanszírozási megállapodásban meghatározott időszak végén jár le, feltéve, hogy az ilyen megállapodás alapján a támogatott magántőke-befektetési alapnak nyújtandó állami finanszírozásra vonatkozó kötelezettséget e rendelet alkalmazási idejének végétől számított 6 hónapon belül vállalták, valamint hogy a mentességre vonatkozó egyéb feltételek teljesülnek." ;

57. az 59. cikk második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"Ez a rendelet 2026. december 31-ig alkalmazandó.";

58. a II. melléklet II. részének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.;

59. a rendelet a következő IV. melléklettel egészül ki: "IV. MELLÉKLET A 21. cikk (3) bekezdésének c) pontjában és az 56e. cikk (10) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett kritikus fontosságú nyersanyagok A 21. cikk (3) bekezdésének c) pontjában és az 56e. cikk (10) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett kritikus fontosságú nyersanyagnak a következő nyersanyagok tekintendők: a) antimon b) arzén c) bauxit d) barit e) berillium f) bizmut g) bór h) kobalt i) kokszosítható szén j) réz k) földpát l) folypát m) gallium n) germánium o) hafnium p) hélium q) nehéz ritkaföldfémek r) könnyű ritkaföldfémek s) lítium t) magnézium u) mangán v) természetes grafit w) nikkel - akkumulátorminőségű x) nióbium y) nyersfoszfát z) foszfor aa) platinacsoportba tartozó fémek bb) szkandium cc) szilíciumfém dd) stroncium ee) tantál ff) titánfém gg) volfrám hh) vanádium

2. cikk

Az (EU) 2022/2473 rendelet 56. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E cikket 2023. június 30-ig kell alkalmazni."

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. június 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 248., 2015.9.24., 1. o.

(2) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(3) A Bizottság közleménye - Iránymutatás a regionális állami támogatásokról, (HL C 153., 2021.4.29., 1. o.).

(4) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(6) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért, COM(2020) 103 final.

(7) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Európa digitális jövőjének megtervezése, COM(2020) 67 final.

(8) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Európai adatstratégia, COM(2020) 66 final.

(9) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Új európai iparstratégia, COM(2020) 102 final.

(10) A Bizottság (EU) 2022/2472 rendelete (2022. december 14.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 327., 2022.12.21., 1. o.).

(11) A Tanács (EU) 2022/1854 rendelete (2022. október 6.) a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról (HL L 261I, 2022.10.7., 1 o.);

(12) A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(13) A Bizottság közleménye - Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítását szolgáló állami támogatásokról (HL C 508., 2021.12.16., 1. o.).

(14) Bizottsági szolgálati munkadokumentum a 2012. évi állami támogatások korszerűsítését célzó csomag, a vasutakról szóló iránymutatások és a rövid lejáratú exporthitel-biztosítás célravezetőségi vizsgálatáról, SWD(2020) 257 final.

(15) A Bizottság közleménye - 2022. évi iránymutatás az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (HL C 80., 2022.2.18., 1. o.).

(16) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - REPowerEU terv, COM(2022) 230 final.

(17) A Bizottság (EU) 2021/1237 rendelete (2021. július 23.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 270., 2021.7.29., 39. o.).

(18) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért, COM(2020) 301 final.

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.).

(21) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020) 380 final.

(22) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása - Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021) 82 final.

(23) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - Fenntartható szénszénkörforgások, COM(2021) 800 final.

(24) A Bizottság közleménye - A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv, COM(2020) 98 final.

(25) A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

(26) A Bizottság (EU) 2022/2473 rendelete (2022. december 14.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 327., 2022.12.21., 82. o.).

(27) A Bizottság közleménye - A Fenntartható Európa beruházási terv / Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv, COM(2020) 21 final.

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/697 rendelete (2021. április 29.) az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170, 2021.5.12., 149 o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.).";

MELLÉKLET

"II. RÉSZ

A 11. cikknek megfelelően a Bizottság elektronikus bejelentési rendszerében megjelenítendő adatok

Kérjük, adja meg, hogy a csoportmentességi rendelet melyik rendelkezése alapján valósul meg a támogatási intézkedés.

Elsődleges célkitűzés - általános célkitűzések (felsorolás) Célkitűzések (felsorolás) Maximális támogatási intenzitás %-ban vagy Maximális éves támogatási összeg nemzeti pénznemben (teljes összeg) Kkv - bónuszok (ha alkalmazható) %-ban

Regionális támogatás - beruházási támogatás (1) (14. cikk) ... % ... %

☐ Támogatási program

... % ... %

☐ Ad hoc támogatás

Regionális támogatás - működési támogatás (15. cikk) ... % ... %

☐ Ritkán lakott területeken (15. cikk (2) bekezdés)

... % ... %

☐ Rendkívül ritkán lakott területeken (15. cikk (3) bekezdés)

... % ... %

☐ A legkülső régiókban (15. cikk (4) bekezdés)

... nemzeti valutanem ... %

☐ Regionális városfejlesztési támogatás (16. cikk)

Kkv-knak nyújtott támogatás (17-19d. cikk) ... % ... %

☐ Kkv-knak nyújtott beruházási támogatás (17. cikk)

... % ... %

☐ A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (18. cikk)

... % ... %

☐ A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás (19. cikk)

... % ... %

☐ A közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben részt vevő kkv-k költségeihez nyújtott támogatás (19a. cikk)

... nemzeti pénznem ... %

☐ Korlátozott összegű támogatás a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekből részesülő kkv-k számára (19b) (2)

... % ... %

☐ Mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás (19c. cikk)

... % ... %

☐ A kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás (19d. cikk).

