T/10377. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről

2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. §

(1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2017. évi

a) bevételi főösszegét 17 374 925,6 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 18 541 282,7 millió forintban,

c) hiányát 1 166 357,1 millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2017. évi

a) bevételi főösszegét 14 697 739,8 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 14 697 739,8 millió forintban,

c) egyenlegét 0,0 millió forintban

állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2017. évi

a) bevételi főösszegét 1 132 019,9 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 604 381,4 millió forintban,

c) hiányát 472 361,5 millió forintban

állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2017. évi

a) bevételi főösszegét 1 545 165,9 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 2 239 161,5 millió forintban,

c) hiányát 693 995,6 millió forintban

állapítja meg.

2. §

Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke

3. §

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2017. december 31-ére tervezett adóssága 312,0 forint/euró, 284,7 forint/svájci frank és 282,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 26 936,3 milliárd forint.

(2) 2017. december 31-én az államadósság-mutató

a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege 26 820,6 milliárd forint,

b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 37 279,2 milliárd forint.

(3) Az államadósság-mutatónak a (2) bekezdés alapján 2017. december 31-ére tervezett mértéke 71,9%.

(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2016. év utolsó napján várható 73,5%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. §

(1) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 3. alcím, 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja jogcímcsoporton a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2017. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

(2) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 3. alcím, 2. Különféle kifizetések jogcímcsoporton

a) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,

b) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére,

c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire.

(3) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 3. alcím, 3. Ágazati életpályák és bérintézkedések jogcímcsoporton - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

(4) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a 2017. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik - a kompenzáció összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. §

(1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és - a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel - a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2017. évben 25,0 millió forint,

b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2017. évben 25,0 millió forint,

c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2017. évben 25,0 millió forint,

d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2017. évi összesített bruttó forgalmi értéke - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 20 000,0 millió forint

lehet.

(4) Az állam javára megszerzett

a) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe átadott ingatlanok és

b) a PPP-konstrukcióban létrehozott sport- és oktatási létesítmények

a (3) bekezdés d) pontjában foglalt keretszámra tekintet nélkül, ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók.

(5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2017. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2017. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

c) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2017. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték

képezi.

(6) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 2. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítési bevétele jogcímcsoporton és 5. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérleti díja jogcímcsoporton elszámolt bevételek a 2017. évben a Kormány jóváhagyásával felhasználhatók a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak növelését.

(7) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó - a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó - bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2017. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használhatók fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében - legfeljebb a 2017. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig - új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben.

(8) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok (7) bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 5. alcím, 1. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2017. évben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel a (7) bekezdésben meghatározott módon.

(9) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport, 3. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, amely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. A túllépés mértékének számítása során az előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az előirányzat javára év közben a Kormány döntésével biztosított többlet.

(10) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2017. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2017. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni.

(11) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 3. alcím, 6. Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány engedélyével 2017. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés és a 19. § (3) bekezdésben foglalt tartalékösszeg-felhasználás együttes összegének figyelembevételével sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott jelentésben (a továbbiakban: EDP jelentés) szereplő 2017. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) a GDP 2,4%-át.

6. §

(1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadások alcím és a 2. Társaságokkal kapcsolatos kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg a 3000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat.

(5) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 3. Egyéb bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni.

7. §

(1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata -legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

8. §

(1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A tulajdonosi joggyakorló szervezet az általa e minőségében a 2017. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében - a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével - a fejezeten belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, erről az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.

(2) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoport és a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport előirányzatát a fejezetet irányító miniszter - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 31. § (2b) bekezdése alapján - az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2017. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2017. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-ával növelheti meg.

(3) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoport és a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát a fejezetet irányító miniszter - az Áht. 31. § (2b) bekezdése alapján - az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával növelheti meg.

(4) Az államháztartásért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek elszámolására a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, 1. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímet hozhat létre.

(5) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) bekezdésben meghatározott - az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2017. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű - kiadási előirányzatok terhére kell teljesíteni.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

9. §

(1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21 218,0 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2017. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles 2017. évben befizetni a bevételeiből - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint - a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből 2017. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4) A fővárosi és a megyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot köteles befizetni a bevételeikből 2017. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből 2017. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2017. december 20-áig kell teljesíteni.

(7) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat - a 2017. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével - kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár "A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései" megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

(8) Az egyes minisztériumok irányítása alatt álló központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények racionalizálása során, a Kormány nyilvános határozatában meghatározott intézményi körben az érintettek a 2016. évi eredeti költségvetésben szereplő, valamint a 2016. évi szerkezetváltozásból eredő személyi juttatások és - az azokhoz kapcsolódó - munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatuk 20%-át kormányrendeletben meghatározott módon kötelesek befizetni a központi költségvetés javára, vagy azt kormányrendeletben meghatározott módon más célra átcsoportosítani.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

10. §

(1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat nyújt fedezetet a 2016. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2017. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2017. évben 1 426,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(3) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2017. évben a központi költségvetés javára összesen 17 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(4) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2017. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 22 797,7 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

11. §

(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel.

(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

12. §

(1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag

a) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport és

b) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 21. Gyógyítómegelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1-18. jogcímére

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcíme, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti.

(3) A Kormány a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget is módosíthatja az (1) bekezdés b) pontjában foglalt átcsoportosítással, vagy a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.

13. §

(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1-20. jogcímek között, valamint az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző ellátás, a 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcímre átcsoportosíthat.

(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

14. §

A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

15. §

(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyítómegelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 2000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

16. §

A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 2611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 10 000,0 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1500,0 millió forint használható fel.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

17. §

Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

18. §

(1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és

b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím

előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.

(3) Az Országgyűlés - az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével - magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 55. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a 3. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a 4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport, az 5. Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az 1. Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka -Bevett egyházak jogcím, valamint a 4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása - Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye jogcím előirányzatai

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

19. §

(1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat-, és intézmény átadás-átvétel esetén a Kormány jogosult,

b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók -így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó - közötti, a 2. melléklet szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével az érintett fejezetet irányító szervek jogosultak.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 2. Országvédelmi Alap alcím előirányzatából legfeljebb 30 000,0 millió forint az EDP jelentés 2017. március 31-ig történő benyújtását követően használható fel a (4) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány - a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 2,4%-át.

(3) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. cím, 2. Országvédelmi Alap alcím előirányzatának a (2) bekezdésen felüli része az EDP jelentés 2017. szeptember 30-ig történő benyújtását követően használható fel a (4) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány - a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 2,4%-át.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti összeg felhasználásáról a Kormány határozatban dönt, amelyet az államháztartásért felelős miniszter készít elő, ennek során bemutatja a Kormány számára

a) a 2017. évi gazdasági és költségvetési folyamatok,

b) a 2017. évre várható EDP-hiány és

c) a 2017. évre várható államadósság

alakulását, továbbá javaslatot tesz a kiadási előirányzat felhasználásának céljára és ütemezésére.

(5) A X. Igazságügyi Minisztérium fejezetben, XI. Miniszterelnökség fejezetben, XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezetben, XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben, XIV. Belügyminisztérium fejezetben, XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetben, XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezetben, XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben, XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetben, XIX. Uniós Fejlesztések fejezetben, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, XXXI. Központi Statisztikai Hivatal fejezetben és a XXXV. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fejezetben lévő fejezeti stabilitási tartalék előirányzatokat 2017. október 1-ét megelőzően nem lehet felhasználni.

(6) A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára határozatban dönt -a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján - az (5) bekezdésben meghatározott fejezeti stabilitási tartalék előirányzatok felhasználásának engedélyezéséről, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról.

(7) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 12. § j) pontja alapján a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 2. Szakképzési és felnőttképzési támogatások cím előirányzata terhére év közben befizetést teljesíthet a központi költségvetés javára.

(8) A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása érdekében határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetek közötti átcsoportosításról.

20. §

(1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (2) és (3) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzatcsoportra, kiemelt előirányzatra - felmérés alapján - átcsoportosíthat.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzatcsoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 4000,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatát legfeljebb 1080,0 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek. A negyedik negyedévben ezen előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha december 22-éig befolyt bevételek alapján megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik negyedéves bevételi terv.

21. §

(1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója

a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

22. §

(1) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára.

(4) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a X. Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(5) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.

(6) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 66. Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.

(7) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. alcím, 1. Nemzetpolitikai tevékenység támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára.

(8) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 46. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára.

23. §

A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2017. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2017. évet terhelő kiadásait is.

24. §

A XIV. Belügyminisztérium fejezet fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára átcsoportosíthat, továbbá a személyi juttatások költségvetési kiadásai előirányzatát a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím más kiemelt előirányzatai terhére megnövelheti. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

25. §

(1) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.

(2) A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 2. alcím, 8. Felelős játékszervezési tevékenység támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.

26. §

A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot.

27. §

A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - ide értve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosíthat.

28. §

(1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális, vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló - megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat.

(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím, 26. jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzatai - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.

(3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2017. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(4) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni.

(5) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 8. Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatások jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 9. Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék jogcímcsoport között átcsoportosíthat.

(6) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4. Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 10. Egyes szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztési támogatása jogcímcsoport között átcsoportosíthat.

(7) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím és a 20. cím, 39. Szociális intézményi foglalkoztatás támogatása alcím között átcsoportosíthat.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

29. §

(1) A teljes, 43 823,0 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 20092014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi fizetési kötelezettség.

(2) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi fizetési kötelezettség.

30. §

A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet érintett operatív programjain belül a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során, kizárólag a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritás és a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében, valamint a 2014-2020-as programozási időszakban a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében megtérült pénzügyi eszközökből származó bevételek a vonatkozó uniós szabályok szerinti célokra használhatók fel.

31. §

(1) A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet uniós programjainak végrehajtása során az európai uniós forrásokból támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett tartalék a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 8. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék alcím, míg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő árfolyamkockázat kezelésére a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 14. alcím, 1. Uniós programok árfolyamkülönbözete jogcímcsoport szolgál. Az előirányzatok kizárólag a külön jogszabályokban meghatározott célokra használhatók fel.

(2) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 2. Egyéb, EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a külön jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

32. §

(1) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5. mellékletben meghatározott indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt, teljesítménytartalék nélkül számolt keretének, és az ahhoz kapcsolódó - az Európai Bizottság által elismert önerőn felüli -, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az ETE Program keretében a 2014-2020-as programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az irányadó hazai projektpartnerekre eső programkeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség akkor, ha az adott programban részes minden további partnerország biztosítja az arányos mértékű többletkötelezettség-vállalás lehetőségét saját projektpartnerei számára.

(3) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben a 2014-2020 évekre meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a 2014-2020-as programozási időszakban megvalósuló projektek esetében az európai uniós hozzájárulásra és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozásra a költségvetési szerv kedvezményezett által elnyert pályázatok összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(5) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1) és a (3)-(4) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány, míg a (2) bekezdés esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

33. §

(1) A szociális hozzájárulási adó 2017-ben megfizetett összegének 71,61%-a az Ny. Alapot, 20,50%-a az E. Alapot és 7,89%-a a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az egyes Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15. napjáig - az utolsó negyedévben december 20-áig - az állami intézményfenntartási feladatot ellátó szerv költségvetési kiadási előirányzatát megemeli a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével.

(3) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2017. évi központi költségvetés január-november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

34. §

(1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra. A 3. melléklet I. pont 1-6. és 8. alpontjai, a II-III. pontok, a IV. pont 4-5. alpontjai és az V. pont szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.

35. §

(1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2016. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2016. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2017. évi címrendbe történő felvételéről és a 2016. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben - az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül - átcsoportosíthat.

36. §

Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

37. §

(1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a és

b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

38. §

(1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b) fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül -közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és

d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

39. §

(1) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. pont 2-7. alpontjai, IV. pontja, a 3. melléklet IV. pont 3. alpont e) és f) pontjai alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 3. melléklet IV. pont 6. alpont a) és b) pontjában meghatározott ellátások esetében, ha

a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása - jogszabályban meghatározott módon - igénylés nélkül történik,

b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pont 1-3. alpontjai, és a III. pont 3-7. alpontjai szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(4) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. §-a szerinti hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési önkormányzatot, annak összegét a kincstár a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás során levonja. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli.

(5) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Aht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2017. december 15-én bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

V. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

40. §

(1) Az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására

a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelésioktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus és - a (3) bekezdés kivételével - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 7. melléklet I. pontjában meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,

b) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben, oktatásban és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház részére a 7. melléklet II. pontja szerint,

c) tankönyvtámogatást állapít meg a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére a 7. melléklet III. pontja szerint,

d) a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódóan

da) tankönyvtámogatást és

db) átlagbéralapú támogatást

állapít meg a bevett egyház által az állami iskolában szervezett oktatáshoz a 7. melléklet IV. pontja szerint,

e) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 7. melléklet V. pontja szerint támogatást állapít meg.

(2) Az oktatásért felelős miniszter a kislétszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

(3) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója a 7. melléklet szerint jogosult

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztattak után átlagbéralapú támogatásra,

b) a gyermek-, tanulói étkeztetés Gyvt. szerinti megszervezése esetén gyermekétkeztetési támogatásra.

41. §

(1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet III. pont 3. alpont c)-m) pontjában és III. pont 5. alpont a) pontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,

b) - a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével - a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet I. és II. pont szerinti támogatásra jogosult,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot - és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,

d) kiegészítő támogatás a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez a 2. melléklet III. pont 7. alpontjában meghatározott támogatással azonos jogcímen, összegben és feltételek mellett illeti meg,

e) a nem állami szociális fenntartó a 8. melléklet IV-VI. pontja szerinti támogatásra jogosult.

(2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke - a 2. melléklet III. pont 3. alpont l)-m) pontjai kivételével - az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 71,4%-a.

(3) A kiegészítő támogatás az egyházi fenntartót a 2. melléklet III. pont 3. alpont l)-m) pontjai szerinti szolgáltatások után a 2017. évi központi költségvetés végrehajtása során az állami, illetve önkormányzati fenntartók e pontok szerinti szolgáltatásokon elszámolt működési, kiadás és bevétel egyenlegének rendezése alapján illeti meg.

(4) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(5) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik.

(7) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a 2. melléklet III. pont 3. alpont ja) pontja szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg.

42. §

Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat a 9. melléklet szerint állapítja meg.

43. §

Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) és (3) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül,

c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.

44. §

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2017. évi személyi jövedelemadórendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2018. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

45. §

(1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

46. §

(1) A Kormány a 2017. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) A Világbanktól, az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Német Újjáépítési és Hitelbanktól, az Északi Beruházási Banktól, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

47. §

(1) A 2017. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 200 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2017. évben a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 50 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.

48. §

(1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2017. évben 1 900 000,0 millió forint.

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2017. évben 800 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2017. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

49. §

(1) A Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2017. évben 1 200 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2017. évben 350 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2017. évben 600 000,0 millió forint.

50. §

(1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött -jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával

a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján - létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat, valamint

b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló - a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében - 2013. július 1-je és 2017. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2017. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók.

(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

51. §

(1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2017. december 31-én nem haladhatja meg a 160 000,0 millió forintot.

(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában -az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

52. §

(1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

53. §

(1) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneihez kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2017. december 31-én nem haladhatja meg a 8500,0 millió forintot.

(2) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett kölcsönökhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2017. december 31-én nem haladhatja meg az 5200,0 millió forintot.

54. §

(1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből - az 50. § és az 51. § szerinti viszontgarancia kivételével - olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

55. §

(1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program "Pénzügyi eszközök" prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program "A tudásalapú gazdaság innováció-és vállalkozásorientált fejlesztése" prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat készfizetőkezességet, illetve garanciát.

(3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program "Pénzügyi eszközök" prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program "A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése" prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2017. december 31-én nem haladhatja meg az 50 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, Gazdaságfejlesztés Operatív Program vagy a Közép-magyarországi Operatív Program terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.

56. §

(1) Az MFB Zrt. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program "Pénzügyi eszközök" prioritási tengelyében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat garanciát.

(3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program "Pénzügyi eszközök" prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt garancia állománya 2017. december 31-én nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti garancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrását növeli.

VII. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

57. §

A 2017 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 0,9%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

58. §

(1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2017. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

59. §

(1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap a 2017. évben 38 650 forint.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2017. évben 38 650 forint.

(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2017. január 1-jétől 41 620 forint.

(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a)-cc) és e)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások - az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a 2017. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.

(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2017. évben legfeljebb 1000 forint.

60. §

(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)

a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a 2017. évre a 6. melléklet tartalmazza,

b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2017. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2017. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan központi költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

61. §

Az Nkt. 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.

62. §

(1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2017. január 1-jétől 528 000 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(5) A központi költségvetési szervként működő - köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó - felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok tekintetében a 40. § (1) bekezdés c) és e) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

63. §

(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2017. évben 391 600 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2017. évben 391 600 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2017. évben 5000 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2017. évben 5000 forint.

64. §

(1) A Gyvt.

a) 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás esetenkénti összege a 2017. évben gyermekenként 6000 forint,

b) 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás esetenkénti összege a 2017. évben gyermekenként 6500 forint,

c) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2017. évben gyermekenként 8400 forint,

d) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2017. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Szoctv.

a) 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2017. évben esetenként 20 000 forint,

b) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2017. évben 31 000 forint.

(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2017. évben született.

(4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva összege a 2017. évben 453 000 forint/fő/év.

65. §

(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2017. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2017. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2017. március 1-jétől - 2017. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

66. §

A Szoctv.

a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2017. évben 12 000 forint,

b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2017. évben 6000 forint.

67. §

Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátáscsökkentési egység után 38 forint.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

68. §

Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

69. §

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2017. évben magyar filmalkotás esetén 329,3 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 585,6 millió forint.

70. §

(1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 8,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 15,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében 8,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 25,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,

d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.

71. §

(1) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig

a) a Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel, 135 000 euró,

b) a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel, 209 000 euró,

c) a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, 750 000 euró.

(2) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig 5 225 000 euró.

(3) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig 5 225 000 euró.

(4) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,

b) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.

72. §

(1) A 71. § (1), (2) és (4) bekezdésétől eltérően a közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig

a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 418 000 euró,

b) építési beruházásra 5 225 000 euró,

c) a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra 1 000 000 euró.

(2) A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig

a) 418 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,

b) 418 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 71. §-ban meghatározott uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett - az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált - összeget kell figyelembe venni.

73. §

A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti uniós értékhatár 2017. január 1-től 2017. december 31-ig

a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 412 000 euró,

b) építési beruházás esetén 5 150 000 euró.

20. Egyes koncessziós díjak

74. §

Az Szjtv. 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2017. tárgyévre a következő:

a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetén 674,4 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 393,4 millió forint,

b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetén 562,1 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 56,3 millió forint.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Felhatalmazó rendelkezések

75. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait,

b) a 9. § (8) bekezdésében meghatározott befizetési illetve átcsoportosítási kötelezettség részletes szabályait,

c) a 7. melléklet I. pont 4. alpont d) pont szerinti támogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 3. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása alcím felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében az 5. § (5) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg.

22. Hatályba léptető rendelkezések

76. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. november 1-jén lép hatályba, és 2020. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1-33. §, a 34. § (2) bekezdés, a 35-75. §, a 77. §, az 1. melléklet, a 3-9. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.

23. Átmeneti rendelkezések

77. §

(1) A 40. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontja szerinti rendelkezések az egységes óvodabölcsőde esetén 2017. augusztus 31-éig alkalmazandóak.

(2) A 7. melléklet VI. pont 15. alpontja 2017. szeptember 1-jétől alkalmazandó.

(3) A 7. melléklet VI. pont 15. alpontjában meghatározott szabályt az alapfokú művészeti iskola előképző és az alapfokú évfolyamok első évfolyamain 2017. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

1. melléklet a 2016. évi ... törvényhez

2. melléklet a 2016. évi ... törvényhez

A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁSA

1. A települési önkormányzatok működésének támogatása

a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 4 580 000 forint/fő

A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint 2016. január 1-jén működő, illetve a Mötv. 85. § (3a) bekezdés alapján történő kijelölés szerinti hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben bírósági döntés alapján év közben változik a közös hivatali struktúra, vagy év közben megváltozik a közös hivatal székhelye, azt az érintett önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.

A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.

Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő.

A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:

SZAL = c + (ÖL - a)/(b - a) * (d - c), két tizedesre kerekítve

ahol:

SZAL = számított alaplétszám,

ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a számításkor figyelembe venni,

a = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategória alsó határa,

b = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategória felső határa,

c = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám minimuma,

d = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám maximuma.

A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám a korrekciós tényezők figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg:

EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve

ahol:

EHL = elismert hivatali létszám,

SZAL = számított alaplétszám,

Ka = a Kiegészítő szabályok 3. ba) alpontja szerinti korrekciós tényező,

Kb = a Kiegészítő szabályok 3. bb) alpontja szerinti korrekciós tényező,

Kc = a Kiegészítő szabályok 3. bc) alpontja szerinti korrekciós tényező.

A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után az elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5 000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik a hivatali feladatok ellátásáról.

b) Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás alaptámogatása

A települési önkormányzatok településüzemeltetési feladataik ellátásához az alábbi jogcímek alapján részesülnek támogatásban.

ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának alaptámogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 22 300 forint/hektár

A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult.

A belterületre vonatkozóan a Földmérési és Távérzékelési Intézet által az ingatlannyilvántartási adatbázisból (a továbbiakban: FÖMI adatbázis) rendelkezésre bocsátott 2015. december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni.

bb) Közvilágítás fenntartásának alaptámogatása

A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, az alábbi, a 2015. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 064010 "Közvilágítás" kormányzati funkció alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével.

Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:

A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal 2015. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (a továbbiakban: OSAP-jelentés) 1058 "Jelentés a települések villamosenergia-ellátásáról" adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti kerületeknél rögzített adatok összegével.

bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok alaptámogatása

A támogatás a települési önkormányzatokat a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2015. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 013320 "Köztemető-fenntartás, és -működtetés" kormányzati funkció településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadások figyelembevételével. Az így meghatározott támogatás összege legalább 100 000 forint.

Ugyancsak 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, melyeknek a fenti kormányzati funkción mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP-jelentés alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a fenti kormányzati funkción nettó kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, melyek az OSAP-jelentésben nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, melyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak vagy a feladatot ellátják, és a fenti kormányzati funkción nettó működési kiadásuk a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak.

E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek.

Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint.

Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:

A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP 1616 "Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról "T" adatlap 01-04. sorok" adatai alapján kell figyelembe venni.

bd) Közutak fenntartásának alaptámogatása

A támogatás a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2015. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 045160 "Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása" és 045170 "Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása" kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével.

Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:

A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP 1390 "Helyi közutak és hidak adatai" alapján kell figyelembe venni.

c) Egyéb önkormányzati feladatok támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 700 forint/fő,

de

a) az 1 000 fő lakosságszámot meg nem haladó azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot, településenként legalább 5 000 000 forint,

b) 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot, településenként legalább 6 000 000 forint,

c) egyéb településenként legalább 3 500 000 forint.

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes - az 1. a)-b) alpontokban nem nevesített - feladatok ellátására.

E mellékletben az adóerő-képesség a 2016. II. negyedéves költségvetési jelentés alapján a helyi iparűzési adóalap 1,4%-át jelenti. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1. c) alpontja tartalmazza.

d) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 550 forint/külterületi lakos

A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatoknak a 2016. január 1-jei külterületi lakosok száma alapján.

e) Üdülőhelyi feladatok támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 1,55 forint/idegenforgalmi adóforint

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó 2015. évi tény adatai alapján. Késedelmi pótlék, bírság alapján nem igényelhető a hozzájárulás.

2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása

ELŐIRÁNYZAT: 76,3 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 100 forint/m3

A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon települési önkormányzatokat, amelyek

a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján,

b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából gondoskodnak. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá.

A támogatást a települési önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján, a Kiegészítő szabályok 2. a)-b) alpontjai szerint igénylik, és annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak el. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév utolsó hónapjában történik.

3. Budapest Főváros Önkormányzatának kiegészítő támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 2 000,0 millió forint

Budapest Főváros Önkormányzatát támogatás illeti meg a Mötv. 23. § (4) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához.

4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 100,0 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 forint/ki- és belépési adatok

Az előirányzat a 2015. december 31-ei schengeni külső (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát) határszakaszokon közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a 2015. évi közúti ki- és belépési (személyi-és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra, folyósítására egy alkalommal, január hónapban kerül sor.

5. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 4 891,3 millió forint

Az előirányzat a megyei önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó kiadások támogatását szolgálja.

millió forint

6. A 2016. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 987,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a helyi önkormányzati intézményrendszerben foglalkoztatottak 2016. december havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására.

A támogatás a helyi önkormányzatokat a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2016. évi kompenzációjáról szóló 400/2015. (XII. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint illeti meg.

A támogatás folyósítása január hónap végén a nettó finanszírozás keretében történik.

II. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES KÖZNEVELÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

1. Óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők bértámogatása

ELŐIRÁNYZAT: 152 623,9 millió forint

ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE: 4 469 900 forint/számított létszám/év

ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT PÓTLÓLAGOS ÖSSZEGE A 2017/2018. NEVELÉSI ÉVRE: 38 200 forint/számított létszám/3 hónap

ÓVODAPEDAGÓGUSOK NEVELŐMUNKÁJÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE: 1 800 000 forint/létszám/év

A központi költségvetés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), valamint a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa foglalkoztatott óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodaintézmény(ek)ben foglalkoztatott, a Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus-, valamint segítői létszám után illeti meg. Egy óvodaintézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és alapító okirattal rendelkező intézményt, beleértve az óvoda valamennyi feladatellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladatellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.

Az óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert pótlólagos összegének folyósítása három egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott időpontokban történik.

a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)

Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2016/2017. és a 2017/2018. nevelési évek köznevelési statisztikai tényleges nyitó létszám adatai alapján történik.

Számításba kell venni továbbá mindazon gyermekeket,

- akik 2016. december 31-éig, vagy - a Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén - a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2016/2017. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést,

- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2016/2017. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe,

- akik 2017. december 31-éig, vagy - a Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén - a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2017/2018. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést, valamint

- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2017/2018. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe.

Nem igényelhető támogatás

- a 2016/2017. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2016. augusztus 31-éig betöltötték,

- a 2017/2018. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2017. augusztus 31-éig betöltik,

kivéve, ha a Nkt. 45. § (2) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.

Az óvodai nevelésben részesülő integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek számát a Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

Nem igényelhető támogatás továbbá azon gyermekek után, akik esetében az intézmény óvodai neveléshez kapcsolódó tandíjat állapít meg, továbbá akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.

A 2016/2017. nevelési évben az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe venni azokat a bölcsődés korú, második életévüket 2016. december 31-éig betöltő gyermekeket, akiknek a gondozását a Nkt. 20. § (10) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben (a továbbiakban: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek 2016. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást.

b) A számított óvodapedagógus és az óvodapedagógus nevelőmunkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározása

Az óvodapedagógus létszám meghatározása a következő képlettel történik: 2016/2017. nevelési évre:

Psz1 = (L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1

2017/2018. nevelési évre:

Psz2 = (L2 /Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2

ahol:

Psz1; Psz2 = a 2016/2017., illetve a 2017/2018. nevelési évre számított óvodapedagógusok létszáma, egy tizedesre kerekítve,

L1; L2 = a 2016/2017., illetve a 2017/2018. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban az a) alpont szerinti összes gyermeklétszám,

Cs = csoport átlaglétszám 20 fő,

Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható 1,56, amely az 50 órában egységesen meghatározott, óvodai foglalkoztatási időkeret és a Nkt. szerinti pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő hányadosa.

Vk1; Vk2 = vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám a 2016/2017., illetve a 2017/2018. nevelési évben (két tizedesre kerekítve).

Op1; Op2 = a Nkt. 61. § (3) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata szerint 500 fő férőhelyet elérő vagy azt meghaladó intézményeknél kötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma a 2016/2017., illetve a 2017/2018. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve).

A támogatás igénylése szempontjából az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők száma - beleértve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítőket is - a Nkt. 2. melléklete, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint elismerhető - a Kjt. alapján foglalkoztatott - létszám, de legfeljebb

- 2017. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos száma,

- 2017. év utolsó 4 hónapjában az erre az időszakra becsült segítők átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.

Az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározásakor a Nkt. 2. melléklete szerinti pedagógiai asszisztens csak azon intézményeknél vehető figyelembe, ahol legalább 3 csoport működik.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a havonta, a Nkt. 2. melléklete, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint elismerhető -a Kjt. alapján - ténylegesen foglalkoztatott segítők egy tizedesre kerekített átlagos létszáma alapján történik.

A pszichopedagógus a segítők létszámában nem vehető figyelembe.

c) Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők bértámogatásának összege

A bértámogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

2016/2017. nevelési évre:

Tp1 = Psz1 * ÁBp * 8/12

Ts1 = S1 * ÁBs * 8/12 + PS1 * ÁBp * 8/12

2017/2018. nevelési évre:

Tp2 = Psz2 * ÁBp * 4/12

Ts2 = S2 * ÁBs * 4/12 + PS2 * ÁBp * 4/12

ahol:

Tp1; Tp2 = a 2016/2017., illetve a 2017/2018. nevelési évben az óvodapedagógusok átlagbéralapú támogatása,

Ts1, Ts2 = a 2016/2017., illetve a 2017/2018. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása,

S1; S2 = a 2016/2017., illetve a 2017/2018. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők b) alpont szerinti száma, levonva a PS1, illetve a PS2 értékét,

PS1; PS2 = a 2016/2017., illetve a 2017/2018. nevelési évben a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők száma, a 2016/2017. nevelési évben ideértve a felsőfokú végzettséggel rendelkező, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kisgyermeknevelőket is,

ÁBp = óvodapedagógus átlagbér elismert összege,

ÁBs = óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbérének elismert összege.

A 2016/2017. nevelési év átlagbéralapú támogatási összege 4%-ának folyósítása január első munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2017/2018. nevelési év átlagbéralapú támogatásának folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

2. Óvodaműködtetési támogatás

ELŐIRÁNYZAT: 22 893,2 millió forint

a) Óvodaműködtetési alaptámogatás

FAJLAGOS ÖSSZEG: 80 000 forint/fő/év

A támogatás a települési önkormányzatot a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az óvodai nevelést biztosító, jogszabályban foglalt eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez, karbantartásához szükséges kiadásokhoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt - az 1. a) alpontban figyelembe vett - gyermeklétszám után.

A létszám meghatározásakor minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni.

b) Kiegészítő támogatás az óvodaműködtetési feladatokhoz

Amennyiben a Kiegészítő szabályok 2. a) pontja szerinti igénylést követően az előirányzat az a) pont szerinti jogcímre nem kerül teljes egészében felhasználásra, úgy az önkormányzatokat az óvodaműködtetési feladatokhoz - az előirányzatból fennmaradó összeg erejéig - kiegészítő támogatás illeti meg. A kiegészítő támogatás fajlagos összegeit az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter 2017. január 5-éig közösen állapítja meg.

A 2016/2017. nevelési évre jutó támogatási összeg 4%-ának folyósítása január első munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2017/2018. nevelési évre jutó támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

3. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 500,9 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 189 000 forint/fő/év

A támogatás a Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó - az 1. a) alpontban figyelembe vett - gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosított. E támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek mellett kísérő utazzon.

A támogatás szempontjából az adott napon figyelembe vehető egy főként az a gyermek, akinek az utazását mind az oda-, mind a visszaúton a fentiek szerint biztosították. Az utaztatott gyermekek számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült létszám, elszámolásnál az utaztatás kapcsán készített nyilvántartás alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 220-szal.

A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

4. A köznevelési intézmények működtetéséhez kapcsolódó támogatás

ELŐIRÁNYZAT: 2 500,8 millió forint

A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatok számára a Nkt. 74. - 76. §-ok alapján vállalt működtetési feladataik ellátására vagy a hozzájárulás megfizetésére. A támogatás összege megegyezik a 2016. évben a települési önkormányzatnak járó támogatással, kivéve,

- ha a települési önkormányzat valamely intézmény működtetését 2017. évben egész évben nem végzi és hozzájárulást sem fizet, úgy egész évben nem jár számára az érintett intézményre jutó arányos támogatás,

- ha a települési önkormányzat 2017 szeptemberétől nem végzi valamely intézmény működtetését, illetve ettől a hónaptól hozzájárulást sem fizet, úgy az érintett intézményre jutó arányos támogatásra ettől a hónaptól időarányosan nem jogosult.

A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

5. Kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz

ELŐIRÁNYZAT: 8 360,4 millió forint

ALAPFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ ÓVODAPEDAGÓGUSOK

- PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT 418 900 forint/fő/év ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

- MESTERPEDAGÓGUS KATEGÓRIÁBA SOROLT 1 530 600 forint/fő/év ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

MESTERFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ ÓVODAPEDAGÓGUSOK

- PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT 459 200 forint/fő/év ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

- MESTERPEDAGÓGUS KATEGÓRIÁBA SOROLT 1 684 800 forint/fő/év ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a Nkt. 64. §-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2016. december 31-éig a Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatot elért óvodapedagógusok béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott intézményben 2017. január 1-je és 2017. december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg a következők szerint:

- a támogatás teljes összege megilleti a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2015. december 31-éig szerezték meg,

- a támogatás 11 havi időarányos része illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2016. évben szerezték meg.

A minősítést elnyert pedagógusok fenntartónkénti adatait a köznevelési információs rendszer adatkezelőjének adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert pedagógusok számával nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben meghatározott módon és határnapig kerülhet sor.

A támogatás folyósítása január hónaptól havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

III. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

1. Szociális ágazati összevont pótlék

ELŐIRÁNYZAT: 13 935,5 millió forint

A központi költségvetés támogatást biztosít a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a szerinti, 2017. január-december hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz és annak szociális hozzájárulási adójához.

A települési önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a szerinti szociális ágazati összevont pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás az ágazati pótléknak a Kjtvhr. 5. számú mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

A helyi önkormányzat a támogatást - éven belüli elszámolási kötelezettséggel - negyedévente igényli. Az igényléshez kapcsolódó adatszolgáltatás formáját, tartalmát és rendjét az államháztartásért felelős miniszter által - a szociális- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével - kiadott útmutató rögzíti.

A 2016. évi költségvetési törvény alapján benyújtott, 2016. IV. negyedévi elszámolás adatai alapján a helyi önkormányzatot előleg illeti meg a 2017. I. negyedévében fizetendő - 2016. december, valamint 2017. január-február hónapokra járó - ágazati pótlék kifizetéséhez, melynek folyósítása 2017. év első munkanapján történik. Az előleg elszámolása, illetve a további negyedévekre járó támogatás igénylése, folyósítása és elszámolása a Kincstár útján az alábbiak szerint történik:

A támogatási kérelem benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása jogvesztő.

2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 35 012,5 millió forint

A támogatás a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képességet meg nem haladó települési önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.

A támogatás

- 30%-a az önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak 2016. január, április és július havi létszáma,

- 30%-a a településen élő 60 év feletti lakosok száma,

- 40%-a a települések lakosságszáma

elismert százalékos arányában illeti meg a települési önkormányzatokat.

A települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján elismert százalékos arányok:

Az adóerő-képesség figyelembevételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) alpontja tartalmazza.

3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 51 824,1 millió forint

a) Család- és gyermekjóléti szolgálat

FAJLAGOS ÖSSZEG: 3 000 000 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szoctv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító települési önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

A támogatásra az önálló polgármesteri hivatalt működtető, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat jogosult. Ez utóbbi esetben a támogatás igénylője a támogatásból a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi település feladat-ellátását biztosítja.

Támogatás nyújtható a fentiek szerint meghatározott települési önkormányzatoknak a Gyvt. szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi rendelkezést, hogy - közös hivatalhoz tartozó település esetén - a közös hivatalhoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a szolgálatnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott

- önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzatonként és

- közös hivatalonként

külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult.

Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.

E támogatásra nem jogosult az a települési önkormányzat, amelynek a lakosságszáma nulla.

aa) Számított szakmai létszám meghatározása

Valamennyi, a támogatásra jogosult települési önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. E szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik.

aaa) Számított alaplétszám meghatározása:

ALsz =

- járásszékhely települési önkormányzatok esetében: L/8 000,

- fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: L/12 000,

- egyéb önkormányzatok esetében: L/5 000, de minimum 1 fő

ahol:

ALsz = az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesjegyre kerekítve,

L = a település, fővárosi kerület lakosságszáma, közös önkormányzati hivatal esetén a hivatalhoz tartozó önkormányzatok együttes lakosságszáma.

aab) Számított kiegészítő létszám meghatározása:

Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt négynél több település alkotja, a székhely önkormányzat számított kiegészítő létszámának meghatározása:

ahol:

KLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve.

aac) A számított alaplétszám korrekciós szorzója

A számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon fővárosi kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőző év május 31-én - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más önkormányzat esetében: 1.

ab) A támogatás meghatározása:

T = [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ

ahol:

T = a támogatás összege,

FÖ = a támogatás fajlagos összege.

b) Család- és gyermekjóléti központ

FAJLAGOS ÖSSZEG: 3 000 000 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely települési önkormányzatoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, a Gyvt.-ben és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működtetett család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladatellátást.

Támogatás nyújtható a fentiek szerint meghatározott települési önkormányzatoknak a Gyvt. szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi rendelkezést, hogy a járáshoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a központnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott járásonként külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult.

Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.

ba) A számított szakmai létszám meghatározása

A számított szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik.

baa) Számított alaplétszám meghatározása:

JALsz =

- járásszékhely települési önkormányzatok esetében: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő,

- kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000, ahol:

JALsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve,

Lj = a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma,

TELsz = a járáshoz tartozó települési önkormányzatok száma.

bab) Számított kiegészítő létszám meghatározása

A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások székhely települései esetében az alábbi számított kiegészítő létszám ismerhető el.

ahol:

JKLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve.

bac) A számított alaplétszám korrekciós szorzója

A számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőző év május 31-én -a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más esetben: 1.

A támogatás meghatározása:

JAT = [(JALsz * SZk) + JKLsz] * JFÖ

ahol:

JAT = a támogatás összege,

JFÖ = a támogatás fajlagos összege.

c) Szociális étkeztetés

FAJLAGOS ÖSSZEG: 55 360 forint/fő

A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoctv. 62. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik.

A támogatás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is.

A támogatás nem vehető igénybe a III.5. pont szerinti jogcímeken gyermekétkeztetésben részesülők után.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 251-gyel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe.

Amennyiben a szociális étkeztetés feladatának ellátásáról - a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető.

d) Házi segítségnyújtás

A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást a Szoctv. 63. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti.

A támogatás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek száma szerint illeti meg. A támogatás legfeljebb egymást követő 60 napig igényelhető arra az ellátotti létszámra is, amely az önkormányzat által foglalkoztatott szociális gondozói létszám alapján a külön jogszabály szerint számított maximális ellátotti számot meghaladja.

da) Szociális segítés

FAJLAGOS ÖSSZEG: 25 000 forint/fő

A támogatás a Szoctv. 63. § (3) bekezdése és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok alapján biztosított szociális segítés keretében ellátottak után jár. A feladat ellátható közfoglalkoztatottak alkalmazásával, de ez esetben a támogatás kizárólag a közfoglalkoztatási bér egyéb állami támogatással nem fedezett részére használható fel.

db) Személyi gondozás

FAJLAGOS ÖSSZEG: 210 000 forint/fő

A támogatás a Szoctv. 63. § (4) bekezdése és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok alapján biztosított személyi gondozás keretében ellátottak után jár. E feladat ellátásában közfoglalkoztatottak nem működhetnek közre.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 251-gyel. Egy ellátott naponta csak egyszer és a da)-db) jogcímek közül csak egy jogcímen vehető figyelembe.

Amennyiben a személyi gondozás feladatának ellátásáról - a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető.

e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás

FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 500 000 forint/szolgálat

A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn.

A támogatás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

f) Időskorúak nappali intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 109 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.

Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a támogatás 40%-át igényelheti.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

Amennyiben az időskorúak nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 150%-a igényelhető.

g) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 500 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint fogyatékosok nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A demens személyek nappali intézményében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével.

A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők.

Amennyiben a fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető.

h) Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 310 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

Amennyiben a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető.

i) Hajléktalanok nappali intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 206 100 forint/számított férőhely

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

A támogatás a számított férőhelyek után igényelhető.

A számított férőhelyek számának meghatározása:

Fh = L/251

Ahol:

Fh = a számított férőhelyszám, egész számra kerekítve,

L = az eseménynapló alapján összesített éves létszám, a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével. Elszámolásnál a napi átlagos ellátotti létszám nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett férőhelyek 120%-át.

Amennyiben a hajléktalanok nappali intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető.

j) Bölcsődei ellátás

ja) Bölcsőde, mini bölcsőde

FAJLAGOS ÖSSZEG: 494 100 forint/fő

A támogatást a Gyvt.-ben meghatározott bölcsődei ellátást biztosító települési önkormányzat veheti igénybe, az általa fenntartott bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után.

A bölcsődében, mini bölcsődében ellátott:

- fogyatékos gyermek után a fajlagos összeg 150%-a,

- hátrányos helyzetű gyermek után a fajlagos összeg 105%-a,

- halmozottan hátrányos helyzetű gyermek után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető.

Az ellátottak számának meghatározása:

- tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva 230-cal,

- elszámoláskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszáma osztva 230-cal.

A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott.

jb) Családi bölcsőde

FAJLAGOS ÖSSZEG: 346 000 forint/fő

A támogatás a Gyvt.-ben meghatározott családi bölcsődei ellátás biztosítására a Gyvt. 44/A. §-a alapján szervezett feladatellátás után jár. A támogatás a települési önkormányzat által fenntartott családi bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 240-nel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 240-nel.

Amennyiben a családi bölcsődei ellátásról - a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető.

A fajlagos támogatás 77,5%-a megilleti a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) alpontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyeletet fenntartó önkormányzatokat is.

k) Hajléktalanok átmeneti intézményei

FAJLAGOS ÖSSZEG: 468 350 forint/férőhely

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A támogatás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az Egészségbiztosítási Alap is finanszíroz.

A támogatásból forrás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.

A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 365-tel, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.

Amennyiben a hajléktalanok átmeneti intézményi ellátásáról - a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) alpontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető.

l) Támogató szolgáltatás

Alaptámogatás

FAJLAGOS ÖSSZEG: 3 000 000 forint/év/szolgálat

Teljesítménytámogatás

FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 800 forint/feladategység

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben és külön jogszabályban szabályozott módon támogató szolgáltatást tartanak fenn. A támogatásra jogosult települési önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint.

T=AT+ (Fe*Tt)

ahol:

AT= alaptámogatás

Fe = feladategység: a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer,

Tt = teljesítménytámogatás

Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység.

Támogató szolgáltatás esetén évente legalább 1200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel kell teljesíteni. Ahány feladategységgel a szolgáltató ennél kevesebbet teljesít, annyi szállítási szolgáltatással teljesített feladategység nem vehető figyelembe a teljesített feladategység meghatározása során. A szállításhoz kapcsolódó személyi segítés aránya a személyi segítésen belül az elszámolható feladategység legfeljebb 50%-a lehet.

m) Közösségi alapellátások

Alaptámogatás

FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 000 000 forint/év/szolgálat

Teljesítménytámogatás

FAJLAGOS ÖSSZEG: 150 000 forint/feladategység

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben és külön jogszabályban szabályozott módon pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást biztosító szolgálatot tartanak fenn. A támogatásra jogosult települési önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint:

T=AT+ (Fe*Tt)

ahol:

AT= alaptámogatás Fe = feladategység

a) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 00-09 vagy 20-99 diagnóziskódba tartozó ellátott,

b) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén jogszabályban foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban - különösen játék- vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben - szenvedő ellátott.

Tt = teljesítménytámogatás

Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység.

4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 22 325,8 millió forint

A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott, a Szoctv. és a Gyvt. szabályainak megfelelően működtetett

- időskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátását,

- a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátását, illetve

- a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézmények egyes kiadásaihoz.

a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása

SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE: 2 606 040 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott szakmai dolgozók béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

A támogatás a települési önkormányzatot a Kiegészítő szabályok 5.k) alpontja szerint számított segítői létszám után illeti meg.

Az átlagbéralapú támogatás azon települési önkormányzatokat is megilleti, amelyek a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására a Gyvt.-ben szabályozott módon helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.

aa) Az ellátottak számának meghatározása

A települési önkormányzatok a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja szerinti igénylés keretében adatot szolgáltatnak az ellátottak létszámáról, amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám 100%-nál. Az ellátottak között 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik rendelkeznek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát megállapító szakvéleményével. Az ellátottak számának meghatározása:

- tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel,

- elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

ab) A számított segítői munkatárs létszám meghatározása

Gsz = L/4

ahol:

Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak együttes létszáma, egész számra felfelé, illetve helyettes szülői ellátás esetén két tizedesre kerekítve, L = adott évre elismert aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám.

ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának meghatározása:

Tsz = Gsz * ÁBsz

ahol:

Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása, ÁBsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbérének elismert összege.

b) Intézményüzemeltetési támogatás

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakását, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményeiben - ide nem értve a helyettes szülői ellátást - az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembevételével.

A támogatás összege (a továbbiakban: T) - a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Ösz + (Iv * ÁBsz) - Szt

ahol:

Ösz = éves összes várható intézményüzemeltetési kiadás,

Iv = a finanszírozás szempontjából elismert intézményvezető száma a Kiegészítő szabályok 5.k) alpontja szerint, Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege.

Az intézményüzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

Az intézményüzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzati adatszolgáltatás alapján - a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszterek) 2016. december 23-áig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) alpontja szerinti májusi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.

5. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 67 240,0 millió forint

A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz. A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést. Társult feladatellátás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást. A támogatás igénylésének további feltétele vásárolt szolgáltatás esetén, hogy

- az étkeztetés térítési díj megállapítása úgy történjen, hogy az étkeztetést biztosító intézmény vagy az önkormányzat bevétele legyen,

- a szolgáltatási díjban a szolgáltatónak ki kell mutatnia az étkeztetés nyersanyagköltségét (ez megállapodás szerint arányosan is történhet).

a) Az intézményi gyermekétkeztetés kapcsán az étkeztetési feladatot ellátók után járó bértámogatás

DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE: 1 632 000 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a Kjt., a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben és a szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, melyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezését szolgálja.

aa) Az ellátottak számának meghatározása

A települési önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, mini bölcsődében, óvodában, nappali rendszerű köznevelésben, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása a Kiegészítő szabályok 5.m) alpontja figyelembe vételével történik. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladat ellátási helyen biztosított étkeztetésnél vehető figyelembe.

ab) A számított dolgozói létszám meghatározása

A számított dolgozói létszám a - kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli - ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint a következő

ha L értéke 1-100 közötti:

Dsz = (L/25+Lk/25)*F

ha L értéke 101-500 közötti:

Dsz = (100/25+(L-100)/60+Lk/25)*F

ha L értéke 501-1 000 közötti:

Dsz = (100/25+(500-100)/60+(L-500)/70+Lk/25)*F

ha L értéke 1 001-1 500 közötti:

Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(L-1 000)/75+Lk/25)*F

ha L értéke 1 500 feletti:

Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(1 500-1 000)/75+(L-1 500)/80+Lk/25)*F ahol:

Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,

L = adott évre elismert - kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével - aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám,

Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,

F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, melynek értéke 1 feladatellátási hely esetén: 1,0

2-3 feladatellátási hely esetén: 1,1 4-6 feladatellátási hely esetén: 1,2 6 feladatellátási hely felett: 1,3

ac) A dolgozók bértámogatásának meghatározása

Tsz = Dsz * ÁBd

ahol:

Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,

ÁBd = a finanszírozás szempontjából elismert dolgozók átlagbérének elismert összege.

b) Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk biztosított intézményi gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

A támogatás összege (a továbbiakban: T) - a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Kgy - Szt

ahol:

Kgy = az intézményi gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított ac) alpont szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege),

Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege.

Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét.

Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzati adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve - a miniszterek 2016. december 23-áig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) alpontja szerinti májusi és októberi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.

6. A rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 6 670,4 millió forint

A támogatás a rászoruló gyermekek Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő gyermekek szünidei étkeztetését biztosító települési önkormányzatokat illeti meg, az étkezési adagok száma alapján.

A támogatás összege az egy lakosra jutó adóerő-képességtől függő fajlagos összegek figyelembe vételével kerül meghatározásra az alábbiak szerint.

A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

7. Kiegészítő támogatás a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez

ELŐIRÁNYZAT: 1 539,7 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 508 760 forint/számított

létszám/év

A kiegészítő támogatás a III.3.ja) pont szerint támogatásban részesülő önkormányzatot illeti meg, az általa a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és más szakemberek (gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó) béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

A támogatás a fenntartót a 2017. évben ténylegesen foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szakemberek időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg.

A támogatás folyósítása január hónaptól havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

IV. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK KULTURÁLIS FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

1. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 19 617 millió forint

Az előirányzat a települési önkormányzatokat a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári ellátás és közművelődési feladatok ellátásához illeti meg.

a) Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 2 595,0 millió forint

A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város Önkormányzatát a megyei hatókörű városi múzeumok fenntartásához illeti meg.

b) Megyei könyvtárak feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 2 851,5 millió forint

A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város Önkormányzatát illeti meg a megyei könyvtárak fenntartásához. (A megyei könyvtár biztosítja egyben a megyeszékhely megyei jogú város települési nyilvános könyvtári ellátását is.)

c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata közművelődési feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 705,7 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 400 forint/fő

A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát lakosságszám alapján illeti meg a Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Kult. tv.) meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához.

d) Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 8 721,0 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 140 forint/fő de településenként legalább 1 200 000 forint

A támogatás a települési önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához.

A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

e) Települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 985,0 millió forint

A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához.

Az egyes települési önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős miniszter határozza meg, az alábbi szempontok figyelembe vételével:

- a 2011-2015. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év változása,

- leltározott gyűjtemény nagysága,

- szakmai besorolás,

- muzeális intézmények száma,

- az önkormányzat területi elhelyezkedése.

A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatai (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzata, Tata Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

A támogatás folyósítása egy összegben, 2017. január hónapban történik.

f) Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 679,4 millió forint

A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához.

g) Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 679,4 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 400 forint/fő

A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint Kult. tv.-ben meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához.

h) Megyei könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása ELŐIRÁNYZAT: 2 100,0 millió forint

A támogatást a megyei könyvtárat fenntartó megyeszékhely megyei jogú város és Szentendre Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 000 főnél kisebb lakosságszámú - könyvtári szolgáltató helyet működtető - településsel 2016. október 15-éig kötött megállapodások alapján, a következők szerint:

ha) 1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település

FAJLAGOS ÖSSZEG: 668 300 Ft/település

hb) 1 001 - 1 500 fő lakosságszám közötti település

FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 060 760 Ft/település

hc) 1 501 - 5 000 fő lakosságszám közötti település

FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 002 460 Ft/település

A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása januárban egy összegben történik.

i) A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 300,0 millió forint

A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvános könyvtárat fenntartó települési önkormányzatot vissza nem térítendő támogatás illeti meg a települési nyilvános könyvtár állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására.

A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve megyei könyvtárat fenntartó önkormányzatok által a 2016. évben a saját bevételeik terhére biztosított állománygyarapításra fordított összegek (a továbbiakban: 2016. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell megállapítani.

A 2016. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami támogatások, a pályázati forrásból és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából származó összeg.

A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

T = Ki*(Ei/SK)

ahol:

T = az önkormányzatot megillető támogatás összege

Ki= a 2016. évi önkormányzati hozzájárulás összege

Ei = az előirányzat összege

SK= a Ki országosan összesített összege.

Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30 000 000 forint támogatás illet meg.

Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a fenti képlet szerint a támogatás számított összege nem éri el a 15 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Az emiatt fennmaradó összeget a támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani.

A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása 2017. április hónapban egy összegben történik.

2. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 11 588,6 millió forint

Az előirányzat az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 11.§-ában és 12. §-ában meghatározott, települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott nemzeti vagy kiemelt minősítésű előadó-művészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatására szolgál.

Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti Bizottságok - a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett - javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg.

a) Színházművészeti szervezetek támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 9 586,0 millió forint

Az előirányzaton belül:

aa) 2 493,8 millió forint szolgálja a nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek,

ab) 7 092,2 millió forint szolgálja a kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatását.

b) Táncművészeti szervezetek támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 182,9 millió forint

Az előirányzaton belül:

ba) 57,0 millió forint szolgálja a nemzeti minősítésű táncművészeti szervezetek,

bb) 125,9 millió forint szolgálja a kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatását.

c) Zeneművészeti szervezetek támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 1 819,7 millió forint

Az előirányzaton belül:

ca) 1 668,4 millió forint szolgálja a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok,

cb) 151,3 millió forint szolgálja a nemzeti és kiemelt minősítésű énekkarok támogatását.

A IV.1. pont a), b) és e) alpontjai, valamint IV.2. pont szerinti, a fenntartó önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2016. december 1-jéig állapítja

meg.

V. BESZÁMÍTÁS, KIEGÉSZÍTÉS

A települési önkormányzatot a következő sorrend szerint az e melléklet I.1.c), I.1.d), I.1.ba), I.1.bb), I.1.bc), I.1.bd), e) és a) jogcímeken megillető támogatás összegéig (a továbbiakban: beszámítás, kiegészítés alapja) a számított bevételével összefüggő támogatáscsökkentés terheli, illetve kiegészítő támogatás illeti meg. A támogatáscsökkentés és kiegészítés a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre. A számított bevétel a 2015. évi iparűzési adóalap 0,55%-a, az alábbi differenciálás szerint:

Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a rá irányadó %-os támogatáscsökkentés a 312. kategóriákban 10 százalékponttal kisebb.

A számított bevétel számítása során az iparűzési adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2017. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve a törvény melléklete szerint kerül megosztásra. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1. c) alpontja tartalmazza. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy főre jutó adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni.

VI. TELJESÍTÉSI ADATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KORREKCIÓS TÁMOGATÁS

Amennyiben az I.1.szerinti támogatás megállapítását követően az előirányzat e törvény szerinti összege lehetőséget ad rá, a 2015. évi országosan összesített beszámolók és a 2015. évi adóerő-képesség alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: miniszterek) 2016. december 23-áig közösen dönthetnek korrekciós támogatás nyújtásáról, a következők szerint.

a) Kiegészítő támogatás állapítható meg az I.bb)-bd) pontok szerinti feladatokra abban az esetben, ha a 2015. évi országosan összesített beszámolók alapján a települési önkormányzatok országosan összesített nettó kiadása az alaptámogatások országosan összesített összegét meghaladja. Ebben az esetben a miniszterek a korrekciós támogatás fajlagos összegének megállapítására jogosultak.

b) A 2015. évi adóerő-képesség ismeretében a miniszterek az V. pont szerinti kategóriák és támogatáscsökkentési és kiegészítési mértékek módosítására jogosultak, amely egyetlen kategóriát sem érinthet hátrányosan.

A fajlagos összegeket, valamint a támogatáscsökkentési és kiegészítési mértékeket úgy kell megállapítani, hogy az előirányzat a korrekciós támogatás biztosításával se lépje túl a törvényi előirányzatot.

Kiegészítő szabályok:

1. Általános szabályok

a) Az e melléklet szerinti támogatások 2017. december 31-ig használhatók fel és elsősorban működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként akkor sem tervezhetők, ha a Kiegészítő szabályok valamely támogatás esetében lehetővé teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését.

b) A települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2016. november 1-jei állapotnak megfelelő, a lakosságszámra és korcsoportba tartozók esetében - a III.3. a) és b) pont szerinti támogatások kivételével - pedig a 2016. január 1-jei állapotnak megfelelő, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) adatait kell figyelembe venni. A III.3. a) és b) pontja szerinti támogatásokat megalapozó lakosságszám tekintetében a KEKKH 2015. január 1-jei állapotnak megfelelő adatait kell figyelembe venni.

c) Az I.1.c), III.2., III.5.b), III.6. és V. pontok szerinti adóerő-képesség figyelembe vétele a következők szerint történik:

A 2015. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkező települési önkormányzat a 2016. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében szolgáltatott adatot a 2015. évi iparűzési adóalap összegéről. A 2016. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében adatot nem szolgáltató önkormányzat esetében az egy lakosra jutó elvárt iparűzési adó megegyezik az adatot szolgáltató községi, nagyközségi önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóalapja - a legalacsonyabb és legmagasabb egy lakosra jutó iparűzési adóalapú községi, nagyközségi önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával - számított átlagával.

d) A II., III.3., III.4., III.5., III.6. pontjai szerinti támogatások a Mötv. alapján létrehozott társulások útján ellátott feladatok után is igényelhetők.

e) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2017. január 5-éig a települési önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet I.1-I.4. pontok, 5. pontok, III.2-III.7. pontok, IV.1. a)-h) alpontok és a IV. 2. pont szerinti, valamint 2017. március 31-éig az e melléklet IV.1.i) pont szerinti támogatások települési önkormányzatokat megillető összegét.

f) Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.

2. Az e melléklet szerinti támogatások meghatározásához, módosításához, a helyi önkormányzatok egymás közötti, illetve a helyi önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvételéhez kapcsolódó eljárásrend:

a) Támogatások meghatározása

b) Támogatások évközi módosítása

c) A települési önkormányzatok egymás közötti, illetve települési önkormányzaton kívüli (a továbbiakban: önkormányzati körön kívüli) szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvétele

A települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő átadás-átvétel esetén az átadást, átvételt tanúsító okmányokat a felmérés lezárását követően a Kincstárnak küldi meg. A kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadásátvételről szóló képviselő-testületi, illetve társulási tanácsi határozat kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentumot), valamint a feladatot átadó és átvevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az e törvény alapján számára biztosított támogatások igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott.

Az egyrészről települési önkormányzatok, másrészről települési, területi nemzetiségi önkormányzatok, országos nemzetiségi önkormányzatok, központi költségvetési szervek, valamint nem állami szervezetek közötti feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele esetén, amennyiben az intézmény átadás-átvételének időpontja (tényleges átadás-átvétel) nem esik egybe a c) pont szerinti táblázatban szereplő fenntartóváltási időpontokkal (finanszírozási átadásátvétel), úgy ezen időpontig az érintett felek a finanszírozást pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik. A finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig időarányos támogatás abban az esetben illeti meg a feladatot, intézményt átadó települési önkormányzatot, ha a feladatot átvevő az intézmény, szolgáltatás tekintetében a tényleges átadásátvétel időpontjától kezdve működési engedéllyel (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentummal) rendelkezik. Ellenkező esetben a feladatot, intézményt átadó települési önkormányzat köteles lemondani a tényleges átadás-átvétel időpontjától a finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig tartó időszakra jutó időarányos támogatásról.

Az ellátottak arányában kell megosztani:

- a III.4.b) alpont szerinti támogatást az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeinek, illetve a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok,

- a III.5.b) alpont szerinti támogatást az intézményi gyermekétkeztetési feladat települési önkormányzatok közötti átadás-átvétele esetén.

Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek ad át

- óvodaintézményt, úgy a II.2. és II.3. jogcímek szerinti,

- III.4. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.4.b) alpont szerinti,

- intézményi gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5.b) alpont szerinti

támogatásról, vagy annak az átadással érintett ellátottakkal arányos, illetve időarányos részéről le kell mondania.

Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezettől vesz át

- III.4. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.4.b) alpont szerinti támogatást a b) pont szerinti táblázat 1. alpontja szerint 2017. május 15-éig igényelheti meg

- intézményi gyermekétkeztetési feladatot, úgy a iii.5.b) alpont szerinti támogatást a b) pont szerinti táblázat 1. alpontja szerint 2017. május 15-éig, illetve a b) pont szerinti táblázat 2. alpontja szerint 2017. október 5-éig igényelheti meg arra az időszakra, amikor a feladatot ellátja.

3. Az I. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok

a) A 1.1.a) alpont szerinti számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat szerint kell figyelembe venni:

b) A i.1.a) alpont szerinti jogcímhez kapcsolódó korrekciós tényezők a következők: ba) közös hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszáma alapján:

bb) közös hivatalt fenntartó településeken működő nemzetiségi önkormányzatok 2016. december 1-jei állapotnak megfelelő száma alapján (ide nem értve az átalakult nemzetiségi önkormányzatot):

bb.1) 2-3 nemzetiségi önkormányzat: 0,04,

bb.2) 4 vagy több nemzetiségi önkormányzat: 0,07,

bc) közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat: 0,04.

c) Az pont szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Kincstár betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az idegenforgalmi adó és iparűzési adó bevallásokba.

d) Az b) alpont szerinti támogatások megállapításakor a kiválással érintett önkormányzatnak a FÖMI adatbázis I.1.ba) alpont szerinti és az OSAP-jelentés I.1.bb) és bd) alpont szerinti adatait lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal. Amennyiben a 2014. évben megalakult önkormányzat és az az önkormányzat, amelyből kivált megállapodik az b) alpont támogatást megalapozó adatok két település közötti megbontásáról, úgy e támogatásokat az önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.

e) Amennyiben az OSAP-jelentés I.1.bb)-bd) alpont szerinti támogatást megalapozó adatok magasabbak, mint az ezen időpont szerinti tényleges adatok, úgy az OSAP-jelentés 2017. június 30-áig történő - javítása alapján az I.1.bb)-bd) alpontokhoz kapcsolódó támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.

f) Az I. pontban szereplő támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok:

fa) Az I.1.a)-e) alpontok szerinti támogatások e melléklet V. pontja szerinti Beszámítással csökkentett, kiegészítéssel növelt és VI. pont szerinti korrekcióval növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, településüzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra, illetve turisztikai kiadásokra használható fel.

Turisztikai kiadások alatt különösen a turisztikai fejlesztések, helyi/térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetnek működésre és fejlesztésre történő forrásátadás, a település közigazgatási területén található turisztikai vonzerőkkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos marketing kiadások (kutatás, promóció, oktatás), turisztikai vonzerővel bíró rendezvényekkel, garantált programokkal kapcsolatos költségek, műemlékek turisztikai célú felújítása, látogathatóvá tétele, továbbá a turizmus által érintett területek, a turisztikai vonzerők és szolgáltató helyek környezetében infrastrukturális (utak, parkolók, turisztikai információs táblák, kerékpárutak, jelzett turistaútvonalak) és városképi (zöldfelületek, díszkivilágítás, díszburkolat) elemek létesítése, karbantartása, fenntartása ismerhető el.

fb) Az I.2. jogcím szerinti támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag a "Szennyvíz gyűjtése, tisztítása és elhelyezése", valamint a "Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

fc) Az I.3., I.5. és I.6. jogcímek szerinti támogatások az adott pontban leírtak szerint használhatóak fel.

fd) Az I.4. pont szerinti támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag a "Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása", valamint a "Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

4. A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok

a) Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők bértámogatása az alábbiak figyelembevételével történik.

Vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám számítása 2016/2017. nevelési évre:

2017/2018. nevelési évre:

ahol:

Vk1; Vk2 = a 2016/2017., illetve a 2017/2018. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet,

V1; V2 = a Nkt. 1. melléklete szerinti vezetők kötelező létszáma, de legfeljebb

- 2017. év első 8 hónapjában a 2016/2017. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott,

- 2017. év utolsó 4 hónapjában a 2017/2018. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsült

vezetői létszám.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.

Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra - a Nkt. 5. mellékletében - megállapított kötelező nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.

b) A Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében a II.1-II.3. jogcímek szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján kell megállapítani.

c) A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok

A II.1.-II.3. és II.5. jogcímek szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag a "Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai", a "Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai", a "Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai", az "Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai", valamint a "Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

5. A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok

a) Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen -egészségügyi vagy egyéb okból - távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik.

b) A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, a Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez a III.3.a)-b) és a III.5.a) alpont szerinti jogcím, amely esetében az adott alpont szerinti feladatra nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az a települési önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a nem állami fenntartó biztosítja az ellátást.

c) A b) pontban szereplő kivétellel a III.3. és III.4. jogcímek szerinti támogatásokat azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek

- az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, és

- a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.

d) A III.3. jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha

- a feladat ellátásáról a Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, és

- a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint

- a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma

= a c)-d) és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3 000 fő, = a jb)-k) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő,

- az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.

e) Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.

f) A III.3. és III.4. jogcímek szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdései szerinti - nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte. Ha a települési önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást - a Kiegészítő szabályok 2.c) alpontja szerint - pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.

g) A III.3. és III.4. jogcímek szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.

Amennyiben a III.3. és III.4. jogcímek szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.

h) A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben - kivéve a hajléktalanok nappali intézményét - a Szoctv. 92/K. § (5)-(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg:

- nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110%-át,

- bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át,

- mindkét intézménytípus esetében éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át.

Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott ellátotti létszám 110%-át, éves átlagban pedig annak 100%-át.

i) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére vonatkozó szabályok:

ia) Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban - a III.3. c)-d) és f)-k) pontjai szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) - szociális szolgáltatásban vagy gyermekek napközbeni ellátásában részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a g) alpont szerinti időszakos jelentést.

ib) Az ia) alpont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti gondozásába tartozó ellátásban részesül.

ic) Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető.

id) Szociális étkeztetés esetén - a népkonyha kivételével - a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen

ida) a demens személy időskorúak nappali ellátásában,

idb) fogyatékos személyek nappali ellátásában,

idc) pszichiátriai betegek nappali ellátásában,

idd) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy

ide) hajléktalan személyek nappali ellátásában is részesül.

ie) Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül.

if) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, az ig)-il) alpontokban meghatározott kivételekkel.

ig) Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban vagy családok átmeneti otthonában átmeneti gondozásban, támogatott lakhatásban is részesül.

ih) Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

ii) Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

ij) Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

ik) Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

il) Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

im) Bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen a bölcsődei ellátás egy másik intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele során is (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) ellátásban részesül.

in) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, az io) alpontban foglalt kivétellel.

io) Bölcsődei ellátás igénybevétele esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.

ip) Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás esetén.

iq) A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe támogató szolgáltatás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó

- szociális szakellátásban - az éjjeli menedékhely, fogyatékos személyek gondozóháza, időskorúak gondozóháza, idősek otthona, fogyatékos személyek otthona, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona vagy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona támogatott lakhatás kivételével - vagy

- gyermekvédelmi szakellátásban - otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, utógondozás kivételével -

is részesül.

ir) A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe

- pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20-29 vagy 31-33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladatmutató 10 százalékát,

- szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 10-19 és F6300 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 30 százalékát,

- közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § bekezdésének hatálya alá nem tartozó

= gyermekjóléti alapellátásban - a gyermekjóléti szolgáltatás kivételével -,

= szociális szakellátásban - az éjjeli menedékhely, pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona vagy szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona, támogatott lakhatás kivételével - vagy

= gyermekvédelmi szakellátásban

is részesül.

is) Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, az adott napon a vele teljesített feladategységet annál az engedélyesnél kell figyelembe venni, amely az ellátott után - a szolgáltatások igénybe vevőinek a Szoctv. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerben - az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette. j) A III.3..ja) alpont esetében

ja) a bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben;

jb) a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket (továbbiakban: ügyeletes ellátás). Abban a hónapban, amikor a beíratott gyermek ügyeletes ellátást is igénybe vesz, - a III.3.ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték szempontjából - a beíratása szerinti és az ügyeletes intézmény szerinti hiányzási napokat egybe kell számítani. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át. Az intézmény nyári zárvatartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban az intézménnyel jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben az intézmény a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe;

jc) amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) jelenik meg beíratottként az intézményben és a napi nyilvántartásban, de nem egész hónapra, akkor a támogatás - III.3.ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték figyelmen kívül hagyásával - a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt az intézménnyel;

jd) a napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a bölcsődében, mini bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.

k) A III.4.a) alpontban a segítő munkatársak, illetve a III.4.b) alpontban az elismert intézményvezető létszámának meghatározása az alábbi paraméterek figyelembevételével történik:

l) Amennyiben a III.4. jogcím szerinti szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról - pl. fogyatékos személyekről, pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkről - is gondoskodik, úgy az intézményüzemeltetési támogatáshoz az intézményüzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a gyermekek átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni.

m) A III.5. jogcím szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók 2017. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz -csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás illetve térítési díjkedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is.

Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A szünidőben szervezett napközi ellátás (ideértve az üdültetés, táboroztatás, egyéb szabadidős program, illetve egyéb szünidei étkeztetéseket is) részt vevőinek létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe.

A Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal.

A települési önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek intézményi étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 251-gyel.

Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők.

n) A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett:

na) a III.1. jogcím szerinti támogatást a települési önkormányzat kizárólag a 2017. évi januárdecember hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékra és annak szociális hozzájárulási adójára használhatja fel,

nb) a III.2. jogcím szerinti támogatás a 3. melléklet IV. 6. pont szerinti ellátások önrészére, a III.3. és III.5. jogcímek szerinti feladatokra, a közfoglalkoztatási feladatok egyéb állami támogatással nem fedezett részére, az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésére vagy elengedésére, az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának települési önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására használható. A támogatás szempontjából kizárólag az "Ellátottak pénzbeli juttatásai" megfelelő rovatain, illetve a "Rövid időtartamú közfoglalkoztatás", a "Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás", a "Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás", a "Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)", az "Országos közfoglalkoztatási program", a "Közfoglalkoztatási mintaprogram", a "Lakáshoz jutást segítő támogatások", a "Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése", a "Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások" kormányzati funkciókon, valamint az nc) és ne) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

nc) a III.3.a)-m) alpontok között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag a "Család- és gyermekjóléti szolgáltatás", "Család- és gyermekjóléti központ", a "Szociális étkeztetés", a "Házi segítségnyújtás", a "Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás", az "Időskorúak nappali ellátása", a "Demens betegek nappali ellátása", a "Fogyatékossággal élők nappali ellátása", a "Pszichiátriai betegek nappali ellátása", a "Szenvedélybetegek nappali ellátása", a "Hajléktalanok nappali ellátása", a "Bölcsődei ellátás", a "Gyermekek egyéb napközbeni ellátása", a "Hajléktalanok átmeneti ellátása", a "Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére", a "Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása" és a"Szenvedélybetegek közösségi alapellátása (kivéve: alacsonyküszöbű ellátás)" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

nd) a III.4. jogcím szerinti támogatás a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadásaira fordítható, azzal, hogy a III.4.a) és III.4.b) alpontok között átcsoportosítás hajtható végre. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is felhasználhatja. A támogatás szempontjából kizárólag a "Gyermekek átmeneti ellátása", az "Időskorúak átmeneti ellátása", a "Demens betegek átmeneti ellátása", az "Időskorúak tartós bentlakásos ellátása", a "Demens betegek tartós bentlakásos ellátása", a "Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

ne) a III.5. jogcím szerinti támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is) számolható el, azzal, hogy a III.5.a)-b) alpontok szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók. A III.5.a)-b) pontok szerinti támogatás szempontjából kizárólag a "Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben", valamint a "Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

nf) a III.6. pont szerinti támogatás szempontjából kizárólag az "Intézményen kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

ng) a III.7. jogcím szerinti támogatás kizárólag a 2017. évi január-december hónapokban fizetendő, a bölcsődében, mini bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők és szakemberek béréhez és annak szociális hozzájárulási adójához használható fel. A támogatás szempontjából kizárólag a "Bölcsődei ellátás" kormányzati funkción elszámolt kiadás vehető figyelembe,

6. A IV. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok

a) A támogatások felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdés d) pontja, illetve 68. § (3) bekezdés d) pontja szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges.

b) A IV.1. d), h) és i) alpontok szerinti támogatások felhasználásáról az önkormányzat 2018. február 28-áig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

c) A IV. pont szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok

A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, figyelembe véve a szakmai jogszabályok előírásait, a következők mellett:

ca) A IV.1.a) és IV.1.e) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a "Múzeumi gyűjteményi tevékenység", a "Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység", a "Múzeumi kiállítási tevékenység", valamint a "Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

cb) A IV.1.b) alpont szerinti támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai is.

A támogatás szempontjából kizárólag a "Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása", a "Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme", valamint a "Könyvtári szolgáltatások" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlásra fordítja, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

cc) A IV.1.c) és IV.1.g) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a "Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése", a "Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása", a "Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek", valamint a "Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

cd) A IV.1.d) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:

cda) a támogatás szempontjából kizárólag a cb) és cc) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

cdb) amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem közművelődési intézmény, közösségi színtér működtetésére fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

cdc) Amennyiben a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

cdd) az 1200 fő és az alatti lakosságszámú önkormányzatnak a támogatás legalább 15%-át könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra megújítására és a Kult. tv. 76. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt közművelődési tevékenységhez kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia.

ce) A IV. 1.f) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:

cea) a támogatás szempontjából kizárólag a ca), cb) és cc) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

ceb) Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti Művelődési Központ, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum működésének és feladatellátásának biztosításához kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell felhasználnia,

cec) amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására, további legalább 10%-át nem módszertani szakirányítási feladat ellátására fordítja, úgy a támogatás 40%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

cf) A IV. 1.h) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:

cfa) a támogatás szempontjából kizárólag a cb) pontban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

cfb) a támogatást az 5000 főnél kisebb lakosságszámmal rendelkező települési önkormányzat által a megyei könyvtárral kötött kistelepülési megállapodás alapján igénybe vett, a Könyvtári Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) által nyújtott szolgáltatások teljesítéséhez kapcsolódó kiadásokra lehet felhasználni,

c/c) ha a megyei könyvtár a KSZR szolgáltatás megszervezéséhez megállapodást köt a városi könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei között a megyei könyvtár gondoskodik.

cg) A IV. 1. i) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:

cga) a támogatás szempontjából kizárólag a cb) pontban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

cgb) a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására fordított összeg a támogatás 30%-át nem haladhatja meg.

ch) A IV.2.a) alpont szerinti támogatás szempontjából kizárólag a "Színházak tevékenysége" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

ci) A IV.2.b) és IV.2.c) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a "Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

3. melléklet a 2016. évi... törvényhez

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai

I. Működési célú támogatások

1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása

Előirányzat: 4 500,0 millió forint

Az előirányzat azon települési önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más víziközmű társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak.

A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás elosztása a pályázók között a tárgyévet megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével történik. A támogatás településenkénti összegének megállapítása során figyelembe kell venni az adott település lakosainak szociális helyzetét is.

Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon települési önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.

A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása

Előirányzat: 100,0 millió forint

Az előirányzat azon helyi önkormányzat támogatására szolgál, amely a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: kéményseprő-ipari törvény) 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közszolgáltatási szerződés lejártáig a közszolgáltatást biztosítja. A támogatást a helyi önkormányzat pályázati úton igényelheti a közszolgáltatás 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díjának megtérítésére. Az igényelhető összeget a közszolgáltatási díjból befolyó bevétel csökkenti.

A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás tárgyévi térítésmentes ellátásához szükséges becsült adat alapján egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

3. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása

Előirányzat: 1 770,0 millió forint

Az előirányzat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális feladatainak, elsősorban a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működésének támogatására szolgál. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter - mint támogató - Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzattal a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést. A támogatás teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

4. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása

Előirányzat: 15 000,0 millió forint

Az előirányzat a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, a Budapest Főváros Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladatok támogatására szolgál. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés 2017. évi működésének támogatására fordítható.

A támogatás nem haladhatja meg az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget.

A vissza nem térítendő támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

A közlekedésért felelős miniszter - mint támogató - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével Budapest Főváros Önkormányzatával a támogatás felhasználásának szabályairól támogatási szerződést kötnek.

5. A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása

Előirányzat: 2 050,0 millió forint

Az előirányzatból támogatást - Budapest Főváros Önkormányzata kivételével - az a települési önkormányzat igényelhet, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatóval jogszabály alapján közszolgáltatási szerződést kötött, vagy egyéb tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban együtt: helyi közlekedés).

A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás igénylésénél a települési önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben, a tárgyévet megelőző évet érintően szolgáltatónként milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege ezen önkormányzati saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.

A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített - környezetvédelmi szempontból súlyozott - személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, és a településkategóriák tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is.

A támogatás elosztása és a döntési javaslat előkészítése során figyelembe veendő környezetvédelmi súlyszámok a következők:

A támogatás a települési önkormányzatnak az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő -tárgyévet megelőző évi - vesztesége erejéig igényelhető, és annak pótlására használható fel. A települési önkormányzat a kapott támogatást a tárgyévet megelőző évben a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább.

A támogatásról a közlekedésért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

6. Önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása

Előirányzat: 550,0 millió forint

a) Önkormányzati pénzügyi-gazdálkodási feladatok kiegészítő támogatása Előirányzat: 500,0 millió forint

Az előirányzat a települési önkormányzatok pénzügyi-gazdálkodási feladatai ellátása feltételeinek javítását szolgálja. A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.

A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók személyi juttatásaira, továbbképzésére, az önkormányzat által alkalmazott könyvelő programokra, az adatszolgáltatásokhoz kötődő eszközbeszerzésre fordítható.

A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

b) Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatása Előirányzat: 50,0 millió forint

A központi költségvetés - az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében - támogatást biztosít az államháztartási adatszolgáltatásokat rendszeresen időben, és kiváló minőségben teljesítő települési önkormányzatok számára.

A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.

A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére fordítható.

A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

7. Megyei önkormányzatok rendkívüli támogatása

Előirányzat: 300,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a megyei önkormányzatok 2017. évi váratlan kiadásai támogatására a bevételeik figyelembevételével. A támogatást a megyei önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.

A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen, legkésőbb 2017. november 30-áig dönt. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet

a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a tárgyévet követő év november 30-a, kivéve, ha a támogatói okirat más határidőt állapít meg,

b) visszatérítendő támogatás, melynek visszafizetési határideje a támogatói okiratban szereplő határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a.

8. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása

Előirányzat: 280,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról szóló 378/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján a közérdekű szolgáltatónak az ideiglenes begyűjtési ellátásért járó közszolgáltatási díjból nem fedezhető, indokolt többletköltségei megtérítésére az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül.

A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) javaslatát követően dönt.

A vissza nem térítendő támogatás folyósítása egyösszegben, előfinanszírozás keretében a közérdekű közszolgáltató kijelölése megszűnéséig vagy az új közszolgáltatási szerződés alapján történő közszolgáltatás megkezdéséig történik, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter döntését követő 15 napon belül. A folyósítás feltétele, hogy az ellátásért felelős önkormányzat az előző évre vonatkozó elszámolást az éves költségvetési beszámolójában teljesítse, amennyiben ez nem történt meg a miniszteri döntést megelőzően, akkor az elszámolást követő 15 napon belül kerülhet sor a folyósításra. A támogatás felhasználásának határideje a tárgyév december 31-e.

Amennyiben a közérdekű szolgáltatót annak 2016. évi beszámolójának ellenőrzését követően a MEKH tájékoztatása alapján többlettámogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt az elfogadottan elszámolt többletköltségről, és gondoskodik az előfinanszírozással nem fedezett résznek az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül támogatásként történő biztosításáról.

II. Felhalmozási célú támogatások

1. Az egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása

Előirányzat: 500,0 millió forint

Az előirányzat Budapest Főváros Önkormányzata területén lévő egy és két számjegyű országos főközlekedési utak karbantartásának támogatására szolgál. A vissza nem térítendő támogatás 50%-ának a folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik. A további részlet 2017. évi - szerződés szerinti - folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2017. november 15-éig elszámol.

A támogatás felhasználási határideje - ideértve a 2017. november 15-éig el nem számolt előleget is - 2018. december 31.

A nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős miniszter - mint támogató - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével a támogatás részletszabályairól Budapest Főváros Önkormányzatával támogatási szerződést köt.

2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása

Előirányzat: 300,0 millió forint

A támogatást a települési önkormányzatok a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására és fejlesztésére, valamint kivételes esetben új eszköz beszerzésére pályázati úton igényelhetik. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. A működtetésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyév december 31-e, a fenntartásra, felújításra, fejlesztésre és beszerzésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e.

A kompközlekedés működtetéséhez Mohács Város Önkormányzatát legalább 30,0 millió forint, Dunafalva Község Önkormányzatát legalább 12,0 millió forint illeti meg az előirányzatból.

A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

3. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések

Előirányzat: 5 000,0 millió forint

a) Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása Előirányzat: 2 000,0 millió forint

Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 30,0 millió forint.

A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

b) Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás

Előirányzat: 500,0 millió forint

Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint.

A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

c) Belterületi utak, járdák, hidak felújítása

Előirányzat: 2 500,0 millió forint

Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet - Budapest Főváros Önkormányzata kivételével - a közigazgatási területén, tulajdonában lévő út, híd és járda felújítására, karbantartására. Az igényelhető támogatás maximális mértéke:

- fővárosi kerületi önkormányzatok esetében 50,0 millió forint,

- megyei jogú városok esetében 40,0 millió forint,

- 10 000 fő lakosságszám feletti városok esetében 30,0 millió forint,

- 10 000 fő lakosságszám alatti települések esetében 15,0 millió forint.

A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

Az a)-c) alpontokra vonatkozó közös szabályok:

Egy önkormányzat az a)-c) alpontok szerinti célok közül csak az egyikre nyújthat be pályázatot. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve az a)-b) alpontok esetében, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján az a)-b) alpontok esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélyével történhet.

Az a)-c) alpontok szerinti vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

4. Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása

Előirányzat: 2 500,0 millió forint

Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet új önkormányzati óvoda létrehozására, az önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, óvodai feladatellátást szolgáló intézmény férőhelyeinek növelésére és kapcsolódó fejlesztések, felújítások megvalósítására. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, mely a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: 2015. évi költségvetési törvény) és a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: 2016. évi költségvetési törvény) azonos célú támogatási jogcíméből, vagy a 2014-2020. évek közötti uniós programozási időszakban azonos célra rendelkezésre álló európai uniós támogatásban részesült.

A támogatásból megvalósuló beruházást a beruházás megvalósításától számított 10 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően saját (ideértve a pályázó részvételével működő társulást is) fenntartásban kell működtetni.

A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt.

A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

5. Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása

Előirányzat: 806,0 millió forint

a) Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás Előirányzat: 300,0 millió forint

Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott vagy a vele kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmény vagy közösségi színtér technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására, épületének karbantartására, felújítására. A támogatást az önkormányzatok által az egyes célok tekintetében vállalt önrész arányában kell megállapítani. Ha a települési önkormányzat a közművelődési támogatás érdekében vállalt önrészt csökkenti, akkor ezzel arányosan csökkentett összegű érdekeltségnövelő támogatásra jogosult. A különbözet jogosulatlan igénybevételnek minősül.

A támogatás

aa) 60%-át a települési önkormányzat által fenntartott, továbbá a települési önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő, az ab) alpont hatálya alá nem tartozó intézmény vagy közösségi színtér után,

ab) 40%-át a települési önkormányzat által 2016. január 1-jét követően alapított közművelődési intézmény vagy közösségi színtér után

a települési önkormányzat által vállalt önrész arányában kell felosztani.

Ha igény hiányában az ab) alpont szerinti esetben maradvány keletkezik, azt az aa) alpont szerinti célra kell felhasználni.

A vállalt önrészt

- a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott települések esetében, valamint

- a települési önkormányzat által 2016. január 1-jét követően alapított közművelődési intézmény vagy közösségi színtér esetében háromszoros súllyal kell figyelembe venni a támogatás megállapításakor. A két feltétel együttes fennállása esetén a vállalt önrészt kilencszeres súllyal kell figyelembe venni.

Az arányossági számításnál az egy önkormányzatnál figyelembe vehető vállalt önrész nem haladhatja meg a pályázatot benyújtó valamennyi önkormányzat által 2017. évben vállalt önrészek összesített összegének 1,5%-át.

Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a vállalt önrész szerinti támogatás számított összege nem éri el a 100 000 forintot.

A támogatás szempontjából kizárólag a "Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése", a "Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása", a

"Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek" és a "Közművelődés -kulturális alapú gazdaságfejlesztés" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

b) Járásszékhely múzeumok szakmai támogatása

Előirányzat: 136,0 millió forint

Az előirányzatból a járásszékhely települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok pályázati úton támogatást igényelhetnek az általuk fenntartott múzeum modellértékű jó gyakorlatainak támogatására.

c) Muzeális intézmények szakmai támogatása (Kubinyi Ágoston Program) Előirányzat: 370,0 millió forint

Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott vagy támogatott muzeális intézmény szakmai fejlesztéséhez.

A b)-c) pontok szerinti támogatásokról a kultúráért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e.

A b)-c) pontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a "Múzeumi gyűjteményi tevékenység", a "Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység", a "Múzeumi kiállítási tevékenység", valamint a "Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység" kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

6. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása

Előirányzat: 300,0 millió forint

A központi költségvetés az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra jogosult magánszemély részére biztosít támogatást a települési önkormányzatokon keresztül.

A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik.

7. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása

Előirányzat: 1 000,0 millió forint

Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott és működtetett, az óvodai gyermekétkeztetést kiszolgáló

- új konyhák és kiszolgáló létesítmények létrehozására,

- az önkormányzat tulajdonában álló konyhák és kiszolgáló létesítmények kapacitásbővítésére, fejlesztésére, valamint a feladat ellátásához szükséges eszközök beszerzésére.

Az igényelhető maximális támogatás mértéke 40,0 millió forint, azzal, hogy az egy óvodás ellátottra jutó támogatási igény nem haladhatja meg a 800 000 forintot.

A támogatásból megvalósuló beruházást a beruházás megvalósításától számított 10 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően saját (ideértve a pályázó részvételével működő társulást is) fenntartásban kell működtetni. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, mely a 2015. és 2016. évi költségvetési törvény azonos célú támogatási jogcíméből, vagy a 2014-2020. évek közötti uniós programozási időszakban azonos célra rendelkezésre álló európai uniós támogatásban részesült.

A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

8. Pannon Park beruházási projekt támogatása

Előirányzat: 10 597,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a Pannon Park beruházási projekt 2017. évi munkálatainak megvalósítására. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter - mint támogató - Budapest Főváros Önkormányzatával a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést. A támogatási szerződés csak abban az esetben köthető meg, ha Budapest Főváros Önkormányzata a 2016. évi költségvetési törvény 3. melléklet IV. pontjában szereplő költségvetési támogatást - ideértve a IV. 4. pont alapján 2017-ben lehívott összeget is - teljes egészében felhasználta, és azzal legkésőbb 2017. november 15-éig elszámolt. Ebben az esetben

- a támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik és

- a további részletek 2017. évi - szerződés szerinti - folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2017. november 15-éig elszámol.

A támogatás felhasználási határideje - ideértve a 2017. november 15-éig el nem számolt előleget is - 2018. december 31.

9. Hermina garázs beruházás támogatása

Előirányzat: 3 200,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a Hermina garázs beruházás 2017. évi munkálatainak megvalósítására. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter - mint támogató - Budapest Főváros Önkormányzatával a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést oly módon, hogy

- a támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik és

- a további részletek 2017. évi - szerződés szerinti - folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2017. november 15-éig elszámol.

A támogatás felhasználási határideje - ideértve a 2017. november 15-éig el nem számolt előleget is - 2018. december 31.

10. Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek átvállalásának támogatása

Előirányzat: 723,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatására a Veszprém Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattartozás átvállalásáról szóló 1056/2014. (II. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján a Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztőrészletek átvállalásához. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter köt támogatási szerződést Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával. A támogatás teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje 2017. december 31.

II. Normafa Park kiemelt beruházás támogatása

Előirányzat: 620,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a Normafa Park kiemelt beruházás koncepciójáról és az azzal összefüggő feladatokról szóló 1443/2013. (VII. 16.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Normafa Park kiemelt beruházás 2017. évi munkálatainak megvalósítására.

A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter köt támogatási szerződést Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzatával oly módon, hogy

- a támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik és

- a további részletek 2017. évi - szerződés szerinti - folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2017. november 15-éig elszámol.

A támogatás felhasználási határideje - ideértve a 2017. november 15-éig el nem számolt előleget is - 2018. december 31.

III. Önkormányzatok rendkívüli támogatása

Előirányzat: 25 000,0 millió forint

1. A települési önkormányzatok rendkívüli támogatást kivételes esetben, pályázat útján igényelhetnek működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében.

A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb 2017. december 10-éig együttesen dönt.

A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet

a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelynek célja és nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a kedvezményezettel,

b) visszatérítendő támogatás, melynek visszafizetési határideje a miniszterek döntése szerinti határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a,

c) vissza nem térítendő támogatás a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 45. §-a szerinti kifizetésekhez, melynek felhasználási határideje 2017. december 31.

2. Az előirányzat szolgál a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, és a pénzügyi gondnok díjára.

a) Visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. Forinttól eltérő devizanemű hitel csak akkor részesül kamattámogatásban, ha a hitelszerződést 2017. január 1-jét megelőzően kötötték meg. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.

b) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnok díjához költségvetési támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnok díjának összege - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3 000 ezer forint lehet.

A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.

IV. Önkormányzati elszámolások

Előirányzat: 13 160,5 millió forint

1. Az önkormányzati elszámolások előirányzatát növeli

a) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által költségvetési évben visszafizetett támogatások összege,

b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett összege,

c) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett ügyleti és késedelmi kamat összege,

d) a települési önkormányzatok által igényelt támogatások - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - lemondott előirányzatának összege,

e) az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt,

f) a helyi önkormányzatok által az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 83. § (6a) bekezdésében felsorolt kötelezettségek költségvetési év december 5-éig történő elmulasztása miatt a költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege,

g) az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttes intézkedése esetén a 2016. évi költségvetési törvény 3. melléklet V. Önkormányzati elszámolások jogcímének 2016. december 31-ei pozitív egyenlegének összege.

2. Az önkormányzati elszámolások előirányzatát csökkenti a települési önkormányzatok által igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben - a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-növelés kivételével - pótigényelt előirányzatának az összege.

3. Az önkormányzati elszámolások előirányzat terhére a következő kifizetések teljesíthetők

a) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege,

b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege,

c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi önkormányzatokat megillető ügyleti és késedelmi kamat összege,

d) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében felsorolt, költségvetési évet megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő teljesítése esetén a költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege,

e) a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen az előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó kötelezettségvállalások,

f) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti tárgyévi munkáltatói kifizetések.

4. Az előirányzat szolgál a 2016. évi költségvetési törvény 3. melléklet IV. pontjában szereplő azon költségvetési támogatások le nem hívott részének forrásául, amelyek esetében 2016. évben csak az előleg kifizetése történt meg. A 2016-ban le nem hívott, de 2017-ben esedékessé váló támogatások vonatkozásában a támogató jogosult a 2015. évi támogatási szerződés, illetve kiadott támogatói okirat módosítására. E támogatások 2017. évi folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat a 2016. évben kapott támogatással (előleggel) legkésőbb 2017. november 15-éig elszámol. A támogatás felhasználási határideje 2018. december 31.

5. Az előirányzat szolgál arra, hogy a jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összegének a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: közműfejlesztési kormányrendelet) meghatározott hányada támogatásként a települési önkormányzatokon keresztül biztosításra kerüljön.

A támogatást a helyi önkormányzat jegyzője kérelem útján igényli a magánszemély jogosultaktól beérkezett, a közműfejlesztési kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő igények közműfajtánként és igénylők számának megjelölésével történő összesítésével minden negyedévet követő hónap 20-áig a Magyar Államkincstár illetékes területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül.

Az Igazgatóság a beérkezéstől számított húsz napon belül továbbítja az összesített kérelmeket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben a kérelmek beérkezését követő hónapban történik.

6. Az előirányzat szolgál

a) a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, a 2015. február 28-án hatályos Szoctv.

aa) 38. § (5) bekezdése alapján az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére járó lakásfenntartási támogatásra,

ab) 55/A. § alapján járó - adósságcsökkentési támogatásra kifizetett összegek 90%-ának,

b) a "Sikeres Magyarországért Panel Plusz" Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg, továbbá

c) az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-a

igénylésének fedezetéül.

Az e pont szerint biztosított támogatás kizárólag az abban meghatározott célokra fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag az egységes rovatrend "Ellátottak pénzbeli juttatásai" megfelelő rovatain elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

Az előirányzat 1-6. pontok szerinti célokra fel nem használt összegének felhasználására, átcsoportosítására kizárólag az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kerülhet sor.

V. Vis maior támogatás

Előirányzat: 7 700,0 millió forint

A támogatás szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy az állam tulajdonában és a helyi önkormányzat vagyonkezelésében lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául. A támogatás felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a Rendelet rögzíti.

VI. Kiegészítő szabályok

1. A pályázatot

a) az pont szerinti jogcím esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével,

b) az I.2. pont szerinti jogcím esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,

c) az I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,

d) az I.6. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter,

e) az I.7., II.3. és III. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen,

f) a II.4. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter egyetértésével,

g) a II.5. pont szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,

h) a II.7. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

2. Az Áht. szerinti támogató

a) az I.4., I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter,

b) az I.6., II.4. és a II.7. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter,

c) az I.3., II.5., II.8 és II.9. pontok szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter,

d) a pont szerinti jogcím esetében a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős miniszter.

3. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.

4. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az Áht. szerinti szabályozás alkalmazandó.

4. melléklet a 2016. évi.... törvényhez

A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól

5. melléklet a 2016. évi.... törvényhez

Uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzatok a 2014-2020-as programozási időszakra

adatok euróban

A kötelezettségvállalások megtételéhez a törvényben rögzített forint/euró árfolyam az irányadó.

6. melléklet a 2016. évi .... törvényhez

A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2017.évben

7. melléklet a 2016. évi.... törvényhez

Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartói köznevelési feladatainak és a bevett egyházak hit- és erkölcstanoktatás után járó támogatása

I. A PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRBEN ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK UTÁN JÁRÓ

ÁTLAGBÉRALAPÚ TÁMOGATÁS

1. Az átlagbéralapú támogatás alapja

a) A 40. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja - az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde (a továbbiakban együtt: óvoda) kivételével - az állam által fenntartott általános iskolában, középfokú iskolában, alapfokú művészeti iskolában (a továbbiakban együtt: iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógusmunkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.

b) A 40. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja - az óvoda kivételével - az állam által fenntartott iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.

2. Az átlagbéralapú támogatás megállapítása

2.1. Óvodában az átlagbéralapú támogatást, beleértve a minősítéssel összefüggő többlettámogatást is a 2. melléklet II. pont 1. és 5. alpontja szerint kell megállapítani.

2.2. Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben az átlagbéralapú támogatást

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után az 1. pont a) alpontban meghatározott állami intézmények pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állam által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján két tizedesre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint a 4-6. alpontok,

b) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak - a pedagógiai szakszolgálati intézmény kivételével - a ténylegesen foglalkoztatottak, teljes munkaidőre átszámított létszáma, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az a) pont szerinti gyermek és tanulólétszámra a 4. alpont, az 5. alpont a)- c), e) pontjai szerint kell megállapítani.

Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre számított, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az előbbinek megfelelő létszámhányadosa. A pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói szinten nem haladhatja meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus-munkakörre megállapított finanszírozott létszám 8%-át.

3. A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbéralapú támogatásra akkor jogosult, ha

a) a pedagógus végzettsége és szakképzettsége megfelel az Nkt.-ban meghatározott képesítési előírásoknak,

b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez.

