2011. évi CCI. törvény

egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról[1]

1. A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonbavételéről szóló 1947. évi XXX. törvény hatályon kívül helyezése

1. § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonbavételéről szóló 1947. évi XXX. törvény.

2. Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emlékének megörökítéséről szóló 1948. évi XXIII. törvény módosítása

2. § Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emlékének megörökítéséről szóló 1948. évi XXIII. törvény preambulumában az "A Magyar Köztársaság Országgyűlése" szövegrész helyébe az "Az Országgyűlés" szöveg lép.

3. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

3. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a 155/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése, továbbá a Kúria eljárásának kezdeményezése önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránt

155/B. § (1) A bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.

(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél vagy beavatkozó kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütközik.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti.

(4) Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés, valamint az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek.

155/C. § (1) A bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó nemperes eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.

(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél vagy beavatkozó kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó önkormányzati rendelet jogszabályba ütközik.

(3) A Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti.

(4) A Kúria eljárását kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés, valamint a Kúria eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek."

(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 310. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. §-ában meghatározott kérdés megítélésére igazságügyi elmeorvosszakértőt rendel ki. Az elmeorvosszakértő kirendelése csaka 309. § (3) bekezdésében meghatározott okból mellőzhető. Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig tartó megfigyelésére van szükség, vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság elrendelheti az alperes megfelelő fekvőbeteg-gyógyintézetben való - legfeljebb harminc nap időtartamú - elhelyezését. Az erre vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye."

(3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 311. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gondnokság alá helyezés, valamint a választójogból való kizárás hatálya a gondnokság alá helyezésről rendelkező ítélet jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos."

(4) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 311. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gondnokság alá helyezést, valamint a választójogból való kizárást be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett névjegyzékbe. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés esetén a névjegyzékben fel kell tüntetni, ha a bíróság csak egyes ügycsoportok tekintetében korlátozta a gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét. Ha az ítélet erről rendelkezik, a névjegyzéknek tartalmaznia kell a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatának bíróság által megállapított időpontját is. A névjegyzék adatairól csak azok kaphatnak felvilágosítást, akik az ehhez fűződő jogi érdeküket igazolják."

(5) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 312. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése, cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítása, amelyek vonatkozásában a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatása, a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése iránt a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését vagy módosítását, a választójogból való kizárást vagy a választójogból való kizárás megszüntetését az kéri, a gondnokolt ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani."

(6) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 312. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a bíróság a gondnokság alá helyezést módosítja, megszünteti, a választójogból kizár, vagy a választójogból való kizárást megszünteti, a gondnokoltak névjegyzékében az alperesre vonatkozó adatokat az ítéletnek megfelelően módosítani kell.

(5) A gondnokság alá helyezés hatályában való fenntartása, módosítása, megszüntetése, a választójogból való kizárás, a választójogból való kizárás megszüntetése, valamint a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránt indított perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség (84. §) illeti meg."

(7) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXIV. Fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

"Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás"

(8) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXIV. Fejezete a következő 359/B. §-sal és 359/C. §-sal egészül ki:

"359/B. § (1) Ha a fél az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglaltak szerint alkotmányjogi panaszt terjeszt elő, azt az elsőfokú bíróság haladéktalanul továbbítja az Alkotmánybírósághoz.

(2) Ha a bíróság a 213. § (2) bekezdése alapján részítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a bíróság a részítélettel el nem bírált kereseti kérelem, illetve keresetrész tárgyalását - ha az ügy körülményei indokolják - az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

(3) Ha a bíróság a 213. § (3) bekezdése alapján közbenső ítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a bíróság a per tárgyalását a követelés összegére (mennyiségére) vonatkozóan - ha az ügy körülményei indokolják- az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

(4) A felfüggesztést rendelő bírósági határozat ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e határozatot maga is megváltoztathatja.

359/C. § (1) Az első fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, e határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

(2) Az első fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti, ha az Alkotmánybíróság erre hívja fel a bíróságot. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) A bíróság a felfüggesztésről szóló jogerős végzést megküldi az Alkotmánybíróságnak."

(9) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 360. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"360. § Ha az Alkotmánybíróság

a) alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és ezért az - az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában - az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható, vagy

b) megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti,

az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Kúria állapítja meg."

(10) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 361. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(A Legfelsőbb Bíróság az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz:)

"c) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően - a d) pontban foglalt kivétellel - az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el;

d) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja."

(11) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 362. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eljárás a 361. § a) és b) pontjában meghatározott esetben az indítványozó - az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül előterjeszthető - kérelmére, a 361. § c) és d) pontjában meghatározott esetben hivatalból indul. A 361. § c) és d) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú határozatot hozó bíróság az Alkotmánybíróság döntését az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához. A Kúria nemperes eljárásban határoz."

4. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

a) 262/A. §-ában a " , ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak" szövegrész helyébe az "a 361. § a) pontja szerinti esetben" szöveg,

b) 326. § (6) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 361. § nyitó szövegrészében, 362. § (2) és (3) bekezdésében és 363. § (2) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg,

d) 361. § b) pontjában az "alkotmányellenes" szövegrész helyébe az "alaptörvény-ellenes" szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 212. § (2) bekezdése.

4. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet módosítása

6. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a következő 22. §-sal egészül ki:

"22. § A Pp.-nek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban, valamint felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell."

5. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása

7. § A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság Alkotmányának" szövegrész helyébe az "az Alaptörvénynek" szöveg lép.

6. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

8. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény "A cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondnokság alá helyezéssel" alcíme a következő 15/B. §-sal egészül ki:

"15/B. § A bíróságnak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. §-ában meghatározott kérdésről."

9. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

a) 1. § (2) bekezdésében az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 3. § (1) bekezdésében az "az Alkotmányban elismert valamennyi" szövegrész helyébe a "valamennyi" szöveg,

c) 8. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságban minden" szövegrész helyébe a "Minden" szöveg,

d) 74/A. § (4) bekezdésében a "megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt:" szövegrész helyébe a "törvényszék (a továbbiakban:" szöveg

lép.

7. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

10. § A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a következő 8. §-sal egészül ki:

"8. § (1) A Ptk.-nak az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 15/B. §-át az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban, valamint felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén a Ptk.-nak az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 15/B. §-át a Ptk. 14/A. §-a vagy 15. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálat, illetve a Ptk. 21. §-a szerinti per során kell először alkalmazni."

8. A polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet módosítása

11. § A polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. § (3) bekezdésében a "járásbíróságot, mint gazdasági bíróságot" szövegrész helyébe a "helyi bíróságot" szöveg, a "megyei és a Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék és a Kúria" szöveg lép.

9. Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosítása

12. § Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 10/C. § (5) bekezdésében a "megyei bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg lép.

10. A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása

13. § A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5. § f) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

11. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása

14. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 62. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közügyektől eltiltott)

"a) nem rendelkezik választójoggal, valamint nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben,"

(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés során

a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,

b) népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,

c) jogosultság nélkül szavaz,

d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,

e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népi kezdeményezésben vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetve anyagi juttatással befolyásolni törekszik,

f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,

g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,

bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(3) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény"

12. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

15. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet

a) 6. § (1) bekezdésében és 60. § (1) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróságon" szövegrész helyébe a "törvényszéken" szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

c) 6. § (4) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 87. § (1) bekezdésében, és 118/A. § (7) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

d) 60. § (3) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróságot" szövegrész helyébe a "törvényszéket" szöveg

lép.

13. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása

16. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

a) 41/A. § (2) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

b) 74. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg, a "megyei bíróság (Budapesten a Fővárosi Bíróság)" szövegrész helyébe a "törvényszék (Budapesten a Fővárosi Törvényszék)" szöveg,

c) 74. § (2) bekezdés c) pontjában a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg

lép.

14. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása

17. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: "Megállapítom, hogy (itt megnevezendő a feleség és a férj a házasságkötés utáni nevén) a családjogi törvény értelmében házastársak." "

(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet A születési név megváltoztatása alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki:

"28/B. § Csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető újabb névváltoztatás az előző névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül."

15. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet módosítása

18. § A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 3. § (1) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg lép.

16. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

19. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. § (1) Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető.

(2) A helyi önkormányzat - a főváros esetében a fővárosi önkormányzat - rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi szolgáltató működését - ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.

(3) A helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a személytaxi szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére vonatkozó feltételeket állapíthat meg.

(4) A személytaxi szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő.

(5) Ha a helyi önkormányzat - a fővárosban a fővárosi önkormányzat - a (3) és (4) bekezdés szerint feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását megelőzően a helyi önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező előzetesen igazolja a feltételek teljesülését."

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás folytatásának, a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működésének - a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli - műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeit, valamint a település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjét rendeletben határozza meg."

20. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

a) 2. § (1) bekezdésében, 20. § (7) bekezdés a) pontjában, 47. § 18. pontjában és 48. § (3) bekezdés a) pont 12. alpontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 2. § (2) és (3) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az " , illetőleg" szövegrész helyébe az "és" szöveg,

c) 20. § (11) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 44/A. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság tekintetében" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg

lép.

17. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosítása

21. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény

a) 2. § c) pontjában, 3. § (1) bekezdésében és 3/A. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 39. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságra" szövegrész helyébe a "Magyarországra" szöveg

lép.

18. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény módosítása

22. § A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény preambulumában az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg lép.

23. § Hatályát veszti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 1. §-a.

19. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítása

24. § A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában az "Alkotmányba" szövegrész helyébe az "Alaptörvénybe" szöveg lép.

20. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

25. § (1) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 2. §-a a következő (2)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Pártnak csak természetes személy lehet a tagja.

(3) Párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

(4) A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az egyesülési jogról szóló törvény és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy e törvény megsértése esetén indíthat pert.

(5) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.

(6) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. § (3), (6) és (7) bekezdésének a civil szervezetekre irányadó rendelkezését a pártra is alkalmazni kell."

(2) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény a következő 12. §-sal egészül ki:

"12. § Az I-IV. Fejezet, az V. Fejezet, a 15. §, a 16. § és az 1-3. számú melléklet az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

26. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény

a) 1. §-ában az "a egyesületekre" szövegrész helyébe az "az egyesületekre" szöveg,

b) 3. § (4) bekezdésében az "a egyesület" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében az "az állami költségvetésből" szövegrész helyébe az "a központi költségvetésből" szöveg,

d) 4. § (4) bekezdésében az "az állami költségvetésnek" szövegrész helyébe az "a központi költségvetésnek" szöveg,

e) 5. § (1) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében az "állami költségvetési" szövegrész helyébe a "költségvetési" szöveg,

f) 5. § (2) bekezdésében az "Az állami költségvetésből" szövegrész helyébe az "A központi költségvetésről szóló törvényben" szöveg,

g) 5. § (4) bekezdésében az "az állami költségvetésről" szövegrész helyébe az "a központi költségvetésről" szöveg,

h) 9. § (3) bekezdésében az "a egyesületek" szövegrész helyébe az "az egyesületek" szöveg,

i) 9/A. § (4) bekezdésében az "az állami költségvetésben" szövegrész helyébe az "a központi költségvetésről szóló törvényben" szöveg,

j) 16. §-ában az "a egyesület" szövegrész helyébe az "az egyesület" szöveg,

k) 1. számú melléklet Bevételek alcím 2. pontjában az "Állami költségvetésből" szövegrész helyébe a "Központi költségvetésből" szöveg,

l) 2. számú melléklet 36. pontjában az "az állami költségvetéssel" szövegrész helyébe az "a központi költségvetéssel" szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 14. §-a és 18. §-a.

21. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítása

28. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:"

29. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény a 23. §-t követően a következő III/A. fejezettel egészül ki:

"III/A. Fejezet

A képviselői megbízatás megszűnése

23/A. § (1) A képviselő az Országgyűlés elnökéhez benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(2) A képviselő képviselői megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Az Országgyűlés elnöke a képviselő lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

23/B. § Az Országgyűlés a képviselő megválasztásához szükséges feltételek fenn nem állásáról bármely képviselő írásbeli indítványára - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

23/C. § (1) A képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján akkor szűnik meg, ha a képviselő egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés határozatainak meghozatalában.

(2) Az Országgyűlés annak megállapításáról, hogy a képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában bármely képviselő írásbeli indítványára - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz."

30. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény a következő 25. §-sal egészül ki:

"25. § E szakasz kivételével e törvény az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

31. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény

a) 8. § (3) bekezdésében az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg,

b) 9. § a) pontjában az "állampolgári jogok országgyűlési" szövegrész helyébe az "alapvető jogok" szöveg,

c) 22. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság Országgyűlésének" szövegrész helyébe az "az Országgyűlés" szöveg

lép.

32. § (1) Hatályát veszti az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény

a) 2. § (1) bekezdésében az "Alkotmányban és e törvényben írt" szövegrész,

b) 9. §-ában az "- az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően -" szövegrész.

(2) Hatályát veszti az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 17. § a), b) és d) pontja és 24. § (2) bekezdése.

22. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása

33. § (1) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény a következő 10/A-10/J. §-sal egészül ki:

"10/A. § Az Országgyűlés elnöke pótdíjának az összege megegyezik a miniszter alapilletményének 2,5-szeresével.[2]

10/B. § (1) Az Országgyűlés elnöke - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint személyi védelemre jogosult.

(2) Az Országgyűlés elnöke rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni.

(3) Az Országgyűlés elnöke - személyi, illetve hivatali célra - két személygépkocsi használatára jogosult.

(4) Az Országgyűlés elnöke jogosult rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú hírközlő hálózat használatára.

(5) Az Országgyűlés elnöke - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és az Országgyűlés Hivatala megállapodása szerint - valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen vehet igénybe.

(6) Az Országgyűlés elnöke, valamint a vele együtt üdülő házastársa, élettársa, gyermeke, gyermekének házastársa, szülője és unokája - térítési díj ellenében - jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.

10/C. § (1) Az Országgyűlés elnöke hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint - szükség esetén - különjáratú légi utazásra jogosult.

(2) Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetve vonattal történik, az Országgyűlés elnöke első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.

(4) Az Országgyűlés elnöke külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve hivatalos külföldi küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára.

10/D. § (1) Az Országgyűlés elnöke a közéletben történő részvétele, így közcélú felajánlások, adományozások céljából - a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett - előirányzat feletti rendelkezésre jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány.

(3) Nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti előirányzatból közcélú felajánlásban, adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat az Országgyűlés elnökének előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül felhasználható.

(5) Az Országgyűlés Hivatala a honlapján az Országgyűlés elnökének (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét.

10/E. § Az Országgyűlés elnökének a halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) - özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit - egy összegben az Országgyűlés elnöke hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.

10/F. § (1) Az Országgyűlés elnöke a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat, valamint az adatok megváltozását haladéktalanul közli az érintett szervvel.

(2) Az Országgyűlés elnöke a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizeti.

(3) Az Országgyűlés elnökét megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés Országgyűlés fejezete fedezi.

10/G. § Ha az Országgyűlés elnökének megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni.

10/H. § (1) Az Országgyűlés volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és megbízatása az Országgyűlés megbízatásának megszűnése miatt szűnt meg, további hat hónapon - lemondása esetén három hónapon - keresztül a havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(2) Ha az Országgyűlés elnökének megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott okokból két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, az (1) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.

10/I. § (1) Az Országgyűlés volt elnökét - a megbízatása megszűnését követően annyi ideig, ameddig e tisztségét betöltötte - személyes gépkocsihasználat illeti meg, amelyhez személygépkocsit és gépjárművezetőt a rendőrség biztosít.

(2) Az Országgyűlés volt elnökét - a megbízatása megszűnését követően annyi ideig, ameddig e tisztségét betöltötte - kétfős titkárság alkalmazása illeti meg, amelyhez az Országgyűlés Hivatala helyiséget biztosít. A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

10/J. § (1) Az Országgyűlés volt elnökére a 10/F. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

(2) Az Országgyűlés volt elnökét nem illetik meg az ebben az alcímben meghatározott jogosultságok és juttatások, ha megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés c) vagy e) pontja alapján szűnt meg.

(3) Az Országgyűlés volt elnöke az ebben az alcímben meghatározott juttatásokra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget."

(2) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény a következő 13. §-sal egészül ki:

"13. § E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit az Országgyűlésnek a Módtv2. hatálybalépésekor hivatalban lévő elnökére és az Országgyűlésnek a Módtv2. hatálybalépését megelőzően hivatalban volt elnökére is alkalmazni kell azzal, hogy az Országgyűlés a Módtv2. hatálybalépését megelőzően hivatalban volt elnöke a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 24. § (1) bekezdése és 22. § (1) bekezdése szerinti juttatásra akkor jogosult, ha a Módtv2. hatálybalépéséig az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a juttatást kérelmezte."

(3) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény a következő 14. §-sal egészül ki:

"14. § E törvény 1-5/A. §-a, 6. § (1), (4)-(8) bekezdése, 7-10. §-a, 10/A-10/F. §-a, 12. §-a és 13. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

34. § Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 1. § (7) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabálya" szövegrész helyébe a "Házszabály" szöveg lép.

23. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

35. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A helyi népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó."

(2) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a következő 117. §-sal egészül ki:

"117. § E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 45. § (1) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

36. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

a) 33/A. § (5) bekezdésében a "fővárosi, megyei bíróságtól" szövegrész helyébe a "törvényszéktől" szöveg,

b) 33/A. § (7) bekezdésében a "fővárosi, megyei bíróságnál" szövegrész helyébe a "törvényszéknél" szöveg,

c) 33/C. § (1) bekezdésében a "megyei, fővárosi bírósághoz" szövegrész helyébe a "törvényszékhez" szöveg,

d) 46. § (3) bekezdés a) pontjában a "képviselő-testület hatáskörébe" szövegrész helyébe a "képviselő-testület feladat- és hatáskörébe" szöveg,

e) 56. § (6) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg

lép.

24. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása

37. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 1. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A törvény hatálya nem terjed ki:)

"j) az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvényben, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott helyi és helyközi közösségi közlekedési szolgáltatások áraira."

(2) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény melléklet i. Legmagasabb ár, pont B) Szolgáltatások alpontja alatti táblázat 1-4. sora hatályát veszti.

25. A Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló 1991. évi VIII. törvény hatályon kívül helyezése

38. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló 1991. évi VIII. törvény.

26. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

39. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátását - az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai irányelveinek betartásával és vele együttműködve - a Magyar Honvédség kijelölt szerve végzi."

(2) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki az egészségügyi államigazgatási szervet vagy szerveket,

b) jelölje ki a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok és a rendvédelmi szervek - ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak elhelyezésére és foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási szerveit - vonatkozásában a közegészségügyi-járványügyi feladatokat ellátó szervet vagy szerveket."

40. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában az "a honvédelemért felelős miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek, a Magyar Honvédség katonai szervezetei" szövegrész helyébe az "a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok" szöveg,

b) 15. § (6) bekezdésében az "a Magyar Honvédség" szövegrész helyébe az "a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok" szöveg

lép.

27. A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodott szovjet csapatok, illetőleg azok állományába tartozó személyek által okozott károk megtérítése iránti igények bírósági úton történő érvényesítéséről szóló 1991. évi XXX. törvény módosítása

41. § A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodott szovjet csapatok, illetőleg azok állományába tartozó személyek által okozott károk megtérítése iránti igények bírósági úton történő érvényesítéséről szóló 1991. évi XXX. törvény 3. §-ában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg, a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

28. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosítása

42. § A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény

a) preambulumában a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg, a "megalkotott" szövegrész helyébe a "szóló" szöveg, az "egyházaknak az 1990. évi IV. törvényben említett tevékenységük" szövegrész helyébe az "egyházak tevékenységének" szöveg,

b) 13. § (1) bekezdésében a "megyei bíróságnak, illetőleg a Fővárosi Bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg

lép.

29. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása

43. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 38. § (3) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg lép.

30. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény módosítása

44. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 24. § (2) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg lép.

31. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

45. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőket - beleegyezésükkel - pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti. Nincs helye kölcsönös áthelyezésnek a közjegyző kinevezését követő 3 éven belül és a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző 5 éven belül."

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: "Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.""

(3) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: közjegyző, közjegyzőhelyettes."

(4)[3]

(5) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"79. § A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt a törvényszék elnöke előtt a 21. § (2) bekezdés szerint esküt tesznek. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: fegyelmi bíró, vizsgálóbiztos."

(6) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 177. §-sal egészül ki:

"177. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 20. § (2) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő áthelyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét megelőzően betöltő közjegyző szolgálata 2013. december 31-én szűnik meg."

(7) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - rendelettel állapítsa meg:)

"j) a közjegyzői pályázati eljárás részletes szabályait, és a közjegyzői kinevezéshez készített kamarai javaslatban szereplő pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokat és azokhoz rendelhető pontszámokat."

46. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

a) 17. § (1) bekezdés c) pontjában és 31/B. § (5) bekezdés c) pontjában a "választójoggal rendelkezik" szövegrész helyébe az "az országgyűlési képviselők választásán választható" szöveg,

b) 22. § (3) bekezdés a) pontjában a "vagy választójogát elvesztette" szövegrész helyébe az "elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható" szöveg,

c) 24. § (1) bekezdés b) pontjában a "vagy a választójog elvesztésének időpontjától kezdődően" szövegrész helyébe az "elvesztésének időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amelytől az országgyűlési képviselők választásán nem választható" szöveg,

d) 39. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 49/A. § (6) bekezdés b) pontjában a "vagy választójogát elveszítette" szövegrész helyébe az "elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható" szöveg,

f) 53. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság területi kamarái" szövegrész helyébe az "a területi kamarák" szöveg

lép.

47. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében a "megyei bíróságtól" szövegrész helyébe a "törvényszéktől" szöveg,

b) 31/D. § (4) bekezdésében a "megyei bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg,

c) 39. § a) pontjában a "Fővárosi, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék" szöveg,

d) 39. § b) pontjában a "Győr-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság" szövegrész helyébe a "Győri, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék" szöveg,

e) 39. §c) pontjában a "Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság" szövegrész helyébe a "Miskolci, a Debreceni, az Egri és a Nyíregyházi Törvényszék" szöveg,

f) 39. § d) pontjában a "Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság" szövegrész helyébe a "Pécsi, a Székesfehérvári, a Kaposvári és a Szekszárdi Törvényszék" szöveg,

g) 39. § e) pontjában a "Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság" szövegrész helyébe a "Kecskeméti, a Gyulai, a Szegedi és a Szolnoki Törvényszék" szöveg,

h) 66. § (3) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

i) 69. § (2) bekezdésében a "fővárosi, megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

j) 69. § (5) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

k) 76. § (2) bekezdésében a "megyei bíróságon" szövegrész helyébe a "törvényszéken" szöveg, a "Legfelsőbb Bíróságon" szövegrész helyébe a "Kúrián" szöveg,

l) 77. § (1) bekezdésében a "megyei bírósághoz" szövegrész helyébe a "törvényszékhez" szöveg, a "Legfelsőbb Bírósághoz" szövegrész helyébe a "Kúriához" szöveg,

m) 77. § (2) bekezdésében a "megyei" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

n) 78. § (1) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg, a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg,

o) 80. § (1) bekezdésében a "megyei bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg, a "Legfelsőbb Bíróságnak" szövegrész helyébe a "Kúriának" szöveg,

p) 82. § (3) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg,

q) 85. §-ában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

r) 100. § (1) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg, a "Legfelsőbb Bíróságon" szövegrész helyébe a "Kúrián" szöveg,

s) 105. § (3) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrészek helyébe a "törvényszék" szöveg,

t) 106. § (1) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

u) 116. § (4) bekezdésében a "megyei bíróságtól" szövegrész helyébe a "törvényszéktől" szöveg,

v) 157. §-ában a "megyei bíróságtól (Fővárosi Bíróságtól)" szövegrész helyébe a "törvényszéktől" szöveg,

w) 169. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok" szövegrész helyébe a "törvényszékek" szöveg,

x) 169. § (4) bekezdésében a "Fővárosi, megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

y) 183. § b) pontjában az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal elnöke" szöveg

lép.

32. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása

48. § A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaságot" szövegrész helyébe a "Magyarországot" szöveg lép.

49. § Hatályát veszti a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 1. §-ában az "a Magyar Köztársaság területén" szövegrész.

33. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

50. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

a) 6. § (1) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság)" szövegrész helyébe a "megyei (fővárosi) törvényszék (a továbbiakban: bíróság)" szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében, 49/A. § (5) bekezdésében, 49/B. § (7) bekezdésében, 49/D. § (1) bekezdésében, 59. § (3) és (4) bekezdésében, 60. § (5) és (6) bekezdésében, valamint 85. § (8) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

c) 6/D. §-ában a "Fővárosi Bírósághoz" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszékhez" szöveg,

d) 27/A. § (6) bekezdésében a "minden ítélőtáblának, megyei bíróságnak, illetve a Fővárosi Bíróságnak" szövegrész helyébe a "minden ítélőtáblának és törvényszéknek" szöveg,

e) 59. § (2) és (5) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrészek helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg

lép.

34. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosítása

51. § (1) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 21. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a szövetkezet nem ért egyet a fórum észrevételével, a felek az észrevétel közlésétől számított nyolc napon belül megkísérlik az egyezség létrehozását. A megkötött egyezséget meg kell küldeni jóváhagyás végett a kárpótlási hatósághoz.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett egyezség nem jött létre, a szövetkezet az egyezségkötésre nyitva álló határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül a tervezetet és az észrevételeket a kárpótlási hatóságnak megküldi.

(5) A kárpótlási hatóság az észrevételek alapján a (4) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtásától számított tizenöt napon belül határozatot hoz, amelyben

a) helybenhagyja a szövetkezet által készített tervezetet, vagy

b) megállapítja, hogy a tervezet sérti a Kpt. és e törvény földkijelölésre vonatkozó szabályait, és megfelelő határidő kitűzésével a szövetkezetet a törvénysértés megszüntetésére kötelezi."

(2) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A határozat ellen a szövetkezet, illetve a fórum vagy a részarány-földtulajdonosok képviselője nyújthat be fellebbezést az igazságügyért felelős miniszterhez. Ha az igazságügyért felelős miniszter jogerős határozatának bírósági felülvizsgálását kérik, a bíróság a határozatot megváltoztathatja."

(3) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szövetkezet a földkijelölés egyeztetett (megállapított) tervezetét a kárpótlási hatóságnak, továbbá az ingatlanügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi."

52. § A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény

a) 14. § (3) bekezdésében az "illetékes földhivatal" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóság" szöveg,

b) 21. § (2) és (8) bekezdésében az "a földhivatal" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóság" szöveg,

c) 22. §-ában az "a földhivatalt" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságot" szöveg,

d) 23. § (2) bekezdésében az "A földhivatal" szövegrész helyébe az "Az ingatlanügyi hatóság" szöveg

lép.

35. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

53. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eskü szövege a következő:

"Én (a köztisztviselő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint:)

isten engem úgy segéljen!" "

54. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

a) preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 1. § (3) bekezdésében a "Hivatalának vezetője" szövegrész helyébe a "főtitkára" szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

a) 1. § (3) bekezdésében a ", valamint az Alkotmánybíróság Hivatalának helyettes vezetője" szövegrész,

b) 6. § (1) bekezdésében az "Az Alkotmánybíróság Hivatalának köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság elnöke gyakorolja." szövegrész,

c) 1. számú melléklet 3. pontjában az "a kormányprogramban," szövegrész.

36. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása

56. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján benyújtott kárpótlási kérelmek elbírálására az 1991. évi XXV. törvény 10-12. §-ában foglaltak az irányadók a következő eltérésekkel:)

"a) a jogosult 2012. március 30-ig kezdeményezett bírósági eljárásban hozott, elítélését törvénysértővé vagy semmissé nyilvánító jogerős bírósági határozat kézbesítését követő 4 hónapon belül a kárpótlási hatósághoz kárpótlás iránti kérelmet nyújthat be; a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye;"

(2) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény Eljárási szabályok alcíme a következő 14/B. §-sal egészül ki:

"14/B. § (1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, a kárpótlási hatóság a döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályai szerint közli.

(2) Ha az eljárás során az ügyfél az eljárás jogerős befejezése előtt elhunyt, a jogutódlásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény jogutódlásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni."

57. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról 1992. évi XXXII. törvény 14. § d) pontjában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg, a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

37. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

58. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 6. § (1) bekezdésében a "megyei bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság)" szövegrész helyébe a "törvényszék (a továbbiakban: bíróság)" szöveg lép.

38. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvény módosítása

59. § A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalvány kibocsátásával a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál keletkező, a ráfordításokkal csökkentett bevételt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány szociális üdültetési célokra, ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására, illetve egyéb szociális programok végrehajtására használhatja fel."

39. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása

60. § (1) A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kérelmet - a rendelkezésre álló bizonyítékokkal és esetleges további bizonyítási indítványokkal együtt - a kárpótlási hatóság által rendszeresített formanyomtatványon a kárpótlási hatósághoz 2012. március 30-ig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye."

(2) A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kérelmező nem jogosult a kárpótlási hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani."

(3) A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény Eljárási szabályok alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, a kárpótlási hatóság a döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályai szerint közli."

40. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

61. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) preambulumában az "Alkotmánynak" szövegrész helyébe az "Alaptörvénynek" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontjában, 9. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontjában és 26. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 21. § p) pontjában az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal elnöke" szöveg,

d) 26. § (2) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,

e) 26. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

f) 28. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg

lép.

41. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény módosítása

62. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény

a) 28. § (4) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

b) 29. § (3) bekezdésében a "megyei bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg, a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrészek helyébe a "Kúria" szöveg

lép.

42. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

63. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 9/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/C. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a még kiadatlan részaránytulajdonok vonatkozásában a részarány-tulajdonosok nyilvántartott AK értékei alapján nyilvános sorsolással állapítja meg a részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földrészletet. A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

(2) A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani.

(3) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(4) Ha a sorsolás lebonyolítása ellen kifogás nem érkezett, illetve a kifogással kapcsolatos jogorvoslati eljárás jogerősen befejeződött, a mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolási jegyzőkönyvet megküldi a földrészlet fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

(5) A központi költségvetés terhére - a 12/E. § (2) bekezdése, a 12/G. § (2) bekezdése, a 12/H. § (1)-(6) bekezdése és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályairól szóló rendelet szerint - gondoskodni kell az érintett földrészlet előkészítéséről, a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról. A részaránytulajdonosokat a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni.

(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-éig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a 12/H. § (1) bekezdése szerinti egyezséget tartalmazó okiratot vagy a sorsolási jegyzőkönyvet, továbbá az elkészített változási vázrajzot és az egyéb munkarészeket megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, amely ezek alapján meghozza az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot.

(8) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, illetve a (7) bekezdés szerinti határozat jogerőssé válását követően gondoskodni kell a keletkező új földrészletek kitűzéséről, és azok helyszíni birtokbaadásáról. A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni."

(2) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12/F. § (1) Ha a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték, bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg. Az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmet legkésőbb 2012. június 1-jéig lehet benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. E határidő elmulasztása esetén a közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőig azon tulajdonostársak is benyújthatják önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmüket, akik a 12/H. § (8) bekezdése alapján a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradtak.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állam viseli.

(4) Soron kívüli eljárás abban az esetben folytatható le, ha az eljárás költségeit a soronkívüliséget igénylő, kérelmező tulajdonostárs magára vállalja. A soron kívüli eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."

(3) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény a következő 12/G. §-sal egészül ki:

"12/G. § (1) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban az ingatlanügyi hatóság által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását.

(2) A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság meghatározza a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra és a kialakult helyszíni használatra. A megosztás módját, kiindulási helyét és irányát meghatározó határozatot az ingatlanügyi hatóság és a település polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján nyolc napra történő kifüggesztéssel kell az érintettekkel közölni. Ezen időtartamon belül a döntés ellen fellebbezésnek van helye."

(4) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény a következő 12/H. §-sal egészül ki:

"12/H. § (1) A kérelmező tulajdonostársak közötti egyezség hiányában az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztás sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Az egyezségnek vagy a kisorsolt sorrendnek megfelelően a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduknak megfelelően a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni.

(2) A sorsolást az ingatlanügyi hatóság által létrehozott sorsolási bizottság bonyolítja le.

(3) A sorsolás során a 9/C. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen az ingatlanügyi hatóságnál kifogás nyújtható be.

(4) Az önálló földrészlet kialakítására a 9/C. § (6) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A földrészlet megosztást követően az egyes tulajdoni hányadokra vonatkozó, illetve azokat terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények - a keletkező önálló földrészletekre történő - visszajegyzéséről az ingatlanügyi hatóság gondoskodik.

(6) Ha törvény úgy rendelkezik, a megosztási vázrajzot - határidő kitűzésével - ellenjegyzésre közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultjával. Ha a jogosult az ellenjegyzést határidőben nem teljesíti, úgy azt megadottnak kell tekinteni.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően az elkészített változási vázrajz, valamint a sorsolási jegyzőkönyv vagy az egyezségi okirat alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

(8) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

(9) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok közlésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt kell alkalmazni."

(5) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályait, továbbá a 12/F. § (4) bekezdésében meghatározott soronkívüli eljárás szabályait rendeletben állapítsa meg."

(6) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény a következő 18. §-sal egészül ki:

"18. § E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 12/H. § (5) és (6) bekezdése az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban csak akkor alkalmazhatóak, ha a 12/G. § (2) bekezdése szerinti határozat az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépéséig nem emelkedett jogerőre."

64. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

a) 4. § (2) bekezdésében a "Ptk." szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk)" szöveg, a "pont" szövegrész helyébe a "pontja" szöveg,

b) 12/E. § (2) bekezdésében az "az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény" szövegrész helyébe az "az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény" szöveg

lép.

65. § Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 5/B. §-a, 9. § (1) bekezdése és 12/E. § (1) bekezdésében a " , s az - a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva - nem várható" szövegrész.

43. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

66. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a működési engedélyezési eljárásban a szakmai program véleményezéséért a módszertani intézményeknek fizetendő szakértői díjmértékét."

67. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) preambulumában az "az Alkotmányban meghatározott" szövegrész helyébe az "a" szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében, valamint 3. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 3. § (1)-(3) bekezdésében az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg

lép.

44. A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény módosítása

68. § A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény 14. § (2) bekezdés b) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

45. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

69. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény

a) 3. § (2) bekezdés c) pontjában az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal elnöke" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdés j) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

46. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény módosítása

70. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény

a) 4. § (1) bekezdés c) pontjában és 7. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 7. § (3) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

47. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

71. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állampolgárság megváltoztatásához fűződő jogot nem lehet önkényesen korlátozni."

(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állampolgársági eskü szövege:

Én,......................esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen."

(3) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 7. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az állampolgársági fogadalom szövege:

Én,......................fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom."

(4) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a 25. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

26. § E törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, 1. § (4) bekezdése, 2-4. §-a, 4/A. § (2) bekezdése, 5. §-a, 5/A. § (1) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 8. § (1) és (2) bekezdése, 8. § (4) bekezdése, 9. § (1) és (4) bekezdése, 23. §-a és 25. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

72. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

a) preambulumában a "Magyar Köztársasághoz" szövegrész helyébe "Magyarországhoz" szöveg, az "érdekében," szövegrész helyébe az "érdekében, a természetes személy akaratszabadságának tiszteletben tartása mellett, a család állampolgársága egységének elősegítése érdekében és a hontalanság eseteinek csökkentése céljából," szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,

c) 2. § (1) bekezdésében az "aki e törvény erejénél fogva" szövegrész helyébe az "aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva" szöveg,

d) 4. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe "Magyarország" szöveg,

e) 4. § (7) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe "Magyarországnak" szöveg,

f) 5/A. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Elnökéhez" szövegrész helyébe a "köztársasági elnökhöz" szöveg,

g) 5/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. ME rendelete" szövegrész helyébe a "7970/1946. ME rendelet" szöveg,

h) 5/A. § (3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságtól" szövegrészek helyébe a "Fővárosi Törvényszéktől" szöveg,

i) 6. § (1) és (2) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. §-ában, 15. § (1) és (4) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg

lép.

73. § (1) Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 1. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 3. § (1) bekezdése.

48. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

74. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11/A. § (1) A bérbeadó az épületre, az abban lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó, jogszabályban meghatározott energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés megkötését megelőzően köteles az új bérlőnek bemutatni, és azt a szerződés megkötésével egyidejűleg az új bérlő részére átadni.

(2) Az új bérlő a bérbeadóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával ismeri el az energiahatékonysági tanúsítvány (1) bekezdés szerinti

a) bemutatását annak megtekintésekor,

b) átvételét a szerződés megkötésekor.

(3) Ha a bérbeadásra kínálás médiában megjelenő kereskedelmi közlemény alapján történik, a bérbeadónak gondoskodnia kell a rendelkezésre álló energiahatékonysági tanúsítványban feltüntetett energiahatékonyság-mutató kereskedelmi közleményben történő közzétételéről is."

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy az általa vezetett minisztériummal, a felügyelete vagy irányítása alá tartozó központi költségvetési szervekkel közszolgálati jogviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban álló személyek elhelyezéséhez szükséges állami lakásokra és helyiségekre, továbbá a bérlőkijelölési és a bérlőkiválasztási jog gyakorlására - e törvény keretei között - rendeletben határozza meg

a) a bérlők körét és a bérbeadás feltételeit, ideértve az életvitelszerű bentlakás szabályait és a lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzését is;

b) az állami lakásra és helyiségre a szerződés megkötésekor a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő óvadék kikötésének lehetőségét és feltételeit;

c) a bérlőtársi jogviszony létesítésének feltételeit;

d) a lakáshasználati díjemelésének mértékét és feltételeit;

e) a bérlő által befogadható személyek körét és a befogadás feltételeit;

f) a tartási szerződéshez való hozzájárulás feltételeit;

g) a lakás és helyiség bérleti jogának cseréjéhez és a helyiség bérleti jogának átruházásához történő hozzájárulás feltételeit;

h) a lakásban visszamaradó személy elhelyezésére történő kötelezettségvállalás feltételeit;

i) a bérlő halála esetén a lakásra és helyiségre (ideértve a bérlőkijelölési joggal érintett lakást is) vonatkozó bérleti jog folytatásának lehetőségét, továbbá a jogfolytatásra jogosultak körét és a joggyakorlás feltételeit,;

j) a lakás és helyiség albérletbe adásához való hozzájárulás feltételeit;

k) a lakás és helyiség lakbérének mértékét és a lakbér megállapításának feltételeit;

l) a lakás és helyiség (ideértve a bérlőkijelölési joggal érintett helyiség) elidegenítéséhez való hozzájárulás feltételeit."

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 95. §-sal egészül ki:

"95. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. §-át - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2012. június 1. napját követően kötött bérleti szerződés és közzétett kereskedelmi közlemény tekintetében kell alkalmazni.[4]

(2) Az épületben lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében e törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. § (1) és (2) bekezdését a 2015. december 31-ét követően kötött bérleti szerződés tekintetében kell alkalmazni."

(4) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 96. §-sal egészül ki:

"96. § E törvény 11/A. §-a az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (2) és (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja."

75. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

a) 3. § (5) bekezdésében az "állami lakásra" szövegrész helyébe az "állam tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: állami lakás)" szöveg,

b) 23. § (1) bekezdés f) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

76. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdésében az "- az állam tulajdonában lévő lakás (a továbbiakban: állami lakás) esetén a Kormány rendelete -" szövegrész.

49. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

77. § (1)[5]

(2) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, vagy a közoktatási feladatok ellátására nemzetközi szerződés alapján jogosult - a (13) bekezdésben meghatározott intézményátadás kivételével -, a fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény tekintetében - a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött - egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A nyilatkozatnak a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia, elkészítésénél az (5) bekezdésben, teljesítésénél a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A települési önkormányzat a nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a megyei fenntartó, fővárosi kerület esetén a fővárosi önkormányzat részére. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni, a nyilatkozat megküldését követően induló tanítási évtől kezdődően."

(3) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 108. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A Magyarország területén tartózkodó menedékes gyermeke nevelése, oktatása céljából az oktatásért felelős miniszter - az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter egyetértésével - ideiglenes működési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény működését az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is. Az ideiglenes működési engedély egy évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes működési engedély iránti kérelmet az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nyújtja be. Az ideiglenes működési engedély kiadásával egyidejűleg a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes működési engedélyben az oktatásért felelős miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést vagy iskolai oktatást. Az ideiglenes működési engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel az olyan ország előírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítványnak Magyarország részéről történő elismerését."

(4) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az egyházi jogi személy által fenntartott közoktatási intézmény után járó költségvetési hozzájárulás meghatározásánál e törvény rendelkezései mellett figyelembe kell venni a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény és az Eftv. rendelkezéseit is."

(5) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az "A közoktatás információs rendszere" alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. Egy személynek - többes foglalkoztatási jogviszony esetén is - csak egy azonosító száma lehet, ennek biztosítása érdekében a közoktatás információs rendszerének és a felsőoktatás információs rendszerének az adatállománya összekapcsolható."

(6) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az "A közoktatás információs rendszere" alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. A közoktatási információs iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. Egy személynek csak egy azonosító száma lehet."

(7) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az "A közoktatás információs rendszere" alcím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére és a felsőoktatás információs rendszere részére annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartott tanulók egy azonosító számmal rendelkezzenek. A tanulói nyilvántartásból személyes adat a tankötelezettség megállapítása céljából a tanuló lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, a főváros esetében a főjegyzőnek, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalnak továbbítható. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba."

(8) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet az "A közoktatás információs rendszere" alcíme a következő 8. ponttal egészül ki:

"8. A közoktatás információs rendszerének kezelője a közoktatás információs rendszerében nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a közoktatás információs rendszere kezelőjének. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a közoktatás információs rendszere kezelőjét. A közoktatás információs rendszerének kezelője az e pont szerint tudomására jutott adatváltozást a közoktatás információs rendszerében a közoktatási intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át."

(9)[6]

(10) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet "A diákigazolvány" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"A diákigazolvány

1. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának időpontját, az érvényességére vonatkozó adatot és típusának megjelölését. A közoktatási információs iroda a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány hatályának megszűnését követő öt évig kezelheti.

2. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány.

3. Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a közoktatási információs irodánál. A diákigazolvány elkészítéséről a közoktatási információs iroda gondoskodik, amelyet az adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére.

4. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A közoktatási információs iroda az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elektronikus úton tart kapcsolatot a közoktatási intézménnyel.

5. A diákigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg.

6. A közoktatási információs iroda a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a közoktatási intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet."

78. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

a) 6. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

b) 9. § (10) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 110. § (1) bekezdés c) pontjában és 110. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 17. § (3) bekezdés d) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

d) 40. § (7) bekezdésében, 108. § (1) és (8) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 72. § (1) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,

f) 77. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló törvény" szöveg,

g) 77. § (3) bekezdésében és 81. § (6) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló törvény" szöveg,

h) 95. § (10) bekezdésében a "miniszter az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén határozatban" szövegrész helyébe a "miniszter törvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén, ha különleges jogrend kihirdetésére nem kerül sor, határozatban" szöveg,

i) 118. § (9) bekezdésében az "egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvény" szövegrész helyett az "Eftv." szöveg,

j) 2. számú mellékletében az "A gyermekek, tanulók adatai" rész 1. pont a) alpontjában a "Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg

lép.

79. § (1) Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény preambulumában a "Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 93. § (4) bekezdése.

50. A Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai között, Genfben, 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás kihirdetéséről szóló 1993. évi LXXXIII. törvény módosítása

80. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai között, Genfben, 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás kihirdetéséről szóló 1993. évi LXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése.

51. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 1993. évi XCVI. törvény módosítása

81. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 1993. évi XCVI. törvény 23/A. §-ában a "megyei bíróságon" szövegrész helyébe a "törvényszéken" szöveg lép.

52. A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény módosítása

82. § A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény a következő 2. §-sal egészül ki:

"2. § (1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, a kárpótlási hatóság a döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályai szerint közli.

(2) Ha az eljárás során az ügyfél az eljárás jogerős befejezése előtt elhunyt, a jogutódlásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény jogutódlásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni."

53. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény módosítása

83. § Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény preambulumában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

54. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

84. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését - ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését - követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a végrehajtónak történő megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt."

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 225. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A végrehajtó a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén jogosult az állami címer használatára."

(3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 238. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: "Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem." "

(4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 238. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki

"(3) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtó."

(5)[7]

(6) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"240/A. § (1) Ha a végrehajtó szolgálata megszűnik, kinevezésének érvénytelenségét állapították meg vagy helyettesítésére tartóst helyettest rendeltek ki, a végrehajtó, illetve a végrehajtási iratokat, nyilvántartásokat, ezek megőrzésére szolgáló számítástechnikai eszközöket (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: végrehajtási iratok) birtokló személy a 240. §-ban meghatározott időponttól számított 15 napon belül a szolgálatba lépő új végrehajtó vagy a tartós helyettes részére átadja a folyamatban lévő és befejezett végrehajtási ügyek iratait, a végrehajtási ügyek nyilvántartásait tartalmazó iratokat, valamint a végrehajtási ügyek és nyilvántartások számítógépes adathordozón rögzített adatait tartalmazó eszközöket, amelyeket az átvételre jogosult köteles átvenni.

(2) A végrehajtói állásra kirendelt tartós helyettesnek rendelkezési joga van a helyettesített végrehajtó letéti számlája felett. Ha a tartós helyettes saját iroda működtetésével látja el a helyettesítést, a végrehajtói letéti számla tulajdonosa átadhatja a letéti számlán kezelt pénzösszeget a tartós helyettesnek, ha pedig a megüresedett végrehajtói álláshelyre új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket átadja a szolgálatba lépő végrehajtónak.

(3) A végrehajtási iratokat birtokló személy köteles lehetővé tenni az átvevő személy számára azt, hogy az átadás céljából a végrehajtó irodájába belépjen, valamint iratait és nyilvántartásait megvizsgálja. A végrehajtási iratokat átvevő személy az átvételt igazolja.

(4) A végrehajtási iratokat birtokló személy vagy az átvételre jogosult személy kérelmére a végrehajtási iratokat a kamara veszi át és haladéktalanul gondoskodik az átvételre jogosult személy részére történő átadásáról.

(5) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a végrehajtási iratok átadásának megtörténtét. A végrehajtási iratokat birtokló személy köteles lehetővé tenni a helyszíni ellenőrzést lefolytató személy számára azt, hogy az ellenőrzés elvégzése céljából a végrehajtó irodájába belépjen, valamint iratait és nyilvántartásait megvizsgálja.

(6) Ha a végrehajtási iratokat birtokló személy az (5) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a végrehajtó irodája a helyszíni ellenőrzés lefolytatása céljából, a végrehajtási iratok mielőbbi átadásának érdekében - a Ket. 57/B. § (4) és (5) bekezdésének alkalmazásával - felnyitható."

(7) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"240/E. § Végrehajtó-helyettesként az működhet, akit a kamara az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtó-helyettes. A kamara a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja."

(8) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 241. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Önálló bírósági végrehajtójelöltként (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: végrehajtójelölt) az járhat el, akit a kamara a végrehajtójelöltek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtójelölt. A kamara a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja."

(9) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 245. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A végrehajtó-helyettes a tartós helyettesként történő kirendelése esetén a végrehajtó hatáskörében teljes jogkörrel és önálló felelősséggel jár el, a működésének megkezdésekor a kamara elnöke előtt esküt tesz, és igazolja felelősségbiztosításának fennállását. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: tartós helyettesként kirendelt végrehajtó-helyettes."

(10) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 245. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tartós helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja. Ha a tartós helyettest megüresedett álláshelyre rendelték ki, vagy nem született megállapodás a helyettesített végrehajtóval a helyettesített végrehajtó irodájának további működtetéséről, a tartós helyettes a végrehajtási ügyek ellátását saját irodája útján végezheti; ebben az esetben be kell jelentenie a kamarához a számla-szerződéseit és a hivatali helyiségének címét."

(11) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 245. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a végrehajtói állásra több tartós helyettes kerül kirendelésre, a kirendelésről szóló okiratban meg kell határozni a tartós helyettesek között érvényesülő ügyelosztási szabályokat."

(12) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 248. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A helyettest a tényleges helyettesítés tartama alatt a helyettesített végrehajtótól díjazás illeti meg, amelynek összegét megállapodás hiányában a kamara állapítja meg. A megüresedett végrehajtói állásra kirendelt tartós helyettest, valamint a helyettesítést saját irodája útján ellátó tartós helyettest a végrehajtói tevékenységből eredő bevétel illeti meg."

(13) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250/A. § (5) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:)

"b) - saját iroda működtetésével ellátott helyettesítés esetén - a végrehajtói letéti számla száma, a számlát vezető hitelintézet neve, valamint a tartós helyettes irodájának és kézbesítési irodájának címe, több tartós helyettes kirendelése esetén a tartós helyettesre vonatkozó ügyelosztási szabályok,"

(14) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/H. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:)

"d) a végrehajtói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt a 239/A. § szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés és a 240/A. § (5) bekezdése alapján a végrehajtási iratok átadásának megtörténtére vonatkozóan lefolytatott hatósági ellenőrzés [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás]."

(15) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 256. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A törvényszéki végrehajtót a törvényszék elnöke nevezi ki határozatlan időre, meghatározott törvényszékre; a kinevezésre a 233. § megfelelően irányadó. A törvényszéki végrehajtó a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt a kinevezését követő egy hónapon belül a törvényszékelnöke előtt teszi le. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: törvényszéki végrehajtó."

(16)[8]

(17) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 256/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törvényszéki végrehajtó-helyettes a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő, akit a törvényszék elnöke pályázat alapján nevez ki. A kinevezésre a 240/F. § (1)-(4) bekezdése, az eskütételre a 256. § (2) bekezdése megfelelően irányadó azzal, hogy az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: törvényszéki végrehajtó-helyettes."

(18) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 257. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A törvényszéki végrehajtójelölt kinevezésére a 241. § (2) bekezdése, eskütételére a 256. § (2) bekezdése megfelelően irányadó azzal, hogy az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: törvényszéki végrehajtójelölt."

(19) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 263. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A végrehajtási ügyintézőt a törvényszék elnöke pályázat útján nevezi ki, a kinevezésre a 233. § (1) bekezdés a)-e) pontját és (2)-(4) bekezdését, valamint a 234. § (2) bekezdését, az eskütételre a 256. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtási ügyintézőnek végrehajtási ügyintézői vizsgát kell tennie a végrehajtási ügyintézői ismeretekből. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: végrehajtási ügyintéző."

(20) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 306. §-sal egészül ki:

"306. § Az önálló bírósági végrehajtóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét megelőzően betöltő önálló bírósági végrehajtó szolgálata 2013. december 31-én szűnik meg."

85. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 233. § (1) bekezdés d) pontjában és 240/F. § (1) bekezdés d) pontjában a "választójoggal rendelkezik" szövegrész helyébe az "az országgyűlési képviselők választásán választható" szöveg,

b) 239. § (3) bekezdés a) pontjában a "vagy választójogát elvesztette" szövegrész helyébe az "elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható" szöveg,

c) 240. § b) pontjában a "vagy választójog elvesztésének időpontjától kezdődően" szövegrész helyébe az "elvesztésének időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amelytől az országgyűlési képviselők választásán nem választható" szöveg,

d) 240/C. § (1) bekezdésében és 254/H. § (1) bekezdésében a "közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény" szövegrész helyébe a "Ket." szöveg

lép.

86. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 16. § c) pontjában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

b) 16. § d) pontjában a "megyei bíróság, illetőleg Fővárosi Bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság)" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

c) 16. § e)-j) és l) pontjában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

d) 23/B. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, 23/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

e) 28. § (3) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróságra" szövegrész helyébe a "Kúriára" szöveg,

f) 34. § (5) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

g) 47/A. § (5) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

h) 57/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "megyei bírósági" szövegrészek helyébe a "törvényszéki" szöveg,

i) 57/A. § (2) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrészek helyébe a "törvényszéki" szöveg,

j) 101. § (1) bekezdésében a "megyei bíróságot" szövegrész helyébe a "törvényszéket" szöveg,

k) 210/F. § (6) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

l) 224/A. § b) pontjában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

m) 225. § (1) bekezdés b) pontjában a "fővárosi bírósági és a megyei bírósági (a továbbiakban együtt: megyei bírósági)" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

n) 225. § (1) bekezdés d) pontjában a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

o) 225. § (3) bekezdésében az "önálló" szövegrész helyébe az "önálló bírósági" szöveg, a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

p) 225. § (6) bekezdésben a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg, a "megyei bíróságra a megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszékre a törvényszéki" szöveg, a "fővárosi bírósági" szövegrész helyébe a "fővárosi törvényszéki" szöveg,

q) 229. § (2) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg, a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

r) 229. § (4) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

s) 230. § (2) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

t) 230. § (5) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg, a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

u) 230. § (6) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg, az "Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal elnökét" szöveg,

v) 253/D. § (4) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

w) 253/E. § (3) bekezdésében a "(megyei bírósági végrehajtó)" szövegrész helyébe a "(törvényszéki végrehajtó)" szöveg,

x) 254/D. § (4) bekezdésében a "megyei bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg,

y) XX. Fejezetének címében a "MEGYEI BÍRÓSÁGI" szövegrész helyébe a "TÖRVÉNYSZÉKI" szöveg,

z) 255. §-át megelőző alcímének címében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg

lép.

87. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 255. § nyitó szövegrészében a "fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó (a továbbiakban: megyei bírósági végrehajtó)" szövegrész helyébe a "törvényszéki végrehajtó" szöveg,

b) 255. § d) pontjában az "Országos igazságszolgáltatási Tanácsot, az Országos igazságszolgáltatási Tanács Hivatalát" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt" szöveg,

c) 255/A. § (1) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg, a "megyei bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg, a "fővárosi bírósági" szövegrész helyébe a "fővárosi törvényszéki" szöveg,

d) 255/A. § (2) bekezdésében a "Pest megyei bírósági" szövegrész helyébe a "Budapest környéki törvényszéki" szöveg, a "fővárosi bírósági" szövegrész helyébe a "fővárosi törvényszéki" szöveg,

e) 256. §-t megelőző alcím címében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

f) 256. § (1) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg, a "megyei bíróságnál" szövegrész helyébe a "törvényszéknél" szöveg,

g) 256. § (2) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrészek helyébe a "törvényszéki" szöveg, a "megyei bíróság" szövegrészek helyébe a "törvényszék" szöveg, a "megyei bíróságra" szövegrész helyébe a "törvényszékre" szöveg,

h) 256. § (3) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrészek helyébe a "törvényszéki" szöveg, a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

i) 256/A. §-t megelőző alcím címében a "Megyei bírósági" szövegrész helyébe a "Törvényszéki" szöveg,

j) 256/A. § (1) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg, a "megyei bíróságnál" szövegrész helyébe a "törvényszéknél" szöveg, a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

k) 256/A. § (2) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

l) 257. §-t megelőző alcím címében a "Megyei bírósági" szövegrész helyébe a "Törvényszéki" szöveg,

m) 257. § (1) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg, a "megyei bíróságnál" szövegrész helyébe a "törvényszéknél" szöveg, a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

n) 257. § (2) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

o) 258. §-t megelőző alcím címében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

p) 258. § (1) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg, a "megyei bírósági" szövegrészek helyébe a "törvényszéki" szöveg,

q) 258. § (2) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

r) 259. § (1) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

s) 259. § (2) bekezdésében a "megyei bírósági" szövegrészek helyébe a "törvényszéki" szöveg,

t) 263. § (1) bekezdésében a "megyei bíróságnál" szövegrész helyébe a "törvényszéknél" szöveg,

u) 263. § (2) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

v) 263. § (3) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

w) 274. § (1) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg,

x) 278. § (1) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

y) 287. § (1) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg, a "megyei bíróság" szövegrészek helyébe a "törvényszék" szöveg

lép.

88. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 293. § (3) bekezdésében, 294. § (1) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

b) 296. § (1) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrészek helyébe a "törvényszék" szöveg,

c) 300. §-ában a "megyei bírósági" szövegrészek helyébe a "törvényszéki" szöveg,

d) 307. § (2) bekezdés h) pontjában a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg lép.

55. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

89. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából - a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentési adatlap) - bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia.

(3) Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelynek érvényességéhez jogszabály alapján kötelező írásba foglalás szükséges, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bejelentési adatlapot a használatba adónak nem kell aláírnia, de a bejelentési adatlaphoz a szerződés egy eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát mellékelni kell."

(2) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból díjfizetés ellenében papír alapon vagy elektronikus úton a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott, a 25/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat."

(3) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A földhasználati nyilvántartásból díjmentes

a) a hatóság megkeresésére annak hivatalból indított eljárásához

b) a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához, továbbá

c) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához

szükséges adatszolgáltatás."

(4) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az első fokon kérelemre indult eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - 6 000 forint összegű díjat kell fizetni. Ha a földhasználati bejelentés vagy a törlési kérelem 20 vagy annál több földrészletre vonatkozik, az eljárás díja 12 000 forint."

(5) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A díjat kérelemre indult eljárásban - az (1a) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a földhasználati nyilvántartási eljárás lefolytatását kérelmező földhasználónak kell megfizetnie."

(6) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/E. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a földhasználat nyilvántartásból való törlését a használatba adó kéri, a díjat a használatba adónak kell megfizetnie."

90. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

a) 8/C. § (6) bekezdésében a "Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása tárgyában kötött nemzetközi" szövegrész helyébe a "2003. évi uniós csatlakozási" szöveg,

b) 88/A. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi" szövegrész helyébe a "2003. évi uniós csatlakozási" szöveg

lép.

56. A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény módosítása

91. § A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény

a) 51. §-ában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

b) 52. §-ában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg, a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg

lép.

57. A diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, az 1961. évi április hó 18. napján kelt szerződésben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményeire, tisztségviselőire és alkalmazottaira, a részt vevő államok képviselőire és az EBEÉ missziók tagjaira való kiterjesztéséről szóló 1994. évi LXXXV. törvény módosítása

92. § A diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, az 1961. évi április hó 18. napján kelt szerződésben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményeire, tisztségviselőire és alkalmazottaira, a részt vevő államok képviselőire és az EBEÉ missziók tagjaira való kiterjesztéséről szóló 1994. évi LXXXV. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

58. A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása

93. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 10. § (1) bekezdésében a "megyei bíróságnál" szövegrész helyébe a "törvényszéknél" szöveg lép.

59. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosítása

94. § A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény

a) preambulumában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

c) 7. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

60. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

95. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: "Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem." "

(2) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: szabadalmi ügyvivő."

96. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény

a) 2. § (3) bekezdés a) pontjában, 27/A. § (1) bekezdésében, 27/B. § (1) bekezdésében, 27/D. § (1) bekezdés b) pontjában, 27/E. § (1) bekezdés b) pontjában és 27/F. § (7) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 24/G. § (1) bekezdésében, 33/A. §-ában és 35. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

c) 27. § (1) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg

lép.

61. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

97. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

a) 86. § (1) bekezdésében,87. §-ában és 101. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

b) 104. § (1) és (4) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

c) 104. § (10) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságnál" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéknél" szöveg, a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

d) 104. § (17) bekezdésében a "megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg

lép.

62. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködés tárgyában Budapesten, 1960. január hó 30. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 13. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről és az egyezmény egyes rendelkezései által érintett, meghatározott személyek további ellátásának biztosításáról szóló átmeneti rendelkezésekről szóló 1995. évi LI. törvény módosítása

98. § A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködés tárgyában Budapesten, 1960. január hó 30. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1960. évi 13. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről és az egyezmény egyes rendelkezései által érintett, meghatározott személyek további ellátásának biztosításáról szóló átmeneti rendelkezésekről szóló 1995. évi LI. törvény 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

63. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

99. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a következő 96. §-sal egészül ki:

"96. § A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerveknek - a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében - nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni."

100. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

a) preambulumában az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg,

b) 4. § 33. pontjában és 11. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 58. § (7) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg

lép.

101. § Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40. § (4) bekezdésében az "az ország társadalmi-gazdasági tervének [Alkotmány 19. § (3) bek. c) pont] meghatározása," szövegrész.

64. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

102. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a következő 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § A vízügyi igazgatási szerveknek - a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében - nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni."

65. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

103. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Országos Levéltár központi általános levéltár. Illetékességi körébe tartozik a köztársasági elnöknek és hivatalának, az Országgyűlésnek és hivatalának, továbbá az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának, az Alkotmánybíróságnak, a miniszterelnöknek, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek, valamint - a központi államigazgatási szervek területi szervei, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet kivételével - a központi államigazgatási szervek közvetlen felügyelete és irányítása alatt működő egyéb állami szerveknek, a Kúriának, a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek, a Magyar Nemzeti Banknak, valamint mindezen szervek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá minden, levéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány levéltári anyaga."

104. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény

a) 10. § (2) bekezdés b) pontjában az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal elnöke" szöveg,

b) 19. § (5) bekezdésében a "vagy az autonóm államigazgatási szerv" szövegrész helyébe az " , az autonóm államigazgatási szerv vagy az önálló szabályozó szerv" szöveg,

c) 35/A. § (3) bekezdésében az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal elnöke" szöveg

lép.

105. § Hatályát veszti a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontjában a ", valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete" szövegrész.

66. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt "Békepartnerség" program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló 1995. évi LXVII. törvény módosítása

106. § Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt "Békepartnerség" program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló 1995. évi LXVII. törvény 7. §-ában a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg lép.

67. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

107. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) preambulumában és 63. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdés a) pontjában, 3/B. § (1) bekezdésében, 3/C. § (1) bekezdésében, 3/E. § (2) bekezdésében, 12. § (1) és (5) bekezdésében, 23. § (1) és (5) bekezdésében, 23/B. § (1) bekezdésében, 27/B. § (6) bekezdésében, 68. § (3) bekezdésében, 72. §-ában, 74. § (1) bekezdés c) pontjában és 74. § (2) bekezdés u) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 1. § (2) bekezdésében, 61/A. § (3) bekezdés a) pontjában és 74. § (1) bekezdés x) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 27/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében és 27/A. § (1) bekezdés k) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

e) 61/A. § (3) bekezdés h) pontjában az "a Magyar Köztársaságban az ellenőrzött légtéren kívül (a repülőtéri körzetek kivételével) működő" szövegrész helyébe az "- a repülőtéri körzetek kivételével - az ellenőrzött légtéren kívül Magyarország légterében" szöveg,

f) 64. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság területén, illetve a magyar légtérben légi járművet külön" szövegrész helyébe a "Magyarország területén vagy légterében légi járművet" szöveg

lép.

68. Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosítása

108. § Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg

b) 48/F. § (4) bekezdésében és 49/B. § (3) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg

lép.

69. A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény módosítása

109. § Hatályát veszti a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény preambulumában a "- kiindulva abból, hogy az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a tudományos kutatás szabadságát, a szabad véleménynyilvánítás és a piacgazdaság feltételeit; figyelembe véve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, az Európa Tanács 108. számú Egyezményét a személyiségnek személyes adatok automatikus kezelésével kapcsolatos védelméről, valamint az Európa Tanács Ajánlásait -" szövegrész.

70. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény hatályon kívül helyezése

110. § Hatályát veszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény.

71. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

111. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény

a) 34. § (1) bekezdésében a "népszavazási kezdeményezés, népi kezdeményezés" szövegrész helyébe a "népszavazási kezdeményezés, népi kezdeményezés, európai polgári kezdeményezés" szöveg,

b) 36. § d) pontjában a "népszavazási kezdeményezést, népi kezdeményezést" szövegrész helyébe a "népszavazási kezdeményezést, népi kezdeményezést, európai polgári kezdeményezést" szöveg

lép.

112. § Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 36. § f) pontjában az ", a munkacsoportnak" szövegrész.

72. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

113. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

a) 7. § m) pontjában az "a Magyar Köztársaság nemzeti" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

b) 23/D. § (6) bekezdésében a "megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg

lép.

73. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

114. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény

a) 3. § (1) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

b) 9. § (3) bekezdés a) pontjában az "ezek hozzátartozója [a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont]" szövegrész helyébe az "ezek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója" szöveg

lép.

74. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

115. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)

"g) a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szervet, a piacfelügyeleti bírság mértékét, továbbá a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági eljárás és a piacfelügyeleti bírság részletes szabályait;"

116. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

a) preambulumában az "Alkotmányból" szövegrész helyébe az "Alaptörvényből" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg, 1. § (1) bekezdés a)-c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 44. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

75. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

117. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény

a) 18. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságnak" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéknek" szöveg,

b) 18. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

c) 19. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrészek helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

d) 19. § (2) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, 22. § (1) bekezdésében és (2) bekezdése nyitó szövegrészében, 23. § (1) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében és 55. §-ában a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

e) 46. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságnak" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéknek" szöveg,

f) 53. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságot" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéket" szöveg

lép.

76. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

118. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 24. § (1) bekezdésében az "és népi kezdeményezésen a lakóhelyén" szövegrész.

77. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

119. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 42. § (1) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg lép.

78. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

120. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 5. § (4) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

79. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

121. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 1. § (1) bekezdésében és 61. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

80. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

122. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 27. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 43/F. §-ában, 43/H. § (11) bekezdésében, 65/A. § (3) bekezdésében, 65/B. § (5) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

d) 85. § (3) bekezdésében a "megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

e) 88. § (4) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg,

f) 88. § (8) bekezdésében az ", amelyet a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) nemperes eljárásban bírál el." szövegrész helyébe az " . Ez az eljárás a törvényszék hatáskörébe tartozik, amely a kérelmet nemperes eljárásban bírálja el." szöveg

lép.

81. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

123. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 26. § (4) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg lép.

82. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása

124. § (1) Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ingatlanon - a tulajdonjog átruházása esetén - a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt évig elidegenítési és terhelési tilalom keletkezik."

(2) Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény a következő 14. §-sal egészül ki:

"14. § Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 5. § (4) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor fennálló elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében is alkalmazni kell."

125. § Hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. § (5), (6) és (8) bekezdése.

83. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény módosítása

126. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az ingatlan-nyilvántartási térképről elektronikus formában szolgáltatott másolat olyan elektronikus okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és amelyet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel hitelesített."

84. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

127. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Teljes személyes díjmentességben részesül:)

"b) az egyház, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy;"

(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az igazolhatóan birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges."

(3) Az illetékekről szóló 1990. évi XCiii. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelmet elutasító döntés az ügyfél hátrányára jogszabálysértőnek bizonyult."

(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jelzálogjog bejegyzése, valamint - ide nem értve a jelzálogjog törlését - a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12 600 forint."

(5) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) Az ingatlan közigazgatási címének közterület-név változás miatt történő átvezetése iránti megkeresés alapján indult eljárás díja közterületenként 2 600 forint."

(6) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/B. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:)

"e) az egyház, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy;"

(7) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/B. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:)

"k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt "Békepartnerség" program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az azok alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ingatlanügyek tekintetében."

(8) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32/D. § Ha az ingatlanügyi hatóságnál ugyanazon ingatlanra vonatkozóan a kérelmező többféle, egymástól különböző típusú jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszüntetésének a bejegyzését, feljegyzését, vagy a bejegyzett ilyen jog vagy feljegyzett ilyen tény törlését egy eljárásban kéri, a díjat csak egyszer, a legmagasabb díjtételnek megfelelő összegben kell megfizetni."

(9) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény HARMADIK RÉSZE a következő 32/G. §-sal egészül ki:

"32/G. § Az Inytv. 75. § (1) bekezdése szerinti TAKARNET engedélyezési eljárásért 3 000 forint összegű díjat kell megfizetni."

(10) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy a díj és az elektronikus adatszolgáltatási díj megfizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalon belüli elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg."

128. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény

a) 28. § (1) bekezdésében a "kiállított" szövegrész helyébe a "kiállított papír alapú" szöveg,

b) 29. § (2) bekezdésében az "az eljárás megindításával" szövegrész helyébe az "a kérelem előterjesztésével" szöveg, az "átutalási megbízással" szövegrész helyébe a "készpénz-átutalási megbízással vagy átutalási megbízással" szöveg,

c) 29. § (3) bekezdésében az "átutalási megbízással" szövegrész helyébe a "készpénz-átutalási megbízással vagy átutalási megbízással" szöveg, az "okiratot" szövegrész helyébe a "bizonylatot" szöveg,

d) 31. § (1) bekezdés a) pontjában az "eljáráshoz" szövegrész helyébe az "eljárás lefolytatásához" szöveg,

e) 31. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában a "közigazgatási" szövegrész helyébe a "közigazgatási hatósági" szöveg,

f) 32/B. § (2) és (3) bekezdésében a "naptári évben" szövegrész helyébe az "adóévben" szöveg,

g) 32/E. § (3), (6) és (13) bekezdésében az "okiratot" szövegrész helyébe a "bizonylatot" szöveg,

h) 32/E. § (9) bekezdésében a "tíz munkanapon" szövegrész helyébe a "tizenöt napon" szöveg,

i) 32/F. § (2) bekezdésében az "okiratok" szövegrész helyébe a "bizonylatok" szöveg

lép.

85. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

129. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

a) 128/C. § (4) bekezdésében "a megyei (fővárosi) bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg,

b) 177. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg

lép.

86. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

130. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a lakástakarékpénztárak e törvényben meghatározott tevékenységére és annak felügyeletére."

131. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény

a) 12. § (1) bekezdés b) pontjában és 24. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 21. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, 21. § (2) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

87. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

132. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

a) 3. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 17. § (2) bekezdés 16. pontjában az "a Magyar Köztársaság országhatárán" szövegrész helyébe az "az országhatáron" szöveg,

c) 17. § (2) bekezdés 17. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 60. § (1) bekezdésében az "amikor a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "amikor a Magyarország" szöveg, az "atomkár a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "atomkár Magyarország" szöveg,

e) 65. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

f) 65. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

88. A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény módosítása

133. § A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény

a) 1. § (2) bekezdésében az "az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (a továbbiakban: OKKH)" szövegrész helyébe az "a kárpótlási hatóság" szöveg,

b) 1. § (3) bekezdésében az "az OKKH" szövegrész helyébe az "a kárpótlási hatóság" szöveg,

c) 3. § (2) bekezdésében az "a nyugdíjfolyósító szerv és az OKKH-nak" szövegrész helyébe az "a nyugdíjfolyósító szervnek és a kárpótlási hatóságnak" szöveg

lép.

89. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

134. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

a) 76/H. § (1) és (2) bekezdésében, 78. § (1) és (2) bekezdésben, 93. §-ában a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

b) 95. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrészek helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

c) 95. § (4) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

d) 95. § (10) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságnál" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéknél" szöveg, a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

e) 95. § (15) bekezdésében a "megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg

lép.

90. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény módosítása

135. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény Eljárási szabályok alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, a kárpótlási hatóság a döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályai szerint közli.

(2) Ha az eljárás során az ügyfél az eljárás jogerős befejezése előtt elhunyt, a jogutódlásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény jogutódlásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni."

136. § Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 7. § (2) bekezdésének második mondata.

91. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

137. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény

a) 1. §-ában a "Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

b) 11. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

92. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

138. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a működési engedélyezési eljárásban a szakmai program véleményezéséért a módszertani intézményeknek fizetendő szakértői díjmértékét."

139. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) preambulumában és 5. § h) pontjában az "a Magyar Köztársaság Alkotmányában" szövegrész helyébe az "az Alaptörvényben" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 4. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 4. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "a Magyarország" szöveg,

d) 4. § (3) és (4) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 5. § a) pontjában a "Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről" szöveg

lép.

93. A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása

140. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

94. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

141. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

a) 16. § (3) bekezdésében az "Az igazságügyi szakértő, a" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

b) 24. § (1) bekezdésében a "6 hónap" szövegrész helyébe a "3 hónap" szöveg,

c) 24. § (2) bekezdésében a "3 hónap" szövegrész helyébe a "2 hónap" szöveg,

d) 124. § (1) bekezdésében a "85. §-át, 87/A. §-át" szövegrész helyébe a "85. §-át,85/A. § (1) és (2) bekezdését, 87/A. §-át" szöveg

lép.

95. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

142. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/D. §-ának (2) bekezdése, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a" szövegrész helyébe az "a" szöveg lép.

96. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

143. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 84. § (3) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg lép.

97. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

144. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

a) 16. § (1) bekezdésében a "fővárosi, megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

b) 39. § (3) bekezdésében a "megyei bíróságon" szövegrész helyébe a "törvényszéken" szöveg

lép.

98. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása

145. § (1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény preambuluma helyébe a következő szöveg lép:

"Az Országgyűlés a választójog gyakorlása, a választási eljárás, a népszavazási eljárás, a népi kezdeményezési és az európai polgári kezdeményezési eljárás demokratikus lefolytatásának biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:"

(2) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

"III/A. FEJEZET

A VÁLASZTÓJOGBÓL VALÓ KIZÁRÁS A BELÁTÁSI KÉPESSÉG KORLÁTOZOTTSÁGA MIATT

11/A. § (1) A választójogból való kizárás kérdéséről a bíróság a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatára irányuló eljárás alapján hozott ítéletében dönt.

(2) A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége

a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy

b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik.

(3) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból kizárja, a gondnokság alá helyezett személy az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése alapján nem választó és nem választható.

(4) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy az Alaptörvény XXIII. cikke alapján választó és választható, e jogait személyesen gyakorolja, e jogok gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet.

(5) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt keresetindításra jogosultak kérhetik a nagykorú személy választójogból való kizárását, illetve a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését."

(3) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt szervek a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervvel, az alábbiak szerint:]

"a) a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatal a belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt személyekről,"

(4) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 17. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti közlés tartalmazza a polgár:]

"c) választójogból való kizárásának okát, kezdetét és megszűnésének várható időpontját."

(5) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országos Választási Bizottság tagjai az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint, más választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, fővárosi főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesznek."

(6) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt, a választási iroda tagja és az Országos Választási Iroda vezetője megbízásakor a megbízó előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz."

(7) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet - a Kúriához címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.

(2) A Kúria a kifogást soron kívül bírálja el. A Kúria az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja."

(8) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény Második Része a következő XVI/A. Fejezettel egészül ki:

"XVI/A. FEJEZET

AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS

148/B. § (1) Az európai polgári kezdeményezésre a 48. §-t és a X. Fejezetet kell alkalmazni.

(2) Az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről szóló igazolás kiállítása, a támogató nyilatkozatok ellenőrzése és az érvényes támogató nyilatkozatok számát tartalmazó igazolás kiállítása az Országos Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) Az aláírások ellenőrzése során meg kell vizsgálni, hogy a támogató nyilatkozat formailag elfogadható-e, azonosítani kell a támogató nyilatkozatot aláíró polgárt, meg kell állapítani, hogy nagykorú magyar állampolgár-e, valamint meg kell állapítani az érvényes támogató nyilatkozatok számát.

(4) A támogató nyilatkozatot aláíró polgár azonosítását az aláírásgyűjtő íven feltüntetett adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint szükség esetén az úti okmány nyilvántartás vagy a személyazonosító igazolvány nyilvántartás adataival való összevetésével kell elvégezni.

(5) Az aláírások ellenőrzése során a szervezők képviselője jelen lehet."

(9) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a 150. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

151. § E törvény I-III. Fejezete, IV-XI. Fejezete, XII-XII/B. Fejezete, 149. § a)-h) és k)-r) pontja, 153. §-a, 154. §-a, 156. § (2) bekezdése, 2-8/A. számú melléklete és 11. számú melléklete az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

(10) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a következő 155. §-sal és 156. §-sal egészül ki:

"155. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. § (1) és (2) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban, valamint felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén e törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. § (1) és (2) bekezdését a Ptk. 14/A. §-a vagy 15. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálat, illetve a Ptk. 21. §-a szerinti per során kell először alkalmazni.

(3) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 11/A. § (4) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén is alkalmazni kell.

156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni."

(11) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 171. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A XVI/A. Fejezet a polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16-ai 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

146. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

a) 2. § g) pontjában a "kezdeményezésre" szövegrész helyébe a "kezdeményezésre és az európai polgári kezdeményezésre" szöveg,

b) 83. § (7) bekezdésében a "megyei, fővárosi bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg, a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg,

c) 99/D. § (2) bekezdés f) pontjában és 99/L. § (3) bekezdés f) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

d) 118. § (1) bekezdésében az "az Alkotmánybíróság" szövegrész helyébe az "a Kúria" szöveg,

e) 118/A. § (2) bekezdésében az "az Alkotmány 28/E. §-ában megállapított" szövegrész helyébe az "az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott" szöveg,

f) 131. §-ában az "a 130. § (1) és (3) bekezdésének" szövegrész helyébe az "a 130. §" szöveg,

g) 146. § (1) bekezdésében és 146. § (2) bekezdésében a "megyei bírósághoz" szövegrész helyébe a "törvényszékhez" szöveg,

h) 149. § i) pontjában a ", valamint népi kezdeményezés" szövegrész helyébe a " , népi kezdeményezés, valamint európai polgári kezdeményezés" szöveg,

i) 149. § r) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

147. § Hatályát veszti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 1. számú melléklete.

99. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

148. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény preambuluma helyébe a következő szöveg lép:

"Az Országgyűlés

- elismerve a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását,

- tudatában a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban,

- figyelembe véve, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották,

- szem előtt tartva állam és egyház elválasztásának, de a közösségi célok érdekében történő együttműködés követelményét,

a következő törvényt alkotja:"

100. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása

149. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény

a) preambulumában, 17. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 2. § a) pontjában az "a Magyar Köztársaság államterületén" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg,

c) 9. § (2) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 19. § (3) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

e) 20. § (1) bekezdésében a "megyei bíróságtól" szövegrész helyébe a "törvényszéktől" szöveg,

f) 23. § (3) bekezdésében és 30. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársasággal" szövegrész helyébe a "Magyarországgal" szöveg

lép.

101. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény módosítása

150. § A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény preambulumában az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg lép.

102. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása

151. § Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 1. § (4) bekezdésében a "Magyar Köztársaság éves költségvetéséről" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről" szöveg lép.

103. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

152. § Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 43. § (2) bekezdése és 2. számú melléklete.

104. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

153. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet."

(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 4. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A tulajdoni lapról a következő papír alapú másolatok állíthatók ki, valamint - az e törvényben meghatározottak szerint - elektronikus dokumentumként a következő másolatok szolgáltathatók:

a) teljes másolat, amely valamennyi bejegyzést szó szerint tartalmaz,

b) szemle, amely kizárólag a - másolat kiállításának, illetve elektronikus úton történő lekérdezésének időpontjában - fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.

(2b) A tulajdoni lap tartalma - a (2a) bekezdésben foglaltakon túl, e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerinti - részadat-szolgáltatás formájában is megismerhető."

(3) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg."

(4) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, módosítására, illetve törlésére, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás."

(5) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az eljáró hatóság - ideértve a bíróságot, közjegyzőt, bírósági végrehajtót is - bejegyezhető jogra, feljegyezhető tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, végrehajtható határozata alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két eredeti példányban kell az ingatlanügyi hatóság részére megküldeni."

(6) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének) és lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban."

(7) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Hivatalból vezeti át - az (5) bekezdésben és a 28. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az ingatlanügyi hatóság

a) az ingatlan (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatában, továbbá a földrészlet művelési ágában - ide nem értve a művelés alól kivett területet- és a föld minőségében bekövetkezett, helyszíni ellenőrzés alapján megállapított,

b) a hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel a jogosult adatában bekövetkezett

azon változásokat, amelyeket eljárása során észlel."

(8) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, a település közigazgatási, belterületi határának, továbbá a közterület nevének módosításával kapcsolatban bekövetkezett változások átvezetése iránt az erről szóló döntést hozó szerv keresi meg az ingatlanügyi hatóságot."

(9) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell:)

"f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő - feltétlen és visszavonhatatlan - nyilatkozatát,"

(10) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése esetén - a (3) és (4) bekezdéstől eltérően - az ingatlanügyi hatóság a díj megfizetésére irányuló hiánypótlási felhívást bocsát ki a (3) és (4) bekezdés szerinti döntés meghozatalát megelőzően, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő tizenöt napon belül."

(11) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A döntést a jogi képviselővel eljáró ügyfél részére - a kérelmet elutasító határozat, valamint az eljárást megszüntető végzés kivételével - a jogi képviselője útján kell kézbesíteni."

(12) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A határozatot az ingatlan közigazgatási címének közterület-névváltozás miatt történő átvezetése iránti eljárásban a megkereső részére a (3) bekezdésben foglaltak szerint, az 52. § (1) és (2) bekezdés szerinti jogosultak részére hirdetményi úton kell kézbesíteni."

(13) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Tulajdoni lapról másolatot meghatározott formában lehet kiadni. Ha a hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, e tényre a hitelesítési záradékban utalni kell.

(6) A tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolat olyan elektronikus okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és amelyet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel hitelesített. Az ilyen módon hitelesített tulajdoni lap kizárólag elektronikus formában rendelkezik a 69. § szerinti tanúsító erővel."

(14) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles másolat a 69. § szerinti tanúsító erővel nem rendelkezik, hivatalos célra nem használható, kizárólag tájékoztatásul szolgál."

(15) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ingatlanügyi hatóság

a) a 72-73/A. § hatálya alá tartozó személyek számára szerződés alapján biztosítja;

b) az a) pontba nem tartozó személyek számára szerződés alapján biztosíthatja

a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait."

(16) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 75. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatában állapítja meg a kérelmező által - a kérelemben megjelölt jogszabályok alapján - igénybe vehető díjmentességek körét."

(17) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 75. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A naplónak minden esetben tartalmazza a lekérdezés időpontját, a lekérdezést végző személy nevét, a lekérdezett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám), díjmentes lekérdezés esetén a lekérdezés célját, valamint a díjmentességet megalapozó jogszabályi rendelkezésre való hivatkozást."

(18) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg az ingatlan-nyilvántartás tartalmára, részeire, módjára, az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére, tények feljegyzésére és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások vezetésére, a jogorvoslatokra és a különleges eljárásokra, valamint az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra és részadat-szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat."

(19) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a részadat-szolgáltatás igénybevételére jogosultak körére, díjának mértékére, valamint annak az ingatlanügyi hatóságok és a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv közötti megosztására, a díjfizetés és a díjvisszatérítésének módjára vonatkozó szabályokat a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg."

154. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

a) 9. § (2) bekezdésében a "szervezet" szövegrész helyébe a "szerv" szöveg,

b) 17. § (3) bekezdésében a "fenntartással történő" szövegrész helyébe a "fenntartással történt" szöveg,

c) 25. § (3) bekezdésében az "elektronikus kapcsolattartás" szövegrész helyébe az "elektronikus kapcsolattartás, valamint az elektronikus ügyintézés" szöveg,

d) 26. § (1) bekezdésében a "bejegyezni" szövegrész helyébe az "átvezetni" szöveg,

e) 37. § (3) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrészek helyébe a "törvényszék" szöveg,

f) 61. §-ában a "legfelsőbb bírósági" szövegrész helyébe a "kúriai" szöveg,

g) 68. § (1) bekezdésében a "4. § (2) bekezdés" szövegrész helyébe a "4. § (2a) bekezdése"szöveg,

h) 72. § (1) bekezdés a) pontjában az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal elnöke" szöveg,

i) 73/A. § (2) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróságon" szövegrész helyébe a "törvényszéken" szöveg, a "megyei (fővárosi) bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

j) 73/A. § (3) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg, a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg

lép.

105. A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosítása

155. § (1) A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tulajdonba adott ingatlant - a (2) bekezdés és a 22. § (2) bekezdése alapján tulajdonba adott ingatlan kivételével - a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt éven belül nem lehet elidegeníteni és megterhelni. Az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba az MNV Zrt. javára be kell jegyezni."

(2) A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény a következő 23. §-sal egészül ki:

"23. § Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor fennálló elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében is alkalmazni kell."

106. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

156. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187/A. § (3) bekezdésében és 187/B. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságnál" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéknél" szöveg lép.

107. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

157. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

a) 14. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 34. § (3) és (4) bekezdésében a "megyei bíróságtól" szövegrész helyébe a "törvényszéktől" szöveg,

c) 43/A. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg

lép.

108. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény hatályon kívül helyezése

158. § Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény.

109. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosítása

159. § (1) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény a következő 1. §-sal egészül ki:

"1. § (1) Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.

(2) Országos népi kezdeményezésben az vehet részt, aki az országgyűlési képviselők választásán választó."

(2) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 3. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés támogatására négy hónapig lehet aláírást gyűjteni. (4) Népi kezdeményezés támogatására két hónapig lehet aláírást gyűjteni."

(3) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § Az érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától - számított három évig kötelező. Az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni."

(4) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A mérlegelés alapján elrendelendő (a továbbiakban: fakultatív) népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a köztársasági elnök, illetve a Kormány az Országos Választási Bizottság elnökéhez nyújthatja be."

(5) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről."

(6) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény a következő 22. §-sal egészül ki:

"22. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

160. § Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény

a) preambulumában az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésében az "az Alkotmány 28/E. §-ában" szövegrész helyébe az "a 3. § (3) vagy (4) bekezdésében" szöveg,

c) 5. §-ában az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben vagy e törvényben" szöveg,

d) 9. § (2) bekezdésében az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg,

e) 10. § a) pontjában a "hatáskörébe" szövegrész helyébe a "feladat- és hatáskörébe" szöveg,

f) 10. § d) pontjában az "eredményes országos népszavazást" szövegrész helyébe az "érvényes és eredményes országos népszavazást" szöveg

lép.

110. A "Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről" szóló Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1998. évi X. törvény módosítása

161. § A "Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről" szóló Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1998. évi X. törvény 1. § b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

111. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

162. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: "Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem érdekében eljárva teljesítem.""

(2) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: ügyvéd, ügyvédjelölt."

163. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény

a) 2. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 60. § (5) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

c) IX. Fejezet címében az "A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG" szövegrész helyébe a "MAGYARORSZÁG" szöveg,

d) 89/A. § (1) bekezdésében, 89/B. § (1) bekezdésében, 89/C. § (2) bekezdésében, 89/F. § (1) bekezdés b) pontjában és 89/L. § (2) és (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 89/L. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

f) 102. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok" szövegrész helyébe a "törvényszékek" szöveg,

g) 104. § (4) bekezdésében, 123. § (1) bekezdésében a "megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz)" szövegrész helyébe a "törvényszékhez" szöveg

lép.

112. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

164. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Magyarország területét minden magyar állampolgár és az országban jogszerűen tartózkodó külföldi szabadon elhagyhatja, ide értve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetve korlátozható.

(2) A magyar állampolgárt az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján megillető hazatérés joga nem tagadható meg, nem korlátozható, feltételhez nem köthető."

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala - végzi."

(3) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Kizárólag utazásának időtartamára érvényes szolgálati útlevelet kaphat az a személy, akinek az útlevéllel történő ellátását - rendkívül indokolt esetben a személy vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javaslatára - az útlevélhatóság engedélyezi."

(4) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Érvénytelen az úti okmány, ha)

"b) az arra való jogosultság megszűnt;"

(5) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény III. Fejezete a következő 21. §-sal egészül ki:

"21. § A 20. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból érvénytelenné vált hivatalos útlevelet az útlevélhatóság az útlevél visszavonását elrendelő határozatában elveszettnek nyilvánítja és erről a Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szervet (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) haladéktalanul értesíti."

