A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1427. számú törvényjavaslat indokolása

2010. évi CXLVIII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról

1. A külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló 1934. évi V. törvény módosítása

1. §

A külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló 1934. évi V. törvény 3. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

2. A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége között Moszkvában, az 1947. évi július hó 15-én aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés becikkelyezéséről szóló 1947. éviXXVIII. törvény módosítása

2. §

A Magyar Köztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége között Moszkvában, az 1947. évi július hó 15-én aláirt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés becikkelyezéséről szóló 1947. évi XXVIII. törvény 3. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

3. A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIII. törvény módosítása

3. §

A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIII. törvény 4. §ában a "minisztérium" szövegrész helyébe a "közlekedésért felelős miniszter" szöveg lép.

4. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása

4. §

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény a következő 112. §-sal egészül ki:

"112. § (1) Ha a gyermek 2010. január 1-je és 2010. december 31. között született, és az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban."

5. §

Hatályát veszti a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 35. § (4) és (5) bekezdése.

5. A Közúti Kereskedelmi Járművek Ideiglenes Behozatalára, a Szállítótartályokra és a Magánhasználatra szolgáló Vízijármüvek és Légijárművek Ideiglenes Behozatalára vonatkozó, Genfben 1956. évi május hó 18. napján kelt nemzetközi Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1957. évi 30. törvényerejű rendelet módosítása

6. §

A Közúti Kereskedelmi Járművek Ideiglenes Behozatalára, a Szállítótartályokra és a Magánhasználatra szolgáló Vízijárművek és Légijárművek Ideiglenes Behozatalára vonatkozó, Genfben 1956. évi május hó 18. napján kelt nemzetközi Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1957. évi 30. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

6. Az Áruminták és kereskedelmi propagandaanyagok behozatalának megkönnyítésére vonatkozó, Genfben, 1952. évi november hó 7. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 59. törvényerejű rendelet módosítása

7. §

Az Áruminták és kereskedelmi propagandaanyagok behozatalának megkönnyítésére vonatkozó, Genfben, 1952. évi november hó 7. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 59. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságéit" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

7. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

8. §

(1) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 15. §-ában az "igazságügyminiszter" szövegrész helyébe az "igazságügyért felelős miniszter" szöveg lép.

(2) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 36. §-ában az "a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben" szövegrész helyébe az "az adópolitikáért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben" szöveg lép.

(3) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 91/A. § (6) bekezdésében az "igazságügyminiszter" szövegrész helyébe az "igazságügyért felelős miniszter" szöveg lép.

8. A kiállításon, vásáron, kongresszuson, vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó, vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezményekre, valamint a munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalára vonatkozóan Brüsszelben, 1961. június 8-án létrejött vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1963. évi 8. törvényerejű rendelet módosítása

9. §

A kiállításon, vásáron, kongresszuson, vagy hasonló esemény alkalmával bemutatandó, vagy felhasználandó áruk behozatalánál engedélyezett kedvezményekre, valamint a munkaeszközök vámelőjegyzésben történő behozatalára vonatkozóan Brüsszelben, 1961. június 8-án létrejött vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1963. évi 8. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

9. A nemzetközi fuvarozásnál használatos rakodólapok vámkezeléséről Genfben, 1960. december 9-én kelt európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 23. törvényerejű rendelet módosítása

10. §

A nemzetközi fuvarozásnál használatos rakodólapok vámkezeléséről Genfben, 1960. december 9-én kelt európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 23. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpátmedencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

10. A turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítő Jegyzökönyvének kihirdetéséről szóló 1964. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása

11. §

A turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1964. évi 2. törvényerejű rendelet 4. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

11. Az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A. T. A.-igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március 1-jén megkötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

12. §

Az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A. T. A.-igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március l-jén megkötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

12. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a tengeri úton, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságon át szállított, átmenő (tranzit) növényi küldemények növényegészségügyi ellenőrzésének végrehajtásáról Budapesten, 1965. évi június hó 25. napján aláírt kiegészítő egyezmény kihirdetéséről szóló 1966. évi 18. törvényerejű rendelet módosítása

13. §

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a tengeri úton, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságon át szállított, átmenő (tranzit) növényi küldemények növényegészségügyi ellenőrzésének végrehajtásáról Budapesten, 1965. évi június hó 25. napján aláírt kiegészítő egyezmény kihirdetéséről szóló 1966. évi 18. törvényerejű rendelet 3. §-ában az "a földművelésügyi" szöveg helyébe az "az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős" szöveg lép.

13. A New Yorkban 1965. július 8-án kelt, a szárazföldi államok átmenő kereskedelméről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 10. törvényerejű rendelet módosítása

14. §

A New Yorkban 1965. július 8-án kelt, a szárazföldi államok átmenő kereskedelméről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 10. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdésében a "külgazdaságéit" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

14. A Magyar Népköztársaságnak New Yorkban, 1965. április 14-én kelt Harmadik Nemzetközi Ónegyezményhez való csatlakozása kihirdetéséről szóló 1970. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása

15. §

A Magyar Népköztársaságnak New Yorkban, 1965. április 14-én kelt Harmadik Nemzetközi Ónegyezményhez való csatlakozása kihirdetéséről szóló 1970. évi 14. törvényerejű rendelet 4. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

15. Az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről szóló 1970. évi 18. törvényerejű rendelet módosítása

16. §

Az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről szóló 1970. évi 18. tőrvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében az "az Országos Találmányi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe az "a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

16. A Genfben 1970. május 15-én kelt Negyedik Nemzetközi Ónegyezménynek a Magyar Népköztársaság által történt megerősítése kihirdetéséről szóló 1972. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

17. §

A Genfben 1970. május 15-én kelt Negyedik Nemzetközi Ónegyezménynek a Magyar Népköztársaság által történt megerősítése kihirdetéséről szóló 1972. évi 5. törvényerejű rendelet 4. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpátmedencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

17. Az egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetéséről szóló 1973. évi 29. törvényerejű rendelet módosítása

18. §

Az egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetéséről szóló 1973. évi 29. törvényerejű rendelet 4. § (3) és (4) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

18. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a határmenti árucsere- és szolgáltatás-forgalomról, valamint gazdasági együttműködésről szóló, Budapesten 1976. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 32. törvényerejű rendelet módosítása

19. §

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a határmenti árucsere- és szolgáltatás-forgalomról, valamint gazdasági együttműködésről szóló, Budapesten 1976. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 32. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

19. A Genfben 1975. június 21-én kelt Ötödik Nemzetközi Ónegyezmény kihirdetéséről szóló 1977. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

20. §

A Genfben 1975. június 21-én kelt Ötödik Nemzetközi Ónegyezmény kihirdetéséről szóló 1977. évi 5. törvényerejű rendelet 4. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

20. A Magyar Népköztársaság és Japán között Tokióban, 1975. október 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződés kihirdetéséről szóló 1977. évi 10. törvényerejű rendelet módosítása

21. §

A Magyar Népköztársaság és Japán között Tokióban, 1975. október 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződés kihirdetéséről szóló 1977. évi 10. törvényerejű rendelet 3. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

21. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

22. §

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 22. § (1) bekezdés c) pontjában, 106. § (2) bekezdés b) pontjában az "az igazságügyért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter" szöveg, 127. § (1) bekezdésében a "valamint a" szövegrész helyébe az "a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, valamint a" szöveg lép.

22. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés kihirdetéséről szóló 1980. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása

23. §

A Szabadalmi Együttműködési Szerződés kihirdetéséről szóló 1980. évi 14. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

23. A mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 1. törvényerejű rendelet módosítása

24. §

A mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 1. törvényerejű rendelet 3. § (3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg, a "Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapjában" szöveg lép.

24. A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 27. törvényerejű rendelet módosítása

25. §

A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 27. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében az "az Országos Találmányi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe az "a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

25. Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetéséről szóló 1982. évi 1. törvényerejű rendelet módosítása

26. §

Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetéséről szóló 1982. évi 1. törvényerejű rendelet 5. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

26. Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről szóló 1983. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása

27. §

Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről szóló 1983. évi 14. törvényerejű rendelet 4. §-ában a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökével" szöveg lép.

27. Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1984. évi 29. törvényerejű rendelet módosítása

28. §

Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1984. évi 29. törvényerejű rendelet 4. § (3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

28. A Genfben, az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 9. törvényerejű rendelet módosítása

29. §

A Genfben, az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 9. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében a "foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter" szöveg lép.

29. Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendelet módosítása

30. §

Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

30. A közúti közlekedésről szóló 1988. évii. törvény módosítása

31. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés k) pontjában az "energetikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "energiapolitikáért felelős miniszterrel" szöveg lép.

31. A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1988. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

32. §

A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1988. évi 5. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

32. Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló, New Yorkban, 1974. június 14-én kelt Egyezményről, valamint az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény módosításáról, Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvről szóló 1989. évi 1. törvényerejű rendelet módosítása

33. §

Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló, New Yorkban, 1974. június 14-én kelt Egyezményről, valamint az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény módosításáról, Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvről szóló 1989. évi 1. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

33. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása

34. §

A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 7/A. § (1) bekezdésében a "Miniszterelnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "Miniszterelnökség" szöveg lép.

34. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

35. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Munkaerőpiaci Alappal a miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát

a) a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal megosztva,

b) a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze tekintetében - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint - az oktatásért felelős miniszterrel megosztva,

c) a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprésze tekintetében a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszterrel együttműködve

gyakorolja."

36. §

(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 8. § (6) bekezdés b) pontjában a "foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 10. § (4) bekezdésében a "döntési jogkörét a miniszter" szövegrész helyébe a "döntési jogkörét a miniszter - a rehabilitációs alaprésszel kapcsolatban a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszterrel együttműködve -" szöveg lép.

(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19. § (2) bekezdésében a "miniszter, hogy" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben" szöveg lép.

(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19/B. § (4) bekezdésében a "miniszter, hogy rendeletben" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben" szöveg lép.

(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 20. § (4) bekezdésében a "miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával -rendeletben" szövegrész helyébe a "miniszter - a rehabilitációs alaprész tekintetében a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter egyetértésével - a MAT véleményének meghallgatásával rendeletben" szöveg lép.

(6) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (6) bekezdés b) pontjában a "miniszter, hogy rendeletben" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy rendeletben - a 2. alpont tekintetében a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter egyetértésével -" szöveg lép.

(7) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (4) bekezdés c) pontjában az "alaprész tekintetében dönt" szövegrész helyébe az "alaprész tekintetében - a rehabilitációs alaprész tekintetében a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszterrel együttműködve - dönt" szöveg lép.

(8) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (5) bekezdésében az "A miniszter dönt" szövegrész helyébe az "A miniszter - a rehabilitációs alaprész tekintetében a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszterrel együttműködve - dönt" szöveg lép.

(9) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (8) bekezdés c) pontjában az "alaprészek tekintetében a" szövegrész helyébe az "alaprészek tekintetében - a rehabilitációs alaprész tekintetében a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszterrel együttműködve - a" szöveg lép.

(10) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (9) bekezdésében a "foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

(11) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/D. § (4) bekezdésében a "foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével" szövegrész helyébe a "miniszter az államháztartásért felelős miniszter és - a rehabilitációs alaprész tekintetében - a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter egyetértésével" szöveg lép.

(12) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/D. § (5) bekezdésében az "a pénzügyminiszterrel" szövegrész helyébe az "az államháztartásért felelős miniszterrel" szöveg lép.

(13) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 49. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter" szöveg, 49. § (2) bekezdésében a "miniszternek" szövegrész helyébe a "társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszternek" szöveg lép.

(14) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 49. § (5) bekezdésében a "miniszter" szövegrészek helyébe a "társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(15) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 51/A. § (7) bekezdésében a "foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg, a "helyi önkormányzatokért felelős minisztérium" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszter" szöveg lép.

(16) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 55. § (1) bekezdés a) pontjában a minisztérium" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

(17) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (1) bekezdésében a "foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

35. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosítása

37. §

(1) A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. § (2) bekezdésében az "és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe az " , a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(2) A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 3. számú melléklet 7. pontjában a "Miniszterelnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "Miniszterelnökség" szöveg lép.

36. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvénymódosítása

38. §

(1) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 22. §-ában, IV. fejezetének címében, 26. §-át megelőző alcímében, 26. §-ában, 27. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (4) és (5) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. §-ában, 36. § (5) bekezdésében, 37. §-át megelőző alcímében, 37. § (4) bekezdés a) pontjában, 37. § (5) bekezdésében és 37. § (8)-(10) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(2) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(3) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (13) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(4) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 42. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(5) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 30. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalhoz" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához" szöveg lép.

(6) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 27. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 37. § (3) bekezdésében a .Magyar Szabadalmi Hivatalnak" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának" szöveg lép.

(7) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (9) bekezdésben a "Magyar Szabadalmi Hivatalnál" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál" szöveg lép.

37. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szőlő 1991. évi XXXIX. törvény módosítása

39. §

(1) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 3. §-ában, IV. Fejezete címében, 16. §-át megelőző alcímében, 16. §-ában, 17. § (1) és (2) bekezdésében, 17. § (4>(6) bekezdésében, 22. § (1) és (4) bekezdésében, 23. §-át megelőző alcímében, 23. § (4) bekezdés a) pontjában, 23. § (5) és (8) bekezdésében, valamint 23. § (9) és (10) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(2) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 23. § (13) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(3) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 25. § (3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(4) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 13. §-ában és 20. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalhoz" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához" szöveg lép.

(5) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 17. § (3) és (6) bekezdésében és 23. § (1) és (3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalnak" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának" szöveg lép.

(6) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 23. § (9) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalnál" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál" szöveg lép.

38. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása

40. §

Hatályát veszti a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (5) bekezdésében az "és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész.

39. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

41. §

(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (3) bekezdésében az "egészségügyi miniszter" szövegrész helyébe az "egészségügyért felelős miniszter" szöveg lép.

(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében a "nemzetpolitikáért és a kisebbségpolitikáért" szövegrész helyébe a "nemzetpolitikáért, a kisebbségpolitikáért" szöveg lép.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért" szövegrész helyébe a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért" szöveg lép.

(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében a "Miniszterelnöki Hivatalt vezető" szövegrész helyébe a "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős" szöveg lép.

(5) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés b), q) és r) pontjában a " , valamint a katonai, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés j) pontjában a "valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető" szövegrész helyébe az "a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős" szöveg lép.

(7) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés m) pontjában a "valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető" szövegrész helyébe az "a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az informatikáért felelős" szöveg lép.

(8) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés o) pontjában az " , a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(9) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés u) pontjában az "egészségügyi miniszterrel" szövegrész helyébe az "egészségügyért felelős miniszterrel" szöveg lép.

40. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

42. §

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal e törvény alkalmazásában fejezetet irányító szerv."

43. §

(1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdésében az "alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert" szövegrész helyébe az "alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős minisztert (a továbbiakban: alappal rendelkező miniszter)" szöveg lép.

(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. § (4) bekezdésében az "alappal való rendelkezésre jogosult és a felhasználásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "alappal rendelkező miniszter" szöveg lép.

(3) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A. §-ában és 55. § (2) bekezdésében az "A miniszter" szövegrész helyébe az "Az alappal rendelkező miniszter" szöveg lép.

(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/E. § (2) bekezdés b) pontjában a "helyi önkormányzatokért" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért" szöveg, 64/E. § (4) bekezdésében a "Kormány a helyi önkormányzatokért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter" szöveg lép.

(5) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 101. § (3) bekezdésében az "alappal való rendelkezésre jogosult miniszter" szövegrész helyébe az "alappal rendelkező miniszter" szöveg lép.

(6) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (2) bekezdésében az "államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: illetékes miniszter)" szövegrész helyébe az "államháztartásért felelős miniszter" szöveg lép.

(7) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (3) bekezdésében a "külgazdaságért felelő" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős" szöveg lép.

(8) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (3) bekezdésében az "illetékes miniszter" szövegrészek helyébe az "államháztartásért felelős miniszter" szöveg lép.

(9) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (4) bekezdésében az "illetékes miniszter" szövegrészek helyébe az "államháztartásért felelős miniszter" szöveg lép.

(10) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. § (9) bekezdésében az "illetékes miniszter" szövegrész helyébe az "államháztartásért felelős miniszter" szöveg lép.

(11) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 123/B. §-ában az "illetékes miniszter" szövegrész helyébe az "alappal rendelkező miniszter" szöveg lép.

41. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

44. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (2) bekezdés f) pontjában, 30. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "az e-közigazgatásért felelős miniszter" szöveg lép.

45. §

(1) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 36. § (4) bekezdésében az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszter a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel együttesen rendeletében meghatározott összegű" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (2) bekezdés c) pontjában az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel együttesen," szövegrész.

42. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

46. §

(1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 19. § (6) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszter" szöveg lép.

(2) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 21/F. § (2) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdésében, (7) bekezdésében, (10) bekezdés a) pontjában a "szociál- és családpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter" szöveg, 21/F. § (3) bekezdésében a "szociál- és családpolitikáért felelős miniszterhez" szövegrész helyébe a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterhez" szöveg, 21/F. § (10) bekezdés h) pontjában a "szociál- és családpolitikáért felelős miniszternek" szövegrész helyébe a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek" szöveg lép.

(3) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 21/F. § (5) bekezdésében a "területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "területfejlesztésért felelős miniszter" szöveg lép.

43. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

47. §

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében az "igazságügyért" szövegrész helyébe az "állami vagyon felügyeletéért" szöveg lép.

44. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása

48. §

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 39/G. § (3) bekezdésében az "a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben" szövegrész helyébe az "a Hivatalos Értesítőben" szöveg lép.

49. §

Hatályát veszti a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60/M. § b) pontjában az "a helyi önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével," szövegrész.

45. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

50. §

(1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdésében a "87. §-ban említett miniszter" szövegrész helyébe a "Kormány" szöveg lép.

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87/B. §-ában a "miniszter" szövegrész helyébe a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 90. § (3) bekezdésében a "lakásügyért felelős" szövegrész helyébe a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős" szöveg lép.

51. §

Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (3) bekezdésében az " , illetőleg jogutódja" szövegrész.

46. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

52. §

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjában a "szociális ellátásért" szövegrész helyébe a "szociál- és nyugdíjpolitikáért" szöveg lép.

47. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény módosítása

53. §

(1) Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény 26. § (1) bekezdésében az "az Országos Találmányi Hivatalhoz" szövegrész helyébe az "a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához" szöveg lép.

(2) Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény 27. § (1) bekezdésében az "Az Országos Találmányi Hivatal" szövegrész helyébe az "A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg, 27. § (2) bekezdésében az "az Országos Találmányi Hivatal" szövegrész helyébe az "a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának" szöveg lép.

48. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

54. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (8) bekezdésében az "a Nemzetbiztonsági Hivatal" szövegrész helyébe az "az Alkotmányvédelmi Hivatal" szöveg lép.

49. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása

55. §

Hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. § (4) bekezdésében a "2010. évi XLIII." szövegrész.

50. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

56. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § e) pontjában a "Magyar Szabadalmi Hivatalnak" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának" szöveg lép.

51. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

57. §

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter, hogy a polgármester tisztségének megszűnése esetére a munkakör-átadási jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg."

58. §

Hatályát veszti a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13. § (5) bekezdésében az " , a jegyzőkönyv tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter rendeletben határozza meg" szövegrész.

52. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

59. §

(1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontjában, 4. § (2) bekezdésében, 34. § (1) és (2) bekezdésében és 35. § (1)-(3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(2) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 38. § (3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalnál" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál" szöveg lép.

(3) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. § (1)-(3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

53. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

60. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadalmi lajstromban feltüntetett bejelentő, illetve szabadalmas a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat."

61. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell. A kivonat hiányainak pótlásáról vagy a követelményeknek megfelelő átdolgozásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalból is intézkedhet."

62. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik."

63. §

(1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult. A közzétételt követően a szabadalmi bejelentés iratait - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - bárki megtekintheti."

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül a közzétételt követően sem tekinthetők meg)

"c) a szabadalmi lajstromban fel nem tüntetett és a hatósági tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy ha a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint harmadik személy a személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet."

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A megtekinthető iratokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjfizetés ellenében másolatot ad."

64. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53/D. § (1) Szabadalmi ügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani

a) a szabadalmi bejelentést,

b) az igénypont-közzétételi kérelmet és az igénypontok magyar nyelvű fordítását,

c) az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, illetve az európai szabadalom szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását,

d) a b) és a c) pontban meghatározott fordítás kijavítására irányuló kérelmet,

e) az 54. § (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a szabadalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,

f) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,

g) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.

(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-g) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani.

(5) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(7) Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(8) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (7) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(10) Szabadalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye."

65. §

(1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény VIII. fejezet címének helyébe a következő cím lép:

"Szabadalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás"

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 54. §-át megelőző alcíme és az 54. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Szabadalmi lajstrom

54. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közzétett szabadalmi bejelentésekről és a szabadalmakról lajstromot vezet, amelybe - az 55. §-nak megfelelően - be kell jegyezni a szabadalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. Az európai szabadalmakat (X/A. fejezet) a lajstrom külön részében kell feltüntetni.

(2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a szabadalom lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a szabadalom címét,

d) a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

e) a képviselő nevét és székhelyét,

f) a feltaláló nevét és lakcímét,

g) a bejelentés napját,

h) az elsőbbséget,

i) a szabadalmat megadó határozat keltét,

j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fizetés időpontját,

k) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a szabadalom korlátozását,

1) a hasznosítási és a kényszerengedélyeket.

(3) A szabadalmi lajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a szabadalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A szabadalmi lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.

(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a szabadalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi lajstromba bejegyezték.

(5) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A szabadalmi lajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet."

66. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § (1) A szabadalmi lajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése, más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, továbbá feltünteti abban a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tényeket. A 85. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha a 85. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni.

(2) A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében - a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján dönt. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni.

(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, illetve ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.

(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni."

67. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 56. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, amelyben közölni kell különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a szabadalmakkal kapcsolatos következő adatokat és tényeket:)

"b) a szabadalmi bejelentés közzétételekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, nemzetközi bejelentés esetén a nemzetközi közzététel számát, a találmány címét, a feltaláló nevét, a találmány nemzetközi osztályjelzetét, a kivonatot a jellemző ábrával, valamint utalást arra, hogy a közzétételre az újdonságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor;"

68. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 69. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a szabadalmi bejelentés - az összes igénypont vagy egyes igénypontok tekintetében - alkalmatlan arra, hogy vele kapcsolatban megfelelő újdonságkutatást lehessen elvégezni, az újdonságkutatási jelentés csupán az erre való utalást és ennek indokolását tartalmazza. Ha a szabadalmi bejelentés tartalmaz újdonságkutatásra alkalmas igénypontokat is, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ezekre nézve részleges újdonságkutatási jelentést készít.

(1b) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a találmány egységére vonatkozó követelményeknek (59. §), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala részleges újdonságkutatási jelentést készít az igénypontokban elsőként említett találmányra vagy az e találmánnyal az 59. § alapján egységes csoportot képező találmányokra vonatkozóan. A szabadalmi bejelentés megosztására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az érdemi vizsgálat során hívja fel a bejelentőt (76. §)."

69. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a szabadalmi leírást, az igénypontot és a rajzot."

70. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltalmat egy bejelentésben, a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig megoszthatja bejelentését a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával."

71. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 81. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a szabadalmas a megsemmisítési eljárásra okot nem adott, és a szabadalmi oltalomról -legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában - a 81. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli."

72. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kérelmet és az igénypontok magyar fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni."

73. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"84/G. § (1) Az európai szabadalom azonos hatályú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megadott szabadalommal. Az európai szabadalom a megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésével minősül megadottnak.

(2) Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, az európai szabadalommal kapcsolatos jogvita esetén a szabadalmas köteles e fordítást a saját költségén rendelkezésre bocsátani a feltételezett bitorló kérésére, illetve - szükség szerint felhívásra - a bíróság vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásban."

74. §

(1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:

"Az európai szabadalommal kapcsolatos fordítási követelmények"

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását, valamint - ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve a francia vagy a német volt - az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását.

(2) Ha az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvű fordítását is be kell nyújtani, a fordítást azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amelyen a szabadalmas az (1) bekezdésben előírt mindkét fordítást vagy közülük már a másodikat is benyújtotta.

(3) Az (1) bekezdésben előírt cselekmény az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthető, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat.

(4) Az (1) bekezdésben előírt fordítást vagy fordításokat (a továbbiakban együtt: fordítás) a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészítem és benyújtani.

(5) A fordítás meghirdetéséért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a fordítást abból a szempontból, hogy az megfelel-e a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(7) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg az (5) bekezdés szerinti díjat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a szabadalmast az (5) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a fordítást nem nyújtották be.

(8) Ha az (1) bekezdésben előírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül, és e cselekményt a (3) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma a Magyar Köztársaságban a keletkezésétől fogva hatálytalan.

(9) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha a fordítást szabályszerűen benyújtották.

(10) A fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatást közöl a hivatalos lapjában (56-56/A. §), és a fordítást megtekinthetővé teszi."

75. §

(1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/G. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(8) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy növényfajta-oltalmi ügyekben az ügyfél - a (10) és (11) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Szellemi

Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel."

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/G. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Elektronikus úton is be lehet nyújtani

a) az 54. § (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a növényfajta-oltalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,

b) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,

c) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.

(11) Ha az ügyfél a (10) bekezdés alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli az eljárás során hozott döntéseket, illetve küldi meg a hiteles elektronikus lajstromkivonatot

(12) A (10) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására az 53/D. § (4)-(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell."

76. §

(1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/H. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:

"Növényfajta-oltalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás"

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a növényfajta-oltalmi bejelentésekről és a növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a növényfajta-oltalommal kapcsolatos tényeket és körülményeket. A növényfajta-oltalmi lajstromra, valamint az abba való bejegyzésre az 54. § (2)-(5) bekezdésében és az 55. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni."

77. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"114/N. § Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a bejelentésről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben hatósági tájékoztatást közöl, amely a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját és az ettől eltérő elsőbbség napját, a bejelentésben megjelölt fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét tartalmazza."

78. §

(1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény hatodik részének címe helyébe a következő cím lép:

"A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK"

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény XIV/C. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"A SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA"

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:

"A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogállása "

(4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban e fejezeten belül: Hivatal) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal."

79. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/F. §-át megelőző alcíme és 115/F. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa

115/F. § (1) A 115/J-115/L. §-ban meghatározott feladatok ellátásában a Hivatal elnökét -szakmai tanácsadó, véleményező szervként - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) segíti. A Tanács a Hivatal elnökének felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, hazai jogszabályok és uniós jogi aktusok, nemzetközi szerződések) tervezetét. A Tanács részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia kidolgozásában, valamint figyelemmel kíséri és előmozdítja annak végrehajtását.