4. Az iskolában, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelésioktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert együttes összegének meghatározása

a) A pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege

aa) általános iskolában 4 618 900 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 37 300 forint/számított létszám/3 hónap,

ab) gimnáziumban 4 800 700 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,

ac) szakközépiskolában - beleértve a Köznevelési és Szakképzési Hídprogramot és az érettségire való felkészítő évfolyamokat is - 4 800 700 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,

ad) szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában 4 800 700 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,

ae) szakgimnáziumban, nem szakképzési évfolyamon 4 800 700 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,

af) szakgimnáziumban, szakképzési évfolyamon 4 800 700 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,

ag) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 4 515 200 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 36 800 forint/számított létszám/3 hónap,

ah) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 4 515 200 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 36 800 forint/számított létszám/3 hónap,

ai) művészeti szakgimnáziumban 4 800 700 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,

aj) kollégiumban 4 616 000 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 39 000 forint/számított létszám/3 hónap,

ak) pedagógiai szakszolgálati intézményben 4 468 500 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 36 200 forint/számított létszám/3 hónap,

al) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben 4 800 700 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap,

am) köznevelési intézményben működő utazó gyógypedagógusi utazó konduktori hálózat esetén 4 800 700 forint/számított létszám/év,

pótlólagosan elismert összeg a 2017/2018. tanítási évre 40 800 forint/számított létszám/3 hónap.

b) Az iskolában, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelésioktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege 2 190 700 forint/számított létszám/év. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat az a) pont szerint kell figyelembe venni.

c) Az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartók köznevelési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege az a)-b) és

d) pontban, valamint a 2. pont 2.1. alpontban meghatározottak 30%-a a köznevelést alapfeladatként végző, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén.

d) Az iskolában, a kollégiumban, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelésioktatási, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c)-

e) pontjai szerinti fokozatba besorolt, 2017. január 1-jén - 2017/2018-as tanévben 2017. október 1-jén - pedagógus-munkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekmény és az ahhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó elismert összege

- Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és

= középfokú vagy alapfokozatú végzettség esetén 418 900 forint/fő/év, = mesterfokozatú végzettség esetén 459 200 forint/fő/év,

- Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és

= középfokú vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 530 600 forint/fő/év, = mesterfokozatú végzettség esetén 1 684 800 forint/fő/év.

da) A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2015. december 31-éig szerezték meg.

db) Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2017. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést a 2016. évben szerezték meg.

5. A finanszírozott pedagóguslétszám és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámának megállapításához szükséges - az óvoda kivételével - a nevelési-oktatási intézménybe járó, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók létszámának meghatározása

a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót, továbbá a fejlesztő nevelésbenoktatásban részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott - a nappali rendszerű iskolai oktatásban, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott - tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.

b) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült létszámot kell alapul venni.

c) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni, akinek a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül megszervezésre. Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül megszervezésre, kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem vehető figyelembe.

d) Az alapfokú művészetoktatás kivételével a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali munkarend (a továbbiakban: együtt: nappali oktatás) szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót három főként kell számításba venni, ha a nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt történik. Ha az óvodában, a nappali rendszerű iskolai oktatásban a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával, hanem utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat igénybevételével láttatja el az intézmény, az integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.

e) A gyermek- és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként két tizedesre történik.

6. A finanszírozott pedagógus létszám meghatározása

A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásához az állam által fenntartott intézmény pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekeknek, tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti átlaglétszámának aránya köznevelési intézménytípusonként:

a) általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

b) gimnáziumban - beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is -12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

c) szakközépiskolában - beleértve a Köznevelési és Szakképzési Hídprogramot és az érettségire való felkészítő évfolyamokat is - 12 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

d) szakgimnáziumban, nem szakképzési évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

e) szakgimnáziumban, szakképzési évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

f) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való részvétel esetében 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

g) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való részvétel esetében 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

h) művészeti szakgimnáziumban

ha) párhuzamos oktatásban részt vevő 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

hb) szakképzési évfolyamon az Nkt. 27. § (9) bekezdése szerinti egyéni foglalkozás keretében részt vevő 3,5 fő tanulóként 1 pedagógus,

hc) szakképzési évfolyamon legalább 4 főből álló csoportos foglalkozás keretében részt vevő 8,5 fő tanulóként 1 fő pedagógus,

i) kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

j) pedagógiai szakszolgálati intézményben

ja) logopédiai ellátás esetén 50 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

jb) nevelési tanácsadás esetén 87 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 87 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

jc) gyógytestnevelés esetén 50 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

jd) szakértői bizottság esetén 180 fő gyermek-, tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 180 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

je) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, és a fejlesztő nevelés együtt:

jf) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása együtt:

k) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény ka) óvodája esetében 4 fő gyermekként 1 fő pedagógus,

kb) általános iskolája esetében 3,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

kc) középiskolája esetében 6,2 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

kd) szakiskolája esetében 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő speciális szakiskolája esetében 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

ke) kollégiuma esetében 7,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

l) fejlesztő nevelést-oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

m) a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

n) utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő pedagógus

után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.

Ha az a)-e) és i) pont szerinti köznevelési intézmény ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő tanulóként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

A pedagóguslétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján két tizedesre történik.

II. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT, AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY ÁLTAL FENNTARTOTT KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

1. A 40. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás fajlagos összege: 160 000 forint/gyermek, tanuló/év.

2. A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásánál

a) óvoda esetén a gyermeket egy főként,

b) kollégium és iskola esetén - az alapfokú művészetoktatás és a szakképző iskola kivételével - az I. pont 5. alpont a) pontban leírtak szerint,

c) pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevőket az I. pont 5. alpont b) pontban leírtak szerint,

d) az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót - a szakképző iskola kivételével - a nappali oktatásban egy főként,

kell figyelembe venni.

3. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbéralapú támogatásnál számított tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni.

4. A nemzetiségi önkormányzat a 2. alpont a)-b) pont szerinti gyermek- és tanulólétszám esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevőt veheti figyelembe.

5. A szakképző iskola tanulóját - figyelemmel a 2. d) pontban leírtakra -az átlagbéralapú támogatáshoz számított létszámmal kell figyelembe venni.

6. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a tanulók után e támogatás nem igényelhető.

7. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelési évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszámot (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) két tizedesre kerekítve kell kiszámítani.

III. A KÖZNEVELÉSI FELADATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ SZERVEZETEK TANKÖNYVTÁMOGATÁSA

1. A 40. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fenntartó

a) az Nkt. szerinti ingyenes tankönyvek biztosítása érdekében a nappali rendszerű iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó iskola (a továbbiakban együtt: iskola)

aa) első és ötödik évfolyamán 2017. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók létszáma alapján 12 000 forint/fő/év,

ab) második-negyedik évfolyamán, amennyiben a tanulók 2017. október 1-jei létszáma meghaladja a 2016/2017-es tanév második-negyedik évfolyamára beiratkozott tanulók 2016. október 1-jei létszámát, a többletlétszám alapján 12 000 forint/fő/év,

b) az a) pont szerinti tanulók kivételével, az általános iskolával vagy középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban és jogszabályban meghatározott normatív kedvezményekben részesülő tanulók 2017. október 1-jei létszáma alapján 12 000 forint/fő/év

összegű tankönyvtámogatásra jogosult.

2. A tankönyvtámogatásokkal összefüggésben egy tanulót csak egy jogcímen lehet figyelembe venni.

3. A tankönyvtámogatásokat az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2017. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.

IV. A BEVETT EGYHÁZ ÁLTAL AZ ÁLLAMI ISKOLÁBAN SZERVEZETT HIT- ÉS ERKÖLCSTANOKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS

1. A 40. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást a bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.

2. A tankönyvtámogatás fajlagos összege

a) az 1-4. évfolyamon 980 forint/tanuló,

b) az 5-8. évfolyamon 1 270 forint/tanuló,

c) a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7-8. évfolyamon 1 580 forint/tanuló.

A támogatást az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2017. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.

3. A 40. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában meghatározott támogatás szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot két tizedesre kell megállapítani a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik.

4. A támogatás összege

a) január-szeptember hónapokra 355 400 forint/hónap,

b) október-december hónapokra 367 200 forint/hónap,

amely a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbérének és járulékának megfelelő összeg.

5. A támogatások kizárólag a IV. cím alatt meghatározott feladatokra használhatók fel.

V. AZ INTÉZMÉNYI GYERMEKÉTKEZTETÉSI TÁMOGATÁS ÉS A KIEGÉSZÍTŐ GYERMEKÉTKEZTETÉSI TÁMOGATÁS AZ ÓVODAI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ GYERMEKEK INGYENES ÉTKEZTETÉSÉHEZ

1. A nevelési-oktatási intézmény fenntartóját kötött felhasználású támogatás illeti meg a

2. melléklet III. 5. pont a) alpont alapján.

2. A fenntartót további kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.

A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400 forint/fő/év.

VI. KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK

1. Az átlagbéralapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése kivételével. Az átlagbéralapú támogatás megbízási jogviszonyban óraadóként foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakképző iskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig használható fel.

2. A fenntartó - a IV. pont 4. alpont szerinti támogatás kivételével - az átlagbéralapú támogatásokat - azok folyósítását követő 15 napon belül - az általa fenntartott nevelésioktatási, pedagógiai szakszolgálati intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, pedagógiai szakszolgálati intézmény kiegyensúlyozott működését biztosítsa. Az átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett, átadott összeg.

3. A tankönyvtámogatás - ide nem értve a IV. pont 2. alpont szerinti támogatást - teljes összegét át kell adni annak az iskolának, amelyre a támogatást megállapították. E támogatásból elsősorban az Nkt. 46. § (5) bekezdése és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés szerinti normatív kedvezményben részesülők számára ingyenesen biztosított tankönyvek beszerzését kell biztosítani. A fennmaradó összeg a nevelési-oktatási intézményben működő könyvtári állomány gyarapítására fordítható, a fel nem használt összeget a központi költségvetés számára a kincstár útján vissza kell fizetni.

4. A támogatásokat, a működési támogatás kivételével, a folyósítás évében kell felhasználni. A tárgyévet követő év január 31-ig fel nem használt - pénzügyileg nem teljesült - vagy nem jogszerű kifizetésre fordított összeget, vissza kell fizetni. A nemzetiségi önkormányzat és az egyházi jogi személy a III. pont szerinti működési támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a köznevelési feladatot ellátó intézményei, illetve azok köznevelési feladatainak támogatására fordítani.

5. Az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai képzőhelyen - közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben - töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhető. A szakmai gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanulók a közismereti és a szakmai elméleti oktatás kötelező óraszámának arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

6. Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján járó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult támogatásra.

7. A támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzésről szóló törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoportvagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.

8. A támogatás igénylésénél a gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe sajátos nevelési igényű gyermekként, tanulóként, ha a köznevelési intézmény alapító okirata, jogerős működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és a szakvélemény szerint kerül sor a gyermek, tanuló nevelésére, oktatására.

9. Nem igényelhető támogatás olyan gyermek, tanuló után, aki

a) tandíjfizetésre kötelezett,

b) szülői vagy saját kérésre magántanuló,

c) a felnőttoktatásban más sajátos munkarend szerint tanul,

d) a szakképzésről szóló törvény 29. §-a alapján az iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult,

e) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve ha e törvény másképp nem rendelkezik,

f) akinek szünetel az óvodai, a tanulói jogviszonya,

g) aki externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel

h) külföldi állampolgár és nem tartozik az Nkt. 92. § (1)-(6) bekezdés hatálya alá.

10. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás olyan gyermek után, akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.

11. A gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha

a) a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját,

b) az óvoda, iskola a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának, irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet (a továbbiakban: nemzetiségi irányelv), továbbá a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi népismeret kerettantervei figyelembevételével elkészített pedagógiai program alapján szervezi meg,

ba) a nemzetiségi óvodai nevelésben és iskolai oktatásban a gyermek szülője, törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) korlátozottan cselekvőképes tanuló esetén a tanulónak és szülőjének a beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme, nyilatkozata alapján vesz részt és

bb) a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák megtartása a nemzetiségi irányelvben foglaltaknak megfelelően történik,

c) az óvoda, az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi feladatot lát el.

12. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy főként, ha

a) a 11. pontban foglalt feltételek teljesülnek,

b) vendégtanulóként az oktatását külön osztályban vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézményben szervezik meg és

c) nappali rendszerű iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal.

A felnőttoktatásban a tanulói jogviszony fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként, amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem vehető figyelembe vendégtanulóként.

13. A nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi nyilvántartásaival - beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is - kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.

14. Ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbéralapú támogatás és a működési támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott köznevelési intézmény, valamint fenntartója állami feladatellátásban részt vesz az vagy sem. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a külön jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania az ehhez és egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a tanulót figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba nem számítható be az a gyermek, tanuló, akinek a nevelési-oktatási intézmény a külön jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési kötelezettséget ír elő.

15. Ha az alapfokú művészeti iskola nem vesz részt a kötelező feladatellátásban, a tanuló a támogatás megállapításánál akkor vehető figyelembe, ha a szolgáltatás igénybevételét fizetési kötelezettséghez kötötték, azt beszedték, valamint a fizetés mértéke eléri legalább az állami alapfokú művészeti iskolára vonatkozó jogszabályban meghatározott térítési díj összegének alsó határát.

16. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola - beleértve a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket -1-12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet figyelembe venni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető átlagbéralapú és működési támogatás.

17. Óvoda esetén alkalmazni kell az I. pont 4. alpont c) pontjában, valamint a Kiegészítő szabályok 1-2., 4., 7-9., 11., 13., 19-21., 23-24., alpontban és a 25. alpont a) pontjában foglaltakat.

18. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén a gyermekek létszámának meghatározásakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével alkalmazni kell a 2. melléklet II. pont 1. alpont a) pontjában leírtakat.

19. Az I. pont 4. alpont d) pont, valamint a 2. melléklet II. pont 5. alpont szerinti támogatás megállapításához az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszer személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni.

A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága, ha e törvény másképp nem rendelkezik a támogatásban részesülő fenntartók számára havi ütemezésben - jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e törvény alapján - folyósítja a támogatást.

20. Az I. pont 4. alpont d) pont és a 2. melléklet II. pont 5. alpont szerinti támogatás megállapításánál - a pedagógusok minősítési eljárása eredményeképpen - a magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus létszámot közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell figyelembe venni.

21. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán azok teljes munkaidőre átszámított létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is kapcsolódik, az I. pont 4. alpont a) pontjai közül azon jogcímen kell őket figyelembe venni, ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma.

22. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak az I. pont 4. alpont a) és b) pont szerinti támogatásban elismert létszámuk együttes összege megegyezik a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott finanszírozott létszámmal.

23. Az V. pont 2. alpontjában meghatározott kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 5. pont m) alpontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 2017. január 1-je és december 31-e között az ingyenesen étkezők naponként összesített létszámát el kell osztani 220 nappal.

24. Az V. pont szerinti támogatásokat elsősorban a gyermekek, tanulók étkeztetési kiadásaira kell fordítani, a fennmaradó összeg a gyermekétkeztetés megszervezésével összefüggő és igazolható működési és felhalmozási kiadásokra számolható el. A kincstár az ellenőrzésekor az étkeztetésben részt vevők számára a Gyvt. szerint meghatározott térítési díjból származó elvárt bevételek éves összegével csökkentett kiadások vizsgálatával állapítja meg a támogatás felhasználásának jogszerűségét.

25. Elszámolási szabályok:

a) A támogatások a tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.

b) A 40. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként,

hogy

ba) az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott - a gyermek- és tanulóétkeztetést is figyelembe vevő - éves összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell

baa) az Áht. 6. § (3) bekezdés b)-d) pontja szerinti állami és települési önkormányzati, a kötelező köznevelési közszolgálati feladattal összefüggésben realizált bevételekkel és

bab) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi önkormányzat és az egyházi jogi személy az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel, pedagógiai szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat és

bb) a ba) alpontban meghatározott számítás eredményének - az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó - egy gyermekre, tanulóra jutó összegéből az a) pont szerinti elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy gyermekre, tanulóra jutó együttes összegét.

8. melléklet a 2016. évi .... törvényhez

Egyes a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény fenntartóját megillető támogatások

I. A központi költségvetés a nem állami szociális fenntartónak a következő támogatásokat biztosítja: Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatása

SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT ÖSSZEGE: 2 606 040 Ft/év/foglalkoztatott

A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér alapú feladathoz kötött támogatást biztosít a bentlakást nyújtó szociális - kivéve hajléktalanok átmeneti intézményei - és gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. Az átlagbér alapú támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.

A támogatás éves összegének meghatározása

a) Az intézményekben ellátottak számának meghatározása

A nem állami szociális fenntartó jogszabályban meghatározottak szerinti igénylés keretében adatot szolgáltat az általa fenntartott intézmények ellátotti létszámáról, amely nem lehet több éves szinten a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám - amennyiben a befogadott férőhelyszám alacsonyabb, akkor a befogadott létszám - 100%-nál. Az ellátottak számának meghatározása során a tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak számát 365-tel kell osztani, az elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok számát 365-tel kell osztani.

b) A számított szakmai munkatárs létszám meghatározása

Gsz = L1/4

ahol:

Gsz = 2017. évre számított szakmai munkatársak létszáma két tizedesre kerekítve, L1 = adott évre az a) alpont szerinti összes ellátotti létszám.

c) A szolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatás éves összegének (T) meghatározása

T = Gsz*Ksz1*2 606 040

ahol:

Kszi = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként.

d) A nevelőszülői ellátás támogatása

T = (Nsz*Nszad ) + (Gsz*Ksz1*2 606 040)

ahol:

tervezésnél:

Nsz = nevelőszülők becsült létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál

NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege* 365 nap

elszámolásnál:

Nsz = nevelőszülők éves átlagos létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszámnál

NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális hozzájárulási adóval számított összege * a nevelőszülői jogviszonyban töltött napok számával, legfeljebb 365 nap

ahol:

a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma: az összes nevelőszülői jogviszonyban töltött napok száma osztva az átlagos nevelőszülői létszámmal

II. A központi költségvetés a nem állami fenntartónak a következő támogatásokat biztosítja: A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kiegészítő béralapú támogatása

A) GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA: 1 470 840 Ft/év/foglalkoztatott

A központi költségvetés elismert átlagbér alapú feladathoz kötött kiegészítő támogatást biztosít a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak után a gyermekvédelmi szakellátási intézmény nem állami fenntartói részére. A kiegészítő támogatás a fenntartók által fenntartott intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével összefüggésben használható fel.

a) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak elismert létszámának meghatározása

Gypl = L2/4 * Ksz2

ahol:

Gypl = az I. pontban elismert, Kszt szorzószámmal korrigált szakmai munkatárs létszámon belül elismert pedagógus létszám,

L2 = szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám,

Ksz2 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, intézménytípusonként

b) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak átlagbére kiegészítő támogatásának számítása

T = Gypl * 1 470 840

B) GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK MINŐSÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS

A központi költségvetés a minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c)-e) pontjai szerinti fokozatba besorolt,

2017. január 1-jén pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkatársaknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekményéhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához támogatást nyújt, amelynek elismert összege

a) Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és

aa) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 418 900 forint/fő/év,

ab) mesterfokozatú végzettség esetén 459 200 forint/fő/év,

b) Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és

ba) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 530 600 forint/fő/év,

bb) mesterfokozatú végzettség esetén 1 684 800 forint/fő/év.

A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2015. december 31-éig szerezték meg.

Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2017. február hónaptól a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2016. évben szerezték meg.

Kiegészítő szabályok:

1) A pedagógus munkakörűek nyilvántartott létszáma alatt a gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak személyes adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (KIR) személyi nyilvántartása alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni. A támogatással kapcsolatos igénylésre, pótigénylésre, lemondásra, folyósításra, elszámolásra, ellenőrzésre és visszafizetésre az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1-26.§-át kell alkalmazni.

2) A támogatást az e melléklet szerinti II. A) pont szerinti támogatásra is jogosult fenntartó veheti igénybe.

III. Kiegészítő szabályok

1. Az e melléklet szerinti támogatások 2018. január 31-ig használhatók fel.

2. Autizmus: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fogyatékosság, valamint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklet II. Rész N) pont 1. alpontja szerinti fogyatékosság.

3. A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot.

4. Gondozási napként egy ellátott egy napi intézményi ellátását kell figyelembe venni, amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen - egészségügyi vagy egyéb okból - távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik.

5. Az intézményben a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át. A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon, utógondozó otthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett - a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott -nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. Amennyiben a befogadott férőhelyek száma alacsonyabb a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámnál e pont rendelkezéseit ahhoz viszonyítottan kell vizsgálni.

6. A támogatás igénybevételének feltétele az ellátottak adatainak - a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2)-(3a) bekezdése szerinti -nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a nem állami szociális fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.

7. A támogatást az a nem állami szociális fenntartó veheti igénybe, amely

a) az adott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba be van jegyezve és

b) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.

8. A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények (szenvedélybetegek otthona, rehabilitációs intézménye, rehabilitációs lakóotthona) esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető.

9. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére a következő sajátos szabályok vonatkoznak:

a) ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, és a Gyvt. 45.§ (6) bekezdése alapján az utógondozói ellátásban részesülő szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesülő gyermek bölcsődei vagy családi napközi ellátásban vagy gyermek, fiatal felnőtt köznevelési szolgáltatásban részesül, a bölcsődei vagy családi napközi ellátást vagy a köznevelési szolgáltatást biztosító intézmény országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a feladathoz kapcsolódóan a 40. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult,

b) ha a bentlakásos intézmény köznevelési feladatot is ellát, a fenntartó az intézményen belül oktatott tanulók létszáma alapján az ellátott feladathoz kapcsolódóan az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a 40. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult.

10. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is ugyanabban - az e melléklet szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) - szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásban részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette az 5. pont szerinti időszakos jelentést.

11. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén.

IV. Szociális ágazati összevont pótlék

A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) szerinti, 2017. január-december hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz és annak közterheihez, ha a fenntartó

a) a 41. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint támogatásban részesül, vagy

b) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján támogatásban részesül és érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik arra az időszakra, amelyre támogatást igényel, vagy

c) család- és gyermekjóléti szolgáltatás ellátására valamely települési önkormányzattal 2017-re érvényes - a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti - ellátási szerződéssel rendelkezik, az érvényességének időtartama alatt.

A 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 2. pont c) alpontja szerinti, települési önkormányzattól történő feladat-, illetve intézményátvétel esetén a fenntartó a tényleges átadás-átvétel időpontjától jogosult a támogatásra, amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel.

A támogatás éves összegének meghatározása

T= Plsz * Kjtvhr. szerinti pótlék összege *12*1,27, de legfeljebb a kifizetett szociális ágazati összevont pótlék és annak a szociális hozzájárulási adója, ahol

Plsz= a szociális ágazati összevont pótlékra jogosult foglalkoztatottak száma, amely a támogatás igénylésekor a szociális ágazati összevont pótlékra jogosult foglalkoztatottak éves becsült átlaglétszáma közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembe vételével; a támogatás elszámolásakor a foglalkoztatottak éves tényleges átlaglétszáma közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály figyelembe vételével.

A szociális ágazati összevont pótlék igénylésére, pótigénylésére, lemondására, folyósítására, elszámolására, ellenőrzésére és visszafizetésére az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1-26.§-át kell alkalmazni.

Kiegészítő rendelkezések:

1. A nem állami szociális fenntartó a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. szerinti szociális ágazati összevont pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára.

2. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak a Kjtvhr.-ben meghatározott összegén felül nyújtott összege és annak közterhei kifizetéséhez.

3. A támogatás kizárólag a 2017. évben szociális ágazati összevont pótlékra kifizetett, továbbá annak ténylegesen megfizetett közterheire használható fel. A támogatás terhére más jogcímen kifizetés nem teljesíthető.

V. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése

A 41. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az általa étkeztetett, bölcsődei ellátásban részesülő, a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint a gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után. A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400/fő/év.

A kiegészítő támogatás igénylésekor és elszámolásakor a 2. melléklet, Kiegészítő szabályok 5. pont m) alpontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a bölcsődében, mini bölcsődében 2017. január 1-je és december 31-e között a naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített gondozási napok számát el kell osztani 230-cal.

VI. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, a Biztos Kezdet Gyerekház, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás

Ha a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátásnak, az utcai szociális munkának, a Biztos Kezdet Gyerekháznak, a krízisközpontnak és a félutas háznak a fenntartója e szolgáltatásokra jogszabály alapján finanszírozási szerződéssel, illetve a titkos menedékház fenntartója támogatási szerződéssel rendelkezik, a támogatás összege teljes évi jogosultság esetén:

1.) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás: 7 500 000 Ft/év/szolgálat,

2.) utcai szociális munka: 6 500 000 Ft/év/szolgálat,

3.) krízisközpont

krízisközpont: 6 000 000 Ft/év/szolgálat,

félutasház: 4 000 000 Ft/év/félutas ház,

4.) titkos menedékház: 16 000 000 Ft/év/szolgálat,

5.) Biztos Kezdet Gyerekház: 6 245 115 Ft/év/Gyerekház.

9. melléklet a 2016. évi .... törvényhez

A nemzetiségi önkormányzatok támogatásai

I. Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása

A központi költségvetés költségvetési támogatást biztosít a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: helyi nemzetiségi önkormányzat) számára. E melléklet szempontjából települési nemzetiségi önkormányzatnak kell tekinteni az átalakult nemzetiségi önkormányzatot is.

A helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása két részből tevődik össze:

- működési támogatásból és

- feladatalapú támogatásból.

1. Működési támogatás

ELŐIRÁNYZAT: 1 568,5 millió forint

Fajlagos összeg: 391 000 Ft/év

Egész éves támogatásra a 2017. január 1-jén a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett helyi nemzetiségi önkormányzat jogosult.

A települési nemzetiségi önkormányzat a fajlagos összeg 200%-ára jogosult, ha a településen a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján az adott nemzetiséghez tartozók száma meghaladja az ötven főt.

A területi nemzetiségi önkormányzat a fajlagos összeg

- 200%-ára jogosult, ha a megyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma legalább tíz, de legfeljebb húsz,

- 400%-ára jogosult, ha a megyében (fővárosban) az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a húszat.

2. Feladatalapú támogatás

ELŐIRÁNYZAT: 1 568,5 millió forint

A feladatalapú támogatásra az a helyi nemzetiségi önkormányzat jogosult, amely

- a költségvetési évet megelőző évben megtartott legalább négy képviselő-testületi ülésre vonatkozó jegyzőkönyvét, és

- ha a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 97. §-a szerinti közmeghallgatás megtartására nem az előző pont szerint igazolt képviselő-testületi ülés egyikén került sor, akkor a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet

a fővárosi és megyei kormányhivatal részére 2017. január 15-éig benyújtja. E benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő. A fővárosi és megyei kormányhivatal e dokumentumokat 2017. január 20-áig elektronikus úton küldi meg a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.

A jegyzőkönyvek alapján a miniszter a helyi nemzetiségi önkormányzatok főbb nemzetiségi feladatokkal kapcsolatos döntéseit - az alábbi táblázat feltételeit figyelembe véve - értékeli, és megállapítja a helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatását megalapozó feladatmutató pontszámot.

Az előirányzatot a települési nemzetiségi és területi nemzetiségi önkormányzatok között -az önkormányzatok száma alapján - oly módon kell megosztani, hogy a területi nemzetiségi önkormányzatok számát kétszeresen kell figyelembe venni. A támogatás fajlagos összegét a megállapított keretösszeg és az érintett nemzetiségi önkormányzatok részére meghatározott összes pontszám hányadosaként kell a települési nemzetiségi önkormányzatok és a területi nemzetiségi önkormányzatok esetében külön-külön meghatározni.

A feladatalapú támogatás a megállapított feladatmutató pontszámot és a meghatározott fajlagos támogatási összeg szorzata.

II. Országos nemzetiségi önkormányzatok, az általuk fenntartott intézmények és a nemzetiségi média támogatása

1. Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 1 599,7 millió forint

Nemzetiségek tekintetében az előirányzat megosztása a következő:

millió forint

A támogatás az - Njtv. alapján létrehozott - országos nemzetiségi önkormányzatot a működésével összefüggő kiadásokhoz és a nemzetiségi média feladatainak ellátásához kapcsolódóan illeti meg.

2. Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 970,8 millió forint

Nemzetiségek tekintetében az előirányzat megosztása a következő:

millió forint

A támogatás az országos nemzetiségi önkormányzatot az Njtv. 117-122. §-okban foglalt közfeladatai ellátása érdekében létrehozott nemzetiségi önkormányzati intézmények fenntartásához kapcsolódóan illeti meg.

III. Kiegészítő szabályok

1. Általános szabályok

a) Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a megszűnését követő hónap első napjától nem illeti meg az pont szerinti működési támogatás időarányos része és az I.2. pont szerinti feladatalapú támogatásnak a megszűnés időpontját megelőzően kötelezettségvállalással nem terhelt része.

b) A Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) a minisztert 2017. január 10-éig tájékoztatja a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett helyi nemzetiségi önkormányzatokról.

c) A miniszter a helyi nemzetiségi önkormányzatokat az pont szerint megillető támogatás összegét 2017. január 20-áig a honlapján közzéteszi.

d) A miniszter az I.2. pont szerinti támogatást, a támogatást megalapozó feladatmutató pontszámokat és a támogatás fajlagos összegét 2017. április 15-éig a honlapján közzéteszi.

e) E melléklet szerinti támogatások tekintetében a Kincstár által benyújtható beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzat köteles a beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást a számlavezetője részére megadni.

Ennek elmulasztása esetén a miniszter a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatot e melléklet szerint megillető támogatási összeg folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén, a miniszter erről szóló értesítése alapján, a fizetési számlákat beszedési megbízás alapján a Kincstár megterheli.

f) A II. pont szerinti támogatások esetében az országos nemzetiségi önkormányzat a közgyűlés által elfogadott, tárgyévre vonatkozó költségvetését annak elfogadását követő tizenöt naptári napon belül megküldi a miniszter részére.

g) E melléklet szerint

ga) nemzetiségi önkormányzati intézmény: az országos nemzetiségi önkormányzat által költségvetési szervként vagy nonprofit gazdasági társaságként alapított, vagy más szervezettől átvett, vagy más szervezettel közösen működtetett, nyilvántartásba vett szervezet;

gb) nemzetiségi média: az a nemzetiségi időszaki lap, amelyet az országos nemzetiségi önkormányzat alapított vagy - nem országos nemzetiségi önkormányzati alapító esetében -amelynek alapítójával és kiadójával az országos nemzetiségi önkormányzat a lap működésének támogatására megállapodást kötött, továbbá az az elektronikus médium, amelyet az országos nemzetiségi önkormányzat alapított, vagy - nem országos nemzetiségi önkormányzati alapító esetében - amelynek alapítójával és működtetőjével az országos nemzetiségi önkormányzat a médium működésének támogatására megállapodást kötött.

2. A támogatás folyósítására vonatkozó szabályok

a) A miniszter az 1.1. pont szerinti támogatást az éves támogatásra jogosult helyi nemzetiségi önkormányzat részére két egyenlő részletben, január 30-áig és június 30-áig folyósítja a Kincstár útján.

b) A miniszter az I.2. pont szerinti támogatást két egyenlő részletben, április 30-áig és augusztus 15-éig folyósítja a Kincstár útján.

c) A miniszter a II. pont szerinti támogatást negyedévenként egyenlő részletekben, a költségvetési év első negyedéve tekintetében január 31-éig, ezt követően minden negyedév első hónapjának 15. napjáig folyósítja a Kincstár útján.

3. A támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok

a) Az pont szerinti támogatás 2017. december 31-éig, az I.2. pont szerinti támogatás 2018. december 31-éig használható fel.

b) Az pont szerinti támogatás kizárólag a nemzetiségi önkormányzatok tevékenységével közvetlenül összefüggő - az Njtv. 80. §-a és 159. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat által biztosított feltételeket meghaladó további - működésre és az I.2. pont szerinti nemzetiségi feladatokra fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag az "Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége", a "Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása", "Nemzetiségi médiatartalom-szolgáltatás és támogatása", "Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése", "Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása" és az oktatással összefüggő kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

c) Az I.2. pont szerinti támogatás szempontjából kizárólag a "Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása", "Nemzetiségi médiatartalom-szolgáltatás és támogatása", "Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése", "Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása" és az oktatással összefüggő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

d) A helyi nemzetiségi önkormányzat az I.2. pont szerinti támogatásról, annak felhasználását követő 45 napon belül, de legkésőbb 2018. szeptember 15-éig szakmai és pénzügyi beszámolót nyújt be a miniszter számára, melynek elfogadásáról a miniszter a honlapján történő közzététellel értesíti a helyi nemzetiségi önkormányzatot.

e) Az országos nemzetiségi önkormányzat és intézményei, valamint a nemzetiségi média a II. pont szerinti támogatásokat a miniszter által támogatói okiratban meghatározottak szerint a működéséhez és az Njtv. 117-122. §-okban foglalt közfeladatai ellátásához, valamint a közfeladat-ellátás fejlesztésére használhatja fel a támogatói okiratban rögzített határidőig. A támogatói okirat közlése a támogató honlapján történő közzététellel valósul meg.

f) Az I. és II. pont szerinti támogatások esetében a pénzügyi beszámolóhoz csatolni szükséges a támogatás felhasználását igazoló számlák és bizonylatok teljes köréről szóló összesítőt.

g) A II. pont szerinti támogatás esetében a miniszter 2018. május 31-ig a honlapján közzétett ellenőrzési terv szerint az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalában lefolytatott helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja a támogatás jogszerű elszámolását és felhasználását.

h) A II. pont szerinti támogatások esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, az általa fenntartott vagy közvetlenül támogatott nemzetiségi önkormányzati intézmény, az időszaki lap kiadója és az elektronikus médium működtetője a támogatás felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet az elfogadott éves intézményi költségvetésnek megfelelően.

i) A II. pont szerinti támogatások esetén az országos nemzetiségi önkormányzat a zárszámadása elfogadását követően tizenöt napon belül a zárszámadásról szóló közgyűlési előterjesztést és határozatot, valamint részletes szakmai és pénzügyi beszámolót nyújt be a miniszter számára. A beszámoló tartalmazza a támogatás felhasználásáról szóló szöveges összefoglalót nemzetiségi intézményenként a következő rovatok szerinti bontásban:

- foglalkoztatottak személyi juttatásai,

- külső személyi juttatások,

- munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó,

- dologi kiadások,

- egyéb működési célú kiadások,

- beruházások,

- felújítások,

- egyéb felhalmozási célú kiadások.

Az országos nemzetiségi önkormányzat a beszámoló benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a beszámoló teljes körű, a valóságnak megfelel és az abban feltüntetett adatokat alátámasztó dokumentumok az országos nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére állnak.

INDOKOLÁS

Az általános indokolás

2017

AZ ADÓCSÖKKENTÉS ÉS AZ OTTHONTEREMTÉS KÖLTSÉGVETÉSE

A 2017-es költségvetés tervezésekor a polgári berendezkedés alapgondolata a legfőbb szempont. Azt szeretnénk elérni, hogy minden magyar ember tehessen egy lépést előre saját életében. A jövő évi költségvetés egy másik lényeges szempontja, hogy biztonságot nyújtson a családok számára. Mindezeknek megfelelően a 2017-es költségvetés az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lesz.

A mögöttünk hagyott időszak nagy eredménye, hogy növekedő pályára került a gazdaság, és végleg leraktuk az IMF-től és az Európai Bizottságtól felvett hitel terhét. Az államadósság elleni harcot a jövő évben is folytatjuk. Mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy miközben a 2010-es kormányváltás idején az uniós átlag fölött volt a magyar államadósság összege, ma már az uniós átlag alatt vagyunk. A magyar reformok tehát működnek.

Az adócsökkentés politikánk egyik legfontosabb sarokpontja. 2017-ben ezért továbbra is 15% lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, amely az egyik legalacsonyabb Európában. Más területeken is folytatódik az adócsökkentés, hiszen 2017. január 1-től 5%-ra csökken a legfontosabb élelmiszerekre (tej, baromfi, tojás) vonatkozó áfa. Ezt megelőzően a sertéshúsra vonatkozó áfa már 2016-ban ugyanilyen mértékre mérséklődött. A legfontosabb élelmiszerekre vonatkozó áfacsökkentés tulajdonképpen a rezsicsökkentés egy újabb nagyon fontos lépése: jelentősen csökkenti az idős emberek megélhetési költségeit. Szintén csökkenti az adóterheket, hogy 18%-ra mérséklődik az éttermi szolgáltatásokra és az internet-hozzáférésre vonatkozó áfakulcs. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően egy magyar családnál átlagosan 35-40 ezer forinttal több pénz maradhat.

A Kormány tovább növeli a gyermeket nevelő családok támogatását. A családi adókedvezmény összege kétgyermekes családok esetében 15 ezer forintra nő gyermekenként. A fiatal házasoknak továbbra is jár adókedvezmény. A családokat segítő adócsökkentések érdemben hozzájárulhatnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításához. Magyarország családbarát ország: arányaiban többet fordítunk a családok támogatására, mint az OECD-tagállamok átlaga.

2017 az otthonteremtés éve is lesz. A Kormány álláspontja szerint a saját otthon megléte a polgári berendezkedés egyik legfontosabb előfeltétele. Ezért a jövő évi költségvetésben 211 milliárd forintot fordítunk a magyar családok otthonteremtésének támogatására. Ennek legfontosabb elemei az új és használt lakás vásárlására is felhasználható családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az áfacsökkentés. A Kormány továbbra is támogatja a lakástakarékokat; 2017-ben már működni fognak a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK), amelyek keretében tíz éves távlatban további 3 millió forintos támogatás járhat az otthonteremtésre. A cél az, hogy minden magyar ember saját lakáshoz vagy házhoz jusson, elérhető áron.

2017-ben is folytatódnak az életpályaprogramok. Ennek keretében tovább nő a rendvédelmi dolgozók, a felsőoktatásban dolgozók és a pedagógusok fizetése. A kormányhivatalok dolgozói számára elindul az új életpályaprogram. Mindezeken túl, korábbi vállalásunknak megfelelően 2017-ben is megőrizzük a nyugdíjak reálértékét. A nyugdíjak összegének emelése mellett a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentése is jelentős segítséget jelent a nyugdíjasoknak, hiszen a legfontosabb élelmiszerekből a nyugdíjasok különösen sokat fogyasztanak, így az árak csökkenése számukra újabb rezsicsökkentéssel ér fel.

Jövőre jelentős többletforrások állnak majd rendelkezésre az egészségügyi és szociális területen. Azt szeretnénk elérni, hogy tovább javuljon az ellátás színvonala, és az egészségügyi dolgozók megbecsülést kapjanak mindennapi munkájukhoz. Egy több éves program keretében folytatódhat az egészségügyi dolgozók bérrendezése. A 2017-es költségvetés a közoktatás és a kulturális szféra számára is többletforrásokat biztosít.

A 2017-es költségvetéssel egy újabb lépést teszünk egyik nagy célunk felé, amit nullszaldós költségvetésnek hívunk. A Kormány tervei szerint a 2017-ben az állam mindennapi működésére nem költünk majd többet, mint amennyi állami bevétel lesz. Az infláció mértéke várhatóan nem éri majd el az 1 százalékot sem, tehát az emberek által megkeresett pénz nem fog veszíteni az értékéből.

A jövő évi költségvetés tervezete minden szakterület számára többletforrást juttat. Oktatásra 270 milliárd forint, egészségügyre 167 milliárd forint, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forint, a kulturális tevékenységekre 66 milliárd forint, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben. A rendvédelem 114 milliárd forinttal, az önkormányzati szektor 6 milliárd forinttal magasabb keretösszegre számíthat. Igazságügyre, Igazságszolgáltatásra 26 milliárd forinttal, külügyekre 10 milliárd forinttal fordíthat többet jövőre a magyar állam. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot tervez a 2017-es költségvetés fejlesztésekre. A fentieken túlmenően a Kormány minden szükséges intézkedést megtesz, hogy megvédje az országot a külső fenyegetésekkel szemben. Ennek érdekében a költségvetésben a honvédelem számára 51 milliárd forinttal több pénzt biztosítunk.

EGYES FONTOSABB INTÉZKEDÉSEK

Csökken a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsa

2017-ben 5%-ra csökken a legfontosabb élelmiszerek, így a tej, a tojás és a baromfi áfakulcsa (a sertéshús áfája már idén csökkent). Ez az intézkedés jelentős támogatást jelent minden magyar családnak, emellett javítja a hazai termelők versenyképességét, és hozzájárul a kereskedelmi forgalom további bővüléséhez. A legfontosabb élelmiszerek mellett az éttermi szolgáltatások áfakulcsa is jelentősen csökken, 18%-ra.

Alacsonyabb lesz az internet-hozzáférés áfakulcsa

Az internetről szóló nemzeti konzultáció eredményei azt mutatták, hogy a magyar családok az internethasználat terén is támogatják az adócsökkentést. Éppen ezért a Kormány arra tesz javaslatot, hogy jövő évtől 27%-ról 18%-ra csökkenjen az internethozzáférésre vonatkozó áfakulcs. Ez az intézkedés hozzájárulhat ahhoz, hogy minden magyar háztartásban legyen szélessávú internetelérés, emellett segítheti a digitális szektor fejlődését.

Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó kulcsa

2016-tól 15%-ra csökkent a személyi jövedelemadó, így egy kétkeresős, átlagjövedelemmel rendelkező család éves bevétele mintegy 60 ezer forinttal nő az előző évhez képest. A Kormány továbbra is elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett, valamint célja, hogy Európában a magyarok fizessék a legalacsonyabb személyi jövedelemadót. Éppen ezért a Kormány a jövőben a személyi jövedelemadó kulcsának egyszámjegyű vé csökkentését szorgalmazza.

Tovább bővülnek a családi adókedvezmények

A Kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti a magyar családok megerősítését, adóterheik csökkentését. Ezt szolgálja az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése. A családi adókedvezménynek köszönhetően az átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes családoknak jövőre is több jövedelmük lesz: 2019-re fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik az igénybe vehető adókedvezmény. Az emelés részeként 2017-ben gyermekenként 15 ezer forintra nő a havi adókedvezmény összege. Egy kétgyermekes család éves jövedelme akár további 60 ezer forinttal is emelkedhet.

Adókedvezmény az első házasoknak

Az első házasok adókedvezménye - amely alapján 2017-ben is a házaspár, vagy döntésük szerint egyikük, év közben az összevont adóalapját havonta 33 335 forinttal csökkentheti - ezentúl a gyermek születése esetén is két évig jár. A házasságok számának növekedése és ezzel együtt minél több gyermek születése segítheti érdemben a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítását, megfordítását.

Segítség az otthonteremtéshez

A Kormány 2016-ban indította el családi otthonteremtési programját. Ennek egyik legfontosabb eleme a családi otthonteremtési kedvezmény, amely jövőre is igénybe vehető. A három vagy több gyermeket nevelők, illetve vállalók 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak új lakás építéséhez vagy vásárlásához. Emellé 10 millió forintos állami támogatású, alacsony kamatozású hitelt igényelhetnek. Az egy- és kétgyermekes családokra is gondol a Kormány: ők 600 ezer és 2,6 millió forint közötti támogatást kaphatnak. Az otthonteremtést segíti az új lakások építésére vonatkozó áfa csökkentése is, amelynek mértéke továbbra is 5% lesz a korábbi 27% helyett. A Kormány a lakáscélú megtakarításokat is támogatja a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek segítségével.

Folytatódnak az életpályaprogramok

A Kormány az életpályamodellek és más, célzott béremelések segítségével biztosítja a munkavállalók számára a kiszámíthatóságot, valamint a gazdaság teherbíró képességéhez igazodó béremeléseket. A megkezdett programok 2017-ben is folytatódnak:

■ a pedagógusok fizetése jövőre nemcsak a 2013-ban indult életpályamodellben foglaltak szerint nő, hanem a 2015-től fokozatosan kiteljesedő minősítési rendszernek köszönhetően magasabb illetményt biztosító fizetési kategóriába is kerülhetnek;

■ a felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók számára 2016-ban 15%-os, majd 2017-ben és 2018-ban további 5-5%-os bérrendezést valósít meg a Kormány;

■ a hivatásos állományú rendvédelmi és honvédelmi dolgozók 2015. július 1-jétől átlagosan 30%-os illetményemelésben részesültek, majd ezt követően 2019-ig évente további 5-5%-os, tehát összesen 50%-os átlagos illetményemelésben részesülnek;

■ az állami tisztviselői életpályamodellnek köszönhetően 2016. július 1-jétől a járási kormányhivatalokban, míg 2017-től a megyei szinten dolgozók bérrendezése valósul meg, összesen 33 400 fős, a háttérintézményi rendszer átalakítása után pedig ennél nagyobb állomány tekintetében;

■ a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak a bére is emelkedik;

■ az egyéb, alapvető közszolgáltatásokat biztosító ágazatokban dolgozó közalkalmazottak esetében megvalósuló egyes bérintézkedések fedezetét is tartalmazza a költségvetés.

Többletforrás az egészségügyi ágazatnak

A Kormány célja, hogy a magyar állampolgárok magas színvonalú egészségügyi ellátást kapjanak, az egészségügyi dolgozók pedig megbecsülést. Ennek érdekében indította el az elmúlt időszak legjelentősebb fejlesztési programját. A kabinet azt szeretné elérni, hogy folyamatosan javuljanak a betegágyaknál dolgozók munkakörülményei, ennek érdekében a jövő évi költségvetésben jelentős többletforrást biztosít. A fentiek mellett nagy hangsúlyt kapnak a szűrési és megelőzési programok is.

A cél a teljes foglalkoztatottság

A Kormány célja, hogy minden magyar ember, aki akar és képes rá, segély helyett munkajövedelemből tudjon megélni, és ebből teremthessen magának és a családjának megfelelő életkörülményeket. Ezt a célt szolgálja a közfoglalkoztatás, amely fokozódó értékteremtéssel párosul. A segélyezési rendszer átalakításának köszönhetően várhatóan egyre kevesebben szorulnak foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, és egyre többen léphetnek a munka világába. Jövőre is folytatódik a Munkahelyvédelmi Akció, amely az elmúlt években hozzájárult ahhoz, hogy több százezer új munkahely jöjjön létre. A Kormány célkitűzése, hogy belátható időn belül elérhetővé váljon a teljes foglalkoztatottság.

Értékálló nyugdíjak, emelkedő bérek

A Kormány megvédi a nyugdíjak értékét. Az időskori ellátások reálértéke 2011 és 2015 között 8,8%-kal emelkedett. 2017-ben is megőrizzük az időskori ellátások értékét, tehát a tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben növekednek az ellátások. A működő magyar reformok eredményeként már több mint 36 hónapja emelkednek a reálbérek, idén pedig további 4%-os növekedés várható. A tartósan alacsony inflációnak köszönhetően a fizetések megőrzik értéküket, ez a tendencia folytatódik jövőre is.

Bürokráciacsökkentés

A bürokráciacsökkentés elsődleges kormányzati célja a jó állam koncepciója mentén a közigazgatás szolgáltató jellegének megerősítése. Az állampolgárok ennek közvetlen eredményeit például az egy helyen megvalósuló ügyintézésben (kormányablakok), az egyes hatósági eljárások ingyenessé válásában, valamint az ügyintézési határidők rövidülésében tapasztalhatják. A háttérintézmények átalakítása hozzájárul az állam hatékonyabb és költségkímélő működéséhez.

Növekvő versenyképesség

A gazdasági növekedés záloga a hazai vállalkozások versenyképességének növelése. A kedvező vállalkozási környezet kialakításában nagy szerepe van a szektort érintő adók szabályozásának, illetve a hitelezés élénkítésének. Ennek érdekében 2017-ben tovább csökken a pénzügyi szervezetek különadójának hitelintézeteket érintő felső mértéke, és megszűnik a hitelintézeti járadék is. A vállalkozásokat terhelő adók szabályozásának jövő évi változásait a kis- és középvállalkozások (kkv) terheinek könnyítése és a nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának visszaszorítása fogja jellemezni.

Fehéredő gazdaság

2015-ben a feketegazdaság ellen tett kormányzati intézkedéseknek (EKÁER, online pénztárgépek) is köszönhetően 550 milliárd forinttal több adóbevétel jelent meg az államkasszában. Az EKÁER további fejlesztése és az online kasszák használói körének 2016-os kiterjesztése mellett 2017-től az online számlázás rendszere segíti majd a valós idejű adatszolgáltatást, ezáltal az eddig el nem számolt bevételek tekintetében az adócsalások visszaszorítását. Folytatódik a NAV működésének optimalizálása, szolgáltató jellegének erősítése, az adózói minősítési rendszeren keresztül pedig a még hatékonyabb adóbeszedés.

Hatékonyabb uniós forrásfelhasználás

A 2014-2020 között elérhető 12 ezer milliárd forint keretösszegű fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60%-át fordítjuk gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre. Emellett természetesen jelentős források jutnak az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztéseire, a társadalmi felzárkóztatást elősegítő programokra, valamint a közigazgatási és közszolgáltatási infrastruktúra modernizálására. A lehető leghatékonyabb forrásfelhasználás, valamint a kedvezményezettek gyors és zökkenőmentes kifizetése érdekében nemcsak a támogatási előlegek mértéke emelkedik, hanem a korábbinál nagyobb szerephez jutnak a visszatérítendő támogatások, melyek a többszöri kihelyezésnek köszönhetően hosszú távon tudnak biztos finanszírozási forrást nyújtani a vállalkozások fejlesztéseihez.

Megvédjük az országot és növeljük a biztonságot

Tavaly több mint másfél millió bevándorló, vagyis egy országnyi ember lépett be illegálisan Európába, ebből hazánkon keresztül 390 ezren érkeztek. Határaink lezárását követően csupán pár százra csökkent a Magyarországon átjutni kívánók száma. A párizsi és a brüsszeli merényletek rámutattak arra, hogy a szabályozatlan bevándorlás valós biztonsági kockázatokat rejt magában. A Kormány tehát nem ismerhet kompromisszumot abban, hogy megvédje az országot a külső fenyegetésekkel szemben. Ennek érdekében a kellő intézkedéseket megtesszük, a költségvetésben pedig biztosítjuk az ehhez szükséges forrásokat.

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2017. ÉVBEN

I. A Kormányzat gazdaságpolitikája

A gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja az államadósság további csökkentése, a GDP-arányos költségvetési hiány tartósan 3% alatti tartása, a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása. Ennek érdekében a Kormány 2010 óta jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre, többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén. Ezekre az eredményekre támaszkodva és ezeket a továbbiakban is szem előtt tartva készült el a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat.

Az eredmények azt mutatják, hogy a költségvetési és pénzügyi egyensúly helyreállítására, az államadósság csökkentésére, valamint a munkaerőpiac keresleti és kínálati alkalmazkodására, a gazdasági növekedés újraindítására irányuló törekvések már meghozták az elvárt pozitív fordulatot. Az elért költségvetési eredmények jelentőségét bizonyítja, hogy Magyarország 2013 júniusában kikerült a 2004 óta fennálló túlzottdeficit-eljárás alól. A makrogazdasági egyensúly helyreállításában bekövetkezett eredményeket pedig jelzi, hogy 2016 tavaszán az Európai Bizottság úgy értékelte, hogy immáron nem áll fenn makrogazdasági egyensúlytalanság hazánkban.

A Kormány fenntartható költségvetési pályát biztosító gazdaságpolitikáját a pénzügyi piacok is egyre inkább elismerik. Ennek kézzelfogható jele, hogy az államadósság finanszírozási költsége számottevően csökkent, és az állampapírhozamok is rekord alacsony szintre süllyedtek az elmúlt időszakban.

A hosszú távon is sikeres gazdaságokat nemcsak az jellemzi, hogy viszonylag alacsony vagy határozottan csökkenő mértékű az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, hanem az is, hogy a magánszektor adóssága is egészséges szinten alakul. Ennek érdekében megkezdődött a magánszektor jelentős mértékűre duzzadt adósságának leépítése. Elmondható, hogy a lakossági megtakarítások emelkednek, a folyó fizetési mérleg egyenlege pedig tartósan pozitív tartományba került.

A fegyelmezett fiskális politika, a külső egyensúly jelentős javulása, az állam és a háztartások eladósodottságának mérséklődése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság immár fenntartható növekedési pályára állt, és az ország sérülékenysége folyamatosan csökken.

A legfrissebb makrogazdasági adatok arról tanúskodnak, hogy a magyar gazdaság 2013-ban beindult növekedése fenntarthatóvá vált, és annak összetevőit tekintve határozott elmozdulás tapasztalható egy kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába. Összességében 2014-ben 3,7%-kal, majd 2015-ben 2,9%-kal nőtt a GDP reálértéke.

Bár 2016-ban a növekedés ütemének enyhe mérséklődése várható, ennek hátterében elsősorban az EU-transzferek lehívásának természetes ciklikussága húzódik meg. Ugyanakkor 2017-től kezdődően ismét tartósan magas GDP-bővülés prognosztizálható.

A növekedéshez nagymértékben hozzájárul a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének emelkedése, ami élénkíti a fogyasztást. A következő években a fogyasztás további növekedése várható, amit a kormányzat intézkedései is nagymértékben támogatnak (például az internet és az alapvető élelmiszerek áfakulcsának a csökkentése, a családi adókedvezmény további növekedése). Emellett a tovább javuló jövedelmi és munkaerőpiaci folyamatokkal párhuzamosan folytatódik a háztartások fogyasztásának stabil és fenntartható bővülése.

2016-tól a beruházások alakulásához a versenyszféra fejlesztései várhatóan pozitívan fognak hozzájárulni. A nagyvállalatok tekintetében az elmúlt időszakban bejelentett fejlesztések fokozatos felfutása várható, a kis- és középvállalkozások beruházási aktivitására pedig az alacsony hozamkörnyezet és a kedvező üzleti klíma mellett ösztönzően hat a Magyar Nemzeti Bank kifejezetten beruházásfókuszú hitelprogramja.

Ezen túlmenően a Családi Otthonteremtési Kedvezmény kiterjesztése, a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek létrehozása, valamint a kedvezményes 5%-os lakásáfa bevezetése jelentős lökést ad majd az ingatlanpiacnak és az építőiparnak is.

Mindezek eredményeként Magyarország beruházási rátája továbbra is stabilan 20% felett alakul majd, ami azért is kedvező, mert a folyamatos fejlesztések hosszú távon is támogatják a gazdaság növekedését.

A külpiaci kereslet élénkülését is tükrözve a feldolgozóipari termelés és a kivitel dinamikája is kiváló volt 2015-ben. Ebben jelentős szerepet játszott a járműgyártás, valamint a hozzá kapcsolódó beszállítói hálózat folyamatosan bővülő kibocsátása. A kedvező külkereskedelmi folyamatok várhatóan 2016-ot követően is fennmaradnak, részben a már elhatározott új kapacitásbővítéseknek köszönhetően. Az ipar és a külkereskedelem folyamatos élénkülését az Irinyi Jánosról elnevezett iparstratégia célkitűzései is nagymértékben támogatják.

A Munkahelyvédelmi Akciónak, a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének és a munkaalapú társadalom megteremtése érdekében hozott egyéb intézkedéseknek köszönhetően pozitív tendencia figyelhető meg a munkaerőpiacon. Ezt jól szemlélteti, hogy a foglalkoztatottak száma jelentősen meghaladja a válság előtti szintet, miközben a munkanélküliségi ráta is folyamatosan csökken. A gazdaság tartós és stabil növekedése a foglalkoztatásra is kedvezően hat, emiatt az elkövetkező években is kedvező munkaerőpiaci folyamatok várhatóak.

A kiegyensúlyozott gazdasági növekedés alacsony fogyasztói áremelkedéssel párosul, ami kiszámítható környezetet teremt a gazdasági szereplők számára. A 2015. évet nulla százalék körüli árdinamika jellemezte, főként az Európa-szerte tapasztalt alacsony inflációs környezet és az olajárcsökkenés eredményeként. Összességében az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a magyar gazdaságot a korábbinál alacsonyabb inflációs folyamatok jellemzik. Ez a fejlemény a várakozásokba beépülve középtávon is kedvezően hat. Emellett várható, hogy az olajár hosszabb ideig elmarad a korábbi években tapasztalt magas szinttől, ami meghatározó mértékben hat a hazai fogyasztói árak alakulására is a következő időszakban.

II. Az államháztartás céljai és keretei 1. Költségvetéspolitikai keretek

A 2017. évet jellemző költségvetési politika a már megkezdett utat követi, új eszközök alkalmazásával, új prioritások kitűzésével támogatja a gazdasági növekedést, a családokat, és az adósságteher mérséklése mellett a költségvetés hiányának folyamatos, 3% alatti tartását biztosítja.

A Kormány a 2017. évre vonatkozóan a GDP-hez viszonyítva 2,4%-ban határozta meg az európai uniós módszertan szerinti hiánycélt.

A kitűzött költségvetési hiány biztosítja, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya mérséklődjön.

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat a korábban már megszokott, konzervatív módon készült, az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében a kormányzat ismételten két típusú központi tartalékot képzett, az Országvédelmi Alap előirányzatát, valamint a Rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként 2017-ben is megképzett stabilitási tartalék, amelynek felhasználása a Kormány döntése alapján csak az év utolsó negyedévében lehetséges.

Az adósság csökkentése 2011-től kezdődően a nemzeti vagyon gyarapodása mellett ment végbe, nem a vagyon felélésével vagy külföldi értékesítésével érte el a Kormány. Ezért 2017-ben is kiemelt prioritás az olyan beruházások megvalósítása, amely által gyarapodik a nemzeti vagyon. Ez az oka, hogy a költségvetés szerkezetében a felhalmozási és uniós fejlesztési részek hiányt mutathatnak.

Ahogy az elmúlt években, úgy 2017-ben továbbra is fontos feladat az uniós támogatások átszervezése, ezáltal a hatékony felhasználás elősegítése oly módon, hogy a gazdaságfejlesztést támogató beruházások előtérbe kerüljenek. A 2017. év több tekintetben is fordulópontot jelent. Magyarország az új periódus (2014-2020) kihívásaival felkészülten néz szembe, így a 2017. évi kifizetések nagyságrendje várhatóan megközelíti a korábbi évek kiemelkedően magas értékeit, fenntartva a gazdasági növekedés lendületét.

A Kormány gazdaságpolitikáját szem előtt tartva a 2017. évi főbb célkitűzések a következők:

- az otthonteremtési program felfutása,

- az alapvető élelmiszerekre rakódó adóteher jelentős mérséklése,

- a családok adóterheinek további csökkentése a családi adókedvezmény mértékének növelésén keresztül,

- a közmunkaprogram folytatása a "segély helyett munkát"-elv érvényesítésének megfelelően,

- a nyugdíjkiadások és egyes jövedelempótló ellátások reálértékének megőrzése,

- a pedagógus-életpálya, illetve a rendvédelmi és honvédelmi életpálya folytatása, az egészségügyi, a szociális, a felsőoktatási és kulturális területen megszülető bérintézkedések finanszírozása,

- a 2016. év második felében bevezetésre kerül az állami tisztviselői életpálya a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál, majd 2017. január 1. napjától a fővárosi és megyei kormányhivataloknál is,

- 2017-ben a költségvetés számol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak béremelésével is,

- a jövő évben a költségvetés jelentős összeget tartalmaz a hazai forrásból megvalósuló beruházásokra, fejlesztésekre, melyeket részletesen az általános indokolás melléklete mutat be,

- az európai uniós programoknál a maximális ütemű forrásfelhasználás prioritásként jelenik meg, azért, hogy a fejlesztési források a kedvezményezettek számára minél hamarabb elérhetővé váljanak,

- közlekedési fejlesztések és karbantartási többletek, energetikai beruházások finanszírozása,

- a vidéki nagyvárosokat modernizáló, versenyképességet, kulturális vonzerőt növelő és életminőséget javító Modern Városok Program fejlesztéseinek végrehajtása,

- felsőoktatási, kulturális, köznevelési és sportberuházások, nemzetstratégiai gazdaságfejlesztési támogatások,

- az online pénztárgépek kötelező használata II. üteméhez kapcsolódó, a bankkártya elfogadóhelyek számának növeléséhez kapcsolódó, valamint az elektronikus számlarendszer bevezetése révén további gazdaságfehérítés elősegítése,

- a pénzügyi szervezetek különadójának csökkentése, a hitelintézeti járadék megszüntetése által a hitelezés bővítésének elősegítése.

2. Egyensúlyos költségvetés

Az elmúlt években rendre 3% alatti uniós módszertan szerinti hiánnyal zárt a költségvetés. Ezen túlmenően az elsődleges, vagyis a kamatkiadások nélküli egyenleget az elmúlt években a többlet jellemezte. Európai uniós összehasonlításban az Európai Unió Statisztikai Hatósága (Eurostat) által kiadott adatok alapján három év átlagában hazánk az elsődleges egyenleget tekintve a második helyet érte el. 2017-ben az elsődleges egyenleg továbbra is szufficites lesz.

Ugyanakkor a Kormány célja, hogy az állam hiány nélkül működjön, a közszolgáltatások - honvédelem, oktatás, egészségügy, környezetvédelem stb. - költségét hitelek felvétele nélkül, a működési bevételekből tudja finanszírozni. A nulla százalékos működési hiányt úgy kell elérni 2017-ben, hogy a munkahelyek számának gyarapodását lehetővé tevő fejlesztésekre a források biztosítva legyenek, ezáltal a GDP növekedése a 3% körüli tartományban maradjon.

3. A Kormány által prioritásként kezelt főbb területek és fontosabb változások

A fentiekkel összhangban a 2017. évi főbb célterületek és a legfontosabb változások az alábbiak:

a. Családok helyzetének javítása

Jövőre is fennmarad a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adórendszer. A jövedelmeket Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó kulcsa (15%) terheli, a gyermeknevelést pedig továbbra is családi adókedvezménnyel segíti a Kormány.

2016- tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére nő a két gyermeket nevelő családok által érvényesíthető családi kedvezmény mértéke. A 2015. évi, gyermekenkénti havi 10 ezer forintról évente egyenlő összeggel emelkedik a családokat megillető kedvezmény, amelynek mértéke eltartottanként 2017-re 15 ezer forintra, 2019-ig 20 ezer forintra növekszik. Az intézkedés évente közel 15 milliárd forinttal javítja majd az érintett 380-390 ezer adózó jövedelmi helyzetét.

2017- től a munkahelyi bölcsődék támogatása segíti a kisgyermekes szülők munkavállalását, amelynek üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költségek, ráfordítások elismert költségként nem növelik a társasági adóalapot a jövő évtől. Emellett a munkahelyi bölcsődék fenntartói közvetlen állami támogatásra is jogosulttá válnak.

Az előző évek stabil költségvetése és kiszámítható gazdaságpolitikája tette lehetővé, hogy a Kormány az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját hirdesse meg. A program a gazdasági növekedés közvetlen ösztönzésén túl olyan nemzetstratégiai fontosságú célkitűzések megvalósításához járul hozzá, mint a kedvezőtlen demográfiai trend megfordítása, illetve a szakképzett munkaerő itthon tartása. Az otthonteremtési program pozitív társadalmi és gazdasági hatásai hosszabb távon is érvényesülnek majd a születésszám növekedésével, továbbá a családalapítás előtt álló fiatal családok élethelyzetének javulásával. A programra fordított költségvetési kiadások így hosszabb távon megtérülnek, erősítik a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát.

Az új otthonteremtési program egyrészt a családok otthonteremtési kedvezményét (vissza nem térítendő támogatását) és a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelt, másrészt a lakásértékesítési áfa csökkentését, illetve a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek kialakításának ösztönzését jelenti.

Az otthonteremtési kedvezmény révén lakáshoz jutó családokban megszülethetnek a vágyott gyermekek. Azok a fiatalok, akik három gyermeket nevelnek, vagy 10 éven belül vállalják három gyermek megszületését, azonnal jogosulttá válnak a tízmillió forintos kedvezményre. A konstrukció lehetőséget nyújt a fokozatos igénybevételre, azaz a családok minden megszülető gyermek után megkaphatják a támogatás következő részét. Az új lakások értékesítésénél a 27%-os általános áfakulcs 5%-ra csökkent. Így bárki, aki lakást vásárol az elkövetkezendő négy évben, ebben a kedvezményben részesül. Annak érdekében, hogy ne szenvedjenek hátrányt az önállóan építkezésbe kezdő családok, a Kormány adó-visszatérítési támogatást vezetett be számukra. Ez azt jelenti, hogy ha az építtető magánszemély nem fővállalkozót bíz meg, hanem maga szervezi az építkezést, a megvásárolt építőanyagokról, illetve igénybe vett építőipari szolgáltatásokról kiállított számlák áfatartalmának különbözetét 5 millió forintig vissza tudja igényelni.

Az otthonteremtési program további eleme a NOK. A konstrukcióhoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül a még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30%-a, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.

b. Munkahelyteremtés, rászorulók támogatása

A Kormány a 2017. évben is folytatja eddigi foglalkoztatáspolitikáját, amelynek elsődleges célja a "segély helyett munkát"-elv érvényre juttatása. Továbbra is fontos, hogy becsületes munkával az emberek megfelelő életkörülményeket teremthessenek maguk és családjuk részére, és ne segélyekből kelljen megélniük. A 2015. évben e célnak megfelelően átalakításra került a segélyezési rendszer, a 2016. év pedig az állam és az önkormányzatok közötti átlátható munkamegosztás új rendszerének megszilárdítását szolgálja. A települési támogatás mint új önkormányzati szociális ellátás 2015. évi bevezetésével az önkormányzatok szabadabban dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról, biztosítva a helyi igényekhez való nagyfokú alkalmazkodást, egyúttal a szociális ellátások igazságosabb elosztását. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az önkormányzatok továbbra is számíthatnak az állam segítségére egyes szociális feladataik biztosításához, jövedelemtermelő képességük függvényében. A Kormány intézkedései és a 2017. évi gazdasági környezet kedvező alakulása lehetővé teszi, hogy egyre többen dolgozhassanak.

A Munkahelyvédelmi Akció azon csoportok foglalkoztatását célozza, amelyek aktivitási rátájukban elmaradnak a régiós országoktól, és amelyek jellemzően erősebben reagálnak a különféle adórendszerbeli ösztönzőkre. A kedvezményezett munkavállalói csoportok a 25 év alattiak, 55 év felettiek, gyesről visszatérők, tartós munkanélküliek, pályakezdők, szakképzettséget nem igénylő vagy mezőgazdasági munkakörben dolgozók.

2017-től a közfoglalkoztatás időtartama is beleszámít az álláskeresési időszakba, ennek értelmében az így foglalkoztatottak is jogosulttá válhatnak a Munkahelyvédelmi Akció kedvezményére a tartós munkanélküli kategóriában, ezzel elősegítve a leghátrányosabb munkaerőpiaci csoportok tartós elhelyezkedését.

A Kormány az ingyenes tankönyvellátás felmenő rendszerű kiterjesztésével is támogatja a családokat. 2014. január 1-jével új alapokra helyeződött az iskolai tankönyvellátás, amelynek célja az volt, hogy annak egységesítésével az iskolákban kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen, csökkenjenek a szülők terhei, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadások. Az állami tulajdonú tankönyvkiadás mellett az általános iskolákban felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől fokozatosan bevezetik az ingyenes tankönyvellátást. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján 2017-re az ingyenes tankönyvellátás a teljes alsó tagozatra és a felső tagozat 5. évfolyamára terjed ki, ehhez a költségvetés biztosítja a tankönyvcsomagok fedezetét, továbbra is megtartva a még hiányzó felsőbb évfolyamoknál a rászorultságalapú ingyenesség forrásfedezetét. Mindezek mellett a hit- és erkölcstanoktatást szervező egyházi jogi személyeket a tanulólétszámhoz igazított ingyenes tankönyvellátás továbbra is megilleti, amely a 2016/2017. tanévtől immár az összes alapfokú oktatási évfolyamon oktatott tanuló után jár.

A Kormány a családok támogatását, azon belül is a gyermekétkeztetési feladatok finanszírozását az utóbbi évek során mindvégig kiemelt területként kezelte. A bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés 2015. szeptember 1-jétől történő kiterjesztéséből adódóan soha nem látott mértékben bővült a kisgyermekeket ellátó intézményrendszerben a térítésmentes étkeztetés lehetősége, továbbá 2016-tól a Kormány - a korábbi nyári gyermekétkeztetéshez képest - az összes nevelési/oktatási szünidőben lehetővé tette a rászoruló gyermekek étkezését. Ezen intézkedések tovább csökkentik a családok gyermekneveléssel összefüggő terheit, valamint hozzájárulnak a jövő generációinak egészséges fejlődéséhez, ezzel bizonyítva a Kormány elkötelezettségét a gyermekek megfelelő ellátása iránt. E kiemelt célkitűzés megvalósításához a 2017. évben további források bevonására kerül sor, a 2016. évre tervezett - ez idáig példanélküli - 71,7 milliárd forint összegen felül ugyanis további 2,2 milliárd forintot biztosít e célra a központi költségvetés. A tovább növekvő forrásból egyrészt a gyermekek intézményi - az egészséges táplálkozás szabályainak eleget tevő - étkeztetése biztosítható, amely a mindösszesen 73,9 milliárd forintból 67,2 milliárd forintot jelent. Másrészt az önkormányzatok kötelező feladatként - a szülők igényének megfelelően - a szünidők alatt is biztosítják a főétkezést, így az arra rászoruló gyermekek a tavaszi, nyári, őszi és téli szünetben is meleg ételhez jutnak. Ehhez járul hozzá az állam a többletforrás biztosításával.

c. Életpályaprogramok, bérrendezések

2017-ben tovább folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett intézkedések. Ennek részeként a járási hivatalokban 2016 júliusában életbe lépő állami tisztviselői életpálya 2017-től kiterjesztésre kerül a megyei kormányhivatalok munkatársaira is. Folytatódik a honvédelmi és rendvédelmi életpályamodell, amelynek keretében 2019-ig évente átlagosan 5%-kal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése. Emellett, a korábbi döntésnek megfelelően, a pedagóguséletpálya-modell alapján havi átlagosan 4-10 ezer forinttal tovább emelkedik a pedagógusok bére is. A költségvetés fedezetet nyújt az egyéb, alapvető közszolgáltatásokat biztosító ágazatokban (egészségügy, szociális és gyermekvédelmi ágazat, felsőoktatás és kulturális ágazat) megvalósuló bérintézkedésekre.

d. Uniós programok

A Kormány kiemelten kezeli az uniós támogatások felhasználását. A 2017. évi kifizetések nagyságrendje megközelíti a korábbi évek kiemelkedően magas értékeit, fenntartva a gazdasági növekedés lendületét. Ezzel összefüggésben 2016-ban a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló támogatások fele kerül meghirdetésre, a fennmaradó forrásokra pedig a 2017. év elejétől lehet majd pályázni. A cél az, hogy a fejlesztési források a kedvezményezettek számára minél hamarabb elérhetővé váljanak, és ezáltal a támogatások legnagyobb része már a 2018. év végére felhasználásra kerülhessen, elkerülve azt a korábbi gyakorlatot, hogy a források jelentős részének kifizetésére csak az uniós pénzügyi időszak végén kerüljön sor.

A Kormány a fejlesztési források 60%-át az uniós célkitűzésekkel összhangban a foglalkoztatás és versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre fordítja. Az uniós források és az ehhez kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás összegei továbbra is jelentős mértékben járulnak hozzá az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás fejlesztéséhez, de a közlekedés és a környezetvédelem, valamint a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósításában is kiemelkedő szerepet kapnak.

A korábbi pénzügyi időszakhoz képest jelentősen magasabb arányban kerülnek meghirdetésre a visszatérítendő támogatások, melyek a többszöri kihelyezés által hosszú távon tudnak biztos finanszírozási forrást nyújtani a megerősödő vállalkozások jövőbeni fejlesztéseihez.

e. Hatékony állam

A jelenlegi központi hivatali szervezetrendszer rendkívül szerteágazó, és az állampolgárok számára nehezen átlátható. Annak érdekében, hogy az állampolgárokhoz közeli, költséghatékonyan működő, szolgáltató állam jöjjön létre, sor kerül a központi hivatalok és a - költségvetési szervi formában működő - központi minisztériumi háttérintézmények egységes alapelvek mentén történő felülvizsgálatára. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiában foglaltak alapján az átalakítás egyik iránya a szervek földrajzi elhelyezkedésének felülvizsgálata, melynek lényege a területi szemléletmód bevezetése, azaz a vidéki nagyvárosok maguk is az adott térség fővárosává váljanak. Másik iránya pedig a középirányító szervek szervezetrendszerének (feladatainak, szervezetének, működésének és költségvetésének) felülvizsgálata.

4. Adó- és járulékpolitikai célkitűzések

Az elmúlt évek adóintézkedéseinek köszönhetően a családokat, a munkavállalást, valamint a leghátrányosabb munkaerőpiaci helyzetben lévőket támogató adórendszer került kialakításra. Az élőmunka terheinek csökkentése mellett mérséklődtek a vállalkozások adóterhei, valamint a gazdaság fehérítésére és a feketegazdaság elleni küzdelemre irányuló intézkedések hatására javult az adóbeszedés hatékonysága és növekedtek a fogyasztási-forgalmi adókból származó bevételek.

A 2017. évtől tervezett adóváltozások elsősorban a családok támogatását, a gazdaság fehérítését, az adózás egyszerűsítését, valamint a további gazdasági növekedés elősegítését célozzák.

2017-ben további adóintézkedések segítik a gyermekvállalást. Megvalósul a családi kedvezmény 2019-ig tartó növelésének második üteme a kétgyermekes családok esetében, a kisgyermekes szülők munkavállalását pedig a munkahelyi bölcsődék üzemeltetésének társasági adón keresztüli támogatása segíti.

A vállalkozásokat terhelő adók szabályozása terén a Kormány 2017-ben is törekszik a nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának visszaszorítására. E cél és a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés érdekében 2016. július 1-jétől az OECD által kidolgozott, az ECOFIN Tanács által jóváhagyott módszertan (ún. nexus-módszer) alapján vehetők igénybe a jogdíjhoz és egyes immateriális jószágokhoz kapcsolódó adóalap-

kedvezmények. Ennek keretében szűkül a kedvezményezett immateriális javak köre, a kedvezmény alapja pedig a bevételről a nyereségre korlátozódik.

A hitelezés élénkítése érdekében 2017-ben tovább csökken a pénzügyi szervezetek különadójának hitelintézeteket érintő felső mértéke, és kivezetésre kerül a hitelintézeti járadék is, hiszen annak fenntartása a lakossági devizahitelek kivezetése és az új családpolitikai kedvezmények megteremtése következtében a továbbiakban nem indokolt.

A fogyasztási-forgalmi típusú adók területén kedvező intézkedés, hogy 2017-től 18%-ra csökken az internet-hozzáférésre és éttermi étkezésre, valamint 5%-ra csökken a tejre, a tojásra és a baromfihúsra vonatkozó áfakulcs, míg az üzemanyagok jövedékiadómértékének változása fokozottan veszi figyelembe a környezetvédelmi szempontokat.

A gazdaság további fehérítése érdekében az online pénztárgépek kiterjesztése mellett 2017-től bevezetésre kerül az online számlázás rendszere is, amely a számlakibocsátásról szóló adatszolgáltatás valós idejűvé tétele által hatékonyabbá teszi a bevételek el nem számolása révén megvalósított adócsalások visszaszorítását. Emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működésének optimalizálása, a feketegazdaság elleni fellépés megerősítése és a felhalmozott adótartozások hatékonyabb behajtása érdekében az adózói minősítésre vonatkozó részletszabályok, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) rendelkezései, valamint a végrehajtási szabályok módosulnak.

III. Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatai

1. Gyorsuló forráslehívás és versenyképesebb gazdasági, társadalmi szerkezet

A rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint uniós forrás ütemezett, gyors lehívása mellett ebben a periódusban az elsődleges cél az, hogy versenyképes gazdasági szerkezet jöjjön létre.

A vállalkozások általános, illetve energetikai, infokommunikációs fejlesztéseit, a kutatás-fejlesztést és innovációt, kiemelt turisztikai fejlesztéseket és a foglalkoztatás növelését 2017-ben minden korábbinál több támogatás szolgálja. Ezt egészítik ki a területi szereplők (megyék, megyei jogú városok) intézkedései, melyek a gazdaságfejlesztési hangsúly mellett a közszolgáltatásokat és a helyi közösségi kezdeményezéseket is támogatják.

Az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztéseire, valamint a társadalmi befogadásra fordított források jelentős mértékben szolgálják a leszakadó rétegek felzárkózását.

Az ügyfélközpontú közigazgatás és a hatékony, elektronizált közszolgáltatások fejlesztése, valamint a korrupció csökkentése ugyancsak kormányzati szándék, melynek megvalósításához a 2017. évben is jelentős mértékű uniós forrás kerül felhasználásra.

Az infrastrukturális - közúti, vasúti, városi közlekedési, közmű-infrastruktúra és az árvízvédelmi - projektek 2017-ben továbbra is több száz milliárd forintos támogatások révén valósulhatnak meg.

2. Uniós programok alakulása

Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatait a 2014-2020 közötti uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló források felhasználása és a közös költségvetéshez történő hazai hozzájárulás összege határozzák meg.

A Kormány döntésével túlléphető uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának. Az ezekhez biztosítandó központi költségvetési finanszírozás összege pedig biztosított az egyes minisztériumok költségvetésében.

A 2017. év több tekintetben is fordulópontot jelent. Az utófinanszírozási rendszer sajátosságai és a 2007-2013-as támogatási periódus elszámolhatósági időszakának 2015. év végi lezárása következtében a 2016. évi költségvetésben még együtt szerepeltek a 2007-2013-as és a 2014-2020-as programozási időszak forrásai. A 2017. évi költségvetés kifizetései azonban már a 2014-2020-as időszakra összpontosítanak. Magyarország az új periódus kihívásaival felkészülten néz szembe, így a 2017. évi kifizetések nagyságrendje várhatóan megközelíti a korábbi évek kiemelkedően magas értékeit, fenntartva a gazdasági növekedés lendületét. A Kormány elkötelezett a 2014-2020-as időszak uniós forrásai döntő hányadának 2018. év végéig történő elköltésére vonatkozó célkitűzése mellett. Ezen cél megvalósítása érdekében az egyéb hazai jogszabályokkal összhangban lehetőség nyílik a rendelkezésre álló uniós támogatási keret 100%-ának kötelezettségvállalással való lefedésére. Emellett a Kormány lehetőséget teremtett mind az előleg arányának (nagyvállalatokon kívüli kedvezményezetti kör esetében 50%-ra), mind az előleg igénybe vehető maximum mértékének (300 millió forintról 1 milliárd forintra) az emelésére, ezáltal a megfogalmazott célok elérésére. A rugalmasabb forrásfelhasználást teszi lehetővé az előleggel történő elszámolás határidejének 6-ról 8 hónapra történő emelése is. A 2017. évi kiadások mindezekkel összhangban kerültek megtervezésre.

A közlekedési, energia és távközlési ágazatokban új uniós forrás, az úgynevezett Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) került bevezetésre, amelynek célja a transzeurópai hálózatok beruházásainak felgyorsítása. A közlekedési szektorban rendelkezésre álló "magyar boríték" főként vasúti fejlesztésre fordítható és pályázat benyújtásával lehet lekötni. Magyarország két pályázati körben benyújtott projektekkel lefedte a megközelítőleg 300 milliárd forintos nemzeti boríték összegét. A beruházások nagy része a 2017. évben kezdődik meg.

A korábbi időszakhoz hasonlóan a 2017. évben is több jogcímen érkezik olyan jelentős összegű támogatás hazánkba, amelyek a hazai költségvetésben nem jelennek meg, felhasználásukra azon kívül kerül sor. Ennek oka, hogy ezen támogatásokhoz nem kapcsolódik kötelező nemzeti társfinanszírozás, továbbá a kedvezményezettek körének, a támogatások összegének meghatározása nem a magyar hatóságok feladata, a jogosultsági kritériumokat ugyanis közösségi jogszabályok vagy az Európai Bizottság döntése határozza meg. A költségvetésen kívüli támogatások között összegükben - az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott - területalapú támogatások dominálnak, amelyek 2017. évi várható kifizetése 395,7 milliárd forint. Az EU Közös Agrárpolitikájának végrehajtását szolgáló másik közvetlen támogatási jogcím az úgynevezett agrárpiaci támogatások (belpiaci, külpiaci, export- és intervenciós támogatások), melyből a belpiaci támogatások egy részéhez (például az Igyál Tejet Programhoz, az Iskolagyümölcs Programhoz és a Méhészeti Nemzeti Programhoz) kötelezően kapcsolódik nemzeti kiegészítés. Az agrárpiaci támogatási jogcím esetében 21 milliárd forint uniós támogatással lehet számolni. Nem jelennek meg a központi költségvetésben a közvetlenül az Európai Bizottságtól pályázható egyéb támogatások, melyek közül kiemelendőek a kutatásfejlesztési, környezetvédelmi, oktatási, valamint kulturális, kreatív ágazatokat érintő programok keretében megpályázható források.

Magyarország az Európai Unió tagjaként részt vesz az uniós költségvetés finanszírozásában. Magyarország 2017. évi hozzájárulását az elfogadásra kerülő uniós költségvetés főösszege és a 2016. december végi forint/euró árfolyam befolyásolja leginkább, a befizetés kereteit pedig az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat kihirdetéséről szóló 2015. évi XCIII. törvény adja a vonatkozó uniós jogszabályokkal együtt.

IV. Az államháztartás központi alrendszere hiányának finanszírozása, az adósság kezelése, az adósság alakulása

1. A hiány finanszírozása és a központi költségvetés adósságának kezelése

Az elmúlt években jelentősen megváltozott az államadósság-kezelés feltételrendszere. A nemzetközi tőkepiaci, állampapírpiaci helyzet kedvező, a jelentős befektetői kereslet hatására az alacsony inflációs környezetben az állampapírpiaci hozamok és felárak alacsony szintre csökkentek. Ezt a változást tovább erősítették a jegybankok mennyiségi lazítási programjai. Az Európai Központi Bank 2015-ben indult állampapír-vásárlási programját kiterjesztette 2017 első negyedévéig, amellyel hozzájárul az európai kötvényhozamok további csökkenéséhez. A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja jelentősen növelte a magyar állampapírok belföldi keresletét, és erősítette a hozamcsökkenést. Emellett a magyar állampapírok relatív helyzete is folyamatosan javul. Az alacsony hiány mellett évről évre csökken az államadósság-ráta (szemben az EU-országok többségében zajló folyamatokkal), a stabil és jelentős hazai (lakossági) megtakarítás a hiány és a lejáró államadósság finanszírozását alapvetően biztosítja, így egyre kevésbé szükséges a külföldi finanszírozás. Ezek a folyamatok várhatóan 2017-ben is jellemzőek lesznek. A korábbi évek tapasztalatai alapján mindemellett az államadósság-kezelés továbbra is kellő összegű likvid tartalékokkal bír, amivel az esetleges előre nem látott külső sokkok esetében is töretlenül biztosítható a költségvetés és az adósság finanszírozása.

Az államadósság-kezelési stratégia célkitűzése, hogy 2017-ben is megőrizze az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzetet, amelynek keretében változatlanul három fő cél érvényesül: egyrészről az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentése, másodsorban a devizaadósság részarányának csökkentése, harmadsorban a lakosság részvételének növelése az államadósság finanszírozásában. További stratégiai célkitűzések a forintpiac továbbfejlesztése, a piaci likviditás erősítése és a lakossági állampapír-állomány futamidejének növelése. A 2017. évi kamatkiadási és -bevételi előirányzatok tervezése, a finanszírozási terv kidolgozása ezen elvek figyelembevételével történt.

E stratégia keretében a hiány és a lejáró adósság finanszírozása döntően forintkibocsátásokkal történik. A központi kormányzat hiányának és a lejáró forintadósságnak a finanszírozását piaci és lakossági forintkötvény-kibocsátások biztosítják a tervek szerint. Az elmúlt években végrehajtott sikeres futamidőhosszabbítási műveletek (például államkötvény-visszavásárlások és csereaukciók) révén 2017-ben is alacsony a lejáró forintkötvény mennyiség, azaz ebből a szempontból is csökkentek az államadóssággal kapcsolatos kockázatok. A lakossági állampapír-állomány nagyobb hányadát a lakossági kincstárjegyek képezik, azonban 2014-től már a 3-10 éves PMÁK (Prémium Magyar Államkötvény) és BMÁK (Bónusz Magyar Államkötvény) értékesítését is tartalmazza a terv. A közvetlenül a lakosságnak értékesített állampapírok növelik a belföldi befektetői bázist, és megbízható finanszírozást jelentenek az állam számára. A forint lakossági állampapírállomány várhatóan a központi költségvetés adósságának 17,8%-át teszi ki 2017-ben.

2017-ben összesen 1628,4 millió eurónyi nemzetközi devizakötvény; 147 millió euró belföldi devizakötvény; valamint 610,5 millió euró nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett hitel és 23,0 millió euró egyéb, döntően átvállalt önkormányzati devizahitel visszafizetése esedékes. A 2408,9 millió eurónyi devizalejárat kevesebb mint a fele a 2016. évi devizalejáratoknak, melynek finanszírozása - továbbra is kedvező belföldi kereslet esetén - elsősorban a belföldi állampapírpiacon valósulhat meg. Ezenkívül a hazai kisbefektetők körében sikeres, az eurózóna inflációjához kötött kamatozású euró denominációjú P€MÁK kötvény (Prémium Euró Magyar Államkötvény) értékesítése is hozzájárul a devizalejáratok refinanszírozásához. 2017-ben is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a Nemzetközi Fejlesztési Intézményektől, amely külföldi, hosszú futamidejű forintforrás bevonását jelenti majd a hazai fejlesztési, beruházási programok megvalósításához.

2. A központi költségvetés adósságának és kamatának alakulása

2.1. A központi költségvetés adósságának 2017. évi alakulása

A központi költségvetés a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) szerint számított nominális adóssága 2017-ben 26 184,2 milliárd forintot érhet el a tervek szerint, így a GDP arányában várhatóan 70,2%-ra csökken a 2016. év végére tervezett 71,8%-ról. Az adósságmutató számításakor a Gst. 6. § (2) bekezdés a) pontja értelmében nem kell figyelembe venni az államadósság olyan növekedését, amely az európai uniós források utólagos visszatérítésének időigényéből, az Európai Unió költségvetésének esetleges likviditáshiányából, vagy bármely egyéb olyan okból keletkezik, amely miatt a felmerült kiadásra jutó európai uniós támogatás nem kerül elszámolásra a központi költségvetésben, tekintettel arra, hogy az csak ideiglenes növekedést okoz. A központi költségvetés adósságán belül a devizaadósság részaránya a 2016. évben várható 26,5%-ról 2017-ben tovább mérséklődik 23,3%-ra.

2.2. A költségvetés adósságával kapcsolatos folyó kiadások és bevételek

A bruttó kamatkiadások várható összege pénzforgalmi szemléletben 2017-ben 955,1 milliárd forintot tesz ki, ami 93,0 milliárd forintos csökkenést jelent az előző évi előirányzathoz képest. A nettó kamatkiadások is jelentősen csökkennek, a 2017-re várható 912,3 milliárd forintos kiadás 61,9 milliárd forinttal alacsonyabb a megelőző évinél, és várhatóan a GDP 2,4%-át teszi ki. A nettó kamatkiadások csökkenése az elmúlt időszakban bekövetkezett forintpiaci hozamcsökkenést mutatja, ami kompenzálja az államadósság nominális nagyságának emelkedéséből adódó kiadásnövelő hatást, annak ellenére, hogy a lejáró devizaadósságot is döntően forintkibocsátások finanszírozzák.

Az eredményszemléletű bruttó kamatkiadások 1016,6 milliárd forintot, a nettó kamatkiadások 1009,9 milliárd forintot tesznek ki 2017-ben.

A forintban fennálló adósság bruttó és nettó pénzforgalmi és eredményszemléletű kamatkiadása is alacsonyabb lesz 2017-ben a kamatszint csökkenése miatt. A devizában fennálló adósság eredményszemléletű és pénzforgalmi bruttó és nettó kamatkiadása is a tervezett állománycsökkenés és a kedvezőbb kamatok miatt kisebb lesz.

Az eredményszemléletű nettó kamatkiadások 2017-ben a GDP 2,7%-át teszik ki.

Az adóssággal kapcsolatos pénzforgalmi kamatbevételek 2017-ben 42,8 milliárd forintot tesznek ki. A bevételek összegét még jelentősen meghatározza a hiányt finanszírozó államkötvények aukciós értékesítése során realizált felhalmozott kamat és árfolyamnyereség, amely 2017-ben 37,1 milliárd forintot tesz ki.

V. A kormányzati szektor hiánya és adóssága az Európai Unió módszertana szerint

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) előírásainak megfelelően ez a fejezet a 2017. évre tervezett adatok alapján ismerteti az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor hiányával és az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval.

1. Az uniós és az államháztartási elszámolások főbb módszertani eltérései

Az uniós statisztikai szabványok által definiált kormányzati szektor nagyobb szervezeti kört foglal magába, mint az államháztartás. Mindazon szervezetek beletartoznak, amelyek tevékenységük során közjavakat állítanak elő, a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon elosztásában vesznek részt, irányításukat kormányzati szervek végzik, és tevékenységük ellenértékében 50%-nál kisebb arányt képvisel az árbevétel. A kormányzati szektorba sorolandó nem államháztartási szervezetek körét statisztikai munkabizottság állapítja meg. A 2017. évi költségvetés tervezési időszakára a kormányzati szektorba tartozó, államháztartáson kívüli szervezetek száma meghaladja a háromszázötvenet.

Az uniós módszertan - a szervezeti kör különbözőségén túl - a számbavétel időpontját, értékét, az elszámolandó tranzakciók körét illetően is eltér az államháztartási elszámolásokhoz képest. Az alkalmazandó uniós módszertant, az ESA2010 nemzeti számlarendszert egy uniós tanácsi rendelet1 tartalmazza, amely uniós tagságunk révén a magyar jogrend részét képezi.

2. A kiemelt mutatószámok

Az európai uniós tagsággal Magyarország vállalta az euró bevezetését, melynek fiskális kritériumaként a hiányt 3% alá, az adósságot 60% alá kell csökkenteni, középtávon pedig a Stabilitási és Növekedési Egyezmény alapján meghatározott strukturális deficitcélt kell teljesíteni a GDP arányában.

Az Európai Unió jogrendje szerint a tagországoknak évente két alkalommal - március és szeptember végéig - kell hivatalos jelentésben (Notifikáció) közölniük a két kiemelt kormányzati mutatót: a kormányzati szektor adósságát és hiányát, függetlenül attól, hogy az adott ország túlzotthiány-eljárás alatt áll-e. A Notifikáció szerinti adatszolgáltatásban foglaltak adnak kiinduló jogalapot a túlzotthiány-eljárás megindítására vagy befejezésére. A Notifikációs jelentést valamennyi tényidőszakra a Központi Statisztikai Hivatal állítja össze a nem pénzügyi számlák tekintetében, a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi számlák körében, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium mind az EDP-egyenlegnek, mind a maastrichti adósságnak az adott évi várható értékét adja meg.

A maastrichti hiánymutató és az államháztartási törvényben meghatározott deficitmutató tartalmi eltérése elsősorban a szervezeti kör különbözőségéből és az eredményszemléletű számbavételből (például adóknál és járulékoknál, dologi kiadásoknál, beruházásoknál, béreknél, kamatoknál), valamint a pénzügyi műveletek kiszűréséből adódik, de más jellegű tételek is befolyásolják azt.

A maastrichti adósságmutató a statisztikai értelemben vett kormányzati szektor konszolidált bruttó adósságát névértéken fejezi ki. (A konszolidálás a kormányzati szektoron belüli adósságelemeket szűri ki.) A túlzotthiány-eljárás referenciaértékeként Regulation (EU) No 549/2013 of the European Parliament and of the Council of 21 May 2013 on the European system of national and regional accounts in the European Union (Text with EEA relevance) választott adósság bruttó szemléletű mutató: a különböző pénzügyi instrumentumokban fennálló kötelezettségek nem csökkenthetők (nem nettósíthatók) az azonos instrumentumokban fennálló követelésekkel és a más instrumentumban fennálló követeléssel sem. A névértéken számított adósság a visszaváltáskor ténylegesen fizetendő érték szerinti számbavételt jelenti.

A derivatívák piaci termékek, névértékkel nem rendelkeznek, ezért nem részei az uniós adósságmutatónak. A magyar államháztartási számviteli szabályok szerint a diszkontértékpapírokat kibocsátási áron tartják nyilván, így a kibocsátási és visszaváltási értékük (névértékük) különbözete az állam nyilvántartott értékpapíradósságát növeli.

VI. A strukturális egyenleg alakulása

Az államháztartásról szóló törvény alapján a strukturális egyenleg a kormányzati szektornak a gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege. A stabilitási törvény szerint a költségvetési egyenlegnek mindenkor összhangban kell lennie a strukturális egyenlegben meghatározott középtávú költségvetési céllal. A középtávú költségvetési célt a Konvergencia Program tartalmazza. A középtávú költségvetési célból következő költségvetési egyenleg meghatározásához a ciklikus igazítás számítása 0,49 nagyságú együtthatóval történik. Az együttható azt jelenti, hogy az államháztartás egyenlege 0,49 százalékponttal változik, amennyiben a GDP (változatlan szerkezetben) 1%-kal eltér a potenciális kibocsátástól. A makrogazdasági pálya ciklikus alakulása (kibocsátási rés alakulása) és a költségvetésben szereplő egyszeri tételek ismeretében meghatározható a középtávú költségvetési céllal összhangban levő hiánypálya. Magyarország számára jelenleg a meghatározott középtávú költségvetési cél a GDP 1,7%-a. 2017-ben a 2,4%-os uniós módszertan szerinti költségvetési hiánynak a Kormány számításai szerint 2,1%-os strukturális egyenleg feleltethető meg.

A részletes indokolás

I. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

Az 1. §-hoz

A 2017. évi költségvetés bevételi és kiadási főösszegei és hiánya a központi alrendszerben, valamint a hazai működési költségvetésben, a hazai felhalmozási költségvetésben és az európai uniós fejlesztési költségvetésben.

A 2. §-hoz

Az 1. melléklet a főösszegeket, a hiányt, a kiadások és a bevételek fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti bontását tartalmazza.

2. Az államadósság értéke

A 3. §-hoz

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4. § (1) bekezdése értelmében a központi költségvetésről szóló törvényben összegszerűen meg kell határozni az államháztartás adósságának a költségvetési év utolsó napjára -az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően - tervezett értékét. Az Alaptörvény 37. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása megkívánja az államadósság-mutató csökkentését, melynek érdekében szükséges meghatározni a konszolidált összesített adósság várható értékét 2017. év végén, valamint a bruttó hazai termék 2017. évi várható értékét, továbbá az államadósság-mutató 2017. év végi értékét. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 6. § (1) bekezdése szerint az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos árfolyamon kell figyelembe venni, ami szükségessé teszi az árfolyamok meghatározását.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

A 4. §-hoz

E paragrafus szabályozza annak az összegnek a felhasználását, amely -céltartalékként - a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak bérkompenzációja többlet személyi juttatása és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 2017. évi kifizetésének, a prémium évek programban résztvevők költségeinek, az Állami Számvevőszéknél a számvevői illetményalap változása többletkiadásainak, a központi költségvetési szervek létszámváltozásai többletkiadásainak, valamint az ágazati életpályák és bérintézkedések (pl. közalkalmazottakra is kiterjedően a rendvédelmi életpálya, az állami tisztviselői életpálya, egészségügyi bérintézkedések stb.) keretében megvalósuló bérfejlesztésnek a finanszírozására szolgál.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

Az 5. §-hoz

(1) bekezdéshez: A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. forrásbevonásának és kötelezettségvállalásának teljes körű korlátozását mondja ki a törvény. Tekintve, hogy a rábízott vagyon kiadásait a központi költségvetésből kell fedezni, nincs szükség külön forrásbevonási lehetőség biztosítására. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az uniós statisztikai módszertan szerinti kormányzati szektor részét képezi, így forrásbevonása az államadósságot növelné.

(2) bekezdéshez: Az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalások átláthatóvá tétele érdekében a 2017. évben az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek a hozzá tartozó vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat vagyonkezelési terv keretében jóvá kell hagynia.

(3)-(5) bekezdésekhez: A vagyontörvények a központi költségvetési törvény szabályozási körébe utalják bizonyos limitek évenkénti megállapítását, ezek mértéke megegyezik a 2016. évivel. Az állami vagyonról szóló törvény szerint a költségvetési törvényben kell meghatározni a helyi önkormányzatoknak és a társulásoknak térítésmentesen átadható állami tulajdon éves keretösszegét. Ez alól kivételt képez a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok, illetve a PPP-projektek keretében létrejött sport- és oktatási ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adása. Az előbbi nagyságrendje nehezen tervezhető, az utóbbiak pedig jellegüknél fogva önkormányzati feladatellátást szolgálnak, ezért indokolt lehetővé tenni, hogy a keretszám ezek értékével túlléphető legyen.

