T/5001. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról
2011. évi CCI. törvény
1. A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonbavételéről szóló 1947. évi XXX. törvény hatályon kívül helyezése
1. §
Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonbavételéről szóló 1947. évi XXX. törvény.
2. Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emlékének megörökítéséről szóló 1948. évi XXIII. törvény módosítása
2. §
Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emlékének megörökítéséről szóló 1948. évi XXIII. törvény preambulumában az "A Magyar Köztársaság Országgyűlése" szövegrész helyébe az "Az Országgyűlés" szöveg lép.
3. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
3. §
(1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a 155/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése, továbbá a Kúria eljárásának kezdeményezése önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránt
"155/B. § (1) A bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.
(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél vagy beavatkozó kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütközik.
(3) Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti.
(4) Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés, valamint az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek.
155/C. § (1) A bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó nemperes eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.
(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél vagy beavatkozó kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó önkormányzati rendelet jogszabályba ütközik.
(3) A Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti.
(4) A Kúria eljárását kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés, valamint a Kúria eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek." "
(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 310. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. §-ában meghatározott kérdés megítélésére igazságügyi elmeorvosszakértőt rendel ki. Az elmeorvosszakértő kirendelése csak a 309. § (3) bekezdésében meghatározott okból mellőzhető. Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig tartó megfigyelésére van szükség, vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság elrendelheti az alperes megfelelő fekvőbeteg-gyógyintézetben való - legfeljebb harminc nap időtartamú -elhelyezését. Az erre vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye."
(3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 311. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gondnokság alá helyezés, valamint a választójogból való kizárás hatálya a gondnokság alá helyezésről rendelkező ítélet jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos."
(4) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 311. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A gondnokság alá helyezést, valamint a választójogból való kizárást be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett névjegyzékbe. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés esetén a névjegyzékben fel kell tüntetni, ha a bíróság csak egyes ügycsoportok tekintetében korlátozta a gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét. Ha az ítélet erről rendelkezik, a névjegyzéknek tartalmaznia kell a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatának bíróság által megállapított időpontját is. A névjegyzék adatairól csak azok kaphatnak felvilágosítást, akik az ehhez fűződő jogi érdeküket igazolják."
(5) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 312. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése, cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítása, amelyek vonatkozásában a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatása, a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése iránt a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését vagy módosítását, a választójogból való kizárást vagy a választójogból való kizárás megszüntetését az kéri, a gondnokolt ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani."
(6) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 312. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a bíróság a gondnokság alá helyezést módosítja, megszünteti, a választójogból kizár, vagy a választójogból való kizárást megszünteti, a gondnokoltak névjegyzékében az alperesre vonatkozó adatokat az ítéletnek megfelelően módosítani kell.
(5) A gondnokság alá helyezés hatályában való fenntartása, módosítása, megszüntetése, a választójogból való kizárás, a választójogból való kizárás megszüntetése, valamint a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránt indított perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség (84. §) illeti meg."
(7) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXIV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
"Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás
359/B. § (1) Ha a fél az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglaltak szerint alkotmányjogi panaszt terjeszt elő, azt az elsőfokú bíróság haladéktalanul továbbítja az Alkotmánybírósághoz.
(2) Ha a bíróság a 213. § (2) bekezdése alapján részítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a bíróság a részítélettel el nem bírált kereseti kérelem, illetve keresetrész tárgyalását -ha az ügy körülményei indokolják - az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.
(3) Ha a bíróság a 213. § (3) bekezdése alapján közbenső ítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a bíróság a per tárgyalását a követelés összegére (mennyiségére) vonatkozóan - ha az ügy körülményei indokolják - az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.
(4) A felfüggesztést rendelő bírósági határozat ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e határozatot maga is megváltoztathatja.
359/C. § (1) Az első fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, e határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) Az első fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti, ha az Alkotmánybíróság erre hívja fel a bíróságot. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) A bíróság a felfüggesztésről szóló jogerős végzést megküldi az Alkotmánybíróságnak."
(8) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 360. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"360. § Ha az Alkotmánybíróság
a) alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és ezért az - az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában - az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható, vagy
b) megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti,
az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Kúria állapítja meg."
(9) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 361. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(A Legfelsőbb Bíróság az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz:)
"c) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően - a d) pontban foglalt kivétellel - az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el;
d) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja."
4. §
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
a) 262/A. §-ában az "alkotmányellenessé" szövegrész helyébe az "alaptörvény-ellenessé" szöveg,
b) 326. § (6) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 361. § nyitó szövegrészében, 362. § (l)-(3) bekezdésében és 363. § (2) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg,
d) 361. § b) pontjában az "alkotmányellenes" szövegrész helyébe az "alaptörvény-ellenes" szöveg
lép.
5. §
Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 212. § (2) bekezdése.
4. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet módosítása
6. §
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a következő 22. §-sal egészül ki:
"22. § (1) A Pp.-nek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban, valamint felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell."
5. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása
7. §
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság Alkotmányának" szövegrész helyébe az "az Alaptörvénynek" szöveg lép.
6. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása
8. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény "A cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondnokság alá helyezéssel" alcíme a következő 15/B. §-sal egészül ki:
"15/B. § A bíróságnak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. §-ában meghatározott kérdésről."
9. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
a) 1. § (2) bekezdésében az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 3. § (1) bekezdésében az "az Alkotmányban elismert valamennyi" szövegrész helyébe a "valamennyi" szöveg,
c) 8. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságban minden" szövegrész helyébe a "Minden" szöveg
lép.
7. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a következő 8. §-sal egészül ki:
"8. § (1) A Ptk.-nak az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 15/B. §-át az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban, valamint felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén a Ptk.-nak az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 15/B. §-át a Ptk. 14/A. §-a vagy 15. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálat, illetve a Ptk. 21. §-a szerinti per során kell először alkalmazni."
8. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása
10. §
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 41/A. § (2) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
9. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása
11. §
(1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: "Megállapítom, hogy (itt megnevezendő a feleség és a férj a házasságkötés utáni nevén) a családjogi törvény értelmében házastársak."
(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet a következő 28/B. §-sal egészül ki:
"28/B. § Csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető újabb névváltoztatás az előző névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül."
10. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
12. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
a) 2. § (1) bekezdésében, 20. § (7) bekezdés a) pontjában, 47. § 18. pontjában és 48. § (3) bekezdés a) pont 12. alpontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 2. § (2) és (3) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az " , illetőleg" szövegrész helyébe az "és" szöveg,
c) 20. § (11) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 44/A. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság tekintetében" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg
lép.
11. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosítása
13. §
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény
a) 2. § c) pontjában, 3. § (1) bekezdésében és 3/A. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 39. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságra" szövegrész helyébe a "Magyarországra" szöveg,
c) 39. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg
lép.
12. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény módosítása
14. §
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény preambulumában az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg lép.
15. §
Hatályát veszti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 1. §-a.
13. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítása
16. §
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában az "Alkotmányba" szövegrész helyébe az "Alaptörvénybe" szöveg lép.
14. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény hatályon kívül helyezése
17. §
Hatályát veszti a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény.
15. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítása
18. §
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:"
19. §
(1) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 22. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság Országgyűlésének" szövegrész helyébe az "az Országgyűlés" szöveg lép.
(2) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 8. § (3) bekezdésében az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg lép.
20. §
Hatályát veszti az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény
a) 2. § (1) bekezdésében az "Alkotmányban és" szövegrész,
b) 9. §-ában az "- az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően -" szövegrész.
16. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása
21. §
Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény a következő 13. §-sal egészül ki:
"13. § E törvény 1-5/A. §-a, 6. § (1), (4)-(8) bekezdése, 7-10. §-a, 12. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
22. §
Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 1. § (7) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabálya" szövegrész helyébe a "Házszabály" szöveg lép.
17. A Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló 1991. évi VIII. törvény hatályon kívül helyezése
23. §
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló 1991. évi VIII. törvény.
18. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII, törvény módosítása
24. §
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény preambulumában a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg, a "megalkotott" szövegrész helyébe a "szóló" szöveg, az "egyházaknak az 1990. évi IV. törvényben említett tevékenységük" szövegrész helyébe az "egyházak tevékenységének" szöveg lép.
19. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
25. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (4) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
20. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
26. §
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
a) 17. § (1) bekezdés c) pontjában és 31/B. § (5) bekezdés c) pontjában a "választójoggal rendelkezik" szövegrész helyébe az "az országgyűlési képviselők választásán választható" szöveg,
b) 21. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársasághoz" szövegrész helyébe a "Magyarországhoz" szöveg, az "Alkotmányt" szövegrész helyébe az "Alaptörvényt" szöveg, az "az alkotmányos jogszabályokat" szövegrész helyébe az "a jogszabályokat" szöveg, a "hivatali és magántitkot" szövegrész helyébe a "hivatali és a magántitkot" szöveg,
c) 22. § (1) bekezdés d) pontjában a "betöltésének vagy" szövegrész helyébe a "betöltésének, vagy" szöveg,
d) 22. § (3) bekezdés a) pontjában a "vagy választójogát elvesztette" szövegrész helyébe az "elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható" szöveg,
e) 24. § (1) bekezdés b) pontjában a "vagy a választójog elvesztésének időpontjától kezdődően" szövegrész helyébe az "elvesztésének időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amelytől az országgyűlési képviselők választásán nem választható" szöveg,
f) 39. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
g) 49/A. § (6) bekezdés b) pontjában a "vagy választójogát elveszítette" szöveg helyébe az "elveszítette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható" szöveg,
h) 53. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság területi kamarái" szövegrész helyébe az "a területi kamarák" szöveg
lép.
21. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása
27. §
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaságot" szövegrész helyébe a "Magyarországot" szöveg lép.
28. §
Hatályát veszti a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 1. §-ában az "a Magyar Köztársaság területén" szövegrész.
22. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
29. §
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
a) preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 1. § (3) bekezdésében a "Hivatalának vezetője" szövegrész helyébe a "főtitkára" szöveg,
c) 12. § (2) bekezdésében a "hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz" szövegrész helyébe a "Magyarországhoz" szöveg, az "Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait" szövegrész helyébe az "Az Alaptörvényt és a jogszabályokat" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
30. §
Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
a) 1. § (3) bekezdésében a ," valamint az Alkotmánybíróság Hivatalának helyettes vezetője" szövegrész,
b) 6. § (1) bekezdésében az "Az Alkotmánybíróság Hivatalának köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság elnöke gyakorolja." szövegrész,
c) 1. számú melléklet 3. pontjában az "a kormányprogramban," szövegrész.
23. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
31. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) preambulumában az "Alkotmánynak" szövegrész helyébe az "Alaptörvénynek" szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontjában, 9. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontjában, 26. § (2) bekezdésében és 28/B. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 26. § (2) bekezdésében és 28. § (1) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,
d) 26. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 28. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg
lép.
24. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
32. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) preambulumában az "az Alkotmányban meghatározott" szövegrész helyébe az "a" szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében, valamint 3. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 3. § (l)-(3) bekezdésében az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg
lép.
25. A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény módosítása
33. §
A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény 14. § (2) bekezdés b) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
26. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
34. §
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdés j) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
27. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény módosítása
35. §
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény
a) 4. § (1) bekezdés c) pontjában és 7. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 7. § (3) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
28. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
36. §
(1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A magyar állampolgárságtól való megfosztásra csak az Alaptörvény G) cikk (3) bekezdésében meghatározott korlátozásokra tekintettel kerülhet sor. Az állampolgárság megváltoztatásához fűződő jogot nem lehet önkényesen korlátozni."
(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az állampolgársági eskü szövege:
Én, ...................... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen."
(3) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 7. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az állampolgársági fogadalom szövege:
Én, ...................... fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom."
(4) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a 25. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 26. § E törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, 1. § (4) bekezdése, 2-4. §-a, 4/A. § (2) bekezdése, 5. §-a, 5/A. § (1) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 8. § (1) és (2) bekezdése, 8. § (4) bekezdése, 9. § (1) és (4) bekezdése, 23. §-a és 25. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
37. §
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
a) preambulumában a "Magyar Köztársasághoz" szövegrész helyébe "Magyarországhoz" szöveg,
b) 2. § (1) bekezdésében az "aki e törvény erejénél fogva" szövegrész helyébe az "aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva" szöveg,
c) 4. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe "Magyarország" szöveg,
d) 4. § (7) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe "Magyarországnak" szöveg,
e) 5/A. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Elnökéhez" szövegrész helyébe a "köztársasági elnökhöz" szöveg,
f) 5/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. ME rendelete" szövegrész helyébe a "7970/1946. ME rendelet" szöveg
lép.
38. §
Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 3. § (1) bekezdése.
29. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló 1993. évi LXXIII. törvény hatályon kívül helyezése
39. §
Hatályát veszti a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló 1993. évi LXXIII. törvény.
30. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
40. §
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 23. § (1) bekezdés f) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
31. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
41. §
(1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Közoktatási intézményt
a) az állam,
b) a települési önkormányzat,
c) a nemzetiségi önkormányzat,
d) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) melléklete szerinti egyház, illetve belső egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi jogi személy),
e) a Magyarországon alapított és székhellyel rendelkező, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány és egyesület, valamint más jogi személy, és
f) egyéni vállalkozó
alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint -megszerezte."
(2) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa. A pedagógus a pedagógus igazolvány felmutatásával igazolhatja azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére biztosított más kedvezményeket. A pedagógus igazolvány közokirat."
(3) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) Ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, vagy a közoktatási feladatok ellátására nemzetközi szerződés alapján jogosult -a (13) bekezdésben meghatározott intézményátadás kivételével -, a fenntartásában működő nevelésioktatási intézmény tekintetében - a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött - egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A nyilatkozatnak a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia, elkészítésénél az (5) bekezdésben, teljesítésénél a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A települési önkormányzat a nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban: központ), fővárosi kerület esetén a fővárosi önkormányzat részére. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni, a nyilatkozat megküldését követően induló tanítási évtől kezdődően."
(4) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 108. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A Magyarország területén tartózkodó menedékes gyermeke nevelése, oktatása céljából az oktatásért felelős miniszter - az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter egyetértésével - ideiglenes működési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény működését az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is. Az ideiglenes működési engedély egy évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes működési engedély iránti kérelmet az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nyújtja be. Az ideiglenes működési engedély kiadásával egyidejűleg a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes működési engedélyben az oktatásért felelős miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést vagy iskolai oktatást. Az ideiglenes működési engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel annak az országnak az előírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítványnak Magyarország részéről történő elismerését."
(5) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az egyházi jogi személy által fenntartott közoktatási intézmény után járó költségvetési hozzájárulás meghatározásánál e törvény rendelkezései mellett figyelembe kell venni az Ehtv. és az Eftv. rendelkezéseit is."
(6) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az "A közoktatás információs rendszere" alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. Egy személynek - többes foglalkoztatási jogviszony esetén is - csak egy azonosító száma lehet, ennek biztosítása érdekében a közoktatás információs rendszerének és a felsőoktatás információs rendszerének az adatállománya összekapcsolható."
(7) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az "A közoktatás információs rendszere" alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. Egy személynek csak egy azonosító száma lehet."
(8) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az "A közoktatás információs rendszere" alcím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére és a felsőoktatás információs rendszere részére annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartott tanulók egy azonosító számmal rendelkezzenek. A tanulói nyilvántartásból személyes adat a tankötelezettség megállapítása céljából a tanuló lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, a főváros esetében a főjegyzőnek, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalnak továbbítható. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba."
(9) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az "A közoktatás információs rendszere" alcíme a következő 8. ponttal egészül ki:
"8. A közoktatás információs rendszerének kezelője a közoktatás információs rendszerében nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a közoktatás információs rendszere kezelőjének. A személyiadat-és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a közoktatás információs rendszere kezelőjét. A közoktatás információs rendszerének kezelője az e pont szerint tudomására jutott adatváltozást a közoktatás információs rendszerében a közoktatási intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át."
(10) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet "A pedagógusigazolvány" alcíme helyébe a következő alcím lép:
"A pedagógus igazolvány
1. A pedagógus igazolvány tartalmazza a pedagógus igazolvány egyedi azonosítóját, a jogosult nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és aláírását. A pedagógus igazolvány tartalmazza továbbá a jogosult fényképét, azonosító számát, munkáltatója nevét és címét, valamint a pedagógus igazolvány lejáratának időpontját és az érvényességére vonatkozó adatot. A közoktatási információs iroda a pedagógus igazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a pedagógus igazolvány hatályának megszűnését követő öt évig kezelheti.
2. A pedagógus igazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány.
3. A munkáltató a pedagógus munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörben általa foglalkoztatott részére annak kérelmére pedagógus igazolvány kiadását kezdeményezi a közoktatási információs irodánál. A pedagógus igazolvány elkészítéséről a közoktatási információs iroda gondoskodik, amelyet az adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére.
4. A pedagógus igazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a munkáltató elektronikus úton terjeszti elő a pedagógus igazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A közoktatási információs iroda az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elektronikus úton tart kapcsolatot a munkáltatóval.
5. A pedagógus igazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg.
6. A közoktatási információs iroda a pedagógus igazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a pedagógus igazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet."
(11) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet "A diákigazolvány" alcíme helyébe a következő alcím lép:
"A diákigazolvány
1. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának időpontját, az érvényességére vonatkozó adatot és típusának megjelölését. A közoktatási információs iroda a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány hatályának megszűnését követő öt évig kezelheti.
2. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány.
3. Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a közoktatási információs irodánál. A diákigazolvány elkészítéséről a közoktatási információs iroda gondoskodik, amelyet az adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére.
4. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A közoktatási információs iroda az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elektronikus úton tart kapcsolatot a közoktatási intézménnyel.
5. A diákigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg.
6. A közoktatási információs iroda a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a közoktatási intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet."
42. §
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
a) 6. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
b) 9. § (10) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 110. § (1) bekezdés c) pontjában és 110. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 17. § (3) bekezdés d) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
d) 40. § (7) bekezdésében, 108. § (1) és (8) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 72. § (1) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,
f) 11. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló törvény" szöveg,
g) 11. § (3) bekezdésében, 81. § (6) bekezdésében és 88. § (9) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló törvény" szöveg,
h) 95. § (10) bekezdésében a "miniszter az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén határozatban" szövegrész helyébe a "miniszter törvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén, ha különleges jogrend kihirdetésére nem kerül sor, határozatban" szöveg,
i) 118. § (9) bekezdésében az "egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvény" szövegrész helyett az "Eftv." szöveg,
j) 2. számú mellékletében az "A gyermekek, tanulók adatai" rész 1. pont a) alpontjában a "Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg
lép.
43. §
(1) Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény preambulumában a "Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott" szövegrész.
(2) Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 93. § (4) bekezdése.
32. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény módosítása
44. §
Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény preambulumában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
33. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
45. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
a) 233. § (1) bekezdés d) pontjában és 240/F. § (1) bekezdés d) pontjában a "választójoggal rendelkezik" szövegrész helyébe az "az országgyűlési képviselők választásán választható" szöveg,
b) 238. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos" szövegrész helyébe a "Magyarországhoz hű leszek, az Alaptörvényt és a" szöveg,
c) 239. § (1) bekezdés d) pontjában a "betöltésének," szövegrész helyébe a "betöltésének, vagy" szöveg,
d) 239. § (3) bekezdés a) pontjában a "vagy választójogát elvesztette" szövegrész helyébe az "elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható" szöveg,
e) 240. § b) pontjában a "vagy választójog elvesztésének időpontjától kezdődően" szövegrész helyébe az "elvesztésének időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amelytől az országgyűlési képviselők választásán nem választható" szöveg
lép.
34. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
46. §
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
a) 8/C. § (6) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása tárgyában kötött nemzetközi" szövegrész helyébe a "2003. évi uniós csatlakozási" szöveg,
b) 88/A. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi" szövegrész helyébe az "2003. évi uniós csatlakozási" szöveg
lép.
35. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása
47. §
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény Mellékletében a "hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz" szövegrész helyébe a "Magyarországhoz" szöveg, az "Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt" szövegrész helyébe az "Alaptörvényt és a jogszabályokat" szöveg, az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg lép.
36. A diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, az 1961. évi április hó 18. napján kelt szerződésben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményeire, tisztségviselőire és alkalmazottaira, a részt vevő államok képviselőire és az EBEE missziók tagjaira való kiterjesztéséről szóló 1994. évi LXXXV. törvény módosítása
48. §
A diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, az 1961. évi április hó 18. napján kelt szerződésben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményeire, tisztségviselőire és alkalmazottaira, a részt vevő államok képviselőire és az EBÉÉ missziók tagjaira való kiterjesztéséről szóló 1994. évi LXXXV. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
37. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosítása
49. §
A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény
a) preambulumában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 5. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
c) 7. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 7. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
38. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
50. §
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény
a) 2. § (3) bekezdés a) pontjában, 27/A. § (1) bekezdésében, 27/B. § (1) bekezdésében, 27/D. § (1) bekezdés b) pontjában, 27/E. § (1) bekezdés b) pontjában, 27/F. § (7) bekezdésben és 28. § (3) bekezdésben az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársasághoz" szövegrész helyébe a "Magyarországhoz" szöveg, az "Alkotmány és az alkotmányos" szövegrész helyébe az "Alaptörvény és a" szöveg
lép.
39. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködés tárgyában Budapesten, 1960. január hó 30. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 13. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről és az egyezmény egyes rendelkezései által érintett, meghatározott személyek további ellátásának biztosításáról szóló átmeneti rendelkezésekről szóló 1995. évi LI. törvény módosítása
51. §
A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködés tárgyában Budapesten, 1960. január hó 30. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 13. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről és az egyezmény egyes rendelkezései által érintett, meghatározott személyek további ellátásának biztosításáról szóló átmeneti rendelkezésekről szóló 1995. évi LI. törvény 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
40. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
52. §
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
a) preambulumában az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg,
b) 4. § 33. pontjában és 11. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
53. §
Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40. § (4) bekezdésében az "az ország társadalmi-gazdasági tervének [Alkotmány 19. § (3) bek. c) pont] meghatározása," szövegrész.
41. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása
54. §
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 19. § (5) bekezdésében a "vagy az autonóm államigazgatási szerv" szövegrész helyébe az " , az autonóm államigazgatási szerv vagy az önálló szabályozó szerv" szöveg lép.
55. §
Hatályát veszti a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
a) 10. § (1) bekezdés b) pontjában a ", valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete" szövegrész,
b) 17. § (1) bekezdésében az " , a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének" szövegrész.
42. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt "Békepartnerség" program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló 1995. évi LXVII. törvény módosítása
56. §
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt "Békepartnerség" program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló 1995. évi LXVII. törvény 7. §-ában a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg lép.
43. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény módosítása
57. §
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 1. § (6) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
44. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
58. §
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
a) preambulumában és 63. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés a) pontjában, 3/B. § (1) bekezdésében, 3/C. § (1) bekezdésében, 3/E. § (2) bekezdésében, 12. § (1) és (5) bekezdésében, 23. § (1) és (5) bekezdésében, 23/B. § (1) bekezdésében, 27/B. § (6) bekezdésében, 68. § (3) bekezdésében, 72. §-ában, 74. § (1) bekezdés c) pontjában és 74. § (2) bekezdés u) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) l. § (2) bekezdésében, 61/A. § (3) bekezdés a) pontjában és 74. § (1) bekezdés x) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 4. § (2) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságot" szövegrész helyébe a "Magyarországot" szöveg,
e) 21/A. § (1) bekezdésében, 27/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében és 27/A. § (1) bekezdés k) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
f) 61/A. § (3) bekezdés h) pontjában az "a Magyar Köztársaságban az ellenőrzött légtéren kívül (a repülőtéri körzetek kivételével) működő" szövegrész helyébe az "- a repülőtéri körzetek kivételével - az ellenőrzött légtéren kívül Magyarország légterében" szöveg,
g) 64. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság területén, illetve a magyar légtérben légi járművet külön" szövegrész helyébe a "Magyarország területén vagy légterében légi járművet" szöveg
lép.
45. Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosítása
59. §
Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 5. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
46. A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény módosítása
60. §
Hatályát veszti a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény preambulumában a "- kiindulva abból, hogy az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a tudományos kutatás szabadságát, a szabad véleménynyilvánítás és a piacgazdaság feltételeit; figyelembe véve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, az Európa Tanács 108. számú Egyezményét a személyiségnek személyes adatok automatikus kezelésével kapcsolatos védelméről, valamint az Európa Tanács Ajánlásait -" szövegrész.
47. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény hatályon kívül helyezése
61. §
Hatályát veszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény.
48. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
62. §
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § m) pontjában az "a Magyar Köztársaság nemzeti" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
49. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása
63. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontjában az "ezek hozzátartozója [a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont]" szövegrész helyébe az "ezek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója" szöveg lép.
50. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
64. §
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
a) preambulumában az "Alkotmányból" szövegrész helyébe az "Alaptörvényből" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg, 1. § (1) bekezdés a)-c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 44. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
51. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
65. §
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 5. § (4) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
52. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
66. §
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 1. § (1) bekezdésében és 61. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
53. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
67. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 27. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
54. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása
68. §
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 2. § (5) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
55. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása
69. §
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a lakástakarékpénztárak e törvényben meghatározott tevékenységére és annak felügyeletére."
70. §
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény
a) 12. § (1) bekezdés b) pontjában és 24. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 21. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, 21. § (2) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
56. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
71. §
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
a) 3. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 17. § (2) bekezdés 16. pontjában az "a Magyar Köztársaság országhatárán" szövegrész helyébe az "az országhatáron" szöveg,
c) 17. § (2) bekezdés 17. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 60. § (1) bekezdésében az "amikor a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "amikor a Magyarország" szöveg, az "atomkár a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "atomkár Magyarország" szöveg,
e) 65. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
57. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
72. §
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény
a) l. §-ában a "Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
b) 11. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
58. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
73. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) preambulumában és 5. § h) pontjában az "a Magyar Köztársaság Alkotmányában" szövegrész helyébe az "az Alaptörvényben" szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 4. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 4. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "a Magyarország" szöveg,
d) 4. § (3) és (4) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 5. § a) pontjában a "Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről" szöveg
lép.
59. A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása
74. §
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
60. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása
75. §
Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 1. § (6) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
61. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
76. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
a) 11. § (2) bekezdésében a "választójoggal rendelkező" szövegrész helyébe az "az országgyűlési képviselők választásán választható" szöveg,
b) 16. § (2) bekezdésében a "hazámhoz a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és az egyéb" szövegrész helyébe a "Magyarországhoz hű leszek, az Alaptörvényt és a" szöveg
lép.
62. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
77. §
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/D. §-ának (2) bekezdése, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a" szövegrész helyébe az "a" szöveg lép.
63. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
78. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a) 2. § (5) bekezdésében és 39. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 4. § u) pont 1. és 2. alpontjában, 4. § z) pontjában, 5. § (3) bekezdésében és 11. § b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 24. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság költségvetéséről" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről" szöveg,
d) 34. § (12) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 34. § (13) bekezdésében a "magyar törvényes pénznemben" szövegrész helyébe a "Magyarország hivatalos pénznemében" szöveg
lép.
64. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása
79. §
(1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény preambuluma helyébe a következő szöveg lép:
"Az Országgyűlés a választójog gyakorlása, a választási eljárás és a népszavazási eljárás demokratikus lefolytatásának biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:"
(2) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
"III/A. FEJEZET
A választójogból való kizárás a belátási képesség korlátozottsága miatt
11/A. § (1) A választójogból való kizárás kérdéséről a bíróság a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatára irányuló eljárás alapján hozott ítéletében dönt.
(2) A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége
a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik.
(3) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból kizárja, a gondnokság alá helyezett személy az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése alapján nem választó és nem választható.
(4) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy az Alaptörvény XXIII. cikke alapján választó és választható, e jogait személyesen gyakorolja, e jogok gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet.
(5) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt keresetindításra jogosultak kérhetik a nagykorú személy választójogból való kizárását, illetve a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését."
(3) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt szervek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervvel, az alábbiak szerint:]
"a) a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatal a belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt személyekről,"
(4) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 17. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti közlés tartalmazza a polgár:]
"c) választójogból való kizárásának okát, kezdetét és megszűnésének várható időpontját."
(5) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a 150. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
151. § E törvény I-m. Fejezete, IV-XI. Fejezete, XII-XII/B. Fejezete, 149. § a)-h) és k)-r) pontja, 153. §-a, 154. §-a, 155. §-a, 160. §-a, 1-8/A. számú melléklete és 11. számú melléklete az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
(6) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a következő 155. §-sal egészül ki:
"155. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 1 l/A. § (1) és (2) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban, valamint felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén e törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 1 l/A. § (1) és (2) bekezdését a Ptk. 14/A. §-a vagy 15. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálat, illetve a Ptk. 21. §-a szerinti per során kell először alkalmazni.
(3) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 1 l/A. § (4) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén is alkalmazni kell."
80. §
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
a) 99/D. § (2) bekezdés f) pontjában és 99/L. § (3) bekezdés f) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
b) 118/A. § (2) bekezdésében az "az Alkotmány 28/E. §-ában megállapított" szövegrész helyébe az "a 118. § (1) bekezdésében meghatározott" szöveg,
c) 149. § r) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 1. számú mellékletében az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg
lép.
65. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
81. §
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény
a) preambulumában, 17. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 2. § a) pontjában az "a Magyar Köztársaság államterületén" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg,
c) 9. § (2) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 23. § (3) bekezdésében és 30. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársasággal" szövegrész helyébe a "Magyarországgal" szöveg
lép.
66. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXXIII. törvény hatályon kívül helyezése
82. §
Hatályát veszti a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXXIII. törvény.
67. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény módosítása
83. §
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény preambulumában az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg lép.
68. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása
84. §
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 1. § (4) bekezdésében a "Magyar Köztársaság éves költségvetéséről" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről" szöveg lép.
69. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
85. §
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 70. § (2) bekezdés a) pontjában a "Magyar Köztársaság költségvetéséről" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről" szöveg lép.
70. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
86. §
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
a) 14. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 43/A. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg
lép.
71. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény hatályon kívül helyezése
87. §
Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény.
72. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvény módosítása
88. §
Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvény 1. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
73. A "Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről" szóló Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1998. évi X. törvény módosítása
89. §
A "Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről" szóló Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1998. évi X. törvény 1. § b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
74. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
90. §
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény
a) 2. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 16. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság Alkotmánya és jogszabályai" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény és a jogszabályok" szöveg,
c) IX. Fejezet címében az "A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG" szövegrész helyébe a "MAGYARORSZÁG" szöveg,
d) 89/A. § (1) bekezdésében, 89/B. § (1) bekezdésében, 89/C. § (2) bekezdésében, 89/F. § (1) bekezdés b) pontjában, 89/L. § (2) és (4) bekezdésében és 109. § (5) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 89/L. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
75. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
91. §
(1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Magyarország területét minden magyar állampolgár és - törvényben meghatározott kivétellel - az országban jogszerűen tartózkodó külföldi szabadon elhagyhatja, ide értve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetve korlátozható.
(2) A magyar állampolgárt az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján megillető hazatérés joga nem tagadható meg, nem korlátozható, feltételhez nem köthető."
(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala - végzi."
(3) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Kizárólag utazásának időtartamára érvényes szolgálati útlevelet kaphat az a személy, akinek az útlevéllel történő ellátását - rendkívül indokolt esetben a személy vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javaslatára - az útlevélhatóság engedélyezi."
(4) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Érvénytelen az úti okmány, ha)
"b) az arra való jogosultság megszűnt;"
(5) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény III. Fejezete a következő 21. §-sal egészül ki:
"21. § A 20. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból érvénytelenné vált hivatalos útlevelet az útlevélhatóság az útlevél visszavonását elrendelő határozatában elveszettnek nyilvánítja és erről a Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szervet (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) haladéktalanul értesíti."
(6) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény IV. Fejezete következő 21/A. §-sal egészül ki:
"21/A. § (1) Az útlevélhatóság erre irányuló kérelemre a magánútlevelet, a második magánútlevelet, a szolgálati útlevelet, valamint a hajós szolgálati útlevelet soron kívüli, a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében adja ki. A magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél, valamint a hajós szolgálati útlevél soron kívüli, valamint a magánútlevél és a második magánútlevél sürgősségi, illetve azonnali eljárásban történő kiadásának eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért az ügyfél az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni."
(7) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"26. § (1) Az útlevélhatóság a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
b) a központi adatkezelő szervtől a 16. § (2) bekezdés és a 24. § alapján kezelt adatokból, valamint
c) közvetlenül vagy a központi adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, valamint a menekültügyi hatóságtól.
(2) Hivatalos útlevelek esetében
a) az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv értesíti az útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága megszűnt,
b) az útlevélhatóság adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől."
(8) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A központi adatkezelő szerv haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak az útlevélnek az adatait, amelynek elvesztését - ideértve a 21. § szerint elveszettnek nyilvánított hivatalos útlevelet is -, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették és ezt a tényt a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték."
(9) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben - hogy rendeletben határozza meg]
"f) az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj összegét és fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat."
92. §
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
a) preambulumában az "a Magyar Köztársaság Alkotmányában" szövegrész helyébe az "az Alaptörvényben" szöveg,
b) 4. § b) pontjában az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg
c) 4. § b) pontjában, 10. § (4) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés b) és c) pontjában és 41. § (2) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 12. § (1) bekezdés e) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 14. § (1) bekezdés a) pontjában a "központi államigazgatási szerveknél a Köztársasági Elnök Hivatalánál" szövegrész helyébe a "központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnök Hivatalánál" szöveg,
f) 16. § (1) bekezdésében az "A 18. §-ban foglalt kivétellel nem utazhat" szövegrész helyébe a "Nem utazhat" szöveg,
g) 24. §-ában a "Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szerv (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv)" szövegrész helyébe a "központi adatkezelő szerv" szöveg,
h) 31. § (2) bekezdésében a "25. §-ban" szövegrész helyébe a "16. § (2) bekezdésében" szöveg
lép.
93. §
Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 14. § (1) bekezdés d) pontja.
76. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
94. §
(1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 266. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság az eljárást
a) a 188. § (1) bekezdésének a), b) és d)-g) pontjában meghatározott okból felfüggeszti,
b) hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli,
c) hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, és a Kúria eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmazni, amelynek más jogszabályba ütközését észleli,
d) hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, ha az Európai Unióról szóló Szerződésben, illetve az Európai Közösséget létrehozó Szerződésben foglalt szabályok szerint az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi. E határozatban meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben -ismerteti a tényállást és az érintett magyar jogszabályokat. A határozatot az Európai Bíróságnak, továbbá tájékoztatásul az igazságügyért felelős miniszternek is megküldi,
e) hivatalból felfüggeszti, ha az ügyész a 178/B. § (2) vagy (4) bekezdése alapján kezdeményezte a vádlottal szemben a külföldi ítélet nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti elismerési eljárásának lefolytatását, de az a bizonyítási eljárás lefolytatásáig nem fejeződött be."
(2) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 276. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs helye fellebbezésnek)
"c) az eljárásnak a 188. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontja és (3) bekezdés a) és b) pontja alapján történt felfüggesztése, valamint a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása,"
(ellen.)
(3) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 307. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"307. § (1) Az eljárás a tárgyalás megkezdése után is felfüggeszthető (266. §). Ha a bíróság az eljárást a vádlottnak a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vagy azért függesztette fel, mert a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendelhet el.
(2) Nincs helye fellebbezésnek az eljárásnak a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontja és (3) bekezdés a) és b) pontja alapján történt felfüggesztése, valamint a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása ellen."
(4) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 403. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság általi megsemmisítése folytán megismételt eljárásban a XII. Fejezet és a XIII. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
(5) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 403. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el."
(6) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 404. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tárgyalás megkezdése után a tanács elnöke ismerteti a másodfokú bíróság vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatát, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatát, az elsőfokú bíróság, illetve a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett vagy megsemmisített határozatát, ha másodfokon bizonyítást vettek fel, a másodfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyvét, valamint a vádiratot."
(7) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 404. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a vádlott nem tesz vallomást, a tanács elnöke a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomását is ismertetheti vagy felolvashatja.
(4) A tanú kihallgatása, illetve a szakértő meghallgatása helyett a tanúnak a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomásáról, illetve a szakértőnek az ott előterjesztett szakvéleményéről készült jegyzőkönyv ismertethető vagy felolvasható."
(8) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 405. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetve az ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni."
(9) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény XVI. Fejezet II. Címének a helyébe a következő Cím lép:
"II. Cím
A MÁSODFOKÚ VAGY A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MEGISMÉTLÉSE
406. § (1) Ha a harmadfokú bíróság vagy a Kúria a másodfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, vagy az Alkotmánybíróság a másodfokú bíróság határozatát megsemmisíti, a másodfokú bíróság eljárására a XIV. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha az Alkotmánybíróság a harmadfokú bíróság határozatát megsemmisíti, a harmadfokú bíróság eljárására a XV. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni."
(10) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a következő XVIII/A. Fejezettel egészül ki:
"XVIII/A. Fejezet
ELJÁRÁS AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN
429/A. § Az alkotmányjogi panaszt az ügyben első fokon eljárt bíróság haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.
429/B. § (1) Az ügyben első fokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.
(2) Az ügyben első fokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozat végrehajtásának felfüggesztéséről vagy félbeszakításáról értesíti az Alkotmánybíróságot.
429/C. § Az ügyben első fokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság felhívására felfüggeszti vagy félbeszakítja, és erről értesíti az Alkotmánybíróságot. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek."
77. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása
95. §
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
a) preambulumában az "Alkotmánnyal" szövegrész helyébe az "Alaptörvénnyel" szöveg,
b) 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
78. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
96. §
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
79. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
97. §
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (5) bekezdésében a "választójoggal rendelkező" szövegrész helyébe a "választható" szöveg lép.
80. A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosítása
98. §
A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény
a) preambulumában a "Magyar Köztársaság Alkotmányában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: Ötv.) meghatározott" szövegrész helyébe a "megyét, a várost, illetve a községet érintő" szöveg,
b) 17. § (1) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "miniszterelnök" szöveg
lép.
81. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
99. §
(1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény IV. Fejezete a 40. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"A hősi temetőre, hősi temetési helyre vonatkozó különös szabályok
40/A. § A hősi temető, hősi temetési hely védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és önkormányzati szervek, az egyházak, a civil szervezetek, illetve a jogi és természetes személyek.
40/B. § (1) Hősi temetővé, hősi temetési hellyé minősítésre, azok megnyitására, áthelyezésére, megszüntetésére, az azokból történő exhumálás, a sírokon emelt síremlékek létesítésének, felújításának, átépítésének és elbontásának engedélyezésére, valamint e tevékenységek végrehajtásának ellenőrzésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult.
(2) A hősi temetési hely feletti rendelkezési jogot a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja.
(3) A hősi temetési hely mentes a sírhelyre vonatkozó megváltási és újraváltási díj megfizetésének kötelezettsége alól.
(4) A hősi temetési helyre a hősi halott hozzátartozóit a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehet eltemetni, azonban ez a körülmény a sírhely minősítését és jogszabályban biztosított különleges státuszát nem érinti.
(5) A honvédelemért felelős miniszter együttműködik a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággal, különös tekintettel a nemzeti sírkert részévé nyilvánított hősi temető, hősi temetési hely vonatkozásában. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a nemzeti sírkert részévé nyilvánított hősi temető, hősi temetési hely tekintetében a rendelkezési jogot a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával gyakorolja.
(6) A honvédelemért felelős miniszter az oktatásért felelős miniszterrel együttműködve gondoskodik a hősi temetőhöz, hősi temetési helyhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését és bemutatását elősegítő oktatási, képzési, ismeretterjesztő programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.
40/C. § (1) A honvédelemért felelős miniszter által a hősi temető, hősi temetési hely kezelésének ellenőrzésére kijelölt szerv (a továbbiakban: ellenőrző szerv) felméri és folyamatosan figyelemmel kíséri a hősi temető, hősi temetési hely állapotát, továbbá megteszi azok fenntartásához és védelméhez szükséges intézkedéseket.
(2) Az ellenőrző szerv képviselője - a hősi temető, hősi temetési helyen eltemetett személyekkel összefüggő adatok tekintetében -
a) a temetővel és a hősi halottakkal kapcsolatos nyilvántartásokba, az anyakönyvi nyilvántartásokba betekinthet, valamint azokból,
b) a hősi temetési hellyel kapcsolatban a temető tulajdonosától, kezelőjétől, üzemeltetőjétől vagy a temetőben szolgáltatást végzőktől
adatokat kérhet.
(3) A temető tulajdonosa, kezelője, üzemeltetője vagy a temetőben szolgáltatást végző köteles lehetővé tenni és segíteni az ellenőrző szerv tevékenységét, valamint köteles biztosítani a hősi temetési hely ellenőrzését és az adataihoz való hozzáférést.
40/D. § (1) A hősi temetőkről, hősi temetési helyekről és a hősi halottakról az ellenőrző szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban szereplő adatok kizárólag a hősi temető, hősi temetési hely fenntartásával, gondozásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokkal kapcsolatosan használhatók fel.
(2) A hősi halott e törvényben meghatározottak szerint kezelt adatait tudományos kutatást végző szerv vagy személy, a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges mértékben, az ellenőrző szerv engedélyével használhatja fel és hozhatja nyilvánosságra. Az ellenőrző szerv az 1945. május 8-a előtt, valamint a második világháborúval összefüggő események következtében elhunyt hősi halottak adatait az e célból létrehozott honlapon közzéteszi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a hősi halott személyére és temetési helyére vonatkozó tartalmazza
a) - ismert hősi halott esetében - a hősi halott nevét, anyja nevét, születési helyét és időpontját, halálozási helyét és időpontját, halálának okát, rendfokozatát, katonai alakulatát és állampolgárságát,
b) ismeretlen és utólag sem azonosítható hősi halott esetében - ha az erre vonatkozó információ rendelkezésre áll - azt az államot, amelynek fegyveres erejében a hősi halott szolgálatot teljesített,
c) a hősi halott maradványait őrző hősi temető, hősi temetési hely címét, valamit a sírhelytábla, sírhelysor, sírhelyszám adatait.
40/E. § A központi költségvetésről szóló törvény a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében a hősi temető, hősi temetkezési helyre fordítható előirányzatot állapíthat meg, amelyet a honvédelemért felelős miniszter hősi temető, hősi temetési hely létesítésére, ápolására, vagy ehhez kapcsolódó pályázati rendszer működtetése keretében használhat fel.
40/F. § A hősi temető, hősi temetési hely fenntartására, ápolására és megőrzésére e törvény rendelkezéseit nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni."
(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 41/C. §-sal egészül ki:
"41/C. § Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a hősi temető, hősi temetési hely létesítésével, ápolásával kapcsolatos pályázati rendszer részletes szabályait, valamint
b) kijelölje a hősi temető, hősi temetési hely kezelésének ellenőrzését végző szervet és meghatározza az általa ellátandó tevékenység további feltételeit."
100. §
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 2. § (5) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
101. §
Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 11. § (2) bekezdése és 14. §-a.
82. Az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló 1999. évi XLV. törvény hatályon kívül helyezése
102. §
Hatályát veszti az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben- történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló 1999. évi XLV. törvény.
83. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása
103. §
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 10. § (2) bekezdésében, valamint 16. § (2) és (3) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
84. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása
104. §
(1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 27/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek ügyében az Alkotmánybíróság a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette. Az ezzel kapcsolatos adatokat a megsemmisített jogerős bírósági határozatot hozó bíróság küldi meg a szabálysértési nyilvántartás részére."
(2) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 67. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A bíróság az eljárást hivatalból vagy indítványra felfüggeszti és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli."
(3) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bíróság szabálysértési ügyben végzéssel határoz. A bíróságnak az ügydöntő határozatban a kifogásról kell döntenie."
(4) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:
"XI/A. Fejezet
Eljárás az Alkotmánybíróság szabálysértési ügyet vagy szabálysértési ügyben alkalmazott jogszabályt érintő határozata alapján
110/A. § (1) Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el.
(2) A XI. Fejezetben meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) perújításnak a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő egy év eltelte után is helye van,
b) a perújítási kérelem csak az elkövető javára terjeszthető be,
c) a perújítási kérelmet az elkövető halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa is előterjesztheti,
d) az ügyész hivatalból köteles perújítási kérelmet előterjeszteni, ha a felülvizsgálni rendelt szabálysértési ügyben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető a felülvizsgálni rendelt ügy miatt a központi szabálysértési nyilvántartásban szerepel,
e) a bíróság a perújítási kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a perújítási kérelemben hivatkozott alkotmánybírósági döntés nem függ össze az alapüggyel,
f) a perújítás során hozott határozatban az elkövető szabálysértésért való felelősségét valamely cselekmény miatt a 11. § (7) bekezdésében meghatározott határidőre tekintet nélkül is meg lehet állapítani.