(6) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény IV. Fejezete következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) Az útlevélhatóság erre irányuló kérelemre a magánútlevelet, a második magánútlevelet, a szolgálati útlevelet, valamint a hajós szolgálati útlevelet soron kívüli, a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében adja ki. A magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél, valamint a hajós szolgálati útlevél soron kívüli, valamint a magánútlevél és a második magánútlevél sürgősségi, illetve azonnali eljárásban történő kiadásának eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért az ügyfél az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni."

(7) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) Az útlevélhatóság a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

b) a központi adatkezelő szervtől a 16. § (2) bekezdés és a 24. § alapján kezelt adatokból, valamint

c) közvetlenül vagy a központi adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a rendőrség központi személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartó rendszeréből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, valamint a menekültügyi hatóságtól.

(2) Hivatalos útlevelek esetében

a) az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv értesíti az útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága megszűnt,

b) az útlevélhatóság adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől."

(8) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A központi adatkezelő szerv haladéktalanul a Schengeni információs Rendszerbe továbbítja annak az útlevélnek az adatait, amelynek elvesztését - ideértve a 21. § szerint elveszettnek nyilvánított hivatalos útlevelet is -, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették és ezt a tényt a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték."

(9) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg]

"f) az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíjösszegét és fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíjbeszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat."

165. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

a) preambulumában az "a Magyar Köztársaság Alkotmányában" szövegrész helyébe az "az Alaptörvényben" szöveg,

b) 4. § b) pontjában az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg

c) 4. § b) pontjában, 10. § (4) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés b) és c) pontjában és 41. § (2) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg,

e) 12. § (1) bekezdés e) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

f) 14. § (1) bekezdés a) pontjában a "központi államigazgatási szerveknél a Köztársasági Elnök Hivatalánál" szövegrész helyébe a "központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál" szöveg,

g) 16. § (1) bekezdésében az "A 18. §-ban foglalt kivétellel nem utazhat" szövegrész helyébe a "Nem utazhat" szöveg,

h) 24. §-ában a "Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szerv (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv)" szövegrész helyébe a "központi adatkezelő szerv" szöveg,

i) 31. § (2) bekezdésében a "25. §-ban" szövegrész helyébe a "16. § (2) bekezdésében" szöveg

lép.

166. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 14. § (1) bekezdés d) pontja.

113. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

167. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 266. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság az eljárást

a) a 188. § (1) bekezdés a), b) és d)-g) pontjában meghatározott okból felfüggeszti,

b) hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli,

c) hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, és a Kúria eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmazni, amelynek más jogszabályba ütközését észleli,

d) hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, ha az Európai Unióról szóló szerződésben, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt szabályok szerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi. E határozatban meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és az érintett magyar jogszabályokat. A határozatot az Európai Unió Bíróságának, továbbá tájékoztatásul az igazságügyért felelős miniszternek is megküldi,

e) hivatalból felfüggeszti, ha az ügyész a 178/B. § (2) vagy (4) bekezdése alapján kezdeményezte a vádlottal szemben a külföldi ítélet nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti elismerési eljárásának lefolytatását, de az a bizonyítási eljárás lefolytatásáig nem fejeződött be."

(2) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 276. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye fellebbezésnek)

"c) az eljárásnak a 188. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontja és (3) bekezdés a) és b) pontja alapján történt felfüggesztése, valamint a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása,"

(ellen.)

(3) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 307. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"307. § (1) Az eljárás a tárgyalás megkezdése után is felfüggeszthető (266. §). Ha a bíróság az eljárást a vádlottnak a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vagy azért függesztette fel, mert a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendelhet el.

(2) Nincs helye fellebbezésnek az eljárásnak a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontja és (3) bekezdés a) és b) pontja alapján történt felfüggesztése, valamint a 266. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása ellen."

(4) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 403. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság általi megsemmisítése folytán megismételt eljárásban a XII. Fejezet és a XIII. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

(5) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 403. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el."

(6) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 404. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tárgyalás megkezdése után a tanács elnöke ismerteti a másodfokú bíróság vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatát, illetve az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatát, az elsőfokú bíróság, illetve a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett vagy megsemmisített határozatát, ha másodfokon bizonyítást vettek fel, a másodfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyvét, valamint a vádiratot."

(7) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 404. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a vádlott nem tesz vallomást, a tanács elnöke a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomását is ismertetheti vagy felolvashatja.

(4) A tanú kihallgatása, illetve a szakértő meghallgatása helyett a tanúnak a hatályon kívül helyezett vagy az Alkotmánybíróság által megsemmisített határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomásáról, illetve a szakértőnek az ott előterjesztett szakvéleményéről készült jegyzőkönyv ismertethető vagy felolvasható."

(8) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 405. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetve az ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni."

(9) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény XVI. Fejezet II. Címének a helyébe a következő Cím lép:

"II. Cím

A MÁSODFOKÚ VAGY A HARMADFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MEGISMÉTLÉSE

406. § (1) Ha a harmadfokú bíróság vagy a Kúria a másodfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, vagy az Alkotmánybíróság a másodfokú bíróság határozatát megsemmisíti, a másodfokú bíróság eljárására a XIV. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha az Alkotmánybíróság a harmadfokú bíróság határozatát megsemmisíti, a harmadfokú bíróság eljárására a XV. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni."

(10) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a következő XVIII/A. Fejezettel egészül ki:

"XVIII/A. Fejezet

ELJÁRÁS AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN

429/A. § Az alkotmányjogi panaszt az ügyben első fokon eljárt bíróság haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.

429/B. § (1) Az ügyben első fokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.

(2) Az ügyben első fokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozat végrehajtásának felfüggesztéséről vagy félbeszakításáról értesíti az Alkotmánybíróságot.

429/C. § Az ügyben első fokon eljárt bíróság a jogerős ügydöntő határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság felhívására felfüggeszti vagy félbeszakítja, és erről értesíti az Alkotmánybíróságot. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek."

(11) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 472. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Tábornoki rendfokozatú vádlott elleni eljárásban, ha a bírósághoz a megválasztott katonai ülnökökből a tanácsot a (4) bekezdés alapján nem lehet megalakítani, az ügyben bármely tábornoki rendfokozatú katonai ülnök eljárhat."

(12) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 472. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a tanácsot az (5) bekezdés alapján sem lehet megalakítani, a katonai büntetőeljárásra kijelölt illetékes törvényszék elnöke az Országos Bírósági Hivatal elnöke útján a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott ülnökválasztási eljárást kezdeményez. Az ülnökválasztó állománygyűlést az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezdeményezését követő tizenöt napon belül meg kell tartani. Ebben az esetben a tanácsot a tábornoki állománygyűlésen megválasztott tábornok rendfokozatú katonai ülnökökből kell megalakítani."

(13) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 532. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Ha a terhelt külföldön tartózkodik, és kiadatásának vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadásának nincs helye, illetve kiadatását vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadását megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében tartsák meg."

168. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 16. § (1) bekezdés e) pontjában a "népszavazás és a népi kezdeményezés rendje" szövegrész helyébe a "népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje" szöveg lép.

169. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 554/J. §-a és az azt megelőző alcíme.

114. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

170. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

a) preambulumában az "Alkotmánnyal" szövegrész helyébe az "Alaptörvénnyel" szöveg,

b) 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

115. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

171. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

116. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása

172. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (5) bekezdésében a "választójoggal rendelkező" szövegrész helyébe a "választható" szöveg lép.

117. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

173. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

a) preambulumában az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg,

b) 2. § nyitó szövegrészében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 2. § c) és d) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 29. § (3) bekezdésében az "időpontjában a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "időpontjában a Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság területén terhesgondozáson" szövegrész helyébe a "Magyarország területén terhesgondozáson" szöveg

lép.

118. A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosítása

174. § A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény

a) preambulumában a "Magyar Köztársaság Alkotmányában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: Ötv.) meghatározott" szövegrész helyébe a "megyét, a várost, illetve a községet érintő" szöveg,

b) 12. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságtól" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéktől" szöveg,

c) 13. §-ában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

d) 17. § (1) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "miniszterelnök" szöveg

lép.

119. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

175. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény IV. Fejezete a 40. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"A hősi temetőre, hősi temetési helyre vonatkozó különös szabályok

40/A. § A hősi temető, hősi temetési hely védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és önkormányzati szervek, az egyházak, a civil szervezetek, illetve a jogi és természetes személyek.

40/B. § (1) Hősi temetővé, hősi temetési hellyé minősítésre, azok megnyitására, áthelyezésére, megszüntetésére, az azokból történő exhumálás, a sírokon emelt síremlékek létesítésének, felújításának, átépítésének és elbontásának engedélyezésére, valamint e tevékenységek végrehajtásának ellenőrzésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult.

(2) A hősi temetési hely feletti rendelkezési jogot a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja.

(3) A hősi temetési hely mentes a sírhelyre vonatkozó megváltási és újraváltási díj megfizetésének kötelezettsége alól.

(4) A hősi temetési helyre a hősi halott hozzátartozóit a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehet eltemetni, azonban ez a körülmény a sírhely minősítését és jogszabályban biztosított különleges státuszát nem érinti.

(5) A honvédelemért felelős miniszter együttműködik a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággal, különös tekintettel a nemzeti sírkert részévé nyilvánított hősi temető, hősi temetési hely vonatkozásában. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a nemzeti sírkert részévé nyilvánított hősi temető, hősi temetési hely tekintetében a rendelkezési jogot a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával gyakorolja.

(6) A honvédelemért felelős miniszter az oktatásért felelős miniszterrel együttműködve gondoskodik a hősi temetőhöz, hősi temetési helyhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését és bemutatását elősegítő oktatási, képzési, ismeretterjesztő programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.

40/C. § (1) A honvédelemért felelős miniszter által a hősi temető, hősi temetési hely kezelésének ellenőrzésére kijelölt szerv (a továbbiakban: ellenőrző szerv) felméri és folyamatosan figyelemmel kíséri a hősi temető, hősi temetési hely állapotát, továbbá megteszi azok fenntartásához és védelméhez szükséges intézkedéseket.

(2) Az ellenőrző szerv képviselője - a hősi temető, hősi temetési helyen eltemetett személyekkel összefüggő adatok tekintetében -

a) a temetővel és a hősi halottakkal kapcsolatos nyilvántartásokba, az anyakönyvi nyilvántartásokba betekinthet, valamint azokból,

b) a hősi temetési hellyel kapcsolatban a temető tulajdonosától, kezelőjétől, üzemeltetőjétől vagy a temetőben szolgáltatást végzőktől

adatokat kérhet.

(3) A temető tulajdonosa, kezelője, üzemeltetője vagy a temetőben szolgáltatást végző köteles lehetővé tenni és segíteni az ellenőrző szerv tevékenységét, valamint köteles biztosítani a hősi temetési hely ellenőrzését és az adataihoz való hozzáférést.

40/D. § (1) A hősi temetőkről, hősi temetési helyekről és a hősi halottakról az ellenőrző szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban szereplő adatok kizárólag a hősi temető, hősi temetési hely fenntartásával, gondozásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokkal kapcsolatosan használhatók fel.

(2) A hősi halott e törvényben meghatározottak szerint kezelt adatait tudományos kutatást végző szerv vagy személy, a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges mértékben, az ellenőrző szerv engedélyével használhatja fel és hozhatja nyilvánosságra. Az ellenőrző szerv az 1945. május 8-a előtt, valamint a második világháborúval összefüggő események következtében elhunyt hősi halottak adatait az e célból létrehozott honlapon közzéteszi.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a hősi halott személyére és temetési helyére vonatkozó tartalmazza

a) - ismert hősi halott esetében - a hősi halott nevét, anyja nevét, születési helyét és időpontját, halálozási helyét és időpontját, halálának okát, rendfokozatát, katonai alakulatát és állampolgárságát,

b) ismeretlen és utólag sem azonosítható hősi halott esetében - ha az erre vonatkozó információ rendelkezésre áll - azt az államot, amelynek fegyveres erejében a hősi halott szolgálatot teljesített,

c) a hősi halott maradványait őrző hősi temető, hősi temetési hely címét, valamit a sírhelytábla, sírhelysor, sírhelyszám adatait.

40/E. § A központi költségvetésről szóló törvény a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében a hősi temető, hősi temetkezési helyre fordítható előirányzatot állapíthat meg, amelyet a honvédelemért felelős miniszter hősi temető, hősi temetési hely létesítésére, ápolására, vagy ehhez kapcsolódó pályázati rendszer működtetése keretében használhat fel.

40/F. § A hősi temető, hősi temetési hely fenntartására, ápolására és megőrzésére e törvény rendelkezéseit nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni."

(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 41/C. §-sal egészül ki:

"41/C. § Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben kijelölje a hősi temető, hősi temetési hely kezelésének ellenőrzését végző szervet és meghatározza az általa ellátandó tevékenység további feltételeit."

176. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 2. § (5) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

177. § Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 11. § (2) bekezdése és 14. §-a.

120. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIV. törvény módosítása

178. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIV. törvény

a) 66. § (4) bekezdésében a "Fővárosi, megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

b) 67. § (2) bekezdésében az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal elnöke" szöveg

lép.

121. Az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló 1999. évi XLV. törvény hatályon kívül helyezése

179. § Hatályát veszti az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás megteremtéséről szóló 1999. évi XLV. törvény.

122. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása

180. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 10. § (2) bekezdésében, valamint 16. § (3) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

123. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása

181. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 27/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek ügyében az Alkotmánybíróság a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette. Az ezzel kapcsolatos adatokat a megsemmisített jogerős bírósági határozatot hozó bíróság küldi meg a szabálysértési nyilvántartás részére."

(2) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A bíróság az eljárást hivatalból vagy indítványra felfüggeszti és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli."

(3) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság szabálysértési ügyben végzéssel határoz. A bíróságnak az ügydöntő határozatban a kifogásról kell döntenie."

(4) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:

"XI/A. Fejezet

Eljárás az Alkotmánybíróság szabálysértési ügyet vagy szabálysértési ügyben alkalmazott jogszabályt érintő határozata alapján

110/A. § (1) Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el.

(2) A XI. Fejezetben meghatározott szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) perújításnak a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő egy év eltelte után is helye van,

b) a perújítási kérelem csak az elkövető javára terjeszthető be,

c) a perújítási kérelmet az elkövető halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa is előterjesztheti,

d) az ügyész hivatalból köteles perújítási kérelmet előterjeszteni, ha a felülvizsgálni rendelt szabálysértési ügyben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető a felülvizsgálni rendelt ügy miatt a központi szabálysértési nyilvántartásban szerepel,

e) a bíróság a perújítási kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a perújítási kérelemben hivatkozott alkotmánybírósági döntés nem függ össze az alapüggyel,

f) a perújítás során hozott határozatban az elkövető szabálysértésért való felelősségét valamely cselekmény miatt a 11. § (7) bekezdésében meghatározott határidőre tekintet nélkül is meg lehet állapítani.

110/B. § Perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatával elbírált szabálysértési ügyben alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisítette, és ezért az - az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában - az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.

110/C. § (1) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság jogerős határozatát megsemmisítette, a megsemmisített bírósági határozatot hozó bíróság új eljárást folytat le.

(2) Az (1) bekezdés szerinti új eljárást a XI. Fejezetben meghatározott szabályok alapján kell lefolytatni a

(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti új eljárásban

a) az eljárás hivatalból indul,

b) a bíróság az ügyet az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el,

c) a 110. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása helyett a bíróság új határozatot hoz az ügyben azzal, hogy nem lehet a megsemmisített bírósági határozatban kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni vagy az alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.

(4) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján a bíróság határozatával együtt a szabálysértési hatóság azzal felülvizsgált határozatát is megsemmisítette, akkor újabb szabálysértési eljárás a megsemmisített határozatokkal elbírált cselekmény miatt nem indítható."

(5) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A bíróság a határozata végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, ha azzal szemben alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. A bíróság a felfüggesztésről értesíti az Alkotmánybíróságot.

(10) A bíróság a határozata végrehajtását az Alkotmánybíróság felhívására felfüggeszti és erről értesíti az Alkotmánybíróságot. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek."

(6) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 156. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"156. § Aki a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényben megállapított tiltott helyen népszavazás, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés támogatására aláírást gyűjt, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(7) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 169. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Az Európai Unió jogának való megfelelés

170. § A 156. § a polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16-ai 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

182. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény

a) 36. § (2) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

b) 36. § (4) bekezdésében a "kerületi bíróságot, a megyei bíróság alatt a Fővárosi Bíróságot" szövegrész helyébe az "a kerületi bíróságot" szöveg,

c) 44. § (4) bekezdésében, 77. § (5) bekezdésében és 119. § (1) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

d) 121. § (4) bekezdésében a "megyei bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg,

e) 122. § (1) bekezdésében, 123. §-ában, 124. §-ában és 124/A. § (2) bekezdés b) pontjában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

f) 124/A. § (2) bekezdés a) pontjában a "megyei bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg,

g) 126. § (5) bekezdésében a "megyei bírósághoz" szövegrész helyébe a "törvényszékhez" szöveg,

h) 127. §-ában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

i) 156. §-át megelőző alcímben a "népi és népszavazási kezdeményezés" szövegrész helyébe a "népszavazási kezdeményezés, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés" szöveg

lép.

183. § Hatályát veszti a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 103. § (3) bekezdése.

124. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

184. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

a) 57/B. § (1) bekezdés d) pontjában a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

b) 94/A. § (9) bekezdésében a "megyei bíróságnál" szövegrészek helyébe a "törvényszéknél" szöveg,

c) 104. § (5) bekezdésében, 105/A. § (9) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg

lép.

125. Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény módosítása

185. § Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény

a) 165. § (2) bekezdésében a "megyei bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg, a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

b) 165. § (4) bekezdésében a "Legfelsőbb Bírósághoz" szövegrész helyébe a "Kúriához" szöveg

lép.

126. Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény módosítása

186. § Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

127. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény módosítása

187. § Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Megállapodás VIII. Cikk 2. pont f) alpontjában meghatározott, a kártérítési igényről történő kötelező lemondás alapjául szolgáló kárérték összege, az Észak-atlanti Tanács határozatának megfelelően:

a) Magyarország esetében 176 300 forint

b) a Cseh Köztársaság esetében 25 500 cseh korona

c) a Lengyel Köztársaság esetében 2 900 lengyel zloty."

188. § Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 3. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

128. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

189. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E törvény hatálya Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, gazdasági kamarákra, valamint - az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében - gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre terjed ki."

190. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 6/A. §-ában a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg lép.

129. A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény módosítása

191. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontja.

130. Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény módosítása

192. § Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény 5. § (1) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg lép.

131. Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény módosítása

193. § Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 6. § (5) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg lép.

132. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény hatályon kívül helyezése

194. § Hatályát veszti a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény.

133. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

195. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében az "A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén:" szövegrész helyébe a "E törvény hatálya Magyarország területén" szöveg,

b) 4. § (4) bekezdésében, 32. §-ában, 59. § (6) bekezdésében és 87. § 25. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 13. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

d) 24. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 24. § (3) bekezdésében és 59. § (7) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

f) 47. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

134. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása

196. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A gyártók és a forgalmazók a 6-10. §-ban foglalt kötelezettségeik ellátása érdekében - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - önálló koordináló szervezetet hozhatnak létre vagy ilyen koordináló szervezetet bízhatnak meg, amely a kötelezettségeket a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja, és a tevékenységi körébe tartozó hulladékok begyűjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását szervezi és koordinálja.

(2) A gyártó a 6-10. §-ban foglalt kötelezettségét a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény (a továbbiakban: Ktdt.) hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékből képződött hulladékok tekintetében

a) a Ktdt.-ben meghatározott egyéni teljesítéssel, vagy

b) a Ktdt.-ben meghatározott termékdíjtétel megfizetésével az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség kollektív teljesítésével

teljesítheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hulladékkezelési kötelezettség ellátására létrehozott koordináló szervezet tevékenységének folytatásához a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(4) A környezetvédelmi hatóság az engedéllyel rendelkező koordináló szervezetekről nyilvántartást vezet."

(2) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 57. §-sal egészül ki:

"57. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét.

(2) Ha az egységnyi díjtétel mértéke nem éri el 2011. évre a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben megállapított közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a 2011. december 31-én alkalmazott díjat."

135. A helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló 2000. évi LXXXVI. törvény módosítása

197. § A helyi önkormányzatok 2000. évi új címzett támogatásáról szóló 2000. évi LXXXVI. törvény 4. §-ában a "Magyar Köztársaság Kormányának" szövegrész helyébe a "Kormánynak" szöveg lép.

136. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény módosítása

198. § A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény

a) 10. § (1) bekezdésében a "fővárosi, megyei bíróságtól" szövegrész helyébe a "törvényszéktől" szöveg,

b) 10. § (3) bekezdésében a "fővárosi, megyei bíróságnál" szövegrész helyébe a "törvényszéknél" szöveg

lép.

137. A Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) keretében létrejött, az országhatárokat átlépő bűnözés megelőzésében és leküzdésében való együttműködésről szóló, Bukarestben, 1999. május 26-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről és az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXV. törvény módosítása

199. § A Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) keretében létrejött, az országhatárokat átlépő bűnözés megelőzésében és leküzdésében való együttműködésről szóló, Bukarestben, 1999. május 26-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről és az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXV. törvény

a) 3. § nyitó szövegrészében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 3. § a) pontjában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 3. § b) és c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

138. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

200. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

139. Az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló 2001. évi XVII. törvény módosítása

201. § Az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló 2001. évi XVII. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

140. A lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről 2001. évi XXVIII. törvény módosítása

202. § A lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről 2001. évi XXVIII. törvény 3. §-ában a "Fővárosi Bírósághoz" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszékhez" szöveg lép.

141. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

203. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény

a) 3. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 598-684. §-aiban" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 598-684. §-ában" szöveg,

b) 15. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény" szövegrész helyébe a "Ptk." szöveg,

c) 26. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi" szövegrész helyébe a "2003. évi uniós csatlakozási" szöveg

lép.

142. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása

204. § A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

a) 1. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 27. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságtól" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéktől" szöveg

lép.

205. § Hatályát veszti a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény preambulumában a "Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. §-ában meghatározott" szövegrész.

143. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása

206. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény

a) preambulumában az "a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt, a" szövegrész helyébe az "a" szöveg, az "a Magyar Köztársaság európai" szövegrész helyébe a "Magyarország európai" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében, valamint 2. § (1) és (2) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 2. § (1) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 5. § (6) bekezdésében a "Magyar Köztársaság költségvetésének a miniszter által vezetett minisztériumra vonatkozó" szövegrész helyébe a "miniszter által vezetett minisztérium" szöveg,

e) 3. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg,

f) 14. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg

lép.

144. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

207. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény

a) 60/E. § (1) és (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

b) 63. § (3) bekezdésében a "megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg

lép.

145. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása

208. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény preambuluma helyébe a következő szöveg lép:

"Az Országgyűlés

- Magyarországnak a határon kívül élő magyarokért viselt felelőssége érvényesítésének érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából,

- figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozására, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire,

- tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyarország által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,

- tekintettel a közép-európai térségen belüli partneri és jószomszédi viszonyra, különösen Magyarországnak a szomszédos államokkal a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés, valamint a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítása tárgyában kötött kétoldalú nemzetközi szerződéseire, továbbá a regionális együttműködés fejlesztésére, Magyarország stabilizáló szerepének erősítésére,

- a szomszédos államokban élő magyarságnak a szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntartásának, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének, valamint a magyar kulturális örökséghez való kötődésének, mint a magyar nemzethez való tartozása kifejezésre juttatásának érdekében,

- a Magyar Állandó Értekezlet - mint a szomszédos államokban élő magyar közösségek nemzeti önazonosság tudatának megőrzése és erősítése érdekében működő egyeztető testület - kezdeményezésére és javaslatai alapján,

- a világ más részein a határon kívül élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül

a következő törvényt alkotja:"

209. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény

a) 1. § (3) bekezdés c) pontjában, 2. § (1) és (2) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1) és (3) bekezdésében, 10. §-ában, 12. §-ában, 15. §-ában, 21. § (2) bekezdés e) pontjában és 23. §-át megelőző alcímének címében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,

c) 13. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, a "Magyar Köztársaság költségvetése" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvény" szöveg,

d) 13. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 19. § (2) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság Kormánya" szövegrész helyébe az "A Kormány" szöveg lép.

210. § Hatályát veszti a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 24. §-át megelőző alcíme, 27. § (2) bekezdése.

146. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvény módosítása

211. § A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló 2001. évi LXIII. törvény preambulumában, 1-3. §-ában, valamint 4. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság Országgyűlése" szövegrész helyébe az "Az Országgyűlés" szöveg lép.

147. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény módosítása

212. § A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény

a) 1. §-ában, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében és 7. § (2) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

b) 6. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg

lép.

148. A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 2001. évi LXXXIII. törvény hatályon kívül helyezése

213. § Hatályát veszti a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 2001. évi LXXXIII. törvény.

149. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

214. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 7. § (4) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

150. A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény módosítása

215. § A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

216. § Hatályát veszti a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény preambulumában az "Alkotmány 61. §-ában biztosított" szövegrész.

151. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

217. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény

a) 28. § (1) és (20) bekezdésében, 38. § (1) és (4) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében és 67. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 64. § (5) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg

lép.

152. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

218. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény

a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 1. § (2) bekezdésében, 2. § h) és s) pontjában és 17. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 2. § h) pontjában a "Magyar Köztársaság területéről" szövegrész helyébe a "Magyarország területéről" szöveg,

d) 3/A. § (1) bekezdésében és 2. § g) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

153. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény hatályon kívül helyezése

219. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény.

154. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

220. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg lép.

155. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása

221. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény

a) preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "alkotmányos rendjének garantálásához fűződő alkotmányos érdekre" szövegrész helyébe a "törvényes rendjének garantálásához fűződő érdekre" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdés d) pontjában és 2. § (3) bekezdés b)-d), g) és h) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 2. § (3) bekezdés e) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 2. § (3) bekezdés f) pontjában az "a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt," szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg, a "felelősségének" szövegrész helyébe a "felelőssége" szöveg,

e) 5. § (6) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

f) 12. § (4) bekezdésében a "Fővárosi Bírósághoz" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszékhez" szöveg, a "Fővárosi Bíróság" szövegrészek helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

g) 12. § (5) bekezdésében a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg

lép.

156. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása

222. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 2. § 11. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

157. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXI. törvény hatályon kívül helyezése

223. § Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXI. törvény.

158. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXIX. törvény hatályon kívül helyezése

224. § Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXIX. törvény.

159. A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény módosítása

225. § A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény preambulumában az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg lép.

160. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

226. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény

a) 2. § 6. pontjában, 6. § (2) bekezdés a) pontjában, 7. § (2) bekezdés b) pontjában és 9. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

b) 2. § 33. pontjában, 7. § (3) bekezdés b) pontjában, 16. § (3) bekezdésében és 19. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 5. § (1) bekezdésében és 15. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

d) 15. § (4) bekezdésében és 16. § (2) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

161. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2003. évi LVI. törvény hatályon kívül helyezése

227. § Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2003. évi LVI. törvény.

162. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény módosítása

228. § A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 1. §-ában a "Magyar Köztársaság területén a" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg lép.

163. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

229. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény

a) 95. § (2) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

b) 206. § (1) bekezdésében a "fővárosi (megyei) bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg

lép.

164. A tengerhajózás biztonsága elleni jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló, az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete által 1988. március 10-én, Rómában elfogadott Egyezmény, és a kontinentális talapzaton rögzített mesterséges szigetek biztonsága elleni jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVIII. törvény módosítása

230. § A tengerhajózás biztonsága elleni jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló, az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete által 1988. március 10-én, Rómában elfogadott Egyezmény, és a kontinentális talapzaton rögzített mesterséges szigetek biztonsága elleni jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságot" szövegrész helyébe a "Magyarországot" szöveg lép.

165. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

231. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

a) 4. § (1) bekezdés c) pontjában az "állampolgár az államának a Magyar Köztársasággal" szövegrész helyébe az "állampolgár, az államának Magyarországgal" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés e) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

166. A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása

232. § A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység után az árkiegészítést az autóbusszal végzett menetrend szerinti közlekedésről szóló törvényben, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott közlekedésszervező is igényelheti, ha jogszabály az árkiegészítés igénylésével kapcsolatos feladatokat az (1) bekezdésben meghatározott személyek és a közlekedésszervező között osztja meg."

233. § A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 2. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

167. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény módosítása

234. § A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12. § (3) bekezdésében a "120" szövegrész helyébe az "1 200" szöveg lép.

168. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

235. § A Kutatási és Technológiai innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

169. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

236. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény Az Európai Unió jogának való megfelelés alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

186/A. § A III. Fejezet az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

237. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 21. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A 10. § (1) bekezdés m) pontjától eltérően az ügyfélszolgálattal, az előfizetői számlapanaszok elektronikus hírközlési szolgáltató általi intézésének rendjével kezelésével, a számla tartalmával kapcsolatban az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban meghatározott rendelkezések fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően jár el.

(7) A 10. § (1) bekezdés m) pontjától eltérően a 129. § (2) bekezdésében, 130. § (1) bekezdés második mondatában, 130. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, 134. § (14) bekezdésének első mondatában, 144. § (1) bekezdésében vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban az előfizetők elektronikus hírközlési szolgáltató általi tájékoztatására vonatkozóan előírt követelmények - az egyedi előfizetői szerződés és az általános szerződési feltételek tartalmára vonatkozó követelményeket ide nem értve - fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint.