(6) bekezdéshez: A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által működtetendő konstrukció (NET program) a szociálisan leginkább rászoruló családoknak kíván segítséget nyújtani. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt, állami tulajdonba kerülő ingatlanok vagyonkezelői jogát a vonatkozó törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. gyakorolja. A társaság az ingatlanokat elsősorban a korábbi tulajdonosok részére történő bérbeadással hasznosítja. Az állami tulajdonú ingatlanok hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek az államháztartásról szóló törvény alapján a központi költségvetés bevételét képezik. A költségvetési törvény speciális rendelkezése alapján az ingatlanok hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek mértékéig indokolt esetben a Kormány a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatellátását szolgáló többletkiadási lehetőséget teremthet.

(7) bekezdéshez: A törvény - az elmúlt évhez hasonlóan - nem az egyes ágazatokra specifikáltan, hanem általános módon állapítja meg a közfeladat ellátáshoz nem szükséges állami tulajdonú, de az érintett ágazathoz kötődő ingatlanok értékesítési bevételének felhasználási szabályait. A befolyó bevételek az átláthatóság érdekében az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek között jelennek meg, e bevételek mértékéig azonban az államháztartásért felelős miniszter - figyelemmel a szakmai indokoltságra és a költségvetés helyzetére - többletkiadások teljesítését engedélyezheti. E többletelőirányzatok azonban csak felhalmozási jellegű, azaz alapvetően az állami vagyon értékét megőrző, növelő kiadások fedezetét szolgálhatják.

(8) bekezdéshez: Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, mint tulajdonosi joggyakorló, az egészségügyi célra használt ingatlanok értékesítéséből származó bevételeket, valamint a tulajdonosi joggyakorlása során keletkező egyéb bevételeket (pl. osztalék) az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeten belül meghatározott bevételi előirányzatokon számolhatja el. E bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege e fejezeten belül használható fel felhalmozási kiadások teljesítésére.

(9) bekezdéshez: A mozgóképről szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. egyik fő bevétele a hatoslottó játékadója 80%-ának megfelelő forrás. A törvény az ágazat támogatása érdekében lehetővé teszi az érintett adóbevétel teljes összegének megfelelő pénzeszközátadást. Tekintettel arra, hogy ennek összege a tervezéskor becsült mértéket meghaladhatja, szükséges a játékadó év közbeni alakulása függvényében a kontrollált támogatásnövelés technikájának megteremtése.

(10) bekezdéshez: A felhatalmazás biztosítja annak lehetőségét, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételéből a Honvédség technikai modernizációjára, valamint a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre fordított kiadások révén a Honvédség rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, illetve a NATO elvárásaihoz.

(11) bekezdéshez: A rendelkezés a Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport felhasználásának lehetőségeit a feladat végrehajtása során azonosítható tényleges szükségletekhez igazítja azzal a korlátozással, hogy túllépésre csak az EDP-hiány megfelelő alakulása esetén van mód.

A 6. §-hoz

(1) bekezdéshez: Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Fejezeti tartalék előirányzatának felhasználási szabályait kellő rugalmasságot biztosító módon határozza meg a törvény. Az állami vagyon felügyeletéért és az államháztartásért felelős miniszter együttes engedélyezése lehetőséget ad a szakmai és pénzügyi kontroll megteremtésére.

(2) bekezdéshez: A törvény lehetővé teszi, hogy Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet keretein belül az esetlegesen megvalósuló többletbevételek mértékéig - az előírt feltételek teljesülése esetén - a Kormány terven felüli kiadások teljesítését engedélyezze.

(3) bekezdéshez: A törvény Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezeten belül az ingatlanokkal és ingóságokkal, valamint a társaságokkal kapcsolatos kiadásokat érintő évközi igények kezelése érdekében lehetőséget ad egyes kiadási előirányzatok között átcsoportosításra, maximum 3 milliárd forint összeghatárig.

(4) bekezdéshez: A törvény biztosítja, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatok között átcsoportosíthat.

(5) bekezdéshez: A törvény meghatározza a frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó - jelenleg még nem számszerűsíthető - bevételnek Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezeten belüli elszámolásának címrendi helyét.

A 7. §-hoz

(1) bekezdéshez: A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Fejezeti tartalék előirányzatának felhasználási szabályait kellő rugalmasságot biztosító módon határozza meg a törvény. Az agrárpolitikáért és az államháztartásért felelős miniszter együttes engedélyezése lehetőséget ad a szakmai és pénzügyi kontroll megteremtésére.

(2) bekezdéshez: A törvény lehetővé teszi, hogy A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet keretein belül az esetleges megvalósuló többletbevételek mértékéig - az előírt feltételek teljesülése esetén - a Kormány terven felüli kiadások teljesítését engedélyezze.

A 8. §-hoz

(1) bekezdéshez: Az átláthatóság és az egységes kezelési mód érdekében a törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorlók ilyen jellegű bevételeinek és kiadásainak központi kezelésű elszámolását írja elő a törvény, tekintve, hogy az államháztartási törvény előírásai alapján az állam nevében végzett ügyleteket központi kezelésű előirányzatként kell kezelni. E tételek kapcsán év közben is felmerülhetnek előre még nem pontosan tervezhető bevételek (pl. osztalékfizetés) és kiadások (pl. tőkehelyzet rendezés). E változások rugalmas, fejezeti hatáskörben történő kezelésére is biztosít szabályokat a törvény, oly módon, hogy a nem tervezett kiadások megvalósítása nem növelheti a hiányt.

(2)-(5) bekezdéshez: A kibocsátási jogosultságok értékesítését a Nemzetgazdasági Minisztérium végzi, az ebből származó bevételek felhasználásáról fele-fele arányban a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondoskodik.

A törvény az államháztartásról szóló törvény előírásai alapján felhatalmazást ad az érintett fejezeteket irányító szervek részére, hogy az egyes kibocsátási jogosultságok értékesítéséből eredő, a megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevételeknek az e törvényben meghatározott mértékével a bevételek felhasználására szolgáló kiadási előirányzatokat megnöveljék.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek nem tervezhetők, ezért esetleges teljesülésük esetén az elszámolásuk módjáról a törvény szövege külön rendelkezik.

A 2015. decemberi párizsi klímacsúcson konkrét vállalás történt a fejlődő országok klímafinanszírozására biztosítandó forrás tekintetében. A Magyarországra jutó vállalás a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetének Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoportja és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetének Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoportja terhére kerül biztosításra.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

A 9. §-hoz

Ez a rendelkezés - konkrét összegben meghatározott - központi befizetést ír elő a kizárólag saját bevételből gazdálkodó - központi irányítású - intézmények részére.

Előírja továbbá azokon az álláshelyeken keletkező megtakarításoknak a központi költségvetés javára történő befizetését, amelyeknek betöltésére a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló Korm. határozat alapján nem kerülhet sor.

A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatában érintett intézményi körre írja elő a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatok 20%-os mértékének megfelelő befizetést, vagy átcsoportosítást kormányrendeletben meghatározott részletszabályok szerint.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

A 10. §-hoz

(1) bekezdéshez: A rendelkezés rögzíti a Start-munkaprogramot érintő, a költségvetési évre áthúzódó kötelezettségvállalás szabályozását.

(2) bekezdéshez: Az 1079/2012. (III. 28.) Korm. határozatban a Kormány a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására. A feladat ellátásához szükséges forrás - a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 13. § (2) bekezdés h) pontjában foglalt előírással - a 2016. évivel azonosan a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére biztosítandó.

(3) bekezdéshez: A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap befizetésének összegét rögzíti. Az átutalást negyedévente egyenlő részletekben kell teljesíteni.

(4) bekezdéshez: A Paksi Atomerőműnek a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetési kötelezettségét állapítja meg.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

A 11. §-hoz

Az (1) bekezdés meghatározza az Ny. Alap fejezetnél felhasználható méltányossági keretösszegeket.

A (2) bekezdés felhatalmazást ad a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter részére, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

A 12. §-hoz

Az (1) bekezdés felhatalmazást ad a Kormány részére

- a Gyógyító-megelőző ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok közötti, valamint

- a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül a Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről az 1-18. jogcímekre történő

átcsoportosítás végrehajtására.

A (2) bekezdés szerint felhatalmazást kap a Kormány a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei, a gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcíme, valamint a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatainak a megemelésére.

A (3) bekezdésben a Kormány felhatalmazást kap a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeg módosítására az (1) bekezdés b) pontjában foglalt átcsoportosítás és a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emelés során.

A 13. §-hoz

Az (1) bekezdés felhatalmazást ad az egészségbiztosításért felelős miniszter részére, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével év közben átcsoportosítást hajtson végre a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-20. jogcímei között, valamint a Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül.

A (2) bekezdés felhatalmazást ad az egészségbiztosításért felelős miniszter részére, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosítást hajtson végre a Természetbeni ellátások céltartaléka előirányzatból a Gyógyító-megelőző ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre.

A (3) bekezdés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy a Gyógyszertámogatási céltartalékot a szerződések szerinti és a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételi jogcím előirányzatán elszámolt bevételek mértékéig év közben átcsoportosítsa a gyógyszertámogatás jogcímcsoport megadott jogcímére.

A (4) bekezdés felhatalmazást ad az egészségbiztosításért felelős miniszter részére, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén év közben megemelje a gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a szerződések szerinti és a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételi jogcím előirányzatán felül jelentkező többlet összegével.

A 14. §-hoz

A paragrafus rendelkezik az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok és a külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím évközi előirányzattúllépés engedélyezési szabályáról.

A 15. §-hoz

A paragrafus (1) és (3) bekezdése a Gyógyító-megelőző ellátás és a Gyógyászati segédeszköz jogcímcsoport tartalmát határozza meg.

A (2) bekezdés szerint a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására fordítható összeget. A bekezdés továbbá felhatalmazást ad arra, hogy az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett engedélyezze a befogadásoktól eltérő felhasználást a tényleges kiadások függvényében.

A (4) bekezdés az előlegre fordítható összeget határozza meg. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 35. § (5) bekezdése szerint azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság biztonságos ellátása érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére - kamatmentes, a tárgyévben visszatérítendő finanszírozási előleget nyújthat.

A 16. §-hoz

A paragrafus meghatározza azokat a keretösszegeket, amelyeken belül különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági ellátás engedélyezhető a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyógyító-megelőző ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzatok terhére.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

A 17. §-hoz

Önálló mellékletben jelennek meg azok az előirányzatok, melyek teljesülése külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól. Az előirányzat-túllépés automatikusan is bekövetkezhet anélkül, hogy a fejezetgazdának szabályozási feladata lenne. Ez a melléklet tartalmazza még a Kormány engedélyével túlléphető előirányzatokat is.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

A 18. §-hoz

Az Országgyűlés annak biztosítására, hogy egyes kiemelten fontos feladatok a döntésének megfelelő mértékű támogatásban részesüljenek - függetlenül az év közben esetleg felmerülő kényszerektől, törekvésektől - fenntartja az előirányzatok megváltoztatásának jogát a pártok, pártalapítványok támogatásai, illetve a Nemzeti Választási Iroda előirányzatainak csökkentése tekintetében.

Rögzíti továbbá, hogy az I-VI., a VIII., a XXX., XXXIII., XXXIV. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatának főösszegei, valamint a nevesített előirányzatok csak az Országgyűlés hatáskörében csökkenthetők az Aht. megjelölt rendelkezései kivételével, vagy ha e fejezetek kezdeményeznek átcsoportosítást.

A XX. fejezetben az Egyházi célú központi hozzájárulások egyes jogcímcsoportjai vagy jogcímei ugyancsak az Országgyűlés hatáskörében csökkenthetőek.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

A 19. §-hoz

(1) bekezdéshez: A törvény felhatalmazást ad az önkormányzati és az állami feladatátadás miatt a 2017. év közben szükségessé váló fejezetek közötti rugalmas átcsoportosítás kormányzati hatáskörben történő végrehajtására.

(2)-(4) bekezdéshez: A Miniszterelnökség fejezetben található Országvédelmi Alap évközi felhasználására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

(5)-(6) bekezdéshez: A rendelkezés az államháztartás egyensúlyának megőrzése érdekében, valamint a fejezetekbe tartozó költségvetési szervek és kiemelten is a fejezetet irányító szerv fegyelmezett gazdálkodásra való ösztönzési céllal képzett fejezeti stabilitási tartalék előirányzatok felhasználására biztosít lehetőséget a 2017. évi költségvetési és gazdasági folyamatok, ezen belül az egyes fejezetekhez tartozó előirányzatok alakulásának függvényében. A fejezeti stabilitási tartalék előirányzatok felhasználására a nemzetgazdasági miniszter tesz javaslatot a Kormány számára. A javaslattételt megelőzően a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja az érintett fejezetekhez tartozó intézmények előző évi időszakhoz képest nyilvántartott tartozásállományának változását, valamint a fejezetekhez tartozó címek előirányzatainak a tervezettől való eltérésének okait, az eltérés mértékét.

(7) bekezdéshez: A szakképzési centrumok esetleges évközi többletforrás-igényének biztosítására teremt lehetőséget a rendelkezés.

(8) bekezdéshez: Az önkormányzatok által ellátandó kéményseprő-ipari közszolgáltatás támogatása érdekében megteremti annak lehetőségét, hogy a Kormány a XIV. Belügyminisztérium fejezetben rendelkezésre álló keretből a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben e célból létrehozott jogcímre átcsoportosítást hajthasson végre.

A 20. §-hoz

(1) bekezdéshez: A költségvetés céltartalékának - a különböző jogcímű - átcsoportosítására hatalmazza fel az államháztartásért felelős minisztert. Az intézkedés felmérésen alapul.

(2) bekezdéshez: A szabály lehetőséget biztosít az államháztartásért felelős miniszter számára az adóhatóság premizálási viszonyainak alakításában. A szabály célja, hogy lehetőség legyen valódi érdekeltséget kialakítani az adóhatóság számára a jogszabály szerint az államot megillető adóbevételek beszedési hatékonyságának növelésében.

A 21. §-hoz

A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjének felhatalmazása az Állami kitüntetések és az Államfői protokoll kiadásai előirányzat Hivatalhoz (mint kifizetőhöz) történő átcsoportosítására.

A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjének felhatalmazása az Államfői protokoll kiadásai előirányzat Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium fejezet részére történő átcsoportosítására, ha az az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének felhatalmazása a fejezeti kezelésű előirányzatok intézményekhez történő átcsoportosítására.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökének felhatalmazása a fejezeti kezelésű előirányzatok intézményekhez történő átcsoportosítására.

A 22. §-hoz

(1) bekezdéshez: A kormányfői protokollal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködve látja el.

Ezen feladatok ellátásához kapcsolódik ez az átcsoportosítási felhatalmazás.

(2) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet és a Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetőjének, hogy a Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajtson végre.

(3) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a fejezeten belüli átcsoportosításra.

(4) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet és az Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetőjének, hogy a Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajtson végre.

(5) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére a fejezeten belüli átcsoportosításra.

(6) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport terhére a fejezeten belüli átcsoportosításra.

(7) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Nemzetpolitikai tevékenység támogatása jogcímcsoport terhére a fejezeten belüli átcsoportosításra.

(8) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Ludovika Campus jogcímcsoport terhére a fejezeten belüli átcsoportosításra.

A 23. §-hoz

A Földművelésügyi Minisztérium fejezetben a mezőgazdasági termelők rendelkezésére álló, a nemzeti agrártámogatások és a fejlesztési típusú támogatások finanszírozását biztosító előirányzatok az újonnan meghirdetésre kerülő támogatási jogcímek mellett fedezetet nyújtanak a korábbi évekről áthúzódó kötelezettségvállalások teljesítésére is.

A 24. §-hoz

A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában végrehajtandó feladatok igen összetettek, megvalósításuk partnerségben folyik, így indokolt, hogy a rendelkezésre álló forrás a végrehajtásért felelős Belügyminisztérium fejezeti kezelésű előirányzatán kerül megjelenítésre, ahonnan a szükséges feladat-meghatározás és felelősség-megosztás után előirányzat-átcsoportosítással kerül a részfeladatot ellátó fejezeten belüli és más államháztartási szervhez.

A 25. §-hoz

Az (1) bekezdéshez: A Területfejlesztéssel összefüggő feladatok fejezeti kezelésű előirányzat kezelésével kapcsolatos feladatokat a Magyar Államkincstár látja el. A feladatellátáshoz szükséges, évente változó, feladat nagyságától függő forrás biztosítása előirányzat-átadással valósítható meg hatékonyan.

A (2) bekezdéshez: A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítése a felelős játékszervezési tevékenység támogatása előirányzaton keresztül válik biztosítottá.

A 26. §-hoz

A Beruházás ösztönzési célelőirányzat alcím tekintetében határozza meg a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány maximális összegét.

A 27. §-hoz

A honvédelmi miniszter felhatalmazása az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a biztonsági környezetben bekövetkező változásokhoz, és a NATO által megfogalmazott új elvárásokhoz való operatív alkalmazkodást biztosítja, továbbá lehetőséget teremt a személyi juttatások és azok járulékainak év közbeni növelésére, mely által a honvédelmi tárca biztosítani tudja a nemzetközi missziókban résztvevők devizajuttatásainak fedezetét.

A 28. §-hoz

(1) bekezdéshez: A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján létrejött ellátási szerződéssel biztosított állami feladatban esetleges, az év közben bekövetkező változás miatt átcsoportosítás történhessen.

(2)-(3) bekezdéshez: A sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésével teremti meg az összhangot, egyértelművé teszi a megjelölt játékadó bevételek cél szerinti felhasználásának tartalmát és technikáját. Így a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12%-át az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet megtervezett sport előirányzataiba, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50%-át, a távszerencsejáték játékadójából és a sportfogadás (TOTÓ) játékadójából származó tervezett bevételt az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzatában megtervezettnek kell érteni. Ha e három utóbbi játékadó 2017. évben teljesült bevétele együttesen meghaladja a tervezett támogatási előirányzatot, akkor a különbség biztosításáról a Kormány határozattal dönthet. A sorsolásos szerencsejátékok játékadójából származó bevétel a sport támogatására, míg a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából, a távszerencsejáték játékadójából és a sportfogadás (TOTÓ) játékadójából származó bevétel kifejezetten a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül labdarúgásra fordítandó.

(4) bekezdéshez: A rendelkezés szerint az Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport bevételét képezi az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj meghatározott %-a.

(5) bekezdéshez: Az EMMI fejezetben a központi költségvetési szervek, illetve a köztestületi költségvetési szervek részére önálló előirányzaton kerül biztosításra a szociális ágazati pótlék fedezete. A felhatalmazás lehetővé teszi, ha év közben a fenntartó jogállásában változás következik be, az előirányzatok közötti átcsoportosításra is lehetőség nyílik.

(6) bekezdéséhez: A rendelkezés felhatalmazást ad a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeten belül jogcímcsoportok között átcsoportosíthat, amely lehetővé teszi, hogy az év közben bekövetkező igényváltozások esetén fejlesztési támogatás, illetve működési támogatás biztosítására kerüljön sor.

(7) bekezdéséhez: A rendelkezés felhatalmazást ad a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeten belül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján szabályozott szociális foglalkoztatás megvalósítása érdekében az esetleges, év közben bekövetkező változások miatt átcsoportosíthasson.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

A 29. §-hoz

A paragrafus meghatározza azokat a kereteket, amelyekre 2017-ben a szakmailag felelős minisztériumok, költségvetési szervek az Európai Unió által társfinanszírozott programok keretében kötelezettséget vállalhatnak. Megteremti az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 20092014. évi projektjeire a tárgyévi kötelezettségvállalás lehetőségét.

A 30. §-hoz

A paragrafus a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült bevételek ismételt kihelyezésének lehetőségét teremti meg, összhangban a vonatkozó uniós rendelkezésekkel.

A 31. §-hoz

Az EMGA, EMVA és EHA támogatások tekintetében a 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 1.§ (2) c) és d) pontjai rendelkeznek a megképzett céltartalék felhasználásáról, amelyet a paragrafus szerinti előirányzatokon kell megtervezni, minden más pénzügyi alap esetében a felhasználásra az 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet vonatkozó paragrafusai az irányadók.

A 32. §-hoz

A paragrafus teremti meg a jogi lehetőségét a 2014-2020 programozási időszak kötelezettségvállalásainak. A 2014-2020 közötti időszakban a kohéziós támogatások, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Duna Transznacionális Program, a Belső Biztonsági Alap, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében történő kötelezettségvállalások képeznek alapot a következő időszak európai uniós forrásainak felhasználásához, kifizetéseihez. A minél nagyobb arányú lekötések lehetőségét teremti meg az államháztartási miniszter egyetértésével lehetővé váló ún. kereten belüli túlkötés.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

A 33. §-hoz

Az (1) bekezdés meghatározza a szociális hozzájárulási adó 2017. évi megosztási arányait és a NAV feladatait az Ny. Alap az E. Alap és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap vonatkozásában.

A (3) bekezdés arról rendelkezik, hogy amennyiben az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, akkor a többlet az év végén a költségvetés részére visszafizetésre kerül.

A (4) bekezdés arról rendelkezik, hogy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az Ny. Alap bevételi többletét kezelje.

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

A 34. §-hoz

A szakasz utalást tartalmaz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 117. § (1) bekezdésére, amely meghatározza a helyi önkormányzatokat megillető - e törvény 2. mellékletében foglalt - állami támogatásokat.

A paragrafus rendelkezik továbbá a törvény 3. melléklete szerint a helyi önkormányzatok által ellátandó egyes feladatokhoz kapcsolódó működési és felhalmozási támogatásokról, azok felhasználási kötöttségéről.

A 35. §-hoz

A rendelkezés felhatalmazást ad az államháztartásért felelős miniszternek arra, hogy a 2016. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2017. évi címrendbe történő felvételéről gondoskodjon, és e címek, alcímek tekintetében a 2016. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeget biztosítsa.

A rendelkezés felhatalmazást ad a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek, hogy az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellege szerint illetékes miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben átcsoportosítást hajtson végre.

A 36. §-hoz

A szakasz rendelkezik arról, hogy az átalakult nemzetiségi önkormányzatok -melyek egyben települési önkormányzatok is - települési önkormányzatként a 2. és 3. mellékletek szerinti támogatásokat igénybe vehetik.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

A 37. §-hoz

E szakasz rendelkezik az önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés között megosztásra kerülő egyes adóbevételekről, így a gépjárműadóból és a termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni adóból az önkormányzatot megillető hányadról.

A 38. §-hoz

A szakasz rendelkezik az önkormányzatoknak a környezetvédelmi bírságból származó jövedelemből, a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságok behajtásából, valamint a végrehajtásából származó jövedelemből való részesedésének arányáról.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

A 39. §-hoz

Az (1) bekezdés a helyi önkormányzatok azon támogatásait rögzíti, melyek folyósítására nettó módon, a közterhekkel csökkentett összegben kerül sor.

A (2) bekezdés meghatározza azokat a szociális ellátásokat, amelyekhez a helyi önkormányzatok előleget vehetnek igénybe, éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

A (3) bekezdés meghatározza, hogy az önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatások esetében hogyan kell figyelembe venni a kamatfizetési kötelezettséget jogosulatlan igénybevétel esetén.

A (4) és (5) bekezdés a helyi önkormányzatok által a köznevelési intézmények működtetési kötelezettségének átadásából származó költségvetési befizetések teljesítéséről, az azzal való rendelkezésről szól.

V. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

A 40. §-hoz

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) rendelkezései alapján a központi költségvetés a nemzetiségi önkormányzati, az egyházi jogi személy és a magán köznevelési intézmény fenntartójának költségvetési támogatást biztosít, amelynek feltétele, hogy a köznevelési intézmény a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végezze tevékenységét.

A köznevelési intézményben foglalkoztatott pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérkiadásaihoz a központi költségvetés 2013/2014-es tanévtől folyamatosan biztosítja az ún. átlagbéralapú támogatást, továbbá a nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálati intézmény gyermekei, tanulói után járó működési támogatást.

Az Nkt. alapján 2017-re már az iskola ötödik évfolyamán tanulók számára is biztosítja a költségvetés az ingyenes tankönyvellátást, megtartva a felmenő rendszerrel nem érintett évfolyamokon az ún. normatív kedvezmény rendszerét.

Az állami iskolákban hit- és erkölcstanoktatást szervező bevett egyházat a tanulólétszám alapján ingyenes tankönyv- és átlagbéralapú támogatás illeti meg.

A gyermekétkeztetés megszervezéséhez két jogcímen nyújt a költségvetés támogatást. Az óvoda, a nappali rendszerű iskolai oktatás, és a kollégium gyermekei, tanulói számára szervezett étkeztetéshez egyrészt alaptámogatást állapít meg a települési önkormányzatokkal egyező módon, másrészt az ingyenes óvodai gyermekétkeztetésben részesülők után kiegészítő támogatást is biztosít a költségvetés.

A külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által elismert nevelési-oktatási intézmények Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartói a 7. melléklet szerinti feltételek esetén jogosultak átlagbéralapú támogatásra és a gyermek-, tanulói étkeztetés - gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti - megszervezése esetén gyermekétkeztetési támogatásra."

A részletesebb szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.

A 41. §-hoz

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a központi költségvetés a humánszolgáltatások részére támogatást biztosít. A rendelkezés kiegészül a munkahelyi bölcsődével, amelynek támogatása - az intézménynek a bölcsődétől eltérő személyi és tárgyi feltételeire figyelemmel - külön bekezdésben kerül szabályozásra. A támogatások nyújtásának/elszámolásának részletes szabályait e rendelkezés és a 8. melléklet tartalmazza.

A 42. §-hoz

E szakasz rendelkezik arról a mellékletről, amely megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzatok, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához nyújtandó támogatásokat.

A 43. §-hoz

Rögzíti az önkormányzati tűzoltóságok központi költségvetés által történő finanszírozásának elveit, forrását.

A 44. §-hoz

E szakasz a törvényi előírásnak megfelelve meghatározza, hogy 2017-ben az 1%-os SZJA- rendelkezésekkel támogatható költségvetési előirányzat a Nemzeti Tehetség Program.

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

A 45. §-hoz

A pártok, valamint azok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatására rendelkezésre álló összeg elosztása a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján történik.

VI. FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

A 46. §-hoz

A javaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 95. § (3) bekezdésének megfelelően meghatározza a Kormány felhatalmazása alapján 2017-ben vállalható új egyedi állami kezességek és garanciák mértékét.

Rendelkezik továbbá arról, hogy a nemzetközi fejlesztési intézményektől felveendő hitelekhez kapcsolódó állami garanciák nem terhelik az egyedi állami kezességek és garanciák keretét.

A 47. §-hoz

A javaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 95. § (3) bekezdésének megfelelően meghatározza a vállalható kiállítási garanciák és viszontgaranciák 2017. évi együttes állományát.

Rendelkezik továbbá arról, hogy a többségi állami tulajdonú vasúti társaságok a gördülőállományuk fejlesztésére az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott hitelekhez mekkora mértékű állami kezességvállalás nyújtható.

A 48. §-hoz

A javaslat rendelkezik az MFB Zrt. forrásszerzésének, az általa nyújtott garanciáknak és hiteleknek állami kezességvállalással biztosított keretösszegéről, valamint az MFB Zrt-nek nyújtandó árfolyam-fedezeti megállapodás keretösszegének felső határáról. Valamennyi keretösszeg megegyezik a 2016. évi mértékkel.

Rendelkezik továbbá az MFB Zrt. hitelnyújtásaihoz és garanciavállalásaihoz kapcsolódó, a Kormány határozatán alapuló állami kezesség kezesi díjának megállapítási módjáról.

A 49. §-hoz

A törvényjavaslat a Magyar Export-Import Bank Zrt. forrásszerzésének és vállalható garanciaügyleteinek, valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem piacképes biztosítások állományának összegéről rendelkezik. A keretek megegyeznek a 2016. évi mértékkel.

Az 50. §-hoz

A törvényjavaslat a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalható készfizető kezesség feltételeit és mértékét, valamint a költségvetési viszontgarancia összegét határozza meg. A viszontgaranciával vállalt kezességek - az eddigiekhez hasonlóan - a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások hitel-, bankgarancia-, lízing- és faktoring szerződéseire egyaránt kiterjednek, mértékük megegyezik a 2016. évi mértékkel.

Az 51. §-hoz

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalható készfizető kezesség feltételeit és összegét, valamint az állami viszontgarancia mértékét határozza meg. A keretet kis mértékben indokolt növelni az Alapítvány portfóliójának bővülése, az állományon belül a hosszabb futamidejű hitelek magas aránya, valamint a Vidékfejlesztési Program keresletélénkítő hatása miatt.

Az 52. §-hoz

A javaslat a diákhitelezési rendszer finanszírozását biztosító kezességvállalásról rendelkezik. A Diákhitel Központ Zrt. által működtetett kéttípusú hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre. E célok megvalósítása érdekében a társaság a forrásgyűjtést az Államadósság Kezelő Központ Zrt-vel együttműködésben végzi. A Diákhitel Központ Zrt-től speciális tevékenységére tekintettel külön hitelbiztosíték és kezesi díj nem követelhető.

Az 53. §-hoz

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény rendelkezik az útdíj fizetés finanszírozásához kapcsolódó állami kezességvállalásról, és meghatározza annak általános szabályait. E rendelkezések az állami kezesség állományára vonatkozó korlátok megteremtését a mindenkori költségvetési törvényre hagyják. Ennek megfelelően rendelkezik a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat az állami kezességvállalással biztosított keretösszegekről.

Az 54. §-hoz

A be nem tervezett állami kezességbeváltásokat, illetve az Allamadósság Kezelő Központ Zrt-nek - a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben előírt -az állami kezességvállalásokkal kapcsolatos szakértői díját előirányzat hiányában is ki kell fizetni. A javaslat a be nem tervezett, de esetleg felmerülő kifizetések jogcíméről rendelkezik.

Az 55. §-hoz

GOP és KMOP esetében még évekig lesznek élő ügyletek, ennek megfelelően került módosításra a dátum 2017. december 31-re. A két OP kezességvállalásainak összege, valamint a 2016. május 31-ig várható új ügyletek összegének figyelembe vételével került meghatározásra az 50 000 millió forintos felső értékhatár.

Az 56. §-hoz

2016-ban a GINOP-ban két viszontgarancia program kerül meghirdetésre 10-10 milliárd forintos keretösszeggel. A kezességvállalás 100 milliárd forintos nagyságrendben került maximálásra. A felső határ az előző időszaki bedőlési arány mértéke alapján került meghatározásra. A bedőlési arány 20% volt, ennek ötszöröse lehet a garanciavállalás mértéke/összege.

VII. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

Az 57. §-hoz

Az 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a rendelkezik az éves rendszeres nyugdíjemelésről. A nyugdíjemelésnél irányadó mértéket az éves költségvetési törvény határozza meg.

Az 58. §-hoz

A törvény meghatározza az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állományát, amelyhez a Kormány kamattámogatást biztosíthat.

Az 59. §-hoz

A közszolgálati tisztviselőkről szóló, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény értelmében a köztisztviselői, a kormánytisztviselői, a rendvédelmi, valamint a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.

A fizetési számlához kapcsolódóan adható bankszámla-hozzájárulás felső határát a költségvetési törvényben szükséges rögzíteni, mértéke megegyezik az előző évivel.

A 60. §-hoz

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) alapján az illetménypótlék számításának alapját (pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg. A legkisebb szorzószámokat tartalmazó táblázatot a 6. melléklet tartalmazza.

A Kjt. értelmében kereset-kiegészítést kell tervezni. A mérték vetítési alapja a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzata, mértéke változatlanul 2%.

A 61. §-hoz

A költségvetési törvény itt tesz eleget a szaktörvény azon felhatalmazásának, amely szerint az illetményalap számításának vetítési alapját a mindenkori költségvetési törvény határozza meg.

A 62. §-hoz

(1)-(3) bekezdéshez: A törvény meghatározza - jogszabályi kötelezettségek alapján -a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatíváját, a garantált egyetemi tanári illetmény összegét és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj összegét.

(4) bekezdéshez: Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet 16. §-a alapján a támogatott szakképzésben történő részvétel során a rezidens a szakképzéssel kapcsolatos kiadásainak, dologi költségeinek megtérítése céljából, az adott évre vonatkozóan a költségvetési törvényben meghatározott mértékű juttatásra jogosult, amelyet legfeljebb miniszteri rendeletben a szakképesítésére vonatkozóan meghatározott időtartamra vehet igénybe. A bekezdés a támogatás összegét határozza meg.

(5) bekezdéshez:A köznevelés új finanszírozási rendszere miatt e törvényben kell rendelkezni az állami felsőoktatási intézmények köznevelési intézményeinek tanulói részére is biztosítandó étkezési támogatás és tankönyvtámogatás mértékéről.

A 63. §-hoz

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvények értelmében a legalacsonyabb bírói/ügyészi illetményalapot évenként a költségvetésről szóló törvény állapítja meg. Az összeg a 2016. évihez képest nem változik.

Meghatározza továbbá a törvényjavaslat a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a jogi segítői, az ügyvédekről szóló törvény alapján a kirendelt ügyvédi óradíj mértékét.

A 64. §-hoz

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jelenleg évente két alkalommal, alkalmanként 5 800 forint összegű természetbeni támogatásban részesülnek. A javaslat alapján az alapösszegű támogatás összege 2017. január 1-jétől 6 000 forintra emelkedik. Ugyanakkor azon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek számára, akik tekintetében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet is fennáll, 6 500 forint emelt összegű támogatás kerül biztosításra. Az alapösszegű és emelt összegű támogatás összegét - a jelenleg hatályos szabályoknak megfelelően - a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza.

A megemelt támogatás nagyobb segítséget tud nyújtani a rászoruló családoknak, különösképpen a legnehezebb helyzetben élő, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelők részére.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezik arról, hogy a költségvetési törvényben kell különböző díjakat (szakértői díj, ápolási díj) meghatározni. A rendelkezés ennek az előírásnak tesz eleget. Az ápolási díjban részesülők szociális biztonságának erősítése érdekében a törvényjavaslat szerint megemelkedik az ápolási díj (ideértve az emelt összegű ápolási díj és a kiemelt ápolási díj is) összege.

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény rendelkezik arról, hogy a költségvetési törvényben kell az életkezdési támogatás mértékét meghatározni.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdése szerint a költségvetési törvényben kell megállapítani az alapnormatíva összegét.

A 65. §-hoz

Rendelkezik a különböző jogszabályokban meghatározott életjáradékok 2017. évi összegének megállapításáról.

A 66. §-hoz

Megállapításra kerül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti gyógyszerkeret havi és éves összege.

A 67. §-hoz

A rendelkezés megállapítja a fizetendő felügyeleti díj mértékét.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

A 68. §-hoz

A rendelkezés az Áht. szerinti kis összegű követelés értékhatárát határozza meg.

A 69. §-hoz

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény értelmében és az ott meghatározott számítási mód szerinti eredménnyel a gyártási költségvetési értékhatárokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.

A 70-72. §-hoz

A költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni az adott évben irányadó közbeszerzési (nemzeti és uniós) értékhatárokat.

A 73. §-hoz

A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény alapján a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárok.

20. Egyes koncessziós díjak

A 74. §-hoz

A törvény a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2017. évre meghatározza az I. és II. kategóriájú játékkaszinó üzemeltetési koncessziós díjminimum összegét. A koncessziós díjminimum megállapítása a 2016. évi koncessziós díjminimum és a 2017. évre tervezett fogyasztói árindex figyelembevételével történt.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Felhatalmazó rendelkezések

A 75. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezések.

22. Hatályba léptető rendelkezések

A 76. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés és dereguláció.

23. Átmeneti rendelkezések

A 77. §-hoz

Átmeneti rendelkezések.

Az indokolás mellékletei

Makrogazdasági mutatók

A gazdasági fejlődés főbb jellemzői

Az államháztartás

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FŐBB JELLEMZŐI

(pénzforgalmi szemléletben)

milliárd forintban

Az államháztartás mérlege (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

millió forintban

Az államháztartás konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

millió forintban

Az államháztartás konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

(közgazdasági osztályozás szerint)

megoszlás %-ában

Az államháztartás funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

millió forintban

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

millió forintban

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

megoszlás %-ában

A központi alrendszer

A 2017. évi költségvetés tartalmi tagolása A) Hazai működési költségvetés

B) Hazai felhalmozási költségvetés

C) Európai uniós fejlesztési költségvetés

A központi alrendszer mérlege (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

millió forintban

A központi alrendszer konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

(közgazdasági osztályozás szerint)

millió forintban

A központi alrendszer konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

(közgazdasági osztályozás szerint)

megoszlás %-ában

A központi alrendszer funkcionális kiadásai

(pénzforgalmi szemléletben)

millió forintban

A központi alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai

(pénzforgalmi szemléletben)

millió forintban

A központi alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai

(pénzforgalmi szemléletben)

megoszlás %-ában

Európai uniós költségvetési kapcsolatok

A 2017. évi európai uniós költségvetési kapcsolatok

millió forint

2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok

millió forint

Európai Területi Együttműködési Programok 2007-2013

millió forint

Európai Területi Együttműködési Programok 2014-2020

millió forint

Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020

millió forint

Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból nyújtott közvetlen termelői és agrárpiaci támogatások

millió forint

Egyéb Uniós programok

millió forint

A központi alrendszer egyéb adatai

A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása 2015-2017 között

millió forintban

Megjegyzések:

1) A devizában fennálló adósság forintra történő átszámításához alkalmazott árfolyamok 2015. évre vonatkozóan 313,1 forint/euró (azaz a tényárfolyam), 2016. és 2017. évre vonatkozóan 312,0 forint/euró.

2) A központi költségvetés bruttó adóssága nem azonos a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben alkalmazott, az államháztartás központi alrendszere adósságára vonatkozó definícióval.

3) A tábla a központi költségvetés bruttó adósságát mutatja, ez az európai uniós módszertan szerinti (maastrichti) adósságnak csak részeleme.

A 2017. évi költségvetésben szereplő hazai beruházások

Az önkormányzati alrendszer

Önkormányzati alrendszer mérlege (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

millió forintban

Önkormányzati alrendszer konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

millió forintban

Önkormányzati alrendszer konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

(közgazdasági osztályozás szerint )

megoszlás %-ában

Önkormányzati alrendszer funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

millió forintban

Önkormányzati alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

millió forintban

Önkormányzati alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

megoszlás %-ában

A kormányzati szektor hiánya és adóssága az Európai Unió módszertana szerint

A KORMÁNYZATI SZEKTOR HIÁNYA ÉS ADÓSSÁGA AZ EURÓPAI UNIÓ MÓDSZERTANA SZERINT

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény előírásainak megfelelően ez a fejezet a 2017. évre tervezett adatok alapján ismerteti az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor hiányával, és az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval.

1. Az uniós és az államháztartási elszámolások főbb módszertani eltérései

Az uniós statisztikai szabványok által definiált kormányzati szektor nagyobb szervezeti kört foglal magába, mint az államháztartás. Mindazon szervezetek beletartoznak, amelyek tevékenységük során közjavakat állítanak elő, a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon elosztásában vesznek részt, irányításukat a kormányzati szervek végzik, és tevékenységük ellenértékében 50%-nál kisebb arányt képvisel az árbevétel. A kormányzati szektor statisztikai fogalma szervezeti besoroláson alapul: valamely szervezet vagy beletartozik, vagy nem. A korábbi, statisztikai hatóságok által követett gyakorlat az volt, hogy legalább 3-5 éves tartós tendencia alapján ítélték meg az adott szervezet gazdasági magatartását és így szektorbesorolását. Jelenleg egy új szervezetet lehetőleg már megalakulásakor, az üzleti tervek alapján be kell sorolni a megfelelő szektorba.

A fenti statisztikai ismérvek alapján a 2017. évi költségvetés tervezési időszakára a kormányzati szektorba tartozó, államháztartáson kívüli szervezetek száma meghaladja a háromszázötvenet.

A központi kormányzat alszektorába a következő szervezetek tartoznak:

- Államadósság Kezelő Központ Zrt.,

- ÁVNY - Állami Vagyonnyilvántartási Kft.,

- Belügyminisztérium HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.,

- CORVINUS Nemzetközi Befektetési Zrt.,

- FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Közhasznú Nonprofit Kft.,

- HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt.,

- Honvédelmi Minisztérium ARMCOM Kommunikációtechnikai Zrt.,

- Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.,

- KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft.,

- Magyar Közút Nonprofit Zrt.,

- MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.,

- Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. (korábban Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.),

- Magyar Turizmus Zrt.,

- MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.,

- Müpa Budapest - Művészetek Palotája Nonprofit Kft.,

- MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.,

- ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.,

- Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.,

- Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,

- Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft.,

- NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (korábban Nemzeti Autópálya Zrt.),

- Nemzeti Színház Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt.,

- Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (korábban Állami Autópálya Kezelő Zrt.),

- NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.,

- Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.,

- Regionális Fejlesztési Holding Zrt.,

- Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,

Autonóm médiaszervezetek:

- Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.,

- Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,

- továbbá a központi kormányzat által irányított és többségükben finanszírozott nonprofit szervezetek (elsősorban a közalapítványok és bizonyos közhasznú társaságok).

A statisztikai helyi kormányzati alszektorba a következő szervezetek tartoznak:

- Csepeli Városkép Kft.,

- Gotthárd-Therm Fürdő és Idegenforgalmi Szolgáltató Kft.,

- Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat,

- SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft.,

- Szolnok Televízió Zrt.,

- Zalaegerszegi Televízió Kft.,

- Cívis Ház Zrt.,

- Hód-Fürdő Szolgáltató és Üzemeltető Kft.,

- ZTE Kosárlabda Klub Sportszolgáltató Kft.,

- Aranytíz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,

- FALCO KC Szombathely Sportszolgáltató Kft.,

- Kaposvári Nagypiac Kft.,

- Székesfehérvár Városgondnoksága Kft.,

- Martongazda Városfejlesztési és Üzemeltetési Nonprofit Kft.,

- Észak-Pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zrt.,

- Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft,

- Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.,

- Fővárosi Kertészeti Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság,

- Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt.,

- Hatvani Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft.,

- Via Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt.,

- RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft.,

- Kör 2004 Informatikai Nonprofit Kft.,

- Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.,

- Budai Polgár Kiadó, Tájékoztató és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.,

- Tatabányai Közszolgáltató Nonprofit Kft.,

- Média-Hatvan Nonprofit Közhasznú Kft.,

- NYÍRINFO Nyíregyházi Informatikai Nonprofit Kft.,

- KŐKERT Kőbányai Kerületgondnoksági és Településüzemeltetési Nonprofit Közhasznú Kft.,

- GYEVIÉP Algyői Településüzemeltetési- és Fejlesztési Nonprofit Kft.,

- Tarpai Talpasok Szolgáltató Nonprofit Kft.,

- Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft.,

- "Kölcsey" Televízió Műsorszolgáltató Nonprofit Kft.,

- Szegedi Kistérségi- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft.,

- "Szemesért" Közhasznú Nonprofit Kft., valamint

- BŐ-VÍZ Bőcsi Víziközmű Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.,

- továbbá a helyi önkormányzat által irányított és többségükben finanszírozott nonprofit szervezetek (elsősorban a közalapítványok és bizonyos közhasznú társaságok).

A kormányzati szektorba sorolandó nem államháztartási szervezetek körét statisztikai munkabizottság állapítja meg. A besorolt társaságok mellett más, jelentős támogatásban részesülő, vagy költségvetési szervi formából átalakított vállalatok megfigyelésére is sor kerül (pl. MÁV-Csoport, társasági formába kiszervezett közfeladatok). A médiaszervezetek változatlanul a kormányzati szektor részei.

Az uniós módszertan - a szervezeti kör különbözőségén túl - a számbavétel időpontját, értékét, az elszámolandó tranzakciók körét illetően is eltér az államháztartási elszámolásokhoz képest. Az alkalmazandó uniós módszertant, az ESA2010 nemzeti számla rendszert, egy uniós tanácsi rendelet1 tartalmazza, amely a magyar jogrend részévé vált.

Az ESA2010 szerinti egyenleg a fenti szervezeti körre való kiterjesztést követően és a megfelelő korrekciót alkalmazva áll elő a hazai elszámolások szerinti államháztartási egyenlegből. A másik fiskális konvergencia mutató, ún. maastrichti adósság mutató a kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága névértéken, melyet az ÁKK által kimutatott központi költségvetés bruttó adósságából kiindulva, azt korrigálva (névértékre kiegészítve), valamint a kormányzati szektorba tartozó többi alrendszer, illetve szervezet adósságát hozzáadva kaphatunk meg.

2. A kiemelt mutatószámok

Európai Uniós tagságunkkal vállaltuk az euró bevezetését, melynek fiskális kritériumaként a hiányt 3% alá, az államadósságot pedig 60% alá kell csökkenteni, középtávon pedig a Stabilitási és Növekedési Egyezmény alapján meghatározott 1,7%-os deficitcélt kell teljesítenünk a GDP arányában.

Az uniós tagországoknak a túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében évente két alkalommal (március és szeptember végéig) kell hivatalos jelentésben (az ún. áprilisi és októberi EDP Notifikációban) közölniük a két kiemelt kormányzati mutatót: a kormányzati szektor adósságát és hiányát. A Központi Statisztikai Hivatal állítja össze a Notifikációs jelentést valamennyi tényidőszakra a nem-pénzügyi számlák

1 Regulation (EU) No 549/2013 of the European Parliament and of the Council of 21 May 2013 on the European system of national and regional accounts in the European Union (Text with EEA relevance)

tekintetében, a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi számlák körében, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium mind az EDP egyenlegnek, mind a maastrichti adósságnak az adott évi várható értékét határozza meg.

2.1. A hiánymutató módszertana és alakulása

A maastrichti hiánymutató és a hazai deficitmutató tartalmi eltérése elsősorban a szervezeti kör különbözőségéből és az eredményszemléletű számbavételből (például adóknál és járulékoknál, dologi kiadásoknál, beruházásoknál, béreknél, kamatoknál), valamint a pénzügyi műveletek kiszűréséből adódik, de más jellegű tételek is befolyásolják azt.

Ezek közül a 2017. évi elszámolásokat is befolyásoló jelentősebb tételek a következők:

- Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása bevezette az adózók, közülük is a cégbejegyzésre kötelezettek minősítését (jó adózó - rossz adózó) attól függően, hogy mennyiben jogkövető a működésük adózásuk során. A jó adózói minősítéshez kapcsolódó kedvezmények egyike, hogy 2017-től az általános forgalmi adó visszatérítésének határideje 45 napra csökken a jelenlegi 75 napról. Ez a változás az eredményszemléletű áfa összegében nem okoz változást, de mintegy 125 milliárd forinttal kevesebb lesz a 2017. évi pénzforgalmi bevétel. Az adóévhez tartozó áfa-kiutalások statisztikai számbavétele is változatlan, a NAV által jóváhagyott visszaigénylések összege csökkenti a bevételt, függetlenül a pénzforgalmi visszautalás időpontjától.

- A Gripen-szerződés keretében 14 repülőgép NATO-kompatibilissé tétele vált lehetővé, ezzel párhuzamosan kiépültek a földi irányítási és más kiszolgáló rendszerek. A magyar fél oktatási-képzési szolgáltatásokat is igénybe vesz, a gépek tulajdonjoga azonban a svéd partnernél marad. A rendelkezésre állás időpontjától kezdődően eredetileg 10 éves bérleti periódus indult, melyet később további 10 évvel hosszabbítottak meg, mely időszak a szakértők szerint mintegy kétharmada a repülőgépek felújítás után kalkulálható hasznos élettartamának. A magyar fél rendelkezik vételi opcióval, a vásárlásról az Országgyűlés jogosult dönteni. Ezen ismérvek alapján az ügylet szolgáltatás-vásárlással kombinált bérletnek tűnhet, de az Eurostat munkadöntést hozott valamennyi hosszú lejáratú szerződéses konstrukcióban megvalósuló katonai eszköz beszerzésére/bérletére. A döntés értelmében minden esetben vásárlásként kell elszámolni az ilyen ügyeleteket, mégpedig abban az időpontban, amikor az eszközöket a kormányzat birtokba veszi. Ez azt jelenti, hogy a teljes bérleti időszakban a folyó (képzési, fenntartási, rendszerirányítási stb.) költségek folyamatosan, míg egy-egy nagyobb összegű kormányzati kiadás a gépek statisztikai "beszerzéseként" 2006-2007-ben jelentkezett. A repülőgépek beérkezése előtti időszakban ténylegesen kifizetett lízingdíjakból a repülőgépekre jutó rész előlegfizetésnek tekintendő. A beérkezés éveiben a statisztikai "vételár" és az előleg különbözeteként hitelfelvételt is könyvelni kell (a pénzügyi lízing mintájára), majd a beérkezést követő időszakban a lízingdíj meghatározott része a statisztikai hitelfelvétel törlesztésére fordítandó. 2017-re ebből fakadóan 7,7 milliárd forint egyenlegjavulás várható.

- Az ESA2010 statisztikához kapcsolódó Eurostat módszertani kézikönyv megerősítette az uniós források és felhasználásuk elszámolási módját. Ennek lényege, hogy az uniós források nem befolyásolhatják a kormányzat egyenlegét, ugyanakkor a kormányzat bevételei és kiadásai között csak a kormányzati egységek, mint végső kedvezményezettek által felhasznált források vehetők számításba. A kormányzati szektoron kívüli felhasználás pénzügyi műveletnek, nem ESA-kiadásnak és bevételnek tekintendő, e tételeket a központi költségvetésben elszámolt bevételekből és kiadásokból azonos összeggel kell kivonni. Az Eurostat továbbá - szokásos kétévenkénti látogatása során - javasolta, hogy az egyedi uniós jóváhagyást igénylő ún. nagyprojektek esetében, a döntést megelőzően szakértői becsléssel határozzuk meg és számoljuk el bevételként az adott évi kiadásokból későbbiekben nagy valószínűséggel EU-forrásból megtérülő részt, ezzel biztosítva az eredményszemléletű számbavételt és minimalizálva a későbbi statisztikai felülvizsgálatok nagyságát. Ugyanez a módszer érvényesítendő a programzárásokhoz kapcsolódó, kötelezően hazai finanszírozású utolsó részletek elszámolásánál, illetve egyéb, több év múltával megtérülő uniós források esetében is. A záródó programok, projektek döntően 2011-2015 közötti kiadásaihoz tartozó megelőlegezésekből valósultak meg, melyekből 2017-ben a költségvetésbe várhatóan 30,9 milliárd forint térül vissza.

- 2017-ben várhatóan 29,8 milliárd forint értékben történik ún. EUA típusú uniós rendszerben szabályozott széndioxid kvóta értékesítés tőzsdei úton. Ez pénzforgalomban bevételt jelent, ESA-ban azonban azonnal nem a következők miatt: a kvótakereskedelem tranzakcióinak statisztikai elszámolására - többéves ENSZ-OECD-EU-IMF egyeztetés eredményei alapján - az Eurostat 2013 februárjában iránymutatást adott ki, amely az ún. "cap and trade" rendszerek elszámolására terjed ki. Ilyen az európai rendszer is: limitált széndioxid-kibocsátás a kvóták kereskedelmével. Az iránymutatás értelmében a szén-dioxid kibocsátásért a kibocsátó vállalatnak termelési adót kell fizetnie, amely adó megfizetése "természetben", a kvóták leadásával történik. Az adófizetést eredményszemléletben a kvóta-leadás időszakára kell kimutatni (nem a kvóta vonatkozási évére). Mindez azonban csak a pénzért értékesített kvótákra vonatkozik, mert az EU által meghatározott tagországi kvótakeretekből történő ingyenes kiosztás - a kiadott módszertan szerint - nem jogosít fel ilyen kormányzati adóbevétel keletkeztetésére. A fentiek alapján Magyarország kidolgozott egy modellt az eredményszemléletben elszámolható adóbevételek kiszámítására, amelynek alkalmazását az Eurostat jóváhagyta. Mivel a kvótákkal történő elszámolás mindig a vonatkozási évet követő év májusában történik, a modell egy átlagos arányt számít az elszámolás (leadás) és az azt megelőző év kibocsátása vonatkozásában. A fenti arány az elmúlt években 82% volt, a gyakorlatban ez a következőt jelenti: 2017-ben a 2016. évi értékesítés során befolyt pénzforgalmi bevétel 82%-a számolható el adóbevételként. Ez a kettős korrekció 2017-ben összességében várhatóan 5 milliárd forint egyenlegromlást eredményez. Az Eurostat által kiadott módszertani iránymutatás rögzíti, hogy a kiotói egyezmény alapján működő, úgynevezett Assigned Amount Unit (AAU) típusú kvóták immateriális jószágnak tekintendők és kormány általi értékesítésük a kormányzat bevételeként számolható el. 2008-2011 között kiotói típusú kvóták értékesítésére került sor és ezek a bevételek javították a maastrichti egyenleget.

- A PPP-projektek statisztikai elszámolásánál a módszertan nemcsak a beruházás kockázatviselési mérlegelésen alapuló, a kormányzati mérlegen belüli vagy kívüli elszámolásra vonatkozó induláskori körültekintő mérlegelést és döntéshozatalt írja elő, hanem a megvalósult projektek folyamatos nyomon követését is. A szerződéses feltételek jelentős módosítása, a szolgáltató partnerek cserélődése szintén eredményezheti egy PPP-projekt kockázatainak átterhelését, ami a statisztikai elszámolásokban egy korábban mérlegen kívül tartott PPP-beruházás kormányzati körbe kerülésével jár. A partner csődje, az üzemeltetés saját egyetemi tulajdonú gazdasági társaság általi végzése okot adott arra, hogy ilyen statisztikai átminősítésre sor kerüljön 2012-ben. Az átminősítés tárgyi eszköz gyarapodással és adósságnövekedéssel járt a kormányzati mutatókban, míg a hosszú távon jelentkező folyó PPP-díjak statisztikai elszámolásában megtakarítás keletkezik a pénzforgalmi teljesítéshez képest, ugyanis a PPP-díj adósságtörlesztési komponense pénzügyi műveletnek minősül, így az egyenlegre nincs hatása. A 2012. évi átminősítések eredményszemléletű egyenlegjavító hatása 2017-ben várhatóan 1,2 milliárd forint lesz.

- 2001 decemberétől elváltak egymástól az ESA és EDP adatok (kamatkiadás, összes kiadás, egyenleg) egy tényező tekintetében: míg az ESA'95 szerinti elszámolásokban a swapok kamata nem számított tulajdonosi jövedelemnek, addig az EDP szerinti elszámolásokban annak kellett könyvelni. Ennek mértékében és összegével tért el a mindenkori ESA'95 és EDP szerinti kamatkiadás, összes kiadás és egyenleg, melynek nagyságrendje Magyarország esetében a GDP 0-0,2%-a körül alakult. Az ESA2010 módszertan szerinti adatszolgáltatásban ezt az elkülönülést eltörölték, a továbbiakban az EDP elszámolásokban sem számít tulajdonosi jövedelemnek a swap kamat, így az EDP és ESA adatok közötti eltérés megszűnik. Ennek következtében a 2017. évi EDP egyenleg 111 milliárd forint egyenlegrontó swap-korrekciót tartalmaz.

- A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők miatti egyszeri bevételek az ESA2010-ben már nem számolhatóak el azok beérkezésekor, hanem a későbbiekben a nyugdíjkifizetésekkel (Magyarország esetében 2012-től kezdődően 35 év alatt) egyidejűleg. Ennek következtében a maastrichti egyenleg 2017-ben 12,4 milliárd forinttal javul.

2.2. Az adósságmutató módszertana

Az adósságmutató értékét és viszonyszámát nemcsak az adósságállomány alakulása, számbavételének módja befolyásolja, hanem az is, hogy a kormányzati szektoron belüli szervezetek milyen nagyságrendben birtokolnak ezekből az adósságokból. A költségvetési/zárszámadási prezentáció a központi költségvetés könyvi értéken nyilvántartott, hitelviszonyból származó bruttó adósságáról ad számot.

A maastrichti adósságmutató a statisztikai értelemben vett kormányzati szektor (az 1. pontban ismertetett szervezeti kör) konszolidált bruttó adósságát névértéken fejezi ki. A konszolidálás a kormányzati szektoron belüli adósságelemeket (pl. az Egészségbiztosítási Alap likviditási hitelét a Kincstártól, a helyi önkormányzatoknál lévő állami értékpapírokat) kiszűri. A túlzotthiány-eljárás referenciaértékeként választott adósság bruttó szemléletű mutató: a különböző pénzügyi instrumentumokban fennálló kötelezettségek nem csökkenthetők (nem nettósíthatók) az azonos instrumentumokban fennálló követelésekkel (pl. a Magyar Állam Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló tartozása nem csökkenthető a hitelintézeteknek továbbkölcsönzött hányaddal, külföldi tartozásaink nem nettósíthatóak a külfölddel szembeni követelésekkel, pl. egyes fejlődő országoknak nyújtott kormányhitelekkel) és nem csökkenthetők a más instrumentumban fennálló követeléssel sem (pl. a Magyar Állam Európai Unióval, Nemzetközi Valuta Alappal szemben fennálló hiteltartozása nem csökkenthető az MNB-nél elhelyezett tartós betéttel). A névértéken számított adósság a visszaváltáskor ténylegesen fizetendő érték szerinti számbavételt jelenti. A derivatívák piaci termékek, névértékkel nem rendelkeznek, ezért nem részei az uniós adósságmutatónak. A magyar államháztartási számviteli szabályok szerint a diszkont-értékpapírokat kibocsátási áron tartják nyilván, így a kibocsátási és visszaváltási értékük (névértékük) különbözete az ÁKK által nyilvántartott értékpapír-adósságot növeli.

Az ÁKK által kimutatott központi költségvetés bruttó adósságán felüli, maastrichti adósságállományba beszámító jelentősebb tételek a következők:

- A Gripen repülőgépek beszerzését a statisztikai számításokban - az Eurostat katonai beszerzésekre vonatkozó általános érvényű döntése alapján - pénzügyi lízing módjára kell elszámolni, 2017 végére a fennálló tartozás várhatóan 86,5 milliárd forint lesz.

- Az MNV Zrt. speciális kötvényes privatizációs technikát alkalmazott a Richter Rt.-ben fennálló 25%-os részesedésének eladására. 2004 szeptemberében ötéves lejáratú kötvény aukciós kibocsátására került sor, amely lejáratkor, 2009-ben vált átcserélhetővé részvényekre, ugyanakkor az Államnak lehetősége volt a részvények előre meghatározott árfolyamon való visszavásárlására, amennyiben a befektetők a részvényre történő átcserélés mellett döntöttek. A kötvények lejáratakor az Állam a részvények megtartása mellett döntött, az átcserélhető kötvények törlesztésének finanszírozására pedig egy, az előzőhez hasonló konstrukciójú, de névértékében azt számottevően meghaladó átcserélhető kötvényt bocsátott ki. Ennek lejáratakor az Állam a korábbiakkal azonos módon a részvények megtartása mellett döntött és még az átcserélhető kötvények lejárata előtt azokat visszavásárolta és helyettük 2019-ben lejáró új kötvényeket bocsátott ki. Az új kötvénykibocsátás - névértéken és 2017. évi várható árfolyamon számítva 280,5 milliárd forint - miatt fennálló tartozás a kormányzati szektor adósságának részét képezi.

- 2011-2012-ben az Állami Számvevőszék vizsgálta a felsőoktatási PPP-ket. Vizsgálatáról szóló jelentésekben tett megállapításai szerint bizonyos felsőoktatási PPP-k esetében olyan szerződésmódosításokra került sor a vizsgálatot megelőzően, mely statisztikai értelemben a rendelkezésre állási kockázat áttevődését jelentette a magánpartnerről a felsőoktatási intézményre. Az ESA'95 PPP-kre vonatkozó szabályai alapján ez az érintett PPP beruházások átminősítését, a kormányzati szektorba való átsorolását vonta maga után. Az átminősítés a statisztikai elszámolásokban azt jelenti, hogy a becsült eszközértéknek megfelelő összegben imputált tárgyi eszköz vásárlási kiadást és ezzel egyidejűleg azonos összegű imputált hitelfelvételt kell elszámolni. Az átminősítés következményeként az átminősítést követő években kifizetésre kerülő rendelkezésre állási díjakat fel kell bontani hiteltörlesztési, kamatkiadási és szolgáltatásvásárlási komponensre, amihez projektenkénti elszámolási modellt kellett kidolgozni. A fentiek szerint számított maastrichti adósság hatása ezeknek az átsorolt PPP projekteknek 2017 végén várhatóan 19,2 milliárd forint lesz.

- Magyarországon kétféle diákhitel (diákhitel 1 és diákhitel 2) érhető el, mindkettőt a Diákhitel Központ Zrt. működteti. A két diákhitel konstrukció eltérő (statisztikailag releváns) jellemzőkkel bír, ESA2010 szerinti elszámolásuk ennek következtében különböző. A diákhitel 1 konstrukciónál a hallgatók egységes kockázatközössége viseli a nemfizetés kockázatát, az önfinanszírozó és piaci konstrukcióként működik, az állami támogatás (célzott kamattámogatás) csak marginális, valamint átmeneti és meghatározott élethelyzetekhez kötött, annak közvetlenül nincs hatása sem a hazai költségvetési, sem az uniós elszámolás szerinti ún. ESA2010/EDP szerinti egyenlegre, továbbá az nem növeli sem az államadósságot (más néven Gst. (2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról) szerinti adósságot), sem a maastrichti adósságot. (Közvetve, a diákhitel 1 konstrukcióhoz átmenetileg és meghatározott életkörülmények (tgys, gyes, gyed) között igénybe vehető célzott kamattámogatás rontja mind a költségvetési, mind az ESA2010/EDP szerinti egyenleget, annak finanszírozása pedig növeli az államadósságot és a maastrichti adósságot.) A diákhitel 2 konstrukció esetében a fenti, diákhitel 1 kapcsán tett megállapítások nem érvényesek. A konstrukció teljes kockázata az államnál csapódik le, ezért azt az ESA2010 szabályai értelmében át kell futtatni a kormányzati számlákon, így a konstrukció keretében kihelyezett teljes hitelállomány növeli a maastrichti adósságot (az államadósságot azonban nem). A konstrukcióhoz kapcsolódó általános kamattámogatás, mint kiadás rontja mind a költségvetési, mind az ESA2010/EDP szerinti egyenleget, a kamattámogatás finanszírozása pedig emeli az államadósságot és a maastrichti adósságot. A meglévő diákhitel 1 konstrukció statisztikai megítélésében és a Diákhitel Központ Zrt. szektorbesorolásában (pénzügyi vállalat) a diákhitel 2 bevezetése nem okozott változást. A két konstrukció eltérő jellemzői miatt kimutatásaik elkülönítésre kerültek (önálló szerződés-nyilvántartás, elkülönült kockázatközösségek, költségek megbontása). A két terméket igénybevevők két kockázatközösséget képeznek, azaz a két konstrukció hitelfelvevői között "keresztfinanszírozás" nincs, nem viselik egymás hitelezési kockázatát. A várható hitelezési veszteségeket fedező kockázati prémium számítása céljából így a két külön kockázatközösségre elkülönített aktuáriusi kockázati modell készül, mely alapján a megképzendő kockázati céltartalék is külön kerül kalkulálásra és nyilvántartásra. A diákhitel 2 fentiek szerinti hatása a maastrichti adósságra 2017 végén várhatóan 25,4 milliárd forint lesz.

- A kormányzati szektorba (központi kormányzati alszektorba és önkormányzati alszektorba egyaránt, az MNV speciális kötvénytartozása nélkül) besorolt, államháztartáson kívüli szervezetek adóssága 2017 végére várhatóan bruttó 320 milliárd forint körül alakul. A maastrichti adósságmutató számításakor konszolidálandó 64 milliárd forint állampapírkészlet figyelembevételével az adósságot a besorolt szervezet 256 milliárd forinttal növelik. A besorolt szervezetek adósság-állományának jelentősebb tételei a következők:

• a MÁV-Start Zrt. 38,1 milliárd forint hiteltartozása, mely magában foglalja a szervezetbe 2014 elején beolvadt MÁV-Trakció Zrt. és MÁV-Gépészet Zrt. adósságelemeit is, melyek döntően előbbi eszközfedezettel biztosított beruházási hitelei;

• a Nemzeti Filharmónia Kft. 34,6 milliárd forint hiteltartozása, mely hitel a Művészetek Palotája projekt beruházásait finanszírozta;

• a HM EI Zrt. 22,6 milliárd forint hiteltartozása, mely szolgáltatások előfinanszírozásához és beszerzésekhez, beruházásokhoz kapcsolódik;

• a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 195,7 milliárd forint hiteltartozása, mely a Budapest Bank megvásárlását finanszírozta;

• a besorolt önkormányzati társaságok és non-profit szervezetek 20 milliárd forint körüli adóssággal rendelkeznek.

- A kormányzati szektor adósságába beletartoznak a helyi önkormányzatok hitelviszonyon alapuló tartozásai, valamint a központi költségvetés által biztosított megelőlegezések (utóbbiak azonban konszolidálásra kerülnek kormányzati szinten), míg az önkormányzatoknál eszközként felhalmozott állampapírok állománya csökkenti a kormányzati szektor egészének adósságát. Az önkormányzatok alszektoron belüli konszolidált adóssága 2017 végén várhatóan 150 milliárd forint, állampapír-állománya 52 milliárd forint lesz.

- A társadalombiztosítási alapoknak a Kincstári Egységes Számláról nyújtott likviditási hitel év végi állománya, valamint az év végi megelőlegezések is az alrendszer adósságaként vannak kimutatva az uniós statisztikában, a kormányzati szinten konszolidált adósságot azonban nem érintik.

A Költségvetési Tanácsnak Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvény tervezetéről alkotott véleménye

A Költségvetési Tanácsnak Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvény tervezetéről alkotott véleménye

A vélemény összefoglalása

A Kormány - a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási törvény, illetve Gst.) alapján, az ott meghatározott véleményezési időtartamot biztosítva - 2016. április 13-án megküldte a Költségvetési Tanácsnak (a továbbiakban: KT, illetve Tanács) a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvény tervezetét.

A KT 2/2016.04.21. számú határozatában adta ki véleményét a törvény tervezetéről. Ebben megállapította, hogy a Tanácsnak a 2017. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a véleményezésre átadott dokumentummal kapcsolatban az egyet nem értés jelzését.

A KT megítélése szerint a 2017. évi törvényjavaslat tervezete megalapozott makrogazdasági prognózison alapszik, figyelembe véve, hogy a tervezet maga is tartalmaz gazdasági növekedést serkentő intézkedéseket. A bevételi és kiadási előirányzatok alapvetően összhangban vannak a makrogazdasági előrejelzéssel, a 2015. évi előzetes teljesítéssel és a 2016. évi várható folyamatokkal, valamint a korábbi és a tervezetben szereplő kormányzati intézkedésekkel. A Tanács az adóbevételek tervezését reálisnak, míg az egyéb bevételek előirányzatainak prognosztizálását konzervatívnak ítélte. A kiadási előirányzatok esetében kiemelte, hogy némileg magasabb infláció mellett is tarthatóak.

A Tanács a makrogazdasági előrejelzés és a költségvetési előirányzat számai alapján megállapította, hogy a 2017. évi - európai uniós módszertan szerint számított -2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a költségvetési törvényjavaslat tervezetében bemutatott gazdasági folyamatokkal és a tervezett bevételi, valamint kiadási előirányzatokkal. Az államháztartási hiánycél megfelel az Európai Unió fiskális szabályai korrekciós ágának és a Stabilitási törvénynek. A vélemény alapján a hiánycél emelkedésével várhatóan a strukturális hiány is emelkedik.

A Tanács pozitívan értékelte, hogy a költségvetésben elkülönül a működési, a felhalmozási és az uniós fejlesztéseket tartalmazó költségvetés, ami segíti a folyamatok átláthatóságát, a hosszú távú növekedést megalapozó kiadások elkülönítését a folyó kiadásoktól.

A KT megállapította, hogy a Stabilitási törvény szerinti 2016. évi adósság-mutatónak (GDP 73,5%-a) és a 2017. évi adósság-mutatónak (a GDP 71,9%-a) a törvényjavaslat tervezetében bemutatott alakulása összhangban van a 2016. évi várható és a 2017. évi tervezett gazdasági és költségvetési folyamatokkal, tehát teljesül az Alaptörvényben foglalt adósságszabály. Az adósságráta-csökkenés tervezett és várható mértéke megfelel az Európai Unió államadósságra vonatkozó követelményének is.

A vélemény alapján a Tanács indokoltnak tartotta, hogy a költségvetés tervezete az előre nem látható feladatokra, kiadásokra, valamint az esetleges bevételi elmaradásokra háromféle tartalékképzést is előír, azaz a Rendkívüli kormányzati intézkedések 120 milliárd forintos, az Országvédelmi Alap 50 milliárd forintos előirányzatán túl a fejezeteknek is képezniük kell stabilitási tartalékot. Emellett az államadósság-szabály teljesülése szempontjából implicit tartalékot jelent, hogy az államadósság-mutató tervezett csökkenése 1,5 százalékponttal nagyobb a Stabilitási törvényben előírt 0,1 százalékpontnál.

A Tanács véleménye szerint a 2017. évi hiánycél szempontjából nem a Stabilitási törvény GDP 3%-os plafonjára vonatkozó kritériuma, hanem a középtávú költségvetési cél elérését meghatározó követelmény teljesítése jelenti a szigorúbb feltételt. A Tanács szükségesnek tartja, hogy az Országvédelmi Alap mértékét és évközi felhasználásának szabályait a törvényjavaslat ez utóbbi követelmény biztonságos betartásának figyelembevételével állapítsa meg.

A felvetett észrevételekre, javaslatokra adott kormányzati válaszok

1)

A Tanács véleményében felhívja a figyelmet, hogy az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó előirányzatainak előző évi előirányzatokhoz viszonyított emelése feszített, teljesítésükhöz az adóbeszedési tevékenység hatékonyságának további javítására van szükség.

A Kormány nem tartja a bevételi előirányzatok összegét feszítettnek egyrészt a 2015. és 2016. évi teljesítési adatokra, másrészt az alábbi intézkedésekre tekintettel.

A tervezés alapjául szolgáló 2016. évi személyi jövedelemadó bevételek kedvezően alakulnak, az éves előirányzat túlteljesülése várható az eddigi folyamatok alapján. A bázisidőszaktól való eltérés oka egyrészről a magasabb bérkiáramlás miatti befizetés növekedés, másrészről az ezzel ellentétes hatású szja kulcscsökkentés és a két gyermekesek családi kedvezményének növelése. Figyelembe véve a bruttó bér- és keresettömeg kedvező alakulását, a 2017. évi költségvetési előirányzat további intézkedés nélkül teljesíthető.

A Kormány az elmúlt években a feketegazdaság felszámolása ellen jelentős intézkedéseket hozott, melynek eredményeképpen a makrogazdasági mutatók növekedését meghaladó mértékben nőttek az adóbevételek, így az általános forgalmi adó bevétele is. Az adóbevételekre gyakorolt pozitív hatást illetően a pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő elektronikus bekötése és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) működtetése kiemelkedő szerepet játszottak. 2017-ben tovább folytatódik a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések bevezetése, melyek célja mind a végső fogyasztók részére történő értékesítésekhez kapcsolódó, mind az adóalanyok közötti (B2B típusú) tranzakciókat érintő adócsalás csökkentése. Megvalósul az online pénztárgépek alkalmazásának kiterjesztése, bevezetésre kerül az online számlázás, az EKAER-t érintő szabályok módosulnak, javul a NAV végrehajtás és a NAV ellenőrzési tevékenység hatékonysága a rendelkezésre álló adatforrások jobb kihasználásával, és a Kormány programot vezet be az elektronikus fizetések ösztönzésére. A bevezetendő intézkedések és a gazdaság növekedése biztosítja a 2017. évi áfa előirányzat teljesítését.

Az elmúlt évek adóbevételeinek alakulásában a pénztárgépek NAV-hoz történő elektronikus bekötése és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer kiemelkedő szerepet játszott, bizonyítva, hogy jelentős költségvetési egyenlegjavulás érhető el a fehéredést szolgáló intézkedésekkel. 2014-ben, főként az online pénztárgépek bevezetése következtében az áfa bevételek növekedése lényegesen meghaladta a makrogazdasági paraméterek (lakossági fogyasztás, lakossági beruházások, állami vásárlások) által indokolt növekményt. 2015-ben a bevételek alakulását a pénztárgépek 2014-ről áthúzódó pozitív hatása, valamint a próbaüzemet követően az EKAER 2015 márciusától kezdődő éles üzemű működése is meghatározta. Az eredményszemléletű 2014. évi áfa bevétel 11,8%-os (318 milliárd forintos), míg a 2015. évi előzetes áfa bevétel 9,8%-os (269 milliárd forintos) növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Az eredményszemléletű áfa-bevételek növekményéből 2014-ben a GDP mintegy 0,6%-a, 2015-ben a GDP további 0,2-0,3%-a az a rész, melyet nem magyaráz az előzetes makrogazdasági paraméterek alakulása, így ezen többlet valószínűleg legnagyobb részt a fehéredésnek tudható be. Az áfa bevallási adatok alapján a 2013-tól online pénztárgép bekötésére kötelezett szektorok esetén a fehéredés mértéke átlagban elérte a 12%-ot.

2)

A Költségvetési Tanács határozatának 4. pontjában annak indoklását kéri, hogy a törvényjavaslat szerinti hiánycél hogyan tesz eleget az EU strukturális hiányra vonatkozó kritériumának és a Stabilitási törvény ezen nyugvó, 3/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelményének. Ezzel szoros összefüggésben a határozat 7. pontjában a Tanács szükségesnek tartja e követelmény biztonságos teljesítését oly módon, hogy az Országvédelmi Alap mértékét és évközi felhasználásának szabályait a törvényjavaslat e követelmény teljesítéséhez kösse.

A Stabilitási törvény 3/A. § (2) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével. E rendelkezés azon európai uniós szabályhoz kapcsolódik, amely szerint az egyes tagországok költségvetése strukturális egyenlegének a tagország számára meghatározott középtávú költségvetési célt kell elérnie.

Jelenleg a Magyarország számára meghatározott középtávú költségvetési cél a GDP 1,7%-a. 2017-ben a 2,4%-os uniós módszertan szerinti költségvetési hiánynak a Kormány számításai szerint 2,1%-os strukturális egyenleg feleltethető meg. Ki kell emelni, hogy a strukturális egyenleget befolyásoló tényezők (így pl. az ún. potenciális GDP) meghatározása, kalkulációja többféleképpen lehetséges, így a különböző számítások különböző eredményekre vezethetnek. Ez alapján a strukturális hiány értékelése sem egyértelmű. A magyar költségvetés strukturális egyenlegét a következő években fokozatosan és jelentősen csökkenteni kívánja a Kormány az elvárt szintre, illetve az alá, 2018-ban elérve az 1,7%-os, 2019-ben az 1,5%-os, míg 2020-ra az 1,2%-os szintet.

Megfogadva a Költségvetési Tanács javaslatát, a Kormány 10 milliárd forinttal növelte az Országvédelmi Alap összegét az általános jellegű tartalékként szolgáló Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat rovására, ezzel is csökkentve a hiánycél teljesítésének kockázatát. A Kormány nem tartotta azonban szükségesnek az

Országvédelmi Alap szabályának módosítását, mert megítélése szerint a biztos számítási alapokon nyugvó, időben és térben összevethető, az államadósság alakulására hatással lévő uniós módszertan szerinti egyenleg biztonságos tartása fontosabb cél és megfelelőbb megoldás, mint ugyanezen szabály alkalmazása a bizonytalan számítási alapokon nyugvó, az adósság alakulására közvetlenül hatással nem lévő strukturális egyenleg vonatkozásában.

3)

A Tanács célszerűnek tartaná, ha a Kormány a törvényjavaslat indokolásában bemutatná, hogy a tartalékokat milyen típusú és mértékű kockázatokra tekintettel tervezte meg.

A Kormány a Tanács e véleményét is megfontolva az Országvédelmi Alap előirányzatát megemelte, a 60 milliárd forintos mérték így fedezetet nyújt 60 bázispontnyi hozamemelkedésre, vagy a tervezettnél 0,4-0,5%ponttal kisebb mértékű GDP növekedésből fakadó adóbevétel kiesés ellensúlyozására.

A Költségvetési Tanácsnak átadott tervezet és a benyújtott törvényjavaslat közötti eltérések

Az átadott tervezet és a benyújtott törvényjavaslat között hangsúlyos, a tervezet karakterét jelentősen befolyásoló különbség nincsen.

Változást okozott, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) friss módszertani állásfoglalása alapján a 2015. évi növekedési adóhitel elszámolásában változás történt 2015-ben, ami érinti a 2016-os és 2017-es évet is. 2017-ben ez egyenlegjavító hatású, ami lehetőséget biztosított arra, hogy az uniós módszertan szerinti 2,4%-os hiány változatlansága mellett további beruházások, illetve közérdekű feladatok finanszírozására kerülhessen sor, kis mértékben rontva ezzel a pénzforgalmi egyenleget, ami azonban nem befolyásolja az adósságcsökkenés tarthatóságát.

További változás, hogy a költségvetés szerkezetének egyszerűsítése és a dereguláció jegyében, összhangban a vonatkozó szaktörvények módosulásával két elkülönített állami pénzalap (a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja) időközbeni döntés alapján 2017-től megszűnik, feladataik más módon történő ellátása mellett.

FEJEZETI INDOKOLÁSOK

Igazságügyi Minisztérium

Az igazságügyi tárca kiemelt célkitűzése 2017-re az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom növelése, az eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele, az ország alkotmányos identitásának védelme a nemzetközi térben. Igazságügyre és igazságszolgáltatásra jövőre 26 milliárd forinttal fordíthat többet a magyar állam. Az Igazságügyi Minisztérium külön fejezeti kezelésű előirányzata 2017-ben 500 millió forintot biztosít a jogászképzés színvonalának emelését célzó programok támogatására.

Miniszterelnökség

A Miniszterelnökség felel az állam tevékenységének kormányzati, valamint a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolásáért. 2017-ben a Miniszterelnökség 250 milliárd forinttal nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat. A fejezet költségvetése elkülönítetten tartalmazza a Rendkívüli kormányzati intézkedések, az Országvédelmi Alap és a Céltartalékok előirányzatokat. Magyarország miniszterelnöke a Modern Városok Program keretében együttműködési megállapodásokat kötött és köt a jövőben a megyei jogú városok önkormányzatainak polgármestereivel. A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladata, hogy koordinálja a Modern Városok Program keretében meghatározott feladatok végrehajtását. Ennek megfelelően a Program végrehajtásához szükséges költségvetési forrás, 153 milliárd forint is a Miniszterelnökség költségvetési fejezetében szerepel.

Földművelésügyi Minisztérium

Az agrártárcának változatlanul kiemelt célja a magyar kis- és középbirtokok támogatása, hazánk GMO-mentességének fenntartása, a környezet állapotának javítása, a természeti erőforrások fenntartható használatának előmozdítása és a biológiai sokféleség védelme. A Földművelésügyi Minisztérium költségvetésében az Igyál tejet programra fordított, 2,6 milliárd forintban meghatározott idei előirányzat 2017-re 4,2 milliárd forintra növekszik. A tárca "Több munkahelyet a mezőgazdaságban" programja jövőre is kiemelten támogatja az állattenyésztést, valamint a zöldség-és gyümölcstermesztést. A minisztérium 2017-ben több forrást fordíthat majd a mezei őrszolgálatok támogatására is.

Honvédelmi Minisztérium

A magyar állam mintegy 51 milliárd forinttal többet fordít jövőre az ország védelmére. A Honvédelmi Minisztérium (HM) költségvetése a törvényjavaslat értelmében 54,7 milliárd forinttal emelkedhet. A fejezet 2017. évi támogatási főösszege többletforrásokat tartalmaz a katonai életpályamodell 2017. évi kiadásaira, valamint a honvédségi közalkalmazottak honvédelmi pótlékával és a pedagógusi életpálya-modellel kapcsolatos többletkiadásokra. A terület számára kiemelt prioritás a tárca 10 éves tervében jóváhagyott, illetve a Honvédelmi Szakpolitikai Programban tervezett fejlesztések ütemezett végrehajtása. A HM fejezet tartalmazza a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételének, valamint a Pápai Bázisrepülőtér fejlesztése 2017. évi ütemének fedezetét is.

Külgazdasági és Külügyminisztérium

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) elsődleges feladata továbbra is a külföldi tőkebeáramlás, a külföldi közvetlen tőkebefektetések által megvalósuló beruházások elősegítése. A Külügyminisztérium feladati ellátására 2017-ben az idei évhez képest 20 milliárd forinttal több forrást fordíthat. A Beruházás-ösztönzési célelőirányzat, mely a Kormány stratégiai beruházás-politikájának egyik fontos eszköze, jövőre eléri a 30 milliárd forintot. Több mint 15 milliárd forintot fordíthat a KKM jövőre határ menti gazdaságfejlesztési programokra. Mindemellett alapvető cél, hogy a megújult, integrált kulturális és tudománydiplomáciai eszközrendszer is hatékonyan járuljon hozzá Magyarország kulturális kapcsolatainak fejlesztéséhez.

Belügyminisztérium

A Belügyminisztérium fejezet 2017. évi költségvetése a belügyi terület legfontosabb célkitűzésének a mindennapok biztonságának megerősítése mellett a nemzetközi és hazai terrorizmus elleni védelmet tekinti. Éppen ezért rendvédelemre 2017-ben 114 milliárd forint többletforrás jut, a rendőrség számára pedig a 2016-osnál 40 milliárd forinttal nagyobb összeg, 206,5 milliárd forint áll rendelkezésre személyi kiadásokra. Többet fordíthat bérekre az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Terrorelhárítási Központ is. A fentiek mellett a büntetés-végrehajtás 2017. évi fejlesztéseihez 25,2 milliárd forintot meghaladó többletforrást irányoz elő a Kormány. Az önkormányzati szektor 6 milliárd forinttal magasabb keretösszegre számíthat, ennek részeként 2,2 milliárd forinttal több forrás jut a gyermekétkeztetés biztosítására. A települési önkormányzatok szociális, köznevelési és kulturális feladatokra összességében több mint 10 milliárd forinttal nagyobb összeget fordíthatnak jövőre.

Nemzetgazdasági Minisztérium

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fő feladata a munkaalapú gazdaság kiépítése és ennek eredményeképpen a teljes foglalkoztatottság elérése. Emellett 2017-ben az NGM kiemelt célkitűzése az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetésének végrehajtása lesz. A 2017. évtől 18 százalékra csökken az internet-hozzáférésre és éttermi étkezésre, valamint 5%-ra csökken a tejre, a tojásra és a baromfihúsra vonatkozó áfa kulcs. Tovább bővül a kétgyermekes családok adókedvezménye, amely 15 milliárd forint többletbevételt jelenthet az érintett családok számára. Otthonteremtésre a Kormány jövőre már 211 milliárd forintot fordít. A fejlesztési források elosztása során hátrányt szenvedő Pest megye településeinek fejlesztésére a tárca költségvetése 16 milliárd forintot irányoz elő.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) elsődleges feladata a magyar családok erősítése. Az EMMI a jövő évi költségvetés egyik legnagyobb nyertese, a 2017-es év a tárca minden szakterülete számára előrelépést jelent. Ezt támasztja alá, hogy a költségvetés egészében oktatásra 270 milliárd forint, egészségügyre 167 milliárd forint, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forint, a kulturális tevékenységekre 66 milliárd forint, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben. A tárcához tartozó nagyberuházások közül a Liget Budapest projektre több mint 44 milliárd forint, a Magyar Állami Operaház beruházásaira 12,5 milliárd forint, az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójára pedig több mint 10 milliárd forintot irányoz elő az EMMI költségvetése.

Miniszterelnöki Kabinetiroda

A Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK) látja el a miniszterelnök által meghatározott kiemelt ügyek koordinálását. A tárca emellett a kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatokért is felel. Magyarország Kormánya arra törekszik, hogy folyamatos párbeszédet folytasson az emberekkel az életüket meghatározó aktuális intézkedésekről, és a legfontosabb ügyekben kikérje véleményüket. Ennek egyik elsődleges eszköze a nemzeti konzultáció. Az MK tájékoztatási feladatát emellett állampolgároknak küldött levelekkel, kiadványokkal, internetes és egyéb kommunikációs eszközökkel látja el.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kiemelt feladata a nemzeti vagyon őrzése és gyarapítása, az ország újraiparosításának és egy új szerkezetű gazdaság kiépítésének elősegítése. Jövőre a 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forint jut különböző fejlesztésekre. Az NFM költségvetése az idei 879 milliárd forintról 2017-ben 1201 milliárdra nő. 2017-ben a közúthálózat felújítása című fejezeti kezelésű előirányzat 10 milliárd forint lesz, csakúgy, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza felújításának, illetve a FINA világbajnokság lebonyolításának támogatása. Tanterem-, tornaterem-, valamint tanuszoda-építési programra egyaránt közel 3 milliárd forint jut a jövő évben is. A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítása érdekében 7 milliárd forint támogatásnövekedést irányoz elő az NFM 2017-es büdzséje.

I. Országgyűlés

Országgyűlés Hivatala

I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése

Az I. Országgyűlés fejezet 1-4. címei a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat szerint az alábbiak:

1. cím: Országgyűlés Hivatala,

2. cím: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára,

3. cím: Országgyűlési Őrség,

4. cím: Fejezeti kezelésű előirányzatok.

Az Országgyűlés Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) alapfeladata az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységének, folyamatos működésének, az országgyűlési képviselők, a nemzetiségi szószólók, a képviselőcsoportok, a bizottságok és az Országgyűlés tisztségviselői munkájának támogatása.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: Levéltár) alapfeladata, hogy szaklevéltárként őrzi, kezeli és feldolgozza az illetékességébe és gyűjtőkörébe tartozó iratokat, az érintettek számára lehetővé teszi személyes adataik megismeréséhez való joguk gyakorlását.

Az Országgyűlési Őrség (a továbbiakban: Őrség) alapfeladata az Országgyűlés függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének védelme, személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása.

A fejezeti kezelésű előirányzatok között a költségvetési tervben az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai; a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma keretein belül a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása; a Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai szerepelnek.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

Az I. Országgyűlés fejezet 1-4. címeinek 2017. évi javasolt költségvetési támogatási előirányzata 25 277,9 millió forint.

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

1. cím: Országgyűlés Hivatala

Magyarországon a törvényhozó hatalmat az Országgyűlés gyakorolja. Az Országgyűlés, a tisztségviselők, a bizottságok és meghatározott feladatkörökben az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók munkáját központi költségvetési szervként a Hivatal segíti. A Hivatal az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogy. törvény) alapján alapfeladatként megteremti a törvényalkotás technikai feltételeit, segíti az Országgyűlés folyamatos működését, támogatja az országgyűlési képviselők, a nemzetiségi szószólók, a képviselőcsoportok, a bizottságok és az Országgyűlés tisztségviselői tevékenységét. A Hivatal ellátja továbbá az Ogy. törvényben az országgyűlési képviselők és nemzetiségi szószólók részére megállapított juttatások, keretek folyósításával, az országgyűlési képviselőcsoportok rendelkezésére álló keretekkel kapcsolatos feladatokat.

A Hivatal költségvetésére vonatkozó javaslatot a Házelnök irányítása mellett a főigazgató készíti el, majd azt a Házelnök, a Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után küldi meg a Kormánynak, amely azt változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. A Hivatal 2017. évi költségvetésével kapcsolatban a Házbizottság ülésén észrevétel nem merült fel, és azt a Költségvetési bizottság is támogatta.

A Hivatal keretein belül az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai a képviselőik számához igazodó létszámú hivatalt működtetnek. Az Ogy. törvény lehetővé teszi, hogy minden képviselő munkatársat alkalmazzon. Előzőeken túl az Országgyűlés tisztségviselői, a bizottságok és a képviselőcsoportok külső szakértőket is foglalkoztathatnak.

A Hivatal átlagos statisztikai állományi létszáma 1 165 fő (mely tartalmazza az országgyűlési képviselőket, a nemzetiségi szószólókat, a Hivatal köztisztviselőit és fizikai alkalmazottait is). A képviselőcsoportok hivatalaiban összesen 236 munkatárs foglalkoztatására van lehetőség, további kettő fő az Európai Parlamentben működő képviselőcsoportok munkáját segíti.

A Hivatal:

- segíti az Országgyűlés törvényalkotó munkáját,

- lebonyolítja a plenáris és bizottsági üléseket,

- szervezi a külügyi kapcsolatokat, a parlamenti sajtótevékenységet, a társadalmi kapcsolatokat,

- szervezi és koordinálja a kezelésében lévő ingatlanok beruházásaival, fenntartásával, felújításával kapcsolatos teendőket,

- elvégzi a költségvetés végrehajtásával, illetve a képviselőtestület működési feltételeinek megteremtésével kapcsolatos feladatokat,

- ellátja az Országgyűlés működésével kapcsolatos általános igazgatási és ügyviteli feladatokat, a személyzeti és munkaügyi feladatokat,

- biztosítja a hiteles jegyzőkönyvek elkészítéséhez a parlamenti gyorsírást,

- ellátja az Országgyűlési Könyvtár által nyújtott szolgáltatásokkal, illetve az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat,

- szervezi az Országház látogatását,

- elvégzi a volt köztársasági elnököknek nyújtott egyes juttatások biztosításával kapcsolatos feladatokat,

- ellátja az Őrség mint költségvetési szerv gazdálkodási feladatait.

A Hivatal gondoskodik továbbá a Házelnök által vezetett Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, továbbá - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján - a Független Rendészeti Panasztestület elhelyezéséről és működésének feltételeiről is, valamint ellátja a Költségvetési Tanács és titkársága működési feltételeinek megteremtésével, az illetmény és az egyéb juttatások folyósításával kapcsolatos feladatokat.

millió forintban, egy tizedessel

2. cím: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

A Levéltárat, mint a Történeti Hivatal jogutódját az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény hozta létre 2003. április 1-jei hatállyal. A Levéltár tevékenységi körében:

- szaklevéltárként őrzi és kezeli a 2003. évi III. törvényben meghatározott iratokat,

- elősegíti az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismerését,

- megteremti a törvényben meghatározott feltételeket az érintettek számára személyes adataik megismeréséhez való joguk gyakorlására,

- lehetővé teszi az általa kezelt iratanyagban a kutatási tevékenység folytatását,

- saját kutatási terv alapján történettudományi kutatásokat végez, közzéteszi a kutatás eredményeit, illetve tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa őrzött iratanyag publikálásában,

- ellátja a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott feladatokat.

Az intézmény nevesített állami szaklevéltár, jogállását tekintve költségvetési szerv, az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló cím, működését az Országgyűlés elnöke felügyeli.

millió forintban, egy tizedessel

3. cím: Országgyűlési Őrség

Az Őrség az Ogy. törvény értelmében központi költségvetési szerv, amelynek gazdálkodásával kapcsolatos feladatait a Hivatal látja el, az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló címet képez.

Az Ogy. törvény értelmében az Őrség

- ellátja az Országgyűlés elnökének személyi védelmét,

- az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében létesítménybiztosítási feladatokat lát el,

- gondoskodik az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartásáról,

- az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzbiztonsági követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körével kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának a feltételeiről,

- ellátja a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatokat, továbbá

- protokolláris díszelgési feladatokat lát el.

Az Őrség működésére 2017. évre az alábbi források állnak rendelkezésre:

millió forintban, egy tizedessel

A személyi juttatások összege a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben foglaltak alapján került tervezésre. Az Őrség tevékenységével összefüggő dologi kiadások előirányzatát a Hivatal költségvetése tartalmazza.

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

4. cím: Fejezeti kezelésű előirányzatok

3. alcím: Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai

Az előirányzaton 2017. évben az Országgyűlés elnöke részére a közéletben történő részvételére, közcélú felajánlásokra, adományokra 73,0 millió forintos keretösszeg szolgál. A jogszabályi hátteret az Ogy. törvény rendelkezései tartalmazzák.

millió forintban, egy tizedessel

4. alcím: A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma előirányzata a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatására 80,0 millió forintot tartalmaz. A költségvetési törvényjavaslat az említett alapítványt támogatásra jelölt alapítványként nevesíti.

millió forintban, egy tizedessel

8. alcím: Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvényben foglaltak alapján a volt köztársasági elnök a közéletben történő részvételére, így közcélú felajánlások, adományozások céljából az Országgyűlés fejezeten belül külön soron tervezett előirányzat felett rendelkezésre jogosult.

Ennek végrehajtására 2017. évben a volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai fedezetéül az Országgyűlés fejezeten belül 73,0-73,0 millió forint áll rendelkezésre.

millió forintban, egy tizedessel

13. alcím: Fejezeti tartalék

Fejezeti tartalék a 2017. évben nem szerepel a fejezeti kezelésű előirányzatok között.

millió forintban, egy tizedessel

III.3. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indokolása

A javaslat a középtávú tervezés keretében meghatározott kiadási főösszegtől 1,6 milliárd forinttal, a bevételi főösszegtől 0,2 milliárd forinttal tér el, melynek okai a következők:

- a kiadási főösszeg 1,6 milliárd forintos csökkenése a Hivatalnál történő előirányzat változások és szerkezeti átalakításokat követően, a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében pedig a fejezeti tartalékot és Göncz Árpád közcélú felajánlásai, adományait érintően keletkezik,

- a bevételi előirányzat tekintetében 0,2 milliárd forint növekedés keletkezik az Országház látogatói számának várható alakulásából adódóan.

III.4. A szakpolitikai célú nemzetpolitikai/határon túli feladatok a tárca költségvetésében

millió forintban, egy tizedessel

I. Országgyűlés

Közbeszerzési Hatóság

I. A célok meghatározása, felsorolása

A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2017-ben a jogszabályokból eredő feladatainak ellátása, amelynek a 2015. évi CXLIII. a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) az alapja. Ezen túlmenően önként vállalt plusz feladatok teljesítésével (képzések, konferenciák szervezésével, help-desk üzemeltetésével, közszolgálati portál kialakítása) szolgáltató hatósággá is válunk.

A Kbt. céljával megegyezően a Hatóság a közbeszerzési rendszer még nagyobb transzparenciáját kívánja biztosítani.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

A Hatóság a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében jellemzően saját bevételből gazdálkodik, amely a hatályos jogszabályok szerint meghatározott esetekben megfizetett szerkesztési és hirdetményellenőrzési díjakból, valamint igazgatási szolgáltatási díjakból tevődik össze.

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

A Hatóság intézményrendszerében az elmúlt évben változás nem következett be, a Közbeszerzési Hatóság az I. Országgyűlés költségvetési fejezet 5. címen nyilvántartott önálló alfejezete.

A Hatóság feladatait a Kbt. határozza meg és számos a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet. Ezen túlmenően mögöttes jogszabályokat is alkalmazunk (Kttv., Ptk., Nbt.).

Az alfejezet irányító szerve a Közbeszerzési Hatóság, vezetője a Hatóság elnöke. A Hatóság az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó autonóm központi költségvetési szerv, amely a közbeszerzési törvényben meghatározott feladatkörökben általános hatáskörrel rendelkezik.

A Hatóság 2017-re tervezett létszáma 127 fő, amely nem változik 2016. évhez viszonyítva. A változatlan létszám mellett a személyi juttatások és járulékai nem növekednek.

A Hatóság a Kbt-ben foglalt feladatai és hatásköre alapján figyelemmel kíséri a közbeszerzési törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között, azok végrehajtását elősegítő útmutatókat készít és tesz közzé. Vezeti és közzéteszi a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékét és a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét. Véleményezi a feladatkörébe tartozó egyéb jogszabályokat.

A Kbt. a Hatóság feladatait kibővítette a szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzésével, amely ellátása kapacitásbővítést tesz szükségessé.

Az öntisztázás, mint új jogintézmény, szintén többletfeladatot jelent a Hatóság számára.

Gondoskodik a Közbeszerzési Értesítő, a Hatóság elektronikusan megjelenő hivatalos lapjának, szerkesztéséről és heti háromszori megjelentetéséről (150 kiadvány/év).

Gondoskodik a közösségi értékhatárt meghaladó közbeszerzési felhívásoknak az EU hivatalos lapjában történő közzétételéről, IT támogatással. A Hatósághoz éves átlagban 25000 db hirdetmény érkezik be. Az ajánlatkérők egyre inkább igénylik a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését is.