(2) A Tanács legfeljebb tizenkét tagú - iparjogvédelmi, szerzői jogi és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó tudományterületeken szakértelemmel rendelkező személyekből álló - testület.

(3) A Hivatal elnöke az általa a Tanács tagjainak javasolt személyekről tájékoztatja a minisztert, aki a javasolt személyekkel szemben a tájékoztatást kővető tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a Tanács tagjának. A Tanács tagjait ezt követően a Hivatal elnöke nevezi ki.

(4) A Tanács tagjainak kinevezése hároméves időtartamra és személyre szól, helyettesítésnek nincs helye. A kinevezés további három-három évre meghosszabbítható.

(5) A tagság megszűnik:

a) a határozott idő elteltével,

b) lemondással,

c) a kinevezés visszavonásával,

d) a tag halálával.

(6) A Tanács a Hivatal elnöke által megállapított ügyrend szerint működik."

80. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben - külön jogszabályok alapján - különösen a következő feladatokat látja el:

a) engedélyezi a felhasználást ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű) esetén és nyilvántartást vezet erről,

b) nyilvántartást vezet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről,

c) felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység felett,

d) előkészíti a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket,

e) önkéntes műnyilvántartást vezet,

f) gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről."

81. §

(1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/K. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) külön jogszabály alapján működteti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, emellett egyéb módon is közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében;"

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/K. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:) "h) elősegíti, hogy a szellemi tulajdon védelmének eszközeit megfelelően használják fel az országkép formálásához, az egységes országmárka kialakításához, valamint a jellegzetes magyar termékek ismertségének javításához és hírnevének megóvásához."

82. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/R. §-a a kővetkező (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az igazgatási szolgáltatási díj, a megújítási díj és a fenntartási díj megfizetésének időpontja átutalás útján történő teljesítés esetében a Hivatal külön jogszabályban megjelölt pénzforgalmi számláján történő jóváírást megelőző második banki munkanap, külföldről indított átutalás esetében a jóváírást megelőző ötödik banki munkanap. A banki munkanapok számításánál a kincstár munkarendje az irányadó. Ha a teljesítés készpénz-átutalási megbízás útján történik, a megfizetés napja a készpénz-átutalási megbízás postára adásának napja."

83. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény a következő 116. §-sal egészül ki:

"116. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel megállapított 84/G. §-át és 84/H. §-át azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január l-jét követően hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben."

84. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szervezetének és működésének szabályait."

85. §

(1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (9) bekezdésében a "Miniszterelnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szöveg lép.

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 69/A. § (7) bekezdésében a "harmadik" szövegrész helyébe a "negyedik" szöveg lép.

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdés e) pontjában a "végzését" szöveg helyébe a "döntését" szöveg lép.

(4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdésében a "végzés" szövegrész helyébe a "döntés" szöveg lép.

(5) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (5) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg, a "Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel" szövegrész helyébe a "miniszterrel" szöveg lép.

(6) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (6) és (8) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg, a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

(7) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (6) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárásokban" szöveg lép.

86. §

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény MÁSODIK RÉSZ címében a "MAGYAR SZABADALMI HIVATAL" szövegrész helyébe a "SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK" szöveg lép.

(4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tőrvény 53. § (13) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(5) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXT1I. törvény 53/A. § (2) bekezdésében, 53/B. § (1) és (2) bekezdésében, 83/H. § (2) bekezdésében, 85. § (1) és (3) bekezdésében, 101. § (2) bekezdésben, 115/P. § (10) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalnak" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának" szöveg lép.

(6) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. § (1) bekezdésében, 114/G. § (9) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatallal" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával" szöveg lép.

(7) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tőrvény 61. § (5) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(8) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 81. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(9) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 83/E. § (4) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(10) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 83/H. § (4) bekezdésében, 100. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalt" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát" szöveg lép.

(11) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/C. § (1)-(3) bekezdésében, 84/R. § (2) bekezdésében, 85. § (9) bekezdésében, 115/A. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalnál" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál" szöveg lép.

(12) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/F. § (3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalhoz" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához" szöveg lép.

(13) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 84/R. § (6) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(14) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 100. § (3) és (5) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(15) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/T. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(16) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/A. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(17) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/B. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivataltól" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától" szöveg lép.

87. §

(1) Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (2) bekezdés a) pontjában a "valamint" szövegrész, 79. § (2) bekezdésében az "a bejelentési nyilvántartásba, illetve" szövegrész, 85. § (1) bekezdés b) pontjában az "a bejelentési nyilvántartásba vagy" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 56. § a) pontja, 67. §-a és a 67. §-át megelőző alcíme.

88. §

Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 57/A. §-át megelőző alcíme és 57/A. §-a.

54. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

89. §

(1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 45. § (7) bekezdésében a "környezet védelméért felelős" szövegrész helyébe a "miniszter által vezetett" szöveg lép.

(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 53. § (2) bekezdésében a "tudományos kutatásokért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe a "kutatásfejlesztésért- és technológiai innovációért felelős miniszterrel" szöveg lép.

(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 54. § (3) bekezdésében az "a művelődésért és közoktatásért" szövegrész helyébe az "az oktatásért" szöveg lép.

(4) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 55. § (2) bekezdésében az "a művelődésért és a közoktatásért" szövegrész helyébe az "az oktatásért" szöveg lép.

(5) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (4) bekezdésében a minisztériumok" szövegrész helyébe a "miniszterek" szöveg lép.

55. A vízgazdálkodásról szóló 1995. éviLVII. törvény módosítása

90. §

(1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tőrvény 8. § (2) bekezdésében a "vízügyi igazgatásért" szövegrész helyébe a "vízgazdálkodásért" szöveg lép.

(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontjában és 17. § (5) bekezdésében a "kormánybiztos" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

91. §

Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (2) bekezdése.

56. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. éviLXVI. törvénymódosítása

92. §

(1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (5) bekezdésében és 35. § (6) bekezdésében az "az önkormányzatokért felelős" szövegrész helyébe az "a helyi önkormányzatokért felelős" szöveg lép.

(2) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 17. § (1) bekezdésében a "19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek (a miniszterelnöknek és hivatalának, a minisztériumoknak, az autonóm államigazgatási szerveknek, a kormányhivataloknak, a központi hivataloknak és a rendvédelmi szervek országos parancsnokságainak)" szövegrész helyébe a "miniszterelnöknek, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek" szöveg lép.

(3) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 30. § (3) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "kultúráért felelős miniszter" szöveg lép.

(4) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35/A. § (2) bekezdésében az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, valamint a kultúráért felelős miniszter, hogy együttesen" szövegrész helyébe a "hogy az e-közigazgatásért felelős miniszter, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter, valamint a kultúráért felelős miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.

57. A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvénymódosítása

93. §

A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A címert tartalmazó védjegy lajstromozásához szükséges engedély megadásáról -kérelemre, a védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk vagy szolgáltatások tekintetében hatáskörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter dönt. A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kérelem elbírálása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján jár el. Az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól."

94. §

A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § A Magyar Köztársaság zászlaját (a továbbiakban: zászló), lobogóját tartalmazó védjegy lajstromozásához szükséges engedély tekintetében a 4. §-t kell megfelelően alkalmazni."

95. §

A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 10, § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Nemzetközi vásáron (kiállításon, árubemutatón stb.) a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést és a címer használatát az ilyen esemény rendezésére vagy az azon való részvételre jogosultak részére - a külpolitikáért felelős miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter engedélyezi.

(2) Nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvény esetén az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az engedély megadásáról - a külpolitikáért felelős miniszter, továbbá társadalmi rendezvény esetén a rendezvény jellege szerint hatáskörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter dönt. A kérelmet a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterhez kell benyújtani."

96. §

A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény a következő 18/A. §-sal egészül ki:

"18/A. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi... törvénnyel megállapított 4. § (1) bekezdését, 6. §-át és 10. § (1)-(2) bekezdését a 2011. január l-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni."

97. §

A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 10. § (3) bekezdésében az "az (1) és (2) bekezdésben említett miniszter" szövegrész helyébe az "a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter" szöveg, 21. § (1) bekezdés e) pontjában a "sportügyeket felügyelő" szövegrész helyébe a "sportpolitikáért felelős" szöveg lép.

58. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

98. §

(1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 67. § (11) bekezdésében az "a Nemzetbiztonsági Hivatal" szövegrész helyébe az "az Alkotmányvédelmi Hivatal" szöveg lép.

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés q) pontjában a "szolgálatokat irányító miniszterrel" szövegrész helyébe a "szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel" szöveg lép.

59. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

99. §

(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. pont s) alpontjában az "oktatási és kulturális" szövegrész helyébe az "oktatásért felelős" szöveg lép.

(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4) bekezdés b) pontjában az "a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő" szövegrész helyébe az "az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter irányítása alatt álló szerv által üzemeltetett, működtetett" szöveg lép.

(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.6. alpontjában az "a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe az "az adópolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

100. §

Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.6. alpontjában az "a Miniszterelnöki Hivatal vezetője," szövegrész.

60. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

101. §

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. § b) pontjában, 2. § (1) bekezdésében, 19. § (3) bekezdésében, 57. § (1) bekezdésében az "a Alkotmányvédelmi Hivatal" szövegrész helyébe az "az Alkotmányvédelmi Hivatal" szöveg, 5. § nyitó szövegrészében az "A Alkotmányvédelmi Hivatal" szövegrész helyébe az "Az Alkotmányvédelmi Hivatal" szöveg lép.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 9. § c) pontjában az "illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe az "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében az "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kijelölt miniszter" szövegrész helyébe az "az Információs Hivatalt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter" szöveg, az "(a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban együtt: miniszter)" szöveg lép.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 11. § (6) bekezdésében a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal tekintetében" szöveg lép.

(5) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 12. § (2) bekezdésében a "szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe a "szolgálatok irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(6) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 14. § (4) bekezdés b) pontjában a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztertől" szövegrész helyébe a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős minisztertől" szöveg lép.

(7) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 19. § (5) bekezdésében a "szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe a "szolgálatok irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(8) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 19. § (6) bekezdésében a "szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe a "szolgálatok irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(9) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 68. § (5) bekezdésében a "szóló törvény 13. §-ának (3)-(4) bekezdésében" szövegrész helyébe a "szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (3) és (5) bekezdésében" szöveg lép.

(10) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (3) bekezdésében a "miniszterrel egyetértésben" szövegrész helyébe a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.

(11) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 2. számú melléklet 19. pontjában a "szolgálatokat irányító miniszterrel" szövegrész helyébe a "szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel" szöveg lép.

61. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

102. §

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a Kormánynak a regionális fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el."

103. §

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 17. § kiegészül a következő (7a)-(7c) bekezdésekkel:

"(7) A miniszter képviseletét állásfoglalásra jogosult állandó megbízottja látja el. Az állandó megbízottat csak a megbízó miniszter által írásban felhatalmazott személy helyettesítheti.

(7a) A Kormány által meghatározott képviselők helyettesítésének rendjét a Kormány állapítja meg.

(7b) Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv közreműködésével gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a regionális fejlesztési tanácsok közötti egyeztetés rendszerét.

(7c) A tanács ülésén a tagsági joggal nem rendelkező, napirenddel érintett miniszter képviselője részt vehet és felszólalhat."

104. §

(1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. §-ában a "területfejlesztési stratégiai tervezésért" szövegrész helyébe a "területfejlesztés stratégiai tervezéséért" szöveg lép.

(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (14) bekezdés c) pontjában az "őt delegáló" szövegrész helyébe az "általa képviselt" szöveg lép.

105. §

Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (6) bekezdés b) pontjában a "miniszteri" szövegrész."

62. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

106. §

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (6) bekezdés b) pontjában a "közlekedéspolitikáért" szövegrész helyébe a közlekedésért" szöveg lép.

63. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

107. §

(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 103. § (2) bekezdés b) pontjában és 103. § (3) bekezdés b) pontjában a "minisztérium" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 127/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "fegyveres szervet irányító miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

(3) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 300. § (3) bekezdésében a "szolgálatokat irányító" szövegrész helyébe a "szolgálatok esetében a" szöveg lép.

(4) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdésében az "a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért, a vám- és pénzügyőrség irányításáért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy" szövegrész helyébe az "a miniszter, hogy az általa irányított fegyveres szerv tekintetében" szöveg lép.

64. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

108. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 30. §-a helyébe a kővetkező rendelkezés lép:

"30. § (1) A védjegyoltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt (11. §, 31. §), az oltalmi idő lejártát kővető napon,

b) a védjegyjogosult az oltalomról lemondott (32. §), a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,

c) a védjegyet törölték (33. §), keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal,

d) a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18. §, 34. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal,

e) a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált (35. §), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal,

f) a védjegyjogosult jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság [9. § (2) bek.] jogutód nélkül megszűnt, e megszűnés napjára visszaható hatállyal.

(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetében a felek bármelyikének kérelmére a megszűnés olyan még korábbi időpontra visszaható hatállyal is megállapítható, amelyen a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezett."

109. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban, kivéve, ha az utóbbit a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt kérték. Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában tárgyalást kell tartani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács szótöbbséggel dönt."

110. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik."

111. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46/D. § (1) Védjegyügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani

a) a védjegybejelentést,

b) a megújítási kérelmet,

c) a 47. § (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a védjegylajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,

d) a gyorsított eljárás [64/A. § (1)-(6) bek.] és a különleges gyorsított eljárás [64/A. § (7)-(8) bek.] kezdeményezésére irányuló kérelmet,

e) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet, és

f) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.

(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-f) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(10) Védjegyügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye."

112. §

(1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény VIII. Fejezete címének helyébe a következő cím lép:

"A VÉDJEGYLAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS"

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 47. §-át megelőző alcíme és 47. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Védjegylajstrom

47. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegybejelentésekről és a védjegyekről lajstromot vezet, amelybe - a 48. §-nak megfelelően - be kell jegyezni a védjegyjogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket.

(2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a védjegy lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a védjegyet,

d) az árujegyzéket,

e) a védjegyjogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

f) a képviselő nevét és székhelyét,

g) a bejelentés napját,

h) az elsőbbséget,

i) a lajstromozásról szóló határozat keltét,

j) a védjegy megújítását,

k) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását, és

1) a használati engedélyeket.

(3) A védjegylajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a védjegylajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A védjegylajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.

(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték.

(5) A védjegylajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A védjegylajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet."

113. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § (1) A védjegylajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése vagy más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, illetve feltünteti a védjegyeljárásokban bekövetkezett tényeket. A 77. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha a 77. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni.

(2) A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele, illetve bejegyzése ügyében - a védjegyeljárásokban bekövetkezett tények kivételével - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot. Ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket a beérkezésük sorrendjében kell elbírálni.

(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.

(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni."

114. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a bejelentés árujegyzéke idegen nyelven készült, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani."

115. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 58. § (2) és (3) bekezdése helyébe a kővetkező rendelkezés lép:

"(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni, kivéve, ha azt olyan időben nyújtották be, hogy figyelembevétele indokolatlanul késleltetné a döntéshozatalt. A védjegybejelentés meghirdetését (61/A. §) követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak észrevétel alapján terjeszti ki az érdemi vizsgálatot arra, hogy a megjelölés a 2-3. §-ban meghatározott - az észrevételben megjelölt - valamely okból nincs-e kizárva a védjegyoltalomból. Ennek során a tényeket az észrevétel keretei között, az észrevételt benyújtó személy állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján vizsgálja.

(3) Az észrevételt a bejelentővel közölni kell, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt a (2) bekezdés első mondata alapján figyelmen kívül hagyta."

116. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 61/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A meghirdetést kővetően a bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről, elutasításáról, módosításáról és megosztásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást kell közölni."

117. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bejelentő - az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között - a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja az árujegyzéket."

118. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A megosztási kérelmet el kell utasítani, ha a bejelentésben szereplő megjelölés lajstromozása ellen benyújtott felszólalás esetén a megosztás az árujegyzék felszólalással érintett részét választaná szét."

119. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult a törlési eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a nyilatkozattételre [73. § (1) bek.] kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli."

120. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megszűnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg keli jelölni a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Ha a 30. § (2) bekezdése alapján a megszűnés megállapítását a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott időpontnál korábbi időpontokra visszaható hatállyal kérik, erre a kérelemben utalni kell. Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a 18. § előírásainak megfelelően használta."

121. §

(1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy pedig a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható, a védjegyoltalomnak a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnése tárgyában hozott határozatot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyaláson kívül hozza meg. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)-(7) bekezdését alkalmazni kell."

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit azonban a kérelmező viseli. Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott, és a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a 76. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli."

122. §

(1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/P. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - kivéve, ha az (5a) bekezdés alkalmazásának van helye - értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás), vagy - az (5e) bekezdésnek megfelelően - arról, hogy az oltalmat csak részben ismeri el. Az értesítéseket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a végleges elutasításról vagy az ideiglenes elutasítás részbeni visszavonásáról szóló döntés jogerőre emelkedését követően küldi meg a Nemzetközi Irodának. Az oltalom részben történő elismerése esetén a lajstromozás napjának a döntés keltezésének napját kell tekinteni."

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/P. §-a következő (5a)-(5e) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha a bejelentő olyan felhívásra nem válaszol a kitűzött határidőben, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kizárólag felszólalás alapján adott ki, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésre álló adatok alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében, és ennek megfelelő - végleges elutasításról szóló vagy az (5e) bekezdés szerinti - értesítést küld a Nemzetközi Irodának.

(5b) Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala folytatja az érdemi vizsgálatot, és annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében. Ha ennek alapján a védjegybejelentés elutasításának [61. § (4) bek., 61/H. § (2) bek.] volna helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az erről szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás).

(5c) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki ideiglenes elutasítást és az (5d) bekezdés alapján sem küld értesítést a Nemzetközi Irodának, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni. (5d) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni. (5e) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom egészben vagy részben történő elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni."

123. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak)

"d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;"

124. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 91. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felszólalás esetén a felszólalás alapjául szolgáló okot a 61/D. § (8) bekezdése alapján, a védjegy törlésére irányuló eljárásban pedig a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a felszólalás vagy a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg, az ilyen felszólalási vagy törlési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi."

125. §

(1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a földrajziárujelzőoltalmi ügyekben az ügyfél - a (7)-(8) bekezdésben meghatározott esetek kivételével -nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel."

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 112. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki: "(7) Elektronikus úton is be lehet nyújtani

a) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,

b) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.

(8) Ha az ügyfél a (7) bekezdés alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele az eljárás során hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására a 46/D. § (4)-(9) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell."

126. §

(1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/K. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a bejelentés elutasításának [61. § (4) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5) bek.] van helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát elutasítja (végleges elutasítás)."

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki a (3) bekezdés szerinti ideiglenes elutasítást, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni."

(3) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/K. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni.

(7) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni."

127. §

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 117. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel megállapított 76/P. § (5)-(5e) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

128. §

(1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 63. § (1) bekezdésében az "- a védjegy lajstromozásáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig -" szövegrész helyébe az "- a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig -" szöveg lép.

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (1) bekezdés e) pontjában a "végzését" szövegrész helyébe a "döntését" szöveg lép.

(3) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (2) bekezdésében a "végzés" szövegrész helyébe a "döntés" szöveg lép.

(4) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 101. § (7) bekezdésében a "101. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés" szöveg lép.

(5) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/B. § (2) bekezdésében a "113/A. § e) pontja szerinti" szövegrészek helyébe a "113/A. § (1) bekezdés e) pontja" szöveg lép.

129. §

(3) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény MÁSODIK RÉSZ címében a "MAGYAR SZABADALMI HIVATAL" szövegrész helyébe a "SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK" szöveg lép.

(4) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/A. § (2) bekezdésében, 46/B. § (1) és (2) bekezdésében, 77. § (1) és (3) bekezdésében, 93. §-ában, 113/A. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, 116/A. § (4) és (8) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalnak" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának" szöveg lép.

(5) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. § (1) bekezdésében, 65/A. § (3) bekezdésében, 112. § (6) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatallal" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával" szöveg lép.

(6) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 65. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivataltól" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától" szöveg lép.

(7) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 73. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(8) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/B. § (1) bekezdésében, 76/J. § (3) bekezdésében, 76/U. § (4) bekezdésében, 77. § (9) bekezdésében, 91. § (1) bekezdésében, 116/E. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalnál" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál" szöveg lép.

(9) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/B. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(10) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/E. § (3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalhoz" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához" szöveg lép.

(11) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/J. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(12) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tőrvény 76/J. § (5) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(13) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/M. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(14) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/M. § (4) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(15) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/P. § (8) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(16) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 76/U. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(17) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény XI. Fejezete címében a "MAGYAR SZABADALMI HIVATAL" szövegrész helyébe a "SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA" szöveg lép.

(18) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 91. § (1) és (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalt" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát" szöveg lép.

(19) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 91. § (5) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(20) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 112. § (6) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(21) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/B. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(22) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/E. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(23) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/I. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(24) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

130. §

Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 61/B. § (2) bekezdése és 76/P. § (6)-(7) bekezdése.

131. §

Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 50/A. §-át megelőző alcíme és 50/A. §-a, valamint 65/A. §-a.

65. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

132. §

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés c) pontjában az "az ifjúságpolitikáért" szövegrész helyébe az "a gyermek- és ifjúságpolitikáért" szöveg lép.

66. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

133. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 8/B. § (2) bekezdésében a "munkabiztonságért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szövegrész helyébe a "foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

67. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása

134. §

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 149. § a) pontjában a "törvény törvény" szövegrész helyébe a "törvény" szöveg, 8. számú mellékletében a "legfeljebb 5" szövegrész helyébe a "legfeljebb 4" szöveg lép.

68. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

135. §

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 8. § (3) bekezdésében az "az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg lép.

69. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása

136. §

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. § (3) bekezdés a) pontjában a "területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "területfejlesztésért felelős miniszter" szöveg lép.

70. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

137. §

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1/A. § (1) Fegyveres biztonsági őrség létrehozására

a) a honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylő létesítményei,

b) a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal létesítményei,

c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei

vonatkozásában jogosult.

(2) A rendőrség hatósági jogkörét

a) a Magyar Honvédség létesítményeinél működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter,

b) az Információs Hivatalnál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,

c) az irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter

gyakorolja, és végzi a 10/A. § szerinti panasz elbírálását."

138. §

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (5) bekezdésében a "honvédelemért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel" szövegrész helyébe a "honvédelemért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel" szöveg lép.

71. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvény módosítása

139. §

Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvény 4. §-ában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a külpolitikáért" szöveg lép.

72. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

140. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdésében a külföldre utazásért felelős" szövegrész helyébe a külföldre utazás szabályozásáért felelős" szöveg lép.

141. §

Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdés e) pontjában az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben" szövegrész.

73. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása

142. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 1. § (2) bekezdés b) pontjában a "nyugdíjpolitikáért" szövegrész helyébe a "szociál- és nyugdíjpolitikáért" szöveg lép.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/C. § (11) bekezdésében a "Miniszterelnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szöveg lép.

74. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

143. §

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 12. § (4) bekezdésében a "gazdasági" szövegrészek helyébe a "foglalkoztatáspolitikáért felelős" szöveg, a "szociális és családügyi miniszterrel együttműködve" szövegrész helyébe a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.

75. A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosítása

144. §

A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 3. § (1) bekezdésében a "helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszterhez" szöveg lép.

76. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

145. §

(1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának javaslatára a (3)-(12) bekezdés szerint lefolytatott eljárást követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében."

(2) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (4) bekezdése helyébe a kővetkező rendelkezés lép:

"(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekképviseleti szervezeteitől, valamint ezt követően a kultúráért felelős minisztertől. A véleményezési eljárást a díjszabásnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához történő benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni. A 20-21. §-ban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdekképviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdekképviseleti szervezeteknek."

146. §

(1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál felügyeleti intézkedést kezdeményez."

(2) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 93. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokat rendszeres időközönként, de legalább évente megküldi az igazságügyért felelős miniszternek a szellemi tulajdon védelmével összefüggő feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából, továbbá a kultúráért felelős miniszternek a kultúrával kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából.

(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a közös jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében a közős jogkezelő szervezetek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala javára évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.

(7) A felügyeleti díj mértéke a közös jogkezelő szervezet által adott felhasználási engedélyek díjából és az általa érvényesített díjigényekből származó előző évi nettó bevétel 0,3%-a. A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. Új közös jogkezelő szervezet nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel évében a felügyeleti díj mértéke a tárgyévre jóváhagyott díjszabás alapján vagy egyébként tervezett nettó bevétel 0,3%-a. Ebben ez esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni."

147. §

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a következő 109/A. §-sal egészül ki:

"109/A. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel megállapított 90. § (2) és (4) bekezdését, valamint 93. § (4)-(6) bekezdését a 2011. január 1-jét követően indult díjszabás-jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni."

148. §

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével - a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző szervezetekről vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának kezelésére, nyilvántartására, felhasználására, megfizetése módjára, továbbá a díjmérték kiszámításának módjára és a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."

149. §

(1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/A. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 57/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 57/B. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, 57/B. § (5) bekezdés b) pontjában, 57/D. § (1)-(5) bekezdésében, 101. § (1) bekezdésében, 105. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(2) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/A. § (2) bekezdésében, 57/C. § (1) bekezdésében, 94/B. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalnál" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál" szöveg lép.

(3) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/A. § (5) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivataltól" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától" szöveg lép.

(4) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalnak" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának" szöveg lép.

(5) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (1) bekezdés d) pontjában a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(6) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(7) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 86. § (1) bekezdésében, 87. § (2) bekezdésében, 89/A. § (1) bekezdésében, 90. § (8) bekezdésében, 93. § (1) és (3) bekezdésében a "kultúráért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(8) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 89. § (3) bekezdésében a "kultúráért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(9) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 89/A. § (2) bekezdésében a kultúráért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(10) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 89. § (4) bekezdésében, 90. § (10) bekezdésében az "a kultúráért" szövegrész helyébe az "az igazságügyért" szöveg lép.

(11) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (1), (5) és (8) bekezdésében, valamint 93. § (2) bekezdésében a kultúráért felelős miniszternek" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának" szöveg lép.

(12) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (5) bekezdésében a "kultúráért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(13) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90. § (9) bekezdésében az "A kultúráért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "Az igazságügyért felelős miniszter" szöveg, az "A miniszter" szövegrész helyébe az "Az igazságügyért felelős miniszter" szöveg lép.

(14) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 90/A. § (1) bekezdésében az "A kultúráért" szövegrész helyébe az "Az igazságügyért" szöveg, az "a minisztert új eljárásra utasítja" szövegrész helyébe az "az igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja" szöveg lép.

(15) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 100. § (5) bekezdésében a "kultúráért felelős miniszter irányítása alatt működő minisztérium" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(16) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 112. § (5) bekezdés a) pontjában a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(17) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 112. § (5) bekezdés b) pontjában a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

150. §

Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 105. § (2) bekezdésében a ", továbbá az informatikáért" szövegrész.

77. A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXIII. törvény módosítása

151. §

A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXIII. törvény 4. § (3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának" szöveg lép.

78. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

152. §

(1) Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. § b) pontjában az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. § d) pontjában az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és" szövegrész.

79. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

153. §

(1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdés e) és f) pontjában a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdés e), g) és h) pontjában az "az országos szintű fejlesztés, fejlesztési tervezés és programozás irányításáért" szövegrész helyébe az "a fejlesztéspolitikáért" szöveg lép.

(3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 80. § (2) bekezdésében az "az országos szintű fejlesztés, fejlesztési tervezés és programozás irányításáért" szövegrész helyébe az "a fejlesztéspolitikáért" szöveg lép.

(4) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés y) pontjában az "energetikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "energiapolitikáért felelős miniszterrel" szöveg lép.

154. §

Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (2) bekezdésében az "ágazati" szövegrész.

80. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása

155. §

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (3) bekezdés b) pontjában az "egészségügyi feladatok ellátásáért" szövegrész helyébe az "egészségügyért" szöveg, 59. § (3) bekezdés c) pontjában a "bányászatért" szövegrész helyébe a "bányászati ügyekért" szöveg lép.

81. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása

156. §

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (5) bekezdésében a "kulturális örökség védelméért" szövegrész helyébe a kultúráért" szöveg, a "turisztikáért" szövegrész helyébe a "turizmusért" szöveg lép.

157. §

(1) Hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (2) bekezdésében a "területfejlesztésért és" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (4) bekezdésében a "területfejlesztésért és" szövegrész.

82. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

158. §

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 13. § (1) bekezdésében az "állami vagyonért" szövegrész helyébe az "állami vagyon felügyeletéért" szöveg lép.

83. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

159. §

(1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 27. § (2) bekezdés d) pontjában az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel" szöveg lép.

(2) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 27. § (4) bekezdésében az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, hogy rendelettel" szövegrész helyébe az "az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben" szöveg lép.

84. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

160. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § A mintát mintaoltalomban kell részesíteni, ha a minta

a) kielégíti az 1-5. §-ban meghatározott követelményeket,

b) nincs kizárva az oltalomból a 6-10. § alapján, és

c) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek."

161. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A mintaoltalom megadása előtt a mintát csak a szerző, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni."

162. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § A mintaoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap."

163. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat."

164. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 30. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő mintaoltalmi ügyek tartoznak:)

"g) a mintaoltalmak nyilvántartása,"

165. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32/B. § (1) Mintaoltalmi ügyekben az ügyfél - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani

a) a mintaoltalmi bejelentést,

b) a megújítási kérelmet,

c) a 34. § (2) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott tényekben bekövetkezett változásoknak a mintaoltalmi lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmet,

d) a lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelmet,

e) az iratbetekintésre vonatkozó kérelmet.

(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés b)-e) pontja alapján elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezett eljárást, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton közli vele a kérelem kapcsán hozott döntéseket, illetve küldi meg neki a hiteles elektronikus lajstromkivonatot.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott beadványokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával lehet elektronikus úton benyújtani.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(10) Mintaoltalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye."

166. §

(1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 33. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Mintaoltalmi ügyekben eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye."

(2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szabadalmi törvény nyilvánosságra vonatkozó szabályainak alkalmazásában a szabadalmi bejelentés közzétételén a mintaoltalom megadását kell érteni. Mintaoltalmi ügyekben a szabadalmi bejelentések minősített adatként való kezelésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók."

167. §

(1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény VI. Fejezete címének helyébe a következő cím lép:

"MINTAOLTALMI LAJSTROM, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS"

(2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 34. §-át megelőző alcíme és 34. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

" Mintaoltalmi lajstrom

34. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalom megadását követően a minták oltalmáról lajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni a mintaoltalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket.

(2) A mintaoltalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a mintaoltalom lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a minta ábrázolását, a bejelentő változtató nyilatkozatával [48. § (2) bek.] együtt,

d) a minta szerinti termék megnevezését,

e) a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

f) a képviselő nevét és székhelyét,

g) a szerző nevét és lakcímét,

h) a bejelentés napját,

i) az elsőbbséget,

j) a mintaoltalom megadásáról szóló határozat keltét, k) a mintaoltalom megújítását, illetve megosztását,

1) a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom változtatással való fenntartását, illetve korlátozását,

m) a hasznosítási engedélyeket.

(3) A mintaoltalmi lajstrom a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogokról és tényekről vélelmezni kell, hogy azok fennállnak. A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki vitatja a helyességüket vagy a valósággal való egyezőségüket.

(4) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a mintaoltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a mintaoltalmi lajstromba bejegyezték.

(5) A mintaoltalmi lajstromot bárki megtekintheti, ahhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A mintaoltalmi lajstromban foglalt adatokról díj ellenében bárki hitelesített kivonatot kérhet.

(6) A mintaoltalmi lajstromba való bejegyzésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi lajstromba való bejegyzésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

168. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 35. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a mintaoltalmi bejelentésekkel, valamint a minták oltalmával kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:)

"d) a mintaoltalom megadásának meghirdetésekor a lajstromszámot, a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a bejelentés napját, a mintaoltalom elsőbbségének napját, a minta szerinti tennék megnevezését és a terméknek az ipari minták nemzetközi osztályozásának (a továbbiakban: nemzetközi osztályozás) létesítésére vonatkozó Locarnói Megállapodásban meghatározott nemzetközi osztályjelzetét, a minta ábrázolását, a szerző nevét és lakcímét, valamint a mintaoltalmat megadó határozat keltét;"

169. §

(1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az alaki vizsgálat során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a 36. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket."

(2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta

a) kielégíti-e az 1-5. §-ban meghatározott követelményeket, és a 6-8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból, és

b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek."

(3) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést visszavonta."

170. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a mintaoltalom megadása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig módosíthatja a bejelentést."

171. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki több mintára igényelt oltalmat egy bejelentésben, a mintaoltalmat megadó határozat meghozataláig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és - ha van ilyen - a korábbi elsőbbség megtartásával."

172. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad, ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [47. § (la) és (2) bek.]. A mintaoltalom megadásának napja az oltalom megadásáról szóló határozat keltezésének napja."

173. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék, valamint a megjelölt mintaoltalom mintájának ábrázolását. A hasznosított vagy hasznosítani kívánt terméket a megjelölt mintaoltalom mintájának a mintaoltalmi lajstromban szereplő ábrázolásával megegyező egy vagy több nézetben kell bemutatni."

174. §

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta kielégíti-e az 15. §-ban meghatározott követelményeket, és a 6-8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból.

(4) Ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés - részben vagy egészben - nem felel meg a (3) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala erről a Megállapodásban meghatározott időponttól számított hat hónapon belül a Nemzetközi Irodát értesíti."

175. §

(2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény MÁSODIK RÉSZ címében a "MAGYAR SZABADALMI HIVATAL" szövegrész helyébe a "SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALÁNAK" szöveg lép.

(3) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/A. § (2) bekezdésében, 61. § (1) és (3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalnak" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának" szöveg lép.

(4) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatallal" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával" szöveg lép.

(5) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 33. § (1) bekezdésében az "a (2) és a (3) bekezdésben" szövegrész helyébe az "az (1a)-(3) bekezdésben" szöveg lép.

(6) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36. § (1) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 57. § (3) bekezdésében, 60/J. § (2) bekezdésében, 60/K. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalhoz" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához" szöveg lép.

(7) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36. § (5) bekezdésében a "közzétételig" szövegrész helyébe a "mintaoltalom megadásáig" szöveg lép.

(8) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. §-át megelőző alcímében az "Érdemi" szövegrész helyébe az "Alaki és érdemi" szöveg lép.

(9) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 47. § (3) bekezdésében az "a (2) bekezdés alapján" szövegrész helyébe az "az (1a) vagy a (2) bekezdés alapján" szöveg lép.

(10) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 51. § (1) bekezdésében és 65. § (8) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivataltól" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától" szöveg lép.

(11) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 58. § (1) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(12) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/B. § (1) bekezdésében és 61. § (9) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalnál" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál" szöveg lép.

(13) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/B. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(14) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (7) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(15) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (8) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(16) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/K. § (9) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(17) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény IX. Fejezete címében a "MAGYAR SZABADALMI HIVATAL" szövegrész helyébe a "SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA" szöveg lép.

(18) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 61. § (1) bekezdés e) pontjában a "végzését" szövegrész helyébe a "döntését" szöveg lép.

(19) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 61. § (2) bekezdésében a "végzés" szövegrész helyébe a "döntés" szöveg lép.

(20) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 62. §-ában a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(21) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 68. §-ában a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrészek helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

176. §

(1) Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 19. § (1) bekezdésében a "végleges" szövegrész, 23. § (3) bekezdésében az "a bejelentő és" szövegrész, 26. §-át megelőző alcímében és 26. §-ában a "végleges" szövegrész, 29. §ában a "végleges" szövegrész, 33. § (2) bekezdés c) pontjában az "és az eljárás folytatása iránti" szövegrész, 44. § (3) bekezdésében a "térítés ellenében" szövegrész, 47. § (1) bekezdésében az "érdemi" szövegrész, 60/K. § (9) bekezdésében az "(50. §)" szövegrész, 61. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében és a 61. § (7) bekezdés b) pontjában az "az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 25. §-át megelőző alcíme és 25. §-a, 32. § (3) bekezdése, 35. § a)-c) pontja, 42. §-át megelőző alcíme és 42. §-a, 43. §-át megelőző alcíme és 43. §-a, 45. §-át megelőző alcíme és 45. §-a, 46. §-át megelőző alcíme és 46. §-a, 60/K. § (2) bekezdése.

177. §

Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36/A. §-át megelőző alcíme és 36/A. §-a, valamint 51/A. §-a.

85. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

178. §

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 17. § (2) bekezdésében az "az érintett miniszterekkel egyetértésben - a kormányzati informatika vonatkozásában a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel együttesen -" szövegrész helyébe az "az e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.

86. Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, 1991. március 19-én felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2002. évi LI. törvény módosítása

179. §

Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, 1991. március 19-én felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2002. évi LI. törvény 4. §-ában a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának" szöveg lép.

87. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása

180. §

(1) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 7. § (1) bekezdésében a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(2) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 12. § (1) bekezdésében a "szolgálatokat irányító miniszterrel" szövegrész helyébe a "szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel" szöveg lép.

88. A plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVI. törvény módosítása

181. §

A plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében az "és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe az " , a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

89. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

182. §

(1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 10. § (1) bekezdésében a "kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért" szövegrész helyébe a "fejlesztéspolitikáért" szöveg lép.

(2) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 11. § (2) bekezdésében a "miniszter javaslata" szövegrész helyébe a "miniszter és a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter közös javaslata" szöveg lép.

90. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény módosítása

183. §

Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény 107. § (5) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatalnál" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál" szöveg lép.

91. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

184. §

A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 20, § (1) bekezdésében a "közlekedéspolitikáért, valamint az adópolitikáért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben állapítsák" szövegrész helyébe a közlekedésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa" szöveg lép.

92. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

185. §

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(16) Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy - a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott - rendeletben állapítsa meg az esélyegyenlőségi szakértői névjegyzékkel összefüggő eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait."

186. §

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/C. § (1) bekezdésében az "igazságügyért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter" szöveg lép.

93. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása

187. §

(1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 19. §-ában az "igazságügyért" szövegrész helyébe az "állami vagyon felügyeletéért" szöveg lép.

(2) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 333. § (1) bekezdésében az "igazságügyért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "igazságügyért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter" szöveg lép.

(3) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 375. § (2) bekezdésében az "a közbeszerzésekért" szövegrész helyébe az "az állami vagyon felügyeletéért" szöveg lép.

(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 379. § (2) bekezdés k) pontjában az "a közbeszerzésekért felelős minisztériummal" szövegrész helyébe az "az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel" szöveg lép.

(5) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 379. § (2) bekezdés n) pontjában az "a közbeszerzésekért" szövegrész helyébe az "az állami vagyon felügyeletéért" szöveg lép.

(6) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (2) bekezdésében az "a nemzeti fejlesztésért" szövegrész helyébe az "az állami vagyon felügyeletéért" szöveg lép.

(7) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (2) bekezdés d) pontjában a "miniszterrel együttesen" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével" szöveg lép.

94. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

188. §

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 66. §-ában a "miniszter" szövegrész helyébe a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

95. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítása

189. §

Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 3/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a miniszter teljesíti."

190. §

(1) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 2. § g) pontjában a "miniszter" szövegrész helyébe a "közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg lép.

(2) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 3. § (3) bekezdésében a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

96. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

191. §

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A KKV-k fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) biztosítja.

(2) A célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának összegét évente a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete tartalmazza."

192. §

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A célelőirányzat terhére vállalkozások, valamint a (2) bekezdésben meghatározott programok megvalósításában közreműködő szervezetek részesülhetnek támogatásban. A célelőirányzat felhasználásának rendjét olyan módon kell kialakítani, hogy a KKV-k - többek között speciálisan KKV-k számára meghirdetett támogatási konstrukciók, magasabb támogatási intenzitás és a támogatás ellenében teljesítendő enyhébb kötelezettségek révén - a többi vállalkozáshoz képest előnyben részesüljenek."

193. §

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 7. § (2) bekezdésében az "amelyek célja" szövegrész helyébe az "amelyek célja többek között" szöveg lép.

194. §

Hatályát veszti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 21. § (2) bekezdése.

97. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása

195. §

A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 24. § (3) bekezdésében az "a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter és az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy együttes" szövegrész helyébe az "az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.

98. Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2004. évi XC. törvény módosítása

196. §

Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2004. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

99. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosítása

197. §

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (4) bekezdésében a "szolgálatokat irányító miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben" szövegrész helyébe a "szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben" szöveg lép.

100. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

198. §

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (4) bekezdésében a "nyugdíjbiztosítási járulékfizetés" szövegrész helyébe a "nyugdíjjárulék- és nyugdíj biztosítási járulékfizetés" szöveg lép.

101. A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény módosítása

199. §

A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 15. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

102. A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosítása

200. §

A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 12. § (4) bekezdésében a "Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

103. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény módosítása

201. §

(1) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 5/A. § (10) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg lép.

(2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 9. § (3) bekezdésében a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

104. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

202. §

Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (2) bekezdés c) pontjában az "és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész.

105. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

203. §

(1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (1) bekezédésében a "társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért" szövegrész helyébe a "társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért" szöveg lép.

(2) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 12. (3) bekezdésében az "az internetes honlapján" szövegrész helyébe az "a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által működtetett honlapon" szöveg lép.

106. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosítása

204. §

(1) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 6. § (4) bekezdésében a "szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe a "szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(2) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 7. § (1) bekezdésében az "az informatikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(3) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 7. § (2) bekezdésében az "az informatikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(4) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12/A. § (4) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

(5) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 14. § (1) bekezdésében a "Miniszterelnöki Hivatalt vezető" szövegrész helyébe a "kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős" szöveg lép.

(6) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 15. § (1) és (2) bekezdésében a "helyi önkormányzatokért" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért" szöveg lép.

(7) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 22. § (2) bekezdés b) pontjában az "az informatikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(8) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 22. § (2) bekezdés c) pontjában a "szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a polgári" szövegrész helyébe a "szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az irányítása alá tartozó polgári" szöveg lép.

(9) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 22. § (2) bekezdés e) és f) pontjában a "Miniszterelnöki Hivatalt vezető" szövegrész helyébe a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős" szöveg lép.

107. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

205. §

(1) Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdés f) pontjában az "és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (7) bekezdésében az "és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész.

108. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

206. §

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 27/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a miniszter teljesíti."

207. §

(1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § (5) bekezdés 17. pontjában a "miniszter" szövegrész helyébe a "közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg lép.

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdésében a "közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 27/F. § (1) bekezdésében a "miniszter a minisztérium" szövegrész helyébe a "miniszter az általa vezetett minisztérium" szöveg lép.

(4) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 28. pontjában az "energetikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "energiapolitikáért felelős miniszterrel" szöveg lép.

109. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

208. §

(1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § e) pontjában az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel" szöveg lép.

(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § f) pontjában az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel és" szövegrész helyébe az "az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel és" szöveg lép.

(3) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § g) pontjában az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "az e-közigazgatásért felelős miniszterrel" szöveg lép.

(4) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § h) pontjában az "a közigazgatási informatikáért" szövegrész helyébe az "az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért" szöveg lép.

(5) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § i) pontjában az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "az e-közigazgatásért felelős miniszterrel" szöveg lép.

(6) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § k) pontjában az "a költségvetésért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "az államháztartásért felelős miniszterrel" szöveg lép.

110. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása

209. §

Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 17. §-a.

111. Az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló, Brüsszelben, 1997. december 18-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXIX. törvény módosítása

210. §

Az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló, Brüsszelben, 1997. december 18-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXIX. törvény 4. § (3) bekezdésében az "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe az "az adópolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

112. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló 2006. évi CIV. törvény módosítása

211. §

Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló 2006. évi CIV. törvény 13. § (7) bekezdése.

113. A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény módosítása

212. §

Hatályát veszti a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 174. § (6) bekezdése.

114. A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXIV. törvény módosítása

213. §

(1) Hatályát veszti a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdésében a "Miniszterelnöki Hivatal többségi tulajdonosi részesedésével működő" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXTV. törvény 7. § (2) bekezdése.

115. Az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2007. évi XXIV. törvény módosítása

214. §

Hatályát veszti az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2007. évi XXIV. törvény 30. § (7) bekezdése.

116. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

215. §

A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 27. § (3) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, valamint 40. § (1) és (2) bekezdésében a "szabálysértés szabályozásáért" szövegrész helyébe a "szabálysértési szabályozásért" szöveg lép.

117. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

216. §

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 4. § (1) bekezdésében az "A környezetvédelemért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "Az energiapolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

118. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

217. §

(1) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 53. §

(3) bekezdésében az "arra, hogy az elektronikus hírközlési politikáért felelős miniszterrel együttesen kiadott rendelettel" szövegrész helyébe az " , hogy az elektronikus hírközlésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben" szöveg lép.

(2) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 53. §

(4) bekezdésében az "arra, hogy az elektronikus hírközlési politikáért, az államháztartásért és a szociális és munkaügyi politikáért felelős miniszterrel együttesen rendeletben" szövegrész helyébe a " ,hogy az elektronikus hírközlésért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben" szöveg lép.

(3) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 53. § (5) bekezdésében az "elektronikus hírközlési politikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel" szövegrész helyébe az "elektronikus hírközlésért felelős miniszter, hogy rendeletben" szöveg lép.

119. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXIX. törvény deregulációja

218. §

Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXIX. törvény.

120. Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény módosítása

219. §

Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (3) bekezdésében a "Miniszterelnöki Hivatalt vezető" szövegrész helyébe a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős" szöveg lép.

121. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény módosítása

220. §

(1) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 47. §-a.

122. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

221. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 118. §-ában a "valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel együttesen" szövegrész helyébe az "a területfejlesztésért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 19. pont c) alpontjában a "valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a területfejlesztésért felelős miniszterrel és a területrendezésért felelős miniszterrel" szöveg lép.

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (4) bekezdésében a "számvitelért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe a "számviteli szabályozásért felelős miniszterrel" szöveg lép.

222. §

(1) Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 161. § (5) bekezdésében az "és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 19. pont b) alpontjában az "és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész.

(3) Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdés 4. pontjában az "és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész.

123. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

223. §

Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 12. § (2) bekezdés a) pontjában a "szolgálatokat irányító" szövegrész helyébe a "szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős" szöveg lép.

124. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény módosítása

224. §

A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 45. § (2) bekezdésében a "rendészetért és határrendészetért felelős miniszter, hogy" szövegrész helyébe a "rendészetért felelős miniszter, hogy a határrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.

125. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

225. §

Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 59. § (10) bekezdése.

126. A Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény módosítása

226. §

A Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény 4. § (4) bekezdésében az "és a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az " , a területfejlesztésért felelős miniszterrel és a területrendezésért felelős miniszterrel" szöveg lép.

127. Az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXX. törvény módosítása

227. §

Az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXX. törvény 3. § (4) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

128. A Genfben, 2000. június 1-jén elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXXI. törvény módosítása

228. §

A Genfben, 2000. június 1-jén elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXXI. törvény 4. § (5) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

129. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

229. §

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a 10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az ügyfele]

"d) helyi önkormányzat vagy a c) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv;"

230. §

Hatályát veszti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontjában az "a miniszterhelyettes," szövegrész.

130. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

231. §

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában a "kormánybiztos" szövegrész helyébe a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos" szöveg lép.

131. Az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi X. törvény deregulációja

232. §

Hatályát veszti az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi X. törvény.

132. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXV. törvény módosítása

233. §

Hatályát veszti az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló 2008. évi XXV. törvény 7. § (6) bekezdése.

133. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az ismert vagy feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló információk cseréjéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi XXXV. törvény módosítása

234. §

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az ismert vagy feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló információk cseréjéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi XXXV. törvény 4. § (4) bekezdésében a "szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter" szövegrész helyébe a "szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

134. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

235. §

(1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § w) pontjában az "az energiapolitikáért felelős miniszternél" szövegrész helyébe az "a miniszternél" szöveg lép.

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (3) bekezdésében az "az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy - a számvitelért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a miniszter, hogy - a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel" szöveg lép.

236. §

(1) Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 10. pontjában az " , és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 6. pontjában az "és a közigazgatási informatikáéit felelős miniszterrel" szövegrész.

135. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

237. §

(1) Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/E. § (5) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/E. § (6) bekezdésében az "és az (5) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot" szövegrész.

136. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása

238. §

Hatályát veszti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 13. § (3) bekezdése.

137. Az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés kihirdetéséről szóló 2008. évi LX. törvény módosítása

239. §

Az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés kihirdetéséről szóló 2008. évi LX. törvény 4. § (4) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

138. A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény módosítása

240. §

A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény 12. § (3) bekezdésében az "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe az "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg lép.

139. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

241. §

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 15. § (1) bekezdésében az "az Oktatási és Kulturális Minisztérium" szövegrész helyébe az "a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének" szöveg lép.

140. Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi XVI. törvény módosítása

242. §

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi XVI. törvény 5. § (4) bekezdésében a külgazdaságért" szövegrész helyébe a külgazdaságért és a Kárpátmedencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

141. A Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló 2009. évi XXIII. törvénymódosítása

243. §

A Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló 2009. évi XXIII. törvény 7. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"Az Szt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. § (1) A nemleges megállapításra (37. §) irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány szabadalmas van. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom leírását és rajzát. Ha az európai szabadalom hatályossá válásához nem nyújtották be az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását, vagy azt a szabadalmas nem bocsátotta a kérelmező rendelkezésére, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmező ilyen irányú kérelmére felhívja a szabadalmast e fordítás benyújtására.""

244. §

Nem lép hatályba a Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló 2009. évi XXIII. törvény 9. §-a és 10. §-a.

245. §

A Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló 2009. évi XXIII. tőrvény 12. § (3) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

142. A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXVI. törvény módosítása

246. §

A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXVI. törvény 3. § (2) bekezdésében a "Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke" szöveg lép.

143. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény módosítása

247. §

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében az "oktatásért és kultúráért" szövegrész helyébe az "oktatásért felelős miniszter és a kultúráért" szöveg lép.

144. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

248. §

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § h) pontjában az "a közigazgatási informatikáért felelő miniszterrel együttesen" szövegrész helyébe az "az e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével" szöveg lép.

145. Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény módosítása

249. §

(1) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 8. § (3) bekezdésében a "közigazgatási informatikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(2) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 19. § (6) bekezdésében a "közigazgatási informatikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(3) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 19. § (7) bekezdésében a "közigazgatási informatikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(4) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 31. § (4) bekezdésében az "a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel és az e-közigazgatásért felelős miniszterrel" szöveg lép.

146. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

250. §

(1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. § (2) bekezdésében az "és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "felelős miniszterrel, az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel" szöveg lép.

(2) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. § (3) bekezdésében az "- a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben -" szövegrész helyébe az "- az e-közigazgatásáért felelős miniszter és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott -" szöveg lép.

147. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása

251. §

(1) A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdésében a "társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy rendeletben" szövegrész helyébe a "társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben" szöveg lép.

(2) A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (8) bekezdésében a "társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben" szövegrész helyébe a "társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben" szöveg lép.

148. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolása terén való együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi CXXXII. törvény módosítása

252. §

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolása terén való együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi CXXXII. törvény 4. § (4) bekezdésében az "energiaügyekért" szövegrész helyébe az "energiapolitikáért" szöveg lép.

149. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

253. §

(1) A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 4. § (3) bekezdésében a "Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium" szövegrész helyébe a "vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szöveg lép.

(2) A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 40. § (2) bekezdésében a "mezőgazdasági vízgazdálkodásért" szövegrész helyébe a "vízgazdálkodásért" szöveg lép.

150. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

254. §

(1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Gazdálkodó szervezet

a) a "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű adat felhasználásával járó, és

b) a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti, a minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő

beszerzési eljáráson csak akkor vehet részt, ha az iparbiztonsági ellenőrzését végrehajtották és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a megfelelő szintű telephely biztonsági tanúsítványt részére kiállította. Az iparbiztonsági ellenőrzés végrehajtását a minősített adatot kezelő szerv vagy a gazdálkodó szervezet a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi."

(2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (2) bekezdése a következő s) és t) pontokkal egészül ki:

(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)

"s) végzi az elektronikus adatkezelő rendszerek vagy azok elemeinek elektromágneses kompromittáló kisugárzásának méréseit és ezek alapján meghatározza azok zónabesorolását,

t) végzi a helyiségek elektromágneses kompromittáló kisugárzásának védelmével összefüggő méréseket, ezek alapján meghatározza azok zónabesorolását."

(3) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet eljárásáért, ha azt a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben megállapítja, igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

(4) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény VII. Fejezete a következő 37/A. §-sal egészül ki:

"37/A. § Felhatalmazást kap a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a Nemzeti Biztonsági Felügyelet azon eljárásait, amelyekért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, az igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével, felhasználásával kapcsolatos szabályokat."

(5) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény a következő 40/A. §-sal egészül ki:

"40/A. § Ez a törvény az EUROPOL-információk titoktartási szabályzatának elfogadásáról szóló 2009. november 30-i 2009/968/IB tanácsi határozat 10. cikk (4) bekezdésének a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(6) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 2. számú melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. Az EUROPOL által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) "TRÉS SECRET UE/EU TOP SECRET" - "Szigorúan titkos!";

b) "SECRET UE/EU SECRET" - "Titkos!";

c) "CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL" - "Bizalmas!";

d) "RESTREINT UE/EU RESTRICTED" - "Korlátozott terjesztésű!"."

255. §

(1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés m) pontjában a "kormánybiztos" szövegrész helyébe a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos" szöveg lép.

(2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (3) bekezdésében az "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyébe az "a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter" szöveg lép.

(3) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 8. § (5) bekezdésében az "ügyészség vezetője, Miniszterelnöki Hivatalt vezető" szövegrész helyébe az "ügyészség vezetője, a miniszterelnök a miniszterelnöki biztos, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős" szöveg lép.

(4) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 10. § (3) bekezdésében az "a kiállításától számított" szövegrész helyébe az "a szakvélemény kiállításától számított" szöveg lép.

(5) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (5) bekezdésében a "ha a gazdálkodó szervezet" szövegrész helyébe a "ha meggyőződött arról, hogy a gazdálkodó szervezet" szöveg lép.

(6) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (1) bekezdésében a "Miniszterelnöki Hivatal" szövegrész helyébe a "minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztériiun" szöveg lép.

(7) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 20. § (2) bekezdés f) pontjában a "titokbirtokos" szövegrész helyébe "minősített adatot kezelő" szöveg lép.

151. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

256. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

257. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 97. §-a nem lép hatályba.

152. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XXX. törvény módosítása

258. §

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XXX. törvény 4. § (4) bekezdésében a "nemzeti fejlesztési és gazdasági" szövegrész helyébe a "fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, valamint a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős" szöveg lép.

153. Az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény módosítása

259. §

(1) Az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 13. §-ának a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 11/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a Nemzetbiztonsági Hivatal és" szövegrész helyett a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a Nemzetbiztonsági Hivatal, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szöveggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 11/A. § (2) bekezdését, 11/A. § (4) bekezdés g) pontját, 1 l/A. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyett a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szöveggel lép hatályba.

(2) Az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 15. §-ának a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 45. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterhez" szövegrész helyett a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterhez" szöveggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 45. § (4), (6) és (7) bekezdését megállapító rendelkezése a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter" szövegrész helyett a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter" szöveggel lép hatályba.

154. Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség Gazdasági Partnerségi Megállapodásában részt vevő államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásra irányuló átmeneti megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XLI. törvény módosítása

260. §

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség Gazdasági Partnerségi Megállapodásában részt vevő államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásra irányuló átmeneti megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XLI. törvény 5. § (4) bekezdésében a "külgazdaságért" szövegrész helyébe a "külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért" szöveg lép.

155. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

261. §

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 91. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha törvény úgy rendelkezik, hogy valamely tisztséget meghatározott időszakban helyettes államtitkárként szakmai vezetői jogviszonyban állt személy nem tölthet be, akkor az ugyanebben az időszakban szakállamtitkárként állami vezetői jogviszonyban állt személy sem töltheti be ezt a tisztséget."

262. §

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdés e) pontjában a "Magyar Szabadalmi Hivatal" szövegrész helyébe a "Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala" szöveg lép.

156. Záró rendelkezések

263. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2010. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-63. §, a 67-71. §, a 73-74. §, a 77-87. §, a 89-101. §, a 103-110. §, a 114-124. §, a 126-130. §, a 132-164. §, a 166. §, a 168-176. §, a 178-242. §, a 245-255. §, a 258. §, a 260-262. § és a 264. § 2011. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 102. § 2011. január 2-án lép hatályba.

(4) A 64-66. §, a 72. §, a 75-76. §, a 88. §, a 111-113. §, a 125. §, a 131. §, a 165. §, a 167. § és a 177. § 2011. március 1-jén lép hatályba.

264. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnevezésre változik, és a hivatal ezzel az elnevezéssel működik tovább.

(2) A Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács és a Tanács tagjainak tagsága e rendelkezés hatályba lépése napján a törvény erejénél fogva megszűnik. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsát e rendelkezés hatálybalépésének napját követő három hónapon belül meg kell alakítani.

265. §

(1) 2011. március 2-án hatályát veszti az 1-150. alcím, a 152-155. alcím.

(2) Ez a § az (1) bekezdésben meghatározott napot követő napon hatályát veszti.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Mftv.) változtatott egyes miniszteri feladat- és hatáskörök megjelölésén és tartalmán. A törvényjavaslat célja, hogy ezen megváltozott miniszteri feladat- és hatáskörök tekintetében az Mftv. és más törvények közötti koherenciát biztosítsa, továbbá a megváltozott miniszteri feladat- és hatáskörök tekintetében az Mftv. 5. § (1) bekezdése alapján a szükséges törvényi felülvizsgálatot elvégezze.

Az iparjogvédelmi tárgyú törvénymódosítások megváltoztatják a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal elnevezését, átalakítják az e hivatal elnökét támogató tanácsadó testület összetételét, gondoskodnak a hatásköri szabályoknak a bővülő hivatali feladatkörhöz történő hozzáigazításáról, megfelelő jogforrási szintre helyezik a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működésének alapját képező rendelkezéseket, valamint a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésével kapcsolatos felügyeleti és nyilvántartási feladatokat a szellemi tulajdonért felelős kormányhivatalhoz telepítik. A módosítások további célja, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárásai - többek között az adminisztratív terhek és az átfutási idő csökkentésével, a költségviselési szabályok kiigazításával, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítésével, ideértve a lajstrom vezetés szabályainak korrekcióját is - még inkább megfeleljenek a modem és ügyfélbarát közigazgatás koncepciójának. Az előirányzott módosítások megteremtik a szükséges törvényi hátteret a Magyar Szabadalmi Hivatal hatósági eljárásainak fejlesztéséhez.

Részletes indokolás

A 1. §-3. §-hoz, a 6. §-40. §-hoz, a 41. §-60. §-hoz, a 72. §-75. §-hoz, a 85. §-92. §-hoz, a 97. §-107. §-hoz, a 128. §-144. §-hoz, a 148. §-159. §-hoz, a 175. §-237. §-hoz, a 239. §-254. §-hoz, a 258. §-262. §-hoz

1. A kormányzat struktúrájának megváltoztatására vonatkozó törvények (a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény, valamint az Mftv.) az egyes miniszterek megnevezésével kapcsolatban nem változtattak a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény által megteremtett logikai renden. Az egyes törvényekben tehát továbbra sem a miniszter konkrét megnevezése szerepel, hanem a törvény tartalmán alapuló feladatkör szerinti megjelölés. Ez biztosítja a Kormánynak az Alkotmány 35. § (1) bekezdéséből és a 40. § (2) bekezdéséből kővetkező szervezetalakítási szabadságát, vagyis azt, hogy a Kormányt ne kösse külső tényező a szervezetalakítással összefüggő kérdésekben.

2. A Kormány szervezetalakítási szabadságát az Alkotmány 35. § (1) bekezdése, illetve 40. § (2) bekezdése biztosítja. Az Alkotmánybíróság számos határozatában, így például az 50/1998. (XI. 27.) AB határozatban is megerősítette, hogy az Alkotmány rendelkezései szerint a kormányzati struktúra kialakításában a kormányzat nagyfokú szabadsággal rendelkezik. (ABH 1998, 387., 405.) Ennek gyakorlati megvalósítását azonban szinte lehetetlenné teszi, hogy törvényi szinten nyernek rögzítést az egyes miniszterek hatáskörei, illetve szinte minden központi hivatal feladatai, így a legtöbb esetben a kormányzaton belüli szervezeti racionalizáláshoz vagy feladatátcsoportosításhoz törvénymódosítások szükségesek.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LIV. törvény egyértelművé tette, hogy a kormányzati szerkezet és szervezetrendszer meghatározása az országgyűlési választásokon többséget szerzett, a kormányzásért felelős politikai erő jogosítványa. Az Alkotmány módosítása eredményeképpen a minősített többséget igénylő törvények esetében is lehetőség van arra, hogy minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezést a jelenlévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával elfogadott törvénnyel módosítsa az Országgyűlés.

3. A törvényjavaslat ezen részeiben szerepel mindazon törvények, törvényerejű rendeletek módosítása, ahol a jogszabályok olyan minisztereket, minisztériumokat jelölnek meg, amelyek tekintetében az Mftv. változtatott a korábban meglévő feladat- és hatásköri struktúrán.

Az Mftv. által meghatározott változtatásokat a következő táblázat tartalmazza:

Ezen előzményekre tekintettel szükséges - az Mftv. 5. § (1) bekezdése alapján - a megváltozott miniszteri feladat- és hatáskörök tekintetében a jogrendszer törvényi szintjének felülvizsgálata, biztosítva ezzel, hogy az Mftv.-ben és az egyes törvényekben szereplő miniszteri feladatköri megjelölések összhangban legyenek, és a jogalkotásra jogosult miniszter egyértelműen - a jogállamiság és a jogbiztonság követelményeit sértő bonyolult jogértelmezés nélkül - megállapítható legyen.

A törvényjavaslat a fenti feladat- és hatáskörváltozások mellett - a feladat- és hatáskörök tartalmi változtatása nélkül - egyes törvényekben az egyes miniszterek feladat- és hatásköreiről szóló kormányrendeletben szereplő miniszteri megjelöléseket is pontosítja.

A törvényjavaslat - a miniszterek konkrét megnevezése helyett - a módosítandó jogszabály tartalmának megfelelő feladat- és hatáskör ellátásával érintett minisztert nevesíti, biztosítva ezzel a kormányzati struktúraváltás szabadságát. A feladatkörök megnevezése teljes körben követi az egyes miniszterek feladat- és hatásköreiről szóló kormányrendeletben szereplő feladatköri listát.

A 4. §-hoz és az 5. §-hoz

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása bevezetésének gyakorlati tapasztalatai rámutattak arra, hogy a Nyilvántartáshoz fűződő apasági vélelem kevés esetben alapítja meg az apaságot, ugyanakkor aránytalan terhet ró a szülőkre a házasságon kívül született gyermekek anyakönyvezése során. A szabály hatályának fennállása alatt keletkezett vélelmek jövőbeli rendezését átmeneti rendelkezés szolgálja.

A 64. §-hoz, a 111. §-hoz, a 125. §-hoz és a 165. §-hoz

A - jelenlegi nevén - Magyar Szabadalmi Hivatal által lefolytatott hatósági eljárások fejlesztésével kapcsolatos egyik legjelentősebb feladat az elektronikus ügyintézés fejlesztése az iparjogvédelmi eljárásokban, többek között új típusú elektronikus szolgáltatások bevezetésével. Ezek a fejlesztések - a meglévő elektronikus szolgáltatások továbbfejlesztésével egyidejűleg - az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) program keretében zajlanak, és a következő projekt-elemek kapcsán az iparjogvédelmi törvények módosítását igénylik: (1) iratbetekintési lehetőség biztosítása ügyfélkapus azonosítással; (2) a Magyar Szabadalmi Hivatallal folytatott, az ügyfél által kezdeményezett elektronikus kommunikáció az ügyfélkapu, BEDSZ, hivatali kapu központi szolgáltatások igénybevételével; (3) hiteles elektronikus lajstromkivonat kérése ügyfélkapus azonosítással, ABEV technológiára épülő elektronikus űrlapok kitöltésével.

Az EKOP Projekt Alapító Dokumentuma szerint a projekt vége 2011. május 17-e. Eddig kell tehát biztosítani a jogszabályi hátteret ahhoz, hogy az új elektronikus ügyintézési formák szerinti eljárások megkezdhetők legyenek. A törvényjavaslatban foglalt új rendelkezések 2011. március 1-jére előirányzott hatálybalépése megfelelő felkészülési időt biztosít a fejlesztések eredményeképpen létrejövő új ügyintézési formák szerinti eljárások megindítását megelőzően.

Az elektronikus ügyintézés fejlesztése kapcsán, a fenti feladatok megvalósítása érdekében a jogszabály-módosítások három főbb területet céloznak meg az iparjogvédelmi törvényekben: a nyilvánosság szabályait (iratbetekintésre vonatkozó rendelkezések); az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket (bővítés és kétirányúvá tétel, azaz az elektronikus úton benyújtható iparjogvédelmi beadványok körének kiterjesztése és a Hivatal ezekre vonatkozó döntéseinek elektronikus kézbesítése); valamint az iparjogvédelmi hatósági nyilvántartások szabályait (bejelentési nyilvántartások és lajstromok elektronikus hozzáférhetőségének biztosítása, a nyilvántartások vezetésére vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata és hiteles elektronikus lajstromkivonat igénylése).

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) X. fejezete főszabályként vezette be, hogy a hatóságok a közigazgatási hatósági ügyeket - a hagyományos úton történő ügyintézés mellett - elektronikus úton is intézik. A Ket. 13. § (2) bekezdése értelmében a Ket rendelkezéseit az iparjogvédelmi eljárásokban csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. A Ket. végrehajtását célzó 2005. évi LXXXIII. törvény -az iparjogvédelmi törvények kiegészítésével - lehetőséget teremtett 2007. január l-jétől a védjegybejelentések, 2007. július l-jétől pedig a szabadalmi, formatervezési mintaoltalmi, továbbá - az Szt. utaló szabálya értelmében - használati mintaoltalmi és topográfiaoltalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására. Az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2007. évi XXIV. törvény 2007. július l-jétől megteremtette a védjegymegújítási kérelmek elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségét is. Az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2009. évi XXVII. törvény tovább bővítette a Hivatal által elektronikus úton fogadott beadványok körét. Ennek megfelelően a Hivatal ügyfelei - a szabadalmi, használati mintaoltalmi, formatervezési mintaoltalmi, topográfiaoltalmi és védjegy-bejelentések, valamint a védjegy-megújítási kérelmek mellett -2009. augusztus l-jétől elektronikus úton nyújthatják be az európai szabadalmakhoz kapcsolódóan az igénypont-közzétételi kérelmeket és az igénypontok magyar nyelvű fordítását, az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű - 2011. január 1-jétől, a Londoni Megállapodás magyarországi hatálybalépésétől pedig angol nyelvű - fordítását, valamint az e fordítások kijavítására irányuló kérelmeket.

A törvényjavaslat szerinti módosítást követően az iparjogvédelmi törvények még szélesebben vonják meg az elektronikusan benyújtható beadványok körét. Ennek megfelelően lehetővé válik a korábban felsoroltakon túl bizonyos - az egyes iparjogvédelmi oltalmakat, illetve bejelentéseket érintő tényekben bekövetkezett - változásoknak (jogosult, képviselő vagy feltaláló neve illetve címe) a lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmek elektronikus úton való benyújtása; lajstromkivonat igénylésére, valamint iratbetekintésre vonatkozó kérelmek elektronikus úton történő megküldése; továbbá - védjegybejelentések esetében - a különleges gyorsított eljárás iránti kérelmek [Vt. 64/A § (7)-(8) bek.] elektronikus benyújtása.

A hatályos iparjogvédelmi törvények - a taxatíve felsorolt kérelmek benyújtásának lehetővé tételén kívül - eddig nem tették lehetővé az ügyfelek részére az elektronikus kapcsolattartást. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelen módosítást megelőző szabályozásnak megfelelően az ügyfél csak a kérelmek elektronikus úton történő benyújtására volt jogosult, ezen túl azonban nem kommunikálhatott elektronikusan a Hivatallal; a Hivatal pedig nem volt köteles az ügyféllel elektronikus úton kapcsolatot tartani, azaz az ügyfél az elektronikus úton kezdeményezett eljárásokban is papír alapon kapta meg a Hivatal válaszát illetve döntését. Az elektronikus úton történő ügyintézés körének fokozatos bővítése azonban szükségessé teszi, hogy a Hivatal megteremtse az ügyfelek számára bizonyos ügyekben a kétirányú elektronikus kommunikáció lehetőségét. Ennek megfelelően bizonyos, elektronikus úton kezdeményezett eljárások során lehetővé válik, hogy ha az ügyfél az ügyfélkapun keresztül kezdeményez eljárást, a Hivatal elektronikus úton közölje vele az eljárás során hozott döntéseket, illetve küldje meg neki a hiteles lajstromkivonatot [Szt. 53/D. § (3) bek., Vt. 46/D. § (3) bek., Fmtv. 32/B. § (3) bek.].

Az egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról szóló 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) az iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton történő benyújtását kétféle módon teszi lehetővé: egyrészt a Hivatal elektronikus ügyintézési rendszerén belül, az űrlapot közigazgatási felhasználásra alkalmas elektronikus aláírással ellátva; másrészt - a Hivatal elektronikus ügyintézési rendszerén keresztül - a természetes személy ügyfél vagy a képviselő ügyfélkapun történt bejelentkezést követően is benyújthatja elektronikus kérelmét (ebben az esetben a kérelem benyújtása a Hivatal honlapján elérhető felületről történik). A kormányrendeletben meghatározott ügyindítási módokon túl lehetőség van arra is, hogy az ügyfél közvetlenül a kormányzati portálon kezdeményezze az ügyintézést, ebben az esetben is ügyfélkapu igénybevételével.

A Ket. 28/B. § (1) bekezdése szerint írásbeli a kapcsolattartás, ha az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak, illetve a hatóság az iratot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi rendszer) keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak. Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény (a továbbiakban: Ekszt.) 6. § (1) bekezdése szerint - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -, a közigazgatási hatóságok kötelesek a hatósági eljárásokban az elektronikus kapcsolattartást és az e törvény hatálya alá tartozó más szolgáltatásaikat a központi rendszer útján az e törvényben meghatározott módon megvalósítani, illetve hozzáférhetővé tenni. Tekintettel azonban arra, hogy a Korm. rendelet az ügyfélkapun keresztül történő benyújtással egyenrangúként kezeli az ügyfél közigazgatási felhasználásra alkalmas elektronikus aláírással ellátott beadványának a Hivatal elektronikus ügyintézési rendszerén keresztül történő benyújtását is, így a hivatkozott kormányrendelet iparjogvédelmi ügyekben megteremtette az ügyfél oldaláról történő elektronikus kapcsolattartás speciális - az elektronikus közszolgáltatásokról rendelkező jogszabályokban meghatározott követelményeken túlmutató - szabályait. A Hivatal oldaláról történő elektronikus kapcsolattartás vonatkozásában azonban az iparjogvédelmi jogszabályok nem tartalmaznak az általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket, így a Hivatal hatósági ügyekben - a Ket.-ben és az Ekszt.-ben foglaltaknak megfelelően - köteles a központi rendszeren keresztül bonyolítani az elektronikus kommunikációt az ügyfelekkel.

Látni kell azonban, hogy a központi rendszeren keresztül történő kommunikáció csak abban az esetben kivitelezhető, ha az eljárást az ügyfélkapu igénybevételével kezdeményezték, így csak abban az esetben valósulhat meg az ügyfél és a Hivatal közötti kétirányú elektronikus kommunikáció, ha az ügyfél, illetve képviselője ügyfélkapus bejelentkezést követően a kormányzati portálon közvetlenül nyújtja be kérelmét, vagy ha a Hivatal honlapján ügyfélkapus azonosítással indítja meg az eljárást - és rendelkezésre bocsátja azokat az adatokat, amelyek a kétirányú kommunikációhoz szükséges viszontazonosításhoz elengedhetetlenek. Mivel az MSZH internetes honlapján üzemeltetett elektronikus ügyintézési rendszer számos olyan (az iparjogvédelmi beadványok sajátosságait tükröző) automatizmust, pluszfunkciót tartalmaz, amelyet a központi rendszer ügyintéző felülete nem támogat, így az ügyfelek számára legkedvezőbb ügyintézési mód az MSZH elektronikus ügyintézési rendszerének közvetlen használata (ezen belül is elsősorban az ügyfélkapus bejelentkezésre épülő ügyintézés). A módosítás által bevezetett rendszer fontos jellemzője az is, hogy az elektronikus úton benyújtott kérelmekre a válasz is elektronikus úton érkezik a Hivatal részéről. Összefoglalva tehát elmondható, hogy egy adott kérelem elintézésekor a kommunikáció alapvetően "egycsatornás", azaz papíron benyújtott kérelmekre papíron érkezik válasz, az elektronikus beadványokra pedig elektronikus úton válaszol a Hivatal.

Az elektronikus úton kezdeményezett eljárások formai követelményeit a Korm. rendelet határozza meg. Ennek alapján a felsorolt elektronikus kérelmek kizárólag a Hivatal által erre rendszeresített űrlap használatával (vagy annak a kormányzati portálon hozzáférhető űrlaphoz csatolásával) nyújthatók be. Az elektronikus űrlap díjtalanul érhető el. Az ügyfél vagy képviselője az általa kitöltött elektronikus űrlapot az annak beérkeztét követően megjelenített kapcsolati mutatón (linken) tekintheti meg és töltheti le; a Hivatal a beérkezett iparjogvédelmi beadványt az ügyfél elektronikus levélcímére nem küldi vissza. A kormányrendelet meghatározza azokat az adatmegjelenítési formátumokat is, melyekben az iparjogvédelmi beadvány benyújtásához szükséges elektronikus űrlaphoz mellékletek csatolhatók.

Az Szt. 53/D. § (5)-(9) bekezdése, a Vt. 46/D. § (5)-(9) bekezdése, valamint az Fmtv. 32/B. § (5)-(9) bekezdése szabályozza az ügyfél által elektronikus úton benyújtott kérelmek befogadási rendjét. E szabályokat a jelen módosítást megelőzően a szabadalmi bejelentés, védjegybejelentés, illetve formatervezési mintaoltalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtására vonatkozó rendelkezések tartalmazták (Szt. 57/A. §, Vt. 50/A. §, Fmtv. 36/A. §), tekintettel azonban arra, hogy ezek valamennyi, elektronikus úton benyújtott iparjogvédelmi beadvány esetében azonosan érvényesülnek, célszerű a hivatkozott rendelkezéseket az elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás általános szabályai között elhelyezni. Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Hivatal elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek. Elektronikus beküldés esetén a beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolás ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét (technikai jellegű olvashatatlanságát) állapítja meg, erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. A dokumentum értelmezhetetlenségéről szóló hivatali értesítést az ügyfél köteles visszaigazolni. Amennyiben a hivatkozott értesítés átvételét az ügyfél nem igazolja 15 napon belül, a Hivatal postai úton továbbítja neki az iratot.

A 65. §-hoz, a 76. §-hoz, a 112. §-hoz és a 167. §-hoz

A hatályos iparjogvédelmi törvények úgy rendelkeznek, hogy a Hivatal a különböző oltalmi formákban bejelentési nyilvántartást és lajstromot vezet, amelyek a Ket. 86. §-a szerinti hatósági nyilvántartásoknak minősülnek. A Hivatal - összhangban az EKOP projekt keretében vállalt kötelezettségekkel - elektronikus úton nyújtott szolgáltatásai körében a módosítás hatálybalépését követően biztosítani fogja az általa vezetett hatósági nyilvántartások elektronikus elérhetőségét. A közzététel jogintézményét ismerő oltalomszerzési eljárásokban a közzétételt megelőzően a bejelentés iratai vonatkozásában az iratbetekintés engedélyezésére csak azonosítást és jogosultság igazolását lehetővé tevő kérelem benyújtását követően kerülhet sor. A bejelentésekről vezetett nyilvántartásra a közzétételt követően a lajstromra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, így gyakorlati szempontból szükségtelenné válik, hogy a Hivatal a bejelentések és a lajstromozott oltalmak esetében két különálló, on-line elérhető nyilvántartást vezessen. Ennek megfelelően a közzétett iparjogvédelmi bejelentések adatai - státuszuk megfelelő feltüntetésével - szintén a lajstrom részét képezhetik, azaz a két nyilvántartási forma az on-line környezetben összevonható.

Noha az iparjogvédelmi lajstromok közhiteles mivolta expressis verbis eddig nem került kimondásra az iparjogvédelmi törvényekben, erre utal az a rendelkezés, mely szerint a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben bármely jogra akkor lehet hivatkozni, ha azt a lajstromba bejegyezték [Szt. 54. § (3) bek., Vt. 47. § (3) bek., Fmtv. 34. § (4) bek.]. A fogalmi tisztaság érdekében azonban szükségessé vált kimondani azt, hogy a lajstrom a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja, továbbá sor kerül a lajstrom közhitelességének meghatározását nyújtó további rendelkezések beiktatására is az Szt. 54. § (3) bekezdésébe, a Vt. 47. § (3) bekezdésébe, valamint az Fmtv. 34. § (4) bekezdésébe.

Az elektronikusan hozzáférhető lajstromot bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról díj ellenében hitelesített kivonatot kérhet [Szt. 54. § (5) bek., Vt. 47. § (5) bek., Fmtv. 34. § (5) bek.]. Az Szt. 115/E. § (2) bekezdése szerint a Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ilyen díjat kell fizetni a Hivatal által készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért, kivonatért, valamint fordításért, továbbá a Hivatal által végzett hitelesítésért is. A módosítás szerint az elektronikus úton hozzáférhető lajstrom adataiból a Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005 (IV. 12.) GKM rendeletben (a továbbiakban: Díjrendelet) meghatározott mértékű díj ellenében kivonatot lehet kérni. Amennyiben az ügyfél a hitelesített lajstromkivonatot elektronikus úton igényli, a Hivatal elektronikus úton küldi meg számára az időbélyegzővel és elektronikus aláírással ellátott, hitelesített elektronikus kivonatot. Természetesen továbbra is lehetőség lesz papír alapú hitelesített lajstromkivonat igénylésére. Ebben az esetben a papír alapon vagy a Hivatalnál ügyfélfogadási időben, szóban előterjesztett kérelem és a vonatkozó díj megfizetését követően a lajstromkivonatot papír alapon, megfelelő hitelesítéssel ellátva adja ki a Hivatal. A Díjrendelet 17. §-a a kivonat díja mellett rendelkezik az iparjogvédelmi eljárásban az iratról (pl. jegyzőkönyvről) készített másolat díjáról is. Ennek megfelelően lehetőség van arra is, hogy az ügy aktájában lévő, megtekinthető iratokról az iratbetekintésre jogosultak másolatot, adott esetben hitelesített másolatot kérjenek. Az említett másolatok igénylése azonban jelenleg még nem lesz elektronikus úton intézhető.

Az iratbetekintésre jogosultság általános szabályait a Ket. 68. §-a határozza meg. Eszerint az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba (ez a jog akkor is megilleti, ha korábban nem vett részt az eljárásban). Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. Törvény egyes ügyfajták vonatkozásában meghatározhatja azoknak a személyeknek a körét, akik - az ügyfeleken kívül - iratbetekintésre jogosultak lehetnek.

Az Szt. 53. §-a szerint a szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat akkor is megtekintheti, ha nem ő a jogosult. A közzétételt megelőzően az iratbetekintés csak a jogosultság igazolását tartalmazó egyedi kérelem és ennek megfelelő hatósági döntés alapján lehetséges. Az Szt. 53. § (2) bekezdése, valamint a Ket. 69. §-a határozza meg azoknak az iratoknak a körét, amelyek a szabadalmi bejelentés közzétételét követően sem tekinthetők meg. A Ket. 69. §-a szerint nem lehet betekinteni (1) a döntés tervezetébe az eljárás befejezéséig; (2) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el; (3) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba; (4) egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

Az Szt 53. § hatályos (2) bekezdése szerint a Ket.-ben foglalt eseteken kívül a közzétételt követően sem tekinthetők meg: (1) a döntéseket és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok, valamint; (2) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra hozatalát mellőzni kérte.

A közzétételt követően a fenti kivételek körébe nem tartozó, a felekkel közölt szinte valamennyi irat (többek kőzött az újdonságkutatási jelentés, írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés, közbenső határozatok) bárki által megtekinthető, azok azonosítás és jogosultság igazolása nélkül on-line elérhetők lesznek a Hivatal honlapján.

A bejelentési eljárás során azonban a Hivatal birtokába kerülnek olyan adatok, illetve keletkeznek olyan iratok, melyek a lajstromból nem ismerhetők meg és tartalmuk nem áll összefüggésben az oltalom megszerzésével, azaz nem tekinthetők a "szabadalmi bejelentés iratainak" (ide tartoznak például az egyes iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási díjak megfizetése alóli mentesség vagy halasztás igazolás alapjául szolgáló munkáltatói jövedelemigazolás vagy nyugdíjszelvény). Az Szt. 53. §-a (2) bekezdésének kiegészítése egyértelművé teszi, hogy az ilyen adatokat tartalmazó iratok megismerhetősége nem "automatikus" - sőt, kifejezett hozzájárulás vagy érdekigazolással alátámasztott kérelem hiányában kizárt. Az ilyen iratok harmadik személy általi megismerhetősége - a Ket. 68. §ának megfelelően - azonosításhoz, harmadik személyek esetén pedig ezen felül érdekigazoláshoz kötött. E megoldás tehát az ügyfél eljárási jogait nem korlátozza, hiszen továbbra is lehetősége lesz betekinteni a papíralapú aktában minden olyan iratba, amely számára a vonatkozó előírások alapján hozzáférhető.

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) értelmében a formatervezési mintaoltalmi bejelentések megismerésének szabályai a szabadalmi bejelentésekre vonatkozó szabályoknak megfelelően alakulnak azzal az eltéréssel, hogy mintaoltalmi ügyekben a szabadalmi bejelentések államtitokként (minősített adatként) való kezelésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

A mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 18. §-a szerint a topográfia ábrázolását a lajstromozás meghirdetése napjától bárki megtekintheti. A lajstromozott topográfia ábrázolásának a bejelentő által üzleti titokként megjelölt részeit kizárólag az tekintheti meg, aki az eljárásban ügyfélként vesz részt. Az ügyfél iratbetekintési joga azonban ebben az esetben sem zárható ki, illetve korlátozható (az azonosításra viszont ilyen esetekben értelemszerűen szükség van).

A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 36. § (3) bekezdése értelmében a mintaoltalom megadásának meghirdetését követően a bejelentést (de nem az ügy minden iratát) bárki megtekintheti (és térítés ellenében másolatot is kaphat belőle).

A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 46. § (1) bekezdésében kimondja, hogy a védjegybejelentés iratait - a döntések tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok kivételével - bárki megtekintheti.

A fentiek alapján látható tehát, hogy az iparjogvédelmi eljárásokban keletkezett iratok (és az ügyfelek által rendelkezésre bocsátott adatok) jelentős része a közzétételt követően bárki számára korlátozás nélkül hozzáférhetővé válik egy erre a célra kialakított elektronikus publikációs felületen. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a publikáció nem teljes körű, mivel egyfelől kivételt jelentenek azok az adatok és iratok, melyeket az ügyfél nem az oltalomszerzés érdekében bocsátott a Hivatal rendelkezésére és így nem tekinthető a "bejelentés iratának" (pl. fizetési könnyítés iránti kérelemhez csatolt jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény), másfelől azok a Ket. és az egyes iparjogvédelmi törvények által kifejezetten kizárt iratfajták (pl. döntéselőkészítő és a felekkel nem közölt adatok, minősített adatot tartalmazó iratok stb.), amelyek tekintetében az iratbetekintési jog nem érvényesül. Az előbbi kategóriába tartozó iratoknak is értelemszerűen hozzáférhetőnek kell lenniük az ügyfél vagy az érdekét igazoló harmadik személy számára, ezt azonban a Hivatal a szükséges azonosítást és igazolást követően biztosítja.

A 61. §-hoz

Az Szt. 60. § (4) bekezdése szerint a kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál, így azt mind az igényelt oltalom terjedelmének értelmezésénél, mind a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerint történő meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. A kivonat tartalmára vonatkozó részletes követelményeket a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: alaki rendelet) 7. §-a határozza meg. Az Szt. a kivonatnak a Hivatal által történő módosítására jelenleg nem tartalmaz szabályokat, így abban az esetben, ha a kivonat nem felel meg az Szt.-ben és az alaki rendeletben foglalt követelményeknek, a Hivatalnak az Szt. 60. §-a (4) bekezdésére, illetve az alaki rendelet 7. §-ában foglaltakra hivatkozással hiánypótlást kell kiadnia. Tekintettel arra, hogy a kivonat kizárólag informatív jellegű és az oltalom terjedelmének meghatározása szempontjából nem releváns, a hiánypótlási felhívás kiadása és az arra vonatkozó bejelentői válasz bevárása a szabadalmi eljárás indokolatlan elhúzódásához vezethet. Mindezeken túl, ha a bejelentő a kivonat módosítására vonatkozó felhívást figyelmen kívül hagyja (határidőben nem teljesíti), a bejelentés elutasítására is sor kerülhet [Szt. 68. § (3) bek.] és adott esetben egy értékes műszaki megoldás eshet el a szabadalmi oltalomtól. A szabadalmi engedélyezési eljárás gyorsításának igényére és a bejelentők érdekeire figyelemmel szükséges megteremteni annak törvényi hátterét, hogy a Hivatal ex officio jogosult legyen a joghatással nem bíró kivonat jogszabályi követelményeknek megfelelő átdolgozására illetve hiányainak pótlására (fenntartva annak a lehetőségét is, hogy ezt a bejelentő tegye meg).

E rendelkezéssel a releváns nemzetközi egyezmények sem állnak ellentétben. Az eljáró hatóságoknak mind a nemzetközi bejelentések gyakorlatában, mind az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban meglehetősen széles mozgástere van a kivonat tartalmának meghatározásában. A Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT) csatolt Végrehajtási Szabályzat 38. szabálya lehetővé teszi, hogy a követelményeknek nem megfelelő (vagy hiányzó) kivonat esetében a nemzetközi kutatási szerv maga készítse el a kivonatot, amely a közzététel részét képezi majd (kivéve, ha az átvevő hivataltól olyan értesítést kap, hogy a kivonat hiánya miatt visszavontnak tekintik a bejelentést). Ugyanakkor a bejelentő is kezdeményezheti a kivonat módosítását, ennek a befogadásával kapcsolatban azonban a nemzetközi kutatási szervnek mérlegelési joga van. Az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) Végrehajtási Szabályzatának 66. szabálya pedig kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az európai kutatási jelentés elkészítésekor az Európai Szabadalmi Hivatal állapítja meg a kivonat végleges tartalmát, és azt az újdonságkutatási jelentéssel együtt kézbesíti a bejelentőnek.

A 62. §-hoz

Az Szt. 50. § (5) bekezdésébe foglalt rendelkezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 98. § (5) bekezdése ültette be az Szt.-be. Az Szt. 48. § (7) bekezdése szerint azonban a szabadalmi eljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedéseire állapítanak meg határidőt. Mindezekre tekintettel nem indokolt az eljárás felfüggesztésének megszüntetésével kapcsolatban az ügyintézési határidőre vonatkozó utalás szerepeltetése.

A 63. §-hoz

A Hivatal hatósági tevékenysége során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) szerint személyes adatok kezelését is végzi. Az Avtv. 2. § 9. pontja szerint adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

Iparjogvédelmi törvényeinknek a szabadalmi nyilvántartásokra, valamint a hatósági tájékoztatásra vonatkozó szabályaiból következik az, hogy mely személyes adatok kerülnek -az egyes iparjogvédelmi eljárások során, azok sajátosságaira is figyelemmel - nyilvánosságra. Ennek megfelelően az Szt. 54. § (2) bekezdése alapján a szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakhelyét (székhelyét), valamint a feltaláló nevét és székhelyét. Ez utóbbi alól kivételt jelent, hogy a feltaláló az Szt. 7. § (5) bekezdése szerint írásban neve feltüntetésének mellőzését kérheti a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon.

Az Avtv. 3. § (1) és (4) bekezdése értelmében személyes adatokat kizárólag törvényi felhatalmazás alapján, közérdekből, az adatok körét kifejezetten meghatározva lehet nyilvánosságra hozni. Az Szt. mindezidáig az érintett személyes adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó törvényi felhatalmazást kifejezetten nem tartalmazta, ezért szükséges az Szt. nyilvánosságra vonatkozó rendelkezéseinek olyan módosítása, amely az említett törvényi felhatalmazást megadja. A lajstromadatok, illetve a szabadalmi bejelentés közzétételében szereplő adatok hozzáférhetőségének biztosítása - a közhiteles nyilvántartás funkcióinak ellátása érdekében és a közzétételből eredő tényleges helyzet fényében - szükséges ahhoz, hogy az időleges (a közzététel időpontjától fennálló) monopoljoggal felruházott személyek azonosíthatóak legyenek.

Az Szt. 53. § (2) bekezdésében található felsorolás kiegészítése világossá teszi, hogy a közzétételt követően sem ismerhető meg az érintett hozzájárulása vagy a harmadik személy érdekigazolása [ld. a Ket. 68. § (3) bekezdését] nélkül az olyan személyes adat, amelyet sem a hatósági tájékoztatások, sem a szabadalmi lajstrom nem tartalmaznak.

A 65. §-hoz

Az új szabályozás megszünteti a bejelentési nyilvántartás és a lajstrom eddigi külön kezelését, és egységes nyilvántartást valósít meg szabadalmi lajstrom elnevezéssel.

A 66. §-hoz és a 113. §-hoz

A hatályos szabályozás szerint a lajstromba (és bejelentési nyilvántartásba) a Hivatal döntése vagy bírósági határozat alapján lehet bejegyzést tenni. A bejegyzés abban az esetben tehető meg, ha a döntéssel szemben nem nyújtottak be az előírt határidőn belül megváltoztatási kérelmet, vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett.

A lajstromban (bejelentési nyilvántartásban) az Szt.-ben és a Vt.-ben megfogalmazott szabályhoz képest azonban indokolt szerepeltetni bizonyos, még nem jogerős döntéssel tudomásul vett jogokat és tényeket is (legyen szó akár jogutódlás tudomásulvételéről, az oltalomnak az árujegyzék korlátozásával való megadásáról vagy éppen arról, hogy egy hivatali döntéssel szemben megváltoztatási kérelem érkezett), valamint olyan adatokat, amelyek a hatósági nyilvántartásba nem a Hivatal döntése vagy bírósági határozat alapján kerültek be, de az oltalom szempontjából mégis jelentősek (pl. közösségi védjegy vagy védjegybejelentés konverziója esetén a BPHH által feljegyzett szenioritás dátuma).

Az említett jogoknak és tényeknek a lajstromban történő feltüntetése biztosítja a gazdaság iparjogvédelmi információkat felhasználó résztvevőinek naprakész és teljes körű informáltságát. Mindezekre tekintettel szükségessé vált a hatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályok olyan módon történő módosítása, amelynek alapján a lajstromba hivatalból megállapított vagy más hatóság döntésén alapuló adatok és tények is bejegyzésre kerülhetnek, továbbá lehetővé kell tenni, hogy nem jogerős hivatali vagy bírósági döntésen alapuló jogok és tények is megjelenhessenek a hatósági nyilvántartásban - természetesen olyan módon, hogy a döntés nem jogerős mivolta az információt igénylő ügyfél számára egyértelműen megállapítható legyen.

A hatályos iparjogvédelmi törvények nem tartalmaznak rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a lajstromba való bejegyzésre irányuló kérelmeket milyen sorrendben kell elbírálni. A Hivatal gyakorlatában során rendszeresen felmerülő probléma az, hogy egy jogosult iparjogvédelmi jogát egymás után többször ruházza át, és ugyanazon jogra vonatkozóan többen kérik a jogutódlás tényének feljegyzését. Hasonló probléma merül fel az ugyanazon iparjogvédelmi jogra jelzálog alapítására vonatkozó több kérelem (vagy elidegenített jogosultságon jelzálog alapítására vonatkozó kérelem) benyújtása kapcsán is. Ilyen (és ehhez hasonló) esetekben fontos lehet a kérelmek elbírálásának sorrendje. Ennek megfelelően szükségessé vált rögzíteni azt, hogy ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket beérkezésük sorrendjében kell elbírálni. Ezzel a törvényi vélelemmel biztosítható, hogy olyan kérdésekben, amelyek nem az iparjogvédelmi hatósági munkával vannak összefüggésben (pl. az egymással ellentmondásban álló okiratok valódi keletkezési dátumának megállapítása), az oltalom megadást követő lajstromvezetési tevékenység során bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül lehessen döntést hozni. Az egymással polgári jogi kérdések (pl. szerződések érvényessége) kapcsán vitában álló felek a közöttük lévő konfliktus bírósági feloldását követően fordulhatnak a Hivatalhoz az eredmény szerinti adatok lajstromban való feltüntetése érdekében.

A 67. §-hoz

Az Szt. 67. §-a szerint a szabadalmi bejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közli hivatalos lapjában az 56. § a) pontjában meghatározott tájékoztatást (adatközlés). Az adatközlés az első hatósági tájékoztatás a bejelentést követően, amely a bejelentő nevén kívül csupán néhány bibliográfiai adatot tartalmaz, műszaki információtartalma gyakorlatilag nincsen. Mégis, a tájékozott versenytársaknak a találmány címe adott esetben elegendő lehet ahhoz, hogy következtetéseket vonjanak le a találmány tartalmára nézve. Tekintettel arra, hogy sem az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE), sem a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretében benyújtott bejelentésekről nem közölnek adatokat a közzétételig, így a nemzetközi szabályozással való konzisztencia, valamint a nemzetközi és a nemzeti utat igénybe vevő bejelentők közötti egyenlő elbánás megteremtése érdekében az Szt. adatközlésre vonatkozó szabályai jelen módosítással kikerülnek a törvényből. Ennek megfelelően azok az adatok, melyek az adatközlés során kerültek publikálásra, a továbbiakban a szabadalmi bejelentés közzétételével egyidejűleg kerülnek közlésre a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. Meg kell jegyezni azt is, hogy a növényfajta-oltalmi eljárás kapcsán az adatközlés intézménye - tekintettel arra, hogy az az Szt. 114/S. § (1) bekezdésében foglalt eljárási lépés előfeltétele - fennmarad.

A 68. §-hoz

Az Szt. a bejelentésnek a 65. § alapján vizsgált feltételeknek való megfeleléséhez köti az újdonságkutatás elvégzését. Előfordul, hogy a kellék szintű, sőt, a részletes alaki követelményeknek is megfelel a bejelentés, de a feltárásban, illetve az igénypontok és a feltárás egymáshoz való viszonyában olyan értelmezhetetlenség (zavarosság, ellentmondás, ismertetés-hiány) van, ami nem teszi lehetővé, hogy érdemleges újdonságkutatást lehessen végezni. Az ilyen esetek egy részénél a hiba nem orvosolható, az alaki hiányosságra való hivatkozás ugyanakkor nem megfelelő jogalap az elutasításhoz.

Ha a szabadalmi bejelentés alkalmatlan arra, hogy érdemleges újdonságkutatást lehessen végezni, akkor a módosítás értelmében a kutatási jelentés csak az ilyen értelmű megállapítást tartalmazza (indokolás kíséretében). Ez nyilvánvalóan kihatással van az érdemi vizsgálat elvégezhetőségére és kimenetelére is, így - módosítás hiányában - a bejelentés elutasításához vezet.

Ha a kifogás csupán egyes igénypontok tekintetében áll fenn, ezt csupán az érintett igénypontokra nézve kell megállapítani, a többi igénypontra nézve pedig a - részleges -újdonságkutatás elvégezhető és ennek alapján kutatási jelentés készíthető.

A PCT és az ESZE is tartalmaz a bejelentés újdonságkutatásra való alkalmatlansága esetén alkalmazandó - hasonló - különös rendelkezéseket, de meghatározást nem adnak az alkalmatlanságra: a kutatást végző hivatalra bízzák annak a megállapítását, hogy a bejelentés "oly mértékben nem felel meg az előírt követelményeknek, hogy érdemleges kutatás nem végezhető".

A találmány egységére vonatkozó követelmény (Szt. 59. §) teljesülésének hiánya sokszor már az újdonságkutatási szakaszban megállapítható. Ilyenkor valójában több találmányról van szó, amelyekre külön bejelentésekben kellett volna oltalmat igényelni. A problémát az Szt. 73. §-a szerinti megosztással lehet orvosolni (a bejelentési nap és az elsőbbség megtartásával), amely különválasztja egymástól a nem "egyetlen általános találmányi gondolatot alkotó" megoldásokat tartalmazó bejelentések vizsgálatát A jelenlegi szabályozás értelmében azonban a bejelentő az egység hiányára vonatkozó kifogásról csak az érdemi vizsgálat szakaszában szerezhet tudomást, a Hivatal pedig egyetlen bejelentési és kutatási díj fejében végzi el az újdonságkutatást (és készít újdonságkutatási jelentést) - gyakorlatilag több (adott esetben akár a kettőt is jóval meghaladó számú) találmányra nézve. A hatályos Szt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, ami lehetővé tenné a Hivatal számára, hogy csak egy találmánycsoportra nézve folytassa le a kutatást. Ugyanez a helyzet a kutatási jelentést kiegészítő írásos vélemény elkészítése esetében is.

A PCT és az ESZE kutatásra vonatkozó rendelkezései különös szabályokat tartalmaznak arra az esetre, ha a kutatást végző hivatal úgy találja, hogy a bejelentés nem felel meg a találmány egysége követelményének ("a priori egységhiány"). A bejelentőt ilyenkor "pótilleték" megfizetésére hívják fel. A kutatási jelentést a szabadalmi bejelentés azon részeire készíti el a hivatal, amelyek az igénypontokban elsőként említett találmányra ("főtalálmány"), valamint az e találmánnyal egységes csoportot képező további találmányokra vonatkoznak, és ha a pótilletéket az előírt határidőben megfizették, a szabadalmi bejelentés azon részeire, amelyek azokra a találmányokra Vonatkoznak, amelyek tekintetében az említett illetéket megfizették. A nemzetközi kutatási szervek és az ESZH azonban az indokolatlanul megfizettetett díjak visszatérítéséről is gondoskodnak.

A módosítás értelmében a hazai szabályozás nem a pótlólagosan megfizetendő díjak rendszerét vezetné be, hanem kimondaná, hogy a Hivatal - az egység hiányának a kutatási szakaszban való megállapítása esetén - csupán az igénypontokban elsőként említett találmányra (vagy az e találmánnyal egységes csoportot képező találmányokra) vonatkozóan készíti el a (részleges) újdonságkutatási jelentést. Ezt követően, az érdemi vizsgálat szakaszában - figyelemmel a bejelentés nem kutatott részeire - a Hivatal felhívja a bejelentőt a megosztásra. Ha a bejelentő nem osztja meg a bejelentést, az - az egység hiánya miatt -elutasításra kerül; ha pedig eleget tesz a felhívásnak, az immár külön eljárásban vizsgált bejelentési részek tekintetében elvégezhetővé válik az újdonságkutatás (természetesen a bejelentés módosításával az érintett igénypontokat törölni is lehet). Ilyen módon a kutatás hatókörébe be nem vont igénypontokat nem kellene visszavontnak tekinteni (és új típusú díjat sem kell bevezetni), hanem a bejelentő az érdemi vizsgálat szakaszában dönthetne arról, hogy - a megosztás jogintézményét használva - ezekre az igénypontokra nézve is igényli-e a kutatást (illetve később az érdemi vizsgálatot).

A 69. §-hoz és a 70. §-hoz

Az Szt. 72. § (2) bekezdését és 73. § (1) bekezdését érintő módosítás alapján a szabadalmi leírás, igénypont és rajz módosítása, illetve a szabadalmi bejelentés megosztása a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés meghozataláig (azaz a határozat keltezésének megfelelő napig), és nem a döntés jogerőre emelkedéséig lenne lehetséges. A módosítás indoka az, hogy az oltalom megadása tárgyában hozott döntés ellen benyújtott megváltoztatási kérelem esetében a jogerőre emelkedésig indokolatlanul hosszú és előre nem kiszámítható idő áll a bejelentő rendelkezésére a módosításra illetve megosztásra. E határidő akadályozhatja a későbbi lehetséges bejelentőket a technika állására vonatkozó pontos tájékozódásban, továbbá indokolatlanul késleltetheti a megváltoztatási kérelem elbírálására vonatkozó bírósági eljárás időtartamát is.

A hatályos megoldást a jogbiztonság szempontjából aggályossá teszi az a tény is, hogy a Hivatal - az Szt. 53/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében - csupán megváltoztatási kérelem benyújtása esetén és a kérelemnek a bírósághoz való továbbításáig módosíthatja a megadás tárgyában hozott döntését, így a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés közlését követően benyújtott módosítási vagy megosztási kérelem alapján számos esetben - megváltoztatási kérelem hiányában vagy a bírósági szakaszban - nincs is lehetőség a döntés kérelemnek megfelelő módosítására.

Figyelemmel a szabadalmi eljárások jellemzően egy évet meghaladó hosszára is, nem látszik indokoltnak a megadás tárgyában hozott döntést követő időszakban továbbra is lehetővé tenni a bejelentés egyes részeinek módosítását vagy a bejelentés megosztását. A döntés meghozatalának napja az utolsó olyan dátum, amikor még aggálytalanul, saját hatáskörben kezelni lehet a beérkező módosítási vagy megosztási kérelmeket.

A 71. §-hoz

A módosítás a megsemmisítési eljárás megindítására "okot nem adó" jogosult esetében, a gyakorlatban jelenleg esetenként jelentkező méltánytalanságok kiküszöbölése érdekében - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 80. § (1) bekezdésével analóg - speciális költségviselési szabályt vezet be. Ha a jogosult a szabadalmi oltalomról - legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában - a 81. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárás költségeit a kérelmező viseli.

A jogosult akkor nem ad okot a megsemmisítési eljárásra, ha mindent megtesz annak elkerülése érdekében, illetve ha nincs is módja arra, hogy a megsemmisítési eljárás megindítása előtt - az oltalomról való lemondással - "visszavonuljon". Ilyen módon az olyan jogosult, akit a megsemmisítésre okot adó körülmény fennállásáról a kérelmező a megsemmisítési kérelem benyújtását megelőzően nem figyelmeztetett, az oltalomról pedig a megsemmisítési kérelem kapcsán kiadott nyilatkozattételi felhívásban foglalt határidő lejárta előtt - legalább az igénypontok érintett része vonatkozásában - lemond (azaz nem bocsátkozik vitába, és a megsemmisítésre okot adó körülmény fennállását elismeri), nem kell, hogy viselje a megsemmisítési kérelmet a vita előzetes rendezésének megkísérlése nélkül benyújtó fél miatt felmerülő költségeket.

Ha azonban a jogosult a kérelmező írásbeli felszólítására egyáltalán nem reagál vagy azzal vitába bocsátkozik, illetve ha a Hivatal által kiadott felhívásra benyújtott nyilatkozatában a megsemmisítési kérelem jogalapját vitatja, az Szt. 81. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi határidő lejártát követően hiába ismeri el a kérelmező által állítottakat, a költségviselés alól nem mentesülhet.

A 77. §-hoz

Az Szt. 67. §-ának hatályon kívül helyezése miatt az eddigi hivatkozás helyett pontosan meghatározza a növényfajta-oltalom esetében a hatósági tájékoztatás tartalmát.

A 78. §-hoz

A Magyar Szabadalmi Hivatal jelenlegi elnevezése hagyományosnak tekinthető ugyan, de szűkítő értelmezésre, félreértésre ad okot azzal, hogy csupán a hivatal felelősségi körébe eső egyik oltalmi formát jelöli meg. A hivatal jelenleg is felel valamennyi iparjogvédelmi oltalmi formáért és a szerzői jog területére eső számos állami feladatért. Indokolt ezért, hogy elnevezése is tükrözze ezt a szélesebb kompetenciát és igazodjék a hivatal tényleges tevékenységi köréhez. A szellemi tulajdon fogalmának a hivatal elnevezésébe való beemelése követi a nemzetközi és európai példákat is. Az iparjogvédelem (pl. szabadalmak, védjegyek, minták, földrajzi árujelzők) és a szerzői jog világszerte elfogadott és alkalmazott gyűjtőfogalma a szellemi tulajdon. Ez a fogalom közérthető, tiszteletet ébreszt, jól kifejezi a védett javak szellemi természetét és a jogviszonyoknak a dologi tulajdonhoz hasonló abszolút szerkezetét. Az európai uniós jogszabályokban és a nemzetközi együttműködésben is a szellemi tulajdon kifejezést használják; az ENSZ iparjogvédelemért és szerzői jogért felelős szakosított szervét is Szellemi Tulajdon Világszervezetének hívják (World Intellectual Property Organization). A szellemi tulajdonra utaló nevet visel Európa számos nemzeti hatósága is (pl. az angol, a Benelux, a svájci és a szlovén hivatal is), amelyek közül több is az elmúlt évtizedben változtatta megnevezését a szellemi tulajdonra horizontálisan utaló névre.

A hivatal új elnevezése - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) -a magyar nyelv szabályaihoz igazodó, "zökkenőmentes" változata a szellemi tulajdonra utaló elnevezésnek. (1. §) A Hivatal idegen nyelvű elnevezésének ugyanakkor megfelelően kell illeszkednie a nemzetközi környezetbe és egyértelműen azonosíthatóvá kell tennie a Hivatalt, ezért nem a magyar elnevezés tükörfordítását szükséges majd szerepeltetni a Hivatal névváltozást követően elfogadandó Alapító Okiratában, hanem a "Magyar Szellemi Tulajdon Hivatal" idegennyelvű megfelelőit.

A 79. §-hoz

A törvényjavaslat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa néven alakítja újjá a szellemi tulajdonért felelős kormányhivatal vezetőjének tanácsadó testületét. A név megváltoztatása mellett a testület összetételére és a tagok kiválasztására irányadó szabályokat is a tanácsadó profilhoz igazítja. A hivatalt felügyelő miniszternek a tagok kiválasztásában biztosított kifogásolási jog a kinevezések közigazgatáspolitikai kontrollját és megfelelő legitimációját garantálja.

A 80. §-hoz, a 81. §-hoz és a 83. §-hoz

A törvényjavaslat az SZTNH hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket a bővülő feladatkörhöz igazítja (a szerzői jog területén éppúgy, mint az egységes országmárka kialakítását és a jellegzetes magyar termékek hírnevének előmozdítását illetően), továbbá megteremti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működésének megfelelő jogi hátterét (valamint a Testületről szóló kormányrendelet kiadására vonatkozó felhatalmazást).

A 82. §-hoz

Az Szt. 115/E. § (2) bekezdése értelmében a Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban fenntartási vagy megújítási díjat, valamint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az iparjogvédelmi jogszabályokban meghatározott díjfizetési határidők túllépése a fizetendő díj mértékének jelentős emelkedését (50%-os vagy akár 100%-os), vagy jogok elvesztését eredményezi.

2010. április 30-ig a Hivatal a következő időpontokat tekintette a megfizetett díjak teljesítési időpontjának: (1) átutalás esetében a kincstári napot megelőző első munkanap; (2) készpénzátutalási megbízás (csekk) estében a postára adás (pénztári befizetés) dátuma; (3) a Hivatalnál - külön megállapodás alapján - vezetett előlegszámla esetében a rendelkezés (jogcím, összeg, ügyszám megadása) napja.

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet) 11. § (1) bekezdése - az 51. § (2) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés értelmében - 2010. május 1-jei hatállyal vált alkalmazandóvá, és a készpénz-átutalási megbízás esetében a teljesülés szabályainak módosulását eredményezte.

Az új szabályok szerint a fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénzösszeget a kedvezményezett fizetési számláján jóváírják. Az eddigi gyakorlattal szemben a befizetett ősszeg a Magyar Posta általi befogadását követő második munkanap végéig kerül jóváírásra a Magyar Szabadalmi Hivatal számláján. A rendelet felhatalmazása alapján a pénzforgalmi szolgáltatók, így a Magyar Posta is kijelölheti a munkanapon belül azt az időpontot, ameddig az ezen belül teljesített befizetéseket tárgynapi befogadásnak, az ezt követőeket pedig következő napi befogadásnak tekinti. Az esetlegesen közbeékelődő munkaszüneti napok tovább növelhetik a postai átfutás határidejét.

Látni kell azonban, hogy az MNB rendeletben foglalt szabály csak törvény vagy az MNB rendelet eltérő rendelkezése hiányában érvényesül. Az igazgatási szolgáltatási díjak kapcsán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 1. §-a azt mondja ki, hogy "a közigazgatási hatósági (...) eljárásért (...) az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási (...) szolgáltatási díjat (...) kell fizetni", a díj tárgyát, mértékét, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat pedig a díjat megállapító jogszabályban kell rendezni. A díjat megállapító jogszabályban nem szabályozott kérdésekre az Itv.-nek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, amelyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal. (Itv. 67. §)

Az iparjogvédelmi jogszabályok azonban hallgatnak a teljesítés időpontja tekintetében és nem tartalmaznak az Itv.-re vonatkozó utalást sem. (Még komplexebb megközelítést tesz indokolttá az Szt. 2009. augusztus 1-jétől hatályos azon módosítása, amelynek eredményeként a fenntartási és megújítási díjak sui generis díjként különváltak az iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási díjaktól, így ezek tekintetében az Itv.-re való visszahivatkozás eleve kizárt.)

Ahogy az a fentiekből is kitűnik, az MNB rendeletben foglalt rendelkezéstől eltérő törvényi szabályozás a Hivatal vonatkozásában nem található, ezért az iparjogvédelmi eljárások szabályozásában megjelölt fizetési határidők 2010. május l-jétől a Magyar Szabadalmi Hivatal számláján történő jóváírás legkésőbbi dátumát jelölik, ezért jelenleg az ügyfelek fizetési kötelezettségüknek e határidőt megelőzően, az előbb leírtak figyelembevételével kell, hogy eleget tegyenek.

Felmerült ugyanakkor, hogy a Hivatal előtti eljárásokban - tekintettel a fizetési határidők elmulasztásának komoly jogkövetkezményeire és arra, hogy az ügyfélbarát eljárásokhoz fűződő érdek nagyobb, mint a díjaknak a megváltozott szabályok révén néhány nappal korábban való megfizetése által nyújtott előny - indokolt lehet az iparjogvédelmi ügyekben speciális rendelkezést bevezetni, amely - valamennyi díjtípusra nézve, így nem csupán az igazgatási szolgáltatási díjakra, de a fenntartási és megújítási díjakra vonatkozóan is -megfizetési módonként egyértelművé teszi, hogy mit kell a teljesítés időpontjának tekinteni.

A módosítás modelljét részben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 37. §- ának (2) bekezdése szolgáltatta. A hivatkozott rendelkezés első mondata értelmében "az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte, fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy - ha a jogszabály lehetővé teszi - az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták."

Készpénz-átutalási megbízás esetén tehát a Hivatal - immár jogszabályi megalapozással -visszatér a 2010. május 1. előtti gyakorlathoz.

Gyakorlati problémaként jelentkezhet azonban, hogy míg a csekkeknél meg lehet állapítani a feladás napját, addig a banki átutalásnál ez nem kivitelezhető (sem belföldi, sem külföldi eredetű utalás esetében). Ezt a bizonytalanságot hidalja át a módosítás egy olyan törvényi vélelem felállításával, amely az átutalás feltételezett megindítását a jóváírás napjától visszaszámolt második banki munkanapra helyezi (külföldről indított utalás esetén pedig az ötödikre). A fogalmi tisztaság érdekében az Szt. 115/R. § új (3) bekezdése azt is tisztázza, hogy a banki munkanapok számításánál a Magyar Államkincstár munkarendje az irányadó.

A 93. §-96. §-hoz

Az Njt. szabályozza a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek használatára vonatkozó feltételeket. A törvény három olyan esetkört tartalmaz, amikor a nemzeti jelképek (és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés) egyes különleges esetekben való használatához külön engedély szükséges: a címert (illetve a zászlót vagy a lobogót) tartalmazó megjelölés védjegyként való lajstromozását (Njt. 4. és 6. §), a nemzetközi vásáron való használatot [Njt. 10. § (1) bekezdés], valamint a nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvényen való használatot [Njt. 10. § (2) bekezdés].

A módosítás az engedélyek megszerzésének eljárásán nem változtat, csupán az engedély megadására jogosult miniszter személyét változtatja meg - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert jelölve meg a hatáskör gyakorlójaként, aki döntését a megfelelő társminiszterek véleményének kikérését követően hozhatja meg. A nemzeti jelképek használatának egyedi engedélyezése így nem három különböző miniszter között oszlik meg (a hatályos rend értelmében az iparügyekért, a kereskedelemért és a kultúráért felelős miniszterek gyakorolták az egyes esetkörökhöz kapcsolódó engedélyezési jogot), hanem egy tárcánál összpontosul, miközben biztosítva marad, hogy sor kerül az ágazati felelősséget vállaló tárcavezetőkkel való konzultációra is. Ez a megoldás - az "egyablakos" modell bevezetésével - a nemzeti jelképek használatának engedélyezését kérelmező ügyfelek számára is egyszerűbb helyzetet teremt.

A javasolt módosítás a hatásköri szabályok megváltoztatásán túl a védjegyjogi terminológiához jobban igazodó szövegezéssel pontosítja az Njt. érintett rendelkezéseit. Az Njt. 4. és 6. §-ában foglalt szabályozás a Vt. 3. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a 3. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek tekintetében tartalommal kitöltő normákat tartalmazza. Ha a védjegy lajstromozásának akadályát az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkének (1) bekezdésében felsorolt (és az előírtaknak megfelelően közölt) jelzések egyikének a lajstromoztatni kívánt megjelölésben való szerepeltetése képezi, az "illetékes szerv" ennek elhárításához szükséges "hozzájárulása" - a Magyar Köztársaság címere, zászlója és lobogója esetében - az Njt. 4. és 6. §-a szerint megadott engedélyt jelenti.

Az Njt. kiigazított 4. §-a egyértelművé teszi, hogy a miniszteri engedélyt [azaz a Vt. 3. § (3) bekezdése szerinti hozzájárulást] a bejelentőnek kell megszereznie (és csatolnia a védjegybejelentéshez, vagy a nyilatkozattételre való felhívást követően benyújtania). A módosítás az engedélyezési eljárás során véleményezési jogkörrel rendelkező miniszter megjelölésénél tisztázza azt is, hogy a védjegybejelentés árujegyzéke határozza meg, melyik tárcavezetővel kell konzultálnia a döntést meghozó miniszternek.

A 108. §-hoz

A Vt. 30. §-a a védjegyoltalom megszűnésének módjait szabályozza. A bevált - és az uniós joggal összhangban álló - rendszer a megszűnés jogcímeit illetően nem szorul módosításra, azonban a megkülönböztető képesség elvesztése vagy megtévesztővé válás miatt indított eljárásokban is indokolt lehetővé tenni, hogy a kérelmező ütköző későbbi védjegybejelentése elsőbbségének napjára visszaható hatállyal kérje a megszűnés megállapítását. E lehetőség megteremtésének jogpolitikai hátterében az ütköző későbbi védjegybejelentésben igényelt oltalom megadásához fűződő érdekek méltánylása áll. Ha ugyanis a megszűnés megállapítására irányuló eljárás sikerre vezet, és megállapítást nyer, hogy a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált, indokolatlan lenne egy későbbi, e védjeggyel ütközőnek tekintett védjegybejelentés oltalmát megtagadni. Ugyanakkor ha a megszűnés megállapítására csak az eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal lenne lehetőség, az e napot megelőző elsőbbségű védjegybejelentésben foglalt megjelölés lajstromozásának továbbra is akadályát képezné a korábbi védjegynek a bejelentés napján fennálló oltalma.

A gyakorlatban előfordulhat az, hogy a kérelmező védjegybejelentésével szemben felszólalást nyújtanak be, a kérelmező azonban megkülönböztető képesség elvesztése vagy megtévesztővé válás miatt kéri a felszólalásban megjelölt védjegy oltalmának megszüntetését. A Vt. hatályos szövege szerint ilyen esetekben csak a megszűnés megállapítására irányuló kérelem napjára lehet megállapítani a megszűnést, ami mindenképpen későbbi, mint a kérelmező bejelentésének elsőbbségi napja. A módosítás ezért a megkülönböztető képesség elvesztése vagy megtévesztővé válás miatt indított eljárásokban is lehetővé teszi a megszűnésnek a kérelmező későbbi védjegybejelentése elsőbbségének napjára visszaható hatállyal történő megállapítását - hasonlóan a védjegy tényleges használatának elmulasztása miatti megszűnés esetében alkalmazott szabályozási megoldáshoz.

A Vt. 30. § új (2) bekezdése egy olyan további időpontot nevesít, amelyre nézve a védjegy oltalmának megszűnése a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt megállapítható. A megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezése ugyanis nem feltétlenül esik egybe az eljárás megindításának, illetve az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjával, valamint az is előfordulhat, hogy ugyan nem beszélhetünk "későbbi ütköző védjegybejelentésről" (akár mert időkőzben lajstromozták a megjelölést, akár mert a bejelentést visszavonták vagy elutasították), mégis lényeges, hogy az oltalom megszűnése ne a kérelem benyújtásának időpontjához igazodjon. Ilyen eset lehet például, amikor egy védjegy oltalmának az állítólagos bitorló cselekmény időpontjában való fennállásától függ a jogsértés megállapítása. A megszűnésnek az említettektől eltérő, korábbi napra történő megállapítását mind a kérelmező, mind a védjegyjogosult kérheti a Hivataltól.

A 109. §-hoz és a 121. §-hoz

A Vt. a védjegyoltalom megszűnésének eseteként szabályozza azt, ha a védjegyjogosult jogutód nélkül megszűnik. A védjegyoltalom megszűnésének használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, megtévesztővé válás vagy a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megállapítására irányuló eljárások szabályait a Vt 75-76. §-a tartalmazza. A bárki által előterjeszthető kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat, amelyekre a kérelmet alapozzák, továbbá csatolni kell az alapul szolgáló okirati bizonyítékokat.

A Vt. 39. § (2) bekezdése szerint a Hivatal háromtagú tanácsban jár el, és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban. A hivatkozott eljárások a Vt. szabályai szerint kontradiktóriusak, így lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az eljárásban részt vevő valamennyi fél megismerhesse a másik álláspontját, jogi érvelését és arra nyilatkozatot tegyen. Amennyiben azonban a védjegyjogosult jogutód nélkül megszűnt, nem rendelkezik eljárási legitimációval senki, aki a védjegyjogosult helyett (vagy akár képviseletében) a tárgyaláson eljárhatna.

Mindezekre figyelemmel, a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése esetén - amennyiben e tény megállapításával kapcsolatosan nem merül fel kétség - biztosítani szükséges azt, hogy a védjegyoltalom megszűnésének a jogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megállapítására irányuló eljárásban ne legyen kötelező tárgyalást tartani [a 39. § (2) bekezdésének módosítása], a vonatkozó döntést pedig tárgyaláson kívül hozza meg a Hivatal [a 76. § (1) bekezdésének módosítása].

A módosítás a megszűnés megállapítására irányuló eljárásra "okot nem adó" védjegyjogosult esetében, a gyakorlatban jelenleg esetenként jelentkező méltánytalanságok kiküszöbölése érdekében - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tőrvény 80. § (1) bekezdésével analóg - speciális költségviselési szabályt vezet be. Ha a jogosult a védjegyoltalomról -legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a 76. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárás költségeit a kérelmező viseli.

A jogosult akkor nem ad okot az eljárásra, ha mindent megtesz annak elkerülése érdekében, illetve ha nincs is módja arra, hogy a megszűnés megállapítása iránti eljárás megindítása előtt - az oltalomról való lemondással - "visszavonuljon". Ilyen módon az olyan jogosult, akit a megszűnésre okot adó körülmény fennállásáról a kérelmező a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően nem figyelmeztetett, az oltalomról pedig a megszűnés megállapítására irányuló kérelem kapcsán kiadott nyilatkozattételi felhívásban foglalt határidő lejárta előtt - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - lemond (azaz nem bocsátkozik vitába, és a megszűnési ok fennállását elismeri), nem kell, hogy viselje az eljárást a vita előzetes rendezésének megkísérlése nélkül benyújtó fél miatt felmerülő költségeket.

Ha azonban a jogosult a későbbi kérelmező írásbeli felszólítására egyáltalán nem reagál vagy azzal vitába bocsátkozik, illetve ha a Hivatal által kiadott felhívásra benyújtott nyilatkozatában a kérelem jogalapját vitatja, a Vt. 76. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi határidő lejártát követően hiába ismeri el a kérelmező által állított körülmények fennállását, a költségviselés alól nem mentesülhet.

A 110. §-hoz

A Vt. 43. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 159. § (5) bekezdése ültette be a Vt.-be. A Vt. 41. § (3) bekezdése szerint azonban a védjegyeljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedéseire állapítanak meg határidőt. Mindezekre tekintettel nem indokolt az eljárás felfüggesztésének megszüntetésével kapcsolatban az ügyintézési határidőre vonatkozó utalás szerepeltetése.

A 114. §-hoz

A Vt. 45. § (1) bekezdése szerint a védjegyeljárások magyar nyelven folynak, a védjegybejelentést pedig magyar nyelven kell elkészíteni. A gyakorlati igényekre és az iparjogvédelmi eljárások sajátosságaira való tekintettel azonban a Vt. lehetőséget biztosít arra, hogy a védjegyeljárás során egyes beadványok - a védjegybejelentést kivéve - idegen nyelven kerüljenek benyújtásra: a 45. § (2) bekezdésének első mondata alapján védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Hivatal azonban - abban az esetben, ha nyelvi, illetve szakmai szempontból szükségesnek tartja - határidő tűzésével felszólíthatja az ügyfelet arra, hogy nyújtsa be az idegen nyelvű beadvány magyar nyelvű fordítását. A gyakorlatban a Hivatal angol, német, illetve francia nyelvű beadványok esetén általában nem kéri magyar nyelvű fordítás benyújtását Ez vonatkozik a védjegybejelentés egyes mellékleteire is (ilyen lehet például a megkülönböztető képesség megszerzésének bizonyításához szükséges irat). Az árujegyzék azonban a védjegybejelentés szerves részét képezi, így annak magyar nyelvű fordítását minden esetben be kell nyújtani a Hivatalhoz.

A Vt. 50. §-ának jelenleg némileg félreérthető (5) bekezdését úgy indokolt kiigazítani, hogy egyértelmű legyen: a bejelentés mellékleteire általában a 45. § (2) bekezdését kell alkalmazni, az idegen nyelven készült árujegyzék magyar fordítását azonban - az egyéb mellékletek nyelvétől függetlenül - a megjelölt négy hónapos határidőn belül be kell nyújtani.

A 115. §-hoz

A Vt. szerint a védjegybejelentések érdemi vizsgálata hivatalból és felszólalás alapján végzett vizsgálatra válik szét. A hivatalból végzett érdemi vizsgálatra azt követően kerül sor, hogy a Hivatal megállapította: a bejelentés megfelel az alaki előírásoknak (Vt. 59. §). A Vt. 61. § (2) bekezdése szerint a Hivatal által végzett érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a megjelölés kielégíti-e az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-3. § alapján nincs-e kizárva a védjegyoltalomból, továbbá arra, hogy a bejelentés megfelel-e a Vt.-ben megszabott feltételeknek.

A hivatalból végzett érdemi vizsgálat tehát a feltétlen kizáró okokra terjed ki. Fontos látni azt is, hogy a védjegybejelentés meghirdetését (Vt. 61/A. §) követően (az addig fel nem tárt) feltétlen kizáró okok tekintetében a Hivatal már csak észrevétel alapján végez érdemi vizsgálatot.

A Vt. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint lajstromozást kizáró feltétlen ok az, ha a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. Ezt a lajstromozást kizáró okot tehát a Hivatalnak szintén hivatalból kell vizsgálnia és a lajstromozási eljárás során figyelembe vennie. A Hivatalnak az elmúlt években követett gyakorlatát figyelembe véve az állapítható meg, hogy e kizáró ok vizsgálata jellemzően a megjelölés ellen benyújtott észrevétel keretei között történik. Ennek oka az, hogy a Hivatal a rosszhiszeműséget megalapozó körülményeket - azok jellegéből fakadóan - csak nagyon ritkán észleli hivatalból; a rosszhiszeműségre utaló körülményeket elsősorban a sérelmet szenvedett fél közlése, azaz észrevétel alapján lehet feltárni.

Bár az észrevételt tevő a védjegy-bejelentési eljárásban nem ügyfél, az ilyen esetekben mégis gyakran két ellenérdekű fél állításai állnak egymással szemben, ahol a Hivatal döntéséhez az azt alátámasztó tényeket és bizonyítékokat a feleknek kell szolgáltatniuk. Mindezekre tekintettel szükséges a Vt. észrevételt szabályozó 58. § (2) bekezdésébe beiktatni, hogy az észrevételben hivatkozott feltétlen kizáró okokat megalapozó tényeket a Hivatal az észrevétel keretei között, az észrevételt tevő állításai, valamint az általa igazolt adatok alapján vizsgálja. Ez a szabály nem csupán a rosszhiszeműségre vonatkozóan fog érvényesülni, a többi feltétlen kizáró ok (megkülönböztető képesség hiánya, megtévesztő jelleg, stb.) esetében azonban elmondható, hogy észrevétel alapján csak akkor indokolt "újra megnyitni" egyes abszolút kizáró okok vizsgálatát, ha a Hivatal az észrevételt tevőtől valamiféle többletinformációhoz jut az általa hivatalból is észlelt adatokon kívül.

Az észrevételnek a jogintézmény céljával össze nem férő használatát korlátozza az az új kikötés is, miszerint a Hivatalnak csak akkor kötelessége figyelembe venni az észrevételben foglaltakat (azaz az abban megjelölt feltétlen kizáró ok tekintetében a bejelentést újra megvizsgálni), ha azt kellő időben terjesztették elő, azaz - a Ket. 6. § (2) bekezdésében foglalt, ügyfelekre vonatkozó alapelvnek megfelelően (kiterjesztve azt az ügyfélnek nem tekinthető észrevételt tevőre) - figyelembevétele nem késleltené indokolatlanul a döntéshozatalt. Az észrevétel előterjesztésének az 58. § (1) bekezdése értelmében nincs ugyan konkrét határideje ("a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban" lehet benyújtani), nem nehéz azonban belátni, hogy az eljárás késői szakaszában (pl. a felszólalási határidő lejártát követően) benyújtott észrevétel figyelembe vétele már a bejelentés ésszerű időn belül való elbírálását is veszélyeztetné - miközben az észrevételben felhozható okokat a Hivatal ex officio is vizsgálja.

Az 58. § (3) bekezdésének kiegészítése világossá teszi, hogy az elkésettség miatt figyelmen kívül hagyott észrevételre értelemszerűen nem vonatkozik a bejelentővel való közlés kötelezettsége.

A 116. §-hoz

A védjegybejelentések meghirdetéséről rendelkező 61/A. § (2) bekezdése szerint a meghirdetésre a 49. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor. A Vt 49. § a) pontja szerint a védjegybejelentés meghirdetésekor a Hivatal hivatalos lapjában közölni kell a bejelentő és a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket. A bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről, elutasításáról, módosításáról és megosztásáról szóló hatósági tájékoztatások esetében a 49. § a) pontjában foglalt összes adat közlése nem szükséges, így a 61/A. § (2) bekezdésére való utalás szerepeltetése sem indokolt.

A 117. §-hoz és a 118. §-hoz

A Vt. 62. § (2) bekezdését és 63. § (1) bekezdését [szövegcserés módosítás az 50. § (2) bekezdésében] érintő módosítás alapján az árujegyzék módosítása és a bejelentés megosztása a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozataláig (azaz a határozat keltezésének megfelelő napig), és nem a döntés jogerőre emelkedéséig lenne lehetséges. A módosítás indoka az, hogy a lajstromozás tárgyában hozott döntés ellen benyújtott megváltoztatási kérelem esetében a jogerőre emelkedésig indokolatlanul hosszú és előre nem kiszámítható idő áll a bejelentő rendelkezésére a módosításra illetve megosztásra. E határidő akadályozhatja a későbbi lehetséges bejelentőket a korábbi jogokra vonatkozó pontos tájékozódásban, továbbá indokolatlanul késleltetheti a megváltoztatási kérelem elbírálására vonatkozó bírósági eljárás időtartamát is.

A hatályos megoldást a jogbiztonság szempontjából aggályossá teszi az a tény is, hogy a Hivatal - a Vt. 46/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében - csupán megváltoztatási kérelem benyújtása esetén és a kérelemnek a bírósághoz való továbbításáig módosíthatja a lajstromozás tárgyában hozott döntését, így a lajstromozás kérdésében hozott döntés közlését követően benyújtott módosítási vagy megosztási kérelem alapján számos esetben -megváltoztatási kérelem hiányában vagy a bírósági szakaszban - nincs is lehetőség a döntés kérelemnek megfelelő módosítására.

Figyelemmel a védjegy-lajstromozási eljárások időtartamára is, nem látszik indokoltnak a lajstromozás tárgyában hozott döntést követő időszakban továbbra is lehetővé tenni a bejelentés módosítását vagy megosztását. A döntés meghozatalának napja az utolsó olyan dátum, amikor még aggálytalanul, saját hatáskörben kezelni lehet a beérkező módosítási vagy megosztási kérelmeket.

A Vt. 63. §-ának újonnan beillesztett (4) bekezdése: a védjegybejelentésnek az árujegyzék szétválasztásával történő megosztása [63. § (1) bekezdés b) pont] a bejelentő szempontjából akkor lehet előnyös, ha az eljárás során felmerülő lajstromozási akadály csak az árujegyzék egy részét érinti. Ilyen esetben - anélkül, hogy az eljárás elhúzódása miatt időt vesztene - a bejelentő a nem kifogásolt árujegyzék vonatkozásában a megjelölésre az eredeti bejelentési nap - és adott esetben elsőbbség - megtartásával oltalmat szerezhet. A felszólalási rendszer működtetésével kapcsolatos tapasztalatok azonban rámutattak, hogy az árujegyzék szétválasztásával történő megosztás nem lehet korlátlanul felhasználható eszköz. Ha ugyanis a bejelentő szétválaszthatná az árujegyzék felszólalással érintett részét, a bejelentésben foglalt megjelölés - amennyiben a felszólaló azok kapcsán nem nyújt be újabb felszólalást - a leválasztott áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában anélkül kerülhetne lajstromozásra, hogy a Hivatal az egyébként felhozott viszonylagos kizáró okokat megvizsgálná. Azért, hogy a Hivatal a felszólalással érintett valamennyi áru, illetve szolgáltatás tekintetében egységesen folytathassa le a viszonylagos kizáró okok érdemi vizsgálatát, a Vt. 63. § új (4) bekezdése értelmében mérlegelés nélkül el kell utasítania az árujegyzék felszólalással érintett részének szétválasztására irányuló megosztási kérelmeket.

A 119. §-hoz

A módosítás a törlési eljárás megindítására "okot nem adó" védjegyjogosult esetében, a gyakorlatban jelenleg esetenként jelentkező méltánytalanságok kiküszöbölése érdekében - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 80. § (1) bekezdésével analóg - speciális költségviselési szabályt vezet be. Ha a védjegyjogosult a védjegyoltalomról - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - a 73. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárás költségeit a kérelmező viseli.

A jogosult akkor nem ad okot a törlési eljárásra, ha mindent megtesz annak elkerülése érdekében, illetve ha nincs is módja arra, hogy a törlési eljárás megindítása előtt - az oltalomról való lemondással - "visszavonuljon". Ilyen módon az olyan jogosult, akit az akadályozó jog fennállásáról a korábbi jog jogosultja a törlési kérelem benyújtását megelőzően nem figyelmeztetett, az oltalomról pedig a törlési kérelem kapcsán kiadott nyilatkozattételi felhívásban foglalt határidő lejárta előtt - legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában - lemond (azaz nem bocsátkozik vitába, és a viszonylagos kizáró ok fennállását elismeri), nem kell, hogy viselje a törlési kérelmet a vita előzetes rendezésének megkísérlése nélkül benyújtó fél miatt felmerülő költségeket.

Ha azonban a jogosult az akadályozó jog jogosultjának írásbeli felszólítására egyáltalán nem reagál vagy azzal vitába bocsátkozik, illetve ha a Hivatal által kiadott felhívásra benyújtott nyilatkozatában a törlési kérelem jogalapját vitatja, a Vt. 73. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi határidő lejártát követően hiába ismeri el a kérelmező által állítottakat, a költségviselés alól nem mentesülhet.

A 120. §-hoz

A módosítás a Vt. 75. §-a (2) bekezdésének hatályos szövegét - a 30. § (2) bekezdésének módosításával párhuzamosan, azt eljárási szempontból kiegészítve - kiegészíti azzal a követelménnyel, hogy amennyiben a kérelmező a védjegy oltalmának megszűnését a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt az eljárás megindításának, illetve az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjánál korábbi időpontra visszaható hatállyal kéri, erre a körülményre a kérelemben utalni kell.

A 122. §-hoz

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WTPO) keretében működő un. Madridi Unió Közgyűlése a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és Jegyzőkönyv Közös Végrehajtási Szabályzatát (a továbbiakban: KVSZ) 2008 szeptemberében - 2009. szeptemberi hatálybalépéssel - úgy módosította, hogy az nem csupán a WIPO Nemzetközi Irodája, de a szerződő felek hivatalainak gyakorlatára is hatással van. Ebből a legfontosabb változást az oltalom elismeréséről a Nemzetközi Irodának küldött értesítés kötelezővé tétele jelenti - annak érdekében, hogy a bejelentő minél hamarabb értesüljön arról, hogy a megjelölt országokban mi lett a nemzetközi bejelentésének sorsa, illetve a bejelentett megjelölésre milyen árujegyzékkel kapott oltalmat (ilyen értesítéseket azonban a bejelentésben megjelölt országok hivatalai csupán egy átmeneti időszakot kővetően, 2011. január l-jétől kötelesek küldeni). A KVSZ módosítása emellett átstrukturálta az ideiglenes elutasításról, annak visszavonásáról (és ezzel az oltalom részbeni vagy teljes elismeréséről), valamint a végleges elutasításról szóló értesítések rendszerét is, a hangsúlyt arra helyezve, hogy ahol lehetséges, ott az értesítés az oltalom - legalább részbeni - elismeréséről szóljon, és a hivatalok csak teljes elutasítás esetén küldjenek "negatív" tartalmú értesítéseket. Mindemellett a hallgatólagos oltalomelismerés (tacit acceptance) rendszere - mintegy "védőhálóként" - továbbra is fennmarad, azaz ha egy megjelölt szerződő fél hivatala a Megállapodás vagy a Jegyzőkönyv szerinti (a Magyar Köztársaság esetében a megjelölésről, illetve a kiterjesztésről szóló értesítéstől számított 12 hónapos) határidőn belül nem ad ki ideiglenes elutasítást, az oltalmat kifejezett elismerő nyilatkozat hiányában is megadottnak kell tekinteni a megjelölt szerződő fél területére kiterjedően.

A KVSZ módosításainak legnagyobb része - tekintettel arra, hogy azok csupán az értesítések már eddig is létező típusaival kapcsolatos szemléleti-szóhasználati változtatásokat tartalmaznak - a Vt. hatályos 76/P. §-ának megfelelő alkalmazásával, joggyakorlati kiigazításokkal kezelhető; az oltalom elismeréséről szóló értesítés kötelezővé tétele azonban indokolttá tette, hogy a Magyar Köztársaságot megjelölő nemzetközi bejelentésekkel kapcsolatos eljárási szabályok egy részének átfogó felülvizsgálatára kerüljön sor, egyértelművé téve azt, hogy az egyes esetekben (illetve egyes bejelentői reakciók esetén) milyen értesítés megküldésére van szükség, valamint melyik dátumot kell a hazai lajstromozás napjának tekinteni. [A KVSZ új 18bis szabálya szerinti - opcionális -értesítésekről a Vt. a módosítást követően sem szól majd (ezek egyébként nem a megjelölés oltalmáról szóló végleges döntésről szólnának, hanem a feltétlen kizáró okok hivatalból történő vizsgálatának lezárásáról).]

A kutatási jelentés elkészítésére és annak a Nemzetközi Irodán keresztül történő továbbítására, az érdemi vizsgálat elvégzésére, a felszólalásra, valamint az ideiglenes elutasításra irányadó szabályok [Vt. 76/P. § (1)-(4) bekezdése] nem igényelnek módosítást.

Az (5) bekezdés ezzel szemben már kiegészítésre szorul, mivel az eddig csupán az ideiglenes elutasítás kapcsán kiadott felhívásra való bejelentői reakció hiányában alkalmazandó végleges elutasítás esetét szabályozta. A módosítás egyfelől kiegészíti ezt azzal a lehetőséggel, amikor az érdemi vizsgálat során feltárt (és nem vitatott) kifogás csupán az árujegyzék bizonyos részére vonatkozik, és így az oltalom korlátozott árujegyzékkel elismerhető [az ideiglenes elutasítás visszavonásáról szóló értesítést szabályozó (5e) bekezdésre utalva]; másfelől utal a soron következő bekezdés szerinti, kivételt képező esetkörre; harmadrészt pedig meghatározza, hogy a Hivatal a végleges elutasításról vagy az oltalom részleges elismeréséről szóló értesítést csupán a döntés jogerőre emelkedését követően küldi meg a Nemzetközi Irodának, de - részleges elismerés esetén - a lajstromozás napja ettől függetlenül a döntés keltezésének napja lesz. Fontos látni, hogy ebben az esetben a "részleges elismerés" - az érem másik oldalaként - valójában a részleges elutasítás (és az ezzel járó árujegyzék-korlátozás) véglegessé válását jelenti. [Az (5) bekezdés a módosított KVSZ 18ter szabályának (3) bekezdése, illetve (2) bekezdésének (ii) pontja szerinti értesítéseket szabályozza.]

Az (5a) bekezdés azt az esetet szabályozza, amikor a bejelentő az ideiglenes elutasítás kapcsán közölt felhívásra nem válaszol ugyan, a Hivatal azonban az ideiglenes elutasítást kizárólag viszonylagos kizáró ok miatt, erre hivatkozó felszólalás alapján adta ki. Ebben az esetben a hallgatás nem eredményezi ugyanazt a joghatást, mintha az (önállóan vagy viszonylagos kizáró okokkal együtt jelentkező) feltétlen kizáró ok fennállását a bejelentő nem vitatná, amelyet az (5) bekezdés végleges elutasítással szankcionál. Felszólalás beérkezése esetén a Hivatalnak az ideiglenes elutasítást a felszólalással összefüggő eljárási lépések zavartalan (azaz a felhívásban foglaltak hallgatólagos elismerését jelentő határidő által nem behatárolt) lefolytatása érdekében mérlegelés nélkül ki kell adnia - a felszólalás elutasítása esetén adott esetben visszavonva azt. Éppen ezért az (5a) bekezdés által szabályozott esetben a bejelentő "csupán" a felszólaló állítását hagyja szó nélkül, amelyet azonban a Hivatal - ha a felszólalás nyilvánvalóan alaptalan, és nincs szükség a bejelentő részéről bizonyítás előterjesztésére - megalapozatlannak ítélhet és elutasíthat a bejelentő nyilatkozata nélkül is. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a Hivatal - legalább az árujegyzék meghatározott része vonatkozásában - ilyen döntést hoz, az ideiglenes elutasítást [az (5e) bekezdés szerinti értesítés megküldésével] részben vagy egészben visszavonja. Ellenkező esetben - tehát ha a felszólalás megalapozott -, a Hivatal a Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalom végleges elutasításáról szóló értesítést küld a Nemzetközi Irodának. A módosítást követően ez a bekezdés arra az esetre vonatkozóan már nem tartalmazza a bejelentői válasz hiányára történő utalást, amikor a Hivatal kizárólag észrevétel alapján adott ki ideiglenes elutasítást. Ennek a hátterében az áll, hogy a Hivatal észrevétel alapján csak akkor ad ki ideiglenes elutasítást, ha a bejelentői nyilatkozatot szükségesnek ítéli a feltétlen kizáró ok fennállásának megállapításához (vagy azt kétségen kívül fennállónak tartja). Ebben az esetben tehát a bejelentői reakció elmaradása az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményt vonja maga után, mivel ilyenkor bejelentői nyilatkozat hiányában nem várható az ideiglenes elutasítás visszavonása. [Az (5a) bekezdés a módosított KVSZ 18ter szabályának (2) vagy (3) bekezdése szerinti értesítéseket szabályozza.]

Az (5b) bekezdés szabályozza a Hivatal eljárását arra az esetre, ha a bejelentő válaszol az ideiglenes elutasítás kapcsán kiadott nyilatkozattételi felhívásra. Ilyenkor az érdemi vizsgálat a bejelentői nyilatkozatot is figyelembe véve folytatódik, és a Hivatal meghozza a döntést a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmának kérdésében. Ez a döntés lehet a bekezdés második mondata szerinti végleges elutasítás, vagy az ideiglenes elutasítás részben vagy egészben történő visszavonása - amelyet a Hivatal az (5e) bekezdésnek megfelelően az oltalom részben vagy egészben történő elismeréséről szóló értesítésben hoz a Nemzetközi Iroda (és azon keresztül a bejelentő) tudomására. A Hivatal a megfelelő értesítéseket mindkét esetben a döntés jogerőre emelkedését követően küldi el. [Az (5b) bekezdés a módosított KVSZ 18ter szabályának (2) vagy (3) bekezdése szerinti értesítéseket szabályozza.]

A módosítást követően az (5c) bekezdés tartalmazza a madridi rendszer egyik alapkövét jelentő hallgatólagos oltalomelismerés szabályát. Ennek értelmében, ha az adott országra irányadó (a Magyar Köztársaság esetében 12 hónapos) határidő elteltéig nem kerül ugyan sor ideiglenes elutasításra (mert a vizsgálat során nem merül fel sem feltétlen kizáró ok, sem pedig felszólalás nem érkezik az erre nyitva álló határidőn belül), de a Hivatal nem küld az (5d) bekezdés szerinti értesítést sem az oltalom elismeréséről, a megjelölés magyarországi oltalmát megadottnak kell tekinteni, a hazai lajstromozás - fikcióval megállapított - napja pedig az említett határidő elteltét követő nap lesz. [Az (5c) bekezdés a Madridi Megállapodás 5. cikkének (2) bekezdése, illetve a Madridi Jegyzőkönyv 5. cikke (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti értesítéseket szabályozza.]

Az (5d) bekezdés szabályozza az oltalom elismeréséről szóló - 2011. január l-jétől kötelezően küldendő - értesítés esetét. Ez a rendelkezés azt szolgálja, hogy ha már az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejártát megelőzően világossá válik, hogy a Magyarországra kiterjedő oltalom elismerhető, erről - és ezzel együtt a megjelölés "oltalmazott" státusáról - a bejelentő előbb tudomást szerezzen, azaz ne kelljen kivárnia a "tacit acceptance" beálltát eredményező - Magyarország esetében egy éves - időtartamot. Ez az eset akkor következhet be, ha az érdemi vizsgálat nem tárt fel feltétlen kizáró okot, és a felszólalásra nyitva álló határidő alatt sem érkezett viszonylagos kizáró okra való hivatkozás vagy a Hivatal figyelmét feltétlen kizáró okra felhívó - nyilatkozattételi felhívásra okot adóan "komolyan vehető" - észrevétel. Ilyen esetben a Hivatal haladéktalanul értesítést küld a Nemzetközi Irodának az oltalom elismeréséről (a lajstromozás napja pedig az értesítés keltezésének napja). Itt is fel kell azonban hívni rá a figyelmet, hogy az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejártával az oltalmat ilyen értesítés hiányában is elismertnek kell tekinteni [ebben az esetben pedig a magyarországi lajstromozás napját az (5c) bekezdés szerint kell megállapítani]. [Az (5d) bekezdés a módosított KVSZ 18ter szabályának (1) bekezdése szerinti értesítéseket szabályozza.]

Az (5e) bekezdés az ideiglenes elutasítás egészben vagy részben történő visszavonásáról, és ezáltal az oltalom részben vagy egészben való elismeréséről szóló értesítésekről rendelkezik. Ha az ideiglenes elutasítást a bejelentő nyilatkozata [ld. az (5b) bekezdést] vagy egyéb körülmény nyomán, illetve a felszólalás elbírálása (és elutasítása) után vissza lehet vonni, elhárul az akadály a megjelölés Magyarországra kiterjedő elismerése elől, így a Hivatal az érdemi vizsgálat befejezését követően ennek megfelelő értesítést küld a Nemzetközi Irodának (és azon keresztül a bejelentőnek). Az (5e) bekezdés szerinti értesítés megküldésének van helye akkor is, ha a bejelentő a kizárólag felszólalás miatt kiadott ideiglenes elutasításról szóló értesítésben foglalt nyilatkozattételi felhívásra nem válaszol ugyan, de a rendelkezésre álló adatok alapján az oltalom - legalább részben - elismerhető [ld. az (5a) bekezdést]. A magyarországi lajstromozás napjának ezekben az esetekben az ideiglenes elutasítás visszavonásáról szóló döntés keltezésének időpontját kell tekinteni. [Az (5e) bekezdés a módosított KVSZ 18ter szabályának (2) bekezdésének (i) vagy (ii) pontja szerinti értesítéseket szabályozza.]

A 123. §-hoz

A Vt. 77. §-a (1) bekezdésének d) pontjának pontosító módosítása a mondat koherenciájának biztosítása érdekében szükséges, tartalmi változtatást nem eredményez.

A 124. §-hoz

A módosítás - a fogalmi tisztaság és a joggyakorlat egységesítése érdekében - világossá teszi, hogy a megváltoztatási kérelem elbírálása során a bíróság nem csupán a törlési eljárás esetében hagyja figyelmen kívül a Hivatal által jogszerűen figyelmen kívül hagyott - elkésve előterjesztett - okot (és tekint el a kérelem áttételétől), hanem ugyanígy jár el a felszólalás elbírálása során mellőzött felszólalási ok kapcsán is. Noha a Vt. 61/D. § (8) bekezdéséből is következik, hogy a felszólalási határidő lejártát követően nem lehet új felszólalási okot előterjeszteni (és így a bírósági eljárás során sem lehet ezt figyelembe venni), a felszólalás elbírálására irányuló eljárásra való utalás hiánya a bíróság áttételi kötelezettsége alóli kivételről szóló rendelkezésben arra a téves - a contrario - következtetésre is alapot adhat, miszerint a kivétel csupán a törlési eljárásban későn megjelölt okra vonatkozik. A Vt. 91. §-a (3) bekezdésének kiigazítása ennek az esetleges félreértésnek az eloszlatására - és a szabályozás koherensebbé tételére - irányul.

A 126. §-hoz

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében működő un. Lisszaboni Unió Közgyűlése az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajtromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot 2009 szeptemberében -2010. január 1-i hatálybalépéssel - úgy módosította, hogy az nem csupán a WIPO Nemzetközi Irodája, de a szerződő államok hivatalainak gyakorlatára is hatással van. A Végrehajtási Szabályzat új 1 Ibis szabályának (1) bekezdése értelmében az a hivatal, amelyik nem küldött a Nemzetközi Irodának elutasításról szóló értesítést, az elutasításra nyitva álló egy éves határidőn belül az eredetmegjelölés nemzetközi oltalmának elismeréséről szóló értesítést küldhet a Nemzetközi Irodának. Ez az értesítés - amelynek megküldése, szemben a madridi rendszerben látott oltalom-elismerésről szóló értesítéssel, opcionális - lehetővé teszi, hogy a bejelentők a 12 hónap lejártát megelőzően tudomást szerezzenek arról, hogy egy adott ország a saját területére nézve biztosítani tudja a bejelentett eredetmegjelölés oltalmát.

Ugyanennek a szabálynak a (2) bekezdése az elutasítás visszavonásának esetében azt teszi lehetővé, hogy a szerződő állam ne a visszavonás aktusáról, hanem az oltalom elismeréséről küldjön értesítést a Nemzetközi Irodának. Az ilyen értesítés egyértelművé teszi az eredetmegjelölés státuszát az adott államban, és nem az elutasítás visszavonásából kell az oltalom fennállására következtetni.

A Vt. 116/K. §-ának kiegészítése a bemutatott két esetben előírja a Hivatal számára a megfelelő értesítések megküldését. Így - ha a 12 hónap lejárta előtt világossá válik, hogy nincs ok az ideiglenes elutasításra, illetve ha az visszavonható - az oltalom elismeréséről szóló értesítés megküldése a Nemzetközi Irodának a nemzetközi bejelentést tevő számára a lehető leghamarabb tisztázza az eredetmegjelölés magyarországi státuszát Az új (6) és (7) bekezdés azt is meghatározza, hogy a hazai lajstromozás napjának a megfelelő döntések keltezésének napját kell tekinteni.

A 127. §-hoz

A Vt. új 76/P. §-ának alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezést állapít meg annak meghatározásával, hogy az érintett szabályokat a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre nézve is alkalmazni rendeli.

A 145. §-147. §-hoz

Az Szjt.-nek a törvényjavaslat szerinti módosítása a szellemi tulajdonért felelős kormányhivatalhoz telepíti a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésével kapcsolatos felügyeleti és nyilvántartási feladatokat.

A törvényjavaslat az egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joggal szomszédos ilyen jogosultságok un. közös kezelését megvalósító szervezetek felügyeletét és nyilvántartását a szellemi tulajdonért felelős kormányhivatalra, az e szervezetek díjszabásainak jóváhagyásáról való döntést pedig az igazságügyért felelős miniszterre bízza (azzal, hogy e döntést számára az SZTNH készíti elő). Ezzel megszűnik a szerzői joggal kapcsolatos állami feladatok ellátásának szétaprózódottsága, hatékonyabb kormányzati kontroll mellett egyeztethetők össze a szerzői jogi jogosultak és a felhasználók érdekei, az SZTNH-nak e jogterület kormányzati központjaként való működése pedig megerősödhet (követve pl. a német, a svájci és a szlovén példát, hiszen ezekben az országokban is a szellemitulajdon-védelmi hivatal látja el a közös jogkezeléssel kapcsolatos állami feladatokat). A hatáskör-átrendezéssel az is elérhető, hogy egyedi - nyilvántartási, felügyeleti stb. - ügyekkel az erre hivatott és felkészült hatóságnál és ne minisztériumi keretek között foglalkozzanak, miközben a gazdaság- és társadalompolitikai szempontból legfontosabb döntés, azaz a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyása miniszteri kézben marad. A kulturális politika speciális szempontjainak érvényesítésére pedig a kultúráért felelős miniszter számára fenntartott véleményezési és tájékoztatás iránti jog ad garanciát. Összességében elmondható, hogy a felügyeleti rend megváltozása a szerzői jogi közös jogkezelési tevékenység feletti állami kontroll hatékonyabb gyakorlását fogja eredményezni, ami a kultúrpolitika célkitűzéseit és a felhasználók érdekeit egyaránt szolgálja.

A törvényjavaslat a díjszabások jóváhagyására, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeletére és nyilvántartására irányadó szabályozáson egyebekben nem változtat. Mivel az SZTNH saját bevételből gazdálkodó kormányhivatal, a törvényjavaslat felügyeleti díj bevezetésével gondoskodik a közös jogkezelés felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásának fedezetéről. Ennek mértéke a közös jogkezelő szervezetek éves nettó díjbevételének 0,3%-a (a vetítési alap e szervezetek becsült bevételi adatai alapján mintegy évi 15 milliárd forint, így a felügyeleti díj éves összege 45 millió forintra becsülhető), ami a hazai szabályozásból ismert hasonló felügyeleti díjak kulcsaihoz viszonyítva alacsonynak számít, és kizárólag a feladat ellátásához szükséges és indokolt költségek megtérülését hivatott biztosítani. A törvényjavaslat megadja továbbá a szükséges felhatalmazást az igazságügyért felelős miniszter részére, hogy a felügyeleti díjra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.

Lényeges látni, hogy a felügyeleti díjat a közös jogkezelő szervezetek ki tudják gazdálkodni a működési költségeikből is, amelynek mértéke a jogdíjbeszedéssel és -behajtással foglalkozó szervezetek esetében az éves jogdíjbevétel összegének 15-21%-a között van. Tekintettel arra, hogy ennek alapján e szervezetek összesített működési költsége évente 2,5-3 milliárd forintra tehető, ehhez képest a felügyeleti díj 45 millió forintra becsült összege (amely hozzávetőleg a fenti működési költségek 1,5%-át teszi ki) nem jelent számottevő terhet. Mindez azt is jelenti, hogy a szerzőknek és más jogosultaknak jutó díjak csökkentésére még minimális mértékben sem lesz szükség, figyelemmel arra is, hogy a közös jogkezelő szervezetek bevételeik számottevő részéből - a fel nem osztott jogdíjak terhére - jelenleg is alapokat képeznek, amelyekből alapítványokat tartanak fenn, továbbá egyéb kulturális és szociális célú kifizetéseket teljesítenek.

Végül meg kell említeni azt is, hogy a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának bevezetésével kiküszöbölhetővé válik a "szellemi tulajdoni keresztfinanszírozás", vagyis az, hogy a hivatal részben iparjogvédelmi hatósági feladatok ellátásából származó bevételekből legyen kénytelen a szerzői jogi feladatok ellátását finanszírozni. Ezek a feladatok - a hatáskör-bővülést követően - már nem csupán a jogszabály-előkészítésben és az európai illetve nemzetközi döntéshozatali folyamatokban való részvételt és véleményezést jelentik majd (az önkéntes műnyilvántartással és az árva müvekkel kapcsolatos hatósági feladatokon túl), hanem a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartási-felügyeleti rendjének olyan újjáalakítását és működtetését, amely rendkívül komoly - többek között a tarifáknak a nemzetközi trendekkel és az egymással szembenálló jogosulti és felhasználói érdekekkel az összes műtípus és felhasználás tekintetében való összevetését kívánó - elemzési és döntéselőkészítési kötelezettségekkel jár együtt.

A 160. §-174. §-hoz

1. A formatervezésiminta-oltalmi bejelentések teljes körű, hivatalból végzett vizsgálata a magyar jogrendszerben 30 éves múltra tekint vissza. Az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. számú törvényerejű rendelet (Tvr.) 1979. március 1-jei hatálybalépésének napjától a jogbiztonság fokozása érdekében tette az oltalom engedélyezésének feltételévé az érdemi követelmények teljes körére kiterjedő vizsgálatot.

A magyar szabályozásnak a formatervezési minták jogi védelméről szóló 98/71/EK irányelvvel való összehangolásához, valamint az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodásnak a Szellemi Tulajdon Világszervezetében (WEPO) 1999. július 6-án elfogadott új szövege megerősítésének és kihirdetésének előkészítéséhez szükség volt az ipari (formatervezési) minták oltalmára vonatkozó belső jogi szabályozás korszerűsítésére is. Ennek nyomán született meg és lépett hatályba 2002. január l-jén a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.), amely korszerű eljárásjogi keretekbe foglalva fenntartotta a bejelentéseknek az újdonság és az egyéni jelleg vizsgálatára is kiterjedő ex officio érdemi vizsgálatát - a korábbi iparjogvédelmi és szerzői jogokba való ütközés, illetve a korábbi tényleges használat kivételével, amelyeket a Hivatal csak észrevétel alapján vesz figyelembe.

2. A Hivatal 2007-2010-ig terjedő Középtávú Stratégiája a Hivatal által 2009-ben elvégzendő feladatok közé sorolta a szükséges hatásvizsgálatok elvégzése alapján való döntéshozatalt arról, hogy a Hivatal kezdeményezze-e az áttérést a dizájnalkotásokra vonatkozó mintaoltalmi bejelentések vizsgálatában a teljes vizsgálati rendszerről az egyszerűbb és gyorsabb - az alicantei Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) által is követett - regisztrációs rendszerre (opcionális kutatási szolgáltatás bevezetése mellett).

A döntés előkészítéséhez szükséges volt a formatervezésiminta-oltalom jelenlegi rendszerének áttekintése és felülvizsgálata, valamint egy felmérésen alapuló hatásvizsgálat elkészítése. A Hivatal ennek a hatásvizsgálatnak a részeként kereste meg a formatervezésben érintett hazai közönséget, hogy egyrészt osszák meg a nemzeti és közösségi úton történő oltalomszerzéssel kapcsolatos tapasztalataikat, másrészt - a kodifikáció szempontjából lényeges input megszerzése érdekében - kikérje a véleményüket az eljárások előnyeiről, hátrányairól, valamint a nemzeti szabályozás változásának lehetséges irányairól.

A válaszokból összességében arra lehet következtetni, hogy az engedélyezési eljárás egy kedvező újraszabályozása esetén a nemzeti úton tett bejelentések száma közel 60%-kal emelkedne. A Hivatal eljárásával kapcsolatban elvárásként minden célcsoportban első helyen a gyors átfutási idő fogalmazódik meg, többségében a teljes érdemi vizsgálat fenntartása mellett. Ez utóbbi hiányát még a BPHH bejelentők közül sem jelölte meg senki a közösségi út előnyeként. A válaszokból az is kiolvasható, hogy a magyar "formatervezői elit" iparjogvédelmi tájékozottsága rendkívül alacsony.

3. A formatervezésiminta-oltalmi bejelentések száma Magyarországon az oltalom viszonylag egyszerű megszerezhetőségét és az általa biztosított versenyelőnyt figyelembe véve alacsonynak mondható. Ezt támasztja alá, hogy az egy főre jutó bejelentések száma a környező országoktól jelentősen elmarad. Ausztriában 2007-ben közel 80%-kal, a Cseh Köztársaságban 66%-kal volt magasabb a bejelentői aktivitás, de Szlovákiában is több bejelentés jutott egy főre mint hazánkban. Az eltérések csak részben indokolhatóak azzal, hogy a felhozott országok nem tagjai a formatervezési minták nemzetközi oltalmára létrehozott Hágai Megállapodásnak, mert ezekben az országokban a külföldi bejelentőktől csak átlagosan 5%-kal érkezik több bejelentés, mint hazánkban. Ugyanakkor a Cseh Köztársaságot és Ausztriát összehasonlítva látható, hogy a teljes érdemi vizsgálati rendszer nem befolyásolja szignifikánsan a bejelentések számát.

A magyar bejelentések iránti alacsony érdeklődés okai összetettek.

Ezek közé sorolható:

a) a közösségi bejelentések "elszívó" hatása (ld. a 4. pontot);

b) az ország gazdasági súlyának csökkenése, illetve az évek során fokozódó gazdasági visszaesés hatása a nemzeti és a nemzetközi bejelentések tekintetében (egyre kevesebb pénz jut egy "dizájn" kifejlesztésére, formatervezők, "dizájnerek" megbízására);

c) általános tájékozatlanság, illetve a téves információk ("nagyon bonyolult elkészíteni a bejelentést; sokáig tart megszerezni az oltalmat; drága az oltalom megszerzése, fenntartása; a BPHH-nál könnyen, olcsón és gyorsan bármit le lehet védetni"). Megjegyzendő, hogy azokban az években, amikor a Hivatal elbírálói több vásáron, kiállításon képviselték a Hivatalt és népszerűsítették a mintaoltalmat, a bejelentések száma érzékelhetően emelkedett;

d) a formatervezésiminta-oltalom szakmai körökben való ismertségének, megbecsülésének a hiánya. Az oltalmi forma szakmai körökben való ismertségének és megbecsülésének deficitjét jól mutatja, mint hogy a hazai "design elit" meghatározó alakjai, nevezetesen a Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíj bizottság szakmai tagjai és a Magyar Formatervezési Díj zsűri tagjai az elmúlt 25 évben mindössze 3 formatervezésiminta-oltalmi bejelentést tettek. Ennek egyenes következménye a fiatal formatervezők mint potenciális bejelentők nagyfokú inaktivitása, hiszen a felnövekvő generáció nem kapja meg azt a szakmai példamutatást, inspirációt és többnyire információt sem, amely a szellemi alkotásaiknak az iparjogvédelem eszköztárának felhasználásával történő hatékony védelméhez szükséges.

4. Magyarországnak az Európai Unióhoz történt 2004. évi csatlakozása az oltalmazott minták számában nem okozott drasztikus visszaesést. A közösségi mintaoltalom ún. elszívó hatása elsősorban a külföldről származó bejelentéseket érintette. Míg 2004-ben még 98 külföldi bejelentés érkezett a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, addig 2005-re ez a szám 12-re esett vissza. A BPHH a lajstromozási eljárásban végzett tevékenységét pusztán az alaki előírások (a bejelentett megjelölés mintának minősül-e, illetve az nem ütközik a közrendbe vagy a közerkölcsbe) vizsgálatára korlátozta, illetőleg a lajstromozás időtartamának drasztikus csökkentésével a jogszerzés időtartamát 2007 folyamán átlagosan 6 hétre redukálta.

Azzal, hogy a BPHH nem vizsgálja egyetlen bejelentés esetében sem az újdonság vagy az egyéni jelleg fennállását, illetve nem biztosít lehetőséget korábbi (pl. iparjogvédelmi, szerzői) jogok jogosultjai számára arra, hogy a lajstromozási eljárás keretében fellépjenek jogaik védelme érdekében valamely bejelentés lajstromozása ellen, illetőleg, hogy az EU folyamatos terület-, lakosságszám- és piacbővülése ellenére egyre alacsonyabb díjakon teszi elérhetővé az oltalmat, a bejelentők körében a közösségi mintaoltalom nagy népszerűségre tett szert.

Az érdemi vizsgálat hiányaként azonban felróható, hogy az így megadott oltalom nem jelent automatikusan kizárólagosságot a minta hasznosítására, ugyanis előfordulhat, hogy ugyanarra a mintára több jogosult is párhuzamos oltalmat kap. Mivel az eljárásban a mintát a lajstromozást megelőzően a BPHH nem teszi közzé, az oltalmazhatósági feltételeket ki nem elégítő minták oltalmával szemben a jogorvoslat gyakorlatilag egyetlen módja a megadást követően kezdeményezett megsemmisítési eljárás. Az érdemi vizsgálat hiánya azt is eredményezi, hogy adott esetben egy gyenge, az oltalmazhatósági feltételeket nyilvánvalóan ki nem elégítő oltalom alapján a jogosult másokat gazdasági tevékenységüktől eltilthat, és e helyzet orvoslása érdekében a hátrányos gazdasági következményeket elszenvedő fél a számára jelentősebb ráfordítást igénylő megsemmisítési eljárás útján érheti csak el a kívánt jogi helyzetet.

Nehezen felbecsülhető tehát ennek a pusztán regisztrációs rendszernek egy 27 államból álló földrajzi terület piacára, a piaci versenyre gyakorolt hatása. Az, hogy a BPHH-nál rövid idő alatt bárki, szinte bármire lajstromozott oltalmat szerezhet egy hatalmas földrajzi területre, egyben nagyfokú jogbizonytalanságot eredményez, illetve az is nehezíti a jogérvényesítést, hogy egy kizáró ok ellenére lajstromozott minta kizárólag a BPHH előtt indítandó megsemmisítési eljárás keretében támadható meg.

Ezzel szemben kijelenthető, hogy nem múlt el az igénye annak, hogy csak "vizsgált" jogok kerüljenek engedélyezésre, amelyek monopoljogot, azaz kizárólagos hasznosítási jogot biztosítanak jogosultjaik számára. Ezt erősítik a nemzetközi kitekintésből nyert információk is, amelyekből nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az újdonságot és egyéni jelleget is vizsgáló nemzeti hivatalok esetében alacsony, míg az ezen kizáró okokat nem vizsgáló hivatalok tekintetében magas lenne a bejelentői aktivitás.

A nemzetközi mintaoltalmi helyzetet megvizsgálva megállapítható, hogy jelenleg az európai államok többségében az engedélyezési eljárás során hivatalból csak az érdemi követelmények szűk körét vizsgálják (a bejelentés tárgya minta-e, illetve, hogy a minta ábrázolása közrendbe, vagy közerkölcsbe ütközik), azonban világviszonylatban nézve az engedélyezett oltalmak (Ausztrália, Japán, USA) jelentős hányada továbbra is teljes vizsgálatot követően kerül lajstromozásra.

A WIPO 2007. évben készült felmérése alapján 73 országból 38 jelölte meg, hogy valamilyen, a minta újdonságával kapcsolatos követelményt vizsgál, egy részük azonban csak harmadik személy által benyújtott felszólalás nyomán (pl.: Spanyolország, Svédország).

Tisztán regisztrációs rendszert a válaszadók közül csak Görögország, a Dél-afrikai Köztársaság és Ukrajna működtet.

5. A hazai formatervezési kultúra erősítését és ösztönzését szolgáló nemzeti oltalmi rendszer szélesebb körben való ismertségének és használatának fokozása (és ezzel a formatervezésiminta-oltalmi bejelentések számának növelése), illetve a bejelentői igények figyelembevétele (a gyorsaság és a jogbiztonság egyensúlyának megtartásával) az Fmtv. vizsgálati rendszerének felülvizsgálatát indokolják.

Valamennyi érvet és ellenérvet számba véve elmondható, hogy továbbra is szükség és igény van arra, hogy a Hivatal kvalifikált, speciális szaktudással rendelkező elbírálói elvégezzék a Magyarország területére engedélyezett kizárólagos jogok érdemi vizsgálatát az újdonság és az egyéni jelleg tekintetében - ezzel is biztosítva a lajstromozott jogok minél magasabb színvonalán keresztül a jogbiztonságot és a bejelentőknek, harmadik személyeknek, valamint a jogosultaknak a hivatali eljárásba és a szerzett jogok "értékébe", a jogérvényesítésbe vetett bizalmát.

Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül a bejelentőknek - a magas színvonalú vizsgálat elvégzésére irányuló igénye mellett - az a jogos, a felgyorsult világot követő piaci igénye sem, hogy a jogszabályoknak megfelelő alakiságokkal és tartalommal elkészített formatervezésiminta-oltalmi bejelentésükre mielőbb és minél egyszerűbben szerezhessenek oltalmat. Az Fmtv. módosításainak célja, hogy megtalálja az optimális megoldást a hivatali vizsgálat köre és a "gyorsaság", valamint a gazdaság szereplőinek piaci tudatosságot és gondosságot megkövetelő magánjogi jogérvényesítő kötelezettsége között.

6. Ennek megfelelően a törvényjavaslat szerinti módosítás a formatervezésiminta-oltalmi lajstromozási eljárást úgy alakítja át, hogy a Hivatal az újdonságra és az egyéni jellegre, valamint az abszolút kizáró okokra vonatkozó vizsgálatot továbbra is hivatalból folytatja le, a korábbi elsőbbségű, de a vizsgált bejelentés elsőbbségét követően nyilvánosságra jutott mintával való ütközést (Fmtv. 9. §) és a korábbi iparjogvédelmi vagy szerzői jogba, illetve a minta korábbi tényleges használatába ütközést (Fmtv. 10. §) azonban csupán a megadást követően, megsemmisítési eljárás keretében lehet érvénytelenségi okként felhozni.

Ezzel párhuzamosan az adatközlés, a közzététel (illetve annak elhalasztása), az ideiglenes oltalom, valamint az észrevétel jogintézménye megszűnik (a mintaoltalom megadására irányuló eljárásban a hatósági tájékoztatást lényegében csak a megadás meghirdetésére szűkítve), amely változások az eljárást lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá teszik.

Ugyanezt szolgálja az eljárás folytatása iránti kérelem lehetőségének eltörlése is (amelynek fenntartása csak a szabadalmi eljárásokra nézve nemzetközi kötelezettség). Ez a változás az eljárások indokolatlan elhúzódását küszöböli ki azzal, hogy csupán igazolási kérelemmel, azaz megfelelő kimentési ok valószínűsítésével lehet a határidők elmulasztását orvosolni.

A formatervezésiminta-oltalmi nyilvántartások helyét az egységes mintaoltalmi lajstrom veszi át, amely - a nyilvánosságra vonatkozó szabályokból következően - csupán a megadás időpontjától kezdődően foglalja magában - és teszi nyilvánossá - a mintaoltalmakra vonatkozó adatokat, amelyek többek között minta ábrázolását is tartalmazzák.

A módosítás az Fmtv. 60/K. §-ának kiigazításával a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentéseknek a - jelenlegi nevén - Magyar Szabadalmi Hivatal által lefolytatott érdemi vizsgálatát is a vázolt rendszerhez adaptálja, azaz megszünteti a Nemzetközi Iroda előtti eljárásban megtörténő közzétételhez fűződő nemzeti joghatásokat, a hivatalbóli vizsgálat köréből kizárja a 9. § szerinti akadályozó jogokat, a 10. § szerinti kizáró okok észrevételben való jelzésére pedig nem ad lehetőséget.

Az ismertetett megoldás - összhangban a felmérés eredményeiből leszűrhető társadalmi igényekkel - egyszerre tartja fenn az érdemi vizsgálati rendszert és "áramvonalasítja" a mintaoltalom megszerzésére irányuló eljárást, megszabadítva a folyamatot olyan ballasztoktól, amelyek a jogbiztonsághoz nem járultak olyan mértékben hozzá, hogy ne lennének teljes egészében kiválthatóak a megsemmisítési eljárás - megadást követő -korrekciós mechanizmusával.

6.1. Az Fmtv. hatályos rendszere szerint más korábbi iparjogvédelmi jogába ütköző, vagy más által belföldön korábbtól fogva ténylegesen használt megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használó vagy más korábbi szerzői jogát sértő minta jelenleg is csak abban az esetben nincs kizárva az oltalomból, ha a jogosult nem tesz észrevételt a bejelentett minta oltalomban részesítésével szemben [Fmtv. 10. §-a és 11. § c) pontja].

Ezzel szemben jelenleg a Hivatal ex officio érvényesíti a korábbi elsőbbségű, de a bejelentés elsőbbségét követően nyilvánosságra jutott mintával való ütközésen alapuló lajstromozást gátló okot [Fmtv. 9. § (1) bekezdése]. A korábbi jogok közötti ilyen irányú megkülönböztetésnek nincs indokolható jogi alapja, ezért tartalmazza a módosítás, hogy ennek a kettőségnek a megszüntetésével a jövőben egységesen csak a korábbi magánjogi jog jogosultjának megsemmisítési kérelme alapján kell vizsgálni e lajstromozást gátló ok fennállását is. Ennek a rendszernek a bevezetését indokolja az is, hogy az újdonság és egyéni

jelleg hiányán alapuló kizáró okok érvényesítéséhez közérdek fűződik; az tehát - vizsgálati rendszer fenntartása esetén - az állam iparjogvédelmi hatóságának feladata. A viszonylagos kizáró okot képező iparjogvédelmi és más magánjogi jogosultságoknak a későbbi mintaoltalmi bejelentéssel szemben történő érvényesítése viszont elsősorban az érintett jogosultakra tartozik.

6.2. Rendkívül fontos azonban látni azt is, hogy az újdonság és az egyéni jelleg vizsgálatát fenntartó rendszer a - védjegyjogi terminológiával - "viszonylagos kizáró okok" hivatalból történő vizsgálatát továbbra is magában foglalja, hiszen az újdonság és egyéni jelleg követelményeit sem tudja teljesíteni az olyan minta, amelyet már korábban ténylegesen használtak (és így nyilvánosságra jutottnak tekinthető), illetve amelyre (vagy egy attól összhatásában nem eltérő mintára) más korábban már oltalmat szerzett, és így a bejelentés közzétételével (illetve a megadás meghirdetésével) már nyilvánosságra jutott.

A módosítás eredményeképpen egyedül az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott korábbi elsőbbségű mintaoltalom jogosultjai, illetve a Hivatal vizsgálata által fel nem tárt "mintaoltalmi anterioritásokat" érvényesíteni kívánók kerülnek abba a helyzetbe, hogy csupán a megadást követően indított megsemmisítési eljárásban tehetik vitássá egy minta oltalomképességét. Ezt az érdeksérelmet kell szembeállítani azokkal az előnyökkel, amelyek az adatközlés és a közzététel, valamint ehhez kapcsolódóan az észrevétel alapján lefolytatott további vizsgálat kiiktatásával az eljárás jelentős lerövidüléséből és egyszerűsödéséből fakadnak. A formatervezésiminta-oltalom iránti hatósági eljárás tehát gyorsabbá és kompaktabbá válik (kevesebb eljárási lépéssel és szereplővel), az érdemi vizsgálati rendszer pedig fennmarad; a más korábbi jogával ütköző oltalom - megsemmisítési eljárás megindításával határidő nélkül orvosolható - megadásának rizikóját pedig csupán a (szabadalmi jogi terminológiával) "secret prior art" (korábbi elsőbbségű, de a bejelentés napján még nem nyilvánosságra jutott tartalmú bejelentés) jogosultjainak rendkívül szűk rétege, valamint a Hivatal által az újdonságkutatás során ex officio fel nem tárt korábbi jogok jogosultjai viselik.

Közérdek ahhoz fűződik, hogy az újdonság követelményének meg nem felelő és az egyéni jelleggel nem rendelkező mintákra senki se kaphasson kizárólagos jogot, azaz ne legyen lehetőség a már "közkinccsé vált" minták közül egyes minták kizárólagos jog biztosításával történő "lehalászására". Ugyanakkor a bejelentés elsőbbségét kővetően nyilvánosságra jutott korábbi mintával ütköző minta lajstromozása esetén azonban nem beszélhetünk a közérdek sérelméről. Az ilyen kizáró ok ellenére történő lajstromozás csupán azzal a következménnyel járhat, hogy egy egyébként új és egyéni jelleggel rendelkező mintára egyidejűleg két jogosult szerez oltalmat. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a közérdek nem, csak a korábbi elsőbbségű minta jogosultjának érdekei sérülnek. Indokolt ezért, hogy ne hivatalból, "közpénzen" érvényesítsük ezt a lajstromozást gátló okot, hanem azt a magánérdekeit védő jogosultra bízzuk, biztosítva a lehetőséget arra, hogy saját költségén mielőbb felléphessen egy ütköző minta oltalmával szemben. Természetesen a korábban nyilvánosságra jutott mintaoltalmakat az újdonság és egyéni jelleg vizsgálatakor bármely más korábban nyilvánosságra jutott mintával azonos módon kell figyelembe venni.

Az engedélyezési eljárásban a minták újdonsága és egyéni jellege vizsgálatának legkorábbi időpontját lényegében az adatbázisok frissítésének gyakorisága határozza meg. Általánosságban megállapítható, hogy a kutatáshoz igénybe vett hazai és külföldi adatbázisok egy hónapon belül már tartalmazzák a hatósági úton nyilvánosságra jutott mintákat, illetve a vizsgálat körébe bevont folyóiratok is beérkeznek a Hivatalhoz ezen időtartam alatt. Ezért a minták újdonsága és egyéni jellege a bejelentéstől számított második hónapban már nagy biztonsággal megítélhető. Ugyanakkor a korábbi elsőbbségű jogok vizsgálatára csak az uniós elsőbbség igénybevételére rendelkezésre álló hat hónapos időszak elteltét követően van lehetőség, ami a bejelentők sérelmére indokolatlanul meghosszabbítja az engedélyezési eljárást a korábbi jog jogosultja vélelmezett érdekeinek védelme érdekében.

A kiegyensúlyozott mérlegelés során természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az Fmtv. 10. §-ában felsorolt akadályozó jogok - különös tekintettel a szerzői jogokra és a korábbi tényleges használatra - hatósági adatbázisok hiányában gyakran nem merülnek fel az újdonságkutatás során; ám azt is látni kell, hogy a korábbi jogok jogosultjai általában nem a közzétételt követő időszakban szembesülnek az ütköző mintával (amikor a hatályos rend értelmében észrevételt tehetnének), hanem a megadást követően, annak piaci bevezetését követően - ebben az időszakban azonban már csupán a módosítást követően is rendelkezésre álló megsemmisítési kérelemmel kezdeményezhetik a monopoljog megvonását.

6.3. A jelenleg létező, a közzétételtől a minta lajtromozásáig nyitva álló határidőben benyújtható észrevétel intézménye a köz jelenlegi tájékozottsági szintje mellett nem képes betöltetni a "szűrő" szerepét, hiszen észrevétel - elsősorban a szakmai körök tájékozatlansága miatt - csupán a bejelentések 1-1,5 %-a ellen érkezik, annak ellenére, hogy az nem csak az ex officio vizsgált kizáró okokra, de korábbi akadályozó jogokra is alapítható.

Az észrevételek jelenlegi alacsony száma arra enged következtetni, hogy a módosítást követően sem lenne lényeges növekedés tapasztalható a megsemmisítési eljárások számában, azaz a módosítás a harmadik személyek igen szűk körét fosztaná csak meg a megadást megakadályozó fellépés lehetőségétől és terelne a "post-grant" (megadást követő) megtámadás irányába.

Az előzőekben kifejtettek alapján elmondható: komoly érdek fűződik ahhoz, hogy a publikációk számának csökkentésével és a mintaoltalom hivatalból végzett érdemi vizsgálatot követő megadásával a mintaoltalmi eljárások egyszerűbbekké és gyorsabbakká (3-4 hónapon belül lefolytathatóak) váljanak, amelyet nem ellensúlyoz az észrevétel intézményének eltörlésével okozott érdeksérelem.

6.4. Ha a hatályos szabályozást nem a fentiekben ismertetett rendszer bevezetésével, hanem a regisztrációs rendszer bevezetésével módosítanánk, úgy az újdonság és egyéni jelleg vizsgálatának mellőzése esetén egyrészt elesnénk azoktól a bejelentőktől, akik pont a kutatási jelentés és az "erősebb oltalom" miatt választják a nemzeti vagy a párhuzamos közösségi és nemzeti bejelentést. Elképzelhető továbbá, hogy új nemzeti bejelentöként jelentkeznének olyan bejelentők is, akik a vizsgálat hiányát és a versenytárs iparjogvédelmi tájékozatlanságát, illetőleg gyengébb jogérvényesítési képességét kihasználva szeretnének vizsgálatlan jogokból tisztességtelen versenyelőnyt kovácsolni. E rendszernek továbbá még ismeretlenek a hosszú távú piaci hatásai is.

A hágai rendszer keretében a Magyarországot megjelölő bejelentések száma is jelentős csökkenést mutat az EU-nak a Hágai Megállapodáshoz történő csatlakozását követően (2008. január 1.). Az így kieső bevételek mellett ezért a Magyar Szabadalmi Hivatal vizsgáló hivatali státuszának megszüntetésével elesne még attól a havi kb. 2500-3500 CHF tartós bevételtől (évi kb. 6 120 000 Ft) is, amelyet a vizsgáló hivatalok által igényelhető egyéni megjelölési díjak jelentenek.

7. A módosítás a nemleges megállapítási eljárás szabályainak kisebb kiigazítását is tartalmazza: az Fmtv. 59. §-a (1) bekezdésének új harmadik mondata egyértelművé teszi, hogy a nemleges megállapítási kérelemben a hasznosított vagy hasznosítani kívánt terméket a megjelölt mintaoltalom mintájának a mintaoltalmi lajstromban szereplő ábrázolásával megegyező egy vagy több nézetben kell bemutatni. A nemleges megállapítási kérelem tárgyát képező minta és az oltalom alatt álló minta összevetéséhez elengedhetetlen, hogy azok az oltalom terjedelme szempontjából jelentős formatervezési jellegzetességeket egyértelműen feltáró módon legyenek megjelenítve, valamint hogy a vizsgálat során az eltérő összbenyomást ne a lajstromban és a kérelemben szereplő minták ábrázolási nézeteinek különbözősége okozza. A nemleges megállapítási kérelem alaki követelményeként meghatározott szabály alkalmazásával elkerülhetővé válik a nemleges megállapítási eljárások visszaélésszerű használata, azaz a Hivatal által kiadott - adott esetben nem megfelelő ábrázolások összevetésén alapuló - nemleges megállapítás felhasználása a bitorlási per elkerülésére.

A 238. §-hoz

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 13. § (3) bekezdése a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelv (13)-(15) preambulum-bekezdésének helytelen átültetését valósítja meg, így - a hazai védjegyjogi szabályozás koherenciája érdekében - szükséges annak hatályon kívül helyezése.

Az érintett preambulum-bekezdések - azon túl, hogy normatív tartalommal nem bírnak, így átültetési kötelezettséget sem keletkeztethetnek - nem a védjegyoltalom további (reklámjogi szempontú) korlátozásaira utalnak, hanem világossá teszik, hogy a jogszerű összehasonlító reklámban való védjegyhasználat nem sérti a védjegyek funkcióit (és nem is minősül "trade mark use"-nak, azaz védjegyként való használatnak), így - összhangban az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával is - bitorlást sem valósíthat meg.

Ez az értelmező jellegű szövegrész az irányelv preambulumában hasznos iránytű lehet a bíróság számára egy bitorlási perben, azt azonban nem teszi szükségessé, hogy a Vt.-n kívüli, különálló védjegyoltalmi korlátként kerüljön nevesítésre a hazai reklámszabályozásban - azt a látszatot keltve, mintha a jogszerű összehasonlító reklámban megvalósuló és az arányosság tesztjét is kiálló védjegyhasználat nem lenne a Vt. szabályai alapján is mentesíthető a bitorlás jogkövetkezményei alól.

A 256. §-hoz és a 257. §-hoz

A törvényjavaslat tartalmazza az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás bevezetése időpontjának módosítását. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény hatályba lépéséhez szükséges fejlesztések az eredeti, 2011. január 1-jei határidőre az európai uniós források biztosításának elhúzódása miatt nem valósulhatnak meg, ezért szükséges a 2012. január 1-jei hatálybalépési időpont meghatározása az anyakönyvi törvény vonatkozásában.

A 254. § és 255. §-hoz

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) módosításának célja egyrészről egyértelművé tenni azt, hogy iparbiztonsági ellenőrzését csak azon gazdálkodó szervezeteknek kell kezdeményezni, melyek a minősített adat, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű beszerzési eljáráson kívánnak indulni. A módosítás másik célja a Nemzeti Biztonsági Felügyelet egyes eljárásaiért igazgatási szolgáltatási díj megállapítása. Jogharmonizációs kötelezettségüknek is eleget tesz a törvényjavaslat azzal, hogy az EUROPOL-információk titoktartási szabályzatának elfogadásáról szóló 2009/968/IB határozat 10. cikk (4) bekezdésében meghatározott új EUROPOL minősítési szinteknek megfelelően módosítja a Mavtv. 2. számú mellékletét.

A 263. §-265. §-hoz

A törvényjavaslat hatálybalépését meghatározó és átmeneti rendelkezés.

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1427. számú törvényjavaslat indokolása

2010. évi CXLVIII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról

3. A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIII. törvény módosítása

4. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása

6. Az Áruminták és kereskedelmi propagandaanyagok behozatalának megkönnyítésére vonatkozó, Genfben, 1952. évi november hó 7. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 59. törvényerejű rendelet módosítása

7. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

9. A nemzetközi fuvarozásnál használatos rakodólapok vámkezeléséről Genfben, 1960. december 9-én kelt európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 23. törvényerejű rendelet módosítása

10. A turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítő Jegyzökönyvének kihirdetéséről szóló 1964. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása

13. A New Yorkban 1965. július 8-án kelt, a szárazföldi államok átmenő kereskedelméről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 10. törvényerejű rendelet módosítása

14. A Magyar Népköztársaságnak New Yorkban, 1965. április 14-én kelt Harmadik Nemzetközi Ónegyezményhez való csatlakozása kihirdetéséről szóló 1970. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása

15. Az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről szóló 1970. évi 18. törvényerejű rendelet módosítása

16. A Genfben 1970. május 15-én kelt Negyedik Nemzetközi Ónegyezménynek a Magyar Népköztársaság által történt megerősítése kihirdetéséről szóló 1972. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

17. Az egyes iparjogvédelmi uniós megállapodások kihirdetéséről szóló 1973. évi 29. törvényerejű rendelet módosítása

19. A Genfben 1975. június 21-én kelt Ötödik Nemzetközi Ónegyezmény kihirdetéséről szóló 1977. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

20. A Magyar Népköztársaság és Japán között Tokióban, 1975. október 20-án aláírt kereskedelmi és hajózási szerződés kihirdetéséről szóló 1977. évi 10. törvényerejű rendelet módosítása

21. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

22. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés kihirdetéséről szóló 1980. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása

23. A mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 1. törvényerejű rendelet módosítása

24. A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1981. évi 27. törvényerejű rendelet módosítása

25. Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodásnak, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szövege kihirdetéséről szóló 1982. évi 1. törvényerejű rendelet módosítása

26. Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről szóló 1983. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása

27. Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére létrejött Hágai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1984. évi 29. törvényerejű rendelet módosítása

28. A Genfben, az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 9. törvényerejű rendelet módosítása

29. Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendelet módosítása

30. A közúti közlekedésről szóló 1988. évii. törvény módosítása

31. A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1988. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása

33. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása

34. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

35. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosítása

36. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvénymódosítása

37. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szőlő 1991. évi XXXIX. törvény módosítása

38. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása

39. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

40. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

41. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

42. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

43. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

44. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása

45. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

46. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

47. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény módosítása

48. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

49. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása

50. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

51. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

52. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

53. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

54. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

55. A vízgazdálkodásról szóló 1995. éviLVII. törvény módosítása

56. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. éviLXVI. törvénymódosítása

57. A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvénymódosítása

58. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

59. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

60. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

61. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

62. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

63. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

64. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

65. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

66. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

67. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása

68. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

69. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása

70. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

71. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvény módosítása