(8) Az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban meghatározott szabályok a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések."

(2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § (1) A Hatóság a hatósági eljárás keretében az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság, a közrend védelme vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében ideiglenes intézkedésként a szolgáltatás nyújtását, a vitatott hálózati vagy előfizetői szerződéses rendelkezés, illetve ár vagy díj alkalmazását, a rádiófrekvenciák és azonosítók használatát, valamint elektronikus hírközlési berendezés forgalmazását végzésben megtilthatja.

(2) Az ideiglenes intézkedést a Hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt, egyéb esetben az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős befejezéséig, legfeljebb 90 napig tart.

(3) A Hivatal ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, de a végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közléstől számított öt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben tíz napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen fellebbezésnek nincs helye."

(3) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény a 37. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Hatósági intézkedés

37/A. § (1) A rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használata, illetve egyedi engedélyhez nem kötött, jogszerűtlen frekvenciahasználat esetén a Hivatal jogosult a rádiófrekvenciával kapcsolatos tevékenység folytatásához használt eszközt, berendezést hatósági intézkedésként lepecsételni és szükség esetén a Hivatal által meghatározott őrzési helyre elszállítani. E hatósági intézkedés nem minősül a Ket. szerinti közigazgatási hatósági ügynek.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt rádiófrekvencia használatot a Hivatal helyszíni ellenőrzés során észleli, köteles azonnal alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést.

(3) A (2) bekezdésben foglalt eseten kívül a hatósági intézkedést hivatalból, a hatósági intézkedésre okot adó körülmény beálltát vagy a Hivatal számára történő tudomásra jutását követően haladéktalanul, írásban a főigazgató rendeli el. A főigazgató által meghatározott határidőn belül a Hivatal a hatósági intézkedést foganatosítja.

(4) A hatósági intézkedést a Hivatal ügyintézője végezheti.

(5) A hatósági intézkedés keretében a Hivatal mindazon eszközöket igénybe veheti, amelyek az intézkedés sikeres lefolytatásához, céljának eléréséhez szükségesek és azzal arányban állnak.

(6) A hatósági intézkedésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) a Hatóság megnevezését, a lepecsételés helyét és idejét,

b) a rádióállomás üzemben tartójának természetes személyazonosító és lakcím adatait, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a cég megnevezését, székhelyét és adószámát vagy cégjegyzékszámát,

c) a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést,

d) a lepecsételt rádióberendezés típusát, gyári számát, vagy más azonosításra alkalmas megjelölését,

e) a lepecsételés indokát,

f) a lepecsételés módját,

g) a rádióengedély számát,

h) a lepecsételt rádióberendezés őrzési helyét,

i) az üzemben tartó lényeges nyilatkozatát és megállapításait, valamint

j) a lepecsételést végző köztisztviselő, illetve jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását.

(7) Ha az eszköz, berendezés elszállításra kerül, azt úgy kell őrizni, hogy az változatlan maradjon és azonossága könnyen megállapítható legyen. A lepecsételt berendezés őrzési helyét a Hivatal határozza meg.

(8) A pecsét kizárólag a Hivatal által vagy a Hivatal írásbeli hozzájárulásával távolítható el. A pecsétet a Hivatal akkor távolítja el, ha a lepecsételés elrendelésének oka megszűnt, illetve ha a Hivatal megítélése szerint a lepecsételt eszközt, berendezést a továbbiakban jogszabálysértő módon nem használnák. A pecsét eltávolítása körében a Hivatal által különösen mérlegelendő szempontot képez az engedélyes, illetve a lepecsételt eszköz, berendezés üzemeltetőjének, tulajdonosának nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az eszközt, berendezést a továbbiakban jogszabálysértő módon nem használja.

(9) A pecsét engedély nélküli eltávolítása vagy a pecsét megkerülésével a lepecsételt eszköz, berendezés újra üzembe helyezése esetén az üzemeltetővel szemben, a pecsét engedély nélküli eltávolítása esetére más jogszabályban foglalt -az ott meghatározott hatóság, bíróság által alkalmazható - jogkövetkezmények mellett a Hatóság jogosult a 49. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazni.

(10) A Hivatal által meghatározott őrzési helyre elszállított eszközt, berendezést a pecsét eltávolítását követően nyolc napon belül ki kell adni annak, akitől azt lefoglalták.

(11) A Hivatal az elszállított eszköz, berendezés előzetes értékesítéséről dönthet, ha a Hivatal felhívásától számított tíz napon belül a lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem jelentett be jogos igényt és az eszköz, berendezés

a) kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna,

b) értéke az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.

(12) A (11) bekezdésben foglalt értékesítésből befolyt ellenérték az őrzési helyre szállított eszköz, berendezés helyébe lép. Ha az eszköz, berendezés az előzetes értékesítés miatt már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértékét alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti.

(13) Ha az őrzési helyre szállított eszköz, berendezés értéktelen és arra senki sem tart igényt, a pecsét eltávolítása után azt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés költségei az elszállított dolog tulajdonosát és az elszállítás előtti birtokosát egyetemlegesen terhelik.

(14) A jogosultnak kiadandó dolgot a vele szemben megállapított frekvenciadíj fizetési kötelezettség biztosítására vissza lehet tartani.

37/B. § (1) A 37/A. §-ban foglalt hatósági intézkedés során hatósági tanú jelenléte, igénybevétele szükséges.

(2) Ha a Hivatal megítélése szerint szükséges, a hatósági intézkedés zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében a rendőrség közreműködését kérheti. A Hivatal, hatósági intézkedés keretében történő közreműködés tárgyában megküldött megkeresésére a rendőrség - a megkeresésben foglalt határidőn belül - köteles biztosítani a közreműködést. A 37/A. § (2) bekezdésében foglalt esetben, súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése érdekében, valamint nemzetbiztonsági érdekből vagy fontos közrendvédelmi, közbiztonsági okból azonnali hatósági intézkedés szükséges, a rendőrség - előzetes megkeresése nélkül - a Hivatal felkérésére azonnal, a Hivatal által megjelölt helyen és ideig köteles biztosítani a közreműködést.

(3) A hatósági intézkedés jogalapjáért, hírközlési igazgatási jogszerűségéért a Hivatal felel.

(4) A hatósági intézkedés keretében történő rendőri közreműködésre és rendőri intézkedésekre a Rendőrségről szóló törvény végrehajtási eljárás lefolytatásában való közreműködésre vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(5) Ha a hatósági intézkedésre a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzetbiztonsági, illetve kiemelt közrendvédelmi okok alapján kerül sor, a hatósági intézkedést a Hivatal - a rendőrség közreműködésével - a lezárt terület, épület, helyiség, magánlakás és közterületnek nem minősülő egyéb helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is foganatosíthatja.

(6) A rendőrség (2) bekezdésben foglalt Hivatal általi megkereséséhez, a hatósági intézkedés keretében történő rendőri közreműködéshez, intézkedéshez, illetve a hatósági intézkedés (5) bekezdésben foglalt módon történő foganatosításához az ügyész előzetes jóváhagyása nem szükséges. Ha a hatósági intézkedés foganatosítására lezárt terület, épület, helyiség, magánlakás és közterületnek nem minősülő egyéb helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére kerül sor, a hatósági intézkedés foganatosításáról készült jegyzőkönyvet a Hivatal hét napon belül megküldi az ügyésznek.

(7) A hatósági intézkedés keretében történő rendőrségi közreműködés tárgyában a Hatóság és a rendőrség együttműködési megállapodást köthet.

37/C. § (1) A Hivatal hatósági intézkedése ellen az intézkedéssel jogában közvetlenül érintett személy vagy szervezet - különösen az eszköz, berendezés üzemeltetője, tulajdonosa, birtokosa - jogszabálysértésre hivatkozással, az intézkedés foganatosításától számított 10 napon belül panaszt nyújthat be a főigazgatóhoz. A panasz benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő, elmulasztása ellen igazolási kérelemnek nincs helye.

(2) A főigazgató a panasz tárgyában - a panasz benyújtásától számított 30 napon belül - végzésben dönt. Ha a főigazgató végzésében megállapítja, hogy a hatósági intézkedés jogszabálysértő volt, a Hivatal az őrzési helyre elszállított eszközt, berendezést kiadja vagy a pecsétet eltávolítja.

(3) A (2) bekezdésben foglalt - panaszt elutasító - végzés felülvizsgálatát a panasz benyújtására jogosult személyek kérhetik, jogszabálysértésre hivatkozással, a végzés közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, harminc napon belül nemperes eljárásban határoz. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság megállapítja, hogy a végzés jogszabálysértő, a végzést hatályon kívül helyezi és a főigazgatót a panasz tárgyában új eljárás lefolytatására kötelezi. A főigazgató a megismételt eljárás és döntéshozatal során a bíróság döntése rendelkező részének és indokolásának megfelelően köteles eljárni."

(4) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A piacelemzés, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra e törvény szerint kiszabott kötelezettség tárgyában hozott hatósági döntésben (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: döntés) kirótt referenciaajánlat-tervezet benyújtására vonatkozó kötelezettség, illetve a döntésben előírt egyéb eljárás-kezdeményezési kötelezettség és adatszolgáltatási kötelezettség, továbbá a döntésen alapuló számviteli nyilvántartások elkülönített vezetése, hálózati szolgáltatások költségszámítása és kirótt egyéb kötelezettség teljesítése körében előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén az eljárási bírság legkisebb összege százezer forint, a bírság maximuma a jogsértő 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételének 0,5%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább százezer forint, legfeljebb ötvenmillió forint."

(5) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben, melynek a felső határa)

"c) szabálytalan vagy jogszerűtlen, engedély nélküli rádiófrekvencia-, illetve azonosító-használat esetén, valamint a hatósági intézkedés keretében lepecsételt eszközről, berendezésről a pecsét engedély nélküli eltávolítása vagy a pecsét megkerülésével a lepecsételt eszköz, berendezés újra üzembe helyezése esetén a jogsértő árbevételének 1 %-a;"

(6) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény az 54/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Felügyeleti terv

54/B. § A Hatóság az előző év tapasztalatainak figyelembevételével - az Elnök és a Hivatal felügyeleti tervét egységesen tartalmazó - a következő évben tervezett általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti eljárásairól éves felügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt tizenöt napon belül az internetes honlapján közzéteszi. A felügyeleti tervet az Elnök hagyja jóvá. A felügyeleti terv az első félév tapasztalatai alapján, a félév végén felülvizsgálható, és az Elnök jóváhagyásával módosítható. A módosított felügyeleti tervet a Hatóság a módosítás jóváhagyásától számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi."

(7) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 55. §-a a következő (12a) és (12b) bekezdéssel egészül ki:

"(12a) Ha a felmondás tárgyában hozott hatósági határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette, a felmondás tárgyát képező médiaszolgáltatási és frekvenciahasználati jogosultság gyakorlása esetén a közigazgatási per jogerős lezárásáig is terheli a jogosultat a médiaszolgáltatási díj, illetve a frekvenciadíj megfizetésének kötelezettsége.

(12b) Ha a közigazgatási per folyamatában a jogosult a frekvenciadíj tekintetében 3 hónapot meghaladó késedelembe esik, a Hivatal a 49. § (7) bekezdés g) pontjában foglalt - engedély visszavonása - jogkövetkezménnyel egyidejűleg alkalmazhatja a 37/A-37/C. §-ban meghatározott hatósági intézkedést."

(8) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 128. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az előfizetői szerződés megszegése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató az Elnök által rendeletben meghatározottak szerint kötbért köteles fizetni."

(9) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire (így különösen a szolgáltatásra vonatkozó alapvető díjszabásra, a szerződés időtartamára és megszüntetésének jogkövetkezményeire, illetve minőségi célértékeire) vonatkozó változtatás."

(10) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdése a következő 25. és 26. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)

"25. azon eljárások körét, amelyekben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás, illetve az egyes eljárásokban a kapcsolattartás módját.

26. település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésével kapcsolatos szabályokat."

238. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény

a) 10. § (1) bekezdés m) pontjában az "- a 150/A. §-ban meghatározott kivétellel - a felhasználók és előfizetők érdekeinek védelme körében általános felügyeleti" szövegrész helyébe az "- a 21. § (6)-(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a felhasználók és előfizetők érdekeinek védelme körében általános hatósági felügyeleti" szöveg,

b) 10. § (1) bekezdés r) pontjában a "kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal" szövegrész helyébe a "kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és a Kormány határozata szerint az Európai Unió Tanácsával" szöveg,

c) 10. § (1) bekezdés y) pontjában az "(ANFT)" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: ANFT)" szöveg,

d) 21. § (2) bekezdésében az "érvényesülését" szövegrész helyébe az "értelemszerű érvényesülését"szöveg,

e) 21. § (4) bekezdésében a "szabályaira" szövegrész helyébe a "szabályairól" szöveg,

f) 21. § (5) bekezdésében az "érvényesülésjenek" szövegrész helyébe az "érvényesüljenek" szöveg,

g) 28. § (1) bekezdésében az "eljárásokban" szövegrész helyébe az "eljárásaiban" szöveg,

h) 31. § (2) bekezdésében a "hatvan" szövegrész helyébe a "kilencven" szöveg,

i) 31. § (3) bekezdésében az "A piacfelügyeleti" szövegrész helyébe az "Az általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti" szöveg,

j) 33. § (5) bekezdésében a "megismerheti, továbbá" szövegrész helyébe a "megismerheti továbbá" szöveg,

k) 35. § (4) bekezdésében az "esetén alkalmazható" szövegrész helyébe az "esetén bírság alkalmazható" szöveg,

l) 43. § (2) bekezdésében a "döntéseit, illetve" szövegrész helyébe a "határozatait, továbbá" szöveg,

m) 44. § (1) bekezdésében a "döntése" szövegrész helyébe a "döntés" szöveg,

n) 50. §-ában a "Rádiófrekvencia jogszerűtlen engedély nélküli használata" szövegrész helyébe a "Rádiófrekvencia engedély nélküli, illetve egyéb jogszerűtlen használata" szöveg,

o) 53. § (1) bekezdésében a "szabály, érvényesülését" szövegrész helyébe a "szabály érvényesülését" szöveg,

p) 67/A. § (3) bekezdésében a "referenciaajánlattervezetben" szövegrész helyébe a "referenciaajánlat-tervezetben" szöveg,

q) 79. § (1) és (2) bekezdésében, 80. § (3) és (4) bekezdésében, 85. § (4) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az Elnök" szöveg,

r) 83. § (1) bekezdésében a "fennmaradásához, átalakításához, megszüntetéséhez" szövegrész helyébe a "fennmaradásához, megszüntetéséhez, bontásához" szöveg,

s) 84. § (4) bekezdésében az "A 69. § (6) bekezdése" szövegrész helyébe az "Az 55. § (7) bekezdése" szöveg,

t) 88. § (5) bekezdésében a "Ptk." szövegrész helyébe a "Polgári törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.)" szöveg,

u) 89. § (2) bekezdésében az "Eht. 49-51. §-a" szövegrész helyébe az "Eht. 57-61. §-a" szöveg,

v) 96. § (1) bekezdésében a "Ptk. 108. §-ának" szövegrész helyébe a "Ptk. 108. §" szöveg,

w) 108/A. § (2) bekezdésében a "polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti" szövegrész helybe a "Ptk. szerinti" szöveg,

x) 108/A. § (2) bekezdésében a "más önálló gazdasági egységeket" szövegrész helyébe a "más önálló gazdasági egységeit" szöveg,

y) 108/A. § (3) bekezdés e) pontjában a "szabályok" szövegrész helyébe a "szabályokat" szöveg,

z) 119. § (2) bekezdésében a "megkülönböztetésmentes" szövegrész helyébe a "megkülönböztetés-mentes" szöveg

lép.

239. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény

a) 122. § (3) bekezdésében az "áfafizetési" szövegrész helyébe az "általános forgalmi adó fizetési" szöveg,

b) 127. § (4b) bekezdésében az "időtartalmú" szövegrész helyébe az "időtartamú" szöveg,

c) 129. § (9) bekezdésében az "egyéni" szövegrész helyébe az "egyedi" szöveg,

d) 132. § (5) bekezdésében a "határozott időtartalomból" szövegrész helyébe a "határozott időtartamból" szöveg,

e) 133. § (2) bekezdés e) pontjában a "130. § (2a) bekezdése" szövegrész helyébe a "130. § (3) bekezdése" szöveg,

f) 134. § (2) bekezdésében a "(6)-(7) bekezdésekben" szövegrész helyébe a "(6)-(7), illetve a (13) bekezdésben" szöveg,

g) 134. § (3) bekezdésében a "144. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "144. § (4) bekezdésében" szöveg,

h) 137. § (2a) bekezdésében a "megtévesztést, valamint az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott díjtartozás esetét kivéve" szövegrész helyébe a "megtévesztés esetét kivéve" szöveg,

i) 137. § (9) bekezdésében a "szünetelésének" szövegrész helyébe a "korlátozásának" szöveg,

j) 140. § (1) bekezdésében a "hálózatból indított" szövegrész helyébe a "hálózatokból indított" szöveg,

k) 143. § (3) bekezdésében az "a külön jogszabályban meghatározott mértékű" szövegrész helyébe az "az Elnök által rendeletben meghatározottak szerinti" szöveg,

l) 144. §-t megelőző alcím címében a "tájékoztatása" szövegrész helyébe a "tájékoztatása és értesítése" szöveg,

m) 145. § (1) bekezdésében a "Kormány által rendeletben" szövegrész helyébe a "jogszabályban" szöveg lép,

n) 156. § (14) bekezdésében a "159. §-ba" szövegrész helyébe a "158. §-ban" szöveg,

o) 157. § (2) bekezdés a) pontjában a "129. § (6) bekezdés b)-d) pontjában" szövegrész helyébe a "129. § (5) bekezdés a) pontjában" szöveg,

p) 158. § (2) bekezdésében a "129. § (6) bekezdésének b)-f) pontjában" szövegrész helyébe a "129. § (5) bekezdés a), c), illetve f) pontjában" szöveg,

q) 159. § (1) bekezdés a) pontjában a "156. § (9)-(10) bekezdés" szövegrész helyébe a "156. § (16)-(17) bekezdés" szöveg,

r) 159/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "129. § (6) bekezdés b)-d) pontjában" szövegrész helyébe a "129. § (5) bekezdés a) pontjában" szöveg,

s) 182. § (3) bekezdés 8. pontjában a "megfelelőség igazolásának" szövegrész helyébe a "megfelelőség-igazolásának" szöveg,

t) 182. § (3) bekezdés 22. pontjában a "megfelelőségtanúsítványok" szövegrész helyébe a "megfelelőségi- tanúsítványok" szöveg

lép.

240. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében és 2. §-ában az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 2. § o) pontjában és 188. § 110. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 10. § (1) bekezdés r) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 33. § (7) bekezdésében, 35. § (3) bekezdésében és 36. §-ában a "Fővárosi Bírósághoz" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszékhez" szöveg, a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

f) 42. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságtól" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéktől" szöveg, a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

g) 44. § (5) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

h) 44. § (6) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságtól" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéktől" szöveg,

i) 46. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

j) 47. § (6) és (7) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

k) 59. § (9) bekezdésében a "Fővárosi Bírósághoz" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszékhez" szöveg, a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

l) 62. § (6) bekezdésében és 63. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság földrajzi" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

m) 74. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az " , illetőleg" szövegrész helyébe a "személy," szöveg,

n) 136. § (1) bekezdés c) pontjában és 188. § 11. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

o) 188. § 6/A. pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg

lép.

241. § Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 3. §-a, 10. § (1) bekezdés l) pontjában az "a piacfelügyelettel," szövegrész, 30. §-ában az " , a 150/A. §-ban foglalt ügyek kivételével" szövegrész, 54. § (3) bekezdése, 72-73. §-a, 77. § (2) bekezdése, 80. § (5) bekezdésében a "piacfelügyeleti eljárás keretében" szövegrész, 131. § (2) bekezdésében az "a piacfelügyelet keretében" szövegrész, 137. § (3) bekezdése, 138. § (10) bekezdése, 142. § (3) bekezdése, 150/A. §-a, 156. § (17) bekezdése, 182. § (2) bekezdés d) pontja.

170. A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása

242. § A postáról szóló 2003. évi CI. törvény

a) 2. § (1) bekezdésében az "A törvény hatálya a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "E törvény hatálya a Magyarország" szöveg,

b) 3. § 15. pontjában az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg,

c) 3. § 37. pontjában az "alkotmányos" szövegrész helyébe a "törvényes" szöveg,

d) 6. § (2) bekezdés b) pontjában, 43. § b) pontjában és 44. § d) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 14. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről" szöveg

lép.

171. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény módosítása

243. § Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény 107. § (5) bekezdésében a "Magyar Köztársaságot" szövegrész helyébe a "Magyarországot" szöveg lép.

172. Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény módosítása

244. § (1) Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény a Választójog alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.

(2) Az Európai Parlament tagjainak választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti."

(2) Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény Az Európai Közösségek jogára utaló rendelkezés alcímét megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 50/A. § A 2/A. § az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

245. § Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény

a) preambulumában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) preambulumában, 1. §-ában, 2. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 4. § nyitó szövegrészében az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

d) 4. § b) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg

lép.

246. § Hatályát veszti az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 11. §-át megelőző alcíme, 11-14. §-a, 16. §-a, 18-23. §-a, 24. §-át megelőző alcíme, 32-35. §-a, 43. § (4) és (5) bekezdése, 46-50. §-a és melléklete.

173. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

247. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

a) preambulumában az "Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára" szövegrész helyébe az "Alaptörvény II. és XV. cikkére" szöveg,

b) 1. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 17/C. § (2) bekezdésében a "választójoggal rendelkező" szövegrész helyébe a "választható" szöveg

lép.

174. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosítása

248. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény

a) 9. §-ában, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, 11. § (2) és (4) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

b) 13. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságnak" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéknek" szöveg,

c) 13. § (3) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

d) 16. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

e) 18. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságra" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszékre" szöveg,

f) 18. § (2) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (4) bekezdésében, 22. § (1)-(3) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében és 63. § (4) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

g) 67/L. § (2) és (6) bekezdésében, 67/P. § (7) bekezdésében, 68. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

h) 69. §-ában a "megyei bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg,

i) 71. § (7) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg

lép.

175. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

249. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 25. § (1) és (8) bekezdésében az "a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról" szövegrész helyébe az "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról" szöveg lép.

176. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

250. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 68/A. § (1) bekezdésében az "Országos Igazságügyi Tanács Hivatala" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal elnöke" szöveg lép.

177. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

251. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény

a) 23. § (6) és (9) bekezdésében, 24/A. § (1) bekezdésében és 57. § (1) bekezdés m) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 24/A. § (3) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 58. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi" szövegrész helyébe a "2003. évi uniós csatlakozási" szöveg

lép.

178. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

252. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény

a) 1. § (2) bekezdésében és 18/B. § (4) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 6. § (3) bekezdésében az "illetőleg a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe az "illetve Magyarország" szöveg

lép.

179. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény hatályon kívül helyezése

253. § Hatályát veszti az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény.

180. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása

254. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140. § (1) bekezdésében és 140/E. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

181. A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény módosítása

255. § Hatályát veszti a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak,a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény preambulumában az "összhangban az Alkotmány 2/A. §-ának (2) bekezdésével" szövegrész.

182. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítása

256. § (1) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"d) helyközi (távolsági) személyszállítás: a települések között belföldön menetrend szerint végzett személyszállítás, ideértve az annak részeként egyes települések közigazgatási határán belül - helyközi (távolsági) díjszabás alapján - végzett személyszállítást is, ezen belül:

1. országos személyszállítási szolgáltatás: regionális, elővárosi, vagy helyi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő személyszállítási szolgáltatás;

2. regionális személyszállítási szolgáltatás: a megye határain belül, vagy a megyehatár átlépése esetén 100 km-t meg nem haladó, elővárosi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő belföldi személyszállítási szolgáltatás;

3. elővárosi személyszállítási szolgáltatás: a főváros, vagy megyei város és annak legfeljebb 70 km-es vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás;"

(2) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"i) meghatározó befolyás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/B. § (1)-(3) bekezdése szerinti meghatározó befolyás."

(3) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2/B. § (1) A rögzített kép-, illetve hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 16. napon meg kell semmisíteni, vagy törölni kell. Felhasználásnak minősül, ha a rögzített kép-, illetve hangfelvétel bírósági vagy hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználásra kerül.

(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét az (1) bekezdés szerinti kép-, illetve hangfelvétel érinti, a rögzítésétől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a kép-, illetve hangfelvételt annak kezelője ne semmisítse meg, vagy ne törölje.

(3) Bíróság vagy hatóság megkeresésére a rögzített kép-, illetve hangfelvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Ha megkeresésre attól számított hetvenkét órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését a (2) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor és az (1) bekezdés szerinti határidő letelt, a rögzített kép-, illetve hangfelvételt meg kell semmisíteni, vagy törölni kell."

(4) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény a következő 2/C. §-sal egészül ki:

"2/C. § (1) A szolgáltató vagy megbízottja jogosult a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő, menetdíjat meg nem fizető utas azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához szükséges, a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat megismerésére.

(2) A szolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések megtartásával az elektronikus adathordozón rögzített, nem személyhez kötött utazási jogosultság igénybevételével történő, egy alkalomnál több utazásra jogosító személyszállítási szerződés teljesítése érdekében, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben - a személyszállítási üzletszabályzatban közzétett feltételek mellett - a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adat kezelésére vonatkozó adatkezelési megállapodást köthet a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő személlyel.

(3) A szolgáltató a közszolgáltatási utazási kedvezmény vagy személyhez kötött utazási jogosultság keretében teljesítendő - elektronikus adathordozón rögzített utazási jogosultság igénybevételével történő - utazásra jogosító személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben az utazásra jogosultság azonosítása céljából és az (1) bekezdés szerinti célból jogosult a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatnak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő kezelésére.

(4) A szolgáltató adat-megismerési jogosultsága és adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő személyes adatra terjed ki:

a) az érintett természetes személyazonosító adata,

b) az utazási kedvezmény jogcíme, a jogcímet megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége és kibocsátója,

c) az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény esetén az érintett lakcíme, meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényesség időpontja vagy időszaka.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatot a polgári jogi igények elévüléséig tarthatja nyilván."

(5) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 4. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az önkormányzat, illetve a miniszter (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) feladatkörébe tartozik:]

"d) az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásoknak az utazók számára - a technológiai, műszaki és költségvetési lehetőségek keretei között - összehangolt, egységes feltételek mellett hozzáférhető szolgáltatási rendszer kialakítása."

(6) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény a következő 5/A-5/D. §-sal egészül ki:

"5/A. § (1) Az önkormányzat a 3. § (3) és (4) bekezdésében, a 4. § (1) bekezdésében, az 5/E-5/F. §-ban, a 6-11. §-ban, valamint a 14. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatokat a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt - az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, vagy az irányítása alatt álló költségvetési szervként működő - közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítja.

(2) Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az önkormányzat a közlekedésszervező az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása során hozott döntést megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit.

(3) Ha a közlekedésszervező valamely közszolgáltatási tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül, az (1) bekezdés szerinti feladatot kizárólag az Európai Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott kötelező jogi aktusnak és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő közszolgáltatási szerződés alapján végezheti.

5/B. § (1) Az önkormányzat a közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott feladatok átadására rendeletben (a továbbiakban: kijelölő rendelet) jelöli ki.

(2) A kijelölő rendeletben meg kell határozni

a) a közlekedésszervező szervezeti alapját biztosító gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet,

b) a közlekedésszervező működésének területi határait,

c) a feladatátadás célját,

d) az átadott feladatok körét,

e) azon feladatokat, amelyeket a közlekedésszervező az átadott feladatokon túl önként elláthat,

f) az átadott feladat ellátásához szükséges döntési jogköröket, az azok gyakorlásának módját, valamint az azokhoz kapcsolódó eljárási szabályokat,

g) a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési kereteket, valamint

h) az átadott feladatok ellátásához, valamint a közlekedésszervező működéséhez szükséges források rendelkezésre bocsátásának módját,

i) a közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módját, j) a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteit, valamint

k) az átadott feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételeket.

(3) A feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait - a kijelölő rendeletben meghatározott feltételek alapján - szerződésben (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) kell megállapítani.

(4) A kijelölő rendelet - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint - a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtételét vagy az intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését.

(5) Ha a kijelölő rendelet a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti, a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére és a fogyasztói árkiegészítés igénylésére a közlekedésszervező az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett.

(6) A közlekedésszervező a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni.

(7) A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók és az azokkal érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az ellátásért felelős látná el.

5/C. § (1) A Kormány országos jelentőséggel bíró esetben a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök, különösen az utastájékoztatási rendszer, az elektronikus jegy- és bérletrendszer, a jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszer, valamint a járművek és infrastruktúra elemek üzemeletetésére, fejlesztésére és fejlesztésnek nem minősülő beruházására egységes fejlesztési koncepciót állapíthat meg.

(2) Közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési szolgáltató által végzett személyszállítási szolgáltatásokat érintő, valamint állami forrásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztést kizárólag a Kormány által jóváhagyott koncepció keretei között lehet finanszírozni és lebonyolítani.