A Hatóság kapcsolatot tart az Európai Unió tagállamainak közbeszerzési szervezeteivel. Az Európai Bizottság által működtetett Közbeszerzési Szakértői Bizottság (EXPP), Közbeszerzési Tanácsadó Bizottság (ACPC) és annak különböző közbeszerzési munkacsoport ülésein való részvétel szükséges előzőek és az e-Certis rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeink teljesítéséhez is.

A Hatóság a közbeszerzési szabályozás széles körű megismertetése érdekében konferenciákat szervez.

A Kbt. 40. § arról rendelkezik, hogy a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszer igénybevételével kell lebonyolítani. A rendszer kifejlesztéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmányt a Hatóság elkészíttette és megküldte a Miniszterelnökségnek. A rendszer kifejlesztését a hatályos Kormányhatározat szerint a Miniszterelnökség kapta feladatul.

A statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség is bővül, részben annak érdekében, hogy a döntéshozók átfogó képet kapjanak a szabályozás működésének hatékonyságáról, másrészt az átláthatóságot növelve a Hatóság árstatisztikákat tesz rendszeresen közzé.

A Hatóság tevékenységéről és a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól minden évben beszámolót készít az Országgyűlésnek.

A Kbt. 179. § (4) bekezdése szerint a Hatóság keretei között működő Közbeszerzési Döntőbizottság feladata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárások lefolytatása és azzal kapcsolatos határozat meghozatala. A Hatóság feladat és hatáskörébe újonnan került közbeszerzési szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzése kapcsán várhatóan tovább növekszik a Hatóság elnöke által benyújtandó hivatalbóli kezdeményezések száma.

A Hatóság tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá ezen feladatok ellátásához szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív-koordinatív tevékenységet is ellát. Önállóan működő és gazdálkodó autonóm központi költségvetési szervként gazdálkodik, és mint ilyen végrehajtja a működéshez számára jogszabályban meghatározott gazdálkodási feladatokat is.

A Hatóság a 2017. évi költségvetés tervezésekor az új közbeszerzési törvényből és a kapcsolódó végrehajtási rendeletekből levezethetően a bevételek drasztikus csökkenése valószínűsíthető, amelyek így elmaradnak a 2016. évi előirányzattól, ezért a kiadások az egyensúly megteremtése érdekében csökkentésre kerültek.

A kiadások közül a dologiaknál az irodabérlet bérleti díjának csökkentésével, illetve a szakmai szolgáltatásokra fordított kiadások mérséklésével számoltunk. A felhalmozási kiadásoknál az informatikai rendszerek 2016-ban megkezdett konszolidációja megtakarítást eredményezhet.

millió forintban, egy tizedessel

IIL2. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indokolása

A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés oka, hogy a hirdetményellenőrzési és a jogorvoslati kérelmek benyújtásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak a Kbt. és a végrehajtási rendeletei miatt csökkennek, amely 299,0 millió forintos kiesést okoz, mely csökkenés a kiadási oldalon takarékossági intézkedésekkel kerül kiegyenlítésre.

I. Országgyűlés

Társadalmi szervezetek és a média támogatása

8. cím: Pártok támogatása

A pártok támogatására fordítandó 2017. évi előirányzat összege együttesen 2.548,9 millió forint, mely összeg azonos a 2016. évi előirányzattal. A törvényjavaslat pártonként, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény előírásai szerinti bontásban, a 2014. évi országgyűlési választásoknak megfelelő arányok szerinti felosztásban tartalmazza az előirányzatokat.

9. cím: Pártalapítványok támogatása

Az 1.260,9 millió forintos előirányzat a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok 2017. évi támogatására szolgál. A rendelkezésre álló összeg elosztása a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján történik.

10. cím: Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben (Mttv.) foglaltaknak megfelelően, a központi költségvetés a közszolgálati hozzájárulás útján támogatja a közszolgálati média működését. A közszolgálati hozzájárulás fedezetet nyújt egyebek mellett a közszolgálati médiatársaság működéséhez, a közmédia zenei együtteseinek fenntartásához, illetve az Mttv.-ben rögzített közszolgálati célok megvalósításához. A közszolgálati hozzájárulás 2017. évi összege az Mttv. 4. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően került megállapításra.

I. Országgyűlés

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. évi törvény (a továbbiakban: Info tv.) célja, hogy az Alaptörvény VI. cikke alapján, az ott biztosított alapjogok érvényesítése érdekében meghatározza az információs jogok tartalmát, és biztosítsa e jogok hatékony érvényesülését. Az Alaptörvény VI. cikke rendelkezik arról is, hogy a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését a sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság, vagyis a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH, Hatóság) ellenőrizze.

A NAIH feladata a fentieken túl az is, hogy biztosítsa független, és önálló szervezetként -külső befolyástól mentesen és pártatlanul - Magyarország Alaptörvényében meghatározott alapvető állampolgári jogokat, nevezetesen a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű, és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvénysülését, valamint elősegítse és ellenőrizze azokat.

Az Info tv. az érintettek számára kiszámítható és hatékony jogvédelmet, az adatkezelők számára átlátható és követhető szabályokat, az állami szervek számára a hatékony és jogszerű működés kereteit biztosítja, melynek megvalósítása törvényi kötelesség.

A Hatóság 2012. januárjától, megalakulása óta, ombudsmani típus eljárás mellett jogosult hatósági eljárást is lefolytatni, amelynek keretében bírságot is kiszabhat nem megfelelő adatkezelés esetén. A Hatóság egy éveken átnyúló folyamatként tervezi a hangsúlyok áthelyezését erre a területre és a hatósági eljárások számának folyamatos emelését. A hatósági eljárások eredményessége érdekében a technika fejlődésével a Hatóságnak is készen kell állnia az ezekhez kapcsolódó adatkezelések vizsgálatára, így elengedhetetlen az ehhez szükséges korszerű eszközök beszerzése, illetve szakértői támogatás igénybevétele. A kiszabott bírságok beszedése, elszámolása, a Hatóság gazdasági szervezetének feladata, viszont a teljes bírságbevétel a központi költségvetést illeti meg.

A Hatóság 2017-ben is kiemelt figyelmet kíván annak szentelni, hogy az egyének körében tudatosítsa az adatvédelem jelentőségét. A tudatosság erősítése elsősorban sajtómegjelenések és figyelem-felkeltő kampányok útján érhető el a leghatékonyabban.

Az európai uniós együttműködésben a magyar hatóság fontos koordinatív szerepet játszik 2015-től kezdődően az adatvédelmi hatóságokat tömörítő munkacsoportban. A praktikus együttműködés magában foglalja a bilaterális kapcsolatok erősítését is. Hatóságunknak 2017-ben meg kell kezdeni a felkészülését a 2018-ban hatályba lépő új Uniós Adatvédelmi rendeletre, melyet az Unió minden tagállamára kötelezően kiterjeszt, ezzel felváltva az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

III.1. A Hatóságnál történő feladatellátás

2018-ban olyan közös, minden tagállam számára kötelező uniós adatvédelmi rendelet lép életbe, melynek mind az előkészületi munkái, mind a jogszabály adta változással kapcsolatos hatósági működés - mind szerkezetileg, mind tartalmilag - lényeges változásokat hoz majd a Hatóság működésében.

Az adatvédelmi rendelet általános hatállyal fogja szabályozni a személyes adatok védelmével és kezelésével összefüggő tevékenységeket. A jogi norma közvetlenül alkalmazandó jellegéből fakadóan tagállami átültetés nélkül eredményez jelentős változásokat Magyarországon is.

2017-ben a Hatóság létszáma az ellátandó uniós rendelet előkészítése miatt 73 főre emelkedik az uniós jogi normák előkészítési feladataik miatt. Az Info. törvény módosítása következtében létrehozott Szabályozási és Titokfelügyeleti Főosztály segíti a Hatóság feladatellátását. A 2017. évi személyi kiemelt előirányzat 411,8 millió forint biztosítja a meglévő személyi állomány személyi illetményének finanszírozását, az uniós előkészületi feladatok megfelelő minőségű ellátását, a személyi állomány 5 fővel történő emelését, valamint az uniós rendelet elfogadásának következményeképpen jogi területen felmerülő tanulmányok kidolgozási munkáit és az IT területen felmerülő többletfeladatok finanszírozását.

A személyi kiemelt előirányzathoz szükséges 103,0 millió forint munkáltatói járulék és szociális hozzájárulási adó.

A 2017. évi dologi kiadások 105,9 millió forintot tesznek ki. Ez a hatóság folyamatos működtetéséhez, valamint az uniós elvárások előkészületi munkáinak folyamatos biztosításhoz, az infrastruktúra kialakítása utáni működtetéshez szükséges.

2017. évben a szükséges felhalmozási kiemelt előirányzat jelentős része az uniós rendelet változáshoz kapcsolódó beruházásokhoz kapcsolódik úgymint közös EU IT platform és web alapú kommunikációs rendszer létrehozásához közös és lokális szerverrendszerek és kapcsolódó infrastruktúrák, video konferencia rendszer kialakítása,létszámbővítéshez kapcsolódó munkahelyek kialakítása, EU minősített adatokkal történő munkavégzéshez szükséges rendszer és infrastruktúra fejlesztések. Ezen beruházások értéke 19,1 millió forint. A meglévő informatikai eszközpark, valamint a meglévő ügyviteli eszközök felújítása 2,5 millió forintot tesz ki.

millió forintban, egy tizedessel

III.2. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indokolása

A középtávú tervezés keretében meghatározott kiadási főösszegtől való 60 millió forintos eltérés oka a 2018-ban hatályba lépő Uniós Adatvédelmi rendeletre való felkészüléshez biztosított többletforrás.

I. Országgyűlés

Egyenlő Bánásmód Hatóság

I. A célok meghatározása, felsorolása

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: Hatóság, EBH) működésének az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott célja a hatékony jogvédelem biztosítása a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára.

A Hatóság céljából és feladataiból eredő küldetése az egyenlő bánásmód garanciális jogelve gyakorlati és mindennapi érvényesülésének a rendelkezésére álló minden eszközzel való biztosítása és a szervezet társadalmi elfogadottságának és elismertségének elérése.

Az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a társadalom esélyegyenlőséggel és az antidiszkriminációs joganyaggal kapcsolatos ismeretének növelése, célirányos, hatékony tájékoztatás a Hatóság tevékenységéről, valamint a szolgáltatást nyújtók, a munkáltatók, az oktatási intézmények esélyegyenlőség-elvű szemléletformálása.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatát az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.), és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján látja el.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy sérült az egyenlő bánásmód követelménye, a törvényben meghatározott szankciót alkalmaz. A panaszok vizsgálata során főszabályként tárgyalást tart annál a települési önkormányzatnál, amelynek területén a kérelmező lakik.

A jogaiban sértett személyek, és csoportok védelmében a Hatóság élhet közérdekű igényérvényesítési jogával, s munkajogi, személyiségi jogi pert indíthat.

A Hatóság véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok tervezeteit, javaslatot tesz kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra. Rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és az Országgyűlést az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről, tájékoztatja az érintetteket az igényérvényesítés lehetőségeiről. Közreműködik azoknak a jelentéseknek az elkészítésében, melyeket az egyenlő bánásmód hazai érvényesülésével kapcsolatban nemzetközi szervezetek részére kell megküldeni. Közreműködik az Európai Unió Bizottsága számára az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelvek harmonizációjáról szóló jelentések elkészítésében.

Fenntartja az Equinet (Nemzeti Esélyegyenlőségi Hálózat) tagságát, teljesíti az évi 1000 EUR tagdíjat, részt vesz az Equinet tréningjein, az éves közgyűlésen, a szervezet által megalakított munkacsoportok közül legalább egybe munkatársait delegálja.

Kérelemre vizsgálja, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet. Civil szervezetek, munkáltatók, és munkavállalók érdekképviseletei szerveinek felkérésére előadások tartása az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban a Hatóság által vizsgált ügyekről.

Az Ebktv. alapján ellátja a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI.30.) Korm. rendelet 1.§-a (4) bekezdésének 33. pontjában meghatározott feladatok kivételével a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló 2006. július 5-i 1107/2006/EK Európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében meghatározott végrehajtó szerv feladatait. Feladatai ellátása során együttműködik az érintett társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, valamint az állami szervekkel.

Folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve az ügyfél kérelmére, vagy - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - hivatalból vizsgálja a korábbi években a Hatóság által jóváhagyott egyezségekben vállalt, vagy jogsértést megállapító határozatokban elrendelt kötelezettségek teljesítését (pl. akadálymentesítés, előírt fejlesztés biztosítása stb.) Ha a Hatóság ennek során megállapítja, hogy az egyezségben foglaltak vagy a határozatban elrendelt kötelezettség egészben vagy részben nem teljesültek, végrehajtási eljárást indít a kötelezettel szemben.

millió forintban, egy tizedessel

III.3. Tájékoztatás a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól

A Margit krt. 85. szám alatti irodaépület bontása miatti kötelező székhelyváltozás

millió forintban, egy tizedessel

III.4. Az uniós források felhasználásának szerepe a felügyelt ágazatokban

TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése pályázati program fenntartási időszaka

A projekt és a fenntartási időszak célja a hatósági jogalkalmazás tapasztalatainak megosztása, az egyenlő bánásmód követelményének és a jogorvoslat lehetőségének tudatosítása valamint a megkülönböztetés-mentes szemlélet fejlesztése. A projektmegvalósítás 2009.04.012014.09.30. közötti időtartamát követően 2015.04.10-én kezdődött el az EBH vállalásainak körére kiterjedően a fenntartás időszaka.

Referensi hálózat

Egyes hatósági szolgáltatások megyei és járási szintű elérését biztosító referensi hálózat létrehozása és működtetése a projektben 2013. június 30-án lezárult, a hálózat működésének 3 éves fenntartási kötelezettségét a Hatóság 2013. július 1-vel megkezdte. A fenntartási kötelezettség 2016. június 30-án megszűnik, a hálózat további működtetése szakmailag indokolt.

Tudásmegosztás, képzések

Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése című akkreditált, sajáttananyag-fejlesztésű képzési program tananyagának aktualizálása jogszabályváltozások miatt, valamint speciális képzési igények esetén esedékes. A projekt vállalásainak megfelelően a tananyag elérése az EBH honlapjának kiadványok felületén folyamatos. A tananyag megosztását 2016-ban az MTVA és az OBH belső képzésében, valamint az EU2020 Partnerségi Megállapodásból adódó horizontális kötelezettségek keretében a közszolgálati továbbképzési program akkreditációs rendszerében biztosította az EBH. Az egyedi képzési igényeket a Hatóság Kommunikációs és Partnerségi Főosztálya fogadja és koordinálja, tekintettel arra is, hogy a Hatóság az elmúlt években önálló szervezésű képzésekhez alkalmas tereket alakított ki.

Információ megosztás - kutatási eredmények

A projektben lebonyolított 7 társadalomtudományi kutatás eredményein felül az EBH saját kutatásainak (fiatal felnőtt korosztály jogtudatossága, képzési programban résztvevők jogtudatosságának és érzékenységének változásai, ügyfél elégedettség, intézményi kommunikáció hatékonysága és elégedettsége) eredményeihez is folyamatos elérést biztosít a honlap szakmai könyvtárában. A Kommunikációs és Partnerségi Főosztálya fogadja a kutatási információk megosztására irányuló igényeket, valamint folyamatosan terjeszti a kutatási kiadványokat. Tekintettel a kutatások tárgyának (diszkriminációs mechanizmusok) speciális voltára és kuriózum jellegére, az EBH utánkövető kutatási programok megvalósítását tervezi.

Intézményi kommunikáció - prevenciós célok

Az EBH a projekt kommunikációs fejlesztéseinek tapasztalatait és eredményeit beépítette kommunikációs stratégiájába. A Hatóság kommunikációs aktivitásait a projekt prevenciós célú eszközei és kiadványai mellett 2017-ben folyamatos és aktuális információszolgáltatással, a esetjog és a jó gyakorlatok hatékony elérésért szolgáló kampányokkal és kiadványokkal tervezi az offline és online kommunikációs térben. A projekt kommunikáció felkeltette az információk megosztására irányuló igényt, a Hatóság digitális és szolgáltatásnyújtási tereinek és tevékenységének modernizált eszközei és az EBH fő profiljaként a jogorvoslati jelleget hangsúlyozó új arculatai pedig megsokszorozták az intézményi kommunikáció lehetőségét. Az EBH 2016. évi vizuális kreatívokra épített célzott kampányai (Budapesti plakátkampány - referensi hálózat helyi kommunikációs kampányai) megfelelő tapasztalattal szolgálnak a folyamat további elemeinek 2017. évi tervezéséhez.

EU2020 Partnerségi Megállapodás

Az EU 2020 Partnerségi Megállapodásban és az operatív programokban kiemelt fontosságú cél a horizontális politikák érvényesítése, melynek az Egyenlő Bánásmód Hatóság aktív bevonásával kell megvalósulnia a tervezés, a programozás, az értékelés és a monitoring területein egyaránt.

- A végrehajtási intézményrendszer és a kedvezményezettek képzésében az EBH "A diszkrimináció elleni küzdelem és a társadalmi érzékenység fejlesztése" című saját tananyagával vesz részt.

- A Partnerségi Megállapodás a jogszabályi-eljárásrendi háttér alkalmazásának nyomon követésében kötelezően írja elő az Egyenlő Bánásmód Hatóság bevonását. A Hatóság részvételét az EU 2020 időszakában a Partnerségi Operatív Bizottság munkájában is elrendeli.

III.5. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indoklása

A javaslat a középtávú tervezés keretében meghatározott kiadási főösszegtől 50,2 millió forinttal tér el, melynek főbb okai a következők:

A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a Hatóság - mint autonóm államigazgatási szerv - nem tartozik a szolgáltatások igénybevételére kötelezett intézmények körébe, ezért nem halasztható tovább a NISZ Zrt. szolgáltatási rendszeréről való leválás és az önálló informatikai és távközlési infrastruktúra kiépítése, melynek gyakorlati lebonyolítására 2017-ben kerül sor.

Ezzel egyidejűleg 1 fő létszámbővítés válik szükségessé a rendszergazdai feladatok teendőinek ellátására és további 1 fő létszámbővítés az ügyirat-kezelési, irattárazási feladatok ellátására.

I. Országgyűlés

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

I. A célok meghatározása, felsorolása

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) fejezetet irányító szervi jogállással bíró önálló szabályozó szerv. A Hivatal a villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással összefüggő engedélyezési, felügyeleti és árszabályozási feladatokat ellátó, valamint a hulladék gazdálkodási közszolgáltatás díját előkészítő energia- és közműpiaci önálló szabályozó hatóság.

A Hivatal a földgázellátásról szóló törvény, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény, a villamos energiáról szóló törvény, a távhőszolgáltatásról szóló törvény, a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, valamint a hulladékról szóló törvény és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét látja el.

A Hivatal 2017. évi főbb feladatai:

- a víziközmű szolgáltatási ágazat engedélyezési és felügyeleti rendszerének működtetése, továbbá az ezzel kapcsolatos árelőkészítő és ármegállapító feladatok ellátása,

- a villamosenergia- és földgázipari, valamint a távhőt termelő szolgáltató társaságokra vonatkozó engedélyezés és felügyelet,

- a földgázipari működési engedélyek - szállítási rendszerüzemeltetés, földgázelosztás földgáztárolás, központi adatfeldolgozó rendszer működtetése, kereskedelem (egyetemes szolgáltatás, kereskedelem, korlátozott kereskedelem) - kiadása, módosítása, visszavonása,

- eszköz- és költség-felülvizsgálat végzése a földgáz- és a villamosenergia - szektorban,

- a földgáz és a villamos energia rendszerhasználati és csatlakozási díjainak meghatározása,

- a földgáz, a villamos energia és a távhő miniszteri árhatósági körbe tartozó hatósági árainak előkészítése,

- a hulladékgazdálkodási közszolgáltató tevékenység díjfelügyelete,

- hatékony és eredményes piacfelügyeleti tevékenység ellátása,

- fogyasztóvédelem, ennek keretében a felhasználó tudatosság növelése,

- a regionális piacintegráció előkészítése és megvalósítása, az európai hálózati előírások (Network Cod-ok) bevezetése,

- nemzeti energia-statisztikai rendszer működtetése, fejlesztése.

Engedélyezés és felügyelet

- a víziközmű-szolgáltatási tevékenység engedélyezése és felügyelete, a szolgáltatás jogszerűségének, az ellátás biztonságának felügyelete,

- a közműves ivóvízellátás és közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díjának, valamint a víziközművek kapcsolódó szolgáltatás díjainak (ivóvíz átadási ára és az átvett szennyvíz kezelési díja) árelőkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása és ennek mértékére vonatkozó javaslattétel a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter részére,

- a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ideiglenes ellátására vonatkozó díjjal kapcsolatos felügyeleti és tájékoztatási tevékenység,

- a víziközmű-szolgáltatási tevékenység ideiglenes ellátására, valamint a közérdekű szolgáltató kijelölésére vonatkozó tevékenység ellátása,

- a földgáz engedélyesek működését szabályozó szabályzatok jóváhagyása (üzemi és kereskedelmi szabályzat, üzletszabályzatok, a szervezett földgázpiaci szabályzat, egyensúlyozó/kereskedelmi platform szabályzata, kapacitáslekötési platform szabályzat, központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes szabályzata),

- a távhőszolgáltatói és távhőtermelői tevékenység engedélyezése, a folyamatos és biztonságos távhőellátás feltételeinek, valamint a tevékenységet végzők iparági jogszabályoknak és engedélyeknek való megfelelésének ellenőrzése és felügyelete,

- villamosenergia-ipai engedélyesek - kivéve az egyetemes szolgáltatók üzletszabályzatainak és azok módosításainak jóváhagyása, a hálózatfejlesztési terv jóváhagyása,

- az engedélyekben foglaltak betartásának ellenőrzése, a hatósági felügyelet ellátása, az engedélyesek pénzügyi-gazdasági helyzetének vizsgálata,

- az ellátásbiztonság felügyelete, amely magába foglalja egyrészt a villamos energia ellátás minimális minőségi követelménye és elvárt színvonala betartásának értékelését, ellenőrzését, másrészt a feszültség-minőség monitoring tevékenység értékelését,

- a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból történő villamosenergia-termelés esetében a kötelező átvétel időtartamának és a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének megállapítása,

- a szélsőséges időjárási körülmények hatásának vizsgálata a szolgáltatás minősége szempontjából, szélsőséges időjárási eseményekhez kapcsolódó engedélyesi kérelmek elbírálása a villamos energia ellátás minimális minőségi követelményét és elvárt színvonalát megállapító határozatok szerint,

- aktív részvétel az okos mérés pilot projektek értékelésében, az ezzel kapcsolatos jogszabály-előkészítő tevékenységben,

- származási garanciák bejegyzése és törlése, származási garancia rendszer vezetése és felügyelete.

Árszabályozás

- a távhő árak és támogatások kalkulációja, ez alapján javaslattétel az energetikáért felelős miniszter részére,

- a távhő támogatások igénylése és kifizetése jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrzése,

- a távhő árak és támogatások indokolt esetben történő egyedi felülvizsgálata,

- a földgáz rendszerhasználati díjrendelet kiadása (új árszabályozási periódus esetén) és karbantartása,

- a földgáz egyetemes szolgáltatásban alkalmazott árszabásokat megállapító miniszteri rendelethez az árakra vonatkozó javaslat előkészítése,

- a hazai termelésű földgáz árára, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges hazai termelésű földgáz mennyiségére vonatkozó javaslat előkészítése (negyedévente) a miniszteri rendelethez, a vételre felajánlott földgázforrás árára és mennyiségére vonatkozó javaslat előkészítése (negyedévente),

- a földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó engedélyesek forrásbiztosításának monitoringja, szükség esetén felülvizsgálata,

- a szállítási rendszerüzemeltetési díj elszámolását meghatározó rendelet kiadása (új árszabályozási periódus esetén) és karbantartása,

- a földgáz csatlakozási díjrendelet kiadása (új árszabályozási periódus esetén) és karbantartása,

- a földgáz különdíjas rendelet kiadása (új árszabályozási periódus esetén) és karbantartása,

- az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló miniszteri rendelethez az egyetemes szolgáltatás árának részét képező árelemek mértékének meghatározása,

- a tevékenységek kiszervezésének, illetve visszaszervezésének hatásvizsgálata a rendszerhasználati díjakra vonatkozóan,

- a villamos energia rendszerhasználati tarifarendszer működésének elemzése, a szükséges módosítások előkészítése,

- a villamos energia rendszerhasználati díjak új árszabályozási ciklusához tartozó szabályrendszer kialakítása,

- az átviteli rendszerirányító az elosztók és az egyetemes szolgáltatók átfogó költségfelülvizsgálatának lebonyolítása, vonatkozó árszabályozási rendszer működtetése és továbbfejlesztésének előkészítése,

- a villamos energia egyetemes szolgáltatók 2015. évi árrésének árszabályozási szempontú vizsgálata a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően,

- a 2017. évi villamos energia rendszerhasználati díjak megállapítása, a költségfelülvizsgálat alapján,

- a villamos energia egyetemes szolgáltatási árakra vonatkozó javaslat(ok) előkészítése,

- a villamos energia csatlakozási díjak felülvizsgálata és a hozzájuk kapcsolódó beruházási költségek felülvizsgálata,

- a közműves ivóvízellátás és közműves szennyvízelvezetés és tisztítás díjának, valamint a víziközművek kapcsolódó szolgáltatás díjainak árelőkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása, és ezek 2017. évi mértékére vonatkozó javaslattétel a víziközmű -szolgáltatás felügyeletéért felelős miniszter részére,

- az újonnan üzembe helyezett, adott településen eddig nem nyújtott közműves ivóvízellátás, illetve közműves szennyvízelvezetés és tisztítás átmeneti díjának megállapítása,

- a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás indokolt mértékének meghatározása és közzététele a 2017. január 1-jét követő időszakra,

- a használati díj meghatározása és közzététel a 2017. január 1-jét követő időszakra,

- a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjainak árelőkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása, és ennek mértékére vonatkozó javaslattétel a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás felügyeletéért felelős miniszter részére,

- a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésére kijelölt közérdekű szolgáltatók indokolt költségeinek vizsgálata.

Piacfelügyelet

- a kereskedelem tisztasága, a piaci verseny hatásossága és a piaci árak piaci fundamentumokkal való megfeleltethetőségének érdekében folyamatos piacfigyelés, hatósági ellenőrzések és piacelemzési eljárások lefolytatása,

- a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU parlamenti és tanácsi rendeletből (a továbbiakban: REMIT) eredő nemzeti szabályozó hatósági feladatok ellátása,

- a nagykereskedelmi energiapiacok felügyelete, ellenőrzése, valamint a jogsértések kivizsgálásának és a szankcionálásának kötelezettsége,

- a villamosenergia- és földgáz-nagykereskedelmi energiapiacok felügyelete, ellenőrzése, vizsgálata és a jogsértésekkel szembeni fellépés,

- a törvény alapján Jelentős Piaci Erő (JPE) eljárások lefolytatása a földgáz kiskereskedelmi és nagykereskedelmi piacokon.

Fogyasztóvédelem

- fogyasztóvédelemi feladatok ellátása, panaszok kivizsgálása,

- személyes ügyfélszolgálat fejlesztése, továbbá az ügyfélszolgálati tevékenységhez kapcsolódóan a Hivatal működéséről és az energetikai szektor felhasználókat kiemelten érintő területeiről szóló tájékoztató anyagok bővítése,

- ügyfélszolgálati tevékenység fejlődési/ fejlesztési irányainak tanulmányozása, az új technikai lehetőségek ügyfélkapcsolatba épülésének vizsgálata,

- víziközmű szolgáltatási színvonal szabályozó rendszer kialakítása,

- a víziközmű-szolgáltatás területén a közszolgáltatási szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezések meghatározása,

- a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartásból kért közérdekű adatszolgáltatások teljesítése,

- a villamos energia és földgázszolgáltatás területén az egyedi felhasználókat érintő minimális minőségi követelmények betartásának ellenőrzése, értékelése.

Nemzetközi és piacintegrációs feladatok

- aktív részvétel és a hazai érdekek képviselete az energia szabályozó hatóságok részvételével működő nemzetközi szervezetekben (Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége/ACER, Európai Energiaszabályozók Tanácsa/CEER és Energiaszabályozók Regionális Egyesülete/ERRA),

- a Hivatal szakterületén folyó nemzetközi, illetve az európai belső piac kiépítésével járó feladatok ellátása, az uniós belső villamosenergia- és földgáz piaci üzemi és kereskedelmi szabályzatok (Network Code-ok) kidolgozásában a hazai érdekek képviselete, valamint a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés,

- gondoskodás az európai integrációból adódó, az energetikai piacot érintő hivatali feladatok ellátása során az európai uniós jogszabályok érvényesítéséről,

- a hatályos és a készülő európai uniós és nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek a hazai energiapiacok sajátosságai, a nemzeti érdekek és a közösségi belső piac szempontjából való alkalmazhatóságának vizsgálata,

- a szomszédos országok, a Visegrádi Együttműködés országai energiaszabályozó hatóságaival és más nemzetközi jogi személyekkel fennálló kétoldalú együttműködéssel kapcsolatos feladatok ellátása, részvétel a regionális villamos energia és földgáz piacok összekapcsolásában,

- az energiaszabályozó hatóságokkal és más nemzetközi jogi személyekkel fennálló bilaterális együttműködéssel kapcsolatos feladatok ellátása,

- az együttműködés fejlesztése a keleti-nyitás és a déli nyitás elnevezésű külpolitikai programokkal érintett államok energia szabályozó hatóságaival,

- együttműködés az ágazat nemzetközi (IWA) és hazai (MAVÍZ) szakmai szervezeteivel, részvétel a nemzetközi tapasztalatok átvételében, illetve a hazai tapasztalatok fejlődő országok részére történő átadásában,

- részvétel az European Water Regulators (WAREG) működésében, szakmai tapasztalatok kölcsönös megosztása, alapítói feladatok ellátása,

- együttműködés a World Bank Group-val a Danube Water Program keretében a környező Duna - menti országokkal,

- kölcsönös együttműködés az OECD-vel az OECD által végzett adatgyűjtések eredményeinek megismerése érdekében.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

A Hivatal teljes egészében saját bevételből gazdálkodik. A 2017. évi tervezett bevételek várhatóan a 2016. évi tervezett bevételi szint alatt realizálódnak. A bevétel a jogszabály alapján beszedett felügyeleti díjból és igazgatási szolgáltatási díjbevételből származik. A bevétel csökkenését az igazgatási szolgáltatási díjak változó alakulása indokolja. A rendelkezésre álló forrás biztosítja a Hivatal feladatát ellátó 321 fő személyi juttatását, a kapcsolódó járulékokat és a Hivatal működéséhez szükséges működési és felhalmozási kiadások fedezetét.

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

- Az intézményrendszerben változás nem volt, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal fejezeti hatáskörrel rendelkező intézmény, fejezeti kezelésű előirányzattal nem rendelkezik.

millió forintban, egy tizedessel

III.2. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indokolása

A 2017. évi tervszámok a középtávú tervezés keretében megadott bevételi és kiadási főösszegtől 250,0 millió forinttal térnek el, a bevételek várható csökkenése miatt. A 2015. évi tényadatok és a 2016. évi várható igazgatási szolgáltatási bevételek nagysága indokolta az igazgatási szolgáltatási díjak bevételi összegének csökkentését. A bevételek miatti kiadás csökkenés takarékos gazdálkodás mellett nem okoz fennakadást a Hivatal működésében.

I. Országgyűlés

Nemzeti Választási Iroda

I. A célok meghatározása, felsorolása

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 76. §-a alapján a Nemzeti Választási Iroda folyamatosan - nem csak az általános választások évében - végrehajtandó feladatai:

- a központi névjegyzék vezetése;

- a választások (beleértve az időközi választásokat is) lebonyolításához szükséges informatikai rendszerek biztonságos működtetése;

- a választójoggal nem rendelkezők jegyzékének (NESZA-jegyzék) folyamatos vezetése;

- a határon túliak regisztrációja;

- a választásokhoz kapcsolódó adatok biztonságos tárolása;

- a választások lebonyolításához szükséges központi nyomtatványok előállítása és szállítása;

- a választások központi logisztikai feladatainak ellátása;

- a választások pénzügyi lebonyolítása

- a Nemzeti Választási Bizottság működésének támogatása.

A feladatellátás informatikai rendszerek folyamatos fejlesztésével és üzemeltetésével valósítható meg, mely alkalmazások a helyi és területi választási szervek hálózatain is futnak. Ehhez megfelelő informatikai infrastruktúra (konfigurációk, számítógépek, laptopok) biztosítása is szükséges.

Az informatikai támogatás biztosítása mellett az időközi választások lebonyolításának tervezett költségeit (értesítők, szavazólapok, egyéb nyomtatványok előállítása és expediálása, választási kellékek költségei, a közreműködő választási szervek tagjainak díjazása és annak közterhei stb.) is a központi költségvetésből kell biztosítani, kivéve, ha a képviselő-testület feloszlása miatt kerül sor időközi választásra.

2018-ban országgyűlési képviselőválasztásra kerül sor, ami indokolja, hogy a címrendben új fejezeti kezelésű előirányzati sor kerüljön kialakításra. Amennyiben nem módosul jelentős mértékben a Ve. és a választások lebonyolításának rendje, úgy a 2014. évi országgyűlési választások szolgálhatnak alapul a tervezés során.

II. A célok megvalósításához szükséges erőforrások 2017-ben

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

Intézményi feladatok

Az NVI személyi állománya állandónak tekinthető, a ki-és belépések száma minimális, a feladatok ellátása a jelenlegi állománnyal biztosított, így a javasolt "engedélyezett" létszám 95 fő, a személyi juttatás előirányzata 659,6 millió forint, míg a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata 176,3 millió forint.

A dologi kiadások kiemelt előirányzata fedezetet kell biztosítson az NVI székhelyének bérleti díjára, az üzemeltetési, fenntartási kiadásokra, továbbá a szolgáltatási, működési és igazgatási kiadásokra. A javasolt előirányzat 376,5 millió forint.

A beruházások kiemelt előirányzat javasolt összege 50,0 millió forint, ami a működéshez szükséges informatikai eszközök és nagyértékű berendezések beszerzését biztosítja.

millió forintban, egy tizedessel

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

Az NVI az Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása és a Választási rendszerek működtetése fejezeti kezelésű előirányzatokkal rendelkezik, ez a fejezetrend egészül ki a 2018. évi országgyűlési választásokkal.

Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása

Az előirányzat biztosít fedezetet az időközi parlamenti, az időközi önkormányzati és az időközi nemzetiségi választások lebonyolítására. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és végrehajtási, pénzügyi rendeletei, továbbá a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján az NVI biztosítja az önkormányzatok részére a jogszabályban előírt normatívákat. Az NVI évente 2 időközi országgyűlési választással, és összesen 200 időközi önkormányzati és nemzetiségi választással tervez. Ennek megfelelően a javasolt előirányzat 458,0 millió forint.

millió forintban, egy tizedessel

A választási rendszerek működtetése

Az előirányzat a központi névjegyzék vezetésére, a határainkon kívül élő magyar állampolgárok választási regisztrációs kérelmeinek feldolgozására, a regisztráltak tájékoztatása miatt a választási informatikai alkalmazások biztosítására és továbbfejlesztésére, valamint az ehhez kapcsolódó nyomdai és postai szolgáltatások kiadásaira biztosít fedezetet. A választások - beleértve az időközi választásokat is - lebonyolítására szolgáló hálózatot és rendszert a többi közigazgatási hálózattól és rendszertől elkülönítve, külön infrastruktúrán kell üzemeltetni. A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjait megillető tiszteletdíj is ezen előirányzat terhére kerül biztosításra.

A javasolt előirányzat összege 1 500,0 millió forint.

millió forintban, egy tizedessel

A 2018. évi országgyűlési képviselőválasztás előkészítése

A 2018. évi országgyűlési képviselőválasztás tervezésénél a jelenleg hatályos szabályozásból indultunk ki, figyelemmel a 2014-es országgyűlési választás költségeire. A javasolt előirányzat 2017. évre, az előkészítéssel kapcsolatos feladatok ellátására és a közbeszerzési eljárások elindítására 500,0 millió forint.

millió forintban, egy tizedessel

III.3. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indokolása

A javaslat a középtávú tervezés keretében meghatározott kiadási főösszeghez képest 1,0 milliárd forinttal kevesebb kiadást tartalmaz, melynek oka, hogy a 2018. évi országgyűlési képviselőválasztás előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat esetében az időközben felülvizsgált kötelezettségvállalások, továbbá az előző évek szabad maradványai várhatóan fedezetet biztosítanak a 2017. évi előkészületek kiadásaira.

I. Országgyűlés

Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése

A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a továbbiakban: NEBtv.) -2014. január 1-jei - hatállyal rendelkezik a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság) létrehozásáról, a Bizottság jogállásáról, feladat- és hatásköréről, elnökének és tagjainak jogállásáról, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) mint a Bizottság munkaszervezete jogállásáról, személyi állományáról.

Az Alaptörvényben foglalt felhatalmazás alapján, az Országgyűlés által megválasztott Bizottság egyik legfontosabb, törvényben rögzített alapfeladata a kommunista diktatúra hatalmi működésének, szervezeteinek és káderpolitikájának rendszerszintű feltárása és bemutatása. Ezen alapfeladat ellátása érdekében a Bizottság irányításával olyan alapkutatások indultak, amelyek a pártállam működésének, legfontosabb szervezeteinek és vezető tisztségviselői körének feltérképezését kívánják elérni. A Bizottság által folytatott alapkutatások hiánypótlónak számítanak. A Bizottság által indított alapkutatások közül különösen fontos az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás egész országra kiterjedő, a teljes országos levéltári szervezet bevonásával zajló, szisztematikus feltárása; a kommunista diktatúra vidéki társadalomtörténeti jelenségeinek átfogó vizsgálata, különös figyelemmel a diktatúrával szemben megnyilvánuló ellenállás formáinak feltárására és dokumentálására; a diktatúra központi és helyi állami és pártszerveire kiterjedő, rendszerszerű, hiánypótló archontológiai kutatás. 2017 folyamán a reformáció 500 éves évfordulójához kapcsolódóan a kommunista diktatúra egyházakkal szembeni elnyomó politikája is kiemelt kutatási témaként szerepel a Bizottság tudományos programjában.

A Bizottság másik, szintén kiemelt alapfeladata, hogy kutatással alátámasztott átfogó jelentésben meghatározza és közzétegye, hogy mely szerepek, megbízatások, foglalkozások, tisztségek betöltése minősül kommunista hatalombirtoklásnak, és mely szervezetek, illetve személyek minősülnek kommunista hatalombirtokosnak. Ezen eredmények közzététele alapvetően papíralapú kiadványok, illetve elektronikus publikációk formájában történik.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

A Bizottság 2017-ban folytatja az alaptevékenységéhez kötődő, munkacsoportok keretében zajló tudományos kutatást, annak szisztematikus vizsgálatát, hogyan működtek a pártállami diktatúra formalizált és rejtett hatalmi mechanizmusai a mindennapi gyakorlatban. A Bizottság célja - a diktatúra emlékezetének megőrzése és a közgondolkodás formálása érdekében - a kutatási eredmények minél szélesebb körben történő megismertetése és elérhetővé tétele. Ennek érdekében a Bizottság 2017-ben is számos hazai és nemzetközi konferenciát tervez, emellett folytatja a kutatók által készített tanulmányok kiadványok formájában való megjelentetését, illetve tematikus honlapokon való közzétételét. Várhatóan 2016 őszén megoldódik a Bizottság és a Hivatal végleges elhelyezése. A saját székház lehetőséget nyújt arra, hogy a NEB a tudományos ismeretterjesztés más formáit - népszerűsítő előadás-sorozatok, filmklub, könyvtár, kiállítások stb. - is megvalósíthassa.

A Bizottság kiemelt feladatának tekinti a közép-kelet-európai társintézményekkel való intenzív együttműködés megvalósítását, a pártállami diktatúrák működésének hasonlóságaira és egyediségére vonatkozó közös kutatási projektek lebonyolítását. Ennek keretében rendszerezett forrásfeltárást végez egymás országainak történetére vonatkozóan a hazai, illetve az adott ország iratőrző intézményeiben. A tudományos párbeszéd jegyében a Bizottság tervezi idegen nyelvű történeti szakirodalom hazai kiadását, illetve a saját szakmai projektek eredményeként készült kiadványok fordítását és idegen nyelven történő megjelentetését.

A 2017. évben a Bizottság kiemelt szakmai feladatként kezeli - a 2017. februárig meghosszabbított Gulag-emlékév keretében - a kommunista diktatúra kiépítésének kezdeti időszakára, illetve az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcot követő megtorlás áldozataira való emlékezést, valamint a reformáció emlékéve kapcsán a történelmi egyházak, különösen a református egyház 1945 utáni történelmének, a kommunista diktatúra egyházellenes tevékenységének a feltárását és bemutatását. Kiemelt programként folytatódik a magyar vonatkozású orosz levéltári források feltárása és kiadása, együttműködve a Moszkvai Magyar Levéltári Intézettel, továbbá orosz állami levéltárakkal, továbbá az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközponttal közös, hosszú távra tervezett vidéktörténeti kutatás. 2017-ben is folytatni szándékozik a Bizottság a Magyar Nemzeti Levéltárral együtt indított átfogó, az ország egészére kiterjesztett archontológiai adatfeltárást, amelynek eredményeként az országos irányító szervek után elkészülhet a legfőbb helyi párt- és állami vezetők adatbázisa is.

A 2016. évi költségvetéshez képest 2 fő státuszbővítést tervez a Hivatal (egy fő sajtó és kommunikációs főosztályvezető és egy fő kutató álláshely létesítését), amelyekhez a szükséges fedezet a személyi juttatások előirányzatán belül rendelkezésre áll.

millió forintban, egy tizedessel

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

Fejezeti kezelésű előirányzatot a Hivatal 2017. évre nem tervez.

A fejezetnek központi beruházása, több évre tervezett fejlesztése nincs.

III.3. Tájékoztatás a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól

A Hivatalnak több év előirányzatait terhelő programja, beruházása és más fejlesztése nincs.

III.4. Az uniós források felhasználásának szerepe a felügyelt ágazatokban

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala 2015. évben pályázatot nyújtott be a brüsszeli székhelyű Education, Audiovisual and Culture Executive Agency által kiírt Europe for Citizens (Európa a polgárokért) programra. Több száz pályázó közül összesen 33 projekt nyert támogatást, közülük a NEB pályázata - Magyarországról egyedüliként - a Behind Iron Courtains (Vasfüggönyök mögött) projektre. Az elnyert támogatás 29.813 eFt (95.250 EUR). A pályázati összeg 40%-a 2016. évben került kiutalásra, a 60 %-a - a pályázat elszámolását követően - 2017. évben kerül kiutalásra. Az Európai Uniós pályázat keretében a NEB egy nemzetközi oktatási együttműködést valósít meg. A NEB Hivatala a projektvezető, partnerei az Institutul de Sociologie (Bukarest, Románia), a Spoleczna Akademia Nauk (Lodz, Lengyelország) és a Post Bellum Association (Prága, Csehország). A projekt témája a totalitárius kommunista diktatúra és az európai demokrácia szembeállítása oktatási programok segítségével. Az elsődleges célcsoportok a partner országok középiskolás diákjai, történészek, kutatók, szakértők és érdeklődők.

A Hivatal munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérik a Bizottság kutatási tevékenységi körébe tartozó uniós pályázati lehetőségeket, mindazonáltal a Bizottság, illetve a Hivatal alapfeladata körébe tartozó történelem- és társadalomtudományi - alapvetően nemzeti vonatkozású -témaköröket érintően viszonylag kevés az uniós és a hazai pályázati lehetőség. Társintézményeinkkel együtt ugyanakkor arra törekszünk, hogy a kommunista diktatúra emlékezete részévé váljon a közös európai emlékezetpolitikai gondolkodásnak.

III.5. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indokolása

A 2016-2018. évekre vonatkozó középtávú tervezés keretében a 2017. évre tervezett költségvetési főösszeg 808,0 millió forint, amely megegyezik a 2017. évi költségvetési javaslatban előirányzott összeggel.

III.6. A szakpolitikai célú nemzetpolitikai/határon túli feladatok a tárca költségvetésében

Nemzetpolitikai, határon túli feladatok finanszírozását szolgáló előirányzat a Hivatal költségvetésében nem szerepel.

II. Köztársasági Elnökség

I. A célok meghatározása, felsorolása

Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát:

"Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett."

E két legfőbb érték mentén az Alaptörvény 9. cikk (3)-(4) bekezdése az alábbi feladatokat határozza meg a köztársasági elnök számára:

9. cikk (3) bekezdés: A köztársasági elnök

a) képviseli Magyarországot;

b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;

c) törvényt kezdeményezhet;

d) országos népszavazást kezdeményezhet;

e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;

f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;

g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;

h) feloszlathatja az Országgyűlést;

i) az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;

j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;

k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;

l) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét;

m) kialakítja hivatala szervezetét.

9. cikk (4) bekezdés: A köztársasági elnök

a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;

b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;

c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;

d) megbízza az egyetemek rektorait;

e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;

f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;

g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;

h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;

i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;

j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

A köztársasági elnököt feladatai ellátásában a Köztársasági Elnöki Hivatal segíti, melynek szervezetét Magyarország Alaptörvényének rendelkezése szerint a köztársasági elnök alakítja ki.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

A Köztársasági Elnökség fejezet javasolt költségvetési előirányzatai az 1. Köztársasági Elnöki Hivatal és a 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok címeken jelennek meg.

A fejezet előirányzatának fedezete teljes egészében költségvetési támogatás.

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja

A Köztársasági Elnöki Hivatalban kialakított szervezeti struktúra és személyi állomány segítségével az I. pontban felsorolt feladatok maradéktalanul megvalósíthatók.

A feladatok magas színvonalú megvalósíthatóságát a 2017-ra tervezett költségvetési támogatás és létszám biztosítani fogja.

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

1. Cím: Köztársasági Elnöki Hivatal

Az Alaptörvényben, valamint a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvényben foglaltaknak megfelelően a köztársasági elnököt feladatai ellátása során a Köztársasági Elnöki Hivatal segíti.

A Köztársasági Elnöki Hivatal a köztársasági elnök munkaszervezete, mely a közfeladata teljesítése során, az alaptevékenysége keretében - az Alaptörvény, a vonatkozó törvények és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően:

- közreműködik a köztársasági elnök Alaptörvényben, valamint a jogszabályokban meghatározott hatáskörei gyakorlásában, ennek keretében a döntéshozatalhoz kapcsolódóan előterjesztéseket, javaslatokat, dokumentumokat készít és gondoskodik az egyes köztársasági elnöki döntések kihirdetésének elrendeléséről;

- kapcsolatot tart az érintett közjogi méltóságokkal, hivatalos szervekkel, hatóságokkal;

- ellátja a Köztársasági Elnökség fejezeti gazdálkodási, működési, igazgatási és humánpolitikai feladatait, a főigazgató gondoskodik a Köztársasági Elnöki Hivatal szabályszerű működéséről, a személyes és minősített adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról; gondoskodik a Sándor-palota és a köztársasági elnöki rezidencia fenntartásáról és üzemeltetéséről;

- ellátja a köztársasági elnök közcélú felajánlásaival és adományaival kapcsolatos teendőket;

- előkészíti a köztársasági elnök jogkörébe tartozó kitüntetések átadását, felelős annak lebonyolításáért;

- közreműködik a hivatalos szerveket, médiát, állampolgárokat érintő kapcsolattartásban, tájékoztatásban, levelezésben;

- ellátja a köztársasági elnök közszerepléseivel kapcsolatos protokolláris feladatokat;

- közreműködik a köztársasági elnök belföldi és külföldi programjainak előkészítésében, lebonyolításában;

- közreműködik a köztársasági elnök külügyi és diplomáciai tevékenységének előkészítésében, megszervezésében;

- támogatja a köztársasági elnököt a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos feladatok ellátásában;

- ellátja a köztársasági elnök által kijelölt feladatokat.

millió forintban, egy tizedessel

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

2. Cím: Fejezeti kezelésű előirányzatok

2. Alcím: Célelőirányzatok

1. Jogcímcsoport: az Állami kitüntetések

millió forintban, egy tizedessel

Az állami kitüntetések alapításáról és megújításáról a 2011. évi CCII. törvény rendelkezik és az 1990. évi XII. törvény a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról. Az Állami kitüntetések fejezeti kezelésű előirányzat az állami kitüntetések adományozásával összefüggő kiadások finanszírozására szolgál. A 2017. évi javasolt előirányzat összege 436,7 millió forint. A keret várhatóan 31 fő részére a Kossuth- és Széchenyi-díj adományozásával járó jutalom összegét fedezi.

2. Jogcímcsoport: Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai

millió forintban, egy tizedessel

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 14/A.§-a alapján a köztársasági elnök közcélú felajánlásokra, adományozásokra jogosult. A központi költségvetésről szóló törvényben a fejezeten belül, külön soron tervezett előirányzat felett jogosult rendelkezni.

3. Jogcímcsoport: Államfői Protokoll kiadásai

millió forintban, egy tizedessel

Az Államfői protokoll fejezeti kezelésű előirányzat az államfői diplomáciai feladatokhoz kapcsolódó hivatalos kül- és belföldi programok finanszírozására szolgál.

A 2016. évivel azonos diplomáciai aktivitás figyelembe vételével, a 2017-ben várható bel- és külföldi programok számba vétele mellett került sor a forrásigény meghatározására.

4. Alcím: Fejezeti tartalék

millió forintban, egy tizedessel

III.5. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indoklása

A javaslat a középtávú tervezés keretében meghatározott kiadási és bevételi főösszegénél - az NGM-mel történt egyeztetésnek megfelelően - 250,0 millió forinttal kevesebb, mert a 2017. évre tervezett elnöki ciklusváltás egyszeri többlet forrás igényét nem tartalmazza. A Köztársasági Elnökség fejezet javasolt 2017. évi költségvetési előirányzata megegyezik a 2016. évi törvényi kerettel.

Az esetleg bekövetkező ciklusváltás során a felmerülő költségek biztosítására a tárgyévben az NGM külön intézkedik.

III. Alkotmánybíróság

I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.

Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének legfontosabb szabályait maga az Alaptörvény 24. cikke tartalmazza.

Az Alaptörvény e szabályainak végrehajtására alkotta meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényt, mint sarkalatos törvényt. Az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg.

Az Alkotmánybíróság

a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;

b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;

e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;

f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;

g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

Az Alkotmánybíróság kiadási előirányzata megegyezik a támogatási előirányzattal, tekintettel arra, hogy a bevételei jellemzően esetiek, nagyságrendjük a kiadási előirányzathoz képest elenyésző, a finanszírozásba tartósan és biztonságosan nem vonhatók be.

A fejezet létszáma - a 2016. évi létszámmal megegyezően - 136 fő.

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

Az Alkotmánybíróság 2017. évi javasolt előirányzata megegyezik a 2016. évi törvényi módosított előirányzat összegével.

Az előirányzatok alakulásának levezetését az alábbi táblázat szemlélteti:

millió forintban, egy tizedessel

IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

I. A célok meghatározása, felsorolása

IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (továbbiakban: Hivatal) fejezet hatáskörébe az alapvető jogok biztosa, két helyettese, valamint hivataluk tevékenysége tartozik az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) alapján.

A Hivatalt az alapvető jogok biztosa irányítja, és a főtitkár vezeti. Az ombudsman az eljárása során független, feladata az alapjogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálása, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhet. Az Alkotmánybíróságnál kezdeményezheti a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát. Áttekinti és elemzi az alapvető jogok magyarországi helyzetét és az alapvető jogokkal összefüggő, Magyarországon történt jogsértésekről statisztikai kimutatást készít. Véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezetét, a hosszú távú fejlesztési, területrendezési és a jövő nemzedékek életminőségét egyébként közvetlenül érintő terveket és koncepciókat, valamint javaslatot tehet az alapvető jogokat érintő jogszabályok módosítására, megalkotására, illetve a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére. Közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő nemzetközi szerződések alapján készülő nemzeti jelentések előkészítésében, figyelemmel kíséri és értékeli e szerződések magyar joghatóság alá tartozó érvényesülését. Tevékenysége során együttműködik azon szervezetekkel, amelyek célja az alapvető jogok védelmének előmozdítása. Az alapvető jogok biztosa ellátja a 2011. évi CXLIII. törvénnyel kihirdetett, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve 3. cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmus feladatait, az Ajbt., valamint a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (Pkbt.) alapján pedig a közérdekű bejelentések kezelésével kapcsolatos, és a nemzetbiztonsági ellenőrzések felülvizsgálati eljárásának elrendelésével és lefolytatásával összefüggő tevékenységet folytat.

Az alapvető jogok biztosa, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek, továbbá a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesei figyelemmel kísérik a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

A fejezet 1. címe az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, mely a fenti feladatok ellátását biztosítja. Az átlagos statisztikai állományi létszám 159 fő.

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a 2011. évi CXI. törvényben foglaltak szerint nem folytathat bevételszerző tevékenységet, bevételei kizárólag esetiek, jellegük miatt nem képezhetik a költségvetési feladatok tartós és kiszámítható finanszírozását, ezért 2017-re saját bevételt nem tervezett.

Az intézményi előirányzatok alakulásának levezetése:

millió forintban, egy tizedessel

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

Fejezeti kezelésű előirányzatot nem tervezett a fejezet, a 2016. évi fejezeti tartalék összege átvezetésre került az 1. cím Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kiadási előirányzatai közé.

Fejezeti kezelésű előirányzatok levezetése

millió forintban, egy tizedessel

A fejezetnek központi beruházása, illetve uniós forrása, több évre tervezett fejlesztése nincs.

A gazdálkodási évben végzett szakmai tevékenységéről az alapvető jogok biztosa a 2011. évi CXI. tv. 40. §-a alapján az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

V. Állami Számvevőszék

I. A célok és elvárt eredmények

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) stratégiai célja, hogy szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és ezen keresztül hozzájáruljon a "jól irányított államhoz", a "jó kormányzáshoz". Ennek elérése érdekében ellenőrzéseivel támogatja az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megvalósítását. Az ÁSZ jövőképében megfogalmazta, hogy javaslataival a közpénzek és a közvagyon szabályos, eredményes felhasználását segíti elő. Ennek szellemében az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai hasznosításával aktívan hozzájárul az állammenedzsment megújításához is.

Az ÁSZ célja, hogy a stratégiájában foglaltakkal összhangban, ellenőrzési tevékenységének hasznosulása a társadalmi bizalom megerősítésében, az ellenőrzött szervezet magatartásának megváltozásában, a törvényhozás jogszabályalkotási tevékenysége támogatásában, a legfontosabb társadalmi-gazdasági kérdésekben és a közgondolkodás megváltoztatásában tetten érhető legyen.

Az ÁSZ ellenőrzéseivel szemben alapvető elvárás a magas fokú társadalmi hasznosulás. A szervezet stratégiai célkitűzése, hogy közreműködjön a korrupciós kockázatok és a korrupció elleni fellépés hatékony és eredményes eszközeinek beazonosításában, alkalmazásában, továbbá használatuk elterjesztésében, az integritás alapú közigazgatási kultúra kialakításában. Az integritási szemlélet érvényesítésének értékelése az ÁSZ szinte minden ellenőrzésében megjelenik.

Az ÁSZ, mint társadalmilag felelős intézmény az Alaptörvényben rögzített függetlensége alapján kizárólag a törvényeknek és az Országgyűlésnek alárendelten működik, tevékenységét nyilvános, az elnök által jóváhagyott ellenőrzési terv szerint, az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (ÁSZ tv.) által meghatározott keretek között, átláthatóan végzi. Ellenőrzési tervét a gördülő tervezés módszerével alakítja ki, azt félévente teszi közzé és juttatja el az Országgyűlés részére. Az ÁSZ ellenőrzési tevékenységét a 2015-ben megújított ellenőrzési módszertanok alapján végzi.

Az ellenőrzési témák meghatározása során az ÁSZ törekszik erőforrásai eredményes, hatékony és gazdaságos felhasználására. A tervezés a témaválasztáshoz szükséges információk folyamatos feldolgozásán és elemzésén alapul. Ezen túlmenően kockázatelemzési eljárásokat alkalmaz, amelyek az ellenőrzési területek, témák, illetve ellenőrzési helyszínek kiválasztását támogatják.

Az ÁSZ tv. széles ellenőrzési jogköröket biztosít az ÁSZ számára. E felhatalmazás alapján az ÁSZ ellenőrzi a központi és az önkormányzati alrendszer intézményeit, az államháztartásból származó források felhasználását, a nemzeti vagyon kezelését. Az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzi a központi költségvetési fejezetet irányító szerv és a fejezetbe sorolt költségvetési szervek működését, a fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását. A 2017. évben továbbra is kiemelt feladatai közé tartozik a törvény által kötelezően előírt feladatok végrehajtása.

Hangsúlyt fektet azon szervezetek, területek ellenőrzésére, amelyek az államadósság-mutató alakulása, az ország versenyképessége szempontjából meghatározó jelentőségűek. Ennek érdekében ellenőrzi az állami bevételek és kiadások legmeghatározóbb szereplőit. Az ÁSZ küldetésének tekinti, hogy ellenőrzéseivel hozzájáruljon a környezetvédelmi célok eléréséhez, így támogatva a fenntartható fejlődést.

Az államadósságra gyakorolt explicit és implicit kockázatok miatt is kiemelt jelentőségű önkormányzati és állami tulajdonú gazdasági társaságok fontos közfeladatokat látnak el, ezért az ÁSZ 2017-ben tovább folytatja a gazdasági társaságok ellenőrzését.

Az ÁSZ az "ellenőrzők ellenőrzésével" olyan intézményeket vesz górcső alá, amelyek maguk is végeznek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet. Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeként az ÁSZ a lehető legnagyobb hatást tudja elérni a közpénzekkel való szabályszerű, felelős és fegyelmezett gazdálkodás előmozdítása érdekében.

Az ÁSZ Stratégiájában célul tűzte ki a számvevőszéki munka eredménye hasznosulásának javítását annak érdekében, hogy az érdemi hatást váltson ki a szükséges változások kezdeményezése vonatkozásában, támogatva ezzel az elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtését. Ezzel összhangban hangsúlyt fektet az utóellenőrzésekre, az ellenőrzéseinek a korábban le nem fedett, "fehér foltot" képező területekre való kiterjesztésére.

Az ÁSZ fontos küldetése, hogy tapasztalatai alapján a törvényben meghatározott tanácsadó tevékenysége keretében támogassa a potenciális ellenőrzötteket. Ezt szem előtt tartva az Állami Számvevőszék 2017-ben is továbbra is készít elemzéseket.

Az ÁSZ tovább folytatja aktív szerepvállalását a nemzetközi ellenőrzés-szakmai közéletben.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

millió forintban, egy tizedessel

Az intézmény a legmagasabb színvonalon végzett feladatellátásának, fenntarthatóságának érdekében törekszik az ellenőrzési feladatokhoz igazodó optimális erőforrások kialakítására, mind szervezeti felépítésével, mind pedig eszközeinek ergonomikus és az ellenőrzést támogató informatika kialakításával, törekszik erőforrásai eredményes, hatékony és gazdaságos felhasználására.

Működési bevételei a továbbszámlázott szolgáltatások, és a megkötött szerződések biztosítékainak érvényesítésével összefüggő bevételek, felhalmozási bevételei pedig az elhasználódott tárgyi eszközök értékesítéséből adódnak.

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

Feladataink és erőforrásaink hatékonyabb felhasználását szem előtt tartva folytatjuk új ellenőrzési-módszertani eljárások kidolgozását. Ennek során új technológiai megoldásokat is alkalmazunk, miközben nagymértékben támaszkodunk az informatikai fejlődés által nyújtott lehetőségek kihasználására, az informatikai alkalmazások fejlesztésére.

A 2017. évben is folytatódik a számvevőszéki munka hasznosulására vonatkozó alapelvek intézményesítése, beépítése a mindennapi munkafolyamatokba. Az Országgyűlés munkájának aktív támogatása mellett az ÁSZ nagy hangsúlyt helyez a folyamatos társadalmi tájékoztatásra, az intézményi átláthatóságra.

A tervezett ellenőrzéseken felül kiemelt figyelmet fordít a külső jelzések (pl. Országgyűlés, média, közérdekű bejelentések) alapján magas kockázatúnak ítélt, jelentős közérdeklődésre számot tartó, aktuálisan felmerülő témákra, amelyeket folyamatosan beépít ellenőrzései közé.

A szervezet szakmai és módszertani fejlesztésével párhuzamosan a hatékonyság javítását célzó szervezetfejlesztési lépések is folyamatos megújulást jelentenek az Állami Számvevőszéknél. Ezek rendeltetése, hogy a szervezet képes legyen a folyamatos fejlődésre, amely támaszkodik az ÁSZ értékeire, eddig elért eredményeire, ugyanakkor megfelel a jogi, gazdasági környezeti és a társadalmi elvárások kihívásainak.

Az ÁSZ alapfeladatának ellátása során a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének kiépítettségét és működtetését kiemelten ellenőrzi. Ezzel összhangban folyamatosan értékeli és ez alapján fejleszti saját belső kontrollrendszerének működését is.

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

A címhez az Állami Számvevőszék tartozik, amelynek intézményi feladatai megegyeznek a III. fejezeti összefoglalóban leírtakkal.

millió forintban, egy tizedessel

A 2017. évre javasolt előirányzatok kialakításánál többletként kerültek megtervezésre az ÁSZ állományi összetételének változtatásából és az ÁSZ törvényből adódó illetményalap változással összefüggő kiadások a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatokon.

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

Az Állami Számvevőszék fejezeti kezelésű előirányzattal nem rendelkezik.

III.3. Tájékoztatás a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési alaptevékenységét támogató informatikai rendszerek - dokumentációs, adatbekérési és iratkezelési rendszer - kialakítására irányuló szoftverfejlesztések megvalósítását 2015. évben és 2016. év elején megkezdte, amelyekhez a szükséges szoftverlicencek beszerzései tervszerűen a következő években valósulnak meg.

III.4. Az uniós források felhasználásának szerepe a felügyelt ágazatokban

Az Állami Számvevőszék 2017. évi bevételei között nem tervezett uniós forrást.

III.5. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indokolása

A 2017. évi költségvetés tervezésénél az ÁSZ törvény 21. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően figyelembe vételre került az Áht. 29. § (1) bekezdése szerinti középtávú tervezésnél még nem ismert bruttó átlagkereset emelkedés hatásának különbözete.

Az Állami Számvevőszék feladatát a következő időszakban is az Országgyűlési határozattal is támogatott stratégiájában foglalt célkitűzések mentén végzi, amelyet ellenőrzési tevékenységében és szervezeti működésében is érvényesít. A feladatainak végrehajtása során a humánerőforrásainak eredményes és hatékony felhasználására törekszik.

Az Állami Számvevőszék a 2017. évi költségvetési tervezés során felülvizsgálta a 2017-2018. évre vonatkozó középtávú szakmai koncepciójában megjelenítetteket, és élt a foglalkoztatotti struktúra megváltoztatásának jogával, amelyet a Humánerőforrás Stratégiájában meghatározott társadalmi felelősségvállalás programjának változása indokolt.

A 2017. évi költségvetési kiadási és támogatási javaslat a fenti indokok alapján 202,3 millió forinttal magasabb a középtávú tervezés keretében meghatározott kiadási és támogatási főösszegnél.

III.6. A szakpolitikai célú nemzetpolitikai/határon túli feladatok a tárca költségvetésében

Az Állami Számvevőszék 2017. évi költségvetésében szakpolitikai célú nemzetpolitikai vagy határon túli feladatok nem szerepelnek.

VI. Bíróságok

I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése

Magyarország Alaptörvényének 25. cikk (1) bekezdése értelmében a bíróságok alapfeladata az igazságszolgáltatás. A legfőbb bírósági szerv a Kúria. A (2) bekezdés szerint a bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben; a közigazgatási határozatok törvényességéről; az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről; valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló (a továbbiakban: Bszi.) 2011. évi CLXI. törvény 65. §-a alapján az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény bíróságok fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit, és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett.

Az OBH elnöke gazdálkodási jogköréből adódóan a Bszi. 76. § (3) bekezdés a) pontja alapján összeállítja - az Országos Bírói Tanács, továbbá a Kúria tekintetében a Kúria elnöke véleményének kikérésével és ismertetésével - a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé.

A b) pont szerint meghívottként részt vesz a Kormány, továbbá az Országgyűlés költségvetéssel foglalkozó bizottságának ülésén a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetének megtárgyalásakor.

A c) pont alapján az OBH elnöke ellátja a fejezetet irányító szerv vezetőjének feladatait a központi költségvetésről szóló törvény bíróságok fejezete tekintetében, továbbá a d) pont felhatalmazza a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatok gyakorlására.

A felsorolt alkotmányos feladatok megfelelő ellátása, a bíróságok időszerű, ugyanakkor szakszerű működése a jogállamiság szempontjából alapvető fontosságú. A modern kor követelményeinek megfelelő, európai színvonalú, átlátható igazságszolgáltatás ekként nemcsak a bírák és a bíróságokon dolgozó igazságügyi alkalmazottak, hanem az egész társadalom érdeke. Kiemelkedő szempontként jelentkezik, hogy a XXI. századi szolgáltató bíróság, mint állami szolgáltató növelje az ügyfelei elégedettségét, a szolgáltatásai minőségét, egyszerűsítse, elektronizálja a szolgáltatásai igénybevételét "Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése." - áll Magyarország Alaptörvényének Nemzeti Hitvallásában. E közös cél elérésének fontos eszközei a jól működő bíróságok.

A fejezet 2017. évi benyújtott költségvetése tartalmazza a bíróságok működési színvonalának javítására, az eddig elért hatékonyság növelésére irányuló célkitűzéseket megvalósító humán erőforrás anyagi fedezetét, az ítélkezési munka hatékonyságának megerősítéséhez és fokozásához, egyebek mellett - a kiemelt jelentőségű ügyekre és perekre vonatkozó speciális eljárási szabályokra, továbbá a sarkalatos törvények és a szinte valamennyi jogágat érintő jogszabály változásokból eredő többletfeladatok ellátására is figyelemmel - az eljárási határidők megtartásához szükséges tárgyi feltételeket.

Az OBH Elnökének stratégiai céljai a fejezet egészére nézve

- a bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék - a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek,

- az emberi erőforrások optimális elosztása, hasznosítása,

- tárgyi feltételek biztosítása, azok optimális elosztása és hasznosítása,

- a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége,

- a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése,

- a képzési rendszer fejlesztése, együttműködés a többi hivatásrenddel.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

1. cím Bíróságok

A Bíróságok címhez 26 önállóan gazdálkodó költségvetési szerv tartozik, öt ítélőtábla, 20 Törvényszék, valamint az Országos Bírósági Hivatal (OBH).

millió forintban, egy tizedessel

A 2017. évi többlet a fenti táblázatban felsorolt tételeket tartalmazza, mely a Bíróságokkal szemben támasztott igények, az elmúlt években a hatékonyság terén elért - nemzetközi szinten is elismert - eredmények, az egész szervezetben jelentkező fokozott munkateher növekedés ellentételezése.

Az Igazságszolgáltatásban közreműködők (szakértők, tolmácsok, ügyvédek) dologi kiadások körébe tartozó szakértői, tolmács díjak kifizetésére az eltérő "piaci" viszonyok és az előre nem látható felmerülési valószínűség miatt (szakvélemény száma, szakértői díj mértéke) a tárgyévben fizetendő költségek minimális részére van lehetőség bázis-előirányzatot képezni. Az elmúlt években nem csak a szakértői díjak emelkedtek, hanem az igazságszolgáltatás is modernebbé, gyorsabbá és időszerűvé vált, melynek következtében felgyorsult az eljárási rend, az ügyforgási sebesség, ami magával vonja a költségek hamarabbi megjelenését.

A Bírósági épületek őrzés- védelme a vagyonvédelmi törvényben meghatározott kormányrendeletben kötelezően előírt minimális órabér a jelenleg és a jövőben megkötésre kerülő bírósági épületekre vonatkozó élőerős őrzésvédelmi feladatokkal kapcsolatosan jelentős többletköltségeket jelent az intézmények részére, melynek fedezete a bázis költségvetésben nem áll rendelkezésre.

A 2017. év folyamán hatályba lépő törvénymódosítások jelentős számának következtében, a bírók és igazságügyi alkalmazottak képzése, melyet azon túl, hogy a Bszi. alapfeladatként határoz meg, elengedhetetlen követelménye a hatékony és időszerű ítélkezés megvalósításának. A képzések kapcsán megjelenő költségek az oktatással, a terembérlettel, az ellátással és a tananyag biztosításával kapcsolatban merülnek fel. További jogszabály módosításhoz kapcsolódó többletkiadást jelent az új Igazságügyi Szakértői Törvényben foglaltak, mely alapján az Igazságügyi Szakértői Kamarát általános költségátalány illeti meg, amelyet a bíróság előlegezi meg a költségvetéséből, ha tárgyi költségmentes az ügy, vagy személyes költségmentességben részesültek a felek. A törvényben foglalt fizetési kötelezettség teljesen új kiadásként jelenik meg a bíróságok költségvetésében, melyre a korábbi év költségvetése nem biztosít fedezetet.

A bíróságok teljes körű e-ügyintézésre való áttérése érinti mind a szoftveres, mind a hardveres infrastruktúrát, informatika hálózati kapcsolati rendszereket. A már meglévő szoftvereket alkalmassá kell tenni arra, hogy az új jogszabályi előírásokban foglalt kötelezettségeknek, valamint az állampolgárok, a társszervek és nem utolsó sorban a bíróságok a saját maguk által támasztott igényeknek, - melyek mind összhangban vannak az OBH stratégiai célok megvalósításával, kiemelten a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítésével - is maradéktalanul eleget tudjunk tenni.

A bíróságok emberi erőforrás-gazdálkodási stratégiájának alapját a bírák és igazságügyi alkalmazottak illetményrendszere adja, melyben a kor követelményeinek megfelelő átalakítás, a fennálló aránytalanságok megszüntetése és az illetmények korrigálása tovább már nem halasztható. A Jó Állam egyik kiemelt tényezője az igazságszolgáltatás magas színvonalú teljesítménye, amely elképzelhetetlen a bíráskodást és az azt segítő tevékenységet hivatásnak tekintő, elkötelezett, felkészült, motivált és a szolgáltató szemlélettel azonosuló bírák és igazságügyi alkalmazottak nélkül.

A bíróságok emberi erőforrás-gazdálkodási stratégiájának megvalósításával az egyén szempontjából olyan bírósági életút, mint élethosszig tartó, egy közös és állandó értékrend mellett személyükben is elkötelezettek egyéni teljesítményét értékelő hivatásgyakorlás és életvitel alakítható ki, mely a kiszámíthatóság, a biztonság az egyéni gondoskodás elvén alapul és szervezeti megbecsülés övezi.

A bíróságok emberi erőforrás-gazdálkodási stratégiájának megvalósításával az állam szempontjából olyan, az állampolgárok bizalmát tovább növelő, hatékony és gyors igazságszolgáltatás alakítható ki, ahol a szakmailag legkiválóbbak szolgálat teljesítése élethosszig tart.

Ahogy a közszolgálat, úgy az igazságszolgáltatás is a munkaerő-piaci verseny egyik szereplőjeként versenyez a magánszektorral a legkiválóbb, legalkalmasabb munkatársak megszerzéséért, alkalmazásáért. Az élethosszig tartó hivatásválasztás, a legkiválóbb munkatársak megszerzése, alkalmazása és megtartása az igazságszolgáltatási rendszer vonzerejének növelése nélkül nem lehetséges, amelyhez a munkaerő-piaci versenyképesség fokozása elengedhetetlen. A minőségi munkaerő utánpótlásának és megtartásának kiemelt tényezője az anyagi megbecsülés. Követelmény, hogy a tisztességes megélhetést - figyelemmel az összeférhetetlenségre vonatkozó szigorú szabályozásra is - önmaga az illetmény biztosítsa, mivel ez egyfajta megjelenési formája az állami szolgálatért való teljes elköteleződésnek.

Kétséget kizáróan megállapítható, hogy az egyetlen előremutató megoldás a bírák és az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában a bírósági illetményrendszer új alapokra való helyezése, mellyel a rendszeren belüli aránytalanságok és lemaradások kiküszöbölhetők. Ennek kiinduló pontja a bírói illetményalap nemzetgazdasági bruttó átlagkeresethez igazítása, első lépésként annak kétszeres mértékben való meghatározása.

2. cím Kúria

millió Ft-ban, egy tizedessel

Ahhoz, hogy a Kúria 2017. évben a legmagasabb színvonalon láthassa el legfontosabb feladatait, az ítélkező tevékenységet és a jogegységesítést, elengedhetetlenül fontos volt, hogy a személyi jellegű kiadások és az azokhoz tartozó közterhek teljes körűen finanszírozásra kerüljenek, ami a jogállási törvények szerint kötelezően előírt rendszeres személyi juttatások teljes fedezetét jelenti.

A Bszi. 24. § (1) és (2) bekezdése értelmében a Kúria joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát. A joggyakorlat elemző csoportoknak a kijelölt kúriai bírákon kívül, akik ítélkező tevékenységük mellett végzik ezt a feladatot, külső bíró és egyéb, a szakterületen jártas tagjai is vannak, a csoport munkája nagymértékben hozzájárul a jogegység megteremtéséhez és a jogbiztonsághoz.

2017. évben Magyarországon kerül megrendezésre a Közép- és Kelet-Európai Legfelsőbb Bírósági Elnökök soron következő konferenciája, melynek rangjának megfelelően történő lebonyolításával kapcsolatban felmerülő kiadások fedezete nem biztosított a bázis költségvetésben, ezrét többlet forrás biztosítása szükséges.

A Bírósági életpálya bevezetésének első ütemének többletköltségének indoklása megegyezik az 1. cím, Bíróságok többlet előirányzatok részletezésében írtakkal.

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

3. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Beruházások (3. cím 1. alcím)

Az Igazságszolgáltatás beruházásainak (3. cím 1.1. alcím) előirányzata 7.083,0 millió forint, amely tartalmazza kiemelt ingatlan beruházásként a Miskolci Törvényszék és a Szolnoki Törvényszék teljes körű rekonstrukciójának megkezdését, a Szegedi Törvényszék, a Gödöllői Járásbíróság, a Tapolcai Járásbíróság, a Szarvasi Járásbíróság részére biztosított összegét és a 2016. évben tervezett kisebb beruházások kiadásait, valamint a központilag megvalósítandó, a fejezet egészét érintő informatikai beruházások fedezetét.

Az Igazságszolgáltatás működtetése (3. cím 3. alcím) előirányzatán 1.561,9 millió forint áll rendelkezésre. Az előirányzat nyújt fedezetet a bírósági intézményeknél év közben megjelenő, előre nem tervezhető, olyan kiadásokra, mint például az ügyszámnövekedésből bekövetkező igazságszolgáltatásban közreműködők költségeinek emelkedése, az országos hatáskörű és használatú nyilvántartási rendszerek fenntartása és fejlesztése.

III.3. Tájékoztatás a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól

Igazságszolgáltatás beruházásai (3/1/2)

a. Korábbi években megkezdett, folyamatban lévő beruházások:

- Egri Törvényszék több ütemre osztott teljes körű rekonstrukciója, mely beruházás 2015. évben vette kezdetét, a rekonstrukció tervezett, befejező üteme 2017. év, melyet érintő szerződések, teljesítések becsült összege 900,0 millió Ft.

- Szarvasi Járásbíróság épületének rekonstrukciójának befejező üteme, melynek 2017. évet érintő költsége 600,0 millió forint.

b. Előkészítés alatt álló 2016. évben megkezdett/megkezdődő, több évre áthúzódó beruházások

- Szolnoki Törvényszék épületének teljes körű rekonstrukciójának folytatása. Az építési engedély és a kiviteli tervdokumentáció már rendelkezésre áll, a megvalósítás előkészítése és a kivitelezés megkezdődött, a több éven át húzódó, 2018-ban befejeződő beruházás 2017. évre eső becsült összege 100,0 millió forint.

- Gödöllői Járásbíróság épületének teljes felújítása és bővítése, melynek várható bekerülési értéke 640,0 millió forint

c. 2017. évben kezdeni tervezett, halaszthatatlan több évre áthúzódó, beruházások:

- az OBHE elnökének stratégiai döntése alapján a Balatonszemesi Üdülő épülete került kijelölésre, mely országos, esetenkénti szociális feladatokat is ellátó, illetve regionális képzési központként funkcionálna a jövőben, 2017. évben a beruházás becsült összege 310,0 millió forint.

- a Miskolci Törvényszék 1899-ben épült és utoljára a 72-es években felújított épületének teljes rekonstrukciója, mely várhatóan 2020-ban fejeződik be 4 500,0 milliárd forintos összegben.

- a Sárbogárdi Járásbíróság, mint a település legjelentősebb 1954-ben épült középületének műszaki állapotára való tekintettel történő teljes átépítése 375 millió forint összegben

A folyamatban lévő, több éven áthúzódó, illetve a 2017-ben kezdeni tervezett, összesen 12 épületet érintő kiemelt beruházás összesen mintegy 69.000 m2 épület-felület felújítását, korszerűsítését érinti, ezzel több millió, az igazságszolgáltatáshoz forduló ügyfél megelégedését, megfelelő kiszolgálását eredményezi.

A kiemelt beruházásokon túl folytatni kívánjuk a 2016. évben megkezdett, több bírósági épületet érintő energetikai fejlesztést, bim-projekt keretében megvalósuló digitális épületfelmérést és ezzel digitális tervtár létrehozását, egységes arculattal megjelenő, a nyitott ügyfélbarát bíróság elveinek megfelelő ügyfélközpontok kialakítását, melynek 2017. évre tervezett költsége 1 283,0 millió forint.

III.4. Az uniós források felhasználásának szerepe

Az európai uniós források felhasználásával a fejezet alapvető célja a bírósági épület- és informatikai eszközállomány fejlesztése, az ügyfélkapcsolatok fejlesztése, elektronizálása, a belső folyamatok optimalizálása, továbbá a bírák és igazságügyi alkalmazottak továbbképzésének a biztosítása, melyeknek lehetőségét a Bíróságok fejezet folyamatosan keresi.

III.5. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indoklása

A javaslat a 2019/2015. (XII. 29.) Korm. határozatában foglaltaktól, a középtávú tervezés keretében meghatározott tervszámoktól, - melyet a Bíróságok fejezet részére a 2016. évi költségvetéssel azonos mértékben határoz meg - a kiadási főösszegtől 26 615,8 millió forinttal tér el, a bevételi főösszeg megegyezik.

Kiadások tekintetében:

- 21 962,6 millió forint, mely a Bírósági életpálya bevezetésének első ütemének többletköltsége,

- 4 653,2 millió forint a középtávú tervezés során még nem ismert jogszabályváltozások valamint hatékonyabb feladatellátás érdekében felmerült többletigény.

VIII. Ügyészség

I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése

A költségvetési előirányzatok összeállításánál a költséghatékony intézményi működés feltételeinek biztosítása, a meglévő kapacitások maximális kihasználása a 2017. évben is változatlan cél az ügyészségre háruló feladatellátás minőségének fenntartása mellett.

1. 2015-ben az ügyészségre 1.079.620 ügy érkezett, ebből a büntetőjogi szakágban iktatott és elintézésre váró ügyek száma 760.272 volt, amely ismét csökkenést mutat. A migrációs helyzettel összefüggő ügyek száma azonban a 2016. év első hónapjaiban az előző év utolsó két hónapjához képest jelentősen megemelkedett.

A következő év legjelentősebb jogszabályi változása az új büntetőeljárásról szóló törvény megalkotása lesz. Az egységes ügyészségi gyakorlat kialakítása többletfeladatok elvégzésével jár, nevezetesen instruktori vizsgálatokat, ellenőrzéseket tesz szükségessé, állásfoglalást igénylő kérdések feltárását és az állásfoglalások kidolgozását, valamint tanfolyamok, továbbképzések szervezését igényli.

Változatlanul fontos a bírósági eljárás gyorsítását szolgáló eljárási jogintézmények hatályosulásának elősegítése. Kiemelt cél az eljáró ügyészi szervek és más hatóságok közötti hatékonyabb együttműködés, a párhuzamosságok felismerése és felszámolása, a szervezetek közötti szinergia megteremtése. Emellett a bizonyítás-szempontú felderítési szemlélet erősítésével, a jogalkalmazási bizonytalanságok felszámolásával törekszünk időszerűbbé és sikeresebbé tenni a büntetőbírósági eljárás előkészítését.

A fiatalkorúak elleni büntetőügyek intézésében továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a soron kívüliségre és az időszerűségre. A büntethetőségi korhatár leszállításával bekövetkezett munkateher-növekedés az elkövetkező évekre nézve állandósulni látszik. Emellett az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett a nemzetközi jogsegély keretében intézett, valamint a rendkívüli jogorvoslati eljárásokkal érintett büntetőügyek száma is.

2. a) Az ügyész igazságszolgáltatás közreműködőjeként gyakorolt közérdekvédelmi hatáskörén belül a 2017. évben a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseire figyelemmel továbbra is jelentős teherként jelentkezik a civil szervezetek beszámolóinak, valamint közhasznúsági mellékletei letétbe helyezésének elmulasztása miatti ügyészi többletfeladatok ellátása. A 2015. és 2016. évben megnövekedett a korábban lefolytatott törvényességi ellenőrzési eljárásokat követő perindítási és tárgyalási teher. E tekintetben az ügyérkezés érdemi csökkenése sem várható a hatályos kötelező letétbe helyezési szabályozás miatt.

Jelenleg folyik a közigazgatási perrendtartásról és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények előkészítése. A két, ügyészi hatáskört is érintő törvény tervezett hatálybalépése 2017. július 1-je, amely várhatóan kismértékű többlet ügyérkezést eredményezhet. Az új törvények oktatását tanfolyami jelleggel, kizárólag magasabb vezetői szinten tervezzük azzal, hogy az oktatási anyagot intraneten tesszük közzé.

b) A jövő évben várhatóan tovább nő az ügyész által figyelemmel kísérendő kitoloncolások száma és az erre fordítandó költségvetési források igénye. A feladatok ellátása érdekében a korábbival azonos előirányzat biztosítása mellőzhetetlen.

c) A Legfőbb Ügyészség elleni kártérítési, személyiségi jogi, illetve munkajogi perek száma, a kereseti követelések összege és a marasztalási összegek nagysága nem prognosztizálható. Jelenleg 32 olyan ügy van folyamatban, ahol a kereseti követelés összege egyenként meghaladja az 50 millió forintot. Továbbra is szükséges, hogy az ügyészség költségvetésében a jogerősen megállapított kártérítések célirányzataként - a korábbi évekkel azonosan - 30 millió forint szerepeljen, mely az ügyészségi jogkörben okozott károk megtérítésére kötelezés esetén pénzügyi fedezetet biztosít.

3. a) Az ügyészségi informatikában elsődleges követelmény, hogy a szükséges rendelkezésre állás mellett biztosítsuk az adatok sértetlenségét és azok bizalmasságát. A szolgáltatói és támogatási szerződések díjai mellett folyamatos költséget jelent a licencek követése, az avuló hardver és szoftver rendszereink frissebbre cserélése, a jogszabályi és a szervezeti változások következtében előálló feladatokat támogató eszközállomány bővítése. Az irat-, dokumentumkezelő és ügyviteli rendszerek fejlesztésével biztosítjuk a társszervekkel való elektronikus kapcsolattartás informatikai feltételeit. Az ügyészség új integrált ügyészségi statisztikai rendszer vezet be, amely a korábbinál pontosabb, átláthatóbb képet nyújt az ügyészség munkájáról, különösen a bűnüldözésben végzett tevékenységéről. Az új rendszer, az így létrejövő új adatok széleskörű elérhetőségének biztosítása 2017-ben hardver és szoftverelemek beszerzésével, jelentős élőmunka ráfordítással jár, bevezetését széleskörű oktatás előzi meg.

b) Az ügyészség nemzetközi kapcsolatai változatlanul a korábbi évekkel azonosan alakulnak, a szokásos számú vezetői és szakértői delegáció küldésére és fogadására számítunk, és az egyéni utazások nagyságrendje is a korábbi évek átlagával egyezően várható.

4. a) A 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) alapján az ügyészségi alkalmazottak többsége meghatározott időközönként magasabb fizetési fokozatba lép. A besorolások során számolni kell a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének 2017. évi várható emelkedésével is.

Az Üjt. alapján 2015. július 1-jétől a fogalmazó és az alügyész az illetményalap tíz százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra, a Magyar Honvédség hivatásos állományába is tartozó tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott a honvédelmi illetményalapnak megfelelő összegű honvédelmi szolgálati díjra jogosult. Mindezekkel a tételekkel a kötelező illetményváltozás növekményeként számolni kell. Az adott szintű ügyészségen ténylegesen folytatott ügyészi gyakorlattal eltöltött legalább 20 év után az ügyész számára megállapított kötelező címmel járó címpótlékokat is tervezni szükséges.

Az ügyészi szervezet személyzeti stratégiájában az az elv érvényesül, hogy az ügyészi álláshelyeket elsősorban az ügyészi szervezetben már évek óta bizonyított, tehetséges fiatal alügyészekkel kell betölteni. Ebből is adódik, hogy a meglévő létszámkorlátok között személyi állományunkkal kell minél hatékonyabban gazdálkodni.

b) A gyakorlatban felmerülő kérdések szükségessé teszik, hogy a korábbiakhoz képest még több területen és nagyobb számban kerüljön sor az ügyészi állomány oktatására. A már bevált, központilag szervezett képzéseken túl a továbbképzési módszerek reformjának fokozatos bevezetését szolgálja a kiscsoportos szemináriumok, a jogeset-megoldásokon és elemzéseken alapuló gyakorlatorientált képzések, a konfliktuskezelési, a kommunikációs és a vezetői tréningek számának növelése. A képzések járulékos költségeit növeli a magas színvonalú technikai feltételek megteremtése, a tanfolyamokkal kapcsolatos utazásoknak, nagyobb létszám egyidejű továbbképzése esetén a megfelelő szálláshely biztosításának, valamint a külsős előadók tiszteletdíjának fedezése.

c) Az Országos Kriminológiai Intézet kutatásait a hazai és a nemzetközi tudományos közélet egyaránt figyelemmel kíséri. A 2017. évben 30 kutatási programjuk várható. A kutatások során a hazai és nemzetközi adatok feldolgozása, ezt segítő programok beszerzése, illetve frissítése, a tudományos rendezvények megszervezése, új könyvek, dokumentumok beszerzése jelentős költséggel jár.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

millió forintban egy tizedessel

A fejezet eredeti kiadási előirányzata az előző évihez képest 0,7 %-kal nőtt.

Központosított bevételként 9,0 millió forint bírságbevétel került megtervezésre.

III. A célok elérésének módja

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

Az Ügyészség Magyarország központi költségvetésében önálló fejezetet alkot, mely tartalmazza a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges előirányzatokat.

Az Ügyészség fejezet irányításáért felelős, a fejezetet irányító szerv vezetője a legfőbb ügyész.

A fejezethez egy költségvetési szerv a Legfőbb Ügyészség tartozik.

A költségvetési szerv területileg, feladatellátásban elkülönült, a gazdálkodás keretéül szolgáló részelőirányzatokkal rendelkező kötelezettség-vállalási joggal felruházott, előirányzatfelhasználási keretszámlával és kincstári kártyafedezeti számlával rendelkező nem jogi személyiségű alárendelt egységei: Legfőbb Ügyészség Gazdasági Hivatala, fellebbviteli főügyészségek, fővárosi/megyei főügyészségek, Központi Nyomozó Főügyészség, Országos Kriminológiai Intézet.

Az Ügyészség közfeladata az alaptörvényben rögzített ügyészségi tevékenység. Illetékessége Magyarország területére terjed ki.

millió forintban, egy tizedessel

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvénnyel, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIII. törvény 53. §-ával módosított, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény alapján a Magyar Honvédség hivatásos állományába is tartozó tisztviselők, írnokok és fizikai beosztásban lévők a honvédelmi illetményalapnak megfelelő összegű honvédelmi szolgálati díjra jogosultak. A honvédelmi szolgálati díj többlete 3,7 millió forint.

A 2015. évi LXXI. törvény 2015. július 1-jétől a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 117. §-át új (3b) bekezdéssel egészítette ki, amely szerint az ügyészségi fogalmazók és az alügyészek az illetményalap 10 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosultak. A munkaköri pótlék többlete 258,4 millió forint.

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 26. § b) pontja, továbbá a 61. § (2) bekezdés szerinti kötelező előresorolás alapján bekövetkező kötelező illetményváltozás 300,0 millió forint összegű többletéhez 100,0 millió forint a Fejezeti tartalék fejezeti kezelésű előirányzatról, 200,0 millió forint a Beruházásokról került átcsoportosításra.

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

3.4. Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

A jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata a bíróságok jogerős ítéletével megállapított kártérítési követelések pénzügyi fedezetének biztosítására szolgál. A tervezett előirányzatot az előző évivel azonos összegben tervezte a fejezet.

millió forintban

3.6. Fejezeti tartalék fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

A fejezeti tartalék a 2017. évi költségvetésbe 196,1 millió forintos összegben került megtervezésre.

millió forintban

III.5. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indokolása

A központi költségvetés fejezeti szintű 2016-2018. évi bevételi és kiadási középtávú tervszámairól szóló 2019/2015. (XII. 29.) Korm. határozatban meghatározott Ügyészség fejezetre vonatkozó 2017. évi kiadási tervszámoktól való eltérés 262,1 millió forint. Ebből:

- honvédelmi szolgálati díj többlete: 3,7 millió forint

- munkaköri pótlék többlete: 258,4 millió forint.

A tervezett többletkiadás a 2018. évi tervszámokat is befolyásolja.

IX. Helyi Önkormányzatok Támogatásai

I. 2017. évi általános célkitűzések

A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere a 2017. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, 2013-ban kialakított feladatalapú támogatási rendszerben történik.

Az önkormányzatok finanszírozásában a korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is megjelennek a költségvetési törvényjavaslatban érvényesülő általános alapelvek. Ezek többek között a családok támogatását, valamint a foglalkoztatottság további növelését, egyúttal az életszínvonal emelkedését szolgáló intézkedések, azon belül is kiemelt figyelmet fordítva a szülők munkába állásának segítésére, illetve a különböző ágazatokban dolgozók jövedelmének emelésére.

A pedagógus életpálya bevezetése mérföldkőnek bizonyult a köznevelésben dolgozók bérrendezése tekintetében, amelyhez a szükséges forrásokat - az óvodapedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelőmunkát közvetlenül segítők részére - az önkormányzati fejezet végig biztosította. E célra a fedezet - az éves ütemezésnek megfelelően - a 2017. évben is rendelkezésre áll. A béremelés azonban nemcsak a köznevelést érintette, 2014-től ugyanis a szociális ágazatban dolgozók keresete is megnövekedett, a részükre biztosított szociális ágazati és kiegészítő pótlék a 2017. évtől egy összegben szociális ágazati összevont pótlékként illeti meg a dolgozókat. 2016-tól a bölcsődékben dolgozó felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők is a pedagógus életpálya szerinti bérre jogosultak.

Nagyon fontos, hogy a fiatal generáció megfelelő nevelésben, gondozásban részesüljön, hiszen a sikeres jövőt a következő nemzedék alapozza majd meg. Ennek érdekében kiemelt figyelmet szükséges fordítani, nemcsak a gyermekek étkeztetésére - amely terület eddig prioritást élvezett - hanem a kisgyermekellátó-rendszer hatékony megszervezésére is.

A 2017-ben a bölcsődei ellátás tekintetében várható nagyobb változás. Az új ellátási formák rugalmasabban tudnak majd alkalmazkodni a szülők igényeihez, amelyet a finanszírozási rendszer is támogat, hiszen azonos mértékű támogatási összeget biztosít az állam a bölcsődék és - az egyszerűbb szakmai feltételekkel működtethető - mini bölcsődék részére is. Emellett az új intézménytípusként megjelenő családi bölcsődék támogatása magasabb, mint a 2016. évben a családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet támogatása volt.

Szükséges azt is kiemelni, hogy a Kormány kiemelt célját érvényesítve, jövőre még több forrás jut a gyermekétkeztetés biztosítására, amelynek már a 2016. évi - 71,7 milliárd forint összegű - előirányzata is kiemelt prioritást tükröz. Az intézményi és a szünidei étkeztetésre 2017-ben a költségvetési törvényjavaslat mindösszesen 73,9 milliárd forint összegben nyújt fedezetet. E célokhoz kapcsolódva továbbra is biztosítottak azok a fejlesztési források is, amelyek az óvodák kapacitásbővítését, az önkormányzati konyhák fejlesztését szolgálják.

A fenti általános elvek mellett az önkormányzati finanszírozás tekintetében a jövő év legfőbb célkitűzése a kiszámíthatóság és a stabilitás megtartása, a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése és a kistelepülések további felzárkózásának elősegítése. Utóbbit segíti elő a beszámítási-kiegészítési rendszer továbbfejlesztése is. Annak érdekében pedig, hogy a törvény hatályba lépéséig végbemenő, jelenleg nem ismert gazdasági folyamatok és jogszabály-változásokból adódó módosulások, illetve ellátotti létszám-mozgások kezelése is megtörténhessen, a tervezet több jogcím esetében is megteremti a lehetőségét - az előirányzatok keretein belül a tényszámokhoz igazodóan - kiegészítő források biztosításának a települések számára.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló források 2017-ben

A helyi önkormányzatok 2017-ben - hitelforrások nélkül - várhatóan mintegy 2 800,0 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 668,4 milliárd forintot, a 2016. évi támogatások 101,0%-át biztosítja.

Az előző évhez képest a keretszámot csökkenti többek között egyes beruházási támogatások kifutása, a fővárosi közösségi közlekedés támogatásának csökkentése, az adósságkonszolidációban részt nem vett települések fejlesztési támogatásának a cél teljesítése miatti megszűnése, a BM EU Önerő Alap kivezetése és a lakossági közműfejlesztési támogatásra biztosított források kifutása. Ugyanakkor növeli azt az óvodapedagógusoknak jogszabály szerint járó bérnövekedés forrása, egyes beruházások támogatása, az üdülőhelyi feladatok támogatásának többletigénye, a felsőfokú bölcsődei szakgondozók életpályájának támogatása, gyermekek napközbeni ellátása átalakításából, férőhelybővítéséből adódó többlettámogatás biztosítása, illetve egyéb kulturális intézményi működési támogatások is.

A központi költségvetés alapján a települési önkormányzatokat az alábbi címeken illeti meg támogatás:

millió forint

A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása célhoz kötött felhasználást és elszámolást előírva biztosítja a helyi közszolgáltatások megfelelő színvonalon történő ellátását.

A helyi önkormányzatok működési és felhalmozási célú kiegészítő támogatásai egyrészt költségvetési támogatásokat nyújt, ezzel is segítve az önkormányzatok feladatellátását és a kapcsolódó fejlesztési beruházások megvalósítását, másrészt az egyedi problémák kezelése érdekében is tartalmaz forrásokat.

III. A célok elérésének módja, a helyi önkormányzatok 2017. évi központi költségvetési támogatásainak területei

1) Általános működés, igazgatás

Az önkormányzatok feladataiknak nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatás, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. E helyi közügyek ellátását 2017-ben is, hasonlóan az előző évekhez egy - a különböző feladatmutatóktól és az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől is függő - általános jellegű támogatás szolgálja.

Az általános támogatáson belül külön jelenik meg az önkormányzati hivatal támogatása, a legtipikusabb településüzemeltetési feladatok, illetve az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása.

Beszámítás és kiegészítés

A 2016. évi költségvetési törvényhez képest a 24 000 Ft egy lakosra jutó adóerő-képesség alatt a beszámítás és kiegészítés egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján kialakított kategória-határok növelésére kerül sor. Az alacsony helyi adóbevételi potenciállal rendelkező településeket a támogatáscsökkentés továbbra sem érinti, sőt továbbra is számíthatnak a 2015-ben bevezetett kiegészítésre is. Ennek határa 8 500 Ft/lakos helyett 10 000 forint/lakos lett, így több átlag alatti adóerő képességgel rendelkező önkormányzat részesül kiegészítésben.