110/B § Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatával elbírált szabálysértési ügyben alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisítette, és ezért az - az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában - az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.
110/C. § (1) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette, a megsemmisített bírósági határozatot hozó bíróság új eljárást folytat le.
(2) Az (1) bekezdés szerinti új eljárást a XI. Fejezetben meghatározott szabályok alapján kell lefolytatni a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
(3) Az (1) bekezdés szerinti új eljárásban
a) az eljárás hivatalból indul,
b) a bíróság az ügyet az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el,
c) a 110. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása helyett a bíróság új határozatot hoz az ügyben azzal, hogy nem lehet a megsemmisített bírósági határozatban kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni vagy az alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
(4) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság határozatával együtt a szabálysértési hatóság azzal felülvizsgált határozatát is megsemmisítette, akkor újabb szabálysértési eljárás a megsemmisített határozatokkal elbírált cselekmény miatt nem indítható."
(5) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A bíróság a határozata végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, ha azzal szemben alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. A bíróság a felfüggesztésről értesíti az Alkotmánybíróságot.
(10) A bíróság a határozata végrehajtását az Alkotmánybíróság felhívására felfüggeszti és erről értesíti az Alkotmánybíróságot. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek."
105. §
Hatályát veszti a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 103. § (3) bekezdése.
85. Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény módosítása
106. §
Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
86. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény módosítása
107. §
Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Megállapodás VIII. Cikke 2. pontjának f) alpontjában meghatározott, a kártérítési igényről történő kötelező lemondás alapjául szolgáló kárérték összege, az Észak-atlanti Tanács határozatának megfelelően:
a) Magyarország esetében 176 300 forint
b) a Cseh Köztársaság esetében 25 500 cseh korona
c) a Lengyel Köztársaság esetében 2 900 lengyel zloty."
108. §
Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 3. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
87. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
109. §
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § E törvény hatálya Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, gazdasági kamarákra, valamint - az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében -gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre terjed ki."
110. §
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 6. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
88. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény hatályon kívül helyezése
111. §
Hatályát veszti a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény.
89. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
112. §
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az "A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén:" szövegrész' helyébe a "E törvény hatálya Magyarország területén" szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésében, 32. §-ában, 59. § (6) bekezdésében és 87. § 25. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 13. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
d) 24. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 24. § (3) bekezdésében és 59. § (7) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
f) 47. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
90. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása
113. §
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 1. § (6) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
91. A helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló 2000. évi LXXXVI. törvény módosítása
114. §
A helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló 2000. évi LXXXVI. törvény 4. §-ában a "Magyar Köztársaság Kormányának" szövegrész helyébe a "Kormánynak" szöveg lép.
92. A Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) keretében létrejött, az országhatárokat átlépő bűnözés megelőzésében és leküzdésében való együttműködésről szóló, Bukarestben, 1999. május 26-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről és az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXV. törvény módosítása
115. §
A Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) keretében létrejött, az országhatárokat átlépő bűnözés megelőzésében és leküzdésében való együttműködésről szóló, Bukarestben, 1999. május 26-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről és az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXV. törvény
a) 3. § nyitó szövegrészében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 3. § a) pontjában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 3. § b) és c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
93. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása
116. §
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
94. Az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló 2001. évi XVII. törvény módosítása
117. §
Az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló 2001. évi XVII. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
95. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása
118. §
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény
a) 3. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 598-684. §-aiban" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 598-684. §-ában" szöveg,
b) 15. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény" szövegrész helyébe a "Ptk." szöveg,
c) 26. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi" szövegrész helyébe a "2003. évi uniós csatlakozási" szöveg
lép.
96. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása
119. §
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 1. §-ában és 14. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
120. §
Hatályát veszti a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény preambulumában a "Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. §-ában meghatározott" szövegrész.
97. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása
121. §
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény
a) preambulumában az "a Magyar Köztársaság európai" szövegrész helyébe a "Magyarország európai" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében, valamint 2. § (1) és (2) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 2. § (1) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 5. § (6) bekezdésében a "Magyar Köztársaság költségvetésének a miniszter által vezetett minisztériumra vonatkozó" szövegrész helyébe a "miniszter által vezetett minisztérium" szöveg,
e) 3. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg,
f) 14. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg
lép.
98. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása
122. §
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény preambuluma helyébe a következő szöveg lép:
"Az Országgyűlés
- Magyarországnak a határon kívül élő magyarokért viselt felelőssége érvényesítésének érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából,
- figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozására, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire,
- tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyarország által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,
- tekintettel a közép-európai térségen belüli partneri és jószomszédi viszonyra, különösen Magyarországnak a szomszédos államokkal a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés, valamint a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítása tárgyában kötött kétoldalú nemzetközi szerződéseire, továbbá a regionális együttműködés fejlesztésére, Magyarország stabilizáló szerepének erősítésére,
- a szomszédos államokban élő magyarságnak a szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntartásának, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének, valamint a magyar kulturális örökséghez való kötődésének, mint a magyar nemzethez való tartozása kifejezésre juttatásának érdekében,
- a Magyar Állandó Értekezlet - mint a szomszédos államokban élő magyar közösségek nemzeti önazonosság tudatának megőrzése és erősítése érdekében működő egyeztető testület -kezdeményezésére és javaslatai alapján,
- a világ más részein a határon kívül élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül
a következő törvényt alkotja:"
123. §
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény
a) 1. § (3) bekezdés c) pontjában, 2. § (1) és (2) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1) és (3) bekezdésében, 10. §-ában, 12. §-
ában, 15. §-ában, 21. § (2) bekezdés e) pontjában és 23. §-át megelőző alcímének címében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 6. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,
c) 13. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, a "Magyar Köztársaság költségvetése" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvény" szöveg,
d) 13. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 19. § (2) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság Kormánya" szövegrész helyébe az "A Kormány" szöveg
lép.
124. §
Hatályát veszti a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 24. §-át megelőző alcíme.
99. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvény módosítása
125. §
A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvény preambulumában, 1-3. §-ában, valamint 4. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság Országgyűlése" szövegrész helyébe az "Az Országgyűlés" szöveg lép.
100. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény módosítása
126. §
A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 1. §-ában, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében és 7. § (2) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
101. A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 2001. évi LXXXIII. törvény hatályon kívül helyezése
127. §
Hatályát veszti a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 2001. évi LXXXIII. törvény.
102. A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény módosítása
128. §
A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
129. §
Hatályát veszti a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény preambulumában az "Alkotmány 61. §ában biztosított" szövegrész.
103. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
130. §
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
a) 28. § (1) és (20) bekezdésében, 38. § (1) és (4) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében és 67. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 64. § (5) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg
lép.
104. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
131. §
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény
a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában és 2. § g) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 1. § (2) bekezdésében, 2. § h) és s) pontjában és 17. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 2. § h) pontjában a "Magyar Köztársaság területéről" szövegrész helyébe a "Magyarország területéről" szöveg,
d) 3/A. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
105. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény hatályon kívül helyezése
132. §
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény.
106. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
133. §
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg lép.
107. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása
134. §
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény
a) preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "alkotmányos rendjének garantálásához fűződő alkotmányos érdekre" szövegrész helyébe a " törvényes rendjének garantálásához fűződő érdekre" szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés d) pontjában és 2. § (3) bekezdés b)-d), g) és h) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 2. § (3) bekezdés e) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
135. §
Hatályát veszti az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 2. § (3) bekezdés f) pontjában az "az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt," szövegrész.
108. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása
136. §
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 2. § 11. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
109. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXI. törvény hatályon kívül helyezése
137. §
Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXI. törvény.
110. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXIX. törvény hatályon kívül helyezése
138. §
Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXIX. törvény.
111. A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény módosítása
139. §
A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény preambulumában az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg lép.
112. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása
140. §
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény
a) 2. § 6. pontjában, 6. § (2) bekezdés a) pontjában, 7. § (2) bekezdés b) pontjában és 9. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
b) 2. § 33. pontjában, 7. § (3) bekezdés b) pontjában, 16. § (3) bekezdésében és 19. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 5. § (1) bekezdésében és 15. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
d) 15. § (4) bekezdésében és 16. § (2) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
113. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2003. évi LVI. törvény hatályon kívül helyezése
141. §
Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2003. évi LVI. törvény.
114. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény módosítása
142. §
A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 1. §ában a "Magyar Köztársaság területén a" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg lép.
115. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
143. §
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a) 4. § (1) bekezdés c) pontjában az "állampolgár az államának a Magyar Köztársasággal" szövegrész helyébe az "állampolgár, az államának Magyarországgal" szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés e) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
116. A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása
144. §
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 2. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
117. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása
145. §
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
118. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
146. §
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény Az Európai Unió jogának való megfelelés alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
186/A. § A III. Fejezet az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
147. §
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében és 2. §-ában az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg,
b) l. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 2. § o) pontjában és 188. § 110. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 10. § (1) bekezdés r) pontjában, 136. § (1) bekezdés c) pontjában és 188. § 11. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 62. § (6) bekezdésében és 63. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság földrajzi" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
f) 74. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a"Magyarország" szöveg, az ", illetőleg" szövegrész helyébe a "személy," szöveg,
g) 188. § 6/A. pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg
lép.
119. A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása
148. §
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény
a) 2. § (1) bekezdésében az "A törvény hatálya a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "E törvény hatálya a Magyarország" szöveg,
b) 3. § 15. pontjában az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg,
c) 3. § 37. pontjában az "alkotmányos" szövegrész helyébe a "törvényes" szöveg,
d) 6. § (2) bekezdés b) pontjában, 43. § b) pontjában és 44. § d) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 14. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről" szöveg
lép.
120. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény módosítása
149. §
Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény 107. § (5) bekezdésében a "Magyar Köztársaságot" szövegrész helyébe a "Magyarországot" szöveg lép.
121. Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény módosítása
150. §
(1) Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény a Választójog alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
"2/A. § (1) Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.
(2) Az Európai Parlament tagjainak választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés-büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti."
(2) Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény Az Európai Közösségek jogára utaló rendelkezés alcímét megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
50/A. § A 2/A. § az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
151. §
Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény
a) preambulumában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) preambulumában, 1. §-ában, 2. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 4. § nyitó szövegrészében az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
d) 4. § b) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg
lép.
152. §
Hatályát veszti az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 11. §-át megelőző alcíme, 11-14. §-a, 16. §-a, 18-23. §-a, 24. §-át megelőző alcíme, 32-35. §-a, 43. § (4) és (5) bekezdése, 46-50. §-a és melléklete.
122. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása
153. §
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
a) preambulumában az "Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára" szövegrész helyébe az "Alaptörvény II. és XV. cikkére" szöveg,
b) 1. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 17/C. § (2) bekezdésében a "választójoggal rendelkező" szövegrész helyébe a "választható" szöveg
lép.
123. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
154. §
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 25. § (1) és (8) bekezdésében az "a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról" szövegrész helyébe az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról" szöveg lép.
124. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása
155. §
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
a) 23. § (6) és (9) bekezdésében, 24/A. § (1) bekezdésében és 57. § (1) bekezdés m) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 24/A. § (3) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 58. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi" szövegrész helyébe a "2003. évi uniós csatlakozási" szöveg
lép.
125. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
156. §
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény
a) 1. § (2) bekezdésében és 18/B. § (4) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 6. § (3) bekezdésében az "illetőleg a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe az "illetve Magyarország" szöveg
lép.
126. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény hatályon kívül helyezése
157. §
Hatályát veszti az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény.
127. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása
158. §
Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140. § (1) bekezdésében és 140/E. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
128. A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény módosítása
159. §
Hatályát veszti a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény preambulumában az "összhangban az Alkotmány 2/A. §-ának (2) bekezdésével" szövegrész.
129. Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény módosítása
160. §
(1) Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Kormány a megküldést követően - az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel -megjelöli az álláspontja szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörét érintő tárgykörbe tartozó európai uniós tervezeteket, különösen azokat, amelyek
a) olyan tárgykört érintenek, amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy
b) hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaznak."
(2) Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikk (7) bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt."
(3) Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak személyére az Európai Unió - a tagok kinevezéséről szóló döntés meghozatalára jogosult - intézményének a Kormány tesz javaslatot."
(4) Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. § (1) Az Országgyűlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesüléséről.
(2) Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 1. és 2. jegyzőkönyv szerinti, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt.
(3) Az Országgyűlés - az Európai Unió jogalkotási aktusának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül - kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. Az Országgyűlés a kezdeményezésében megjelöli azokat az érveket, amelyek alapján a jogalkotási aktust a szubszidiaritás elvét sértőnek tartja. Az Országgyűlés kezdeményezése alapján a Kormány - az EUMSz 263. cikkében meghatározott határidőn belül - a kereset nyújt be az Európai Unió Bíróságához, vagy a kereset benyújtását az indokainak részletes megjelölésével elutasítja. A kereset benyújtását, illetve a benyújtás elutasítását megelőzően a Kormány az Országgyűlés kezdeményezésében foglaltakról egyeztetést kérhet.
(4) Ha a Kormány a (3) bekezdésben foglaltak szerint az Országgyűlés kezdeményezése alapján nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához, a keresetről, valamint az eljárás során keletkezett egyéb iratról annak benyújtását, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést."
161. §
Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény
a) preambulumában az "Az Alkotmány 35/A. §-a alapján az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének előmozdítása, valamint a Magyar Köztársaság érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében - összhangban az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvvel, valamint" szövegrész helyébe az "Az Alaptörvény 19. cikkének végrehajtására, az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének előmozdítása, valamint Magyarország érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében - összhangban" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg,
c) 2. § (4) bekezdésében és 7. § (5) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 4. § (3) bekezdésében az "illetékes" szövegrész helyébe az "európai uniós tervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező" szöveg,
e) 4. § (5) bekezdésében és 6. § (2) bekezdésében az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg
lép.
162. §
Hatályát veszti Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 7. § (2) bekezdése.
130. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítása
163. §
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény
a) preambulumában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság képviselői" szövegrész helyébe a "Magyarország képviselői" szöveg, az "a Magyar Köztársaság Európai" szövegrész helyébe a "Magyarország Európai" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 3. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 4. § b) pontjában a "választójoga elvesztésével" szövegrész helyébe a "ha az európai parlamenti választáson már nem választható" szöveg
lép.
131. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása
164. §
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontjában az "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökére és alelnökeire" szövegrész helyébe az "az önálló szabályozó szerv vezetőjére és helyetteseire" szöveg lép.
132. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény módosítása
165. §
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény
a) 1. §-át megelőző alcímének címében, 1. §-ában, 2. §-át megelőző alcímének címében és 2. § (1) bekezdésében az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg, 2. § (2) bekezdésében az "a törvény" szövegrész helyébe az "e törvény" szöveg,
b) l. §-ában, 2. § (1) bekezdés a) pontjában és 18. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 2. számú melléklet 1. pont a) alpontjában az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg
lép.
133. Az igazságügyi szakértői tevékenységről 2005. évi XLVII. törvény módosítása
166. §
Az igazságügyi szakértői tevékenységről 2005. évi XLVII. törvény
a) 3. § (3) bekezdés e) pontjában a "választójoggal rendelkezik" szövegrész helyébe az "cselekvőképes, és nem áll közügyektől való eltiltás hatálya alatt" szöveg,
b) 24/A. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 29. § (4) bekezdésében az "Alkotmányt" szövegrész helyébe az "Alaptörvényt" szöveg
lép.
134. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény módosítása
167. §
(1) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"e) felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére: az Országgyűlésnek az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti, valamint az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormánynak azon belső jogi cselekménye, amellyel az Országgyűlés felhatalmazza a köztársasági elnököt, illetve amellyel a Kormány felhatalmazza a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt vagy a külpolitikáért felelős minisztert arra, hogy a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismerje el;"
(2) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"f) nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése: a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külpolitikáért felelős miniszternek azon nemzetközi jogi cselekménye, amellyel az e) pont szerinti felhatalmazás alapján nemzetközi síkon a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismeri el;"
(3) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 2. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"h) nemzetközi szerződés melléklete: az a nemzetközi szerződéshez kapcsolódó, annak főszövegétől elkülöníthető dokumentum, amely az elnevezésétől függetlenül a nemzetközi szerződés szerves részét képezi."
(4) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 4. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A miniszternek és a központi államigazgatási szervnek az általa külföldi állami szervvel vagy nemzetközi szervezettel kötött, a 2. § a) pontja értelmében nemzetközi szerződésnek nem minősülő, megállapodás tervezetét a megállapodás tárgyalásának megkezdése és aláírása előtt a külpolitikáért felelős miniszter részére meg kell küldenie. Ha a megállapodás tervezete alapján a külpolitikáért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy a megállapodás nemzetközi szerződésnek minősül, a továbbiakban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárást kell követni.
(3) A nemzetközi szerződés előkészítésétől kezdődően folyamatosan vizsgálni kell, hogy a szerződés az Alaptörvénnyel, a jogszabályokkal, az európai uniós jogi, és az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban ál1-e. Az összhang megteremtését a szerződés tartalmának megfelelő alakításával, a jogszabályok módosításával vagy hatályon kívül helyezésével, illetve az európai uniós jogi és az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségek lehetőség szerinti módosításával vagy megszüntetésével biztosítani kell.
(4) A nemzetközi szerződés előkészítésétől kezdődően - a szerződésből fakadó közvetlen jogi és politikai következmények értékelésén túl - figyelembe kell venni azokat a hatásokat, amelyeket a jogszabályok előzetes hatásvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint vizsgálni kell."
(5) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Kormány - kivételesen indokolt esetben, a Kormány két ülése között a miniszterelnök - a miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján, a létrehozott nemzetközi szerződés szövegének vagy ennek hiányában a szerződés részletes tartalmi elemeinek ismeretében ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítására, továbbá az ennek során eljáró személy kijelölésére, valamint határoz a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges feladatokról."
(6) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A 4. § (4) bekezdés szerinti előzetes hatásvizsgálat eredményéről az (1) és (2) bekezdés szerinti előterjesztésben tájékoztatni kell a miniszterelnököt, illetve a Kormányt."
(7) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást, az Országgyűlés a szerződés tárgya szerint feladatkörrel rendelkező bizottságának a miniszter megküldi a szerződés szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló határozatot, valamint a szerződés rendelkezésre álló szövegét."
(8) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nemzetközi szerződés létrehozása, illetve a szerződés szövegének végleges megállapítása során eljáró személy meghatalmazását a külpolitikáért felelős miniszter okirattal tanúsítja."
(9) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, ha
a) az az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés,
b) olyan tárgykört szabályoz, amelyről törvény rendelkezik, vagy amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy
c) egyéb, az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a)-c) és e)-k) pontja alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést érint."
(10) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 8. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a 9. § (2) bekezdése szerinti esetben a nemzetközi szerződést kihirdető törvény felhatalmazása alapján a szerződés mellékletét kormányrendelet hirdeti ki, a külpolitikáért felelős miniszter - az (1) bekezdés szerinti előterjesztéssel egyidejűleg - megküldi a köztársasági elnöknek a szerződés mellékletét."
(11) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A köztársasági elnök az (1) bekezdés szerinti előterjesztés kézhezvételétől számított öt napon belül - ha a nemzetközi szerződést törvény hirdeti ki, annak aláírásával egyidejűleg - a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismeréséről okiratot állít ki, amelynek kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről a külpolitikáért felelős miniszter útján haladéktalanul gondoskodik. Ha a nemzetközi szerződés értelmében a kötelező hatály elismerése nem az okirat kicserélése vagy letétbe helyezése útján történik, a köztársasági elnök a kötelező hatály elismeréséről kiállított okiratban foglaltakról a külpolitikáért felelős miniszter útján tájékoztatja a másik (többi) részes felet.
(3) Ha a köztársasági elnök az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződést vagy annak valamely rendelkezését alaptörvény-ellenesnek tartja, az okirat kiállítását megelőzően az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát kezdeményezheti. Ha az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződés alaptörvény-ellenességét nem állapítja meg, a köztársasági elnök az erről szóló határozat kézhezvételtől számított öt napon belül - ha a nemzetközi szerződést törvény hirdeti ki, annak aláírásával egyidejűleg - állítja ki a (2) bekezdés szerinti okiratot."
(12) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. § (1) Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - törvényben kell kihirdetni. Egyéb esetben a nemzetközi szerződést kormányrendeletben kell kihirdetni.
(2) Kormányrendeletben kell kihirdetni a nemzetközi szerződésnek a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat nem szabályozó mellékletét, ha a nemzetközi szerződést kihirdető törvény a Kormány számára felhatalmazást ad arra, hogy a mellékletet rendeletben hirdesse ki."
(13) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kihirdető jogszabály tartalmazza)
"d) a szerződéshez Magyarország részéről fűzött fenntartásokat és nyilatkozatokat;"
(14) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"12. § A 4-10. § rendelkezéseit a nemzetközi szerződés módosítására, felfüggesztésére, megszüntetésére, felmondására, az abból való kilépésre, valamint az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződésben foglaltak sérelme nélkül a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv - Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető, a szerződés felhatalmazása alapján hozott - döntéseire megfelelően kell alkalmazni."
(15) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény a következő 12/A. és 12/B. §-okkal egészül ki:
"12/A. § (1) Ha a kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződést módosító nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, a nemzetközi szerződés módosításának törvényben történő kihirdetése mellett a nemzetközi szerződést is törvényben újra ki kell hirdetni, és rendelkezni kell a kihirdető kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről.
(2) A nemzetközi szerződés módosítása esetén a szerződést a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.
12/B. § (1) Ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott szerv által hozott - a nemzetközi szerződés módosítására irányuló, vagy egyéb, Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető - döntés a nemzetközi szerződés rendelkezései alapján abban az esetben is kötelezi Magyarországot, ha a döntés kötelező hatályát Magyarország nem ismerte el, a döntést a Magyarország tekintetében történő hatálybalépését megelőzően - a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésével kapcsolatos eljárási cselekmények mellőzésével - a 9. és 10. § megfelelő alkalmazásával ki kell hirdetni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti döntés a nemzetközi szerződéssel létrehozott szerv általi elfogadásával egyidejűleg lép hatályba Magyarország tekintetében, vagy az elfogadása és a Magyarország tekintetében történő hatálybalépése közötti idő rövidsége miatt egyébként nem lehetséges a döntésnek a Magyarország tekintetében történő hatálybalépését megelőző kihirdetése, a döntést a hatálybalépését követően kell a 9. és 10. § megfelelő alkalmazásával haladéktalanul kihirdetni, azzal, hogy a kihirdető jogszabály hatálybalépésének időpontja nem előzheti meg a kihirdetés időpontját."