Európai területi együttműködésre irányuló támogatás (20-20a. cikk) ... % ... %

☐ Az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás (20. cikk)

... nemzeti pénznem ... %

☐ Vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételhez nyújtott korlátozott összegű támogatások (20a. cikk) (3)

A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás (21-22. cikk) ... nemzeti pénznem Nem alkalmazandó

☐ Kockázatfinanszírozási támogatás (21. cikk)

... nemzeti pénznem Nem alkalmazandó

☐ Természetes személynek minősülő magánbefektetőknek biztosított adóösztönzők formáját öltő kockázatfinanszírozási támogatás kkv-k részére (21a. cikk)

... nemzeti pénznem Nem alkalmazandó

☐ Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás (22. cikk)

... nemzeti valutanem Nem alkalmazandó

☐ Kkv-knak nyújtott támogatás - Kkv-kra szakosodott alternatív kereskedési platformoknak nyújtott támogatás (23. cikk)

... % Nem alkalmazandó

☐ Kkv-knak nyújtott támogatás - Felkutatási költségekhez nyújtott támogatás (24. cikk)

Kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás (25-30. cikk) Kutatási-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás (25. cikk) ... % ... %

☐ Alapkutatás

(25. cikk (2) bekezdés a) pont)

... % ... %

☐ Ipari kutatás

(25. cikk (2) bekezdés b) pont)

... % ... %

☐ Kísérleti fejlesztés (25. cikk (2) bekezdés c) pont)

... % ... %

☐ Megvalósíthatósági tanulmány (25. cikk (2) bekezdés d) pont)

... nemzeti pénznem ... %

☐ "Kiválósági pecsét" minőségi védjegyben részesült projektekre irányuló támogatás (25a. cikk)

... nemzeti pénznem ... %

☐ A Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre és az EKT által támogatott ötlet-életképességi cselekvésekre irányuló támogatás (25b. cikk)

... % ... %

☐ A társfinanszírozott kutatási-fejlesztési projektekben foglalt támogatás (25c. cikk)

... % ... %

☐ Partnerségalakításra irányuló támogatás (25d. cikk)

... % ... %

☐ Az Európai Védelmi Alap vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program által támogatott projektek társfinanszírozásában érintett támogatás (25e. cikk)

... % ... %

☐ Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (26. cikk)

... % ... %

☐ Tesztelési és kísérleti infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás (26a. cikk)

... % ... %

☐ Innovációs klaszterre nyújtott támogatás (27. cikk)

... % ... %

☐ Kkv-knak nyújtott innovációs támogatás (28. cikk)

... % ... %

☐ Eljárási és szervezési innováció támogatása (29. cikk)

... % ... %

☐ A halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatási-fejlesztési támogatás (30. cikk)

... % ... %

☐ Képzési támogatás (31. cikk)

Hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatás (32-35. cikk) ... % ... %

☐ A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (32. cikk)

... % ... %

☐ A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás (33. cikk)

... % ... %

☐ A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás (34. cikk)

... % ... %

☐ Hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás (35. cikk)

Környezetvédelmi támogatás (36-49. cikk) ... % ... %

☐ Környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve a széntelenítést is (36. cikk)

... % ... %

☐ Elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrára nyújtott beruházási támogatás (36a. cikk)

... % ... %

☐ A tiszta üzemű vagy kibocsátásmentes járművek beszerzésére és járművek utólagos átalakítására nyújtott beruházási támogatás (36b. cikk)

... % ... %

☐ Energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével) (38. cikk)

... % ... %

☐ Épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (38a. cikk)

... nemzeti pénznem Nem alkalmazandó

☐ Az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére irányuló támogatás (38b. cikk)

... nemzeti pénznem Nem alkalmazandó

☐ Épület-energiahatékonysági projektekre irányuló, pénzügyi eszközök formájában nyújtott beruházási támogatás (39. cikk)

... % ... %

☐ Megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás (41. cikk)

... % ... %

☐ Megújuló energiaforrásból folytatott villamosenergia-termelés ösztönzésére irányuló működési támogatás (42. cikk)

... % ... %

☐ Kis projektek megújulóenergia- és megújulóhidrogén-termelésének, valamint a megújulóenergia-közösségeknek az ösztönzésére irányuló működési támogatás (43. cikk)

... % Nem alkalmazandó

☐ A 2003/96/EK irányelv szerinti adókedvezmény formájában nyújtott támogatás (44. cikk)

... % Nem alkalmazandó

☐ Környezetvédelmi adókedvezmény vagy adójellegű díjkedvezmény formájában nyújtott támogatás (44a. cikk)

... % ... %

☐ A környezeti károk felszámolására, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára, a biológiai sokféleség védelmére és visszaállítására, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldások végrehajtására nyújtott beruházási támogatás (45. cikk)

... % ... %

☐ Energiahatékony távfűtéshez és/vagy távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás (46. cikk)

... % ... %

☐ Az erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás (47. cikk)

... % ... %

☐ Energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás (48. cikk)

... % ... %

☐ Környezetvédelmi és energetikai tanulmányokhoz és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (49. cikk)

Maximális támogatási intenzitás ... % ... %

☐ Természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok (50. cikk)

A természeti katasztrófa típusa

☐ földrengés

☐ lavina

☐ földcsuszamlás

☐ árvíz

☐ tornádó

☐ hurrikán

☐ vulkánkitörés

☐ kontrollálatlan vegetációtűz

A természeti katasztrófa bekövetkezésének dátuma éééé/hh/nn-éééé/hh/nn

... nemzeti pénznem ... %

☐ Távoli területek lakosainak közlekedéséhez nyújtott szociális támogatás (51. cikk)

... nemzeti pénznem ... %

☐ Vezetékes széles sávú hálózatokhoz nyújtott támogatás (52. cikk)

... nemzeti pénznem ... %

☐ A 4G és az 5G mobilhálózatokhoz nyújtott támogatás (52a. cikk)

... % ... %

☐ A transzeurópai digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektekhez nyújtott támogatás (52b. cikk)

... nemzeti pénznem ... %

☐ Konnektivitási utalványok (52c. cikk)

... % ... %

☐ Felhordó hálózatokhoz nyújtott támogatás (52d. cikk)

... % ... %

☐ A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (53. cikk)

... % ... %

☐ Audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok (54. cikk)

... % ... %

☐ Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás (55. cikk)

... % ... %

☐ Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (56. cikk)

... % ... %

☐ Regionális repülőterekre irányuló támogatás (56a. cikk)

... % ... %

☐ Tengeri kikötőkre irányuló támogatás (56b. cikk)

... % ... %

☐ Belvízi kikötőkre irányuló támogatás (56c. cikk)

Az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás (56d-56f. cikk) 56e. cikk ... nemzeti pénznem ... %

☐ Az (EU) 2021/1153 rendelet keretében finanszírozott, vagy az említett rendelet szerinti "kiválósági pecsét" minőségi védjegyben részesült, a transzeurópai digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projekthez nyújtott támogatás (56e. cikk (2) bekezdés)

... nemzeti pénznem ... %

☐ Az egyes támogatható társadalmi-gazdasági mozgatórugók csatlakoztatását szolgáló vezetékes széles sávú hálózat, valamint a 4G és 5G mobilhálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatás (56e. cikk (3) bekezdés)

... nemzeti pénznem ... %

☐ Energiatermelésre és energetikai infrastruktúrára irányuló támogatás (56e. cikk (4) bekezdés)

... nemzeti pénznem ... %

☐ A szociális, oktatási, kulturális és természetiörökség-infrastruktúrára és tevékenységekre irányuló támogatás (56e. cikk (5) bekezdés)

... nemzeti pénznem ... %

☐ A közlekedésre és a közlekedési infrastruktúrára irányuló támogatás (56e. cikk (6) bekezdés)

... nemzeti pénznem ... %

☐ Egyéb infrastruktúrákra irányuló támogatás (56e. cikk (7) bekezdés)

... nemzeti pénznem ... %

☐ A környezetvédelemre - beleértve az éghajlatvédelmet - irányuló támogatás (56e. cikk (8) bekezdés)

... nemzeti pénznem ... %

☐ A kutatásra-fejlesztésre, innovációra és digitalizációra irányuló támogatás (56e. cikk (9) bekezdés)

... nemzeti pénznem ... %

☐ Az InvestEU Alapból támogatott finanszírozás formájában kkv-knak vagy kis méretű közepes tőkeértékű vállalatoknak nyújtott támogatás (56e. cikk (10) bekezdés)

... nemzeti pénznem ... %"

☐ Az InvestEU Alapból támogatott, üzleti alapon kínált közvetített pénzügyi termékekben foglalt támogatás (56f. cikk)

(1) A támogatási program(ok) keretében odaítélt támogatást kiegészítő ad hoc regionális támogatás esetében adja meg mind a program, mind az ad hoc támogatás támogatási intenzitását.

(2) A 11. cikk (1) bekezdése szerint a 19b. cikk alapján nyújtott támogatásokra vonatkozó jelentéstétel nem kötelező. Az ilyen támogatásra vonatkozó jelentéstétel tehát fakultatív.

(3) A 11. cikk (1) bekezdése szerint a 20a. cikk alapján nyújtott támogatásokra vonatkozó jelentéstétel nem kötelező. Az ilyen támogatásra vonatkozó jelentéstétel tehát fakultatív.