E határ felett sávosan növekvő mértékben terheli a beszámítás az önkormányzatokat, továbbra is 36 000 forintos egy lakosra jutó adóerő-képesség esetén elérve a 0,55 százalékpontos beszámítási mértéket. A jóval az átlag feletti bevételi potenciállal rendelkező települések támogatáscsökkentése - a 2016. évvel azonos módon - a 2015. évi iparűzési adóalap 0,55%-át is meghaladhatja.

Továbbra is elismerésre kerül a közös hivatali feladatellátást biztosító székhely önkormányzatok fokozott anyagi leterheltsége: a rájuk irányadó beszámítási százalék 10%ponttal csökken.

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslatban új elemként szerepel, hogy amennyiben az előirányzat törvény szerinti összege lehetővé teszi, úgy a költségvetési törvény felhatalmazása alapján a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter az előirányzat túllépése nélkül módosíthatja a beszámítás mértékét és a települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerőképessége alapján kialakított kategóriák határait. Emellett továbbra is lehetőség van arra, hogy a településüzemeltetési támogatások fajlagos összegeit a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter az előirányzat túllépése nélkül módosíthassák.

A 2017. évi tervezetben továbbra is szerepel az államháztartási adatszolgáltatásokat időben, és kiváló minőségben teljesítő települési önkormányzatok dolgozóinak ösztönzése. Emellett - reagálva az önkormányzatok által folyamatosan hangoztatott igényre - a pénzügyi-gazdálkodási feladatok ellátásának segítése is továbbvitelre kerül célként és önálló jogcímként.

A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása az előző évihez képest 3,0 milliárd forinttal csökken, így 15,0 milliárd forint lesz. A csökkenésről a Kormány a fővárosi közösségi közlekedés 2016-2018. évi központi költségvetési támogatásáról szóló 1436/2015. (VI. 30.) Korm. határozatban döntött. A 2012. évi Kormány-Főváros Megállapodás alapján a Kormány szándéka, hogy a helyi közösségi közlekedés hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához szükséges feltételeket megteremtse. Ennek 2015. évi lépéseként a központi költségvetés a BKV Zrt. adósságállományát átvállalta, megszabadítva ezzel a BKV-t és a Fővárost a múlt örökségeként fennmaradt adósságtörlesztés terheitől, mely jórészt a felhalmozódott működési forráshiány eredményeként keletkezett. Ezt követően sor került a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítására is, aminek eredményeként 2016. és 2017. január 1-jétől 1,5-1,5%-kal több forrás marad a Fővárosi Önkormányzatnál a helyi iparűzési adóból, amit a helyi közösségi közlekedés finanszírozására kell fordítania. Mindezen intézkedések arra irányulnak, hogy Budapest Főváros Önkormányzata egyre inkább képes legyen saját erejéből biztosítani a fővárosi helyi közösségi közlekedés működtetését az ahhoz kapcsolódó állami támogatás fokozatos mérséklődése mellett.

Új előirányzatként jelenik meg a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása, aminek előirányzata 280,0 millió forint. Amennyiben a folyékony hulladék begyűjtésére és szállítására közszolgáltatóval közszolgáltatási szerződés megkötése nem lehetséges, akkor közérdekű szolgáltató kerül kijelölésre. Az ideiglenes begyűjtési ellátásért járó közszolgáltatási díjból nem fedezhető, indokolt többletköltségek megtérítése az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül történik meg.

Szintén új előirányzatként jelenik meg a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény alapján a helyi önkormányzatok dönthettek arról, hogy megtartják jelenlegi közszolgáltatójukat a fennálló szerződések lejártáig, vagy a feladat ellátását átadják a katasztrófavédelemnek. A 2016. július 1-jétől a lakosság számára sormunka keretében végzett kéményseprő-ipari közszolgáltatás alapvetően ingyenessé válik. Figyelemmel a bevételkiesésre, a támogatás a 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díj összegének közszolgáltatási díjból befolyó bevétellel csökkentett része megtérítését szolgálja a közszolgáltatójukat megtartó önkormányzatok számára. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának 2017. évi fedezete a XIV. Belügyminisztérium fejezetben került megtervezésre. A törvényjavaslat felhatalmazása alapján a Kormány a Belügyminisztérium fejezetből az önkormányzati feladatellátás támogatása érdekében dönthet a szükséges forrás IX. fejezetbe történő átcsoportosításáról.

A feladat kifutása miatt megszűnik az átmeneti ivóvízellátás biztosításával kapcsolatos költségek finanszírozásának támogatása előirányzat: ez szolgálta az üzemeltetési költségek támogatását azon településeken, ahol a lakosság átmeneti egészséges ivóvízzel történő ellátásához szűrőberendezés került telepítésre az Ivóvízminőség-javító Program befejezéséig. Az uniós programok megvalósulása miatt e szűrőberendezések fenntartására a továbbiakban nincs szükség.

A 2017. évtől külön előirányzat nem szolgálja az önkormányzati létszámcsökkentésekhez kapcsolódó kiadások támogatását. Az előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó kötelezettségvállalások, továbbá a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti tárgyévi munkáltatói kifizetések támogatása a 2017. évben az Önkormányzati elszámolások előirányzatáról történnek. Szintén az Önkormányzati elszámolások előirányzatáról kerül kifizetésre többek között egyes önkormányzatok által törvény alapján folyósítandó ellátás (pl. lakásfenntartási támogatás, adósságcsökkentési támogatás stb.) támogatása, továbbá az önálló jogcímként megszűnő lakossági közműfejlesztési támogatás is.

Az általános működés és igazgatási feladatok támogatásának levezetését az alábbi táblázat szemlélteti:

millió forint

2) Köznevelés

A települések fő feladata a köznevelés területén a 2017. évben is az óvodai ellátás biztosítása. E feladathoz - a 2016. évhez hasonlóan - négyelemű finanszírozást biztosít a központi költségvetés:

- átlagbéralapú bértámogatás jár a pedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítők jogszabályi előírások alapján elismert létszáma alapján,

- kiegészítő támogatás jár az óvodapedagógusok minősítéséből fakadó többletkiadásokhoz, létszámuk alapján,

- óvodaműködtetési támogatás szolgálja a nem szakmai dolgozók bérének és az intézmény szakmai eszközei beszerzésének, dologi kiadásainak támogatását,

- a bejáró gyermekek utaztatásához is forrást kapnak az érintett települések.

Béralapú támogatás formájában a költségvetés biztosítja az óvodapedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelőmunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztattak illetményét, beleértve a pótlékokat is, igazodva a pedagógusi életpálya előmeneteli rendszer többletköltségeihez. A pedagógusok minősítésére biztosított forrás nyújt támogatást a minősített óvodapedagógusok bérével kapcsolatos többletkiadásokra. A fenntartónkénti adatokat a köznevelés információs rendszer adatkezelőjének adatszolgáltatása alapozza meg, azzal, hogy az önkormányzatoknak lehetőségük van jelezni, ha ettől való eltérést tapasztalnak.

Az óvodaműködtetés költségeinek ellentételezésére szolgáló támogatás fajlagos összege 80 000 forint/ellátotti létszám. A tervezet továbbra is biztosítja annak a lehetőségét, hogy a valós önkormányzati kiadási adatok és az igénylők száma ismeretében - az előirányzat túllépése nélkül - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter 2016. december 23-áig dönthessen kiegészítő támogatás biztosításáról.

A társulásban fenntartott óvodába járó gyermekek utaztatásához 2016. évinél 8 000 forinttal magasabb fajlagos összegű támogatás illeti meg a települési önkormányzatokat.

A felhalmozási célú költségvetési támogatások között továbbra is szerepel az óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása, melynek fenntartása a következő időszakra, a beérkezett támogatási igények számossága alapján, egyértelműen indokolt. E cél megvalósításához a központi költségvetés továbbra is 2,5 milliárd forint támogatást biztosít. Erre a célra 2017-ben nem igényelhet támogatást az a települési önkormányzat, amely a 20152016. évi költségvetési törvény azonos célú támogatási jogcíméből, vagy a 2014-2020. évek közötti uniós programozási időszakban azonos célra rendelkezésre álló európai uniós támogatásban részesült.

A köznevelési feladatok támogatásának levezetését - a fentiekben jelzett, fejlesztési célú forrás nélkül - az alábbi táblázat szemlélteti:

millió forint

3) Szociális ágazat

A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is az alapellátások biztosítása. Ezen túlmenően általánosságban érdemes kiemelni a szociális ágazatra vonatkozó - az önkormányzatoknál is megjelenő - béremelésre irányuló intézkedéseket, valamint azokat a kötelező feladatokat érintő főbb átalakításokat, amelyek a 2017. évi támogatási rendszert befolyásolják.

Kiemelt célkitűzés a versenyképes fizetések elérése, amelynek megvalósítása érdekében az ágazatban számottevő bérintézkedés valósult meg az eltelt időszakban. A szociális ágazatban dolgozók anyagi megbecsülésének érdekében a Kormány a 2014. évben bevezetette a szociális ágazati pótlékot, majd emellett 2015. július 1-jétől a szociális ágazatban foglalkoztatottak a kiegészítő pótlékra is jogosulttá váltak. A bérpótlék folytatólagosan -2016-ban és 2017-ben is - megilleti a szociális ágazatban foglalkoztatottakat, ennek megfelelően a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat mindösszesen 13,9 milliárd forint összegben nyújt támogatást az önkormányzatoknak a két pótlék összevonásából létrejövő szociális ágazati összevont pótlék kifizetésére.

A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímen a költségvetés a 2016. évivel azonos összegben, továbbra is forrást biztosít az alacsony jövedelemtermelő képességű települések olyan szociális jellegű kiadásaihoz, amelyek finanszírozása máshonnan nem megoldható. E támogatás biztosít fedezetet pl. a közfoglalkoztatás máshonnan el nem ismert költségeihez, alapszolgáltatások önrészéhez, vagy a települési támogatások kifizetéséhez.

A 2017. évi törvényjavaslat 51,8 milliárd forintot biztosít a szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatokra. Fontos kiemelni, hogy a Kormány családpolitikájával összhangban a 2017. évtől a gyermekek napközbeni ellátása strukturálisan átalakul. Jövőre - a szülők munkába állásának megkönnyítése érdekében - egy új, többszintű ellátási rendszer valósul meg, amely azt jelenti, hogy a kisebb településeken is kötelező lesz biztosítani a kisgyermekek ellátását, amennyiben arra igény mutatkozik. A finanszírozás rendszere alapvetően ugyan nem változik, ugyanakkor a költségvetés többletforrást biztosít az újonnan létrejövő bölcsődék, mini bölcsődék, családi bölcsődék működtetésére, továbbá ezen túlmenően az önkormányzati fejezeten belül tartalékot képez az év közben esetlegesen felmerülő többletigényekre, számítva a férőhelybővülésre. Azt is szükséges megemlíteni, hogy a 2016. évtől a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők már a pedagógus életpálya szerint részesülnek juttatásban. Tekintettel a szükséges forrás teljes évi kiegészítésére, valamint a bölcsődei ellátás szerkezeti átalakítására az e célra rendelkezésre álló központi támogatás összege szintén emelkedik jövőre.

2016-tól a helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben jelent meg a Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekházak működésének támogatása. A támogató szolgálat és a közösségi ellátások finanszírozása - 1,39 milliárd forint összegben - a 2017. évben az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcímen történik, míg az utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekházak támogatását szolgáló 651,2 millió forint 2017. évben a XX. fejezetbe kerül átcsoportosításra.

Az önkormányzatok által ellátható szociális szakosított ellátásokra (idősek, hajléktalanok bentlakásos ellátása), valamint a gyermekek átmeneti gondozására 2017-ben 22,3 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatás elve nem változik: két részből tevődik össze, a szakmai dolgozók bértámogatásából, valamint az intézmény-üzemeltetési támogatásból, melyek együttes összege adja a feladat biztosításához szükséges forrást. A tapasztalatok egyértelműen alátámasztják a feladat alapú finanszírozási rendszer létjogosultságát: az intézmények fenntartásához szükséges önkormányzati hozzájárulás mértéke e támogatási szisztéma mellett drasztikusan lecsökkent.

Fontos változás továbbá, hogy 2016-tól kezdődően az önkormányzatok kötelező feladataként jelenik meg a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése, amelyre 2017-ben emelt összegű forrás kerül biztosításra. Tekintettel arra, hogy a szakmai jogszabályokban élesen elválasztásra kerül az intézményi és szünidei étkeztetés, - a támogatási rendszert is eltérő alapelvek mentén kialakítva - indokolt e két típusú étkeztetést külön jogcímen finanszírozni. A gyermekek intézményi keretek között történő étkeztetése továbbra is a feladatalapú támogatások elvrendszerén működik 2017-ben, míg a tanítási szünetekben biztosított szünidei étkeztetésnél a lakóhely szerinti települési önkormányzatoknak - jövedelemtermelőképességük függvényében - jár támogatás az ételadagok után. Az Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcímen a 2016. évivel azonos 67,2 milliárd forint összeg, a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása jogcímen 6,7 milliárd forint összeg áll rendelkezésre, mely összességében csaknem 2,2 milliárd forinttal több mint a 2016. évi forrás. A jelenleg is hatékonyan működő rendszer továbbra is eredményesen fogja szolgálni a gyermekek magas színvonalon történő étkeztetését.

Tekintettel a segélyezési rendszer 2015. évi átalakítására - az állami és önkormányzati feladatok éles elválasztásával - járási kormányhivatali hatáskörbe került valamennyi normatív alapon járó támogatás, így az önkormányzatok pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos, kötelező feladatai jelentős mértékben csökkentek. Ennek megfelelően a 2017. évben már csak a jogszabályváltozást megelőzően megállapított (főleg lakásfenntartási célokra nyújtott), "kifutó" támogatásokra nyújthatnak be igénylést az önkormányzatok, amelynek fedezete biztosított (Önkormányzati elszámolások jogcímről), de minimális összege miatt elkülönített előirányzat fenntartása nem indokolt.

A szociális ágazati feladatok támogatásának levezetését - a fentiekben jelzett, fejlesztési célú forrás nélkül - az alábbi táblázat szemlélteti:

millió forint

4) Kulturális ágazat

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 2017-ben a szabályozás alapvető változatlansága mellett az előző évben bevezetett struktúrát követi.

A kulturális javak védelmére, a muzeális intézményekre, a közművelődési és a nyilvános könyvtári ellátásra a 2016. évinél 190,3 millió forinttal magasabb összeg 19,6 milliárd forint fordítható. A többlet a megyei könyvtárak kistelepülési könyvtári feladatainak ellátását segíti.

A Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása, valamint a Megyei könyvtárak feladatainak támogatása jogcímek támogatás szerkezete megegyezik az előző évivel. A törvényjavaslat a keret-előirányzatokat tartalmazza, de az érintett megyeszékhely megyei jogú városokat, illetve városokat az általuk fenntartott múzeum vagy könyvtár működtetéséhez megillető támogatás éves összegét már a kultúráért felelős miniszter állapítja meg 2016. december 1-éig.

A színházak támogatási rendszerét 2017-ben is az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (Emtv.) határozza meg. Az Emtv.-ben szabályozott feltételek és eljárási szabályok szerint nemzeti és kiemelt minősítéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek támogatására szolgál az előirányzat.

Az érintett települési önkormányzatokat összességében mintegy 11,6 milliárd forint illeti meg e célra 2017-ben.

A támogatások struktúrája megegyezik az előző évben bevezetett rendszerrel. Az érintett önkormányzatokat megillető, jogcímenként - létesítmény-gazdálkodási működési illetve művészeti célú - és szervezetenként megállapított támogatás éves összege a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus rendszerben lesz elérhető.

Az egyes támogatási összegeket azonban továbbra is az Emtv. 5/B. § d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti Bizottságok a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg.

Változás az előző évhez képest, hogy önálló jogcímen 1270,0 millió forinttal több, összesen 1 770,0 millió forint támogatás illeti meg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát a kulturális feladatainak ellátásához elsősorban a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működéséhez.

A kulturális feladatok támogatásának levezetését - fejlesztési célú források nélkül - az alábbi táblázat szemlélteti:

millió forint

A 2017. évi költségvetési törvény általános működési és ágazati támogatásokat tartalmazó 2. melléklete már 2016. november 1-jén hatályba fog lépni. Ezzel biztosítható, hogy a helyi önkormányzatokat megillető miniszteri döntést igénylő támogatások meghatározása még 2016. év végéig megtörténhessen. Így az önkormányzatok a 2017. évet már minden szükséges információ birtokában kezdhetik el.

5) Önkormányzati fejlesztések

Az egyes ágazati részeknél leírtakon túlmenően a helyi önkormányzatok felhalmozási célú támogatási előirányzatait érintően az alábbi változások történnek.

Fejlesztési támogatások alakulása

millió forint

A Kormány korábbi döntése alapján az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok 2014-2017. között évente 12,5 milliárd forint támogatásban részesülnek. Figyelemmel arra, hogy a 2016. évi költségvetési törvény módosításával 2016. évben kerül sor a 2017. évre tervezett 12,5 milliárd forint kifizetésére is, így az előirányzat a feladat kifutásával 2017-től megszűnik.

A lakossági közműfejlesztés támogatása az igénybevétel csaknem teljes kifutásával párhuzamosan megszűnik önálló előirányzatként. Az esetlegesen még felmerülő igények az Önkormányzati elszámolások előirányzatból kerülhetnek kifizetésre.

A kisösszegű fejlesztések, felújítások támogatását szolgáló Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések előirányzat összege 5,0 milliárd forint, mely a szociális intézmények fejlesztését szolgáló pályázat kifutásával 0,4 milliárd forinttal alacsonyabb a 2016. évinél. E támogatás az egyes kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények kisösszegű fejlesztéseit, a belterületi utak, hidak, járdák felújítását, az óvodai, iskolai és utánpótlás sportlétesítményekkel kapcsolatos kisebb beruházásokat szolgálja.

Önálló jogcímen jelenik meg 2017-ben a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztését célzó Pannon Park beruházási projekt támogatása. Az előirányzat 10 597,0 millió forint, amely az 1514/2015. (VII. 23.) Korm. határozat alapján került meghatározásra és a fejlesztés a 2017. évi ütemének megvalósítását szolgálja. Ehhez kapcsolódik és szintén új jogcímen szerepel a Hermina garázs beruházás támogatása, ami a 2017. évi munkálatokhoz 3 200,0 millió forint összeggel járul hozzá. A Liget Budapest projekt keretein belül, a Fővárosi Állat- és Növénykert területén és a Pannon Park projekthez illeszkedően valósul meg a Fővárosi Állat- és Növénykertet és a Városligetet egyaránt kiszolgáló mélygarázs, és felszíni parkoló kialakítása.

A költségvetés a 2017. évben is biztosítja a felhalmozási célú támogatások között a közművelődési érdekeltségnövelő támogatást, a muzeális intézmények szakmai támogatását, amely a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint a múzeumok, muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez járul hozzá. Szintén fennmarad a

Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek átvállalásának támogatása az árfolyamkockázat miatt 117,2 millió forint összeggel megemelve 723,0 millió forinttal és a Normafa Park kiemelt beruházás támogatása változatlanul 620,0 millió forinttal.

A fentieken túl a fejlesztési források tekintetében csak kisebb mértékű változások történnek, amiket az előző évek igénylési tapasztalatai indokolnak.

6) Az önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatásai

A 2017. évben az önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatásai az alábbi célcsoportoknak megfelelő előirányzatokra tagozódik.

- Külön jogcímen jelenik meg az Önkormányzatok rendkívüli támogatása. E keretösszeg szolgál a települési önkormányzatok - kizárólag már egyedi problémák kezelésére irányuló - kiegészítő jellegű rendkívüli támogatásának forrásául.

- Az Önkormányzati elszámolások előirányzata szolgál valamennyi, a települések előző évekről származó működési és fejlesztési támogatásokkal kapcsolatos elszámolásainak rendezésére. Ez szolgálja továbbá az önálló jogcímként megszűnő pénzbeli szociális ellátások kiegészítése, a helyi szervezési intézkedések helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása és a lakossági közműfejlesztés támogatására vonatkozó kifizetések, továbbá többek között a 2016. évi költségvetési törvény 3. melléklet IV. pontjában szereplő fejlesztési költségvetési támogatások le nem hívott részének forrását is.

Az önkormányzatoknak a korábbi években megszokott módon és összegben áll rendelkezésükre külön jogcímen az előre nem látott havaria helyzetek kezelésére és védekezésre szolgáló Vis maior támogatás is.

IV. A központi költségvetés fejezeti szintű 2016-2018. évi bevételi és kiadási középtávú tervszámairól szóló 2019/2015. (XII. 29.) Korm. határozattól való eltérés indokai

A központi költségvetés fejezeti szintű 2016-2018. évi bevételi és kiadási középtávú tervszámairól szóló 2019/2015. (XII. 29.) Korm. határozatban megjelent (674 060,3 millió forint) és a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatban szereplő (668 384,2 millió forint) IX. Helyi önkormányzatok támogatási fejezet főösszege 5 676,1 millió forinttal tér el egymástól. A különbség az időközben történt belső átrendeződések, új döntések és változó alapadatokon alapuló számítások következménye, amelyek növelték és csökkentették a keretszámot. A főbb változásokat az alábbiakban mutatjuk be:

- A Liget Budapest projekt megvalósításához szükséges intézkedésekről szóló 1866/2015. (XII. 2.) Korm. határozat 1.4.2. pontja a szükséges források ütemezett biztosítását írta. Ennek eredményeként a 2016. évben 300,0 millió forint, a 2017. évben 3 200,0 millió forint támogatás került megtervezésre.

- A Modem Városok Program keretében a kulturális intézmények működtetése érdekében Pécs Megyei Jogú Város részére történő többlettámogatás biztosításáról szóló 1034/2016. (II. 9.) Korm. határozat alapján Pécs Megyei Jogú Város kulturális intézményeinek - elsősorban a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok - működtetése érdekében 1 170,0 millió forint többlettámogatás kerül a 2016. évben biztosításra. A további évek támogatásai további 100-100 millió forinttal fognak emelkedni a 2016. évihez képest.

- A szociális ágazatban dolgozók anyagi megbecsülésének érdekében a 2014. évben bevezetett szociális ágazati pótlék mellett 2015. július 1-jétől a szociális ágazatban foglalkoztatottak a kiegészítő pótlékra is jogosulttá váltak, amely bérpótlék idén is megilleti őket. Ugyan a Kormány a 2017. évre nem döntött e kérdésben, ugyanakkor a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat - számítva a bérkiegészítés jövőbeli folytatására - ez előző évektől eltérően már közvetlenül a IX. fejezetben biztosítja az önkormányzati kört érintően a szükséges 8 500,0 millió forint összegű forrást (a kiegészítő pótlék várhatóan a szociális ágazati összevont pótlék része lesz).

- Az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok 2017. évi támogatási összege a jövő évi költségvetés tehermentesítése miatt a 2016. évre előrehozásra kerül. Ennek eredményeként 2017-ben ezen 12 500,0 millió forintos forrás - a feladat megszűnése révén - elhagyja a fejezetet.

- A helyi önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztései saját forrás kiegészítését szolgáló előirányzat (BM EU Önerő Alap) a 2014-2020-as új uniós programozási időszakhoz kapcsolódóan megszűnt, maradék összege (5,9 milliárd forint) így kivezethető a fejezetből. Kormányzati célkitűzés, hogy az uniós fejlesztésekhez a helyi önkormányzatoknak minimális önerő igényt kell teljesíteniük, így központi pótlásra sem lesz szükség.

X. Igazságügyi Minisztérium

I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése

Az igazságügyi miniszter feladata a Kormány 2014-2018. közötti igazságügyi politikájának kidolgozása. Az igazságügyi politika célja, hogy keretet adjon a kormányzat igazságügyi munkájának, az ellátott feladatok tükrözzék az igazságügyi politika értékrendjét.

Az igazságügyi politikáról szóló 1710/2014. (XII. 5.) Korm. határozat elfogadásával a Kormány meghatározta azon főbb alapelveket, amelyek az igazságügyi tárca célkitűzéseit is meghatározzák.

A jogalkotásnak a kormányzati munkában betöltött kiemelkedő szerepe, továbbá az igazságügyi szervezetrendszerrel történő hatékony együttműködés, valamint az európai és egyéb nemzetközi fórumok előtt a nemzeti érdekek hatékony képviselete megkívánta, hogy önálló Igazságügyi Minisztérium jöjjön létre, amely kialakítja és végrehajtja a Kormány igazságügyi politikáját. A jogalkotási feladatok részeként a minisztérium fontos szereplő a parlamenti életben, és az alkotmányosság és európai uniós jognak való megfelelés felelőseként a közigazgatáson belüli egyeztetések során is.

Az Igazságügyi Minisztérium a klasszikus jogalkotás feladatai mellett további területekre is kiemelt hangsúlyt kívánt fektetni, ezért külön államtitkárságok felelnek az igazságügyi kapcsolatokért, valamint az európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért.

A kormányzati ciklusban igen jelentős kodifikációs feladatokat végez el, élükön a magánjogi, a büntetőjogi, a közigazgatási eljárásjogi és a közigazgatási perrendtartási kódexek kodifikációjával. E nagy volumenű jogalkotási feladatok rendszerszemléletet, valamint a társadalompolitikai célokkal kapcsolatos tudatosságot és felelősséget igényelnek.

Az Igazságügyi Minisztérium szakpolitikusok által vezetett "jogászminisztérium", nyitott a párbeszédre mind a hazai jogásztársadalommal, mind a nemzetközi kollégákkal, az élet különböző területein felmerülő jogi kihívások megoldásán dolgozik, társadalmi küldetésének, felelősségének és a Kormány igazságügyi politikájának megfelelően.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) célkitűzései:

A magyar alkotmányos identitás védelme és nemzetközi színtéren való elfogadottságának erősítése

A magyar állam és nemzet alkotmányos hagyományai önálló európai értéket képviselnek, amelyek alkotmányos identitásunk kifejezéseként az Alaptörvény szabály- és értékrendszerében öltenek testet. Az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam. Független, mert nemzetközi kapcsolataiban önállóan jár el és Alaptörvényét szuverén módon határozza meg.

A Kormány igazságügyi politikájának alapköve tehát az alkotmányosság, ezért az igazságügyi miniszter - a jogalkotás menetében - nyilatkozik a végrehajtó hatalom által előkészített jogszabályok tervezeteit illetően azok alkotmányosságáról. A jogszabályoknak meg kell felelniük az Alaptörvény értékrendjének.

A jogrendszer kialakítása során éber figyelemmel kell lenni Magyarország nemzetközi és Európai Uniós tagságából fakadó kötelezettségeire is.

Az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom növelése

Az Alaptörvény értékeiből következik annak felelőssége is, hogy a felmerülő társadalmi problémákra a végrehajtó hatalom transzparens módon, a rendelkezésre álló eszközeivel megfelelő, a társadalom számára is elfogadható megoldást találjon. Ennek során a társadalmi igazságosságra - a jogbiztonság követelményére is figyelemmel, a joguralom érvényesülésével - kell törekedni.

A jogszabályok előkészítése és megalkotása során a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell kapnia a más tárcákkal, a tág értelemben vett igazságszolgáltatás szereplőivel folytatott párbeszédnek, a jogászi hivatásrendek jogalkalmazás során összegyűjtött tapasztalatainak.

Az Igazságügyi Minisztérium jogalkotási terve

Az igazságügyi politika egyik legfontosabb pillére az Alaptörvényben meghatározott tisztességes eljárás követelménye. E követelmény nemcsak az eljárás tisztességére, nyilvánosságára és ésszerű határidejére vonatkozik, hanem abból a döntés tisztességére (elsősorban jogszerűségére, másodsorban pedig a társadalmi igazságérzetnek való megfelelésére) vonatkozó elvárás is következik.

Cél az eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele. Ennek érdekében fontos feladat az eljárási rendek újraszabályozása, amelyben az eljárás résztvevőnek szerepét át kell gondolni. A hatékonyság és az időszerűség az eljárási határidők lerövidítésén túl a meggyőző, és az eljárásokban érintettek számára is elfogadható döntések meghozatalát is magában foglalja. Ennek értelmében a 2014-2018-as időszak kiemelt célja az új polgári perrendtartási törvény és az új büntetőeljárási kódex hatályba léptetése, a közigazgatási hatósági eljárások megújítása, valamint a közigazgatási perrendtartás hatályba lépéséhez kapcsolódó feladatok ellátása.

Az eljárások racionalizálása azonban nem egyszerűen az eljárási törvények újraszabályozásában vagy újragondolásában ölt testet. Ezen intézkedés a tágabb igazságügyi intézményrendszerre is kihatással van. Kiemelt cél az igazságügyi kapcsolatokért való felelősség erősítése. Fontos társadalompolitikai igény a jogászi hivatásrendekkel való kapcsolattartás intézményesített kiépítése, a partnerségi struktúra megvalósítása, mindez nyilvánvalóan az alkotmányos szervek függetlenségének messzemenő tiszteletben tartásával.

Az igazságügyi politika másik pilléreként fontos elem az igazságügyi miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó intézményrendszer vizsgálata a hatékonyság, átláthatóság jegyében.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

X/1. Igazságügyi Minisztérium igazgatása

A minisztérium személyi juttatások előirányzata fedezetet biztosít az engedélyezett létszámkerethez tartozó rendszeres személyi juttatásokra, valamint a 2017. évben várható előresorolásokra.

A nem rendszeres személyi juttatások előirányzat biztosítja a 2017. évben fizetendő végkielégítés, jubileumi jutalom, béren kívüli juttatások, egyéb költségtérítések, napi és hétvégi hazautazás, valamint az egyéb személyi juttatások költségeit, és lehetőséget nyújt a munkatársak szociális és lakhatási támogatására. Az előirányzat tartalmazza továbbá a minisztérium munkatársainak cafetéria juttatását. A cafetéria juttatásokat terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzaton került megtervezésre.

Az állományon kívüli személyi juttatások előirányzaton került megtervezésre a jogivégrehajtói szakvizsga, szakértői vizsgáztatás, a szakmai feladat ellátásához szükséges megbízási szerződések fedezete. Az előirányzat fedezetet biztosít továbbá a miniszteri biztosok tiszteletdíjára, a jogszabály alapján a minisztérium által fizetendő kitüntetésekre, a Nyugdíjas Bizottság működésére, valamint a minisztérium vendéglátási kiadásaira.

A munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzat biztosít fedezetet a személyi juttatásokhoz kapcsolódó munkáltatót terhelő adó- és járulékfizetési, valamint a reprezentációhoz és a béren kívüli juttatásokhoz kapcsolódó, munkaadót terhelő fizetési kötelezettségre. Az előirányzat fedezi a minisztérium rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettségét is.

A dologi kiadások fedezetet nyújtanak a minisztérium alapfeladatainak ellátása érdekében kötött közszolgáltatási szerződésekre (így különösen a Nemzeti Jogszabálytár működtetése, a cégnyilvántartással, céginformációval kapcsolatos feladatok ellátása, a Cégközlöny szerkesztése, kiadása), a külföldi kiküldetések repülőjegy és szállás költségeire, valamint egyéb működéssel kapcsolatos kiadásokra.

Az ellátottak pénzbeli juttatásai előirányzat a korengedményes nyugdíjazás költségeinek fedezetét biztosítja.

Az egyéb működési célú kiadások előirányzaton került megtervezésre a munkatársak részére nyújtható munkáltatói kölcsön fedezete.

A beruházások kiemelt előirányzat a központi ellátó szervezet által nem finanszírozott kisebb eseti beruházások, kiadások fedezetét biztosítja.

Az Igazságügyi Minisztérium igazgatása gondoskodik a cégnyilvántartással és céginformáció szolgáltatással összefüggő központosított bevételek beszedéséről és a központi költségvetésbe történő befizetésről, amely várhatóan 1,0 milliárd forint lesz.

Az Igazságügyi Minisztérium igazgatása költségvetési javaslata 5.169,5 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 78,8 millió forint bevétel és 5.090,7 millió forint támogatás finanszíroz. Az átlagos statisztikai állományi létszám 449 fő.

millió forintban, egy tizedessel

X/2. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH, Hivatal)

Az SZTNH 2017. évi működésének céljait a szakmai feladatellátást meghatározó törvények és más jogszabályok határozzák meg. Ezek közül kiemelendő a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény, a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött Védjegyjogi Szerződés kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXII. törvény, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1999. évi LXXXIII. törvény, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény, továbbá a 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról.

A 2017. évre tervezett feladatok és a Hivatal szervezeti célja, hogy megfeleljen a működését meghatározó szabályok által felállított követelményeknek, mennyiségben ellássa a beérkező szabadalmi, védjegy, szerzői jogi, valamint K+F+I tárgyú beadványokhoz kapcsolódó hatósági teendőit, mindezt a hazai piaci és intézményi szereplők, a nemzetközi piaci szereplők és partner intézmények által támasztott, valamint az ISO Integrált minőség- és információbiztonság irányítási rendszer szerint lefektetett kiemelkedő minőségi színvonalon. Az SZTNH hagyományos feladatai között fontos helyet foglal el a visegrádi államok által létrehozott, budapesti székhelyű Visegrádi Szabadalmi Intézet működésének elősegítése, az adminisztrációs és infrastrukturális feltételek megteremtése és a kapcsolódó szabadalmi, kutatási és elővizsgálati feladatok ellátása. A Hivatal szakértői szerepet vállal a működését várhatóan 2017-ben megkezdő egységes hatályú európai szabadalmi együttműködés feltételrendszerének kialakítására irányuló nemzetközi munkában is.

A Hivatal kiadásának forrásait továbbra is teljes egészében a saját bevételek adják, a 2017. évi bevételi főösszegben 722,9 millió forint összegű csökkenés mutatkozik. A csökkenés túlnyomó részét a közhatalmi, kisebb hányadát a szakmai szolgáltatási bevételek negatív változása adja. Ennek okai között megemlítendők az iparjogvédelmi jogintézményekhez kapcsolódó, főleg a szabadalmi és védjegyeljárások díjbevételei terén megmutatkozó, a hazai és a nemzetközi intézményrendszerhez egyaránt kötődő háttérfolyamatok. A bevételi előirányzat csökkenésében szerepet játszik korábban tervezett hatóságidíj-korrekció elmaradása, az egységes hatályú európai szabadalom új rendszerének bevezetése, valamint a K+F tevékenység minősítésével kapcsolatos munka ellentételezésének kérdése.

A Hivatal a forráscsökkentés hatásait kiadási oldalon a személyi kiadások terén eszközölt takarékossági intézkedésekkel, a dologi és a felhalmozási kiadások csökkentésével, a tartalékkeret felhasználásával és az egyéb működési célú kiadások mérséklésével kompenzálja.

2017. évben az SZTNH vagyonkezelésében egy nonprofit gazdasági társaság áll: a HIPAvilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft.

Az SZTNH költségvetési javaslata 3.387,2 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 3.387,2 millió forint bevétel finanszíroz. Az átlagos statisztikai állományi létszám 204 fő.

millió forintban, egy tizedessel

X/3. Igazságügyi Hivatal (IH)

Az Igazságügyi Hivatalról szóló 233/2014. (IX.18.) Korm. rendelet alapján az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 2014. október 1-jén a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalból kiválással jött létre.

Az Igazságügyi Hivatal a kiválást követően a jogelőd szerv feladatai közül az alábbiakat látja

el.

Áldozatsegítési feladatkörében kezeli a bűncselekmények áldozatainak azonnali pénzügyi segély kifizetésére és kárenyhítésére szolgáló célelőirányzat felhasználását. Módszertani állásfoglalásaival, képzések és továbbképzések szervezésével segíti az áldozatsegítési feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes jogalkalmazását.

Jogi segítségnyújtási feladatkörében ellátja a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatokat, elbírálja a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos és a jogi segítői támogatások tárgyában hozott elsőfokú határozatokkal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket. Kezeli a jogi segítői díjak és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. sz. törvényben meghatározott egyéb költségek kifizetésére szolgáló célelőirányzat felhasználását, elszámolását.

A pártfogó felügyeleti feladatkörében kiemelt feladata a bűnismétlés kockázatának csökkentése, a pártfogó felügyelő a közösségi büntetések végrehajtásával, az elkövető közösségben történő ellenőrzésével elősegíti a büntetőjogi következmények érvényesülését, a közösség biztonságának erősítését; támogató tevékenységével pedig növeli az elkövető társadalmi integrációjának esélyét. A Hivatal ennek keretében közreműködik a kormányhivatalok módszertani irányításában.

Kárpótlási feladatkörében országos illetékességgel látja el az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló, többszörösen módosított és kiegészített 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdésében, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló, többszörösen módosított és kiegészített 2000. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: Ktsg. tv.) 57/A. §-ában foglaltakban, az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvényben, valamint a 2006. évi XLVII. törvény végrehajtásáról szóló 67/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti végrehajtását (vagyoni és a személyi kárpótlás).

Az önálló bírósági végrehajtókkal kapcsolatos feladatkörében a 25/2015. (II. 25.) Korm. rendelet alapján ellátja az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatását, valamint a 3/2015. (II. 25.) IM rendelet alapján az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek felügyeletét és a fegyelmi eljárások nyilvántartását.

Az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájával kapcsolatos feladatkörében a hatékony igazságszolgáltatás érdekében működteti az intézményt, amely szakmai ellenőrzéseivel, módszertani állásfoglalásaival, képzések és továbbképzések szervezésével segíti a területi igazságügyi szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jogi szolgálatok (végrehajtók, igazságügyi szakértők, mediátorok, felszámolók, családi csődgondnokok) egységes jogalkalmazását.

A Központi Családi Csődvédelmi Szolgálat feladatkörében ellátja a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény alapján a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szervének jogszabályokban meghatározott feladatait, valamint az ezzel összefüggő koordinációs és a tájékoztatási feladatokat, továbbá a törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladataival összefüggésben hatásvizsgálatokat készít elő és közreműködik a statisztikai információrendszer kialakításában, működtetésében.

Egyéb feladatai tekintetében közzétételre előkészíti a Magyar Közlöny és a Hivatalos Értesítő egyes lapszámait, mint elektronikus dokumentumokat, valamint ellátja a társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása elnevezésű TÁMOP 5.6.2. projekt fenntartásával kapcsolatban felmerülő feladatokat.

A kiválás következtében az IH alaptevékenysége részeként ellátja továbbá a Hivatal működéséhez szükséges (jogi, gazdasági, humánpolitikai, informatikai) funkcionális és szakmai feladatokat.

Az Igazságügyi Hivatal költségvetési javaslata 1.722,5 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 620,4 millió forint bevétel és 1.102,1 millió forint támogatás finanszíroz. Az átlagos statisztikai állományi létszám 165 fő.

millió forintban, egy tizedessel

X/9. Igazságügyi Szakértői és Kutatói Intézetek (ISZKI)

Az ISZKI alaptevékenysége:

- a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelésének teljesítése, a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatása, illetve a külön jogszabályban meghatározott ügyekben való kirendelés teljesítése, továbbá megbízás alapján igazságügyi szakértői vélemények készítése,

- a külön jogszabályban megjelölt igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi és nyilvántartási feladatok ellátása, valamint a rendelkezésre bocsátott keretek között a működési feltételek biztosítása,

- a tevékenység ellátására rendelkezésre álló kapacitás kihasználását célzó alkalmazott kutatás folytatása a hatás- és kompetenciakörükbe tartozó szakterületeken annak érdekében, hogy a tudomány mindenkori állásának megfelelő, megalapozott szakvélemények elkészítéséhez szükséges szakmai háttér álljon rendelkezésre,

- a büntetőeljárás alá vont és elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervként való részvétel.

Az ISZKI 2017. évi céljai:

- szervezet, struktúra fenntartása - területi lefedettség változatlan biztosítása,

- a szabályozottság biztosítása a működés során,

- szervezet működéséhez szükséges információk biztosítása,

- a szervezet tagjainak képzése,

- a szakmai munkát segítő tevékenységek működésének biztosítása,

- a szakmai munkához szükséges létszám biztosítása,

- a labor hátterű tevékenységek akkreditációs státuszának fenntartása,

- terhelti DNS vizsgálatok folyamatos elvégzése,

- az ISZKI Országos Toxikológiai Intézet szakmai munkájához szükséges feltételek biztosítása,

- követelésállomány csökkentése.

Az ISZKI költségvetési javaslata 2.887,3 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 1.664,3 millió forint bevétel és 1.223,0 millió forint támogatás finanszíroz. Az átlagos statisztikai állományi létszám 300 fő.

millió forintban, egy tizedessel

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

X/20/2 Célelőirányzatok

X/20/2/1 IM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat az IM társadalompolitikai és szakpolitikai célkitűzésének megvalósítására, továbbá a Minisztérium irányítása, felügyelete alá tartozó szervezetek és feladatok kiadásaira biztosít fedezetet.

Az előirányzat költségvetési javaslata 460,3 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 460,3 millió forint támogatás finanszíroz.

millió forintban, egy tizedessel

X/20/2/2 A jogászképzés színvonalának emelését célzó programok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat a jogi karok közötti tisztességes szakmai versengés keretei között és a nemzetközi szakmai közvélemény által megkövetelt színvonalnak megfelelő jogtudományi kutatások finanszírozására szolgál. A Kormány döntése alapján ki kell dolgozni a jogászképzés tartalmi fejlesztését elősegítő támogatás igénybevételének rendjéről szóló szabályokat, továbbá meg kell kezdeni az egyéb javaslatok (jogi egyetemek specializációja) megvalósításának előkészítését is. Az előirányzat fedezetet biztosít továbbá a vidéki jogi karok hallgatói részére megítélt ösztöndíjakkal kapcsolatos kiadásokra.

Az előirányzat költségvetési javaslata 500,0 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 500,0 millió forint támogatás finanszíroz.

millió forintban, egy tizedessel

X/20/2/4 Igazságszolgáltatási szervek részvétele a jogszabály-előkészítésben fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat a minisztérium közfeladatai ellátásához a jogszabályalkotás során az igazságszolgáltatásban tetemes tapasztalatot szerzett szakemberek időszaki bevonásával felmerülő kiadások fedezetére szolgál. Az előirányzat tartalmazza a nevezettek kirendelésére vonatkozó szabályok alapján történő folyamatos feladatellátás biztosításához a foglalkoztatásukhoz szükséges forrásokat.

Az előirányzat költségvetési javaslata 163,5 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 163,5 millió forint támogatás finanszíroz.

millió forintban, egy tizedessel

X/20/2/10 Igazságügyi regionális együttműködés fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat biztosítja az igazságügyi regionális kapcsolatok fenntartásához és fejlesztéséhez társuló kiadások finanszírozását.

Az előirányzat költségvetési javaslata 25,0 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 25,0 millió forint támogatás finanszíroz.

millió forintban, egy tizedessel

X/20/2/17 A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján a magyar állam ellen indított kártalanítási perben a felperes részére a jogerős bírósági határozatban megállapított kártalanítás kifizetésére szolgál.

Az előirányzat költségvetési javaslata 120,0 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 120,0 millió forint támogatás finanszíroz.

millió forintban, egy tizedessel

X/20/2/18 Jogi segítségnyújtás fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény alapján a peren kívüli támogatások esetén a jogi szolgáltatást végző jogi segítő díjának állam általi térítésére vagy megelőlegezésére, a polgári és büntető peres eljárásokban a fél helyett az állam által kifizetendő vagy előlegezendő pártfogó ügyvéd díjának megfizetésére vagy megelőlegezésre, az ezzel kapcsolatos banki és postaköltségek kifizetésére használható fel. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá az Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelem lefordítására kirendelt szakfordító díjának állam általi megtérítésére vagy annak megelőlegezésére.

Az előirányzat költségvetési javaslata 249,0 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 249,0 millió forint támogatás finanszíroz.

millió forintban, egy tizedessel

X/20/2/19 Magyar alkotmányos identitás kifejezésre juttatása, nemzettudat, jogvédelem és jogérvényesítés fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat célja, hogy biztosítsa a forrást az Alaptörvény szellemének megfelelően a magyar alkotmányos és nemzeti identitás, valamint az ehhez kapcsolódó jogvédelem és jogérvényesítés vonatkozásában hazai és nemzetközi konferenciák megszervezéséhez, széleskörű szakértői együttműködések, tapasztalatcserék, szakértői munkák megvalósításához.

Az előirányzat költségvetési javaslata 40,0 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 40,0 millió forint támogatás finanszíroz.

millió forintban, egy tizedessel

X/20/2/20 Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény alapján a bűncselekményt vagy tulajdon elleni szabálysértést, illetve bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként sérelmet elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek anyagi sérelmei enyhítésére szolgál.

Az előirányzat költségvetési javaslata 100,0 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 100,0 millió forint támogatás finanszíroz.

millió forintban, egy tizedessel

X/20/2/27 Nemzetközi kötelezettségek teljesítése fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzatból elsősorban a nemzetközi szervezeti tagságból adódó tagdíjak és ugyanezen szervezeteknek fizetendő tagállami hozzájárulásból adódó - megállapodáson vagy a nemzetközi szervezet belső előírásán alapuló - egyéb költségek kerülnek finanszírozásra. Az előirányzat biztosítja továbbá a miniszter felelősségi körébe tartozó feladatokkal összefüggő fordítások díjait is.

Az előirányzat költségvetési javaslata 80,5 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 80,5 millió forint támogatás finanszíroz.

millió forintban, egy tizedessel

X/20/2/28 Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat az igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó, az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletek miatti kártérítésekkel összefüggő kiadásokra szolgál.

Az előirányzat költségvetési javaslata 300,0 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 300,0 millió forint támogatás finanszíroz.

millió forintban, egy tizedessel

X/20/25 Fejezeti általános tartalék fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat az év közben jelentkező, előre nem látható és központi forrásból nem finanszírozható feladatokkal kapcsolatos kiadások fedezetére szolgál.

Az előirányzat költségvetési javaslata 108,0 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 108,0 millió forint támogatás finanszíroz.

millió forintban, egy tizedessel

X/20/26 Fejezeti stabilitási tartalék fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat 19. § (5) és (6) bekezdése értelmében a hiánycél tartását elősegítő stabilitási tartalék felhasználásáról, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról az államháztartásért felelős miniszter javaslatára - a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján - a Kormány határozatban dönt. A fejezet által képzett stabilitási tartalék előirányzatot 2017. október 1-ét megelőzően nem lehet felhasználni.

Az előirányzat költségvetési javaslata 89,8 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 89,8 millió forint támogatás finanszíroz.

millió forintban, egy tizedessel

III.3. Tájékoztatás a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól

Az Igazságügyi Minisztérium fejezetnél több év előirányzatát terhelő program, beruházás, illetve fejlesztés nem indul.

III.4. Az uniós források felhasználásának szerepe a felügyelt ágazatokban X/1. Igazságügyi Minisztérium igazgatása

Az uniós források felhasználásának szerepe az IM társadalompolitikai és szakpolitikai célkitűzéseinek szempontjából kiemelkedően fontos. Az IM az alábbi projektek előkészítésében és megvalósításában vesz részt.

III.5. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indokolása

A javaslat a középtávú tervezés keretében meghatározott kiadási főösszegtől -835,0 millió forinttal, a bevételi főösszegtől -534,3 millió forinttal, a támogatási főösszegtől -300,7 millió forinttal tér el, melynek főbb okai a következők:

Kiadások tekintetében:

- fejezetek közötti nullszaldós módosítások (IM igazgatástól az NGM-nek átadott Báthory u. 12. szám alatti ingatlan és a BM részére átadott KÉR rendszer üzemeltetési költségeinek fedezete, továbbá az NGM részére visszarendezett Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése fejezeti kezelésű előirányzatból nem az IM feladatkörébe tartozó kártérítések fedezete),

- az Egységes Szabadalmi Bíróság működésének megindítása kapcsán fizetendő éves tagállami hozzájáruláshoz biztosított többletforrás,

- bevétel csökkenés (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala), valamint bevétel növekedés (Igazságügyi Hivatal és Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek),

Bevételek tekintetében:

- bevétel csökkenés (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala), valamint bevétel növekedés (Igazságügyi Hivatal és Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek),

Támogatás tekintetében:

- fejezetek közötti nullszaldós módosítások (IM igazgatástól az NGM-nek átadott Báthory u. 12. szám alatti ingatlan és a BM részére átadott KÉR rendszer üzemeltetési költségeinek fedezete, továbbá az NGM részére visszarendezett Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése fejezeti kezelésű előirányzatból nem az IM feladatkörébe tartozó kártérítések fedezete),

- az Egységes Szabadalmi Bíróság működésének megindítása kapcsán fizetendő éves tagállami hozzájáruláshoz biztosított többletforrás.

XI. Miniszterelnökség

I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése

A Miniszterelnökség előirányzatai a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint a Miniszterelnökségen működő államtitkárok feladatainak ellátásához szükséges feltételrendszert biztosítják.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladat- és hatáskörét a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) határozza meg. A Korm. rendelet szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért, a közigazgatás-fejlesztésért, a közigazgatás-szervezésért, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért, az európai uniós ügyek koordinációjáért, az európai uniós források felhasználásáért, az agrár-vidékfejlesztésért, a közbeszerzésekért, az építésügyért, a kulturális örökség védelméért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a területrendezésért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért, a postaügyért, a társadalompolitika összehangolásáért, a tudománypolitika koordinációjáért, valamint a kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért felelős tagja.

A Miniszterelnökség 2017. évi intézményi és fejezeti és központi kezelésű előirányzatai e feladatok végrehajtásának pénzügyi hátterét biztosítják.

A fejezet költségvetése elkülönítetten tartalmazza a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatot, az Országvédelmi Alap és a Céltartalékok előirányzatot. Az előirányzatok felhasználásáról a Kormány dönt, kezelésük a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata.

A költségvetési szervi formában működő központi minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatáról szóló 1958/2015. (XII. 23.) Korm. határozat, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítéséről, valamint az ehhez szükséges hatáskör-racionalizálásról szóló 1959/2015. (XII. 23.) Korm. határozat alapján a Miniszterelnökség fejezet vonatkozásában a 2016. évben jelentős feladat- és hatáskörbővülés várható, mellyel összefüggésben a Miniszterelnökség irányítása alá tartozó intézmények átszervezésére, megszüntetésére, és a Miniszterelnökség szervezetrendszerébe történő illesztésére is sor fog kerülni. A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedések elsődleges célkitűzése, hogy kialakításra kerüljön a minisztérium - fővárosi és megyei kormányhivatal - járási (fővárosi kerületi) hivatal, mint a közigazgatás általános szerkezeti rendje és ehhez képest csak kivételes jelleggel működjenek központi hivatalok vagy más háttérintézmények. A minisztériumok feladata elsődlegesen a jogalkotás, stratégia- és programalkotás és csak kivételes jelleggel láthatnak el hatósági feladatokat. A hatósági feladatok ellátása ennek megfelelően főszabályként a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerül, mind közelebb az állampolgárokhoz. Ennek megfelelően a megszűnő központi hivatalok hatósági jellegű elsőfokú feladatai (ideértve a hatósági nyilvántartások vezetésével és a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat is) a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz [egyes esetekben a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz] kerülnek. A központi hivataloktól a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerülő elsőfokú feladatok jellegüknél fogva kerülhetnek valamennyi kormányhivatalhoz, vagy egy jogszabályban kijelölt kormányhivatalhoz is.

Magyarország miniszterelnöke a Modern Városok Program keretében együttműködési megállapodásokat (a továbbiakban: Megállapodások) kötött és a jövőben kötni fog a megyei jogú városok önkormányzatainak polgármestereivel, melyek rögzítik a megyei jogú városok jövőbeni fejlesztési prioritásait. A Megállapodások alapján a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet rendelkezéseinek alapulvételével a Kormány a Megállapodásban rögzített egyes célkitűzések tekintetében határozatban (kormányhatározat) rögzíti a kormányzati felelősöket, valamint a feladatok végrehajtása tekintetében a határidőket, amelynek alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladata, hogy a kormányzati tevékenység összehangolásáért való feladat- és hatáskörében gondoskodjon a Megállapodásokban meghatározott feladatok végrehajtásának koordinálásáról. A Megállapodásokban foglaltak végrehajtásához szükséges költségvetési forrás a XI. Miniszterelnökség költségvetési fejezetben kerül biztosításra.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

millió forintban, egy tizedessel

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

a) az intézményrendszerben bekövetkezett változások rövid bemutatása, különös tekintettel a 2015. és 2016. évi kormányzati szerkezetátalakításokra, melyek hatásai a 2017. évi költségvetési törvény keretszámaiba épültek be

A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó újabb intézkedésekről szóló 1744/2014. (XII. 15.) Korm. határozat alapján 2015. április 1-jei hatállyal a fővárosi és megyei kormányhivatalok vonatkozásában jelentős területi államigazgatási szervezeti integráció valósult meg. Az integráció következtében a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között jelentős átadás- átvételi feladatokat kellett végrehajtani.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokat érintő területi államigazgatási szervezeti integráció az alábbi intézmények és feladatok átvételét jelentette:

1) a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek beintegrálása,

2) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitányságainak beintegrálása;

3) a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságainak családtámogatási és szociális ellátási, valamint lakáscélú állami támogatással összefüggő feladatainak átvétele;

4) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal anyakönyvezéssel összefüggő feladatainak átvétele;

5) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalainak baleseti megtérítési eljárással kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatásával és az ahhoz kapcsolódó követeléskezeléssel, az anyatej-elszámolások fogadásával, ellenőrzésével, feldolgozásával, az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátási térítési díjak utólagos megtérítésével kapcsolatos eljárásokkal, az üzemi balesettel, a hadigondozottak ellátásával kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtésével, valamint az egészségügyi szakellenőrzési területen a keresőképesség, a keresőképtelenség ellenőrzésével, elbírálásával és a jelentésekkel kapcsolatos feladatok átvétele.

A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény 2015. október 13. napjától hatályos 1. § (1) bekezdése, az egyes kormányrendeleteknek a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 306/2015. (X. 26.) Korm. rendelettel módosított, 2015. október 27. napjától hatályos Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2015. november 1. fordulónappal a központi költségvetés címrendjének a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 1781/2015. (X. 28.) Korm. határozat alapján a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet részére átadásra került a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, valamint öt fejezeti kezelésű előirányzat.

A Miniszterelnökség közvetlen irányítása alatt a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete létrehozására került sor. Az Intézet a 311/2015. (X. 28.) Korm. rendelet alapján 2015. november 9-én alakult meg, a kutató-, fejlesztő-, szellemi központként a kormányzat, a felsőoktatási és egyéb kutató intézetek, valamint a vállalatok közötti együttműködés hatékonyságának javítása, valamint egyes állami tervezési és döntés-előkészítési feladatok ellátása céljából.

A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló Korm. határozat kiadását követően a Miniszterelnökség irányítása alá tartozó intézmények átszervezésére, megszüntetésére, és a Miniszterelnökség szervezetrendszerébe történő illesztésére is sor fog kerülni. Jelentősebb változások a következőek, melyhez kapcsolódó előirányzati átrendezések még folyamatban vannak.

1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatköre 2016. július 1-jei hatállyal jelentősen bővül.

2) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 2016. július 1-jei hatállyal megszűnik a Miniszterelnökségbe történő beolvadással.

3) 2016. június 1-jei hatállyal a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnak (a továbbiakban: Forster Központ) a nagyberuházások régészeti előkészítését, a kiemelt nemzeti örökségvédelmi programok fejlesztési feladatait, valamint a Forster Központ vagyonkezelt ingatlanai üzemeltetési és beruházási feladatait a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. látja el. A cégbírósági bejegyzést követően a "Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft." új néven,"Forster Gyula Örökségvédelmi Központ Nonprofit Kft." néven működik tovább. A Forster Központ által fenntartott Építészeti Múzeum fenntartói feladatait a Magyar Művészeti Akadémia, míg a műtárgyfelügyelettel és kulturális örökségvédelmi nyilvántartással összefüggő hatósági feladatait a Miniszterelnökség látja el.

4) Az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont megszűnik 2016. június 1-jei hatállyal, feladatait a "Nistema" Kft. látja el. A "Nistema" Kft.-be történő beolvadással megszűnik a Sopronbánfalvi Kolostor Nonprofit Kft. A cégbírósági bejegyzést követően a "Nistema" Kft. új néven, Eszterháza Központ Nonprofit Kft. néven működik tovább.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (4a) bekezdése alapján a Miniszterelnökség fejezetnél a Nemzetstratégiai Kutató Intézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Nemzeti Örökség Intézete, a VERITAS Történetkutató Intézet, és a Magyar Nyelvstratégiai Intézet gazdasági feladatait a Miniszterelnökség látja el.

Az érintett öt intézménnyel munkamegosztási megállapodások és a gazdasági feladat ellátáshoz kapcsolódó előirányzat átcsoportosításról szóló megállapodások kerültek megkötésre. Az előirányzatok intézmények közötti bázisba épülő módon történő átrendezésére a 2017. évi tervezés keretében kerül sor.

b) az intézményrendszer összetétele, a címen belüli intézmények tételes felsorolása, az átlagos statisztikai állományi létszám feltüntetése

c) az intézményrendszer által ellátandó általános és 2017-es új feladatok bemutatása, az intézményi előirányzatok alakulásának bemutatása

1. cím Miniszterelnökség

A Miniszterelnökség feladata az állományába tartozó miniszter, államtitkárok, miniszterelnöki biztosok, helyettes államtitkárok, valamint a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkavégzéséhez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosítása. Ezen felül a Miniszterelnökség biztosítja az állami vezetői státusszal nem rendelkező kormánybiztosok, valamint a központi államigazgatási szervek, valamint miniszterelnöki megbízottak működési feltételeit is.

Beruházási többletforrásként 5.749,0 millió forint került biztosításra a Budai Várban található Karmelita kolostor átépítése céljából, és 2.668,0 millió forint került betervezésre a Budai Vár rehabilitációját előkészítő munkálatokra.

millió forintban, egy tizedessel

2. cím Információs Hivatal

A javasolt költségvetési kiadás biztosítja a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Nbtv.) az Információs Hivatal számára meghatározott feladatok elvégzését. A Hivatal az Nbtv.-ben meghatározott feladatok elvégzésével, a nyílt és a titkos információgyűjtés eszközrendszerével elősegíti a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítését, ezáltal közreműködik az ország szuverenitásának biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében.

millió forintban, egy tizedessel

3. cím Nemzetstratégiai Kutató Intézet

A javasolt költségvetési kiadás biztosítja a Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozásáról szóló 346/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint a Kutatóintézet számára meghatározott feladatok elvégzését. A Kutatóintézet feladatai a magyarság kiemelkedő szellemi, kulturális és tudományos eredményeinek, hagyományainak, valamint társadalmi és gazdasági helyzetének elemzése, kutatása, azok koordinációja, valamint a társadalmi és gazdasági tér fejlesztése és a határokon átnyúló nemzeti összetartozás erősítése érdekében a magyarság nemzeti erőforrásainak kutatása, elemzése, azok koordinációja.

millió forintban, egy tizedessel

6. cím Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum

A javasolt költségvetési kiadás biztosítja a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum létrehozásáról szóló 83/2013. (III. 21.) Korm. rendelet által meghatározott feladatok ellátását az Intézet részére.

Az Intézet feladatai keretében feltárja és számba veszi a rendszerváltás eszmei, politikai és történelmi előzményeit; bemutatja a rendszerváltás és az azt megelőző korszak társadalmi, politikai állapotát; feltárja a rendszerváltáshoz vezető irányzatokat és előkészületeket; elkészíti és elemzi a rendszerváltás kronológiáját, átfogó képet ad a szomszédos országokban végbement rendszerváltás folyamatáról, továbbá elemzéseket készít a rendszerváltás hatásairól.

millió forintban, egy tizedessel

7. cím Nemzeti Örökség Intézete

A javasolt költségvetési kiadás biztosítja a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásáról szóló 144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet által meghatározott feladatok ellátását az Intézet részére.

Az Intézet ellátja a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság működésének operatív és adminisztratív feladatait, a nemzeti és történelmi emlékhelyekkel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrzési feladatokat; a nemzeti emlékhelyek használati terveinek előkészítésével és felülvizsgálatával, valamint a nemzeti emlékhelyek egységes megjelölésével kapcsolatos feladatokat.

A Fiumei úti temető vagyonkezelésével, működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos intézkedésekről szóló 1157/2015. (III. 17.) Korm. határozat értelmében a Fiumei úti temető, mint állami tulajdon vagyonkezelése, működtetése és fejlesztése feltételrendszerének biztosítása céljából a Fiumei út 16-18. szám alatti ingatlan és a Salgótarjáni utcai zsidó temető az Intézet vagyonkezelésébe, valamint a Kegyeleti Múzeum - Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjteménye az Intézet fenntartásába kerül.

millió forintban, egy tizedessel

8. cím VERITAS Történetkutató Intézet

A javasolt költségvetési kiadás biztosítja a VERITAS Történetkutató Intézet létrehozásáról szóló 373/2013. (X. 25.) Korm. rendelet által meghatározott feladatok ellátását az Intézet részére.

Az Intézet feladata a magyar közjogi hagyományok méltó módon történő bemutatása, valamint az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, a mai kor elvárásainak megfelelő, kutató, elemző ismeretterjesztő igényű, és a nemzettudatot erősítő céllal történő feldolgozása, továbbá a közösségi emlékezet és a reális, jól megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatása.

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról rendelkező 2015. évi CLIV. törvény az állami szaklevéltárak körét kibővítette a VERITAS Történetkutató Intézet levéltárával, ezzel új feladatot generálva az Intézet részére. A törvény az Intézet feladatává tette a kárpótlási hatóságként kijelölt igazságügyért felelős miniszter és az általa irányított központi hivatal kárpótlási hatósági feladatköréhez kapcsolódó ügyekben keletkezett iratok irattári és levéltári kezelését.

millió forintban, egy tizedessel

9. cím Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont

A javasolt költségvetési kiadás biztosítja az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont létrehozásáról szóló 18/2014. (II. 13.) Korm. rendelet által meghatározott feladatok ellátását a Központ részére.

A Központ feladata örökségvédelmi-múzeumi tevékenységek, örökségvédelmiműemlékvédelmi tevékenységek, valamint egyéb kulturális és művészeti tevékenységek ellátása, különösen a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján.

millió forintban, egy tizedessel

10. cím Magyar Nyelvstratégiai Intézet

A javasolt költségvetési kiadás biztosítja a Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról szóló 55/2014. (III. 4.) Korm. rendelet által meghatározott feladatok ellátását az Intézet részére.

Az Intézet feladata a magyar nyelvi örökség feltárása, a nyelv és azzal összefüggésben a kultúra mélyebb megismerése, ápolása, gondozása, fejlesztése.

millió forintban, egy tizedessel

12. cím Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok

Az intézmények javasolt költségvetési kiadásai biztosítják a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény által meghatározott feladatok ellátását a hivatalok részére.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokba 2011. január 1-jével 14 területi államigazgatási szerv került integrálásra. Ugyanakkor továbbra is számos területi államigazgatási szerv működött önállóan, így részben fennmaradt a korábbi széttagoltság.

A fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok feladatköre a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó újabb intézkedésekről szóló 1744/2014. (XII. 15.) Korm. határozatban rögzítettek szerint módosult, ezzel az egyes területi államigazgatási szerveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba történő integrálása valósult meg.

Ezzel együtt a Kormány területi feladatai ellátása hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében szükségessé vált a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációja is. A kormányhivatalokban a szakigazgatási szervre és törzshivatalra történő felosztás megszűnt. A belső integráció jelentős szervezeti módosulást okozott, mivel a vezetői szintek számának csökkentése és a szorosabb szakmai együttműködés érdekében az önálló szakigazgatási szervek és a törzshivatali szervezeti egységek integrált funkcionális és szakmai szervezeti egységekbe olvadtak össze. Ez lehetőséget nyújtott a párhuzamos feladatellátás megszüntetésére, valamint a rendelkezésre álló szakemberek hatékonyságának növelésére.

A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló Korm. határozat kiadását követően a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatköre 2016. július 1-jei hatállyal jelentősen bővül.

millió forintban, egy tizedessel

13. cím Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

A javasolt költségvetési kiadás biztosítja a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet által meghatározott feladatok ellátását a Hivatal részére.

A Hivatal végzi a kormányzással és közigazgatással kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatásokat, elemzéseket, a jogszabályban meghatározott vagyonkezelői feladatokat, továbbá pályázati és támogatáskezelési feladatokat.

millió forintban, egy tizedessel

14. cím Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A javasolt költségvetési kiadás biztosítja a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény által meghatározott feladatok ellátását az Egyetem részére. A felsőoktatási feladatokon túl az Egyetem ellátja a közigazgatási személyzet képzésével, továbbképzésével, a közigazgatási vezetőképzéssel, a kormánytisztviselői vizsgarendszerrel kapcsolatos egyes feladatokat.

millió forintban, egy tizedessel

15. cím Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

A javasolt költségvetési kiadás biztosítja a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) által meghatározott feladatok ellátását a Központ részére.

A Központ ellátja a kulturális örökség védelméről szóló 2011. évi LXIV. törvény, valamint a Korm. rendeletben meghatározott, kulturális javakkal kapcsolatos hatósági és nem hatósági feladatokat, régészeti örökség védelmével és a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatokat, vagyongazdálkodási és szolgáltatási tevékenységet lát el, ellátja a kezelésében lévő állami tulajdonú műemlékekkel, műemlék együttesekkel, műemléki értékekkel és régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos feladatokat, továbbá a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos társadalmi együttműködés előmozdítása érdekében ellátott feladatokat, egyéb jogszabályokban meghatározott, kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Ellát a világörökséggel kapcsolatos feladatokat, tudományos feladatokat, továbbá kezeli, gyarapítja, nyilvántartja, kiállításokon, publikációkban és elektronikus úton közzéteszi gyűjteményeinek anyagát.

millió forintban, egy tizedessel

18. cím Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete

A javasolt költségvetési kiadás biztosítja a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete létrehozásáról szóló 311/2015. (X. 28.) Korm. rendelet által meghatározott feladatok ellátását az Intézet részére.

Az Intézet kutató-, fejlesztő-, szellemi központként a kormányzat, a felsőoktatási és egyéb kutató intézetek, valamint a vállalatok közötti együttműködés hatékonyságának javítása, valamint egyes állami tervezési és döntés-előkészítési feladatok ellátása céljából hozzájárul a nemzetközi interdiszciplináris kutatásokhoz való felzárkózást elősegítő kutatások szervezéséhez és megvalósításához a társadalomtudományok, a bölcsészet, a művészetek, valamint a hozzájuk kapcsolódó műszaki és természettudományok terén, különös tekintettel a társadalmi újítás, a fenntarthatóság, a technikai innováció, közép-európai regionális kutatások szempontjából kulcsfontosságú tématerületek átfogó elemzésével. Gondoskodik a nyugatpannon régió irodalmának kutatását és bemutatását végző, valamint összeurópai művészeti kezdeményezésekben részt vállaló Pannon Irodalom és Művészetek Háza működtetéséről. A "Kreatív város - fenntartható vidék" kutatás feladatai keretében a "Kreatív város -fenntartható vidék" kutatás (KRAFT) mint a kreatív integratív fejlesztési koncepciót adaptálja Magyarország más határrégióira, valamint nyomon kíséri a fejlesztések eredményeként jelentkező változásokat, valamint értékeli azok hatásait. Gondoskodik a Hankiss Elemér bibliográfia összegyűjtéséről és a Hankiss Elemér életműve által érintett tudományterületeken kutatást végző Hankiss Elemér Kutatói Archívum működtetéséről.

millió forintban, egy tizedessel

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

30. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok

1. alcím Célelőirányzatok

6. jogcímcsoport Nemzeti Sírkerthez és Emlékhelyekhez kapcsolódó kiadások fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság kompetenciájába tartozó Nemzeti Sírkert gondozására, ápolására, valamint felújítására szolgáló költségvetési forrásokat tartalmazza.

Ezen felül az előirányzat fedezetet biztosíthat a kiemelt jelentőségű, Nemzeti Sírkertben megvalósítandó síremlékek létesítésének költségeire.

millió forintban, egy tizedessel

7. jogcímcsoport A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával kapcsolatos kiadások fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

A versenyszféra országos munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetei, szövetségei és a kormány közötti megállapodás alapján a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (a továbbiakban: VKF) fő feladata a kormányzati döntéselőkészítések folyamatában vélemény és javaslattételi jogkör gyakorlása. A VKF fő célkitűzése az együttműködés erősítése, a gazdasági növekedés elősegítése, a versenyképesség javítása, az üzleti környezet fejlesztése, valamint a társadalmi párbeszéd versenyszférán belüli erősítése.

millió forintban, egy tizedessel

8. jogcímcsoport Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat kiadási összege fedezetet nyújt az Alapítvány működési és tudományos céljainak megvalósítására.

millió forintban, egy tizedessel

9. jogcímcsoport "Az Élet Menete" Alapítvány támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat kiadási összege fedezetet nyújt az Alapítvány társadalmi céljának megvalósítására.

millió forintban, egy tizedessel

10. jogcímcsoport Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tevékenységében közreműködő szervezetek támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat célja, hogy fedezetet biztosítson az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tevékenységében közreműködő szervezetek támogatására.

millió forintban, egy tizedessel

17. jogcímcsoport Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat 58,0 millió forintos kiadási összege nyújt fedezetet a Közalapítvány támogatására.

millió forintban, egy tizedessel

18. jogcímcsoport Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat 220,0 millió forintos kiadási összege nyújt fedezetet a Közalapítvány támogatására.

millió forintban, egy tizedessel

19. jogcímcsoport Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat 150,0 millió forintos kiadási összege nyújt fedezetet az Alapítvány támogatására.

millió forintban, egy tizedessel

37. jogcímcsoport Országos Építésügyi és Területrendezési e-Nyilvántartás működtetése fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok megvalósítását szolgálja. Az előirányzat a központi e-közmű felület folyamatos üzemeltetésének és fenntartásának költségeit, az adatszolgáltatók technikai és szakmai támogatásának költségeit, valamint az interface kapcsolat egyszeri kifejlesztésének költségeit finanszírozza.

Az Országos Építésügyi Nyilvántartás az építésügy körébe tartozó hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló elektronikus alkalmazások, dokumentációk és adatállományok egységes, elektronikus formában működtetett központi rendszere.

- Legfontosabb alkalmazásai: építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR), e-építési napló, e-közmű, e-tanúsítás, Építésügyi Monitoring (ÉMO)

- További alkalmazásai: e-bírság, e-szankció, jegyzőkönyvek nyilvántartása, e-kezelő felület, e-statisztika, kamarai névjegyzékek lekéredzése.

A Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai NKft. Termékfejlesztési Igazgatósága a 1567/2015. (IX. 4.) Kormány határozatban foglalt pontok közül a következő feladatokban működik közre. A lakossági építkezésekhez kapcsolódó bürokráciacsökkentés kapcsán segítséget fog nyújtani a hatóságok kialakításával, az ügyintézés egyszerűsítésével kapcsolatos feladatokban, az ezekhez kapcsolódó jogi környezet kialakításában. Véleményeket fog megfogalmazni az egyszerűsített e-napló tartalmával kapcsolatban, valamint közreműködik az európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházások támogatásával kapcsolatban is. Az e-építési koncepcióban foglaltak megvalósításához tartozó összes feladatban részt fog venni és segít kidolgozni az építési beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzések szakma specifikus eljárási szabályelemeit. Részt vesz továbbá az épített környezet minőségének biztosításában és az állami középület-kataszter létrehozásában. Közreműködik továbbá a Nemzeti építészetpolitikai értékek népszerűsítésében és segíti a Nemzeti Tervezési és Építésügyi Fogalomtár megalkotását.

millió forintban, egy tizedessel

38. jogcímcsoport Építésügyi, építészeti és településügyi feladatok fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzaton megtervezett összeg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 50. §-a szerint az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatását szolgálja. Ezen túl az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján ellátandó feladatok támogatására biztosít forrást.

Az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX.4.) Korm. határozat meghatározta azokat a 2017. évi feladatokat, mely alapján a reális költségbecslési adatok támogatása érdekében az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. bevonásával ki kell dolgozni és üzemeltetni kell a kötelező, tételre bontott költség-adatszolgáltatást. A főépítészi országos hálózat és tervtanácsi rendszer felállítása és működtetése hozzájárul az épített környezet minőségének biztosításához, a helyi településképi kontroll, a közösségi érdekek érvényesítéséhez, a tervhierarchia összhangjának kontrolljához.

Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) a 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozatban foglaltak közül a következő feladatokban fog közreműködni. A lakossági építkezésekhez kapcsolódó bürokráciacsökkentés kapcsán segítséget fog nyújtani az építésfelügyeleti hatóság megnövekvő feladatainak ellátásában, műszaki-szakmai szakvéleményekkel és labor vizsgálatokkal segíti a helyszíni szemlék során az építésrendészeti eljárást, valamint összeállítja az építőanyagokra, építéstechnológiákra, építészeti programokra és épületszerkezetekre vonatkozó szabványlistát, érvényben levő szabvány hiányában pedig ki kell dolgozni műszaki irányelveket. Az építési beruházások tekintetében biztosítani kell az előkészítés és lebonyolítás minőségi megvalósításának ellenőrzését, nyomon követését az építésüggyel összefüggő szabvány vonatkozásában.

millió forintban, egy tizedessel

39. jogcímcsoport Dokumentációs Központ működtetése, fenntartása és fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet állapítja meg a Dokumentációs Központ alapfeladatait. Az előirányzat a hivatkozott jogszabályok szerint ellátott feladatok finanszírozását biztosítja.

A Dokumentációs Központ 1999 óta gyűjti, nyilvántartja, rendszerezi, katalogizálja és szolgáltatja a magyarországi települések településrendezési eszközeinek dokumentációit, a terület- és településfejlesztési dokumentációkat, a megszűnt állami tervezővállalatok építési és műszaki tervdokumentációit, valamint azon építmények tervdokumentációit, melyek állami források felhasználásával készültek, vagy több mint 12 lakás található bennük vagy bruttó térfogatuk az 5000 légköbmétert meghaladja. A Központ Urbanisztikai Szakkönyvtárat üzemeltet.

A 2017. év feladata a Nemzeti Tervvagyon egy központi helyen, rendezetten, egységesen történő kereshetővé tétele, a Nemzeti Tervvagyon körébe tartozó építés-műszaki dokumentációk szerzői jogainak és tulajdonjogi viszonyainak tisztázása kapcsán felmerülő járulékos költségek finanszírozása, valamint a magyar építészettörténet jeles építészei vagy tervezővállalatai munkásságának bemutatása könyv formájában.

millió forintban, egy tizedessel

42. jogcímcsoport Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány támogatása

A Közalapítvány által elsődlegesen végzett közfeladat a kulturális örökség védelme, elemeinek megőrzése, fenntartható használatuknak elősegítése és támogatása, mely feladatot az általa üzemeltetett Terror Háza Múzeumon keresztül valósít meg. A Közalapítvány további céljainak megvalósítása érdekében működteti a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, valamint a Kommunizmuskutató Intézetet. Ezen tevékenységét a Közalapítvány a gyakorlatban akként látja el, hogy a tulajdonában, illetve a birtokában lévő kulturális javakat tudományos, örökségvédelmi, oktatási és ismeretátadási céllal gyűjti, megőrzi, feldolgozza, kutatja és kiállítja, továbbá egyéb formákban közzéteszi. A Közalapítvány tevékenységével biztosítja a társadalom számára a kulturális javakhoz való hozzáférést és így a közművelődést, valamint elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait és folytonos művelődésre ösztönöz.

Az alábbi két jogcímen megtervezett összeg felhasználásának célja a Közalapítvány, továbbá az általa fenntartott Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, valamint a Kommunizmuskutató Intézet működésének és szakmai feladatainak biztosítása.

1. jogcím Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány működésének támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

2. jogcím Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány szakmai feladatainak támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

43. jogcímcsoport Kulturális örökségvédelmi szakmai feladatok fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a kulturális örökség elemeinek védelmével, megóvásával, fenntartásával és bemutatásával kapcsolatos állami feladatok ellátásának támogatására szolgál.

millió forintban, egy tizedessel

44. jogcímcsoport Világörökségi törvényből adódó feladatok ellátása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján a magyarországi világörökségi helyszínek védelmével, megóvásával, fenntartásával kapcsolatos állami feladatok ellátását szolgálja.

millió forintban, egy tizedessel

45. jogcímcsoport Magyar Kormánytisztviselői Kar működésének támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

A Magyar Kormánytisztviselői Kar jogállását, feladatát és hatáskörét a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény határozza meg. A Magyar Kormánytisztviselői Kar érdekképviseletet lát el a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben.

millió forintban, egy tizedessel

46. jogcímcsoport Ludovika Campus fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése a Ludovika Campusban állami beruházás egyes programelemeinek megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről és a források biztosításáról szóló 1512/2015. (VII. 23.) Korm. határozat alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése a Ludovika Campusban állami beruházás 1. üteme 2015 és 2018 között valósul meg, melynek forrásigénye a 2017. évben 12.612 millió forint.

millió forintban, egy tizedessel

47. jogcímcsoport Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzaton Magyarország támogatást nyújt a határai mentén, valamint Közép- és Délkelet-Európa egyéb államaiban, az önkormányzatok és a civil szféra által kezdeményezett, határon átnyúló együttműködésekhez.

millió forintban, egy tizedessel

48. jogcímcsoport Nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok ellátása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat terhére kerül biztosításra a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a magyarországi nemzeti emlékhelyek védelmével, megóvásával, bemutatásával kapcsolatos állami feladatok ellátása.

millió forintban, egy tizedessel

50. jogcímcsoport Határontúli műemlék-felújítási program fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

A határon túli magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárását, megóvását, megismertetését célzó Rómer Flóris Tervről szóló 1549/2015. (VIII. 7.) Korm. határozat alapján 2018. év végéig évente 200 millió forint támogatás kerül biztosításra a határon túli épített örökség megóvása céljára.

millió forintban, egy tizedessel

55. jogcímcsoport Területrendezési feladatok fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat kiadási összege nyújt fedezetet a jóváhagyott területrendezési tervek alapján végrehajtandó egyes területrendezési feladatok támogatásához. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben meghatározott területrendezési feladatok az alábbiak:

- jogszabály-előkészítési feladatok (országos és kiemelt térségek területrendezési terveinek előkészítése, egyéb jogszabály-előkészítés);

- a területrendezési tervek érvényesítésével kapcsolatos feladatellátás;

- nemzetközi szervezetekkel, illetve a szomszédos országokkal összefüggő területrendezési nemzetközi feladatok ellátása;

- a területrendezéssel kapcsolatos kutatási feladatok;

- szakmai rendezvények lebonyolítása, kiadványok elkészítése.

Az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozathoz kapcsolódóan a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök egymásra épülő rendszerének a hatékonysága, valamint a 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban megvalósuló fejlesztések elősegítése, a Modern Városok Program támogatása, valamint az ágazati célok koordinációja érdekében szükséges a területrendezési tervek új tervrendszerben történő kidolgozása. A kormányhatározat előírja az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervek egyszerre, új, állami ingatlan-nyilvántartási alaptérképen történő elkészítésének a szükségességét, mely lehetővé teszi, hogy a különböző szintű területrendezési tervek egymással összhangban legyenek, valamint biztosítsák a településrendezési eszközökkel való megfeleltetést. Az új tervrendszer megteremti a területi léptékű fejlesztések térbeli koordinációját, hogy azok elhelyezése minden szempontból a legalkalmasabb helyen történjék.

millió forintban, egy tizedessel

57. jogcímcsoport Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat gazdasági társaságok általános (működési, felhalmozási) költségeinek finanszírozásához és az általuk ellátott szakmai feladatok támogatásához biztosít forrást.

millió forintban, egy tizedessel

58. jogcímcsoport Örökségvédelmi civil szervezetek támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat célja a kulturális örökség védelmét, ismertté tételét, nemzetközi és határon túli feladatainak ellátását segítő örökségvédelmi civil szervezetek támogatása.

millió forintban, egy tizedessel

60. jogcímcsoport Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat célja a fővárosi és megyei kormányhivatalok év közben felmerülő, előre nem látható költségeinek biztosítása.

millió forintban, egy tizedessel

63. jogcímcsoport Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat fedezetet nyújt az 1956 előtti politikai üldözöttek és az 1956-os forradalom és szabadságharcban résztvevők és sérelmet szenvedettek támogatására, pályázat keretében vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában az 1956-os és 1956 előtti szervezetek támogatására, valamint a Szabadságharcosokért Közalapítvány Alapító Okiratában megjelölt célokkal összefüggő tevékenységek, programok, projektek finanszírozására.

millió forintban, egy tizedessel

66. jogcímcsoport Kormányablak program megvalósítása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat célja a Kormányablak Program fizikai megvalósítása, települési ügysegédi rendszer kialakítása, valamint informatikai infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, fenntartása.

millió forintban, egy tizedessel

68. jogcímcsoport Károlyi József Alapítvány támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat 20,0 millió forintos kiadási összege nyújt fedezetet az Alapítvány támogatására.

millió forintban, egy tizedessel

72. jogcímcsoport Építésügyi bontási feladatok fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat célja az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 69. §-a szerinti, a járási építésügyi és építésfelügyeleti hatóság által elrendelt munkálatok költségeinek biztosítása, ha a végrehajtás elmaradása az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, és a végrehajtás önkéntes teljesítése, valamint a megelőlegezett költség behajthatósága nem várható.

millió forintban, egy tizedessel

73. jogcímcsoport Nemzetközi kötelezettségek teljesítése fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat fedezetet biztosít az IIAS Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézet, az EASTR Területi Kormányhivatalok Európai Szervezete és az IHRA Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség felé fennálló nemzetközi kötelezettségek teljesítésére.

millió forintban, egy tizedessel

74. jogcímcsoport Egyes kiemelt rekonstrukciók és szakmai programok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat célja az egyes kiemelt rekonstrukciók és szakmai programok támogatása.

millió forintban, egy tizedessel

75. jogcímcsoport Nemzeti Hauszmann Terv fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

A budai Várnegyed védelme, megőrzése, méltó bemutatása kiemelt feladat, melynek érdekében a Palotanegyed és a Polgárváros átfogó rekonstrukciója szükséges, a Várnegyed reprezentatív, kulturális és turisztikai funkcióinak erősítése céljából. A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budai Vár átfogó megújítása valósul meg. A munkálatok mind a Polgárváros, mind a Palotanegyed területét érintik, régészeti, építészeti-gépészeti, közlekedésfejlesztési feladatokat foglalnak magukban, továbbá a várfalak és támfalak egységes helyreállítását, mely különös fontossággal bír. Jelentős ráfordítást igényelnek a régészeti munkálatok, a közlekedésfejlesztés (gyalogosforgalom, garázsépítés). A rekonstrukciós munkák során kiemelt szempont az épületek autentikus helyreállítása, a történeti enteriőrök visszaépítése, a kulturális turisztikai funkciók erősítése, fejlesztése. A 2017. év során az alábbi részfeladatok megvalósítására kerül sor:

- Lovardához tartozó kiszolgáló istálló épület megvalósítása;

- Karakas pasa tornyának helyreállítása és funkciójának meghatározása;

- Akadálymentes közlekedési tengely létesítése: Palota út - Csikós udvar - Hunyadi udvar között;

- Feljáró rámpa újjáépítése a Csikós udvar és a Hunyadi udvar között a támpilléres várfal tartományában eredeti helyén;

- Déli kert, gyilokjáró rekonstrukciója és Buzogány-torony helyreállítása;

- F épület teljes homlokzata, és nyílászárók cseréje;

- Hauszmann-tető rekonstrukciója, Szárazárok feltárása és látogathatóvá tétele;

- Lőportár, északi kaputorony hasznosítása;

- Öntőház utcai támfal és lépcső helyreállítása;

- Ybl támfal rekonstrukciója (Palota útra néző);

- De la Motte-Beer palota fejlesztése;

- Országos Széchényi Könyvtár részleges kiköltöztetése,

- Nyugati kert (Várgarázs II. ütem) mélygarázs építése,

- Szabó Ilonka utcai mélygarázs építése.

millió forintban, egy tizedessel

76. jogcímcsoport AVICENNA Kutatási Nonprofit Kft. működésének támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat célja az AVICENNA Kutatási Nonprofit Kft. működésének támogatásának biztosítása.

millió forintban, egy tizedessel

78. jogcímcsoport Modern Városok Program fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat célja a Modern Városok Program keretében megkötött és a jövőben megkötésre kerülő, a megyei jogú városok jövőbeni fejlesztési prioritásairól szóló együttműködési megállapodások (a továbbiakban: Megállapodások), valamint a Megállapodások alapján kiadott Korm. határozatokban rögzített feladatok megvalósításához szükséges forrás biztosítása.

millió forintban, egy tizedessel

79. jogcímcsoport Az egykori Pénzügyminisztérium épületének rekonstrukciójával összefüggő beruházások támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

A Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló 1837/2015. (XI. 24.) Korm. határozat rendelkezik arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanban kerüljön elhelyezésre. Az előirányzat célja a volt pénzügyminisztériumi épület háború előtti állapotának visszanyerését jelentő beruházás megvalósítása.

millió forintban, egy tizedessel

80. jogcímcsoport Borsi, Rákóczi-kastély helyreállítása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

A Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság XI. ülésén elfogadott és fenntartott ajánlások jóváhagyásáról szóló 1596/2013. (VIII. 29.) Korm. határozat szerint a Felek támogatták a borsi Rákóczi-kastély közös hasznosítása érdekében az épületegyüttes helyreállításának folytatását. Az előirányzat célja a Borsi, Rákóczi-kastély helyreállításával összefüggő kiadások finanszírozása.

millió forintban, egy tizedessel

81. jogcímcsoport Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatok fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat célja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladataival összefüggő kiadások fedezetének biztosítása.

millió forintban, egy tizedessel

82. jogcímcsoport Építésügyi szakmai civil szervezetek és képviseletek támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat célja az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat által előírt épített és természeti környezetünk minősége és az általános építészeti kultúra népszerűsítése érdekében pályázati jelleggel elérhető civil szervezetek és képviseletek támogatási forrásának biztosítása.

millió forintban, egy tizedessel

2. alcím Fejezeti általános tartalék fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat az esetlegesen felmerülő, előre nem tervezhető év közbeni kiadások finanszírozására nyújt fedezetet.

millió forintban, egy tizedessel

3. alcím Határon túli magyarok programjainak támogatása

1. jogcímcsoport Nemzetpolitikai tevékenység támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat biztosítja a nemzetpolitikai szempontból kiemelt jelentőségű partnerek, programok és fejlesztési célok támogatását, illetve az e célra létrehozott intézmények és szervezetek működtetéséhez és fenntartásához biztosít anyagi forrásokat, amelyek a határon túli magyar szervezetek, közösségek fenn- és megmaradását biztosítják.

millió forintban, egy tizedessel

5. alcím Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat biztosítja a fővárosi és megyei kormányhivatallal vagy annak jogelődjével szemben hozott jogerős bírósági döntés alapján megállapított fizetési kötelezettség ellentételezését. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető.

millió forintban, egy tizedessel

6. alcím Fejezeti stabilitási tartalék fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat értelmében a hiánycél tartását elősegítő stabilitási tartalék felhasználásáról, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról az államháztartásért felelős miniszter javaslatára - a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján - a Kormány határozatban dönt. A fejezet által képzett stabilitási tartalék előirányzatot 2017. október 1-ét megelőzően nem lehet felhasználni.

millió forintban, egy tizedessel

7. alcím Európai uniós fejlesztési programok

1. jogcímcsoport EU utazási költségtérítések fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

Az előirányzat forrást nyújt az Európai Unió tanácsi ülésein való részvétellel kapcsolatban felmerülő utazási költségek egy részének megtérítésére a Magyarország számára évente előre rögzített összeg erejéig.

millió forintban, egy tizedessel

32. cím Központi kezelésű előirányzatok

5. alcím Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások

1. jogcímcsoport A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások

1. jogcím Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelése

Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya 2014 januárjában megállapodást kötött a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről, amely egyezmény a 2014. évi II. törvényben került kihirdetésre.

Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság üzletpolitikai célkitűzése, hogy elvégezze a paksi telephelyű új atomerőműi blokkok létesítésének előkészítésével, engedélyezésével kapcsolatos feladatokat. A tervezett összeg részben e feladatok kifizetéseit, a társaság tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadásokat, továbbá az atomerőművi blokkok létesítésével összefüggő költségeket is magában foglalja.

millió forintban, egy tizedessel

2. jogcím Az MFB Zrt. működésének támogatása

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. § (12) bekezdése alapján az MFB Zrt.-nek az állam nevében végzett tulajdonosi joggyakorlásból eredő 2017. évi szervezeti működési költségeihez 400,0 millió forint került biztosításra.

millió forintban, egy tizedessel

2. jogcímcsoport Az MFB Zrt. rábízott vagyonába tartozó tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadások

2. jogcím Az MFB Zrt. rábízott vagyonához kapcsolódó tanácsadói, értékbecslői, jogi képviseleti kiadások

Az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami vagyonhoz kapcsolódó tanácsadói, értékbecslői, jogi képviseleti kiadások fedezetére 300,0 millió forint került biztosításra.

millió forintban, egy tizedessel

III.3. Tájékoztatás a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól

Nemzeti Hauszmann-terv

A "Nemzeti Hauszmann-terv a budai Várnegyed megújításáért" címmel indított átfogó rekonstrukciós program, melynek keretében a Palotanegyed és a Polgárváros nagyszabású rekonstrukciója valósul meg többlépcsős beruházásként. Ennek érdekében létrejött a Nemzeti Hauszmann-terv társadalmi testülete, mely a megújítási koncepció véleményezését és végrehajtását végzi. A Nemzeti Hauszmann-terv részeként született meg az 1837/2014. (XII. 29.) Korm. határozat, mely a Budavári Palotához kapcsolódó egykori lovarda rekonstrukciójáról, továbbá az 1066/2015. (II. 23.) Korm. határozat, mely a Hauszmann Alajos által tervezett Főőrségi épületet és a lovardát a Budavári Palota udvarával összekötő Stöckl-lépcső újjáépítéséről rendelkezik. Továbbá az 1120/2016. (III. 10.) Korm. határozat a Nemzeti Hauszmann-terv végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokról határozott. A megújítási koncepció kiemelt részét képezi a Budavári Palota rekonstrukciója.

A Nemzeti Hauszmann-terv első üteme tervezetten 2016-2018 között, második üteme 20192024 között valósul meg. 2017-2018. év során az alábbi területek fejlesztését érinti:

- De la Motte-Beer palota fejlesztése

- PADMA doktori iskola

- PAGEO alapítványi épület

- Lovardához tartozó kiszolgáló istálló épület megvalósítása

- Karakas pasa tornyának helyreállítása és funkciójának meghatározása

- Akadálymentes közlekedési tengely létesítése

- Feljáró rámpa újjáépítése

- Lovarda újjáépítése

- Főőrségi épület újjáépítése

- Stöckl-lépcső újjáépítése

- Várgarázs II. ütem építése

- Szabó Ilonka utcai mélygarázs építése

- Pénzügyminisztérium történeti rekonstrukciója (NGM)

- Belügyminisztérium elhelyezése

- E és F épület közti nyaktag rekonstrukciója

- Szent István terem teljes belső rekonstrukciója

- Déli kert, gyilokjáró rekonstrukciója és Buzogány-torony helyreállítása

- Ybl támfal rekonstrukciója

- OSZK részleges kiköltöztetése

- Szárazárok feltárása és látogathatóvá tétele

- Miniszterelnökség elhelyezése

A Nemzeti Hauszmann-terv megvalósítása lehetővé teszi a Várnegyed megújítását örökségvédelmi, kulturális, turisztikai szempontok érvényesítésével, hozzájárul a városrész méltó kihasználtságához, ezáltal turisztikai vonzerejének növeléséhez és a kulturális élet fellendítéséhez.

Paksi atomerőmű beruházás

2017-ben is folytatódnak a beruházással kapcsolatos feladatok.

Ludovika Campus

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése a Ludovika Campusban állami beruházás egyes programelemeinek megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről és a források biztosításáról szóló 1512/2015. (VII. 23.) Korm. határozat alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése a Ludovika Campusban állami beruházás 1. ütem részeként 2015 és 2018 között az alábbi létesítmények valósulnak meg:

- új oktatási épület,

- sportlétesítmények, uszoda, lőtér, hallgatói központ,

- a Rendészettudományi Kar kollégiuma és speciális képzési épülete,

- az Orczy park felújítása, lovarda, istálló és egyéb lovas létesítmények rekonstrukciója, kialakítása, a Népligethez való kapcsolódás lehetőségének megteremtésével,

- a Ludovika Szárnyépületben a Közigazgatás-tudományi Kar részére oktatási funkciók, illetve vezető- és továbbképzési szervezési és végrehajtási funkciók elhelyezése,

- a Ludovika Szárnyépülethez csatlakozó vívóterem, előadóterem épületében oktatási, kulturális, sport és egyéb kiszolgáló funkciók megépítése, kialakítása.

III.4. Az uniós források felhasználásának szerepe a felügyelt ágazatokban

A Miniszterelnökségnek az uniós források felhasználásában döntően az uniós támogatások központi koordinációjában és az intézményrendszer működtetésében van szerepe. Ezzel összhangban a Miniszterelnökség több operatív program technikai segítségnyújtási projektjében vesz részt, mint kedvezményezett, melyek a következők:

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) technikai segítségnyújtás prioritásának (3. prioritás) célja az uniós támogatások felhasználásáért felelős intézményrendszer működtetése, a 2007-2013 periódus programjainak lezárása, és a 20142020 programozási időszak operatív programjai megvalósításához szükséges feladatok ellátása, előbbi tevékenységekhez kapcsolódóan a Miniszterelnökségen felmerülő kapacitások biztosítása. A Miniszterelnökségen megvalósuló projektek magukban foglalják többek között:

- uniós fejlesztésekhez kapcsolódó informatikai feladatok végrehajtásának egységes irányítását, a különféle alkalmazások összehangolt működtetését,

- az uniós programokhoz kapcsolódó külföldi kiküldetések támogatását;

- az uniós programokhoz kapcsolódóan szakértők igénybevételét;

- az uniós programokhoz kapcsolódóan tanulmányok készítését;

- az operatív programok végrehajtásához szükséges humán erőforrások szakmai képzéseinek és továbbképzéseinek finanszírozását;

- az uniós támogatások szabályos, eredményes és hatékony felhasználása érdekében szükséges monitoring és programértékeléseket,

- az operatív programok kommunikációját, lakosság felé történő tájékoztatást.

A feladatokat végrehajtó humán kapacitás fedezete a felhasználására vonatkozó szabályok szerint, hazai forrásból történik.

Vidékfejlesztési Program Technikai Segítségnyújtás (VP TS) keretében a Miniszterelnökségen megvalósuló projektek biztosítják:

- a Helyi Vidékfejlesztési Hálózat hatékony működtetését, országos és regionális szintű koordinációját;

- a szakmai és módszertani hátteret a VP intézkedéseivel kapcsolatban;

- a VP szakmai és képzési feladatainak ellátását;

- a külföldi kiküldetések fedezetét;

- szakértők igénybevételét;

- tanulmányok elkészíttetését;

- a program kommunikációját.

Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Technikai Segítségnyújtás (MAHOP TS) a program intézkedéseinek megvalósítását szolgálja, beleértve:

- a program nyilvánossága érdekében tett intézkedéseket;

- szakértők igénybevételét;

- a halgazdálkodáshoz kapcsolódó adatgyűjtést, adminisztrációt;

- tanulmányok készíttetését;

- külföldi kiküldetések fedezetét;

- az Európai Halászati Alap felhasználására vonatkozó rendelet által előírt kötelezettségek teljesítését.