5/D. § A szolgáltatók, a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomás, megállóhely, valamint egyéb utasforgalmi létesítmény üzemeltetői kötelesek a személyszállítási szolgáltatási tevékenység hatékony ellátása érdekében egymással együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében, az egyenlő bánásmód elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a biztonságos közlekedés feltételeinek figyelembevételével hozzáférést biztosít

a) a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő utasok kiszolgálásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így az utasok fel- és leszállásához, az utazási okmány vásárlásához, az utastájékoztatási rendszerhez, a várakozást szolgáló és a szociális létesítményekhez és

b) a közforgalmú közlekedési szolgáltatások nyújtásához szükséges állomásokhoz, megállóhelyekhez, valamint egyéb utasforgalmi létesítményekhez

más személyszállítási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára."

(7) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény a "Szolgáltató kiválasztása" alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A személyszállítási közszolgáltatás díjai, jegy- és bérletrendszerrel kapcsolatos szabályok

5/E. § (1) Az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján képzett kedvezményes díjak kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett kerülnek meghatározásra.

(2) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és az díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben az általános forgalmi adót nem tartalmazó mértékben kerülnek meghatározásra.

(3) Az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékét, a jogosultak körét és a kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott díjak, a kedvezményes díjak és a díjmentes utazások igénybevételéhez szükséges utazási okmányok alkalmazását - a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott kereteken belül - a közlekedési szolgáltató az üzletszabályzat részét képező díjszabásban köteles rögzíteni.

(5) Az ellátásért felelős a díjat meghatározhatja tételesen vagy a díj kiszámítására vonatkozó módszer meghatározásával. A díjat úgy kell meghatározni, hogy a hatékonyan működő közlekedési szolgáltató közlekedési közszolgáltatásokkal felmerülő indokolt költségeire és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, valamint biztosítsa a személyszállítási közszolgáltatások egyéni közlekedéssel szembeni versenyképességét.

(6) A díjat, valamint annak alkalmazási feltételeit a közlekedési szolgáltatónak a díjszabásban, annak hatálybalépését 30 nappal megelőzően közzé kell tennie.

5/F. § (1) A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott áralkalmazási elvek érvényesítésekor biztosítani kell, hogy

a) a magasabb komfortfokozat és a kiegészítő szolgáltatás által nyújtott többlet arányban álljon a felszámított pótjegyek és egyéb díjak nagyságával,

b) kizárólag magasabb komfortfokozat és kiegészítő szolgáltatás nyújtása esetén legyen felszámítható pótjegy és egyéb díj,

c) az egyes közlekedési módok tekintetében ne alakulhasson ki versenyhátrány a pótjegyek és egyéb díjak eltérő rendszere miatt,

d) az országos személyszállítási közszolgáltatáson és a regionális személyszállítási közszolgáltatáson belül egységes díjképzés kerüljön alkalmazásra,

e) helyi személyszállítási közszolgáltatás és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén időalapú hozzáférést biztosító jegyrendszer is működhessen,

f) az egyes szolgáltatók között átjárhatóság valósulhasson meg az utazási okmányok, valamint a bérletek kölcsönös elfogadása és a felek közötti tételes pénzügyi elszámolás révén.

(2) Az országos személyszállítási közszolgáltatást, regionális személyszállítási közszolgáltatást vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató köteles más közlekedési szolgáltatók által vagy egyéb értékesítési helyen értékesített, a társaság járataira szóló jegyet, bérletet elfogadni és ennek elszámolásáról, illetve ellentételezéséről írásban megállapodni.

(3) Az országos, regionális vagy elővárosi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók kötelesek sztrájk és rendkívüli akadályoztatás esetén a jegyekés bérletek kölcsönös elfogadását érintő együttműködés általános kereteit előre írásban rögzíteni.

(4) Az autóbuszos közlekedési szolgáltató a bevételeket időponthoz, járathoz, menetjegyhez, árkategóriához, valamint indulási és érkezési állomáshoz rendelhető adatstruktúrában köteles nyilvántartani.

(5) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a (3)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek a közlekedésszervezőt terheli."

(8)[9]

(9)[10]

(10) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény a II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Még elégséges szolgáltatás az autóbuszos közforgalmú közlekedésben

11/A. § (1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott, még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetésben érintett időszakra vetítve vonalanként

a) a helyi személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 66%-a,

b) az országos személyszállítási közszolgáltatás és a regionális személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 50%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott arányokat vonalankénti bontásban, járatonként számolva, tört szám esetén felfelé kerekítve kell meghatározni. A még elégséges szolgáltatás mértéke az (1) bekezdésben meghatározott mennyiséget a munkabeszüntetés szervezői és a munkáltató közös megállapodásával meghaladhatja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékeket a munkabeszüntetés első 24 órája során óránként, ezt követően napi bontásban kell érvényesíteni oly módon, hogy ha a munkabeszüntetés munkanapon 6:00-9:00 és 15:00-18:00 közötti időszakot is érint, az (1) bekezdésben meghatározott mértékeknek ezen időszakokra vetítve önállóan, óránkénti bontásban is teljesülniük kell.

(4) A sztrájkkal érintett autóbuszos közlekedési szolgáltató az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő és eleget tevő menetrend-tervezetet dolgoz ki és azt legkésőbb a sztrájk megkezdésének időpontját két nappal megelőzően a lakosság egyidejű tájékoztatásával hirdeti meg.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékű szolgáltatás nyújtása csak abban az esetben tekinthető a még elégséges szolgáltatás teljesítésének, ha az a menetrendben előre meghirdetett útvonalon és időpontban megvalósul.

(6) Ha a munkabeszüntetésben résztvevők az (1)-(3) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a közlekedési szolgáltató a munkabeszüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet, továbbá jogosult a vele szemben harmadik fél által érvényesített kárigényeket rájuk továbbhárítani."

(11) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 14. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az önkormányzat - a főváros esetében a fővárosi önkormányzat - rendeletében e törvény keretei között az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatatóra vonatkozó járati engedély kiadását - ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is - a (4) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.

(4) Az önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek mellett az autóbusz környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, a település közútjain történő közlekedésére, a menetrend szerinti közszolgáltatás céljára kialakított megállóhelyek igénybevételére feltételeket állapíthat meg.

(5) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását a jegyző abban az esetben is megtagadhatja, vagy az általa kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a szolgáltató az önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy azokat nem tartja be. Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek megtartását - ha a településen közlekedésszervező működik- a közlekedésszervező is ellenőrizheti."

(12) Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a 2/C. §-ban, a 4. § (1) bekezdés d) pontjában, az 5/F. § § (1) bekezdés e)-g) pontjában, az 5/F. § (4), (6) és (7) bekezdésében meghatározott adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokat, a központi adatbázisok és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatások kialakításával, működtetésével, fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait, továbbá a központi adatbázisok működtetésére és a központi koordinációs feladatok ellátását végző szervezet kijelölését,

b) az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló 2011. február 16-i 181/2011/EU parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, valamint annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat

rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a közlekedésszervezőt rendeletben kijelölje és a 14. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételeket rendeletben meghatározza."

183. Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény módosítása

257. § Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 3. §-ában a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg lép.

184. Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény módosítása

258. § (1) Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kormány a megküldést követően - az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel - megjelöli az álláspontja szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörét érintő tárgykörbe tartozó európai uniós tervezeteket, különösen azokat, amelyek

a) olyan tárgykört érintenek, amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy

b) hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaznak."

(2) Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak személyére az Európai Unió - a tagok kinevezéséről szóló döntés meghozatalára jogosult - intézményének a Kormány tesz javaslatot."

(3) Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az Országgyűlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesüléséről.

(2) Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 1. és 2. jegyzőkönyv szerinti, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt.

(3) Az Országgyűlés - az Európai Unió jogalkotási aktusának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül - kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. Az Országgyűlés a kezdeményezésében megjelöli azokat az érveket, amelyek alapján a jogalkotási aktust a szubszidiaritás elvét sértőnek tartja. Az Országgyűlés kezdeményezése alapján a Kormány- az EUMSz 263. cikkében meghatározott határidőn belül - keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságához, vagy a kereset benyújtását az indokainak részletes megjelölésével elutasítja. A kereset benyújtását, illetve a benyújtás elutasítását megelőzően a Kormány az Országgyűlés kezdeményezésében foglaltakról egyeztetést kérhet.

(4) Ha a Kormány a (3) bekezdésben foglaltak szerint az Országgyűlés kezdeményezése alapján nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához,a keresetről, valamint az eljárás során keletkezett egyéb iratról annak benyújtását, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést."

(4) Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény "A szubszidiaritás vizsgálata" alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

"Az Országgyűlés kifogása

9/A. § Az Országgyűlés az EUSz 48. cikk (7) bekezdése és az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt."

259. § Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény

a) preambulumában az "Az Alkotmány 35/A. §-a alapján az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének előmozdítása, valamint a Magyar Köztársaság érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében - összhangban az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvvel, valamint" szövegrész helyébe az "Az Alaptörvény 19. cikkének végrehajtására, az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének előmozdítása, valamint Magyarország érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében - összhangban" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében az "Alkotmányban" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben" szöveg,

c) 2. § (4) bekezdésében és 7. § (5) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 4. § (3) bekezdésében az "illetékes" szövegrész helyébe az "európai uniós tervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező" szöveg,

e) 4. § (5) bekezdésében és 6. § (2) bekezdésében az "Alkotmány" szövegrész helyébe az "Alaptörvény" szöveg

lép.

185. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítása

260. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az európai parlamenti képviselő nem lehet

a) az Európai Bizottság tagja,

b) az Európai Unió Bíróságának bírája, főtanácsnoka vagy hivatalvezetője,

c) az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja,

d) a Számvevőszék tagja,

e) az Európai Unió ombudsmanja,

f) a Gazdasági és Szociális Bizottság tagja,

g) a Régiók Bizottságának tagja,

h) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján az Európai Unió pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja,

i) az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának tagja, illetve az Európai Beruházási Bank személyzetének tagja,

j) az Európai Unió intézményeinek vagy a hozzájuk kapcsolódó szakosított szerveknek az aktív tisztviselője vagy alkalmazottja."

261. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény

a) preambulumában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság képviselői" szövegrész helyébe a "Magyarország képviselői" szöveg, az "a Magyar Köztársaság Európai" szövegrész helyébe a "Magyarország Európai" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 3. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 4. § b) pontjában a "választójoga elvesztésével" szövegrész helyébe a "ha az európai parlamenti választáson már nem választható" szöveg,

e) 13. § (1) bekezdésében az "Az európai parlamenti képviselő" szövegrész helyébe az "A 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett európai parlamenti képviselő" szöveg

lép.

186. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása

262. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontjában az "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökére és alelnökeire" szövegrész helyébe az "az önálló szabályozó szerv vezetőjére és helyetteseire" szöveg lép.

187. A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény módosítása

263. § (1) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"a) műsorszámhoz kapcsolódó dokumentum: a műsorszám előállításához, bemutatásához szükséges dokumentum (1. melléklet), és a műsorszámnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) elnökének rendelete szerinti azonosító adatait rögzítő dokumentum;"

(2) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"d) audiovizuális kötelespéldány: a közszolgálati médiaszolgáltatók és - az NMHH elnökének rendelete szerinti műsorszámok esetében - az országos földfelszíni terjesztésű televíziós médiaszolgáltatók által nyilvánossághoz közvetített, az e törvény hatálya alá tartozó műsorszám."

(3) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "3. § A Nemzeti Audiovizuális Archívum (a továbbiakban: NAVA) az e törvény hatálya alá tartozó műsorszámok gyűjtését, nyilvántartását, archiválását és a nyilvánosság számára az NMHH elnökének rendeletében meghatározott módon történő hozzáférhetővé tételét biztosító, állami tulajdonban lévő országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősülő audiovizuális archívum."

(4) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény a következő 4-4/C. §-sal egészül ki:

"4. § (1) A NAVA-t az NMHH a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) keretei között működteti, a NAVA feletti törvényességi és szakmai felügyeletet az NMHH Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) gyakorolja.

(2) A NAVA kezelésének, fenntartásának, működtetésének és az Alap a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 100. § (3) bekezdése szerinti archívumával való integrációjának részletes szabályait - a Médiatanács jóváhagyásával - az Alap vezérigazgatója határozza meg a NAVA működési szabályzatában. Az Alap vezérigazgatója a NAVA működési szabályzatát az Alap honlapján közzéteszi.

(3) A NAVÁ-t érintő jogok gyakorlása, érvényesítése és kötelezettségek teljesítése során harmadik személy felé az Alap vagy a keretei között működő szervezet jár el a NAVA működési szabályzata szerint.

4/A. § (1) A NAVA-val összefüggő tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - a NAVA Alap részére történt átadását követően - az Alap gyakorolja az Alap tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Mttv. 136. § (17) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2) Az Alap az Mttv. 100. § (3) bekezdése szerinti archívuma keretei között gondoskodik a NAVA tárolásáról, megőrzéséről és jogszerű felhasználásáról.

(3) A NAVA tekintetében alkalmazni kell az Mttv. 100. § (2), (5) és (7)-(10) bekezdését.

4/B. § Ha az Alapban nem áll rendelkezéshez a működtetéshez szükséges forrás, a NAVA az audiovizuális kötelespéldányok gyűjtése és archiválása körébe nem tartozó - e törvény és az NMHH elnökének rendelete által meghatározott - feladatokat a Médiatanács 14. §-a szerinti határozatában megállapított módon látja el. A rendelkezésre álló forrást az Alap vezérigazgatója az Alap keretei között működő szervezet részére a feladatellátással arányosan átadhatja.

4/C. § (1) Az Alap a NAVA-t érintő és az e törvényben nem szabályozott feladatok ellátására - ideértve a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel való együttműködésből eredő feladatokat is - a Médiatanács jóváhagyásával megállapodást köthet.

(2) Az e törvényben nem szabályozott feladatellátás kizárólag a Médiatanács által jóváhagyott megállapodás szerint valósulhat meg. A megállapodásban rendelkezni kell más költségvetési szerv szerződő fél esetén a költségtérítésről, egyéb szerződő fél esetén megfelelő szolgáltatási díjról. Az így befolyó bevételeket az Alap köteles a NAVA feladataira fordítani."

(5) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAVA alapszolgáltatásai körében biztosítja)

"a) az általa nyilvántartásba vett műsorszámoknak az NMHH elnökének rendeletében meghatározott azonosító adatairól történő folyamatos, mindenki számára hozzáférhető tájékoztatást;"

(6) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "6. § A NAVA a médiaszolgáltatók adataira is kiterjedő módon az NMHH elnökének rendeletében meghatározottak szerinti országos nyilvántartást vezet az egyes műsorszámok azonosító adatairól."

(7) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A NAVA - a kötelespéldány-szolgáltatás körén kívül eső műsorszámok nyilvántartásának, megőrzésének és felújításának megvalósítása érdekében - az Szjt.-nek megfelelően az NMHH elnökének rendelete szerint gyűjti és egyedi döntés alapján archiválja a rendelkezésére bocsátott, kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó műsorszámokat."

(8) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A NAVA az NMHH elnökének rendelete szerint rendszeresen és folyamatosan felújítja az általa archivált műsorszámokat."

(9) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A NAVA 5-7. §-ban nem szabályozott egyéb feladatait az NMHH elnökének rendelete határozza meg."

(10) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § Az e törvényben foglalt célok hatékony megvalósítása érdekében a NAVA - a kötelespéldány-szolgáltatásra vonatkozó feladatokon túl - együttműködést kezdeményezhet a kötelespéldány-szolgáltatásra kötelezett médiaszolgáltatókkal, valamint más médiaszolgáltatókkal és archívumokkal, könyvtárakkal."

(11) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A nyilvánossághoz közvetített audiovizuális kötelespéldányt és az NMHH elnökének rendeletében meghatározott azonosító adatokat archiválási célra - az NMHH elnökének rendelete meghatározott formában -a NAVA rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Az audiovizuális kötelespéldányt a NAVA jogosult közvetlenül a műsorszórásból rögzíteni. Ha a NAVA a közvetlen rögzítés jogával nem élt, a médiaszolgáltató az Alap vagy a keretei között működő szervezet - a műsor vetítésétől számított 60 napon belül közölt - felhívására legkésőbb 60 napon belül a műsorszámot a az NMHH Elnökének rendelete szerinti hordozón és módon rendelkezésre bocsátja.

(3) A műsorszámok NMHH elnökének rendelete szerinti azonosító adatait a médiaszolgáltató a műsorszám nyilvánossághoz közvetítését követő három napon belül a NAVA rendelkezésére bocsátja. Változatlan formában történő ismételt nyilvánossághoz közvetítés esetén csak az azonosító adatokban bekövetkezett változásokat kell a köteles példányarchívummal közölni."

(12) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § A NAVA az Alap Mttv. 100. § (3) bekezdése szerinti archívumával az Alap vezérigazgatója által meghatározott, a Médiatanács által jóváhagyott integrált rendszerben működik."

(13) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény III. Fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

"A Médiatanács feladatai"

(14) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A Médiatanács törvényességi és szakmai felügyeletet gyakorol a NAVA működtetése felett.

(2) Az Mttv. 136. § (6) bekezdésére tekintettel, ha az Alap nem rendelkezik a NAVA működtetéséhez szükséges megfelelő forrással a Médiatanács határozatában - kizárólag a korlátozásra okot adó körülmény megszűnéséig - ideiglenesen korlátozhatja a NAVA működését a 4/B. § szerint. Az Alap vezérigazgatója jogosult e körben a Médiatanács döntését kezdeményezni, illetve előterjesztést tenni.

(3) A Médiatanács

a) dönt az audiovizuális kulturális örökség megőrzését, így különösen a műsorszámok védelmét szolgáló szakmai programokról, továbbá - a kötelespéldányok körén kívül - a műsorszámok gyűjtendő körének meghatározásáról (bővítéséről, szűkítéséről);

b) közreműködik az audiovizuális kulturális örökség védelmére irányuló nemzetközi együttműködésben;

c) évente jelentést tesz közzé az audiovizuális kulturális örökség védelmének helyzetéről;

d) véleményt nyilvánít a NAVA gyűjteményének nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételét érintő kérdésben."

(15) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § Felhatalmazást kap az NMHH Elnöke, hogy rendeletben határozza meg

a) az országos földfelszíni terjesztésű televíziós médiaszolgáltatók által nyilvánossághoz közvetített, az e törvény hatálya alá tartozó műsorszámok közül az audiovizuális kötelespéldányok körét, valamint az audiovizuális kötelespéldányok szolgáltatásának részletes szabályait;

b) a műsorszámok felújításának, valamint szolgáltatásának műszaki, minőségi és egyéb követelményeit;

c) a NAVA részére történő kötelező adatszolgáltatás körét, módját, az adatok nyilvánosságra hozatalának szabályait;

d) a NAVA-hoz kapcsolódó országos nyilvántartás adattartalmát, vezetésének, nyilvánosságának szabályait;

e) a kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó műsorszámok gyűjtésének és archiválásának módját és szabályait;

f) a NAVA által ellátandó egyéb közszolgáltatásokat, feladatokat."

(16) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény IV. Fejezete a 18. §-át követően a következő alcímekkel egészül ki:

"Átmeneti rendelkezések

19. § (1) A NAVA-t mint országos közgyűjteményt - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti vagyont - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nemzeti vagyonként nyilvántartásba veszi, és a tulajdonosi jogok gyakorlását a NAVA-hoz mint országos közgyűjteményhez tartozó vagyonelemek tételes nyilvántartásával e bekezdés hatálybalépését követő 60 napon belül átadja az Alapnak azzal, hogy az Alap az e bekezdés hatálybalépésétől jogosult a NAVA-hoz mint országos közgyűjteményhez kapcsolódó tulajdonosi jogokat gyakorolni, illetve az Mttv.-ben és az e törvényben foglalt célok keretében és érdekében működtetni a NAVA-t. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az átadással egyidejűleg, az törvényhelyre való hivatkozással kivezeti a NAVA-t mint országos közgyűjteményt a nyilvántartásából.

(2) A NAVA működtetés céljára nyújtott állami támogatásból a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft.-nél (a továbbiakban: Társaság) keletkezett, a NAVA megfelelő színvonalon történő működtetését szolgáló, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vagyon, ideértve a NAVA működtetéséhez kapcsolódó vagyoni jogokat és követeléseket is, az e bekezdés hatálybalépésével teljes egészében és térítésmentesen állami tulajdonba kerül. E vagyon tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az e bekezdés hatálybalépésétől az Alap gyakorolja az Alap tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó jogszabályok, így különösen az Mttv. 136. § (17) bekezdés szerint.

(3) Nem minősül a (2) bekezdés szerinti vagyonátadásnak az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítés.

(4) A (2) bekezdés alapján vagyonnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megegyezik a vagyonnak az átadás időpontjában a Társaság által vezetett könyv szerinti értékével.

(5) A (2) bekezdés szerint átadott vagyon kizárólag a NAVA e törvény és az NMHH elnökének rendelete szerinti feladatainak, illetve az Alap Mttv. 100. § szerinti Archívumával összefüggő feladatok teljesítéséhez használható fel.

(6) A (2) bekezdés szerint átadott vagyont, vagy annak egy részét, az ahhoz fűződő egyes jogosultságokat illetve kötelezettségeket az Alap vezérigazgatója az Alap keretei között működő, a NAVA működtetését végző szervezet részére a (4) szerinti feltételekkel átadhatja. E törvény alkalmazásában az Alap keretei között működő szervezetnek minősül az Alap kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

(7) A (2) bekezdés szerinti vagyonátadás adómentes.

20. § (1) Az Alap jogosult a NAVA működtetését az Alap keretei között működő szervezet útján ellátni. Az Alap vagy az Alap keretei között a NAVA működtetését végző szervezet a NAVA fenntartásával, működtetésével közvetlenül összefüggő polgári jogi és munkajogi jogviszonyokban a Társaság jogutódjának minősül. A jogutód személyéről az Alap vezérigazgatója írásban értesíti az érintetteket.

(2) A Társaság e rendelkezés hatálybalépése előtt létrejött, a NAVA működtetésével összefüggő szerződéses jogviszonyaiból eredő jogok és kötelezettségek a maguk egészében és változatlan feltételekkel szállnak át a (3) bekezdés szerinti jogutódra. Az alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás tekintetében a közbeszerzésekről szóló törvény szerződésmódosításra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók.

(3) A vagyonátadás során a Társaságot terhelő, már teljesített szerződésekhez, a Társaságot terhelő, már teljesített kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó,el nem évült mellékkövetelések továbbra is a Társaságot terhelik. Ilyen jellegű igények az Alappal, illetve az NAVA működtetését végző, az Alap keretei között működő szervezettel szemben nem érvényesíthetők.

21. § Az NMHH elnökének e törvény felhatalmazása alapján megalkotott rendelete hatálybalépéséig az azonos tárgykörben alkotott miniszteri rendeletet kell alkalmazni.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

22. § E törvény III. Fejezetének A Médiatanács feladatai alcíme az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

264. § A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 13. § nyitó szövegrészében a "kezdeményez" szövegrész helyébe a "kezdeményezhet" szöveg lép.

265. § Hatályát veszti a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 15. §-a, 16. §-a és 2. melléklete.

188. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény módosítása

266. § Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény

a) 1. §-át megelőző alcímének címében, 1. §-ában, 2. §-át megelőző alcímének címében és 2. § (1) bekezdésében az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg, 2. § (2) bekezdésében az "a törvény" szövegrész helyébe az "e törvény" szöveg,

b) 1. §-ában, 2. § (1) bekezdés a) pontjában és 18. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 2. számú melléklet 1. pont a) alpontjában az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg

lép.

189. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény módosítása

267. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. § (1) bekezdésében és 3. § (1) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg lép.

190. Az igazságügyi szakértői tevékenységről 2005. évi XLVII. törvény módosítása

268. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Testület tagjai a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt tesznek. A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: "Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.""

(2) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 29. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértői testületi tag."

269. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről 2005. évi XLVII. törvény

a) 3. § (3) bekezdés e) pontjában a "választójoggal rendelkezik" szövegrész helyébe a "cselekvőképes, és nem áll közügyektől való eltiltás hatálya alatt" szöveg,

b) 24/A. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

191. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény módosítása

270. § (1) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"e) felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére: az Országgyűlésnek az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti, valamint az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormánynak azon belső jogi cselekménye, amellyel az Országgyűlés felhatalmazza a köztársasági elnököt, illetve amellyel a Kormány felhatalmazza a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt vagy a külpolitikáért felelős minisztert arra, hogy a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismerje el;"

(2) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"f) nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése: a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külpolitikáért felelős miniszternek azon nemzetközi jogi cselekménye, amellyel az e) pont szerinti felhatalmazás alapján nemzetközi síkon a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismeri el;"

(3) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 2. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"h) nemzetközi szerződés melléklete: az a nemzetközi szerződéshez kapcsolódó, annak főszövegétől elkülöníthető dokumentum, amely az elnevezésétől függetlenül a nemzetközi szerződés szerves részét képezi."

(4) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 4. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A miniszternek és a központi államigazgatási szervnek az általa külföldi állami szervvel vagy nemzetközi szervezettel kötött, a 2. § a) pontja értelmében nemzetközi szerződésnek nem minősülő, megállapodás tervezetét a megállapodás tárgyalásának megkezdése és aláírása előtt a külpolitikáért felelős miniszter részére meg kell küldenie. Ha a megállapodás tervezete alapján a külpolitikáért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy a megállapodás nemzetközi szerződésnek minősül, a továbbiakban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárást kell követni.

(3) A nemzetközi szerződés előkészítésétől kezdődően folyamatosan vizsgálni kell, hogy a szerződés az Alaptörvénnyel, a jogszabályokkal, az európai uniósjogi, és az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban áll-e. Az összhang megteremtését a szerződés tartalmának megfelelő alakításával, a jogszabályok módosításával vagy hatályon kívül helyezésével, illetve az európai uniós jogi és az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségek lehetőség szerinti módosításával vagy megszüntetésével biztosítani kell.

(4) A nemzetközi szerződés előkészítésétől kezdődően - a szerződésből fakadó közvetlen jogi és politikai következmények értékelésén túl - figyelembe kell venni azokat a hatásokat, amelyeket a jogszabályok előzetes hatásvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint vizsgálni kell."

(5) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kormány - kivételesen indokolt esetben, a Kormány két ülése között a miniszterelnök - a miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján, a létrehozott nemzetközi szerződés szövegének vagy ennek hiányában a szerződés részletes tartalmi elemeinek ismeretében ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítására, továbbá az ennek során eljáró személy kijelölésére, valamint határoz a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges feladatokról."

(6) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A 4. § (4) bekezdés szerinti előzetes hatásvizsgálat eredményéről az (1) és (2) bekezdés szerinti előterjesztésben tájékoztatni kell a miniszterelnököt, illetve a Kormányt."

(7) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást, az Országgyűlés a szerződés tárgya szerint feladatkörrel rendelkező bizottságának a miniszter megküldi a szerződés szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló határozatot, valamint a szerződés rendelkezésre álló szövegét."

(8) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nemzetközi szerződés létrehozása, illetve a szerződés szövegének végleges megállapítása során eljáró személy meghatalmazását a külpolitikáért felelős miniszter okirattal tanúsítja."

(9) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, ha

a) az az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés,

b) olyan tárgykört szabályoz, amelyről törvény rendelkezik, vagy amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy

c) egyéb, az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a)-c) és e)-k) pontja alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést érint."

(10) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a 9. § (2) bekezdése szerinti esetben a nemzetközi szerződést kihirdető törvény felhatalmazása alapján a szerződés mellékletét kormányrendelet hirdeti ki, a külpolitikáért felelős miniszter - az (1) bekezdés szerinti előterjesztéssel egyidejűleg - megküldi a köztársasági elnöknek a szerződés mellékletét."

(11) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A köztársasági elnök az (1) bekezdés szerinti előterjesztés kézhezvételétől számított öt napon belül, illetve ha a nemzetközi szerződést törvény hirdeti ki, annak aláírásával egyidejűleg a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismeréséről okiratot állít ki, amelynek kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről a külpolitikáért felelős miniszter útján haladéktalanul gondoskodik. Ha a nemzetközi szerződés értelmében a kötelező hatály elismerése nem az okirat kicserélése vagy letétbe helyezése útján történik, a köztársasági elnök a kötelező hatály elismeréséről kiállított okiratban foglaltakról a külpolitikáért felelős miniszter útján tájékoztatja a másik (többi) részes felet.

(3) Ha a köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti okirat kiállítását megelőzően - az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint - kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés vagy annak valamely rendelkezése Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát, akkor a (2) bekezdés szerinti okiratot az Alkotmánybíróság - a nemzetközi szerződés alaptörvény-ellenességét meg nem állapító - határozatának kézhezvételétől számított öt napon belül, illetve ha a nemzetközi szerződést törvény hirdeti ki, annak aláírásával egyidejűleg állítja ki."

(12) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - törvényben kell kihirdetni. Egyéb esetben a nemzetközi szerződést kormányrendeletben kell kihirdetni.

(2) Kormányrendeletben kell kihirdetni a nemzetközi szerződésnek a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat nem szabályozó mellékletét, ha a nemzetközi szerződést kihirdető törvény a Kormány számára felhatalmazást ad arra, hogy a mellékletet rendeletben hirdesse ki."