(16) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény IV. Fejezete A nemzetközi szerződés módosítása, megszüntetése, felmondása és az abból való kilépés alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
"A nemzetközi szerződéssel kapcsolatos fenntartás, kifogás, nyilatkozat és a kötelezettséget elhárító nyilatkozat
12/C. § (1) A nemzetközi szerződéshez Magyarország részéről tett fenntartásról és nyilatkozatról a 8- § (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell okiratot kiállítani, illetve az abban foglaltakról tájékoztatni a másik (többi) részes felet.
(2) A nemzetközi szerződéshez Magyarország részéről a kötelező hatály elismerését követően tett nyilatkozatot a megtétele előtt a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályt módosító jogszabályban, illetve a (3) bekezdés szerinti esetben kormányrendeletben ki kell hirdetni.
(3) A nemzetközi szerződést kihirdető törvény felhatalmazást adhat a Kormány számára, hogy rendeletben hirdesse ki a szerződéshez fűzött, a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat nem érintő nyilatkozatokat.
(4) A nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartáshoz Magyarország részéről tett kifogás megtételéről a külpolitikáért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben dönt, és a döntésnek megfelelő kifogást a külpolitikáért felelős miniszter teszi meg.
(5) Ha a nemzetközi szerződés úgy rendelkezik, hogy kötelező hatályának elismerésére kötelezettséget elhárító nyilatkozat mellőzésével kerül sor, a szerződési kötelezettséget elhárító nyilatkozat megtételéről a külpolitikáért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben dönt, és a döntésnek megfelelő kötelezettséget elhárító nyilatkozatot a külpolitikáért felelős miniszter teszi meg. Ha a nemzetközi szerződési kötelezettséget elhárító nyilatkozat 7. § (4) bekezdése szerinti mellőzését az Országgyűlés, illetve a Kormány elutasította, a külpolitikáért felelős miniszter haladéktalanul megteszi a kötelezettséget elhárító nyilatkozatot."
(17) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza továbbá - a 10. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - az egyes nemzetközi szerződésekhez fűzött, Magyarország vonatkozásában joghatást kifejtő fenntartások, kifogások és nyilatkozatok szövegét, valamint ezek megtételének és visszavonásának időpontját."
(18) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 15. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
"(3) Ha a nemzetközi szerződést az e törvény hatálybalépése előtt hatályos szabályok szerint közzétették, de jogszabályban történő kihirdetésére nem került sor, a szerződést - feltéve, hogy nemzetközi jogi szempontból még hatályos - a 9. és 10. § megfelelő alkalmazásával haladéktalanul ki kell hirdetni.
(4) Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának az elismerésére a szerződés kihirdetése nélkül került sor e törvény hatálybalépését megelőzően, az adott nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály nem tartalmazza a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást. Ha az adott nemzetközi szerződés Magyarország tekintetében nemzetközi jogi szempontból már hatályba lépett, a szerződést kihirdető jogszabály címe alatt zárójelben fel kell tüntetni a szerződésnek a Magyarország tekintetében történő nemzetközi jogi hatályba lépésének napját.
(5) Ha a nemzetközi szerződést kihirdető, 2012. január 1-jét megelőzően kihirdetett jogszabály a 10. § (4) bekezdése szerinti feltételek körében a külpolitikáért felelős miniszternek a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett határozatára utal, és a határozat közzététele 2011. december 31-ig nem történt meg, a külpolitikáért felelős miniszter a 10. § (4) bekezdése szerinti feltételek fennállását - azok ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárással összefüggő jogszabályok, okiratok, közlemények, valamint az 5. § (1) és (2) bekezdés szerinti kormányhatározat, illetve miniszterelnöki határozat szerkesztésére vonatkozó, továbbá az okiratok kiállításával és a nemzetközi szerződések nyilvántartásával összefüggő részletszabályokat - a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg."
168. §
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
a) preambulumában, 1. §-ában, 2. § a) és g) pontjában, 6. § (2) bekezdés b) pontjában, 8. § (7) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében és 14. § (2) bekezdésben az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) preambulumában az "a Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, a "jogszabályok" szövegrész helyébe a, jog" szöveg,
c) 1. §-ában a "kifogásokra, nyilatkozatokra és a szerződésekben való államutódlással kapcsolatos közlések tételére és elfogadására" szövegrész helyébe a "kifogásokra és nyilatkozatokra, valamint a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntéseire" szöveg,
d) 2. § a) pontjában az "írásbeli megállapodás" szövegrész helyébe az "írásbeli megállapodás, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több egymással összefüggő okmányba foglalták-e" szöveg,
e) 2. § c) pontjában a "szövegének" szövegrész helyébe a "szövegének vagy az aláírásra megnyíló szerződés szövegét tartalmazó záróokmánynak" szöveg,
f) 2. § d) pontjában az "aláírással jegyzőkönyv, záróokmány felvételével vágy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel véglegesen elfogadják" szövegrész helyébe az "aláírással vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel véglegesen elfogadják, anélkül, hogy ez a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését jelentené" szöveg,
g) 5. § (1) bekezdésében a "továbbá határoz a tárgyalásokkal megbízott személy (küldöttség) kijelöléséről és feladatairól' szövegrész helyébe a "továbbá a tárgyalásokkal megbízott személy kijelölésére" szöveg,
h) 5. § (4) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, a "megkötendő" szövegrész helyébe a "tárgyalt" szöveg,
i) 6. § (2) bekezdés b) pontjában az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg, a "megkötendő" szövegrész helyébe a "tárgyalt" szöveg,
j) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú" szövegrész helyébe az "az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó" szöveg,
k) 8. § (4) bekezdésében a "módon a Kormány a külpolitikáért felelős miniszter útján" szövegrész helyébe a "módon a külpolitikáért felelős miniszter" szöveg, a "helyezéséről a Kormány" szövegrész helyébe a "helyezéséről" szöveg,
l) 8. § (6) bekezdésében a "miniszter haladéktalanul" szövegrész helyébe a "miniszter - a másik (többi) féllel egyeztetett módon - haladéktalanul" szöveg,
m) 8. § (8) bekezdésében a "(4)-(7)" szövegrész helyébe a "(2) és a (4)-(7)" szöveg,
n) 10. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében a "szerződésnek a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "szerződés Magyarország" szöveg,
o) 10. § (4) bekezdésében az "egyedi határozatával" szövegrész helyébe a "közleményével" szöveg,
p) 11. § (2) bekezdésében az "E törvény 10. § (3)-(6)" szövegrész helyébe az "A 10. § (3)-(5)" szöveg,
q) 12. §-át megelőző, az "A nemzetközi szerződés módosítása, megszüntetése, felmondása és az abból való kilépés" szövegrész helyébe az "A nemzetközi szerződés módosítása, felfüggesztése, megszüntetése, felmondása, az abból való kilépés, valamint a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntése" szöveg,
r) 14. § (2) bekezdés b) pontjában a "tárgyát" szövegrész helyébe a "tárgyát és címét" szöveg
lép.
169. §
(1) Hatályát veszti a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
a) 10. § (2) bekezdésében a " , kifogások" szövegrész,
b) 10. § (3) bekezdésében a ", valamint az ahhoz fűzött fenntartásokat, kifogásokat és nyilatkozatokat tartalmazó" szövegrész,
c) 13. § (1) bekezdésében a "korábbi" szövegrész.
(2) Hatályát veszti a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 3. §-a, 10. § (6) bekezdése, valamint 11. § (3) és (4) bekezdése.
135. A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosítása
170. §
A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 4. § (4) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
136. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása
171. §
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
137. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény hatályon kívül helyezése
172. §
Hatályát veszti az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény.
138. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
173. §
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 36. § (5) bekezdésében és 74. § 17. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
139. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása
174. §
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény
a) 1. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, 1. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés f) pontjában az "a Magyar Köztársasággal" szövegrész helyébe a "Magyarországgal" szöveg
lép.
140. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
175. §
(1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen)
"b) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) melléklete szerinti egyház, illetve belső egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi jogi személy),"
(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól és lakcíméről - azonosítás céljából - térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból."
(3) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató vagy a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató kérelemére a munkáltató oktatói, kutatói, tanári igazolvány (a továbbiakban: oktatói igazolvány) kiadását kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnél. Az oktatói igazolvány elkészítéséről a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv gondoskodik, amelyet az adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére."
(4) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §-a a következő (5a)-(5d) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Az oktatói igazolvány tartalmazza az oktatói igazolvány számát, a jogosult nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és aláírását. Az oktatói igazolvány tartalmazza továbbá a jogosult fényképét, azonosító számát, munkáltatója nevét és címét, valamint az oktatói igazolvány lejáratának időpontját és érvényességére vonatkozó adatot. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az oktatói igazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a pedagógus igazolvány hatályának megszűnését követő öt évig kezelheti.
(5b) Az oktatói igazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosult vagy a munkáltatója elektronikus úton terjeszti elő az oktatói igazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elektronikus úton tart kapcsolatot a jogosulttal és munkáltatójával.
(5c) Az oktatói igazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg.
(5d) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az oktatói igazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, az oktatói igazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet."
(5) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A hallgató vagy a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadását kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnél. A diákigazolvány elkészítéséről a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv gondoskodik, amelyet az adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére."
(6) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §-a a következő (6a)-(6d) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a hallgató nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a hallgató fényképét, azonosító számát, a felsőoktatási intézmény nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának időpontját, az érvényességére vonatkozó adatot és típusának megjelölését. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány hatályának megszűnését követő öt évig kezelheti.
(6b) A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a hallgató vagy a felsőoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmét, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elektronikus úton tart kapcsolatot a hallgatóval és a felsőoktatási intézménnyel.
(6c) A diákigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg.
(6d) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet."
(7) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató oktatói igazolványa felmutatásával jogosult igénybe venni az oktatók részére biztosított kedvezményeket. Az oktatói igazolvány közokirat."
(8) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza:)
"7. a felsőoktatási információs rendszer működtetésével, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal, az oktatói igazolvánnyal, az oktatói azonosító számmal és a hallgatói azonosító számmal kapcsolatos eljárási szabályokat, a diákigazolvány és az oktatói igazolvány kibocsátásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat és azok mértékét, a felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok tartalmi és formai követelményeit, a támogatási idő nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolásnak a rendjét,"
(9) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter rendeletben szabályozza)
"d) az oktatásügyi közvetítői szolgálatra, a közvetítői névjegyzék elkészítésére és kiadására vonatkozó szabályokat, továbbá az ezekhez és az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz és a felsőoktatási információs rendszer működtetéséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj körét, mértékét, megfizetésének szabályait, nyilvántartását, elszámolását és felhasználását."
(10) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet II/B. pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. Az 1. pontban meghatározott személyes adatok közül
a) az illetmény, a munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges adat a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, illetve az illetmény, munkabér vagy más juttatás kifizetőhelyének;
b) valamennyi adat a nemzetbiztonsági szolgálatnak,
c) a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes adat a bíróságnak, ügyészségnek, rendőrségnek, az államigazgatási szervnek, a bírósági végrehajtónak;
c) a felsőoktatási intézménnyel jogviszonyban álló személy valamennyi adata a felsőoktatási intézménynek;
d) - annak biztosítása érdekében, hogy egy személynek csak egy azonosító száma legyen - az 1. pont a) és b) pontja szerinti adat a közoktatási információs rendszer felé
továbbítható."
(11) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet II/C. pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. Az 1. pontban meghatározott személyes adatok közül:
a) valamennyi adat a nemzetbiztonsági szolgálatnak;
b) a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes adat a bíróságnak, ügyészségnek, rendőrségnek, az államigazgatási szervnek, bírósági végrehajtónak;
c) a tanulmányok folytatásával összefüggő adat a Diákhitel Központnak;
d) a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot meghatározó adatok a társadalombiztosítási szervnek;
e) a felsőoktatási intézménybe jelentkező és a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személy valamennyi adata a felsőoktatási intézménynek,
f) - a 35. § (4) bekezdésében foglaltak biztosítása érdekében - az 1. pont a) pont aa) alpontja szerinti adat a közoktatási információs rendszer felé
továbbítható."
176. §
(1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a) preambulumában, 1. § (1) bekezdésében, 32. § (10) bekezdésében, 62. § (5) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 79. § (2) bekezdésében, 106. § (1) bekezdésében, 110. § (8) bekezdésében, 111. § (2) és (4) bekezdésében, 113. § (2) bekezdésében, 114. § (3) bekezdésében, 116. § (7) bekezdésében, 117. § (1) bekezdésében, 128. § (1) bekezdés e) és p) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
b) 3. §-ában a "kiterjed a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "kiterjed a Magyarország" szöveg, az "intézmények a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "intézmények Magyarország" szöveg,
c) 5. § (6) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság Kormány a (a továbbiakban: Kormány)" szövegrész helyébe a "Kormány" szöveg,
d) 7. § (1) bekezdés d) pontjában a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
e) 7. § (1) bekezdés c) pontjában, 18. § (2) bekezdésében, 105/A. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
f) 12. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől" szövegrész helyébe a "az Országgyűléstől" szöveg,
g) 38. § (3) bekezdésében a "Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság hivatalos" szövegrész helyébe a "Magyarország hivatalos" szöveg,
h) 39. § (1) bekezdés b) pontjában a "tartozó a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "tartozó, Magyarország" szöveg,
i) 62. § (5) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,
j) 100. §-ában a "Magyar Köztársaság elnöke" szövegrész helyébe a "köztársasági elnök" szöveg,
k) 101. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Kormánya" szövegrész helyébe a "Kormány" szöveg,
l) 101. § (3) bekezdésében a "Magyar Köztársaság miniszterelnöke" szövegrész helyébe a "miniszterelnök" szöveg,
m) 116. § (1) és (4) bekezdésében, 139. § (5) bekezdésében, 148. § (2) bekezdésében, 1. számú mellékletének címében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
n) 138/B. § (5) bekezdésében a "Magyar Köztársaság joga az" szövegrészek helyébe a "magyar jog" szöveg, az "a Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg,
o) 139. § (13) bekezdésében az "a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény" szövegrész helyébe az "az Ehtv." szöveg
lép.
(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet
a) A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Fejezet I/B. A hallgatók adatai alcím 1. pont aa) és ba) alpontjában,
b) A felsőoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Fejezet II/C. A hallgatói, doktorjelölti személyi törzs alcím 1. pont ab) alpontjában és
c) A felsőoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Fejezet II/D. Felvételi személyi törzs alcím 1. pont aa) alpontjában
a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
141. A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény módosítása
177. §
A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében és 8. § (3) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
142. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
178. §
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
179. §
Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1. §-ában az "a Magyar Köztársaság területén" szövegrész.
143. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
180. §
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény
a) 2. § 1. és 3. pontjában, 5. § (2) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 9. § (2) bekezdésében az "és/vagy nem a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az ", illetve nem rendelkezik Magyarország" szöveg
(2) lép.
144. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
181. §
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
a) 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 1. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés 6. és 12. pontjában, valamint 68/A. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 2. § (2) bekezdés 6. és 12. pontjában a "de" szövegrész helyébe az "és" szöveg,
d) 2. § (2) bekezdés 5..11. és 15. pontjában, 7. § (1) bekezdésében, 33. § (5) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 68/A. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 4. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
f) 7. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg
lép.
145. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása
182. §
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV.
a) 1. § (1) és (2) bekezdésében, 19/A. § (4) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 10. § (6) bekezdésében, 19/B. § (2) bekezdésében és 19/D. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
146. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
183. §
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 1. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
184. §
Hatályát veszti a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény preambulumában a "- kiindulva az Alkotmány 12. §-ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, -" szövegrész.
147. A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, Kiotóban, 1973. május 18-án kelt nemzetközi egyezmény Brüsszelben, 1999. június 26-án létrehozott Módosító Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2006. évi XLI. törvény módosítása
185. §
A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, Kiotóban, 1973. május 18-án kelt nemzetközi egyezmény Brüsszelben, 1999. június 26-án létrehozott Módosító Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2006. évi XLI. törvény
a) 1. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg
lép.
148. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
186. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
b) 2. § d) pontjában, 3. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 5. §-ában, 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 7. § (2) bekezdés a) pontjában, 11. § (1) bekezdés b) pontjában, 11. § (2) bekezdés a) és d) pontjában, 15. § (2) és (3) bekezdésében, 16. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, 17. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. § (3) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 18. § (5) bekezdés a) pontjában, 23. § (3) bekezdés, 27. § (1) bekezdés,-29. § záró szövegrészében, 30. §-ában, 37. § (2) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés a) pontjában, 38. § (2) bekezdésében, 40. § (2) bekezdés a) és c) pontjában, 40. § (5) bekezdésében, 42. § (1) bekezdés a) pontjában, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, 65. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 66. § (1) bekezdésében, 81. § (2) bekezdésében és 82. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 3. § (2) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 16. § (3) bekezdés és 18. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 11. § (2) bekezdés b) pontjában és 17. § (1) bekezdés a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 18. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "A Magyarország" szöveg,
f) 18. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
g) 18. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "Magyar Köztársaságban" szövegrészek helyébe a "Magyarországon" szöveg,
h) 34. § (1) bekezdésében a "kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek, illetve halálbüntetésnek" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak" szöveg
lép.
149. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása
187. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 2. § e), g) és 1) pontjában, 6. § (1) és (2) bekezdésében, 7/A. §-ában, 12. § (1) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 13. § (1) bekezdés e) és h) pontjában, 14. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 16. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés c) pontjában, 18. § (1b) bekezdés c) pontjában, 20/A. § (1) bekezdés d) pontjában, 20/A. § (2) bekezdés b), g), h) és i) pontjában, 21. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdés a) pontjában, 23. § (1) bekezdés záró szövegrészében, 24. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 26. § (1) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, 30. § (1) bekezdés b), c), f), g), i) és k) pontjában, törvény 30. § (5) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (1) bekezdés a) pontjában, 33. § (2) bekezdés b) pontjában, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés a) pontjában, 35. § (3) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 38. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont ba) alpontjában, 38. § (2) bekezdés a)-c) pontjában, 38. § (5) és (6) bekezdésében, 39. § (1) bekezdés c) pontjában, 43. § (1) bekezdés a) pontjában, 43. § (2) bekezdés a) pontjában, 45. § (2) bekezdés a) pontjában, 45. § (4) és (6) bekezdésében, 45. § (8) bekezdés a) és b) pontjában, 45. § (8a) és (8c) bekezdésében, 47. § (6) és (8) bekezdésében, 62. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 69. § (1) bekezdésében, 69. § (2) bekezdés b) pontjában, 70. § (1) bekezdésében, 74. §-ában, 76. § (1) bekezdésében és 83. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 2. § f) pontjában a "halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen; embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak" szöveg,
d) 30. § (1) bekezdés d) pontjában, 35. § (2) bekezdésében és 37. § (2) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 21. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
f) 23. § (1) bekezdés e) pontjában a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
g) 32. § (2) bekezdésében az "Alkotmányban és külön" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben és a" szöveg,
h) 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
i) 37. § (2) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaság területét" szövegrész helyébe a "Magyarország területét" szöveg, a "Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg,
j) 38. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
k) 19. § (5) és (8) bekezdésében, 42. § (1) és (4) bekezdésében, 69. § (2) bekezdés a) pontjában, 86. §-ában és 102. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
l) 45. § (1) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársasághoz" szövegrész helyébe a "Magyarországhoz" szöveg,
m) 51. § (1) bekezdésében a "halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak" szöveg,
n) 82. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, a "Magyar Köztársaság által" szövegrész helyébe a "Magyarország által" szöveg, az "a Magyar Köztársaság területére" szövegrész helyébe a "Magyarország területére" szöveg,
o) 85. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg, az "a Magyar Köztársaság területére" szövegrész helyébe a "Magyarország területére" szöveg
lép.
188. §
Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény preambulumában az "- az Alkotmány 58. §-ában foglaltakra figyelemmel -" szövegrész.
150. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
189. §
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 10. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
151. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása
190. §
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény
a) 3. § (1) bekezdésében és 29. § (1) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg,
c) 11. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságot" szövegrész helyébe a "Magyarországot" szöveg,
d) 32. §-ában a "magyar forintban" szövegrész helyébe a "Magyarország hivatalos pénznemében" szöveg
lép.
152. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása
191. §
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény
a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában, 7. § (1) bekezdés c) pontjában, 38. § (1) bekezdésében és 39. § (5) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 6. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 7. § (1) bekezdésében a "nem a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "a nem Magyarország" szöveg,
d) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a "Magyar Köztársaság Kormányának" szövegrész helyébe a "Kormány" szöveg,
e) 43/M. § (2) bekezdés a) pontjában az "Alkotmánynak" szövegrész helyébe "Alaptörvénynek" szöveg
lép.
192. §
(1) Hatályát veszti a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény preambulumában az " , összhangban az Alkotmány 61. § (4) bekezdésével" szövegrész.
(2) Hatályát veszti a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény IV. Fejezete.
153. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
193. §
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
a) 3. § (4) bekezdés a) pontjában, 10. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 10. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg,
c) 11. § (1) és (2) bekezdésében, 12. §-ában és 13. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 14. § (6) bekezdés b) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
154. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
194. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak."
195. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
a) preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "az Alkotmány 65. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében a" szövegrész helyébe az "a" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében és 45. § (6) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 2. § c) és f) pontjában, 16. § (2) bekezdésében és 93. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 2. § i) pont ic) alpontjában a "halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak" szöveg,
e) 3. § (2) pontjában, 6. § (1) pontjában és 12. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
f) 5. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
g) 1. § (3) pontjában, 10. § (4) bekezdés c) pontjában, 13. § (3) bekezdésében, 15. § b) pontjában, 21. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 21. § (1) bekezdés b) pontjában, 22. § (2) bekezdés d) pontjában, 48. § (1) bekezdés b) pontjában, 72. § (1) bekezdésében és 72. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
h) 19. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
i) 45. § (1) bekezdésében a "halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak" szöveg
lép.
196. §
Hatályát veszti a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény preambulumában az "az Alkotmány 65. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében" szövegrész.
155. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása
197. §
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény
a) 1. § -át megelőző alcímének címében az "A Magyar Köztársaság határa" szövegrész helyébe a "Magyarország államhatára" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 1. § (4) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 2. § d) pontjában, 7. § (4) bekezdés a) pontjában és 8. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 12. § (1) bekezdésében az "Alkotmány 58. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Alaptörvény XXVII. cikk (1) bekezdésében" szöveg
lép.
156. A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény módosítása
198. §
Hatályát veszti a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény 1. §-ában az " , illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének" szövegrész.
157. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény módosítása
199. §
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 2. § b) pontjában, 5. § (2) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében és 43. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
158. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló 2007. évi CX. törvény hatályon kívül helyezése
200. §
Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló 2007. évi CX. törvény.
159. A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény módosítása
201. §
A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
160. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
202. §
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
a) 1. § (1) bekezdés c) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 2. § 15. pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 6. § (4) bekezdésében, V. Fejezet címében, 82. § (1) bekezdésében és 84. § (6) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 82. § (2) bekezdésében, 84. § (4) és (5) bekezdésében, 84. § (6) bekezdés e) és f) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
f) 84. § (8) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
161. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény módosítása
203. §
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 476. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az ", illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg lép.
162. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása
204. §
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében, 2. § b) pontjában, 18. § (1) és (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
b) 22. § (10) bekezdésében a "Magyar Köztársaságon" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg
lép.
163. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény módosítása
205. §
Hatályát veszti az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény preambulumában az "egyúttal az Alkotmány 2/A. § (2) bekezdésére is figyelemmel" szövegrész.
164. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény módosítása
206. §
Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 3. § (1)-(3) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében és 10. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
165. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása
207. §
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (5) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
208. §
Hatályát veszti a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában az "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei," szövegrész.
166. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény módosítása
209. §
(1) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában - az Országgyűlés tisztségviselője, valamint az országgyűlési bizottság tagja és tisztségviselője kivételével - az Országgyűlés által megválasztott személy és a miniszter (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő) a megválasztását vagy - miniszter esetében - kinevezését követően az Országgyűlés előtt a melléklet szerinti szöveggel esküt tesz."
(2) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény a következő melléklettel egészül ki:
"Melléklet az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényhez
A közjogi tisztségviselő esküjének szövege
Én, (a közjogi tisztségviselő neve) fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.
(A közjogi tisztségviselő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!"
210. §
Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. § (2) bekezdésében az "eskü vagy fogadalom tételéről" szövegrész helyébe az "eskütételről" szöveg lép.
167. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
211. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 8/B. § (1) bekezdésében és mellékletének 9. és 33. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
168. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása
212. §
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 1. § (2) bekezdésében az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
169. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
213. §
Hatályát veszti a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény preambuluma.
170. Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény módosítása
214. §
Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény 1. §-ában az "a Magyar Köztársaság államterületére" szövegrész helyébe a "Magyarország területére" szöveg lép.
171. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
215. §
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
a) preambulumában az "az Alkotmányban megfogalmazott állampolgári kulturális jogok érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlése" szövegrész helyébe az "a kulturális jogok érvényesülése érdekében az Országgyűlés" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében az "az előadó-művészeti élet" szövegrész helyébe "a művészeti alkotás" szöveg
lép.
172. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása
216. §
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény l. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
173. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény módosítása
217. §
A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény
a) 1. § 5. pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 1. § 9. pontjában és 10. pont b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
174. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XXXVI. törvény hatályon kívül helyezése
218. §
Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XXXVI. törvény.
175. Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosítása
219. §
Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében és 19. §-ában az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg, mellékletének címében az "A törvény" szövegrész helyébe az "A" szöveg
lép.
176. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
220. §
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
a) 1. § a) pontjában, 2. § b) és c) pontjában, 3. § 3. és 22. pontjában, 4. § (7) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 23. § (6) bekezdésében, 32/B. § (7) bekezdésében, 35. § (1) és (2) bekezdésében, 38. § (1) és (2) bekezdésében és 43. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 1. § b) pontjában, 41. §-ában és 43. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 28. § (2) bekezdésében, 37. § (l)-(3) bekezdésében, 38. § (1) bekezdésében, 42. § (3) és (4) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 37. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság területén kívül" szövegrész helyébe a "Magyarország területén kívül" szöveg, a "Magyar Köztársaság területén lakóhellyel" szövegrész helyébe a "Magyarország területén lakóhellyel" szöveg,
e) 42. § (1) bekezdésében a "fedezetet" szövegrész helyébe a "fedezet" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
f) 43. § (1) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg
lép.
177. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása
221. §
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény preambulumában az "Alkotmánnyal" szövegrész helyébe az "Alaptörvénnyel" szöveg lép.
178. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása
222. §
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében, 20. §-át megelőző alcímének címében a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaságban" szövegrészek helyébe a "Magyarországon" szöveg,
c) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a "vagy hogy - szervezet esetén - székhelye nem a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "vagy - szervezet esetén - székhelye nem Magyarország" szöveg
d) 4. § (2) bekezdés b), c) és f) pontjában, 7. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 7. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 7. § (3) bekezdés i) pontjában, 8 § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 43. § (2) és (3) bekezdésében, 46. § (1) bekezdés a) pontjában, 47. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 20. §-ában, 22. § (3) bekezdésében, 36. §-ában és 52. § e) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
f) 43. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
179. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
223. §
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében és 56. §-ában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 57. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
180. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
224. §
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
a) 2. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
181. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása
225. §
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 3. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
182. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása
226. §
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény
a) 3. § (2) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
b) 6. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
183. A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosítása
227. §
A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény
a) 1. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
184. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása
228. §
A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 1. § 2. pontjában a "Magyar Köztársaság költségvetéséről" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről" szöveg lép.
185. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
229. §
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény
a) 1. §-ában, 4. § (1) bekezdés q) pontjában, 5. § (1) bekezdésében, 1. számú melléklet 1. pontjában, 1. számú melléklet 3. pontjában és 1. számú melléklet 4. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyar Köztársaság elnöke" szövegrész helyébe a "köztársasági elnök" szöveg,
c) 4. § (1) bekezdés s) pontjában az "az autonóm államigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv" szöveg
d) 5. § (7) bekezdésében és 1. számú melléklet 2. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 9. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
f) 1. számú melléklet 1. pontjában az "alkotmányos rendjét" szövegrész helyébe a "törvényes rendjét" szöveg
lép.
230. §
Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés k) pontjában az "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke," szövegrész.
186. A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény módosítása
231. §
A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény módosítása preambulumában az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg lép.
187. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
232. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
233. §
(1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 28. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(3) Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a házasságkötés utáni nevén megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében házastársak."
(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 40. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(3) Ha a feltett kérdésre mindkét fél egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak."
234. §
(1) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 99. § (1) bekezdésében a "7. § (2) bekezdés e) pontjában az "akadályoztatása" szövegrész helyébe az "akadályoztatása és a 14 éven aluli polgár" szöveg," szövegrész.
(2) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 97. §-a és 98. § (1), (6) és (8) bekezdése.
188. A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény módosítása
235. §
(1) A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 2. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:)
"g) a választójogból való kizárás tényét, ha a bíróság a gondnokság alá helyezett személyt a választójogból kizárta."
(2) A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 4. § (2) bekezdés d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A nyilvántartásban szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni:)
"d) az ügyészség a gondnokság alá helyezés, annak megszüntetése, fenntartása vagy módosítása, a választójogból való kizárás vagy a választójogból való kizárás megszüntetése iránti per megindításával kapcsolatos feladatai ellátása során a 2. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában szereplő adatokat,
e) a választójoggal nem rendelkező nagykorú, polgárok nyilvántartását vezető szerv a 2. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában szereplő adatokat,
f) a gyámhatóság
fa) a gondnokok felügyeletével kapcsolatos feladata ellátása során a 2. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában szereplő adatokat,
fb) a gondnokság alá helyezési per megindítása, a gondnokság felülvizsgálata, a választójogból való kizárás vagy a választójogból való kizárás megszüntetése iránti per megindítása miatt a 2. § (2) bekezdés a)-g) pontjában szereplő adatokat."
(3) A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 19. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén e törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 2. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatként a nyilvántartásba hivatalból be kell jegyezni, hogy a gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései alapján a választójogból ki van zárva."
189. A 2010. évi általános mezőgazdasági összeírásról szóló 2010. évi XXIV. törvény módosítása
236. §
A 2010. évi általános mezőgazdasági összeírásról szóló 2010. évi XXIV. törvény l. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság közigazgatási" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
190. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény módosítása
237. §
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az e törvény hatálybalépését követően a más miniszterhez vagy az 1. §-ban meghatározott más minisztériumhoz átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 34. § (3) és (4) bekezdése és a 35. § (4) és (5) bekezdése az irányadó."
238. §
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény
a) preambulumában az "Alkotmány 34. §-a" szövegrész helyébe az "Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése" szöveg,
b) 1. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésben az "az autonóm államigazgatási szervek" szövegrész helyébe az "az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek" szöveg
lép.
191. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
239. §
(1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási államtitkárokra és a helyettes államtitkárokra terjed ki."
(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Központi államigazgatási szerv)
"i) az önálló szabályozó szervek."
(3) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Önálló szabályozó szerv
a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
b) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete."
(4) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:)
"a) az államigazgatási szerv alapítása, átalakítása, valamint megszüntetése,
b) az államigazgatási szerv vezetésére kinevezés, vezetői megbízás adása, az államigazgatási szerv vezetőjének felmentése, a vezetői megbízás visszavonása, és - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az államigazgatási szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,"
(5) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:)
"i) az államigazgatási szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és e)-h) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése."
(6) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § Ha jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon
a) - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 2. § (1) bekezdés b) pontjában,
b) a 2. § (1) bekezdés c) és d) pontjában és
c) - kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben - a 2. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni."
(7) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szakmai vezető kormányzati szolgálati jogviszonyban áll."
(8) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az állami vezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, valamint a kormányhivatal, a központi hivatal vezetője és helyettese tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetménye, valamint a miniszterelnöki megbízott havi vagy egyszeri megbízási díja nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét."
(9) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a politikai vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, kivéve ha megbízatása
a) - a miniszterelnök esetében - összeférhetetlenségének kimondása vagy a megválasztásához szükséges feltételek hiánya,
b) - a miniszter és az államtitkár esetében - összeférhetetlenségének vagy a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapítása alapján történő felmentése
miatt szűnt meg."
(10) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. § (1) A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, illetménye nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(2) A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít."
(11) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a politikai vezető a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, a miniszterelnök esetében az összeférhetetlenség nem mondható ki, a miniszter és az államtitkár esetében a felmentést mellőzni kell."
(12) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"12. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető az állami vezetői jogviszonya keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kezeli.
(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozata nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(4) A családtag vagyonnyilatkozatába az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) tagjai tekinthetnek be az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során."
(13) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 12/A. §-sal egészül ki:
"12/A. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az összeférhetetlenségi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az összeférhetetlenségi bizottság ellenőrzi.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenségi bizottság felhívására az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az igazoló adatokba az összeférhetetlenségi bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről az összeférhetetlenségi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az összeférhetetlenségi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(3) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető valamint családtagja vagyonnyilatkozatát az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi."
(14) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 12/B. §-sal egészül ki:
"12/B. § Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók."
(15) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 12/C. §-sal egészül ki:
"12/C. § (1) Ha a politikai vezető a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl az arra alapot adó okok 12/A. § szerinti vizsgálatát követően
a) - a miniszterelnök esetében - az Országgyűlés elnöke a miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondását a 24. § alapján,
b) a miniszterelnök a miniszter vagy az államtitkár felmentését
kezdeményezi. A köztársasági elnök a b) és c) pont szerinti kezdeményezés esetén a minisztert vagy az államtitkárt e megbízatása alól felmenti.
(2) A politikai vezető megbízatásának megszűnésekor a 13. §-ban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően e törvény szerint esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz."
(16) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Ha
a) a miniszterelnök e tisztségét legalább két évig betöltötte, és megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból szűnik meg,
b) a miniszter és az államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg,
a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amelyre a 9. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A politikai vezető halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) - özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit - egy összegben a politikai vezető hathavi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg.
(4) Ha a politikai vezető megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott okokból
a) miniszterelnök esetében két évnél,
b) miniszter, államtitkár esetén három évnél
hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (2) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult."
(17) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A miniszterelnököt minden évben negyven munkanap szabadság illeti meg."
(18) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatok a politikai vezető megbízatása megszűnését követő egy év elteltével távolítható el."
(19) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. § A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. A feladatmeghatározásról, illetve a tájékoztatáskérésről a szerv vezetője az irányító vagy felügyelő minisztert tájékoztatja."
(20) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 20. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
"A miniszterelnök megbízatásának keletkezése és megszűnése"
(21) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 23/A. §-sal egészül ki:
"23/A. § Ha a miniszterelnök megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek."
(22) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"24. § Az Országgyűlés a miniszterelnök
a) összeférhetetlensége kimondásáról - ha az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel -,
b) megválasztásához szükséges feltételek hiányáról
bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz."
(23) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"25. § (1) A bizalmi szavazásra irányuló indítványt és a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványt az Országgyűlés elnökéhez kell benyújtani.
(2) A miniszterelnök az (1) bekezdés szerinti indítvány benyújtásának időpontjától az arról szóló döntés meghozataláig nem mondhat le.
(3) Az Alaptörvény 21. cikk (4) bekezdése szerinti bizalmi szavazás esetén a Kormány által benyújtott előterjesztésről változatlan tartalommal kell zárószavazást tartani."
(24) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 25. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
"A miniszterelnök javadalmazása és juttatásai
25/A. § A miniszterelnök havi illetményének az összege megegyezik a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresével.
25/B. § (1) A miniszterelnök
a) - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - személyi védelemre,
b) rezidencia használatára,
c) - személyi és hivatali célra - két személygépkocsi használatára,
d) rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú hírközlő hálózat használatára,
e) hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint - szükség esetén - különjáratú légiutazásra,
f) külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve hivatalos külföldi küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára,
g) - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Miniszterelnökség megállapodása szerint -valamennyi egészségügyi ellátás térítésmentes igénybevételére, és
h) - a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját magában foglaló térítési díj ellenében - a Kormány központi üdülőjének használatára
jogosult.
(2) A miniszterelnök az (1) bekezdés b) pontja szerinti rezidenciát köteles igénybe venni.
(3) Ha az (1) bekezdés e) pontja szerinti külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel vagy vonattal történik, a miniszterelnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe. Az ezen juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.
(4) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti jogosultság megilleti a miniszterelnökkel együtt üdülő családtagját, gyermekének házastársát, szülőjét és unokáját is.
25/C. § A miniszterelnök a részére járó juttatások és szolgáltatások igénybevételéhez szükséges adatokat, valamint az adatok megváltozását haladéktalanul közli az érintett szervvel.
25/D. § (1) A miniszterelnök közcélú felajánlásai, adományai költségeinek fedezetéül a központi költségvetésről szóló törvényben a Miniszterelnökség fejezeten belüli külön előirányzat szolgál, amely felett a miniszterelnök rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány.
(3) Nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti előirányzatból közcélú felajánlásban, adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat a miniszterelnök előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül felhasználható.
(5) A Miniszterelnökség a honlapján a miniszterelnök (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét."
(25) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény Az ügyvezető miniszterelnök alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az ügyvezető miniszterelnök
26. § (1) Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatása megszűnik
a) halálával,
b) ha a miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek az ügyvezető miniszterelnök esetében már nem állnak fenn,
c) összeférhetetlensége kimondásával.
(2) Ha az ügyvezető miniszterelnök megbízatása az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek.
(3) Az ügyvezető miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondására és a megválasztásához szüksége feltételek hiányának megállapítására a 24. §-t kell alkalmazni.
(4) Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatásának megszűnését követően az új miniszterelnök megválasztásáig az ügyvezető miniszterelnök hatáskörét az Alaptörvény 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy - több miniszterelnök-helyettes esetén - az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja."
(26) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény Az ügyvezető miniszterelnök alcímét a következő alcímmel egészül ki:
"A volt miniszterelnök juttatásai
27. § (1) A volt miniszterelnököt a 13. §-ban meghatározottak mellett a (2) és (3) bekezdésben meghatározott juttatások illetik meg.
(2) A volt miniszterelnököt - a megbízatása megszűnését követően annyi ideig, ameddig e tisztségét betöltötte - személyes gépkocsihasználat illeti meg, amelyhez személygépkocsit és gépjárművezetőt a rendőrség biztosít.
(3) A volt miniszterelnököt - a megbízatása megszűnését követően annyi időnek a felére, ameddig e tisztségét betöltötte - kétfős titkárság alkalmazása illeti meg, amelyhez a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter helyiséget biztosít. A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter biztosítja.
(4) A volt miniszterelnök e szakaszban meghatározott juttatásaira a 8. § (2) bekezdésében, a 12/C. § (2) bekezdésében, a 25/C. §-ban foglaltakat alkalmazni kell. A volt miniszterelnököt a (2) és (3) bekezdésben meghatározott juttatások nem illetik meg, ha megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott okból szűnt meg."
(27) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény "A Kormány szervei" alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:
"30/A. § (1) Ha a kabinetet, kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat ekként rendelkezik, a kabinet, kormánybizottság tagja a miniszterelnök is.
(2) Nem rendelkezik ügydöntő jogkörrel
a) - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a kabinet és a kormánybizottság, valamint
b) a Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testülete."
(28) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. § (5)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A kormánybiztos e megbízatása a miniszteri, államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik. A kormánybiztos e megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatása megszűnésével.
(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztos e tevékenységére tekintettel az (1) bekezdés szerinti normatív kormányhatározatban meghatározott, legfeljebb a (7) bekezdés szerinti illetmény mértékével megegyező díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(9) A Kormány az (1) bekezdés szerinti normatív határozatában
a) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos illetményét és juttatásait a (7) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja,
b) rendelkezhet úgy, hogy a kormánybiztos tevékenységét a (8) bekezdés szerinti titkárság nem segíti."
(29) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"32. § (1) A miniszterelnök - normatív utasításával - a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki.
(2) A miniszterelnöki biztosra a 31. § (2), (4) és (6)-(9) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy kormánybiztos alatt miniszterelnöki biztost, a Kormány normatív határozata alatt a miniszterelnök normatív utasítását, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium alatt a Miniszterelnökséget, a Kormány alatt a miniszterelnököt kell érteni.
(3) A miniszterelnök rendeletben a 31. § (3) bekezdése szerinti irányítási jogkörrel ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost.
(4) A miniszterelnöki biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb a miniszterelnök megbízatása megszűnéséig szól. A miniszterelnöki biztos e megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatása megszűnésével."
(30) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat miniszterelnöki megbízottként történő ellátására magánjogi megbízást adjon. A megbízás díjaként legfeljebb az államtitkári illetménnyel megegyező összegű tiszteletdíj, valamint az államtitkári juttatások köthetők ki."
(31) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény III. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
"A MINISZTER ÉS MUNKASZERVE"
(32) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 34. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
"A miniszter feladatköre"
(33) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A miniszter vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét."
(34) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (3) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja, ha a (3) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a feladat- és hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium."
(35) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tárca nélküli miniszter feladatköreként az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladatok ellátása határozható meg."
(36) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A (4) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a tárca nélküli miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja, ha a (4) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium."
(37) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 36. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
"A Miniszterelnökség"
(38) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"37. § (1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel
a) a minisztert akadályoztatása esetén - az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert akadályoztatása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a 35. § (4) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt államtitkára - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint -
helyettesíti.
(2) A minisztert a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén az
Országgyűlés ülésén a 34. § (3) bekezdésében és a 35. § (4) bekezdésben meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés bizottsága ülésén
a) a minisztert az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy,
b) a tárca nélküli minisztert a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó, a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő helyettes államtitkár vagy vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.
(4) A minisztert az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületeiben az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár helyettesíti. Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő egyéb intézményeiben
a) a minisztert - döntése alapján - a 34. § (3) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott államtitkár, a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára vagy a miniszter által kijelölt helyettes államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert - döntése alapján - a 35. § (4) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott államtitkár, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára vagy a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő helyettes államtitkár
helyettesíti."
(39) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (5)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása az államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik. A miniszteri biztos e megbízatása megszűnik az őt kinevező miniszter megbízatása megszűnésével.
(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett miniszteri biztos e tevékenységére tekintettel az (1) bekezdés szerinti normatív utasításban meghatározott, legfeljebb a (7) bekezdés szerinti illetmény mértékével megegyező díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott miniszteri biztos helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(8) A miniszteri biztosra a 33. § (1) bekezdését alkalmazni kell.
(9) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában a miniszteri kabinetben működő titkárság segíti, amelyre a helyettes államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak."
(40) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. §-a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A miniszter az (1) bekezdés szerinti normatív utasításában
a) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott miniszteri biztos illetményét és juttatásait a (7) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja,
b) rendelkezhet úgy, hogy a miniszteri biztos tevékenységét a (9) bekezdés szerinti titkárság nem segíti."
(41) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"43. § (1) A miniszterelnök bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a miniszter felmentésére.
(2) A miniszterelnök a köztársasági elnöknél a miniszter felmentését kezdeményezi, ha
a) a miniszter az összeférhetetlenségét a kinevezésétől vagy az összeférhetetlenségre okot adó körülmény felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy
b) a miniszter kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a minisztert e megbízatása alól felmenti.
(4) Felmentés esetén a miniszter megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg azzal, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti felmentés esetében az időpont nem lehet későbbi a miniszterelnök (2) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított tizenötödik napnál."
(42) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"45. § Ha a miniszter megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök állapítja meg."
(43) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"47. § (1) Az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik
a) halálával,
b) lemondásával,
c) ha a miniszter kinevezéséhez szükséges feltételek az ügyvezető miniszter esetében már nem állnak fenn,
d) összeférhetetlensége kimondásával.
(2) Az ügyvezető miniszter megbízatásának az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben történő megszűnése esetén a 45. §-t, az ügyvezető miniszter lemondása esetén a 42. §-t kell alkalmazni.
(3) Ha az ügyvezető miniszterrel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásáról.(4) Ha az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik, hatáskörét a Kormánynak a miniszterelnök vagy az ügyvezető kormánynak az ügyvezető miniszterelnök által miniszterelnöki rendeletben kijelölt tagja gyakorolja."
(44) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"55. § (1) A miniszterelnök a miniszter véleménye kikérését követően bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek az államtitkár felmentésére.
(2) A miniszterelnök a köztársasági elnöknél az államtitkár felmentését kezdeményezi, ha
a) az államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől vagy az összeférhetetlenségre okot adó körülmény felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy
b) az államtitkár kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén az államtitkárt e megbízatása alól felmenti.
(4) Felmentés esetén az államtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg azzal, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti felmentés esetében az időpont nem lehet későbbi a miniszterelnök (2) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított tizenötödik napnál."
(45) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak módosítását a miniszter - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki.
(46) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumra vonatkozó külön törvényben megállapított eltérések kivételével - a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti."
(47) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A helyettes államtitkár tevékenységét - a 65. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkár kivételével - a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár - a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - kormánybiztos vagy - a 32. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - miniszterelnöki biztos irányítja."
(48) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A helyettes államtitkár irányítása tekintetében a minisztérium szervezeti és működési szabályzata a 3. §-ban meghatározott hatásköröket - az (1) bekezdés szerinti ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - az államtitkár és a közigazgatási államtitkár között megoszthatja."
(49) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 68. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a 65. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a helyettes államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja."
(50) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény IV. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
"A KORMÁNYHIVATAL ÉS A KÖZPONTI HIVATAL"
(51) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 70. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
"A kormányhivatal"
(52) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kormányhivatal szervezetét a kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a kormányhivatal vezetője készít elő, és a kormányhivatalt felügyelő miniszter - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban ad ki."
(53) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 75. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
"Felhatalmazó rendelkezések"
(54) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 76. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
"Hatályba léptető rendelkezések"
(55) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 91. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: 1. módosító törvény) megállapított 66. § (3) bekezdését az 1. módosító törvény hatálybalépésekor fennálló közszolgálati jogviszonnyal rendelkező kabinetfőnökre is alkalmazni kell."
240. §
(1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
a) preambulumában az "Alkotmány 39. § (2) bekezdésének" szövegrész helyébe az "Alaptörvény 18. cikk (5) bekezdésének a" szöveg,
b) 1. § (2) bekezdés b) pontjában a "kormánybizottságok" szövegrész helyébe a "kormánybizottság" szöveg,
c) 1. § (2) bekezdés b) pontjában a "minisztériumok" szövegrész helyébe a "minisztérium" szöveg,
d) 1. § (2) bekezdés e) pontjában a "szervek" szövegrész helyébe a "szerv" szöveg,
e) l. § (2) bekezdés f) pontjában a "kormányhivatalok" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,
f) 1. § (2) bekezdés g) pontjában a "hivatalok" szövegrész helyébe a "hivatal" szöveg,
g) 1. § (2) bekezdés h) pontjában a "szervek országos parancsnokságai" szövegrész helyébe a "szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat" szöveg,
h) 2. § (1) bekezdés e) pontjában a "megsemmisítésére" szövegrész helyébe a "megsemmisítése" szöveg,
i) 2. § (3) bekezdésében a "pontjaiban" szövegrész helyébe a "pontjában" szöveg,
j) 13. § (1) bekezdésében az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg,
k) 13. § (5) és (6) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében a "miniszter és az államtitkár" szövegrész helyébe a "politikai vezető" szöveg,
l) 20. §-ában, 40. § (1) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében a "választójoggal rendelkező" szövegrész helyébe a "választható" szöveg,
m) 28. § (1) bekezdésében a Jogosult kabineteket" szövegrész helyébe a "kabinetet" szöveg,
n) 28. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében a "létrehozó" szövegrész helyébe a "létrehozó normatív" szöveg,
o) 29. § (1) bekezdésében a "kormánybizottságokat" szövegrész helyébe a "kormánybizottságot" szöveg,
p) 30. § (1) bekezdésében a "testületeket" szövegrész helyébe a "testületet" szöveg,
q) 31. § (1) bekezdésében a "- határozatával - egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem" szövegrész helyébe a "- normatív határozatával - miniszter vagy kormányhivatal feladatkörébe nem" szöveg,
r) 34. § (3) bekezdésében és 35. § (4) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott" szöveg,
s) 36. § (5) bekezdésében és 59. § (2) bekezdésében a "közreműködik a kormányzati politika kialakításában" szövegrész helyébe a "közreműködik a Kormány általános politikájának meghatározásában" szöveg,
t) 38. § (4) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az őt kinevező miniszter" szöveg,
u) 40. §-át megelőző alcímének címében és 52. §-át megelőző alcímének címében a "keletkezése" szövegrész helyébe a "keletkezése és megszűnése" szöveg,
v) 46. § (1) és (2) bekezdésében a "Kormány megbízatásának" szövegrész helyébe a "miniszterelnök megbízatásának" szöveg, a "haladéktalanul javaslatot tesz" szövegrész helyébe a "haladéktalanul javaslatot tesz a köztársasági elnöknek" szöveg,
w) 46. § (1) bekezdésében az "ideiglenesen az" szövegrész helyébe az "ideiglenesen miniszterelnöki rendeletben az" szöveg,
x) 46. § (2) bekezdésében az "ideiglenesen" szövegrész helyébe az "ideiglenesen miniszterelnöki rendeletben" szöveg,
y) 46. § (3) bekezdésében az "ellátásával megbízott" szövegrész helyébe az "ellátásával az (1) és (2) bekezdés szerint megbízott" szöveg,
z) 50. § (3) bekezdésében az "a kabinetfőnök" szövegrész helyébe az "az államtitkár kabinetfőnöke" szöveg,
lép.
(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
a) 53. § nyitó szövegrészében a "megszűnik:" szövegrész helyébe a "megszűnik" szöveg,
b) 53. § a) pontjában a "Kormány" szövegrész helyébe a "miniszterelnök" szöveg,
c) 57. §-ában a "d)-e) pontja" szövegrész helyébe a "d) pontja" szöveg,
d) 58. §-ában a "Kormány" szövegrész helyébe a "miniszterelnök" szöveg, a "b)-f) pontjaiban" szövegrész helyébe a "b)-d) pontjában" szöveg,
e) 59. § (1) bekezdésében a "§-ok rendelkezéseit" szövegrész helyébe a "§-t" szöveg,
f) 61. § (5) bekezdésében a "szerint a" szövegrész helyébe a "szerint" szöveg, a "nincsen" szövegrész helyébe a "nincs" szöveg,
g) 62. § (4) bekezdésében a "nincsen" szövegrész helyébe a "nincs" szöveg, h) 63. § (1) bekezdésében a "tagozódik" szövegrész helyébe a "tagozódik, a főosztályvezető vezetése alatt álló titkárság osztályokra tagozódhat" szöveg,
i) 64. § (1) bekezdésében a "közös" szövegrész helyébe az "együttes" szöveg,
j) 68. § (1) bekezdésében a "segíti" szövegrész helyébe a "segítheti" szöveg,
k) 68. § (2) bekezdésében a "kabinetfőnök irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat" szövegrész helyébe a "miniszter kabinetfőnöke irányítja" szöveg, a "közvetlenül kabinetfőnök" szövegrész helyébe az "a tárca nélküli miniszter kabinetfőnöke" szöveg,
l) 68. § (3) bekezdésében az "a kabinetfőnök irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat" szövegrész helyébe az "az államtitkár kabinetfőnöke irányítja" szöveg,
m) 68. § (5) bekezdésében az "akinek tevékenységét" szövegrész helyébe az "akinek a tevékenységét" szöveg,
n) 69. § (1) bekezdésében a "§ rendelkezéseit" szövegrész helyébe a "§-t" szöveg,
o) 69. § (3) bekezdésében az "irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat" szövegrész helyébe az "irányítja" szöveg,
p) 69. § (6) bekezdésében az "irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat" szövegrész helyébe az "irányítja" szöveg,
q) 70. § (1) bekezdésében a "különös típusa az államigazgatási feladatok mellett fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal" szövegrész helyébe a "törvényben meghatározottak szerint fegyveres rendvédelmi feladatokat is elláthat" szöveg,
r) 71. § (5) bekezdésében a "miniszter javaslatát" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatát" szöveg,
s) 71. § (6) és (8) bekezdésében a "miniszternek" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt felügyelő miniszternek" szöveg,
t) 71. § (13) bekezdésében és 73. § (9) bekezdésében az "e törvény 63-68. §-ait megfelelően alkalmazni kell" szövegrész helyébe az "a 63-68. §-t kell alkalmazni" szöveg,
u) 75. § (4) bekezdésében a "miniszterelnök" szövegrész helyébe a "miniszterelnök, illetve az ügyvezető miniszterelnök" szöveg,
v) 91. § (4) bekezdésében a "Ktv." szövegrész helyébe a "köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény" szöveg,
w) 91. § (5) bekezdésében az "A Vnytv. e törvénnyel módosított" szövegrész helyébe az "Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény e törvénnyel megállapított" szöveg
lép.
241. §
(1) Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
a) 33. § (1) bekezdésében, 61. § (3) bekezdésében és 63. § (3) bekezdésében a "csak" szövegrész,
b) 36. § (1) bekezdésében a "megfelelően" szövegrész,
c) 63. § (3) bekezdésében a "hatályos" szövegrész,
d) 67. § (2) bekezdésében a "közvetlenül" szövegrész.
(2) Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontja, 11. § (1) bekezdése, 16. §-át megelőző alcím címe, 16. §-a, 19. §-át megelőző alcím címe, 19. §-a, 21. §-a, 22. §-át megelőző alcím címe, 22. §-a, 23. § (4) bekezdése, 28. § (3) bekezdése, 41. § (1) és (2) bekezdése, 42. §-át megelőző alcím címe, 44. §-a, 48. §-a, 50. § (1) bekezdése, 53. §-át megelőző alcím címe, 53. § e) és f) pontja, 56. §-a, 59. § (4) bekezdése, 61. § (2) és (4) bekezdése, 65. § (3) bekezdése, 66. § (3) bekezdése, 69. § (5) bekezdése, 77. §-át megelőző alcím címe, 77-83. §-a, 86-90. §-a, 91. § (1) és (3) bekezdése.
192. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvény módosítása
242. §
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvény
a) preambulumában az "Alkotmányban" szövegrész helyébe "Alaptörvényben" szöveg,
b) 1-4. §-ában az "A Magyar Köztársaság Országgyűlése" szövegrész helyébe az "Az Országgyűlés" szöveg
lép.
193. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása
243. §
(1) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti."
(2) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény a következő 24. §-sal egészül ki:
"24. § E törvény I-V. Fejezete és 22. §-a az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
244. §
Hatályát veszti a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 26. §-a.
194. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása
245. §
(1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
(2) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény
a) 32. § (1) bekezdésében a "választójogának elvesztése, összeférhetetlenségének megállapítása vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt szűnt meg" szövegrész helyébe az "összeférhetetlenségének megállapítása, hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, vagy azért szűnt meg, mert az országgyűlési képviselők választásán már nem választható" szöveg,
b) 36. §-ában és 46. §-ában a "választójoggal rendelkező" szövegrész helyébe a "választható" szöveg,
c) 39. § (1) bekezdés b) pontjában és 49. § (1) bekezdés b) pontjában a "választójogának elvesztésével" szövegrész helyébe a "ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható" szöveg
lép.
246. §
Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény
a) preambulumában "az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján" szövegrész,
b) 56. § (6) és (8) bekezdésében az "a Kormány," szövegrész.
195. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása
247. §
(1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § E törvény alkalmazásában
1. burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget, vagy a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló, nem ellenszolgáltatás fejében közzétételre kerülő kereskedelmi közlemény,
2. kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából,
3. lekérhető médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat,
4. lineáris médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás,
5. médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül,
6. médiaszolgáltató: az a természetes személyjogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való olyan szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, amely nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében, és meghatározza a médiaszolgáltatás tartalmának összeállítását,
7. médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom,
8. médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója,
10. műsorszám: hangok, illetve hangos vagy néma mozgóképek sorozata, amely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatáséhoz hasonlítható,
11. sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál,
a) amelyet az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végezett gazdasági szolgáltatásként nyújtanak,
b) amelynek tartalmáért valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való olyan szerkesztői felelősséget visel, amely nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében, és
c) amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül,
12. reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul."
(2) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény IX. Címe a következő 23/A. §-sal egészül ki:
"23/A. § E törvény 1-9. §-a és 12-21. §-a az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
248. §
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény
a) preambulumában a "véve - tekintettel az Alkotmány 61. §-ára - megalkotja a" szövegrész helyébe a "véve, a" szöveg, "szóló alábbi törvényt" szövegrész helyébe a "következő törvényt alkotja" szöveg,
b) 2. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
c) 2. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 3. § (1) bekezdésében, 13. §-ában, 15. § (3) bekezdés b) pontjában és 16. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 2. § (2) bekezdés a)-e) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 2. § (3) bekezdésében és 3. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
f) 10. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
g) ll. §-ában az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
h) 16. §-ában az "alkotmányos" szövegrész helyébe a "törvényes" szöveg,
i) 20. § (9) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg
lép.
196. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
249. §
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény
a) 10. § (5) bekezdés a) pontjában és 10. § (6) bekezdésében a "Kormány megbízatásának " szövegrész helyébe a "miniszterelnök megbízatásának" szöveg,
b) 10. § (3) bekezdésében a "választójoggal rendelkezik" szövegrész helyébe a "választható" szöveg,
c) 10. § (5) bekezdése e) pontjában a "választójogának elvesztésével" szövegrész helyébe a "ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható" szöveg
d) 20. § a) pontjában az "Alkotmány 19. § (3) bekezdés 1) pontja szerinti javaslattételi" szövegrész helyébe az "Alaptörvény 35. cikk (5) bekezdése szerinti indítványtételi" szöveg
lép.
250. §
Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 19. § (4) bekezdése.
197. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása
251. §
(1) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezéseit)
"b) a különleges jogrendben alkotható jogszabályra a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényben"
(foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)
(2) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény l. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A IV. Fejezet rendelkezéseit az Alaptörvény és módosítása előkészítésére is alkalmazni kell."
(3) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén - ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges.
(1b) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően."
(4) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § (1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben az önkormányzati társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.
(2) A jogszabály személyi hatálya
a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra,
b) önkormányzati rendelet esetében az önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (la) bekezdés szerinti esetben az önkormányzati társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre
terjed ki.
(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (1a) és (1b) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki."
(5) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 10. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti)
"d) ha azt az Alkotmánybíróság vagy a bíróság megsemmisíti."
(6) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 10. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Hatályon kívül helyezhető)
"a) törvényben kormányrendelet, a Kormány tagjának rendelete a miniszterelnök miniszterelnökhelyettest kijelölő rendelete kivételével és az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete,"
(7) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - ha az Alkotmánybíróság a határozatában eltérően nem rendelkezik - a nap kezdetén veszti hatályát. A bíróság által megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés a nap kezdetén veszti hatályát."
(8) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletének tervezetét meg kell küldeni előzetes bejelentésre, a megküldésről az önálló szabályozó szerv vezetője gondoskodik."
(9) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "23. § (1) Normatív határozatban szabályozhatja
a) az Országgyűlés,
b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv,
c) az Alkotmánybíróság,
d) a Költségvetési Tanács
szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.
(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
(3) Normatív utasításban szabályozhatja
a) a köztársasági elnök,
b) a miniszterelnök,
c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője,
d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
e) a legfőbb ügyész,
f) az alapvető jogok biztosa,
g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
h) az Állami Számvevőszék elnöke,
i) a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője,
j) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint
k) a polgármester, a főpolgármester, a megyei képviselő-testület elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző
a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét."
(10) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 11. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:
"25/A. § (1) A Magyar Közlöny kiadása során a Magyar Közlöny felelős szerkesztője az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlöny és a mellékleteként megjelenő külön sorozatának egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.
(2) A Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét és a helyettesítésére jogosult személyt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter normatív utasításban jelöli ki.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus aláírás ellenőrzéséhez a felelős szerkesztő és a helyettesítésére jogosult személy aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a kormányzati portálnak a Magyar Közlöny közzétételére szolgáló oldalán érhetőek el.
(4) A Magyar Közlöny közzétett számai a kormányzati portálról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A Magyar Közlöny felelős szerkesztője a Magyar Közlöny oldalhü másolatát papíron megküldi a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Országos Széchényi Könyvtárnak és az Országgyűlési Könyvtárnak.
(6) A Magyar Közlöny oldalhű másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthető.
(7) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolatot készít."
(11) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni."
(12) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről - az arra jogosult általi aláírását követően - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik."
(13) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény a következő 14/A. alcímmel egészül ki:
"14/A. Egyes más jogi aktusok nyilvánossága
28/A. § A Magyar Közlöny a 26. § (1) bekezdésében foglaltak mellett tartalmazza
a) az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény vagy az Alkotmánybíróság elrendelte,
b) a jogegységi határozatokat, valamint a Kúria azon határozatait, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény felhatalmazása alapján a Kúria elrendelte,
c) az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait,
d) a minősített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az Országos Választási Bizottság nem normatív határozatait,
e) a miniszterek azon nem normatív határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli, és
f) az Országgyűlés, a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács minősített adatot nem tartalmazó normatív határozatait.
28/B. § (1) A Magyar Közlöny mellékletét képező - annak külön sorozataként megjelenő - Hivatalos Értesítő tartalmazza azokat
a) a 23. § (3) bekezdés a)-i) pontjában megjelölt személyek minősített adatot nem tartalmazó normatív utasításait,
b) a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a közzététel kezdeményezésére jogszabály által feljogosított személy kezdeményezi, és
c) a hirdetményeket, amelyek a Magyar Közlöny hivatalos jellegéhez igazodnak és erre tekintettel azok Magyar Közlönyben való közzétételére a Magyar Közlöny felelős szerkesztője engedélyt adott.
(2) Az (1) bekezdést a Közbeszerzési Értesítőben, a Cégközlönyben és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában közzétenni rendelt közleményekre nem kell alkalmazni.
(3) Törvény által elrendelt közzététel kivételével az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott közlemények és hirdetmények Magyar Közlönyben történő közzétételéért közzétételi díjat kell fizetni. A közzétételi díj mértékének meghatározása során az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében figyelembe kell venni a közzétételt előíró jogszabály szabályozási szintjét és a közzététel gyakoriságát. A közzétételi díj mértéke az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak tekintetében nem lehet alacsonyabb az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében meghatározott legalacsonyabb összegnél.
28/C. § (1) Az e törvényben nem említett hivatalos lapokat a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján, az önálló szabályozó szerv és a kormányhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatalos lapban jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz és olyan közlemény tehető közzé,
a) amely megjelent a Magyar Közlönyben,
b) amelynek az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban történő megjelenését jogszabály elrendeli, vagy
c) amely a miniszter által vezetett minisztérium, az irányítása alá tartozó központi államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, illetve a kormányhivatal munkája szempontjából fontos.
(3) A központi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján több hivatalos lapot is kiadhat, ha azt ágazati jellege indokolja.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lap oldalhű másolata nyomtatott formában akkor terjeszthető, ha a tárgyévet megelőző év június 30-án a hivatalos lap az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveken kívüli előfizetőinek száma a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladj a.
(5) Az (1) bekezdés szerint kiadott hivatalos lap az azt kiadó szerv honlapjáról nem távolítható el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli."
(14) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
"c) a Nemzeti Jogszabálytárban közzéteendő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök körét, valamint a Nemzeti Jogszabálytár működtetésének részletes szabályait,"
(15) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
"d) a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolat készítésére jogosult szervet."
(16) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg
a) az előfizetők 26/B. § (4) bekezdése szerinti számát,
b) a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolat készítésének igazgatási szolgáltatási díját, és
c) a 28/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti közlemények és hirdetmények közzétételéért fizetendő közzétételi díj mértékét."
252. §
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 29. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"29. § (1) A Nemzeti Jogszabálytár a kormányzati portálon, elektronikus közszolgáltatásként, a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény.
(2) A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről."
253. §
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
a) preambulumában az "Alkotmány 7/A. § (4) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Alaptörvény T) cikkében" szöveg,
b) 2. § (4) bekezdés a) pontjában az "Alkotmányból" szövegrész helyébe az "Alaptörvényből" szöveg,
c) 3. §-ában az "olyan jogszabály" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény vagy olyan jogszabály" szöveg, az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg,
d) 21. § (2) bekezdésében és 22. § (2) bekezdésében az "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke" szövegrész helyébe önálló szabályozó szerv vezetője" szöveg,
e) 11. alcímének címében és 25. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
f) 26. § (5) bekezdésében az "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke" szövegrész helyébe az "az önálló szabályozó szerv vezetője" szöveg
lép.
254. §
Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. § (7) bekezdése és 27. § (3) bekezdése.
198. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosítása
255. §
A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) E törvény hatálya nem terjed ki a különleges jogrendben alkotható jogszabályok előkészítésére."
256. §
A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény
a) preambulumában az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg,
b) 5. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 13. § (3) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "miniszterelnök" szöveg
lép.
257. §
Hatályát veszti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 3. §-ában a " , valamint a kormányprogram célkitűzéseire" szövegrész.
199. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvény módosítása
258. §
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvény 151. alcíme.
200. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztárválasztás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosítása
259. §
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 7. § a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
(Az Alap vagyonát képező eszközökből származó bevételt)
"a) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott előirányzat javára kell a központi költségvetésbe befizetni,"
201. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény módosítása
260. §
A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 3. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
202. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosítása
261. §
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 11. § (1) bekezdés 1) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 112. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
lép.
203. A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosítása
262. §
A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény
a) preambulumában az "a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt," szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
b) 1. § (2) bekezdés a) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
c) 2. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 10. § (1) bekezdésében a "figyelembevéve" szövegrész helyébe a "figyelembe véve" szöveg, a "Magyar Köztársaság költségvetéséről" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről" szöveg
lép.
204. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
263. §
(1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) önálló szabályozó szerv, amely kizárólag a törvénynek van alárendelve."
(2) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A Hatóság elnöke évente beszámol a Hatóság tevékenységéről az Országgyűlésnek."
(3) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 119. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
"A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének beszámolója"
(4) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 119. § (1) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Hatóság elnöke minden év május 31-ig beszámolót terjeszt az Országgyűlés elé a Hatóság előző évi tevékenységéről. A beszámolóban:"
(5) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény Hatodik része a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
"VI/A. Fejezet
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
229. § E törvény 1-203. §-a, 206-218. §-a, 1-4. számú melléklete az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül."