III.5. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indokolása

A javaslat a középtávú tervezés keretében meghatározott kiadási főösszegtől +274.826,1 millió forinttal, bevételi főösszegtől -5.133,9 millió forinttal tér el, melynek főbb okai a következők:

Kiadások tekintetében:

- 10,0 milliárd forinttal több került betervezésre a Rendkívüli kormányzati intézkedések központi kezelésű előirányzat javára,

- 60,0 milliárd forinttal több került betervezésre az Országvédelmi Alapba;

- 34,2 milliárd forinttal kevesebb került betervezésre a Céltartalék központi kezelésű előirányzaton;

- 5,0 milliárd forinttal több előirányzat került áttervezésre más fejezet javára a szerkezeti változásokból eredően;

- 152,8 milliárd forinttal több került betervezésre a Modern Város Programra;

- 14,9 milliárd forinttal több forrás került biztosításra a Nemzeti Hauszmann Terv megvalósítására;

- 26,7 milliárd forint került biztosításra az egykori Pénzügyminisztérium épületének rekonstrukciójával összefüggő beruházások támogatására,

- 23,9 milliárd forinttal több előirányzat került betervezésre a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadásokra;

- 6,3 milliárd forint támogatási előirányzat került biztosításra a fővárosi, megyei kormányhivatalok javára a bevételi előirányzataik csökkenése miatt;

- 2,2 milliárd forint támogatási előirányzat került betervezésre az egyes járási hivatalok kialakításához szükséges források biztosítása céljából;

- 5,8 milliárd forint többletforrás került biztosításra a kormányablak program megvalósítására;

- 3,4 milliárd forint többlet került betervezésre a Fiumei úti Nemzeti Sírkert és Nemzeti Emlékhely és a Salgótarjáni utcai lezárt zsidó temető üzemeltetési, vagyonkezelési feladatainak ellátása érdekében a Nemzeti Örökség Intézete javára.

Bevételek tekintetében a bevételi főösszegtől történő változás legfőbb oka az élelmiszerláncfelügyeleti díj megváltozott szabályozása miatti bevételkiesés.

III.6. A szakpolitikai célú nemzetpolitikai/határon túli feladatok a tárca költségvetésében

millió Ft-ban egy tizedessel

* Amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzat teljes egészében a nemzetpolitikai, határon túli feladatok finanszírozását szolgálja, elegendő az adott előirányzat megnevezését beírni.

XI. Miniszterelnökség

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. §-a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása.

A fentieknek megfelelően a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), mint a Kormány által az Áht. 109. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján kijelölt kormányzati ellenőrzési szerv feladata az ellenőrzött szerv szervezetétől független, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység ellátása.

A Hivatal a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. §-a alapján a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. §-a és 1. mellékletének 10. a) pontja alapján a Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott központi költségvetési szerv, amely a Miniszterelnökség fejezetben önálló címet alkot.

A Hivatal a kormányzati ellenőrzési tevékenységét a Korm. rendelet 11. §-a alapján a Kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, soron kívüli ellenőrzések lefolytatására a Korm. rendelet 11. §-a alapján a Kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter adhat utasítást.

Az Áht. 63. § (1) bekezdése alapján a Hivatal kormányzati ellenőrzési jogköre az alábbiakra terjed ki:

- a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése,

- az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatás felhasználásának, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata, elkülönített állami pénzalapok előirányzata felhasználásának, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kormányzati ellenőrzése,

- a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzése,

- a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok - ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot - ellenőrzése, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik,

- azon alapítványok, közalapítványok ellenőrzése, amelyek felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, vagy az államháztartás központi alrendszeréből támogatásban részesülnek,

- az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzése, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését,

- az előzőekben foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyok, valamint azon szerződő felek, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek, és

- működési célú költségvetési támogatás nyújtása esetén a kedvezményezett működésének és gazdálkodásának ellenőrzése.

A Hivatal a kormányzati ellenőrzésekről jelentést készít, amelyet:

- az ellenőrzési tervben szereplő vagy kormánydöntéssel elrendelt soron kívüli kormányzati ellenőrzés esetén a Kormány elé,

- a miniszterelnök által elrendelt kormányzati ellenőrzés esetén a miniszterelnök elé,

- a miniszter által elrendelt kormányzati ellenőrzés esetén a miniszter elé

terjeszt.

A fentiek mellett a Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységéről évente, a tárgyévet követő év június 30-áig a miniszter útján beszámol a Kormánynak.

A kormányzati ellenőrzési tevékenység ellátása mellett a Hivatal a Korm. rendelet 9. §-ában foglaltaknak megfelelően - megállapodás alapján - közös ellenőrzést végezhet a felügyeleti és a hatósági ellenőrző szervekkel. A Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a Hivatal a Kormány számára benyújtandó előterjesztésekhez és jelentésekhez kapcsolódóan, továbbá egyéb ügyekben a Kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter részére, azok megbízása alapján tanácsadó tevékenységet is végez.

A kormányzati ellenőrzési feladatok és tanácsadó tevékenységek ellátása mellett a Hivatal a Korm. rendelet 10/A. §-ában, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően a minisztériumok belső ellenőrzésének támogatásával kapcsolatos feladatokat is végez.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

millió forintban, egy tizedessel

A Hivatal 2017. évi tervezett átlagos statisztikai állományi létszáma 138 fő.

A 2017. évi költségvetés tervezése során - az ellenőrzési és tanácsadó tevékenység végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi és infrastrukturális háttér megteremtése érdekében - a következő szempontok kaptak prioritást:

- a személyi juttatások előirányzata biztosítsa a rendszeres és a jogszabályi kötelezettségen alapuló nem rendszeres juttatások fedezetét,

- a dologi kiadások előirányzata biztosítsa a Hivatal feladatainak zavartalan végrehajtását, a mindennapi működéshez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzését, valamint a speciális tudást igénylő vizsgálatokhoz kapcsolódóan szakértők igénybevételét,

- a felhalmozási kiadások nyújtsanak fedezetet az elavult, elhasználódott informatikai és egyéb eszközök lecserélésére.

A Hivatal alaptevékenysége saját bevétel elérését nem teszi lehetővé, kiegészítő, illetve vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A Hivatal 2017. évi költségvetésében 1,4 millió forint működési bevétel került tervezésre, amely összeg alapvetően egyszeri jellegű befizetésekből származik, a továbbszámlázott szolgáltatásokon kívül az évközi különféle működési célú befizetésekből (pl. dolgozói költségtérítések, stb.) keletkezik. Ezen felül a Hivatal alkalmazottainak nyújtott kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönök 2017. évben esedékes visszatérülésére 6,5 millió forint bevétel került tervezésre, felhalmozási célú átvett pénzeszközként.

A Hivatal kiadásainak fedezete 99,2 %-ban költségvetési támogatásból biztosítható.

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

millió forintban, egy tizedessel

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

Fejezeti stabilitási tartalék fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat értelmében a hiánycél tartását elősegítő stabilitási tartalék felhasználásáról, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról az államháztartásért felelős miniszter javaslatára - a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján - a Kormány határozatban dönt. A fejezet által képzett stabilitási tartalék előirányzatot 2017. október 1-ét megelőzően nem lehet felhasználni

III.3. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indokolása

A javaslat a középtávú tervezés keretében meghatározott kiadási főösszegtől 0,8 millió forinttal tér el, az alkalmazottaknak nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsönökből történő visszatérülés növekedése miatt.

XII. Földművelésügyi Minisztérium

I. A célok meghatározása, felsorolása

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fő feladata az agrárium, az élelmiszer-feldolgozás, a természet- és környezetvédelem támogatása és szabályozása, valamint a teljes élelmiszerlánc felügyelete.

A tárca kiemelt célja a tudásalapú fenntartható és versenyképes agrárgazdálkodás, élelmiszerelőállítás, egyúttal az élhető vidék felvirágoztatásához szükséges intézkedések meghozatala és azok támogatása. A rendelkezésre álló támogatási lehetőségek kihasználásával a tárca olyan programot kíván megvalósítani, amely elősegíti a minőségi, biztonságos és fenntartható mezőgazdaság kialakulását és alkalmazkodik a tájak eltérő természeti adottságaihoz, a környezettudatossághoz és a fenntartható gazdálkodási alapelvekhez, valamint a gazdálkodási tradíciókhoz, továbbá az egyéni és családi kis- és középbirtokok meghatározó szerepére épül.

A fenntartható agrárszerkezetnek és termeléspolitikának a többfunkciós mezőgazdaság minőségi termelési, élelmezési és élelmiszerbiztonsági, energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási céljait kell szolgálnia. A többfunkciós mezőgazdaság céljainak elérése érdekében szükséges, hogy a fiatalok perspektívát, jövőképet találjanak a mezőgazdaságban, a vidéki életformában, ezáltal a vidéki fiatalok helyben maradása is biztosítható. Kiemelt kormányzati cél az állattenyésztési és egyéb munkaigényes ágazatokban (kertészet, vetőmagtermelés) a foglalkoztatottság növelése, melyhez mind uniós, mind nemzeti forrásból jelentős összegű támogatás nyújtható. Erősíteni kell a termelői szerveződések szerepét, egyrészt az európai piacokon is mind nagyobb és összefogottabb, teljes termékláncot lefedő integrált cégcsoportokkal való verseny miatt, másrészt pedig valamennyi piacunkon is szükségletként jelentkező biztonságos, minőségi és mennyiségi árualap biztosítása érdekében. Ösztönözni kell az egyes ágazatokban a szakmaközi szervezetek létrejöttét, valamint azok önszabályozási eszközeiben rejlő potenciál kihasználását.

A tárca további célja hazánk GMO-mentességének fenntartása, a környezet állapotának javítása, a természeti erőforrások fenntartható használatának előmozdítása és a biológiai sokféleség védelme.

A hazai agrárágazat hosszú távú fenntartható fejlődésének meghatározó tényezője a kutatás és a gyakorlat közötti együttműködés kiterjedtsége és erőssége, a kihívások és válaszok közös meghatározására való törekvés.

Az állattenyésztési ágazatokban elsődleges cél a hazai állatállomány növelése. Fontos a természetes tartási móddal járó biogazdálkodás, a Húsmarha Program - helyi, országos és export árualapok - fejlesztése, a hagyományos hazai, őshonos fajtákra alapozott technológiák, a szabadabb és kevésbé beruházás- és energiaigényes tartási rendszerek, a legeltetéses állattartás támogatása. Hangsúlyos cél a növénytermesztés, kertészet és állattenyésztés egészséges egyensúlyának megteremtése, valamint az exportszerkezeten belül a feldolgozott termékek arányának növelése. A kertészeti ágazat versenyképességének javítása érdekében kiemelt cél az öntözött területek arányának növelése, valamint a víztakarékosság és az energiahatékonyság javítása.

A Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának hazai megvalósítása a 2015-2021-es években

A Kormány döntése alapján a közvetlen támogatások esetében Magyarország a következő modellt valósította meg:

- 2015-2021. között a korábban megismert SAPS elven működő alaptámogatás (Egységes területalapú támogatás), valamint az ehhez kapcsolódó zöldítési komponens működik. Ezeken a jogcímeken várhatóan összesen 174 ezer termelő közel 222 euró hektáronkénti támogatásra lesz jogosult.

- bevezette a termeléshez kötött támogatások rendszerét. (A bruttó nemzeti éves keret 13%-a fordítható az állattenyésztési (szarvasmarha, juh, tej) és a munkaigényes növénytermesztési (cukor, rizs, zöldség, gyümölcs) ágazatokra, további 2%-ból fehérjenövények támogatása biztosítható.) Bevezette a kisgazdaságok egyszerűsített támogatását. Erre a konstrukcióra mintegy 50 ezer termelő jelentkezett be. A támogatás legalacsonyabb összege 500 euró, legmagasabb értéke 1 250 euró lesz.

- alkalmazta a fiatal gazdáknak juttatható plusztámogatást. A jogcím keretében közel 10 ezer termelő nyújtott be kérelmet, hektáronként 66 euró összegű támogatást kaphatnak.

Magyarország 2016. évi közvetlen támogatási kerete bruttó 1 344,5 millió euró, illetve nettó 1 275,5 millió euró, a 2017. évi közvetlen támogatási keret bruttó 1 343,1 millió euró, illetve nettó 1 271,1 millió euró. A területalapú támogatás (SAPS), valamint a termeléshez kötött támogatások meghatározott jogcímeinél tárgyévi előleg, illetve részfizetés kerül alkalmazásra. Így 2017. évben a 2016. évi keret második részlete, valamint a 2017. évi keret első részlete kerül kifizetésre.

Több munkahelyet a mezőgazdaságban program

Magyarországon az állattenyésztésben és a kézimunka-igényes növénytermesztési, kertészeti ágazatokban működik az agrárvállalkozások jelentős része. Köztük az átlagot meghaladó gyakorisággal fordulnak elő őstermelők, egyéni vállalkozók, családi gazdaságok, akiknek pénzügyi ereje és hitelképessége szerényebb a nagyobb tőkeerejű társas vállalkozásokénál. A Kormány olyan mezőgazdasági rendszer kialakítását tűzte ki célul, amely több embernek biztosít megélhetést, ezért a 2017. évben is folytatódó "Több munkahelyet a mezőgazdaságban" program kiemelten támogatja az állattenyésztést, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztést.

A program keretében biztosított többletforrások lehetővé teszik a 2016. évi átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) állattenyésztéshez kapcsolódó jogcímeinek (anyatehén, hízottbika, szarvasmarha extenzifikáció, anyajuh, anyajuh kiegészítő, tej) az EU Bizottság által engedélyezett maximumon történő 2017. évi kifizetését.

A dohányágazat támogatása 2017. évben is - az idei évhez hasonlóan - ezen intézkedés keretében kerül finanszírozásra, egyrészt az ÁNT Virginia és Burley dohány jogcímén, másrészt a dohánytermesztők "de minimis" támogatásán keresztül. Az ÁNT-hez kapcsolódóan évente meghirdetetésre kerül az anyakecske de minimis támogatás is.

Az uniós közvetlen finanszírozásban nem részesülő baromfi- és sertéságazat támogatása a termelőket közvetlenül segítő baromfi, sertéshízó és anyakoca állatjóléti támogatásokon keresztül valósul meg. Ezen támogatási konstrukciók 2017. évben is megemelt keretösszeggel kerülnek meghirdetésre.

Az állategészségügyi intézkedésekre: állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének, valamint az állati hulla elszállításának támogatására is jelentős keretösszeget különített el a tárca. Az állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének támogatása jogcím kibővült a nyúl, valamint a vemhes üszővakcinázás lehetőségével. Ez utóbbi a szarvasmarha és a tejágazat részére nyújt hathatós segítséget.

Mezei őrszolgálatok támogatása

A mezőgazdasági területeken az utóbbi években jelentős gondot okozó mezőgazdasági lopások és károkozások megakadályozása, a mezei őrszolgálatok számának növelése érdekében, 2014. évtől a tárca megemelte a mezőőrök részére nyújtott állami hozzájárulás mértékét. Ennek köszönhetően az elmúlt két évben mind a mezei őrszolgálatok, mind a mezőőrök száma jelentősen megemelkedett, ezért a tárca 2017. évre megemelte a kifizetésekre elkülönített összeget.

Csekély összegű ("de minimis") támogatások

Számos csekély összegű "de minimis" támogatás segíti a mezőgazdasági termelőket, többek között a szárított takarmány, a fűszerpaprika minőségi árutermelésének, a nyúltenyésztésnek, a méhészeti járművek, a rendezett piaci kapcsolatok kialakításának támogatásán keresztül. A szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez (gázolaj jövedéki adójához) nyújtott csekély összegű de minimis támogatásra beérkező igények száma, ezzel együtt a kifizetés összege évről évre növekszik.

Mezőgazdasági hitelek

A tárca fontos célkitűzései között szerepel 2017. évben is a mezőgazdaság finanszírozási feltételeinek kedvezményes hitelezési eszközökkel történő javítása, az elérhető kedvezményes konstrukciók továbbvitele és fejlesztése. A kisebb üzemméretű gazdaságok forgóeszköz finanszírozásában fontos szerepet betöltő, 2011. évben indult, immár 50 millió forint összegű Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez is elérhető a költségvetési kamattámogatás, valamint a kezességvállalási díjhoz kapcsolódóan nyújtott költségvetési támogatás a továbbiakban is biztosításra kerül. Ugyancsak tovább folytatódik a 2015 februárjában bevezetésre került, akár 6-7 éves futamidejű forgóeszköz finanszírozási lehetőséget nyújtó MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020, MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020, és MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020, amelyekhez a tárca 60%-os kamattámogatást nyújt.

A kis és középvállalkozói (KKV) szektor hitelezésének elősegítése érdekében változatlanul fennmarad a 2013. év második félévétől bevezetett kezességvállalási díjtámogatás, a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének elősegítése érdekében a kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról szóló 94/2013. (X. 10.) VM rendeletnek megfelelően, mely alapján a tárca kezességvállalási díjtámogatást nyújt (mértéke a kezességvállalás mértékéhez igazodóan, a teljes hitelösszeg 0,4%-a) a vállalkozásoknak szabad, csekély összegű (de minimis) támogatási keretük terhére.

Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

Az agrárkár-enyhítési rendszerből és a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásból álló kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer alapját a 2012. január 1. napjával hatályba lépett 2011. évi CLXVIII. törvény teremti meg. A törvény célja a termelői kockázatközösségek kialakítása és fenntartása, a termelők öngondoskodói felelősségének megerősítése és a hatékonyabb állami szerepvállalás. A törvény végrehajtásáról agrárkárenyhítési rendszert szabályozó miniszteri rendelet, valamint a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásról szóló pályázati felhívás gondoskodnak. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer mindkét pilléréből, kizárólag az ugyanazon növénykultúrában bekövetkezett, 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó káresemények után nyújtható támogatás az uniós előírások alapján.

Állattenyésztési feladatok támogatása

A támogatás célja a hazai tenyészállat-állomány genetikai minőségének fenntartása és javítása, a tenyésztésszervezési feladatok ellátásának elősegítése. A kedvezményezettek azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek a törzskönyvezéshez, a teljesítményvizsgálat végzéséhez, a tenyészérték megállapításához kapcsolódó szolgáltatásokat igénybe veszik a tenyésztőszervezeteiktől és más intézményektől.

A nemzeti szintű tenyésztésszervezésnek óriási szerepe van az ország tenyésztési szuverenitásának és ezzel együtt az élelmiszer önrendelkezésének fenntartásában. A tenyésztésszervezési feladatokra nyújtott támogatások a magyar tenyésztőszervezetek és állattenyésztők versenyképességét javítják, így nagymértékben segítik őket a globális szerepre törekvő, külföldi tenyésztővállalkozások terjeszkedésével szemben.

Különösen veszélyeztetett helyzetben van a hazai sertés-, szarvasmarha- és lótenyésztés, az állatállományok elmúlt két és fél évtizedben történt drasztikus csökkenése miatt. Célunk, hogy a következő években ezt a tendenciát megfordítsuk, így az állati termékek előállítása nem külföldről beszerzett tenyész-, illetve hízóállatokkal fog megvalósulni. A támogatás fenntartása a fenti célokon túl, az ágazatban foglalkoztatottak számának növelését is szolgálja.

Élelmiszerellátás

Magyarország és a fogyasztók érdeke, hogy a lakosság ellátása megbízható, egészséges és minőségi élelmiszerekkel történjen, lehetőleg hazai forrásból. Jelenleg az élelmiszeripar versenyhátrányban van a több ágazathoz képest, alapvetően az alapanyag-termelés támogatása volt preferált, a feldolgozóiparban jelentkező tőkeszegénység és a fogyasztók jövedelmi viszonyai mélypontot eredményeztek az ágazat működésében. Sajátosság az alapanyag-export és a magas hozzáadott értékű feldolgozott termék importja, márpedig eredmény csak akkor várható, ha magasabb hozzáadott-értékű termékeket gyártunk. Az utóbbi néhány évben azonban pozitív változások tapasztalhatóak, az élelmiszeripar jelenleg stratégiai ágazat.

A hazai élelmiszeripar kettős kihívás előtt áll, egyrészt a hazai piacok visszaszerzése az egyik stratégiai cél, másrészt az exportpiacok felfedezése, a bekerülés és tartós kapcsolatok kiépítése. A két cél más és más vállalati méretet preferál. Az exportpiacoknál megfelelő mennyiségű, állandó minőséget képviselő homogén termékekre van a leginkább igény, melyet legkönnyebben a közepes és a nagyvállalatok tudnak prezentálni, míg a hazai piacok ellátásánál a mikro- és kisvállalkozások létjogosultsága sem kérdőjelezhető meg. Éppen ezért minden vállalati méret fejlesztése kulcskérdés. A közepes és nagyvállalatoknál a cél a technológiai fejlesztés, az innováció, hogy a nemzetközi versenytársak szintjét elérjük/meghaladjuk, míg kisebb méretnél a foglalkoztatás, a helyi piacokon való részvétel, a vidéki létben történő szerep ellátása a fontos.

A tudatos fogyasztói szemlélet kialakítása létkérdés, ennek kommunikálását (fogyasztói, táplálkozási és élelmiszerhigiéniai ismeretek formájában) már kisgyermekkorban érdemes elkezdeni, illetve ennek az alap- és középfokú iskolai nevelési programba történő beillesztésével, az iskolatej és iskolagyümölcs program segítségével várhatóan jelentős eredményeket lehet elérni.

Élelmiszerlánc-biztonság

Minőségi és biztonságos élelmiszer-előállítás nem képzelhető el élelmiszerlánc-felügyelet nélkül. Ezt alapul véve döntött úgy a Kormány az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia (20132022) elfogadásáról szóló 1703/2013. (X. 8.) Korm. határozatában, hogy az értéklánc erősítése és védelme kiemelt feladat. A lokális szereplők nagy száma és a globális összefonódás miatt az értéklánc kitettsége, sérülékenysége jelentős, a benne jelentkező hibák (különösen állatjárványok; élelmiszerbotrányok) hatásai sokrétűen jelentkeznek, általában egyidejűleg generálnak gazdasági, egészségügyi, politikai kockázatokat. Ezeket a kockázatokat meg kell ismerni, törekedni kell a megelőzésükre, ugyanakkor fel kell készülni a minél gyorsabb és hatékonyabb kezelésükre.

A magyar élelmiszerlánc-felügyelet nélkülözhetetlen eleme a megfelelő szakmai jártassággal, tanúsítással (akkreditációval) rendelkező hatósági laboratóriumi hálózat, mely által kibocsátott vizsgálati eredmények képezik az alapját az igazgatási eljárásoknak, valamint adatot szolgáltatnak a kockázatelemzés valamennyi lépéséhez, továbbá az ellenőrzésben és mintavételben való részvételen túl szerepet vállal a hazai tudáscentrum kiépítésében, illetőleg a tudáshálózat vállalkozásokhoz és fogyasztókhoz történő kapcsolódásában, a minőség fejlesztésében. Az ellenőrzések, minősítések elvégzéséhez, a hamisítások visszaszorításához a nemzeti önrendelkezés megtartását figyelembe véve a piaci érdekektől független, állami kézben lévő, központosított laborrendszert kell létrehozni és működtetni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) keretein belül.

Legfontosabb célunk 2017. évben is az, hogy minél több család asztalára biztonságos, kiváló minőségű magyar élelmiszer kerüljön. Ezt egyrészt a külföldi, silány minőségű élelmiszerek fokozatos kiszorításával érhetjük el, másrészt annak biztosításával, hogy a kistermelők egyre nagyobb arányban értékesíthessék árujukat a helyi piacokon és menzákon. Ehhez szervesen kapcsolódik a NÉBIH "Minőségvezérelt közétkeztetés" programja, a főző és tálalókonyhákon zajló élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi megfelelések nyilvánosságra hozott minősítésével. A fogyasztók tájékoztatása és tájékozódása érdekében a jelenleginél átfogóbb minősítési rendszerek bevezetése szükséges, melyek mögött hiteles, piaci érdekektől mentes hatósági ellenőrzések állnak. Mindezek miatt szükséges az ügyfélbarát, szolgáltató kockázatkommunikációs tevékenység és a kockázatkezelés erősítése.

Az eddigieknél is erőteljesebb fellépés szükséges a hamisítás ellen és meg kell tenni minden szükséges lépést a feketekereskedelem visszaszorítása, a tisztességes piaci magatartás kialakítására.

Mezőgazdasági genetikai erőforrásaink megőrzése

Cél a mezőgazdasági és élelmezési célú genetikai erőforrások hatékony megőrzése, védelme.

Növénygenetikai erőforrások:

Adott növényfaj genetikai erőforrásai (növényanyagai: vetőmag, szaporítóanyag), melyek természetes előfordulásukban vagy mesterségesen létrehozott gyűjteményekben megőrizve biztosítják azt a genetikai sokféleséget, mely a biológiai sokféleség fenntartását, az agrártermelés folyamatosságát és a génmódosított szervezetektől mentes mezőgazdaság feltételeit szolgálják. A génbankokban őrzött őshonos, régi és veszélyeztetett fajtáink adják az alapot új, a hazai viszonyokhoz jól alkalmazkodó, gazdaságosan termeszthető növényfajtáink nemesítéséhez és a köztermesztésbe való elterjesztéséhez. Ez fontos élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés, hiszen ezáltal csökken a külföldi szaporítóanyagok iránti kiszolgáltatottság és megteremthető a magyar mezőgazdaság függetlensége. Fontos kérdés továbbá a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök méltányos megosztása.

Állatgenetikai erőforrások:

Az őshonos és réghonosult állatfajták, valamint a termelésből kiszoruló veszélyeztetett fajták megőrzése kiemelt feladat, hiszen ezek a fajták csak az eredeti termelési környezetben, az eredeti szelekciós szempontok folyamatos alkalmazásával, szigorú törzskönyvi nyilvántartásra alapozva őrizhetők meg. Amennyiben a fajta létszáma a kritikus szint alá csökken vagy az eredetitől eltérő tenyésztési célok és tenyésztési környezet miatt a fajta nagy mértékben megváltozik, az eredeti tulajdonságok már nem állíthatók helyre. A fajták fenntartása az eredeti tartási termelési környezetben in situ módon, valamint a szaporítóanyagok begyűjtésével és mélyhűtve tárolásával történik. A lótenyésztés területén kiemelt szerepe van az állami méneseknek, melyek a leginkább veszélyeztetett hagyományos lófajták megőrzésének bázisát adják. Magyarország sajátos történelem-földrajzi helyzetéből adódóan idetartoznak a Kárpát-medencében szórványban fellelhető, fajtaelismeréssel nem rendelkező, régi magyar mezőgazdasági állatfajták állományainak begyűjtésével és rekonstrukciójával kapcsolatos feladatok is.

A magyar mezőgazdaság GMO-mentessége - Alaptörvényben is megfogalmazott - stratégiai célunk. A génbankjainkban megőrzött, felbecsülhetetlen értékű genetikai erőforrásaink védelme és felhasználása elengedhetetlen e célkitűzés megvalósításához.

Tanyafejlesztési Program

Továbbra is folytatódik a 2011 óta minden évben nagy sikerrel és érdeklődéssel meghirdetett Tanyafejlesztési Program, amelynek célja a tanyai gazdálkodás megújításával, sajátos értékeinek megmentésével és a tanyai életmód hátrányainak csökkentésével kapcsolatos tevékenységek, valamint a tanyai életmód minőségének javításával kapcsolatos tevékenységek finanszírozása. A 2017. évben már hetedik alkalommal kiírásra kerülő program települési és térségi kihatású, valamint egyedi - tanyai gazdálkodókat érintő - fejlesztéseket is támogat annak érdekében, hogy lehetőség szerint minél több tanyás településre és tanyára eljusson, illetve a lehetőségekhez mérten minél több, a tanyák szempontjából kiemelt célt kezeljen. A Tanyafejlesztési Program célterületei 2016. évtől kezdődően a megfelelő és hatékony forrásfelhasználás, valamint a minél szélesebb körben történő támogatás érdekében, a Vidékfejlesztési Programmal célkitűzéseivel összhangban kerülnek kialakításra.

Osztatlan földtulajdon megszüntetése

A föld- és birtokrendezés célja az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésének, az önálló ingatlanok igény szerinti kialakításának, a tulajdonosok birtokba helyezésének, egymás közötti adásvételének, cseréjének, illetve a fennmaradó/felajánlott területek állami felvásárlásának felgyorsítása.

Fenntartható erdőgazdálkodás

A tárca nagy hangsúlyt fektet a Nemzeti Erdőstratégiában foglalt célok teljesítésére, az erdővagyon megőrzésére és gyarapítására, valamint a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek fejlesztésére. Emellett fokozott figyelmet kell fordítani az erdők védelmére, ellenálló és alkalmazkodó képességének javítására, elsősorban a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére. A lakosság igényei jelentősen növekednek az erdők sokrétű szolgáltatásai iránt, ezért a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell fektetni az erdők gazdasági, védelmi és közjóléti szolgáltatásainak fejlesztésére, továbbá az ember és az erdő viszonyának javítása érdekében a környezeti nevelésre.

Sertésstratégia

Az FM számára kiemelten fontos az állattenyésztés és növénytermesztés helyes arányainak elérése, ennek érdekében a magyar állatfajtákból készülő hazai termékek piaci pozíciójának megerősítése. Így továbbra is cél a sertéságazat helyzetét javító, 2013. évben megkezdett stratégiai intézkedések keretében megvalósuló támogatási rendszer fenntartása. A program célja a tenyésztési, termelési, továbbá kutatás-fejlesztési programok kiemelt támogatása, figyelemmel a hazai genetikai állományra, különös tekintettel a mangalicára és a magyar sertésfajtákra. További célkitűzés a termékfejlesztés, a termékek eredetigazolása, minőségbiztosítása és piacra juttatása, a tenyésztés és a feldolgozóipar technikai fejlesztése.

Vadgazdálkodás

Valamennyi vadon élő állatfaj hazánk megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan része. A vadgazdálkodási törvény szem előtt tartja a biológiai sokféleség megőrzését és a fenntartható vadgazdálkodást. Ezen célok megvalósulását tovább szolgálja a tájegységi rendszer bevezetése, aminek a révén a vadgazdálkodási tervezés és végrehajtás során az eddigieknél is jobban figyelembe lehet venni a vadászterületek egymástól eltérő helyi adottságait, természetesen a vadászható fajok ökológiai és etológiai sajátosságaira is tekintettel. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 48. § (1) bekezdése szerint "A vadgazdálkodás, a vad és élőhelye védelmének országos szintű szabályozása érdekében a miniszter Adattárat tart fenn és működtet". Az ország vadgazdálkodási szabályozásának alappillérét az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) által gyűjtött, tárolt és feldolgozott adatok adják. Az ágazat kiemelt feladatának tekinti az apróvad fajok számára kedvező élőhelyek kialakítását, fenntartását és fejlesztését célzó intézkedéseket, amelyek a biodiverzitás növekedésén keresztül a védett fajok állományaira is pozitív hatást gyakorolnak, összhangban az EU KAP reformjával. A vadállomány védelme és szabályozása keretében támogatottak a hagyományos vadászati módok, illetve ezen kívül a vadgazdálkodási kutatásoknak is nagy szerepük van.

Fenntartható fejlődés, "zöldebb Magyarország"

A lakosság életminőségének javításához, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítéséhez, a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez kulcsfontosságú feltételeket jelent a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható használata, a környezet minőségének javítása, a természeti örökség megőrzése és a környezeti biztonság megerősítése, melyek a környezetvédelmi szakterület legfőbb cselekvési területeit képezik. Az FM a tervek szerint egyrészt folytatja a korábbi években megkezdett programok megvalósítását, biztosítja a hazai, EU-s és nemzetközi jogszabályokból adódó kötelezettségek teljesítését, másrészt számos területen tervez előrelépést a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak elősegítése és megvalósítása érdekében.

A feladatok megvalósításához szükséges finanszírozási forrásokat elsősorban a 2014-2020-as időszak Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programja (KEHOP) biztosítja. Fontos feladatként jelentkezik ezzel kapcsolatosan a fejlesztések éves tervezése, a pályázati kiírások szakmai tartalmának meghatározása.

A települési életminőség és a települési környezetminőség javítása

A hulladékgazdálkodás megújult szabályozási és intézményrendszerével összhangban a tárca célja a hulladékképződés megelőzése, a hulladékhasznosítás növelése, a szennyező fizet elv és az életciklus-szemlélet érvényesítése. A környezetvédelmi szabályozó eszközök közül kiemelt terület a környezetvédelmi termékdíj szabályozásának továbbfejlesztése. Fontos célkitűzés, hogy a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási ipar átlátható, az állam és így a társadalom érdekeit lényegesen kedvezőbb feltételekkel szolgáló módon alakuljon át és fejlődjön tovább. A korszerű hulladékkezelési létesítmények kialakítását célzó EU-támogatások elősegítik, hogy a gyűjtő-és hasznosító rendszerek az ország egész területét lefedjék. Az FM további kiemelt feladata a levegőminőség javításával és a zajterhelés csökkentésével összefüggő intézkedések megvalósítása. A levegőminőség tekintetében kiemelt jelentőségű hazánk kisméretű részecsketerheltségének csökkentése, amelyet a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról szóló 1330/2011. (X. 12.) Kormányhatározat végrehajtása biztosít. A közlekedés, az ipar és a lakosság által kibocsátott részecskeszennyezés csökkentésére szolgáló intézkedések célja az emberi egészség és az ökoszisztémák megóvása, a környezet védelme, a gazdaság működése és fejlődése, a társadalom anyagi-szellemi fejlődésének hosszú távú biztosítása mellett. Fő célkitűzés a környezeti levegő minőségének javítása, az emberi egészséget és a természeti környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának megelőzése.

A természeti értékek megőrzése

Az FM kiemelt feladata a védett természeti területek és értékek állapotának megőrzése és javítása, a Natura 2000 területek állapotának megőrzését szolgáló intézkedések megvalósítása. A természetes, természetközeli élőhelyek és az ökológiai kapcsolatok fenntartása, fejlesztése az ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása érdekében is kiemelt fontosságú, amely a védett természeti területeken túlmutatva, a nem védett természeti területeken is szükségessé teszi a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzését és helyreállítását, helyzetük folyamatos nyomon követését.

A nemzeti park igazgatóságok kiemelt szakmai feladata a védett és védelemre tervezett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása, mely egyben törvényi kötelezettség végrehajtását is szolgálja. A védettségi szint helyreállítása keretében megvalósuló állami földvásárlások számos ún. "zsebszerződés"-gyanús földhasználati és birtoklási viszony felszámolásához járulnak hozzá, valamint elősegítik a helyben lakó gazdálkodók földhöz juttatását is, összhangban a Kormány programjával.

Hazánk természeti értékeinek jelentős hányada kötődik közvetlenül mezőgazdasági művelés alatt álló területhez, illetve erdőhöz. Ezek fenntartásában kiemelt szerepe van a természetkímélő gazdálkodásnak. 2017. évben is kiemelt feladat a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi és térségfejlesztő szerepének erősítése, az értékőrzés elsődlegessége mellett a természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenységük ellátása, a természeti értékek bemutatására, az ismeretterjesztés lehetőségeinek bővítésére. Folytatódik a fajmegőrzési tervek és fajvédelmi beavatkozások végrehajtása, valamint az élőhelyrekonstrukciók megvalósítása, melyek jelentős része uniós támogatások felhasználásával történik. A 2014-2020 pénzügyi időszak európai uniós forrásainak minél szélesebb körű felhasználása kiemelt cél. További szakmai feladat az élettelen természeti értékeink megőrzése és védelme. Mindezekkel összefüggésben folyamatosan működik a Természetvédelmi Információs Rendszer és annak alközpontjai.

A fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése

A 2011-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia megvalósításával az FM elősegíti az innovatív környezettechnológiák hazai elterjesztését, valamint a kapcsolódó fejlesztések és beruházások támogatását. A környezettechnológiai innovációk szélesebb körben való elterjedése a környezetvédelmi ipar bővülését hozhatja, és hozzájárulhat mind a foglalkoztatás és az ország versenyképességének növeléséhez, mind a társadalom jólétének biztosításához és a környezet védelméhez, ezért az FM kiemelt feladatként kezeli az ökoinnováció és a környezetvédelmi ipar támogatását és fejlesztését. A környezettechnológiai fejlesztésekben érintett vállalkozások támogatása és piacra jutásának elősegítése érdekében megkezdődött az önkéntességi alapokon nyugvó Környezettechnológiai Hitelesítési Rendszer (ETV) magyarországi bevezetésének előkészítése, ami egyebek mellett várhatóan segíteni fogja a hazai vállalkozások globális piacokon való megjelenését is. Az FM 2017. évben is folyamatosan biztosítja az EU öko-címke és a nemzeti "környezetbarát termék" minősítő rendszerek, valamint az EU környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszereinek (EMAS) hatékony hazai működését. Folyamatos értékelési és döntéshozatali eljárást folytat a termékek és szolgáltatások környezetbarát és ökocímke minősítési eljárásaiban. Részt vesz az EU öko-címke és az EU EMAS bizottságainak, valamint a nemzeti "környezetbarát termék" Értékelő és Minősítő Bizottság döntéshozatali eljárásaiban, az új öko-címke és környezetbarát termék minősítési kritériumok és útmutatók meghatározásában, az EU ökocímke rendelet és az EU EMAS rendelet felülvizsgálati eljárásában. Támogatja e rendszerek népszerűsítését, és kezdeményezi a minősített termékek és szervezetek szabályozási könnyítését más eljárásokban.

Hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésének, népszerűsítésének támogatása

Az Országgyűlés döntése alapján az FM látja el a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (hungarikum törvény) által létrehozott Hungarikum Bizottság működtetésével kapcsolatos titkársági feladatokat.

A hungarikum törvény alapvető célja, hogy széles társadalmi összefogás kialakításával azonosítsa, rendszerezze, közzétegye mind az országhatáron belül, mind a határon túl megtalálható nemzeti értékeinket. További feladat a számba vett nemzeti értékek és hungarikumok széles körű megismertetése, a nemzetkép építésének elősegítése, az értékek megőrzése és védelme. Mindez fontos részét képezi a társadalom nemzeti tudatának, öntudatának erősítésével kapcsolatos kormányzati politikának.

A tárca támogatási pályázatok kiírásával, illetve egyedi támogatási döntésekkel segíti, bátorítja az értékek azonosítását, bemutatását, az értékek kiemelkedő voltának jobb megismerését segítő helyi kezdeményezéseket, tevékenységeket.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017. évben

millió forintban, egy tizedessel

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás ágazatonként

Az FM összesen 11.748 fős létszámmal működő, szerteágazó intézményhálózattal rendelkezik, mely eredményesen támogatja a tárca által felügyelt ágazatokat.

Az intézmények teljes támogatási előirányzata 58.443,1 millió forint, ezen felül további 28.971,3 millió forint tervezett bevétellel, vagyis összesen 87.414,4 millió forint kiadással gazdálkodhatnak 2017. évben.

Az FM által felügyelt intézményrendszerben a kormányzati szerkezetátalakítások az alábbi jelentősebb változásokat eredményezik:

A Kormány még 2015. évben elrendelte a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. és a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft. átalakítását költségvetési szervvé. Az állam tulajdonában álló Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Korlátolt Felelősségű Társaság állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételéről szóló 337/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet és az állam tulajdonában álló Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Korlátolt Felelősségű Társaság állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételéről szóló 338/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján a fenti társaságok megszűntek és az ellátott állami feladatot 2016. január 1-jétől a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok és a Mezőhegyesi Állami Ménes, mint átvevő központi költségvetési szerv látja el. A két új központi költségvetési szerv alapító és irányító szerve az FM.

A Nyugat-magyarországi Egyetem által fenntartott Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakközépiskola és Kollégium, továbbá a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásából négy intézmény fenntartói joga 2015. augusztus 31-ével szintén átvételre került az FM által. A hivatkozott iskolák közül három szakiskola önálló költségvetési szervként (Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakképző Iskola, Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakközépiskola és Kollégium), két iskola pedig az FM-nél már meglévő költségvetési intézmény tagintézményeként működik.

A fentiekben részletezett két döntés a 2016. évi költségvetési törvény elfogadásakor még nem volt ismert, ezért a hivatkozott intézmények működési feltételeinek biztosításához szükséges források csak a 2017. évi költségvetés tervezésének menetében épülnek be a központi költségvetés szerkezeti rendjébe.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 2017. január 1-jén hatályba lépő 90. § (3a) bekezdése szerint a vadgazdálkodásért felelős miniszter a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatokat tájegységenként, tájegységi fővadászok útján látja el. A tájegységi fővadászi rendszer működtetéséhez biztosított többletforrások az FM igazgatása költségvetésében kerültek megtervezésre.

Az FM intézményei címenként:

1. cím Földművelésügyi Minisztérium igazgatása

Az FM igazgatása a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet alapján a Kormány agrárpolitikáért, élelmiszerlánc-felügyeletért, élelmiszeriparért, erdőgazdálkodásért, földügyért, halgazdálkodásért, ingatlannyilvántartásért, környezetvédelemért, természetvédelemért, térképészetért, valamint vadgazdálkodásért felelős tagjának a munkaszervezete, a miniszter feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges hivatali feladatokat látja el.

A tájegységi fővadászi rendszer 2017. január 1-jétől az FM igazgatása szervezeti keretein belül kezdi meg működését.

millió forintban, egy tizedessel

2. cím Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

A NÉBIH a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet alapján országos hatáskörű szerv, amely saját hatáskörben ellátja az állategészségügyi, élelmiszerlánc-felügyeleti, növénytermesztési, talajvédelmi, tenyésztési, erdészeti, vadászati, halgazdálkodási, takarmányozási, borászati, pálinkaellenőrzési, növényvédelmi és egyéb mezőgazdasági feladatokat, végzi a tisztességtelen forgalmazói magatartás elleni fellépéssel kapcsolatos feladatokat, továbbá országos labor- és fajtakísérleti hálózatot működtet. További kiemelt feladata a 2012. évben bevezetésre került élelmiszerlánc-felügyeleti díj beszedése, az ehhez szükséges ellenőrzések lefolytatása, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (FELIR) működtetése.

A NÉBIH részt vesz a feketegazdaság elleni küzdelemben, országos illetékességgel kiemelt élelmiszerbiztonsági ellenőrzést végez, részt vesz az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel (EKÁER) kapcsolatos ellenőrzésekben, valamint szerepe van az élelmiszerlánc tekintetében a létfontosságú rendszerelemek kijelölésében. A központi élelmiszerlánc-ellenőrzési rendszer kifejezetten a csalás, a hamisítás, a súlyos élelmiszerbiztonsági visszaélések és a minőségrontás felderítésére fókuszál. Ezen ügyek felderítéséhez országos szintű kockázat- és adatelemzés, illetve láncszemlélet szükséges.

Az előző évekhez hasonlóan a NÉBIH-nek 2017. évben is kiemelten fontos feladata - a Kormány programjával összhangban - az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában (20132022), az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiában és az éves integrált ellenőrzési tervekben foglalt feladatok végrehajtása, valamint az ország genetikailag módosított élőlény (GMO) mentességének biztosításához szükséges vizsgálatok, ellenőrzések teljesítése. A Hivatal folytatja a közétkeztetési főzőkonyhák élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi szempontok szerinti minősítését.

2016. évtől új feladatként ellátja a faanyag-kereskedelmi lánc ellenőrzését. A NÉBIH a Kormány által megfogalmazott élelmiszerlánc-biztonsági célok, azaz a magyar lakosság jó minőségű, egészséges, biztonságos és hazai termékekkel való ellátásában kulcsszerepet tölt be.

A NÉBIH ellátja a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatokat is az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) hazai partnerintézményeként, emellett kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerében (RASFF). Együttműködik az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO), részt vesz a Codex Alimentarius munkájában.

A Hivatal bevételeinek csökkenése az élelmiszerlánc-felügyeleti díj rendszerében bekövetkezett változás miatt következik be.

millió forintban, egy tizedessel

3. cím Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)

A FÖMI feladatait a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján végzi.

- A FÖMI ellátja a földügyi, földmérési, térképészeti, térinformatikai és távérzékelési szakterület szakmai irányításával, fejlesztésével és adatszolgáltatásaival kapcsolatos, valamint a vonatkozó téradat infrastruktúrák működtetését - a külön jogszabályokban - biztosító hatósági és egyéb jogkörébe utalt országos feladatait.

- A földügyi igazgatás központi szerveként külön jogszabályban meghatározott feladatkörében országos illetékességgel ingatlanügyi hatóságként, valamint földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró központi hivatal.

- Feladatkörében a külön jogszabályokban meghatározott adatbázisok létesítésével, fenntartásával, kezelésével és szolgáltatásával kapcsolatos dokumentumokra kiterjedően országos földügyi és távérzékelési levéltárat tart fenn és működtet.

- Ellátja a kutatás és fejlesztés feladatait és országos összhangjának biztosítását, a kapcsolatok és a tudásbázis szervezését, a gyakorlat és a szakmai képzés közötti összhang biztosítását, továbbá a nemzetközi kötelezettségekből származó feladatokat.

- Kiadja a földmérő és földminősítő igazolványokat, valamint az ingatlanrendező földmérő minősítéseket, továbbá vezeti ezek országos nyilvántartását.

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslatban a FÖMI részére előírt befizetési kötelezettség összege 94,1 millió forint. A FÖMI 2017. évi költségvetési javaslata a feladatok lezárása miatt már nem tartalmazza a MePAR térinformatikai adatbázisának KAP reformra történő felkészítéséhez, átalakításához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges 98,2 millió forint forrást. A Földhivatali Információs Rendszer (TakarNet) szolgáltatás csökkenő igénybevétele következtében 2017. évben 80,0 millió forint közhatalmi bevétel csökkenés várható, a működési bevétel viszont várhatóan 178,2 millió forinttal nő.

millió forintban, egy tizedessel

4. cím Ménesgazdaságok

A cím 3 intézményből áll:

- Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad

- Bábolna Nemzeti Ménesbirtok

- Mezőhegyesi Állami Ménes

A 2015. december 31-ig állami tulajdonú gazdasági társaságként működő Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. és a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft. 2016. január 1-jétől költségvetési intézményként működik tovább az állam tulajdonában álló Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Korlátolt Felelősségű Társaság állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételéről szóló 337/2015 (XI. 10.) Korm. rendelet, valamint az állam tulajdonában álló Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Korlátolt Felelősségű Társaság állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételéről szóló 338/2015 (XI. 10.) Korm. rendelet alapján.

Az átalakulásra vonatkozóan 2015. év végén született döntésre tekintettel e két költségvetési szerv 2016. évi költségvetésének megtervezésére nem volt mód a tervezés szakaszában, így a működésükhöz szükséges előirányzatok nem szerepeltek az elfogadott 2016. évi költségvetési törvényben. A központi költségvetést érintő fejezeti és címrendi módosításokról szóló 2018/2015. (XII. 29.) Korm. határozattal egyrészt sor került a XII. fejezet Földművelésügyi Minisztérium 4. cím Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad elnevezésű előirányzat átnevezésére Ménesgazdaságokra, másrészt az FM fejezeten belüli átcsoportosítással biztosításra kerültek az új költségvetési szervek működéséhez szükséges források. A 2017. évi működés megalapozása érdekében a 2017. évi tervezés menetében az intézményi címre betervezésre kerültek a korábban fejezeti kezelésű előirányzaton rendelkezésre álló források.

Az intézmények alapfeladatuk keretében ellátják:

- a jelentős nemzeti kincset jelentő shagya arab, arab telivér, angol telivér, nóniusz, magyar sportló, ügető lipicai, továbbá gidrán ménes fenntartását,

- az őshonos lófajták génmegőrzési célú tenyésztését, azért hogy a fajták megfeleljenek a rájuk jellemző tradicionális jellegnek és használatnak, így biztosítva a hazai állomány fajtára jellemző értékmérő tulajdonságainak megőrzését,

- egyes lófajták sport célú tenyésztését, hogy a fajták megfeleljenek a modern kori ló- és lovassport támasztotta nemzetközi igényeknek;

- a fajták fenntartásához szükséges mén-előállítási és ménnevelési feladatokat, a hazai populáció fenntartása és nemesítése érdekében;

- termékenyítő állomások működtetését;

- a fajták teljesítményvizsgálatához szükséges, mén- és kancavizsgák megszervezését, lebonyolítását;

- a magyar lótenyésztés idegenforgalmi célú bemutatását,

- az állomány fenntartásához szükséges takarmány előállítását,

- a tenyésztési cél eléréséhez, illetve a génfenntartáshoz szükséges nagy genetikai értékű mén és kanca egyedek beszerzését,

- fajták hazai nemesítése érdekében szükséges tenyészállat és szaporítóanyag exportot és importot,

- a tenyésztés eredményének hazai és nemzetközi összehasonlító versenyeken történő vizsgálatát,

- lótenyésztési és lovas szakember képzés terén szükséges gyakorlati feladatokat;

- a nemzetközi és hazai versenyek szervezését, lebonyolítását,

- a lovassport, lovasélet hagyományait ápoló múzeum és kiállítások fenntartását,

- a fajtához kapcsolódó lovas hagyományok ápolását, népszerűsítését.

A bevételnövekedés a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok és a Mezőhegyesi Állami Ménes működéséhez kapcsolódóan várhatóan realizálódó 2017. évi teljes bevételt jelenti, tekintettel arra, hogy a 2016. évi költségvetési törvény nem állapít meg bevételi előirányzatot sem a két intézmény tekintetében. A bevétel jelentős része a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok tulajdonában lévő kb. 116 km hosszú 20 kV-os villamos energiaellátó rendszer és a gázhálózat működtetéséből származik, melyekkel Bábolna és Bábolna környéki társaságoknak, intézményeknek szolgáltat energiát.

millió forintban, egy tizedessel

5. cím Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)

Az MVH feladatairól, hatásköréről, szervezetéről és működéséről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet rendelkezik.

Az MVH alaptevékenysége keretében ellátja a Közös Agrárpolitika két alapja (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)) szerinti intézkedésekkel és a KAP egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási intézkedésekkel kapcsolatos kifizető ügynökségi feladatokat, a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő, valamint a teljes egészében hazai költségvetésből folyósított agrártámogatások igénybevételével, folyósításával összefüggő feladatokat, továbbá felel az agrárkár-enyhítési eljárás lefolytatásáért.

Az MVH mindezek mellett a 2014-2020 programozási időszakban az EMVA tekintetében közbenső szervi feladatokat is ellát. Az MVH felel a vonatkozó jogszabályokban meghatározott informatikai rendszerek működtetéséért, valamint nyilvántartások kezeléséért.

Az MVH a fentiek tekintetében ellátja:

- az EMGA-ból, az EMVA-ból - beleértve a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) alapján meghirdetett áthúzódó intézkedéseket -, valamint egyes, az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott támogatások esetén a kifizető ügynökségi;

- az EMVA-ból finanszírozott támogatások esetében a 2014-2020-as időszak vonatkozásában - az EMVA IH-val kötött megállapodás alapján - a közbenső szervezeti;

- az Európai Halászati Alapból (EHA) finanszírozott támogatások esetében - a Halászati Operatív Program Irányító Hatóságával (HOP IH) kötött együttműködési megállapodás alapján - a közreműködő szervi;

- egyes, jogszabályban meghatározott körben és módon az egyes nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő végrehajtási;

- a fenti feladatok végrehajtásával összefüggő, feladatkörébe utalt nyilvántartási;

- monitoring-adatgyűjtési, valamint

- a törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb közigazgatási feladatokat,

- az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege tekintetében jogszabály, illetve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságával (AVOP IH) kötött együttműködési megállapodás alapján, ellátja a vidékfejlesztési intézkedések lebonyolításával összefüggő, valamint

- a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközből folyósított támogatások végrehajtásával összefüggő feladatokat jogszabály, illetve az AVOP IH megbízása alapján, továbbá

- az agrárkár-enyhítési eljárás lebonyolításával;

- a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő hatósági eljárásokkal;

- az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat.

Az MVH működteti:

- az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszert; a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszert (MePAR), amely a területalapú kifizetések kizárólagos hivatkozási alapja;

- az intézkedések kezelésére szolgáló nyilvántartási és ellenőrzési rendszereket;

- a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartását;

- a mezőgazdasági vagyoni értékű jogosultságok nyilvántartását;

- a tejkvóta-nyilvántartási rendszert;

- az intervenciós raktárregisztert;

- a mezőgazdasági, halászati valamint mezőgazdasági célú általános csekély összegű (de minimis) támogatások nyilvántartási rendszerét;

- a monitoring adat-nyilvántartási rendszert;

- a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist, valamint

- a Mezőgazdasági és Környezet Információs Rendszert.

millió forintban, egy tizedessel

6. cím Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei

Az FM fenntartása alá a 2015/2016-os iskolai tanévben összesen 49 agrár szakképző iskola tartozik, melyek 64 feladatellátási helyen végeznek képzést. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4/A. § (2) bekezdése alapján az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés kizárólag az agrárpolitikáért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a földügyért, a halgazdálkodásért, az ingatlan-nyilvántartásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, a térképészetért vagy a vadgazdálkodásért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskolában folyhat.

Az FM a teljes országot lefedő iskolahálózattal rendelkezik, ahol közel 24.000 diák tanul. A Kormány az 1248/2015. (IV. 23.) határozatában elfogadta a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepciót, amely az agrár- és élelmiszeripar területén a fejlődés lehetőségeit foglalja össze, és az átalakítás irányait is megszabja.

A szakképző iskolákban koordináltan, egységes elvek alapján folyik a képzés, amely igazodik a munkaerőpiaci igényekhez. A duális képzési rendszerben megvalósuló gyakorlatorientált képzések a vidék jövője szempontjából kiemelt fontosságúak. Az egységes és országos szinten koordinált ágazati szakképzés ugyanis kiszolgálja a gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozók igényeit, alapját adja a szakmai műveltség terjesztésének, a közép- és felsőoktatásnak, a tudományos kutatásnak is. A vidéki lakosság művelődésének, a polgárosodás megvalósításának alapfeltétele a fiatalok felkészítése a vidéki, a mezőgazdasági tevékenység végzésére. A Kormány nemzeti programjában a vidékfejlesztés, az élelmiszergazdaság fejlesztése, valamint az ennek érdekében megvalósítandó oktatás, képzés fejlesztése továbbra is elengedhetetlen feladat.

A szakképző iskoláknál elsősorban a felnőttképzési feladatokhoz kapcsolódóan, illetve a tanulószerződésekből befolyó bevétek szerkezeti változása várható a 2017. évben. Összességében 84,1 millió forint bevétel növekedés várható.

millió forintban, egy tizedessel

7. cím Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

A címhez korábban tartozó közművelődési intézmények - a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ - 2015. július 1-jei hatállyal összevonásra kerültek, Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár néven.

Az intézmény egyedülálló, országos feladatot tölt be 2017. évben is a hungarikumok bemutatásában, a hagyományok ápolásában, az ország agráremlékeinek megőrzésében.

A közművelődésben betöltött szerepe túlmutat az ágazat érdekein, a nemzeti múlt, a vidék és a mezőgazdaság történelmének bemutatása mellett a tudományos kutatás, az információs rendszer szélesítésének elengedhetetlen intézményét alkotja. Nemzetközi kapcsolataival, a külföldi tudományos lapok, kiadványok terjesztésével a termelés fejlesztésének fontos bázisa.

A tápiószelei Blaskovich Múzeum fenntartói jogának átvételét követően, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár filiáléjaként működik tovább.

millió forintban, egy tizedessel

8. cím Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK)

A vidékfejlesztési miniszter által irányított integrált agrárkutató hálózat kialakításáról szóló 1467/2013. (VII. 24.) Korm. határozat értelmében a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) megalakításával 2014. január 1-jével új alapokra helyeződött a tárca közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó kutatóintézeti rendszer működtetése. Az átalakítás célja a kutatások széttagoltságát, elaprózottságát és párhuzamosságát feloldó integrált szervezeti keretek kialakítása volt. 2014. január 1-jével 6 (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Erdészeti Tudományos Intézet, Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Mezőgazdasági Gépesítési Intézet) költségvetési intézmény összevonása valósult meg.

Ezen túlmenően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től 9 társasági formában működő (4 gyümölcstermesztési kutatóintézet, gabonakutató, fűszerpaprika és zöldségtermesztési kutatóintézetek, tejgazdasági kísérleti intézet, valamint a húsipari kutatóintézet) kutatóintézetből 5 társaság az integrált költségvetési intézmény szervezeti egységévé alakult át. A felsőoktatásnak 2008. évben átadott badacsonyi és kecskeméti szőlészeti és borászati kutatóintézetek 2014. évben már az intézethálózat részeként látták el feladataikat.

A költségvetési támogatás felhasználása az integrált szervezetben az eddigiektől eltérően, feladatalapú gazdálkodás keretében valósul meg már 2014. évtől, ami pontos visszajelzést ad a kijelölt szakmai célok és az elérésükhöz igénybe vett ráfordítások kapcsolatáról. Mindez a jövőbeni eredménycentrikus, hatékony és átlátható működést segíti elő. A gazdálkodókkal való partneri együttműködés fejlesztése mellett 2017. évben továbbra is kiemelt feladat a kutatói állomány pótlásának és újjáépítésének továbbvitele, mivel a hosszú távú stabilitásnak és eredményességnek alapja a felkészült, motivált, az új kihívásokra nyitott, túlnyomórészt fiatal utánpótlás megléte.

Az integrált intézmények az agrárpolitikai célkitűzések mentén többek között ellátják az állattenyésztési és takarmányozási kutatás-fejlesztési, az erdőgazdálkodás fejlesztésére irányuló komplex kutatásokat, továbbá a fenntartható halászat és haltenyésztés fejlődésére, a vízerőforrás-gazdálkodási és akvakultúra rendszerek fejlesztésére irányuló, az élelmiszer-tudományi, növénynemesítési, növénytermesztési, állattenyésztési és biotechnológiai kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket, valamint a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztéseit, kutatómunkáit. Az intézetek aktív szerepet töltenek be a szőlészet-borászat és a gyümölcságazat működtetését, korszerűsítését segítő feladatok ellátásában is. A NAIK egyúttal több területen meghatározó szereplője a hazai génmegőrzésnek is. A kutatóintézeteknek a szaktanácsadási tevékenységekben való egyre aktívabb közreműködése a gazdálkodók ismereteinek bővülését segíti elő.

A NAIK bevételei a készletértékesítésből származó források várható visszaesése miatt kis mértékben csökkennek.

millió forintban, egy tizedessel

10. cím Génmegőrzési intézmények

A címhez tartozó két intézmény a Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK), valamint a Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK). A NÖDIK és a HáGK önálló intézményként való 2010. évi újbóli létrehozása az első lépése volt a hazai genetikai erőforrásokért felelős intézményrendszer kialakításának. Mindkét intézmény központi szerepet tölt be a génmegőrzési tevékenység szakmai koordinálásában.

1. NÖDIK

Magyarország legnagyobb mezőgazdasági génbanki gyűjteménye található a NÖDIK-ben, melyet több mint ötven éve alapítottak. A nemzetközi szinten is elismert szakmai munkát végző intézmény mintegy 88.000 tétel szántóföldi és zöldségnövény genetikai erőforrás megőrzését biztosítja és ezzel a világ 13. legjelentősebb génbankjaként tartják számon. Az intézmény feladata az országos szántóföldi és zöldségnövény génbankgyűjtemények fejlesztése, emellett az intézmény új feladata a növényi génmegőrzési tevékenységek szakmai koordinációja, illetve egy új növényi génbankhálózat kialakítása.

Az önálló intézmény fontos feladata ugyanakkor a régi tájfajták köztermesztésben való újbóli elterjesztése. Mivel ezek nem nagyüzemi, hanem kisüzemi, illetve családi vállalkozások számára jelentenek ideális választékot, több kézimunkával, de lényegesen kevesebb vegyszerhasználattal termelhető fajták, termelésbe vonásuk többek között elősegíti a minőségi élelmiszerellátást, a biogazdálkodást és munkahelyeket teremt, csökkentheti falvainkban a munkanélküliséget. Mindemellett a hazai kultúrflóra takarmányozásra alkalmas növényi genetikai erőforrásait felhasználva hozzájárul a hazai GMO mentes takarmányozás alapjainak megteremtéséhez, a HáGK-val együttműködésben.

2. HáGK

A háromszintű (génvédelem, génmegőrzés, génmentés) haszonállat-génmegőrzési rendszer biztonságos és gazdaságilag is hatékony működtetéséhez - a hatósági, nyilvántartási feladatokon túl - szükséges a szakmai koordináció, amely költségvetési keretek közt működő, FM háttérintézmény létrehozásával volt megvalósítható. Az említetteken túl, önálló költségvetési szervként szerepe van az egyes alrendszerek (génbankok, tenyészetek, termelő állományok) létrehozásában, működtetésében, a régi magyar haszonállatfajtákkal kapcsolatos oktatási, kutatási és bemutatási feladatok ellátásában, termelési célú mintaintegrációk, helyi, kistérségi vagy nagyobb régióra kiterjedő haszonállatgénmegőrzési programok szervezésében, továbbá hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakításában és ápolásában.

A HáGK kutatási és tenyésztési feladatai mellett egyes régi magyar fajták megőrzésének központi intézménye, a kezdetektől mind a mai napig. Tevékenységéhez tartozik a kárpátmedencei haszonállat-tájfajták génmentési programjának szervezése és nukleusz állományaik kialakítása (Géngyűrű program), regionális génmegőrzési központ kialakítása (Kecskemét), a haszonállatok és a mézelő méh GMO-mentes takarmányozási feltételeinek kutatása, fejlesztése és gyakorlati alkalmazása, hazai kultúrnövény-fajták és takarmányalapanyagok felhasználásával, a NöDiK-kel együttműködésben.

millió forintban, egy tizedessel

12. cím Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)

Az OMSZ az Országos Meteorológiai Szolgálatról szóló 277/2005. (XII. 20.) Kormányrendelet 2. és 3. §-aiban rögzített feladatok és hatáskör alapján végzi munkáját. Ennek keretében földfelszíni, magas légköri és távérzékelési meteorológiai mérő-, észlelő-, távközlési és adatfeldolgozó rendszert üzemeltet, tart fenn és fejleszt, a mért adatokat adatbázisában tárolja, archiválja.

A saját meteorológiai alapadataiból és nemzetközi megállapodások alapján átvett adatokból, számításokból - ideértve a klimatológiai tevékenységet is - további számításokat, elemzéseket és előrejelzéseket készít.

A Kárpát-medence területére nagy tér- és időbeli felbontással modell előrejelzéseket készít, elsősorban a meteorológiai veszélyjelzési feladatok ellátása érdekében, és az ehhez kapcsolódó időjárás-előrejelző modelleket, valamint a szükséges informatikai infrastruktúrát fejleszti és működteti.

Rendszeres tájékoztatást nyújt interneten keresztül a legfontosabb meteorológiai adatokról, rövid-, közép- és hosszú távú előrejelzésekről. Időjárási veszélyhelyzetekkel összefüggésben az élet-, egészség-, vagyon-, katasztrófavédelmi és egyéb kárelhárítást érintő kérdésekben azonnal tájékoztatja a lakosságot, illetve az ilyen irányú intézkedésekre feljogosított szerveket. Üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos adatszolgáltatásnál hatósági feladatokat gyakorol.

Az OMSZ a fentieken túl ellátja az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat minőségirányítási és adatközponti feladatait. Nemzetközi szerződésekből eredő jelentési kötelezettségének teljesítése érdekében előkészíti a környezeti levegő minőségének állapotára vonatkozó adatokat, légszennyező anyagokra vonatkozóan emissziós leltárt készít és vezet. Az ország területére repülésmeteorológiai kiszolgálást nyújt és együttműködés keretében meteorológiai szolgáltatást biztosít a Magyar Honvédségnek. Nemzetközi megállapodások alapján a mért és észlelt adatokat a meteorológiai szervezeteknek átadja és tőlük átveszi.

millió forintban, egy tizedessel

14. cím Nemzeti park igazgatóságok

A címhez tíz nemzeti park igazgatóság (NPI) tartozik:

- Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

- Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

- Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

- Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

- Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

- Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

- Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

- Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Az NPI-k a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet alapján állami alaptevékenységük keretében:

- ellátják a védett és fokozottan védett, élő és élettelen természeti értékek, természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat;

- a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében;

- a természetvédelemért felelős miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat;

- a természetvédelmi kutatással kapcsolatos feladatokat;

- az élőhelyek kialakításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, valamint

- a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;

- vezetik a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek, valamint az egyedi tájértékek nyilvántartását, gondoskodnak a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működtetik a feladatkörükkel összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködnek más információs és ellenőrző rendszerekkel;

- közreműködnek az erdővagyon-védelmi tevékenységben;

- közreműködnek a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható vadfajok, fogható halfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében;

- kiemelt feladatukként közreműködnek az őshonos és régen honosult állatfajták, illetve veszélyeztetett állatfajták és ezek génkészleteinek védelmében, jelentős szerepet vállalnak az őshonos és régen honosult mezőgazdasági állatfajok és -fajták és a hazai ebfajták megőrzésében;

- véleményezik a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;

- együttműködnek az örökségvédelmi szakigazgatási szervekkel, azok külön jogszabályban meghatározott örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában;

- kapcsolatot tartanak természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;

- segítséget nyújtanak a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;

- kapcsolatot tartanak a vízügyi igazgatási és hatósági szervekkel, a jogszabályokban meghatározott vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatok terén.

Az alapfeladataik ellátása érdekében az NPI-k, mint a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért kijelölt felelős szervek, működtetik a természetvédelmi őrszolgálatot, mely területi jelenléttel biztosítja a természeti érdekek sérülésének megakadályozását. Az NPI-k a természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkeznek.

Fentieken túl az NPI-k a természetvédelmi célok és eredmények bemutatása érdekében egyre hangsúlyosabb feladatokat látnak el a természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint ökoturisztikai létesítmények fenntartásával és működtetésével.

Az NPI-k működése a legtöbb esetben a gazdaságilag elmaradott vidéki térségekre koncentrál, ezeken a területeken esetenként egyedüli munkaadók. Mérhető gazdasági hozadéka és népességmegtartó ereje van az általuk elnyert forrásokból történő fejlesztéseknek és az évek óta jól működő közmunkaprogramnak.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ellátja továbbá a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. felett a tulajdonosi joggyakorlásból eredő feladatokat.

A 2017. évre jelzett bevételi többlet szolgáltatások nyújtásához (ökoturisztikai látogatóhelyek bevételei, újonnan vásárolt földek bérbeadása), továbbá egyes agrártámogatások eredeti előirányzatként történő megtervezéséhez kapcsolódik.

millió forintban, egy tizedessel

15. cím Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF)

Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően az alábbi feladatokat látja el:

Az OKTF állami alaptevékenysége körében

- szolgáltatja a miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat;

- elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását;

- közreműködik a területi szervek FM szakmai irányításból eredő feladatainak ellátásában;

- ellenőrzi a területi szervek hatósági munkáját;

- véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;

- a hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

- koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat;

- ellátja az integrált szennyezés-megelőzéssel, az elérhető legjobb technikák műszaki dokumentációinak kidolgozásával kapcsolatos feladatokat;

- ellátja a továbbképzési feladatokat;

- ellátja a hulladékgazdálkodás kapcsán a közszolgáltatási tevékenység minősítését.

Az OKTF 2015. január 1-jétől az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezeten (OKTF NHI) keresztül

- közvetíti és szervezi a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását;

- előkészíti az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (OGyHT) és gondoskodik a jóváhagyott OGyHT végrehajtásáról;

- ellenőrzi a vele szerződéses kapcsolatban állók, illetve a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettek által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységét;

- nyomon követi és értékeli a hulladékgazdálkodás - tevékenységi körébe tartozó -folyamatait;

- támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;

- innovációs tevékenységet folytat a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése érdekében;

- közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában.

Az OKTF elvégzi továbbá a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján a hulladéklerakási járulék befizetési kötelezettségének körében felmerülő pénzügyi, számviteli, hatósági, ellenőrzési és ügyviteli feladatokat.

Az OKTF 2017. évre tervezett bevételeinek változása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítési eljárásához kapcsolódó, igazgatási szolgáltatási díjból származó források csökkenése miatt következik be.

millió forintban, egy tizedessel

17. Cím Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA)

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény alapján a Nemzeti Földalap az állam tulajdonában lévő termőföldek, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett földek összessége. A Nemzeti Földalap felett a magyar állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter az NFA révén gyakorolja.

A Nemzeti Földalap rendeltetése különösen:

- működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhöz jutásának támogatása;

- a földpiac élénkítése és szabályozása;

- a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának támogatása, a versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;

- birtokrendezés, birtok-összevonási célú földcseréhez szükséges termőföld biztosítása;

- különleges termesztési célok megvalósításához tartalék terület biztosítása;

- az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése;

- szociálisan hátrányos helyzetűek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;

- az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági, genetikai háttér fenntartásának, megőrzésének szolgálata.

Az NFA a nemzeti földvagyonnal való gazdálkodását mindenekelőtt nyilvános pályázat útján történő haszonbérletbe, vagyonkezelésbe adással, földcserével, elővásárlási jog gyakorlásával és földvásárlással, nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással, a legnagyobb nyilvánossággal és átláthatósággal végzi. Az NFA a földvagyonról és annak hasznosításáról naprakész nyilvántartást vezet. Az NFA rábízott vagyonát külön vagyonfejezet (XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet) tartalmazza, így az FM fejezetben csak az intézmény fenntartásával kapcsolatos kiadások jelennek meg.

millió forintban, egy tizedessel

18. cím Herman Ottó Intézet (HOI)

A Herman Ottó Intézet az egyes állami feladatok átvételével kapcsolatos agrár- és környezetvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 147/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet alapján 2015. július 1-jén, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet névváltozásával, illetőleg a Nemzeti Környezetügyi Intézet beolvadásával jött létre.

A HOI feladata

- az agrárszakképzéshez kapcsolódó tankönyvkiadás, illetve az FM tulajdonú tudományos folyóiratok gondozása;

- az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési tevékenységek szakértői névjegyzékének vezetésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása;

- az igazságügyi szakértői névjegyzékhez kapcsolódó mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari területeken az igazságügyi szakértői tevékenységek folytatásához szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadása;

- az FM illetékességi körébe tartozó szakképesítések iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzései szakmai vizsgáihoz vizsgatételek készíttetése és biztosítása.

A HOI

- Országos Szakmai Vizsgaszervező Központként működik a miniszter illetékességi körébe tartozó, államilag elismert (az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott) szakképesítések esetében;

- nemzetközi kapcsolatokat alakít ki és tart fenn a nemzetközi szakképző intézményekkel, szakképzéssel kapcsolatos nemzetközi projekteket koordinál, továbbá közreműködik a szakképzéssel kapcsolatos pályázati tevékenységekben;

- külföldi szakmai gyakorlatokat szervez (a közép- vagy felsőfokú) környezetügyi- és agrárvégzettséggel, szakképzettséggel rendelkező fiatalok részére;

- a földművesként történő nyilvántartásba vételhez szükséges hatósági bizonyítványokat készít, közép- és felsőfokú agrár-szakképzettségek jogszabályokban meghatározott megfeleltetési feladatait látja el;

- a közmunkaprogramhoz kapcsolódóan szervezi és bonyolítja a kerti munkás, állatgondozó és sajtkészítő tanfolyamokat;

- a környezetügyi szakterületi feladatok ellátását támogató hatástanulmányokat, vizsgálatokat végez, jelentéseket készít, illetve alapozó kutatási tevékenységeket koordinál és monitoroz;

- a környezetügyi szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez háttéranyagokat készít, helyzetelemzéseket, felméréseket és statisztikai elemzéseket készít és részt vesz a stratégiák és tervek készítésében;

- közreműködik az európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes környezetvédelmi projektek tervezésében, valamint a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések, projektek megvalósításában;

- teljes körű pályázatkezelői feladatokat lát el a nemzeti forráson alapuló Tanyafejlesztési Program és Nemzeti Értékek és Hungarikumok Pályázat megvalósításában.

A Herman Ottó Intézet feladatellátásában történik az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSzT) program szakmai módszertani központjaként, működési tevékenységük koordinált összefogása, nyomon követése. A HOI feladataihoz tartozik az Esélyegyenlőségi, illetve a Magyar Tanyákért Programiroda, a Magyar Falusi- és Zöldturizmus Programiroda, továbbá az Agrár Népfőiskolákért Programiroda programjainak lebonyolítása is.

A HOI bevételei a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj megszűnése miatt kismértékben csökkennek.

millió forintban, egy tizedessel

19. Cím Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)

Az AKI az FM klasszikus háttérintézményeként elsősorban adatgyűjtési, statisztikai és elemzési, valamint ökonómiai kutatási feladatokat lát el az agrárgazdaság területén.

Az AKI feladatai között meghatározó szerepet játszik a Tesztüzemi Rendszer finanszírozása. A Rendszer (angolul Farm Accountancy Data Network, FADN) az európai gazdák jövedelmének becslésére 1967-ben létrehozott üzemgazdasági információs rendszer, amely 2%-os reprezentatív mintaadataival becsüli meg az alapsokaság jövedelmi és pénzügyi mutatóit. A FADN minden EU tagország számára kötelező, magyarországi alrendszerét, a Tesztüzemi Rendszert - az FM delegálásából - az AKI működteti.

A FADN adatokat nemcsak a KAP kialakításához és hatásvizsgálatához használják, hanem fontos információforrást jelent a hazai agrárpolitikai döntéshozók számára is. Az AKI nemcsak a tesztüzemi adatfeldolgozást végzi el, hanem számos hazai és nemzetközi projekthez kapcsolódó mikroökonómiai kutatást végez, melyek a tesztüzemi adatokra épülnek.

Az AKI működteti az EU tagországok számára ugyancsak kötelezően előírt adatszolgáltatást, a Piaci Árinformációs Rendszert (PÁIR), továbbá működteti a 2014. évben kiépített és elindított Sertésinformációs Rendszert is, amely a sertéstenyésztés fellendítését hivatott szolgálni az ágazat számára legfontosabb információkkal.

Az Intézet működteti az Agrárstatisztikai Információs Rendszert (ASIR) is, amely statisztikai adatgyűjtési feladatokat lát el az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében. Ez az adatgyűjtés részben EU-s előírások alapján kötelezően végrehajtandó, részben az állami intézményrendszeri és a szakmai, kutatói igények kielégítését szolgálja.

Az AKI-nál 2017. évben kismértékű működési bevétel növekedés várható.

millió forintban, egy tizedessel

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

A 2017. évben összesen 114.390,6 millió forint támogatás áll rendelkezésre a fejezeti kezelésű előirányzatokon.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül legjelentősebb támogatásnövekedés az új néven szereplő "Nemzeti agrártámogatások" (volt Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzat), az "Igyál tejet program", valamint az új előirányzatként megjelenő "Sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítés támogatása" előirányzatokon található.

A tárca költségvetésében a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő változás, hogy a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások elnevezés Nemzeti agrártámogatások névre, az Erdőfelújítás elnevezés Erdőfelújítás, erdők a klímaváltozásban elnevezésre, az Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás elnevezés Fenntartható erdőgazdálkodás, erdészeti környezeti nevelés elnevezésre, a Nemzeti agrárkár enyhítés elnevezés Nemzeti agrárkár-enyhítés elnevezésre változik.

Az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó, mezőgazdasági piacok támogatását célzó támogatások továbbra is a tárca költségvetésében maradnak. Így a belpiaci támogatások egy részéhez (Igyál tejet program, Iskolagyümölcs program, Méhészeti Nemzeti Program) kötelezően kapcsolódó nemzeti kiegészítő támogatáshoz szükséges források is a tárca költségvetésében jelennek meg. Változás azonban ezen előirányzatokkal kapcsolatban, hogy az eddig a 20/4 alcímen található Egyéb uniós támogatásokat kiegészítő támogatások áthelyezésre kerültek a 20/20/1 jogcímre, Uniós programok kiegészítő támogatása elnevezéssel.

A 2017. évi költségvetésben két új előirányzat jelenik meg a fejezeti kezelésű előirányzatok között, a 20/3/35 jogcímen az "Állatvédelem támogatása", valamint a 20/5/12 jogcímen a "Sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítés támogatása" előirányzat.

A korábban a 20/2/11 jogcímen szereplő "Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása" fejezeti kezelésű előirányzat - a Kormány döntése értelmében - 2017. évtől a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban szerepel.

20/1 Beruházások alcím

20/1/21 Szilvásváradi Lovasközpont fejlesztése

Az előirányzat a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság Lovasközpontjának fejlesztésére használható fel. A beruházás előkészületi munkálatai 2013-ban, míg a beruházás kivitelezése 2015. évben kezdődött el, a 2017. évre biztosított támogatás fedezi a beruházás folytatásához, befejezéséhez szükséges forrásokat.

20/1/21 Szilvásváradi Lovasközpont fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/2 Környezetvédelmi célelőirányzatok alcím

Az alcím a környezetvédelmi ágazathoz kapcsolódó előirányzatokat tartalmazza, melyek közül kiemelkedik az OKTF NHI szakmai feladatainak támogatására szolgáló előirányzat, valamint a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása érdekében, törvényben előírt földvásárlások és kisajátítások fedezetéül szolgáló természetvédelmi kártalanítás előirányzata. A törvényi előirányzatok elnevezései egyértelműen utalnak a felhasználási célokra. Az előirányzatok felhasználásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait tárcarendeletek, miniszteri utasítások tartalmazzák.

20/2/9 Természetvédelmi kártalanítás

Az előirányzatból kerülnek finanszírozásra a természetvédelmi érdekből eseti jelleggel elrendelt hatósági korlátozásokból, illetve a védett állat kártételéből adódó kártalanítási, kármegelőzési igények, és az azokkal összefüggésben felmerülő adminisztratív költségek, a védettségi szint helyreállítása érdekében szükséges, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvény és a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. §-a szerinti területvásárlások, kisajátítások és kártalanítási igények, a területek állami tulajdonba vételével összefüggésben felmerülő adminisztratív, a védett és védelemre tervezett természeti területek, védett értékek állapotfelméréséhez kapcsolódó adatgyűjtési és adatkezelési, valamint a természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos intézkedések megalapozásához és végrehajtásához szükséges költségek.

Az előirányzat kedvezményezettjei a környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatalok és a Nemzeti park igazgatóságok, valamint e törvénytervezet 1. mellékletének XLIV. Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezete.

20/2/9 Természetvédelmi kártalanítás fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/2/10 Természetvédelmi pályázatok támogatása

Az előirányzatnak a természetvédelmi szakterületet érintően van kiemelkedő szerepe. Ennek alapján valósul meg az uniós és egyéb nemzetközi források minél szélesebb körű kihasználása, tekintettel arra, hogy a legtöbb nemzeti parki fejlesztés csak uniós források bevonásával valósulhat meg.

Az előirányzat elsősorban a nemzetközi (európai uniós alapok: LIFE, LIFE+, INTERREG, ETE, KEHOP, és Svájci Alap) nyertes pályázatok támogatását szolgálja, kiemelten az önrész/társfinanszírozás biztosítását, az árfolyamkockázatok kezelését, a pályázat lezárása utáni előírt feladatok ellátását, illetve a pótlólagosan felmerült költségek forrásának megteremtését. Az előirányzat fő kedvezményezettjei a Nemzeti park igazgatóságok, de emellett néhány pályázat esetében más költségvetési szervek, megfelelő minősítésű természetvédő társadalmi szervezetek és közalapítványok, illetve gazdasági társaságok is lehetnek kedvezményezettek. A 2017. évben folytatódik a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. LIFE+ projektje. A támogatási összeg a természetvédelmi célú élőhely-rehabilitációra és kezelésre kerül felhasználásra, fásítások megszüntetésével, legeltetéshez kapcsolódó pásztorszállás, gémeskút felújításokkal, karám- és kerítésépítéssel, örökségvédelmi tanulmányok készítésével és további fejlesztések végrehajtásával kapcsolatosan.

20/2/10 Természetvédelmi pályázatok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/2/14 Állami feladatok átvállalása a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításában

Az előirányzat célja a környezetvédelmi törvényben (1995. évi LIII. tv.) és a természetvédelmi törvényben (1996. évi LIII. tv.) megadott átfogó nemzeti környezetvédelmi és természetvédelmi célok Nemzeti Környezetvédelmi Programban részletesen azonosított céljainak - 27/2015. (VI. 17.) OGY határozat - hatékonyabb teljesítése, különösen a környezetüggyel és természetvédelemmel kapcsolatos állami feladatok vonatkozásában, figyelemmel a közpénzekkel és a társadalmi szervezetekkel kapcsolatos előírásokra. Az előirányzat felhasználása pályázat és egyedi elbírálás útján történik.

Pályázat útján (Zöld Forrás Pályázat) a környezet és természet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő programokat folytató társadalmi szervezetek részesülhetnek támogatásban, a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljaihoz kapcsolódó feladatok közül a részükről hatékonyan és eredményesen ellátható feladatok átvállalásán keresztül.

Egyedi elbírálás útján az FM-hez beérkezett egyedi kérelmek alapján, a tárcafeladatokhoz illeszkedően nyújtható támogatás a civil szervezetek számára is.

20/2/14 Állami feladatok átvállalása a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításában fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/2/21 Kisméretű szálló por (PM10) koncentrációjának csökkentésével kapcsolatos kiadások

Az előirányzat célja a Kormány által elfogadott, a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programban meghatározott, az FM felelősségi körébe tartozó feladatok végrehajtása és a program monitorozásához szükséges mérések, vizsgálatok, állapotértékelések elvégzése, összhangban az 1330/2011. (X. 12.) Korm. határozatban foglaltakkal. Az előirányzatból a környezeti levegő minőségének fenntartásához és javításához, illetve az emberi egészséget és a természeti környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának megelőzéséhez nyújtható költségvetési támogatás.

Az előirányzat kedvezményezettjei költségvetési szervek, kutatóintézetek, gazdasági társaságok, valamint civil szervezetek.

20/2/21 Kisméretű szálló por (PM10) koncentrációjának csökkentésével kapcsolatos kiadások fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3 Agrár célelőirányzatok alcím

Az alcímhez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok az agrárágazatban olyan célok megvalósítását finanszírozzák, amelyek egyrészt az intézményrendszeren keresztül valósulnak meg, másrészt a tárca feladatainak megvalósítását segítő külső szervezetek vehetik igénybe, így a kamarák állami feladataik teljesítésére. Az alcímhez tartozó előirányzatok közül kiemelést érdemel a Tanyafejlesztési Program, a hungarikumok és nemzeti értéktár megőrzésének, népszerűsítésének támogatása, valamint az osztatlan földtulajdon kimérésének költségeihez rendelkezésre álló források. A törvényi előirányzatok elnevezései egyértelműen utalnak a felhasználási célokra. Az előirányzatok felhasználásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait tárcarendeletek, miniszteri utasítások tartalmazzák.

20/3/2 Agrárkutatás támogatása

Az előirányzaton rendelkezésre álló forrás az agrár- és környezetügyi közhasznú kutatás+fejlesztés+innovációs (K+F+I) témákra, a kutatóintézetek és a kutatási feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetek működési feltételeinek javítására, a K+F+I feladatok végrehajtásához szükséges beruházások finanszírozására, továbbá a kutatói utánpótlás biztosításának elősegítésére és a kutatási szervezet továbbfejlesztésére, vonatkozó tevékenységek támogatására használható fel. Az előirányzatról kerül finanszírozásra a kutatóintézetek és az ágazat gyakorlati szereplői közötti innovációs együttműködések kialakulásának elősegítése, az agrárkutatási tevékenységet érintő információk közzétételének és ismeretterjesztő rendezvények, valamint a hazai és nemzetközi agrár- és környezetügyi kutatási és kutatásszervezési feladatok támogatása.

A Tokaj Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet közfeladatainak gazdasági társaság részére történő átadásáról szóló 1606/2014. (XI. 4.) Korm. határozat végrehajtásával összefüggésben az előirányzat tartalmazza a Tokaji borvidék szőlészeti és borászati kutatási feladatainak céltámogatását is.

20/3/2 Agrárkutatás támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/4 Határon átnyúló agrár- és környezetvédelmi feladatok támogatása

A támogatás a határon túli magyar gazdaszervezetek szakmai programjainak - elsősorban falugazdász-hálózat működtetése, magyarországi kiállításokon, képzéseken és szakmai konferenciákon való részvétel, oktatási, szakképzési, agrárfejlesztési és környezetvédelmi programok szervezése - megsegítését szolgálja. Az előirányzatról kerül finanszírozásra a Kárpát-medencei agrár- és környezetvédelmi együttműködésekben résztvevő és a határon átnyúló agrár- és környezetvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő, a magyar gazdák érdekeit képviselő szervezetek munkájának, működésének, szakmai programjainak egyedi támogatása.

A kifizetések jogi hátterét a szervezetekkel kötött támogatási szerződések képezik, melyekhez szervezetenként külön programterv készül, rögzítve a felhasználás pontos jogcímeit is.

20/3/4 Határon átnyúló agrár- és környezetvédelmi feladatok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/5 Tanyafejlesztési Program

Az előirányzat célja a tanyai gazdálkodás megújításával, sajátos értékeinek megmentésével és a tanyai életmód hátrányainak csökkentésével kapcsolatos tevékenységek, valamint a tanyai életmód minőségének javításával kapcsolatos tevékenységek finanszírozása. A program települési és térségi kihatású, valamint egyedi - tanyai gazdálkodókat érintő - fejlesztéseket is támogat annak érdekében, hogy lehetőség szerint minél több tanyás településre és tanyára eljusson, illetve a lehetőségekhez mérten minél több, a tanyák szempontjából kiemelt célt kezeljen. A Tanyafejlesztési Program célterületei a Vidékfejlesztési Program célkitűzéseivel összhangban kerültek kialakításra.

Ennek megfelelően támogatás vehető igénybe többek között a tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekre, a tanyagazdaságok indítására és fejlesztésére, a tanyai lakosok lakóépületeit, valamint lakó- és vagyonbiztonságát szolgáló egyéni fejlesztésekre, valamint az országos zártkerti szociális mezőgazdálkodás elterjesztését támogató mintaprogramok végrehajtására, továbbá a határon túli együttműködések és a tanyakollégiumok kialakítására.

20/3/5 Tanyafejlesztési Program fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/6 Hungarikumok és nemzeti értéktár megőrzésének, népszerűsítésének támogatása

Az előirányzat célja a hungarikumok és nemzeti értékek széles körben való megismertetése, népszerűsítése, kutatása és gondozása. Az előirányzatból kerülnek finanszírozásra a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényben foglalt, valamint a Hungarikum Bizottság Titkársága által ellátott operatív működéshez szükséges alábbi feladatok:

- a hungarikum tanúsító védjegyre grafikai pályázat kiírása és a védjegy lajstromozása;

- a nemzeti értékek és hungarikumok nyilvántartása és a bemutatásukat szolgáló honlap működtetése, fejlesztése, karbantartása;

- szakmai útmutatók készítése;

- szakmai felkészítő képzések, szakmai tanácsadás és nemzeti érték-hungarikum tájékoztató konferenciasorozat és rendezvények szervezése;

- hungarikum és nemzeti értékek marketing kampányának elkészítése;

- a hungarikumok és nemzeti értékek gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, kutatásának, megőrzésének és gondozásának támogatása;

- a határon túl fellelhető hungarikumok népszerűsítése és megismertetése érdekében az érintett külföldi államok hatóságaival és szerveivel való kapcsolattartással, valamint a lebonyolításban részt vevő költségvetési szervek feladatellátással összefüggésben felmerült és igazolt költségeinek finanszírozása.

20/3/6/00 Hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésének, népszerűsítésének támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/8 Agrárágazati szakmai civil szervezetek és képviseletek támogatása

Az előirányzat elsősorban az agrárágazatban tevékenykedő kis és közepes családi gazdaságok érdekképviseletét ellátó agrárágazati szakmai szervezetek fennmaradásának elősegítését, hatékony működését, a vidék megtartó erejének fenntartását szolgálja.

Az ágazati civil szervezetek a társadalom azon jelentős szegmensét képviselik, mely a kormányzati célok megvalósításában erőteljes politikai támogatást tud nyújtani a tárca számára. Tevékenységük támogatása teljes mértékben összhangban áll a Kormányprogram öngondoskodás, új munkahelyteremtés területén kitűzött célkitűzéseivel.

20/3/8 Agrárágazati szakmai civil szervezetek és képviseletek támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/10 Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása

Az előirányzat célja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Magyarország Parlagfű elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akciótervéről szóló 1230/2012. (VII. 6.) Korm. határozatban foglalt célprogramok finanszírozása, mely magában foglalja a parlagfű elleni védekezés hatékonyságát célzó tudományos módszerek kifejlesztésének, kutatásának támogatását, valamint stratégiai célként az ebből származó információ legszélesebb körben történő terjesztését.

Az előirányzat céljaival összhangban erősíteni kell a továbbiakban is a nemzetközi összefogást a parlagfű nagy mértékű európai terjedése és az áruk cél- és tranzitforgalmával kapcsolatosan folyamatosan fennálló megtelepedési és felszaporodási veszélyek elkerülése érdekében.

20/3/10 Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/13 Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei

A Nemzeti Vidékstratégiában meghatározott hét stratégiai terület közé tartozik a föld- és birtokpolitika, mely magában foglalja a föld- és birtokrendezési, üzemszabályozási programot. A program egyik legfontosabb eleme az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésének, az önálló ingatlanok igény szerinti kialakításának, a tulajdonosok birtokba helyezésének, egymás közötti adásvételének, cseréjének, illetve a fennmaradó/felajánlott területek állami felvásárlásának felgyorsítása. Az előirányzat célja - a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény, valamint a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján - a részarány földkiadási eljárás során keletkezett, az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakításával összefüggésben felmerült szakmai feladatok költségének finanszírozása.

20/3/13 Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/16 Ágazati gazdasági és hivatásrendi kamarák állami feladatainak támogatása

Az előirányzat biztosít forrást a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvényben, illetve a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvényben meghatározott, átvállalt állami feladatoknak a finanszírozásához.

Az előirányzatból kerül továbbá biztosításra az érintettek között létrejött stratégiai partnerségi megállapodásban foglalt feladatok ellátásának biztosítása.

20/3/16 Ágazati gazdasági és hivatásrendi kamarák állami feladatainak támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/19 Állami génmegőrzési feladatok támogatása

Az előirányzatból a növényi génmegőrzés és az őshonos haszonállatok génerőforrásainak védelmével kapcsolatos tevékenységet folytató költségvetési szervek, kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, gazdasági társaságok, alapítványok és természetes személyek részére vissza nem térítendő támogatás adható.

20/3/19 Állami génmegőrzési feladatok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/20 Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Az előirányzatból a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (Htv.) 33-38. §-aiban, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényben a hegyközségi szervezetek részére meghatározott, az államtól átvett közfeladatok működési, beruházási és fejlesztési célú, valamint a szakmaközi szervezetek működéséből eredő feladatok kerülnek támogatásra.

A hegyközségi szervezetek a Htv. által szabályozott köztestületek, amelyek a szőlő, a must, a bor, és egyéb borászati termékek előállításával, kezelésével, forgalomba hozatalával és adatszolgáltatással kapcsolatos közigazgatási feladatokat látnak el. Ezen szervezetek országos szintű képviseletét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa látja el. A hatósági működési és informatikai fejlesztési feladatellátás - a költségvetési forrás biztosítása mellett - a beszedett hegyközségi járulékok felhasználásával történik. A forrás biztosításával a termelők mindennapi életét segítő feladatokat látnak el a hegyközségek (származási igazolások kiadása, alapvető ellenőrzések elvégzése, alapadatok összegyűjtése az EU Bizottsága részére történő adatszolgáltatáshoz, részvétel a közösségi támogatásokhoz kapcsolódó hatósági eljárásokban).

20/3/20 Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/21 Pálinka Nemzeti Tanács

Az előirányzat létrehozásának célja a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka nemzeti tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvényben (Ptv.) meghatározott közfeladatok működési, beruházási és fejlesztési célú, valamint a Pálinka Nemzeti Tanács működéséből eredő feladatok támogatása. A Pálinka Nemzeti Tanács ellátja a Ptv-ben a származás-, minőség- és eredetvédelemmel kapcsolatos ügyekben meghatározott feladatait, valamint a termékek piacra jutását elősegítő szolgáltatásokat, hazai és külföldi kiállításokat szervez, tájékoztatja az érintetteket a piaci és szakmai információkról, internetes oldalt működtet az előállítók, a kereskedők és a fogyasztók tájékoztatása érdekében, elősegíti a tisztességes piaci magatartás megvalósulását és együttműködik a közigazgatási szervekkel és a piaci szereplőkkel a feketegazdaság elleni küzdelemben.

A Pálinka Nemzeti Tanács kidolgozza továbbá a hosszú távú Nemzeti Pálinkastratégiát, kidolgozza és jóváhagyásra felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek az éves, illetve többéves pálinkafejlesztési, valamint bel- és külpiaci marketingtervet és nyomon követi annak megvalósítását, országos pálinka- és törkölypálinka-versenyt rendez, részt vesz a közfeladatai ellátását és a működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok vagy intézkedések előkészítésében, véleményezi a közfeladataival kapcsolatos hazai és európai uniós jogi aktusok tervezetét, valamint elkészíti és közzéteszi a pálinkakészítésre, forgalmazásra és ellenőrzésre vonatkozó szakmai ajánlásokat.

20/3/21 Pálinka Nemzeti Tanács fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/25 Nemzetközi szervezetek tagsági díjai

Az előirányzat biztosítja Magyarország, illetve az FM agrár, környezetvédelmi, és természetvédelmi nemzetközi egyezményekben/jegyzőkönyvekben létesített tagságából eredő tagdíjfizetési kötelezettségeinek a teljesítését, illetve bizonyos esetekben az önkéntes hozzájárulások fedezetét.

Az adott szerződésekben és szervezetekben a tagság országgyűlési ratifikációval, kormányzati jóváhagyással vagy az FM és jogelődjei vezető testületei, illetve vezetői döntéseinek alapján létesült. A tagsági díjak, hozzájárulások finanszírozásának alapját képező szerződéseket törvények vagy kormányrendeletek hirdették ki, bizonyos szervezetek esetében pedig Magyarország ENSZ, EU, illetve OECD tagsága szolgáltatja az alapot.

20/3/25 Nemzetközi szervezetek tagsági díjai fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/31 Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara közfeladatainak támogatása

Az előirányzat biztosítja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett falugazdász-hálózat igazgatási és egyéb feladatainak a meghatározásáról szóló 525/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a fővárosi és megyei kormányhivataloktól átvett falugazdász-hálózat működtetésével kapcsolatos kiadások finanszírozását, valamint a Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara közfeladatainak ellátásához szükséges forrást.

20/3/31/00 Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara közfeladatainak támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/33 Lovas rendezvények támogatása

A fejezeti kezelésű előirányzat a nemzeti lovas rendezvények megrendezésének, valamint a Nemzeti Lovas Programhoz kapcsolódó lovas rendezvények kiadásainak finanszírozására szolgál. A lovassportok tömegbázisának növelése érdekében az előirányzatból beruházási célú támogatás is nyújtható annak érdekében, hogy több egyesület és közösség a "B" kategóriájú sportesemény rendezéséhez szükséges minimális feltételekkel rendelkezve, színvonalas lovas rendezvények megszervezésére is sort keríthessen.

20/3/33/00 Lovas rendezvények támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/3/35 Állatvédelem támogatása

Az új fejezeti kezelésű előirányzat létrehozásának célja, hogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42. § (1) bekezdésének előírása alapján támogatást biztosítson állatvédelmi célok megvalósulása érdekében. Az előirányzatról a törvény által előírt állami és önkormányzati feladatok ellátásának keretében a menhelyek és ebrendészeti telepek korszerűsítése, a hatóság által elkobzott állatok elhelyezése, az ivartalanítás, valamint a lakosság tájékoztatása, tudatformálása kerül támogatásra. Magyarországon jelentős számot képvisel a kóbor állatok - főként kutyák és macskák -száma, mely állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, közbiztonsági és természetvédelmi szempontból is komoly problémákat vet fel. Az előirányzatból támogathatók továbbá az állatok tárolására szolgáló ebrendészeti telepek megfelelő szintű üzemeltetése érdekében szükséges fejlesztések, az elkobzott állatok elhelyezési problémáinak csökkentése érdekében tett intézkedések, valamint elsősorban a fiatal generációk megszólítása, szemléletformálása, szakmai alapokon nyugvó ismeretterjesztéssel annak érdekében, hogy az állattartással kapcsolatos felelősség meghonosodjon és beépüljön a gondolkodásba és a szemléletmódba.

20/3/35 Állatvédelem támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/5 Nemzeti támogatások alcím

Nemzeti támogatások alcím között szereplő előirányzatok 2017. évben is csak az uniós szabályoknak teljes mértékben megfelelő, azaz notifikált rendeletek alapján működtethetőek, illetve azok a támogatási konstrukciók hatályosak, amelyek a mezőgazdasági, illetve általános de minimis rendeletek, illetve a mentesítési rendelet alá tartoznak.

20/5/3 Állattenyésztési feladatok

Az állattenyésztési feladatok támogatásának jogalapját a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről szóló 43/2014. (XII. 29.) FM rendelet adja, az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben elfogadott előirányzatnak megfelelően.

A támogatás célja a hazai tenyészállat-állomány genetikai minőségének fenntartása és javítása, a tenyésztésszervezési feladatok ellátásának elősegítése egyes támogatott célterületekhez - törzskönyvezéshez (100%), teljesítményvizsgálat végzéséhez (50%, 70%), tenyészérték megállapításához (70%) - kapcsolódó támogatott szolgáltatásokon keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások megsegítése.

20/5/3 Állattenyésztési feladatok fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/5/4 A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása

Az előirányzat célja a "Minőségi Magyar Sertéshús" védjegy és terméktanúsítási rendszer áttekintése és fejlesztése, továbbá a biztonságos, jó minőségű magyar hústermékek iránti fogyasztói bizalom erősítése érdekében, kiemelt közösségi marketing programok támogatása. Szintén alapvető cél a sertés-genetikai és takarmányozási kutatások, valamint tenyésztési, termelési integrációs és kutatás-fejlesztési programok kiemelt támogatása, figyelemmel a hazai genetikai állományra, különös tekintettel a mangalica és magyar sertésfajtákra (így magyar nagy-fehér sertés, magyar lapály sertés) alapozott termékfejlesztésre, a belőlük készült termékek minőségbiztosítására és piacra jutására, a tárcához tartozó háttérintézmények, az érintett, elismert tenyésztő és szakmai szervezetek, valamint a Magyar Turizmus Zrt. közreműködésével. Az előirányzatból kerül finanszírozásra továbbá a sertéságazat sikeres működéséhez szükséges tudásátadás intézményi feltételeit, szaktanácsadói és szakképzési rendszer kialakítását, fejlesztését és működtetését szolgáló program támogatása.

20/05/04 A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/5/5 Vadgazdálkodás támogatása

Az előirányzatból kerül finanszírozásra az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) működtetése, az apróvad-gazdálkodás, élőhelyfejlesztés és hagyományos vadászati módok, vadászati kultúra, vadgazdálkodási kutatás támogatása és népszerűsítése.

20/5/5 Vadgazdálkodás támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/5/6/3 Erdőfelújítás, erdők a klímaváltozásban

Az előirányzat új elnevezéssel jelenik meg a 2017. évi költségvetésben. A támogatás a 2008. január 1-jét megelőzően - az erdészeti hatóság által kiadott engedély alapján - végzett véghasználatok után keletkezett erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére, az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújítása érdekében végzett erdőgazdálkodási tevékenységekre vehető igénybe, a korábban megszüntetett nemzeti támogatási rendszer kifuttatásaként.

A támogatás lehetőségét az erdők felújításának csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló többször módosított 102/2008. (VIII. 8.) FVM rendelet biztosítja.

A rendelkezésre álló támogatási összeg továbbá a klímaváltozás erdeinkre gyakorolt hatásával összefüggően a következő célokra használható fel:

- szakmai folyóiratok, szakmai ismeretterjesztő kiadványok kiadásának támogatása,

- klímaváltozás erdeinkre gyakorolt hatása, az erdészetpolitikai célok kommunikációjának támogatása,

- az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység támogatása, továbbá

- az erdők felkészítése a klímaváltozásra és az ezzel összefüggő feladatok (kutatás, továbbképzés) támogatása.

20/5/6/3 Erdőfelújítás, erdők a klímaváltozásban fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/5/6/4 Fenntartható erdőgazdálkodás, erdészeti környezeti nevelés

Az előirányzat új elnevezéssel jelenik meg a 2017. évi költségvetésben. Az előirányzatból a 2004. május 31-ét megelőzően nemzeti forrásból telepített erdők befejezett állapotba hozását, a befejezés utáni ápolások támogatását kell biztosítani, és csak támogatási szerződéssel rendelkező erdőgazdálkodók részesülhetnek belőle.

A támogatás lehetőségét a többször módosított, a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet hatályon kívül helyezéséről és az ezzel összefüggő átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló 122/2007. (X. 19.) FVM rendelet biztosítja.

Az előirányzaton rendelkezésre álló támogatási összeg az erdészeti környezeti neveléssel, erdővel, erdőgazdálkodással kapcsolatos alábbi célokra használható fel:

- erdészeti környezeti nevelés támogatása,

- a fenntartható erdőgazdálkodást, erdősítés fafajpolitikáját, erdősítési technológiák felülvizsgálatát szolgáló kutatási témák támogatása,

- szakmai kompetenciafejlesztés, erdészeti szakmai továbbképzések, gyakorló erdőpedagógusok továbbképzésének támogatása,

- szakmai folyóiratok, szakmai és tájékoztató kiadványok kiadásának, ismeretterjesztő programok támogatása,

- az erdészetpolitikai célok kommunikációjának támogatása.

20/5/6/4 Fenntartható erdőgazdálkodás, erdészeti környezeti nevelés fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/5/7 Fejlesztési típusú támogatások

Az előirányzat célja a korábban megkötött támogatási szerződések alapján az agrár- és vidékfejlesztési célok megvalósítását elősegítő beruházási (építési, ültetvénytelepítési, gépberuházási) támogatások nyújtása. Ezen fejezeti kezelésű előirányzat esetében 2004. május 1-től új kötelezettség nem vállalható.

20/5/7 Fejlesztési típusú támogatások fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/5/8 Nemzeti agrártámogatások

Az előirányzat új elnevezéssel jelenik meg a 2017. évi költségvetésben. Az előirányzaton belül különböző, a mezőgazdasági termelést segítő, a jövedelmi helyzetet javító, a termékek piacra jutását elősegítő támogatási konstrukciók működnek.

Ezen előirányzat nagyságrendjéből adódóan mind a nemzeti, mind a fejezeti költségvetésben meghatározó jelentőségű. A nemzeti agrártámogatások több mint 90%-a ezen jogcímen teljesül. Az előirányzat célja - a különböző támogatási konstrukciók működtetésével - a mezőgazdasági termelők költségeinek csökkentése és jövedelmi helyzetének javítása.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a SAPS (Egységes területalapú támogatás) - top-up rendszerben az anyatehén, hízottbika, szarvasmarha extenzifikáció, anyajuh, anyajuh kiegészítő, dohány, tej ágazatok nemzeti kiegészítő támogatásban részesültek. Annak érdekében, hogy az ágazatok anyagi helyzete jelentősen ne romoljon, az Európai Parlament és a Tanács 1310/2013/EU rendelete alapján ÁNT (átmeneti nemzeti támogatások) nyújtható. A KAP reformja eredményeképpen a top-up/ÁNT rendszere 2020-ig alkalmazható lesz. A "Több munkahelyet a mezőgazdaságban" program keretében a 2015. évtől az ÁNT állattenyésztéshez kapcsolódó jogcímeit megemelt keretösszegekkel hirdeti meg a tárca. A megszűnő uniós finanszírozású szerkezetátalakítási támogatás miatt nehéz helyzetbe került dohányágazat támogatása szintén az ÁNT keretében kerül megvalósításra. Ezen felül, az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően anyakecske és anyajuh de minimis támogatás kerülhet meghirdetésre.

Az előirányzatról kerülnek finanszírozásra az Európai Bizottság részére notifikált és jóváhagyott csoportmentességi támogatások, valamint a csekély összegű támogatás formájában már kihirdetésre került támogatási konstrukciók is (különösen állatjóléti támogatások, egyes állatbetegségek megelőzése és leküzdése támogatások, állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási támogatások, mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás, agrárfinanszírozás, mezőgazdasági hitelek kamattámogatása).

20/5/8 Nemzeti agrártámogatások fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/5/9 Állami halgazdálkodási feladatok támogatása

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) 63. § (1) bekezdése határozza meg a halgazdálkodásból származó bevételeket:

- az állami halász- és horgászjegy díja,

- a halgazdálkodási haszonbérleti díj, valamint vagyonkezelési díj,

- a turista állami horgászjegy díja,

- a fogási tanúsítvány és a fogási napló díja.

A kedvezményezettek, gyorsabb és hatékonyabb forráshoz jutása, valamint a tárcára nehezedő adminisztrációs terhek csökkentése miatt a korábban az előirányzatra befolyó bevételek 2016. évtől támogatással kerültek kiváltásra, és ezáltal a befolyó bevételek közül az állami halász- és horgászjegyek díja, valamint a halgazdálkodási haszonbérleti díjbevételek központosított bevételként, az állami költségvetés közvetlen bevételeit képezik.

A turista állami horgászjegy díja, valamint a fogási tanúsítvány és a fogási napló díja továbbra is a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szervének bevételét képezi, amelyet a következőkre fordít:

- a Hhvtv. szerinti halgazdálkodási nyilvántartások karbantartása, fejlesztése,

- országos halgazdálkodási ellenőrzések szervezése, végrehajtásának koordinációja,

- halgazdálkodási felügyelők továbbképzése, illetve

- halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak felderítése és a halpusztulások okozta károk elhárítása.

Az előirányzaton rendelkezésre álló támogatást a miniszter a Hhvtv.-ben meghatározott feladatokra fordíthatja, mint különösen halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása, őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása, védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása, visszatelepítése, természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója, új ívó- és vermelőhelyek kialakítása, halászati őrzés támogatása, fejlesztése, horgászturizmus fejlesztése, halételek és halfogyasztás népszerűsítése.

20/5/9/0 Állami halgazdálkodási feladatok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/5/10 Nemzeti agrárkár-enyhítés

Az előirányzat új elnevezéssel jelenik meg a 2017. évi költségvetésben. A nemzeti agrárkárenyhítés rendszere a kedvezőtlen időjárási jelenségek (pl: aszály, jégeső, fagy, belvíz) által a mezőgazdasági termelésben okozott károk részleges kompenzációjának a lehetőségét teremti meg azzal, hogy a termelők által a rendszerbe befizetett kárenyhítési hozzájáruláshoz legalább ugyanakkora költségvetési kiegészítést nyújt. A kárenyhítési alapból a jogosnak ítélt károkra (hozamérték-csökkenésre) kárenyhítő juttatást fizet ki. Az új nemzeti agrárkár-enyhítési rendszert a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, továbbá a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet szabályozza. A támogatási előirányzat felhasználása kérelem útján történik; az a kárt szenvedett termelő, aki a káreseményt a törvény által megnevezett szervnek bejelentette, és a kérelmében az egész gazdaságára vonatkozóan 15%-nál nagyobb mértékű hozamérték-csökkenést mutatott ki, kárenyhítő juttatásban részesül.

A kárenyhítési törvény alapján a tárgyévi pénzforrás legfeljebb 4%-a fordítható a kockázatkezelési rendszer működtetésére és fejlesztésére.

20/5/10 Nemzeti agrárkár-enyhítés fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/5/11 Erdei kisvasutak üzemeltetési támogatása

A támogatás átadása az erdei vasutak üzemeltetésének csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló, évente aktualizált 95/2012. (VIII. 30.) VM rendelet alapján meghirdetett, nyílt pályázati felhívás alapján, a nyertesekkel kötött hatósági szerződések alapján történik.

20/5/11 Erdei kisvasutak üzemeltetési támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/5/12 Sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítés támogatása

Új előirányzat a 2017. évi költségvetésben. A sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától (Porcine Reproductive & Respiratory Syndrome (PRRS)) való mentesítési programot a Kormány által elfogadott 2012. évi "Sertésstratégia" és - szintén a Kormány által elfogadott - "az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022" kiemelt helyen nevesíti. Jogszabályi alapját az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a 3/2014. (I. 16.) VM rendelet biztosítja.

A mentesítési program végrehajtásával a világpiacon versenyképes szereplőként jelenhetnek meg a magyar sertéstartók.

20/5/1 Sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítés támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/6 Állat, növény- és GMO kártalanítás alcím

Az előirányzat felhasználásának célja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvényben foglalt feladatok végrehajtásához szükséges források biztosítása, a járványos állatbetegségek és növényi zárlati károsítók megelőzésének, felderítésének és felszámolásának érdekében tett hatósági intézkedések költségének, valamint a hatóság által elrendelt állatok leölése miatti, továbbá a védekezés céljából megsemmisített növényi termékek után a gazdálkodókat ért károk megtérítése, teljesülése külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

Az előirányzatból történik a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett és megsemmisített szaporítóanyag igazolt ellenértékének megtérítése is, a megsemmisítésre kötelezett részére.

20/6 Állat, növény- és GMO kártalanítás fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/7 Árfolyamkockázat és egyéb EU által nem térített kiadások alcím

20/7/1 Uniós programok árfolyam-különbözete

Az előirányzat az EMGA támogatásaiból származó árfolyam-különbözet elszámolására szolgál, teljesülése külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

20/7/1 Uniós programok árfolyam-különbözete fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/7/2 Egyéb EU által nem térített kiadások

Az előirányzat az EU általi pénzügyi kizárásokra és a 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben meghatározott, az adók módjára behajtandó köztartozások állami adóhatóság általi végrehajtásához kapcsolódóan felmerült végrehajtási költségek azon részére, amely a végrehajtás során nem térült meg, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 46. § (7) bekezdése szerinti hitelezői nyilvántartásba vételi díj és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34. § (1) bekezdése szerinti végrehajtási költség megelőlegezésére használható fel.

20/7/2 Egyéb EU által nem térített kiadások fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/8 Állami tulajdonú társaságok szakmai feladatainak támogatása alcím

Az alcím alatt a 2017. évben 500,0 millió forint összeg áll rendelkezésre, amely összeg biztosítja a tárca felügyelete alá tartozó állami erdőgazdasági társaságok szakmai feladatainak finanszírozásához szükséges forrásokat.

20/8/2 Állami erdőgazdasági társaságok szakmai feladatainak támogatása

A 2014. évben az állami tulajdonú erdészeti társaságok feletti tulajdonosi jogok átkerültek a földművelésügyi miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá.

E fejezeti kezelésű előirányzaton kerültek megtervezésre a földművelésügyi miniszter - törvényben kijelölt - tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó 22 erdészeti társaság részére biztosítandó költségvetési források, a szakmai feladatok ellátása érdekében.

20/8/2 Állami erdőgazdasági társaságok szakmai feladatainak támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/13 Peres ügyek

Az előirányzat célja a minisztériummal szembeni peres eljárásokban, a jogerős bírósági ítéletek alapján keletkező fizetési kötelezettségek finanszírozása. Az előirányzat forrást biztosít a fejezet alá tartozó központi költségvetési szervek peres és nemperes eljárásaiból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is. Az előirányzat e célból történő felhasználása kivételesen, jelentős - legalább 50,0 millió forint egyedi pertárgyértékű - fizetési kötelezettség esetén, a miniszter egyedi döntése alapján lehetséges, ha a központi költségvetési szerv rendelkezésére álló előirányzat nem biztosít fedezetet a kifizetésre. Az előirányzatból munkaügyi perekkel kapcsolatos kifizetések nem finanszírozhatók, továbbá a forrás biztosítása megállapodás alapján, közvetlen kifizetéssel történik, a peres üggyel érintett költségvetési szerv részére. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető.

20/13 Peres ügyek fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/14 Fejezeti általános tartalék

Az előirányzat az intézmények és egyéb szervezetek előre nem tervezhető, a miniszter által jóváhagyott rendkívüli kiadásaira, támogatására szolgál, figyelemmel a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet földművelésügyi miniszterre vonatkozó előírásaira.

20/14 Fejezeti általános tartalék fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/18 Fejezeti stabilitási tartalék

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat 19. § (5) és (6) bekezdése értelmében a hiánycél tartását elősegítő stabilitási tartalék felhasználásáról, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról az államháztartásért felelős miniszter javaslatára - a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján - a Kormány határozatban dönt. A fejezet által képzett stabilitási tartalék előirányzatot 2017. október 1-jét megelőzően nem lehet felhasználni.

20/18 Fejezeti stabilitási tartalék fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/20/1 Uniós programok kiegészítő támogatása jogcím-csoport

A tárca költségvetésében a korábbi években a 20/4 alcímen szereplő Egyéb uniós támogatásokat kiegészítő támogatások előirányzatai a tervezés menetében a 20/20 Európai uniós fejlesztési programok alcím, 20/20/1 Uniós programok kiegészítő támogatása jogcímcsoportra kerültek átrendezésre.

A jogcím-csoport az EMGA kapcsolódó, közvetlen uniós támogatások nemzeti kiegészítő forrásrészét tartalmazza. Az európai uniós jogszabályokban meghatározott közösségi rész - a Magyar Államkincstár által - a Kincstári Egységes Számláról meghitelezésre kerülő, EU által közvetlenül térített Piaci támogatások előirányzatán került megtervezésre. Az egyes jogcímeken történő támogatások kifizetésére az EU jogszabályok alkalmazásával, miniszteri rendeletek alapján kerül sor. A jogcím-csoporton belül öt jogcím került tervezésre - melyek teljesülése az Igyál tejet program kivételével módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól -, az alábbiak szerint:

20/20/1/1 Méhészeti Nemzeti Program

A program európai uniós jogforrása a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete.

A jelenlegi hazai jogszabályi hátteret a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 20132016 közötti végrehajtási időszakban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól szóló 118/2013. (XII. 16.) VM rendelet adja. 2017. évben új rendelet kerül kiadásra.

20/20/1/1 Méhészeti Nemzeti Program fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/20/1/2 Igyál tejet program

A program európai uniós jogforrása a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete, hazai jogszabályi hátterét az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 19/2015. (IV. 24.) FM rendelet adja.

Az európai uniós szabályozás 2017. augusztus 1-vel megváltozik: az iskolagyümölcs és az iskolatej programok közös keretrendszerben működnek tovább, így a hazai szabályozást is ehhez szükséges igazítani. Lényeges változás még, hogy a 2016. évi 2.600 millió forintban meghatározott előirányzat 2017. évre 4.200 millió forintra növekszik, ugyanakkor a jogcím, előirányzattól módosítás nélkül való eltérésének lehetősége megszűnik.

A 2010-2014. évek szabályozásában hozott intézkedések eredményeként a programban ellátott gyermekek létszáma jelentősen megemelkedett. Míg 2009. évben 150-180 ezer gyermek ellátására került sor, addig napjainkban nagyságrendileg 400-450 ezer gyermek (óvodás, iskolás, középiskolás) vesz részt a programban.

20/20/1/2 Igyál tejet program fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/20/1/3 Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása

A program európai uniós jogforrása a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete.

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2014. január 1-től hatályon kívül helyezte az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet azzal, hogy a rendelet 231. cikk (2) bekezdése szerint "A 2014. január 1-je előtt elfogadott valamennyi többéves program tekintetében továbbra is az 1234/2007/EK rendelet érintett rendelkezései az irányadók e rendelet hatálybalépését követően is, a programok lezárulásáig."

Hazai jogszabályi hátterét a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet, a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről szóló 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet, valamint a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek kiegészítő nemzeti támogatásáról szóló 11/2014. (IX. 18.) FM rendelet adják.

20/20/1/3 Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/20/1/4 Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása

A program európai uniós jogforrása az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 652/2014/EU rendelet. A rendelet értelmében az Európai Közösség a tagállamok által benyújtott és a Bizottság által jóváhagyott éves programok alapján támogatást nyújt az állatbetegségekkel és a zoonózisokkal összefüggő felszámolási, védekezési és figyelemmel kísérési tagállami tevékenységhez.

A hazai jogalapot az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2015. évi finanszírozásának szabályairól szóló 50/2015. (VIII. 17.) FM rendelet biztosítja. A 2017. évre vonatkozó finanszírozási rendelet kiadása 2017. év elején várható.

20/20/1/4 Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20/20/1/5 Iskolagyümölcs program

A program európai uniós jogforrása a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete, az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló 288/2009/EK bizottsági rendelet, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló 1370/2013/EU tanácsi rendelet.

Hazai jogszabályi hátterét az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról szóló - többször módosított - 50/2012. (V. 25.) VM rendelet adja.

Az Európai Uniós szabályozás 2017. augusztus 1-vel megváltozik: az iskolagyümölcs és az iskolatej programok közös keretrendszerben működnek tovább. Így a hazai szabályozást is ehhez szükséges igazítani.

20/20/1/5 Iskolagyümölcs program fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

III.3. Központi kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

Az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvény rendelkezései értelmében, a 22 állami erdőgazdasági társasággal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása 2014. évben a földművelésügyi miniszterhez került. A XII. FM fejezet 21/02/01/00 "Állami erdőgazdasági társaságok tőkeemelése" központi kezelésű előirányzat 2017. évi tervezett mértéke és felhasználási célja nem változott a korábbi évekhez képest. A központi kezelésű előirányzat felhasználására az állami tulajdonú erdőgazdasági társaságoknál tőkeemelés során kerül sor. Tőkeemelés esetén az alapítói határozatokat az állami erdőket felügyelő miniszter, mint tulajdonosi joggyakorló adja ki a társaságok felé. A 22 állami erdőgazdasági társaság a tőkeemelés keretében megtérülő beruházásokat, valamint közjóléti fejlesztéseket, beruházásokat hajt végre.

Az állami erdőgazdasági társaságok tevékenysége során kiemelt jelentőséggel bír az általuk kitermelt faalapanyag feldolgozott állapotban, hozzáadott értékkel növelten történő hasznosítása, értékesítése elsősorban a hazai, valamint a külföldi piacokon. Számos állami erdészeti társaság foglalkozik fafeldolgozással, ahol a már meglévő üzemek korszerűsítése szükséges. A központi kezelésű előirányzatról kerül sor - tőkeemeléssel, a saját tőkéjük bevonása mellett megtérülő beruházások keretében - a technológiájuk fejlesztésére, amely elengedhetetlen a meglévő termékek minőségének biztosítása, új termékek előállítása, ebből adódóan a piac megtartása, illetve bővítése érdekében. A megtérülő beruházások tőkeemelés keretében történő finanszírozása a hazai és uniós versenyjogi szempontokat figyelembe véve is versenyképes. A hazai faipar fejlesztése és a vidéki munkalehetőségek biztosítása fontos nemzetgazdasági érdek, így tőkeemelés formájában biztosítható a szükséges források mértéke.

Az előző évekkel azonos módon, 2017. évben is folytatódik a közjóléti beruházások finanszírozása a tőkeemelések által, amely az állami erdőkkel szemben megváltozott társadalmi igényeket hivatott kiszolgálni. A társadalom igényei az állami erdőkkel szemben jelentős változásokon mentek át az elmúlt években, előtérbe kerültek az erdők közjóléti és védelmi rendeltetései. Az erdészeti társaságok kiemelt feladata a közjóléti szolgáltatások folyamatos biztosítása és színvonalának növelése, a fenntartási munkák ellátása, melyek teljes körű finanszírozása jelentős saját forrás bevonásával biztosítható. A közjóléti funkciók erősítése érdekében folytatódik a meglévő infrastruktúra felújítása, illetve bővítése, a növekvő közjóléti igények kielégítése. Kiemelt kormányzati program a "Bejárható Magyarország", mely elsősorban a társaságok területén található objektumokra (turistaszállók, kilátók) épül, melyek létrehozása, fejlesztése az erdőgazdálkodásból származó bevételen túl, a tőkeemelési keret biztosítása által valósítható meg.

A központi kezelésű előirányzaton kerültek megtervezésre az állami erdőgazdasági társaságok tőkeemeléséhez biztosítandó költségvetési források. A 2017. évben 550,0 millió forint összegű eredeti előirányzat felhasználására - az állami erdőgazdasági társaságok alapítói határozatainak kiadását követően - közvetlen módon, fejezeti kifizetéssel kerülhet sor.

III.4. Tájékoztatás a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól

Az FM fejezetnél több év előirányzatait terhelő programokra, beruházásokra és fejlesztésekre nem kerül sor.

III.5. Az uniós források felhasználásának szerepe a felügyelt ágazatokban

Az FM fejezeten belül az uniós források felhasználására a 20/20/1 jogcím-csoporton belül található előirányzatok szolgálnak. Az előirányzatok az EMGA kapcsolódó, közvetlen uniós támogatások nemzeti kiegészítő forrásrészét tartalmazzák. Az egyes jogcímeken történő támogatások kifizetésére az EU jogszabályok alkalmazásával, miniszteri rendeletek alapján kerül sor.

Magyar Méhészeti Nemzeti Program

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete - tekintettel a méhészeti ágazat jelentőségére és sajátosságaira - támogatási intézkedéseket határoz meg a méhészeti ágazat fejlesztése céljából.

A támogatások igénybevételének alapvető feltétele az, hogy a tagállam állítson össze egy olyan Méhészeti Nemzeti Programot, amelynek célja a méztermelési és értékesítési feltételek javítása.

E program alapján a magyar méhészeti ágazat számára ciklusonként folyamatosan növekvő összegű támogatásra nyílik lehetőség. Alapvető célkitűzésként került megfogalmazásra, hogy a program az ország kedvező természeti adottságaira alapozva fokozatosan növelje a méhészeti ágazat versenyképességét, hatékonnyá tegye annak működését és biztosítsa előremutató fejlődését.

Mivel a program társadalmi funkciója a vidék népességmegtartó képességének fejlesztésében, valamint a lakosság egészséges, kiváló minőségű méhészeti termékekkel történő ellátásában is megnyilvánul, további célként fogalmazódik meg az, hogy erősíteni kell a méhésztársadalom fogékonyságát az új módszerek, eljárások és eszközök alkalmazása iránt, hiszen ez teszi lehetővé azt, hogy a méhészkedésből származó jövedelem elfogadható megélhetést és fejlesztési forrást biztosítson az ágazatban tevékenykedők számára. Feltétlenül szükséges megjegyezni, hogy a méhészkedés jelentősége - a milliárdokban mérhető közvetlen és közvetett gazdasági hasznon túl - a megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is megkérdőjelezhetetlen.

Igyál tejet program

Magyarországon a tej- és tejtermékek fogyasztási szintje jóval elmarad nemcsak az EU-s átlagtól, hanem még az egészségügyileg indokolt értéket sem közelíti meg. Magyarországon az általános iskolások csaknem fele egyáltalán nem iszik tejet, közel kétharmaduk pedig semmilyen tejterméket nem fogyaszt. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a gyerekek kétharmadának elégtelen a napi kalciumbevitele, és hogy egyes vitaminokból nem jutnak elegendő mennyiséghez. E körülményen javítani csak megfelelő, a termékkört népszerűsítő, összehangolt és egymásra épülő intézkedéssorozattal lehet, melyben meghatározó és önálló szerepet kap az iskolatej program, hiszen annak nemcsak tejgazdasági jelentősége meghatározó, hanem ifjúságpolitikai és társadalompolitikai összefüggései is jelentősek.

Magyarországon kormányzati szerepvállalással az elmúlt évtizedekben több különböző szabályozás mentén került meghirdetésre az iskolatej program/akció. A jelenlegi, az EU vonatkozó szabályozásához igazodó program 2004. évben újraindult az agrártárca koordinálásában.

Míg a programban 2010. évben még mindössze 150 ezer, 2011. évben 190-200 ezer gyermek ellátására került sor, addig 2013. évben már 350 ezer gyerek vett részt a programban. A 2014. évben pedig még tovább emelkedett a részvétel, több mint 420 ezer gyermek kapott tejet és tejtermékeket a program keretében.

A program hazai jogszabályi hátterét az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 19/2015. (IV. 24.) FM rendelet adja.

Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása

Magyarországon a zöldség-gyümölcs ágazat szereplői szinte kizárólag mikro-, kis- és közepes vállalkozások. A kis üzemméret alacsony termelési mennyiséget eredményez, így a termelők piacra jutásának lehetőségei is korlátozottabbak, különösen az olyan magas koncentráltsági fokú piacon, mint amilyen a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem.

A kereskedelem koncentráltsága, a technológiai hiányok, a "post harvest" technológia elmaradottsága, valamint a finanszírozási és likviditási problémák gyenge termelői alkupozíciót eredményeznek. A zöldség-gyümölcs ágazatban alacsony a termelői szervezettség, elsődleges ágazati prioritás tehát a kínálat koncentrálására hivatott termelői szervezetek megerősítése, hiszen rajtuk keresztül növelhető az ágazat technikai és technológiai színvonala, elősegíthető a friss piacok elérése és könnyebben megoldható a feldolgozóipar ellátása megfelelő minőségű és mennyiségű hazai alapanyaggal. Emellett fontos szerepük kell, hogy legyen a hazai feldolgozóipar újjászervezésében is, a piaci válságok kezelésében.

Az Egyes speciális szövetkezések támogatása előirányzat a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete alapján a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek működésének megerősítését, a válságok megelőzését és kezelését segíti elő. Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében, 2014. január 1-től hatályon kívül lett helyezve az 1234/2007/EK tanácsi rendelet azzal, hogy a rendelet 231. cikk (2) bekezdése szerint "A 2014. január 1-je előtt elfogadott valamennyi többéves program tekintetében továbbra is az 1234/2007/EK rendelet érintett rendelkezései az irányadók e rendelet hatálybalépését követően is, a programok lezárulásáig."

A támogatás hazai jogalapjai a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet, a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet és a zöldséggyümölcs termelői szervezetek kiegészítő nemzeti támogatásáról szóló 11/2014. (IX. 18.) FM rendelet.

A termelői szervezeti elismerést célzó zöldség-gyümölcs termelői csoportok uniós szabályokon alapuló támogatása elsősorban a szükséges infrastruktúra kialakítását ösztönzi, beruházási támogatással. Ennek hiányában a zöldség- és gyümölcstermelés széttagolttá válik, a kereskedelmi láncok ezt kihasználva, a beszerzési áraikat le tudják nyomni, illetve az olcsó importot részesítik előnyben, így a megtermelt áru jelentős része a fekete csatornákon értékesülhet. A szervezetek versenyképessége és a piacképes árualap előállítása érdekében további beruházásokra van szükség. Annak érdekében, hogy ez ne vezessen adósságcsapdához és a beruházásokat hitelfelvétel nélkül is meg lehessen valósítani, az EU szabályozás adta kereteken belül a tagállami hozzájárulást biztosítani kell.

A 2012. április 5-én megjelent, a Bizottság 302/2012/EU végrehajtási rendelete jelentősen csökkenti a fenti támogatási jogcímhez való uniós hozzájárulás mértékét, amit bizonyos feltételek esetén a már folyamatban lévő elismerési tervek vonatkozásában is alkalmazni kell. Ennek következtében a zöldség-gyümölcs termelői csoportok Darányi Ignác Tervben megfogalmazott folyamatos támogatása, illetve intenzitásának fenntartása érdekében a rendelkezésre álló költségvetési forrást folyamatosan növelni szükséges.

Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása

Az állattenyésztés és az állati eredetű termékek forgalomba hozatala a mezőgazdaságban dolgozó népesség jelentős része számára bevételi forrást jelent. Az ágazat ésszerű fejlesztése és termelékenységének növelése olyan állat-egészségügyi intézkedések bevezetésével érhető el, melyek célja a közegészségnek és az állatok egészségének védelme, valamint színvonalának javítása.

A program európai uniós jogforrása az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai

parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 652/2014/EU rendelet. A rendelet értelmében az Európai Közösség a tagállamok által benyújtott és a Bizottság által jóváhagyott éves programok alapján támogatást nyújt az állatbetegségekkel és a zoonózisokkal összefüggő felszámolási, védekezési és figyelemmel kísérési tagállami tevékenységhez.

A hazai jogalapot az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2015. évi finanszírozásának szabályairól szóló 50/2015. (VIII. 17.) FM rendelet biztosítja. A 2017. évre vonatkozó finanszírozási rendelet kiadása 2017. év elején várható.

A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, az állatbetegségek felszámolását és ellenőrzését célzó programokhoz, a tagállamoknak nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás az EMGA-ból utólag kerül lehívásra. A program végrehajtásához szükséges pénzügyi forrás nemzeti részének biztosítása a központi költségvetésből történik, az "Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása" fejezeti kezelésű előirányzaton rendelkezésre álló forrás felhasználásával.

A tagállamoknak minden évben legkésőbb április 30-ig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a következő évben kezdődő azon éves vagy többéves programjaikat, amelyekre közösségi pénzügyi hozzájárulást kívánnak kapni. A Bizottság ezeket megvizsgálja, majd a rendelkezésére álló keretet a tagállamok között felosztva, novemberben határozatot ad ki a jóváhagyott összegekről és tagállami programokról. Az Európai Unió az egyes betegségekre vonatkozó nemzeti programok végrehajtása során felmerülő költségeket a bizottsági határozatban megállapított mértékben (50%-100%) támogatja. A tagállamoknak minden évben április 30-ig részletes zárójelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak, amely tartalmazza az elért eredmények értékelését és az előző évben felmerült kiadások részletes elszámolását.

Az egyes állatbetegségekkel kapcsolatos mentesítési és megelőzési programok kötelező végrehajtása egyrészt jogszabályi kötelezettségből fakad, másrészt Magyarország piaci és gazdasági érdeke is azok teljesítése, illetve nem utolsó sorban Magyarország állampolgárainak védelme érdekében is szükséges azokat folyamatosan működtetnie a hatóságnak.

Iskolagyümölcs program

Az Európai Unió ösztönzi azokat a programokat, amelyek társfinanszírozást nyújtanak az oktatási intézményekben tanuló gyermekek zöldséggel és gyümölccsel való ellátásához. Ilyen az uniós társfinanszírozású európai iskolagyümölcs-program is, amelyhez nemzeti finanszírozás is nyújtható.

Az Iskolagyümölcs program előirányzat célja, hogy a gyermekek zöldség-gyümölcs fogyasztását hosszú távon növelje, és az étkezési szokásaik megváltoztatása által a túlsúlyosság, az elhízás elleni küzdelemhez és az ezekkel összefüggésben kialakuló betegségek (különösen cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, a rák egyes típusai) megelőzéséhez hozzájáruljon (az uniós társfinanszírozású európai iskolagyümölcsprogramhoz való nemzeti finanszírozás nyújtása révén is). A zöldség- és gyümölcsfogyasztás tartós emelése a zöldség és gyümölcs iránti kereslet növelésén keresztül hozzájárul a termelői jövedelmek stabilizálásához. Ahhoz, hogy a program hatékonyan működjön, a termékosztáson kívül ún. kísérő intézkedéseket is végre kell hajtani. A kísérő intézkedések az iskolagyümölcs-programmal és célkitűzéseivel kapcsolatos tudatosságnövelésre, valamint a zöldség-, gyümölcsfogyasztás ösztönzésére szolgálnak.

A program európai uniós jogforrása a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete, az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló 288/2009/EK bizottsági rendelet, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló 1370/2013/EU tanácsi rendelet.

Hazai jogszabályi hátterét az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról szóló - többször módosított - 50/2012. (V. 25.) VM rendelet adja.

III.6. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi keretszámoktól való eltérés indoklása

A javaslat a középtávú tervezés keretében meghatározott kiadási főösszegtől -14.453,2 millió forinttal, a bevételi főösszegtől -7.164,4 millió forinttal tér el.

millió Ft-ban egy tizedessel

Az eltérések főbb okai a következők:

Bevételek tekintetében:

- 11.858,1 millió forint, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál az élelmiszerlánc-felügyeleti díj változása miatti bevételcsökkentés (2008. évi XLVI. tv.).

- 3.511,7 millió forint, az állami ménesgazdaságok működési bevételeinek megemelése miatti bevétel növekedés.

- 1.155,3 millió forint, a Nemzeti park igazgatóságok működési bevételeinek megemelése (ökoturisztikai látogatóhelyek bevételei, újonnan vásárolt földek bérbeadása továbbá egyes agrártámogatások eredeti előirányzatként történő megtervezése) miatti bevétel növekedés.

Kiadások tekintetében:

- 12.750,0 millió forint költségvetési támogatás csökkenés, mivel a korábban a 20/2/11 jogcímen szereplő "Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása" fejezeti kezelésű előirányzat - a Kormány döntése értelmében - 2017. évtől a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban szerepel.

- 4.700,0 millió forint költségvetési támogatás növekedés a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalnál, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj változása miatti bevételcsökkentés támogatással történő kiváltásával.

703,0 millió forint költségvetési támogatás növekedés a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalnál a FELÍR működtetési költségének, valamint az EKÁER kiemelt ellenőrzések költségének biztosítására.

- 272,4 millió forint költségvetési támogatás növekedés az FM Igazgatásnál (152,4 millió forint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetésére, valamint 120,0 millió forint a Tájegységi Fővadászi Rendszer működtetésére).

- 1.600,0 millió forint költségvetési támogatás növekedés az Igyál tejet program kiadásainak teljesítéséhez.

- 875,0 millió forint költségvetési támogatás növekedés a sertéságazat PRRS mentesítéséhez.

III.7. A szakpolitikai célú nemzetpolitikai/határon túli feladatok a tárca költségvetésében

millió Ft-ban egy tizedessel

XIII. Honvédelmi Minisztérium

I. A célok meghatározása, felsorolása

A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) fejezet - ideértve a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteit is - feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme természeti katasztrófák esetén is, továbbá az állampolgárok honvédelmi tudatának erősítése.

A kormányzati szándéknak megfelelően a fejezet támogatási főösszege a honvédelmi kiadások és a hosszú távú tervezés feltételeinek megteremtését szolgáló költségvetési források biztosításáról szóló 1046/2012. (II. 29.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm. határozat) foglaltaknak megfelelően, a támogatási főösszeg GDP arányának 0,1 százalékpontos növelésére vonatkozó előírás szerint, valamint a pedagógus életpálya folytatása és a hadigondozotti kiadások növekedése miatt 53.666,3 millió forinttal növelésre került a 2016. évi eredeti támogatási főösszeghez képest.

A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatokon - a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvénnyel, illetve a honvédelmi illetményalap 2017. évi mértékével összhangban - a katonai életpályamodell részeként megvalósuló 2017. évi átlagosan 5%-os mértékű illetményfejlesztésnek, a fejezetbe tartozó szervezeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak honvédelmi pótlékának, valamint a pedagógusok bérfejlesztésének fedezete is szerepel a javaslatban.

A javaslat összeállítása során prioritásként került meghatározásra a Korm. határozatban meghatározott finanszírozási keretek figyelembevételével összeállított, a honvédelmi tárca 2013-2022. közötti időszakra vonatkozó stratégiai tervében (a továbbiakban: 10 éves terv)1 jóváhagyott fejlesztések és a 2015-2018. évekre vonatkozó Honvédelmi Szakpolitikai Program kidolgozásáról és aktualizálásáról szóló 1/2015. (I. 12.) HM utasítás szerint összeállított Honvédelmi Szakpolitikai Programban (a továbbiakban: HSZP) tervezett fejlesztések ütemezett megvalósítása. A HSZP végrehajtása keretében széles spektrumban kerülnek megvalósításra képesség-fejlesztési programok, melyek biztosítják egyrészt az MH alaprendeltetéséből adódó képességek fenntartását és kialakítását, másrészt a NATO részére felajánlott képességek biztosítását, a haditechnikai eszközök, felszerelések modernizációját.

A HM fejezet 2017. évi költségvetési javaslata tartalmazza a 2014 szeptemberében megtartott NATO walesi csúcsértekezleten - Miniszterelnök úr által - bejelentett vállalások közül a Pápai Bázisrepülőtér fejlesztése 2017. évi ütemének fedezetét. A HM fejezet költségvetési javaslatának összeállítása során prioritásként került még meghatározásra a már folyamatban lévő nemzetközi szerepvállalások folytatása, többek között a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételéről szóló 17/2015. (IV. 17.) OGY. határozat szerinti szerepvállalás 2017. évi végrehajtásához szükséges források biztosítása.

A HM fejezet támogatási előirányzata a 2017. évben 320.775,3 millió forintban, az Egészségbiztosítási Alaptól befolyó bevétel 22.051,5 millió forintban, a működéshez kapcsolódó bevételek 10.896,5 millió forintban, a kiadási főösszeg pedig ezek összegeként 353.723,3 millió forintban (a prognosztizált GDP 0,95%-a) került megtervezésre.

A fejezet címrendje 2016-ban nem került módosításra, szervezeti változásként figyelembe vételre került a 2015. december 1-jével megalakított HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatala és a 2016. március 1-jével megalakított MH Katonai Rendészeti Központ.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások

A HM fejezet 2017. évi költségvetési javaslatának cím/alcímenkénti illetve a fejezeti kezelésű előirányzatoknál jogcímenkénti összegei a következők:

millió forintban, egy tizedessel

A fejezet 2017. évi támogatási főösszege az alábbi főbb feladatok végrehajtására tartalmaz többletforrásokat a 2016. évi költségvetéshez képest:

- a katonai életpályamodell 2015. június 1-jével történő bevezetésével összefüggő 2017. évi kiadásokra;

- a honvédségi közalkalmazottak honvédelmi pótlékával és a pedagógusi életpálya-modellel kapcsolatos többletkiadásokra;

- a korábbi években megkezdett fejlesztési programok szerződéses kötelezettségeire, és a 10 éves tervben jóváhagyott, illetve a HSZP-ben tervezett fejlesztések ütemezett végrehajtására;

- a Hadigondozottak Közalapítványa, a civil szervezetek ágazati támogatása és a NATO és EU tagsággal összefüggő hozzájárulások növelésének fedezetére;

- a szervezetek által önállóan végrehajtásra kerülő, valamint a központi ellátás keretében finanszírozásra kerülő hazai és nemzetközi feladatok előirányzatainak növelésére;

- működési kiadások, visszafogott takarékos emelésére.

A HM fejezet 353.723,3 millió forintos kiadási előirányzatának tervezett felhasználása kiemelt előirányzat szerinti bontásban

1.) Létszám

A HM fejezet 2017. évi létszáma 25.733 fő. A fejezet létszáma a 2016. évivel összehasonlítva 200 fővel növekedett, melynek oka az újpesti Károlyi Kórház MH Egészségügyi Központba történt 2015. évi integrációja volt.

2.) A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiadási előirányzatai

A HM fejezet 2017. évi személyi kiadások előirányzatainak mértékét és belső arányait a következő főbb kritériumok határozzák meg:

- a jogállási törvényekben (Hjt., Kjt., Kttv., Mt.) meghatározott és előírt mértékű illetmények, továbbá egyéb személyi járandóságok forrásának a biztosítása. Kiemelt feladatként figyelembevételre került a katonai életpálya részeként a katonák vonatkozásában megvalósuló bérfejlesztés fedezete, a közalkalmazottak vonatkozásában a honvédelmi ágazati pótlék és a pedagógus életpálya többlete;

- a nemzetközi szerepvállalással összefüggésben, a béketámogató és válságkezelési műveletekben ideiglenesen, vagy tartósan külföldön szolgálatot teljesítők részére a devizajuttatások biztosítása,

- a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alapján a megszüntetett jogviszonyú foglalkoztatottak álláshelyeire személyi juttatás nem került tervezésre.

A személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó a 2017. évre tervezett teljes (hazai és a nemzetközi devizajuttatások) kiadási előirányzata 152.591,8 millió forint, mely a 2016. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva 4.755,5 millió forint összegű növekedést mutat és a kiadási főösszeg 43,1%-át teszi ki. A növekedést alapvetően a katonai életpálya többlete valamint a honvédelmi ágazati pótlék bázisba épülése indokolja.

A személyi kiadások kiadási előirányzatait az alábbi táblázat szemlélteti:

millió forintban, egy tizedessel

A béren kívüli juttatások a megkötött bérmegállapodás alapján a várható 2016. évi tényleges kifizetések figyelembevételével kerültek számvetésre, a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat 59. § (4) bekezdésében rögzített értékhatáron belül maradva.

A nem rendszeres személyi juttatásokat a fejezet a hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelően a 2016. évi bérmegállapodásban rögzített kifizetések, valamint a tényleges 1 főre jutó átlagokkal tervezte.

A munkaadókat terhelő járulékok a jelenleg hatályos jogszabályok alapján kerültek megtervezésre.

Összességében megállapítható, hogy a javaslat szerinti előirányzatok biztosítják a 25.733 fő hazai és deviza-járandóságainak folyósítását, továbbá azok közterheinek teljesítését.

3.) A Honvédelmi Minisztérium fejezet dologi kiadásainak előirányzott összege 138.633,2 millió forint, amely az alábbi feladatok finanszírozása érdekében került betervezésre:

A javaslat a csapatok és intézmények központi természetbeni ellátása feladatra dologi kiadások tekintetében 15.724,6 millió forintot tartalmaz a 2/1 Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcímen.

Az érvényes számviteli előírásoknak megfelelően a 2017. évi költségvetési törvényjavaslatban a tárca a dologi kiadások között szerepelteti a Gripen bérleti díj és egyéb járulékos költségei 27.289,4 millió forint összegű kiadási előirányzatát.

A Szolgáltatási Szerződés keretében megvalósuló objektumüzemeltetési és élőerős őrzésvédelmi feladatok központi megvásárlására, továbbá a technikai őrzésvédelmi feladatokra, az egyéb, központi ellátás körébe tartozó feladatokra - dologi kiadások vonatkozásában - 44.516,1 millió forintot tartalmaz a javaslat.

A nemzetközi feladatok 2017. évi kiadásai 11.983,8 millió forintot tesznek ki, melyek a 2017. évre tervezett NATO és EU műveletek, illetve az ehhez igazodó magyar szerepvállalás figyelembevételével kerültek megállapításra.

A folyamatban lévő fejlesztési programok dologi kiadásainak finanszírozására 3.669,1 millió forint (Harcászati URH rádiók beszerzése, Mistral modernizáció, K+F, MANS program, Drogprevenciós program), a tárcaszintű központi feladatok ellátása érdekében 3.647,6 millió forint került betervezésre. A 10 éves tervben jóváhagyott, illetve a HSZP-ben tervezett fejlesztések 2017-re ütemezett elindítása fedezeteként a javaslat 11.815,2 millió forint dologi előirányzatot tartalmaz.

A csapatok és intézmények saját hatáskörű - a központi ellátó rendszeren keresztül nem biztosított szakanyagok és szolgáltatások - beszerzései, a katasztrófavédelmi feladatok, az egészségügyi szakanyagellátás, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatokon a dologi kiadások fedezetéül 19.987,4 millió forint szolgál.

4.) Fejezet szinten az ellátottak pénzbeli juttatásai 1.035,0 millió forintot tesznek ki. A tervezett összeg biztosítja a 2017. évre a tárca által nyújtott társadalom- és szociálpolitikai juttatások, valamint a szerződésen kívül okozott károkért nemzetközi szerződés, jogszabály, vagy bírósági ítélet alapján egyszeri vagy tartós jelleggel pénzben folyósított kárpótlások, kártalanítások, kártérítések kifizetését.

5.) Az egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat - beleértve a 8/2 és 8/3 fejezeti kezelésű előirányzatokat is - összesen 14.035,1 millió forintot tesz ki, és a tárca kiadási előirányzatából 4,0%-kal részesedik.

Ezen a kiemelt előirányzaton kerültek megtervezésre:

6.) A fejezet költségvetési javaslatában a tervezett felhalmozási kiadások összege - a Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához egyéb intézményi felhalmozási kiadási előirányzattal (3.160,2 millió forint) együtt - 47.428,2 millió forint. A Gripen bérleti szerződés előirányzatainak figyelembevételével a tárca fejlesztési kiadásokra a fejezet kiadási előirányzatának 21,1%-át fordítja.

A felhalmozási kiadások részeként az intézményi költségvetési címeken megtervezett kiadások előirányzatából a beruházási kiadások 31.819,5 millió forintot, a felújítások 10.714,6 millió forintot, az egyéb felhalmozási kiadások 1.733,9 millió forintot, míg a fejezeti kezelésű előirányzatok címen a felhalmozási kiadások 3.160,2 millió forintot tesznek ki.

A felhalmozási kiadások az alábbi feladatok előirányzatait tartalmazzák:

A tárca az Országgyűlés felhatalmazásával, a rendelkezésre álló kereteken felül - élve az inkurrencia bevételek tárcán belüli felhasználásának lehetőségével - törekszik forrásainak bővítésére, ezek ésszerű, a haditechnikai eszközök fejlesztésére, fenntartására irányuló felhasználására. Azok a 2017-ben realizálódó ingatlanbevételek, melyek felhasználása 2017-ben a fejezetnél engedélyezésre kerül, a felhalmozási kiadások növelésén keresztül a feladatellátást biztosító vagyon gyarapítását fogják szolgálni.

A fejezet költségvetési javaslatában a személyi kiadásoknak - beleértve a nemzetközi feladatok 11,4 milliárd forint összegű személyi kiadásait is - 43,1%, a működési és fenntartási kiadásoknak (az egyéb működési célú kiadásokkal együtt) 35,8%, a fejlesztési jellegű kiadásoknak (ideértve a Gripen bérletet is) 21,1% a tárca költségvetéséből való részesedési aránya.

III. A célok elérésének módjai a felügyelt ágazatokban

A HM fejezet 353.723,3 millió forintos kiadási előirányzatának tervezett felhasználása intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok szerinti bontásban

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

1.) Az 1/1 HM Igazgatása alcím 2017. évi tervezett kiadási előirányzatának összege 4.932,6 millió forint, melynek fedezetét költségvetési támogatás képezi. A tervezett kiadások 137,7 millió forinttal - jelentős részben a katonai életpályamodell bevezetésével összefüggő személyi kiadások fedezetével - haladják meg a 2016. évben rendelkezésre álló forrásokat.

A személyi juttatások javasolt előirányzata 3.523,2 millió forint, míg a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata 957,2 millió forint.

A dologi kiadások előirányzata 405,3 millió forint, a felhalmozási költségvetés 25,5 millió forint, amelyek a minisztérium működési és fenntartási kiadásain túl - többek között - több tárcaszintű feladat (pl. nyelvképzés, Honvédelmi Kötelék Program, "katonasuli" program, tudományszervezés, iskola és iskolarendszeren kívüli képzések, központi kulturális és média feladatok) előirányzatát is tartalmazza.

Az ellátottak pénzbeli juttatásai 21,4 millió forintos előirányzata a munkavállalók számára biztosításra kerülő társadalom- és szociálpolitikai juttatásokra nyújt fedezetet.

Az intézményi előirányzatok alakulása:

millió forintban, egy tizedessel

2.) Az 1/2 Egyéb HM szervezetek alcímen a tárcaszintű igazgatási és egyéb központi feladatok elvégzését támogató intézmények kiadási előirányzatai kerültek tervezésre 97.442,6 millió forintban, melynek fedezete 93.603,1 millió forint költségvetési támogatás és 3.839,5 millió forint bevétel. A 2017. évi kiadási főösszeg 9.347,7 millió forinttal magasabb összegben került megállapításra az előző évihez képest. A növekedést elsősorban a Szolgáltatási Szerződés (a HM és MH szervezetek infrastrukturális feltételeinek biztosítása), illetve a 10 éves tervben jóváhagyott, valamint a HSZP alapján indításra tervezett fejlesztések forrásszükséglete indokolja.

Az alcímen az alábbi szervezetek előirányzatai kerültek megtervezésre:

- HM Védelemgazdasági Hivatal (HM VGH);

- HM Hatósági Hivatal (HM HH);

- HM Védelmi Hivatal (HM VH);

- HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH);

- HM Beszerzési Hivatal (HM BH);

- HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatal (HM TKH);

- HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM);

- HM Tábori Lelkészi Szolgálat;

- Magyar Állandó NATO Képviselet Védelempolitikai Részleg (Brüsszel);

- Magyar Állandó EBESZ Képviselet Katonai Képviselet (EBESZ, Bécs).

A HM Védelemgazdasági Hivatal (HM VGH) az alábbi feladat-ellátási hatáskörrel rendelkezik:

- a honvédelmi szervezetek és intézmények teljes körére kiterjedően a személyi állomány pénzbeli járandóságainak, költségtérítéseinek, társadalombiztosítási, családtámogatási és egyes szociálpolitikai juttatásainak számfejtése és kifizetése;

- a számvitellel, az adózással, a pénzügyi statisztikával, a kártérítéssel, a biztosítással, a hivatásos állomány és családtagjai nyugellátásával kapcsolatos feladatok megszervezése, vezetése és az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtása;

- a HM fejezet egészében az adók, társadalombiztosítási és egyéb járulékok elszámolása, bevallása és befizetése;

- az ideiglenes külföldi kiküldetéssel kapcsolatos nemzetközi feladatok pénzügyi kiszolgálása;

- a fejezet egészét érintő központi természetbeni ellátások részeként a honvédelmi szervezetek és intézmények ingatlanüzemeltetési, a közüzemi szolgáltatási díjak teljesítési, az élőerős és a technikai őrzésvédelmi feladatok, a környezetvédelmi és egyéb más központi szolgáltatásként végzett tevékenységek ellátása;

- az MH képességfejlesztési igényeinek megfelelően az éves haditechnikai kutatási és műszaki fejlesztési terv összeállíttatása, a jóváhagyott tervekben szereplő feladatok végrehajtásának koordinálása;

- a katonai szakterület állami minőségbiztosítási feladatai végrehajtásának szervezése, a katonai minőségbiztosítás rendszerének felügyelete;

- a tárcaszintű termékazonosítási tevékenység ellátása, a Magyar Nemzeti Kodifikációs Iroda tevékenységének koordinálása a NATO kodifikációs rendszerében;

- a beszerzésekhez kapcsolódó vámeljárási, szállítmányozási, határforgalmi feladatok végzése.

A HM Hatósági Hivatal hatósági és szakhatósági feladatokat lát el többek között a honvédelem, a katonai építésügy, építés-felügyelet, tűzvédelem, munkabiztonság, munkaügy, veszélyes katonai objektum felügyelet területén. Ellátja az MH adatvédelmének szakmai irányítását és felügyeletét, valamint végzi az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos kodifikációs, koordinációs és funkcionális feladatokat is.

A HM Védelmi Hivatal rendeltetése az Alaptörvény szerinti különleges jogrend időszakaira, továbbá más, jogszabályokban meghatározott válsághelyzetekre történő honvédelmi felkészítéssel és válságkezeléssel kapcsolatos központi döntések előkészítésének és végrehajtásának koordinálása. Ennek keretében feladata többek között a nemzetgazdaság védelmi célú felkészítésének védelmi igazgatási feladatai; a védelmi igazgatás stratégiai szintű tervezése, kormányzati és ágazati szintű irányítása; a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása; a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban lévő nemzeti intézkedési rendszer, valamint a polgári-katonai-rendvédelmi együttműködés feladatai.

A HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal feladata a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelt fontosságú rendezvények előkészítésének és lebonyolításának rendjéről szóló 1432/2014. (VII. 31.) Korm. határozat szerinti nemzeti ünnepek és kiemelt fontosságú rendezvények szervezése, illetve a méltó megemlékezések megtartása érdekében a rendezvények koncepciójának kidolgozása, kiemelt intézményi koordinációja, a kommunikáció kidolgozása és irányítása, valamint a médiával való kapcsolattartás. A szervezet célja, hogy a nemzeti ünnepek és az egyéb kiemelt fontosságú rendezvények magas színvonalon, az ország lakosságának széles körű bevonásával, a magyarság összetartozásának erősítésével kerüljenek megrendezésre, mindenki számára megfelelő történelmi áttekintést nyújtsanak.

A HM Beszerzési Hivatal a (köz)beszerzési szabályozóknak megfelelően, a HM és MH szervezetek megbízása alapján végzi a hadfelszerelés, illetve a tárca folyamatos működéséhez szükséges egyéb eszközök, anyagok és szolgáltatások beszerzéséhez kapcsolódó feladatok teljes körű szervezését és lebonyolítását, valamint lefolytatja a NATO Biztonsági Beruházási Programhoz kapcsolódó beszerzési eljárásokat. Ezen felül végzi a NATO beszerzésekkel foglalkozó ügynöksége eljárásrendjének keretében történő megrendelések lebonyolítását, illetve a Katonai Beszerzési Információs Rendszer felügyeletét és működtetését is.

A HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatala - többek között - ellátja a Magyarország területén lévő külföldi és magyar, valamint a külföldön található magyar hadisírok, hősi emlékművek és hősi emlékhelyek gondozásával, fenntartásával, megőrzésével és létesítésével kapcsolatos feladatokat, mellyel összefüggésben nyilvántartást készít és vezet, illetve teljesíti az állampolgári megkeresésekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat. Végzi a minisztérium társadalmi kapcsolati tevékenységével (hagyományőrzés, hadisírgondozás, sport és kultúra), továbbá az esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal összefüggő, valamint az ifjúság honvédelmi ismereteinek bővítésével és a honvédelmi közneveléssel kapcsolatos ágazati feladatokat. Ellátja a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium miniszteri fenntartói irányításával összefüggő feladatokat.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum többek között közszolgálati feladatokat ellátó, közgyűjteményi, könyvtári, levéltári, irattári, térképtári és főképp múzeumi tevékenységet végző szervezet. Fő feladatai között a múzeumi kiállítási és közművelődési tevékenység, kiadványok támogatása, alap és tudományos kutató tevékenység, konferenciák, rendezvények, ünnepségek szervezése és katonai hagyományőrző feladatok ellátása, illetve gyűjtemények kezelése szerepelnek. Az alaptevékenységi feladatok közül kiemelkedően jelentkeznek az I. világháború centenáriumi megemlékezéséhez kapcsolódó események, programok megvalósítása, valamint az ezekre történő felkészülés. Ennek keretében még inkább előtérbe kerül a múzeumi kiállítási tevékenység, a tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység, valamint a nemzetközi tudományos együttműködés.

A HM Tábori Lelkészi Szolgálat három - egymással azonos jogállású - szolgálati ágra tagozódik: a katolikus, a protestáns (református, evangélikus) és zsidó szolgálati ágra. Feladatuk az egyházi szolgálatok biztosítása az MH minden hivatásos, szerződéses katonája, nyugdíjasa, polgári alkalmazottja és a velük egy háztartásban élő, illetve közvetlen hozzátartozója számára.

Az alcím személyi juttatások javasolt előirányzata 5.607,7 millió forint, míg a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata 1.421,8 millió forint.

Az alcímen központi, tárcaszintű feladatok fedezetéül 4.081,7 millió forint került megtervezésre. Az előirányzatok biztosítják többek között a gazdálkodási információs rendszer üzemeltetésének, a pénzügyi tranzakciós illetéknek, a cégautó adónak, a kincstári számlavezetésnek a fedezetét.

Az alcím összelőirányzatán belül nemzetközi feladatokra 3.397,0 millió forint (devizajuttatásokkal együtt) került megtervezésre, melynek terhére kerül megvalósításra a kanadai repülőgép hajózó képzés, a Magyar Állandó NATO Képviselet Védelempolitikai Részleg és a Magyar Állandó EBESZ Képviselet Katonai Képviselet működtetése és egyéb nemzetközi feladatok.

A HM VGH infrastrukturális központi költségvetésében a Szolgáltatási Szerződés keretében megvalósuló objektumüzemeltetési és élőerős őrzésvédelmi feladatok központi megvásárlása 41.158,8 millió forint összegben szerepel. Ennek keretében kerülnek elszámolásra az ingatlanok üzemeltetési, karbantartási feladatai, közüzemi díjai, ezen túlmenően az egyéb elhelyezési feladatok (takarítás, parkápolás, hóeltakarítás) költségei, valamint az objektumok élőerős őrzésvédelmi feladatai is a fejezet csaknem teljes intézményrendszerét érintően.

A Gripen bérleti díj és egyéb járulékos költsége az alcím összkiadásán belül 27.289,4 millió forintot tesz ki.

A folyamatban lévő kutatás-fejlesztési programokra ezen az alcímen 210,0 millió forint került betervezésre.

A munkavállalók számára biztosításra kerülő társadalom és szociálpolitikai juttatások, valamint a kárpótlások, kártalanítások, kártérítések kifizetésének fedezetét képezi az ellátottak pénzbeli juttatásai 342,0 millió forintos előirányzata.

A Pápai Bázisrepülőtér fejlesztése 2017. évi ütemének fedezetét is az alcím költségvetése tartalmazza.

Az intézményi előirányzatok alakulása:

millió forintban, egy tizedessel

3.) A 2/1 Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím kiadási főösszege 104.866,2 millió forint.

A 2/1 alcím kiadási előirányzatának fedezetéül 99.620,5 millió forint költségvetési támogatás és 5.245,7 millió forint bevétel szolgál. A tervezett kiadási főösszeg a 2016. évre tervezett előirányzathoz képest 37.926,9 millió forintos növekedést mutat. A növekedést elsősorban a 10 éves tervben jóváhagyott, valamint a HSZP alapján indításra tervezett, és a folyamatban lévő fejlesztések, illetve a fejlesztésekhez kapcsolódó működési-fenntartási és kiképzési feladatok forrásszükséglete indokolja. A 2017. évi előirányzat biztosítja a feladatok végrehajtását.

Az alcímen a következő katonai szervezetek kiadásai kerültek megtervezésre:

- MH Kiképzési és Doktrinális Központ;

- MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár;

- MH Katonai Rendészeti Központ;

- MH Geoinformációs Szolgálat;

- MH Altiszti Akadémia;

- MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság;

- MH Ludovika Zászlóalj;

- MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ;

- MH Logisztikai Központ;

- MH Anyagellátó Raktárbázis;

- MH Katonai Közlekedési Központ;

- MH Légijármű Javítóüzem;

- MH Katonai Képviselő Hivatala;

- MH Nemzeti Katonai Képviselet;

- MH Nemzeti Összekötő Képviselet.

Az MH Kiképzési és Doktrinális Központ feladata többek között

- a kiképzések MH szintű tervezése, koordinálása és ellenőrzése;

- a kiképzési rendszer szabályozása;

- a missziós felkészítésekben történő részvétel;

- az MH hazai és nemzetközi gyakorlatainak tervezése, a gyakorlatok végrehajtásával kapcsolatos követelmények kidolgozása;

- részvétel az MH nemzetközi fegyverzetellenőrzési tevékenységében;

- a NATO doktrínák adaptálásának koordinációja;

- a nemzeti doktrínák kidolgozásának tervezése és irányítása;

- az MH Központi Doktrinális Adatbázis és az MH Központi Doktrinális Adattár működtetése és fejlesztése.

Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) feladatai közé tartozik többek között:

- a HM objektumok üzemeltetése, a HM és az ellátásra utalt katonai szervezetek logisztikai támogatása és egészségügyi ellátása;

- a HM és MH részére központilag biztosított híradó, informatikai és elektronikus információvédelmi szolgáltatások és azok technikai feltételeinek biztosítása;

- a Szent Korona és a Köztársasági Elnöki Palota őrzése;

- állami és katonai protokolláris feladatok végrehajtása;

- a HM objektumok, valamint a kijelölt helyőrségi objektumok őrzés-védelme;

- kegyeleti feladatok díszelgő biztosításának és az állami és katonai ünnepek zenei kiszolgálási feladatainak végrehajtása;

- a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán folyó magyar tisztképzés katonai logisztikai támogatása;

- a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelt fontosságú rendezvények lebonyolítása.

Az országos illetőségű MH Katonai Rendészeti Központ alaptevékenységei közé tartozik a rendészeti és a bűnüldözési feladatok mellett a nemzetközi szerződésekből fakadó közös védelmi és békefenntartói megbízások ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység ellátása. Magyarország területén belül és missziós területeken is összefogja az MH-ban a katonai rendészeti feladatok ellátását, szakmai képzését és állományát. Műveleti területen történő katonai szerepvállalás esetén az alapvető szakfeladatok ellátása mellett képes a nyomozati cselekményekkel összefüggő bűnügyi technikusi-, helyszínelői munkában való közreműködésre.

Az MH Geoinformációs Szolgálat állami és védelmi feladatokat egyaránt ellát a térképészet, katonaföldrajz és meteorológia területén. Alaprendeltetése az MH hagyományos és informatikai alapokon működő térképészeti, katonaföldrajzi és meteorológiai (együtt: geo-információs) támogatása:

- a honvédelmi miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési, térképészeti, légifelvételezési és meteorológiai tevékenység vonatkozásában - országos illetékességgel - első fokú hatósági jogkör gyakorlása;

- más szervezet által az MH térképellátása érdekében végzett szaktevékenység irányítása és felügyelete;

- a földmérési, térképészeti és meteorológiai tevékenységgel összefüggő kutatás és műszaki fejlesztés.

Az MH Altiszti Akadémián zajlik a honvéd altiszt-jelöltek iskolarendszerű képzése, valamint az MH szerződéses legénységi állomány, az altisztjelöltek, a tisztjelöltek egységes katonai alapkiképzése, az önkéntes tartalékosok felkészítése, kiképzése. A szervezet feladata továbbá a katasztrófavédelmi felkészítés és védekezés, valamint hazai és nemzetközi (NATO) szaktanfolyamok lebonyolítása.

Az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság végzi a honvédelmi tárca személyi állományának törvényben meghatározott központi nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, a hadkiegészítési feladatok központi irányítása érdekében üzemelteti, és fejleszti a hadkiegészítési informatikai rendszert, ellátja a honvédség személyügyi és hadkiegészítési (katonai igazgatási) központi adatfeldolgozó tevékenységeit. Katonai igazgatási feladatai keretében az intézmény személyi adatkezelési és nyilvántartási feladatokat lát el, szervezi, és végzi a toborzási, érdekvédelmi, kegyeleti és hadköteles nyilvántartási tevékenységeket, továbbá az önkéntes tartalékos rendszerrel kapcsolatos tervezési, szervezési és szerződéskötési feladatokat. A HM és az MH szervezetei részére készíti a bélyegzőket, pecsétnyomókat, egyéb feliratokat.

A HM és az MH hivatásos tiszti állománya utánpótlásának biztosítását az MH Ludovika Zászlóalj hallgatóinak szakképzésével valósítja meg a tárca.

Az MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ honvédüdülőként működteti a tárca vagyonkezelésében lévő Balatonakarattyai (Balatonkenesei) ingatlanokat, valamint végrehajtja a hazai üdültetéssel és az üdültetést felváltó rekreációval kapcsolatos feladatokat.

Az MH Logisztikai Központ (a továbbiakban: MH LK) - a közlekedési biztosítással és légijárművek javításával kapcsolatos feladatok kivételével - ellátja a központi logisztikai gazdálkodási- és ellátási felelősséggel összefüggő feladatokat. Az MH LK a központi logisztikai előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal bír, valamint hatáskörébe utalt központi logisztikai gazdálkodási tevékenységet folytat. A központi ellátás érdekében tervezi az alárendeltségébe tartozó, illetve hatáskörébe utalt központi ellátó szervezet(ek) erőforrás szükségletét és költségvetési előirányzatait, irányítja, és felügyeli a rendelkezésre álló források felhasználását, és végrehajtja a beszámoltatással összefüggő feladatokat, ezen felül felügyeli a gazdálkodási hatáskörébe sorolt HVK közvetlen szolgálati alárendeltségébe tartozó szervezetek gazdálkodását.

Az MH LK szolgálati alárendeltségébe tartozik az MH Anyagellátó Raktárbázis (a továbbiakban: MH ARB). Központi ellátó szervezetként - intézményi gazdálkodása mellett -végzi az anyagok/eszközök átvételének, készletezésének, tárolásba helyezésének vagy kiadásának, ellátásának, anyaggazdálkodásnak, javításának, üzembentartásának, selejtezésének, a felesleges készletek rendszerből történő kivonásának feladatait, az inkurrencia kezelését. Az MH ARB végzi az MH LK parancsnoka által elrendelt, a tárca Beszerzési Utasítása szerint a HM Beszerzési Hivatal kizárólagos jogait nem érintő, a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű, központi ellátási körbe tartozó áruk és szolgáltatások beszerzését.

Az MH Katonai Közlekedési Központ (a továbbiakban: MH KKK) feladata az MH csapatainak, szervezeteinek teljes körű belföldi és nemzetközi viszonylatú csapat, anyag, személy és speciális közlekedési, szállítási, valamint szállítmánykísérési, rakodási és szakmai kiképzési feladatainak tervezése, szervezése, koordinálása, irányítása, végrehajtása és ellenőrzése. Feladata továbbá a szövetséges és más külföldi katonai szervezetek bármely szállítási ágazatot érintő mozgásainak, oszlopmeneteinek koordinálása, és a végrehajtás ellenőrzése, illetve a polgári közlekedési szervek által végzendő szolgáltatások igénybevételének MH szintű koordinálása.

Az MH Légijármű Javító üzem feladata az MH repülőcsapatainál rendszeresített repülőtechnikai eszközök és felszerelések - a meghatározott mértékű jogosultság keretén belüli - javítása, felújítása, gyártása és fejlesztése. Ide tartozik többek között a szállító- és kiképző repülőgépek, helikopterek és tartozékaik, földi kiszolgáló eszközök javítása, szerkezeti átalakítása; műszaki fejlesztési feladatok technologizálása, kivitelezése; nyomástároló edények ellenőrzése, hitelesítése, töltése; a repülőcsapatok általános- és speciális mérőműszereinek, ellenőrző berendezéseinek központi nyilvántartása, tárolása, javítása, kalibrálása a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által akkreditált kalibráló-laboratóriumban; a repülőesemények kivizsgálásában műszaki háttér biztosítása a szakhatóság rendelkezései szerint.

Az MH Nemzeti Katonai Képviselő Hivatala Brüsszelben, az MH Nemzeti Katonai Képviselet Monsban, az MH Nemzeti Összekötő Képviselet Norfolkban látja el az MH katonai képviseleti feladatait.

A személyi juttatások javasolt előirányzata 26.341,0 millió forint, míg a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata 6.896,9 millió forint, melyből a nemzetközi feladatokhoz kapcsolódó devizajuttatások és annak járulékai 3.063,4 millió forintot képviselnek.

Az alcím összelőirányzatán belül a nemzetközi feladatok dologi és felhalmozási jellegű kiadásaira 5.676,8 millió forint került megtervezésre.

A nemzetközi előirányzatok terhére a következő főbb feladatok kerültek megtervezésre:

- nemzeti támogatás;

- MH KFOR Kontingens (koszovói NATO katonai békefenntartó erők);

- afganisztáni szerepvállalás;

- nemzetközi gyakorlatok és kiképzések;

- MH Katonai Képviselő Hivatal (Brüsszel);

- MH EUFOR Kontingens (bosznia-hercegovinai katonai békefenntartó erők);

- UNFICYP Magyar Kontingens (ENSZ Ciprusi Békefenntartó Misszió);

- MH Nemzeti Katonai Képviselet (Mons);

- MH Nemzeti Összekötő Képviselet (Norfolk);

- kanadai repülőhajózó képzés;

- az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben történő magyar szerepvállalás.

Az alcím előirányzatai terhére az MH ARB, az MH KKK és az MH BHD végzi a katonai szervezetek szakanyagokkal történő központi természetbeni ellátását (14.124,4 millió forint). A költségvetési alcímhez tartozó katonai szervezetek logisztikai működési kiadásaira, illetve a protokoll, rekreációs és kulturális feladatokra, valamint a hazai gyakorlatok és kiképzések végrehajtására 6.621,6 millió forint került betervezésre.

A hadfelszerelés fejlesztési, valamint egyéb programokra az alábbi források állnak rendelkezésre (dologi és felhalmozási kiadások együttesen 44.952,8 millió forint):

Az alcímen a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához 125,0 millió forint került megtervezésre.

A munkavállalók számára biztosításra kerülő társadalom- és szociálpolitikai juttatások fedezetét képezi az ellátottak pénzbeli juttatásai 127,7 millió forintos előirányzata.

Az intézményi előirányzatok alakulása:

millió forintban, egy tizedessel

4.) A 2/2 MH ÖHP és alárendelt szervezetei alcím tervezett kiadási főösszege 84.510,8 millió forint, költségvetési támogatása 84.033,5 millió forint, bevételi előirányzata 477,3 millió forint. A kiadási főösszeg a 2016. évre tervezett előirányzatokhoz képest növekedést mutat, amit egyrészt a személyi kiadások (katonai életpályamodell folytatása), másrészt a szervezetek által önállóan végrehajtásra kerülő hazai feladatok előirányzatainak növelése okoz.

Az alcímen kerültek megtervezésre a szárazföldi, a repülő csapatok és az alcímhez tartozó egyéb szervezetek működését, fenntartását, valamint a nemzetközi feladatok végrehajtását biztosító előirányzatok.

Az alcímhez tartozó katonai szervezetek központi logisztikai ellátási feladatait a 2/1 alcímen már ismertetett MH LK, MH ARB, MH KKK és MH Légijármű Javító üzem végzi.

A személyi juttatások javasolt előirányzata 60.871,7 millió forint, míg a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata 15.699,8 millió forint, melyből a nemzetközi feladatokhoz kapcsolódó devizajuttatások és annak járulékai 6.919,2 millió forintot képviselnek.

Ezen a költségvetési alcímen az MH alakulatainak működési kiadásaira - beleértve a hazai gyakorlatok és kiképzések végrehajtásának csapatszintű feladatellátását is - 3.282,4 millió forint került megtervezésre.

Az alcím összelőirányzatán belül a nemzetközi feladatok végrehajtását - devizajuttatásokkal és járulékaival, valamint a logisztikai jellegű előirányzatokkal együtt - összesen 11.166,3 millió forint biztosítja az alábbiak szerint:

- KFOR kontingens (koszovói NATO katonai békefenntartó erők);

- afganisztáni szerepvállalás;

- EUFOR kontingens (bosznia-hercegovinai katonai békefenntartó erők);

- UNFICYP (ENSZ Ciprusi Békefenntartó Misszió);

- nemzetközi gyakorlatok és kiképzések;

- afrikai szerepvállalás;

- katonai megfigyelők;

- UNIFIL (ENSZ Libanoni Misszió);

- az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben történő magyar szerepvállalás.

A munkavállalók számára biztosításra kerülő társadalom- és szociálpolitikai juttatások fedezetét képezi az ellátottak pénzbeli juttatásai 409,8 millió forintos előirányzata.

Az intézményi előirányzatok alakulása:

millió forintban, egy tizedessel

5.) A 3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) cím kiadási főösszege 14.490,5 millió forint, költségvetési támogatása 14.340,5 millió forint és bevételi előirányzata 150,0 millió forint. Az alcím előirányzatának a 2016. évihez képest 763,7 millió forintos növekedését a katonai életpályamodell bevezetésével összefüggő személyi kiadások, továbbá a szervezet által önállóan végrehajtásra kerülő feladatok finanszírozása indokolja.

A cím előirányzatai az intézményi működési kiadásokon túlmenően magukba foglalják a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (továbbiakban: Nbtv.) rögzített alapfeladatok ellátásához szükséges kiadásokat, továbbá a speciális működési és a fejlesztési kiadásokat, valamint az attaséhivatalok kiadásait.

A KNBSZ feladata többek között:

- megszerzi a kormányzati döntéseket megalapozó katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat, valamint a HM, illetve a HVK hadászati-hadműveleti, információvédelmi tervező munkájához szükséges adatokat;

- felderíti és elhárítja a külföldi titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseit;

- működési területén felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;

- információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetekről, felderíti és elhárítja a HM és az MH szervezeteinél a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;

- információkat gyűjt a működési területét érintő szervezett bűnözésről, az Nbtv. által hatáskörébe utalt, valamint a HM és az MH törvényes feladatainak végrehajtását veszélyeztető bűncselekményekről, a honvédelmi érdeket sértő kiber-tevékenységről, továbbá a műveleti területén lévő alakulatok és azok állománya ellen irányuló törekvésekről és tevékenységekről;

- ellátja a HM és az MH szervezeteinél folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő, valamint a nemzetközileg ellenőrzött

termékekhez és technológiákhoz, továbbá a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítéséhez, megelőzéséhez, megakadályozásához és legális forgalmának ellenőrzéséhez kapcsolódó nemzetbiztonsági feladatokat;

- ellátja az illetékességi körébe tartozó, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos katonai szervek és létesítmények, valamint a kormányzati és katonai vezetési objektumok biztonsági védelmét;

- elvégzi az illetékességébe tartozó fontos és bizalmas munkakört betöltő személyekhez, gazdálkodó szervezetekhez, a speciális beszerzésekhez, katonai rendezvényekhez és gyakorlatokhoz kötődő minősítési, ellenőrzési és védelmi feladatokat.

Az intézményi előirányzatok alakulása:

millió forintban, egy tizedessel

6.) A 6 címen az MH Egészségügyi Központ (MH EK) 2017. évi kiadásai kerültek megtervezésre.

Az MH EK alaptevékenységi körébe tartozik a járóbeteg- és az aktív fekvőbeteg ellátáson, illetve a krónikus, a rehabilitációs és a speciális szakellátáson túlmenően többek között a repülő egészségügyi ellátás, a katasztrófa-egészségügyi biztosítási rendszerben való részvétel és a Budapest Főváros ügyeleti rendszerében a rá háruló feladatok végzése, továbbá orvostudományi kutatási és kísérleti fejlesztés. Az MH EK biztosítja a különféle nemzetközi missziók keretében végzett egészségügyi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi anyagokat (kiemelten az oltóanyagok), illetve technikai eszközöket és a nemzetközi kontingens keretében működő egészségügyi ellátás képességének fenntartását.

A cím tervezett kiadási főösszege 29.890,5 millió forint, amely 22.035,5 millió forint összegben támogatásértékű működési bevételből (az Egészségbiztosítási Alaptól az egészségügyi ellátások finanszírozásaként és egyéb címen átvételre tervezett pénzeszköz), 1.200,0 millió forint intézményi bevételből, illetve 6.655,0 millió forint költségvetési támogatásból kerül finanszírozásra. Az alcím kiadási előirányzata 1.841,9 millió forinttal haladja meg a 2016. évi összeget, amelynek oka elsősorban az újpesti Károlyi Kórház 2015. évi MH EK-ba történő integrációja.

Az intézményi előirányzatok alakulása:

millió forintban, egy tizedessel

7.) A 7 Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium cím kiadási és támogatási főösszege 288,6 millió forintban került megállapításra, melynek 99,4%-át a személyi juttatások (219,2 millió forint) és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó (67,7 millió forint) kiemelt előirányzatok teszik ki. A cím kiadási főösszegén belül a dologi kiadások (0,5 millió forint) alacsony részarányt képviselnek, mert az intézmény működésének logisztikai biztosítása az MH logisztikai utaltsági rendszerében kerül végrehajtásra, ezért az intézmény működéséhez szükséges dologi előirányzatok döntő részét az ellátó katonai szervezet költségvetésében a 2/2 MH ÖHP és alárendelt szervezetei alcím előirányzatai tartalmazzák.

A pedagógusi életpályamodellel kapcsolatos többletkiadásokra a személyi juttatások kiemelt előirányzaton 8,1 millió forint, a járulékokon 2,2 millió forint került biztosításra.

A cím előirányzatai biztosítják az intézmény feladatellátásához szükséges előirányzatokat, így megvalósítva a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelését és oktatását.

A hazafias, honvédelmi nevelés módszertani központjaként az intézményben kiteljesedett formában, magas színvonalon megvalósuló oktató-nevelő munka tapasztalatai módszertani továbbképzések formájában kerülnek átadásra a köznevelés más szereplői számára, ezáltal elősegítve a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 21. § (1) bekezdés j) pontjában megjelölt feladatok hatékony végrehajtását.

Az intézményi előirányzatok alakulása:

millió forintban, egy tizedessel

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás

A 8/2 Ágazati célelőirányzatok alcím 2017. évi tervezett kiadási és támogatási főösszege

14.639,6 millió forint.

1.) A NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group, DCM és NFIU) jogcímcsoporton 100,0 millió forint került tervezésre a központi alrendszer azon előirányzatai között, melyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól ("felülről nyitott"). A jogcímcsoport az előző évhez képest kibővül a NATO Erők Integrációs Egysége (NFIU) készenléti alkalmazásának lehetőségével, mely várhatóan 2016 második felében kezdi meg működését.

A 8/2/1 A NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group, DCM és NFIU) fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

2.) A katonai hagyományok megőrzéséhez kapcsolódó rendezvények lebonyolítására, illetve felszerelések beszerzésére, valamint a kulturális- és sportesemények társadalmi szervezetekkel együttesen történő ad hoc jellegű tevékenységeire, továbbá hadisírok felkutatására és felújítására a Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek pályázati támogatása előirányzat biztosít fedezetet a költségvetési javaslatban 55,0 millió forint összegben. A jogcím előirányzata a 2016. évihez képest növelésre került 10,0 millió forinttal.

A 8/2/3/6 Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek pályázati támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

3.) A Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek és érdekképviseleti szervek támogatása jogcímen a katonai hagyományőrző-, sport- és kulturális, illetve a hadisírgondozásban segítséget nyújtó szervezetek nem pályázati úton történő támogatása, az érdekképviseleti szervek, a Magyar Hadtudományi Társaság, valamint a Magyar Atlanti Tanács (MAT) részére nyújtott támogatás került tervezésre 359,0 millió forint összegben. A támogatni tervezett civil szervezetek körét a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló jogszabály tartalmazza. A jogcím előirányzata a 2016. évihez képest növelésre került 225,0 millió forinttal.

A 8/2/3/19 Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek és érdekképviseleti szervek támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

4.) A tárca felügyelete alá tartozó nonprofit korlátolt felelősségű társaság (HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.), továbbá a Katonai Emlékpark Közhasznú Nonprofit Kft. támogatására 1.435,0 millió forint összegű előirányzat került megtervezésre.

A HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. általános működése kerül támogatásra a fejezeti kezelésű előirányzatból. Feladatai közé tartozik a földmérési és térképészeti feladatok végrehajtása, a katonai térképészeti tevékenység műszaki biztosítása, az állami topográfiai alapadatok szolgáltatása, a katonai kiadványok sokszorosítása, továbbá a központi nyomdai feladatok végzése. Emellett az NKft. a honvédelmi tárca részére lapkiadást, kiadványszerkesztést, rendezvények dokumentálását, videó műsor és sajtószemle készítését végzi, nyomdai szolgáltatást biztosít, és a gondozza a tárca internetes honlapját. Ezen kívül közreműködik a tárca rendezvényszervezési tevékenységében, PR- és reklámtevékenységének lebonyolításában, valamint szervezi a belső terjesztésű és a könyvpiacra is kikerülő könyvek, kiadványok megjelentetését.

A Katonai Emlékpark Közhasznú Nonprofit Kft. fő profilja a katonai hagyományápolás, katonatörténeti rendezvények és kiállítások megszervezése és lebonyolítása.

A 8/2/5 Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

5.) A Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához előirányzat tartalmazza a NATO-val szemben vállalt kötelezettségeink egy részének fedezetét, mely 3.160,2 millió forint összeggel szerepel a tervekben. Az előirányzatból kerül biztosításra a hozzájárulás mellett a projektek nemzeti forrás szükséglete is. A jogcím előirányzata a 2016. évihez képest - a programok megvalósításának ütemezéséhez igazodva - növelésre került 869,7 millió forinttal.

A 8/2/25 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

6.) A Magyar Futball Akadémia Alapítvány támogatására 50,0 millió forint összegű előirányzat került megtervezésre a HM toborzó tevékenysége eredményességének javításában való közreműködés érdekében. Az alapítvány a támogatást elsősorban a magyar sport és ezen belül a labdarúgás fejlesztésére, sportrendezvényeken az MH és a HM nevének megjelenítésére, fiatal labdarúgó tehetségek felkutatására, képzésére, a gyermekkorú, valamint a fiatal társadalmi csoportok számára példaképek nevelésére, a futball utánpótlás oktatásához, neveléséhez szükséges szakmai, tárgyi és gazdasági feltételek biztosításában való közreműködésre, valamint a fiatal sportolók részére egészségmegőrzés biztosítására használja fel.

A 8/2/39/1 Magyar Futball Akadémia Alapítvány támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

7.) Az MH Szociálpolitikai Közalapítvány által ellátott feladatok támogatása 63,0 millió forint összegben biztosít fedezetet a HM gondoskodási körébe tartozók - hátrányos vagy súlyos élethelyzetű családok, pályakezdők, nyugdíjasok - közalapítványon keresztül történő segélyezésére, továbbá képzési támogatás nyújtására a munkavállalók polgári életbe történő visszailleszkedéséhez.

A 8/2/39/2 MH Szociálpolitikai Közalapítvány által ellátott feladatok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

8.) A Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz fejezeti kezelésű előirányzaton 4.566,6 millió forint került betervezésre.

A Hadigondozottak közalapítványa valósítja meg a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 9. és 25. §-a alapján a hadigondozottakról való állami, alanyi jogú gondoskodást. Az előirányzat tartalmazza a hadigondozás költségeit (hadigondozotti juttatásokat), az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak egyösszegű kárpótlásának fedezetét, valamint a Közalapítvány működési költségeit. Az előirányzat növelése a Hdt. 2015. évi módosítása miatt vált szükségessé.

A 8/2/39/3 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

9.) A Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegű befizetések 4.850,8 millió forint összegű előirányzatán belül a Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez 4.382,8 millió forint összegű NATO felé vállalt kötelezettség illetve a Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 468,0 millió forint összegű kötelezettség került megtervezésre. A változást a befizetési kötelezettség módosulása okozza.

A 8/2/40/1 Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

A 8/2/40/2 Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

A 8/3 Fejezeti stabilitási tartalék alcímen - az előző évivel megegyezően - 2.661,9 millió forint összegű előirányzat került elkülönítésre. A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat 19. § (5) és (6) bekezdése értelmében a hiánycél tartását elősegítő stabilitási tartalék felhasználásáról, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról az államháztartásért felelős miniszter javaslatára - a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján - a Kormány határozatban dönt. A fejezet által képzett stabilitási tartalék előirányzatot 2017. október 1-ét megelőzően nem lehet felhasználni.

A 8/3 Fejezeti stabilitási tartalék fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

III.3. Tájékoztatás a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól

millió forintban, egy tizedessel

A fenntartási- és fejlesztési programok megvalósítását az MH alakulatainak és eszközeinek hadrafoghatósága, feladatainak korszerű színvonalon történő ellátása indokolja. A kiemelt hadfelszerelési fejlesztési programokat többéves keretszerződések alapján tervezi és hajtja végre a tárca.

III.4. Az uniós források felhasználásának szerepe a felügyelt ágazatokban

A HM fejezet az EU 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó operatív programok végrehajtásáért közvetlenül nem felelős. Az operatív programok megalapozására szolgáló stratégai dokumentumokban, így az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepcióban is megjelenítésre kerültek védelempolitikai fejlesztési célok. Az operatív programok és a hazai szabályzó környezet formálásában a HM aktívan részt vett. Az operatív programokhoz valamint a hazai szabályzókhoz tett, a kidolgozók által befogadott HM észrevételek (ideértve különösen a döntéshozatali, előkészítési feladatok testületeiben, folyamatiban valamennyi minisztérium normatív megjelenítésére vonatkozóakat) megteremtik a feltételeit annak, hogy a HM fejezet szervezetei a 2014-2020 időszakban az EU források terhére valósíthassanak meg, kettős (HM és egyéb társadalmi) célokat szolgáló fejlesztéseket.

A HM a 2014-2020 programozási időszak forrásainak felhasználására vonatkozóan a konkrét fejlesztési célokat tartalmazó fejlesztési tervvel rendelkezik, melyben a nem hadfelszerelési célok megvalósítására projekt javaslatokat állított össze. Az MH szervezetei (ideértve a honvédelmi igazgatás szervezeteit) és a HM fenntartásába tartozó intézmények tekintetében az EU források felhasználására vonatkozó lehetőségek és igények felmérésre, az EU és nemzeti célokhoz illeszkedésük vizsgálatra, majd ez alapján a potenciális fejlesztési elképzelések előzetesen összeállításra kerültek, mely fejlesztések az alábbi célterületekre koncentrálódhatnak:

- igényjogosulti kör egészségügyi ellátási feltételeinek fejlesztése,

- energetikai hatékonysági fejlesztések,

- az MH katasztrófavédelmi beavatkozó képességének fejlesztése,

- környezetvédelmi (és vízminőség) fejlesztés, környezeti kármentesítés,

- közigazgatás (védelemigazgatás) fejlesztése,

- a humán erőforrás fejlesztése (képzési rendszer),

- informatikai fejlesztés,

- a speciális feladatkört ellátó honvédelmi szervezetek (kulturális, rekreációs és oktatási intézmények) fejlesztése,

- a kutatási, fejlesztési, innovációs fejlesztések (ideértve a K+F infrastruktúráját is),

- a HM vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok fejlesztése (ide nem értve az önállóan fejlesztendő K+F+I tevékenységet).

A fejlesztések a szakpolitikai felelős minisztériumokkal történő egyezetése, véglegesítése és végrehajtása folyamatosan végrehajtásra kerül, azzal a kiemelt céllal, hogy:

- a megcélzott területeken az EU források felhasználásával támogathatóak legyenek az olyan össztársadalmi (nem elsődlegesen honvédelmi) célok, mint a széndioxid kibocsátás csökkentése, vagy az egészségügyi ellátás fejlesztése;

- a nem haderőfejlesztés jellegű, illetve a kettős hasznosulású fejlesztések terén az EU források bevonásával - a NATO felé tett vállalásoknak megfelelően - biztosítható legyen, hogy a hazai költségvetési források minél nagyobb hányada a tényleges haderőfejlesztésre koncentráltan kerülhessen felhasználásra és

- így - a honvédelmi célok és érdekek érdemi veszélyeztetése nélkül, sőt a szinergiák megfelelő kihasználásával azt támogatva - a HM fejezet minél szélesebb körben legyen képes hozzájárulni az EU és a Magyarország által kitűzött fejlesztési célokhoz.

III.5. A középtávú tervezés keretében meghatározott 2017. évi tervszámoktól való eltérés indokolása

A központi költségvetés fejezeti szintű 2016-2018. évi bevételi és kiadási középtávú tervszámairól szóló 2019/2015. (XII. 29.) Korm. határozat a HM 2017. évi kiadási tervszámát 353.625,4 millió forintban, bevételi tervszámát pedig 31.948,0 millió forintban állapította meg. A javaslatban tervezett főösszegek vonatkozásában jelentkező eltéréseket az alábbiak indokolják:

Kiadások tekintetében:

A kiadási előirányzat a bevételi és a támogatási főösszeg változásának együttes hatásaként 97,9 millió forinttal magasabb a tervszámmal összevetve.

A fejezet támogatási főösszege a honvédelmi kiadások és a hosszú távú tervezés feltételeinek megteremtését szolgáló költségvetési források biztosításáról szóló 1046/2012. (II. 29.) Korm. határozatban szereplő 0,1 %-os GDP arányos mértékű támogatási főösszeg növekedés figyelembe vételével kerül kialakításra. A középtávú tervszámokhoz képest a 2017. évi makrogazdasági előrejelzések (GDP) kismértékű változása indokolja a HM támogatási főösszegének 902,1 millió forintos csökkenését. A bevételi főösszeg alábbi indoklás szerinti 1.000,0 millió forintos növekedésével számított együttes hatás 97,9 millió forintos kiadási előirányzat növekedést eredményezett.

Bevételek tekintetében:

Az 1.000,0 millió forintos növekmény oka az újpesti Károlyi Kórház MH Egészségügyi Központba történt 2015. évi integrációja.

III.6. A szakpolitikai célú nemzetpolitikai/határon túli feladatok a tárca költségvetésében

A Honvédelmi Minisztérium 2017-ben nemzetpolitikai/határon túli feladatokra kifizetést nem tervezett.

1 A 10 éves terv fő irányairól kormány-előterjesztés készült, melyet a Kormány elfogadott. [1420/2013. (VII. 10.) Korm. határozat a honvédelmi tárca 2013-2022. közötti időszakra vonatkozó hosszú távú, stratégiai tervének fő irányairól szóló jelentés elfogadásáról és a szakpolitikai stratégia kidolgozásáról]

2 Az előirányzatok tartalmazzák a nemzetközi feladatokhoz kapcsolódó devizajuttatásokat is. A 2017. évre ilyen címen tervezett felhasználás személyi juttatások között 9.607,6 millió forint, a járulékok között 1.742,8 millió forint, összesen 11.350,4 millió forint.

XIV. Belügyminisztérium

A Belügyminisztérium (továbbiakban: BM) fejezet 2017. évi költségvetése - a Kormány programjának megfelelően - kiemelt ügynek tekinti a közbiztonság megerősítését, a nemzetközi és hazai terrorizmus elleni védelmet, a határon túli magyarok számára megteremtett kedvezményes honosítási lehetőség kapcsán jelentkező feladatok hatékony és gyors ellátását, az emberi élet- és értékek védelme érdekében a katasztrófavédelem fejlesztését, a "kisértékű" bűncselekmények felderítését és a büntetések végrehajtását.

A BM fejezet a 2010. évi XLII. törvénnyel jött létre az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezet bázisán. A belügyminiszter feladatait a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet rögzíti. Eszerint a belügyminiszter - a kormányzati munkamegosztás alapján - felelős többek között az állampolgársági ügyekért, az anyakönyvi ügyekért, a bűncselekmények megelőzéséért, a büntetés-végrehajtásért, az e-közigazgatásért, az élet- és vagyonbiztonság védelméért, a határrendészetért, a helyi önkormányzatokért, az idegenrendészetért és menekültügyért, a katasztrófák elleni védekezésért, a közbiztonságért, a közfoglalkoztatásért, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért, a köziratok kezelésének szakmai irányításáért, a közlekedésrendészetért, a közszolgálati életpálya kidolgozásáért, a közterületfelügyelet szabályozásáért, a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért, a külföldre utazás szabályozásáért, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a rendészetért, a szabálysértési szabályozásért, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ irányításáért, a terrorizmus elleni küzdelemért, a településüzemeltetésért, a vízgazdálkodásért, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért, valamint a vízvédelemért.

I. Célok meghatározása

Rend- és közbiztonság

A Kormányprogramban meghatározott célokkal összhangban a BM és az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek alapvető feladata a rend- és közbiztonság megerősítése, az állampolgárok védelmét, biztonságát szolgáló fejlesztések és szervezeti átalakítások következetes végrehajtása.

A korábban megújított rendészet három pillére a terrorcselekmények felderítésére, megelőzésére, felszámolására létrehozott Terrorelhárítási Központ (továbbiakban: TEK), a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokra megalakult Nemzeti Védelmi Szolgálat (továbbiakban: NVSZ), valamint az Országos Rendőr-főkapitányság (továbbiakban: ORFK) és alárendelt szervei, melyek együttesen, együttműködve látják el feladataikat.

A Kormányprogram értelmében fokozott rendőri jelenlét szükséges minden magyar településen. A megfelelően képzett rendőrök létszámának növelése érdekében képzési koncepciót dolgozott ki a tárca.

A Rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (továbbiakban: Rtv.) meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, valamint a bűncselekményekből származó vagyon visszaszerzése.

A TEK-et 2010. szeptember 1-jével a Kormány 232/2010. (VIII. 19.) számú rendeletével hozta létre a terrorizmus elleni fellépés, a rendelkezésre álló személyi, tárgyi és költségvetési források hatékonyabb, centralizáltabb felhasználása érdekében.

A rendészet harmadik pillére a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok ellátására a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata jogutódaként 2011-ben létrehozott NVSZ.

A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (továbbiakban: SZEBEKK) szervezetének átalakításával, annak általános jogutódjaként a 2016. évben előre láthatóan megalakul a belügyminiszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatként működő, bűnügyi és nemzetbiztonsági koordinációs feladatokat ellátó Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (továbbiakban: TIBEK). A TIBEK képes lesz a mindenkori kiemelt biztonsági kockázatok elleni megelőző, bűnüldöző, elhárító szaktevékenység érdemi támogatására, a kormányzati és biztonságpolitikai döntéshozatal segítésére, információs és elemzési hírigények kielégítésére, valamint az utasforgalmi adatok kezelésével a bűnüldöző szervek határokon átnyúló bűnözés megelőzése, felderítése érdekében folytatott tevékenységének támogatására.

A Kormány szándéka szerint a terrorizmus elleni intézkedéscsomag részeként az ország külső és belső biztonságának fenyegetettségét időben felismerő, arra reagálni képes intézményrendszer kerül kialakításra. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy napjaink biztonsági kihívásaira eredményes választ akkor lehet adni, ha a szolgálatok közötti koordináció, mindenekelőtt az információ áramlása tökéletes.

A Kormány biztonsági stratégiája alapján megállapítható, hogy a jövő kiemelt belső biztonsági kockázatainak sorában a terrorizmus és a szervezett bűnözés, valamint a militáns, erőszak potenciállal rendelkező extrémizmus jelentik a demokratikus állami intézményrendszer, a nemzet- és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések súlypontjait.

Büntetés-végrehajtás

A Büntetés-végrehajtás szervezete (továbbiakban: Bv. szervezet) szakmai feladatainak ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez, ami a Kormányprogram fontos részét képezi. Az 1040/2011. (III. 9.) Korm. határozat a férőhelybővítéssel párhuzamosan a büntetés-végrehajtási intézetek európai színvonalra való felzárkóztatását tűzte ki célul, amelyhez kapcsolódó feladatok megvalósításának kezdő éve 2012 volt. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a börtönkörülmények miatti Magyarországot elmarasztaló ítéletei, valamint az eltelt idő során változó külső körülmények szükségessé tették a fogvatartotti férőhely-bővítési program eddigi eredményeinek számbavételét, az eredeti célkitűzések és feladat-meghatározások aktualizálását. Ennek eredményeként az 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozattal a Kormány további jelentős forrást biztosít a szükséges férőhelyszám elérése érdekében. A többlet megoldást nyújt az egészségügyi ellátást, a kényszergyógykezelést, az elmeállapot megfigyelést, a központi kivizsgálást, a betegek kóros elmeállapotának gyógykezelését végző intézmények működési körülményeinek rendezésére is. A biztonságos őrzés feltételeinek megteremtése a Bv. szervezet működésének, a jogszabályokban meghatározott feladatai végrehajtásának alappillére, a büntetés-végrehajtás törvényes működésének és rendjének a garanciája, amely a fogvatartottak védelmét is biztosítja.

Az állam büntetőhatalma gyakorlásának eszközeként a teljes foglalkoztatás elérése érdekében, a bűnmegelőzésben és a közrend biztosításában betöltött funkció mellett egyre jelentősebb szerep hárul a Bv. szervezetre a fogvatartotti foglalkoztatás folyamatos emelésében, a belső ellátás rendszerének működtetésében és ennek bővítésében.

Polgári nemzetbiztonság

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (továbbiakban: AH) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Nbtv.) szerinti feladatai keretében ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmét, illetékességi körében elvégzi a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek nemzetbiztonsági ellenőrzési feladatait. A törvény 2015-től kiterjesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozók körét, és bevezette a felülvizsgálati eljárást. A felülvizsgálat keretében az AH az ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállása alatt az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyeket is ellenőrizheti, hozzájárulva ezzel a korrupció feltárásához, leleplezéséhez a közszolgálatban.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (továbbiakban: NBSZ) fontos szerepet lát el a Kormány által meghatározott célok, kiemelten a rend- és közbiztonság megerősítése, illetve a terrorizmus elleni védelem kapcsán jelentkező feladatok végrehajtása során. Az NBSZ központi szolgáltatói szerepkörében folyamatosan vizsgálja a feladatai ellátásához szükséges feltételrendszer rendelkezésre állását, állapotát, a fejlesztési-, fejlődési irányvonalakat és elképzeléseket annak érdekében, hogy szolgáltatásait a kor színvonalának megfelelő eszközökkel, módszerekkel teljesítse.

Katasztrófavédelem

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi jogállású szervei (továbbiakban: BM OKF) feladatkörükben ellátják a polgári védelmi feladatokat és a tűzvédelem szakigazgatását, jogszabályban meghatározott esetekben első- és másodfokú katasztrófavédelmi (tűzvédelmi, iparbiztonsági, polgári védelmi, piacfelügyeleti), vízügyi és vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat, valamint 2016. július 1-jétől a katasztrófavédelem biztosítja a kéményseprő-ipari feladatok ellátását - önkormányzati döntésektől függően - a lakossági szektorban. Alaptevékenységük a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben (továbbiakban: Kat. tv.), valamint annak végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendeletben, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletben, továbbá a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvényben meghatározott feladatok ellátása.

A BM OKF számára alapvető cél az emberi élet- és értékek védelme, a tulajdon megóvása, az áldozatok, kárvallottak érdekeinek képviselete és védelme.

Menekültügy

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (továbbiakban: BÁH) célja 2017-ben az idegenrendészeti, menekültügyi feladatok hatékonyabb ellátása, a Magyarországra nehezedő migrációs nyomás jogszerű és hatékony kezelése, az illegális migráció kapcsán felmerülő biztonsági kockázatok kiszűrése - különös tekintettel a terrorfenyegetettségre - az ország biztonsági érdekeinek fokozott megóvása, ami szükségessé teszi az együttműködési feladatok továbbfejlesztését a rendvédelmi szervekkel. 2017-ben kiemelt feladatként jelentkezik a Magyarországra irányuló migráció szabályozott mederben tartása, a menedékjoggal való visszaélések visszaszorítása, megakadályozása mellett a nemzetközi védelem megfelelő szintű biztosítása a menekültek számára, valamint a menekültellátás színvonalának emelése. Kiemelt feladat továbbá a korábbi években elkezdődött migrációs hullám kezelése érdekében a befogadó intézményi rendszer bővítése és a menekültügyi őrizeti rendszer működtetése, valamint a hatósági munkavégzés feltételeinek javítása. A schengeni tagságból eredő feladatellátás hatékonyabbá tétele érdekében az idegenrendészeti tevékenység kiemelt területét képezi a vízumkiadással kapcsolatos hatósági tevékenység eredményesebb ellátása.

A Kormányprogram alapján a Nemzeti Ügyek Kormánya a határon túl élő magyarságot is részévé kívánja tenni a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, ezért az állampolgársági szakterület számára továbbra is kiemelt feladat a nemzetpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében az egyszerűsített honosítási, visszahonosítási eljárások gyors és ügyfélbarát, törvényes határidőben történő végrehajtása.

Vízügy

A Vízügyi Igazgatóságok a BM irányítása alatt a vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetési, fenntartási, fejlesztési feladatait látják el, valamint részt vesznek a Duna Makro Regionális Stratégia feladatainak végrehajtásában.

A megfogalmazott szakpolitikai célok alapján az ágazat alapvető feladata az állami tulajdonú vízkárelhárítási létesítmények és a kapcsolódó infrastruktúra fenntartása, üzemeltetése az árvízvédelem, belvízvédelem, vízminőségi kárelhárítás, jégvédelem és aszály elleni védelem területén. Elsődleges cél a védekezési feladatok ellátása, ugyanakkor megjelenik a preventív védekezési és a békeidős fejlesztési feladatok végrehajtása is. A vízkárelhárítás keretén belül a 2017. év kiemelt feladatát képezi a kockázathoz igazított védelmi rendszer jogszabályi hátterének kialakítása, ami a kockázatnak megfelelő biztonságot ír elő, valamint az új, modell alapján működő lokalizációs tervek gyakorlati alkalmazásának bevezetése az érintett igazgatóságoknál.

Kiemelt célként szükséges kezelni továbbá a vízvisszatartás kérdését, amely főleg a dombvidéki tározás és belvíz-tározás területén jelent többletfeladatokat. A vízgazdálkodás szakmai feladatai között egyre hangsúlyosabban jelenik meg az aszály-kár elleni felkészülés, ennek keretében az aszály-monitoring kialakítása, a műszerek adaptálása, az aszálykezelési terv megalkotása és az aszályvédekezés integrálása a védelmi rendszerbe. Szükséges az aszályvédekezés hálózatának kidolgozása, illesztése a meglévő rendszerhez.

A megelőzés keretében kell végrehajtani az integrált folyó- és tógazdálkodást, a dombvidéki vízrendezést, valamint a térségi vízszétosztás és vízhasznosítás területén jelentkező feladatokat. A vízügyi szervezeteknek továbbra is kiemelt célja a vízkészletek megismerését szolgáló vízgazdálkodási alapadatok gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása, amelynek érdekében a szervezet vízrajzi monitoring rendszert tart fenn, üzemeltet és fejleszt, amely közel 8.000 üzemi és törzsállomást foglal magában napi szintű adatforgalommal.

A vízgazdálkodási tevékenységet meghatározó vízrajzi adatbázist folyamatosan üzemeltetni és fejleszteni szükséges. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (továbbiakban: OVF) működteti a Központi Vízügyi Adattárat (KVA). A 2017. év kiemelt feladatát képezi a térségi vízszétosztás fejlesztése, az aszály megelőzésében és kezelésében való részvétel, a vízhiányos időszakban kiemelten jelentkező öntözési problémák megoldása, az ehhez szükséges intézményi háttér megteremtése.

A vízügyi ágazat részt vesz a vízgyűjtő gazdálkodási terv (továbbiakban: VGT) végrehajtásában, a terv aktuális felülvizsgálatában. A vízgyűjtő területi szintű állami érdeket képező vízgazdálkodási feladatokat a vízügyi ágazat a határvízi bizottságokon keresztül érvényesíti.

A VGT-t a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás érdekében - beleértve a szélsőséges helyzetek (víz hiánya, többlete) kezelését és minél hatékonyabbá tételét - szükséges alkalmazni. A rendelkezésre álló készletek és vízhasználatok adatainak pontos ismerete érdekében ki kell használni a számítástechnikai fejlesztések által biztosított lehetőségeket.

A térségi vízgazdálkodás keretében a vízügyi igazgatóságok - közvetve az OVF - szakmailag felügyelik a vízitársulatok munkáját, és együttműködnek a helyi önkormányzatokkal a vízgazdálkodási és vízkárelhárítási feladatok megoldásában.

Magasabb színvonalú mérnöki jelenlétet, valamint a fenntartási források megemelését kell elérni a szakmában annak érdekében, hogy a teremtett értékek előnyeit, szerepét meg tudjuk őrizni.

Közigazgatási alapnyilvántartások

A közigazgatási alapnyilvántartások feladatait a BM irányítása alatt álló Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (továbbiakban: KEK KH) látja el. A KEK KH feladata többek között az állampolgárok személyi, lakcímre vonatkozó, szabálysértési, bűnügyi, bírósági nyilvántartások vezetése, a közúti közlekedés nyilvántartása, továbbá a közigazgatási informatikai szolgáltatások korszerűsítése a kormányzati stratégiai célokkal összhangban.

A szakterületek kiemelt várható eredményei

A büntetés-végrehajtás 2017. évi fejlesztéseihez 2.537 fős többletlétszámot és 25.226,4 millió forint többletforrást irányoz a Kormány. A rend- és közbiztonság javítása érdekében a TEK hatékonyságának és eredményességének növekedését tűzte ki célul a tárca, melynek segítségével csökkenthető a hazánkra nehezedő terror-veszélyeztetettség mértéke és nő a lakosság biztonságérzete. Az összesen 372 fős létszámfejlesztéshez 4.902,0 millió forint többletforrást biztosít a költségvetési javaslat. Úgyszintén e célokhoz járul hozzá a SZEBEKK bázisán létrehozni tervezett TIBEK, melynek megalakulásához és működéséhez 1.360,2 millió forintos többletforrást és 114 fős létszámfejlesztést biztosít a költségvetési javaslat. Az életpálya-modell bevezetése keretében a túlszolgálat pénzbeli megváltása, az új társasági egyenruházat bevezetése, a hivatásos állomány lakhatási feltételeinek javítása valósulhat meg, összességében 7.500,0 millió forint többletforrással. A BM OKF esetében biztosítottá válik a kéményseprő-ipari tevékenység ellátása az 1.350 fős létszámfejlesztéssel és a kapcsolódó 6.566,7 millió forintos pénzügyi fedezettel. A Víz Keretirányelv végrehajtását 400,0 millió forint többletforrás biztosítja. A korszerű elektronikus ügyintézési feladatok ellátására 1.336,3 millió forint többletforrást kíván biztosítani 2017-ben a Kormány.

II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2017-ben

A XIV. Belügyminisztérium fejezet céljainak megvalósításához 2017-ben 26.931,7 millió forint bevételi és 663.164,5 millió forint támogatási előirányzatot tartalmaz a költségvetési javaslat.

millió forintban, egy tizedessel

Ezen felül a rendvédelmi életpálya-modell keretében 2015. július 1-jével megvalósuló bérfejlesztéshez kapcsolódó 2017. évi többlet személyi juttatások, valamint az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére szolgáló fedezet a XI. Miniszterelnökség fejezet Céltartalékok előirányzatán az Ágazati életpályák és bérintézkedések között áll rendelkezésre.

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban

III.1. Intézményekkel történő feladatellátás

1. Igazgatási jellegű tevékenység

A Belügyminisztérium igazgatásának (továbbiakban: BM igazgatása) alapvető feladata a Kormányprogramban meghatározott célok elérésének elősegítése, különös tekintettel a közrend, a közbiztonság fenntartására, az e-közigazgatásra és a közfoglalkoztatásra.

A BM hivatali szerve ellátja a belügyminiszter felügyelete alá tartozó címek és költségvetési intézmények, valamint szakterületek szakmai és gazdálkodási irányításának, felügyeletének feladatait.

A BM igazgatásának költségvetése 5.221,7 millió forint kiadási és 25,5 millió forint bevételi előirányzatot tartalmaz, a központi költségvetési támogatás 5.196,2 millió forint.

A BM igazgatása 2016. évi költségvetési létszáma 521 fő volt, amelynek alakulását az alábbi megkötött megállapodások befolyásolták:

- A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet alapján a Miniszterelnökség részére 2014. évben átadott feladatok és státuszok felülvizsgálatra kerültek, amelynek eredményeként az 1573/2015. (IX. 4.) Korm. határozat végrehajtásának keretében a Miniszterelnökségtől 2 státusz és kapcsolódó költségvetési előirányzat visszakerült a BM-hez.

- Az elektronikus információs rendszerek biztonsági felügyeletét ellátó hatóságok, valamint az információbiztonsági felügyelő feladat- és hatásköréről, továbbá a zárt célú elektronikus információs rendszerek meghatározásáról szóló 187/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet 2. §-ában foglaltak szerint a Kormány Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóságként az NBSZ-t jelölte ki, míg a kormányzati eseménykezelő központ és az eseménykezelő központok feladat- és hatásköréről, valamint a biztonsági események kezelésének, a biztonsági események műszaki vizsgálatának és a sérülékenységvizsgálat lefolytatásának szabályairól szóló 185/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése szerint, mint Kormányzati Eseménykezelő Központ az NBSZ végzi azt a sérülékenység vizsgálatot, amit korábban a BM Nemzeti Biztonsági Felügyelet Cyber Defence Management Authority Osztálya látott el. Ennek keretében 24 státusz és kapcsolódó költségvetési előirányzat került átadásra az NBSZ részére.

- Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer feladatainak ellátására való kijelölésről szóló 17/2014. (X. 22.) BM utasításban a belügyminiszter a KEK KH-t jelölte ki az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátására, amellyel összefüggésben 3 státusz és kapcsolódó költségvetési előirányzat került átadásra a KEK KH részére.

Mindezek eredményeként a minisztérium 2017. évi létszáma: 496 fő.

A 2017. évi költségvetés tervezése során a BM igazgatása költségvetését az alábbi szerkezeti változás érintette, amely növekedést eredményezett:

- A Miniszterelnökség-BM közötti megállapodás, valamint az 1573/2015. (IX. 4.) Korm. határozat alapján a Miniszterelnökség részére 2014. évben átadott feladatok és státuszok felülvizsgálata következtében 15,1 millió forint,

A 2017. évi költségvetés tervezése során a BM igazgatása költségvetését az alábbi szerkezeti változások érintették, amelyek csökkentést eredményeztek:

- A BM igazgatása-NBSZ közötti megállapodás alapján a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet Cyber Defence Management Authority Osztály átadásával összefüggésben 138,5 millió forint,

- A Kormányzati Érkeztető Központ (továbbiakban: KÉR) működtetéséhez a KEK KH részére átadott fedezet 10,7 millió forint összegben.

A többletforrásként biztosított 49,2 millió forint az alábbi kiadás fedezetét szolgálja:

- A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.) alapján a rendvédelmi életpálya bevezetésével összefüggésben 49,2 millió forint.

Az intézményi előirányzatok alakulásának levezetése

millió forintban, egy tizedessel

2. Rend- és közbiztonsági ágazat

Az NVSZ által ellátandó általános feladatokat a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza. A szervezet a belügyminiszter irányítása alatt gondoskodik a Rendőrség, a BM OKF, a BÁH, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV), a Bv. szervezet, az AH, az NBSZ, valamint azon szervek védelméről, amit a jogszabály a hatáskörébe utal. A fenti védelem a belső bűnmegelőzési célú ellenőrzésből, a kifogástalan életvitel ellenőrzéséből, a megbízhatósági vizsgálatból, egyes bűncselekmények felderítéséből, továbbá a belügyminiszter irányítása alá tartozó fontos és bizalmas munkakört betöltő személyi állomány biztonsági ellenőrzéséből áll.

Továbbra is elsődleges elvárás az erős és hatékony rendvédelem, amelynek egyik alapfeltétele a korrupcióval szembeni hatékony fellépés, amelyhez kapcsolódó folyamatos ellenőrzés egyben állampolgári elvárás is. Ennek értelmében - az egyes kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakításokkal összefüggő módosításáról szóló 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján 2014 szeptemberétől - az NVSZ alaptevékenységeként látja el a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatok összehangolását.

A belügyminiszter a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatokat az NVSZ közreműködésével látja el. A korrupció-megelőzéssel kapcsolatos hatásköri változások lehetővé tették, hogy a korrupció elleni küzdelem szankcionáló és megelőzési oldala egy szervezet keretei között egyesüljön. Az új megközelítés egyrészt módot ad az állampolgárokkal folytatott párbeszédre, ezáltal támogatva őket és az állami szerveket is a korrupciós jelenségeket felismerő és visszautasító öntudat és szervezeti kultúra kialakításában, másrészt erősíti az államigazgatási szervek és a korrupció elleni küzdelmet folytató szervezet kapcsolatát.

A 2016. évi 85 fős létszámbővítésből adódó elhelyezési feltételek (a Készenléti Rendőrség Kerepesi úti XI. épületének használatba vétele és felújítása) megteremtésére a 2016. évben egyszeri jelleggel jóváhagyásra került 1.122,3 millió forint a 2017. évben a kiadások közül kivételre került.

A Hszt. értelmében a rendvédelmi életpálya-modell 2016. évi üteme és a közalkalmazotti ágazati pótlék támogatása 1.047,0 millió forint összegben került a bázisba beépítésre.

Az intézményi előirányzatok alakulásának bemutatása

millió forintban, egy tizedessel

A TEK alapvető feladata a terrorfenyegetés időben történő felismerése és felderítése, valamint az elkövetők elfogása még a cselekmény végrehajtása előtt. A TEK feladatrendszerét az Rtv., valamint a terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 295/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet határozza meg:

- országos illetékességgel végzi a terrorcselekmény bűncselekmény, vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását, valamint az ezzel kapcsolatos tűzszerészeti feladatokat, bűnfelderítési célból titkos információgyűjtő tevékenységet végezhet, elemzi és értékeli Magyarország terrorfenyegetettségének helyzetét, szervezi és koordinálja hazánkban a terrorcselekmények megelőzését és elhárítását végző szervek tevékenységét;

- ellátja Magyarország Miniszterelnökének és Magyarország Legfőbb Ügyészének személyvédelmével, valamint a jogszabályban meghatározott kiemelt létesítmények védelmével kapcsolatos feladatokat;

- a terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó feladatkörében a belföldi, illetőleg nemzetközi vonatkozású terrorcselekmények és az azokhoz kapcsolódó más bűncselekmények vonatkozásában - az igazságügyi együttműködés keretében - kapcsolatot tart más államok terrorellenes szerveivel, elvégzi a külföldön - háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, terrorista vagy túszejtő akciók miatt - bajba jutott magyar állampolgárok mentését, hazatérésük biztosítását, ehhez kapcsolódóan megszerzi, elemzi és értékeli, valamint továbbítja a külföldi eredetű, vagy külföldre vonatkozó információkat;

- végrehajtja a terrorcselekmény, a légi, vasúti, vízi, közúti, tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és az emberrablás bűncselekmények megszakítását, kizárólagosan végzi a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres vagy felfegyverkezett személyek elfogását, valamint - más nyomozóhatóságok felkérésére - az egyéb személy elleni erőszakos bűncselekmények megszakítását, az ön- vagy közveszélyes állapotban lévő személyek elfogását.

A TEK-től a KÉR működéséhez a KEK KH részére 1 fő, valamint a státusz 3,8 millió forintos költségvetési fedezete került átadásra.

A rendvédelmi szervek hivatásos állománya életpályájának 2015. július 1-jei bevezetésével kapcsolatos illetményemelkedésének 2016. évi ütemének, valamint a közalkalmazotti állomány rendvédelmi ágazati pótlékának [megállapította: 29/2015. (VI. 15.) BM rendelet] fedezetére biztosított többletforrás 2.234,8 millió forint.

A Miniszterelnökségnek a Karmelita Kolostor épületébe történő költözésével kapcsolatos személy- és objektumvédelmi többletfeladatokra a TEK állományi létszáma 35 fővel bővült, a státuszfejlesztés éves finanszírozási szükséglete 322,7 millió forint.

Az Európa szerte megnövekedett terrorfenyegetettség szempontjából a TEK esetében fejleszteni kell az új kihívásokra reagáló és a biztonság megteremtéséhez szükséges képességet, valamint az ezt támogató technikai és logisztikai feltételeket.

Fokozni szükséges a felderítési, valamint a humán hírszerzési képességeket, fejleszteni szükséges az értékelő-elemző, az internetes adatforgalmat ellenőrző szervezeti egységeket, valamint a hozzá kapcsolódó technikai erőforrásokat.

A műveleti egységek tekintetében - részben új speciális egységek kialakításával - biztosítani kell az azonnali reagálás feltételeit, valamint azt a képességet, hogy az állomány több helyen, egy időben jelen legyen és hatékonyan beavatkozzon a veszélyelhárításba.

A TEK hatékonyságának és eredményességének növekedésével csökkenthető a hazánkra nehezedő veszélyeztetettség mértéke, és összességében nő a lakosság biztonságérzete, személy- és vagyon biztonsága. Az összesen 372 fős létszámfejlesztéshez szükséges éves többletforrás 4.902,0 millió forint.

Az intézményi előirányzatok alakulásának bemutatása

millió forintban, egy tizedessel

A Rendőrség alapvető feladata a rend- és közbiztonság megerősítése, ennek keretében az Rtv.-ben és más jogszabályokban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatok elvégzése, ennek érdekében az állampolgárok védelmét, biztonságát szolgáló fejlesztések és szervezeti átalakítások következetes végrehajtása.

A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekményekkel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulóknak, óvja az emberek jogait. Általános feladata a közbiztonság és a közrend védelme, az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, az államhatár rendjének fenntartása, a törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés. A Rendőrség feladatellátását, a kitűzött célok elérését lehetővé teszi, hogy a 2017. évi költségvetés 53.472,1 millió forint többletforrást biztosít a szervezet részére, amely a meglévő feladatok magas színvonalú ellátását, továbbá 2017-ben a szervezetnél jelentkező új feladatok (pl.: Kiskunhalasi Migrációs Központ üzemeltetése, Nagyhódos-Nagypalád közúti határátkelőhely létesítése) végrehajtását szolgálják.

Az ágazat legkiterjedtebb intézményrendszerével a Rendőrség cím rendelkezik. A címhez 30 költségvetési intézmény tartozik, amelyek 2016. évi eredeti költségvetési létszáma összesen 48.436 fő, amely a KÉR működéséhez biztosítandó létszám miatt 2017-re 48.434 főre változik.

A bűnügyi szakterületen elérni kívánt célok, megvalósítandó feladatok:

- rendkívüli halálesetek jelentési, adatszolgáltatási rendszer innovációjának kidolgozása;

- a helyszíni szemlékhez kapcsolódóan módszertani segédlet és szakirányítási szempontrendszer, szakszótár kidolgozása és nyomtatott formában történő kiadása a területi, helyi bűnügyi szerveknek, felhasználóknak;

- országos viszonylatban a lefoglalt gépjárműalkatrészek azonosításának gördülékeny lebonyolítását segítő nyilvántartó rendszer kidolgozása és a szükséges szoftver beszerzése;

- a helyszíni szemléhez kapcsolódóan a szemlebizottság vezetői, valamint a bűnügyi, rendészeti osztályvezetők és a helyettesítési jogkörben eljáró állomány részére továbbképzés tartása az ország keleti és nyugati régiójában történő összevonással;

- az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) kábítószerraktárainak tételes ellenőrzése, a raktározással kapcsolatos új számítógépes, vonalkódos rendszer létrehozása, az ehhez szükséges technikai eszközök beszerzése;

- az illegális migrációval kapcsolatos feladatok végrehajtása;

- a vagyon-visszaszerzési eljárás során bevezetett kényszerintézkedésekkel érintett egyes bűnjelek szakszerű kezelése és tárolása érdekében logisztikai és tároló bázis kialakítása;

- az előre nem tervezett, több országot - köztük hazánkat is - érintő, kiemelt jelentőséggel bíró új elkövetési módszerek témakörében szervezett nemzetközi találkozókon, információcseréken, konferenciákon történő részvétel feltételeinek biztosítása;

- a bűnügyi szakterület iskolai programjainak működtetése, képzés és továbbképzés lebonyolítása, technikai eszközökkel történő ellátása;

- a kapcsolati- és a családon belüli erőszak cselekményeinek felismerése, az eljárások sajátosságainak figyelembevétele, a különleges bánásmódot igénylő sértettek jogainak biztosítása érdekében végrehajtandó feladatok oktatása az állomány számára;

- különleges meghallgató szobák kialakítása valamennyi rendőrkapitányságon;

- a nyomozati munka támogatása és a Rendőrség felső vezetése által hozandó döntések megalapozása érdekében végzett elemzések hatékonyságának növeléséhez szükséges tárgyi (informatikai) feltételek javítása.

A rendészeti szakterületen elérni kívánt célok, megvalósítandó feladatok:

- a személysérüléses balesetek és a balesetben meghalt személyek számára az utóbbi három évben jellemző enyhén emelkedő tendencia megfordítása, a halálos áldozatok számára vonatkozóan az EU által 2020-ra kitűzött 50%-os csökkenés megvalósítása. A védtelen közlekedők (gyalogosok, kerékpárosok) biztonságának javítása, az ittas vezetés visszaszorítása;

- a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat hatékony és eredményes működtetése, napi felügyelete, a hibák felismerése és kezelése, a javított eszközök ismételt éles üzembe állítása előtti szakmai ellenőrzése céljából egy 20 fős szervezeti egység létrehozása és működtetése;

- az együttműködő szervezetek információigényének kielégítése;

- a megnövekedett ügyszámból adódó szakirányítási feladatok zökkenőmentes ellátása;

- a hatósági eljárások lefolytatásával kapcsolatban a szükséges feltételek biztosítása;

- az úthasználati díj megfizetésének ellenőrzése során alkalmazott eszközpark karbantartása és cseréje az ellenőrzési képesség fenntartása érdekében;

- határrendészeti technikai eszközök, határvédelmi berendezések telepítése, fenntartása, fejlesztése, új eszközök beszerzése, telepítése (EU forrásokon kívüli támogatásokkal);

- új határátkelőhelyek nyitása (pl. Nagyhódos-Nagypalád);

- a nemzetközi kapcsolatrendszer erősítése, ehhez kapcsolódóan a közvetlen kapcsolattartás fokozása (kiutazások, vendégfogadások, nemzetközi egyeztetések számának növelése, V4 szerepvállalás megerősítése);

- az elfogott, előállított külföldi személyek őrizetének biztosítása, ellátása, a szükséges feltételek megteremtése (őrizeti férőhelyek, károkozás helyreállítása, szállítójárművek és kapacitások növelése);

- a határforgalom-ellenőrzéséhez kapcsolódó technikai eszközök rendszerben tartása, új eljárási technológiák kialakítása [eszközjavítás, Határellenőrzési és Regisztrációs Rendszer (HERR) fejlesztés, SmartBorders elemeinek kialakítása, új, az EU által nem támogatott eszközök beszerzése - pl. testkamerák];

- a szabálysértési eljárások eredményességének javítása;

- a szabálysértési ügyekben folytatandó végrehajtási eljárások foganatosítása, illetve a VÉDA rendszer kiegészítő elemeinek bevezetése nyomán emelkedő szabálysértési eljárások kezelése;

- a közigazgatási hatósági eljárások elektronikus ügyintézésének és az ezt támogató közigazgatási modulok fejlesztése;

- a helyi és a területi rendőri szervek igazgatásrendészeti szakterületein az informatikai eszközök (munkaállomások, nyomtatók, hálózatok) ütemezett amortizációs cseréje;

- a fokozott rendőri jelenlét biztosítása a közterületeken és nyilvános helyeken;

- kiemelt sport- és egyéb rendezvények (pl. a 2017-es vizes világbajnokság) biztosítási feladatainak ellátása és az ezen eseményekre történő felkészülés;

- a rendőri szervezetek magas fokú riasztási és mobilizálási készségének fenntartása;

- különleges jogrendben és az arra történő felkészülés időszakában, valamint békeidőszakban a váratlanul bekövetkező veszélyhelyzetek, katasztrófák elhárítási feladataiban történő hatékony és eredményes rendőri feladatok ellátása;

- hatékony együttműködés a katasztrófák elhárításában közreműködő szervekkel.

A többletforrásként biztosított 53.472,1 millió forint az alábbi feladatok ellátását szolgálja:

- a rendvédelmi életpálya 2016. évi ütemére (közalkalmazotti ágazati pótlék támogatással) 48.946,6 millió forint;

- a pedagógusi életpálya ütemezett bevezetésével kapcsolatban felmerülő kiadásokra 22,5 millió forint;

- a Rendőrség szakmai feladatainak végrehajtása során felmerülő túlszolgálat fokozatos kivezetéséhez szükséges létszámbővítéshez 594,5 millió forint;

- a Karcagi Rendőrkapitányság elhelyezésére új épület építésére 150,0 millió forint;

- a Kiskunhalasi Menekültügyi Migrációs Központ üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő személyi jellegű kiadásokra 1.500,0 millió forint;

- a Nagyhódos-Nagypalád közúti határátkelőhely létesítésére 458,5 millió forint;

- a csapatszolgálati századok rendészettechnikai eszközbeszerzésére 500,0 millió forint;

- informatikai eszközök beszerzésére, az amortizációs cserék végrehajtására 1.000,0 millió forint;

- a határrendészeti állomány csapadék elleni védőruházatának költségére 300,0 millió forint.

A Rendőrség előirányzatai 210,0 millió forintos összegben tartalmazzák a Gárdonyi Rendőrkapitányság építése 2017. évi ütemének kiadásait is.

Az intézményi előirányzatok alakulásának bemutatása

millió forintban, egy tizedessel

A Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság közfeladatai tekintetében elvégzi a Hszt.-ben, a rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletben, a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 64/2011. (XII. 30.) BM rendeletben, a belügyminiszter irányítása alatt álló, rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendeletben, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényben, a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendeletben, a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendeletben, valamint az egyes központi államigazgatási szervek személyügyi nyilvántartási és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszeréről szóló 335/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokat.

Az oktatási, képzési, továbbképzési, vezetőképzési feladatok koordinálását és szervezését, valamint a rendészeti vezetőképzés, az oktatásigazgatási feladatok egységes szerkezetben való végrehajtását a KSZF Rendészeti Vezetőképzési Igazgatóság és Oktatási Igazgatóság végzi, amely koordinációs feladatai mellett közreműködik a rendészeti felsőoktatási ágba tartozó képzésekkel kapcsolatos miniszteri döntések előkészítésében, végrehajtja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem miniszteri fenntartói feladataiból fakadó teendőket, ellátja a rendészeti szakközépiskolák oktatási-igazgatási felügyeletét. Az intézmény tudományszervezési, kutatási feladatai mellett működteti a Belügyi Tudományos Tanácsot és a Belügyi Szemlét.

A KSZF Továbbképzési Igazgatóság a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet alapján a rendészeti feladatokat ellátó személyek, segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzését és vizsgáztatását látja el.

A KSZF Közigazgatási Személyzetfejlesztési Igazgatóság ellátja az integrált humánerőforrásgazdálkodást támogató informatikai rendszer (KSzSzR) működtetésével kapcsolatos feladatokat, a tartalékállomány egységes nyilvántartását biztosító informatikai rendszerekkel (TARTINFO) kapcsolatos feladatokat, az egységes toborzási adatbázist (KÖZIGÁLLÁS) biztosító informatikai rendszerekkel kapcsolatos feladatokat, és szakmai ügyfélszolgálatot működtet a felhasználók részére. A munkakör alapú rendszer (MAR) kialakítása érdekében módszertani támogatást nyújt a munkakör-elemzésben és értékelésben mind a három hivatásrend (közszolgálati tisztviselők, honvédek, fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai) vonatkozásában. Működteti és fejleszti az új közszolgálati teljesítményértékelés (TÉR) informatikai rendszerét, a civil közigazgatás teljesítményértékelési módszertani és informatikai központjaként pedig gondoskodik a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartozó személyzeti munkatársak és vezetők felkészítéséről.

Az intézményi előirányzatok alakulásának bemutatása

millió forintban, egy tizedessel

A SZEBEKK végzi az együttműködő szervek részéről a hatáskörébe utalt bűncselekményekről küldött adatok gyűjtését, rendszerezését, elemzését és értékelését, az azokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat, javaslatot tesz felderítési, nyomozási cselekményekre, valamint a légitársaságok által továbbított nyilvántartási és előzetes utasadatok kezelését, értékelését és elemzését.

A SZEBEKK intézményi feladatellátásában, illetve intézményrendszerében változás várható. A létrehozandó TIBEK fogja végezni a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel összefüggő adatok gyűjtését, elemzését, ezek rendszerezését, értékelését, az információk elemzésével, értékelésével hozzájárul a terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények hatékony megelőzéséhez, megakadályozásához, felderítéséhez. A TIBEK működése mind az EU, mind pedig Magyarország biztonságát jelentősen növelve eredményessé kívánja tenni a terrorista és a nemzetközi szervezett bűnöző csoportok elleni küzdelmet.

Az új szervezet 130 fős tervezett létszáma indokolja a gazdasági szakterület újbóli felállítását, melyhez átvételre kerül az NBSZ-től 5 státusz fedezete. A 2017. évi költségvetési javaslat tartalmazza a 114 fős létszámbővítés többletét.

A TIBEK megalakulásával a szerv a Rend- és közbiztonság ágazatból átkerül a Polgári nemzetbiztonság ágazatba.

Az intézményi előirányzatok alakulásának bemutatása

millió forintban, egy tizedessel

A BM Nemzetközi Oktatási Központ (továbbiakban: BM NOK) alaptevékenységi körébe a felnőttoktatási tevékenység és az ehhez kapcsolódó vizsgáztatási, ellátási, elhelyezési feladatok végrehajtása tartozik. A képzési feladatok elvégzéséhez szervesen kapcsolódik a nemzetközi szervezetek - Nemzetközi Rendészeti Akadémia, Közép-európai Rendőrakadémia, Európai Rendőrakadémia, Nemzetközi Pénzügyi Nyomozó Akadémia -képzési programjaiban való részvétel, értekezletek, tanfolyamok, konferenciák megszervezése, lebonyolítása. A BM NOK bejelentett nyelvtanfolyamokat szervez és az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ vizsgahelye.

A BM és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) által 2014. augusztus 18-án aláírt Székhely-megállapodás értelmében 2014. szeptember 1-től a BM NOK üzemelteti az Ó utca 27. szám alatti CEPOL Székházat.

Az intézményi előirányzatok alakulásának bemutatása

millió forintban, egy tizedessel

3. Büntetés-végrehajtási ágazat

A Büntetés-végrehajtás címhez a 2017. évben 30 gazdasági szervezettel rendelkező és 3 gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tartozik, a 2017. évi engedélyezett létszám 11.391 fő. Az intézményrendszerben 2016. január 15-ei hatállyal történt változás. A Fiatalkorúak Bv. Intézetében végrehajtott ombudsmani vizsgálat kifogásolta, hogy fiatalkorú fogvatartottak között felnőtt korú fogvatartottak elhelyezése is megvalósult, így a felnőtt korú fogvatartottak elhelyezésének biztosítása érdekében január 15-től megalakult a Tököli Országos Bv. Intézet, valamint gazdálkodó szervezettel nem rendelkező szervvé alakult át a Fiatalkorúak Bv. Intézete.

A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervek az alábbiak:

- Balassagyarmati Fegyház és Börtön

- Budapesti Fegyház és Börtön

- Kalocsai Fegyház és Börtön

- Márianosztrai Fegyház és Börtön

- Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön

- Sopronkőhidai Fegyház és Börtön

- Szegedi Fegyház és Börtön

- Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

- Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

- Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

- Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

- Váci Fegyház és Börtön

- Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet

- Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

- Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

- Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

- Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központja

- Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

A fenti költségvetési szervek közül a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága középirányító szervi feladatot lát el.

A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek:

- Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete

- Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI)

- Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza.

A büntetés-végrehajtási intézetek végrehajtják a külön törvényben meghatározott szabadságelvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást, továbbá ellátják a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. A feladatok ellátásával hozzájárulnak a közrend és a közbiztonság erősítéséhez.

A büntetés-végrehajtási intézetek nemzetközi elvárásoknak való megfelelése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a fogvatartotti telítettség csökkentése. A férőhelybővítő beruházások során fő szempont a költségtakarékos, legolcsóbb, ugyanakkor a legköltséghatékonyabb megoldások feltárása és alkalmazása.

Az 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozatban jóváhagyott többleteknek köszönhetően folytatódhatnak a megkezdett fejlesztési munkálatok, valamint megindulhatnak az egészségügyi intézmények rekonstrukciói is.

A büntetés-végrehajtás 2017. évi feladatai között ismét jelentős szerepet kap a belső ellátás tevékenységi körének, a büntetés-végrehajtás ellátási kötelezettségének további bővítése, amely elősegíti a munkáltatásban részt vevő fogvatartottak létszámának növekedését, amellyel közelebb kerülhet a teljes foglalkoztatottság kitűzött céljához.

Mindezek alapján a büntetés-végrehajtás kiadási főösszege 60%-kal növekedett. Növekedésként megjelenik a rendvédelmi életpálya és a közalkalmazotti ágazati pótlék 2016. évi üteme, a bv. fejlesztések többlete, valamint a PPP börtönök szolgáltatási díjának inflációkövetése. Csökkenésként jelenik meg a KÉR működéséhez szükséges KEK KH részére történő átcsoportosítás.

Az intézményi előirányzatok alakulásának bemutatása

millió forintban, egy tizedessel

4. Polgári nemzetbiztonsági ágazat

Az ágazathoz tartozó költségvetési szervek:

- Alkotmányvédelmi Hivatal

- Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

Az AH az Nbtv.-ben meghatározott feladatok elvégzésével a nyílt és a titkos információgyűjtés eszközrendszerével Magyarország érdekeinek érvényre juttatását, az ország szuverenitását, alkotmányos rendjének védelmét hivatott biztosítani. Alaptevékenysége keretében felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet, a Magyarország törvényes rendjének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló, illetve a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet. Ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét, valamint a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait. Végzi a letelepedett jogállást kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerést kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat.

A nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni, az emberiség elleni bűncselekmények, illetve működési területén a külföldre szökés, a zendülés és a harckészültség veszélyeztetése bűncselekmények felderítését. Információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, a közveszély-okozás, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, a közösség elleni izgatás, a rémhírterjesztés és a közveszéllyel fenyegetés bűncselekményekre vonatkozóan. Ezen felül a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését.

A 2016. évre megállapított előirányzathoz képest jelentős összegű változást a rendvédelmi életpálya 2016. évi többletének finanszírozásán túl az AH Fehérvári útra történő költözésének előkészítése jelenti. A jelenlegi széttagolt elhelyezkedés megszüntetése és egy épületben történő elhelyezés érdekében a tervezett új ingatlan felújításának 2017. évi ütemére 7,0 milliárd forint kerül biztosításra. A 2017. évben építészeti, épületgépészeti (bontás, szerkezetépítés, födém megerősítés) munkálatok, továbbá a nyílászárók cseréje, valamint az energia és közmű betáplálási pontok kiépítése valósul meg.

Az intézményi előirányzatok alakulásának bemutatása

millió forintban, egy tizedessel

Az NBSZ rendeltetése, hogy a titkos információgyűjtéssel összefüggő szolgáltatások, illetve szakértői tevékenységek biztosítása révén támogassa a 8 megrendelésre jogosult szerv (Rendőrség, TEK, NVSZ, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ügyészi szervek, AH, Információs Hivatal, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat) eredményes munkáját, hozzájárulva Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítéséhez, valamint a bűnüldözési célok megvalósításához. A megrendelő szervek részére biztosított műveleti szolgáltatások, szakértői, illetve hatósági felügyeleti tevékenység mellett az NBSZ a Nemzeti Kibervédelmi Intézet útján kiemelt szerepet tölt be az elektronikus információs rendszerek és kommunikációs csatornák védelme terén is. A 2017. évi tervezés során az alábbi feladatok kerülnek nevesítésre:

- a BM Igazgatása-NBSZ közötti megállapodás alapján 24 fő személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó és dologi kiadások költségvetési támogatásának 2016. évi szintrehozása;

- a KER működéséhez szükséges forrás és 1 fő üres álláshely átcsoportosítása a KEK KH részére;

- a TIBEK tervezett létszámához igazodva a 2015. évben az NBSZ részére, a gazdasági feladatok ellátásához átadott 5 fő személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó fedezetének visszarendezése.

A terrorizmusellenes intézkedéscsomag részeként 2.258,0 millió forint többlettámogatást tartalmaz a cím költségvetése, amelyhez 110 fős létszámbővítés járul.

Az intézményi előirányzatok alakulásának bemutatása

millió forintban, egy tizedessel

5. Katasztrófavédelmi ágazat

A címhez a 2017. évben is 1 középirányító, 20 területi, illetve 2 területi jogállású költségvetési szerv tartozik az alábbiak szerint:

- BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

- BM OKF Gazdasági Ellátó Központ

- Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv, gazdasági feladatait a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ látja el)

- Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Pest Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság

- Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

- Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A költségvetési szervek közül a BM OKF középirányító szervi feladatot lát el. Területi jogállású szerv a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ.

A cím 2016. évi költségvetési létszáma 11.331 fő, amely a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásával kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggésben 1.350 fővel nőtt, illetve az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátására 1 státusz átadásra került a KEK KH részére, amelyek alapján a 2017. évi költségvetési létszám 12.680 főre változik.

A BM OKF legfontosabb feladatai:

- meghatározza a polgári védelmi, a tűzvédelmi és műszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervezetek szakmai munkáját és tevékenységét;

- kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggő tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elveket és követelményeket, végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervező, szervező feladatokat, vezeti az alárendelt szervezeteknek a bekövetkezett események következményeinek felszámolására irányuló tevékenységét, részt vesz a katasztrófák megelőzésére és felszámolására irányuló nemzetközi együttműködésben;

- szükség esetén biztosítja a nemzetközi segítségnyújtásra kijelölt szervek rendelkezésre állását, illetve a külföldi állam katasztrófa sújtotta területeire történő kijuttatását, hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatokat tervez, szervez és biztosítja az érintett állomány részvételét;

- ellátja a hatáskörébe tartozó hatósági, szakhatósági és szakértői feladatokat;

- ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával, felkészítésével és irányításával, a lakosság ellátásával, kimenekítésével, kitelepítésével és az anyagi javak mentésével összefüggő, valamint a nukleáris-balesetelhárítási tevékenységből hatáskörébe utalt tervezési és szervezési feladatokat;

- működteti a katasztrófavédelmi információs rendszert, szervezi és tervezi az óvóhely védelmét;

- ellátja a lakosság országos sugárzási helyzettel kapcsolatos normál és rendkívüli időszaki tájékoztatását, végzi az országos sugárhelyzet értékelését;

- gondoskodik a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések megtételéről;

- részt vesz a menekültek elhelyezésében és ellátásában, a menekült táborok létesítésében és megszüntetésében;

- közreműködik a települések és a tűzoltóságok működési körzete veszélyeztetettségének felmérésében;

- közreműködik a lakosság légi riasztásában, a kulturális javak védelmében, továbbá a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában;

- szervezi és végzi a tűzoltóság, a polgári védelem, a katasztrófavédelem technikai, műszaki ellátásával, valamint elhelyezésével kapcsolatos feladatok megvalósítását;

- ellátja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok körében a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknek, létesítményeknek, küszöbérték alatti üzemeknek a külön jogszabályban meghatározottak szerinti katasztrófavédelmi engedélyezésével, ellenőrzésével és felügyeletével összefüggő hatósági feladatokat;

- ellátja a veszélyes áruk közúti, vasúti, vízi és légi szállításának a külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzését;

- első-, illetve másodfokon eljár a vízügyi és a vízvédelmi hatósági, szakhatósági ügyekben, végzi a vízügyi és vízvédelmi hatósági, szakhatósági feladatok ellátásának országos szakirányítását;

- a hulladék közszolgáltatás keretében szervezi az ideiglenes és szükségellátást;

- ellátja a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos feladatokat a lakossági szektorban.

A BM OKF részére a 2017. évre meghatározott fő prioritású feladatok:

- a katasztrófa-kockázat értékelési módszereinek, továbbá azok térinformatikai alkalmazásainak és a katasztrófák elleni védekezésben részt vevők veszélyhelyzetkezelési képességének fejlesztése;

- a védelmi igazgatás katasztrófavédelmi feladatainak, ellátásának elmélyítése a veszélyhelyzetek tudatos megelőzése érdekében;

- az önkéntes tűzoltó mozgalom erősítése, az önállóan beavatkozók számarányának növelése;

- a Seveso III. irányelv (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést célozza) magyarországi bevezetésével kapcsolatosan a jogi szabályozásban megjelenő új törvényi és rendeleti előírások megfelelő színvonalú végrehajtása;

- a lakossági riasztó és riasztó-tájékoztató rendszer korszerűsítése;

- a polgári védelmi szervezetek műveletei alkalmazásának fejlesztése, célirányos felkészítés, a tanuló ifjúság közösségi szolgálat keretében történő bevonásának folytatására;

- a Nyugat-Balkáni országokkal folytatott katasztrófavédelmi együttműködés kiépítése és elmélyítése;

- a készenléti járműállomány korszerűsítése, kiemelten a gépjárműfecskendők és a magasból mentő járművek esetében.

A 2017. évi költségvetés tervezése során a BM OKF költségvetését az alábbi szerkezeti változás érintette, amely csökkentést eredményezett:

- Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer feladatainak ellátására való kijelölésről szóló 17/2014. (X. 22.) BM utasításban a belügyminiszter a KEK KH-t jelölte ki az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátására, amellyel összefüggésben 1 státusz és kapcsolódó költségvetési előirányzat (5,9 millió forint) kerül átadásra a KEK KH részére.

A többletforrásként biztosított 22.458,7 millió forint az alábbi feladatok ellátását szolgálja:

- a Hszt. alapján a rendvédelmi életpálya bevezetésével összefüggésben 12.276,6 millió forint, valamint a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak részére rendvédelmi ágazati pótlék megállapításáról szóló 29/2015. (VI. 15.) BM rendelet alapján a közalkalmazottak részére biztosított rendvédelmi ágazati pótlék 207,3 millió forint összegben;

- az új hivatásos életpályával összefüggésben a BM OKF szakmai feladatainak végrehajtása során felmerülő túlszolgálat fokozatos kivezetéséhez szükséges létszámbővítés (24,3 millió forint);

- az 1033/2016. (II. 9.) Korm. határozat alapján a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának folyamatos biztosítása érdekében 6.566,7 millió forint;

- az országos szúnyoggyérítési program végrehajtásával összefüggésben 1.483,8 millió forint;

- a BM OKF alapfeladatainak kiegyensúlyozott ellátása érdekében az üzemeltetési feladatok fedezetére (1.900,0 millió forint).

Az intézményi előirányzatok alakulásának bemutatása

millió forintban, egy tizedessel

6. Menekültügyi ágazat

A címhez tartozó költségvetési szervek struktúrája az alábbi:

- Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (középirányító szerv)

- BÁH Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ (Békéscsaba)

- BÁH Befogadó Állomás (Bicske)

A BÁH alapfeladatait a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet; a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet; a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény és a végrehajtására kiadott 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet; valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény és a végrehajtására kiadott 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet alapján végzi.

A Kormány által meghatározott prioritások alapján a BÁH 2017. évi főbb célkitűzései a következők:

- az EU bevándorlási és menekültügyi politikájával összhangban, az emberi jogi normák tiszteletben tartásával következetes és határozott fellépés a beutazási és tartózkodási szabályokat megsértő, valamint a menedékjoggal visszaélő külföldiekkel szemben;

- a migráció szabályozott mederben tartása a nemzeti érdekek fokozott előtérbe helyezésével;

- befogadó kapacitások folyamatos fejlesztése figyelemmel a migrációs útvonalak változásaira, a feladatokhoz igazodó rugalmas szervezetrendszer kialakítása, az őrizeti központok hatékony működtetése;

- a jogsértő cselekmények - különösen a terrorizmus, valamint az embercsempészet és az emberkereskedelem - megelőzése és visszaszorítása érdekében az együttműködési kapcsolatok hatékonyabbá tétele mind a rendvédelmi szervekkel, mind az állami ellenőrzés egyéb szerveivel;

- a hatósági feladatellátás során a közigazgatási szolgáltatások színvonalának további emelése, az eljárások határidőben történő lefolytatásának biztosítása, az ügyfélbarát ügyintézés erősítése, a bürokrácia csökkentés kapcsán módosuló eljárási rend egységes alkalmazásának biztosítása;

- a nemzetpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében az egyszerűsített honosítási és visszahonosítási eljárások gyors és hatékony lefolytatása.

Az idegenrendészeti hatósági területen kiemelt feladatként jelentkezik:

- a Magyarországra irányuló migráció szabályozott mederben tartása;

- a társhatóságok bevonásával történő hatékony fellépés a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesített családi kapcsolatokkal szemben, az együttműködés folyamatos kiszélesítése;

- összehangolt migrációs ellenőrzések lefolytatása a közrend, a közbiztonság, a nemzetbiztonság erősítése érdekében, következetes fellépés az illegálisan beutazó és jogszerűtlenül Magyarországon tartózkodó külföldiekkel szemben;

- a jogsértő cselekmények - különösen a terrorizmus, valamint az embercsempészet és az emberkereskedelem - megelőzése és visszaszorítása érdekében az együttműködési kapcsolatok hatékonyabbá tétele mind a rendvédelmi szervekkel, mind az állami ellenőrzés egyéb szerveivel;

- a nemzetgazdaság számára kiemelt területekről érkező harmadik országok állampolgárai által beadott kérelmek, illetve a befektetői célú beutazással és letelepedéssel kapcsolatos kérelmek gyors és szakszerű elbírálása.

A menekültügyi hatósági feladatok ellátása terén fontos szakmapolitikai célkitűzés a menedékjoggal való visszaélések megakadályozása mellett a nemzetközi védelem megfelelő szintű biztosítása.

Az állampolgársági szakterület számára továbbra is kiemelt feladat a nemzetpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében az állampolgárság megállapítási kérelmek, az egyszerűsített honosítási és visszahonosítási ügyek gyors és ügyfélbarát, törvényes határidőben történő végrehajtása, a kormányzati célkitűzések érvényre juttatása, a kérelmek feldolgozásának folyamatos értékelése, elemzése, a jogintézménnyel visszaélőkkel szembeni hatékony és következetes fellépés.

2015-ben az EU-ra és ezen belül a Magyarországra nehezedő migrációs nyomás olyan terhet jelentett, amelyet csak rendkívüli intézkedésekkel lehetett kezelni. Az elmúlt években a befogadó intézményeket a menedékjogot kérelmezők számának megfelelően kellett alakítani (intézmények bezárására, új intézmények, ideiglenes intézmények megnyitására is sor került), átalakítani, és ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik a 2017. évben is.

A 2017. évi költségvetés tervezése során a BÁH költségvetését az alábbi változások érintették:

- a KER működtetéséhez a KEK KH részére átadott fedezet 2,5 millió forint összegben;

- a Kiskunhalasi új objektum működtetésére biztosított többlet 214,0 millió forint összegben. Az új központ megnyitásával a 817 fős befogadási kapacitással növekszik a befogadói kapacitás.

Az intézményi előirányzatok alakulásának bemutatása

millió forintban, egy tizedessel

7. Vízügyi ágazat

A Vízügyi Igazgatóságok cím alá tartozó központi költségvetési szervek:

- Országos Vízügyi Főigazgatóság

- Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

- Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

- Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

- Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

- Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

- Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

- Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

- Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

- Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

- Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

- Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

- Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Az OVF, mint középirányító szerv végzi a vízügyi ágazat intézményeinek szakmai irányítását, valamint a gazdálkodással kapcsolatos feladatainak koordinálását.

A vízügyi igazgatóságok

- alaptevékenységként véleményezik a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségekre és a megyékre vonatkozó területrendezési tervet, közreműködnek a működési területük vízgazdálkodását érintő koncepciók és tervek elkészítésében, gondoskodnak a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá saját célú vízi létesítmények fejlesztési, fenntartói, üzemeltetési összhangjának megteremtéséről;

- közreműködnek a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában, a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésében, a vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben, összegyűjtik és a szakterületi információs rendszerek rendelkezésére bocsátják az ágazati adatokat, továbbá együttműködnek más ellenőrző és információs rendszerekkel;

- a fentieken túl együttműködnek a helyi önkormányzatokkal, szakmailag felügyelik a vízgazdálkodási társulatokat a vízgazdálkodási feladataik végrehajtásában, valamint ellátják a vagyonkezelői feladatokat az érintett vagyontárgyak tekintetében;

- szakmai felügyeletet látnak el az öntözésfejlesztést igénylő területek meghatározásában, fenntartják, és üzemeltetik a vagyonkezelésükben lévő öntözőrendszereket;

- működtetik az állami tulajdonban lévő vízi létesítményeket, elvégzik a vagyonkezelésükben lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét, fejlesztését, irányítják és elvégzik a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási feladatait, a védelmi létesítmények fejlesztését;

- végzik a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatosan jogszabály által feladatkörükbe utalt feladatokat;

- ellátják a Települési Szennyvíz Információs Rendszer szakmai feladatait, elvégzik a szakmai honlap karbantartását, fejlesztését, valamint szükség esetén az adatszolgáltatáshoz szükséges fejlesztéseket, gondoskodnak a víziközmű online adatfeldolgozó és információs rendszer üzemeltetéséről és fejlesztéséről;

- szervezik és végrehajtják az Országos Közfoglalkoztatási Program feladatait.

A fejlesztési feladatok tekintetében a vízügyi ágazat továbbra is jelentős szerepet játszik az európai uniós források felhasználásában.

A vízügyi igazgatóságok 2017-ben továbbra is szervezik és irányítják a fenntartási munkáikba integrálható közfoglalkoztatási programok végrehajtását. Folytatódik a Vízügyi Múzeum és a Vízügyi Levéltár gyűjteményének digitalizálására létrehozott közfoglalkoztatási mintaprogram is.

Az intézményi előirányzatok levezetésének bemutatása

millió forintban, egy tizedessel

8. Közigazgatási alapnyilvántartások

A KEK KH állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, rendeltetését a vonatkozó jogszabályok határozzák meg a következők szerint:

- közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével és az e-közigazgatással összefüggő kormányzati stratégiai célok megvalósításában;

- részt vesz az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztésében, az erre irányuló javaslatok kidolgozásában, ennek keretében az ügyintézési feladatok kialakításában;

- ellátja a közigazgatási informatikával, illetve a közigazgatás korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

- ellátja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv feladatait, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával összefüggő, a hatáskörébe utalt feladatokat;

- ellátja a jogszabályokban meghatározott közúti közlekedéssel kapcsolatos nyilvántartási, okmányok kiadásával összefüggő feladatokat, végzi a külföldről származó használt járművek származás-ellenőrzését és a járművek előzetes eredetiségvizsgálatát, a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv feladatait;

- ellátja a bűnügyi nyilvántartó szerv feladatait: elsősorban az arra jogosultak részére a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatszolgáltatást végez, elbírálja a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmeket, vezeti az EU tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartását, valamint központi hatóságként végzi a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, illetve az EU tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásban szereplő adatoknak az EU más tagállamaival való cseréjével összefüggő adatfogadási és adatátadási feladatokat az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren (ECRIS) keresztül; ellátja a Védelmi Programban részt vevő személy nyilvántartásba vételével és személyes adatainak kezelésével összefüggő feladatokat;

- végzi az egyéni vállalkozók központi nyilvántartását vezető szerv feladatait, illetve a jogszabályok szerinti egyéb hatósági feladatokat;

- ellátja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv feladatait;

- ellátja a központi útiokmány-nyilvántartó szerv feladatait, illetve az országos aláíró hitelesítő hatósági és a nemzeti dokumentum aláíró hatósági, valamint az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági és a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatokat, valamint - országos illetékességgel - a magán-, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél, továbbá a határátlépési igazolvány kiállításával, illetőleg visszavonásával, valamint a külföldre utazási korlátozás nyilvántartásba történő bejegyzésével, törlésével kapcsolatos hatósági feladatokat, illetve a magán- és a szolgálati útlevél kiadásával összefüggő, hatáskörébe utalt feladatokat;

- ellátja a magyar igazolványt és a magyar hozzátartozói igazolványt nyilvántartó szerv feladatait, valamint - országos illetékességgel - azok kiadásával, cseréjével és visszavonásával összefüggő első fokú hatósági feladatokat;

- végzi a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekről, harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról, tartózkodásáról a jogszabályokban meghatározott adatkezelői és adatfeldolgozói feladatokat;

- ellátja a szabálysértési nyilvántartó szerv feladatait, elsősorban az arra jogosultak részére a szabálysértési nyilvántartási rendszerből adatszolgáltatást végez, és elbírálja a szabálysértési nyilvántartási rendszer adatai alapján kérelmezett hatósági bizonyítvány iránti kérelmeket;

- ellátja az Ügyfélkapu, illetve a Hivatali Kapu regisztrációval kapcsolatos feladatokat, a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez csatlakozásra kötelezett szervezetként biztosítja az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét, valamint az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, ehhez kapcsolódóan elektronikus tájékoztató szolgáltatást működtet, továbbá csatlakozott szervként eleget tesz egyéb jogszabályi kötelezettségeinek is;

- az ügyfél-regisztrációs adatbázisban kezelt adatok tekintetében adatkezelőként jár el, ennek keretében ellátja az abban kezelt adatokkal és az elektronikus közszolgáltatások működtetésével, valamint az elektronikus közszolgáltatást nyújtó rendszerek informatikai biztonsági követelményeivel kapcsolatos egyéb feladatokat, ellátja a hatáskörébe utalt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat;

- ellátja az országos telefonos ügyfélszolgálat (Kormányzati Ügyfélvonal) feladatait, tájékoztatási feladatai körében információt nyújt a közigazgatási eljárásokról, a kormányablakokban intézhető ügyekről, támogatást nyújt az elektronikus közszolgáltatások használatához, biztosítja az ügyfél részére a jogszabályban meghatározott, más hatóságok hatáskörébe tartozó eljárások tekintetében az ügyintézési lehetőségeket;

- vezeti és működteti a központi rendszerben a kormányzati portálról bárki számára ingyenesen elérhető és nyilvános elektronikus adatbázist azokról az érdekvédelmi és társadalmi szervezetekről, amelyek az adatbázis alapján történő értesítés érdekében adataikat elektronikus úton bejelentették a KEK KH-hoz;

- ellátja a jogszabály alapján nyújtott általános nyomtatványkitöltő űrlap benyújtás támogatás szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtásánál jogszabály alapján az ügyfél-regisztrációs adatbázissal, az abban kezelt adatokkal és az elektronikus közszolgáltatások működtetésével, valamint az elektronikus közszolgáltatást nyújtó rendszerek informatikai biztonsági követelményeivel kapcsolatos egyéb feladatokat;

- okmány-ügyintézési feladatainak ellátása és egyéb szolgáltatásainak nyújtása érdekében működteti a Központi Okmányirodát, gondoskodik a központi adatkitöltésű okmányok előállításáról, nyilvántartásáról, előkészíti az azok kibocsátásával kapcsolatos intézkedéseket, felelős a járási hivatalok szervezeti egységeiként működő okmányirodák

feladataiért, és szakmai irányítást gyakorol az okmányirodák ügyfélszolgálati tevékenysége, működése felett, ellátja az ügyfélszolgálati működés fejlesztésére, elemzésére, monitoringjára vonatkozó feladatokat, biztosítja az okmányirodák feladatainak ellátásához a vonatkozó rendeletben meghatározott technikai eszközöket, helyi kiállítású biankó okmányokat, tartozékokat, kellékeket, valamint a biztonsági nyomtatóhoz szükséges biztonsági kellékanyagokat;

- ellátja a SIS II nemzeti alrendszere központi elemeinek működtetéséhez kapcsolódó, a külön jogszabály által az N.SIS II hatáskörébe utalt feladatokat, valamint a KEK KH hatáskörébe utalt schengeni jelzéskezelési feladatokat;

- a vonatkozó jogszabály alapján működteti a választási rendszer központi és végponti infrastruktúráját, végzi a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának vezetésével és működtetésével összefüggő feladatokat;

- ellátja a Nemzeti Vízum- és Okmánybizottság igazgatási és adminisztratív feladatait (NVOB Titkárság);

- külön jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezéseinek megfelelően a Hivatal hatáskörébe tartozóan biztosítja az EU rendszereivel, valamint a harmadik országok hatóságaival való információcserét;

- gondoskodik a kezelésében lévő, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó nyilvántartások fokozott védelméről, valamint a vonatkozó adatvédelmi és adatbiztonsági rendelkezések betartásáról, továbbá biztosítja a kezelésében levő közérdekű adatok nyilvánosságát, továbbá a hatályos jogszabályok alapján a kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételét;

- gondoskodik a minősített adatok védelméhez szükséges jogszabályokban meghatározott személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételek megteremtéséről;

- ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat;

- ellátja az oktatási igazolványok megszemélyesítésével, a megszemélyesítéshez szükséges fénykép és aláírás nyilvántartásával, a gyártás, előállítás koordinációjával, a terjesztéssel és a logisztikával kapcsolatos adatfeldolgozói feladatokat;

- adatfeldolgozási tevékenységet végez a nemzeti konzultációk lebonyolítása során;

- a 2013. évi LXXVI. törvény 120. §-a rendelkezéseinek megfelelően 2014. július 1-jétől működteti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást, ellátja az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényben hatáskörébe utalt feladatokat;

- az egyes kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításairól szóló 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletnek megfelelően 2014. szeptember 10-étől működteti a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázist;

- a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletben foglaltak alapján működteti az elektronikus fizetési és elszámolási rendszert (EFER);

- működteti a KER rendszert;

- végzi a központi címregiszter vezetésével kapcsolatos feladatokat (KCR);

- az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény szerint központi szervként ellátja a jogszabályból adódó feladatokat.

A KEK KH 2017-ben az alábbi kiemelt közszolgálati feladatokat tervezi megvalósítani:

- Elektronikus szolgáltatások továbbfejlesztése: 2017-ben is kiemelt stratégiai cél az e-közszolgáltatások fejlesztése, bővítése. Az elektronikus platformon belül kiemelendő a Webes Ügysegéd webes szolgáltatás, valamint az erre épülő és dinamikusan fejlődő OkmányApp mobilalkalmazás, amelyek segítségével az ügyfelek bárhol, helyhez és időhöz kötöttség nélkül intézhetik ügyeiket. Kiemelendő a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében a "KEK KH által kezelt nemzeti adatvagyon nyilvántartások továbbfejlesztése, magas szintű szolgáltató képesség megteremtése a KÖFOP 1.1.1., 1.1.2. és 1.2.3. intézkedések támogatása érdekében, az érintett adatvagyon nyilvántartások Kormányzati Adatközpontba történő integrálásával" kiemelt projekt (továbbiakban: KÖFOP-NAVASZ) szerepe. Az ügytípusok köre a KÖFOP-NAVASZ projekt keretében is bővülhet, de emellett elengedhetetlen az eljárásokhoz kapcsolódó periféria- és kényelmi szolgáltatások fejlesztése és folyamatos továbbfejlesztése is.

- Az e-személyazonosító igazolvánnyal (továbbiakban: e-szig) összefüggő szolgáltatások: a 2016. január 1-jével bevezetett új személyazonosító igazolvány kibocsátását követően a 2016-os, valamint 2017-es év célkitűzései között szerepel az e-szighez kapcsolódó szolgáltatási rendszer folyamatos bővítése, valamint az ezekhez kapcsolódó népszerűsítő és edukációs tevékenység is. Az egyes szolgáltatók csatlakozása során kialakításra kerülnek azok az informatikai és technikai feltételek, amelyek lehetővé teszik az e-sziggel történő azonosítást és elektronikus dokumentum aláírást a különböző elektronikus ügyintézési folyamatok során.

- Általános népszerűsítési és edukációs feladatok: a szolgáltatások fejlesztésével és bevezetésével párhuzamosan kiemelt figyelmet kell fordítani az egyes elektronikus szolgáltatások állampolgárok felé történő népszerűsítésére, amelynek következtében a felhasználói kör is egyre szélesebb lehet. A népszerűsítési feladatok és a különböző edukációs tevékenységek (oktatóvideók, tájékoztató anyagok, marketingkampányok) fontos szerepet játszanak az e-szighez kapcsolódó, valamint a Webes Ügysegéd és OkmányApp továbbfejlesztésével létrejövő új szolgáltatások tényleges és tudatos felhasználásában.

- Mobilizált ügyfélszolgálat: a KEK KH által 2016-ban elindított Mobilizált Ügyfélszolgálat lehetőséget nyújt az ország bármely pontján történő személyes ügyintézés lehetősége megteremtéséhez.

A KEK KH 2017. évi javasolt előirányzata 38.088,8 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 10.423,6 millió forint bevétel és 27.665,2 millió forint támogatás finanszíroz. A 2017. évre tervezett költségvetési létszám 1.338 fő. A cím 2017. évi költségvetése tartalmazza a korszerű elektronikus ügyintézési feladatok ellátásához szükséges 245 fős létszámnövekmény fedezetét.

Az intézményi előirányzatok levezetésének bemutatása millió forintban, egy tizedessel

III.2. Fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása

20. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok

A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetése 62.927,3 millió forint kiadási, 1.959,4 millió forint bevételi előirányzatot tartalmaz, a központi költségvetési támogatás 60.967,9 millió forint.

20. cím 1. alcím Ágazati célfeladatok

Energia-racionalizálás

A 100,3 millió forint bevételi előirányzat (a korábban ezen a címen kifizetett támogatások visszatérítése) továbbra is az energia-racionalizálási pályázati rendszer támogatására szolgál. Az évente meghirdetett pályázaton a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek üzemeltetési költségeik mérséklését elősegítő fejlesztéseik finanszírozásához pályázhatnak.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás

Az előirányzat felhasználható:

- a központi költségvetési szervek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek kirendelése alapján az önkéntes tűzoltó egyesületek és önkéntes mentőszervezetek, valamint a védelmi feladatokat ellátó vízitársulatok által víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás esetén végzett védekezési, helyreállítási feladatokkal összefüggő többletkiadásokra, a jégvédekezéssel összefüggő feladatokra - ideértve a védekezési időszak elrendelésétől annak megszűnéséig a jégtörő hajók üzemeltetése során jelentkező költségeket is - külön kormánydöntés alapján preventív feladatok elvégzésére,

- az állam kártalanítási kötelezettsége költségeinek biztosítására,

- a fentiekkel összefüggő, így különösen a személyi juttatásokkal, a munkaadókat terhelő járulékokkal, a dologi kiadásokkal, a veszélyhelyzet felszámolásához szükséges eszközök beszerzésével, valamint a károsodott eszközök visszapótlásával kapcsolatos egyéb felhalmozási kiadásokra, tevékenységekre,

- a vízkárelhárítást ellátó állami vízügyi szerveknél és vízitársulatoknál történő közfoglalkoztatási pályázatok saját erő költségeire.

Az előirányzat előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető a Kormány engedélyével.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Kormányzati Infokommunikációs Szolgáltatások

Az előirányzat célja a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendeletben, a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben és az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendeletben, illetőleg az egyéb jogszabályokban vagy kormányzati döntésekben meghatározott kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokkal kapcsolatos működtetési, fenntartási (üzemeltetési) és fejlesztési feladatok finanszírozása.

A 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet határozza meg azon hálózatokat, amelyek tekintetében a kormányzati célú hírközlési szolgáltatói feladatokat a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: NISZ Zrt.) látja el. A Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott hálózatok esetében az előirányzat biztosítja a központi finanszírozású, kormányzati célú, hírközlési szolgáltató által ellátandó feladatok finanszírozását.

A védelemszervezési és azzal összefüggő feladatokat az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról szóló 100/2004. (IV. 27.) Korm. rendeletben rögzítettek, valamint a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendeletben előírtak határozzák meg.

Az előirányzat finanszírozza továbbá a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt feladatokat, azaz a költségvetési szervek működéséhez szükséges központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

A fenti célok elérése érdekében az előirányzat biztosítja

- az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (továbbiakban: EDR) üzemeltetését;

- a kormányzati célú hírközlési hálózatok üzemeltetését:

= Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (továbbiakban: NTG),

= KÖZNET infokommunikációs hálózat,

= Zártcélú Rendészeti Hálózat (továbbiakban: ZRH);

- az általános nyomtatványkitöltő űrlap (továbbiakban: ÁNYK) támogatási szolgáltatás biztosítását;

- a központosított informatikai és elektronikus hírközlési (KIÜ) szolgáltatásokat;

- a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ) biztosításának fedezetét:

= Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) üzemeltetése,

= Elektronikus Levéltár (ELEV) üzemeltetése,

= Kormányzati Hitelesítési Szolgáltatás (GovCA) nyújtása,

= Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH) biztosítása,

= Iratkezelő Rendszerek Közötti Iratáthelyezés (BIÁSZ) szolgáltatás biztosítása,

= Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatás biztosítása,

= Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) üzemeltetése;

- "Kormányzati Felhő" rendszer és infrastruktúra szolgáltatás biztosítását;

- a KÉR infrastruktúra üzemeltetési fedezetét;

- az e-kártya működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetét (az elektronikus aláírás szolgáltatási képesség megteremtése, ezen belül, a szoftverkövetés, licenc költség, tanúsítás, audit, biztosítás költségei);

- a Települési Ügysegédi Rendszer üzemeltetésével kapcsolatos kiadások fedezetét.

Az EDR a schengeni követelményeknek és a hazai szabványoknak megfelelő földfelszíni, diszpécser jellegű rendszer, amely egy egységes, készenléti célokra alkalmazott rádiótávközlő hálózat. Az EDR alapfeladata a készenléti szervek biztonságos, magas rendelkezésre állású rádiókommunikációjának biztosítása. A feladatot jogszabály alapján a Pro-M Zrt. látja el.

A kormányzati célú hálózatok üzemeltetése magában foglalja:

- az NTG működtetését, amely az állami intézmények és szervezetek távközlési és részben távközlési feladatnak minősített informatikai szolgáltatásokkal való ellátását biztosítja. A feladat tartalmazza számos (több mint tíz), a 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti különböző tulajdoni helyzetű hálózat működtetését, illetve az állami intézmények és szervezetek távközlési kiszolgálását;

- a KÖZNET a közpénzekből fenntartott közintézmények, valamint közpénzekkel támogatott közfeladatokat ellátó és/vagy közcélokat szolgáló szervezetek részére biztosít hálózati elektronikus kommunikációs infrastruktúrát a korszerű alkalmazások és szolgáltatások elérhetősége érdekében;

- a ZRH feladata a nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, valamint közigazgatási szervek részére nyújtott zárt távközlési és adatátviteli összeköttetések biztosítása, a hálózat működtetése.

Az ÁNYK támogatási szolgáltatás biztosítja az elektronikus ügyintézést az állampolgárok és a vállalkozások számára (elektronikus adó- és járulékbevallás).

A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása magában foglalja az igénybevevők informatikai és telekommunikációs eszközökkel történő ellátását, valamint az ilyen eszközök működtetésének biztosítását a 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján.

A "Kormányzati Felhő" a közszféra intézményei számára nyújtott infrastruktúra szolgáltatás, amely a már nem megfelelő üzemeltetési biztonságot adó kapacitásokat magas színvonalú üzemeltetési környezettel és hatékonyabb működést adó géptermekkel váltja ki.

A Települési Ügysegédi Rendszer biztosítása keretében az ügysegédek számára (akik szakmai, informatikai segítséget nyújtanak az adott kormányhivatal feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben, továbbá tájékoztató segítséget adnak egyéb államigazgatási ügyek intézéséhez) a feladatellátáshoz szükséges infrastruktúra biztosítása és üzemeltetése történik.

A feladatok finanszírozása érdekében az előirányzatra 5.936,0 millió forint többletforrás kerül biztosításra a 2017. évben.

A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításával 2016. január 1-től a Külgazdasági és Külügyminisztérium (továbbiakban: KKM) is a NISZ Zrt. által ellátott intézmények körébe került. Az üzemeltetési többletköltségek forrásáról, összesen 936,0 millió forintról az 1901/2015. (XII. 8.) Korm. határozat rendelkezik, ebből az összegből 436,0 millió forintot a KKM-BM megállapodás alapján a KKM tartós átcsoportosítással biztosít a BM részére, 500,0 millió forint pedig többletként kerül tervezésre.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Regionális víziközmű rendszerek állami kötelezettségei és a pályázati fejlesztéséhez szükséges önerő

Az előirányzatból jogszabály alapján az államra, mint tulajdonosra háruló kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére nyújtható támogatás, amely a többségi állami tulajdonban lévő regionális víziközmű rendszereken a helyi önkormányzatokkal közös, vagy önálló pályázatként az Új Széchenyi Terv keretében történő fejlesztéseknek az állam, mint tulajdonos részére az önerő-fizetési hányad kötelezettség finanszírozására használható fel.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése

Az előirányzat a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programra alapozott, a 2005. évben átdolgozott Balaton térség regionális szennyvízelvezetése és tisztítása fejlesztési koncepcióban prognosztizált beruházások támogatására használható fel.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtása

Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése.

Az előirányzat felhasználható az 1996-ban megkezdett vízbázisvédelmi célprogram végrehajtására vonatkozó jogszabályokban és az EU 2000/60/EK Víz Keretirányelvében meghatározott célokra. Az előirányzat kedvezményezettjei az OVF és a vízügyi igazgatóságok. Az előirányzat terhére egyedi döntéssel költségvetési támogatás nyújtható. A költségvetési támogatás támogatási előlegként is folyósítható.

A Kormány 1991-ben elfogadott rövid- és középtávú környezetvédelmi intézkedési tervében az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kidolgozását írta elő. 1995-ben a Kormány határozatot hozott az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogramról, amelynek keretében kormányprogram indult az ivóvízellátást szolgáló sérülékeny környezetű távlati és üzemelő vízbázisok védelmére, védőterületek kijelölésére. A program végrehajtásának jogszabályi alapját a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet adja meg.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Ivóvíz-minőség javító program

Az előirányzat az ivóvízminőség-javító és a vízellátás biztonságát növelő fejlesztésekre használható fel.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Integrációs támogatás elismert menekültek, oltalmazottak részére

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2014. január 1-jétől bevezette az integrációs szerződés alapján nyújtott integrációs támogatás fogalmát és szabályrendszerét. A korábbi években több jogcímen, többféle feltétel alapján járt csekély összegű támogatás, a rendszer szétaprózódott volt, és nem segítette elő a társadalmi integrációt. A 2007. évi LXXX. törvény 32. § (1) bekezdése kimondja, hogy az elismert menekült és oltalmazott az elismerését követő 60 napig jogosult a befogadó állomáson tartózkodni. Ezt követően integrációs szerződést köthet a menekültügyi hatósággal, ami alapján az elismerését követő 2 évig integrációs támogatásra jogosult. Az integrációs támogatás részletszabályait a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet V. fejezete tartalmazza. A folyósítandó összegek mértékét ezen belül a 61/G. § szabályozza, elkülönítve az egyedülálló, illetve a családos menekülteknek, oltalmazottaknak járó összegeket.

Az elismert menekültek és oltalmazottak száma a migrációs helyzettől függ, azonban részükre a jogszabályi támogatásokat minden esetben folyósítani kell.

Az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tartalmazza a menedékjogi törvény módosítását, melyben szerepel az integrációs szerződés jogintézményének kivezetése. A várható szigorítás elsődleges iránya a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető szociális ellátások csökkentése, mely intézkedés révén elkerülhető, hogy az ún. gazdasági migránsok kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek elő menedékjog iránti kérelmet. Ennek érdekében megszüntetésre kerül az integrációs szerződés intézménye.

Az előirányzat előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 2. alcím Alapítványok és társadalmi önszerveződések támogatása

Országos Polgárőr Szövetség

A törvényi soron a rendelkezésre álló forrás a Magyarországon törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr egyesületek és regionális szövetségek, valamint az Országos Polgárőr Szövetség működését, feladatellátását segíti.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Önkéntes tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek támogatása

A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek munkáját segítve Magyarországon közel 1.100 önkéntes tűzoltó egyesület működik, melyek a tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési feladataik ellátása során több mint 1.000 település, illetve 1,5 millió ember mentő tűzvédelmében vállalnak szerepet.

A védekezések, beavatkozások során a tűzoltó egyesületek mellett a legfontosabb szerepet az önkéntes mentőszervezetek töltik be. A katasztrófavédelem jelenleg több mint 200 önkéntes mentőszervezetet tart nyilván, amelyek taglétszáma megközelíti a 7.500 főt. Az önkéntes mentőszervezetek - a Kat. tv. 18/A. §-a alapján történő - bevonására olyan speciális feladatok (eltűnt személy keresése, búvártevékenység, kötéltechnikai mentés, árvízi védekezés stb.) végrehajtásakor kerül sor, amelyekhez különleges technikai felszerelések és speciális szaktudás szükséges.

Az önkéntes tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek tagjai önként, fizetség nélkül, szabadidejükben vesznek részt a települések tűzmegelőzési, tűzoltási, műszaki mentési feladatainak ellátásában és a speciális mentési feladatokban, elhivatottságukat a rendkívüli időjárási helyzetekben, valamint az ár- és belvízi védekezések során többször is bizonyítva.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása

Az előirányzat az alábbi szervezetek támogatásához biztosít forrást:

- A Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány 29,0 millió forintos támogatásának célja a rendvédelmi társadalmi szervezetekkel együttműködve a sport-, a művészet- és rendvédelem terén az esélyegyenlőség jegyében szervezett programok, rendezvények támogatása.

- A Magyar Polgári Védelmi Szövetség 10,0 millió forintos támogatása a lakosság, az ifjúság, a polgári védelmi szervezetek, valamint a polgármester-segítők folyamatos felkészítésére, a polgári védelmi mozgalom dinamizálása projekt időarányos végrehajtására, továbbá a szervezet éves munkatervében meghatározott feladatokhoz, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának védelméhez való hozzájárulás érdekében használható fel.

- A Magyar Tűzoltó Szövetség szakmai érdekképviseletet, a közbiztonság részét képező tűzvédelemben, közösségépítésben, utánpótlás nevelésben hatékony, kezdeményező, együttműködő szervezeti tevékenységeket folytat. Az előirányzat a Szövetség és megyei szervezetei működéséhez, az éves munkatervében meghatározott feladataihoz, az általuk szervezett rendezvények támogatásához és az egyéb feladataik végrehajtásához 50,0 millió forint biztosításával járul hozzá.

- Az Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége és a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége szakmai érdekképviseletet, éves munkatervükben meghatározott feladataikhoz, az általuk szervezett rendezvények támogatásához és az egyéb feladataik végrehajtásához a BM együttesen 10,0 millió forint támogatás nyújtásával járul hozzá.

- A Hét önkormányzati érdekszövetségnek (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, Magyar Faluszövetség, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége, Megyei Jogú Városok Szövetsége) biztosítandó 9,0 millió forintos támogatással lehetőség nyílik más nemzetek kedvező tapasztalatainak megismerésére, átvételére, a nemzetközi kapcsolatok elmélyítésére.

- A dunai, tiszai és balatoni információs és segélyhívó rendszerek állami feladatként jelentkező működtetését a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület végzi. Az előirányzatból nyújtandó 35,0 millió forintos támogatás célja alapvetően a nevezett rendszerek működtetése, karbantartása és korszerűsítése, további új rendszerek kialakítása, üzemeltetési költségeinek finanszírozása.

- Az előirányzatból 24,0 millió forint szolgálja a Magyar Rendészeti Sportszövetség és tagszervezetei, illetve a rendészeti sportegyesületek működésének támogatását, ezen belül különösen a nemzetközi és hazai versenyek szervezésére, a sporteseményeken történő részvétellel kapcsolatos kiadásokra, továbbá az európai és nemzetközi rendőr sportszövetségben való tagság tagdíjfizetésére biztosít fedezetet.

- Az előirányzatból 5,0 millió forint a Szertelen-kék Alapítvány drogprevenciós feladatainak támogatását biztosítja.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 10. alcím Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása

Az előirányzat célja a hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködés alapján - a tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető, készenléti szolgálatot ellátó - önkormányzati tűzoltóságok folyamatos készenléti szolgálatának biztosítása. Az előirányzat felhasználásáról a mindenkori költségvetési törvény rendelkezik. A 2017. évben is valamennyi önkormányzati tűzoltóság egységesen 25,0 millió forint alaptámogatásban részesül. A fennmaradó előirányzat a vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban (BM rendelet) rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában kerül felosztásra az önkormányzati tűzoltóságok között. A támogatás felosztásának alapelvei a 2017. évre vonatkozóan változatlanok maradnak. A fejezeti kezelésű előirányzaton a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel. A támogatás folyósítása a BM OKF kezdeményezése alapján időarányosan történik.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 11. alcím Duna Művész Együttesek támogatása

A Duna Művész Együttesek 300,0 millió forintos támogatási előirányzata fedezetet nyújt a Duna Palota Kulturális Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett Duna Művészegyüttes és Duna Szimfonikus Zenekar művészeti tevékenységével kapcsolatos kiadások finanszírozásának támogatására. A támogatott a támogatást az alapító okiratában meghatározott közhasznú feladatok végrehajtása érdekében felmerült anyagjellegű, személyi jellegű ráfordítások, valamint az egyéb, pénzügyi ráfordítások finanszírozására használhatja fel.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 12. alcím Hivatásos életpályával összefüggő kiadások

A Hszt. 158. § (1) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagja az előző évi egyéni teljesítményértékelésének eredményétől függően, a szervezeti egység számára, a szervezeti teljesítményértékelés eredménye alapján a személyi juttatás előirányzaton belül biztosított költségvetési keret terhére évente két alkalommal, április és szeptember hónapban egyenlő mértékű teljesítményjuttatásban részesíthető. A juttatás kifizetésére a központi költségvetés 10.160,0 millió forint többletet biztosít.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 14. alcím A Víz Keretirányelv végrehajtásához szükséges intézkedési program

Az előirányzat a Kormány által az 1155/2016. (III. 31.) Korm. határozattal elfogadott "Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási terve" (VGT2) intézkedési programjának végrehajtásához biztosít pénzügyi fedezetet, amelynek terhére szakmai felmérések, alapozó hatástanulmányok, stratégiai környezeti vizsgálatok, intézkedések végrehajtásához szükséges útmutatók és kiadványok készítése valósul meg. A szakmai felmérések két-három évesek is lehetnek, amelyeket ütemezni szükséges, vagy áthúzódó feladatként több évre kell meghatározni.

A fejezeti kezelésű előirányzat terhére megvalósuló feladatok:

- a szabályozási intézkedésekhez kapcsolódó szakmai megalapozó dokumentációk és hatásvizsgálat;

- a víztestek besorolása és minősítése megbízhatóságának fejlesztése;

- az ár-, belvíz és aszály elleni védekezés módosítása, vízkészlet-gazdálkodás a víztestek jó ökológiai és kémiai állapotának elérését figyelembe véve (vízvédelmi sávok, természetes vízvisszatartás, ártér rehabilitáció, módszertan, modellezés, mintaterületi projektek);

- hidroökológia (ökológiai vízigény pontosítása, terhelhetőségi vizsgálat, módszertani fejlesztés);

- települési szintű elemzések, vizsgálatok, mintaprojektek (csapadékgazdálkodás, víziközmű szolgáltatás, szennyvíz-gazdálkodás);

- a mezőgazdasági szektor öntözéshez kapcsolódó terhelés-hatásainak vizsgálata, költséghaszon elemzés;

- felszín alatti víztestek terhelés-hatás vizsgálata, módszertani fejlesztések, vízföldtani, vízháztartási modellezés (mennyiség, minőség), döntéstámogató rendszer, talajvíz háztartás vizsgálata, jó gyakorlatok, mintaprojektek (mezőgazdasági és erdőgazdasági területen);

- felszín alatti víztől függő vízi és szárazföldi ökoszisztémák, mintaprojektek;

- útmutatók, kiadványok megjelentetése.

A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-ai 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai végrehajtását biztosító, és annak egyes előírásait harmonizáló, a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírja, hogy a vizek jó állapotának elérése érdekében a tagállamoknak vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteniük először 2009. december 22-ei határidővel, majd ezt követően a tervet hatévenként szükséges felülvizsgálni és aktualizálni. Ennek eredménye a VGT2.

Az előbbiekben meghatározott feladatok megvalósítására a központi költségvetés 400,0 millió forint többletet biztosít.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 15. alcím Hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával összefüggő kiadások

A Hszt. 350. § (4) bekezdése alapján 2018. december 31-éig a túlszolgálat ellentételezéseként a hivatásos állomány tagját választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg.

Az előirányzaton rendelkezésre álló 3.500,0 millió forint a túlszolgálat pénzbeli megváltásával kapcsolatos személyi jellegű kiadások fedezetéül szolgál.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 16. alcím Hivatásos állomány új társasági egyenruházatának bevezetésével összefüggő kiadások

A 2010. évben döntés született a BM irányítása alá tartozó szervek (Rendőrség, Katasztrófavédelem, Büntetés-végrehajtás) egyenruhájának egységesítéséről. Az egységesítés fő indoka a kor követelményeinek megfelelő, korszerű ruházat biztosítása mellett a hatékony központi készletgazdálkodás megteremtése, valamint a beszerzési volumenből adódó árelőny kihasználása volt. A hivatásos állomány gyakorló és szolgálati egyenruházatának ütemezett cseréje a 2015. év végével befejeződött. Az állomány öltözködési fegyelme, presztízse, a ruházati megjelenés állampolgárok részéről történő megítélése a ruházat minőségi növekedésével jelentősen javult.

A 2017. évben a hivatásos tiszti állomány társasági egyenruházatának egységesítése, korszerűsítése kezdődik meg. Az egységes társasági ruházat bevezetésének előkészítésére, valamint az ellátás ütemezett megkezdésére a központi költségvetés 3.000,0 millió forint többletet biztosít.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 17. alcím Hivatásos állomány szolgálatteljesítéssel összefüggő egészségügyi alkalmatlanná válásával kapcsolatos életjáradéka

Az előirányzaton rendelkezésre álló 100,0 millió forint a hivatásos állomány szolgálatteljesítéssel összefüggő egészségügyi alkalmatlanná válásával kapcsolatban -személyi juttatásként - megállapított életjáradék folyósításának fedezetéül szolgál.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 18. alcím Magyar Rendvédelmi Kar

A Magyar Rendvédelmi Kar a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó, köztestületként működő országos szervezete.

Az előirányzat fedezetet biztosít az MRK működéséhez, szakmai köztestületi tevékenysége és a hatályos alapszabályában foglalt egyéb feladatai ellátásához.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 19. alcím A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása

Az előirányzat felhasználásának célja a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában (továbbiakban: NBS) rögzített feladatrendszer megvalósítási folyamatának támogatása, valamint a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása.

Az NBS feladatait tekintve az előirányzat bűnmegelőzési, büntetőpolitikai hatékonyságvizsgálatok készíttetésével, a bűnmegelőzési hazai és nemzetközi gyakorlatainak megismerésével és terjesztésével (hazai és nemzetközi rendezvények, képzések, továbbképzések szervezése belföldön és külföldön, publikációk, kiadványok elkészíttetése, honlap üzemeltetése), lakossági felmérések, lakossági fórumok, pályázatok, kutatások, tanulmányok megrendelésével, pilotprojektek megvalósíttatásával, már bevált bűnmegelőzési gyakorlatok utánkövetésével, továbbfejlesztésével kapcsolatos kiadásokra kerül felhasználásra.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 20. alcím Hivatásos állomány lakhatási feltételeinek javítása

A Kormányzati Személyzeti Stratégiáról szóló 1336/2011. (X. 14.) Korm. határozat által keretbe foglalt Rendészeti Személyzeti Stratégia alapján a rendvédelmi életpálya-modell három egymást erősítő pillérre épül. Az új közszolgálati életpályáról szóló koncepció értelmében ahhoz, hogy a közszolgálat munkaerő-piaci pozíciója javuljon, az új közszolgálati életpályákat úgy kell kialakítani, hogy javuljon a személyi állomány anyagi megbecsülése és pályabiztonsága.

Az új Hszt. hatálybalépésével megvalósult a rendvédelmi és honvédelmi életpálya első pillérének szabályozása és végrehajtása. A rendvédelmi életpálya-modell második, meghatározó eleme a hivatásos állomány lakhatási feltételeinek javítása a megújított lakhatási támogatási rendszeren keresztül.

Az előirányzaton rendelkezésre álló 1.000,0 millió forint a hivatásos állomány lakhatási feltételeinek javításához kapcsolódó kiadások fedezetéül szolgál.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 21. alcím Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások

A fejezeti kezelésű előirányzat a migrációs és menekültügyi nyomásból adódó helyzet kezelésének biztosításához, a felmerülő feladatok hatékony megvalósításához biztosít fedezetet.

Az előirányzat előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető a Kormány engedélyével, ezzel biztosítva az azonnali reagálási lehetőséget az esetlegesen felmerülő újabb kiadások rendezéséhez.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 22. alcím A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások

A fejezeti kezelésű előirányzat eredeti előirányzatként 100,0 millió forintot biztosít a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának növelése, az ebben szerepet játszó rendvédelmi szervek potenciáljának javítása és az egyes szervek által begyűjtött információk minél hatékonyabb felhasználása érdekében.

Az előirányzat előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető a Kormány engedélyével, ezzel biztosítva az azonnali reagálási lehetőséget az esetlegesen felmerülő újabb kiadások rendezéséhez.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 23. alcím Fejezeti stabilitási tartalék

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat 19. § (5) és (6) bekezdése értelmében a hiánycél tartását elősegítő stabilitási tartalék felhasználásáról, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról az államháztartásért felelős miniszter javaslatára - a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján - a Kormány határozatban dönt. A fejezet által képzett stabilitási tartalék előirányzatot 2017. október 1-ét megelőzően nem lehet felhasználni.

A fejezeti stabilitási tartalék a 2016. évi összeggel (4.930,1 millió forint) került megtervezésre.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 25. alcím Európai uniós fejlesztési programok

20. cím 25. alcím 01. jogcímcsoport Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások

A 2017. évi kiadásokat 410,0 millió forintos EU támogatás és 309,0 millió forintos költségvetési támogatás finanszírozza. A törvényi sor előirányzatai az alábbi feladatok végrehajtásához nyújtanak fedezetet:

- a minisztérium, a minisztériummal partnerségi megállapodást kötött szervezet, vagy a minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szerv, nemzetközi szervezet által megvalósított és az EU által a Széchenyi 2020 keretében támogatott projektek, az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Svájci-Magyar Együttműködési Program és egyéb európai uniós forrásból támogatott projektek lebonyolításához - beleértve az EU által közvetlenül társfinanszírozott projektek pályázatához - szükséges kiadások megelőlegezésére, a szükséges önrész finanszírozására, valamint az európai uniós forrás terhére el nem számolható tételek finanszírozására;

- a miniszter szakmai felelősségi körébe tartozó támogatási konstrukciók vagy projektek előkészítéséhez szükséges kiadások fedezetére;

- az Európai Migrációs Hálózat önrészére, valamint az el nem számolható tételek finanszírozására.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 25. alcím 03. jogcímcsoport Szolidaritási programok

A 2007-2013-as programozási időszak lezárult, a projektek végrehajtásával kapcsolatos kifizetések 2016-ban megtörténnek, így a törvényi sorokra előirányzat nem került tervezésre.

Európai Menekültügyi Alap

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Integrációs Alap

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Visszatérési Alap

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Külső Határok Alap

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

20. cím 25. alcím 04. jogcímcsoport Belügyi Alapok

A Belügyi Alapokat az Európai Parlament és a Tanács "a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról" szóló 514/2014/EU (2014. április 16.) számú horizontális rendelete szabályozza.

A Belügyi Alapok magába foglalja a Belső Biztonsági Alapot, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, valamint a Belügyi Alapok technikai költségkeretét.

Belső Biztonsági Alap

A 2017. évi tervezett kiadásokat 927,1 millió forint EU támogatás, valamint 2.138,0 millió forint költségvetési támogatás finanszírozza.

Az Európai Bizottság által javasolt 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret Biztonság és Állampolgárság című fejezetében új, különálló előirányzatot állapított meg Belső Biztonsági Alap (továbbiakban: BBA) elnevezéssel. A BBA új, komplex, átfogó pénzügyi eszköz, amely lefedi a külső határok őrizetét és ehhez kapcsolódva az uniós vízumpolitikát, a bűncselekmények és a terrorizmus megelőzését, illetve a velük szemben folytatott küzdelmet támogató uniós források körét.

A BBA célja - összhangban az EU Belső Biztonsági Stratégiájával - a nemzetközi bűnözői hálózatok felszámolása, a terrorizmus megelőzése, a radikalizálódás kezelése, a virtuális tér biztonságának növelése, a biztonság megerősítése a határigazgatás útján és Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének javítása.

Napjainkban Magyarországon is hosszú távon számolhatunk potenciális veszélyforrásokkal, mint például az illegális migrációval, a nemzetközi szervezett bűnözéssel, a különböző bűnözői csoportok megjelenésével, a terrorjellegű fenyegetettséggel, a közrend és közbiztonság veszélyeztetésével. Mindezek szükségessé teszik a határbiztonsági rendszer megerősítését, a rendvédelmi szervek hatékony szerepvállalását a bűnüldözés, közbiztonság, idegenrendészet és nemzetbiztonság területén, továbbá a terrorizmus, az erőszakos extrémizmus és a radikalizáció elleni küzdelem megerősítését.

A BBA-t az Európai Parlament és a Tanács 513/2014/EU (2014.04.16.) számú, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról, továbbá az 515/2014/EU (2014.04.16.) számú a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló rendelete szabályozza.

A BBA-ból Magyarországnak 7 év alatt összesen kb. 61,5 millió euró lehívására lesz lehetősége a nemzeti programban meghatározott cselekvésekre. Az uniós támogatás 75%, amelyet 25%-os nemzeti társfinanszírozással kell kiegészíteni.

A BM, mint Felelős Hatóság a Nemzeti Program megvalósítása érdekében kettő, illetve három éves tervezési időszakokra vonatkozóan Munkaprogramokat készít. Az első Munkaprogramot a belügyminiszter a Belügyminisztérium 2014-2016 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapra vonatkozó Munkaprogramjáról szóló 28/2015. (X. 9.) BM utasítás keretében adta ki, amelyben több mint 13 milliárd forint támogatásként történő kifizetését irányozta elő.

A fejezeti kezelésű előirányzat alakulása

millió forintban, egy tizedessel

Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap

A 2017. évi költségvetési javaslatban 484,7 millió forintos EU-támogatás és 2.500,0 millió forintos költségvetési támogatás szerepel.

Az EU 2014-2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretében létrejött Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (továbbiakban: MMIA) célja európai uniós szinten az egységes és magas színvonalú menekültügyi politika biztosítása, a közös európai menekültügyi rendszer hatékonyságának növelése, a legális migráció támogatása és az európai társadalmakba való integrációjának elősegítése, valamint a visszatérés valamennyi formájának ösztönzése.

Az MMIA-t az Európai Parlament és a Tanács "a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról" szóló 516/2014/EU (2014. április 16.) számú rendelete szabályozza.

Az MMIA keretében a jelenleg elfogadott Nemzeti Program alapján 7 év alatt 31,9 millió euró értékű fejlesztés megvalósítására kerülhet sor. Az uniós támogatás 75%, amelyet 25%-os nemzeti társfinanszírozással kell kiegészíteni.

A BM, mint Felelős Hatóság a Nemzeti Program megvalósítása érdekében kettő, illetve három éves tervezési időszakokra vonatkozóan ún. Munkaprogramokat készít. Az első Munkaprogramot a belügyminiszter a Belügyminisztérium 2014-2016 közötti programozási időszakban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra vonatkozó Munkaprogramjáról szóló 18/2015. (VII. 21.) BM utasítás keretében adta ki, melyben 5,4 milliárd forint támogatásként történő kifizetését irányozta elő.