(13) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kihirdető jogszabály tartalmazza)

"d) a szerződéshez Magyarország részéről fűzött fenntartásokat és nyilatkozatokat;"

(14) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § A 4-10. § rendelkezéseit a nemzetközi szerződés módosítására, felfüggesztésére, megszüntetésére, felmondására, az abból való kilépésre, valamint az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződésben foglaltak sérelme nélkül a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv - Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető, a szerződés felhatalmazása alapján hozott - döntéseire megfelelően kell alkalmazni."

(15) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény a következő 12/A. §-sal és 12/B. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) Ha a kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződést módosító nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, a nemzetközi szerződés módosításának törvényben történő kihirdetése mellett a nemzetközi szerződést is törvényben újra ki kell hirdetni, és rendelkezni kell a kihirdető kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről.

(2) Ha a nemzetközi szerződés módosítását kihirdető jogszabály rendelkezik a nemzetközi szerződés módosításokkal egységes szerkezetben történő közzétételéről, a miniszter által - a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével - elkészített egységes szerkezetű szöveget közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.

12/B. § (1) Ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott szerv által hozott - Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető - döntés vagy a nemzetközi szerződés módosítása a nemzetközi szerződés rendelkezései alapján abban az esetben is kötelezi Magyarországot, ha a döntés, illetve a módosítás kötelező hatályát Magyarország nem ismerte el, a döntést, illetve a módosítást a Magyarország tekintetében történő hatálybalépését megelőzően - a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésével kapcsolatos eljárási cselekmények mellőzésével-a9.és10. §megfelelő alkalmazásával ki kell hirdetni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti döntés a nemzetközi szerződéssel létrehozott szerváltali elfogadásával egyidejűleg lép hatályba Magyarország tekintetében, vagy az elfogadása és a Magyarország tekintetében történő hatálybalépése közötti idő rövidsége miatt egyébként nem lehetséges a döntésnek a Magyarország tekintetében történő hatálybalépését megelőző kihirdetése, a döntést a hatálybalépését követően kell a 9. és 10. § megfelelő alkalmazásával haladéktalanul kihirdetni, azzal, hogy a kihirdető jogszabály hatálybalépésének időpontja nem előzheti meg a kihirdetés időpontját."

(16) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény IV. Fejezete A nemzetközi szerződés módosítása, megszüntetése, felmondása és az abból való kilépés alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

"A nemzetközi szerződéssel kapcsolatos fenntartás, kifogás, nyilatkozat és a kötelezettséget elhárító nyilatkozat

12/C. § (1) A nemzetközi szerződéshez Magyarország részéről tett fenntartásról és nyilatkozatról a 8. § (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell okiratot kiállítani, illetve az abban foglaltakról tájékoztatni a másik (többi) részes felet.

(2) A nemzetközi szerződéshez Magyarország részéről a kötelező hatály elismerését követően tett nyilatkozatot a megtétele előtt a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályt módosító jogszabályban, illetve a (3) bekezdés szerinti esetben kormányrendeletben ki kell hirdetni.

(3) A nemzetközi szerződést kihirdető törvény felhatalmazást adhat a Kormány számára, hogy rendeletben hirdesse ki a szerződéshez fűzött, a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat nem érintő nyilatkozatokat.

(4) A nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartáshoz Magyarország részéről tett kifogás megtételéről a miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt, és a döntésnek megfelelő kifogást a külpolitikáért felelős miniszter teszi meg.

(5) Ha a nemzetközi szerződés úgy rendelkezik, hogy kötelező hatályának elismerésére kötelezettséget elhárító nyilatkozat mellőzésével kerül sor, a szerződési kötelezettséget elhárító nyilatkozat megtételéről a miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt, és a döntésnek megfelelő kötelezettséget elhárító nyilatkozatot a külpolitikáért felelős miniszter teszi meg. Ha a nemzetközi szerződési kötelezettséget elhárító nyilatkozat 7. § (4) bekezdése szerinti mellőzését az Országgyűlés, illetve a Kormány elutasította, a külpolitikáért felelős miniszter haladéktalanul megteszi a kötelezettséget elhárító nyilatkozatot."

(17) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza továbbá - a 10. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - az egyes nemzetközi szerződésekhez fűzött, Magyarország vonatkozásában joghatást kifejtő fenntartások, kifogások és nyilatkozatok szövegét, valamint ezek megtételének és visszavonásának időpontját."

(18) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 15. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a nemzetközi szerződést az e törvény hatálybalépése előtt hatályos szabályok szerint közzétették, de jogszabályban történő kihirdetésére nem került sor, a szerződést - feltéve, hogy nemzetközi jogi szempontból még hatályos-a9.és10. § megfelelő alkalmazásával haladéktalanul ki kell hirdetni.

(4) Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának az elismerésére a szerződés kihirdetése nélkül került sor e törvény hatálybalépését megelőzően, az adott nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály nem tartalmazza a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást. Ha az adott nemzetközi szerződés Magyarország tekintetében nemzetközi jogi szempontból már hatályba lépett, a szerződést kihirdető jogszabály címe alatt zárójelben fel kell tüntetni a szerződésnek a Magyarország tekintetében történő nemzetközi jogi hatálybalépésének napját.

(5) Ha a nemzetközi szerződést kihirdető, 2012. január 1-jét megelőzően kihirdetett jogszabály a 10. § (4) bekezdése szerinti feltételek körében a külpolitikáért felelős miniszternek a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett határozatára utal, és a határozat közzététele 2011. december 31-ig nem történt meg, a külpolitikáért felelős miniszter a 10. § (4) bekezdése szerinti feltételek fennállását - azok ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárással összefüggő jogszabályok, közlemények, valamint az 5. § (1) és (2) bekezdés szerinti kormányhatározat, illetve miniszterelnöki határozat szerkesztésére vonatkozó, továbbá a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárással összefüggő okiratok kiállításával és a nemzetközi szerződések nyilvántartásával összefüggő részletszabályokat - a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg."

271. § A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény

a) preambulumában, 1. §-ában, 2. § a) és g) pontjában, 6. § (2) bekezdés b) pontjában, 8. § (7) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében és 14. § (2) bekezdésben az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) preambulumában az "a Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, a "jogszabályok" szövegrész helyébe a "jog" szöveg,

c) 1. §-ában a "kifogásokra, nyilatkozatokra és a szerződésekben való államutódlással kapcsolatos közlések tételére és elfogadására" szövegrész helyébe a "kifogásokra és nyilatkozatokra, valamint a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntéseire" szöveg,

d) 2. § a) pontjában az "írásbeli megállapodás" szövegrész helyébe az "írásbeli megállapodás, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több egymással összefüggő okmányba foglalták-e" szöveg,

e) 2. § c) pontjában a "szövegének" szövegrész helyébe a "szövegének vagy az aláírásra megnyíló szerződés szövegét tartalmazó záróokmánynak" szöveg,

f) 2. § d) pontjában az "aláírással jegyzőkönyv, záróokmány felvételével vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel véglegesen elfogadják" szövegrész helyébe az "aláírással vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel véglegesen elfogadják, anélkül, hogy ez a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését jelentené" szöveg,

g) 5. § (1) bekezdésében a "miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter együttes" szövegrész helyébe a "miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben tett" szöveg, a "továbbá határoz a tárgyalásokkal megbízott személy (küldöttség) kijelöléséről és feladatairól" szövegrész helyébe a "továbbá a tárgyalásokkal megbízott személy kijelölésére" szöveg,

h) 5. § (4) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, a "megkötendő" szövegrész helyébe a "tárgyalt" szöveg,

i) 6. § (2) bekezdés b) pontjában az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg, a "megkötendő" szövegrész helyébe a "tárgyalt" szöveg,

j) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú" szövegrész helyébe az "az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó" szöveg,

k) 8. § (4) bekezdésében a "módon a Kormány a külpolitikáért felelős miniszter útján" szövegrész helyébe a "módon a külpolitikáért felelős miniszter" szöveg, a "helyezéséről a Kormány" szövegrész helyébe a "helyezéséről" szöveg,

l) 8. § (6) bekezdésében a "miniszter haladéktalanul" szövegrész helyébe a "miniszter - a másik (többi) féllel egyeztetett módon - haladéktalanul" szöveg,

m) 8. § (8) bekezdésében a "(4)-(7)" szövegrész helyébe a "(2) és a (4)-(7)" szöveg,

n) 10. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében a "szerződésnek a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "szerződés Magyarország" szöveg,

o) 10. § (4) bekezdésében az "egyedi határozatával" szövegrész helyébe a "közleményével" szöveg,

p) 11. § (2) bekezdésében az "E törvény 10. § (3)-(6)" szövegrész helyébe az "A 10. § (3)-(5)" szöveg,

q) 12. §-át megelőző, az "A nemzetközi szerződés módosítása, megszüntetése, felmondása és az abból való kilépés" szövegrész helyébe az "A nemzetközi szerződés módosítása, felfüggesztése, megszüntetése, felmondása, az abból való kilépés, valamint a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntése" szöveg,

r) 14. § (2) bekezdés b) pontjában a "tárgyát" szövegrész helyébe a "tárgyát és címét" szöveg

lép.

272. § (1) Hatályát veszti a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény

a) 10. § (2) bekezdésében a ", kifogások" szövegrész,

b) 10. § (3) bekezdésében a ", valamint az ahhoz fűzött fenntartásokat, kifogásokat és nyilatkozatokat tartalmazó" szövegrész,

c) 13. § (1) bekezdésében a "korábbi" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 3. §-a, 10. § (6) bekezdése, valamint 11. § (3) és (4) bekezdése.

192. A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosítása

273. § A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény

a) 4. § (3) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

193. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

274. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

194. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény hatályon kívül helyezése

275. § Hatályát veszti az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény.

195. Az Európai Szociális Karta 1988. évi Kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2005. évi XCVIII. törvény módosítása

276. § Az Európai Szociális Karta 1988. évi Kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2005. évi XCVIII. törvény 3. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

196. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

277. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 74. § 17. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

197. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

278. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény

a) 1. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, 1. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdés f) pontjában az "a Magyar Köztársasággal" szövegrész helyébe a "Magyarországgal" szöveg

lép.

198. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

279. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól és lakcíméről - azonosítás céljából - térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból."

(2)[11]

(3)[12]

(4) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A hallgató vagy a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadását kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnél. A diákigazolvány elkészítéséről a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv gondoskodik, amelyet az adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére."

(5) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §-a a következő (6a)-(6d) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a hallgató nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a hallgató fényképét, azonosító számát, a felsőoktatási intézmény nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának időpontját, az érvényességére vonatkozó adatot és típusának megjelölését. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány hatályának megszűnését követő öt évig kezelheti.

(6b) A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a hallgató vagy a felsőoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmét, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elektronikus úton tart kapcsolatot a hallgatóval és a felsőoktatási intézménnyel.

(6c) A diákigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg.

(6d) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet."

(6)[13]

(7) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza:)

"7. a felsőoktatási információs rendszer működtetésével, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal, az oktatói igazolvánnyal, az oktatói azonosító számmal és a hallgatói azonosító számmal kapcsolatos eljárási szabályokat, a diákigazolvány és az oktatói igazolvány kibocsátásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat és azok mértékét, a felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok tartalmi és formai követelményeit, a támogatási idő nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolásnak a rendjét,"

(8) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter rendeletben szabályozza)

"d) az oktatásügyi közvetítői szolgálatra, a közvetítői névjegyzék elkészítésére és kiadására vonatkozó szabályokat, továbbá az ezekhez és az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz és a felsőoktatási információs rendszer működtetéséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj körét, mértékét, megfizetésének szabályait, nyilvántartását, elszámolását és felhasználását."

(9) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet II/B. pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Az 1. pontban meghatározott személyes adatok közül

a) az illetmény, a munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges adat a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, illetve az illetmény, munkabér vagy más juttatás kifizetőhelyének;

b) valamennyi adat a nemzetbiztonsági szolgálatnak,

c) a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes adat a bíróságnak, ügyészségnek, rendőrségnek, az államigazgatási szervnek, a bírósági végrehajtónak;

d) a felsőoktatási intézménnyel jogviszonyban álló személy valamennyi adata a felsőoktatási intézménynek;

e) - annak biztosítása érdekében, hogy egy személynek csak egy azonosító száma legyen - az 1. pont a) és b) pontja szerinti adat a közoktatási információs rendszer felé

továbbítható."

(10) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet II/C. pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Az 1. pontban meghatározott személyes adatok közül:

a) valamennyi adat a nemzetbiztonsági szolgálatnak;

b) a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes adat a bíróságnak, ügyészségnek, rendőrségnek, az államigazgatási szervnek, bírósági végrehajtónak;

c) a tanulmányok folytatásával összefüggő adat a Diákhitel Központnak;

d) a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot meghatározó adatok a társadalombiztosítási szervnek;

e) a felsőoktatási intézménybe jelentkező és a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személy valamennyi adata a felsőoktatási intézménynek,

f) - a 35. § (4) bekezdésében foglaltak biztosítása érdekében - az 1. pont a) pont aa) alpontja szerinti adat a közoktatási információs rendszer felé

továbbítható."

280. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

a) preambulumában, 1. § (1) bekezdésében, 32. § (10) bekezdésében, 62. § (5) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 79. § (2) bekezdésében, 106. § (1) bekezdésében, 114. § (3) bekezdésében, 116. § (7) bekezdésében, 117. § (1) bekezdésében, 128. § (1) bekezdés e) és p) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

b) 3. §-ában a "kiterjed a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "kiterjed a Magyarország" szöveg, az "intézmények a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "intézmények Magyarország" szöveg,

c) 5. § (6) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány)" szövegrész helyébe a "Kormány" szöveg,

d) 7. § (1) bekezdés d) pontjában a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

e) 7. § (1) bekezdés c) pontjában, 18. § (2) bekezdésében, 105/A. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

f) 12. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől" szövegrész helyébe a "az Országgyűléstől" szöveg,

g) 38. § (3) bekezdésében a "Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg, az "a Magyar Köztársaság hivatalos" szövegrész helyébe a "Magyarország hivatalos" szöveg,

h) 39. § (1) bekezdés b) pontjában a "tartozó a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "tartozó, Magyarország" szöveg,

i) 62. § (5) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,

j) 77. § (6) bekezdésében, 115. § (10) és (14) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

k) 100. §-ában a "Magyar Köztársaság elnöke" szövegrész helyébe a "köztársasági elnök" szöveg,

l) 101. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság Kormánya" szövegrész helyébe a "Kormány" szöveg,

m) 101. § (3) bekezdésében a "Magyar Köztársaság miniszterelnöke" szövegrész helyébe a "miniszterelnök" szöveg,

n) 116. § (1) és (4) bekezdésében, 139. § (5) bekezdésében, 148. § (2) bekezdésében, 1. számú mellékletének címében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

o) 138/B. § (5) bekezdésében a "Magyar Köztársaság joga az" szövegrészek helyébe a "magyar jog" szöveg, az "a Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg

lép.

(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet

a) A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Fejezet I/B. A hallgatók adatai alcím 1. pont aa) és ba) alpontjában,

b) A felsőoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Fejezet II/C. A hallgatói, doktorjelölti személyi törzs alcím 1. pont ab) alpontjában és

c) A felsőoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Fejezet II/D. Felvételi személyi törzs alcím 1. pont aa) alpontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

199. A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény módosítása

281. § A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében és 8. § (3) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

200. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

282. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

283. § Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1. §-ában az "a Magyar Köztársaság területén" szövegrész.

201. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

284. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény

a) 2. § 1. és 3. pontjában, 5. § (2) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 9. § (2) bekezdésében az "és/vagy nem rendelkezik a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az " , illetve nem rendelkezik Magyarország" szöveg

lép.

202. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

285. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:)

"18. vasúti személyszállítási közszolgáltatás: vasúton végzett személyszállítási közszolgáltatás, ezen belül

a) elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatás: a főváros vagy megyei város és annak legfeljebb 70 kilométeres vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás,

b) helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás: a település közigazgatási határán belül - helyi díjszabás alapján -végzett személyszállítási szolgáltatás, a vasúti járművel végzett személyszállítási közszolgáltatások esetében ideértve a település közigazgatási határon kívül eső közösségi közlekedési eszköz megállóhelyére, komp- vagy rév-átkelőhelyére közbeeső megállóhely érintése nélkül történő személyszállítási szolgáltatást is,

c) országos személyszállítási közszolgáltatás: regionális, elővárosi, vagy helyi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő személyszállítási szolgáltatás,

d) regionális személyszállítási közszolgáltatás: a megye határain belül vagy a megyehatár átlépése esetén 100 kilométert meg nem haladó, elővárosi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő belföldi személyszállítási szolgáltatás;"

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § (5) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:

(Egyéb fogalmak:)

"20. meghatározó befolyás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/B. § (1)-(3) bekezdése szerinti meghatározó befolyás."

(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A miniszter feladata:)

"m) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése."

(4) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a következő 3/A-3/B. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) A Kormány országos jelentőséggel bíró esetben a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök, így különösen utastájékoztatási rendszer, elektronikus jegy- és bérletrendszer, jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszer, valamint a kapcsolódó járművek és infrastruktúra elemek, így különösen vasúti pálya, közlekedési csomópont, állomás és megállóhely, energetikai, távközlési és biztonsági berendezés üzemeletetésére, fejlesztésére és fejlesztésnek nem minősülő beruházásaira egységes fejlesztési koncepciót állapíthat meg.

(2) Közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vasúti társaság által végzett személyszállítási szolgáltatásokat érintő, valamint állami forrásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztést kizárólag a Kormány által jóváhagyott koncepció keretei között lehet finanszírozni és lebonyolítani.

3/B. § A vasúti társaságok és a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások, megállóhelyek, egyéb utasforgalmi létesítmények üzemeltetői kötelesek a személyszállítási szolgáltatási tevékenységek hatékony ellátása érdekében egymással együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében, az egyenlő bánásmód elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a biztonságos közlekedés feltételeinek figyelembevételével hozzáférést biztosít

a) a közforgalmú vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok kiszolgálásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így az utasok fel- és leszállásához, az utazási okmány vásárlásához, az utastájékoztatási rendszerhez, a várakozást szolgáló és a szociális létesítményekhez és

b) a közforgalmú vasúti személyszállítás nyújtásához szükséges állomásokhoz, megállóhelyekhez, valamint egyéb utasforgalmi létesítményekhez

más személyszállítási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára."

(5) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet:]

"f) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése."

(6) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény A települési önkormányzatok feladatai alcíme a következő 5/A. §-sal és 5/B. §-sal egészül ki

"5/A. § (1) Az önkormányzat az 5. § (1) bekezdés b)-f) pontjában és (3) bekezdésében, a 27. §-27/D. §-ban és a 27/G. §-ban szabályozott feladatokat a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt - az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, vagy irányítása alatt álló költségvetési szervként működő - közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítja.

(2) Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az önkormányzat a közlekedésszervező által az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása során hozott döntést megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit.

(3) Ha a közlekedésszervező valamely közszolgáltatási tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül, az (1) bekezdés szerinti feladatot kizárólag az Európai Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott kötelező jogi aktusnak és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő közszolgáltatási szerződés alapján végezheti.

5/B. § (1) Az önkormányzat a közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott feladatok átadására rendeletben (a továbbiakban: kijelölő rendelet) jelöli ki.

(2) A kijelölő rendeletben meg kell határozni

a) a közlekedésszervező szervezeti alapját biztosító gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet,

b) a közlekedésszervező működésének területi határait,

c) a feladatátadás célját,

d) az átadott feladatok körét,

e) azon feladatokat, amelyeket a közlekedésszervező az átadott feladatokon túl önként elláthat,

f) az átadott feladat ellátásához szükséges döntési jogköröket, az azok gyakorlásának módját, valamint az ahhoz kapcsolódó eljárási szabályokat,

g) a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési kereteket, valamint

h) az átadott feladatok ellátásához, valamint a közlekedésszervező működéséhez szükséges források átadásának módját,

i) a közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módját, j) a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteit, valamint

k) a feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételeket.

(3) A feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait - a kijelölő rendeletben meghatározott feltételek alapján - szerződésben (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) kell megállapítani.

(4) A kijelölő rendelet - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint - a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtételét vagy az intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését.

(5) Ha a kijelölő rendelet a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti, a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére és a fogyasztói árkiegészítés igénylésére a közlekedésszervező az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett.

(6) A közlekedésszervező a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni.

(7) A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók és az azokkal érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az ellátásért felelős látná el.

(8) A közlekedésszervező a helyi személyszállítást végző, valamint a helyi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság számára a megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok elhárítása és rendkívüli igények teljesítése céljából az operatív lebonyolítás módját, az alkalmazandó intézkedéseket meghatározhatja. Ennek kereteit a (4) bekezdés szerinti kijelölő rendelet határozza meg. A közlekedésszervező ezen rendelkezésének végrehajtását a vasúti társaság csak abban az esetben tagadja meg, ha a rendelkezés az emberi életet, egészséget vagy a vasútüzem biztonságát sérti vagy veszélyezteti."

(7) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21/B. § (1) A rögzített kép-, illetve hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számítva 16. napon meg kell semmisíteni, vagy törölni kell. Felhasználásnak minősül, ha a rögzített kép-, illetve hangfelvétel bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználásra kerül.

(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét az (1) bekezdés szerinti kép-, illetve hangfelvétel érinti, a rögzítésétől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a kép-, illetve hangfelvételt annak kezelője ne semmisítse meg, vagy ne törölje.

(3) Bíróság vagy hatóság megkeresésére a rögzített kép-, illetve hangfelvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Ha megkeresésre attól számított hetvenkét órán belül, hogy a megsemmisítés, vagy a törlés mellőzését a (2) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor és az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a rögzített kép-, illetve hangfelvételt meg kell semmisíteni, vagy törölni kell."

(8) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a következő 21/C. §-sal egészül ki:

"21/C. § (1) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság vagy megbízottja jogosult a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő, menetdíjat meg nem fizető utas azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához szükséges, a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat megismerésére.

(2) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések megtartásával az elektronikus adathordozón rögzített, nem személyhez kötött utazási jogosultság igénybevételével történő, egy alkalomnál több utazásra jogosító személyszállítási szerződés teljesítése érdekében, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben - a személyszállítási üzletszabályzatban közzétett feltételek mellett - a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési megállapodást köthet a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő személlyel.

(3) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a közszolgáltatási utazási kedvezmény vagy személyhez kötött utazási jogosultság keretében teljesítendő - elektronikus adathordozón rögzített utazási jogosultság igénybevételével történő - utazásra jogosító személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben az utazásra való jogosultság azonosítása céljából és az (1) bekezdés szerinti célból jogosult a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatnak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő kezelésére.

(4) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság adat-megismerési jogosultsága és adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő személyes adatra terjed ki:

a) a jogosult természetes személyazonosító adata,

b) az utazási kedvezmény jogcíme, a jogcímet megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége és kibocsátója,

c) az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény estén az érintett lakcíme, meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényesség időpontja vagy időszaka.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatot a polgári jogi igények elévüléséig tarthatja nyilván."

(9) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény "A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSÉRE KÖTÖTT SZERZŐDÉS" alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A személyszállítási közszolgáltatás díjai, jegy- és bérletrendszerrel kapcsolatos szabályok

27/G. § (1) A vasúti személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott vasúti személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján képzett kedvezményes díjak kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett kerülnek meghatározásra.

(2) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és az díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben az általános forgalmi adót nem tartalmazó mértékben kerülnek meghatározásra.

(3) A vasúti személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékét, a jogosultak körét és a kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott díjak, a kedvezményes díjak és a díjmentes utazások igénybevételéhez szükséges utazási okmányok alkalmazását - a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben rögzített kereteken belül - a közlekedési szolgáltató az üzletszabályzat részét képező díjszabásban köteles rögzíteni.

(5) Az ellátásért felelős a díjat megállapíthatja tételesen vagy a díj kiszámítására vonatkozó módszer meghatározásával. A díjat úgy kell meghatározni, hogy a hatékonyan működő közlekedési szolgáltató közlekedési közszolgáltatásokkal felmerülő indokolt költségeire és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, valamint biztosítsa a személyszállítási közszolgáltatások egyéni közlekedéssel szembeni versenyképességét.

(6) A díjat, valamint annak alkalmazási feltételeit a közlekedési szolgáltatónak a díjszabásban annak hatálybalépését 30 nappal megelőzően közzé kell tennie.

27/H. § (1) A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott áralkalmazási elvek érvényesítésekor biztosítani kell, hogy

a) a magasabb komfortfokozat és a kiegészítő szolgáltatás által nyújtott többlet arányban álljon a felszámított pótjegyek és egyéb díjak nagyságával,

b) kizárólag magasabb komfortfokozat és kiegészítő szolgáltatás nyújtása esetén legyen felszámítható pótjegy és egyéb díj,

c) az egyes közlekedési módok tekintetében ne alakulhasson ki versenyhátrány a pótjegyek és egyéb díjak eltérő rendszere miatt,

d) az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatáson és a regionális személyszállítási közszolgáltatáson belül az egységes díjképzés kerüljön alkalmazásra,

e) helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén időalapú hozzáférést biztosító jegyrendszer is működhessen,

f) az egyes szolgáltatók között átjárhatóság valósulhasson meg az utazási okmányok, valamint a bérletek kölcsönös elfogadása és a felek közötti tételes pénzügyi elszámolás révén.

(2) Az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatást, a regionális vasúti személyszállítási közszolgáltatást vagy az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság köteles más közlekedési szolgáltatók által vagy egyéb értékesítési helyen értékesített, a társaság járataira szóló jegyet, bérletet elfogadni és ennek elszámolásáról, illetve ellentételezéséről írásban megállapodni.

(3) Az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatást, a regionális vasúti személyszállítási közszolgáltatást vagy az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság kötelesek sztrájk és rendkívüli akadályoztatás esetén a jegyek és bérletek kölcsönös elfogadását érintő együttműködés általános kereteit előre írásban rögzíteni.

(4) A vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a bevételeket időponthoz, járathoz, menetjegyhez, árkategóriához, valamint indulási és érkezési állomáshoz rendelhető adatstruktúrában köteles nyilvántartani.

(5) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a (3) és (4) bekezdésben foglalt kötelezettségek a közlekedésszervezőt terheli."

(10)[14]

(11)[15]

(12) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a XIV. fejezetet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Még elégséges szolgáltatás a vasúti közforgalmú közlekedésben

68/I. § (1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott, még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetésben érintett időszakra vetítve vonalanként

a) a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 66%-a,

b) az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatás és a regionális vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 50%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott arányokat vonalankénti bontásban, járatonként számolva, tört szám esetén felfelé kerekítve kell meghatározni. A még elégséges szolgáltatás mértéke az (1) bekezdésben meghatározott mennyiséget a munkabeszüntetés szervezői és a munkáltató közös megállapodásával meghaladhatja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékek teljesülése a munkabeszüntetés első 24 órája során óránként, ezt követően napi bontásban érvényesítendő oly módon, hogy ha a munkabeszüntetés munkanapon 6:00-9:00 és 15:00-18:00 közötti időszakot is érint, az (1) bekezdésben meghatározott mértékeknek ezen időszakokra vetítve önállóan, óránkénti bontásban is teljesülniük kell.

(4) A sztrájkkal érintett személyszállítást végző vállalkozó vasúti társaság szolgáltató az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő és eleget tevő menetrend-tervezetet dolgoz ki és azt legkésőbb sztrájk megkezdésének időpontját két nappal megelőzően a lakosság egyidejű tájékoztatásával hirdeti meg.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékű szolgáltatás nyújtása csak abban az esetben tekinthető a még elégséges szolgáltatás teljesítésének, ha az a menetrendben előre meghirdetett útvonalon és időpontban megvalósul.

(6) Ha a munkabeszüntetésben résztvevők a (1)-(3) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a vasúti társaság a munkabeszüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet, továbbá jogosult a vele szemben harmadik fél által érvényesített kárigényeket rájuk továbbhárítani."

(13) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kormány, hogy)

"p) az 5. § (1) bekezdés f) pontjában, a 21/C. §-ban, a 27/H. § (1) bekezdés e)-g) pontjában és a 27/H. § (4), (6) és (7) bekezdésében meghatározott adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokat, a központi adatbázisok és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatások kialakításával, működtetésével, fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait, továbbá a központi adatbázisok működtetésére és a központi koordinációs feladatok ellátását végző szervezet kijelölését"

(rendeletben állapítsa meg.)

(14) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a közlekedésszervezőt rendeletben jelölje ki, valamint arra, hogy a közlekedésszervező által a helyi személyszállítást végző, valamint a helyi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság számára adható rendelkezései kereteit rendeletben határozza meg."

286. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

a) 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 1. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdés 6. és 12. pontjában, valamint 68/A. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 2. § (2) bekezdés 6. és 12. pontjában a "de" szövegrész helyébe az "és" szöveg,

d) 2. § (2) bekezdés 5., 11. és 15. pontjában, 7. § (1) bekezdésében, 33. § (5) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 68/A. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 4. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

f) 7. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg

lép.

203. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

287. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV.

a) 1. § (1) és (2) bekezdésében, 19/A. § (4) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 10. § (6) bekezdésében, 19/B. § (2) bekezdésében és 19/D. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

204. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása

288. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 4. § (5) bekezdésében a "cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "cégjegyzéket vezető törvényszék" szöveg lép.

205. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

289. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

b) 29. § (5) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg,

c) 29. § (6) bekezdésében a "Fővárosi Bíróságnál" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszéknél" szöveg,

d) 65. § (1) bekezdésében, 69. § (1) bekezdésében és 71. § (2) bekezdésében a "cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság" szövegrész helyébe a "cég székhelye szerint illetékes törvényszék" szöveg,

e) 96. §-ában a "cég székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "cég székhelye szerint illetékes törvényszék" szöveg,

f) 119. § (3) bekezdésében a "cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei bíróság" szövegrész helyébe a "cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék" szöveg

lép.

206. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

290. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

b) 15. § (1) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bírósághoz" szövegrész helyébe a "törvényszékhez" szöveg,

c) 18. § (2) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróságnál" szövegrész helyébe a "törvényszéknél" szöveg

lép.

291. § Hatályát veszti a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény preambulumában a "- kiindulva az Alkotmány 12. §-ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, -" szövegrész.

207. A kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIX. törvény módosítása

292. § A kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIX. törvény 4. § (3) bekezdés a) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

208. A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, Kiotóban, 1973. május 18-án kelt nemzetközi egyezmény Brüsszelben, 1999. június 26-án létrehozott Módosító Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2006. évi XLI. törvény módosítása

293. § A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, Kiotóban, 1973. május 18-án kelt nemzetközi egyezmény Brüsszelben, 1999. június 26-án létrehozott Módosító Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2006. évi XLI. törvény 3. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg lép.

209. Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosítása

294. § Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, a kárpótlási hatóság a döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályai szerint közli.

(2) Ha az eljárás során az ügyfél az eljárás jogerős befejezése előtt elhunyt, a jogutódlásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény jogutódlásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni."

210. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

295. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 10. §-ában a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrészek helyébe a "Kúria" szöveg, a "Legfelsőbb Bírósághoz" szövegrész helyébe a "Kúriához" szöveg lép.

211. Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény módosítása

296. § Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 3. §-ában a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrészek helyébe a "törvényszék" szöveg lép.

212. A Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII. törvény módosítása

297. § A Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII. törvény

a) 4. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg

b) 4. § (5) bekezdésében az "a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben" szövegrész helyett a "Magyarország hivatalos lapjában" szöveg

lép.

213. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

298. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

b) 2. § d) pontjában, 3. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 5. §-ában, 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 7. § (2) bekezdés a) pontjában, 11. § (1) bekezdés b) pontjában, 11. § (2) bekezdés a) és d) pontjában, 15. § (2) és (3) bekezdésében, 16. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, 17. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. § (3) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 18. § (5) bekezdés a) pontjában, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § záró szövegrészében, 30. §-ában, 37. § (2) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés a) pontjában, 38. § (2) bekezdésében, 40. § (2) bekezdés a) és c) pontjában, 40. § (5) bekezdésében, 42. § (1) bekezdés a) pontjában, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, 65. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 66. § (1) bekezdésében, 77/A. § (1) bekezdésében, 81. § (2) bekezdésében és 82. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 3. § (2) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében és 18. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 11. § (2) bekezdés b) pontjában és 17. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 18. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "A Magyarország" szöveg,

f) 18. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

g) 18. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "Magyar Köztársaságban" szövegrészek helyébe a "Magyarországon" szöveg,

h) 34. § (1) bekezdésében a "kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek, illetve halálbüntetésnek" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak" szöveg

lép.

214. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

299. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 2. § e), g) és l) pontjában, 6. § (1) és (2) bekezdésében, 7/A. §-ában, 12. § (1) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 13. § (1) bekezdés e) és h) pontjában, 14. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 16. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés c) pontjában, 18. § (1b) bekezdés c) pontjában, 20/A. § (1) bekezdés d) pontjában, 20/A. § (2) bekezdés b), g), h) és i) pontjában, 21. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdés a) pontjában, 23. § (1) bekezdés záró szövegrészében, 24. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 26. § (1) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, 30. § (1) bekezdés b), c), f), g), i) és k) pontjában, törvény 30. § (5) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (1) bekezdés a) pontjában, 33. § (2) bekezdés b) pontjában, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés a) pontjában, 35. § (3) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 38. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont ba) alpontjában, 38. § (2) bekezdés a)-c) pontjában, 38. § (5) és (6) bekezdésében, 39. § (1) bekezdés c) pontjában, 43. § (1) bekezdés a) pontjában, 43. § (2) bekezdés a) pontjában, 45. § (2) bekezdés a) pontjában, 45. § (4) és (6) bekezdésében, 45. § (8) bekezdés a) és b) pontjában, 45. § (8a) és (8c) bekezdésében, 47. § (6) és (8) bekezdésében, 62. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 69. § (1) bekezdésében, 69. § (2) bekezdés b) pontjában, 70. § (1) bekezdésében, 74. §-ában, 76. § (1) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében és 95. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 2. § f) pontjában a "halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak" szöveg,

d) 30. § (1) bekezdés d) pontjában, 35. § (2) bekezdésében és 37. § (2) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 21. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

f) 23. § (1) bekezdés e) pontjában és 104. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

g) 32. § (2) bekezdésében az "Alkotmányban és külön" szövegrész helyébe az "Alaptörvényben és a" szöveg,

h) 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

i) 37. § (2) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaság területét" szövegrész helyébe a "Magyarország területét" szöveg, a "Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg,

j) 38. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

k) 19. § (5) és (8) bekezdésében, 42. § (1) és (4) bekezdésében, 69. § (2) bekezdés a) pontjában, 86. §-ában és 102. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

l) 45. § (1) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársasághoz" szövegrész helyébe a "Magyarországhoz" szöveg,

m) 51. § (1) bekezdésében a "halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak" szöveg,

n) 82. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, a "Magyar Köztársaság által" szövegrész helyébe a "Magyarország által" szöveg, az "a Magyar Köztársaság területére" szövegrész helyébe a "Magyarország területére" szöveg,

o) 85. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság területén" szövegrész helyébe a "Magyarország területén" szöveg, az "a Magyar Köztársaság területére" szövegrész helyébe a "Magyarország területére" szöveg

lép.

300. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény preambulumában az "- az Alkotmány 58. §-ában foglaltakra figyelemmel -" szövegrész.

215. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

301. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 10. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

216. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

302. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény

a) 3. § (1) bekezdésében és 29. § (1) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg,

c) 11. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságot" szövegrész helyébe a "Magyarországot" szöveg,

d) 32. §-ában a "magyar forintban" szövegrész helyébe a "Magyarország hivatalos pénznemében" szöveg

lép.

217. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

303. § (1) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A digitális átállásnak legkésőbb 2014. december 31-ig kell megvalósulnia a digitális audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében Magyarország teljes területén úgy, hogy országosan a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és a lakosság számára a kiskereskedelmi forgalomban elérhetőek legyenek a vételi eszközök (a továbbiakban: digitális átállás)."

(2) A műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 44. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Adatkezelés a vevőeszköz-támogatás érdekében

44/A. § (1) A Hatóság a digitális vevődekóderek állami támogatására vonatkozó közfeladat ellátása során a támogatásra jogosultság megállapítása és a támogatás felhasználása jogszerűségének ellenőrzése céljából jogosult a támogatási jogosultsággal összefüggő - a (4)-(6) bekezdésben meghatározott - személyes és különleges adatok kezelésére.

(2) Az állami támogatásra való jogosultsággal összefüggő adatokat kezelő - a (3)-(6) bekezdés szerinti - állami, önkormányzati szerv a Hatóság megkeresésére 30 napon belül köteles adatot szolgáltatni a Hatóság részére. A megkeresés eljárási szabályait, az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket a Hatóság elnöke - e törvény keretei között - az 53. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletében (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatási rendelet) határozza meg.

(3) A Hatóság a támogatást igénylő jogosultakra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, a kincstártól és a települési önkormányzat jegyzőjétől kérhet adatszolgáltatást, a támogatási jogosultságot megalapozó ellátások szerinti csoportosításban.

(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a Hatóság a társadalombiztosítási ellátásokkal összefüggésben

a) természetes személyazonosító adatokat,

b) a lakóhely (tartózkodási hely) adatait,

c) a rokkantság, egészségkárosodás tényére és erre tekintettel megállapított ellátásra vonatkozó adatokat, és

d) a keresetre, jövedelemre (nyugdíjra) vonatkozó adatokat igényelhet megkeresésében.

(5) A kincstártól a Hatóság a családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal összefüggésben

a) természetes személyazonosító adatokat,

b) a lakóhely (tartózkodási hely) adatait,

c) a fogyatékosság tényére, erre tekintettel megállapított ellátásra (fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka) vonatkozó adatokat, valamint

d) családtámogatási ellátásra vonatkozó adatokat igényelhet megkeresésében.

(6) A települési önkormányzat jegyzőjétől a Hatóság a szociális ellátásokkal összefüggésben

a) természetes személyazonosító adatokat,

b) a lakóhely (tartózkodási hely) adatait, valamint

c) a szociális ellátásra vonatkozó adatokat igényelhet megkeresésében.

(7) Az adatkezelés során a Hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyenben az átadó állami, önkormányzati szervnél részesülnek.

(8) A Hatóság által az e § alapján kezelt adatokat kizárólag a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló azon személy jogosult megismerni, aki a vevőeszköz-támogatási igénylés elbírálásával, a támogatás felhasználása jogszerűségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatot lát el.

(9) A Hatóság a vevőeszköz-támogatás ellenőrizhetősége és átláthatósága érdekében statisztikákat, összegzéseket, kimutatásokat készíthet a támogatásban részesülők köréről, a támogatás mértékéről. Ennek során a Hatóság biztosítja, hogy a kimutatásban személyes, illetve különleges adatok ne szerepeljenek.

(10) A Hatóság az adatkezelésre a digitális átállással összefüggő állami vevőeszköz-támogatás igénylésére nyitva álló határidőt követően is, legfeljebb azonban a digitális átállást követő két évig jogosult. Ezt követően a Hatóság a részére átadott adatokat törli.

(11) A Hatóság a támogatási jogosultsággal összefüggő, a (4) bekezdés a) és b) pontjában, az (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat átadhatja a vevőeszköz-támogatás lebonyolítását végző szervezetnek, gazdasági társaságnak, amelynek keretében a Hatóság az átadott adatoknak legalább olyan védelmét biztosítja, mint amilyenben a Hatóságnál, illetve az átadó állami, önkormányzati szervnél részesülnek."

(3) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Mttv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatások digitális vételének ingyenesen, illetve az Mttv. 74. § (1) bekezdése szerinti díjon történő biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek állami támogatására, illetve a vevődekóderek - helyszínen történő - beszerelésére, telepítésére, valamint az ehhez szükséges eszközök állami támogatására a közszolgálati analóg műsorszórás leállítását megelőzően legalább három hónapig, a közszolgálati analóg műsorszórás leállítását követően pedig legalább egy hónapig, versenysemleges módon, a kizárólag analóg földfelszíni műsorszórási vétellel rendelkező rászoruló háztartások részére, indokolt esetben és mértékben, kérelem alapján, a Hatóság elnöke rendeletében meghatározott módon kerülhet sor. Az állami támogatás részletes szabályait a Hatóság elnöke rendeletben határozza meg."

(4) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 45. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A digitális átállás forrásai kizárólag a következő célok érdekében használhatók fel:)

"c) a digitális átállással kapcsolatos állami kommunikáció pályázat útján, vagy"

(5) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével rendeletben állapítsa meg a közszolgálati médiaszolgáltatások digitális vételének biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek, illetve a vevődekóderek helyszínen történő beszerelésére, telepítésére, valamint az ehhez szükséges eszközök állami támogatására vonatkozó szabályokat és az állami támogatásra való jogosultsággal összefüggő adatszolgáltatás rendjét."

304. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény

a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában, 7. § (1) bekezdés c) pontjában és 39. § (5) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 7. § (1) bekezdésében a "nem a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "a nem Magyarország" szöveg,

d) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a "Magyar Köztársaság Kormányának" szövegrész helyébe a "Kormány" szöveg,

e) 43/M. § (2) bekezdés a) pontjában az "Alkotmánynak" szövegrész helyébe "Alaptörvénynek" szöveg

lép.

305. § (1) Hatályát veszti a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény preambulumában az ", összhangban az Alkotmány 61. § (4) bekezdésével" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény IV. Fejezete.

218. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

306. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény

a) 3. § (4) bekezdés a) pontjában, 10. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 10. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 11. § (1) és (2) bekezdésében, 12. §-ában és 13. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 14. § (6) bekezdés b) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

219. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

307. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak."

308. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

a) preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében és 45. § (6) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 2. § c) és f) pontjában, 16. § (2) bekezdésében és 93. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 2. § i) pont ic) alpontjában a "halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak" szöveg,

e) 3. § (2) bekezdésében és 12. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

f) 5. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

g) 7. § (3) bekezdésében, 10. § (4) bekezdés c) pontjában, 13. § (3) bekezdésében, 15. § b) pontjában, 21. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 21. § (1) bekezdés b) pontjában, 22. § (2) bekezdés d) pontjában, 48. § (1) bekezdés b) pontjában, 72. § (1) bekezdésében és 72. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

h) 19. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

i) 45. § (1) bekezdésében a "halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak" szöveg

lép.

309. § Hatályát veszti a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény preambulumában az "az Alkotmány 65. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében" szövegrész.

220. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

310. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény

a) 1. §-át megelőző alcímének címében az "A Magyar Köztársaság határa" szövegrész helyébe a "Magyarország államhatára" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 1. § (4) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 2. § d) pontjában, 7. § (4) bekezdés a) pontjában és 8. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 12. § (1) bekezdésében az "Alkotmány 58. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Alaptörvény XXVII. cikk (1) bekezdésében" szöveg

lép.

221. A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény módosítása

311. § Hatályát veszti a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény 1. §-ában az ", illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének" szövegrész.

222. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény módosítása

312. § A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 2. § b) pontjában, 5. § (2) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, 43. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaságot" szövegrész helyébe a "Magyarországot" szöveg lép.

223. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló 2007. évi CX. törvény hatályon kívül helyezése

313. § Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló 2007. évi CX. törvény.

224. A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény módosítása

314. § A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

225. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

315. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény

a) 1. § (1) bekezdés c) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 2. § 15. pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 6. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 6. § (4) bekezdésében, V. Fejezet címében, 82. § (1) bekezdésében és 84. § (6) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 16. § (8) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróságot" szövegrész helyébe a "törvényszéket" szöveg,

f) 82. § (2) bekezdésében, 84. § (4) és (5) bekezdésében, 84. § (6) bekezdés e) és f) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

g) 84. § (8) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

226. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

316. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg lép.

227. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény módosítása

317. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 476. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az ", illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg lép.

228. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

318. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény preambulumában az "a Magyar Köztársaságnak" szövegrész helyébe a "Magyarországnak" szöveg lép.

229. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

319. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében, 2. § b) pontjában, 18. § (1) és (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

b) 4. § (2) bekezdés c) pontjában a "legfelsőbb bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg,

c) 22. § (10) bekezdésében a "Magyar Köztársaságon" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg

lép.

230. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

320. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 131. §-ában a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

231. A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása

321. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 52. § (1) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bírósági" szövegrész helyébe a "törvényszéki" szöveg lép.

232. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény módosítása

322. § Hatályát veszti az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény preambulumában az "egyúttal az Alkotmány 2/A. § (2) bekezdésére is figyelemmel" szövegrész.

233. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény módosítása

323. § Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény

a) 3. § (1)-(3) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében és 10. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

b) 3. § (3) bekezdés a) pontjában a "megyei (fővárosi) bíróságot" szövegrész helyébe a "törvényszéket" szöveg

lép.

234. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

324. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény

a) 2. § (5) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 17. § (1) bekezdés b) pontjában a "megyei bíróságtól" szövegrész helyébe a "törvényszéktől" szöveg

lép.

325. § Hatályát veszti a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában az "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei," szövegrész.

235. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény módosítása

326. § (1) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés tisztségviselője, valamint az országgyűlési bizottság tagja és tisztségviselője kivételével az Országgyűlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő) a megválasztását követően az Országgyűlés előtt a melléklet szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban együtt: eskü) tesz."

(2) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény a következő melléklettel egészül ki:

"Melléklet az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényhez A közjogi tisztségviselő esküjének szövege

Én, (az eskütevő neve) fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!"

327. § Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. § (2) bekezdésében az "eskü vagy fogadalom tételéről" szövegrész helyébe az "eskütételről" szöveg lép.

236. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

328. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 13. § (2) bekezdésében a "megyei bírósághoz" szövegrész helyébe a "törvényszékhez" szöveg lép.

237. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

329. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 8/B. § (1) bekezdésében és mellékletének 9. és 33. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

238. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása

330. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 1. § (2) bekezdésében az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

239. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

331. § Hatályát veszti a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény preambuluma.

240. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

332. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény

a) preambulumában az "az Alkotmányban megfogalmazott állampolgári kulturális jogok érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlése" szövegrész helyébe az "a kulturális jogok érvényesülése érdekében az Országgyűlés" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében az "az előadó-művészeti élet" szövegrész helyébe "a művészeti alkotás" szöveg

lép.

241. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása

333. § A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

242. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény módosítása

334. § A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény

a) 1. § 5. pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 1. § 9. pontjában és 10. pont b) alpontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

243. A Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 2009. évi VI. törvény módosítása

335. § A Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 2009. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

244. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XXXVI. törvény hatályon kívül helyezése

336. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XXXVI. törvény.

245. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

337. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény

a) 39. § (3) és (5) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,

b) 50. § (3) bekezdésében a "megyei bírósághoz" szövegrész helyébe a "törvényszékhez" szöveg,

c) 50. § (4) bekezdésében a "megyei bíróság" szövegrészek helyébe a "törvényszék" szöveg

lép.

246. Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosítása

338. § Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében és 19. §-ában az "A törvény" szövegrész helyébe az "E törvény" szöveg, mellékletének címében az "A törvény" szövegrész helyébe az "A" szöveg

lép.

247. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

339. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény

a) 1. § a) pontjában, 2. § b) és c) pontjában, 3. § 3. és 22. pontjában, 4. § (7) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 23. § (6) bekezdésében, 32/B. § (7) bekezdésében, 35. § (1) és (2) bekezdésében, 38. § (1) és (2) bekezdésében és 43. § (3) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 1. § b) pontjában, 41. §-ában és 43. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 28. § (2) bekezdésében, 37. § (1)-(3) bekezdésében, 42. § (3) és (4) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

d) 37. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság területén kívül" szövegrész helyébe a "Magyarország területén kívül" szöveg, a "Magyar Köztársaság területén lakóhellyel" szövegrész helyébe a "Magyarország területén lakóhellyel" szöveg,

e) 38. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe az "A Magyarország" szöveg,

f) 42. § (1) bekezdésében a "fedezetet" szövegrész helyébe a "fedezet" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

g) 43. § (1) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg

lép.

248. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása

340. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény preambulumában az "Alkotmánnyal" szövegrész helyébe az "Alaptörvénnyel" szöveg lép.

249. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása

341. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében, 20. §-át megelőző alcímének címében a "Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaságban" szövegrészek helyébe a "Magyarországon" szöveg,

c) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a "vagy hogy - szervezet esetén - székhelye nem a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "vagy - szervezet esetén - székhelye nem Magyarország" szöveg

d) 4. § (2) bekezdés b), c) és f) pontjában, 7. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 7. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 7. § (3) bekezdés i) pontjában, 8 § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 43. § (2) és (3) bekezdésében, 46. § (1) bekezdés a) pontjában, 47. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

e) 20. §-ában, 22. § (3) bekezdésében, 36. §-ában és 52. § e) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

f) 43. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

250. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

342. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében és 56. §-ában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 57. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

251. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

343. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény

a) 2. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

252. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása

344. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 3. § (1) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

253. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása

345. § A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény

a) 3. § (2) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Köztársaságban" szövegrész helyébe a "Magyarországon" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

254. A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosítása

346. § A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény

a) 1. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 4. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg

lép.

255. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

347. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 1. § 2. pontjában a "Magyar Köztársaság költségvetéséről" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről" szöveg lép.

256. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

348. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény

a) 1. §-ában, 4. § (1) bekezdés q) pontjában, 5. § (1) bekezdésében, 1. számú melléklet 1. pontjában, 1. számú melléklet 3. pontjában és 1. számú melléklet 4. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyar Köztársaság elnöke" szövegrész helyébe a "köztársasági elnök" szöveg,

c) 4. § (1) bekezdés e) pontjában a "Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke" szövegrész helyébe a "Kúria elnöke" szöveg,

d) 4. § (1) bekezdés g) pontjában az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal elnöke" szöveg,

e) 4. § (1) bekezdés s) pontjában az "az autonóm államigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv" szöveg

f) 5. § (7) bekezdésében és 1. számú melléklet 2. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország" szöveg,

g) 9. § (2) bekezdésében a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

h) 11. § (3) bekezdésében a "Fővárosi Bírósághoz" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszékhez" szöveg,

i) 13. § (3) bekezdés e) pontjában a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg, az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal" szöveg,

j) 1. számú melléklet 1. pontjában az "alkotmányos rendjét" szövegrész helyébe a "törvényes rendjét" szöveg

lép.

349. § Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés k) pontjában az "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke," szövegrész.

257. A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény módosítása

350. § A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény

a) preambulumában az "a Magyar Köztársaságnak a" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 14. § (8) bekezdés a) pontjában a "megyei bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg

lép.

258. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

351. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.

352. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 28. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a házasságkötés utáni nevén megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében házastársak."

(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 40. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Ha a feltett kérdésre mindkét fél egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak."

353. § (1) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 99. § (1) bekezdésében a "7. § (2) bekezdés e) pontjában az "akadályoztatása" szövegrész helyébe az "akadályoztatása és a 14 éven aluli polgár" szöveg," szövegrész.

(2) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 97. §-a és 98. § (1), (6) és (8) bekezdése.

259. A Nemzetközi Valutaalap alapokmányáról szóló Egyezmény 1990. június 28. napján kelt, harmadik módosításának, 1997. szeptember 23. napján kelt, negyedik módosításának, valamint a 2008. április 28. és május 5. napján kelt, ötödik módosításának kihirdetéséről, valamint a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatos egyes jegybanki feladatokról szóló 2010. évi XI. törvény módosítása

354. § A Nemzetközi Valutaalap alapokmányáról szóló Egyezmény 1990. június 28. napján kelt, harmadik módosításának, 1997. szeptember 23. napján kelt, negyedik módosításának, valamint a 2008. április 28. és május 5. napján kelt, ötödik módosításának kihirdetéséről, valamint a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatos egyes jegybanki feladatokról szóló 2010. évi XI. törvény 7. § (5) bekezdésében a "Magyar Köztársaság által történő értesítéséről a Magyar Köztársaságot" szövegrész helyébe a "Magyarország részéről történő értesítéséről a Magyarországot" szöveg lép.

260. A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény módosítása

355. § (1) A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 2. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:)

"g) a választójogból való kizárás tényét, ha a bíróság a gondnokság alá helyezett személyt a választójogból kizárta."

(2) A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 4. § (2) bekezdés d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A nyilvántartásban szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni:)

"d) az ügyészség a gondnokság alá helyezés, annak megszüntetése, fenntartása vagy módosítása, a választójogból való kizárás vagy a választójogból való kizárás megszüntetése iránti per megindításával kapcsolatos feladatai ellátása során a 2. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatokat,

e) a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását vezető szerv a 2. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában szereplő adatokat,

f) a gyámhatóság

fa) a gondnokok felügyeletével kapcsolatos feladata ellátása során a 2. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában szereplő adatokat,

fb) a gondnokság alá helyezési per megindítása, a gondnokság felülvizsgálata, a választójogból való kizárás vagy a választójogból való kizárás megszüntetése iránti per megindítása miatt a 2. § (2) bekezdés a)-g) pontjában szereplő adatokat."

(3) A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 19. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén e törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 2. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatként a nyilvántartásba hivatalból be kell jegyezni, hogy a gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései alapján a választójogból ki van zárva."

356. § A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény

a) 3. § (1) bekezdésében az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)" szövegrész helyébe az "Országos Bírósági Hivatal elnöke (a továbbiakban: OBH elnöke)" szöveg,

b) 12. § (1) bekezdésében az "A Hivatal" szövegrészek helyébe az "Az OBH elnöke" szöveg, az "a Hivatal" szövegrész helyébe az "az OBH elnöke" szöveg,

c) 16. § (1), (3) és (5) bekezdésében az "A Hivatal" szövegrészek helyébe az "Az OBH elnöke" szöveg

lép.

261. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

357. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 113. § (2) bekezdésében a "megyei bírósághoz" szövegrész helyébe a "törvényszékhez" szöveg lép.

262. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény módosítása

358. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az e törvény hatálybalépését követően a más miniszterhez vagy az 1. §-ban meghatározott más minisztériumhoz átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 34. § (3) és (4) bekezdése és a 35. § (4) és (5) bekezdése az irányadó."

359. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény

a) preambulumában az "Alkotmány 34. §-a" szövegrész helyébe az "Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése" szöveg,

b) 1. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 6. § (1) bekezdésben az "az autonóm államigazgatási szervek" szövegrész helyébe az "az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek" szöveg

lép.

263. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

360. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási államtitkárokra és a helyettes államtitkárokra terjed ki."

(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Központi államigazgatási szerv)

"i) az önálló szabályozó szervek."

(3) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Autonóm államigazgatási szerv)

"b) az Egyenlő Bánásmód Hatóság,"

(4) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Önálló szabályozó szerv

a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

b) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete."

(5) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:)

"a) az államigazgatási szerv alapítása, átalakítása, valamint megszüntetése,

b) az államigazgatási szerv vezetésére kinevezés, vezetői megbízás adása, az államigazgatási szerv vezetőjének felmentése, a vezetői megbízás visszavonása, és - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az államigazgatási szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,"

(6) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:)

"i) az államigazgatási szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és e)-h) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése."

(7) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § Ha jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon

a) - ha törvény eltérően nem rendelkezik-a2. §(1) bekezdés b) pontjában,

b) a 2. § (1) bekezdés c) és d) pontjában és

c) - kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben-a2. §(1)bekezdés h) és i) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni."

(8) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az állami vezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, valamint a kormányhivatal és a központi hivatal vezetője és helyettese a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozó havi illetménye, valamint a miniszterelnöki megbízott havi vagy egyszeri díjazása nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét."

(9) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a politikai vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, kivéve ha megbízatása

a) - a miniszterelnök esetében - összeférhetetlenségének kimondása vagy a megválasztásához szükséges feltételek hiánya megállapítása,

b) - a miniszter és az államtitkár esetében - összeférhetetlenségének vagy a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapítása alapján történő felmentése

miatt szűnt meg."

(10) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, illetménye nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(2) A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít."

(11) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a politikai vezető a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, a miniszterelnök esetében az összeférhetetlenség nem mondható ki, a miniszter és az államtitkár esetében a felmentést mellőzni kell."

(12) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kezeli.

(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozata nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.

(4) A családtag vagyonnyilatkozatába az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) tagjai tekinthetnek be az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során."

(13) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az összeférhetetlenségi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az összeférhetetlenségi bizottság ellenőrzi.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenségi bizottság felhívására az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az igazoló adatokba az összeférhetetlenségi bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről az összeférhetetlenségi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az összeférhetetlenségi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.

(3) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető valamint családtagja vagyonnyilatkozatát az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi."

(14) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 12/B. §-sal egészül ki:

"12/B. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető a politikai vezetői megbízatása megszűnését követő harminc napon belül az (1) bekezdés szerint vagyonnyilatkozatot tesz."

(15) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 12/C. §-sal egészül ki:

"12/C. § (1) Ha a politikai vezető a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl az arra alapot adó okok 12/A. § szerinti vizsgálatát követően

a) - a miniszterelnök esetében - az Országgyűlés elnöke a miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondását a 24. § alapján,

b) a miniszterelnök a miniszter vagy az államtitkár felmentését

kezdeményezi. A köztársasági elnök a b) pont szerinti kezdeményezés esetén a minisztert vagy az államtitkárt e megbízatása alól felmenti.

(2) A politikai vezető megbízatásának megszűnésekor a 13. §-ban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően e törvény szerint esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz."

(16) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha

a) a miniszterelnök e tisztségét legalább két évig betöltötte, és megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból szűnik meg,

b) a miniszter és az államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg,

a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amelyre a 9. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A miniszterelnök halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) - özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit - egy összegben a miniszterelnök hathavi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg. A miniszter és az államtitkár halála esetén a (2) és (4) bekezdés szerinti juttatás a miniszter és az államtitkár özvegyét - özvegy hiányában a miniszter és az államtitkár örökösét, több örökös esetén örököseit - illeti meg.

(4) Ha a politikai vezető megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott okokból

a) miniszterelnök esetében két évnél,

b) miniszter, államtitkár esetén három évnél

hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (2) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult."

(17) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A miniszterelnököt minden évben negyven munkanap szabadság illeti meg."

(18) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatok a politikai vezető megbízatása megszűnését követő egy év elteltével távolítható el."

(19) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. A feladatmeghatározásról, illetve a tájékoztatáskérésről a szerv vezetője az irányító vagy felügyelő minisztert tájékoztatja."

(20) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 20. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

"A miniszterelnök megbízatásának keletkezése és megszűnése"

(21) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 23/A. §-sal egészül ki: