2/2022. (XII. 28.) ÉKM utasítás

az Építési és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 19. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára - a miniszterelnök jóváhagyásával - a következő utasítást adom ki:

1. § Az Építési és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. §[1]

Lázár János s. k.,

építési és közlekedési miniszter

Jóváhagyom:

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 2/2022. (XII. 28.) ÉKM utasításhoz

AZ ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A minisztérium jogállása, alapadatai és tevékenysége

1. § (1) A minisztérium önálló jogi személyiséggel rendelkező, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv, amely - gazdálkodását tekintve - gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv.

(2) A minisztérium alapadatai a következők:

1. elnevezése: Építési és Közlekedési Minisztérium;

2. rövidített elnevezése: ÉKM;

3. elnevezése angol nyelven: Ministry of Construction and Transport;

4. elnevezése német nyelven: Ministerium für Bau und Verkehr;

5. elnevezése francia nyelven: Ministère de la Construction et des Transports;

6. alapításáról rendelkező jogszabály: Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény;

7. hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat kelte és száma: 2022. szeptember 29., KIHÁT/642/3/2022.;

8. vezetője (a fejezetet irányító szerv vezetője): az építési és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter);

9. alapítója: az Országgyűlés;

10. az alapítás időpontja: 2022. május 24.;

11. székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány utca 5.;

12. telephelyei:[2]

1054 Budapest, Garibaldi utca 2.,

1051 Budapest, Széchenyi István tér 7-8.,

1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.,

1103 Budapest, Kőér utca 2/A,

1066 Budapest, Teréz körút 38.,

1185 Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér,

Fenntartási Centrum 216. épület (J-K) szárny 1. emelet,

2900 Komárom, Szent István tér 3.,

7700 Mohács, Indóház utca 2.,

8600 Siófok, Krúdy sétány 2.,

3910 Tokaj, Benedek utca 27.,

2220 Vecsés, Lincoln út 1.,

1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79.,

1138 Budapest, Váci út 188.,

6727 Szeged, Lechner tér 14.,

1055 Budapest, Bihari János utca 5.,

1146 Budapest, Hermina út 49.,

1146 Budapest, Cházár András utca 12.,

9300 Csorna, Mártírok tere 6.,

4600 Kisvárda, Mátyás király utca 107.,

8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 21.,

4025 Debrecen, Szoboszlói út 4-6.,

6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zsilinszky utca 64-70.,

1119 Budapest, Than Károly utca 3-5.,

1134 Budapest, Váci út 45.,

1146 Budapest, Hermina út 49.,

1146 Budapest, Cházár András utca 9.,

1036 Budapest, Lajos utca 103.,

1139 Budapest, Pap Károly utca 4-6.,

9022 Győr, Schwarzenberg utca 8/b,

9700 Szombathely, Kőszegi utca 23.,

8000 Székesfehérvár, Tolnai utca 1.,

7100 Szekszárd, Széchenyi u. 18-20.,

8900 Zalaegerszeg, Ady Endre utca 31/A,

8200 Veszprém, Vörösmarty Mihály tér 4.,

6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 39.,

6000 Kecskemét, Margit utca 8.,

6722 Szeged, Nemes Takács utca 12/A,

5600 Békéscsaba, Kinizsi utca. 5.,

5000 Szolnok, Ady Endre út 46.,

3300 Eger, Eszterházy Károly tér 8.,

4025 Debrecen, Barna utca 15.,

4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 15.,

9400 Sopron, Torna utca 3.,

9400 Sopron, Új utca 4.,

9400 Sopron, Új utca 8.,

3530 Miskolc, Reményi Ede utca 8.

13. postacíme: 1054 Budapest, Alkotmány u. 5.;

14. adószáma: 15847397-2-41;

15. általános forgalmi adóalanyiságának ténye: alanya az általános forgalmi adónak;

16. számlavezetője: a Magyar Államkincstár;

17. kincstári előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00003582-06010016;

18. KSH száma: 15847397-8411-311-01;

19. PIR törzsszáma: 847395;

20. államháztartási

a) alaptevékenysége: a minisztérium a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Statútum rendelet) meghatározott feladatokat alaptevékenységként látja el,

b) kormányzati funkció szerinti besorolás:

ba) 011120 Kormányzati igazgatási tevékenység,

bb) 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások,

bc) 013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés,

bd) 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási üzemeltetési, egyéb szolgáltatások,

be) 015010 Általános közszolgáltatásokkal kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés,

bf) 041140 Területfejlesztés igazgatása,

bg) 044310 Építésügy igazgatása,

bh) 044320 Építőipar támogatása,

bi) 045120 Út, autópálya építése,

bj) 045130 Híd, alagút építése,

bk) 045220 Vizi létesítmény építése (kivéve: árvízvédelmi létesítmények),

bl) 045320 Vasút építése,

bm) 062010 Településfejlesztés igazgatása,

bn) 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk,

bo) 041170 Műszaki vizsgálat, elemzés,

bp) 045110 Közúti közlekedés igazgatása és támogatása,

bq) 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása,

br) 045190 Közúti közlekedési eszközök műszaki vizsgálata,

bs) 045210 Vízi közlekedés igazgatása és támogatása,

bt) 045310 Vasúti közlekedés igazgatása és támogatása,

bu) 045410 Légi szállítás igazgatása és támogatása,

bv) 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés,

c) államháztartási szakágazati besorolás: 841103 Minisztériumok tevékenysége.

(3) A minisztérium vállalkozási tevékenységének felső határa: vállalkozási tevékenységből származó éves kiadásai nem haladhatják meg a módosított kiadási előirányzat 20%-át.

(4) A minisztérium alapfeladatai ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetésének XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezete.

2. § A minisztérium alaptevékenységét a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.), valamint a Statútum rendelet határozza meg.

2. A minisztérium szervezete

3. § (1) A minisztériumban

a) a miniszter,

b) közigazgatási államtitkár,

c) államtitkár,

d) helyettes államtitkár és

e) miniszteri biztos

működik.

(2) E Szabályzat alkalmazásában felsővezető a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár.

(3) A minisztérium önálló és nem önálló szervezeti egységeire vonatkozó általános rendelkezéseket a III. Fejezet tartalmazza.

(4) A minisztérium szervezeti ábráját az 1. függelék tartalmazza.

(5) A minisztérium szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.

(6) A minisztérium önálló és nem önálló szervezeti egységeinek felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

(7) A 4. függelék tartalmazza

a) a miniszter által irányított költségvetési szerveket, valamint ezek tekintetében a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró felsővezető, továbbá a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő vezető, illetve szervezeti egység megnevezését,

b) a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokat, valamint a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró felsővezető megnevezését.

(8) A közigazgatási hatósági döntések, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokkal kapcsolatos szakmai irányítási és ellenőrzési jogkörökben, valamint az egyéb intézkedések átruházott jogkörben történő kiadmányozási rendjét az 5. függelék tartalmazza.[3]

(9) A minisztérium hivatali szervezetét érintő munkáltatói jogok felsorolásának, átruházásának és gyakorlásának részletes szabályait a minisztérium közszolgálati szabályzata tartalmazza.

II. FEJEZET

A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE

3. A miniszter

4. § (1) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között irányítja a minisztériumot.

(2) A miniszter, mint a minisztérium vezetője

a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja a minisztérium működéséhez szükséges utasításokat,

b) meghatározza és jóváhagyja az egyes ágazatok célkitűzéseit,

c) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,

d) jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi a köztársasági elnöki határozatot,

e) meghatározza a személyzeti és munkaügyi tevékenység alapelveit, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a gazdálkodás, az ellenőrzés, a munkavégzés, az ügyintézés, az iratkezelés és a titokvédelem előírásait,

f) gyakorolja a jogszabályban meghatározott alapítói jogokat, ennek keretében a pénzügyminiszterrel egyetértésben határoz az irányítása alatt működő intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről,

g) gyakorolja a tulajdonosi jogokat,

h) kitüntetéseket, címeket és díjakat adományoz, illetve von meg,

i) ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály számára meghatároz.

(3) A miniszter közvetlenül irányítja

a) a közigazgatási államtitkár,

b) a parlamenti államtitkár,

c) az állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár,

d) az építészeti államtitkár,

e) a közlekedésért felelős államtitkár,

f) a Miniszteri Kabinet vezetője (a továbbiakban: a miniszter kabinetfőnöke), és

g) a miniszteri biztosok

tevékenységét.

(4) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén - a Kit. 21. §-ában meghatározottaknak megfelelően - jogszabály, kormányhatározat vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva a parlamenti államtitkár helyettesíti.

(5) A parlamenti államtitkár jogosult a "miniszterhelyettes" cím használatára.

(6) A miniszter helyettesítését a parlamenti államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén - a Kit. 21. § (3) bekezdés első fordulatában meghatározott hatáskör kivételével - a miniszter által esetileg kijelölt államtitkár látja el.

(7) A miniszter nem helyettesíthető

a) a miniszteri rendelet, a miniszter által kiadott normatív utasítás, illetve a más miniszternek a miniszterrel egyetértésben kiadandó rendeletéhez adott egyetértési nyilatkozat aláírásában,

b) a miniszter irányítása, fenntartói joggyakorlása alatt működő intézmény

ba) alapításával, átalakításával, megszüntetésével,

bb) szervezeti és működési szabályzatának kiadásával, módosításával

kapcsolatos döntések meghozatalában,

c) a Magyarország állami kitüntetéseinek adományozására a miniszterelnöknek adott javaslat megtétele tekintetében,

d) a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek címzett ügyiratok aláírásában,

e) a miniszter által adományozható elismerés oklevelének aláírásában.

5. § (1) A miniszter munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.[4]

(2) A miniszteri kabinet tevékenységére vonatkozóan a miniszterhelyettes szakmai koordinációt lát el.

4. A miniszter kabinetfőnöke

6. § A Miniszteri Kabinetet a miniszter kabinetfőnöke vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja.

7. § A miniszter kabinetfőnöke

a) ellátja a miniszter által állandó vagy eseti jelleggel meghatározott feladatokat,

b) közvetlenül irányítja a Miniszteri Kabinet, valamint a Miniszteri Titkárság tevékenységét és meghatározza azok munkarendjét,

c) a miniszter utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a minisztérium képviseletét meghatározott ügyekben,

d) elősegíti a miniszter országgyűlési munkáját, kapcsolatot tart a pártok képviselőcsoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel,

e) gondoskodik a miniszterhez érkező közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok kivizsgálásáról, szervezi a miniszter személyi hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket,

f) feladatai hatékony ellátása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium felsővezetőivel, a miniszteri biztossal, valamint a szervezeti egységek vezetőivel,

g) feladatai hatékony végrehajtása érdekében közvetlen utasítást adhat a minisztérium szervezeti egységeinek vezetői és munkatársai részére.

8. § A miniszter kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén a Miniszteri Kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

5. A közigazgatási államtitkár

9. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Kit. 25. § (1) bekezdése szerinti - a minisztérium szervezetéhez tartozó, a Kit. hatálya alá tartozó helyettes államtitkárok, szakmai vezetők és ügyintézők, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalók feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő - hatásköröket a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 72. §-a alapján a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatottak kivételével.

(1a) A közigazgatási államtitkár gyakorolja a Vasúti Igazgatási Szerv vezetője felett a kinevezés és a felmentés kivételével az egyéb munkáltatói jogokat.[5]

(2) A közigazgatási államtitkár igazgatási irányítási feladatkörében gyakorolja a Kit. 4. §-ában meghatározott irányítási jogokat.

(3) A közigazgatási államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja - a kinevezés kivételével - a munkáltatói jogokat a miniszteri kabinetben foglalkoztatott politikai tanácsadó, valamint a miniszteri és az államtitkári kabinetet vezető kabinetfőnök felett.

10. § A közigazgatási államtitkár a minisztérium hivatali egységeinek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszter által Kormány munkatervéhez tett javaslatok előkészítését,

b) ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, kormányhatározatokban és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

c) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,

d) döntések, szabályzatok, valamint intézkedések kiadását kezdeményezheti az arra jogosult minisztériumi vezetőnél,

e) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező kormány-előterjesztések, kormányjelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei (a továbbiakban együtt: előterjesztés) észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi a véleményezési határidők meghatározását és megtartását,

f) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a minisztériumhoz érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a minisztériumi álláspont kialakítását összehangoló szervezeti egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről,

g) irányítja a minisztérium egységes szempontok alapján történő jogszabály-előkészítési tevékenységét és a közigazgatási feladatok ellátását,

h) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, kabinetülésekkel, a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,

i) felel a minisztérium nemzetközi és európai uniós feladatainak összehangolásáért,

j) koordinálja a minisztériumon belüli csoportos munkavégzést,

k) felelős a minisztérium és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ) közötti kapcsolattartásért, és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért.

11. § A közigazgatási államtitkár a minisztérium hivatali egységei tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,

1. meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,

2. folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével; szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,

3. koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért és társadalmi kapcsolatainak ápolásáért,

4. a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és béren kívüli juttatási kereteinek, valamint a személyi juttatás előirányzatát terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,

5. koordinálja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,

6. figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését,

7. irányítja a minisztérium nyílt és minősített iratkezelésével összefüggő tevékenységet,

8. irányítja a minisztérium védelmi jellegű feladatainak ellátását,

9. kialakítja, működteti és fejleszti a minisztérium belső kontrollrendszerét,[6]

10. kialakítja, működteti és irányítja a belső ellenőrzést, jóváhagyja a minisztérium stratégiai és éves ellenőrzési tervét, valamint éves ellenőrzési jelentését, továbbá a fejezet összefoglaló éves ellenőrzési tervét és éves összefoglaló jelentését,

11. a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben a költségvetési szerv vezetőjének, az irányító szerv vezetőjének, illetve a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogköreit,[7]

12. jóváhagyja a minisztérium éves utazási és fogadási tervét, és dönt az abban nem szereplő kiutazások indokoltságáról,

13. a miniszter által átruházott hatáskörben, a minisztérium igazgatási költségvetése és az igazgatásra leadott szakmai keretek tekintetében írásban felhatalmazza a minisztérium nevében kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, utalványozásra jogosult személyeket, a kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási és utalványozási jogosultság terjedelmének, különösen annak értékhatárhoz, feladathoz kötöttségének meghatározásával, továbbá ezen felhatalmazó rendelkezés alapján az igazgatási költségvetés tekintetében, értékhatár nélkül, eltérő rendelkezés hiányában a teljesítésigazolásra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget vállalhat,

14. kialakítja, működteti és fejleszti a minisztérium integritás irányítási rendszerét, amelynek keretében irányítja az integritás tanácsadó tevékenységét,

15. ellátja a minisztérium adatvédelmi tevékenységének felügyeletét, ennek keretében irányítja az adatvédelmi tisztviselő tevékenységét,

16. ellátja a minisztérium ügyfélszolgálatának működtetésével kapcsolatos feladatokat.

12. § (1) A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja

a) a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár,

b) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

c) a közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár és

d) az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár

tevékenységét.

(2) A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja

a)[8]

b) a Biztonsági, Iratkezelési és Ügyfélszolgálati Főosztály vezetőjének és[9]

c) a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

13. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

14. § A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása esetén a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti. A közigazgatási államtitkár és a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár egyidejű akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkárt az általa kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.

6. Az államtitkárok

15. § A minisztériumban

a) parlamenti államtitkár (miniszterhelyettes),

b) állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár,

c) építészeti államtitkár és

d) közlekedésért felelős államtitkár

működik.

16. § (1) Az államtitkárok általános feladataikként

a) a Szabályzatban meghatározott helyettes államtitkárok tekintetében szakmai politikai irányítási feladatkörükben eljárva gyakorolják a Kit. 4. §-a szerinti hatásköröket,

b) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki,

c) az általuk irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben - szükség esetén egyeztetések lefolytatásával - gondoskodnak a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviselik azt,

d) a miniszter utasításainak megfelelően ellátják a minisztérium sajtóképviseletét, gondoskodnak a feladatkörüket érintő kommunikációs tevékenység ellátásáról,

e) feladatkörükben, illetve meghatalmazás alapján képviselik a minisztériumot társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,

f) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,

g) koordinálják a miniszter feladatkörébe tartozó feladatokkal, összkormányzati, illetve ágazati felelősségi körbe tartozó teendőkkel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat, ágazati és részágazati stratégiák kialakítását,

h) ellenjegyzik az országgyűlési képviselői kérdések és interpellációk választervezeteit,

i) javaslatot tesznek a miniszter számára díjak, kitüntetések adományozására,

j) előkészítik a fejezeti költségvetési keret terhére vagy javára kötendő szerződéstervezeteket, így különösen a támogatási szerződéseket, támogatói okiratokat, lebonyolítói, kezelői és az előirányzatok átcsoportosítására irányuló megállapodásokat, közreműködnek a támogatás biztosításához szükséges kötelezettségvállalási dokumentumok, támogatási szerződéseket, támogatói okiratok, megállapodások megkötésében, a támogatás pénzügyi teljesítésében, valamint gondoskodnak a támogatás felhasználásáról szóló szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzéséről, helyszíni ellenőrzés lebonyolításáról,

k) az általuk irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartozó ügyekben előkészítik az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 57. § (1b) bekezdése szerinti véleményt, és - közigazgatási államtitkári jóváhagyást követően - intézkednek annak kiadmányozásáról,

l) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza.

(2) Az államtitkárok feladataik ellátása során egymással együttműködnek.

(3) Az államtitkár feladatait a tisztség betöltetlensége esetén a miniszter által kijelölt felsővezető látja el.

(4) Az államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén történő helyettesítésére a 20. §-ban, a 23. §-ban, a 27. §-ban és a 31. §-ban foglaltak az irányadók.

7. A parlamenti államtitkár

17. § (1) A parlamenti államtitkár ellátja a nemzetpolitikai stratégia minisztériumi szintű megvalósításáért felelős vezető feladatait, valamint közreműködik a Kormány általános politikája minisztériumi megvalósításának stratégiai irányításában. E feladatai keretében

a) miniszterhelyettesként ellátja a miniszter általános helyettesítését,

b) eljár a feladatkörébe tartozó ügyekben, valamint - jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérő rendelkezése hiányában - a minisztert helyettesítő feladatkörével összefüggő, illetve a miniszter által rá átruházott ügyekben,

c) közreműködik a minisztériumhoz tartozó ágazatok fő szakmai, politikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában,

d) a miniszter által kijelölt ügyekben ellátja a minisztériumhoz tartozó ágazatok közötti koordinációs feladatokat,

e) felügyeli, összehangolja és elemzi a minisztériumi stratégia kiemelt projektjeinek végrehajtását, ennek keretében javaslatot fogalmazhat meg a végrehajtással összefüggésben,

f) intézkedést kezdeményezhet az államtitkároknál, illetve akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a helyettes államtitkároknál,

g) tájékoztatást kérhet az államtitkároktól a szakterületükhöz tartozó feladatok előrehaladásáról,

h) politikai szempontból véleményezheti az európai uniós forrásból megvalósuló projekteket, és azokra javaslatot tehet,

i) koordinálja a minisztérium Országgyűléssel kapcsolatos feladatainak ellátását,

j) gondoskodik a minisztérium országgyűlési munkájának szervezéséről és összehangolásáról, az Országgyűlés és a minisztérium közötti információs összeköttetésről, a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések, beszámolók és tájékoztatók benyújtásáról.

(2) A parlamenti államtitkár ellátja a minisztérium tájékoztatási tevékenységével kapcsolatos feladatokat, amelynek keretében

a) irányítja, szervezi és összefogja a minisztérium kommunikációját, gondoskodik a folyamatos, összehangolt és kiegyenlített minisztériumi kommunikáció megteremtéséről,

b) kommunikációs szempontból jóváhagyja a parlamenti válaszokat,

c) segíti a minisztert a kormányzati kommunikáció megvalósításában háttéranyagok, elemzések és összefoglalók készítésével, valamint kommunikációs tartalomra vonatkozó javaslatok megtételével,

d) a miniszter részére előkészítő anyagokat, háttéranyagokat, közleményterveket, kommunikációs vázlatokat készít.

(3) A parlamenti államtitkár az állami építési beruházásokért való felelőssége keretében ellátja a Statútum rendelet 96. §-ában meghatározott feladatokat, így különösen

a) az energetikai rendszert érintő beruházások és a védelmi ipari beruházások kivételével összehangolja és felügyeli az olyan állami infrastruktúra-beruházások előkészítését és megvalósítását, amelyeket a Kormány nem utal más tárca hatáskörébe,

b) ellátja a központi költségvetési forrásból megvalósuló vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő koordinációs és ellenőrzési feladatokat,

c) a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, állami tulajdonú gazdasági társaságok útján gondoskodik a jogszabály vagy a Kormány döntése alapján, költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztésekhez szükséges építtetői, illetve közbeszerzés-lebonyolítói, beruházás-lebonyolítói és műszaki ellenőri feladatok ellátásáról, valamint azok ellátását folyamatosan ellenőrzi,

d) a vasúti beruházások esetében a Kormány által jóváhagyott nyomvonal alkalmazásával, valamint a Kormány döntése szerinti általános fejlesztési követelmények figyelembevételével jár el, nyomon követi azoknak Kormány döntése szerinti megvalósulását.

e) ellátja a központi költségvetési forrásból és/vagy uniós forrásból megvalósuló víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházások műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő koordinációs és ellenőrzési feladatokat.[10]

(4) A parlamenti államtitkár az állami beruházási kerettörvény kidolgozásáért, valamint a beruházási kontrolling- és elszámolási rendszer működtetéséért felelős miniszteri biztos útján felügyeli és szakmailag irányítja a minisztérium és a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, állami tulajdonú gazdasági társaságok informatikai tevékenységét.[11]

18. § A parlamenti államtitkár közvetlenül irányítja

a) a magasépítésért felelős helyettes államtitkár,[12]

b) az útépítésekért felelős helyettes államtitkár,[13]

c) a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár,[14]

d) a víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár,

e) az Infomációmenedzsment Főosztály vezetőjének,[15]

f) a Kommunikációs Főosztály vezetőjének (a továbbiakban: sajtófőnök)

g) az Állami Beruházási Törvény Végrehajtásáért Felelős Főosztály vezetőjének[16]

tevékenységét.

19. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A parlamenti államtitkár közvetlenül irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.

(3) A parlamenti államtitkár kabinetfőnökének munkáját osztályként működő titkárság segíti.

20. § A parlamenti államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - távolléte vagy akadályoztatása esetén a kabinetfőnöke helyettesíti.

8. Az állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár

21. § Az állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár az állami építési beruházásokért való felelőssége keretében ellátja a Statútum rendelet 96. §-ában meghatározott feladatokat, így különösen

a) a minisztérium hatáskörébe tartozó állami beruházások előkészítésével, tervezésével és megvalósításával összefüggő társadalmi egyeztetéseket koordinálja,

b) a minisztérium feladatkörébe tartozó fejlesztésekkel kapcsolatban állásfoglalást ad a társadalmi igények alapján,

c) a minisztériumhoz érkező társadalmi igényeket összehangolja,

d) az állami beruházások önkormányzati kapcsolatrendszerét koordinálja,

e) az állami beruházások megvalósulásával kapcsolatban javaslatot tesz,

f) nyomon követi az állami beruházások megvalósulását,

g) a minisztérium döntés-előkészítése során javaslatot tesz a felmerült társadalmi igények szerint,

h) tájékoztatást kérhet, együttműködik a helyettes államtitkárokkal és a minisztérium felügyelete alá tartozó cégekkel a szakterületükhöz tartozó, állami beruházások tekintetében.

22. § (1) Az állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) Az állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár közvetlenül irányítja a kabinetfőnöke, valamint az Állami Beruházások Társadalmi Koordinációjáért Felelős Főosztály vezetőjének tevékenységét.

(3) Az állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár kabinetfőnökének munkáját osztályként működő titkárság segíti.

23. § Az állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén - eltérő döntése hiányában - a kabinetfőnöke helyettesíti.

9. Az építészeti államtitkár

24. § (1) Az építészeti államtitkár a kulturális javak védelméért való felelőssége keretében ellátja a Statútum rendelet 102. §-ában meghatározott feladatokat, így különösen

a) gondoskodik a kulturális örökségvédelem kulturális javakkal kapcsolatos országos céljainak, feladatainak és követelményrendszerének tervezéséről, és felügyeli azok kidolgozását, működtetését és végrehajtását,

b) felügyeli a kulturális javak védelmével összefüggő jogszabályok előkészítését,

c) felügyeli a kulturális javak védelmével összefüggő hatósági és nem hatósági feladatok végrehajtását,

d) gondoskodik a kulturális javak nyilvántartásáról és az ehhez kapcsolódó informatikai és egyéb feladatok ellátásáról,

e) felügyeli a kulturális javak védelme ügyében a hazai szervezetekkel való kapcsolattartást,

f) felügyeli a kulturális javak védelme ügyében az európai uniós és nemzetközi kapcsolattartást,

g) felügyeli a szakmai illetékességébe tartozó célelőirányzatok felhasználását,

h) gondoskodik a Kulturális Javak Bizottsága örökségvédelmi tanácsadó testület működtetéséről.

(2) Az építészeti államtitkár az építészeti stratégia alkotásban való felelőssége keretében ellátja a Statútum rendelet 97. §-ában meghatározott feladatokat, így különösen

a) koordinálja a fenntartható nemzeti építészeti stratégia alkotást,

b) felügyeli a más minisztériumokkal, központi államigazgatási szervekkel való kapcsolattartást,

c) felügyeli a külföldi és belföldi szakmai kapcsolattartás folyamatosságát, minőségét és eredményességét,

d) koordinálja és felügyeli a kommunikációt és szakmai kapcsolattartást a magyar építészkamarák, szakmai szervek, oktatási intézmények vezetőivel,

e) koordinálja és felügyeli az országos és nemzetközi szintű építészeti vonatkozású rendezvények, kiállítások, események sikeres és magas színvonalú megvalósítását,

f) tervvéleményezési feladatokat lát el vagy delegál, felügyeli azokat tervtanácsi, bírálóbizottsági, illetve egyéb szinten,

g) az építészeti minőség megőrzése, fejlesztése vagy biztosítása érdekében tanácsadói, véleményezési feladatokat lát el.

(3) Az építészeti államtitkár az építésgazdaságért való felelőssége keretében ellátja a Statútum rendelet 97. §-ában meghatározott feladatokat, ennek keretében

a) gondoskodik az építésgazdaság teljesítményének, hatékonyságának fokozásáról és felügyeli az arra vonatkozó programok kidolgozását, működtetését és végrehajtását,

b) felügyeli az építésgazdasággal és az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásával összefüggő jogszabályok előkészítését,

c) felügyeli az építésgazdasági stratégiák kidolgozását és végrehajtását,

d) felügyeli az építésügyi szabványosítással kapcsolatos folyamatokat,

e)[17]

f) felügyeli a szakmai illetékességébe tartozó célelőirányzatok felhasználását,

g) felügyeli az építésügyi képzési rendszer fejlesztését,

h) közreműködik a gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet] kapcsán a döntés-előkészítéshez és kiadmányozáshoz kapcsolódó miniszteri feladatok ellátásában,

i) felügyeli a Kormány általános politikájával összefüggő építés innovációs feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések végrehajtását.

(4) Az építészeti államtitkár a kulturális örökség védelméért való felelőssége keretében ellátja a Statútum rendelet 102. §-ában meghatározott feladatokat, így különösen

a) gondoskodik az építészeti, műemlékvédelmi és régészeti szabályozási struktúra minőségi és szolgáltatásközpontú kialakításáról,

b) gondoskodik azoknak az egyéb építészeti, műemlékvédelmi és régészeti feladatok ellátásáról, amelyeket jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz a miniszter a feladatkörébe utal,

c) felügyeli a feladatkörébe tartozó közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének előkészítését,

d) ellátja - a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott kivétellel - az Országos Építészeti Tervtanács elnöki feladatait és kiadmányozza az elnöki feladatokkal összefüggő iratokat,

e) ellátja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetében a tervpályázati bíráló bizottság és az Országos Építészeti Tervtanács elnöki teendőit,

f) előkészíti és felügyeli a minisztert megillető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos feladatellátást,

g) gondoskodik az örökségvédelmi hatóság feletti felügyeleti hatáskör gyakorlásáról,

h) felügyeli a miniszter világörökségi, valamint a világörökségi várományos területekkel kapcsolatos, a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Vötv.), a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatainak ellátását,

i) felügyeli a világörökségi és világörökségi várományos területek közhiteles hatósági nyilvántartásának vezetését,

j) gondoskodik a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelet végrehajtásából fakadó szakmai feladatokról a hazai világörökségi helyszínek megóvása, fenntartása és kezelése érdekében,

k) gondoskodik az UNESCO Világörökség Központtal történő kapcsolattartásról és együttműködésről, képviseli Magyarországot, mint részes államot a Világörökség Bizottság ülésein és egyéb nemzetközi világörökségi fórumokon,

l) gondoskodik az UNESCO és egyéb nemzetközi egyezmény végrehajtásából fakadó, az Európa Tanács, illetve az Európai Unió kulturális örökségvédelmi tárgyú programjaiból eredő, feladatkörébe tartozó hazai feladatok ellátásáról,

m) felügyeli és feladatkörébe utalt helyszínek esetében műszaki és tudományos előkészítéssel támogatja a Kormány által a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt kiemelt kulturális fejlesztéspolitikai, beruházási és ezekkel összefüggő egyéb feladatokat, szakmai támogatást és felügyeletet biztosít a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló kulturális örökségi helyszíneket kezelő gazdasági társaságok működéséhez,[18]

n) felügyeli a feladatkörébe tartozó kulturális örökségi értékek számbavételét és nyilvántartását és az ehhez kapcsolódó tudományos feladatok ellátását, valamint a régészeti örökség számbavételét, nyilvántartását, védendő területeinek meghatározását, védetté nyilvánítását, védelmét, megőrzését,

o) gondoskodik a műemléki értékek védetté nyilvánításáról, illetve annak megszüntetéséről szóló döntések előkészítéséről, felügyeli a műemléki értékek és a védelem alá vont területek védelmét, megőrzését és nyilvántartását,

p) felügyeli az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014-2021-es időszakában a Kultúra program alatti örökségvédelemmel összefüggő tervezési feladatait, valamint a HU07 Kulturális és természeti örökség megőrzése és megújítása program tekintetében a programoperátor tevékenységéhez fűződő feladatokat, valamint a HU11 Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés program HU11-0008-PP4-2013 azonosítószámú, A kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásainak feltárása elnevezésű projekt tekintetében a projektgazda feladatait.

(5) Az építészeti államtitkár az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért való felelőssége keretében ellátja a Statútum rendelet 98. §-ában meghatározott feladatokat, így különösen

a) előkészíti az építési folyamatra és az építészeti-műszaki tevékenységgel összefüggő szakmai kamarákra vonatkozó jogszabályokat,

b) gondoskodik az építésügyi hatóság feletti felügyeleti hatáskör gyakorlásáról,

c) felügyeli és gondoskodik az Országos Építésügyi Nyilvántartás, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ.[19]

(6) Az építészeti államtitkár a településfejlesztésért és településrendezésért, a településkép védelméért és a területrendezésért való felelőssége keretében ellátja a Statútum rendelet 99- 101. §-ában meghatározott feladatokat, így különösen

a) gondoskodik a településfejlesztésre és településrendezésre, valamint a területrendezésre vonatkozó jogszabályok előkészítéséről,

b) gondoskodik az építményekre vonatkozó korszerű településrendezési és építési követelmények meghatározásáról,

c) gondoskodik az országra és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési előírások meghatározásáról, a kapcsolódó tervezési és monitoring feladatok elvégzéséről,[20]

d) előkészíti az országos jelentőségű településképi követelményeket, és elősegíti a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre vonatkozó településkép-érvényesítési eszközök érvényesülését,

e) szakmailag felügyeli és támogatja a települési önkormányzatok településrendezési és településkép-védelmi hatósági tevékenységét,

f) figyelemmel kíséri a reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések általános településképi hatásait, és szükség esetén javaslatot tesz az országos szintű szabályozás módosítására,

g) felügyeli a barnamezős területek közhiteles hatósági nyilvántartásának felállítását és gondoskodik annak naprakész vezetéséről.

h) közreműködik az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) működtetésében, felügyeletében.[21]

(7) A főépítészi tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti országos főépítész az építészeti államtitkár.

25. § Az építészeti államtitkár közvetlenül irányítja

a) az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár,

b) az építésgazdaságért felelős helyettes államtitkár,

c) a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár,

d) a területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár,

e) a Kulturális Javak Főosztály vezetőjének és[22]

f) a Támogatáskezelési Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

26. § (1) Az építészeti államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) Az építészeti államtitkár közvetlenül irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.

(3) Az építészeti államtitkár kabinetfőnökének munkáját osztályként működő titkárság segíti.

27. § Az építészeti államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén - eltérő döntés hiányában - a kabinetfőnöke helyettesíti.

10. A közlekedésért felelős államtitkár

28. § A közlekedésért felelős államtitkár felelőssége keretében ellátja a Statútum rendelet 102/A. §-ában meghatározott feladatokat, így különösen

a) a kormányzat ágazati célkitűzései alapján meghatározza a közlekedéspolitika fejlesztési irányait, összehangolja a közlekedéspolitikai célkitűzéseket, a közlekedésfejlesztés fő irányait, a közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos koncepcionális kérdéseket, a közlekedési logisztikával összefüggő feladatokat, valamint szervezi, önállóan irányítja és felügyeli a közlekedéspolitikai feladatok végrehajtását, kivéve a költségvetési, az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (a továbbiakban: CEF) forrásokból finanszírozott fejlesztésekkel kapcsolatos állami feladatok koordinációját,[23]

b) ellátja a közlekedési ágazatot érintően a szakképzésről szóló törvényben a Kormány ágazatért felelős tagja számára meghatározott feladatokat,

c) egyetértése esetén jóváhagyja a kijelölési bizottság döntési javaslatait,

d) irányítja a jogellenes légiközlekedési cselekmények elleni védelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatok ellátását,

e) felügyeli a Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoport és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság szakmai tevékenységét,

f) a miniszter által átruházott hatáskörben ellátja az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló jogszabályban foglalt, az országos közutak közútkezelője által ellátható építtetői feladatok projektlistáját tartalmazó szerződés jóváhagyását,

g) a miniszter által átruházott hatáskörben ellátja az intelligens közlekedési rendszerek (a továbbiakban: ITS) üzemeltetésével, és a Nemzeti Hozzáférési Pont működtetésével kapcsolatos követelmények teljesítésének értékelését,

h) irányítja, szervezi és összehangolja a közlekedési szakpolitikák hazai és nemzetközi (két- és többoldalú, valamint európai uniós) vonatkozásait, az ezzel foglalkozó fórumokon képviseli a minisztert, illetve gondoskodik annak képviseletéről,

i)[24]

j) ellátja a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram és a Közúti Közlekedésbiztonsági Intézkedési Terv szakmai irányítását,

k) a miniszter távolléte vagy akadályoztatása esetén a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint ellátja Magyarország képviseletét a Közlekedési Tanács ülésein ellátja,

l) a miniszter által átruházott hatáskörben tagot delegál a Földrajzinév-bizottságba,

m) a minisztérium irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek és az olyan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok és alapítványok esetében, amelyek felett a minisztérium tulajdonosi jogot vagy alapítói jogot gyakorol, javaslatot tesz azok közlekedéspolitikáért felelős vezetőinek kinevezése, felmentése tekintetében.

n) szakmai feladatkörébe tartozóan irányítja és felügyeli a fejezeti költségvetési keret terhére vagy javára kötendő szerződéstervezetek előkészítését, így különösen a támogatási szerződések, támogatói okiratok, lebonyolítói, kezelői és az előirányzatok átcsoportosítására irányuló megállapodások előkészítését, megkötését, a teljesítésével összefüggő feladatokat.[25]

o) koordinálja a hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos feladatokat a hivatalos statisztikai tevékenységre vonatkozó jogszabályokban és a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében megfogalmazott követelményeknek való megfelelésért.[26]

29. § (1) A közlekedésért felelős államtitkár

a) szakmai irányítást gyakorol

aa) a közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár és

ab) a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár

felett, és ennek érdekében, a miniszter által átruházott hatáskörben utasítást adhat számukra;

b) irányítja

ba) a Közlekedési Stratégiai Főosztály és

bb) a Közlekedésbiztonsági Szervezet

vezetőjének tevékenységét.

(2) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 3. §-ában és 4. § (1) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében a Közlekedésbiztonsági Szervezet vezetője nem utasítható.

30. § (1) A közlekedésért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A közlekedésért felelős államtitkár közvetlenül irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.

(3) A közlekedésért felelős államtitkár kabinetfőnökének munkáját osztályként működő titkárság segíti.

31. § A közlekedésért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti. A közlekedésért felelős államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén - a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével - a közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.

11. Az államtitkári kabinetfőnök

32. § (1) Az államtitkár kabinetfőnöke

a) ellátja az államtitkár által meghatározott feladatokat, közreműködik az államtitkári döntések előkészítésében, kormányzati megalapozásuk elősegítésében, valamint végrehajtásuk ellenőrzésében,

b) közvetlenül vezeti az államtitkár kabinetjét,

c) - ha a Szabályzat alapján az államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik - közvetlenül irányítja az államtitkár titkársága vezetőjének a tevékenységét,

d) feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,

e) feladatai hatékony végrehajtása érdekében - a szakterületért felelős, az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkár útján - intézkedéseket kérhet a minisztérium szervezeti egységeinek vezetőitől.

(2) A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett - az alapvető munkáltatói jogok kivételével - az államtitkár gyakorolja.

(3) Az államtitkár kabinetfőnökét az államtitkár kabinetjének az általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

12. A helyettes államtitkárok

33. § A minisztériumban

a) jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár,

b) gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

c) közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár,

d) állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár,

e) magasépítésért felelős helyettes államtitkár,[27]

f) útépítésekért felelős helyettes államtitkár,[28]

g) vasútépítésért felelős helyettes államtitkár,[29]

h) víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár,

i) építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár,

j) építésgazdaságért felelős helyettes államtitkár,

k) műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár,

l) területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár,

m) közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár és

n) közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár

működik.

34. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint az államtitkár által meghatározott egyéb ügyekben gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.

(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a szakterületén működő szervezeti egységek vezetőinek a tevékenységét.

(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a minisztériumot a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,

b) szakterületén - a minisztérium feladataival összhangban - gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, a programok és koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,

c) feladatkörével összefüggésben utasítási joga van, irányítást gyakorol és körlevelet ad ki,

d) véleményt nyilvánít a feladatkörét érintő előterjesztések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetéről,

e) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök előírásai, valamint az államtitkár döntései és utasításai, illetve az ezekben meghatározott feladatok végrehajtását, az előterjesztések előkészítését és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

f) nyilvántartja az előírt határidős feladatokat és a végrehajtásról tájékoztatja a tevékenységét irányító vezetőt,

g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a tevékenységét irányító vezető állandó vagy eseti jelleggel megbízza,

h) szakterülete tekintetében ellátja a miniszter által irányított intézményekkel kapcsolatosan a miniszteri munkáltatói jogkörök gyakorlásával összefüggő tájékoztatási, kiértesítési feladatokat.

i) szakterülete tekintetében ellátja a hivatalos statisztikai tevékenység vonatkozásában felmerülő feladatokat.[30]

(4) A helyettes államtitkárok feladataik ellátása során egymással együttműködnek.

(5) A helyettes államtitkár feladatait a tisztség betöltetlensége esetén a közigazgatási államtitkár vagy a szakmai irányítást gyakorló államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár vagy szervezeti egység vezetője látja el.

13. A jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár

35. § A jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár

a) a közigazgatási államtitkár részére felterjeszti

aa) a minisztérium által előkészített előterjesztéseket,

ab) a miniszter által kiadandó rendeletek tervezeteit,

ac) a miniszterrel egyetértésben kiadandó más miniszteri rendelethez adott egyetértési nyilatkozatok tervezeteit,

ad) a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által kiadandó közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,

b) az a) pontban meghatározott dokumentumok esetében - azok felterjesztését megelőzően - vizsgálja és érvényesíti az irányadó tartalmi és formai követelményeknek való megfelelést,

c) koordinálja a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítését,

d) érvényesíti a szakmai irányítási jogkörben hozott döntések végrehajtását, valamint a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működése, az érintett minisztériumokkal történő egyeztetés körében ellátja a jogszabályok egységes szempontok alapján történő előkészítését,

e) elősegíti a közigazgatási államtitkár jogszabály-előkészítéssel összefüggésben meghatározott feladatainak ellátását, e körben gondoskodik a más tárcáktól érkező előterjesztések tárcán belüli egyeztetéséről, egységes minisztériumi vélemény kialakításáról, kiadmányozásáról és továbbításáról, nyomon követi a jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket az előkészítéstől a megjelentetésig,

f) nyilvántartja a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a Kormány ülésein, a jogalkotási munkatervben és a miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, erre irányuló egyedi döntés esetén ellátja azokat, miniszteri döntés hiányában véleményeltérés esetén - a közigazgatási államtitkár döntése alapján - kijelöli a feladatokat végrehajtó szervezeti egységeket és határidőket, valamint figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását,

g) ellátja a közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatos koordinációs feladatokat,

h) ellátja a nemzetközi kapcsolatokkal, valamint a nemzetközi szerződésekkel összefüggő jogi és tárcán belüli koordinációs feladatokat, nemzetközi jogi kérdésekben álláspontot alakít ki,

i) az érintett szakterületekkel egyeztetve összeállítja a minisztérium éves nemzetközi utazási és fogadási tervét.

36. § A jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja

a) a Kodifikációs Főosztály,

b) a Koordinációs Főosztály,

c) a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya és

d) a Nemzetközi Főosztály

vezetőjének a tevékenységét.

37. § (1) A jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

38. § A jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén a titkársága vezetője, a titkársága vezetőjének akadályoztatása vagy távolléte esetén az irányítása alá tartozó, általa kijelölt főosztályvezető helyettesíti.

14. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

39. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

a) felelős a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségéért,

b) irányítja a szervezeti egységek a minisztérium fejezeti és a minisztérium irányítása alá tartozó intézményi költségvetés-tervezéssel kapcsolatos tevékenységét,

c) gondoskodik a minisztérium fejezeti költségvetési gazdálkodással összefüggő irányítószervi feladatok ellátásáról,

d) ellátja a minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodási felügyeletét,

e) irányítja a makroelemzési feladatok ellátását (jogszabályokat megalapozó és egyéb intézkedéseket alátámasztó makroszámítások), koordinálja a minisztérium stratégiai, elemzési tevékenységét, módszertanilag támogatja a szakmapolitikai döntések közgazdasági előkészítését,

f) közreműködik a minisztérium éves nemzetközi utazási és fogadási tervének összeállításában, illetve a minisztérium ideiglenes külföldi kiküldetéseinek szervezésével összefüggő pénzügyi, elszámolási feladatokban,

g) ellátja a minisztérium szervezete működésének támogatásával kapcsolatos feladatokat,

h) felelős a minisztérium hatósági jellegű feladataival összefüggő bevételek, így különösen az igazgatási-szolgáltatási díj, a felügyeleti díj, a bírságbevételek beszedéséért, továbbá a kapcsolódó díjrendeletek összeállításához szükséges díjszámítással kapcsolatos feladatok és költségalapú elemzések elkészítéséért, új díjtételek megállapításáért.

i) irányítja a minisztérium személyügyi politikájának megvalósítását, a létszámgazdálkodással összefüggő feladatok ellátását,[31]

j) irányítja a minisztérium személyi állományával kapcsolatos, jogszabályban foglalt személyügyi feladatok ellátását, továbbá - a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai kivételével - az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott feladatok ellátását,[32]

k) felelős a minisztérium és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság közötti kapcsolattartásért és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért.[33]

(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a minisztérium igazgatási, gazdálkodási költségvetés-tervezéssel kapcsolatos tevékenységét.

40. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja[34]

a) a Gazdálkodási Főosztály,

b) a Költségvetési Főosztály,

c) a Működést Támogató Főosztály és

d) a Humánpolitikai Főosztály

vezetőjének a tevékenységét.

41. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

42. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt, a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes szervezeti egység főosztályvezetője helyettesíti.

15. A közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár

43. § A közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár

a) nyomon követi a minisztérium beszerzési és közbeszerzési terve összeállítását, folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését,

b) gondoskodik a minisztérium közbeszerzési eljárásainak lefolytatásáról,

c)[35]

d) a 4. függelék alapján a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében a 102. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban, a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja a kiadmányozási jogot és tulajdonosi jogokat, így különösen:[36]

da) előkészíti és végrehajtja a minisztérium vagyongazdálkodási politikáját,[37]

db) irányítja és ellenőrzi a társaságok gazdálkodását, működtetését, kiemelt szerződéseit,

dc) előkészíti és végrehajtja a gazdasági társaságok létrehozására, átalakítására, működésére, valamint megszüntetésére vonatkozó döntéseket, ebben a körben szakmailag előkészíti a kormányzati és egyéb döntéseket,

dd) előkészíti a miniszter részére a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásához szükséges iratokat, gyakorolja a kiadmányozási jogot,[38]

de) véleményezi a gazdasági társaságokat, tevékenységüket, finanszírozásukat érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, előterjesztések, iratok, feljegyzések tervezeteit,

df) kapcsolatot tart, egyeztet a gazdasági társaságokkal, továbbá a gazdasági társaságok más jogi személyben fennálló tulajdonosi részesedését érintően a jogi személyekkel,

e) felelős a minisztérium, valamint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közötti kapcsolattartásért és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért,

f) felelős a minisztérium államivagyon-kezeléshez kapcsolódó feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért,

g) irányítja a minisztérium vagyongazdálkodási tevékenységét,

h) ellátja a feladat- és hatáskörébe utalt támogatáskezelési feladatokat.

i) vagyonkezelési és vagyongazdálkodási kérdések vonatkozásában felelős az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel való kapcsolattartásért,[39]

j) vagyongazdálkodási kérdésekben megkeresés alapján együttműködik a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárral,[40]

k) a miniszter hatáskörébe utalt koncessziós szerződések tekintetében - kötelezettségvállalások kivétel - átruházott hatáskörben gyakorolja a kiadmányozási jogot.[41]

44. § A közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja

a) a Közbeszerzési Főosztály,

b) a Vagyongazdálkodási Főosztály,[42]

c) a Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztály és[43]

d) a Koncessziós Főosztály

vezetőjének a tevékenységét.

45. § (1) A közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

46. § A közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az irányítása alá tartozó, általa kijelölt szervezeti egység vezetője helyettesíti.

16. Az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár

47. § (1) Az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár a parlamenti államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó helyettes államtitkárokkal együttműködésben

a) nyomon követi a minisztérium állami építési beruházásokkal kapcsolatos stratégiai döntéseit, folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését,[44]

b) felelős a minisztérium állami építési beruházásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért, valamint az e Szabályzatban számára meghatározott operatív-támogató feladatok ellátásáért,[45]

c) gondoskodik a beruházási fejezeti költségvetési gazdálkodással összefüggő irányítószervi feladatok ellátásáról.

(2) Az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár irányítja a beruházási fejezet gazdálkodási költségvetés-tervezéssel, végrehajtással és beszámolással kapcsolatos tevékenységét.

47/A. § (1) Az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár - az adott szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár közreműködésével - ellátja az európai uniós támogatással megvalósuló (RRF, IKOP, IKOP plusz, KEHOP 5.2.2., KEHOP plusz, Interreg, VEKOP, TOP, TOP plusz, GINOP, GINOP plusz) fejlesztési projektek keretében - a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet XV. Fejezetével, valamint a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet VIII. Fejezetével összhangban - megvalósuló, az adott operatív program elkészítésére, annak módosítására, valamint az éves fejlesztési keret meghirdetésére irányuló, valamint a támogatási jogviszonyokkal kapcsolatos feladatokat.[46]

(2) Az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében

a) felel a támogatási jogviszonyok létrehozásáért és módosításáért,

b) a pályázati anyagok elkészítéséért, továbbá

c) létrehozandó jogviszonyok tekintetében kötelezettséget vállal.

(3) Az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár ellátja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) megvalósuló projektek esetében a 2014-2020-as időszak tekintetében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó források felhasználásáról szóló 75/2016. (IV. 5.) Korm. rendelet a végrehajtó szervi, a 2021-2027-es időszak esetében pedig a társkedvezményezetti feladatokat.

48. § Az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja[47]

a) a Pénzügyi Támogatási Főosztály,

b) a Beruházás Vagyongazdálkodási Főosztály,

c) a Területszerzési Főosztály,

d) a Fejlesztési Források Főosztály

vezetőjének a tevékenységét.

49. § (1) Az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

50. § Az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az irányítása alá tartozó, általa kijelölt szervezeti egység vezetője helyettesíti.

17. A magasépítésért felelős helyettes államtitkár[48]

51. § A magasépítésért felelős helyettes államtitkár[49]

a) nyomon követi a minisztérium magasépítési beruházásokkal kapcsolatos döntéseit, gondoskodik azok szabályszerű végrehajtásáról, folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését,

b) felelős a minisztérium és a háttérintézmények közötti kapcsolattartásért és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért,

c) felelős a miniszter és a parlamenti államtitkár által kiadott szabályzatok, feladatok szabályszerű végrehajtásáért,

d) felelős a minisztérium magasépítési beruházásokkal kapcsolatos feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért,

e) szakmailag irányítja a minisztérium magasépítési beruházásokkal kapcsolatos tevékenységét.

f) kapcsolatot tart a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, az iparterület fejlesztésekhez tartozó beruházások koordinatív feladatainak ellátása érdekében,[50]

g) együttműködik a Nemzetközi Főosztállyal a beruházásokhoz kapcsolódó nemzetközi szakmai feladatok ellátásában, kiemelten a V4 országok beruházásaival kapcsolatban,[51]

h) rész vesz a fővárosi fejlesztések minisztériumi koordinációjában, különösen a Balázs Mór Bizottsággal és Budapesti Mobilitási Tervvel kapcsolatban.[52]

52. § A magasépítésért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja[53]

a) a Magasépítési Támogatási Főosztály,

b) a Sport és Turisztikai Fejlesztési Főosztály,

c) a Köznevelési Fejlesztések Főosztály és

d) a Közintézményi és Települési Fejlesztések Főosztály

vezetőjének a tevékenységét.

53. § (1) A magasépítésért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[54]

(2) A magasépítésért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.[55]

54. § A magasépítésért felelős helyettes államtitkárt távolléte akadályoztatása esetén az általa kijelölt, a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes szervezeti egység vezető főosztályvezetője helyettesíti.[56]

18. Az útépítésekért felelős helyettes államtitkár[57]

55. § Az útépítésekért felelős helyettes államtitkár[58]

a) nyomon követi a minisztérium útépítési beruházásokkal kapcsolatos döntéseit, gondoskodik azok szabályszerű végrehajtásáról, folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését,

b) felelős a minisztérium és a háttérintézmények közötti kapcsolattartásért és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért,

c) felelős a miniszter és a parlamenti államtitkár által kiadott szabályzatok, feladatok szabályszerű végrehajtásáért,

d) felelős a minisztérium útépítési beruházásokkal kapcsolatos feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért,

e) szakmailag irányítja a minisztérium útépítési beruházásokkal kapcsolatos tevékenységét.

f) dönt a hatáskörében indult beszerzési és közbeszerzési eljárások becsült értékéről,[59]

g) kijelöli az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek kormánytisztviselői állományából a hatáskörében lévő beruházások szereplőit.[60]

56. § Az útépítésekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja[61]

a) a Közúti Beruházás Lebonyolítási Főosztály,

b) a Közúti Lebonyolítástámogatási Főosztály,

c) a Közúti Tervellenőrzési Főosztály,

d) a Közúti Koordinációs és Adatnyilvántartási Főosztály,

e) a Közúti Területbiztosítási Főosztály és

f) a Közúti Műszaki Ellenőrzési Főosztály

vezetőjének a tevékenységét.

57. § Az útépítésekért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében a titkársági feladatokat a Közúti Koordinációs és Adatnyilvántartási Főosztály vezetője látja el.[62]

58. § Az útépítésekért felelős helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt, a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes szervezeti egység főosztályvezetője helyettesíti.[63]

19. A vasútépítésért felelős helyettes államtitkár[64]

59. § A vasútépítésért felelős helyettes államtitkár[65]

a) nyomon követi a minisztérium vasútifejlesztési és kötöttpályás beruházásokkal kapcsolatos döntéseit, gondoskodik azok szabályszerű végrehajtásáról, folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését,

b) felelős a minisztérium és a háttérintézmények közötti kapcsolattartásért és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért,

c) felelős a miniszter és a parlamenti államtitkár által kiadott szabályzatok, feladatok szabályszerű végrehajtásáért,

d) felelős a minisztérium vasútifejlesztési és kötöttpályás beruházásokkal kapcsolatos feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért,

e) szakmailag irányítja a minisztérium vasúti beruházásokkal kapcsolatos tevékenységét.

60. § A vasútépítésért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja[66]

a) a Vasúti Beruházás Lebonyolító Főosztály,

c) a Vasúti Lebonyolítástámogatási Főosztály és

d) a Vasúti Műszaki Támogató Főosztály

vezetőjének a tevékenységét.

61. § A vasútépítésért felelős helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt, a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes szervezeti egység főosztályvezetője helyettesíti.[67]

20. A víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár

62. § A víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár

a) nyomon követi a minisztérium víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokkal kapcsolatos döntéseit, gondoskodik azok szabályszerű végrehajtásáról, folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését,

b) felelős a minisztérium és a háttérintézmények közötti kapcsolattartásért és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért,

c) felelős a miniszter és a parlamenti államtitkár által kiadott szabályzatok, feladatok szabályszerű végrehajtásáért,

d) felelős a minisztérium víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokkal kapcsolatos feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért,

e) szakmailag irányítja a minisztérium víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokkal kapcsolatos tevékenységét.

f) ellátja a feladatkörébe utalt, víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházások előkészítéséhez, megvalósításához szükséges tevékenységeket, melyek hatékony és szabályszerű végrehajtása keretében szükség szerint bevonja az érintett további szervezeti egységeket,[68]

g) aláírja a hatáskörében lévő beruházások folyamatos végrehajthatóságának biztosítása érdekében meghatalmazásokat, kötelezettségvállalás nélküli nyilatkozatokat.[69]

63. § A víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja

a) a Víziközmű Beruházásokért Felelős Főosztály,

b) a Hulladékgazdálkodási Beruházásokért Felelős Főosztály,

c) az Energetikai Beruházásokért Felelős Főosztály és

d) a Víziközmű Hulladékgazdálkodási és Energetikai Beruházásokat Támogató Műszaki Főosztály[70]

vezetőjének a tevékenységét.

64. § (1) A víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

65. § A víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt, a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes szervezeti egység főosztályvezetője vagy osztályvezetője helyettesíti.[71]

21. Az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár

66. § Az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár segíti az építészeti államtitkárt a minisztérium építészeti, építészeti stratégiai és szakmai kapcsolattartás hatáskörébe tartozó feladatai ellátásában, amelynek keretében

a) közreműködik a fenntartható nemzeti építészeti stratégia alkotásának, valamint az építészeti szabályozási struktúra minőségi és szolgáltatásközpontú kialakításában,

b) felelős az általa irányított szakterületre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a szakterület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a területet érintő stratégiai és költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért,

c) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó esetekben a más minisztériumokkal, központi államigazgatási szervekkel való kapcsolattartást,

d) ellátja azokat az egyéb építészeti, illetve építészeti stratégiai vonatkozású feladatokat, amelyeket jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz a miniszter a feladatkörébe utal,

e) előkészíti a feladatkörébe tartozó közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

f) felel a külföldi és belföldi szakmai kapcsolattartás folyamatosságáért, minőségéért és eredményességéért,

g) együttműködik a magyar építészkamarák, szakmai szervek, oktatási intézmények vezetőivel,

h) közreműködik az országos és nemzetközi szintű építészeti vonatkozású rendezvények, kiállítások, események sikeres és magas színvonalú megvalósításában,

i) tervvéleményezési feladatokat lát el tervtanácsi, bírálóbizottsági, illetve egyéb szinten,

j) az építészeti minőség megőrzése, fejlesztése vagy biztosítása érdekében tanácsadói, véleményezési feladatokat lát el,

k) javaslatokkal, háttéranyagokkal segíti és támogatja az építészeti államtitkár és az irányítása alá tartozó szakterület munkáját,

l) kiadmányozza az Országos Építészeti Tervtanács működésével összefüggésben keletkező iratokat.

m) az építészeti államtitkár akadályoztatása vagy vele szemben fennálló összeférhetetlenségi ok esetén ellátja az Országos Építészeti Tervtanács elnökének feladatait.[72]

n) ellátja a miniszter világörökségi, valamint a világörökségi várományos területekkel kapcsolatos, a Vötv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatait,[73]

o) gondoskodik a világörökségi és világörökségi várományos területek közhiteles hatósági nyilvántartásának vezetéséről,[74]

p) kapcsolatot tart a hazai világörökségi helyszínek világörökségi gondnokságaival,[75]

q) ellátja az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2014-2021-es időszakában a Kultúra program alatti örökségvédelemmel összefüggő, a HU07 Kulturális és természeti örökség megőrzése és megújítása program, valamint a HU11 Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés program HU11-0008-PP4-2013 azonosító számú, A kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásainak feltárása elnevezésű projekt tekintetében a projektgazda feladatait, fenntartási időszak alatti és a projekt lezárási feladatokat,[76]

r) a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja[77]

ra) a Kötv. 61/O. §-a szerinti jogkört,

rb) az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszínek nemzeti szintű előzetes kiválasztására vonatkozó eljárási szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti jogkört,

s) a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadmányozza a Vötv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott nyilvántartási hatósági és nem hatósági feladatok ellátásával kapcsolatos döntéseket és iratokat.[78]

67. § Az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja

a) az Építészeti Stratégiai Főosztály és

b) a Szakmai Kapcsolatokért Felelős Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

68. § (1) Az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

69. § Az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az irányítása alá tartozó, általa kijelölt szervezeti egység vezetője helyettesíti.

22. Az építésgazdaságért felelős helyettes államtitkár

70. § Az építésgazdaságért felelős helyettes államtitkár

a) gondoskodik az építésgazdaságra vonatkozó stratégiák kidolgozásáról és azok végrehajtásáról,

b) gondoskodik az építésgazdasággal összefüggő - ide nem értve az építésügyi - jogszabályok előkészítéséről, valamint felügyeli az épületek energetikai jellemzőinek meghatározására vonatkozó - ide nem értve az építésügyi - jogszabályok előkészítését,

c) gondoskodik az építésgazdasági feladatok ellátásáról és a vonatkozó szabályozás előkészítéséről, valamint felügyeli az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásával, az energetikai tanúsítói tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátását és a vonatkozó szabályozás előkészítését az energiapolitikáért felelős miniszterrel,

d) ellátja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közreműködésével a szakterületéhez kapcsolódó, valamint a felelősségi körébe utalt konkrét projektekhez és támogatási programokhoz kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési, beszámoltatási és adatszolgáltatási feladatokat,

e) figyelemmel kíséri az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉMI Nkft.) szakmai tevékenységét,

f) gondoskodik a Kormány általános politikájával összefüggő építés innovációs feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról,

g) felügyeli az építésügyi szabványosítással kapcsolatos folyamatokat,

h)[79]

i) gondoskodik a hazánkban beépítésre kerülő építési termékek szabályozási környezetének felülvizsgálatáról,

j) koordinálja a szakmai illetékességébe tartozó célelőirányzatok felhasználását, kezelését, ellenőrzését,

k) gondoskodik az építőipari hatékonyság-növelő eszközrendszer beépítéséről az állami magas- és mélyépítési kivitelezési közbeszerzési eljárások értékelési rendszerébe,

l) közreműködik az építésgazdasági és épületenergetikai tárgyú fejlesztési programok népszerűsítésében,

m) közreműködik az építésügyi képzési rendszer fejlesztésében,

n) a 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet kapcsán gondoskodik a döntés-előkészítéshez és kiadmányozáshoz kapcsolódó miniszteri feladatok ellátásáról.

71. § Az építésgazdaságért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja

a) az Építésgazdaságért Felelős Főosztály és

b) az Építésinnovációs Főosztály

vezetőjének a tevékenységét.

72. § (1) Az építésgazdaságért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az építésgazdaságért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

73. § Az építésgazdaságért felelős helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az irányítása alá tartozó, általa kijelölt szervezeti egység vezetője helyettesíti.

23. A műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár

74. § A műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár segíti az építészeti államtitkárt a minisztérium örökségvédelmi (műemlékvédelmi és régészeti) feladat- és hatáskörébe tartozó feladatai ellátásában, amelynek keretében[80]

1. közreműködik a műemlékvédelmi és régészeti szabályozási struktúra minőségi és szolgáltatásközpontú kialakításában,

2. felelős az általa irányított szakterületre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a szakterület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és más szervezeti egységekkel, valamint a központi államigazgatási szervekkel való kapcsolattartásért,

3. közreműködik a területet érintő stratégiai és költségvetési intézkedések kidolgozásában,

4. ellátja azokat az örökségvédelmi, valamint a műemlékekkel és a régészeti örökség elemeivel összefüggő egyéb építésügyi feladatokat, amelyeket jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz a miniszter a feladatkörébe utal,

5. előkészíti a kulturális örökségvédelem feladatkörébe tartozó közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

6. felel a műemlékvédelmet érintő külföldi és belföldi szakmai kapcsolattartás folyamatosságáért, minőségéért és eredményességéért,

7. együttműködik a magyar szakmai szervek, civil szervezetek, örökségvédelmi képzést folytató oktatási intézmények, és műemlékvédelemmel kapcsolatos gyűjtemények vezetőivel,

8. közreműködik a magyar épített örökség belföldi és nemzetközi megjelenésének megvalósításában,

9. közreműködik az Országos Építészeti Tervtanács műemléki értékkel kapcsolatos véleményezési feladatainak ellátásában, az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár koordinációjával,

10. közreműködik a műemléki értékekkel kapcsolatos egyéb tervvéleményezési, tervpályázati, bírálóbizottsági feladatokban,

11. előkészíti a minisztert megillető elővásárlási jog gyakorlásával és a nemzeti vagyon részét képező védett ingatlanok átruházásával és hasznosításával kapcsolatos jognyilatkozatokat,

12. gyakorolja a miniszter nevében az örökségvédelmi hatóság feletti felügyeleti és irányítási hatáskört, kiadmányozza az örökségvédelmi hatósági ügyekért való felelőssége körében a hatáskörébe tartozó felügyeleti és irányítási jogkörben hozott intézkedéseket, döntéseket, a keletkezett iratokat,

13. ellátja a miniszternek a Kötv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatait,[81]

14.[82]

15.[83]

16. közreműködik a Kormány által a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt kiemelt kulturális fejlesztéspolitikai, beruházási és ezekkel összefüggő egyéb feladatok ellátásában, amelynek keretében egyes kijelölt örökségi helyszíneken

a) szakmai felügyelettel és szolgáltatással támogatja a beruházások műszaki és tudományos előkészítését,

b) biztosítja a kulturális javakkal kapcsolatos szakmai és jogszabályi feladatokat,

c) szakmai felügyelettel és szolgáltatással támogatja a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, kulturális örökségi helyszíneket kezelő gazdasági társaságot,

d) műemléki tervezéssel és tudományos kutatással támogatja a helyreállítást, fejlesztést,

17. gondoskodik a feladatkörébe tartozó kulturális örökségi értékek, műemléki értékek számbavételéről és nyilvántartásáról és az ehhez kapcsolódó tudományos feladatok ellátásáról, valamint a régészeti örökség számbavételéről, nyilvántartásáról, védendő területeinek meghatározásáról, védetté nyilvánításáról, védelméről, megőrzéséről,

18. előkészíti a műemléki értékek védetté nyilvánításáról, illetve annak megszüntetéséről szóló döntéseket, gondoskodik a műemléki értékek és a védelem alá vont területek védelméről, megőrzéséről és nyilvántartásáról,

19.[84]

20. részt vesz az Országos Építésügyi Nyilvántartás elektronikus alkalmazásaival kapcsolatos, továbbá az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ feladatellátásával és fejlesztésével kapcsolatos örökségvédelemmel összefüggő feladatok ellátásában,

21. közreműködik a miniszter műemlékeket érintő támogatáskezelési feladatainak ellátásában, örökségvédelmi szakmai véleményezésben,

22. ellátja a műemlékvédelem és a régészet területén adományozható díjakkal kapcsolatos feladatokat,

23. a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja

a) a Kötv. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkört,[85]

b)[86]

c) a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben a miniszternek címzett jogköröket, kivéve a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlására - ingatlanok esetében - a Kötv. 86. § (3) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szervi feladat- és hatáskör gyakorlását, valamint az örökségvédelmi tanácsadó testület tagjainak felkérését,

24. a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadmányozza

a) a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendeletben, valamint ehhez kapcsolódóan a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben meghatározott hatósági és nem hatósági feladatok ellátásával kapcsolatos döntéseket és igazolásokat,

b) a Kötv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott nyilvántartási hatósági és nem hatósági feladatok ellátásával kapcsolatos döntéseket és iratokat,[87]

c) az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer a miniszter kulturális örökségvédelmi felelőssége körében hozott döntéseket, intézkedéseket,

d) kiadmányozza a műemlékvédelem és a régészeti örökség területén az általános törvényességi felügyeleti eljárás során hozott közbenső intézkedéseket,

25. kiadmányozza az örökségvédelmi témában hozzá érkező megkeresésekre, levelekre, panaszokra készített választ.

26. az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása esetén kiadmányozza az Országos Építészeti Tervtanács működésével összefüggésben keletkező iratokat,[88]

27. az építészeti államtitkár és az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy vele szemben fennálló összeférhetetlenségi ok esetén ellátja az Országos Építészeti Tervtanács elnökének feladatait.[89]

75. § A műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja[90]

a) a Műemléki Főosztály,

b) a Régészeti Főosztály,

c) a Műemlékfejlesztési Főosztály,

d) az Örökségvédelmi Szabályozási Főosztály

vezetőjének a tevékenységét.

76. § (1) A műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

77. § A műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az irányítása alá tartozó, általa kijelölt szervezeti egység vezető helyettesíti.

24. A területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár

78. § (1) A területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár segíti az építészeti államtitkárt a minisztérium területrendezési, településfejlesztési és településrendezési, településkép-védelmi építésügyi igazgatási, valamint a területi tervtanáccsal összefüggő építészeti, feladatainak ellátásában, amelynek keretében

1. irányítja az építésügy átfogó bürokráciacsökkentését, különösen a településrendezés és az építésügyi igazgatás területén,

2. összehangolja a területhasználati folyamatokat a területfejlesztési, gazdaságpolitikai és környezetgazdálkodási célokkal, és javaslatokat dolgoz ki az azokkal összefüggő kormányzati intézkedésekre,

3. elemzi a területrendezési, településfejlesztési és településrendezési (ideértve a településkép-védelmi) folyamatokat,

4. közreműködik az építésügyi szabályozási struktúra minőségi és szolgáltatásközpontú kialakításában,

5. ellátja a Balatoni főépítész jogszabályban foglalt feladatait,

6. szakmailag irányítja a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok állami főépítészi feladatainak ellátásáért felelős szervezeti egysége területrendezési és településrendezési feladatainak ellátását,[91]

7. ellenőrzi a meghatározott kiemelt beruházások minőségi garanciákkal történő megvalósítása érdekében végzett koordináló tevékenységet és monitoringját,

8. együttműködik a Magyar Építészeti Tanáccsal az Országos Építészeti Tervtanács szakterületi feladataival összefüggésben,

9. ellátja feladatkörét érintően az Okos Város fejlesztések kidolgozásának, végrehajtásának, ellenőrzésének feladatait, és előkészíti a vonatkozó jogszabályi követelményeket,

10. ellátja azokat az egyéb építésügyi, területi tervtanáccsal összefüggő építészeti feladatokat, amelyeket jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz a miniszter a feladatkörébe utal,

11. közreműködik a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok állami főépítészi és építésügyi hatósági feladatainak ellátásáért felelős szervezeti egységeit érintő szervezetfejlesztési intézkedések előkészítésében, véleményezi a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatát, továbbá előzetesen jóváhagyja az állami főépítészek, építésügyi hatósági vezetők kinevezését,[92]

12. felelős az általa irányított szakterületre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a szakterület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a területet érintő stratégiai és költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért,

13. előkészíti a feladatkörébe tartozó közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

14. felügyeli és ellenőrzi a feladat- és hatáskörébe tartozó háttérintézmények szakmai, tervezési, beruházási és felújítási feladatainak végrehajtását,

15. véleményezi a szakmai felügyelete alá tartozó gazdasági társaságokkal és vagyonelemekkel kapcsolatos előterjesztéseket és javaslatokat,

16. szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó esetekben a más minisztériumokkal, központi államigazgatási szervekkel való kapcsolattartást,

17. részt vesz az Országos Építésügyi Nyilvántartás elektronikus alkalmazásaival kapcsolatos, továbbá az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ működtetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos, valamint a területrendezési és településrendezési feladatok ellátásában,

18. közreműködik a területrendezési, településfejlesztési és településrendezési (ideértve a településkép-védelmet) tervek tervezésének és nyilvántartásának térinformatikai módszereikkel történő fejlesztésében, és előkészíti az arra vonatkozó szabályozást,

19. szükség esetén elrendeli az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) 24 órát meghaladó üzemszünetét, hivatalos és sajtónyilatkozatot tesz az ÉTDR alkalmazása tekintetében,

20. képviseli a területrendezésért felelős minisztert a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben meghatározott kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban és egyéb szakmai szervezetekben.

(2) A területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár a miniszter nevében[93]

a) kiadja a megyei területrendezési tervekhez a miniszteri véleményt és állásfoglalást,

b) ellátja az építésügyi szakmagyakorlási kérdésekben a szakmai kamarák által működtetett jogosultsági vizsgához és beszámolóhoz kapcsolódó vizsgabizottságokba, valamint a szakképzettségek egyenértékűségét megállapító bizottságokba és a továbbképzési bizottságokba való tagi delegálást (megbízást), visszahívást, és kiadmányozza a miniszter nevében a bizottsági tagok jelölésével összefüggő iratokat,

c) kiadmányozza a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák és a területi építész kamarák tevékenysége feletti általános törvényességi felügyeleti eljárás záródokumentumait, záró intézkedéseit,

d) kiadmányozza az önkormányzati felzárkózási támogatás elszámolásával kapcsolatos módosítási kérelmeket.

e) kiadmányozza az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó vizsgaszabályzatot, tananyagot, az oktatói tevékenységre vonatkozó igazolásokat, a korábbi építésügyi vizsga teljesítésének igazolását,[94]

f) megköti a nemzeti tervvagyon körébe tartozó építészeti alkotásokhoz és azok terveihez kapcsolódó felhasználás engedélyezésére irányuló felhasználási szerződéseket,[95]

g) kiadmányozza az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás vezetésével kapcsolatosan miniszteri rendelet alapján előterjesztett kifogások tárgyában hozott döntéseket.[96]

79. § A területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja

a) a Településtervezési és Területrendezési Főosztály,

b) az Építésügyi Igazgatási Főosztály és

c)[97]

vezetőjének a tevékenységét.

80. § (1) A területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

81. § A területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az irányítása alá tartozó, esetileg kijelölt főosztályvezető helyettesíti.

25. A közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár

82. § (1) A közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár ellátja

a) a közlekedéspolitikai és közlekedésfejlesztési koncepciók kialakításával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

b) a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

c) a közösségi közlekedéssel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

d) a légi- és víziközlekedéssel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

e) a b)-d) pont szerinti közlekedés szabályozásával, illetve a vonatkozó infrastruktúra működtetését és fejlesztését szolgáló források tervezésével, kezelésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

f) a közlekedési környezetvédelemmel és a veszélyes áruk szállításával összefüggő állami feladatokat.

g) a közlekedési logisztikával kapcsolatos minisztériumi feladatokat.[98]

(2) A közlekedésért felelős államtitkár előzetes jóváhagyásával

a) a miniszter által átruházott hatáskörben[99]

aa) jóváhagyja az országos, elővárosi és regionális autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatásokra, valamint a vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó személyszállítási közszolgáltatási szerződéseket, a közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatos megrendelői nyilatkozatokat, valamint meghozza az éves vasúti és helyközi autóbuszos közszolgáltatási menetrend módosításának előkészítésével és jóváhagyásával kapcsolatos döntéseket, valamint a személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás szervezésére vonatkozó egységes, országosan és regionálisan összehangolt közszolgáltatási menetrendi koncepciót,

ab) ellátja az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk b) bekezdésében meghatározott illetékes hatóság és a személyszállítási szolgáltatásokról 2012. évi XLI. törvény 2. § 5. pontjában, a 4. § (3) és 5. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott ellátásért felelős feladatait,

b) a miniszter által átruházott hatáskörben jóváhagyja a vasúti pályaműködtetési szerződéseket, továbbá a pályaműködtetési szerződésekkel kapcsolatos megrendelői nyilatkozatokat, elrendeli a helyközi személyszállítási közszolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében meghatározott közszolgáltatás nyújtását,

c) javaslatot tesz a közlekedési infrastruktúra működtetését, üzemeltetését, fejlesztését szolgáló költségvetési előirányzatok felosztására,

d) a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti, a tehergépkocsik belföldi közlekedésére vonatkozó korlátozás felfüggesztésére vonatkozó jogkört,

e) a miniszter hatáskörébe tartozóan jóváhagyja a helyi közforgalmú közlekedés költségvetési támogatásával kapcsolatos döntési javaslatot,

f) a miniszter által átruházott hatáskörben kiadja a különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó, és amennyiben a járat üzemeltetése a két hónapot meghaladja, a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárat üzemeltetésére szóló járati engedélyt,[100]

g) kialakítja a közlekedési logisztikai ágazat szakpolitikai koncepcióját és a szakmai munkaprogramot az európai uniós eljárások és irányelvek figyelembevételével az érintett szakterületek bevonásával.[101]

(2a) A közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben dönt a felügyeleti igazolványokra való jogosultság kérdésében és a miniszter nevében aláírja a jogosultak számára kiadásra kerülő felügyeleti igazolványokat.[102]

(3) A közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár a közlekedési tevékenységet koordináló és funkcionális feladatkörében:

1. a kormányzat ágazati célkitűzései alapján, a közlekedésért felelős államtitkár irányításával kidolgozza a közlekedésfejlesztés fő irányait, a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés és -működtetés stratégiai célkitűzéseit,

2.[103]

3.[104]

4. ellátja a Nemzeti Közlekedési Stratégia végrehajtásának szakterületi koordinációját,

5. a közúti árufuvarozó vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében szakmai stratégiát dolgoz ki,

6. ellátja a Modern Városok Program keretében az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közreműködésével a szakterületéhez kapcsolódó, valamint a felelősségi körébe utalt konkrét projektekhez és támogatási programokhoz kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési, beszámoltatási és adatszolgáltatási feladatokat,

7. a közlekedésbiztonság javítása és alternatív közlekedési módok népszerűsítése érdekében kiemelt programok megvalósítására tesz javaslatot a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére,

8. szervezi és összehangolja a közlekedési szakpolitikák nemzetközi (két- és többoldalú, valamint európai uniós) vonatkozásait, az ezzel foglalkozó fórumokon - kijelölés alapján - képviseli a minisztert, rendszeresen egyeztetéseket folytat az Európai Bizottság közlekedéspolitikát befolyásoló döntéshozóival,

9. közlekedésszakmai szempontok képviseletével közreműködik a minisztérium két- és többoldalú nemzetközi közlekedési kapcsolatrendszerének fenntartásában, fejlesztésében, kiemelt figyelmet fordítva a határon túli magyarság közlekedési kapcsolatainak javítására,

10. részt vesz a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások alapján létrehozott közös testületek működtetésében,

11. ellátja a közösségi közlekedés egységes, országos elektronikus jegy- és utastájékoztató rendszerével kapcsolatos közlekedésszakmai feladatokat,

12. ellátja a közösségi közlekedés összehangolását, koordinációját,

13. elkészíti a közösségi közlekedés koncepcióját,

14. a miniszter által átruházott hatáskörben kiadja a vasúti pályaműködtetési szerződések éves pénzügyi záradékában meghatározott költségtérítések folyósítását megalapozó teljesítésigazolást,

15. ellátja az intermodális csomópontokkal kapcsolatos szakmai feladatokat,

16. ellátja a veszélyes áruk szállításával, a közlekedési környezetvédelemmel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

17. felel a vasúttársaságok pályaműködtetési szerződéseinek ellenőrzéséért,

18. ellátja a miniszter által átruházott hatáskörben a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (1) bekezdésében foglalt építtetői kijelöléssel kapcsolatos feladatokat,

19. ellátja a miniszter által átruházott hatáskörben a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/E. §-a szerinti Nemzeti Szerv feladatait,

20. ellátja a közúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt eltérési engedélyekkel kapcsolatos feladatokat,

21. ellátja a közutak igazgatásáról szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt, az országos közutak útosztályba sorolásával, azonosításával, valamint az arra szolgáló útszám megállapításával, illetve megváltoztatásával kapcsolatos feladatokat,

22. ellátja a stratégiai légtér-gazdálkodási feladatokhoz fűződő teendőket, és a Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoport elnöki teendőit,

23. közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárral együttműködve javaslatot tesz az ágazati képzési, szakképzési és felnőttképzési feladatokra,[105]

24. adatot szolgáltat az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósága által működtetett TENTec rendszerbe,

25. önállóan gyakorolja a másodfokú közlekedési hatósági feladatokkal kapcsolatos minisztériumi állami vezetői feladatokat.

26. szakmai feladatai tekintetében előkészíti a fejezeti költségvetési keret terhére vagy javára kötendő szerződéstervezeteket, így különösen a támogatási szerződéseket, támogatói okiratokat, lebonyolítói, kezelői és az előirányzatok átcsoportosítására irányuló megállapodásokat, közreműködnek a támogatás biztosításához szükséges kötelezettségvállalási dokumentumok, támogatási szerződések, támogatói okiratok, megállapodások megkötésében, a támogatás pénzügyi teljesítésében, valamint gondoskodnak a támogatás felhasználásáról szóló szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzéséről, helyszíni ellenőrzés lebonyolításáról,[106]

27. ellátja a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt, a Földrajzinév-bizottság hatáskörébe tartozó hivatalos földrajzi nevek megállapítására, a megállapított hivatalos földrajzi nevek megváltoztatására - a 10 méternél nagyobb szerkezeti hosszúságú hidak országos jelentőségű nevei esetében - a javaslattétellel kapcsolatos feladatokat,[107]

28. kapcsolatot tart a közlekedési logisztika területén működő szakmai szervezetekkel és érdekképviseletekkel,[108]

29. részt vesz a közlekedési logisztikai rendszerek, szolgáltatások és fejlesztések szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációjában,[109]

30. javaslatot dolgoz ki a hazai és nemzetközi közlekedési logisztikai kapcsolatok fejlesztésére, részt vesz e kapcsolatok létrehozásában és előkészítésében,[110]

31. nyomon követi az európai uniós és hazai támogatással megvalósuló közlekedési logisztikai és a közlekedési logisztikai projektekkel összefüggő egyéb projekteket,[111]

32. javaslatot tesz a multimodális áruterminál infrastruktúra hálózat fejlesztésére és részt vesz annak kialakításában.[112]

(4) A közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár irányítja a CEF nemzeti hatóságot, ennek keretében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (6) bekezdésében foglaltak ellátása tekintetében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó források felhasználásáról szóló 75/2016. (IV. 5.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltakkal összhangban

a) gondoskodik a 2014-2020 programozási időszak CEF közlekedési projektjei (a továbbiakban: CEF1 projektek) és a 2021-2027 programozási időszak CEF közlekedési projektjei (a továbbiakban: CEF2 projektek) végrehajtásáról,

b) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) tekintetében felel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó források felhasználásáról szóló 75/2016. (IV. 5.) Korm. rendelet 9. alcímében meghatározott feladatok ellátásáért,

c) a CEF1 és CEF2 projektek tekintetében

ca) elvégzi a szabálytalansági gyanúk vizsgálatát azok megalapozottsága tekintetében, és döntési javaslatot készít a szabálytalansági gyanúk kezelésével kapcsolatban, végzi az ellenőrzéskoordinációs feladatokat,

cb) közreműködik a támogatási szerződések megkötésében és módosításában,

cc) közreműködik a projektekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárások ellenőrzésében,

cd) ellátja a helyszíni ellenőrzési feladatokat.

(5) A közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja

a) a Vasúti Infrastruktúra Főosztály,

b) a Közúti Infrastruktúra Főosztály,[113]

c)[114]

d) a Gépjármű-közlekedési és Vasút Szabályozási Főosztály,

e) a Közlekedési Szolgáltatási Főosztály,

f) a Légi- és Víziközlekedési Főosztály,

g) a CEF Főosztály és

h)[115]

vezetőjének tevékenységét.

(6) A közlekedésstratégiai helyettes államtitkár szakmai feladatkörébe tartozóan szakmai felügyeletet gyakorol a minisztérium irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek és az olyan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében, amelyek felett a minisztérium tulajdonosi joggal rendelkezik.

83. § (1) A közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár tevékenységének ellátását titkárság segíti.

(2) A közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

84. § A közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a közlekedésért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a Közlekedési Szolgáltatási Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Közúti Infrastruktúra Fejlesztési Főosztály vezetője helyettesíti. A közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén a Közlekedési Szolgáltatási Főosztály vezetője látja el.

26. A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár

85. § (1) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár önállóan gyakorolja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó közlekedési hatósági feladatokkal kapcsolatos minisztériumi állami vezetői feladatokat.

(2) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár szakmai feladatkörébe tartozóan szakmai felügyeletet gyakorol a minisztérium irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek és az olyan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében, amelyek felett a minisztérium tulajdonosi joggal rendelkezik.

(3) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja[116]

a) a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztály vezetőjének,

b) a Hatósági Felügyeleti Főosztály vezetőjének,

c) a Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály vezetőjének,

d) a Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály vezetőjének,

e) a Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály vezetőjének,

f) a Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály vezetőjének,

g) a Vasúti Hatósági Főosztály vezetőjének,

h) a Hajózási Hatósági Főosztály vezetőjének,

i) a Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztály vezetőjének,

j) a Vasúti Igazgatási Szerv vezetőjének,

k) a Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály vezetőjének és

l) a Légügyi Főigazgató

tevékenységét.

(4) A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet] 7. § (1) bekezdése szerinti vasúti igazgatási szervként a Vasúti Igazgatási Szerv jár el. A Vasúti Igazgatási Szerv a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése alapján nem utasítható.

(5) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár a közlekedésbiztonság javítása és alternatív közlekedési módok népszerűsítése érdekében ellátja a közlekedésbiztonságot érintő állami feladatok tárca szintű képviseletét, továbbá az ahhoz kapcsolódó kiemelt programok megvalósítását, e körben javaslatot tesz a közlekedésért felelős államtitkár részére.

(6) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár kijelöli a Légügyi Főigazgatót.

(7) A közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkárral együttműködve ellátja a jogszabályokban, valamint a közlekedésért felelős államtitkár által delegált ágazati, szakképzési és felnőttképzési feladatokat.

(8) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja a muzeális jellegű járművek minősítési szabályainak jóváhagyásával összefüggő jogköröket.

(9) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár feladatkörében eljárva együttműködik a külföldi nemzetközi közlekedési hatóságokkal, és az európai uniós és nemzetközi szervezetekkel, a külföldi közlekedési hatóságok tekintetében ellátja a hatáskörébe tartozó képviseleti feladatokat.[117]

(10) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár szakmai feladatai tekintetében előkészíti a fejezeti költségvetési keret terhére vagy javára kötendő szerződéstervezeteket, így különösen a támogatási szerződéseket, támogatói okiratokat, lebonyolítói, kezelői és az előirányzatok átcsoportosítására irányuló megállapodásokat, közreműködik a támogatás biztosításához szükséges kötelezettségvállalási dokumentumok, támogatási szerződések, támogatói okiratok, megállapodások megkötésében, a támogatás pénzügyi teljesítésében, valamint gondoskodik a támogatás felhasználásáról szóló szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzéséről, helyszíni ellenőrzés lebonyolításáról.[118]

(11) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben gyakorolja az egyes fővárosi és vármegyei kormányhivatalokkal kapcsolatos irányítási feladatokhoz kapcsolódóan a miniszter Áht. 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint törvényességi és szakszerűségi ellenőrzés irányítási és ellenőrzési jogköreit.[119]

86. § (1) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységének ellátását titkárság segíti.

(2) A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

87. § A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztály vezetője helyettesíti. A közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztály vezetője látja el.[120]

27. A miniszteri biztos

88. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét - a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően - a miniszter irányítja.

(2) A miniszteri biztos - megbízatásának keretei között - felel a rá bízott feladatok ellátásáért.

(3) A miniszteri biztos tevékenységének ellátása során egyeztet a feladatköre szerint érintett felsővezetőkkel.

27/A. Az állami beruházási kerettörvény kidolgozásáért, valamint a beruházási kontrolling- és elszámolási rendszer működtetéséért felelős miniszteri biztos[121]

88/A. § (1) Az állami beruházási kerettörvény kidolgozásáért, valamint a beruházási kontrolling- és elszámolási rendszer működtetéséért felelős miniszteri biztos informatikai szakmai irányítási feladataival összefüggésben[122]

a) a minisztérium és a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok szakrendszerei tekintetében gyakorolja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény, valamint az elektronikus információs rendszerek biztonsági felügyeletét ellátó hatóságok, valamint az információbiztonsági felügyelő feladat- és hatásköréről, továbbá a zárt célú elektronikus információs rendszerek meghatározásáról szóló 187/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet szerinti, elektronikus információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) hatáskörét, ellátja feladatait, amibe közreműködőt vonhat be,

b) az 1. pont szerinti szakrendszerek tekintetében az alapító képviseletében gyakorolja az alkalmazásgazda hatásköreit, ennek keretében,

ba) szakmailag jóváhagyja a szakrendszerek fejlesztésére, üzemeltetésére irányuló beszerzési, közbeszerzési eljárások dokumentumait, az eljárások eredményeként létrejövő szerződéseket,

bb) jóváhagyja a szakrendszerek működését meghatározó szabályzatokat, így különösen, de nem kizárólag az informatikai biztonsági, adatkezelési és jogosultságkezelési szabályokat,

bc) jóváhagyja a szakrendszerek fejlesztési stratégiáit, dönt a fejlesztések végrehajtásáról, átvételéről,

c) meghatározza az informatikai projektek végrehajtásában érintett szereplők (kedvezményezett, támogató, szállító, hatóság) közötti egyeztetéseken, tárgyalásokon képviselendő minisztériumi álláspontot,

d) jóváhagyja a gazdasági társaságok éves beszerzési, közbeszerzési tervében szereplő informatikai tárgyú beszerzéseket.

(2) A közlekedési hatósági informatikai szakrendszerek vonatkozásában a (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feladatokat a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár az állami beruházási kerettörvény kidolgozásáért, valamint a beruházási kontrolling- és elszámolási rendszer működtetéséért felelős miniszteri biztos bevonásával látja el.

(3) A közlekedési hatósági informatikai szakrendszerek vonatkozásában az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatokat az állami beruházási kerettörvény kidolgozásáért, valamint a beruházási kontrolling- és elszámolási rendszer működtetéséért felelős miniszteri biztos a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár bevonásával látja el.

(4) Az állami beruházási kerettörvény kidolgozásáért, valamint a beruházási kontrolling- és elszámolási rendszer működtetéséért felelős miniszteri biztos az európai uniós forrásból finanszírozott projektekkel kapcsolatos feladataival összefüggésben

a) szakmailag felülvizsgálja és jóváhagyja a minisztérium szakterületei, valamint az minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok uniós projektjeivel kapcsolatos előterjesztéseket, döntési javaslatokat,

b) a projektmegvalósítás során jelentkező problémák esetén dönt a szükséges beavatkozásról, a kockázatok kezelésének módjáról, az eszkaláció szintjéről és módjáról,

c) meghatározza a projektvégrehajtásban érintett szereplők (kedvezményezett, támogató, hatóság, szállító) közötti egyeztetéseken képviselendő minisztériumi álláspontot,

d) a szakterületektől, gazdasági társaságoktól tájékoztatást, adatot kérhet a projektekről.

28. A felsővezető és a miniszteri biztos titkárságának vezetője

89. § (1) A felsővezető és a miniszteri biztos hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint a Szabályzat szerint a felsővezető és a miniszteri biztos hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását - ha a Szabályzat, illetve miniszteri biztos esetében a kinevezésére vonatkozó miniszteri utasítás így rendelkezik - titkárság segíti. Ha az államtitkár munkáját kabinet segíti, az államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár kabinetfőnöke irányítja.

(2) A miniszteri biztos titkársága, valamint a helyettes államtitkár titkársága tevékenységét a miniszteri biztos, illetve a helyettes államtitkár közvetlenül irányítja.

(3) A titkárság vezetője (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: titkárságvezető) irányítja, szervezi és ellenőrzi a titkárság feladatainak végrehajtását.

(4) A titkárságvezető elkészíti a titkárság ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat.

(5) A titkárságvezető az (1) bekezdés szerinti felsővezető, illetve miniszteri biztos munkáját segíti és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket a felsővezető, illetve a miniszteri biztos állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.

(6) A titkárságvezetőt akadályoztatása esetén a titkárság ügyrendjében meghatározott kormánytisztviselő helyettesíti.

90. § A közigazgatási államtitkár titkárságának vezetője feladatai hatékony végrehajtása érdekében közvetlen utasítást adhat a minisztérium szervezeti egységeinek vezetői és munkatársai részére.

III. FEJEZET

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETE

29. A minisztérium szervezeti egységei és munkatársai

91. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei:

a) a főosztály, valamint

b) a főosztályként működő kabinet, illetve főosztályként működő titkárság.

(2) A minisztériumban működő nem önálló szervezeti egység az osztály, illetve az osztályként működő titkárság.

92. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a Szabályzatban, továbbá a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító felsővezető a miniszter által számára meghatározott feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység létszámát és a szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető kezdeményezése alapján a közigazgatási államtitkár határozza meg.

93. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - a felsővezetőtől kapott utasítás és iránymutatás alapján - vezeti, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egység munkáját és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, a Szabályzat vagy a tevékenységét irányító vezető eltérően nem rendelkezik.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője - a Vasúti Igazgatási Szerv kivételével - az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben gondoskodik az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint annak mellékleteként az álláshelyen ellátandó feladatok, illetve munkaviszony esetében a munkaköri leírások elkészítéséről.[123]

(4) A Vasút Igazgatási Szerv vezetője az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben gondoskodik az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint annak mellékleteként az álláshelyen ellátandó feladatok, illetve munkaviszony esetében a munkaköri leírások elkészítéséről és tájékoztatásul megküldi azokat a közigazgatási államtitkár részére.[124]

94. § A főosztály (kabinet, titkárság) vezetőjének a helyettese

a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének az utasítása szerint helyettesíti az önálló szervezeti egység vezetőjét,

b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.

95. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének az utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alá tartozó osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

96. § (1) A minisztérium munkatársa

a) a feladatát közvetlen felettes vezetője irányítása alatt látja el, ha nem a közvetlen felettes vezető ad utasítást a minisztérium munkatársának, a minisztérium munkatársa köteles erről a közvetlen felettes vezetőt haladéktalanul tájékoztatni,

b) a feladatait a minisztérium érdekeit szem előtt tartva, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a minisztérium belső szabályozásai által meghatározott módon, a felettesétől kapott utasítások, útmutatások alapján, a határidők betartásával köteles végrehajtani,

c) gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a döntéseknek a vezető utasítása szerinti végrehajtásáról,

d) köteles a szakmai tudását és ismereteit a munkakörhöz szükséges követelményekhez igazodó szinten tartani, a jogszabályokban vagy a munkáltató által előírt képesítést megszerezni,

e) jogszabályban meghatározott kivétellel köteles megőrizni a minisztérium működésével kapcsolatban tudomására jutott információkat,

f) köteles kerülni minden olyan tevékenységet, ami a minisztérium hátrányos megítéléséhez vezethet vagy egyéb módon a minisztérium érdekeit kedvezőtlenül érintheti,

g) közvetlen felettese kijelölése alapján köteles helyettesíteni munkatársát,

h) közreműködik a minisztérium által különböző hivatali célok megvalósításának érdekében szervezett tevékenységekben,

i) felelős a hivatali vagyon védelméért, a rendelkezésére bocsátott pénzügyi, valamint egyéb eszközök rendeltetésszerű kezeléséért, megőrzéséért és felhasználásáért,

j) tevékenységéért fegyelmi, valamint az Mt., a Kit., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a Közszolgálati Szabályzat előírásai szerint - a munkajog keretei között - anyagi felelősséggel tartozik,

k) jogosult az információra a minisztérium és ezen belül a szervezeti egységek stratégiai céljairól, célkitűzéseiről, a minisztérium munkatársait érintő döntésekről,

l) jogosult szakmai kérdésekben kezdeményezésre, javaslattételre, véleménynyilvánításra,

m) jogosult a munkavégzés feltételeinek javítására irányuló javaslattételre, véleménynyilvánításra a munkahelyével, munkafolyamatokkal kapcsolatos kérdésekben,

n) jogosult megismerni a személyére vonatkozó, a minisztériumban nyilvántartott adatokat, dokumentumokat,

o) jogosult a miniszter tárgyévben érvényes döntései szerint járó juttatásokra, szolgáltatásokra.

(2) A minisztérium integritás tanácsadója a jogszabályban meghatározott feladatkörében önállóan jár el, a szervezeti egység vezetője által nem utasítható, tevékenységéről kizárólag a közigazgatási államtitkár részére tartozik beszámolni, ugyanakkor intézkedéseiről - ha az a feladat ellátását nem veszélyezteti - a szervezeti egység vezetőjét tájékoztatni köteles.

30. A minisztérium szervezeti egységeinek általános feladatai

97. § (1) A szakmai főosztályok feladat- és hatáskörükben - együttműködve más illetékes szervezeti egységekkel, a Szabályzat vonatkozó előírásainak betartásával - a következő általános feladatokat látják el:

a) az országgyűlési, valamint kormányzati bizottságokkal való együttműködés keretében - a minisztérium illetékes vezetőjének eseti kijelölése alapján, a feladatkörében érintett államtitkár mellett - képviselik a minisztériumot az országgyűlési, valamint kormányzati bizottságokban,

b) folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatják a sajtófőnököt a felelősségi körébe tartozó bekövetkezett vagy előrelátható, a sajtó és a közvélemény által kiemelt figyelmet érdemlő eseményekről; ezekről a szükséges háttéranyagokat, valamint a kommunikációs elemeket előkészítik, illetve naprakész állapotban tartják,

c) szükség esetén közreműködnek a minisztérium vezetői tárgyalásainak előkészítésében, gondoskodnak a tájékoztató és felkészítő anyagok elkészítéséről,

d) szükség szerint előterjesztést készítenek,

e) elemzik és értékelik a feladatkörükkel összefüggő nemzetközi eseményeket és összefüggéseket,

f) közreműködnek a minisztérium és más szervek, hatóságok, illetve a nemzetközi szervezetek képviseletei közötti érintkezésben, e szervezetek tagjainak a minisztériumban teendő látogatásainak szervezésében,

g) közreműködnek a minisztérium honlapja egyes oldalainak elkészítésében,

h) az önálló fejezeti kezelésű előirányzatból finanszírozott támogatási projektek szakmai felügyeletéért felelős főosztályok együttműködnek a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárral a támogatási pályázatok szakmai összeállítása, a pályázatok elbírálása, a támogatási szerződések elkészítése, valamint a projektek felügyelete és kiértékelése során,

i) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében folyamatosan figyelemmel kísérik, és a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzatában megjelölt felelős részére megküldik azokat a feladatkörüket érintő adatokat, amelyek a honlapon megjelenítendő vagy egyéb módon közzéteendő adatok körébe tartoznak,

j) a minisztérium esetleges érdeksérelme - így különösen szerződésszegés - esetén annak tényéről írásban haladéktalanul értesítik a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt, az üggyel összefüggő valamennyi irat egyidejű megküldésével,

k) haladéktalanul értesítik a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt vagy az adott szabályzat előkészítése tekintetében illetékes helyettes államtitkárt, amennyiben a feladatkörükbe tartozó szakterületek szabályozásának változása vagy egyéb körülmény a minisztérium szabályzatai felülvizsgálatát, új szabályozás megalkotását teszi szükségessé,

l) a minisztérium költségvetésének tervezésekor összeállítják a szervezeti egység költségvetési igényeit.

(2) A funkcionális szervezeti egységek - feladat- és hatáskörükben - együttműködve más illetékes szervezeti egységekkel, a Szabályzat vonatkozó előírásainak betartásával - az (1) bekezdésben foglalt feladataik mellett - az alábbi, általános feladatokat látják el:

a) biztosítják a minisztérium felelősségi körébe tartozó feladatok ellátásához szükséges működési feltételeket,

b) támogatást nyújtanak a szervezeti egységek működésével összefüggő munkafolyamatok hatékony ellátásához.

IV. FEJEZET

A MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉSI FÓRUMAI

31. A miniszteri értekezlet

98. § (1) A miniszteri értekezlet során a résztvevők a miniszter irányításával áttekintik a minisztérium operatív feladatainak ellátását.

(2) A miniszteri értekezlet javaslatot tesz:

a) intézkedés tételére,

b) intézkedés elfogadására,

c) egyeztetés megindítására,

d) szükség esetén a közigazgatási egyeztetés során képviselendő minisztériumi álláspontra.

(3) A miniszteri értekezletet a miniszter kabinetfőnöke készíti elő, a szervezeti egységek vezetői által javasolt napirendi pontoknak megfelelően.

(4) A miniszteri értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.

(5) A miniszteri értekezlet

a) állandó résztvevői a miniszter, az államtitkárok, a miniszter kabinetfőnöke és a sajtófőnök,

b) eseti résztvevői a helyettes államtitkárok és miniszteri biztosok.

(6) A miniszter a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz, intézkedéseket rendel el, további tájékoztatást kér, illetve iránymutatásokat ad.

(7) A miniszteri értekezlet összehívására főszabály szerint heti gyakorisággal kerül sor.

32. A vezetői felkészítő értekezlet, a kormányzati döntéshozatali fórumok által tárgyalt anyagok véleményezése

99. § (1) A kormányülést, a kabinetek üléseit és a közigazgatási államtitkári értekezletet megelőző felkészítésre a kormányzati döntéshozatali fórum adott ülésén részt vevő felsővezető által meghatározott rendben kerül sor.

(2) A kormányülés, a kabinetülés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendje a beérkezését követően továbbításra kerül a miniszter, a közigazgatási államtitkár, továbbá valamennyi felsővezető részére. A napirendek megküldéséről a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.

(3) A kormányülésre, a közigazgatási államtitkári értekezletre, a Kormány kabinetjei üléseinek napirendjére felvett és az ülés előtt megküldött előterjesztések véleményezése szervezésének, az ülésekre való vezetői felkészítés koordinálásának, a felkészítő dokumentáció összeállításának (a továbbiakban együtt: felkészítés) első helyi felelőse a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a minisztérium valamely szakterülete által előkészített, (2) bekezdés szerinti napirenden szereplő előterjesztés esetén a felkészítő elkészítéséről - a (6) bekezdés szerinti határidőben - a kérdéses előterjesztést előkészítő szakterület gondoskodik.

(5) A (3) bekezdéstől eltérően a kormányülések és a Növekedési és Versenyképességi Kabinet ülései esetén a felkészítő elkészítéséről a Miniszteri Kabinet gondoskodik.

(6) A jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár döntése alapján - különös szakértelmet igénylő előterjesztések esetén - az általa meghatározott határidőre a felkészítőt az érintett szakmai szervezeti egység készíti el. A felkészítőt ebben az esetben is a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére kell megküldeni, aki gondoskodik a miniszter, parlamenti államtitkár, valamint a közigazgatási államtitkár részére történő eljuttatásáról.

(7) A jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár szükség esetén gondoskodik a kormányzati döntéshozó fórumok előtti szóbeli felkészítő megszervezéséről, az általa meghatározott időben. A szóbeli felkészítés esetén legalább helyettes államtitkár, akadályoztatása vagy távolléte esetén az érintett szakmai szervezeti egység döntésre jogosult vezetőjének a részvétele szükséges.

33. A munkacsoport

100. § (1) A miniszter vagy a közigazgatási államtitkár a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett kormánytisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.

(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

34. A munkatársi értekezlet

101. § (1) A munkatársi értekezlet összehívására évente legalább egyszer, valamint szükség szerint a minisztérium állományának jelentős hányadát érintő szabályozásokról, eseményekről történő tájékoztatás, jövőbeni feladatok meghatározása, továbbá az állomány munkájának értékelése érdekében vagy egyéb, a munkatársi értekezlet vezetője által meghatározott okból, célból kerülhet sor.

(2) A munkatársi értekezletet a miniszter hívja össze és vezeti.

(3) A munkatársi értekezlet résztvevői tekintetében lehet teljes vagy a dolgozók érdekeltség szerint csoportosított körére kiterjedően részleges.

(4) A meghívók kiküldéséről a Miniszteri Kabinet gondoskodik.

V. FEJEZET

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK

35. Kiadmányozás

102. § (1) A döntés egyben kiadmányozási jog is.

(2) A kiadmányozási jog

a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,

b) - ha a Szabályzat így rendelkezik, - a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására, vagy

c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára

ad felhatalmazást.

(3) A miniszter kiadmányozza

a) a miniszteri rendeletet, a feladat- és hatáskörébe tartozó közjogi szervezetszabályozó eszközt,

b) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, a Kúria elnökének, az Országos Bírói Tanács elnökének, a legfőbb ügyésznek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének címzett ügyiratokat,

c) országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ,

d) más országok politikai vezetőinek címzett ügyiratot,

e) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.

f) a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok részére kiadott tulajdonosi határozatot.[125]

(4) A (3) bekezdésben meghatározott iratokat a miniszter eltérő döntése hiányában - a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőző, a vezető megalapozott döntését lehetővé tevő észszerű határidőn belül - a közigazgatási államtitkár útján kell kiadmányozásra felterjeszteni.

(5) A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő, (3) bekezdés szerinti ügyekben - a (3) bekezdés a) pontja szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével - a minisztert helyettesítő államtitkár a miniszter helyettesítése keretében intézkedik és kiadmányoz.

(6) A miniszter és a minisztert helyettesítő államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő, (3) bekezdés szerinti ügyekben - a (3) bekezdés a) pontja szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével - a közigazgatási államtitkár intézkedik, és kiadmányozási jogot gyakorol. Ha a kiadmányozási jogkör gyakorlója nem állapítható meg, a közigazgatási államtitkár intézkedik, és kiadmányozási jogot gyakorol.

(7) A miniszter, - ha a kiadmányozásra a miniszter nevében más személy jogosult, - a kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.

(8) A miniszter - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e Szabályzatban foglalt kiadmányozási rendtől írásbeli utasításával eltérhet.

103. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben kiadmányozza

a) az előterjesztést,

b) a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratot.

(2) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza továbbá

a) a munkáltatói jogköre gyakorlása során keletkezett személyügyi tárgyú ügyiratokat,

b) a miniszteri rendelet kihirdetéséhez szükséges, miniszteri egyetértő nyilatkozatot kérő levelet,

c) a feladatkörébe tartozó egyéb ügyiratokat és közjogi szervezetszabályozó eszközt,

d) az alapvető jogok biztosának, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének, az Állami Számvevőszék elnökének és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökének címzett ügyiratokat.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közigazgatási államtitkár egyes ügycsoportok vagy egyes nemzetközi szervezetek, intézmények tekintetében a kiadmányozási jogot - a feladatok hatékony ellátásának biztosítása érdekében - az önálló szervezeti egység vezetőjére vagy kormánytisztviselőre állandó jelleggel átruházhatja.

104. § A parlamenti államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben kiadmányozza a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat parlamenti tárgyalása során benyújtandó dokumentumok közül

a) az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: HHSZ.) 46. § (1) bekezdése szerinti előterjesztői tájékoztatást,

b) az egységes javaslattervezetet, átdolgozott egységes javaslattervezetet, második egységes javaslattervezetet, kiegészítő egységes javaslattervezetet,

c) a zárószavazást előkészítő módosító javaslatot, valamint

d) az elfogadott törvény szövegét.

105. § (1) A szakterület szerint illetékes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot

a) a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter, illetve a közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével,

b) feladatkörében az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak címzett ügyiratok tekintetében,

c) az alapvető jogok biztosának írásbeli megkeresésére adott válaszlevelek tekintetében, ha a megkeresés más ágazati államtitkár feladatkörét nem érinti,

d) az 5. függelékben részére meghatározott ügyekben.

(2) Az államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben - helyettesítés keretében - az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó helyettes államtitkár, az államtitkár titkárságvezetője vagy főosztályvezető intézkedik és kiadmányoz.

(3) A helyettes államtitkár a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben jogosult a döntéseinek kiadmányozására.

(4) A kormányzati döntés-előkészítés során készült tárcavéleményt a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár kiadmányozza. Ha különböző helyettes államtitkárok által irányított szervezeti egységek közötti véleményeltérés szükségessé teszi, a közigazgatási államtitkár dönt.

(5)[126]

(6)[127]

105/A. § (1) A minisztérium tekintetében a főosztályvezető, az osztályvezető, illetve az ügyintéző - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem rendelkezik kiadmányozási jogkörrel. E rendelkezés az elektronikus levelezést nem érinti.[128]

(2) Jelen Szabályzatban meghatározott esetekben, jogszabály rendelkezése alapján, hatósági eljárás során, valamint helyettesítés esetén az (1) bekezdésben meghatározott személyek kiadmányozási jogkörrel rendelkezhetnek.

(3) A magasépítésért felelős helyettes államtitkár, az útépítésekért felelős helyettes államtitkár, a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár, az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár, valamint a víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár a feladat- és hatáskörébe tartozó beruházások tekintetében az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység ügyrendjében az (1) bekezdésben meghatározott személyek számára kiadmányozási jogot biztosíthat.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően a közlekedési hatósági ügyekben a kiadmányozási jogot a főosztályvezető, az osztályvezető, valamint az ügyintéző a 106. §-ban, valamint az önálló szervezeti egység ügyrendjében foglaltak szerint gyakorolja.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a miniszter eltérően rendelkezhet.

106. § (1) A közlekedési hatósági ügyekben az első fokú döntéseket - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a miniszter nevében és megbízásából azon szervezeti egység vezetője kiadmányozza, amely szervezeti egység feladat- és hatáskörébe a jelen Szabályzat alapján az érintett hatósági ügy tartozik.

(2) A Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály feladatkörébe tartozó elsőfokú hatósági döntéseket a hatósági jogkör gyakorlójának nevében és megbízásából a Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály vezetője kiadmányozza.[129]

(3) A Vasúti Igazgatási Szerv hatáskörébe tartozó közigazgatási döntéseket és egyéb iratokat a Vasúti Igazgatási Szerv vezetője kiadmányozza.

(4) A Közlekedésbiztonsági Szervezet szakmai vizsgálatának eredményét tartalmazó zárójelentést a Közlekedésbiztonsági Szervezet vezetője kiadmányozza.

(5)[130]

(6) A közlekedési hatósági ügyekben döntést hozó vezető e jogkörben való eljárása során nem utasítható.

(7) A közlekedési hatósági közigazgatási peres eljárásokban, valamint a közlekedési hatósági feladatokkal összefüggő valamennyi peres és nemperes eljárásban - ideértve különösen a közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti pereket, a kényszertörlési, felszámolási és végelszámolási eljárásokat, valamint a közigazgatási bírság behajtásával kapcsolatos eljárásokat - a képviseletet a Hatósági Felügyeleti Főosztály vezetője látja el.[131]

(8) A főosztályvezető képviseleti jogosultságát az adott eljárásban eljáró, képviseletre jogosult kormánytisztviselőkre átruházhatja.[132]

(9) A Hatósági Felügyeleti Főosztály vezetője negyedévente tájékoztatást ad a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztály vezetője részére az általa kezelt közigazgatási peres és nemperes eljárásokról.[133]

107. § (1) Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a Szabályzatban, illetve az ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá.

(2) A 102. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel a Szabályzatban, valamint az ügyrendben meghatározott helyettesítési rendben eljárva a helyettesítés magában foglalja a kiadmányozási jogot.

(3) Ha a kiadmány egyúttal az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásnak is minősül, azt kiadmányozás előtt, a megalapozott döntést lehetővé tevő észszerű határidőn belül, külön utasításban foglaltak szerint meg kell küldeni véleményezésre és ellenjegyzésre a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére. A kötelezettségvállalást tartalmazó kiadmány létrehozására irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell minden olyan dokumentumot és információt, amely a szabályszerű kötelezettségvállalás feltétele. A kezdeményező teljeskörűen felel a kötelezettségvállalást tartalmazó kiadmány, illetve a létrehozására irányuló kezdeményezés megfelelő előkészítettségéért.

36. Kapcsolattartási szabályok

108. § (1) Az alapvető jogok biztosa által végzett vizsgálatot a minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.

(2) A szervezeti egységek a feladatkörükbe tartozó, az alapvető jogok biztosa megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét - a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően - a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár útján terjesztik fel.

(3) Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban együtt: ellenőrző szervek) által végzett vizsgálatokat a minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.

(4) A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában az ellenőrző szervek által végzett vizsgálatok során az ellenőrző szervekkel való kapcsolattartásért, illetve az ellenőrzés koordinációjáért az ellenőrzés témája által első helyen érintett önálló szervezeti egység (a továbbiakban: felelős szervezeti egység) felelős, amely az észrevételezésbe köteles bevonni minden olyan szervezeti egységet, amely az ellenőrző szervek által végzett ellenőrzés témájában érintett.

(5) Az ellenőrző szervek megkeresésére, ajánlására és az általuk megküldött jelentéstervezetre adott válasz tervezetét a felelős szervezeti egységek - a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően - az irányításukat ellátó állami vezető útján terjesztik fel a közigazgatási államtitkár részére.

37. A munkavégzés általános szabályai

109. § (1) A miniszter a feladatköreinek ellátásával kapcsolatban közvetlenül, illetve kabinetfőnökén, valamint a közigazgatási államtitkár titkárságának vezetőjén keresztül utasítást adhat a közvetlen irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársainak. Erről az utasítást végrehajtó munkatársnak - a feladat végrehajtásának egyidejű megkezdése mellett - a szervezeti egységet irányító vezetőt haladéktalanul tájékoztatnia kell.[134]

(2) Az (1) bekezdésben nem említett vezető - ide nem értve a miniszter kabinetfőnökét, valamint a közigazgatási államtitkár titkárságának vezetőjét - az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől, valamint a tevékenységet irányító vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását - ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik, - a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy ha erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.

(4) Hatásköri vita esetén az intézkedésre jogosult szervezeti egységet a hatásköri vitában érintett szervezeti egységeket irányító helyettes államtitkár, államtitkár vagy közigazgatási államtitkár jelöli ki, ilyen közös vezető hiányában a miniszter dönt.

38. Az egyes minisztériumokban előkészített előterjesztések minisztériumon belül történő egyeztetési rendje

110. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.

(2) A minisztériumok előterjesztésinek véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező előterjesztést a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár - véleményezési határidő megjelölésével - elektronikus úton eljuttatja a feladatkörében érintett

a) szervezeti egység, intézmény vezetőjének tevékenységét közvetlenül irányító helyettes államtitkár titkárságának,

b) funkcionális szervezeti egységeknek,

c) - államtitkár által közvetlenül irányított - szakmai szervezeti egységeknek

annak feltüntetésével, hogy az előterjesztést egyidejűleg mely további szervezeti egységek, intézmények részére küldte meg. Ha a véleményező szervezeti egység álláspontja szerint az előterjesztés további szervezeti egység feladatkörét is érinti, a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárnál haladéktalanul kezdeményezi a véleményezésre való megküldést. A minisztérium háttérintézményeinek véleményezésbe történő bevonása a szakmai felügyeletet gyakorló szervezeti egység feladata és felelőssége.

(3) A (2) bekezdés szerinti előterjesztést - tájékoztatásul - a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár elektronikus úton minden esetben megküldi a miniszter, az államtitkárok és a miniszter kabinetfőnöke vagy az általuk kijelölt személy részére.

(4) A véleményező helyettes államtitkári titkárságok a szervezeti egységeik és a háttérintézmények észrevételeit helyettes államtitkári titkárságonként összefogva és egyeztetve a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére juttatják el, a részükre megadott határidőn belül.

(5) Ha egy államtitkár több helyettes államtitkárt vagy szervezeti egységet irányít, az államtitkár területének egységes és egyeztetett véleményét az államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység küldi meg a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére.

(6) A jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár az államtitkárok, az önállóan véleményező szervezeti egységek, intézmények észrevételeinek figyelembevételével gondoskodik a minisztérium véleményét összefoglaló válaszlevél tervezetének elkészítéséről.

(7) A jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár az előterjesztés véleményezésre történő kiadása során a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - különleges szakértelem szükségessége esetén - a Szabályzatban meghatározott feladatkörökre tekintettel megjelöli azt a szervezeti egységet, amelynek feladatkörét az adott tervezet elsődlegesen érinti, és amelynek feladata a minisztériumi álláspont kialakításához szükséges szakmai álláspont kialakítása. A jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár ebben az esetben is a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kiküldi az előterjesztést véleményezésre és tájékoztatásul. Az összefogó a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint véleményezők szakmai véleménye alapján köteles a minisztérium szakmai szempontú összegző álláspontját kialakítani.

(8) Véleményeltérés esetén a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár egyeztetés kezdeményezéséről gondoskodik. Ha a véleményeltérés ezt követően is fennáll, a minisztérium véleményét összefoglaló válaszlevél tartalmáról a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A döntési javaslatban ismertetni kell az államtitkárok, önállóan véleményező szervezeti egységek álláspontját.

(9) Ha a válaszadási határidő bármely okból nem tartható, akkor erről és a válaszlevél várható elkészülési időpontjáról rövid úton tájékoztatni kell a véleményt kérő minisztériumot. Az esetlegesen késedelmesen elkészült válaszlevelet munkapéldányként meg kell küldeni a véleményt kérő minisztérium részére.

(10) Ha az érintettek a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár által jelzett határidőben nem adnak véleményt, úgy kell tekinteni, hogy az előterjesztésre észrevételt nem tesznek.

(11) Az észrevételek alapján, illetve a szükséges egyeztetés után elkészített, a minisztérium véleményét tartalmazó válaszlevél tervezetének a címzett részére történő megküldéséről a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.

(12) Ha az előterjesztést küldő minisztérium a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot az észrevételt megfogalmazó felsővezető vagy az általa irányított szervezeti egység képviseli. A képviselet tekintetében fennálló véleményeltérés esetén a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár jelöli ki a képviselő szervezeti egységet.

39. A minisztériumban előkészített előterjesztések egyeztetési rendje

111. § (1) Az előterjesztés előkészítésére - a közigazgatási államtitkár tájékoztatása mellett - az államtitkár kezdeményezését követően, a miniszter utasítása alapján kerülhet sor.

(2) Az előterjesztést az előkészítésért felelős szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítő) - a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységek bevonásával - készíti el.

(3) Az előterjesztésnek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) előírásainak való megfeleléséért, valamint a hatásvizsgálati lap elkészítéséért az előkészítő felel.

(4) Az előterjesztés - a minisztérium felsővezetőivel, a miniszter kabinetfőnökével, az érintett szervezeti egységek vezetőivel, valamint a feladatkörüket tekintve érintett háttérintézmények vezetőivel történő - belső egyeztetését az előkészítő koordinálja. Az előterjesztést a belső egyeztetés keretében a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére kodifikációs ellenőrzés céljából meg kell küldeni, aki vizsgálja az előterjesztés Jat.-nak való megfelelését, valamint gondoskodik a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletnek, valamint jelen Szabályzatnak történő megfelelőségről. Ha az előterjesztésnek pénzügyi-gazdasági hatása van, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárral a belső egyeztetés kötelező.

(5) Az elterjesztés belső egyeztetésére legalább 3 munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben külön indokolás mellett lehet. Az egyeztetés elektronikus úton történik. Az ennek során érkezett észrevételeket az előkészítő értékeli, az elfogadott észrevételeket átvezeti.

(6) Ha a belső egyeztetésre küldött előterjesztés tartalmát illetően az előkészítő és az érintett szervezeti egységek között érdemi véleményeltérés van, azt két- vagy többoldalú megbeszélés útján kell egyeztetni az előkészítésért felelős felsővezető tájékoztatása mellett.

(7) Az előterjesztés kommunikációs záradékát az előkészítő, valamint a Kommunikációs Főosztály munkatársa közösen készíti el. Az előterjesztést az előkészítő megküldi a sajtófőnök által kijelölt személy részére, aki a kommunikációs záradék áttekintését és szükség szerinti kiegészítését, módosítását követően visszaküldi azt a belső egyeztetést végző szervezeti egység részére.

(8) Amennyiben szükséges az előterjesztés előzetes szakmai egyeztetése más tárcákkal, egyéb állami szervekkel, szervezetekkel, annak lefolytatását az előterjesztő koordinálja.

(9) A fentiek szerint előkészített előterjesztést a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére kell megküldeni, aki - kodifikációs ellenőrzést követően - gondoskodik az előterjesztés továbbításáról a közigazgatási államtitkár részére.

112. § (1) Az előterjesztés előzetes egyeztetésre bocsáthatóságáról, valamint a jogszabály tervezetének honlapon történő közzétételéről a közigazgatási államtitkár, szükség szerint a miniszteri értekezlet dönt.

(2) Az előterjesztés előzetes, majd az előzetes egyeztetést követően közigazgatási egyeztetésre történő megküldése iránti kérelmet a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére kell megküldeni, aki - kodifikációs ellenőrzést követően - gondoskodik annak előzetes vagy közigazgatási egyeztetésre történő megküldésről.

(3) Az előterjesztésnek az érintettek, valamint a társadalmi szervezetek bevonásával történő szakmai egyeztetését - a közigazgatási államtitkár engedélyét követően - az előkészítő folytatja le a parlamenti államtitkár és a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) Az előterjesztés valamely döntéshozó fórumra történő benyújtása iránti kérelmet a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére kell megküldeni, aki kodifikációs ellenőrzést követően, a közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén a gondoskodik az előterjesztés benyújtásáról.

(5) Az előterjesztés valamely döntéshozó fórumon elrendelt, más tárcákkal, vagy egyéb állami szervekkel, szervezetekkel történő utóegyeztetését az előkészítő folytatja le, a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett.

(6) A felterjesztés előtti visszamutatás keretében érkezett tervezeteket a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár - az észrevételek megtételére biztosított határidő tűzése mellett - véleményezés céljából megküldi az érintett szakmai szervezeti egységeknek. Ha a véleményező szervezeti egység álláspontja szerint a tervezet további szervezeti egység feladatkörét is érinti, a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárnál haladéktalanul kezdeményezi a véleményezésre való megküldést.

(7) A felterjesztés előtti visszamutatás kapcsán kialakított tárcaálláspontot a Miniszterelnöki Kormányiroda felé a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár küldi meg. Ha az érintettek a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár által jelzett határidőben nem adnak véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a tervezetre észrevételt nem tesznek.

113. § (1) A miniszteri rendelet kihirdetésének kezdeményezését megelőzően a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik az igazságügyi miniszter alkotmányossági és európai uniós jogi egyetértésének beszerzéséről.

(2) A miniszteri rendelet-tervezet normaszövegének aláírását és kihirdetését

a) három példányban,

b) a miniszteri rendelet-tervezettel, az igazságügyi miniszter (1) bekezdés szerinti egyetértésével, valamint az előzetes, illetve közigazgatási egyeztetés eredményének bemutatását tartalmazó - a miniszternek és a közigazgatási államtitkárnak címzett - feljegyzéssel

kell kezdeményezni.

(3) A miniszteri rendelet-tervezet aláírásának és kihirdetésének kezdeményezésekor a normaszöveget elektronikusan, a Magyar Közlöny kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltöltő felületről elérhető informatikai rendszer útján is továbbítani kell a felelős szerkesztő részére.

114. § (1) A jogszabálytervezetek honlapon való közzétételével megvalósuló társadalmi egyeztetését a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló a 2010. évi CXXXI. törvény rendelkezéseire figyelemmel a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár kezdeményezi a sajtófőnöknél. A honlapon való közzétételért a sajtófőnök felel.

(2) A társadalmi egyeztetés keretében beérkezett észrevételeket a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár továbbítja az előkészítő részére, amely az észrevételek szakmai értékelését követően az észrevételekről az összefoglaló táblázatot készít.

(3) A Miniszterelnöki Kormányirodát a társadalmi egyeztetés eredményéről az összefoglaló táblázat egyidejű megküldésével a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár tájékoztatja.

(4) Az összefoglaló táblázat honlapon való közzétételére az (1) bekezdésben foglalt eljárásrendet kell alkalmazni.

40. A minisztérium működésével kapcsolatos további eljárási kérdések

115. § (1) Ha valamely miniszter vagy önálló szabályozó szerv vezetőjének (e § alkalmazásában a továbbiakban: más miniszter) rendelete a miniszter egyetértésével vagy véleményének kikérését követően adható ki, abban az esetben a miniszternek a más miniszter részére rendeletalkotásra felhatalmazást megadó jogszabály szerinti, a Statútum rendeletben meghatározott feladatok ellátásáért felelős felsővezető kezdeményezése alapján a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár útján kell egyetértésre vagy véleményezésre felterjeszteni más miniszter rendeletét.

(2) Amennyiben a Statútum rendeletben meghatározott feladatok ellátásáért felelős felsővezető nem állapítható meg, vagy több felsővezető felelős a feladatok ellátásáért, úgy a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár kezdeményezése alapján a közigazgatási államtitkár útján kell egyetértésre vagy véleményezésre felterjeszteni más miniszter rendeletét.

116. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés keretében a szakterületek különböző fórumokra, értekezletekre anyagokat, előterjesztéseket csak a közigazgatási államtitkár útján vagy előzetes jóváhagyása esetén küldhetnek.

(2) A miniszter tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.

(3) A közigazgatási államtitkár útján jóváhagyásra felterjesztett iratokat ellátja kézjegyével az előkészítő ügyintéző, az előkészítő önálló szervezeti egység vezetője, valamint a felterjesztő helyettes államtitkár.

(4) A miniszterelnök tájékoztatását szolgáló, a miniszterelnök állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő feljegyzéseket és más iratokat a miniszter útján kell felterjeszteni.

117. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. A szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért, az egyeztetések lebonyolításáért a szervezeti egységek vezetői a felelősek.

(2) Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, elsődlegesen az a szervezeti egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter, az államtitkár, illetve a helyettes államtitkár kijelölt.

(3) Egyeztetést a szervezeti egység vezetője a hivatali út betartásával kezdeményezhet. Közvetlen egyeztetést az érintett szervezeti egységek az irányító vezetők előzetes engedélyével és folyamatos tájékoztatása mellett folytathatnak.

118. § (1) A minisztérium működését szabályozó belső normák előkészítése és a minisztériumon belüli egyeztetése a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység feladata.

(2) Az egyeztetés során az előkészítő a tervezetről a feladatkörük szerint érintett vezetők és szervezeti egységek véleményét kikéri.

(3) A tervezetet az előkészítő véleményezésre megküldi az abban foglaltak gazdasági megalapozottságának vizsgálata érdekében a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár, jogi megalapozottságának vizsgálata érdekében a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére.

(4) A tervezetet a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár, illetve a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár szükség szerint észrevételeivel további egyeztetésre visszaküldi az előkészítőnek.

(5) A belső szabályozás közzétételéről a Kommunikációs Főosztály gondoskodik.

119. § (1) A fejezeti költségvetési keret terhére vagy javára kiadandó jognyilatkozatok és kötendő szerződések tervezetei szerződéstervezetek, így különösen a támogatási szerződések, támogatói okiratok, lebonyolítói, kezelői és az előirányzatok átcsoportosítására irányuló megállapodások előkészítése és a minisztériumon belüli egyeztetése a szerződéstervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység feladata.[135]

(2) A szerződéstervezetet az előkészítő megküldi előzetes miniszteri jóváhagyásra, amely tartalmazza a kedvezményezett megnevezését, a támogatási célt és a támogatási összeget.

(3) A szerződéstervezetet a (2) bekezdés szerinti miniszteri jóváhagyást követően az előkészítő megküldi az abban foglaltak gazdasági megalapozottságának vizsgálata érdekében a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár, jogi megalapozottságának vizsgálata érdekében a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár részére, akik szükség szerint a tervezetet észrevételeikkel további egyeztetésre visszaküldik az előkészítőnek.

(4) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár a szerződéstervezetet egyetértése esetén a Költségvetési Főosztály útján pénzügyileg ellenjegyzi, a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár - a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya útján - pedig tanúsítja a tervezet jogi megfelelőségét, a jogszabály által megkívánt esetben gondoskodik annak jogi ellenjegyzéséről.

(5) A beszerzési és közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződések és azok módosításainak tervezetei jogi megfelelőségének tanúsításáról, a jogszabály által megkívánt esetben jogi ellenjegyzéséről a közbeszerzésekért, vagyonkezelésért és társaságfelügyeletért felelős helyettes államtitkár a Közbeszerzési Főosztály útján gondoskodik.[136]

(6) A feladatkörébe eső, létrejött támogatási jogviszonyok monitoringjával, a támogatással kapcsolatos beszámolási és elszámolási feladatokkal, továbbá az esetleges visszafizetéssel összefüggésben szükséges intézkedésekért az előkészítő felel.

(7) A koncessziós szerződések végrehajtásához vagy a koncessziókhoz kapcsolódó szerződések tervezetei jogi megfelelőségének tanúsításáról a közbeszerzésekért, vagyonkezelésért és társaságfelügyeletért felelős helyettes államtitkár a Koncessziós Főosztály útján gondoskodik.[137]

(8) A szakmai feladatok tekintetében az Igazgatás terhére vagy javára kötendő szerződéstervezetek előkészítése és a minisztériumon belüli egyeztetése a szerződéstervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység feladata.[138]

41. Az ügyintézési határidő

120. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályokban, a HHSZ.-ben, a Kormány ügyrendjében és egyéb kormányhatározatokban foglalt, illetve a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.

(3) A határidőket naptári nap vagy naptári nap és óra megjelölésével kell meghatározni.

(4) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, észszerű időben beszerezhető legyen.

(5) Ha a feladat az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző ennek okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben a felettes a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket haladéktalanul tájékoztatni kell.

42. A minisztérium képviselete

121. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása esetén a képviselet rendjére a Szabályzat miniszter helyettesítésének rendjére irányadó rendelkezései az irányadók. Az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.

(2) Nemzetközi programokon a miniszter akadályoztatása esetén a minisztert - eltérő rendelkezés hiányában - a miniszter által kijelölt felsővezető képviseli.

(3) A kormánybizottságokban, tárcaközi fórumokon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel való kapcsolatokban a minisztériumot a miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, valamint - a szakterületét érintő kérdésekben, illetve a miniszter, államtitkár vagy helyettes államtitkár megbízása alapján - az erre felhatalmazott, vezetői megbízással rendelkező személy képviseli.

(4) A közlekedési hatósági feladatokkal összefüggő közigazgatási, egyéb peres és nemperes eljárások kivételével a minisztériumnak a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási peres, nemperes és egyéb közigazgatási bírósági, valamint egyéb hatósági eljárásokban történő jogi képviseletét a jogszabályi keretek között a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár, a Jogi, Koordinációs és Nemzetközi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője, a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár által meghatalmazott, a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya kamarai jogtanácsosai vagy a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya képviseleti joggal bíró más jogászai látják el.[139]

(5) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a minisztérium képviseletét a miniszter írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el. E projektek megvalósítása során a miniszter a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.

(6) A közlekedési CEF projektek tekintetében a minisztériumot az 1316/2013/EU és az 1153/2021/EU rendeletben tagállami felelősségi körbe utalt, nemzeti hatósági feladatok tekintetében a közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár képviseli.

(7) A közlekedési CEF projektek tekintetében a minisztériumot a CEF Főosztály vezetője képviseli azokban az esetekben, ha az 1316/2013/EU és az 1153/2021EU rendelet szerint benyújtott pályázatok vonatkozásában a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az állam.

(8) Az Országgyűlés bizottsága előtt a minisztériumot a feladatkörében érintett államtitkár képviseli.

(9) A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban a minisztérium képviseletét a közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár által meghatalmazott, a Közbeszerzési Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt személy látja el.

(10) A koncessziós szerződések tekintetében a minisztérium képviseletét a közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén a Koncessziós Főosztály vezetője látja el.[140]

43. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

122. § (1) A sajtó tájékoztatásáról az érintett szervezeti egységek bevonásával a parlamenti államtitkár gondoskodik. A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, az államtitkár, illetve az általuk kijelölt személy adhat.

(2) A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interjút - az (1) bekezdésben megjelöltek eltérő döntése hiányában - csak a sajtófőnök szervezésében lehet adni. A minisztérium nevében a miniszter vagy az államtitkár nyilatkozik. Ettől eltérni a parlamenti államtitkár előzetes engedélyével lehet.

(3) A szakmai folyóiratok számára készített, jellemzően a hatályos előírásokat ismertető vagy ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok nyilvánosságra hozatala tekintetében a parlamenti államtitkár előzetes engedélyét kell kérni.

(4) A sajtó útján nyilvánosságra hozott közlemény kiadásáról a sajtófőnök gondoskodik.

(5) A minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános válaszról és a válaszoknak a sajtóhoz történő eljuttatásáról a sajtófőnök gondoskodik.

44.[141]

123. §[142]

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

124. § (1) A minisztériumban alkalmazandó szabályzatokat a Jat. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által kiadott normatív utasításban kell szabályozni, amennyiben a szabályozás tárgya alapján ez indokolt, vagy a normatív utasítás kiadásának kötelezettségét jogszabály előírja.

(2) A szabályzatokat a közigazgatási államtitkár adja ki azon szabályzatok kivételével, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján a miniszter ad ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a szabályozásokat belső miniszteri utasítás vagy belső közigazgatási államtitkári utasítás mellékleteként kell kiadni és a minisztérium belső honlapján közzétenni. A belső miniszteri utasítás és a belső közigazgatási államtitkári utasítás nyilvántartásba vételéről és számának kiadásáról a Közigazgatási Államtitkári Titkárság gondoskodik.

125. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására ügyrendet készít.

(2) Az ügyrendet - a Vasút Igazgatási Szerv kivételével - az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatára az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító felsővezető írja alá, majd az ügyrendet jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(3) A Vasúti Igazgatási Szerv ügyrendjét a szervezeti egység vezetője írja alá.

1. függelék[143]

2. függelék[144]

AZ ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI

1. A MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1.1. Miniszteri Kabinet

1.1.1. A Miniszteri Kabinet segíti a kabinetfőnököt feladatai ellátásában, melynek során elsősorban koordináló, előkészítő és adminisztratív feladatokat lát el, így különösen

1. a minisztériumon belül koordinálja, tartalmilag és jogilag előkészíti a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó döntéseket és feladatokat,

2. támogatást nyújt és szervezi hivatali teendőit és közéleti szerepléseit,

3. a minisztérium szervezeti egységei számára közvetíti a miniszter utasításait és állásfoglalásait,

4. a miniszter döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatainak tervezésében, előkészítésében és értékelésében,

5. kezdeményezi a külföldi látogatásokhoz és hazai tárgyalásokhoz szükséges tárgyalási és háttéranyagok elkészítését, ezeket véleményezi és rendezi,

6. a miniszter megbízásából megbeszéléseket, egyeztetéseket folytat,

7. a miniszter előadásaihoz, beszédeihez és írásaihoz javaslatokat készít, vagy a minisztérium szervezeti egységeitől javaslatokat kér, és ezeket véleményezi,

8. szervezi és nyilvántartja a miniszter hivatalos programjait, sajtószerepléseit,

9. kezeli a miniszter személyéhez közvetlenül kapcsolódó levelezést,

10. rendszerezi és döntésre előkészíti a miniszternek címzett ügyirat- és levélforgalmat, eljuttatja a miniszter által intézkedésre kiadott anyagokat a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez,

11. nyilvántartja és szervezi a miniszter országgyűlési kötelezettségeit,

12. kapcsolatot tart a minisztériumokkal és egyéb állami és nem állami szervekkel, hatóságokkal, intézményekkel és szervezetekkel,

13. válogatja a különböző hírforrásokból érkező információkat és gondoskodik a miniszter megfelelő időben történő tájékoztatásáról.

1.1.2. A Miniszteri Kabinet munkatársa a protokollfőnök. A protokollfőnök összehangolja a miniszter protokolláris megjelenéseit, programjait, ennek keretében

1. előkészíti és megszervezi a miniszter és a miniszteri kabinetfőnök protokolláris programjait, rendezvényeit,

2. előkészíti és az ágazati államtitkárok által irányított szervezeti egységek bevonásával szervezi a miniszter által adományozható elismerésekkel kapcsolatos rendezvényeket, ünnepségeket,

3. intézi a Magyarországon megrendezésre kerülő miniszteri szintű többoldalú tanácskozások, konferenciák, illetve a nemzetközi szervezetek magyarországi üléseinek protokolláris teendőit,

4. ellátja a miniszter külföldi látogatásainak, rendezvényeinek protokolláris teendőit,

5. ellátja a miniszter által Magyarországra meghívott külföldi személyek és diplomáciai küldöttségek, valamint a miniszter által egyéb okból magas szintűnek minősített külföldi delegációk érkezésével és elutazásával kapcsolatos protokolláris feladatokat,

6. ellátja a miniszter napi munkájához szükséges és a miniszteri sajtóprogramokhoz kapcsolódó protokolláris teendőket.

1.1.3. A Miniszteri Kabineten osztályként működő Miniszteri Titkárság

1. biztosítja a miniszter munkájához kapcsolódó adminisztratív és koordinációs feladatok előkészítését és folyamatos ellátását, továbbá mindazon ügyek vitelét, melyet a miniszter számára meghatároz,

2. nyilvántartja a kiadmányozási rendre vonatkozóan kiadott egyedi miniszteri utasításokat,

3. gondoskodik az Állami Futárszolgálat útján küldendő nem minősített küldemények fogadásáról és továbbításáról.

2. A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

2.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság

2.1.1. A Közigazgatási Államtitkári Titkárság

1. ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat,

2. nyilvántartja és figyelemmel kíséri a kormány- és kabinetüléseken előírt határidős feladatokat, ellenőrzi a végrehajtásukat.

2.2. Belső Ellenőrzési Főosztály

2.2.1. A Belső Ellenőrzési Főosztály kodifikációs feladatai keretében előkészíti a belső ellenőrzéssel kapcsolatos szabályzatokat.

2.2.2. A Belső Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a belső ellenőrzési kézikönyv alapján ellenőrzési tevékenységet végez, amely kiterjed

a) a minisztérium minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára,

b) a miniszter által irányított és felügyelt költségvetési szervek tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára,

c) a minisztérium által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásának vizsgálatára a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél,

d) a minisztérium tulajdonosi és alapítói joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok és alapítványok, valamint a minisztérium által fenntartott múzeumok (a továbbiakban: a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek) tevékenységének vizsgálatára,

2. bizonyosságot adó tevékenysége körében szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, teljesítmény- és informatikai ellenőrzéseket végez, amelyek során

a) elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszer kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét,

b) elemzi, vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát,

c) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a működés eredményességének növelése és a belső kontrollrendszer javítása, továbbfejlesztése érdekében,

d) nyilvántartja a belső ellenőrzéseket, valamint nyilvántartja és nyomon követi a belső ellenőrzési jelentések alapján tett intézkedéseket,

3. tanácsadó tevékenysége keretében elemzéseket és értékeléseket végez, javaslatokat fogalmaz meg, konzultációkat folytat a belső kontrollrendszer működésének javítása érdekében,

4. elkészíti a minisztérium stratégiai és éves ellenőrzési tervét, továbbá az éves ellenőrzési jelentését,

5. ellátja a miniszter által irányított költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységének szakmai felügyeletét,

6. koordinálja a fejezeten belüli ellenőrzéseket, elkészíti az összefoglaló éves ellenőrzési tervet és az összefoglaló éves ellenőrzési jelentést,

7. nyilvántartást vezet a minisztériumot érintő külső ellenőrzések - így az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által történő ellenőrzések - javaslatai alapján készült intézkedési tervekről és azok végrehajtásáról,

8. a közigazgatási államtitkár, illetve a belső ellenőrzési vezető kezdeményezésére soron kívüli ellenőrzést végez.

2.3. Biztonsági, Iratkezelési és Ügyfélszolgálati Főosztály

2.3.1. A Biztonsági, Iratkezelési és Ügyfélszolgálati Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a nemzetbiztonsági ellenőrzési kötelezettségek meghatározásával kapcsolatos jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket,

2. közreműködik a rendészeti tárgyú előterjesztések véleményezésében,

3. előkészíti a minisztérium Biztonsági Szabályzatát,

4. előkészíti a minisztérium egyedi iratkezelési szabályzatát.

2.3.2. A Biztonsági, Iratkezelési és Ügyfélszolgálati Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a minisztérium különleges jogrenddel összefüggő védelmi és biztonsági tervezési feladatait,

2. javaslatot tesz a minisztérium védelmi és biztonsági, valamint honvédelmi feladatokra való felkészülése és a feladatok végrehajtása költségeinek elkülönített ágazati tervezésére,

3. véleményezi és összehangolja a miniszter irányítása, alapítói vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó intézmények védelmi és biztonsági célú tervezéssel kapcsolatos dokumentumait,

4. meghatározza az ágazat hatáskörébe tartozó védelmi és biztonsági feladatok szakmai követelményeit, és koordinálja a védelmi feladatok végrehajtásában közreműködő ágazati szervek felkészítését,

5. kapcsolatot tart a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével, a minisztériumokkal és a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában érintett egyéb szervekkel,

6. együttműködik a védelmi és biztonsági tevékenységgel kapcsolatosan a minisztérium irányítása alá tartozó szervezetekkel, valamint a minisztérium államtitkárainak irányítása alá tartozó szervezeti egységek kijelölt munkatársával,

7. gondoskodik a minisztérium minősített adatvédelmével kapcsolatos személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feladatai, valamint rejtjeltevékenysége ellátásáról, kidolgozza az ehhez szükséges követelményrendszereket és biztonsági szabályozókat,

8. működteti a minisztérium Nyilvántartóját, ellenőrzi a minisztériumon belül a minősített iratok kezelését a szervezeti egységeknél, megállapításokat tesz, javaslatokat fogalmaz meg, konzultációkat szervez/tart, segítséget nyújt,

9. gondoskodik a minisztériumban meghatározott személyi biztonsági követelmények betartásáról (nemzeti személyi biztonsági tanúsítványok, felhasználói engedélyek, titoktartási nyilatkozatok kiállítása, NATO, EU személyi biztonsági tanúsítványok beszerzése és ezek nyilvántartása, kezelése és tárolása),

10. előkészíti és koordinálja a Nyilvántartóban őrzött minősített adatok minősítésének felülvizsgálatát, illetve dokumentálja a felülvizsgálati döntéseket,

11. ellátja a minisztérium különleges jogrenddel összefüggő honvédelmi és katasztrófavédelmi tervezési feladatait,

12. részt vesz a minisztérium biztonsági ügyeletének koordinációjában,

13. ellátja a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos előkészítő és ügyviteli feladatokat, ideértve a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőit is,

14. biztosítja a hatáskörébe tartozó, a minisztérium épületeibe belépésre jogosító igazolványok kezelését, ellátja a kapcsolódó nyilvántartási rendszerek alkalmazásgazdai feladatait,

15. kapcsolatot tart az Alkotmányvédelmi Hivatallal, a Készenléti Rendőrséggel és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) biztonsági szakterületével,

16. biztonsági szempontból véleményezi a minisztérium biztonsági helyzetét érintő előterjesztéseket, szabályozási és fejlesztési javaslatokat, koordinálja azok végrehajtását,

17. ellátja az integritás tanácsadói feladatokat,

18. ellátja a minisztériumban a nyílt iratkezelés felügyeletét és felel ennek szabályozásáért,

19. rendszeresen ellenőrzi a nyílt iratok kezelését és irattárazását a szervezeti egységeknél,

20. alkalmazásgazdája a nyílt iratok nyilvántartásához használt iratkezelő-rendszernek, szakmai támogatást nyújt és oktatást szervez a felhasználóknak, karbantartja és nyilvántartja a hozzáférési jogosultságokat, kapcsolatot tart a szoftverfejlesztő céggel,

21. gondoskodik a külső szervektől érkező nyílt kezelésű postai és egyéb küldemények átvételéről, azok csoportosításáról szervezeti egységek szerint, ezen küldemények elektronikus érkeztetéséről, a küldemények kézbesítéséről a minisztérium egyes telephelyeire,

22. összegyűjti a szervezeti egységek postai úton, illetve az Állami Futárszolgálat által továbbítandó nyílt kezelésű küldeményeit, és gondoskodik ezek feladásáról,

23. a levéltári törvényben foglaltaknak megfelelően végrehajtja a minisztériumban keletkezett maradandó értékű iratok levéltári átadását, illetve a szükséges selejtezést,

24. döntésre előkészíti a minisztérium irattáraiban található nyílt kezelésű iratokra vonatkozó megismerési, kutatási kérelmeket, és nyilvántartja a kiadott engedélyeket,

25. gondoskodik az egyes szervezeti egységeknél keletkezett nyílt kezelésű iratok átvételéről, szakszerű tárolásáról, igény esetén az irattári anyagok kiadásáról és visszavételéről,

26. ellátja a szervezeti egységeket ügykezelési segédletekkel, eszközökkel,

27. gondoskodik a minisztériumban használt elektronikus aláírási, nem aláírás célú hitelesítő tanúsítványok használati rendjének kialakításáról, nyilvántartásáról, valamint közreműködik ezen eszközök beszerzésében,

28. kapcsolatot tart a központi közigazgatási irattározási feladatokat ellátó szolgáltatóval,

29. ellátja a minisztérium hivatali kapuk hozzáférésével kapcsolatos feladatokat,

30. végzi a minisztérium által használt Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) szervezeti és anyagátadó adminisztrátori feladatait.

31. a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységek közreműködésével gondoskodik a minisztérium ügyfélszolgálatának működtetéséről, ennek keretében

a) általános információt nyújt telefonon, személyesen és írásban (elektronikus és postai úton) az Építési és Közlekedési Minisztériumról és háttérintézményeiről,

b) az ügyfélszolgálati tevékenység szakmai megalapozottsága és naprakészsége érdekében az ügyfélszolgálat munkatársai számára konzultációs lehetőséget kell biztosítani minden szervezeti egység részéről a kijelölt kapcsolattartó útján. Az ügyfélszolgálati munkatárs jogosult a kijelölt kapcsolattartótól információkat, adatokat bekérni, azok biztonságos felhasználása mellett és a kijelölt kapcsolattartó munkájának akadályozása nélkül. Kérés esetében a kijelölt kapcsolattartó köteles minden közérdeklődésre számot tartó információról, aktualitásról tájékoztatást adni az ügyfélszolgálat munkatársainak küldött elektronikus levélben vagy telefonon,

c) az írásbeli megkeresést (panasz, közérdekű bejelentés, állásfoglalás-kérelem stb.) - amennyiben a szakterület által az adott üggyel kapcsolatosan előzetesen rendelkezésére bocsátott anyagok nem nyújtanak elegendő információforrást - köteles az intézkedés és megválaszolás céljából a minisztérium hatályos szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez továbbítani. Ez a szervezeti egység a rá irányadó jogszabályi határidőn belül a megkeresést benyújtó ügyfél részére közvetlenül megküldi a szakmai tartalmú válaszlevelét, amelyről az ügyfélszolgálat munkatársait is tájékoztatja,

d) átveszi a személyesen leadott állampolgári megkereséseket, leveleket, kérelmeket,

e) koordinálja a panaszokat és közérdekű bejelentéseket a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban,

f) a szakterületektől kapott tájékoztató anyagokat a lakosság számára elérhetővé teszi,

g) közvetlen kapcsolatot tart fenn a társminisztériumok ügyfélkapcsolati, illetve lakossági tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységével.

2.3.3. A Biztonsági, Iratkezelési és Ügyfélszolgálati Főosztály vezetője a minisztérium biztonsági vezetője.

3. A JOGI, KOORDINÁCIÓS ÉS NEMZETKÖZI ÜGYEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

3.1. Jogi, Koordinációs és Nemzetközi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

3.1.1. A Jogi, Koordinációs és Nemzetközi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

3.2. Kodifikációs Főosztály

3.2.1. A Kodifikációs Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. részt vesz a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezetének előkészítésében az erre vonatkozó munkamegosztás szerint,

2. véleményt nyilvánít a szakmai szervezeti egységek által elkészített tervezetekről, előterjesztésekről,

3. az érintett szakmai szervezeti egység kezdeményezése alapján előzetes és közigazgatási egyeztetésre megküldi az előterjesztéseket,

4. az érintett szakmailag felelős szervezeti egységekkel együtt értékeli a beérkezett véleményeket, ügyintézői, osztályvezetői, illetve főosztályvezetői szinten egyeztet, illetve javaslatot tesz a felsővezetői szintű egyeztetésre,

5. az érintett szakmai szervezeti egységekkel együtt részt vesz a jogszabálytervezetek és előterjesztések minisztériumon belüli és minisztériumok (háttérintézmények) közötti egyeztetésén,

6. az előterjesztés kormányülésre, kabinetülésre és a közigazgatási államtitkári értekezletre történő benyújtását megelőzően a szakmai szervezeti egység által előkészített előterjesztéseket kodifikációs szempontból ellenőrzi,

7. a minisztérium saját előterjesztései vonatkozásában a felterjesztés előtti visszamutatás keretében érkezett tervezeteket véleményezésre megküldi az érintett szakmai szervezeti egységeknek, majd intézkedik a kialakított tárcaálláspontnak a Miniszterelnöki Kormányiroda részére történő megküldése érdekében,

8. a minisztérium saját előterjesztései vonatkozásában kezdeményezi a társadalmi egyeztetést, a beérkező észrevételeket továbbítja az érintett szakmai szervezeti egységeknek, majd intézkedik a kialakított tárcaálláspontnak és az észrevételekről készített összefoglaló táblázatnak a Miniszterelnöki Kormányiroda részére történő megküldése érdekében,

9. kezdeményezi a minisztérium által előkészített törvényjavaslatok Országgyűléshez történő benyújtását,

10. kijelölés alapján - az érintett szakmai szervezeti egység kormánytisztviselője mellett - részt vesz az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatok bizottsági vitájában, továbbá ellátja a törvényjavaslatokhoz benyújtásra kerülő módosító javaslatokkal kapcsolatos jogi feladatokat,

11. miniszteri rendelet kihirdetésének kezdeményezését megelőzően gondoskodik az igazságügyi miniszter egyetértésének beszerzéséről,

12. intézkedik az elfogadott miniszteri rendelet kihirdetése iránt, ellenőrzi a kihirdetett jogszabályok helyességét,

13. kezdeményezi a más minisztériumtól érkező együttes előterjesztések miniszteri aláírásra történő felterjesztését,

14. előkészíti a minisztérium alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát, továbbá azok módosítását, kezdeményezi a szervezeti és működési szabályzatnak a Hivatalos Értesítőben történő közzétételét,

15. véleményezi a minisztérium egyéb belső szabályzatainak, illetve azok módosításának tervezetét.

3.2.2. A Kodifikációs Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. kötelező jogi kontrollt gyakorol a szakterületet érintő miniszteri határozatok tervezetei esetén,

2. kötelező jogi kontrollt gyakorol a miniszteri utasítások (normatív, belső és egyedi) tervezetei esetén és a miniszteri aláírást követően kezdeményezi a normatív utasítások Hivatalos Értesítőben történő közzétételét,

3. felkérésre véleményezi a szakmai szervezeti egységek - ide nem értve a közlekedési hatósági ügyeket - feladatkörébe tartozó, jogi szakértelmet is igénylő, az 1. és 2. pont alá nem tartozó döntések tervezetét,

4. a szakmai főosztályok bevonásával elkészíti a választervezeteket az Alkotmánybíróságtól és az ügyészségtől érkezett megkeresésekre,

5. a szakmai főosztályok felkérésére jogi szempontból véleményezi az alapvető jogok biztosának írt választervezeteket.

3.2.3. A Kodifikációs Főosztály funkcionális feladatai körében

1. megkeresésre jogi véleményt ad a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben és ügyekben,

2. véleményezi a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatos okiratokat, továbbá azok szervezeti és működési szabályzatának tervezeteit.

3.2.4. A Kodifikációs Főosztály egyéb feladatai körében

1. előkészíti az uniós jogszabályok tekintetében a jogharmonizációs javaslatokat, azok elfogadását követően folyamatosan nyomon követi az átültetést igénylő európai uniós jogszabályokkal kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését, ideértve

a) a belső szabályozási lépések határidőben történő teljesítésének folyamatos monitorozását,

b) jogharmonizációs javaslatok szükség szerinti felülvizsgálatát,

c) kapcsolattartást az Igazságügyi Minisztérium jogharmonizációs monitoringot megvalósító szervezeti egységeivel,

2. felel az áruk és szolgáltatások szabad áramlását érintő, a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály-tervezetek notifikációjának ellátásáért,

3. ellátja az uniós jogi aktussal harmonizációt megvalósító jogszabályok kihirdetését követő notifikációjával és az egyes uniós jogi aktusokban előírt, jogszabálytervezetek egyéb notifikációs eljárásainak koordinálásával kapcsolatos feladatokat.

3.3. Koordinációs Főosztály

3.3.1. A Koordinációs Főosztály funkcionális feladatai körében

1. nyilvántartja a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben előírt határidős feladatok végrehajtását, miniszteri döntés hiányában - véleményeltérés esetén a közigazgatási államtitkár részére - javaslatot tesz a feladatokat végrehajtó szervezeti egységekre és határidőkre, valamint figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását,

2. nyilvántartja és figyelemmel kíséri a Kormány határozataiban előírt határidős feladatokat, figyelemmel kíséri és ellenőrzi a végrehajtásukat,

3. koordinálja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által a kormányhatározati feladatok végrehajtása kapcsán érkező megkereséseket, a szakterületek válaszai alapján összeállítja és megküldi a kért információkat tartalmazó választ,

4. koordinálja a más tárcáktól érkező előterjesztések és tervezetek tárcán belüli egyeztetését, amelynek keretében elkészíti az egységes minisztériumi véleményt, intézkedik annak aláírása iránt és kiküldi azt, az esetleges egyeztetéseken képviseli a minisztériumi véleményt vagy gondoskodik a minisztériumi vélemény képviseletének megszervezéséről,

5. a más tárcák felterjesztései vonatkozásában a felterjesztés előtti visszamutatás keretében érkezett tervezeteket véleményezésre megküldi az érintett szakmai szervezeti egységeknek, majd intézkedik a kialakított tárcaálláspontnak a Miniszterelnöki Kormányiroda részére történő megküldése érdekében,

6. nyomon követi a minisztérium által előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit az előkészítéstől a megjelentetésig,

7. gondoskodik a kormányülés, a kabinetülések, a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: FKB) és a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjének és az azon szereplő más tárcáktól érkező előterjesztéseknek, jelentéseknek a felsővezetők, illetve a szakterületek részére történő megküldéséről, tárcán belüli egyeztetéséről, a vélemények, észrevételek összesítéséről és - az FKB-hoz benyújtott előterjesztésekre, jelentésekre vonatkozó vélemények, észrevételek kivételével - továbbításáról,

8. gondoskodik a kabinetülések, az FKB és a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztések, jelentések kapcsán felkészítő feljegyzések elkészítéséről, illetve beszerzéséről, valamint az elkészült felkészítők felsővezetők részére történő eljuttatásáról,

9. gondoskodik a Központi Statisztikai Hivatal által a közigazgatási államtitkári értekezleten átadott összefoglaló megküldéséről a minisztérium vezetői részére,

10. a kodifikációs ellenőrzést követően, a közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén gondoskodik a kormányülés, kabinetülések és a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztések benyújtásáról,

11. segíti a szakterületek feladatvégzésének összehangolását, ennek keretében a közigazgatási államtitkár megbízásából tájékoztatást, információt kérhet a szakterületektől,

12. koordinálja a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok - közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által folytatott - ellenőrzése során a szakmai irányító miniszter közreműködése keretében ellátandó, több ágazatot érintő feladatok végrehajtását.

3.4. Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya

3.4.1. A Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya funkcionális feladatai körében

1. megkeresésre jogi véleményt ad a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben és ügyekben,

2. a szakmai szervezeti egységek megkeresésére jogi véleményt ad az általuk előkészített, a minisztérium szerződés mintáitól eltérő szerződések, egyéb megállapodások tervezetére,

3. ellátja - az érintett szakmai szervezeti egységek bevonásával - a minisztériumnak a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási peres, nemperes és egyéb közigazgatási bírósági, valamint egyéb hatósági eljárásokban történő jogi képviseletét, ide nem értve a közlekedési hatósági közigazgatási peres eljárásokat, valamint a közlekedési hatósági feladatokkal összefüggő valamennyi peres és nem peres eljárást - ideértve különösen a közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti pereket, a kényszertörlési, felszámolási és végelszámolási eljárásokat, valamint a közigazgatási bírság behajtásával kapcsolatos eljárásokat -,

4. elkészíti a minisztérium által használt szerződésmintákat, szükség esetén aktualizálásukat,

5. elkészíti a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó elővásárlási jog gyakorlása során a miniszter által tett elővásárlási jognyilatkozatot, valamint a tulajdon átruházásához szükséges további dokumentumokat,

6. jogi szempontból felülvizsgálja a fejezeti költségvetési keret terhére vagy javára kötendő szerződéstervezeteket, így különösen a támogatási szerződéseket, támogatói okiratokat, lebonyolítói, kezelői és az előirányzatok átcsoportosítására irányuló megállapodásokat, és jogi megfelelőségüket tanúsítja,

7. jogi szempontból felülvizsgálja a minisztérium Igazgatása terhére vagy javára kötendő szerződések tervezeteit, és jogi megfelelőségüket tanúsítja,

8. ha a Statútum eltérően nem rendelkezik, jogi szempontból felülvizsgálja azon fejezetek közötti megállapodásokat, amelyek nem fejezeti költségvetési keret terhére vagy javára történnek, és jogi megfelelőségüket tanúsítja,

9. ellátja a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (GDPR) 37. cikke alapján a hivatali szervezet vezetőjének felelősségi körébe tartozó adatvédelmi tisztviselő tevékenységet, tájékoztatást és szakmai tanácsot nyújt a minisztérium adatkezeléseiben részt vevők részére.

3.4.2. A Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya egyéb feladatai körében

1. a külön szabályzatokban foglaltak szerint állást foglal a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesíthetősége tekintetében, valamint előkészíti a közérdekű adatigénylésekre megküldendő válaszokat, a nyilvánosságra hozatal szempontjából ellenőrzi a minisztérium honlapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatköröket,

2. előkészíti a közérdekű adatok közzétételi szabályzatát, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok megismerésének rendjéről szóló szabályzatot, kezdeményezi és előkészíti azok módosítását,

3. kezdeményezi a hivatali szervezet vezetőjénél a személyes adatok kezelésével összefüggő bejelentések és adatvédelemmel összefüggő incidensek kivizsgálását, megválaszolását és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felé történő bejelentését, amely felé kapcsolattartó pontként működik.

3.5. Nemzetközi Főosztály

3.5.1. A Nemzetközi Főosztály kodifikációs feladatai körében ellátja a két- és többoldalú nemzetközi szerződésekkel, valamint a tárcamegállapodások létrehozásával, módosításával, felbontásával kapcsolatos feladatokat.

3.5.2. A Nemzetközi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. részt vesz a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon és a nemzetközi kormányközi szervezetekben, valamint a kormányközi vegyes bizottságokban, valamint összehangolja és koordinálja az érdekek érvényesítését,

2. kapcsolatot tart és együttműködik a külföldi és hazai társminisztériumokkal, a Magyarországra akkreditált külképviseletekkel, a más országba akkreditált magyar külképviseletekkel,

3. ellátja a minisztérium nemzetközi regionális együttműködésekben végzett munkájának és az ott vállalt, minisztériumot érintő feladatok végrehajtásának koordinációját,

4. koordinálja az egyes országokkal kötött nemzetközi szerződések, valamint egyéb kétoldalú (minisztériumközi) megállapodások és együttműködések előkészítését, végrehajtását,

5. koordinálja a minisztérium Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottsággal (a továbbiakban: EKTB) összefüggő munkáját, beleértve a minisztérium által felügyelt EKTB szakértői csoportok munkáját, a minisztérium EKTB szakértői csoportjaival együttműködve az EKTB ülésein képviselendő egységes álláspont kialakítását, és szükség esetén képviseli a minisztériumot,

6. biztosítja - az EKTB minisztérium által felügyelt szakértői csoportjaival együttműködve - az Európai Unió Tanácsának ülésein, valamint a minisztérium több ágazatát érintő európai uniós tárgyalásokon részt vevő, a minisztériumot képviselő felsővezető felkészüléséhez szükséges információkat, háttéranyagokat,

7. gondoskodik az EKTB munkájában való hatékony részvétel előkészítéséről, szükség szerint gondoskodik az EKTB szakértői csoportjaiban való részvételről,

8. koordinálja a minisztérium európai uniós munkacsoportokban és programokon történő részvételét,

9. koordinálja az ágazatok nemzetközi feladatokat ellátó szervezeti egységei, valamint a jogi ügyekért felelős szakterület bevonásával az uniós intézmények által kezdeményezett normakontroll-folyamatok során az az uniós intézményekkel folytatott párbeszédek hatékony és érdemi lezárását, ennek keretében különösen

a) biztosítja az elsősorban az EKTB 47. számú szakértői csoportban zajló normakontroll-folyamatok tekintetében az Európai Unió Bírósága előtti eljárást megelőző - a munkacsoport keretében beérkező - minisztériumi főfelelősségű vagy társfelelősségű jogszabályokkal kapcsolatos, a kötelezettségszegési eljárásokkal összefüggő magyar kormányzati válaszok előkészítésének koordinációját,

b) biztosítja az Igazságügyi Minisztérium szakterületeivel közösen az Európai Unió Bírósága előtti ügyekkel kapcsolatos magyar kormányzati álláspontot előkészítő feladatok koordinációját.

3.5.3. A Nemzetközi Főosztály funkcionális feladatai körében

1. összeállítja a minisztérium vezetői szintű éves nemzetközi tevékenységi programtervét,

2. előkészíti a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásait, javaslatokat állít össze más kormányzati szervek nemzetközi tárgyalásaihoz, elkészíti a tárgyalásokból adódó intézkedési terveket, kijelöli az érintett főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján az ezekből eredő feladatok minisztériumon belüli felelőseit, valamint ellenőrzi ezen feladatok végrehajtását, és arról beszámolót készít a minisztérium vezetése részére,

3. felhatalmazás alapján képviseli a minisztériumot a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon, a nemzetközi kormányközi szervezetekben és vegyes bizottságokban,

4. közreműködik többek között az ENSZ, OECD, Európa Tanács, EBESZ, Nemzetközi Közlekedési Fórum/Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT/ITF), Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Államközi Szervezet (OTIF), Vasutak Együttműködési Szervezete (OSZZSD), Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) nemzetközi szervezetek minisztériumi felelősségi körbe tartozó témáinak előkészítésében, a tárgyalási mandátumok kialakításában, egyeztetésében,

5. kapcsolatot tart a tárcát érintő átfogó nemzetközi ügyekben a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, a külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkba akkreditált külképviseletekkel és diplomáciai testületekkel, illetve a külföldi szakmai körök szervezeteivel,

6. közreműködik a minisztérium nemzetközi kapcsolatainak ápolásával és fejlesztésével összefüggő, valamint a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok fejlesztésében,

7. részt vesz a szakfőosztályok nemzetközi feladatainak ellátásában,

8. felel a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések nyilvántartásáért,

9. közreműködik a minisztérium éves költségvetésében szereplő nemzetközi tagdíjakra vonatkozó előirányzat tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában.

3.5.4. A Nemzetközi Főosztály egyéb feladatai körében

1. az érintett szakterületekkel egyeztetve összeállítja a minisztérium éves nemzetközi utazási és fogadási tervét, valamint ellátja a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos szervezési, lebonyolítási feladatokat, így különösen kezdeményezi a külföldi kiküldetéseket, gondoskodik a szállásról, az utazás szakmai szervezési feladatairól, koordinálja az utazások jóváhagyási folyamatát a minisztériumon belül,

2. szükség szerint adatot szolgáltat a Külgazdasági és Külügyminisztérium részére a felsővezetők nemzetközi programnaptárjához,

3. ellátja a minisztérium tevékenységével összefüggő fordíttatási szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyintézési és koordinációs feladatokat, a szolgáltatások megrendelését, gondoskodik a kapcsolódó szabályzatok megalkotásáról, illetve felülvizsgálatáról.

4. A GAZDASÁGI ÜGYEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

4.1. Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

4.1.1. A Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

4.2. Gazdálkodási Főosztály

4.2.1. A Gazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti és aktualizálja a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatokat.

4.2.2. A Gazdálkodási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. adatot és információt szolgáltat az ellenőrzést végző szervezetek - különös tekintettel az Állami Számvevőszékre - részére, illetve biztosítja a gazdálkodási dokumentumokba való betekintés lehetőségét,

2. közreműködik a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztályával a feladatkörében szükségessé váló szerződések, megállapodások előkészítésében,

3. közreműködik a folyamatba épített vezetői ellenőrzési rendszer összehangolásában, a szabálytalanságok kezelésének rendje és a kockázatkezelési rend kialakításában,

4. véleményezi a minisztérium Igazgatása költségvetését érintő szerződéseket, megállapodásokat,

5. felel a minisztérium, mint eljáró közlekedési hatóság hatáskörébe tartozó díj- és bírságrendeletek költségkalkulációjának elkészítéséért, javaslatot tesz a díjtételek megállapítására, valamint felel ezen feladatok tekintetében a hatásvizsgálatok költségvetési részének összeállításáért az érintett szakterületek bevonásával.

4.2.3. A Gazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a minisztérium Igazgatása cím éves intézményi költségvetés tervezését, a hatáskörébe tartozó előirányzatok módosítását, ellátja az ezzel kapcsolatos kontrolling feladatokat,

2. pénzügyileg bonyolítja a minisztérium Igazgatása és az átcsoportosított fejezeti kezelésű előirányzatok és egyéb forrásból származó pénzeszközök felhasználását,

3. ellátja a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését, nyilvántartását és a pénzügyi teljesítések utalványozását, ellenjegyzését, érvényesítését,

4. nyilvántartja a kötelezettségvállalásokat, szerződéseket,

5. ellátja a pénzkezelési feladatokat (készpénzkezelés, valutakezelés, deviza-, forint- és kártyafedezeti kincstári bankszámlák, cafetéria-elemek kezelése és nyilvántartása),

6. biztosítja az adatszolgáltatást a jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez,

7. teljesíti a jogszabályi előírások alapján a likviditási, pénzellátási és egyéb adatszolgáltatásokat,

8. üzemelteti a házipénztárt (forint és valuta),

9. elkészíti az adóbevallásokat (általános forgalmi adó, rehabilitációs hozzájárulás, cégautó adó),

10. ellátja az intézmény adófolyószámlájának ellenőrzését, egyeztetését a hiteles és valós egyenlegek kimutatása érdekében,

11. ellátja az értékesítéssel, szolgáltatással kapcsolatos számlázási feladatokat, illetve kezdeményezi a követelések behajtását,

12. vezeti a szállítói és vevői analitikus nyilvántartásokat,

13. kapcsolatot tart a szakmai szervezeti egységekkel,

14. vezeti és egyezteti a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat,

15. teljesíti a jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettséget (éves beszámoló),

16. teljesíti az időközi költségvetési jelentéseket,

17. nyilvántartja és leltározza a minisztérium vagyonkezelésében lévő eszközöket,

18. gondoskodik az éves beszámoló leltárral való alátámasztásáról,

19. teljesíti a vagyongazdálkodással összefüggő adatszolgáltatási, statisztikai kötelezettségeket,

20. lebonyolítja a kezelésében lévő eszközök hasznosítását, selejtezését,

21. ellátja a havi, negyedéves és éves zárlati teendőket,

22. teljesíti a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokhoz kapcsolódó, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeket,

23. számfejti a rendszeres, a nem rendszeres és külső személyi juttatásokat, teljesíti azok átutalását, nyilvántartja a távolléteket,

24. elvégzi a bérgazdálkodási feladatokat, összeállítja az intézményi költségvetés és beszámoló személyi juttatások adatait,

25. végzi a különböző jogviszonyban foglalkoztatottakat megillető juttatások elszámolását, teljesíti az ezzel összefüggő adatszolgáltatásokat,

26. közreműködve a Magyar Államkincstárral (a továbbiakban: Kincstár) végzi a társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségpénztári, adóval összefüggő bevallások, adatszolgáltatások teljesítését,

27. koordinálja a foglalkoztatottakat megillető cafetéria-juttatások választását, gondoskodik a foglalkoztatottakat megillető cafetéria-juttatások feladásáról és annak kifizetéséről, vezeti a kapcsolódó nyilvántartásokat,

28. gondoskodik a kifizetendő béren kívüli juttatások számfejtéséről, nyilvántartásáról,

29. folyamatosan kapcsolatot tart és egyeztet a Kincstár számfejtésileg illetékes Illetményszámfejtési Központjával,

30. pénzügyi-gazdasági szempontú támogatást nyújt a személyügyi döntések meghozatalához, ennek keretében előzetesen véleményezi

a) a Kit. 280. § 2. pontja szerinti alapvető munkáltatói jog gyakorlásával összefüggő munkáltatói intézkedéseket,

b) a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek vezetői munkajogviszonyának létesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos szerződéseket, egyoldalú munkáltatói jognyilatkozatokat, az ezen személyeket érintő kártérítési eljárással és sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárással kapcsolatos intézkedéseket,

31. a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek vonatkozásában ellátja a központi kezelésű előirányzat kezelésével, előirányzat-módosításával, gazdálkodásával, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

32. a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek vonatkozásában végzi a központi kezelésű előirányzat, valamint a minisztérium, mint tulajdonosi/alapítói joggyakorló, fenntartó szervezet beszámolási és könyvvezetési feladatait,

33. nyilvántartja a minisztérium által megkötött megbízási szerződéseket,

34. az utazási terv alapján ellátja a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos pénzügyi feladatokat, végzi az elszámolásokat,

35. a felsőszintű vezetők fogadásával, nemzetközi rendezvények hazai kivitelezésével kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggésben végzi a pénzügyi elszámolásokat

36. a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó elővásárlási jog gyakorlása során a miniszter által tett elővásárlási jognyilatkozatot pénzügyi szempontból előzetesen ellenőrzi, igazolja a fedezet rendelkezésre állását, majd az aláírást követően az Örökségvédelmi Szabályozási Főosztály által előkészített, a miniszter döntését megalapozó szakmai dokumentumok, valamint a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya által rendelkezésre bocsátott további dokumentumok alapján a vételár kiegyenlítéséről gondoskodik,

37. a kulturális örökség védelemhez kapcsolódó feladatokkal összefüggésben ellátja a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet alapján kiszabott bírságok nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatait, az illetékes szakterülettel együttműködve ellátja a követelések kezelését,

38. az illetékes szakterülettel együttműködve végzi az örökségvédelmi igazgatási szolgáltatási díj bevételek nyilvántartását, kezelését,

39. ellátja az Ásatási Bizottság, az Országos Építészeti Tervtanács és a Kulturális Javak Bizottsága működtetésével kapcsolatos pénzügyi, számfejtési feladatokat,

40. ellátja a minisztérium Igazgatásán kezelt európai uniós és hazai támogatási források felhasználásával, társfinanszírozásával, valamint a minisztérium, mint kedvezményezett projektjeivel kapcsolatos elkülönített számviteli nyilvántartási, pénzügyi megvalósítási és elszámolási, pénzügyi projektmenedzsment feladatokat, a projektekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat,

41. részt vesz a minisztérium Igazgatásán kezelt projektek költségvetésének tervezésében, különös tekintettel az önerő és a szükséges hazai forrás vonatkozásában, nyilvántartja a kötelezettségvállalásokat, kifizetéseket, megnyitja és kezeli az elkülönített számlákat,

42. közreműködik az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek külön eljárásrendben meghatározott feladatainak végrehajtásában,

43. gondoskodik a közlekedési hatósági bevételek főkönyvi nyilvántartásáról és a beszámolóban való szerepeltetéséről,

44. felel a közlekedési hatósági feladatellátással összefüggésben kivetett bírságot megállapító döntések pénzügyi nyilvántartási rendszerének kialakításáért, a véglegessé vált határozatok pénzügyi adatainak analitikus nyilvántartásáért, ellátja az ezzel összefüggő pénzügyi feladatokat, különös tekintettel a nemzetgazdasági számlák feletti jogosultságból adódó jogkörökre,

45. koordinálja a közlekedési hatáskörében a szakterületek bevonásával eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok hatósági bevétel beszedéssel kapcsolatos tevékenységét, intézkedik a hatósági bevétel beszedése során felmerülő problémák kezelése érdekében,

46. figyelemmel kíséri a közlekedési hatósági bevételek realizálódását, felelős a közlekedési hatósági bevételek és az ezzel összefüggő követelések elkülönített nyilvántartásáért, elemzést készít a terv-tény adatok alapján,

47. koordinálja, kontrollálja, esetenként részt vesz a közlekedési hatósági szakágazathoz kapcsolódó átutalásos vevőszámlák kiállításában (közúti, vasúti, hajózási és képzési szakterületek esetében a szakterületekkel egyeztetett átutalásos, a légügyi szakterület esetében valamennyi számlát a szakterületek által kiállított és rendszeresített adatlap alapján), továbbá segíti a szakmai területek hatósági tevékenységgel összefüggő egyéb számla kiállítását,

48. ellátja a központi költségvetést megillető befizetési kötelezettség teljesítésének végrehajtásával kapcsolatos feladatokat; valamint elvégzi a közlekedési hatósági bevételek tekintetében a jogszabályban meghatározott, %-os mértékű továbbutalási kötelezettség teljesítését,

49. végzi a KAV Közlekedési és Alkalmassági Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kapcsolatos pénzügyi elszámolások és átutalások ellenőrzését.

4.2.4. A Gazdálkodási Főosztály vezetője a minisztérium tekintetében ellátja a külön jogszabályban meghatározott gazdasági vezetői feladatokat.

4.3. Költségvetési Főosztály

4.3.1. A Költségvetési Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti és aktualizálja a fejezeti gazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat, szabályzatokat.

4.3.2. A Költségvetési Főosztály koordinációs feladatai körében véleményezi a költségvetést érintő jogszabályok tervezeteit, közreműködik a fejezet által kezdeményezett - feladatkörébe tartozó - jogszabályok előkészítésében.

4.3.3. A Költségvetési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a XVI. ÉKM fejezet éves költségvetési tervjavaslatának elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

2. a költségvetési törvényjavaslat előkészítése során elkészíti az elemző számításokat, elősegíti a mindenkori költségvetési és pénzügy-politikai irányelvek érvényesítését,

3. ellátja a XVI. ÉKM fejezet éves zárszámadási törvényjavaslatának elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

4. ellátja a kockázatkezelésről, a szabálytalanságok kezeléséről és a gazdálkodási tevékenységek ellenőrzési nyomvonaláról szóló szabályzatban a főosztály tevékenységét érintő feladatokat,

5. részt vesz a XVI. ÉKM fejezet gazdálkodását érintő minisztériumközi egyeztetéseken,

6. figyelemmel kíséri az intézmény(ek) tartozásállományának alakulását,

7. gazdasági-pénzügyi szempontból véleményezi a szakmai főosztályok által elkészített, valamint a külső szervek által egyeztetésre megküldött előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket,

8. ellátja a XVI. ÉKM fejezet gazdálkodását érintő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

9. ellátja a XVI. ÉKM fejezet előirányzataival történő gazdálkodás keretében a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzési feladatait, gazdasági-pénzügyi szempontból felülvizsgálja az érintett szakterületek által előkészített, a fejezeti költségvetési keret terhére vagy javára kötendő szerződés-tervezeteket, így különösen a támogatási szerződéseket, támogatói okiratokat, lebonyolítói, kezelői és az előirányzatok átcsoportosítására irányuló megállapodásokat,

10. a belső szabályzatok által meghatározott - összeférhetetlenséget kizáró - hatáskörök szerint utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jogkört gyakorol, a Kincstár által a minisztérium fejezete részére megnyitott számlák esetében a Kincstárhoz bejelentett módon aláírási jogosultsággal rendelkezik,

11. feladatainak ellátása során kapcsolatot tart külső szervezetekkel, minisztériumi szervezeti egységekkel, irányított intézményekkel,

12. kidolgozza a XVI. ÉKM fejezet számviteli politikáját, számlarendjét, vizsgálja és figyelemmel kíséri a szabályozás hatását,

13. végzi a XVI. ÉKM fejezet előirányzatainak éves költségvetési maradvány elszámolását, végzi a fejezeti szintű összesítést és a jóváhagyással összefüggő feladatokat,

14. kezeli a XVI. ÉKM fejezet előirányzatainak pénzügyi információs rendszerét,

15. végzi a XVI. ÉKM fejezet előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek teljesítési (pénzügyi, előirányzat-átadási) feladatait,

16. ellátja a XVI. ÉKM fejezet előirányzataival kapcsolatos évközi számviteli pénzellátási feladatokat, illetve az erre vonatkozó pénzügyi-szakmai irányítási teendőket, kezeli és ellenőrzi a számviteli-gazdálkodási adatszolgáltatásokat, ennek keretében elkészíti és nyomon követi a fejezeti kezelésű előirányzatok, bevételek és kiadások várható alakulása havi és negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségeit és egyéb eseti adatszolgáltatási kötelezettségekkel összefüggő feladatokat, végzi a fejezeti szintű összesítést,

17. ellátja a XVI. ÉKM fejezet előirányzataival kapcsolatos főkönyvi és analitikus könyvelést,

18. elkészíti a XVI. ÉKM fejezet előirányzatainak elemi költségvetését, az időközi mérleg- és költségvetési jelentéseket, valamint az éves költségvetési beszámolót,

19. naprakész nyilvántartást vezet az érvényes kötelezettségvállalásokról és azok teljesítéséről, meghatározott időnként, illetve szükség esetén egyeztetést végez az előirányzatot kezelő szakmai szervezeti egységekkel,

20. kezeli a fejezeti és központi kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákat és a XVI. ÉKM fejezet egyéb kincstári számláit,

21. feldolgozza a fejezeti számlákhoz kapcsolódó banki bizonylatokat és végrehajtja a főkönyvi könyvelést,

22. kezeli és karbantartja a törzsadattári nyilvántartást, koordinálja a fejezeti címrend változásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

23. a szakmai szervezeti egységek bevonásával irányítja a XVI. ÉKM fejezethez tartozó intézmény(ek) tervező munkáját,

24. nyilvántartja a XVI. ÉKM fejezethez tartozó intézmény(ek) előirányzatait, előirányzat-módosításait,

25. értesíti az intézmény(eke)t a jóváhagyott költségvetési előirányzataikról a részletes, elemi költségvetés összeállítása érdekében,

26. ellátja a központilag előírt költségvetési gazdálkodással kapcsolatos felméréseket, ellenőrzi az intézmények adatszolgáltatásait, összesíti azokat az előírások szerint,

27. ellátja a nemzeti tervvagyonnal és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

28. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötött visszterhes szerződések pénzügyi feladatait,

29. koordinációs munkakapcsolatot tart az intézmény(ek) gazdasági vezetőivel az előirányzat-nyilvántartás, a keretnyitás, a pénzellátás végrehajtása, egyeztetése érdekében, szükség esetén pénzügyi-szakmai konzultációkat szervez,

30. végzi a nem intézményi hatáskörbe tartozó előirányzat- módosítási feladatok végrehajtását az intézményi szektorra vonatkozóan,

31. miniszteri jóváhagyást követően kezdeményezi az alapító okiratok, illetve módosításaik törzskönyvi nyilvántartásba vételét,

32. felügyeli az intézmény(ek) jóváhagyott költségvetésének szabályszerű végrehajtását és végzi a minisztérium irányító szervi jogköréből adódó előirányzat gazdálkodási (előirányzat-nyitási, -módosítási, -átcsoportosítási) feladatokat,

33. koordinálja az intézmény(ek) éves költségvetési maradvány elszámoltatását, valamint a maradvány felhasználáshoz kapcsolódó eseti adatszolgáltatást,

34. ellátja az építésügyi- és építésfelügyeleti hatósági bírságbevételekkel kapcsolatos pénzügyi és elszámolási feladatokat, vezeti a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, a szakmai főosztállyal együttműködve ellátja a követelések kezelését.

4.4. Működést Támogató Főosztály

4.4.1. A Működést Támogató Főosztály funkcionális feladatai körében

1. felelős - megosztva a Biztonsági, Iratkezelési és Ügyfélszolgálati Főosztállyal - a minisztérium és a KEF, illetve a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ) közötti kapcsolattartásért, valamint ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért,

2. kapcsolatot tart a KEF és a NISZ munkatársaival a minisztérium és a KEF/NISZ közötti szolgáltatási megállapodás feltételeinek és folyamatainak betartása és betartatása érdekében, biztosítja az igénybe vehető szolgáltatások nyújtásához szükséges információkat, engedélyezi az ellátottak igényeit és a KEF/NISZ felé továbbítja azokat,

3. koordinálja a minisztérium elhelyezésére szolgáló ingatlanok biztosítása érdekében a KEF-fel történő egyeztetéseket,

4. tervezi, koordinálja a minisztérium szervezeti egységei elhelyezésével kapcsolatos költözéseket, figyelemmel kíséri azok végrehajtását, felügyeli az épületek használatát,

5. felelős a minisztérium elhelyezését szolgáló ingatlanokban a logisztikai feladatok, valamint az ellátási folyamatok koordinálásáért,

6. közreműködik a szükséges átalakítások megtervezésében, és azok végrehajtása koordinálásában,

7. kapcsolatot tart az ágazatok vezetőivel az ellátási, elhelyezési, felújítási és átalakítási igények biztosítása érdekében,

8. részt vesz a minisztériumi elvárásoknak megfelelő, munkavégzéshez szükséges logisztikai feladatok, ültetési javaslatok megtervezésében, azokat az érintett vezetőkkel egyezteti, majd koordinálja azok végrehajtását,

9. koordinálja a minisztérium épületeiben a gondnokságok, a KEF és a NISZ helyszíni támogató munkatársainak munkáját,

10. közreműködik a Biztonsági, Iratkezelési és Ügyfélszolgálati Főosztállyal a minisztérium épületébe történő ki- és belépés, valamint a parkolás rendjében,

11. felelős a minisztérium épületeiben, valamint azok előtt lévő parkolóhelyek nyilvántartásáért és elkészíti az azok kiosztásához szükséges döntéseket,

12. véleményezi a parkolóhelyek bérlésével kapcsolatos megállapodásokat,

13. koordinálja a közigazgatási államtitkár rendelkezése alatti gépjárművezetői kontingenst és gépjárműflottát,

14. kapcsolatot tart a minisztérium államtitkári és helyettes államtitkári titkárságaival a felsővezetők egyes programterveinek lebonyolítása érdekében a külső helyszínekre történő leszállításuk kapcsán,

15. koordinálja a KEF felé a minisztérium munkatársai hivatali útjainak biztosításához szükséges egyedi, rövidtávú gépjárműigényeket,

16. koordinálja a KEF és a NISZ munkatársait a minisztériumot érintő feladatok kapcsán, kapcsolatot tart a KEF és a NISZ vezetőivel és illetékes munkatársaival,

17. dönt a minisztérium munkatársai által a KELL Portálon és az Ügyfélszolgálaton leadott alapellátási igénylések teljesíthetőségéről, gondoskodik a kapcsolattartó által jóváhagyott igényeknek a KEF, valamint a NISZ Ügyfélszolgálatához való eljuttatásáról,

18. gondoskodik a NISZ által havonta megküldött SIM-kártyán keletkezett forgalom elszámolásáról, túllépés esetén intézkedik a munkatársak felé a visszafizetés érdekében,

19. döntés-előkészítő feladatokat hajt végre a KEF alapellátáson felüli igénylések esetében,

20. a Tűz- munkavédelmi szemle időpontjáról a Működést Támogató Főosztály értesíti a minisztérium egyes telephelyeit és szervezeti egységeit, valamint - az épületek gondnokai (KEF) bevonásával - biztosítja a munkát végző szakemberek épületekbe történő gondtalan bejutását,

21. részt vesz a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt - a minisztériumot érintő - feladatok végrehajtásának felügyeletében,

22. a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendeletben foglalt - a minisztériumot érintő - feladatok végrehajtását felügyeli,

23. javaslatot tesz a minisztérium és a KEF közötti szolgáltatási megállapodás módosításával összefüggésben, felügyeli a megállapodásban foglalt feladatok végrehajtását.

4.5. Humánpolitikai Főosztály

4.5.1. A Humánpolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a minisztérium közszolgálati szabályzatát és humánpolitikai tárgyú egyéb belső szabályzatait, esélyegyenlőségi tervét,

2. előkészíti a miniszter által adományozható elismerésekkel kapcsolatos jogszabályt,

3. véleményezi a közszolgálati igazgatást érintő előterjesztéseket, javaslatot tesz jogszabálytervezetek kidolgozására, jogszabályok módosítására.

4.5.2. A Humánpolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a minisztérium felsővezetőinek és munkatársainak kormányzati és politikai szolgálati jogviszonyával, valamint munkaviszonyával kapcsolatos, jogszabályban foglalt személyügyi feladatokat, kezeli a személyi anyagokat, vezeti a személyügyi nyilvántartásokat,

2. ellátja a minisztérium szervezeti keretei között működő biztosi jogviszonyban állók jogviszonyával kapcsolatos előkészítő, koordinációs, szervezési és személyügyi feladatokat,

3. előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó egyéb személyi és testületi tagsági kinevezésekkel, megbízásokkal kapcsolatos döntéseket és javaslatokat, illetve személyügyi intézkedéseket,

4. ellátja a létszámgazdálkodással összefüggő feladatokat, vezeti a minisztérium állománytábláját, munkaügyi, személyügyi, statisztikai adatszolgáltatást készít,

5. ellátja a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer (KSZDR) működtetésével kapcsolatos feladatokat,

6. ellátja a Szolgáltatási és Ellátási Alapadattár (SZEAT) adatgazda feladatait,

7. elkészíti a minisztérium általános közzétételi listájának személyügyi adatait,

8. gondoskodik a Magyar Kormánytisztviselői Karnak történő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről,

9. ellátja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel és a vagyonnyilatkozatok őrzésével összefüggő feladatokat, ide nem értve a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat,

10. ellátja az álláspályázatok kiírásával, közzétételével, valamint a kiválasztással kapcsolatos egyes feladatokat, koordinálja a pályáztatást és kezeli a toborzási adatbázist,

11. szervezi a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat,

12. biztosítja az egyéni teljesítményértékelési rendszer működtetését, módszertani és technikai támogatást nyújt az értékelő vezetők részére,

13. gondoskodik a kötelező kormánytisztviselői és vezetői képzések és vizsgák - közigazgatási alap- és szakvizsgák, titkos ügykezelői vizsgák - megszervezéséről, s kötelező éves képzési tervek összeállításáról, kapcsolatot tart a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel,

14. ellátja a tanulmányi szerződések előkészítésével kapcsolatos feladatokat, az azokban előírt kötelezettségeket nyilvántartja, ellenőrzi és egyezteti a gazdálkodásért felelős szervezeti egységgel,

15. közreműködik a célfeladat-kitűzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában,

16. kiadja és nyilvántartja a kedvezményes utazásra jogosító utazási utalványokat,

17. ellátja a minisztériumnál foglalkoztatott ösztöndíjasokkal, valamint minisztériumba szakmai gyakorlatra jelentkezőkkel kapcsolatos személyügyi teendőket,

18. a Szabályzat szerinti előzetes véleményezési kötelezettség figyelembevételével gondoskodik a fegyelmi, kötelezettségszegési és kártérítési eljárások lefolytatásáról,

19. szakmai támogatást nyújt a munkáltatói jogkör gyakorlójának a munkaügyi döntések meghozatalához,

20. ellátja a közszolgálati szabályzat hatálya alá tartozó szociális juttatásokkal, költségtérítésekkel, kegyeleti ellátásokkal kapcsolatos feladatokat, a Szociális Bizottság titkársági feladatait,

21. közreműködik a miniszter által adományozott elismerések átadási ünnepségeinek megszervezésében, gondoskodik - a sajtófőnök bevonásával - az elismerések honlapon történő közzétételéről, továbbá negyedévente a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár felé kezdeményezi az elismerések Hivatalos Értesítőben történő közzétételét,

22. előkészíti a miniszter által felterjesztett állami kitüntetési javaslatokat, közreműködik az átadási ünnepség megszervezésében,

23. ellátja a miniszter javaslatára kiállított szolgálati és diplomata útlevelekkel kapcsolatos feladatokat, biztosítja a szolgálati útlevelek rendeltetésszerű felhasználását, gondoskodik azok biztonságos őrzéséről és nyilvántartásáról,

24. szorosan együttműködik a minisztérium illetményszámfejtésért felelős szervezeti egységével a munkaügyi intézkedések alapját képező pénzügyi fedezet rendelkezésre állása, valamint a bérszámfejtéshez szükséges iratok, dokumentumok és információk rendelkezésre bocsátása terén,

25. az éves intézményi beszámolóhoz elkészíti a munkaügyi adatokat igénylő űrlapokat és megküldi a minisztérium gazdasági szervezete részére,

26. háromhavonta gondoskodik az üres álláshelyek kimutatásának megküldéséről az illetménygazdálkodásért felelős szervezeti egység részére,

27. együttműködik a Biztonsági, Iratkezelési és Ügyfélszolgálati Főosztállyal a minisztérium állományába tartozók, továbbá a gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi joggyakorlást végző szervezeti egységekkel a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek nemzetbiztonsági ellenőrzése kezdeményezésében,

28. gondoskodik a munkatársak humánpolitikai kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatásáról,

29. a közszolgálati alapnyilvántartásba való betekintésre jogosult szervek és személyek számára biztosítja a betekintési jog - jogszabályoknak megfelelő - gyakorlását,

30. biztosítja a kormányzati létszámgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatásokat,

31. ellátja az álláshelyek igénylésével, valamint az Álláshely Nyilvántartó Rendszer működtetésével összefüggő feladatokat,

32. közreműködik a főosztály feladatkörét érintő képviselői kérdésekre, interpellációkra adandó válaszok, illetve a közérdekű adatszolgáltatások előkészítésében,

33. humánpolitikai szempontból véleményezi a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek működését szabályozó, tulajdonosi, fenntartói hatáskörbe tartozó dokumentumait, így különösen azok alapító okiratait, szervezeti és működési szabályzatait,

34. ellátja az esélyegyenlőségi referens feladatait.

5. A KÖZBESZERZÉSEKÉRT, TÁRSASÁGFELÜGYELETÉRT ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

5.1. A Közbeszerzésekért, Társaságfelügyeletért és Vagyongazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

5.1.1. A Közbeszerzésekért, Társaságfelügyeletért és Vagyongazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

5.2. Közbeszerzési Főosztály

5.2.1. A Közbeszerzési Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti, és szükség szerint felülvizsgálja a minisztérium Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatát.

5.2.2. A Közbeszerzési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. felméri és összesíti az önálló szervezeti egységek éves visszterhes beszerzési igényeit, és összeállítja a minisztérium éves közbeszerzési, valamint beszerzési tervét, továbbá annak módosításait,

2. közbeszerzési szempontból vizsgálja és véleményezi a részére megküldött szerződéseket és szabályzatokat, a minisztérium szervezeti egységeinek megkeresése alapján közbeszerzési jogi és szakmai állásfoglalásokat készít,

3. ellátja a közbeszerzési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott ajánlatkérői feladatokat,

4. nyilvántartja a minisztérium közbeszerzési eljárásait, valamint a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletei által szabályozott beszerzéseket, illetve a közbeszerzési eljárás lefolytatását nem igénylő beszerzési eljárásokat,

5. közbeszerzési szempontból vizsgálja a minisztérium közbeszerzési kötelezettséggel nem érintett visszterhes beszerzéseit,

6. bonyolítja és koordinálja a minisztérium közbeszerzési és nem közbeszerzés köteles beszerzési eljárásait, valamint az azok eredményeként megkötött szerződések módosításait,

7. a közigazgatási államtitkár erre irányuló döntése esetén ellátja a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek nagy értékű közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos előzetes vagy utólagos ellenőrzési feladatokat,

8. ellátja a központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos feladatokat,

9. a külön jogszabályban meghatározott előírások szerint kezdeményezi az általa előkészített közbeszerzések, illetve szerződés módosítások előzetes, vagy utólagos engedélyezési és ellenőrzési eljárását, valamint ennek keretében kapcsolatot tart a Miniszterelnökséggel vagy más közbeszerzési szempontú ellenőrzést végző szervezettel,

10. gondoskodik a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet szerinti feladatok ellátásáról,

11. a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet szerinti megfelelőség érdekében közbeszerzési szempontból felülvizsgálja, a fejezeti költségvetési keret terhére vagy javára kötendő szerződéstervezeteket, így különösen a támogatási szerződéseket, támogatói okiratokat, illetve azok módosításait,

12. gondoskodik a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségekről szóló kormányrendelet által előírt ajánlatkérési feladatok év eleji, illetve év közbeni ellátásáról, valamint az e kormányrendelet végrehajtásához kapcsolódóan kiadott miniszteri rendeletben felsorolt termékek vonatkozásában a beszerzési igények felméréséről, az e rendeletek hatálya alá tartozó beszerzések nyomon követéséről, a büntetés-végrehajtás központi ellátó szerve által kijelölt gazdasági társasággal történő ellátási szerződés megkötéséről,

13. gondoskodik a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti feladatok ellátásáról,

14. gondoskodik a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szerinti feladatok ellátásáról,

15. koordinálja és ellenőrzi a minisztérium háttérintézményei részére történő, kiemelt jelentőségű közbeszerzéseket,

16. gondoskodik a kormányzat közbeszerzési politikájának a minisztérium közbeszerzési területére történő lebontásáról, ennek megfelelő egységes elvek érvényre juttatásáról a közbeszerzésekben,

17. folytatja a közbeszerzést végzők képzését, útmutatók készítését,

18. ellátja a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban a minisztérium képviseletét,

19. közreműködik és szakmai támogatást nyújt a Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzat hatálya alá tartozó szerződések, illetve azok módosításai tekintetében indult ellenőrzések, külső és belső auditok lefolytatása során,

20. előkészíti a Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzat hatálya alá tartozó szerződéseket és szerződésmódosításokat,

21. jogi szempontból felülvizsgálhatja a beszerzési és közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződések és azok módosításának tervezeteit, és jogi megfelelőségüket tanúsíthatja, a 6.4.2. pontban foglaltakkal összhangban.

5.3. Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztály

5.3.1. A Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába tartozó gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasítást,

2. véleményezi a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek tekintetében a Kormány részére készült előterjesztéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

5.3.2. A Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a minisztérium portfólió-kezelési politikája megvalósításának végrehajtását,

2. koordinálja a gazdasági társaságokkal történő kapcsolattartást, szükség esetén pénzügyi-szakmai konzultációkat szervez,

3. megtervezi és kialakítja a minisztérium és a miniszter irányítási, felügyeleti háttérintézményi, valamint az alapítói, tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó szervezetek közötti kapcsolattartás és információáramlás rendjét.

5.3.3. A Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztály funkcionális és tulajdonosi joggyakorlási feladatai körében

1. a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságok tekintetében - a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasítás szerint - előkészíti a miniszter, illetve a közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár döntéseit, illetve javaslatait,

2. véleményezi a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatban a minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) között megkötött szerződésekkel kapcsolatos döntéseket, javaslatokat,

3. megkeresésre részt vesz a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságok számára történő szakmai vélemény kialakításában, kivéve az azok közreműködésével megvalósuló beruházások kapcsán,

4. ellátja a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságokat érintő - kivéve az azok közreműködésével megvalósuló beruházásokra vonatkozó- adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

5. előkészíti a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek vezetői megbízási vagy munkajogviszonyának létesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos szerződéseket és egyoldalú munkáltatói jognyilatkozatokat,

6. ellátja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel és a vagyonnyilatkozatok őrzésével összefüggő feladatokat a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai vonatkozásában,

7. a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek vonatkozásában elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít a vezetői döntések megalapozása érdekében, szükség esetén az érintett szervezeti egységek bevonásával,

8. ellátja a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi joggyakorlásból fakadó ellenőrzési feladatok előkészítését, illetve lebonyolítását,

9. koordinálja a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok kontrolling adatszolgáltatásával összefüggő feladatokat,

10. a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában segíti a Gazdálkodási Főosztályt a központi és fejezeti kezelésű előirányzat kezelésével, előirányzat-módosításával, gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátásában, valamint e feladatok ellátásához biztosítja a szükséges adatszolgáltatást,

11. a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vonatkozásában segíti a Gazdálkodási Főosztályt a központi és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint a minisztérium, mint tulajdonosi/fenntartói joggyakorló szervezet beszámolási és könyvvezetési feladatai ellátásában,

12. a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek tekintetében ellátja a létesítő okiratok elkészítésével, módosításával kapcsolatos egyeztetési feladatokat, továbbá előkészíti a létesítő okiratokat miniszteri jóváhagyásra a feladatkör szerint illetékes szakmai szervezeti egység által - a gazdálkodó szervezet bevonásával - összeállított tervezet alapján,

13. szükség esetén a miniszteri jóváhagyást követően kezdeményezi a létesítő okiratok, illetve módosításaik törzskönyvi nyilvántartásba vételét,

14. szükség esetén ellátja a minisztérium portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezetek szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásra előkészítésével, egyeztetésével kapcsolatos feladatokat.

5.3.4. A Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztály a közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár feladat- és hatáskörébe utalt támogatáskezelési feladatokkal összefüggésben

1. ellátja az irányítása alatt lévő fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezelése körébe tartozó feladatokat,

2. kezdeményezési joggal rendelkezik új előirányzat létrehozására,

3. ellátja a gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok részére működési célú és egyéb támogatói okiratok kiállításával, támogatási szerződések megkötésével, azok módosításával összefüggő feladatokat, továbbá azok felhasználásának ellenőrzéséből fakadó feladatokat, valamint közreműködik a gazdasági társaságok és a minisztérium közötti valamennyi szerződés előkészítésében, megkötésében és végrehajtásában,

4. kezdeményezi, előkészíti és végrehajtja a hatáskörébe utalt támogatói okiratok kiadását és támogatási szerződések megkötését, és ellátja a szakmai kezelésükhöz kapcsolódó feladatokat és a forrásokhoz kapcsolódó szerződések elszámolását, szükség szerint a társszervezetek szakmai támogatásával,

5. közreműködik az irányítása alatt lévő fejezeti és központi kezelésű előirányzatok költségvetés tervezésében és a zárszámadás elkészítésében,

6. előkészíti az érintett szervezeti egységekkel együttműködve az előirányzat-átcsoportosításokkal, pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kezdeményezéseket,

7. rendszeres és eseti jelleggel státusz, illetve műszaki és prognosztizált pénzügyi adatokat szolgáltat a beruházásokról az Információmenedzsment Főosztály számára.

5.4. Vagyongazdálkodási Főosztály

5.4.1. A Vagyongazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. véleményezi a Kormány részére készült előterjesztéseket és jelentéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

2. közreműködik a Kormány részére készült előterjesztések és jelentések, továbbá a miniszteri rendeletek tervezetei előkészítésében,

3. helyettes államtitkári jóváhagyásra előkészíti az 1. és 2. pont szerinti, a Kormány és az Országgyűlés részére előterjesztésre javasolt előterjesztéseket, jelentéseket és tervezeteket.

5.4.2. A Vagyongazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai - ide nem értve a Beruházás Vagyongazdálkodási Főosztály 6.3.2. pont és a Működést Támogató Főosztály 4.4.1. pont szerinti feladatait - körében

1. előkészíti a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatban a minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között megkötött szerződésekkel kapcsolatos döntéseket, javaslatokat,

2. ellátja a minisztérium közvetlen vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, ezen ingatlanok jövőbeni hasznosítására javaslatot tesz,

3. közreműködik az irányított vagy felügyelt költségvetési intézmények vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingatlanok vonatkozásában a vagyonkataszter elkészítésében,

4. ellátja a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szervek működésének vagyongazdálkodási, vagyonjogi szempontok alapján történő ellenőrzését,

5. a minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlanvagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása során keletkező valamennyi dokumentumot - különösen a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet, birtokbavételi adatlapot, aláírt lezárt szerződéseket - 8 munkanapon belül átadja a Gazdálkodási Főosztály részére,

6. feladatai ellátása során együttműködik Működést Támogató Főosztállyal,

7. közreműködik az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól szóló éves beszámoló előkészítésében.

5.5. Koncessziós Főosztály

5.5.1. A Koncessziós Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. véleményezi a Kormány részére készült előterjesztéseket és jelentéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

2. közreműködik a Kormány részére készült előterjesztések és jelentések, továbbá a miniszteri rendeletek tervezetei előkészítésében,

3. helyettes államtitkári jóváhagyásra előkészíti az 1. és 2. pont szerinti, a Kormány és az Országgyűlés részére előterjesztésre javasolt előterjesztéseket, jelentéseket és tervezeteket.

5.5.2. A Koncessziós Főosztály funkcionális feladatai körében

1. felügyeli, elemzi és ellenőrzi az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos koncessziós szerződések végrehajtását,

2. előkészíti és ellenjegyzi a koncessziós szerződések műszaki ellenőrzésével és pénzügyi elszámolásával kapcsolatos minisztériumi iratokat, dokumentumokat,

3. szakpolitikai szempontból felügyeli és véleményezi az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos koncessziós szerződések teljesítését,

4. részt vesz a koncessziós projektekhez kötődő költségvetési tervezésben, valamint pénzügyi adatszolgáltatásokban,

5. kapcsolatot tart a koncessziós szerződéses partnerekkel, elősegíti a szerződésekben foglaltak teljesítését, illetve az új kormányzati feladatok megvalósítását,

6. elemzi a koncessziós szerződéseket, azok módosításának, megszüntetésének lehetőségét, az esetleges jogkövetkezmények hatásait, megoldási javaslatokat készít,

7. együttműködik a társminisztériumok és központi kormányzati igazgatási szervekkel, a koncessziókkal kapcsolatos projektek nyomon követésében,

8. egyedi feladatmeghatározás alapján konzultációt folytat a közigazgatás egyéb szereplőivel a koncessziókkal kapcsolatos szerződések vonatkozásában,

9. együttműködik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával és a Nemzeti Koncessziós Irodával,

10. közreműködik a főosztály feladat- és hatáskörét érintő, az ellenőrző szervezetek állami vagyont érintő vizsgálataival, jelentéseikben megfogalmazott megállapításokkal, intézkedési javaslatok végrehajtásával kapcsolatos miniszteri feladatok ellátásában,

11. közreműködik a koncessziókkal kapcsolatos sajtó- és állampolgári megkeresések megválaszolásában,

12. előkészíti a dohány kiskereskedelmi és kiskereskedelem-ellátási koncessziós pályázati eljárásokat, és a kijelölés útján történő dohánytermék-kiskereskedelmi ellátás működtetése érdekében ellátja a hatályos jogszabályokban előírt feladatokat,

13. ellátja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlására jogosító koncessziós szerződéssel kapcsolatos minisztert terhelő feladatokat, így különösen

a) a koncessziós szerződések törvényi szabályozás szerinti módosítását,

b) a koncessziós szerződések öröklési záradékkal történő ellátását,

c) a koncessziós szerződésnek a koncessziós jogosult által kezdeményezett közös megegyezéssel történő megszüntetését,

d) a koncessziót gyakorló kezdeményezésére, működési formaváltás miatti szerződésmódosítást,

14. ellátja a dohánykoncessziós szerződésekkel összefüggő követeléskezelési feladatok koordinációját.

6. AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

6.1. Állami Beruházások Támogatásáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

6.1.1. Az Állami Beruházások Támogatásáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

6.2. Pénzügyi Támogatási Főosztály

6.2.1. A Pénzügyi Támogatási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó jogszabály-tervezeteket, szabályzatokat, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

6.2.2. A Pénzügyi Támogatási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a XLV. Állami Beruházások fejezet éves költségvetési tervjavaslatának elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

2. ellátja a XLV. Állami Beruházások fejezet éves zárszámadási törvényjavaslatának elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

3. gazdasági-pénzügyi szempontból véleményezi a XLV. Állami Beruházások fejezetet érintő beruházási szakmai főosztályok által elkészített, valamint a külső szervek által egyeztetésre megküldött előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket,

4. ellátja a XLV. Állami Beruházások fejezet gazdálkodását érintő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

5. a XLV. Állami Beruházások fejezet terhére megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatok során a felelősségi köre a tényadatok szolgáltatására terjed ki,

6. ellátja az előirányzatokkal történő gazdálkodás keretében a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzési feladatait, gazdasági-pénzügyi szempontból felülvizsgálja az érintett szakterületek által előkészített, a XLV. Állami Beruházások fejezeti költségvetési keret terhére vagy javára kötendő szerződéstervezeteket,

7. a belső szabályzatok által meghatározott - összeférhetetlenséget kizáró - hatáskörök szerint utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jogkört gyakorol, a Kincstár által a XLV. Állami Beruházások fejezet részére megnyitott számlák esetében a Kincstárhoz bejelentett módon aláírási jogosultsággal rendelkezik,

8. feladatainak ellátása során kapcsolatot tart külső szervezetekkel, minisztériumi szervezeti egységekkel,

9. kidolgozza a XLV. Állami Beruházások fejezet számviteli politikáját, számlarendjét, vizsgálja és figyelemmel kíséri a szabályozás hatását,

10. végzi a XLV. Állami Beruházások fejezet éves költségvetési maradvány elszámolását, végzi a fejezeti szintű összesítést és a jóváhagyással összefüggő feladatokat,

11. kezeli a XLV. Állami Beruházások fejezet előirányzatainak pénzügyi információs rendszerét,

12. végzi a XLV. Állami Beruházások fejezet előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek teljesítési (pénzügyi, előirányzat-átadási) feladatait,

13. ellátja a XLV. Állami Beruházások fejezet előirányzataival kapcsolatos évközi számviteli pénzellátási feladatokat, illetve az erre vonatkozó pénzügyi-szakmai irányítási teendőket, kezeli és ellenőrzi a számviteli-gazdálkodási adatszolgáltatásokat,

14. ellátja a XLV. Állami Beruházások fejezet előirányzataival kapcsolatos főkönyvi és analitikus könyvelést,

15. elkészíti a XLV. Állami Beruházások fejezet elemi költségvetését, az időközi mérleg- és költségvetési jelentéseket, valamint az éves költségvetési beszámolót,

16. naprakész nyilvántartást vezet az érvényes kötelezettségvállalásokról és azok teljesítéséről, meghatározott időnként, illetve szükség esetén egyeztetést végez az előirányzatot kezelő szakmai szervezeti egységekkel,

17. a XLV. Állami Beruházások fejezet előirányzatai terhére kötött szerződésekhez kapcsolódó pénzügyi biztosítékok, valamint felelősségbiztosítások nyilvántartási feladatait.

6.3. Beruházás Vagyongazdálkodási Főosztály

6.3.1. A Beruházás Vagyongazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

6.3.2. A Beruházás Vagyongazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. gondoskodik a minisztérium tulajdonosi joggyakorlásában, vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanok esetében a beruházások előkészítése során a kinyerhető vissznyereményi anyagok és faanyagok vonatkozásában szükséges szakértői vélemény beszerzéséről, rendszeres mennyiségi és minőségi ellenőrzéséről, továbbá a becsült értékesítési ár meghatároztatásáról, az értékesítésről és indokolt esetben a selejtezési eljárás lefolytatásáról,

2. előkészíti és koordinálja a megvalósított beruházásokkal kapcsolatos vagyonátadást,

3. eleget tesz a minisztérium vagyonkezelésében álló vagyonra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségnek a vonatkozó jogszabály, valamint a tulajdonosi joggyakorló vagyonnyilvántartási szabályzata szerint,

4. végrehajtja a beruházások befejezését követően a vagyonkezelésben lévő ingatlanokat érintően hatóságoktól vagy tulajdonosi joggyakorlóktól érkező kötelezéseket, kéréseket (pl. veszélyes fák kivágása, házszám kihelyezése),

5. figyelemmel kíséri a vagyonkezelési feladatok, valamint a főosztály egyéb feladatainak elvégzésére kötött keretszerződéseket, a szerződések lejárta előtt gondoskodik az új keretszerződések megkötéséről,

6. indokolt esetben gondoskodik a beruházások megvalósításához megszerzett ingatlanok, vagy az ingatlanokon álló épületek, építmények őrzés-védelméről,

7. a beruházások befejezését követően a minisztérium vagyonkezelésében, illetve tulajdonosi joggyakorlásában maradt ingatlanok rendszeres ellenőrzése során tapasztalt jogellenes használat, hasznosítás esetén (pl. veszélyes hulladék elhelyezése, reklámhordozó engedély nélküli elhelyezése) megteszi a szükséges lépéseket az eljárni jogosult hatóság felé, a jogellenes használat megszüntetése és megakadályozása érdekében,

8. befejezett beruházások esetén a minisztérium, mint építtető beruházásaitól független megkeresések vonatkozásában kiadja a vagyonkezelt, vagy tulajdonosi joggyakorlásban lévő ingatlanokkal kapcsolatos vagyonkezelői, vagy tulajdonosi nyilatkozatokat,

9. előkészíti a befejezett beruházások esetén a szolgalmi- és vezetékjogokkal kapcsolatos megállapodásokat, továbbá megköti a jogosulttal az ingatlan nyilvántartási átvezetésre alkalmas szerződést,

10. gondoskodik a beruházások befejezését követően a minisztérium vagyonkezelésében, illetve tulajdonosi joggyakorlásában maradt ingatlanok vagyonkezelési feladatainak elvégeztetéséről (pl. kaszáltatás, bozótirtás, parlagfű-mentesítés, illegális hulladék elszállítása),

11. ellátja a minisztérium vagyonkezelésében, illetve tulajdonosi joggyakorlásában álló vagyonelemek vagyon-nyilvántartási rendszerének változás vezetését és koordinációját.

6.4. Területszerzési Főosztály

6.4.1. A Területszerzési Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

6.4.2. A Területszerzési Főosztály funkcionális feladatai körében az illetékes szakterületek által beszerzett és jóváhagyott, záradékolt kisajátítási tervdokumentáció, valamint a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben előírt dokumentumok (pl. más célú hasznosítást engedélyező határozat, erdőterület igénybevételére kiadott elvi hozzájárulás, természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása, építési engedély) alapján eljár a beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, tulajdoni viszonyai rendezése (területszerzés) érdekében, így különösen:

1. intézkedik a területszerzésekhez szükséges igazságügyi szakvélemények beszerzése, ellenőrzése és jóváhagyása, nyilvántartása érdekében,

2. a jóváhagyott szakvélemények alapján intézkedik a vételi ajánlatok kiküldése érdekében; a vételi ajánlatok elfogadása esetén intézkedik a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződések megkötése érdekében,

3. a kisajátítást helyettesítő adásételi szerződéskötések meghiúsulása esetén intézkedik a kisajátítási eljárások kezdeményezése érdekében; intézkedik a kisajátítási eljárásban a képviselet ellátása érdekében,

4. intézkedik a magyar állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében,

5. kapcsolatot tart a területszerzéssel érintett ügyfelekkel, hatóságokkal, bíróságokkal,

6. intézkedik a tulajdonszerzéssel, tulajdoni rendezéssel összefüggésben felmerülő kártalanítási megállapodások megkötése érdekében,

7. a területszerzéshez kapcsolódó szerződések jogi megfelelőségét tanúsíthatja, a jogszabály által megkívánt esetben azok jogi ellenjegyzéséről gondoskodhat,

8. a beruházáshoz szükséges állami tulajdonban lévő ingatlanok kisajátítási terv alapján történő megosztása érdekében intézkedik, a tulajdonosi joggyakorlókkal és vagyonkezelőkkel, egyéb jogosultakkal a szükséges eljárásokat lefolytatja,

9. amennyiben feladatait megbízott ügyvéd útján látja el, úgy a megbízott jogi képviselőt ellátja az eljáráshoz szükséges dokumentumokkal, megbízói utasításokkal,

10. a megszerzett ingatlanok birtokbavétele érdekében a szükséges tájékoztatásokat megadja a birtokbavételre jogosult szervezeti egységek részére,

11. ellátja a záradékolt telekalakítási terv és végleges telekalakítási engedély alapján a tulajdonjog és vagyonkezelői jog végső rendezésével kapcsolatos jogi feladatokat, megvalósulást követően végrehajtja a telekalakítások jogi feladatait,

12. vezeti a megszerzett területekkel kapcsolatos nyilvántartásokat,

13. ellátja - az érintett szakmai szervezeti egységek bevonásával - a minisztériumnak a területszerzéssel (kisajátítással) kapcsolatos ügyekben a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási peres, nemperes és egyéb közigazgatási bírósági, valamint egyéb hatósági eljárásokban történő jogi képviseletét.

6.5. Fejlesztési Források Főosztály

6.5.1. A Fejlesztési Források Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó jogszabály-tervezeteket, szabályzatokat, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

6.5.2. A Fejlesztési Források Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja az európai uniós támogatással megvalósuló (RRF, IKOP, IKOP plusz, KEHOP 5.2.2.; KEHOP plusz 4.1.1-4.1.4.; Interreg, VEKOP, TOP, TOP plusz, GINOP, GINOP plusz) fejlesztési projektek előkészítésével és lebonyolításával, nyomon követésével kapcsolatos feladatok koordinációját az európai uniós támogatással támogatások felhasználásáért felelős intézmények felé és az uniós elvárásoknak megfelelő dokumentálását, ennek keretében ellátja az alábbi feladatokat:

a) európai uniós támogatásból finanszírozni tervezett beruházások pályázatai összeállításának koordinációja,

b) a Támogatási szerződések, támogatási szerződésmódosítási kérelmek, támogatási szerződés módosítások összeállítása, megküldése a támogató részére,

c) az európai uniós támogatásból finanszírozni tervezett beruházások megalapozottságát EU által megkövetelt módon igazoló anyagok (pénzügyi modell, költség-haszon elemzés, megvalósíthatósági tanulmány stb.) összeállításában való közreműködés,

d) az európai uniós támogatásból finanszírozott projektek esetében az Európai Bizottság számára benyújtandó Támogatási Kérelem elkészítésében való közreműködés,

e) az európai uniós támogatások felhasználásáért és ellenőrzéséért felelős intézményekkel, ellenőrzéseken való részvétel, adatszolgáltatás, kapcsolattartás,

f) az EU Bizottság megbízott képviselőivel, az Európai Beruházási Bankkal, és a Jasperssel való kapcsolattartás, egyeztetések szervezése, koordinációja,

g) projekt státuszjelentések, projekt zárójelentések összeállításának koordinációja,

h) egyéb - a támogató által meghatározott, a támogatási szerződésekkel kapcsolatos rendszeres és rendkívüli - adatszolgáltatási kötelezettség összefogása, teljesítése.

2. felelős az európai uniós támogatások felhasználásának elszámolásáért, a pénzügyi elszámolások összeállításáért és megküldéséért az irányító/nemzeti hatóságok felé,

3. az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (a továbbiakban: CEF) megvalósuló projektek esetében a 2014-2020-as időszak tekintetében ellátja a végrehajtó szervi, a 2021-2027-es időszak esetében pedig a társkedvezményezetti feladatokat.

7. A PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

7.1. Parlamenti Államtitkári Kabinet

7.1.1. A Parlamenti Államtitkári Kabinet a Szabályzat 1. melléklet 32. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl

1. támogatja a parlamenti államtitkár országgyűlési és feladatkörével összefüggő munkáját,

2. minden esetben előzetesen tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt, illetve az általa kijelölt személyt arról, hogy a minisztériumnak az Országgyűlés bizottságai előtti képviseletét a parlamenti államtitkár személyesen látja-e el, illetve arról, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítéséről mely személy útján gondoskodott,

3. véleményezi az előterjesztések kommunikációs záradékát,

4. gondoskodik a belső szabályzatok közzétételéről.

7.1.2. A Parlamenti Államtitkári Kabineten működő Parlamenti Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

7.1.3. A Parlamenti Államtitkári Kabinet országgyűlési munkával összefüggő koordinációs feladatai körében

1. támogatja a miniszter és az államtitkárok parlamenti munkáját, felel az országgyűlési munka előkészítéséért, ennek keretében

a) tájékoztatja a minisztérium felsővezetőit és a miniszteri biztosokat az Országgyűlés plenáris ülésének napirendjéről, az ott elhangzottakról, a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő képviselői hozzászólásokról és indítványokról, a miniszteri vagy államtitkári intézkedést igénylő felszólalásokról,

b) gondoskodik a napirenden kívüli felszólalások, az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések válaszainak elkészíttetéséről, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzéséről, a szakmai és közéleti szempontoknak megfelelő választervezetek elkészítéséről, valamint ezekhez kapcsolódóan a miniszter, illetve az államtitkárok felkészítéséről,

c) gondoskodik a miniszter, illetve az államtitkárok részvételéről az Országgyűlés plenáris ülésein, szükség esetén a szakértők részvételének biztosításáról,

d) gondoskodik a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések - a Miniszterelnöki Kormányiroda érintett szervezeti egységével folytatott szakmai és formai egyeztetést követően történő - benyújtásáról, koordinálja ezek országgyűlési vitáját, és gondoskodik arról, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat által az előterjesztőnek biztosított jogok és kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése határidőben történjen meg,

2. figyelemmel kíséri a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő képviselői indítványokat, gondoskodik az azokkal kapcsolatos szakértői vélemények, nyilatkozatok elkészíttetéséről,

3. ellátja a képviselők megkereséseire adandó válaszok tervezeteinek elkészíttetésével kapcsolatos feladatokat,

4. felel az Országgyűlés és a minisztérium közötti információs összeköttetésért, folyamatos munkakapcsolatot tart fenn az Országgyűlés állandó, eseti és vizsgálóbizottságaival, albizottságaival, az Országgyűlési képviselőcsoportokkal és a képviselőkkel,

5. felel a bizottsági üléseken a miniszter, illetve az államtitkárok, valamint szükség esetén a szakértői képviselet szervezéséért,

6. felel az Országgyűlés hivatali szerveivel, valamint az egyes minisztériumok parlamenti szervezeti egységeivel való kapcsolattartásért.

7.1.4. A Parlamenti Államtitkári Kabinet országgyűlési munkával összefüggő funkcionális feladatai körében

1. közreműködik a minisztérium törvényalkotási programjának elkészítésében,

2. gondoskodik az országgyűlési képviselők közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmei teljesítéséről,

3. gondoskodik az Országgyűlés plenáris ülésein, illetve a bizottsági üléseken rendszeresen részt vevő minisztériumi munkatársak állandó és eseti parlamenti belépőjéről,

4. tájékoztatást ad a házszabályi rendelkezésekről és az ügyrendi javaslatokról, valamint az Országgyűlés működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről,

5. tájékoztatást ad az Országgyűlés plenáris ülésein, az állandó, al- és ideiglenes bizottságok ülésein elhangzott, minisztériumot érintő témákról,

6. az országgyűlési ülésszakok ideje alatt hetente tájékoztatást készít a minisztérium felsővezetői és a miniszteri biztosok részére az Országgyűléshez benyújtásra váró, az Országgyűléshez újonnan benyújtott, valamint az országgyűlési tárgyalás alatt álló - a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó - törvényjavaslatokról, országgyűlési határozati javaslatokról és azok tárgyalási menetrendjéről,

7. az egyes ülésszakokat követően tájékoztatást ad az ülésszak alatt kifejtett minisztériumi tevékenységről,

8. gondoskodik a bizottságok tagjai, továbbá a képviselőcsoportok szakmai tájékoztatásának megszervezéséről.

7.1.5. A Parlamenti Államtitkári Kabinet egyéb feladatai körében

1. előkészíti a parlamenti államtitkárhoz intézett megkeresések, kérelmek, bejelentések és javaslatok elbírálásával kapcsolatos iratokat,

2. fogadja és felterjeszti a parlamenti államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek által felterjesztett dokumentumokat,

3. részt vesz a Kormány politikai döntéseinek előkészítésében, segíti a parlamenti államtitkár kormányzati döntéshozó fórumokon való részvételét,

4. ellátja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatos koordinációs feladatokat, a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztállyal együttműködésben,

5. véleményezi a közérdekű adatigénylésekre megküldendő válaszokat,

6. támogatja a parlamenti államtitkár szakmai munkáját, felkészítőket, háttéranyagokat készít,

7. előkészíti a miniszteri és parlamenti államtitkári válaszleveleket, feljegyzéseket,

8. szakmai egyeztetéseket folytat a szakterületekkel, szükség esetén más tárcakkal is,

9. gondoskodik a parlamenti államtitkár és a kabinetfőnök munkájához kapcsolódó koordinációs feladatok ellátásáról,

10. adatszolgáltatást, háttéranyagokat, státuszjelentést kér a szakterületektől,

11. segíti a közvetlenül a parlamenti államtitkár alá rendelt ágazatok (a továbbiakban: ágazatok) feladatvégzésének összehangolását,

12. rendszeresen beszámol a parlamenti államtitkár részére az ágazatok feladatairól, illetve azok előrehaladásáról,

13. monitoring és elemzési feladatkörében stratégiai elemzéseket készít a parlamenti államtitkár által meghatározott ágazati szakpolitikai kérdésekben, javaslatokat tehet a hatékonyabb kormányzati döntéshozatal érdekében,

14. ellátja az ágazati fejlesztések jogszerűségi és eredményességi szempontú nyomon követését, a kormányzati döntések végrehajtását,

15. koordinálja az ágazati programok eredményes végrehajtása érdekében tett intézkedéseket,

16. közreműködik az ágazatokat érintő kormányzati tevékenységek összehangolásában, segíti a parlamenti államtitkár munkáját ágazati feladatellátása eredményességének növelése érdekében,

17. a kiemelt kormányzati stratégiai célkitűzések érvényesülése érdekében véleményezi az ágazati szakpolitikai és stratégiai dokumentumokat, döntés-előkészítő anyagokat készít a miniszterhelyettes részére.

7.2. Kommunikációs Főosztály

7.2.1. A Kommunikációs Főosztály

1. előkészíti és szervezi a minisztérium sajtómegjelenéseit, sajtóközleményeit, sajtótájékoztatóit,

2. előkészíti és szervezi a miniszter sajtónyilvános eseményeinek sajtófeladatait,

3. a minisztérium teljes sajtókommunikációjára vonatkozóan intézi a miniszteri jóváhagyásokat,

4. írásbeli interjú esetén ellenőrzi a publikálni kívánt anyagot,

5. jóváhagyja a kormány-előterjesztések kommunikációs záradékát,

6. megtervezi, szervezi, illetve jóváhagyja a minisztérium által alkalmazott marketing eszközöket, online és nyomtatott kiadványokat,

7. előzetesen összegyűjti az államtitkárok sajtómegkereséseinek, sajtómegjelenéseinek, sajtónyilvános eseményeinek, sajtótájékoztatóinak, sajtóközleményeinek, sajtóválaszainak tervezeteit,

8. előkészíti és szükség szerint aktualizálja a szervezeten belüli információ és kommunikáció rendjéről szóló szabályzatot,

9. részt vesz a sajtókampányokban és a minisztérium döntéseinek társadalmi elfogadtatásában, a minisztérium arculatának kialakításában,

10. elkészíti a minisztérium kommunikációs tervét a szakterületért felelős államtitkár útján megkeresett szervezeti egységek közreműködésével,

11. előkészíti és szervezi - a miniszter kivételével - a minisztérium vezetőinek sajtószereplését, gondoskodik a minisztérium sajtóközleményeinek kiadásáról,

12. az előkészítő szervezeti egység megkeresése alapján gondoskodik a minisztérium honlapján közzéteendő tervezetek, közlemények és egyéb dokumentumok közzétételéről,

13. elősegíti a minisztériumhoz tartozó bármely ágazatot érintő új jogszabályok megismerését és társadalmi elfogadtatását,

14. válaszol a sajtó megkereséseire a szakterületért felelős államtitkár útján megkeresett szervezeti egységek közreműködésével,

15. az államtitkárok kérésére vagy saját hatáskörben kezdeményezi a sajtóval kapcsolatos helyreigazításokat,

16. biztosítja a minisztérium vezetőinek a napi sajtószemlét,

17. sajtó és kommunikációs ügyekben felel a Miniszterelnöki Kabinetirodával való kapcsolattartásért,

18. kommunikációs szakmai szempontból jóváhagyja a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére megküldésre kerülő, a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés a) és b) pontja által előírt adatszolgáltatások tartalmát,

19. koordinálja és ellenőrzi az ágazati államtitkárok irányítása alá tartozó vezetők és munkatársak sajtószerepléseit.

7.3. Információmenedzsment Főosztály

7.3.1. Az Információmenedzsment Főosztály

1. gondoskodik a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti központosított informatikai és hírközlési szolgáltatások biztosításáról a minisztérium munkatársai számára, képviseli a megrendelőt a szolgáltató felé, felügyeli a szolgáltató tevékenységét,

2. gondoskodik a szervezeti működéshez szükséges informatikai infrastruktúra és a munkaállomások üzemeltetéséről, ellátja a felhasználói support tevékenységet a minisztérium azon telephelyein, ahol a központosított szolgáltatás nem elérhető,

3. ellátja a minisztériumi szakrendszerek működését kiszolgáló informatikai infrastruktúra üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, a szakrendszerek tekintetében gondoskodik az alkalmazások üzemeltetéséről,

4. a Biztonsági, Iratkezelési és Ügyfélszolgálati Főosztállyal együttműködve felel a minisztérium informatikai biztonságáért, ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat és képviseli a minisztériumot a társhatóságok felé,

5. szakmai szempontból véleményezi és engedélyei a minisztérium és a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, állami tulajdonú gazdasági társaságok informatikai tárgyú beszerzéseinek műszaki tartalmát, szakmailag ellenjegyzi az informatikai tárgyú szerződéseket,

6. a minisztérium által megvalósított informatikai tárgyú projektekben ellátja a kedvezményezett képviseletét a támogató és a közreműködők felé,

7. a 6. pont szerinti projektek tekintetében ellátja a menedzsment és adminisztrációs tevékenységet, így különösen, de nem kizárólag a szerződéskötéssel és -módosítással, beszámolási kötelezettséggel, elszámolásokkal, ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokat,

8. kialakítja, fejleszti és üzemelteti a beruházások nyilvántartását, ellátja a minisztériumban keletkező adatvagyon nyilvántartását, kezelését és hasznosítását,

9. ellátja az állami beruházások központi nyilvántartásáról és ellenőrzéséről, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 469/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 5. pontja szerinti KÁBER adminisztrátori feladatokat,

10. gyűjti, elemzi és vezetői döntésekhez készíti elő a támogatások céljaira vonatkozó beruházással összefüggő adatokat, valamint azokból kimutatásokat, rendszeres és eseti beszámolókat, jelentéseket készít a Kormány számára,

11. ellátja a minisztérium, valamint a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok közreműködésével megvalósuló beruházásokat érintő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

12. eseti jelleggel ellátja a más tárca közreműködésével megvalósuló állami építési beruházásokat érintő központi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

13. előkészíti az informatikai biztonság kialakítására, annak megfelelő elérésére, illetve fenntartására vonatkozó irányelveket, terveket és szabályokat, koordinálja az elektronikus információbiztonságról szóló jogszabályokban foglalt feladatok végrehajtását,

14. a minisztérium önálló szervezeti egységei által delegált informatikai biztonsági megbízottak bevonásával elvégzi a minisztérium, illetve a minisztérium tulajdonában lévő információs rendszerek biztonsági szintbe és osztályba sorolását és annak rendszeres felülvizsgálatát,

15. informatikai biztonsági szempontból véleményezi a minisztérium információs rendszereit érintő szerződéseit, nyomon követi a fejlesztések és egyes projektek és ezekhez köthető informatikai biztonsági szempontokat,

16. gondoskodik a minisztérium informatikai biztonsági irányítási rendszere kialakításáról és működtetéséről, valamint a minisztérium munkatársainak informatikai biztonsági képzéséről,

17. ellátja a minisztérium által üzemeltetett, illetve a minisztérium adatait feldolgozó, elektronikus információs rendszerek informatikai biztonságával összefüggő felügyeleti tevékenységet, ellenőrzi az informatikai biztonsági előírások betartását,

18. ellátja az informatikai biztonsággal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket.

7.4. Állami Beruházási Törvény Végrehajtásáért Felelős Főosztály

7.4.1. Az Állami Beruházási Törvény Végrehajtásáért Felelős Főosztály

1. felelős az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) alapján az Építési és Közlekedési Minisztérium feladatkörébe tartozó szabályozási feladatok ellátásáért, ideértve a Törvény végrehajtásához szükséges jogszabályok előkészítését, eljárásrendek, módszertanok kialakítását, dokumentumsablonok, szerződésminták elkészítését, jogértelmezések kiadását,

2. ellátja a beruházási keretprogram előkészítésével, felülvizsgálatával kapcsolatos szakmai koordinációs feladatokat,

3. gondoskodik az állami építési beruházások monitoringját támogató informatikai rendszer létrehozásáról és működtetéséről,

4. szakmailag felügyeli a nyilvánosan hozzáférhető költséginformációs és termék műszaki információs rendszer kialakítását és működtetését,

5. ellátja a Törvény végrehajtásához kapcsolódó tárcaközi koordinációs feladatokat,

6. ellátja az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács titkársági feladatait,

7. ellátja a Törvény hatálya alá tartozó beruházások megvalósítása érdekében létrehozott projektszervezetek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

8. részt vesz a Törvény hatálya alá tartozó beruházások monitoring bizottságainak munkájában, az Építési és Közlekedési Minisztérium mint szaktárca által létrehozott monitoring bizottságok esetében ellátja az adminisztratív feladatokat.

8. A MAGASÉPÍTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

8.1. Magasépítésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

8.1.1. A Magasépítésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

8.2. Magasépítési Támogatási Főosztály

8.2.1. A Magasépítési Támogatási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a magasépítésért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek hatáskörébe tartozó ágazati jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. adatot szolgáltat a Kormány részére készült előterjesztésekhez, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteihez,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

8.2.2. A Magasépítési Támogatási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő beruházások megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. nyilvántartja és felügyeli a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról a magasépítésért felelős helyettes államtitkár felé,

3. kapcsolatot tart a szakmai főosztályokkal, szükség esetén a szakmai konzultációkban részt vesz,

4. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó projektek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes hatósággal, szakhatósággal, valamint az irányító hatósággal,

5. műszaki szempontból nyomon követi a magasépítésért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatkörébe tartozó projektek teljes életciklusát (előkészítés, pályáztatás, műszaki tervezés, kivitelezés, üzemeltetés),

6. gondoskodik a kapcsolattartásról és koordinációs feladatokat lát el a költségvetési szervek és a beruházásokban közreműködő társaságok vonatkozásában.

8.2.3. A Magasépítési Támogatási Főosztály a magasépítésért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatkörébe tartozó projektek esetében

1. felügyeli a projektek teljes életciklusát,

2. koordinációs és irányítási feladatokat lát el a projektek teljes életciklusában,

3. támogatja az építtetői, beruházás-lebonyolítói feladatok végrehajtását,

4. koordinál a közreműködői, tervezői és kivitelezői közbeszerzési eljárások előkészítésében és lefolytatásában,

5. koordinálja és ellátja a beruházásokhoz tartozó egységes adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeket,

6. ellátja a költségszakértői és tervellenőri feladatokat,

7. ellátja a beruházásokkal kapcsolatos közmű és szakági feladatokat,

8. ellátja a műszaki ellenőri feladatokat,

9. ellátja a beruházások üzemeltetési időszakában a jótállással kapcsolatos koordinációs feladatokat, nyilvántartja a megvalósult beruházásokkal kapcsolatos referenciákat,

10. rendszeres és eseti jelleggel státusz illetve műszaki és prognosztizált pénzügyi adatokat szolgáltat a beruházásokról az Információmenedzsment Főosztály számára.

8.3. Sport- és Turisztikai Fejlesztések Főosztály

8.3.1. A Sport- és Turisztikai Fejlesztések Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. adatot szolgáltat a Kormány részére készült előterjesztésekhez, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteihez,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

8.3.2. A Sport- és Turisztikai Fejlesztések Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő sportlétesítmény turisztikai, energetikai célú és az ilyen célú programszerű beruházások megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. nyilvántartja és felügyeli a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról a magasépítésért felelős helyettes államtitkár felé,

3. kapcsolatot tart a szakmai főosztályokkal, szükség esetén a szakmai konzultációkban részt vesz,

4. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó projektek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes hatósággal, szakhatósággal, valamint az irányító hatósággal.

8.3.3. A Sport- és Turisztikai Fejlesztések Főosztály szakmai feladatkörébe tartozó projektek esetében

1. kapcsolatot tart a projekteket kezelő költségvetési szervekkel és társaságokkal a projektek teljes életciklusa alatt (műszaki tervezés, előkészítés, pályáztatás, tervezés, kivitelezés),

2. felügyeli a projektek teljes életciklusát,

3. koordinációs és irányítási feladatokat lát el a projektek teljes életciklusában,

4. ellátja az építtetői, a beruházás-lebonyolítói feladatokat, gondoskodik a tervellenőri, költségszakértői és a műszaki ellenőri feladatellátásról,

5. adatot szolgáltat a közreműködői, tervezői és kivitelezői közbeszerzési eljárások előkészítéséhez és lefolytatásához,

6. ellátja a projektmenedzseri feladatokat,

7. ellátja kijelölés alapján a projektvezetői feladatokat,

8. részt vesz az elkészült létesítmények, eszközök pénzügyi kivezetésének, vagyonátadásának előkészítésében.

8.4. Köznevelési Fejlesztések Főosztály

8.4.1. A Köznevelési Fejlesztések Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. adatot szolgáltat a Kormány részére készült előterjesztésekhez, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteihez,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

8.4.2. A Köznevelési Fejlesztések Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő köznevelési célú és az ilyen célú programszerű beruházások megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. nyilvántartja és felügyeli a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról a magasépítésért felelős helyettes államtitkár felé,

3. kapcsolatot tart a szakmai főosztályokkal, szükség esetén a szakmai konzultációkban részt vesz,

4. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó projektek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes hatósággal, szakhatósággal, valamint irányító hatósággal.

8.4.3. A Köznevelési Fejlesztések Főosztály a szakmai feladatkörébe tartozó projektek esetében

1. kapcsolatot tart a projekteket kezelő költségvetési szervekkel és társaságokkal a projektek teljes életciklusa alatt (műszaki tervezés, előkészítés, pályáztatás, tervezés, kivitelezés),

2. felügyeli a projektek teljes életciklusát,

3. koordinációs és irányítási feladatokat lát el a projektek teljes életciklusában,

4. ellátja az építtetői, a beruházás-lebonyolítói feladatokat, gondoskodik a tervellenőri, költségszakértői és a műszaki ellenőri feladatellátásról,

5. adatot szolgáltat a közreműködői, tervezői és kivitelezői közbeszerzési eljárások előkészítéséhez és lefolytatásához,

6. ellátja a projektmenedzseri feladatokat,

7. ellátja a kijelölés alapján a projektvezetői feladatokat,

8. részt vesz az elkészült létesítmények, eszközök pénzügyi kivezetésének, vagyonátadásának előkészítésében.

8.5. Közintézményi és Települési Fejlesztések Főosztály

8.5.1. A Közintézményi és Települési Fejlesztések Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. adatot szolgáltat a Kormány részére készült előterjesztésekhez, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteihez,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

8.5.2. A Közintézményi és Települési Fejlesztések Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő egészségügyi, közintézményi, településfejlesztési célú és az ilyen célú programszerű, valamint az intermodális csomópont beruházások megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. nyilvántartja és felügyeli a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról a magasépítésért felelős helyettes államtitkár felé,

3. kapcsolatot tart a szakmai főosztályokkal, szükség esetén a szakmai konzultációkban részt vesz, számukra szükség szerint adatot szolgáltat,

4. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó projektek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes hatósággal, szakhatósággal, valamint irányító hatósággal.

8.5.3. A Közintézményi és Települési Fejlesztések Főosztály a szakmai feladatkörébe tartozó projektek esetében

1. kapcsolatot tart a projekteket kezelő költségvetési szervekkel, társaságokkal, az érintett önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel és egyéb érintett szereplőkkel a projektek teljes életciklusa alatt (műszaki tervezés, előkészítés, pályáztatás, tervezés, engedélyezés, kivitelezés használatba adás, forgalomba helyezés),

2. felügyeli a projektek teljes életciklusát,

3. koordinációs és irányítási feladatokat lát el a projektek teljes életciklusában,

4. ellátja az építtetői, a beruházás-lebonyolítói feladatokat, gondoskodik a tervellenőri, költségszakértői, továbbá a mérnöki és műszaki ellenőri feladatellátásról,

5. adatot szolgáltat a közreműködői, tervezői és kivitelezői közbeszerzési eljárások előkészítéséhez és lefolytatásához,

6. adatot szolgáltat a beruházások megvalósításáról a pénzügyi, monitoring információs rendszerek működtetéséhez, beszámolók készítéséhez, valamint a beruházások megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséhez,

7. ellátja a projektmenedzseri feladatokat,

8. ellátja a kijelölés alapján a projektvezetői feladatokat,

9. részt vesz az elkészült létesítmények, eszközök pénzügyi kivezetésének, vagyonátadásának előkészítésében.

9. AZ ÚTÉPÍTÉSEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

9.1. Közúti Beruházás Lebonyolítási Főosztály

9.1.1. A Közúti Beruházás Lebonyolítási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. szakmailag véleményezi a Kormány részére készült előterjesztéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

9.1.2. A Közúti Beruházás Lebonyolítási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő közúti beruházásokkal kapcsolatos feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. nyilvántartja és felügyeli a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és rendszeres beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról az útépítésekért felelős helyettes államtitkár felé,

3. kapcsolatot tart a gazdasági társaságokkal, szükség esetén a szakmai konzultációkban részt vesz,

4. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó projektek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal, kezelőkkel, üzemeltetőkkel, önkormányzatokkal, vízügyi igazgatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, adott esetben társországok érintett beruházóival, irányító hatósággal és minden további, a projektek szempontjából releváns érintettel.

9.1.3. A Közúti Beruházás Lebonyolítási Főosztály a szakmai feladatkörébe tartozó projektek esetében

1. részt vesz a projektgenerálási folyamatokban, elkészíti a projektek ütemezését és költségvetését, valamint nyomon követi azok teljesülését,

2. előkészíti a projektek terveztetési és engedélyeztetési feladatainak ellátáshoz szükséges közbeszerzési dokumentumokat, az ehhez szükséges diszpozíciók projekt szerinti összeállítását, valamint összeállításának koordinálását,

3. előkészíti és ellátja a projektek kivitelezéséhez szükséges közbeszerzési dokumentumok projekt szerinti összeállítását, valamint összeállításának koordinálását,

4. részt vesz a projektekhez kapcsolódó közbeszerzési és beszerzési eljárások lebonyolításában és elősegíti a szerződéskötési folyamatokat,

5. ellátja a projektek szerződéseinek teljesítésével kapcsolatos ellenőrzési, felügyeleti feladatokat, melynek keretében javaslatot tesz a szerződéses jogkövetkezmények érvényesítésére,

6. ellátja a projektek megvalósításának építtetői koordinálását, melynek keretében részt vesz az elkészült létesítmények, eszközök kezelőknek történő átadásában (műszaki átadás-átvétel, használatba adás, forgalomba helyezés),

7. koordinálja és szakmai javaslatot tesz a projektek szerződéseinek teljesítése során felmerülő többlet- és pótmunkák építtetői vizsgálatában, döntési javaslatok kialakításában,

8. részt vesz a minőség-ellenőrzési és felügyeleti folyamatok szerinti "nem megfelelőségek" rendezésében,

9. részt vesz az elkészült létesítmények, eszközök pénzügyi kivezetésének előkészítésében,

10. részt vesz a pénzügyi, monitoring információs rendszer működtetésében, a beszámolók összeállításában, valamint az uniós forrású projektek támogatója számára történő adatközlésben,

11. ellátja a szakmai feladatellátást támogató főosztályok felé a projekt megvalósulásához szükséges szakmai igények jelzését és részt vesz azok végrehajtásában,

12. részt vesz a projektekkel kapcsolatos belső és külső adatszolgáltatások összeállításában,

13. koordinálja a megvalósult beruházások esetében a garanciális feladatokat, a jótállási és szavatossági kötelezettségek teljesítését, nyilvántartását, betartatását,

14. részt vesz a garanciális időszak során lefolytatásra kerülő helyszíni ellenőrzéseken, azzal kapcsolatos szervezési és nyomonkövetési feladatok ellátásában,

15. közreműködik a projektek vonatkozásában felmerülő referenciaigazolások kiadásával kapcsolatos feladatok ellátásban.

9.2. Közúti Lebonyolítástámogatási Főosztály

9.2.1. A Közúti Lebonyolítástámogatási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. szakmailag véleményezi a Kormány részére készült előterjesztéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

9.2.2. A Közúti Lebonyolítástámogatási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő közúti beruházásokkal kapcsolatos feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. közreműködik a helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek közbeszerzési eljárásainak előkészítésében, lebonyolításában,

3. ellátja a helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek vonatkozásában felmerülő referenciaigazolások kiadásával kapcsolatos feladatokat,

4. közbeszerzés jogi és műszaki szakmai véleményt ad a helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseinek teljesítése során felmerülő szerződésmódosítások, illetve szerződésmódosítást nem igénylő változtatások tekintetében, valamint elősegíti a döntési javaslatok kialakítását,

5. ellátja az útépítésekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek szerződéseinek teljesítése során benyújtott alvállalkozói bejelentések közbeszerzési jogi megfelelőségének vizsgálatát,

6. közreműködik az útépítésekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek szerződéseinek teljesítése során előálló műszaki és jogi szaktudást igénylő kérdésekkel és ügyekkel összefüggő vélemény kialakításában,

7. közreműködik az útépítésekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek szerződéseinek követeléskezeléssel összefüggő feladatainak ellátásában, koordinálásában,

8. ellát az útépítésekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektekkel összefüggő egyes költségszakértői feladatokat,

9. ellátja a főosztály tevékenységével kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.

9.3. Közúti Tervellenőrzési Főosztály

9.3.1. A Közúti Tervellenőrzési Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. szakmailag véleményezi a Kormány részére készült előterjesztéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

9.3.2. A Közúti Tervellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő közúti beruházásokkal kapcsolatos feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. ellátja az útépítésekért felelős helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó projektek megvalósításához szükséges, a főosztály feladat- és hatáskörébe utalt tervdokumentációk szakmai véleményezését, közreműködik a tervek jóváhagyási folyamatában,

3. közreműködik az útépítésekért felelős helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó projektek megvalósítási szakaszában felmerülő műszaki tervezési kérdésekben,

4. közreműködik az útépítésekért felelős helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó projektek folyamatos, tervezési kérdéseket érintő, szakmai felügyeletében,

5. koordinálja a főosztály feladat- és hatáskörébe utalt tervezési diszpozíció minták kidolgozását és aktualizálását, közreműködik az egyes tervezési diszpozíciók véleményezésében,

6. kapcsolatot tart a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó projektek végrehajtásában érintett egyéb szervekkel, szakmai szervezetekkel,

7. közreműködik a BIM tervezési módszertan bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos szakmai és koordinatív feladatok ellátásában,

8. közreműködik a jogszabályi szintű szabályozást nem igénylő ágazati szabályozási eszközök kidolgozásában, felülvizsgálatában.

9.4. Közúti Területbiztosítási Főosztály

9.4.1. A Közúti Területbiztosítási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. szakmailag véleményezi a Kormány részére készült előterjesztéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

9.4.2. A Közúti Területbiztosítási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. közreműködik a tervezési, kivitelezési közbeszerzési dokumentumok összeállításában, megadja a területbiztosítással összefüggő diszpozíciós elemeket,

2. részt vesz a közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a főosztályt érintő szakmai kérdések megválaszolásában,

3. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó projekt elemek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal, kezelőkkel, üzemeltetőkkel, önkormányzatokkal, vízügyi igazgatóságokkal, irányító hatósággal és minden további, a projektek szempontjából releváns érintettel.

9.4.3. A Közúti Területbiztosítási Főosztály szakmai feladatkörében

1. kapcsolatot tart a közműszolgáltatókkal, gazdasági társaságokkal,

2. ellenőrzi a tervek összhangját a diszpozícióban foglaltakkal, különösen a közműkiváltás szükséges mértékét, a kisajátítási terveket és egyéb kapcsolódó határozatokat,

3. ellátja a szükséges közmű-megállapodások előkészítését, elősegíti azok megkötését és ellenőrzi azok teljesülését,

4. részt vesz a közműkiváltások pénzügyi rendezési és kivezetési folyamataiban,

5. ellátja szolgalmi joggal, vezetékjoggal összefüggő kártalanítások ingatlanforgalmi szakvéleményének ellenőrzését, megállapodások megkötését, teljesülésének ellenőrzését és kifizetés előkészítését,

6. ellátja a vízkészlet járulék lekötése, éves bevallás elkészítése és kifizetésre átadása,

7. előkészíti a terület-előkészítési feladatok végrehajtáshoz szükséges közbeszerzési és egyéb beszerzési eljárásokat, részt vesz a közbeszerzési eljárások lebonyolításában, kezeli a szerződéseket, keretszerződéseket,

8. előkészíti és koordinálja a szükséges megelőző feladatokat (geodézia, lőszermentesítés, régészet, fakivágás, bozótirtás, kaszálás, épületbontás, csereerdősítés), biztosítja a munkaterületek átadását és visszavételét a megelőző feladatokhoz, a kisajátított ingatlanok birtokbevételét és lebonyolítja az ezzel kapcsolatosan felmerülő feladatokat,

9. közreműködik a végleges területrendezési műszaki feladatok ellátásában, műszaki nyilvántartást működtet,

10. nyilvántartást vezet, adatot szolgáltat a főosztály által ellátott szakmai feladatok végrehajtása kapcsán.

9.5. Közúti Koordinációs és Adatnyilvántartási Főosztály

9.5.1. A Közúti Koordinációs és Adatnyilvántartási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz az útépítésekért felelős helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. szakmailag véleményezi a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságok tekintetében a Kormány részére készült előterjesztéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

3. koordinálja a beérkező előterjesztések és tervezetek szakterületen belüli egyeztetését, amelynek keretében elkészíti az egységes helyettes államtitkári véleményt, az esetleges egyeztetéseken képviseli a helyettes államtitkári véleményt vagy gondoskodik a helyettes államtitkári vélemény képviseletének megszervezéséről,

4. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

9.5.2. A Közúti Koordinációs és Adatnyilvántartási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő közúti beruházásokkal kapcsolatos feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. nyilvántartja és felügyeli a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és rendszeres beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról a helyettes államtitkár felé,

3. kapcsolatot tart a gazdasági társaságokkal, szükség esetén a szakmai konzultációkban részt vesz,

4. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek és projektek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal, kezelőkkel, üzemeltetőkkel, önkormányzatokkal, vízügyi igazgatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, adott esetben társországok érintett beruházóival, irányító hatósággal és minden további, a projektek szempontjából releváns érintettel,

5. koordinálja és ellátja az útépítésekért felelős helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint folyamatos ellátását,

6. ellátja az útépítésekért felelős helyettes államtitkárhoz tartozó beruházásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések előkészítését, végrehajtását,

7. koordinálja az útépítésekért felelős helyettes államtitkár szervezeti egységeivel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat, illetve kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések előkészítését, végrehajtását,

8. ellátja az érintett szervezeti egységek bevonásával az útépítésekért felelős helyettes államtitkárhoz tartozó beruházásokkal kapcsolatos műszaki és pénzügyi előrehaladásának nyomon követését,

9. eseti jelleggel ellátja a más tárca közreműködésével megvalósuló állami építési beruházásokat érintő központi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat.

9.6. Közúti Műszaki Ellenőrzési Főosztály

9.6.1. A Közúti Műszaki Ellenőrzési Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. szakmailag véleményezi a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságok tekintetében a Kormány részére készült előterjesztéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

9.6.2. A Közúti Műszaki Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő közúti beruházásokat érintő feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. nyilvántartja és felügyeli a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és rendszeres beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról az útépítésekért felelős helyettes államtitkár felé,

3. kapcsolatot tart a gazdasági társaságokkal, szükség esetén a szakmai konzultációkban részt vesz,

4. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó projektek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal, kezelőkkel, üzemeltetőkkel, önkormányzatokkal, vízügyi igazgatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, adott esetben társországok érintett beruházóival és minden további, a projektek szempontjából releváns érintettel.

9.6.3. A Közúti Műszaki Ellenőrzési Főosztály a szakmai feladatkörébe tartozó projektek esetében

1. közreműködik az útépítésekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek közbeszerzési eljárásainak előkészítésében, lebonyolításában,

2. műszaki szakmai véleményt ad az útépítésekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek kapcsán megkötött szerződéseinek teljesítése során felmerülő szerződésmódosítások, illetve szerződésmódosítást nem igénylő változtatások tekintetében, valamint elősegíti a döntési javaslatok kialakítását,

3. ellátja az útépítésekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek vállalkozási szerződéseinek teljesítése során, a beruházások megvalósítására irányuló építőipari kivitelezési tevékenység során a mérnöki, lebonyolításai műszaki ellenőrzési és a hozzá kapcsolódó feladatokat a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, műszaki előírások, szabványok, szerződésekben foglaltak betartásának ellenőrzését különösképpen az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint,

4. ellátja az útépítésekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek szerződéseinek teljesítése során a mérnöki, műszaki ellenőrzési tevékenység minőségfelügyeleti támogatását,

5. közreműködik az útépítésekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek szerződéseinek teljesítése során előálló műszaki szaktudást igénylő kérdésekkel és ügyekkel összefüggő vélemény kialakításában,

6. közreműködik az útépítésekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek szerződéseinek követeléskezeléssel összefüggő feladatainak ellátásában,

7. ellátja a főosztály tevékenységével kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.

10. A VASÚTÉPÍTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

10.1. Vasúti Beruházás Lebonyolító Főosztály

10.1.1. A Vasúti Beruházás Lebonyolító Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő vasúti beruházásokkal kapcsolatos feladatok megvalósításához tartozó intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. kapcsolatot tart a gazdasági társaságokkal, szükség esetén a szakmai konzultációkban részt vesz,

3. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek és projektek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal, kezelőkkel, üzemeltetőkkel, önkormányzatokkal, vízügyi igazgatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, adott esetben társországok érintett beruházóival, irányító hatósággal és minden további, a projektek szempontjából releváns érintettel.

10.1.2. A Vasúti Beruházás Lebonyolító Főosztály a szakmai feladatkörébe tartozó projektek esetében

1. kapcsolatot tart a projektek megvalósításával összefüggésben az érintett szervekkel és társaságokkal a projektek teljes életciklusa alatt,

2. részt vesz a projektgenerálási folyamatokban, elkészíti a projektek tervezett ütemezését és költségvetését, valamint nyomon követi azok teljesülését,

3. jelzi a szakmai feladatellátást támogató szakterületek, osztályok felé a projekt megvalósulásához szükséges szakmai igényeket és részt vesz az eljárásukban,

4. előkészíti és ellátja a projektek terveztetési és engedélyeztetési feladatainak ellátáshoz szükséges közbeszerzési dokumentumokat, koordinálja az ehhez szükséges diszpozíciók projekt szerinti összeállítását, a Vasúti Műszaki Támogató Főosztály közreműködésével,

5. előkészíti és ellátja a projektek kivitelezéséhez szükséges közbeszerzési dokumentumok projekt szerinti összeállítását, a Vasúti Műszaki Támogató Főosztály közreműködésével,

6. részt vesz a projektekhez kapcsolódó közbeszerzési és beszerzési eljárások lebonyolításában és elősegíti a szerződéskötési folyamatokat,

7. ellátja a projektek szerződéseinek teljesítésével kapcsolatos ellenőrzési, felügyeleti feladatokat, melynek keretében javaslatot tesz a szerződéses jogkövetkezmények érvényesítésére,

8. ellátja a projektek megvalósításának építtetői koordinálását, melynek keretében részt vesz az elkészült létesítmények, eszközök kezelőknek történő átadásában (műszaki átadás-átvétel, használatba adás, forgalomba helyezés),

9. koordinálja és szakmai javaslatot tesz a projektek szerződéseinek teljesítése során felmerülő többlet- és pótmunkák építtetői vizsgálatában, döntési javaslatok kialakításában,

10. részt vesz minőség-ellenőrzési és felügyeleti rendszer jelzése szerinti "nem megfelelőségek" rendezésében,

11. részt vesz az elkészült létesítmények, eszközök pénzügyi kivezetésének előkészítésében,

12. részt vesz a pénzügyi, monitoring információs rendszer működtetésében, a beszámolók összeállításában, valamint az uniós forrású projektek támogatója számára történő adatközlésben,

13. részt vesz a projektekkel kapcsolatos belső és külső adatszolgáltatások összeállításában, a feladatkörével összefüggésben a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár részére készülő rendszeres beszámolók elkészítésében,

14. közreműködik a projektek vonatkozásában felmerülő referenciaigazolások kiadásával kapcsolatos feladatok ellátásban.

10.2. Vasúti Lebonyolítástámogatási Főosztály

10.2.1. A Vasúti Lebonyolítástámogatási Főosztály látja el a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

10.2.2. A Vasúti Lebonyolítástámogatási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. koordinálja és szakmailag véleményezi a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságok tekintetében a Kormány részére készült előterjesztéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

3. koordinálja a vasútépítésért felelős helyettes államtitkárhoz érkező előterjesztések és tervezetek szakterületen belüli egyeztetését, amelynek keretében elkészíti az egységes helyettes államtitkári véleményt, az esetleges egyeztetéseken képviseli a helyettes államtitkári véleményt vagy gondoskodik a helyettes államtitkári vélemény képviseletének megszervezéséről,

4. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását,

5. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő vasúti beruházásokkal kapcsolatos feladatok megvalósításához tartozó intézkedések előkészítését, végrehajtását.

10.2.3. A Vasúti Lebonyolítástámogatási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár koordinatív és adatnyilvántartási munkaszervezeteként ellátja a helyettes államtitkár által állandó vagy eseti jelleggel meghatározott feladatokat,

2. felügyeli és nyomon követi a helyettes államtitkári döntések előkészítésének és határidőben történő végrehajtását,

3. gondoskodik a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár részére felterjesztett iratok véleményezéséről,

4. figyelemmel kíséri és koordinálja a feladat elvégzésében érintett szervezeti egységek feladathoz kapcsolódó tevékenységét, ügyintézését,

5. gondoskodik a helyettes államtitkári megbeszélésekre, értekezletekre és bizottsági ülésekre, valamint egyéb programokra történő felkészítéséről, a szükséges háttéranyagok elkészítéséről az érintett szervezeti egységeinek bevonásával,

6. nyilvántartja és felügyeli a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és rendszeres beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár felé,

7. koordinálja és ellátja a helyettes államtitkár hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint folyamatos ellátását,

8. ellátja a vasútépítésért felelős helyettes államtitkárhoz tartozó beruházásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések előkészítését, végrehajtását,

9. koordinálja a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeivel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat, illetve kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések előkészítését, végrehajtását,

10. ellátja az érintett szervezeti egységek bevonásával a vasútépítésért felelős helyettes államtitkárhoz tartozó beruházásaival kapcsolatos műszaki és pénzügyi előrehaladásának nyomon követését,

11. közreműködik a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek közbeszerzési eljárásainak előkészítésében, lebonyolításában,

12. közbeszerzés jogi és műszaki szakmai véleményt ad a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseinek teljesítése során felmerülő szerződésmódosítások, illetve szerződésmódosítást nem igénylő változtatások tekintetében, valamint elősegíti a döntési javaslatok kialakítását,

13. ellátja a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek vonatkozásában felmerülő referenciaigazolások kiadásával kapcsolatos feladatokat,

14. ellátja a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek szerződéseinek teljesítése során benyújtott alvállalkozói bejelentések közbeszerzési jogi megfelelőségének vizsgálatát,

15. közreműködik a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek szerződéseinek teljesítése során előálló műszaki és jogi szaktudást igénylő kérdésekkel és ügyekkel összefüggő vélemény kialakításában,

16. közreműködik a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektek szerződéseinek követeléskezeléssel összefüggő feladatainak ellátásában, koordinálásában,

17. ellátja a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó projektekkel összefüggő költségszakértői feladatokat,

18. ellátja a főosztály tevékenységével kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.

10.3. Vasúti Műszaki Támogató Főosztály

10.3.1. A Vasúti Műszaki Támogató Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. szakmailag véleményezi a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságok tekintetében a Kormány részére készült előterjesztéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

10.3.2. A Vasúti Műszaki Támogató Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő vasúti beruházások korszerűsítésével kapcsolatos feladatok megvalósításához tartozó intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. feladatköre szerint kapcsolatot tart a gazdasági társaságokkal és egyéb szervezetekkel, szükség esetén a szakmai konzultációkban részt vesz.

10.3.3. Vasúti Műszaki Támogató Főosztály szakmai feladatai körében

1. kapcsolatot tart a közműszolgáltatókkal, az illetékes hatóságokkal, kezelőkkel, üzemeltetőkkel, önkormányzatokkal, vízügyi igazgatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, adott esetben társországok érintett beruházóival, irányító hatósággal és minden további, a projektek szempontjából releváns érintettel,

2. ellenőrzi a tervek összhangját a diszpozícióban foglaltakkal, különösen a közműkiváltás szükséges mértékét, a kisajátítási terveket és egyéb kapcsolódó határozatokat,

3. ellátja a szükséges közmű-megállapodások előkészítését és elősegíti azok megkötését és ellenőrzi azok teljesülését,

4. részt vesz a közműkiváltások pénzügyi rendezési és kivezetési folyamataiban,

5. ellátja szolgalmi joggal, vezetékjoggal összefüggő kártalanítások ingatlanforgalmi szakvéleményének ellenőrzését, megállapodások megkötését, teljesülésének ellenőrzését és kifizetés előkészítését,

6. közreműködik a vízkészlet járulék bevallások elkészítésében,

7. közreműködik a lejáró építési engedélyek meghosszabbításához szükséges e-közműnyilatkozat beszerzését,

8. részt vesz terület-előkészítési feladatok végrehajtáshoz szükséges közbeszerzési és egyéb beszerzési eljárásokban, részt vesz a közbeszerzési eljárások lebonyolításában, kezeli a szerződéseket, keretszerződéseket,

9. előkészíti és koordinálja a szükséges megelőző feladatokat (geodézia, lőszermentesítés, régészet, fakivágás, bozótirtás, kaszálás, épületbontás, csereerdősítés), biztosítja a munkaterületek átadását és visszavételét, a kisajátított ingatlanok birtokbevételét és lebonyolítja az ezzel kapcsolatosan felmerülő feladatokat,

10. közreműködik a végleges területrendezési műszaki feladatok ellátásában, műszaki nyilvántartást vezet,

11. szakértői segítséget nyújt a több ágazatot (út, IMCS) érintő projektek esetében,

12. közreműködik és összehangolja az egymásra ható vasútépítési beruházások vasútszakmai és projektmenedzsmenttel összefüggő feladatait,

13. nyomon követi a projekt megvalósításához szükséges engedélyek és kezelői hozzájárulások megszerzésének teljesülését,

14. szakértői segítséget nyújt a környezetvédelmi feladatokkal kapcsolatban, közreműködik a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban,

15. közreműködik a projektekre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok projekt szerinti összeállításában, egységesítésében,

16. közreműködik a vasútfejlesztési koncepciók, stratégiák, tanulmányok kidolgozásában, a projektgenerálási folyamatokban,

17. támogatást nyújt a tanúsítási és kockázatkezelési eljárások lefolytatása során,

18. koordinálja a tanúsítási feladatok végrehajtását, szerződések egységes kezelését,

19. szükség esetén gondoskodik tervellenőri feladatok ellátásáról, opcionálisan külső szakértő bevonásával,

20. összehangolja a vasútépítésért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe rendelt projektek megvalósításával összefüggésben felmerülő vágányzári igényeket,

21. közreműködik a BIM bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos szakmai és koordinatív feladatok ellátásában,

22. nyilvántartást vezet a főosztály által ellátott szakmai feladatok végrehajtása kapcsán,

23. koordinálja a megvalósult beruházások esetében a garanciális feladatokat, a jótállási és szavatossági kötelezettségek teljesítését, nyilvántartását, betartatását,

24. részt vesz a garanciális időszak során lefolytatásra kerülő helyszíni ellenőrzéseken, azzal kapcsolatos szervezési és nyomonkövetési feladatok ellátásában,

25. rendszeres és eseti jelleggel státusz illetve műszaki és prognosztizált pénzügyi adatokat szolgáltat a beruházásokról az Információmenedzsment Főosztály számára.

11. A VÍZIKÖZMŰ, HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÉS ENERGETIKAI BERUHÁZÁSOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

11.1. Víziközmű, Hulladékgazdálkodási és Energetikai Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

11.1.1. A Víziközmű, Hulladékgazdálkodási és Energetikai Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

11.2. Víziközmű Beruházásokért Felelős Főosztály

11.2.1. A Víziközmű Beruházásokért Felelős Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. szakmailag véleményezi a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságok tekintetében a Kormány részére készült előterjesztéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

11.2.2. A Víziközmű Beruházásokért Felelős Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő vízépítési és csatornaépítési projektekkel kapcsolatos feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. nyilvántartja és felügyeli a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és rendszeres beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról a víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár felé,

3. kapcsolatot tart a gazdasági társaságokkal, szükség esetén a szakmai konzultációkban részt vesz,

4. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó projektek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes irányító hatósággal.

11.2.3. A Víziközmű Beruházásokért Felelős Főosztály a szakmai feladatkörébe tartozó projektek esetében

1. kapcsolatot tart a projekteket kezelő költségvetési szervekkel és társaságokkal a projektek teljes életciklusa alatt (műszaki tervezés, előkészítés, tervezés, kivitelezés),

2. felügyeli a projektek teljes életciklusát,

3. koordinációs és irányítási feladatokat lát el a projektek teljes életciklusában,

4. felügyeli építtetői, illetve beruházás-lebonyolítói, műszaki ellenőri feladatainak végrehajtását,

5. felügyeli a tervezői és kivitelezői közbeszerzési eljárások előkészítését,

6. a beruházások előkészítése során összeállítja a műszaki-szakmai dokumentumokat, nyomon követi a beruházások előkészítése során felmerülő beszerzési igények megvalósulását és szakmailag támogatja az eljárások lefolytatását,

7. a szükséges hatósági nyilvántartó rendszerekben a projektek végrehajtása során keletkező adatokat felviszi, illetve azokat szükséges esetén módosítja, egyúttal ezekről a végső kedvezményezetteket is tájékoztatja,

8. az érintett szervezeti egységekkel együttműködve a megjelent pályázati felhívások alapján, továbbá a projektek megvalósítása és fenntartási időszaka során a támogatási kérelmeket, a támogatási szerződéseket, az összköltségnövelési kérelmeket, a konzorciumi megállapodásokat és ezek módosításait előkészíti, benyújtja, megkötése során közreműködik azok aláírásában, aláíratásában,

9. a hatósági ellenőrzések és egyéb hasonló műszaki-szakmai kérdések vonatkozásában az ellenőrzéssel kapcsolatos műszaki-szakmai tartalmat érintő kérdések kapcsán szakmai állásfoglalást ad,

10. ellátja a projektmenedzseri feladatokat, ennek során

a) részt vesz a helyszíni ellenőrzéseken, időközi és záró ellenőrzések, illetve egyéb mintavételes ellenőrzések során hatékonyan együttműködik, valamennyi ellenőrző szervezettel,

b) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve ellenőrzi a teljesítéssel kapcsolatos dokumentációkat,

c) a projektek lebonyolítása során, együttműködve a beruházás résztvevőivel (végső kedvezményezettek, tervezők, kivitelezést végző vállalkozó, eszközök szállítását végző vállalkozók, műszaki ellenőr szervezet, FIDIC mérnök) megvizsgálja az adott szakmai rész- és záróbeszámoló, és pénzügyi rész- és záróelszámoláshoz kapcsolódó alátámasztó dokumentációk elszámolásra történő benyújthatóságát,

d) záró költség-haszon elemzés elkészítése során adott esetben azzal kapcsolatos adatokat szolgáltat,

e) a projekt fenntartási időszakában a fenntartási jelentéseket előkészíti, és benyújtja az Irányító Hatóság részére.

11.3. Hulladékgazdálkodási Beruházásokért Felelős Főosztály

11.3.1. A Hulladékgazdálkodási Beruházásokért Felelős Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. szakmailag véleményezi a Kormány részére készült előterjesztéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

11.3.2. A Hulladékgazdálkodási Beruházásokért Felelős Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő hulladékgazdálkodási projektekkel kapcsolatos feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. nyilvántartja és felügyeli a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és rendszeres beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról a víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár felé,

3. kapcsolatot tart a gazdasági társaságokkal, szükség esetén a szakmai konzultációkban részt vesz,

4. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó projektek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes irányító hatósággal.

11.3.3. A Hulladékgazdálkodási Beruházásokért Felelős Főosztály a szakmai feladatkörébe tartozó projektek esetében

1. kapcsolatot tart a projekteket kezelő költségvetési szervekkel és társaságokkal a projektek teljes életciklusa alatt (műszaki tervezés, előkészítés, tervezés, kivitelezés),

2. felügyeli a projektek teljes életciklusát,

3. koordinációs és irányítási feladatokat lát el a projektek teljes életciklusában,

4. felügyeli építtetői, illetve beruházás-lebonyolítói, műszaki ellenőri feladatainak végrehajtását,

5. felügyeli a tervezői és kivitelezői közbeszerzési eljárások előkészítését,

6. a beruházások előkészítése során összeállítja a műszaki-szakmai dokumentumokat, nyomon követi a beruházások előkészítése során felmerülő beszerzési igények megvalósulását és szakmailag támogatja az eljárások lefolytatását,

7. a szükséges hatósági nyilvántartó rendszerekben a projektek végrehajtása során keletkező adatokat felviszi, illetve azokat szükséges esetén módosítja, egyúttal ezekről a Végső Kedvezményezetteket is tájékoztatja,

8. az érintett szervezeti egységekkel együttműködve a megjelent pályázati felhívások alapján, továbbá a projektek megvalósítása és fenntartási időszaka során a Támogatási kérelmeket, a Támogatási Szerződéseket, az Összköltségnövelési kérelmeket, a Konzorciumi Megállapodásokat és ezek módosításait előkészíti, benyújtja, megkötése során közreműködik azok aláírásában, aláíratásában,

9. a hatósági ellenőrzések és egyéb hasonló műszaki-szakmai kérdések vonatkozásában az ellenőrzéssel kapcsolatos műszaki-szakmai tartalmat érintő kérdések kapcsán szakmai állásfoglalást ad,

10. ellátja a projektmenedzseri feladatokat, ennek során

a) részt vesz a helyszíni ellenőrzéseken, időközi és záró ellenőrzések, illetve egyéb mintavételes ellenőrzések során hatékonyan együttműködik, valamennyi ellenőrző szervezettel,

b) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve ellenőrzi a teljesítéssel kapcsolatos dokumentációkat,

c) a projektek lebonyolítása során, együttműködve a beruházás résztvevőivel (Végső Kedvezményezettek, Tervezők, kivitelezést végző Vállalkozó, eszközök szállítását végző Vállalkozók, Műszaki ellenőr szervezet, FIDIC Mérnök) megvizsgálja az adott szakmai rész- és záróbeszámoló, és pénzügyi rész- és záróelszámoláshoz kapcsolódó alátámasztó dokumentációk elszámolásra történő benyújthatóságát,

d) záró költség-haszon elemzés elkészítése során adott esetben azzal kapcsolatos adatokat szolgáltat,

e) a projekt fenntartási időszakában a fenntartási jelentéseket előkészíti, és benyújtja az Irányító Hatóság részére.

11.4. Energetikai Beruházásokért Felelős Főosztály

11.4.1. Az Energetikai Beruházásokért Felelős Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok, szabályzatok elkészítésére, módosítására,

2. szakmailag véleményezi a Kormány részére készült előterjesztéseket, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit,

3. előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, a hatáskörébe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó kormány-előterjesztéseket, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

11.4.2. Az Energetikai Beruházásokért Felelős Főosztály funkcionális feladatai körében

1. véleményezi a Kormány általános politikájával összefüggő távhő beruházásokkal kapcsolatos feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítését, végrehajtását,

2. nyilvántartja és felügyeli a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és rendszeres beszámolót készít a feladatok végrehajtásáról a víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár felé,

3. kapcsolatot tart a gazdasági társaságokkal, szükség esetén a szakmai konzultációkban részt vesz,

4. a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó projektek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes irányító hatósággal.

11.4.3. Az Energetikai Beruházásokért Felelős Főosztály a szakmai feladatkörébe tartozó projektek esetében

1. kapcsolatot tart a projekteket kezelő költségvetési szervekkel és társaságokkal a projektek teljes életciklusa alatt (műszaki tervezés, előkészítés, tervezés, kivitelezés),

2. felügyeli a projektek teljes életciklusát,

3. koordinációs és irányítási feladatokat lát el a projektek teljes életciklusában,

4. felügyeli építtetői, illetve beruházás-lebonyolítói, műszaki ellenőri feladatainak végrehajtását,

5. felügyeli a tervezői és kivitelezői közbeszerzési eljárások előkészítését,

6. a beruházások előkészítése során összeállítja a műszaki-szakmai dokumentumokat, nyomon követi a beruházások előkészítése során felmerülő beszerzési igények megvalósulását és szakmailag támogatja az eljárások lefolytatását,

7. a szükséges hatósági nyilvántartó rendszerekben a projektek végrehajtása során keletkező adatokat felviszi, illetve azokat szükséges esetén módosítja, egyúttal ezekről a Végső Kedvezményezetteket is tájékoztatja,

8. az érintett szervezeti egységekkel együttműködve a megjelent pályázati felhívások alapján, továbbá a projektek megvalósítása és fenntartási időszaka során a Támogatási kérelmeket, a Támogatási Szerződéseket, az Összköltségnövelési kérelmeket, a Konzorciumi Megállapodásokat és ezek módosításait előkészíti, benyújtja, megkötése során közreműködik azok aláírásában, aláíratásában,

9. a hatósági ellenőrzések és egyéb hasonló műszaki-szakmai kérdések vonatkozásában az ellenőrzéssel kapcsolatos műszaki-szakmai tartalmat érintő kérdések kapcsán szakmai állásfoglalást ad,

10. ellátja a projektmenedzseri feladatokat, ennek során

a) részt vesz a helyszíni ellenőrzéseken, időközi és záró ellenőrzések, illetve egyéb mintavételes ellenőrzések során hatékonyan együttműködik, valamennyi ellenőrző szervezettel,

b) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve ellenőrzi a teljesítéssel kapcsolatos dokumentációkat,

c) a projektek lebonyolítása során, együttműködve a beruházás résztvevőivel (Végső Kedvezményezettek, Tervezők, kivitelezést végző Vállalkozó, eszközök szállítását végző Vállalkozók, Műszaki ellenőr szervezet, FIDIC Mérnök) megvizsgálja az adott szakmai rész- és záróbeszámoló, és pénzügyi rész- és záróelszámoláshoz kapcsolódó alátámasztó dokumentációk elszámolásra történő benyújthatóságát,

d) záró költség-haszon elemzés elkészítése során adott esetben azzal kapcsolatos adatokat szolgáltat,

e) a projekt fenntartási időszakában a fenntartási jelentéseket előkészíti, és benyújtja az Irányító Hatóság részére.

11.5. Víziközmű, Hulladékgazdálkodási és Energetikai Beruházásokat Támogató Műszaki Főosztály

11.5.1. A Víziközmű, Hulladékgazdálkodási és Energetikai Beruházásokat Támogató Műszaki Főosztály

1. műszaki szempontból nyomon követi a szakmai feladatkörébe tartozó projektek teljes életciklusát (előkészítés, tervezés, kivitelezés),

2. felügyeli a szakmai feladatkörébe tartozó projektek műszaki ellenőri feladatainak ellátását,

3. a víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár hatáskörébe utalt víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai projektek megvalósításával kapcsolatban létrejött projekt előkészítési és tervezési, valamint kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos feladatokat irányítja, szakmailag koordinálja,

4. a projektek kapcsán felmerült műszaki kérdések tisztázása érdekében kapcsolatot tart az irányító hatósággal, más hatóságokkal, egyéb szakmai felügyeleti szervekkel,

5. a projektek megvalósítása, kivitelezése során felügyeli a víziközmű, hulladékgazdálkodási és energetikai beruházásokért felelős helyettes államtitkár által megbízott műszaki ellenőröket és a kivitelezőket, ellenőrzi a teljesítéseiket együttműködve a beruházások tekintetében érintett konzorciumi partnerekkel, illetve hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, az irányító hatósággal és a szakpolitikai felelősökkel,

6. közreműködik a projektmenedzserek munkakörébe utalt beruházásokat érintő műszaki beszámolók, tájékoztatók előkészítésében,

7. előkészíti a felügyelete alá tartozó projektekről a szakmai felügyeletet ellátó minisztérium felé az elvégzett tevékenységekről szóló beszámolót, valamint minden egyéb esetben a más dokumentumokban meghatározott gyakorisággal,

8. ellátja a projektek lebonyolítása során a FIDIC mérnök feladatait,

9. a FIDIC mérnök akadályoztatása esetén a műszaki ellenőr látja el a FIDIC mérnök hatáskörébe rendelt feladatokat, ez esetben a szervezet a műszaki ellenőr feladatait koordinálja, ellenőrzi,

10. ellenőrzi a projektek megvalósítását a projektben meghatározott határidők tekintetében,

11. szükség esetén intézkedéseket tesz, határozatokat hoz, illetve utasításokat ad a projektek határidőre történő, műszakilag kifogástalan megvalósítása érdekében, a projektek megvalósításához kapcsolódó szerződések szerződésszerű teljesítését szakmailag ellenőrzi,

12. ellenőrzi a projektek fizikai megvalósulását, a kivitelezési szerződés pénzügyi elszámolását átlátható és egységes módon, az érintett szervezeti egységekkel együttműködve,

13. feladata a műszaki ellenőr által nyújtott jelentések, alátámasztó dokumentumok alapján a teljesítések igazolása, továbbá a FIDIC szerződéses feltételek alapján keletkezett követelések vagy változtatások kezelése,

14. a referencia igazolásokat műszaki szempontból ellenőrzi,

15. a projektek magvalósítása érdekében

a) részt vesz a helyszíni ellenőrzéseken, időközi, és záró ellenőrzések, illetve egyéb mintavételes ellenőrzések során hatékonyan együttműködik, valamennyi ellenőrző szervezettel,

b) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve ellenőrzi teljesítéssel kapcsolatos dokumentációkat,

c) a projektek lebonyolítása során, együttműködve a beruházás résztvevőivel (végső kedvezményezettek, tervezők, kivitelezést végző vállalkozó, eszközök szállítását végző vállalkozók, műszaki ellenőr szervezet, FIDIC mérnök) megvizsgálja az adott szakmai rész- és záróbeszámoló, és pénzügyi rész- és záróelszámoláshoz kapcsolódó alátámasztó dokumentációk elszámolásra történő benyújthatóságát,

d) záró költség-haszon elemzés elkészítése során adatot szolgáltat,

e) a projekt fenntartási időszakában részt vesz a fenntartási jelentések előkészítésében, garanciális időszak alatt felmerülő felülvizsgálati eljárásokat lefolytatja,

16. rendszeres és eseti jelleggel státusz, illetve műszaki és prognosztizált pénzügyi adatokat szolgáltat a beruházásokról az Információmenedzsment Főosztály számára.

12. AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK TÁRSADALMI KOORDINÁCIÓJÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

12.1. Állami Beruházások Társadalmi Koordinációjáért Felelős Államtitkári Kabinet

12.1.1. Az Állami Beruházások Társadalmi Koordinációjáért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja a Szabályzat 1. melléklet 32. § (1) bekezdésében rögzített feladatokat.

12.1.2. Az Állami Beruházások Társadalmi Koordinációjáért Felelős Államtitkári Kabineten működő Állami Beruházások Társadalmi Koordinációjáért Felelős Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített feladatokat.

12.2. Állami Beruházások Társadalmi Koordinációjáért Felelős Főosztály

12.2.1. Állami Beruházások Társadalmi Koordinációjáért Felelős Főosztály feladatkörében

1. lefolytatja, koordinálja a beruházások gördülékeny előrehaladásának érdekében szükséges társadalmi egyeztetéseket,

2. nyomon követi a minisztérium hatáskörébe tartozó állami beruházások előkészítését, megvalósulásának folyamatait,

3. javaslatot tesz a minisztérium hatáskörébe tartozó állami beruházások előkészítési, megvalósítási stratégiájához a rendelkezésére álló társadalmi igények szerint,

4. koordinálja és lefolytatja az állami beruházások kedvezményezettjeivel szükséges társadalmi egyeztetéseket,

5. összehangolja és koordinálja a beruházások érintettjei közötti kommunikációt.

13. AZ ÉPÍTÉSZETI ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

13.1. Építészeti Államtitkári Kabinet

13.1.1. Az Építészeti Államtitkári Kabinet ellátja a Szabályzat 1. melléklet 32. § (1) bekezdésében rögzített feladatokat.

13.1.2. Az Építészeti Államtitkári Kabineten működő Építészeti Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített feladatokat.

13.2. Kulturális Javak Főosztály

13.2.1. A Kulturális Javak Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a kulturális javakkal kapcsolatos jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket.

13.2.2. A Kulturális Javak Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a kulturális javak védelmének területén jelentkező szakmai feladatokat, irányelveket dolgoz ki,

2. részt vesz a kulturális javak védelmével összefüggő stratégiai tervek és a kapcsolódó programok előkészítésében, megvalósításában, nyomon követésében, és szükség esetén javaslatot tesz kormányzati intézkedések megtételére,

3. kapcsolatot tart a társintézményekkel, hatóságokkal, valamint a kulturális javak hatékonyabb védelme érdekében - a vonatkozó együttműködési megállapodásban vállaltak szerint - támogatást nyújt a rendőrség és a vámhatóság munkájához,

4. ellátja a Kulturális Javak Bizottsága működtetésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

5. ellátja a feladatkörében használt informatikai szakrendszerek üzemeltetésével, fejlesztésével kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat,

6. biztosítja a feladatkörébe tartozó hatósági és egyéb, rendszeres ügyfélkapcsolattal járó ügyekben az internetes tájékoztatás szakmai hátterét és a koordinációs feladatokat,

7. a kulturális javak vonatkozásában kapcsolatot tart a NISZ-szel a központi, közhiteles hatósági nyilvántartás, és egyéb feladatkörébe tartozó nem közhiteles nyilvántartás vezetéséhez szükséges szoftvereszközök és virtuális szerverek üzemeltetési és fejlesztési feladatainak ellátása tekintetében.

13.2.3. A Kulturális Javak Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti a kulturális javak védetté nyilvánításával, védettségük megszüntetésével kapcsolatos hatósági feladatok dokumentumait,

2. előkészíti a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatok iratait,

3. előkészíti a kulturális javak nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatok iratait,

4. előkészíti a kulturális javak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos nemzeti hatósági feladatok iratait,

5. előkészíti a kulturális javak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos európai uniós tagállami feladatok iratait,

6. előkészíti a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt európai uniós tagállami feladatok iratait,

7. előkészíti a kulturális javakhoz kapcsolódó, a kulturális javak hatósága hatáskörébe utalt egyéb, bírósági letétek, elkobzott kulturális javak közgyűjteményi elhelyezésével kapcsolatos hatósági feladatok iratait,

8. előkészíti a kölcsönzött kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatok iratait,

9. hivatalból vagy kérelemre, jogszabályban meghatározottak szerint adatot igazol a nyilvántartásban szereplő adatokról,

10. részt vesz a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával kapcsolatos iratok és döntések előkészítésében.

13.2.4. A Kulturális Javak Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. a védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában közreműködik az UNESCO egyezmények végrehajtásából adódó, feladatkörébe tartozó hazai feladatok ellátásában és nyomon követésében,

2. ellátja a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi IX. törvény végrehajtásából fakadó, a kulturális javakkal összefüggő szakmai feladatokat,

3. ellátja a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területekről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről szóló 1957. évi 14. törvényerejű rendelet végrehajtásából fakadó szakmai feladatokat,

4. közreműködik a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIX. törvény végrehajtásából fakadó szakmai feladatok ellátásában,

5. ellátja a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Közgyűlése által Párizsban az 1970. évi november hó 14. napján elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásából fakadó szakmai feladatokat,

6. ellátja a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XXVIII. törvény végrehajtásából fakadó szakmai feladatokat,

7. ellátja a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény végrehajtásából fakadó szakmai feladatokat,

8. kulturális javakkal kapcsolatos kérdésekben közreműködik az UNESCO-val történő kapcsolattartásban és együttműködésben, képviseli Magyarország, mint részes állam érdekeit,

9. részt vesz az Európai Unió kulturális javakkal kapcsolatos brüsszeli szakértői munkacsoportjainak és bizottságainak munkájában.

13.2.5. A Kulturális Javak Főosztály egyéb feladatai körében

1. vita, illetve megkeresés esetén nyilatkozik arról, hogy valamely tárgy a kulturális javak körébe tartozik-e,

2. elkészíti a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos állami elővásárlási jog gyakorlásáról szóló kijelöléseket,

3. ellátja a kulturális javak nyilvántartásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nem hatósági feladatokat,

4. részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak felkutatásában,

5. közreműködik a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint a Magyarországról jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, továbbá visszaadásával kapcsolatos teendők ellátásában,

6. hivatalból vagy kérelemre, jogszabályban meghatározottak szerint adatot szolgáltat a nyilvántartásban szereplő adatokról,

7. gondoskodik a kulturális javakkal összefüggő elemekkel kapcsolatos tudományos adatbázisok és a nem közhiteles nyilvántartások vezetéséről,

8. intézkedik a védetté nyilvánított kulturális javak körébe tartozó tartozékok, alkatrészek esetében a védettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt.

13.2.6. A Kulturális Javak Főosztály vezetője a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében - a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával kapcsolatos érdemi döntéseket kivéve - kiadmányozza a kulturális javakat érintő hatósági és nem hatósági feladatok ellátásával kapcsolatos döntéseket és iratokat.

13.3. Támogatáskezelési Főosztály

13.3.1. A Támogatáskezelési Főosztály az egyes támogatáskezelési feladatokkal összefüggésben az építészeti államtitkár szakmai irányításával a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár koordinálása mellett, az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár, az építésgazdaságért felelős helyettes államtitkár, a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár és a területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár eseti kezdeményezésére

1. közreműködik a Szabályzat 1. melléklet 16. § (1) bekezdés j) pontja szerinti feladatok ellátásában, azzal, hogy a pénzügyi beszámolók ellenőrzését a Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztály végzi,

2. közreműködik az építészeti államtitkár fejezeti kezelésű előirányzataiból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában együttműködve a Költségvetési Főosztállyal,

3. közreműködik a szakterületi feladatok végrehajtását szolgáló támogatási szerződések megkötésében, és közreműködik a szakmai kezelésükhöz kapcsolódó feladatok ellátásában,

4. közreműködik a pénzügyi szerződésekben foglalt határidők betartásának ellenőrzésében,

5. előkészíti az érintett szervezeti egységekkel együttműködve az előirányzat-átcsoportosításokkal, pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kezdeményezéseket,

6. rendszeres és eseti jelleggel státusz, illetve műszaki és prognosztizált pénzügyi adatokat szolgáltat a beruházásokról az Információmenedzsment Főosztály számára.

14. AZ ÉPÍTÉSZETI STRATÉGIÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

14.1. Építészeti Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

14.1.1. Az Építészeti Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

14.2. Építészeti Stratégiai Főosztály

14.2.1. Az Építészeti Stratégiai Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár feladat- és hatáskörét érintő, az építészeti-műszaki tervtanácsok működésére, valamint a világörökségi területek kezelésére, a világörökségi és a világörökségi várományos területekre vonatkozó jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket.

14.2.2. Az Építészeti Stratégiai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. ellátja - országos illetékességgel - az Országos Építészeti Tervtanács működtetésével kapcsolatos feladatokat,

2. koordinálja és ellátja az országkép- és településkép-védelmi szempontú előzetes vélemények kiadásával kapcsolatos feladatokat,

3. a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkárral együttműködve szakmai konzultációt folytat, véleményt ad műemlék épületeket érintő terv dokumentációkkal kapcsolatban engedélyezési és bejelentési eljárások örökségvédelmi szakvéleményének vagy szakhatósági állásfoglalásának kialakításához,

4. a magas építészeti minőség érdekében szakmai támogatást biztosít

a) a Modern Városok Program és a Magyar Falu Program keretében megvalósuló építészeti beruházásaival,

b) a magyar állam határon túl megvalósuló építészeti beruházásaival,

c) egyéb költségvetési szervek építészeti beruházásaival,

d) egyes kulturális örökségvédelmi célú programokat, illetve műemléket érintő beruházásokkal

kapcsolatban,

5. tervpályázatokkal kapcsolatos feladatokat lát el, ennek keretében

a) részt vesz a miniszter feladatköréhez kapcsolódó tervpályázati rendszer működtetésében,

b) szakmailag támogatja, véleményezi, továbbá feladatköréhez kapcsolódó esetekben előkészíti és lebonyolítja az építészeti terv- és ötletpályázatokat,

6. ellátja az építészet területén adományozható díjakkal kapcsolatos feladatokat,

7. javaslatot tesz és véleményt ad a feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezetére, korszerűsítésére,

8. képviseli az építészeti érdekeket a különböző közigazgatási, szakmai és társadalmi fórumokon,

9. az építészet területén elősegíti a környezettudatos megoldásokat a szakmai szervezetek bevonásával,

10. előkészíti a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Nonprofit Kft.) építészettel összefüggő feladatainak szakmai felügyeletével kapcsolatos döntéseket, és részt vesz az egyes építészeti feladatok szakmai irányításában,

11. az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár feladat- és hatáskörébe tartozó esetben részt vesz a stratégiai tervek és a kapcsolódó programok előkészítésében, megvalósításában, nyomon követésében, és szükség esetén javaslatot tesz kormányzati intézkedések megtételére,

12. ellátja a feladatkörében használt informatikai szakrendszerek működtetésével kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat,

13. biztosítja a feladatkörébe tartozó rendszeres ügyfélkapcsolattal járó ügyekben az internetes tájékoztatás szakmai hátterét és a koordinációs feladatokat,

14. ellátja az Ágazati Értéktár Bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat.

14.2.3. Az Építészeti Stratégiai Főosztály funkcionális feladatai körében

1. kidolgozza a társ helyettes államtitkári szakterületekkel együttműködve az építészet átfogó stratégiáját, rövid, közép- és hosszú távú céljainak meghatározását, elemzi a célok elérését biztosító jogi, műszaki, gazdasági változásokat és szükséges szabályozásokat, részt vesz az ezt szolgáló eszközök, jogszabályok és programok kialakításában,

2. képviseli az építészeti érdekeket a különböző közigazgatási, szakmai és társadalmi fórumokon,

3. elősegíti az innovációt, a termékfejlesztést és a környezettudatos megoldásokat az építészet területén,

4. az energiagazdálkodás és a fenntarthatóság tekintetében elősegíti az építészetet és a beruházásokat érintő kutatási feladatokat a szakmai szervezetek bevonásával,

5. ellátja a feladatkörét érintő szakmai díjakkal kapcsolatos feladatokat,

6. szakmai javaslatot tesz az építészeti feladatok támogatását szolgáló, az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó források felhasználására a főosztályt érintő feladatokat illetően,

7. közreműködik a Kormány víziójának megfelelő építészeti stratégiai irányok és tervek megalapozásában és véleményezésében,

8. figyelemmel kíséri a kormányzati stratégiák végrehajtását,

9. stratégiai háttértanulmányokat készít, információkat, dokumentumokat gyűjt, rendszerez és készít építészeti stratégiák kialakításához,

10. folyamatosan kapcsolatot tart a minisztériumok, illetve egyéb szervezetek stratégiai feladatait ellátó szervezeti egységeivel.

14.2.4. Az Építészeti Stratégiai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításában.

14.2.5. Az Építészeti Stratégiai Főosztály egyéb feladatai körében

1. szakmai javaslatot tesz az építészeti feladatok támogatását szolgáló, az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó források felhasználására a főosztályt érintő feladatokat illetően,

2. országos szinten elősegíti és támogatja a kiemelt beruházások előkészítését és magas építészeti minőségét, ennek keretében tervpályázat esetén közreműködik a bíráló bizottsági munkában,

3. a főépítészi feladatok tekintetében a területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkárral együtt közreműködik a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok építészeti szakmai irányításában, tevékenységének koordinálásában, felügyeletében,

4. elősegíti a minőségi építészet széles körű megvalósulására irányuló tevékenységeket, támogatja és kapcsolatot tart a szakmai civil szervezetekkel,

5. a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkárral együttműködve figyelemmel kíséri az épített örökség elemei és környezetük állapotát, valamint megfelelő használatát, szükség esetén intézkedést kezdeményez,

6. együttműködik a területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkárral és a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkárral a tervtanácsok működésének szabályozásában,

7. megvizsgálja a megkereséseket, a közérdekű bejelentéseket, a panaszokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

14.2.6. Az Építészeti Stratégiai Főosztály főosztályvezetője kiadmányozza

1. a tervtanácsi vélemény kivételével az Országos Építészeti Tervtanács működésével összefüggésben keletkező iratokat,

2. a főosztály feladataival összefüggésben keletkezett adatszolgáltatási iratokat, a nem hatósági iratokat, tájékoztatásokat, kivéve azokat, amelyeket jelen Szabályzat a helyettes államtitkár feladatkörébe utal.

14.3. Szakmai Kapcsolatokért Felelős Főosztály

14.3.1. A Szakmai Kapcsolatokért Felelős Főosztály funkcionális és koordinációs feladatkörében

1. figyelemmel kíséri a meghatározó hazai és külföldi építészeti fórumokat,

2. kapcsolatot tart a nemzetközi és hazai építészeti sajtószakmával,

3. kapcsolatot ápol és együttműködik az építészeti képzést folytató felsőoktatási intézményekkel, az alapképzési, szakirányú továbbképzési és felsőfokú szakképzési, valamint továbbképzési programok kidolgozásában, akkreditációjának elősegítésében,

4. felügyeli és koordinálja a minisztériumi építészeti vonatkozású prezentációk, kiadványok, marketing anyagok szerkesztését, meghatározza azok tartalmi és formai szempontrendszerét,

5. szakmailag támogatja, felügyeli az építészeti vonatkozású országimázs szempontjából jelentős nemzetközi programok, kiállítások, biennálék szervezését, segíti azok minőségi, magas színvonalú megvalósulását,

6. részt vállal a stratégiát támogató építészeti tanulmányok előkészítésében,

7. közvetlen kapcsolatot tart fenn a szakterületein tevékenykedő érdekképviseleti szervekkel, hazai és nemzetközi szakmai és társadalmi szervezetekkel, állami és önkormányzati főépítészekkel, kamarákkal, oktatási-kutatási és fejlesztési szervezetekkel, magánszemélyekkel, közhasznú és egyéb alapítványokkal,

8. felel a nemzetközi és hazai sajtószemléért, nyomon követi a jelentős építészeti hírportálokat,

9. kapcsolattartáson felül kiemelt figyelmet fordít a minisztériumok közötti-, nemzetközi és belföldi kapcsolatépítésre, különös tekintettel az innováció, energiahatékonyság, fenntarthatóság ügyeiért felelős szervezeti egységek vezetőivel,

10. televíziós és rádióműsorokban való megjelenési felkérések esetében koordinációs, felügyeleti, tanácsadói feladatokat lát el, megjelenések, interjúk megteremtését segíti elő,

11. építészeti vonatkozású írások, kritikák, szövegek szerkesztését látja el, helyettes államtitkári szintű együttműködésért és kommunikációért felel,

12. ellátja az építészeti vonatkozású rangos eseményekhez, rendezvényekhez kapcsolódó rendezvényszervezési, kommunikációs, programkoordinációs és tájékoztatási tevékenységeket,

13. felel a minisztérium működéséhez kapcsolódó építészeti vonatkozású tervezési, illetve arculat tervezési tevékenységek magas színvonalú megvalósulásáért,

14. közreműködik a miniszter világörökségi, valamint a világörökségi várományos területekkel kapcsolatos, a Vötv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatai ellátásában.

14.3.2. A Szakmai Kapcsolatokért Felelős Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. gondoskodik a hazai Világörökségi, illetve a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének vezetéséről, a kulturális örökségvédelmi nyilvántartásban való közzétételéről, jogszabályban meghatározottak szerint adatot igazol a nyilvántartásban szereplő adatokról, továbbá intézkedik a jogi jelleg tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt,

2. előkészíti a világörökségi helyszínen lévő ingatlanok vonatkozásában a magyar államot megillető elővásárlási joggal kapcsolatos döntéseket,

3. véleményt ad a világörökségi érdekek érvényesítése érdekében a világörökségi területet érintő engedélyezési és bejelentési eljárások örökségvédelmi szakvéleményének vagy szakhatósági állásfoglalásának kialakításához,

4. ellátja a világörökségi gondnokságok megbízásával kapcsolatos feladatokat.

14.3.3. A Szakmai Kapcsolatokért Felelős Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. közreműködik a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelet végrehajtásából fakadó szakmai feladatokban a hazai világörökségi helyszínek megóvása, fenntartása és kezelése érdekében,

2. közreműködik az UNESCO Világörökség Központtal történő kapcsolattartásban és együttműködésben, képviseli Magyarország, mint részes állam világörökségi érdekeit,

3. szakmai támogatást biztosít Magyarország nemzetközi világörökségi fórumokon történő képviselethez,

4. közreműködik az új helyszíneknek az UNESCO Világörökség Jegyzékbe történő jelölésében és az UNESCO Világörökségi Várományos Jegyzékbe történő bejelentésében. előkészíti, valamint koordinálja új helyszíneknek az UNESCO Világörökség Jegyzékbe történő jelölését és az UNESCO Világörökségi Várományos Jegyzékbe történő bejelentését

5. közreműködik az UNESCO-egyezmények végrehajtásából adódó műemlékvédelmi feladatok ellátásában és nyomon követésében, valamint olyan feladatok ellátásában, amelyek nem tartoznak más szervezeti egység feladatkörébe,

6. ellátja az UNESCO Világörökség Központtal történő kapcsolattartást és együttműködést,

7. szakmai támogatást biztosít Magyarország nemzetközi világörökségi fórumokon történő képviseletéhez,

8. közreműködik az új helyszíneknek az UNESCO Világörökség Jegyzékbe történő jelölésében és az UNESCO Világörökségi Várományos Jegyzékbe történő bejelentésében,

9. közreműködik az épített kulturális örökség megőrzését is érintő két- vagy többoldalú kulturális együttműködést célzó kormányközi vagy nemzetközi megállapodások előkészítésében és megvalósításában.

14.3.4. A Szakmai Kapcsolatokért Felelős Főosztály egyéb feladatai körében

1. közreműködik a világörökség védelmével összefüggő források felhasználásának előkészítésében,

2. szakmai tanácsadás formájában segíti a hazai világörökségi helyszínek világörökségi gondnokságainak munkáját,

3. közreműködik a világörökséggel kapcsolatos tudományos feladatok elvégzésében,

4. ellátja az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszínek nemzeti szintű előzetes kiválasztásával, valamint a cím nemzeti koordinátori tisztségéből eredő feladatokat,

5. közreműködik a világörökség központi nyilvántartása szakmai adattartamának gondozásában, pontosításában, a világörökségi területekkel érintett ingatlanok nyilvántartása fejlesztésének szakmai feladataiban, a világörökségi területeket bemutató és népszerűsítő kiadványok elkészítésében.

15. AZ ÉPÍTÉSGAZDASÁGÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

15.1. Építésgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

15.1.1. Az Építésgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

15.2. Építésgazdaságért Felelős Főosztály

15.2.1. Az Építésgazdaságért Felelős Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. kidolgozza és az érintett szakmai és közigazgatási szervezetekkel egyezteti az építőipari és építőanyag-ipari ágazat stratégiáját,

2. előkészíti a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésével kapcsolatos jogszabályokat,

3. előkészíti az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlásában a tárgyévre megállapított minimális építőipari rezsióradíj, vagy az - ajánlás hiányában - az előző évi minimális építőipari rezsióradíjnak a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs rátával növelt mértékét meghatározó jogszabályt,

4. előkészíti az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó jogszabályt,

5. előkészíti az építésgazdaság körébe tartozó nyilvántartások, különösen az Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás kialakítására és működtetésére vonatkozó szabályokat,

6. előkészíti az építésgazdasággal összefüggő egyéb - ide nem értve a területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó - jogszabályokat.

15.2.2. Az Építésgazdaságért Felelős Főosztály koordinációs feladatai körében

1. gondoskodik a Kormány általános politikájával összefüggő építésgazdasági feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról,

2. elkészíti a Nemzeti Építésgazdasági Stratégiát,

3. ellátja az építőipari és az építőanyag-ipari ágazat stratégiájának, ágazati cselekvési tervének végrehajtását,

4. közreműködik az építésügyi szabályozási rendszer átalakításában, melynek keretében javaslatot tesz az építésgazdasági résztvevőket érintő szabályozásra, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység szabályozására és azzal kapcsolatos szabályozási kérdésekben,

5. kapcsolatot tart az építésgazdaság területén működő szakmai szervezetekkel az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályozás megújítása kapcsán,

6. társadalmi együttműködés keretében kapcsolatot tart az építésgazdaság területén működő társadalmi szervezetekkel, köztestületekkel, kamarákkal, nemzetközi szervezetekkel, szövetségekkel, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, valamint gondoskodik javaslataik feldolgozásáról, a szükséges szakmai egyeztetések lefolytatásáról,

7. az illetékes szakmai kamarával együttműködve ellátja az építőipari vállalkozói kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét,

8. ellátja a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

9. részt vesz a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság által gondozott, a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kezelt útügyi és vasúti műszaki előírások kiadásában,

10. részt vesz szavazati joggal rendelkező tagként Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság ülésein, az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottságról szóló 2/2019. (I. 9.) ITM rendelet alapján,

11. kapcsolatot tart a felsőoktatási intézmények és egyéb kutatóintézetek építésügyi innovációs műhelyeivel,

12. kiadmányozásra előkészíti az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet szerinti, a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés mértékéről, valamint az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek költségének mértékéről szóló szakvéleményt.

15.2.3. Az Építésgazdaságért Felelős Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében részt vesz azon tárgyalási álláspontok kialakításában, amelyek az építésgazdaságot érintő európai uniós döntéshozatalhoz kapcsolódnak.

15.2.4. Az Építésgazdaságért Felelős Főosztály funkcionális feladatai körében

1. közreműködik az építőipari támogatási programok tervezése és kezelése keretében a szakpolitikai típusú döntés-előkészítési feladatok ellátásában és azok végrehajtásában,

2. létrehozza és felügyeli a magyar építészeti törvényben meghatározott Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás adatbázisait,

3. figyelemmel kíséri és elemzi az építésgazdaság piaci folyamait, az építőipari termelés volumenének és építőipari termék árak alakulását,

4. ellátja az építésgazdaság területén adományozható díjakkal kapcsolatos feladatokat, így különösen az Építők Elismerő Oklevél adományozásával kapcsolatos előkészítési feladatokat.

15.2.5. Az Építésgazdaságért Felelős Főosztály egyéb feladatai körében

1. figyelemmel kíséri a jogszabálytervezetek építőipari szektorra gyakorolt hatását, részt vesz a jogszabálytervezetek véleményezésében,

2. javaslatot tesz az építőipari hatékonyság-növelő eszközrendszer beépítésére az állami magas- és mélyépítési kivitelezési közbeszerzési eljárások értékelési rendszerébe,

3. javaslatot tesz építésgazdasági ösztönzőrendszer kialakítására (adó- és járulékkedvezmények) a hazai tulajdonú építőipari vállalkozások vonatkozásában,

4. szakmailag közreműködik az építésügyi szabványosítási tevékenységben, az építésügyi nemzeti szabványok kidolgoztatásában,

5. részt vesz az Országos Építésügyi Nyilvántartás építésgazdasági területet érintő elektronikus alkalmazásai szakmai irányításával, összehangolásával és felügyeletével, valamint a miniszter nevében működtetett honlappal kapcsolatos feladatok ellátásában.

15.2.6. Az Építésgazdasági Főosztály az építőipari képzési és oktatási feladatai körében

1. szakmai szempontból véleményezi az építőipari szakképesítési program-követelményeket és a szakképzési tankönyveket,

2. kapcsolatot tart az építésüggyel foglalkozó felsőoktatási intézményekkel,

3. javaslatot tesz az építésüggyel foglalkozó felsőoktatási intézmények képzési programjának, struktúrájának átalakítására (képzési akkreditációk véleményezése, együttműködve a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal és az Oktatási Hivatallal),

4. javaslatot tesz a szakképzési rendszer átalakítására,

5. részt vesz az építésügy területén működő szakiskolák (szakmunkás képző iskolák, szakgimnáziumok és technikumok) tanügyi, igazgatási feladataiban, részükre szakmai felügyeletet biztosít, a tantervi és képzési anyagok kialakításában és fejlesztésében szerepet vállal,

6. érvényre juttatja az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásokat a képzési követelményekben az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési intézményeknél és a társadalom más érintett szervezeteinél,

7. felügyeli a kamarák által kialakított - építésüggyel összefüggő - továbbképzési rendszert, az esetleges átalakításra javaslatot tesz.

15.3. Építésinnovációs Főosztály

15.3.1. Az Építésinnovációs Főosztály koordinációs feladatai körében

1. gondoskodik a Kormány általános politikájával összefüggő építésinnovációs feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról,

2. kialakítja az építési anyagokkal, építési technológiákkal kapcsolatos innovatív kutatások keretrendszerét, együttműködik az érintett minisztériumokkal,

3. gondoskodik az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlamenti és Tanácsi 305/2011/EU rendelet által rögzített tagállami feladatok teljesítéséről, mely során együttműködik az érintett hatóságokkal illetve együttműködik az érintett minisztériumokkal,

4. társadalmi együttműködés keretében kapcsolatot tart az építési innováció területén működő társadalmi szervezetekkel, köztestületekkel, kamarákkal, nemzetközi szervezetekkel, szövetségekkel, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, valamint gondoskodik javaslataik feldolgozásáról, a szükséges szakmai egyeztetések lefolytatásáról,

5. közreműködik az épületek energetikai teljesítményével kapcsolatos szakpolitikai feladatok ellátásában az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium feladatkörrel rendelkező szervezeti egységével együttműködve.

15.3.2. Az Építésinnovációs Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a szakmai kezelésébe utalt költségvetési források terhére nyújtott támogatásokkal összefüggésben a döntés-előkészítéssel, a támogatási szerződés megkötésével vagy támogatói okirat kiadásával, valamint ezek támogatói oldalon történő végrehajtásával összefüggő feladatokat, együttműködve az érintett főosztályokkal,

2. kialakítja, adott esetben működteti a helyettesítő termékek kutatási-fejlesztési támogatási rendszerét, ösztönzi a gyártókat és kivitelezőket (jogalkotás, támogatások feltételeként meghatározás) a technológiák alkalmazására,

3. létrehozza és irányítja az építési termékek kapcsolattartó pontjait,

4. ellátja az építési termékek és az építésgazdasággal összefüggő uniós jogalkotás tekintetében a műszaki harmonizációs feladatokat, szakértőként részt vesz a kapcsolódó uniós jogalkotás előkészítésében, a Tanács és a Bizottság munkacsoportjainak munkájában, együttműködik a piaci szereplőkkel, szakmai szervezetekkel, nemzetközi kitekintést végez. A szakterületen támogatja a 2024. év második félévi európai uniós magyar elnökség munkáját. Szakértelemmel támogatja a szakterületen műszaki harmonizáció hazai folytatását.

15.3.3. Az Építésinnovációs Főosztály egyéb feladatai körében

1. részt vesz az építésügyi szabványosítással kapcsolatos folyamatokban, képviseli a hazai építésgazdasági érdekeket a szabványosításban,

2. felülvizsgálja a hazánkban beépítésre kerülő építési termékek jelenlegi jogi szabályozási környezetét,

3. szakmai irányítást lát el az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉMI Nkft.) a hatáskörébe tartozó területeken,

4. javaslatot tesz az építőipari hatékonyság-növelő eszközrendszer beépítésére az állami magas- és mélyépítési kivitelezési közbeszerzési eljárások értékelési rendszerébe,

5. javaslatot tesz a konkrét állami magas- és mélyépítési beruházásoknál az innovatív technológiák alkalmazására, ellenőrzi a fenntarthatósági szempontok érvényesülését,

6. segíti az innovatív megoldások piacra lépésének ösztönzését (adó- és járulékkedvezmények) a hazai tulajdonú építőipari vállalkozások vonatkozásában,

7. nemzetközi piaci kitekintéseket tesz, feltárja az új technológiákat, intézkedéseket tesz azok hazai szabályozásba és piacra való bevezetése iránt,

8. intézkedik alternatív alapanyagok és építési módozatok kifejlesztése és gyakorlatba helyezése iránt,

9. azonosítja az építési nyersanyagok, alapanyag hiányát, ezzel kapcsolatosan alternatív lelőhelyeket és technológiákat térképez fel.

16. A MŰEMLÉKVÉDELEMÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

16.1. Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

16.1.1. A Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

16.2. Műemléki Főosztály

16.2.1. A Műemléki Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár feladat- és hatáskörét érintő, a műemléki értékek védelmére vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében, valamint szakmai javaslatot tesz és szakmai véleményt ad a műemléki értékkel összefüggő jogszabályok tervezetére, műemlékvédelmi szakmai közreműködést biztosít,

2. műemlékvédelmi szakmai közreműködést biztosít a műemléki érték védetté nyilvánításával és a védettség megszüntetésével összefüggő jogalkotási feladatok során.

16.2.2. A Műemléki Főosztály funkcionális és koordinációs feladatai körében

1. képviseli a kulturális örökségvédelmi, műemlékvédelmi érdekeket a különböző közigazgatási, szakmai és társadalmi fórumokon,

2. koordinálja a kulturális örökségvédelem műemléki területén jelentkező szakmai feladatokat, kidolgozza az irányelveket, szakmai iránymutatásokat, az épített örökség védetté nyilvánítása és megőrzése, valamint az értékhierarchia és értékorientáció szempontrendszerét,

3. közreműködik a műemlékvédelem, kulturális örökségvédelem épített elemeit érintő stratégiájának kidolgozásában, rövid, közép- és hosszú távú céljainak meghatározásában, elemzi a célok elérését biztosító feltételeket és azok változtatásait; tevékenységében együttműködik a minisztérium kapcsolódó szakterületeivel, és szükség esetén javaslatot tesz kormányzati intézkedések megtételére,

4. közreműködik a stratégiai tervekhez, illetve a kulturális örökségvédelemhez, épített örökséghez, műemlékvédelemhez kapcsolódó tervek és programok, pályázatok, támogatási és ösztönző rendszerek vagy egyéb szakpolitikai eszközök kidolgozásában és nyomon követésében,

5. elősegíti a műemlékvédelem területén az értékközpontú, szemléletformáló, fenntartható, környezettudatos megoldásokat, ehhez szakmai szervezetekkel együttműködést alakít ki,

6. gondoskodik a műemléki értékekkel kapcsolatos tudományos adatbázisok és egyéb, műemléki értékkel összefüggő adatbázisok vezetéséről, ellátja a műemléki értékekkel kapcsolatos nem hatósági nyilvántartási feladatokat,

7. ellátja a feladatkörében használt informatikai szakrendszerek működtetésével kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat,

8. elektronikus hozzáférést biztosít - az Országos Építésügyi Nyilvántartást végző szervezet útján - a jogszabályban meghatározott hatóságok és szervek számára a műemléki érték és régészeti örökség védelmével összefüggő feladataik ellátásához szükséges adatokhoz,

9. ellátja a műemléki értékek és a régészeti örökség központi nyilvántartása az Országos Építésügyi Nyilvántartást üzemeltető szervezet által jogszabály alapján végzett fejlesztésének és üzemeltetésének szakmai irányítását, vezető szakértői feladatait, a nyilvántartás üzemeltetésével kapcsolatos szakmai igények meghatározását,

10. gondoskodik jogszabályban meghatározottak szerint adatszolgáltatásról és adatigazolásról a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott központi, közhiteles hatósági műemléki nyilvántartásban szereplő adatokról,

11. biztosítja a feladatkörébe tartozó hatósági és egyéb, rendszeres ügyfélkapcsolattal járó ügyekben az internetes tájékoztatás szakmai hátterét és a koordinációs feladatokat,

12. előkészíti a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ műemlékvédelemmel összefüggő feladatainak szakmai felügyeletével kapcsolatos döntéseket, és koordinálja a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatok szakmai irányítását,

13. közreműködik a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása, valamint az ágazati szakmai irányítása alatt álló gazdasági társaságok vagy egyéb szervezetek műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatainak szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokban, amelynek keretében együttműködik a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárral, valamint a közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkárral,

14. részt vesz a műemlékvédelemmel kapcsolatos szakmai programok előkészítésében, megvalósításában, nyomon követésében, és szükség esetén javaslatot tesz kormányzati intézkedések megtételére,

15. koordinálja a kulturális örökségvédelmi feladatokat ellátó intézmények, valamint szakmai és civil szervezetek tevékenységi körébe tartozó, a műemléki értékek megóvására, kutatására, dokumentálására, hozzáférhetővé tételére, közzétételére - ideértve az erre irányuló szakmai rendezvényeket - irányuló tevékenységeket,

16. közreműködik a miniszter műemlékeket érintő támogatáskezelési feladatainak ellátásában műemlékvédelmi szakmai vélemény nyújtásával az ellenőrzések lefolytatása során,

17. közreműködik - a műemlékek vonatkozásában - az Országos Építészeti Tervtanács véleményezési feladatainak ellátásában szakmai vélemény-nyújtás útján, illetve szakértő delegálásának biztosításával,

18. szakértőt biztosít a közbeszerzésekről szóló törvény szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezetek által lefolytatott, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. § 40. pontja szerinti tervpályázatokhoz,

19. a miniszter műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatival kapcsolatban gyakorolt kiadmányozási jogkörben kiadja az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben hozott, örökségvédelemmel kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket.

16.2.3. A Műemléki Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. közreműködik a nemzeti vagyon részét képező védett ingatlanok hasznosításával kapcsolatos ügyekben,

2. ellátja a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendeletben, valamint ehhez kapcsolódóan a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben meghatározott nem hatósági illetve nyilvántartási feladatokat,

3. ellátja a műemléki értékkel összefüggő hatósági nyilvántartási feladatokat, melynek keretében előkészíti a műemléki érték nyilvántartásával kapcsolatos iratokat, vezeti a közhiteles nyilvántartást, jogszabályban meghatározottak szerint adatot igazol a nyilvántartásban szereplő tényekről, illetve adatokról, továbbá intézkedik a jogi jelleg tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt,

4. közreműködik a műemlékek tekintetében a magyar államot megillető elővásárlási joggal kapcsolatos döntések előkészítésében,

5. műemlékvédelmi szakmai támogatást biztosít felügyeleti eljárás lefolytatásához a műemlékekkel kapcsolatos hatósági ügyben eljáró és a felügyeleti körébe tartozó hatóság eljárásában, illetve döntése kapcsán,

6. a műemlékekkel kapcsolatosan közreműködik a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok átfogó, cél-, utó- és témaellenőrzéseiben az örökségvédelmi hatósági feladatellátás tekintetében,

7. ellátja az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők műemlékvédelmi vizsgájának szervezését és végrehajtását, a Műemlékfejlesztési Főosztállyal együttműködésben, valamint szakmai irányítást biztosít a vizsga lebonyolítására jogszabály alapján kijelölt szervezet számára.

16.2.4. A Műemléki Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. műemlékvédelmi szakmai támogatást biztosít az európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok megvalósításához,

2. szakmai irányítást biztosít és közreműködik a határon túli magyar vonatkozású épített örökség jegyzékének elkészítésében, a feladatellátás keretében kapcsolatot tart határon túli örökségvédelmi szervezetekkel és felsőoktatási intézményekkel,

3. szakmai kapcsolatot ápol külföldi kulturális örökségvédelmi szervezetekkel, felnőttképzési intézményekkel,

4. közreműködik az épített kulturális örökség megőrzését is érintő két- vagy többoldalú kulturális együttműködést célzó kormányközi vagy nemzetközi megállapodások előkészítésében és megvalósításában,

5. ellátja az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, Faróban, 2005. év október 27. napján elfogadott keretegyezményének kihirdetéséről szóló 2012. évi CX. törvény végrehajtásából fakadó szakmai feladatokat,

6. ellátja az Európa Tanácsnak a kulturális örökségvédelmi tárgyú egyezményeiből eredő feladatokat a műemléki érték és - a Régészeti Főosztály bevonásával - a régészeti örökség vonatkozásában.

16.2.5. A Műemléki Főosztály szakmai és műemléki szakértő szervi feladatkörében

1. ellátja a műemléki értékeknek a Kötv.-ben és végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartásának vezetésével összefüggő szakértői tevékenységet,

2. ellátja a műemléki védetté nyilvánítás és a védettség megszüntetés szakértői tudományos előkészítését, értékmeghatározó szakértői vizsgálatot folytat le, értékmeghatározó szakértői dokumentációt készít, valamint értékmeghatározó szakértői vizsgálat hatósági döntés előkészítő kiértékelését, hitelesítését, kiegészítését végzi,

3. a kulturális örökség védelméért felelős miniszter vagy jogszabály által előírt esetekben az örökségvédelmi hatóság megkeresésére szakértőként jár el, szakértői véleményalkotással, állásfoglalással segíti a hatóság döntését,

4. végzi a műemléki értékek felderítését, azonosítását, meghatározását, számbavételét, dokumentálását,

5. végzi a műemléki érték osztályozását, értékhierarchia szerinti besorolását és tudományos feldolgozását,

6. közreműködik a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendeletben a műemléki értékkel kapcsolatos szakértők nyilvántartásba vételéhez előírt feltételek teljesülésnek elbírálásában,

7. vitás esetben nyilatkozik arról, hogy valamely építmény, létesítmény vagy ingatlan a műemléki értékek körébe tartozik-e.

16.2.6. A Műemléki Főosztály egyéb feladatai körében

1. szakmai javaslatot tesz a kulturális örökségvédelmi feladatok támogatását szolgáló, a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó források felhasználására a főosztályt érintő feladatokat illetően,

2. figyelemmel kíséri az épített örökség elemei és környezetük állapotát, valamint megfelelő használatát, szükség esetén intézkedést kezdeményez,

3. ellátja a fennmaradásukban veszélyeztetett műemlékek, műemléki területek jegyzéke összeállításának feladatait, valamint előkészíti a veszélyeztetett műemlékekre vonatkozó beavatkozási javaslatokat,

4. szerkeszti a műemlékvédelem központi szakmai információs honlapját, előkészíti annak tartalmát, valamint a műemléki nyilvántartás nyilvános adatainak közzétételét,

5. segítséget nyújt a magyarországi és határon túli épített örökségmegőrzésével kapcsolatos tevékenységhez, illetve közreműködik azok kulturális örökségvédelmi tevékenységével kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában,

6. kapcsolatot tart az Országos Építésügyi Nyilvántartást üzemeltető szervezettel és a NISZ-szel a központi, közhiteles hatósági nyilvántartás, a kulturális örökségi elemekkel kapcsolatos tudományos adatbázis és a nem közhiteles nyilvántartás vezetéséhez szükséges szoftvereszközök és virtuális szerverek üzemeltetési és fejlesztési feladatainak ellátása tekintetében,

7. közreműködik a jogszabályokban meghatározott, műemléki értékekkel kapcsolatos egyes dokumentációknak az Országos Építésügyi Nyilvántartást üzemeletető szervezet által üzemeltetett Országos Építésügyi Nyilvántartásba történő feltöltéséről,

8. közreműködik a műemlékvédelem terén országos események szervezésében, ellátja a Kulturális Örökség Napjai magyarországi eseménysorozatának szervezési feladatait, a Műemlékfejlesztési Főosztállyal együttműködésben,

9. kapcsolatot ápol és együttműködik a műemlékvédelmi képzést folytató felsőoktatási intézményekkel, az alapképzési, szakirányú továbbképzési és felsőfokú szakképzési, valamint továbbképzési programok kidolgozásában, akkreditációjának elősegítésében, a Műemlékfejlesztési Főosztállyal együttműködésben,

10. az örökségvédelmi hatósággal együttműködve segíti a műemlékek tulajdonosait azok fenntartásához, helyre állításához kapcsolódó pályázati lehetőségek megismerésében,

11. közreműködik örökségkezelési folyamatok támogatásában, műemlékek vonatkozásában tervvéleményezési feladatokban, bírálóbizottsági, illetve egyéb szinten, a felmerülés szerint döntés-előkészítő szakmai véleményt, szakértői állásfoglalást ad,

12. közreműködik a kulturális örökségvédelem területét érintő tudományos tevékenységekben, ismeretterjesztéssel, képzéssel és közművelődéssel kapcsolatos feladatokban; a szakmai eredményeket publikálja és népszerűsíti, részt vesz szakmai konferenciákon és továbbképzéseken,

13. ellátja a műemlékvédelem területén adományozható díjakkal kapcsolatos előkészítő feladatokat.

16.2.7. A Műemléki Főosztály főosztályvezetője kiadmányozza a Műemléki Főosztály feladataival összefüggésben keletkezett leveleket, adatszolgáltatási iratokat, a hatósági és nem hatósági iratokat, tájékoztatásokat, szakmai egyeztetésre irányuló leveleket, a hatóságok statisztikai adatszolgáltatására irányuló leveleket, kivéve azokat, amelyeket jelen Szabályzat a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe utal.

16.3. Műemlékfejlesztési Főosztály

16.3.1. A Műemlékfejlesztési Főosztály az építészeti államtitkár irányításával koordinációs feladatai körében

1. műemlékvédelmi szakmai felügyeletet biztosít a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (a továbbiakban: NÖF Nonprofit Kft.) vagyonkezelésében álló ingatlanok helyreállítási, állagmegóvási, karbantartási, üzemeltetési és kiállítási feladataihoz,

2. műemlékvédelmi szakmai felügyeletet biztosít a NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló ingatlanok tudományos kutatási feladataihoz,

3. műemlékvédelmi szakmai felügyeletet biztosít NÖF Nonprofit Kft. feladatkörébe utalt fejlesztések megvalósításához,

4. szakmai felügyeletet biztosít NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló helyszínek, valamint az általa megvalósított fejlesztésekhez kapcsolódó restaurálási feladatok ellátásához,

5. szakmailag felügyeli a NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló, valamint a feladatkörébe utalt fejlesztésekhez kapcsolódó kulturális javakat érintő szerződések és műtárgybiztosítások megkötését,

6. szakmailag felügyeli a NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló, valamint a feladatkörébe utalt fejlesztésekhez kapcsolódó kulturális javak beszerzését, mozgatását, jogszabályoknak megfelelő őrzési és bemutatási környezetét.

16.3.2. A Műemlékfejlesztési Főosztály szakmai feladatai körében

1. műemlékvédelmi szakmai támogatást nyújt NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló és egyéb, a főosztály feladatkörébe utalt műemléki ingatlanok állagmegóvási, helyreállítási, karbantartási, üzemeltetési feladataihoz,

2. a NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló és egyéb, a főosztály feladatkörébe utalt műemléki ingatlanok esetén műemlékvédelmi tudományos feladatokat végez,

3. a NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló és egyéb, a főosztály feladatkörébe utalt műemléki ingatlanok esetén műszaki állapotvizsgálatot, funkcionális elemzést készít, az örökségi értékek figyelembevételével hosszú távú fejlesztési koncepciót fogalmaz meg, segíti fenntartható hasznosítási modellek kidolgozását,

4. a NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló és egyéb, a főosztály feladatkörébe utalt műemléki ingatlanok esetén ellátja műemléki épületeket, együtteseket, műemléki védettségű területek és azok környezetét érintő műszaki előkészítési és tervezési feladatokat, állagmegóvásokhoz, helyreállításokhoz, fejlesztésekhez műszaki dokumentációkat, építészeti, tájépítészeti, tartószerkezeti koncepció, engedélyezési és kiviteli terveket készít, biztosítja a tervezői művezetést, valamint a megvalósítás során szükséges szakmai kontrollt,

5. a NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló és egyéb, a főosztály feladatkörébe utalt műemléki ingatlanokat érintő helyreállításokhoz és fejlesztésekhez tudományos kutatást, épületkutatást, restaurátori, kerttörténeti és kertrégészeti kutatást végez, építéstörténeti és kerttörténeti tudományos dokumentációt készít,

6. kijelölt műemléki helyszínek esetén kiállítási tartalmat állít össze, közreműködik a kurátori tevékenység ellátásában,

7. szakmai támogatást nyújt NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló és egyéb, a főosztály feladatkörébe utalt műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó tudományos és restaurálási feladatok ellátásához, meghatározza a beavatkozások műszaki tartalmát, véleményezi és ellenőrzi a restaurátori feladatellátást,

8. ellátja NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló műemlékegyüttesekhez, valamint a főosztály feladatkörébe utalt fejlesztésekhez és egyéb kijelölt örökségi helyszínekhez köthető kulturális javakkal kapcsolatos restaurátori és szakmai feladatokat,

9. szakmai támogatást nyújt a NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló helyszínekhez köthető kulturális javak hatályos múzeumi nyilvántartási jogszabályok szerinti szakleltározásának elvégzéséhez, a muzeális helyszínekre vonatkozó alapleltárak és a külön nyilvántartási eszközök vezetéséhez,

10. ellátja a NÖF Nonprofit Kft. vagyonkezelésében álló restaurátor műterem és műtárgyraktár működtetésének szakmai feladatait,

11. közreműködik műemlékeket, műemléki együtteseket érintő dokumentációkkal kapcsolatban engedélyezési és bejelentési eljárások örökségvédelmi szakvéleményének elkészítésében vagy szakhatósági állásfoglalások kialakításában a Műemléki Főosztállyal együttműködésben,

12. közreműködik - a műemlékek vonatkozásában - az Országos Építészeti Tervtanács véleményezési feladatainak ellátásában szakmai vélemény nyújtás útján,

13. közreműködik örökségkezelési folyamatok támogatásában, tervvéleményezési feladatokban, műemlékek vonatkozásában tervtanácsi, bírálóbizottsági, illetve egyéb szinten, a felmerülés szerint döntés-előkészítő szakmai véleményt, szakértői állásfoglalást ad,

14. rendszeres és eseti jelleggel státusz, illetve műszaki és prognosztizált pénzügyi adatokat szolgáltat a beruházásokról az Információmenedzsment Főosztály számára.

16.3.3. A Műemlékfejlesztési Főosztály egyéb feladatai körében

1. kapcsolatot tart és együttműködik az örökségvédelmi képzést folytató felsőoktatási intézményekkel az alapképzési, szakirányú továbbképzési és felsőfokú szakképzési, valamint továbbképzési programok kidolgozásában, akkreditációjának elősegítésében a Műemléki Főosztállyal együttműködésben,

2. segítséget nyújt örökségvédelmi intézmények belső képzési, továbbképzési rendszereinek kidolgozásában, részt vesz ezek megtartásában,

3. részt vesz a műemléki érték védelme, a műemléki helyreállítások során alkalmazott szempontrendszerek, szakmai irányelvek kidolgozásában,

4. szakmai eredményeit publikálja, konferenciákon vesz részt, az eredményeket népszerűsíti,

5. közreműködik a műemlékvédelem terén országos események szervezésében,

6. közreműködik az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők műemlékvédelmi vizsgájának szervezésében és végrehajtásában,

7. közreműködik a kulturális örökségvédelem területét érintő tudományos tevékenységekben, ismeretterjesztéssel, képzéssel és közművelődéssel kapcsolatos feladatokban,

8. szakértőt delegál a közbeszerzésekről szóló törvény szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezetek által lefolytatott, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. § 40. pontja szerinti tervpályázatokhoz.

16.3.4. A Műemlékfejlesztési Főosztály főosztályvezetője kiadmányozza a Műemlékfejlesztési Főosztály feladataival összefüggésben keletkezett iratokat, tájékoztatásokat, kivéve azokat, amelyeket jelen Szabályzat a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe utal.

16.4. Régészeti Főosztály

16.4.1. A Régészeti Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár feladat- és hatáskörét érintő, a régészeti értékekkel kapcsolatos jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében,

2. szakmai közreműködést biztosít a régészeti örökség védetté nyilvánításával és a védettség megszüntetésével összefüggő jogalkotási feladatok során.

16.4.2. A Régészeti Főosztály funkcionális és koordinációs feladatai körében

1. régészeti örökségvédelemmel kapcsolatban szakértői feladatokat lát el,

2. kapcsolatot tart a társintézményekkel, hatóságokkal - a vonatkozó együttműködési megállapodásban vállaltak szerint - támogatást nyújt a rendőrség és a vámhatóság munkájához,

3. ellátja a feladatkörében használt informatikai szakrendszerek üzemeltetésével, fejlesztésével kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat,

4. biztosítja a feladatkörébe tartozó hatósági és egyéb, rendszeres ügyfélkapcsolattal járó ügyekben az internetes tájékoztatás szakmai hátterét és a koordinációs feladatokat,

5. koordinálja a régészeti örökségvédelem területén jelentkező szakmai feladatokat, irányelveket dolgoz ki,

6. részt vesz a régészeti örökségvédelemmel összefüggő stratégiai tervek és a kapcsolódó programok előkészítésében, megvalósításában, nyomon követésében, és szükség esetén javaslatot tesz kormányzati intézkedések megtételére,

7. részt vesz a beruházások előkészítésének támogatásában a régészeti örökségvédelemmel összefüggő stratégiai tervezés és a kapcsolódó tevékenységek előkészítésében, megvalósításában, nyomon követésében,

8. a régészeti örökséggel kapcsolatosan régészeti szakmai közreműködést biztosít a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok örökségvédelmi hatósági feladatainak ellenőrzésében, felügyeleti intézkedések megtételében,

9. ellátja az Ásatási Bizottság működtetésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

10. a régészeti örökség vonatkozásában kapcsolatot tart a NISZ-szel, valamint az Országos építésügyi nyilvántartást üzemeltető szervezettel a központi, közhiteles hatósági nyilvántartás és egyéb feladatkörébe tartozó nem közhiteles nyilvántartás vezetéséhez szükséges szoftvereszközök és virtuális szerverek üzemeltetési és fejlesztési feladatainak ellátása tekintetében.

16.4.3. A Régészeti Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. régészeti örökséget érintő kizárási feltétel fennállása esetén kulturális örökségvédelmi szakkérdést vizsgál, és előkészíti az örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalást,

2. közreműködik a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek elidegenítésével kapcsolatos nyilatkozat előkészítésében az államot megillető elővásárlási joggal kapcsolatban,

3. régészeti szakmai támogatást biztosít a felügyeleti eljárás lefolytatásához a régészeti örökséggel kapcsolatos hatósági ügyben eljáró és a felügyeleti körébe tartozó hatóság eljárásában, illetve döntése kapcsán,

4. ellátja a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendeletben, valamint ehhez kapcsolódóan a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben meghatározott, a régészeti örökséggel összefüggő hatósági feladatokat,

5. ellátja a régészeti örökséggel kapcsolatos nyilvántartási hatósági feladatokat, előkészíti a régészeti örökség nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatok iratait, vezeti a régészeti lelőhelyek központi közhiteles nyilvántartását,

6. intézkedik a régészeti védettség tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt,

7. hivatalból vagy kérelemre, jogszabályban meghatározottak szerint adatot igazol a nyilvántartásban szereplő adatokról.

16.4.4. A Régészeti Főosztály egyéb feladatai körében

1. ellátja a szakmai régészeti adatbázist vezető intézmény és a közhiteles régészeti lelőhely nyilvántartás közötti adatmegosztással kapcsolatos feladatokat,

2. hivatalból vagy kérelemre, jogszabályban meghatározottak szerint adatot szolgáltat a közhiteles régészeti lelőhely nyilvántartásban szereplő adatokról,

3. vita, illetve megkeresés esetén nyilatkozik arról, hogy valamely tárgy, létesítmény vagy jelenség a régészeti örökség körébe tartozik-e,

4. figyelemmel kíséri a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátást, javaslatot tesz a szükséges intézkedésre, részt vesz a minisztériumban folyó egyes, a fejlesztésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó döntés-előkészítő folyamatokban és a kapcsolódó egyeztetéseken,

5. régészeti dokumentációkat készít,

6. szakmai támogatást ad a régészeti stratégiához, azt véleményezi és figyelemmel kíséri,

7. ellátja a régészet területén adományozható díjakkal kapcsolatos előkészítő feladatokat,

8. régészeti szakmai támogatást nyújt a miniszter támogatáskezelési feladatainak ellátásához.

16.4.5. A Régészeti Főosztály főosztályvezetője kiadmányozza a Régészeti Főosztály feladataival összefüggésben keletkezett iratokat, kivéve azokat, amelyeket jelen Szabályzat a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe utal.

16.5. Örökségvédelmi Szabályozási Főosztály

16.5.1. Az Örökségvédelmi Szabályozási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár feladat- és hatáskörét érintő, a műemléki értékek védelmére és a régészeti értékekre vonatkozó jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket, valamint javaslatot tesz és véleményt ad a műemléki értékkel összefüggő jogszabályok tervezetére,

2. ellátja a műemléki érték és a régészeti örökség védetté nyilvánításával és a védettség megszüntetésével összefüggő jogalkotási feladatokat,

3. kidolgozza az örökségvédelmi hatóságok eljárásaira és kijelölésére vonatkozó szabályozást.

16.5.2. Az Örökségvédelmi Szabályozási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. a Műemléki Főosztállyal együttműködve képviseli a kulturális örökségvédelmi, műemlékvédelmi érdekeket a különböző közigazgatási, szakmai és társadalmi fórumokon,

2. koordinálja a kulturális örökségvédelem műemléki területén jelentkező jogi feladatokat, kidolgozza a jogi iránymutatásokat,

3. közreműködik a miniszter műemlékeket érintő támogatáskezelési feladatainak ellátásában, jogi véleményt nyújt az ellenőrzések lefolytatásában.

16.5.3. Az Örökségvédelmi Szabályozási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti a Kötv. 44. §-a szerint a miniszter hatáskörébe utalt jóváhagyást, valamint a nemzeti vagyonkörbe tartozó műemlékek esetében a jogszabályban meghatározott miniszteri egyetértő vagy hozzájáruló nyilatkozatot,

2. előkészíti - a műemlékek és a kiemelt nemzeti emlékhelyen lévő ingatlanok tekintetében - a magyar államot megillető elővásárlási joggal kapcsolatos döntéseket,

3. felügyeleti eljárást folytat le a műemlékekkel és a védett régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos hatósági ügyben eljáró és a felügyeleti körébe tartozó hatóság eljárásában, illetve döntése kapcsán,

4. közreműködik a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok átfogó, cél-, utó- és témaellenőrzéseiben az örökségvédelmi hatósági feladatellátás tekintetében.

16.5.4. Az Örökségvédelmi Szabályozási Főosztály vezetője

1. a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadja a kulturális örökség védelméért való felelőssége körében a hatáskörébe tartozó felügyeleti és irányítási jogkörben hozott intézkedéseket, döntéseket,

2. kiadmányozza a főosztály feladatkörét érintő leveleket, tájékoztatásokat, a hatósági és egyéb szervek megkeresésére, szakmai egyeztetésre irányuló leveleket, a hatóságok statisztikai adatszolgáltatására irányuló leveleket, kivéve azokat, amelyeket jelen Szabályzat a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe utal.

17. TERÜLETI TERVEZÉSÉRT ÉS ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

17.1. Területi Tervezésért és Építésügyi Igazgatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

17.1.1. A Területi Tervezésért és Építésügyi Igazgatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

17.1.2. A Területi Tervezésért és Építésügyi Igazgatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság a területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek kezelésében lévő fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó és a területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó támogatáskezelési feladatai körében

1. ellátja az előirányzatok tervezésével, kezelésével, a forráslehívásokkal, támogatások forrásfelhasználásának kezdeményezésével kapcsolatos, valamint a forrásokra/támogatásokra vonatkozó egyéb adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat,

2. a támogatási szerződések / támogatói okiratok előkészítése során a kedvezményezettek által megküldött támogatási igénydokumentációkat kedvezményezettekkel leegyezteti és előkészíti a helyettes államtitkári szakmai állásfoglalást,

3. a véglegezett támogatási igénydokumentációt a helyettes államtitkári szakmai állásfoglalással együtt átadja a Támogatáskezelési Főosztály részére,

4. koordinálja a pályázatok lebonyolítását,

5. nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos támogatásokat,

6. gondoskodik a helyettes államtitkári szakmai ellenjegyzés meglétéről a támogatási szerződéseken / támogatói okiratokon,

7. ellenőrzi a támogatási szerződések / támogatói okiratok szakmai teljesülését és az ellenőrzés eredményét helyettes államtitkári szakmai állásfoglalással együtt átadja a pénzügyi beszámoló ellenőrzésére a Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztály részére,

8. kapcsolatot tart a Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztállyal, a Támogatáskezelési Főosztállyal, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárral, a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztályával, a háttérintézményekkel és a partner szervezetekkel.

17.2. Településtervezési és Területrendezési Főosztály

17.2.1. A Településtervezési és Területrendezési Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. kidolgozza a területrendezési, illetve a településfejlesztési és a településrendezési tervekre a településképi szempontból kiemelten meghatározó területek jellegzetes és értékes arculatának megóvása érdekében az országos településkép-védelemre, az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, a települési zöldinfrastruktúra és zöldfelületek védelmére és az ezekkel kapcsolatos munkákra vonatkozó jogszabályi követelményeket, különösen:

a) a nemzeti fejlesztési koncepciókkal, stratégiákkal és operatív programokkal összhangban a területrendezési, a településfejlesztési és a településrendezési tervezés rendszerét,

b) az a) alpontra vonatkozóan az eredményesebb társadalmasítást, az egyszerűbb, átláthatóbb partnerségi egyeztetési rendszert,

c) az országos településrendezési és építési követelményeket, kiemelt figyelemmel a kialakult állapothoz történő illeszkedésre,

d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre és annak vízparti területeire, továbbá a Budapesti Agglomerációra vonatkozó sajátos településrendezési és építési követelményeket,

e) a településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos tervek tartalmára, az egyeztetési és az elfogadási rendre vonatkozó jogszabályi követelményeket,

f) az állami és az önkormányzati főépítészek, valamint a területi és a helyi tervtanácsok szervezeti és működési rendjére, valamint feladatellátására vonatkozó jogszabályi követelményeket,

g) a településrendezési kötelezések elrendelésére vonatkozó részletes szabályokat,

h) a zöldinfrastruktúra és a zöldfelületek tervezésére, megvalósítására, megőrzésére, fejlesztésére, fenntartására és védelmére vonatkozó szakmai és eljárási szabályokat, a területek biológiai aktivitás értékének számítására vonatkozó szabályokat,

i) a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények részletes szakmai és eljárási szabályait,

j) a területrendezés, a településfejlesztés és a településrendezés tervezésének és egyeztetésének országos digitális rendszeréhez (E-TÉR) a szakmai és eljárási szabályokat,

k) a területrendezési hatósági eljárások részletes szabályait,

l) a területrendezési tervek térségi övezeteinek lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályokat, a lehatárolásra kötelezett államigazgatási szervek körét,

m) a településtervezői és a településrendezési szakértői szakmagyakorlási tevékenységek folytatásának feltételeit, a kötelező szakmai továbbképzés rendszerét és szabályait,

n) a területrendezési szakmagyakorlás (jogosultság) feltételeit és követelményeit, illetve a továbbképzésre vonatkozó szabályokat,

2. szakmailag irányítja az ország és a - törvény által meghatározott - kiemelt térségek területrendezési tervének készítését, előkészíti az e tervek elfogadásáról szóló törvénytervezetet, és az ezzel összefüggő jogszabályok tervezetét,

3. kidolgozza a Balaton vízparti területeinek területfelhasználására vonatkozó terv és jogszabályok készítését,

4. kidolgozza a területrendezés monitoring-rendszerét érintő előírásokat,

5. közreműködik az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatának területrendezési tervekben történő alkalmazásával kapcsolatos előírások kidolgozásában,

6. közreműködik a területrendezést, a településfejlesztést, a településrendezést, valamint az épített környezet országos és helyi védelmét szolgáló források felhasználásáról szóló szabályok előkészítésében,

7. közreműködik a területrendezési terveknek, a településfejlesztési dokumentumoknak, településrendezési eszközöknek és a településterveknek, a területrendezési információs rendszerben (TeIR) térinformatikai módszerekkel történő feldolgozására és elemzésére, valamint a Dokumentációs Központban való nyilvántartására vonatkozó koncepció és szabályozás kialakításában,

8. jogszabályban meghatározott időszakonként javaslatot tesz a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására, közreműködik a kedvezményezett járások besorolása feltételrendszerének és besorolásának kidolgozásában,

9. közreműködik a területszervezés jogszabályi környezetének kialakításában, valamint a várossá nyilvánítási eljárás szabályozási koncepciójának előkészítésében és szakmai megalapozásában,

10. közreműködik a területrendezést, a településfejlesztést, a településrendezést, a településüzemeltetést és okos városfejlesztéseket érintő, az 1-9. pontban nem szereplő egyéb jogszabályok kidolgozásában,

11. közreműködik a területi tervezés szakmai rendszerének kialakításában, továbbfejlesztésében, szakmai követelményrendszerének kidolgozásában,

12. közreműködik az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika hatásairól szóló országgyűlési beszámoló elkészítésében,

13. kidolgozza a jogszabályokban foglalt településfejlesztési elvekkel összhangban a korszerű településgazdálkodás és településüzemeltetés szabályait és közreműködik a települési körforgásos gazdaság szabályainak kialakításában,

14. közreműködik az építészeti-műszaki tervtanácsra és eljárásaira vonatkozó szakmai szabályok kidolgozásában,

15. részt vesz a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó jogszabálytervezetek előkészítésében,

16. előkészíti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezésével összefüggő szabályozását, valamint e szabályozás végrehajtási rendeletét,

17. előkészíti a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket.

17.2.2. A Településtervezési és Területrendezési Főosztály koordinációs feladatai körében

1. elemzi a településpolitikai és területhasználati folyamatokat, és javaslatokat készít elő a kormányzati intézkedésekre a területfejlesztési, gazdaságpolitikai és környezetgazdálkodási célokkal összhangban az alábbiakra különös tekintettel:

a) elősegíti hazánk és kiemelkedő tájegységei jellegzetes és értékes arculatának megóvását, megőrzését,

b) a táji, a természeti, a társadalmi környezet sajátosságainak megfelelően elősegíti, a táji és épített környezeti adottságokból építkező, azokhoz illeszkedő sajátos építészeti karakter megvalósulását,

c) a nemzetközi, különösen az európai uniós egyezményekben tett megállapodások figyelembevételével vizsgálja és meghatározza mindazokat az eszközöket a területrendezés, a településfejlesztés, a településrendezés és a településüzemeltetés területén, amelyek a településpolitikai, területhasználati, területspecifikus építésügyi klímapolitikai és építészeti célok megvalósítását segítik elő,

2. elemzi a településfejlesztési folyamatokat, kialakítja a település- és várospolitika stratégiai irányait,

3. részt vesz az építészeti stratégiáért felelős szakterülettel az európai uniós várospolitikai programok kialakításában és hazai végrehajtásában, koordinálja az ezekkel kapcsolatos projektek hazai megvalósítását,

4. szakmailag koordinálja a nemzeti terület,- és településrendezési folyamatokat, - különös tekintettel a kiemelt térségek területén elhelyezkedő települések rendezésére - figyelemmel az épített környezet védelmének és alakításának elvére,

5. javaslatot dolgoz ki a területrendezési monitoringrendszer felállítására, szakmailag irányítja annak működését,

6. szakmai javaslatot dolgoz ki a kék-zöld infrastruktúra fejlesztésének területrendezési tervekbe való beépülésének módjára,

7. projektjavaslatokat dolgoz ki a településrendezési folyamatok támogatására,

8. szakmai javaslatokat dolgoz ki a területrendezési, településfejlesztési és településrendezési feladatok megvalósításának támogatására,

9. képviseli Magyarország érdekeit a nemzetközi területrendezési, településfejlesztési fórumokon,

10. koordinálja a vármegyei területrendezési tervek készítését,

11. közreműködik az állami és az önkormányzati főépítészek tevékenységének szakmai irányításában,

12. kapcsolatot tart az állami főépítészekkel, és azokon keresztül az önkormányzati főépítészekkel,

13. segíti a települési és a térségi önkormányzati főépítészeket az épített környezet védelmével és alakításával kapcsolatos, továbbá a területi tervtanácsi feladatainak ellátásában,

14. irányítja a kedvezményezett települések besorolása céljából létrehozott szakértői testület munkáját, kivizsgálja a besorolással kapcsolatos panaszos ügyeket,

15. jogszabályban meghatározott időszakonként javaslatot tesz a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására, közreműködik a kedvezményezett járások besorolása feltételrendszerének és besorolásának kidolgozásában,

16. ellátja a rozsdaövezeti akcióterületek előzetes és részletes vizsgálatával kapcsolatos feladatokat, valamint a Rozsdaövezeti Bizottság működésével kapcsolatos operatív feladatokat,

17. ellátja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezésével összefüggő bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat.

17.2.3. A Településtervezési és Területrendezési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja a díjakkal és az egyéb szakmai elismerésekkel kapcsolatos szakterületi feladatokat,

2. kiadmányozásra előkészíti a vármegyei területrendezési tervekhez a miniszteri véleményt, továbbá szakmai javaslatot tesz a vármegyei területrendezési tervek elfogadásához szükséges miniszteri állásfoglalás kialakítására,

3. kiadmányozásra előkészíti a főváros teljes közigazgatási területére készülő fővárosi településfejlesztési tervre és fővárosi rendezési szabályzatra vonatkozóan a jogszabályban előírt eljárásban a záró szakmai véleményt,

4. kiadmányozásra előkészíti az új beépítésre szánt területek kijelölése során az országos főépítészi véleményt,

5. jogszabályban meghatározott módon véleményezőként és adatszolgáltatóként részt vesz a vármegyei területrendezési tervek, a településrendezési eszközök, a településtervek, a helyi épített környezet védelméről és alakításáról szóló rendeletek egyeztetési eljárásában,

6. együttműködik a szakterületet érintő köztestületekkel, érdekképviseleti szervekkel, hazai és nemzetközi szakmai és társadalmi szervezetekkel, állami és önkormányzati főépítészekkel, kamarákkal, oktatási szervezetekkel, közhasznú és egyéb alapítványokkal,

7. együttműködik szakterületét érintően az oktatási intézményekkel az alapképzési, szakirányú továbbképzési és felsőfokú szakképzési, a továbbképzési programok kidolgozásában, akkreditációjának elősegítésében,

8. elősegíti - a természetvédelemért, a tájvédelemért, valamint az erdőgazdálkodásért felelős miniszter bevonásával - a zöldinfrastruktúra megőrzését, fejlesztését és védelmét,

9. támogatja a helyi önkormányzatok, illetve a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok reklámokkal és reklámhordozókkal kapcsolatos hatósági tevékenységét,

10. szakmailag felügyeli és támogatja a települési önkormányzatok helyi épített környezet védelmével és alakításával összefüggő jogalkotását és jogalkalmazását,

11. póttagként képviseli a területrendezésért felelős minisztert a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben meghatározott kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban és egyéb szakmai szervezetekben,

12. a főépítészi feladatok tekintetében

a) szakmailag előkészíti kiadmányozásra az állami főépítészek kinevezéséhez szükséges szakmai véleményt,

b) gondoskodik a főépítészi feladatellátással összefüggő vizsga eljárásrendjének és a tananyag tartalmának kidolgozásáról,

c) az önkormányzati és az állami főépítészekről nyilvántartást vezet, továbbá kapcsolatot tart velük,

13. részt vesz a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok területrendezési, településrendezési, tervtanácsi feladatainak szakmai irányításában, tevékenységük koordinálásában, felügyeletében.

17.2.4. A Településtervezési és Területrendezési Főosztály egyéb feladatai körében

1. a településfejlesztés, valamint terület- és településrendezés területén figyelemmel kíséri a nemzeti sajátosságokat és a nemzetközi trendeket, melyeknek megfelelően kidolgozza az építészeti államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkári szakterületekkel együttműködve a nemzeti településpolitikát és települési klímapolitikát,

2. közreműködik az ország településhálózatának, ezen belül a többközpontú városhálózatra építő településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozásában, valamint az operatív programokkal kapcsolatos javaslatok megfogalmazásában és a programok megvalósítása során a terület-, és településpolitika, továbbá település- és várospolitika szempontjainak érvényesítésében,

3. közreműködik az e-közigazgatás kormányzati programban megfogalmazott célkitűzéseinek elérésében,

4. módszertani segítséget nyújt a település- és várospolitika alakításával kapcsolatos feladatok vonatkozásában az önkormányzatok fejlesztési stratégiáinak és terveinek elkészítéséhez,

5. közreműködik az európai uniós szabályok és irányelvek érvényesítésével kapcsolatos jogharmonizációs feladatokban,

6. részt vesz az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap igénybevételét szolgáló fejlesztési dokumentumok, a nemzeti stratégiai referenciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv) és a kapcsolódó operatív programok, akciótervek, település- és városfejlesztési pályázati kiírások elkészítésében, ellátja az azok végrehajtásához kapcsolódó település- és városfejlesztési, illetve városrehabilitációs feladatokat,

7. ellátja a Virágos Magyarország Mozgalom Szervező Bizottsága elnöki feladatait,

8. előkészíti a területrendezési tervek érvényesítéséről szóló országgyűlési beszámolót,

9. javaslatot dolgoz ki a terület- és településrendezés végrehajtásának vizsgálata érdekében, - az épített környezet védelme és alakítása elv alapján - a monitoring rendszer működésére,

10. közreműködik az Európai Táj Egyezménnyel kapcsolatos feladatok végrehajtásában,

11. közreműködik az Európai Falumegújítási Díjakra pályázó magyar települések jelölésében, ennek keretében a Magyarországi Falumegújítási Díj pályázat lebonyolításának, valamint a benyújtott önkormányzati pályázatokat elbíráló szakértői bizottság munkájában és munkájának irányításában,

12. módszertani segítséget nyújt a különböző szinteken és szakterületeken működő település- és városfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, intézmények szakmai tevékenységéhez, együttműködik a tervezési, értékelő és elemző munkájukban,

13. segíti és támogatja a feladatkörét érintő kutatási, elemző tevékenységeket,

14. együttműködik a feladatkörét érintően képzést folytató felsőoktatási intézményekkel az alapképzési, szakirányú továbbképzési és felsőfokú szakképzési, valamint továbbképzési programok kidolgozásában, akkreditációjának elősegítésében,

15. kapcsolatot tart a feladatkörének megfelelő szakmai társadalmi szervezetekkel, testületekkel (például Magyar Urbanisztikai Társaság, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara),

16. gondoskodik feladatkörét érintően az egységes jogalkalmazást és az önkormányzatok tevékenységét segítő szakmai és oktatási anyagok, valamint kiadványok elkészítéséről és a szakmai továbbképzések, fórumok szervezéséről vagy a továbbképzéseken és a fórumokon a minisztérium képviseletéről,

17. kidolgozza a Digitális Nemzet Fejlesztési Programmal, a Smart City és a Modern Városok fejlesztési programmal, illetve a Nemzeti Tájstratégiával összhangban a Nemzeti Településpolitikát és a Nemzeti Településpolitika Cselekvési Programját,

18. közreműködik a területrendezést, a településfejlesztést és a településrendezést szolgáló, valamint az épített környezet védelmével összefüggő források felhasználásának előkészítésében,

19. szakmai elemzéseket, kutatásokat végez és irányít a feladatkörét érintő jogszabályi követelmények korszerűsítéséhez és kidolgozásához,

20. javaslatot tesz a szakterületét érintően a területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó források felhasználására,

21. javaslatot tesz a területrendezési tervek, a településfejlesztési és a településrendezési tervek, a helyi épített környezet védelméről és alakításáról szóló dokumentumok tervezésének, egyeztetésének és nyilvántartásának térinformatikai módszereikkel történő fejlesztésére és az arra vonatkozó szabályozásra,

22. szakmai alátámasztó dokumentumokat és vizsgálatokat készít a kiemelt térségekre, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre és annak vízparti területeire, továbbá a fővárosra és a budapesti agglomerációra vonatkozó sajátos településrendezési és építési követelmények kidolgozásához,

23. közreműködik a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok átfogó, cél-, utó- és témaellenőrzéseiben az állami főépítész feladatellátása tekintetében,

24. javaslatot tesz településtervezési és település rendezéssel kapcsolatos adatszolgáltatás biztosítására az Információmenedzsment Főosztály részére.

17.2.5. A Településtervezési és Területrendezési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja a feladatkörét érintő nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat, részt vesz az Európai Unió és az Európa Tanács keretén belül működő, továbbá a két- vagy többoldalú kormányközi kapcsolatokon alapuló szervezetek munkájában, biztosítja a képviseletet e szervezetek bizottságaiban, munkacsoportjaiban (OECD, UDG, EUKN stb.),

2. érvényesíti a hazai település- és városfejlesztés érdekeit az európai és nemzetközi szervezetek, munkacsoportok munkájában, a kapcsolódó fejlesztési dokumentumok, koncepciók, stratégiák kialakításában,

3. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításában,

4. a nemzetközi kapcsolatok terén kezdeményezi a határ menti térségek területrendezési terveinek egyeztetését.

17.3. Építésügyi Igazgatási Főosztály

17.3.1. Az Építésügyi Igazgatási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik az építészet és a kulturális örökségvédelem átfogó stratégiájának kidolgozásában, rövid, közép- és hosszú távú céljainak meghatározásában, a célok elérését biztosító jogi, műszaki, gazdasági változtatások és szükséges szabályozások elemzésében,

2. kidolgozza a stratégia alapján az építésügyi célok elérését szolgáló jogalkotási tervet, és előkészíti az építésügyi jogszabályi környezet tervezeteit, így különösen

a) az épített környezet védelmére és alakítására, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráira vonatkozó, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokra vonatkozó törvénytervezeteket,

b) az építmények létesítési előírásaira vonatkozó szakmai követelményeket, kiemelt figyelemmel az építésügyi klímapolitikai-energetikai szempontokra,

c) a közlekedési hatósági ügyek kivételével az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység szabályait, a hatósági rendszer kialakítására és működési feltételeire, az építésügyi hatósági szolgáltatásra, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre, kötelezésre, az építésügyi és építésfelügyeleti bírságra vonatkozó szabályokat, az építésügyi szakhatósági eljárások, az egyszerű bejelentés, az egységes elektronikus közműnyilvántartás, az építésügyi hatósági szolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjainak szabályait,

d) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályokat,

e) az építésügyi szakmagyakorlási tevékenységek feltételeit, valamint az engedélyezés, a bejelentés és a névjegyzékbe történő felvétel követelményeit és eljárási szabályait, a kötelező és szakmai továbbképzés rendszerét és szabályait, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyintézők szakmai továbbképzésének rendszerét és szabályait, az építésügyi vizsga követelményrendszerét és eljárási szabályait,

f) az építésügy körébe tartozó nyilvántartások, különösen az Országos Építésügyi Nyilvántartás kialakítására és működtetésére vonatkozó szabályokat, így különösen az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központra, az Országos Építésügyi Nyilvántartásra vonatkozó jogszabály-tervezeteket,

g) az építésügy területén adható díjakra és kitüntetésekre vonatkozó szakmai szabályozást,

h) a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésével és rendeltetésmódosításával kapcsolatos szabályozást,

3. közreműködik az építésügyi klímapolitikai-energetikai, a megújuló és egyéb korszerű energiaforrások alkalmazásairól szóló más minisztérium feladat és hatáskörébe tartozó szabályozás kialakításában.

17.3.2. Az Építésügyi Igazgatási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkárral együttműködve koordinálja az örökségvédelemmel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatoknak az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központba történő integrálását, továbbá e nyilvántartásoknak az Országos Építésügyi Nyilvántartáshoz történő illesztését, kapcsolódását,

2. az építésgazdaságért felelős helyettes államtitkár részére biztosítja az Országos Építésügyi Nyilvántartásból megismerhető adatokat,

3. ellátja az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok építésügyi szakmai irányítását, tevékenységük koordinálását, felügyeletét, és ennek keretében gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének, alkalmazásának helyszíni ellenőrzéséről,

4. az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok képviselőit szakmai koordináció keretében szakmai egyeztetésre hívja meg,

5. az építésügyi jogszabályok alkalmazását elősegítő és népszerűsítő szakmai kiadványokat készíttet, előadásokat, továbbképzéseket szervez,

6. figyelemmel kíséri a hatályos szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerek érvényesülését.

17.3.3. Az Építésügyi Igazgatási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. megszervezi az - építésügyi és építésfelügyeleti hatósági tevékenység hatékonyságának növelése, valamint feladatellátás országosan egységes gyakorlása érdekében tartott - összevont ellenőrzéseket,

2. részt vesz az akadálymentes épített környezet megteremtésével összefüggő követelmények hatósági eljárásokban történő érvényre juttatásának ellenőrzésében,

3. a társ helyettes államtitkári szakterületekkel és főosztályokkal együttműködve ellátja az építészeti államtitkárnak a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a területi építész kamarák és területi mérnöki kamarák feletti általános törvényességi felügyeleti feladatait, és ezzel összefüggésben előkészíti az általános törvényességi felügyeleti eljárásban a közbenső intézkedéseket, felügyeleti intézkedéseket, döntéseket, amelyeket jelen Szabályzat nem utal más helyettes államtitkár vagy főosztály feladatkörébe.

17.3.4. Az Építésügyi Igazgatási Főosztály vezetője

1. a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadja az építéshatósági ügyekért való felelőssége körében a hatáskörébe tartozó felügyeleti és irányítási jogkörben hozott intézkedéseket, döntéseket,

2. a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében kiadja az ÉTDR-ben hozott döntéseket, intézkedéseket,

3. kiadmányozza a főosztály feladatkörét érintő leveleket, tájékoztatásokat, a hatósági és egyéb szervek megkeresésére, szakmai egyeztetésre irányuló leveleket, a hatóságok statisztikai adatszolgáltatására irányuló leveleket, kivéve azokat, amelyeket jelen Szabályzat a területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe utal,

4. kiadmányozza a 17.3.3. alpont szerinti általános törvényességi felügyeleti eljárás során hozott közbenső intézkedéseket,

5. kiadmányozza a Dokumentációs Központ gyűjteményéből a nemzeti tervvagyonba nem tartozó dokumentumok felhasználására irányuló engedélyeket.

17.3.5. Az Építésügyi Igazgatási Főosztály egyéb feladatai körében

1. szakterületén belül képviseli az építésügyi érdekeket a különböző közigazgatási, szakmai és társadalmi fórumokon,

2. szakterületén belül képviseli az építésügy szakmai szempontjait a közigazgatási egyeztetések, megkeresések során, az építésügyi követelményeket a társtárcák joganyagaiban, valamint az építési beruházások magas építészeti és építési minőségben történő megvalósítását,

3. véleményezi a minisztérium más hivatali egységei, valamint a más tárcák által előkészített jogszabálytervezeteket,

4. előkészíti a Lechner Nonprofit Kft. és az ÉMI Nkft. építésüggyel összefüggő feladatainak szakmai felügyeletével kapcsolatos döntéseket, és részt vesz az egyes építésügyi feladatok szakmai irányításában,

5. ellátja az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok igazgatási feladatainak szakmai irányítását, valamint a hatóságok tevékenységét és az egységes jogalkalmazást elősegítő kiadványokat, segédleteket készíttet, és továbbképzéseket szervez,

6. a hatóságok tevékenységét és az egységes jogalkalmazást elősegítő kiadványokat, segédleteket készíttet, és továbbképzéseket szervez,

7. megvizsgálja a megkereséseket, a közérdekű bejelentéseket, a panaszokat, a felügyeleti intézkedés iránti kérelmeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket,

8. megkeresésekre tájékoztatást ad, szakmai álláspontot alakít ki,

9. ellátja a jogszabályban nevesített tudástár kormányhivatalokra vonatkozó és a főosztály feladatkörébe tartozó tartalmak feltöltését, naprakészen tartását az új és módosult ügykörökhöz kapcsolódó kiegészítésekkel, valamint az ügykörökhöz kapcsolódó hatályon kívül helyezés bejegyzését,

10. ellátja az érintett szakmai főosztályok bevonásával az Országos Építésügyi Nyilvántartás, annak elektronikus alkalmazásai szakmai irányításával, összehangolásával és felügyeletével, valamint a miniszter nevében működtetett honlappal kapcsolatos feladatokat, így különösen:

a) az Országos Építésügyi Nyilvántartásra vonatkozó működtetési, fenntartási, fejlesztési, programjavítási és oktatási feladatok végrehajtásában szakmai döntéseket hoz,

b) a Lechner Nonprofit Kft. helpdesk megkeresésére szakmai iránymutatást ad, a vonatkozó kérdések esetében szakmai álláspontot alakít ki, amelyet válaszadás céljából megküld a Lechner Nonprofit Kft.-nek,

c) megjelenteti a honlapon az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági feladatellátással kapcsolatos tájékoztatókat, ismertetőket, felhívásokat, információkat,

11. közreműködik az építésügyet érintő oktatási, képzési, szakoktatási célok meghatározásában, kidolgozásában és érvényesítésében,

12. javaslatot tesz az építésügyi feladatok fejezeti kezelésű előirányzat éves felhasználási tervére, és ellátja az előirányzat felhasználásával kapcsolatos külön jogszabály szerinti feladatokat,

13. együttműködik, és rendszeres kapcsolatot tart a szakmai és társadalmi szervezetekkel, képviseli és érvényre juttatja az építésügyi érdekeket és követelményeket a különböző közigazgatási, szakmai és társadalmi fórumokon,

14. közreműködik a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok átfogó, cél-, utó- és témaellenőrzéseiben az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági, valamint a rendeltetésmódosítási hatósági feladatellátás tekintetében,

15. kidolgozza a feladatkörébe tartozó, az építésfelügyeleti hatóságok által lefolytatandó hatósági ellenőrzések szempontrendszerét, meghatározza az ellenőrzés helyszínét, szakmailag előkészíti a hatósági ellenőrzésre vonatkozó miniszteri utasítást,

16. kidolgozza az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó vizsgaszabályzat, tananyag tartalmát, valamint javaslatot tesz azok tartalmára vonatkozóan,

17. ellátja az építésügyi vizsga lebonyolítását és az ezzel kapcsolatos Probono felület adminisztrációs feladatait,

18. ellátja az építésügyi- és építésfelügyeleti hatósági bírságbevételekkel kapcsolatos nyilvántartásnak a hatóságok szakmai irányításából fakadó feladatait együttműködve a pénzügyi és elszámolási feladatokat ellátó szakmai osztállyal,

19. szakmailag véleményezi az európai uniós programok keretében megvalósuló építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok feladatellátását támogató informatikai rendszer fejlesztését,

20. szakmai javaslatot tesz az építészeti feladatok támogatását szolgáló, az építészeti államtitkár irányítása alá tartozó források felhasználására a főosztályt érintő feladatokat illetően,

21. közreműködik az építésügy területén adományozható díjakkal kapcsolatos feladatokban, részt vesz a bíráló bizottságban,

22. kezeli az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok számára működtetett online felületet (Hatósági Fórum), azon szakmai tartalmakat jelenít meg,

23. gyűjti, megőrzi, gondozza és kutathatóvá teszi az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet által meghatározott és egyéb, általa kezelt dokumentumokat,

24. feladatkörében ellátja a hazai építési beruházások, építészeti kutatások, valamint építészettel, építésüggyel kapcsolatos kormányzati döntések támogatását,

25. a nyilvános könyvtárakra vonatkozó rendelkezések alapján biztosítja gyűjteményének kutathatóságát,

26. ellátja a nemzeti tervvagyon tulajdonosi és szerzői jogi feladatait: ide tartozik a nemzeti tervvagyonnal kapcsolatos megkeresések ügyintézése, szerzői jogi jogosultkutatás, felhasználási engedéllyel kapcsolatos információadás, nemzeti tervvagyonnal kapcsolatos felhasználási szerződések előkészítése, egyeztetése, megkötése, valamint ezekről nyilvántartás vezetése,

27. felügyeli az építészeti szerzői jogi nyilvántartás működését.

17.3.6. Az Építésügyi Igazgatási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladataival összefüggésben

1. részt vesz - feladatkörével összefüggésben - az európai uniós munkacsoportok jogharmonizációs munkájában, az építésügyi szakterület nemzetközi képviseletében, és közreműködik az európai uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatokban,

2. ellátja a feladatkörét érintő nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat,

3. ellátja a külföldre irányuló nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos feladatokat,

4. véleményezi a más európai uniós tagállamok műszaki tartalmú építésügyi európai uniós tagállami jogszabálytervezeteit, feladatkörével összefüggésben az EKTB és a szakértői munkacsoportjainak előterjesztéseit és a tárgyalási álláspontjait,

5. adatot szolgáltat a Világbank megkeresésére a Business Enabling Environment (BEE) kiadvány elkészítéséhez,

6. szakmai javaslatot tesz a klímapolitikai és építésügyi energetikai feladatok támogatását szolgáló, az építészeti államtitkár irányítása alá tartozó források felhasználásra a főosztályt érintő feladatokat illetően.

18. A KÖZLEKEDÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

18.1. Közlekedésért Felelős Államtitkári Kabinet

18.1.1. A Közlekedésért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja a Szabályzat 1. melléklet 32. § (1) bekezdésében rögzített feladatokat.

18.1.2. A Közlekedésért Felelős Államtitkári Kabineten működő Titkárság ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített feladatokat.

18.2. Közlekedési Stratégiai Főosztály

18.2.1. A Közlekedési Stratégiai Főosztály koordináló, döntés-előkészítő és adminisztratív feladatokat lát el, amelynek keretében

1. támogatja a közlekedésért felelős államtitkár munkáját a szakmapolitikai koncepciók, ágazati stratégiák kialakításában,

2. koordinálja a kiemelt szakpolitikai feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását,

3. közreműködik a közlekedésért felelős államtitkár által szakmailag felügyelt költségvetési szervek és gazdasági társaságok működési és üzletpolitikai stratégiájának és irányelveik kialakításában, melynek érdekében vezetői információs rendszert működtet,

4. kapcsolatot tart és együttműködik a közlekedésért felelős államtitkár által irányított önálló szervezeti egységekkel, illetve az általa szakmailag felügyelt költségvetési szervek és gazdasági társaságok vezetőivel,

5. nyilvántartja a közlekedésért felelős államtitkár által kiadott feladatokat és azok végrehajtási határidejét, és közreműködik a feladatok teljesítésének ellenőrzésében, a számonkérésben, tájékozódik a feladat végrehajtásának állásáról,

6. rendszeres és eseti jelleggel státusz illetve műszaki és prognosztizált pénzügyi adatokat szolgáltat a beruházásokról az Információmenedzsment Főosztály számára.

7. javaslatot tesz a közlekedési stratégiával kapcsolatos adatszolgáltatás biztosítására az Információ-menedzsment Főosztály részére,

8. ellátja a minisztérium hivatalos statisztikai tevékenységéhez kapcsolódó koordinációs feladatokat,

9. ellátja a minisztérium Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban: OSAP) szerinti adatgyűjtéseinek és adatátvételeinek koordinációs feladatait,

10. elvégzi a minisztérium OSAP adatgyűjtéseinek és adatátvételeinek éves felülvizsgálata során jelentkező koordinációs feladatokat, valamint közreműködik a minisztérium - kötelező - OSAP adatszolgáltatásainak teljesítésében.

18.3. Közlekedésbiztonsági Szervezet

18.3.1. A Közlekedésbiztonsági Szervezet funkcionális feladatai körében

1. kezeli és működteti a légiközlekedési eseményjelentések, elemzések és a légiközlekedési balesetekre, súlyos repülőeseményekre, repülőeseményekre vonatkozó adatok, információk nyilvántartására, nyomon követésére és feldolgozására létrehozott európai uniós adatbázist (ECCAIRS),

2. kezeli a víziközlekedési balesetekre és víziközlekedési eseményekre vonatkozó adatokat tartalmazó, a Bizottság által létrehozott, az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformja (EMCIP) európai elektronikus adatbázist,

3. kezeli a súlyos vasúti balesetekkel, vasúti balesetekkel és váratlan vasúti eseményekkel kapcsolatos, az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (a továbbiakban: ERA) által működtetett adatbázist,

4. részt vesz más országok balesetvizsgáló szervezeteivel folytatott vélemény- és tapasztalatcserében, a nemzetközi szervezetek, eseményvizsgálatokat végző hatóságok közös munkájában,

5. együttműködik a közlekedésbiztonság fejlesztése érdekében más hatóságokkal, szervezetekkel, ennek keretében kezdeményezi együttműködési megállapodás kötését,

6. a légiközlekedési ágazat szereplőivel közösen, illetve más kormányzati szervekkel együttműködve szükség esetén részt vesz a Légiközlekedési Balesetek Esetére Szóló Nemzeti Vészhelyzeti Terv és a Hozzátartozókat Támogató Program (Family Assistance Program) működtetésében,

7. kezeli és működteti a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott balesetvizsgáló képzést végző szervezetekről vezetett nyilvántartást,

8. elvégzi a jogszabályban meghatározott légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetekkel és egyéb közlekedési eseményekkel kapcsolatos bejelentések gyűjtését és elemzését,

9. lefolytatja a jogszabályban meghatározott légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai vizsgálatát,

10. dönt azon légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai vizsgálatáról, amelyek vizsgálatára nem kötelezett,

11. a légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében biztonsági ajánlást ad ki a jogszabályban meghatározott szervezeteknek,

12. a légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események bejelentése vagy a szakmai vizsgálat során tudomására jutott információk alapján tematikus vizsgálatot végezhet, és a vizsgálat alapján biztonsági ajánlást adhat ki,

13. a légiközlekedési hatósággal együttműködve elvégzi az a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 996/2010/EU Rendelete (a továbbiakban: 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott elemzések nyomon követését,

14. végrehajtja az üzembentartói vizsgálattal kapcsolatban, jogszabályban meghatározott feladatokat,

15. gondoskodik a szakmai vizsgálat során begyűjtött, lefoglalt bizonyítékok - beleértve a járművek roncsait is - jogszabály szerinti őrzéséről,

16. véleményezi a külföldi balesetvizsgáló szervezetek által megküldött zárójelentés-tervezeteket,

17. 24 órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn, és készenléti szolgálatot ad a légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetekről, és az egyéb közlekedési eseményekről szóló bejelentések, továbbá a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint az Európai Parlament és a Tanács 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (a továbbiakban: 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott kötelező és önkéntes bejelentések fogadására és a szükséges jelentések és halaszthatatlan vizsgálati intézkedések megtételére,

18. jogszabályban meghatározott esetben hozzájárul a szakmai vizsgálat tárgyává tett légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény helyszínének megbontásához,

19. ellátja a nemzetközi szabályok szerint a Szervezet képviseletét a külföldön bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények szakmai vizsgálatában,

20. a nemzetközi szabályok szerint, másik állam balesetvizsgáló szervezetének felkérésre segítséget nyújt a szakmai vizsgálat lefolytatásában,

21. nemzetközi szabályok szerint átveheti a szakmai vizsgálat lefolytatását más állami balesetvizsgáló szervezetétől,

22. nemzetközi szabályok szerint átadhatja a szakmai vizsgálat lefolytatását más állami balesetvizsgáló szervezetének,

23. éves összesített adatokat szolgáltat a Központi Statisztikai Hivatalnak (a továbbiakban: KSH) a légi- és víziközlekedési összefüggésben, amelyek felhasználásra kerülnek az EUROSTAT adatbázisában is.

18.3.2. A Közlekedésbiztonsági Szervezet európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. teljesíti a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (2) bekezdésében, valamint 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget, és ellátja a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott kapcsolattartási pont feladatait,

2. értesíti az Európai Bizottságot a víziközlekedési balesetekről és a rendkívüli víziközlekedési eseményekről,

3. értesíti az ERA-t a súlyos vasúti balesetekkel, vasúti balesetekkel és váratlan vasúti eseményekkel kapcsolatban megindított szakmai vizsgálatról,

4. az Európai Bizottság, valamint az ERA részére megküldi az előző évben végzett vizsgálatokról, a kiadott biztonsági ajánlásokról és a korábban kiadott biztonsági ajánlásokkal összhangban végrehajtott intézkedésekről készített beszámolóját,

5. kezdeményezi megállapodás kötését más állam kivizsgáló szervezeteivel az eseményvizsgálatok hatékony ellátása érdekében,

6. közreműködik az Európai Unió légiközlekedési, vízi közlekedési és vasúti közlekedési balesetvizsgálati tárgyú jogi aktusainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítésében, a magyar tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében,

7. részt vesz Európai Polgári Légiközlekedési Baleseteket Vizsgáló Hatóságok Hálózata (ENCASIA), Európai Polgári Repülési Konferencia Balesetvizsgáló Munkacsoportja (ECAC ACC) balesetvizsgálatot és repülésbiztonságot érintő ülésein és a munkacsoportok munkájában,

8. részt vesz az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) balesetvizsgálatot és repülésbiztonságot érintő ülésein és a munkacsoportok munkájában,

9. részt vesz az ERA balesetvizsgálatot érintő ülésein, a vasútbiztonságot érintő üléseken és a munkacsoportok munkájában,

10. részt vesz az Európai Tengerészeti Biztonsági Hivatal (EMSA) által szervezett balesetvizsgálatokkal foglalkozó Állandó Együttműködési Keret ülésein és a kapcsolódó munkacsoportok munkájában.

18.3.3. A Közlekedésbiztonsági Szervezet egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében bírságot szab ki a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény, a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megszegőivel szemben.

18.3.4. A Közlekedésbiztonsági Szervezet egyéb feladatai körében

1. évente előkészíti a Kormány részére az előző évben vizsgált légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események okainak feltárása során szerzett tapasztalatokról, a közlekedés biztonságát érintő folyamatokról és a közlekedésbiztonság állapotáról szóló beszámolót,

2. ellátja a légiközlekedési, vasúti és víziközlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események tekintetében a média tájékoztatását,

3. a szakmai vizsgálatok zárójelentését a honlapon közzéteszi,

4. szervezi a légiközlekedési, vasúti és vízi közlekedési balesetek okainak feltárása során szerzett tapasztalatokról, a közlekedés biztonságát érintő folyamatokról és a közlekedésbiztonság állapotáról szóló szakmai konferenciákat,

5. részt vesz a légiközlekedési, vasúti és vízi közlekedési balesetvizsgáló tanfolyam megtartásában és szervezésében,

6. biztosítja és nyilvántartja a balesetvizsgálati tevékenység végzését igazoló dokumentumok, magyar és angol nyelvű azonosító kártyák, valamint a belépési és behajtási engedélyek beszerzését, érvényesítését,

7. közreműködik a balesetvizsgálathoz szükséges speciális felszerelések beszerzésében,

8. a Légügyi Kockázatértékelési Főosztállyal együttesen meghatározza és jóváhagyja a 376/2014/EU rendelet végrehajtása érdekében kialakítandó eljárást.

19. A KÖZLEKEDÉSSTRATÉGIÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

19.1. Közlekedésstratégiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

19.1.1. A Közlekedésstratégiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

19.1.2. A Közlekedésstratégiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság nyilvántartja a közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár által kiadott feladatokat és azok végrehajtási határidejét, és közreműködik a feladatok teljesítésének ellenőrzésében, a számonkérésben, tájékozódik a feladat végrehajtásának állásáról.

19.2. Vasúti Infrastruktúra Főosztály

19.2.1. A Vasúti Infrastruktúra Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. felel a vasútnak minősülő kötöttpályás infrastruktúrára (vasúthálózatra) vonatkozó, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok szakmai előkészítéséért,

2. felel a Nemzeti Közlekedési Stratégia Intézkedési Tervében foglaltak megvalósulásához szükséges vasúti jogszabályok szakmai előkészítéséért,

3. felel a vasúthálózat értéke meghatározásának és nyilvántartásának irányítása, a vasúti forgalmi rend elveinek szakmai meghatározásáért,

4. ellátja a vasúti kritikus infrastruktúra kijelölésével kapcsolatos, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatokat,

5. ellátja a vasúti közlekedés területén felmerülő minőségbiztosítási feladatokat.

19.2.2. A Vasúti Infrastruktúra Főosztály koordinációs feladatai körében

1. felel a vasúti infrastruktúra fejlesztését szolgáló programok (IKOP, IKOP Plusz, CEF, RRF központi költségvetésből és egyéb forrásból megvalósuló projektek, akciótervek) előkészítése, elfogadása, módosítása és nyomon követése kapcsán a minisztérium közlekedési területére háruló horizontális feladatok koordinálásának ellátásáért,

2. kapcsolatot tart a szakterületén működő szakmai érdekképviseleti szervezetekkel,

3. ellátja a vasúti infokommunikációs rendszerek és szolgáltatások fejlesztésének szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációját.

19.2.3. A Vasúti Infrastruktúra Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. javaslatot tesz a nemzetközi vasúti infrastruktúra kapcsolatok fejlesztésére, a vonatkozó nemzetközi egyezmények és megállapodások szakmai tartalmára, részt vesz azok létrehozatalának előkészítésében,

2. ellátja a vasúti infokommunikációs rendszerek és szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos európai uniós kötelezettségeket és a szakpolitika ezzel kapcsolatos feladatait,

3. részt vesz a vasúti infrastruktúra területét érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában (kiemelten a tagállami működés programjaival összefüggésben az Európai Bizottság, az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (a továbbiakban: ENSZ EGB) mellett működő szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában), továbbá ellátja a szakmai képviseletből adódó feladatokat,

4. felel a minisztérium képviseletéért az Európai Unió különböző támogatási eszközeinek vasúti infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó európai uniós szakmai bizottságai, munkacsoportjai munkájában, eljár az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságánál a hatáskörébe tartozó európai uniós támogatásokkal kapcsolatos egyeztetések során,

5. meghatározza a Főosztály hatáskörébe tartozó két- és többoldalú megállapodások szakmai tartalmát, vezeti a másik féllel (felekkel) történő konzultációkat és tárgyalásokat,

6. a Közúti Infrastruktúra Főosztállyal és a Légi- és Víziközlekedési Főosztállyal együttműködve képviseletet lát el a Transz-európai Közlekedési Hálózat (a továbbiakban: TEN-T) Bizottságban, kapcsolatot tart az Európai Unió Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságával, koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését,

7. felel az európai uniós támogatással megvalósuló projektek - IKOP, IKOP Plusz, CEF, RRF projektek -, valamint az egyéb forrásból finanszírozott vasúti infrastruktúra-fejlesztési projektek megvalósulásának nyomon követéséért,

8. a Közúti Infrastruktúra Főosztállyal és a Légi- és Víziközlekedési Főosztállyal együttműködve ellátja a TEN-T törzshálózati folyosókkal, és a TEN-T hálózatokkal kapcsolatos feladatokat,

9. ellátja a Vasúti Igazgatási Szerv és a Vasúti Biztonsági Hatóság hatáskörébe tartozó feladatok kivételével a vasúti árufuvarozási folyosókkal (RFC-kel) kapcsolatos feladatokat,

10. feltárja a vasúti közlekedési infrastruktúra-fejlesztés és -működtetés elérhető európai uniós támogatású és egyéb alternatív forráslehetőségeit,

11. részt vesz az Európai Bizottság vasúti közlekedésfejlesztési projektjeiben,

12. ellátja a hazai és európai uniós támogatással megvalósításra tervezett nyílt hozzáférésű vasúti infrastruktúra projektek összehangolását, a fejlesztési programokba történő beillesztését,

13. meghatározza a távol-keleti és egyéb transzkontinentális vasúti árufuvarozási stratégiák infrastruktúra pilléreit.

19.2.4. A Vasúti Infrastruktúra Főosztály funkcionális feladatai körében

1. felel a vasúti infrastruktúra stratégiai fejlesztési elvek kidolgozásáért, a döntések előkészítéséért és azok megvalósításának figyelemmel kíséréséért, a közlekedéssel kapcsolatos ágazati szintű tervezéséért és a feladatok végrehajtásában történő közreműködésért,

2. közreműködik a városi és elővárosi vasúti infrastruktúra-hálózat fejlesztéspolitikájának kialakításában, a közlekedési hálózatok összehangolásában,

3. részt vesz a vasúti interoperabilitás technikai és intézményi rendszereinek kialakításában,

4. felel a nagyvasúti infrastruktúra fejlesztési programok stratégiai kimunkálásáért, szakmai egyeztetéséért és rendszeres aktualizálásáért,

5. közreműködik a vasúthálózat-fejlesztéssel, a vasúti infrastruktúra-beruházásokkal kapcsolatos vizsgálatok, műszaki-gazdasági információk, társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok elvégeztetésében, azok elemzésében, és a vasúti pályákkal kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenység szakmai irányításában,

6. közreműködik a vasúti infrastruktúra közlekedési szakterülethez tartozó fejlesztési programok és azon belül a projektek előrehaladásának nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára szolgáló rendszer kidolgozásában és működtetésében együttműködve a közreműködő szervezetekkel,

7. felel a vasúti infrastruktúra területén belül egyes stratégiai szintű, kiemelt fontossággal kezelendő folyamatok projektmódú kezelésének biztosításáért és az Irányító Hatóság koordinálásában szervezett rendszeres egyeztető és beszámoltató fórumokon a szakpolitikai szempontok érvényesítéséért, a vasúti közlekedési infrastruktúra-fejlesztés forrásfelhasználásának szakmai felügyeletéért,

8. ellátja a nemzeti és nemzetközi szintű vasúti infrastruktúra tervezéssel kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel az Országos Területrendezési Tervvel és a TEN-T-tel, valamint az országos vasúti közlekedési hálózatok üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő állami feladatok tekintetében,

9. felel a kormányzati logisztikai stratégia vasúti infrastrukturális feladatainak előkészítéséért, ellátásáért,

10. kezeli a Főosztály szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatait,

11. ellátja az országos vasúti infrastruktúra területén felmerülő minőségbiztosítási feladatokat,

12. előkészíti a vasúthálózat nyomvonalainak, kategóriájának és jellemzőinek meghatározásával kapcsolatos állami feladatok ellátását,

13. felel a nyílt hozzáférésű vasúthálózat kezelésének normatív és - az országos vasutak tekintetében - operatív irányításáért, a vasúthálózat kezelésével kapcsolatos minisztériumi feladatok elvégzéséért, felel az állami tulajdon körébe tartozó vasúti pályahálózat működtetését biztosító pályaműködtetési szerződések éves aktualizálásának előkészítéséért a Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztállyal együttműködve,

14. felel a pályaműködtetési szerződésekben foglalt megrendelői ellenőrzési kötelezettség végrehajtásáért,

15. szakmailag közreműködik a minisztérium vasúthálózatot érintő vagyonkezelési tevékenységével kapcsolatos feladatainak ellátásában a Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztállyal együttműködve,

16. szakfelügyeleti jóváhagyást terjeszt elő a vasúti közlekedési infrastruktúra működtetését, üzemeltetését, fejlesztését szolgáló költségvetési előirányzatok terhére indítani tervezett beszerzésekkel, megrendelésekkel, szerződéskötésekkel kapcsolatban a Közbeszerzési Főosztállyal, valamint a Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztállyal együttműködve,

17. közreműködik a szakterületéhez tartozó OSAP adatgyűjtések összeállításában.

19.2.5. A Vasúti Infrastruktúra Főosztály egyéb feladatai körében

1. együttműködik a társfőosztályokkal a nemzetközi kapcsolatokban a vasúti infrastruktúrával összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítésében,

2. képviseletet lát el a szakterületi hazai és nemzetközi vasúti infokommunikációs rendszerek és szolgáltatások szervezeteiben, munkabizottságaiban, felel a közlekedéspolitikához illeszkedő, szakterületet érintő vasúti infokommunikációs rendszerek és szolgáltatások politikái kidolgozásában,

3. részt vesz a vasúti közlekedési hálózatok pályahasználati díjainak meghatározására létrehozott eseti vagy állandó bizottságok munkájában,

4. felkérésre véleményezi a területfejlesztési koncepciókat,

5. a támogatáskezelési feladatok ellátása keretében forráslehívásokat, valamint támogatási és megbízási szerződéseket kezdeményez, ellenőrzi a szerződések pénzügyi teljesülését, pályázatok lebonyolítását koordinálja, nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos támogatásokat, kapcsolatot tart a Pénzügyi Osztállyal, a háttérintézményekkel és a partner szervezetekkel.

19.3. Közúti Infrastruktúra Főosztály

19.3.1. A Közúti Infrastruktúra Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. felel az országos közúthálózat forgalomirányítási és tájékoztatási rendszerének és az azzal összefüggő szabályozási feladatok szakmai meghatározásáért,

2. felel a közúti információszolgáltatás rendszere feltételeinek, a közutak egységes forgalmi rendje elveinek, a közutak forgalombiztonságának javítását célzó intézkedések és azzal összefüggő szabályozási feladatok szakmai meghatározásáért,

3. felel a közutakkal, a közúti igazgatással kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítéséért,

4. felel a Nemzeti Közlekedési Stratégiában foglaltak megvalósulásához szükséges közúti jogszabályok szakmai előkészítéséért,

5. felel a közúti infrastruktúra-működtetésre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért,

6. felel az elektronikus útdíjszedési rendszerek működtetéséhez szükséges, közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítéséért,

7. felel a közúthálózat állapotjellemzői, forgalmi, forgalomszabályozási és baleseti adatai gyűjtésének, karbantartásának, kezelési rendjének és az ezekkel összefüggő szabályozásnak a szakmai kidolgozásáért,

8. közreműködik az útvagyon értéke meghatározásának és nyilvántartásának irányításában.

19.3.2. A Közúti Infrastruktúra Főosztály koordinációs feladatai körében

1. felel a közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló programok (IKOP, IKOP Plusz, CEF, központi költségvetésből és egyéb forrásból megvalósuló projektek, akciótervek) stratégiai előkészítése, elfogadása, módosítása és nyomon követése kapcsán a minisztérium közlekedési területére háruló horizontális feladatok koordinálásáért, ellátásáért,

2. ellátja a szabályozási tevékenységet megalapozó kutatás-fejlesztés menedzselési feladatokat,

3. kapcsolatot tart a területen működő szakmai érdekképviseleti szervezetekkel,

4. ellátja a közúti kritikus infrastruktúra kijelölésével kapcsolatos, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatokat,

5. koordinálja és ellenőrzi az országos közutak jogszabályban meghatározott periódusonkénti, illetve rendkívüli forgalmi rend felülvizsgálatát,

6. ellátja az ITS járműkövető rendszerben (a továbbiakban: ITS) és az ITS alapú szolgáltatások fejlesztésének szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációját,

7. ellenőrzi a közúti infrastruktúra működtetés területén felmerülő minőségbiztosítási feladatokat,

8. koordinálja az országos közutak hídállományára vonatkozó adatok kezelését, az éves záró adatállomány összeállítását, előkészíti, ellenőrzi a forrásfelhasználást,

9. ellátja a koordinációs és ellenőrzési feladatokat az országos közúthálózat kezelő szervezeteinek forgalomszabályozási és hálózatkezelői tevékenységével kapcsolatosan,

10. ellátja az elektronikus útdíjszedési rendszerek monitoringjának koordinációját.

19.3.3. A Közúti Infrastruktúra Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. javaslatot tesz a nemzetközi közúti kapcsolatok fejlesztésére, a nemzetközi egyezmények és megállapodások szakmai tartalmára, részt vesz azok létrehozatalának előkészítésében,

2. felel a minisztérium képviseletéért az Európai Unió különböző támogatási eszközeinek közúti közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó európai uniós szakmai bizottságok, munkacsoportok munkájában, eljár az Európai Bizottság Regionális Politika Főigazgatóságánál a hatáskörébe tartozó európai uniós támogatásokkal kapcsolatos egyeztetések során,

3. meghatározza a főosztály hatáskörébe tartozó két- és többoldalú megállapodások szakmai tartalmát, vezeti a másik féllel (felekkel) történő konzultációkat és tárgyalásokat,

4. feltárja a közúti közlekedési infrastruktúra-fejlesztés elérhető európai uniós támogatású és egyéb alternatív forráslehetőségeit,

5. részt vesz az Európai Bizottság közlekedésfejlesztési projektjeiben,

6. ellátja a közlekedési területen az Interreg Programok koordinációját, kialakítja a benyújtott projektjavaslatokkal kapcsolatos álláspontot, valamint a Vasúti Infrastruktúra Főosztállyal együttműködve ellátja az infrastruktúra terület képviseletét a határon átnyúló programoknál a közös Monitoring Bizottságokban, a Nemzeti Bizottságokban (transznacionális és interregionális programoknál) és az Interreg Tárcaközi Bizottságban,

7. felel az európai uniós támogatással megvalósuló projektek vonatkozásában - IKOP, IKOP Plusz, CEF, TOP, TOP Plusz, Interreg projektek -, valamint az egyéb forrásból finanszírozott közúti infrastruktúra-fejlesztési projektek megvalósulásának nyomon követéséért,

8. mandátumküldés és véleményezés útján részt vesz a TEN-T-tel kapcsolatos európai uniós és hazai joganyagok módosításában,

9. ellátja a hazai és európai uniós támogatással megvalósításra tervezett közúti közlekedési projektek összehangolását, a fejlesztési programokba történő beillesztését,

10. részt vesz a közúti közlekedés területét érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában (kiemelten a tagállami működés programjaival összefüggésben az Európai Bizottság, az ENSZ EGB, a CEDR és az AIPCR mellett működő szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában), továbbá ellátja a szakmai képviseletből adódó feladatokat,

11. a szakterület vonatkozásában ellátja és a további érintett szakfőosztályok bevonásával koordinálja az ITS fejlesztésével kapcsolatos európai uniós kötelezettségeket és a tárca ezzel kapcsolatos feladatait,

12. részt vesz az elektronikus útdíjszedés területén folyamatban lévő európai uniós kutatások, irányelv-, illetve bizottsági döntés-előkészítő munkák szakértői bizottságaiban, megismeri, elemzi a nemzetközi díjszedési megoldásokat, technológiákat, tapasztalatokat és trendeket, kapcsolatot tart mind a hazai, mind a nemzetközi területeken a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel.

19.3.4. A Közúti Infrastruktúra Főosztály funkcionális feladatai körében

1. közreműködik a közlekedéspolitikával kapcsolatos minisztériumi feladatokban, különös tekintettel a közúti infrastruktúra-fejlesztési elvek kidolgozására, a döntések előkészítésére és azok megvalósításának figyelemmel kísérésére, a közlekedéssel kapcsolatos ágazati szintű tervezésre és a feladatok végrehajtásában történő közreműködésre,

2. előkészíti és ellátja a közúthálózat nyomvonalainak, kategóriájának és jellemzőinek meghatározásával kapcsolatos állami feladatokat,

3. ellátja a közúti közlekedéssel kapcsolatos operatív programra vonatkozó, a minisztérium közlekedési területének feladatkörébe tartozó tervezési munkákat, a feladatkörét érintő területeken közreműködik más operatív programok összeállításában,

4. felel a közúthálózat-fejlesztéssel, az infrastruktúra-beruházásokkal kapcsolatos vizsgálatok, műszaki-gazdasági információk, társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok elvégeztetéséért, azok elemzéséért, a közúti infrastruktúrával kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenység szakmai irányításáért,

5. felel a közúti közlekedési szakterülethez tartozó fejlesztési programok és azon belül a projektek előrehaladásának nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára szolgáló rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, együttműködve a közreműködő szervezetekkel,

6. felel a közúti infrastruktúra területén belül egyes stratégiai szintű, kiemelt fontossággal kezelendő folyamatok projektmódú kezelésének biztosításáért és a rendszeres egyeztető és beszámoltató fórumok működtetéséért, a közúti közlekedési infrastruktúra-fejlesztés forrásfelhasználásának szakmai felügyeletéért,

7. ellátja a nemzeti és nemzetközi szintű tervezéssel kapcsolatos közúti feladatokat, különös tekintettel az Országos Területrendezési Tervvel és a TEN-T-tel, valamint az országos közúti közlekedési hálózatok üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő állami feladatok tekintetében,

8. ellenőrzi a közúti közlekedés területén felmerülő minőségbiztosítási feladatokat,

9. előkészíti a közutak igazgatásáról szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt, az országos közutak útosztályba sorolásával, azonosításával, valamint az arra szolgáló útszám megállapításával, illetőleg megváltoztatásával kapcsolatos szakmai döntéseket,

10. előkészíti a közúti közlekedésről szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt építtetői kijelöléssel kapcsolatos szakmai döntéseket,

11. előkészíti a közúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt eltérési engedélyekkel kapcsolatos szakmai döntéseket

12. felel a kormányzati logisztikai stratégia közúti infrastrukturális feladatainak előkészítéséért, ellátásáért, együttműködik a koordinációt ellátó közlekedésért felelős államtitkárral,

13. felel a közutak kezelésének normatív és - az országos közutak tekintetében - operatív irányításáért, az országos közutak, hidak és tartozékaik kezelésével (fenntartásával, üzemeltetésével és fejlesztésével) kapcsolatos minisztériumi feladatok elvégzéséért, rendkívüli helyzetek alkalmával közreműködik a közúti forgalom szervezésében,

14. felel a közúti közlekedési infrastruktúra működtetését, üzemeltetését, felújítását szolgáló költségvetési előirányzatok szakmai prioritásokon alapuló feladat meghatározásáért, az előirányzatok felosztására való javaslat tételéért,

15. közreműködik a szakterületéhez tartozó OSAP adatgyűjtések összeállításában,

16. részt vesz az elektronikus útdíjszedési rendszerekkel kapcsolatos feladatokban.

19.3.5. A Közúti Infrastruktúra Főosztály egyéb feladatai körében

1. a közlekedési infrastruktúra-fejlesztő társaság bevonásával előkészíti a fejlesztési feladatok végrehajtására vonatkozó szerződéseket,

2. részt vesz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok közlekedésfejlesztési kérdéseivel kapcsolatos szakmai egyeztetéseken,

3. együttműködik a társfőosztályokkal a nemzetközi kapcsolatokban a közúti infrastruktúra fejlesztéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítésében,

4. részt vesz az IKOP, IKOP Plusz, CEF és más uniós források támogatásával megvalósuló projektek előrehaladási értekezletein, valamint Monitoring Bizottsági ülésein, továbbá a jogszabályokban meghatározottak szerint a Projekt Bíráló Bizottságokban, valamint a Főosztály hatáskörébe tartozó további bizottságokban és munkacsoportokban,

5. részt vesz az összközlekedési ágazati koncepció kialakításában,

6. felkérésre részt vesz az országos közúthálózat-fejlesztést érintő tárgyalásokon,

7. véleményezi az országos közúthálózat-fejlesztéssel összefüggő nyomvonalak tanulmányterveit,

8. felkérésre véleményezi a területfejlesztési koncepciókat, településrendezési- szerkezeti terveket,

9. kapcsolatot tart a hálózatfejlesztésben érintett (társ)szervekkel, gazdasági társaságokkal,

10. közreműködik az útügyi műszaki előírások készítésével, módosításával kapcsolatos feladatok elvégzésében,

11. a forgalombiztonsági kockázatokat tartalmazó tervek véleményezése céljából gondoskodik a Forgalomtechnikai Bizottság összehívásáról,

12. ellenőrzi az országos közúthálózat forgalmi és baleseti alapadatait, elemzi azokat, illetve gondoskodik a baleseti adatbázis megbízhatóságának folyamatos javításáról, fejlesztéséről,

13. részt vesz a közúti biztonságot növelő, önkormányzatok számára kiírt pályázatok lebonyolításában, a megvalósítás nyomon követésében,

14. ellenőrzi a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló jogszabályok végrehajtását,

15. koordinálja a közútkezelőkre háruló feladatok ellátását,

16. a támogatáskezelési feladatok ellátása keretében forráslehívásokat, valamint támogatási és megbízási szerződéseket kezdeményez, ellenőrzi a szerződések pénzügyi teljesülését, pályázatok lebonyolítását koordinálja, nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos támogatásokat, kapcsolatot tart a Pénzügyi Osztállyal, a háttérintézményekkel és a partner szervezetekkel.

17. képviseletet lát el a szakterületet érintő hazai és nemzetközi ITS szervezetekben, munkabizottságokban, felel a közlekedéspolitikához illeszkedő ITS politika kidolgozásáért,

18. a Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztállyal együttműködve közreműködik a közútkezelő társasággal megkötésre kerülő üzemeltetési, karbantartási, szolgáltatási, valamint felújítási és felújítás-tervezési feladatok végrehajtására vonatkozó szerződések előkészítésében, elemzi és véleményezi a közútkezelő társaságok műszaki tervét, árait, az éves tervezett mennyiségeket,

19. a közútkezelők havi, illetve éves üzemeltetési, karbantartási és szolgáltatási feladatainak teljesítését a szerződés szerint nyilvántartja, vezeti a tervezéssel és az elszámolással kapcsolatos nyilvántartásokat, elemzi az adatokat,

20. gondoskodik az országos közúthálózaton a közútkezelői tevékenység független ellenőrzéséről, a teljesítések jóváhagyását az ellenőrzések eredményeinek figyelembevételével előkészíti,

21. közreműködik a közútkezelők tevékenységét szabályozó előírások kidolgozásában és aktualizálásában (költségelszámolási útmutató, műszaki jogcímrendszer stb.),

22. ellátja az európai uniós támogatással megvalósított projektek tekintetében a műszaki után követési időszak monitorozásával, jelentések készítésével (nyomon követő, záró), a jótállási kötelezettségekkel, a projektdokumentációkra vonatkozó előírások betartásával és a projektek szerződésszerű megvalósulásában érintett szervezetek által elrendelt utóellenőrzések koordinálásával kapcsolatos feladatokat,

23. a társintézmények, önkormányzatok, lakosság és úthasználók részéről érkező megkeresésekre a választervezeteket előkészíti,

24. véleményezi a helyszíni szemlék és a burkolatállapot-adatok alapján ellenőrzött éves felújítási és rutin karbantartási programokat,

25. ellenőrzi az Országos Közúti Adatbankhoz (a továbbiakban: OKA) kapcsolódó adatgyűjtési tevékenységet és az OKA adatait, javaslatot tesz az adatbázis fejlesztésére,

26. támogatja és ellenőrzi a burkolatgazdálkodási rendszerek hazai alkalmazását,

27. részt vesz a díjköteles utak használati díjának megfizetésére szolgáló "e-matricák" értékesítése és kapcsolódó egyéb feladatok, valamint a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer működtetésével összefüggő díjszedői, díjellenőrzés támogatói, egyetemes útdíjszolgáltatói, valamint az ezen tevékenységekhez kapcsolódó egyéb feladatok ellátását biztosító szerződés(ek) előkészítésében,

28. ellenőrzi az útdíj rendszerek működtetése során az úthasználók részére biztosított szolgáltatási színvonal fenntartását,

29. meghatározza a használati díj megfizetése ellenében, valamint az útdíjfizetés ellenében igénybe vehető országos közutakat, vagy azok egyes szakaszait,

30. előkészíti az országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért fizetendő használati díjra és a pótdíjra, valamint az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő útdíjra vonatkozó jogszabályokat,

31. elemzi a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, az útdíjrendszer működésének tapasztalatai, illetve a kapott visszajelzések alapján folyamatosan szakértői, műszaki munkát végez,

32. felülvizsgálja a díjköteles hálózatot műszaki szempontból, a díjfizetés hatásait elemzi,

33. gondoskodik az egységes és hosszútávon érvényesítendő útdíjpolitikai alapelvek, díjképzési és díjszedési stratégia kidolgozásáról,

34. gondoskodik a szükséges forgalmi, keresleti és díjbevételi becslések elkészítéséről, továbbá gondoskodik az ehhez szükséges alapadatok szolgáltatásáról,

35. közreműködik a díjszedéssel összefüggő marketingstratégia, valamint a kapcsolódó kommunikációs és promóciós stratégia kidolgozásában,

36. részt vesz a díjköteles hálózat műszaki felülvizsgálatában, a kihelyezett forgalomtechnikai jelzésrendszer folyamatos kontrolljában,

37. elvégzi a díjköteles hálózat forgalmi monitoring feladatait, feldolgozza a díjköteles hálózat forgalomszámlálási eredményeit, kiértékeli azokat.

19.4. Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály

19.4.1. A Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály kodifikációs feladatai körében felel

1. a vasúti közlekedési ágazatra vonatkozóan a mindenkor hatályos vasúti közlekedésről szóló törvény és annak felhatalmazó rendelkezései alapján kiadott végrehajtási rendeletek előkészítésére és módosítására vonatkozó,

2. a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos - a vasúti közlekedési hatósági területtel egyeztetett -,

3. a közúti közlekedésben való részvételre, a közúti közlekedési szabályokra, és a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésére,

4. a vasúti járművezetők, valamint a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak képzésére és vizsgáztatására, a vasúti munkavállalók egészségügyi alkalmassági vizsgálatára - a vasúti közlekedési hatósági területtel egyeztetett -,

5. a közúti járművek konstrukcióját (biztonsági és környezetvédelmi jellemzőit) és hatósági jóváhagyási (engedélyezési) rendszerét előíró,

6. a közúti közlekedési igazgatási és nyilvántartási ügycsoportok tekintetében a minisztérium hatáskörébe tartozó, a járművezetői jogosultság kiadására, a mozgásában korlátozott személyek közlekedésére vonatkozó,

7. a vasúti tevékenységet végző társaságok engedélyezésére és bejelentésére vonatkozó - a vasúti közlekedési hatósági területtel egyeztetett -,

8. a vasúti építmények engedélyezésével kapcsolatos - a vasúti közlekedési hatósági területtel egyeztetett -,

9. a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáféréssel, a kapacitáselosztással összefüggő, valamint a vasúti pályahálózattal összefüggő jogi szabályozás - a vasúti infrastruktúráért felelős szervezeti egység javaslata alapján,

10. a közlekedési eszközök kibocsátásaira és energiafogyasztására, a termékek környezetvédelmi jellemzőinek tanúsítására és ellenőrzésére vonatkozó mérési eljárások kidolgozásáért, illetve a vonatkozó uniós jognak történő megfeleltetésért, a kibocsátások mérésére használt mérőeszközökkel szembeni követelmények meghatározásáért, a mérőeszközök alkalmassági vizsgálatának jóváhagyására vonatkozó,

11. a nem közúti mozgó gépek (mobil munkagépek, belvízi hajók, vasúti járművek) levegőszennyezésére vonatkozó,

12. a légiközlekedés levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi szabályozásainak (zajgátló védőövezetek, egyedi zajkibocsátás, zajvédelmi bírság és díj), a közlekedési zajvédelemmel kapcsolatos,

13. a veszélyes áruk nemzetközi és belföldi, vasúti, közúti és belvízi szállítására és ellenőrzésére, valamint a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóra vonatkozó, továbbá a veszélyes áruk szállításának biztonságával kapcsolatos,

14. - a menetrend szerinti személyszállítás kivételével - a közúti közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás szakmai koncepciójának kialakításáért és az ahhoz kapcsolódó

jogszabálytervezetek szakmai előkészítéséért.

19.4.2. A Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. ellátja a szabályozási tevékenységet megalapozó kutatás-fejlesztés menedzselési feladatokat,

2. a szakterület hatás- és feladatkörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart a területen működő szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és gazdasági társaságokkal,

3. ellátja a közlekedési ágazat zajvédelmi feladatait és a stratégiai zajtérképezés és zajvédelmi intézkedési tervek koordinációs feladatait, végrehajtja az EU-stratégia zajtérképezését, ebben a körben intézkedési terveket dolgoz ki,

4. a minisztérium feladat- és hatáskörében felel a Nemzeti Környezetvédelmi Program közlekedési ágazattal kapcsolatos feladataiért, a tárcaprogram összeállításáért és a jelentések készítéséért,

5. ellátja a hazai és európai uniós természetvédelmi területekre (természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, Nemzeti Parkok, Natura 2000 területek) közlekedési ágazati szabályozáskoordináció feladatait,

6. ellátja a közlekedési szakképzés és felnőttképzés területén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és az Ágazati Készség Tanácsokkal való koordinációs feladatokat,

7. együttműködik a nemzetgazdaság fejlesztését és munkaerőpiaci célokat szolgáló - akár pályázati kiírás véleményezésével - új, a vonatkozó ágazatot érintő szakképzési programok kidolgozásában és megvalósításában,

8. közreműködik az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program közlekedési feladatainak egyeztetésében.

19.4.3. A Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. felel az Európai Unió gépjármű-közlekedési vasúti közlekedési és a légiközlekedés zajvédelmi tárgyú jogszabályainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítéséért, a magyar tárgyalási álláspont szakmai tartalmának kialakításáért és képviseletéért, ellátja a tagságból eredő feladatokat (így különösen az uniós jogszabályok hazai jogba történő átültetése),

2. biztosítja a minisztérium szakmai képviseletét, a hazai szabályozás szakmai alapját, illetve jogi hátterét kialakító nemzetközi szervezetek (különösen az ENSZ EGB) szakmai munkájában és e fórumokon érvényesíti az egyes szakterületek hazai szabályozási igényeit,

3. biztosítja a minisztérium szakmai képviseletét a közúti közlekedési területet érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, a nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározásában, a vonatkozó nemzetközi megállapodások fejlesztésében, valamint a kétoldalú vegyes bizottságok működtetésében, a két- és többoldalú egyezmények szakmai tartalmának kidolgozásában, meghatározza a Főosztály hatáskörébe tartozó két- és többoldalú megállapodások szakmai tartalmát, vezeti a másik féllel (felekkel) történő konzultációkat és tárgyalásokat,

4. biztosítja a minisztérium szakmai képviseletét az ENSZ EGB keretein belül a veszélyes áruk nemzetközi szállítására vonatkozó előírások kidolgozásában, az Európai Bizottságnak a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységében, felel az EU-jogszabályok hazai jogba történő átültetésének szakmai előkészítéséért, továbbá a veszélyes áruk szállítási biztonságával kapcsolatos egyéb jogszabályok szakmai előkészítéséért.

19.4.4. A Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a szabályozási feladatok kivételével ellátja a közlekedési ágazatát érintően az OKJ-ben, a szakképzésről szóló törvényben, a felnőttképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendelkezéseiben a Kormány közlekedésért felelős tagja számára meghatározott feladatokat, közreműködik a közlekedési igazságügyi szakértők engedélyezési eljárásában,

2. felel a kormányzati logisztikai stratégiával gépjármű-közlekedési és vasúti szabályozás tekintetében összefüggő jogalkotási feladatok előkészítéséért, ellátásáért, együttműködik a koordinációt ellátó közlekedésért felelős államtitkárral,

3. a piaci működés feltételeinek folyamatos figyelemmel kísérése révén piaci válság esetén előkészíti a szükséges beavatkozásokat,

4. ellátja a közlekedéspolitikával, közlekedési reformprogramokkal kapcsolatban a környezetvédelem tárgykörébe tartozó szakterületi feladatokat, különös tekintettel a szakterületek akció- és intézkedési terveinek összehangolására, valamint a közlekedéspolitika megvalósításának monitoringjára,

5. a minisztérium feladat- és hatáskörében felel a közlekedési hálózatokhoz kapcsolódó környezeti szennyezések felszámolásáért, kármentesítés szervezéséért és az Országos Környezeti Kármentesítési Program feladatainak végrehajtásáért,

6. végzi a közlekedési eredetű szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok, valamint levegőszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó modellezési és adatszolgáltatási feladatokat, meghatározza ezekhez a közlekedési eszközök forgalomba helyezése és időszakos ellenőrzése során gyűjtendő adatok körét, feldolgozásuk szabályait, a gyűjtött adatokból adatbázist épít és működtet,

7. a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel együttműködve végzi a közlekedési terület szakképzési feladatai tekintetében a jogszabály-előkészítési tevékenységhez kapcsolódó szakmai feladatokat,

8. a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel együttműködve ellátja a közlekedési szakképzés ágazati képviseletét, és végzi az ezzel kapcsolatos egyeztetési feladatokat mind a kormányzati, mind a civil szféra szintjén.

19.4.5. A Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály egyéb feladatai körében

1. szakmai háttéranyagot készít a Főosztály szabályozási kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozásértelmezés, tájékoztatás, média (internetes) megjelenéshez,

2. ellátja a hatósági hatáskörbe nem tartozó közúti, vasúti és légiközlekedési tárgyú közlekedési zajjal kapcsolatos állampolgári (ügyfél) megkeresések és panaszügyek tekintetében a minisztérium feladatkörébe tartozó szakmai tájékoztatási feladatokat, szükség esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez,

3. szervezi és nyomon követi az allergén gyomnövények és a parlagfű elleni védekezést a közlekedési hálózatok környezetében, biztosítja a minisztérium képviseletét a parlagfű elleni védekezés hatékonyságát növelő tárcaközi bizottságban,

4. ellátja az "Európai Mobilitási Hét" és az "Európai Autómentes Nap", szervezi a "Bringázz a munkába", a "Kerékpárral 7 határon át" és a "Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely" kezdeményezések kormányzati feladataiból, a települési önkormányzatok bekapcsolódásának ösztönzéséből, a társadalmi háttér (egészségügyi, környezetvédelmi profilú civil szervezetek, ifjúsági szervezetek, iskolák, lakossági és fogyasztói csoportok, piaci és kereskedelmi szervezetek, hatóságok, sajtó- és médiaszervezetek) támogató hozzáállásának formálásából adódó minisztériumi feladatokat,

5. a támogatáskezelési feladatok ellátása keretében forráslehívásokat, valamint támogatási és megbízási szerződéseket kezdeményez, ellenőrzi a szerződések pénzügyi teljesülését, pályázatok lebonyolítását koordinálja, nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos támogatásokat, kapcsolatot tart a Pénzügyi Osztállyal, a háttérintézményekkel és a partner szervezetekkel.

19.5. Közlekedési Szolgáltatási Főosztály

19.5.1. A Közlekedési Szolgáltatási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. felel a személyszállítási közszolgáltatásokat érintő szabályozás szakmai előkészítéséért, a közszolgáltatási kötelezettségek általános kereteinek kialakításáért, a közlekedési közszolgáltatás terén az állami szerepvállalás meghatározásáért, szakmai előkészítéséért, az előzőekre tekintettel a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényben foglalt személyszállítási közszolgáltatásokat érintő rendelkezések szabályozásáért,

2. felel a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményrendszerrel, valamint a szociálpolitikai menetdíj-támogatással kapcsolatos, a tárcát érintő feladatok szakmai előkészítéséért, ellátásáért, a szükséges szabályozási feladatok teljesítéséért.

19.5.2. A Közlekedési Szolgáltatási Főosztály koordinációs feladatai körében koordinálja az akadálymentes közlekedés megteremtésével kapcsolatos feladatokat.

19.5.3. A Közlekedési Szolgáltatási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. felel az állam és a közszolgáltatási feladatokat ellátó vasúttársaságok, valamint az állam és az autóbusszal végzett helyközi személyszállítási szolgáltatásokat végző társaságok közötti szerződéses kapcsolatok - személyszállítási közszolgáltatási szerződések -, szükséghelyzeti intézkedések kidolgozásával, felülvizsgálatával, a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával, a közszolgáltatási tevékenységet ellátó vasúttársaságok és autóbuszos személyszállítást végző társaságok működtetésével, szolgáltatási feltételrendszerével, finanszírozásával, tervezésével, értékelésével, ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátásáért,

2. felel a közösségi közlekedési rendszer kiépítésére, fejlesztésére vonatkozó javaslatok, koncepciók kidolgozásáért, a helyközi (ideértve: elővárosi, regionális és országos) és helyi személyszállítás koordinálásával kapcsolatos közlekedéspolitika előkészítéséért és a kormányzati feladatok ellátásáért, a közlekedési szövetségi szabályozás szakmai kialakításáért, a regionális közlekedésszervezést végző intézmény szakmai felügyeletéért,

3. felel a közösségi közlekedési rendszer szervezeti és működési kereteinek folyamatos korszerűsítésére vonatkozó javaslatok, koncepciók kidolgozásáért, a közösségi közlekedés piaci szerkezetének folyamatos nyomon követéséért és ezzel kapcsolatosan javaslatok kidolgozásáért, továbbá az előzőekhez kapcsolódó kormányzati feladatok ellátásáért,

4. felel a menetrend szerinti (vasúti és közúti) személyszállítási közszolgáltatások működési rendszerét meghatározó elvek, a menetrend szerinti (vasúti és közúti) közlekedés feltételrendszerének kialakításáért, ellátja azok működtetésével, engedélyezésével összefüggő előkészítő feladatokat,

5. a miniszter által átruházott hatáskörben jóváhagyja a vasúti és helyközi autóbuszos közszolgáltatási menetrend évközi módosításait,

6. ellátja a helyközi menetrend szerinti (vasúti és közúti beleértve az elővárosi, regionális és országos közlekedést) személyszállítást végző társaságok szakmai felügyeletét, a Társaságfelügyeletért és Támogatásokért Felelős Főosztállyal együttműködve részt vesz a társaságok gazdálkodásával, finanszírozásával, fejlesztésével, a járműbeszerzésekkel és rekonstrukcióval összefüggő feladatok ellátásában,

7. felel a helyi közösségi közlekedés támogatásának megállapításával összefüggő minisztériumi feladatok szakmai előkészítéséért, felhatalmazás alapján ellátásáért,

8. felel a közösségi közlekedés egységes, országos elektronikus jegy- és utastájékoztató rendszerével kapcsolatos döntések előkészítéséért,

9. felel a közösségi közlekedés összehangolásával, koordinációjával kapcsolatos stratégiai döntések előkészítéséért,

10. felel a közösségi közlekedés koncepciójának előkészítéséért,

11. felel az intermodális csomópontokkal kapcsolatos döntések szakmai előkészítéséért,

12. ellátja a közszolgáltatási szerződések odaítélésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

13. vizsgálja a menetrend szerinti közforgalmú közlekedést érintő - a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény és az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról szóló 213/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet szerint utaspanasznak minősülő panaszok kivételével - panaszügyeket, előkészíti az országgyűlési képviselők által feltett interpellációk és kérdések választervezetét, javaslatot tesz a vitás kérdések rendezésére,

14. kialakítja, fejleszti és működteti a helyközi személyszállítási közszolgáltatások kompenzációs rendszerét, a közpénzügyi és finanszírozási hatékonyság és a pénzügyi átláthatóság elvének érvényesülésére javaslatokat dolgoz ki, és azok megvalósítását nyomon követi,

15. közreműködik a szakterületéhez tartozó OSAP adatgyűjtések összeállításában,

16. közreműködik a Modern Városok Program keretében a felelősségi körébe utalt konkrét projektek előkészítéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában,

17. kialakítja az Interreg programokban benyújtott projektjavaslatokkal kapcsolatos álláspontot,

18. a miniszter által átruházott hatáskörben kiadja a helyközi személyszállítási közszolgáltatási szerződések éves pénzügyi záradékában meghatározott költségtérítések folyósítását megalapozó teljesítésigazolást,

19. működteti és továbbfejleszti a szolgáltatási szint ellenőrzési (SLA) rendszert.

19.5.4. A Közlekedési Szolgáltatási Főosztály egyéb feladatai körében

1. közreműködik a közszolgáltatás keretében végzett víziközlekedési tevékenységekkel kapcsolatos közlekedéspolitikai célok megvalósításában,

2. előkészíti és felhatalmazás alapján ellátja a helyi közösségi közlekedéssel kapcsolatos, a tárca hatáskörébe tartozó feladatokat,

3. ellátja a tárca által kiadott felügyeleti igazolványokkal kapcsolatos feladatokat,

4. meghatározza a Főosztály hatáskörébe tartozó két- és többoldalú megállapodások szakmai tartalmát, vezeti a másik féllel (felekkel) történő konzultációkat és tárgyalásokat,

5. a támogatáskezelési feladatok ellátása keretében forráslehívásokat, valamint támogatási és megbízási szerződéseket kezdeményez, ellenőrzi a szerződések pénzügyi teljesülését, pályázatok lebonyolítását koordinálja, nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos támogatásokat, kapcsolatot tart a Pénzügyi Osztállyal, a háttérintézményekkel és a partner szervezetekkel.

19.6. Légi- és Víziközlekedési Főosztály

19.6.1. A Légi- és Víziközlekedési Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. felel a légiközlekedési hatósági ügyeket érintő jogszabályok kivételével a légiközlekedés szabályozásának szakmai előkészítéséért,

2. ellátja a légi- és víziközlekedést érintő jogszabályok szakmai hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérését, és ennek alapján szakmai javaslatot készít a jogszabályi környezet korszerűsítésére, valamint az egyéb szükséges intézkedések megtételére,

3. felel a víziközlekedési hatósági ügyeket érintő jogszabályok kivételével a víziközlekedés szabályozásának szakmai előkészítéséért,

4. felel a víziközlekedési hatósági ügyeket érintő jogszabályok kivételével a víziközlekedéssel, a víziutakkal, a kikötőkkel és más víziközlekedést befolyásoló létesítményekkel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, valamint műszaki és hajózásbiztonsági követelményrendszerre vonatkozó, valamint a Víziközlekedés Védelmi Bizottság összetételéről, feladat- és hatásköréről, továbbá működési rendjéről szóló jogszabályok szakmai előkészítéséért,

5. felel a víziközlekedési hatósági ügyeket érintő jogszabályok kivételével a víziközlekedési ágazatra, a vízijárművekre a személyzet képzésére és vizsgáztatására, a hajózószemélyzet alkalmassági vizsgálatára és utánképzésére, az úszólétesítmények konstrukciójára és hatósági jóváhagyási (engedélyezési) rendszerére, a veszélyes áruk vízi szállítására és ellenőrzésére, a személyzet szakértői képzésére és továbbképzésére, a vízi áru-, és személyszállításra vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért,

6. közreműködik a vízi közösségi közlekedést érintő szabályozás szakmai előkészítésében, a közszolgáltatási kötelezettségek általános kereteinek kialakításában, a vízi közösségi közlekedés terén az állami szerepvállalás meghatározásában, szakmai előkészítésében,

7. intézkedik a légiközlekedési terep és akadály adatbázis elkészítéséről és aktualizálásáról.

19.6.2. A Légi- és Víziközlekedési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól, valamint a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt légiközlekedés-védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos szakmai döntéseket,

2. ellátja a Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoport titkársági feladatait,

3. előkészíti a Víziközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt víziközlekedés védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos szakmai döntéseket,

4. felügyeli a nem európai uniós tagállam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény üzemeltetője által benyújtott, nemzeti víziút használatának engedélyezése iránti kérelmekkel kapcsolatos engedélyezési szakmai feladatokat,

5. ellátja a Víziközlekedési Védelmi Bizottság titkársági feladatait,

6. részt vesz a légi- és víziközlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló uniós illetve hazai forrásból megvalósítani tervezett projektek előkészítésében, és ellátja a forrásfelhasználás szakmai felügyeletét,

7. felel a víziúthálózatok, folyami információszolgáltatási rendszerek fejlesztésével, az infrastruktúra-beruházásokkal kapcsolatos vizsgálatok, műszaki-gazdasági információk, társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok elvégeztetéséért, azok elemzéséért, kutatási-fejlesztési tevékenység szakmai irányításáért,

8. közreműködik a víziközlekedési szakterülethez tartozó fejlesztési programok és azon belül a projektek előrehaladásának nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára szolgáló rendszer kidolgozásában és működtetésében,

9. szakmailag közreműködik a minisztérium víziközlekedési pályahálózatokat, országos közforgalmú kikötőket, határkikötőket érintő vagyonkezelési tevékenységével kapcsolatos feladatainak ellátásában,

10. közreműködik a nemzeti és nemzetközi szintű tervezéssel kapcsolatos víziközlekedési feladatokban, különös tekintettel az Országos Területrendezési Tervvel, valamint a víziközlekedési hálózatok üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő állami feladatokban,

11. felel a víziközlekedési infrastruktúra működtetését, üzemeltetését, fejlesztését szolgáló költségvetési előirányzatok szakmai prioritásokon alapuló feladat meghatározásáért, az előirányzatok felosztására való javaslat tételéért,

12. közreműködik a duzzasztással szabályozott víziúton, vízlépcsőnél a víziút osztálya szerint meghatározott méretű úszólétesítmények, azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilip és a hozzá tartozó létesítmények terveinek, létesítésének és üzembe helyezésének engedélyezésére irányuló eljárásában,

13. ellátja a Modern Városok Program felelősségi körébe utalt konkrét projektek kezelésével kapcsolatos feladatokat,

14. véleményezi és döntésre előkészíti az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek elismeréséről, kijelöléséről és felhatalmazásáról szóló jogszabályban foglaltak szerinti kijelölési bizottság döntési javaslatait, ellátja a kijelölési bizottság titkársági feladatait.

19.6.3. A Légi- és Víziközlekedési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz az Európai Unió légiközlekedési tárgyú jogi aktusainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítésében, a magyar tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében, a tagságból eredő feladatok ellátásában (így különösen az európai uniós jogszabályok hazai jogba történő átültetése, a jelentéstételi kötelezettség teljesítése),

2. érvényesíti a hazai szabályozás szakmai alapját kialakító nemzetközi szervezetek szakmai fórumain a légiközlekedés hazai igényeit,

3. ellátja a légiközlekedési szakterületen működő nemzetközi szabályozási és szakmai szervezetek döntéseinek, ajánlásainak elemzését, koordinálását, az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatást,

4. meghatározza a Főosztály hatáskörébe tartozó többoldalú légügyi megállapodások szakmai tartalmát, a másik féllel (felekkel) történő konzultációkon és tárgyalásokon képviseli az álláspontot, együttműködve a Légügyi Főigazgatóval,

5. közreműködik a légiközlekedési kritikus infrastruktúra kijelölésével kapcsolatos, a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt feladatok ellátásában,

6. részt vesz az Európai Unió víziközlekedési tárgyú jogi aktusainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítésében, a magyar tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében, a tagságból eredő feladatok ellátásában (így különösen az európai uniós jogszabályok hazai jogba történő átültetése, a jelentéstételi kötelezettség teljesítése),

7. érvényesíti a hazai szabályozás szakmai alapját kialakító nemzetközi szervezetek szakmai fórumain a víziközlekedés hazai igényeit,

8. ellátja az ENSZ EGB belvízi hajózási munkacsoportjában és bizottságában, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organization) bizottságaiban és munkacsoportjaiban, a Duna Bizottság munkacsoportjában és szakértői értekezletein, a szakmai munkában való részvételt és a szakmai képviseletből adódó feladatokat,

9. ellátja a Duna Bizottságban Magyarország állandó kormányképviselő-helyettesi feladatait, részt vesz a Bizottság közgyűlésén és szakértői értekezletein, ellátja a szakmai képviseletből adódó feladatokat, továbbá részt vesz a Rajnai Hajózás Központi Bizottságában megfigyelőként, valamint képviseli a hajók műszaki követelményeit meghatározó CESNI Bizottságban a magyar álláspontot,

10. feladatai ellátásában támogatja a Légügyi Főigazgatót.

19.6.4. A Légi- és Víziközlekedési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. részt vesz a nemzeti légiközlekedési stratégia, valamint az ehhez kapcsolódó döntések szakmai előkészítésében, a végrehajtás figyelemmel kísérésében,

2. a légiközlekedés fejlesztésére vonatkozó javaslatot tesz a légiközlekedési stratégiával összhangban,

3. közreműködik a Nemzeti Repülésbiztonsági Program elkészítésében, részt vesz az ország védelmi felkészüléséből és a NATO-tagságból eredő - a légiközlekedési szakterületre vonatkozó - feladatokban, továbbá a minisztériumot érintő polgári védelmi és katasztrófa elhárítási feladatokban,

4. közreműködik a közlekedésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó légiközlekedést érintő szakmai képzési, képesítési és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos szakmai feladatokban, részt vesz a közlekedési szakképzés fejlesztésében, valamint a szakképzési törvényben és az OKJ-ban meghatározott, a légiközlekedési szakterületet érintő szakképzésekkel kapcsolatos minisztériumi feladatokban,

5. szakmailag előkészíti a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: HungaroControl Zrt.) által ellátott állami feladatok tekintetében a miniszter hatáskörébe tartozó döntéseket,

6. közreműködik a kétoldalú határforgalmi egyezményekkel, kapcsolatos szakmai feladatokban,

7. közreműködik a kormányzati logisztikai stratégia légi és vízi infrastrukturális feladatainak előkészítésében.

19.6.5. A Légi- és Víziközlekedési Főosztály egyéb feladatai körében

1. részt vesz a jogellenes légiközlekedési cselekmények elleni védelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatok ellátásában,

2. kezeli a Főosztály szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési előirányzat költségvetési kapcsolatait,

3. ellátja a Főosztály szakmai szabályozás-előkészítési hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében a szabályozásértelmezés, tájékoztatás, a média (internetes) megjelenéshez szakmai háttéranyag előkészítését,

4. ellátja a hatósági hatáskörbe nem tartozó légiközlekedési tárgyú állampolgári (ügyfél) megkeresések és panaszügyek tekintetében a minisztériumi feladatkörbe tartozóan szakmai tájékoztatás megadását, felel a hazai Folyami Információs Szolgáltatások rendszerének (RIS) működtetéséért, fejlesztéséért,

5. működteti Belvízi Hajózási Alapprogramot,

6. elősegíti a hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatás fejlesztését,

7. részt vesz a nemzeti víziközlekedési stratégia, valamint az ehhez kapcsolódó döntések szakmai előkészítésében, a végrehajtás figyelemmel kísérésében,

8. a víziközlekedés fejlesztésére vonatkozó javaslatot tesz a víziközlekedési stratégiával összhangban,

9. részt vesz a Tengerész Képzéseket Akkreditáló Bizottság (TAMB) munkájában,

10. felel a Mohácsi és Drávaszabolcsi határkikötők működtetéséért, és a fejlesztésüket szolgáló források tervezésével, kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáért,

11. ellátja kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatására szolgáló pályázattal kapcsolatos feladatokat,

12. közreműködik a helyi vízi közösségi közlekedés támogatásának megállapításával összefüggő minisztériumi feladatok szakmai előkészítésében,

13. felel az európai uniós támogatással vagy hazai forrásból megvalósuló vízi közösségi közlekedési projektek vonatkozásában, valamint az egyéb forrásból finanszírozott projektek megvalósulásának nyomon követéséért, a támogatáskezelési feladatok ellátása keretében forráslehívásokat, valamint támogatási és megbízási szerződéseket kezdeményez, ellenőrzi a szerződések pénzügyi teljesülését, pályázatok lebonyolítását koordinálja, nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos támogatásokat, kapcsolatot tart a Költségvetési Főosztállyal, a háttérintézményekkel és a partner szervezetekkel,

14. nyomon követi az európai uniós támogatással vagy hazai forrásból megvalósuló légiközlekedéssel kapcsolatos projektek megvalósulását, a támogatáskezelési feladatok ellátása keretében forráslehívásokat, valamint támogatási és megbízási szerződéseket kezdeményez, ellenőrzi a szerződések pénzügyi teljesülését, pályázatok lebonyolítását koordinálja, nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos támogatásokat, kapcsolatot tart a Költségvetési Főosztállyal, a háttérintézményekkel és a partner szervezetekkel.

19.7. CEF Főosztály

19.7.1. A CEF Főosztály kodifikációs feladatai körében közreműködik a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításában.

19.7.2. A CEF Főosztály Funkcionális feladatai körében

1. az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár egyetértésével elkészíti a közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár által kezelt programok és a CEF1, valamint a CEF2 projektek (a CEF1 és CEF2 projektek a továbbiakban együtt: CEF projektek) lehatárolását,

2. megvalósítja a CEF1 projektjeit a végrehajtó szervekkel és társkedvezményezettekkel együttműködésben, majd lezárja,

3. a CEF2 projektjavaslatokkal kapcsolatban folyamatos pályázatfigyelést végez,

4. azon CEF közlekedési projektek esetében, amelyeknél a minisztérium mint a tagállam képviselője a kedvezményezett, gondoskodik a pályázati anyagok összeállításáról, valamint elvégzi azok minőségbiztosítását,

5. benyújtja azon CEF közlekedési projekteket az Európai Bizottság és az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség felé, amelyeknél a minisztérium mint a tagállam képviselője a kedvezményezett,

6. kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökséggel a projektek kapcsán,

7. végrehajtó szervek és társkedvezményezettek közreműködésével gondoskodik azon CEF közlekedési projektek megvalósításáról, amelyeknél a minisztérium, mint a tagállam képviselője a kedvezményezett,

8. megadja a szakmailag hatáskörrel rendelkező főosztály egyetértése esetén a nem állami támogatású CEF projektek pályázatainak beadásához való állami hozzájárulást,

9. kormánydöntés alapján kiadja a CEF projektek pályázatainak beadásához szükséges tagállami hozzájáruló nyilatkozatokat,

10. képviseletet lát el a CEF általános és közlekedési koordinációs bizottságaiban,

11. szükség esetén szabálytalansági gyanú bejelentést tesz, továbbá közreműködik a szabálytalansági eljárásban,

12. ellátja a főosztály feladataiból adódó informatikai rendszerekbe történő adatrögzítési feladatokat,

13. kimutatásokat, rendszeres és eseti beszámolókat, jelentéseket készít a minisztériumon belüli és az európai uniós intézményrendszerben szereplő résztvevők számára,

14. gondoskodik a CEF közlekedési projektekkel kapcsolatos kormány-előterjesztések előkészítéséről,

15. elvégzi a CEF támogatással megvalósuló projektek támogathatósági, elszámolhatósági és a szakfőosztályok bevonásával a műszaki szempontú vizsgálatát,

16. a végrehajtó szervek és a társkedvezményezettek közreműködésével - azon CEF közlekedési projektek esetében, amelyeknél a Minisztérium, mint a tagállam képviselője a kedvezményezett - gondoskodik a CEF támogatású projektek éves előrehaladási jelentései, az időközi kifizetés iránti kérelmek, a záró jelentés és a záróegyenleg-kifizetés iránti kérelmek összeállításáról.

17. közreműködik a költségvetési hozzájárulást nem tartalmazó CEF projektek monitoringjában,

18. feldolgozza a végrehajtó szervek által megküldött kifizetési kérelmeket és elszámolásokat, valamint előlegbekérőket, továbbá gondoskodik azok Miniszterelnökség felé továbbításáról kifizetés és elszámolás céljából,

19. felel a végrehajtó szervek által megküldött kifizetési előrejelzések feldolgozásáért, nyomon követéséért, a végrehajtó szervekkel történő egyeztetéséért,

20. felel a havi kifizetési előrejelzések elkészítéséért és a Miniszterelnökség részére történő megküldéséért,

21. nyomon követi a projektek előrehaladását, ellátja a projektek végrehajtásával, zárásával kapcsolatos monitoring feladatokat,

22. ellátja a projektek fenntartásával kapcsolatos feladatokat,

23. felel a zárszámadáshoz, leltározáshoz kapcsolódó feladatok elvégzéséért,

24. elvégzi a CEF Főosztályt érintő költségvetés tervezési és egyéb pénzügyi feladatokat,

25. részt vesz a CEF Főosztály által kezelt projektek keretében biztosított támogatásból finanszírozott közbeszerzési eljárások ellenőrzésében,

26. az állami beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkárral együttműködésben ellátja a közlekedési RRF koordinátori feladatokat.

19.7.3. A CEF Főosztály egyéb feladatai körében

1. kapcsolatot tart az intézményrendszer szereplőivel,

2. adatot szolgáltat az ellenőrző szervek által végzett ellenőrzésekhez,

3. a támogatáskezelési feladatok ellátása keretében forráslehívásokat, valamint támogatási és megbízási szerződéseket kezdeményez, ellenőrzi a szerződések pénzügyi teljesülését, pályázatok lebonyolítását koordinálja, nyilvántartja az Uniós fejlesztések fejezet CEF előirányzataival kapcsolatos támogatásokat, kapcsolatot tart a Végrehajtó Szervekkel, Társkedvezményezettekkel, a háttérintézményekkel és az egyéb partner szervezetekkel.

20. A KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGI ÜGYEKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

20.1. Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

20.1.1. A Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja a Szabályzat 1. melléklet 89. § (1) bekezdésében rögzített titkársági feladatokat.

20.2. Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztály

20.2.1. Funkcionális feladatok:

1. felelős a közúti, a hajózási, a vasúti, légiközlekedési hatósági feladatokat támogató informatikai rendszerek (a továbbiakban együtt: közlekedési hatósági informatikai rendszerek) folyamatos működtetéséért,

2. a közlekedési hatósági informatikai szakrendszerekhez kapcsolódóan az érintett főosztályok részvételével kialakítja és karbantartja az egyes informatikai rendszerek üzemeltetése során a külső szolgáltatótól elvárt SLA szinteket, összefogja a szakterületektől érkező az informatikai rendszerek kialakítására, fejlesztésére vonatkozó igényeket, biztosítja a minisztérium és a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok munkatársai részére az EDR-rendszer és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségét,

3. javaslatot készíti a költségvetésből és az európai uniós forrásokból finanszírozott hatósági fejlesztési projektek benyújtására, pályázaton való részvételre, a közlekedési hatósági tevékenység fejlesztési irányaira, feladatkörében közreműködik a projektekkel kapcsolatos szakpolitikai felelősi feladatok ellátásában,

4. felelős a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 Közúti gépjármű-, vízügyi és légügyi közlekedési-, engedélyezési és vizsgáztatási folyamatok ügyfélközpontú elektronizálása című és más a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár által írásban kijelölt projektért,

5. működteti a felelősségi körébe tartozó projektek monitoring-rendszerét, helyzetképet készít a munkák aktuális feladatairól, nyilvántartja a projektekkel kapcsolatos dokumentumokat,

6. ellátja a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységével összefüggő minőségbiztosítási feladatokat.

20.2.2. Koordinációs feladatai körében

1. a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek hatékony feladatvégzésének támogatása céljából koordinálja az ideiglenes külföldi kiküldetéseket, a belföldi kiküldetéseket, a képzési terveket, a szakterületekkel együttműködve közreműködik azok megvalósításában,

2. a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek tekintetében koordinálja a humánpolitikai feladatokat, az azzal összefüggően a szervezeti egységek részéről indított felterjesztéseket, az azzal összefüggő intézkedések kezdeményezését,

3. a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek hatékony feladatvégzésének támogatása céljából:

3.1. az illetékes szakmai szakterületekkel együttműködve folyamatosan nyomon követi a közlekedési hatósági bevételek felhasználását, azokról rendszeres tájékoztatást ad a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére,

3.2. koordinálja a közlekedési hatósági bevételek terhére történő kifizetéseket, azok határidőben történő megvalósulására figyelemmel, együttműködve a Gazdálkodási Főosztállyal, a Költségvetési Főosztállyal,

3.3. a szakterületi igények alapján kötelezettségvállalásokat kezdeményez,

4. közreműködik a közlekedési hatósági feladatokkal kapcsolatos költségvetési forrásokkal összefüggő megkeresésekben, erre irányuló megkeresés esetén,

5. nyomon követi a fejezeti kezelési előirányzatok közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt érintő feladatai tekintetében kiadott támogatói okirat, támogatási szerződések, megkötött vállalkozási, szolgáltatási szerződések teljesülését, a támogatói okiratok, támogatási szerződések esetén koordinálja a benyújtott beszámolók elfogadását, megteszi az azzal összefüggő intézkedéseket, kapcsolatot tart a Gazdálkodási Főosztállyal, a Költségvetési Főosztállyal, a háttérintézményekkel és a partner szervezetekkel,

6. erre irányuló kijelölés esetén koordinálja a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló szakterületek részéről felmerülő kötelezettségvállalási igényeket, közreműködik a kötelezettségvállalások létrejöttében, nyomon követi azokat,

7. nyilvántartja az informatikai rendszerekhez tartozó elektronikus tanúsítványokat, megszemélyesíti a kiadmányozók részére biztosított elektronikus aláírást hitelesítő kártyákat, és kezdeményezi ezek beszerzését, felügyeli, koordinálja és végzi a hatósági feladatokat ellátó szakterületek által kiadott okmányok tervezését és elvégzi ezek megszemélyesítését.

20.3. Hatósági Felügyeleti Főosztály

20.3.1. Kodifikációs feladatai körében előkészíti a közlekedési hatósági ügyeket érintő jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket, ennek keretében együttműködik az érintett szervezeti egységekkel, javaslatot terjeszt elő.

20.3.2. Funkcionális feladatai körében

1. az érintett szakfőosztállyal együttműködve, javaslatot tesz, a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok közlekedési hatósági tevékenysége feletti szakmai irányítási és azzal összefüggő ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatban,

2. ellátja a közlekedési hatósági intézkedések ellen benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatával összefüggő koordinációs feladatokat, éves jelentést készít a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a panaszokkal és a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatosan,

20.3.3. Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja és összefogja a közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek által előkészített és a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére véleményezésre megküldött jogszabálytervezetekre és jogharmonizációs javaslatokra vonatkozó hatósági szempontú vélemény kialakítását,

2. ellátja a közigazgatási egyeztetésre megküldött előterjesztések koordinálását, véleményezését,

3. ellátja a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket érintően a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos feladatok koordinálását az érintett szakterület bevonásával,

4. ellátja a közlekedési hatósági tevékenységet érintő kommunikáció összehangolását, a beérkező kommunikációs megkeresések koordinálását, azok érintett szakterületek bevonásával történő megválaszolását,

5. közreműködik a közlekedési hatósági feladatokkal kapcsolatos költségvetési forrásokkal összefüggő megkeresésekben, erre irányuló megkeresés esetén,

6. a fejezeti kezelési előirányzatok közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt érintő feladatai, valamint az Igazgatás közlekedési hatósági bevételek tekintetében a szakfőosztályokkal együttműködve a támogatáskezelési feladatok ellátása keretében szakmai szempontból véleményezi a benyújtott támogatási kérelmeket, a forráslehívásokra vonatkozó kérelmeket, a támogatási kérelmek támogatására támogatói okirat, szerződés kiadását, vállalkozási, szolgáltatási szerződés megkötését kezdeményezi,

7. a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló szakterületek részéről felmerülő kötelezettségvállalási igények megvalósításában erre irányuló felkérés esetén közreműködik, azok megfelelő előkészítése érdekében.

20.3.4. Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény és a végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet alapján a felügyeleti szerv feladatait,

2. ellátja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. § (15) bekezdése szerinti felügyeleti szervi feladatokat a Kkt. szerinti vizsgaközpont tekintetében,

3. ellátja a vasúti vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 36. § (10) bekezdése szerinti felügyeleti szervi feladatokat,

4. ellátja a hajózási vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/D. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti szervi feladatokat,

5. ellátja a légiközlekedési vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 30/A. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti szervi feladatokat,

6. véleményezi a közlekedési hatósági szakterület közigazgatási hatósági döntéseit, azzal kapcsolatban a szakterület erre irányuló megkeresése alapján jogi véleményt nyújt,

7. ellátja a képviseletet a közlekedési hatósági közigazgatási peres eljárásokban, valamint a közlekedési hatósági feladatokkal összefüggő valamennyi peres és nemperes eljárásban, ideértve különösen a közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti pereket, a kényszertörlési, felszámolási és végelszámolási eljárásokat, valamint a közigazgatási bírság behajtásával kapcsolatos eljárásokat,

8. ellátja a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének, valamint a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység hatósági ellenőrzéséhez kapcsolódó eljárásokkal és jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos feladatokat, országos illetékességgel,

9. a közlekedési hatósági ügyekkel összefüggésben tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tesz,

10. lefolytatja a vizsgaközpont vizsgától való eltiltó, valamint a vizsga érvénytelenítése tárgyában hozott döntés tárgyában kezdeményezett hatósági eljárást,

11. a miniszter fővárosi és vármegyei kormányhivatalokkal kapcsolatos szakmai irányítási és ellenőrzési jogkörei gyakorlásával összefüggésben ellátja az útügyi közlekedési hatóságok szakmai irányítását, továbbá részt vesz az útügyi közlekedési hatóságok ellenőrzésével kapcsolatos feladatok elvégzésében, felügyeleti szervként jár el és gyakorolja a felügyeleti jogkört az útügyi közlekedési hatóságok tekintetében,

12. szakhatósági és szakértői feladatkörben jár el azon közigazgatási ügyekben, amelyekben a külön jogszabályok útügyi, hajózási vagy vasúti közlekedési hatósági feladatkörben másodfokon eljáró hatóságként a közlekedésért felelős minisztert jelölik ki.

20.3.5. Egyéb feladatai körében

1. negyedévente beszámolót készít a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó peres ügyekről, és azt a helyettes államtitkár útján megküldi a közlekedésért felelős államtitkár részére,

2. a perköltségigény behajtására irányuló, a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó peres ügyekkel kapcsolatos eljárásokban megkeresés alapján megteszi a szükséges peres és peren kívüli intézkedéseket,

3. ellátja az útügyi hatóságok szakmai irányítását, valamint a hatóságok tevékenységét és az egységes jogalkalmazást elősegítő segédleteket készít, és értekezleteket, szakmai konzultációkat, továbbképzéseket szervez,

4. részt vesz az útügyi közlekedési hatóságok ellenőrzésével kapcsolatos feladatok elvégzésében,

5. előkészíti a hároméves Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramot, és az éves Közúti Közlekedésbiztonsági Intézkedési Tervet,

6. ellátja a közúti közlekedésbiztonságot érintő állami feladatok tárcaszintű képviseletét,

7. kijelöli a NATO Reziliencia Bizottság tevékenységében részt vevő személyeket és közreműködik a Szállítási Csoport tevékenységében a kijelölt személyek útján.

20.4. Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály

20.4.1. A Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály kodifikációs feladatai körében véleményezi a szakterületéhez kapcsolódó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, valamint javaslatot tesz a szakterületet érintő szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére a Hatósági Felügyeleti Főosztály részére, valamint részt vesz a szakterületét érintő, az EASA által működtetett szakbizottságok jogalkotási előkészítő tevékenységében, elkészíti és gondozza az Az Európai Parlament és a Tanács (EU) (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, Az Európai Parlament és a Tanács 2018/1139 rendeletében (a továbbiakban: 1139/2018/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet), valamint annak végrehajtási rendeleteiben előírt belső eljárásokat meghatározó, Szakszolgálati Kézikönyvet, továbbá eljárásai tekintetében alkalmazza a Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály által elkészített Légiközlekedési Hatósági Szervezetirányítási Kézikönyvet.

20.4.2. A Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. végzi a polgári légijármű hajózó személyzet szakszolgálati engedélyével, valamint a repülőeszköz vezetői jogosultság megszerzésével kapcsolatos képzések feltételeinek vizsgálatát, a képzések és képző szervezetek engedélyezését, valamint felügyeletét,

2. végzi a polgári légijármű karbantartó személyzet szakszolgálati engedélyével kapcsolatos képzések feltételeinek vizsgálatát, a képzések és a karbantartás-oktató szervezetek engedélyezését és felügyeletét,

3. végzi a légiutas kísérő tanúsítvány kiadásához szükséges képzések feltételeinek vizsgálatát, a képzések és képzőszervezetek engedélyezését, valamint felügyeletét,

4. végzi a repülés-szimulációs oktatóeszközök (FSTD) minősítését, valamint felügyeletét,

5. végzi a polgári légijármű hajózó személyzet szakszolgálati engedélyéhez szükséges nyelvismereti vizsgáztatást végző testületek engedélyezését, valamint felügyeletét,

6. végzi a polgári légijármű hajózó személyzet szakszolgálati engedélyének és tanúsításainak kiadását, meghosszabbítását, megújítását, kiterjesztését és nyilvántartását, valamint a szakszolgálati engedélyek és tanúsítások felfüggesztésével, korlátozásával és visszavonásával kapcsolatos eljárásokat,

7. végzi a légiutas-kísérők tanúsítványainak kiadását, meghosszabbítását és nyilvántartását, valamint a tanúsítványok felfüggesztésével, korlátozásával és visszavonásával kapcsolatos eljárásokat,

8. végzi a polgári légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyek kiadását, meghosszabbítását, kiterjesztését és nyilvántartását, valamint a szakszolgálati engedélyek felfüggesztésével, korlátozásával és visszavonásával kapcsolatos eljárásokat,

9. végzi a légiforgalmi szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek a kiadását, meghosszabbítását és nyilvántartását, valamint az engedélyek felfüggesztésével, korlátozásával és visszavonásával kapcsolatos eljárásokat,

10. végzi a repülésüzemi tiszt szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek kiadását és nyilvántartását, valamint a szakszolgálati engedélyek felfüggesztésével, visszavonásával kapcsolatos eljárásokat,

11. részt vesz a polgári légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában,

12. ellátja a polgári légijármű hajózó és karbantartó személyzet szakszolgálati engedélyének és légiutas-kísérők tanúsítványának megszerzéséhez, validálásához és konvertálásához szükséges elméleti vizsgáztatással kapcsolatos hatósági feladatokat,

13. ellátja a polgári légijármű hajózó személyzet szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez, meghosszabbításához, megújításához, kiterjesztéséhez, validálásához és konvertálásához szükséges gyakorlati vizsgáztatással összefüggő hatósági feladatokat és a vizsgáztatás lebonyolításának felügyeletét,

14. orvosi szempontból felügyeli a repülés-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok alapján a szakszolgálati engedély megszerzésére kötelezetteket, szükség esetén kiadja, módosítja, korlátozza vagy visszavonja az orvosi minősítéseket,

15. felügyeli a repülés-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat, engedélyezi és felügyeli a vizsgálatokat végző orvosok és vizsgáló helyek, továbbá a repülés-egészségügyi központok tevékenységét,

16. akkreditálja a repülés-egészségügyi vizsgálóorvosok engedélyeinek megszerzéséhez szükséges repülés-egészségügyi képzéseket,

17. repülés-egészségügyi vizsgálóorvosok megkeresésére konzultáció biztosítása az orvosi minősítés kiadásához,

18. a hatáskörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

19. ellátja a távoli pilóták képzésével és vizsgáztatásával összefüggésben a jogszabályok által a légiközlekedési hatósághoz telepített feladatokat,

20. országos illetékességgel hatáskörben eljárva, ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, a szakterületét érintő légiközlekedési események során, azzal kapcsolatban közreműködik,

21. az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatokhoz kapcsolódóan lefolytatja a légiközlekedési jogszabálysértések közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatát.

20.4.3. A Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály egyéb feladatai körében

1. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági eljárások díjbevételeinek és bírságbevételeinek beazonosítását,

2. nyilvántartja az általa kivetett bírságokat, és - önkéntes teljesítés elmaradása esetén - intézkedik a véglegessé vált döntésekben kiszabott bírságok végrehajtása iránt,

3. feladatai ellátásában együttműködik a Légügyi Főigazgató feladatkörét érintő ügyekben,

4. végzi a kormányzati szállítások végrehajtása előtt a hajózó személyzet szakszolgálati engedélyének, valamint a légiutas-kísérők tanúsítványainak érvényességének ellenőrzését,

5. a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztállyal együttműködik a szakterületét érintő közlekedési hatósági informatikai szakrendszerek működésével összefüggő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében,

6. részt vesz a repülésbiztonsági kockázatértékelési eljárások működtetésében, és elemzi a főosztály feladatkörébe tartozó kockázatokat.

20.5. Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály

20.5.1. A Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály kodifikációs feladatai körében véleményezi a szakterületéhez kapcsolódó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, valamint javaslatot tesz a szakterületet érintő szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére a Hatósági Felügyeleti Főosztály részére, valamint részt vesz a szakterületét érintő, az EASA által működtetett szakbizottságok jogalkotási előkészítő tevékenységében, elkészíti és gondozza az 1139/2018/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben előírt belső eljárásokat meghatározó Légijármű Üzembentartási Felügyeleti Kézikönyvet, Repülésműszaki Kézikönyvet és a Pilóta nélküli légijárművek Kézikönyvet, továbbá eljárásai tekintetében alkalmazza a Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály által elkészített Légiközlekedési Hatósági Szervezetirányítási Kézikönyvet.

20.5.2. A Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály koordinációs feladatai körében

1. biztosítja a Safety Assessment of Foreign Aircraft (a továbbiakban: SAFA) és a Safety Assessment of Community Aircraft (a továbbiakban: SACA) programokkal összefüggő, kölcsönös információcserét,

2. ellátja a SAFA, a SACA programok EASA útmutatások szerinti szakmai szintű nemzeti koordinálását,

3. végzi a polgári légijárművek légialkalmasságát érintő légialkalmassági határozatok nyilvántartását.

20.5.3. A Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja a polgári légijármű üzembentartási engedélyhez szükséges feltételek vizsgálatát, üzembentartási engedélyek kiadását, módosítását, nyilvántartását,

2. végzi a polgári légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek engedélyezését,

3. végzi a polgári légijármű üzembentartók, üzemeltető szervezetek hatósági felügyeletét, beleértve a személyi és tárgyi feltételek megfelelőségét, melynek keretében szabálytalanság esetén a Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály tájékoztatása mellett a szakszolgálati engedélyeket, jogosításokat, tanúsításokat vagy tanúsítványokat felfüggesztheti, korlátozhatja vagy visszavonhatja,

4. eljár az általa felügyelt üzembentartók üzemben tartásában lévő polgári légijárműveken a forgalmi ellenőrzések végrehajtása (SANA) során,

5. eljár az illetékességi területén járatot üzemeltető uniós, valamint a harmadik országbeli üzembentartók üzemben tartásában lévő polgári légijárműveken a forgalmi ellenőrzések végrehajtása (SACA, SAFA) során,

6. ellátja a SAFA adatbázis kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

7. eljár a pilóta nélküli polgári légijárművel végzett tevékenységek, műveletek engedélyezése ügyében,

8. végzi a nemzeti hatáskörbe rendelt polgári légijármű típusalkalmassági bizonyítvány kiadásához szükséges típusalkalmassági vizsgálatokat, valamint kiadja, nyilvántartja, korlátozza, visszavonja a nemzeti hatáskörbe rendelt polgári célú légijármű típusalkalmassági bizonyítványokat,

9. lefolytatja a polgári légijárművek lajstrombavételével, lajstromból való törlésével, export légialkalmassági tanúsításával, nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokat, elvégzi az azokhoz szükséges vizsgálatokat, kiadja a bizonyítványokat,

10. vezeti Magyarország Légijármű Lajstromát, lefolytatja a jelzálogbejegyzési, -törlési, -módosítási eljárásokat, valamint vezeti a lajstromozásra nem kötelezett polgári légijárművek, repülőeszközök nyilvántartását,

11. eljár a polgári légijármű légialkalmassági bizonyítvány kiadására, felügyeletére, módosítására, korlátozására, visszavonására, felfüggesztésére irányuló eljárásokban,

12. eljár a polgári légijármű légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítvány kiadására, érvényesség meghosszabbítására, korlátozására, visszavonására, felfüggesztésére irányuló eljárásokban,

13. végzi a polgári légijármű zajbizonyítvány kiadásához szükséges vizsgálati dokumentáció ellenőrzését, annak alapján a légi jármű zajbizonyítványt, illetve a zajbizonyítvány mentességi igazolást kiadja,

14. végzi a polgári légijárművek és komponensek kezdeti és folyamatos légialkalmasságának fenntartásához szükséges dokumentáció megfelelőségének vizsgálatát, jóváhagyását, a típusbizonyítvány-tulajdonos tevékenységének ellenőrzését,

15. országos illetékességgel, hatáskörben eljárva ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, a szakterületét érintő légiközlekedési események során azzal kapcsolatban közreműködik,

16. végzi a polgári légijárművek és komponensek hazai és külföldön történő gyártása, javítása, átalakítása, karbantartása, elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálatát, melynek keretében szabálytalanság esetén a Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály tájékoztatása mellett a szakszolgálati engedélyeket felfüggesztheti, korlátozhatja vagy visszavonhatja,

17. ellátja a polgári légijármű és komponens tervező, és gyártó szervezet engedélyezését és felügyeletét,

18. ellátja a polgári légijármű és komponens karbantartó és javító szervezetek engedélyezését és felügyeletét,

19. ellátja a szakszolgálati engedélyhez kötött műszaki tevékenységekre vonatkozó képzési tervek végrehajtásának ellenőrzését,

20. részt vesz a polgári légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában,

21. kibocsátja a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/C. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott légialkalmassági, üzemben tartási határozatot,

22. ellátja a folyamatos légialkalmassági irányító szervezetek engedélyezését és felügyeletét,

23. eljár a Magyarország Légijármű Lajstromába bejegyzett polgári légijárművek légialkalmasság-fenntartási ellenőrzésének végrehajtása (ACAM) során,

24. végzi a légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítvány kiadását,

25. végzi a polgári légijárművek karbantartási programjának jóváhagyásával összefüggő feladatokat,

26. végzi a polgári légijárművek repülési engedélyeinek elbírálását és jóváhagyását,

27. végzi a légijárművek válaszjeladó és vészhelyzeti helymeghatározó berendezéseinek kódjainak meghatározását,

28. végzi a kísérleti, az egyedi és amatőrépítésű légijárművek építésének ellenőrzését, elvégzi az engedélyezéshez szükséges vizsgálatokat, végzi az engedélyezést és ellátja a felügyeletét,

29. vezeti a lajstromozásra nem kötelezett polgári légijárművek, valamint a pilóta nélküli légi járművek és üzembentartók nyilvántartását,

30. vezeti a lajstromozásra nem kötelezett polgári légijárművek, valamint a pilóta nélküli légi járművek nyilvántartását és eljár a pilóta nélküli polgári légijárművel végzett tevékenységek engedélyezése során,

31. a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztállyal együttműködve közreműködik a szakterületi tevékenységet érintő közlekedési hatósági informatikai rendszer működésével összefüggésben felmerülő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében,

32. hatáskörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le,

33. működteti a pilóta nélküli járművek kockázat alapú felügyeleti rendszerét,

34. az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatokhoz kapcsolódóan lefolytatja a légiközlekedési jogszabálysértések közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatát,

35. eljár a veszélyes áruk légi szállításának engedélyezése során,

36. ellátja a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzemben tartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti bejelentő hatósági és piacfelügyeleti hatósági feladatokat,

37. végzi a nyilvános repülőrendezvények lebonyolításának engedélyezését, valamint felügyeletét.

20.5.4. A Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály egyéb feladatai körében

1. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági eljárások díjbevételeinek és bírságbevételeinek beazonosítását,

2. nyilvántartja az általa kivetett bírságokat, és - önkéntes teljesítés elmaradása esetén - intézkedik a véglegessé vált döntésekben kiszabott bírságok végrehajtása iránt,

3. feladatai ellátásában együttműködik a légügyi főigazgatóval a főosztály feladatkörét érintő ügyekben,

4. részt vesz a repülésbiztonsági kockázatértékelési eljárások működtetésében, és elemzi a főosztály feladatkörébe tartozó kockázatokat.

20.6. Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály

20.6.1. A Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály Kodifikációs feladatai körében véleményezi a szakterületéhez kapcsolódó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, valamint javaslatot tesz a szakterületet érintő szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére a Hatósági Felügyeleti Főosztály részére, valamint részt vesz a szakterületét érintő, az EASA által működtetett szakbizottságok jogalkotási előkészítő tevékenységében, elkészíti és gondozza a 1139/2018/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben előírt belső eljárásokat meghatározó Légiközlekedési Hatósági Szervezetirányítási Kézikönyvet, a Compliance Kézikönyvet, a Légiközlekedés Védelmi Kézikönyvet, valamint a Repülésbiztonsági Kézikönyvet.

20.6.2. A Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a repülőbaleseti készenléti szolgálat fenntartását, szükség esetén részt vesz a baleseti helyszínelésben,

2. részt vesz a társszervezetek és partnerek által szervezett, a főosztály feladatkörét érintő szakmai, szakértői munkabizottságok munkájában, szükség esetén a közlekedésért felelős államtitkár útján kezdeményezi azokat,

3. tervezi, szervezi, lebonyolítja és figyelemmel kíséri a szükséges szakmai képzéseket, légiközlekedés-védelmi oktatásokat, konferenciákat az általa kijelölt képzési koordinátoron keresztül a légiközlekedési hatósági feladatokat ellátó főosztályok vonatkozásában,

4. részt vesz a polgári repülőterek Repülőtéri Védelmi Bizottságában, légiközlekedés-védelmi és kényszerhelyzeti gyakorlatokban,

5. eljár a légiközlekedés-védelmi intézkedések és eljárások elemzése, vizsgálata során, javaslatot tesz az ismételt előfordulás megelőzése és a hiányosságok megszüntetése érdekében,

6. ellátja a légiközlekedési hatósági szakterület belső compliance rendszerének folyamatos működtetését, erre ellenőrzési eljárást dolgoz ki és évente ellenőrzési tervet készít, ellenőriz, valamint az ennek keretében feltárt hiányosságok kijavítására és a kapcsolódó folyamatok racionalizálására - az érintett szervezeti egységgel együttműködve - megfelelő intézkedéseket tesz, továbbá ellenőrzi az intézkedések végrehajtását,

7. eljár a repülésbiztonsági intézkedések és eljárások elemzése, vizsgálata során, javaslatot tesz az ismételt előfordulás megelőzése és a hiányosságok megszüntetése érdekében.

20.6.3. A Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály koordinációs feladatai körében

1. összehangolja és figyelemmel kíséri a polgári légiközlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 300/2008/EK rendelet) 9. cikkében meghatározott Felelős Hatóságként a 300/2008/EK rendelet 4. cikkében említett közös alapkövetelmények végrehajtását,

2. ellátja a légiközlekedés védelmében együttműködő hatóságok tájékoztatását a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 13. § m) pontja szerint, a feladatai ellátása során keletkező információkkal kapcsolatban,

3. ellátja a Bizottság 72/2020/EU rendelete (2010. január 26.) a légiközlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról alapján a Bizottság által végzett ellenőrzések eredményeiről készített jelentés értékelését, és azt a közlekedésért felelős államtitkár részére megküldi,

4. az egységes jogalkalmazás érdekében szakmai koordinációt lát el a polgári légiközlekedés területén jogalkalmazási feladatokat ellátó más főosztályokkal,

5. ellátja a légiközlekedési tárgyú nemzeti és uniós jogszabályoknak, valamint egyéb normáknak való megfelelésre vonatkozó belső szabályzatok és eljárások - érintett szervezeti egységgel együttműködve történő - kidolgozását, valamint ezek megvalósulásának felügyeletét, ideértve különösen - az érintett szervezeti egységgel együttműködve - a tagállamok által az 1139/2018/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Bizottság 1178/2011/EU rendelete (2011. november 3.) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről, a Bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről, a Bizottság 139/2014/EU rendelete (2014. február 12.) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (a továbbiakban: 139/2014/EU bizottsági rendelet, a Bizottság 2015/340 rendelete (2015. február 20.) a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó formai követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 805/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: 2015/340/EU bizottsági rendelet), a Bizottság 2017/373 végrehajtási rendelete (2017. március 1.) a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról (a továbbiakban: 2017/373/EU bizottsági rendelet) és az 1139/2018/EU európai tanácsi és bizottsági rendelet egyéb végrehajtási szabályainak bevezetése és végrehajtása érdekében kialakítandó közigazgatási és a felügyeleti rendszerre vonatkozó követelmények kidolgozását,

6. ellátja a légiközlekedési hatósági ügyekben, megkeresésre, jogi vélemény és állásfoglalás készítését a légiközlekedési hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységek részére,

7. ellátja a hatályos jogszabály-változások figyelemmel kísérését és az azokból adódó, a légiközlekedési hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységeknél szükséges intézkedések megtételét kezdeményezi,

8. ellátja a belső szabályozókkal kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, adminisztratív feladatokat,

9. részt vesz a légiközlekedési hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységek belső irányításának jogi eszközei elkészítésében, véleményezésében és aktualizálásában.

20.6.4. A Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. lefolytatja a polgári légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatát, melynek keretében szabálytalanság esetén a szakszolgálati engedélyt, jogosítást, tanúsítást vagy tanúsítványt kiadó Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály vagy Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály tájékoztatása mellett a szakszolgálati engedélyeket, jogosításokat, tanúsításokat vagy tanúsítványokat felfüggesztheti, korlátozhatja vagy visszavonhatja,

2. jóváhagyja a repülésbiztonsági szervezetek kézikönyveit, ellenőrzi végrehajtásukat, szükség esetén meghozza a szükséges intézkedéseket,

3. felügyeli a repülésbiztonsági szervezetek szakmai tevékenységét, az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatok működését,

4. hatósági intézkedést tesz a repülésbiztonsági ellenőrzések és a szakmai kivizsgálások eredményeire, ezekről szükség esetén a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár útján tájékoztatja a közlekedésért felelős államtitkárt,

5. ellátja a légiközlekedés-védelmi programok, védelmi minőségbiztosítási és védelmi képzési programok, tematikák jóváhagyását és ellenőrzését,

6. végrehajtja a 300/2008/EK rendelet mellékletének megfelelően a nemzeti légiközlekedés-védelmi megfelelőség-ellenőrzéseket,

7. ellátja a nemzeti légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi felelősök, védelmi kapcsolattartók tevékenységének felügyeletét és irányítását,

8. gondoskodik az azonnali intézkedések bevezetéséről a légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási ellenőrzések alapján feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében,

9. lefolytatja a légiközlekedés védelmét közvetlenül veszélyeztető szervezetek és személyek - légiközlekedési tevékenység ellátásához szükséges - engedélyének felfüggesztésével, korlátozásával vagy visszavonásával kapcsolatos eljárást,

10. jóváhagyja a légiközlekedés-védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezését,

11. ellátja a légiközlekedés-védelmi tisztek kijelölésének jóváhagyását, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást,

12. ellátja a légiközlekedés-védelmi oktatók és oktató szervezetek engedélyezését, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást,

13. lefolytatja a légiközlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítő eljárást,

14. ellátja a meghatalmazott ügynök, az ismertszállító, a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítójának minősítését, tevékenységük felügyeletét, adataik feltöltését a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2015. november 5-i 2015/1999 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 2015/1998/EU bizottsági végrehajtási rendelet) melléklete alapján létrehozott adatbázisba,

15. ellátja a légiközlekedés-védelmi események közigazgatási hatósági eljárásban történő vizsgálatát,

16. részt vesz a légiközlekedés-védelmi személyek tanúsítása, valamint a tanúsítás harmadik félnek történő engedélyezésében, vizsgáztatásában,

17. engedélyezi a légitársaságok részére a 2015/1998/EU bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet 1.2.2.2. pont b) alpontjában megjelölt repülőszemélyzeti azonosító kártya kiadását,

18. kiadja a nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatot a 300/2008/EK rendelet 18. cikk a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló C (2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat végrehajtására vonatkozóan,

19. eljár a repülőterek szigorított védelmi területére történő belépés során meghatározott személyek vagy csoportok, valamint gépjárművek részére a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alóli felmentés vagy a védelmi ellenőrzés alóli teljes vagy részleges felmentés megadása során,

20. kibocsátja az Lt. 3/C. § (4) bekezdésében meghatározott nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatot,

21. végzi a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján a közös alapkövetelményeknél szigorúbb intézkedések alkalmazásának elrendelését,

22. eljár a légi jármű fedélzetére történő belépés során az utasok részére a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alóli felmentés megadása során,

23. végzi a 2015/1998/EU bizottsági végrehajtási rendelet melléklet 6.8. pontjában meghatározott légi fuvarozók kijelölését és ellenőrzését, valamint a harmadik országbeli meghatalmazott ügynökök és ismert beszállítók ellenőrzését,

24. végzi a 2015/1998/EU bizottsági végrehajtási rendelet melléklet 11.6. pontjában meghatározott uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés végrehajtását, valamint az uniós légiközlekedési védelmi ellenőrök jóváhagyását,

25. végzi a különleges átvizsgálási eljárásnak alávetendő utaskategóriák meghatározását,

26. végzi a különleges átvizsgálási eljárásnak alávetendő kézipoggyász-kategóriák meghatározását,

27. végzi a szállítmányok átvizsgálás alóli mentességének vagy különleges védelmi eljárások alá vonásának elrendelését,

28. végzi a diplomáciai futárcsomagok átvizsgálás alóli mentesítéségének vagy különleges védelmi eljárás alá vonásának engedélyezését,

29. jóváhagyja a repülőtereken kockázatértékelés alapján a megfigyelés és az őrjárat ellátásának gyakoriságát és módját,

30. eljár a légitársasági üzletszabályzatok engedélyezése során,

31. lefolytatja az utas panaszokkal kapcsolatos eljárásokat,

32. lefolytatja a polgári célú légiközlekedési szakértői engedélyezési eljárást,

33. a feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le,

34. szakhatóságként közreműködik az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban az ejtőernyő, függővitorlázó, helikopter, repülőgép, siklóernyő és vitorlázógép légi üzemeltetése; az ejtőernyő, függővitorlázó, siklóernyő és vitorlázógép tervezése, gyártása, javítása, karbantartása; a helikopter és repülőgép műszaki üzemben tartása, karbantartása; a légiforgalmi szolgálatok szakterületeken a szükséges szakmai gyakorlat elbírálásának szakkérdésében,

35. kijelöli a polgári repülőterekhez kapcsolódó zajgátló védőövezeteket,

36. végzi a polgári repülőterekhez kapcsolódó zajgátló védőövezetekre vonatkozó számítás kiinduló adatainak, a számítási eljárásnak és az eredményének ellenőrzését, jóváhagyását, indokolt esetben az övezethatárok jogszabály által meghatározott számítási pontjától való eltérés engedélyezését,

37. végzi a polgári repülőterekhez kapcsolódó zajgátló védőövezet telekhatárra igazítását, értesíti az érintett ingatlanok tulajdonosait,

38. jóváhagyja és figyelemmel kíséri a polgári repülőtér üzemben tartója által benyújtott zajvédelmi programot,

39. végzi a polgári repülőterek zajmonitorrendszerének kiépítésére vonatkozó eljárás lefolytatását, a tervek jóváhagyását,

40. kivizsgálja a zajpanaszokat,

41. végzi a környezeti zajterhelés csökkentését célzó repülőtér-használati eljárások, a zajcsökkentő repüléstechnikai eljárások és a zajcsökkentő berendezések alkalmazásának ellenőrzését, eljár a zajosabb repülőgépek működésére vonatkozó korlátozások meghozatalában,

42. engedélyezi az éjszakai hajtóműpróbát,

43. ellenőrzi a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006 EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó Magyarország területén található repülőterekről induló és oda érkező légi járatok, valamint repülőterek tekintetében a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogainak érvényesülését.

44. nyilvántartja a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet szerint, a polgári célú légiközlekedési területeken végzett szakértő tevékenységet végzők adatait,

45. jóváhagyja a repülőterek díjszabályzatát,

46. nyilvántartja a légiközlekedési területeken a polgári célú szakértő tevékenységet végzők adatait,

47. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörben ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő légiközlekedési események során azzal kapcsolatban közreműködik.

48. ellátja a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 261/2004/EK rendeletében (a továbbiakban: 261/2004/EK európai tanácsi és bizottsági rendelet) foglalt rendkívüli körülmény megítélését,

49. ellátja a közlekedési létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 161/2019. (VII. 4.) Korm. rendelet szerinti légiközlekedési hatósági feladatokat,

50. szakhatóságként eljár az ideiglenes határátkelőhely repülőtéren történő megnyitása esetén,

51. általános felügyeletet gyakorol a 261/2004 EK európai tanácsi és bizottsági rendelettel összefüggő tartós jogsértések estén,

52. lefolytatja a 2015/1998 európai bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet 11.1.3 b) és d) pontja, valamint a 11.1.4 b) pontja szerinti védelmi háttérellenőrzési eljárást,

53. felügyeli a légitársasági segítségnyújtási terv jogszabályoknak való megfelelőségét,

54. lefolytatja a résidőkiosztás egységes szabályairól a koordinált repülőtereken szóló 5/2000. (III. 10.) KHVM rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti eljárást,

55. ellátja a polgári légijármű üzembentartók működési engedélyéhez szükséges feltételek vizsgálatát, működési engedélyek kiadását, módosítását, nyilvántartását.

20.6.5. A Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály egyéb feladatai körében

1. végzi a feladatkörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági eljárások díjbevételeinek és bírságbevételeinek beazonosítását,

2. nyilvántartja az általa kivetett bírságokat és - önkéntes teljesítés elmaradása esetén - intézkedik a véglegessé vált határozatokban kiszabott bírságok végrehajtása iránt,

3. részt vesz az európai légiközlekedéssel összefüggő krízishelyzetekre való felkészülésben (vulkánkitörés, egészségügyi kényszerhelyzet), továbbá részt vesz az ezek kezelésére létrehozott European Aviation Crisis Coordination Cell (EACCC) elnevezésű szervezet munkájában,

4. feladatai ellátásában együttműködik a légügyi főigazgatóval a főosztály feladatkörét érintő ügyekben,

5. a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztállyal együttműködve közreműködik a szakterületi tevékenységet érintő közlekedési hatósági informatikai rendszer működésével összefüggésben felmerülő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében,

6. részt vesz vezetői kijelölés alapján a légiközlekedési hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységek által lefolytatott eljárásokban,

7. részt vesz vezetői kijelölés alapján a légiközlekedési hatósági szakterületet érintő nemzetközi szervezetek, testületek ülésein, és e tekintetben képviseli a légiközlekedési hatósági szakterületet,

8. koordinálja a repülésbiztonsági kockázatértékelési és kockázatelemzési eljárások működtetését,

9. részt vesz a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendeletben meghatározott zajvédelmi üléseken,

10. részt vesz az európai légiközlekedéssel összefüggő kiberbiztonsági együttműködésben (így a cyberattack, malevolent threats), továbbá részt vesz az ezek kezelésére létrehozott European Centre for Cybersecurity in Aviation (ECCSA) elnevezésű szervezet munkájában, valamint kapcsolatot tart fenn kiberbiztonsági kérdésekben az erre létrehozott társzervezetekkel,

11. meghatározza és együttesen jóváhagyja a Közlekedésbiztonsági Szervezettel a 376/2014/EU rendelet végrehajtása érdekében kialakítandó eljárást, a Hatósági Felügyeleti Főosztály bevonásával,

12. részt vesz a fenntartható légiközlekedéssel kapcsolatos szakmai egyeztetésekben, légiközlekedés szakmai szempontokból a repülésbiztonság figyelembevételével együttműködik a társszervekkel a fenntartható légiközlekedéssel és a légiközlekedési környezetvédelemmel (fenntartható üzemanyagok, károsanyag-kibocsátás) kapcsolatos ügyekben.

20.6.6. A Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály főosztályvezetője a Légiközlekedési Hatóság vezetőjeként

1. összehangolja, koordinálja, irányítja, felügyeli - egyedi közhatalmi aktusokra nem kiterjedően - a légiközlekedési hatósági feladatokat ellátó főosztályok tekintetében a jelen Szabályzat szerinti kodifikációs, funkcionális, koordinációs és egyéb feladatai körében ellátott tevékenységet,

2. jogosult a légiközlekedési hatóság vezetője (Head of Civil Aviation Authority) elnevezés használatára, egyúttal képviseli a légiközlekedési hatóság közös érdekeit a hazai, valamint a nemzetközi szervezetekkel - különös tekintettel az ICAO, az EASA, valamint az Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) - való kapcsolattartásban,

3. írásban kijelöli az ICAO, az Európai Unió légiközlekedés védelmi, valamint az EASA nemzeti koordinátorait,

4. jóváhagyja az éves LSSIP (Local Single Sky Implementation Plan) jelentést,

5. koordinálja a légiközlekedési szakterület szakmai továbbképzését,

6. koordinálja a légiközlekedési szakterületeket érintő fejlesztéseket és beszerzéseket,

7. szervezi, elősegíti a szakterület által szervezett szakmai, szakértői munkabizottsági rendezvényeket.

20.7. Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály

20.7.1. A Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. véleményezi a szakterületéhez kapcsolódó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, valamint javaslatot tesz a szakterületet érintő szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére a Hatósági Felügyeleti Főosztály részére, valamint részt vesz a szakterületét érintő, az EASA által működtetett szakbizottságok jogalkotási előkészítő tevékenységében; elkészíti és gondozza a) 2018/1139/2018/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben előírt belső eljárásokat meghatározó Repülőtérfelügyeleti Kézikönyvet, valamint a Léginavigációs Kézikönyvet, továbbá eljárásai tekintetében alkalmazza a Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztály által készített Légiközlekedési Hatósági Szervezetirányítási Kézikönyvet,

2. előkészíti és közzéteszi a repülőterek és léginavigációs szolgáltatók tekintetében, azok felügyeletével összefüggő, 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott, és a minimális megfelelési követelményekkel, nemzetközi útmutatókkal összefüggő általános és egyedi jellegű tájékoztatókat, iránymutatásokat, minimális követelményeket,

3. előkészíti és közzéteszi a repülőterek és léginavigációs szolgáltatók tekintetében, azok felügyeletével összefüggő, az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett Chicagói Egyezmény függelékeihez szorosan kapcsolódó, megfelelő végrehajtásukhoz szükséges ICAO dokumentumokban foglalt részletes műszaki követelmények azon részét, amelyet eljárásai tekintetében az Lt., valamint a vonatkozó jogszabályok alapján figyelembe vesz.

20.7.2. A Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály funkcionális feladatai körében

1. kiadja a légiforgalmi szolgáltatások és a léginavigációs szolgálatok repülésbiztonsági felügyeletéről és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. október 17-i 1034/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott repülésbiztonsági irányelvet (Safety Directives) az Lt. 3/C. § (3) bekezdése szerint,

2. eljárást dolgoz ki a repülésbiztonsági szabályozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére,

3. rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli a léginavigációs szolgáltatók által elért biztonsági szinteket,

4. a 2015/340/EU bizottsági rendelet 5. cikke szerinti illetékes hatóságként gondoskodik a 2015/340/EU bizottsági rendeletben meghatározott feladatok ellátásáról,

5. a Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoport működését érintően szakmai tagságára való tekintettel javaslatokat fogalmaz meg Magyarország légtérstruktúrájának kialakítása, folyamatos korszerűsítése, valamint a légtér felhasználásának és igénybevételi rendjének kidolgozása vonatkozásában,

6. szükség szerint részt vesz a polgári légi járművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában,

7. részt vesz a funkcionális légtérblokk felügyeletével és működésével kapcsolatos hazai és nemzetközi tevékenységekben,

8. részt vesz az európai léginavigációs tervezési folyamatokat kezelő munkában és annak programja koordinálásában,

9. részt vesz a repülésbiztonsági-irányítási rendszer (SMS) elfogadásában, működésének rendszeres ellenőrzésében,

10. ellátja a teljesítménycélok felügyeletét és ellenőrzését, a költség-hatékonysági teljesítménycélok tekintetében a Gazdálkodási Főosztállyal szoros együttműködésben.

20.7.3. A Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. az 549/2004/EK rendelet 4. cikke alapján kijelölt nemzeti felügyeleti hatóságként (NSA) gondoskodik az e cikkben meghatározott tevékenység ellátása érdekében hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáról,

2. ellátja a léginavigációs szolgáltatók tanúsítását és folyamatos felügyeletét,

3. ellátja az ATFM és az ASM repülésbiztonsági felügyeletét a 2017/373/EU rendelet szerint,

4. jóváhagyja a légiforgalmi szolgáltatók és a távközlési, navigációs vagy légtérellenőrző szolgálatok vonatkozásában a funkcionális rendszereikben a repülésbiztonsággal összefüggő változások bevezetésére vonatkozó eljárásrendet,

5. az ATM/ANS-t, valamint a képzési szervezeteket érintő tervezett, funkcionális rendszert érintő változtatások kapcsán a jogszabályban meghatározott esetekben lefolytatja a felülvizsgálati eljárást,

6. felügyeli az ATM/ANS, valamint a képzési szervezetek funkcionális rendszert érintő változtatásait,

7. végzi a teljesítménytervek nemzeti és/vagy funkcionális légtérblokk szintjén történő kidolgozását, figyelemmel kíséri a végrehajtást és koordinálja, összeállítja az azzal kapcsolatos éves jelentést (monitoring riport),

8. ellátja a polgári légiközlekedést szolgáló földi irányítástechnikai berendezések interoperabilitását szabályozó, 552/2004/EK bizottsági rendeletben, valamint az (EU) 2018/1139 rendeletben a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletekben meghatározott követelmények és dokumentáció hatósági felügyeletét, valamint lefolytatja a vonatkozó eljárásokat,

9. felügyeli az (EU) 2017/373/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján a légiforgalmi tájékoztató szolgálatot (AIS) és a 2018/1139/EU bizottsági rendelet szerinti AIS rendszereket,

10. felügyeli a légiforgalmi tájékoztató kiadvány (beleértve a térképeket is) frissítését, módosításokat terjeszt elő, lefolytatja az előterjesztett módosításokkal kapcsolatos egyeztetéseket a légiforgalmi tájékoztató szolgálattal,

11. felügyeli a PANS-OPS szerinti eljárástervezés végrehajtását (érkezés - indulás, SID, STAR), valamint jóváhagyja a kidolgozott eljárásokat,

12. lefolytatja Magyarország drop zone, koordinált, versenylégtér igénylésével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat a koordinációs feladatok ellátására felhatalmazott üzemben tartók részére,

13. lefolytatja a korlátozott légterek hatósági engedélyhez kötött igénybevételének engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat,

14. lefolytatja a környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek igénybevételének engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat,

15. az eseti légtér kijelölésére irányuló első fokú eljárásban az eseti légtér kijelölésének a polgári légiforgalom biztonságára gyakorolt hatásának, a légtérszerkezetben és a légiforgalmi szolgáltatást érintő változások kérdésében szakhatóságként vesz részt,

16. a Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály megkeresésére megvizsgálja, hogy a repülőrendezvényre vonatkozó kérelem tartalma ATM/ANS vonatkozásában megfelel-e a repülésbiztonság megfelelő szintjének biztosításához,

17. amennyiben a repülőrendezvény repülőteret érint - a Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály megkeresésére - megvizsgálja a repülőtér repülőrendjének, valamint a vonatkozó jogszabályoknak a kérelem tartalmi elemeivel való összhangját a szakterületi kérdések tekintetében, felügyeleti a léginavigációs szakszemélyzetek munkahelyi vizsgáját,

18. felügyeli a léginavigációs szakszemélyzetek munkahelyi vizsgáját,

19. lefolytatja az EATMN rendszerhez tartozó polgári légiforgalmi földi berendezés, valamint az egyéb földi berendezések telepítéséhez, üzemben tartásához, módosításához és megszüntetéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárást, valamint felügyeletet gyakorol,

20. a légiforgalmi földi berendezések kapcsán kiadott üzembentartási engedélyekről hatósági nyilvántartást vezet,

21. a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal együttműködve nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetést végez a légiközlekedést szolgáló légiforgalmi célú földi rádióberendezések üzembe helyezési eljárásának keretében,

22. koordinálja légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kódkiosztással kapcsolatos eljárást,

23. kiadja a Magyarország légterében és repülőterein történő kereskedelmi repülésekhez, a charter járatok működtetéséhez szükséges légiközlekedési hatósági engedélyeket,

24. lefolytatja a menetrendek engedélyezésével kapcsolatos eljárásokat, ideértve a code-share engedélyezést, illetve jóváhagyja a Magyarország területén kereskedelmi célból leszálló, illetve onnan induló, menetrend szerinti nemzetközi repülést végrehajtó légitársaság menetrendjét,

25. lefolytatja a kihasználatlan légiközlekedési joggal üzemeltethető légi útvonalra szóló felhatalmazással kapcsolatos eljárásokat,

26. kiadja a külföldi állami légijárművek magyar légtérbe történő be-, illetve átrepüléséhez szükséges engedélyeket,

27. előkészíti és engedélyezi a fegyvert, lőszert, robbanóanyagot és egyéb veszélyes anyagot szállító külföldi lajstromjelű polgári légijárművek berepülésének engedélyezését,

28. egyezteti az elkülönített légtér-igénybevétellel nem járó külföldi lajstromjelű polgári légijárművek nyilvános repülőrendezvényeit,

29. kiadja azon külföldi polgári légijárművek magyar légtérbe történő be-, illetve átrepüléséhez szükséges engedélyeket, amelyek nem rendelkeznek standard légialkalmassági bizonyítvánnyal,

30. ellátja a repülésmeteorológiai szolgáltatók mint léginavigációs szolgáltatók tanúsítását és hatósági felügyeletét,

31. szakhatóságként jár el a közös felhasználású repülőtér repülőtérrendjének jóváhagyására, valamint a repülőtér üzembentartási engedélyezésére irányuló eljárásban a repülőtér polgári célú felhasználása tekintetében,

32. a hatáskörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le,

33. lefolytatja a 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá nem tartozó polgári repülőterek engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos hatósági eljárásokat,

34. lefolytatja a 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó repülőterek engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos hatósági eljárásokat, kijelölt illetékes hatóságként ellátja a 139/2014/EU bizottsági rendelet által az illetékes hatóság hatáskörébe utalt feladatokat,

35. engedélyezi a leszállóhelyeket,

36. jóváhagyja a repülőterek repülőtéri kézikönyvét vagy repülőtérrendjét,

37. jóváhagyja a kényszerhelyzeti terveket,

38. a repülőtér üzemben tartási engedélyekről nyilvántartást vezet,

39. részt vesz a kényszerhelyzeti gyakorlatokban,

40. az építésügyi hatósági eljárásban a polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára gyakorolt hatása kérdésében szakhatósági közreműködést végez,

41. a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben az építmény és létesítmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára gyakorolt hatása kérdésében szakhatósági közreműködést lát el,

42. a kiemelt jelentőségű ügyekhez tartozó, egyes építmények, az építmények engedélyezési eljárásaiban polgári célú légiközlekedési szakkérdésekben szakhatósági közreműködést lát el,

43. a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági eljárásokban a polgári légiközlekedés biztonságának való megfelelés szakkérdésében szakhatósági közreműködést végez,

44. a földhivatalok telekalakítási eljárásában - abban a szakkérdésben, hogy a tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú légiközlekedést, illetve a repülőtéri létesítmények működését - szakhatósági közreműködést lát el,

45. a hőtermelőlétesítmény-létesítési és vezetékjog-engedélyezési eljárásban az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a polgári célú légiközlekedés biztonságára szakkérdésekben szakhatósági közreműködést lát el,

46. a területrendezési hatósági eljárásban repülőterek esetén a közlekedési hálózat egységességének biztosíthatósága, a közlekedésfejlesztési érdekek érvényesíthetősége szakkérdésben szakhatósági közreműködést lát el,

47. részt vesz a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök légiközlekedéssel érintett település esetében történő egyeztetési eljárásaiban,

48. eljár a földi kiszolgálási tevékenységi engedélyhez szükséges feltételek vizsgálata, engedélyek kiadása, nyilvántartása során,

49. engedélyezi a repülésüzemi tiszt képzését,

50. ellátja a légiforgalmi szakszemélyzet képzését, valamint nyelvismereti vizsgáztatását végző szervezetek engedélyezését, tanúsítását, folyamatos felügyeletét,

51. jóváhagyja a légiforgalmi földi rádióállomás kezelői engedély megszerzéséhez és fenntartásához szükséges tanfolyamok tematikáját, az elméleti és frissítő képzés elvégzését követően vizsgáztat, valamint kiadja a légiforgalmi földi rádióállomás kezelői engedélyeket,

52. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörben ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő légiközlekedési események során azzal kapcsolatban közreműködik,

53. az egyedi közhatalmi aktusokhoz kapcsolódóan lefolytatja a légiközlekedési jogszabálysértések közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatát,

54. kiadja a földi rádiótávközlő berendezés üzemben tartási engedélyét,

55. a 139/2014/EU bizottsági rendelet 10. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a vadon élő állatok és a légijárművek közötti ütközésekre vonatkozó nemzeti nyilvántartási és bejelentési eljárást dolgoz ki és működtet,

56. eljár az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőterek kivételével a repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, megszüntetésére és fejlesztésére irányuló eljárásban,

57. építésügyi hatóságként eljár a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban,

58. közzéteszi a honlapján a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet 3. melléklet 2. számú Korlátozott légterek táblázatban szereplő légtereket, valamint az adott légtérben pilóta nélküli légijárművekkel hozzájárulással végrehajtható műveletekhez hozzájárulást adni jogosult szervezet nevét, valamint a kapcsolattartást biztosító elérhetőségeit,

59. jóváhagyja a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló jogszabályban meghatározott, légiforgalmi szolgálat, versenylégtér koordinációs feladatait ellátó szervezet, állami repülések céljára kijelölt légterekben illetékes légiforgalmi szolgálat és légvédelmi irányító egység, valamint az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ közötti együttműködési megállapodást,

60. kiadja a tanúsítási célú veszélyes légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet engedélyét,

61. jóváhagyja a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a légiforgalmi szolgálat és a tanúsítási célú veszélyes légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet közötti együttműködési megállapodást,

62. eljár a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet 8. §-a szerinti, a tiltott légtérben történő repülés eseti engedélyezésére irányuló eljárásokban.

20.7.4. A Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály egyéb feladatai körében

1. előkészíti a funkcionális légtérblokkokban tevékenykedő szervezetek felügyeletéről szóló megállapodásokra vonatkozó módosítási javaslatokat,

2. részt vesz a funkcionális légtérblokkokban tevékenykedő szervezetek felügyeletéről szóló megállapodásokban foglaltak végrehajtásában,

3. gondoskodik a FABCE keretében kötött NSA Együttműködési Megállapodásban meghatározott feladatok végrehajtásáról, valamint a kapcsolódó rendezvényeken képviseli a magyar NSA-t,

4. értékelést készít a repülésbiztonsági felügyeleti funkciók teljesítéséhez szükséges emberi erőforrásokról, és azt kétévente frissíti,

5. megfelelő végrehajtási intézkedéseket kezdeményez annak érdekében, hogy a felügyelete alá tartozó szervezetek folyamatosan megfeleljenek a rájuk vonatkozó követelményeknek,

6. szoros együttműködést és információcserét folytat más nemzeti felügyeleti hatóságokkal, a határokon átnyúló szolgálatokat vagy funkciókat ellátó valamennyi szervezet repülésbiztonsági felügyeletének biztosítása érdekében,

7. jegyzéket vezet a kibocsátott összes szervezeti tanúsítványról, valamint szakszolgálati engedélyről és minősítésről,

8. nyilvántartási rendszert vezet, amely biztosítja az adatok megfelelő tárolását, hozzáférhetőségét és megbízható nyomonkövethetőségét,

9. összeállítja az éves LSSIP (Local Single Sky Implementation Plan) jelentés hatóságot érintő részeit, és a hozzá kapcsolódó kérdőíveket elkészíti,

10. kialakítja és rendszeresen frissíti az éves kockázati alapú felügyeleti programot a 2017/373/ EU végrehajtási rendeletben foglaltaknak megfelelően,

11. végzi a két szomszédos belföldi ATS egység közötti együttműködési megállapodások jóváhagyását,

12. évente koordinálja, elkészíti a RAT, a Just Culture, a State EoSM, a SES Implementation Questionnaire on FABs, Interoperability and Air Navigation Charges kérdőíveket,

13. szakmai segítségnyújtást ad a Single Sky Comittee üléseken előterjesztett tagállami álláspont kialakításában,

14. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági eljárások díjbevételeinek és bírságbevételeinek beazonosítását,

15. nyilvántartja az általa kivetett bírságokat, és - önkéntes teljesítés elmaradása esetén - intézkedik a véglegessé vált határozatokban kiszabott bírságok végrehajtása iránt,

16. gondoskodik a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés 56. pontjában meghatározott nemzeti teljesítménytervvel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról,

17. gondoskodik a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt légiforgalmi tájékoztató kiadványokhoz kötődő közzététellel kapcsolatos feladatok ellátásáról,

18. kapcsolatot tart a szakterület ügyfeleivel, fórumokon hatósági ügyekben,

19. a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztállyal együttműködve közreműködik a szakterületi tevékenységet érintő közlekedési hatósági informatikai rendszer működésével összefüggésben felmerülő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében,

20. részt vesz a repülésbiztonsági kockázatértékelési eljárások működtetésében, és elemzi a főosztály feladatkörébe tartozó kockázatokat,

21. feladatai ellátásában együttműködik a légügyi főigazgatóval a főosztály feladatkörét érintő ügyekben,

22. koordinációs feladatot lát el a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében a légiközlekedési hatósághoz rendelt adatkör tekintetében,

23. lefolytatja a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet szerinti légtér igénybevételének korlátozásával kapcsolatos eljárásokat,

24. kapcsolattartót jelöl az EUROCONTROL 8.33 kHz nemzeti koordinátori feladatok, valamint a nemzeti frekvencia koordináció menedzsmentet érintő feladatok ellátása érdekében,

25. fogadja a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet] 4/A. §-ában és 5/B. §-ában meghatározott bejelentéseket,

26. jóváhagyja Budapest CTR-ben a HungaroControl Zrt., a repülőtér üzembentartó és a Terrorelhárítási Központ, valamint a repülőtéri forgalmi tájékoztató körzettel és repülőtéri repüléstájékoztató szolgálattal rendelkező repülőterek esetén az illetékes légiforgalmi szolgáltató, a repülőtér üzembentartó és a Terrorelhárítási Központ közötti, a 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/D. §-a alapján létrejött együttműködési megállapodásokat,

27. feltölti a 4/1998. Korm. rendelet 4/A. § i)-l) pontjában foglalt adatokat a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató felületre.

20.8. Vasúti Hatósági Főosztály

20.8.1. A Vasúti Hatósági Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a vasúttal kapcsolatos jogszabálytervezetek, műszaki irányelvek, előírások véleményezésében, javaslatot tesz azok módosítására a Hatósági Felügyeleti Főosztály útján,

2. elkészíti a Vasúti Közlekedési Hatósági Szervezetirányítási Kézikönyvet, valamint a tevékenységéhez kapcsolódón, nem önálló szervezeti egységek működését szabályozó Ágazati Kézikönyveket.

20.8.2. A Vasúti Hatósági Főosztály Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

20.8.2.1. Hatósági és a vasúti biztonsági hatósági (NSA) feladatai körében

1. elsőfokú hatóságként jár el a vasúti pálya és tartozékai létesítése, használatba vétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasúti pályahálózattal kapcsolatos forgalmi és üzemi vizsgálatok ügyében,

2. végzi a vasúti pályák és tartozékaik üzem- és forgalombiztos állapotának a vonatkozó előírások szerinti ellenőrzését, valamint az építésfelügyeleti tevékenységet,

3. érvényre juttatja a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról rendelkező európai harmonizált jogszabályok előírásait, az átjárhatósági műszaki előírásokat (ÁME), ellenőrzi betartásukat,

4. ellátja a jogszabályokban meghatározott, a vasúti és a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás infrastruktúra rendszerekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetését,

5. elsőfokú hatóságként jár el a vasútgépészeti berendezések és üzemi létesítmények építése, használatbavétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasútgépészeti berendezések és üzemi létesítmények üzem- és forgalombiztos állapotának ellenőrzése ügyében,

6. elsőfokú hatóságként jár el a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás rendszerek és tartozékai létesítése, használatba vétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a hozzájuk kapcsolódó forgalmi és üzemi vizsgálatok ügyében, végzi az üzem- és forgalombiztos állapot vonatkozó előírások szerinti ellenőrzését, valamint az építésfelügyeleti tevékenységet,

7. gyakorolja a vasúti járművekkel és valamennyi speciális vasúti rendszerrel kapcsolatos hatásköröket,

8. végzi a nemzeti és az európai vasúti járműregiszter vezetését,

9. végzi a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző műhelyek engedélyezését és felügyeletét,

10. végzi az engedélyezett vasútijármű-típusok elektronikus nyilvántartás (ERATV) vezetését,

11. közreműködik a jármű üzembentartói jelölés (VKM azonosító) kiadásában,

12. elsőfokú hatóságként jár el a hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerek átjárhatóságát biztosító, valamint a helyi, sajátcélú vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos ügyekben,

13. végzi a hagyományos és nagysebességű, valamint a helyi, sajátcélú és speciális vasúti rendszerek alrendszereinek, rendszerelemeinek időszakos vizsgálatát, javítását és gyártását, valamint fenntartását végző szervezetek tevékenységének engedélyezését,

14. rendszeresen és időszakonként ellenőrzi, hogy a különféle vasúti rendszerek üzemeltetése, karbantartása megfelel-e a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak, valamint a vonatkozó szabványoknak,

15. ellenőrzi a vasúti közlekedésben részt vevő vasúti vállalkozások tevékenységét, a vasúti járművek műszaki állapotát és a vasúti közlekedésben szolgálatot teljesítő személyek alkalmasságát és az elvégezett tevékenységek szakszerűségét,

16. amennyiben az ellenőrzése során jogsértő magatartást tapasztal, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető állapotot talál, megteszi a jogszabályban meghatározott intézkedéseket, valamint kötelezi a jogsértőt a jogsértő állapot megszüntetésére,

17. vasúti közlekedési hatósági szempontú képviseletet biztosít a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény szerinti vizsgálatok során a közlekedésbiztonsági szervnél,

18. végzi a vasúti ellenőrző-irányító alrendszert karbantartó szervezetek tanúsítását, engedélyezését,

19. végzi a vasúti rendszerek, alrendszerek létesítésével és használatbavételével kapcsolatos kockázatelemzés értékelését végző szervezetek kijelölését és időszakos ellenőrzését,

20. végzi a vasúti termékek megfelelőség értékelését végző szervezetek bejelentését, kijelölését és a kijelölését követő időszakos ellenőrzését, mint kijelölő szervezet,

21. végzi a vasúti rendszerek, alrendszerek létesítésével és használatbavételével kapcsolatos kockázatelemzés értékelését végző szervezetek elismerését és időszakos ellenőrzését,

22. végzi a vasúti tartályok megfelelőségértékelését, időszakos és soron kívüli vizsgálatát, üzemi vizsgálóhely felügyeletét ellátó vizsgáló szervezetek jóváhagyását és hatósági felügyeletét,

23. elsőfokú hatóságként jár el az egységes vasút biztonsági tanúsítvány, illetve vasútbiztonsági engedély kiállítására, megújítására, felfüggesztésére, módosítására, korlátozására és visszavonására vonatkozó ügyekben,

24. végzi a vasúti járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítását és felügyeletét, valamint a vasúti járművek karbantartását és időszakos vizsgálatát végző szervezetek tevékenység és műszaki engedélyezését,

25. ellátja a RID hatálya alá tartozó tartály szakértők elismerésével, a Nemzetközi Vasúti Együttműködés Szervezete (a továbbiakban: OTIF) részére történő bejelentésükkel, a gumibélyegzőik és acél beütőbélyegzőik lenyomatának OTIF-nak történő továbbításával kapcsolatos feladatokat,

26. ellátja a fék- és egyéb vasútüzemi célt szolgáló tartály szakértők elismerésével kapcsolatos feladatokat,

27. rendszeresen ellenőrzi a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések munkavállalók, vállalkozó vasúti társaságok, pályahálózat-működtetők, oktatók, vizsgabiztosok és képzőszervek által történő betartását,

28. végzi a képzési tevékenység folytatására irányuló bejelentések nyilvántartásba vételét, az alapképzés és az időszakos oktatás rendszeres ellenőrzését, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítását,

29. továbbá rendszeresen ellenőrzi, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,

30. felügyeli és ellenőrzi a vasúti járművezetők, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő szakmákban dolgozók egészségügyi vizsgálatát, képzését és vizsgáztatását,

31. ellátja a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő mozdonyvezető munkavállalók előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos vasúti hatósági feladatokat,

32. nyilvántartásba veszi a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alapképzését, valamint az időszakos oktatását végző szervezetek tevékenységére irányuló bejelentéseket,

33. jóváhagyja a vasúti társaságok vasúti közlekedés biztonságával, továbbá a vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő vállalati utasításait,

34. jóváhagyja a vasúti társaságok vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vállalati utasításait,

35. vezeti a vasút szakmai oktatói és vasúti hatósági vizsgabiztosi névjegyzéket,

36. kinevezi a vasúti hatósági vizsgabiztosokat,

37. honosítja a külföldön szerzett vasúti képesítéseket,

38. kiadja az alapvizsga eredményéről szóló hatósági igazolást és vasúti járművezetői engedélyt,

39. bevonja, visszavonja, visszaadja a hatósági igazolást, a vasúti járművezetői engedélyt,

40. a Kormány által kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított ügyekben ellátja azokat a vasúti hatósági feladatokat, amelyeket a kiemelt jelentőségű üggyé történő nyilvánítást tartalmazó kormányrendelet a hatáskörébe utalt,

41. végzi a nemzeti szabályok feltöltését, kezelését az Európai Vasútügynökség adatbázisában (RDD),

42. végzi az ÁME-k és biztonsági adatok feltöltését, kezelését az Európai Vasútügynökség adatbázisában (ERADIS),

43. végzi a közlekedési létfontosságú vasúti rendszerek és létesítmények kijelölő hatósági és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként ellátandó feladatait,

44. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörben ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő rendkívüli események során azzal kapcsolatban közreműködik,

45. ellátja a Vasúti Műszaki Bizottságról, a vasúti műszaki előírások és a szakmai állásfoglalások kidolgozására és kiadására vonatkozó szabályokról szóló 1/2021. (I. 7.) ITM rendelet szerinti hatósági feladatokat,

46. másodfokú hatósági jogkört gyakorol a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók elsőfokú időszakos, soron kívüli és záró, valamint az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által hozott elsőfokú döntések vonatkozásában.

20.8.2.2. Szakhatósági feladatai körében eljár azon ügykörökben, ahol a jogszabály szakhatóságként jelöli ki.

20.8.3. A Vasúti Hatósági Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz a vasúti közlekedési szakbizottságok tevékenységében, az európai uniós forrásokból finanszírozott projektek megvalósítására irányuló pályázatok kidolgozásában, megvalósításában, a nemzetközi konferenciákon, szemináriumokon,

2. vasútbiztonsági és interoperabilitási ügyekben együttműködik az Európai Unió tagállamainak biztonsági és vasúti hatóságaival,

3. részt vesz az Európai Unió Vasúti Ügynöksége, az Európai tagállamok Biztonsági Hatóságainak Szövetsége (ILGGRI) munkájában,

4. ellátja az Európai Unió Vasúti Ügynöksége, a tagállamok biztonsági hatóságai felé a vasúti jármű engedélyezésével kapcsolatos feladatokat,

5. ellátja az Európai Unió Vasúti Ügynöksége, a tagállamok biztonsági hatóságai felé a vasútbiztonsággal kapcsolatos feladatokat mint Biztonsági Szervezet (NSA), e körben a Vasúti Hatósági Főosztály vezetője jogosult az NSA vezető cím használatára,

6. ellátja az Európai Unió Vasúti Ügynöksége felé a karbantartásért felelős szervezetekkel kapcsolatos feladatokat, mint a tagállam által erre bejelentett szervezet,

7. ellátja az Európa Bizottság felé a NANDO szervezettel történő kapcsolattartási feladatokat a bejelentett szervezetek kijelölési és ellenőrzési feladatainak végrehajtásával kapcsolatban,

8. ellátja a nemzeti végrehajtási tervek elkészülésének koordinációját a közlekedésért felelős államtitkár részére aláírás céljából történő felterjesztés érdekében.

20.8.4. A Vasúti Hatósági Főosztály egyéb feladatai körében

1. a honlapra feltöltés céljából felelős a főosztály feladatkörébe tartozó tájékoztatók, hirdetmények továbbításáért, valamint felel ezek szakmai tartalmáért és naprakészségéért,

2. jogszabályi előírás, továbbá megkeresés esetén szakvéleményt, tájékoztatást ad az országos, helyi, térségi és sajátcélú vasutak infrastruktúráját érintő kérdésekben,

3. jogszabályi előírás, továbbá megkeresés esetén tájékoztatást ad a vasúti járművek engedélyezését érintő kérdésekben,

4. vasúti szempontból véleményezi a területfejlesztési koncepciókat, programokat, valamint a településrendezési terveket,

5. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági eljárások díjbevételeinek és bírságbevételeinek beazonosítását,

6. a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztállyal együttműködve közreműködik a szakterületi tevékenységet érintő közlekedési hatósági informatikai rendszer működésével összefüggésben felmerülő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében,

7. ellátja a főosztály minőségbiztosítási feladatait a jogszabályoknak, Ágazati Kézikönyveknek való folyamatos megfelelés érdekében,

8. kapcsolatot tart a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztállyal minőségbiztosítási tevékenységgel összefüggésben, közreműködik a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztály Vasúti Hatósági Főosztályt érintő ellenőrzéseiben.

20.9. Hajózási Hatósági Főosztály

20.9.1. A Hajózási Hatósági Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a víziközlekedéssel kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében, javaslatot tesz azok módosítására,

2. szakmai támogatást nyújt a Légi- és Víziközlekedési Főosztály számára a közlekedési alágazatra vonatkozó nemzetközi, európai uniós, valamint hazai jogszabályok tervezetének véleményezésében, a szükséges szakértői egyeztetéseken való képviseletben,

3. elkészíti a Hajózási Hatósági Kézikönyvet.

20.9.2. A Hajózási Hatósági Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

20.9.2.1. Hatósági feladatai körében

1. engedélyezi és ellenőrzi az országos közforgalmú kikötők vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítmények, a vám- és határkikötők létesítését, használatbavételét, fennmaradását, üzemben tartását, valamint megszüntetését,

2. jóváhagyja az országos közforgalmú kikötők vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítmények, a vám- és határkikötők üzemeltetési szabályzatait,

3. feladatai keretében hajózási bírságot szab ki,

4. a Kormány által kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított ügyek vonatkozásában ellátja azokat a hatósági feladatokat, amelyeket a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítást tartalmazó kormányrendelet a hatáskörébe utalt,

5. ellátja az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító elismert szervezetek elismerését megalapozó javaslathoz az elismerést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá az elismerést elnyert szervezet tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

6. ellátja az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító kijelölt szervezetek kijelölését megalapozó javaslathoz a kijelölést kérelmező szervezet auditálásával kapcsolatos feladatokat,

7. kiadja a víziút korlátozott jellemzői következtében szükséges átmeneti közlekedési rend, továbbá az egyes vízterületek közlekedési rendjének a Hajózási Szabályzatban nem érintett helyi szabályainak megállapításával kapcsolatos hajósoknak szóló hirdetményt,

8. eljár a hajóút kijelölésével és kitűzésével való egyetértéssel, továbbá a víziközlekedés irányítására szolgáló jelek ezzel összefüggő elhelyezésének elrendelésével kapcsolatos ügyekben,

9. eljár a víziútfenntartási terv jóváhagyásával kapcsolatos ügyekben,

10. ellátja a víziközlekedési szakterületet érintő, szakértői nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat,

11. kezeli a hazai, európai uniós és nemzetközi társhatóságok, szervezetek, ügyfelek adatcsere- és adatszolgáltatási kérelmeit,

12. eljár az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének és a hajózási üzemeltetési vezető képesítésével kapcsolatos ügyekben,

13. eljár a hajózásbiztonsági ellenőri képesítéssel kapcsolatos ügyekben,

14. eljár a hajózási képesítések elismerésével és honosításával kapcsolatos ügyekben,

15. elbírálja a hajózási gyakorlati idő mérséklésére vonatkozó kérelmeket,

16. vezeti a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő jóváhagyott képzésekkel kapcsolatos nyilvántartást,

17. vezeti a hajózási képesítő vizsgákkal, képesítésekkel és képesítő okmányokkal kapcsolatos nyilvántartást,

18. vezeti a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő képzések oktatóinak névjegyzékét,

19. vezeti a hajózási képesítő vizsgák vizsgabiztosainak névjegyzékét,

20. meghatározza a vizsgabiztosi továbbképzés és az ismeretfelújító továbbképzés tantervi és vizsgakövetelményeit,

21. eljár a hajózási képesítések bevonásával és a jogosultság gyakorlásától való eltiltással kapcsolatos ügyekben,

22. eljár a hajózási képzésekkel kapcsolatos jóváhagyási ügyekben,

23. biztosítja a jóváhagyott hajózási képzések ellenőrzését és szakfelügyeletét,

24. felügyeli és ellenőrzi a hajózási képesítési vizsgákat,

25. részt vesz a veszélyes áruk belvízi szállításával kapcsolatos és más egyéb hajózási képesítések ellenőrzésében,

26. részt vesz a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök víziúttal érintett település esetében történő egyeztetési eljárásaiban,

27. eljár a tengerész munkaközvetítők, a tengerész kölcsönbeadók nyilvántartásával és tevékenységének ellenőrzésével, valamint a tevékenységét érintő panaszokkal kapcsolatos ügyekben,

28. elrendeli elemi csapás vagy egyéb veszély esetén az úszólétesítmények ideiglenes igénybevételét,

29. felkéri Magyarország konzuli tisztviselőjét a hajóokmányok érvényességének ideiglenes meghosszabbítására,

30. engedélyezi a nemzeti víziút használatát idegen állam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény részére,

31. közreműködik a hajóút kitűzésének engedélyezési eljárásában, és ellenőrzi a jogszabály által víziútnak nyilvánított vízterületeket,

32. ellátja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolásával, az igazolást tartalmazó hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos feladatokat,

33. eljár a tengeri hajók munkavédelmi követelményeit tartalmazó szabályzat jóváhagyásával és a tengerészeti munkaügyi bizonyítvány kiállításával kapcsolatos ügyekben,

34. eljár a víziközlekedés alágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése, kijelölésének visszavonása és védelme tekintetében ágazati kijelölő hatóságként és helyszíni ellenőrzést lefolytató szervként,

35. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörében ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő rendkívüli események során azzal kapcsolatban közreműködik,

36. eljár a hivatásos hajózási képesítésekről szóló 12/2022. (IV. 14.) ITM rendelet szerint a közlekedésért felelős miniszter mint hajózási hatóság által ellátandó feladatok tekintetében.

20.9.2.2. Szakhatósági feladatai körében szakhatósági állásfoglalást ad ki

1. az ideiglenes határátkelőhely megnyitásakor, ha határkikötőt érint,

2. az országos közforgalmú kikötőkkel vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítményekkel, valamint a vám- és határkikötőkkel kapcsolatos telekalakítási eljárásokban,

3. a Kormány által kiemelt jelentőségűvé nyilvánított - hatáskörébe tartozó - ügyekben,

4. a hatáskörébe tartozó területrendezési hatósági eljárásban,

5. az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban.

20.9.3. A Hajózási Hatósági Főosztály egyéb feladatai körében

1. elősegíti a hajózási szakrendszerek fejlesztését,

2. személyes, telefonos és elektronikus ügyfélszolgálatot működtet,

3. elősegíti a hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatás fejlesztését,

4. a KAV Közlekedési és Alkalmassági Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közreműködésével megszervezi a vizsgabiztosok és szakoktatók részére az időszakos továbbképzéseket,

5. a honlapra feltöltés céljából felelős a Főosztály feladatkörébe tartozó hirdetmények továbbításáért, valamint felel ezek szakmai tartalmáért és naprakészségéért,

6. a gazdálkodási szakterülettel együttműködve végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági díjbevételek és bírságbevételek beazonosítását, valamint a számlák elkészítését,

7. részt vesz a hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos nemzetközi szakértői munkában,

8. felkészül az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) időszakonként esedékes szakterületi auditjaira és részt vesz az ügynökség által a hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos továbbképzéseseken és szakmai egyeztetéseken,

9. felkészül a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi nemzetközi egyezmény 2010. évi manilai módosításaival egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2012. évi XIX. törvény által előírt és időszakonként esedékes független ország értékelésre és részt vesz a nemzetközi szervezet által rendezett, a hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos üléseken,

10. a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztállyal együttműködik a szakterületét érintő közlekedési hatósági informatikai szakrendszerek működésével összefüggő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében.

20.10. Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztály

20.10.1. A Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a járművizsgálatok technológiájának továbbfejlesztéséhez szükséges műszaki háttértevékenységet, technológiai leírásokat dolgoz ki az érintett szakterületek számára, ehhez kapcsolódóan kezdeményezi az első fokon eljáró hatóságnál alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések technológiai és ügyviteli módosítását,

2. ellátja a járművizsgálatok során használt informatikai program szakmai támogató helpdesk tevékenységét, a műszaki vizsgálatokkal kapcsolatos hatósági eljárások tekintetében kockázatértékelő rendszert működtet,

3. szakmai irányítási jogkörhöz és a technológiai fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan a miniszter nevében a gépjárműfenntartó szervezetek, a műszaki vizsgáló állomások és műszaki vizsgabiztosok tevékenységének, a közúti közlekedésben részt vevők, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzők ellenőrzése és azzal összefüggő jogkövetkezmények alkalmazása,

4. vezeti és karbantartja a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 4. § (10) bekezdésében meghatározott típus-adatbázist,

5. tájékoztatást nyújt a hatóságok, állami szervezetek és ügyfelek által küldött megkeresésekkel kapcsolatban,

6. véleményezi a szakterülethez kapcsolódó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, javaslatokat tesz a módosításokra a Hatósági Felügyeleti Főosztály útján,

7. elkészíti és kiadja a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének tantervi vizsgakövetelményeit és az egyéb szakanyagokat,

8. kiírja a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott akkreditációs eljárásokhoz szükséges pályázatokat,

9. végzi a vizsgálóállomások auditálását végző szervezet ellenőrzését, azzal összefüggő jogkövetkezmények alkalmazását,

10. felügyeleti jogkörében - a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közreműködésével - ellenőrzi, hogy a muzeális minősítő szervezet a tevékenységét a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben, valamint a muzeális minősítő szabályzatban foglaltak szerint végzi-e.

20.10.2. A Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztály koordinációs feladatai körében

1. biztosítja a kormánytisztviselői, állami szolgálati jogviszony keretében műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személyek továbbképzését,

2. véleményezi a muzeális minősítő szervezet által tett, a muzeális minősítő szabályzatot érintő módosítási javaslatokat,

3. koordinálja a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének és vizsgáztatásának szakmai, tartalmi és módszertani fejlesztését.

20.10.3. A Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatok tekintetében

a) a menetíró készülékkel foglalkozó fórum munkájában hazánkat képviselő személy kijelölésével,

b) a menetíró vezérképviseletek elismerésével,

c) a menetíró beépítését, javítását, vizsgálatát és illesztését végző szervezetekre és járműgyártókra vonatkozó nyilvántartással és adatkezeléssel,

d) a menetíró kibocsátásával, gyártásával, visszavonásával, nyilvántartásával, adatkezelésével és nemzetközi adatcseréjével,

e) a menetíró beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek engedélyezésével, nyilvántartásával és adatkezelésével

kapcsolatos feladatokat,

2. vezeti és kezeli az alábbi országos névjegyzékeket, nyilvántartásokat, és gyakorolja a kapcsolódó hatásköröket:

a) műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személyek nyilvántartása,

b) közúti ellenőrzést végző személyek nyilvántartása,

c) gépjármű-fenntartó szervezetek nyilvántartása,

d) központi bírságnyilvántartás,

e) vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék,

f) engedélyezett képzőszervek nyilvántartása,

g) veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzéke,

h) a közúti szakértők nyilvántartása,

i) az engedélyezett vizsgahelyszínek nyilvántartása,

j) típusvizsgáló tanúsító szervezetek nyilvántartása,

k) emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára feljogosított szervezetek nyilvántartása,

l) utánképzéssel foglalkozó szervezetek nyilvántartása,

m) utánképzés foglalkozásvezetők nyilvántartása.

3. biztosítja és nyilvántartja a hatósági feladatok ellátásához szükséges - az alábbiakban felsorolt - speciális bélyegzőket, nyomtatványokat és eszközöket:

a) a közúti gépjármű-közlekedési szakterülethez kapcsolódó nyomtatványokat,

b) műszaki vizsgabiztosi és járműbontó bélyegzők egységességét,

c) hatósági alvázszámbeütő készletek egységességét,

d) AETR control bélyegzők és plombafogó betétek egységességét,

4. nyilvántartást vezet a járműfejlesztőkről és az autonóm járművek autonóm módban végzett közúti tesztjeiről, elvégzi a tesztekhez kapcsolódó adatgyűjtéseket,

5. ellátja a közúti közlekedési szolgáltatási, a saját számlás áruszállítási, valamint a saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló rendeletben meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő hatósági feladatokat, valamint

a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

c) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet a módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

d) az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a 2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 9-i 361/2014/EU bizottsági rendeletben,

e) a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett országos elektronikus nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2010. december 16-i 1213/2010/EU bizottsági rendeletben,

f) a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásában rögzítendő adatokra vonatkozó minimális követelményekről szóló, 2009. december 17-i 2009/992/EU bizottsági határozatban

meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő szakmai feladatokat,

6. ellátja a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat,

7. ellátja a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat,

8. lefolytatja a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott akkreditációs eljárásokat,

9. ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét a közúti szakértői tevékenység tekintetében,

10. ellátja a települések közúti járművezetői forgalmi vizsgahellyé nyilvánítását, vizsgaútvonalak, vizsgatermek, vizsgapályák alkalmassá nyilvánítását, a vizsgahelyszínek tárgyi feltételeinek előzetes engedélyezését, a tárgyi feltételek biztosításának ellenőrzését és az ellenőrzés következtében vizsgahelyszínek alkalmasságának felfüggesztését, visszavonását,

11. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés m) pontja és (3) bekezdés c) pontja alapján honosítja a hatáskörébe tartozó képesítővizsgák, képesítések bizonylatait, okmányait,

12. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörében ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő rendkívüli események során azzal kapcsolatban közreműködik,

13. gyakorolja a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott járműfejlesztőkkel, fejlesztési célú járművekkel és a fejlesztési célú jármű tesztekkel kapcsolatos hatásköröket,

14. országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomás elismerése iránti kérelmek elbírálásával, visszavonásával kapcsolatos eljárásokat folytat le, a vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól szóló 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 2/A. §-a alapján,

15. a közúti járművek - ideértve a trolibuszokat is - típusbizonyítványaival, általános forgalomba helyezési, illetve sorozat forgalomba helyezési és átalakítási engedélyével, az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyével és a hazai járműforgalmazók részéről a megfelelőségi nyilatkozat alapján történő forgalomba helyezéssel, továbbá a jármű megváltoztatására vonatkozó alkalmazási engedéllyel kapcsolatban

a) lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

b) műszaki megvizsgálás nélküli műszaki adatlapokat bocsát ki,

c) végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

d) járműforgalmazóknak engedélyezi az ÁFE kiadásban és a műszaki megvizsgálás nélküli műszaki adatlap kiadásban történő közreműködést,

e) a jogszabályok megsértőivel szemben feladat- és hatáskörében lefolytatja a bírságolási eljárást,

16. a nem közúti mozgógépek beépítendő belsőégésű motorok típusjóváhagyásával kapcsolatban

a) lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

b) végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

17. a közúti járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok jóváhagyásának kiadásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minősítőjel-használatának engedélyezésével, valamint az alkalmazási engedély kiadásával kapcsolatban

a) lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

b) végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

c) megtiltja termékek forgalmazását, elrendeli termékek megsemmisítését,

d) a jogszabályok megsértőivel szemben feladat- és hatáskörében lefolytatja a bírságolási eljárást,

e) a típusvizsgáló tanúsító szervezettel megköti a hatósági szerződést, valamint ellenőrzi a típusvizsgáló tanúsító szervezet tevékenységét, felügyeli a szolgáltatást, bírságot szab ki a közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos jogszabályok megsértőivel szemben,

f) feljogosítja a típusvizsgáló tanúsító szervezeteket, valamint az autóbusz-fenntartókat az emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára,

18. eljár a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt eltérési, illetve felmentés megadására irányuló engedélyezési eljárásokban,

19. Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott, a menetíró készülék, az adatrögzítő lap, valamint a tachográf-kártya jóváhagyási feladataival kapcsolatban

a) lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

b) végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

c) a gépjármű-közlekedési műszaki (javítás, karbantartás, járműértékelés), környezetvédelem a közlekedésben, közúti szállítás, fuvarozás; közúti jármű-vizsgálat, közúti járműtervezés műszaki, közúti közlekedésbiztonsági műszaki (balesetelemzés), közúti közlekedési forgalmi, tároló és fenntartó létesítmények technológiai tervezése és fenntartása, mobil rakodógép, rakodásgépesítés szakterületeken, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének elbírálásához szakhatósági állásfoglalást ad ki,

d) nyilvántartja és közzéteszi a hatályos uniós jogszabályokban meghatározott, az új gépkocsik üzemanyag-fogyasztási és kibocsátási adatait, összegyűjti a CO2-kibocsátás nyomonkövetési adatait és továbbítja az Európai Bizottság részére, továbbá gyűjti az üzemanyag-töltőállomásokra vonatkozóan a bejelentett adatokat, és ellátja az ezekkel kapcsolatos a tagállami bejelentési feladatokat,

e) végzi a járművek visszahívásával kapcsolatos hatósági feladatokat, a 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés h) pontja alapján és a visszahívásokkal kapcsolatos adatokat rögzíti a RAPEX-ben,

f) országos illetékességi területen eljárva, hatáskörében ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő rendkívüli események során azzal kapcsolatban közreműködik,

g) eljár a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a műszaki szolgálatok tevékenységével összefüggő pályázatok kiírása, a műszaki szolgálatok kijelölése, valamint a műszaki szolgálatokra vonatkozó hatósági feladatok ellátása során,

20. ellátja az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottaknak megfelelően, az Európai Unióban először nyilvántartásba vett új járművekre vonatkozó nyomon követési és bejelentési feladatokat,

21. ellátja az (EU) 2022/1362 bizottsági végrehajtási rendeletben a közúti gépjármű-közlekedési hatóságként eljáró közlekedésért felelős miniszterhez telepített feladatokat, lefolytatja az engedélyezési eljárásokat.

20.10.4. A Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz az európai uniós tagsággal összefüggő közlekedési szakképzési feladatok, valamint a közúti járművezetői feladatok ellátásában,

2. részt vesz a bilaterális és multilaterális közúti ellenőrzések, az ECR rendezvények (csereprogram) munkaértekezletek szervezésében és bonyolításában,

3. részt vesz a Típusjóváhagyó Hatóságok Találkozója (TAAM) és a Típusjóváhagyó Hatóságok Szakértői Csoportja (TAAEG) munkájában,

4. közreműködik a szakterületéhez tartozó OSAP adatgyűjtések összeállításában.

20.10.5. A Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztály egyéb feladatai körében

1. felelős a főosztály feladatkörébe tartozó hirdetmények továbbításáért a honlapra és a központi elektronikus szolgáltató rendszerre feltöltés céljából, valamint felel ezek szakmai tartalmáért és naprakészségéért,

2. kivizsgálja a hatáskörébe tartozó ügyekben a közérdekű bejelentéseket és panaszokat, továbbá megteszi a szükséges intézkedéseket,

3. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági díjbevételek és bírságbevételek beazonosítását,

4. a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztállyal együttműködik a szakterületét érintő közlekedési hatósági informatikai szakrendszerek működésével összefüggő döntések meghozatalában, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében.

20.11. Vasúti Igazgatási Szerv

20.11.1. A Vasúti Igazgatási Szerv funkcionális feladatai körében

1. elkészíti a vasúti igazgatási ellenőrzési tervet, valamint ellenőrzési jelentést,

2. elkészíti, szükség szerint aktualizálja és közzéteszi a vasúti katasztrófa-balesetekre vonatkozó fedezeti összeghatárok kiszámításához alkalmazandó módszertant,

3. teljesíti a vasúti működési engedélyekkel kapcsolatos európai uniós, valamint a KSH részére teljesítendő, továbbá a vasúti közlekedéssel, valamint a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységekkel kapcsolatban előírt vasúti igazgatási szervi adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettségeket,

4. figyelemmel kíséri a vasúti közlekedési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a vasúti igazgatási szerv határozataiban, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít,

5. kezeli a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 18. § (1) bekezdése szerinti panaszokat,

6. felügyeli a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatát, részt vesz a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet által kezdeményezett egyeztetéseken,

7. részt vesz a kapacitás-elosztó szervezet által szervezett összehangolási eljárásban,

8. részt vesz a kapacitás-elosztó szervezettel, a pályahálózat-működtetőkkel és az érintett hozzáférésre jogosultakkal együtt a teljesítményösztönző rendszer tapasztalatainak értékelésében,

9. tárgyalást kezdeményez díjmegállapító szervezetnél a díjképzési rendszer elemeire vonatkozóan, felügyeli a díjképzési rendszer elemeivel kapcsolatban a kapacitásigénylő, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet, a pályahálózat-működtető és a vasúti igazgatási szerv által kezdeményezett tárgyalásokat,

10. nyilvántartást vezet a Hálózati Üzletszabályzat mindenkor hatályos változatáról,

11. nyomon követi, elemzi és értékeli a vasúti közlekedési, valamint a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek piacának fejlődését,

12. egyeztetést folytat a vasúti áru- és személyszállítási szolgáltatások igénybevevőinek képviselőivel a vasúti piacra vonatkozó álláspontjuk megismerése érdekében,

13. együttműködik a vasúti közlekedési hatósággal, a jogszabályban meghatározott esetekben ajánlásokkal látja el,

14. együttműködik a vasúti piac felügyeletével és a vasúti utasok jogainak védelmével kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatallal,

15. országos illetékességi területen eljárva, hatáskörében ellenőrzési terv alapján vagy ad hoc jelleggel hatósági ellenőrzést folytat le, szakterületét érintő rendkívüli események során azzal kapcsolatban közreműködik,

16. elkészíti, szükség esetén aktualizálja és közzéteszi a vasúti igazgatási szerv hatáskörébe tartozó ügyekben a kérelmek benyújtására, valamint a működési engedély kiadási feltételei fennállásának igazolására, valamint a felügyeleti díj alapját képező, belföldön fizetett hálózat-hozzáférési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szolgáló formanyomtatványokat,

17. nyilvántartást vezet az ügyfelek által a vasúti igazgatási szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban befizetett igazgatási szolgáltatási díjakról,

18. részt vesz a vasúti igazgatási szakterületet érintő jogszabályok szakmai előkészítésében.

20.11.2. A Vasúti Igazgatási Szerv egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. dönt a vasúti működési engedély, valamint az ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása, a működési engedélyhez kötött tevékenység megkezdése határidejének meghosszabbítása tárgyában,

2. nyilvántartást vezet a vasúti működési engedélyekről,

3. ellenőrzi a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását, a működési engedélyben foglaltaknak való megfelelést, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja a működési engedélyt,

4. dönt a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok adatmódosítási kérelme tárgyában,

5. vizsgálja a működési engedélyhez nem kötött vasúti tevékenységek és pályahálózat-működtetés végzésére vonatkozó bejelentéseket, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítését,

6. nyilvántartást vezet a tudomásul vett bejelentéssel rendelkező szervezetekről, a bejelentett tevékenységről, valamint a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyekről és szervezetekről,

7. ellenőrzi a működési engedélyhez nem kötött vasúti tevékenységet és pályahálózat-működtetést végző szervezet kárfedezeti képességgel kapcsolatos feltételeknek való megfelelőségét, a feltételek nem teljesítése esetén dönt a tevékenység megtiltásáról,

8. vizsgálja az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes másik államban kiadott engedély alapján működő vasúti társaság Magyarország területén nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybe vételével vasúti tevékenységet folytatni kívánó szervezet kötelező baleseti kárfedezeti képességének megfelelőségét,

9. kijelöli a térségi és elővárosi vasúti pályahálózatokat,

10. dönt a vasúti pályahálózat nyílt hozzáférés alóli mentesítésére irányuló kérelmekről,

11. ellenőrzi, hogy a hálózati üzletszabályzat nem tartalmaz-e diszkriminatív rendelkezéseket vagy nem ruházza-e fel a pályahálózat-működtetőt olyan mérlegelési jogkörrel, amelyet fel lehetne használni a kapacitásigénylőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre,

12. ellenőrzi a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételek meglétét,

13. ellenőrzi a Vtv. 79/B. § (1) bekezdésében meghatározottakat a vasúti piacfelügyeleti tevékenysége keretében,

14. ellenőrzi a Vtv. 67/L. §-a szerinti foglalási díj tekintetében a hálózati üzletszabályzatban azon feltételek meglétét, amelyek alapján megállapítható a kiosztott menetvonalak kihasználásának elmulasztása, valamint azt, hogy e feltételek nem valósítanak-e meg hátrányos megkülönböztetést,

15. meghatározza a kiszolgáló létesítményekben nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint e szolgáltatások nyújtása iránti kérelem kiszolgáló létesítmény üzemeltetője általi elbírálásának határidejét,

16. dönt a kiszolgáló létesítményekre vonatkozó kapacitásigényekkel kapcsolatban az igények kielégíthetetlensége és működőképes alternatíva hiánya esetén,

17. dönt a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésről szóló 2017/2177/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikke szerinti mentességi kérelmekről, valamint a mentességek visszavonásáról,

18. lefolytatja a Vtv. 85/B. § (3) bekezdésében és 85/E. § (3) bekezdésében meghatározott eljárást,

19. ellenőrzi a pályahálózat-működtetők, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetői, valamint a vállalkozó vasúti társaságok számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését,

20. ellenőrzi a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak, kedvezmények és felárak jogszabályi előírásoknak való megfelelőségét, alkalmazásuk feltételeit,

21. ellenőrzi a piaci szegmensek listáját a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint,

22. ellenőrzi a Díjképzési Módszertanban meghatározott adatgyűjtés és költségfelosztás megfelelőségét,

23. ellenőrzi a hálózat-hozzáférési díjak meghatározásához felhasznált költségek és ráfordítások indokolt költségek körébe tartozását és indokoltságát,

24. vizsgálja a kiszolgáló létesítményekben felszámított díjak észszerű nyereségtartalmát,

25. dönt a Vtv. 67/C. § (1) bekezdése szerinti díj további felszámításának jóváhagyása iránti kérelemről,

26. ellenőrzi a környezetvédelmi díjakból befolyó bevételeknek a Vtv. 67/C. § (4) bekezdése szerinti felhasználását,

27. ellenőrzi a vertikálisan integrált vasúti társaság belső megállapodásban foglaltakat,

28. dönt a vasúti pályahálózat működtetője, továbbá a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet, valamint a hozzáférésre jogosult közötti keretmegállapodás jóváhagyása, valamint a keretmegállapodás egyoldalú módosításához való előzetes hozzájárulás iránti kérelemről,

29. dönt a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról szóló keretmegállapodásokra vonatkozó eljárások és kritériumok megállapításáról szóló 2016/545/EU bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikk (2) bekezdésében szereplő, a keretmegállapodások és a menetvonal-kérelmek értékelésére szolgáló kritériumok kiegészítésének és súlyozásának jóváhagyására irányuló kérelmekről,

30. dönt a keretszerződésben, illetve a hálózat-hozzáférési szerződésben a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól történő eltéréshez való hozzájárulásra irányuló kérelemről,

31. dönt a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a vasúti társaság, valamint annak kapcsolt vállalkozása közötti jogviszony létesítéséhez való előzetes hozzájárulás iránti kérelemről,

32. eljár a Vtv. 79/B. §-a szerinti jogvitás eljárásban,

33. ellenőrzi a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi és üzletszabályzati rendelkezéseknek a vasúti társaságok, valamint a közlekedésszervezők általi megtartását,

34. az Sztv. 18. § (1) bekezdése szerinti panasz megalapozottsága esetén dönt a szükséges hatósági intézkedések megtételéről,

35. dönt a vasúti társaságok személyszállítási üzletszabályzatának, valamint a közlekedésszervezők üzletszabályzatának vasúti közlekedést érintő részei jóváhagyására irányuló kérelmekről,

36. a vasúti közlekedéssel összefüggő jogsértés megállapítása esetén piacfelügyeleti vagy utasjogi szankciókat alkalmaz,

37. vizsgálja a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetését,

38. dönt az Sztv. 48. §-a alapján a vasúti közszolgáltatást végző vasúti társaságot a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében megillető pénzügyi ellentételezésről,

39. ellenőrzi a vasúti piacfelügyeleti díj megfizetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, szükség esetén megállapítja a fizetési kötelezettséget, túlfizetés esetén rendelkezik a különbözet jóváírásáról,

40. ellátja a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek bejelentésének tudomásulvételével, az e tevékenységet végző személyek és szervezetek felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzésével, e tevékenységek, megtiltásával kapcsolatos feladatokat, dönt a bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személyre vagy szervezetre vonatkozóan bírság kiszabása tekintetében.

20.11.3. A Vasúti Igazgatási Szerv európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. együttműködik a más államok nemzeti vasúti igazgatási és utasjogi szerveivel, valamint engedélyező hatóságaival, részt vesz a vasúti igazgatási szervek hálózatának munkájában,

2. részt vesz a vasúti igazgatási szerveknek a pályahálózat-működtetők együttműködésének, valamint a vasúti árufuvarozási korridoroknak a felügyeletét érintő, továbbá a nemzetközi személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos kooperációjában, szükség esetén konzultál az érintett vasúti igazgatási szervekkel és adatot szolgáltat számukra,

3. együttműködik az Európai Bizottsággal és az Európai Unió Vasúti Ügynökségével,

4. részt vesz az Európai Bizottság felkérésére a 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács irányelve III. melléklete módosításának előkészítésében,

5. részt vesz az Európai Bizottság felkérésére az Európai Bizottságnak a vasúti piac nyomon követésére vonatkozó feladatában,

6. részt vesz az Európai Bizottság felkérésére az Európai Bizottságnak a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott késési kategóriák és alkategóriák módosításaira vonatkozó feladatában.

20.11.4. A Vasúti Igazgatási Szerv egyéb feladatai körében végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági díjbevételek és bírságbevételek beazonosítását.

20.12. Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály

20.12.1. Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. 0-24 órában közlekedési hatósági ügyeletet működtet, amelynek keretében

a) támogatást nyújt a közúti közlekedés ellenőrzéséhez,

b) vezeti az ügyeleti naplót,

c) a minisztérium biztonsági ügyelete részére szóbeli és írásbeli jelentést teljesít,

d) háttértámogatást nyújt az ügyeletes állami vezetői feladatok ellátásához,

2. részt vesz a szakterületet érintő jogszabályok előkészítésében,

3. ellátja közúti és telephelyi ellenőrzések technológiájának továbbfejlesztéséhez szükséges műszaki háttértevékenységet, technológiai leírásokat dolgoz ki az érintett szakterületek számára,

4. kezdeményezi az első fokon eljáró közúti gépjármű-közlekedési hatóságnál alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések technológiai és ügyviteli módosítását,

5. közreműködik a szakterületéhez tartozó OSAP adatgyűjtések összeállításában,

6. gondoskodik a Nemzeti Tengelysúlymérő rendszerhez kapcsolódó ellenőrzési tevékenységek helpdesk feladatainak ellátásáról,

7. működteti a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendelet szerinti elektronikus fuvarregisztrációs rendszert,

8. az Sztv. 41. § (1) és (2) bekezdésében szereplő nemzetközi menetrend szerinti személyszállítási engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (Conférence Européenne des Ministres des Transport, a továbbiakban: CEMT) által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatban

a) ügyfélszolgálatot és pénzkezelő helyet működtet,

b) engedély-nyilvántartási, pénzkezelési és számviteli feladatokat lát el,

9. figyelemmel kíséri az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási piac működését,

10. elkészíti az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi ellenőrzési tervet,

11. elemzi a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az Sztv.-ben, továbbá az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat tartalmazó kormányrendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervezők személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását,

12. együttműködik a közúti gépjármű-közlekedési hatóságokkal, a személyszállítási tevékenységi engedélyekkel és a járati engedélyekkel kapcsolatban,

13. részt vesz az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi szakterületet érintő jogszabályok szakmai előkészítésében,

14. együttműködik az autóbuszos piac felügyeletével és az autóbuszos utasok jogainak védelmével kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatallal,

15. elkészíti, szükség esetén aktualizálja és közzéteszi az autóbuszos utaspanaszok benyújtását segítő formanyomtatványt.

20.12.2. A Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály koordinációs feladatai körében a Közúti Gépjármű-közlekedési Hatósági Főosztállyal együttműködve szakmai egyeztetéseket szervez.

20.12.3. A Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja a közúti árufuvarozási és személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzését, ennek keretében jogosult a Kkt. 20. § (1) bekezdésében és 33/A. § (1) bekezdésében foglaltak - közlekedési hatósági hatáskörbe utalt - ellenőrzésére, továbbá közúti és telephelyi ellenőrzést végezni országos illetékességgel, az ellenőrzés eredményeként jogosult a jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni,

2. ellátja a Kkt. 21. § (1) bekezdés d) és i) pontjában foglalt magatartások ellenőrzését, továbbá lefolytatja az ezzel összefüggő első fokú bírságolási eljárásokat.

20.12.4. A Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. képviseletet lát el nemzetközi szakmai szervezetekben,

2. szakmai anyagokat készít a nemzetközi közúti közlekedéssel kapcsolatos vegyes bizottsági tárgyalások előkészítéséhez, a tárgyalásokon részt vesz,

3. előkészíti a Bizottság által meghatározott formanyomtatványok kitöltésével a következő adatszolgáltatásokat az Európai Unió részére:

a) adatszolgáltatás a Magyarországon honos vállalkozások által az európai uniós tagállamok területén különjárat és különcélú menetrend szerinti járat keretében végzett személyszállítási kabotázsról,

b) adatszolgáltatás a nemzetközi menetrend szerinti személyszállítás keretében végzett kabotázsengedélyek számáról,

c) adatszolgáltatás a közúti közlekedési szolgáltatás végzéséhez kapcsolódó darabszámokról,

d) adatszolgáltatás az elvégzett közúti és telephelyi ellenőrzésekről,

4. részt vesz a belső piaci információs rendszer (IMI) keretében a járművezetők kiküldetésével, a közúti fuvarozó vállalkozások tényleges és állandó székhelyére vonatkozó követelmény teljesülésével és az 561/2006/EK rendelet alkalmazásával összefüggő, a közlekedési hatóságot érintő jelentéstételi, tájékoztatási, valamint a tagállamok illetékes hatóságai közötti igazgatási együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási kötelezettség teljesítésében,

5. részt vesz a bilaterális és multilaterális közúti ellenőrzéseken, részt vesz az ECR rendezvények (csereprogram) munkaértekezletek szervezésében és bonyolításában,

6. az Sztv. 41. § (1) és (2) bekezdésében szereplő nemzetközi menetrend szerinti személyszállítási engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a CEMT által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatban

a) lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

b) végrehajtja a közúti és telephelyi ellenőrzéseket,

7. az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a 2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 9-i 61/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott hatósági feladatok ellátása során

a) lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

b) végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

8. gyakorolja az Sztv. 41. § (1) és (2) bekezdése szerinti engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a CEMT által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatos hatásköröket, végzi a CEMT engedély pályázatokkal kapcsolatos feladatokat,

9. ellenőrzi az autóbuszos személyszállítási működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási piac működésével kapcsolatos jogszabályok megtartását,

10. az autóbuszos személyszállítási működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével kapcsolatos kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén vagy az utasok jogaira vonatkozó kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén kezdeményezi a működési engedély felfüggesztését vagy visszavonását,

11. felügyeli az autóbuszos személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő, vagy igénybe venni szándékozó utasok jogaira vonatkozó rendelkezéseknek a szolgáltatók, valamint a közlekedésszervezők általi megtartását,

12. elbírálja az autóbuszos személyszállítási szolgáltatók és közlekedésszervezők panaszkezelésének igénybevétele, vagy annak megkísérlése után hozzá benyújtott panaszokat,

13. jóváhagyja az autóbuszos személyszállítási szolgáltatást végző társaságok személyszállítási üzletszabályzatát, valamint a közlekedésszervezők üzletszabályzatát az autóbuszos közlekedést érintő részek tekintetében,

14. ellenőrzi a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az Sztv.-ben, továbbá az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat tartalmazó kormányrendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervezők személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását,

15. hivatalból vagy kérelemre az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban piacfelügyeleti eljárást folytat le,

16. az autóbuszos közúti személyszállítással összefüggő jogsértés megállapítása esetén piacfelügyeleti vagy utasjogi szankciókat alkalmaz,

17. az autóbusszal közlekedő utasok széles körét érintő jogsértés esetén hivatalból hatósági eljárást folytat le,

18. ellenőrzi az autóbuszos piacfelügyeleti díj megfizetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, szükség esetén megállapítja a fizetési kötelezettséget, túlfizetés esetén rendelkezik a különbözet jóváírásáról,

19. együttműködik az autóbuszjáratok engedélyezése területén az uniós és egyéb európai államok minisztériumaival, hatóságaival,

20. ellátja az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-i 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzeti végrehajtó szervi feladatokat,

21. együttműködik a más EGT államok nemzeti autóbuszos utasjogi szerveivel, valamint az Európai Bizottsággal.

20.12.5. A Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály egyéb feladatai körében

1. végzi az ellenőrzési adatelemzések, ellenőrzési stratégia kidolgozását, a közúti és telephelyi ellenőrzési normatívák meghatározását,

2. kivizsgálja a hatáskörébe tartozó ügyekben a közérdekű bejelentéseket és panaszokat,

3. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági díjbevételek és bírságbevételek beazonosításához szükséges adatok szakrendszerbe történő rögzítését,

4. biztosítja a társfőosztályok számára a szakterületével kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatásokat,

5. a Hatósági Támogató és Minőségbiztosítási Főosztállyal együttműködve közreműködik a szakterületének tevékenységét érintő közlekedési hatósági informatikai szakrendszer működésével összefüggően felmerülő döntések meghozatalában, azzal kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében.

20.13. Légügyi Főigazgató

20.13.1. A szakterületekkel együttműködve a Légügyi Főigazgató

1. ellátja a Légiközlekedés Védelmi Bizottság titkári és a Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoport titkári teendőit,

2. képviseli a kormányzati álláspontot az ICAO, EUROCONTROL, ECAC, EASA nemzetközi légiközlekedési szervezetekkel történő kapcsolattartásban, és ellátja a szervezeti tagsággal járó főigazgatói hatáskörbe tartozó feladatokat,

3. végrehajtja az ICAO Folyamatos Monitoring Megközelítési (CMA) elve mentén a részére biztosított dokumentumok alapján a Nemzeti Folyamatos Monitoring Koordinátor feladatokat,

4. működteti a nemzetközi szakmai szervezetek döntései, ajánlásai végrehajtásának szervezését és koordinálását, az adatszolgáltatás ellátását,

5. vezeti a kétoldalú légügyi konzultációkat és a kétoldalú légügyi megállapodások megkötését, módosítását célzó tárgyalásokat együttműködve a Légi- és Víziközlekedési Főosztállyal, ezek megnyitásáról és eredményéről tájékoztatja az Európai Bizottságot,

6. a Chicagói Egyezmény 9. Annexében foglaltak szerint a szükséges szakértők bevonásával összehívja és működteti a Facilitation Bizottságot, valamint az érintett szakterületek egyetértésével létrehozza a Nemzeti Facilitation Programot,

7. részt vesz a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Közgyűlésén, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) Igazgatósági ülésein, az Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (EUROCONTROL) Ideiglenes Tanácsában, valamint a Közép-Európai Funkcionális Légtérblokk (FAB CE) Tanácsában,

8. a Nemzetközi Főosztállyal egyeztetve végzi a kétoldalú légiközlekedési megállapodásnak és a nemzetközi szerződésnek minősülő kétoldalú légiközlekedési megállapodás, valamint kétoldalú légiközlekedési megállapodás és a nemzetközi szerződésnek minősülő kétoldalú légiközlekedési megállapodás módosításának a szakmai előkészítését, előzetes szakmai egyeztetését és a kétoldalú légiközlekedési megállapodás aláírását,

9. a Nemzetközi Főosztállyal egyeztetve végzi a kétoldalú légiközlekedési megállapodások és a nemzetközi szerződésnek minősülő kétoldalú légiközlekedési megállapodás tartalmának véglegesítését és a nemzetközi szerződésnek minősülő megállapodás parafálását,

10. a Nemzetközi Főosztállyal egyeztetve végzi a légiközlekedési hatóságok közötti technikai és együttműködési megállapodások szakmai tartalmának előkészítését és tárgyalását, valamint a hatóságok közötti megállapodások aláírását.

3. függelék[145]

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szervezeti egységei

4. függelék[146]

A minisztérium háttérintézményei

A minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok

5. függelék[147]

A közigazgatási hatósági döntések, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokkal kapcsolatos szakmai irányítási és ellenőrzési jogkörök, valamint az egyéb intézkedések átruházott jogkörben történő kiadmányozási rendje

I. Beruházási ágazat

A) A kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben

B) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben

II. Építési ágazat

A) A kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben

B) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben

III. Közlekedési ágazat

A) Kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben

B) A kiadmányozás formai követelménye

A kiadmányozás során a hatósági döntést tartalmazó iraton fel kell tüntetni, hogy a kiadmányozó (aláíró) a hatáskörrel feljogosított személy nevében, az ő megbízásából jár el.

Minta:

Az Építési és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2023. (XII. 28.) ÉKM utasítás alapján az építési és közlekedési miniszter nevében eljárva:

.........................

(helyettes) államtitkár / szervezeti egység vezető

C) Az építési és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) fővárosi és vármegyei kormányhivatalokkal kapcsolatos szakmai irányítási és ellenőrzési jogkörei