264. §
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
a) preambulumában az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében, 82. § c) pontjában a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
c) 1. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 1. § (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdés e) pontjában, 42. § (5) bekezdésében, 70. § (4) bekezdés a) pontjában, 73. § (7) bekezdés b) pontjában, 73. § (7) bekezdés záró szövegrészében, 99. § (1) bekezdésében, 176. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 179. § (1) bekezdésében, 180. § (1) bekezdésében, 203. § 28. pontjában, 203. § 52. pontjában, 1. számú melléklet 1. pont i) alpontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
d) 1. § (2) bekezdés a) pontjában és 2. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
e) 1. § (2) bekezdés b)-e) pontjában, 1. § (3) bekezdésében, 1. § (5) bekezdésében, 2. § (2) bekezdés a) pontjában, 178. § (1) bekezdésében, 203. § 37. pont c) és e)-f) alpontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,
f) 1. § (6) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
g) 3. §-ában az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
h) 5. §-ában, 70. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, 101. § (1) bekezdés f) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
i) 41. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,
j) 41. § (2) bekezdésében a "tartozó, a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "és a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,
k) 48. § (4) bekezdés a) pontjában az "az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett szükségállapot" szövegrész helyébe az "a szükségállapot" szöveg,
l) 56. § c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,
m) 83. § (1) bekezdés d) pontjában az "az alkotmányos rend" szövegrész helyébe az "a törvényes rend" szöveg,
n) 111. § (4) bekezdésében, 117. § (2) bekezdésében és 124. § (2) bekezdésében a "választójoggal rendelkezik" szövegrész helyébe a "választható" szöveg,
o) 177. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg, a "kizárólag a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "kizárólag a Magyarország" szöveg,
p) 176. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság területére" szövegrész helyébe a "Magyarország területére", a "Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg,
q) 179. § (1) bekezdésében és 180. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságon kívül" szövegrész helyébe a "Magyarországon kívül" szöveg,
r) 1. számú melléklet 1. pont k) alpontjában az "a Magyar Köztársasággal" szövegrész helyébe a "Magyarországgal" szöveg,
s) 2. számú mellékletében és 3. számú mellékletében az "Alkotmányt és a törvényeket" szövegrész helyébe az "Alaptörvényt és a jogszabályokat" szöveg
lép.
265. §
Hatályát veszti a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény HATODIK RÉSZ V. Fejezete, VI. Fejezete.
205. A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény módosítása
266. §
A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény 1. §ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg lép.
206. Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény módosítása
267. §
(1) Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 34. §-ának a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény
a) 66. §-át, 67. § (1) bekezdését, 69. §-át és 70. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyett a "Magyarország" szöveggel,
b) VI. Fejezet címét megállapító rendelkezése a "MAGYAR KÖZTÁRSASÁG" szövegrész helyett a "MAGYARORSZÁG" szöveggel,
c) 69. §-át megelőző alcímének címét és 70. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyett a "Magyarország" szöveggel
lép hatályba.
(2) Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 35. §-ának a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény
a) 72/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyett a "Magyarország" szöveggel,
b) 72/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyett a "Magyarország" szöveggel,
c) VI/A. Fejezet címét megállapító rendelkezése a "VÁLLALKOZÁS MAGYAR KÖZTÁRASÁG" szövegrész helyett a "VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁG" szöveggel, az "A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG" szövegrész helyett a "MAGYARORSZÁG" szöveggel
lép hatályba.
207. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXVIII. törvény hatályon kívül helyezése
268. §
Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXVIII. törvény.
208. A Közép-európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2011. évi LXV. törvény módosítása
269. §
A Közép-európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2011. évi LXV. törvény 5. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
209. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
270. §
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény
a) 1. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontjában a "Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés 10. pontjában, 1. § (1) bekezdés 13. pont b) alpontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg
lép.
210. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény módosítása
271. §
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény
a) preambulumában az "Európai Uniónak a Magyar Köztársaságban a 2007. évi CLXIII. törvénnyel kihirdetett Lisszaboni Szerződésben foglalt" szövegrész helyébe az "Európai Unió működéséről szóló szerződés" szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés d) pontjában az "a külön törvényben meghatározott történelmi egyházak" szövegrész helyébe az "az egyházak" szöveg
lép.
211. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása
272. §
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény 1. §-ában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.
212. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása
273. §
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 12. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"12. § A köztársasági elnök, valamint a vele együtt üdülő házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, unokája és gyermekének házastársa - térítési díj ellenében - jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában."
213. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
274. §
(1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(1) Személyes adatot e törvény hatálya alá tartozó adatkezelő harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbíthat, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adhat át, ha
a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy
b) az adatkezelésnek az 5. §-ban, illetve a 6. §-ban előírt feltételei teljesülnek, és - a 6. § (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve - a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme."
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(4) Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást."
(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 18. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(1) A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti."
(4) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény IV. Fejezete a következő 24/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
"24/A. A közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer
37/A. § (1) Az elektronikusan közzétett adatok egyszerű és gyors elérhetősége érdekében az e törvény alapján közérdekű adat elektronikus közzétételére kötelezett szervek közérdekű adatot tartalmazó honlapjára, valamint az általuk fenntartott adatbázisra és nyilvántartásra vonatkozó leíró adatokat a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által működtetett, az erre a célra létrehozott honlapon közzétett központi elektronikus jegyzék összesítve tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv közérdekű adataihoz való egységes szempontok szerinti elektronikus hozzáférést és a közérdekű adatok közötti keresés lehetőségét a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által működtetett egységes közadatkereső rendszer biztosítja.
37/B. § (1) Az adatfelelős gondoskodik a kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó honlapok, adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatainak a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszternek történő továbbításáról és a továbbított közérdekű adatok rendszeres frissítéséről, valamint felel az egységes közadatkereső rendszerbe továbbított közérdekű adatok tartalmáért és a továbbított közérdekű adatok rendszeres frissítéséért is.
(2) A közérdekű adatokat tartalmazó adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzékének fenntartása, valamint az egységes közadatkereső rendszerhez való csatlakozás nem mentesíti az adatfelelőst az elektronikus közzététel kötelezettsége alól."
(5) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 61. § (1) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság)
"d) megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását,"
(6) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 65. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(4) Az adatvédelmi nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet."
(7) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) állapítsa meg a közérdekű adatok elektronikus közzétételének részletszabályait,
b) állapítsa meg a közérdekű adat iránti igény teljesítése érdekében készített másolatért fizetendő költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat,
c) különös közzétételi listát állapíthasson meg,
d) állapítsa meg az egységes közadatkereső rendszer és a központi jegyzék adattartalmát, valamint az adatintegrációra vonatkozó szabályokat."
(8) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 81. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(6) A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében az "az Avtv.-ben" szövegrész helyébe az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben" szöveg, 19. §-ában az "az Avtv." szövegrész helyébe az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény" szöveg, 19. §-ában az "az adatvédelmi biztosnak" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak" szöveg lép."
(9) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 83. § (14) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(14) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 12/A. § (4) bekezdésében az "az adatvédelméről" szövegrész helyébe az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról" szöveg, 22. §-át megelőző alcímben az "az Adatvédelmi Biztos Hivatalával" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal" szöveg, 22. § (1)-(3) bekezdésében az "az Adatvédelmi Biztos Hivatala" szövegrészek helyébe az "a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság" szöveg, 154. § (7) bekezdésében az "A személyes adatok védelméről szóló törvényben" szövegrész helyébe az "Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben" szöveg, 156. § (6) bekezdésében az "az Adatvédelmi Biztos" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság" szöveg, 156. § (17) bekezdésében az "A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (8) bekezdése szerinti esetben" szövegrész helyébe a "Ha az érintett elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelme, vagy a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető veszély elhárítása vagy megelőzése érdekében" szöveg, 157. § (9) bekezdés d) pontjában az "az Avtv. 3. § (8) bekezdése szerinti esetben" szövegrész helyébe a "ha az érintett elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelme, vagy a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető veszély elhárítása vagy megelőzése érdekében," szöveg lép."
275. §
(1) Nem lép hatályba az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (2) bekezdés c) pontjában az "az autonóm államigazgatási szerv," szövegrész.
(2) Nem lép hatályba az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (2) bekezdés b) pontja, 79. § (5) bekezdése, 84. § (3) bekezdése és 85. § (2) bekezdése.
214. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
276. §
(1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 2. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(5) Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani."
(2) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 140. § (1) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
"f) az alapvető jogok biztosa;"
(3) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 172. § (11) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(11) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatainak, valamint a közbeszerzési eljárások bírósági felülvizsgálata során hozott határozatok közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a közbeszerzési eljárásban hozott bírósági határozatok és a Közbeszerzési Döntőbizottság által hozott határozatok gyűjteményének közzétételére a Közbeszerzési Hatóság köteles,
b) az anonimizált digitális másolatkészítésre a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság köteles,
c) az egy részében vagy egészében zárt tárgyalás alapján hozott határozat közzétételének mellőzésére vagy a közzétett határozat törlésére vonatkozó kérelem a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez terjeszthető elő,
d) a határozatot meghozó bíróság elnöke a Bírósági Határozatok Gyűjteményében történő közzététel céljából a határozatot az Országos Bírósági Hivatal elnökének küldi meg, aki azt a Közbeszerzési Hatóság elnökének rendelkezésére bocsátja."
215. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
277. §
(1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető egyes intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 13. §-a következő (5)-(7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
"(5) Az igénybevevő az ingatlan, szolgáltatás vagy technikai eszköz igénybevételének biztosítása érdekében a tulajdonossal vagy a szolgáltatóval szerződést köthet.
(6) Az igénybevevő a szerződés egy hitelesített másolati példányát a székhelye szerint illetékes katonai igazgatási központ részére a szerződéskötést követő 30 napon belül megküldi. A szerződés megszűnésének tényét az igénybevevő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a székhelye szerint illetékes katonai igazgatási központ részére.
(7) A szerződéssel igénybevételre lekötött ingatlant, szolgáltatást és technikai eszközt az igénybevételi hatóság igénybevételre nem jelölheti ki."
(2) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 44. alcíme a következő 66/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
"66/A. § Az oktatásért felelős miniszter határozatban írhatja elő a közoktatási intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. Az oktatásért felelős miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet."
(3) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 75. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(5) A rögtönbíráskodás a törvényszék és a katonai bíróság hatáskörébe tartozik."
(4) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § k) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában)
"k) meghagyás: munkakörhöz kapcsolódóan és névre szólóan végrehajtott eljárás, amely során kormányrendelet vagy hatósági határozat alapján meghagyásba bevont szerv által kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe kerülnek, és akiket ez alapján a katonai igazgatásnak a kijelölt személyek lakóhelye szerint illetékes területi szerve behívásra ideiglenesen nem tervezhető kategóriába sorol,"
(5) A honvédelemről, és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § q) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában)
"q) potenciális hadköteles: a hadkötelezettség alá tartozó tartalékos, aki nem tartozik az önkéntes tartalékos és a kiképzett tartalékos állományba,"
278. §
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény
a) 5. § (2) és (3) bekezdése, valamint 6. § (1) bekezdése a "katonai igazgatás területi szerve" szövegrész helyett a "katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szerve" szöveggel,
b) 6. § (3) bekezdése a "katonai igazgatás illetékes területi szervének" szövegrész helyett a "katonai igazgatás hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szervének" szöveggel,
c) 6. § (5) bekezdése és 7. § (7) bekezdése a "katonai igazgatás területi szervének" szövegrész helyett a "katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területei szervének" szöveggel,
d) 6. § (6) bekezdése a "katonai igazgatás területi szervétől" szövegrész helyett a "katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szervétől" szöveggel,
e) 9. § (2) bekezdése, 10. § (1) bekezdése a "katonai igazgatás területi szervének" szövegrész helyett a "Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a" szöveggel,
f) 10. § (4) bekezdése a "katonai igazgatás területi szerve" szövegrész helyett a "Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a" szöveggel,
g) 21. § (1) bekezdés e) pontja az "az autonóm államigazgatási szervek" szövegrész helyett az "az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek" szöveggel,
h) 65. § (1) bekezdése a "(4) bekezdésében" szövegrész helyett a "(3) bekezdésében" szöveggel,
i) 80. § g) pontja az "az alkotmányos rend" szövegrész helyett az "a törvényes rend" szöveggel,
j) 49. alcímének címe a "Felhatalmazás" szövegrész helyett a "Felhatalmazó rendelkezések" szöveggel,
k) 50. alcímének címe a "Hatálybalépés" szövegrész helyett a "Hatályba léptető rendelkezések" szöveggel,
l) 83. §-a az "és VII-X. fejezete" szövegrész helyett a "Fejezete és VII-IX. Fejezete, 48. alcíme, 49. alcíme, 82. § (2) bekezdése és 52. alcíme" szöveggel
lép hatályba.
279. §
(1) Nem lép hatályba a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 38. § (3) bekezdésében a "területi" szövegrész.
(2) Nem lép hatályba a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 18. § (2) bekezdés a) pontja.
216. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
280. §
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
"(4) Veszélyhelyzetben az oktatásért felelős miniszter határozatban írhatja elő a közoktatási intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. Az oktatásért felelős miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet."
281. §
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 5. § j) pontja a "közvetlenül vagy a" szövegrész helyett az "a" szöveggel, 80. § n) pontja az "autonóm államigazgatási szervek" szövegrész helyett az "autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek" szöveggel lép hatályba.
217. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény módosítása
282. §
A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény 5. § (6) bekezdésében a "büntetés-végrehajtásért felelős" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős" szöveg lép.
218. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi ... törvény módosítása
283. §
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi ... törvény 44. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(2) Az Alkotmánybíróság határozatai az Alkotmánybíróság Hivatalának honlapján digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek. A határozatok közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény bírósági határozatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."
219. Az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvény módosítása
284. §
Nem lép hatályba az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvény 80. § a) pontjában a "406. §-ában," szövegrész.
220. Záró rendelkezések
285. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 1-231. §, 235-251. §, 253-266. §, 268-272. § és 282. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 41. § (2) és (10) bekezdése, valamint a 175. § (3), (4) és (7) bekezdése 2012. augusztus 15-én lép hatályba.
286. §
E törvény
a) 14. alcíme, 29. alcíme és 66. alcíme az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdése,
b) 18-20. §-a, 22. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése,
c) 36. § (1) bekezdése, 37. §-a, 38. §-a, 113. alcíme az Alaptörvény G. cikk (4) bekezdése,
d) 79. § (1), (3), (4) és (6) bekezdése, 80. § c) és d) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,
e) 88. alcíme az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése, 12. cikk (5) bekezdése és 25. cikk (7) bekezdése,
f) 150. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése,
g) 243. § (1) bekezdése, 244. §-a az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,
h) 247. § (1) bekezdése, 248. § a)-e), h) és i) pontja az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése,
i) 261. §-a az Alaptörvény 23. cikke és 42. cikke,
j) 263. § (l)-(4) bekezdése, 264. §-a és 265. §-a az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke,
k) 212. alcíme az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése
l) 277. §, 278. § a)-j) pontja és 279. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése
m) 280. §-a az Alaptörvény 53. cikke és 54. cikke
n) 218. alcíme az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
Indokolás
Általános indokolás
Az Országgyűlés 2011. április 18-i ülésén elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lép hatályba. Az Alaptörvénynek mint a magyar jogrendszer alapvető jogforrásának az elfogadása szükségszerűen vonja maga után az összes jogszabály áttekintését és azok Alaptörvénnyel való összhangjának megteremtését. A jogszabályoknak az Alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg meg kell felelniük az új alkotmányos szabályoknak.
Az Alaptörvény elfogadása és az alkotmányozó hatalom szándékai számos esetben megkövetelik, hogy az Országgyűlés mint törvényhozó hatalom az Alaptörvény hatálybalépéséig új törvények megalkotásával váltsa fel azokat a hatályos jogszabályokat, amelyek a legfontosabb alkotmányos szerveket, intézményeket és legtöbbször - az új Alaptörvény szóhasználata alapján - sarkalatosnak minősülő törvényben szabályozott tárgyköröket szabályozzák. Ennek az átfogó jogalkotási folyamatnak az első lépései már megtörténtek, így például az Országgyűlés már a tavaszi ülésszakán elfogadta a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényt vagy például az alapvető jogok biztosáról szóló törvényt. A még meg nem alkotott kiemelkedő jelentőségű törvények elfogadása pedig a parlament mostani, őszi ülésszakán fog megtörténni, a Kormány által előterjesztett jogalkotási program alapján év végéig az Országgyűlés dönthet például a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, a nemzetiségek jogairól vagy a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatokról. Külön törvény fog szólni az Alaptörvénnyel összefüggő átmeneti rendelkezések megalkotásáról, amely törvény mindazon kérdéseket rendezni fogja, amelyek az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésekor a régi alkotmányos szervezetrendszer és szabályok és az új alkotmányos struktúra közötti problémamentes és kiszámítható átmenetet hivatottak biztosítani.
A fentieken kívül számos olyan változást hoz az elfogadott Alaptörvény, amelyek nem igénylik az érintett törvények új törvényekkel történő felváltását, azonban amelyek miatt szükségessé válik a szóban forgó törvények teljes körű felülvizsgálata és az alaptörvényi szintű változásoknak megfelelő módosítása. Az Alaptörvény számos tartalmi újítása, a korábbiaktól eltérő tartalmi rendelkezése miatt több olyan változtatást is tartalmaz, amelyek miatt szükségessé vált tehát számos hatályos törvény áttekintése és ezen változtatásoknak megfelelő felülvizsgálata. A törvényjavaslatban ezek az átfogó törvénymódosítások kaptak helyet.
Részletes indokolás
A 3. alcímhez
Az Alkotmánybíróságról szóló T/4424. számú törvényjavaslat, amit az Országgyűlés 2011. november 14-ei ülésnapján elfogadott, több tekintetben is érinti a polgári eljárást a következők szerint.
A bíró az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során - az általa alkalmazandó - jogszabály alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.
Alkotmányjogi panasz terjeszthető elő, egyrészt abban az esetben, ha a bírósági eljárás során alaptörvény-ellenes jogszabály került alkalmazásra és a törvényjavaslatban meghatározott egyéb feltételek is fennállnak. Másrészt alkotmányjogi panasz terjeszthető elő az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben is a törvényjavaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén. Az Alkotmánybíróság a bírói döntéssel szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz esetén jogosult a bíró döntést vagy a bírói döntéssel felülvizsgált egyéb hatósági döntést is megsemmisíteni.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a jelenleg hatályos XXIV. Fejezetében (Alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenesség nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás) csak arra az esetre tartalmaz szabályozást, ha az alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság az anyagi jogi avagy az eljárásjogi jogszabályt megsemmisíti.
Nemcsak az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó szabályozás módosul, hanem az Alaptörvény egy - korábban az Alkotmánybíróság hatáskörébe - tartozó feladatot a bíróságokhoz telepített, amelyről részletesen a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló T/4743. számú törvényjavaslat rendelkezik. E szerint a Kúria dönt a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezése alapján az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. Ezt az eljárást a bíró is kezdeményezheti, ha az eljárásra során észleli, hogy valamely önkormányzati rendelet jogszabályba ütközik.
A fentiekre tekintettel a törvényjavaslat kiegészíti a Pp. szabályozását az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria eljárásához kapcsolódó, azzal összhangban álló részletes szabályozással.
A törvényjavaslat kiegészíti egy új alcímmel a Pp.-t, abban szabályozva a bíróság Alkotmánybírósághoz, illetve Kúriához fordulására vonatkozó eljárási cselekmények részletes szabályait, rögzítve, hogy a bíróság Alkotmánybírósághoz, illetve Kúriához fordulását ki kezdeményezheti, továbbá azt, hogy ebben az esetben az eljárást fel kell függeszteni. Az eljárás az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséhez hasonló, így ezekben az esetekben sincs a bíróság végzése ellen külön fellebbezésnek helye.
A törvényjavaslat módosítja a Pp. XXIV. Fejezetének címét, és kibővíti annak szabályozását. A törvényjavaslat az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás valamennyi szabályát e Fejezetben helyezi el.
Figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat szerint az alkotmányjogi panaszt az első fokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni, a Pp. módosítása rendelkezik a bíróság azon kötelezettségéről, hogy a panaszt haladéktalanul továbbítania kell az Alkotmánybírósághoz. Emellett rendelkezik a törvényjavaslat a panasszal támadott határozat végrehajtása felfüggesztésének lehetőségéről, illetve a bíróság felfüggesztési kötelezettségéről. Az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig az első fokon eljárt bíróság hivatalból, az eset körülményeit mérlegelve felfüggesztheti a végrehajtást, ez ellen a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ugyanakkor, ha az Alkotmánybíróság hívja fel a bíróságot a határozat felfüggesztésére, a bíróságnak nincs mérlegelési joga, fel kell függesztenie az eljárás; ezen végzés ellen nincs is helye külön fellebbezésnek.
Ugyanakkor nem csak a végrehajtás felfüggesztéséről indokolt határozni. Ha a bíróság részítéletével vagy közbenső ítéletével szemben terjesztenek elő alkotmányjogi panaszt, indokolt lehetőséget biztosítani annak mérlegelésére, hogy indokolt-e a további eljárás felfüggesztése az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig.
A hatályos szabályozás alapján a Kúria állapítja meg az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárásjogi eszközét, ha az Alkotmánybíróság anyagi jog vagy eljárásjogi jogszabályt semmisített meg. Ugyancsak a Kúriának kell megállapítania az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárásjogi eszközét, ha az Alkotmánybíróság a bírói döntést semmisíti meg, figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság a döntés megsemmisítésén túl további utasítást, illetve iránymutatást a bíróságnak nem ad. A Kúriának kell arról döntenie, hogy melyik bíróságot utasítja új eljárásra vagy esetleg a bírósági határozattal felülvizsgált határozatot hozó hatóságot értesíti-e a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
A 3. alcímhez, a 4. alcímhez, a 6. alcímhez, a 7. alcímhez, a 64. alcímhez és a 188. alcímhez
Magyarország Alaptörvénye változást hozott a választójogból kizártak körében. Míg a hatályos Alkotmány 70. § (5) bekezdése alapján nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése alapján az nem rendelkezik választójoggal, akit a belátási képességének a korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. A módosítás megteremti az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges törvényi feltételeket, figyelemmel az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Kiss Alajos kontra Magyarország ügyben (Judgement of 20 May 2010, no. 38832/06) meghatározott elvárásaira is.
A választójogból való kizárásról a bíróság a gondnokság alá helyezési eljárás keretei között dönt. A választójogból kizárás önmagában nem lehet ok a gondnokság alá helyezésre, a választójogból való kizárásról akkor kell dönteni, ha a bíróság legalább egy ügycsoport tekintetében korlátozza a gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét. A választójogból való kizárásról a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárásban újra dönteni kell.
A törvényjavaslat hatálybalépésekor gondnokság alatt állók nem rendelkeznek választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójoguk fennálltát a bíróság meg nem állapítja. Erre a gondnokság felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosultak (a gondnokság alatt álló, házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész) kérelmére, vagy a soron következő, kötelező felülvizsgálat során kerülhet sor.
A törvényjavaslat tartalmazza a fenti változásokból eredően a gondnokoltak nyilvántartásában szükséges módosításokat is.
A 31. alcímhez és a 140. alcímhez
Az Oktatási Hivatal által vezetett állami közoktatás-irányítást szolgáló legnagyobb nyilvántartás, azaz a közoktatási információs rendszer (a továbbiakban: KIR) a közoktatási intézmények adatszolgáltatásain alapul. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban ezen intézményi adatszolgáltatások nem minden esetben megbízhatóak, a hibás adatokról az Oktatási Hivatal azonban szinte csak kivételes esetben szerez tudomást, hiszen a jelenlegi jogszabályi környezet alapján nincs lehetősége az adatok ellenőrzésére.
Az eddigiek során azon adatok tekintetében derült fény a hibás adatszolgáltatásokra, amelyeket továbbítani kellett más állami szervek, nyilvántartások részére. Nem minden nyilvántartásban szereplő személyes adat kerül azonban összevetésre más nyilvántartásokkal - mely az adatok ellenőrzésének legegyszerűbb módja -, így a tárolt személyes adatok pontossága, teljessége, időszerűsége nem biztosítható, annak ellenére, hogy az erről való gondoskodás a személyes adatok védelmére vonatkozó törvény alapján is az adatkezelő Oktatási Hivatal kötelessége.
A törvényjavaslat az adatvédelmi előírásokkal összhangban a személyiadat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolat révén biztosítja a KIR-ben kezelt adatok pontosságát.
A felsőoktatás információs rendszere (a továbbiakban: FIR) esetében is igaz a fentiekben vázolt helyzet, azonban a FIR adattisztításának egyidejűleg más módja is megvalósul, így a személyiadat- és lakcímnyilvántartással való adatkapcsolatot, adattisztítási módot jelenleg lehetőségként szükséges bevezetni.
A törvényjavaslat - az Elektronikus közigazgatás operatív program és az Államreform operatív program 2009-2010. évi akciótervének módosításáról (kiemelt projektek nevesítéséről, pályázati
konstrukciók törléséről) szóló 1314/2010. (XII. 27.) Korm. határozatnak (a továbbiakban: Korm. határozat) az oktatási kártyarendszer kialakítására vonatkozó feladat végrehajtása érdekében - megteremti a lehetőséget az Oktatási Hivatal számára a diákigazolvány, a pedagógus igazolvány és az oktatói igazolvány igénylésére vonatkozó eljárás új típusú kialakítása érdekében. Ehhez kapcsolódóan a törvényjavaslat pontosítja a személyes adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazást, felhatalmazást ad továbbá az oktatási kártyacsalád igénylésével kapcsolatosan az elektronikus eljárás bevezetésére, a diákigazolványra, a pedagógus igazolványra és az oktatói igazolványra vonatkozó nyilvántartás vezetésére, és ezek személyiadat- és lakcímnyilvántartással való összekapcsolására.
A 76. alcímhez
A törvényjavaslat a bírósági eljárás hivatalból vagy indítványra történő felfüggesztésének okait kiegészíti az Alkotmánybírósághoz fordulás esetével az alkalmazandó jogszabály alaptörvényellenességének észlelésén kívül az alkalmazandó közjogi szervezetszabályozó eszköz, illetve jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének észlelésével, valamint az alkalmazandó jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat nemzetközi szerződésbe ütközésének észlelésekor.
A törvényjavaslat a bírósági eljárás hivatalból vagy indítványra történő felfüggesztésének további okaként határozza meg azt az esetet, ha a bíróság a Kúriához fordul az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének észlelésekor.
A bírósági eljárás felfüggesztésének ezen eseteiben a törvényjavaslat kizárja a jogorvoslat lehetőségét.
A bíróság ügydöntő határozatának az Alkotmánybíróság általi megsemmisítésének esetére a törvényjavaslat a megismételt eljárás szabályainak módosításával ezen eljárás szabályait rendeli alkalmazni a további eljárásra.
A törvényjavaslat az alkotmányjogi panasszal, mint rendkívüli jogorvoslat jellegű jogintézménnyel kapcsolatos rendelkezéseket külön fejezetben, a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó fejezetet követően iktatja be a büntetőeljárásról szóló törvénybe. A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy az ügyben első fokon eljárt bíróságnak haladéktalanul meg kell küldenie az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságnak. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a jogerős ügydöntő határozat végrehajtását az ügyben első fokon eljárt bíróság függesztheti fel vagy szakíthatja félbe, mivel a büntetőeljárás jogerős befejezését követően e bíróságnak állnak rendelkezésére teljes körűen a bűnüggyel kapcsolatos adatok, illetve iratok. Ugyanezen okból tartalmazza azt a törvényjavaslat, hogy az Alkotmánybíróság felhívására a jogerős ügydöntő határozat végrehajtását az első fokon eljárt bíróság függeszti fel vagy szakítja félbe. A felfüggesztés kötelező jellegére figyelemmel a törvényjavaslat kizárja a jogorvoslat lehetőségét.
A 81. alcímhez
A törvényjavaslat a hősi temetési helyeket aktív védelemben részesíti oly módon, hogy a szabályozás alanyi jelleggel biztosít jogot azok teljes körű védettségére. A javasolt rendelkezés alapelvi jelleggel rögzíti, hogy a hősi temető, hősi temetési hely védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában mindenki köteles közreműködni.
A hősi temető, hősi temetési hely egységes szempontok alapján történő kezelése érdekében a törvényjavaslat valamennyi, a temetési helyhez kapcsolódó tevékenységet (hősi temetővé, hősi temetési hellyé minősítését, azok megnyitását, áthelyezését, megszüntetését, valamint az azokból történő exhumálást, illetve a sírokon emelt síremlékek létesítését, felújítását, átépítését és elbontását) a honvédelemért felelős miniszter engedélyéhez köti. E feladatrendszer végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzés jogkör is a honvédelemért felelős miniszterhez kerül telepítésre.
A törvényjavaslat tartalmazza, hogy a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szerv a hősi temetőkről, hősi temetési helyekről nyilvántartást vezet. E nyilvántartásban a hősi halott személyére és temetési helyére vonatkozó adatok kerülnek rögzítésre. A törvényjavaslat a kijelölt szerv kötelezettségévé teszi, hogy a második világháború előtt, valamint a második világháborúval összefüggésben elhunyt hősi halottak adatait az erre a célra létrehozott internetes honlapon közzé tegye.
A törvényjavaslat meghatározza, hogy a hősi temetővel, hősi temetési hellyel kapcsolatos gondoskodás érdekében támogatást a központi költségvetésről szóló törvénynek a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni, és azt közvetlen beruházás formájában, illetve pályázati rendszer keretében lehet felhasználni.
A törvényjavaslat garanciális szempontból kifejezetten meghatározza, hogy a hősi temetőre, hősi temetési helyre vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezései változatlan formában érvényesüljenek.
A 129. alcímhez
Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény elfogadása óta eltelt időben az Európai Unió alapítószerződései módosultak, és a Lisszaboni Szerződés tovább erősítette a nemzeti parlamentek szerepét az európai uniós döntéshozatalban. A Javaslat az Alaptörvénnyel való összhang megteremtését célzó módosítások mellett az Európai Unió alapítószerződéseinek változásaira is reagál, és a nemzeti parlamenteket azok alapján megillető jogosultságok gyakorlásának az Országgyűlés és a Kormány viszonyát érintő egyes vonatkozásaira is kiterjed.
A 134. alcímhez
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény módosítása elsősorban az Alaptörvénnyel összefüggésben szükséges módosításokat tartalmazza, másodsorban pedig a nemzetközi szerződéskötési gyakorlat során a törvény hatálybalépése óta eltelt időben felmerült egyes kérdések rendezésére is irányul. Egyes eljárási cselekmények pontosabb törvényi rendezésére okot ad az is, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 47. §-a értelmében a jogalkalmazást az eddigiekben segítő, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény alkalmazásáról szóló 1/2005. (X. 25.) KüM-IM együttes irányelv 2012. január 1-jén hatályát veszti.
1. A törvényjavaslat az alaptörvényi hivatkozásokkal összhangban pontosítja a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény fogalommeghatározásait. Nem változtat a törvényjavaslat azon a hatályos rendszeren, amely szerint a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére a szerződés tárgyától függően az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak kell felhatalmazást adnia, konkrétan megnevezi ugyanakkor azokat a személyeket (köztársasági elnök, miniszterelnök, külügyminiszter), akik e belső jogi felhatalmazások alapján nemzetközi jogi síkon jogosultak elismerni a nemzetközi szerződés kötelező hatályát.
2. A törvényjavaslat a nemzetközi szerződések és a belső jog összhangjának vizsgálatával összefüggésben terminológiai pontosításokat tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy az Alaptörvény értelmében a Jogszabály" fogalmába az Alaptörvény nem tartozik bele. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a nemzetközi szerződések előkészítésétől kezdődően, a későbbi stádiumokra is kiterjedően, folyamatosan vizsgálni kell a nemzetközi szerződés hatásait. Annak érdekében, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményeivel ne csupán a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabálytervezet tárgyalásakor (azaz azt követően, hogy a nemzetközi tárgyalások során a nemzetközi szerződés szövege már létrejött) szembesüljön a Kormány, a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a hatásvizsgálat közbenső eredményeiről már a szerződés létrehozásához, illetve szövegének végleges megállapításhoz kapcsolódó közbenső előterjesztésekben is tájékoztatni kell a döntéshozót.
3. A törvényjavaslat az Alaptörvény törvény terminológiájának megfelelően a "Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú" nemzetközi szerződések helyett az "Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó" nemzetközi szerződésekről szól. A törvényjavaslat a hatásköri felsoroláson egyszerűsítéseket tesz, de annak értelmében továbbra is mindazokban a tárgykörökben, amelyekben az Alaptörvény szerint belső jogi szempontból az Országgyűlésnek van feladat- és hatásköre, a nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére is csak az Országgyűlés adhat felhatalmazást. A törvényjavaslat nem nevesíti külön az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések között azokat, amelyek a Magyarország joghatóság alá tartozó személyek jogait és kötelezettségeit közvetlenül szabályozzák, ezek önmagában ezen az alapon nem minősülnek országgyűlési feladat- és hatáskörbe tartozónak.
4. A törvényjavaslat megteremteni annak általános törvényi lehetőségét, hogy a törvényben kihirdetendő nemzetközi szerződések olyan mellékleteit, amelyek a tárgyuk szerint önmagukban nem tartoznának országgyűlési feladat- és hatáskörbe, egyedi felhatalmazás alapján kormányrendelet hirdesse ki. E rendelkezésnek azoknál a nemzetközi szerződéseknél van jelentősége, amelyek gyakran módosuló, nagy terjedelmű, technikai jellegű mellékleteket tartalmaznak, mivel az ilyen mellékletek módosításait értelemszerűen már elegendő lenne kormányrendeletben kihirdetni. A törvényjavaslat a nemzetközi szerződés és a mellékletek szerves egységét nemzetközi jogi síkon tiszteletben tartja, az egyedi esetekben az Országgyűlés kötelező hatály elismerésére vonatkozó felhatalmazása - amellett, hogy a mellékletek kihirdetésére a Kormánynak ad felhatalmazást - a teljes nemzetközi szerződésre (főszövegre és a mellékletekre is) irányul, és annak alapján a mellékletek kötelező hatályát is a köztársasági elnök ismeri el. A külpolitikáért felelős miniszter ilyenkor a nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvény elfogadását követően tett előterjesztésével egyidejűleg megküldi a köztársasági elnöknek a nemzetközi szerződés mellékletét is.
5. A törvényjavaslat speciális szabályokat állapít meg arra az esetre, ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott szerv által hozott - a nemzetközi szerződés módosítására irányuló, vagy egyéb, Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető - döntés a nemzetközi szerződés rendelkezései alapján abban az esetben is kötelezi Magyarországot, ha a döntés kötelező hatályát Magyarország nem ismerte el.
6. A törvényjavaslat a korábbiaknál egyszerűbben és egyértelműbben kívánja kezelni a nemzetközi szerződéssel kapcsolatos fenntartás, kifogás és nyilatkozat tételével összefüggő szabályokat.
A 191. alcímhez
1. Az Alaptörvény 23. cikke szabályozza az önálló szabályozó szervekre vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket. Az Alaptörvény 23. cikk (1) bekezdése alapján az "Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre". Az Alaptörvény rendelkezései azonban nem rendezik, hogy az önálló szabályozó szerv mint közigazgatási jogi szervtípus mely csoportba tartozik, emiatt indokolt az önálló szabályozó szervet a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) szerinti terminológiának megfelelően "központi államigazgatási szervként" meghatározni. Az átláthatóság érdekében - hasonlóan az autonóm államigazgatási szervekhez - a Ksztv. konkrétan nevesíti, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete minősül önálló szabályozó szervnek. A Ksztv. ezekre a szervekre vonatkozóan ugyanakkor további szabályt nem tartalmaz, mivel azokat az Alaptörvény rendelkezései alapján sarkalatos törvény rendezni.
2. Az Alaptörvény egyértelműen változtatta meg a Kormány, a miniszterelnök és a Kormány tagja megbízatása megszűnésére vonatkozó alkotmányos szabályokat. Az Alaptörvény 20. cikk (1) bekezdése alapján a "miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik." Az olyan esetben tehát, amikor a Ksztv. a Kormány megbízatásának megszűnéséről rendelkezik, indokolt a miniszterelnök megbízatásának megszűnésére hivatkozni, emellett az Alaptörvény a miniszterelnök megbízatásának megszűnésére vonatkozó rendelkezéseinek az Alkotmány rendelkezéseihez képest megváltozó megszűni okok [lásd különösen az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés d), f) és g) pontját] miatt az azokhoz kapcsolódó részletszabályokról kell rendelkezni a Ksztv.-ben is. A törvényjavaslat az Alaptörvény 20. cikk (3) bekezdése miatt - figyelemmel az Alaptörvénynek az Alkotmánytól való eltérésére - a miniszter megbízatásának megszűnési okai közül a felmentés körébe vonja a miniszter kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát és az összeférhetetlenségi körülményeket is, amelyek mérlegelést nem engedő felmentési oknak minősülnek.
3. A Ksztv. számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely az Alaptörvényből egyértelműen következik. Az Alaptörvény sajátos jogforrási helyére tekintettel kifejezett alkotmányos követelmény, hogy törvény az Alaptörvény rendelkezéseit se szó szerint, se tartalmában ne ismételje meg. Mindezek alapján a törvényjavaslat deregulálja, illetve módosítja a Ksztv. valamennyi olyan rendelkezését, amely az Alaptörvényből következik (lásd erre például a Ksztv. 16. §-át, 18. §-át, 19. §-át, 21. és 22. §-át, 34. §-át, 41. §-át, stb.).
4. Az egységes szabályozás érdekében - különös figyelemmel a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény rendelkezéseire - a törvényjavaslat valamennyi olyan rendelkezést, amely a miniszterelnök javadalmazásával és juttatásaival összefügg, a Ksztv.-ben kívánja rendezni. Ennek megfelelően kap helyet a Ksztv.-ben a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvénynek a miniszterelnökre, volt miniszterelnökre vonatkozó valamennyi rendelkezése.
5. A törvényjavaslat megfelelően rendezi az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető és családtagja vagyonnyilatkozat-tételével, a politikai vezető vagyonnyilatkozattételének elmulasztásával kapcsolatos rendelkezéseket.
6. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor a Kormány a szervezetalakítási szabadságára tekintettel - a minisztériumi struktúra változatása nélkül - módosítja a miniszterek feladat- és hatásköreit, akkor a jogutódlás tekintetében a Ksztv. általános rendelkezése az irányadó (azaz a feladat- és hatáskört átadó minisztérium jogutódja a feladat- és hatáskört átvevő minisztérium). A Kormány a Ksztv. rendelkezéseitől szervezetalakítási szabadságára tekintettel ugyanakkor eltérhet.
7. Az Alaptörvény rendelkezéseire tekintettel a törvényjavaslat pontosítja a miniszter helyettesítésére vonatkozó rendelkezéseket és egyértelművé teszi az ehhez kapcsolódó szabályrendszert. A törvényjavaslat az államtitkár megbízatásának megszűnését a miniszter megbízatásának megszűnési okaihoz igazítja, ennek keretében a kinevezéshez szükséges feltételek hiánya és az összeférhetetlenség nem külön megszűnési ok, hanem kötelező felmentésre vezető körülmény.
8. Az Alaptörvény választásokra vonatkozó szabályainak a módosítása miatt a miniszterelnök megválasztásához, a miniszter és az államtitkár kinevezéséhez szükséges feltételként a törvényjavaslat a "választójoggal való rendelkezés" helyett a passzív választójog (választhatóság) fennállását követeli meg.
9. A törvényjavaslat a központi államigazgatási szervek Ksztv.-ben meghatározott rendszerét pontosítja. A pontosítás eredményeképpen egyértelművé válik, hogy a rendvédelmi szervek egésze -hasonlóan lényegében minden a Ksztv. hatálya alá tartozó államigazgatási szervtípushoz - központi államigazgatási szervnek minősül.
A törvényjavaslat ugyancsak érvényesíti azt az Alaptörvény és az Alaptörvény végrehajtására kiadott, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény rendelkezéseiből következő követelményt, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat központi államigazgatási szerv.
10. A törvényjavaslat a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseivel való párhuzamos rendelkezések deregulációja mellett egyértelművé teszi, hogy milyen aktusokban történik például a kormánybiztos kijelölése, a miniszterelnöki biztos kijelölése.
11. A törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel összhangban egyértelműen meghatározza, hogy az irányítási jogviszony során az irányító szerv az irányított szerve kezelésében lévő mely adatokat kezelheti [lásd erre vonatkozóan a Ksztv. 2. § (1) bekezdés i) pontját].
12. A törvényjavaslat pontosítja és összhangba hozza a kormánybiztosra, a miniszterelnöki biztosra, a miniszterelnöki megbízottra és a miniszteri biztosra vonatkozó szabályokat.
A 197. alcímhez
A jogalkotásra vonatkozó szabályok alkotmányi szintű rendezése eltér a hatályos Alkotmány rendelkezéseitől. A jogalkotói hatáskör gyakorlásával kapcsolatos kérdések megváltozása miatt indokolt a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) pontosítása is. A Jat. módosítása az Alaptörvényből következő technikai-terminológiai módosítások mellett megteremti annak lehetőségét, hogy törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzati társulási megállapodásban erre kijelölt önkormányzat képviselő-testülete a társulásban részes többi önkormányzat jóváhagyásával az egész társulás területére, illetve területén élőkre szabályozzon. Emellett a törvényjavaslatban a Jat. módosítása egyértelműsíti azon szervek és személyek körét, amelyek közjogi szervezetszabályozó eszközt - normatív határozatot és normatív utasítást - adhatnak ki.
A 197. alcímhez
A Javaslatban a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosítása az Alaptörvényből következő technikai-terminológiai módosításokat és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény hatályon kívül helyezésével összefüggő módosításokat végzi el.
A 204. alcímhez
A Javaslatban a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása az Alaptörvényből következő technikai-terminológiai változtatásokat végzi el, valamint sarkalatossági klauzulát illeszt a törvénybe.
A 213. alcímhez
A Javaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény belső és az időközben végrehajtott törvénymódosításokkal való koherenciájának biztosítása érdekében szövegezési pontosításokat tartalmaz, továbbá az adatvédelmi nyilvántartás adattartalmának megismerhetőségére vonatkozó rendelkezéseket a hatályos szabályozással analóg módon állapítja meg, továbbra is biztosítva az adatvédelmi nyilvántartásba való betekintés, valamint feljegyzés készítésének lehetőségét.
A 218. alcímhez
A törvényjavaslat az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény hatályon kívül helyezésével összefüggő módosításokat végzi el.
A 220. alcímhez
Az ezen alcímben meghatározott rendelkezés a törvényjavaslat hatálybalépéséhez, valamint az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfeleléshez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
Valamennyi alcímhez
A törvényjavaslat azokat a törvénymódosításokat is tartalmazza, amelyeket az Alaptörvény fenti körön kívüli változásainak megfelelően, alapvetően technikai szempontok miatt kell elvégezni. A törvényjavaslatban a fentiek mellett az alábbi jogrendszerszintű módosítások szerepelnek:
A törvényjavaslat következetesen érvényesíteni kívánja azt a kodifikációs-jogelvi megoldást, hogy az Alaptörvényben szereplő rendelkezéseket a törvények ne ismételjék meg. Emögött az elv mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy az Alaptörvényt mint a jogrendszer alapvető forrását az Alaptörvény alapján kibocsátott jogszabályokkal együtt kell értelmezni minden esetben, ezért bármely alaptörvényi rendelkezés más törvényben való megismétlése felesleges. Például erre tekintettel kerül sor a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 1. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezésére és a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítására az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében és G) cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
Az új megnevezésnek megfelelően valamennyi törvényben az Alaptörvény kifejezés kerül az Alkotmány fordulat helyébe.
Hazánk új hivatalos megnevezésének megfelelően, az Alaptörvény A) cikke alapján a törvényjavaslat valamennyi esetben lecseréli a Magyar Köztársaság kifejezést a Magyarország elnevezésre. Ezzel kapcsolatban természetesen ki kell emelni, hogy a nemzetközi szerződések tartalmát csak abban az esetben lehet megváltoztatni, ha a nemzetközi szerződésnek a nemzetközi jogi szempontból történő módosítására is sor kerül: ennek megfelelően a törvényjavaslat nem módosítja a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvényeket.
A törvényjavaslat minden esetben rendelkezik az érintett törvények esetében az ún. sarkalatossági záradékról. Az Alaptörvény valamely rendelkezése alapján sarkalatosnak minősülő törvényeket vagy törvényi rendelkezéseket ugyanis a jövőben minden esetben pontosan fel kell tüntetni. Azokban az esetekben, amelyekben az Alaptörvény elfogadása miatt nem kerül sor új sarkalatos törvény megalkotására, a törvényjavaslat foglalt módosító szabályok rendezik ezt a kérdést.